Biofüzetek
A 18. biofüzetről
A házikcÍtekben, a kisgazdaságokban és a
iircmekhelt
a
körn1 ezetszcnnyerés cgyik Ieggyakoribb tlka a kémiainövényvédclcm. A nagy vcszteségeket okozó betegnugr
ségek cl|cni védekezósben azonban eddig kcvés ,'ka'rnyczet- és embcrkímélő'' eljárás szii|etett. Ilycn lehetííségaz ellenálló (re-
zisztcns) Íajták clteíjesztése''Íermesztésükkor részben vagy teljesen elhagyható a kénriai védekezés.A hazai szaporításra ajánlott ti'bb mint 500 zöldségfajta közül l49 ellenálló cgy vagy több betegséggel szemben. Ha felismeljük Zöldségfajtáink fontosabb bete8ségeit, lehetőség nyílik az ellenál[ó típusok kiválasztásáÍa és termesztésére.Nagy lépéstjelentez a biológiai kertészkedós útjáIr. Ehhcz nyújt segítségetúj füZetiink.
Tartalom
4
Egy€nsúly a fermészetben
7
Betegségek, iárványok
8
Hogyan Yédckezn€k a növónyek?
9
Betegsógr€
hajlamosító Úényezők
12
s€gítség a nóvóny€knek
13
Az euenállóság fokozáM nemesítéssel
15
véd€kezés elenálló fajtákka|
J6
Paprika Bab Borsó Paradicsom HagymaÍélék Kabakosok cyökérzöldségek Levélzöldségek Káposztafélék
l7
19 21 24 26 29
3l 3l
soÍozatszcrkcszlő klkcs l,ajos és wcnszky Ásnos L€ktoráha dr. Zatykó Lajos
lllusztnílta v. Nagy Enjki'
o
dí. vcljch István'
ETo
1987
ó32'938.l
ISBN 963 232 424 Z
IssN o8r_-48ó
x
srdte 6 nyomla az Alfitldi Nyomda A nyomdai negrende!és töuss7Íma: 2842.óó
13 3
KészülL DebÍccenbcn. aZ 1987' évben
F€lelős kiadó a Mezőgázdasági KöÍyvkiada' vállalal jgazgatója Fclclős szcrkcsztó Gal'yas Csáb. Műszaki veretó Asbóthné Alvinczy Katalin Mús?Áki szerkesztő Hójjas Mária sorou ltcÍvezó Kiss István Megjc]cnt 2 (A/5) ív lerjede]emben
4'ón ó' 5(02-55 szabvá'y wrint
rlr. Velich István
Biológiai védekezés ellenálló ziiltlségfajtákkal
Nyom.isÍa cngedélyezrre 1986. nov€mber
Készüll az MsZ 5601
trtc 2dpluag
59
Me?őgezdasági Kiadó PlaBótás vgrnk Budapest
..A b.!uyó 42 lapi fejlődésel gÜbóYá vá1ik, s a Dille ideálfu élél. t]cr gvönyörlódik' Dc gyön}órkódik a ciÍ'c is, amiko. po.dró ulin kutat, a lrarlály is' amiko. a iá úregóbc bch.lol' De 9/ö_ ntórrel vég7i m!í}áiát a mÚzeló mólr, amikor m*12kól a nróhkasba
cle]nú! de gyónyi'rbcn al a kis ibolya
e9
'roa gyön}órbcn
fejlódik a lrnte7.róvcs cód.lsia s hd mi emberi kópelódósel a Íózún á pillangó! eÍyelegni láljuk, a cér1'usfá' a tii]emii]ét éne_ kclni hal]juL eul d !ilí!: rcndszcr{t csdáliuk. ' '''
Icn!l,vár!
^r\,l^a
nv&ldl )
Egyensúly a természetben sokat bcszélilnk a telmészet egyensúlyáról' és úgy lűnik' s7emléjetünkben eg}.rc efősebb aZ az elképze]és'Jrogy a leÍmósz€l képes visszaálli t.Lni aZ elron1ott cgyensúly1. Hiába beszéIü k azonban rendszerekről, és hiába lejlíídik rurpjxinkb2n a l€ndszerelmélet, a rends7dszemléletű kutatás és tevékenység' ha gyakoÍlal mechanjkusan éÍteln]ezi ercket
tz
elveket. Kényelnresebb bjzni a lermész€l mint ''biilcsességében''' j a már'felismeÍt lörvónyeket. A bioiÍányza{ok eZ átíogó' mjndenre kilerjedi' szemlélc1 kialakílásáÉt töÍekszenek' azonban móg adóstk a sok kis mozaik képpéformá]ásávaiEgy kert egyensúlyí hely7etc sokban hasonlít a természetes Lij életé_ hez. A7 él€t ós környezete, az élő és élő köZöltj sokrétű kapcsolat foÍmáival és életévelaz ökológjaj tudományok fog1alkoznak. Az ólő rendszeíek működeséve], .'Ilázlarlásával'' (ökoszi57ténra, agíoökoszisztéma) fog]alkozó tudományok segítenek.z emtEÍi beavátkozás oko7ta károkat elkerülni, j ll. rnegszüntetnj_ Az ökoszjszlénu szerves lész€it képcző növónyek ós állltok öná]ló cgysógek, de cgymással kapcsolatban van ak. A kis egységek (rcndszeÍek) bonyolult kijlcsönhatásaj kiilönbóző ökoszjsztémákat képe7'nek' es e/ck eF)sége Jlkoljn ll7 egcs,, bios,,rcril' Az ökosziszlémák taÍtósságának sok tellótele köziil taláü lt legfonlosabb, hogy a íendszert alko1ó fajok kis é|etközösségekbe tómörii]nek, és előnyös kölcsönhaiások tánco]atát építikki. Ehhez nagyszámú növeny- és állá1faj kcll, meglelelő nagy egyedszámmal. megtanUlni és 1lk ]maz
4
Áz ember által létÍehozott fendsz€Íek, az agloökosisztémák (pl. egy keft vagy egy gazdaság) sokka] érzékenyebbek, mint a temtészetes rend-
szerck. A mcste$éges rendszerekben elköveiett hibák láncreakciószeIűen hatnak a t€rmeszetes rends7.erekre, tágabb értelemben a bioszféra életéÍeis. A mezőgazdxság a természetben korábban kjalaku]t agroökosziszíómák egyes elemeit fejleszli tovább. Kü]önböző t€chnológiákkal igyekszülk növelni termelékenysógót. A technológiák egyesele:nei a nagyobb egységek számára ideg€nek' klírosak lehe1nek. Nagy gondot jelent a betegségek és a kártevők elleni védekezés. A ',látvánYos" hatású vegyszefes védekezés a környezet s7ennyezésén kívtil duNa beavatkozzísl je]ent. Egyes kórokozó fajok vagy a teTmószetes paíaziták e]pusztilása is súlyos következrn ényekkel iáthar. A kevésbészetrnyező készílrléiyek'a kiilönbajző rovarriaszlók bevezeÍése' a biológiai védekezós fejlesztése v4!y tz integrált védekezési rendszerek alkalnrazása átmeneti sikerekkel ke{^seglet. JáÍható útürk l1úszik a betegség-ellenálló í'ájták írlkalmazása. Te lószeles köÍiijnrények között a kelteszeti növényekeÍ károsíló szeÍvezctek nagy lésze,,hBr]no' nikus'' egységben él: a szabáIyozó rcndszcTek míiködése leheliivé 1eszi a fennmaradásukal es a.ányuk viszonylagos állandóságál. A változatos Íáiban ll kártevők és a kólokozó( egyeDsúlyi helyzetben vannak, osak rragyobb v:iltozástlk (pI. ember'i beavaikozars) verct_ nek egy'egy faj uglásszeÍű szaporodásához. A tcrmészetes táiban spontán kialakuló vállozatosság rnestcÍségcsen is létrehozha1ó. A lelmószetes növénytlkaÍó jelenlétc (és megl'elelő nránya ) je1en tős segitséget nyújt a meste$éges növénykultúrák egyensúlyának negteremtéséhcz. A mesterséges beava1kozások közvetler1 hatása jól ki;vethető' azon' ban a gyoÍsaü íejlődő és változtntott technológják hatását' láncreakciójt Íitkán tudjuk felméÍni. Na8y dilemmát je]ent' hogy visszaállítható-e a természeteshez közEli állapot. A mesterséges Íendszerek felszánroláslíra váló törekvések utó_ pisztikusak. A cól inkább aZ lchet' hogy.r mcsteÍséges renr]szerek és a telmeszetes köÍnyezet halmónjáját kelI k;alakítani. A mezőgazdasági t€Imeles kialakulása előtt ilz ember csak egy láncszem volt, kitéve a lermészetes szabályozóknak. Ma nrár befolyásoló és szabályozó szerepe eTősen megnövekedett'
Betegségek, járványok AZ élőlénye| kapcso1alllinak bollyoluh rends7crébcn kii]ön cgysógel jclcnt n kű'okozó és .l g zdílrövény viszr'tya (patosziszlóma). ]]Zl i k.Posolalot a liazdanijvónv rnegbelegedése vaEiy kliÍosodása iclzj'
A lermészetben n1eglé\(j ós a nenresíIajk á1l31cg}re lajhb fajtába beépílell ellcná]lósiig eselÓn ll kaxoko,'óL vagy 3 kíirlevők em ludnak be-
vy{/
tegségct oko7lri.
A neg"rlív hal.ísúkarsolatok nrcl1ett nagvobb figyeJmet ke]J l'c,rdíttni ir hasznos, egy!]rás1 segitő kapcsolatok í'elismeÍéséreés alkal ra'
\y
,
'/
\)
''v' I.' ' l/ A nrcst€rségcs rendszcrbcn egyre nagy(jbb leriilc1cken. cgyr'e klsebb fajsá]nban (monokultúráblLn) szerepelnek a 1ermcsztc11 nóvén\'ek. Lz
ellerléresr'ermc.ze,'el.es.'c^\eí.'lll'lul''hl.'ltlef}ren:';y"Áug"n_
dotjeleo1 az egyensúly fenlrlarlása. AZ cgyensúly tdbomlásál legtóbb' szöI az ,'idegen" ftLjok' pl' Í]yoínok' kóÍokozók. ktírtevők mcgjelenése okozzt. A a kónJrj anyagllk nb\'ek\'ő .rlka]nltlz.ís.l je]en''megoldást'' tetre' Napiainkban a fö]di rcndszcrct kijzel 3o%_ll ]neslersóLcs Iend_ szer. Jlni (öZ\eIlcl)iil J7 elnh( l ir.n}il:is'l ílJll :tll A lelh:ls/l;'lt \Jl:l' mennyi kómiai anyag méÍge7ij, és így Újltbb megtcÍhe]ésl ielcnt a bio_
q'.o\en
J n e.ó" J:'''r'.i'c'. \e' y.eg cs. karn1ezer egységes s4mléle1é1 ke]] megteremleni' megszii|Ilctve ir napilinkban sz"erl.zrm.,ra'
jellernzíí kii]ö állást. A jövő célja olyxn növényÍajtrík e]ó|llli1.jt5a, amelyek a legnl.rg.rsabb szinten használják kj a napcnergirit' és el]cníl]óal a lcgsúl!.osabb betegségekkel és kártcvőkkel szembcn'
zásttra. TeÍmászetes egyensúIyhan lévij renclszerttn kevesbó kl)ll s7ámíIani egyes kórokozók vagy krirter'iík hjrlelen fe]]ópéséÍe.ugrisszerij elszaporodasáre. A kóÍokozó cLs7apoÍod,'lsát uf!}'arlis akadályozza a ga7d.l-
növétry kis szinla. clszórlsliga, a liasztó vágy gátló nöVények, lernrésrctcs paraziták .ielmlélc' embel iLl1lll létlehozolt kUltÚrákÍajellenl ző t nagy egye,Jszr1m. Ll ^7 kieg}en]íleltség. anli zavaltalan lehetőSégel n!úÚt iL kóÍokolirk va8\ lt'!rtevők s7xpolodásához, sől a glzdanövóny egyöntclűsélie nrÚg j(|bb.n clősegílj lr p Íaziláló szerve7-clck jobb alk lmczkodasát. A lc.n]észetcs rendszcr'bcn é\s7ti7lldok vag!'óvezredek llan a rédcke7ésnek különleges .,t.kIi(rij" 31.kUlhalnaL ki' Fejlődósi rilmusokl'l figyelhc(iink mcgj c8yes ltijvó]lyek Ich('l1alják lotl)bjuk 1 vllgy az egós7 föld fölóLti rész c1puszlul: kilLllkul1tlk a nyugLllIni jr1ő57Nkok' amikoÍ a
jól \ódett.
nchc7en fe'tailhe(ij kéPletek (magltlk' gunlók. gyokerek slb') 111Jkjában pihcnnek' de vedekezhel]rck lcrnbhulláss.tl. hajláspuszÍul.issnl is a betcqsógek cllcnA lnodern tcchnológiák c1leriedésón kivü1aZ újabb betegsógek ésjárván}'ok nregjelenésében nlg1'szerepe Jellet a Lü]fóldÍő] beholott új fajtáknak és kórokozóknak' An]ig nenl .llaku] ki a védekczésvígy nenr szaporodn k e] a lcÍmészelcs parlri(1lk' vagy anríg rrem lép fel a növé nyekbclr az e]]enLillóság. lddig súlYos jirván}ok pUsztíLhlrlnak. Á hc' ]yj. ősj ptrazi1ák sllinrárl is sokszor iclenIhel jó ..lcgelő1" x védtelen. újnijvónyfaj1a. Az egységes ál11)lDliny h lli(l ntcllcl1 ll lcchnol(igil különbajző elcnrci nővények
is elősegíthetjk a betegségek terjedését. A sok ÍníitÍáEyl,az önÍozővíz.
az új termesztőb€rendezósek hatott.
elterjedése (iivegház, fólix) is kedvezően
Az élőler1yek között meglévő k:rpcsolatfoÍmák gazdxgsága szinte kjmeríthetetlen. A sz1rmunkra legíeltűnőbb gazdfl _patogén kapcsolat melletí, amely az egyik élőlóny (p]. a teÍmeszieÍt fajta) betegségéÍvagy károsodását okozz.n, sok átmeneten vezct tu úl az e!!y]nást segítő, hasz_ nos kapcsolatokig. A gazd{növényben szaporodó ós azt rnegbetegítő kórokozó számára egyo]dalúan hasznos a kalr(:soht. Efiellett felismelhetők olyan együttélések is' abol ez csak az egyik fél számára e]őnyös, a mási k szelvezetet nem károsítja. A kapcsolat legncmeseblr formáje, ha ez mindkét partner sZámára elajnyókkel iáÍ.
Hogyan védekeznek a növények?
A kórokozók, a kártevők és.l gl]zdanövénye( hosszú együttélése alakí tolta ki a növények vcdekezési rendszeleil. zok rulajdonságok h lmozódlak fel' írmeiyek csökkentették
ir
leleJredesél. flr |ő/csiI
'
kóÍokozók vagy kártevók káros
hatásáÍ. Sajátos Dlódja a feÍtőzés elk€rülésének, alrljkol a niivény (pl. a korai lajták) fejlődesj ütetne nem egyezik meg a betegsóget okozó szeívezetével. l]yenkor a növály gyorstbban túljut azon a fejlődési szakaszon, amikoÍa kórokozó támadnj lud. Ezek a lehetőségek ilzonban cs6k löbb tényező szerencsés egyiittlélekor védik meg a növényt a bet€gségtőll így lartósan nenr alapozhatunk Íá.
Hatásosabbak azok a tulajdonságok, amelyek megakadályozzák a kóIokozó vagy kártevő behatolíisát' tehát a íeÍtőzes létÍejóttét.Legismertebb módja ennek a védekezésnek' anlikoÍ a Íjövény a felüIetén nérgező anyagokat válasÍ ki vagy a bőÍszöVet tartalmaz ilyen anyagokat. Ez a Íendszer például tL ljsztbarmtt el1er1 hatásos (sárgzdinnYén' uborkán)' A bab viaszos hiivelyl'eliiletében a szÜÍkepeDészfejlődését 1l
gátló anyagok képződrrek. Néhány slncs héjúhagymafajta is hasonlóan vedekezjk egyes gombák ellen. A k&okozók á]tálában a sejtekbe vagy a sejtközötti jáÍatokbajutva okoznak betegséget. Az el]cnálló nóvónyek eddig levéssé ismert lulaj_ donságokkal akadályozzák a bejutást: sejlíaltulajdonságok, sejtsűrűség, az epideÍmisz vastagsága stb. A légzőnyílásokon behatoló kórokozók ellen néhány nóvény a nyílások bezárásával védekezjk (csak .övid ideig nyitottlk ir behaloláshoz kevéssé a]ka]mas időpoitban)' A burgonyán varasodást okozó llomLra a paras7-cmö]csököD keÍes/iit tánad. AZ ellenálló nóvény a parJ.szemölcs alatli merisztém.Bejtek gyoÍs növekedesóvel gáta1emel a kólokozónak. A gylkorlat számáÍr laláÍ a legje]enlős€bb a növónyek aktív vedekezése' A behatoló kórokozókat ilyenkor a ga7-danövény felismeri' és kiválasztia a leghalékonyabb védekezésímóds7.eÍt' Az ilyen ÍípusÚ ,,ellenállóság'' legelteriedtebb nódja 1 kóÍokozót Lalta]mazó sejtek' szöveiek v:L!!y egész szervek (levél, h:!tás) feláldozása' irmi blokkolja a káros szervezEtek szi])orodását. Ellentmond/Lsnak tÍinik, de ez a jelenség a növények túlzo1t órzókcnysógónek kóVetkezménye. lsmeriink olyan n]ikrooÍgtnizmusokat, amelyeknek je]enléle (pl. a ]evél felü]etón) gátolja vagy megakadályozza a valódi kórokozók meg-
Betegségre hajlamosítró tényezők Általában igaz
ú, hogy
mjnden olyan tényező, amely csökkentj a Ítövény életképességót.kondícjóiát' növc]i a logékonyságot a bet€gségek_ kel szeml-.en. Tsmcrnüni( kell lehál a tclnesz(ésben léVő nóvényfaiok e5 -Íhjták igenyeit. növények szárma7ási belyei ós az elszármazás idő' pontja segÍt a tájókozódásban. ^ Sok frópusj. sok csót és párát igénylő növónyt teTmeliink' amelyek száraz nyarajnkon rosszul fejlődnek, gya_ koliak dtuk a bctegségek. Ezzel szcrnben viszont sokszor a túlzo1l
fajtákat nemesitett. Ezek a változtatiisok nem igazodtak a természetben zajló változisok irányához, rontották a növónyek alkalnazkodóképes_ ségét_Ezze| párhuzamosan a nóvények elveszítették ÍeÍmeszetes véde_ kezési rendszereiket, jó táptalajaivá váltak a kórckozóknak es a klirtevőknek. A növények fogékonyságát a talajlakó kórokozókkal szemben erősen befolyásolja a talaj szeÍkezetének' hőmérsékletónek, levegő_ és víztartalmának, kémlratásának, tápanyagtaTtalrnának változásír. A talajok élővilága nemcsak betegségeket okozó (patogén) szeflezetekből áll. Á nem patogén mikroorganizmÜsok is elősegílhetik a fertőzés létÍe_ jóttét' A talcj kedvezőtlennó vált tulajdonságai a kórokozókra kifejtett Iratzísukon kívül a növények fejlődését' kondícióiát is káÍosan befolYásolha1ják. növelve ezzel fogékonyságukat a betcgségekkel szcmben'
öntözés vagy a rosszul kjválasztott (pl' esőZ{ető) ön1óZési mód okozza a betegség kialakulását.
A
lúlzott trágyázás' kiilönösen
alkalnraz1tsa a ]egtöbb es€lben
a nitrogénmÍítÍágyákésszeÍűtlen
be{ellséElbez vezet-
A termesztíiberendezósek megváltoztt1ják a mik]'oklímát, megváltozik a lenyósszetétel, ós az őszj! téli, 1avaszi lel1yészidőszak úi kófnye_ zetet' új fettételeke1 teremt a betegsógek kialakulásiihoz. alryagok (pl. gyorniÍló szcrek' csávázószerek, peÍmetcAz ',jdegen'' zőszerek) alkalmazása gyakÍar1 váli ki a oövényekben s1Íesszhatásokat. energjájál''' rontják kondíEzek lekótve a növónyek ''alkalmazkodási cjóját' megkönnyíthctik a kóÍokozók és a káítevők c|teIjcdését. A vegysrcres nővényvódelem a plráZÍitklt is ebuszlít_ia, ezáltal a kóÍokozók és a kárlevők szabadon szaporodhalnik, njnc's.lmi ,'féken tar1sa'' óket. Bizonyos értc]emben hajlamositó tónyező x vctésforgó hjánya is, ami a talaj tápanyagkészletének azonos jgónybevételéve!' il]etve a veszélyes kóÍokozók és káÍtevők elszapoÍodatsáYal nóveli a járvány kia]akulásá" nak lehetősógél. AZ embeÍ a saiát szükségletejhez igazitottx a növényfajokat, nagy víz-, cukor- és egyéb tápanyagtartalmú nagy ternósek clóréséÍeképes t0
ll
Az eredeti haából kiÍagadott növények az új feltételek között sokféle negatív hatássaltalálkoznal! emel|ett töÍest okozhÍlnak a teímesz_
tesmódban bekövetkerctt változások js. A társnövényekkel, azok árnyékában vagy azokra kapaszkodva tenyésző növények monokuliúrában, támrendszff nélkül kénylelenek alkalmazkodni több-kevesebb sikerel a korszerű technológiákhoz. A több ez€r év€s mÚlt emlékót akkor sem ,'felejtik el'' a fajlák, hu közben a kúszó' ostoros fo.mákat felváltották a detemlinált nóvekedésíj, bokortípusok. A növekedési forna negváltozásávtl nem vagy alig változtak az evolúció alalt kiala_ kult bonyolult növény-kórnyezet kapcsolatok_ Az új növekcdési foÍma új mikroklímát hoz lólÍc .r t.rhj és a levelek közót1i térben, a nóvény levé|zEtével ha1áÍoll tóren bc]Íll, ámi új kóÍokozók számára jeienthct támadási leheÍősóget. vágy csökkenti a nöVény ellenálló képességétaz eddig ismeÍ1 betegség€kkel szemben. Új helyz€tet leÍemt a koTszerű, modern tároióes7*özók ellerjedóse. A nonokultúÍákhoz basonlóan ez a mesteiséges helyzet szintén elősegítj a betegségek t€ljedését. A hagyományos, kisgazdasági, házikelti tárolási módszerek kö7,elebb állnak a ternlészeteshcz _ _jobbín hason_' !itanak a nóvények téli nyüga]rni á]llrpotát jelcntő környezeti feltételekhez.
é6 állati szeÍvezeteken vizsgált jelenség cgyre több igi1zo]ást nyer a növén''világban js. Az új tudományág már a gyakoílat számára is ki-
jelölte a tennivalókat. Ttt afIól ván szó' lrogy az élőlérryek bjzonyos hatásokkal felkészíthetők a sú]yos károsodások, esetleg betegségek leküzdesére. olyan áltá|ános ,,rezisáencia'' alakitbató így kj, amelyjavitja a növények kondicióját, vagyis nóvelj ellenállóságukat. A kiiiltetes előt1i edzések (Ievegaizleiós' napoztatás, csökkcnt öntözés) relkészítik a nijvényeket az extrémebb hatásoklx' szabályként elfogadható, hogy az általános védeltségkjalakításában azoka kezelésck célúvezelők' amelyek hasol1]itanak a későbbj k?lros hrrtáshoz, amivel szemben növelni ak.trjuk irz ellcnállóságot' További kutatiis szükséges a strcsszkezelések jel]egének (erősségének, típusának) kidolgozásához. A ,'gyelrge stresszorok" a közcljövőben a korszerű teohnológia elemeivé válnak. Nagy előnye enrrek a jelenségnek !z' hogy a létrehozott elleÍállóság széles kör'íí' áitalános er\'ényű (nenrcsak egy belegsógÍe vagy káÍos hatásÍa vonatkozik).
Az ellenállóság fokozása
nemesítéssel
SegÍtséga növényeknek
A
Termcsztett lajtájnk nagy Íész'c nem ellenálló (nem rezisztens) a legsúlyosabb betegsógekkel és kíLrt€vőkkcl szemben. A kón ai növényvédelem mellett most kezdenek kiboÚlak{)zni a biológiaj véC|ekezés lehető_ sógei. Ezek hatásfoka azonban nem nrindjg kielégítő, nagyÍrzemi alkalmazást pedjg nehé7ségekbe ütközik. A kutatíis (nemesílós) ílj ered ményej t je lentő Íezisztenciatulaidonságok átiitő sikerekke| kccsegtetnek, ós álfulános elteÍiedésükre már a közcljövőben szánríthatunk. A biztató ielek ellenére napjainkban sok gondot jelent a kömyez-etkímélő növényvédelem. Kevéssó ismell új teriilet és Ílj lehelőség a slÍess7kutátás' Az emberi
lődésnenctéből következik' bogy a hibrid utódok közötl '- változó gyakorisággal - mcgjclennek cllenálló egyedek. A nemesítes célja a reisziencia ós a kienrc]kedő gt7-dasági tut.rjdonságok összekapcso|ása. A hibrid utódok szelekciójánck kritikus pontja az elleoállóság teszt€lése, amikor a megfelelő, izolál( kórokozóval m€sterségesen ler1őzik a
l)
nemesítő leggyaklabban a természÉlbenkia|akult vedekezési rcnd_ szeÍt az ílj fajtáknál. A genetikailag jól meghaláíozotí' ',a1ka1mazza'' öröklődő ellenállóság (rezisztencia) nagy biztonságg$l beópíthető az űj típusoku{' Ritkábban kiválogatással (sze]ekcióva])' gyrrkrabban az ellenállósággal rendelkező vona]ak keresztezéséveloldható ]neg ez a felada1. Ha Djncs.r közeli rokonokban lezisztencja, akkol a kÜlönbóző fajok között ke]l mcgkíséÍelnia keÍesz1ezésekel. A rezisztencia örök-
t3
b**,-,
b
b-r--*
ffix%
tegségek is. A rezisztencíanemesítes tehát folyamatos, állandó velsenyfutás az eg'.re újabb és újabb rezisztenci.€éneket a fajl{kba építő neme-
sités és az cg}:re újabb vállozatokkal' agresszívebb lasszokkal jelentkező kórokozók kózött.
ffWrc,taura-(
alhb,#nbddb-
fu
w
p*o-, *^*
Védekezésellenálló fajtákkal Az evolúció folyamán együtt é]ő növények és a szaprofita vagy trmrazitá lények kózótt kialakulaz egyensú]yi á]lapot. A növények kialakítják az ellenálló képességüke{vagy az €gyüttélés számukra kevósbé káros for-
-T
máil_
@@@@@@%@ vob@aW,1 ** T*
z
qnuó.,}
"Jlu"tLlc
= Ínjrv1rÍ{th Ql-!'rÁj!',,
^A^ír,an^h' növényeket. Ehhez viszont a gazdanövény es a kóÍokozó kiipcsolatának pontos ifineretéÍe van szükség. Ha a teÍmesztésben nem alaku|1ki rezisztencia. akkol ezt mesterséges módszerekkel kell megkíséIelni' IlyenkoÍ alkalmaznak besugárzá_ sokat, kéÍnjaikezeleseket (mutációs kez€lések)' amel}nek célja az öÍiiklődés fe]tételeit bjztosíó genetikai faktorok negváltoztatása (mutációk indukálása}. A kialakított rezjsztencia Monban így sem végleges. A kóÍokozók is változnak, tehát felléphetnek Új, agesszívebb típusok, amelyekkei szemben máT nem elóg a koÍábbi ellenállóság. Megjelenhetnek új be_
Í4
Kui1úrnövényeink nagy Íesze fóldrajilag tólűnk távoli helyekÍői szríÍm.1zik.Az új kórnyezet ílj kórokozók ós kártevók jelenlétét jelenli. A ku]túrába vételtől eltelt idő lendszerint Íövid a teÍmészetes egyensúly evolúciós kialakulásához, ezert nekünk kell ebben segíteni. Az el_ lenállóság kialakítása nemesílessel az új kóÍokozókta] es káItevőkkel szemben csupán 5-l0évet vesz igénybe. A líialakított ellenál]óság már képes megvédeni liivényfajtáinkat. Az egy bizolryos kóíokozóval szemben ellenál1ó (rezisztens) nővény_ ben ez a kórokozó nem tud szaporodni, nem alakul kj a betegség, és a kémiai növényvedelem e]lÉgyható. Ez a védekezésinód kímélia köínyezetet, ósa növényi Íész.ekben sem halmozódnak fel káros szerrnaradván;ok. A Íezisztens fajták álkalmazása a biológjai keÍÍnűvelós egyik ha1ásos és a gyakorlatban eredményesen hasmálha1ó módszere. Hatékony alkalnazásának két feltéte]e van: a,) ismemi kell a ]cgíontosabb beiegsógeket' á) jsmemi ke|l az ellenálló fajtákat. A következő lószbeÍl ehhez szeretnénk segítségetnyújtani' végghaladva legfontosabb zöldségnövényeink máÍ napjainkban is hozáférhető reziszlens fait1lio.
r5
Paprika LeggyakoÍibb b€tegségei. ElsősoÍbán a vír'usos betegsógek jclentenek veszélyt; eltéÍő mértókbcn, de szinte mjnden évbcn tapasztalhatjuk jqlenlétúket, ami a lerjesztő vckto.ok (pl. levélte1v€k ) gyakorjsága mellet1eíősen fiigganövényáltomány kondícjójától, az időjáÍási tényezók_ től, ll talajv;szonyoktól. lgen sokszor .je lentkezjk a p:lpÍikán a dohány nrozaik vítus (TMv) és az uborka rnozaik vír'us (CMV)' A dofuiny nozaik irus íertőZése kóvetkeztében csökkcn a nóvekedes' a levelek mozlríkosoclnak' a száron és a bogyókon sö{étbarna csíkozottság figyelhető meg. Az uborlfi mozaik |íÍl?J szinlón gátol.ja a nö'lekedóst' az oldalhajtások Íövid ízközűek lesznek, a levelek sáÍgu]n{k és aszimmeÍjkusan íej lődn€k. A bakléÍjumos és a gombrís beÍegségek js okozhalnal( károkat. Is_ mertebb báktériumos bete}ség a baktériumos lefélíollosság (xantho' monas vesica1oria). Kiilörrösen a cvrpat1ókosabb óvekben kell számítanunk megjelenésére.
Ellenállóúg
D. i
céei stl
TIFR FI
TI
H
H
+ +
TI
I
H
H
!
+ +
l
TI
ll
H
H H
.A Fehérózö!
paprikafajÍák. Hezánkban 3ó étkezési pápÍikafajtát javesoln:rk termesztésr€. Ezekből l] reziszterrs egy vagy két betegséggel szem_ ben. Nagy erővelfolyik a nemesítés' kiilónöscnÍt víÍUsos betegsógekkel szembcn. A kiiltöldi faiták - -cllenállóslíguk ellenóÍc nálunk kevésbé kedvellek.
sydthetic kLácaattáv4l srembeo is loleráfu.
Dll€nátló
Bab
il
1
l6
Iéggyákoribb l'etegségei. Hazánkban az uLóbbj évek legnagyobb nóvényvédelni gondját a bak{óriumos betcgségek okozzik' Ezt követik a üÍusos és a gombás b€legségek. Különösen két vírus vcszélyes: L\ kőzö séPes bab nozoik lÍr'-s (BcMv), amely eÍős mozaikosodás1 és Jevélhólyagosodást okoz. A sáfga bab úoz(lik \jÍrus (ByMv) a leveleken sárg mozájkosságot idéz elő' levéldeformáció kísórctében, de kevésbéokoz tennéskiesést. A báktériumos paszülyvész kialakulásában Íapja|nkban a zstríolÍos' sligot okozó Pseudononas phasfolicola és a xan(homonas phaseo]i kó[okozók vesznek lészf. A Pseudomonas a leveleken ]átható zsírfoltokról, a zsíÍíoltokkörüli koncentrikus' sár$t udvtrról, majd a fiatal leveieken és a hailáscsúcson je'enlkező sárgulásról ismeÍhető fel. A büvelyeken is képződnek zsíros follok. A xanthomonas által oko11
zott bctegségÍca ]evelcken fejl&ő sz^bílytallrn, gyorsan beszáradó íol_ (ok jcllcmzők' sáÍg.t udvar nem figyelhető mcg a fo|lok köÍül. A hü_ velyekerr is hosszúkás' szabályolan' vöröses ti)l(ok l]lthatók' A gombás bctegségck k özij| a íenés?dés(ColleÍotÍich um lindemulhianum) gyakoÍi' de újlLbb4n ÍeÍied gyökértolhadÍl'Í okozó mellbete_ ^ gedes (llusaÍiÚm. Rhisoclonia) is. ll hüvelyekcn szembe{űnij, a sötétbama sze_ A Éll&e.1l.t különós€n gélyű. tesüppcdt follok nllgy leÍméskiesásl okozhlllDak' A .qlo'kll/ol' Ialdr a növényck hcrvadását okozlll' A hüvclyéfés időszakában jól Íelismerhclijk a7 cdénynyalábokat 1i]liÍll szine7(j gomblik tiinclei'
I
Air
jené\cLlcs
] viÍusl (cllli rPs.u{.; (Bcllv) rorn. lolLossi!
chuü)
II
H
tl lt NL
NL
Nl-
si.ílJ Bei
slil Smil,)
Nt.
lt
Nl-
NL NI
Nl-
,óILl
hi]l.l!n
NI NI
NL Nt_
NI
Borsó
Ulenálló babfajták- Á híZai lermeszlósrc ja\'lsol1 30 7i'ldbJbl':Útából l8 Íezis7tens egy vagy kót belc8séggel szemben- A bokomövckedésű l3 sárazbab-íajta köziit osak It7 Ann ltó flljtajelólt ntutat bi7.onyos etlenállóságot a 7sírfollossággat szemhen' A xanthomontls_ ós Fustlrium_reZis7tencilt kialakiIása f1llyamttb;ln vaIr. Mindkét vírussal sz€nrt'en rc7iszte s a holland
FltliÍ fajli. A négy leggyakoribb bete8séggcl (Pscudonronas. xllnthomonas, co!le1ol_ Íichum' ViÍus l ). s7emb€n a Íe'sztenciir kitll kilásán sokfeló dolgoz_ nak. Itt
Lcggyakorilrb betcgségci. A haai boÍsólcÍmeszlósbelr . vírusok ós a gonrbák otomllk gitzdLlsl'tgi káÍokat' A borsó cnáció nozaik llfru (PEMV) st]lyos bctegsége! v1rl! kj. be ^ abteg levelek lyűröllck lcsznek' c lcvólerek kifehéÍednek, a leveleken lakszeÍű fo]lok 'jclennek nleg' A feÍtőzés késajbbi slaldjumában sejr' burjánás (dudorok, kinövések) Íigy€lhelő me8 a level€k fonákán és í hiivelyekc . A közö,Isl!g.,! borsó mozd'k lh'J (PcMv) kcvésbékáÍos, meÍt a sok elle]liílIó faj(ll n t már háttérhe szoÍj1otta cZl a kórokozót. A vtttt:tos levél:ndrődás (PLRV vagy P'l.l.r') lt levél|{)rzulásoÍt kívi'l a csúcsból iflduló sáÍgulásról' elhaIványulásÍó| ismeÍhelő fel' Gyakori Iünele a7 cdénynyalábok bamulás. is'
l9
A balÍériumos kólokozók hazánkban kevósbé okoznak klíTt, annál inkább a gombás betegségek. ElsősoÍbaÍ Íuzáúumos tőher1)ar1ás (Füsali'uÍn oxysporüm f. sp. ^ pjsi) tcljedese es károsítása Yárható. Az alullól fölfelé haladó levélel: halás után a teljes növény pusztulása kóvetkezik. Az edén].nyalábokban találhaió kóÍokozó gátolja a víz- és tápanyagforgalmat, ami helvadásboz vezet. pisi két másik kóIA hüvely- és levélfoltosságot okozó ^scochyta ismeÍt beteg_ gombafajjal az aszkohiÍ.'ziJ egyilÍt okozza néven okozó jelentkezhet gyókéÍ- és párhuzamosan a séget. A tevélfoltosodással
Újmjori oyózó Banff
Belrjy
1őrothadás is. ,4' peronoszpóra gáIo|]a a niive(edóst. A gomblL telepei a sáÍguló leve'
lek íonákán láthatók. Főleg a tenyészidőszak második felében vagy a későj ftljtákon okoz beÍegségeÍa liszíhaftnaa (Erysiphe polygoni). A leveleken találhatók a feltűnő fehéÍestelepek.
R
H
NL NL D NL NL D NL NL NL NL D NL D
A
H
NL NL
Chrcsrcnscns
Margil
Clorios
DDR
cu H II
PL D H
m
+
tr
l
l
l
+
+ I
H
H
H
+ +
t)
Little Marwel, Lincoln).
Bella
+ + +
GB
GB
magyaÍoíszági szoÍtiment 59 fajtájából 35 ellenál]ó a fuzáriumos bete!:sóggel szemben' Folyik a nemesítés az Ascohyta_reziszlencia kjalakításáTa is' A kü|fóldi fajták közül több ellen' álló a PLR és a PcM vírusokkal szemben (pl. onward' Juwel' Alaska' ená|ló boNóírjÍák.
NL
II H
I
I +
+
Paradicsom I-éggyakoÍibb b€tegségei. A paladicsomot károsító vírusok közül :r patadi.som mozaik lírus (ToMv) es a dohiíny mozaik virus (TMv) á11 az első helyen. Gyakran csak enyhe' nehezen feljsmerhető tünetekeÍ, de nagy teméskiesést okoznak súlyosabb esetben (pl' más vírusokkal együtt) erős levélfona]asodás és a teÍmesfal belsejóüek bamulás^ is elő_
2t
foÍdu1. Ez a betegség különösen tóségí: iz uborka noza',/í
'íl'! levél- és hajláselhalás
is megÍigyelhető' boktéÍitnfios Íokossógo1a xanthomonas vesicatoria kórokozó idé_ elő. A tevélen és a bogyókon fekete foltok láthatók. Á foltok kissé
kenyedése, erős fertőz€snól
zi
hajtatásban jelentkezik. Kisebb jelen(cMv)' Álblános tünete a levelek kes-
A
b€süppednek, száÍaz tapintásűak. A baktériumos hervadds (Corynebacte um Dichiganense) kiilloldÍől jutott hazánkba, és számítani lehet súlyosbodó kártételéÍe. gombás betegségek közül nálü'1k főleg a pafudic'lo/n]'ész (Phy' jnfestans), a kladospó umos barnafolnssúg (Cladosporium ^ 1ophtoÍa fu'vuÍn') és az ahemóriás foltorsóg (Altemarja solani) okoz gazdasági
károkat. A parudicsoml,ész hatásáía lr zöld részek és termések bamán folto_ sodnak' a foltok szegélyén fehér' penész fejlődik (nedves ídőben). Később az egész nóvény elpusztul' A Clo.hsporium az ivegházi hajtatás veszó]yes kórokozóje. A ]eveleken szirrkés penészfoltok jelennek meg, majd a levelek elszáíadnak' lehullanit. lgy reremes a tennéscsÜl'(enés' Az AltenllÍía sű1yoskárokat okoz. A föld fijlötti Íószeken me&ielenő szabályos' kerek, fekétebarna fol|ok formáiátÍrn jelenlkczik. Később a
fo]tokat sárgás gyűÍű veszi körül. httók. E|lenálló paradicsomfajták. delkezik egy vagy többszórös
tennesztésre javasolt rez]sztenciával.
megtalál-
4l failából
35 ren'
TMV
Mobil
ÍI
F
H
+
H
H
fl
l
H
+
H
tl Gá]a F|
K26.7Fl
I
I
H
H H
lt lt
H NI-
NL NL
USA
NL NL NL NL NL NL NL NL NL Nt. 22
A
A foltok a bogyókon is
l F
F
I
l l
l
l
+
+
I l I
+ +
l
I +
+ + l
+
I
+
'l +
+
I
+
l
l
23
NL NL,
+
NL NL
l
+
NL
NL NL
+ l
Hagymafélék vöröshagymá. A ijri)shar9, (l .llirya íörpüléséÍ(oYDv) okozó vfuus tÜnetci .L leveleken és a bórdőkön figyelhctők rneg' csíkozotlság ós torzulíísjelentkezjk, ami csökken1i az asszinilációs íelülcte1' cs nl€yfokú terméscsiikkenésl okoz' A baklérj mos betegségek fő]eg a t/rrolás alattjelentkeznek. Ha tásuk a következii évi magteín1csi veszélyezteti. A P'reudolnonas aIIíícola(ká' sás rothndás) x hagymll bclsejében színtelen, vizenyős rothadásl' a Pseudononas Cepada (sav nyú rolhadás) sárgásbaÍnil, sirYanyú szagú Íothadást okoz. A legveszéiyesebb gonbás be1egséget a hagyma á//''J"lharmütü' a Pero ospola desÍÍuclolyálÍjaki. Kcz.detben lrhagymir lcve_ lei elvéko.yodnak, sárgulnak' ívcsen meglajlantk' majd a tenyészidíi szak alalt megjclennek a szíirkéspencszgyepek. A száÍazabb teriiletelicn pusztí( l ÍuzáÍiünos rothad/js tFüsaÍi]Jm tenyészidőszak második feléb€n a levelek oxysporum f. sp. cepae). ^ gyenge feilődését és sáÍgulásáL okozza' A növények €lyökeÍe pusztul, lnaÍadványaik lilás színíiek. Később a betegség a táÍolt hagymákban js tovább teíjed. Á szürke2tenészes rothaílál (BotryÍjs allii) főleg táTolás közbenjelent' kezik' a nyakból kiindUló és lrz egósz hagymá[ végiglral.ldó íothadá$ról jól felismcÍhetai. 24
Fokhagyma. A' Íokhag}na ozaik úrus okozt betegség a csíkosmozaikos levelckről ismcÍhető fel. A szü cepe észe: rolhadá! (BoÍÍyÍis porri) a fokhagymán és a póÍén is előfordul. Ellenálló hagymafajták. ]{azánkkLn a nemcsíléscddig adós malad{ a betegségekkel szemben elleDálló fajták k j lakit/lsával. Európában jelenleg kevés fajta van. Ilo'yik a kuta1ás a fuzáIiumos, a vírusos és a baktú'iumos bet€gségekkel; ez a munka azonbalr csak a köZeljóvőben hoz kedvező eredmónyt' A hazai szaporitásB €ngedélye7-ett 22 vörós' hagynafajta nem ellenálló. Hasonló a hclyzet a gyöngyhagymáYal' a fokhag}mával és a póréhagymával is. A külfóldi cégek áÍjegyzékeíbena Yellow Belmuda, a Texas Early, a C stal lvlite wax' a Rialto, a Texas Grans' az AuturnÍI spice' a
BÍown Beauty' a spnarush Main és a Pronto s fajták elleÍ"{1lóak a rd_ z*a:zln göA betLxtécl./ (Pink .ool l szcmben. l / il belegsóB a7onb.n hazánkban n€m pusztít n2gymértékben '
Kabakosok Elsősorban az á.'//(a mozaik yttust (cMy) L€ggyakoribb b€tegsóg€k. kell megcmlítet1iink. Az uboicát, sóÍgdtlin yét és a íótröl károsítja' ^ és erős toüulást okoz. A levelcken sáÍgás' sötótzöld moztjkosságot A'jatal hajlásvégek,'gyertyásodnak'', felfeié kunkorodva fejlődnek. Másik kórot(ozó a ga'Íöqdinnre nozaik yíÍlJ(wMV). A gijtijgdinn e' a sórgailinnye' az uborl.a és a l.'k betegségétokozzr. Tünetei enyhébbek' ós kevésbéveszélyes, mint ez uboÍka Nozaik vírus. A baktériümos belegségek köZii] az ubotka szegletes foltossága (Pseudomonas lachryrnllns) gyakoíi és sljlyos. A lombleveleken az erek kózeil kjtóttő folLok látht1ók' később ezek kitö'edeznek. A tünetek a termésekcn is megielennek. A kabakosok |egelte{edtebb gombás bete'\sóge 'i liszíhatmat. Kóíokozói az EÍysiphc cichoraceaÍUrn ós spfuEfo1hecx íUliginea. Az '?DorÉá'? fíjleg a másodvetóscken és hajtatásban jelenÍkezik, i dinnleÍéléken is főleg 1tenyészidtjs7ak végél1. löi'dlkel is káÍosítja'
^
ElteÍjedt gombás betegség a fuzótiózis. A, göliigdínnyél a FusaílnÍn oxysporum f. sp. niveum, a s(ífgí1difinyéta F|rsarium solani kórokozó támadja meg. beiegség jellegzetes tÍiBete a hajtások, levelek heryadása, száradása.^ A sárga- és göÍögdionye elterjedt beÜegsége a fenésedés(Colletotrichum lágenariUm,. A sárg'ldinnye letelcin kerel,. sáÍpiisbama. vöÍix, a górögdinnyén zöld, kitóredező foltok figyelhetők meg. ' Az uborkdn gyakoti betegség mézgás l,arasoldJ (cladospoÍium) és ^ az álperonoszpóla (PseudoperonospoÍa cubensis). Az előbbi a levcleken és a leonéseken okoz vörösesbarna, beszáradó fottokat, az álpero_ noszpóÍa pedig a sáIgászö]d foltokat okozza a levél felijletén. a foná_ kon li]ásszÍjrke Fnészgyep fejlődik.
Ellcnálló kabakosíajták. A hazaj görijgdínnye-szortiment ]3 fajLijából 6 tartalÍnáz rezisztenciafxktorokat. EZek mcllctt több amerjkaj típus emelhető ki többszörós Te7jsztenciája mjxtt. A Family Fün es a Royal Charleston a fuzáriumnal, a lisztharmattal és a fenésedésselszemben
ellenál1ó.
A baz'j sórgadinnyék közül 3 fajta hordoz ellenáltóságot. A külroldi kínálat ennél ga7iagabb. A fuzáriummal és a ljszthárÍnÍrttal szemben védett az oval Chaca, a Saticoy Hybrjd, a soper Market amerikai es a Phalo F', valaminl az odiblis holland fajták. A víÍusrezisztencia egyelőIe váTat magára. A hazai szaporítrisi engedéllyel rendelkező 50 ubolkafajtdból 29 taÍtalmaz különféle rezisztenciát.
GóDb FUTÓ
Fl
!r^JsA H H
us.{ UsÁ 26
+
l t-
2',7
H
Dixi
NL NL
II
H
Nl-
+ I
NI,
sG
NL, 870
NL NL NI, NI,
Gyökérzöldségek Leggyakolibb betegs€gek H
+
NL
I
l + +
NL,
NL NL
+
NI,
NL NL NL NL NL NL
+ +
+ +
l
F
Nt-
Nt,
NL NL
Nt-
NL 28
l
I
+
F
I
l
l
taÍ kulá sáÍ es töÍpii!ósét
' A Yírusos betcf5ógek kijztll 2 sáÍgaÉpa leyél' oltozó'íruJ növckcdósgiitlást, levóldeformációr
okoz a sárgarépán. A zeller mozaík fÍfus halásáÍa a zelkrleútkék kivilágosodnak, r1öve_ kedésük lassul' később kerek, banra foltok íigyelhetők meg Íájiuk. A rctek 1eye1én látható moztrjkosságot a retelt mozaik tírus okoz.zLt. súlyos károkat okoz a cékla levelén a céltlo nozaik úrus. A baktériümos betegségek közijl a rbgolé?án a X anthono Ll.l klÍolae fordul elő. A leveleken vjzenyős' később beszáradó' baTnás lbltokat okoz. A mágszáÍon megjelenő hosszúr, bama csíkok viÍágzal elszáradásához vezetnek. A gombás betegségek kőzlj1 s' sórgaÍ(' pát leggya kÍabba n .lZ Alternalia poÍÍi(all?rnáriás l?vél'folío"lság) és a Stemphylium radicinum ( rztemf Íiuno,, Íek? t cl ot fu! d á s kfu osítja. ) Az AlleInaÍia ha1áiára a ]eveieken viz€nyős' sárgásbarna íoltok je_ lentkemek, később a külső levelek elszlíTadnak. A fekelelothadás lüDetei a levélen ós gyökéren ngyelhetők meg: a levélen kerek vagy hosszú29
kás, apÍó, barna foltok keletkeznek, ezt kóveti a $íÍgulás és a száÍádás. A gyök&en só1étbarna, bemélyedő foltok képződnek. zelleren a fó,nds gumówrasodás (PhoÍ^A apilcoln) és a s,eplórid'\ ^ (kpÍoÍia apii) gyakoÍi hazánkban" A gumón szabály1ale|éIÍoltosság ]anul szólfotó rep€déseket és sekélyen behatoló Íolhadást okozó Phomával szemben a septoÍia a leveleken megjelenő nagy' kiszürkÜlő kö' zepű foltokról ismerhető fel. retek-leronoszpóru (Peronospola bÍassicáe) a levél színén' az eÍek ^ által hatáÍolt, sárgászöld foltokat okoz, a fonákon pedig íehéIpenészgyep látható. A sötétbarna foltok a gumó feliiletén is megjelennek, belsejében szüÍke elszíneződés kísóretében ' A cék!án a peronotzpórd (PeÍonospoÍa schachtii), a pleospóra (PleÓspoÍa betae) és a cerlcospór(ís le|éIíohpssóe (Cercospora beticola) a gyakoÍi betegség.
A ?ercnosz?ljfuira a r'ahl levelek sáÍgulása' vastagodása és fodrosodása jellemző_ A levelek fonákán litásbarna penészgyep található. A Pleosporu le,!élPlszLu1.isÍ és gumóIothadást okoz. Már pálántakorban károsÍt'
A' Cercospoft hatiLsáía l ieveleken lilásvörös szegélyű foltok jelennek meg' .r foltok (özepén sziirke penés7gyep láth.ltó. A levelek később elszáTadnak.
Eltenálló gYökórzöldségek. Az eddig leilt Zöldségfajokhoz képest világviszony]atban n.rgyon kevés eÍedménysziilelett a gyökérzöldségek ellenállóságának kifejlesztésében.A tennesztett fajták nem ellenálloak. A közeljövőben várhirtó főleg a külfóldi ku1a1ásokbó] - a Íéla mozaik és a cékla mozaik úr sokkal szember\ ellenálló fajták megielenése. A' sIílgdlépót károsító AlteÍnÍiribal szgmben egy japán fajt2 ellen_ álló. Folyik a munka az új fEták előáuí{áslfua. A zellerí és a peírezselymet kiLíosítő seploÍidlol szemben már sikerült kialakííani az ellenálIóságol. llyen fajták azonban lnóg nem kerl-lltek hazánkba. Jó eredmény_ nek számít az EfieÍson Pascal Íajta, amety ellenálló a seploriál)al, CeÍeosl)orá'ral és Íazárirlmmal szEmbe.n' A cékltiba l cukoÍrépából ópítik be a Cercospotli1'al szenrb€n az ellenállóságot.
30
LevélzöIdségek l'qeyakoÍlbb a :aldíán a saláta mozaik |írus (LMV). A betegség gátol já a nóvekedést' a levelek hólyagosak' Íorzultak. Az uborka mozaik js
e]őíoÍdul. A7 erek kjvilágosodásáró], a gyakoTi levél_ és szárelés a leveIek torzu]ásáÍól lehet felismerni. A spenótot a spefióí sórsaÍolÍossága (nboÍka mozaik víÍus)támadja meg' A vírusbetegsépÍea leveleken megjelenő sárgás fo]lok je]lemzíík; a sár8trlás rőleF á,, crek nrenlén figyelhelő meg' A gombabe1egségek közn1 a .falljta'peronoszpdÍa (BÍemia lactucae) gyakori' főleg a hajlalásban. A ]evelek fonákán képződő fehéres penészbevonat később az egész levéi puszlulásához ve7pt. A 'rpenót' peronoszpóru (Percnospoú spinacea) elíiszöl a fonÍkon vjzesen átletsző foltokat okoz' májd megjel€nnek rr kékesbarna penészgyepek'
'í&.' halásró]
E
€nálló leYélzöldsóg€k. I4fÜ'ríal szemben két Íégebbisalátafajta el]en_ á|Ió: a Vanguald 75 és az Árrgr:sta, de íljabb fajták megjetenése is viír' hatő.'fobb spenóÍÍajla js]nert' amelyekel az lbo T nozaik yhus neÍn
képes káÍosítani: AndÍos F'' Sarrros F,, Virkade. Vjrginia' savoy. Energje, Roga, Hybride J42, Symphonie, Eslivale. Wobli. Ezek a fajták azonban csak külfóldről szerezhelők be. A saláÍa-peronaszpórával szemberr sok fájta ellenál]ó. Kö7i]liik is kiemelkcdik a Lucia' a Fausl, a Resisttnt' valámjrlt c)deon' A. s?enót-peÍonosz!ólárzl szcmben ellenálló az Andros F|. a sanos Fl' a Vjremona' a Nores, az Eíefgie, a Rancho. a Pelsjfly. a Roga, a Vital, a Hybride l42, a Irrijch Remona (tóIj) és a S}'mplronic' x7 Eslj' vate és a wobli (nyáÍj) fajta. Húsz köriili a Íezisztens ho]land fJjiá( lzáma'
Káposztafélék A sokfé]e hazai virus közúl ír' tarlóÍéF mozaílc irus tsa katliol mozaik ylru.r a gyakorj. Mindkettő a levelek mozaikosodásáÍó] és je]legz€tes tolzulásáról ismeÍhető fel' Elt€rjcdt bíktóÍiümos bctclség a f?kek31
erii.íég(Xanthomonas campestTis). A levél széléninduló srígászöld foltok rnellett feltűnő az erek elfeketedése. A toI7-sában szintén megíigyelhetők a f€ketedő' elszíneződő szövctrészek (edén}nyalábok). A gombabetegéégek kózőtt n kóPosrla íuzdfiumo! sóryaságdra (F\rsaIjum oxyspolum f. sp. congluljnans) kell móg :rfigyelmet felhívni. ,d kórokozó hatására a szállílóedények elbaÍnulnak, a levélerek sárgulnak, majd tevélhu]lás induI meg' Nagyobb sútlyai s7srepel a peronoszpóld (PeÍonospola parásitica) káíosítása' Halására a levelek színén(az €rek által határoltan) sáÍga fo]tok keletkeznek' a fonákon fehé' penészgyep kíséretében.A kdpogtoíéIékalÍernfuiás betelság? a növény összes föld felet1i részéngyűÍűs foltosodást okoz, folt kózepén sötélbaÍrra gombagyep lálszik.
Ellenálló káposztaíéIók. A' 1bje:k('poszta'íélék kö7ött
kis szá7álékban
találkozhaÍUr1k ellenállóságg:rl' Vannak már víl4sl?z':!''le''l iípusok, dc
I
t']j
2.
ilyen íajták még nem kerül1ek forgalornba. A fuzdriumos betegséggpl szeÍlben több íajta ellenálló: a Jersey Season Resistant, a GloQueen, a Mario Markel, a Wiscollsin ^ll bel]e' a Badger shiPper. a Hybetle' a Sanibel] és a s1oner F|. EZek x fajták hazánkban nincserlek foÍga]ombnn. Néhány új holland fajta amelyeket a 1rópusi teriiletekre ajánlanak ellenáll a betegségnek (pl. TáliX lll). AZ Arixos F I ellenáll a /'eketeeríiség kórokozójáYal szembcn. A pcrcnoszpórliyal szemben etlentillő fajták ntgjelenése a köZcljövő_ ben váíható.
!ondollrodísi és ntlvelési
Egészségcschb kcltckct
11.
! talrjÍól
és á 1t1p
ntagolfu
]
12..
1crmészctcs anlagokb(1l 13.
Talajmúyelés másképpen
Komposzltal, t!lajtakarissal
Dombí8váas kefl n'ú!eles a \]l.llell'ili\ 25 m'
'ól
Rcfomélcthód' +tÍeíd A lcmészelgyógyisz!1
14.
i
bjot.!f
és2 növiiyvédói
15.
kijmyezctbaÍarl apita)knck
szovctsó8bcl a tcünas2.llcl ó.
Á radimktív sz.nnycződés
clvci' m('ds7.rci. i.ínyZ,tli
1, a7
dnBy(j8yító vclc'nón!csbcn ellenáll(' 7óldsé.ef il:]kkal dr' Tó(l' l-ászló Ho 1i vi ce 19. Környezetkiméló éne.gial'orrás
9.
Galambosi Bcrtdl1n''
szenléletú kerlé\z vagyok 20.
és egyéb, emberre
'dr I'év.i
vcszél!cs
