Építési kiírási tervdokumentációjához
2. módosítás
Budapest, 2013. november hó
1
2
Tartalomjegyzék
Építési tender kiírási tervdokumentációjához
Műszaki leírás árazatlan költségvetési kiírás Tervlapok: Meglévő állapot kapcsolási rajz: Meglévő állapot kapcsolási rajz :
GK-01 GK-02/M2
3
Az építtető megbízása alapján készítettük el a Magvassy Mihály Sportcsarnok 9027 Győr, Kiskút liget ingatlanra tervezett multifunkcionális csarnok kialakítás engedélyezési dokumentációjának gépészeti fejezetét. Az ingatlanon jelenleg a meglévő csarnok és kiszolgáló épületei találhatók.
2.1
Közműcsatlakozások
A létesítményhez a szükséges közművek, víz, villany, kisnyomású gáz kiépítésre kerültek. A szükséges közműbekötéseket a Tóth László utca felöl alakították ki. A kontingensek felülvizsgálat szükséges a tervezett bővítés függvényében. 2.1.1 vízellátás A létesítmény DN150 ac vízbekötéssel rendelkezik:
1. kép vízmérő akna A vízbekötésről üzemelnek az épületen kívüli földalatti tűzcsapok, az épületen belüli nedves tűzcsapok, illetve a használati vízhálózat egy körvezetéken keresztül. A területen található még egy kút, amelyet jelenleg nem használnak.
4
2.1.2 szennyvíz elvezetés Szennyvíz elvezetés Ø400 beton csatornával alakították szintén a Tóth László utca felé. A hálózat egyesített rendszerű. Az épületen kívül egyesítették a tetőről lefolyó csapadékvizet, illetve az épületből kilépő szennyvizet. Parkoló csapadékvize egy nyílt árokhoz csatlakozik és ebben szivárog el. Olajfogó nincs telepítve 2.1.3 gázellátás A sportcsarnokba kisnyomású gáz érkezik be a Tóth László utca felöl DN200 acélcsövön keresztül. 2.2
Gépészeti rendszerek, meglévő állapot
2.2.1 Hőszükségleti számítások A teljes épület fűtési hőszükséglete az MSZ-04-140/3-87, valamint az MSZ-04140-2:1991 szabványok szerint már meghatároztuk és épületenergetikai szempontból ellenőriztük. A számított összesített hőveszteség (beleértve a szellőző levegő fűtéséhez szükséges hőmennyiséget is): =
kW
Az építető adatszolgáltatása alapján az épület iroda helyiségeiben hűtést is terveztünk. Az összes nyári hőterhelés: = A helyiség nyári hőterhelésének összetevői: − ablakokon, üvegezett nyílászárókon érkező; napsugárzás elleni védelem: külső redőny, − falakon, födémen átjutó − emberek hőleadása − világítás, − befújt levegő hűtés − villamos üzemű berendezések (TV, számítógép, sütő, számítógép) hővesztesége
2.2.2 Vízellátás A csarnok kommunális vízigénye az ott dolgozok, vendégek és a sportolók vízhasználatából tevődik össze. 2.2.2.1 Mértékadó vízterhelés számítása A napi vízfelhasználás kiszámítása az előzetes konzultációk és az építész tervek alapján felvett mennyiségekhez tartozó fejadagok szerint történik.
5
vendeg
16000
!
"
l/nap
"
l/nap
#
$
%
%
%
"
&
'
"
(
"
"
(
%
)
%
"
A mértékadó másodpercenkénti vízterhelés (elméleti másodpercenkénti vízfogyasztás) meghatározása az MSZ-04-132-1991 szerint történik. A meglévő tervek alapján felvett csapolók mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza: *
H
+
,
I
0
,
4
u
2
9
,
1
0
J
J
.
.
/
0
1
2
3
/
=
=
J
Összesen:
4
5
u
6
7
.
8
9
:
+
2
4
:
;
+
2
+
<
7
=
:
>
?
@
1
2
2
A
B
C
1
4
;
+
2
:
<
D
E
;
+
2
+
<
7
=
:
<
D
E
F
7
1
25
24
2
2
6
0
9
5
1
3
0
0
0
1
L
M
N
L
R
1,5 K
O
L
Q
T
O
L
P
L
O
L
L
2
J
.
1 N
1,5 0,3
O
N
0,35
Q
P
T
1
O
1
L
L
W
S
T
K
=
Q
J
Q
G
S
0,67 R
L
V
9
*
29
N: 2
1
17
Csapoló helyek száma:
2
0
0
K
egyenérték:
;
R
alfa
a
K
1,2 2,2
Vmax K
T
K
K
L
L
T
Q
T
K
O
P
P
l/s m3/h
2.2.2.2 Melegvíz ellátás A napi melegvíz igény meghatározása a vízfelhasználás kiszámításakor már felvett mennyiségekhez tartozó melegvíz fejadagok szerint történik. A melegvíz igény az alábbi: melegviz
=
m3/nap
A melegvíz igények zavartalan biztosítása érdekében két darab Buderus gyártmányú ST-1000/2 indirekt fűtésű melegvíztárolót építettek be. A rendszer tartós
0,17 R
T
R
U
6
teljesítményben óránként 3 m3/h 60 ºC-os melegvizet tud biztosítani. Ez tekintettel a szakaszos fogyasztásra elegendő.
2. kép HMV tartályok 2.2.2.3 Külső tűzivízhálózat A mértékadó tűzszakasz területe: A számított külső oltóvízigény: A szükséges kifolyási nyomás:
4104 m2. 3600 l/p 3 bar
A szükséges oltóvizet 4 darab föld alatti tűzcsappal biztosítják, melyek egy körvezetékre csatlakoznak. A számított igény meglétét vízhozam méréssel lehet ellenőrizni 2.2.2.4 Belső tűzivízhálózat Fali nedves tűzcsapokat kell létesíteni: − − −
„D” tűzveszélyességi osztály területén minden „C” tűzveszélyességi osztály területén minden „A” tűzveszélyességi osztály területén minden
1000 m2-nél 500 m2-nél 200 m2-nél
nagyobb alapterületű építményben. Az épületen belül 4 darab tűzcsapot helyeztek el, megfelelőségét tűzvédelmi felülvizsgálattal kell igazolni
7
2.2.2.5 Vízhálózat A szükséges vízigény a tervezett vízbekötésen és vízmérésen keresztül biztosítható. Az épületen belüli új vízhálózat csöveinek anyaga horganyzott acélcső. Ezek a csövek falon kívül vezetettek, a hidegvíz vezetékek páralecsapódás ellen, a melegvíz vezetékek pedig a hőszigetelés biztosítása miatt szigetelt. A szigetelés anyaga Rockwool csupasz csőhéj alumínium lemez héjalással. Az épületben cirkulációs hálózatot alakítottak ki. 2.2.3 Csatornázás 2.2.3.1 Fekáliás szennyvíz Fekáliás szennyvíz csak az előző fejezetben említett vizesblokkban keletkezik. A szennyvíz napi mennyisége megegyezik a napi vízfelhasználás mennyiségével, azaz: Vcsat nap = 16 m3/nap Az órai szennyvíz mennyiség: Vcsat óra = 1,6 m3/óra Az MSZ-04-134-1991 szerint A szennyvíz mértékadó terhelése a berendezési tárgyak víznyelése alapján lett meghatározva. Az egyes nyelők a mértékadó vízfelhasználás kiszámolásánál már használt táblázatban található. qcsat max = 5,84 l/s 2.2.3.2 Csatornahálózat A meglévő bekötés képes fogadni a keletkező szennyvizeket. Épületen belül a vezetékek falban, illetve strangban és aljzatban vannak vezetve. Minden vízvezetéki csapolóhoz bűzelzáróval ellátott víznyelő helyeztek be. Az összegyűjtött szennyvíz a földszint alatt jut ki az épületből. 2.2.3.3 Esővíz elvezetés A tetőn keletkező csapadékvíz mennyiség:
tető
burkolt
zöldterület
)
)
&
)
&
"
)
"
)
tető &
&
&
&
0
&
0
55,931
"
)
&
)
&
"
8
összes &
&
"
A tetőről lefolyó csapadékvizet az egyesített csatornahálózaton vezetik el. A tetőről a csapadékvizet az épület hosszú oldalán vezetik le a tartógerendák között. 2.2.4 Gázellátás Az épület gázellátása a Tóth László utcai kisnyomású gázvezetékről biztosítható. Az épületben várható gázfogyasztás: m3/h m3/h
Az egyidejű maximális gázfogyasztás: Az egyidejű minimális gázfogyasztás:
A kazánházat a sportcsarnok mögött található torony II. emeletén helyezték el. Az épületig a gázvezeték földben helyezték el. Ezután az épület oldalfalán vezették fel a gázt az elszámolási mérőt tartalmazó helyiségig. A mérés után elágazik a gázvezeték az irodaépület és a kazánház felé. Az irodaépülethez falon kívül vezették oda a 16 darab parapetes konvektorhoz. A kazánházi bekötés előtt gázmegnesszelepet építettek be. A kazánokhoz a kézi főelzáró után kézi kiszellőző vezetéket építettek be mintavételi csappal. A kiszellőző vezetékeket egyesével vezeték ki a tető fölé. A kiszellőző vezeték végén belobbanás gátló szerelvényt helyeztek el. A kazánok szerelvénysorra tömörségellenőrzővel és kettős mágnesszeleppel szerelt. 2.2.4.1 Kazánház A kiszolgáló torony épület 2-es szintjén alakítottak ki egy kazánházat, amelyet azonban nem választottak le a torony többi helyiségétől. A telepítéskori OTSZ és GOMBSZ szerint sem szabályos a megoldás, mert így például egy légtérben van a gázbiztonságtechnikával a kazán. Ezenkívül például a szellőzés sem biztosítja a szükséges átöblítést, valamint a hibákat még hosszasan lehetne folytatni. A kazántelep két darab 2001-es öntöttvas tagos Buderus GE315-ös 230 kW-os kazánból, ezeket Weishaupt WG-30N/1-C 2 MLN égővel szerelték fel. A kazántelep összesített teljesítménye:: k=
kW
9
3. kép kazánház Kazánok vezérlését Buderus (vezér és követő kazán) alapfelszereléssel rendelkező szabályozó rendszer biztosítja. A szabályozó rendszer végzi a tüzelőberendezés folyamatos teljesítmény vezérlését a kazánok léptetését. 2.2.4.2 Gázmérés A sportcsarnok gázfogyasztása: m3/h m3/h
Az egyidejű maximális gázfogyasztás: Az egyidejű minimális gázfogyasztás:
Az elszámoláshoz két darab mérőt építettek be, egy G40-es és egy G16-os lemezházas mérőt Beépített gázmérő típusa
Minimális mérő teljesítmény (Nm3/h)
Maximális mérő teljesítmény (Nm3/h)
G16 és G40
0,16
90
Csatlakozó méret (mm) DN50 és DN80
10
4. kép gázmérés A mérés maximális terhelhetősége 85 Nm3/h a legújabb előírások szerint, tehát megfelel. A mérés teljesíti ezenkívül a minimumra vonatkozó előírásokat is. 2.2.4.3
Biztonságtechnikai rendszer
A jelenlegi GMBSZ, illetve a telepítéskori GOMBSZ alapján, a telepítésre kerülő kazántelepek kazánházaihoz hasadó-nyíló felület kialakítása az alábbi előírás szerint szükséges. Hasadó-nyíló felület létesítése (1)
A 140 kW egység vagy 1400 kW összhőteljesítményű gázfogyasztó berendezés helyiségében 3 - ha a fajlagos légterhelés 1100 W/m felett van - a keletkező esetleges robbanás túlnyomásának levezetéséről a szabadtérrel határos - a falakon vagy födémen kialakított - hasadó nyíló felület létesítésével kell gondoskodni.
A telepített (legnagyobb) kazán egységhőteljesítménye: A kazántelep összhőteljesítménye:
e= ö=
kW kW
Hasadó – nyíló felület kialakítását a kazánház építészeti kialakítása nem teszi lehetővé, ezért, valamint a tervezett berendezés időszakos felügyeltbe való besorolásának, a kazánház védelmét a hasadó felülettel egyenértékű gázveszélyt jelző és beavatkozó rendszerrel látták el. Ebből 2 db egycsatornás egymástól független készülék helyeztek el.
11
A gázveszélyt jelző berendezés az alkalmazott gáz alsó robbanási határértékének 20tf%-nál hang és fényjelzést ad, elindítja a kazánház óránkénti tízszeres légcseréjét biztosító vészüzemi szellőzést. A gáz alsó robbanási határérték 40 tf%-án feszültségmentesíti, a kazánházat, kivéve a vész-szellőzést és vészvilágítást és egy mágnes-szelep segítségével zárja a fogyasztói gázvezetéket a gázmérők után. 2.2.4.4 Szellőzés, légellátás kazánház A kazánház égési és szellőzőlevegő ellátásának szabályzása lényegében nem változott. Az égési levegőt gravitációs útón biztosítják. A rácsok mérete elegendő lenne, ha a kazánházat leválasztották volna az épület többi részétől. A vészszellőzést egy ventilátorral biztosítják. 2.2.4.5 Villamos berendezések Az OTSZ alapján a kazánház „D” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A besorolásnak megfelelően a gáztüzelő berendezés helyiségén kívül kell elhelyezni a berendezés leválasztó főkapcsolóját, valamint a vész-szellőző berendezés kapcsolóját és a gázveszélyt jelző által működtetett automatikus leválasztó kapcsolót. Vészvilágítási berendezések robbanás biztos kivitelűeknek kell lennie. A vészszellőző ventilátor szervizkapcsolóját reteszelni kell a kazánok üzemével. Ezek az előírások esetünkben csak részben teljesülnek. 2.2.4.6 Tűzelleni védelem A GMBSZ alapján a kazánház tűz elleni védelmét, a kazántelep összes hőteljesítménye alapján 1 db 55A, 233 B és C tűzoltási teljesítményű tűzoltó készülékkel kell ellátni. A kazánház bejárati ajtajának kifelé kell nyílnia. Ez nem valósult meg. 2.2.4.7 Égéstermék elvezetés A telepítésre tervezett kazánok égéstermék elvezetését a meglévő kémények bélelésével oldották meg. A béléscső DN200-as. 2.2.5 Fűtés 2.2.5.1 Hőközpont A sportcsarnokban a fűtés a központi kazánházzal biztosítják. Kivétel képez ez alól az irodaépület, ahol konvektorok üzemelnek. A kazánház biztosítja a hőenergiát a használati melegvíz fűtéséhez is. A kazánok saját szivattyúval rendelkeznek, így a szükséges kazánvédelem megfelel szabályozással kialakítható. A kazánok közös hidraulikus váltóra dolgoznak. Hidraulikus váltó után helyezték el az osztót- gyűjtőt. Az osztón – gyűjtőn a következő fűtési körök találhatók: • szellőzés,
• • •
12
csarnok nyugati oldal csarnok keleti oldal HMV fűtés
Keringtetést WILO állandó fordulatú szivattyúval végzik, szabályozásra a szellőzés esetében, illetve a csarnok nyugati oldalára Siemens háromjáratú szelepeket szereltek fel. A hálózat nyomástartását zárt tágulási tartállyal biztosítják. A feltöltést és a rendszer vízveszteségeit normál hálózati vízzel pótolják. Ez a megoldás nem járul hozzá a rendszer hosszú távú biztonságos működtetéséhez.
5. kép fűtési rendszer töltése 2.2.5.2 Szellőző levegő fűtése A sportcsarnok fűtését alapvetően légfűtéssel biztosítják. A befújt levegő fűtéséhez a kazánház mellett letelepítettek egy 45.000 m3/h teljesítményű légkezelő berendezést, ez a berendezés tartalmaz egy forgódobos hővisszanyerőt egy hűtő és egy fűtő kalorifert. A fűtőkalorifer szabályozása a hőközpontban található, mely a fagyvédelmet is képes biztosítani, azonban már így is előfordult, hogy egy hosszabb áramszünet alatt a légkezelőben lévő kalorifer szétfagyott. A folyamatos üzem fenntartásához beépítettek egy átkötést a hűtőkaloriferhez, így szükség esetén azt is tudják fűtésre használni. 2.2.5.3 Fűtési hálózat
13
Az épület kiszolgáló részein (öltözők, folyosó stb.) radiátorokat és fan-coilokat építettek be, illetve kialakítottak padlófűtést a bejárat felett található konditeremben, ez ma már nem működik. A padlófűtés helyett ma már légfűtést használnak. A légbeszívó fix zsalu kiválóan látszik a főhomlokzaton. A hőladók ma már nem rendelkeznek használható helyi szabályozással, így a hőmérsékletet csak központilag lehet valamennyire előszabályozni. A fűtés sportcsarnok egyes részein nem kielégítő.
6. kép küzdőtéri körfolyosó fűtése A fenti képen is látszik, hogy az elhelyezett két fan-coil nem képes kifűteni komfortosan a folyosó szakaszt. Az előcsarnokban semmilyen fűtést nem helyeztek el, bejáratnál légfüggöny sincs. 2.2.6 Hűtés 2.2.6.1 Központi hűtés A sportcsarnokban központilag hűtik a befújt levegőt egy kaloriferen keresztül. A szükséges hűtőenergiát a csarnok mögött a szabadba telepített, York gyártmányú YCAS0515KB50YF kompakt folyadékhűtővel biztosítják. A hűtőgép teljesítménye: h=
kW
14
7. kép központi folyadékhűtő és szellőzőgép A folyadékhűtő primer szivattyú keringtetésével dolgozik a toronyépület földszintjén elhelyezett 2500 literes puffertartályra. A szekunder szivattyú erről a puffertartályról veszi le a vizet, majd egy mennyiségi szabályozás segítségével állítja be a befújt levegő hőmérsékletét. A hűtési kört glikollal kevert vízzel töltik fel 2.2.6.2 Helyi hűtés A sportcsarnokban helyi split klímát csak a konditeremben helyeztek el. A kültéri egységek a tetőn találhatók, a beltéri egységek oldalfali kivitelűek elég magasan elhelyezve 2.2.7 Szellőzés 2.2.7.1 központi szellőzés Az épület központi szellőző rendszert építettek ki. A légtechnikai rendszer az alábbi funkciókat látja el: − − − −
Friss levegővel látja a bent tartózkodó embereket (30-50 m3/h/fő) Gondoskodik az épület szellőztetéséről, Eltávolítja a használt levegőt biztosítja a csarnok hűtését és fűtését A szállított térfogatáram: Vbe/el= 45.000 m3/h
15
A befúvó egység fontosabb elemei: − − − − − − − −
külső levegő beszívó rács, hangcsillapító, levegőszűrő EU4, forgódobos hővisszanyerő, melegvíz fűtésű kalorifer 80/60º, hidegvíz hűtésű kalorifer 7/12º, ventilátorelem, hangcsillapító
Az elszívó egység fontosabb elemei: − − − − − −
hangcsillapító levegőszürő EU4, forgódobos hővisszanyerő, ventilátorelem, hangcsillapító, levegő kibocsátó elem
A SYCON 5SE-27/21 szellőzőgépet a csarnok észak – nyugati sarkán helyezték el a szabadban 2001-ben. A 2001-es rekonstrukció során megtartották a talajban lévő légcsatornát, mely az eredeti széksorok alatt fújta be a levegőt, illetve kiegészítették új légcsatornával a pótlólag beépített széksorokhoz. Visszaszívásra megtartották az eredeti mennyezet alatti részt.
8. kép Szék alatti befúvás
16
9. kép Utólag kiépített befúvás 2.2.7.2 Helyi szellőzés A konditeremhez utólag alakítottak ki egy helyi befúvást, ami egy kalorifer segítségével fűti fel a levegőt és egyrészt gondoskodik helyiség fűtéséről, másrészt friss levegővel látja el a bent tartózkodó embereket. Visszaszívást nem alakítottak ki.
17
10. kép Konditerem szellőzése 2.2.7.3 Vizesblokkok elszívása Az épület kiszolgáló részein a szellőzést gravitációsan biztosítják. Csak ott alakítottak ki elszívást, ahol ez feltétlenül szükséges volt, ezek a belső terű WC-k. Az északi oldalon ezt sima csőventilátorokkal oldották meg, a nyugati és keleti oldalon pedig a földben átvezetett légcsatornával és Helios VDW 315/6 tetőventilátorokkal biztosítják.
18
Tervezési feladatunk a tervezett multifunkcionális csarnok gépészeti dokumentációjának elkészítése. A tervezett csarnok közvetlenül a meglévő csarnok mellé fog épülni, a két csarnokot a hosszanti oldalukon egy büféutcával kötjük össze. Meglévő csarnok kiszolgáló gépészetét elbontjuk, helyére kerül az öltöző és irodaépület. A meglévő csarnok gépészetéből a központi hűtőgépet áttelepítjük és továbbra is felhasználjuk. Ezt a berendezést 2001-2002 év folyamán telepítették, gondos karbantartás és üzemeltetés mellett még várhatóan tíz évig. A tervezett szabályozási rendszert úgy kell beállítani, hogy az újrahasznosított berendezést csak szükség esetén léptessék be.. A meglévő csarnok gépészeti hálózatához nem nyúlunk, nem része a jelenlegi tervezési feladatnak, azonban a tervezett hálózatokat úgy alakítjuk ki, hogy a meglévő állapot problémáit orvosolni tudjuk. Itt elsősorban az elégtelen fűtési és szellőzési, valamint hűtési hiányok megoldására gondolok. Konkrétan a büfé utcához tervezett alaphálózat alkalmas lesz arra, hogy a meglévő csarnok előteréhez ki lehessen alakítani egy megfelelően komfortos fűtési rendszert, ha sor kerül az érintett rész felújítására. A konditerem fűtési és hűtési megoldását opciós költségvetésben szerepeltetjük. A déli oldalon tervezett szellőző gépház alapvezetékeit is úgy méretezzük, hogy az érintett részek rekonstrukciója során szükséges szellőzőgépeket el lehessen helyezni. 3.1
Energetikai ellenőrző számítás
3.1.1 Hőszükségleti számítások A fűtési hőszükségletét az MSZ-04-140/3-87, valamint az MSZ-04-140-2:1991 szabványok szerint határoztuk meg. Az épület transzmissziós hővesztesége: =
kW
Az épület összesített hővesztesége, amely tartalmazza teljes egyidejűséggel szellőző levegő felfűtéséhez szükséges energiát is: =
kW
Megvizsgálva az épület várható funkciókból adódó lehetőségeket, az egyidejű öszszesített hőveszteség, amely tartalmazza szellőző levegő felfűtéséhez szükséges energiát is: =
kW
A sportcsarnokban központi hűtési rendszert tervezünk. Az összes nyári hőterhelés: =
kW
19
A helyiségek nyári hőterhelésének összetevői: − falakon, födémen átjutó − emberek hőleadása (4500 ülő és 500 közepes nehéz munkát végző embert figyelembe véve) − villamos üzemű berendezések hővesztesége, − világítás hőleadása, 3.2
Vízellátás
A tervezett beépítés kommunális vízigénye a sportcsarnok vendégei, sportolók és dolgozóinak vízfogyasztásából tevődik össze. A sportcsarnokot többféle célra is kívánják használni, az építész terveken megadott létszám adatokból kiindulva többféle esetet is megvizsgáltunk. A mértékadó az egész napos edzés esete lett, amikor folyamatosan edzenek a csapatok. 3.2.1
Mértékadó vízterhelés számítása
A napi vízfelhasználás kiszámítása az előzetes konzultációk és az építész tervek alapján felvett mennyiségekhez tartozó fejadagok szerint történik.
"
$
dolgozó fizikai
!
58000
"
l/nap
"
l/nap
#
$
'
"
(
"
"
(
$
$
%
)
"
!
vendeg és irodai dolgozó
%
!
"
30500
l/nap "
l/nap
"
&
20
#
$
&
&
&
)
"
&
'
"
(
"
"
(
$
$
!
$
!
"
&
)
vendeg és irodai dolgozó
!
"
l/nap
"
27000
l/nap
#
$
"
&
"
&
'
"
(
"
"
(
)
"
$
$
!
$
vendeg és irodai dolgozó
!
"
l/nap
"
27000
l/nap
#
$
'
"
(
"
"
(
)
"
A mértékadó másodpercenkénti vízterhelés (elméleti másodpercenkénti vízfogyasztás) meghatározása az MSZ-04-132-1991 szerint történik. A tervek alapján felvett csapolók mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza:
*
H
+
,
I
,
4
2
u
9
,
1
0
J
J
A
.
.
/
0
1
2
3
=
J
0
J
J
/
=
,
=
J
Összesen:
4
5
u
6
7
.
8
9
:
;
+
2
4
:
;
+
2
+
<
7
=
:
>
?
@
1
2
2
A
B
C
1
4
;
+
2
:
21
<
D
E
;
+
2
+
<
7
=
:
<
D
E
F
7
0
1
60
6
68
44
4
2
8
0
16
28
2
38
20
0
2
8
0
0
2
2
2
1
0
1
2
O
U
P
K
R
K
N
1,5
N:
O
L
T
R
M
K
P
M
S
O
R
S
9
2
J
.
P
1 U
1,5 0,3 R
K
S
L
0,35
Q
L
L
T
Q
1
S
1
O
S
0,17 N
W
J
R
U
=
P
0,67 N
R
K
V
2
G
32
Csapoló helyek száma:
2
*
0
K
egyenérték:
U
alfa
a
K
1,2 2,2
Vmax K
T
K
K
L
N
R
T
L
T
l/s
U
N
R
U
m3/h
3.2.2 Melegvíz ellátás A napi melegvíz igény meghatározása a vízfelhasználás kiszámításakor már felvett mennyiségekhez tartozó melegvíz fejadagok szerint történik. Ezek alapján a napi csúcs melegvíz igény: VHMV = 7,5 m3/óra A melegvízigények zavartalan biztosítása érdekében szükséges minimális tárolós vízmelegítő nagysága, figyelembe véve a felhasználás egyenlőtlenségét és az üzemviszonyokat a következő: VHMV tároló = 4000 liter. A melegvíz ellátás biztosítása érdekében elhelyezzünk a tervezett hőközpontba a két Viessmann Vitocell 100-L literes puffer melegvíztárolót és egy 300 kW-os hőcserélőt tároló – töltő rendszerű melegvízkészítéshez. Az öltözők a hőközpont közelében találhatók, azonban az épületben található kis melegvíz igényű vizesblokkok is, amelyek távol találhatók a hőközpontoktól. Ezekre a helyekre helyi kis elektromos vízmelegítőket terveztünk. 3.2.3 Vízhálózat A tervezett épület vízigénye a meglévő közterületi vezeték csatlakozáson keresztül biztosítható. Az épületet földbe fektetett vezetékkel érjük el. Belépés után központi szűrőt és szükség szerint nyomásfokozót telepítünk. Az egyes fogyasztói egységekhez és csoportokhoz tartalék elzárókat terveztünk.
T
K
M
22
A új vízhálózat vastagabb csöveinek Geberit Mapress rozsdamentes cső. Ezek a csövek falon kívül vezetettek, a hidegvíz vezetékek páralecsapódás ellen, a melegvíz vezetékek pedig a hőszigetelés biztosítása miatt szigeteltek. A szigetelés anyaga KAIFLEX csőhéj. A rézcső átmeneti idomokkal csatlakoznak a víz elosztását biztosító nagy szilárdságú és hosszú élettartamú PEX műanyag csövekhez. A műanyag csövek alkalmazhatósága 95 C –ig és 10 bar üzemi nyomásig terjed. Ellenáll a korróziónak, valamint ártalmas anyag nem oldódik ki belőle. A vízvezeték védőcsőbe szerelt műanyag cső A nyomásálló védőcső lehetővé teszi a vezetékcső tágulását, gátolja a hidegvíz felmelegedését és a csövön a párakicsapódást. A melegvíz hálózat anyaga megegyezik az előzőekben tárgyalt vízhálózat anyagával. 3.2.4 Belső tűzivízhálózat Fali nedves tűzcsapokat kell létesíteni: − − −
„D” tűzveszélyességi osztály területén minden „C” tűzveszélyességi osztály területén minden „A” tűzveszélyességi osztály területén minden
1000 m2-nél 500 m2-nél 200 m2-nél
nagyobb alapterületű építményben. A tervezett sportcsarnok nettó alapterülete nagyobb. mint 1000 m2, ezért fali tűzcsap hálózat kiépítése szükséges. A fali tűzcsapok az MSZ EN 671 előírásainak megfelelő fali tűzcsapszekrénybe helyezett MSZ 02-111 C20-K merev nyomótömlővel szerelt berendezések. A kifolyási nyomás 2 bar. A tervezett tűzszakaszhoz, melybe előírás szerint tűzcsapot kell telepíteni, hogy ellátható legyen oltóvízzel. A tervezett tűzcsapok a földszinten és az emeleten helyeztük el, pontos helyüket az építész terv tartalmazza.. A fali tűzcsapok egyidejű vízfogyasztása ( tűzszakaszonként 2 db. fali tűzcsap figyelembe vételével): 150 l/p tűzcsaponként. A fali tűzcsapokon felül 1-1 db tűzoltókészüléket kell elhelyezni az MSZ 1040 által meghatározva: „A” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél helyiségenként, illetve minden megkezdett 50 m2 után, − „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél helyiségenként, illetve minden megkezdett 200 m2 után, − „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél helyiségenként, illetve minden megkezdett 800 m2 után, A tűzcsapokat a sprinkler hálózattól független önálló vezetékről kell üzemeltetni. A tűzcsapokhoz ha szükséges, központi nyomásfokozót kell telepíteni. −
3.3
Csatornázás
Az ingatlan rendelkezik csatornabekötéssel. A bekötés tudja fogadni a keletkező szennyvizeket.
23
3.3.1 Fekáliás szennyvíz Fekáliás szennyvíz csak az előző fejezetben említett vizesblokkokban keletkezik. A szennyvíz napi mennyisége megegyezik a napi vízfelhasználás mennyiségével, azaz: Vcsat nap = 58 m3/nap Az órai szennyvíz mennyiség:
Vcsat óra = 5,8 m3/óra
Az MSZ-04-134-1991 szerint A szennyvíz mértékadó terhelése a berendezési tárgyak víznyelése alapján lett meghatározva. Az egyes nyelők a mértékadó vízfelhasználás kiszámolásánál már használt táblázatban található. qcsat max = 13,22 l/s 3.3.2 Csatornahálózat A csatornahálózat anyaga szabadon és falhoronyban PE, szükséges helyeken hangcsillapított változatban. Épületen belül a vezetékek, szabadon falban, illetve strangban és aljzatban vezettük. Minden vízvezetéki csapolóhoz bűzelzáróval ellátott víznyelő terveztünk be. A csatornavezetékek lejtése úgy lett kialakítva, hogy a hálózat öntisztulása biztosított legyen. Az ágvezetékek, valamint az ejtőcsövek iránytörései 45° –os idomokkal lettek kialakítva az áramlási és dinamikai viszonyok optimalizálása miatt. Pince szinten keletkező szennyvizek elvezetéséhez két darab, központi két szivattyúval rendelkező átemelő telepet terveztünk. Ez az új csarnok északi és déli végében található vizesblokkokat érinti. Az ejtő vezetékeket légbeszívó segítségével szellőztetjük ki. Meglévő csarnok szennyvízvezetékére részben ráépül az új csarnok és öltöző épület, ezeknek a kiváltásáról gondoskodni kell. 3.3.3 Esővíz elvezetés Az épületről 180 l/s esővizet kell elvezetni. Ezt részben Geberit pluvia rendszerrel, részben hagyományos gravitációs rendszerrel biztosítjuk. A csapadékvíz elevezetés csatlakozik meglévő bekötéshez. A meglévő csarnok keleti oldalán megmarad az esővíz levezetés, a nyugati oldaláról a vizet ráfolyatjuk a büféutca tetejére, ahonnan pluvia rendszer segítségével vezetjük el. Az öltöző épület esővíz elvezetése gravitációs, az északi homlokzaton vezetjük le. A büfé utca csapadékvizét telt keresztmetszetű rendszerrel vezetjük ki az északi oldalon. A tervezett új csarnok esővizét nyolc ponton hozzuk le, a tetőről egy kávába fut be a víz, amely a hosszanti oldalon található, kisebb teraszok vizét önállóan vezetjük le. Az esővíz elvezetést önálló bekötővezetékkel vezetjük be az Ipar csatornába. 3.4
Gázellátás
24
Az épület gázellátása a meglévő középnyomású gázvezetékről biztosítható, új csatlakozó vezeték kiépítése nélkül. Az épületben várható gázfogyasztás: Megnevezés
elhelyezés
Darab
Hőterhelés kW/db
Gázfogyasztás Nm3/h
Viessmann Vitocrossal 200
kazánház
3
593
188,36
188,36 m3/h m3/h
Az egyidejű maximális gázfogyasztás: Az egyidejű minimális gázfogyasztás:
A telekhatáron alakítunk ki egy gázfogadót, amelyben elhelyeztük a gáznyomásszabályozót és a primer ágba tervezett DN50-G65 forgódugattyús gázmérőt, mint elszámolási mérést. A szekunder gáznyomás: 100 mbar. A gázvezetéket ezután a földben vezettük a sportcsarnokig. A kazánházat a meglévő csarnok, keleti oldalán az I. emeleten helyezzük el, bejárata elé főelzárót, nypmásszabályozót és gázmegnesszelepet terveztünk. Az egyes kazánok blokkokhoz a kézi elzáró után kiszellőző vezetéket építünk be mintavételi csappal. A kiszellőző vezetékeket összefogtuk és egy közös vezetékkel vezettük a tető fölé. A kiszellőző vezeték végén belobbanásgátló szerelvényt helyeztünk el. A kazánok szerelvénysorra tömörségellenőrzővel és kettős mágnesszeleppel szerelt. Az elkészült gázvezetéket az EPH hálózatba be kell kötni és erről a MEO átvételig jegyzőkönyvet kell készíteni. A gázvezetéket a GMBSZ méreteztem és megfelel. 3.4.1 Kazánház A tervezett kazántelep 3 db Viessmann gyártmányú, Vitocrossal 200 típusú melegvíz kondenzációs üzemű kazánból áll. A kazánok saját MatriX blokk égőkkel szereltek. A tervezett kazántelep együttes névleges teljesítménye: k=
kW
A kazán műszaki adatai: Gyártó: Típus: Névleges teljesítmény 50/30 °C: Névleges teljesítmény 80/60 °C: Hőterhelés: Gázterhelés: Max. vízhőmérséklet: Max. üzemi nyomás: Éves hatásfok: Zajkibocsátás:
Viessmann Vitocrossal 200 209-628 kW 192-575 kW 198-593 kW 21-62,8 m3/h 95 °C 4.0 bar 106 % 55 dB(A)
Égéstermék: hőmérséklet részterhelés:
40
°C
hőmérséklet teljes terhelés: tömegáram részterhelés: tömegáram teljes terhelés: Nox tartalom: CO tartalom: CO2 tartalom:
45-75 300 900 40 15 9,1
°C kg/h kg/h mg/m3 mg/m3 %
2055 1200 1985 928 405
mm mm mm kg liter
25
Kazán méretei: hossza: szélessége: magassága: Nettó tömeg: Víztartalom:
Kazánok vezérlését (vezér és követő kazán) alapfelszereléssel rendelkező szabályozó rendszer biztosítja. A szabályozó rendszer végzi a tüzelőberendezés folyamatos teljesítmény vezérlését a kazánok léptetését. A telepítésre tervezett kazántelep az MSZ12623-77 szabvány /Gáz és Olajtüzelésű Berendezések Kezelési Osztályba Sorolása / szerint a IV. kezelési osztályba tartozik. A besorolás azt jelenti, hogy a berendezés időszakos felügyeletet igényel. 3.4.2 Gázmérés A beépítésre kerülő egység: Dresser TQM G65/DN50 forgódugattyús gázmérő DN50-as mérőkötésben 3 bar nyomáson. Beépített gázmérő Minimális mérő telje- Maximális mérő telje- Csatlakozó sítmény (Nm3/h) méret (mm) típusa sítmény (Nm3/h) G65 3 300 DN50 A gázmérőt és korrektort a gázszolgáltató biztosítja. A mérő maximális terhelhetősége 255 Nm3/h, tehát megfelel. A gázmérő impulzusadós kimenetéről kapott fogyasztással arányos jel a felügyeleti rendszerbe vezetendő. 3.4.3 Biztonságtechnikai rendszer A GMBSZ alapján, a telepítésre kerülő kazántelepek kazánházaihoz hasadó-nyíló felület kialakítása az alábbi előírás szerint szükséges. Hasadó-nyíló felület létesítése (2)
A 140 kW egység vagy 1400 kW összhőteljesítményű gázfogyasztó berendezés helyiségében - ha a fajlagos légterhelés 1100 W/m3 felett van - a keletkező esetleges robbanás túlnyomásának levezetéséről a szabadtérrel határos - a falakon vagy födémen kialakított - hasadó nyíló felület létesítésével kell gondoskodni. A telepített (legnagyobb) kazán egységhőteljesítménye: A kazántelep összhőteljesítménye:
e= ö=
kW kW
26
Hasadó felület kialakítását az építész és tűzvédelmi tervdokumentációja tartalmazza. A szükséges felület: Hasadó felületszámítás: V= 75 m3 fhn = 0,2 – 0,05 x 75 = 0,18125 m2/m3 75 Ahn = 75 x 0,174 = 13,6 m2 Tekintettel azonban a fokozott biztonságtechnikai igényekre és a tervezett berendezés időszakos felügyeltbe való besorolásának, a GMBSZ alapján a kazánház védelmét a hasadó felülettel egyenértékű EXTOX –UNI típ. egycsatornás gázveszélyt jelző és beavatkozó rendszerrel látjuk el. Ebből 2 db egycsatornás egymástól független készülék helyezendő el. A kazánház légterhelésének figyelembevételével, az előírásoknak megfelelően két darab egymástól függetlenül működő gázveszélyt jelző és beavatkozó berendezés került beépítésre. A gázveszélyt jelző és beavatkozó berendezés a kazánházon kívül kerül letelepítésre. A gázveszélyt jelző berendezés az alkalmazott gáz alsó robbanási határértékének 20tf%-nál hang és fényjelzést ad, elindítja a kazánház óránkénti tízszeres légcseréjét biztosító vészüzemi szellőzést. A gáz alsó robbanási határérték 40 tf%-án feszültségmentesíti, a kazánházat, kivéve a vész-szellőzést és vészvilágítást és egy mágnes-szelep segítségével zárja a fogyasztói gázvezetéket a gázmérők után. 3.4.4 Szellőzés, légellátás kazánház A kazánház égési és szellőzőlevegő ellátását a GMBSZ szabályozza. A kazánok égéshez szükséges levegőjét közvetlenül beszívják a homlokzatról, a kazánház egyszeres légcseréjét gravitációs útón összesen 0,4 m2 felületű alsó - felső fix zsalu beépítésével biztosítunk A vészszellőzést robbanásbiztos motorral szerelt csőventillátor biztosítja. A levegő elvezetéséről felső kibocsátó fix zsalu beépítésével gondoskodtunk. 3.4.5 Villamos berendezések Az OTSZ alapján a kazánház „D” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A besorolásnak megfelelően a gáztüzelő berendezés helyiségén kívül kell elhelyezni a berendezés leválasztó főkapcsolóját, valamint a vész-szellőző berendezés kapcsolóját és a gázveszélyt jelző által működtetett automatikus leválasztó kapcsolót. Vészvilágítási berendezések robbanásbiztos kivitelűeknek kell lennie. A vészszellőző ventilátor szervizkapcsolóját reteszelni kell a kazánok üzemével. 3.4.6 Tűzelleni védelem
27
A GMBSZ alapján a kazánház tűz elleni védelmét, a kazántelep összes hőteljesítménye alapján 4 db 55 A, és 233 B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel láttuk el. A kazánház tűzveszélyességi besorolása: Mérsékelten tűzveszélyes, jele: „D” . A kazánház bejárati ajtajának kifelé kell nyílnia. 3.4.7 Égéstermék elvezetés A új kazánok égéstermék elvezetését új kémény kialakításával oldjuk meg. Az égéstermék elvezetést EN1443 T200 P1 W O 1 követelményeknek megfelelően kell kialakítani kazánonként Jeremias dweco-al rendszerből Ø200 mm átmérővel. A tervezett „füstcsövek” hő és áramlástechnikai szempontok szerint a kazánok égéstermék elvezetésére alkalmasak. A méretezés azonban nem helyettesíti az illetékes kéményseprő vállalat szakvéleményét. 3.5
Fűtés
Az épületben acéllemez lapradiátorral, padlófűtéssel szerelt fűtést terveztünk. A büféfolyosón a főbb helyiségekben VRV rendszert terveztünk.. A meglévő csarnokban megmarad, illetve az új csarnokban is a transzmissziós hőveszteséget légfűtéssel fedezzük. A szükséges 70/50 ºC, és 45/35 ºC hőfoklépcsőjű melegvizet kazánok saját szabályozásával, illetve a szükséges épületfelügyeleti rendszerrel állítjuk elő. A kazánok biztosítják a hőenergiát a melegvíz fűtéséhez, valamint a szellőző levegő előmelegítéséhez is. A meglévő csarnok fűtési rendszerét visszakötjük a tervezett új hőközpontra. A hőközpontba az alábbi köröket tervezzük: − − − −
HMV fűtése új csarnok légfüggöny és radiátor légkezelők fűtése régi csarnok és öltöző épület radiátorok fűtése,
Az új csarnokban az indokolt helyeken helyi szabályozással padlófűtést alakítunk ki. A szabályozására Danfoss tip. szabályozó armatúrákat, a fűtőközeg keringetésére Grundfos UPE és Magna tip. Szivattyúk, elzárásra és szabályozásra ARIEUROWEDI gyártmányú szerelvények beépítését irányozzuk elő. A radiátorok előremenő vezetékbe Danfoss gyártmányú kettős előbeállítással rendelkező, termosztatikus szelepet terveztünk. A szelep előbeállításán lehet beállítani a radiátoron keresztül áramló víz mennyiségét, termosztatikus szelepfejen pedig a helységben tartandó hőmérsékletet. A visszatérő vezetékbe is Danfoss típusú szelepet terveztünk. A légkezelők kaloriferjeinek fűtését egy hőcserélővel leválasztjuk az alaprendszerről és glykollal kevert vízzel töltjük fel. A fűtési hálózat mindenütt zárt rendszerű, változónyomású, szabvány szerint méretezett nyomástartó rendszerrel és biztonsági szeleppel biztosítva. A hálózat szivatytyús keringtetésű lesz. A hálózatok ürítéséről és légtelenítéséről gondoskodtunk. A fűtési hálózatok csőanyagai: acélcső.
28
A rendszerek víz vesztességeit, csak megfelelően lágyított és kezelt vízzel lehet pótolni. Erre a célra a hőközpontba beépítésre kerül egy CWG gyártmányú vízlágyító berendezés. 3.6
Csarnok hűtés
A beruházói igényeknek megfelelően a teljes épületet hűtjük. A hőelvonást befújt levegő hűtésével biztosítjuk.. A hűtési hőenergia a hűtési hőközpontban lévő hálózati osztó - gyűjtőn keresztül áll rendelkezésre. A hűtőgép teljesítményének megválasztásakor a hőnyereség számításunkat, várható belső hőterhelést vettük figyelembe. A fentiek alapján a szükséges hűtőteljesítmény: ΣQhűi = 3.6.1 Hűtőgépek A meglévő csarnok hűtését biztosító hűtőgépet megtartjuk. A York gyártmányú YCAS0515KB50YF kompakt folyadékhűtőt áttelepítjük a büfé utca fölé. A meglévő hűtőgép mellé 1 darab új Aermec gyártmányú NS2401E00 típusú folyadékhűtőt terveztünk az alábbi paraméterekkel: Mod. NS
U.M.
Vers.
2401
Hűtőteljesítmény
kW
A
531
Felvett teljesítmény
kW
E
173,64
Vízáram
l/h
E
85484
Nyomásveszteség
kPa
E
41,0
W/W
E
2,85
E
4,15
EER ESEER Áramfelvétel
A
E
283
Maximális áramfelvétel (LRA)
A
A-E
395
Indítási áramfelvétel (FLA)
A
A-E
685
Kompresszorok száma
n°
All
1
(m3/h)
E
118000
A-E
10
Légáram Ventilátorok száma Hangteljesítmény
dB(A)
E
90
Hangnyomás
dB(A)
E
58
Beruházói igényeket figyelembe véve a korábban tervezett harmadik hűtőgép telepítését elhalasztjuk, csak a helyét vesszük figyelembe, illetve a szükséges csővezéssel készülünk elő. Így a teljes épület hűtése egyszerre, nyáron nem lehetséges. A fentiek alapján abeépített hűtőteljesítmény: ΣQhűi = Az új csarnok északi oldalának emeletén alakítunk ki egy hűtési hőközpontot, ahol a szükséges szerelvényeket, hőcserélők, szivattyúk, puffer tartály, stb. elhelyezzük. A
29
hűtési központra dolgozik a 2 nagy teljesítményű hűtőgép. A hűtési hálózat mindenütt zárt rendszerű, állandó nyomású, szabvány szerint méretezett tágulási tartállyal és biztonsági szeleppel biztosítva. A hálózat szivattyús keringtetésű lesz. A hálózatok ürítéséről és légtelenítéséről gondoskodtunk, feltöltését glykollal kevert vízzel kell elvégezni.. A hűtési központba tervezett körök: − új csarnok déli légkezelő kalorifer hűtés − új csarnok északi légkezelő kalorifer hűtés − régi csarnok légkezelő kalorifer hűtés, 3.6.2 VRV rendszerű hűtő – fűtő rendszerek A büféfolyosó fűtését és hűtését VRV rendszerrel biztosítjuk. Ez a rendszer a többi gépészettől függetlenül üzemeltethető, ez a tervezett üzemvitel miatt kedvezőbb. A kültéri egységet az épület tetején helyezzük el, beltéri egységek az építészeti kialakításnak megfelelő. 3.6.3 Split rendszerű hűtések Egyedi split berendezést kapnak a folyamatos hőtermeléssel rendelkező, belső légterű kiszolgáló helyiségek (pl. szerver, kapcsolóterek), A beltéri egység oldalfali kivitelűek és jellemzően az oldalfalon helyeztük el őket. A kültéri egységeket a tetőre telepítettük. Split rendszerű hűtéseket terveztünk a fontosabb irodákba is. 3.7
Szellőzés
3.7.1 Meglévő csarnok vizesblokkok szellőzése A meglévő csarnok nyugati oldalán a vizes blokkok szellőzését az épület alatt vezeték ki és a járda másik oldalán elhelyezett tetőventilátorokkal oldották meg. A tervezett csarnok ráépül ezekre a ventilátorokra, kiváltásuk szükséges. Az áttelepített ventilátorokat a büféutca tetején helyezzük el, elszívó vezetékük csatlakozó a meglévő kiállásra. A keleti oldalon a vizesblokkok szellőzése változatlan formában megmarad. Az északi oldalon található öltözőblokkok szellőzése sem biztosítható tovább jelenlegi formában, mert a tervezett háromszintes épület hozzáépül a meglévő csarnokhoz, elzárva a jelenlegi gravitációs lehetőségeket és egyéb inkább minősíthetetlen kivezetési megoldásokat. A meglévő öltözőblokkokhoz új szellőzőgépet terveztünk, mely közös lesz az új épületbe tervezett vizesblokkokkal, részletes ismertetése a komfortszellőzések fejezetben található. 3.7.2 Kisebb egyedi vizesblokkok szellőzése A vizes blokkok szellőzést helységenként a falba szerelt radiális kisventilátorra oldottuk meg. Az elszívott levegőt a helyiség felett egy közös kör keresztmetszetű, alumínium, spirálkorcolt lemezcsővel összegyűjtöttük és tetőn keresztül a szabadba vezettük.
30
A fürdő és WC helyiségekben olyan ventilátorokat, amelyek folymatosan müködnek alapfordulaton. A lámpa felkapcsolása után magas fordulatra kapcsolnak és a lámpa lekapcsolása után még további 6 perces után-futással rendelkeznek (Helios ELS VEZ, GZR dobozzal). A vizesblokkok ajtaiban szellőzőrács elhelyezése szükséges. A légutánpótlást szobákban elhelyezett légpótló elemekkel oldjuk meg. 3.7.3 Központi vizesblokkok szellőzése A nagyobb központi vizesblokkok szellőzését központi elszívó tető ventilátorral biztosítjuk, melyet a tetőre telepítünk. A ventilátorok vezérlését időprogrammal biztosítjuk. 3.7.4 Komfortszellőzések Az épület szükséges részein szellőző rendszereket terveztünk. A légtechnikai rendszer az alábbi funkciókat látja el: − − − −
Friss levegővel látja a bent tartózkodó embereket (30-50 m3/h/fő) Gondoskodik az épület szellőztetéséről, Eltávolítja a használt levegőt biztosítja a sportcsarnokok fűtését és hűtését
Az épületben az alábbi szellőzőrendszereket terveztük: Szellőzési egység új sportcsarnok déli gépház új sportcsarnok északi gépház régi sportcsarnok
Vbe/Vel m3/h 2*50.000 2*50.000
öltöző épület büféfolyosó Összesen:
6.000 5.000 261.000
50.000
Az új sportcsarnok szellőzőgépeit az új sportcsarnokban a tervezett szellőzőgépházban helyezzük el. Az iroda – öltöző épület szellőzőgépeit az épület tetején, a büféfolyosó szellőzőgépét a büféfolyosó tetejére helyezzük el. A régi csarnokhoz új szellőzőgépet terveztünk, melyet elöször ideiglenesen le kell telepíteni az észak – keleti sarokra, majd a nyári szünet ideje alatt át kell telepíteni a végleges helyére az öltöző épület tetejére. A gépek összeépített kivitelűek. A szellőzőgépek jellemzően az alábbi egységekből állnak: Sportcsarnok szellőzőgépei: A befúvó egység fontosabb elemei: − − −
külső levegő beszívó rács, hangcsillapító, levegőszűrő EU4,
− − − − −
31
közvetítő közeges hővisszanyerő melegvíz fűtésű kalorifer 70/50º, hidegvíz hűtésű kalorifer 7/12º, frekvenciaváltóval szerelt ventilátorelem, hangcsillapító
Az elszívó egység fontosabb elemei: − − − − − −
hangcsillapító levegőszűrő EU4, közvetítő közeges hővisszanyerő frekvenciaváltóval szerelt ventilátorelem, hangcsillapító, levegő kibocsátó elem
Az iroda – öltöző épület és büféfolyosó szellőzőgépi: A befúvó egység fontosabb elemei: − külső levegő beszívó rács, − hangcsillapító, − levegőszűrő EU4, − lemezes hővisszanyerő, − freon fűtésű és hűtésű kalorifer, csatlakozik hozzá 2 db. Mitsubishi PUHZ-ZRP250YHA kültéri egység − frekvenciaváltóval szerelt ventilátorelem, − hangcsillapító Az elszívó egység fontosabb elemei: − − − − − −
hangcsillapító levegőszűrő EU4, lemezes hővisszanyerő, frekvenciaváltóval szerelt ventilátorelem, hangcsillapító, levegő kibocsátó elem
A légcsatornákat lehetőség szerint az álmennyezet felett vezetjük. A levegőt menynyezeti anemosztátokon keresztül jutatjuk be, illetve vesszük ki az adott helyiségből. A sportcsarnokban a légcsatornákat a rácsos tartó között vezetjük. Mivel ebben a helyiségben a kívánt hőmérsékletet a befújt levegő hőmérsékletének változtatásával kívánjuk tartani, ezért olyan motoros anemosztátokat választottunk, amelyek tudják változtatni a befúvás szögét. 3.7.4.1 Új csarnok szellőző rendszere Az új csarnok északi és déli oldalán egy – egy szellőzőgépházat alakítunk ki az első emeleten, a gépeket még a szitaszövet elhelyezése előtt kell beemelni. Friss levegőt a tervezett burkolaton kívülről szívjuk be, az elhasznált levegőt a burkolat mögött en-
32
gedjük el. A csarnokból elszívó légcsatorna hálózatot nem építünk ki, egyszerűen négy nagy rácson vesszük ki a levegőt a lelátok mögött. A befúváshoz légcsatorna hálózatot építünk ki. A szállított légmennyiséget és a befújt levegő hőmérsékletét a hűtési és fűtési, illetve a bent tartózkodó emberek számának függvényében szabályozzuk. 3.7.4.2 Régi csarnok szellőző rendszere A régi csarnok meglévő szellőzőgépet nem tudjuk felhasználni, helyére épül meg az öltözőépület, kialakítása miatt nem illeszthető be a tervezett építészeti megoldásokba, ezért egy új, az új csarnokba tervezett szellőzőgépekkel megegyező kialakítású szellőzőgépet terveztünk. Az elhelyezés miatt csak közvetítő közeges hővisszanyerést tudunk megvalósítani. A régi csarnok befúvó és elszívó hálózatát megtartjuk, a tervezett gép ezekre csatlakozik. A szállított légmennyiséget és a befújt levegő hőmérsékletét a hűtési és fűtési, illetve a bent tartózkodó emberek számának függvényében szabályozzuk. 3.7.4.3 öltöző épület, büféfolyosó szellőző rendszerre Az öltöző épületben két szellőzőgépet terveztünk, melyek külön – külön szellőztetik az épület két oldalát. A cél jelen esetben, ugyanígy a büfé folyosó esetében is, csak a friss levegő ellátás és a szellőzés, tehát nem fűtünk és hűtünk a levegővel. A fűtés és hűtés radiátorok és VRV egységek biztosítják. 3.7.5 Hő és füstelvezetés A tervezett új csarnokban hő és füstelvezető rendszereket kell kialakítani. A zárt terekben mesterséges elszívást alakítunk ki, az elszívott levegőt ajtónyítással keresztül pótoljuk. Az elszívást a csarnok rövid oldalain, északi és déli végein két – két darab 80.000 m3/h térfogatáramot szállító ventilátorral biztosítjuk. A tervezett elszívó ventilátorok 1,5 órán keresztül 400 °C-on működőképes. Egy füstszakaszban kilenc darab elszívási pontot alakítunk ki. 3.7.6 Tűzszakaszolás Az épület tűzszakaszait tűzvédelmi terv szerint alakítjuk ki. A tűzszakasz határoknál az átvezetett légcsatornákba tűzcsappantyúk építendők, kivéve ha ezen légcsatornák nem szolgálnak ezen esetben hő és füstelvezetésre.
Az alábbi terv a 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményeket tartalmazza. Az ebben foglaltak betartása kötelező. Az elvégzendő munka építés-szerelési tevékenység, melyet részletesen az előző pontokban leírtak tartalmaznak.
33
A munka megkezdése előtt a kivitelező köteles a helyszínnel kapcsolatos veszélyforrásokról tájékozódni és a megfelelő munkavédelemről gondoskodni. A szerelés során szükséges munkavédelem a kivitelezési technológiától függ, ezzel kapcsolatban a kivitelezői Munkavédelmi Szabályzatban foglaltak betartása kötelező. A tervezett berendezés kivitelezése során alkalmazott technológiai munkafolyamatok munkavédelmi leírása nem tervező feladata. A kivitelezéssel kapcsolatos összes munkafolyamat - a szükséges anyagok helyreszállításától a műszaki átadásig - munkavédelmi szabályozása a kivitelező feladat. A tervezés során figyelembe vettük és a kivitelezés során is betartandók az alábbiakban foglaltak: • 182/2008. (VII.14.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről • Hegesztési Biztonsági Szabályzata-143/2004.(XII.22.) GKM rendelet • Közúti Közlekedés Rendjének Szabályzata • Elektromos Balesetek Óvórendszabálya • A létesítmény telepítésére vonatkozó OTÉK előírásai • Vonatkozó szabványok • Szakági előírások • Engedélyezési tervek, okmányok /bontási engedély, helyfoglalási engedély, hatósági naplóbejegyzések, stb./ • A használat szempontjából munkavédelmi, biztonságtechnikai, egészségügyi és környezetvédelmi előírások Ezek közül külön kiemeljük az alábbiakat: A kivitelezés és szerelés során a munkahelyi munkavédelmi, biztonságtechnikai, egészség-és környezetvédelmi előírásokat a kivitelezõ ill. szerelő vállalatnak kell megadni és azok betartásáról gondoskodni. A munkát csak szakképesítéssel rendelkező, balesetvédelmi oktatásban részesített dolgozók végezhetik!
Építési hulladékok Csőelőkészítésnél, szigetelésnél: tisztító folyadék, alapozó folyadékok, hígítók, festékek maradékai, göngyölegei, segédanyagai Az építési hulladékok keletkezését, ártalmatlanítását, gyűjtését, tárolását részletesen a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet szabályozza. Zajvédelem A (8/2002. (III.22.) Köm-EüM együttes rendelet szerint kerülni kell a felesleges zajokat. A járművek, építőipari gépek csak a feltétlenül szükséges ideig működjenek! A rendeletben előírt zajszintet ne lépje túl az építési tevékenység zaja a munkahely környezetében. Ha várhatóan túllépi, a környezetvédelmi hatóságtól kell a zajkibocsátási határérték megállapítását kérni! A tervezett új kazán zajvédelmét a vonatkozó előírásnak megfelelően alakítottuk ki. A meglévő kazánok zajkibocsátásának vizsgálata nem része a megbízásnak. Levegőtisztaság-védelem
34
A munkavégzés során figyelembe kell venni a 21/2001 (II.14.) Korm. rendeletet, a 14/2001.(V.9.)KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet, a 23/2001. (XI.13.) KÖM rendelet előírásait.
A kivitelező vállalatoknak minden intézkedést meg kell tenni, hogy a munka folyamán fennálló életvédelmi és balesetelhárítási előírásoknak és rendelkezéseknek minden tekintetben eleget tegyen. A kivitelezéssel kapcsolatban valamennyi vonatkozó előírás, szabvány maradéktalan betartása kötelező. Kivitelezés során a tervtől való eltéréseket a kivitelező az átadási dokumentációban tartozik rögzíteni.
DDDDDDDDD. Fok Zoltán tervezõ Ép. gép. G-T Tell 01 7476
