No title

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSE

/LEGALITY OVERSIGHT OF THE LOCAL GOVERNMENTS/

SZERZŐ: NYESTE ZSANETT IGAZGATÁSSZERVEZŐ

KONZULENS: DR. BODNÁR NORBERT EGYETEMI TANÁRSEGÉD

MISKOLC 2013

„ A bizalom jó dolog. Az ellenőrzés még jobb.” (Vlagyimir Iljics Lenin)

2

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ........................................................................................................ 4. 1.

AZ ÖNKORMÁNYZÁS ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK .......................... 5. 1.1. Az államigazgatás kialakulásához vezető út .............................................. 5. 1.1.1. Az igazgatás története ......................................................................6. 1.1.2. Az igazgatás és az emberi tevékenységek kialakulása ...................... 7. 1.1.3. Mezopotámia, Egyiptom és Kína ..................................................... 10. 1.1.4. Az államiság sarokköve, Athén ........................................................ 12. 1.1.5. A nemzetközi vonatkozások ............................................................ 14. 1.2. A magyar közigazgatás történeti áttekintése .............................................. 17. 1.2.1. I. István Király államlapító korszaka ................................................ 17. 1.2.2. Mária Terézi és II. József uralkodásának időszaka ........................... 18. 1.2.3. Az 1200-as évektől az 1400-as évekig ............................................. 19. 1.2.4. Az abszolutizmus kora és a koraújkor .............................................. 20. 1.2.5. Az 1800-as évek történeti áttekintése a XX. század hajnaláig........... 21. 1.2.6. Magyary Zoltán a közigazgatás atyja ............................................... 22. 1.2.7. A koalíciós időszaktól napjainkig .................................................... 23.

2.

MAGYARORSZÁG HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERE ........... 26. 2.1.1. A közigazgatási szervek ................................................................... 26. 2.1.2. A közigazgatási szervek tagozódása................................................. 27. 2.1.3. Az önkormányzatok ......................................................................... 30.

3.

2.1.3.1.

A települési önkormányzatok ............................................... 36.

2.1.3.2.

A helyi önkormányzatok szerveik és működésük .................. 41.

A KORMÁNYHIVATALOK ....................................................................... 44. 3.1. A kormányhivatalok történeti áttekintése .................................................. 46. 3.2. A törvényességi ellenőrzés vagy a törvényességi felügyelet? .................... 47. 3.3. A törvényességi ellenőrzés rendje ............................................................. 48. 3.4. A felülvizsgálati normakontrol.................................................................. 50. 3.5. Az indítvány és ítélet, témánk vonatkozásában.......................................... 52.

ÖSSZEGZÉS, SAJÁTVÉLEMÉNY .................................................................... 55. HIVATKOZOTT IRODALOM .......................................................................... 57. FELHASZNÁLT IRODALOM ........................................................................... 59.

3

BEVEZETÉS Szakdolgozatommal kívánom megismertetni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésén túlmenőleg, az igazgatás és közigazgatás történeti aspektusait. Hogyan jutott el az emberiség egy kezdetleges létformától egy komplex, társadalmi együttműködésig? Mik kellettek ahhoz, hogy a pattintott kővel vadászó ember városállamot, birodalmat, nemzetet alkosson? E témák tárháza szinte kimeríthetetlen, így egy szeletjét kiválasztva kívánom bemutatni a helyi önkormányzatokat, kormányhivatalokat, valamint kettejük kapcsolatát részben meghatározó, törvényességi ellenőrzést. A törvényességi ellenőrzés kialakulásáig hosszú folyamaton keresztül jutunk el. Meg kell értenünk és bele kell látnunk az igazgatás alapjaiba és fejlődésébe ahhoz, hogy kellően gyakorlatias képet kapjunk a rendszer működéséről. Nem elégedhetünk meg egy felületes áttekintéssel, felsorolás szintű kategorizálással, mert egy jó téma átfogó, széleskörű alapja meghatározza és uralja annak egészét. Értenünk kell, ha olvassuk, hogyan jutunk el pontról-pontra, fejlődéstől egészen a felemelkedésig. Látnunk kell a folyamat kezdetét, hogy érthessük annak jelenlegi szakaszát. „A látás és megértés öröme a természet legnagyszerűbb ajándéka.”1 /Albert Einstein, 1879. március 14. – 1955. április 18. /

1

http://idezetek.kiscsibe.hu/tag/megertes/ (Letöltés: 2013.02.04.)

4

1. ÖNKORMÁNYZÁS, AZ ÖNKORMÁNYZATOK

1.1.

Az államigazgatás kialakulásához vezető út

Az önkormányzat, vagyis az önkormányzás legáltalánosabb megfogalmazása alatt azt értjük, mikor egy adott közösségnek, testületnek, a jog lehetőséget biztosít meghatározott kereteken belül - saját ügyeiknek az intézésére, igazgatására. Ennek történeti vonatkozása alapvetően egy fő csapásirányból közelíthető meg. Egy olyan irányból, amelyből az emberi együttműködések kezdetét vesszük alapul és jutunk el egy olyan társadalmi szintre, amelyben már jelentkeznek a közigazgatási és államigazgatási aspektusai. Témánkat érdemben az emberiség kezdeteire vezetjük vissza és jutunk el egy komplex összetett szabályokon alapuló, állati ösztönből eredő és konvenciók révén finomodó, folyton változó modern társadalmi létformához az emberi együttműködéshez.2 A konfliktus egyének vagy társadalmi csoportok közötti olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg. Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző. Tehát levonhat az a konzekvencia 3, hogy az együttműködés talán egyik meghatározó motiváló tényezője a probléma. 4 A probléma, amely időben és térben változó, szubjektív elem. Az őskor emberének legnagyobb problémája a tűz meggyújtása volt és a vad elejtése. A levadászott préda szétosztása és az abból eredő ’viszályok’ kezelése.

2

Közigazgatás- szervezés és vezetés, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2011. Következmény. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 457.o., Akadémiai Kiadó. 1983. 4 Thomas Gordon: A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektive, 179. oldal. 1994. 3

5

1.1.1. Az igazgatás története Mindennek az alapja az igazgatási igény megjelenése, mint társadalmi kohéziós erő. Igazgatás, amely történetileg azonos az ember és állat különválásának idejével, az ember kiemelkedésével az őt övező környezetéből. „Az emberiség eddigi története, ahogy ismerjük, nem más, mint az emberiség egyre nagyobb és nagyobb összefogásra való törekvése. Ez az egység különböző eszközökkel valósul meg, és nem csak azokat szolgálj, akik ezért dolgoznak, hanem még azokat is, akik ellen vannak.”5

Lev Tolsztoj Orosz író 1828. szeptember 9. – 1910. november 20.

1. ábra Lev Tolsztoj, Orosz Író portréja

Történetileg egészen az emberiség kezdetéig nyúlunk vissza és itt válik jól láthatóvá, hogy az együttműködés és igazgatás fogalmilag nagyon közel állnak egymáshoz, de gyakorlatilag az emberi együttműködés vezet el bennünket az igazgatás magyarázatához és az emberi igényéhez.

5

http://kulturaliskreativblog.com/2013/06/20/tolsztoj/ (Letöltés: 2013.06.20.)

6

1.1.2. Az igazgatás és az emberi tevékenység kialakulása Időszámításuk előtt 3 millió évvel ezelőtt kezdődött eme folyamat Afrika területén az australopithecus gyűjtögető életmódjával és kezdetleges szerszámaival, melyek többnyire talált kövekből és botokból állt. Életformáját nem jellemezte a társadalmi kapcsolat legalapvetőbb formája sem. Ezt a fejlődési szakaszt követte a homo erectus, melyre már jellemző volt - az igazolhatóan fennmaradt régészeti maradványok és bizonyítékok alapján – a családi élet bizonyos formája, a családba tartozás igényének kétségtelen megjelenése. Időszámításuk előtt kb. 1 millió évvel járunk. 6 A család szó megjelenése további konklúziókat 7 enged megfogalmazni. A családi élet mindig feltételez bizonyos fokú hierarchikus ábrázolást, mely egyfajta munkamegosztás lehetőségét fogalmazza meg. Nem csinálhatta ugyan azt a férfi és nem csinálhatta ugyan azt a nő. A férfi felépítése, fizikuma, a vadászatban megedződött teste és mozgáskultúrája alapvetően az élelemszerzés agresszív módját feltételezi, még a nő egy passzív formában biztosította a szükséges táplálékot, gyűjtögetés formájában. Időszámításunk irányába haladva, eljutunk a Neander-völgyi ősemberhez. Erre az embertípusra alapvetően már az a jellemző, hogy mindennapi megélhetéséhez szükséges élelmet, nem egyéni vadászattal, hanem csoportos, hordajellegű – már nagyobb vadak elejtését érintő – csoportosulással éri el. Az Australópithecus-sal ellentétben már a vadászathoz szükséges, a vadak elejtéséhez nélkülözhetetlen eszközök mellett megjelennek, az egyéb fortélyos vadászati technikák, mint például csapdák és vermek készítése. A korábban taglalt családi hierarchia gondolatmentén haladva, itt is feltételezhető egyfajta bizonyos munkamegosztás, a vadászat során. Szükséges volt a hordákon belüli összetartozás, emberi együttműködés is, hiszen a közös összhang hiányában a nagyobb termetű állatok elejtése szinte kivitelezhetetlen volt. Az igazgatás egyszerű formája itt már megmutatkozik.

6

The Evolution Of Home Erectus: Comparative Anatomical Studies Of An Extinct Human Species, Publikálva 1990. Cambridge University , by G. Philip Rightmire. 7 Következtetés. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 450.o., Akadémiai Kiadó. 1983.

7

Cro-magnoni ember, azaz az új ember, másnevén a Homo sapiens sapiens korába lépünk át. Itt ismét jelentős szerepe van a családi, nagycsaládi közösségek kialakulásának. Ezek a társadalmi szerveződések már vérségi alapon valósulnak meg, kialakulnak a kezdetleges rokoni kapcsolatok. A nagycsaládok törzsekké szerveződnek melyek élén választott törzsfőnök, vezető áll. Megjelenik a vezetés kezdetleges formája. A vadászat során kialakult emberi együttműködés, a családi struktúrában mutatkozó összetartozás, illetve a törzsi szerveződés és törzskari vezetés egyértelmű jelei a közigazgatás kialakulásának.8

2. ábra Az emberi fejlődés folyamatát ábrázoló kép

A munkamegosztás, mint alapvető tézis, folyamatosan magasabb és magasabb szintekre emelkedik. A korszakok periodikus változásával (i.e. 250 ezer – i.e. 10 ezer) a fenti ismérvek vonatkozásában fokozatosan kialakul egyfajta gazdasági, társadalmi, vallási és kulturális fejlődés. Ezeknek a fejlődési szakaszok eredményeként megjelennek az állattenyésztés, földművelés, kultúra, kezdetleges vallás, valamint a kézműves rétegek felbukkanása, keletkezése. A törzsszövetségek létrejötte jellemezte földünk jelen korszakát. A fejlődési szakaszok törzsenként eltérőek voltak, amelyek vagyoni különbségeket eredményeztek. A vagyoni különbségek alapvető eltéréseket generáltak, mely feszültség formájában körvonalazódottak. 8

Közigazgatás- szervezés és vezetés, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2011.

8

A jobbra törekvés és a gyarló emberi viselkedés csírái már időszámításuk előtt is felütötték fejüket, a társadalmi szerveződések színterén. Jellemző összeütközési pontok (i.e. kb. 3000-4000)

Szegénység, Gazdagság, Támadás, Védekezés, Szövetségek. E szavak fémjelezték és alkották pillérét a nemzeti igazgatás létrejöttének, a közigazgatás alapjának.

9

1.1.3. Mezopotámia, Egyiptom és Kína9 Minden nemzetiség, további egységekre tagolódik, melyek élén további vezetők töltenek be titulust. A vezetők igazgatási tevékenységet végeznek, mely alapfunkcióját tekintve lét- és közösségfenntartóak. A közhatalom hiányából adódó önkéntes teljesítéstől eljutunk a kikényszerítés lehetőségéig. A döntések megalapozottá vállnak, a közérdeket veszik alapul és azok foganatosítása magától értetődővé válik, ha szükséges kényszer útján is.

3. ábra Mezopotámia földrajzi elhelyezkedése, valamint Uruk városa

Itt egészen a polisz rendszertől eljutunk a nagyobb városállamokig, kultúrákig. Uruk város, Mezopotámia, Egyiptom, Kína. Területi, kulturális és földrajzi elhelyezkedés is nagymértékben befolyásolta a különböző népek társadalmi fejlődését, igazgatás kialakulását, a meglévő igazgatás meg reformálását. 9

Közigazgatás- szervezés és vezetés, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2011. ; Mezopotámia, Műcsarnok Kiadó, Bp. 1968., Egyiptom a fáraók világa, Vince Kiadó Kft, 2007., Edward L. Shaughnessy: Kína, Saxum Kiadó Kft, Bp. 2011.

10

Mezopotámia történeti fejlődésének az írás, kereskedelem és öntözés volt a fő sarokköve. Egyiptomban a piramisépítés, a vallás szentsége határozta meg a mindennapokat, még Kínát a kultúra és fejlődés ősi konvenciói fémjelezték.

4. ábra Az egyiptomi Kheops piramis

11

1.1.4. Az államiság sarokköve, Athén10 Alapvető cél az államiság elérése, az államiság honosítása és megszilárdítása. Ennek első lényeges lépése a Théseusnak tulajdonított alkotmány volt. Egyiptomot soron követő történelmi sarkkőként funkcionáló állomás tehát Athén volt. Itt már egyértelműen beszélhetünk igazgatási szervekről, amit hadvezérek, tanács és népgyűlés testesített meg. Az athéni társadalom alapvetően 360 nemzetiségből állt. A nemzetiség további 12 phátriába tömörült, ami 4 törzset alkotott. Théseus Alkotmánya osztályrendbe sorolta a polgárokat: nemesek (kizárólag Ők viselhettek hivatalt), földművesek, kézművesek. Solon Alkotmánya vagyoni osztályokat vezetett be az Athéni politészek között (i.e.594): 500 mérősök az úgy nevezett pentakosziomedimnoszok voltak, 300 mérősök = hippeiszek (lovasok), 200 mérősök = zeugitészek (fegyveresek), 200 mérős alattiak = thészek. Az első három osztály tagjai viselhettek hivatalnoki tisztséget és az első osztályból kikerülők pedig főhivatalnoki titulust tudhattak magukénak. Beszéltük az osztályrangsorolásról, majd azt követte a vagyoni méret szerinti kategorizálás és végül Kleisthenesz Alkotmányával eljutunk a terület alapú tagozódáshoz (i.e. 509). Az államot demosra osztja, melyből 10 alkot egy törzset és 50 tanácstagot választhat maga közül a tanácsba. Ebben az időszakban már jelen van a kizárólag igazgatási tevékenységgel foglalkozó szervezet és mellette megjelenik a kikényszerítés törvényes eszköze is.

10

Mezey Barna: Magyar akotmánytörténet, Osiris Kiadó, Bp., 2007

12

Az államiság kialakulásának legjelentősebb ékköve a Servius Tullius Alkotmánya, mely a vagyoni alapokra helyezi a társadalom kategorizálását.

5. ábra Athéni Ókori Poézis, Nemzeti Régészeti Múzeum, Athén

13

1.1.5. A nemzetközi vonatkozások Az ókori államok mellet, szót kell ejtenünk a Frank Birodalomról, Franciaországról, Németországról és Angliáról, hogy hazánkat kellő alapossággal vegyük górcső alá. Ezeket az országokat egyszerűen feudális államoknak nevezzük. A Frank Birodalomra Nagy Károly vezetésével még mindig a törzsi, törzskari igazgatás volt jellemző és meghatározó, azaz kis területi egységekben gondolkodtak.

6. ábra Nagy Károly márvány szobra

Időszámításunk szerinti XV., illetve XVI. század magasságában járunk. Itt már beszélhetünk a tisztségviselői kar megjelenéséről: polgármester, jegyző, rendőr, őr.

14

Franciaországot egyetlen szó megjelenése jellemezte témák vonatkozásában, amely nem volt más, mint a boureaux. A bürokrácia szó kifejezésének az alapja.

7. ábra Mindent papírra kell vetni és dokumentálni

Németországot az I. Frigyes Vilmos által létrehozott tisztségviselői kar határozta meg. Itt alkalmazzák elsőnek - a fent maradt forrásanyagok alapján - az ellenőrzést. A tisztségviselői kar rögzített bérezést kapott, de mellette folyamatos ellenőrzésnek, kontrollnak voltak kitéve az uralkodó által, illetve nevében.

8. ábra I. Firgyes Porosz Király

15

Angliában a XVII. században járunk. Az igazgatás, mint olyan, alapvetően a plébániák privilégiumába tartozott. Az adózás intézményét alkalmazzák. A plébániák működésének vonatkozásában helyi szinteken végeznek igazgatási tevékenységet. A központi igazgatás a parlament hatáskörébe van utalva. Alapvetően ez a kezdetleges forma jellemezte az Angol, mint hűbéri (feudális) államigazgatását.

9. ábra Anglia címere

Az igazgatás általános történetétől eljutunk a nemzetközi igazgatás színteréig, megvizsgálva egyes országok fejlődését, előrehaladását, szokásait (konvencióit)11, szokásjogait, íratlan törvényeit.

11

Bevett szokás. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 456.o., Akadémiai Kiadó. 1983.

16

1.2.

A magyar közigazgatás történeti áttekintése 12

1.2.1. I. István Király államalapító korszaka A magyar állapalapítás I. István nevéhez fűződik. Intézkedései nagyban elősegítették hazánk közigazgatási kultúrájának kialakulását. Kevés forrásanyag foglalkozik I. Istvánt megelőző időszakról. Ennek oka I. István karizmatikus vezetése, mely mérföldköve a magyar közigazgatásnak. I. Istvánt megelőzően nemzetünk törzsekbe szerveződött. (i.u. 370.) Ezt a tézist Kézai Simon krónikája igazolja.

10. ábra Turulmadár

Államalapítónk a korábban taglalt törzsi szerveződéstől elvonta a földalapokat és azokat újra leosztotta re-disztributív módon. Nevéhez fűződik a vármegye rendszer kialakítása melynek élén az ispánok álltak. Újra gondolta az egyházakat, és munkájának hatékonyabb végzése érdekében maga köré királyi tanácsot hozott létre. Ezek a hathatós intézkedések alapozták meg a közigazgatást Magyarországon. Az Árpád-házi királyok korszakát hűbéri (feudális) anarchia jellemezte. Ebből kiutat Károly Róbert és Nagy Lajos királyaink találtak hazánknak. A megoldás kulcsa a hivatalnoki réteg megerősítésében rejlett. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy országos méltóságokat, tisztségeket alapítottak.

12

Bukta Lajos: Közszolgálat és Etika Szakdolgozat, Miskolc, 2013

17

1.2.2. Mária Terézia és II. József uralkodásának időszaka A török uralom után vagyunk, országunk következő állomása Márai Terézia és II. József uralkodása volt. Felismerték azt a törekvést, amit elődeik is felismertek. A hivatalnoki réteg a hivatalnoki apparátus továbbra is meghatározó volt. Királyi tanács mintájára – bár eltérő rendeltetéssel - udvari kamarát szerveztek mely gazdasági tisztséget látott el, pénzügyek intézése volt alapvető feladata. Mária Terézia nevéhez fűződik a hivatalnoki réteg kialakítása mellett a hivatalnoki tisztség megerősítése is. Ezt oly módon érte el, hogy állandó fizetéssel látta el az szervezet tagjait. A bérezés nem volt mindig azonos mértékű, az állampolgárokra kivetett közterhek határozták meg. Átmeneti időszak volt, a XVIII. századtól már rögzített illetmény volt.

11. ábra Mária Terézia

Szakdolgozatom téma választásának figyelembe vétele mellett kiemelném ennek az időszaknak két meghatározó reformját: jegyzőkönyvvezetés (1769), iktatás (1782). E két reform nem csak az adott korra volt meghatározó mértékű, hanem napjainkban is lényeges elemek.

18

1.2.3. Az 1200-as évektől az 1400-as évekig Hazánkban már az 1200-as évektől magas színvonalú a közigazgatás. A köztisztviselők ekkor az uralkodó hivatalsegédei voltak. A fizetséget a közpénzből, a kincstárból kapták. A rendiség kifejlődésével a király dekrétumaira, a királyi tanácsnak már lényeges hatása van. A királyi tanács dekrétumait pedig a köztisztek és a közszolgák alkották meg. A főuraknak befolyásuk van arra, hogy ki legyen az állam, az uralkodó szolgája. Ezt a szakaszt az alá-fölérendeltség jellemezte. Az 1400-as évek első felétől elterjedtté válik, hogy a közigazgatásban felsőfokú iskolát végzettek dolgozhattak és lényeges, hogy már nem mindegyikük a nemesi körből származott. A kor különlegessége, hogy az uralkodó a kiszolgált idejét letöltött köztisztiknek nem pénzbeli fizetséget, annál inkább tekintélyes rangú egyházi titulust adományozott.13

13

http://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2368:04tetel&catid=290&Ite mid=400 (Letöltve: 2012.12.25.)

19

1.2.4. Az abszolutizmus kora és a koraújkor Az abszolutizmus (egyeduralom) idejében, az 1500-1700-as években az állam hivatalsegédjének számított a közszolgálati dolgozó. Itt már az igazgatás materiális eleme szétválik. Az állam részére lényeges ügyeket a központi közigazgatás szervei és személyi rétege látja el, a kevésbé lényeges feladatokat a vármegyék, mint helyi szervek.

Jellemző,

hogy művelt,

iskolázott

emberek

állnak

szolgálatban,

szakképzettségi előírások vannak, fizetett szabadságok, meghatározott munkaidő, azaz jól szabályozott közszolgálati rendszer jött létre. Vallási szempontból is szétválik a központi és helyi igazgatás személyi állománya, azaz katolikus és protestáns csoportra, ahol a katolikusoké a központi igazgatás és a protestánsoké a helyi vármegye szintű kormányzás. További szétválás tapasztalható a közigazgatásban és a magánigazgatásban is. Ennek oka, hogy megvalósulnak a nagybirtokok és megkezdődik az iparosodás is. A koraújkor, azaz a polgári forradalmak idején a XV. századtól 1849-ig a közszolgálati dolgozók valóban a köz érdekében álltak. Szétváltak a hatalmi ágak, a parlamentnek a felelős kormány határoz a közszolgálat kérdéseiben, a közigazgatási feladatokat pedig az Országgyűlés szabja meg. Ebben a korszakban már szétválik a magánigazgatás a közigazgatástól. Kialakul egy művelt réteg, amely csakis a magánigazgatással ténykedik, mint ipar és mezőgazdaság. A központi szerveknél merevek a megfelelés szabályai, a helyi szinten pedig rátermettség válik elvárttá a tevékenység betöltéséhez.

20

1.2.5. Az 1800-as évek történeti áttekintése a XX. század hajnaláig Megjelenik a védett szolgálat az 1800-as években, kialakulnak a modell rendszerek, mint például a közigazgatási modellek, a Társadalom Biztosítás (Az első, állam által megszervezett,

szociális

ellátórendszer

az

egységes Porosz

Királyság 1871-es

megszervezése után született. A manifesztálódás kivitelezése Bismarck kancellárhoz köthető)14, nyugdíjrendszer, támogatott egészségügyi ellátás. Tehát feltétlenül a közigazgatás hírverését előmozdító modellekről beszélünk, mely egyben osztályozta és előtérbe állította az alkalmazott társadalom e rétegét. Tehát a többi alkalmazotthoz képest védettebbek. Ebben a korszakban sincs összefüggő közszolgálati törvény. A XX. század új megreformált és innovatív jelensége a magasabb szakismeretet feltételező cselekvés, mely kitétele a főiskolai vagy egyetemi végzettség. Ennek a folyamatnak az eltörlését eredményezte a II. Világ Háború kirobbanása és lezajlása. Az 1939-től 1945-ig terjedő periódusban vélelmezhető volt, hogy a politika, politikai diplomácia lesz az irányadó állami tevékenység. Ezt a némi visszafejlődést, de alapvető stagnálást jelentő korszakot követően az 1980-as években, az elhatározások visszatérnek saját kerékvágásukba és zajlik a nagyszabású fejlődése.

14

http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalombiztos%C3%ADt%C3%A1s (Letöltve: 2012.12.27.)

21

1.2.6. Magyary Zoltán a közigazgatás atyja

Magyary

Zoltán15

(Tata, 1888.06.10. – Héreg, 1945.03.24.)

egyetemi

nevelő,

iskolateremtő szaktekintély, köztisztviselő. A szervezés és közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője, ápolója. Szerinte a közhivatalnok az, aki az állam vagy általa elismert más közigazgatási jogi személy munkájában való közreműködésre közigazgatási aktus által erre megbízást kap, melynek egyik része a közfeladatot ellátó orgánum, a másik eleme az egyén, aki a feladatot kapja. A foglalkoztatás nem munkajogi, hanem egyoldalú adminisztratív aktussal és annak elfogadásával jön létre.

12. ábra Magyary Zoltán bronzszobra

15

Közigazgatás-szervezés és vezetés, Miskolci egyetemi Kiadó, 2011. 63-69. oldal.

22

1.2.7. Koalíciós időszaktól napjainkig Koalíciós időszak 1945-től 1949-ig terjedő időszakban a személyzeti politikára a zsákmányrendszer a jellegzetes. Azt jelöli, hogy a választásokban az első helyet megszerző politikai elit, olyan személyeket alkalmaz a közigazgatásban, akik a párt tagjai vagy a nézeteit vallja. Az ellenzék és a koalíció, azonban még a koalícióban lévő konfrontációk is azt vonják maguk után, hogy igyekeznek merőben lefedni a közigazgatásban a vezetői pozíciókat politikailag hiteles, de laikus réteggel (Vlagyimir Iljics Lenin)16. Következtetés: a szakmai, hivatási és szakképesítési elvárások a háttérbe szorulnak, illetve korrumpálódik a rendszer. Speciális zsákmányrendszer 1949-től 1977-ig tart. Azért nevezték speciálisnak, mert a szavazás, mint demokratikusi jog felruházó, népakarati kinyilvánítás van, de alternatívák nincsenek. A közigazgatás, mint egy zsákmány, harács asszimilálódik az államhatalomban. A politika fordítottan arányos a közigazgatás tekintélyével. Minél nagy méretűbb a politika szerepe, annál jobban csökken, vagyis háttérbe szorul a közigazgatás presztízse és egyre jobban háttérbe szorulnak a szakmai, döntések, megfontolások. Ebben a korszakban radikális a létszámnövekedés. Erős centralizáció kezdődik el, a tervutasításos rendszer nagy szervezést kíván, valamint az 1950-es évek elején megvalósulnak a tanácsok, ahol közigazgatási alkalmazottra van igény. Szakképesítési feltételek 1960-ig nincsenek, ebben az évben egy kormányhatározat születik a tanácsi alkalmazottak vonatkozásában, amire a centralizált, azaz a központi közigazgatásban csak 1972-ben adódik alkalom. Kormányhatározat a tanácsoknál dolgozók előírt képesítési követelményeiről (1968).17 A vezetők nagy többsége megfelelnek a szakképesítési előírásoknak (1972). 1978. utáni időszakban az 1970-es évek végén felismerik, hogy a közigazgatás is egy foglalkozás, amelyet elsajátítatni, illetve oktatni szükséges. Sorra születnek meg a munka törvénykönyvének végrehajtási szabályaiként az államigazgatásra vonatkozó rendelkezések, mint illetményrendszerekre, minősítésekre. A politikai enyhülésben a szakmai szakértelmek és tervjavaslatok felértékelődtek, kutatások kezdődtek a személyi létszám összetételére, kiválasztására, előmenetelére,

16

eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/3216 (Letöltve: 2012.12.30.) Az 1001. számú a személyzeti munka továbbfejlesztésével kapcsolatban megjelent kormányhatározat, 1968.01.05. 17

23

illetményrendszerére vonatkozóan, amelynek eredményeként

megszületik egy

szabályozási koncepció (80-as évek). Az 1980-as években felmerült az igény, hogy legyen külön közszolgálati törvény. A koncepciót a Németh-kormány két ízben is tárgyalta, ezzel szemben az Országház elé kerülését megelőzően bekövetkezik a rendszerváltás. Az Antall-kormány átvette a feladatot, Kormány rendelet születik arról, hogy meg kell alkotni a közszolgálati törvényt. A minisztériumok között azonban nem volt megfelelő a kommunikáció, így a Munkaügyi Minisztérium a Belügyminisztériummal nem konzultálva előkészítette és a Kormány elé terjesztette a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénytervezetet. Ezzel az egységes szabályozás kilátása szertefoszlik. Kiforrott a többpólusú szabályozás, amelyben az egyes munkavállalói csoportokról szóló jogszabályokat másmás minisztérium készített el. 1990-1992-től megindul egy határozott jogalkotási folyamat, amelyben az egyes közszolgálati szférák jogállását a sajátosságoknak odaillően külön törvények rendezik. A törvényeket többször módosították, változtattak rajtuk. Egyes területeken merőben új normákat képeztek (bírák, ügyészek). A jelenlegi szabályozás pontosan tükrözi a különböző közszolgálati rétegek sajátosságait (1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról)18. Kormányhatározat, mely a belügyminisztert megbízza a közszolgálati törvény rövid határidőn belüli elkészítésével (1990). 1990. évi LVX. törvény a helyi önkormányzatokról. 19 A közszolgálatra vonatkozóan az egyes területek szabályozását érintő törvények megszületése (1992).

18

Komplex hatályos jogszabálygyűjtemény

19

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000065.TV (Letöltve: 2013.03.01.)

24

1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, l992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról. A közigazgatásra vonatkozóan az egyes területek szabályozását érintő törvények megszületése megreformálása20:

2011 évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2011 évi CXCIC. törvény a közszolgálati tisztviselőkről, Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) ezt megelőzte a 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya.

20

Komplex hatályos jogszabálygyűjtemény, https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso (Letöltve: 2013.01.02.)

25

2.

MAGYARORSZÁG HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZERE

2.1.1. Közigazgatási szervek21 Az önkormányzatok fő jellemzője, hogy lehetőséget biztosítanak a területén élő lakosság számára, hogy ügyeiket helyi szinten intézhessék. Ezek a társadalmat érintő legfontosabb döntések, de mellettük az Önkormányzati törvény meghatározza a szervek részére kötelező érvényű feladatok megoldását, orvosolását. Az Országgyűlés nagyban támogatja az Önkormányzatokat a demokratikus közhatalom dekoncentrációjában, széttagoltságában. Az önkormányzatok előtt tekintsük át a közigazgatási szervek fő jellemezőit. A közigazgatási szerv egy végrehajtó-rendelkező tevékenység ellátására létrehozott államigazgatási és önkormányzati szervek, melyek a közhatalom birtokában az egész társadalomra kiterjedően látják el végrehajtó-rendelkező tevékenységüket. Fő jellemzői, hogy az állam nevében járnak el, részét képezik az állami mechanizmusnak, egy-egy konkrét állami tevékenységet szolgálnak ki és a közhatalom birtokában vannak, mely segítségével minden természetes személyre és szervezetre,

hatáskörük

és

illetékességük

vonatkozásában

kötelező

érvényű,

kikényszeríthető jogi aktust bocsátanak ki.

21

https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/ (Letöltve: 2013.03.15.), http://www.vaskozig.helyinfo.hu/domain64/files/modules/module19/3146173137425BE87.pdf (Letöltve: 2013.03.15.).

26

2.1.2. A közigazgatási szervek tagozódása 22 A közigazgatási szervek vonatkozásában vizsgálni kell annak hatáskörét, jellegét, típusát, tagozódását és kapcsolatrendszerét mely hasonló szervek között alakul ki. Ezen ismérvek alapján két alapvető csoportot különböztethetünk meg. A feladat viszonyában beszélhetünk általános hatáskörű szervekről és különös hatáskörű szervekről. Általános hatáskör esetén feladat köre országos hatáskörű, nem szűkül be az illetékességi területére és

bizonyos szakmai

feladatokra, hanem valamennyi

közigazgatási problémára kiterjed (Kormány, Fővárosi és megyei kormányhivatalok, Önkormányzatok). A Kormány testületi szervként látja el a teljes közigazgatás szervezeti rendszer legfelsőbb szintű

irányítását,

felügyeletét

és ellenőrzését,

valamint

a

szakigazgatási szervek közötti koordinációt. Fővárosi és megyei kormányhivatalok a Kormány nevében, az illetékességi területükön látják el az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését (általános jelleg). Ezen túlmenően ellátnak első és másodfokú szakigazgatási feladatokat is (speciális jelleg). Az önkormányzatok (korlátozással) Különös hatáskör esetén a

feladatköre mindig egy meghatározott közigazgatási

szakterülethez kapcsolódó feladatra korlátozódik. Az ilyen szervek létrehozásának az alapja a társadalomban ténylegesen kialakult munkamegosztás. Különös hatáskörű szervek lehetnek (Minisztériumok, Tárcanélküli miniszterek, kormányhivatalok, központi hivatalok, centrális alárendeltségű szervek).

22

http://www.jogikar.uni-miskolc.hu/projectSetup/files/koi/kozig1/kozigazgatasi-jog-1-2012.pdf (Letöltve: 2013.03.16.), http://uni-nke.hu/downloads/egyetem/vtki/onkoritk.pdf (Letöltve: 2013.03.16.)

27

A minisztériumok a miniszter vezetése alatt álló apparátus útján ellátja az államigazgatás meghatározott ágazatait, alágazatait, irányítja az alárendelt centrális szerveket. A tárcanélküli miniszterek a Kormány által számára meghatározott szakfeladatokat látja el, melyek személyenként és időbelileg is változók lehetnek. A kormányhivatalok az Országgyűlés által létrehozott központi államigazgatási szerv, amelyet a Kormány irányít és a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyel. A központi hivatalok a Kormány által létrehozott és miniszter által irányított államigazgatási szerv. A centrális alárendeltségű szervek a Kormány, a miniszter irányítása alatt központi szinttől alacsonyabb szinten (területközi, regionális, megyei fővárosi, városi) látják el a feladatkörükbe utalt szakfeladatokat.

A terület szerinti tagozódás esetén elhatárolhatunk központi szerveket, akiknek illetékessége az egész ország területére terjed ki. A területi és helyi szervek esetében egy meghatározott területre, esetleg egy konkrét településre terjednek ki hatáskörük (regonális, megyei, kistérségi, területközi). A szervek egymáshoz való viszonyuk alapján beszélhetünk irányításról, mely során a másik szervre vonatkozóan meghatározó befolyást gyakorolhatnak. Ezeknek a jogosítványai a következők: szabályozás, utasítás, döntés, aktus felülvizsgálat, ellenőrzés.

28

Továbbá beszélhetünk felügyeletről: döntés, aktus felülvizsgálat, ellenőrzés. és végül ellenőrzésről, mely alapvetően a leggyengébb jogosítvány. Ilyen hatáskör gyakorlása például az Önkormányzatok törvényességi felügyelete. Témám

során

elérkeztünk

az

Önkormányzatok

felépítéséhet,

működéséhez,

funkciójához, valamint a fékek és ellensúlyok rendszeréhez témám vonatkozásában a törvényességi ellenőrzéshez. Ahhoz, hogy a törvényességi ellenőrzés alapvető jelentőségét megértsük, meg kell ismernünk magát az Önkormányzatot, valamint az ellenőrzést végző Kormányhivatalt. Vizsgálnunk kell kettejük kapcsolatrendszerét, alá- fölérendteltségi viszonyukat, struktúrájukat.

29

2.1.3. Az önkormányzatok23

13. ábra Az Önkormányzatok szervezeti felépítése

Az Önkormányzati törvénnyel párhuzamosan hatályba lépett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. bizonyos rendelkezései már 2012. január 1-jén hatályba léptek, a legtöbb rendelkezése viszont csak 2013. vagy 2014ben lép hatályba. A törvény biztosítja és a helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeket. A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

23

Fogarasi József: A helyi önkormányzatok kézikönyve, Bp., Unió Kiadó, 1997.

30

Önkormányzatok alkotmányos alapjogai (három csoportra osztható): a helyi döntés önálló meghozatalához való jog o önállóan irányítja szervezetét, o jelképet alkothat, o szabadon társulhat, o az önkormányzati tulajdon tekintetében szabadon gazdálkodhat, o az önkormányzati tulajdon tekintetében saját felelősségére szabadon vállalkozhat. petíciós jogok: o véleménynyilvánítás és kezdeményezés joga, mellyel a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyben élhet a helyi önkormányzat. A döntésre jogosult szerv jogszabályban előírt határidőn belül köteles rá válaszolni, o felterjesztés joga: önkormányzati jogokat, feladat- és hatáskörét érintő kérdésben. A megkeresett szerv 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. jogszerűen gyakorolt önállóság védelméhez való jog: o minden helyi önkormányzat alapjogait tekintve egyenlő, az azokat korlátozó

megállapodások

semmisek.

Az

önkormányzatok

kötelezettségei eltérőek lehetnek, de kötelező feladatot számukra csakis törvény állapíthat meg. Az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlása bírói védelemben részesül. o Döntése kizárólag törvénysértés esetén bírálható felül. o A rendeletek Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata az Alkotmány Bíróság feladata. o Törvényekkel, rendeletekkel való összhangjának a vizsgálatát a Kúria látja el. o A határozatok jogszerűségi vizsgálata a törvényszék hatáskörébe tartozik. o Az Önkormányzati törvény kétharmados törvény.

31

Jellemzői: A közösségeket megilleti a hatalomgyakorlás közvetett és közvetlen formája. Képviseleti demokrácia és direkt demokrácia. Képviseli a nép által képviselők révén gyakorolja a közhatalmat, még az utóbbi esetben maga az állampolgár szavaz, részt vesz a döntések meghozatalában. A közvetlen formája lehet a hatalom gyakorlásának: o népgyűlés, o népi vétó, o népszavazás (minden válsztópolgár résztvehet rajta), o kezdeményezés, o az igazságszolgáltatásban való résztvétel (esküdtszéki bíráskodás), o népi kezdeményezés (minden válsztópolgár résztvehet rajta). az emberek területi alapon történő szerveződése hozza létre, nagyfokú önállósággal rendelkeznek (függetlenül más szervektől működik) az összefogó kapcsot a képviselők jelentik a testület és a lakosság között (levél formájában, nyilvános üléseken, falugyűlés keretin belül). a tervékenységük jellemzően a helyi közügyek intézéshez tartozik (pl.: kérelmek, panaszok vizsgálata, munkhely teremtés azaz közfoglalkoztatás, helyi adóügyek stb.). Helyi közügyek: a lakosság közszolgáltatással való ellátása, a közhatalom önkormányzati típusú helyi hatalomgyakorlása, mindezek személyi szervezeti és anyagi feltételeinek megteremtése. Kötelező önkormányzati feladatot és hatáskört kizárólag törvény állapíthat meg. Mindössze megvalósítási kötelezettség terheli az önkormányzatokat, minden tekintetben az önkormányzat mérlegelésén múlik, hogy milyen minőségben teljesíti az adott feladatot. Eldönthetik, hogy az adott kötelező feladatot önállóan, saját szervei útján látja el, vagy a feladat megoldására intézményt hoz létre, gazdasági társaságot alapít, vagy bíz meg, vagy esetleg társulásra lép más önkormányzatokkal.

32

14. ábra Önkormányzati feladatok ábrázolása

Kötelező feladatok (a helyi önkormányzatokról szóló törvény 8. §. (4) bekezdése szerint a települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni): egészséges ivóvízellátás, az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és nevelés, az egészségügyi alapellátás, a szociális alapellátás, a közvilágítás biztosítása, a helyi közutak (az önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok), parkolás és a köztemető fenntartása, valamint köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Önként vállalt feladatok (a helyi önkormányzatokról szóló törvény 8. §. (1) bekezdése szerint az önkormányzat feladat a helyi közszolgáltatások körében különösen az alábbiak, amelyekből – (2) bekezdésében foglaltak lapján – maga határozza meg a lakosság elvárásai és igényei alapján, tekintettel a anyagi lehetőségeire, mely feladatokat, milyen mértékben és módon kivitelez): minden olyan helyi közügy önálló megoldása, amelyet jogszabály nem utalt más szerv hatáskörébe, megoldása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását, saját bevételükből kell kigazdálkodniuk.

33

Önkormányzati hatósági ügy (segélyügyek): különleges csoport, az államigazgatási jelleget a hatósági jelző kölcsönzi (a hatáskör jogosultja egyedi

ügyben

eljárva

egyedi

esetre

alkalmaz

elvont

jogszabályi

rendelkezéseket), a hatóság áll szemben az ügyféllel, mely ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, a hatáskör címzettje (és emiatt kell az önkormányzati jellegű feladatok és hatáskörök közé sorolnunk) általában a képviselő-testület, kivételesen a polgármester. (pl. egyszeri rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, méltányos ápolási díj, temetési segély). rendeleti

úton

a

képviselő-testület

átruházhatja

döntési

jogkörét

a

polgármesterre, bizottságára, illetve társulására, de a jegyzőre nem. Önkormányzati feladatok és hatáskör gyakorlása és átruházása főszabálya, hogy az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át: bizottságra, részönkormányzatra, polgármesterre, nemzetiségi önkormányzat testületére. Hatáskörök melyek nem ruházhatóak át: rendeletalkotás, Szervezési Működési szabályzat (SZMSZ) megalkotása, társulás megalkotása, intézményalapítás, közterület elnevezés.

34

Államigazgatási feladat- és hatáskörök gyakorlása és átruházása: Meghatározott ügyintézési feladatokat a hivatal erre kijelölt ügyintézői látják el, a jegyző rájuk a saját hatáskörét nem, csak a kiadmányozás jogát ruházhatja át, Kivételesen törvény vagy Kormány rendelet közvetlenül az ügyintézőre is telepíthet államigazgatási feladatot és államigazgatási hatáskört (anyakönyvvezetőre), polgármesterre „veszélyhelyzetekben” (honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa elhárítási ügyekben).

35

2.1.3.1.

A települési önkormányzatok

Új község alakulása, létrehozása: olyan településrész, amely korábban még nem volt község, s az leválik, megszűnik a korábbi községegyesítés vagy a városhoz csatolás, két község egyesítése (összeolvadás) Új község alakításának feltételei: minimum 300 lakosa legyen, képes legyen az önkormányzati jogok gyakorlására, mind a leszakadó, mind a visszamaradó település pótlólagos állami támogatás nélkül legyen képes a feladatok ellátására. Előkészítő bizottság javaslatot tesz az új község: területére, elnevezésére, a vagyon megosztására. Véleménynyilvánító helyi népszavazás után a képviselő-testület határozatba foglalja a helyi népszavazás eredményét, és 15 napon belül felterjeszti a miniszternek (minden év április 30-ig). A miniszter hivatott megvizsgálni a községgé nyilvánítás feltételeit. Ha a kezdeményezés súlyos anyagi, eljárási hibában szenved, május 30-ig határozatban dönt erről, egyébként november 30-ig nyújtja be a javaslatát a köztársasági elnöknek, aki december 30-ig határozatban dönt az új község létrejöttéről, községegyesítés megszüntetéséről. Települések egyesítése A törvényben meghatározott határidők korábban fent említett határidők és szabályok vonatkozásában egybeépült települések egyesítése kezdeményezhető. Minden érintett településen népszavazást kell tartani, valamint minden érintett képviselő-testületnek határozatot kell hoznia és egyetértésre kell jutniuk az új település nevét illetően.

36

Nagyközség legkevesebb 5000 lélekfős, az önkormányzat jogállása megegyezik a községével.

15. ábra Városjogú nagyközségek Magyarországon

A nagyközségi címmel mindössze két jog jár. Amennyiben a közös hivatal székhelye nagyközség, akkor a nagyközség képviselő-testülete maga nevezi ki a közös hivatal jegyzői feladatokat is ellátó jegyzőjét, aljegyzőjét, valamint a nagyközség jogosult a várossá nyilvánítást kezdeményezni. Városok Térségi tevékenységeket

látnak el.

Várossá

nyilvánítást

a képvisel-őtestület

kezdeményezhet, az Önkormányzatokért felelős miniszter terjeszti elő a Köztársasági Elnöknek.

16. ábra Korhű városrajz

37

Megyei jogú város: minden megyeszékhely automatikusan megkapja ezt a címet, 50 ezer lakos legalább, választópolgárai nem vesznek részt a megyei önkormányzat ’választásában’. Az Országgyűlés mérlegelési jogkörében vizsgálja, hogy a kérelmező város rendelkezik-e térségi vonzóerővel, képes-e teljesíteni a saját területén a középfokú közszolgáltatásokat, képes-e saját területén ellátni a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú városokban a képviselő-testület elnevezése közgyűlés.

17. ábra Magyarország megyeszékhelyei

Főváros Kétszintű önkormányzat működik, de a kerület és a főváros között nincs hierarchikus kapcsolat. A kerületi önkormányzatok felépítésére teljes mértékben a települési önkormányzatokra

vonatkozó

szabályok

alkalmazandóak.

A

főváros

legfőbb

döntéshozó szerve a Közgyűlés, elnöke a főpolgármester. A Főpolgármesteri Hivatalt a főjegyző vezeti. A fővárosi és kerületi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, feladataik és hatáskörük tekintetében vannak eltérések (pl. közvilágítás). A Fővárosi Önkormányzat látja el azokat a kötelező és önként vállalt helyi települési önkormányzati feladatokat és hatásköröket, amelyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik (pl. helyi közlekedés megszervezése, energiaellátás

38

biztosítása, településtisztasági, szennyvízelvezetési, -tisztítási feladatok ellátása). Ugyancsak a Fővárosi Önkormányzat látja el azokat a feladatokat, amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak (pl. egy világkiállítás megszervezése). Megyei önkormányzat A Közgyűlés tagjait listán választják meg. Számát a lakosságszám határozza meg. Vezetője a közgyűlés elnöke, akire államigazgatási feladat is ruházható. (polgári védelem, katasztrófavédelem). Kötelező feladatai: középiskolai, szakiskolai, kollégiumi ellátás, megyei könyvtári szolgáltatás, egészségügyi szakellátások, szociális szakellátások biztosítása. Nemzetiségi önkormányzatok (2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól)24: A helyi nemzetiségi önkormányzatok a települési önkormányzati rendszerbe integrálódva fejtik ki a tevékenységüket. Nemzetiségi önkormányzatok hazánkban (a 2011-es népszámlálási adatok szerint):

18. ábra Nemzetiségi zászlók, felségjelzések 24

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100179.TV (Letöltve: 2013.04.02.)

39

bolgár (6.272 fő), cigány (315.583 fő), görög (4.642 fő), horvát (26.774 fő), lengyel (7.001 fő), német (186.696 fő), örmény (3.571 fő), román (35.641 fő), ruszin (3.882 fő), szerb (10.038 fő), szlovák (35.208 fő), szlovén (2.820 fő), ukrán (7.396 fő). A nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete az ezen önkormányzatok részére törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával. Kötelező feladata a saját kezdeményezésére a helyi önkormányzat vagy más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása. A rendelkezésére álló források keretei között önként vállalt feladatot láthat el különösen a kisebbségi oktatás és nevelés, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés területén. Hatásköreit ülésen gyakorolja. Szükség szerint, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. A testület rendeletalkotásra nem jogosult, döntésének formája: határozat. Önálló döntési joga, egyetértési joga, illetve véleményezési joga van.

40

2.1.3.2.

A helyi önkormányzatok szervei és működésük

Képviselőtestület: évente minimum 6 ülést tart, üléseit a polgármester hívja össze és vezeti, alapvetően nyilvánosak, de zárt ülésre is mód van (státuszhoz kapcsolódó ügyek, összeférhetetlenségi ügyek). Általában nyílt szavazással döntenek, kivételes esetekben titkos az ülés. Akkor határozatképes, ha a képviselők több mint fele jelen van. (egyszerű többség: jelenlévők 50%+1, minősített többség: összes képv. 50%-+1) o Döntései:  Rendelet  Határozat Rendelet egy jogszabály, tehát az önkormányzat illetékességi területén minden személyre kötelező rendelkezéseket tartalmazhat. Eredeti és származékos jogkörben alkothat rendeletet az eddig szabályozatlan helyi közügyek rendezésére és a magasabb rendű jogszabályok végrehajtására, a keretszabályok kitöltésére tartalommal. Érvényességi feltétele a kihirdetés, amelyről a jegyző gondoskodik (a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy helyben szokásos módon). Határozat az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozik. A testület üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyző köteles 15 napon belül a Kormány által kijelölt, a helyi önkormányzatok felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv számára eljuttatni.

Bizottságai: a képviselőtestület az SZMSZ-ben határozza meg a bizottságok számát. Döntés-előkészítő szervek, de a képviselő-testület hatáskört is ruházhat rájuk. A személyi összetételnél szabály, hogy a tagok több mint felének képviselőnek kell lennie. Kötelező bizottság: pénzügyi bizottság a kétezernél több lakosú településen és a megyei önkormányzatok esetében. Ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. Részönkormányzat: földrajzi adottságok esetén részönkormányzat alakítható. (gyakoribb a hivatali kirendeltség, ügyfélszolgálat).

41

Polgármester, illetve alpolgármester: A helyi önkormányzat választott tisztségviselője, a képviselő-testület elnöke, politikai vezető. Betöltésére főállásban, teljes munkaidőben kerülhet sor. Munkájának segítésére a képviselőtestület alpolgármestert választ (egyenlők között az első ember). o Feladatköre többrétű: átruházott önkormányzati hatásköröket gyakorol, de a törvény kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört is megállapíthat számára, összehívja és vezeti az üléseket, képviseli a testületet, felfüggesztheti a bizottságok és településrészi önkormányzatok döntéseinek végrehajtását, ha azt észleli, hogy az ellentétes a képviselő-testület határozatával. A képviselő-testület hivatala a polgármester irányítása és a jegyző vezetése alatt álló hivatali formában működő munkaszervezet, hivatásos szakapparátus. Rendeltetése az önkormányzat működésének segítése, az államigazgatási ügyek döntésre való szakszerű előkészítése a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása. A hivatal feladatai az alábbi csoportokba rendezhetők: o előkészíti a testületi szervek üléseit, ellátja az ügyviteli és egyéb kiszolgáló feladatokat, o előkészíti és végrehajtja a testületi szervek és a polgármester döntéseit, o önkormányzati, államigazgatási hatósági ügyekben döntésre előkészít, gondoskodik a döntések végrehajtásáról, o szervező és ügyviteli-adminisztrációs tevékenységet folytat. A polgármesteri hivatali dolgozók köztisztviselők (közszolgálati tisztviselők, 2011. évi CXCIX. törvény), ügykezelők és munkavállalók. Jegyző az önkormányzat közigazgatási-szakmai vezetője. Kinevezése és felmentése a képviselő-testületet illeti meg, egyéb jogokat a polgármester gyakorol fölötte. (A Mötv. értelmében már a polgármester nevezi ki a jegyzőt).

42

o Jegyző lehet:  igazgatásszervező végzettség,  jogi vagy közigazgatási szakvizsga,  legalább két éves közigazgatási gyakorlat,  megyénél a főjegyző lehet okleveles közgazdász. A jegyzőnek, illetve főjegyzőnek az önkormányzati közigazgatás szakszerűségének és eredményességének biztosításában meghatározó szerepe van. Feladatait három csoportba

rendezhetjük,

feladat,

hivatalvezetői

önkormányzat

működésével

kapcsolatos feladatok ellátásáról, törvényesség őre, képviselő testületi ülések adminisztratív előkészítése, szakmai döntések megalapozása, jegyzőkönyv készítése. Államigazgatási

feladatok

kapcsán

hatáskörbe

utalt

ügyek

szabályozása,

kiadmányozása, polgármester hatáskörébe tartozó ügyek döntéseinek előkészítése. Megismerkedtünk az Önkormányzatok kialakulásával, felépítésével, működésével, valamint alapvető további lényegi kérdéseivel. Az Önkormányzatok törvényességi ellenőrzése kapcsán három alapvető szintet különböztethetünk meg: 1. Helyi Önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. 2. Kisebbségi Önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.

3. Önkormányzati társulások törvényességi ellenőrzése. Az Önkormányzatok törvényességi ellenőrzését alapvetően a Kormányhivatal hivatott felügyelni, ellenőrizni és meghozni a nyitott kérdésekben a szükséges döntéseket. Tehát a felterjesztett dokumentumok alapján ellenőrzi, studírozza, hogy az Önkormányzati szervezetek, tevékenysége, döntéshozatali eljárása és konkrét döntései törvényesek-e, azaz összhangban állnak-e a jogszabályokkal. Jogsértés esetén felhívással élnek, a jogsértés megszüntetésére, vagyis a jogsértést megelőző helyzet visszaállítására, mely teljesítés figyelmen kívül hagyása eseté a hivatal, bíróság, illetőleg Alkotmánybíróság felé fordulhat.

43

3. KORMÁNYHIVATALOK25

19. ábra Magyarország Kormányhivatalai A kormányhivatalok alapvető strukturális felépítése, mely jól szemlélteti feladatait, a feladatokra létrehozott szakterületek kapcsolat rendszerét és az alá- fölérendeltségi viszonyokat.

25

http://www.kormanyhivatal.hu/hu (Letöltve, 2013.05.20.), http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1000126.TV (Letöltve: 2013.05.20.), 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról., http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/98/30000/%C3%96nkorm%C3%A1nyzatok%20t%C3%B6rv %C3%A9nyess%C3%A9gi%20fel%C3%BCgyelete.pdf (Letöltve: 2013.05.22.)

44

20. ábra Kormányhivatal szerkezeti felépítése (26/2012. (VIII. 24.) KIM utasítás alapján

A törvényességi ellenőrzést a Kormánymegbízott hatáskörébe utalja a törvény és a megbízott nevében a Törvényességi Felügyelő Főosztály végezi el az elengedhetetlen kontrolt és teszi meg, illetőleg kezdeményezi a szükséges és indokolt jogi lépéseket.

45

3.1.

A kormányhivatalok történeti áttekintése

A köztársasági megbízotti rendszer, azaz a hivatalok régiós formában voltak megtalálhatók Magyarországon és működtek 1994-ig. A köztársasági megbízotti hivatalokat ezt követően felváltották a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok. Ezt a rendszert követte egy régiós alapra helyezett és működtetett felosztás. Ez alkalommal 7 régiót alakítottak ki hazánkban. 2010-ben ismét fővárosi- és megyei közigazgatási hivatalok jöttek létre. Magyarország Alaptörvénye kimondja, önkormányzatok

törvényességi

hogy a Kormány biztosítja a

ellenőrzését.

Az

önkormányzatok

helyi

felügyeletét

26

ellenőrzését szabályozó jogszabályok közé sorolható:

2011. évi CLXXXIX. törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól, 119/2012. (VI. 26.) Kormány rendelet a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól, 23/2012. (IV.25.) KIM rendelet az önkormányzati rendeletnek és a jegyzőkönyveknek a kormányhivatal részére történő megküldés rendjéről.

26

http://jogszabalykereso.mhk.hu/ ; http://www.complex.hu/jogszabalyok.php ; http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/98/30000/%C3%96nkorm%C3%A1nyzatok%20t%C3%B6rv %C3%A9nyess%C3%A9gi%20fel%C3%BCgyelete.pdf. (Letöltve: 2013.05.21.),

46

3.2.

A törvényességi ellenőrzés vagy törvényességi felügyelet?

Fő szabály az, hogy az önkormányzatok felett az állami szerv részéről csak ellenőrzés állapítható meg, felügyelet nem. Alapvető különbség a két kategória között, hogy a felügyelet nem tartalmaz megváltoztatásra irányuló jogi aktust. A felügyelet gyakorlása során nem függeszthető fel a helyi önkormányzat által hozott törvénysértőnek titulált döntés végrehajtása, illetve nem semmisíthető meg, nem helyezhető hatályon kívül. A törvényességi felügyelet alapvető célja a helyi önkormányzatok képviselő– testületének, polgármesterének, jegyzőjének valamint a bizottságok jogszerű működésének elősegítése. Alapvetően ezt úgy fogalmazhatjuk meg, hogy a helyi önkormányzatok

érintettjeinek

a

biztosítása.

A

törvényességi

felügyelet

az

önkormányzati törvény alapján kiterjed a helyi önkormányzat döntéseire (rendelet, határozat), szervezetének jogszerű működésére, kötelezettségének teljesítésére, törvény alapján szabályozott közszolgáltatásaira. A törvény külön kiemeli azokat a pontokat, jogeseteket melyek vonatkozásában a felügyelet nem terjed ki az önkormányzatokra nézve. Tipikus esetei a helyi önkormányzatok és azok szervei alkotott határozatokban nyilvánul meg: munkaügyi viták, közszolgálati jogviszonyból eredő viták, azok az esetek, amikor jogszabály határozza meg, hogy közigazgatási vagy bírósági hatósági eljárást kell alkalmazni, képviselő–testület

mérlegelési

jogkörében

alkotott

döntéseiben

(döntéshozatal jogszerűségét már vizsgálhatja a kormányhivatal)

47

3.3.

A törvényességi ellenőrzés rendje27

Jegyző elkészíti a szükséges jegyzőkönyvet. Az elkészült jegyzőkönyvet megküldi a felügyeletet gyakorló területileg illetékes kormányhivatal felé. A hivatal 30 napos időintervallumon belül felülvizsgálja a részére megküldött dokumentumot. A felülvizsgálat eredményeként törvénysértő vagy törvényes megállapításra juthat a dokumentum vonatkozásában. A törvényes megállapítás esetén az ellenőrzési ciklus lezártnak tekinthető. Törvénysértő megállapítás esetén törvényességi felhívás vagy észrevétel formájában a hivatal jelzéssel él az önkormányzat felé. A jelzést követően határidőt szab a törvénysértést megelőző állapot visszaállítására. A hivatal ezt határozat illetve rendelet formájában teheti meg. Határozat esetén 30 nap, további 15 nappal hosszabbítható meg, rendelet esetén 60 nap, további 30 nappal hosszabbítható meg. A kormányhivatal továbbá felügyeleti intézkedés keretein belül a jogszabálysértés megszüntetésére információkéréssel, javaslat tételre vagy felhívással reagálhat. Normakontrollként az ellenőrzést jogszerűen gyakorló szerv tájékoztatását követően, vagy a törvényben meghatározott jogszerű határidő eredménytelen leteltét követően, kezdeményezheti javaslattétel formájában, a kormány irányában, az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való felülvizsgálatát. A vizsgálatot az Alkotmánybíróság hajtja végre kizárólag abban az esetben, ha a rendelet más jogszabályba való ütközését nem kell vizsgálni. Normakontroll hatálya alatt kezdeményezhető a rendelet más jogszabállyal való összevetése, mely már bírósági hatáskör. Kezdeményezheti még a jogalkotási elmulasztásának megállapítását is mely szintén bírósági hatáskör. A fentiekre való tekintettel megállapítható, hogy a törvényességi ellenőrzés egyik fontos sarokköve a jogszabályi hierarchia szem előtt tartása. (jogszabály nem lehet ellentétes Alaptörvénnyel, kormányrendelet törvénnyel, miniszteri rendelet törvénnyel, önkormányzati rendelet más jogszabállyal) Fontos a piramis elv érvényesülése, melynek legfelső köve Magyarország Alaptörvénye.

27

http://jogszabalykereso.mhk.hu/ ; http://www.complex.hu/jogszabalyok.php ; http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/98/30000/%C3%96nkorm%C3%A1nyzatok%20t%C3%B6rv %C3%A9nyess%C3%A9gi%20fel%C3%BCgyelete.pdf. (Letöltve: 2013.05.21.),

48

Felügyeleti intézkedés, az Alkotmánybírósági eljárás törvényességi ellenőrzésében

Mint korábban taglaltam a kormányhivatal jelzéssel élhet, a Kormány irányában mely alapján megindíthatja az önkormányzati rendelet Magyarország Alaptörvényével való összehasonlításának folyamatát, azok összhangjának viszonylatában. Az eljárási szabály e fajta normakontrollban, hogy a javaslat tételhez a hivatal csatolja a meghatározott és törvény alapján szabályozott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő indítvány tervezetet.

49

3.4.

A felülvizsgálati normakontroll

A hivatal az önkormányzat irányába jelzéssel él az önkormányzat által alkotott rendelet kijavítására. Amennyiben a jogszabályban meghatározott határidőn belül érdemi intézkedés nem történik így a területileg illetékes bírósághoz indítvány formájában a felülvizsgálatot kérheti a hivatal. Ezen indítvány alapvető kritériumoknak kell, hogy megfeleljen, lényegben tartalmaznia kell a problémás rendeletet teljes terjedelmében, ki kell emelni a jogsértőnek értékelt szakaszt vagy szakaszokat, meg kell nevezni illetve meg kell jelölni azokat a más jogszabályokat, amikkel a rendelet, nincs összhangban, azaz sérti őket és végül meg kell indokolni, hogy mit talált a hivatal konkrétan jogszabálysértőnek. A bíróság vagy megállapítja a jogi hézagot vagy elfogadja a rendelet törvényességi összhangját. Amennyiben a bíróság jogszabálysértést állapít meg megsemmisíti a rendelkezést vagy a rendeletet, ha a rendelet a helyi lapban kihirdetésre került, de még hatályba nem lépet így a hatályba lépés lehetőségét fogja deklarálni. A szükséges intézkedés megtétele jegyzői hatáskör. A bíróság által hozott határozat közzétételének és közlésének törvényben szabályozott kritériumai vannak: határozatot

közölni

kell

az

önkormányzattal

és

az

illetékes

kormányhivatallal, közzé kell tenni a bíróság honlapján, a bíróság által megsemmisített rendelet hatályát veszti a Magyar Közlönyben közzétett határozat másnapján, a bírósági határozat során alkalmazott megsemmisítésnek nincs visszaható hatálya, azaz a hatályvesztést megelőző jogviszonyokra, jogokra és kötelezettségekre nem vonatkozik a bírói döntés. Beszélhetünk még jogalkotási kötelezettség törvényen alapuló mulasztásáról, melyet mulasztásos jogsértésnek nevezünk. Eljárási rendje a korábbihoz hasonló. (kormányhivatal – bíróság).

50

Jogorvoslati lehetőséget megelőzően az önkormányzatnak lehetősége van a jogsértés megszüntetésére, amelyre a bíróság határidőt határoz meg. A meghatározott határidőn belül a helyi önkormányzat eleget tesz kötelezettségének rendelet alkotás tekintetében, akkor a kúriai eljárás megszűnik. A megszűnést megelőzően az önkormányzat felettes szervének állásfoglalását kéri meg a kúria.

51

Az indítvány és ítélet, témánk vonatkozásában

3.5.

A helyi önkormányzat hiányosságára a kormányhivatal indítványt terjeszt az illetékes bíróságnak. A bíróság dönt, jogalkotási kötelezettséget állapít meg. A kötelezettség teljesítésére határidőt szab és a kötelezettség végrehajtását ellenőrizteti a felügyeleti kormányhivatallal. Ha a határidő letelte után sem áll be jogi aktus, akkor a felügyeletet gyakorló szerv kérheti, hogy saját hatáskörben oldja meg a mulasztást (indítvány). A bíróság megállapítja a mulasztást, ami a határidőn túl következett be és a kormányhivatal bírósági jóváhagyással átveszi az önkormányzat rendeletalkotási kötelezettségét, tehát a kormányhivatal vezetője az önkormányzat nevében rendeletet alkot. A megalkotott rendelet teljes érvényű. Ezt az eljárási formát ítéletnek nevezzük a norma pótlás tekintetében. Ekképpen alkotott rendeletek alapvető szabályai: helyi önkormányzat nevében kerül megalkotásra, hatályos szabályok szerint, kormányhivatal vezetője írja alá, Magyar Közlönybe kell kihirdetni, kihirdetésről a jegyző köteles gondoskodni, önkormányzati rendeletnek minősül, módosítása a következő ciklusban lehetséges. A törvényességi felügyelet, ellenőrzés téma kifejtése során beszéltem a lehetséges normakontrollok alkalmazásáról, volt szó az alkotmánybíróság, bíróság szerepköreiről és most elérkeztem a Törvényszék ciklusrendszeréig. A Törvényszék megindíthatja az önkormányzati határozatok felülvizsgálati és felfüggesztési aktusát. Amennyiben a helyi önkormányzat nem teljesíti törvényben meghatározott határozathozatali kötelezettségét, akkor vele szembe bírósági eljárás kezdeményezhető.

52

Milyen esetekben szabható ki, állapítható meg a felügyeleti szerv által (kormányhivatal) felügyeleti bírság: a jegyző az általa elkészített a képviselő-testületi ülésen elhangzott és írásba foglalt, rögzített dokumentumot, azaz jegyzőkönyvet a felhívás figyelmen kívül hagyása mellett nem küldi meg, adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget a polgármester vagy a hivatalvezető, Törvényszék által megállapított mulasztást nem szünteti meg határidőn belül, a szükséges fegyelmi eljárásokat nem folytatják le (képviselő-testület polgármester, polgármester-jegyző). Maga a bírság generális minimuma a köztisztviselői illetményalap egyszeri összege, generális maximuma ugyanezen fő szám tízszerese. Főszabály, hogy a bírság ugyanazon mulasztás ismételt elkövetése estén újból kiszabható. A bírság kiszabásánál, mint általában minden joghátránnyal járó büntetés esetén, azt megelőzően alapvető mérlegelést kell lefolytatnunk. Jelen esetünkben a mérlegelés fő pontjai a jogellenesség súlya, a szerv, azaz a helyi önkormányzat anyagi helyzete, valamint az adott önkormányzat korábbi bírságainak mennyisége. A törvényességi ellenőrzés gerincét a korábban felsorolt pontok alkotják. Ezeket tekinthetjük

a

törvényességi

ellenőrzés

legfontosabb eszközeinek.

Gyakorlati

alkalmazásuk a törvény által szabályozott kereten belül hatékonyan működik, és hozzá párosuló szankciórendszer segítségével eredményes célokat tudhat magáénak. A klasszikus eszközöket követően pár gondolat erejéig szót ejtek további felügyeleti rendszerekről: kezdeményezhető testületi összehívás, a kezdeményezésen túl össze is hívhatja, támogatások megvonása, támogatások visszatartása, a polgármester megbízatásának megszüntetése per formájában,

53

fegyelmi eljárás kezdeményezése, teljes körű gazdálkodási ellenőrzés, szakmai segítségnyújtás.

54

ÖSSZEGZÉS, SAJÁTVÉLEMÉNY Szakdolgozatom témaválasztása A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésére esett. Az adott téma melletti döntésre nagy mértékben motivált, hogy jelenleg is helyi önkormányzatnál dolgozom, mint közszolgálati tisztviselő és így az elméleti sík mellett a gyakorlatban is rálátást kapok a szerv működésére. A szakdolgozatom elején a történeti áttekintésből is kitűnik, hogy hazánknak szüksége van a folyamatos megújulásra a meglévő rendszer csiszolására és új lehetőségek bevezetésére az államigazgatás területén. Dolgozatomban bemutattam az igazgatás és szervezés kialakulását egészen az emberiség kezdetétől, korokon át, népeken keresztül hazánkig bezárólag. Azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Magyarország közigazgatása, államigazgatása képes a megújulásra és a hatékony működésre. Logikus és számomra egyértelmű rendszerben kapcsolódnak össze a különböző szervek a különböző szinteken és ez által alkotnak egy egészet. Fontosnak tartottam, törvényességi ellenőrzés kifejtéséhez és megértéséhez egy masszív alap lefektetését. Ebből következik, hogy nagy terjedelembe taglaltam a történeti áttekintésen túl magát a helyi önkormányzatokat és természetesen a felettes szervét a kormányhivatalokat. A kormányhivatalok legcélravezetőbb bemutatását, ismertetését szerkezeti ábrán gondoltam. Az a meglátásom, hogy míg a helyi önkormányzat közel áll az emberekhez addig egy kormányhivatal az ismeretlenség homályába burkolózik. A törvényességi ellenőrzés, maga a felügyelet, a kontroll, amit a hivatal gyakorol a helyi önkormányzatok irányába egy jól bevált gyakorlatias megoldást kínál. Úgy vélem, hogy a két szerv feletti kapcsolat jól kitaposott ősvényen van, azaz az ellenőrzési gyakorlatok

végrehajtásában,

a

hiánypótlásokban

történő

felhívás

és

a

szankciórendszerek alkalmazásában kellő fokozatosság figyelhető meg. Az a véleményem, hogy ez a kapcsolat tovább javítható és pozitívabb irányba terelhető képzések,

oktatások

és

konferenciák

szervezésével,

melyek

végrehajtása

kormányhivatal szinten történik és a célcsoport a helyi önkormányzatok teljes apparátusa mivel egy önkormányzat jó működése személyi állománynak jól összehangolt mindennapi tevékenységében rejlik. Ha a szükséges protokoll kapcsolatok betartása mellett egységként kezeljük az önkormányzatot, legyen szó polgármesterről vagy a falubusz vezetőjéről, pályázatíróról vagy a jegyzőről akkor hatékonyabb

55

munkavégzés várható el, mely hatékony és törvényes működést eredményezhet. A felügyeleti szerv által megvalósított képzések és oktatások nagyban elősegítenék a problémák kialakulásának minimalizálását, a kialakult problémák realizálását és a jövőbeni problémák feltérképezést, akár helyi szinten akár kormányhivatal szintjén.

56

HIVATKOZOTT IRODALOM 1

http://idezetek.kiscsibe.hu/tag/megertes/ (Letöltés: 2013.02.04.)

2

Közigazgatás- szervezés és vezetés, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2011.

3

Következmény. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 457.o.,

Akadémiai Kiadó. 1983. 4

Thomas Gordon: A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektive, 179.

oldal. 1994. 5

http://kulturaliskreativblog.com/2013/06/20/tolsztoj/ (Letöltés: 2013.06.20.)

6

The Evolution Of Home Erectus: Comparative Anatomical Studies Of An

Extinct Human Species, Publikálva 1990. Cambridge University , by G. Philip Rightmire. 7

Következtetés. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 450.o.,

Akadémiai Kiadó. 1983. 8

Közigazgatás- szervezés és vezetés, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2011.

9

Közigazgatás- szervezés és vezetés, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2011. ;

Mezopotámia, Műcsarnok Kiadó, Bp. 1968., Egyiptom a fáraók világa, Vince Kiadó Kft, 2007., Edward L. Shaughnessy: Kína, Saxum Kiadó Kft, Bp. 2011. 10

Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet, Osiris Kiadó, Bp., 2007

11

Bevett szokás. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 456.o.,

Akadémiai Kiadó. 1983. 12

Bukta Lajos: Közszolgálat és Etika Szakdolgozat, Miskolc, 2013.

13

http://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2368 :04tetel&catid=290&Itemid=400 (Letöltve: 2012.12.25.) 14

http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalombiztos%C3%ADt%C3%A1s

(Letöltve: 2012.12.27.) 15

Közigazgatás-szervezés és vezetés, Miskolci egyetemi Kiadó, 2011. 63-69.

oldal. 16

eduline.hu/segedanyagtalalatok/letolt/3216 (Letöltve: 2012.12.30.)

17

Az 1001. számú a személyzeti munka továbbfejlesztésével kapcsolatban

megjelent kormányhatározat, 1968.01.05.

57

18

19

Komplex hatályos jogszabálygyűjtemény

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000065.TV

(Letöltve:

2013.03.01.) 20

Komplex hatályos jogszabálygyűjtemény,

https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso (Letöltve: 2013.01.02.) 21

https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/ (Letöltve: 2013.03.15.),

http://www.vaskozig.helyinfo.hu/domain64/files/modules/module19/314617313 7425BE87.pdf (Letöltve: 2013.03.15.). 22

http://www.jogikar.uni-

miskolc.hu/projectSetup/files/koi/kozig1/kozigazgatasi-jog-1-2012.pdf (Letöltve: 2013.03.16.), http://uni-nke.hu/downloads/egyetem/vtki/onkoritk.pdf (Letöltve: 2013.03.16.) 23

Fogarasi József: A helyi önkormányzatok kézikönyve, Bp., Unió Kiadó, 1997.

24

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100179.TV (Letöltve:

2013.04.02.) 25

http://www.kormanyhivatal.hu/hu (Letöltve, 2013.05.20.),

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1000126.TV (Letöltve: 2013.05.20.), 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról., http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/98/30000/%C3%96nkorm%C3%A1 nyzatok%20t%C3%B6rv%C3%A9nyess%C3%A9gi%20fel%C3%BCgyelete.pd f (Letöltve: 2013.05.22.) 26

http://jogszabalykereso.mhk.hu/ ; http://www.complex.hu/jogszabalyok.php ;

http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/98/30000/%C3%96nkorm%C3%A1 nyzatok%20t%C3%B6rv%C3%A9nyess%C3%A9gi%20fel%C3%BCgyelete.pd f. (Letöltve: 2013.05.21.), 27

http://jogszabalykereso.mhk.hu/ ; http://www.complex.hu/jogszabalyok.php ;

http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/98/30000/%C3%96nkorm%C3%A1 nyzatok%20t%C3%B6rv%C3%A9nyess%C3%A9gi%20fel%C3%BCgyelete.pd f. (Letöltve: 2013.05.21.),

58

FELHASZNÁLT IRODALOM

Irodalom Közigazgatás- szervezés és vezetés, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2011. Következmény. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, 457.o., Akadémiai Kiadó. 1983. Thomas Gordon: A tanári hatékonyság fejlesztése. Studium Effektive, 179. oldal. 1994. The Evolution Of Home Erectus: Comparative Anatomical Studies Of An Extinct Human Species, Publikálva 1990. Cambridge University , by G. Philip Rightmire. Mezopotámia, Műcsarnok Kiadó, Bp. 1968. Egyiptom a fáraók világa, Vince Kiadó Kft, 2007. Edward L. Shaughnessy: Kína, Saxum Kiadó Kft, Bp. 2011. Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet, Osiris Kiadó, Bp., 2007 Bukta Lajos: Közszolgálat és Etika Szakdolgozat, Miskolc, 2013.

Világháló (Word Wide Web)

http://idezetek.kiscsibe.hu/tag/megertes/ http://kulturaliskreativblog.com/2013/06/20/tolsztoj/ http://penzugysziget.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2368 :04tetel&catid=290&Itemid=400 http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A1rsadalombiztos%C3%ADt%C3%A1s http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000065.TV https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/ http://www.vaskozig.helyinfo.hu/domain64/files/modules/module19/314617313 7425BE87.pdf http://www.jogikar.uni-miskolc.hu/projectSetup/files/koi/kozig1/kozigazgatasijog-1-2012.pdf http://uni-nke.hu/downloads/egyetem/vtki/onkoritk.pdf

59

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100179.TV http://www.kormanyhivatal.hu/hu http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A1000126.TV http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/98/30000/%C3%96nkorm%C3%A1 nyzatok%20t%C3%B6rv%C3%A9nyess%C3%A9gi%20fel%C3%BCgyelete.pd f http://jogszabalykereso.mhk.hu/ ; http://www.complex.hu/jogszabalyok.php ; http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/98/30000/%C3%96nkorm%C3%A1 nyzatok%20t%C3%B6rv%C3%A9nyess%C3%A9gi%20fel%C3%BCgyelete.pd f http://jogszabalykereso.mhk.hu/ ; http://www.complex.hu/jogszabalyok.php ; http://www.kormanyhivatal.hu/download/3/98/30000/%C3%96nkorm%C3%A1 nyzatok%20t%C3%B6rv%C3%A9nyess%C3%A9gi%20fel%C3%BCgyelete.pd f. Jogszabályok 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról 1990. évi LVX. törvény a helyi önkormányzatokról 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 2011 évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 2011 évi CXCIC. törvény a közszolgálati tisztviselőkről, Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) ezt megelőzte a 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya. 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 26/2012. (VIII. 24.) KIM utasítás 2011. évi CLXXXIX. törvény a Magyarország helyi önkormányzatairól, 119/2012. (VI. 26.) Kormány rendelet a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól, 23/2012. (IV.25.) KIM rendelet az önkormányzati rendeletnek és a jegyzőkönyveknek a kormányhivatal részére történő megküldés rendjéről.

60

FÜGGELÉK

21. ábra Lev Tolsztoj, Orosz Író portréja

22. ábra Az emberi fejlődés folyamatát ábrázoló kép

61

23. ábra Mezopotámia földrajzi elhelyezkedése, valamint Uruk városa

24. ábra Az egyiptomi Kheops piramis

62

25. ábra Athéni Ókori Poézis, Nemzeti Régészeti Múzeum, Athén

26. ábra Nagy Károly márvány szobra

63

27. ábra Mindent papírra kell vetni és dokumentálni

28. ábra I. Firgyes Porosz Király

64

29. ábra Anglia címere

30. ábra Turulmadár

65

31. ábra Mária Terézia

32. ábra Magyary Zoltán bronzszobra

66

33. ábra Az Önkormányzatok szervezeti felépítése

34. ábra Önkormányzati feladatok ábrázolása

67

35. ábra Városjogú nagyközségek Magyarországon

36. ábra Korhű városrajz

68

37. ábra Magyarország megyeszékhelyei

38. ábra Nemzetiségi zászlók, felségjelzések

69

39. ábra Magyarország Kormányhivatalai

40. ábra Kormányhivatal szerkezeti felépítése (26/2012. (VIII. 24.) KIM utasítás alapján

70

71