,-\ 4
;
TERAPIA
Dr
Kor,.its
.\brócrr
- dr. NaQv
A tremorokdiaenózisaéskezelése PécsiTuclomá,i",,,{:;:n,:i:::";:;,{;#y,,r"::x:,rológiaiKtinika Atremorvagy köznyelven remegése1ynagyon sok negatívasszociációvalrendelkező tünet. Az orvosok jelentősrészeaz öregkori szenilitással,illetvea Parkinson-kórraltársítja, míga betegek környezete az alkohol-dependenciáragondol előszTr.Atremor teggyakrabban betgyógyászaíi, pszichiátriaikórképekheztársul,a véIekedésektől eltérőencsakmintegy 1/3-akapcsótodik neurológiai kórképekhez.Jelen közleménybenatremorok fizikáIisvizsgálatánaklehetőségeit ésa differenciáldiagnózisbanszerepetjátszó főbb kórképeketismertetjtjk. A tremorok iellemzése
éskÓvetkezményesszimpatikus túlsúlymiatt - a tremor amplitúdójanagyobb, mint otthoni könilmények között.
A tremor egy komplex mozgásforma, va|amely testt ész akaratlan, állandő periodicitás ű oszcllláciőjaSzimmetria ként definiálható. A betegvizsgálat Során el kell küNagyon fontos megfigyelni azt, hogy a tremor egylÖnítenünk az összes többi moz gászavartő| és forma mértékbenérinti-ea két oldalt. Amennyiben a extÍapyrumidalistünettől. A remegés_ más neurolójobb ésbal oldal azonosvégtagjainhasonló nagyságú giai jelenségekhezhasonlóan - lehet fiziológiás, il- ésmegjelenésűtremort észlelünk, akkor azt szimmetletve patológiás' Ennek eldöntéséhez,illetve, hogy rikusnak jellemezzük. Ha a tremor aszimmetriklus'aza tfemof etio|ógiájáról következtetéseket vonhas- az a kétoldal közötti intenzitáskülönbségjelentós,azt sunk le, jellemeznünk kell a tremort. E célból a re- is el kell döntenünk, hogy a gyengébbenremegó végmegés lokalizáciőját, amplitúdóját, frekv enciáiát, tagon valódi remegésvagy csak észlelhe,,átremegés'' megjelenésimődját kell megfigyelnünk. A követketó-e. Ha kezünket a kérdésesvégtagrésztmozgatő ző Íejezetben ezért a tremor legfontosabb, flziká|is izom hasára tesszük ésaktív kontrakciókat észlelünk, vizsgá|atta|ís értékelhetóparamétereitismertet|ük. úgya tremorvalódi' mígha nem észlelünkösszehúzódásokat, űgy az észlelt mozgás nagy va|őszínűséggel Lokalizóció az ellenoldali végtagátvezetettrnozgásábőI fakad. Leggyakoribb akarokra, combokra, nyakra, az atc A szimmetria alapján bizonyos méfiékigkövetkezmimikai izotnzatára|oka|izáIódőremegés,de nem rit- tethetünk az etiolőgiára, hiszen a fizio|őgiás' fokozott ka a hangszalagokon kifejeződő tremor sem. Ennek Íizio\Ógiásésesszenciális tremor többnyire szimmetri|eirása során azonban nem eléga betegek elmondásá- kus, míg a Parkinson-kór' illetve a Parkinson-szindróra támaszkodni, hiszen jelentós részük csak az őket mák jelentős részeaszimmetrikusmegjelenésű. zavarő jelenségekrő| számo| be' Gyakran megesik, hogy a |egzavarőbb remegését említia beteg, miközFrekuencia ben az ellenoldali végtagonmegjelenő, de még nem Fontos paramétera remegésfrekvenciája, mely áIzavarő mértékűremegésrőlnem beszél. landó, az időben alig váItozik, ezérI jel|emző egy adott tremorra' FizikáIis vizsgá|attalnehéz,de műszeAmplitúdó resen könnyedén meghatározható, hogy 1 sec alatt Az amp|it(ldő nagysága nem jellemzó egy adott tre- hány periodikus mozgás t végez az adott végtag,Kizámoffajtára,pillanatrólp1|IanatraváItozhat.Anagyampli- rőIaga frekvencia alapján mégsemlehet a legtobb retúdóvalrendelkezó remegésekszabadszemmel is látha- megés etio\őgiáját pontosan megmondani, mivel a tók, a kis amplitúdójúakcsak műszemel detektálhatók. tremorok frekvenciaspektrumai átfedéstmutatnak (fi. Mindig avégtaglegdistalisabbpont|án érdemesa kilen. ziolőgiás tremor: 5-72Hz, fokozott Íizto|őgiástremor: géstnézni,0,5cm-es bemozdulásig kis, 0,5-1cm között 5-12Hz, parkinsonos tremof; 3-7 Hz, esszenciálistre. kÖzepes, az enné|nagyobb remegéstkifejezett amplitú- mor: 4-11 Hz). Kivételt képeznek ez aIő| az alábbi ritdójútremomaknevezzúk'Az orvosi viziteken - a stressz ka tremorok (a fentiektől ielentósen különböző tre-
csarÁoopvosI
póRuna
2004,/7
*l r-.-:.:.'..:.i.lI:il]]p()ntot 'ielenthetaZ etiológia meg.u..';. '--:..:]].i3 l: lt rllbralis és cerebellaris tremor igen r.";.: .'" --< Hz irekrenciájúr.míg a primer orthosta.-i.*. .:.:]..::.: l+-18 Hzkozóttl frekvencia jellemző. '|{eglelenésitttócl !. .:::]' : 'k iellernzésében ta|án a legfontosabb ],j1...-:.:] -.z. Ilogr. rrrilyen végtaghelyzetben ielent',:i.,-r-;:::,cgc\.
'. :...l.r';i Ire|nor:a remegésa végtagn1.ugalmiáI-t{ ir--:1 "clcntkezik. mint az ismert parkinsclnos re.'.i:.i..- : .Z\re lokalizálódó tremor esetében a fekvés .: :- 1-.<..1r.1\tl!.aln]ipoziciőnak)' trenor: a gravitáctó ellenében megtar.: n..;1l11li.s . 'i. '.-i:.l.q(ln jelentkezik, Az alsó végtag esetében ] j. \ r.in. ll felső végtagon maÍ.asan előrenyújtott ".-] l i. tiirzstremor esetében ülő helyzetben ViZs.-' ..:. Kilnnr'ebben értékelhetőa posturalis tremor, . '' : i]i1r.iit
Primer ofthostaticus tremor speciális posturalis tremor' ami a lábikrában álláskor jelentkezó, jellemzően nagy frekvenciájír,szimmetrikusremegés. Akciós uag,l kinetikus tremor,'cselekvéskivitelezésekor jelentkezik a tfemor (pl. teli vizespohárból iváskor avizkilötykölódik, evéskoravIIIárőIleesik artzsszem). Szinténa fokozott fizio\őgiás ésaz esszenciális tremor esetében ta|áIkozbatunk gyakran kinetikus tremorral,de ritkán elófordulhat Parkinson-betegségben is. Speciális akciós tremorfajtákis léteznek.A primer írási görcs,/tremor neve igen beszédes,csak az írás kivitelezésesorán jelentkezik, más helyzetben a végtagokonpatológiás remegéstnem észlelünk. Intenciós tremor: a cerebellaristünetegyuttesismert jelensége,a remegésa céleléréseelőtt Válik egyre kifejezettebbé.Vizsgálatakor megkérjüka beteget, hogy csukott szemmel mutatóuiiát az orrára, illetve a sarkát az ellenoldali térdérehelvezze. A tremorok
differenc iáldiagnosztkáia
Az 1' táblazd,tban taláLhatő a legfontosabb, tremort eIőidéző kóroki tényezőkfelsorolása ésrövid )ellemzé-
oKozŐ rŐsa rónrÉpnr TREMoRT : - x . -: ; : . r l o | ó g i á s t r e m o r :: :._ .1t.tú|működés : : - i ; : i u s t ú | s ú |(yi d e g e s s é gp,á n i k s z i n d r ó m a ) '.+-'- eolikumok
A tremori Kéto|daI i, szimmetrikus je||egű Fő|egakciós,posturalis
tÜnetek Sú|yhatására megváltozhat a Írekvencia
KétoldaIi, szimmetrikus
Á|ta|ában a tremoron kívt]| nrncs neurolósiai
Főlegnyugalmi(piIu|asodró) ldőnként csakakciós a törzsön Á|lássorána |ábon,eset|eg
R i g i d i t á s ,b r a d y k i n e s i ac, s ö k k e n t m i m i k a a lábon is mesi
..-.. \.n szubsztitúció !, -c'::nomimeticumok - . - : - : ' s k o l i n e r gs z e r e k Akciós, posturaIis ::-" ^!,,r-kof, :-"'r .i:r-:zindrómák
;* _É- ]rinostat|custremor
i::" -tetrahidroklorid \e.']oathiás tremor I :betesmellitus l.r ius ágensek ..e.noterá
i-rralis tremor : -r:nes-tremor)
.
Postura|is
posturaIis, Álta|ában ésakciós de |ehetnyugalmi Poszturá|is, k i n e t i k u sj e l l e g
]árásmegszünteti ( n i n c sa k c i ó s
DiÍÍúz, az egésztestrekiterjed jelenvan Neuropathiakóroki tényező,ie végtagokat érint sokkalritkábba fejenésa nyakon
Intencióstremor, ami posturaliskomponensse kombinálódhat
Á|ta|ában ischaemiás vagy vérzéses károsodás a cerebe||umterÜletén Cerebe||aristü netegyÜttes:
2-5 Hz frekvenciájú PosturaIis, akciós, intencióstremor
N. ruber|ézióje|eiMR|-képen tünetek cerebellaris JelenIehetnek
::rlázat
_'qrJ
-
CSALADORVOSI
FORUM
/.:\ TER'APIA
.,r' K;': ;"
'\'--n'irf
- dr' Na,qv Feren'c
se' Mivel sok belszerui.pszichiátriaikórkép járhat re. megéssel'ezét céIszerőaz első körben ezeket kizámi.
kercsru res liezeür.l"l ' Ú: .ii!\ caici' i.riánr'ábanmondheto ki. ho-e1::l::<--ct-<: *<j<:.
Fokozott fiziológiás tremor Gyujtókategór ta, ami főIeg belgvó gy ászati betegségek mellé társuló remegést,illewe néhány fizio\őgiás tremorÍajtát(pI' Iámpaláz' Stfessz,éhségáltal kiváltott remegés)foglal magában.Jellemzője, hogy szimmetrikus megjelenésű és á|talában alacsony amplitúdóiú. Fóleg posturalis/akciós remegés, ami kismértéklrcn nyugalmi helyzetben is meg1elenhet.A Végtagrahelyezett súly hatására (általában 500 g) a trcmor fiekvenciája sokszot megváltozik. Leggyakrabllan fokozott szimpatikus tóntrsfokozódásnál |elenik meg, de a tremor amplitúdója nem mindig korrelá] az an.xiositasnrértékével. Belgyőg1lászati megbetegedésckkcjztil a fokozott pajzsmirigy.-működés.míg pszichiátriai kórképek közül a pánik-betegség.kórcls mér.tikÍrszclrongás okozhat leg5-akrabban fbkozcltt Íiziológiás tremoft. G),ógyszerek kÖZül leggyakrabban a perifériás Sympathomimeticumok. L-thyroxin szubsztitúció, amiodaron, lítiurn'koff-ein,centrális kolinerg szerek okozhatnak fokozott fizioiógiás rernegést.Annak ellenére'hogy az asztmakezelésérehasznált inlralációs B,.receptor agonisták relatíve kis koncentráciőban szivódnak fel a ttidőből. elófordul. hogy ilyen készitmények a|kalmazásával összefüggésbe hozható tremor lépfel. Bizonyos pszichostimulánsokabususa,illetve hirtelen eIvonása is fokozott szimpatikus túisúlyhoz,illetvc.hasonló remegéshezVezethet. Altalánosságbanelrnondhato.hclgy a fokozot Íiziológiás tfemor hátterébenmindig kóroki tényezőtkell
Fsgenciális tÍefl,{,r Az esszencijli>lrcni.'. c.+.. . . .;ciirriírlt prinlerneurológiai betegsc'g..drr j;ihen |-'cnignu' Iefo1'l,ásű, azaz nenr jár egrrittegréilncuro](lg]l1iirncttelésszellemi hanvat1ással.depresszior'ei. .\z c.:zc.nciítlistremor egy részecsaládi lralnlozód.'t:tll]].1tltt. í.qr'ezt az alcsopoftot farniliáristrenlornak is ner czziik' Az esszenciálistremorbirnodálisnlegjclcnésű. azaz a betegségkezdete fiatal félnottkorllanésa kőzépkor végefeléis jellegzetes.A 20 ér körLiii fiatalclkcsetében a leggyakoribb panasz a precizitást igénylő feladatok esetén jelentkező kézremegés.A tremor csak időszakosan jelenik me!]' a beteget á\talábana hétköznapokban nem zavarja,Az életkorelőrehaladtával a tremor intenzitása nóhet' A felnőnkori forma jellegzetesenaz 55. év után jelentkezik először' és már kezdetekor nagvobb intenzitású. Erdemes a Lletegtólmegtuclni,hogy kismennyisógű alkohol togyasztásaa tüneteket csökkenti.e. Az esszenciálistremor tÖbb mint 2i3-a a]koholrajól reagál,buccalisan felszívódó tömény szeszesitalhatására pár percen belül jelentósen csÖkken a refiIegésintenzitása' Gyakran énntia kezeket, a n1,aklzomzatot'illewe a hangszá|akat.A kezek szimmetnkus érintettsége mellett a fejtrernoraz egvik legjellegzetesebbmegjelenésifotma. Csak igen ritka esetben fbrdul eló. hogy a lábakon is megjelenik.Inkább a csukló flexios-ex1ensiosmozgásával jár, a pronatio ésa supinatio nem kifejezett.Jellegze-
Az EsszENclÁtlsTREMORÉsn pnRxlNsoN-KóRFlzlKÁLlsVlzsGÁLArTAL ToRTÉNŐ rŐsg rLrUtÖNírÉsl szrmpoNT'A' Parkinson-kór
v''sgatt s'empont
)U eV UTán
Esszenciális tremor
Eletkor (megje|enéskor)
Bimodá|is Íiata|korban(10.25 év) és időskorban (55 év után)
N e m s z e r i n t ie | o s z | á s
Esven|ő 'l Kb. 5-50% között familiáris
Krcstvetonna tenl |gen kevésesetben örök|ődik
=:,-* LJroKrooes
Aszimmetria kezdetben ielentős
T;"^l**'
lnlu4hh
Fő|egnyu5almi,de van.csakakciós megieIenésű is, supinatios-pronatios mozgás
Tremormegje|enés
P*t"rtl't k*tlk* fő|egfIexio.-extensio
R]s-'!fti.bradykinesia,egyensú|yzavar,Neuro|ógiaije|ek Vegetat|V zavarok(hypotonia) Lénu"gi uá|to Dopamin-receptor agonisták, L-DoPÁ szubsztitúció,NMDA antagonista, c e n t r á i|s a n t i k o iIn e r gs z e r e k , Íunkcioná|isidegsebészetibeavatkozások (thalamus,pallidTum,subthalamicus mag)
Keze|és
".;--^+';L,,.
hrkinson-szindrórnáral :ársllhat Propranoiol cerrtá >a^ : nató béta.receptor-c'r:li'o,o primidon lx-.2':c azeoi-
2. táb|ázat CSALÁDoRVoSI
FóRUM
2001,/7
:ER.\PIA
.:.<:] >Zllllll]etrikusmegjelenésű,főleg akciós-posruralis ,.:......1.tiekr.enciataÍÍománya széles:4-11'Hz közöni' t .1i.rgnózis feláIIitása valőszín.űségiskálán torté1'':i lthetsé7es,ualószínú és biztos esszencialis tre..: '. .\ biztos esszenciális diagnózls \egalább 5 éves .. ''.;Iéstkor'etóen mondható ki, ha semmilyen egyéb ].;..: )1ógiaitünet nem csatlakozik a tremorhoz. E]cktrofiziolőgtai vizsgálatokkal két alcsoportra .::j-'.i:ó.gr.ógyszereskezelésee kétcsoportnak meg.: <. 'cn eltérő(p-blokkoló ésprimidon). Parkinson-kór .{z :.liopatlriásParkinson-kór jellemzóen időskor-.:- .':.cntkezík.azonban igen ritkán előfordul juvenilis :.:..-...l :s. Ez r.rtóbbilegtöbbszor gyógyszerrezísztens. r. :.'.:..:illl]lalapján három főbb forma különíthető el: o':.':]] .:.clot-tlináns,
. ::...:-].rrc-ir'kinesiás, a :-':'.:4.
Dr. Kouács
l\Iorbert - dr. Nagy
Ferenc
mérgezés, encephalitis,koponyatrauma(bokszolókl) és antipszichotikumok is állhatnak a háttérben. wilson-kór Autoszomális recesszívenöröklódő rézanyagcsefe-zavaf, fiatalkorban kezdódik. A barnás cornea-elszineződés (Kayser-Fleischer gyűrű) pathognomiCuS. Hepatobiliaris és pszichotikus tünetek kísérhetik.Elófordulhat, hogy a legelsó tünet a tfeÍnoÍ,ezért differenciáldiagnosztika során mindig gondolni kell rá. D-penicillamtnhatására a remegés nagyságacsökkenhet. Atípusos Parkinson-szindrómák A|talában szimmetrikus tremorformák, a ny,ugalmi tfemof gyakranhiányzik,vezetó tünet a demencia ésa vegetatívinstabilitás lehet. Jellemzó rájuk, hogy dopaminerg kezelésrenem reagálnak.Több formájuk létezik, elkülonítésükszakorvosi feladat.
P oIyn eur opatb i ó,s trem o r Kifejezett, polyneuropathiához Csatlakoző reme. gés, ami gyakran szimmetrikus, posturalis-kinetikus jellegű.A tremor nagyságanem korrelál a neuropathia súlyosságával.A képet a neuropathla egyéb tünete lllint a betegség elsó tünetét kimutatni. :. .. ']c]-].ii]Í[. .-...Zr. jr lassúbbodással, végtag-ügyetlenséggel uralja' a polyneuropathiát kiváltó tényezók (gyógy. : .. ...j:. .*.^.nel]l lllinden esetben észlelhető a parktn- Szerek'endokrin megbetegedések) kezeléSeSzüksé' .- ]::.l.Z:bradr.kinesia,rigiditás és tremor. ges. Elektrofiztolőgiai vizsgálatok (ENG, esetleg r' ] .l]i1:l>()I]-kóros tfemor jellegzetesen aszimmet- EMG) szükségesek a díagnőzis felá|litásához. 'i ::í1ll()r-c1onrinánsicliopathiás Parkinson-kór re.'-: . 1.:linclr.rlatú a többihez képest. .: ..:.':'li. hogr a tremor a Parkinson-kór első tünete. :'.: .:c!'tír'e a lletegségkis százaléká|>an(30%) le.
... :..l]llIl a betegség kezdetén elófordulhat . : '::':'::..is nlegjeienésis. A parkinsonos n1.r.rgalmi ..:' : t :..n .i csukló pronáló-supináló kornponens. ] .l]]..1:lliltt régen '.pi1u1asodró,,tremornak ne:. .::. .-:..ljz.tes ttinet az akceleráció, ami azt jelen' *'" .. .t..kltitrenlor járáskor felerósödik. :. .':.l'.cl .l !.\'ors alternáló mozgásokat (pl. ujl. t . ' ' j . j : . : . : c . .k é z t e j f o r g a t á s ,s a r o k e m e l g e t é s )j e l e n . .:1 .':.-.ll.:l.rr-r tlrdják kivitelezni. Járás során a ke.::- :.'. .'.::l... ,Zglisa csökken, megfordulni csak több -.,.j-...':] :.t.1nltk.Fizikális vtzsgáIattaI sokszor ész. ...:' :.. r, I)ltr ér. alatt a betegség sokat súlyos. , ,.' .-.: ': -..[ctck erősödhetnek, újabb tünetek je: . . . ' . ] ; : . : i - . l - {l J ' t c i b l á z a t ) , P a r k i tt.sr'ttt.sz i ttd róm ák :'''::.':rt:t-n a Parkinson-kórral, gyógyszeres keze-.......'':.,Ú:it lletolr-írsollratók,a szindrőma hátterében :J'-:.- r : .kr tér-rr-ezók.szerepe mutatható ki. Leggya:. ].:. - .l i..'rzSclúCiteruletek vascularis lézióta, de Co-
Cerebellaris trenl.or Ttszta formában igen ritka betegség,ilyenkor igen alacsony frekvenciájú,aszimmetrikus megjelenésii,akciós-intenciós iellegű tremor észlelhetó.A betegséget egyébcerebellaristünetek uralhatják.Gyógyszeres terá. piára kevésbé'sztereotaxiásbeavatkozásokra jőI reagáI. Rubralis uaglt Holmes-tremor A nucleus ruber sénilése,ami kiterjed a környező cerebello-thalamicus,cerebello-olivaricusés nigrostriatalis páIyákra. Jellegzetesen alacsony frekvenciájú (2-5 Hz kozötti), nyugalmi, akciós-intenciós komponensekkel rendelkező tremor lépfel' Agytörzsre centrált, vékonyszeletűkoponya MRl-vizsgálaton a |éziő jól detektálható. Primer ortbostaticus tremor Állás során alábon, esetlega törzsön nagyfrekvenciájíl (74-1'8 Hz), áIta|ában szimmetrikus, posturalis CSALADORVOSI
FORUM
.a Dr Komais -\-"*r{".-n- dr. Napy Ferenc
TEB.APIA
tremof jelentkezik, amit a járás megszüntet. Clonazepam adása jótékony. Flapping trernor A flapping tremor nevével ellentétben nem tekínthetó tremornak, hanem egy negatívmyoclonus. A beteg vízszintesen kinyújtott karjain figyelhetó meg leginkább, amikot a proximalis vállizmok hir. telen elvesztik tónusukat és mind a két kar madárszárnycsapás-szerűen leereszkedik, A jelenség l e ggyakr abban m etabol i ku s e nc e p h a|op athiában Íigyelhetó meg' Terápia Amennyiben az aIapel|átásban doIgoző szakember páciensén újkeletúremegéstész|e|vagy a beteg korábban is meglévó remegése jelentósen fokozódik, mindenképpen érdemes neurológiaí szakvizsgá|atot/szabé|eménytkérni.Amit azonban a családorvos is megtehet: a betegvizsgálat mellett az anamnézis részletesfelvétele,a beteg gyógyszereinek átnézése. Amennyiben fokozott fízio|őgíás tfemor fizikálris je|eit |átják, és egyértelmú okot taIáInak a háttérben (pl. hyperthyreosis), nem kell a beteget neurológushoz küldeni' hanem az ok korrigáIása után várhatunk arra, hogy idóben hogyan váItozik a tremor. Amennyiben csökken vagy megszűnik, nincs további teendő, ha nem, akkor neurológiai szakvizsgá|at szükséges. Ha betegünk vizsgáIata során egyéb neurológiaí kórjelet találunkvagy remegésénekoka a részletesaflamnézisésvizsgáIat után sem tísztázhatő,akkor szintén javasolt a beteget ideggyőgyászhoz küldeni. A Parkínson-kór gjlógjtszeres kezelése Kezeléseszakorvosi fe|adat,Altalános elv, hogy do, pamin agonista szerek az e|sőkéntvá|asztandők. Ezek kiegészíthetókNMDA antagonista(amantadin), MAO-B gátló (selegílin),levodopa kombinációk, CoMT gátló (entacapon) adásáva|. A gyigyszerelés meglehetósen individuális. Nem biztos, hogy rövid idő alatt meg lehet ta|á|ni azt a komblnáciőt és dőzist, ami az adott beteg t{ineteita |egfiatékonyabban csökkenteni. Fontos hangsúlyoznunk a betegnek, hogy a betegségetnem tudjuk megá||itaní,csak a tr.ineteketcsillapíthatjuk' szüntethet. jük meg. A progressziővalpárhlzamosan a gyógyszeres kezeléselveszíthetihatékonyságát,t||ewea jól ismert levodopa mellékhatásokis felléphetnek,ilyenkor idegsebészetibeav aÍkozástól várharunk iavuJrást, CSALADORVOSI
FORUM
Az wenciáb,Úrffi gtóg,s;.eres kezelése Amíg a betege a rcme€Fs rrrn zar.ada.addig nem érdemesgrógrszerre| kezelni" .{ központi idegrendszerbe bejutó 8-blokkolók kepe'ik a gl-ógyszeres ke. ze|ésbázisát' Ha a beteg1rnir szed szelektív B-receptor-blokkolót és nincs e$.éb kontraindikáció, akkor érdemesazt nem szelekcír..centrálisan is hatékony Bblokkolóra cserélni (pl. propranolol). Álkalmazásának főleg a mellékhatások megjelenése szab gátat (hypotensio, bradycardia, AV blokk stb.). Az esszencíális tremor egy alcsopoftia nem reagá| B-blokkoló kezelésre.Külföldön ilyen esetben gyakran a|kalmaznak egy barbiturát származék antiepileptikumot' a primidont (Sertan.). HatékonyságáróI a tanulmányok ellentmondóak, hazánkban a primidon csak antiepileptiku mként van törzsk önyv ezv e, Ú iaaa v ízsgá|atok jó eredményeket észleltek egy ú1generációs antiepileptikummal, a lamitriginnel kapcsolatban is. Idegsebészetíterápia Helyhiány miatt csak érintólegesenáll módunkban a korszerű funkcionális idegsebészetibeav atkozások szerepétbemutatni a mozgászavarok kezelésében. A műtéti indikáció feIá||itásaneurológus-idegsebész-neuropszichológus team fe|adata,azonban a keze|őowosnak gondolnia kell erre a lehetőségre minden olyan esetben, amikor a betegséggyógyszeresen már nem ura|hatő, Az idegsebészetibeavatkozásoknak két főbb típusaterjedt el Magyarországon: az ablatio ésa neuropacemaker-implantáciő, Tremorcsillapitásra a thalamotomia, illetve a thalamus bizonyos magcsopoft|ábaülteten neuropacemaker bizonyult a leghatásosabbnak.A műtétetnem csak Parkinson-kórban, hanem esszenciális és cerebellarís tremorban is hatékony an a|ka|mazzák, A globus pallidus pars intema ablatio ésneuropace. maker-stimuláció, illewe a subthalamicus mag stimulá|ása egyébparkinsonos tiinetek (bradykinesia, igiditás, győgyszer okozta dyskinesia) csi|Iapitására is kiváIőanhaszná|ható.Aneuropacemaker-impIantációt az oEP csak limitált számban engedé|yezi,ezérta Parkinson centrumokban várakozási listát haszná|nak, Az idegsebészeti beavatkozások megfeleló indikáció esetén kivá|ő hatékonyság(lak, további előnyük, hogy sok esetben teljes ninetmentességis elérhető a gyógyszeres kezelésme|Iőzése,csökkentése mellett' O IRoDÁLoM: FindleyLJ:classificationof tÍemors. 1996 J. Clin. Neurophysiol.1'3:1'22.1'32, Elble RJ:Centnl mechanísms of tremor'J. Clin, Neurophysiol.13:t32.1'44, 1996
10
2004/7
