ORFŰ Község Önkormányzata Képviselőtestülete 13/2004. (XI. 29.) rendelete
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
ORFŰ Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. A rendelet hatálya 1.§ 1. A rendelet területi hatálya ORFŰ Község teljes közigazgatási területére terjed ki. 2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, illetve a módosító 36/2002. (III.7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók. 3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja). 4. Önkormányzati rendelettel változtatható a Szabályozási Terv módosítása nélkül a 32.§-ban foglalt egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere, valamint a 27.§-ban említett, és a mellékletben szereplő felsorolás szerint helyi védelem alá eső építmények listája építészeti szakvélemény alapján. 5. A rendelet a HÜBNER Tervező KFT 26/2002. munkaszámú dokumentációjának V-1, V-2, V-3, rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.
I. FEJEZET Az engedélyezés általános szabályai 2.§ 1. Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 12.§-án, illetve 17.§-án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti értékek védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat. 2. A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni. 3.§ A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók: Általános előírások: 1. Csak azon földrészletre lehet építési engedélyt kiadni lakóépület létesítésére, ahol biztosított a teljes közművesítettség (nincs szennyvíz szikkasztás) és a felszíni vizek erózió mentes elvezetése megoldott. 2. Nem adható ki építési engedély azon földrészletre, melyen aktív felszínmozgásra utaló jelenségek mutatkoznak (a terepszint szeletelődött, a felszín lépcsőzött, a terepszinten átázottság és lejtőirányra merőleges nyomvonalú hullámosság mutatkozik, lefolyástalan mélyedések találhatók, időszakos forrás jelentkezése ismert). 3. Az építési engedélyezési tervdokumentáció beadásakor minden esetben (üdülő, lakóház stb.) nyilatkoznia kell az építtetőnek és a tervezőnek, hogy a tárgyi földrészleten (nem csak az építési helyen!) és annak közvetlen környezetében (a tervezett építmény főfalaitól min. 10 m-en belül) nincs aktív mozgásra utaló jelenség. Az építész tervezőnek az engedélyezési tervdokumentációban nyilatkoznia kell arról, hogy az építmény hosszú távú állékonysága és mechanikai szilárdsága biztosított, mivel számításba vette a település igazgatási területére jellemző felszínmozgásra való alkalmasságot. Az engedélyező hatóság az építési helyszín ismeretében, az ott tapasztalt állapotok alapján utólagosan is előírhatja, hogy az építési engedélyezési tervhez mérnökgeológiai, geotechnikai dokumentációt kell készíteni, és az abban foglaltaknak megfelelően kell az engedélyezési tervdokumentációt összeállítani, módosítani. 4. Két lépcsős engedélyezési eljárást (elvi építési és építési engedélyezési) kell lefolytatni a 6., 14. és 15 sz. övezetekben, ha: - az építmény alapterülete meghaladja a 30 m2-t. Két lépcsős engedélyezési eljárást (elvi építési és építési engedélyezési) kell lefolytatni minden övezetben, ha: - az új építmény alapterülete meghaladja a 150 m2-t, - az új építményen kívüli pincetér nagysága meghaladja az 50 m2-t, - a beépíthető földrészlet 40 %-ot meghaladó mértékben beépítésre kerül, 5. Minden övezetben kötelező mérnökgeológiai és geotechnikai szakvéleményt készíteni az építési engedélyezési tervdokumentációhoz, ha: - a tervezett építmény pinceszinttel épül, - az építmény 2 m-es mélységet elérő bevágással létesül, - az építmény 2 m-t meghaladó természetes vagy mesterségesen kiképzett kőzetfallal közvetlenül érintkezik, - az építési hely 2 m-t meghaladó vastagságú feltöltéssel kerül kialakításra, - vájással vagy terepfelszín kinyitásával 30 m2-nél nagyobb alapterületű pince létesítése tervezett.
A szakvéleményben tisztázni kell, hogy az építmény alatti és azzal közvetlenül érintkező kőzettér állapota alapján milyen egyedi feltételek betartásával (szerkezet, szigetelés stb.) kell a tervezett építményt megvalósítani. 6. Az építményektől független alaprajzi elrendeződésben épülő és azok biztonságát szolgáló 2 m-nél nagyobb földmagasságot megtámasztó műtárgyak és szerkezetek (támfalak) az építési terület mérnökgeológiai és geotechnikai jellemzői, valamint a tervezett létesítmény nyomvonalába telepített feltárási hely(ek) alapján külön méretezendők. 7. Építési vagy külön engedélyhez kötött tevékenység a nem építmények kialakításhoz végzett: - a 2 m-es vastagságot meghaladó bevágás, feltöltés, - az 1 ha-nál nagyobb területen végzett és 2 m-es magasságot elérő koronaszintű egyedi tereprendezés, Az 1 m-t meghaladó magasságú rézsűk és bevágások felületét kiképzésűk után azonnal biológiai vagy művi védelemmel kell ellátni. 8. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárások közül az alábbi esetekben kell bevonni a Magyar Geológiai Szolgálatot: - a meredek csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésénél, - az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, - a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás), - a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel. 9. A MECSEKÉRC RT IV. aknai (bányaüzem), érvényben lévő bányatelke érinti a település közigazgatási területének déli részét. Ezen a területen a vízbázis védelme érdekében, és a tájvédelmi körzet területe miatt is tilos az építés. 10. A hosszútávon mozgásveszélyes területen építményt létrehozni csak az építési engedélyezési dokumentációt megalapozó mérnökgeológiai, geotechnikai, bányászati szakértői szakvélemény alapján lehet. 11. Tervezett beépítésre szán területek felhasználásának megalapozására a beépítést megelőzően a helyi adottságokat feltáró, az építési helyek, az építmények kialakításnak általános feltételeit meghatározó területismertető mérnökgeológiai, geotechnikai, vízföldtani tárgyú szakvélemény készítendő. 12. A völgytalpi mélyfekvésű területek beépítése előtt a talajvíz várható szintjét is tisztázó talajmechanikai, építéshidrológiai vizsgálatok eredményeire kell alapozni az építési helyek, építmények létrehozásának feltételeit Egyedi előírások: - a településszerkezeti térképen ábrázolt területeken minden építési tevékenység előtt mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálattal kell tisztázni a lejtők állékonyságát és az építési tevékenység feltételeit, - a korábban mozgásos területeken valamint azok közvetlen szomszédságában találhatóan tervezett 6., 14. és 15. sz. övezetek területén minden építmény (alapterülettől és jövőbeni használattól függetlenül) építési engedélyezési tervdokumentációjához mérnökgeológiai és geotechnikai szakvéleményt kell készíteni, - feltöltött területek beépítését geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 4.§ 1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a vonatkozó jogszabály (46/1997. (XII.29.) KTM rendelet) kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi LXXVIII tv. 6.§ 1/b. bek.). 2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. 3. Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése esetében is alkalmazni kell. Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére. Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő meglévő épületek abban az esetben bővíthetők, ha: − nem állnak építési korlátozás vagy tilalom alatt; − vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével; − függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építmény-magasságot, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét. − a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák. A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg. 4. A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha: a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul, b.) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni). 5. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell. 6. A szabályozási terven jelzett mérnökgeológiai területeken az építési engedélyezési tervhez csatolni kell a mérnökgeológiai szakvéleményt. 7. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. 8. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
Telekalakítási rendelkezések 5.§ 1. Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások tartalmazzák. 2. Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél. 3. A jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló, belterületbe vonásra és beépítésre tervezett területeket magába foglaló tömbökön belül csak akkor adható engedély telekalakításra, ha előzetesen az egész tömbre kiterjedő elvi telekalakítási engedélyt adott az építésügyi hatóság. A föld belterületbe vonását, külterületi termőföldön – volt zártkerti területeken is – és a belterületi termőföldön minden más célú használatot engedélyeztetni kell, a földrészleteknél az illetékes körzeti földhivataltól meg kell kérni az érintett területek más célú felhasználásának engedélyezését is. 4. Belterületbe vonás csak folyamatosan, a meglévő belterülethez csatlakozóan lehet. 5. Nyeles telek nem alakítható ki a rendelet hatálya alá tartozó területen. Kétlépcsős engedélyezési eljárás 6.§ 1. A terv egyes területekre ill. egyes létesítményekre, a tervszerű és gazdaságos megvalósítás valamint az egységes építészeti megjelenés érdekében kétlépcsős engedélyezési eljárási kötelezettséget ír elő. a.) A kétlépcsős eljárás keretében – amennyiben a beruházás nem egy kialakult telken történik – előzetes elvi építési és/vagy telekalakítási engedélyezés során kell meghatározni az adott terület (övezet, tömb) teljes kiépítettségére vonatkozó követelményeket, és ezáltal az adott építési ütem, beruházás konkrét építésügyi és a más szakhatósági előírásait. b.) Az előzetes elvi engedélykérelemhez – szaktervező által kidolgozott – BEÉPÍTÉSI TERVET kell csatolni, amely az előírt teljes területre a végső kiépítettség állapotát tartalmazza, az adott építési szándéknak megfelelő részletességű kidolgozásban. c.) Az elvi engedélyezési tervet az önkormányzat illetékes bizottságával, az önkormányzat főépítészével, annak hiányában a területi főépítésszel, valamint az esetenként összehívott tervtanáccsal előzetesen véleményeztetni kell. A tervtanácsba a megyei és területi főépítészt delegálni kell. 2. Az ilyen területeken építési engedély csak érvényes előzetes elvi engedély alapján, az abban rögzített feltételek szerint adható. 3. Kétlépcsős engedélyezési eljárásra kijelölt területek a terven KE jellel feltüntetett területrészek. 4. Kétlépcsős engedélyezési eljárás költsége a beruházás kezdeményezőjét terheli. Közterületek kialakítása és használata 7.§ 1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat engedélye szükséges. 3. A közterületek használatáról Orfű község önkormányzat képviselőtestületének módosított 1/1995. (I.30.) számú önkormányzati rendelete intézkedik. 4. Új közterület az egész tömbre kiterjedő telekalakítási terv szerint hozható létre. A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje 8.§ 1. Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek teljes közművesítettségűnek minősülnek, azaz − közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz), − közüzemi ivóvíz szolgáltatást, − közüzemi szennyvízelvezetést és tisztítást, − közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetést kell biztosítani. Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. 2. A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni. 3. A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók. 4. A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor. 5. A 24/1994. (IX.29.) KHVM rendelettel kötelezővé tett MSZ 7478 számú szabvány előírása szerint a távközlési hálózat részére biztosított területsávot szabadon kell hagyni, valamint betartandók a 9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IPM számú együttes közlemény 4. számú szabályzatában és a 30/1994. (XI.8.) IKM rendelettel kötelezővé (a hatályos jogszabályok szerint) tett MSZ 151. sz. szabványban foglaltak. Az építmények elhelyezése, kialakítása 9.§ 1. A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki. 2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. 3. Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény − a közterület felé néző, − a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága, kivéve, ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
4. Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad. 5. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban zártsorúan keresztszárnnyal is bővülhetnek. A meglévő keresztcsűrök megtartandók, felújításuk, bővítésük esetén az oldalhatáron álló, illetve zártsorú beépítésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. 6. Az előírásoknak nem megfelelő kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával. 7. Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet. 8. A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen. 9. Az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de: a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből, b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25.§-ában rögzítettek szerint, c.) a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület sűrűségi mutatóban figyelembe kell venni. 10. Lakóterületen lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet. 11. Az utca felőli telekhatárokon a kialakult hagyományos kerítésforma és anyaghasználat követendő. Az új építési területen maximum 80 cm magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, maximum 2,20 m összmagasságú, felső részén áttört kerítés létesíthető. Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok lakóterületen 10.§ 1. Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. Az állattartási rendelet korszerűsítését – jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban – el kell végezni. 2. A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek. Járművek elhelyezése 11.§ 1. Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni. 2. Az OTÉK 42.§ 4. sz. melléklete által előírt, illetőleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a – az Önkormányzattal kötött szerződés alapján – a kapcsolódó közterületen is megépíthető. 3. Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy az építtető a szerződésben megállapított építési költséget az Önkormányzat elkülönített számlájára előzetesen befizesse.
4. A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerződést kell kötni. 5 Lakó- és üdülőterületen a szükséges elhelyezendő személygépkocsik elhelyezését saját telken kell biztosítani Tűzvédelem 12.§ 1. A III-V. tűzállósági fokozatú (fa, vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények esetében be kell szerezni az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását. 2. A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) a 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai és a 2/2002. (I.23.) BM rendelettel kiadott tűzvédelem és polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló rendelet vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani. II. FEJEZET A belterületi határ megállapítása 13.§ 1. A község belterületét növelni a szabályozási terven jelölt alábbi területekkel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet: a.) Mecsekrákos északi részén, b.) Mecsekszakál északi részén, c.) Tekeres keleti részén, d.) A település nyugati részén (termál üdülőterület), e.) Bános keleti, északi és déli részén. 2. A lakó-, üdülő- és különleges területek bővítése a területekre készített közműellátási program testületi elfogadását követően történhet meg. III. FEJEZET Településszerkezet, területfelhasználás 14.§ A szabályozási terv a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel; b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja; c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja; d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
A szabályozási elemek értelmezése 15.§ 1. A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: - a szabályozási vonalat (közterület szabályozási vonal), - a különböző rendeltetésű területeket elválasztó határvonalat, - az építési övezet, övezet határvonalát, - a területek rendeltetését, - a beültetési kötelezettséget, - az övezeti jellemzőket, - az építési hely határát. 2. A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után. 3. Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető. 4. A szabályozási terven irányadó elemek: - telekalakítások javasolt határa, - létesítendő zöldfelületi elemek, - magánutak. 5. Az irányadó szabályozási elemek építési engedélyezési eljárás keretében módosíthatók. 6. A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: - az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke. 7. Megjegyzés: − az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők, − a K jel a kialakult állapotra utal. − új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is vonatkozik. 16.§ A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak: a.) lakóterület (kertvárosias, falusias lakóterület): Lke, Lf, b.) vegyes terület (településközpont, illetve központi vegyes terület): Vt, Vk, c.) üdülőterület Üü, Üh, d.) különleges terület: K. 17.§ A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak: a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖ, b.) zöldterület: Z, c.) erdőterület: E, d.) mezőgazdasági terület: M, e.) vízgazdálkodási terület: V.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI Kertvárosias lakóterület (Lke) 18.§ A területen az OTÉK 13.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el. 1. A területen elhelyezhető: legfeljebb kétlakásos lakóépület. 2. A területen nem helyezhető el: az OTÉK 13.§ (4) bekezdésében megnevezett, és alábbiakban felsorolt építmények: • egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, • a terület rendeltetésszerű használatát zavaró hatású kézműipari épület, • üzemanyagtöltő állomás, • a terület rendeltetésszerű használatát zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. 3. A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Lke jelű építési övezet
OTÉK
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke Az előkert legkisebb mélysége: Az oldalkert legkisebb szélessége: kisebb telepítési távolság fele A hátsókert legkisebb mélysége:
HÉSZ 900 18 szabadonálló 3,0-5,0
30 50
0,6 30 50
m2 m m % %
5,0 m OTÉK 36.§ (2) bekezdése szerint meghatározott leg6,0 m
4. Az építési telken az építményeket az építési helyen belül szabadon lehet elhelyezni. 5. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Keresztcsűrök zártsorúan is építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők. Falusias lakóterület (Lf) 19.§ 1. A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el. 2. A területen elhelyezhető: • legfeljebb kétlakásos lakóépület, • a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
• • • •
mező- és erdőgazdálkodási építmény az állattarási rendelet szerint, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, melléképítmények: o közműcsatlakozási műtárgy, o kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, o kerti épített tűzrakóhely, o kerti lugas, o kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. 3. A területen nem helyezhető el: • az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti funkciókból: o sportlétesítmény, üzemanyagtöltő állomás. 4. Egy lakóegység minimálisan egy lakószobát és a hozzá tartozó konyhát, vizesblokkot jelenti. 5. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el. 6. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok és szöveges kiegészítéseik tartalmazzák: Lf-1 jelű építési övezet (rehabilitációs)
OTÉK
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód
-
HÉSZ
K – 720 m2 K – 16 m oldalhatáron álló, szabadonálló, zártsorú A megengedett legnagyobb építménymagasság m K – 4,5* Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 K – 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 K – 40 % * A rehabilitációs övezetben az utcai homlokzat magassága a szomszédos épületekkel azonos lehet, illetve azoktól ± 0,50 m-rel térhet el.
− − − − − −
az épületek szélességi mérete a 8,0 m-t nem haladhatja meg, a padlástérben erkély, loggia nem létesíthető az utcai oldalon, az épületek homlokzata nyerstégla, kő, beton, faburkolat, vagy vakolt felület lehet, az utcai nyílászárók csak fából készülhetnek, csak hagyományos (kő, tégla vályog) építési mód alkalmazható, faház és más előregyártott épület nem építhető, a telek utcai határvonalán kerítést kell építeni, anyaga csak kő, beton, tégla, vas, vagy fa lehet, az épületek és kerítések formálása hagyománykövető és illeszkedő legyen.
Lf-2 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód
OTÉK
HÉSZ
K – 720 m2 K – 18 m oldalhatáron álló, szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság m K – 4,5* Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 30 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 40 % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtő felőli oldalon max. 6,0 m lehet
− − − −
-
az épületek szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg, az épületek homlokzata nyerstégla, kő, beton, faburkolat, vagy vakolt felület lehet, az utcai nyílászárók csak fából készülhetnek, a telek utcai határvonalán kerítést kell építeni, anyaga csak kő, beton, tégla, vas, vagy fa lehet, az épületek és kerítések formálása hagyománykövető és illeszkedő legyen.
Lf-3.1 jelű építési övezet (Bános - kialakult) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód
OTÉK
HÉSZ
K – 1000 m2 K – 18 m szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság m K – 4,5* Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,3 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 50 % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtő felőli oldalon max. 6,0 m lehet.
Lf-3.2 jelű építési övezet (Bános - tervezett)
-
OTÉK
HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 2000 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 30 m A beépítési mód szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság m 4,5* Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,3 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 15 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtő felőli oldalon max. 6,0 m lehet.
Lf-4 jelű építési övezet
OTÉK
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség legnagyobb mértéke 30 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon
HÉSZ K K oldalhatáron álló K* 0,5 30 40
m2 m m % %
Lf-5 jelű építési övezet (sorházas) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon
Lf-6 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód
OTÉK
HÉSZ
30 40
K K zártsorú K* 0,5 30 40
OTÉK
HÉSZ
-
600 20 oldalhatáron álló, szabadonálló 4,5* 0,5 30 40
A megengedett legnagyobb építménymagasság Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség legnagyobb mértéke 30 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 * A homlokzatmagasság a lejtő felőli oldalon max. 6,0 m lehet.
Lf-7 jelű építési övezet (nyugdíjas lakópark)
OTÉK
m2 m m % %
m2 m m % %
HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret m2 20000 A beépítési mód szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,3 A beépítettség legnagyobb mértéke 30 20 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 % Egy lakóegységre jutó telekfelület minimum 300 m2, egy lakóegységekre jutó telekterület minimum 720 m2. Az építési övezetben a HÉSZ 6.§-a szerint kétlépcsős engedélyezési eljárás folytatandó le.
7. Az Lf-1, Lf-2, Lf-3.1 jelű övezetekben az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők: – az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új beépítésre szánt területen minimum 5,0 m-es előkert, – az oldalkert szélessége nem lehet kisebb • az OTÉK 36.§ (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolságnál, azaz a legnagyobb építménymagasság mértékénél, • az előírásoknak nem megfelelően kialakult oldalkert esetében az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával. – a hátsókert mélysége nem lehet kisebb • sem 6,0 m-nél, • sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél, • kialakult esetben a hátsókert mérete megtartható. 8. Az Lf-3.2, Lf-4, Lf-5, Lf-6 és Lf-7 jelű építési övezetekre vonatkozó előírások:
−
Előkert mélysége minimum 5,0, illetve 8,0 m, az oldalkert szélessége minimum 5,0-8,0 m, a hátsókert mélysége minimum 10,0 m lehet. − A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, az épületeket 35-45°-os hajlásszögű (a tetőfelület maximum 40%-ánál ennél kisebb – minimum 15° – érték is alkalmazható), nyeregtetővel kell lefedni. A tető héjalása csak cserép, vagy pikkelyes hatású tetőfedő anyag lehet. − Az övezetekben a telken maximum 2 épület helyezhető el. − Ha az építési hely oldalhatáron álló, akkor azon belül az épület szabadonálló módon is elhelyezhető. − Az építési övezetben a kialakult övezeti jellemzők esetében maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakótelkek legnagyobb szélessége 40 m lehet. 9. A szükséges számú személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. 10. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Keresztcsűrök zártsorúan is építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők. Településközpont (vegyes) területe (Vt) 20.§ 1. A területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el. 2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik. 3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: Vt jelű építési övezet
OTÉK
HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód
-
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság Az ép. telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
-
K – 360 K – 12 K oldalhatáron álló, zártsorú 4,0-7,5 1,5 50 25
80 10
m2 m
m % %
4. Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy tömör kerítést kell létesíteni. 5. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Keresztcsűrök zártsorúan is építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők.
Központi vegyes terület (Vk) 21.§ 1. A területen az OTÉK 17.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el. 2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a község üdüléssel kapcsolatos ellátási intézményeinek területe tartozik. 3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: Vk-1 jelű építési övezet
OTÉK
HÉSZ
-
K – 100 K – 10 szabadonálló 3,0-4,5 0,7 K – 60* 20
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * OTÉK alóli felmentés szükséges!
Vk-2 jelű építési övezet
30+7 31
OTÉK
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * Az építési övezetben új telek nem alakítható ki
Vk-3 jelű építési övezet (sziget)
-
HÉSZ *
30+7 31
szabadonálló 4,5 0,5 30 40
OTÉK
HÉSZ
-
K
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
30+8 31
K szabadonálló 4,5 0,5 10 50
m2 m m % %
m2 m m % %
m2 m m % %
Üdülőházas üdülőterület (Üü) 22.§ 1. Az üdülőterület elsősorban üdülő épületek elhelyezésére szolgál. 2. A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények, valamint az üdülővendégek ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el. 3. Az építési övezet építési telkein betartandó telekalakítási és beépítési előírások:
Üü-1 jelű építési övezet
OTÉK
HÉSZ
-
K – 1500 K – 30 szabadonálló K –8,0* 0,8 20 50
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * A lejtő felőli oldalon maximum 10 m lehet.
Üü-2 jelű építési övezet
30 40
OTÉK
HÉSZ
-
K – 900 K – 20 szabadonálló K – 4,5* 0,8 20 50
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * A lejtő felőli oldalon maximum 6 m lehet.
Üü-3 jelű építési övezet (kemping, tábor)
30 40
OTÉK
HÉSZ
30 40
K – 5000 K – 50 szabadonálló K – 4,5 0,5 20 60
OTÉK
HÉSZ
-
K – 20000 K – 100 szabadonálló K – 4,5 0,5 20 60
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke* A zöldfelület legkisebb mértéke * A területen max. 50 m2-es épületek helyezhetők el.
Üü-4 jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
30 40
m2 m m % %
m2 m m % %
m2 m m % %
m2 m m % %
4. Elő-, oldal- és hátsókert vonatkozásában az OTÉK előírásait, valamint a már kialakult beépítésre figyelemmel az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. Hétvégi házas üdülőterület (Üh) 23.§ 1. A területen az OTÉK 23.§-ában megnevezett építmények, továbbá kialakult esetben lakó- és szállásépületek, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.
2. Az üdülőegységek száma kialakult esetben az övezetben telkenként legfeljebb 2 lehet. 3. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: Üh-1 jelű építési övezet (horgászfalu)
OTÉK
HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód
-
A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
-
K K szabadonálló, oldalhatáron álló 3,5 K K* K – 40 *
20 60
m2 m m % %
* OTÉK alóli felmentés szükséges! − − − − − − −
Az építési övezet egy üdülőegységes üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Az övezetben új telek nem alakítható ki. Az üdülőépület beépített alapterülete a 30 m2-t, (K*) az épület gerincmagassága a 6,5 m-t nem haladhatja meg. A tető hajlásszöge 35-45°között lehet. A telkek határvonalain max. 1,00 m-es magasságú áttört jellegű kerítés építhető. Pince, alagsor nem létesíthető. Amennyiben a terasz padlószintje a környezeténél 1 m-rel magasabban helyezkedik el, a beépített területbe beszámítandó.
Üh-2 jelű építési övezet (kistelkes)
OTÉK
HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 360 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K –14 m oldalhatáron álló A beépítési mód** A megengedett legnagyobb építménymagasság K – 3,5* m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 15 % A zöldfelület legkisebb mértéke 60 70 % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtő felőli oldalon max. 6,0 m lehet. ** Az épület az utcavonalra merőleges gerinccel létesüljön.
Üh-3 jelű építési övezet (középtelkes)
OTÉK
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód
-
HÉSZ
K – 600 m2 K –16 m szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legnagyobb építménymagasság K – 3,5* m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 15 % A zöldfelület legkisebb mértéke 60 70 % * Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon, a lejtő felőli oldalon max. 6,0 m lehet.
Üh-T jelű építési övezet (távlatban)
OTÉK
HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 1200 m2 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K – 20 m A beépítési mód szabadonálló A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,1 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 20 10 % A zöldfelület legkisebb mértéke 60 80 % − Távlatban üdülőterületbe sorolandó építési övezet, ezen övezetbe a terven jelölt balázshegyi, tekeresi és mecsekszakáli területek tartoznak. − Az üdülőterületbe sorolás feltétele a vezetékes ivóvíz ellátás, szennyvízelvezetés és csapadékvíz elvezetés. − Fenti feltételek teljesüléséig max. nettó 30 m2-es alapterületű gazdasági épület építhető.
4. Az Üh-2 és Üh-3 jelű építési övezetekben a már kialakult és beépített telkeken a meglévő épület kiegészítéseként, vagy második épületként egy max. 3 m2-es alapterületű, max. 2,20 m építménymagasságú tárolási célú, esztétikus kivitelű, faszerkezetű épület (épületrész) is létesíthető a tűzrendészeti előírások figyelembe 5. Újonnan (a terv jóváhagyását követően) létesítendő, bővítendő üdülőépületek esevételével. tében a szükséges kiegészítő funkciókat is egy épülettömegben kell megvalósítani. 6. Építési engedélyezési szempontból egy üdülőegységnek, kialakult esetben egy lakásegységnek minősül az a külön bejárattal rendelkező helyiségcsoport, melynek egy szobája, tisztálkodó helyisége van. 7. Az üdülőépületek tájba illesztését az engedélyezés során meg kell vizsgálni. Ennek érdekében az építésügyi hatóság az ezt igazoló tervi munkarész készítését előírhatja (fotó, a környező beépítés dokumentálása, stb.). 8. Elő-, oldal- és hátsókert vonatkozásában az OTÉK előírásait, valamint a már kialakult beépítésre figyelemmel az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. Különleges területek (K) 24.§ 1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek. 2. A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el. 3. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: 3.1. Hulladéktároló és kezelő telepek építési övezete: − Az építési övezet a község közüzemi hulladéktároló- és kezelő telepeit foglalja magában. − Az építési övezetekben csak a létesítmények működtetéséhez szükségek üzemi építmények helyezhetők el.
K-szv jelű építési övezet (szennyvíztelep) A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
OTÉK 40 40
HÉSZ K szabadonálló 5,0 20 40
m2 m m % %
3.2. Zöldfelület jellegű különleges területek építési övezetei: − Az építési övezet a község jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területeit foglalja magában. − Az egyes építési övezetekben a meghatározott rendeltetést szolgáló illetve az ahhoz kapcsolódó ellátási (közösségi) létesítmény építése engedélyezett. Kz-st jelű építési övezet (strandterület)
OTÉK
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * A terület tovább nem osztható
-
Kz-sp jelű építési övezet (sporttelep) A kialakítható legkisebb telekterület méret A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
Kz-rend jelű építési övezet (rendezvényterület, témapark)
HÉSZ K*
40 40
K – szabadonálló 10,0 0,2 30 50
OTÉK
HÉSZ
40 40
5000 szabadonálló 10,0 0,2 10 60
OTÉK
HÉSZ
m2 m m % %
m2 m % %
A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 20000 m2 szabadonálló A beépítési mód* A megengedett legnagyobb építménymagasság 3,5 m A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,02 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 2 % A zöldfelület legkisebb mértéke 40 90 % * A területre a 6.§ szerinti kétlépcsős engedélyezési eljárás alkalmazandó, és csak intézményi funkció helyezhető el.
Kz-rek1 jelű építési övezet
HÉSZ
OTÉK
A kialakítható legkisebb telekterület méret 15000 szabadonálló A beépítési mód* A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,1 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 3 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 90 * A területre a 6.§ szerinti kétlépcsős engedélyezési eljárás alkalmazandó
Kz-rek2 jelű építési övezet
A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete A beépítési mód A megengedett legnagyobb építménymagasság A megengedett legnagyobb szintterület mutató A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke * kivéve harangtorony, harangláb
OTÉK
HÉSZ
-
szabályozási terv szerint K – szabadonálló 4,0* 0,1 10 40
40 40
% %
m2 m % %
HÉSZ
OTÉK
A kialakítható legkisebb telekterület méret 50000 szabadonálló A beépítési mód* A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5** A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 15 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 60 * A területre a 6.§ szerinti kétlépcsős engedélyezési eljárás alkalmazandó ** Szálloda esetében a lejtő felőli homlokzatmagasság max. 12 m lehet.
Kz-tem jelű építési övezet (temető, kálvária)
m
HÉSZ
OTÉK
A kialakítható legkisebb telekterület méret 15000 szabadonálló A beépítési mód* A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 A megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,1 A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40 5 A zöldfelület legkisebb mértéke 40 80 * A területre a 6.§ szerinti kétlépcsős engedélyezési eljárás alkalmazandó
Kz-term (termálfürdő és üdülőterület)
m2
m2 m % %
m2 m m % %
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület 25.§ 1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál. 2. Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegel-
ve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető. 3. A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel a közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak, illetve a szabályozási terv szerint alakítandók ki. 4. Az építési telkeket kiszolgáló utak szabályozási szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak. 5. Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el. 6. Újabb adótorony a község közigazgatási területén nem létesíthető. 7. A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m. 8. Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. 9. 18 m közterület szélességet elérő közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni. Zöldterület 26.§ 1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak. 2. A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el. 3. A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. 4. A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény. 5. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. 6. Telken belüli beültetési kötelezettség helyeit a szabályozási terv jelöli. Erdőterület 27.§ 1. Az erdőterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része. 2. A szabályozási terven az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev) vagy egészségügyi, szociális, turisztikai-rekreációs (Ee) egységbe tartoznak, más területfelhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át. 3. Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. 4. A terv erdőterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódnak: - Ev - védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek, a területen építményt elhelyezni nem lehet, - Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterületek, - Ee - egészségügyi, szociális, turisztikai-rekreációs rendeltetésű erdőterületek.
5. Ahol az erdõ adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhetõ. A véderdõ létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi és turisztikai rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető. 6. Az Eg – jelű területeken 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleteken 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. a) A földrészleteken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. b) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. 7. Az Ee – jelű területeken 100 000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú földrészleteken 3%-os beépítettséggel a térség turisztikai hasznosításához és a terület műveléséhez szükséges építmények helyezhetők el. a) A területen állattartására szolgáló építmény - kivéve a turisztikai célú állattartó épületet - nem építhető. b) Az épületek legfeljebb 7,50 m-es építménymagasságúak lehetnek. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. c) Az épületek meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re, - szabadonálló beépítési mód szerint helyezhetők el. 8. Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani. 9. Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek tiszáznia kell, hogy − az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e, − a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel, − a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár. 10. Belterületen erdőt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdőterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, előfásítás ütemét. 11. A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók és korszerűsíthetők. 12. A véderdő jellegű fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen. 13. A külterületi szántó- és szőlőterületek közé ékelődött - és a szabályozási tervlapon jelölt - erdőtagok fennmaradását biztosítani kell, amit tájképi, klimatikus, csapadékvíz visszatartó és eróziót mérséklő hatásuk is indokol.
Vízgazdálkodási terület 28. § 1. A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. 2. A község vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak: − V-1 jelű övezet: tó − V-2 jelű övezet: árok, patak − V-3 jelű övezet: vízműterület. Mezőgazdasági terület 29. § 1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás), valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el. 2. A szabályozási terven jelölt mezõgazdasági rendeltetésű terület erdõterületté az illetékes hatóságok és a képviselőtestület egyetértésével, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szerkezeti terv módosításával sorolható. 3. A turisztikai hasznosítás céljára szolgáló létesítményekre csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás lefolytatása alapján adható építési engedély. 4. A község mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódik: a) M0 jelű nem beépíthető mezőgazdasági terület. A privatizáció során a kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók. b) Má-1 – általános mezőgazdasági terület, az alapfunkciót nem korlátozza környezet- tájvédelem, ökológiai érdek. c) Má-2 – olyan korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek. Gyepterületek szántófölddé nem minősíthetők át. d) Mk - kertes mezőgazdasági területek (a volt zártkerti gyümölcsös és szőlő területek), melyen belül szőlőművelés, kiskertes gazdálkodás folytatható. 5. A mezőgazdasági területen az építés az OTÉK 29.§ (3) – (4) bekezdéseiben foglalt előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet: a.) Az M0 jelű területeken épület nem létesíthető. b.) Az Má-1 jelű területeken − 60 000 m2-t el nem érő területű földrészleten építményt elhelyezni nem szabad. Rendezett terepszint alatti pince és növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető, − 60 000 m2 telekterület felett lakóépület is elhelyezhető úgy, hogy az a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet. Lakóépület elhelyezése csak akkor engedélyezhető, ha a területen gazdálkodást és tárolást szolgáló építmény is létesül a beépítettség min. 1,5%-ának megfelelően.
c.) Az Má-2 jelű gyep művelési ágú területeken a 60 000 m2-t meghaladó telekterület max. 2%-os nagyságrendjében a legeltetéses állattartást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el. 6. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. 7. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a területi főépítész állásfoglalását. 8. Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok: − A mezőgazdasági területen több önálló telekből min. 10 ha nagyságrendben birtoktest alakítható ki az OTÉK 29.§ 5. bekezdése szerint. A birtoktestben max. 4,0 ha nagyságrendben erdő is szerepelhet. − A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. − A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni. − A birtokközpont teljes körű közművesítettségét biztosítani kell. 9. A mezőgazdasági területeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre, valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani. 10. A kertövezet a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak. Az övezetre vonatkozó előírások: a.) Az övezetre telekalakítási terv készítendő (TATK). b.) A kertövezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhető. c.) Telekalakítás, beépítés szabályai: − A kertövezetben csak 1000 m2-es, vagy azt meghaladó, közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 20 m. − A földrészleteken egy nettó 30 m2-es alapterületet meg nem haladó alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető. Árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el. − Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási stb. adottságoknak megfelelően a telken szabadon elhelyezhető, azonban a tájkép védelme érdekében az épület tetőgerincének magassága a mindenkori domborzat legmagasabb pontja alatt maradjon (a dombok gerincei ne épüljenek be). − A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.) a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Épület elhelyezés esetén az OTÉKben előírt tűztávolságot kell megtartani. − Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m. − Új épület a meglévő dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re helyezhető el. − Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási stb. adottságoknak megfelelően a telken szabadon elhelyezhető, azonban a tájkép védelme érdeké-
ben az épület tetőgerincének magassága a mindenkori domborzat legmagasabb pontja alatt kell, hogy maradjon (a dombok gerincei ne épüljenek be). − A telken garázs nem létesíthető. c.) A gazdasági épület előírásai: − A területen épület építése csak építési engedély alapján végezhető. − A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent. − A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú lehet. A lejtő felőli oldalon a homlokzatmagasság maximum 5,5 m lehet. Az épület tetőtere beépíthető. − A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedően kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a területi főépítész állásfoglalását. − Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag, azbesztcement, hullámlemez, műpala nem alkalmazható. d.) Pince, kerítés, támfal: − Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie. − A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 3 m-re közelítheti meg. − A kertövezet területén kerítés csak élősövényből létesíthető. − A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg. 11. A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani. 12. Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról. 13. Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását. 14. Szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhető ki termőföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével. IV. FEJEZET Építészeti értékek védelme Műemlékek védelme 30.§ 1. Műemlékek védelmére vonatkozó előírások a) A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a 2. számú melléklet tartalmazza.
b) A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel. c) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXlV. törvény értelmében • az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a KÖH gyakorolja, • a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az KÖH-t szakhatóságként be kell vonni. d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a 2001. évi LXlV. törvény előírásai szerint kell eljárni. 2. Műemléki védelemre javasolt építmények listáját a 2. számú melléklet tartalmazza. A védelem elbírálásáig a templom építményt helyi védettnek kell tekinteni. Helyi védelem 31.§ A helyi védett épületek listáját és helyi védettségű területeket a 3. sz. melléklet tartalmazza. 1. Az üdülőterület eredeti településszerkezetének, múltjának, építészeti hagyományainak megőrzése érdekében a régi épületállomány minél teljesebb megtartására kell törekedni. Ennek érdekében az építkezéseket elsősorban a meglévő épületek felhasználásával; azok felújításával, vagy bővítésével kell végrehajtani. Amennyiben ez műszaki, illetve egyéb funkcionális okokból nem hajtható végre, az új épületet lehetőleg a régi helyén, annak formavilágát követően kell elhelyezni. 2. A hatósági munka során elő kell segíteni a védett épületek megfelelő hasznosítását. Új beruházás előkészítésénél mérlegelni kell, hogy az igényelt funkció kielégíthető-e valamely meglévő védett épületben, vagy együttesben. 3. Az országos védelemre javasolt épületek esetében bármilyen építési munkát megelőzően (homlokzatfelújítás, színezés, nyílászáró csere, épületfelújítás, külsőbelső átalakítás, bontás, melléképület átalakítás, építés, bontás) be kell szerezni az Országos Műemlékvédelmi Hivatal előzetes hozzájárulását. 4. A védelem elbírálásáig az építményeket helyi védettnek kell tekinteni. A javaslat ellenére országos védelemben nem részesült épületek automatikusan válnak helyileg védetté. 5. A helyi védettségű épületek felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bővítése: a) Az utcakép szempontjából az épület fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata és kerítése, az alkalmazott anyagok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű. Ezért annak építészeti kialakítását, tagozatait, díszítését, nyílásrendjét meg kell tartani. Védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy a régi épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje, és a régi épület formálásával, szerkezeteivel, anyaghasználatával összhangban legyen. Az épületbővítés csak az épület mögött hosszirányban, vagy ha a telekszélesség és egyéb körülmények lehetővé teszik, udvari keresztszárnnyal lehetséges az utcai homlokzattól mért 5 m-en túl.
Fésűs beépítésű épületnél a keresztszárny szélessége nem haladhatja meg a főépület szélességét, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető. b) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakítás miatti homlokzati változtatásokat az eredeti homlokzat értékeinek tiszteletben tartásával, ahhoz illeszkedő módon, építészetileg igényesen kell megoldani. c) Rontott homlokzat esetén szorgalmazni kell, engedélyköteles munka esetén elő kell írni: - a megfelelő felületképzést és színezést, - a homlokzati tagozatok és az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását, - az épületekhez szervetlenül kapcsolódó utólagos toldalékok elbontását, - az épület jellegéhez, illetve az utcaképhez illeszkedő kerítések, kapuk elhelyezését, visszaállítását. d) A helyi védelemben részesített épületek csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával bonthatók el. Bontás előtt el kell rendelni: - az épület és telekelrendezés felmérési és fotódokumentációját, - az értékes építészeti és szerkezeti elemek és tárgyak megmentését, esetleges újrafelhasználásukat az új épületben. 6. A településszerkezeti jelentőségű területen: − Az építés csak a megyei főépítész eseti véleményének figyelembe vételével engedélyezhető. − A bejelentés alapján végezhető építési munkákat építési engedélyhez; a bejelentés nélkül végezhető munkákat pedig bejelentéshez kötheti az építési hatóság a terület jellege miatt. − Csak a meglévő beépítéshez alkalmazkodó, a történelmileg kialakult beépítést tükröző építkezés engedélyezhető. − Az építési munka engedélyezése során az építési hatóság elrendelheti: - az épület építéstörténeti kutatását - az épületben lévő boltkapuzat megszüntetését, vagy visszaállítását - az épületen található művészi értékű részletek szakértővel való felújítását - az épületnek kiválasztandó és a főépítész által elfogadandó homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését. 7. A közterületek (utcák, terek, átjárók, zöldfelületek) rendezését, átépítését a helyi hagyományok tiszteletben tartásával, az utcakép sérelme nélkül kell végrehajtani. Ez vonatkozik a közterületeken megjelenő és elhelyezkedő mérnöki műtárgyakra, úgynevezett utcabútorokra, és reklámokra is. A már meglévő és a környezetet figyelmen kívül hagyó ilyen építményeket (mint pl. az alumínium, műanyag lemezekből készült autóbuszváró) fokozatosan építészeti igényességgel tervezett épületekre kell cserélni. Táj- és természetvédelem 32.§ 1. A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és az egyedi tájértékeknek a
megóvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken (ökológiai hálózat, Natura 2000 területek, tájképvédelmi övezet, országos és helyi jelentőségű védett természeti területek) történő tevékenységek végzéséhez az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának engedélye szükséges. 2. Az országos és a helyi védettséget élvező – valamint a jelen terv szerint védelemre tervezett értékeket a melléklet tartalmazza. A védelemre javasolt értékek – a védelem alá helyezést követően – védettnek tekintendők. 3. Az ökológiai hálózat és a Natura 2000 területekre az életbe lépő jogszabályok hatályosak. 4. A tájvédelmi körzetben, országos védelem alatt álló természetvédelmi területen bármilyen gazdasági tevékenység, művelési ágváltozás, építmények elhelyezése, bővítése csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulásával történhet. 5. A helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartása, ápolása táj-és kertépítészeti szakvélemény előírásai, illetve szakértő közreműködésével történhet. 6. Orfű település közigazgatási területén a táj- és természetvédelmi védettség alatt álló természeti értékek megóvását minden területfejlesztési és rendezési beavatkozás kapcsán biztosítani kell. 7. Országos védelemre tervezett a Mecsek Tájvédelmi Körzet területe. 8. Külterületen folytatott tevékenység megváltozásakor a 166/1999. (XI.19.) Korm. rendeletet figyelembe kell venni. 9. A természeti oltalomban részesülő értékekre, területekre a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv, az erdőkre az 1996. évi LIV. tv, az előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének 1995. LIII. tv előírásai, valamint más, a táj-és természetvédelem körébe tartozó, hatályba lépő jogszabályok vonatkoznak. 10. A természeti oltalomban részesülő területeken a tevékenységek megváltoztatásához az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása szükséges, valamint a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet szerint környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. 11. Tájképvédelmi övezetben a történelmi tájhasználat fenntartása szükséges. A tájképvédelmi övezetben okleveles tájépítészmérnök által készített terv alapján tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. 12. A tájképvédelmi övezetben, ökológiai hálózatban 20 m-nél magasabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, az építésigazgatási eljárás során a táj- és településképi vizsgálatot is el kell végezni. 13. Természetiközeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása. 14. Az egyedi tájértékek rongálása, zavarása, értékük csökkentése tilos, bárminemű beavatkozás végzéséhez az illetékes táj- és természetvédelmi szakhatóság állásfoglalása szükséges. Az egyedi tájértékek területén végzendő tevékenység engedélyezési dokumentációba táj-és kertépítészmérnök által készített tervet, valamint esztétikai értékvizsgálatot kell csatolni. 15. Helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek listáját a 4. sz. melléklet tartalmazza.
Egyedi tájértékek, régészeti lelőhelyek védelme 33.§ 1. Beépítésre szánt, vagy már beépített területeken az ismert régészeti lelőhelyeken talajbolygatással járó tevékenység (közmű vezetése, árokásás, tereprendezés, stb.) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján végezhető. A Hivatal az engedély megadását előzetes kutatáshoz kötheti. 2. Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására (szántott lelőhelyek esetében kifejezetten kívánatos), azonban ezt is a Hivatal előzetes engedélyéhez kell kötni. 3. A jelenleg hatályos, a kulturális örökségvédelemről szóló 2001. évi LXIV. törvény 11.§-a alapján minden régészeti lelőhely általános védelmet élvez, a jelenlegi ismertek, és ismeretlenek egyaránt. A törvény rendelkezései szigorúbban védik az országos, vagy regionális jelentőségű lelőhelyeket (KÖV 12.§). Jelentőségüktől függően az országos, vagy nemzetközi szinten számon tartott lelőhelyeket a jogszabályok kiemelten, a regionális jelentőségű lelőhelyeket fokozottan védik. 4. A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a 2001. évi LXIV. törvény szerint régészeti érdekű területek. 5. Művelési ágváltás (különösen szőlő, gyümölcsös és erdő telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Orfű község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek. 6. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket az 5. sz. melléklet tartalmazza. V. FEJEZET Környezetvédelmi szabályok 34.§ Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, tájés természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre. Általános követelmények: 1. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.] 2. Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70.§-a szerint.] 3. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kor-
mányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.] 4. A község teljes belterületén az alábbi, “telepengedély”-hez kötött tevékenységekhez kapcsolódó létesítmények nem alakíthatók ki (a hatályos TEÁOR kódszámai csoportosítása szerint): vegyi anyag készítő és előállító [24.1, 24.2], építési betontermékgyártás [26.61], előkevert beton gyártása [26.63], habarcsgyártás [26.64], egyéb beton-, gipsz-, cementtermék gyártása [26.66], kőmegmunkálás [26.70], csiszoló termék gyártása [26.81], vas, acél, vasötvözet-alapanyag gyártása [27.10], öntött cső gyártása [27.21], acélcső gyártás [27.22], hidegen húzott vas, acéltermék gyártása [27.31], alumíniumgyártás [27.42], ólom, cink, ón gyártása [27.43], rézgyártás [27.44], fémszerkezet gyártás (fémszerkezet lakatos) [28.11], fémtartály gyártása [28.21], fémalakítás, porkohászat [28.40], fémfelület kezelés (pl. galvanizáló, ónozó, ólmozó, mártó) [28.51], gépgyártás [29.24, 29.31, 29.32, 29.40, 29.51, 29.52, 29.53, 29.54, 29.55, 29.56], autófényező, karosszérialakatos, autóbontó [50.20.], műanyagfeldolgozás, műanyagdarálás, -darabolás [25.24], építőanyagkereskedés [51.53, 52.46]. 5. A jelenleg a meglévő területen üzemelő és a fenti kizáró listán szereplő tevékenységek esetén üzemelés-technológiai terv készítése, majd az érintett szakhatóságok értékelése alapján dönthető el a feltételekhez kötött telepengedélyek kiadása. 6. Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet.] 7. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.] 8. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.] 9. A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.] 10. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint.] 11. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.] 12. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
Környezetterhelési határértékek: 1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW th és az ennél nagyobb, de 50 MW th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.] 2. Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet; 2005. december 31-ig a meglévő kibocsátásokra vonatkozóan az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet határozza meg.] 3. A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet; 2005. december 31-ig a meglévő kibocsátásokra vonatkozóan a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.] 4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.] 5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.] 6. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.] Speciális eljárási szabályok: 1. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.] 2. A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.] 3. Orfű a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet előírásai szerint történhet.] 4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. [Jelenleg: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint]. 5. Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.] 6. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.] 7. Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a.] 8. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint.]
9. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.] 10. Orfű településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények. 11. A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.] 12. Gondoskodni kell a településen keletkező kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezéséről. Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóságok engedélyével lehetséges. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 66.§-a előírásai, illetve a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet szerint.] Növénytelepítési előírások 35.§ 1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m; b.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m. 2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a.) gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte- (egres-), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1 méternél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) esetében 0,8 m; b.) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény) és – a c.) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m; c.) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m; d.) 3 m-nél magasabbra növő dísz-, vagy védelmi szerepű bokor (élősövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m. 3. Közút területén az építési területük határai és a növények között – az 1. és 2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani: a.) cserjék és 3 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m; b.) 3 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m.
4. A település területén pollentermelő növényeket ültetni nem szabad. 5. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. 6. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell. VI. FEJEZET Egyes sajátos jogintézmények 36.§ Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó előírások valamint településrendezési kötelezések 1. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él: 1.1. Építésjogi követelmények: a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések). b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha: − a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, − közérdeket nem sért, − az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el. 1.2. Elővásárlási jogi követelmények: Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a terv szerinti új közterületek területeire, a terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amenynyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. − Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. − Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22.§-a tartalmaz. 1.3. Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés: A tervezett lakó- és kiszolgáló utak létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok. 1.4. Településrendezési kötelezések: a.)Az építésügyi hatóság a településkép védelme érdekében kötelezheti az ingatlanok tulajdonosait: – a legalább 90%-ban beépített telektömbökben lévő beépítetlen, elhanyagolt építési telkek beépítésére, valamint befejezetlen építkezések befejezésére, – a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére;
–
a rossz műszaki állapotban lévő, a településképet ez által rontó építmények külső helyreállítására és színezésére, – az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanoknak – a telken folytatott tevékenység miatt – szükségessé váló védelme céljából a telek bekerítésére, – kertészeti munkák (tervezés, kivitelezés) elvégzésére, – a közegészségügyi (fertőzés-, allergia- stb.) veszélyforrást jelentő elhanyagolt telkek azonnali rendbetételére; – a telkek közterületről látható részén lévő szemét-, hulladék-, törmelékkupacok 15 napon belüli eltávolítására. b.) Az építésügyi hatóság az építési vagy telekalakítási engedélyek megadásának feltételeként előírhatja az építési munkával érintett ingatlanon már meglévő olyan építmények vagy építményrészek kártalanítás nélküli lebontását, amelyek nem felelnek meg a hatályos építésügyi jogszabályok előírásainak, függetlenül attól, hogy korábban építési engedéllyel vagy építési engedély nélkül épültek-e. c.) Az 1 évnél hosszabb határidővel elrendelt kötelezettségeket be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. d.) Beültetési kötelezettség: Közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok a közút menti területeken, védőerdő sávok a vízfolyások menti területeken) fásítást írhat elő. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell. 1.5. Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják. 1.6. Meglévő, kialakult beépítésű területeken az új közművek létesítésével, az út- és járdaépítésével kapcsolatos költségeket az érintett ingatlantulajdonosok kötelesek viselni. Az önkormányzat az előbbiek szerinti fejlesztések teljes költségének finanszírozására közművesítési és útépítési hozzájárulást állapít meg, melyet a nyomvonallal érintett ingatlanok tulajdonosai kötelesek megfizetni.
VII. FEJEZET Záró rendelkezés 37.§ 1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetéstől számított 30. napon, 2004. ………….hó …….. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
ORFŰ, 2004. ………………………………
____________________ FÜZINÉ KAJDY ZITA polgármester
______________________ DR. HARMAT BÉLA jegyző
1. sz. MELLÉKLET A HÉSZ 10.§-ához A 41/1997. (V.28.) FM számú rendelet értelmében az állattartó létesítményekre vonatkozó előírások: 1. Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás, stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást. 2. Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény. 3. Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók. 4. Nagylétszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább: – harminc ló, vagy – ötven szarvasmarha, vagy – kétszáz juh, kecske, vagy – száz sertés, vagy – kettőezer broiler baromfi, vagy – ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.), vagy – ötven strucc, vagy – ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé. 5. Kislétszámú állattartó telep: amelyben a 4. Pontban meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető el. E telep állhat egyetlen állattartó épületből is. 6. Nagylétszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész-, vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő-, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete. Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani: – az állattartó telep kerítése, kapuja, – fekete-fehér rendszerű öltöző, – állatrakodó, – tejház, tejátadó helyiség, – kényszervágó hely, – baromfikeltető, – takarmánykeverő, – járműfertőtlenítő, – juhfürösztő medence, – kezelőfolyosó, – kút, ivó-, itatóvíz tároló, – takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű), – trágyakezelő telep és kerítése, – hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség), – hullatemető, hullaemésztő verem, állathulla égető és kerítése. Az állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat.
Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni: – szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei, – trágyakezelés létesítményei, – szilárd, vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti, vagy föld feletti létesítmények, – hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító létesítmények. Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok (OTH 3003/98.) Állattartás Állattartó épület család önellátására
Kislétszámú állattartó telep
Nagylétszámú állattartó telep
Állatszám megnev/db Ki Ki Ki H H H H N N Ki Ki Ki H H H H N N Ki Ki Ki H H H H N N
Jelmagyarázat:
Ba Ny Br Se Ju Ke St L Sz Ba Ny Br Se Ju Ke St L Sz Ba Ny Br Se Ju Ke St L Sz
saját lakás 1-2000 5m
Legkisebb távolság ásott saját egyéb fürdőkút vízellátás medence 15m 10m 5m
Védőtávolság közoldalkert* hátsókert* terület 15m 10m 6m
1-5
10m
15m
10m
10m
15m
12m
6m
1-2
0-5m
15m
10m
5m
15m
12m
6m
<500 <50 <2000 <100 <200 <200 <50 <30 <50 >500 >50 >2000 >100 >200 >200 >50 >30 >50
15m
25m
20m
20m
50m
30m
30m
25m
25m
20m
25m
50m
50m
50m
15m
25m
20m
20m
50m
30m
30m
-
-
50m
-
1000m**
-
-
50m
-
1000m**
-
-
50m
-
1000m**
Ki = H = N = Ba = Ny = Br =
kis haszonállat haszonállat nagy haszonállat baromfi nyúl broiler
Se = J = Ke =
sertés juh kecske
St = L = Sz =
strucc ló szarvas-
marha *Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni **Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető. Család önellátására szolgáló állattartó épületeknél: Ny és Br esetén 1000-1200 db Se, Ju, Ke és St esetén 1-5 db L és Sz esetén 1-2 db
2. sz. MELLÉKLET A HÉSZ 30.§-ához Műemléki védelem alatt áll: Törzsszám: Név: Megye: Település: Cim: Hrsz: Jegyzék:
8477 Lakóház Baranya megye Orfű Széchenyi tér 3. 567 Lakóház, népi. Iroda.
Országos műemléki védettségre javasolt: -
Templom és lakás és kemencemúzeum (720/1-2 hrsz.) Orfű-Mecsekrákos, Széchenyi tér 11. Templom és lakás (1634 hrsz.) Orfű-Mecsekszakál, Szabadság u. 29. Templom, volt iskola és lakás (1333 hrsz.) Orfű-Tekeres, Petőfi u. 11. Templom és turistaház (78 hrsz.) „Kis Orfű”, Kossuth u. 11. Nyaralóház (779/1 hrsz.) Orfű-Mecsekrákos, Széchenyi tér 8. Istálló (1334 hrsz.) Orfű-Tekeres, Petőfi u. 12.
3. sz. MELLÉKLET A HÉSZ 31.§-ához Helyi védettséget élveznek: Orfű-Mecsekrákos: - Széchenyi tér 9. (770 hrsz.) - volt lakóépület - Széchenyi tér 15. (715 hrsz.) - lakóépület - Széchenyi tér 16. (714 hrsz.) - lakóépület - Béke u. 5. (659 hrsz.) - lakóépület - Béke u. 7. (666 hrsz.) - lakóépület - Béke u. 9. (668 hrsz.) - istálló - Béke u. 22. (685 hrsz.) - lakó- és melléképület - Béke u. 24. (684/1 hrsz.) - lakóépület - Széchenyi tér 12. (719 hrsz.) - bejárati tornác Orfű-Mecsekszakál: - Jókai u. 2. (1658/9 hrsz.) - lakó- és melléképület - Jókai u. 3. (1650 hrsz.) - lakó- és melléképület - Szabadság u. 22. (1635 hrsz.) - melléképület - Szabadság u. 20. (1632 hrsz.) - lakó- és melléképület - Szabadság u. (1618 hrsz.) - lakó- és melléképület - Szabadság u. 6. (1616 hrsz.) - lakó- és melléképület - Szabadság u. 18. (1630/1 hrsz.) - kútház „Kis Orfű”: - Kossuth u. 1. (72 hrsz.) - istálló - Kossuth u. 7. (75 hrsz.) - lakó- és melléképület - Kossuth u. 9. (76 hrsz.) - lakóépület - Kossuth u. 15. (83 hrsz.) - lakó- és melléképület - Kossuth u. 19. (94 hrsz.) - lakóépület - Kossuth u. 21. (95 hrsz.) - lakó- és melléképület - Kossuth u. 26. (56 hrsz.) - lakóépület - Kossuth u. 28. (57 hrsz.) - lakó- és melléképület - Dózsa Gy. u. 6. (49 hrsz.) - melléképület Orfű-Tekeres: - Petőfi u. 1. (1323 hrsz.) - istálló - Petőfi u. 3. (1325 hrsz.) - lakó- és melléképület - Petőfi u. 4. (1326 hrsz.) - lakóépület - Petőfi u. 5. (1327 hrsz.) - melléképület - Petőfi u. 7. (1329 hrsz.) - lakó- és melléképület - Petőfi u. 8. (1330 hrsz.) - lakóépület - Petőfi u. 9. (1331 hrsz.) - lakó- és melléképület - Petőfi u. 10. (1332 hrsz.) - lakó- és melléképület - Petőfi u. 13. (1335 hrsz.) - istálló - Petőfi u. 15. (1340 hrsz.) - lakóépület - Petőfi u. 19. (1344 hrsz.) - vegyesbolt - Petőfi u. 20. (1345 hrsz.) - melléképület
- Petőfi u. 23. (1348 hrsz.) - lakó- és melléképület - Petőfi u. 24. (1349 hrsz.) - lakó- és melléképület - Vízfőforrás (038/1) - Szakadás Faluképi és faluszerkezeti jelentőségű területként helyi védelem alatt áll OrfűTekeres községrész tervlapon feltüntetett területe.
4. sz. MELLÉKLET A HÉSZ 32.§-ához Helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek: a./ Herman Ottó tó ( törzsszám: 1/10/TT/71 ) A mesterségesen felduzzasztott tó körüli terület természetes állapotú fenntartása a védelem célja, az alapító határozat értelmében.A halfajokban gazdag ill. gazdaggá tehető élőhely. A tó zavartalanságának biztosítása miatt a vizisportokat itt nem lehet űzni. b./ Orfű, Sárkány kút ( törzsszám: 1/8/TT/52 ) Az időszakosan működő forrás és környezetében lévő Balázs erdő áll védelem alatt. Az erdőterület a Pécsi tó déli irányú vizuális lezárását jelenti. Az időszakos forrás ma már valószínűleg a felszíni, és a forrás-körüli beavatkozások miatt nem működik. A vízgyűjtő területen a felszíni fedettség ( gyep, erdőterület ) visszaállításával remény lehet az újbóli működésre. c./ Vízfő- és Sárkány szakadék ( törzsszám: 1/18/TT/72 ) A Vízfő forrás a tavak legfontosabb vízadó pontja. A karsztos területen elnyelt víz itt bukkan a felszínre. A Sárkány szakadék földtani formációja jelent értéket. A védett terület részét képezi a temető körüli rét, valamint az ifjúsági tábor területén lévő üde rét. Erre a területre épült a tábor részét képező épület, amely intenzív használatával a környezete elvesztette eredeti értékét. A védett terület határvonalát felül kell vizsgálni, melyet botanikai felmérésnek és értékelésnek kell megelőznie. A tervezett beépítésnek a meglévő botanikai érték és élőhely fennmaradásának biztosítása szükséges. Az összekötő jelleg fenntartására csak alacsony beépítési százalék engedhető meg magas zöldfelületi arány biztosítása mellett. d./ Kovácsszénája: Nagyerdőköz és Bakói rétek ( 5/1995. sz. rendelet.) A Kovácsszénája település nem része a tervezési feladatnak, de a védett területehatáros az orfűi területtel, ezért azt figyelembe kell venni. Különösen a hegygerincen megjelenő beépítés sziluettje kedvezőtlen a nyugati irányból tekintve. A kedvezőtlen megjelenés csökkentésének intézkedési javaslata a rendezési terv 13.§ (5) bekezdés b./ pontja szabályozási előírásaiban szerepel. e./ Mecseki Tájvédelmi Körzet Az Orfűtől délre lévő erdőterületek a dolina-mezőket takarják. A karsztosodott terület fokozott védelme miatt előkészítés alatt áll a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet. Határvonala az üdülőterület déli területét érinti. Létrehozásával a "Sárkány kút" és a "Vízfő forrás és Sárkány szakadék" országos védelmet kap.
5. sz. MELLÉKLET A HÉSZ 33.§-ához Egyedi tájértékek, régészeti lelőhelyek: Nyilvántartott régészeti lelőhely: I. Orfű - Vízfő-barlang Barlang – őskőkor, őskor Hrsz.: 8467, 038/1 II. Orfű – Vízfő-forrás Rom, kolostor (?) maradványa - Középkor Hrsz.: 038/5, 639/5 III. Orfű, Barlangkutató-ház Telep (?) - ismeretlen korú régészeti lelőhely Hrsz.: 038/5, 28/5 IV. Orfű, Bánosi út Telep - későbronzkor Hrsz.: 694, 698/1-5 V. Orfű-Bános, Szentegyház-dűlő Templom és település – középkor Hrsz.: 0301 VI. Orfű-Bános Őskori telep – paticsdarabok és kerámiatöredékek Hrsz.: 1851 Régészeti érdekű terület: 1. Lipóc – (Pesti I. 62./181. Pécs, 1982. 349. 2. Egres-tó – (Pesti I. 62./182. Pécs, 1982. 349.) 3. Orfű - (Pesti I. 62./21. Pécs, 1982. 343, 344.) 4. Rákos/Mecsekrákos - (Pesti I. 62./22. Pécs, 1982. 343, 344.) 5. Bános 6. Mecsekszakál
