No title

§in

•ei-

ico

mV

ííaA^^-^^-^

f

r

MAGYARORSZÁG ES AUSZTRIA

KÖZJOGI VISZONYA

IRTA:

RÉZ MIHÁLY

BUDAPEST PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA 1910. I*

TARTALOMJEGYZÉK. Oldal

Bevezetés I.

II.

III.

._

_.

...

...

Ezernyolcszáznegyvennyolc eltt

V. VI. VII.

VIII.

._.

Az ezernyolcszáznegyvennyolcadiki

A A A A

kiegyezés

._

...

1

19

_.

közös ügyek és a közös egyetértéssel

ügyek 1848-ban IV,

_.

Ezernyolcszáznegyvennyolcban

A

VII

._

elintézend ...

...

...

közjogi helyzet ..

„

hatvanhetes alap fejlesztése ._.

71

93

tények és a Corpus luris

hatvanhetes alap

41

115 141

...

_

157

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/magyarorszgsOOrz

BEVEZETÉS.

Magyarország

Ausztriához

viszonya

törté-

nelmi, közjogi és politikai szempontból egyaránt

A

nagyfontosságú. korlati

politikától

munka

jelen

elvonatkozva,

mányos szempontból

e kérdést a gya-

kizárólag tudo-

vizsgálja. Folytatása ez

azon

hasontárgyü tanulmányoknak, melyek öt évvel ezeltt jelentek

meg

s

hangulat mellett, mint a fogás

alapján

— egészen más közmai — ugyanezen

melyek

állanak.

fel-

A

változatlan

igazság e

változó megítélése a közvélemény értékének leg-

jobb mutatója ségét

A

s

magában

egy tárgyilagosabb mérték szükis

eléggé nyilvánvalóvá

teszi.

álmok és illúziók a tudományos vizsgálódás folyamán helyett tények és érvek állapíthatnak meg csupán egy hangulatok és érzések,

—

—

tárgyilagosabb felfogást.

Az ezekbl politikai

sében s

levont következtetések

eredmények és

nyilatkozhatik

a tények és érvek

alapján a

a politikai célok értékelé-

meg csupán ennek

is

mindenfell. Minden lépésnyi

a subiectivitas

határokat tér,

szabnak

melyet e sub-

elhódíthatunk,

iectivitastól

mindig változó és terét

hetési

irreális

szorítja

közhangulat érvényesül-

megállapított igazságot

a tárgyilagosan

a

önkényes vélekedések helyébe

az

s

szkebbre

helyezi.

A

Magyarország és Ausztria közötti viszony kérdésének tudományos szempontból való teljes földolgozása óriási munka, amelyre vonatkozó

ma még nem

összes adatokkal

A

munka

jelen

feladata

rendelkezünk.*

is

nem

ily

nagy

sza-

bású. Célja csupán egy néhány idevágó kérdésnek Az 1848 — 49-iki

*

hozzáférhet feljegyzései

sem

évre vonatkozó adatok egy része

hivatalos

s a

jutottak

okmányokon

még

kívül

az

ma sem egyesek

Gr. Apponyi

György, Szög>'ény emlék-

nyilvánosságra.

Lónyay, Csengery, Horváth Boldizsár emlékiratai s második része kéziratban maradt. Csupán a kiegyezésre

iratainak

vonatkozólag

bírunk

elégséges ^adatokat.

nem

azon idszak

lesz,

közjogi

és

politikai

becses

Kónyi rendkívül

Amíg azonban minden története

sem

írható

gyjteményében hozzáférhet

adat

meg

kérdések vizsgálójának a

hitelesen

történetíró

s

a

nem

adhat útmutatást.

Az anyag fogyatékossága sága

is

mellett a feldolgozás

nehézségeket gördít a közjogi

fogyatékos-

kérdések vizsgálója

elé.

A

nemzetiségi kérdés fontossága, annak a közjogi kérdéssel való kapcsolata nem mindig nyilvánvaló történetíróink eltt, kiknek

egy részénél a pathos iránti érzék a száraz tények iránti érzéknél ersebben mutatkozik s így a közjogi vagy nemzetiségi kérdés tekintetében, a bank vagy vámügy kérdéseiben néha igen fontos adatokat nélkülözünk.

Ha

egyszer az

1848— 49-iki évekre

s

az absolutismusra és

a kieg>'ezésre vonatkozó adatok együtt lesznek,

akkor megírható

idszakok teljes és hiteles története s akkor e történeaz elbbi korszakok története alapján Magyarország és

lesz ezen

tek és

Ausztria viszonyának teljes monographiája

Ma

ez

még

lehetetlen.

is

meg

lesz írható.

XI

ismertetése

vázlatos

abban

keresi,

hogy

s

tulajdonképpeni

e kérdéseket

feladatát

néhány sajátos

szempontból világítsa meg.

Ezen szempontok a következk: Ausztria és Magyarország viszonyának

jel-

lemz

vonása a múltban a közjogi helyzet és a tényleges helyzet közötti teljes disharmonia, mely

azonban

csak

a

rendiség

lerontása

vált

által

1848'ban nyilvánvalóvá. Ezen év sikerei egy külpolitikai válság eredményei, melyek azonban ki-

— egyrészt tényszempontokból kiinduló — nemzet

élezték a dynastia és a

másrészt jogi

leges,

felfogásának ellentétességét.

A

kérdések megoldá-

ama módja, mely 1848-ban létesült, /f^/^lenes volt, mint ama helyzet maga is, amelybl keletkezett s a legfontosabb kérdésekben nem

sának

tartalmaz

intézkedést.

Végleges megoldás

csak

a vonatkozó európai kérdések végleges megoldása

után vált lehetségessé,

midn

a kiegyezés a köz-

jogi helyzet és a tényleges helyzet közötti össz-

hangot

létrehozta.

1848-iki láglik,

E kett

ellentétességébl

ellentétek obiectiv volta

mint a kiegyezés

az

épp ügy

kivi-

különböz irányü

bírá-

latának obiectiv lehetsége

is.

Horvátország, Erdély, a határrvidék és szász universitas kérdése a kiegyezés kérdésével szoro-

san összefügg. Mert a nemzetiségi kérdés a közjogi

kérdésnek csak egyik vonatkozása;

egy

s

XII

ugyanazon éremnek csak másik

oldala.

A

nemzeti-

Magyarország évezredes problémája. A magyarok bejövetelével a magyar szupremáciáért való küzdelem szüksége azonnal beáll s a honségi kérdés

annak els megnyilatkozása. Auszvaló viszonyunk teszi ismét fontossá e

alapítás ténye triával

kérdést s a nemzetiségi e század

elején

A monarchia nél

mozgalmak megindulása

kétszeres

jelentséget ad neki.

külpolitikájának azon változása, mely-

fogva régi nyugati törekvéseivel felhagyott

kelet felé fordul

a monarchia

:

s

Magyarországot közelebb hozza

vezetszerepének elnyeréséhez,

de

bels nemzeti egységünk szempontjából veszélyesek. Egy küls bonyodalom kilátása, mely régebb reményekkel töltötte el az elszakadási politika híveit, ma els oly ellenfelekkel

szembe,

állít

kik

meg

sorban a mi nemzetiségi békénket bontják s

a

monarchia két állama közötti

érdektalálko-

zásnak csak újabb tényét mutatják.

A

monarchia másik államában

külpolitikájában

is

is

felmerül s

megoldásra vár e kérdés

magyar nemzetnek eképp is életkérdése fajok problémája. Ez képezi a közjogi kérdés gét.

Az

európai helyzet teremtette

megoldásának mai módját

nyában ezen európai azt változtatni

dás ténye

s

nem

s

meg

s

a

lett

a

lénye-

e kérdés

az elszakadás

irá-

helyzet megváltozása eltt

lehet.

a közösség

Addig az együttmaramai foka

szükségképp

XII

Ezen együtímaradás és ezen közösség keretein belül a monarchiában való szupreváltozhatatlan.

mácia kérdése már a mi bels politikánk kérdése,

Európa érdekét nem

amely

érinti.

Hogy

mon-

a

archián belül való szupremáciát elérjük avagy veszítjük a kat

monarchián

kérdését

helyesen

pont

ahol

az,

hogy

függ,

attól

is:

a fajok problémájának

És ez a

megoldani.

bírjuk-e

nemzetiségi

a

el-

belül elért eddigi pozíción-

kérdésnek

közjogi

vonatkozása nyilvánvaló.

A

megoldása

kérdés

nemzetiségi

a gyakor-

politika feladata, tárgyalása ennélfogva a jelen

lati

tudományos munka

keretein kívül esik.

a tényt kellett megállapítanunk, által

szabályozott közjogi

belpolitikai s

politikai

európai

csak

Itt

hogy az 1867: XII.

alap

egy

változékony

egy hosszú idre váliozhatlan kül-

helyzet helyzet

szükségképpeni eredménye

Az

minden különválási

tö-

folytán

rekvés lehetetlenné

válik;

a

helyzet

belpolitikai

ellenben a monarchián belüli szupremáciát vagy a

tényleges

ségessé

paritás

nélkül,

egyaránt

feladatát.

megállapítása

Pártosság

képezi

nélkül,

a

jelen

szenvedély

csupán a tényekre és az érvekre támasz-

kodva igyekeztem a kérdést megvilágítani. tekintettem

nelmi

lehet-

teszi.

Mindezeknek

munka

elvesztését

a

monarchiát,

alakulást,

melynek

mint egy

megvannak

Úgy

világtörtéa

maga

XIV

szükségképpeni

mok

okai.

A

monarchiát alkotó

álla-

közötti viszony változásait, e viszonynak és

különböz

e változásoknak

képpeni okokból próbáltam kezve,

hogy

obiectiv

subiectiv

a

indokolását

latok és vélemények

felfogását

levezetni, arra igye-

tényezk

nyerjék s is

szükség-

is

maguk

a

maguk

a hangu-

a tényekben találják

ma-

gyarázatukat

A

kiegyezés

támadt közjogi veszteségek

hatvanhetes

concedálása a

egyezés

által

alap

eredmények

nyert

által

híveinek,

a ki-

feltüntetése

a

hatvanhetes alap ellenségeinek fog visszatetszeni.

Pártkülönbség sokaknál

lálni

a

nélkül

fajok

ellenmondásra fog

ta-

problémájának helytelen

megoldásából származó közjogi veszély tényének megállapítása

s

a multak súlyos kritikája.

A fél,

tudományos kutató azonban nem pártos hanem bíró; a bírói igazságosság és pártat-

lanság alapján

A

keli

tehát megállnia.

közvélemény a gyakorlati politikus irányára

befolyással lehet; mint tényezvel kell számolnia

A

tudományos kutató irányára nem lehet befolyása; az igazsággal szemben a közvéle-

vele.

ménynek semmi ereje nincs. Ha a munkában fölsorolt tények nem pon-

nem

vagy megvilágításuk egyoldalú; ha a felhozott érvek helyt nem állók vagy

tosak,

a

teljesek,

bellük vont következtetés

logikailag hibás: ak-

XV kor a tudományos kritikának az ezen alapon épült felfogását

De

nie.

ha

azt

maga egészében

a

is

mondják,

bírálata ellenkezik a

kegye'etet

zeti

hogy

a

ható

minden

fajok

A

meg;

sérti

következtetés

veszélyeibl kor

a

nemvon-

szellemével

meg nem

rendíthetik.

kutató feljegyzi a közhangu-

nem mint

irányú nyilatkozásait; de

hanem mint

a

politikai

gyöngülésének fontos és tipikus

Mert egy idszak visszaélései

tüneteit.

nem azon

legpontosabban

jellemzik

azon

az ideálizmus

igaz-

moralitásának,

korszak politikai erkölcseit

hanem

s a

ha azt mondják,

és

problémájának

tudományos

ságokat,

multak éles

nemzet érzületével

latkozó felfogás erejét

ily

a

ezen kifogások a munkában megnyi-

ellenkez:

lat

hogy

föl-

vet-

kell

el

melyek a

elfajulásai,

jobbak lelkén vettek ert.

És

nem

erkölcsök az,

egy korszakra a

lehetne

szempontjából jellemzbb

hogy nem akarta

tisztán látni

politikai

tünet,

sem

mint

a multat^

sem a jövt, mert a kegyeletet az igazsággal szembe állította. És nem lehet jellemzbb, mint

ama

felfogás,

mely a

tiszta

valóság tárgyilagos

kutatásait ridegnek, a bizonyító adatok halmazát

száraznak

s

a logikus

és a valótlanságban

érvelést

keresve

hidegnek

az

igazság kutatásában rejl poézist

találta

ideálizmust,

nem

látta

az

meg.

I.

EZERNYOLCSZÁZNEGYVENNYOLC ELTT.

A

honalapítás

ketts

politikának

kezdve

idejétl feladattal

kell

magyar

a

Be

birkóznia.

Európa viszonyai közé s óvnia nemzeti jellegét. Ha Európa viszonyaihoz

illeszkednie

kell

kell

nem

alkalmazkodik, lehetetlenné válik

meg nem

dása; ha

állását veszíti

A

fennmara-

óvja nemzeti jellegét, külön-

el.

honfoglaló magyarság fölvenni kényszerül

annak világnézletét

a keresztyénséget, a

keresztyén

A

nemzet

király,

származása

alatt a

—

régi

elnyomója,

a

keretében

már

és az állam

bár

szervezet

királyság

itt

s

kénytelen

szervezkedni.

sem

egy, mert a

magyar, egy nemzetközi

—

egyház

keresztyén

befolyása

nemzeti pogány világnézletnek saját

hatalma

királyi

ers

érdekében

az

idegeneknek pártfogója.

A bejöv

németeknek

nagy kiváltságokat szik

az

biztosít

ellenszegül

dívíde

et

királyi

elv.

impera

s

a

kunoknak

segítségükkel igyek-

magyarságot megtörni.

elve

Az egyház

késbb

nem latin

habsburgi,

A

hanem

culturája, az idegen

papoknak fajunk iránti közönye, az idegenek pártolása a magyarság bels megersödésének nem kedvezhet.

politikája

—

uralkodók

árpádházi

(.(.... az

mondja Ereky

beolvasztotta volna az

István

— nem

szlávokat s

talált

itt

nemzetiségi

hogy meg-

akadályozta volna a tótság és az oláhság lassú,

de

óriási

—

jed

arányú

—

hódításait,

egész

hanem

országrészekre .

.

kiter-

idegen nemzetisé-

.

gek kezére játszott ... a magyar államterületbl

egy a mai Horvátország

nem 20,000

Z

km. nagyságú

területnek közel 7"

önkormányzat

Már

itt

ü-át.))

—

í

részt,

a

mutatkozik tehát az a sajátos körül-

kénytelen

—

lévén

fennmaradása érdeké-

ben nemzetközi szempontok érdekei

iránt

Európa mely rész-

beilleszkedni

viszonyai közé, oly szervezetet teremt,

speciális

mai állam-

A magyar helyhatósági

kötet 250. lap.)

II.

mény, hogy a nemzet

ben

veteked majd-

felével

által

irányítva fajunk

közönyös, részben pedig

az ellene irányuló támadásokkal szemben

maradása érdekében

—

bels

— fenn-

ellenségeinkre tá-

maszkodik.

A még

Habsburg-királyok élesebben

mutatkozik.

idején

A

ezen

ellentét

mily ellentétes a

magyarság bels érdekeivel s érzelmeivel a nemzeti pogányságot üldöz, egyetemes szempontoktól vezetett s a magyar fajpolitika iránt érzé-

régi

keresztyén

ketlen

támaszkodó

királyság,

királyi

hatalom:

késbbi magyarság bels

majd

kunokra

a

ép oly ellentétes a

érdekeivel s érzelmeivel

az a habsburgi politika, mely egyetemes, európai

kérdések pontjából

A

irányítva, dinasztikus érdekei

által

meg Magyarország

Ítéli

Habsburofoknál

—

katholikus

kezdetben

is

érdekek

szem-

ügyeit.

egyetemes

vallási

—

szempontjai

—

mondja gróf hogy az els Habsburgok

irányadók. aNincs okunk

—

hinni

Andrássy Gyula Magyarországot tervszerüleg többi országaiknak alá akarták rendelni, vagy hogy birtokaikból egységes államot akartak alakítani. Nem. vall reájuk,

hogy

jövendben

messze

a

elérhet

célért a jelennek békéjét feláldozzák.

Sok

gyakorlati nehézség közepett a mindenelfoglalva, opportunista hajla-

napi élet ügyeivel

maiknál

fogva

az

ilyen

gyökeres

megoldásra

aligha gondoltak. Ezt bizonyítja az, hogy.

dinánd, akitl származik szer,

amely

fenyegette,

ama kormányzati

Magyarország

végs

független

1.

Fer-

rend-

fejldését

akaratában osztrák örökös tar-

tományait megosztja.

Ha tani,

egységes államot akar országaiból

miért ébreszti

fel

ticularis tendentiáit?

alakí-

az egyes tartományok par-

Ha Magyarország

tása a szándéka, miért kisebbíti a

nak nem magyar uralmát?

beolvasz-

magyar

király-

A

germanizálás

nem

volt királyaink

vezérl

motivuma.

A közül

els három uralkodó Miksa igazán német ember. Ferdi-

Habsburg-házbeli csak

nándhoz a spanyol felfogás közelebb áll a németnél. Anyanyelve is spanyol. Rudolf ifjúságát II. Fülöp udvarában tölti el és teljesen madridi befolyás alá kerül.

Németországban sok is volt ellenük a panasz amiatt, hogy nem követnek német, hanem katholikus politikát, amely ellentétbe helyezte ket a germán szellem szülöttjével, Luther tanaival.

Ha Németországban sem követnek német mi bírhatta volna ket arra, hogy ezt

politikát,

Magyarországon tegyék. A kor szelleme sem ösztönzi királyainkat arra, hogy nemzetiségi politikát csináljanak. A vallás uralkodik a politikán.

lévén

vallás

a rokonérzés és az üdvös

els

feltétele,

volt,

hogy

Nem

A

az

közössége

együttmködés

államok természetes törekvése

határaik között egy vallás uralkodjék.

a közös nemzetiség,

hanem

a

közös vallás

biztosította az államok egységét.

S ha volt olyan dynastia, amelynek elhatározásaira egy nemzetiség érdeke már e korszakban is dönt] hatást tett, az nem a habsburgi. A Habsburgok sok nemzeten uralkodtak. Nemzeti jellegük

kidomborítása

helyzetüket

csak

súlyo-

sabbá

tette volnaj)

dásának

alk. szab.

(Á magyar állam fennmara-

okai

Kez-

kötet, 103. lap.)

II.

detben ezen szempontok voltak a Habsburgoknál irányadók.

A germanizálás és centralizálás

politika. Változik

viszonyok követelményei

Változnak

változók.

is

erviszonyok

az

mely egy idben

hatalma,

késbbi

amint az európai

politikájuk,

is.

A

dinasztia

Spanyolországig

és

Németalföldig terjed, az európai viszonyok szerint változó.

Ezzel szemben

áll

az ország, amely-

tl Erdély elvált, melynek egy része török hódoltság alatt, majd déli része mint határrvidék absolut katonai szervezet alakjában elszakíttatott.

szág Erdély

s külföldi

tása arányában

A állaga

is

nagy

fogyatkozik.

részében

Egy

—

gatról keletre

or-

gyöngül vagy ersbödik.

birodalma

dinasztia

Az

szövetségeseinek támoga-

az

idk folyamában

megváltozik,

illetve

vándorló birodalom ez

meg-

— nyu-

melyrl késbb helyesen mon-

hogy (cnem ország, hanem csak kormány)). Dinasztikus, külpolitikai szempontok benne irány-

datott,

adók. Változik ennélfogva rendszer

ország

is.

A

annyiban

meg, amennyiben s

változó

hangsúlyozza.

király

és

az

mindig egyformán Magyarország állami

önállóságát s alkotmányosságát szerek

a kormányzási

magyar közjog a

viszonyát

állapítja

maga

a változó rend-

erviszonyok között egyaránt

Az alkotmányosság

és önállóság

ezen

teljességének

nyomja az

fictiója

irrealitás

közjogunkra rá-

régi

bélyegét

jogok

a

s

és a

tények között disharmóniát teremt. Ezáltal Magyar-

országon

óriási

fogva amúgy

is

r, mely a

azon

lesz

között a dolog természeténél

az élet

közjog és

A

nagygyá

támadni szokott.

paragraphus

merev és

gyakran változat-

azonban meg nem áll. Változnak az erviszonyok és e változások arányában a régi

lan; az élet

erviszonyokon alapuló közjog is alapját veszti oly erkre, melyek már nem léteznek el. Épít nem számol oly erkkel, melyek idközben támadtak. Természetesen

még nagyobb

a közjog és az élet között, ahol

egy idben az

jelenti;

—

az ellentét

— mint

nálunk

a királyi jog fél-Európa hatalmát

ország

pedig

csak

Erdélyen

az

és

melyben az alkotmányosság és függetlenség fictiója a törvényekben hódoltságon

kívüli

részt s

mégis fenntartatott.

Magyarország közjogi küzdelmeiben a

teljes

vereség teljességét

nem

elvi

diadal a tényleges

zárta

ki.

Igen jellemz,

hogy

nevezetes, sokszor

függetlenségünket hivatkozott — alkotmányvéd declaráló — törvényeinkhez hozzájárult az s

ural-

kodó

;

de kicsiny részletkérdésekben való követe-

léseinknek diéta

nem

tett

eleget.

Az

1790

számos kivánalmai közül csak

a

—

91-iki

hadügyi

téren való szerény javításokra vonatkozókat

em-

E kívánságok nem

meg.

lítsük

teljesültek.

De

ugyanazon országgylés, mely a magyar honosok tisztül

alkalmazása s

magyar

a

nem

hozatala tekintetében

bírt

tiszteknek haza-

eredményt

elérni

képes volt a királylyal ismét törvényileg elismertetni

Magyarország alkotmányosságát és függet-

lenségét.

Ez csak honosoknak

tisztekül

hogy

magyar alkalmazását, vagy a ma-

azzal magyarázható,

gyar tisztek hazarendelését Bécsben tatásnak nézték

vényben való

a

reális változ-

az ország függetlenségének tör-

;

kijelentését ellenben

leges

következmény

hogy

a

minden tényvan

Innen

nélkülinek.

az,

többet concedálták, a kevesebbet ellen-

ben megtagadták. Érthetetlen eljárás valóban, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy

ama

a valóság

azonban

iuris világa

lett

volna, a atöbb))

ségére sokan

súlyt

helyeznek.

nyilvánulását

sít és biztató

A

a corpus

csupán.

Ezen declaratorius törvények és öntudat

«kevesebb))

látják

ideális

A

jelent-

nemzeti érzés

bennük

s

hatásukat igen értékesnek

lelkehiszik.

nemzeti öntudat azonban dalaiban és poézisé-

ben

is

kifejezést

nyerhet

s

a Szózat a nemzeti

érzésnek ép oly megnyilatkozása, mint az 1790:X. t.-c.

Ezrek

nem múló dett

lelkében keltve visszhangot,

szépséggel

adott

soha

el

egy sokat szenve-

nemzet mélységes érzésvilágának

kifejezést

10

mélyéig

s lelkük

generatiók

lelkét

meg fogja rendíteni a jöv még akkor is, mikor ama régi

törvények már csak

egy tehetetlen kor

úgy fognak

tekintetni,

mint

politikájának emlékei.

irreális

—

Mert valóban tehetetlen egy korszak az büszkeségünk fölkeltésére semmiképen nem alkalmelyben a törvényhozó átveszi a poéta mas szerepé; s midn a törvény, melynek parancsnak kellene lennie, lelkesít proclamatio már csupán.

—

Ha

azok

országgylések

az

ellenrzés tekintetében csak egy

kis

pénzügyi

a

jogot szerez-

vagy a vámjövedelmek hovafordítását; ha a bankkérdésben meg tudták volna akadályozni, hogy Magyarország oly devalváczió terhét érezze, mely egy a

felülvizsgálva

volna,

hettek

megkérdezése nélkül követett

eredménye

volt:

többet

só

pénzügyi politika volna

használtak

Ma-

gyarország alkotmányos önállásának, mint bármiféle declaratióval.

vagy

a

bécsi

Ha

a bécsi udvari kamarában

hadi -tanácsban

ministerium

kebelében

biztosítottak

volna

az

csak

vagy egy

országnak

a

kis s

Staats-

befolyást

e testületek

hatáskörét csak egy kissé megnyirbálgatták volna:

többet használtak volna Magyarország valóságos függetlenségének, mint az elvnek sokszoros

kije-

lentésével.

Ha

ennek elmulasztása a

ból ered: ne

politikai érzék hiányá-

legyünk büszkék ez

országgylé-

11

mert szellemük

sekre,

hanem

nem

a parva sapientia.

nemzeti

a

Ha

haladás,

pedig a kedvezt-

erviszonyok miatt nem volt egy eredményesebb politika lehetséges: lássuk be, hogy ama declaratiók mindegyike egykori gyöngeségünknek egy-egy tanújele; éppen amaz alkotmányos füglen

hiányának

getlenség clarál.

—

Ezért mondotta Széchenyi

bere

—

Ez

lesz.

nem

szó

a

Széchenyi

politikus

lelkesít

de-

em-

a valóság

nem

Magyarország

hogy

amelyet

bizonysága,

hanem

volt,

mondás csupán.

világnézletének

egy

mély

igazsága nyer benne kifejezést. Mert csak akkor

nemzet valóságban

egy

lesz

mikor

a

csupán elvben

is

elért sikert

semmisnek tekinteni. Ezen reális felfogás hiánya múltat; ennek következménye jogfejldés

ható

tényez,

megtanulta

jellemzi

nálunk a

hogy

volt az,

a

tényleges fejldés közötti kap-

és a

csolat megszakadt.

A

jogfejldés

pontokkal

s

nem számolt

tényleges

a

a birodalmi szem-

fejldés

elmellzte a

magyar törvényeket. A birodalmi politika nem acceptálhatja Magyarország teljes különváltságát, európai állása ezt nem engedi; Magyarország

— nem — nemzeti

ismerheti

keres

el

létét

módot

a

a birodalmi politika rendszerét,

adná

fel általa.

Magyarország nem

kell összeegyeztetésre

s

ha

ta-

12

sem volna

lálna,

hogy

ereje,

azt a valóságban is

keresztülvigye.

A

•

bécsi politika vezeti a tényleges

állanak

alapjain

gyományos gylések

igazolását látják;

a

magyar országannak merev

könnyen megfeledkeznek

mellett

hogy bizonyos sérelmek folytonossága köegy

vetkeztében

melynek és

folytonosságában ha-

a törvényes alapon állva,

változatlansága arról,

annak

s

fejldés

tényleges

fejldés

realitását törvénytelensége

nem

nem

létezetté

teheti.

mutatkozik,

nem létezvé

Mellzése a valódi

erviszonyok mellzését jelentette; a valódi erviszonyok mellzése pedig nem idealizmus, ha-

nem

rossz politika.

nemzeti öntudat ban,

midn

összes többi

A

is,

ezt

erk

Az erk közé számítandó a

merev

conserválta,

egyszersmind

iránt érzéketlenné

bécsi politika fölénye

a

jogi felfogás azon-

abban

állott,

az

tette híveit.

hogy csu-

pán a magyar nemzeti öntudatot nem vette számításba, a hatalmasabb európai erkkel azonban

számot

A

vetett.

felfogások e különbözsége folytán a XIX.

század kezdetének küzdelmeiben a magyar

állás-

pont törvényességének voltaképp conservativ hívei szempontjából

a tények

radikális

újítóknak

szanak a bécsi politikusok eltt; és a bécsi tikusoknak a fogalmai

s

tényleges

lát-

poli-

fejldés alapján alkotott

azokhoz való conservativ ragaszkodá-

13

Magyarország

suk

szemében

újítók eljárása színében

Zs.: Forradalom

A

ezen

ellentétessége

Az

jut legélesebb kifejezésre.

Magyarország függetlensége

is

önálló,

1848-ban

1848-iki törvények

szempontjából

hangsúlyozta

is

tek az országnak új jogokat;

eltt

Kemény

mutatkozik. (L.

után.)

felfogások

mint ezt Deák

alkotmányellenes

—

nem

szerez-

Magyarország

és alkotmányos

független

—

az-

állam

volt törvényeink szerint.

És mégis, a valóságban

ezen törvények egészen

új

s

azáltal,

hogy

ságának

és

Magyarország teljes

annak

tényleges

szervezését

jogos, de

a bécsi

alkotmányos-

tényleg

fictiójából

megvonták s Törvényes

következményeit

megkisérlették. felforgató

mely a monarchia egészére ki

teljes

függetlenségének

kiindulva,

és

helyzetet teremtettek

a régi viszonyokat teljesen felforgatták csupán

lépés

kihatott.

ministerium emlékirata

is,

volt

Ebbl

ez,

indul

heves ellen-

mondást keltve Magyarországon azon állításával, hogy felségének az 1848-iki törvények szentesítésére

nem

volt joga.

Mint magyar királynak kétségtelen joga bármily

új

szabadságokat

is

volt

adni a nemzetnek;

a régiek realizálása pedig éppen kötelessége volt. Mint osztrák császárnak kétségtelen kötelessége volt az örökös tartományok érdekeire is figyelemmel lenni s azokat védeni. Ez magyar királyi

14

jogainak mikénti gyakorlására kihathatott^ de magát a jogot

A

nem létezvé nem

nyil-

ami célszerség kérdése volt

s az

kötelességeinek

császár

osztrák

gyar

szempontnak

bécsi ministerium jogi

vánította azt,

király

tehette.

kérdését

a ma-

zavarta

össze.

kérdésével

jogainak

A

magyar közvélemény pedig figyelmen kívül hagyta, hogy ami törvényes szempontból régi jog, valójában új acquisitio; hogy ami törvényes szempontból magyar belügy, tényleg az egész monarchia átalakításának ügye; és hogy lehetnek esetek, midn kétségtelen jogaink egyszer gyamegsértünk idegen érdekeket. Ma-

korlása által

gyarország méltán jogaiban gát minden kísérlet

által,

sértettnek látja

ma-

mely akadályt gördít

az 1848-as törvények végrehajtása elé; míg Bécs-

ben

méltán

érdekeikben

azoknak

sértve

végrehajtása

teljes

által.

érzik

A

magukat

jogi

szem-

pontok és a tényleges viszonyok szempontjainak

különbözsége

folytán mindkét

fél

ügy

érzi,

hogy

a megtámadott. Történelmünk sajátos alakulása vezetett ide.

Szükségképp mélyen

természetében tétek

ezek,

mihelyt

melyek

élükre

kényes volta

gyökerez

elidézik

állíttatnak.

tette

kialakult, a

az

Épp

viszonyok

objectiv ellen-

összeütközést, a helyzet

ezen

az érzelmi politikával szemben

oly aggodalmassá Széchenyit. Kossuth politikája

ezen ellentét kiélezésében

állott.

13

Már magának lerontása

is

a

rendiségnek

való

hirtelen

nehéz helyzetet teremtett, amennyiben

bizonyos kérdések tisztázását szükségessé

tette.

Tévedés volna ugyanis azt hinni, hogy a régi Magyarország törvényei minden térre kiterjedk s hogy pl. a hadügy és pénzügy birodalmi szervezése törvényellenes volt. Ennek magyarázata a

A

rendi felfogásban gyökerezik.

—

mint ezt már Grünwald

kifejti

áldoz közcélra, amennyit az

tel

nem

a

— csak annyit

uralkodó feltétlenül

megkíván; az uralkodó pedig birodalom és

rendi társadalom

természetesen

magyar állam

céljaira

a

köve-

áldozatot.

A

és

rendi

érdek

birodalmi

kiegyezésében

pedig az állami érdek szenved rövidséget.

Hogy dalmiból

a

magyar hader

kiszakíttassék,

és

pénzügy a

biro-

ez az uralkodó érdekei-

hogy a birodalmi mellett még egy külön magyar hader (mint Zrinyi akarta) és (mint Széchenyi kívánta) még külön magyar pénzügy is létesíttessék: az a rendi társadalom érdekeivel ellenkezett. Hogy a vámkérdésben Magyarország ne legyen Ausztriának kiszolgáltatva, az is a rendeken múlt. (A nemesi adóvel ellenkezett;

mentességen.)

A

dalmi érdek

a

rendi érdek

ép oly ellensége volt a magyar állam kialakulásának, mint a birorovására

s

lehetett

magyar

államnak csak e kett

kialakulnia.

Széchenyi

pl.

az

lö

országos pénztár adóztatni s

céljaira a

alkotmányos magyar pénz-

így egy

gazdálkodás

ügyi

rendeket akarta meg-

megteremteni

kezdeteit

Tisza szabályozására kieszközölt pénz

valójában magyar közlekedési alá juttatott oly összegeket,

E

milag kezeltettek.

pénzügynek

önálló

rendiség rovására

a

pedig

ellenrzésünk

melyek azeltt birodal-

hogy az birodalom, vagy a

két példa mutatja,

vagy a

kellett fejldnie.

tnnie

El kellett

célra,

által

s

hogy ez az

a rendiségnek,

állapot megváltozhassék.

Amely percben

a nemes-

pénzügy többé már nem lehet s amely percben a pénzügy és a hadügy megsznik királyi lenni, a magyar közjog szerint többé már birodalmi sem lehet. ség adófizetvé

teljesen

válik,

királyi

—

—

Más

államok

a rendi érdek

;

kiépülésének

azonban a

ott

a nemzeti királyság végezte ott a zeti

rendektl a

a

útjában

is

kiépítés

A

el.

király hódított

el,

mi

állott

munkáját hatalmat

nem-

azt a

állam nyerte meg. Nálunk azonban az ural-

kodó idegen országok fejedelme

is volt,

Magyar-

országot csak birodalma egy részének tekintette s a

mi

hatalmat

a

rendektl

elhódított,

azt a

birodalom nyerte meg.

Az a felfogás azonban, hogy az uralkodó és nem az állam számára adják a pénzt katonát, még természetesebb volt nálunk, hol

—

uralkodók

céljai

számunkra valóban idegenek

— és

az

vol-

17

tak s a megszavazott pénz és katona egy minket

nem mindig érdekl

dinasztikus

céljaira fordíttatott. Azáltal

es

hadügy kizárólag

zössé

az

s

ügyének

a király

az uralkodó személyének

pénzügyi

ségképp egységessé

tekintetett:

közössége folytán kö-

kormányzása

személyes

uralkodó

folytán a had- és

külpolitika

azonban, hogy a pénz-

szervezetnek

szük-

kellett válnia.

— az — lévén az ország uralkodó más országok ura függetlenségének kérdésével szorosan összetarmíg a rendi szervezet — a tozott — a birodalmi egység tényét gok címe Az

ország alkotmányosságának kérdése is

királyi

s

jo-

alatt

alkotmányosság rögtönös

elleplezte, a teljes

resztülvitele e birodalmi

Azon

kettészakította. ezáltal

rendszer

megsemmisíttetett, csak részben volt tör-

vénytelen,

sanctio

ke-

erszakosan azonban, mely

szervezetet

részben

azonban

de

nélküli,

a

régi

csupán rendi

törvényes

szervezetbl

szükségképp következ.

A

végs

rendiség

consequentiái

állottak volt a függetlenségi

quentiáival s amint

ellentétben

eszme végs conse-

gyarország függetlensége

a

régi

Ausztria fenn-

állhatásával összeférhetetlennek bizonyult.

gyar

király régi

nem

alterálta

ország

új

Ma-

a rendiség lerontatott:

A

ma-

jogköre a birodalmi szervezetet

volt;

az

alkotmányos

Magyar-

jogköre azt kettészakította. 2

EZERNYOLCSZÁZNEGYVENNYOLC BAN.

A

felels

független

kormányzati

révén a jogi és tényleges tét,

rendszer

közötti ellen-

állapot

melyet a rendiség részben palástolt, teljesen

kitnt

s

nehézségei azonnal

a jog realizálisának

nyilvánultak.

A

ellentétessége mindjárt a had-

felfogások

A

ügynél mutatkozott. régibb sincsen.

hadsereg közössége nincs

törvényeinkben

declarálva

Tényleg osztrák volt a hadsereg és egyde az önállóság-

séges; jogilag szabályozatlan,

hoz való jog feladatlan

günkbl szükségképp ügyminiszter pontjából

tétetett,

ez

az

szükségképpeni újítás;

s

folyó.

gyarországi katonaság

elvi

önállósága

;

a

állami

függetlensé-

Midn

tehát a

fejéül

1848-ban a

állam

de tényleg

had-

magyar alkotmány szemrégi

függetlenségének

folyománya volt

osztrák hadsereg

ma-

ezáltal

a

kettészakíttatott

s

így

régi s

semmi

egységes

egészen

j

szervezést nyert.

Magyarország

régi

alkotmányos traditióinak

valóra váltával a régi Ausztria

egész szervezete

22

megbontatott

s a

monarchia és a hadsereg

irányzatával

ditionális

szellem

ellentétes

tra-

érvé-

nyesült.

A

bécsi

kormányzat tényleges

hatáskörének

megszüntetésével magyar felels minisztérium

;

a

egységes hadsereg helyébe két külön had-

régi

kamara

ügyminiszter; a bécsi udvari nélküli

gazdálkodása helyébe

felelsség

felels

a

magyar

pénzügyminiszteré.

Az jogunk

önálló

állami

is

következett, de

gazdálkodáshoz

pénzügyi

függetlenségünk

régi

nemcsak tényleg nem

való

jogából

meg,

volt

hanem 1848 eltt sok tekintetben törvényileg sem szabályoztatott A hadiadót az országgylés szavazta meg, de hovafordítását a koronajószágok

bányák

és

nem

ellenrizte;

vényesen a suk

nem

volt szükséges,

ellenrzése

és

királyt illették

a

jövedelme,

árából befolyt összeg s a vámjövedelmek

is

sem megszavazá-

sem hovafordításuknak

Az államadósságok nem intézkedett.

lehetséges.

só tör-

fel-

vételének módjáról törvény

Hiszen

ügye

is

absolüt köteles

lett

uralkodó lett

fölvételére a

Az

Magyarországnak önálló pénzvolna, nyilvánvaló, hogy például egy

ha

volna

által

megfizetni,

királynak

a körülmény,

Ausztria császárja

csinált

nem

államadósságait

még ha azoknak lett

volna

is

joga.

hogy uralkodónk egyszersmind is,

jogilag

ezen

kötelezettsé-

23

günkön nem

kiadások,

birodalmi

érdekükben

hanem

az

uralkodó ön-

erszak

is

A

javára.

nem

mi jogaink

meg;

akadályozták

Az

negligálta.

önkény teljességébl annak sem jogossága

érdekeket

dinasztikus

a

politika

érvényesítését erszakkal jogaikat

többi or-

az

kényes akarata alapján

véd

a

nem

szágok egyetértésével és történtek e

Nem

változtathatott.

az

uralkodói

sem

igazsága,

következik. Ausztria alkotmányos

tényezit nem terhelhették inkább, mint minket, a

megdlt kormányrendszer

adósságai

s

midn

Magyarország alkotmányos függetlenségének realizálása által a birodalmi szervezetet megbontotta s ezáltal az

—

jogosan

bította:

bár,

nem

volt

örökös tartományok

—

de kétségtelenül

méltányos

a

erejét

is

megcsorbirodalom

régi

megosztásánál annak csupán activáiban osztozni a birodalom régi terheit. s Ausztriára hagyni

Az

1848-iki törvények

zetet fölbontották s

gilag

—

a régi birodalmi szerve-

tényleg

is

—

mint volt

kettéosztották a monarchiát

;

jo-

ezek után

már nem lehetett a terhek tekintetében sem a birodalom. mondani Ausztriáról, hogy A tiszta magyar közjogi felfogás alkotmá-

tehát azt

nyos

alapján

állott

államadósságokat tányosság

Magyarország,

elvállalni

természetes

Ausztria és a dinasztia,

és

nem jogos

midn

midn

akarta;

alapján

az

az

a mélállott

abban való

24

Éppen ebben

részesedést követelte.

elnyomásának

évszázados

ország

következménye, hogy

gok sorozata oly állapotokat közt

tette a

már

is

eredményezett

ígymaga a jogtalankodás folytonossága ami igazságtalanná

melyek

teremtett,

igazságtalanságot

nyilvánvaló

jogtalansá-

alkalmazása

jog

kétségtelen

a

legsúlyosabb

nyilvánvaló

a

Magyar-

állott

s

volt az,

kétségtelen jog érvé-

nyesítését.

Ezt látjuk a bankkérdésben

gyar bankra nézve

nak intézkedést;

nem tartalmaznem speciális tör-

törvényeink

felállíthatása

vénybl, hanem szintén csupán elvébl

getlenségének

az

hézag

van

dalmi

az

szervezet.

ténynyé

lett,

életben

itt

Ez

osztrák

az

amelylyel

tehát 1848-ban

is

számolni

:

számos

az

osztrák

nek

nem

tette

meg.

A még

is

itt

is

központi

biro-

nemzeti

bank

kellett.

Midn

törvényeinkben

meg

mészetes consequentiáit vonta által

de az osztrák

függetlenségünknek

állami

biztosított

;

az

bankkérdést önállolag szabá-

a

Magyarország

lyozta

Nincs

Az alkotmányban

elisn>erve. ;

ország füg-

következett.

önálló bank régi törvényeinkben

bank sincs

Önálló ma-

is.

nemzeti

mondható

németországi súlyosbították

és

bank

—

—

s

csak ter-

mégis

érvénytelen-

privilégiumát

olaszországi

a helyzetet.

ez-

sér-

események

25

A tak.

dinasztia tagjai nehéz probléma eltt állot-

A

birodalom régi terhei megvoltak; a biro-

dalom

új

feladatai elutasíthatatlanul jelentkeztek;

—

de maga a birodalom

erforrásokban

Az

—

nem

—

tározatot hozott, mely a

segély

a képviselház cly ha-

kérdésben

olasz

sem szellemben, sem

volt sehol.

Kossuth szerint

egyértelm

megtagadásával

németországi eseményekre

is

volt

nézve pedig

;

— a

kijelen-

hogyha Bécs Frankfurttal összeütközésbe Magyarország segítségére ne számítson. Eza képviselház a piagmatica sanctiót meg-

tette, jut,

zel

Az

sértette.

ben

olasz kérdésben

indirecte;

s

a

nyilatkozattal elvileg.

egy

concret

eset-

német kérdésben elleges Ezen határozatok mutatják

legjobban, hogy az 1848-iki törvényhozók Ausztria

Magyarország

és

min

tekintetében

viszonyának

mulasztást

elégedtek azzal, hogy

szabályozása

követtek

Magyarország

el.

Meg-

független-

sége régi elvének consequentiáit megvonták; de

min

támad

hogy

ezáltal

közt,

annak szabályozását elmulasztották.

A

külügyeket ketté

ügyeket továbbra

nem is

ügyminiszter

Nem

viszony

nem

által

volt fórum,

állam

választhatták; közös

osztráknak intézettnek

mely

két

ennélfogva a külügynek

ismertek;

tisztán

a

a

s

az osztrák kül-

kellett

maradnia.

külügyminisztert

kájának föltárására kényszerítse;

nem

volt

politi-

mód.

26

rnelylyel felelsségre lett

ország

nem

semmi

volt

vagy

;

el

osztrák

külpolitikát s viselte

támogatta

föltételesen

nem fogadása

matica

s így a

sanctiót.

A

védje

a

Ausztriát;

monarprag-

a

pragmatica sanctio kötelezte

hogy

osztrák

ter-

föltételeinek

megsértette

esetén

Magyarországot,

az

vagy acceptálta

megtámadtatása idején szabott

chia

mely

intézte,

s

két út volt nyitva:

az

föltétlenül

hatóság

melylyel szemben nem Magyarország számára e tekin-

közege

ereje.

tetben csak

heit

idegen

külügyeit

volt az

volna vonható. Magyar-

megtámadtatás

negyvennyolcas

esetén

törvények

külügyminiszterre bízták, hogy ezen

esetet elidézhesse.

Ausztriához való viszonyunknak 1848-iki

fel-

fogásában a provinciális gondolkozásmód tükrö-

zdik.

A

hosszú elnyomás

megbénította, látkörünket

gondolkozásmódunkra

politikai

érzésünket

politikai

szkké

tette

és

így

s

egész

magának

függetlenségünk

proclamálásának és szabályozá-

sának módjára

rányomta bélyegét. Ausztriához

is

való viszonyunk tett

sérelmi

grammot

eme

felfogásának

alapján lehe-

de

kormánypro-

politikát

adni

nem

követni,

lehetett.

Nemcsak

az méltánytalan volt Ausztriával az uralkodó hozzá is,

nem

azért,

szemben

járulhatott;

hanem

mert s

így

azért

mert eme felfogás alapján kormányozni egy-

általán

nem

volt

lehet.

Abban

a

pillanatban

27

midn

szakítani ketté a hadsereget,

küls

és

tak ellene

bels

monarchia

a

egyaránt fegyvert fog-

ellenségei

kívánatos politika a szakítást

:

elidéz

szempontjából, de a monarchia szempontjából

fél

kétségtelen hiba.

Olaszországgal

Abban

a percben

szemben

követend

annak adandó kedvezményeket^ olasz részrl külpolitikai

tása volt;

el

utat

mid

s

az az

a monarchia

már megtámadtatott: Magyarország

egyéniségének

de az egész

pozíciójának

írni

a

határozott kidomborí-

monarchia nagyhatalmi

legkényesebb

pillanatokban való

meggyón gítése. Az államadósságokban való részesedés a magyar közjog alapján tagadtatott meg, de annak csupán Ausztriára hárítása a monarchia pénzügyei szempontjából nemcsak méltánytalan-

hanem teljességgel kivihetetlennek bizonyult. Az a felfogás tehát, mely hangadó politikusainkat vezette, nem volt oly alap, melyen kornak,

mányozni lehetett, mert azon politikához az uralkodóház hozzá nem járulhatott. Nem fogadhatta

sem de az egész monarchia politikája szempontjából sem acceptálhatta. Mert annak elfogadásával nemcsak a régi Ausztria bomlott volna fel. hanem maga a azt el Ausztriára való tekintettel

pragmatica sanctio is.

Nemcsak

által

külpolitikai

megalapított érdeke,

hatalmi positiója volt ezen lyeztetve,

hanem maga

;

a

monarchia

nemcsak nagy-

felfogás által veszé-

monarchia

létele

is.

28

Sem

sem pénzügyileg így fenn nem Ezen felfogás nemcsak ellenséges érzel-

külügyileg,

állhatott.

mekbe

szempontjából

tségébe

nézetekbe, de

téves

és

is

—

a

—

az

uralkodó

monarchia föntartásának

beleütközött.

Az

lehe-

olasz segély meg-

sértette s

megaz államadósságok elvállalásának meg-

tagadása

pénzügyileg

tagadása ezenfelül a pragmatica sanctiót

is

határokon

lehetséges

is

túlcsapott.

Nekünk azonban birodalmi nálnunk; oly

politikát,

ügyeinek rendezésére ciális,

sérelmi,

ország olyan,

meíy az egész monarchia

ad,

provin-

mely Magyar-

az,

hanem

elmozdíthatja,

mely az uralkodónak

grammot

Nem

utat mutat.

tagadó politika

érdekeit

politikát kell csi-

csupán

positiv

teljes

pro-

méltányosát többi tartományaival

szemben, a múlttal

számolót

s

különösen olyat,

mely az egész monarchia szempontjából practice is

kivihet. Kivihetség alatt

itt

azt értvén,

hogy

ne csak a dinasztiával, hanem a tények erejével se jussunk ellentétbe. Ilyen értelemben, objective volt kivihetetlen

az

a

mely az állam-

politika,

adósságokat csak Ausztriára kívánta az e terhet viselni

pénzügyileg

nem

hárítani, bár

volt képes.

Objective kivihetetlen az oly kormányzási szer

is,

mely hadviselés

—

mint

közben

adandó concessiókat a német kérdésben

ellenfélnek

rend-

nyilvánosan az sürgeti

—

vagy

kijelenti,

—

hogy

29

adott esetben

az

ellenfél

pártjára

áll.

Objective

kivihetvé

kivihetetlen ez s a király hozzájárulása

nem tenné. Mert kétszer kett négy s e tényt megváltoztatni királyi jóváhagyással sem lehet.

Nem alapoka,

az volt tehát 1848-ban az összeütközés

hogy

nem

úgy

ítéli

hogy nemzet

amelyek alapján

Az intézményes

okozhatott

szabályozás

nehézségeket,

szabályozásának

conflictusnak

nem

kellett

a hatvanhetes törvény,

—

ha

elmaradásából

a

mindaddig, amíg

volna

hanem a

a

bekövetkeznie. a hatvanhetes

fölfogás volt az, ami hiányzott s ami tett létre

de

nemzet a fenforgó nehéz kérdéseket meg, mint 1867-ben: a közös ügyek

intézményes

Nem

ki,

és király oly

szabályozni ez ügyeket egyáltalá-

lehetett.

elmaradása király és

az,

szempontokból indult

egyértelmleg

ban

közös ügyek szabályozását elmu-

hanem

lasztották; ellentétes

a

nemzet

nem

jöhe-

és

király

egyaránt súlyos tapasztalatok hatása alatt

—

egymás álláspontjához jobban nem közeledett. A magyar nemzetnek észre kellett vennie, hogy tényereálisabb a corpus jurison kívül más és szerencsétlenség zk is léteznek s hogy a közöny idszaka alatt egy új világ keletkezett,

—

—

dig észre kellett venni, hogy

a

Bécsben pemagyar nemzet

százados álmából fölébredett újra föltámadó alkotmányos

s

hogy

új

erkkel, melyekkel számolni

kell.

és

a

nemzeti

benne érzés

30

melyet az erket

tár-

gyilagosan mérlegel politikusnak számításon

kí-

er. szintén

szintén

nem

vül hagyni

realitás,

Addig

lehet.

volt kiegyenlíthe-

magyar fölfogás

tetlen

az

között,

míg Bécsben a magyar jogfejldés tradiMagyarországon pedig a tényleges fejl-

tióival,

ellentét a bécsi és a

nem

dés eredményeivel inkább

Minél teljesebbé megértése,

lesz e két

annál

király közötti

kezdtek számolni.

szempont kölcsönös

szilárdabbá válik a nemzet és

harmónia.

Ezernyolcszáznegyvennyolcban azonban ettl távol állottunk.

A

párisi

magyar

mán teljes

álláspont élesen

szerre

forradalom hatása

minden

Kossuth a

alatt

consequentiáját egy-

kidomborította

s

az

idk

folya-

összefonódott viszonyok tekintetbevételének

mellzésével vonta

meg

s

az ellentétes

fel-

fogású feleket egymással szembeállította. Kossuth politikája appellált

csodálatosan

nemzeti önérzetre

a

föl bírta

fokozni

;

s

azt

de alapjában

még

sem a nemzet önerejére épített. Nem a nemzet bels fejldésébl keletkezett állandó, szilárd tényezkre, hanem egy küls változó politikai alakulásra, melynek maradandóságára sem befolyásunk, sem garantiánk nem lehetett. Az európai politika

egy hulláma hozta a

sikert

s

hullám ismét elsodorta.

Az

európai forradalom hatása

alatt

a

másik

— igaz —

31

a rendiség

De

tott.

egész

nemzetébreszt politikája s munkája volt szükséges ahhoz, hogy legyen. Deák politikai pályájának

Széchenyi

két évtizedes

ez

rendszere rögtönösen leronta-

kivihet

egész els

Nagy

fele s

Pál és Wesselényi egész

politikai pályája

nagyrészt

Az

küzdelemben

áll.

ban benn

is

volt

eltörlése;

a

eszmékért való

ezen

1847-iki királyi propositiók-

már az örökváltság és az siség nemesség adómentességének megnemeseknek a háziadó és

törésével nov. 30-án a

az országos pénztár terheiben való részvétele

mondatott;

városok

a

napirendre kitzve; és a

kormány

is

ki-

szavazatának kérdése

—

ami legfbb

—

is

maga

a haladást írta zászlajára s a hala-

dási elv régi hívei az alsó táblán többségben voltak.

A

mozgalom eme reménytnyújtó els sorban Széchenyinek és Deáknak része; 1841 óta Kossuthnak is. Az, hogy haladási

sikereiben volt

az európai forradalom

hatása

alatt

a

radicalisabban oldattak meg, kétségtelen.

kérdések

De

két-

ségbe lehet vonni, hogy a városok szavazatának helyes rendezése népképviselet; radicalis

nem

többet ért

hogy pedig

az

volna,

örökváltság

megoldása nem volt szerencsés,

tatja a tapasztalat.

pusztulásának

nem

A

mint a

azt

ama mu-

magyar középosztály anyagi

utolsó oka

e

radicalismus s

a vármegyei intézmény rajongó híve ezáltal

gát a vármegyei intézményt

is

megrendítette.

ma-

32

A

nem

józan haladásnak

európai forradalomra

s

kérdések megoldásának

szüksége

volt

az

az európai forradalom e

nem

volt elnyére.

pedig Ausztriához való viszonyunk

Amit

tekintetében

múló eredmény volt, melyet a nemzet hsiessége s egy lángesz hadvezér sem hozott, az csak

bírtak megtartani.

Kossuth egyéniségének rendkívüli hatása

két-

ségtelen; de azon kor nagy idealismusa e hatás elfeltétele volt Lelkesít hatása mindig s az egész

világon mindenütt volt; de gyakorlati hatása csu-

pán ezen idszakban. Pedig stylusa. phantasiája

ép

ugyanaz maradt;

oly ragyogó. Miért

nem

tudott hatni ezután? Azért, mert 1848-ban annak a

nemzedéknek

Deák

nevelt

s

beszélt,

melynek

politikájának

fiak

tették;

sikerei

azon

és fér-

megersí-

azután pedig annak a nemzedéknek, mely

tette az

következtében elvesz-

idealismus hatalmába vetett

Mert

tika túlságos

remti a

hitét.

a józan politika sikerei teremtik a túl-

ságosan bizakodó lelkesedést

s a

lelkesed

poli-

bizakodásából következ bukás

te-

csügged nemzedékeket.

Kossuth nagy hatásának

nagysága képezi

Hogy érett:

Széchenyi

önérzetét

folytonos

politikájának bukása

az

amelyet

az

elbbi korszak

elfeltételét.

nemzet egy nagy átalakulásra megaz évtizedek nehéz munkájának eredménye a

33

dicsségében Széchenyivel, Deákkal és Wesselényivel Kossuth is osztozik. Hogy az az át-

volt;

alakulás oly

rohamosan

egy

életünkön kívül

politikai

volt;

közül

politikusaink

Hogy

érdeme.

a

nemzet hosszú

keresztülvihet: az

volt

factor hatása

álló

senkinek sem

lehetett

bekövetkezett conflictusban a

ideig állta a harcot:

annak érdeme

egyrészt politikai életünk mindazon vezéreit kik a nemzeti öntudatot

egész

küzdelmeiben

korszak

dásra nevelték;

rajongó

lelkét

felébresztették

illeti

Kossuth

nemzetébe

azt a genialis hadvezért

met dicsséggel vezette; mely Európa csodálatát nemzeti életre ersnek

egy

és

gondolko-

Lajost, aki a

át tudta önteni

nagy

tikus lelkesedésével

ideális

illeti,

maga

s

tettekre ragadni; is,

a

ki

illeti

vívta

és

nagy

fanailleti

küzdel-

végül a nemzetet, ki

harcában

méltónak

s

a

mutatta

magát.

Annak az idszaknak ragyogó dicssége ekképp oszlik

A

meg

igazságosan.

felelsség ezen idszak

sikereiért

Hogy csapott;

Kossuthot

illeti

politikájának bal-

egyedül.

mozgalom radikális irányba hogy egy múló európai mozgalom ingaa haladási

tag alapjain az Ausztriával való szakításra ragadtattuk

magunkat: az kizárólag az

Ez pedig

célra

nem

politikája volt.

vezethetett.

olaszországi törekvéseirl egyelre

Ha

Ausztria

lemond

— ami

34

számára nem volt életkérdés

s

lehet,

így

—

a

Magyarországgal szemben szükséges erre

még

Oroszország nélkül

Béke

is

szert tehetett volna.

Olaszországgal fölszabadította volna ottani seregét s csekély

engedmények

Poroszország

dinasztikus

lyát,

német kérdésben

a

osztrákbarát

és

kirá-

segélyét megnyerhették volna. Ausztria azon-

ban meg akarta országban

is

tartani

Lombardiát

egyidejleg Magyarországgal

nehéz

és

is

megtartani a befolyást

s

Német-

ezért volt

szemben

is

küzdeni.

Azt mondják

:

amúgy

is

bekövetkezett volna

a reactió.

Hogy

ezen

nélkül

politika

a

krisis

teljesen

elmaradt volna vagy sem, azt megállapítani lehet.

De

politika lett

nem

az kétségkívül constatálható, hogy ezen nélkül

volna oka.

nem meg nem

a dinastiának a támadásra

Ha

a hadsereg egysége

bomlik; ha a monarchia

hitele

(az államadóssá-

gokban való részesedés elutasításával) alapjában meg nem támadtatik; ha a nagyhatalmi positiót meg nem rendíti az olasz és német kérdésben követett politika: Magyarország megtámadására nem lett volna ok. Így azonban és Kossuth a dinastia

politikája

ezért volt

számára létkérdéssé

leveretése, oly feladattá,

a monarchia

fennállása

kivihetetlen

vált

melynek

— —

Magyarország

teljesítése nélkül

lehetetlen.

Ennélfogva

35

Kossuth

politikája nélkül

nem

volt

ok az össze-

ütközésre. Kossuth politikájával ellenben a

zelem nem volt lehetséges. csak a legcsekélyebb

nem

kérdésben

Amíg

ereje volt,

gy-

a dinasztiának

ebben az

élet-

engedhetett.

eredménye a bukás, melybl nem önernk, hanem az európai politikának elre nem látható nagy változásai, Cavour és Bismarck poli-

E

politika

tikájának

sikerei

s

az

oszfrák külpolitika, had-

vezetés és pénzügyi gazdálkodás hibái mentettek ki.

Az ezeknek

biztos révében

segélyével visszanyert állami élet

ma

sokan azt mondják, hogy amaz

idszak küzdelmének ideális nagysága már maga elég dicsség s elégséges siker. Az isteni ige hirdetésének csodálatos módja életveszélyes sebeket ejteni csak azért, hogy a természet gyógyító annál haad maiorem glóriám Dei ereje

—

—

talmasabban demonstráltassék.

Abban

a küzdelemben a

ban hsileg lismusnak

viselkedett.

magyar nemzet való-

De éppen ennek

az idea-

nagysága, épen ennek az erfeszítés-

nek hsiessége bizonyítja legjobban ama politika helytelenségét, mely ilyen áldozatkészség mellett is

bukásra vezetett.

E lett

politikának szükségképpen leveretéshez kel-

vezetnie. Szerencsés véletlenekre

alkotásokat építeni

Beismerte a

nem

maradandó

lehet

bukást maga Kossuth

is

azon 3*

36

proclamatiójában, melylyel a fhatalmat Görgeyre

ruházza

E

át.

proclamatió azzal kezddik, hogy

az egyesült orosz és osztrák seregekkel szemben a sikeres

tevén

megcáfolt vád szak

zetesen

ságai

Rég

ama

kor-

már, emlékjele

mely benne

elfogultságának,

hogy Görgey el-

is,

Kossuthnak a fegyverletétel

kijelentette

ha a psychológia legelemibb

nem

sorsát,

árulásnak mondatott.

Ha nem tudnók

szándékát;

s

ma

ez

szenvedélyes

hihetett.

utalnának

ha

lett

ellenkez

arra,

is

hogy az

politikájú

ország

nem hogy elzleg a önként

ellenfelének

forradalmi

amaz egy tény, kormány fölajánlotta az orosz

stiának

magyar

elégséges

koronát,

Mert

bizonyságára.

teljességének

igaz-

volna remény, gyanús szándékú

adta volna át:

a

át-

miként gyakorolja. Görgey

azt

késbb

fegyverletétele

;

fhatalmat Görgeyre, felelssé

ruházza tehát a

t, hogy

többé remény

nincs

ellenállásra

dina-

bukás

a

valóban

ért-

hetetlen és menthetetlen lett volna egy ilyen lépés

akkor,

ha a nemzetben az ellenállásra volt

er. Ez az letétele.

A

ajánlat

világositól

hogy míg Görgey az

oroszt

ismerte

el:

val a nyers

nem

csupán

egyéb, mint

csak

a nyers

az

abban

ország

volt megadni.

uralmának Azok, akik

a fegyver

különbözik,

ernek engedve, tényleges

addig Kossuth a korona

er

:

ezzel

urának

felajánlásá-

a jogi sanctiót a

még

is

kész

politikában csupán

37

a tényleges

erviszonyokat

különbségre

nem fognak

azonban,

régmúltban

kik a

nem

ismerte

el

a

bármint,

fegyverletétel

er-

nem

adta

megítélniök

kell

fegyverletételét,

maga

korona felajánlása

a

volt

s

Kossuth

így

lé-

tényleges

jogi sanctiót

meg: szükségképp súlyosabban Kossuth ajánlatát, mint Görgey ítéljünk

Azoknak

közös ügyek

a

ezzel

s

viszonyoknak legalább a

fontosnak, e

nagy diadalnak

oly

hogy Magyarország

hirdetik, telét

tartják

súlyt helyezni.

is

politikájának

mérlege már e ponton lezárható.

Ha

az orosz

cár

elfogadja öcscse részére a

magyar koronát, biztosítván Magyarország alkotmányos szabadságát és függetlenségét vájjon e :

biztosítékoknak mi

van

tele

ily

értéke

?

A

s

értéktelenségük

van

biztosítékokkal

corpus

bizonyságával tele a történelem. Vájjon a

juris

Roma-

novok alkotmányos érzülete ersebb-e mint a Habsburgoké s Oroszország kevesebb ert ad az

elnyomásra

mint Ausztria ?

Paskievics a cár

nevében visszautasította az

ajánlatot s a cár Paskievicshez írott levelében e visszautasítást

magyarok csak

helyeselte. politikai

Szerinte

a

ténnyel

a

éretlenségüket bizonyí-

tották.

Ismét egy küls, rajtunk

mény

játszott bele politikai

kívül

álló

ese-

életünkbe, elhárítva

tlünk egy nagy veszedelmet. Talán a külhatalmak sem egyeztek volna ebbe, Ausztria sem nyu-

38

godott volna bele; de egy combinatio lehetetlen-

nem

sége tervelje politikai éleslátásának éppen

bizonysága

nem

s

hogy

változtat a tényen,

midn

a nemzet sorsa Kossuth kezében volt, politikájával az országot odajuttatta, hogy az Oroszországgal

kellett

menekvést

melynek megvalósítása nem

rajta múlt.

egyesülés

való

keresnie,

Gondoljuk politikai

tervében

magunkat

bele

egy

zetiségekre,

unió

ily

következményeibe; gondoljuk

bel-

meg a nem-

Magyarország állami egységére való

szükségképpeni hatását; nézzük az ország függetlensége

s

külpolitikai érdekei

lehetséget: és

látni

fogjuk azon örvényt, mely-

nek szélére az ország régi

Ausztria

szempontjából ezen

Akkor,

jutott.

már bomladozni

Széchenyi már megjósolta

volt,

midn

kezdett;

a

mikor

hogy Olasz-

és

mikor szöNémetország idfolytával elszakad apadóban s remény vetségesünk régi nagysága volt, hogy idvel elnyomásunkra nem lesz ereje: Kossuth egy óriási birodalommal akart kapcso;

hozni,

latba

mely

midn

Akkor,

erejének

teljességében

Magyarországon

háború dühöngött, a rác és oláh pett:

egy véres

állt.

faj-

lázadás köze-

Kossuth egy nagy szláv állam uralkodóját

kivánja a trónra, az össszes pánszláv törekvések hivatott

egész

vezérét

s

egyházi

fejét

Akkor,

midn

Európa reactionáriusainak reménysége az

orosz cárban összepontosul

:

Magyarország

alkot-

39

mányát Kossuth az latraméltó

teszi le. Csodánagy elmének; egy

kezeibe

eltévelyedése egy

kétségbeejt helyzet kétségbeejt sugallata. Téve-

désének nagysága bizonysága a leveretés ságának, melyben

Ez

volt

ama

ily

nagy-

tervek keletkezhettek.

politikának

végs

állomása.

ítél-

jen fölötte a történelem.

Elmúlnak a nagy szenvedélyek a szeretet és gylölet túlzásai elhallgatnak s egy higgadtan ítél, ;

igazságos nemzedék eltt a tények tanúsága

gos és nyilvánvaló. Elhalványul

népszerség minden ragyogása;

bl

idk

vilá-

folytával a

kihal a szivek-

az egykor lángoló lelkesedés: irányadó csu-

pán a nemzetnek

ménye

lesz.

szerzett diadal

maradandó

ered-

III.

A KÖZÖS ÜGYEK ÉS A KÖZÖS EGYETÉRTÉSSEL ELINTÉZEND ÜGYEK 1848-BAN.

Azok, akik az 1867-iki kiegyezésnek elvi ellenségei, gyakran olyképpen tüntetik föl ezzel szemben az 1848-iki törvényeket, mintha azokban a

ügyeknek nyomát sem leink

közös

s

mintha

azokban Mngyarország teljes különválása Ausznézve s így az triától a hadügyre és külügyre ezekre vonatkozó pénzügyre nézve is teljesen keresztül

volna víve.

lett

Ez igen nagy

Az iránt

óhajtás

tévedés.

hadügy

a

meg

kétségkívül

volt

szétválasztása

teljes

Kossuthban

s

azon

idszak más vezet embereiben Maga Deák is bizonyos közös katonai testületek kivételével a hadsereg magyar lábra állítását elvileg szükségesnek tartotta s csak az akkori idis

pontot nek.

nem

Ha

annak

látta

meglehetett.

keresztülvitelére célszer-

tehát óhajtásról beszélünk, az megvolt

kétségtelenül,

de

eredményekrl

e

törvényesen tekintetben

és

már

tényleg csak

elért

igen kis

részben beszélhetünk. Valójában a hadsereg szétválasztását az 1848-iki törvények nem biztosították;

a

külügyek szétválasztását

sem mondották

ki

s a

még

elvileg

közös katonai testületekre

44

és a külügyre vonatkozó költségekrl, mint szük-

ségképpen közösekrl határoztak.

Az országgylésnek hoz

e tárgyban az uralkodó-

nézve ezeket

intézett fölirata e költségekre « Addig

mondja: ségek

míg azon közálladalmi

is,

sen érdeklik,

kölcsönös

tartásához, a diplomatiához

megkívántató

után

értekezés

törvényhozás intézkedendik, a sereghez

magyar

a

pftokat Felségednek

Még tett

világosabb

nyilatkozata:

...

mellett

ezennel megajánlunk.))

Deák Ferencnek

«A jöv

e tárgyban

országgylés teendi

esö részét és ismét a közös

mint mérnökség, tüzérség aránylagos csak a

aDe

részét.))

történhetik,

summa

királyi

leirat

Deák

Ferenc

nyilatkozatából

bizonyos

katonai

testületek

mérnökséget és tüzérséget* *

Kivétel az 5-ik

tüzérezred

ebbl

is

testületek,

költségeinek illet

általános

erga imputationem, mint a

csapatai. 12 század

reánk

mivel ezen elhatározás

jöv országgylésen

hogy most egy

ges,

katonai

stb.

civillis-

aránylag

költségeknek

diplomatiai

a

min-

3.000,000

közé fog tartozni, hogy meghatározza a tát,

had-

katonai testü-

különféle

jövend beszámítás

jöv

udvarnak fön-

kir.

és

a

letek ellátására szükséges költségek fejében

denesetre

költ-

melyek az összes birodalmat közö-

iránt,

—

adassék kívánja.^

kitnik,

hogy

melyek közül a

meg

is

nevezi

Magyarországon

külföldön.

szüksé-

—

állomásozó

45

közösöknek ismertetnek ségen a jövben

el s

sem

a

kormány

e közös-

kíván változtatni, mert a

következ országgylés feladatának nem

e testü-

közösségének megszüntetését, hanem

letek

es

reánk

ségeik

költ-

részé»-nek meg-

((aránylagos

Ezen közös testületekre semmi befolyásunk nem lehetett s azok az osztrák had-

állapítását tartja.

ügyminister

A

alatt

felirat

((a

állottak.

magyar hadsereghez megkíván-

Hogy

különféle katonai testületekrl szól.

tató))

azalatt

is

hogy az

közös testületeket

erre

szükséges

ért,

kitnik abból,

költségeket az ((összes

birodalmat közösen érdekl)) kiadások közt említi;

és

kitnik

nézve a jövben

abból is

hogy

is,

e

költségekre

szükségesnek mondja a

((köl-

amit a többi hadügyi kiadás-

csönös

értekezést)),

nál az

országgylés nem

tartott szükségesnek.

Bármint értelmezzük a jövben óhajtandónak vélt politikára

nézve e

feliratot,

levre nézve annak tanúsága irat

s

—

még

világosabban

nyilatkozata, azt bizonyítja,

—

nyos katonai testületek gek és a tüzérség költségei,

—

meg-

a tényleg

A

kétségtelen.

—

Deák

Ferenc

hogy 1848-ban pl.

a

fel-

bizo-

hadimérnöksé-

közösek voltak

s

azoknak

mint az egész birodalmat közösen érdek-

lk, jövre

is

kölcsönös értekezés útján megálla-

pítandóknak tekintettek.

De

nézzük, mennyiben sikerült a magyar had-

.__

42,537

47

csapatok

nem

szintén

ügyminister

kerültek a

magyar had-

alá.

Olaszországban a következ ezredek egyikének

33.,

32.,

19.,

három

—

zászlóalja

két

48,

37.,

gránátos

52.,

— mind-

beosztva

voltak

:

a

53.,

61.

gyalogezred,

és

két

huszárezred.

zászlóalj

Összesen tizenkilenc zászlóalj gyalogság és :

tizen-

hat század lovasság.

Ezen ban

Ezekbl

is.

magyar csapatok Ausztriá-

kívül voltak

a bécsi ministerium

magyar sorgyalogezredet

két

és fél

három huszárezre-

és

det küldött haza. Visszamaradt a 37. ezred 8.

s

a

és 12. huszárezred.

Míg Olaszországban

tizenkilenc zászlóalj

ma-

gyar gyalogság és tizenhat század magyar lovas-

ság volt Radetzky

teriumnak 1848

nyébl kitnik létez köre

A

;

—

— mint

addig

a minis-

hivatalos hirdetmé-

április 26-iki

katonaság))

nyolcezernél.

alatt

(caz

egész

Magyarországon

alig

rúgott

többre a tizen-

magyar hadügyministerium

tekintetében

ilyen

volt

tehát

hatás-

a

tényleges

a

Radetzky

állapot.

Sem alatt

a

nagyszámú határrség, sem

lev csapatok

tek s a régi

osztrák

nem

kerül-

tényleges

ketté-

rendelkezése alá

hadsereg

választása e tekintetben

nem

történt meg.

régi

ember magyar hadügyminister rendelkezése alá.

osztrák hadseregbl tényleg tizennyolcezer jutott a

A

48

Ennek

kormánynak újoncokat

alakítására a

Az

honvédzászlóaljak

és

kiegészítésére,

azonnal

40,000

rendelt

kiállíttatni

kellett kérnie.

mikénti szervezése tekintetében Kossuth

—

újonc ellen-

tétben a hadügyministerrel, aki a régi rendszer föntartását ajánlta

—

azt indítványozta,

magyar gyalogezredek

ajánlott újoncokból az összes

harmadik

zászlóaljai

hogy a meg-

— mintegy

1

2,000 emberrel

—

kiegészíttessenek, a

többibl pedig honvédzászló-

aljak alakíttassanak.

A

századok egész

huszárezredeknél a tartalék-

felállíttassanak s így a huszárezredek

is

lábra

A

állíttassanak.

hadügyministerrel

szemben a negyedik zászlóaljak felállítását ellenezte. Ehhez Mészáros kénytelen volt hozzájárulni,

bár ezáltal

— mint monda — adott szava

cselekedett

ellen

A

4.

szakasz ennélfogva ekképen szólott:

«A

ki

fognak egészíttetni a

magyar gyalogezredeknek

3-ik zászlóaljai és két

újoncokból

kiállítandó

tartalék-század, úgyszinte a

4-ik

osztálya

osztályok

is,

és

magyar lovas-ezredek

egy tartalék-század.

melyek az országon

kívül

dek

kiegészítésére

2.

értelmében használtathatnak.))

§.

vannak

szánva,

De

azon

lev

ezre-

egyedül

a

Ezen szakasz a részletes tárgyalásnál elfogadtatott, ugyanakkor Teleki Lászlónak a 7. §-hoz pótlékképen

ványa

:

aa

indítványozott

következ módosít-

magyar szolgálatban lev

tiszteken

49

magyar hadseregben ezentúl oly egyének többé nem alkalmaztathatnak, kik a makívül a

tisztekül

gyar nyelvet nem

bírják.))

Ház

Széchenyi ezt csupán mint a tát

határoza-

kívánta kimondatni, a képviselház többsége

azonban törvénybe leend

iktatását határozta

el.

A

kormány hadügyi törvényjavaslatával szemben 1848 augusztus 16-án a központi bizottmány ellenjavaslatot nyújt be, melynek 21. §-a utasítja a hadügyministert, hogy wa hadügyi törvénykezést

ideiglenesen

az

is

állásához alkalmaztassa és

jöv

a

ország

jelen

törvényhozás

elébe katonai törvényjavaslatot terjesszen)).

Javaslatának ezen szakaszát a központi bizott-

mány következleg

indokolja:

((A katonai perek

beztetnek

össze

;

nem

még most

is

Bécsbe

feleb-

Magyarország független állásával ez Azonban a hadügyészek közelebbi

fér.

tanfolyama

is

közelebb

kezdetét

veendi.

Ezen

okokból szükséges a katonai törvényeknek létez viszonyainkhoz leend alkalmazása, mi a 21. ^-ban

van

kifejezve.))

A

kormány javaslatában

eziránt nincs intéz-

kedés.

A Lajos

törvényjavaslat

gróf

tárgyalásánál

Batthyány

Házat,

hogy csak

figyelmeztette

a

olyat határozzanak, amire nézve az uralkodó szentesítésének elérhetése némi valószínséggel remél4

50

Miután

het.

Mészáros

pedig

hadügy-

Lázár

ministernek Bécsben a törvényjavaslat tárgyalása

eltt

meg

kellett

szervezetén semmit látható

hogy

volt,

hogy

Ígérnie,

sem enged

változtatni

parlamentnek

a

is.

ha

a királyi szentesítés

Ha

el

nem nyerhet.

eredményeket értünk

gyede

—

magyarországi

a

a régi osz-

egy

részének

a határrvidéki sereg

—

hadügy

tényleg és

el

törvényesen, akkor azt látjuk, hogy trák hadsereg

hozzájárul

hogy 1848-ban

tehát vizsgáljuk,

min

terén

ezzel ellen-

hadügyminister

a

elre-

:

az abban foglalt

tétben hozott határozataihoz s

változásokhoz,

hadsereg régi

a

ne-

törvényileg a

magyar hadügyminister alá rendeltetett, de tényleg annak rendelkezése alá

Radetzky

a

áll

hogy tényleg

juk,

testületek

—

—

léteztek bizonyos

látjuk

—

st a

tettek

egy

s

lát-

közös katonai

eziránti

Deák

is

Ferenc

szükségképen

perek az 1848-iki

Bécsbe felebbez-

is

intézkedést

még hozandó törvénytl

átalakítására

Azt

tartották a törvény-

mint

jövben után

életbelépte

az

nem

—

A katonai

föntartandónak vélték. törvények

is.

mint a hadi mérnökség és tüzérség

ellenkeznek,

beszédébl

ugyanez

került,

csapatokra

alatti

ezeknek közösségét

s

nyel

nem

a

váita.

parlament

A

is

hadsereg

vonatkozó törvényjavaslat pedig soha-

sem nyert szentesítést lat sem mondotta ki

s

még

a

hadsereg magyar

ezen törvényjavaslábra.

51

állítását,

hanem

meglév

a

nyelv, vezénylet

hadsereget szervezet,

jelvények

és

dolgában

ezen

is

eszközlendnek rendelte el a hadsereg magyarságát csupán a honvédségre

régi rendszer szerint s

nézve mondotta

melyet azután tetemesen

ki,

egészítendnek mondott

ki.

válhatott törvénynyé s így

ki-

Mindez azonban nem míg a hadsereg ma-

gyarságára vonatkozó törvényes rendelkezések a határrvidéki katonaság tekintetében tényleg lettek végrehajtva;

nem

addig ezen tényleg végrehaj-

sem nyerte el a törvényes szentesítést. Egyrészt a magyar hadügyi hatáskör, másrészt a hadügy magyar szervezete ekkéjavaslat

tott

soha

pen nem válhatott

teljessé s

a

törvényesség és

ténylegesség együttes és egyaránt nélkülözhetetlen kellékeiben

A

nem

részesülhetett.

sorhadi csapatok csak az 1848 nov. 27-iki

rendelettel lettek

a honvédséggel összeolvasztva.

Addig külön szerveztetett a honvédség a ministerelnökség nemzetrségi tanácsa által. A kormánynak a lázadó szerbek ellen már májusban tíz zászlóalj honvédséget kellett felállítania. Tízezer honvéd állott

tízennyolcezer

sorhadi katona mellett ren-

delkezésére s ha a honvédség számaránya a régi

csapatokéhoz mind nagyobbá

lett,

—

ennek oka az

Radetzkyéi s a hogy a régi csapatok fölött nem bírtunk tényleg rendelhatárrök kezni; és az, hogy a belzavarok folytán a honvéd-

volt,

—

4*

52

háborús arányokban

zászlóaljakat rítani.

Szeptemberben 16 zászlóaljból

novemberben 53

berben 42,

De

azt fölszaporítani.

októ-

zászlóaljra

kellett

ha nincsenek e zavarok

ha

sére fordíttatik;

;

a

még

s

12,000 a

harmadik zászlóaljainak kiegészíté-

régi ezredek

ki

szapo-

30,

a megszavazott 40,000 újoncból

ványa

kellett

szerint

a huszárság

német lábon marad

ha a Radetzky

alatti

Kossuth

indít-

és egészíttetik

csapatok és a határrök

magyar hadügyminister

alá

kerülnek:

akkor

hogy van egy magyar lábon szervezett kis honvédség és van egy nagy közös hadsereg, melynek magyar része a magyar hadügyminister alatt áll, de amelynek német a szolgálati nyelve, német a vezényszava és német 1848-ban

is

az a helyzet,

a zászlaja.*

Ezen els tíz honvéd zászlóaljhoz egy hatfontos ágyüüteg is állíttatott fel; szeptemberben pedig

mszaki

csapatok.

hadbírósági *

gel

Ennek

lennie

(1.

December

gyakornokok

a seregnek

-én tanfolyam nyílik

November

képzésére.

egyetértésben kellett az osztrák sereg-

is

a május 7-iki

ezzel is kapcsolatban volt.

1

legfelsbb kéziratot)

Az

osztrák

s

a

honvédség

hadügyminister rendelete

magyar származású tiszteket, hogy amennyiben a honvédséghez kívánnak átmenni, kéréseiket szolgálati úton termondja Gelich jesszék be. De oly esetek is állottak be ((Magyarország függetlenségi harca» c. mvében, melybl mindezen adatok vétettek hogy némely tisztek, anélkül, hogy kérvényeztek volna, a rendes nemzetrségbe, azaz a honvédségbe felszólította a

—

—

tétettek át.

53

12-én pedig megjelenik a hadügyminister rendelete

egy ideiglenes

törvényszék,

egy

egy

magyar

kir.

((Ehhez adandók be 6.

§-a

igazgatás

ftörvényszék

iránt.

—

legfbb katonai

letéteményi

magyar

kiiályi

kir.

—

felállítása

mondja

a

rendelet

minden benyújtások, kérvények,

modványok, bnfenyít melyek eddig a

cs. kir.

perek

és

és

folya-

polgári perek,

osztrák katonai

fels ha-

tóságokhoz küldettek. » Volt

csapatok és nyesség már

Az

már magyar tüzérség, mszaki magyar katonai biróság; de a törve'-

tehát

nem

1848.

év

volt sehol.

és

eleje

vége

más

egészen

képet mutat: az elején volt törvényes szabályzás,

de nem volt magyar hadsereg; a végén magyar volt a hadsereg, de forradalmi és törvénytelen.

Azonban az év elején sem volt még törvényben, hogy a vezényleti és szolgálati nyelv a magyar s az év végén sem volt még tényleg sem az. Teljesen magyarrá

országi része tott s

annak

még teljes

csak törvényesen,

a

régi

hadsereg magyar-

a szabadságharc alatt

magyar

hanem

sem

válha-

lábra való állítása

tényleg

sem

nem-

sikerült.

(dme, elttem fekszik eredetiben a gróf Vécsey s

utóbb Damjanich tábornokok

hadtest egyik

által

vezérelt

III.

jegyzkönyve 1849. év február 1-tl

március 14-ig terjed

s

ennek 102 darab

levele

54

Görgey lév Arthurnak jegyzkönyveiben 858. szám között 179 magyar közül csupán négy a magyar: szintén

A

van.

ellenben

eredetiben birtokomban

feldunai hadtest eredeti igtató-könyvének,

elttem fekszik, 47. folyó száma szerint Kossuth 1848 november 5-rl kelt rendeletében meghagyja, hogy a hadseregnél minden parancsok és intézkedések magyar nyelven adassanak ki. Bátyám ez ellen remonstrált és a meglév erket továbbra is azon a nyelven haszmely

szintén

nálta

fel,

((A

amelyen az illetk

szolgálati

nyelv,

értettek.))

mely

Móga

tábornok

leköszönéséig, az egész hadseregben hegyétl

le

nem-

széles alapjáig (az új honvéd, önkéntes- és

bels szolgálata kivételével) egyehagyományos német volt: bátyám vezérségre jutásával vegyes lett, magyar és német, de

zetr-zászlóaljak dül a

szükségképen túlnyomónak a mindenki

mnyelv maradt ezután Görgey István: 1848 és 1849-bL 62—63. old.)

német katonai

I.

által értett is.))

(Lásd

köt. 61. és

A külügyek szétválasztása irányában az

1

848-iki

törvények legcsekélyebb lépést sem tesznek.

Ma-

rad a külügyek vezetése az osztrák külügyministernél,

—

aki

Magyarországnak nem orgánuma

a delegatiók szervezetének hiányában

sem

lehet.

Külügyministernek

országon ebben az idben az

O

és

— felels

nevezik

Magyar-

Felsége

személye

55

ennek hatáskörére nézve a

de

ministert,

körüli

hogy azon ügyekben,

törvény csak azt mondja,

melyek Magyarországot

O

és

örökös

Felsége

tartományait közösen érdeklik, az országot

lsség a

mellett

nézve

annak

jegyzékében

hogy

tött,

a

kérdése

folytán

a

kormány intézett

dön-

ügy

kiadandó útlevelek és a

külföldre

künnmaradhatási

ügyek szintén az

iránti

de

is,

A

ministerhez

körüli

él honosok

külföldön

delme

nem

személye

Felség

a

intézkedik.

törvény

a

más teendjét

számos

ministernek

külügyekre

Felsorolja

képviseli.

fele-

O Felsége

enge-

személye

körüli minister hatáskörébe tartoznak.

Az 1848

április

12-iki ministertanács

jelentésére, hogy magyar tengermellékrl osztrák lobogó

azon a

Kossuth

az olasz forradalom miatt

hajók

ki

nem mehetnek,

utasította az

Ö

alatt a

Felsége

személye körüli ministert, akkori terminológiával külügyministert, hogy «az osztrák külügyminister útján szerezzen tiszteletet a (L.

magyar lobogónak.^

Zichy A.: Gr. Széchenyi I)

Az

Ö

intézkedett az útlevél-ügyben s a kül-

önállólag

földön ben, de

Felsége személye körüli minister tehát

él

honfitársaink künnmaradhatása ügyé-

már azok védelmezése csak

külügyminister

útján

körét általában elvileg április 24-iki

volt

az

osztrák

eszközölhet. Hatás-

jellemzi

Batthyány

jegyzéke, melyben ezt

írja:

gróf

56

((A

13.

szakasz a ministertanács szerint úgy

értelmezend, hogy minden viszonyok Magyarország és az örökös tartományok és minden kölcsönös érintkezés a magyar és az kirekesztleg

teriumok között

ausztriai minis-

külügyminister

a

eszközlése mellett tárgyalandók, az

útján és az

jöv

egyes ministeriumoktól

dolgokra nézve min-

dig az illet ministerium felels, a külügyminis-

nézve

állhatván

fenn.))

magyar közigazgatás

Az

midn

magára

csak

ternek felelssége

O Felsége

az

eszközlésre

(Thallóczy:

Vázlatok a

történetébl)

személye körüli minister

tehát,

él

honfi-

az útlevél -ügyeket és a külföldön

társaink künnmaradhatási engedélye

nem az hanem

kedett, e hatáskört ter

hatáskörébl,

Batthyány hoz

írt

és

át.

Midn

Magyarország között

mint

—

írja

Eszterházy az udvari

pedig az Ausztria ministerium kö-

s a két

zött közvetített, azt a szerepet vitte, amit

a közös ministertanácsokon

ügyminister, de

nem mint

császári ház ministere.

intéz-

osztrák külügyminis-

—

jegyzékében

kancelláriából vette

iránt

elnökl ilyen,

De úgy

ma

közös

visz kül-

hanem mint

a törvény,

a

mint

az idézett ministertanácsi határozatokból kitnik,

hogy az

közvetítése Ausztriának

és

Magyar-

országnak egymás közötti viszonyaira vonatkozik,

nem pedig viszonyaira.

a

monarchiának

Maga

Eszterházy

a is

külföldön

való

ép oly világo-

57

san

fejezi ezt ki a

tett

jegyzékében

cA

8.

kormányelnökhöz

szakasz azt rendeli:

viszonyokban, melyek

mányokkal közösen az

országot

intézett emlí-

«hogy mindazon

hazát az örökös tarto-

a

érdeklik, befolyván,

felelsség

mellett

azokban

képviseljem.))

A

kormányzásnak legtöbb ágai ugyanis, különösen pedig a kereskedési,

pénzügyi, kincstári és hadi

állapotok Magyarországot az örökös tartományokkal többet- kevesebbet

tehát

kiegyenlíteni,

kivált

midn

latilag

közösen érdeklik.

elhatározni

Ezeket

kormányozni,

s

az átalakulási rendszer

még

gyakor-

kifejldve nincsen, felfogásom szerint csak ministeri umot és az

magát az összes

ennek szán-

dékaiban tökéletesen beavatott külön-külön ministereket illethetvén, kik ebbeli tisztökben igényte-

nézeteim

len

szerint

az

örökös

tartománybeli

illet ministerekkeli kölcsönös értekezés útján fog-

nak

eljárni,

magamnak ilynem tárgyakban

csak

oly esetekben képzelhetek illetékes befolyást, ha

példának okáért a kérdés kiegyenlítése, valamely a

dolog lényegét nem

környülállástól

közvetlen

lenne is

vagy

szóbeli

bvebben

illet,

feltételtl függne,

mely fként

bizodalmasbb értekezés útján

kifejtend

a ministerelnök

de mégis érdekesebb

úrtól

s felvilágosítandó;

veend

mit

utasítás szerint

eszközölni kötelességem lenne.))

És így a külügyeket az 1848-iki alapon

tör-

58

nemcsak hogy kizárólag az osztrák hanem annak régi hatástörvény által még annyiban sem csorbít-

vényesen

is

külügyminister vezette,

köre a

hogy

tatott,

O

a külügyekre való befolyás joga az

felsége személye

körüli

ministernek biztosít-

Azon jegyzékben, melyben Esztermaga hatáskörérl való felfogását preci-

tatott volna.

házy

a

zirozza

(1.

Thaílóczynál), szó van a kegyelmezési

gyakorlása

jog

nemességi perek tekintetében ról

;

szó van a külföldi

terjesztend vagy

elmozdítandó

szó van a

befolyásáról;

körüli

követend

eljárás-

úton hozzá

s diplomatiai

külföldön szintén ez úton

általa

örökösödésbeli

követelésekrl; a

katonai kinevezések ellenjegyzésérl

szó van az

;

engedélyekrl;

útlevelekrl és a künmaradhatási

de a külügyi politikára való befolyásról egyetlen szó sem található.

Hogy

ez akkor így volt és

mennyire természetesnek

egy körülmény

is

hogy

találtatott, azt

akkor

ez

már azon

bizonyítja, hogy az olasz kér-

désnek a képviselházban való tárgyalásánál

O

Felsége személye körüli magyar minister

sem

jelent s

tatott.

Az

egész vita

pragmatica

zéppontja;

s

a

adása

a

volt

meg

nem

kíván-

segély

meg-

által

folyamán

meg nem

adása vagy a

megjelenése senki

az

a

fkérdés;

sanctio

értelmezése

a

segély

feltételeinek

megszabása

a külföldi politikára való befolyás

vita

kö-

egyetlen esz-

59

De

köze.

vagy

sítás

külpolitika

a

felelsségre

sem

szó

személye

körüli

szó sem

esett.

felvilágo-

O

vonásról

vagy

iránti

hibás politika miatti

a

lyásáról

állása

lehetett

az

s

ez

ministernek

irányú

vonásáról

felelsségre

Felsége befo-

egyetlen

hogy az olasz kérdés rendezésének azon módját, melynek feltétele mellett a segélyt megadandónak vélték, az Ö És

sem

arról

szó,

esett

Felsége személye

körüli

külügyministerrel

minister

elfogadtatni.

széls elemei nem akartak tudni Kossuthnál

tartott

a

a kérdésrl, a

értekezleten

ily

is

nyilatkoztak s csak a segélyadás ellen

irányban

voltak, radicalis politikai

elleges

igyekezzék

Az országgylés

rokonszenvbl inkább, mint

kül-

szempontokból.

Ezen negativ állásponton Frankfurtnak

szavazott

nem mentek

túl

a

nyilatkozatban

bizalmi

mondták kormány a frankfurti összpontoegység kérsított német hatalommal a német dése miatt háborúba keverednék: Magyarország képviseli kijelentik, hogy azon esetben Magyarsem, melyben azt

hogy: ((Ha az

ki,

ausztriai bécsi

ország segítségére ne számítson.))

E gek, sem

határozatok

de volt

positiv

még szó

e

kétségkívül

merész

ezen

befolyásról,

határozatok

ügyek annál

nagy jelentséirányítására

kevésbbé

az

idején

való

egész

60

befolyhatásunk

való

külügyi politikára

elvi

kö-

vetelésérl.*

Ami ket

a közös egyetértéssel

illeti,

*

nézve az

azokra

elintézend ügye-

1848-iki

törvények

befolyás a külügyekre csak egy irányban történt,

Positiv

amennyiben a ministerium két követet küldött Frankfurtba, egy a Németországgal kötend szoros szövetség tárgyában. Ezen kötekintve hazánknak Ausztriához és még vetség valódi jellegét, inkább Ausztriának és a dinastiának Németországhoz való bonyolult, tisztázatlan és ezen idpontban teljes átalakulásban lév

—

—

igen nehéz helyesen megállapítani. Úgy nem tekintmint a magyar állam teljes külügyi önállóságának nyilatkozását, mert hiszen a követség nem adott formák között, nem az uralkodó által és nem állandó jelleggel, hanem csupán egy ad és ehhez hasonló követség más hoc megbízatással küldetett ki országba nem küidetett, annál kevésbbé lehetett szó állandó önálló diplomatíai képviseltetésrl. Helyesebben e követség kiküldését csak úgy magyarázhatjuk meg, ha azt úgy tekintjük, mint a Habsburgok uralma alatt álló két országnak egymással való

viszonyát hetjük,

;

érintkezési

módját, amely a forrongás ezen idszakában,

egész Németországnak a Habsburgok terveztetett, a

körülmények

által volt

az esetben a Németországgal

midn

egyesülése komolyan

alatti

reánk kényszerítve. Ebben

kötend véd

és dacszövetség esz-

méje a pragmatica sactio alapvet elvének Németországra való kiterjesetését jelentené az uralkodó személyének ugyanazon közössége alapján, mely azt addig Ausztriára vonatkozólag szükségessé De ha úgy tekintjük, hogy e követség a magyar külügyi

tette.

önállóság

bizonyítéka

s

hogy

e követek

teljesen idegen állammal tárgyaltak

szorítkozott e rendkívüli

:

Németországgal, mint

akkor érthetetlen, hogy miért

küvetség-küldés csupán Németországra

akkor az országgylés azon határozata, hogy összeütközés esetén a bécsi kormánynyal szemben a német birodalmat fogja támogatni a pragmatica sanctío világos megsértése. Bármiként fogjuk azons

ban célra

még

fel

e követség jellegét, kétségtelen az,

való kiküldetés, mely kísérletéül

egy

sem tekinthet.

állandó

hogy egyetlen ad hoc

küls

képviseltetésnek

61

határozott rendelkezést

és bankügy önálló

értetdnek ségképp

folyónak

csak nézet

volt,

rantiája csak

vám-

jogát magától

függetlenségünkbl szükakkor

tekintették

óhajtás,

késbb

A

tartalmaznak.

rendezésének

állami

s

nem

is,

de

ez

melynek törvényes ga-

a kiegyezéskor és a bank-

ügy rendezésekor

volt elérhet.

független felels

ministerium

Az els magyar

Ausztria

részérl

ers védvámokra alapított vámrendszert talált, melyet maga részérl mérsékelt ipari védvámokkal kivánt ellensúlyozni.

kereskedelmi

Klauzál

1848 augusztus 29-én ((Van

minister

e

tárgyban

nyilatkozott.

még mindeddig meg nem felel vám-

17 cikk, melyre nézve

Magyarország érdekének szabályzat áll. És ez oka, hogy a Duna-alvidéki marhakereskedés Magyarországot mindeddig kerüli, holott természet szerint kijelölt útja Magyarországon vezetné azt keresztül az örökös tarto-

mányokba, így vannak a gyarmati termesztmények, melyekre Magyarországnak némely tekintetben szüksége van, némely tekintetben kényelme kivánja jelenleg

meg is

is

tartozik, hogy, illeti,

a

nemcsak nehezítette a

ezek

a vámviszonyban.

dolgok közé kereskedést

azokat,

vámrendszernél

szinte

így állanak

És a

legfurcsább

mi az internationalis

belkereskedést

is

Ausztria

és mintegy lehetetlenné tette

fogva

az

ipar

emelkedését,

62

vámot tett készítményeinek behozatalára, de magát még védte is Magyarország ellen, sokkal magasabb és négyszeres fokozatban különböz vámtétel által. Legelször azt, hogy minden harmincadnál is elrendelvén vezettessék egy mercantilkönyv addig is, míg mert

igen

csekély

Ausztriával e részben tisztába jövünk;

jegyeztessék megfizette

fel

mindazon

Ausztriában

külföldi

az

Magyarországba behozatott

ügy jegyeztessék

azon

fel

illet

melyben

árucikk,

mely

vámdíjat,

vámdíjasan;

és

szinte

leginkább

külföldi,

Törökországból behozott árúcikk, mely nem Magyarországban consummáitatik, hanem innen tetik

nek,

ki

Ausztriába. Ezt

mert a jelen

állapot

hogy bármely gyarmati ból Ausztriába bejött,

vi-

azért láttam szükséges-

cikk,

volt

ügy

elintézve,

bármely külország-

m.egfizette a vámdíjat, és

Magyarország határára ügynevezett szabad jött be, tehát a magyar kincstárnak semmit sem fizetett; ellenben a legüjabb idben ha

bolétával

hogy a Törökországból jött cikk Magyarországban fizette meg a vámot, s ha Ausztriába vitetett ki, nem fizetett semmit Ez ki

volt véve,

látszólagos cikkek,

viszonyosság

melyek Ausztrián vitetnek

gyarországba

mint

volt csak,

azon

külföldrl,

kevés

Magyarországon

cikk,

több

melyek

mert azon

keresztül

vámot

Ma-

fizetnek,

Törökországból

keresztül Ausztriába vitettek díj

63

Ez körülbelül 200.000 koronát tesz évenÉn tehát fölszólítottam az ausztriai korhozza be ezen mercantilis mányt, hogy könyvet, hogy az év végével a leszámítolások megtörténhessenek addig is, míg másként lehet az iránt intézkedni. Második lépésem volt, hogy nélkül.

kint.

szükségesnek

én

láttam

az

kormányt

ausztriai

hogy a vámszabályzás tekintetében

fölszólítani,

némi bizonyos, oly szabályokat kövessünk ideiglenesen, addig is, míg a vámszabályzat megtörmelyek mind a két nemzet igazságos kömegegyeznek. így például vannak veteléseivel

ténik,

egyes

olyan

nyers

anyagok,

vagy pedig

lév

készítmények, mint a cukorliszt, amely

dn

Ausztriába

be a külföldrl,

vitetik

tizet

félig

mi-

má-

60 fillért; e cukor pedig maga, amely Grácban vagy más ausztriai tartom.ányi gyárakban készül, semmit sem fizetett, mikor Magyarországba jött be. Én tehát az ilyen félig

nyers készítményeket

amelyekre

meg

korona

14

zsájától

nézve történni.

kell

azok közé soroltam, leszámítolásnak

a

kölcsönös

Az

ausztriai ministerium szinte

magyar ministeriumhoz egy általános fölszólítást azon óhajtással, hogy Magyarország küldött a

a

maga

én

lyozza;

valamint

Az

els levelemre

én

választ

egyetértve velk, szabá-

vámviszonyait,

nem

is

egyetértést

ajánlottam.

és sürgetésemre

semmi

nyervén, legelször kötelességemnek

64

Magyarországnak a

éreztem megmutatni tetben

is

nak, mely

és azon ágára az ipar-

függetlenségét

éppen a

tekin-

legtermészetellenesebb állás-

ban volt helyeztetve, önállólag fellépni.» Ez volt a dohánytermesztés és gyártás.

Az

osztrák kincstárnak pesti dohány-trafikját

— kereskedést —

hogy a

a minister bezáratta. Elrendelte,

amennyiben bizományosai által íjz szinte azon vámot fizesse, amelyet gyar polgár.

Az

kincstár

madohányt

behozott

Ausztriából

megvámolta, mire nézve, mint

a

hánygyár bezárására nézve

osztrák

az

a

fizet

do-

temesvári

ministe-

rium tiltakozván, a minister ezen intézkedések folytatásával felhagyott.

8 korona

beviteli

A

cukorra nézve mázsájával

meg, mire nézve

díjat állapított

az osztrák ministeriumtól választ

még nem

nyert.

magyar A kereskedelmi minister az osztrák kormányhoz intézett jegyzékben kijelentette, hogy a statusvámkérdésre nézve

quot október végéig

egyébiránt

15-ig kiküldi megbízottjait, zat iránt

ha

fentartja,

hogy

kötend szerzdés

a

szeptember

a vámszabály-

tekintetében

meg-

állapodjanak.

A

központi

bizottmány

javaslata

szerint a

magyar kormány nemcsak az Ausztriával, hanem más országokkal kötend szerzdés iránt is nyert volna fölhatalmazást. Arra Ausztriával az egyeszség

az

nem

esetre sikerül,

pedig,

ha

megbízza

65

mielbb

a javaslat a ministert, hogy

ideiglenes

vámszabályzatot hozzon be, melyet a

ben a Ház asztalára tegyen Ezek azon nevezetesebb

jöv

ülés-

le.

adatok,

melyek a

kereskedelmi minister beszédében találhatók.

A

vámkérdésre nézve

hogy

állott a dolog,

a

1848-ban

tehát

magyar kormány

ügy

tárgyalá-

sokat folytatott Ausztriával egy egyetértleg megállapítandó vámszabályzat iránt, tott s

védvámokat

megegyezés hiányában az önálló

óhaj-

rendel-

kezést jogában állónak vélte; de a végleges ren-

dezést csak egy ezután hozandó törvénytl várta,

vámkérdésrl nem Magyarország függetlenségét

mert az 1848-i törvények a intézkedtek

s

e tekintetben

így

kidomborítani elmulasztották.

is

Az államadósságok kamataihoz járulás kérdése szerint

évi

sem

való

nyert elintézést.

hozzá-

Zichy Antal

kamatok egy követelték Magyar-

10 milliónak,

tehát

a

negyed részének elvállalását országtól. Falk Miksa Széchenyi életrajzában írja,

hogy az els felels magát arra, hogy alkalmas

kötelezte

kérdést föl fogja vetni

tében minden lehett

Az

1848-i

s

összeget találunk a kiadások

ságok kamatjainak fejében 1

e

tekinte-

fog tenni.

költségvetésben 10,000

Lukács Béla (Az

idben

a hozzájárulás

meg

azt

írásban

ministerium

forintnyi

között a közadósfelvéve.

848 j49-i pénzügy)

Erre

nézve

azt mondja, 5

66

hogy ezen kamatok

fizetése

mítás

nem

azért

mellett

((jövendbeli beszá-

függesztetett

tkék magyarországi

az illet

az országban lakó hitelezket

A

mert

fel,

alapítványokat és illették)).

bankkérdés hasonlóképen tisztázatlan ma-

A

kormány kamatos kincstári utalványok kibocsátását határozta el. Ugyancsak elhatározta azt is, hogy magyar bankjegyeket fog kibocsátani. A szükséges ércalap egyrészt a magyar bányatermékekbl, másrészt a nemzet közadaradt.

kozása útján volt létrehozandó.

ajándékképpen

bejött czár,

A

November

25-ig

688,751 forint 12^4 kraj-

kölcsönképpen 993,424 forint l^U

leteend ércalap 5 millióban

krajczár.

állapíttatott

meg,

az ezen alapon kibocsátandó bankjegyek mennyi-

A

sége 12.7, millióban. 1

és

2 forintosak voltak.

Lukács Béla, adatok

kibocsátott

kinél a

találhatók

jegyekre,

mert

pénznem

hiánya

az

—

((A

bankjegyek

kormány

—

írja

bankügyre vonatkozó ezen azért

szorítkozott

ezüstpénznek

ily

kis

eltntével

ily

nagyon is érezhet volt, másrészt meg azért, mert nagyobb érték pénzjegyek kibocsátása által nem akarta magára vonni azon gyanút, mintha az osztrák bankkal versenyezni kívánna, vagy azt meg akarná rontani)). Ezek tehát

kell

helytartó

ércfedezettel

jóváhagyása

biztosított

folytán

bocsátott bankjegyek voltak.

Az

s

a királyi

törvényesen

ki-

osztrák nemzeti

67

bank azonban a maga szabadalmára hivatkozva e

jegykibocsátás

tiltakozott

ellen

s

az osztrák

ministerium útján azon ajánlatot tette a magyar

kormánynak, hogy ha elismertetnek törvényhozásilag is a banknak 1866-ig tartó privilégiumai, viszont a bank kész Magyarországnak 12^ o millió

kölcsön adni.

bankjegyeket

és 2 forintos

1

bank maga is bocsátott ki és 2 forintos jegyeket, de azoknak Magyar1 a bank hitelének megingása folytán országon

Az

osztrák

nemzeti

—

—

nem

volt

kell kelendségük.

Látjuk

tehát,

hogy

osztrák

bankjegyek

és

magyar bankjegyek egymással versenyezve egyszerre voltak forgalomban és az ellen, hogy az osztrák bankjegyek Magyarországon forgalomban voltak,

nem

történt tiltakozás.

Maga Kossuth

elismeri augusztus 24-i beszédében,

bankjegyek csaknem

hogy «a

is

bécsi

egyedüli eszközeit képezik

Magyarországon a forgalomnak s a mi azoknak hitelét csökkenti, a saját zsebünkben lév pénz repraesentánsának

értékét

maga Kossuth sem

csökkenti ».

tiltakozik,

Ez

ellen

csupán sürgeti a

bécsi ministeriumot és bécsi bankot, hogy minél

több ezüstöt

küldjön az országba a bankjegyek

beváltására, mert anélkül csökkenni kezd a bank-

A

bank ennélfogva 8 magyar kormánynak küldött a ezüstöt

jegyek

Az

1

keleté.

és 2 forintos

bankjegyek

milliónyi e

célra.

kibocsátása

is

68

részben

azért

akadjon a forgalom.

nagy

((A

munkájában iránt

—

közönség

—

Lukács

írja

idézett

nemzeti bank jegyei

az osztrák

bizalmatlansággal

meg ne

hogy

szükségessé,

vált

kezdett

viseltetni,

s

e

bizalmatlanság folyton ntt, minélfogva az ezüst

pénz tnni kezdett a forgalomból csökkent a kereskedés akadásától kellett

A ki

közforgalom

a

s

ennek folytán

;

tartani.))

magyar kormány

maga

tehát

bankjegyeket, de természetesnek

az osztrák bank jegyei továbbra

legyenek

s

fenn-

is

bocsátott

találta,

hogy

forgalomban

is

mennyiség ezüstpénzt

csupán kell

hogy ezen osztrák bankjegyek ne veszítsék hitelüket. Eme hitel meg-

kivánt a banktól, teljesen

óvása

el

végett

Ausztriában

az

ércpénz

kivitele

magyar kormány is Magyarországra nézve. Midn pedig a bank agióval is kezdte az ezüstpénzt magában a monarchiában vásárolni s e miatt félni lehetett, hogy megtiltatott;

speculatió kivitetik:

ugyanezt

tette

a

Magyarországból az ércpénz

céljából

Kossuth az ércpénznek

kivitelét megtiltotta

s

ily

lefoglalását

célból való

elrendelte.

De

az osztrák nemzeti bank jegyeinek Magyarorszá-

gon forgalomban

való

maradását

a kormány természetesnek

Míg

a I2Y2

milliónyi

teljesen törvényes,

ügy

,

mint

találták.

bankjegy

kibocsátása

a 61 milliónyi hitelen alapuló

69

államjegyeké királyi el

—

miután

szentesítést

nem

a

nyert

— nem

ismerhet

törvényesnek.

Azonban maga bocsátás

is

csupán

jogköre,

lagos

nem

A elvileg

maradt.

ki-

az

osztrák

bankjegyek

ki-

Az

önálló bank kizáró-

önálló

magyar

való

kizárólagos

Magyarországon

sem törvényesen

bankjegy

a I2V2 milliós

bocsátásával párhuzamos.

ki

törvény

vonatkozó

ki

bankjegyeknek érvényessége

nem mondatott sem

tényleg

vétetett.

bankkérdés, mint a vámkérdés is,

tényleg

is

is

vitás s

tisztázatlan s megoldatlan

IV.

AZ EZERNYOLCSZÁZNEGYVEN-

NYOLCADIKI KÖZJOGI HELYZET.

Az

1848-iki

szetek. oldást,

Nem

nem

törvények

jelentenek állandó

adnak teljes rendezést. de

nyolcas iörve'nyek; beszélni

Ezzel

nem

termé-

természet megVannak negyven-

negyvennyolcas

alapról

lehet.

szemben

kérdéseket

provisorikus

a hatvanhetes

alap a közjogi

relatíve teljesen és állandó jellegleg

oldotta meg. Teljes megoldás ez oly értelemben,

hogy ha egyes részletkérdésekre nézve nincs is benne törvényes intézkedés vagy ha az alapelvét

tev

paritás nincs

kérdésekben

:

is

keresztülvíve egyes részlet-

általában véve mégis elmondhatjuk,

hogy egy nagy kérdés sem maradt szabályozatlanul s alapelvek egyetlen nagy kérdésben sem maradtak végrehajtatlanul. Állandó jellegnek mondható a kérdések ezen

megoldása oly értelemben, hogy az adott viszo-

nyok

között

és

az

adott helyzetben a törvény

megalkotói a kérdések megoldását csak

ily

mó-

don képzelték helyesnek, az ily módon létrejött megoldást mindaddig fentartandónak hitték, amíg

74

ezen adott

helyzetben

erviszonyok fenn-

ezen

állanak.

Az

nem megoldását maguk

nézve

kérdésekre

azonban

törvények

1848-iki

azoknak akkori

egyáltalán

bizonyos

intézkedtek s is

ideiglenes-

nek tekintették.

Legkevésbbé

a

teljes

megoldás

a

hadügy

terén.

Nincs

hogy a közös közös hadi mérnökség és a közös nézve Magyarország hadügyi jogai

intézkedés

vezérkar, a

tüzérségre

az

iránt,

miként érvényesüljenek.

Nincs intézkedés az vezényleti

és

tekintetében a

hogy

iránt,

nyelve

szolgálati

s

a hadsereg

belszervezete

magyar nemzeti szempontok mi-

képen érvényesüljenek.

Nincs kimondva expressis verbis a védrendszer átalakítása s a szolgálati

id

meghatározása

tekintetében az ország intézkedési joga.

Nincs megszüntetve a határrvidéki katonás-

kodásnak

azon

rendszere,

mely háború

idején

91,000 katonát szolgáltatván, a magyar ország-

gylés ujoncmegajánlási

jogát tényleg rendkívüli

mértékben megcsorbította.

A dést ügyeit

külügyekre az

iránt,

irányító

nézve

hogy

az

osztrák

nem

tartalmaz intézke-

egész

monarchia

kül-

külügyministerrel szem-

ben a magyar kormányt befolyás

illesse.

Nem

75

ad módot sára.

az

külügyminister

a

felelsségre

magyar külügyeket pedig

Speciális

—

1867-iki kiegyezés

voná-

— mint

nem

egyáltalán

ismer.

Megoldatlanul maradt az államadósságok kérdése, mert bár a tülvitelére

gylés

kormány

a hozzájárulás keresz-

okmányilag kötelezte magát, az ország-

e kérdésben

nem

intézkedett.

Megoldatlanul maradt a vámkérdés, mert az önálló vámpolitikához való jogunk ugyan magától

értetdnek

de

tekintetett,

törvényileg

nem

nyert elismertetést.

Megoldatlanul maradt a bankkérdés

is,

mert

magyar kormány nem ismerte el az osztrák nemzeti bank jogérvényes privilégiumát, az osztrák nemzeti bank pedig tiltakozott a magyar a

kormánynak

királyi helytartói

jóváhagyással kibo-

de a bankügy önálló szabályozhatásának jogát az 1848-iki törvények a elmulasztották kimondani. Mindez ugyan bankjegyei

csátott

ellen;

—

hadügy,

pénzügy,

sága

az

—

vámügy

országnak

és

bankügy

törvényes

önálló-

önállóságából

és függetlenségébl szükségkép következett.

ezen praemissát tették

—

nem

egész

praemissa alapján

az 1848-iki törvények terem-

évezredes áll

abban van érdemük,

De

—

s

alkotmányunk

ezen

a 48-as törvényeknek

hogy az ország

önállósági

jogának régi praemissájából a gyakorlati consequentiákat bizonyos kérdésekben levonták. Azon

76

imént felsoroltunk, elmu-

kérdésekben, melyeket az ország

lasztották

önállósági

következményeket

korlati

jogából a gya-

teljesen levonni s a füg-

getlenség általános elvét a hadügy, vámügy, bank-

ügy és külügy terén való függetlenségünk speszabályozásával

ciális

A

realisálni.

kérdések

közjogi

szabályozásának

ezen

módja nemcsak nem volt teljes, de maguk a törvények alkotói szemében sem volt állandó megoldásnak tekinthet. Csupán a külügyekre nézve

nem

annak nyomait, hogy a kormány

találjuk

vagy a azon

törvényhozás

ság

negyedik

((Én

is

tatott,

külügyeit*

Ferenc

a

67-es

bizott-

ülésén következleg nyilatkozott:

elolvastam

* Adott

külügy

Deák

nézve

Erre

monarchia

egész

az

volna

kivánt

hogy az osztrák külügyminister

tényen,

vezesse

változtatni

azon

III.

cikket,

ugyan be Boczkó képvisel a

felállítása iránt törvényjavaslatot,

tárgyalás alá

nem

került.

st

alkotá-

teljes önálló

magyar

de ez bizottsághoz

utasít-

Találunk továbbá Kossuth pénz-

ügyi elterjesztésében egy passust, mely így hangzik «A külügyköltségek közt a külföldi követségek s ügynökségek :

ministeri

költségei

még el nem

fordulnak, mivel törvényhozás által

még

nincsenek meghatározva, ami külországi megbízások eddig voltak,

azok ez évben a pénzügyministeri kiadások közé vitettek be. Ha a törvényhozás a diplomatia iránt bvebb intézkedést kíván, szükséges lesz erre

Hogy

magyar külügy ségtelen, hogy mondatott Kossuth és

is

mintegy 300,000 forintnyi

hitelt nyitni.))

ezen homályos passus mennyiben jelenti egy önálló

—

iránti

a

törekvés

szakítás

a nyilatkozattétel

nem

a

kormány

kezdeteit, az vitás lehet;

politikájának

felülkerekedése

napja augusztus 28

politikáját jellemezte.

—

s

de

két-

idején

csupán

77

sánál

voltam

jelen

is

én

;

talmaz

a

melletti

ministerre nézve;

azon

törvény

azon,

tudom,

is

mit

fejedelem

a

én

tar-

személye

tudom, hogy

is

melyek Magyarországot

viszonyokban,

Ö

Felsége tartományaival közösen érdeklik, Magyar-

országot képviseli; de azt

szorosan

ügy

vett,

értett

ha

mert

vonatkozott,

is

tudom,

hogy ez a sohasem

külügyekre

vonatkozott

erre

volna,

akkor Magyarország országgylése azt tette volna fel,

hogy

külön

két

ministerium

vezeti a kül-

1848. évi törvényhozás

ügyet, az

praktikusabb tapintattal

pedig

mintsem

birt,

hogy egy külügyet

tartotta volna,

sokkal

lehetnek

két külön mi-

nister vezessen.))

Ez

áll

désnek

az

sem

törvényben

1848-iki

szabályozását zás

De már

a külügyekre.

maga

a

kormány

nyert

hiányos

és a törvényho-

tekintette állandó jellegnek.

Ideiglenesnek tekintette álló

a hadügyi kér-

a

határrvidék fenn-

katonai szervezetét, bár a

kormány kénytelen

volt kijelenteni,

hogy azon nem

tesz változtatást.

Ideiglenesnek tekintette a hadseregnek német szervezetét, azt ujabb törvényjavaslatában

fogadta,

cokból

kiegészítette s csak a

törvény

fenmaradó

szervezend honvédség magyar

kívánta megállapítani. s

De

is

e javaslatból

el-

újonjellegét

nem

lett

a hadügyministernek a javaslat benyúj-

tása eltt Bécsben

meg

kellett volt

Ígérnie,

hogy

78

a

semmi

A

változtatást.

joga

szervezet

tehát

nem enged

tekintetében

szervezete

hadsereg

vezérlet, vezénylet és bel-

törvényekben

1848-iki

az

felségjogként ugyan nincs declarálva, de az abba

való beleszólás joga az országgyléstl a limine

megtagadtatott joga

az országgylésnek ehhez való

s

törvényekben sincs biztosítva.

1848-iki

az

De nemcsak

a

hadügy

terén,

hanem más

kérdésekben sem tekintette állandó jellegnek az 1848-iki törvények által teremtett állapotokat az

akkori kormány. Ideiglenesnek tekintette

mány

azt

nyek

nem

hogy az

helyzetet,

a

intézkednek

az

való részesedésünk iránt volt lépéseket tenni az

Ideiglenesnek intézkedés e

iránt

s

seket

meg

egy

kor-

államadósságokban

e tekintetben hajlandó

országgylés eltt.

hogy nem történt magyar bank felállítása

tekintette,

önálló

tekintetben a szükségesnek vélt lépéis

tette.

Ideiglenesnek által

s

a

1848-iki törvé-

teljesen

vélte

az

1848-iki

törvények

szabályozatlanul hagyott vámkérdés lépéseket tett

az Ausztriával

való békés megegyezés iránt s a

közbens vám-

akkori állapotát

vonalak

s

felállítását

elhatározandónak nyilvánította.

hogy törvényjavaslatot nyújtson be a Házhoz aziránt, hogy a vámkérdést úgy Ausztriával, mint a külfölddel szemben részEl volt határozva arra

is,

letesen szabályozza a törvényhozás.

79

De mindezen vélt

kérdéseken

1848-iki törvényhozás és

A

vények

kiegészítve

szemében állandó

De

a

volna

—

hanem egy egészen

új

óhajtottak

alap,

ugyan, de

idszak eredményeinek;

tekintsük azon

melyet ki

a korszaknak óhajtásait ne

Annak

vívhattak.

te-

sem engedélyezett ez már nem 48-as alap

által elvileg

48-as törvényhozók

nem

alkotóik

és

lettek

kiegészítve, ilyen egészen új

concessiókkal kiegészítve volna,

teljes

megoldásnak

így

— az uralkodó lett

az

melyek

provisorikus természet 48-as tör-

ekképen

kinthetk.

szól

új törvényeket,

1848-iki törvények hiányos ren-

az

delkezéseit.

nem

melyekrl

megteendknek,

kiegészítsék

intézkedéseket

új

a

vágyak

megvalósításuk

a sokakban éltek, negyvennyolcadiki törvényhozásnak sem sikerült. Azok, akik az 1848-iki törvényekrl úgy

azután

is

beszélnek, mint egy kész megoldásról, mint egy helyes közjogi alapról, melyet a 67-es alappal

szembe

lehet állítani: igazságtalanok a 48-iki és

67-iki törvényhozókkal

ságtalanok

48-iki

a

szemben egyaránt.

törvényhozók

iránt,

Igaz-

midn

egy rögtönzött és ennélfogva szükségkép hiányos és fogyatékos törvényalkotást úgy tüntetnek fel, nehéz kérdéseknek egy egész sorát teljesen megoldottnak vélték volna e tör-

mintha

azáltal

a

vények

alkotói.

Igazságtalanok

hozók

iránt

is,

midn

a 67-iki törvény-

az általuk elért

tényleges

80

eredményeket

érhet ledik,

elz

egy

törvényhozás

nem

el

óhajtásaival összehasonlítva értékelik. Fe-

m

hogy az 1848-iki

termé-

provisorikus

szet volt. Provisorikus volt pedig nemcsak abban, hogy maguk alkotói is elégtelennek találták a kérdéseknek abban nyert megoldását, hanem provisorikus volt abban az értelemben is. hogy azon

sem

guk

melyek lehetvé

viszonyok,

európai

voltak

lehetetlenebb

volt

állandó az

mert hiszen maguk a

talált

törvényeknek a

megfelel kiegé-

meg nem felelnek

sem nyugodtak

48-as törvények

ma-

Annál

természetek.

1848-iki

népszer áramlatok irányának szítése,

tették,

szilárd,

állandó hasison. Ideiglenes volt az európai forra-

dalom gyzelmes elnyomulása: szükségkép ideiglenesnek kellett minden erre alapított politika diadalának

is

lennie.

Erre nézve Andrássy utóbb így nyilatkozott: ((Van

még egy

része zászlót csinált a

hogy

a

48

visszaállítani.

nincs

E

melybl az ellenzék egy maga számára, és ez az,

vád,

visszaállítva;

vád

még

ezt

kell

üresebb,

tehát

mint

a

többi.

Európa 1848-ban

igen új

sok

alkotmány.

sem, hol az ma, ha csak

államában

keletkezett

Én nem tudok egyet

f vonásaiban

is,

létez-

nék. Magyarország az egyetlen állam, hol a 48-iki alkotmány minden lényeges pontja ismét vissza

81

van tatta

állítva.

Ami

meg

azért,

változott, azt

mert

semmi

a

nemzet változ-

értékkel

nem

bírt

és mégis összeütközéseket idézett el.

Azonban egy bizonyos értelemben elfogadom azt, hogy a 48 nincs visszaállítva. a

Igenis,

48 nincs

mert Erdély-

visszaállítva,

ben nem Janku uralg ez idben, hanem uralkodik az alkotmányosan hozott törvény, mely az uniót végkép létesítette.

Nincs visszaállítva a 48, mert Horvátország

nem nagy ország

ellenséges tábor többé,

h

és elégedett társországa.

Nincs visszaállítva föllázadt

hanem Magyar-

város

e

egyezésével

a

nem

48, mert Fiumét

csapatok tartják elfoglalva, ha-

horvát

nem mert

a

Horvátország szabad

bele-

magyar korona külön területének

nyilváníttatott.

Nincs visszaállítva a 48, mert a nemzetiségi kérdést, melyet

akkor bunkóval,

kettévágni,

tek

a

méltányosság

kaszával kezdés

testvériség

alapján a törvény oldotta meg.

Nincs visszaállítva a

48, mert

országgylé-

sünk küldöttsége nem zarándokol a hoz,

hogy onnan

intézik a

elutasíttassék,

hanem

Reichstagdelegatiók

közös ügyeket közösen elfogadott

ala-

pokon.

Nincs visszaállítva a 48, mert a felállítandó honvédség nem fog többé azon helyzetbe jutni, 6

82

hogy

közös hadsereg

a

hanem

harcoljon,

ellen

azzal együtt fogja védeni, ha

kell,

Magyarorszá-

got és a monarchiát, netaláni megtámadás

ellen.»

melyben

létre-

Provisorikus

a

volt

helyzet,

jöttek; zavarokkal és ellentétekkel teljes

szak, amelyet felidéztek:

dig

a

maga is Egy idealista nemzedék

az

id-

megoldás módja pe-

hiányos és provisorikus. hozta, alkotásaiban a

nemzet idealismusa megtestesült. De elzményei-

rl

és következményeirl

Okai

el

nem

feledkezhetünk.

események:

külpolitikai

egy

európai

forradalom s az olasz és német egység vajúdása.

Okozatai és

belpolitikai

nemzet, a

a

zavarok: ellentét a dynastia

magyarság és

a

nemzetiségek

nem bírjuk létrehozni, okozatai ezen részét nem kívánjuk. Gyökereivel ültetjük, gyümölcseirl Ítéljük meg a fát Okaitól és okoközött.

Okait

zataitól elvonatkozva tekinteni és bírálni tikai

egy

poli-

eseményt, téves és igazságtalan.

Hibás tehát az

1848-iki

törvényeket olybá

tekinteni, mintha azokat alkotói befejezett,

és állandó

alapnak

teljes

Minthogy már magukat e

tekintették volna.

azonban vannak olyanok, akik

nagy értékííeknek tekinviszonyunk szabályozása

48-iki törvényeket is oly tik

Ausztriához

tekintetében,

törvényeket nyekkel

is

való

hogy s

az

azokhoz

képest

az

1867-iki

annak alapján késbbi törvé-

szabályozott közjogi helyzetet határo-

83

zott visszaesésnek declarálják: szükséges ismétel-

ten röviden rámutatnunk arra,

hogy mi

az,

amit

az 1848-iki törvények valóban elértek s hogy annak Magyarország függetlensége szempontjából mennyi értéke van.

1848 eltt részben törvényellenesen, részben törvényeink hézagos volta miatt egy ers közbirodalmi

ponti

kormányzat

létesült.

szempontjából

Magyar-

ország

függetlensége

feladat,

hogy ezen birodalmi kormányzat köré-

az

volt a

bl minél több ügy kiszakíttassék, a központi kormányzat kezében megmaradó ügyek tekinteMagyarország

pedig

tében

egyenjogünak ismertessék

nem

elve

midn

és Ausztria teljesen

el.

A

keresztülvihet

volt

Ausztria

még

Olaszország nagy

alatt

s

Az erk

még 1848-ban,

annyival hatalmasabb volt,

mint Magyarország. Lombardia volt,

paritásnak ezen

németországi

még az

része

vezérszerepe

birtokában befolyása kétségtelen.

paritása nélkül a jogok paritása

ki

nem

vihet. Láttuk,

külügyek

hogy

a

régi

tekintetében

szenvedett,

s

a

paritás

birodalmi

semmi és

a

szervezet

a

változást

nem

felelsség

elve

Ezen a téren tehát nem teremtett a 48-as törvény közös ügyet, de ezen keresztül

nem

vitetett.

még nem jelenti a eszme diadalát. Mert nem magyar mulasztása

függetlenségi

külügyi kor-

S4

mányzatot teremtett, hanem birodalmi

osztrák

meghagyta

külügyi

a

régi

melyhez

szervezetet,

képest a külügy közössége rendkívüli elhaladás és

nem

A

törvényhozás már inkább

megbontotta.

meg nem

a határrvidék katonai szervezetét

változtatta

vezérkar, tüzérség és hadi mér-

a

s

egységét

hadsereg

régi osztrák birodalmi

a 48-as

De

visszaesés.

nökség tekintetében nemcsak az önállóság köve-

nem

hanem a felelsség elvének alkalmazására sem

telményeinek paritás és a

módot

bírt

találni.

és tüzérség a

vény

hogy

ez

mérnökség

hadi

vezérkar,

szerint, a tör-

rendelkezései folytán, továbbra

a régi birodalmi

toztatását a

A

megoldás ezen módja

hiányos

ben maradt.

tudott eleget tenni,

is

osztrák és egységes szervezet-

Maga Kossuth

is,

ki

jövre óhajtandónak

külön

törvény

által

ennek megválvélte,

lesz

elismerte,

eszközlend.

Elismerte ezáltal, hogy a vezérkar, hadi mérnök-

ség és tüzérség birodalmi zete

a

48-as törvényekkel

téren a közösség elvének

és

egységes

nem

szerve-

ellenkez. Ezen

kimondása szintén nagy

haladás, mert lehetvé teszi a paritás és felels-

ség elvének alkalmazását e tárgyakra vonatkozólag

is.

Ezen a téren sem a függetlenségi eszme

diadala az,

hogy

a

közösség elve 1848-ban

mondatott, mert ennek elmulasztásával

nem

ki

nem

önálló-

ságunk érvényesült, hanem a birodalmi egységes

85

szervezet. Kétségtelen

megbontása

ségének

elhaladás a hadsereg egyszempontjából

hadügyministerium tág hatásköre

gylésnek joga.

De

a hadügyi kiadások

a

magyar

az

ország-

megszavazása

a hadügyminister illetékességi köre

volt teljes,

amennyiben ezen

testületekre ki

nai

s

nem

iránti

nem

közös kato-

említett

terjedt s az országgy-

lésnek a hadügyi kiadások megszavazására vonatkozó joga újoncmegajánlási jogának a határrvidéki szervezet fentartása által való korlátozása folytán lényegesen megcsorbíttatott.

kinevezéseket

nai

illeti,

—

személye körüli ministernek

Ami

melyeket

a katofelsége

kellett ellenjegyeznie

— azokra

nézve a kormány ügy vélekedett ugyan, hogy a magyar hadügyminister véleménye alapján kellett azoknak történniök, de amennyiben ezen

intézkedésre

utalás

nézve világos

történt

hogy ezen intézkedés a hadsereg egységének megóvása céljából volt szükséges s hogy felsége magának a katonai kinevezések jogát

az

iránt,

tartja fenn:

ebben

nem fogadható által.

Ez

is

a

reservált felségjogoknak el

elve proclamáltatik

egy

az

uralkodó

megoldatlanul maradt contro-

versia.

Téves tehát ügy hadügynek 1848-iki

állítani

és

fel

az

1867-iki

ellentétet a

szabályozása

között, hogy az egyik megvalósítja az önállóságot, a másik pedig megteremti a közösséget.

S6

Az

még

önállóságot:

teljes

nem

1848-iki rendezés

német

közössé sem

a

testületeket;

szervezetében a hadsereget

szer megállapítása s a szolgálati

a

fejleszt bi-

meghagyja régi határrvidéket; meghagyja a

zonyos katonai vezetében

meg

állapítja

szerrégi

a védrend-

s

idnek megha-

tározása

tekintetében az ország jogait expressis

\erbis

nem

ki

Az

nyilvánítja.

újoncmegajánlási

vidék régi szervezete szer

ép

által

hogy

annyira

a szolgálati

id

ekkép

jog

határr-

a

fennálló védrend-

a

által,

csorbíttatik,

mint

azáltal,

megállapításának joga az

országgyíílés részére nincs biztosítva. Ezen jogok-

nak

tényleges

ugyan

alkalmazását

országgylésen

az

megkísérlették, de sikertelenül s a határ-

rvidéki katonaságnak a törvény rendelkezéseinek

megfelelleg a magyar hadügyminister rendelése régi

praxi

in

nem

szintén

sikerült.

nasága pedig tényleg a ki

nem

határrvidéki kato-

régi

egységes szervezet-

Magyarország

szakíttattak s e téren

függetlensége

felé

csak a 67-es

alapon történt

els lépés. Ugyanott mondatott hogy a védrendszer megállapítása az

lati

így a

egységes birodalmi hadsereg bizonyos kato-

nai testületei törvény szerint,

bl

alá való

id

kifejezetten,

ki

és

meghatározása az ország joga

alapján állapíttatott

meg egy

mely rövid szolgálati idt

oly

szolgá-

a s

ennek

védrendszer,

állapítván

meg

s

a

87

határrvidéki szervezet

vonván maga

feloszlását

után, az újoncmegajánlási jog hatályát az ország

egész területére

kiterjeszti

jogát reálisabb értékvé

az

1848-iki törvények

tott rendszer, által

mely a

teszi,

mint azon régi

meg nem

által

id

szolgálati

újoncmegtagadási

az

újoncmegtagadás

s az

s

változta-

hosszúsága

alkalmazásának

jog

voltakép minden élét elveszi.

Az

1848-iki törvények a hadkiegészítés tekin-

tetében absolut uralom alatt hagyják területének

egyik

részét

hadkiegészítés régi

ország

A

többi

(a

módja

ország

határrvidéket)

által

s

a

megcsorbítják az

újoncmegtagadási jogát.

részének

67-es törvény teljessé

hadkiegészítésre

az

teszi

vonatkozó

ezen

jogot

intézkedéseket

s

a

kor-

mányzati tekintetben teljesen a honvédelmi ministerre bízza.

Nem

a függetlenség és

közötti ellentét az,

amely

a 48-at és a 67-et,

valósításának

módja

hadügyi téren

jellemzi

hanem

közösség

a

a függetlenség

és iránya.

Más

meg-

téren érvé-

nyesíti a függetlenséget a 48-as törvényhozás és

más

téren

érvényesíti a kiegyezés.

vény tágabb hatáskört

biztosít

az

A

48-as tör-

országnak a

hadügy terén, de ami ezen hatáskörbl kivonatik, az marad osztrák s kormányzási módja absolut

A

kiegyezés részben közössé teszi

de ezen közös hadügy nemcsak

nem

a

a

a

hadügyet,

magyar, ha-

birodalmi hadügyi szervezetnek

is

rová-

SS

sara megy.

A

birodalmi

szervek

meg-

teljesen

szntek s helyükbe jött a paritás. Habár ezen paritás nincs teljesen minden keresztül

letben

nincsenek,

mint

de

vive,

az

melyekre

És nem

az

testületek,

járulnunk, de

kell

semmi befolyása

országnak

létezik olyan katonai szervezet,

határrvidék.

a régi katonai

hogy

kétségtelen,

48-ban, oly katonai

melyeknek kiadásához hozzá

rész-

A

nincs.

mint volt

szolgálati és ve-

zényleti nyelv tekintetében s a cím.erek és katonai

nyelv tekintetében a hadseregben

a paritás, de a hadseregnek tását

azon törvényjavaslat sem

magyar

teljesen

magyar

törvény sem mondotta

48-as

a

ma

lábra,

állította

a

sincs

meg

lábra

állí-

s

még

ki

hadsereget

melyet az országgylés

az 1848. év nyarán elfogadott s amely szentesí-

nem

eredménynek különben sem tekinthet. Teljesen német szerve-

tést

nyert,

így

zetben hagyja ez a

alapon

még 10

tényleg elért

meglev

— 12.000

sereget,

emberrel

st

ilyen

kiegészíttetni

Csak az ezután fennmaradó újoncokból

rendeli.

rendel honvédséget

szerveztetni, de a huszársá-

német rendszer szerint kiegészítendnek javasolja maga Kossuth is. Ezek a hiányok meg voltak tehát 1848-ban is; egyebekben got

teljesen

keresztül

a

van vive a paritás a hadsereg szerve-

zetén

belül.

hogy

a

Nagy érdeme

paritás

elvét

a kiegyezésnek

nagyjában

az,

keresztülvitte

89

azon

melyek régebb egészen

ügyekben,

melyeknek

alatt

s

sem

bírta

még

a 48-as

törvényhozás

minden téren megszüntetni osztrák,

egységes és absolut

jellegét.

Magyarország függetlensége ma sem de a

biro-

osztrák ügyek voltak absolut kormányzat

dalmi

birodalom sincs sehol.

hozás nem

A

48-as

teljes;

törvény-

minden téren megszüntetni; a kiegyezés folytán ma mar egyetlen egy szerve sem létezik. Miként a kül- és hadügyi téren, úgy a bankkérdésben is maradt fenn 48-ban a régi birodalmi szervezetnek némi nyoma. A 48-as törvény ugyan nem mtézkedett Magyarországnak birta

a bankkérdésben való önállósági a

kormány

tett

sítése iránt.

maga

Azonban

iránt,

de

önálló bank léte-

egy

lépéseket

joga

elismerte azt,

hogy

az osztrák nemzeti bank jegyei az országban tör-

vényes

fizetési

eszköz gyanánt szolgálnak,

st

írt

Bécsbe, kérve ezüstöt e bankjegyek egy részének beváltására, hitelüket.

nehogy

De

azt,

a

krisis

hogy

miatt

viszont Ausztriában elfogadtassanak, vetelte senki s

A jogunk

elveszítsék

a magyar bankjegyek

errl szó sem

is

nem

is

kö-

lehetett.

bankkérdésben tehát az önállósághoz való

alkotmányos függetlenségünkbl

inkább

levont logikai

következtetésen,

törvényen alapul

s

még

mintsem

positiv

az országnak ezen vitás

90

nem

sem alterálta egy birodalmi pénzintézetnek kormányunk által is elismert, a s el

ismert joga

elvének teljes mellzésével való

viszonosság

ér-

vényesülhetését.

Valamint a bankkérdésben, úgy a vámkérdésben is voltak törekvések, voltak remények és óhajtások; voltak alkotmányos önállóságunkból joggal

azonban, tatott

melyeknek

következtetések,

levont

jogtalanul

azonban

:

zásához való jogunk

kalmazása sem

de tényleg megtagad-

bár,

vámügynek

a

s

realisálása

önálló

szabályo-

annak miként leend

szabályozva,

sem

biztosítva

al-

az

1848-iki törvényekben nincs sehol.

Midn

tehát

világításában s vizsgáljuk

nem

azt,

ekképen

rideg

vizsgáljuk az 1848-iki törvényeket azt,

hogy mit

értek

hogy mit óhajtottak

hozandó törvények

által:

elérni

egészen

ménye s más világításban

provisorikus megoldásuk

alkotásai,

fognak

valóban és

el

fog feltnni ezen törvényhozásnak

évnek

tények

való

a

késbb megmás színben positiv ered-

mellett egészen

feltnni elttünk azon

melyek a súlyos közjogi kérdé-

sek egész sorának teljes és állandó jelleg

meg-

oldását eredményezték.

Ha

tehát valaki

azt

kívánja,

hogy Magyar-

országon létesüljön az önálló vámterület; ha azt

hogy a bécsi bank befolyása teljesen megsznjék Magyarországon; ha magyar vezényszót kívánja,

91

és

magyar

szolgálati nyelvet kíván

:

akkor olyan

melyeknek megvalóaz sítása lehet üdvös és célszer, de amelyek megvalósu1848-iki törvények által nem nyertek

óhajtásoknak

lást.

Ha

ad

kifejezést,

azt mondja,

hogy ezeknek megvalósítá-

ország érneke követeli politikai véleményt nézenyilvánít, melyre nézve eltérk lehetnek a negyvennyoltek; ha azt mondja, hogy ezzel a

sát az

:

állítást cadiki törvények restituál ásat kívánja: oly

kockáztat,

nem

felel.

mely

a

történelmi

valóságnak

meg

V.

A KIEGYEZÉS.

Azokról

a

nehézségekrl

cultura haladásának

melyek

szólva,

útjában

a

nagy

állanak, igen

fontosságot tulajdonít Buckle azon körülménynek,

hogy a

természeti

—

erk

különösen a Keleten

— túlságosan hatalmasak; hogy kiszámíthatatlan nyilatkozásaik — mint rengések — igen gyakoriak hogy ennélfogva

ellenállhatatlan s

a föld-

pl.

és

;

túlságosan hatnak a phantasiára, az értelem

ldésére pedig visszahatnak. Az értelem a

fej-

jelen-

ségek bels természetében rejl törvényszerség-

ben

keresi

alapján

mindennek végokát

igyekszik

úrrá

Kelet ellenálhatatlan

s

annak kiismerése

ezen

lenni

természeti

eri

erk s

fölött,

azoknak

kiszámíthatatlan nyilatkozásai a kiismerést és ellen-

súlyozhatást reménytelennek mutatták. Annál

sebbé

lett

bizonyult

a

az

értelem

mindkevésbbé keresték

Magyarország

s

a

események

tehetetlenebbnek

jelenségekben

már

a törvényszerséget.

viszonya

ellenállhatatlan európai lan európai

minél

phantasia,

er-

Ausztriához

tényezk által

s

fként

kiszámíthatat-

szabályoztatott.

Az

Q6

ország függetlenségi irányzatainak csak akkor és

annyiban

csak

amennyiben kát

diadalra

is

amikor

és

annak ked-

a külpolitikai viszonyok

Kedvez

veztek.

jelentségük,

volt

európai viszonyok hibás

politi-

segíthettek ideiglenesen, s a leg-

helyesebb politika

háttérbe szorulhatott s érté-

is

kes eredményei elhomályosultak egy európai crisis

Magyarország függetlenségének

behatásai

alatt.

hiánya

mutatkozik legsajnálatosabban.

itt

getlenségnek

ama

valamely törvény,

hiánya, melynek

nem

is

füg-

végoka nem

csupán Ausztria, hanem

gyengeségünk és Európa

a mi

A

ereje.

A

bels fej-

ldés függetlenségének eme hiánya egész poligondolkodásmódunkra visszahatott. Elveszítettük általa minden érzékünket a politikai események törvényszersége iránt s politikai világtikai

nézletünkön a phantasia uralma elhatalmasodott.

A

belpolitikában

csolatot politika

az

ok és okozat közötti kap-

megzavarta a

nem mindig

követett

külbefolyás s a

Ítélhet

meg eredményeirl,

mert abba idegen tényezk játszottak

bele.

A

bels fejldés folytonossága ekkép mindegyre megszakad s a multakban rejl okulás ritkán

nyilvánvaló.

Az

elhatalmasodott

uralma pedig a nyilvánvaló tényeket ítéli

még

is

phantasia subjective

meg, genialis politika gyümölcsének a váratlan külbefolyás

kedvez,

a

eredményét

kedveztlenét pedig

—

is,

hirdeti

ha az

ha az néha

97

elrelátható volt

rl nem

is

—

a sors csapásának,

mely-

tehetünk.

A politika különben sem lehet exact tudomány, mert igen sok benne a kiszámíthatatlan tényez; annál több, minél nagyobb Anglia

folyás.

befolyásoktól e fejldés

gaival a

is

fekvése

szigeti

a

ereje

bels fejldés

független

megszakítatlan

nemzet

s

küls

be-

egy

kül-

alapja s

folytonossága tanúsá-

politikai érettségének is fejlesztje.

Magyarország helyzete ép ellenkez. Nincs a magyar és angol alkotmányosság között jel-

legzetesebb

mint azon

találkozás,

a közjog és

a

közélet

közt

—

mely

ellentét,

mutatkozik.

Sehol

sem fedik teljesen egymást hisz a paragraphus merev s az élet meg nem áll, Angliában és Magyarországon azonban különösen nagy ellentét

—

mutatkozik.

Csakhogy míg Magyarország közjoga alkotmányos és független országról beszél, történelmének bizonyos szaka pedig csak provinciális mutat: Anglia egy alkotmányos monarchia formái között egy aristokratikus s ma már létet

—

mindinkább demokratikussá váló fejldött valódilag. lett,

mint

azt

Az

— köztársasággá

angol parlament ersebb

alkotmányos

jogköre

magyar országgylés gyöngébb, szerint lennie

bott

kellene.

alkotmányos

Anglia

kintt

jogkörébl

;

engedi

mint

;

a

közjoga

szííkre sza-

Magyarország 7

QS

annyira elg\'öngült, hogy jogkörét

kitölteni

nem

volt ereje.

iWajJvarorszáomak

idn

hosszú

át csak tör-

vényhozó hatalma volt Végrehajtó hatalma

volt

a vármegyének, volt a bécsi udvarnak, de a mao>'ar állam

mködésének már

teink

adott

jelleget

Nem

ez

bels természetét

is

bizonyos elméleti

s

(birodalmi)

Ausztria

zet politikai érettségére ez

A

volt

corpus

mely a

iuris

kivezet

—

kellett a

birodalmi

Magyarország maradt A nem-

szükségkép vissza-

világa

egy

ábrándvilág

meg nem felelt Nem helyzetet meg sem találhat-

valóságnak

ismer\^e a tényleges

ták a

is

hatóságok

és

valóságos \iszonya elttük rejtve

hatott-

testüle-

ismerték a tényleges helyze-

mköd

tényleg

a

tet,

Törvénvhozó

azt nélkülözte.

utat.

Magvarországnak

tisztába

közjogunk sérelmével keletkezett

szervezet

természetével jönnie

s

—

csak

ezen kiindulási pontról lehetett közjogának lehet realisálásához kezdenie.

A

kiegyezés

ezt

kísértette

meg.

alkotmányosság hibája évszázadokon

hogy

a

magy^ar

át az volt

magyar törvény csupán a nemzet

tását s a

király

kotmányosság törvény ne legyen.

A

igéretét tartalmazta.

elfeltétele

óhajtás,

ne

ígéret,

Amilyen ers ezen

csupán annyi

azon

azonban

óhaj-

Az él az,

hanem

al-

hogy

a

parancs

parancsok sanctiója,

alkotmányosság

realitása

is.

99

A

nemzet századokon vonatkozó

függetlenségére

kodók századokon

A

Ígéreteiket.

sérelmi

chenyi tul,

úton

ezen az Istv^án

hogy az

óhajtások

és

meg,

része számára a sancúót.

de ernk ki

törek\^ések hívei

tzte

azt

Ígéretek

legalább

a

ki

Szé-

felada-

megújítása régiek

Törvényünk van

egy elég,

mely azoknak végrehajtását

Ezen felfogás elfogadásámaradó törvények hozásának

papiroson

a

késbb

kényszeríteni.

bírja

val

elégtelen,

vonatkozó

—

haladni tovább.

szemben

szerezzük

helyett

közjogi

akartak

ezzel

erre

politika hívei

a

ország

óhajtásait s az ural-

ismételték

át

úgy nevezzük ket:

—

át ismételte az

tevékenysége

elméleti

nehezedik a

adatává az

súly lesz,

s

végrehajtásra

a

helyett,

a törvényhozó hatalom

hogy a

régi

fel-

óhajtások és Ígé-

megvalósíthatásának mértékét a tényekkel

retek

való tárgyilagos leszámolás után pontosan megállapítsa.

Az meg.

1867-iki kiegyezés ezt a feladatot oldotta

A

pragmatica

hatalmú

positio

követelményeinek

gyarország függetlenségét kiegyezés

részletesen

pont gyakorlati

tesz a nagy-

sanctio eleget

is

elvileg,

Ma-

elvileg biztosítja.

megvonja

következményeit

A

ezen két szems

azokat

egy-

mással összhangzásba hozza.

A

múltban e két szempont egymással foly-

tonos harcban

állott s a

nagyhatalmi érdek a biro-

100

dalmi egységre,

elszakadásra

a teljes

megenyhülni, visszavetette alatt

a

zatba

irányult.

Kossuth

de a

haladás

nemzet ismét a esett vissza

Csak

szélssége

s a

egy

politikája

e folyamatát. teljes

pedig

Széchenyi

mindkét irány

után kezdett

felléjoése

törekvés

a függetlenségi

idre

Vezérlete

elszakadási irány-

kedvez

európai viszo-

nyoknak kedveztlenné válásával (miként a múltban) ismét leveretett. És akkor Ausztria is újólag visszaesett a birodalmi egységre

való törek-

vés képtelen politikájába, mely az európai viszo-

nyok változásával (mint annyiszor) kivihetetlennek bizonyult. A márciusi napok rajongó optimistái bizonyára

nem

sejtették,

hogy Metternich

bukása a legitimitás elvének, a történelmi jogok tiszteletének

bukását

jelentette

radicalismus, — melynek lelkesedtek — Magyarország

hogy

és

az

a

bécsi követivel együtt régi

alkotmányának

legnagyobb ellensége. Ausztriában ség és a demokratia

nyos

természet,

theoretikusainál,

a

szabadelv-

nem szükségkép

mint kiknek

alkotmá-

Nyugat-Európa minálunk

annyi

azon lelkes

híve volt. Ausztriában a demokratia és a szabad-

elvüség octroyálva volt és a josephinismus, mely 11.

József halála után a

veszített, is

ers

az

kormányzat terén

talajt

iskolában és irodalomban továbbra

ható tényez maradt.

szemében a liberalismus

A

josephinismus

és demokratia

is

a bi-

101

rodalmi egység

A

eszköze.

század kos-

XVIII.

lev

mopolitismusa a

dynastia

szágok

egyéniségének tarthatatlanságát

nemzeti

uralma

szemükben

bizonyítja az

s

alatt

or-

a íiberalismus azon

papság, a demokratia pedig azon nemesség megtörését jelenti, melyek az összbirodalmi

legersebb

ellenségei.

eszmének

Radicalismusunk a mon-

archiát alkotó államok múltjával, traditióival s jogaival való gyökeres szakítást jelent.

Martini a természeti állapotból, a szabadságból s a társadalmi

Rousseau

hivei;

szerzdésbl

zdés

le.

folytán az uraLkodónál §. így definiál:

A

aller

mint

Unterthanen

társadalmi szer-

van a fhatalom, «das vollkommene

Recht, den Staat zu regieren, d.

gen

ki,

de a társadalmi szerzdésbl az

uralkodó teljhatalmát vezeti

melyet az 50.

indul

i.

die

Handlun-

nach Willkar zum End-

zwecke der allgemeinen Sicherheit zu leiten.)) (A teljes arra való jog, hogy az államot kormányozza, azaz minden alattvaló cselekedeteit kénye szerint a köz biztossága mint végcél felé vezesse.)

(Lásd

Beidtel,

Geschichte

der Österreichischen

Staatsverwaltung. 102. old.)

A

természetjog

speciális

viszonyai

más

tételei

is

között egészen

séget és irányt nyernek,

a

monarchia

más jelent-

mint Franciaországban,

világosan mutatva, hogy általános elvek és doktrínák

mennyire

egészen

más

következtetésekre

102

különböz

vezetnek más és más országok nyai között.

Martini természetjogának alaptétele

hogy az észjog

az,

viszo-

szemben

elveivel

minden

hogy

pozitiv törvénynek háttérbe kell szorulnia;

szemben semmi emberi tekintély nem érvényes; és hogy bármily régi legyen valamely pozitiv törvény, ha a természetjog tételeivel ellentétben áll, minden érvényét elveszíti. Ezek tiszta természetjogi elvek, ugyanazok a természetjog szavával

az elvek, amelyekkel Francziaországban a alapjaiban rázta

meg

a francia

királyi

3.

rend

trónt s a

népszabadságot egy pillanatra megalapította. Franciaországban a történelmi

lem csak elleni

a

feudalizmus

harc volt

ságot szolgálta tályokat és a

s a

József

is,

partikularizmus

midn

különböz

a

osz-

különböz tartományokat egy nemzsarnokság

birodalmában

pozitiv jog elleni tett.

De

küzde-

nemzeti egységet és szabad-

akkor,

zetté egyesítette s a 11.

jog a

és

elleni

alól fölszabadította.

történelmi jog, a

a

küzdelem egészen mást

jelen-

Jelentette a nemesi privilégiumok elleni harcot

de a nemesi privilégiumokkal összeforrott régi

rendi alkotmány elleni harcot

nek az alkotmányoknak

is

kellett

jelentette.

Ezek-

az osztrák

radi-

kalizmus szerint, a jozefinizmus hivatalos és kö-

telez tanai szerint a természetjogi elvek mögött háttérbe

szorulniok,

jutottak.

Ha azonban

amennyiben

vele ellentétbe

az észjog azt kívánja,

hogy

103

mindenható legyen; és ha az észjog szemben minden pozitív törvény

a császár

parancsaival

érvénytelen

:

akkor az egész magyar alkotmány-

nak semmi érvénye nincs. Ezt

majdnem egy századon

osztrák radikalizmus

1754-tl

1848-ig

tanítja a hivatalos

ezt

birodalmi egység híveinek

s

az

céljaiknak egé-

szen megfelel. Megfelel különösen az a

—

tétele,

melyben az egész rendszer kicsúcsosodik,

hogy az uralkodó az megtartására

nem

át;

tanítják s ez a tanítás a

általa

szorítható

kötött 5

—

szerzdések

hogy

az

egyes

privilégiumok és alkotmányok kizárólag az állam célja

a

szempontjából itélendk meg.

Az

« állama itt:

Habsburgok összes országainak komplexuma.

Az

állam célja: a birodalmi egység.

Metternich

rendszerének

bukása

Az

szágra káros hatású volt.

Magyaror-

conservativ haj-

lamaival a magyar alkotmány eltörlése

sen ellenkezett.

Legjobban bizonyítja

tökéleteezt a for-

radalom leverése után Schwarzenberg herceghez

melyben az új rendszert helyteleníti s Magyarországon egy korszerleg reformált negyvenhetes alapon az alkotmányos élet írott

levele,

—

helyreállítását követeli.

Deák

politikája

által

elfogadhatlan és

ki

—

Az

ott ajánlt

teremtett

nem

mai

megoldás

a

helyzetben

elégít; a Kossuth poli-

tikája által elidézett akkori helyzetben rendkívüli

eredménynek

lett

volna tekinthet.

104

Az

azonban

radicalismus

osztrák

ép

mellzte a történelmi fokozatos fejldés jának

meg

úgy

politiká-

mint a magyar radicalismus annak

híveit,

idején s a

kiábrándító

tapasztalatok súlyát épp

Kölcsönös

éreznie.

kellett

kísérletek

kudarcában a tények ereje nyilatkozott; viszonyok

úgy

az

nem ismerhet módon

félre

er-

mutat-

koztak.

szenvedett

Vereséget

kérdésben

olasz

egyaránt;

Oroszország barátságát politikájára

Ausztria

német

a

és

súlyát,

külpolitikai

elvesztette. Vereségei bel-

kihatottak, négyszeresére növelvén

is

az államadósságokat. Ausztria nagyhatalmi posi-

egyaránt követelte a kiegyezést.

tiója és hitele

Olasz- és Poroszország diadalmas

— ismét azt

egy rajtunk kívül

Csakhogy

el.

politikája

es tényez — idézte

míg 1848-ban az

olasz és

német egység ábrándozó radicálisok kezében volt csupán s Ausztria veresége csak ideiglenes most gyakran Bismarck és Cavour reális politikája szemben a radicalismussal s a népszer nemzeti tartós eredményeket biztosított. áramlatokkal is Az a magyar politika is, mely amaz olasz :

—

—

és

német

építeni,

egy

—

állandó

ábrándozok

velük

eme

együtt

ephemer bukott;

sikereire

akart

míg a kiegyezés

reális államférfiak által teremtett

európai

helyzeten

alapulva,

annak

—

szi-

lárdságában bírja saját tartósságának zálogát.

105

Kossuth

politikája az elszakadásra törekedett^

mert a kiegyenlíthetetlen érdekellentét feltevésébl nyert kiindulást. politikája

a

mon-

archián belül elérend suprematiát tzi

ki

felada-

Széchenyi

gondolatából

mert az érdekközösség

tul, ki.

függetlenségi

Az

hogy Ausztriának

alapgondolata,

az

indul és

Magyarországnak az egyiittmaradás közös érdeke. Kossuth függetlenségi politikája, mely elszakadáshoz

szemben érdekeivel

magát,

Az

is.

suprematiára

—

tör

mert akkor a

nagyhatalmi viseli

A

hanem a

politika,

monarchián belül

s

gében ez

a mely

—

monarchia mi vagyunk

positio

dinastia

találta

Európa mely

és

dinastia

a

a függetlenségi

érdekét

mint

Európa érdekeivel megmagyarosítását

a politika,

a

saját érdekét

szívén: csupán Ausztria érdekeibe

s a dinastia és áll.

nemcsak Ausztriával

vezetett,

ütközik

összhangban jelenti

lénye-

mely a nagyhatalmi positio Mert a kisajátítja.

támogatását az osztrákoktól dinastia

hazája az

nem

osztrák,

imperialis

hanem politika

imperialista;

hazája;

2íl

érdekei s

érzelmei egyaránt oda kötik.

Európának pedig, hacsak a monarchia nagyhatalmi positiója tosítva van: a

dése közönyös

által

az európai egyensúly biz-

monarchián

belüli

suprematia kér-

lehet.

Széchenyi függetlenségi politikája ekképp

illesz-

105

kedik Európa viszonyai

ponton ellentétbe

közé;

minden

Kossuth

jutott vele.

Kossuth az elszakadás politikájának volt híve, mert élete végéig azon elvhez ragaszkodott, hogy az uralkodó

személyének

közössége Magyaror-

szág függetlenségével incompatibilis.

Az

érdekek között tényleg van ellentét

s

az

összeköttetésben van veszély.

Nem elvét,

is

úgy

kell

mintha mindig és minden kérdésben

és tökéletes volna a harmónia;

az

érdekközösség

értenünk az

ellentétek s

az

hanem

nagyobbak,

elszakadási

politika

sokkal több hátránynyal

hogy

úgy,

elnyei

összeköttetés

teljes

mint

az

eredményei

hogy

sújtanak, anélkül,

elérnk azon elnyök bármelyikét, melyeket az együttmaradás

biztosít.

kzéxá&kközösség teljességének e hiánya azonban nem Ausztria és Magyarország egymás közötti viszonyának, vagy az uralkodó személye közösségébl származó kapcsolatnak jellemz vonása. Teljesen önálló államok beléletében

a közérdek

mellett a speciális

is

mutatkozik

érdekeknek ezen

ellentétessége s az osztályok, felekezetek és nép-

fajok ellentétes érdekei ellenére, az együttmaradás

mégis mindannyiuknak érdekében az

érdekellentét

ezen

népfajok kebelén belül

magának

a családi

osztályok, is;

áll.

Megvan

megvan bizonyos

életnek

ez

felekezetek és

szentélyében

fokig

is.

Ha

107

az érdekellentét fenforgását csupán egyoldalúlag

akkor nemcsak az állam, az egyház,

tekintenk,

maga

a család

életképes intézmény és mindannyinak

sem volna föl

hanem

és a nemzetiség,

a párt

kellene bomlania.

Az érdekek közössége azonban gyakran is

mutatkozik,

érdekek küzdenek létre,

az

ahol

megnehezíti.

A

csupán

látszólag

hol

kiegyenlítést

s

érzések

ott

ellentétes

hoz még

ott is

hiánya azt

közösségének

és nemzeti élet-

családi, egyházi

ben az elválasztó indokok mellett a közös érzések ereje az egybeköt kapocs. De nézzük meg a közgazdasági

szerepe

még

nincs,

ott

is

életet,

ahol

a

ahol

önzés uralkodik s

rideg

tapasztalnunk

kell,

hogy van valami,

ami a legellentétesebb érdekek

hangot

semmi

az érzésnek

között

is

biztosít s ez az ellentétes érdekeknél

össz-

még

fontosabb valamely érdekközösségnél. Semmi sem lehet ellentétesebb, mint a

vev

azon

köz-

és eladó

gazdasági

mindenki

érdeke.

ismert

lehet

Azoknak tételben

van

legdrágábban

lehet legolcsóbban akar ezen ellentétében

ellentéte

nem

kiélezve,

akar

vásárolni.

lehetséges

hogy

eladni

Az

s

érdekek

kiegyenlítés:

minél inkább érvényesül az eladó törekvése, annál inkább csorbul a vevé. Érdekeik érvénye-

És mégis az érzéseknek minden közössége nélkül, csupán

sülése egymással fordított arányban

áll.

103

önzés

az

vezetve,

által

Mert mind

találkozik.

a

vev

és

eladó össze-

kettnek

közös érdeke

hogy a vásár megtörténjék Az eladónak érdeke, hogy drágán adja el árúját, de van az,

ameddig az

egy pont,

másként

ha

hat, hetik.

A vevnek

vásároljon,

a

ár megszabásánál leszáll-

meg nem

vásár

hogy minél olcsóbban de van egy bizonyos ár, ameddig érdeke,

meg nem

elmehet, ha másként az árút

E s

két pont

kaphatja.

amely között az alku folyhatik

az,

ahol egyik vagy másik

het, aszerint,

történ

hogy

rövidséget szenved-

fél

ellentétes érdekeik közül melyi-

magáét inkább érvényesítenie. De hogy ezen ármaximum és árminimum között a vásár tényleg létrejöjjön, az mind a kettnek küknek

sikerült a

érdeke.

Ausztria és Magyarország viszonyára ugyanez áll.

A

nagyhatalmi positiónak kétségtelenül nagy

hogy azokat megtarthassuk, Ausztriának is, Magyarországnak is közös érdeke. Magyarországnak különálló és Ausztriáéval ellentétes érdeke az, hogy a diplomatiában és a hadelnyei

vannak

seregben

A

nemzeti

s

és

teljes

szellem

tökéletes

legyen

a

paritás.

érvényesülésének azon foka,

mely eddig elérhetnek bizonyult, korántsem kielégít. De ezen minimum elég nagy arra, hogy elfogadhassuk az a nagyhatalmi

alkut,

positiót,

mely

biztosítja

számunkra

az általa védett

magyar

107

suprematiát. az érdek s

ki

A

quóta megállapításánál ellentétes nem egyenlíthet, de a cél, amelyre

fizetjük ezen összeget, közös érdek

s

azon

intéz-

mények célszersége még magas Közös érdeke a delegatióknak az is kétségtelen.

quóta mellett

is,

hogy ezen intézményekre

a föltétlenül

séges összegnél többet ne költsenek.

gazdasági

közötti

ország

ellentét

Maga sem

odáig okszerleg, hogy egymást hiszen egymás szegényedését a quóta

szüka két

mehet

károsítsák, által

mert szük-

ségképen önmaguknak is meg kell érezniök. Az érdekeknek ezen közössége csak azért nyilvánvaló, mert a quóta kérdése s a vámkérdés és bankkérdés idrl-idre való tárgyalása

nem

csupán az érdekekben rejl ellentétesség mutatkozik: a küzdelem szenvedélyességével szük-

folytán,

ségképpen együttjáró subjectivitás az érdekek ezen ellentétességét kész általánosítani.

Havalaki egy vásári alkudozás fültanuja, eltte az eladó és vev érdekeinek közössége könnyen megállapodás rejtve marad, míg az árban való iránti

vitában az érdekek ellentétessége

ran igen erteljesen

Ha nem

a bank-

foglalna

el

és

is

—

— gyak-

mutatkozik.

vámkérdésben az uralkodó

feltétlenül

tagadó

álláspontot

minden elválasztási törekvéssel szemben, akkor ha hozzáért szakkönnyen bebizonyulhatna, hogy a emberek véleményén elindulhatunk,

—

—

110

vám- vagy bankkérdésben külön

még

érdekeink,

ennél

de a

fontosabb

is

vámkérdésben

melyik

lehetnek

és

vannak

közösség

fönmaradása

érdekünk.

Hogy

pl a

amelyiken

az a pont,

túl

közösségének minden elnyei sem

a vámterület

kárpótolhatnak azon károkért, melyeket egy érde-

meg nem

keinknek

közgazdasági

természetesen relativitás

ármaximum t.

i.

mérlegelés

dolga

s

kérdése csupán. Mert hiszen az érdekek

közösségére nézve

hogy

felel vámszerzdés okozhat:

itt

is

ál!

az,

ami fennebb, az

árminimum kérdésében mondatott,

és

van egy határ, melyen

az érdekek

túl

ellentétessége az érdekek közösségénél nagyobb.

Ez

áll

a kérdés

közgazdasági

részére.

tikai szempontból mindig tekintetbe

Poli-

veend annak

a statusquonak az értéke, melyet egy

küzdelem

ily

kedvéért megbolygatunk s azon politikai hátrányok,

melyek egy ebbl támadó helyzetbl származhatnak. A közös ügyekre nézve azonban az érdekközösség

elve

feltétlenül

megáll

s

a

monarchia

nemcsak küls biztonságunknak érdeke^ hanem Magyarország bels nemzeti egységének is legfbb garantiája. nagyhatalmi

positiója

Ezen érdekközösség czélszerségét

;

adja

tartósságát

az

meg

a

európai

kiegyezés helyzet.

Mert Ausztria viszonya Magyarországhoz csak jogi szempontból belpolitikai kérdés, valójában azonban nemzetközi alakulat.

111

A

nemzetközi helyzet szabja

viszonyunk

való

hanem

szemben

mint

—

véleménynek európai

constellatiók

A

csekély.

de

Az

megtörte.

sem

az

nem

actiónak tikája

sikert

között

el,

itt

Szé-

nem

felette

is

Bach-

ártott a

változása

helyzet

követk

mert

kedvez

csak

akkor

s

európai

kedveztek,

ért

de

súlya,

emigratiót

használhatott,

mondta

annyiszor

passiv resistentia

rendszernek,

áll

mérlegében a magyar köz-

e

lehet

is

nem

európai helyzettel

az azt

Az erk

chenyi.

Ausztriához

Magyarország

jellegét.

Ausztriával,

meg

lelkesedése mit

külhatalmak

a

Deák

ellenben

az poli-

mert az európai viszonyok

elmozdították.

Az

európai

lehetségét.

Megkotornék pontos

consequentiáinak

érdeme:

kiszorulva,

gíttetett

a

Mert

a

\gy

jogok

kiegyezés

a

a

helyzet

Olasz-

lev'onása.

Németországból s

meg

adta

helyzet

Ausztria

meggyen-

dualismus lehetségessé

erk

az

csak

paritása

és

vált.

paritása

arányában érvényesíthet.

Bár azonban az meggyengítette tiója

jövre

ország

által

Maga ország

is

is

is

új

európai helyzet Ausztriát

a monarchia

nagyhatalmi posi-

— megdönthetetlen —

nélkülözhetetlen

s így

a csakhamar egységessé

Magyar-

maradt. vált

Német-

azt kívánta s az európai egyensúly

Oroszország ellensúlyozására a

keleti

is,

kérdésben.

112

Az események

meginutatták,

hogy

nagyhatalmi poziciója annyira

monarchia

a

érdeke

Németor-

szágnak, hogy azt nemcsak velünk szemben, de

szemben is kész volt megvédeni. Az 1876. év szén, midn a keleti kérdés égetvé kezdett mái válni, Oroszország kérdést tett Németországhoz az iránt, vájjon számíihat-e arra, hogy egy osztrák- magyarorosz háború esetén Németország semleges managy

egy

Bismarck erre

rad.

hatalmassággal

európai

Schweinitz

nagykövet útján

—

bár sajnálattal Németország még azt eltíiihetné, hogy szövetségesei egymással harcba keveredjenek, de azt már nem trhetné el, hogy akár Oroszország, akár az osztrákmagyar monarchia egy független és Európában azt

—

hogy

feleli,

sálylyal bíró nagyhatalom pozícióját elveszítse.

Ez

Németországra.

áll

,

Azon hatalmak pedig, melyek Németországmonarchiának

nak és a akarnák

ha

bénítani:

keleti

politikáját

meg

lennének

ellenségei

a

monarchia egységének, bizonyára Magyarország nemzeti egysegének sem lehetnének barátai. Hogy régi traditiók megtöa monarchia egységét résével

súly

—

—

mernék-e

elvét

melyre a

megbolygatni

ekképp veszélyeztetni

s

:

az egyen-

oly

külpolitikai kérdések részletes

nélkül felelni

nem

lehet.

De hogy abüan

ben, amelyben Oroszország a

német

kérdés,

ismerete a perc-

solidaritás-

113

szemben a szlávok solidaritását proclamálja, nemcsak a monarchia egysége, hanem Magyar-

sal

egysége

ország bels nemzeti

Oroszországnak vannak a szövetségesei. Azok a ma-

kétségtelen.

az

van,

monarchián belül

veszélyeztetve

is

is

gyar suprematiának és a

monarchia egységének

egyaránt ellenségei. Orosz politikát csinál tehát az, aki Magyarország gyöngítése véget aláássa a magyar suprematiát; miként pánszláv politikát csinál az, aki Ausztria gyengítése végett a monarchia nagyhatalmi positióját ássa

Egy tétein

s

adott

—

alá.

szilárd birodalmak

faji

ellen-

állandó érdekösszeütközésén alapuló

—

tartós európai helyzetnek szükségképpeni conse-

A

quentiája a kiegyezés.

közhangulat változása,

pártok emelkedése és bukása, elítélet s szenvedély azt megváltoztatni képtelen. Kihat a pártok

irányában

elfoglalt

politikájára s

álláspontja

egy hibás

az

közjogi

ország bels ismét

politika

idézhet el oly reactiót, mely az ország [bels nemzeti egységét megbontja. De magát a ki-

egyezést

s

az abban

megállapított

Állani

mozgalom meg nem fog az, míg az európai helyzet

megköveteli fennállását

maradásáig

Ezen a megtörik.

tar-

ingat-

tósságát belpolitikai hatja.

viszony

meg nem

s

ezen erviszonyok fön-

változhatik.

sziklán a szenvedély

minden hulláma

VI.

A TÉNYEK ÉS A CORPUS

lURIS.

szerint valamely állam törvényei

Montesquieu

kapcsolatban

szükségképen

vannak azon állam-

nak speciális viszonyaival. Ezen viszonyokkal a törvényhozónak számolnia; e viszonyokban lik

kell rej-

a törvények szelleme.

Azonban ezen viszonyok némelyike állandóbb

másika

természet.

változó,

Ezen állandóbb

természet viszonyok adják meg mindenik államnak a maga nagy nemzeti problémáját, mely nemzedékrl nemzedékre megoldást kíván. Az nyekkel

a

ki

eme

maga

folytonos proces-

annak az államnak sajátos

lét-problémája

sajátos

módjában

beilleszkedés, az adott té-

leszámolás

való

susában alakul lege,

való

helyzetbe

adott

s

jel-

annak megoldási

sajátos géniusa.

Ez adja meg

az államnak valódi, egészen speciális jelleg, de alapvonalaiban állandóbb természet egyéniségét s a

felmerül egyes kérdéseknek ebbl

pontból, mint

A delem.

legfbbl,

nemzetek

A

kell

a

szem-

elbiráltatniok.

politikai élete:

a létért való küz-

fenmaradásra való törekvés nyilatkozik.

ÍIS

a

nemzet egyéniségéhez való eme ragaszkodás-

ban

miként

s

ártalmatlan,

az

st

egyes

önmagában

életében

hasznos tápszerek bizonyos adott

az ersít mozgás a physikum bizonyos állapotában kártékony lehet: úgy kell önmagukban ártalmatlan, st üdvös elve-

esetben károsak s miként

ket

nemzet életben maradása szempontjából

a

is

meg, az adott helyzet speciális körülmé-

Ítélni

nyeit véve fontolóra.

A

magyar nemzetnek azon alapproblémája,

mely Ázsiából bejövetelekor az egyetemes keresztyén szellem és a magyar nemzeti szellem összhangba hozatalában

találta

megoldását, végig

húzódik történelmünk egész folyamán.

meg

újra

meg

újra

kellett

kez nemzedékeknek den

új

elvet,

úgy

az

Mindig

egymásra követ-

kérdést oldaniok s min-

e

helyzetben a megoldást keresníök. Azt az

melynek alapján

fejezte ki

e

megoldást keresni

kell,

újabban Széchenyi, hogy e nem-

zetnek minél európaiabbá és egyben minél ma-

gyarabbá

A

kell

lennie.

kiegyezés

sem egyéb, mint nemzetünk

e

nagy alapproblémájának a felmerült újabb viszo-

nyok között való állandó jelleg megoldása. Az európai adott nemzetközi helyzetbe való beillesz-

kedése ez a nemzetnek; s

az

ország

önállásának

az Európa érdekében álló nagyhatalmi positió-

nak egymással való kiegyeztetése.

A

múltban a

119

dynastia a beolvasztásban keresvén a nagyhatalmi

megalapításának

positio

megelégedett

azzal,

célra

hogy

vezet

eszközét,

megteremtett részben

törvények nélkül, részben törvények ellenére egy

ers

központi birodalmi szervezetet

annak er-

s

forrásait kellleg biztosította, intézményeinek, esz-

közeinek törvényesítésével

országgylések

gyar

gyakran

hozzájárult.

nem tördött

ártatlan

s a

ma-

declarátiójához

Az országgylések

pedig

megelégedtek az ország függetlenségének declarálásával és sérelmeik fölsorolásával, de a nagy-

hatalmi

nem

érdekkel

találták

hosszas

összhangba jutás módját

való

meg. Oly törvényhozó

szünetelések

után

fölött kénytelen dönteni,

nem

mely

test,

összehíva,

kérdések

melyeknek összes vonat-

magasabb s életrevalóbb alkotásokra képtelen. Azonban mindezen tényezk ismerete mellett sem lehetett addig kell összhangba hozni a nagyhatalmi érdek és a magyar függetlenség követelményeit, amíg a külpolitikai kozásait

ismerheti,

viszonyok folytán Ausztria régi erejét

el

nem

vesz-

tette s az ennek folytán bekövetkezett kiegyezés

bels egységében ismét és

által

megszilárdulva, Ausztria

Magyarország között az erk paritása bizo-

nyos fokig elérhetnek nem bizonyult.

Ekkor

vált lehetségessé,

hogy

a

nemzet ügy

számoljon a nagyhatalmi érdek követelményeivel,

hogy

ezáltal

az ország függetlenségének érdekét

120

ne sértse meg. Szükségessé vált ennélfogva, hogy az

a

fejldés, mely

tényleges

csupán

a nagy-

hatalmi érdeknek kedvezett volt, és az az alkotmá-

nyos fejldés, mely egyáltalában nem vette tetbe e nagyhatalmi érdeket

összhangba

egymással

A

dynastiának evégbl

egység azon

dalmi tényleg

elért,

ütközött; a

annak eszközeit:

s

hozassék le kellett

kölcsönösen.

mondania

melyet

fokáról,

nemzetnek pedig

amaz

múltban

a

kellett

le

állapotok

óriás ellentéte,

és

a

mondani

mely a valóság-

negatiójáról,

ban megvolt, csupán törvényeinkben jogi

a biro-

de amely törvényes önállóságunkba

ama közösségnek

A

tekin-

nem

tényleges

létezett.

állapotok

mely a múltakat jellemezte,

szükségképen vonja maga után a kiegyezési értékének kétféle elbirálását.

Ha

m

Corpus juris benne

a

szempontjából tekintjük azt, visszaesést kell látnunk,

régi

intézmények megteremtését. pontjából

lemondást,

való

jogokról

nézzük, rendkívüli

Ha

a tények

elhaladást

benne a függetlenségnek annyiszor valójában felé.

A

által

egy

századokon

Corpus

iuris

teljesen

át

el

nem

állam

közös intézményeket teremt állammal szoros kapcsolatba

s lép.

szemlátunk

deciaráit,

de

érhetett célja

szempontjából

önálló

közös

e

közös

kiegyezés ügyeket,

egy más idegen

A tények

szem-

pontjából a kiegyezés megbontja a birodalmi egy-

ségnek tényleg fennállott szervezetét, annak csak egy

121

részét

hagyva meg és

ból közössé

azt az

teszi. Valóban

egy részt

birodalmi-

is

veszteség ez a jogok szem-

pontjából; a tények szempontjából valóban nyereség.

Ha

valaki

joga

beli

jogot formál egy birtokhoz

de

kétségtelen,

ép

eb-

s

kétségtelenül

oly

mutatja a tapasztalás, hogy e jogot beláthatatlan

idkig érvényesíteni nem lehet, ha ilyen körülmények között az illet a birtok tényleges uráegyezséget

oly

val

köt,

mely

szerint

egy részét azonnal tényleges birtokába ennek fejében a birtok többi része sel fel

fog hagyni

módon

:

birtok

a

veheti,

iránti

ha

perlés-

a kötött egyezség szint így két-

A

gazda azt fogja mondani, hogy megnyerte birtokának egy részét; az ügyvéd féle

azt fogja szítette.

bírálható.

mondani, hogy birtokának egy részét elve-

Az egyezséget köt azonban

nyilván

gondolkozni, hogy birtokának egy része ér,

ha tényleg az övé, mint

is

ügyfog többet

az egész birtokhoz

való azon egész joga, mely csupán ügyvédjének,

de neki

nem

biztosított megélhetést.

A kiegyezés által ekkép

az Ausztria és

Magyar-

ország közötti viszonyra nézve nyert kiegyenlítést a jogi

állapotok

azon nagy

más

téren

ellentét a

ben

is.

és

ellentét, is

tényleges

állapotok közötti

mely közéletünket

annyira jellemezte.

XIX. század

Alkotmányunk

Meg

a

mültban

volt ez az

elején a belpolitikai

élet-

szerint aristokratikus állam

voltunk, de ez az aristokratia a tényleges viszo-

122

nyok

demagógiának nagy vármegyék tanácskozási nyelvé-

szerint közéletünkben a

teret nyitott.

A

nek magyarrá

tételével

azon egyébiránt üjabbi

s

kelet elvnek mellzésével, mely a szavazatok mérlegelését parancsolta volt, a bocskoros

nek a közéletbe való bevonása

mveltség

nemesség-

egy vagyon és

elem nyert rendkívüli befolyást.

nélküli

Ez voltakép

Élményeim)

Wirkner:

(Lásd

által

reformnak

meg, a

egy

nagy

választói

óriási

fokú leszállításának. Pedig az alkotmányos

ugyanaz

aristokratikus elv

eadem

et

felelt

A

nobilitas.

volt,

census

ami régen:

Una

nemesség egy részének

elszegényedése, tehát a tényleges viszonyok változása idézte

el

ezen állapotot, mely aristokra-

tikus elvek mellett

demagóg elemnek

Széchenyi

a

szerint

megyei gyléseken fként ez az s

adott ert.

negyvenes években a várelem dominált

épen a nemesi birtoknak örökösödés útján való

elaprózódása

ellen

szaporodása

ellen

Ha

a

és

eme

rendkívüli

jogi

hagyjuk,

s

így

ezen

indítványozta

ellentétet

reform-korszakunk

minimumot.

figyelmen

közéletének

kívül

egész

a vármegyei

közgy-

mozgalmaiban mutatkozó

féktelen-

természetét félreismerjük lések politikai

a

állapotok között való

tényleges

nagy

demagóg elem

s

ségeket alig tudjuk megérteni. (Kossuth agitatiója sikerének magyarázatánál

figyelmen

kívül.)

sem hagyhatjuk

e tényt

123

Az

reform

1848. választási

demokratikus,

de tényleg nagy

ugyan

elvileg

mértékben

oly

az alkotmány sáncaiba,

elemeket hozott be

melyek a bocskoros nemességnél vagyon és mveltség szempontjából magasabb színvonalon állottak. Ennek bizonysága, hogy a régi nemesi jogon szavazók kategóriáját külön is fönn kellett tartani azok számára, akik a vagyon és értelmi census meg-

meg nem

kívántató mértékét

Az

Corpus

a nemesség, mely a .

egységes és egyenl

volt,

ütötték.

valójában

A

fölbomolva.

iuris szerint

különböz

nagy nemzeti

alosztályokra

volt

küzdelmekbe

belejátszik ezen osztályok érdekei-

nek ellentéte

is;

azok, akik azt hiszik,

hogy az

osztályharc elmélete oly tényre mutat rá

—

túl-

ságosan általánosítva és egyoldalülag magyarázva

—

azt,

nem

melyet

régibb

ismertek, olvassák

Aurélnak és

iratát

a

bécsi

conservativ el

genialis

a

kormányhoz

abban, mint egyes

politikusok

Dessewffy

intézett emlék-

cikkeiben

is,

a re-

h

formmozgalmak indokainak reális és képét találják. Csodálatos, hogy épen egy conservativ politikus látja

meg

a nemzeti küzdelmekbe bele-

játszó osztályharc motivumait, mint

ban a

Bismarck, a nagy conservativ, ugyanazon

is

reális

szempontból

socialismus

ban

Németország-

a

nézve az

képviseli,

gondolatban, hogy

eseményeket, mint

találkozik

a

velük

ab-

polgári doctrinair

124

liberalismus ertlen s csak

van

két igazán reális

er

az imperialismus és a forradalom. Bismarck

:

megegyeznek abban, hogy az alkotmányos conflictus voltaképen sohasem és Lassalle

egyaránt

hanem mindig hatalmi kérdés csupán. Epén ez a felfogás nem tudott gyökeret

a

jog

kérdése,

verni közéletünkben hosszú ideig és Ausztriához

való egész viszonyunk mindig a jog s

nem

az erviszonyok szempontjából mérlegel-

tetett

Megrontotta ez

de az

elért

ítélését

és igazság

is

a

gyakorlati politikát

is,

eredmények objectiv történelmi meglehetetlenné tette. Mert azt, amit el-

értünk, régi irreális jogaink szempontjából birálva el,

nem gondolva nem tény, hanem

mindig szükségkép keveslettük,

meg, hogy az a jog voltakép

nemzet vágyakozása csupán. eredményeket nem a múltban a

A

tényleg elért

elért

tényleges

eredményekhez viszonyította a közvélemény, hanem a múltban kinyilvánított óhajtásokhoz és jogigényekhez.

A

nemzeti függetlenségnek hosszú

nagy munkával elérhet célját már régen elértnek tekintették s minden lépést, melyet elérése felé tennünk sikerült, visszalépésnek declaValóban visszalépés is az. Az ábrándok ráltak.

id

múlva

s

világából a valóság világa

felé.

viszonyunk kér-

Valamint Ausztriához való

désében és valamint (annak idején) aristokratikus alkotmányos elveink kérdésében akként az ország :

125

bels nemzeti egysege tekintetében is más a Corpus iuris világa és a valóság ismét egészen mást mutat.

Magyarország törvényhozása nemcsak ahhoz az elvhez ragaszkodott folytonosan, hogy Magyarország önálló fiiggetlen állam, mely semmi más országnak alávetve nincs; hanem mindig épp oly következetesen az egységes magyar politikai nemzet alapelvéhez ragaszkodott.

A

nemzeti eszmét

föntartotta ki- és befelé egyaránt és az ezzel ellen-

kez

tényeket

— jogilag igen

csak sérelmeknek tekintette.

nagy sokasága azonban az elvileg független

idvel

egészen

képét ellen

masztó hatása

nem

Magyarország

A

függetlensége

jelentkeztek,

ellenére,

maradt.

az

Ausztria

nált s birodalmi

pl.

melynek nyoállami jellege elfoglalva

egyéniségét

tar-

egyébként

beolvasztó politikát

csi-

(mindnyájunk közös ügyeit intéz)

intézményeket szervezett. a

ország

Törökország,

alterálta.

melybe

jellege

egységes

átváltoztatta.

Erdélyt, de állami

totta

sérelmes tényeknek

jöv támadások nem csupán küls

erszak formájában intact

— csupán

azoknak állandó

s

és

A

helyesen

mi katonaságunk

Birodalmi is

hadsereget,

be volt olvasztva;

birodalmi külügyet, mely a mi nemzetközi érdekeink felett

is

rendelkezett; birodalmi pénzügyet,

mely a Magyarországból befolyó összeget a monarchia

többi

államaiéval együtt központilag ke-

126

birodalmi

zelte;

mely

hitelügyet,

bankjegy

adósságokat,

minden

vatiókat a monarchia

állam-

óriási

kibocsátásokat és deval-

államának

közös

birodalmi vámügyet, mely mind-

kárára csinált;

annyiunk kereskedelmi és gazdasági érdekeit központilag egységesen s birodalmi szempontok szerint kezelte.

Ugyanaz ekképp

kat

ami közjogi

állandóságot adott

önállóságunk

folytonosan

sérelem,

mely

intézményesen megcsonkította,

intézményeknek

ezen

mely állami jogain-

a bécsi politika,

s

szempontjából

tényezvé

ható

azt,

csupa

tette:

az

ország bels nemzeti

egységét épp úgy aláásta. a kérdés, melyet ma nemzetiségi kérdés-

Az nek

nevezünk,

voltaképpen

Magyarország füg-

getlensége kérdésének egyik vonatkozása csupán.

A

közjógi

kérdés

az,

ami

megnyilat-

is

itt

kozik.

Mindazon támadások,

elbb

függetlenségét

hatalom

által

zet politikai

egységén

pusztítások egész el,

török,

a

is s

még

is.

a német magyar nem-

Habsburgokkal való

csak tágították.

magyar vidékeket

nemcsak az ország

a felvidéken

majd

érték, rést ütöttek a

összeütközések e rést

tek

a

melyek Magyarország

déli

török

néptelenítet-

részében,

hanem

Délen helyükbe szláv jövevények

német telepítvényesek; ken szintén szláv és részben német költöztek vagy

A

a felvidéfoglalta

el

127

Késbb

helyüket.

musa

—

mely

a

Habsburgok

egyszersmind a

ség eszméjét szolgálta

— szintén

vallási

fanatiz-

egy-

birodalmi

számos magyar

falu népét kényszerítette lakhelyének elhagyására,

idegen nép foglalta

A

török

s az

helyüket

elleni

védelemre szervezik a határrvidéket

is

el.

is

s

annak külön katonai szervezésével Magyarország minden részének újYa egyesülését megakadályozzák. Erdély alá jutva,

is

török kézrl a Habsburgok uralma

Magyarországtól továbbra

Önmagában nem

maradt. befolyás

ellen

keblében

s

Államot

érvényesül.

elve

szász

universitás

s

elszakítva

bír megállani

a bécsi

divide

impera

a

az

alkot

politikailag

a

is

et

államban a

jogtalan

oláh

jobbágyság földesurával szemben támogatásban részesül.

Mialatt tehát Magyarország törökkel és német-

szemben a maga állami létéért küzködött, az erviszonyok kedveztlensége folytán nemcsak állami függetlenségét, hanem bels nemzeti egységét is elvesztette. És azon alkotmányos con-

tel

flictusokban, melyek valóban

hanem

hatalmi

mindig

éltek

nem

jogi kérdések,

kérdések csupán, a Habsburgok

azon

elnynyel,

számukra hogy a fenn-

mely

abból a körülménybl keletkezett,

állásunkért folytatott nehéz harcokban a

nemzet

hogy

alkotó

a nemzeti

elemei

részben

magyar

megváltoztak

s

egység nemcsak külsleg ron-

128

tátott meo- mesterséores szétdarabolás által,

hanem

ezen szétdarabolt részek némelyike egészen ide-

gen

néha

s

ellenséges

befolyás alatt álló volt

irányú,

Az

gyakran

bécsi

ország integritásának

kérdése a határrvidék és Erdély szempontjából

egy idben voltaképpen a nemzetiségi kérdésnek akkori formája volt s a nemzetiségi kérdés ége-

tvé

mindig a közjogi canflictus

válása

egyik

megnyilatkozása.

Midn

Magyarország alkotmányos önállósága sérelmével megteremtett birodalmi egység a

intézményeirl beszélünk, a bécsi központi ható-

ságokon kívül sohasem szabad elfelejtenünk Erdély elszakítását s

Bécsbl

kormányzatát; politikai

szász

nem

irányított alkotmányellenes

szabad elfelednünk a külön

egységként szervezve volt és támogatott

univesitást;

határrvidéket, tekintetben

nem szabad

mely tlünk

elfelednünk

elszakítva,

Bécsbl kormányoztatott

s

a

minden

így a biro-

dalomnak egy darabja volt; nem szabad végül elfelednünk, hogy (nagyobbára német) városaink a bécsi udvari kamara által igazgattattak s így szintén birodalmi kormányzat alatt állottak. A birodalomnak a nemzetiségekkel való ezen szoros contactusa, az a körülmény; hogy a nemzetiségek egy része valósággal bele volt illesztve a birodalomba: a régi Magyarország legjellegzetesebb vonásai közé tartozik

s

a nemzetiségi kér-

129

jelentségét

dés közjogi

valólag megmutatja.

nyilván-

Erdélyben,

József idején

II.

is

1790-iki országgylés idején a szerbek között

az s

múltban

a

1848-ban

azután a szerbek

és

oláhok

és

s

szászok magatartásában ez az érintkezés nyilván-

Ok

való.

a birodalomnak

itt

visszamaradt

csa-

pataiképp viselkedtek.

Magyarország az újabb

Valahányszor

nelem zésbe

folyamán

összeütkö-

uralkodóházzal

az

törté-

mindannyiszor igénybe vette a dinasztia

jött,

velünk szemben a nemzetiségi izgatás fegyverét. Belejátszik ez a

dásba

szerbek

a

s

motivum az

Hóra-láza-

erdélyi

magatartása

mindig eme

is

politika szerint igazodik.

—

rendszerének uralma

Kollonics

((Mióta

mondja a szerb a

betelepedett,

elemrl

bécsi

Marczali

udvar

ide

Kiváltságot adott

de törvényes jogot nem, mert az közelebb

neki,

nagy

házát,

hatáskörrel

ruházta

katonaságát, de úgy,

szervezte

kezében

Berendezte

volna a magyarhoz.

hozhatta

tartsa.

ellen

midn

A

rácok

harcolnak,

Rákóczi részére szár,

alatt

magyar termé-

a

szetes ellensúlyának tekintette.

rok

—

1

akarja

hogy az egészet is a magya-

akkor

Nagy

mikor

ket

fpapját,

nyerni.

Péter

cár

József csá-

768-ban beutazza területüket, észre-

veszi vak gylöletüket a

hogy ennek

még

föl

egy-

magyar

ellen és följegyzi,

politikai következései is lehetnek.» 9

130

Midn s az

1790-iki országgylést összehívják

az

országgylés intranzigens szelleme megdöbehhez

uralkodót,

az

benti

az

elemhez

fordul

támogatásért. Összehívatja tehát a kongresszust.

A

kongresszusi választásoknál mindenütt a

Ma-

gyarországtól való elszakadással, a külön terület követelésével

német

A

lat)).

(íillyr

király biztosítja

((ehhez

elssorban

tartozik

képviseli)),

pán

ket

kívánja

leiratában,

nemzeh méltányos kívánságai

udvari kormányszék,

A

Ugyanezt

találkozunk.

a

és szerb nyelven elkészült ((nemzeti javas-

—

hogy az

teljesíttetnek,

a fölállítandó

külön

m.ely a nemzetet állandóan

mondja a

királyi

leirat.

nemzetiségi kérdés mai állására

nem

csu-

e közjogi kapcsolat hatott ki s el kell ismer-

nünk,

hogy annak

más körülmények

állására

Az

hatással voltak.

erdélyi oláhság

löletébe kétségkívül

ersen

gylölet

s

ellentétet a

tonaság

szította

bár

ez

is:

az

is

nagy fajgy-

belejátszott az osztály-

kormány s a kaerdélyi nemesség szk-

keblsége annak objectiv alapot adott. A magyarországi románság barátságos magatartása 1 848-ban a románok és szerbek amaz egyházi viszálykodásából magyarázható, mely onnan ered, hogy a görögkeleti

románság

elnyomottnak érezte ellenséges

hagyhatjuk

a

gör.

magát.

magatartásának

kel.

szerbek

De már

által

a szerbek

magyarázatánál

nem

figyelmen kívül a határrvidék azon

131

intézményét, melyben a szerb ezredek egyenesen

magyar hatóságnak és magyar szellemnek nem láthatták nyomát, Bécsbl pedig támogatva látták Horvátország elégedetlenjeinek Bécstl függtek

s

délszláv ábrándozásait.

Hogy nyiben a

nyiben a

menybékés jellemének kifolyása s menyhozzá az a körülmény, hogy ket

a tótok barátságos magatartása faj

járult

megoszlatja

vallás

eldönthet.

egyesíti, alig

magyar

s

De

része azon körülménynek

magyar

államtól

ügy

is,

felekezetekkel

bizonyára van benne

hogy nem voltak

a

elszakítva s külön szervezve,

mint például a határrvidék, sem földesuraikkal szemben ügy felbiztatva, mint az erdélyi oláhság

annak

idején.

Vát;osaink,

gen nyelv

mányzat

volt,

alatt

gyléseken

melyeknek

is

lakossága fként ide-

nemcsak közvetlen

hanem

állottak,

bécsi kor-

a reform-ország-

ennek a hatalomnak érdekeit

szol-

gálták.

Külön szervezve vagy szervezetlenül, az ország önállóságának integritásának vagy belpolitikai vagy az osztályok közötti békességnek megsértésével Bécsnek támogatására bizvást számítottak.

Mert

k

birodalmi szervek

voltak

Magyar-

ország határain belül. Valahányszor a birodalmi egység szorosabbá tételét megkísértik, e szerveknek szerep kínálkozik,

s

az 1848-iki

törvényho-

132

zók

épp abban

tévedése

hogy elbb a

állott,

Bécsben lev birodalmi szervek egy részét kívánták megszüntetni s ezáltal a monarchia létföltételei és

Európa érdekei

nünk

a

szerveit

s

lev

a horvátokat, a határröket és a

nem-

— melyek

zetiségeket

szólította elle-

Magyarországban

birodalomnak

—

támadást, oly

el

mely harcra

el.

idézve

reactiót

követtek

ellen

melyekkel elbb

régi erejükben

fönnállottak

volna számolniok, meg-

kellett

semmisíteniök. Mert az

1848-iki törvényhozás a

nemzet egységét

é^)^ úgy,

mint a wtmzti független-

ségét declarálta

ugyan, de valósággá tenni

tudta és

sem Horvátországot, sem

nem

a határrvidéket,

sem az erdélyi szászokat és románokat nem bírta a magyar állam igájába hajtani. A forradalomra következ idszaknak a birodalom egységét célzó mindig úgy számítanak az elégedetnemzetiségekre, mint a birodalmi egység

kísérletei

len

is

megbízható is

ebbl

márciusi

szempontból indul

a

ság szervezésénél

s

kéletes elszakításánál

résében,

A

szerveire.

hogy

ki,

alkotmány

a szerb vajda-

Erdély és Horvátország tö:

de már Saguna azon ké-

a monarchiabeli összes

románokat

egyetlen korona-tartományba egyesítse, az osztrák

kormány

is

meglátta

azon veszélyt, melylyel a

nemzetiségi egyenjogúság elve a monarchiát nyegeti.

lágosan

Az

1863-iki erdélyi

mutatja,

hogy

a

országgylés

is

fevi-

nemzetiségi kérdés a

133

közjogi kérdésnek egyik vonatkozása.

census

Az

alacsony

megállapítása, a választókerületek arány-

mind az oláhság

talan beosztása,

és szászok

er-

ersítésük mind a birodalmi egy-

sítését és az

ség érdekét volt hivatva szolgálni.

A

szász

—

például

universitas

kevesebb számú szászság az oláhság mátiát gyakorolt

elfogadott törvények

universitásra nézve

universitas az erdélyi

mint a

áll,

hogy

egész

supre-

magyar-

a Reichsrath

sorát

köteleznek

Rannicher pedig

ban

felett

— annyira a birodalom

országi részének érezte magát, által

melyben a

a

szász

nyilvánította.

hogy

kijelentette,

a

szász

országgyléshez oly viszony-

szkebb

Reichsrath a tágabbhoz;

az adó- és üjoncmegajánlás ügye közös ügynek tekintetik.

Eme

felfogások bizonyítják

leginkább,

hogy

az állam nemzeti egységének sérelmei mint váltak az ország önállósága szempontjából

is

sérel-

mesekké.

A omát

szász universitas elismerte az októberi dipés a februári pátenst;

kéri az

1862-iki feliratában

oláhok egyenjogúsítását

s

kéri,

hogy kü-

lön oláh nemzeti közigazgatási terület hasíttassék

módon, hogy annak nemzeti jellege az államélet minden viszonyában kidomboríttassék. (L. Siebenbiirgen ii. die östeneichische Regiemng ki

oly

in deti letzten vier Jahren. Leipzig,

1865.)

134

Kész ehhez hozzájáruhii a szász

universitas,

de bizonyos szász községeknek az kapcsolása megfelel.

Az

A

kormány

intentióinak ez

országgylést

erdélyi

oly

módon

hogy a tervet elfogadja. vármegye oláh fhivatalnok kezé-

tehát összeállítani,

kell

Öt ben

Az

fejében.

területéhez

erdélyi

volt,

ezeknek támogatására

octroyált választási rendszer

Erdélynek

nak

több

számíthattak.

is

alapján

választója

volt,

magámint

a

monarchia összes többi tartományainak egyíittvéve. «

A vármegyei követválasztó kerületek, — mondja

az erdélyi

magyar

és székely követek emlékirata,

akként alakíttattak, hogy

ezáltal

az

egész

—

vár-

megyei területen szinte minden magyar szavazat már elre meg volt semmisítve, mert ahol magyar ajkú választók laktak tömegesen, annyi más

nemzetiség választó soroztatott melléjük, míg a magyar szózatok megsemmisültek, ha mindjárt ezáltal a választókerületekben igen nagy is lett a szózatok száma s következleg több polgárra jutott egy követ, mint az országgylést szervez rendelet elintézte.))

Ennél az elvnél fogva szükségképp egyenltlennek kellett a kerületek beosztásának lennie.

—

mondja az «A vármegyéken morandum a kebelökben fekv

—

pességét és illet követeik

18.000 lélekre egy követ

számát esik,

idézett

me-

városok néis

odaértve:

a székely székek-

135

ben 145.000-re hasonló számítás

szerint, a szász

törvényhatóságokban pedig 8700-ra. Fels- Fejér-

megyében

27,000

—

Marosszéken veteit

is

beleszámítva

—

képvisel

egy

esik

lélekre

Maros- Vásárhely

lakóit

21.000-re,

kö-

és

míg Besz-

terce vidékén 4000-re, Szászvárosszékben 4200-ra

és Szászsebesszéken 3700-ra.»

A

magyar

képviselk kénytelenek

és székely

voltak passivitásba lépni. dött a Reichsrathba

Ez az országgylés

követeket.

A

kül-

nemzetiségek-

nek adott minden jog a birodalmi egység fegyvereinek bizonyult.

Az zeti

tak,

1867-iki kiegyezés megalkotóinak a

egység kérdésében ugyanazon

mint

Valósággá

a

nemzeti

kellett tenni,

ugyanazt

Ausztriához

az

való

elvet

feladatai vol-

kérdésében.

függetlenség

ami régóta már óhajtás

volt csupán. Alkotásaikkal is

nem-

szemben pedig

kell

alkalmaznunk,

viszonyunk

megítélésénél: mérlegelnünk

e téren

kell,

mint

szabályozásának

mennyi

a tény-

leges haladás.

Mert ha a Horvátországgal való viszonyunkat szabályozó törvényt és annak létrejövése módját a nemzeti egység absolut szempontjából vizsgáljuk csupán; ha ugyanezen óhajtandó, de a múltban hosszú idn át érvényesítetlenül maradt elv alapján bíráljuk el a

rosítás létrejövetelének

határrvidék

módját

és

s

a polgá-

feltételeit;

ha

136

Ugyanezen elvont eszmébl kiindulva

bíráljuk el

az 1868-iki XLIV. törvénycikket: akkor egyiket sem fogjuk kielégítnek találhatni. Ép oly visszaesést jelentenek a nemzeti egység

—

létez

eszményétl,

elhaladást a nemzeti

hoz képest,

mint test

amilyen

amaz

mely századokon

— régóta nem

határozott

eldaraboltságá-

át tényleg

mutat-

kozott.

De ha

azt,

ami vágy volt csupán, valóságos

ténynek vesszük, anachronismuusba esünk, a közelelveszett dicsségének tekintve azt, a mi munkásságunknak csak a távol jövben elérhet eredménye lehet. És akkor történelmünk mene-

múlt

fejldésünk irányának

tének, nemzeti

egész

ké-

pét meghamisítjuk, a reménytelen hanyatlás képét

mutatva

föl

hol

ott,

a

lépésrl-lépésre haladó

fejldés ténye nyilvánvaló.

Magyarország egykor önálló és független állam volt nemcsak jog szerint, hanem a valóságban tikai

is.

Egységes szervezetben, egységes

nemzet

volt

az,

mely

itt

poli-

uralkodott.

Az

európai helyzet alakulásai e nemzeti függetlenséget aláásták

e

s

küzdelmekben az állam

és politikai egysége

Az hetvé

európai tette

állítását és a

nemzet

is

elveszett.

viszonyok

az ország

területi

kedvez

alakulása

le-

függetlenségének helyre-

dynastiával való egyetértés útján a

területi

és politikai egységének helyreállí-

137

A

tását.

lev

Magyarországon

centralisatiónak

bécsi

birodalmi

szervei

szervezetüket

különálló

Bécstl közvetlen függésben többé nincsenek és alárendeltettek a magyar államnak. A kiegyezés csak e szervezeteket szüntette meg;

elveszítették,

maguk

a nemzetiségiek a múltak viszontagságos

eseményeinek emlékeiképen

itt

maradtak. És vala-

hányszor kiújul a közjogi harc király és nemzet között: a birodalmi eszme

fölélednek s újból való

e

régi

szervei ismét

megersödésüket remél-

hetik.

A

birodalmi egységnek Bécsben

lev

szerveit

a kiegyezés teljesen átalakította s a paritás elvé-

nek erejénél szervekké

A de

birodalmi

paritástól

teljes

még

fogva

szervekbl

közös

tette.

még

igen

távolabb vagyunk végre

távol vagyunk, attól a

birodalmi

egységtl, amely jogaink és törvényeink ellenére ugyan,

a valóságban tényleg századokon át

de

fennállott

s

amely

egységes

osztrák birodalmi

szervezetben egyesítette a monarchia hadseregét, külügyét, pénzügyét,

Még

vám-

és

bankügyét.

távolabbra vagyunk végre attól a birodalmi

egységtl,

melynek

bels nemzeti nére,

hitel-,

de

hívei

a

mai Magyarország

egységét, jogaink, törvényeink

valójában tényleg megtörték,

a nemzet testében

elle-

magában

organisálva a birodalmi egy-

ség szervét, közvetlen kapcsolatba hozva

s

elle-

138

szervezve országunknak nemzetiségileg leg-

Iliink

exponáltabb

részeit.

Az ország

függetlensége

nemzeti egysége mindinkább hosszas nagy

ország bels

az

s

kezd

valóra

válni,

küzdelmek után, Azt, amit régen

elvesztettünk, lépésrl-lépésre

céltudatos politika

által

hódítja vissza egy

nemzet legjobb-

vezérelt

jainak komoly, kitartó munkássága.

idtl

Attól az

fogva,

midn

Széchenyi

ábrándvilágából a

iuris

Ist-

s a

Corpus

tények világába

vezette

ván fölébresztette álmából a nemzetet

Magyarország függetlensége és egysége ábrándképbl mindinkább és inkább valóra válik. át,

Minden nemzedék dolgozott teljes

befejezésétl

munkán;

nagy

e

még mindig

beláthatatlan

tá-

volságban vagyunk.

A nehéz

vezet úton

államférfinak lépésrl-lépésre kell e

Régi

haladnia.

erkkel

ellenséges

folyton küzködnie.

Az, hogy ezen tényezket

el

nem

ismerte a

Corpus iuris: a legyzend akadályokat könynyebbeké még nem teszi. Hisz éppen az, hogy jog, át

törvény és igazság képesek

voltak

kább, mily nagy

kerez

s

ellenére

érvényesülni, a

viszonyok

is

századokon

mutatja

legin-

mélyében gyö-

volt erejük.

Ezen tényezket legyzni csupán

lassú,

tudatos, lépésrl-lépésre haladó politikai

cél-

munkás-

139

Minden

lehet

Sággal

nap

egy lépéssel

elre;

nulla dies sine linea.

De

ha a lépéseket, melyeket a valóság

gában elre

hátralépésnek

teszijnk,

vilá-

declaráljuk s

egy ábrándvilág képzelt eredményeinek mértékével mérjijk: a reális politika helyes értékelésének

minden követelményével a negativ több lesz

kotás

szó

a

s

Akkor

ellentétbe jutunk.

elttünk, mint a positiv

embere a

emberénél

tett

al-

érté-

kesebb.

Ez

a felfogás

maga képes

a fejldés és ha-

ladás menetét megakasztani.

Mert a politikusnak molnia amit jük

s feladata

még

csak ezután

ha

is;

azt,

ténynek tüntetjük

ami csak

és egységének kivívását

nem

az

lett

jog

ország

tüntet-

még nem valóságos

er-

ügy

határozásunktól függ csupán

:

függetlenségének

tüntetjük

erviszonyoktól,

nézletet terjesztünk,

volna volt,

azt,

félreismerjük a reális

fel:

viszonyokat. És ha az

a mi

úgy

kivívni,

kell

szá-

kell

Ha azonban

az alkotás.

mintha birtokunkban

föl,

régen

tényekkel

a

fel,

hanem

mint

saját

el-

oly képtelen világ-

melynek alapján

lehetetlen a

positiv alkotás.

De

a

dolgoknak

ilyetén

feltüntetése a

zet politikai ítéltehetségének fejldésére

szahat

Ha

s

is

nemvisz-

absurd következtetésekre vezet.

egy

politika

értékét

nem

az

adja meg,

140

hogy

a tényleges viszonyokon mennyit lehet általa

hanem

tényleg javítani,

nemzeti nagyság ideális

reális

fogalmához

annak minden én országom

nem

áll

egy

közelebb helyett

útja

jutottunk,

híve méltán

És ha nem a annak merészsége

hogy

az.

világ illusióihoz mennyivel

ábránd:

akkor a

annak oly

melynek

mondhatja

alapján el:

((Az

e világból valów. politika lesz

kivihetsége,

hirdetje

kritériuma: akkor a hazafiság

hanem

hazafiságának

és az

államférfiúi

bölcsesség egymással szükségképp fordított arány-

ban

áll.

VII.

A HATVAN HETES ALAP FEJLESZTÉSE.

Az 1867 ségrl

szóló

polgárosítása

:

XII. t.-cikket

a honvéd-

a

határrvidék

szász universitas

bekebelezése

1868 s a

kiegészíti

XLI. t-c;

:

Hohenwart

és Beust ugyanazon célt szolgálja. terveinek megbukásában az önálló Magyarország ereje

megnyilatkozik

helyreállása erejét

a

s

pénzügyi

A fbb

megszilárdítja.

vonalak államosítása lehetvé

egyensúly

teszi

vasút-

Baross Gábor

egy magyar tarifapolitika kísérleteit. A valuta pénzügyi önállóságunk eszméjét

alatt

szolgálja, s az iparfejlesztés

közgazdasági életünk

nagyobb függetlenségét.

A

hadsereg szervezetében, a külügyi szervezet egyik ágában s a bank-kérdésben pedig igen

nagy lépéseket tettünk elre, melyek mind a egyezés fejlesztésének

Magában

ki-

célját szolgálják.

a külügyi

szervezetben nagy tény-

leges haladást képez a konzuli bíráskodás újabb

rendszere.

fokon

Eszerint

közös,

a

a

konzuli

második fokon

bíróság

az

els

vegyes. Közjogi

szempontból fként azon kifogás emeltetett ezen

144

intézkedés

Az

hogy

ellen,

igazságszolgáltatás

nem

lévén

magyar ügy

tisztán

császár és király nevében renitás

közös ügyet teremt

üj

—

— közös

ítélni

nem

hogy

tegráns" része, mert oly szervek

tény

az,

is

melyeknek

funkciókkal,

képviselethez nincs

szuve-

a kon-

nem

biráskodás a külügyi szervezetnek

ilynem

a

lehet.

Külföldi példákkal bizonyították, zuli

s

bizatnak

in-

meg

diplomáciai

a

semmi közük. Ezzel szemben

hogy a hadseregben

közös szervek

is

gyakorolják az igazságszolgáltatást, és hogy vitás

O

esetben a quotát dönti

tal

el,

Felsége egyazon határozat-

hogy

anélkül,

renitást teremtene.

A

ezáltal

közös

annyival hátrányosabb a

épp

közös szuve-

vegyes biróság

és

külön magyarnál,

elnyösebb a régi osztráknál. Azeltt osztrák fórum döntött másodfokon ezen mint amennyivel

;

törvény szerint egy

vegyes konstantmápolyi

f-

Ez épp oly tényleges elhaladás, hogy e törvény egyezményi természet.

törvényszék.

mint

az,

Egy

állandó osztrák

biróság

A

iránt; s

iránt

magyar a

szerv

történt

helyébe egy vegyes

és

cselekvképessége

családi jogaik tekintetében

hagyatéki

eljárás

megegyezés.

ideiglenes

honosok jog

;

öröklési jogaik

tekintetében

honosok által elkövetett bntettek magyar törvények szerint kell ítélnie ügyekre nézve marad meg a régi

a

;

magyar

tárgyában: s

csak

levantei

más és

145

jog

osztrák itt

szerinti

ítélkezés.

A

hogy mi maradt sérelmes; hogy mennyi lett megszüntetve.

az,

a tényleges

az,

is

szempont

jogi

További igen fontos lépések történtek

ügy

terén.

—

tésére, részint

A

a bank-

Részint kisérletek a kiegyezés fejlesz-

—

igen fontos

eredmények

is.

kisérletek is^en régiek.

Már az Andrássy-kormány pénzügyministere, Lónyay Menyhért foglalkozott a bankközösség megszüntetésének eszméjével. Rögtön a kiegyezés megkötése után az államadósságok ügyének rendezésével kapcsolatban egy

bank

likvidációját

együtt

alapján való

és a

megálla-

bécsi nemzeti

szükségesnek

tartotta

a

bankkérdésnek

a

pénzláb

új

rendezését

a valuta

pítását,

szabályozását.

több

azzal

s

bankrendszer

Evégbl

az

állam-

adósságok konverzióját, illetve redukcióját tartotta kívánatosnak.

nem

voltak

Azonban sem Deák, sem Andrássy kérdésbe belemenni és

hajlandók a

mamondja radni. a szemrehányást, mintha a magyar Lónyay befolyásnak lennének tulajdoníthatók mindazok

jobbnak

látták e

((Ezáltal

—

kérdésben

vélték

passzivitásban

elkerülhetni

as intézkedések, melyek az

—

államhitelezk jogai-

nak megcsorbítására vezetnek.)) Ez a fontos politikai

tekintet akadályozta

meg 1867-ben

azokat

a pénzügyi míjveleteket, melyek nélkül a bankszétválasztás pénzügyi szempontból

nem

volt kivihet. 10

146

Az Andrássy-kormány ennélfogva megelégedett az ország

zonyos ket

jogainak

elvi

föntartásával s bi-

kikötésével. Ezeket a föltétele-

föltételek

azonban az osztrák nemzeti bank nem tarmeg s így 1872-ben a képviselház utasí-

totta

totta a

pénzügyministert a valuta

elkészítésére

és

hogy

arra,

rendezésének

« addig

míg ez

is,

megtörténhetnék, a bankjegyforgalom oly középponti

közeget

az

nyerjen

melynek

országban,

igazgatósága annak idején törvényhozásilag jóvá-

hagyandó alapszabályai értelmében a magyar kormány törvényszer felügyelete és ellenrzése mellett függetlenül járjon el és mely a magyar korona országai valódi hitelszükségletének fedezésére megfelel összegekkel rendelkezzék.))

Kerkapoly pénzügyminister terve az a

szabadalmazott

alatt

osztrák

nemzeti

hogy

volt,

bank

cége

Ausztriában külön alaptöké-

gyarországon, m.int vel ellátott két

bankot

s

ezek különösen a bank-

meg-

jegykibocsátásra nézve egymással kölcsönös állapodást

Hosszas

létesítsenek.

len tárgyalások

25-én

Ma-

fönnálló részvénytársaság állítson úgy

után

megkötötte

vereinnal egy

magyar el

mondja Lónyay

is

—

kormány 1873

az egyezséget a

bank fölállítása iránt vényjavaslat

a

és eredményte-

március

bécsi

Bank-

leszámítoló és kereskedelmi s

az

erre

fogadtatott.

vonatkozó ((Alaptkéje

huszonöt millióban

tör-

—

állapítta-

147

meg, mely

tott

A

emelhet.)) ez

bank

a

késbb

törvényben

lesz

volt fejezve,

ki

a magyar kormány

KTLdX az elnnyel

engedelem

egész ötven millióig volt

adatott

is

hogy

bankárja.

fölruháztatott, hogy számára tkéjének kétszeres értékéig

Kamatozók-

pénztári uí:alványokat kibocsáthatni.

nak mondattak ugyan ezek az utalványok, anélkül azonban, hogy a kamatláb meghatároztatott

A

volna.

melyek

látra

fizetend

az állampénztáraknál

oly kiváltság e

beváltattak

bank alapszabályaiban,

fogva könnyebb forgalma, zettetik,

utalványok,

pénztári

nevezetes hatással

melynél

ha az intézet lett

volna,

jól

ve-

volna a hitelre és

pénzforgalomra.))

A

nemsokára bekövetkezett

azonban a

terv kivitelét

ennek a kormánynak

pénzválság

óriási

lehetetlenné tette s így

sem sikerült a bankszétEgy elre nem látható

választást keresztülvinni.

gazdasági válság akadályozta

mely

ellen tenni

Harmadizben bankszétválasztás kintetében

nem

meg

törekvésében,

volt ereje.

a fúzió után tétetett kísérlet a iránt.

A

Tisza Kálmán

májusi stipulációk teministerelnök

a

kép-

viselházban 1876 május 11-én a bankkérdésrl

következleg történt abban,

nyilatkozott:

«...

hogy nemcsak nem

Megállapodás

adatik

határozottan kimondatik Ausztriának

országnak

is

joga

a

külön

bank

föl,

is.

hanem

Magyar-

létesítéséhez. 10*

148

esztendre

Tiz

ugyanaz

a

pedig a

társulat

két

szabadalmat

nyerjen

társulat

statutumszerüleg

által

hány

jegyeknek

állam hitelére; csakis

itt

százaléka a

ez

Budapes-

bankintézetet, egyet

egyet Bécsben. Határoztassék

ten,

s

és

egyenjogú, egymástól tökélete-

állítson tökéletesen

sen független

egy

államban

két

meg, hogy a bank-

kiadható

fordítandó

Magyarországra

mindenik

es

százalék

legyen értékesíthet és semmiképpen a

magyar hiteltl meg nem vonható.)) «Az egy társulatnak kifolyása az, hogy jegy egy legyen

;

nél helyeztessék

el.y>

a bank-

de a beváltási kötelezettség épp úgy Bécsre, mint Budapestre állapíttassék meg és az ércalap is a budapesti és a bécsi bankintézetigazgatóságot

((A két

mindeniket az

a

közgylés

választja,

illet állam polgárai közül; min-

denik intézet vezetésére az alkormányzót az illet

pénzügyminister

ajánlatára és ellenjegyzésével

felsége nevezi

Ama

társulat és a

ki.

teendkre, melyek a bank-

egységébl okvetlenül

bankjegyek

következnek, de csakis ezekre, szerveztessék egy

középponti orgánum, mint a két bank igazgató-

ságának

választmánya;

bizonyos

számú

tagot

válasszon oda a budapesti, és ugyanannyit a bécsi

igazgatóság;

mány egy élén

állván

nevezzen

tagot,

az

ki

hozzá a magyar kor-

az osztrák

egész

kormány

társulatnak

a

is

egyet,

kormányzó.

149

nevez

kormány

két

a

kit

felsége

fölterjesztésére

ki.»

Magyarországnak paritás irányában

a májusi

elért

stipulációkban a ellen

sikerei

ers mozgalom

pártok körében oly

az osztrák

támadt, hogy

az osztrák kormány azokért sem volt képes helytállani.

körülmények között

«Ily

mányelnök .

.

.

Ház

a

kisérletet

kellett

—

február

mondotta a kor-

10-iki

ülésén

—

nem

lehetne-e

az

tennünk,

önálló bank létesítéséi kezünkbe

venni.y)

((Ismételten és határozottan ki kell fejeznem,

hogy joga ehhez az országnak ségbe

nem

vonatott, és

ha

lett

senki által két-

volna,

ki

két-

ségbe vonja: aki a jogokat velünk együtt védte volna, az

Magyarország törvényes

királya.»

nagyok voltak az állami és Magyarország jólétén aggódó fejedelem aggályai, meglehet saját gyöngehogy azokat nekünk ((Azonban oly

ségünk miatt

A

mely

elhárítanunk

kormány

beszédei

zat

—

—

I.

k.

alapján

ennélfogva

16.

a

nem (1.

sikerült.))

Dezs

Szilágyi

lapján) mlnístertanácsi határo-

királyhoz

szerint csak arról

fölterjesztést

az

intézett,

alternatíváról

lehet

hogy a májusi stlpulácíók elvei föntartassanak, vagy az önálló bank állíttassék föl. E lépésnek sem volt eredménye 5 a kor-

szó,

mány beadta

lemondását.

150

A

kormány elnöke a Ház eltt következleg nyilatkozott: ((A kormány lelépett tagjai

lemondott

ama

nézetet vallották és vallják, hogy

tel-

jesen kielégít megoldás Magyarországra nézve a

bankkérdésben csak akkor az önálló bank

válik

Emlékiratai, 474.

A

midn

fölállítása.))

lehetvé

Madarász:

(1.

lap.)

Sennyeyt,

király

lesz,

Mailáthot,

Szlávyt egymásután hivta

föl

Bittót

és

kormányalakításra,

mire azonban a fönforgó nehéz viszonyok között

egyikük sem vállalkozott. Ennélfogva a kormányalakítással ismételten Tisza

A

vitelével

oldatott

és

szervezésével

meg,

—

mondást fként

bízatott

XXX VII.

meg.

ma

ami

igazgatóság

Ausztriában volt

szervezésével.

— Az

az

ellen-

két

külön

189Q. évi

törvénycikk a ftanács összeállításában

biztosította

így

külön

két

fölkeltette

alkormányzói állás

is

Kálmán

bankkérdés ezután a paritás elvének keresztül-

a

Magyarország

bankkérdésben

egyenjogúságát és

teljes

és

tökéletes

a

paritás.

Katonai téren fként a magyar tisztek csekély létszáma

volt

joggal

kifogásolható.

A

hadsereg

szelleme szempontjából ennek igen nagy jelent-

sége van.

Ezen

a közös hadsereg nevel Kálmán kormánya 1882-ben 120

segítend,

intézeteiben Tisza

alapítványi helyet rendszeresített.

Az 1897: XXII.

151

és XXIII.

150

miákra,

A

ezt 250-re

t.-c.

katonai

a

emelte, melyek

reáliskolákra

katonai

és

közül

akadé-

100 pedig a közös kadétiskolákra

esik.

második a Ludovika Akadémia növendékeinek

számát 300-ban

magyar

egy

meg, azonfelül

pedig

honvéd freáliskolát

alapít

állapítja

királyi

150 növendékkel s két honvéd kadétiskolát öszszesen 800 növendékkel.

De 1903-ban még mindig 3000 magyar kevesebb

volt

tiszttel

a

szükséges

létszámnál,

XX. törvény tehát elrendelte, hogy eddig meglev 250 tisztnövendéki alapítványi

az 1904. évi az

újabban 1073-al szaporíttassék,

hely

s

így

az

A

he-

összes szám évenként 1323-ra emeltessék.

hadsereg

lyeket a közös

zeteinél, a katonai

nál

alapították

Az

nevel

képz

és

akadémiáknál

és reáliskolák-

meg.

1904. évi

XX. törvénycikk

folytán

kezett kiadások évi 600,000 koronát

Miután a hadügyi

költségek

országnak ezen összeghez

nyában

inté-

kellene

járulnia.

kelet-

tesznek

ki.

közösek, Magyar-

csupán a quóta ará-

szempontból

Jogi

ez

éppoly világos, mint amily világos praktikus szempontból

az,

hogy osztrák érdekek háttérbe

rításához osztrák pénzt kapni

Az

1904. évi

valósította jának,

XX.

meg azon

nem

törvényeik

szo-

lehet.

csak egy részét

kilences bizottság

programm-

melynek programmpontjai következk:

152

1.

A

közös

alkalmazásban

hadsereg jelvényei, amelyek

nem

vannak,

meg

felelnek

ma az

ország közjogi állásának, ezért a jelvények köz-

jogunknak megfelelen rendezendk. 2.

A

országgylés

az

tessék

mielbb

katonai bünteteljárás

A

elé.

terjesz-

szóbeliségre és

nyilvánosságra alapított eljárásnál a magyar állam

Ennek

érvényesítend.

nyelve

elterjesztend

törvény

módozatait

megálla-

hivatva

lesz

az

pítani. 3.

gének

A

közös hadsereg

teljesítése körüli

szolgálati

törvényes

kötelezettsé-

kedvezmények

legfelsbb fokú eldöntése kizárólag a honvédelmi ministerre bizassék és a

kedvezmények odaítélése

lehetleg méltányos alapokra fektettessék. 4.

zett

Régi

törvényeinkben

kívánsága és senki

jogos

által

igénye a magyar

is

ismételten

nem vont

kétségbe

nemzetnek,

kifeje-

valamint a

harcképesség lehet fokozása szempontjából emi-

nens érdeke a hadseregnek

magyar

csapatok

nemzet

fiai

mértékben

a

tisztekkel

hadsereg

is,

hogy a magyar

láttassanak

vezetésénél

érvényesüljenek.

el

és a

megfelel

Szükségesnek

látjuk

ennélfogva, hogy a) az

1868. évi

augusztus

felsbb

kézirat értelmében a

toknál

szolgáló

magyar

11-én

kelt leg-

nem magyar

honos

csapatokhoz helyeztessenek át;

tisztek

csapa-

magyar

153

b)

hogy

a

ügye

tisztképzés

a

magyar

akként

fejlesztessék,

létszámában mutatkozó

tisztek

hiány fedezése, s a magyar csapatoknak magyar tisztekkel

E

való

magyar

célból

állandóan biztosíttassék.

ellátása,

számára fentartott meg-

ifjak

felel számú alapítványi helyek alkotása a mennyi-

ben szükséges, az ország területén elhelyezett képzintézetek

fölállítása,

képzintézeteinek

további

esetleg

a

kiépítése

új

honvédség által,

annyi

magyar ifjúnak tisztté való kiképzése biztosítandó, hogy a magyar tisztek száma a hadsereg tisztikarának minden ágazatában azt a mértéket érje el, mely a magyar honos legénység számarányának megfelel.

is,

c) Ugyanabból a célból szükséges továbá az hogy a közös hadseregnek az ország terüle-

tén elhelyezett

tisztképz

akként rnódosíttassék, a tantárgyak

miszerint az intézetekben

részének

jelentékeny

gálati nyelve a

magyar

tékben, hogy az ezekbe

intézeteiben a tanterv

tan- és vizs-

legyen, legalább oly mér-

belép magyar

ifjak

el-

menetelét a tannyelv ne akadályozza s az ezek-

ben kiképzett növendékek

a

magyar nyelvet

tel-

jesen bírják. d)

Az

ország

költségén

felállítandó

magyar

alapítványi helyek az ország határain kívül csak

azoknál az intézeteknél

fognak adományoztatni,

melyeknek megfelel intézetek az ország

terüle-

154

tén

nem

az

ország

Amint pedig

léteznek.

magyar

területén

megfelel

a

felállíttatnak,

alapítványi helyek

intézetek

ilyen

intézethez fognak

az

áttétetni.

A

5.

magyar csapatok

magyar hatóságokkal magyarul

Az

6.

1868. évi

XXX.

nem

a

levelezzenek.

törvénycikknek Hor-

vonatkozó

vát-Szlavonországokra

hatóságai

összes

rendelkezései

érintetnek.

Számos

7.

revíziója keretén belül lesz ilyen

véder -törvény megfontolás alá veend,

és fontos kérdés a

mindenekeltt a kétéves

mel az ország

pénzügyi

szolgálat, figyelem-

továbbá a

helyzetére,

békelétszám törvényhozási megállapítása és a pótkontingentálása,

tartalék

8.

egyéves

az

szolgálati

évének

párt föntartja azt az álláspontját,

hogy a

önkéntesek törlése

valamint

második

esetleges

vagy szabályozása.

A

királynak

jogában

hadsereg kiegé-

képez magyar hadsereg

szít részét szolgálati

az egész

áll

nyelvét az

1

867:

vezér- és

XII. törvénycikk

1

1-ik

szakaszában elismert alkotmányos fejedelmi jogai alapján meghatározni.

Ezen programm végrehajtása után idvel a vezényleti

nyelvet kivéve

seregben

a paritás.

A

is

kül- és

tétl és a

—

teljes

lesz a

—

had-

hadügyministerium német szerveze-

vezényleti

nyelvtl

eltekintve

ezután

155

semmi

sem hiányzik

tekintetben

pótlása

melyeknek

tényleges

hiányok,

feladata.

Megszüntetésük

a paritás.

után

a

Ezek

jöv

intézményileg

minden téren teljes a paritás s teljesen keresztül van véve a kiegyezés emez alapgondolata. Akkor végre van hajtva a kiegyezés s amig Európa kell. jelen viszonyai fennállanak, annak is állnia mondotta « Lelkiismeretesen merem állítani a nagy Andrássy 1867-iki

az

Gyula

—

tárgyalásokat

saját felelsségükre,

—

késbb

hogy azoknak, kezdetben

akik

nagyrészt

a parlamenti többség

megbízásából vezeüék, a történet tanúságán okulva

nem

volt

szándékuk Magyarország a Korona és másik

állama

ideiglenesen rendezni,

hanem

a

monarchia

mindenkorm ügy megállapított

közötti

céljuk volt egyszer-

intézni azokat,

közjogi

kérdéseket

viszony

hogy az egyszer kiszámíthatatlan

nemzedékeken keresztül se alku, se kérdés tárgya

ne

legyen.y)

VIII.

A HATVANHETES ALAP.

Ha

az 1867-iki kiegyezést a Corpus lurison

alapuló világnézletbl kiindulva

kor a jog

danunk, hogy az 1867 nyeket

Ítéljük

teremtett.

:

XII.

Ha azonban

a kiegyezés

nem

a tények szempont-

májában már szervezve

A

dalmilag

mondanunk,

teremtette ezen intézmé-

birodalmi intézmények for-

nyeket, mert azokat

találta.

mon-

közös intézmé-

t.-c.

jából tekintjük a kiegyezést, azt kell

hogy

meg, ak-

kizárólagos szempontjából azt kell

s

hosszú

idn

át

mködve

kiegyezés azon ügyeknek, melyek biroés

központilag

szétválasztotta,

egy részét

kezeltettek,

egy részét pedig alkotmányos és

közös üggyé tette. Hiszen a kiegyezés

nem ügy

jött létre,

hogy

szervezett állam, kölcsönös

két tényleg önállóan

védelem érdekében egyesítette volna a maga önállóan szervezve volt két hadseregét;

hogy

a hosszú

id

óta

hanem ügy,

fennálló egységes biro-

dalmi hadsereg bizonyos fokig ketté választatott,

alkotmányos befolyás Hiszen

nem

alá helyeztetett.

két nemzetközileg régóta önálló-

160

nak elismert

európai viszonyokban külön

az

s

tényezként

maga hanem az a

egyesítette vezetét,

egymástól független állam

szerepelt,

külön diplomatiai szer-

két

birodalom

osztrák

ministere vált közös

külügyministerré

külügy-

s

az osz-

trák birodalom nagyhatalmi positióját örökölte a

dualismusra alapitott monarchia.

nem századok

Hiszen bíró

két

állam

óta önálló pénzügygyei

közös pénzügyet

egy

teremtett

bizonyos ügyekre vonatkozólag, hanem az a birodalmi pénzügy, melyet tényleg századok óta (az 1848-iki rövid

idszak

kivételével)

egységesen

s

felelsség és ellenrzés nélkül kezeltek, vált ketté

magyar

külön

pénzügygyé,

osztrák

és

pénzügy maradván

vonatkozó

a közös ügyekre

csupán

közös.

nem

Hiszen

nagyhitel

külön

nem

két önálló

az

osztrák

Európában külön-

bank egyesült egymással; hanemzeti bank, melynek vezeté-

nem

sébe semmi beleszólásunk bankjegyei nálunk

s

is

volt,

forgalomban

de melynek

voltak, nyert

intézménybl közössé két külön alkormányzó s két külön

dualistikus formát, osztrák

válván s

a

igazgatóság fokig

és

a

által

ketté

választatván

ftanácsban

keresztül

bizonyos vitetvén

a

paritás.

Nem

két

külön

önálló

vámpolitikát

követ

állam egyesült itten egy közös vámterületté

;

ha-

161

nem

a

századok óta

bécsi,

magyarellenesen

kezelt

ketté s birodalmi

absolutistikusan és

ügybl közös

intézend ügygyé. Mindezen kérdésekben nem állóságtól estünk

hanem

el,

birodalmi

a

vámügy

egységes

vált

egyetértéssel

el-

tényleges ön-

a

feláldozva azt a közösségért;

meg

a

jogilag

—

a

szétválasztását

is

s

egységet

bontottuk

közösség elvének érvényesítésével.

A

67-es alap lehetvé

vám-

bankkérdés

és

idrl-idre

eziránt

Midn ellen

a

királyi

gyakran

összehasonlítva a

vám-

és

csupán a

nem

teljes

—

lehetséget

jogilag

biztosít.

ezen jog realisálásával szemben akadályo-

gördít

kat

teszi

De

panaszkodunk.

nem szabad

bankkérdésben teljes

annak

akarat,

dönt

multakkal

a

elfelejtenünk,

a

királyi

súlya

akarat

hogy

nem

különválásnak volt akadálya, ha-

ezen kérdések egész területén egyedüli intéz-

ked

tényez volt. Midn tehát a vám- vagy bankközösség fölbontásában akadályozva vagyunk

—

legyen bár ez akadályozás politikai szempont-

ból helyes vagy helytelen

—

ság szempontjából lehetetlen

hogy

e

kényszer közösség

dig annyi

reális

és

igénybe

a történelmi

nem

constatálnunk,

mellett is

igaz-

is

még

min-

vett befolyásunk

marad, amennyit századokon át tényleg sohasem gyakorolhattunk; hogy e kényszer vám- és bank-

közösség csupán a praetendált egykori vám11

és

162

bankügyi önállóság szempontjából

visszaesés; a

tényleg fennállott absolutistikus és birodalmi bankés vámrendszerhez

rendkívüli haladás.

pedig

képest

Az

kétségtelen

a jog pedig

—

és

az önálló

—

vámterülethez és önálló bankhoz való joí^unk

már csak

sem

azért

realisálható a múltban,

volt

mert e jogokat épen csak a kiegyezésnek sikerült biztosítania.

Az

való viszonyunkkal kapcso-

minden kérdés egészen más színben tnik

latos föl,

Ausztriához

ha a

potok

mint

bár

reális,

ha

nem

reális

létezett

álla-

jogos, de

önállóság

teljes

szempontjából,

tényleg

nem jogos

alakulásaihoz hason-

lítjuk.

Ezen szempontból valóságos haladás éppen a hadügynél leginkább nyilvánvaló. Bármily kevéssé legyen

meg

nyelvi tekintetben

tás: az ország befolyása

kon

át

egészen

tért

1848-ig

—

Az ban

s

nyert.

a

Százado-

hadügyi kor-

nem

tle legkisebb függésben sem

állt.

1848-iki szervezet

kedvezbb, hogy

ministeriumot

a pari-

felelsséggel

mány iMagyarországnak semmi tartozott

is

a hadügyre, a múltak-

hoz képest rendkívül széles

—

még ma

teremt s

—

mint láttuk

külön a

magyar

hadügyi

—

annyi-

hadügy-

költségvetést

az országgylés elé terjesztendknek rendeli. Ez-

szemben azonban a régi. birodalmilag szervezett formában hagy meg bizonyos katonai

zel

163

testületeket s a határvidék katonai szervezetét

jogunk

ujoncmegajánlási

továbbra

világos

A

meghagyja.

is

sérelmével

szolgálati

id

és a

védrendszer megállapítására jogunkat szintén declarálja

nem

késbbi Mészáros-féle törvény-

a

s

— —

nem nyernek Ezekben tehát az ország önállósága nemcsak tényleg, hanem még jogilag sem

javaslat

irányú

ily

rendelkezései

szentesítést.

érvényesül.

Az

körülmény, hogy

a

kiegyezés

felett

a

dönt,

hanem

a delegatio,

jogi

nemcsak

ségkívül visszaesés

az azeltti

a

állapotokhoz

hadügyi kiadások

nem

szerint

a törvényhozás

szempontból

a 48-iki,

két-

hanem még

viszonyítva

is, mert az országgylés hatáskörébl egy oly bizottság hatáskörébe utalja a hadügyi költségvetés fölötti

amely bizottság kénytelen egy idegen állam

jogát,

delegatiójával

megegyezésre

jutni,

megegyezés

hiányában együttes ülésben szótöbbséggel hozni

meg

a határozatot.

szempontból

korlati

Ha

azonban

kívánjuk

mondanunk, hogy miután országgyíjlés

választja:

országgylési

többség

a kérdést gya-

tekinteni, azt

kell

a delegatio tagjait az

azok

szükségképen

politikáját

képviselik.

az

És

azok, akik mint delegátusok megszavaznak bizo-

nyos hadügyi akkor

ben

is,

és

megszavaznák azokat ha az országgylés döntene e kérdés-

nem

kiadásokat,

a

delegatio.

Azon aggodalomra 11*

164

nézve, hogy együttes ülésben az osztrák delegá-

tusok egyetértése a mi érdekeink ható

meg

a

a horvátok átpártolása esetén,

s

ellen,

a mi leszavazásunkkal hoz-

határozat:

hivatkozhatunk

joggal

Ausztria nemzetiségi szétdaraboltságára, azon egyenlíthetetlen

németeket egymással

fkép

de

désben,

a

szembeállítja

minden

egyik

mellett,

jogon

1867

Xlí.

gondoskodott.

t.-c.

nem

ugyanis mindaddig ségvetés,

melyek positiv

is,

melyekrl

s

germán

garantiák

politikai

vannak oly garantiák alapulnak

:

De

alapoka.

kér-

jövend nagy

külpolitika

kérdéseiben, melyeknek éppen a szláv és ellentét

ki-

mely a szlávokat és

ellentétre,

maga

épen

A

az

delegatiók elé

terjeszthet a közös költ-

amíg ahhoz a magyar

és

az osztrák

kormány a maga hozzájárulását meg nem adta. Elleges garantiánk van tehát aziránt, hogy oly költségvetés,

melyet

országgylési

az

vezére érdekeinkre károsnak

tart,

többség

egyáltalán

el-

terjeszthet se legyen. És csak miután az ország-

gylési többség vezére hozzájárult a közös

költ-

ségvetéshez, kerülhet az a delegatióban az ország-

gylési többség

megbizottjainak

döntése

alá

s

esetleg a két delegatio együttes ülése elé. Kivétel itt

csupán

az

az

eset,

ha

törvényadta joga alapján

mely

kiadást,

az osztrák delegatio

maga indítványoz

vala-

amely esetben a magyar kormány-

elnök elleges vétója

nem

alkalmazható.

De

erre,

165

valamint arra az esetre nézve, ha együttes ülés-

Magyarország érdekei

ben

szavazás: rályi

éppen

ellenére történnék a

a delegationális határozatok ki-

szentesítésének szükségében bírunk normális

viszonyok között, arra nézve garantiát, hogy a

magyar kormány ellenére, a magyar delegaellenére, tehát a magyar országgylés akaratá-

király a tio

nak ellenére hozott határozatot nem mert

tudja,

hogy

egy

ilyen

szentesíti,

elhatározásnak

a

magyar országgyíjléssel való közlésére a magyar kormány nem vállalkozhatik s hogy ezáltal nemcsak a parlamenti helyzet, hanem az egész megrendíthet. Kühelyzet csak akkor állhat be, ha

67-es alap erkölcsi ereje

lönben

is

ilyen

is

Ausztria az uralkodó beleegyezése nélkül ersza-

kolna bizonyos kiadásokat tesítés

kodó

s

ez esetben a szen-

szükségkép elmarad; ha ellenben az uralsúlyt

fektet

e

kiadások

megszavazására,

akkor azt a közös költségvetés keretein belül jeszthetik a delegatio elé s akkor a

elnök elleges vétójoga érvényesíthet. XII.

t.-c.

bályozta,

ter-

magyar kormány-

Az

tehát a delegatio intézményét

1867-iki

úgy

hogy abban rendes idkben csak

sza-

a par-

lamenti többség vezérének elleges jóváhagyásával

elterjeszthet költségvetés fölött csak a par-

lamenti többség

többség

bizalmát

politikáját

hassanak; rendkívüli

követ

bíró

s

a

parlamenti

kiküldöttek határoz-

esetekben

pedig az akara-

165

kezdeményezett vagy akaratunk

tiink ellen

megszavazott határozatok tésére

s

így

szoruljanak.

kiadásokhoz,

nek a

hogy

ismét

Hogy

nézete

a

az

ellen

uralkodó szentesi-

kormány hozzájárulására

a

kormányelnök nem

járul oly

melyek az országgylés többségé-

a delegatio az

ellenkezk

érdekeinkkel

szerint

nem

költségvetést

ily

sza-

vazza m.eg; ez szükségképen következménye min-

den egészséges parlamenti alapfeltétele a parlamenti

melynek

helyzetnek,

többség és

annak

bi-

zalmi emberei közötti teljes harmónia.

Hogy

az uralkodó ne járuljon szentesítésével

határozathoz,

oly

majorisálásával

mely

szentesítés esetén az

uralkodó

a

magyar delegátusok

együttes ülésben hozatott; hogy ily

politikájának

határozat közlésére s az képviselésáre

magyar

a

kormányelnök ne vállalkozzék: ugyancsak az egészséges

parlamentarismus

alapelveibl következik.

Magyarország függetlenségének végs garantiája is

itt

parlamentarismusának

ereje.

Ha

e

parla-

mentarismust, akár a delegátusok, akár a kormányelnök, akár az uralkodó akaratában megsértették

vagy az országnak e sérelem megtorlására nincs elég ereje: akkor ez Magyarország bels gyöngeségének bizonysága, melynek s

a parlamentnek

következménye féle

ellen

meg nem

oltalmaz semmi-

paragraphus. Mert helyesen mondta Bismarck,

hogy az alkotmányválságban nem

a jog kérdése

167

dönt, mert az hatalmi kérdés

csupán. És ha az

uralkodó kész egy hadügyi kérdés érdekében

kotmányválságot idézni

el

s

a

désénél a parlamenti többség akaratát

kormányelnök vétóját nem teg az alkotmányosság

al-

szentesítés kér-

képvisel

respectálja: akkor be-

egészen mindegy, hogy

s

a delegatio vagy a parlament nyilvánítja a nemzetnek azon akaratát, melylyel

Normális

szakítani kíván.

a közös költségvetésnél

a

király

idkben

is

nyíltan

tehát tényleg

a parlamenti többség

akarata érvényésül s az a költségvetés,

melyhez

a kormányelnök elzetesen hozzájárult, melyet a delegatio elfogadott s melynek

felelsséget

úgy

magyar kormány

a

szentesítéséért a

épen

elvállalta:

a parlamenti többség politikájának kifolyása,

mintha azt maga az országgylés szavazta volna

meg. Olyan idkben pedig,

midn

az

uralkodó

kész a nemzet akaratával szembe szállani és a delegatio,

nem

a

magyar kormány

veszi tekintetbe

védene meg

nem

sem

a

az,

ha

delegatiónak,

:

ez ellen a krisis ellen a

hadügyi kiadások

hanem

sem

ellenkezését

nem

fölött

az országgylésnek

Mert akkor conflictus támad így is, úgy is az uralkodó és a nemzet között s az alkotmánynak e válságában szükségképen a hatalom kérdése dönt. Ámbár a nagy ellenzést támasztó rendkívüli hadi költségek a dolog termékellene dönteni.

szeténél fogva csak veszedelmes

külpolitikai vi-

16S

szonyok között válhatnak oly szükségesekké, hogy azoknak érdekében érdemes legyen súlyos válsá-

el

got idézni

s

a

politikai

célszerség

épen

az ilyen nehéz külpolitikai helyzetben fogja a

ság elkerülését tanácsolni: a korona közötti

Ha

összeütközés

esete

nemzet

és

kétségkívül beállhat.

az együttes ülésben hozott

rozatot az uralkodó

vál-

delegatiós hatá-

szentesítené

a parlamenti

s

kormány lemondását elfogadva, alkotmányellenes kormányt nevezne ki: kétségkívül megvolna az az elnye, hogy a szen-

többségre támaszkodó

tesített delegatiós

meg

ügyi kiadás

határozat

által

a

kívánt had-

volna szavazva, míg ha azt az

országgylésnek

kellett

irányú határozat

nem

volna

megszavaznia,

ily

volna kieszközölhet.

lett

Ezzel szemben azonban alkotmányválság esetére

épen az 1867-iki XII.

t.-c.

az azt kiegészít tör-

vényekkel oly garantiákat adott, melyet a 48-iki

törvényekben hiába keresünk.

Az

1867-iki Xll-iki

gylésnek

a

szolgálati

id

s

t.-c.

megadta az ország-

védrendszer megállapítására

és

a

meghatározására vonatkozó jogot

a védtörvény az általános védkötelezettség s a

három éves szolgálati id megállapításával, reális ert adott azon újoncmegtagadási jognak, melynek

1848-ban

igen kevés

a

capitulatiós

alkotmányvéd

rendszer

értéke

volt.

mellett

Arra az

esetre pedig, ha az uralkodó a nyilt absolutismus

169

ugyancsak a 67 es alap megalkotci

lép:

Útjára

meg egy

fosztották

fegyvertl,

olyan

melyet a

48-iki törvényhozók az uralkodó kezében voltak

kénytelenek hagyni.

A

határrvidék polgárosítása

lehetetlenné tette némely 48-iki

dését totta

s

állít

reactiót

legersebb fegyverétl fosz-

meg.

Az zése,

a

események ismétl-

1848-iki törvényhozásnak azon rendelke-

mely föl,

külön

magyar hadügyministenumot

az ország függetlenségét formailag két-

ségkívül jobban kidomborítja, mint a hadügymi-

nisterium mai közössége.

De míg

egyrészrl a

tiszti

kinevezések ellenjegyzésének joga

azért

nem

a hadügyministert,

személye körüli ministert

sereg egysége szempontjából

az uralkodó

maga

a

vánta gyakorolni vezete mellett

nagy fontossága érintkezése

848-ban

az uralkodó

meg, mert a had-

ezen

kérdésekben

befolyását közvetlenül kí-

másrészt a hadsereg mai szer-

;

a vezérkari

is

hanem

illette

1

s

mellett

fnök

hatáskörének

az uralkodóval való közvetlen a

kormányzat ezen ágában

az uralkodó személyes befolyása teljes közvetlenséggel érvényesül. Miután pedig épen a hadügyi

kormányzat

az,

amelybl

mányzati tevékenysége

a király személyes kor-

legkevésbbé

zárható

ki

a hadügyministerium közössége vagy önálló szer-

vezése inkább formai jelentség megajánlási jog realitása,

;

míg az újonc-

mely csak a védrend-

170

id

szer és szolgálati

zésben nyert joga

dönt

el

fontosságú.

zényleti

nyelvet,

kérdését

illeti,

és a határrvidék polgá-

által

rosítása által éretett

ban

megállapításának a kiegye-

minden alkotmányválság-

:

Ami

a

szolgálati és ve-

zászlók, címerek

arra nézve

az

jelvények

és

1848-iki törvény-

hozás épen oly kevéssé intézkedik, mint a 67-es s

még

a hadsereg magyarságát

sem

benyújtott törvényjavaslat

A

az 1848 nyarán statuálja.

hadügynek a kiegyezésben

csolatos törvényekben

s

az azzal kap-

szabályozása tehát

nyert

abban a tekintetben, hogy a hadügyi ministerium közös és nem külön magyar, az 1848-iki szabályozáshoz képest az ország önállóságának kidom-

Ab-

borítása szempontjából határozott veszteség.

ban, hogy a hadügyi kiadásokat gyíjlés,

hanem

gében

a

megoldáshoz

48-iki

visszaesés.

A

Abban

az ország-

hasonlítva,

nincs

hadsereg magyarsága tekintetében

egyformán

az 1848-iki törvényhozással dik.

nem

a delegatio szavazza meg, lénye-

pedig,

hogy

a

kiegyezéssel kapcso-

rövid szolgálati

id

határrvidéki katonaság föloszlatása

által

latos törvények

a

megtagadás jogát

reális és

intézke-

által

s

a

az újonc-

veszedelmes fegyverré

tették: a kiegyezés az 1848-iki

teremtett állapotokhoz képest

törvényhozás is

által

határozott hala-

dást mutat az ország önállóságának reális biztosítékai

tekintetében.

171

«Ha gr.

azt

hittük volna.

Andrássy Gyula

—

— hogy

mondotta késbb

egy önálló magyar

hadsereg nélkül önálló magyar állam

nem

lehet,

vagy hogy az felel meg legjobban Magyarország és a monarchia érdekeinek, nem ajánlottuk volna a

késbb

delem

törvényhozásilag

magyar hadsereg

De

relni.

méjét

hanem

rendszerét,

elfogadott közös vé-

igyekeztünk

létesítését legalább

is

volna

a

megkísé-

mert az önálló magyar hadsereg esz-

nemcsak

hanem

kívánatosnak nem,

rozottan veszélyesnek tartottuk,

hatá-

még pedig nemcsak

még Inkább Magyarországra eszmének létesítését meg sem kísérlet-

a monarchia, hanem nézve: ez tük,

st

azt kezdettl fogva kizártuk a kiegyezés

program mjából.))

A

hadseregnek azon közössége,

nyeinkben az 1867: XII. t-c.

eltt

mely törvéismeretlen

s

mely a Corpus Juris szempontjából így az ország önállóságának bizonyos csorbulását leges állapotok szempontjából

pet mutat.

Ha

az 1848-iki

jelenti, a

tény-

egészen más ké-

törvényes állapotok-

hoz hasonlítjuk, akkor bizonyos szempontokból e

megoldás veszteséget, más szempontokból pe-

dig nyereséget jelent.

megoldásnak hátrányait értékelés

ehhez

tartjuk-e

kérdése

csupán, vájjon

az

s

Hogy

a kiegyezésben nyert

viszonyított

voltakép

vagy

elnyeit

fontosabbaknak,

az

tisztán

azon fordul

meg

ország önállóságának formai

172

megnyilatkozását tartjuk-e többre vagy ezen önállóság megvédhetésének reális eszközeit. Jogilag is

itt

mutatható

ami

visszaesés;

ki

elnyünkre

változott, az csupán a tényleges állapot.

Még

nagyobb a tényleges állapotok javulása a hadügy terén az 1848 eltti viszonyokkal összehasonlítva. Pedig a Corpus luris sokkal

szempontjából a hadügy közösségét megállapító

meg

kiegyezés esést volt,

mutat.

ezen korszakhoz képest

A

tényleges

hogy az egységes

állapot

is

vissza-

ellenben az

német alkotmányos be-

folyás n Ikül kormányzott hadsereg ügyeire

semmi

gyakorolhattunk minister

sem

nem

volt,

t

felelsségre

nem

hadügy-

felelsségre vonható,

volt

melyen

A

befolyást

fórum

vonni lehetett

volna; a királylyal szemben egyetlen fegyverünk

az újonc- és adómegtagadás.

dás joga a fentebbi okokból

Az üjoncmegtaga-

—

a határrvidéki

szervezet és a régi védelmi rendszer folytán

nem

volt

félelmes

esetén tehát az

fegyver.

—

Ujoncmegtagadás

államgépezetnek egyáltalán

nem

kellett megállnia. Ami az adómegtagadás jogát nyert indirect bevéteilleti, a Magyarországból lek szükség esetén ezt is nélkülözhetvé tették.

Schwartner 1809-ben 40.000,000 ezüst forintra melyet Magyarország a teszi azt az összeget király rendelkezésére ad.

a

A

király

szerint bevesz: a királyi jószágokból

e

számítás

egy

millió

173

kétszázezer forintot; a sóból 18 milliót (bruttó);

a bányákból és pénzverésbl egy

mincadból egy

milliót,

rintot; a sz.

rintot

bl

121

ezer

minc

fo-

városok taksájából 16 ezer

fo-

várépítésre fizetett összeg-

500 ezer

postákból

a

adóból

5 milliót; a deperditák-

Mindez összesen nem

milliót.

A

milliót.

az

többit

melyet

számítja,

által

forintott;

forintot; a hadi

ból 3

120,000

fpapok

a

;

kir.

94 ezer

a fiscalitásokból

milliót;

forintot; a zsidók türelmi taksájából

a har-

tesz har-

jövedelemre

indirect

vámrendszere követ-

Ausztria

keztében húzott Magyarországból)). Lásd: Grün-

A

wald Béla:

—

A

Magyarország.

régi

ado a bevételek

hadi

mint láthatjuk

—

annyi

összegéhez

is

majdnem

mint az egész hadi adó.

volt,

képest

1772-ben

csekély,

felette

csak a deperditák összege

225.)

1.

A

ugyanhadsereg

ellátására

vonatkozó eme költségek, melyek egy

idben a szegek

hadi adóval

szágra

voltak,

uralkodó

az

majdnem egyforma

állandó

ösz-

kötelezettségül az

rendelete

or-

kényszerít-

által

tettek.

Az üjoncmegtagadás

jogának

alkalmazása

még

esetén tehát, 1848 eltt,

a

királynak

ig

a

tényleges

szolgálat-

mely

régebben

szolgálat-

rendelkezésére

ban lev

katonaság,

képességéig rendszer

állott

ki

idején

nem

bocsáttatott,

pedig,

a

capitulatiója

min-

capitulatiós leteltéig

el

174

nem hagyhatta is

bármit

a szolgálatot,

országgylés.

az

ujoncmegajánlási

hogy

Úgy,

csupán

jog

határozott

valójában

az

újonclétszám

az

emelése kérdésében való határozás jogává zsugorodott. Megtagadás esetén

pedig

királynak

a

még mindig

rendelkezésére állott a tényleg fegy-

verben

hadseregen

álló

kilencvenegyezer

kívül

A

hadi

adó megtagadása esetén pedig még mindig

ren-

határr háború, ötvenöt ezer béke az

delkezésére állottak a királynak

A

rect bevételek.

XIX. század

idején.

összes

indi-

tehát pél-

elején

dául a hadi adók megtagadása csak annyit jelentett, lió.

hogy 40

Az

millió

bevételbl elmaradt öt mil-

indirect bevételek

telekhez

ma sem

képest

aránya a direct bevé-

kedvezbb,

de

ma

mindezen bevételek alkotmányosan megszavazott célokra s

alkotmányos felelsség mellett kezel-

Akkor azonban mindezen jövedelmek az országgylés hozzájárulása nélkül szedettek be s minden alkotmányos felelsség nélkül, a bécsi Az adó- és udvari kamara által kezeltettek.

tetnek.

újoncmegtagadási jog reálisabbá

tétele

a kiegye-

zés egyik legnagyobb érdeme.

Még nagyobb külügyek

terén.

haladást

mutat a kiegyezés a

Soha Magyarországnak

a

Habs-

burgok uralkodása óta nem volt meg az a befolyása a külügyekre, mint amelyet számára a kiegyezés biztosított.

A

Corpus

iuris

szempont-

175

jából

visszaesést látunk:

is

itt

helyett közös külügyet,

nem

hanem

országgylés,

az

De

való megszavazását.

át

kifejlett

a

delegatió

által

tényleges állapotokat

a

hogy az

tekintve, azt látjuk,

századokon

külügyi kiadásoknak

a

s

magyar külügy

a

a külügy,

egységes

amelynek

osztrák és ab-

törvényhozás

solutistikus szervezetén az 1848-iki

sem bírt változtatni, ma mint közös ügy alkotmányos befolyásunk és ellenrzésünk alatt áll s magának a delegatiónak közjogi szempontból sok tekintetben kifogás alá

es

meg

közös külügyminister

a

módot

hogy

arra,

felelsségre vonható.

A

a

intézménye adja

magyar kormányelnök-

nek a külügyekre való törvényes befolyása külügyministernek

sem ezt

volt

számunkra a

egyezés

vonása

felelsségre

meg, sem

sem

tényleg,

kiegyezés

biztosította

volt

a

48-ban

jogilag.

Mind-

biztosította.

A

magyar

külön

a

s

ki-

kül-

ügyek feletti rendelkezés jogát s ezáltal egy önálló magyar egyházpolitika lehetségét. Hogy a külügyek

ezen

kategóriájának

önállósága

nem

csupán elméleti megkülönböztetés, azt legjobban mutatja a híres Agliardi-féle eset, mely Kálnoky külügyminister bukását Beust,

tianu,

mind

a

Hohenwart

hatvanhetes

alapon

gyarország erejét bizonyítja. a régi

Ausztria

maga

vonta és

után.

Kálnoky bukása

megszilárdult

A

Bra-

Ma-

balkán lázítóinak;

visszasiratóinak;

a

nemzetiségi

17Ó

szétdarabolás osztrák kezdeményezinek; az egy-

séges birodalmi

meg

egyaránt

A

vám-

híveinek

politika

az

erejét

kellett érezniök.

bankkérdésben

és

1848 eltti

az

absolutistikus és érdekeinkkel ellenkez eljárás a

kiegyezés

uavari kamara

birodalom

küls

és

meg

állapítja

bels

vámpolitikáját

nem

érdekeirl nélküle

osztrák bank bocsátja

Nem

s

tudtunk

a

Magyarország

Nem

egy

és hozzájáru-

a mi országunkba tetszés

számban a maga bankjegyeit, az, hogy mint a múlt század

s

monarchia

a

határozhatnak. ki

a bécsi

önkényesen

szempontjából

érdekei

lásunk nélkül,

megsznt.

szintén

által

szerinti

ma

lehetetlen

elején,

egy tud-

s

tunk és akaratunk nélkül inaugurált hibás pénzügyi politika útján beálljon ismét egy olyan devalvátio,

amely a papirpénz

totta

A

A

le.

reactio erforrásai

kiegyezés

szert a

bank és vámügy

nem

itt

megszüntette

48-as törvényhozás szakítani

értékét Vs-re szállí-

terén,

is

bedugultak.

azt a

melylyel

szakítani kivánt,

tudott.

régi

rend-

már

a

de teljesen

Akarta a vámpolitika ön-

sem a régi vámrendszert tényleg megszüntetni, sem az önálló vámterülethez való

állóságát, de

jogunkat expressis verbis elismertetni Állított föl

önálló

jogosultságát

el

bankot,

nem

de annak

nem

bírta.

törvényes

ismertethette s az osztrák

bank jegyeinek nagy forgalmát hazánkban nem-

177

ellen

hanem

megengedte,

csak

annak

jogosultsága

sem emelhetett Az önálló vámbankhoz való jogunkat

kifogást

és az önálló

területhez

a kiegyezési

ismertette

politika

ha

s

el

adott

esetben ezen jogok bármelyikének realisálásában

még

megakadályoztattunk:

vagyunk,

mindig

voltunk 1867

ahol

mondhatjuk, hogy

legfölebb azt

a kiegyezés csak

csak

ott

eltt bármikor

s

kérdésekben

e

elvileg biztosított a régi

hely-

zethez képest javulást, de ezen elvnek realisálása,

mint 1867 eltt, 1867 után sem lehetséges.

Az államadósságok luris

szempontjából

kérdésében

Corpus

a

mutatko-

szintén visszaesés

—

Sem 1807-ben, sem az 1825 27-iki országgylésen a rendek annak elvállalására hajlandóknak nem mutatkoztak; 1848-ban a kormány írásbelileg kötelezte magát, hogy a kérdést az zik.

országgylésen

keresztül

események folytán

tehát a kiegyezés óta terheit,

de

viszi,

erre sor

nem

viseljük

a

közbejött

került.

az

Jogilag

államadósság

melyekhez azeltt nem volt semmi közünk.

Tényleg

itt

((1760-ban

egészen

is

—

az 1847i48. évi

nagyérdek

másként

áll

a

dolog.

Horváth János Adalékok országgylés történetéhez cím

írja

dr.

munkájában

—

birtokokra 3 millió forint vétetett akkori kamaraelnök bizatván

ságnak a magyar kamarai

magyar kamarai

a

föl,

meg

Grassalkovich

a fölvett adós-

javakra

leend

bizto12

17S

1762-ben pedig gróf

sításával.

akkori nádor bízatott meg, telére

10 millió forintot vegyen

gróf Eszterházy Ferenc

nem

országgyíjlés

az

Batthyány Lajos

hogy Magyarország

hi-

A negatiatióval

föl.

meg. Ez évben

bízatott

ez tehát Természetesen

volt,

országgylésnek be sem

jelentetett,

noha a

nádor avatkozott ezen kérdésbe, mégis alkotmányellenesnek kell tartanunk ez

eljárást)).

«1839 november 1., 1840 október 31. napjáig a magyar kamarai hivataloktól a status-adós17 krajcárt vet-

ság kamatjaira 1.088,204 forint tek

Magyarország

át

jövedelmeibl.

Ezenkívül

átlagra a bécsi centrális kincstári pénztárba

7.130,3Q9

gyarország küldött,

e

s

tetemes

forint

összeg

status-adósságok kamatjaira

Mindezt nem tekintve

jövedelmet

tiszta

nagyobb

része a

fordíttatott.)) (L. u. o.)

is,

az

indirect bevéte-

rendelkezésénél

korlátlan

lek fölötti

Ma-

fogva

s

a

bankjegyek tetszés szerinti szaporítása és kölcsö-

nöknek

óriási

uralkodó

mértékben való fölvétele

mindig

oly

helyzetben

által

az

hogy az

volt.

államadóssági kamatokhoz való direct hozzájárulásunk

nélkül

kamatjaihoz

is

való

teher elvállalása;

Az államadósságok hozzájárulásunk tehát nem új

el

új

leheteti.

csak

azon

önállóság, melyet 1848-ban vívtunk

már az akkori kormány is tiájául tekintette azt, hogy

pénzügyi

teljes ki,

s

melynek

szükségképeni consequenaz acti vakkal bizonyos

179

Minthogy visszanyertük pénzügyi önállóságunkat s minthogy meglátszik, hogy mire fordítjuk az ország bevételeit; minthogy magunknak kell határoznunk a kiadások passivák

fölött:

is

átvétessenek.

újnak látszik a régi teher, holott

csu-

új

pán önrendelkezési jogunk.

Az országnak azon a kiegyezés

jogain, melyeket

függ

egykori

az

államadósságok

kezelésének ellenrzésére biztosított,

ságok

beleegyezésünk

lehetetlenné

tétele

:

centralistikus törekvéseinek

a

államadós-

új

való felvételének

nélkül

által

számára

birodalmi

politika

pénzügyi ereje meg-

tört.

De

a jogi és tényleges állapotok szempontjá-

ból való elbírálás a kiegyezéssel kapcsolatos

nagy kérdésekben eredményekhez

is

vezet.

más

mindenütt egészen ellenkez

A

horvátokkal való kiegye-

zés jogi szempontból, az állami souverainitás elvi

szempontjából

számos

kifogás

alá

esik.

Az

a

Magyarországhoz szabályozza, nemcsak kölcsönös megállapodás útján jött létre, hanem jövre is csak

törvény, mely Horvátország viszonyát

a horvát

tartománygyíjlés

beleegyezésével

lesz

ugyan némely horvát közjogász azon következtetése, hogy az 1 868 XXX. t-c-nek nemzetközi jellege van hibás már azért is. mert hiszen az állami önállóság a nemmegváltoztatható.

Hibás

;

zetközi

szerzdés megköthetésének éppen elföl12*

ISO

tétele.

Önálló államok

zdéseket,

nemzetközi szer-

kötik a

nem nemzetközi szerzdések

kötésének

tényébl származnak az önálló államok. Az 1868: XXX. t-c.-et s a vonatkozó horvát törvényt egy a magyar király. Nem uralkodó szentesítette

—

az uralkodó személye közös

Magyarország

között,

hanem

egy: a királyi hatalom.

mint Ausztria és

itt,

a közjogi méltóság

Nincs

nemzetközi

szer-

zdés, ahol nincs legalább két souverainitás. Hibás tehát a horvát közjogászok fölfogása, de az 1868: XXX. t.-c. által a magyar állam souverainitása mégis megcsorbíttatott, mert általa a kérdések bizonyos csoportjára nézve

kötve a magyar törvényhozás

s

meg van

összes factorai-

nak egybehangzó akarata e kérdésekben egy más

nem bír érvényesülni. inkább meg vagyunk kötve

factor hozzájárulása nélkül

E

tekintetben jogilag

Horvátországgal, mint Ausztriával szemben, mert

ha

az

király

1867: XII.

az

t.-c.-et

országgylés

és

közös egyetértéssel akarja megváltoztatni,

ennek útjában semmi sem

áll,

az 1868:

XXX.

t.-c.

azonban a horvát tartornánygyíílés beleegyezése nélkül

meg nem

változtatható.

És mégis, ha tekintjük azon szoros kapcsolatot,

melyben Magyarországhoz Horvátország most

már tényleg a centralisáló

jutott;

bécsi

ha tekintetbe vesszük, hogy körök

hatalmi sphaerájából

mennyire kiszakíttatott az illyrismus ffészke

s a

181

magyar

nem

állam

impériuma

alá

lehetetlen

jutott:

látnunk a tényleges haladást.

Ugyanezen szempontok állanak Fiúméra nézve is

azon

s

melyeket

követelések,

a

regnicoláris

bizottságban a horvátok támasztottak volt Fiume

szabályozása

végleges

iránt,

kívánságok voltak, de valójában

szempontjából

új

nem

egyebet, mint

kívántak

E

tartását.

magyar közjog

a

követelések

nem

a régi állapot fön-

Fiume,

teljesíttettek s

mely 1814-tl osztrák fönhatóság alatt állott, 1848 1868-ig pedig Horvátország kormányzata

—

alatt:

Horvátországtól

elszakítva

bár,

autonómiával tényleg Magyarországhoz

tágkör is

csatol-

tatott.

Horvátország mai viszonyának értéke hazánk-

hoz csak akkor mutatkozik a maga teljességében, ha meggondoljuk, hogy Horvátországnak nagy része

egészen

legújabb

a

tanács

alatt álló

ennek

a

határrvidékhez

határrvidéknek

a

váltak valósággá az 1868: sei,

idkig

melyek eziránt

is

a bécsi

tartozott, csak

polgárosítása

XXX.

hadi-

t.-c.

által

rendelkezé-

határozott intézkedést tar-

talmaznak.

Úgy

a magyar, mint

késbb

a horvát határ-

rvidék polgárosítása csupán bizonyos elfogadásával

volt

föltételek

keresztülvihet. Közjogilag e

épp oly sérelmesek, mint amily nagyjelentségüek azon rendkívüli elnyök, melyek a föltételek

182

megtörténte

polgárosítás

alkalmával

gárosítás

A

István

(1.

helyhatósági önkormány zai

O Felsége

nai

uralkodója három kikötést

hogy

tassék, azaz,

fett.

Els

föltétele

a ((jogfolytonosság)) a határrvidé-

hogy

a

magyar közjog

tes s

m-

cím

mint a határrvidék absolut kato-

törvényhozás további

ken

pol-

nézve Erkey

e kérdésre

vét)

az volt,

A

elérettek.

által

intézkedéséig föntar-

magyar jogrenddel

ellenté-

szerint érvénytelen pátensek

és rendeletek hatályának folytonossága a törvény-

hozás további

intézkedéséig

szükségessége

föltétel gyakorlati

kolásra.

jog

Második

föltétel az volt,

csupán

alanyaiban

nem

szorul indo-

hogy

a tulajdon-

ténye

polgárosítás

a

Ezen

föntartassék.

miatt ne történhessék változás s ezen szempontból

az

uralkodó

delmeinek föltételek

a

határrvidéki vagyont jöve-

hováfordítása

tekintetében

részletes

szabásával megkötötte. Harmadik

tétele az volt,

hogy

a volt

határröknek

föl-

és jog-

utódaiknak bizonyos jelentékeny adózási kedvez-

mények

biztosíttassanak.

Közjogilag

sérelmes ezen feltételeknél a

fel-

megszabásának ténye már önmagában is. magyar királynak alkotmányos kötelessége volt

tételek

A

a határrvidék polgárosítása s azt teljesíteni kellett

volna minden

föltétel

nélkül.

Mert a

határ-

rvidék katonai szervezete törvénytelenség volt, sérelem, melynek megszüntetése teljes alkotmá-

183

nyosság egyszer és elkerülhetlen consequentiája

A

volt

határrvidék absoiut katonai uralkodója,

nem

törvényeink

kit

vényhozás

nem

jogosan

kezeit

szabhatott

mint

amit

kellett feltétlenül.

teljesíteni

bécsi

tör-

köthette s

akhoz,

határrvidék polgárosítása

a centralisaló

magyar

a

meg nem

feltételeket

magyar királynak

A

ismernek,

által

vesztette

politika

nemcsak egyik

el

hatalmas támaszát nemcsak nemzetiségi izgatók

egy része talma

alá,

került a

hanem

magyar e tény

állam tényleges ha-

ország területi integritása helyreállt

Egy nagy

dlt. s

történelmi korszak záródik

Mohácsnál

a

darabokra

le-

itt

le

magyar állam

tört

századok küzdelmei után ismét

hosszú

egysége

s

minden szervezett akadálya

egységének

zeti

Magyarbels nem-

végre

által

teljesen helyreáll.

Csak ha

a

határrvidék

szász

universitas

lemre

méltattuk,

1868

:

egység sei

XLIV. elvi

méltán

szervezetét, a

régi

széles jogkörét kellleg figyeÍtélhetjük

t.-cikket

is.

meg

A

igazságosan az nemzeti

tökéletes

szempontjából e törvény rendelkezésúlyos

kifogása

alá

eshetnek

s

a

magyar közjog szempontjából úgy tetszik, hogy ezáltal a magyar érdek hátrányait külön kiemelni fölösleges:

csupán azt

hogy itt is tényleg úgy sem volt vennünk,

kell

olyat a

ezúttal

is

tekintetbe

veszítettünk

mienk

s'

el,

ami

oly rendelkezési.

184

nyertünk,

hatalmat volt,

melyhez az

eltt

jogunk

is

de amely jogunkat tényleg századokon

még sem

gyakorolhattuk.

Gyakorlati zetiségi

át

a nem-

jelentséget voltaképpen

törvény

csupán a magyar

határrvidék

polgárosítása és a szász universitas politikai, közés

igazgatási

birósági

jellegének megszüntetése

pedig a nemelállameszmének magyar zetiségi nyomulását jelenti a múlthoz képest. Közgylések nyelvére, a jegyzkönyvi nyelvre, a községek után nyert

Ezeken a területeken

törvény

és tanodák

a

nyelvére

vonatkozó

intézkedések a

törvény szempontjából engedményekül a

nemzetiségekkel

szemben,

pl.

a

tnnek

föl

románokkal

szemben valóban azok is; de azon szász universitas területén, mely azeltt közigazgatásilag, bíróilag és politikailag is német szervezetet alkotott: a nemzetiségi törvény rendelkezései a magyar államnyelv eltérbe nyomulását biztosítják,

német szervezetéhez képest, mely szervezetnek németsége által az állam nemzeti egysége megbontatott. Ha azonban a nemzetiségi kérdésben nem a Corpus luris által prae a határrvidék

tendált politikai

állami

egység elvébl, hanem a

viszonyok

századok

között

fönnállott szétdaraboltság

nehéz

folyamán

fényébl indulunk

maga ez a mai viszonyaink gít nemzetiségi törvény is

között a

ki

nem

múlthoz

ki:

elé-

képest

1S5

Ma

rendkívüli elhaladásnak fog látszani.

mánság

culturalis és gazdasági kifejldése folytán

a viszonyok lényegesen

húsz év

utóbbi

megváltoztak

román

a

alatt

ság

folyton

és

csak az

erdélyi

A

alaptkével rendelkeznek.

is

s

bankok több mint 100 mil-

úgy megersödtek, hogy ma liónyi

a ro-

felvidéki tót-

rohamosan ersödik gazda-

ságilag s ezer s ezer hold került csak az utóbbi

húsz évben magyar kézbl tót parasztok kezeibe.

De abban

midn

az idben,

a nemzetiségi tör-

vény meghozatott, sem anyagilag sem culturailag

nem

voltak a

románok

és tótok oly helyzetben,

hogy akár vagyonuk, akár szellemi census révén a közéletben nagyobb súlyuk lehessen. A nemzetiségi

meg

törvény

által

adott

csupán a nemzetiségi

tehát

széleskör jogokat tagozódás bontotta

bizonyos fokig; azon határrvidéken, melyen

külön szerb és román ezredekbe voltak szervezve a határrök gatási

törvény

és

az

s

melynek német katonai közigaz-

a

birói

szervezete

volt:

a

nemzetiségi

nagyfokú elnyomulását

államnyelv

biztosítja.

A kiegyezés egész complexumához mind hozzátartoznak ezek politikai

a

törvények, mert

szempontból

megegyezését helyreállítása, a

jelenti,

a

az

király

és

ország

a

kiegyezés

nemzet

teljes

integritásának

magyar államhatalom uralmának

az egész országra való kiterjesztése, Horvátország

186

és

Fiume

fölötti

hatalmunk

a

s

birodalmi

régi

szervek teljes megsznése, mind csupán ennek a

harmóniának következményei

gében birálhatók

számító

európai

szerencsés

politika

számunkra

krisisnek

egy helyesen

eredményei, melyeket

gyümölcsei,

összessé-

igazságosan, mint egy nagy

el

nézve

hazánkra

mind rend-

is

maguk

haladást mutatva, csak a

kívüli

s

külön-külön

képest

állapotaihoz

a múlt tényleges

s

biztosítani

segített.

A

Corpus luris világának azon szempontjai, melyek e nagy haladásban mindenütt csak a jogi veszteségeket

hasonlók

látják,

azon bölcselihez, kik az elmúlt természeti folyt

idket

utalnak

állapotra elfelejtik.

A

természetjog

a

idkbl

csak a

a közelebbrl le-

s

magyar államnak Mohács-

bels egysége és küls függetlenCorpus lurisban fönmaradt, de a való-

nál elveszett

sége

a

ságból eltnt századokon

át

s

folytonos haladás, mely annak

azon állandó és visszanyerésében

mutatkozik, igazságosan csak a közel múltakhoz viszonyítva lesz megítélhet. Csakis ehhez viszonyítva

Ítélhet

meg,

hogy

a

haladás

milyen

irányú.

Az 1867 gyarország

mek

XII. t.-c.

területi

meghozatala

integritása

árán helyreállíttatott.

a kiegyezés volt,

:

is

is

Ma-

hosszas küzdel-

Ugyanazon

megalkotásában

után

férfú,

tevékeny

kinek része

keresztül vitte a határrvidék polgárosítását

187

s is

Ugyan

volt

az,

megteremtette

;

a

aki

magyar honvédséget

Ausztriában lehetetlenné

tette

a foederalistikus irányzatot s ezzel Magyarország

bels nemzeti egységével osztrák törte;

dönt

súlylyal vetette szavát latba a

irányításában

külpolitikájának

archia

ellenségeit le-

monmeg-

is,

mutatva, hogy azon jogokat, melyeket e külpolitika tekintetében a biztosított,

magyar kormánynak

éppen a kiegyezés

a

kiegyezés

által

megadott

súlyunk folytán képesek vagyunk érvényesíteni

Beavatkozása

folytán

rólunk

elhárított

is.

egy oly

háborút, melyben Magyarországnak csak veszteni lehetett,

mert

monarchia

a

Ausztria visszanyeri befolyását

gyzelme a

esetén

délnémet

álla-

megersödvén, az erk paritásának megingásával a jogok paritása sem volna föntartható. Beavatkozása folytán a német mokra

s

ismét túlságosan

egység zavartalanul

—

létre jöhetett és

lett

légyen

bár Ausztriának a háborútól való visszatartásában

Oroszországnak

is

része

—a

monarchia nyugatra

irányzott törekvései ezzel lehetetlenné váltak.

nagynémet ajánlta fel

politika

lehetvé

tétele

Egy

érdekében

Beust Magyarországnak a kiegyezést;

de AAagyarország a kiegyezésben

nyert

erejével

minden nagynémet politika lehetségét megakadályozta. A monarchia külpolitikája ezáltal szükségképp kelet felé fordul s az európai események alakulása s azoknak felhasználása folytán beáll

.88

a Széchenyi által rég jósolt fordulat s a lehet-

hogy

ség,

monarchia

a

Magyar-

külpolitikája

ország érdekei szerint irányíttassék. Magyarország

els sorban van érdekelve

a Balkán kérdéseiben.

Határain oly nemzetek élnek, melynek fajrokonai

hazánkban

nagy számban vannak

s

magyar

a

államnak ellenségei.

Az

romániai

1868. évi

különösen

tetben

mozgalmak e Hozzánk

tanulságosak.

tekinát-

is

csaptak azon nagy-román agitáció hulláma, mely

Erdélynek Romániába kebelezése mellett

izgatott.

Bismarck azonban súlyt helyezett Magyarország szimpátiájára totta,

hogy

s

romániai megbizottját

szólaljon

fel

ezen

odautasí-

agitáció ellen és

felszólalásának sikertelensége esetén kérje azonnal

Ennek

útlevelét

a

fenyegetésnek volt

sikere:

is

Bratianu ministeriuma azonnal elbocsáttatott.

Mentl nagyobb odakünn országunk bels tosabb.

Els

a Balkánon a positiója

bontó

európai súlyunk,

békéje annál szilárdabb

biz-

magyar érdek mindaz, mit

sorban

monarchia tekintélye és nagyhatalmi

megkíván

elemeinek

s

viszont

megtörése

a

—

magyar állam éppen küls

ellenségeinkkel való fajrokonságuk folytán

monarchia

s

nagyhatalmi

positiójának

—

a

elsrangú

érdeke.

A való

monarchia fordulása

külpolitikájának

azonban,

midn

keleti

a

irányba

monarchia

189

s a

nagyhatalmi positiója

magyarság érdekei kö-

zött az érdekközösséget teljessé tette, egyszersmind

oly alakulásokra adott és adhat alkalmat, melyek

magyar közjog szempontjai s a gyakorlati célszerség szempontjai között ismét éles ellentéteket mutatnak. Már magában a külügyi szervezet a

tekintetében consuli

is

nézeteltéréseket okozott a

élénk

biráskodás

idején,

hogy az igazságsemmi részben közös ügynek nem

mert amily világos igazság szolgáltatás

tekinthet

annak

szabályozása

s

a

az,

pragmatica sanctióból és a köl-

csönös védelem kötelezettségbl

ki

nem magya-

épp oly világos az is, hogy a Szilágyi Dezs-féle törvény által teremtett szervezet a régi osztrák szervezetnél, éppen Magyarország függetlensége szempontjából, sokkal elnyösebb. rázható,

De

a tényleges állapotok és a közjogi szem-

pontok alapján való

bírálat ellentétessége mellett

a külügyi téren a jogi

szempontoknak

és a gya-

szempontoknak ellentétessége is nyilatkoBosznia és Hercegovina occupálására a

korlati zik.

monarchia kapott Európától megbízást, nem pedig Magyarország s az occupatio csak ennek következtében vált lehetvé. A monarchia viselte az annexióval kapcsolatos mozgósítási és kárpótlási

költségeket

és az

ezen annexió

által

kelet-

kezhet confliktusokban az egész monarchia haderejének és pénzerejének

kell

helytállania.

Méltá-

190

nyossági szempontok ugyan

ben nem

irányadók;

közössége

szemben

Ha azonban

Magyarországhoz

lesz

alior

A

csatolás kérdése iránt.

íoq^

Bosznia

támadni a hová-

osztrák-magyar sou-

osztrák-magyar állampolgárság

nincs

és nincs osztrák-magyar államterület.

közjog

nem

monarchiához nem kap-

csolható, mert nincs közös

magyar

kell

a

csatolva, közjogilag helye-

megoldható kérdés

verainitás,

Ausztriával

szempontnak

a méltányossági

élet-

személyének

azonban

következtében

sanctio biztosítva van.

sen

nemzetközi

a

uralkodó

az

Egyrészt a

kifejldése, másrészt

történelmi

az európai viszonyok menete olyan sajátos hely-

egy

csinálnunk

pénzügyileg s

hogy

teremtettek,

zetet

közös

közös

kell

véder támogatásával

s

közös megterheltetésünk árán

való

közösekül

külpolitika gyümölcseit

e

külpolitikát

el

nem

ismerhetjük közjogunk miatt, önállóan pedig ha-

talmunkba nem keríthetjük erviszonyaink Boszniának zése,

míg egyrészt

nyeinek

miatt.

külön államtestként való szerve-

szintén

a

magyar közjog követelmé-

meg nem

felel,

másrészt egy

újabb hódításokkal kiegészítend trialismus magvát képezheti.

Már

pedig

a

trialismus alapgon-

dolata ugyanaz, ami a Schmerling-féle birodalmi

tanács valódi célja sálása.

Ez

sálásának

volt:

a gondolat

—

Magyarország majoriMagyarország majori

gondolata — három

különböz forma-

191

ban mutatkozik. Els, primitív formája a Schmerling-féle eszme volt; bevinni a magyarokat a Reichsrathba

ott

s

leszavaztatni

esetén

osztrákok

az

ket.

formája, a demokratikus

Második, burkoltabb

gondo-

elvekkel védett

be

magába a magyar parlamentbe vinni

lat:

nemzetiségeket le

szükség

által

Ausztria segédcsapataival törni

s

magyarság

a

a

erejét.

Harmadik formája

lismus eszméje: Ausztria

a tria-

egy délszláv állam

és

együttes erejével majorisalni az egyedülálló

Ma-

gyarországot.

Boszniának külön zése

épen

tehát

államtestként való szerve-

mint

elfogadhatatlan,

oly

tatja,

változása közjogi

következtében complicatiók

is

beállott

a

megmu-

e kérdés

monarchiához való csatolás hogy a monarchia külpolitikájának s

irány-

helyzetben

a

milyen irányban fognak

mutatkozni.

Mindazon nehézségek azonban, melyek Bosznia annexiója által támadtak, t.-cikk által

ményei.

nem

az 1807: XII.

keletkezett közjogi helyzet következ-

Ha Magyarországon ma

törvények volnának érvényben:

is

az 1848-iki

akkor

is

ugyan-

ezen nehézségekkel kellene megküzdeni. Magyar-

országnak Boszniához való jogaival szemben akkor

ugyanazon tényleges akadályok állanának, s Boszniának a monarchiához való csatolása a mai

is

közjogi alapba

is

éppúgy

beleütközik.

Az

1848-iki

192

törvények érvényben

maradása nem változtatna

erviszonyokon, sem azon

azon

tekinteteken, melyek Boszniának

ma

csatolását

hogy

is

föntartott

Magyarországhoz

lehetetlenné teszik,- s az

törvények ez esetben éppen az plicatiót,

méltányossági

által

okoznak com-

föntartják az országnak

jogát

önállósági

1867-iki

1848-ban

nem ismernek

és

sem közös államterületet, sem közös állampolgárságot, sem közös souverenitást A nehézség itt is nem a kiegyezésbl, hanem az uralkodó személyének

közösségébl

ered.

Az

annexió egy adott európai helyzet követelménye

mint

volt.

maga

az uralkodó

közössége, melyben e nehézségek

A

külügy közössége

peni kényszerével vonja által

elért

1848-ban külön

mondás

rendszere

szempontból a

maga

És miként

is.

nagy

ügy van jelentség ellen-

új

külpolitika

a

eredményeinek különválasztása között. kérdésnek egyik

külügy és

között,

közössége és

külügyek

Ha

a keleti

fázisa elkerülhetetlenné

a háborüt, s esetleg

bizonyos

kat: akkor a közjogi

szempontoknak azon

sága, tilag

van.

után a külpolitika

ellenmondás volt a közös

hadseregek

praktikus

végs oka

a dolgok szükségkép-

közösségét

eredmények

azon

személyének

területi

teszi

hódításotiszta-

mely nem ismer közös souverenitást, gyakorlaMagyarország kárára lesz, mert el fogja segí-

teni a trialismus

tervezinek magyarellenes

céljait.

193

hogy a

Ezen föltevések megmutathatják,

mvet

egyezési

milyen oldalról fenyegetheti vesze-

delem.

Ausztriának

kája

múltban

a

nyára

is

ki-

nyugat

irányuló politi-

felé

Magyarországhoz való viszomindig kihatott, s a monarchiában bels

Abban

zavarokat idézett el. a monarchia

midn

a pillanatban,

politikája kelet felé fordult s nyu-

gati érdekeltségét elveszítette: közjogi helyzetünis

ebbl

És

attól

ket

be

complicatió.

fenyegeti

irányból

az

a perctl fogva,

hogy

e fordulatnak

Magyarországra még fontosabb feladatává a monarchiában elérend

kellett állania,

hogy

lett,

sziipremáciát itgyt. Ezzel ellensúlyozhatókká vál-

közjogunknak

nak

okozott

sérelmei

az a

s

tényezk

európai

monarchia

által

politikájának

kelet felé fordulása.

Azon

érdekközösségnél

szoros

Magyarországot arra tiségi

viszonyai s azoknak

balkáni súlya és tekintélye érdekünkben, társa

mert

els sorban

Európának

a

népek

ezen

küls

mely

nemze-

zilált

ellenségeinkkel

a

monarchia

els sorban nekünk

áll

monarchia balkáni vetély-

a

magyar suprematia

nemzetiségektl

tagolt pontján állva, és

hogy

következtében

fajrokonsága

való

tanítja,

fogva,

a

leginkább

szét-

politikailag éretlen fajok

egyetemes tülekedése

Magyarország föladata

ellensége.

az,

közepett

hogy a fajok

e har-

Hármas

supre-

cában jegecesedési ponttá legyen.

13

194

matia feladata hárul belül a

magyarság

/•^ö;

Magyarország határain

uralmát

megalapítania;

kell

Magyarország vezetszerepét; vegyes ajkú néptömegében Magyar-

monarchiában

a

a Balkán

ország és Ausztria szavának helyzetünk

egy

A

mi

problémát

tár

dönt

speciális politikai

erejét.

elénk: a fajok problémáját E kérdés megoldása a mi nagy hivatásunk, megoldása létkérdés ránk nézve.

A

fajok

ez

egyetemes harcában a ma-

gyarság számára csak két lehetség van: a tikai

bomlás vagy a

politikai

elve alapján, a tekintély

uralom.

poli-

Az uralom

erejével, politikai

érett-

ségünk fölényének jogán e kérdések megoldásában minket illet a vezérszerep. Amily mértékben fogjuk

az

uralom

és

tekintély

elvének

összes

consequentiáit megvonni, olyan mértékben érjük el

Mert az imperialismus alapja a nemzeti nagyság alapja: a nem-

a vezérszerepet.

az impérium s zeti

fegyelem.

L.

roá>

\

4 PLEASE DO NOT REMOVE

CARDS OR SLIPS FROM THiS POCKET UNIVERSITY OF

TORONTO LIBRARY

%