2. A török bíró oklevelétől az emléktábláig és az idegenforgalomig
2008. május 31. Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere és Talabér Márta, a Megyei Közgyűlés alelnöke az emléktábla felavatásakor
A probléma felvetése 1995-ben Alsóörs monográfiájának megírásakor a Mórocza család levéltárában kutatva a kezembe került néhány oklevél, amelyekben török szavak voltak: „ispaije delii Rama”. Kiderült, hogy a faluban a 16–17. században a kettős – magyar és török részre való – adóztatás idejében két bíró, magyar és török bíró működött. Írásbeliségük során a török földesurat és a magyar földesurat is belefoglalták okleveleikbe.
A török bíró oklevelét olvasva, olyan érzésem támadt, hogy szembejött velem a történelem… A történetet megírtam a monográfiában, feltételezve, hogy a falubeli híres épületnek, a Török háznak a neve kapcsolatban áll a török bíróság intézményével. (A népi magyarázat szerint a ház neve a „turbános” kéményéből ered, azonban a művészettörténet szerint a „turbán” nem más, mint egy barokk kori hagyma alakú kéményzáródás.) Tíz évvel később némi szerencsével sikerült visszavezetnem a tulajdonosi láncolatot a 16. század elejéig, a Prépost családig. A ház a 15. század végén épülhetett. Sokáig a legrégebbi épen fennmaradt magyarországi kisnemesi kúriának tartották. A Török ház és a török bíróság jelentőségét egy tanulmányomban nyolc pontban foglaltam össze: „1. Kisebbfajta csoda, hogy a középkorból majdnem épen fennmaradhatott egy ház, legrégebbi kisnemesi kúriánk ezen a török járta vidéken. 2. A háznak az építészet- és művészettörténeti értékeken túl az is jelentőséget ad, hogy az építés anyagát, technikáját, az alaprajzot és a felépítést tekintve változatlanul fennmaradt a 18−19. századi borospincékben. 3. A magyar és török részre való kettős adóztatást, – amely a hódoltságban élő magyarság megmaradásában és a török hódítók leküzdésében is szerepet játszott –, Salamon Ferenc, a török kor 19. századi kutatója világtörténeti kuriózumnak nevezte.
4. A kettős adóztatás miatt jött létre – a nép találékonysága folytán – a magyar és török bíróság tisztsége Alsóörsön, ami ugyan másutt is létezett, de nem túlságosan sok helyen. 5. Egy levéltáros számára az is csoda, hogy a török bíróságot viselő egyik alsóörsi családnak, a Móroczáknak fennmaradt a levéltáruk, amelyben négy török bírót lehetett találni. 6. A Kálmán, Prépost, Mórocza nevű török bírók okleveleket adtak ki, megőrizve az írásbeliség folyamatosságát ezen a vidéken az egyházi intézmények pusztulása ellenére is. A török bírók által kiadott és a török földesúrra hivatkozó oklevelek ritkaságszámba mennek a magyar hivatali írásbeliség történetében. 7. A török bírók közül az egyik család, a Prépostok a középkori eredetű, később török háznak vagy török adószedő házának nevezett kisnemesi kúriában laktak, ami közvetlen magyarázatot ad a ház elnevezésének eredetére. 8. Az alsóörsi családok közül a Prépostok az egyetlenek, akik a levéltári források alapján a ház építtetői lehettek.” A kiadvány megjelenése után megtudtam, hogy Török ház ismert Szigetvár, Zombor és Szeged történetéből. Utóbbit elbontották. A projekt Mivel a monográfiában leírtak kevés visszhangot váltottak ki, lépéseket tettem a kutatási eredményeim megismertetésére. — Cikket írtam a helyi újságba, a Halászbokorba, amelyben felhívtam a figyelmet arra, hogy a község híres és a
turisták által sűrűn látogatott épülete még az eddigieknél is nagyobb figyelmet érdemelne. — Megkerestem az MTA Történettudományi Intézetét, ahol Hegyi Klára segített a török földesúr nevének megfejtésével (Rama = Abdurrahman Szefer) és egy török összeírás lefordításával. — Sok segítséget kaptam H. Csukás Györgyitől is (MTA Néprajzi Kutatóintézet), aki saját kutatásaival megerősítette: a ház tulajdonosa valóban a Prépost család volt. — Ezután kiadtam egy 32 oldalas tanulmányt „Az alsóörsi török ház, a török bíróság és a Prépost család története” címmel. (Ezzel útjára indítottam a Balaton-felvidék művelődéstörténeti értékeit ismertető kiadványsorozatomat, az LA Könyvtárt.) — Levéltári kiállításon a látogatók megismerhették a Török ház, a török bíróság és a Prépost család történetét. — Felvettem a kapcsolatot Dávid Géza professzorral, az ELTE Török tanszékének vezetőjével, a Török-Magyar Baráti Társaság elnökével, aki a kiadványom alapján elfogadhatónak találta a török bíróság tényét. — Alsóörs község önkormányzatánál kezdeményeztem, hogy a mára elavult szövegű emléktábla helyett állítsanak egy újat, maradandóbbat a Török ház és a török bíróság emlékére. Ez viszonylag gyorsan, a javaslattételtől számítva két év alatt megvalósult. 2008. május 31-én Hebling Zsolt, Alsóörs polgármestere és Talabér Márta, a Megyei Közgyűlés alelnöke felavatta az emléktáblát. (Magam is koszorúzhattam, eközben vettem észre, hogy a kezemben tartom az alsóörsi magyar és török bíró 1557. évi oklevelét, amelyek azok adtak
ki, akiknek az emléktábláját éppen koszorúzzuk.) Ez alkalommal kis kiállítást is rendeztünk két tárlóban a Török házban. — A kiadványt széles körben terjesztettem, így a kollégákon kívül az alsóörsi képviselők és az általános iskola pedagógusai, 8. osztályos tanulói is kaptak belőle. — A kiadványt lefordíttattam német nyelvre, amelyet a magyar nyelvű kiadvánnyal együtt a Török háznál terjesztenek az idegenforgalmi szezonban. — Rövid tanulmányt tettem közzé a Levéltári Szemlében és a Comitatus c. folyóiratokban azzal a céllal is, hogy esetleg előkerülhet még valahol a török bíróság intézménye. (Én eddig Alsóörsön kívül csak Nemesgörzsönyben találtam adatot a török bíróságra.) — Rövid cikk jelent meg a kiadványomról, hosszabb az emléktábla avatásról a Naplóban. Felkerült az esemény a megyei önkormányzat honlapjára is. Interjút sugárzott az eseményről az Öböl TV. Tanulságok Levéltárosi szempontból ritkaságnak számítanak az alsóörsi magyar és török bírók által kiadott oklevelek, amelyekben a magyar és a török földesúr is benne van. Nagy szerencsének köszönhető, hogy ezek az oklevelek ‒ egy családi levéltárban ‒ fennmaradtak. Egy új kutatási eredményt, amelyet ráadásul nem is egyszerű megértetni, nem könnyű megismertetni, elfogadtatni a közvéleménnyel és a szakmával, de a kiadványt vásárolják, a Török házat sűrűn látogatják, az emléktábla áll.
Mintha még mindig élne egy előítélet: ha egy kis faluban történik valami, az kevésbé fontos, mint ami a „nagyfaluban” történik. Megítélésem szerint a török bíróság intézményének sok köze van a nemzeti önismeretünkhöz is. „mintha hiteltelenné válna az utóbbi években néha könynyen kimondott szentencia: „a magyar nép hagyományosan rossz adózó”. Mintha pont az ellenkezője lenne igaz: a nép a rendkívüli körülmények között is teljesítette adókötelezettségét. S az sem mellékes, hogy Bach-huszárok, labancok, párttitkárok különös sora kibővül a török bíróval; csupa olyan tisztség, hivatal, pártállás, amely amiatt jött létre, hogy az ország területén megjelent egy-egy hódító nagyhatalom. Mindenesetre közülük a legnehezebb feladatot a török bírók vállalták, kockára téve vagyonukat, néha életüket is, hogy a nép túlélhesse a nehéz időket.” Publikációk, a Török ház sajtója 1. Alsórs története. Szerk. Lichtneckert A. Veszprém, 1996. 2. Lichtneckert András. Egy világtörténeti kuriózum: az alsóörsi török bíróság története. Halászbokor. XVI. évf. (2006) 6. sz. 1−2. 3. www.vendégváró.hu honlap 4. Lichtneckert András. Az alsóörsi török ház, a török bíróság és a Prépost család története. www.alsoors.hu honlapon. 5. Lichtneckert András: Az alsóörsi török ház, a török bíróság és a Prépost család története. Veszprém, 2006. (LA Könyvtár 1.) – Utánnyomás 2008.
6. A Török-ház története. Napló. 62. évf. 201. sz. 2006. augusztus 28. 7. Lichtneckert András: Az ezredfordulós község- és várostörténeti monográfiákról. Veszprém, 2006. (LA Könyvtár 3.) 8. Lichtneckert András: Az alsóörsi török ház és a török bíróság a Mórocza család irataiban. Levéltári Szemle. LVI. évf. (2006) 4. sz. 11−16. 9. Lichtneckert András: Az alsóörsi török ház és a török bíróság. I. Comitatus. XVI. évf. (2006. október) 10. sz. 21−24. 10. Lichtneckert András: Az alsóörsi török ház és a török bíróság. II. Comitatus. XVII. évf. (2007) 5. sz. 11. András Lichtneckert: Die Geschichte des türkischen Hauses, des türkischen Gerichtes und der Familie Prépost von Alsóörs. Fordította V. Szabó László. Balatonfüred, 2008. 32 p. (LA Bibliothek 6.) 12. A Török-ház története. (Röviden) Napló. 64. évf. 121. sz. 2008. május 26. 13. Kellei György: A Török ház titka. Napló. 64. évf. 128. sz. 2008. június 3. 14. Öböl TV Híradója. Interjú az alsóörsi Török-házról és kiállításról. 2008. június 3. 15. Egyházközség – község – közbirtokosság – hegyközség. Balatonfüred és vidékének 1848 előtti önkormányzata. Füredi História. VIII. (2008)
