Bonn CvuL,q
A természetieróforrásokdefiníciőia ésosztá|yozása
A néIktilozhetetlenalapvetó szukségletek-víz,levegó,éIeiem,ruházat éshajléka legkezdetlegesebbtorténelmiszakaszoktőlkezdve mindig is az emberi életéstevékenységének meghatározői voltak. A mennyiségében ésminóségében ál|andőan vá|tozó sziikségletekkielégítésére irányulő erófeszítésalapvetó emberi motiváciős tényezókéntvégigkísérte (Maslow, 1954)A sztilcségletek az emberiségtorténetét. folyamatában az eróforrásoknak dontó feladatuk van. kieiégítési Az eróforrások foga1ma széleskoríí. Kiterjed mindazon tényezókre, amelyek gletek kíelégítésé o sszességében hozzáj árulnak az emberí szr'iksé hez, Iehetóvé te. szik a gazdaságíéIetfolyamatos ésbiztonságosmííkodését. Ide tartozik a munkaeró tudása éstapasztalata,az aktívák'a továbbfejiódéshezsziikségestóke, a technika, a tudomány eredményeiésnem utolső sorban a természetieróforrások. Az eróforrások osszességében - kiterjedtebbfogalomként- termelésitényezóknekis nevezhetók.
A.definíciő Természetierííforrásokonazok a természeti(ftildrajzi) adottságokértendókoame. lyeket az ember (a társada|om) a termelésadott fejlettségÍ szintjénsajátos tulaj. donságaiknál fogva anyagi sziikségleteinekkielégítésére hasznosít.Az ember a természetrendjétértékelve,annak csak azon elemeit tekintheti eróforrásoknak, ameiyekról ísmereteiésamelyek iránt igényeivannak, hasznosításukhozmegfelelŐ technolőgiákkai rendelkezik, valamint amelyek a javak eióáIlításánakésa szolgáitatások nffitásának feltételei.A természetieróforrásoknak tehát létfenntartő funkciríjukvan. Az éló ésélettelentermészetbenmeglévóadottságok,amelyek az elóbbi kritériumoknak nem tesznek eieget, a |étezó természetrészei ugyan, de semlegesanyagok,nem tekinthetók ésnem értékelhetóktermészetieróforrásként. Az eróforrások ezért szubjektívek'funkcionálisak és dinamikusak. A felismert eróforrások térbenésidóben a társadalmi struktriráktőIésfejlettségtóI,a technolőgiáktÓl' a gazdasági fejlettségtól ésa politikai rendszerektóI fLiggóen határozottan ésállandÓan változnak (Zimmerman, 1951,Hunker, 1.964). A természetieróforrások fogalma kifejezi a természetkozvetien kapcsolatát a gazdasági tevékenységge|, ezérta természetnek- a lito-, a hidro-, a pedo., a bio.
Bonq CvuLa
tb
ésaz atmoszférának- oiyan elemei tartoznakebbe a fogalomkorbe,amelyeketaz ember már igénybevett (Rétvári,1983' 1989). A nemzetkozi szakirodalombanáltalánosságbana kiilonbozó szerzók kozott eróforrások fentiek szerintimeghatározásában egyetértés mutatkozik a terÍuészeti (pl. Gray, 1914,Hotelling, 1931,Dasgupta-HeaI,1974,Broomley,1986'Réwári, 1989,Pearce-Tirrner,1990), rámutawa arra, hogy az é|ó és élettelentermészet a terméazon osszetevóinek,amelyektermészetieróforráskéntnem értékelhetók, fiigszet rendjében- ígypl. az okolÓgiai rendszerekben_ az emberi megítéiéstól getlenÍilsajátos belsó értéktikvan.
Az osztályozás A természetieróforrások kétnary csoportra oszthatők: _ gyakranhasználatosaka nem megrijulő,kia) foryő eróforrások (stockjellegíÍ) meríthetó,kimerti|ó kifejezésekis -, amelyekmennyisége(készletei)az embe. riségszámára végesnektekinthetók; b) megrijulőeróforrások (Ílowjellegíí)azok, amelyek használatukellenérea természettorvényeiszerint az ember által érzékelhetóidó alatt regenerálődnak. eróforrásokosztályozása A természeti Fogyő eróforrások
Meg ju|6 eróforrások
(rész. ,d kritikuszőna A kritikuszőna A felhasználássaI EIméletiIeg ben gyakorlatilag) kbckázata nélkÜl kockrázatán elfogyasztott beliiliek rijrahasznosíthatők Fosszilis fíítóanyagok: kószénfajták, tóze\, kóolaj, foldgaz. Nem égógázok. HasadÓanyagok. L.rceK. FeIszín a|attivizek egy része.
Ercból kivont fémek. E | e miésn e m fémesásványok.
Napenergia. Ceotermikus energra. Légkor,|égkori energiák(szé|). Yíz (vízienergia). Tc n opriá rá c '- ' 'D'' r- '- - '
Novényvi|ág. Er dó' Á||atvilág. Vizek élóvilága. A vízkész|etek egy része. Talaj.
Hullámzás. Tengeriáramlatok. Biomassza.
A fentiekmellett természetieróforráskéntvehetó mégszámításbaaz ember által ela hul|adékbefogadrí' telephely),a természetnek fog|a|ttér(teleptilés, -e|nyelóképessége' vagy az n. nem foryasztásjellegíí(pénzbenki nem fejezhetó) eróforrások, mint (esztétikai) a rekreáciős adottságok,vagy a táj éskornyezet kulturális ésmíívészeti a zene, az irodalom tertileténszámos péIdautal rá). inspiráciÓi is (a festómÍívészet'
A természeti eróforrásokdefiníciőiaésosztá|vozása
17
A társadalomléte,a gazdaságmííkodése állandÓ kolcsonhatásbanáll a természeti kornyezettel,ahonnan az eróforrások egy részét meríti.Ezeknek a kapcsolatoknak az értékelését foglalja ossze oe Gnoor (1992) megkozelítése,aki elemzésébena kornyezetfunkciőira helvezi a hangsrilyt.E funkciÓk koztil a kovetkezók érdemelnekkiemeiést: HordozÓfunkciők tér.ésanyagiaIapkíná|ata: a haj|ékhoz,a mezó- és erdógazdasághoz, a Áa|ászathoz'az iparhoz,a ku|tÚrmérnoki |étesítményekhez, kozlekedési há|őzathozésÜdÜ|éshez
Szabá|yoz funkciők védelema veszé|yes kozmikushatásokellen (pl. az Ózonpajzs)éghaj|ati, vízgy jtó szabá|yozás, a napenergiamegkÖtése ésa biomassza termelése, szervesanyagoktáro|ásaés|ebontása, a bioIÓgiai-geneti kai sokfé|eség fenntaftása, bioiÓgiaikontro||, a gazdasághu||adékainak táro|ása, lebon-
Természeti,termelésifunkciők: oxigén az é|ethez,víz-taIaj-napenergiaJeIzórendszeriÍunkciők : ny jtásaaz erdók éIetszÜkség|eteihez, (informáciÓforrások) vÍz,oxigén,táp|á|éknyÚrjtása a természe- Tudományosés oktatási funkciÓk a tertes vizek halainakés más, ha|ászata|att mészetfej|ódéstorténetének megértéséállÓ é|ólénveinek' hez, é|etfeltéte|bk biztosításanovényiésá||ati míívészeti inspiráciÓk a táj, a nÖvényzet éló|ényekszámára, ésa természetegészvi|ágaszépségeinek t^liAL ^ivÓvízny jtása, lEil)t ^^-aI lct c>E! tc4, álta|ában természetieróforrások biztosí. orientáciÓa természet mintorokség megismeréséhez
A természetieróforrások gazdaságijelentóségére is utainak még:A természeti eróforrások az egyesállamok nemzetivagyonánakrészei(a nemzetivagyonaz egy adott idószakban a társada]omszámára rendeikezésreáIlÓ anyagijavak osszessége). Ide tartoznak az n. dologi aktívák,az jra nem termelhetó eszkozok,mint a fold (termófÓid, teleptilésifoldtertilet),a felszínaiatti kitermelésalatt á||ő,vagya foldtani vagyonkéntismert természetieróforrások (szén,szénhidrogének, ércekés egyébnemfémesásványi anyagok)stb. (Sziiágyi, 1989),ameiyek méréssel nehezen, de számításokkalértékelhetók. A természeti eróforrások más részének gazdasági értékecsak kozvetett mődon mutathatő ki, ami miatt vagyoni értékeléstik rendkívtil nehézkes (p1. a napstitésesőrák száma, természetiritkaságok, tájképi szépségek). A természetíeróforrások kozgazdasági tartalmához tartozik, hogy a kitermelt eróforrások után tulajdonosaikjáradékhozjutnak. A járadékkiiionlegeskoriilményekbóladődő, nem valamely termelésitényezí ráfordításátellentételezójovedelem.A világpiacon egy terméknekáltalában egy adott ára alakul ki' Ugyanakkor az egyestermelók termelésikoitségeikozott ki.i.
BonnCvuu
1B
z atokat éskovetkeztetéseke t ke]r|hozzáf,izny.
eróforrásokdefinícióiaésosztá|vozása A |ermészeti
19
. A megrijulő eróforrások esetébenis rá keil mutatni arra, hogy a megrijulásnak vannak olyan feltételei,amelyek nem teljesr.ilése eseténhasonlőkká válhatnak a fogyő eróforrásokhoz. Ezt fejezi ki a kritikus zőna fogaima, ami a természeti eróforrások nemzetkozi irodalmában viszonylag rij. (Rees, 1985)A fogalom arra utai, hogy a megűjulő eróforrások kiiz tt is elófordulnak olyanok, amelyek ery kiisz bértékmeghaladása után a tril-használat (tril-e|osztás)k vetkeztében már nem képesekmegrijulni' rijra.termelódni (nem regenerálÓdnak), ezért átmenetileg vary véglegesenkimeríthetóvééshasonlővá váInak a fogyő eróforrásokhoz. Egy, az é1ó természetheztartoző megrijulő erŐforrás akkor kertil a kritikus zőnába, ha annak egy gesztáciős periődusa (az rijratermeléséhez szrikségesidó) alatti kitermelésemeghaladja a hozadékot.Klitikus zőnába kertilhetnek az erdók' ha a fák évi természetesnovekményéta kitermelésmeghaladja vagy a kívágotterdóket nem telepítik jra. A haiállomány esete hasonlő abban az esetben,ha a t ihalászatveszéIyeztetia reprodukciőt ésa halállomány csokkenni kezd. A talaj kritikus áilapotba keri.ilhet,ha hosszri idón kereszti.ilelmarad a talajeró-utánpÓtlás' vagy a talajjavítás(melioráciő), aminek kovetkeztében számoini keli a talajok termóképességének csokkenésével' A világ számos részénaz erőziő, a sivatagosodásvagy a talaj sőssá válása miatt milliő hektárnyi termófold degradálÓdik ésesik ki a termelésbóL,ezze| csokkenwe a Fold eltar. tőképességét. - A vizek esetébenktjlonosen fennál] a kritikus zÓna feitételeineka kialakulása. A sekélytavakat a szennyezídésfolytán (pI. foszfor, nitrogén míítrágyákbemosÓdása) - amennyiben a folyamatot nem sikerril megállítani- az eutrofizáIődás (algásodás),eliszaposodás,elhalás veszéiyezteti.A szennyezésekmiatt egyesfolyÓszakaszok kertilhetnek a kritikus zónába azáItal, hogy megszíínika természetes ontisztulás (asszímiláciő) ésa folyő vize ívővízvagytiszta vizet igényló más célokraalkalmatlanná válik. Egyes mészkóhegységekben a karszwíz-készlet kertiihet kritikus heiyzetbe, ha a karsztvízévikitermelésemeghaiadja a csapadékből eredó beszivárgást, a vízutánpőtlás mennyiségét. - Ellentmondásos a geotermikus energia megítélése. A Fold hóje kimeríthetetlen energía.Hasznosítása- a jelenlegi technolőgíák mellett - a mélységi vizek mint hordoző kozeg segítségével lehetséges.Feltéte1ezvea technolÓgiák változatlanságát, a mélységivizek kitermeléseeseténa geotermikus energia kihasználási lehetóségeivíz-visszasajtolásnélktilmegszíínhetnek. Mi értendóa természetieróforrások dinamizmusa a|att? A gazdaságésa technika torténetebizonyítjaazt, hogy az é16ésélettelentermészetosszetevói egymagukban még nem eróforrások, de azokká válhatnak, ha a tudomány ésa technika felismeri hasznosságukat,a gyakorlatban alkalmazható kedvezó tulajdonságaikat, éshasznosításukraa társadalomnak (gazdaságnak)megvan az igénye(kereslete). A gyakorlatbanazonban egyesanyagokhasznostulajdonságainakfelismerése egymagábanmégnem jclenti k(izvctlcntilaz igénybcvétclt, szriksrigVall arra is, lrogya technikaialkalmazhatősrigis isnrcrt|c1ryclt, (tcrmc|és) rlsrrgrrzr|nsrig iIIetvcuz iiz. |eti éIetis érdekeltséget lásson |ruszlrtrsítítstrkhtttt. ,z\zegyes tcrmészctior(ílilrrá-
20
Bov, Cvula
eróforrásokdefiníc A természeti
sajátosságai A természetieróforrások fii|d rajzi elhe|yezkedésének
voltak ésmaradtak. dig is eltífeltételei
A természetieróforrások alapvetó sajátossága, hory a F ld n eryenlótlentil he|yezkednek el. Ennek oka, hogy a szilárd kéreg kialakulása a foldtorténetsorán idóben ésa f |drajzi térségekszerint vá|tozőan,más ésmás ktiriilményekkiiziitt' eltéró geolőgiai, geokémiaifolyarnatok ésfeltételeknrellett ment végbe.Bizonyos feltételekés kortilmények kozott egyes anyagok felgyulemlettek,mások, más feltétetekmellett szétszőrÓdtak.Eltéróek voltak az éghajlatifeltételek,sót a ktilonis változott.Az bozó foidtorténetiidószakokbana tengerekésőceánok kiterjedése és minóségi kt.idimenzioná]is ezért egyes eróforrások térbeli elhelyezkedésének szélesskáIágyakoriak a is eróforrásoknál azonos aZ lonbségeiis vannak, sót még jri minóségi ktilonbségek.Erre kitíjnó példa a termótalaj nagy váitozatossága a Fold felszínén.A kószén geolÓgiai készleteiis gyakoriak, de Szinte mindegyik kópélda a déleltéra másiktÓl (széisóértékíí szénminósége' osszetétele,fÍítóértéke Hasonlő nagy kiilonbségek walesi antracit ésa btikkaljai lignit kozotti ki.ilonbség). ís.Az ásváismertek a kiilonbozó helyen termelt kóolajok kémiai osszetételében nyi eróforrásoknak van egy veltikális kiterjedésiadottságais. Tudományos véleméheiyezkednyek szerint ezek a Fold felszínétóiszámíwa 0-10 000 m méIységben nek el, a mélységfeié haladva csÖkkenó gyakorisággal.A gyakorlati ismeretek szeaz, amelyben az ásványíeróforrások nagy tomege taláIhatÓ rint 0-5000 m méIység (Ernst et a1.,2000). ilNemcsak a fogyÓ, hanem a megírjuiÓeróforrások térbeiielhelyezkedésében, direkt felhaszA napenergia letve hasznosíthatőságábanis nagyok a krilonbségek. náIásának lehetóségeegy-egyterÍ.iletnapstitésesőráinak évíszámátóI ésa napsugárzás beesésiszogétól fi'igg,a tengerjárás erósségeaz óceánokon nagy' de a beltengereken minimáIis, nagy kiiionbségekvannak avíz szárazfoldenkéntieiterjedésében,a vizek éióvilágában. Számos térbeli eltérésvan az erdók faáIlományának osszetételében, amit éghajlatitényezíkhatároznak meg. A geotermikus energia mint természetieróforrás -hozzáférhetóségea szilárd kéregvastagságátől,a hidroiőgiai viszonyoktÓl ésegyébgeokémiaitényezóktílfrigg.A vízi energia mértéke fiiggvénye, éshasznosíthatőságaaZ egyesfolyők vízhozamánakésa folyők esésérrek de kozvewe meghatátozőja az adotÍ.vízgyíijtterulet csapadékellátottságais stb. Az eróforrás-elóforduiások lehetnek; - ubiquitások bárhol megtaiálhatő eróforrás (pl. a levegó nitrogénje), kiilonbozó - 5lakran elófordulő eróforrások, ameiyek a Fold számos térségében a ismeretek vagy mai mennyiségbenésminóségbenelófordulnak (p1.építókovek, vasérc a is), a kószén, a szénhidrogének, alapján ebbe a kategőriába sorolhatők ishelyen csak kevés geolÓgiai készletei ritkán amelyek elófordulő eróforrások" mertek (pI. az Ón, amely jeientósebb mennyiségbenKínában ésIndonéziában taláIhatÓ, a molibdén, a kobalt, a wolfram, az azbeszt,vagy amint az osszefoglalÓ nevtik is utal rá: a ritkafémek' - e5letlen helyen találhatő eróforrás, mint az alumíniumkohászatbannélkiiloz. hetetlen krioiit ícsak Gronlandon taiálhatő).
22
Bonn Cvut",r
A Foldtn számos olyan teri.ilet van, amely gazdag természeti eróforrásokban,
den egyesországi rendeikezik valamilyen természetieróforrással, ha mássai nem is, termófoiddel, fával ésvizzeI vagy valamilyen építóipariásványi nyersanyaggal. A természetieróforrások idó éstérkapcsolatáhozmégazishozzátartozik, hogy ha egy eróforrás hasznosságaismerttéváIt ésaz igényekis jelentkeznek, akkor rij lelóhelyek felfedezéseérdekébenszélesebbkorben indulnak meg a kutatások. Az uránércpéldánái maradva, az794}-es évekvégétólstratégiaitényezívévált uránércutáni kutatások számos rij leióheiyet fedeztek fel az USA-ban, Kanadában, Afrikában, Ausztráliában, az egykori SzovjetuniÓban, tobb volt szocialista országban (pl. Magyarországon)' A XX. századmásodik felénekgeolÓgiai meglepetéseivoltak az észak-afrikai,nigériai,angoiai, nyugat-szibériaiolajmezók, yagy az Eszakitengerben és a labradori partok elótt a kontinentális talapzatok alatti szénhidrogén-elóforduIások. kozott SzámosÍrj,nagy arany- ésrézielóhelyet A geolőgiai kutatások 19,70_1990 az USA-ban (Nevada), Auszt(bár fémkoncentráciÓval) alacsonyabb fel fedeztek ráliában (olympic Dam) ésIndonéziában(Grasberg). Az rij készietekfelfedezése vagy az ismert készleérdekébenfolytatandő kutatásokat azigényeknovekedésén tek kitermeiésénkív l még a kovetkezók is motiválják: fejlódése, a távérzéke|és - a geolőgia ésmás foldtudományok, a légifényképezés, ami képessétesz az rij lelóhelyek felfedezésére, - a kutatási (pl. a furástechnika fejlódése,ameiynek révéna méIyebbszinteket is kutatni tudják) ésa kitermelésitechnika fejlódése(ki.ilszínifejtések-nagyméretíífoldmunkagépekkei)' _ az erlforrások viiágpiaci árának novekedése'ami a korábban marginális heiyzetben lévó készletekkitermelésétmár gazdaságossáteszi (pl. a molibdén árának 1975-1980kozotti megotszorozódésea chiiei molibdénércekkitermelését meggyorsította), _ az eróforuásokkaikapcsolatospoiitika megváltozása. eltéréseivelkapcsoiatban A természetieróforrások foldrajzi elhelyezkedésének mégkéttértyez1rekeil rámutatni: _ Annak ellenére, hogy az egyes természeti etóforrásokban vannak jÓl és szeré. nyebbeneilátott országok, felhasználásukragyakran országok sorában jelentkemiatt kozik az igény.Sót állíthatÓ, hogy a természetieróforrások sokrétíísége runkban a Ftild e5letlen országa sem képessziikségleteitmaradéktalanulkielégítenisaját teri.ileteintalálhatő eróforrásokből, aminek okai a mennyiségivagy
defi ercjforrások A természeti minóségi korlátok, vagy egyálta\ábanaz eróforrás hiánya. Az eróforrásokban gazdag teriiletek mint kibocsátők (eladőrk),a szegényvary a saját eróforrásokat meghaladő mennyiségetfelhasználő országok pedig mint vásárlők jelent. keznek. A nemzetkiizi - fl
Bone Cvut-r,
1Á LA
felgyorsítottáka szintetikusbenzin ésmÍígumibarnaszénaiapri gyártását.Az USAbai, miután Japán elfoglalta Indonéziát és Malájfoldet - a természeteskaucsuk termelóhelyeit -, kidoigozták a miígumi fildgázből torténóelóáIlítását. az elób'bíhezkozel hasoniő feitéteiek befolyásolták a világpiactÓI e|zátkőző egykori Szovjetuniőban ésaz eurÓpai szocialista országokban a természetieróforriiot< kitermllését,kiilonosen a tervgazdaságkezdeti, erósen autalk idószakában. A véItnépgazdaságiérdekek áltai motivált, feszítetttermeiésitervek keretébena beruházáiiés a kiiermelési dontéseksem a természetieróforrások minóségére,
lag áilapítottákmeg, a kitermeló vállalatoknak a gazdaságtalantermelésbólfakaki. dÓ esetiegesveszteségeittámogatásokkal egyenlítették
A természetieróforrások ésa gazdaságifej|ódés A természetieróforrások hatása _bár a kapcsoiatok sokoldalrian kimutathatÓk -
voltak, a fÓIdgázt az 1960.as érccelrendelkezett)és Hollandia (csak szénkészietei
eróforrásokdefiníciÓiaésosztá|yozása A természeti
25
évekbenfedeztékfei) esete.A II. világháborri végéigmindkettó nagy gyarmatbirodaiommal rendelkezett, ahonnan trőpusi novényinyersanyagokatésásványi termékeketvittek ki a világpiacra, illetve használtak fei saját ellátásukra. A II. világháborri utáni fejlódésiciklusban az emiítettországokban a saját, dráversenyképtelenásványi nyersanyagok gán kitermelhetó vagy gyengébbminóségíí, iermelésévelfeihagytak (pl' a Thatcher-kormány alatt a brit szénbányák,ugyanebbenaz idóben a német Ruhr-vidéki, a belga, a holland és a francia szénbányák, vasércbányák bezárása stb.). Ma az EIJ országaíegytittesena világ legnagyobb nyersanyagimportáiÓi illewe -feihaszná|óikozé tartoznak.A gazdaságnovekedé. sébenmár a tókének, aképzett munkaerónek ésa magas technikai fejlettségnek (innovácioknak)van dontó szerepe. Az ásványi nyersanyagokbanésmás természetieróforrásokban,gazdagAusztrália fejlódésébennem kizárőlagos ugyan' de rendkívi.ilnagy srilyavolt a természeti éskis népességíí eróforrásoknak (Jeans, !977,Línge,1979). Erdekes a kis teri.iletíí e.gyetlenegygazdaságiágazatnak,a tenIzland esete, ameiy gazdasági fejlettségét geri haiászatnak koszonh etí(igaz, hogy energiaeilátásábana gejzírekhóenergíájának is fontos szerepe van). Az elóbbiekkel eilentétesa gazdaságl|agmagasan fejlett Svájc ésDánia esete' Természetieróforrásokban mindkettó viszonylag szegény(Svájcnak ugyan jelenerdókben, Dániában vitós kiépítettvízi energiakészletevan és gazdag tííleveiíí szont csak a termófoid számítjelentós eróforrásnak). Svájc gazdagságánakforrása a tókeereje (a világ egyik legerósebb pénziigyikozpontja), a munkaeró képzettsége,magas színvonalritechnikai kult rája mellett az idegenforgalom és természeti adottságainak hatékonykihasznáIása' Dánia fontos szerepet tolt be a tengeri hajÓzásban (p1.a világ legnagyobb konténer hajÓparkjával rendelkezó Maersk váilaikozás dán), a légi kozlekedésben,de a magas színvonalri- a világpiacra termeió - mezógazdasága ésaz arra teiepiiit élelmiszeriparais gazdagságánakegyik forrása. Japán ésa természetieróforrásokban szegénydél-keletázsiai országok esete is sajátos,de ezen országokrÓi a késóbbiekbenszőlunk. Ami a természetieróforrásokban gazdagfejlódó országokat iileti, áltaiánosságban megállapíthatő,hogy a kedvezó adottságok a gazdaságífejlódésrikbenkevésbé érvényestiltek. okai a hosszabb-rovidebbgyarmati mrilt, egyes termékek alacsony ára, illefue a világpiacon magasra értékeltásványi nyersanyagoknaka muitinacionáIis vállalatok áltai torténó kiaknázása, de szerepetjátszik egyes országoka politikai instabiliban a trilnépesedés (p1'India, Nigéria) vagy más térségekben az eltérések. nagyok csoportjai kozott tás. Természetesena fejlódó országok egyes évtizedekben utőbbi az gazdag országa Latin-Amerika néhány eróforrásokban gyorsabb fejlódésnek indult, részben az erífotrásaik révén. Érdekesosszehasonlítaniaz USA ésa volt SzovjetuniÓ fejiódésébenmegmutatkoző ktilonbségeketésellentéteket.A témaazért említésreméltő, mert mindkét ország aviiágon szinte példátlantermészetieróforrás gazdagsággatrendeikezik(.zett). Mindkettóben nagy kiterjedésbenvannak (illewe voltak) az ígentermékenytcr-
26
Bonc CvuLA
mófoldek, erdók, a iegktiltnbozóbb fogyÓ ésmegtijulÓ energiaforrások, ércek és más ásványi nyersanyagok. Az USA-ban a XIX. század utolsÓ szakaszában ésa századforduiÓ idószakában a gazdaságifejlódéstahazai természetieróforrások mellett tagadhatatlanulmotiválta á, u nugy'.á^ri eurÓpai bevándorlÓ, akr tókét ugyan keveset vitt be az USA.ba, de magáva1vitte szaktudását,tapasztalatait,esetlegcsak a fizikai erejét.Igy pI. Pennsylvania, ohio, Kentuciry szénbányáiban,kohászati iizemeibentobbségtikbenbevándo.
lóen nagy a pazarlás, ami a természetieróforrások triizott használatát idézi eIó. A Szovjeruniő alacsonyabbszínvonairőtindult ugyan ésa II. világháborri visszaeséstokozott, de a természetieróf.otrások adottságaitmesszenem tudta kihasználni. A merev kolhoz- ésszovhozrendszertonkletette amezógazdaságot,ezértáIlandő élelmiszerhiánnyalkiiszkodtek. A nyomott éietszínvonalmiatt lehetóség volt
nyoztak akozgazdaságieszkozok, a piaci viszonyok,a reális árak stb. Nem volt verMindezek kovetkeztébena gazdaság mííkosány, hiányzott az egyéniérdekeltség. désemessze nem voit hatékony,ésnagy volt a természetieríforrások pazarlása a termelésteriiietén.A rendszer osszeomlásához a politikai okokből kovetkezó hibák meilett a hatékonytalangazdaság is hozzájárult.
Externá|iák Az externáliák (krilsó gazdaságosságihatások) fogalomkorébetartoznak azok a kiilsó hatások, ameiyeket a hatás okozőja nem szándékoltanokoz más gazdasági éstársadalmi szereplók számára, ugyanakkor semmilyen kompenzáciÓt nem fizet a termeiésvagy a fogyasztás folyavagy nem kap érte.Egyaránt érvényestilhetnek
A természetieróforrásokdefiníciÓiaésosztályozása
27
matában. Az externáiiák aszerint is osztályozhatők, hogy kedvezó vagy kedvezótlen hatást váltanak-e ki. A kedvezó ktilsó gazdaságosságihatás _ amit kiilsó gazdaságosságnakis ÍLeyeznoveli az áltaia nek - abban jeientkezik, hogy a k{ilsó hatást kiváltÓ tevékenység vagy hasznosságát. eredményességét érintett gazdaságiszerepIó tevékenységének akinek méhei A kertészpéIdáuihasznot hriz a szomszédméhésztevékenységéból, elvégzika beporzást anéIki.il,hogy ez a méhészszándékábanállna. A kedvezótlen ktitsó gazdasági hatás - vagy kiilsó gazdaságtalanság- azt jelencsÖkkenti azáItaIaérintettfél tevékenyti, hogy a kulsó hatást kiváltő tevékenység égétvagy hasznosságát.Az e|ózó péIdánál maradva, a mé. eredményess ségénék még zavarhatja a szomszédosiidiiló vagy cukrászat miíkodését héiz tevékenysége akkor is, ha ez nem áll szándékában. A jÓIéti kizgazdasági iskola az externáIiák kozgazdasági elemzése során abbÓl a tényból indul ki, hogy az adott termelés,iileNe a fogyasztássorán az egyéniésa társadalmi hasznosságok,illetve koltségeknem esnek egybe ésnem egyenlók. Az egyéniésa társadalmi koltségekkozotti kapcsoiatot az exterr[áIíákadják meg. A természetieróforrások kihasználása során az externális hatások sokoldal an
abbÓl vizet vételezó vállalatot, teleprilést,hogy már a feihasználás eiótt, tobbietkoltségeketvállalva, tisztítsáka vLZet. Ez utőbbi esetet szokták áItalában az externália iskolapéldájakéntemlíteni.Itt ugyanisa szennyezívállaiat a saját termeiésikoltségeitoly mődon csokkenti ésezhogy nem fizeti meg saját termeléáltai oly mődon javítjasaját versenyképességét, a váIIaIatnem építibe terkifejezve, Más szőval si folyamatának a teljes koltségét. azok terheinek viseléhanem koltségeit, a szennyvíztisztítás mékeinekkoitségeibe sétáthárítja az egésztársadalomra , az adófizetíkre vagy a kovetkezó generáciőkra. A vaiős koltségekiiyen meg nem fizetésemiatt a jelenlegi vásárlők tobbletfogyasztásánakterhét,koltségeit- jobb esetben csak - a mai generáciő valamennyi tagjának kell megfizetnie, friggetlenr.ilattől, hogy az adott gyár termékeiból fogyasztott-evagy sem. Rosszabb esetben a kovetkezó generáciÓknak is kell fizetnitik az elszennyezettfolyÓ heiyreállítáSáért. a megfizetetteryéniésa valriban felmeAz externália ebben az értelmezésben riiló sszes társadalmi kiiltség nem kompenzált kii|iinbsége.A késóbbíekbenaz externális hatásokra tobb helyen is rámutatunk.
A íogyÓ eróforrásoktípusaiésfóbb jeIIemzói
BonnCvum
A fogyÓ eróforrásoktípusai ésfóbb jellemzói
- Fe|haszná|ás szerint: - energiatermeléscéljaira alkalmas fosszilis fíítóanyagok:kószénfajták,mint azaiÍracit-,feketekószén' barnakószén ésaz a]acsony Fítíértékíilignit (részben talajjavítÓ anyagkénthasznáiják), a kóolaj, a foldgáz, hasadÓ anyagok (uránium, rádium, tőrium, amelyek hadászati nyersanyagokis), - vegyipari nyersanyagokpl. a fíítóanyagoknakis használatos fosszilis energia. a kóolaj ésa foldgáz' vagy nem fosszilis eredetíí ho-áozÓk, á szenietésegék, ásványok valamint a Co,, a nitrogén,hélium és és egyéb kósÓ, foszfor, kén, más anyagok. _ az ipar ieitiletén hasznosíthatÓfémekettartalmazÓ (vas,mangán, alumínium, -
.
, A, á',á"y a geolőgiai-geokémiai során képzódott,meghatározottkémiai folyamatok. kistályos 1nyug,,u|9zeteka foldkér(általában) o*'.iei"rk, egj,aooítreitettetleírhatb anyagok,ásványokmeghatározotttársulásai. teteputo ásványokuől tomegÍí, áa$í urI.oto !"i
29
réz, ón, nemesfémekstb.) ércek, épít1anyagcéiokat szolgáIÓ, nagy tomegben kitermeiésrekertiló nem érces ásványok:-pl. építókovek (gránit, andezít,baza\t, stb.), díszítókovek(márvány), téglá. ésiementipari anyagok (agyag,mészkó, dolomit), riveg-éske. rámiaipari nyersanyagok (iiveghomok, kaolin)' ipari segédanyagok(bentonit, zeolit stb.).
A továbbiakban kérdésaz, hogy a felhasznáit fogyő eróforrások vaiőban elvesztik-e eróforrás funkciőjukat ésvégiegesveszteségetjelentenek-e? A kérdésreválaszt a termodinamika torvényei adhatnak. A termodinamika elsíí t rvénye kimondja, hogy az energia ésaz anyag nem teremthetó, de meg Sem semmisíthetó. emi energiát és anyagot a gazdaság feihasznál, azok átalakulva visszakerÍiinek a természetbeésszétszőiÓd.'it. a fehasznáit eróforrások egy részebeépi.ila termékekbe, más résziikból hulladék keletkezik, de huiladék lesz a termékekból is, mi.után azok elhasználődtak, ésfunkciÓiknak tovább már nem képesekeleget tenni. A Foldet zárt rendszernek véve,az e$t adott idószak - e5tségnyiélettartam- alatt keletkezetthulladék mennyiségee5lenló az uryancsak ery adott erységnyiélettartam idó alatt felhasznált energiával ésanyagokka|.P!. az egy évaiatt energiahorazonos a hulladékgázok(Co, Co.. So') és dozÓként elti.izeltszénmennyiségével szilárd hulladékanyagok (pl. salák, korom, pernye) mennyisége.A termeléshez sziikségesés a teimészetból kiemelt energia és más anyagok felhasznáIásával, ésazoknak a kornyezetbe visszajuttatásával(Id. maio a hutladékokkeletkezésével és a kbvetkezó oldalon) a természet a gazdaságkozott egy sajátosmesterségeskor. forgás keletkezik, amit anyagmérlegnekis neveznek (Kneese et ai., 1970,Pearce_ Turner, 1990.,Perman et al.' Í996.).Ebben a tomegekre vonatkozÓ azonosságok: - K rnyezetesetében:A= B + C + D - Kiirnyezeti vállalatok esetében:A = Ar + A2 + C = R + A1 + F - Nem ktirnyezetivállalatokesetében:B + R + E - Háztartásokesetében: A' + E = D * F ésdeg. A természetbevisszakertiló hulladék ídézie16a kornyezet szennyezését teszi sziikségességét politika radáciőját, ami az egészvilágon a kornyezetvédeimi egy réa hulladékanyagok tette indokofttá. A technika fejlódZse azonban lehetóvé tlyen rijrahasznosítáSát. (recycling), széneka gazdaságbatoriénó visszaforgatását
BoneCvuu
30
KoÍnyeZet. kozosésmogonfuIojdonÚ onyogeróforrosokésgózok, volomini ugyonezek nyeloi (Íoid,levegó, irrrmlisok, oceonok, tovok)
VólIoIotok ,,Kornyezefi,, (formok,bonyok, holoszcégek.Íovigok stb,)
,,NemkoÍnyezefi,, volloloiok (Üzemek,Óruhizok' stb.) szi||íÍos
A gazdaság és a kiirnyezet kir|cs nhatásainak anyagmérlegmode|lje Fonnis:Perman-Roger,1996,12.old.
A fogyÓ eróforrásoktípusaiésfóbb jellemzói
JI
A visszaforgatáSnaka fogyő eró. anyagok elsósorban a fémek (vas' színesfémek). foirások szempontjáből két fontos szerepe van: részbencs kkenti a keletkezhetó részbenpedig lassítja az adott eróforrások (pI. ércek)kihulladék mennyiségét, További elóny, hogy a visszaforgatáskevesebbenergiát n vekedését. terme|ésének igényel,mint aZ rij fém eIóáIIítása.Ugyanakkor azonban le kell szogezni, hogy az o-sszeshulladékviiszaforgatására nincs lehetóség.ÚjrahasznosíthatÓ pl. az akkumulátorok őlma, de a benzinbe kevert őlom visszaforgatásaabszolÍrtlehetetlen, mett az a kipufogő gázokkai egyritt szétszőrődik a kornyezetben.A technikai fejlódés lehetóvé tette azt is, hogy a meddóhányőkből olyan értékesanyagokat termeljenek ki, amelyeket a korábbi technolőgiákka] nem tudtak, ezértkerrilhettek a meddóhányÓra (pl. aranyat, uránércet,sót szenet is). A termodinamika második tiirvénye,az entrőpia (egy rendszer termodinamikai a mértéke) e]méleténektorvénye értelmébenaz elhasznáIt valőszínííségének energia semmiképpensem forgathatő vissza, mert az a természetbenteljesen és véglegesenszétszőrődik.A termodinamika torvényeitehát mégjobban kiemelik a fogyő energiahordozÓk végesjellegét.
A fogyő eróforrások kész|etei A nemzetkozi szakirodalomban az egyeseróforrások elófordulásának azt a menyamelyekról geolőgiaí,geofizikai ésgeokémiaiismeretek vannak, fiildtani nyiségét, készleteknek,tartalékoknaknevezik. A hivatalos Magyar Geolőgiai Szolgálat erre a fiildtani (ásvány.) vas/on fogaimat alkaImazza. A készletek pontos meghatáro. zását nehezíti,ho5l általában a kitermelésfeltételeitery adott idószak kereslete, k ltségei,árai, jiivedelmezósége(a várhatő profit színvonala)ésaz alkalmazhatő technika alapján átlapítják meg.Az elóbbi feltételekpedig gyakran váItozhatnak, ezérÍ'a ktilonbozó tényezók figyelembevételévelmegáilapított készleteknek van egy abszolírt(készletekmennyiségi)ésegy relatív (aváttozó feltételekszerínti)értéke.Az eróforrások definíciÓjában megismert dinamikus karakter arra is utal, hogy minden váitozás az árakban vagy a technolőgiákban a készletekmennyiségépozitívvary negatívirányír elto|ődásokat okozhat. Az rin. árrunek megítélésében galmasság fogalmaz az erlf'ortás készletekreis vonatkoztatható. Azaz, ha niivekszik az ásványi eróforrás ára, az niiveli a gazdaságosan kitermelhetó készlet mennyiségét , mert az árntvekedéssela gyengébbkészletekkitermeléseis gazdaságossá váiik. Egy adott idószakban azok a nehezebben kitermelhetó vagy gyengébb minóségííásványi nyersanyagokatmagukba fogialÓ készletek,amelyek kitermelé. se nagymértékben a vitágpiaci ármozgástÓl fiigg, rin. marginális készletek.Ameny. sor kerÍilhet,amennyiben a vi. nyiben a világpiaci árak emelkednek, termelésr'ikre
%..ug"r.*'a g= az árváltozásá|ta]a keresletre,illetvea kínálatragyakorolthatás,azaz változást idéze|6a kereslctben. egytermékáíánakxvo-osnovekedésebány száza\ékos
32
Bonq CvuL,q
lágpiaci árak csokkennek, akkor a kitermeléstiketleállítják(pl' egyes kóolajmezók, vagy ércek)vagy csokkentik' Tévedések elkertilésevégettle ke1lszÖgezni,hogy a természetieróforrások geolÓgiai készleteivel,kitermelésukvagy a kimerrilésíklehetóségeinek megítéléséve1 kapcsolatosanvan egy kettósség.A geoiőgiai készieteknekésfitermeléstiknek számos terméSzeti,mííszakiés tudományos jellemzóje van. Ezért elófordulhat, hogy egyjwányi nyersanyag-lelóhelygeolőgiai (fizikai) értelembenaz adottságoknak és a-feltételeknek megfelelne, tehát iehetségeslenne a készletkitermelésevagy kimerítése.A másik megítélési szempont a gazdaságt'amelynek feltételeiszerint a fogyő eróforrás akkor termelhetó ki (pI. bánya atko. nyitrratÓ), ha a gazdasági feltéteiek megvannak,de ha ezekmegszíínnek,akkor a geolőgiai késziJek ellenéreaz adott természetieróforrás tovább már csak veszteséggeltermelhetó ki. A témakorrei kapcsolatban elfogadhatő a kovetkez6 megá|Iap7tás: ,,Kozgazdasági értelemben egy bánya kimerriitnek akkor tekinthetó, ha ott a termelési-kciltségek tartÓsan ésielentósen meghaiadják az adott termékárát.'' (Dobo zi, 1984.25. otd.) Ismertek a világon olyan jelentós ásványi eróforráskészletek, amelyek kiterjeienleg még nincs realitása' ha azonban a világpiaci melésének árak novekednek éssikerril a felhasználáshoz megfeleló technolÓgiákat-is kidolgozni, kitermeiéstikelótt nem lesz akadály. EzekkÖzé a készlete-i< kozé tartozii pl. a kanadai Athabasca folyő volgyében találhatÓ olajhomok, ameiy a világ egyik legna. gyob|.olajkészletét foglalja'magában, de egyelóre megfeieló tecinotogia rrianya, illetve a koltségtényezókmiatt az olaj a kózetbóI nJm nyerhetó ki. Hason]ő probiémákadődnak az USA-ban Coiorado ésUtah államoktan vagy Skőciában ésKínában a rendkívii1nagy tomegben találhatő olajpalák kitermeijséneklehetóségeível is. A Fold szilárd kérgébenelófordulÓ stock típusritermészetieróforrások abszo., l t mennytségének megáiiapítása(becsiése,méiése)rendkívril nehéz,éscsak nagy hibahatárok kozott lehetséges'Ebból a nézópontbÓ|tehát azeróforrások \
típusaiésfóbb je||emzói A íogyÓeróíorrások
33
vekszik. A helyettesítési Iehetóségekrészbena heiyettesítendóanyagok árnove. kedésének,részbena technika fejlódésénekfiiggvényei.Az elóbbiekból levonhatő egy fontos kovetkeztetés:a foryÓ eróforrásva5lon mennyiségenem kizárőlag geolőgiai kategőria' hanem gazdasági is. A szilárd kérget- a iitoszférát - alkotő elemek gazdagságas ly aiapján kifejezhetó az egyes elemek százalékoselóforduiásával. Ktiionféle számításoksegítségével megállapították,hogy a leggyakrabbanelófordulÓ kilenc eiem (vas, sziiícium, alumíníum,magnézium, oxigén stb.) 99vo-ban van jelen, míg a fennmaradÓ 83 elem mindossze I'vo-otreprezentál. Ehhez méghozzá kell tenni, hogy ha az utÓbbi ritkább elemek egyenietesenhelyezkednénekel a kózetekben, akkor az tonnánkéntcsak grammnyi mennyiségetjelentene.Az is tény,hogy kevésanyag taláIhatő elemi állapotban (pl. nemesfémek,kén,nemesgázok), a nagy tobbségkriionbozó vegyiletekben, ásványokban (oxidok, szuifidok stb.),iiletve kózetekben feldlisuiva fordul eió. Elméleti megkozelítésaz ín. er'őforrásbázis,amit rigy határoznak meg (a fíítóanyagok kivételévei); hogy az egy tonnányi kózetben taláihatő elemi mennyiséget grammban megszorozzák a foldkéreg egy kilométer vastagság tomegével.Ha ezeket a mennyiségeketosszehasonlítjuka jelenleg kitermelt mennyiséggel,akkor évmilliÓkig rendelkezésreállnak az eróforrások. A gyakoriatbanazonban nem így Van, mert az elemek tobbségea fÓldkéregben szétszőrődvahelyezkedik el, ésviszonyiag kevésaz a mennyiség,ami feldrisult, bányászhatő, kitermelhetó állapotban (pi. telepekben) van. Az építólparinyersanyagok,építókovekstb. kivételévela legtobb ismert eróforrás a felszín alatt kiilonbozó mélységekben(a legméiyebbbányák Dél-AÍrikában 2000 méter méIységbenmííkodnek, a legmélyebbolajkutak 4-5000 mélységbóI hozzák fel az olajat) vagy a tengervízalatti kontinentális talapzatban taláIhatÓk. A kitermelésfeltéteieikoztii a kitermelhetóségkriszobértékének (ami alatt már a kitermelésnekhatárai vannak) tobbnyire a kovetkezó kétkriszobot tekintik: - potenciális gazdasági kiisztib - a legaiacsonyabbhasznosanyag-koncentráciÓ, ami gazdasági''szempontbő1mégmegengedhetó, - mineralőgiai kiisziib _ (természeti,geolÓgiai) a kitermelés(bányászat) olyan technikai korlátai, amik még indokolttá tehetik abányászatot (p1.a hasznosíthatő anyagok elválaszthatÓk-e az értéktelenektól,az rin. meddó kózetektíj|). Afenti kriszobok azonban csak egy bizonyos adott idószakra vonatkoznak, mert a gazdasági feltételekmegváltozása vagy a technolÓgiák fejlódésea ktiszÖb(jkértékeitmÓdosíthatja. A fÓldtani készletek(ásványi nyersanyagok)kÍ.ilonbozókategÓriáinak rncgha(írrozására tobbfélemÓdszer is ismeretes,amelyeknekgyakorlatijelent s gtik vitn, mert a hosszri távri elórelátást elósegíthetik.A bányatizemek tervczéscktlr., ll |el.melésikapacitások méretezésénéI dontó kérdés,hogy milyen mennyis gííkészlet ivagyon) áiI rendelkezéSre,a készletekhány évesidótartamon át biztosítjiiklr termelést,a kapacitásokkihasználását.A US Bureau of Mines (Az EgyostiltA||Irrnrlk BányászatiHivatala) kidolgozottegy blokkdiagramot,amely általáirossiigllittt ttsz.
Bona Cvuur
34
táIyozza a fogyő eróforrások fÖldtani készleteit,vagyonát. A nemzetkozi irodalomban ennek tobb, megkozelítóen azonos vagy mÓdosított változata olvashatÓ (pl. McKelvey,!913,Dobozi, 1984,Steenblick, 1986,Pearce et al., 1994 stb.), amelyek kategőriái a kovetkezók (ld. ábra): Felderített készletelc ktilonbozó geolőgiai, geofizikai mÓdszerekkei meghatározott teriileteken megkutatott,felmértásványvagyon'amely a kovetkezó mennyísé. gekbóI állhat: Igazolt készletelqezen beiiii: - biztos mennyiség,amit a kutatások iga- felmértkészlet_ nagy valőszínííséggel zoltak, a telepek - jelzett készlet az ásványvagyon azon tartománya, aminek \étezésétóI, kiterjedésérólismeretek vannak, de mégkonkrétannem mértékfel, Remenybeli
FeIderített lgozoll
FeImér|
Gozdosogos
A
Kovetkezr^+^+
Jelzett
Hipotetikus spekuIotíV (ismeÍelIen {ismert koeetekben kozetekben)
E
Készlel (m re volÓ vogyon)
N
s
v "'lo
e Ú|z
z .l
Ö s Ó
PoÍomorginolis
Asvonyvogyor
ola
m ,19 ot
é,Io r
s
,l S
t ls : 9la
t
I
k rld v el o ó V| s
k ls
Szubmorginolis
n Íoknovekedése lsmeÍetességi
osztályozása Ásványinyersanyagvagyon Fonp$: Dobozi, 1984,35. old.
A fogyÓ eróforrásoktípusaiésfóbb jel|emzói
35
_ k vetkeztetettkészletról az elóbbinél kevesebb ismeret van, de konkrét felmérésnélkril, a terrilet geolÓgiai adottságainakismeretébenkovetkeztetnek arra, hogy további jelentós vagyonra lehet számítani. A felderítettkészieta kitermelésfeltételeit(termelésikoltség,ár, a kitermelés megvaiősíthatÓságánaktechnikai feltételei)ésa vagyon minóségétfigyelembe véve a gazdaságosan kitermelhetó készletkategőriájába tartozik. Reménybeli- még fel nem fedezett - varyon: iétezéstiket kiilonbozó tudományos hipotézisek, a kózetek' rétegek jel|emz6i, a tertilet kialakulásának mriltja aiapján tételezikfel. Ezen beltil a kovetkezó vagyonkategőriákismertek: _ hipotetikus varyon (ismert korzetekben), aiacsony valÓszínÍíséggel, tudományos áIláspontok éSgyakorIati tapasztalatokszeríntegy-egyteri.iletfoldtani formáciÓjának (p1.más, hasonlÓ hasznos ásványi vagyonnal rendeikezó teri.ilettel osszehasonlítva) ismeretében, genetikai típusok alapján f.eItételezeÍt(azaz konkrétanmégnem ismert) vagyon' - a spekulatív varyon csak mínimáiis valÓszínííség mellett, meghaÍ.ározatlanterrileten elófordulhatő vagyon. A készletekismertségifokánák csokkenésévei nemcsak a vagyon mennyiségének megbízhatőságacsokken, hanem a gazd,aságtalanul(egy adott idószak koitség-árstb. viszonyait figyelembe véve)kitermelhetó vagyon kategőriájába is tartoznak. (Az elóbbiek alapján késziilt hazaí ásványvagyon kategorizálását lásd késcíbb). Egy másik álláspont szerint a foldtani készietek(vagyon) a kovetkezóképpen csoportosíthatők: - feltárt ésgazdasági szempontok szerint értéke|hetó készietek - kítermelésalatt mégnem áltÓ de már megkutatotte, u, uooti iaószak gazdasá. gi feltételeinekeleget tevó készietek. Két készlettartományalkalmas arra, hogy optimális koltségekmellett kitermel. hetók legyenek, ezért a gazdaság nyersanyag-ellátására potenciálisan alkalmasak. A további ismert és feltételezettkészletekmár olyan ásványokbÓI és kózetekbóI áIlnak, amelyek csokkenó hasznosanyag-tartalmriak,novelvó méIységekben helyezkednek el ésegyelóre kiÍermelésiiknem látszik gazdaságosnak.Sót egyes eró. forrás-fajtákfeldoigozására sincs ismert technoLógia'Ez az áIláspont dontóen kozgazdasági-m szaki SzempontokbÓl indul ki (Harris, 1993.). Az egyes országok ásványi nyersanyagainakgeolÓgiai készleteiról szőlÓ ktilon. bozó informáciők - készletadatok- nehezen hasonlíthatőkossze. Ennek fontosabb okai a kovetkezók: - a készletbecslésre nincs nemzetkozileg elfogadott,egységes mÓdszer. A becslés áIlamonkénteltérhet,sót gyakran a kutatási koncessziőkkal rendelkezó váIlalatok szerint is krilonbozó mÓdszereket alkalmaznak; _ konjunkturáiis, politikai, vállalati érdekekbólkíindulvagyakran nem a valÓságnak megfeleló adatokat hoznak nyilvánosságra(p|. az egykori SzovjetuniÓ kt. ze| fél.évszázadonkeresztril nem - vagy csak részlegesen- hozott nyilvírnosság:.i: ra készletadatokat). rlllFtt,;u
36
Bonn Cvur,q
A nemzetkozi gyakorlatbanegyesszakmai szervezetek(kóolaj' uránérc,színesfémek)adnak kí becsléseket,gyakran mégvilágpiaci árprognőzisokat is (pl. a US Geological Survey nemzetkozi készletbecslésekrólszÓlő részletesinformáciőkat hoz nyilvánosságrarendszeresen). várhatő élettartamánakkiszámítását szolgáIja Az ásványi nyersanyagkészletek az rin. fizikai index, ami a készletekés a kitermelésviszonyszáma. A nemzetkozi szakirodalomban kétféleindex használatos: - statikus index, ami azt mutatja,hogy a jelenleg (a koltségekésaz árak alapján) gazdaságosankitermeihetó készleteketa mai termelésiszintet figyelembevéve hány évalatt termelik ki, _ exponenciális index, ami rigy készril,Irogykiszámítják az adott idószakot (bázis évet)megelózó x évekbena nyersanyagkitermelésénekátlagos novekedésii'ite. elórevetírvebecsrilik meg a készletekkimemét,és eztvárható nÖvekedésként riilésénekidótartamát. MagátőI értetódik, hogy az exponenciáiis index pesszi. mistább értéket,rovidebb kimeri.ilésiidót mutat. Mindkét index csak nagy kortiltekintésselértékelhetó.A statikus index nem számol a kitermelés (keresiet) novekedésével, emiatt optimistább prognÓzist ad, azaz a \
típ.,'"ié'fóbb jt:llemzói A fogyÓ eróÍorrások
_ _
37
a készletekbiztosítják-e,és konkrétan aézve:a beruházások megtéri.iléSét fejlesztéshez; távlati esetleges az készletek kitermeIhetó iesznek-e a kitermelendó rétegekszáma, vastagságuk'a gépesíthetóség; a kitermelendó vagyon mélysége; a rétegektektonikai helyzete (vetódések,torésekstb.); (srijtőlég-robbaelemi kockázatai, veszélyessége a bánjászat mííkodésének
stb.). nás, vízbetorés értékétérintó - A nyersanyaglelóhely kvalitása, ami a bányatermékminóségét, természetiadottságokra vonatkozik, mint a hasznosésmeddóanyagok arányai; - a termékvegyi,áineralÓgiai osszetétele, hamutartalma' feketeszéneseesetében), (fíítóanyagok - a termékfÍítóértéke o|alszármazékok (pl' a kiilonbozó esetén kóolajok tében a kokszolhatÓság, aránya; kihozatali benzin, dízelolaj) _ az ércekfémtartalma; - a termék nedvességtartalma;
A bányászat A Fold szilárd kérgébenelóforduiő természetieróforrások kitermeléséveia bá. nyászat mint onállő gazdaságiágazat foglalkozik. Alemzetgazdaság ágazati rendszerébenabányászat az n. elsódleges (kitermeló, primer) szektor része,helyhez telephelye determinált. A gyakorlatban abányászat mííkodé. kotttt tevékenység, se kiterjed a sziiárd (szén,ércek,kiiionbozó ásványi nyersanyagok),a folyékony (kóolaj) ésa gáz (foldgáz' Co') halmazáliapotri fogyő eróforrások kitermelésére. Tágabb érteiembenabányászat fogalmába tartozik az eróforrások kutatása éspiacra viteltik elókészítése is. A bányászat tevékenységét - elsósorban az eróforrások foldtani feitételeinekmegfelelóen _ a fold felszínealatt mélymíívelésíí mődszerekke|,a feiszínhezkozeIieiófordulások esetébena takarőrétegleszedéseután kiilfejtésesmődszerekkel folytatja. A folyékony és gázáI|apotri anyagokat frirőlyukas mődszerekkel (olaj, vu és gázkutak) termelik ki. A bányászat mííszakiésgazdaságitevékenység, ezéft abányászati beruházások eldontéseszigorri mííszaki-gazdasági megfontolásokat igényel. A feltételekegyik csoportjaarra vonatkozik, hog1 abánya várhatÓ eredményességét miiyen jellemzók határozhatják meg (Failer, Í992.alapján): - A nyersanyaglelóhelyrin. bonitása átfoga a ráfordításokat(beruházási ésfolyamatos) érintó természetiadottságokat,mint: - a kitermelendó nyersanyaggeolőgíaikészleteiktilonbozó kategÓriák szerint,
(a profit) ésaz amotttzáció révén dódhet meg a termelés,a száIlítás'a pénzbevétel
lalatok tulajdonosa is volt. A még ma is szocialista országokban továbbra is ez a helyzet.A piacgazdaságri országokban az á||am az ásványi eróforrások tula.idonosa, a bányászatot folytatő vállalkozásokat viszont a magántóke mÍík dteti. Elófor-
3B
Bonn CyuLa
A készleiekmennyiségének becs|ése A geoIogioi-geoÍ|zikoi jellemzokmeghotirozoso
fu eroforros eIófordulosok feIfedezése
A készletek lehotóroIisinok pontosítóso
A Ia|Áhohralz
e|ókészitése o kiteÍme|éshez
A bonyoszot megkezdése
A pioc éso szil|ítisok eIokészÍtése
Ásványinyersanyagokkutatásánakéstermelésbevéte|ének e|ókészítése dul azonban, hogy az állam is fektet be t két abárryászatba,ktilonosen a stlatégiai termékek(pI. uránérc,arany, kóolaj) esetében. JelentóSégií , Az ál|am meghatározott teriiletekre, idókorlátok megjel lésével koncessziős szerzódéskeretébena vállalkozőknak engedélytad az ásványi nyersanyag.kutatásokhoz, bányanyitáshoz ésa kitermeléshez.A koncessziőérta bányaváIlalataz áIlamnak díjatfizet. A bányavállalat által kitermelt nyersanyaga vállalat tulajdonába kertil, azzaIrendelkezhet. A vállalat által kitermelt ásványi nyersanyagok után az áilamnak bányajáradék (royalty)jár. A magyar bányajogszerint a bányajáradék alapja a kítermeit ásványi nyersanyag mennyisége után keletkezó étték,aminek százaIékábanhaÍ.ározzákmeg a járadékot. A bányák mííkodését további elóírások (kornyezetvédelmi, munkavédelmi stb.) is szabáIyozzák (a magyar bányatorvényból a Ftiggeléktartaimaz részleteket).
i ésíóbb jeIlemzói
