ToMEciKUlrÚnn' És rtrvlet=MANlPulÁcló A MoDEFIN rÁnsADALoMElAN
Kuurga\
A rnédra
. eg
aműve\ld""=
A kötet megjelenéséta Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Tanárképző Intézete Társadalomtudományi Tanszékénektámogatása tette lehetővé'
Szerkesztette:Szretykó György Lektorálta:Bőhm Antal, egytemi tanár,az MTA doktora @ Szretykó Gyotgy'2004 j ogafenntartva! Mindenneműsokszorosítás Borítóterv:Kiss ÉvaésMolnár Czingi BéIa Tipográfiai terv,szedés:Molnár Czingi Béla Nyomdai előkészítés: Tus Grafikai Művek _ Pécs Kiadó: Comenius Bt. _ Pécs. Felelőskiadó: a Bt. vezetője A kön1v a Dupiex-Rota nyomdában készült. ISBN 963 8671r O 6 2005
Tartalom Bevezetés 1. Tömegkultúra,civilizációk ésglobalizóció SzitaSzabolcs. A nemzetiszocialista propagandaés tömegkultúranéhányvonása VassCsaba. Globalitás:túla tömegkommunikációnés a tömegkultttránz. Pongrácz Attila . Civi|izáciők, válságok,kiutak BeszteriBéla. Európai kultúraésa magyarságjövője 2. A szellemi kóbítószerektermészetrajzaéstípusai Szretykó György. A nem vegyi eredetűszellemi kábítószerektípusai Varga Balázs . A valóságshow-jelenség . . Szretykó György A szappanoperákvilágképe j. Tö megkultúra, kulturáIis k ondi ci onóIá s, manipuIóc ió jelenségének Göcsei Irén.Az eltömegesedés frLozoflaírevelációja . Velics Gabriella. A közösségi rádiőzás,mint a társadalmi kommunikáció egyik színtere BugovicsZoltán. A kulturáliskondicionálásfolyamata. Bodács Emil . Tömegbefolyásolása lrír-és szőrakoztatóiparban . Szakál Gyula Vállalkozói emberképekés manipulációk a rajzfilmekben GálZo|tán. Kultúra ésmédia.médiaéskultúra?
7 13 15 JJ
7I B9 99 101 I28 145 159
161 I72 1B4 2I1 ZZJ
235
Ajánlott irodalom
L+J
A kötet szerzői
253
Bevezetés hangsúlyoznomkell, nem csak ,,Ismételten arról lehet szó, hog1lnincs elégkurázsi a nem vegyi eredetű'szellemi kábítószerek jóIlehet a XX' elleni társadalmi fellépésre' század társadalmainak j elentős hány adót lassan már egészükbennarkotizítlt tár sa dalm aknak n evezhetjük. Saj n ál atos módon számos nyilvánvaLó vagy kevésbé nyilvánvaló érdekk fűződik a narkotizált tár sadalmakfenntar tó sához,'' M a g y a ri Beck lst vá n :M úzsáka pia c on .
A bevezetőben két problémávalfoglalkozom: egyrészta magyar ifúságnak a kultúráhozva|ő viszonyával' másrészta nem vegyi eredetű szellemi kábítószerek funkcióival. Milyen a magyat társadalom' s ezen belül az ifúság műveltségi szintje az Európai Unióhoz történő csatlakozás előestéjén? A magyar if úságnaka kultúráhozYaIó viszonyával kapcsolatban a Bauer Béla szociológus által készítettempirikus vizsgálatok a|apján a következő megállapításokatlehet tenni: I . 2000-ben a főiskolások ésegyetemisták 40%.a mondta magáról, hogy hat hónapnál régebben olvasott utoljára szépirodalmat, és minden ötödik azt ál7ította,hogymég soha nem volt komolyzenei hangversenyen. . A fiatalok 70 száza|ékatanul idegen nyelvet,de csak I0 száza|ékukérzi úgy'hogy ki is mer menni az országből a nyelvtudására támaszkodva. Pedig a nyelvtudás a nyertesek egyik ismérve.Ha valaki egy nyelvet beszél,az ma1yar viszonylatban már jó' Európában azonban két-három nyelv ismerete az e|várás.
. Az Internet ugyan nagy szabadság,de amíg valaki nem tud más nyel. ven is olvasni, a végtelenségigmanipulálható. Azt eszi, amit elétesznek. Es fogalma sem lesz arról, hogy mi-mindennel nem kínálják meg. Az Internet az egyik leghasznosabb kommunikációs tér,de egyben az egyik legmanipulatívabbközösségi téris. oriási a szakadéka chatelők színvonala és a mellettük jelenlévő magas kultúra között' Az ,'Intern etnyelv'' ko runk lati nj a, am elynek nincsenek grammatik ai szabáIyai, ésamelyeket mindenki ért.De ne feledkezzünk meg arról, hogy a fiataljaink egyharmadának a közeljövőben esélyesincs arra, hogy számítógépelegyen. . A magyar kultúrában a humán műveltségmindig meghatározó volt, a Íiatalok azonban ma nem tekinthetők az elit kultúra legftíbb fogyasztóinak. A Budapesti Tavaszi Fesztivál közönsége nagyjából másfel-két évtizede azonos' csak mára egy kicsit megöregedett. Tömegkultúra, amerikanizálódott kultúra yan, aZ elit kultúra szinte eltűnt. Ugyan. akkor megjelent az eiitista kultúra iránti igény olyanok között is, akik nem örökségként kapták. 10-15 éveslemaradásban vagyunk. Európa túI van az amerikanizálódási folyamaton. Németországban ma már egy diplomásnak műveltségi tesztet is ki kell töltenie a munkahelyi felvételnél,amelyben olyan kérdésekrekell válaszolnia, hogy melyik operában hallható Sarastro áriája,vagy kinek a művét zenésítette meg Beethoven az Egmont-nyitányban. Azt ugyanis természetesnekveszik, hogy valaki érti a szakmáját, de újra elvárják tőIe azt is, hogy egy-egy helyzetbenértelmiségiként gondolkodjon. Magyarországon azonban a B0-as évek óta a kultúra terüIetén- a glo. bális hatalom érdekeit kiszolgáló globalokomprádor elit uralmi céljainak megfelelően _ egy erőteljes amerikanizálódás figyelhető meg, amelynek fontos részétképezik a nem vegyi eredetű szellemi kábítószerek. Ezeket a kábítószereket _ a vegyi eredetű kábítószerek analógiájára- nyugtatószerekre ésizgatőszerekre oszthatjuk fel. A nyugtatók igyekeznek a valóságot problémamentesnekvagy legalábbis könnyen megoldható problémákkal jellemezhetőnek feltüntetni' A problé. mamentes valóság illűziőjára éppen ugy rá lehet szokni, mint a nyugtatószerekre.Hiszen annak az embernek, aki sokat etette magát,yagy akit sokat etettek effele illúziókkal, alaposan megromlik a problémamegoldó készsége ésképessége, egy idő után képtelennéválik arra, hogy szembenézzen a valósággal. Ezért aztán újabb szellemi nyugtatókhoz folyamodik, nehogy észrevegyeazt, ami körülötte zajllk, ettől mégjobban sérül az a készségeés B
képessége, hogy valódi problémákatoldjon meg. Hasonló módon, szellemi nyugtatókkal passzivá lehet tenni a népetis. Az izgatőszerek is elterelik a figyelmet a realitás nehézségeiről,csakhogy a módszerük jóval ravaszabb, mint a nyugtatóké. Ugyanis nem festik át a környezetünket rózsaszíníire,hanem ellenkezőle$' vad és kemény világot varázsolnak elénk.A nem vegyi eredetű szellemi drogaz angol nyelvíiszépirodalom nevezetes bűnügyi történetéignyúlik vissza, vagy mégmesszebb, az ókori Róma vérszagacirkuszáig. Az empirikus szociológiai és pszichológiai vizsgálatok azt bizonyitják, hogy egy-egy krimi vagy horrorfilm bemutatása után a bűnözési atány megugrik. Vagyis ezek a filmek lényegébena bűnözés reklámozásának a funkcióit töltik be. Ha pedig ezigy van, akkor egy idő után a valós életis növekvő mértékbena bűnözés szabályaihoz fog igazodni, e szabályok szerint fogzajlant. Milyen funkciói vannak a szellemi kábitószereknek? . Eltereli az ember figyelméta valódi problémákról. . Csökkenti az ember problémamegoldóképességét. . Ha az ember nem látja át a dolgok, folyamatok közötti ok-okozati öszszefüggéseket,akkor könnyen manipulálhatóvá válik. Kinek ólI érdekében a szellemi kábítószerekelőállítása ésforgalmazása? . A szórakoztatóipar az előá||itőja, amely extra-profitra tesz szert ezen termékek for galmazás áb ól. . A banktőke hitelekkel támogatja a szellemi kábítószerek előállítását és forgalmazását,aminek eredményekéntszinténprofitra tesz szert. . A globális hatalomnak ésannak érdekeitkiszolgáló politikai- ésmédia. elitnek is érdekébenál1,hiszen a szellemi kábítószerek a hatalom gyakorlásának, az emberek manipulálásának eszközei. Minél több manipulálható ember van, annál könnyebb keresztül vinni az akaratukat' elfogadtatni a döntéseket. A modern államokban a demagógia kifinomultabb eszközökkel rendelkezik' mint a korábbi korokban, ám a lényegeugyanaz:,,az emberi döntések manipulatív eszközökkel foganatosítottbefolyásolása''. Ezzel kapcsolatban felmerül a következő kérdés:milyen programlépésekből áll a modern demagógía? Az első lépésa személyiségproblématudatának a kiürítése,vagyis az Ha valaki nincs tisztában az őt ',agymosás'l körülvevő problémákkal' akkor arra sem képes,hogy értékeljea különböző
javaslatokat.A modern demagógia másik lépésemár a zsurnalisztika ama fajtájába tartozik, amely a nagyközönség politikai befolyásolására szakosította magát. Általános vonása az,hogy kerüli a tényekismertetését, illetve ha mégisismerteti azokat,akkor tendenciózusan jár el, s egyenesen szemléletet, beállítódást akar formálni. A pszicholó giai terrorizmus eszközeivel él, amelynek lényegea címkézés. Erről Magyari Beck lstvón a következőket írja: ,,Ha ezt ésezt gondolod, mondod, teszed,stb.,akkor ilyen ésilyen elvetendő kategóriába eső személyvagy.Az újságolvasót ezenesetekben a kérdéses kategóriákba va1ó tartozás felelme tereli el eredeti nézeteitől' s hajtja egy (másik) szellemi karámba]'' A tudományos életterületén azonban nincs helye sem a pszichológiai, sem a véleményterrorizmusnak,hiszen a tudományos gondolkodás a különböző véleményekés nézetek szabadságán, illetve eme nézetek ütköztetésénalapul, vaiamint eme folyamat eredményeképpenmegfogalmazott javasIatokbó|tevődik össze. Henry A. Giroux kanadai professzor,a,,Neoliberalizmus ésa demokrácia alkonya,'című tanulmányában azt áIlitja,hogy a neoliberalizmus vált a XXI. század egyik legveszélyesebbéslegbrutálisabb ideológiájává, amelyet gyakran ál]ítanak be úgy' hogy azzal szemben ,'nincsen a|ternatívi,.F'z az ideológia a jóléti államot bontja le, a profitszerzéstjelöli meg a demokrácia lényegének,ésa szabadságot a piacok azon korlátlan lehetőségévelteszi egyenlővé, amely a gazdasági kapcsolatokat irányítja, kormányzati szabá. Iyozás nélkül. Henry A. Giroux professzor szerint - aki egyébkénta globá]is televízióhálózatok nemzetközileg ismert szakértője- a neoliberalizmus szándékosan dehistorizálja ésdepolitizálja a társadalmat' ésa kapitalizmus legnyersebb erőit szabadítjafel. A szociáldarwinizmust felélesztették a XiX. századi varrodák hamvaibói, ésazok most teljes virágjukban láthatóak a tévék,,valóságshow-iban'l Gyakran felmerül a következő kérdésa szakemberek ésa laikusak körében is: miiyen objektív ésszubjektívokai vannak annak, hogy a dél-amerikai szappanoperáknak sokkal nagyobb a nézettsége hazánkban, mint a nyugat-európai sZappanoperáknak. Ez a jelenségéstendencia valószínűlegösszefugg a malyar társadalom szerkezeténekalakulásávai a rendszerváltás óta. A hazai társadalomtudósok közül a magyar társadalom makroszerkezetének mélyrétegeita legalaposabban Bogár LászIó vázolta fel, aki a kutatásai során az alábbi következtetésekrejutott: ,,A tápláléklánc piramisának tetejéna globális hatalomszerkezet lokális társadalmának csúcsragadozőja telepedett meg. Ennek \étszámaugyan csak 10
népességöt százalékát teszi ki, ám a jövedelmekből huszonöt, az anyagi vagyonokból közel ötven, a szimboiikus kulturális javakból' kapcsolati és információS tőkékből nyolcvan száza\éka részesedése. A tápláléklánc alján a roncstársadalom történelméből kizuhant réslakói vegetálnak. Arányuk a népességbőlharminc százalék,részesedésüka jovedelmekből hat százalék, az anyagi vagyonból három százalék,a szimbolikus javakból egy százalék. A fajlagoskülönbség tehát a jövedeimeknél huszonötszörös, a vagyonoknál százszoros, a szimbolikus javaknál pedig őtszázszoros. Ime itt van Ameríka... legalábbisLatin-Amerika. A kétszélsőtársadalom közé szorulva morzsolódik fel folyamatosana nemzeti középtársadalom. Ennek felső színtjein élők a globális elitbe való bekerüléshamis ill::tziőjától vezetve fosztják ki magukat,hogy legalább a fogyasztói idiotizmus rekvi. zitumait ilietően hasonlítsanaka tophoz. Az alsó szinteken élők önkifosztó neurózisa viszont a roncstársadalombavaló aláhullás réménekfenyegetésétőlvá|ik a pusztulásforrásává]'3 F'z a méIyrehatóközgazdasági ésszociológiai elemzésegyértelműenazt bizonyítja,hogy Magyarországon a rendszerváltásóta nem nyugat-európai típusú,hanem latin.amerikai típusútársadalmi szerkezetjött létre.Eppen emiatt a magyar ésa dél-amerikailakosság nagy többségénekélethelyzetei, mindennapos gondjai,éIetérzései hasonlóak. Tehát,egyfelő1a hasonló életheiyzetek miatt van nagy nézettségükhazánkban a dél-amerikai szappanoperáknak, rnásfelől pedig a média tulajdonosai és szerkesztői eme szap. panoperákon keresztül látensen kondicionálják a magyar lakosságot a délamerikai életmintákelfogadására,a beletörődésreésa kilátástalanságra. Milyen alternatíválcállnalc a magyar kultúra előtt az Európai Unióban? . Az egyik alternatíyaaz amerikanizálódás, amely a tömegkultúra és a nem vegyi eredetű szellemi kábítószerek preferenciájára épiJl,S egyúttaiglobális uralmi céiokatszolgá1.Ez az trányzat Nyugat-Európában csökkenő tendenciát mu[at,s hanyatióban van. . A másik alternatívaaz elitkultúra ésa népi kuitúra fejlődése,amely _ a nemzeti kultúrák egyenjogúsága alapján - elősegítheti a keresztény Európa kulturális sokszínűségét' egyúttal az Európai lJnió gazdasági ésszellemi felemelkedését ésversenyképességét. A tomegkultúra ésa tömegmanipuláció, mint a hatalomgyakorlás egyik fontos eszközének éshatásainak vizsgálata új megközelítéseket, dimenziókat ésmódszereket igényelamédia-ésa művelődésszociológiávalfoglalko. is. zó szakemberekrészérő1 11
A tömegkultúra ésa tömegmanipuláció eiemzésérea Magyar Tüdományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának Szociológiai Munkacsoportja, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Tanárképző Intézet Társ adalomtudományi Tans zéke,ésa Nyu gat-Magyaro rszági Egyetem Apáczai Csere János Tanítőképző Főiskolai Kar Társadalomismereti ésKözművelődési Tanszékeközösen tudományos konferenciát szervezett Győrben,2004. április 23.án, A tanulmánykötet ennek a konferenciának az előadásai alapján készült. Az egyes tanulmányok különböző szellemiséget,gondolkodási struktúrát tükröznek, amelyek között fellelhető a konzervatív,szociáldemokrata ésli. berális gondolkodásmód. Ez a sokszínű megközelítési mód elősegítettea színvonalas tudományos vita kibontakozását a fenti témában.Természetesen a tömegkultúra és a tömegmanipuláció szociológiai ésszociálpszichol ó gi ai p robl émái ol yan témaköroke t tarta|maznak, amelyeknek elemzésefo lyamatosságot igényel,hiszen a gyorsan vá|toző globális' nemzeti, regionális éshelyi folyamatok hatással vannak a tömegkultúra ésa tömegmanipuláció tartalmi ésformai változásainak alakulására is. E,zt a tanulmánykötetet a tömegkultúra és tömegmanipuláció iránt érdeklődő tudományos kutatóknak, egyetemi-foiskolai hallgatóknak, médiaszakembereknek, művelődésszervezőknek, valamint kulturális tevékenységet folytató non-profit szervezeteknek ajánljuk'
Dr. SzretykóGyörgy az MTA VEAB Szociológiai Munkabizottságának Elnöke |egyzetek 1 Lásd bővebben: Szó1ó sapiens. Felmérésa magyar ifúságról. Értékváltásvagy értékválság? Beszélgetés Bauer Bélával.Magyar Nemzet 2004'április 3.21.o.és30.o. 2 Magyari Bec]
12
