No title

.,..-

....

l

-~

t--- - --'~

-~-

-t--

t

-~-~t-- - ~ - I ...,- --+-- -

-t-

~......-

-1--

.. -;1--t--

I -+--

1

I

"-~

P--

j.

-j--

,-

-.,-

1-

-1.I

-->,

,-

.1,

r~ '.'"

kultúrát

a szocialista

---'-s

áru!

/3agyon örülök. hogya Kritika helyt ~,I(I adott Hernádi GlIulának a tévébén el.'J hangzott "a kultúra áru, tegyük hát a vállalkozás

ke-

~- -.

-"'t-

I

Ne legyen

1-

-

,--4--t- r--+-- -+~--

-; -

-

;

~

/, ~~

~~;+~'< ~C\a .fi-...

f

zébé" jellegil gondolatsorának bóvebb kifejtésére. Annak idején én is awk közé tartoztam, akik inkább viccnek tartották az egészet - az. adás stílusa megengedte ezt a felté.~ telezést -, ennek megfeleloen írtam róla, de vélem~ével ellentétben -, hogy az anyagi gyanakodtam, hogy Hernádi Gyula mégis kotegy enesen a kultúra árupiacájólét n em Ve7Je molyan gondolta az egészet. Nos, most részlele5en megírta elképzeléseit, I '~~ ra, sehol a világon. Nem logikUti az az elkép'(z.elés, hogy ha majd mindenki gazdag lesz, aks jóllehet az érvelés okadalolts,;ga bizonyit ja, kor majd mindenki megveszí a kultúrát. Elhogy mindent nagyon komolyan gondol, helentétben a valódi árukkal, ezek iránt nincs lyenként most is az. voJ! az érzésem, hogy tré< . ' spontán igény. A kultocd iránti vágy mértéke fát olvasole Helyenként viszont felháOOrod"A tam, különÖ5ell, amikor az iskolák és az "el C:~ ':.~a~~~'j;; van egyenes arányban, és ner~ anyagi jólétéegészségügy vállalkozói kezekbe való átadások vel. Ehhez a belso gazdagsághoz pedig ~ól ~ . egyéb mellett éppen a kultÚra juttathatja A --tapi!iiztaiáti tények tehát egyáltalában Mégis meg kell hát próbálni komolyan venni Hernádi érvelését. Tétele igazol.:isához nem igaZQ\ják Hernádit. Most menjünk to- el az egyént. Ami rn.á!r a szocialista vá1lális.számok. Mellesleg neln is nek szabad, öncélú kihasználása.. úgy mindaz, . meztetni olyan közhelyekre, hogy so- olyan nagy számok, hiszen minden jel szerin t a Ü amit a kultúra létrehol, csak akkor lehet igaha sehol, s<>mrnilyen árupiac a leg- magyar filmgyártás így is oIcsóbb a sokat emzán kultúrérték. ha önmagában nem bír érszabadabb szabad verseny korában sem legetett nemzetközi piacon, mint sok nyugati tékkel. Mihelyt árojelleget ölt magára, mivolt tiszta, marúpulációtól mentes pmc, ahol stúdió, különben nem jörmén.ek ide filmeket belyt !x'kapcsolódik abba a viszonylatba, az értékviszonyok minden külso m€Sllerséges csinálni. Aztán JanCsó két filmje a további amelyben árová válik: megszunt az öncélúbefolyástól mentcsen érvényesültek volna. ság, ffie!~".únt a kultÚra lehetosége." Végül: amelyért 120 ezer dollárt fizeltek. Oe S most akkor a kultúrát tegyük ki ennek a példa, ,.Az áruviszony megszúnése visszaadja öncéhonnan veszi, hogy az általa gyál"l.ott filmemindig manipulált" sokswrosan ideologikus kéit a továbbiakban is ilyen árat kap majd? lúságát mirKlarmak, ami a kapitali7rnus uralpiac gátlástalan kénye-kedvt:nek? Amikor azt Ez az ár Janc~ónál is az ad4ig legmag'dSabb. ma alatt kizáróL,g vagy foképpen gazdasági legalábbis Herná,1i nem tisz- Egy sor filmünket semennyiCx.t nem tudjuk se tisztáztuk vis7.0nylatban s7.e.wpeL A kultúra lehetosége tázta -, ,mi adja a kuLtúrának, mint árunak eLadni. Aztán a dolog veleje: a példa szerint pedig, mint tudjuk, azon alapul, hogy az emaz értékét? Mert hacsak a piac svmtán igé- a 120 ezer do\1árért 30 amerikai fil1"l1ctvenberi élet megnyilvánulási formáin."lk minél nyeit tartja egyedül mérvadónak., a.I,'mé. osztálytudat. Magvetó, 1971.) Még JancSÓ! sem? AWk pedig nem hozlág;;ajtót végigJapozni, mirol panaszkodnak nak? Am tételezzük fel, hogy nem Lukács nak öt-tlzmilJiót a konyhára. E'.s én ugyan angol sZÍinházi emberek. francia írók, olasz György, hanem Barna Jó:r.;ef Hernádi által nagyon izgalmasnak érz.em a mai amerikai filrr.esek s a sort a végtelenségig folytatni filmgyártást, de kikérek magamnak még gonInterpretált ku~úra{elCogása a leghasználhatóbb. Akkor L" hogyan követke-Lik akár az lehetne. Pedig ma már alig van fejlett wkés- dol'1.tban is egy olyan fiLmgyárt&.'t és forgalország, amelyik a piac spGI.tántörvényei el- mazást, amely Jancsó- (vagy Mészáros-, vagy egyik ból, ak.'Ír a másikból ez a gondolat: lenére meg ne próbálkoz.na a kultúra anyagi Szabó-, vagy Kovács-, most nem a név a fon..,T"fX1S7.talati k'ny, hogy a ~ törvényei támogatásával. Hogy, hogy nem, azokban az tos) filmeket' óhajtana gyártani kizárólag a szempontjából nincs különbség a jó lakást és oI'S7.3gokban, ahol a piac törvényeit abszolút nyugati világ szám.'Íra, hogy itthon. kizárólag a gyünyö..ködteté6!, az élve7.<.-tetés a tanulást. az ÜI1Üzködést és a gyóf>yitást, általában az módon tisztelik. szükségét érzik annak, hogy amerikai tucallilmeket vetlthessen. óriási összegeket forditsanak ál1a.mi pénzekelóbblt'k szerint definiált ~kultúrát« szolgáló Mint ahogy gondDlatban Js felháborít, ha ból operaházak. színházak fe:mtartásám., val.ak.iáltalános iskolát, kÖ7.épL,koMt, ~yeleés a m..\sfajta t.>vékenység kÜzött. w fiLmdíjakra, hogy a gyártást v.a!ahogy' mino- met, rendeloiutéz.etet, kórházat 57.OC,"list..'Ínak Miért gondolja Hernádi Gyula., hogy ha )eségében megtámogassák. n"""'L.elt magánvállJllkozók kezébe klvánna Irja elt a két szót: tapaut"lali tény akkor Miért nem engedik a piac kényének-kedvéadni. Bármely "hasznol" hozna is ez az 0<'ezt el kell hinni?' Nem tudom, megpróbált~ nek kitenni a kultúra bi2'.onY06 területeinek szágn.-.k. (Mellesleg a fel tótel~-zé" is newl&émár éhe-L.ók között hangleme-L.ek.et árusitanl, termékeit? Feltehetóén, mert tudják, hogy ez gos, hogy ",wi< a területek nye-reség.."ek lelen- hetnek - ha egy egész onll.'lgra kiter jeszleruhitlhinokat s~nie\óadásra hívnI, nyomorban az adott múvészeti ág wnkremenetelével f!lc5kt't a rt'L,üvit.á.s clmélc..-tére taníUjni. Ha ne egyenlo. Annak pedig nagyon sokféle oka nél< ji vállalk02:..'ÍJiI.) megprtbálta volna, aligha mondaná, hogy van, hogy az életnek ez a "föl<J6lege" egyben Cikke végén azt ajánlja H"mMI Gyula, ninc:; külonbsiog' a két!...jta ,.áI'uféleség" <:se- az élet mlnóségének mhcéje; mlét't fontOl!!, hogy forr.ulalmárokból váljunk radikMi>; rerejt'n(oktem,,;,.;z.ete "öu,ll Mcllesleg ... egé& tökáI, polgári kötök számára is. Mert egyéb- formerekké. Tanácsa a wrténclt'l folyamán ~'ru-e a kullúra?"-vic. lroyege annak ..Idön- ként az va.loban tapasztalati lény Hernádi aJighafl<'m mM rég r.."IH.;,,,,,á váll. i. 1.ll1n\ft;e.. h'>f.7 m," árukhQZ hasonló ~ta ban vaJójában ajánl, a2. radikális ..>tonn van-e a kulwrának., vli,ty -n? lia ezt valavisszaf..lé a !Llrtén..lemtx,n. Az "IQ'eIlIÓlh-nki .,tapaszwlaU tényk...,t" elo eldöntötte s..'gek lovábbi llüvelé"e, lU eliélycl< C!Ok~'!fltéakkor au.al nines min vltaUwzni. se az.ok számMa. akik lAkultúrát valóban . tameg...\< számMa kivánják ele.-twtové t"nni. Ebben a na;\}' vtlágg;J:n persu nem árt n\lnd'll1t lsn\ét v-'i:ig,rondol. nl. de h. öl.t<:/ör vagy (Itvenot:<Wr j,,,,,,,,Iol}uk '3 v~lg, akkor ÍJI j6 1""",, mil'ltk>n\n>e\:tennl, ha pérut Iá kell hogy ,. uoclallzmwban fizetni érle a kultUr.. nt" lt'gyen toru.

Ci\:] t

~J

,

'

-

,

!-Ol

'-J-

-1<.,1Ie"'- azemberbelsogazdagságával nyitottságával

-

-

-

I~~--: ~l-i .j ri

:~:

"i

~

-

....

-

-

-

-

-

-

-

-1- -

<,

1-

--i-- t-

-

;

t-~

,-

- 1-----

-

BEIL"'lAm LA.'W.O

-..j.

-1

- -; ~.--I ~...

.-

lilii ~

. .. o

..

~

".

~

4 "' ~

\--

L-

I

A kultúra árujellegétöl a giccs reklámjáig Z utóbbi két évtizedben

nen) eloször ke-

a vitak keresz!tü:r.ébe a kultúra érés áru volta. A legheveA. rültékirányultsága ,

sebben a hatvanas évek végén. a hetvenes évek fordulóján folyt a disputa, az új ga:odasági irányítás bevezetésének következményeként. ,.A gazdasági irányítás új módszereinek alkalmazása a kultúra területén torz gyakorlati kivitelezés zsákutcájába tévedt" - írta például Kardos György 1969ben, a 722.16:11967.számú .Kiadói Fóigazgatósági rendelelet bírálva CA gazdasági mechanumus alkalmazása a könyv..zakma területén). A Kortárs 1969. áprilisi számában (507-518. old.) Lukács György a klasszikusokat hívta segit.<égül. s különösen Marx és Lenin ide vonatkozó gondolataiból kiindulva bizonyította, hogy ,,8 kultúra értékei' nem áruk", olyannyira nem, hogy "még a személyi kultusz korszaka is respektálta ezt a marxi tételt", Ma is sok megsz.ivlelendó tanulsággal szolgálnak e fejtegetései (Lukács György: ...z új pazdasági irányítás és a szocialista kultúra). E visszapillantásból áliáspontom egyértelmúen következik: a kultúra értékei valóban nem áruk. Hernádi Gyula véleményével szemben tehát Hermann lswan fejtegetésevel érlek egyet, s az alábbiakban az o álláspontjának bi10nyítására keresek argumentumokat. Persze Csibra lstvánnak L
. nyegüket

II

tekintve

is árunak

min6s.itjük?

Holott a cél éppen az, hogya jelenségtol a lényegig eljussunk, hiszen a lényeg a meghatározó éS a jelenség a meghatározott - tanultuk valamikor. S a lényeg itt az, hogy a fejlett swciali:unussa) összeegyeztethetetlen a kapítalista uu"adalomban honos és természetes árujellelt, még ha a látszat azt mutatja is. hogya kulturális, tudományos és müvészeti é-rt"kek a c."'re.'rték folyamatában áruformát is öltenek, lükrözve ezzel egy átmeneti kor átmeneti heIY.lelét. Meri meg kell fil..etni ugyan a könyv vagy ft hangl~m"z anYilgát, elóáll,it..-lsi szállítási khll,,:'!:,'I!. de nem kell m{'gfizetni Ady, József AlIIla. Barlók 1..eníjéL Meg kell fizetni a f""lómúvésl. képZünéSe nyilván hu. ramo", folyamat l"dn>(>nye I<'SZ. N"", lehet ~u.''',,!''k kialakult (.JI'TI1áitwtlzl"dek abll ""'IIváI tOLt..W, különösen akkor nem, ha a k.OZ\ I~n AWIn.'UAtságunkban ia m(,g a korábbi (onnr.ció kE'n"l.ébt'f1i'lnek ~. Mind. "Z J>f'd,C- Itermann.nak t'bb.-n la ,gal.3 \'an nernc=k kultun\lia kkdis: Itt "Ily 0141'VC'f6 poUUk4I lUrdl"ól Vll4tkoz..,,".

Ezért

is

-

sokakkal

-

ellentetben

e sorok

írója egyertelmuen helyesli azt, ho,::y a valódi értékek jussanak el bérmentesen vagyol. csón a széles nyilvánosság hoz. mmt a gyermekek. diákok ingyenes muzeun" látogatasai, kl"dve:unényes, olcsó szín haz- é5 hangversenybérletek eseteben, vagy amikor a klasszikusok megjelentetésébol származó bevétel a techníkai költségeket sem fed.-zi stb. Helyeslem azt ís, hogy ugyanakkor a (vit.,toll) "g.ccsadó" jegyében megfizessék a giccset. a mlÍvészietlenL (Még akkor is, ha ez ma még 51.éIe.ingje? S m.ért szükségeltetik a swcialista müvelódéspolitika jegyében propagálni ls ezeket, holott a dohányárukkal ezt már nem tesszük, s a szeszes italokkal is egyre rítkábban. Netán az egészségre káros dohányt és szeszt már komoly an vesszük, a kultúra és a müvészet jegyében tetszelgo bóvlikat pedíg olyannyira nem, hogy még reklámozzuk is? Ilyenformán: "A müvirág örök disz a lakásban. Beszerezheto' a TVK mintaboltjában. Bp., V., Pilvax köz 2--4," (Nok Magazinja, 19R\. 4. szám.) Azért. a tennészetes virág is illato« évodnék, ha volna hozzá kedvem, de nincsen. Mert az ilyen jelensé!\ek az ignzi problémák. Amikor egyik kezünkkel romboljuk azt, amit a másikkal éPítünk. Nem tudom elfogadni azt a többek által hangoztatott tételt, hogy az effajta megnyiJvánulásoknak semmi közük a kultúrához, mert más az ü1;let és más a kultúraterjesztés. Még abban aZ esetben sem, ha elismerjük, hogy a giccs esetében szükség51.erü átmeneti rosszról van szó. A jó íllés, a szocialista .ízlés jegyében protestálok az ellen, hogyagiccset ne csak meg!ürjük, hanem

) '- L ,J-:Y-- ~

-

az árujelleg hatalmának engedve lámozzuk is.

-

-

még rek-

.

SZ. szABO LASZLO

A kultúra különleges áru r:lorebocsátom, hogy azok közé sorolom i . magamat, akik szerint a kultúra a Ié-

[ I tezo szociali:unusban áru, egyetértve Jó' zsef Attilá,'al: "a muvészeti termék éppúP!l áru, minI az ipari vapy a mezópazdasáOI lermék". Ebben a kérdésben tehát egyetérlek Hernádi Gyulával is, az igerilo vá1aszából levazetett javaslatai val viswnt annál kevésbé. A konkrét tennivalókra vonatkozó következtetések terén elsósorban C..ell mondatában (Ston'h M""tei lG,paIán) pontalan azt gúnyolja kl, holty a ({lk"""" ...41c azt a s:rollomJ allwllis1 ismerik "1. anlelylk az "Iobbi értl'll"lnbr-n véve produktlv. azaz a mGvk.zi alkl,ta.-noU
-

.

~
. .

~/~V

-J(-

értéktöbblel-termelo képességét tekintik m.'r. cének. Marx bírálata a tokés tennel"si m,'.cn. k 51.61,és nem az áruvis1.Onyoknak. Az á'II";': ,. nyok upyanis önmaguk bim véve sOI'a n'.n határozták meg és nem is halárollák "ó".. a termelési mód lényegét. AT. áruviszony.tk.11 éppen pzért nem tekinlhetjük mindig a társadalmi egyenlotlenség (és Igtl7.Ságtalanság) megnyílvánulásának. Hermann szerint a müvészeti alkotások a:r.ért v,,"znek fel az áruk tulaJdons;\galhoz hasonló tulajdonsÁgot a szociali1;musban,lm'rt érlntkC7.ésbe kerülnek az áruterme1és "megszentségle1enltó sarával". Mi több: a kapitali7.mus szerkel",,!e áruvá változtat dolgokat, amelyeknek sem úrutermészt'te, sem árufunkciója nem 'Volt,és e dolgok a nemzet.közi Aru. píachoz kapcsolódva a szocializmusban is kényszerü "metamorfózison" mennek álo Mi. ként majd' a következokben bizonylt.alll Igyekszem, erre az okfejt~re is vonatkoztatható az a ~örög bölcseleti szólá., miszerint nem a tények, hanem a róluk alkotott vélemények zavarják meg nz emberl'ket. A tény upl/anll az, hoOY a muv,"zetl al,",olásokn4k nem "c.upán" áru vonásai .,aunak, hanem mapuk ;. áruk. (Mtndjárt hOLl.átesLem, hogy ez a körülmény mit sem von le tA""". dalml, illetve kulturális é('tékOkb61.) A létezo szoci.alimnusban a tevékenységek meltosztl\s.~ la társadalmi munkamelt05zt,\,s) a !!an:h~<álli elkOlönOltség alapján, aZllz nom tlnkéntesen törléník, tehAt a munka mé!! nem változik közveUenül társadalmi munkúvá, s' eLért mé!! nem a tevékenyst'gek, hanem a csereért..'\<~ térlléses cseréje folyik csak. A tevékenyséltek megosztása tekinteté'hen podl!! a müvészeU tevékenység éppen olyan tevékeo)'Sé!!n<'k mi. n&OI, mint bármely má.. emberi tevékenység. amelyet saját szük..é.:lelünk kiell'.:lh\<.én túl más személyek szOk..éKletdnek 'klelél\ót.;sc céljából folytatnak. A spcdilll,ádón nhipuló tár.;adalmi munkam"goSLtÚs tort,'ndmi dmélyüli'séhóI ul:.)'anls s/.üksegs;'l'ruen kövI'lk,'zlk még a müvé$1A"tltevékenysélt t,,('{oni. az itTulerm<'lés. his/Rn a mÜI',',,,,ti tevékenyséKel fofoglnlkM.lÍsként. hi\'atá..."eruen lolyt.ah; emberek meltélhetésükhiJL Wnl1\aKuk lILIkai t" 5Zellemj reprodukÚlúsoihoL) "Ok"'K." Javakhoz - má.'!:Ya."tá. 1"lIYen adjA I/.Yelmek t>k (ol!Y',",ztÁ.'
-

~

.co

lt

t- I

.

ol.

~

... 1-

~

~

-

~

I .

t- i I - j - -1 I

I I

I I

.....

--1 -

1

I --'-=-:-

- 1-L

,.J -.,

r-ll--I

..

I I

~-~---i

- - -

I I - I - I - I - I- I- I I -; - I--1-

,-

~ -

- - --

\

+I

- - , -1- r-

- --t-

I

-+

+1

~-..-

-t - 1-- -I--+~.

-

- to-

- + .,.~ ~ I

-+- -+-

1 '

- I -.1.--..

...

~

-.

- 1-- -1- -+

__l --; -

I --+-- - 1---t -

~

-4---< ---+ +-~

+ ~-'t'

~-

--+

-4-- --t

ha tom, hogy a szék szóval ezentúl nem, vagy nemcsak az illoalkalrnat06Ságot értem, banem így hívom a lakóházat, s benne levo lakásokkal, bútorokkal. köztük a ,,szuk értelemben veU" székkel együtt. Egyetlen köte--t l~ van, hogy megroondjnm: álkeresztelés! hajtottam végre. Nos, ezt Hernádi korrek- ..-+ tül megteszI. Csakhogy ez az eljárás nem naértek Hermann Istvánnal -, hogya szociaNagyon sok lényeges, sot a.lapveto kérdé&- gyon célszeru. Aligha kerülheto el, hogya lizmusban nem lehet (és nem is szabad) a kulvita a süket emberek párbes:oédévé ne fajulben egyetértek Hernádi Gyuláva.l. Csak a turális javak piacán szervezetlen, szabadverjon. Maga a szerzo ls elfeledkezik a de!lnJciólegfont06abbakat megemlítve: - --~ $enyes viszonyokat teremteni. A szocializmus. ról és visszatér a kultúra szokásos értelnleA magyar szocialista népgazdasá(!ll1ak ban az áru- és pénzviszonyok tuootos, a szozéséhez. (Persze beszélhetilnk munk.a.kultúrápotenciáüsán sokkal nAgyobbak a mennyiségi cializmus sajátos törvényeivel kölcsönhatásról, étkezési kultúráról, szexuális kultúráról, ban történo felhasználása azonban ki2árja a és minoség! lehetOSégei, mint amennyit ma sót még W. C.-kultúráról is. De Ilyen esetben belolük realizálunk. piaci anarchia és a gyllk06 konkurrendaharC -ndndig jelzovel egés;z.ítjllk ki a kultúra szót.) - A ,fejlodésnek azt kell szolgálnia, hogy kla.l:akulását. Az árszabályozás közvetlen és A tudomány nem szómágia, nem a jelenséaz embereket gazdagabbá tegyük.. kö.wetett eszközeivel szabá.lyowtt, szervezett -+--+ gek új s2:avakkal va.ló el1látása. A kornmunistáknak radikális refocroe("n\e&lizeUdltett") piacra viszont szükség van, Azt azonban már vitatom., hogy az (akár rekké kell váJhiuk a forradalom gyo:oelme mint a tán;adalnú jóváhagyás vagy a visszaszéles, akár szuk érte~mben vett) kultúra , f után. utasitás egy aránylag megrázkódtatás nélküli, legáltaJánooabb, legátfogóbb érvényl1 mérté.. egyebek A lehetoségek reallzáh1sához ,,szelid" fórumára. Szükség van a piacra: ke a szabadság lenne. Vé-leményem szerint a között az kell, hogy gazdáJkodási rends:reaz á; és pénzviszonyok bovülése nem mond -1--1teljes társadalmi lét, és "".en belül a kultúra riinkben nagyOThlényeges, radikális változtaellent a kommunizmus felé való haladásnak, legfobb mértéke: milyen mérté.k.ben biztos!tásokat hajtsunk végre. Ennek keretében meg e,'yáltalán nem jelenti a kapita~izmushoz tott az embernek. mint társadalmi lénynek .;s T-t- . é.történo kell növelni a vállalati-intézményi szféra önvisszatérést. Az áru- és pénzViszonyok mint egyénnek a kiteljesedése;' az embernek álló döntéseinek körét, az érdemi döntések leklszél,osedése és elhalása párhuzamos és nem - ta szó valódi értelemben vett emberré válása. hetoségét, és vele egy1Ütt e s~ra (és minden ellentétes folyamat. Súlyos a vezetok kIlyezteto tényezonek beállítanI. elobbi célok megvalósításá.hoz. Vagyis nem \ válasrzlásában, levá.ltásában stb. dönto kritéIgaza van ",sront Hermann Istvánnak ab'-j- +. végso cél, végsö mérték. riumnak kell lenrue, hogy a különféle poszban, hogya ikapltali:zmlll'lban, s néha a szociai Ad 2. Az árutennetésrol sok jó cikk jelent lIzmusban ls - rendszerint manipulációk hatokra állított, vagy ha úgy tetszik: a válla.lmeg az utóbbi idoben; ennek a vitának a IUlPkozássa.l megbiwtt emberek mennyire képetására - ár1.Wá válhatnak egyes olyan dolesán is (pl. Hermann ,stváné). Ez lehetové sek önálló, jól megalapozott döntéseket hozgok, amelyeknek eredetileg ,V\1lóbansem áru-+-+ teszi számomra, hogy csak néhány megjegytermészete, sem árujellege nem Zá~ban szabadság, túra a létezo szocializmusban is áru, de kü~ terjed a hit, hogy az áru termelés öntorvényei, lönlege. áru, amelyet tudatosan és tervsze- . 2. A társa.dalmi munkamegosztás tennészeamelyeknek mukÖdésébe nem piszkál bele az' 'I_~ ruen szabályozott piacon ken fOTgalmazni. . tes és egyedül üdvözito megvnlósul\\si formá"államkapitalizmus", thkélet"""n swbályouák ja az áruviszonyok rendszere. Teljes mér1\.ék- a társadalmat, a legszélesebben vett termelést SzüJq;éges ez azért is mert amint Hoch Róbert nemrégiben Óhet és Irodalom, 198!. ben az áruviszonyoltnak kelJ érVényesülruük és fogyasztást. Holott ma ro."Ir minden jÓ?.anul a (szukebb definíció s:rerinti) kultúra világájúlius 4.) helyesen megállapította a kultúra gondolkodó polgári kÖz.g;u,da tudja, hogy a ban is. iránti Igény ma még nem általános létszük' gazdaságban az államnak jelentos szert'pe 3. A gazdálkodást sroclalista válla.lkozókra séglet, e'Z.ért nem szabad csak a fogyasztói van, és hogy anélkül nern is múkÖdhet I"'-~kell bízni; át kell térni a vállalkozói szociafonntokra bíz.ni a döntést. De nem szabad -! feleloen a gazdaság. Nemcsak a keyne,,! ta-. lIzmusra. A vállaJkozói szocia.lizmu.,nak a sze.- nokról van szó. VÍS1..onyla~új. de ~yorsan Sl.éugyanakkor lemondani a piac szabályozó személyes társadalmi tulajdon felel meg. A S7.O- lesedo irányzata " pol~ri gaz;d.:L<.ágtannak; r~péröl sem,' hiszen a piac elosegítheti azt, cialista gazdaság Intenziv,szakasza fogalmilag hogy a kulturális célokra tudatos, központi amely magát politikai gazdaságtannak neveazonos a vállalkozói szoclali:zrnussal; szin",nítervek alnpján szánt forrásokat hatékonyan zi. Emez irányzat lényege: az ánamol a gazmák. . használjuk fel az alacsonyabb szinti! d#ntések da.,ág endogén t;'nye-,..ojéJlek tekinti. S.7.~f."ben 4. A szocialista állam ne tuzzön kl célokat melthozutala és ezek végrehajlása során. 800a hagyományos poil::árl gazd.aságtannal, a társadalom struktúrájának formálására, és cialLsta társadalmunk rétegeinek jövedelmi amelyben az állam (Sl,!<sZor nagyon fontos) még kevésbé alkalmazzon eszkw.öket ezekn.,j{ helyrete és muveltségi szinvonala az elmúlt egzogén faktor. A nyugati közgazdasáR\ tana céloknak a va.l6ra váltására. FeLadata, hogy évtizedek során jelent&en változott, és a jökönyvek, amelyek az áru termelés tökél..t"". a vállalkozói Slocia.lizmus já\&s7.abályalnak vo\>en. is folyamatosan változni fOl:. Ez a köségél ecSetclik, inkább az ideolóR\al nevelM ~ betartására ügyeljen. ""z!<Ö1.ei.Termés1.et.cset\ nem <'"I!.Y"".."rlknprorülmény, valamint a népga7.das,lgi teherbíró 5. Ne szubvencioná.lja az állam! költsép,vevincializmus. hogy közgondolkodá,unkbnn k~)"",,,se-galakulása szükség"""é teszi a kul.. ,turÚlisáruk forgalmazásának és finans7.1ro1.ás1 tég a kulturális tevékenységet folytató Intéz.. megjelennek (t'.; tulajdonképpt.'f\ """k most jeményeket, és ne befolyásolja dotációval, illetr<'ndj<'nek rug,almas változtalását, hoz-láigazllennek megl a XVIII. slAzadi, a XIX. uazad ve téritésmentes Juttalásokkal a kulturális jalásM. u.igényekhez és a IchetO6égekhez; eseeleji es7mék. hanem annak II re"kcibja 1.8, vak fogyasztását. (A mecénás1 funkciókAt ~kffit dl'CffltraUzáltabb~..tikusabb, h()!{y az.. áruviszonyok valóban nem kapt.1.k majd a szocialista vál1alkozuk töltik be, bár meg mind a mai napig a megfeleló helyUket nMln pedit társ.öLlalmilag (a jövedelemelOl'lzez ~'T1'1tagadható meg teljesen az államtól 1~lalista gama"águnkban. tás u.tmpontjábóH Igazságosabb vls711nyok sem.! . A léfOyeg azonban: l.e!:yllk gazdagabbá " Ad 3. lU van a 11ropagált kÖzgaldaJlágl kiAlaKítását az embereket, akik, ha leo.z elegendo pe.nz!\k, koncepció lényt'l(e. Meg k..ll vallanom. nem majd megve'lÚk a kultúrát. ért<.'11\. Vegyük elo.".ör a uoclalLota köv..t..~nyekrroegva.lÓIIltásához. lA jeNé"J:l.Ük/T\t'I:tüzet,esebben ezeket a tézise- nagy"n vállalko1ókat, Ert.!m k ...:yetérte\\: olyan fel. lool..gl 1;Igyvala. tételeket zókedvnek. a kockázatot vállalni hajlandó .'ekt"l'eÚelt;'\t'lekn Il-I:emt, a ml felada"",ly ielensét:"""p<'rt szokásos. mind a tudt>- ret6r>rK kedvez",,-k, valtv rno'1: inkább.' foként inállY, n1md a k07nvelv áltaJ eltojtadoll ..Inetunk, hugy e lt'helO6igekkel jól éli ",k~M sA. az. ilyenW'z.-tók "Ia,-adhatnak talpOn lA pov~t má., pl. Úéleooob j<-Jefl.'><'1:""oportra 'f(Jndan. tarkodlunk. N<"kik kedvf'.u.en a s..elekciÓl'l rend. alkalmaz.z.a (jótl"het a S7i-Iet<ebb "'I~CSO,r 1.8.C..ak.tu)C)' lternad! ne\1\ pU6.tán en1~ portn"'" ls van ~ett etneve1.he). ElhatárolTERTAK ELEMtB GYURGY

Gondolatok a vállalkozói szocializ,musról

ás kérdés vÍ8Wnt 'az árutermelés és , ,'a piac viszonya. Arutermelés esetén 'o az áruk cseréje a piacon történik, ". ~ amelynek müködésére nagymértékben rányomja bélyegét a termelési mód. Az kétségtelen - és ebben messzemenoen egyet-

~

"

--'

--1 ,+-- fl --t'

-

,1 \. 1, b-< I I .:j1'

-

-

I

+-c I ..,.-lJ.. 1,

-

+--'

-J--+

UI II[

b-<

'

-

1-

-

li

r 1~ ...

-

-

.A..

-' .==F

--'~'-'

- - - - --f- , - ....

~ -

-;

~

1-

-+-~--

--< -j-

""'-- --1~

~

- -

-! ~

- - --- , -- ---;.--I--t- - -, -- --;;;j-

-<:~

"'1

-.-;

I

;---<-

~.

;

- -1---< --1.

-

t nyit mond. A mintát a tokés vállalkozór61 veszi. Rögtön elorebocsál.om: ezt nem kilogásalom! De a tökés

-

vállalkozó

Hernádi

hason-

latához kapcsolódva - a saját versenyautójával versenyez. Annak tudatában kockáztat, hogy a saját versenyautóját törheti össze. Es itt vége is a hasonlatnak. Az autóversenyzo a saját bórét viszi vásárra, ha más kocsiját használja is. oe mit kockáztat a szocialista

vállalkozó? Ráadásul ebben a versenyben

-

..

, -1

.l

'j

,-, -1 -1-

I

... ...

-

a hasonlathoz visszatérve nem személykocsik, hanem többnyire kisebb-nagyobb autóbuszok versenyeznek. A benne ülók biztonsága valóban veszélyben forog. Hogyan felel az ulasaiért és az utasainak.a szocialista váIJalkozó ? Hernádi vitaparLnereitól ezt a kérdést várja: miben különbözik a szocialista vállalkozó a tokés vállalkozótól? Én ezt a kénlést nem teszem fel. Épp ellenkezo kérdésem van: miben hason Ut a szocialista váIJalkozó a tokés vállalkozóhoz, s kiváltképpen a mai tokés vállalkozóhoz? A fentiekben már igyekeztem érzékeltetni: a lényeget tekintve egyáltalán semmiben. A koncepció szerinti szocialista vállalkozó modellje inkább a tizenkilencedik század elejének tök$ vállaJkozója. A mai kapitalizmusban is tömegesen léteznek' hasonlóak, de mégiscsak a kapitalista gazdaság perifériáját reprezentálják. A valóban mai kapitalizmus kulcsfigurája: a menedzser; vagyis a rendszerint kollel;éget. Kiválasztásában természetesen szerepet játszik, mit ígér, ha a vezetói állást megkapja. De megítélés,,"ben mégiscsak a ténylege.. teljesítmény a dönto. (Nem hiszem, hogy Hernádi komolyan gondolja: II vezetó kiválasztásában a múlt nem számit, csak az, hogya vállalkozókedvú polgár mit Igér. Tényleg preferálni akar olyanokat, akik még semmit sem bizonyitottak, vagy éppen már egy csomó vállalatot tönkretettek, de félelötlenül ígérgetnek; olyanokkal szemben, akik már eddig is bizonyHották kiváló vezetói ké<;7-,éi\üket. de ígéreteikben óvatosabbak, körültekintóbbek?) Marx roppant jelentoséget tulajdonított a menedzser megjel"",ésének. Nem kevesebbnek, mint a szocializmus fe1tdelének tekintette a lóketulajdon és a tokefunkció kettéválását. Marx óta ez a folyamat kiteljesedett. Ii\az: a termelés koncenlrációja nagyon egyenetlen; az anyagi javak termeléf;élben és kiváltképpen a szolgáltatások szárnos terülelén nem ment végbe igazából ez a S7Jé1.válás.Ezeken a terüJeteken maradt meg a kapi.talizmusban a hagyományos vállalkozás, és itt van szükség a szocializmusban is hasonló formájú vállalkozásra. (A kétféleség akár egyetlen jósl~gfajta kibocsátására is jeIJemzo lehet. Ezt szerencsére nem kell biwnygatni nálunk; lásQ a termeloszövetkezet éS a háztáji gazdasái\ szerves egy.segét.) A jellemzo azonban a mai kapitalizmusban a tokés menedzser, és a jeJlemzo nál unk csak a menedzser vezette szocialista váJlalkozás lehet. Fejleszteni kell a hagyományos értelemben vett vállalkoz,;st, de mé>: lontosabb: a menedzserek múködési feltételei, beleértve szelekciójukat is, úg}' változzanak. ahogyan ezt a fentiek""n már jeleztem. Mert az elottünk áJló fejlodési pálya, amit sokszor intenzív fejlesztésnek is nevezünk. -Calóban megnöveli a mikrostruktúra, a technikai fejleszté.., a minoség, a gazclasá!:OS&'I!\.az igényekhez való alkalmazkodás fonto&ságát. EU'ket a celokat csak a Velük adekvát gazdálkodási rendszerben, mechanizmusoon It>h
a szövetkezet vagy az önigazgatás alapján berendezkedett koJlektiva a tulajdonos). Mi a különbség? Eto.zÖT is, nem magas fizetést meg prémiumot kap a vezeto, hanem az o zse~be folyik be a haszon. Masodszor: maga dönti el. hogy ebbol a haszon ból mennyit fordít a saját személyes jövedelmére és menynyit pl. fejlesztésre. Harmadszor: szuverén módon használja fel a fejleszre,;re szánt öszszegei. Nincsen ig!zgatótanács, felügyelo bizottság, részvényes közgyülés, munkástanács, minisztérium stb., amely a fejlesztési stratégiát éS taktikál jóváhagyná, végrehajtását ellenorizné. EgyMtalán; saját elhatározásától függne, hogy a vállalkozást tovább akarja-e folytatni, vagy éppenséggel meg akarja szüntettÜ. szélnek ereszteni munkásait. Neoyedszer: azt Í5 a vállalkozó dön tené el, hogy más célokra, pl. mecénáskodásra egyáltalán akar-e költeni a zsebébe befolyt haszonból és ha igen, milyen ismérvek alapján. Az világos, hogy ez a tulajdon személyes jellegú. De mitol szociaJista ? Rendszerünket azért hoztuk 'létre, hogy megszabaduljunk a Gyula pápáktól és a Chorin báróktól is. É5 úgy akarjuk továbbfejleszteni, hogy a megmaradt, de azért már kordában tartott kiskirályoktói is megszabaduljunk. Nem pedig olyan irányba, hogy újakat hozzunk létre és hatalmukat úgyszólván korlátlanná tegyük. Lehet, hogy szúk a fantáziám, de nehezen tudok elképzelni olyan szocializmust, amelyben a bánya, a sok ezer munkást foglalkoztató gyár, mezogazdasági nagyüzem, sót kórház, iskola stb. a vezetojének, az ún. vállalkozónak személlyes tulajdonában V8Jn. Hernádi mindezzel kapcsolatban azt a kérdést exponálja: \ct fogja a személyes tulajdonon nyugvó vállalkozói szociaJizmus.t megvalósítani értve erena felso politikai vezetést. Az én kérdésem ismét más: ki fogja ezt a rendszert ~ve ezen tizmillió magyar álelfogadni? lampolgárt. Úgy túnik nekem, hogy Hernádi aW'Ilosítja gazdaságunkat a gebines vendéglók.kel. Hernádi nemcsak szocialista vállalkozókról beszél, hanem vállalkozói szocializmusról. A költészetben és a szépirodalomban helyén~ való a smvakkal és szórendekkel való gondatlan játék. Megengedhetetlen azonban az ilyen gondatlan játszadozás, ha " tán;adalomnak húsbiWágó nagy kérdéseirol, jövójérol vitázunk. Ad 4. Az áHam a játékszabályok betsrtásá11 orködjék. Ez a tézis össmangban van a vállalkozói sz.ocializmusról, a személyes társadalmi tulajdonról és az árutermelésról vallott nézetekkel. oe összhangban van 8Z1:al az álUtással is, hogya társadalmi lét legátfogóbb mértéke a szabadság. A fenti nézetrendszer a!a~n különbözik attól. a szocializmusképtol, ame]-vet létezo társadalmi rendszcrurtk valósit rn~g, igaz, meglehetósen tökélettenül. Itt egyarI. r>t hangsúlyos a "tökéletlenül" és a ..megvaló it". Talán nem árt e szocializmuskép röviri összegezése sem. Az emberré válás folyam.1t.ának minden eddiginél magasabb lépcsofoka, hogy a társadalom nem bllZ8 (teljesen) vak törvényekre a lejlödését, hanem a valóság össrefüggéseit feltárva maga határozza meg fejlodésének stratégiai és taktikai céljait: a megfeleló eszközöket felhasználva gondoskodik e célok megvalósitásáról. (s ha hibásak egyes célok, a korrekcióról is). Éppen ez a változás

-

-

teszi

-

lehetové

egy

meghatározott

értelem-

ben - a szabadság megvalósulását. A társadalmi tudatosság azonban feltételezi a társadalmat képviselo intézményt, intézmenyrenddzert. Ez az intézmény az állam. (Engedtessék meg nekem. hogy az állam fogalmát most lazán értelnwzzem; be1efoglaJhassam a létezo szocializmusoknak pl. vezeto kommunista pArtjait ls.) A probléma persze ltt kezdOdik Mert az áIJam nemcsak az bsszn<>pet képviselo "vének tanácsa", vagy platóni (és Jó:zsef Attila-i!) bölcsek gyülekezete, hanem az adott világtörténelmi szituációban a politikai hatalom int.ezlT~nye. A szocialista államnak egyszerre, egyidejúen kell különféle, egymáss...l bizony sokszor élesen szembenálló funkciókat gyakorolnia. Miközben alapfunkciója az ö.",v.n<'pi érd..kek képvj"elete. biztositania kell a mt'i\f"lelo véder6t, nagyjából egyen.~lyban kell tartani (5 ha az <,\:yen.."ly mE'gbomlott, vl!l&Zabllleotentt") az állami költség\'t'Jtlst éli a fizetkl rn<'r1eget stb. Ezeknek la közvet".. persze az atapfunkclót kell szo!. láJnJuk. Az. ellentmondásokkal .eayUIt la e

-

-

- I

~

funkciók szoros egységet alkotnak, s ha az állam jól muködik, aldwr az egység és nem az ellentmondás van az eloténben. A politikum elsódlegességét is csak úgy wtelmezhetjük helyesen: a legszebb társadalmi célok is csak addig reálisak, amíg szilárd II swciaJista hatalom. De az egyéb lunkciók ttbL-é-kevésbé szük.segszerúen - ideiglenesen há.ttérbe szorítják az alapfunkciót. És ha a háttérbeswrítás tartóssá válik, akkor. a szocializmus deformálódása elkerülhetetlen. Továbbá: a tudatosság körének kiszélesedése tágabb teret ad a hamis tudatnak is. Vagyis, ha a társadalom fejlódése nagymértékben a tudatos döntésektói, függ. akkor persze a hibás dÖntásek lehetosége is megno. Én is hadd éljek közlekedési eszköz példával. Az eszméletlenségig J:'észeg kocslst a lova hazaviszi. Az illuminált gépkocsivezeto azonban nagy valószínuséggel !l1. 9.rokban köt ki. Atkrl hUköztárba tart<>'Llkaz okt.'\I.1..'.ft """..t a köa:. mOvt'!ódés .tb. 1Mb" d4t Ide tartouWt a IU-

-

I

... I

-. I

I . i

I

- ....

-

.

_1

~

L.

--4

1~

~

.,. f'

....

- -1

I i

T -r ...., -

-l

,...- -<....,.,

I ~ i

--1

... "

.J..

n

- -----.

- - ..., -<- --I---! I 'oL

'i..-

.--t-+--+

....

---

nak kiéplláie, fejlesztese, egyenlotlenségeinek felszámolása & a költségvetés és az árrendszer is. Hernádi azt állit ja: ha az emberek gazdagok lesznek, lesz. m~elelo igényük is a kultúrára. Paradoxnak éczem a hdyzetet. A földhözragadt közg,azdászn.ak kell bizonyítania az lró számára: az anyagi gazdagság növelésével nem no automatikusan a kultúra iránti igény I Miköz'ben állandóan I1adiakoznunk kell azok ellen is, akik a kultúrát féltik az anyagi gazdagságtól, a hútoszekrénytol, gépkocsitói stb. Rendszerünknek nem7.etformáló tette volt., hogya nyomor színvonalán keu.dte el a kulturális fOITadalma.t. Lehet különfélekóppen vélekedni pl. a N'li:KOSZ-ról, de ezt a tényt nem lehet letagadni. Téved Hernádi, amikor azt gond<>lOa,hogy a kultúrát preferáló ár- es költségvetési politil", e1sósorban a szegényeket támogatja. De még ha e'J: az állítadalom mobilitásán.ak; annak, hogy a társadalom minden rétegébol roeríthcssen a tehetségek kiválogatásában. Am a kultúrát támogató ár- és költségvetési politika kor.in1sem kil;árólagosan vagy akár foként a szegényeket t~ozz.~. Az egész takOlSSág fogyaszta.si szerkezetét befolyásolja; minden jövedeJcmkategóriát arra ös"tön<:-gük eredmény.ességét nem itélhetik

~

1--;

meg

-

másként

és igy ítélik

meg oket

- -- -

~-

dasági eszközök: a kultúra infrnstruktúrájá-

kívül-

rol 1., meg f"lúlról is -, hogy ad att költségniforditÚssal milyen kibocsátást - vállalat eset.eben milyen árbevéteIt - érnek eL Társ.adalmi szinten azonban meroben más lehet

- ~ ---1

- 1--

is. Termh>zetesen senki sem hiszi, hogy a kultúrát támoKató költségvetési és árpolitika helyettesítheti a kulturális igényre v.aJó nevelési. Az el.obbiek csak az anyagi feltlteleket teremtik meg. A szubvenció!< és dotáció!< ellen irányul Hemádinak ez a gondolatmenete is. Hiába adjuk olcsón pl. a szlnházjegyet, a potenciális szinházlátogatók száma (a teljes felnott 1aIrosság) a sokszorosa a színházi befogadó kapacitásnak. Tehát így sem mehet mindenki szinházba. A potenciális igény és a kapacitás egyensúJyához 430 új s:dnház kellene. Ez igaz. Csakhogye gondolatsorból éppen ellentétes követ.keztetés adódik! A piac a potenciális fogyasztót, azaz a vásárlót az ár es a jövedeLem nagysága szerint válogatja. A határl'ogyasztó réteget azok alkotják, akiknek m~ "~""'n van pénzük arra, hogy a .szóban forgó al az adott áron megvásárolják. (A külön-

1

..

féle társadalmi csoportokná.I más jöveddemkategória a határfogyasztó. Más pl. az értelmiségnél, mint a segédmunká~oknál.) Minél magasabb az. ár - adott jövedelemviszonyokat feltételezve -, aMál magasabb jövedelmú réteg a határvásárló. A határréteg alatt nem, illetve csak kivételesen vásárolnak. A piac - elméletileg tiszta és tökéletes - múködése esetén (a költségbez képest) nagyon magas áron jön létre egyensúly a nem elégséges kinálat

(kapacitás)

és

a mag.""

ár

miatt

.

szúk vásárlóréleg kereslete között. A nagyon magas ár jelentos profitot tartalmaz; érdemes a. kapacitást bovíteni. Azt lehelne gondolni, hogy Hernádi azt várja a kulturális szféra váUalkozóí szoci.aJizmusától, hogy e mechanizmus muködésének következtében majd

-

belátható idón belül megépül a hiányzó 430 színház, s a kapaeiMs bovüléséve1 csökken az áro s egyre alacsonyabb jövedelemkategória vá1ik határvásárlóvá, i11etve végül is a legalsó jövedelernkategória is vásárlóképessé válik. Ezt azonban ha jól értem Hernádi abszurdiMsnak tartja. Akkor mi maradt? A jövedelemlétrán elfoglalt hely (és a meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás) a szelekeió kritériuma. mégpedig tartósan! Számos termék és szolgáltatás esetében ez rendjén is. van, mert nem sérti a társadalom érdekeit.. Slk1soséges példát véve: természetes, hogya nemesprémek, a több karátos briliáns gyúrük stb. potenciális vásárlója a lakosság egy szúk rétege. (E problémát nem érinti, bár roppant fontos kérdés, hogya legmagasabb jövedelmuek gyakr,m nem azonosak a legértékesebb munkát v<,gzokkel.) oe ez a mechanizmus elfogadhatatlan a kultúra világában. Ennek hatása valami nagyon hasonló lenne ahhoz, amit kulturális monopÖha még nem is liumnak nevezúnk, s arritol

nél differenciáltabb

megoldásokat

kell

alkal-

mazni. Ga7.rlasági intézménYrendszerünknek sokszinú paleltának kell lenuie; al. állrmÜ nagyüzemektó! az el:}'énj vÚllalk07..ásokig; más is a ráfordításnak éB arJ: eredményegymást kiegészítve és erosítve. A swcialista nek az értelme, mértéke, mint a mikroszfétársadalom csak a kolle.ktív társadalmi tulajraban. f.. mÚsrövid tAvon es más hosszú tádonon alapulhat. Ha a társadalmi tulajdon von. A mikrosl.féra egységei - a dolog terdominál, akkor az egyéni vállalkozó tulajdom~szeténél fogva - nem is értelmezhetik a na is, ha úgy tetsl.ik; szocialist<. jelle!:ú. mert végíil is a Mrsadalmi tulajdonhoz kat,c,olóhosszú távú ráiordításokat és eredményeket. A stratégia - megint a dolog te~mészetébo] dik (közgazdasá;;i és nem felldlcnüi jo;;i erc tekintetben is a társadalom következóen telemben); fel téve, hogy az elÓbbi ered 'T,.;nyes érdekeit képviselo központnak a funkciója. múködését is elosegíti az utÓhbi. A paletta N\.'ffi általában az államé' Ismét utalok az álminden színárnyal,atában a kC'Ldeménycl.ésteljesen, .de nagyjából mégiscsak nek az ésszerú kockálatvállalásnak kell érw.m különféle funkciójának eUentmonda.so..ságárn. Az állami költségvetés egyik (igen badultunk. Ha ezt nem akarjuk, akkor más"ényesülnie; minden szférában és minden fontos) eszköze a társadalmi stratégia szolgá, féle szelekciós i.'ffi1érveket kell érvényesítes7jnten s7.ámoltevóen növekednie kelt a cselatának. De a stratégiai célok szolgálata nem nlink. Ilyene'!< lehetnp.k pl. a sorbaállás. az lekvési lehetoségnek, a k..lirányú felel&,<\.>gigényjogosultság szennli szélosztás stb. Mindazonos az állami költségvelés elkülönült érnek és az érdekeltségnek. Am mindez nem az ezeknek a s7.e)akciós elveknek megvan a madekeiveL (Búr a Pénzügyminisztérium szíveegyéni szocialisla tulajdonon nyugvó vállalsen hiszi magát az iissztársadalmi érdekek koz.ói sl..ociaJizmu.'>. guk hátránya; mindenekelott, hogy a kapacitá.. és az ig..nybevételi s7.ándék nincse!> összképvi'ie]ój,'nek.) Ellenkezoleg' Az állami költAz áruvÍS7Dnyok rends7.ere a szocialL.ta ségvetésnek a tényleges érdeke: minél több hangban. Am olyan rendszert még nem találgazdaságn;1k növekvo jel,'ntos<'~u komponenp("I1zt beverini, és minél kevesebbet kiadni. tak ki, amelynek csak elonyei lennének, hátse; mind a javak kibocsátá.""b.~n, mind azok rányok nélkül. Az elobb emlitett hátrányokat megszerlJé5ében és felh."sználásában, Am az Hernád. tehát az állami költségvetés idoológusává vált, amikor érveket S7.állíte törek- azzal a hátránnyal kell {'("'bevetni, ami a jöáruvÍS7Dnyok fejlesztése nem a tihiadalm.szerin. sl..elekció ",nds7..evesbe7..Mindez hangsúlyosanigaz" kulturá- vedelem nagysága gazdasági tervezés vLS.'MS7S>ritás..H smh:{.lja. lis sz.(ér.'tb.w. A most folyó vitában is sokan réból következik. Érdemes tehát a hifony hátEltenke7.ólegl A szocialisL'\ áruviszonynk '-"........ rányát váUwni, ha el..7.e1 nem engedjük VLs.<7.a- lesítése kill'jtelti-k. tehát nekem nem kell megismételés mélyítése a tervcz6\ hatásosabb.í. ""m 37. én'eket: a társadaJom, és benne a lérni a kulturális monopólium anyagi ala~ tételét is céloZ7"". Az áruk:1t..>góriák, bel ,ctjaH. gazdasÚg sl..ámárn hosszú távon a legkifizetove a piaeot is, a tervcélnk v"~hajtá.""'t ro, dobb bcruhá7.í.s a kultúra fejlesztese, MmogaGondolkodásunk súlyos de(ektje az uni foreID'ben kor.ot.roJlját is s7.0IAAlj:lk. Amire törekLí..",~.f.,; N. .fokozottan érvényes. az illtel17.1v mizál{lSra való törekvés. Sok gondunknakiink: a t<~ és a piac optimAl;'" kombináfe)I",,,..:..i ,,-~k;1S71"m. ciója. 'bajunknak ez az egyik jelentos forrása. Ez A kultUrális szféra eddi;; iA válto""t"'volt Hern{lA.Iit'>:.)'ik fo ..n'e a kulturális javak volt a 68-a.s reformnak is az ~yil{ gyengéje. egy s7.",mélyes megjegyzést tennem. . az áruvisw,,,yok tekintA.tében; vállaI;, 10ok é.« alacsuny árával, vagy éppen il1'!:j'en.,';"ó<'gével Szabadjon köl~v..t""i inté7ml-nyd, " tt-v.'kt"l\)""O''!:.<'k szemben, hol':Y a kullú... befol\adóit felmcntAbban a mel:tiszteltetésben volt részem, ho!:y közremúkiidheltem a reform t>lok""Út.ésében, oldalán; árulc","t forl:Ooom!>., hOlott kulturájük a \'ála;,ZtflS, a dÖntés alól, in(antihz"ljuk igyekoket. ot- hi5.'.cn néhány bt4«'I.déssel feljl'lJh o és ma is a reform továbbfejlesztését liA javalt. mo~' haszonnal, önknlt...~ d&S7J."m szolgálni. Am - véleményem S7.erint tációval, VaJ:'.y c:n):aitÓl, ..'" hl~y vaIa.rlUt u]""óvil It""Z az állam, m"g nem feltétárui<'U~ú t~>nn<.'k\.-k Í'f< s:...,I~áltatá"",k. A kula refJrm l'lveit túlsAI:O&w kitl'<'jesztették a <'!tYt'S területei...,: nt.'f11 külÜnböztetlt'flul \';ís.\mlj..k nH~ az ..!tIben~ '" Vagy az kultúra túrd amnban r.em pwfitki-nJo'", " lárnadalnm t'!:)'ik, vaJ:)' " ",á.ik (,Ilitás az érvényé"! Igaz' nárnám. Az áruviszonynk lejl<'5zt""" e szt~ ték meg kt-J!i:oképl"'n a kulturális szférát ~ a ft n"m\'~.{uli-'nnk ""ak el:yetll'n <'St't a szúken v..tt i:'U(t ~ s.zlo'rllt. 5 nem diff.,... rában 0.-.1<: addig"" annyiban for:;ldható ..1, r..neiálldk k('II"'k~'1>I>""I\ a kulturlllis szfécán affit'lldig é.« "'[lO'it..ni. silt ft"))""'l"'0111" hu!:y pl. al a1""""ny mOljjt'g)'"rak ell '.,... '" '''!:Yik f.lmJ}(.J ,.oru"n :!JI'k.k II n,"', a tent kitt-jtt-Hd< alapján teni k..11 a piacon kivüli form;\kat is. ",,,rt aIdik 111m ün... h",",k b.'l.sn..,k. társ:.dalmilag k.6.rot.nak tart:lnám e. elf,lI m,'gy. 1;;' l)t."". n..m I.-Iti-Il,"nül " kull141daU',O(ja>i eIvr...k a k..llú~ Iarriilr>Mc>IL bllunyilJa. a rW-IO..:..nll vi.:..."t, a ..:..1,;:.1"'On".g.z ,. N rogyfajta "'IO"'Uin~", kelj

-

-

-

-

1-

1...

r'

.....

1-

1.0...WCMJIIY ""Ji, leltg Inl\)'''''''''''''1:''

rr-:.,L_-:J~

-1 ,"",

.

l&I"l>ján

- megsza-

nOCH IWBF.KT

"I:Y""""kk,,1fei"ÍlIt.il.ni. ba, em .. ~~

~~

A~

,
"'-,

-'=-

'- -f .ol

--; -

-

,

'-- I

t-

......

I ...I 1--+-

-

~

~

- 't"

.,-I ~

r

-

- : - -,.-T t--r iL-=-'+ r -J.l' 1, I

LI

L..-..

I

,1

4- +-J

I It--+--r-;--r 1 J , I I1!- -+- - 1- +.-t- "1L 1 -+-

-

fo-

J,--

""1-4,

,

I

,--

. .

~-,---'--

1-+-

1-41"'" rot I-j-

Döngessünk-e

-1- ,.. ~

nyitott

:=1~ 1-- ~ 1LII

~,1 J

I.-- - +th--'+f-

.

i--f,I

- -, J 1 j - II

....,

j

I I

'1 .

,, .L-

I

t- , ~

k~pukat?

Kr.tika 1981. októberi számában Liska T.bor szenvedéJyes hozzászólá",~ abból indul ki, hog,y Hcrmid. Gyula taouellenes cikkére Hermann István nyilt tabUI'édelemmel válaszoll. Liska mindvégig úgJ tárgyalja a kérdést, mintha a lén)'t, hogy a sl.uciahzmusban árutermelés folyik, valamíféle érinthetetjen hivataios állásponthitlétec !civd szenÜ,..J) küzdve kelleJ)e e!ismertetni. Nehngy a vi~ e ponfhn vakvágányra fusson, vessÜnk egy pillanWst a probléma történeti alaknlásám. Ebbol kit(jnhet, hogy az "áru-e " k ultÜa?" Iffiniésben (Inin'! oly sok más kérdé,b!!n ís) il tabukon régen tÚlléptünk, s Liska eljárása nem ígazolható, "mUmr Hermaru) ;\Ilásrontj;it " kmestári apologetika látszatába ho;,va igyekSZIk diszkrediWlni. Tény, hogy Marx és Engels úgy gondolta (miként az Esti Egyetem tankönyve ís kifejtí), hc>gy a szocialil.musban a tel-melési eszkÖzök 1.,\rsH"lalmi birtokba vete lével kiküs7i>bölodik az árute,'melés, ók ugyanis azt vÜrták, hogy nnndénekelótt a legtejlettebb tókésországokban fo;;, leü'jJanl a szocialista fon-adatom, s élA'k lermeJocró,nek nUlgas szintjén a termeh'" '" az eloszl.1s közvetlen t.ársadalmi Irányítása és ellenor"",se valósul meg. Kezdetben Lenín is úgy hitte, hogy a legt~jlett.ebb tokésofSzágak rövid ido alatt áttérheLnek az áruvíszonyok néiküli szöcialista gazdaság megswrvezé"ere: Marx és Engels felfog:ísában a7.onban az árUlem)e]és fell.étele a t"l'sadalmi" m\lnk"megoszlf,s es a fermelók magántulajdon"s. elkülönült.'ége, s ettol nem küJönböz1."11(.Je meg a gazdaság! elkmöniiHséget.. A társadalmi munkamegosztás a szocia1izmusban is megmarad, s ugyane""k megmarad a terme, Jók gazdasági ell<ülönüJtsége is, még ha a magÚntu!ajdonosi elkülönül'tsÓg jelentéktelen hányad..., szorul ís viss7.a, Tehát amint azt

Lenin késobb kifejtétte

-

1

lom elmaradt.

T

II I

I '-;'1'"

_1t-

I r

J I

lI

J. .-

1 I

E:z.,

saIorradalom

es polgár-

hábOrÚ ideién bevezetett. hadíkommuní"mus, maj<J pedil{ k&;öbb a báborus h'adigaulaság ís mint.ha Marxnak és F;ngelsnek azt" felfogásál látsU>tl volna iga7.Ölni, hop,y a szoeializmuslxm fejletlen les1, illetve meg.;zÜnik az áruterrneJé!;. A LenÍl! álwl oc-vezetett NEPkürs:'JU<, I1wJd a m6sOdik vílághilború legsúlyosabb g1.WIL,ilgI kárainak feL'\7A'\mol(L"a uWn a Szt.'\lin lill,d az ötv<mes éveJ<: elejénIdfejlett gnndülall>k awnban ismét =.k a szociaIil.musb!!lI áruvlswnyok szükségesslta a s7.odalista ors-zilgOK "l."IJI megval6sult gazdasági fejlod&;e is, Ami Inármost kö""lebbrol hazánk szociaI"ta f<'j16d&.H HleU, a klS7.,abadu!á, ut.'\n ,-",kult""n vol! egy "iszon y li\!: rövid idósz.~k, 'aH"!'"r at. irn"nt emliv,n ('!képwlés"k alapján a S7I"-"IIi,t" termelé!; árutenne!($jellegét 'g:''kpyiek ViSSl.<"zofÍlomi, tami l<'I:!...ljebb a háború, károk helyn'..HHt.'\!\ának idoszakában let:Hett nknik"pp mdokolt).

Am-.

-1 I

a sz",cializmusban

is ;irut"rmelés folyik, .<1'kül;)nbözo gazdasági szeklorok &; eiP'ségek kap<:'söh'lainak szÜkségS",'ru formája itt is az áru viszony, A szodaJista forrad'llom a klasszikusok v;,\raK<mi",;va! elJ"nlélben eloszÖr nem a legfejlettebb, h,tnern egy fejleLlén ors"ágqan gYO7Öll, s " Lenín álta! is várt világforradl1"

., 1.-

-

-

-

I,.gjobb tudomá"om szeriot -

az

M$Z_MP "I:n'O.."I1 dükum'..ntutr4~ "'''ID 1.:\[\31nJ:lZ n",r ulynt.mJ\, hog)' II sÜ.dalirrnu.., t's ti !,,)lell ~t<,,'iaJi(mu. M.>'It'."" ~"CiiJ) nem ámlernw)';.. fc.1YIK ,\ XII. kot1J.:I"{""zus bffil,,;Jw,IÓja Igy fogal" z,,11, ..A blJ)('I<1Il'''. épit<" "'''''Vly.lmak i. n""g""ru-.:.k " mal~1 s:<.igor" 1~"zda""J.:i '"rv"11)"'1, ",,,('JY"Ket nt"m leh..1 t>~j'ell1",n kivúl h.iIj{)'f1J /t4f1VltÓ." refld"rrunk "'"IJ,ve ft '.'0uullll" taql",da.
hdgy 'az áru-, a pé1lz- és a piaci "inonyok szerves alkatórésze. j)lJzd"súyi elelÜnkn"k:' (Mindenütt az én kiemcl",,,,m - Cs. 1.) Kádár János az országgyulés H!80. ö"zl (Ilésszakán ís nyomalék()san vls",",!,>rt ezekre a kérdé!;ekce: "Ha a szocialista társadalomban ame/II hosszú Iorténelmi korszak és átmeneti szakasz az emberiség fejlódésében áru" termelés van, akkor piac is vun, a piaci tor"énllck hatnak, és létez""k áruk is, Ez nem kapltu!lsta vagy sZflcialístp, mÓdszerek kérdéSe, a szocializmus ball is ny,'rcséget kel! ter" melnl. Ha a tok","'knél kegyetlen szabály, hogy a kezükben levo terme!ocszköz é!; a rendeJkezésükJ'e álló munkaero .1 ncu.xímumot adj,.. számukra, akkol' miél't nem ItólJet a szocializmus visz.nnyai közöt,t kímand,l'J)j, hogy a v.íllalatvezeté!; mndeLkezésére ;\lJó te!'meHíeslközöknek és mrmk"eroalapnak a legtÖbbet keU hoznia a szocialil.mus, a nép jm'ám? Ha ezt kimondjuk és megköt>eteljiik, attól még nem hatalmasodik el !'ajtunk a kapftalista szemlé/et,"

-

1-

-

fo

ám-Iám,

"

akik

dÖntögetnek, nek!

úgy erzik,

hogy tabukat..

nyított karukat alt mondh.Jt,ÍÚk,

döngethogy a

;.. '" s"ocia!izmusbeli Persl" c

ámte!;melés tabuja valóban már a múHé, a kuJtul'ális termékek és szoJ,gáltak'\sok szocializmusbeIi árujellegének tabuja azonban kemény valÓság, Am el. utóbbi vélekiedés s"m állja m"g a helyét. A Le II'íI>nde-nal<"dott 1070, novemb!!l~ nyflatkozatában Kádár János például a kÜvetkezoket mondja: "Vannak és lesznek olyan áruk és szolgáltallis()k - néhány. al"pveto élelmiszer,' a közlekedés, gyermekruhá7A~t, oktatás, mÜvcIodés -, amelyeket "llamilag tartósan támogatunk. mert azt akarjuk, hogy azokhoz a társada1"m legszélesebb kÜrei' jövedelmj viszo.nyail;ti;1 jórészt fügf\etleniU hozzájjJtha&Mnak." Tehát a kulturáli" termékek és sz.olgáltatáso.k swdalizmusbeli árujell('l:et nem k0rdojele.zi meg az, hogy a l,írSben, miként azt Garai László érdekes hozzás7..ólá'a i$ é.",'kelteti. Mig politikai ':'~7da.s;\gkmi tankÚnyveinkb!!n ma már nyornát SC'In tllegemell...tt teszi le a garas\. Am ha akár cs...k eddigi Idézeteinket is tigyelme,-'",bb!!n elolv1l';'suk, b!!lát; hat juk, hogy e területen sem cgyérteJmú a dolog, ,$ 1.a kérdés is m"ftérne egy vitAt, éppen a hatékony gawasf.~ kulturális tejlódés érdekében

<'ló -. természete,,'n nem ford,!halo at hil;:vetienül a kultúra áruwllegevé, "e dlent('l. ben 8incs aua!. Ki7"írÚlag a "rút" va!...,itgot megveto szépleU,ell spirituálisan tislJa, f,'nnkölten "etikus" kuLtúra-definieiÓi Ú!ln"k ,'Z~ 7..e1s7..<,m.ooo.Van erre példa a vitÚban is, Cbbol fakadn
lest, s nem kíilö"!h",, a szoc",irs!a kulIUfiílis termékek ;\ruj...!legét kérd,,),,!.'zle meg, A Hermann Istvúr, ;iltal idéi...tt helycll i, é, egyebütt isa gazdasÚg; értelemben vett produktív, illetve Improduktív jell...g JOl:!alkuztaLta, amik"r aszdIem! t"rmékek kapHalizmusbeli ért,'kelési gundjalt egyáltalÚn !dvetette, A tudomány, il kultúra kÖzvellenül termelóc!'"vé, lehát produklumrn" vlÍlásÚnak kurszakltban azonb"n pmduKtivitás é!; improduktiviui, klaszikus Otétváh.s'ztAsa mái ahgha tartható. Ami pedig LukMs léllog,b;\1 111<'11. n"on sarkf ki"". 1 azt mondhatnánk, holty II kl, villt a Bernáth László állal ldi.tA'!t 0".,..;anI8ztik,LS korszakában cs<>k azt ",-,th, tii:Y"lernbe, hogy Marx vlIlam,k.or 111:árult'rrnel.!& s7X><,iaJjzmusbell !1'1CWJzurll:..,et prngn"",U t.fllla, S II gyakorlati keNU..ek Iránt Jt'g,,'nd;;'''I'''' "rzékell,'n magyar id''',IÓ/(us úgy lál1o1lk nem VM(.e és?n" hogy ,'ne II pn>!lnólisra a valóság rádfn!. a;'\t tartu"unklU Ig.4':S<\gnak . azzal, hogy u 1'urténelem é. ".:tdll/tud..1 SLU. t"U",ének idrolll...,kában ez a cá/nwt me;! c...k csiraf9tmában volt mr'g (!tibl.en m<'t!I\!tg k",,~ Azt per'ze senki 8ern gondolhatja komodlldótt ,,1 <1 NE:P-kor",lIk), áll) I.uka~. NI a lya11, hogy aszó JegS7.kI,,,,,'bb ért1"1mében f<.>l- nét.et"t ",vtitcd""kel k"""bb l, ftcnnt
fo;;,)!t kullura mint társadalmi tut"htás pWlZtán áru volna, ezull:yanis m..g a kapttaU'l:!uu"" ba'n sincs Igy. Csupán aJTói Van 6ZÓ, h~y a kulturális t ",..".:., tI<;jI'''''íIi..iság" -'~.." t'l'vonlabb. m~_bb álwJA<S"",í!'\' t"'"-~ kllllúru-ddínl.'

-

j

f.-

I T

+'t"

I T

t

-r-,r-

~

--1 I

+

1-

-

l\i,nW>datta szinte ~y...IOI a murxlJrták közölt, M.nbl>lílkitünhel, ht'llY hu LIskánaI< vi, tatkomlvl.lló1'l Van H"rmlum.MJ, itm t..gy.., "tc .!bt~o a vitáoon II lunestAri WkAnynn dladalm...,kodÓ ('pP01.Í~too.IovalI. kflliWNjlit n..m nyuheU <.>1.

csmRA

I&'TVAH

- ",1

~lt

1-

r ""1

,-

- o-

.-O' --

10/1,

-;-

-o.J

~.

- - ... ,-

-'

,

lI

1

~

-r 1-- ""'r

p- -'-

.- ;:::'"'~c j::. 1

! +1

~-....

j

r I rI

-~ - -1

--1 --'...~

Egy árusító

- ---<

véleménye

i-é--+---1 ~~

--+

-~ ..-+, ,--+. .

1

f---+---t' ,L ~-+ -+

'. H-+-t I I

--+--+

,--1

+

~

-r~ ~

I

t--f

>-- ---1I

f, -

-+-+

<-t--i-4-+ ~ --LI1

-+---+

~r---t

l+-+

.~

~-+-+, -+-+

,

1

~

--w-

-Lt

"---+--+ I

-HI

-. -+-+

jj

'

,

emulatkuz.ásként: a kulluráIís elet áll". mí kiskereskedelmének munkÚsa vagyok, falusi népmúvelo. Sz(>rvezoje <'''' Iebon>'olitója a kultur"hs ertékek csereJének es hasznosulasának. S mint Ilyen, nap' munkaim mellett is igyek"''''m figyelemmel kisernl a kulturális poJitika jóv,';jét formá!ó . - forrnalm Ig)'ekvo - publikác,ókat. Aru-e a kultúra 7 kerde,zi a Kntika vitafóruma. Fekele-.feher-igen-,nem, vagy: ís7 A vll<Ízók veleményei tOvábbgondol"sra kész,. teloek. Herli"dí Gyu!a határalOlt igenje nem ketséges, hogy jobbitó szándékú. gyakorlatias megfontolasú. Mégis, írása fo erényének azt kel! lurtanom, hogy vitám inspírál, ellenállásra öszIÖno?. A kultura fog"lmának meghatározására tett kíserlele Barna JÓl.,e( definícióit veli használhatónal" 'Hogy mílyen esetlegescn, az kiderül Bernáth László hozzászólás"ból is. Am; viswnt külön megjegyzési énjemel, az a kultúra úgynevezett szúkebb fogalmának használata, amelyben a szellemi élet allwto-közveti16-befogadó szféráját jelenti a szó. Holott a kultúra maga az emberi lét egésze, s számos olyan meghatározása ismert, amely hangsúIYOI-Za a ,..".enemi és az anyagi kultúra szélválasztásÜn'ak veszélyeit. A gyakorlat is sÚmtalanszúr igazolta és igazolja, hogy a sleJlemi kultúra és az an)'agi kultúra szorosan ÖSS1.efüggÖ, dtalektikus kapcsolatban áll. Isme...t, hogya gazdas'ági fejl..,zté.' intenziv szakaszában e dialektikus kap erokent hat a gazdaságra. Ezert vitázom Itt Szíik László azon megálla-

-

- sl.amomra a - hozzÚszó-

pítilsaval, rrolitásük

hogy Csibra István v;.lágÚt leginkÚbb idézo

lása nem a dmbeli IS-I, hanem al IGEN-t sugallja. D;ibra István kijelenti ugyan; hogy "a kultúra. '. áru", ";sz.ont írásának egesze azt \ükrÜzj, hogy bÚ, kultúra áru, de nem piaci portéka és nem j. "ab ad azzÚ vÚloia. Ezt helyes álláspontnak tartom. Az. "ruként megjel(mo kulturális érlék legyen gazda""!:"",,n eloaJlitot,t, hatékony "ter,nek", amelynek az ára a gaz.das.;'lgi eIet megszokutt normaitól eltéroen kfuobb és áttélelesebben I,'rül me{( u{(yan, de akkor a társadalom és az eg)'en számÚra egyanínt biztositja a mindennemú fejlÚdéshez szükséges többletlud,hég,,jre szÚkilv" a probl(,mukört, két kerd~I~I~ . Elo,wr ís úgy ,'éli. hoj.\Y a sle!:én)' embe.'t n{'m ok""llenu!' a ma!;as.:,bb ti.. távolit ja ej a kullurali< ... t\.>kektöl. mkább az, ho!:y nem ér el bizony,>:; múveltM'gí slJn"onala\. A levon! kov..tkezh,ti'S "1" hog" adhat)uk " ""Jóságos

árukon

-

;",IZ allami dotÍlCió n(,lk ul és j,,~ val dra{(nbh,,'n a ku!turÚI,s tem1ékekel. "i-

I

-r---t ~

+1 --4 I

~ ~

-+-1

:ti -i~4--+-

-

,...wnl ~;Jz<:lagabba Icdl tennünk al ('mbereket, hOIU' "",kat m'~ ís tudjak vásárolni. t:l II n~'Íllapltá.s smmomru <,rthetetlen, Amennyi k"''''1 tir. <,,,e, n('pn>Úvelói UI!>,"'..,lal"Imbol 1,,,,",rh...ttell1. " kul!úra ír,íJ1t1 ('h. ~ ,,,.,.,..Jy uz "lIv,',n rnuvelt'i(o;:ének ,'g)'ik ,,1"\lvet6 "m",'ve) <,!:),á!talán no'ru lüg~al l'&)'el) ..nyalli h,'I}.,..."!,'I"\. Sót rI'W.'gkockill ta. lom, hog>' a O"" Ma{(}'arorSl.l.tgon a valóban kh..tÓ6, v/u/yon", ~ml"'r<'k óriási W!Jb.'i(-gl' ú/:y t...11 1 al anpgi J&I..lr~, ",>gy kOl.bt
1- -+--+

, -r- ~

..,- ~

élei mÓdja :IZ dmúlt l".til.l.'dl'k alatt \;ljnll ke",'sd \'"llow1l. Ma,,>dsZ(,r, 'Hm hi<J.""', hOl;, az o1c.ohbat" a glccset keresik aJ: emtKrek, Ml'~gyÚLij.. désem, ho~y - ha mindcnki '1 n",{(a szeli,'m. Sl.intjén is - a tÚlny"mÓ Ihbbség igems <'l"" a kulturára. A kérd"s al, ho!;)" at Ig,ll;;n ní. vós kult,;r"hs értékek h";;.\',,n ,'.8 m.l\'é" menn)'iségb,'" annak renddkclA'.sukre. Tö\'ab. bá: mennYire töreks'-Ünk az oket érinlÚ "s oket "rdf'kIÚ kérd"",k..., valos, hozzájuk szóló vÚlaszokat adni, es "zck"" sl.amukl'a hozzáferhelové is tenni, Adalékul: A lelenk elo o'mbt"",k !obb,c;;e nem beJÚratns festok va;;;y szobrÚsZDk m(;lor-meibe; Dél-Magyaro,'s?;;{( egyctlon kial1ílotcrmét sem ismerik, A környezetük"t 'lepiteni akarÓknak al ajÚndékb"ltok, népmÜvéSldi boltok kéles e,edetú és ni\,ÓjÚ Úru;, a vásá. rozÚk J oi k,nálják magukat. M,'g.s: a esl!lÚm"s huslar.menyecske tÜkrÖI, klWSlÓben vannak, es egyre nÖvekvo for{(ulrnuk van a mÜvészi ...,produkciökat árusító képkt'reskedoknek. TovÚbbÚ: némelvI!, nívótlan hnkniszínpad ezres slériákat bonyolít. Ic vidcken, sikerrel. Ugyanakkor egyr" tÖbben szanjÚk rÚ magukat, hog)' több tucat Idlométerr" utal.. zanak állami szin ház eloadásaira. remélve, h'O{(y színvonalasabb élményben ré'l""ülnek. em értek a közgaMIaságtanhoz, de meggYo7.odésem, ho{(y a magyar nép bokezú mecénás" lenne ÖnnÖn lsságátÓI füg{(. Ezért mindenki felelos a mag" posztján.

BARCSI

"A

ANTAL

kultúraegészen

más dolog" z áru és a kuJtÚra viswnyát. vizsgálva minduntalan elokerül az II kerdés, vajon lehet.." a kultÚrát mérni. Ha u{(yanis olyan jelenségként fogjuk fel, amely kizÚrja a mérésére képes gondolkooásmooot.' 1i társadalmila{( .szüksé{(es haszoo" mllnka mennyiségének felbl"Csülése le{(feljebb olyan viszünyítási "Iapként jelenhet meg, mely a múvffil.eli termék"k elóállitásának másodh,{(os kÖrülményeit érzekellethdi. Éppen ezert bármilyen ltban a "pekuláciÓ gondtalan csapongá.&... aklpj"iban rombolná le a kívánatos szocialista kultúr:. . Az a felfo{(ás, amelyet Hernádi Gyula kép 'isel, elsosorban nem azért erdemcl fi{(yelmet, nert a kuJt.úrál - konjunkturáli$ módon - a szociali.sta gazdÚlkodás megújitásÚnak egyik ,,:ternativ:ijÚhm.. a szocialista váHalkol~lshoz kÖti, hanem sokkal inkÚbb azért., mel't a ku.. túrat tartalmában túlságosan Icegyszerüsil.1 Mert jóllehet a kullúra pusz\<. létéhez, és "el terjedffiéhez" vitathatatlanul szükség van a csereé.1ék ,iltal mozgasba hozott folyamaira, hatlÍ.sát. mÉ'gsem lehet kíl<Ít'ólag az li{(yes kez.deményezé.sek oldaláról oxogitélni. Ha a kereslet törvenyeit a szodahsta vállalkozás SZ~bályozni is tudná, a kínÚlatot meglscsak al. al "ö,dögi viszony" határozná meg, mely a befeklelett pÉ'nz é6 a megtiTúlo haszon kiJzÜlt fennáll, A "termel", a termelésért" elv kiterjesztése a kultúrÚ ler",i-s7.et""en nem "7.0"05, o'ugy n"ro mindíg awno.s a piac belso moz~á,ait flgl'dembe vevo {(yakorlattal. Az ellenlét III ('rlckarán)'ok tllt'!:vÚlasr.tásál iIletöen eg,'S,..'n ny,lvlll1\'ol(,: a kult"n, t"rmékeinek megren. delése elvét,'e eshetne egybe al, "eml,..,iSl,,!! ü!:}'évt"l" fLukác. GllorouJ. AkultÚr:ihoz való embt,ri vi""ony ugyanis IriliJltÉ'bb ellentmondásos b?et'kezetú. Mint aho>\(y'w .J'jl'rlitlth Láozló meluo'ó71Km kítt'jli: ,.A kultu..a irilnti ,'á{(Y m<'rléke az "nlb<'r belso lIazdug,i.j\Úval. n)'lInlt..«igáv,,1 Van eRyenes arnn}'b;,n, és nem t

....

~

~

--t-

- +--- - -1- -1 -

---+

,-~

-

- -r--+- of--'!--

--+ --1- -+-

,--r-

..i

,

.., ,-

.

--L

II,inl sajÚI"",lO II1cg,,.,,,n'e..elt ft.l)'''n~.t. any. n,Vlban val hat M. ,'mlw.. "mber mi",.>!;,!! 8zol~ I7I1IÓ"á (Luk.,,,s GyÜ!'!;..}'}. anwnny,l...'n Hl. em.. b"ri énnU,e7»si vis1Onrokal, awk törl.én<'lmí alakull"lrt lekinti n"nÜn rendcu.",! ""vci mod,'llj,'",'k Miféle m'1(SI.<'r,cz(-sról I"hd lehat SlÓ" Min"" a nevoll",n szervcu.Ük mell " I",ltú,'" "'''''jl'',lté~"r''! Ml\~,1 nlll\(knfajta megsl...,rv"z,':; wIlamiléle remi If,,"}'aba larl, igy ii> hangozhat a kerd~'s: mily"" rende; s 1."""e/, ",eg a kultúra? 8s ko'r<.\,I$bcn " klcld: a kultúra ,"rlalnta t"'m valami mjta ki. vül kIN.O ",rm"k"kvilaga, hunem \1", 'in m"gSlA'rve",,,n'ege. " megSl.erVo'7Á'tts,'gb<'l1 teslet ültÜtt emberi gyakorlat. Mi,'el a,,,,nban mindenfajta ""[ld. m1t\dcnfajta strllktúra "" lotalitas aL ,'gyénlH'z kl'!,,,,t n'<'iHscsak ..k(\l~ sÓ". a kuli úm e~}'Slersmlnd u,",1' jo'lo'nik nit,:, mínt: ..Saját bd,,, enÜnk n",{(swrv""".) "S 10" gyelrne, saját szemdyisr'günit hirt,)kIJHvetele, olyan magasabb f"k" Önludat me{(Sl.erz""'t", amelyne!, re\'t'n kepes:;.; vÚlunk tl\rt<'ndml jdenloseg'Ünk, az detb"" beWltilH funl,ciÓlnk, jogaink és kÜlelpsségeink m"gé,."",ére".IA. Gramsd:Marxí7.I1lUS, kultúra, rnuvL'""et. Kossuth l' \%5, IHH. o.) Ha "mcl mt'l;hatÚnmísa nem i. érzékeltet!, al, emberi érintkel.ési viszonyok másik, a kultÚra szempontjából dÖnh\ f(ln,,~~,,\gú 1ItJnalkozása: egyén"" l,üZ'össég, sZl.lbjelotum cis objektum viszonya. A kd k.ttegóriap,lr fih.. zófiailag pe,'sze távolról sem azonos értelmu, csupan a polgári társadalom {(ondolkozása számára lehet nÚnd"n. amí n,ás vagy tÜbb, minl az rinmagára ha{(yott e{(yéni, awno. IIZ objektummaL A swdalista kultúra HI"pján világosan ertheto: nem a nUIgára hagyott egyén kultúrac!sajátító tevékenysé{(e jelenik meg cel ként, hanem" IdilÖnbÖzó kÖzÖs",gi víszonyok kÖ7.ött tevékenykt.'tJii egyénd{ múvelod",i g,vakorlata. TovÚbb lÉ'pve: az érlelmesen kibontaMzl.\tot!, va~yls amí ezzel ..gyjelentésú: egyénd-re vonHtkol.tatott, s ennyiben lehetsé""" kÖzÖsségekre is intendonált muvelodesi folyamHlban nem Id,et mindig minden egye.s "kultÚra.(eI'mék" e{(yformán jelen. S nem is lehet mindig minden "~yaránt "fontos"; u kultúra alkolÚekn..,i .aj,Hos, belsoleg meg"ei'vezodó e{(yéni kénen lt'! szerint válhatnak el.sajátíthatÓvá. Am ebbol II sz.empontból nézve II kulturMis eredményértékel{nek sokk"l kisebb kSl a jelerll6."<'gilk, ount azt ált.alában feltNdemi sl"kÚs. Az e{(yszeri

-+ I

-+

J 1I _1 1 _,

+ I

I-r +

I

-t , -t-

+

-

élmények helyet! h" méi('mnyim a "magBS" muvészet befogadásÚból i. "".Úrnw"lak a kultúrához való hozl.Mérés .fdl(,({'lelnek megteremtc\,e válil, elen{(edhetetlcnlll fonto«sÚ. Elkép7""lheteUen uf\)'anís, ho{(y a kultúra fejluS7.lését és tÚrsa<1a1mi tervel&",t kiváltképpen a vÚII"lkoÚsok mino"égétól tt'gyük füg{(ilvé. Az ily mÚdon mt.'~"t'rve'Zódó Ilyakorlatb"n semmiképp St'm jÜhe!" létre "..,rv,,,,

-

knpcsolut

a kUltl""l

ÚItal

1:; kÖzvetített

egyén és kÖzÖssé{(,szubjektum kÖl"'t.

1-' --t-
-

+

és "bjekt~m

t

;v('l 11 kultúra termékei pusztlÍn áru' !(ént jelcnn,'n('k meg, va{(yis olyan "1'.éko'sitendó "tárgyak!{ént"', anwlyek egyfajt" speku.lativ rendet. "'r,,,mtc'oÉ'nek a kultúra eladó; é6 bdofl'.dÚi kÖzillt, anri/kiil. IWflY a' kultúra "a'lódi emheTi I/UakMlatkent mopa í" n1l'pjclerHle, flz ilyen tipusú {(yakorlatban a kultúra l,,{(l"nyo'~e vÚI"a kél,,'ge,sé: a,,1Z a s7,emélyis"'" f"jlú,' """"jN Slab. hltljuk mt'lI !>'.ran,...uln.lI1. tlnl'lkUl, I...{(YhotdljiirulnÚnk ..""jiit 5l('fT\élyiSt\lIu"k blrlokbltvÉ'lelé"-h",-,

,><'t!11I s"k "i'.yéb rnelletL"'1'1 'n" kultúm JuttatJa ..1 al cg)'énl" 1\ kultúra Ity"nllkk"r,

l -+-+

I

~ T 1 lI

,. !-

KERf.KGvARTOISTVAN

~

I

-.1 Js-

t' ~-r'J- --

:'; '. ~~;:::

... -4"-+---ii , i IDI I . .. i ' '---1--+--1--+-- , -T->- -r--+-- +-~-t -,- -1---'-+--+---+--~I--~ i

I

f

::,:::

.

..,

I

.

I

I

1.

.

I

,

j

i

.

;1

1-= 1-

--4---..; - --

r---I

-,-- --

t--

...

....

-...

--t

-t

~~~

S ha m: árui<"lIeget II!7 fogjuk fel, akkor világ"",

Tanulságok és kérdójele}1, Több miot félINe fOlyik lapunk ha-<ábjaio a vita; "áru-e li kultúra '1" Már a né...,t",e,.et in,lItó júniusi számban három állaspo",ot sorakoztattuok fel, s szerkeszté;1i elveinkhez hiven

a felhaborodotl "nem".tól a harci""

- - r-

. i:en".ig

mlnrlen szInvonaLasao kifejtett elg01wolást a nyilvánosság elé bocsátottunk. Ideje áttekinteni. mire Julottuok, mutatkoznak..., tisztáwIlnak tekinlhetó pontjai a n-,zeteserenek, s melYek" legfonto.,abb, sz ktudományo:; fórumukon. \1iz.etesebbeo megviz.sgátaodó kérdé,ek.

Mi a kultúra?

t--~

~l~

,-~-+--~ --; --1

-~

közmúvelodés értékeit a szabad piaci versenhagyjuk egyelore függóben, hogy inditék.aik helyesek~ "agy sem - pontatlanul fogalmaznak; az. áltamilag dotált, tehát szabadpiaci körülmények köuitt jóval rnag.a..<;abbáron is eladható áru is aru mindaddig, amig adásvétel tárgya, fizetni kell érte. Terták Elemér György igen meggyózóen fejti ki azt az állásponU,t, hogy a muvészeti tevékenység is nyugodtan felfogható árutermeló tevékenységnek, hiszen al. alkotó má..,,,k sl-"llemi szük".;gleteit kielé.:itó termékeket hoz létre s ezeket pénzért adja át a k1;zvetitóreodszcmek, amelyt,,1 a muvet a befogadó ugyancsa:!< pénzért v,,,zi meg de ebból, mutat rá Ter1.ák, ev"yáltalán oem kiivetk...zik, hogy al. adásvételi láncolatbao szükségsze,"Úeo a szabHdverseoYL'5 kapitalista piac törvén yeinek kell érvényesüloi Wc Unyegébeo ugyanezt mondja Garai László iS,am az o hozzász6lása Hzt is érzékelteti, hogy a'Tlennyiben a tudomány, muvészd, kiízrnúvelódés szférájában nehéz-,égeink akadnak a hngyo-

gés keretei között, azok

-

-

l\Iint ol) gyahan, ilt is számo" félreér!és :;zÜnnazott abból, hogy homályban maradt: ponlosan mini! is vit tkm.unl,? A kultúra szó ul;}'anis tóbb fOI:alm"t takar, s a kerdé.., hogy :\ru-e. más-miL< "al.:>,zt von1. ha az eg.yik v"gy a "",sik [('J",lomm .~ondohmIL A Kossuth KiatlÓ V"lemenyek-l1lták sorozatában, WIIO.ban megjelent A kultiÍrn forJnlmáról cimú gyujtenw"y lucatnyi. lóhbé-ke"e;bé elt~ni ha7.ai fog,liomerl<.'lrre1A'sl muL'tott be; a lC'helterjedkuh ,'zd, k",,,.it kettó. Az egy,k, a tÚgabb felr"!,,.I.' s",,'int " IUllttír" mindent rnag;,ba rog. lal, ami az. "",b"ri S/7.í~r;\IM'at;n-toLJ1,. mi,t a ""ÚI,el,h kultÚra("!:al",,, a tudon,"n}' a nuiv.", ,t es" kiízmuvelürlés teriileklt ol>'ii (<'1c""pán. Vitakérrl ,m, az b, megHdlJek-,' e,,,k n fogalm"k II tudományos fo"almnall"n IS (e]-felhuki,anl Hnch fI"",,'rt a t;íg~hh. B.'rrsi Antal a szÚkehb rt>'ime7A'sJo'~osults<Íga ellen emelt szót. Ber'"ifh L;\,,,,lc) Luká." G:;,jrgy. I<;erékgyártó Ist";1n Grarnse; kultÚraértdm""kséhiJl indult kL LI! a \}Tnhlémftt. n..kiink mindenképpen rüg~;,I)('n k>'ll h",:ynunk. de 1..1 kell hívnunk az 111<'1,"'''..",,,,a kHItÚrae!mélet, a (iIM.Mia képvis.-J.;;'wk figyrlm<'t: nem ártaoa. ha az alaprng,.lma" ti'Z!;,,,',~sával némi rendet teremte"..r1o'kporti\iukoH. Il,'m);!nn ISl'Yán a k-lg,abb kulttírafo!1,;rl"'m. hM kiindulva magától érteti,dr",n jH/Ott oda, hogv a knHtír,! n...tn leh...t 4>'0. hiszen ilyen "rt,'Im<'7''sben "z m...m,z<,h4Iyok betar!.-\."itóI.. tapint...""" vL",Ikpd"',ig sdlmf,lIan olyan 1.101<111 minosül kulturális jclenséj\nek, nmi 16r!.'rwlmunk soriln soha n..m volt adó,vél,,1 tárKya. s ~liRha It"IZ az hMmikor. 'A szúkt>hb fofI:;.lomm t.>kin16k 31.-I.",1r3- altik eClajla je-

t-

domány, ml1vé5zet, nem forgaIrnazhatjuk

mányos az

áru

kÖz::azdasági (ogalmával

-,

(ogah""kk,,1 ez jele lehet

-

kÖztük annak is,

hogy e hagyományos fogalomreodszcl' ma már általában is elavult; utal erre a tenyre Bernáth Lás1Jó cikk.. és C,ibra István másrv.lik hozzá,;zólá~a is. Az a ti,tel, hogya munkaeró a szocia1i7.Inusbao nem áru, korántsem látszik olyan evidensnek, mint ahogyan ezt a közkeletu kézikönyvek megfo~aimazták stb. A vitónak ezt az elágazását ,.,intén mint további kut,lIást ig&1yli\ probl"mitt ajánlha
Mikor

árujellegü

a kultúra?

Terták Elemér György cikkébeo felbukkant awnban eR)' olyan gondülat is, amelyik más hoz1~'ls1.ólásokra - bár kinvmdatlanul - szintéo jellemzo, ft ameJyet közelebbrol meg kell vi7$gáJnunk. miel"tt továbblépnénk. ,.Gondoljunk csak arra - Irja 'ferták -, hogy ha a "zúJó az almát áruként vá,,\mlja meg, de ingyen adja gyermekének fogyasztásra. attól mé!1:az alma nem szúnik meg áru. l('noL" A7r az; ha egy"'''''' valami áru formát m!iitt, akkor "ez az áruforma a továbhiakban is megm rad, le;!feljQbb .,em válill< érzkkelhetó"é" a fog,yasztó ...ámára. Ebbton a felfogá.ban az árujelleg olyasféle ,.."«'.,.kkel n"m kerülnek s7,embe - ez kotulajdon""M a t"rméknek. mint AZ almának rá.nt,,'m ilyen kiizvetl..nül beláthaU\. A Hera,. hogy eheto, s a ruháMk, hogy vis"lhet6. mann ;11t,,1hivatk"7,ott Ipnini elv, ",."..Iy szeS minthogy a tudomány. múvéfiz.et (><;kriunúrint " kultÚra a k~pil.nli'.mu.. (os szodalizmus veli\dt's t..rületén munkálkorlók tevl>keoysék')7<1tti h.arc kiízfY.nti kM-d""", termkzet"""o gének ..redményeit a s",cializmusban épPúl(y .~intt-n r.«.k e t.1oabb ért..lem""n (orvénves. mel(Ci7..etik,mint a többi doll(07i';'!. II()' (e lel. ,,..'" Úgy, h,.,gV .. ~'rc a tud ",ínv, múv"~7pt tev"", szerint) 6k is árut tern)('lnek, s terméft! kimr.'-,v"tód", t "n dól el (s ...htw~ k(opt'st keik val(y swlgáltatllsalk akkor i. {.ruk, ha az - "".."<\jllk - a politikai vagy kato",...i téállnm e7.eket ingyen"" juttntá...J<éot «,szl hmnYI'Z(\k m.'lI~kespk). zálérh..-tové polg"r>d S7~mára, Ea.rl szemben ..n úgy l:\tom, hogya u,rmékek N; ,",011(.11ta1A,okc.""k akkor ~ csak IIdMi az áru? dig áruk, amikor ~ IIIT,eddig a~ ÁrIlCS<'reviS1-"nyai kli7.ött runkri"nllJnak, . e vls.zonyokon "t'Ir..lrt "", muÍJ.tkM.nak II vitában ",..repkívül m anok (lp1!l..ljebb a lehptI~ ,...jllk III mR'ík r"'S(alom, '" dru miben""'" kl\riil i..; bennlik, ho~y áruk,,"t I~ runkclonáltllthatók !';Yfik1 ó..,,,', okk,l frtll, hol(}' ..llir t"" kéNIkI~y k). Al al"",... n..m tiru mlru.lAd<'I:Ymp!:P<;lJ... VAgy A Ici"...I~'I'\ '"!V'gtuol,~rr>1A. 57..rint 1170áru ..ma pl"rra viszi, s a 8,016 5f' lIrukk1l hA m !>f'ri !l.i~.~I..t ki..!.';:;''''''''''' IIIkalmA' munU,f.rajk"nt adja lit nt ft Kyp"""k"nf'k. MArx I<.' rn/k, ft,."..ly..t """' "Ját f'~yMlt.-\..... nw<:r''f"hmn...a ls ~ mutat, ..mikor " ~nx IM''''''''""",,- h"","", 11113."'<"1.-11..1 Mrtklll """.... U.tI'>n'Tlid~t """'"",,veo hty Ir; ..A folyamat t.úlján jut'" .. r<'1h«Slnált.j,1hnl- P; m..ghatám. hát ~''''rú n' " I#,m<'k Muvá. Mal ...hh...n n .""~I 370" 1TV'7.7~lOlIt, hogy III II roup "".z!a mOZ1Bft4ld,>d rdlll<." (MEM ""I.wo'1..I k ft - pout.'\n .. 1.., f« kl481. "öl 113 old." A t~ l.'hát eol...... nlt!.,t In~"d~ rT\t'I&. t.o-hM mint. vH.n..." oly ,'''ksn - ,... kul- uúnik Arunalt ~nl "yomban. m.n..lyt roM. tÚ,,, n<>m;\r\Jr VA,., ..n" I..!ty..n áru'" ]!. abb..n 87 (or,..I.mboon hanCftttA'jik, h,,1IY. IU-

-

-

f--

- -i - -- .....

~

-

hogy

a kulturális

-

tudományO&,

ml1-

véBzeü és kÖl.ffiuvelÖd<':61 - szoIgMtatások áI termékek nemcsak a szodalizmusban, hanein a kapitalizmusban is sokkalta bonyolultabb folyamatok részei, "",mmi"" hogy egyswrl1 Igenne! vagy nemmel 1eheU>eválMzolni arra a kérdésre. úuk-e vagy sem. S mcsak a ntermelotól" a nfogyasztóig" (mondjuk, a festöml1vésztól a múzeumlátogatoigJ haladó folyamat különbözo szaka.kban sem -, de a kulturálisszoJg{OIt..,tások és tennékek nagyobb része a társadalmi !olyam.1tol,bao vagy azok e!O'-egy S7.akaszában (állami artámogatással több-' vagy kevésbé dotált, nemet::)'s7.er pedig dotálatlan) árujelleggel .is funkcion:'1lhat, adásvétel lárgya lehet.

-

Támogassuk-e

--<

a kultúrát?

Mint jeleztem, awk a hou.ászólók, akik a "oem áru", "ne legyen áru" álJá>pontol ke\}vi".,lik. volJ;,képpen nem ezl a tényt tagadják - sót nem is amondók. hogy állapot..l.lnk ily"" vonalkozásban visszás.ak -, hanem a kulturális javak ;!1I:uni t:imo!:'.tással torténe. forgalmn m"gtérülo eredrnén)""ikkel b\WIIyítl:'1k, l"'r:y a t"rsad,llmi vagyont I1lv!atil.!!: L, a I"gliwe. delme1,óbben tudjÚk gyarapitani. Az utóbbi jav,",l.,t lIerniÍdi Gyuláé, aki Liska Tibor vállalk"7~1$kutal.á,i eredményeit. a szoc!>lis! vÚllalko7.á., konccpc,(,ját alkalmazza a kll1tlllális intéT.tTlényre"d.9'crTe. E::v 1.,\. gabb körú - a teljes népg,wlasii,: iiL".ervezi>sét célzó - reformtervNet ré"e Ich,,!. s legfontös.,bb &vc is c I1lgabh rdonn i::érete: megvalósuJ:),-..a"""tén a "",i 40UOFt w.. vi áUagkereset tfz (ov alatt 100UO (m," ért.;..' kii' Ft-ra n6ne, jóval ti\IJb pén7.ünk lenne t..~ hát il kultÚrára, S (J.:Ykultur:\lis szJnvoMlunk állami l1,m<w"t:'1.' nelkUl is - jelenti""", emel k<:dnék. Talán nem árt küll\n i. felhivni a figyt>lmet arra, hO,:y i"'leh"t a kulturális Intézményr"nd",er kr.zv,'tlen ir{,nyitÚsa Igy aZ álL...m kC7kbÚl a v;\II:1lko,l.k k(,7J'be kNwnl", ez nem vrn7J'lyeztdn(, a s">cinli"t renrl,z.ert icleol6<:ial old:llrf.1. 1I..mMi hanp.~úlY"ua, hogy" kultur;.Ii. vlÍli:rlk"z{lsokn.ak a S7i>cialista t;;rvény''S.~ ken.tel kii7i.lt, "a JátJ'k5,:.-

~

-

bályok

bct..rlr.,,,"

li.M.tI I'irki\d6

áli"ml

ell

"

link mellett k...llcn" múki.dniÜk, .r,t az irl"",lógilIIIng lev.fonv,,,-,bb H,rekv<'c...k"t 87 IIllam változaUnnol t.1mol~"tná 8kár m..céná.ként, akár vállalkoz/,k(,nt. Llskll Tibor a piacdl~""" ".'ml"I..1 "".en. vedélYe!! - ele C.lhra (stvlln ..hh..,. la,.ött kzrpvét~ll'in...k túkrM n nMn rnlntl 11....nádi java.""táhoL. n tl.hbl h"ná,tI.16 vluont \IZ áJlnmi tárnol'~...tit~ ntt 11116által{u""o r..rmtf-rv. a ".lL"ncepdój't nem f"I~"

-+-

~~

~

~

II - ---

--;-- --1 -r--

-t----

-=i=-

~--+--'---'

- 1---.

- +- - -- -- -

-

t---t---+-+-<

;--;--

- --+-

, r-::::r::j >----

~ -I

-r--

I

-1

-t---

...

--

>- -~

...

-1 --+--1-

L-+

- -- - - - '--

-

-

Ci! -' -

-1 - --

L..+-

~

~I-'-1

- -

~

I l' I I I I I I - - -+- ~- +-.. + -'--.,i' I +-1--4 -1--+! I , - -- ' - -+_-+_1-1- ~I..I~,. -i-- - L r

. .

~

~-

.J

+

~ -t-

-10 kl s at. nem válL számunkra eJéggé megfog''';lOV'! ahhoz, hogy pontosabb véleményt leh"",,,eil alkotni felóle, másréslt pedig alérl, mert e konr'epeió valÓban tudományos igényu vIlájára a kÖzgaZ<Wságtudomány, fÓrumok ilJeleJwsek. Harmlldrészl - s ez a leg~ fOlllo..,bb - alért, mem a mi vilánk aLapkérd~re adgyben a kulturális szféra ilyen áL'>Zervezé..

I

I

-+--\ -+

~---1

-+-

"

1

sen ek koncepciója is. .. 2. A perdöntó tény itt az, hogy amint erre Bernáth Lász.1ó, Terták Elemér, Hoch Róbert, Barcsi AnLaI egybehangzóan felhívja a

,

I ---1r.

-

-

figyelmet

I

-~-1....

lis

,-J

-4--:-t

-r---<,

'-....

I

~--+

-l

vállalkozások

h01:y

~-f

I -1

a

.11Ib"I~es

- -~

1--4--4--

-

~ ~--' I L -~

~-

-

-+- .... -+. -~-

ügyessége

révén

a

- ma-

kullúrn

egésze

-

nem

ma,

hanem

vállalkoz.Úsokká

álal:Ü
rámuu.t, óket

Sluk UL,,)ónak igaza van. am.kor hogy ."re Hl "lia,:> is képes lenne, ha a célja ." knne. & Iwm más, 1, 5, A knhckbol nyilvánvalóan következik .i, (lg)'.m, ue ,'<'nl art. ha kÜJön is han.:.súlyozluk - am,k,'nt elt l~rnáth lA" ló, Sziik l_áS/ló. 1I",h Hób<".t letk' -,. hogy nhswrd k, ,veI,.lnH..ny. ha (~y..<'I(Y kulturahs inlél" mi-11'1)".J\.,,~.)' akár 'il ml,'zm(,n)',el\(hzer eg'" ..z<.\,.] ".'rnt.~'n lill 'il io;i-nn Iii'''''''\juk. hogy " bet,.x t,-~.lt os,,!-<'g,'k.'t ..,lvan kOI,\'l'Ii<'n ha.. "'""a) k;P'L'\":"",,,,. 1H,,;t ''j;y ,p.,ri Ül"m ,...,',l' <;:y \Tn.l,.,,16 Enlw" '" mtéDni"1\"'p,,t! ,,,'n..., " h;,""' ;. t!""""t.i"", :,.I\al..",;, I;.jl. I'''''iin\,,'..i'~ i'!1...!k.~lé re,',',,, k",,'..\v., W, 1.-J1\1W"í,-- " ",,'H; ti,rtkni'i,;" I~"ltÍ" tH1'" nYil)". I",~y .. kOlvdeH h.a""n 'h"n bu,"s ís kh!'\.

(

+--t-O1- -+-.

-

n"~:j'-öt év múlva - több pénzt kap, miközben az össznépgaz.dasági keretek szúkös"k", 4. A mai áUami kulturális intézményrendsZ<'r khM nem a?krt szorul támogatásra, mert állami, hanem azért, mert rendeltetése nem az, hogy bórmi áron nyereséges legyen, hanem ''', hogy az általán06 társadalomfejlódés igényemek megleleló kulturális fejlodést biztoo;í\..-><.. Hermann István és Bernáth László utalt aITa, hogy a kuJluI'ális szféra nemCS<\k a swciahzrnushan igényel és kap támogat,;st, hanem a k.:.p,talizmusban is (a MagyaTOrszág 1981. 12, &'Ii.mában a The Economistból átveit, Modern Medícík címú cikk adatai igen "",emié.tetcs képet nyújtanak arró!, hogy aZ állami mlók.,ov :rn(,ny miként készteti a nagy lI\kés r.,,'-;;eketévente s1'.áz- és s74~rmllió dollá"'>6 müvi'$wtpárw!ásra). Éles C'~",ba joggal em)'('keztd arnl a közIsmert u'nyre is. hogy az Úllnl"; n~"'enatúrn ilyen hagyományai az. Ókorból 'li'" n\:'lnak. EI;.yébl«".t ahhoz. hogya kulturális intézrnén)'l'kd n)','rc-~~","'" .teg)'Ük. korántsem

1

fo-

ko-

gasabb vagy ala~'SOnyabb, mindegy - piaci igénydwek !U<.'0feleló. hasznot hozó ágazattá váljék a kulturális szféra, s Igy hozzásegltsen a 10000 Ft-os átlagkereset eléréséhe73. Nem, mert jóllehet az életszínvonal emelked!';;e nem vonja maga után automatikusan a kulturális színvonal ("Inelkedését, de a kulturális színvonal emelése nélkül nem lehet az életsz..""onailat ItartO6an emelni. Csibra István, Hermann István, Sziík Lik
-1

I . --I~ I

emclkedése

-

--+- !---I _L

az éJetszínvoilll1

ránL",m vonja maga után automatikusan a kulluráJis szím'onaJ ('ffielkedését. a magasabb kuJlÚra még ma sem minden társadalmi rétegnek természetes szükséglete, hanem ahogyan zt Garai László kífejti az ilyen kullurális javak megtermelésén túlmenoen e javak fogyasztóját is "meg kell termelnünk". S erre nem válaswlhatjuk azt. hogy ki bánja a s7jnvonaJat, a lényeg az, hogy a kullurá-

!-I---, - - -- -

C-"""

I

1 ""

I

.

.

-1-- --I--i--t I

-....

--

~ I I

""1

I , --t ---1

I

~=

-iI

- - '~

+-

I

I

I

-,

I

-1 - >-

Hogyan tárnogassuk a kultúrát? Mindezt ÖSslevetve HernárlI Gyul
-

ami

azonban

nem

jelenli

sem

1 ... -l-t'J

I

-

problématelvetó

ha

Úgy te\.."ik,

"heurisz-

tikus" - értékekkel. Meri ha a kullurális intézményrendszer vállalkozói alapon lórténó átszervezésével Líska Tiboron kívül senkí nem is tudott egyetérteni, abban a hozzá.. szólók lóbbsége egyetértett vele, hogy ez az in\é7.ményrendszer javítandó, továbbfejlesztendó. 1. A bajok forrását Csibra István, Szük Lász.1ó és Hoch nóbert egyaránl a technokrata gondolkodás térhódításában látja, abban, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetése óla (>gyre inkább elótérbe kerÜl az a szeme!lenzos, csak a közvetlen has?.lmra tekinto szemlélet, amelyík a kulturális költségvetést mint ímprodukliv tényezot szeretn é mínél jobban lecsökkenteni, illetve a kulturális inlézményektól azt kérné számon, hogy feleljemínt látnek meg a termelési rentabílitás

-

-

beSle,.zési keretbÖl alig-alig tudják megvenni a n1l'gemcll árú új kiadványokat. Ped,g so. kan éppen II kúnyvtÚr;H,ban bil.va mond,mak le a hÚz, bibliotékiljuk gya,apitÚ.sÚról:' Ismerek,>, hogy a ,,!,öny\'dÖi b""mlélet'" bi'klyÓi ésszerútlen rendelke?.éselrkel ~i1 Itják a tudományos kutalómunkát is. 4. Az ésszerutlen takarékoskodás mellr>!t azonban sajnos az el~szerutlen pawrlás :;cm ritka a kulturális lI;rületcn. NClx!" cscrénkben Sziik László hangoztatta ezi. s bio zony meghökkentoek tud mIk lenni az olyan tények, amilyen az, hogy az };sii Hirlap 10aL ápriJí. 24-i számában közölt adatok szerint kiadványainknak csaknem a fele tanácsok, muvelodésí házak és magánS7.eméIyek publikációja, egy ré,ziik kétes érték ú, "reprC'Lenlációs" okokból köuktett könyv. Ismeretes, hogy lapkiadásunkban is hasonló a helyzet, s hogy egyes ".szabályOöHJ'l" megje-

-

alt, hogy az oszinte javíló szándék hiányoznékbelole, senf pedig azt, húgy vitarndItó gondoLataí nem rendelkeznek igen jelenlös

I-L

I

.\.

- ~ -t r

--! -

--r--: -OL

--

I .l.I ... JI' 1

I

--

-

lentetett szépirodalmí munkák olvaslán is az Alföld 10al. 5. számát>ól ídé7.cm - "el kell gondolkodnunk, vajon honnan szerezhet ma egy kiadó annyi papírt., arnennyibol' - a a ~második valódi értékek közvetítésén túl gazd.'lSág, a másodlagos el'L'Ztás~ csatornáin a Pamasszus felé igyekvó költiljelöltek is nyilvánossághoz seglthetók". Sziik László heIye.sen ismerí fel aronban, hogy az effajta jelenségek eIJen nem a szahadpiaci törvények, tuk, itt teljesíthetetlen - követRlményeinek,a technokrata értelemben veU gazdaságos"ág, (Hernádi Gyula javaslata amint erre Hoeh "nem a ,-.ociaJísta válialkozások~ beverelénóbert rámuta' e koncepciókkal közos sével (7) kellene küzdeni, hanem az elvszegyökeru, csak más szervezési formában nyújrú(bb) irányítással. a céh.szellem felszámotásátaná a közvetlen rentabililást.) val, a kulturális múhelymur,ka demokralizálásával. Ez nagyobb hgyelmet érdemelne, 2, Ebbol ered, hogy a szellem. értékeket nem fizetjük meg eléggé, a honoráriumok írmínt a kulturáJís szabad verseny ökonomikus elmélete." reálisan alacsonyak; ezt a mi né'retcserénkben 5. Minden érv amellett szól tehát, hogy a Csibra István hangoztatta, s még nagyobb nyomatékkal tette Kardos GYÖl'gy a Könyvkultúrát "eloállltó" intézményrendszer jobb múködésének feltétele nem az önfenntartásra világ 1981. októberi számában megjelen.t nyilatkozat.ában, hozzátéve, hogy az alkotókat ösztönzo gazdasági keretek további erósítése, hanem épp ellenkezoleg, az, hogy tegyük e tesújtó adóztalási gyakorlat is teljesen méltánytaLan, E gondoLatsor azonhan hosszan folyrületen alapelvvé: a oazdasá{li szempan/ok a tatható lenne, hiszen köztudott, milyen csemúvelódéspolítikal szemponloknak szigorLian alárendel ten s csak az utóbbiak érdekében kély nálunk a diploma értéke, hány drága múködtethetók. pér.zcn kimúvell emberfót hagyunk parlagon heverni, sofórként, trafikOsként futni a megÚgy látom azonban, hQgy épp elekre az élhetés után stb. érdekekre tekintve a kuJtudlis közvetíto3. Szük László, Éles Csaba, Hoch Róbert, rendszerben, a terjesztés ben indokolt lenne Terták Elemér György utal "zokTa a gondokísérletet tenni a most bevezeteU kisslÜvetlatokra is, amelyek részlek'S~'bb kifejtésben kezeti, munkaközösségi vagy akár a HerZöld Ferencnek, a Magyar KÖnyvkiadók és nádi Gyula által javasoU vállalkozási '- torc KonyvterJesztók Egyesülése igazgatójának az mákkal. Ha a nagy könyvterjeszto v,;llalatok Efet és Irodalom 1961. Június 1:I..i számában és a postai monopol helyzetet nyögó lapterközölt interjújában olvashatók. Egy jellemzo jesztés valamint a kultúra terjeszu,sének tény: mír; a könyvkiadás államí támogatása egyéb területei a jelenlegi formákban nem és a könyvek ára nem növekedhet - az árak képesek hatékonyan megoldani feladataikat, eddigi mérsékell emelkedése ís csökkentette ám árusltsák a nem kereskedelmí célzat/al már a megvásároll könyvek számát adlétrehozott sz.ocíali,ta kultürát náluk i4\vedig a nyomdák szabadár~.ak (magyarán any""bb, mozgékonyabb kereskedók, mellkeresve ezzel a maguk hasznÓt is, de s .n a lényeg nyil kérnek, amennyit akarnak) és a paplrár-dk is egyre nónek, vagyis a ;'tadók mind jelenlos sze!femi hasznot hozva a .zociasZlÍkosebb és szukösebb lehet.ósé,.,ekkelren- lisla kultúrának,' delkeznek, Kiszolgáltatottak awnb,'n - más(elol - a terjesztóknek is, hiszeL példánySZERDAHELYIISTV AN számaíkat a terjesztói megrendelése', szabják meg, egy olyan íntézményrendszer megrendelései, ahol - Zöld Ferencet idéz'le - a A fenti Irás megfogalmazásakor még nem raktárhelY7.ct ,,k.alasztrofáli"", a személyi ál~ voltak ismeretesek azok a lervezett '>agy már lomány pedig ,,siralmas". TegyÜk hozzá ehhez folyamatban is levo intézkedések,amelvekkel - hL.z köztudott -, hogy úgyaniU a piackulturális korm,lt.yzatunk a ielzett "l."zá..ákutatás és propaganda ugYa11LlyenszínvonalÚ, gok, gondok megoldására tiirekszík, Ahogyan E ketll\s gazdasági kényszer satujába swrított ''Z az azóta .'Ihangzoll nyilalkozatok!>ól kw íkönyvkiadók eredmenyességét nem is az általuk nyújtott szellemi értékekkel mérj ü!<, láglík, az 'alkotói honoráriumoktól és adózó si kulcslÓI k..zdve a nyomdaí problémákig efJ1l hanem gazdasági mutatókkaJ vagyis igazi sor, f..nt említett kérdésben már a kózl'li jÖtársadalmi funkcíÓjuktól idegen mértékekkeJ. voben pozitiv pontosabban 02 edd.gmll A kullurális tt-rü!eten múködo gazdasági oozWvabb megoldások t'árhatók. mechanizmusok ilyen módon igen gyakran Kü!on is felh/undm a fífJ1lelmel Tót" Deno nem e terület célkituzései érdekében. hanem míniszlerhelvett.."e" a felevízió StÚdió '81 ellenÜk hatnak, ahogyan ZÜld ferencet dmú músoráb<Jn, 1981. december IS-én elidézve a könyvkere.skedelemben a "gazhangzot! nyílatkozaldra. amelyík el1'JT,ul féldálkod,;si renrL".,r ellentétes múv('lódéspolireÚthetell""né tette, "0fl1I a múveloo~.poltlitikánkkal", s ahogyan - St...' S7.abó Uszió ka egyáltalán netn néz gJl4"ak<~lva II kultúra hívta rel erre a f,gyelmet a múvelod('spoterületén jelentkezo, különféle Ilpt,." egl/"nl litika által elítélt giccset a kereskedelem kezdeménl/ezé.ekre, ctlLlalko:á.okra, másré.zt nem"ak dÜmplngáruként terjeszti, hanem ví.szonl azt í.s lesz/Joezte. "ogl/ a kuUuráli.l nagy hangon reklárr,un.a ís. A vilánkra nl éfd alapjainak ilyen ,..lIe{/Ú <Ílne"...:htil Ékl 's Irodai"", 19!11.augw;ztus l-i ";,,nában .em poz It í r>, sem negalív "r:elmekkel 11" rdl,'ktáló Hav"sl Jún"" is arra figydlTwzlet. t'<Írjuk. VarIIatjuk 1'..zonl mondla 1'(\r" hoI;Y "az állam saját maga, ponlr,,:obban muD.'zsú -. ""lill az állami k.".tek k,,:ölI ma. v<'!Údé-'p'Jlitlkája alatt fú..'" , i a füt a kul k/ido kufturál" 1,,'0'""""\1"/0.: Itt,.ke"l/h'g"'t turális inté..,mr'ny..k bo"',,k'k('Ip'lntú,~gá~,,1 b"nlló boJrokraliku! rendelkn"ek, eMird!"k k til ".",,,'ru n><,rk-kt'! rm'ghala,'Ó taka...'ku.<me (]1't'Htoz na k. . /UII el.h,'" .. ",,'rd""" i. 1... kod!., "rf,lw, V" d N"""'x.k a IL,.'tt>", rot~'" hftút',; ,',WI< az ..daIgIn.'! halélwn\lt1bb, ."d1t',,"\<+,bt erre, hant"" sz. t. a kú/.kÜny~!Arak is. .."...l),.,k a r'3(,l
-

-

-

-

.1 ~

1,r 1 I ...! I ....

-

-

t

-

-

t 1

-

-,

-

-

T -1

1: 1 I

---

.

JI _1

-

~

-

-

-

rt;

-

-

ti -+ I I Tt

n

1-- ~......--

I ....

.-r'--'--

- ,. -

1

I

f ~

!

.11. ~ i .1