Ajkai Magyar - Finn Baráti Egyesület Alapszabály /egységes szerkezetben./ 1. Az egyesület neve, székhelye 1.1 Az egyesület neve: Ajkai Magyar - Finn Baráti Egyesület 1.2. Rövidített megnevezése: AMAFI - BE 1.3. Székhelye: 8400 Ajka, Szabadság tér 13. 1.4. Levélcím: 8400 Ajka, Szabadság tér 13. 1.5. Működési területe: Európa, azon belül elsősorban Magyarország 1.6. Az alapítás ideje: 2009. január 05. 1.7. A jogi személy első és célszerűen az aktuális vezető tisztségviselője: Elnök: Rédling Nikoletta Lakcíme: 8400 Ajka, Tűzoltó u. 20. V./20. 2. Az egyesület 2.1. Az egyesület fogalma Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. 2. 2. Az Ajkai Magyar - Finn Baráti Egyesület az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV Ectv. alapján jött létre. 2. 3. Az Ajkai Magyar - Finn Baráti Egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. 2. 4. Az egyesület gazdasági tevékenységeket nem szolgál. 2. 5. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. 2. 6. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, hanem a közhasznú tevékenységére fordítja, a tagok részére nyereséget nem juttathat. 2. 7. Az egyesület alapszabálya az egyesület valamely szervezeti egységét jogi személlyé nyilváníthatja. 2. 8. Létesítése Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. 3. A politikai tevékenység korlátozása 3. 1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak sem anyagi sem másmilyen támogatást nem nyújt. 3. 2. Az egyesület politikailag független, önálló jogi személy. Sem propaganda útján, sem más módon nem szolgál semmilyen politikai érdeket, illetőleg nem törekszik a jogalkotás befolyásolására semmilyen politikai érdek képviseletében. 3. 3. Nem vesz részt, és nem avatkozik bele egyik jelölt oldalán sem olyan politikai kampányban, amelyet a jelölt a közhivatal elnyeréséért folytat. 3. 4. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagilag támogatást nem nyújt. 4. Az egyesület céljai és feladatai
Az egyesület a lakosság közszolgáltatásokkal kapcsolatos ellátását vállalta, olyan tevékenységekkel, amellyel közvetve vagy közvetlenül szolgálja a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítését, melyet a szervezet tagjain kívül más személy számára is hozzáférhetővé tesz. 4. 1. Gazdasági - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. 4. 2. A gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. 4. 3. Az egyesület szorgalmazza, működésével elősegíti Ajka, valamint térsége kulturális és idegenforgalmi megismertetését nemzetközi szinten. 4. 4. Az egyesület közhasznú tevékenysége: szolgáltatásait a tagsággal nem rendelkezők részére is biztosítja. 4. 5. Ösztönzi, támogatja, népszerűsíti, és minden szinten elősegíti a térség nemzetközi kapcsolatainak ápolását - elsősorban Finnországgal, annak Rovaniemi nevű városával - az alábbi területeken: oktatás idegenforgalom ismeretterjesztés környezet - és természetvédelem kulturális tevékenység 4. 6. Részt kíván venni a térség kulturális rendezvényeinek támogatásában, propagálásában, lebonyolításában. 4. 7. Ösztönözni kívánja a nemzetek közi kapcsolatokat, lehetőséget kíván biztosítani a térség lakosainak a nemzetközi lehetőségek megismerésében. Kiemelt feladatának tekinti segíteni a fiatalok baráti kapcsolatainak ápolását finnországi barátaival. 4. 8. Az előzőekben megjelölt tevékenységeket az egyesület, mint közhasznú tevékenységet végzi. 5. Az egyesület tagjai Szervezetünk esetében több tagból álló döntést hozó szerv: A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nem nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. 5. 1. A tagok felvételének és nyilvántartásának ügyében az elnökség intézkedik. Az egyesület tagja lehet bármely magyar és nem magyar állampolgár, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, az egyesület alapszabályát elfogadja, magára kötelezőnek tartja, az ebben foglalt kötelezettségeknek eleget tesz, az egyesület tevékenységét erkölcsileg, valamint anyagilag - tagdíj fizetésével - támogatja, és mindezt írásos belépési nyilatkozattal megerősíti, melyet az elnök aláírásával jóváhagy. 5. 2. Az egyesület az alábbi tagsági formákat ismeri el 5. 2. 1. Alapító tag: aki az egyesület alapításában részt vett és tagságát az egyesület alapításától folyamatosan fenntartotta. 5. 2. 2. Aktív tag: az a magyar vagy külföldi természetes személy lehet, aki az egyesületbe történő felvételét írásban kéri, és azt az elnökség egyhangúlag elfogadja. Az aktív tag legalább évi 3 alkalommal részt vesz az egyesület munkájában. A fenti tagsági formák az egyesület rendes tagságát képzik. 5. 2. 3. Pártoló tag: Az egyesület pártoló tagjai lehetnek olyan jogi és természetes személyek, akik az egyesület tevékenységében aktívan részt venni nem tudnak, vagy nem kívánnak, de annak céljaival azonosulnak. A pártoló tagság feltétele a tagdíj befizetése. 5. 2. 4. Tiszteletbeli tag: Az a magyar, vagy külföldi állampolgár, akinek az elnökség ezt a címet adományozza. A tiszteletbeli tag a tagdíj fizetése alól mentesül.
5. 4. Az egyesülethez csatlakozhat bármely magánszemély, társadalmi szervezet, vagy más közösség, amely vállalja az egyesülethez tartozással járó kötelezettségeket és megfizeti az éves tagdíjat. 5. 5. Az egyesület jogi személy tagja lehet mindazon jogi személyként működő intézmény, gazdálkodó és egyéb szervezet, amely tagdíjának, vagy természetbeni támogatásának - amely lehet az egyesület működéséhez szükséges eszközök térítésmentes biztosítása is - mértékét belépéskor együttműködési megállapodásban vállalja. 6. A tagsági viszony 6. 1. A tagsági viszony keletkezése 6. 1. 1. Az egyesületbe való be - és kilépés önkéntes. 6. 1. 2. Az egyesületi tagság írásbeli felvétellel keletkezik, melyet a tagfelvételt kérőnek az elnökség felé kell benyújtania. 6.1.2.1. A tagfelvételi kérelmet elutasító döntés esetén az elnökség köteles írásban megindokolni azt. A tagfelvételt elutasító döntés ellen a tagjelölt írásban a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért, a döntésről szóló határozat kézhezvételét követő tizenöt (15) napon belül.
6. 2. A tagsági viszony megszűnése 6. 2. 1. Az egyesületi tagság írásbeli kilépéssel szűnik meg. 6. 2. 2. Az egyesületi tagság megszűnik A tag halála esetén törléssel. A tag kilépési szándékának írásbeli kinyilvánításával. Törléssel: az egyesület elnöksége törölheti azt a tagot névsorából, akinek egy évi tagdíjhátraléka van és azt írásbeli felszólítás után 30 nappal sem egyenlíti ki. A tag kizárásával, amennyiben a tag nem tartja be az alapszabály rendelkezéseit. A jogi személyek tagságának megszüntetésére az együttműködési megállapodásban foglaltak az irányadóak. Az egyesület tagjairól, pártoló tagjairól és a jogi személy tagokról nyilvántartást vezet. 6. 3. A pártoló tagság 5. 1. 3. pontban foglaltak figyelembevételével szintén írásbeli felvétellel keletkezik, és írásbeli kilépéssel szűnik meg. 6. 4. A kizárás rendje Az Alapszabály rendelkezéseinek be nem tartása miatt a tag kizárására az egyesület bármely tagja tehet javaslatot az elnöknek, illetve ilyen javaslatot maga az elnök is tehet az elnökségnek. A javaslatot írásban kell benyújtani. A kizárásra irányuló javaslatot az elnök ismerteti a soron következő első elnökségi ülésen. Az ülésre meg kell hívni a kizárási javaslattal érintett tagot és a javaslattevőt (továbbiakban: érintettek). Az elnökség az érintettek nyilatkozatának ismeretében egyszerű szótöbbséggel határoz a kizárásról, vagy a javaslat elutasításáról, határozatát az ülésétől számított három napon belül írásban közli az érintettekkel. Az érintettek a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül az elnök útján a közgyűléshez fellebbezhetnek, amely a fellebbezésről a soron következő ülésén egyszerű szótöbbséggel dönt, és az elnökség határozatát hatályában fenntartja vagy megváltoztatja. A közgyűlés határozatát az elnök a közgyűléstől számított három napon belül írásban közli az érintettekkel. 6. 5. A tagok jogai Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. Részt vehetnek az egyesület valamennyi nyilvános rendezvényén.
Részt vehetnek az egyesület adott feladatra létrehozott munkacsoportjainak tevékenységében, programjaiban. Részt vehetnek az egyesület közgyűlésén. Tisztségre választhatóak. Használhatják az egyesület ingó - és ingatlan vagyontárgyait az erre vonatkozó, az elnökség által kidolgozott külön szabályoknak megfelelően. Az alapszabály által meghatározott módon élhetnek szavazati jogukkal. Véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek az egyesületet érintő bármely kérdésben, indítványozhatják az egyesület jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatának megsemmisítését. 6. 6. A rendes tagok kötelezettségei Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Programjavaslatokkal szolgálni és azok szervezésében aktívan részt venni, a programok lebonyolításában való segítségnyújtás, továbbá köteles az éves tagdíj megfizetésére. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. Betartják az egyesület alapszabályát és más szabályzatait, az egyesületi tagsághoz méltó magatartást tanúsítanak. Az egyesület célkitűzéseinek megvalósításában és tevékenységében aktívan részt vesznek, vállalt kötelezettségeiket teljesítik. Legkésőbb tárgyév június 30. - ig befizetik az éves tagdíjat. A használatukban lévő ingó és ingatlan vagyontárgyakért erkölcsi és anyagi felelősséggel tartoznak. 6. 7. A pártoló tag jogai Használhatja az egyesület tulajdonát képező létesítményeket, eszközöket. Javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban. Részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben. Részt vehet az egyesület közgyűlésén, Szavazati joggal nem rendelkezik. 6. 8. A pártoló tag kötelességei Az alapszabály betartása. Az egyesület célkitűzéseinek anyagi és erkölcsi támogatása. Betartja az egyesület alapszabályát és más szabályzatait, Az egyesületi tagsághoz méltó magatartást tanúsít. 6. 9. Az egyesület jogi személy tag jogai Az egyesülettel kötött megállapodás alapján használhatja az egyesület tulajdonát képező eszközöket, Jogi személy tagként csatlakozó intézmény, gazdálkodó vagy egyéb szervezet dolgozói részt vehetnek az egyesület eseményein, használhatják az egyesület által igénybe vett létesítményeket és eszközöket. 6. 10. Az egyesület jogi személy tagjának kötelességei Az alapszabály betartása, Az egyesület céljainak erkölcsi, természetbeni és anyagi támogatása a megállapodásban vállaltak szerint. 7. Az egyesület vezető testületei Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés jogosult minden, az egyesületet érintő kérdésben dönteni. 7. 1. A közgyűlés
Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A szavazati jogot csak személyes jelenlét esetén lehet gyakorolni. 7. 2. A közgyűlés hatásköre Az alapszabály módosítása; Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; A vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; Az éves költségvetés elfogadása; Az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; A választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és a végelszámoló kijelölése. 7. 3. A közgyűlés összehívásának szabályai Az ülésezés gyakorisága: évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet. Évente egyszer az elnök hívja össze, a közgyűlés időpontját megelőzően legalább 15 nappal írásban, a napirendi pontok megjelölésével. Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. Közgyűlést kell összehívni a tagok egyharmadának az ok és cél megjelölése mellett történő kívánságára, vagy ha azt a bíróság elrendeli. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 30 napon belüli időpontra kell összehívni. A tagokat az eredeti közgyűlési meghívóban kell tájékoztatni a megismételt közgyűlés időpontjáról, változatlan napirendjéről és arról, hogy a megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. 7. 4. A közgyűlés helyének meghatározásának szabályai, az ülések összehívásának rendje A közgyűlés helyszínéről az egyesület elnöke dönt. 7. 5. A közgyűlési meghívó tartalmának szabályai A közgyűlést az elnök hívja össze. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időpontját, helyszínét, napirendi pontjait, határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlés időpontját, helyét, változatlan napirendjét, azt, hogy a megismételt közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, továbbá elérhetőségeket információkérés esetére. A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell A jogi személy nevét és székhelyét; Az ülés idejének és helyszínének megjelölését; Az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 7. 6. A napirendnek szabályai A közgyűlés csak a szabályszerűen megküldött meghívóban megjelölt napirend tekintetében hozhat határozatot. A közgyűlés a határozatait a jelen levő tagok alapján számított egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A határozatképességet nemcsak a közgyűlés megnyitásakor, hanem minden egyes napirend megvitatását megelőzően is ismételten ellenőrizni kell. 7. 7. A közgyűlés lebonyolításának szabályai A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagok, az ügyvezetés és a könyvelő vehet részt. 7. 8. A közgyűlés tisztségviselői megválasztásának szabályai A tisztségviselők (levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, két fő jegyzőkönyv hitelesítő tanú) megválasztása nyílt szavazással történik a közgyűlés megkezdésekor. A tisztségviselők megválasztásához egyszerű szótöbbség szükséges. 7. 9. A jegyzőkönyvvezetésnek szabályai A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A közgyűlés jegyzőkönyvének vezetéséről nyílt szavazással a tagok döntenek. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelentek névsorát, a közgyűlés lefolyásának lényeges mozzanatait, a napirendi pontokat és az indítványokkal kapcsolatos határozatokat, valamint hozzászólásokat, a döntést támogatók és ellenzők arányát. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint kettő tag aláírásával kell hitelesíteni. 7. 10. A határozatok kihirdetésének szabályai Költségkímélés szempontjából a tagok határozata szerinti Határozati kivonatok az egyesület elnökénél, az egyesület székhelyén megtekinthetők, melyet a megtekintők aláírásukkal igazolnak. 7. 11. Határozathozatal A közgyűlés döntéseit általában egyszerű többséggel hozza, de a jelenlévő tagok szavazatainak háromnegyedes szótöbbsége szükséges az alábbiak eldöntéséhez: Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 7. 11. 1. A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a közgyűlést levezető elnök ismételt szavazást rendel el, újabb szavazategyenlőség esetén a közgyűlés határozatképtelennek minősül.
7. 11. 2. Ha a közgyűlés határozatképtelen egy adott témában, a közgyűlést előkészítés után újból össze kell hívni. Az így összehívott közgyűlés az adott témában a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. 7. 11. 3. Az elnök köteles titkos szavazást elrendelni, ha azt a jelenlévők legalább 10%-a kéri. 7. 12. A közgyűlés döntéseiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. Felelős: az elnök. 7. 13. A határozathozatallal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok 7. 13. 1. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. 7. 13. 2. A szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó - és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt. 7. 13. 3. Az Ajkai Magyar - Finn Baráti Egyesület a jelen Alapszabályban rendelkezik a.) Határozatok tárának vezetéséről, melyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye is megállapítható. /Exel táblázatban/ b.) a döntéseknek az érintettekkel való közlési és a döntések nyilvánosságra hozatali módját, /7.10. pont/ c.) a szervezet működése során keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, mely iratok az egyesület székhelyén (8400 Ajka, Szabadság tér 13.) vannak tárolva. d.) A szervezet működésének, szolgáltatása igénybevételének módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról. /8.-9.-es pontok/ 8. Az egyesület szervei 8. 1. Az elnökség tagjai az elnök, az elnökhelyettes és a titkár. Elnök: Rédling Nikoletta Lakcíme: 8400 Ajka, Tűzoltó u. 20. V./20. Elnök helyettes: Jusztin Jánosné Lakcíme: 8400 Ajka, Szabadság tér 4./a. Titkár: Czingler Sándorné Lakcíme: 8400 Ajka, Ifjúság u. 1./c. A 3 tagú elnökség az egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik az egyesület folyamatos működéséről és végrehajtja a közgyűlés határozatait. Tagjait a közgyűlés választja meg az egyesület rendes tagjai közül az alapszabályban foglalt feltételekkel. A választott vezetők csak 18 év feletti magyar állampolgárok lehetnek. Tisztújító közgyűlést 3 évente kell tartani. 8. 2. Az elnökség feladata Az egyesület napi ügyeinek vitele. Az alapszabály módosításainak közgyűlés elé terjesztése. A beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése. Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása. Az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése. Részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre. Az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése. Az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele. Tag felvételéről való döntés. Az egyesületi munka irányítása, az alapszabálynak, a közgyűlés határozatainak és az egyesület célkitűzéseinek megfelelően. 8. 2. 1. Az elnökség kizárólagos feladat - és hatásköre, valamint jogai: Az elnökség jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés, vagy más szervezeti egység hatáskörébe. Az egyesület tevékenységének irányítása, a közgyűlés előkészítése. Az elnökségi tag felelős az elnökségi határozatokért, kivéve, ha ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta és azt maradandóan kinyilvánította. Az alapszabályban és a közgyűlés határozataiban foglaltak végrehajtásáról való gondoskodás. Munkaügyi, a pénzügyi, a fegyelmi, szervezeti és működési szabályzat, valamint az ügyrend jóváhagyása. Programok, kampányok, akciók, más szervezetekkel történő együttműködés, szövetségbe tömörülés jóváhagyása. Alapítvány létrehozása. Döntés gazdasági társaságban való részvételről.
Az egyesület nemzetközi munkájának szervezése és irányítása. Az éves program ütemezésének, valamint, az egyesület költségvetésének kidolgozása. Az egyesületi költségvetés évközi módosítása. Kizárólag az elnökség tagjainak joga, hogy az állami, társadalmi és gazdasági szervezetekkel megállapodásokat és szerződéseket kössenek. Munkáltatói jogkör gyakorlása. Az egyesületet megillető egyetértési és véleményezési jogok gyakorlása. Tagok felvétele Az elnökség tagjai önálló döntési joggal ellátják az alapszabály és az elnökség által hatáskörükbe utalt feladatokat, munkájukról rendszeresen tájékoztatják az elnökséget. Az elnökség tagjai jogosultak az egyesület összes irataiba betekinteni. Az elnökség tagjai jogosultak és kötelesek az egyesület tevékenységét figyelemmel kísérni, azzal kapcsolatban javaslataikat, észrevételeiket az elnökség elé terjeszteni. 8. 2. 3. Az elnökség működése Szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja üléseit. Az ülések jegyzőkönyvének vezetéséről az elnökhelyettes gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelentek névsorát, az elnökségi ülés lefolyásának lényeges mozzanatait, a napirendi pontokat és az indítványokkal kapcsolatos határozatokat, valamint hozzászólásokat, a döntést támogatók és ellenzők arányát. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírásával kell hitelesíteni. Az ülésekről készült jegyzőkönyvet a tagság részére nyilvánosak, abba előzetes időpont egyeztetés után betekinthetnek, erről a titkár gondoskodik. Az üléseket az elnök hívja össze, de a cél megjelölésével annak összehívását az elnökség bármely 3 tagja kezdeményezheti, de időpontját köteles az elnökkel egyeztetni. Az elnökség valamennyi tagját a napirend megjelölésével, legalább az ülés előtt 15 nappal értesíteni kell. Az elnökséget össze kell hívni ha azt az elnökség bármely tagja kér. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon legalább két elnökségi tag jelen van. Az ülésre a napirendi pontokra figyelemmel más személyek is meghívhatók tanácskozási joggal. Személyi kérdésekben az elnökség dönthet titkos szavazás elrendeléséről. 8. 3. Az elnök feladata és hatásköre Az egyesület szervezési és igazgatási ügyeinek irányítója. Éves beszámolók elkészítése egyeztetve a vezetőséggel. Az éves költségvetés elkészítése egyeztetve a vezetőséggel, és annak a közgyűlés elé terjesztése. Szerződések megkötésénél kötelezettségeket vállalhat, és egyes jogköreit átruházhatja az alábbiak alapján: Az egyesületet az elnök képviseli a hatóságok és más társadalmi szervek előtt. Az elnök távolléte, akadályoztatása, esetén az elnökhelyettesre száll át a képviseleti jog. Együttes akadályoztatásuk esetén az elnök írásbeli meghatalmazása alapján az elnökségi tag, vagy a gazdasági vezető jogosult a képviseletre. Ezen szabályok érvényesek az egyesület nevében történő kötelezettség - vállalásra is 500 ezer forint értékhatárig. Az 500 ezer forint feletti kötelezettségek vállalása az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az utalványozás joga az elnököt és az elnökhelyettest illeti meg. Önállóan jegyzi az egyesületet. Felel az egyesület alapszabály szerinti működéséért. Összehívja a közgyűlést és az elnökségi üléseket, javaslatot tesz a napirendi pontokra, az üléseken elnököl. Szervezi és ellenőrzi a tisztségviselők munkáját, a határozatok végrehajtását, intézkedéseiről folyamatosan tájékoztatja az elnökséget. Az elnökség ülései közt eljár annak nevében, dönt minden olyan kérdésről, amelyet az alapszabály nem utal más hatáskörébe, a fentiekről a soros ülésen az elnökségnek beszámolni köteles. A közgyűlés és az elnökség által hozott azon határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a
döntés meghozatalától számított 8 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldi. Együttműködik az illetékes állami és társadalmi szervekkel. Munkáltatói jogokat gyakorol, felelős az egyesület kiadványaiért. A közgyűlés és az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezeti, mely nyilvántartásból megállapítható a döntések tartalma, időpontja, és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Munkájáról a közgyűlésnek tartozik beszámolással. A közgyűlés összehívása (A tagság és az egyesület szerveinek értesítése) Az általa összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása Az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése 8. 3. 1. Az elnöki tisztség megszűnése Halál esetén. Ha a 3 évre szóló megbízatás lejárta utáni tisztújító közgyűlésen a tagság nem választja újra. Ha az elnök lemond. 8. 4. Az elnökhelyettes feladat és hatásköre Az elnök távollétében, annak akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és hatáskörrel helyettesíti az elnököt. Az elnök megbízásai alapján teljes jogkörrel és hatáskörrel ellátja az elnöki feladatokat és képviseli az egyesületet. Segítséget nyújt az elnöknek feladatai ellátásában, eljár az egyesület ügyeiben. Gondoskodik a közgyűlés és az ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről. 8. 4. 1. Az elnökhelyettesi tisztség megszűnése Halál esetén. Ha a 3 évre szóló megbízatás lejárta utáni tisztújító közgyűlésen a tagság nem választja újra. Ha az elnökhelyettes lemond. 8. 5. A titkár feladata és hatásköre Segítséget nyújt az elnöknek feladatai ellátásában, eljár az egyesület gazdasági ügyeiben. Folyamatosan tájékozódik az érvényben lévő jogszabályokról A tagság nyilvántartása. 8. 5. 1. A titkári tisztség megszűnése Halál esetén. Ha a 3 évre szóló megbízatás lejárta utáni tisztújító közgyűlésen a tagság nem választja újra. Ha a titkár lemond. 9. Az egyesület gazdálkodása 9. 1. Az egyesület éves költségvetés alapján, az egyesületekre vonatkozó pénzügyi előírásokban és az egyesület pénzügyi szabályzatában foglaltaknak megfelelően gazdálkodik. A költségvetés elkészítése az elnökség feladata. Az egyesület - az alapszabály szerinti célok megvalósításának gazdasági támogatása érdekében, csak másodlagosan - vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel. 9. 2. Az egyesület vagyona a bevételeiből, a rendelkezésére álló ingatlanokból, ingóságokból és a pénz- valamint egyéb eszközökből áll.
9. 3. Az egyesület bevételei, vagyonának forrásai - Tagdíj. - Pályázatokon elnyert összegek, az állami költségvetés esetleges támogatása. - Szakmai tevékenységének jövedelme. - Az egyesület vagyonának hozadéka, vállalkozások adózott nyereségei. - Jogi és magánszemélyek felajánlásai, hozzájárulásai. - Vállalkozási tevékenység bevételei. - Egyéb befizetések és bevételek. - Adományok. 9. 7. Az egyesület kiadásai Az egyesület tevékenysége érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások). Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, útiköltségek, kiadások). A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások). Tárgyi eszközök beszerzése, beruházások költségei az elnökség előzetes jóváhagyásával. Egyéb kiadások az ügyrendben és a pénzügyi szabályzatban foglaltak szerint. Vállalkozási tevékenység kiadásai. 9. 8. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület tagjai - a tagdíj fizetésen túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 9. 9. Az egyesületre vonatkozó számviteli nyilvántartás szabályozása Az Egyesület számviteli nyilvántartásait a Számviteli törvény által meghatározott könyvvezetési szabályok, valamint a Számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000.(XII.19.) Kormányrendelet szerint kell vezetni. Az Egyesület egyszeres könyvvitel szerint vezeti a nyilvántartásait, ezért a gazdasági eseményeket, a vagyonban bekövetkező változásokat a pénzmozgással egyidejűleg, annak bekövetkeztekor tartja nyilván. Azaz a bevételeket a beérkezéssel, a kiadásokat a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg kell a könyvekben rögzíteni. A pénzmozgást nem jelentő tételeket külön nyilvántartásban kell rögzíteni és a beszámoló készítésekor ezekből kell számba venni. A könyvelésnek ebben az esetben is zártnak, valóságnak megfelelőnek és folyamatosnak kell lenni. A könyvvezetés naplófőkönyvben történik. Az Egyesület könyvelését regisztrált mérleg képes könyvelő végzi. 10. Vegyes rendelkezések 10. 1. Az egyesület működését és szervezeti felépítését érintő, az alapszabályban részletesen nem szabályozott alapvető kérdéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatban (SZMSZ) kell meghatározni, amelynek tartalma nem lehet ellentétes az alapszabállyal. 10. 2. Az egyesület elnöke köteles a határozatok könyvét vezetni, melyből a vezető szerv döntéseinek tárgya és tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenőrzők, tartózkodók számaránya megállapítható. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba, mindenki betekinthet, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik. A betekintést az elnöktől kell kérni. A közhasznú tevékenység, szolgáltatás igénybevételét az elnöknél kell kezdeményezni. 10. 3. Az egyesület elnöke a képviseleti és az aláírási jogot önállóan gyakorolja. Az egyesület működési iratai, beszámolói, szolgáltatások igénybevételei az egyesület székhelyén bárki számára hozzáférhetőek. 11. Az egyesület megszűnése 11.1. Ha feloszlását a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel kimondja.
Az egyesület megszűnésének bírósági megállapításával. Ha más egyesülettel egyesül. Az egyesület bírósági feloszlatásával. 11. 2. Jogutódlással történő megszűnés Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy 11. 3. A jogutód nélküli megszűnés (1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. (2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. (3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért. 11. 4. A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet fennmaradt pénzbeli vagyona, a létesítő okirat eltérő rendelkezése, valamint - alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg, amelyet a 73. § (2) bekezdés a) pontja alapján kijelölt szerv kezel. A vagyon felhasználására vonatkozó adatokat a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni. (2) A civil szervezet végelszámolása, illetve felszámolási eljárása befejeztével - a (3) és (4) bekezdésekben meghatározott vagyonelemek kivételével - a jogutód nélkül megszűnt civil szervezet létesítő okirat vagy jogszabály eltérő rendelkezése, illetve - alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt nem pénzbeli vagyonáról a végelszámoló, illetve a felszámoló kimutatást készít, amelyet megküld a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa részére. A Tanács az (5) bekezdés szerinti eljárásban gondoskodik a nem pénzben rendelkezésre álló vagyonra vonatkozó pályázati eljárás lefolytatásáról. (3) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, létesítő okirat eltérő rendelkezése, továbbá alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt vagyonából a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti földrészletet a bíróság az állam tulajdonába adja és elrendeli a Nemzeti Földalapot kezelő szerv részére történő átadását. (4) A jogutód nélkül megszűnt civil szervezet, létesítő okirat eltérő rendelkezése, továbbá alapítvány esetében - az alapító eltérő rendelkezése hiányában megmaradt vagyonából a kulturális javakról szóló törvény szerinti gyűjteményt, művészeti alkotást, műkincset és egyéb műtárgyat a bíróság az állam tulajdonába adja, és e vagyonelemek az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló által kiírt pályázattal, ellenérték nélkül, közgyűjtemény vagyonkezelésébe kerülnek. (5) A (2) bekezdés szerinti nem pénzbeli vagyont a bíróság - a végelszámolónak, illetve felszámolónak, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsához tett bejelentését követően, a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa által kijelölt kollégium döntése alapján meghirdetett és elbírált, nyilvános pályázaton nyertes civil szervezet részére történő tulajdonba adásra vonatkozó javaslata figyelembevételével - civil szervezet tulajdonába adja. (6) Ha az (5) bekezdés szerinti eljárás - a végelszámolónak, illetve a felszámolónak a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsához tett bejelentésétől számított - 6 hónapon belül nem vezet
eredményre, a bíróság - a felszámolónak, illetve a végelszámolónak az (5) bekezdés szerinti eljárás sikertelenségéről tett bejelentését követően - a vagyont az állam tulajdonába adja, az állami tulajdonosi joggyakorló számára történő vagyonátadással összefüggő intézkedéseket a végelszámoló, illetve a felszámoló teszi meg. (7) Az (1)-(5) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni arra az esetre is, ha a szervezet jogutód nélküli megszűnése esetére a létesítő okirat vagy - alapítvány esetében - az alapító rendelkezik a fennmaradó vagyon sorsáról, de az e rendelkezésben kijelölt szervezet a) jogutód nélkül megszűnt b) jogutód nélküli megszüntetését eredményező eljárás van ellene folyamatban, vagy c) a vagyont nem veszi át. 11.5. A jogutód nélküli megszűnés okai A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 12. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén 12. 1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. 12. 2. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható. 13. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 13. 1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg. 13. 2. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. 14. Választott bírósági eljárás kikötése
14. 1. Az egyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá az egyesületi szervek és a tagok egymás közti jogviszonyából eredő jogvitákra állandó vagy eseti választott bíróság eljárását kötheti ki. Záradék: Az Ajkai Magyar - Finn Baráti Egyesület jelen alapszabálya a 2014. július 29. napján 17. 00 órától tartott rendkívüli közgyűlésen került megtárgyalásra és elfogadásra. Kelt: Ajka, 2014. július 30.
____________________________ Rédling Nikoletta elnök ____________________________ Mező Jánosné tanú 1.
____________________________ Nagy Józsefné tanú 2.
