1
Doboz
2
3
Tartalom Helyzetelemzés........................................................................................................................... 6 Mit mutatnak a számok? ........................................................................................................ 6 Doboz a számok tükrében ...................................................................................................... 7 Doboz településen élő mintavételbe került személyek jellemzői ........................................... 8 Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? ............................................................ 8 Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével? ............................................................................. 9 Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért?.......................................................... 10 Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat? .................................... 10 Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? .......................... 10 Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? ............................................ 11 Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres ......................................... 11 Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? .. 12 Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? ............................................................................................................................ 12 Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember ....... 13 Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon? ........................................................................................................ 14 Fejlesztési javaslatok ................................................................................................................ 15
4
Ezen helyzetelemzés és fejlesztési javaslat, terv a TÁMOP 1.4.3-10/2-2F-2011-0004 pályázat lezárásaként jött létre. A szervezetünknek a projektben vállalt feladata volt, a térségben lévő 12 településen lévő vállalkozók és a bevont célcsoport tagok együttműködésének, foglalkoztatási
lehetőségeinek,
véleményeknek
felmérése.
A
projektmunkatársakkal
feltérképeztük 12 település lehetőségeit, az ott élő lakosság véleményére és az ott lévő vállalkozók és önkormányzati vezetőktől származó információkra építve. Az itt felmért kutatási adatok alapján vállalásunk egy-egy településenkénti helyzetbemutatással, tervvel segíti a település vezetőségét a hatékony foglalkoztatás kiépítésében. A projekt megvalósítása két szakmai szervezet, a Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete és a Szent Lázár Alapítvány közös együttműködésében ment végbe, „Viharsarok kincsét kinccsé tesszük” néven.
Doboz Doboz nagyközség a Körös vidékhez tartozik. 1971-ben nagyközségi rangot kapott, mely az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül. E fejlődés eredményei a vezetékes ivóvíz hálózat, a gázvezeték kiépítése, az intézményes szemétszállítás megvalósítása, az intézmények fejlesztése, az utak portalanítása. Az Önkormányzat által alapított intézmények: Óvoda, Iskola, Könyvtár, Művelődési Ház, Egészségügyi Központ, Oktatási Intézmények Gondnoksága, Gondozási Központ, ezen belül Gyermekjóléti Szolgálat, Idősek Klubja, Bölcsőde. A Nagyközség további fejlődéséhez nagyon fontos lenne a szennyvízhálózat kiépítése, iskolai tornaterem, és idősek otthonának megépítése, valamint Szanazug üdülőterület gázellátásának megvalósítása. Jelenleg több élelmiszer-, vegyi, műszaki bolt, italbolt, cukrászda, cukrászüzem és pékség működik magánkézben. A település központjában kellemes kis park fogadja az idelátogató turistákat. Közepén a Millennium tiszteletére, a Millennium évében, Doboz Nagyközség Önkormányzata által emeltetett köztéri szobor a „Furulyázó Pásztor” áll, mely az ősi település lakosainak életmódjára utal. Doboz 2004. évben Magyarország legtisztább települése címet nyerte el. 2005-ben "Virágos Magyarországért" környezetszépítő versenyben a községek kategóriájában 2. helyezést ért el, melyet a bíráló bizottság diplomával ismert el. 1 1
Forrás: http://www.doboz.hu/content/doboz
5
Helyzetelemzés A foglalkoztatási kérdőívezés kapcsán a bevont 12 település polgármesteri hivatalait, az illetékes szakembereit, a vállalkozóit és a foglalkoztatásban jártas civil szervezeteit kerestük meg, hogy szakszerű válaszokat kapjunk
Mit mutatnak a számok? A közfoglalkoztatás egy jól összehasonlítható adat. A közfoglalkoztatásban lévők száma hónapról hónapra változik, a táblázatban szereplő adatok az interjú időpontjában voltak helytállóak, akkor is lehet, hogy kerekített számokban kaptunk választ. Ezeket a számokat összevetettük az adott település lélekszámával, és megkaptunk egy mutatót: minden x-edik ember közmunkából él azon a helyen. Például Muronyban 50 közmunkás van, a település lélekszáma 1300 fő, ebből adódik, hogy minden 26-odik ember közmunkából tartja fenn magát és családját. Természetesen minél alacsonyabb ez a szám, annál magasabb a közmunkások aránya a településen, míg minél magasabb, annál kevesebben kénytelenek ezt a megélhetési formát választani, mint például Gyulán vagy Békéscsabán. Település
Közmunkások
Település
Arányszám, minden
száma
lélekszáma
hányadik ember él közmunkából?
Murony
50
1300
26
Békés
700
19763
28
Csárdaszállás
38
456
12
Doboz
140
3800
27
Gyula
368
31679
86
Körösladány
188
4800
25
Köröstarcsa
70
2640
38
Mezőberény
500
11000
22
Szeghalom
400
9700
24
Békéscsaba
1535
61046
39
Gyomaendrőd
600
13674
22
6
Kamut
54
1102
20
A táblázat adataiból is (még ha azok néhol kerekített értékek is) kitűnik, hogy Gyulán és Békéscsabán élnek a legkevesebben közmunkából. Gyula város közfoglalkoztatási szintje hasonlít a Dunántúli települések szintjéhez. Oka, hogy itt több a nagyobb gyár, vállalkozás, munkavállalási lehetőség, nagyobb a képzettebb és munkavállalás szempontjából motiváltabb emberek száma. Míg az egészen kicsi, hátrányos helyzetű településeken, ahol nincs munkavállalási lehetőség és az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, ott élnek a legtöbben közmunkából, mint például Csárdaszálláson, a bevont legkisebb település, ahol minden 12-edik embernek ez a megélhetési forrása. Majd a lakosság 10 %-a, ami családokra vetítve, 4 tagú átlagos család létszámmal számolva, a lakósság 40 %-nak a közmunka program nyújt megélhetési forrást. Doboz település átlagos helyet foglal el a sorban, minden 27 embernek ez a megélhetési formája. A teljes lélekszámhoz képest ez a lakosság 3, 6 %-a, családokra vetítve 14, 4 % él közmunkából a településen.
Doboz a számok tükrében A lakossági lekérdezésünk reprezentatív felmérés volt. A felmérésbe bekerülő lakosokat véletlenszerű mintavétellel választottuk ki - települési lélekszám arányosításával – a települési koordinátorok által lekérdezett kérdőíves kutatási formában személyesen. A kutatás kiterjedt a projektben vállalt 12 településre. A mintavétel a lakosság 16-65 éves, aktív korú népessége körében történt 1200 kérdőív lekérdezésével. Első lépésként a reprezentatív mintavétel hátterének kidolgozása történt, a véletlenszerű mintavétel előkészítése. Meghatároztuk, hogy a településeken a lakosságszámhoz arányosítva pontosan hány kérdőívet kell kitöltetni az 1200-ból. Ezek után minden település közigazgatási térképét kinyomtattuk A3-as méretben, és felosztottuk annyi lekérdezési egységre, ahány kérdőív lekérdezésére volt szükség adott településen ügyelve arra, hogy lehetőheg azonos számú lakás/ház legyen minden lekérdezési egységben. Megvizsgáltuk, hogy átlagosan egy-egy lekérdezési egységben mennyi házszám található, és az így kapott számból random számgenerátorra, megkaptuk, hogy hányadik háznál/lakásnál kezdik a lekérdezést a biztosok. Megegyeztünk, hogy minden esetben a térképen berajzolt lekérdezési egység jobb alsó sarjából indulnak, az óra járásával ellenkező irányba.
Amennyiben
a
kisorsolt
számú
háznál
nem
járnak
sikerrel 7
az azt követő első és második háznál próbálkoznak. Ha ott is sikertelen a kérdőív kitöltése, a kérdőívet ki kell ejteni. Ezen módszer segítségével lehetőségünk volt a véletlenszerű mintavételre és ténylegesen elértük azt a réteget, akit megcéloztunk kutatásunkkal. A kérdőív kérdéseit úgy állítottuk össze, hogy a lehető legtöbb féle szempontból választ kapjunk a lakosság szemszögéből fontos foglalkoztatást akadályozó vagy segítő gondokra.
Doboz településen élő mintavételbe került személyek jellemzői Férfi Nő
38% 61, 9%
8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkás (szakiskola, OKJ-s tanfolyam érettségi nélkül) Szakközépiskola, gimnázium érettségi (középfokú) Szakközépiskola, gimnázium érettségi + OKJ bizonyítvány Felsőfokú (főiskola, egyetem, tudományos fokozat)
18, 1% 31, 8% 18, 1% 22, 7% 9%
A válaszadók több mint fele nő volt. Iskolai végzettség szempontjából a szakmunkás végzettséggel rendelkezők voltak többen, a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya, illetve nem volt olyan, akinek 8 általánosnál kevesebb végzettsége van. Leszázalékolt Nincs leszázalékolva Nem válaszolt
4, 5% 95, 4% -
Jelenleg munkaviszonyban áll Nem áll munkaviszonyban Nem válaszolt
77, 2% 22, 7% -
A Doboz településen élők nagyobb aránya nincs leszázalékolva és szintén magasabb azok aránya, akik jelenleg munkaviszonyban állnak.
Mit gondol miért nehéz munkát találni napjainkban? Nemek közötti különbségek Életkor Iskolai végzettség
1, 9% 7, 8% 5, 8% 8
Szakmai gyakorlat hiánya Akadályozottság (anyagi, egészségügyi) Kiskorú gyermek nevelése Idős, beteg hozzátartozó gondozása Megváltozott munkaképességű (leszázalékolt) Kevés a munkahely a térségben Alacsony hajlandóság az ingázásra Nincs megfelelő tömegközlekedés Kevés felnőttképzési lehetőség Túlképzettség Motiválatlanság Egyedülálló szülő Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
9, 8% 7, 8% 1, 9% 1, 9% 1, 9% 39, 2% 1, 9% 3, 9% 1, 8% 5, 8% 1, 9% 7, 8% -
A legtöbben úgy gondolják, hogy a kevés munkahely miatt nehéz munkát találni. A következő a sorban a szakmai gyakorlat hiánya szerepel. Az alacsony hajlandóság az ingázásra semmilyen arányban nem jelenik meg a felsorolásban, legkevesebb százalékban a túlképzettséget gondolják, mint hátráltató tényezőt
Mennyire elégedett jelenlegi helyzetével?
A legtöbben közepesen elégedettek a jelenlegi helyzetükkel, viszont senki nem adott olyan választ, hogy teljesen elégedett lenne.
9
Problémái megoldásában kihez fordulna segítségért? Család Barát Szomszéd Civil szervezet Egyház Munkahely Humán segítő intézmény (pl. családsegítő szolgálat, amely nem civil) Önkormányzat Pénzintézet Média Egyéb Nem tudja/Nem válaszolt
56, 2% 21, 8% 6, 2% 3, 1% 3, 1% 9, 3% -
Az emberek többsége elsősorban a családhoz, barátokhoz fordulna segítségért. Több lehetőség egyáltalán nem is jelenik meg, semmilyen százalékban (civil szervezet, egyház, munkahely, pénzintézet, média), illetve a humán segítő intézmények és az önkormányzat azonos arányban, a legkevesebb százalékarányban
Ismeri-e az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat?
Honnan szerez információt elsősorban a szociális támogatási formákról? Családtagoktól, ismerősöktől Intézményektől Önkormányzattól
28, 1% 9, 3% 18, 7% 10
Kiadványból Médiából Internetről Civil szervezettől Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
3, 1% 9, 3% 18, 7% 3, 1% 9, 3%
Az emberek többsége csak részben ismeri az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatásokat. A legtöbben családtagoktól, ismerősöktől szereznek információt, az önkormányzat csak második a sorban, egyenlő arányban az internettel.
Igényelt-e már valamilyen szociális támogatást vagy ellátást? Lakásfenntartási támogatás (lakbér vagy albérleti díj céljára, gázszámlára) Egyéb célra adósságcsökkentési támogatás Lakhatással kapcsolatos egyéb támogatás Rendszeres pénzbeli támogatások Pénzügyi támogatás rendkívüli esetben Nem igényeltem még szociális támogatást, ellátást Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
26% 8, 6% 13% 43, 4% 8, 6% -
A legtöbben semmilyen támogatást nem igényeltek, de akik igénybe vették azok közül a legkevesebben rendszeres pénzbeli támogatást vagy valami egyebet vettek igénybe.
Ha Ön munkát keres vagy keresne, hogyan teszi ezt? Hol keres Családtagok/ismerősök Korábbi munkatársak Munkaügyi központ, kirendeltség Munkaerő-közvetítő iroda Internet Újsághirdetés Fejvadászcég Civil szervezetek Szociális intézmények Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
26% 10, 8% 26% 4, 3% 19, 5% 4, 3% 8, 6%
Legmagasabb arányban a családtagok, ismerősök és a munkaügyi központ, kirendeltség szerepel. Bizonyos szervezetek egyáltalán nem vennének igénybe: fejvadászcég, civil 11
szervezetek, szociális intézmények. A legkevesebben munkaerő-közvetítő irodát és az újsághirdetést használják munkakereséshez.
Ön szerint a többi ember hogyan tudna hozzájárulni a rászorulók szociális segítéséhez? Önkéntes munkával Anyagi hozzájárulással Természetbeni támogatásokkal (pl. vetőmag, tenyészállat, ruha, élelmiszer, bútor, stb.) Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
28, 1% 21, 8% 37, 5%
9, 3% 3, 1%
A legtöbb ember szerint természetbeni támogatásokkal lehetne hozzájárulni a rászorulók helyzetének javításához.
Amennyiben jelenlegi helyzete rosszabbodna, kit vagy mit tartana felelősnek a kialakult helyzetért? Szociális ellátórendszer Társadalom egésze Politikai rendszer Önkormányzat Származás, neveltetés Otthoni viszonyok, családi helyzet Munkáltató Egészségügyi ellátórendszer Foglalkoztatási rendszer Pénzintézetek Az egyén maga Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
5, 1% 10, 2% 46, 1% 2, 5% 2, 5% 5, 1% 17, 9% 2, 5% 7, 6% -
A legtöbben a politikai rendszert tartják felelősnek, ha rosszabbodna jelenlegi helyzetük. A származtatás, neveltetés illetve az otthoni viszonyok egyáltalán nem jelennek meg a lehetőségek között. A legalacsonyabb arányban a munkáltató, az önkormányzat és a pénzintézetek szerepelnek a felsorolásban.
12
Ön szerint hogyan tudna leginkább segíteni saját helyzetén, életminőségén az ember Saját háztáji gazdálkodás Feketemunka Új szakma tanulása Fejlesztő foglalkozásokon való részvétel (konfliktuskezelés, kommunikáció fejlesztése) Átképzés használható szakmákra Érettségi vagy felsőfokú oklevél megszerzése Társas kapcsolatok erősítése Káros szenvedélyektől való mentesség Saját fizikai környezetem rendben tartása Pénzbeli és természetbeni juttatások ismerete, igénylése (önkormányzat, családsegítő) Önkéntes munkavégzés („bedolgozni magam egy munkahelyre”) Tevékenység csere (segítek másoknak, ők is segítenek nekem) Szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés Mentális állapotom megőrzése, lelki problémáim esetén szakmai segítséget kérek Rendszeres sportolás, testmozgás Rendszeres olvasás Istenben való hit, hitközösséghez való csatlakozás Önképzés Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
12, 6% 3, 1% 8, 4% 2, 1%
6, 3% 2, 1% 8, 4% 9, 4% 7, 3% -
3, 1% 1% 1% 7, 3% 9, 4% 4, 2% 9, 4% 3, 1% 1%
Doboz településen a legmagasabb arányban úgy gondolják, hogy a saját háztáji gazdálkodás segítene a helyzetükön. A pénzbeli, természetbeni juttatások ismerete és az Istenben való hit egyáltalán nem szerepel a lehetőségek között. A legkevesebben a tevékenység cserét és a szűrővizsgálatokon való részvételt tartják megoldásnak. A káros szenvedélyektől való mentesség, a rendszeres testmozgás és az önképzés a második legnagyobb százalékban szerepel a lehetőségek között.
13
Ha Ön régóta munkanélküli vagy volt már tartósan, mit gondol, mi akadályozza abban, hogy munkát vállaljon? Távoli, tömegközlekedéssel nem elérhető munkahely Nincs tömegközlekedés Van tömegközlekedés, de nem megfelelő időben Nincs akadálymentesített közlekedési lehetőség Kevés a munkahely a térségben Nemi megkülönböztetés Életkor Iskolai végzettség Szakmai gyakorlat hiánya Félelem attól, hogy úgysem felelne meg Tartós betegség Kiskorú gyermek nevelése Egyedülálló szülő Idős, beteg hozzátartozó gondozása Túlképzettség Motiválatlanság Alacsony hajlandóság az ingázásra Megváltozott munkaképesség (leszázalékolt) Kevés átképzési lehetőség Pénzügyi gondok (nem tud bérletet venni, albérletet fizetni) Egyéb Nem tudja/nem válaszolt
2, 3% 9, 5% 16, 6% 2, 3% 4, 7% 7, 1% 9, 5% 2, 3% 2, 3% 2, 3% 2, 3% 2, 3% 2, 3% 7, 1% 2, 3% 23, 8%
A legtöbben nem tudják mi az akadálya a munkavállalásnak, de akik meghatározták, azok közül a legtöbben a kevés munkahelyet jelölték meg. Több lehetőség egyenlő arányban kapta a legkevesebb százalékpontot: távoli, tömegközlekedéssel nem elérhető munkahely; nemi megkülönböztetés; félelem attól, hogy úgysem felelne meg; tartós betegség; kiskorú gyermek nevelése; túlképzettség; motiválatlanság; alacsony hajlandóság az ingázásra; egyéb.
14
Fejlesztési javaslatok Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése; Munkahelyteremtő beruházások támogatása; Új befektetők, foglalkoztatók számára vonzó környezet kialakítása; Infrastruktúra fejlesztése; A vállalkozások foglalkoztatási szerepének erősítésében legfontosabb eszköz a kedvező
szabályozási
feltételek
biztosítása,
ami
elejét
veszi
a
„fekete”
foglalkoztatásnak; Ki kellene jobban használni Békés megye természeti adottságait: a kiváló adottságú termőföldet; Jobban ki kellene használni a turizmus, az idegenforgalom előnyeit; Ingyenes, kedvezményes sportolási lehetőség: kedvezményes uszodabérlet, nyitott sportpályák, tornatermek. Sportnapok szervezése; Ingyenes szűrővizsgálatok, egészségnapok szervezése; Ingyenes, információs zöld vonal fenntartása, ahol akár anonim módon is nyújtanak tájékoztatást a szociális szolgáltatásokról; Személyes támogatásra épülő közvetítőiroda működtetése, ahol az egyéneknek nemcsak a munkakeresésben, hanem némileg életvezetésben is segítséget nyújtanak a szakemberek; Képzések
szervezése,
ami
segíthet
a
háztáji
gazdálkodás
sikerességében,
kiterjesztésében; Kedvezményes vetőmaghoz, takarmányhoz való hozzájutási lehetőség biztosítása; Legális gazdasági forma együttműködésének elősegítése; Kedvezményes, rendszeres, biztos helyi vásárok, piacok szervezése, ahol az emberek értékesíthetik saját termékeit, de az asztalbérlet kedvezményes áron elérhető; A hátrányos helyzetű térségekben elő személyek területi mobilitásának elősegítése érdekében ösztönző rendszer kialakítása.
15
