No title

,

Westsik Vilmos Elelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 4400 Nyfregyháza, Semmelweis u. 15. Telefon/fax: 42/433-425

Ikt. szám: 39/2012

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Kertész Sándorné részére Nyíregyháza Kossuth tér 1.

4400

Tárgy: Pedagógiai Program módosításának indoklása

Tisztelt Kertész Sándorné! A 2011/2012-es tanévben bevezetésre került intézményünkben a 27/2011. (IX. 14.)

KIM rendelet - az oktatási

esélyegyenlőséget

szolgáló támogatásokról - alapján az

integrációs, képesség- kibontakoztató program.

A program bevezetésének szükségességét indokolta:

Bejáró tanulóink aránya 62,2 %. Bejáró tanulóink zöme Nyíregyháza vonzáskörzeté

ből,

a hátrányosabb helyzetben

és az

ebből

lévő

falvakból érkezik, ahol kevés a

adódó megélhetési gondok,

növekvő

munkalehetőség,

feszültség nagyon nagy problémát

jelent a családok életében, sokszor váláshoz, a családok szétszakadásához vezet.

Az egyre

növekvő

társadalmi

egyenlőtlenség növekvő

létminimum szintjén, vagy alatta

élő

családoknak

zárkózásra. A halmozottan hátrányos héz, a család körülményei, a

szülők

helyzetű

feszültség ként van jelen. A

önerőből

kevés esélyük van a fel

tanulók felzárkózása különösen ne

egyénisége, a

felemelkedéshez, kitöréshez csak a tanuláson, a

különböző

korlátok ezt gátolják. A

művelődésen

keresztül vezethet az

út. Az iskolának ezt az utat kell megtalálnia, és erre kell vezetnie a kilátástalan hely

zetben

lévő

családokat. Ennek egyik eszköze az integrációs felkészítés programjá

nak végrehajtása, amely a Pedagógiai Programban megfogalmazott nevelési felada

tok teljes területét áthatja.

E-maii: [email protected].Í1u, honlap: www.westsik.sulinet.hu

Számlaszám: 11744003-16824227-00000000

Adószám: 16824227-2-15

Az integrációs, képesség-kibontakoztató program a Pedagógiai Program mellékletét

képezi.

Mellékelten csatoljuk elektronikus formában (CD) a Pedagógiai Program Nevelési

Tervének módosítását, illetve az integrációs, képesség-kibontakoztató programot,

mint mellékietet.

Nyíregyháza, 2012. június 12.

Tisztelettel:

:1.ci..Jo"

~~~ UL.

Bárdos Erzsébet mb. igazgató

E-maii: [email protected], honlap: www.westsik.sulinet.hu

Számlaszám: 11744003-16824227-00000000

Adószám: 16824227-2-15

Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola Nyíregyháza, Semmelweis u. 15.

Pedagógiai Program

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍrÁsÁNAK ELFOGADÁSA ÉS

JÓVÁHAGYÁSA

A

Pedagógiai

programmal

program

kibővítve

módosítását -

integrációs,

képesség-kibontakoztató

- az iskolai diákönkormányzat a 2011. év december hó 16.

napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: 2011. december 16. az iskolai diákönkormányzat vezetője

A

Pedagógiai

program

módosítását -

integrációs,


programmal kibővítve - a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2011. év december hó 16. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

\

Kelt: 2011. december 16.

N~~~~C.~ . -,-:-....................... ............. .~

~

~

... .

az iskolai szülői munkaközösség elnöke

A

Pedagógiai

program

módosítását -

integrációs,


programmal kibővítve - a nevelőtestület a 2011. év december hó 16. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: 2011. december 16.

'*

WESTSIK VILMOS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA IPR PROGRAMJA

2011.

Tartalom BEVEZETÉS -------------------------------------------------------------------------------------------- 3 I. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI ------------------------------------------------------------- 4 1.

Az integrációs stratégia kialakítása ----------------------------------------------------------- 4 1.1.Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján ------------------------------------------- 4 1.2. Célrendszer megfogalmazása - elvárható eredmények -------------------------------------- 7

2.

Az iskolába való bekerülés előkészítése ------------------------------------------------------ 8 2.1.

Az általános iskolából a szakközépiskolába, vagy szakiskolába való átmenet

segítése, előkészítése---------------------------------------------------------------------------------- 8 2.2. Heterogén osztályok kialakítása---------------------------------------------------------------- 9 3.

Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése ------------------------------------ 9 3.1. Együttműködés a szülői házzal ---------------------------------------------------------------- 9 3.2. Együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal ------------------------------ 11 3.3. Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal ------------------------------------------- 12 3.4. Együttműködés a Cigány- Kisebbségi Önkormányzattal ---------------------------------- 13 3.5. Együttműködés civil szervezetekkel---------------------------------------------------------- 13 3.6. Együttműködés a TISZK-kel ------------------------------------------------------------------ 14

II. A TANÍTÁST, TANULÁST SEGÍTŐ ÉS ÉRTÉKELŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI ------------------------------------------------------------------------------------------------- 14 1.

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek ------------------------- 14 1.1. Az önálló tanulást segítő felkészítés ---------------------------------------------------------- 14 A program lépései: ----------------------------------------------------------------------------------- 14 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése ----------------------------------------------------- 15 1.3.

Szociális kompetenciák fejlesztése ------------------------------------------------------- 16

2.

1.3.1. Közösségfejlesztő, közösségépítő programok ----------------------------------------- 16 1.3.2. Mentálhigiénés programok --------------------------------------------------------------- 16 Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek -------- 17

3.

Az integrációt elősegítő módszertani elemek ----------------------------------------------- 17

4.

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái ------------------------------------------ 18

5.

A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei ---------- 19

6.

Multikulturális tartalmak ---------------------------------------------------------------------- 19

7.

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása --------------------------------------------------- 19

III. ELVÁRHATÓ EREDMÉNYEK ------------------------------------------------------------- 20 IV. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ------------------------------------------------------------ 20

2

BEVEZETÉS Az integrációs törekvések napjaink legnagyobb kihívásai közé tartoznak. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a társadalmi kirekesztés csökkentése fokozottan előtérbe került. Az európai uniós állásfoglalások fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt, azt az elvet, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve, valamilyen módon kirekesztve. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 14. pont alapján hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: „az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Továbbá halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.” A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet kiegészült két olyan új oktatási-szervezési formával – képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, amely normatíva biztosításával ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók osztályba/tanulócsoportba integrált módon megvalósuló iskolai nevelésének oktatásának megszervezését azzal a céllal, hogy a szociális helyzetből és a képességek fejlettségi szintjéből adódó hátrányokat ellensúlyozza, a tanulók tanulási, boldogulási esélyeit fokozza.

3

I. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI

1.

Az integrációs stratégia kialakítása

1.1.Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. Lakosainak száma kb. 120 000 fő. A város kiterjedt vonzáskörzettel rendelkezik, ahol a lakosság főleg mezőgazdaságból él. A városban a munkanélküliség aránya kb. 13%. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye termelési szerkezetében bekövetkezett változások, valamint az élelmiszeripar dinamikus fejlődése következtében 1974-től a mezőgazdasági képzés fokozatos megszűnésével létrejött az Élelmiszer-ipari Szakmunkásképző Intézet. A feldolgozóipar igényének megfelelően átalakult az iskola szakmai szerkezete, először a húsipari, majd a konzervipari szakképzés indult, amely 1975-ben a sütős képzéssel bővült. 1980-tól a molnár, 1991-től tejtermékgyártó és 1994-től pék-cukrász szakkal egészült ki a szakmai kínálat az iskolában. 1976-tól a vidéki tanulóink 160 fős kollégiumban nyertek elhelyezést. 1998-ban, a NAT bevezetése újabb változásokat hozott az iskola képzési struktúrájában: a 910. osztályok bevezetésével, a konkrét szakmaválasztás a 16. év utáni időre tolódik át. Minőségi

változást

jelentett

az

iskolánk

életében

a

világbank

által

támogatott

szakközépiskolai képzés indítása az élelmiszeripari és az informatikai szakmacsoportban. 2005-ben új helyre költözött az iskola, a Semmelweis utca 15. szám alá. Az iskola épülete lakótelepi környezetben található, Nyíregyháza - Örökösföldön. Iskolánk szakközépiskolai és szakiskolai képzéssel foglalkozik. Ma különösen nagy az elvárás a szakiskolai képzéssel szemben. Célunk az oktatás hatékonyságának növelése. Iskolánk vállalta a szakképzésben a fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges elvárások megvalósítását. 2006 szeptemberétől bevezettük a SZFP-ben fejlesztett szakiskolai képzés programját. Bízunk abban, hogy ezzel elősegítjük a szakképzés fejlesztését. Képesek leszünk rugalmasan reagálni a gazdasági élet – ezen belül a munkaerő-piaci szereplők - igényeinek, az egyes régiók munkaerő-piaci sajátosságainak. Munkánkat jelentősen segíti a TISZK-ben kidolgozott projektek alkalmazása, a központi telephelyen lévő modern laborok, tanműhelyek használata. A gyakorlati képzés döntően a gazdálkodó szervezeteknél történik. 4

Szakközépiskola tanulóink 70%-a városi, a szakképző évfolyamos tanulók 78%-a vidéki. A nevelőkre igen nagy teher hárul, mivel a fiatalok szülei alacsony képzettségűek, – a szülők 70%-a 8 általános, ill. szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik – ezért a tanulók motivációs háttere sokszor nem megfelelő. A családok zömének romlik anyagi helyzete, sok a munkanélküli szülő. Tanulóink nem látnak arra példát, hogy a szülők rendszeresen dolgoznak azért, mert a munkájukra szükség van. Egyre kevesebbet foglalkoznak a gyerekekkel. A hozzánk érkező tanulók neveltségi szintje különböző. Ez határozza meg döntően a nevelési feladatainkat. Ennek érdekében tanórai-, és tanórán kívüli foglalkozások megszervezésével próbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, s nem utolsó sorban kiemelten támogatjuk a jó képességű tanulóink fejlesztését tehetséggondozás keretében.

Az iskola tárgyi feltételei: 31 oktatási helyiség van az épületben, ebből 1 tornaterem, 22 osztályterem, 1gyógypedagógiai terem, 4 szaktanterem, dekoratív aula, 5 csoportbontásra alkalmas kisterem áll rendelkezésre az elméleti oktatás megvalósításához. A gyakorlati képzés 3 tanműhelyben, 1 tanboltban történik:(száraztészta-készítő, pék-cukrász és tansütöde, melyek az Ungvár sétányon találhatóak), melyek a fenntartó tulajdonában vannak. A könyvtár 19257 könyvet számlál, 1351 tartós könyv, 608 hanganyag. Az iskolában 171 számítógép, 2 szerver van. Az oktatást 31 nyomtató, 15 projektor, 8 interaktív tábla segíti.

Személyi feltételek: Nevelőtestületünk munkájában meghatározó a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a hiányok pótlása, a gyengébb képességű tanulók fejlesztése, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek tanítása. A feladatok megvalósításához – a várható tanulócsoportok és tanulólétszám alakulását is figyelembe véve – a személyi feltételek adottak. A tantestület továbbképzési tervének hangsúlyos elemei az integrációs tevékenységet segítő képzések: pl. differenciált képességfejlesztés, kooperatív tanulás, projektpedagógia.

5

A pedagógusok továbbképzése és önképzése folyamatos, tervszerű, melyet a továbbképzési terv tartalmaz. Az iskola irányítását az igazgató, az oktatási igazgatóhelyettes, a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezető látja el. A munkáltatói jogkört az igazgató gyakorolja a jogszabályi előírásoknak megfelelően. Feladatkörüket, hatáskörüket a közoktatási törvény, az SZMSZ és a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményi munkát 37 fő pedagógus (ebből 4 fő pedagógus szakvizsgával rendelkezik, további 2 főnek folyamatban van) és 22 fő teljes munkaidős technikai személyzet segíti. Az intézmény jogállása alapján önállóan működő, gazdálkodási és pénzügyi feladatait a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola látja el. A menzai étkeztetést a Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola, illetve fiú kollégistáink esetében az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium biztosítja.

Az integráció szempontjai: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartásba vétele a tanév első hónapjában történik (az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök bevonásával), míg a változások nyomon követése és rögzítése folyamatos.

Integráció eszközei: A tanév kezdetén osztályonként történő felmérés önkéntes alapon: •

szülők iskolai végzettségének, egy háztartásban élők számának felmérése a pályázatokban való részvételhez

•

jegyző előtt tett szülői nyilatkozatok, halmozottan hátrányos helyzetről szóló jegyzői határozatok (hatósági bizonyítványok), tartós nevelésbe vételről szóló gyámügyi határozatok fénymásolatainak összegyűjtése

•

részesül-e rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben: a 2011/2012-es tanévben: 346 fő hátrányos helyzetű, azaz az intézményi összlétszám: 51,87%-a

•

gyermekétkeztetésben, térítési kedvezményben részesülők összegyűjtése

•

ingyenes tankönyvellátásban részesülők összegyűjtése

•

egyéb támogatásban részesülők összegyűjtése

Az intézményi oktató-nevelő munkában részt vevő tanuló rendelkezik-e: •

tartósan fennálló betegséggel

6

•

testi, érzékszervi, beszédbeli, értelmi vagy más fogyatékossággal, Egységes Pedagógia Szakszolgálat által kiállított BTMN szakvéleménnyel, továbbá szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított SNI szakvéleménnyel.

A felmérés eredményeként az iskola igazgatója mérlegeli a programba további bevonható tanulók létszámát (667 főből 40 fő (6%) halmozottan hátrányos helyzetű). A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet előírásainak megfelelően az intézmény vezetője az osztályba soroláskor a felmérés adatait figyelembe veszi. Osztályonkénti,

évfolyamonkénti,

illetve

iskolai

szintű

összegzés

készül

arányok

kimutatásával.

1.2. Célrendszer megfogalmazása - elvárható eredmények  A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása.  Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása.  Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok, a művészeti oktatás segítségével.  Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés.  Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása.  Továbbtanulási mutatók javítása.  Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése.  Pályaorientációs tevékenység.  Az iskola párbeszédet alakít ki a programban résztvevő szülőkkel, partnereivel.  Kompetencia-alapú értékelési rendszer kerül kidolgozásra és alkalmazásra.  A multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe.

Ezek eredményeként: - hozzájárulunk tanulóink esélyegyenlőségének megteremtéséhez, 7

- megteremtjük a versenyképes, innovatív munkaerőképzés alapjait, - nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, - nő a továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma

2.

Az iskolába való bekerülés előkészítése

2.1. Az általános iskolából a szakközépiskolába, vagy szakiskolába való átmenet segítése, előkészítése Célok: • Az általános iskola betekintést nyerjen a szakközépiskola, szakiskola munkájába. • Az általános iskolák és intézményünk közötti szakmai együttműködés, az általános iskolában

elkezdődött

folyamatos

és

tervszerű

fejlesztő

munka

folytatása

intézményünkben is. • A leendő 9. osztályosok megismerkedjenek az iskolai környezettel és tanáraikkal. • A szülők és a leendő 9. osztályosok képet kapjanak az intézményben folyó oktatás módszertani kultúrájáról, tárgyi felszereltségéről, személyi feltételeiről. Feladatok: • Közös programok kialakítása az általános iskolákkal o célok közös meghatározása o pályaválasztási kiállításon való részvétel o a kapcsolattartás módjának, a kapcsolattartás ütemezésének rögzítése; o Beiskolázási program folyamatos működtetése o Az általános iskolák nyolcadik osztályosainak, szülők és pedagógusok meghívása iskolánk rendezvényeire, nyílt napjaira, bemutató óráira. • Intézményünk különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (általános iskolai szülői értekezletek, média, bemutatók a partneriskolákban, a pedagógusok tájékoztatása „munkaértekezleten”, igazgatói értekezleten stb.) felajánlja az iskola integrációs pedagógiai rendszere által nyújtott lehetőségeket a szülőknek is. Felelős: iskolavezetés, munkaközösség-vezetők A bekerülésnél mindenkinek egyenlő esélyt biztosítunk. Felvételi vizsga nincs. A felvételi elbírálás alapja: a tanuló 7. osztály év végi és 8. osztály félévi tanulmányi eredménye. A

8

felvételi rangsor kialakításánál a készségtantárgyakat (testnevelés, ének, rajz) nem számítjuk be. A kollégium a vidéki tanulóink számára biztosított. A szakiskola 9-10. évfolyamán az általános műveltséget továbbfejlesztő képzés mellett pályaorientáció, valamint élelmiszeripari- alapozó képzés folyik. A húsipari termékgyártó és a pék-cukrász szakmát tanulók tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjban részesülnek

2.2. Heterogén osztályok kialakítása A párhuzamos osztályok kialakítása a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján történik. Helyzetelemzés: A munkacsoport összegzi a megszerzett információkat, a rendelkezésre álló vizsgálati anyagok, tapasztalatok, illetve a szülők igénye alapján, mely az osztályba sorolás alapját jelenti a jogszabályoknak megfelelően. Vizsgálati anyag - bemeneti mérés - készül, amely az egyéni fejlesztési terv kiindulópontja is lesz. Ennek keretében feladatok: Az igazgató a jogszabályi előírások figyelembevételével, dönt az adott osztályok kialakításáról, a technikai feltételek biztosításáról. A hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését ösztönzi. Felülvizsgálat, korrekció minden tanév kezdetén. Felelős: igazgató, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, szaktanárok

3.

Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése

3.1. Együttműködés a szülői házzal A szülői közösség az iskolai közösség szerves részeként segíti az iskolai és a családi nevelés összehangolását. Az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, akik maguk közül elnököt és két vezetőségi tagot választanak. Kapcsolattartásuk az osztályfőnökkel folyamatos, az igazgatóval, az igazgatóhelyettesekkel és a gyakorlatioktatás-vezetővel időszakos.

9

Az iskola vezetésében a szülők képviseletét az iskolai szülői közösség választmánya látja el. A választmány munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei vesznek részt. Az iskolai szülői közösség választmányának élén az elnök áll, aki a választmány képviseletében a nevelési igazgatóhelyettessel közvetlen kapcsolatot tart. A szülő szervezet dönt saját működési rendjéről, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg a szervezeti és működési szabályzat valamint a házirend elfogadásakor. A szülői szervezet, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik: − a pedagógiai program elfogadásakor, − a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, − a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, − az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: − szülői értekezletek, − egyéni fogadóórák, − iskolai rendezvények, − nyílt napok, − az ellenőrző könyvön keresztül. A szülők félévenként szülői értekezleten az osztályfőnöktől kapnak tájékoztatást az iskola helyzetéről, működéséről, a tanulókat érintő juttatásokról, a tanulmányi munkáról, a tanulmányi rend és fegyelem helyzetéről. A szülői közösség választmányát az igazgató tanévenként legalább egy alkalommal tájékoztatja az intézmény munkájáról. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskola, éves munkatervében kell meghatározni. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat egyénileg, vagy választott képviselőik, illetőleg az osztályfőnökök útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. A szülőket a tanév első szülői értekezletén tájékoztatni kell az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről. Azokkal a szülőkkel, akiknek a gyermeke halmozottan hátrányos helyzetű előre megbeszélt időpontban találkozunk, amelynek során értékelő megbeszélést tartunk, tájékoztatjuk őket a

10

gyermekük fejlődéséről, a fejlesztendő területekről. Erre a mi intézményünkben évente három alkalommal kerül sor, ekkor a szülők a megfelelő dokumentumokat aláírásukkal hagyják jóvá.

3.2. Együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Az iskola gyermekvédelmi felelőse tartja a kapcsolatot a város és a bejáró tanulók településeinek, szolgálatainak munkatársaival. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése minden tanév elején megtörténik, majd az okok folyamatos feltárása és a teendők megszervezése közös feladat. A gyermekvédelem helyzetéről a gyermekvédelmi felelős éves beszámolót készít, melyet egyeztet a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársával. Az ifjúságvédelmi munka további résztvevői: szülő, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos, gyámügyi előadó, jegyző Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: 1. prevenció; 2. a tanuló fejlődését veszélyeztető okok feltárása; 3. a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése. Az osztályfőnök kiemelt teendője, de valamennyi nevelő feladata:  Időben feltárja a szociális problémákkal rendelkező tanulók helyzetét.  Ha veszélyeztetettséget tapasztal, jelentse az iskolavezetésnek, az ifjúságvédelmi felelősnek, a családsegítő munkatársának.  Javaslatot tegyen a szociális hátrányok enyhítésére. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai:  Összehangolja az osztályfőnökök, tanárok ifjúságvédelmi munkáját  Figyelemmel kíséri a veszélyeztetett tanulók ügyét, kapcsolatot tart a gyámügyi előadóval, a családsegítő munkatársaival Minden pedagógus fokozottan figyelemmel kíséri a tanulók iskolai előmenetelét, magatartását. Egyéni beszélgetésekkel, a lehetőségekhez mért maximális segítségnyújtással törekszik problémáik megoldására, hiányzás csökkentésére

11

3.3. Együttműködés a szakmai és szakszolgálatokkal Célok: a problémák felismerése és szakember igénybevétele a megoldásukhoz. Feladatok: • Szakmai-módszertani

elemzés

és

megbeszélés

az

érintett

pedagógussal/pedagógusokkal; • Javaslattétel készítése a szakvéleményezéshez; • A prevenció érdekében a szükséges vizsgálatok lebonyolítása; • Szakmai segítségnyújtás; • Egyéni fejlesztés; • Iskolapszichológus segítségének szükség szerinti igénybevétele; • Családterápia.

Kapcsolattartás formái: • Szakmai-módszertani megbeszélések, • Felvilágosítás.

Várható eredmények: • Megkezdődik a tanulási-, beilleszkedési- és magatartási zavarok korrekciója. • A tanuló könnyebben beilleszkedik a közösségbe. • Szakmai kommunikáció fejlődése. Felelős: osztályfőnökök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Dokumentáció: szakvélemény, feljegyzés, naplóbejegyzés, egyéni előrehaladási naplóba történő bejegyzés A beilleszkedési zavarral és a tanulási nehézséggel küzdő tanulót a nevelési tanácsadóba irányítjuk, ahol szakember segítségére számíthat. A szakértői bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleményei alapján – az igazgató mentesíti (a gyakorlati munka kivételével) – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól.

12

3.4. Együttműködés a Cigány- Kisebbségi Önkormányzattal Célok: • Kapcsolatteremtés, • Kommunikáció fejlesztése. Feladatok: • Folyamatos kapcsolattartás, • Együttműködési területek megfogalmazása. Kapcsolattartás formái: • A kisebbségi önkormányzat képviselőjének látogatása, előadás tartása az iskolában. Várható eredmények: • A tehetséges, szorgalmas diákok segítése. Felelős: igazgató, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Dokumentáció: feljegyzés

3.5. Együttműködés civil szervezetekkel Célok: • Közösségtudat fejlesztése. • Intézményünk

alapítványa

tanulmányi

ösztöndíjjal,

valamint

kirándulási

hozzájárulással támogatja a tehetséges és szociálisan rászoruló tanulókat. • Folyamatos együttműködés a Polgárőrséggel. Feladatok: • Az iskolai élet nyitottá tétele a civil szervezetek számára (rendezvényeinkre való rendszeres meghívás). • Az iskolai alapítvány támogatására történő figyelemfelhívás szülői értekezleteken, iskola honlapján. Kapcsolattartás formái: iskolai szintű kulturális, és egészségneveléssel kapcsolatos rendezvények. Várható eredmények: közösségtudat fejlődése. Felelős: igazgató; gyermek és- ifjúságvédelmi felelős. Dokumentáció: meghívó, tájékoztató, együttműködési megállapodások. A civil szervezetekkel való együttműködés céljai között szerepel az érzelmi nevelés, valamint a szociális hátrány leküzdése. 13

3.6. Együttműködés a TISZK-kel A Nyírvidék- és a Nyírség TISZK partnerintézményeként a kapcsolatunk a következőkre épül:  A térség szakképzési igényének minél magasabb szinten, minél jobb minőségben történő kielégítése;  A szakmai oktatás színvonalának emelése;  Modern laboratóriumok használata;  Képzés- és továbbképzési lehetőségek a pedagógusok részére;  Terápiás segítés szükség esetén a tanulóink részére.

II. A TANÍTÁST, TANULÁST SEGÍTŐ ÉS ÉRTÉKELŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI

Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek

1.

1.1. Az önálló tanulást segítő felkészítés A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok: A hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók folyamatosan jelen vannak az iskolánkban. Eddigi tapasztalataink szerint mindig a belépés utáni kezdő évfolyam a legproblémásabb számunkra, ekkor dől el, hogy képesek-e megmaradni az iskolarendszerben vagy lemorzsolódnak. Ebből következik, hogy a legnagyobb mértékű segítségre is ekkor van szükségük. Ennek keretében a felzárkóztatásra és komplex személyiségfejlesztésre tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során kerül sor. A programok kiemelt célpontjai: •

mindig a belépő 9. évfolyam tanulói: úgy szakiskolai, mint szakközépiskolai osztályokban.

A program lépései: Feltárás: szükség esetén az előző tanulói életút bekérése Diagnosztikus

mérések:

anyanyelvi-kommunikációs

képességek,

matematikai-logikai

képességek, tanulási attitűdök (neveltségi kérdőív 1., 2., 3., 8., 17.) Mérésekért felelős: 14

Neveltségi- kérdőívek kitöltetése és kiértékelése: osztályfőnök, majd az ifjúságvédelmi felelős összesíti a bemeneti lapokat osztályonként. Anyanyelvi, matematikai-feladatlapok: szaktanár Kiértékelés után az egy osztályban tanító szaktanárokkal az osztályfőnök megbeszéli a tapasztaltakat (okt. 1.). A segítség eszközei: Folyamatos nyomon követés: mentor / osztályfőnök végzi. Feladata: •

havi megbeszélés az osztályban tanítókkal,

•

a tanuló folyamatos motiválása.

Terápiás fejlesztőprogramok: •

pszichológus, óraadó logopédus, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénikus, családsegítő, külső munkatársak, a TISZK szakemberei.

1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Tantárgyi képességfejlesztő programok Kiemelt feladatnak tekintjük, hogy pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során figyelembe vegyék a gyermek, a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, segítsék a tanulók tehetségének kibontakozását, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. E cél elérését az alábbi tanulási módszerek és szervezeti formák segítik: •

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése differenciált foglalkozással.

•

Tehetséggondozó tantárgyi foglalkozások.

•

Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különböző (tantárgyi, sport, stb.) versenyek, vetélkedők, melyet az iskolában rendszeresen szervezünk; A tehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Felkészítésüket szaktanárok, szakoktatók végzik.

•

Szakkörök: A különféle szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Lehetnek szaktárgyiak, művésziek, de szerveződhetnek közös érdeklődési kör alapján is.

15

A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Minden évben megpályázzuk az Útravaló ösztöndíjprogramot, mellyel komplexen fejlesztjük a tanulóink képességeit, kiemelten az eszközjellegű kompetenciákat. 1.3.

Szociális kompetenciák fejlesztése

1.3.1. Közösségfejlesztő, közösségépítő programok Színterei: − osztályközösségek (kirándulások, klubdélutánok, stb.), − színházlátogatás, vetélkedő, sportrendezvények stb. − iskolai kirándulások, − projektnapok – − sportcsoportok foglalkozásai, − az iskola szakkörei, művészeti csoportjai és annak bemutatkozása, − a tanulók szereplési lehetőségei: •

tanulmányi és művészeti versenyek,

•

az iskolai és települési ünnepi megemlékezések (tanévnyitó, okt. 23. karácsonyi műsor, farsang, emlékezés a névadóra, márc. 15, anyák napja, DÖK nap, ballagás, tanévzáró).

1.3.2. Mentálhigiénés programok  Szociális modul beépítése a tanórába és a tanórán kívüli foglalkozásokba.  Interaktív foglalkozások keretén belül személyiségfejlesztéssel foglalkozunk.  Minden évben hagyományosan a Westsik napok keretében egészségnapot és sportrendezvényeket szervezünk.  A „mindennapos testnevelés” keretében biztosítjuk a diákok rendszeres testmozgását.  Az iskolaorvos által kiszűrt tanulók számára gyógytestnevelést szervezünk, könnyített testnevelésen vehetnek részt azok a tanulók, akiknek átmeneti egészségromlása van.

16

2.

Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek

Mentori rendszer működtetése: A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal (lehet pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, szakszolgálat munkatársa). A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát:  egyéni fejlődési naplóját vezeti, a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében,  tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint,  szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol,  a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével),  kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket,  segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében,  kezeli a tanuló személyi anyagát, a tanító, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel,  a háromhavonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a gyermek véleményét saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól. Elsődlegesen a mentorok az osztályfőnökök személyében kerülnek kiválasztásra, szükség esetén a szaktanárok.

3.

Az integrációt elősegítő módszertani elemek

A tanuló egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés, melyet a haladási naplóban D betűvel jelöljük. − differenciáló óraszervezés; − tehetséggondozó foglalkozások; − tanórán kívüli differenciált foglalkozások. A.) Egyéni haladási ütemet segíti a differenciált tanulásszervezés B.) Kooperatív tanulásszervezés C.) Tanulási technikák megtanítása 17

4.

Műhelymunka – a tanári együttműködés formái

A.) Értékelő esetmegbeszélések B.) Problémamegoldó fórumok C.) Hospitálásra épülő együttműködés Értékelő esetmegbeszélések Háromhavonta a szöveges értékelés előzményeként értékelő esetmegbeszélésre kerül sor. Menete:  mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról,  tanárok, fejlesztő pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, szakmai beszámolók, családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni),  eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye),  megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként).

Szempontok: − valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek, − ok-okozati összefüggések felderítése, − fejlődési irány kijelölésre kerüljön, − további szakemberek bevonásának szükségességéről szülessen döntés. A tantestület tagjai közötti tapasztalatcsere megszervezése: Az integrációhoz szükséges módszertani tapasztalatok átadására alakult rendszer. Célja: az egymás segítése, tapasztalatcsere Hospitálásra épülő együttműködés: Egymás óráinak látogatása, az óra tapasztalatainak megbeszélése. Másik intézménybe történő hospitálás megszervezése. 18

5.

A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei

Szöveges értékelés – árnyalt értékelés: November, február és május hónapban a szülők árnyalt szöveges értékelést kapnak gyermekük iskolai közösségi és tanulmányi munkájáról. Alapelvek:  terjedjen ki az iskolai élet egészére,  vegye figyelembe a tanuló személyiségét,  törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra,  fejlesztő és ösztönző szándékú legyen.  ne legyen sablonos, személyre szóló legyen.

6.

Multikulturális tartalmak

Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban: Integráltan a tantárgyakban, vagy beépült moduljaiban jelennek meg a tananyagok, (irodalom, nyelvtan, idegen nyelvek, ének, rajz, környezet és természetismeret, történelem, etika, stb). A segédletek biztosítása, beszerzése folyamatos pl. az internetről. A tananyagon túl a szabadidős tevékenységekben is szerepet kap (kulturális foglalkozások, iskolai rendezvények, kiállítások, bemutatók, stb.),

7.

A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

Pályaorientáció: Szaktárgyi és osztályfőnöki óra keretében meghatározottak a pályaorientációs feladatok: Valamennyi program a szülők számára is nyitott annak érdekében, hogy együtt tájékozódjanak a kínálkozó lehetőségekről.

19

III.

ELVÁRHATÓ EREDMÉNYEK

Az ellenőrzés szempontjai:  A hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályban előírtaknak  Készségek- és képességek fejlesztésére irányuló oktatás alakul ki.  Azt integráció tartósan képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók együttnevelésére, felzárkóztatására.  A multikulturális tartalmak integrálódnak a tanórák anyagába.  Az integrációs pedagógiai rendszer kiépülése párbeszédet alakít ki minden szülővel.  Tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer épül ki. Eredmények:  Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.  Csökken az iskolánkban a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.  Javulnak a kompetenciamérések eredményei.  Javul tanulóink esélyegyenlősége.  Piacképes munkaerőképzést alapozunk meg.  Fejlesztjük tanulóink személyiségét.  Növeljük a motivációt a műveltség és a szakmai ismeretek megszerzésére.

IV.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS  Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján.  Eredményesség mérése a Wekerle Sándor Alapkezelő által kiadott indikátortábla alapján.

Nyíregyháza, 2011. szeptember 01. -----------------------------------Bárdos Erzsébet mb. igazgató

20

PEDAGÓGIAI PROGRAM I. Nevelési terv

Westsik Vilmos Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Nyíregyháza, Semmelweis u. 15.

Pedagógiai Program Nevelési terv 2007. augusztus 28.

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ - ISKOLÁNKRÓL ....................................................................................... 5 1.1. Milyen legyen a westsikes diák? ................................................................................ 6 2. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................... 7 2.1. Helyzetelemzés........................................................................................................... 7 2.2. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei célja, feladatai, eszközei, eljárásai................................................................................................................................... 8 3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 13 3.1. Életkori jellemzés ..................................................................................................... 13 3.2. Családi háttér ............................................................................................................ 13 3.3. A személyiségfejlesztés főbb területei ..................................................................... 14 3.4. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok .................. 15 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................ 16 5. A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK ........................................ 18 5.1. A tanítási órák .......................................................................................................... 18 5.2. Hagyományőrző tevékenységek ............................................................................... 18 5.3. Diákönkormányzat ................................................................................................... 18 5.4. Diákétkeztetés .......................................................................................................... 19 5.5. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások .................................................... 19 5.6. Iskolai sportkör ......................................................................................................... 19 5.7. Szakkörök ................................................................................................................. 20 5.8. Versenyek, vetélkedők, bemutatók .......................................................................... 20 5.9. Tanulmányi kirándulások ......................................................................................... 20 5.10. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások ....................................................................................................................... 20 5.11. Szabadidős foglalkozások .................................................................................... 21 5.12. Iskolai könyvtár .................................................................................................... 21 5.13. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata....... 21 6. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSE .................... 22 6.1. Problémafeltárás ....................................................................................................... 22 6.2. Problémamegoldás ................................................................................................... 23 7. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK: ....... 27 8. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........ 29 8.1. Tevékenységi területek:............................................................................................ 31 8.2. A feltárás eszközei: .................................................................................................. 31 8.3. Konfliktuskezelés ..................................................................................................... 32 8.4. Eljárások: .................................................................................................................. 32 8.5. Prevenció: ................................................................................................................. 32 8.6. A prevenció területei: ............................................................................................... 33 8.7. Az egészségvédelem formái: .................................................................................... 34 9. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE ............................................................................................................................... 35 9.1. A szociális hátrányok enyhítése ............................................................................... 35 10. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA CÉLJAI ........................ 38 10.1. Általános cél ......................................................................................................... 38 10.2. Kiemelt cél ........................................................................................................... 38

2



11. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI FELADATAI ........................................................................................................................... 39 12. A TANULÁSI KUDARCOK MIATT LEMORZSOLÓDOTT TANULÓK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSE .............................................................................................. 40 12.1. A programok kiemelt célpontjai ........................................................................... 40 12.2. A program lépései ................................................................................................ 40 12.3. A segítés eszközei ................................................................................................ 41 12.4. A szülő,tanuló,pedagógus együttműködésének formái ........................................ 41 12.5. Belső- külső együttműködési modell ................................................................... 42 13. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .................................................................... 43 13.1. Általános szempontok .......................................................................................... 43 13.2. A szülők és a pedagógusok együttműködésének fórumai .................................... 43 14. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ......................................................... 45 14.1. Bevezetés .............................................................................................................. 45 14.2. Helyzetelemzés..................................................................................................... 45 14.3. Az egészségnevelés célja ..................................................................................... 46 14.4. Segítő kapcsolatok................................................................................................ 46 14.5. Az egészségnevelés kiemelt feladatai .................................................................. 47 14.6. A megvalósítás színterei, módszerei .................................................................... 50 14.7. Tanórán kívüli tevékenységi formák .................................................................... 52 15. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................... 53 15.1. Bevezetés .............................................................................................................. 53 15.2. A környezeti nevelés célja: .................................................................................. 53 15.3. Környezeti nevelés a tanórákon ........................................................................... 54 15.4. A környezeti nevelés tanórán kívül ...................................................................... 56 16. PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .............. 58

3



Westsik Vilmos Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját a Nyíregyházi Városi Önkormányzat képviselőtestülete 2007. ……..…… hó ………….. napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt:

…………………………………… polgármester

Westsik Vilmos Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2007. június 25. napján elfogadta

Kelt: 2007. június. 25.

…………………………………… igazgató

4


1.


BEVEZETŐ - ISKOLÁNKRÓL

Iskolánk az élelmiszeripari szakképzés területén meghatározó szerepet tölt be SzabolcsSzatmár-Bereg megyében. Intézményünket közel 35 éve alapították azzal a céllal, hogy a térség szakember utánpótlását biztosítsa. A rendszerváltás után a társadalmi és gazdasági változások szükségessé tették, hogy iskolánk minőségbeli, szemléletbeli változáson menjen keresztül. A változtatásokat folyamatosan hajtottuk végre, a régi értékek megőrzésével, a piacképesebb szakok indításával, és az ehhez szükséges személyi feltételek megteremtésével. Ennek eredményeként az iskola életében a legjelentősebb

minőségi

változás

1998-ban

következett

be,

amikor

képzésünk

szakközépiskolai tagozattal bővült. A világbanki programra épülő képzés olyan érettségit adó középfokú modell, amely megbízható, széleskörű alapműveltség megszerzését teszi lehetővé. A szakközépiskolai képzés mellett a másik fő feladatunk továbbra is a szakképzés. A következő évekre azt a célt tűztük magunk elé, hogy mindkét iskolatípusban iskolánk alkalmazkodjon a piaci igényekhez. A szakközépiskolai képzés beindítása óta is folyamatosan követjük, figyeljük a piaci igényeket és igyekszünk eleget tenni azoknak. A szakképzési célok mellett fontosnak tartjuk a nevelést, mert az általános műveltség és egy szakma ismerete önmagában még nem elegendő a sikeres élethez. A 2003/2004. tanévben elindítottuk a felsőfokú szakképzést, az élelmiszeripari menedzser szakot. Ezzel is egy újabb lehetőséget kínálunk tanulóinknak a továbbfejlődéshez. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jólképzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Az iskola több évtizedes működése alatt sokszor változott az oktató-nevelő munka helyszíne. Egy dolog azonban nem változott, a célunk, hogy művelt, emberséges fiatalokat neveljünk.

A 2011/2012-es tanévben bevezetésre került intézményünkben a 27/2011. (IX. 14.) KIM rendelet - az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló támogatásokról – alapján az integrációs, képesség- kibontakoztató program. A program bevezetésének szükségessége:

5



Bejáró tanulóink aránya 62,2 %. Bejáró tanulóink zöme Nyíregyháza vonzáskörzetéből, a hátrányosabb helyzetben lévő falvakból érkezik, ahol kevés a munkalehetőség, és az ebből adódó megélhetési gondok, növekvő feszültség nagyon nagy problémát jelent a családok életében, sokszor váláshoz, a családok szétszakadásához vezet. Az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség növekvő feszültségként van jelen. A létminimum szintjén, vagy alatta élő családoknak önerőből kevés esélyük van a felzárkózásra. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkózása különösen nehéz, a család körülményei, a szülők egyénisége, a különböző korlátok ezt gátolják. A felemelkedéshez, kitöréshez csak a tanuláson, a művelődésen keresztül vezethet az út. Az iskolának ezt az utat kell megtalálnia, és erre kell vezetnie a kilátástalan helyzetben lévő családokat. Ennek egyik eszköze az integrációs felkészítés programjának végrehajtása, amely a Pedagógiai Programban megfogalmazott nevelési feladatok teljes területét áthatja. Az integrációs, képesség-kibontakoztató program a Pedagógiai Program mellékletét képezi.

1. 1 Milyen legyen a westsikes diák? •

Megfelelő viselkedési kultúrával rendelkezzen, a társadalmi együttélés normáit fogadja el.

•

Tudjon beilleszkedni az adott közösségbe, képes legyen a másság elfogadására.

•

Tisztelje tanárait, diáktársait.

•

Fogadja el a tanulás fontosságát és hasznosságát.

•

Legyen nyitott, tekintsen érdeklődéssel a világra.

•

Legyen képes a pozitív változások elfogadására.

•

Legyen tudatos pályaorientációja.

•

Ismerje fel a folyamatos önképzés szükségességét.

•

Aktív, tevékeny szereplője legyen az oktatási folyamatnak.

6


2.

NEVELÉSI PROGRAM

2.1.

Helyzetelemzés


Iskolánkba a 2006/2007. tanévben 596 tanuló járt. Az iskola képzési szerkezete: •

8 szakközépiskolai osztály

•

9-10. osztály – 6 (2007-2008-tól 7 osztály)

•

szakképző 6 osztály

•

felsőfokú szakképzés 1 osztály

A 2005-2006-os tanévtől hivatalosan is a volt Hunyadi Mátyás Általános Iskolában található az iskola székhelye. Ezt megelőzően az egykori Mezőgazdasági Főiskolán és a Moszkva utcai épületben folyt a tanítás. A gyakorlati képzés a két iskolai tanműhelyben és a megye kisvállalkozóinál történik. Szakközépiskola tanulóink 70%-a városi, a szakképző évfolyamos tanulók 78%-a vidéki. A nevelőkre igen nagy teher hárul, mivel a fiatalok szülei alacsony képzettségűek, – a szülők 70%-a 8 általános ill. szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezik – ezért a tanulók motivációs háttere sokszor nem megfelelő. A családok zömének romlik anyagi helyzete, sok a munkanélküli szülő. Tanulóink nem látnak arra példát, hogy a szülők rendszeresen dolgoznak azért, mert a munkájukra szükség van. Egyre kevesebbet foglalkoznak a gyerekekkel. A hozzánk érkező tanulók neveltségi szintje különböző. Ez határozza meg döntően a nevelési feladatainkat. Legfontosabb feladatunk: a gyermek személyiségének, képességeinek kibontakoztatása és az általános emberi értékek továbbadása. Olyan légkört kívánunk teremteni, ahol a tanulóink otthon érzik magukat. A pedagógiai tevékenység központjában az „emberközpontú’ nevelés áll.

7


2.2.


Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei célja, feladatai, eszközei, eljárásai

Alapelvek

Célok

Feladatok

Eljárások

Eszközök

iskolánk A szülőkkel való Folyamatos

Az

Szülői

partnerközpontú

jó

kapcsolattartás az

értekezlet,

működtetése

együttműködés.

önkormányzattal,

fogadóóra,

Jó kapcsolatot

szülői

SZMK.

tartani az

szervezettel.

önkormányzattal , társintézmények kel, gazdálkodó szervekkel. Az

iskolánk A

munkánk Személyes

nevelési elveiben során

Az

önismeret Személyes

minden példával hatunk a alakítása,

és gyakorlatában a tevékenységünk

gyerekekre.

az példamutatással

önértékelés

neveljük

megértés,

a et az oktatás és a Fejlesztjük azokat képességének

bizalom,

a nevelés területén a

szeretet, a tisztelet egyaránt a

a amelyek

tolerancia gyerekek

megkülönböztetett szeretete szerepet kap.

képességeket, fejlesztése

gyermekeinket a az szeretetre,

a

tiszteletre

a

toleranciára,

a

a együttműködés

környezettel való értékének hassa harmonikus

át.

tudatosítása

a megértésre.

kapcsolattartásho

családban,

a

z szükségesek.

társas kapcsolatban.

Megismertetjük tanulóinkkal

Ismerjék meg a -Múltunk a tanulók

történelmünket

lakóhelyüket,

természeti,

szűkebb

környezeti

tágabb

Szaktárgyi

és Hagyományőrzé

megismertetése,

osztályfőnöki

-

órák,

és hagyományápolás

ünnepi

megemlékezések, kirándulások

,

8

s



értékeinket,

környezetüket,

- jelképek

keretében

a

hagyományainkat,

Magyarországot,

tisztelete,

jelképek,

a

ezzel is erősítve a alakuljon haza,

és

ki megbecsülése.

a bennük

hagyományok és

a -A hazaszeretet

a nemzeti értékek

szülőföld

hazaszeretet

kialakítása, s

tiszteletére,

szeretetét.

érzése.

elmélyítése.

megbecsülésére való nevelés.

A

személyiség Szellemileg és

fejlesztése

Pedagógiai

A

lelkileg érett

munkánk

magatartási

személyiség

középpontjában a formák

kialakítása

teljes személyiség megismertetése.

A társadalmi

áll. Feladatunk őt

esélyegyenlőség

segíteni,

helyes Személyre szóló folyamatos értékelés.

hogy

biztosítása, a

művelt, alkotásra

hátrányos

és

helyzetű és/

képes

vagy SNI-s

váljon.

boldogságra emberré

tanulók számára Önálló

A

gyakorlati Tanulási

ismeretszerzésre

életre,

történő felkészítés

továbbtanulásra,

a módszerek, tanulási stratégiák

Alapvető

Csoportbontáso

képességek,

k

készségek

az önművelésre, megtanítása.

elsajátítása.

az

Önálló tanulás,

új Az önművelésre ismeretszerzésre való igény történő

kialakítása.

önművelés elsajátíttatása.

felkészítés. A

tanulás

tanulás

és

– Önismeret az fejlesztése.

A

mérési, Pozitív

A ellenőrzési

motiváció

önálló

pedagógiai

értékelési és

ismeretszerzés

munka

minőségbiztosítás

9

a Jutalmazás, büntetés.



képessége, minden

középpontjában a i tanuló személyre

számára

rendszer

szóló meghatározott

fejlesztés áll.

rendje

elérhetővé

szerint

végezzük.

váljon. Esély a szociális Munkánk során A tanulás

differenciált

Felzárkóztató

hátrányok

törekedjünk

foglalkozás

foglalkozások,

leküzdésére,

szociális

Hatékony

egyéni

hatékony

hátrányok

felzárkóztató

korrepetálások.

felzárkóztató

csökkentésére.

programok

a segítése.

szervezése.

munka.

Tájékozódás a

Keltsük fel

Anyanyelvén túl Nemzetközi

Idegen nyelv

világban

minden

minden

tanuló kapcsolatok

tanítása

tanulóban az

ismerjen

meg bővítése.

csoportbontásba

idegen nyelvek

legalább

egy

n

tanulása iránti

idegen

igényt.

alapját.

Reális önismeret

Különböző

Felelősségvállalás A tanulók

Az

és életszemlélet

értelmi

kialakítása

továbbhaladásána

osztályfőnöki

kialakítása

fejlettségű

(önállóság,

k folyamatos

órákon

tanulók, szintre

kitartás,

követése,

önismereti

hozása –

szorgalom,

személyre szóló

foglalkozást

felkészítés a

kreativitás). Az

értékelése.

tartunk.

továbbtanulásra,

egészséges

szakképzésre.

önbizalom

nyelv

fejlesztése. Iskolánk

Az iskolai

A sokszínű

DÖK által

Az érdeklődés

szabadidős

szabadidős

szabadidős

szervezett

felkeltése, a

10



kínálata is az

tevékenység

tevékenységek a

változatos

közösségi

önfejlesztést segíti

legyen sokszínű

sokoldalú

szabadidős

tevékenységek

és változatos

személyiségfejles

tevékenységek.

iránt

Példaképek

ztést, közösségfejleszté st szolgálják. A tárgyi tudás

A kultúrált

Osztályfőnöki

kommunikációs és mellé szerezze

magatartás

órákon, etika,

viselkedéskultúráj

meg mindazokat

kialakítása.

társadalomismere

ának fejlesztése.

a

Mások

t órákon értelmi

Legyenek képesek

kommunikációs

szokásainak

és az érzelmi

nyílt emberi

készségeket,

tiszteletben

intelligencia

kapcsolatok

amelyek

tartása. Közösségi gazdagítása.

kialakítására.

segítségével

érzés kialakítása.

tudását önmaga

Becsületesség,

és mások

segítőkészség,

számára

empátia.

A tanulók

hasznosítani tudja. Lépést tartunk az

Minden

Tanórán és

Tanórán és a

Minden

informatikai

pedagógus és

szakkörön

tanórán kívüli

osztályban

társadalommal.

tanuló tudja

lehetőséget

foglalkozásokon

tanítunk

alkalmazni és

biztosítunk az

lehetőséget

számítástechnik

használni a

Internet

biztosítunk a

át.

A közösségbe

számítástechnika használatára, a

számítógép és a

i, informatika

számítástechnika

modern

eszközöket.

ismeretek

informatikai

továbbfejlesztésér

eszközök

e.

megismerésére.

A szocializációs

Kortárs

A közösségen

11

Gyakorlati



tartozás tudatának

belül fejlődjön a

folyamatok

kialakítása,

tanulók

tudatos irányítása. megerősítése.

biztosítunk az

továbbfejlesztése.

önismerete,

Nyíltság az

életszerű

együttműködési

élményekre,

tapasztalatok

képessége,

tevékenykedésre.

megszerzésére.

akaratereje.

Egyéni és

kapcsolatok

DÖK szerepe.

terepet

közösségi értékek fontossága.

Ha iskolánk végzős diákjai a 12. évfolyam végén érettségit szereznek, illetve a szakképző évfolyam végén szakmával hagyják el iskolánkat, akkor nevelési-oktatási céljaink egy része megvalósult, és ezt sikerként könyvelhetjük el. Alapvető feladatainknak tekintjük, hogy tanulóink: •

eleget tegyenek a kerettantervben meghatározott továbbhaladási feltételeknek

•

a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességeiknek megfelelő legmagasabb szintet érjék el

•

többsége rendelkezzen bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, amelyek alkalmassá teszik őket a felsőfokú képzésben való részvételre

•

ismerjék a kulturált viselkedés szabályait a közösségi élethez, a társadalmi, beilleszkedéshez szükséges viselkedési normákat

•

Középpontban álljon a tanulók tudásának, egész személyiségének fejődése, fejlesztése, felzárkóztatása, tehetséggondozása, szükség szerint egyéni fejlesztése is

•

A tanulási stratégiák megvalósításában kiemelt szempont: o differenciált tanulásszervezés o az általános műveltség és a szakmatanulás megalapozása o az általános műveltség és a gyakorlat összekapcsolása o a szakmai motiváció fejlesztése

12



3.

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

3.1.

Életkori jellemzés

Az iskolánk tanulói a fiatalkor különböző szakaszaiból kerülnek ki. A hozzánk belépő tanulók 14-15 évesek. Ez a serdülőkor záró szakasza. Ebben az időszakban a kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Ebben a korban a tanulók gyors megfigyelők, hajlamosak a felületességre, szeretnek vitatkozni. A biológiai és pszichikai fejlődés nagy egyéni különbségekkel zajlik. A nevelési problémák mélyebb elemzése érdekében pedagógusainknak igényük van a pszichológus segítségével történő, a serdülőkkel való helyes bánásmód megbeszélésére. Az iskolába lépő tanulók nem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól, neveltségi szintjük – többnyire a rendezetlen családi háttér miatt – sokszor kívánnivalót hagy maga után.

3.2.

Családi háttér

A vidéken élő szülők nagy része munkanélküli, rokkantnyugdíjból, alkalmi munkából, szociális juttatásokból él. A tanulók nem látják maguk előtt a rendszeres munkavégzést, az annak való megfelelést. Ebből adódik, hogy sok a munkában és tanulásban igénytelen, önkritikával alig rendelkező tanuló. E magatartási hibák kialakulásának okai elsősorban a családon belül keresendők. A magatartási problémák nagy része a csonka családban nevelkedő diákoknál tapasztalható. Ők az átlagnál is nagyobb odafigyelést, törődést, türelmet és szeretetet igényelnek. A tantestület tagjai jó pedagógiai érzékkel közelítenek e tanulók felé. Tisztában vannak azzal, hogy a személyiséget a biológiai és a környezeti hatások egymással szoros kölcsönhatásban, együttesen határozzák meg. A személyiségfejlődést három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. Az öröklés genetikusan meghatározott. E pedagógiai módszerekkel változtatni nem lehet, ez adott.

13



A személyiségfejlődést leginkább a környezeti hatások (társadalom, család, iskola, óvoda) befolyásolják. A másik lényeges, meghatározó elem a nevelés – oktatás. Az oktatás csak része a nevelésnek, nem kizárólagos tartalma.

3.3. •

A személyiségfejlesztés főbb területei erkölcsi nevelés: Feladatunk:

Az

alapvető

erkölcsi

értékek

megismertetése,

tudatosítása

és

meggyőződéssé alakítása. •

értelmi nevelés: Feladatunk: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

•

közösségi nevelés: Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

•

érzelmi nevelés: Feladatunk: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

•

akarati nevelés: Feladatunk: Az önismeret, a tanulók személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

•

állampolgári nevelés:

14



Feladatunk: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A társadalmi jelenségek és a problémák iránti érdeklődés felkeltése. A közösségi életben, az iskolai és a helyi közéletben való részvétel. •

munkára nevelés: Feladatunk: A munka fontosságának tudatosítása. Az önállóságra és környezet rendben tartására való igény felkeltése

•

testi nevelés: Feladatunk: A testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

3.4. •

A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok Az értelem kiművelése, önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése.

•

A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

•

Az önismeret fejlesztése, a társadalmi beilleszkedés segítése a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság és az elkötelezettség kialakítása.

•

Alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

•

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése.

•

Az ellentmondásoktól terhes társadalmi valóságban való eligazodás segítése.

•

A magyarságtudat, a nemzeti identitás és a világban elfoglalt hely együttes kezelésének megértése, a szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése.

•

A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, kulturális, történelmi emlékeink tiszteletére, ápolására, megbecsülésére nevelés. A hazaszeretet érzésének felébresztése és mélyítése.

15


4.


A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakulását segíti, az egyén közösségbe való beilleszkedését könnyíti. Az iskola ehhez kapcsolódó feladatait a NAT követelményrendszere határozza meg. Ehhez igazodva a következő feladatokat tekintjük a legfontosabbnak: •

Minden tanuló a lehető legjobban ismerje meg a magyarság kulturális örökségét nemzetünk kulturális értékeit

•

Legyenek jól tájékozottak Magyarország földrajzában, irodalmában, történelmében és a mindennapi életben

•

Sajátítsák el azokat az egyéni, közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek

•

Ismerjék meg a városi és falusi élet jellegzetességeit, hagyományait

•

A hon és népismeret segítségével ismerkedjenek meg a természeti és a társadalmi környezettel

•

A nemzeti örökség megismertetésének célja a nemzettudat megalapozása

•

Ösztönözzük a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak megismerésére, feltárására, ápolására

•

A tanulók legyenek nyitottak Magyarországon és a szomszéd államokban élő más népek, népcsoportok értékeinek hagyományainak megismerésére, megbecsülésére

•

Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez

•

Legyenek nyitottak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt

•

Különösen tartsák fontosnak a környező országok, népek megismerését

•

Ismerjék meg az európai egység jelentőségét, az „európai polgár” fogalmát

•

A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi kultúra eredményeit

•

Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg azokat

16

Westsik Vilmos Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Nyíregyháza, Semmelweis u. 15. •


Informálódjanak az emberiség globális problémáiról, az ezekhez kapcsolódó nemzetközi együttműködésről

•

Az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy valamilyen módon részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában

•

Az egyéni és a közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője a kommunikációs kultúra, amelynek középpontjában az önálló ismeretszerzés, a véleményformálás, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képesség áll. A tömeges, passzív információfogyasztás, az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Az iskolának elsősorban az a feladata, hogy a tanulókat a média szelektív használatára szoktassa.

•

A tanulói közösségek tevékenységének szervezése

•

A

közösségeket

irányító

pedagógusok

legfontosabb

feladata

a

közösség

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése •

A tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységbe bekapcsolódnak, s abban aktívan részt veszne.

•

A közösség egyéni arculatának kialakítása

•

A tanulói közösség az összetartozást erősítő, erkölcsi, viselkedési normákat hamar elsajátítja, így ezek kialakítása és rendszeres ellenőrzése, betartása fontos feladatunk.

17



5.

A SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZEREK ÉS SZERVEZETI FORMÁK

5.1.

A tanítási órák

Az iskola pedagógusai a tanítási-tanulási folyamat megszervezésekor kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását és a differenciálást. •

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük a tanulás iránt vágyat és megértessük velük a tudás fontosságát.

•

A tanítási órák tervezéskor és szervezésekor minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését biztosítják.

•

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

5.2. •

Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladatunk az iskola névadójának, Westsik Vilmos emlékének az ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés, az április hónapban tartandó Westsik-hét , amelyen különféle sport, kulturális rendezvényeket szervezünk.

•

Minden tanévben iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket tartunk 1848. március 15e, 1849. október 6-a, 1956. október 23-a évfordulóján. Kulturális rendezvényt szervezünk karácsonykor, és iskolai ünnepséggel búcsúztatjuk a végzős tanulóinkat.

5.3.

Diákönkormányzat •

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 9-12. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.

18



A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai igazgatója által megbízott nevelő segíti.

5.4.

Diákétkeztetés •

A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, vacsora) részesülnek. Az iskolába járó többi tanuló számára igény esetén ebédet biztosít az intézmény, az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díj ellenében. A törvény által előírt térítési díj csökkenést alkalmazzuk, s lehetőség szerint a rászoruló tanulóknak további kedvezményt biztosítunk.

5.5.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások •

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkózatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 

A 9. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók

képességeinek

fejlesztésére

felzárkóztató

foglalkozást

szervezünk 

A felsőbb évesek számára továbbtanulásra és az esélyek javítására, a felvételi elősegítésére tehetséggondozó foglalkozást szervezünk. A foglalkozások

indításáról

(a

felmerülő

igények

és

az

iskola

lehetőségeinek figyelembevételével) minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

5.6.

Iskolai sportkör •

Az iskolai sportkörnek tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban, az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

19


5.7.


Szakkörök •

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

5.8.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók •

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, a vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

5.9.

Tanulmányi kirándulások •

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesítése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

5.10. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások •

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

20



5.11. Szabadidős foglalkozások •

A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

5.12. Iskolai könyvtár •

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

5.13. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata •

A tanulók igényei alapján - előzetes megbeszélés után - lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

21


6.


A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSE

Napjaink pedagógiai gyakorlatában rendszeresen tapasztaljuk a tanulási zavarok és az agresszív viselkedés közötti összefüggést. A súlyos tanulási problémákkal küszködő gyerekek általában agresszívebben viselkednek, de ez fordítva is igaz, az agresszív gyerek lemarad a tanulásban.

6.1.

Problémafeltárás

A mindennapi munkánk során sokszor találjuk megmagyarázhatatlannak a gyerek viselkedését. Ezt a viselkedést, magatartást nevezhetjük magatartási zavarnak, magatartási nehézségnek. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeink: A tevékenységi területek szorosan összefüggnek az iskolai élet minden területével. Legfontosabb a problémafeltárás, szükség esetén szakvélemény készíttetése a nevelési tanácsadóval. Ezután kezdődhet meg a rehabilitációs célú foglalkoztatás a szülő és a pedagógus bevonásával. Neveltségi kérdőív----- diák Környezettanulmány----- az osztályfőnök végzi (szülő, családlátogatás) A családlátogatás helyett együttműködési szerződés a Gyermekjóléti Szolgálattal Az eredményt az osztályfőnök kiértékeli, a kollégiumi nevelőtanárhoz is eljuttatja. Az osztályfőnök juttatja el az adatokat az ifjúságvédelmi felelőshöz is. Az összesítés megjelenhet az iskola éves munkatervében és az osztályfőnöki munkatervben is. Határidő: az első nevelési értekezleten az ifjúságvédelmi felelős beszámol a 9.-esek méréséről A kiértékeléshez a szempontsort az ifjúságvédelmi felelős adja meg.

22


6.2.


Problémamegoldás

A belső együttműködési modell alapján a 2. kör jelzésére a belső körben lévő szereplők esetmegbeszélések során cselekvési programot állítanak össze. KI beszél a gyerekkel? A, osztályfőnök- szaktanár- diák B. ifjúságvédelmi felelős- szaktanár- diák A probléma jellegétől függ: •

érzelmi

•

értelmi

•

lelki

•

testi

Az esetmegbeszélés terméke: cselekvési program, amelybe bevonjuk a gyereket is A problémamegoldás alapelvei: - együttműködés minden érintett féllel •

csak a komplex hatás hoz eredményt

•

a problémákat akkor továbbítjuk „kívülre” (külső segítőhálózat, pl. családsegítő és gyermekjóléti szolgálat), ha beavatkozás szükséges (hatósági, szakértői) de a probléma a MIÉNK MARAD, ezért továbbra is kezelni kell!

•

a jelzést dokumentáljuk (pl. füzet vagy napló)

•

a tanuló konfliktuskezelő- és problémamegoldó képességeinek javítására célzott programok indítása (a tréning lehet: preventív vagy terápiás), szervezője lehet: az iskola vagy a TISZK

Ezek közül az alábbiak fordulnak elő: a) Hiperaktivitás A tanuló: •

feltűnően gyorsan vált egyik cselekvésből a másikba

•

feladatait, munkáját képtelen megszervezni

23



•

gyakran észrevehető, hogy nem figyel oda

•

képtelen koncentrálni iskolai munkájára, más figyelmet érdemlő feladatra

b) Kognitív funkciók zavarai A figyelem nem megfelelő működése súlyos tanulási problémához vezet. A figyelemzavarból adódó problémák tanévről tanévre egyre súlyosabb gondot okoznak, az alapvető fogalmak, készségek és a tananyag elsajátítását nehezebbé teszik. A kognitív funkciók zavaraiból eredő viselkedészavarnak két megnyilvánulás formája van: Impulzív típusú gyerekek: •

rosszul hangsúlyoznak

•

kihagynak szavakat

•

mással helyettesítik az olvasott szót

Reflektív típusú gyerekek: •

lassan reagálnak

•

körültekintően összehasonlítanak

c) Agresszió Az agresszív gyerek népszerűségének talán a legfőbb oka az, hogy ezek a gyerekek hiányosságokat mutatnak a szociális információk kezelésében. A szociális problémamegoldó képessége erősen korlátozott. Az agresszív gyerek távolságtartók, társai elkerülik, benne pedig egyre jobban megerősödik

a kitaszítottság

érzése. Ez pedig további agressziót szül. Ebből az ördögi körből csak szakember segítségével képes kikerülni. A beilleszkedési zavarral és a tanulási nehézséggel küzdő tanulót a nevelési tanácsadóba irányítjuk, ahol szakember segítségére számíthat. A szakértői bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleményei alapján – az igazgató mentesíti (a gyakorlati munka kivételével) – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól.

24



Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az iskola igazgatója mentesíti az értékelés, minősítés alól, az iskola az 52 §-ának (7) bekezdésében valamint (10) bekezdés c, pontjában meghatározott időkeret terhére – az iskola egyéni foglalkozást szervez, amely segíti a tanuló felzárkóztatását. A legkörültekintőbb nevelői munka mellett is éri a gyerekeket az iskolában kudarcélmény. Ennek számos oka és összetevője van. Arra törekszünk, hogy a háttér mind alaposabb feltárásával a tanulókkal közösen megfejtsük a kudarchoz vezető okokat. Tudatosítsuk ezeket iskolánk tanáraival, és tanulóival, és a reális önértékelésre és helyes elemzésre irányítsuk a pedagógiai folyamatban résztvevőket. A szociális hátrányok leküzdésére, az iskolában a tanulók beilleszkedési, magatartási nehézségeinek leküzdését segítő, felzárkóztató tevékenységeket építünk be az órarendbe és az órarenden kívül a következőképpen: •

a 9. évfolyamon csoportbontásban tanítunk matematikát, idegen nyelvet és informatikát

•

a nem kötelező időkeretben differenciált felzárkóztatást végzünk magyar nyelvből és matematikából

•

iskolánk biztosítja az átjárhatóságot - szükség esetén különbözeti vizsgával figyelembe véve a közoktatási törvényt

•

iskolánk lehetőséget biztosít a hozzánk került tanulók számára a szakképzettség megszerzésére. A jobb képességű tanulóknak biztosítjuk a továbblépés lehetőségét (felsőfokú szakképzés)

•

jó kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a családokkal

•

szoros kapcsolatot tartunk a helyi nevelési tanácsadóval és a Gyermekjóléti szolgálattal

•

az osztályfőnöki órák témakörei közé életviteli ismereteket iktattunk be, melynek célja elsősorban az önismeret fejlesztése

•

Iskolánk a nevelési feladatok megoldásában szorosan együttműködik:

•

a Polgármesteri Hivatal Gyermekjóléti Szolgálatával

25



•

a Gyermek és Ifjúságvédő Intézettel

•

a Megyei Rendőrkapitányság Bűnmegelőző Osztály Ifjúsági Csoportjával

26



TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK:

7.

Az egy osztályba járó tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül adottságaikban, fejlettségükben, képességükben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban különböznek egymástól. Különbözik a tantárgyak iránti érdeklődésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tehetségen azt a velük született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagos messze meghaladó teljesítmény tud létrehozni. Kiemelt feladatnak tekintjük, hogy pedagógusaink oktató munkájuk során figyelembe vegyék a gyermek, a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét segítsék a gyerekek tehetségének kibontakozását, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását. E cél elérését az alábbi tanulási módszerek és szervezeti formák segítik: •

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése differenciált foglalkozással.

•

Tehetséggondozó tantárgyi foglalkozások

•

Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különböző (tantárgyi, sport, stb.) versenyek, vetélkedők, melyet az iskolában rendszeresen szervezünk A tehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Felkészítésüket szaktanárok, szakoktatók végzik.

•

Szakkörök A különféle szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Lehetnek szaktárgyiak, művésziek, de szerveződhetnek közös érdeklődési kör alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

27



Az idegen nyelvek és az informatika oktatásának hatékonyságát fokozza, hogy a képzés csoportbontásba az előképzettségük figyelembevételével történik.

•

A nem kötelező – választható – tantárgyak tanórai keretben történő tanulása

•

A továbbtanulás segítése, emeltszintű oktatás szervezésével

•

Szabadidős foglalkozások pl. színkör, iskolai ünnepély

28


8.


A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK •

Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerül, a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak – egyre gyakrabban éri őket hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, megalázás, nem gyakran saját szüleik félemlítik meg őket. Az iskola feladata az ifjúságvédelem területén is megnő.

•

Zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, melynek célja a gyermek, a tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása.

•

Közvetett hátrányos megkülönböztetés, minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját a másik összehasonlítható helyzetben levő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz jogellenesen.

•

Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő-oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekébe a szükséges eszközök alkalmazásával történik.

•

A hátrányos megkülönböztetést orvosolni kell, de ez nem járhat más tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.

•

A nevelő-oktató munka során feladataink végrehajtáskor, döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell, figyelembe venni. A gyerek érdeke, hogy:

•

A szolgáltatásokat megfelelően biztosítsák számára

•

A törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakozásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez.

•

Ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével járjanak el.

Változás következett be a szülők jogát illetően a gyereknevelésben.

29



A szülő kötelessége: •

gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről

•

biztosítsa a tankötelezettség teljesítését

•

kísérje figyelemmel gyermeke tanulási előmenetelét, gondoskodjon arról, hogy gyermeke teljesítse kötelezettségeit

•

rendszeresen tartson kapcsolatot a pedagógusokkal

•

segítse gyermeke közösségbe történő beilleszkedését

•

tartsa tiszteletbe az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait

A gyermekvédelem feladatai: •

tartsa nyilván a veszélyeztetett, a hátrányos, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanulókat

•

tájékoztassa a szülőket, tanulókat, hogy hogyan tudjuk problémáikat orvosolni, milyen gyermekvédelmi intézményeket kereshetnek fel problémáikkal

•

egészségvédő programok szervezése

•

kísérje figyelemmel a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulását

•

szükség esetén tegyen védő-óvóintézkedéseket a tanulók érdekében

•

a pedagógusok a megszerzett információt kötelesek bizalmasan kezelni s azt a törvényi előírásnak megfelelően felhasználni

Gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk az egész intézményi rendszerben jelentős helyet foglal el, mert tanulóink nagy része hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzd, vagy veszélyeztetett. A 2006-2007-es tanévtől e tevékenységet főállású ifjúságvédelmi felelős segíti.

30


8.1.

Tevékenységi területek:

•

feltárás

•

konfliktuskezelés

•

eljárások

•

prevenció

8.2.


A feltárás eszközei:

A belépő tanulókról az előző iskolai osztályfőnöktől kérdőív segítségével alapvető információkat kérünk a tanulói életút eddigi történéseiről, valamint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok szakembereitől minden esetben környezettanulmányt a halmozottan hátrányos helyzet felméréséhez, a cselekvési program kialakításához. A tanév kezdetekor az osztályfőnök szükség esetén családlátogatást végez, megismerkedik a tanuló körülményeivel. A 9. évfolyamos tanulók körében diagnosztikus méréseket végzünk, melynek területei: •

anyanyelvi-kommunikációs képességek

•

matematikai-logikai képességek

•

neveltségi szint

•

tanulási attitűdök

Ezután, ha szükséges, szakértői vizsgálatokat kérünk a tanulási nehézségek és a magatartásibeilleszkedési nehézségek feltárásához. Legfontosabb eszköz a hátrányos helyzetet felmérő adatlap kitöltése az előzmények ismerete és a tapasztalatok után, majd a konkrét, személyre szóló cselekvési program kialakítása a hátrányok leküzdéséhez.

31


8.3.


Konfliktuskezelés

Lépései: 1. a probléma meghatározása 2. a probléma elismerése,( elismertetése) 3. a probléma elemzése ( miértek feltárása) 4. a megoldások keresése közösen 5. az optimális megoldás kiválasztása 6. a megoldás kiválasztása 7. az eredmény értékelése

8.4.

Eljárások:

1. személyközi

szóbeli (tanuló-osztályfőnök,

tanuló-szaktanár,

tanuló-tanár-szülő,

tanuló-ifjúságvédelmi felelős) 2. dokumentált: az eljárásról feljegyzés készül 3. sikertelen

konfliktuskezelés

esetén:

jelzés,

segítségkérés

(hivatalok,

humán

segítőszolgálatok)

8.5.

Prevenció:

Megelőzni kívánjuk azt, hogy tanulóink egészséges, harmonikus fejlődését a következő tényezők akadályozzák: •

alkoholfogyasztás

•

drogfogyasztás

•

dohányzás

•

egyéb különböző szenvedélyek: játékfüggőség, gyógyszerfüggőség, Internet-függőség, étkezési zavarok, stb.

•

disszociális viselkedési formák

32


8.6.


deviáns viselkedési formák

A prevenció területei:

Drog prevenció: •

az osztályfőnöki órák keretében

•

rendőrség

•

ÁNTSZ

•

drogambulancia

•

kortárssegítő csoport

•

mentálhigiénikus

Drog prevenciós formák: •

tájékoztató előadás

•

tréning

•

bűnmegelőzési kiállítás

•

filmvetítés

Egészségvédelem: •

osztályfőnök

•

védőnő

•

iskolaorvos

•

mentálhigiénikus

•

pszichológus

•

nőgyógyász

•

diabetikus

33


8.7.


Az egészségvédelem formái:

•

felvilágosító előadás

•

filmvetítés

•

szűrővizsgálatok

•

szakkörök

34


9.


A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE

A 8 osztályos általános iskola elvégzése után érkeznek hozzánk a tanulók szakközépiskolába vagy szakiskolába. Sokan közülük gyenge eredményt értek el. Egy jelentős részük szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Problémát jelent számukra a helyesírás, az egyszerűbb matematikai feladatok megoldása és az idegen nyelv tanulása. E hátrányok leküzdésére iskolánk a következő lehetőségeket biztosítja: •

Egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás

•

A szabadon választható órakeret felhasználásával, tanórán kívüli korrepetálások szervezésével lehetőséget adunk a hátrányok csökkentésére

•

A differenciált csoportbontás is a tanulási nehézségek enyhítését, a tanulók felzárkóztatását szolgálja

•

A tankönyvek megvásárlásához, az étkezési díj fizetéséhez önkormányzati támogatást biztosítunk

•

A tankönyvtámogatásként kapott pénzösszeget az iskola szociális rászorultság alapján osztja szét nagyon szigorú feltételekkel

•

Egyéni foglalkozások

•

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményének, egyéni vagy csoportos használata

•

9.1.

A továbbtanuló segítése, irányítása

A szociális hátrányok enyhítése

Nevelési programunkban a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, ennek ütemtervét, valamint a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. Hátrányos helyzetű az a tanuló, aki objektív vagy másodlagos- következményes hátrányokból adódóan nem a képességeinek megfelelő fejlődési ütemben gyarapodik, bontakozik ki a személyisége. A program célja:

35



•

segíteni a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe

•

segíteni a tanulók ismeretelsajátítását

•

biztosítani az egyéni ütemű fejlődést

•

pótolni az iskolai és/ vagy családi, társadalmi szocializációs hiányokat

•

komplex személyiségfejlesztés

A hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységformák szolgálják: 1. szociális juttatások: •

étkezés

•

utazási támogatás

•

tankönyvtámogatás

•

kollégiumi elhelyezés

•

alapítványi támogatás

Ki méri fel? Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a szülői értekezleten. Az alapítványi hozzájárulást a kuratórium dönti el.

A pedagógus (mentor) feladata az ösztöndíj elnyerésének segítése.

2. felzárkóztató programok szervezése 3. drog-és bűnmegelőzési programok 4. mentálhigiénés programok 5. pályaorientációs tevékenység (osztályfőnöki órák keretében) 6. egyéni esetkezelések (mentálhigiénikus, családsegítők, külső segítők bevonásával)

36



7. tehetséggondozó programok, (szakkörök, képzőművészeti, irodalmi körök, sportturisztikai körök)- évente- tanulói igény szerint 8. kirándulások (osztálykeretben) 9. versenyek, hagyományos iskolai rendezvények (tanulmányi, szakmai vetélkedők, névadónk napja, verébavató, ünnepi műsorok, farsang, sportnap, stb.) 10. felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadó órákon, hirdetményeken, családlátogatásokon 11. pályázatok 12. alapítványi ösztöndíjak 13. kapcsolatfelvétel külső segítő- szolgáltató intézményekkel, folyamatos együttműködés

37


10.


AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA CÉLJAI

10.1. Általános cél Társadalmi esélyegyenlőség biztosítása és második esély nyújtása a hátrányos helyzetű és halmozottan, hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók számára.

10.2. Kiemelt cél A tanulók tudásának, egész személyiségének fejlesztése, felzárkóztatása, tehetséggondozása, szükség esetén egyéni fejlesztéssel is.

38


11.


AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI FELADATAI

1. fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, pótolja szocializációs hiányosságaikat 2. adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek 3. járuljon hozzá a tanulók szokásainak, életmódjának az értékekkel történő azonosulásához 4. a középpontban a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése álljon

A tanulási stratégiák megválasztásakor a következő szempontokat vesszük figyelembe: 1. differenciált tanulásszervezés 2. az általános műveltség és szakmatanulás megalapozása 3. az általános műveltség és a gyakorlat összekapcsolása 4. a szakmai motiváció fejlesztése

39


12.


A TANULÁSI KUDARCOK MIATT LEMORZSOLÓDOTT TANULÓK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSE

A hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók folyamatosan jelen vannak az iskolánkban. Eddigi tapasztalataink szerint mindig a belépés utáni kezdő évfolyam a legproblémásabb számunkra, ekkor dől el hogy képesek-e megmaradni az iskolarendszerben vagy lemorzsolódnak. Ebből következik, hogy a legnagyobb mértékű segítségre is ekkor van szükségük: •

felzárkóztatásra és komplex személyiségfejlesztésre tanórai és tanórán kívüli keretben egyaránt.

12.1. A programok kiemelt célpontjai •

mindig a belépő 9. évfolyam tanulói

12.2. A program lépései feltárás: szükség esetén az előző tanulói életút bekérése diagnosztikus

mérések:

anyanyelvi-kommunikációs

képességek,

matematikai-logikai

képességek, tanulási attitűdök( neveltségi kérdőív 1., 2., 3., 8., 17.) Ki végzi a méréseket? Neveltségi- osztályfőnök Anyanyelvi, matematikai- szaktanár Kiértékelés után az egy osztályban tanító szaktanárokkal az osztályfőnök megbeszéli a tapasztaltakat. (okt. 1.) Mi történik a kiszűrt tanulókkal? Az iskolavezetés illetékes tagja vizsgálatot kér a kiszűrt tanulókra a Nevelési Tanácsadótól, és beszerzi a szülő hozzájárulását.

40



12.3. A segítés eszközei folyamatos nyomon követés: tutor / osztályfőnök végzi feladata: •

havi megbeszélés az osztályban tanítókkal

•

a tanuló folyamatos motiválása

terápiás fejlesztőprogramok: •

végzik a piros körben lévők (kivéve a szaktanár)

•

pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénikus, családsegítő, külső munkatársak, a TISZK szakemberei

12.4. A szülő,tanuló,pedagógus együttműködésének formái Együttműködési formák: A pedagógus-szülő kapcsolatban: •

évente legalább 2-szer rendszeresen minden osztályfőnök szülői értekezletet tart

•

a szülői értekezletek után a fogadó órákon a szülők felkereshetik a szaktanárokat

•

a szülők lehetővé teszik a pedagógus családlátogatásait

•

az iskola jelzi a szülőnek, ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, ha romlik a tanulmányi eredménye, vagy a magatartása

•

az iskola meghívja a szülőt a tanulóval kapcsolatos esetmegbeszélésre

•

a szülő felkeresheti az iskolát nevelési gondjaival kapcsolatban, és tőlük segítséget kap, vagy a szakellátáshoz továbbítjuk jelzéseit

•

a partnerség kezdeményezésében az iskolának döntő szerepe van

41



A pedagógus - tanuló kapcsolatban: •

a bizalomra, egymás segítésére épülő partneri viszony kialakítása

•

a tanuló, pedagógus, diák háromoldalú kapcsolat kialakítása

•

az együttműködésben a pozitívumokra helyezzük a hangsúlyt

A pedagógus- pedagógus kapcsolatban: •

az iskola pszichés klímáját a vezetők és a pedagógusok magatartása, viselkedése határozza meg. Humánus, emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermekek megértésére inspiráljuk egymást.

•

Alapvető igény a magas színvonalú felkészültség és felkészülés a pedagógiai munkában.

•

Konszenzusra és kompromisszumra törekszünk, amelyben ugyanakkor érvényesül a többségi akarat és az előzetesen egyeztetetett vezetői elképzelés.

•

A vezetői eszközök és a felelősség megosztott a vezetői személyek és a testületek között, ugyanakkor a szervezet kellően hierarchikus a vezetők felelősségének hangsúlyozásával.

12.5. Belső- külső együttműködési modell Belső- külső együttműködési modell szereplői: •

Tanuló-osztályfőnök-ifjúságvédelmi felelős vagy szociálpedagógus-kollégiumi nevelő

•

Szaktanár /szakoktató/ gyakorlati oktató- orvos- védőnő- szociális munkáspszichológus- logopédus- mentálhigiénikus-gyógypedagógus- kortárssegítők-

•

Prevenciós team- osztályfőnöki munkaközösség- DÖK- alapítvány- gazdasági/ adminisztrációs dolgozók

•

Vezetőség

A részletes leírást lásd. mellékletekben.

42


13.


A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

13.1. Általános szempontok A tanulók nevelése, és a pedagógiai munka hatékonysága érdekében a szülőkkel jó együttműködésre kell törekedni. A szülőket az iskola helyzetéről, működéséről, a tanulmányi munkáról, a tanulmányi rend és fegyelem helyzetéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója rendszeresen az SZMK-n keresztül, évente egyszer iskolai szintű szülői értekezleten

•

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein

13.2. A szülők és a pedagógusok együttműködésének fórumai •

Szülői értekezlet Feladata: 

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása

 •

a szülők tájékoztatása

Fogadóóra Feladata: 

a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül a tanuló egyéni fejlesztésének segítsége.

43



Írásbeli tájékoztató Feladata: 

a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, magatartásával összefüggő eseményekről, valamint az iskolai, illetve osztály szintű programokról.



A szülői értekezletek, a fogadó órák, az iskolai rendezvények időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve az SZMK tisztségviselői útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója évente legalább egyszer a diákközgyűlésen, rendszeresen a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

•

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a faliújságon keresztül,

•

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban és írásban az ellenőrző könyvön keresztül) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat (szóban vagy írásban) egyénileg, illetve a diákönkormányzat tisztségviselői útján közölhetik az iskola igazgatójával, a pedagógusokkal, a nevelőtestülettel.

44


14.


ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

14.1. Bevezetés A harmadik évezredben a társadalom az emberi méltóságot, testi, lelki és szociális jólétet, valamint az alkotóképességeket kiemelt fontosságúnak tartja. Ennek megvalósítása érdekében jött létre az egészségnevelési program, melynek célja az egészséges társadalom kialakítása. Az egészségi állapotot elsősorban mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, lakóhely határozzák meg. Az utóbbi évtizedekben kedvezőtlenül alakul a népesség egészségügyi állapota. Egyre általánosabb a gyermekkori elhízás, a magas vérnyomás, az asztma. Az elmúlt 10 évben megduplázódott a fiatalok mozgásszervi megbetegedéseinek a száma. A gyerekek és a fiatalok 60-80%-a tartáshibás, 55%-a nem sportol semmit, vagy csak egy-két órát mozog hetente. Egyre

gyakoribbak

a

gyermekkori

mentális

zavarok,

az

agresszivitás,

a

szenvedélybetegségek. A kutatások arra is fényt derítettek, hogy a kedvezőtlen egészségmagatartás erősen összefügg a szocializációs folyamat zavaraival. A helyzet kialakításáért az egészségtelen életmód: (mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás, dohányzás, alkoholfogyasztás, a rendezetlen életmód és családi helyzet), a hiányos egészségkultúra, a környezeti tényezők és a hiányos prevenciós tevékenység a felelős.

14.2. Helyzetelemzés Az iskolánkban tanuló diákok családi helyzete gyakran nem megfelelő. A családok többnyire csonkák, szülők nagy része egyedül neveli gyerekeit. A szülők egy része iszik, nagy része dohányzik, nem mutat megfelelő példát a következő generációnak. Tanulóink körében a dohányzás igen elterjedt, a gyerekek nagy része nem mozog eleget, egy része igen beteges, főleg a gyakori légúti fertőzések áldozata. Az otthoni táplálkozás minőségéről sokat nem tudunk, de naponta legalább egyszer esznek főtt, meleg ételt.

45



14.3. Az egészségnevelés célja •

a tanuló legyen képes objektíven felmérni saját egészségi állapotát

•

minél nagyobb számban váljanak edzett, erős, egészséges, káros szenvedélyektől mentes felnőtté

•

el kell érni, hogy az egészségért tegyen valamit, alakuljon ki a mozgásgazdag életmód iránti igény

•

ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit

•

ismerjék a betegségek megelőzésével kapcsolatos tudnivalókat, prevenciókat

•

javuljon életminőségük, várható élettartamuk nőjön

•

fontos, hogy az iskolánkban töltött évek alatt tudatosuljon bennük, hogy mindenki saját maga felelős az egészségének megőrzéséért.

•

Ahhoz, hogy egy gyermek egészséges és sikeres felnőtté váljon az iskolának, mint a szocializáció intézményes színterének kiemelkedő szerepe van, mely a szükséges jártasságok és készségek kialakításában meghatározó szerepet játszik.

14.4. Segítő kapcsolatok •

iskolaorvos

•

védőnő

•

iskolai fogorvos

•

szülőkkel való aktív együttműködés

•

ÁNTSZ szakemberei, drogmegelőzés segítése

Iskolaorvos, védőnő A 26/1997. IV.3.NB rendelet értelmében iskolánkban a törvénynek megfelelően biztosított az egészségügyi ellátás. Tanulóink évente egyszer szomatometriás vizsgálaton esnek át, 10, 11, 12. évfolyamon, ez kiegészül a pályaalkalmassági vizsgálattal. Iskolánkban folyamatos a mozgásszervi

46



betegségek kiszűrése is, mely alapján az iskolaorvos javaslatot tesz a könnyített és gyógytestnevelésben részesülő tanulók személyére, majd szakorvosi vizsgálatra küldi őket. Hiányosságok: Jelenleg a tárgyi feltételek és eszközök nagyságrendben sem felelnek meg a törvényben előírtaknak. Jövőbeli célok: •

dietetikus szaktanácsadás

•

iskolapszichológus alkalmazása

•

egészségnap

14.5. Az egészségnevelés kiemelt feladatai •

Dohányzás visszaszorítása, megelőzése

•

Alkohol, drog prevenció

•

Egészséges táplálkozási szokások elterjesztése

•

Aktív testmozgás elterjesztése

•

Egészséges fizikai környezet kialakítása

•

Lelki egészségvédelem erősítése

•

Mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése

•

Családi életre nevelés

•

AIDS prevenció

Dohányzás •

dohányzás káros hatásainak megismertetése osztályfőnöki, biológia órákon

•

ügyeleti munka fokozása, dohányzás ellenőrzésének megszervezése

•

oktatófilmek vetítése a témával kapcsolatban

47



Alkohol, drog prevenció: •

ismeretek szerzése tanórákon osztályfőnöki, biológia, kémia, pályaorientációs órákon

•

drog prevenciós csoportos foglalkozások, előadások, vetélkedők szervezése a drogügyi koordinátorok segítségével

•

drog prevenció fontosságának tudatosítása a nevelők körében, a szülők körében szülői értekezleten

•

témával kapcsolatos kiállítások megtekintése

•

rajzok, pályázatok, plakátok készítése, rajzóra keretén belül

•

városi előadásokon való részvétel, azok megszervezése

•

drog prevenciós centrum látogatása

Egészséges táplálkozási szokások elterjesztése •

egészséges táplálkozási szokások elterjesztése biológia, testnevelés, pályaorientációs, osztályfőnöki órák keretében

•

táplálkozással kapcsolatos betegségek és megelőzés ismertetése

•

egészségnap keretén belül ismeretek bővítése

•

előadások tartása a témával kapcsolatban, az iskolaorvos segítségével

•

iskolai étkeztetés átvizsgálása iskolaorvos bevonásával

Aktív testmozgás elterjesztése •

iskolánk tanulóinak rendszeres testedzését a helyi tanterv órakereteiben meghatározott kötelező testnevelési órák és órán kívüli sportköri foglalkozások biztosítják, ezáltal tanulóinknak biztosítva van a törvényben előírt mindennapos testnevelés

•

sportnapok, vetélkedők szervezése a Westsik-hét keretén belül

•

városi, megyei, kollégiumok közötti sportversenyeken való aktív részvétel

•

város által szervezett, nagy tömegeket megmozgató futóversenyeken való részvétel

•

pl.: Samsung-futás, Mikulás-futás, Michelin-futás

•

túrák szervezése, osztálykirándulások lebonyolítása 48



Egészséges fizikai környezet kialakítása •

szellőztetés szünetekben

•

tantermek, iskolánkhoz tartozó környezet tisztaságának megőrzése

•

parlagfű irtás

•

az önmagukkal és otthonukkal kapcsolatos környezet tisztántartásával kapcsolatos igényszint kialakítása (öltözködés, és saját szobájuk tisztaságának megőrzése)

A lelki egészségvédelem erősítése •

biológia, osztályfőnöki órákon beszélgetés a tanulás, munka, pihenés megfelelő arányairól

•

a kiegyensúlyozottság fokozásának, módszereinek ismertetése

•

felkészítés arra, hogy tanulóink merjenek tanácsot kérni problémáikra tanáraiktól, szüleiktől, az iskolaorvostól

Mozgásszervi betegségek és az abból eredő szövődmények csökkentése •

testnevelés, osztályfőnöki, biológia órákon beszélgetés a mozgásszervi betegségek kialakulásának okairól, következményeikről

•

az iskolaorvos szűrő munkája folyamatos legyen

•

a gyógytestnevelés órák fontosságának tudatosítása

Családi életre nevelés •

osztályfőnöki, biológia órákon beszélgetés a témával kapcsolatban, oktatófilmek vetítése, felkészítés a felnőtté válásra

AIDS prevenció •

oktatófilmek vetítése

•

előadások szervezése a témával kapcsolatban

•

tanórai feldolgozás (biológia, osztályfőnöki.)

•

elsődleges cél: megelőzés

49



Segítő kapcsolatok A 26/1997. IV.3.NB rendelet értelmében iskolánkban biztosított az egészségügyi ellátás. iskolaorvos: •

heti 1 alkalommal rendel az iskola rendelőjében

•

Tanulóink évente 1-szer szomatometriás vizsgálaton esnek át 9-12 évfolyamon, ez kiegészül pályaalkalmassági vizsgálattal.

•

Iskolánkban folyamatos a mozgásszervi betegségek szűrése is, mely alapján az iskolaorvos javaslatot tesz a könnyített és gyógytestnevelésben részesülő tanuló személyére, majd szakorvos vizsgálatra küldi őket.

védőnő iskolai fogorvos: évente 2x végez szűrést tanulók fizikai állapotának mérése testnevelés órákon szülőkkel való aktív együttműködés ÁNTSZ szakemberei, drogmegelőzésben

14.6. A megvalósítás színterei, módszerei Tanórákon: a különböző tanítási órákon a pedagógus törekedjen az egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek átadására, hangsúlyozza annak fontosságát Biológia órákon: •

kiemelten kell kezelni az egészségneveléshez kapcsolódó témákat

•

betegségek megelőzése

•

következményei

•

lelki egészség

•

szenvedélybetegségek

•

elsősegélynyújtási ismeretek

50



Testnevelés órákon: •

balesetvédelem

•

tisztálkodás, öltözködés

•

egészséges testmozgás iránti igény kialakítása

•

lehetőség biztosítása a könnyített és gyógytestnevelésre utalt tanulók mozgatására

•

fizikai képességek fejlesztése mozgásműveltség megszerzése

Munkavédelem, pályaorientációs órákon: •

a gyártási technológiák, eljárások kapcsán felmerülő munka és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdések megbeszélése

•

az ártalmas anyagok csökkentése

•

a káros hatások csökkentése

•

a balesetvédelem fontossága

Fizikai, kémiai, földrajz órákon •

a témákhoz kapcsolódó egészségvédő, megőrző ismeretek átadása szaktanárok segítségével

Osztályfőnöki órákon: •

az iskola helyi tantervében szereplő témák feldolgozása

51



Tevékenység színterei, módszerei Színterek

Feldolgozott témák

Biológia órákon

•

elsősegélynyújtási ismeretek

+

•

szenvedélybetegségek

Testnevelés órákon

•

felkészülés a családi életre

•

az ember társas viselkedése

•

lelki egészség

•

betegségek

•

balesetvédelem

•

egészséges testmozgás

•

tisztálkodás, öltözködés

•

fizikai képességek fejlesztése, mozgásműveltség megszerzése

Osztályfőnöki óra:

•

egészséges család

•

táplálkozás

14.7. Tanórán kívüli tevékenységi formák •

sportköri foglalkozások

•

sportrendezvényeken, versenyeken való aktív részvétel

•

gyógytestnevelés órák heti 3-szor

•

Westsik héten belüli sport és egészséggel kapcsolatos versenyek, vetélkedők

•

túrák, osztálykirándulások szervezése

•

könyvtári lehetőségek, melyek a témához kapcsolódó ismeretek megszerzését, felkutatását biztosítják

52


15.


ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

15.1. Bevezetés A környezeti nevelés napjainkban jelentős mértékben kiszélesedett, magában foglalja nemcsak a természet és az ember kapcsolatát, hanem az emberiség jövőjének fenntarthatóságát is. Ezért diákjainknak képeseknek kell lenniük a természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdések megértésére, az összefüggések átlátására, a problémamegoldó gondolkodásra. Tudniuk és érezniük kell, hogy cselekedeteikkel ők is részt vehetnek az emberiség jövőjének formálásában. A mindennapok során látjuk, halljuk, hogy fogynak az erdők, szennyeződnek vizeink, jelentős mértékű talajpusztulás, egyre több állat – és növényfaj pusztul el vagy kerül a kihalás szélére. A nagyvárosok levegője egyre szennyezettebb, az utcákat, a települések környékét ellepi a szemét. Az említetteken túl számos olyan problémát sorolhatnánk, melyek nemcsak általánosságban léteznek, de a közvetlen környezetünkben is jelen vannak. A fenntarthatóságra nevelés azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között azért, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Meg kell érteni az ember és környezete közötti kölcsönös összefüggéseket és azok egymásrautaltságát. Ehhez hozzátartozik a globális társadalmi és geopolitikai jellemzők, a biológia, a fizika és egyéb tényezők ismerete. A környezeti kérdések összekapcsolják a természettudományos és a humán tantárgyakat. Egy adott környezeti problémát célszerű lenne tantárgyakra lebontva vizsgálni, majd globálisan áttekinteni a helyzetet, és így keresni a megoldási lehetőségeket. Nem elég tudatosítani a probléma létezését, olyan megoldási lehetőséget is ki kell dolgozni közösen a tanulókkal, melyben ők is tevékeny részt vállalhatnak.

15.2. A környezeti nevelés célja: •

Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.

53



Kialakítani a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé

•

Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt

•

Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába

•

Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása

•

Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés

•

Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok kezelésében, megoldásában

15.3. Környezeti nevelés a tanórákon Biológia Cél: az élővilág sokszínűségének, az ember és környezetének megismerése Feladatok: •

olyan magatartásformák elsajátítása, amelyek biztosítják az életközösségek zavartalan életét

•

aktív részvétel kialakítása az erdők, vizek, talajok védelmében

•

felkelteni az érdeklődést hazánk és közvetlen környezetünk természeti kincsei, nemzeti parkjai, védett állatai illetve élőhelyei iránt

•

a természet- és a környezetvédelem legfontosabb alapelveinek alkalmazása

•

vegyék észre közvetlen környezetük állapotának romlását és legyen igényük annak megakadályozására

Földrajz Cél: fejleszteni a tanulók földrajzi, környezeti gondolkodását Feladatok: •

megismertetni Földünk elhelyezkedését, felépítését, s az ebből fakadó természeti katasztrófákat, globális problémákat 54



el kell érnünk, hogy a tanulók egészében, összefüggéseikben ismerjék a környezetet károsító folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszüntetésük lehetséges módjait

•

tudatosítani kell, hogy az ember társadalmi, gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította környezetét, meg kell ismerni ennek pozitív és negatív hatásait.

•

ismerjék fel, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra van szükség.

A lakóhely természeti és környezeti értékei Nyíregyháza neve 1215-ben tűnt fel először okmányban. Eredeti neve Nyír volt, amit az itt tenyésző nyírfákról, vagy pedig a környező mocsarakról kapta. Az – egyháza utólag, a tatárjárás után járult a névhez, és azt bizonyítja, hogy a település elpusztult, s pusztulása idején már templomos hely volt. Területét történelmi családok birtokolták. A város értékes területei az Igrice-mocsár, Bujtos-tó, Sóstó, Nyírjes tó, Ilonatanyai füzes, Sásrét. Az Igrice mocsár a város északi oldalán, a város – Sóstóhegy – Ilonatanya által határolt háromszögben fekszik. A Bujtos mocsarával együtt a város második legnagyobb mocsara. Értékét a város közelsége, valamint a benne található páratlan hóra- és faunavilág adja. Több mint száz madárfaj és kétszáznál is több növényfaj előfordulása bizonyított. A területen él a félénk bakcsó, vörös hasú unka, vörösgém, kis pólingok. A térség nedves kaszálórét, kékperjés láprét, nádas, zsombékos, nyíltvíz, tócsahínár, rekettyefüzes, fehérfüzes és telepített égeres társulásokból áll. Bujtos-tó környéke népszerű pihenőhely, halakat telepítenek, télen korcsolyáznak rajta. Városunk területén több olyan ritka fa – vagy cserjefaj, illetve fasor található, amely éppen ritkasága, kora vagy tradícionális jellege folytán megkülönböztetett figyelmet érdemel. Pl. kocsányos tölgy, japánakác. A BGYTKF területén 1974-ben kezdték el építeni a Botanikus Kertet, ahol hazai és távoli földrészek növényvilágával ismerkedhetnek meg az idelátogatók. Védett területté nyilvánították.

55



Nyíregyházát övező 600 hektáros tölgy- és akácerdőben található Sóstófürdő. Sóstó félezer évnél is régebben alakult ki a Nyírség ősfolyóinak völgyében, a későbbi lecsapolástól a festői környezete, fekvése mentette meg. Középpontjában lévő sziksós tó, környékén strandok, gyógyfürdő, virágos parkok, sétára csábító erdő található. Az Állatparkban 5 kontinens kb. 1000 faja található természetes környezetben. Itt található még Kelet-Magyarország egyetlen szabadtéri néprajzi múzeuma, a Múzeumfalu. A gyógyítás, regenerálódás centruma az egykori kádfürdő, a mai Fürdőház, ami gyógyvízéről híres. Épített örökségünk: •

Római katolikus templom

•

Görög katolikus püspöki palota

•

Református templom

•

Evangélikus templom

•

Krúdy Vígadó

•

Fürdőház

•

Takarékpalota

•

Svájci-lak

15.4. A környezeti nevelés tanórán kívül A környezetvédelmi jeles napok megünneplése •

március 22.

A Víz világnapja

•

április 22.

A Föld napja

•

május 10.

Madarak és fák napja

Környezetvédelmi akciók szervezése: •

papírgyűjtés

•

parlagfűgyűjtés

•

az iskola udvarának, környezetének rendben tartása

56



tiszta, rendes osztály akció

Kirándulások, túrák, nyári táborok: •

Ellátogatunk nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, múzeumokba.

•

Kedvelt kirándulóhelyeink: Bükk, Mátra, Zemplén hegység, Tokaj, Sóstófürdő, a főiskola botanikus kertje.

Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel: •

a városban működő E-misszióval, Természet- és Környezetvédelmi Egyesülettel és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát Szövetséggel. Iskolánk több tanulója is tagja a Természetbarát Szövetségnek.

•

Közvetítjük tanulóinknak az általuk meghirdetett környezet- és természetvédelmi programokat, akciókat.

57


16.


PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

Magyar nyelv és irodalom tantárgyból: magyar nyelvi garnitúra

10 db

irodalmi térkép

2 db

írók kerettel (29 fő)

1 db

írók falikép (sorozat)

1 db

Himnusz + Szózat falikép

3 +3 db

világirodalmi arcképek (sorozat: 24 fő)

1 db

magyar nyelvtan falikép garnitúra

1 db

magyar irodalomtörténeti térkép

1 db

CD

2 db

Történelem és társadalomismeret tantárgyból: térképek magyar történelemhez

15 db

térképek egyetemes történelemhez

26 db

Bibliai országok arcképsorozat Magyar ezeréves történelem

1 db

Angol nyelv: Magnó

2 db

Kazetták

20 db

Falitáblák

5 db

Német nyelv: Magnó

2 db

Tematikus képek

20 db 58



CD-ROM nagyszótár Matematika tantárgyból: Falitáblák: mértékegységek váltása, síkidomok osztályozása, területe, testek felszíne, térfogata, nevezetes összefüggések Szemléltető testsorozatok készlet

3 db

Koordináta rendszerek

2 db

Térgeometriai készlet Összerakható deciméter

1 db

Űrmértékek

5 db

Fóliasorok

4 db

Állítható háromszögek készlet

1 db

írásvetítő, fólia szoftverek, projektor számítógépek Ének-zene tantárgyból: magnó CD Kulcs a muzsikához1

4 db

Szózat, Himnusz kotta

1-1 db

híres zeneszerzők képei kronológiai sorozat

8 db

pianínó

1 db

Kémia tantárgyból: Számítógép Írásvetítő- transzparens sorozattal kémcsőadapter írásvetítőhöz

59



Periódusos rendszer Standard elektródpotenciál táblázat méregszekrény vegyszerek elszívófülke atom-, molekula-, kristálymodellek hőmérők gyorsmérleg, analitikai mérleg laborállványok hagyományos fém- és üvegeszközök tanulókísérleti eszközök

20 db

(hagyományos, félmikro kísérleti eszközök) elektrokémiai készlet tanulók számára

12 db

oktatófilmek Biológia tantárgyból: Anatómiai modell Szív modell

1 db

Központi idegrendszer

1 db

Vese-mellékvese

1 db

Szem modell (6 részes)

1 db

Fül modell (4 részes)

1 db

Csontváz

1 db

Emberi torzó (10 részes)

1 db

Fog modell

1 db

Emberi koponya

1 db

60



Növénytani modell A levél szerkezete

1 db

Növényi sejt

1 db

Gyökércsúcs modell

1 db

Faliképek Biológiai faliképek (növénytani)

23 db

Zoológiai falikép

10 db

Anatómiai falikép

11 db

Biológiai metszetkészletek Mikrometszet készlet (dobozos)

6 db

Videokazetták

8 db

Mikroszkóp

2 db

Írásvetítő-fóliasorozat

1 db

Földrajz tantárgyból: Térképek Általános természetföldrajzhoz A Föld domborzata

1 db

Európa domborzata

2 db

A Föld morfológiai térképe

1 db

A Föld légnyomása és szélirányai

1 db

Európa klímája

1 db

Magyarország földrajzához Magyarország domborzata

1 db

Magyarország közigazgatási

1 db

Magyarország közlekedése

61



Magyarország természetvédelme

1 db

Kőzet és ásványgyűjtemények Arckép sorozat Egyéb földgömb diavetítő, videomagnó, TV számítógép, nyomtató Fizika tantárgyból: Mechanika: Mechanikai demonstrációs eszköz Hármas csiga Mechanikai készlet Ingasor Mikola cső Rugós erőmérők Tizedes mérleg Súlysorozat Serpenyős mérleg, Huzalnyúlásmérő Könnyen mozgó kiskocsik Pascal-féle fenék nyomásmérő Légpárnás asztalka, Archimédeszi hengerpár Rázógép, Folyadék áramlási cső Lejtősor, Szívó-nyomó kút Készlet a forgó mozgás vizsgálatához Csigasor Két karú emelő tartozékokkal

1 db

Rugós erőmérő

3 db

Mérőszalag 5m

1 db

Lejtő modell tartozékokkal

1 db

Stopperóra digitális

3 db

Termikus kölcsönhatások:

62



Hőtani kísérleti készlet Borszesz égő Hőmérő alkoholos

2 db

Hőmérő higanyos

1 db

Elektromos és mágneses kölcsönhatás: Elektromos kísérleti készlet Elektroszkóp Mágnesrúdpár Elektrovaria garnitúra Elektromágnes Mágneses készlet Tápegység Elektromos csengő Optikai pad Készlet az elektromos áram törvénySzerűségeinek vizsgálatához

1 db

Széles skálájú Volt-Amper mérő egyenáramú

1 db

Eszköz a szabadesés tanulmányozásához Mágneses készlet Elektrosztatikai készlet Eszköz a forgómozgás vizsgálatához Eszköz a gáztörvények vizsgálatához Univerzális tápegység Diavetítő Írásvetítő Testnevelés tantárgyból: A tantárgy feltételeinek biztosítása az utóbbi időben bekövetkezett sok ráfordítást igényel a következő időszakban.

63



Igen fontos feladat a lány tanulók tantervi követelményéhez biztosítani a feltételeket. Az

elhasználódás

következtében

nagy

körültekintést

igényel

a

balesetveszélyes

foglalkoztatási helyek, eszközök felújítása. Szükségesnek tűnik a tornatermi öltözők rekonstrukciója, különös tekintettel a vizesblokk kor követelményeihez igazítás során. Beruházás jellegű: •

Távolugróhely felújítása

•

Magasugróhely felújítása

•

Súlylökő

•

Korlát

•

Gerenda

•

Röplabda

Funkcionális taneszközök: •

Gyűrű horgok visszaállítása

•

Kosárlabda palánk tartó szerkezetének

•

Balesetmentesítése

•

Torna eszközök folyamatos cseréje

•

Medicin labdák számának növelése

•

Gömbös tornabotok (20) beszerzése

Az alábbi taneszközökkel rendelkezünk: •

Kosárlabda

•

súlygolyó

•

kézilabda

•

ugráló kötél

•

röplabda

•

gimnasztika labda

•

súlyzók

•

diszkosz

•

futball labda

•

úszódeszka

64



•

váltóbot

•

mezek

•

tollas

•

melegítők

•

szöges cipő

•

floorball készlet

A bővítések az egyidőben foglalkoztatott tanulócsoportok számának függvényében. Szükséges a tanárok mérési feladataihoz rendelt egyéni eszközök megújítása illetve pótlása. Informatika tantárgyból: Az informatika tanítását hardveres és szoftveres eszközök segítik. Az alábbiakban tantermekre bontott felsorolás látható. 207. terem: 18 db tanulói gép: P4 Celeron 2,9 Ghz, 256 MB DDR-RAM, 80GB HDD, DVD-ROM, 17” CRT monitor 1 db tanári gép: P4 Celeron 2,9 Ghz, 256 MB DDR-RAM, 80GB HDD, DVD-ROM, 17” CRT monitor Szoftvereik: Windows XP SP2, Office XP, ingyenes segédprogramok 1 db tartományvezérlő és fájlszerver: P4 3.0 GHZ, 2 GB DDR-RAM, 450 GB HDD (raid 5) DVD-RW 1 db internet proxy szerver: P3 800 MHz, 2x15 GB SCSI HDD, 256 MB SD-RAM Szoftvereik: Windows 2003 Server, MS ISA 2004 206. terem: 18 db tanulói gép: P4 Celeron 1,7 Ghz, 128 MB SD-RAM, 40GB HDD, CD-ROM, 17” CRT monitor 1 db tanári gép: P4 1,6 Ghz, 512 MB DDR-RAM, 80GB HDD, DVD-ROM, CD-RW, 17” CRT monitor Szoftvereik: Windows XP SP2, Office XP, ingyenes segédprogramok 205. terem: 18 db tanulói gép: P4 3.0 Ghz, 256 MB DDR-RAM, 40GB HDD, CD-ROM, 17” CRT monitor 65



1 db tanári gép: P4 2,8 Ghz, 512 MB DDR-RAM, 80GB HDD, DVD- -RW, 19” CRT monitor Szoftvereik: Windows XP SP2, Office XP, ingyenes segédprogramok 204. terem: 16 db tanulói gép: P2 Celeron 700 MHz, 128 MB SD-RAM, 20GB HDD, CD-ROM, 15” CRT monitor 1 db tanári gép: P4 Celeron 2,9 Ghz, 256 MB DDR-RAM, 80GB HDD, DVD-ROM, 17” CRT monitor Szoftvereik: Windows XP SP2, Office XP, ingyenes segédprogramok Internet csatlakozási lehetőségeink: Sulinet ADSL 3,5 MBit, helyi proxy szolgáltatással (207-es terem) A pedagógusok munkáját továbbá a tanáriban, könyvtárban és az emeleti tárgyaló teremben elhelyezett számítógépek segítik.

66



A Westsik Vilmos Élelmiszer-ipari Szakközépiskola és Szakiskola Nevelési tervének egészségnevelési programjával egyetértek. Kelt: 2007. június 25.

…………………………………… iskolaorvos

67

No title

Recommend Documents