Iskolánk története adó középrskota indult, Diósgyőrben. Nem tették nagybeközhirre a korabe]j. újságok. A második világháboő viharát e]némító felszabadulás hozta ]étÉ.c"sendlu",áu Ül"t"" bázisra épülv_e, a.diósgyóri munkások akkor me€ atig elzett igenyeinet< kielégítéJére. Ugy látszott, hogy a többszöri vándórlás* után "oiir,á"t taláI a hajdani H.unfalvy János Cimnázium, Nem .Iu"rO.""§rii Á.itOJáii mar cz az iskola Miskolcon. Először 191?-ben Ungvárról rr"iv"riát'it mint átlami Főreáliskolát. 1934-ben átalaku]t gimnáiiummá. tOiS augu;ztusaban Kassára telepítették. _,.," tus ^.T",r]::g-l,! clmlapokkal
!§
,d ,a
Ebben az épüLetbe|L múköd,ött 1 Huníalla János Gifunó,ziuln 1917 -tóL 1g3g-íg. Ma öniIIó Dolgozók Gimnaziu.tnának eetii"ti. "(ŐLri"€ 1i' Ű) l ",
Az
a2
_19441'45. évi, kézzet ír.ott évkönyv alapján ^_ N_a_8_v-Miskolc területére. Ujdiósgyőrbe. Mivói
Kassáró1 visszatelepült S-an csak egy osztállyal indu]tak. Az igazgatői teend-őket május f:"_.::5 9-]q KlSs "1,. Janos ma8yar-lrancia szakos tanár Iárla él,
a tánZvé apriris
_Az osztályba 36 tanuló iratkozott be, de beírták azokat a felsóbb osztályos, tanulókat is, akik valamilyen okná1 tog.ra .rnrrl ]átogathatták az elóadásokat. Ezek a tanulók év végénvizsgat ietretiet<. A taiév 3 és lat,lolt. l945. jú]ius 14-en TelezódöiL be. Az itazgatói teendö_ l:]_ TTotq Ket malus 9-tol -FördöS Lász]ó tanügvi [óIanácSoS látta el. -
A tantestü]et 8 íőbót állott. Eredetileg 18 fó volt. A hiányzók részben katonai szolgálatot teljesítettek, részben Kassán maradtak, átme-
netileg.
Az igazgató Fördös László, Csanád Vilmos magyar-latin, Csanád Vilmosné német-magyar, Kelemen János magyar-latin, Kiss Ibolya telmészetrajz-föIdrajz, Kiss János magyar-francia, Pányi Arnold 1atin-német, Soltész llona matematika-íizika, Weszprémy Jenő művészi és mértani rajz szakos tanárok múködtek az intezetben az r944l45- lanévben.
Az iskola önálló épülettel nem rendelkezett. Az újdiósgyőri állami népiskola két terrnét és felszereléséthasználták. Az egyik tanterem, a másik igazgatói iroda és tanári szoba volt. A tanulókat így jellemzi az évkönyv: ,,A főleg munkás családok gyermekei a magukka1 hozott szociá].is érzésta bajtársias megértéssel csak erősítették." Gondot foldítottak az önképzésre is. Sajnálatos, hogy az évkönyv nem említi annak a tanárnak a nevét, aki ,,Arró1 értekezett, hogy a demokrácia szelleme miként mutatkozott az iskola neve]ő-oktató munkájában." Az iskola iránt rohamosan nőtt az érdeklődés.Az 1945/46-os évkönyv már így jellemzi azt az időszakot: ,,Mivel az iskola iránt az érdek]ődés igen nagy volt, igy több osztály megnyiiása volt kilátásban.
Az 1944i45. tana)ben ebben az épüLetben kapott két terííLeta Hunídlüu Jónos Giflrnázium, közietlenűl, 0, bejóíat meltetti részben. Ma a 16. szaíL{, Ált
olyan épület után kellett nézni, amely komoly iskolai munka elvégzését ]ehetóvé teszi_"
Az,új, gyárboz tartozó épület elnyerése főteg Korán Imre gyárigaz-
gato lelkes támogatásának köszönhetó.
_ _ A gyáruezetliseg korán meglátta, hogy a gimnázium a vasgyárnak és,környékének hiányt póiló intézménye. Anya§ilag is támogatták" az iskolát; fűtést, világítást adtak és a takarításról 1s gondoskodtak. A girnnáziumnak a munkásság körében kifejteit felvilágosító tevékenys?gét tükrözi az a tény, hogy 1946. március l-én megnyilt a Dolgozók- Gi-mnáziuma is. A tanulás igényétmutatja, hogy a tancsoportok izáma 1-rő1 7-re emelkedett az 7945l46-os tanévben. Az átalakítási munkák miatt a gyártól kapott épüetet, a volt Honvéd Ellenőrző Kirendeltség épületét csak január végén(az emeleti részt) és_április közepén (a földszintet) vehették használatba. Átmenetileg ezér,t a Vasgyári Allami elemi (fiú) iskolában kezdték az évet. Három teretnben váltakozva tanítottak 8-11 és 11-14 óra között. Karácsony után a szomszédos tanonciskolában is r
Az
1945
4s. tanéL1 elsó íelében a vasguári ÁllaíLi Elefui Iskolóban kezd,ték az éDet, Ma, a 77- sz- ÁItdlános Iskola épüLete. (Téglagafu ú, 2,)
Megemlékeztek ezenkívü] május 10-én Dózsa Györgyről, május 29-én Pestalozziról és június 19-én Makszim Gorkijról. A fenti megemlékezések már a meginduló forradalmi változásokról, az iskola és a közeli gyar kölcsönhatásáról tanúskodnak, A tantestület 21 főre emelkedeti. Több olyan tagja volt, akik hosszú évekig húek maradtak iskolájukhoz, innen mentek nyugdíjba is. P1.: Kiss lbolya, Weszprémy Jenő, Kiséry László, Törő Gábor, Weszprémy Jenőné, Soltész Ilona. Az ískola saját felszere]éssel nem rendelkezett, A szomszédos iskolák, Diósgyór község, a pártszervezetek és a DIMÁVAG siettek segítségére.
Az iskola gyrirhoz kótődését tükrözi az év végi statisztika. A 194 tanuló kózü1 98-nak a szülei a DIMAVAG-ban dolgoztak. A fennmaradó 96 tanu]óból is 29 napszámos, 26 kisiparos szülőktő1 származik. A maradék 41-bó1 12 pedagógus és pap szülők gyermeke. A többi kategóriát
1-2
tanuló képviselte.
A fenti számadatok világosan tükrözik, hogy milyen szerepet vál_ ]alt a Miskolc munkáslakta körzetébe telepített középiskola. KüIdetését a mostoha elhelyezés ellenére is első perctől kezdve teljesítet- pozitív irányú változás évről évre- fokozódott. Az 7946147. taI\éYte. A ben a va]lásos szervezetek mellett és helyett megjelentek az .7j világ elő-
A 30
Dolt HonTéd, ELLenőrzó Kirend,eltség épüLete, 1946 januáfjától működ,ött 1950-ig itt d Huníak)a János Gimnazi,um. Ma, a Kohóipari szakközéphkola épülete,
hírnökei, a Petőfi Sándor Önképzőkör, amely 1946. szeptember 23-án tartotta alakuló ülését.Az ifjúság nagyobb s2erepet kaiott az iskola é]etében..,Megemlékezéseket,iinnepségeket szervezlek, palyázatokat hirdettek, kilé_prze az iskola kapuján, a város külturáll§ éleiébó is bekapgsolórltak. A Vakokat Gyámolító Országos Egyesútet, Miénk az Ország Mozgalom, a Nyomorék Gyermekek Órszágós Otthona részéretárúdahi gyújtéstrendeztek. A Diákkaptar az iskola hiányos szertári felszerelésémun|!]< nótláLsát tLizte ki éljául. A 48_as bizottság ai iskola újjáépítési kálataira mozgósitotta az iIjúságot. Változás tijkrözódik a nevelők és a vezetők szemléletében is. A korábbi évkönyvekben még az oroszok bevonu]ásáróI tesznek em]ítést. Az 1948/49. tánév végénmegjelent évkönyv már a szovjet felszabadító haderó bevonulását említi. Ebben a tanévben vásároltai< a két gyár do]gozóinak adományából az iskolaz ászlőt. A MÁVAG kohászati tizemek'iő] 361 Ft-ot, az újgyártóI123? Ft-ot kapott az iskola erre a célra, telepített isko]a mind nagyobb szerephez jut. A romos . .,A_ Diósg_yőrbe elhelyezett iskola szűknek, korÜerútlenneli bizónyult. Meg!r!Lt9tte1 indult a harc az új iskola épitéseert. Ebben a harcban fáradhatatlan Ümogatókra *talált az iskola vezetősege az MDP vasgyári vezetőségében, v77mi Bizottságban. Dr. ortutay Gyula irrinisztó a vasgyárbai tör.l 17 ' tént _]átogatása alka]mával bej elentótte, hog y az első 5 éves lervben fe1építikaz új gimnáziumot. Az alapkőletétel 1949. iúnius 23-án volt. Az avató heszédet dr- Ortutay Gyula miniszter mondta. Szavai még ma is időszerúe\ bár azőta nagyot léptiink a szocializmus feté haladva; ,,Nem véletlen az, hogy Diósgyőrött, .Ózdon. Pecsbányatelepen és más nagy ipari központokEán építettünk iskolát... felszámotjuk a mrllt népellenes rendsierének búnóit, és megnyitunk minden iskolát a dolgozók gyermekei előtt.'' Az ifjúsághoz intézett szavai is időtállóak ma is: ,,CéIotok ne legJ_e_n az, hogy egyéni kiváltságokat szerezzebek. Arra törekedjetek, hogy több kötelesseget vállaljatok a dolgozó nép érdekében.'' Azőta rr.ár az a gerieráció jóc§kán felcseperedett, és helyüíllásával nem hozol.t szégyent iskoláiára. Az 7949150. tanévben Lemer Károlyt bízták meg az igazgatói teen_ _. dők ellátásával. Ebben az időszakban kerü]t a diósgivőri §m"náziummal kapcsolatba _dr. Peja Győző felügyelöként, aki későÜ'Éhosizú ideig volt az új gimnázium igazgatója. Látogatási jegyzőkönyvében így jelle-mzi a tantestület munkáját: ,,Nagy igyekezettel, á munkásgyermeT
kötettő1?
A látogatási jegyzőkönyv utal a tanulók sárírrazás szerinti összetételére is. Á munkásszármazású tanulók aránya 60-700/6. Az első oszttályokban 80-90%. Az ifjúság mozgalrni életétakkor már a DISZ szeyvezte. Yezető tanára Szabó Gyula kartárs volt, aki később néhány lelkes tanu]óval megszervezte a csillagdát. Ebbő] nőtt ki tulajdonképpen a közeli toronyház tetején épiilt csillagvizsgáló is, amelynek vezetője dr. Szabó Gyula 1ett.
Az új gimnáziumban 1950/51. tanévben indu]t meg a tanítás. Az épület az akkori körülmények között korszerú, minden igényt kielégítő volt tTgy emelkedett ki a körülötte levő kukoricaföldeken, bolgárkertészet apró házai közül, mintha véletlenúIépítettékvolna oda. Együtt kelt éIetre a gyermekzsivajjal az épüIet környéke is. Bokrok, fák keriiltek az épület köré, hogy évről évre vonzóbbá tegyék az azóta épült magas lakóházak között lassan törpének túnő iskolánkat. Amilyen nagy volt az ígény,olyan lelkes a fogadtatás. Nemcsak a tanárok, szülők, hanem a korabeli levelezés alapján a tanulók is türe],metlenül várák az új épület megnyitását. A DISZ álta],, tanulmányaik folytatása céljából Szovjetunióba javasolt tanulók közü1 Dócs János a következő szavakkal íejezi be igazgatójához irott levelét 1950, június 27-én: ,,.....- Szeretném, ba már az új iskolában mielőbb megkezdenénk a komoly munkát." Az isko]a építését annyira figyelemmel kísérték,hogy szinte hetenként küldtek az akkori felettes hatóságnak, a megyei tanács Ix. oktatási Mr az es népművelésiosztályának helyzetjelentést. Augusztus 4-én -több hiáépítésvezetóvéleményealapján az építkezés980/6-ig kész - Lászlő ta, nyosságról számoI be az int&.et igazgatója nevéb€n dr. Benkő nár. Többek közőtl az előadótermek felszerelésének beépítesétakadályozza a vízvezetékrendszer hiánya. Nem történt rneg a kazánkiutalás sem. Az egósz épület vízellátása nincs megoldva. Az augusztus 11-i jelentés már 990/6-ban késznek tünteti fel az épületet annak ellenére, hogy a korábbi hiányosságok továbbra is fennállnak. Az épület külső telkének planírozása viszont megkezdódött. Az indulás elótti utolsó jelentés még mindig 990/6-os állapotot jelent. Ezen a tanévkezdésigmár nem sokat változtathattak. Az új iskolában az első tanévnvitó ünnepélyt 1950. szeptember 2-án, déIután 3 órakor: tartották. Az ünnepélyen kb. 100-120 szú]ő vett részt a tanulóifiúság melletL Képviseltette magát a II. számú Bérházi pártszervezet; az MNDSZ és a magasépitési DISZ is. Az ünnepélyes tanévnyitóról az alábbi jelentést küldte felettes hatóságához az iríézetakkori igazgatója: ,,Az ünnepség a Köztársasági indu]óva1 kezdődött. lJíáíra az igazgató, az MDP, az MNDSZ, a DISZ küldöitei es az iskolatitkár beszélt. A műsor szavalatból és egy rövid színdarabbóI állott, mely utóbbí a klerika],is reakció el]eni harcró] szőIt. Az ünnepség hangulata jó és lelkesedő volt. Éltettéka pártot, a Szovjetuniót, azok vezetőit. Az ünnepseg az Internacionáléva1 ért véget." Az ünnepélyes érmyitóról szóló jelentésben az iskola neveként már csak Áltami Áttalános Gimnázium szerepel az Átlami Hunfahx, Gimnázium helyett. Ezt követően még a tánéV 32
elején vette íel a Kilián György Gimnázium elnevezést, de errőI írásos dokumentációt nem találtám. A küldött aktákon viszont már szeptember elején szerepel a Kílián György Gimnázium elnevezés. A történeti húségkedvóért érdemes itt megemlíteni, hogy 3 év mulva a Kilián György Gimnáziumra hivatkozva nevezték el az egész új 1akótelepet,,Kilián lakótelepnek", éppen a gimnázium igazgatóságának javaslatára és kére]mere. Ez ideig a postai küldemények ezzel a cirrtzéssel érkeztek az ití ds\goző tőbb száz munkás és az építésiirodák részére: Kilián Gimnázium melletti építkezés.A küldemények zöme így elóször a gimnáziumot járta meg! Amikor a déli terüetet is beépitették, automatlkusan kapta a,,Kilián-dél" nevet. A gimnázium igy nemcsak pedagógiai munkájával, hanem puszta nevével is forradalmi szemléletet sugároz Az iskola 72 oszály befogadására készült. Az indulás évébenaz ]IL osztalyok 3-3 párhuzamos osztáIlyal, a III-IV. osztályok 1-1 oszéllyal indultak. Az indu]ó tanulólétszám aZ anyakönyvi adatok szerint I. osztályban 133 fő, a II. osztályban 138 íó, a III. osztályban 35 fő, a IV. osztályban 21 fő. Az iskolának összesen 327 beírt tanulója volt. Az első évben, 1950 decemberében Hajagos László szakfelügyelő meglátogatta az iskolát, tapasztalatairól a következőkben számo1 be: ,,Nagy érdeklődéssel,ugyanakkor megértő szeletette] lépett be az új gimnázium küszöbén, mert miként a saját gimnáziuínának, az ózdínak, úgy a diósgyőrinek is nagy kezdeti nehézségekenkell átmennie. Ez a 1átogatás mintegy tapasztalatcsere is, mindkét fé1 számára. Az óralátogatások a_lapján úgy látja, nem kel] kieme]nl a kartársak elótt a magyar nyelv es irodalom tanításának különleges szerepét a szocialista nevelésben. Mégis fethívja a figyelmet a Módszertani TJtmutató I. fejezeteben lefektetett aiapvető elvekre: az irodalom osztályharcot tiikröz, megismerteti a tanu]ót a társadalom fejlődésével,a tár"sada]om el]entétes erőinek állandó küzdelmével, miáltal dialektikus szemléletre neveli. A jó magyar tanár íeladata az, bogy a mrtlt haladó hagyományain végigvezesse a tanu]ót, és ezá]tal biztos fegyvert adjon kezébe a szocializmusért és a békéértvívott harcban." Milyen volt a tanulóifjúság fegyelme? Errő1 egy előkészites nélküli értekezlet jegyzőkönyve tanúskodik. Az értekezlet témája fegyelmi és tanulmányi értekezlet, de a jegyzókönyvben foglaltak csaknem teljes egészébenfegyelmi kérdésekkel foglalkoznak. Ilyenek például: A tanu1ók a tanároknak sok esetben nem köszönnek, és nem adják meg a tanároknak a kellő tiszte],etet. P1.: zsebre dugott kézzel beszélnek. Becsengetés után egyesek még a folyosón tartózkodnak, és ]esik az órára menő tanárt. A tanár bemenetele után egyesek beszélgetnek. Az iskolán kívul, az ntcán a dohányzás még elófordu1. Az iskolai ünnepségek alka-lmával egyes csoportok beszélgetnek. Hogyan kívánja megszüntetni a fenti fegyelmezetlenséget a tantestület? Azáltal, hogy nemcsak megígéri,hanem következetesen megkövete]i a íendtartásban előírt fegyelmet. Minden tanár órára pontosan csengetéskor bemegy, így az őra előtti fegyelmezetlenség megszűnik. A ta!
333
nár a diákokkal komolyan, tekintélyéneka megőrzésével, de közvet]en modorban érintkezik. Akiket a tanulók közül dohányozni lát a testület bármelyik tagja, azzal szemben fegyelmi btintetést alkalmanrak. Az osztályfőnókök az osztálygyúléseken a fegyelmet még jobban megkövete-
lik, és az ellene vétőket felelősségre vonják. Hogy mit sikerült elérni a fenti módszerekke1, arról nem szó1 a krónika. Az viszont biztos, trogy az új ískola megnyitásának évébensem voltak rosszabbak, sem jobbak a fiatalok, mint most, a 25. évfordulón. Igaz, hogy a mai fiata]ok már más alapról indrrltak el. Számukra már csupán történelem a felszabadulás, a felszabadulást követő forradalmi évek. Megmaradt azonban, ha nem is váitozatlan formában, a velúk való foglalkozás szükségessége, az értük érzett felelősség. A meglevő gondok ellenére folyton nőtt a továbbtanulás iránti vágy. A következő tanévben már négy új I. oszLíly indult, és az előző évben meglevő 3 párhuzamos osztáIy egyel előbbre lépett. Már csak a IV. osztály állt egy csoportból. Az l95+lő5- tanévben már minden osztáIy 4-4 párhuzamos osztályból állott. A szép új iskola ismét szűknek bizonyult. Közben változás következett be az iskolavezetésben is. Lerner Károly igazgató az l95íl52, tanév végénmegvált az iskolától, és helyere dr. Peja Győző került, Ozdról. Dr. Peja Gyóző végtelen humanitással, gyermekszeretetével, országos hírúszaktekintélyével véglegesen megalapozta a diósgyőri gimnázium tekintélyét.Ózdi tevékenységértkorábban Kossuth-díjat kapott, Vezetése alatt az intézet átvészelte az ellenforradalom viharát. Hagyományokat alakított ki, ébren tartotta a tanulók pr-oletáröntaudatát. Nem véletlenül emlegették és ernlegetik ma is, hogy munkásgimnázium, A köze]i LKM és DIGÉP, valamint a bányaüzemek szelleme áthatotta az iskola mindenkori nevelőit és ifjúságát. Dr. Peja Győző közel 20 éves igazgatása alatt a reformok egé§z sorát élte át az iskola. Azok megvalósításában élen jart. Az ellenforradalom után átszervezték az ifjúsági szervezetet, megalakult a KISZ. Flzt az ünnepélyes pillanatot örökíti meg az épületünk elótt látható fává cseperedett nyárfa, amelyet ennek emlékérei.iltettek. ' Dr. Peja Győző munkássága lendítőerőt jelentett a testületben. Nem véletlen, hogy a tantestület tagjai közúl dr. Szabó Gyula, dr. Kiséry László és dr. Frisnyák Sándor a földrajzkutatásban kiemelkedtek. Számos önálló kutatásról szóló publikáció tette ismertté nevüket. Az 5 -l 1 oktatási formát az 7967162. tanévben vezették be az iskolában. Lelkes úttörói a műhely kia}akításának, a gyakorlati foglalkozások megszervezésénekTörő Gábor, Cserwenka Miklós és Nagy §ándor voltak. Kár, hogy ez a múhely az utóbbi években csaknem teljesen elsorvadt, pedig önerőből, a tanulók és a szüIők bevonásával nagyon sok hasznos terv nyerhetne ott rövid úton, olcsón megvalósítást. Az 7962l6ts. tanévben 4 f 2 osztalyokkal is kísérleteztek. Ezek az osztalyok két év után átkerütek az I. sz. Szakközépiskoiához. A refomok érintettek a korszerű oktatási forma továbbfejlesztését, a tanulói túlterhelés csökkentését, a fizikai dolgozók gyermekeivel való törődést. A szakközépiskolák megteremtése, majd kiszélesítéseismét váltoást inozott iskolánk életében.Visszaállították gimnáziumi jeüegét, de
azon belúl is megindult a differenciálódás. Fokozatosan létrehozták a szakosrtott_tantervű osztályokat. Az 1964/65-ös tanévben matematika-fizlKa es trancla tagozat indult. Az 1973174- tanévben a francia tagozatos osztályt megosztva, francia iagozatként inditották. -orosz Az 7,97 4175_ tanévben testneve]ési tagozatos oszialvt intlítottunk. "nagy szerepe van *_Iskolánk gazdag sportmú]ttaI rende]"kezik. Ebben a DVTK sportegyesületnek is. Az új iskolában eléIt eredmények nagy része dr, Peja Győző igazgató nevehez fűzödik. Segitőtársai voltak-á munkában e.rurliUy C§"t. igazgatóhelyettes és a Klsz-munkában Kamarás István, aki 195s "óta iógzi.az ifjúság politikai szervezetének irányítását. Munkásságáórt több ajka]ommal részesü]t kitüntetésben, jutalmazásban. 1969 februárjában átadta az igazgatast ,he]yettesének. , I|l..tg"\ nagy hirű igazgatója Gyulának. Ötletes,seg§yg1. szer.vezőképissé"gével |uJ9TUv sok hasznos átalakítást végeztetel,t az iskolábin, és fokozta a'báziiüzemek_ rskolát támogaló aktivitását. Érdemei közé tartozik. hogy még igazgatóhelyettes korában megszervezte a Kilián-tábort Bahónfeny'vei..r. A jelenlegi t^anuló csoportszámot 1964-ben érte et isko]ánk (S barrruzamos osztály évfolyamonként). Az 5 { 1 és 4!2 oszüílyok bevezeiesével átmenetileg .2| o17t!tly működöti, de 1968/69-ben 20-ra"csökkent es maradt napJarnklg. Ebben az időszakban a szomszédos Kohóipari Kollégiumban nyert elhelyezést néhány osztályunk. ._ A sokoldalú, korszerú is\9P! e_t9t tulajdonképpen az új, a maga ko3.!"" ,Th§:i^lsényt kielégítő iskolában kázdődöit'. Akkor inég Di"ósgyőr lakossága.3_O q90 f9 volt, most 90 000 fő lett. A változás n.-ciak m6nynyiségi jellegú volt az elmúlt 25 év alatt, hanem gyökeres változás következett be a szii]ők és a fiatalok szemlé]etében is."ettor még az jelentette,a gondot, hogyan .csalogassuk az iskolába és tartsuk meg-ott á fizikar dolgozok gyermekeit. Egy alkalommal, még a FöIdes Ferénc Gimnáz_ium._ke.zd.{ tanára vo]tam. egy vasgyári dolgózó sziitö gyermeke unottan ült óIák alatt. A sok elégtelen jeEiye miati felelősségÖ vontam. Utal* tam arra,_ hogy munkásszármazása mlatt neki nemcsak-joga, hanem kötelessége is a tanulás. A válasz részérőImeglepő volt:,,Ha sokat macerál tanár úr, akkor lemorzsolódok !'' .. _Ma egyrészt örvendetes, másrészt sajnálatos, hogy azt kell kérdeznúnk önmagunktól, hogyan elégítsükki i megnövekeőett igényt? Á;;ltelt 25_év alatt megteremtettiik a társadalmi- tulajdonviszónyi nemcsak az iparban. hanem a mezőgazdaságban is. Rohamosin íeilődöit a techni5a +, ."J helyzet korszerű követelményt Lámaszl az iskolákkal szemben $. Az rskolai nevelő-oktató munka közelebb keriilt az éIethez. Az eIvont ismereteket nyújtó oktatás helyett mind nagyobb szerephez jutoit a gyakollati oktatás, a munkára nevetés. Iskolánk ezen a területen is példamutató módon helvtallt. Az elte]t 25_ év alatt nem nőtt ugyan nagyóbbra az épület. de belio átalakításokr
Az 1ij épúLet1nost úfunepli, 25 a.)es jubileum.át, (Kiss tábofnok u. 12. sz.)
Ma ismét válságos időszakát éli iskolánk. A 12 tanterem a 20 osztály számára szűknek bizonyul. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ebbő] 10 osztály tagozatos és ott csopoltosan folyik az oktatás. Hiába minden igyekezet, ha a feltételek hiánya miatt tanár és diák nem képes teljes erókifejtésre. Addig, amíg vándorosztályokkal küszködünk, a pinében kialakitott tanteremben tanítunk, függönnyel szétvá]asztott tornateremben gyakran két osztály számára folyik az oktatás, anig a modern nyelvi laboratóriumban osztályt vagyunk kénytelenek elhelyezni, amíg egy-egy gimnáziumi osztályban 48 tanulót ke1l elhelyeznünk, nem lehetünk, és nem is leszünk elégedettek, Hogy a Kilián György Gimnázium Diósgyőr gimnáziuma, mi sem bizonyítja jobban, hogy önálló kollégiummal soha nem rendelkezett. Elsősorban a III. kelületből, valamint azokbóI az apró, bükki kisközségekbő] verbuválódtak tanulói (Bükkszentkereszt, Répáshuta, Ómassa, Hámor, KisgyőI, Parasznya), ahonnan autóbuszokkal könnyen megközelíthették az isko]át. A tagozatos osztályok kibővítették a kört, különösen a testnevelési tagozat, és évrő1 évre több kollégiumi íérőhelyet igényelnénektanulóink, Jelenleg a Kohóipari Kollégiumban, a pelecesiben, a Központi Leánykol1égiumban, a Hámán Kató Kollégiumban vannak szétszórva. A különböző iskolatípusokhoz tartozó tanulók problémáit nehéz szintézisbe hozni. Kisebbségben vannak, megtűrteknek éIzik magukat, A jövőben erre is ke1l keresni megoldást. Az I. sz. Szakközépiskola kollégiumának fel36
építésévelszabaddá válik a perecesi diákotthon, A sportiskolások és a Kilián György Gimnázium tanulói számára ideális elhelyezést nyújtana. Másik, szintén megoldásra váró feladat a menzai igény kielégítése. Az 7974l'75- tanévben 350 kérelem érkezett az iskolavezetőséghez. Férőhely hiányában csak 200 tanuló kérésétteljesíthettük. Évelején, de még év közben is sok energiánkat emésztette fe] az elutasítások indokolása. Az iskolabővítésre is megvannak a terveink. Ennek sziikségességéve1 Miskolc megyei város Tanácsa V. B. pénzügyi osztálya megbízásábóI a Miskolci Tervező Vállalat is foglalkozott. Javaslatuk szerint a zsúfoltságot emeletráépítéssel,illetve külön épiiletrész építesévellehetne meg_ szüntetni. Mindkét terv megvalósítható anélküI, hogy az iskola jelenlegi udvara nagyobb csorbát szenvedne, A tervek között szerepel a szabad kosárlabdapalya befedése is. Meg_ érné,a bővítés, megérdemelné a ]II. kertilet főleg nagyüzemekben dolgozó lakossága is ezt a íejlesztést. Évekóta szerepel a tervek között egy úszómedence építéseis. A korszerű isko]ában ez is kóvetelmény. Amíg 48-as iétszámúosztályokban és az,alagsorban tanítunk. addig az ilyen vágyaink rejtve maradnak. Ugy érezzük. hogy nem kívánunk 1ehetetlent. Egy kis türelmetlenség nem rirt azok nészéről, akik éwőI évre tapasztalják azt az igér:yt, ami a sziilók, a tanulók részérőI jelentkezik. Mit mondjunk annak, a munkahelyén jól dolgozó szülőnek, aki azzal a kérésselfordul hozzánk, hogy vegyük fel a gyermekét iskolánkba, ha nincs helyiink? Évrő1 éwe mind több 1esz azokrrak á tanulóknak a száma, akiket kénytelenek leszünk elutasítani. Sokáig vártunk erre az igényte, bűnt követiirrk eI, ha nem fogjuk kielégíteni. Remélem a következő 25 év munkájáról elismeréssel, a jövőt illetően egészséges türelmetlenséggel számol be az akkori igazgató,
BARTHA ISWÁN iBazgatő
37
