1
HÁZSONGÁRDI TEMETŐ KOLOZSVÁR
/forrás: erdely.ma/
Összeállította: Dittrichné Vajtai Zsuzsánna 2013.
2
A temető neve és múltja A középkori Kolozsváron eleinte a főtéri templom és a várfalak köré temetkeztek. A pestisjárvány idején, 1585. május 11-én határozatot hozott a város száz fős nagytanácsa, hogy a várfalaktól délre fekvő domboldalon, az akkori dinnyeföldeken egy tágas helyet szakasszanak ki temetőnek, ahova „mind szegény és gazdag ember válogatás nélkül temetkezzék”. A telket sövénykerítéssel övezték, faragott kapuval is ellátták. Ez év nyarától a város lakossága – tekintet nélkül felekezeti hovatartozására , nemzetiségére – ide temetkezett. Mivel a domboldalt Házsongárdnak nevezték, a városi „köztemetőt” századunk elejétől kezdték ezzel a névvel illetni. Maga a név vagy egy itteni nagybirtokos nevéből /Hasinschart/, vagy a német Hasengarten /Nyulaskert/, Haselgarten /Mogyorókert/ összetételekből alakulhatott ki. Az eredeti kis sírkert a mai halottaskápolna körül lehetett, s a századok folyamán Egyre bővült, főleg dél felé, a domboldal tetejéig. Az 1830-as évekre érte el azt a Felső határt, amely a Brassai Sámuel sírja mögött lehetett. Ösvényei, útjai, ezek közötti parcellái spontánul alakultak ki. 1885-ben próbálták először rendezni a temetőt, számos gazdátlan sírkövet ekkor kiemelték, utóbb átfaragták. A temető fásítása is a múlt század végén kezdődött. Oldalról gyümölcsösök, magánkertek szegélyezték a sírkertet, ezek egy része utóbb a temetőhöz kapcsolódott. Így jött létre nyugat felöl a de Gladi báró által 1739-ben adományozott telken a lutheránus vagy szász temető, kelet felöl az 1840-es években a régi zsidó temető. A három ravatalozó helyiséget tartalmazó halottas kápolnát 1897-ben építették. A 16 hektár területen fekvő régi temetőt az I. világháború idején dél felé kiterjesztették, s ott létesítették a Hősök temetőjét is. Házsongárd a XVII. Század elejétől Kolozsvár lakosságának tükre. Eleinte főleg a német és a magyar pogárok, kézművesek, papok kollégiumi tanárok, diákok térnek ide megpihenni. Miután 1790-ben Kolozsvárra költözik az erdélyi Főkor mányszék, s ennek tisztviselői közt számos nemes és főnemes van, elkezdődik a nemesség betelepítése a városba. A XIX. század első felében jelennek meg dí – szes sírjaik, kriptáik a temetőben. Az 1872-ben megnyitott kolozsvári tudományegyetem sok tudóst vonz ide, úgyhogy a század vége felé már az ő sírjaik is felfeltűnedeznek. . Az I. világháború végéig alig akadt román sír a temetőben, még a hatalomváltozás után is csak lassan, a románság betelepedésével párhuzamosan jelentek meg a román nevek. A II. világégés után az 1960-as évektől válik tervszerűvé a temető „átfestése” elrománosítása. Az 1970-es évek közepén , mikor betelik minden sírhely, ez még hangsúlyozottabbá lesz. Igen nehéz és körülményes a sírok öröklése, átíratása. A megváltatlanul maradt sírokat új temetkezőknek osztják ki. Többszöri kísérlet ellenére, még az 1990-es években sem sikerült hivatalosan elfogadtatni egyetlen műemlék sírlistát sem. /forrás: Kiss Melitta és Pápai Ferenc -A házsongárdi temető/
3
A temetőben nyugvó legismertebb személyek
/forrás: wikipedia.org/ - / franka-egom.ofm.hu/
4 Apáczai Csere János és hitvese Aletta van der Maet
Apáczai Csere János, (Apáca, 1625. június 10. – Kolozsvár, 1659. december 31.), filozófiai és pedagógiai író, a hazai művelődés, tudományosság és nevelésügy úttörője, aki közt szolgáló tevékenységében harmóniát teremtett erdélyi, magyar, európai és egyetemes emberi értékek között.
5
Aranyosrákosi Székely Sándor (Székelykál, 1797. szeptember 13. – Marosszentkirály, 1854. január 27.) magyar író, unitárius püspök
6 Asztalos István (Mikeszásza, 1909. augusztus 28. – Kolozsvár, 1960. március 5.) romániai magyar író, publicista
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szeptember 30. – Debrecen, 1991. január 25.) romániai magyar író, költő, humorista.
7
Balogh Edgár (1906-1996/
(Írói álneve Farkas Lőrinc, szignója: -logh.) szlovákiai, majd romániai magyar publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár, tudományegyetemi rektor.
Nagybarcsai Barcsay Domokos (1848 – 1913.), a főrendiház tagja volt és a szóbeli magyar anekdota irodalom nagy mestere. Korbuly kripta
8
Bardócz Sándor (1817-1892) Minorita szerzetes, aradi vértanuk gyóntatója
Barra Imre (1799-1854) Kolozsvár híres orvosa, a Barra-cseppek feltalálója
9
Bartalis János (1893-1976) főgondnok, a szabad vers erdélyi meghonosítója
Bartók György ( 1845-1907/ Teológus, református püspök
10 báró Bánffí Dezsőné sz. Báró Kemény Mária (1844-1884) „Egy férfi életének költészete, egy család boldogságának középpontja fekszik e sírban”
Bánffy György (1853-1889) Kolozsvár legkedveltebb nótaszerzője
11 (Bánffy)-kripta, iktári gróf –Bánffy emléktáblák – Losonczi gróf Bánffy Miklós (1873-1950) /írói álneve: Kisbán/
Író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter. Az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család tagja.
Bányai Sámuel 1848-49-es honvéd százados és családja síremléke
12 Benczédi Sándor Szobrászművész
(1912-1998)
Berde-kripta, laborfalvi
13 Berde Mária (1889-1949) regényíró, költőnő
Berde Mózsa, laborfalvi (1815-1893) kormánybiztos, alapítványtevő, és országgyűlési képviselő
14 Bethlen Gergely, bethleni gróf (1810-1867) Bem hadsegéde, Garibalbi tábornoka
Bethlen-kripta, bethleni gróf Bethlen
15 Béldi-kripta, uzoni gróf
Bíró Béla (1839-1905) apát kanonok, plébános
16 Részlet Bíró Lajos (1831–1868) „főtanodai tanuló” és Bíró Sándor (1856–?) sírkövéről
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
Bodor Pál, létzfalvi (1773-1828) pomológus, "országos főpénztárnok"
17 Bödöki Mária „Bús emléke Az egyenes lelkü Bödöki Máriának Erd. Fő Korm. Concipista Radnotheai Nagy Sámuel szelid özvegyének. Az öldöklő görcsös nyavalya becses éltének véget vete annak 47. évében…”
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
Bölöni Karkas Sándor (1795-1842) amerikai utazó, útleíró, a reformkori eszmék harcosa
18 Brandt József (1839-1912) sebésztanár, a vaskorona rend lovagja
Brassai Sámuel (1800-1897) enciklopédikus, az utolsó erdélyi polihisztor
19
Bretter György (1932-1977) esztéta, filozófus, kritikus
Buracu, Octavian C. (1932-1995) geológus
20 Debreczeny Márton (1802-1851) eposzíró, bányamérnők,költő
De Gerando Antonina (Párizs, 1845.–Kolozsvár, 1914.) pedagógus, író, műfordító; Brunszvik Teréz, Veress Pálné, Teleki Blanka és Leövey Klára mellett a magyar nevelésügy egyik kiemelkedője.
21 Dima, Gheorge (1847-1925) zeneszerző
Dóczyné Berde Amália (1886-1976) festőművésznő, /Berde Mária testvére/ Kalotaszeg megörökítője, művészeti és néprajzi
író
Berde kripta /forrás: dia.jadox.pim.hu/
22 Donogány-kripta - Donogány Gergely földbirtokos nyughelye
Dózsa Endre (1857-1944) regényíró, alpinista
23 Dsida Jenő - Dsida-sírbolt (1907-1938) Erdélyi magyar költő. Visszatérő témái a hazaszeretet,
szerelem és a halálfélelem.
a mély katolikus vallásosság, a
24 E(csedi) Kovács Gyula (1839-1899) Színművész
Erdő János dr. (1913-1996) unitárius püspök, egyháztörténész
25 Esterházy Miguel, gróf galánthai (1825-1923) "a Sándor-huszárok kapitánya, 48-as honvédtiszt, ARADI fogoly
Éltes Károly (1837-1890) apát kanonok, plébános
26 Faragó Pál Szász (szövérdi) család (188-1970) főmérnök, a sakkvégjáték olimpiai bajnoka 1936
Ferenc-rendi szerzetesek –Tréfán Leonárd (1874-1945) házfőnök, nagyhatású szónok
27
Ferenezy Júlia, harasztkereki (1909-1999) festőművész
Finály Henrik Gaál Gábor (1891-1954) író, esztéta, a Korunk szerkesztője
28 Emilie Flamand (1782–1855) nevelőnő sírköve .
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
Gáll Ernő (1917-2000) filozófia professzor, esszéíró a Korunk főszerkesztője
29 Gladis, Ioannes Fabritius de (1676-1750) császári ezredes, Kolozsvár katonai parancsnoka, a lutheránus sírkert adományozója
Groisz Gusztáv (1811-1874) Kolozsvár főbírája
30 Gyalokay-kripta – Szentgyörgyi és gyalokai Gyalokay család
Gyarmatin Sámuel (1751-1830) orvosprofesszor, a finnugor nyelvészet egyik megalapítója
31 Gyergyai Árpád dr. (1881-1952/ Fül – orr – gégész egyetemi tanár és felesége Szepeslőcsei Enger Kornélia (1891-1977)
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
Gy(ulafehérvári) Szabó Béla (1905-1985) fametsző, grafikusművész
32 Hajós János és felesége sírfelirata: a tízmázsás szép kő jóvoltából, ahogy tervezték is, az alkalom csak nem merül feledésbe – némi csetlő-botló bűbájt ontva, legalább olyan mértékben tudósít versfaragóink 18. századi eszközeinek folklóron inneni-túli állapotáról, mint ama eseményről: ITT NYUGSZIK AZ HAJÓS JÁNOS ÉLTE PÁRJA TYUK KATA S ITT LELKI VÖLEGENYIT VÁRVA HOGY MENNYBE MAGÁHOZ FELVIGYE S BEZÁRJA HOL TÖBBÉ NE VÁRJA VÁLTOZÁSNAK ÁRJA ÁLLJ MEG HÁT VALAKI MELLETTE ELÉ MÉGY HALANDÓ VOLTODRÓL ILLŐ HOGY PÉLDÁT VÉGY EZERHÉTSZÁZ NYOLCVAN S AZON FELÜL MÉG NÉGY HA KÉRDED ESZTENDŐM HOGY MENNYI LEHETETT NEGYVEN ÖTNÉL TÖBBRE EGGYEL SE MEHETETT SZÜZESSÉGBEN TÖLTÖTTEM EL TIZENHETET NÉGYSZER HETET PRÓBÁLTAM PÁROS ÉLETET FÉRJEM HAJÓS JÁNOS INDITSAD HAJÓDAT UTÁNAM S BIZD MÁSRA VILÁGI BAJODAT ARRA INTÉZD MINDEN HAJÓKÁZÁSODAT HOGY MEGNYERHESD VELEM EGGYÜTT JÉZUSODAT /forrás: dida.jadox.pim.hu/
Hatieganu, Emil (1878-1959) Jogász, miniszter, egyetemi tanár Hatieganu, Iuliu (1885-1959) Belgyógyász professzor, egyetemi tanár
33 Herepei Gergely (1807-1859) lelkész-esperes, szónok, költő
Herepei Gergely (1844–1920) református pap, egyházszervező, az iskolaügy lelkes képviselő
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
34 Herédi Gusztáv (1925-1997) közíró, szerkesztő, publicista
Hirschler József (1876-1936) kolozsvári főesperes, neves művészettörténész
35 Isac, Emil - Isac család (188-1954) író, költő, publicista, Ady Endre barátja
Jakab Elek, szentgericzei (1820-1897) neves történetíró, Kolozsvár krónikása
36 Jancsó Elemér dr.(1905-1971) Irodalomtörténész
Janovics Jenő (1872-1945)
színész, filmrendező, forgatókönyvíró a magyar filmgyártás egyik úttörője, Kertész Mihály és Korda Sándor felfedezője Poór Lili (1886-1962) színészpedagógus, kolozsvári
színház örökös tagja.
Jelen-kripta (Nirw Jannos fia1585)
37
,,It niugsik Istenben Nirw [Nyírő] Jannos fya Istok halala leot pwnkost havanak 12. napján anno 1585" - Tábla a Jelen család kriptájának falán /forrás: http://blog.xfree.hu/
Jeney Ádám (1928-1957) filmoperatőr
38 Jordáky Lajos (1913-1974) történész, író, szociológus
Jósika-kripta Jósika Miklós, báró (1794-1865) író, a magyar romantikus történelmi regényírás atyja
39
Józan Miklós (1886-1955) unitárius püspök, költő
Kacsó Sándor (1901-1984) novellista, regényíró, szerkesztő
40 Karácsonyi Ferenc (1941-1971) zongoraművész
Kelemen Lajos (1877-1963) levéltár igazgató, Erdély történetírója, egyházi főgondnok
41 Kendeffy Ádám, gróf (1796-1834) szabadelvű főúr, ellenzéki politikus
Kendi Finály Henrik (1825–1898) filológus, az archeológia professzora síremléke
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
42 Keresztes Kálmán (1887-1980) szobrászművész
Kéler Ilona (1860-1880) /Alig húsz évesen hunyt el diftériában /
első drámai színművésznő volt és a közönség kedvence.
43 A síremlék hátsó oldalára a következő verset vésték: Eszményi szép álom megcsillant szívében. Tolmácsoló ajka megcsendüle szépen. Dicső alakokról álom-mez lemállva, Való testet öltve mindenik leszálla... S jött a halál lopva, elnémula hangja, Enyészet hatalma zengeni nem hagyta. Dicsőség temploma föltárult előtte. Pitvara a sír lett, éjjele befödte.
Kiss Elek (1888-1971) unitárius püspök, teológiai író
44 Kiss Jenő (1912-1995) költő műfordító, szerkesztő
Kornizs Zsigmond, gróf (1824-1854) utazó, amatőr fotóművész
45 Kovács György (1910-1977) "a nép művésze"
Kovásznai Péter (1617-1673) "ortodox" református püspök, II. Rákóczi György udvari papja
46 Kós Károly (1883-1977) építész, író, irodalomszervező, grafikusművész
Kőváry László, újtordai (1819-1907) történetíró, szerkesztő
47 Kriza János (1811-1875) unitárius püspök, népköltészeti gyűjtő, A vadrózsák összeállítója
Kuun Géza, gróf (1838-1905) orientalista, belső titkos tanácsos
48 Lám Béla (1892-1973) költői lelkű mérnők, emlékíró, Csinszka egykori vőlegénye
László Dénes (1907-1982) Ny. plébános
49 László Dezső (1904-1973) író, nagyhatású szónok, képviselő
Markos Albert (1914-1981) zeneszerző, főiskolai tanár
50 Martin Lajos (1827-1897) 48-as honvéd, matematikus a repülés úttörője
Marton Lili (1914-2000)
író, színműíró, ifjúsági író, műfordító. Írói álneve Kászoni Kata.
51 Mauksch Tóbiás (1727-1802) "polgár, gyógyszerész, szenátor"
Mauksch-Hintz-kripta
52 Márkos Albert (1914-1981) Zeneszerző, főiskolai tanár
Melka Vince (1834-1911) Tájképfestő
53 Merza Gyula (1861-1943)
magyar néprajzkutató, az örménység kutatója (armenológus), turisztikai szakíró.
Mikó Imre, hídvégi gróf (1805-1876) művelődéspolitikus, mecénás, történész Erdély Széchenyije
54 Mikó Imre (1911-1977) esszéíró, szerkesztő, író-politikus
/forrás: unitarius.hu
Mikó-Rhédey-kripta
55 (Misz)Tótfalusi Kis(s) Miklós (1650-1702) európai hírű betűmetsző, nyomdászmester, író
Moll Elemér (1886-1955) építészmérnők
56 Nagy Géza, Sz(otyori) (1916-1978) író, műfordító, sportoló
Nagy István (1904-1977) "reprezentatív munkásíró" Álneve Gyökér István
57 Nagy Kálmán (1939–1971) nyelvész, műfordító kopjafája
/forrás:
dia.jadox.pim.hu/
Nagy Péter (1819-1884) Református püspök
58 Paget János (1808–1892) kriptája Edinburghban szerzett orvosi diplomát, ám sosem volt orvosi praxisa. A szabadságharc alatt Bem szárnysegéde volt, karddal és tollal harcolt.
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
Parádi Ferenc (1906-1992) gyógyszerész, temetőkutató
59
Pataki család – híres erdélyi orvosdinasztia Pataki Sámuel (1731–1804) orvos, a kolozsvári ev. ref. főiskola filozófia- és matematikaprofesszora /forrás: dia.jadox.pim.hu/
Pataki Sámuel (1765-1824)
orvos, királyi tanácsos, Erdély főorvosa.
60 Pataki Sára sírfelirata Valahol a három Herepei közelében, akiknél együtt, de külön-külön se mondott el senki több okos prédikációt ebben a hegyben, egy haskövön efféle rigmusok állítják meg a temetőjárót: UTAS ITT TALÁLOD MÁKPELÁBAN SÁRÁT AKI FELLYÜLMULTA KARBUNKULUS ÁRÁT PATAKI SÁRA VOLT INTZE MIHÁLY PÁRJA ASSZONYI NEM MINDEN VIRTUSINAK TÁRJA HATVAN ESZTENDŐKIG A NAPOT SZEMLÉLTE NEGYVENKETTŐT SZÁMLÁLT ÁLDOTT PÁROS ÉLTE MIG FOLYVÁN KILENCVENNÉGY TIZENHÉTSZÁZZAL SÁTORÁT FELVÁLTÁ MENNYBEN ÉPÜLT HÁZZAL /forrás: dia.jadox.pim.hu/
Pákey Lajos (1853-1921) Kolozsvár legjelentősebb századfordulós építésze
61 Páll Árpád (1927-1997)) költő, újságíró, színikritikus
„Pista" (+1918)
II. v.h. ismeretlen katona.
62 Poór Lili /1886-1962) Színésznő /férje Janovics Jenő lásd ott/
Purjesz Zsigmond dr. (1846-1918) belgyógyász prof.
63 Rájzner Károly egyéves kisfiú sírköve 1844-ből
Sírfekirat: Utas ha itt megálsz s kérded ki fekszik itt tekincs e sír köré és téged tudossit Itt fekszik e sírban szülei öröme Rájzner Károly ki is csak kevesset éle u.m. egy esztendőt és hét napot. Siratják már őtet édes apja s annya és 4 testvérei a kiknek köszöni dajkálkodásokat. Az Isten árossa áldását reátok Febr.Hó. 1844. /forrás: dia.jadox.pim.hu/
64 Reményik Sándor (1890-1941) költő, "az építész fia" a "fájdalom fejedelme"
Ruzitska család Ruzitska György (1789-1869) zeneszerző, színházi karmester
65 Salamon János (1825-1899) cigányprímás, Bem tábori zenésze
Sámi László (Amicus) (1817-1881) történész, publicista, 1848-49-es politikus
66 Sebesi Samu (1859-1930) népszerű novellista és színműíró
Sírfelirat: „Irodalmi alkotásainak tükréből Erdély felleges szép ege néz a jövendő nemzedékek szemébe.”
Sigmond Elek (1810-1877) Kolozsvár egyik első gyárosának mauzóleuma
67 Szabédi László (1907-1959) költő, irodalomtudós, dramaturg, nyelvész
Szabó T. Attila (1906-1987) nyelvtudós, szótárszerkesztő
68 Szádeczky-Kardoss család Szádeczky-Kardoss Gyula (1860-1936) főgeológus, Vlegyásza- és Hargita kutató
Szádeczky Lajos (1859-1935) A székelyek történetírója
69 Szász Domokos (1838-1899) egyházi író, szerkesztő
Szegő Júlia (1893-1987) zenei szakíró, Bartók kutató
70 Szenczi Molnár Albert (1574-1634) szótárszerkesztő, zsoltárköltő, bibliafordító
Szentábrahámi Lombárd Mihály (1684–1758) unitárius püspök tumbája
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
71 Szentgyörgyi István (1842-1931) Színművész
Szentimrei Jenő (1891-1959) író, költő, szerkesztő, színháztörténész
72 Szentiváni Mihály (1813-1842) népies költő
Szerváciusz Károlyné (1876-1928) "Édesanyámnak faragtam" - Szervátiusz Jenő
73 Szilagi Janos, (1676) vele közös sírban fekszik hatéves és hat hónapos két „lánykaia” is
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
Szilágyi Domokos (1938-1976) költő, műfordító
74 Szolnay Sándor (1893-1950) festőművész, tájkép-és portréfestő
Szopos Sándor (1881–1954) festőművész és felesége síremléke
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
75 Tamás András, csíkmadéfalvi (1784-1849) nemzetőr alezredes vértanú
Tavaszy Sándor (1888-1951) filozófus, teológiai tanár
76 Terhes Gyula (1882-1945) nyomdászmester, városi tanácsos
Tessitori Nóra (1887-1969) szavalóművész
77 Téglás Gábor (1878-1906) költő
Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702) betűmetsző, nyomdász síremléke
78 Tóth Elek (1873–1948) színművész és felesége fejfája
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
Dr. Török István (1849–1918), a kolozsvári református kollégium igazgatója és felesége sírja
/forrás:dia.jadox.pim.hu/
79 Tréfán Leonárd (1874-1945) házfőnök, nagyhatású szónok
Újfalvi Sándor (1792-1866) és felesége, Lészai Júlia (1800–1858) sírköve vadász, emlékíró
80 Vámszer Géza (1896-1976) rajztanár, grafikus, etnográfus
Vásárhelyi János (1888–1960) egyházi író, református püspök síremléke
/forrás: dia.jadox.pim.hu/
81 Viski Balás Sándor (1846–1901) kúriai bíró síremlékének részlete
Xántus János, id. (1888-1962) földrajzi író Xántus János, ifj. (1917-1982) term. tudós, író
82 zeykfalvi Zeyk báró (most: Micu)-kript
Zeyk Domokos /1816-1849/ honvéd százados, Bem József segédtisztje Zeyk János (? , 1786 – ? , 1860. febr. 9.): költő, író. ~ Miklós apja. Földbirtokos, a reformkori Erdély neves politikusa Zeyk Miklós (? , 1810 – Kolozsvár, 1854): tanár, természetbúvár. ~ János fia Őt tekinthetjük a m. gyorsírás úttörőjének. /forrás: mek.oszk.hu/
83
Jeltelen sírok – forrás: dia.jadox.pim.hu De hát százakra, ha nem ezrekre megy azok száma, akikről biztosan tudhatók, hogy itt hanyatlottak sírba, csakhogy már hiába kutatunk utánuk a helyszínen, legfennebb írott adat ha akad rá elszórtan, valahol. Valahol a Házsongárd-i temetőben van a legrégebbi sírfelirat 1514.ből, amelyet Lászlóffy Aladár könyvéből tudunk:
IT FEKSZIK VALAZTOGERGÖLY LEANIA BORBARA AZONY ÖTÖVÖS ANTALNÉHOLT MEG NAG: BOLDOG AZONY NAPYAN. 1514. /forráa: hu.scribd.com/ „1689. május 12. Az néhai tiszteletes Szentiványi Markos Daniel úr a kolozsvári magyar unitár. ekklesia első papja és jeles püspöke, erényekben és tudományokban gazdag férfiú. Ez a Szentiványi hozta haza Angliából Servét Mihály Restitutio Christianismi című híres könyvét, melyet Genfben annak idején a szerzővel együtt vetettek máglyára, s azóta is vezet a könyvritkaságok listáján, hogy csak pár példány létezik belőle. Nemkülönben itt porlad jeltelenül maradt helyen valahol Erasmus János († 1602), ki a zavaros egyházpolitikai viszonyok következményeképpen, első külföldi gya51nánt 1588ban Lengyelországból került a kolozsvári unitárius közösség élére, és még az antwerpeni felsőbb iskola professzora volt előtte. Ide temetkezett Kovásznai Péter (1616–1673); a korban szokásos, szinte kötelező külhoni peregrináció után, presbiterianus meggyőződése miatt, Magyari Benedekkel együtt. Többek közt Pataki István (1640–1693) mond gyászbeszédet felette. Pataki tényleg pataki volt, amennyiben Sárospatak szülötte, 1663-tól ugyancsak a franekeri (Hollandia), utrechti egyetemeken tanul, s 1668-tól a kolozsvári református főiskolán a bölcselet s a teológia tanára. A nehezen, de mégis megkülönböztetendő Bogáti Fazekas Miklósok, kik egyazon korban éltek, nagyjából egykorúak is voltak, s hogy még áttekinthetetlenebb legyen: még állomáshelyeik is itt-ott egybeestek; alig bonyolítja a képet, hogy egyikük fia is Bogáti Fazekas Miklóskodik. Enyedi György, ki 1597. november 24-én hajnali négykor, életének 42. évében távozott e világból, ugyancsak Kolozsváron, a hetvenes évek elejétől Genfben, Páduában, Némethonban és Franciaországban tanult.
Lintzegh János városbíró 1606. május 30-án született Kolozsváron; második felesége Heltai Gáspár dédunokája: Hosszú Katalin volt. Tiszte szerint, a város „főpolgáraként” jelöltetett ki tárgyalni az ellenséggel. Először 1658. szeptember 10-én, mert a tatár kán ahogy megérkezett, első dolga volt, hogy felgyújtotta a külvárosokat, s csak azután üzente meg a kívánságait. Másodszor két év múlva, ama emlékezetes 1660-as esztendőben, mikor jóformán a város falai alatt csapott össze utoljára II. Rákóczi György a törökkel s itt szerzett sebeibe aztán Váradon bele is halt. Május 20-án indult Lintzegh János egy kis küldöttség élén Szeydi pasa elé. „Estve későn midőn a kapuhoz értem, a kapuk és kisajtók be voltak rakva, köteleken vonának fel a közfalon. Így lőn hazajövetelünknek sorsa és kimenetele.” A temetőben jeltelen a sírja.
84 Broser Péter, Kolozsvár városainak fiskális direktora és „hütös assessora” ősi polgárcsalád sarja volt. S hol a sírja Vizaknai Bereck Györgynek, ki humanista divat szerint Bricciusnak is nevezte magát irományain, mert poéta is volt, nemcsak Kolozsvár főorvosa, majd főbírája végül, 1712-ben! 1720 augusztusában bekövetkezett haláláig volt egészségügyi tanácsos és a törvényszék alelnöke, városi szenátor, majd főbíró, de mindvégig gyógyított. Verestói György (1698–1765) tudós professzor, híres szónok és püspök, ki „mind erkölcsre, mind tudományra angyali ember vala, halálában is megtiszteltetett, mivel esztendeje fennhúzva viselte nyavalyáját” – amint az Rettegi György naplójában írva maradt. Fia, ifjabb Verestói György (1739–1794) szintén a külhoni egyetemek hallgatója, apja halála évétől Kolozsvárt lelkészkedett, kinyomtatta munkácskáit, míg mellé nem költözött. Benedeki Enyedi Sámuel gépész és órás Kolozsvárott: „Sok olyanon törte az eszét, mi okos embernek is dolgot adott volna: egy emeltyű, mellyel egyetlen munkás tízpercnyi idő alatt hatvan mázsát száz öl magasra emelhet; aztán mathematikai óra mágnes-hajtás megmérésére; napóra delejtű nélkül, tengeri óra, mely jobb a használatban levőknél.” Sőt: a repülés mesterségét is „feltalálta”, azonban alighogy az ablakból kilépett, tüstént a földre esett (1767) Tordai Sámuel (1731–1801), ki a szokásos külhoni egyetemjárás után, idehaza tudatos művelődésterjesztő célzattal adja fejét a fordításra. És itt nyugszik valahol Nyulas Ferenc (1758–1808), Pataki utódaként Erdély főorvosa, ki egyszerű székely földműves szülőktől származott, orvosi tanulmányait Bécsben végezte, aztán Szamosújváron telepedett le, s innen járt ki a radnai fürdőkhöz elemezni vizeiket s tanulmányozni azok gyógyhatását. 1795-ben ötvenhárom községben kezelte a pestisbetegeket. Ő ismertette meg Erdélyben a himlőoltást, melyről könyvet is írt Kolozsvári tehénhimlő címen 1802-ben.
Emlékkő: FELTEN WAIDA nyugodhatott valaha alatta 1599 júniusának „XVI.” napja óta. HODIE MIHI – CRAS TIBI, fejeződik be a latin mondással a szöveg – „ma nekem, holnap neked” – melynek szabadabb változata a Székelyföldről úgy hangzik, hogy „itt nyugszom én, olvasod te, olvasnám én, nyugodnál te”.
A Házsongárdban boszorkányok is nyugodhatnak szép számmal. Egy 1684. július 31-én hozott dialektikusan bölcs törvényhatósági végzés szerint az „végeztetett, hogy Trombitás Mihályné mostanában halván meg és sok kékek lévén rajta, nagy gyanuban forog, hogy verték volna, valahol azon éjszaka boszorkányságba elegyítvén magát, s azon verés miatt halt meg.
85 Bruszt Elek sírfelirata: VÁNDOR HA TUDNI VÁGYSZ KIÉRT VIRRASZT ITT BÚ ÉS FÁJDALOM ERRE CSAK SÓHAJ FELELHET A. BRUSZT ELEK EMLÉKE AZ HONFIE KI HOGY HAZÁJA SZENT JOGAIT VÉDELMEZTE TÁVOL FÖLDRE ÜLDÖZÖTTEN MENEKÜLT ÉS MACEDONIA DICSŐ VIRÁNYAIN SÍRBA SZÁLLT A MIÉRT CSAK A SZELLŐ FUVALMA HOZZA ÁLTAL SZÉP HAZÁNAK A TÁVOL SÍRBÓL KÖLT SÓHAJT SZÜLETETT KOLOZSVÁRT 1818-BAN MEGHALT BRUSSÁBAN 1850-BEN
Hatalmas és cifra síremlékek: Francesco Soutter sírköve 1845-ből, és Stahel Károlyé (1848), akik az osztrák helyőrség főtisztjei voltak, s Kolozsváron állomásozás közben hunytak el. Itt nyugszanak azok a francia tisztek is, akik a 18. század végén, a 19. elején a francia háborúk során kerültek fogságba valamelyik nagynevű csatában, s az ország különböző vidékeire internálván őket, jutottak Erdélybe is. Michel Fointau 28 éves tengerész 1814. március 19-én halt meg, 23-án temették; Louis Calipe ezreddobos, Párizs városából, 17 éves volt, ugyanabban az évben, június 24-én eltemették; és volt egy Jean Jacques Rousseau nevezetű 24 éves testőr is a világon ki, 1818 januárjában Kolozsváron végezte a földi pályát. „Sírjok francia feliratú koporsókővel jelölve a köztemető bejáratánál jobbra, alig 50 lépésre volt” – Jakab Elek Kolozsvár monográfiája szerint. A mondott helyen most Gladis ezredes jóvoltából az utolsó, még egyházi gondozásban maradt temetőrész terül el. A franciák nyoma azonban mára már csak írott malaszt. 1826-ban „31-d január. Hadnagy Johann Sziártó a mi regimentünkből megholt ma, feleséget hat élő gyermekkel hagyván hátra. Szép kis temetése vala, és ki a Hásongárba temettetett el. Isten nyugossa!…” Vajon hol?
Deidrich György „bölcseleti doktor” a besztercei iskolából került Nagyszebenbe, aztán Kolozsvárra. Mint unitárius lelkész Kolozsvárt élt, s ott is halt meg 1605. április 2-án.
Abt Antal 1828-ban született Rézbányán, Biharban, hol apja bányatiszt volt. Bécsben tanult, mérnöki karon, aztán fizikát is. 1872-ben került a frissen megnyitott kolozsvári egyetemre, 1883–84-ben az egyetem rektora volt. 1902. április 2-án halt meg. A földmágnesesség kutatójaként tartják számon.
86 Szabó Károly (1824–1890) bibliográfus, egyetemi tanár, az MTA tagja, a debreceni kollégium neveltje volt, és 1842–43-ban Késmárkon hallgatott jogot, Hunfalvy Pál kollégiumában, mely ebben az időben országosan jelentős színvonalat képviselt. Aztán ifjúkori lelkesedése a tengerészet felé vonzotta, Fiuméban tengerészeti tanfolyamot végzett, de már irodalomtörténettel is foglalkozni kezdett. A szabadságharcban főhadnagy; csak 1859-ben került Kolozsvárra könyvtárosnak, majd 1873-tól az új egyetemre professzornak, 82/83-ban rektornak. Járai Sámuel (Torda, 1590. – Kolozsvár, 1643.), ki maga gyenge, beteges ember volt ugyan, de a dühöngő pestis ellen írt imáit a székelyderzsi zsinat rendeletére országszerte még sokáig mondogatták a templomokban és gyászoló gyülekezetekben. Ketskeméti Dániel (1729–1796) Sírfelirata: E FÖLDÖN MIG ÉLTEM ADDIG VOLTAM TÍMÁR VILÁGBÓL KIMÚLVA FÖLDDÉ LETTEM IMMÁR /forrás:dia.jadox.pim.hu/
Kilyen Márton „E néma kő Kilyen Márton hűlt porait jeleli / áldott emlékét családja bús szivében viseli”… Sipos Sámuel sírfelirata : SIPOS SÁMUELNEK ITT VAN TEMETÉSE HÁROM TSEMETÉVEL LESZ INNEN KELÉSE /forrás: difa.jadox.pim.hu/
Egy porladó sír pusztuló címere /forrás: dia.jadix.pim.hu/
87
Áprily Lajos: Tavasz a Házsongárdi temetőben Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékének
A tavasz jött a parttalan időben s megállt a házsongárdi temetőben. Én tört kövön és porladó kereszten Aletta van der Maet nevét kerestem. Tudtam, hogy itt ringatja rég az álom, s tudtam, elmúlt nevét már nem találom. De a vasárnap délutáni csendben nagyon dalolt a név zenéje bennem. S amíg dalolt, a századokba néztem s a holt professzor szellemét idéztem, akinek egyszer meleg lett a vére Aletta van der Maet meleg nevére. Ha jött a harcok lázadó sötétje, fénnyel dalolt a név, hogy féltve védje. S a dallamot karral kisérve halkan, napsugaras nyugat dalolt a dalban, hol a sötétség tenger-árja ellen ragyogó gátat épített a szellem. Aletta van der Maet nevét susogta, mikor a béke bús szemét lefogta. S mikor a hálátlan világ temette, Aletta búja jajgatott felette, míg dörgő fenséggel búgott le rája a kálvinista templom orgonája. Aztán a dal visszhangját vesztve, félve belenémult a hervadásba, télbe. Gyámoltalan nő - szól a régi fáma urát keresve, sírba ment utána... A fényben, fenn a házsongárdi csendben tovább dalolt a név zenéje bennem. S nagyon szeretném, hogyha volna könnyem, egyetlen könny, hogy azt a dallamot Aletta van der Maet-nak megköszönjem.
88
Wass Albert: Házsongárdi temetőben Egy délután a zajtól mesze szöktem, s az életemet mentem kipihenni a Házsongárdi öreg temetőben. Ősz volt. Halálos. Lomb-hulásos. Szent. Olyan lélek-csitító volt a csend: a némaság s a néma ajkú holtak. Akkor láttam: a fényvirágos álmok, amik a lelkem szent csodái voltak, halottak lettek, néma ajkú holtak. És éreztem: egyszer majd újra ősz lesz, s a hervadásban meglassul a vérem. akkor az őszt majd könyörögve kérem. A holtaktól megirigylem az álmot, s cserébe nyújtom minden álmomat hogy én legyek az őszi csendtől áldott. S meglátom majd: bűbájos álmaimmal az életemet nagyon teleszőttem... s megálok ismét kissé megpihenni a Házsongárdi öreg temetőben. (1927)
89
A Magyar Tudományos Akadémia Házsongárdi Temetőben nyugvó tagjainak emléktáblája