No title

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5 Tel/fax: 56/343-279

Sz.: 18/2015.

BESENYSZÖG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

2016. Augusztus hó

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat

Aláírólap Besenyszög Város településrendezési tervének Megalapozó Vizsgálati munkarészéhez

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 2



oldal 3

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat TARTALOMJEGYZÉK Besenyszög Város Településrendezési tervének megalapozó vizsgálatához 1. rész: Helyzetfeltáró munkarész Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.2. A településfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 1.3. Területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. Hatályban lévő településrendezési eszközök 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.7.2. Térbeli - társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések egyházak, stb.) 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, stb.) 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelései 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet - kínálat) 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás 1.10.6. Intézményfenntartás 1.10.7. Energiagazdálkodás 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások 1.1.


oldal 4

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek 1.12.3.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett területek, értékek, emlékek 1.12.3.3. Ökológiai hálózat 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1. Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek 1.13.1.2. Zöldfelületi ellátottság értékelése 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata 1.14.1.2. Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek 1.14.1.4. Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek 1.14.1.6. Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat 1.14.2.2. A tulajdonjogi vizsgálat 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése 1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. Funkció, kapacitás 1.14.5.2. Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) 1.14.5.3. Magasság, szintszám, tetőidom 1.14.5.4. Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok 1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag 1.14.6.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület 1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők 1.14.6.4. Világörökségi és világörökség várományos terület 1.14.6.5. Műemlék, műemlékegyüttes 1.14.6.6. Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és a temetkezési emlékhely 1.14.6.7. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület,műemléki környezet Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 5

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.14.6.8. Nemzeti emlékhely 1.14.6.9. Helyi védelem 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái 1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok 1.15.2. Közúti közlekedés 1.15.3.Közösségi közlekedés 1.15.3.1. Közúti 1.15.3.2. Kötöttpályás 1.15.4. Kerékpáros és gyalogosközlekedés 1.15.5. Parkolás 1.16. Közművesítés 1.16.1.Víziközművek 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíztermálvíz hasznosítás) 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés 1.16.2.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés 1.16.2. Energia 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás ás más ellátórendszerek) 1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése 1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.17.1. Talaj 1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés 1.17.5. Sugárzás védelem 1.17.6. Hulladékkezelés 1.17.7. Vizuális környezetterhelés 1.17.8. Árvízvédelem 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást; beépítést befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. Építésföldtani korlátok 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei 1.18.1.2. Csúszás, süllyedésveszélyes területek 1.18.1.3. Földrengés veszélyeztetett területei 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek 1.18.2.2. Belvízveszélyes területek 1.18.2.3. Mély fekvésű területek 1.18.2.4. Árvíz és belvízvédelem 1.18.3. Egyéb 1.18.3.1. Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl lejtés, falszakadás) 1.18.3.2. Mélységi, magassági korlátozások 1.18.3.3. Tevékenységből adódó korlátozások Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 6

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely 1.20. Városi klíma 2. rész Helyzetelemző munkarész 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetés, folyamataik elemzése 3. rész Helyzetértékelő munkarész 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése , szintézis 3.1.1. A folyamatok értékelése 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése 3.1.3. A településfejlesztés- és rendezés kapcsolata 3.2. Problématérkép/értéktérkép 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása 3.3.2. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése


oldal 7


I. rész: Helyzetfeltáró munkarész I.1. Bevezetés, előzmények Besenyszög Város Polgármesteri Hivatala 2016. évben bízta meg a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft-t, hogy a település igazgatási területére vonatkozóan új, a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet szerinti településrendezési tervet készítsen. Az új településrendezési terv készítését indokolta a jelenleg hatályos településrendezési terv jóváhagyása óta eltelt időszak társadalmi, gazdasági változása, valamint Besenyszög várossá nyilvánítása. A jogszabályi környezet változása, a magasabbrendű tervek módosulása, a település új fejlesztési elképzelései is mind az új terv készítését indokolták.

1.1.

Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Besenyszög város Jász-Nagykun-Szolnok megye É-i határán, Szolnoktól 15 km -re fekszik. A település közúti kapcsolat tekintetében Szolnok felől a 3225. jelű országos mellékútról megközelíthető, mely az országos főúthálózattal teremt kapcsolatot. A város közvetlen vasúti kapcsolattal nem rendelkezik, helyközi rendszeres járatú autóbusz közlekedéssel a szolnoki vasúti csomópont elérhető. A település közigazgatási területének szomszédai: - északon: - keleten: - délkeleten: - délen: - nyugaton:

Jászladány, Tiszasüly Kőtelek, Csataszög, Hunyadfalva Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Szajol Szolnok Zagyvarékas, Szászberek


oldal 8


Besenyszögnek Szolnokkal szorosabb az együttműködése, a település a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása (5000 Szolnok, Kossuth tér 9.) tagja. Besenyszögön az alapfokú ellátás megoldott, a közép és felsőfokú ellátás Szolnok város intézményei segítségével biztosított.

Elhelyezkedése térkép


oldal 9


Forrás: Google Maps A falu a Duna-Tisza közti hátság, ezen belül is a Szolnoki kistáj részét képezi. Az évszázados mezőgazdasági művelés következtében őshonos növényzet alig maradt fenn, jellegzetes fája a nyár és az akác. A területre jellemző az erősen kötött talaj, mélyebben homoklisztes és szikes talaj, melyek rossz víznyelési tulajdonságúak, kémhatásuk közömbös vagy gyengén savanyú. A termőréteg vastagsága 30-60 cm, mező- és erdőgazdálkodásra alkalmas. Szerves anyag készletük alacsony (250-300 t/ha). - Domborzat, hidrogeológia A terület geográfiailag a Szolnoki ártér kistáj részét képezi. Kialakulásában a pannonig különféle képződmények játszottak szerepet, ám ezek folyamatos süllyedésük miatt a jelenlegi táji folyamatokban nem ható tényezők. A pliocén és pleisztocén időszakban akkumulációs térszín, az Északi-középhegységből érkező vízfolyások iszapos, agyagos, homoklisztes üledékekkel töltötték fel. Csak a pleisztocén rétegek vastagsága eléri a 400 m-es vastagságot. A folyók futásirányának nagyjából 4-5000 évvel ezelőtti megváltozásával a felhalmozó munkát már döntően csak a Tisza és a Zagyva végezte, finom szemcsés iszap és agyag lett a legfontosabb felhalmozódó anyag. A Tisza középszakasz jellege miatt erősen meanderezett a XIX. századi folyószabályozási munkálatok megkezdéséig, s a felszínközeli üledékeket többszörösen átkavarta. A gátak megépítésével, a futásirány rögzítésével és a hulladékok elhelyezésével az ember jelentős tájformálóvá lépett elő. A jelenlegi felszín a Balti-tenger felett 85 – 87 m-rel fekszik, enyhén hullámos térszínen. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 10

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - Klíma Az éghajlati viszonyok alföldi jellegűek, a mérsékelten meleg – száraz területekhez sorolható, ahol az évi középhőmérséklet 10,2 °C, az évi átlagos csapadékmennyiség 500 mm körül alakul. A hóbőség Magyarországi viszonylatban gyakorinak tekinthető, a hó átlagosan 40-60 napon át marad meg. Az uralkodó szélirány ÉK-ÉNY-NY. A napsütéses órák száma évi 2.100-2.200 között alakul. A téli (januári) átlaghőmérséklet 6 C°, míg a nyári (júliusi) 21 C° - Felszíni vizek minősége Besenyszög települést gyönyörű környezetben több csatorna szeli át és a település környezetében több vízfolyás is található, ilyenek a Milléri és az Árpás éri csatornák. A település a nevét is egy vízfolyásról a Bessen nevű patakról kapta. A Millér főcsatorna bő vizű lassú mozgású vízfolyás NY-ról K-felé többször átszeli a települést. A vize közepes minőségű, kis vízmélysége miatt erősen hínáros. - Felszín alatti vízkészlet minősége A felszín alatti vízkészlet jó minőségű, a talaj rétegződésének szerencsés helyzete miatt a felszín közelében melegvizű forrás található melynek értéke a község számára fontos jelentőséggel bírhat.

1.2.

A településfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata

Besenyszög város jelenleg hatályos településfejlesztési dokumentuma 2006-ban készült a településrendezési terv részeként a 163/2006 (XI.16.) számú határozattal fogadták el, majd a 186/2006 (XII.11.) számú határozattal módosították. A településfejlesztési koncepció az alábbi településfejlesztési célokat, elhatározásokat tartalmazza: Jövőkép A településfejlesztési koncepció célja a települést érintő konkrét fejlesztési célok megfogalmazása, mely révén a település történelmi, földrajzi, kulturális, gazdasági adottságai hasznosítva lennének. A településfejlesztésnél figyelembe kell venni, és szem előtt kell tartani a fenntartható fejlődést, a meglévő adottságokra és lehetőségekre alapozó reális fejlesztéseket, a települési közösség érdekeit, a hosszú távú elképzeléseket, a települési természeti és épített értékek megtartását, megőrzését és hagyományőrző hasznosítását, továbbá a társadalmi, gazdasági ökológiai hatásokat. A jövőkép a település táji, természeti, társadalmi, gazdasági, történelmi adottságainak megfelelő minőségi fejlődést feltételez. Ennek megvalósulását elősegítendő figyelembe veszi a lehetséges erőforrások kihasználását, a jelenlegi kedvező elemek és körülmények megtartására.


oldal 11

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A jövőkép elemei: - A település tekintetében: A települési struktúra megmarad, ugyanakkor a települési környezet megújul, minőségi fejlődés bontakozik ki.  A település központi területén településközpont rehabilitáció keretein belül, a meglévő épített környezeti értékek megőrzésre kerülnek, fenntartásukról, felújításukról gondoskodva. A központ üres területein községi szintű új intézmények épülnek. Az egységes központi dísztér közelében jelenlegi üres lakótelken reprezentatív községháza építése, mely intézményi funkciójú szervezeteknek (rendőrörs, gyermekjóléti szolgálat, stb) is helyet adhat.  A település egységes zöldfelületi rendszerének megvalósítása kertészeti tervek alapján.  Egységes térszerkezet létrehozása a központi részen.  Lakóterület fejlesztés tekintetében a még fellelhető üres telkek lakóterület céljára történő hasznosítása, a meglévő települési környezethez igazodva.  A növekvő betelepülési igényekre alapozva a belterülethez csatlakozva újabb lakóutcák és telkek kialakítása a belterület növelésével.  Új piactér kialakítása, fedett, környezetbeillő piaccsarnok építésével, a környező zöldfelület fenntartásával.  A település oktatási-nevelési intézményeinek (óvoda, iskola) a meglévő és jövőbeni igényekhez igazodó bővítése és felújítása.  Integrált egészségügyi központ létrehozása ( gyermekorvos, háziorvos, fogorvos stb)  Az idősek otthona újabb bővítésével a jelenlegi és rövidtávon várható igények biztosíthatók.  Kiépülhetnek azok a létesítmények, turisztikai terek – sportpálya, parkolók, járdák, kerékpárutak - melyek javítanák a település vonzerejét. A településközpontban a közterület rendezéssel és zöldfelületi rendszerrel központformáló változások következnek be. A településképbe illesztik mindazokat a meglévő épített alkotásokat, melyek meghatározói a központnak. A homlokzat-felújításokkal, épületátalakításokkal, új községházával egységes, rendezett dísztér alakul ki. A közterületeken a parkolás szabályozásával, parkoló területek kijelölésével minőségi változás jön létre. A meglévő településképhez igazítva megvalósulnak mindazon elemek – utak, parkolás, járdák, díszburkolatok, parkok, rendezett zöldterület – melyek elengedhetetlenek a minőségi változáshoz. - Turizmus tekintetében: A község fejlődésének egyik meghatározó pontja lehet a turizmus kínálata, melynek megvalósítására az adottságok megvannak.  A külterületen lévő termálkútra alapozva a gyógy és termálturizmus valamint kapcsolódó szolgáltatások megvalósítása.  Rekreációs, pihenő, szabadidős és sportolási célú területek kialakítása.  Fedett gyógyfürdő kialakítása, mely tanmedencével az iskolai úszásoktatást is szolgálhatja. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 12

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat  A belterületen lévő nagyobb összefüggő területen a termálvízre alapozva gyógy és pihenőcentrum létrehozása.  A Millér- csatorna és a külterületi horgásztó partján a horgászturizmus fejlesztése.  Idegenforgalmi célú fejlesztési területek kialakítása a belterülethez közeli területeken  Természetjáró, ökoturizmus és kerékpáros turizmus kínálatának megteremtése a környező településekkel összefogva.  Idegenforgalmi célú területeken különböző kategóriájú (szálloda, apartman, kemping) szálláshelyek kialakítása. A település eddigi hagyományos turisztikai elemei mellett a turizmus fejlesztése a külterületen lévő 1000 m-nél mélyebb fúrású termálkútra alapozva, és ezt az egyedülálló adottságot kihasználva lehetséges. Települési marketing tevékenységgel, Besenyszög testvértelepülési kapcsolatainak felhasználásával ismertetni és népszerűsíteni lehet ezt a turisztikai lehetőséget. A befektetők megnyerésével a nyugodt természetközeli környezetre, a természeti értékekre, valamint a termálvízre alapozva gyógyfürdőt, gyógycentrumot, apartmanházas szálláslehetőséget lehet létrehozni. A kialakuló turisztikai kínálatot gazdagíthatnák a kiegészítő szolgáltatások (lovaglás, szépészeti centrum, gyógykezelések stb) A már kialakult és kedvelt horgászturizmus népszerűsítése, horgászhelyek, kulturált pihenőhelyek kialakítása gazdagíthatná a turisztikai kínálatot. A települési turizmust célszerű összekapcsolni a térségi turizmussal. Elsősorban Szolnok, valamint a Tisza közelségére számítva a települési programokat a térségi programokkal lehet összekapcsolni. - Intézmények tekintetében: A település és vonzáskörzete jövőjének szempontjából fontos kérdés a megfelelő intézményhálózat megléte.  A település központi részén lévő beépítetlen telken új községháza létrehozása, mely egyéb igazgatási intézményeknek is helyet adhat.  Az általános iskola igényeknek megfelelő 6 tanteremmel történő bővítése, az oktatás tárgyi feltételeinek javítása.  Az óvoda épületének bővítése, új csoportszobák és tornaterem kialakítása.  Az idősek otthonának bővítése az egykori varroda területének felhasználásával.  Integrált egészségügyi központ kialakítása  Sportpálya kiszolgáló létesítményének megvalósítása, a pálya fenntartása.  Fedett települési szintű sportcsarnok létesítése, mely az iskolai és a tömegsportnak is helyet adhat.  Művelődési ház felújítása  A Millérhez közeli területen fedett, környezetbe illő piaccsarnok létesítése, a meglévő zöldterület fenntartásával. A településfejlesztése szempontjából mint központképző elem mind elhelyezésénél, mind funkciójánál fogva nagy jelentősége van reprezentatív, a jövőbeni igényeket hosszútávon kielégítő községházának. A napköziotthonos óvoda a betelepülésből és a várható lakosszám emelkedésből származó növekvő igényeknek nem tud megfelelni. Az óvoda bővítése telken belül megoldható.


oldal 13

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A jelenlegi iskolaépület az igényeket nem tudja kielégíteni, így annak bővítése és felújítása fontos feladat. A település életében mindig nagy jelentősége volt a sportéletnek, melynek feltételeit települési szinten optimálisan biztosítani szükséges. Besenyszögön található intézmények fenntartása, felújítása, szolgáltatásainak bővítése, akadálymentesítése a környezetminőség javítását célzó tevékenység. - Ipar, szolgáltatás tekintetében: A foglalkoztatás növelése és munkanélküliség csökkentése érdekében szükséges az ipari fejlesztések támogatása, az üzemek létrehozásának ösztönzése.  Meglévő ipari terület fejlesztési lehetőségeinek megteremtése, valamint mozgásteret biztosítani a tevékenységek bővítésére, a volumenek növelésére  Újabb iparterület létrehozásának ösztönzése elsősorban a mezőgazdaságilag nem hasznosítható területeken  A kézműipari hagyományainak felélesztése, fejlesztésének elősegítése.  Mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztése.  Szolgáltatások körének bővítése, integrált szolgáltatások létrehozása.  Letelepedő vállalkozások ösztönzése A településen meglévő ipari üzem mellett elsősorban az infrastrukturális fejlesztésekre alapozva (jó minőségű utak, közművesítési lehetőség, az építendő M 8 autópálya közelsége) újabb tevékenységek letelepedése számára lehetőséget biztosítani , elsősorban a foglalkoztatás növelése érdekében. Az infrastrukturális fejlődés, valamint a technikai (elsősorban számítástechnikai) fejlődés következtében reális esély van a távmunka kialakulásához. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elsősorban a nyitottság megtalálásában, az elszigetelődés feloldásában van jelentősége, továbbá a térségi kapcsolatok erősödését eredményezheti. Az elérhetőség javulása, és a gazdasági fejlődés a települési és a turisztikai kínálathoz kapcsolódó szolgáltatások minőségi fejlődését eredményezheti. - Mezőgazdaság-tájgazdálkodás tekintetében: A településen a kárpótlás és földrészarány-tulajdon kiosztás után a birtokviszonyok rendezettek. Besenyszög jelentős nagyságú külterületi termőföldjei hagyományosan szántóterületként hasznosítottak.    

A mezőgazdasági művelés megtartása, és fejlesztése. Hagyományos tájszerkezet megőrzése Mezőgazdasági géppark fejlesztésének ösztönzése A meglévő állattartó telepek további működésének és korszerűsítésének ösztönzése mellett, támogatni a felhagyott állattartó telepek felújítás utáni újra üzemelését.  A védett természeti területek határában a természetvédelmi érdeket szem előtt tart területhasználatok, gazdálkodási formák előnyben részesítése  A természeti állapot stabilizálása illetve javítása A település hagyományosan mezőgazdasági falu, jelentős állattartó (elsősorban baromfi) telepekkel, melyek korszerű, Európai Uniós előírásoknak megfelelő működtetése kedvezően Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 14

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat hatna a térség agrár fejlesztésére. A faluban hagyományosan a foglalkoztatottak nagy része a mezőgazdaságban dolgozott. Besenyszög életében, a családok megélhetésében fontos szerepe van a mezőgazdaságnak. Ösztönözni kell a hagyományos növényi kultúrák termesztését, valamint a biogazdálkodás megteremtését. - Természetvédelem és környezetvédelem tekintetében: A település fejlődése számára kiemelkedő fontosságú, hogy a viszonylag érintetlen, természetközeli területeket sikerüljön fenntartani.  A külterületen lévő egykori szeméttelep rekultivációja után erdőtelepítéssel a környezet védelmét lehet biztosítani.  A természeti területeken a természetközeli állapotok megőrzése elsődleges fontosságú.  A csatornák megfelelő kotrásával, mederrendezésével a természeti környezet fenntartható.  A szelektív hulladékgyűjtés ösztönzése a már meglévő, kialakított hulladékgyűjtő szigetek segítségével.  Vízműtelep rekonstrukció az Észak-Alföldi Vízminőségvédelmi Program keretében. A környezettudatos fejlesztések eredményeként a táji környezetre alapozott turizmus és idegenforgalom megerősödik. Javulnak a természeti állapotok, felértékelődik a természeti környezet. Meglévő adottságokra alapozó fejlesztési koncepció Település Az épített környezet a környezet tudatos, építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt mesterséges része, mely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételének megteremtését szolgálja. Koncepcionális értelemben a szabályozásnak a településszerkezet hagyományos jellegének a fenntartására kell törekednie, beavatkozás csak a feltétlenül szükséges helyeken történhet. A fejlesztési területek kapcsolódása során törekedni kell a meglévő településszerkezet jellegéhez történő illeszkedésre. A településszerkezet szintjén szükséges megjelölni azokat a területeket, épületeket, építményeket amelyek az értékvédelemben érintettek, akár országos, akár települési szinten. A településen biztosítani kell a meglévő értékek fennmaradását, valamint az esetlegesen megbomlott egyensúly visszaállíthatóságát kell elősegíteni. A bevándorlás növekedése, valamint a lakosszám emelkedése érdekében az újonnan betelepülőknek lakóterületek kialakításának lehetőségét kell biztosítani a meglévő utcahálózathoz kapcsolódva. Településközpont megújítása A településfejlesztési koncepció kiemelt kérdésként kezeli az egységes településközpont kialakítását. A község jövőképének elengedhetetlen része a község központjának rendezése, fejlesztése. A koncepció törekszik a település arculati hiányosságainak korrekciójára, a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 15

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat lakossági identitástudat kialakítására.

létrehozását

segítő

központhálózat,

és

intézményrendszer

A településközpont jövőbeni arculatának meghatározói:  A település kialakult szerkezetének megőrzése: A kialakult településszerkezethez kapcsolódóan kell kialakítani az újabb fejlesztési területeket. A meglévő utcahálózat megőrzése, a telekszerkezet és struktúra fenntartása, valamint az újonnan beépítésre kerülő telkek esetén a beépített környezet figyelembe vétele.  Új funkciók megjelenése: A jövőbeni településközpont kialakításánál a legnagyobb mértékű változás a községháza új területen történő felépítése. A megvalósítandó községháza a helyi igazgatási funkcióknak integráltan adna helyet. A helyi igazgatási funkciókon túl a központban a jövőképnek megfelelően a turizmus fejlesztésével párhuzamosan a különféle gazdasági-szolgáltató kisipari háttértevékenységek, a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (információs iroda, vendéglátás, pénzügyi szolgáltatás stb) kialakulása várható. Fenti turisztikai létesítmények elsősorban a központi részen, illetve a turisztikai fogadóközpontokban kerülnek elhelyezésre.  Településkép: Az új egységes zöldfelületi rendszerrel kialakítandó településközpontban kiemelt jelentősége van az újonnan épített létesítmények mellett a meglévő intézmények és épületek, építmények homlokzati megjelenésének. Településközpont rehabilitáció keretein belül az egységes utcakép és településkép érdekében a homlokzati és épületfelújításokkal rendezett, esztétikus a meglévő építészeti értékekhez igazodó településképet kell létrehozni. Mindenekelőtt figyelembe kell venni a meglévő épített környezeti értékek védelmét, így különösen a műemlék római katolikus templom védelmét.  Közterületek: A település központi területein a létrehozandó egységes, kertészeti tervek alapján megvalósuló zöldfelületek mellet kiemelkedő jelentőségűek a köztéri műalkotások melyek környezetét rendezni szükséges. A központi rész terein a zöldterület mellett díszburkolat megvalósítása is szükséges.  Parkolás megoldása: A parkolás problémájának kérdése a település és a központ fejlődésével fokozatosan fog előtérbe helyeződni, különösen a központ vonatkozásában, de az intézmények közelében is. A központ rendezése során ki kell jelölni a gépkocsi parkolók helyét. Fontos feladat a településközpont autóforgalmának csillapítása, a mezőgazdasági gépjárművek központi területen történő közlekedésének megszüntetése.  Gyalogos zóna kijelölése: A településközpont általános fejlesztésének egyik célja lehet a betelepülő funkciók biztonságos, akadálymentes gyalogos megközelítésének lehetősége. További cél egyben, hogy ezen kapcsolatokhoz méltó környezet kerüljön kialakításra. A


oldal 16

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat településközpont fejlesztése során gyalogos átkelőhelyet kell kijelölni az intézmények biztonságos megközelítése érdekében.  Zöldterületek megújítása: A meglévő zöldfelületi elemek egybekapcsolásával reprezentatív, egységes zöldfelületet kell létrehozni a településkép javítása érdekében. A már meglévő zöldterületeket fel kell újítani, folyamatos fenntartásukról gondoskodni kell. A meglévő zöldterületek hiányzó egyedeit pótolni kell, valamint tervek szerint az új, vagy megújuló intézmények környezetét alakítani szükséges.  Turizmus településszerkezeti feltételrendszerének megalapozása: Ez a terület az új funkciók megjelenésénél már ismertetve lett. Amennyiben a turizmus fejlődése bekövetkezik Besenyszög fejlesztésével, akkor a turizmus fogadásában rejlő lehetőségek feltételrendszerét, a településszerkezethez kapcsolódó gazdasági eszközöket is meg kell teremteni. Elérendő fejlesztési célok, feladatok:         

településközpont rehabilitáció keretein belül új, reprezentatív főtér kialakítása településközpont arculatának megteremtése új községháza létesítése zöldfelületbe ágyazott intézményrendszer létrehozása egységes településkép létrehozása parkolás megoldása gyalogos közlekedési terület kialakítása összefüggő zöldfelületi rendszer kialakítása a meglévő településszerkezethez kapcsolódva új lakóterület kialakítása

Turizmus A település életében ezidáig a turizmus nem volt számottevő. A turizmus fejlesztésének, feltételrendszerének megteremtéséhez a környezeti adottságok megléte rendkívül fontos. Besenyszögön a település turisztikai fejlesztésének alapját a termálkút, és annak tudatos, jó kihasználása mellett, a táji-természeti környezet adhatja. A termálvízre alapozva strandot, gyógyászati részlegeket, üdülőterületeket és mindezek kiszolgáló, járulékos létesítményeit lehet létrehozni. A táji környezetet a Tisza folyó Besenyszög közigazgatási területére eső szakaszán túl, a belterületen keresztül kanyargó Millér csatorna, valamint a külterületet behálózó csatornarendszer mellett létrejövő növény és állatvilág adja. További lehetőség a település számára a megye termálturizmusához kapcsolódni, valamint a különféle térségi társulásokhoz való kapcsolódás. A fejlesztési koncepciók nem mindig állnak meg egy település határánál, azok mind időbeliségben, mind térbeliségben átlépik a határokat. Az egymásra épülő programok, az egymást kiegészítő tevékenységek tovább itt tudják tartani az ide látogatót. A turizmusban rejlő kiaknázatlan lehetőségek társadalmi-gazdasági felemelkedéshez vezetnek. A településen célszerű a sokrétű és változatos turisztikai kínálat miatt turisztikai koncepció kidolgozása, mely kapcsolódna a térségi turisztikai programhoz. A turisztikai termékek szervesen kapcsolódhatnának a térség idegenforgalmához. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 17

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A jó adottságok és feltételek hasznosítása tudatos tervező és szervező munkát igényel. Cél a termál és gyógyturizmus, a horgászturizmus, valamint a természetmegőrző idegenforgalom fejlesztése. Elérendő fejlesztési célok, feladatok:                

Termálvízre alapozott gyógyfürdő létrehozása gyógycentrum kialakítása idegenforgalomhoz kapcsolódó területek kialakítása szálláshelyek, vendégházak kialakítása horgász-turizmus fejlesztése, kiegészítő létesítmények létrehozása kapcsolódó őko- és kerékpáros turizmusfejlesztése, valamint az ökoturizmushoz kapcsolódó fogadóbázisok (ökopont) létesítése meg kell teremteni az infrastrukturális feltételeit a kapcsolódó szolgáltatásoknak, tevékenységeknek kulturális rendezvénysorozat szervezése a hagyományos falunapok rendezvényeinek színesítése települési arculattervezés, reklámozás, marketing tevékenység frissített webes információs portál a településről szabadidőközpont kialakítása közparkok, pihenőparkok létrehozása, fenntartása külterületen lovarda létesítése településközpont turisztikai célú fejlesztése helytörténeti gyűjtemény fejlesztése

Intézmények A település intézményhálózata a központi részen található. A tervezett településközpont rehabilitáció során elsődlegesen a meglévő intézményhálózatot kell fejleszteni, felújítani. A községháza a jelenkor követelményeinek több szempontból sem megfelelő. A központi, frekventált területen lévő beépítetlen telek adhat helyet új, több igazgatási intézményt is magába foglaló hivatalnak. Az oktatási-nevelési intézmények tekintetében a népességszám növekedési tendenciát és a jelenlegi tényeket figyelembe véve, mind az iskola, mind az óvoda épülete bővítésre szorul. A település fejlődésének, az itt élő népesség jövőjének záloga az oktatás színvonalának folyamatos emelése, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása. A településközpont meghatározó épülete a római katolikus templom, mely műemlék, és a homlokzati felújítása sürgető feladat. A kultúra, a közművelődés fejlesztésének jelentős szerepe van a település életében., jövőjében. Egyrészt a település lakosságának életminősége, másrészt a turisztikai bevételek növelését, és a turisztikai vonzerőt fokozza a helyi kulturális élet sokszínűsége. Mindehhez elengedhetetlen a kultúrház korszerűsítése, felújítása. Hagyományteremtő szándékkal olyan kulturális rendezvénysorozatot célszerű lenne kialakítani, amely nemcsak az itt élők számára lenne vonzó, hanem a turisztikai kínálatot is gazdagíthatná. A hagyományos falunapok és az állami ünnepek mellett lehetne színjátszó fesztivált, zenekari találkozókat, különböző sport rendezvényeket, kézműves vásárokat stb. rendezni. Mindennek lebonyolításához a kultúrház mellett a sportpálya és a létesítendő szabadidőközpont biztosíthatna helyet.


oldal 18

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Elérendő fejlesztési célok, feladatok:  új községháza építése, igazgatási funkciójú intézmények elhelyezésével  iskola új tanteremmel történő bővítése és felújítása, valamint tárgyi feltételeinek javítása  óvoda foglalkoztatókkal, valamint tornateremmel történő bővítése  művelődési ház felújítása, korszerűsítése  idősek otthonának bővítése  integrált egészségügyi központ létrehozása  hagyományőrző, kulturális és egyéb programok szervezése  szabadidőközpont létesítése  sportpálya fenntartása és sportcsarnok építése  bölcsőde létesítése  római katolikus templom felújítás, környezetének rendezése  Könyvtár állományának frissítése  helytörténeti gyűjtemény fenntartása, gazdagítása  új, fedett piaccsarnok létesítése Ipar, szolgáltatás A meglévő iparterületre és az iparhoz kapcsolódó infrastruktúrájára építve az ipar fejlesztése, kapcsolódó iparágak, új gazdasági tevékenységek meghonosítása. Ipari fejlesztésre terület kijelölése, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar megteremtése célszerű. Új gazdasági tevékenységek kialakítására lehetőség biztosítása, mely a foglalkoztatás sokszínűségét tudja biztosítani. A tervezett M 8 autópálya közelségét kihasználva logisztikai terület kijelölése, mely a település és a környék számára munkalehetőséget biztosít, és a kapcsolódó vállalkozások létrejöttét segítheti elő. Az ipari, gazdasági területek kijelölése hatására, megélénkülő gazdasági tevékenység várható, amely mind a foglalkoztatás növelését, mind a település eltartó képességének növelését eredményezheti. A településen a már működő a piacosítás fordulatait túlélt ipari, szolgáltató vállalkozások támogatása szükséges. Elérendő fejlesztési célok, feladatok:  A meglévő iparterület fejlesztésének biztosítása  Újabb ipari üzemek létesítésére hely kijelölése a külterületen  A belterületen kisebb vállalkozások, környezetbarát tevékenység számára terület biztosítása  Kezdő vállalkozások segítése, „inkubátorház” létrehozása Mezőgazdaság, tájgazdálkodás A település tradícionálisan mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott, a többi gazdasági ágazat csak kiegészítő jellegű maradt. Az igen nagy kiterjedésű külterületi földek jó termőképességű részein jellemzően szántóföldi növénykultúrákat termesztettek. A település külterületén lévő egykori folyószabályozások által a csatornával szabdalt külterületi földtáblák a mai napig mezőgazdasági művelésre alkalmasak. Hagyományosan a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 19

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat mezőgazdaságilag kisebb termőképességű, ugyanakkor nagy kiterjedésű talajokon állattenyésztéssel foglalkoztak. A településre jellemző volt a juh, és a szarvasmarhatartás, valamint e mellett nagyobb baromfitelepek is működtek, működnek. A rendszerváltást követően a mezőgazdaságban bekövetkezett változások, mint a nagyüzemi termelés szétesése, mezőgazdasági munkanélküliség, új földtulajdonosok megjelenése, mind jelentősen átformálták a mezőgazdasági és a társadalmi-gazdasági viszonyokat. Emiatt bekövetkezett a mezőgazdaság népességeltartó erejének csökkenése. Az európai uniós elvárásoknak megfelelően a külterületen szorgalmazni kell a biogazdálkodást, a fenntartható gazdálkodás keretén belül. A történelmileg kialakult, és a településen élők máig meghatározó foglalkoztatását biztosító mezőgazdaságot a jelen kor igényei és lehetőségei szerint fejleszteni kell. Meg kell találni azokat az uniós forrásokat, melyekkel a mezőgazdaság modernizálható, az állattenyésztés újra fellendíthető. Elérendő fejlesztési célok, feladatok:           

A mezőgazdaság fejlesztése Meglévő állattartó telepek korszerűsítése, bővítése Az egykori felhagyott majorok újrahasznosítása Európai Uniós pályázatok segítségével a mezőgazdaság jövedelmezőbbé tétele, gazdasági átalakítása mezőgazdasági géppark korszerűsítése új, korszerű állattartó telepek létesítése mezőgazdasági termékfeldolgozás biogazdálkodás támogatása, ösztönzése fenntartható fejlődés megteremtése hagyományos tájszerkezet megőrzése a védett természeti területek szomszédságában a természetvédelmi érdekeket szem előtt tartó, környezetbarát gazdálkodás ösztönzése

Települési infrastruktúra A koncepció fontos elemei a közlekedéshálózat fejlesztésére tett javaslatok. Ezek részben a kialakult regionális fejlesztések függvényei, részben a helyi erők mozgósításával megoldható helyi feladatok. Besenyszög fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában nagy szerepet kapna az M 8 autópálya megépítése, mert közelsége révén a település jobban be tud kapcsolódni az ország „vérkeringésébe”, és ezáltal a nemzetközi kapcsolatok is megközelíthetőbbé válnának. A turizmusra, és a gazdaság fejlesztésére kedvezően hatna a településen keresztülhaladó országos mellékút minőségi javítása, burkolatának felújítása, valamint a Hunyadfalva felé tervezett új útkapcsolat megépülése, mely által Tiszasűly és a Tiszán keresztül a Tisza-tó rövidebb úton megközelíthető. A turizmus fejlesztése szempontjából meghatározó a tervezett kerékpárutak megvalósítása, kiépítése, mely a közlekedésbiztonságot is szolgálná. A belterületi gyalogos közlekedés a meglévő járdák felújításával, a településközpontban új járda kialakításával biztosítható. A központi részen a biztonságot szolgálná a kijelölt gyalogos átkelőhely. A településközpont rehabilitáció keretén belül az újonnan létesülő, és meglévő intézményeknél a megfelelő számú parkolóhely kialakítása szükséges. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 20

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A település közmű infrastruktúra ellátása a megyei átlag fölött van. A vezetékes ivóvíz mindenhol biztosított. Az ivóvíz minőségi javítása érdekében a település az Észak-alföldi vízminőségvédelmi programban vesz rész, mely segítségével a vízmű felújítása kezdődik. Az elektromos energiaellátás légvezetékről megoldott. A településen a vezetékes földgázellátás megoldott, a későbbi rácsatlakozások is biztosíthatók. Kiépült a vezetékes szennyvízhálózat. A szennyvizet a szolnoki szennyvíztisztító fogadja. A szervezett hulladékelszállítás bevezetésre került, a jásztelki regionális szeméttelepre kerül a hulladék. A település meglévő, kiépült vonalas infrastrukturális elemei (víz, villany, gáz) folyamatos karbantartására, működőképességére kell gondot fordítani. Elérendő fejlesztési célok, feladatok:                   

országos mellékút burkolatának megerősítése, felújítása új, Hunyadfalva felé vezető mellékút építésének szorgalmazása településközpontban a meglévő út vonalvezetésének javítása, forgalomcsillapítás belterületi csomópontok forgalmi kialakítása új híd létesítése a belterületen, a Millér-csatornán keresztül a belterületen gyaloghidak létesítése kerékpárút építés megvalósítása a bel- és külterületen településközpont forgalmi rendjének megvalósítása (parkolás, gyalogos zóna, forgalomcsillapítás, kijelölt gyalogos átkelőhely) belterületi járdák építésének megvalósítása külterületi fődűlőutak burkolása új lakóutak kialakítása a fejlesztésre tervezett területeken energiaközmű felújítása, fenntartása légvezeték kiváltása földkábelre a településközpontban energiatakarékos közvilágítás új lakóterületek teljes közművesítésének biztosítása közművekre történő teljes rácsatlakozás a település lakóingatlanjainál települési vízmű korszerűsítése, a külterületen lévő mélyfúrású kút beüzemelésével szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése belvízelvezető árkok folyamatos fenntartása

Művi épített környezet, településszerkezet Az épített környezet, tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve lehatárolt mesterséges része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségim lét feltételének megteremtését szolgálja. Koncepcionális értelemben a szabályozásnak a településszerkezet hagyományos jellegének a fenntartására kell törekednie, beavatkozás csak a feltétlenül szükséges helyeken történhet. A fejlesztési területek kapcsolódása során törekedni kell a meglévő településszerkezet jellegéhez történő illesztésre. A településszerkezeti tervben ki kell jelölni azokat a területeket, épületeket, építményeket, melyek az identitástudat megőrzése szempontjából értéket képviselnek, Besenyszög egyedi, sajátos hangulatát és településképét meghatározzák. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 21

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Az egyedileg megjelenő hagyományos épületek esetében kiemelten érvényes, hogy a védettség egyszerre jelentse a fennmaradás lehetőségét, és egyben a korszerűsítés, továbbépítés lehetőségét is, ezért szükséges, hogy az önkormányzat általános érvényű rendeletet hozzon a helyi épített és természeti értékek védelmére. A megalkotandó helyi értékvédelmi rendelet célja, hogy biztosítsa a település területén a kulturális örökségi- táji, természeti, építészeti, történelmi, képző- és iparművészeti, ipartörténeti, régészeti- értékeinek megőrzését, hosszútávú fennmaradását, és ennek érdekében korlátozásokat és közforrásokon alapuló támogatást biztosítson. Elérendő fejlesztési célok, feladatok:     

helyi értékvédelmi vizsgálat elkészítése helyi értékvédelmi rendelet megalkotása műemléki környezet kijelölése régészeti területek védelme a település szerkezeti elemeinek megőrzése, az újonnan kialakítandó elemek meglévőhöz kapcsolása

Lakóterületek Besenyszög fejlődését, népességszámának emelkedését – mely elsősorban betelepülésből ered – és a prognosztizációk alapján a településen szükség van új lakóterületek kialakítására, melyek a jelenlegi lakásformák szempontjából az igényeket kielégítik. A belterületen lévő még nem beépített lakótelkek beépítése és új lakóterületek biztosításával lehet a jövőbeni igényeket kielégíteni. A bevándorlás növekvő ütemét, és a környező települések lakótelek kínálatának hiányát kihasználva, megfelelő számú telek kínálattal lehet a településre beköltözni vágyók igényét biztosítani. A belterülethez kapcsolódó külterületi földrészletek bevonásával lehet tartalék lakóterületeket kialakítani. Elsősorban a belterülethez közvetlenül csatlakozó, gyengébb termőképességű területek lehetnek alkalmasak bevonásra. Elérendő fejlesztési célok, feladatok:  Lakóterület fejlesztés a meglévő még be nem épített lakótelkek beépítésével  lakóterület fejlesztés, tartalék lakóterület kialakítása a belterület földrészleteken  Fiatalok, első lakáshoz jutók támogatásának kidolgozása  bevándorlás ösztönzése lakótelek kínálattal

melletti

Természetvédelem és környezetvédelem A környezet állapotának rohamos romlása miatt napjainkra a környezetvédelem társadalmi ügy lett szerte a világon és kiemelt figyelmet kap. A település életében a környezet állapota meghatározó tényező, mely ugyanígy meghatározó az idegenforgalom területén is. A térség állapota levegőtisztaság szempontjából megfelelő.


oldal 22

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A Besenyszögön lévő kisebb iparterület levegőtisztasági szempontból és tevékenysége folytán nem minősül szennyezőnek. A külterületen lévő bezárt hulladéklerakóra a rekultivációs tervek elkészültek, a szakszerű rekultiváció után gazdasági erdőként kerül hasznosításra. Szorgalmazni kell a településen a már bevezetett szelektív hulladékgyűjtést megfelelő számú gyűjtősziget kialakításával. A koncepció célja a környezeti-ökológiai egyensúly arányos biztosítása a területfejlesztéssel. Kiemelten kell kezelni a természeti és természetközeli területek élővilágának (növény és állatvilág) fennmaradását. A természeti, táji értékek megőrzését és idegenforgalmi turisztikai hasznosításukat előtérbe kell helyezni. Különös figyelemmel kell lenni a település már meglévő, kihasználatlan értékeire, területi adottságaira. Elérendő fejlesztési célok, feladatok:         

Már bezárt hulladéklerakó rekultivációja Újabb hulladékgyűjtő sziget kialakítása A természeti, természetközeli állapot fenntartása, az értékek megőrzése Helyi természeti értékekről szóló önkormányzati rendelet megalkotása zöldfelületek rendezése, fenntartása fasorok telepítése, utak és utcák fásítása felszíni vízfolyások vízminőségvédelmének biztosítása a légszennyezés minimálisra csökkentése zajvédelem és levegőtisztaságvédelem érdekében megfelelő növényzet telepítése

1.3.

Területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

A településrendezési tervekkel való összhang kidolgozása külön dokumentált magasabbrendű tervekhez való igazodás munkarészében került kidolgozásra. A település közigazgatási területének vonatkozásában a 2014. január 1-én hatályban lépett Országos Területrendezési Terv előírásait, valamint a Jász - Nagykun - Szolnok Megyei területrendezési Terv vonatkozó előírásait alkalmazni, figyelembe véve az OTrT 2013. évi CCXXIX. tv-el (továbbiakban: MTv) átmeneti rendelkezéseit. Besenyszög közigazgatási területe területfelhasználásba sorolt: - 500 - 750 ha települési térség - mezőgazdasági térség - erdőgazdálkodási térség - vegyes területfelhasználású térség - vízgazdálkodási térség

az

OTRT

szerint

az

alábbi

térségi

Az alábbi OTRT - szerinti övezetek érintik: - országos ökológiai hálózat övezete - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete - országos vízminőség - védelmi terület övezete Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 23

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - nagyvízi meder területének övezete A települést érinti gyorsforgalmi út, nagysebességű vasútvonal, 750 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme, 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme, 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme, országos kerékpárút - törzshálózat eleme. Jász - Nagykun - Szolnok Megyei területrendezési terv Térségi szerkezeti terv alapján Besenyszög közigazgatási területe az alábbi térségekbe sorolt: - Mezőgazdasági térség - Vízgazdálkodási térség - Vegyes területfelhasználású térség - Erdőgazdálkodási térség - Hagyományosan vidéki települési térség

A térségi szerkezeti terv alapján a közigazgatási területet gyorsforgalmi út, térségi mellékút, nagysebességű vasútvonal, országos kerékpárút törzshálózat elem, elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal, 750 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme, 400 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme, 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme, nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték érinti. Jász - Nagykun - Szolnok Megyei területrendezési terv Térségi övezeti terv alapján Besenyszög közigazgatási területe az alábbi térségi övezetekbe sorolt: - országos ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó) övezete


oldal 24


- kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezete


oldal 25

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

- felszíni vizek vízminőség - védelmi, vízgyűjtő területének övezete


oldal 26

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - rendszeresen belvízjárta terület övezete

- nagyvízi meder övezete


oldal 27

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A magasabbrendű tervekkel való igazodás munkarésze külön feldolgozásra kerül a településrendezési terv önálló fejezeteként.

1.4.

A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai

A település közigazgatási területének szomszédai: - északon: - keleten: - délkeleten: - délen: - nyugaton:

Jászladány, Tiszasüly Kőtelek, Csataszög, Hunyadfalva Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Szajol Szolnok Zagyvarékas, Szászberek

A településsel szomszédos települések településrendezési terveinek vizsgálata: - Jászladány településrendezési terve, jóváhagyás 2008., jóváhagyó határozat: 313/2008. (XII.7.) KT határozat, készítette: Régió Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft., Miskolc, tervező: Klein György A településszerkezeti terven a besenyszögi határrészt érintő terület gazdasági erdőterületbe sorolt. A településszerkezeti terv olyan fejlesztést, mely korlátozná, befolyásolná Besenyszög településszerkezeti tervét nem tartalmaz.


oldal 28

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - Tiszasüly településrendezési terve, jóváhagyás: 2016. április hó , jóváhagyó határozat: 41/2016. (IV.27) KT határozat, készítette: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft (Kiszelovics Ildikó vezető tervező) Besenyszög város külterületével határos településrész mezőgazdasági, szántó területekkel határos. Tiszasüly településszerkezeti teve olyan fejlesztést, korlátozást, amely befolyásolná Besenyszög településszerkezeti tervét nem tartalmaz.

- Kőtelek településrendezési terve, jóváhagyás: 2009, 70/2009 (XII.1.) Kt határozattal jóváhagyva készítette: Kiszelovics Ildikó Egyéni Vállalkozó, Szolnok (Kiszelovics Ildikó vezető tervező) Kőtelek településszerkezeti terve általános mezőgazdasági, szántó területekkel határos. Kőtelek településszerkezeti terve olyan fejlesztést, vagy korlátozást, mely Besenyszög város településszerkezeti tervét érintené, arra hatással lenne nem tartalmaz.


oldal 29


- Csataszög településrendezési terve, jóváhagyás: 2007, november hó készítette: EX! Építésziroda Kft, Szolnok (vezető településtervező Gutman József) A besenyszöggel határos településrészek erdő területek. A településrendezési terv védőterületet, egyéb olyan fejlesztést, mely Besenyszög város településrendezési tervét befolyásolná nem tartalmaz. - Hunyadfalva településrendezési terve, jóváhagyás: 2007, 23/2007. (X.9.) Kt. határozattal jóváhagyva, készítette: Településrendezési és Műszaki Társulás, Szolnok (Kiszelovics Ildikó vezető tervező) Hunyadfalva településszerkezeti terve általános mezőgazdasági, szántó területekkel kapcsolódik Besenyszöghöz. A település szerkezeti terve olyan fejlesztést, területfelhasználást, védőterületet, mely hatással lenne Besenyszög településszerkezeti tervére nem tartalmaz.


oldal 30


- Törökszentmiklós településrendezési terve, jóváhagyás: 2005 , 108/2005 (VI.23.) Kt. határozattal jóváhagyva készítette: Pallas TéTi Bt, Régió kft, Miskolc (Klein György vezető tervező) A város településszerkezeti terve a Tisza folyó túloldalán kapcsolódik és nem tartalmaz olyan fejlesztést, mely befolyásolná Besenyszög településszerkezeti tervét.


oldal 31


- Tiszapüspöki településrendezési terve, jóváhagyás: 2005, A település közigazgatási területe a Tisza folyóval határos. - Szajol településrendezési terve, jóváhagyás: 2003, készítette: Babilon Építésziroda Kft (Szikra Zoltán vezető tervező), A település közigazgatási területe a Tisza folyóval határos. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 32

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - Szolnok településrendezési terve, jóváhagyás: 2011, módosítva 2015 készítette: VÁTERV 95 Kft (Molnár Attila vezető tervező), Szolnok településszerkezeti terve általános mezőgazdasági, szántó területekkel kapcsolódik Besenyszöghöz. A település szerkezeti terve olyan fejlesztést, területfelhasználást, védőterületet, mely hatással lenne Besenyszög településszerkezeti tervére nem tartalmaz.

- Zagyvarékas településrendezési terve, jóváhagyás: 2011, jóváhagyó határozat száma: 8/2007 (I.25.) Kt határozat, készítette: Babilon Építész Iroda Bt. (Szikra Zoltán vezető tervező), Besenyszög város külterületével határos településrész mezőgazdasági, szántó területekkel határos. Zagyvarékas településszerkezeti teve olyan fejlesztést, korlátozást, amely befolyásolná Besenyszög településszerkezeti tervét nem tartalmaz.


oldal 33


- Szászberek településrendezési terve, jóváhagyás: 2008, jóváhagyó határozat száma: 61/2008 (VIII.05.) Kt határozat, készítette: Kiszelovics és Társa Kft (Kiszelovics Ildikó vezető tervező),


oldal 34


A közigazgatási határral szomszédos település csatlakozó területfelhasználása mezőgazdasági terület, szántó művelési ággal. A településrendezési terv olyan fejlesztést, mely közvetlenül hatással lenne Alattyánra nem tartalmaz.


oldal 35



oldal 36


A szomszédos település rendezési tervei olyan elhatározásokat és olyan fejlesztéseket nem tartalmaznak, melyek a település területfelhasználására, fejlesztési elképzeléseire hatással lennének. A települések közötti vonalas infrastruktúrák a közigazgatási határon átmenő elemek, melyek a kapcsolatot biztosítják.

1.5.

Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása

A település egy hatályos településfejlesztési döntéssel rendelkezik, melyben a Képviselőtestület határozattal döntött új településrendezési terv elkészítéséről. A döntést indokolta a település településfejlesztési koncepciója és településrendezési terve jóváhagyása óta eltelt 10 éves időtávlat társadalmi- gazdasági- közigazgatási változásai, a törvényi kötelezettség és a megváltozott fejlesztési elképzelések. 1.5.1. A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Besenyszög jelenleg nem rendelkezik integrált településfejlesztési stratégiával. A településfejlesztési koncepció tartalmazza azokat a fejlesztési elképzeléseket, melyek az elmúlt időszak fejlesztési lehetőségei, irányai voltak. A fejlesztési elképzelések egy része megvalósult, a meg nem valósult fejlesztések egy része ma már nem fejlesztési célkitűzés, míg egy része továbbra is fejlesztési cél.

1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A hatályos településrendezési szerződés jelen településrendezési terv készítésére vonatkozik. A településrendezési terv készítésével párhuzamosan folyó, vagy induló településrendezési tervmódosítás nincs.

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. Hatályban lévő településrendezési eszközök Besenyszög Településrendezési terve az Épített Környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (1997. évi LXXVIII. törvény) alapján 2008 -ben került jóváhagyásra. A településszerkezeti tervet 13/2008. (I.31.) számú határozattal, a helyi építési szabályzatot pedig a 1/2008. (II.04.) számú rendelettel hagyta jóvá Besenyszög Község Önkormányzatának Képviselőtestülete. Az elmúlt időszakban településrendezési terv módosítás többször történt: -. Kül- és belterület szabályozási előírásaira vonatkozó településrendezési terv módosítás, jóváhagyás: 2011. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 37

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat -. M4 gyorsforgalmi útra vonatkozó településrendezési terv módosítás, jóváhagyás: 2012. - Belterület, tervezett kertvárosias lakóterület, jóváhagyás 2012 A településszerkezeti tervet 13/2008. (I.31.) számú határozattal, a helyi építési szabályzatot pedig a 1/2008. (II.04.) számú rendelettel hagyta jóvá Besenyszög Község Önkormányzatának Képviselőtestülete. 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv az alábbi területfelhasználási változással járó fejlesztéseket jelölte ki: Változó besorolású (az előző szabályozás szerint beépítésre nem szánt) területek az alábbiak:  általános mezőgazdasági területből, kertvárosias lakóterület - nem valósult meg  általános mezőgazdasági területből, falusias lakóterület - nem valósult meg  általános mezőgazdasági területből, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - nem valósult meg  általános mezőgazdasági területből, ipari gazdasági terület - részben valósult meg  általános mezőgazdasági területből, különleges területek (idegenforgalmi célú, üdülési célú) - nem valósult meg  kertes mezőgazdasági területből, falusias lakóterület - részben valósult meg  kertes mezőgazdasági területből, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület megvalósult (piac)  kertes mezőgazdasági területből, hétvégiházas üdülőterület - megvalósult Változó besorolású (az előző szabályozás szerint beépítésre szánt) területek az alábbiak:  kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területből, zöldterület - megvalósult Változó besorolású (kategóriájukon belől átminősülő) területek:  kereskedelmi – szolgáltató gazdasági területből, különleges terület (szabadidő pálya) megvalósult  kertes mezőgazdasági területből, zöldterület - megvalósult  településközpont vegyes területből, kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület megvalósult  általános mezőgazdasági területből, zöldterület - megvalósult  falusias lakóterületből, különleges terület - nem valósult meg  általános mezőgazdasági területből, gazdasági erdőterület - nem valósult meg

1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

összetétel,

képzettség,

oldal 38

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Demográfia A mai Besenyszög 1771 és 1774 között négy elpusztult középkori faluból alakult ki. Ezek voltak: Szög, Szentiván, Fokorú és Szászberek. Szög nevét 1395-ben, Szentivánt az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben említették először. Fokorú neve 1322-ben szerepel először . A négy falu népesedési adatait pusztulásukig a következőképpen adhatjuk meg. Szögön 1549-ben 5 jobbágy háztartást, 1550-ben 30 férfit írnak össze. Ugyanekkor 9 jobbágyportát tartottak számon. 1576-ban 15 jobbágy háztartás volt, 1583-ban szintén 15. 1635., 1647., 1675. évi kapuadó kivetés alkalmával Szögön 4-8 jobbágyháztartást írtak össze. 1687-ben elpusztult helynek említették. Szentivánon 1549-ben 19 dézsmát fizető jobbágy háztartást írtak össze. 1550-ben 39 férfit említettek. Ugyanekkor 18 volt a jobbágyporták száma. 1576-ban és 1583-ban pedig 26 a dézsmát fizető háztartások száma. A XVII. században a kapuadó összeírások többé nevét nem említik. Az 1672.évi dézsmajegyzék pusztának mondta. Fokorún 1549-ben 14 0 dézsmát fizető háztartások száma. 1550-ben 35 férfit írnak össze, s ekkor 10 a jobbágyporták száma. 1576-ban 14, 1583-ban 18 a dézsmafizető háztartások száma. 1687-től pusztaként említik. Szászberken 1549-ben 22 volt a dészmafizető háztartások száma, 1550-ben 26 férfit írtak össze. Ugyanekkor 8 jobbágyportát említenek. 1571-ben 20 férfit találnak, 1576-ban és 1583ban 17 volt a dézsmafizető háztartások száma. 1687-től lakatlan puszta. Fokorú és Szentiván a Rákóczi szabadságharc után kezdett benépesülni. Fokorún 1715-16-ban már néhány nemes lakott. Szentivánon 1687-től ugyan éltek lakosok, de ezek a Rákóczi szabadságharc alatt elfutottak.1715-ben pedig már laktak néhányan Szentivánon. Ekkor Jászladányban anyakönyvezték az idevalókat. 1731-ben Bél Mátyás mint nemesek lakta települést említi. Szentivánon 1771-ben 1 telkes gazda és 12 házas zsellér lakott. Fokorú népesedése elakadt és Szászberekkel együtt a továbbiakban ismét pusztaként szerepel. Szögöt Eszterházy püspök 1764-től majd 1771-től jobbágyokkal telepítette be. 1771 és 1774 között Szögből és Szentivánból létrejött az új falu: Besenyszög. Fokorú és Szászberek puszta a köznemeseké maradt. Besenyszög népessége 1786-tól a következőképpen alakult: Év Fő

1786 1828 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 380 406 2470 2213 2838 3084 3680 3658 4329 4574 4712 4472

Besenyszög népességszáma (forrás: TEIR) Év Lakónépesség Állandó népesség Állandó Népesség Férfiak Állandó Népesség nők

2000 3538

2001 3517

2002 3523

2003 3554

2004 3536

2005 3529

2006 3523

2007 3472

2008 3452

2009 3432

2010 3411

2011 3376

2012 3358

2013 3318

2014 3276

3564

3548

3556

3571

3561

3560

3548

3504

3503

3487

3476

3441

3420

3394

3364

1754

1753

1749

1756

1756

1751

1741

1722

1734

1715

1702

1693

1686

1675

1657

1810

1795

1807

1815

1805

1809

1807

1782

1769

1772

1774

1748

1734

1719

1707


oldal 39


Besenyszög lakónépesség számának alakulás (forrás: saját szerkesztés)

Lakó és állandó népesség viszony (forrás: saját szerkesztés) A település célkitűzése a népességszám megtartása és növelése.

A település népességszáma folyamatosan, kismértékben csökken. A csökkenést legnagyobb mértékben az alacsony születési szám és ahhoz képest magasabb halálozási szám okozza, továbbá befolyásolja az oda- és elvándorlás aránya.

Az élveszületések és halálozások aránya (forrás: TEIR) Év Élveszületés Halálozás

2000 34

2001 36

2002 27

2003 38

2004 23

2005 37

2006 33

2007 34

2008 32

2009 17

2010 25

2011 18

2012 27

2013 18

2014 18

56

54

45

50

41

48

45

64

37

44

47

46

58

56

44


oldal 40


Élveszeületés - halálozás viszony (forrás: saját szerkesztés) Az élveszületések száma az elmúlt 12 évben 18-38 között mozgott, míg a halálozások száma 37-64 közötti tartományban volt. A statisztikai adatok alapján 2013 - 2014. években kevés volt a születések száma. Ezen adatsorból és a népességszám változásból következtethetünk, hogy a településen a népesség korösszetétele elöregedő, így kiemelten kell foglalkozni az idősüggyel és a szociálpolitikával, míg a népességmegtartás miatt vonzóvá kell tenni a települést a letelepülőknek, különböző juttatásokkal, kedvezményekkel, szociális védőhálóval pedig a születések számát növelni. Népvándorlás (forrás: TEIR) Év Odavándorlás Elvándorlás

2000 78

2001 119

2002 124

2003 150

2004 100

2005 113

2006 119

2007 121

2008 112

2009 89

2010 76

2011 115

2012 123

2013 122

2014 136

115

126

98

108

103

107

115

147

127

82

75

124

108

120

147


oldal 41

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A népvándorlás jellemzően minden évben jelentős szám, és jellemzően arányait tekintve hasonló nagyságrendű. A településen a népességmozgás nagy részét elsősorban a Szolnokra ki- beköltözők teszik ki. Foglakoztatás, munkanélküliség Besenyszög természeti adottságai – talajadottság, éghajlat – a mezőgazdaságnak kedveznek leginkább, amely a lakosság életében kiemelt szerepet töltött és tölt be. Földjein leginkább a búza, kukorica, napraforgó termesztése jellemző. Mezőgazdaság adta lehetőségeket kihasználva, magánszemélyek, őstermelők, vállalkozók foglalkoznak földműveléssel. A térség legnagyobb szarvasmarha állománya a Palotási Mezőgazdasági Zrt. tulajdonában van. A mezőgazdasági termékek feldolgozásában, értékesítésében a helyi vállalkozók nagy szerepet játszanak. Besenyszög községben a tojástermelés nagy múltra tekint vissza, ezáltal több helyi vállalkozó megélhetését és üzleti életét alapozza meg. Legjelentősebb tojástermelő vállalkozások a következők: Joker Danubius Kft., S+Z Bt., valamint számos egyéni vállalkozó. Az Akvi-Patent Zrt. a település legnagyobb munkaerő befogadó képességgel bíró cége, fő profilja a víz- és szennyvíztisztítás. A községünkben működő LSF Holding Kft. és a Piruett 2006. Kft. női ruha gyártásával foglalkozik. 1. ábra A társas vállalkozások száma Besenyszögön (2006-2012)

Forrás: Községi önkormányzat

2. ábra Az egyéni vállalkozások száma Besenyszögön (2006-2012)


oldal 42


Forrás: Községi önkormányzat

Nagyobb foglalkoztatók a településen: 1. Palotási Mezőgazadasági Termelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 5072 Besenyszög-Palotás, Tessedik Sámuel út 2. Telephelyek: Palotás Központ, Doba-szérű, Tiszasüly Görbemajor. Meghatározó tevékenysége: szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés. Alkalmazottak száma: 72 fő. Területnagyság: 2.926 ha Állattenyésztés: Palotás központ: tehenészeti telep, Tiszasüly Görbemajor: növendékmarhatelep . Állatlétszám: közel 1.700 db szarvasmarha létszámmal rendelkezik a tehenészeti telep, ebből 856 db a tehénlétszám. 2. Akvi-Patent Zrt. Cím: Besenyszög, Kígyós Major. Fő tevékenységi köre a víz- és szennyvíztisztítás, amelyhez gépészeti berendezéseket gyárt. Foglalkoztatottak száma: 98 fő. 3. Joker Danubius Kft. (Székhely: Besenyszög, Kossuth út 1.) Cím: Tiszasüly külterület 0338/1, 0342 hrsz. Fő tevékenysége: tojás csomagolás, értékesítés. Foglalkoztatottak száma: 15 fő. 4. Héja Ilona egyéni vállalkozó: (Székhely: Besenyszög, Kossuth út 1.) Cím: Tiszasüly külterület 0338/1 hrsz, 0342. Fő tevékenysége: tojás termelés. Foglalkoztatottak száma: 18 fő. 5. S+Z Bt. 6. LSF Holding Kft. Székhely:5071 Besenyszög, Dózsa György út 4. Telep: 5071 Besenyszög, Dózsa György út 16-18. Fő tevékenysége: női felsőruházat gyártás. Foglalkoztatottak száma: 72 fő. 7. Beseny-Juh Szövetkezet: (Székhelye: Hunyadi út 22/A) Cím: Besenyszög, Harsányi Major. Növénytermesztés a fő tevékenysége (Búza, árpa napraforgó, kukorica). Foglalkoztatottak száma: 4 fő. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 43

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 8. Pék Cipó Plusz Kft. : (Székhely: 2255 Szentlőrinckáta, 057/98 hrsz.) cím: Besenyszög, Szabadság tér 6. A cég kenyér és friss pékáru gyártásával és értékesítésével, szállításával foglalkozik. Foglalkoztatottak száma: 11 fő. 9. MAG-TÁR Szövetkezet: (Székhelye: Besenyszög, Hajnal út 20.) Cím: Besenyszög, Kígyós-Major. Fő tevékenysége: mezőgazdasági termékek tárolása, termény tisztítása, vetőmag, műtárgya és vegyi anyag forgalmazása. Foglalkoztatottak száma: 8 fő. 10. Mérnöki és Kereskedelmi Bt.: Növénytermesztés a fő tevékenység. Közel 450 hektáron gazdálkodik. Foglalkoztatottak száma: 5 fő. Székhely: Besenyszög, Kigyósmajor 0308/1 hrsz. Telepek: Besenyszög, Kigyósmajor 0308/1 hrsz., Besenyszög, Külterület 0308/14 hrsz. Magtár Terménytisztító, Szárító. 11. Magyar Posta Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6. Cím: 5071 Besenyszög, Damjanich út 21. Postai szolgáltatás a fő tevékenysége. Foglalkoztatottak száma: 6 fő. 12. Dr. Mester és Társa Gyógyszer Kiskereskedelmi Bt. Cím: 5071 Besenyszög, Dózsa György út 4/A. Fő tevékenysége gyógyszer kiskereskedelem. Foglalkoztatottak száma: 4 fő. 13. 301. ABC: Coop Szolnok Kereskedelmi Zártkörűen működő Részvénytársaság (székhely: 5008 Szolnok, Krúdy Gyula út 108.) Cím: Besenyszög, Damjanich út 17. Élelmiszer jellegű vegyes üzlet. Foglalkoztatottak száma: 10 fő. 14. CZAKÓ TRANSZ 2002 KFT.: 5071 Besenyszög, Rózsa Krt. 9. Fő tevékenysége: építési terület előkészítése, mélyépítés, vákuumos talajvíz süllyesztés. Foglalkoztatottak száma: 15 fő. 15. Dankesz-Bau Kft.: 5071 Besenyszög, Hunyadi út 14. Fő tevékenysége: Építőmesteri munkák, bontás. Foglalkoztatottak száma: 8 fő. 16. Balogh Balázs egyéni vállalkozó: Székhely: 5071 Besenyszög, Damjanich út 3., Telep:5071 Besenyszög, Damjanich út 1., Fő tevékenysége: kézi, gépi földmunkák, közműépítés, szántóföldi növénytermesztés Foglalkoztatottak száma: 10 fő. 17. OLÉH-BAU Kft.: 5071 Besenyszög. Árpád út 25., Fő tevékenysége: építő ipar (magas és mélyépítés). Foglalkoztatottak száma: 6 fő. 18. BES-ÁSZ Kft. 5071 Besenyszög, Dózsa György út 4. Fő tevékenysége: Húsfeldolgozás, tartósítás, hús-húsáru kiskereskedelem. Foglalkoztatottak száma: 3 fő. 19. Besenyszögi Nonprofit Kft: 5071 Besenyszög, Vasvári Pál út 5. Fő tevékenysége: hulladék gyűjtése, szállítása. Foglalkoztatottak száma: 4 fő. 

Külterületi nagyobb foglalkoztató

1. Palotási Mezőgazadasági Termelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2. Akvi-Patent Zrt. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 44


3. Joker Danubius Kft. 4. Héja Ilona egyéni vállalkozó 5. Beseny-Juh Szövetkezet 6. MAG-TÁR Szövetkezet 7. Mérnöki és Kereskedelmi Bt A településen a helyi munkaerő felvevő vállalkozások, és a külterületi jellemzően családi gazdálkodók mellett igen nagy a megyeszékhelyre ingázók száma. A viszonylag kis távolság miatt a munkavállalók nagy része a szolnoki munkaerő foglalkoztató üzemekben, gyárakban és a szolgáltatási, kereskedelmi szférában dolgozik. Igen nagy számú a bejáró értelmiségiek aránya, akik jellemzően közigazgatás, vagy oktatás terén helyezkedtek el. A települési önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a munkanélküliség csökkentésére, a foglalkoztatottság növelésére. Az önkormányzat a munkanélküliség kezelésére irányuló törekvésként folyamatosan részt vesz a közfoglalkoztatásra irányuló pályázatokon, a Szociális Földprogramban, valamint munkahelyek létesítésére irányuló tervekről határozott. Az önkormányzat pelletüzem létesítését, vágópont, húsfeldolgozó kialakítását tervezi. A közfoglalkoztatás keretében az önkormányzat folyamatosan 30-40 embernek biztosít munkát, de volt, hogy ez a létszám elérte a 100 főt is. A dolgozók az önkormányzat intézményeinek munkáját segítik, az iskolában, a könyvtárban, a múzeumban, aktívan részt véve a rendezvények szervezésében és az idegenforgalomhoz kapcsolódó kisegítő munkákban. Végzik a parkgondozást, zöldterület-fenntartást, az intézmények és a játszóterek karbantartását. 3. ábra Közmunkaprogramok a településen (2009-2011) Év Foglalkoztatotti létszám Támogatási összeg Ft Saját forrás Ft fő 64 36 572 000 1 829 000.2009 72 44 460 021 2 340 001.2010 107 22 010 640 3 472 701.2011 39 11 913 871 1 925 828.2012 Forrás: Községi önkormányzat 2012. évben a településen nyilvántartott munkanélküliek közül 60 fő az országos közmunkaprogram keretein belül az önkormányzat irányításával dolgozott. Az önkormányzat térkőelem-gyártó gépet, valamint sablonokat vásárolt, amelyen jelenleg közfoglalkoztatottak végeznek munkát, belvízelvező-árok sablonokat készítenek, amelyek a kistérség településein kerülnek felhasználásra. Ez a gépsor folyamatos munkát biztosít a közfoglalkoztatottaknak, mivel a jövőben az önkormányzat a járdák burkolásához ezzel készíti el a díszkő elemeket is. A Szociális Földprogram keretein belül homoktövis telepítése történt meg az önkormányzat tulajdonában lévő 20 ha földterületen, amely a továbbiakban szintén állandó foglalkoztatásra ad lehetőséget. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 45

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Az NFSZ statisztikája szerint 2012 decemberében a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya országos mutatója 8,6%, Jász-NagykunSzolnok Megyében 11,32%, míg Besenyszögön ez mindösszesen 5,99%. A közfoglalkoztatásról, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, és az egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény létrehozta és megteremtette a közfoglalkoztatás új intézményrendszerét. Ahogy más területre is jellemző, a közfoglalkoztatást szabályzók is többször módosultak. A 320/2014 (XII.13.) Korm. rendelet alapján a Munkaügyi Kirendeltségek szervezetileg 2015.04.01 hatállyal a Járási Hivatalokhoz kerültek. 2015. évben az előzetes tervezési szempontok alapján elsősorban a település önfenntartását segítő, helyi sajátosságú programok kapnak támogatást a Kistérségi Startmunka Programok között. Egyéb programok hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében valósíthatók meg /közút, belvíz, illegális hulladék stb./.

Munkanélküliek (regisztrált álláskeresők 2000-től) száma és végzettsége (Forrás: TEIR) Év Regisztrált Munkanélküliek Regisztrált MunkaNélküliek férfiak Regisztrált MunkaNélküliek nők Reg. munkanélküli 8.o. kevesebb végzettséggel Reg. munkanélküli 8.o. végzettséggel Reg. munkanélküli szakmunkásképző v. Reg. munkanélküli szakiskolát v. Reg. munkanélküli érettségizett Reg. munkanélküli főiskolát végzett Reg. munkanélküli egyetemet végzett

2000 104

2001 94

2002 126

2003 150

2004 134

2005 112

2006 114

2007 151

2008 164

2009 203

2010 180

2011 162

2012 135

2013 128

2014 114

54

45

58

75

62

54

55

84

96

125

101

82

70

72

63

50

49

68

75

72

58

59

67

68

78

79

80

65

56

51

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

35

30

40

58

44

36

50

62

56

61

65

55

30

39

38

38

35

47

59

52

44

34

46

62

92

60

58

43

43

34

2

0

2

1

0

2

1

2

5

4

5

5

5

2

2

23

26

32

31

33

25

23

33

33

40

42

41

53

33

34

6

3

4

1

3

4

5

7

8

5

6

3

1

6

3

0

0

1

0

1

1

1

1

0

1

2

0

3

5

3


oldal 46

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A munkanélküliséggel kapcsolatos adatokat befolyásolja a szociális védőháló változása. A rendszerváltás után jelent meg a munkanélküliség. A regisztrált munkanélküliek a munkanélküli járadék időszakán túl, amennyiben munkát nem találtak szociális jövedelempótló támogatásban részesülhettek. Az időközbeni jogszabályi változások miatt 2008-tól regisztrált álláskeresőkről beszélünk, akik rövid ideig álláskeresési járadékot kaptak, majd szociális helyzetüktől függően kaphattak támogatást illetve közhasznú munkát kellett végezniük. Az utóbbi évek újabb változásokat hoztak és különböző területeken közmunkásként foglalkoztatják az álláskeresőket. Besenyszögön jellemzően az álláskeresők zöme fizikai dolgozó, alacsonyabb iskolai végzettséggel. Jövedelmi viszonyok Besenyszög, hasonlóan az Észak-Alföldi régió településeihez az országos jövedelmi viszonyok alsó szegmensében helyezkedik el. Jász- Nagykun- Szolnok Megyén belül a Szolnoki Járás jövedelmi viszonyok tekintetében ugyan a mezőny első részében található, azonban a járáson belül is eltérőek a jövedelmi viszonyok. Besenyszög a járáson belül a középmezőnybe tartozik. A legalacsonyabb jövedelműek a szociális juttatásokat (álláskeresési járadék, közmunka, GYES, nyugdíj stb.) igénybevevők. 1.7.2. Térbeli - társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Besenyszögön is a környező településekhez hasonlóan a rendszerváltás után kisebb mértékű társadalmi rétegződés alakult ki. A település lakóterületei között vegyes a rétegződés, utcán belül is különböző jövedelműek élnek. A rétegződésen belül kiélezett konfliktusok nincsenek, de az érdekviszonyok a társadalmi osztályon belül mozognak. 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések egyházak, stb.)

Civil szervezetek: A település működő civil szervezetek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Civil szervezet, egyesület megnevezése

Alakulás éve

Őszikék Nyugdíjas Klub Kertbarát-kör Egyesület Mozgássérültek helyi szervezete Rózsák Táncműhely Egyesület Milléri Sporthorgász Egyesület Hagyományőrző Íjász Egyesület Chiovini Női Kamarakórus

1997 1987 1994 1992 2004 2003 1999


Tagok létszáma 51 52 30 205 70

oldal 47

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 8. 9. 10. 11. 12. 13.

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

24. 25. 26. 27. 28. Összesen:

Chiovini Gyermekkórus és Leánykar Besenyszögi Sportegyesület 1957 Besenyszögért Alapítvány 1995 Érezd Magad Jól a Besenyszögi 1996 Iskolában Alapítvány Besenyszögi Óvodáért 2001 Alapítvány Besenyszög Fejlődésért, 1999 Sportjáért és Közbiztonságáért Közalapítvány Albatrosz Életmód és Sport 1992 Egyesület Polgárőr Egyesület 1992 Tehetséges Diákokért Alapítvány 1992 Besenyszögi Vadásztársaság 1957 Irodalmi Kör Besenyszögi Idősek Otthonáért 1998 Alapítvány Magyar Postagalamb Szövetség 1999 Besenyszögi Klubja Senátor Vadásztársaság 1991 Magyar-Német Baráti Társaság 2006 Nagycsaládosok Országos 2009 Egyesületének besenyszögi csoportja (Besenyszög NOE) Méhészek Süss fel nap Alapítvány 2008 Dalma Dance Club besenyszögi 2007 tagozat Csengey Dénes Polgári kör 2002 Katolikus Egyház Világi tanácsa 28 Civil szervezet

150

120

12

10

Forrás: Besenyszög önkormányzat

Városi rendezvények:

Magyar Kultúra Napja - január 22. A Magyar Kultúra Napján emlékezünk meg a Himnusz, a magyar nemzet e szent jelképének születésnapjáról, és ezen a napon tisztelettel emlékezünk meg legfontosabb eszmei értékeinkről,

melyek

kifejezik

magyarságunkat,

más

népektől

megkülönböztető

sajátosságainkat. Évszázadok során alakult ki a kulturális hagyományok sora, mint pl. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 48

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat anyanyelvünk, építészeti emlékeink, zenei és tánc kultúránk. Ezek mind-mind együttesen adnak képet magyarságunkról. Ezért is fontos minden korban ezek ápolása, őrzése és gazdagítása. A hagyomány jelenléte az emberi közösségek létének feltétele. Eleink élete – február első hete Kulcsárné Végső Zsuzsanna történész kutatásai nyomán Besenyszög helységnevének mai formában történő leírásáról, sajátos formákban (régi játékok készítésével, a „szegény világ” ételeinek megismerésével, régi besenyszögi történetekkel és vetélkedővel) emlékezünk meg az elnevezés évfordulójáról. Besenyszög hagyományainak és szellemiségének ápolásához jelentősen hozzájárul ez a sokoldalú személyiség- és közösségfejlesztő program, amelyről reméljük, hogy a jövőben is megrendezésre kerülhet. Disznóvágás – február A hagyományos besenyszögi „falusi disznóvágás” bemutatása, a Kertbarátkör Egyesület és a Besenyszögért Alapítvány közös programja gyerekeknek, hogyan kell az állatot levágni, feldolgozni. Reggelire hagymás sült vér, pirított máj, majd sorrendben a pecsenye, koraesti órákban disznótoros menü kerül az asztalra. Ez a hagyományos disznóvágás a gyerekekért van, saját kezük munkája kerül elébük: fokhagymát tisztítanak, csigatésztát készítenek az orjalevesbe, hájaspogácsát gyúrnak, kolbászbelet kaparnak, hurka és kolbász készítése, gyúrása, bélbe töltése. Mindenhol ott vannak a szorgos kis kezek. Már ők is tudják, a lesózott szalonna füstölés után, a nyáron jó lesz nyársalni. A munka végeztével minden gyerek kap egy falatka kóstolót, hiszen így illik hazamenni a disznóvágásból. Farsangok – február A helyi Általános Iskola és az Óvoda több éve megrendezi Farsangi rendezvényeit a művelődési házban. A búcsúzó 8. osztályosok és a 4. osztályosok, valamint az Óvoda nagy csoportosai táncokkal készülnek erre az alkalomra, amelyet bemutatnak szüleiknek, tanáraiknak, iskola- és óvodás társaiknak, valamint az érdeklődőknek. A szülők is kiveszik részüket az előkészületekben, majd süteményeket, szendvicseket készítenek, melyeket elfogyaszthatnak a vendégek. A rendezvényt zenével, közös tánccal zárják. Nőnap – március 8. Március 8-án rendezzük a művelődési házban a Nőnapi ünnepséget, ahol ünnepi műsorral köszöntjük a település hölgy lakosságát. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 49

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékezünk - Március 15. Ezen a napon a magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Megemlékezünk a hősökre, felidézzük a 1848-as eseményeket, az elődök forradalmi helytállását, akiknek a tiszteletére szólnak az énekek, a versek. Ezután koszorúzás és tisztelgés következik az Erzsébet-kertben felállított Kopjafánál, ahol az Önkormányzat képviselő-testülete, intézmények és civil szervezetek helyezik el a megemlékezés virágait. Wesniczky emléknap – április 9. Wesniczky Antalra, a művelődési ház és könyvtár névadójára emlékezünk, aki 1897. április 9én született. 1920. május 8-án kezdte meg Besenyszögön a tanári pályafutását, szívvel, szeretettel végezte munkáját. 1959. augusztus 15-én 43 év aktív munka után nyugdíjba vonult és létrehozta a Községi Könyvtárat. A besenyszögiek emlékében ma is úgy él, hogy a szépre, a jóra, az igazra tanított mindenkit. Az ünnepélyes megemlékezésen részt vesznek a még élő családtagok, volt diákok, civil szervezetek, intézmények képviselői. A besenyszögi temetőben virágot helyezünk el emlékére. Magyar Költészet napja - április 11. József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben – versmondó versenyekkel, tisztelegünk a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Tavaszi zsongás – Pünkösdi vigasság március-április- május- június 2009. április 2-án került először megrendezésre a program abból a célból, hogy kulturált körülmények között kapcsolódjon ki minden igényes zenét szerető közönség. Tartottunk „Folklór Est”-eket, ahol népzenét, népdalokat hallhattak az érdeklődők és „Dal Est”-eket, melyen előadóművészek ismert operettekből, musicalokból adtak elő részleteket, nagy sikerrel. A „Nótaest”-eken helyi és meghívott nótaénekesek vettek részt. A Pünkösdi Vigasságon pünkösdi királyt és királylányt választunk, akiknek tréfás versenyen kell „megküzdeni” a nemes rangért. A Vigasságon néphagyományokat elevenítünk fel, néptáncosok, népdalénekesek, népdalkörök és népi hangszeresek színesítik a programot.


oldal 50

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Tánc világnapja – április 29. A Tánc világnapja céljai közé tartozik a tánc népszerűsítése. Ebből az alkalomból helyi és környékbeli amatőr tánccsoportok mutatnak be koreográfiákat, barátkoznak, ismerkednek egymással, új ismereteket, tapasztalatokat szereznek, kapcsolatokat ápolnak. Majális és sportnap – május 1. A rendezvény1992 óta az egyik legnépszerűbb megmozdulás településünkön, melyen részt vesz szinte valamennyi civil szervezet és a város érdeklődő lakossága. Sikeres a horgászverseny, a Ki Mit Főz?- főzőverseny, a Besenyszög Kupa futballmérkőzés, streetball verseny, generációs foci, a gyermekek kézműves foglalkozása, játékos feladatok, családi sorversenyek és a sokféle sportbemutató (karate, zumba, kerékpár triál bemutató, röplabda) Trianonra emlékezünk - június 4. A „Trianoni békediktátum” aláírásának évfordulójára emlékezünk ezen a napon . A megemlékezésen elhangzott műsorban, a gyászos eseményről hangzanak el versek, visszaemlékezések. Az ünnepséget a Trianoni Emlékműnél koszorúzással zárjuk, ahol a Városi Önkormányzat, intézmények, civil szervezetek és a megemlékező lakosság helyezi el virágait. Pedagógus nap – június első vasárnapja A pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapján a Pedagógus napot rendez az Önkormányzat. Ez a nap főhajtás a pedagógusi hivatás előtt, s köszönetnyilvánítás a felelősségteljes, sokszor erőt próbáló, de gyümölcshozó munkájukért. Búcsú A templom búcsúját, vagyis a templom címének ünnepét, minden év júniusában a János naphoz legközelebb eső vasárnap rendezik a községben. Keresztelő Szent János a katolikus templom védőszentje, akinek tiszteletére a templomot felszentelték, így községünkben ezen a napon a hívő emberek templomban szentmisén, körmeneten vesznek részt. Ilyenkor a családok vendégségbe hívják a közelebbi és távolabb élő rokonokat és jó barátokat. Az egymást ritkán látott rokonokság megbeszéli az elmúlt idők eseményeit, majd „kimennek” a Búcsúba,

a

vásári

forgatagba,

ahol

a

gyermekkörhinta,

lánchinták,

céllövöldék,

édességárusok, ajándékárusok várják az odalátogatókat.


oldal 51

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Falunap - június vége Városunk lakossága, immár hagyományosan, a Búcsú előtti napon szórakozhat, ünnepelhet, vehet részt a városnapi rendezvényen. A családok ezen az ünnepen látogatják meg egymást, és a távoli ismerősök, családtagok, volt osztálytársak elmennek egymáshoz vendégségbe. Erre a régi hagyományra tekintettel kezdeményezte a Képviselő-testület, hogy 2000-ben a Millennium évében, létrejöjjön ez az össznépi találkozás. Minden településen lévő lakos családjával együtt, tartalmas szórakoztató programon vehet részt, amely megköveteli az ottlakóktól az egymáshoz igazodás igényét, illetve az egymáshoztartozás szükségletét. Az emberek életéből a legtöbb időt a munka veszi el, legyen az a munkahelyen eltöltött idő vagy házimunka. A Városnap az egyik olyan rendezvény, ahol az emberek, a település lakói, rokonok, barátok, ismerősök, érdeklődők felhőtlen, élményekben gazdag napot tölthetnek el ingyenesen. A programokat úgy állítjuk össze, hogy minden korosztály, társadalmi réteg megtalálja azt a műfajt, ami számára a legszimpatikusabb, legszórakoztatóbb. Minden alkalommal fellépési lehetőséget biztosítunk a helyi amatőr művészeti csoportoknak, táncosoknak, énekeseknek is. Az önkormányzat saját költségvetéséből, valamint támogatók és pályázatok útján finanszírozza az eseményt. Ezen a napon rendezzük meg az „Elszármazottak találkozóját” is. A találkozó célja, hogy hazahívjuk azokat az embereket, akik már nem a faluban élnek, de kötődnek szülőföldjükhöz. Egy település összetartozását a közös szórakozás, közös élmények és örömök is összekovácsolják, hogy ezek után feltöltődve, élményekkel gazdagodva, újult erővel folytassák a dolgos hétköznapokat. Testvértelepülési Találkozó – május vége 2004 óta Besenyszög testvértelepülése a németországi Weidenbach. A települések delegációinak kölcsönös látogatása rendszeres. Megállapodás szerint minden évben 20-40 fős csoport utazik a partnertelepülésre, ill. látogatnak hozzánk, többnyire községünk jeles alkalmaira (Falunap, Íjászverseny) így lehetőség nyílik a polgárok szélesebb körben való találkozására. Ezen alkalmakon lehetőség nyílik egymás kultúrájának és hagyományainak kölcsönös megismerésén túl egy másfajta szemlélet megfigyelésére, megismerésére, amelynek tapasztalatait a partnerek a településük fejlődésének támogatására használhatják. A kapcsolatok elősegítik az intézmények, egyesületek és egyéb szervezetek találkozóit, tapasztalatcseréit is. A találkozók alkalmával kiemelt szerepet kapnak a két község vezetőjének és az önkormányzat képviselő-testületének tájékoztatói, megbeszélései.


oldal 52

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Köztisztviselők napja – július 1. A köztisztviselők napja alkalom arra, hogy a közösségért dolgozók munkáját megköszönjük. Ezen a napon köszöntjük azokat, akik a sokszor személytelennek tűnő, a jogi szabályok között működő hivatalokban lelkiismeretesen végzik napi teendőjüket, szolgálják településünket. Millér-parti Esték – augusztus eleje 2008-ban került először megrendezésre az első Millér-parti Este abból a célból, hogy a meleg nyári estéken a község lakossága és a környékbeli településeken élők, a Millér-part közelében töltsék el szabadidejüket, pihenjék ki munkával töltött hétköznapjaikat. A hagyományőrző szándékkal induló programon számos szórakoztató műsort láthatnak, hallhatnak az érdeklődők, amelyen főleg amatőr fellépők, táncosok és zenekarok, énekesek mutatkoznak be. Szent István napja és az új kenyér ünnepe – augusztus 20. Az Államalapítás Ünnepe hazánk egyik legrégebbi nemzeti ünnepe, az első magyar király, Szent István uralkodásának és Magyarország valódi európai állammá és hatalommá válásának ünnepe. Államalapító Szent István ünnepe, a hagyomány szerint egyben az új kenyér napja is. A templomban szentmisével, majd a templomkertben Szent István szobránál ünnepi műsorral emlékezünk, koszorúzást tartunk, majd megszentelésre kerül az Új Kenyér. Íjászverseny és kézműves kavalkád – szeptember 3. hétvégéje A Besenyszögi Hagyományőrző Íjász Egyesület Lovasíjász versenyét szeptember harmadik hétvégéjén rendezik, amelyre Magyarország számos

részéről érkeznek szép számmal

versenyzők (átlag 200 fő), illetve térségünkből fellépők és több száz látogató, akik nem csalatkozhatnak a látnivalók sokszínűségében. A gyerekek kézműves foglalkozáson vehetnek részt, kézművesek (fafaragó, fazekas, ékszerkészítő, gyertyakészítő, népi hangszerkészítő, nemezelő, bőrdíszműves, mézeskalácsos) állítják fel a sátraikat. A versenyekkel párhuzamosan számos színpadi programok (népdalok, néptáncok, népi hangszeres zenészek, együttesek, bűvész, hastánc, bábszínház, vásári komédia, harcművészeti bemutatók) szórakoztatják a közönséget. Országos Könyvtári Napok – október első hete Több éve csatlakozott a könyvtár ehhez a programsorozathoz. Október első hetében olyan rendezvényekre kerül sor a könyvtárban, amelyek felhívják a figyelmet arra, milyen alapvető szerepe van a könyvtáraknak az olvasóvá nevelés folyamatában. Naponta más-más Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 53

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat témakörhöz kapcsolódva sokféle kiállításra, beszélgetésre, előadásra, könyvbemutatóra, olvasáshoz kötődő játékra, zenei eseményekre várják az érdeklődőket. Fontos célkitűzés, hogy az emberek testileg és szellemileg is egészségesek maradjanak, így tevékenyebb szerepet játszhassanak abban a közösségben, ahol élnek. Idősek világnapja – október 1. Már hagyománnyá vált, hogy október elején összejövünk azért, hogy kifejezzük hálánkat, tiszteletünket, megbecsülésünket és szeretetünket az idősek, a szép korúak iránt. Az Idősek napja az idős emberekről, az ő tiszteletükről szól. Tiszteletünk magában foglalja elfogadásukat, támogatásukat, szeretetüket és annak kifejezését, hogy társadalmunknak ők is hasznos tajgai. Ebből az alkalomból köszönti a megjelenteket a polgármester és ünnepi műsorral készülnek az iskolások, óvodások, civil szervezetek amatőr előadói. Zene világnapja - október 1. A világnap célja, hogy a társadalom széles rétegei számára népszerűsítse a zeneművészetet. Ekkor a muzsika a világ minden pontján a figyelem középpontjában foglal helyet, így ez a nap segíti a különböző zenei irányzatok és a zene kultúrájának megismerését. Ezen a napon gondolunk a zene hatalmára, ennek megteremtőire és művelőire. Vendég kórusokat hívunk meg ebből az alkalomból, ill. a helyi diákok lépnek fel énekkel, hangszeres zenével, verssel. Az aradi vértanúkra emlékezünk - október 6. Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján, Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét. Ezekre a hősökre emlékeztünk ezen a napon. Az ünnepségre a Chiovini Ferenc Általános Iskola tanulói megható műsorral készülnek. Ezt követően az Erzsébet kertben felállított Kopjafánál koszorúzásra kerül sor. Október 23. – megemlékezés 1956-ról Ünnepi műsorral emlékezünk a hősökre, a forradalom eseményeire, majd az 56-os Emlékműnél koszorúzásra, gyertyagyújtásra került sor. Chiovini emléknap – november Besenyszög, szülöttjére, a Munkácsi-díjas, Érdemes művészre, Chiovini Ferencre, halálának évfordulója alkalmából emlékezik Besenyszög lakossága. Chiovini Ferenc életének és Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 54

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat művészetének megismerése egyet jelent a 20. század történelmének megismerésével. A megemlékezésen a Chiovini család egyenesági és oldalági leszármazottai is képviseltetik magukat. Reméljük, mi besenyszögiek, jó úton haladunk, és a Besenyszögön élő eljövendő nemzedék életük jobbá tétele érdekében követni tudja Chiovini Ferenc kitartását, igényességét, munkabírását, következetességét, család- és közösségszeretetét. Aranykapu – 50 éves és feletti házasok köszöntése Besenyszög Város Önkormányzata 2010 óta köszönti az 50 éve, vagy annál régebben házasságot kötött párokat. Az ember nemcsak éveinek számával méri az életét, hanem a megküzdött sikerekben, megpróbáltatásokban. A házasság szent kötelék, egy életre vállalt feladat.

Szeretetet,

tiszteletet,

bátorítást

adtak

egymásnak

a

küzdelemben,

az

otthonteremtésben, a család elfogadásában, felnevelésében. A meghívott házaspároknak a tiszteletükre rendezett műsorral, vacsorával kedveskedünk. Kellemes beszélgetéssel és az elmúlt évekre való visszatekintésekkel zárul az este. Mikulás ünnepség A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás Besenyszögön is hagyománnyá vált, és hogy teljes legyen az öröm a gyerekeknél, az iskolában, óvodában és a művelődési házban is ünnepséget, meseelőadásokat szerveznek. Karácsonyi hangverseny Valamennyien fontosnak tartjuk és ezért hagyományt teremtettünk abból, hogy karácsony előtt a helyi katolikus templomban meghitt koncerttel, Betlehemes játékkal ajándékozzák meg szüleiket és meghívottaikat az általános iskola tanulói. Az ünnep magával hozza az ünnepélyes koncertet, és ez egy nagyon jó alkalom, hogy a gyerekek közönség előtt lépjenek fel. A hangversenyen minden alkalommal fellép az iskola gyermekkórusa, a Chiovini Női Kamarakórus és a szolnoki Jubiláte Kórus.


oldal 55

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Római katolikus templom A község területe 1804-től az egri püspökség és a szatmári káptalan, illetve néhány kisebb nemes között oszlott meg. Ennek eredménye, hogy a telepített lakosság egyértelműen római katolikus. 1893-ban néhány egyéb vallású is megtelepedett Besenyszögön. Ekkor 3720 római katolikus , 13 görögkeleti, 17 ágostai hitvallású, 129 református, 74 izraelita vallású lakosa volt. A római katolikus templom 1783-1786 között épült Eszterházy Károly egri püspök jóvoltából, aki a török uralom után alapítója is volt a községnek. -

Római Katolikus Templom Besenyszög, Szabadság tér 13.

1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, stb.) Közigazgatás: A közigazgatási feladatokat a polgármesteri hivatal biztosítja a településen. A középfokú közigazgatási intézmények és kormányhivatalok Szolnokon találhatók. Polgármesteri Hivatal, Besenyszög, Dózsa György út


oldal 56

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Oktatás Besenyszög községben a népiskolai oktatás 1777. évi I. Ratio Educationist követően szerveződött meg. Az intézmény jelenlegi formájában 1951 és 1959 között épült fel. Az általános iskolai nevelés és oktatás mellett sokáig diákotthonként is szolgált, amely a jellemző környező településszerkezet: a tanyavilágból származó igényeket elégítette ki. A tanyai diákotthon a nyolcvanas évek elejére szűnt meg fokozatosan, és ettől kezdődően kizárólagosan a település lakosságának szolgálata lett az intézmény feladata. Szakmai szempontból jelentős előrelépést jelentett, hogy 1985-ben megszűnt a váltott tanítási rend. Előbb az alsós tanulócsoportokat tagépületekbe helyezték el, majd 1991-től lehetővé vált, hogy minden osztály egy épület falain belül működhessen. Ezáltal megteremtődtek az egységes iskola alapvető infrastrukturális feltételei. Óvodai ellátás: A Besenyszögi Eszterlánc Óvoda 1985-ben került átadásra a község egyetlen óvodájaként. Modern kivitelben 100 férőhellyel, 4 csoportszobával épült az óvoda, amely elkészültekor kicsinek bizonyult. Így került sor a 15 fős szükségférőhely, az ötödik csoport kialakítására az óvónői öltözőből. Besenyszögi Eszterlánc Óvoda

Statisztikai adatok (forrás: Besenyszögi Eszterlánc Óvoda) A statisztikai adatok a nevelési évek október 1-i statisztikai adatait jelöli Dátum

Foglalkoztató Csoport szobák Száma 2007.10.01. 5 2008.10.01. 5 2009.10.01. 5 2010.10.01. 5 2011. 10.01. 5 2012.10.01 5 2013.10.01 5

Gyermek csoportok száma 5 5 5 5 5 5 4


Óvodai ÓvodaLétszám Pedagógusok Száma 103 8 108 8 105 8 113 8 107 9 100 10 93 9

Pedagógiai Asszisztens Száma 1

Óvodai Dajkák száma 5 5 5 5 5 5 4 oldal 57

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 2014.10.01. 5 2015.10.01 5 2016. 06.10. 5

4 3 3

72 77 81

9(1 GYES) 8(1 GYES) 8(1 GYES)

1 1 1

4 3 3

Óvodai ellátással kapcsolatos adatsor (Forrás: VÁTI - TEIR) Év Óvodai feladatellátási helyek száma Óvodai férőhelyek száma Óvodába beíratkozottak szám Óvodapedagógusok száma

2001 1

2002 1

2003 1

2004 1

2005 1

2006 1

2007 1

2008 1

2009 1

2010 1

2011 1

2012 1

2013 1

2014 1

123

123

123

123

123

125

120

120

120

120

120

120

120

100

124

120

124

125

111

111

103

108

105

113

107

100

93

72

12

12

11

12

12

12

8

8

8

8

8

8

9

9

Általános iskola Besenyszög akkori községben a népiskolai oktatás 1777. évi I. Ratio Educationist követően szerveződött meg. Az intézmény jelenlegi formájában 1951 és 1959 között épült fel. Az általános iskolai nevelés és oktatás mellett sokáig diákotthonként is szolgált, amely a jellemző környező településszerkezet: a tanyavilágból származó igényeket elégítette ki. A tanyai diákotthon a nyolcvanas évek elejére szűnt meg fokozatosan, és ettől kezdődően kizárólagosan a település lakosságának szolgálata lett az intézmény feladata. Szakmai szempontból jelentős előrelépést jelentett, hogy 1985-ben megszűnt a váltott tanítási rend. Előbb az alsós tanulócsoportokat tagépületekbe helyezték el, majd 1991-től lehetővé vált, hogy minden osztály egy épület falain belül működhessen. Ezáltal megteremtődtek az egységes iskola alapvető infrastrukturális feltételei.


oldal 58

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Besenyszög települési adatok 2015/2016 13 16 245 1 27

Osztálylétszám Termek száma Tanuló létszám Tornaterem Pedagógus létszám

2014/2015 14 16 260 1 27

2013/2014 14 16 258 1 28

2012/2013 15 16 253 1 28

2011/2012 15 16 263 1 28

2010/2011 15 16 266 1 28

2009/2010 16 16 282 1 28

Iskolai létszám és oktatással kapcsolatos adatok (forrás: VÁTI-TEIR) Év

Általános iskolai feladatellátási helyek száma Ált. iskolai osztálytermek száma Ált. iskolai osztályok száma Ált. iskolai tanulók száma Ált. iskolai főállású pedagógusok száma Tornaterem, tornaszoba a közoktatási intézményben Tornateremmel, tornaszobával ellátott közoktatási intézmény száma

2001 1

2002 1

2003 1

2004 1

2005 1

2006 1

2007 1

2008 1

2009 1

2010 1

2011 1

2012 1

2013 1

2014 1

17

17

17

8

8

8

8

8

8

8

8

16

16

16

15

16

15

15

15

15

16

16

16

15

15

9

14

14

342

336

325

321

302

289

293

284

283

266

263

253

258

260

29

28

31

32

32

32

30

30

28

26

28

28

28

27

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

5

4

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Egészségügy Besenyszög 1879-ben egy orvossal önálló közegészségügyi kört képez. 1906-ban az egy orvoson kívül kettő szülésznő és egy gyógyszerész volt a faluban. 1925-ben egy körorvos, kettő községi bába, egy magánbába és egy gyógyszerész működött Besenyszögön. 1945 után továbbfejlődött a közegészségügyi hálózat. 1960-ban új állatorvosi lakást építettek, 1962-ben pedig új orvosi lakást. 1960-ban két orvosa volt a falunak és őket két védőnő segítette munkájukban. A településen 2 háziorvos praktizál, valamint 2 főállású védőnő van. Besenyszög település rendelkezik egy 10 és egy 30 férőhelyes idősek otthonával. A mentőszolgálat Szolnokról éri el a települést. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 59


Orvosi rendelő: 5071 Besenyszög, Damjanich út 4/a., 1383 hrsz Háziorvosi körzetek száma: 2 Háziorvosok száma: 2 Asszisztensek száma 3 (2 háziorvosok mellett, 1 fogorvos mellett) Fogorvosi ellátás: helyben, vállalkozó látja el. Iskolafogászat: helyben a fogorvos látja el. Gyermekorvosi ellátás: mozgó szakorvosi ellátás keretében havonta egy alkalommal Védőnők száma: 2

orvosi rendelő Egészségügyi adatok (forrás: TEIR) Év Háziorvos Házi gyermekorvos Körzeti ápoló Betöltött Védőnői Helyek száma

2000 2 0

2001 2 0

2002 2 0

2003 2 0

2004 2 0

2005 2 0

2006 2 0

2007 2 0

2008 2 0

2009 2 0

2010 2 0

2011 2 0

2012 2 0

2013 2 0

2014 2 0

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

2

2

2

n.a.

2

2

2

2

2

2

2

2

Gyógyszertár:


oldal 60


Szociális ellátás Családsegítő Szolgálat Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központja Család és Gyermekjóléti Szolgálta 5071 Besenyszög, Dózsa György út 2.

Szociális Ellátás: Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központja 5071 Besenyszög, Szabadság tér 3.. Idősek Klubja 20 férőhely Idősek Bentlakásos Otthona: 50 férőhely Ellátottak száma: 50 fő bentlakás, 20 fő idősek klubját látogató Szociális étkeztetés: 103 fő Tanyagondnoki szolgálat: 50 fő Házi segítségnyújtás: 47 fő Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 20 fő A közösségi szenvedélybeteg ellátást kistérségi szinten a besenyszögi intézmény biztosítja.


oldal 61

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Szociális ellátás (Forrás: TEIR) Év Időskorúak otthonainak száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak száma Időskorúak otthonai működő férőhelyek száma Időskorúak otthonaiban gondozottak száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubja működő férőhelyeinek száma Nappali ellátást nyújtó idősek klubjaiban ellátottak száma

2000 2

2001 2

2002 2

2003 2

2004 3

2005 2

2006 2

2007 1

2008 1

2009 1

2010 1

2011 1

2012 1

2013 1

2014 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

30

30

30

40

70

40

40

30

50

50

50

50

50

50

50

28

27

31

40

65

40

38

36

44

50

49

50

50

50

50

20

20

20

20

20

20

20

20

20

20

20

20

20

20

20

28

27

26

20

20

20

20

20

20

20

20

20

20

19

20

Művelődés 1896-1951 között Besenyszögön 16 bejegyzett Belügyminisztérium által engedélyezett kör, illetve egyesület működött. Közülük jelentősebb: a Rk. Népkör (1896-1950), Keresztény Iparoskör (1927-1949). Az Iskolánkívüli Népművelésügyi Bizottság helyi szervezete egészségügyi, mezőgazdasági témájú előadásokat tartott s analfabéta tanfolyamokat működtetett. 1958 évben nyitotta meg a kapuit a Művelődési ház mely jelenleg több funkcióval is rendelkezik, bálterem, öltözők, színpad raktárhelyiségek, 2 kis terem, büfé. Nemrégiben felújították, korszerűsítették és energetikai megújítása is megtörtént. A különféle rendezvényeken túl a nagyobb községi rendezvényeknek is helyet biztosít.


oldal 62

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat -Tájház A Jászladányi út 18. szám alatt lévő közel 100 éves épületben került kialakításra a helyi tájház. A tájházban Bezzeg Imre által összegyűjtött, a régi besenyszögi mindennapokban használt tárgyak és régiségek kerülnek bemutatásra „Bezzeg gyűjtemény” néven. Az épület is történelmi jelentőségű: az első világháború utáni időszakban csendőrlaktanya volt.

-Könyvtár Besenyszög, Dózsa György út

A könyvtári kötetek száma (Forrás: VÁTI - TEIR) Év Nyilvános könyvtár Nyilvános könyvtárak egységeinek száma Kölcsönzött egység Beíratkozott olvasó

2000 1

2001 1

2002 1

2003 1

2004 1

2005 1

2006 1

2007 1

2008 1

2009 1

2010 1

2011 1

2012 1

2013 1

2014 1

20337

20530

20750

21170

21621

21823

22074

22205

22369

22557

22728

22961

23320

23488

22805

25948

23530

16566

16156

13060

11644

19111

15060

13980

8523

12860

13936

21318

13579

7658

526

646

643

648

646

670

597

568

538

534

642

664

531

520

318


oldal 63

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása A településen az esélyegyenlőség biztosítása különböző országos és térségi programokkal biztosított. A programok pályázatok révén érhetők el. 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre A török defter 1571-ben vízimalmot említ Szentivánon. 1879-ben 1 cipész, 5 kerékgyártó, 8 kovács, 4 molnár, azaz összesen 18 kisiparos élt a faluban, s bizonyára uradalmi alkalmazásban. 1925-ben 4 cipész, 6 kovács, 1 asztalos, 1 bognár, 1 építőmester, 2 gépész, 2 borbély: azaz 17 iparűző lakott itt. 1925-ben 2 gőzmalma volt a községnek. Ugyanekkor 5 szatócs és 8 kocsma bonyolította le a kereskedelmi forgalmat, ezenkívül 1 hetipiaca és 2 országos kirakodó és állatvására volt évente. 1946 elején alakult meg az FMSZ, akkor még csak mezőgazdasági eszközök beszerzésére vállalkozott. 1960-ban a Szolnok megyei Bőripari javító KTSZ telephelye működött itt. Négy főt foglalkoztatott. A lakosság igényeit 2 asztalos, 5 borbély, 3 cipész, 3 kőműves, 3 szabó, 3 kovács, és 8 különböző önálló szolgáltató kisiparos (27 fő) szolgálta. A településen lévő nagyobb gazdasági vállalkozások 2016. júniusi települési adatszolgáltatás alapján a következők:                   

Palotási Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Akvi-Patent Zrt. Joker Danubius Kft. Héja Ilona egyéni vállalkozó S+Z Bt. LSF Holding Kft. Beseny-Juh Szövetkezet Pék Cipó Plusz Kft. MAG-TÁR Szövetkezet Mérnöki és Kereskedelmi Bt. Magyar Posta Zrt. Dr. Mester és Társa Gyógyszer Kiskereskedelmi Bt. 301. ABC CZAKÓ TRANSZ 2002 KFT. Dankesz-Bau Kft. Balogh Balázs egyéni vállalkozó OLÉH-BAU Kft. BES-ÁSZ Kft. Besenyszögi Nonprofit Kft.


oldal 64

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Vállalkozások száma Forrás: VÁTI, TEIR adatbázis Év Regisztrált Vállalkozások száma Működő vállalkozások száma Működő Kft Működő Rt Működő szövetkezet Működő Bt Működő EV 0 és ismeretlen számút foglalkoztató működő vállalkozás * 1-9 főt foglalkoztató 10-19 főt foglalkoztató 20-49 főt foglalkoztató 50-249 főt foglalkoztató 250 fő feletti foglalkozó

2000 200

2001 205

2002 211

2003 214

2004 207

2005 215

2006 209

2007 216

2008 442

2009 462

2010 473

2011 489

2012 498

2013 503

2014 512

174

166

183

180

168

151

146

216*

134

133

137

133

130

139

n.a.

13

11

13

15

16

19

21

28*

27

28

30

33

35

36

45*

2

2

2

2

2

2

2

2*

2

2

2

2

2

2*

2*

5

4

4

3

3

2

2

2*

2

2

2

2

2

2

3*

18

22

25

25

27

28

30

35*

25

21

21

22

19

20

24*

134

125

137

133

118

99

90

147*

77

79

81

73

71

78

104*

113

98

109

107

29

1

1

37*

0

n.a.

n.a.

94*

n.a.

n.a.

120*

53

61

67

67

134

141

137

170*

n.a.

n.a.

n.a.

384*

124

131

386*

3

3

2

1

2

5

3

4*

2

4

2

8*

2

5

3*

1

0

1

1

0

0

2

2*

1

1

2

1*

2

1

1*

4

4

4

4

3

4

3

3*

2

2

2

2*

2

2

2*

0

0

1

0

0

0

0

0*

0

0

0

0*

0

0*

0*

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A település meghatározó gazdasági ágazata a mezővárosias létre utaló, szinte teljes vertikumú mezőgazdaság, amely számos, a térségben kiemelkedő vállalattal képviselteti magát, nemcsak a növénytermesztés és az állattartás, hanem a hozzájuk kapcsolódó ipar és kereskedelem területén egyaránt. Az „oppidumi” vonásokat jól szemlélteti az aktív keresők foglalkoztatási főcsoportok szerinti (KSH 2001) megoszlása is, miszerint az országos átlagot jóval meghaladva, közel 13% végez mezőgazdasági tevékenységet, szintén átlagon felüli az ipari dolgozók közel 40%-os értéke, ugyanakkor a vezető értelmiségiek és az egyéb szellemi foglalkozásúak aránya is jelentős (együtt közel 25%). A szekunder és tercier ágazatok – az agráriumhoz kötődőkön kívüli – más jelentős foglalkoztatói is megtalálhatók Besenyszögön, többek között egy 50 főt foglalkoztató női ruhagyár, és egy 100 alkalmazottnak munkát adó, a víz- és szennyvíztisztítás területén komplex szolgáltatásokat nyújtó (tervezéstől, gyártáson és építésen át üzemeltetésig) vállalkozás is üzemel a településen. A különböző nemzetgazdasági ágakban tevékenykedő, évről-évre növekvő számú besenyszögi társas vállalkozások, jelentős mennyiségű munkahelyet képesek biztosítani a helyi lakosok mellett a környező községek és városok lakosságának is.


oldal 65

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelései A településen jellemzően a nagyobb gazdálkodó szervezetek az ipari tevékenységet végző Akvi - Patent Zrt. kivételével agrárszférához köthető tevékenységet folytatnak. A nagyobb gazdálkodó szervezetek több év óta hasonló profillal működnek. Jellemzően a saját tevékenységükön belül bővítenek elsősorban pályázati lehetőségekkel eszközvásárlással és korszerűsítéssel fejlesztik vállalkozásukat. A településen működő nagyobb vállalkozások a következők: 1. Palotási Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Meghatározó tevékenysége: szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés. - Bővítést, fejlesztést nem tervez 2. Akvi-Patent Zrt. Fő tevékenységi köre a víz- és szennyvíztisztítás, amelyhez gépészeti berendezéseket gyárt. 3. Joker Danubius Kft. Fő tevékenysége: tojás csomagolás, értékesítés. 4. Héja Ilona egyéni vállalkozó: Fő tevékenysége: tojás termelés. 5. S+Z Bt. 6. LSF Holding Kft. Fő tevékenysége: női felsőruházat gyártás. - Üzemcsarnok építést tervez. 7. Beseny-Juh Szövetkezet: Növénytermesztés a fő tevékenysége (Búza, árpa napraforgó, kukorica). 8. Pék Cipó Plusz Kft. : A cég kenyér és friss pékáru gyártásával és értékesítésével, szállításával foglalkozik. 9. MAG-TÁR Szövetkezet: Fő tevékenysége: mezőgazdasági termékek tárolása, termény tisztítása, vetőmag, műtárgya és vegyi anyag forgalmazása. 10. Mérnöki és Kereskedelmi Bt.: Növénytermesztés a fő tevékenység. - Telken belül magtár bővítést tervez 11. Magyar Posta Zrt. Postai szolgáltatás a fő tevékenysége. 12. Dr. Mester és Társa Gyógyszer Kiskereskedelmi Bt. Fő tevékenysége gyógyszer kiskereskedelem. 13. 301. ABC Élelmiszer jellegű vegyes üzlet. 14. CZAKÓ TRANSZ 2002 KFT.: Fő tevékenysége: építési terület előkészítése, mélyépítés, vákuumos talajvíz süllyesztés. 15. Dankesz-Bau Kft.: Fő tevékenysége: Építőmesteri munkák, bontás.


oldal 66

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 16. Balogh Balázs egyéni vállalkozó: Fő tevékenysége: kézi, gépi földmunkák, közműépítés, szántóföldi növénytermesztés 17. OLÉH-BAU Kft.: Fő tevékenysége: építő ipar (magas és mélyépítés). 18. BES-ÁSZ Kft. Fő tevékenysége: Húsfeldolgozás, tartósítás, hús-húsáru kiskereskedelem. 19. Besenyszögi Nonprofit Kft: Fő tevékenysége: hulladék gyűjtése, szállítása

1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló munkaerő képzettsége, K+F stb.)

tényezők

(elérhetőség,

A település versenyképességét a gazdasági lehetőségein túl (pl: mezőgazdasági területek, állattenyésztés, ipari területek stb.) az elérhetőség, a munkaerő képzettsége is befolyásolja. Besenyszög földrajzi értelemben, elérhetőség területén megyén kiváló potenciállal rendelkezik. A város határos Szolnokkal, így a megyeszékhely megközelítése gépjárművel nagyon egyszerűen megoldható, a közigazgatásilag Szolnokhoz tartozó településrészekkel azonos az időbeli elérése a városközpontnak. A munkaerő településen belüli átlagos képzettségi színvonala magasnak mondható, a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magas, az alacsonyan képzetteké pedig megyei viszonylatban alacsony. A településről az aktív dolgozók nagy része napi ingázással eljár dolgozni a megyeszékhelyre. 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet - kínálat) Az ingatlanpiaci viszonyok az ország többi településéhez hasonlóan Besenyszögön is jelentősen átalakultak. A 2009. évi pénzügyi válság alapjaiban változtatta meg az ingatlanpiacot. A finanszírozási nehézségek és szociális támogatások miatt a kereslet egyre csökkent, míg a kínálat jelentősen növekedett. A megye települései közül Besenyszög még kedvező helyzetben van, mert a lakásállomány nem avult és értékesíthetetlen ingatlanok sincsenek. Mindehhez hozzájárul Szolnok közelsége és a település Szolnoktól történő megközelítése (a Tiszán nem kell átkelni) és a település etnikai összetétele. A településen viszonylag magas a kiköltöző értelmiségiek száma. Tovább javítja a helyzetet az alapfokú oktatási intézmények színvonala és a város megtartó ereje. Év 2006 2007 2008 2009

Bontás 11 7 2 5

Építés 33 28 24 14

Használatbavétel 16 33 23 18

2009. évig Besenyszögön volt az építéshatóság. Szolnoki építéshatóság 2012 - 2016. június 01. között 53 építési engedélyt és 29 használatba vételi engedélyt adott ki. Bontási engedély nem volt.


oldal 67

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Járási Építési és Örökségvédelmi Hivatal 2013 - 2016. június 01-ig az Önkormányzatnak 3 építési engedélyt, 5 használatba vételi engedélyt adott ki. 12 esetben meghosszabbították a kiadott engedélyt. Bontás tudomásul vétel 3 db volt. 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Besenyszög Város Önkormányzata a 2/2016. (II.26.) számú rendelettel hagyta jóvá a település 2016. évi költségvetését. A költségvetés a következőket tartalmazza: A költségvetés bevételei és kiadásai A képviselő-testület az önkormányzat 2016. évi költségvetését: 447 247 E Ft 471 419 E Ft 24 172 E Ft 6 821 E Ft - 17 351 E Ft

Költségvetési bevétellel Költségvetési kiadással Költségvetési egyenleggel -ebből működési felhalmozási

állapítja meg. A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban állapítja meg. Az Önkormányzat a kiadások között 184 E Ft általános, 0 Ft céltartalékot állapít meg. A költségvetés végrehajtásának szabályai Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit. Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki. A költségvetési szerv vezetője e rendelet 10. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 68

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni. Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján. A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselőtestület gyakorolja. Az előirányzatok módosítása Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt. A képviselő-testület a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát minden esetben fenntartja magának. A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre. A képviselő-testület a költségvetési rendelet 5. § (2) és (5) bekezdés szerinti előirányzatmódosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását. A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető. Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja. A képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után. A gazdálkodás szabályai A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek. A költségvetési szervek az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaknak megfelelően rendelkezik. Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.


oldal 69

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A közös önkormányzati hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzatmódosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős. Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a Vincent Auditor Kft útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni. 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Besenyszög Város Önkormányzat településfejlesztési politikájának legfőbb célkitűzése, hogy az önkormányzati vagyon a képviselő-testület ciklusa alatt tartósan ne csökkenjen. Csak olyan fejlesztéseket vállaljon, melyekkel a megvalósuló eszközöket, programokat a működtetés során is zökkenőmentesen finanszírozni tudja. Az Önkormányzat a 104/2015 (VIII.27.) számú határozattal hagyta jóvá a 2015 - 2019. évekre vonatkozó gazdasági programját, mely a következőket tartalmazza településfejlesztés területén: Településfejlesztés 1) Jelenlegi helyzet: Besenyszög 2013 évben elnyerte a városi rangot, 2007-től a Szociális Intézményfenntartó Társulás központja 7 település részvételével, az Óvodafenntartó Társulás központja. Városunk intézményrendszere fejlett, az oktatási-, egészségügyi-, szociális- és egyéb szolgáltatások széles skáláját kínálja Besenyszög polgárainak. Településünk infrastruktúrája sokat fejlődött a rendszerváltozás óta eltelt két és fél évtizedben. A közműhálózatok közül az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 97%, a gázhálózatba bekötött lakások aránya 90,7 %, a szennyvízcsatorna-hálózat a város 98%-án épült ki. Elkészült a szennyvíztelep- és csatornahálózat-felújítása és bővítése. Elkészült a csapadékvíz-elvezető rendszer, ezért a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetni a felszíni vízelvezetés karbantartására. Településünk közúthálózata is sokat fejlődött az elmúlt két évtizedben: a 2000-es évek első felében elvégzett útépítéseknek köszönhetően a belterületi szilárd burkolatú utak aránya ma már 99%. Az elmúlt években játszótérrel, Milléri pihenőhellyel, Chiovini emlékparkkal, 1956-os emlékművel, Trianoni emlékművel gazdagodott a város. Előre léptünk a közterületek nagyobb tisztasága irányában.


oldal 70

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Sikerült előrelépni önkormányzati intézményépületeink felújításában is. A Művelődési Ház felújításával egy kívül-belül szép, modern felszereltségű, kulturált közösségi házunk lett. Felújítottuk a Városházát és a Városi Könyvtár épületét. Folyamatosan, több részletben felújítottuk a Chiovini Ferenc Általános Iskola épületét, vizesblokkját, nyílászáróit, majd az épület külső homlokzatát. A 2014. évben Piac építésével enyhítettük a Jászladányi úti közlekedési problémákat. Megújult a temetőben a Kápolna és a Ravatalozó is. Felújítottuk és bővítettük az Orvosi Rendelőt. Mindezek mellett további jelentős fejlesztésekre van szükség annak érdekében, hogy komfortérzetünk tovább javuljon, valamint hogy a városi szerepnek Besenyszög magasabb szinten meg tudjon felelni. Ezek közül a legfontosabbak az önkormányzati bölcsőde megépítése, és a Szabadság tér felújítása, közlekedési rendjének szabályozása. 2) Célok: a) A barátságos, biztonságos, szép kertváros ideáljának további folyamatos közelítése. b) Minél több szolgáltatás helyben való elérhetőségének megteremtése, ill. ennek katalizálása. c) A központi szerep betöltését szolgáló intézményhálózat folyamatos bővülésének elősegítése a közigazgatás, az oktatási-, egészségügyi- és szociális ellátás, valamint a sport- és szabadidős tevékenységek területén egyaránt. d) A települési vonzerő növelése az Alföldi táj karakterének, lehetőségeinek kihasználásával, a hagyományok ápolásával, a meglévő kulturális programkínálat szélesítésével, aktív marketingtevékenységgel. e) Erősíteni Besenyszög gazdasági alapját a helyi iparos-kézműves szakembergárdára, valamint a helyi kis- és közepes vállalkozásokra támaszkodva. f) Tovább segíteni Besenyszög társadalmi- és kulturális életének folyamatos fejlődését, az összetartozás-érzés fenntartását és megerősítését, a hagyományos közösségi rendezvényekre alapozva. g) El kell kezdeni a Tisza-menti településrészek – Doba-puszta, Fokorú-puszta, Szórópuszta és a Mihályi-lapos – fejlesztését, az úthálózat aszfaltozását, a lakosság megtartása érdekében. h) Meg kell valósítani a közétkeztetés ellátását helyben működő főzőkonyhával. 3) Alapelvek: a) A településfejlesztés fogalmát legtágabban értelmezve az önkormányzat legfőbb településfejlesztési feladata a közszolgáltatások minél magasabb színvonalon való biztosítása ill. megszervezése. b) A humán közszolgáltatások területén alapvető feladat az oktatási-, nevelési-, kulturális-, közművelődési-, szociálisés egészségügyi intézményeink kiegyensúlyozott, színvonalas működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek folyamatos biztosítása. c) Lehetőleg minél többféle oktatási-, kulturális-, egészségügyi-, szociális-, közigazgatási- és kereskedelmi szolgáltatás legyen helyben elérhető. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 71

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat d) A szociális ellátások terén fontos szempont a pénzben nyújtott ellátások mellett a természetben nyújtott ellátások alkalmazása, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosítása, valamint a szociális ellátással együtt a közfoglalkoztatási lehetőségek maximális kihasználása. e) A kommunális szolgáltatások terén fontos elv az állami üzemeltetőnek átadott szolgáltatások esetleges visszaszerzésének vizsgálata a szolgáltatás színvonalának növelése, a szolgáltatás díjának csökkentése és a helyi munkahelyteremtés érdekében. f) A beszerzéseknél továbbra is meghatározó alapelv a verseny átláthatósága és tisztasága. Előnyben részesítendők a nyílt közbeszerzések, a zártborítékos ajánlatkérések, és minden egyéb olyan eszköz, amely a versenyt erősíti, és a verseny tisztaságát garantálja. g) A fejlesztések területén elsősorban a hétköznapi életünket megkönnyítő, a mindennapi közérzetünket javító beruházásokat kell előnyben részesíteni. Így továbbra is fontos feladat a város közterületeink további szépítése, fejlesztése (terek, parkok) és a közlekedési infrastruktúra további fejlesztése (szilárd burkolatú utak, járdák, kerékpárutak.) h) A tárgyi fejlesztések mellett legalább olyan fontos a közösség fejlesztése, a város polgárai közötti összetartás erősítése, elsősorban a városi rendezvények, a kulturális programok és a hagyományápolás eszközeivel. i) A műveltség, a kultúra, a művészetek és a sport fejlesztése, nemzetiségi hagyományaink megőrzése és ápolása érdekében biztosítani kell a szükséges forrásokat a városi rendezvényekhez és kulturális programokhoz, a nemzetiségi önkormányzatok és a civil egyesületek támogatásához. 4) Konkrét fejlesztések, fejlesztési prioritások a következő öt évben: A szükséges fejlesztések közül azoknak kell elsőbbséget adni, amelyekhez külső forrást is sikerül bevonni (állami és európai uniós pályázati támogatások, településfejlesztési megállapodás, adományok stb.). (A számozás nem jelent fontossági sorrendet!) 1. A Szabadság tér felújítása:  A téren parkolók kialakítása, járda építése, pihenő kialakítása padokkal.  Zöld terület kialakítása, fásítás.  Amennyiben szükséges a közlekedés rendjének szabályozása. 2. Járdaépítési program  A település járdáinak állapot felülvizsgálata, az ütemezés tervezése a felújításuk megkezdése. 3. Útépítési program  A meglévő útjaink folyamatos karbantartásának tervezése a költségvetésben, pályázat esetén egységes járda, út, árok, utcakép kialakítása. 4. Intézményfejlesztési program  Bölcsőde építése. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 72


5. 6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

 Az iskola felújítási terveinek felülvizsgálata, együttműködés az intézmény üzemeltetőjével, a pályázat benyújtása érdekében.  Tanmedence építése.  Tornacsarnok építése. Közlekedés  Új közlekedési rend kialakításának vizsgálata. Városüzemeltetés színvonalának fejlesztése  Városgondnokság létrehozása, minél több városüzemeltetési feladat saját ellátása érdekében (pl. közterület-gondozás, sporttelep gondozása, játszóterek és parkok karbantartása, hulladékgyűjtő edényzetek ürítése stb.) Közvilágítás-fejlesztés  Megfelelő korszerű technológia esetén, közvilágítás korszerűsítés, illetve az új pihenő parkokban új közvilágítási lámpatestek kihelyezése. Csapadékvíz-elvezetés  Csapadékvíz-elvezető rendszer szilárd burkolattal való kiépítése, ezen beruházás ütemezése, majd szakaszos megvalósítása. Ivóvízellátás, szennyvíztisztítás  El kell érni a jogszabályi környezet változtatásával az ivóvízhálózat s a szennyvízelvezető rendszer üzemeltetésének önkormányzati jogkörbe visszaadását, a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében. Parképítési program folytatása, fásítás  Közpark kialakítása az Erzsébet kertben, Szabadság téren a Sport pályákat érintő zöld területekben, a városfejlesztési és rehabilitációs pályázaton keresztül. Sporttámogatás  Egyesületeknek működési támogatás  További fejlesztések a sporttelepen (az öltözőépület felújítása, öntözőrendszer kiépítése, szükség esetén műfüves pálya építése) Környezetvédelem  Egységes településkép kialakítása, megtervezése, megvalósításának elkezdése.  Szelektív hulladékgyűjtő szigetek számának növelése.  Az állati hulladék gyűjtésének jogszerű megoldása, a „Dög-kút” felszámolása.  El kell érni a jogszabályi környezet változtatásával a hulladékszállítási díj megállapításának önkormányzati jogkörbe visszaadását. Hagyományápolás  A Helyi Értéktár bővítése.  A Vehiculum-ház helytörténeti gyűjteményének karbantartása, bővítése.  2014-2020 években vállalkozók hagyomány és vidékfejlesztéssel


oldal 73


14.

15.

16.

17.

18.

kapcsolatos pályázatainak segítése. Civil szervezetek elképzeléseinek támogatása. Parkolók kialakítása  A településen lévő szolgáltató házak előtti parkolók kialakításának kezdeményezése, megvalósításának segítése. A közúthálózat fejlesztése:  Közúti hálózat fejlesztése M4 autópálya megépítés után a 3225. sz. Szolnok-Besenyszögöt összekötő út teljes útfelújításának minden szinten való támogatottságának megszerzése. Ingatlanhasznosítás:  Volt TSZ iroda épület hasznosításának megtervezése, kialakítása, pályázaton keresztüli megvalósítása pl., főzőkonyha, szociális bérlakás, fiatal házasok segítése. Önkormányzati vállalkozások:  Önkormányzati tulajdonú cég további erősítése, feldolgozó tervezése, a pályázati úton való megvalósítása, lehetőség szerint kistérségi szintű pelletgyártó üzem pályázati szinten való megvalósítása Energiagazdálkodás:  Lehetőség szerint a megújuló energiaforrások továbbfejlesztésén kell dolgozni, pl. óvoda, bölcsőde, piac épületek, Idősek Otthona napelemmel való felszereltsége, illetve a geotermikus rendszer kapacitáshoz mérten új rácsatlakozások kiépítése.

1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Az Önkormányzat a 104/2015 (VIII.27.) számú határozattal hagyta jóvá a 2015 - 2019. évekre vonatkozó gazdasági programja alapján: Befektetések támogatása 1) Jelenlegi helyzet: A települési önkormányzatok hatósági jogköre a befektetések ösztönzése szempontjából erősen behatárolt, a befektetők viselkedését az önkormányzat inkább közvetett módon képes befolyásolni. 2) Célok: a) A meglévő vállalkozások bővülési lehetőségeinek biztosítása, minél több új vállalkozás ide vonzása a városfejlesztési célok világos, közérthető megfogalmazása, a vonzó és stabil jogi- és szabályozási környezet biztosítása, a lehetőségekhez mérten gyors és hatékony adminisztráció, ügyintézés és engedélyezés révén. b) Olyan befektetéseket támogatni, engedélyezni, idevonzani, amelyek munkahelyeket Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 74

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat teremtenek, növelik az adóbevételeket és az egyéb bevételeket, de nem veszélyeztetik az itt élők egészségét és a természeti környezetet. 3) Alapelvek: a) A befektetési ajánlatok mérlegelésénél a pillanatnyi érdekek mellett mindig érvényesíteni kell a hosszú távú szempontokat is. b) A befektetési ügyekben egyedi döntéseket kell hozni, a döntéseket pedig konkrét megállapodásban vagy a településrendezési tervben kell rögzíteni. c) A gazdaságossági szempontokkal együtt a környezetvédelmi és az egyéb emberi-társadalmi szempontokat is mindig mérlegelni és érvényesíteni kell.

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika Az Önkormányzat a 104/2015 (VIII.27.) számú határozattal hagyta jóvá a 2015 - 2019. évekre vonatkozó gazdasági programja alapján: Munkahelyteremtés 1) Jelenlegi helyzet: Besenyszögön a rendszerváltást követően dinamikusan nőtt a helyben lévő munkahelyek száma. Nagy számban jöttek létre városunkban helyi gyökerű vállalkozások, melyek az idő múlásával egyre komolyabb szereplőkké váltak – olykor nemzetközi színtéren is nevet szerezve maguknak. A besenyszögi vállalkozások igen jelentős munkaadók, tehát közérdek, hogy a helyi vállalkozások jól működjenek.

2) Célok: a) Továbbra is minél több besenyszögi polgár helyben találjon munkát. b) A helyi polgárok számára jó megélhetést jelentő, egyben környezetbarát munkahelyek fenntartása, ezek számának növelése. 3) Alapelvek: a) Az új munkahelyek létrejöttét elsősorban a helyi kis- és közepes vállalkozások fejlődésének elősegítésével kívánjuk szolgálni, a vállalkozásbarát adópolitika segítségével, az iparűzési adó kedvező szinten tartásával, az önkormányzati megrendeléseknél a nyílt és tisztességes verseny biztosításával, a helyi vállalkozásoktól való ajánlatkérésekkel. b) A munkahelyteremtés másik lényeges módja a kistérségi központi funkció betöltéséhez szükséges intézmények befogadása. Ezek az intézmények közvetlenül és közvetve is munkahelyteremtő hatással bírnak, hiszen a szolgáltatásaikat igénybe vevők a város többi szolgáltatását is használják.


oldal 75

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Ingatlangazdálkodás Az Önkormányzat a 104/2015 (VIII.27.) számú határozattal hagyta jóvá a 2015 - 2019. évekre vonatkozó gazdasági programja alapján: 1) Jelenlegi helyzet: Besenyszög teljes ingatlanvagyona480 db ingatlan. Ebből: a) törvény alapján forgalomképtelen 360 db ingatlan (pl. utcák, közök, terek, parkok, források, patakok, tavak, stb.) b) helyi döntés alapján forgalomképtelen … db ingatlan (területe stb.), c) törvény alapján korlátozottan forgalomképes 26 db ingatlan (önkormányzati intézmények ingatlanai), d) helyi döntés alapján korlátozottan forgalomképes …. db ingatlan (pl. szántók, beépítetlen telek stb.) e) üzleti vagyon 94 db ingatlan (pl. önkormányzati lakások, beépítetlen önk. tul. ingatlanok, szántók, legelők, stb.). 2) Célok: a) Az önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal úgy kell gazdálkodni, hogy azok a lehető legésszerűbben szolgálják az önkormányzati feladatok ellátását, a város polgárai életminőségének minél magasabb szintre emelését. b) A szükséges közszolgáltatások (közmű-infrastruktúra, közúthálózat, alapvető közintézmények) számára megfelelő helyszínek álljanak rendelkezésre. 3) Alapelvek: a) Az ésszerű ingatlangazdálkodás érdekében a forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlanok bizonyos része (amelyekre hosszú távon nincs szüksége az önkormányzatnak) a vagyonrendelet előírásainak megfelelő módon értékesíthető (pl. önkormányzati lakások egy része, önállóan hasznosíthatatlan töredékterületek stb.). Az ilyen ingatlaneladásból származó bevételeket lehetőleg olyan stratégiai ingatlanok megvásárlására kell fordítani, amelyekre viszont szükség van a jövőben. b) Az önkormányzat saját feladatainak ellátásához átmenetileg nem szükséges ingatlanok a vagyonrendelet előírásainak megfelelő módon bérbe adhatók. A bérbe adásnál mérlegelni kell, hogy az önkormányzat érdekeit a határozott vagy a határozatlan idejű szerződés szolgálja jobban, ill. hogy az ingatlan felújításához szükséges forrásokat milyen konstrukcióban lehet az önkormányzat szempontjából legkedvezőbb módon biztosítani. c) Bizonyos fejlesztésekhez (pl. útnyitás, útszélesítés, parkolóhely-kialakítás stb.) szükség lehet ingatlanok vásárlására. Az ezekhez szükséges fedezetet a költségvetésben folyamatosan biztosítani kell. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 76

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat d) A meglévő ingatlanok hasznosításakor elsőbbséget kell adni a térségi szerepkör erősítését jelentő közintézmények és egyéb közhasznú szolgáltatások befogadásának, de mindig szem előtt tartva a közvetlen gazdasági szempontokat is.

1.10.6. Intézményfenntartás Az intézményfenntartás keretei az elmúlt évben átalakultak. Az oktatási, nevelési intézmények egy része már nem önkormányzati fenntartásba tartoznak. A Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola a 2012/2013-as tanévtől már katolikus iskola, fenntartója a római katolikus egyház. Besenyszögi Eszterlánc Óvoda, Besenyszög és Szászberek települések önkormányzatai óvodafenntartó társulást hoztak létre az óvodák működtetésére. Besenyszögi idősek otthona a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központja üzemelteti. 1.10.7. Energiagazdálkodás Az önkormányzat energiagazdálkodásához tartozik az intézmények teljes energiaellátása a fűtés - melegvíz - villamosenergia ellátás. Az energiagazdálkodás területén a villamosenergiagazdálkodás terén az intézmények világítás korszerűsítése, új energiatakarékos fényforrások alkalmazása célszerű. Az elmúlt években pályázati forrásokból a művelődési ház és az általános iskola tetején 25kW-os napelemek kerültek felszerelésre, melyek az adott intézmény energiaszükségletének jelentős részét biztosítják. A közelmúltban megvalósult a termálvizes fűtés. A vízmű telepen a meglévő nyers víz (ivóvíz) vezetékről hőcserélővel nyerik a hőenergiát, mely hőt egy zárt rendszeren keresztül juttatják el az érintett intézményekhez ahol egy újabb hőcserélővel veszik le a fűtéshez szükséges hőenergiát. Érintett intézmények: Általános Iskola, Orvosi rendelő, Művelődési Ház, Idősek Otthona. Egyéb megújuló energiák: Faapríték kazánok a Polgármesteri Hivatalban valamint az Idősek Otthonában.

1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A Városgondnokság ill. a Polgármesteri Hivatal más egységei által ellátandó feladatok:

1. 2. 3. 4. 5.

Feladat Balesetveszélyes fák gallyazása, kivágása, tuskóinak kifúrása Buszmegállók takarítása és téli csúszásmentesítése Csapadékvíz-elvezető árkok, átereszek tisztítása Járdák takarítása Játszóterek üzemeltetése, karbantartása


oldal 77

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Közterek takarítása Köztéri szemétgyűjtők ürítése Közterületen tartandó ünnepi rendezvények előtt és utáni takarítás Köztisztasági feladatok ellátása Lakossági bejelentések fogadása Önkormányzati bérlakások kezelése Parlagfűirtás Polgármesteri Hivatal épületeinek takarítási feladatai Városi lobogózás ünnepekre Földutak karbantartása Gyepmesteri szolgáltatás Illegális szemétlerakatok felszámolása Járdák hibaelhárítása Kommunális hulladékszállítás Növény-védelem, köztéri fák, cserjék, károsítók elleni védekezés Parkgondozás Szennyvíz-elvezetés- és kezelés Szilárd burkolatú utak karbantartása Téli síkosságmentesítés Zárt csapadékcsatornák tisztítása


oldal 78

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok Besenyszög Jász-Nagykun-Szolnok megye közép-nyugati határ-részén, a megyeszékhelytől 15km-re, északkeletre fekszik, a Millér-holtág partjain. Keletről Kőtelek, Csataszög, Hunyadfalva, délkeletről Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Szajol, valamint délről Szolnok, nyugatról Zagyvarékas, Szászberek településekkel szomszédos. A város a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulás tagja. A település igazgatási területe 138,08 km² (13807,8657 ha): külterülete 13358,4413 ha, belterülete 306,8091 ha, zártkerti része 142,6153 ha, lakosainak száma 3276 fő. (2015. január) A település természeti adottságai Besenyszög igazgatási területe a Tisza folyó völgyében az Alföldi tájegység Duna-Tisza közti hátságának Szolnoki kistájához tartozik. Domborzata, földrajz, talajai A kistáj 85 - 87 m (Bf.) magasságú ármentes részekkel tagolt, hullámos térszínű, folyóvizek által feltöltött ártéri síkság, az Alföldnek a pannon kortól napjainkig erősen és tartósabban süllyedő fiókmedencéje. A pliocén és pleisztocén időszakban az Északi-középhegységből érkező vízfolyások iszapos, agyagos, homoklisztes üledékekkel töltötték fel (a pleisztocén rétegek vastagsága eléri a 400 m-es vastagságot). A Tisza (és mellék vízfolyásai) síkvidéki, középszakasz jellege miatt erősen meanderezett volt, az 1800-as évek folyószabályozási munkálatainak megkezdéséig. Ennek eredményeként finom szemcsés iszap és agyag lett a legfontosabb felhalmozódó anyag. A jelenlegi felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, s a hozzájuk csatlakozó mélyfekvésű területek jellemzik. (Jellemzően a belvízveszélyes területek.) Besenyszög külterületén leggyakrabban előforduló talajtípusok: alföldi mészlepedékes csernozjomtalajok, kötött és középkötött talajok (agyagos üledékeken képződött, agyagos vályog), szikesedésre hajlamos vegyes talajok. (a gyenge termőképességű sztyepesedő réti szolonyec, és a legelőként hasznosított szoloncsák szolonyec talajok). Éghajlata Besenyszög közigazgatási területe mérsékelten meleg-száraz, illetve meleg-száraz éghajlattal jellemezhető. A napsütés évi összege 2100 óra körül van, a hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10,2°C, illetve 17,2°C. A fagymentes időszak április 5-től október 25-ig tart, s átlagban 198-200 nap. Az évi csapadékösszeg 500–510 mm (vegetációs időszakban 300 körüli mm). Télen átlagosan 40-60 napig borítja hó a földet, a hó vastagsága 16-20 centiméter körül van. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i, NY-i, ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5 m/s.


oldal 79

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Vízrajza A település délkeleti határának vízhálózatát a Tisza folyó és ártere, a folyószabályozást követően lefűzött holtág-részek (Millér-holtág, Szórói-holtág) vízfelületei határozzák meg. A Tisza árvizei tavasszal és nyár elején gyakoriak, míg a kisvizeknek az ősz a fő időszaka. A természetes vízfolyást védgátak szabályozzák. A település közvetlen környezetében több vízfolyás is található, ilyenek a Milléri- és az Árpás-éri csatornák, holtágak. A Millér főcsatorna bő vizű lassú mozgású, sekély mélységű vízfolyás nyugatról kelet felé többszörösen átszeli a várost. Besenyszög igazgatási területét érintő belvízelvezető csatornák közül a Millér belvízcsatorna és a Palotáson áthaladó 111-es csatorna a legjelentősebb. Növényzet Besenyszög igazgatási területe az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozó kistáj. Potenciális erdőtársulásai közül a bokorfüzesek (Salicetum triandrae), a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis), a kőris-mézgáséger láperdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum hungaricum), valamint a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-ulmetum hungaricum) a meghatározóak. A fentebb felsorolt eredeti potenciális növénytársulások napjainkban csak helyenként és zárványszerűen láthatók (pl.: Tisza menti ártéren, Szórói holtág). Jelenleg a tájat javarészt fajszegény ültetvény jellegű származékerdők jellemzik. A vízrendezést követő gyors és jelentős mértékű vegetáció változás a település igazgatási területének természetes növénytakarójának átalakulását jelentette. Nagy területeken található a vízmentesítések, belvíz lecsapolások után másodlagosan létrejött szolonyec szikesek és növénytársulásaik. Ezek közül említésre méltó a bajúszpázsit (Crypsis aculeata), a hernyópázsit (Beckmannia eruciformis), az osztrák kányafű (Rorippa austriaca), a sziki üröm (Artemisia santonicum), a sóvirág (Limonium gmelini), a réti őszirózsa (Aster sedifolius), és a sziki kocsord (Peucedanum officinale). Az iszapvegetáció jellemző lágyszárú fajai az édesgyökér (Glycyrrhiza echinata), az iszaprojt (Limosella aquatica), a henye vasfű (Verbena supina), a varangyszittyó (Juncus bufonis), a barna palka (Cyperus fuscus). Besenyszög természeti környezetének flóráját jelenleg a mezőgazdasági kultúr-táj egységesített, mesterséges társulásai határozzák meg. (szántóföldek, ültetvény jellegű puhafás és keményfás erdők-erdősávok). Élővilág, állatvilág Az egykor vízjárta terület állatvilága az Eupannonicum, Szolnoki faunajárásához tartozik. Az élővilág sokfélesége a Tisza folyó és árterében, és a ligetes erdők, rétek-legelők környezetében figyelhető meg. A Tisza hullámterében a fán fészkelő madarak, illetve a vízhez és az erdőhöz kötődő kétéltű, hüllő és emlősfajok fordulnak elő, a mentett oldali gyepeken és más mezőgazdasági területeken, elsősorban a földön fészkelő madárfajok a jellemzőek, de itt is találkozhatunk védett kétéltűekkel, hüllőkkel. Besenyszög igazgatási területének állatvilága alkalmazkodott a növényi környezet változásához. A mezőgazdasági termelés miatt rágcsálók, madárfélék száma nagy. (pl.: egerek, pockok, veréb, fácán) Ragadozók közül menyét, róka, egerészölyv a leggyakoribb. A vadgazdálkodáshoz kötődően az őz, vaddisznó, vadgerle egyedszáma jelentős. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 80

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Táji megjelenés, tájképi jellegzetesség A város igazgatási területének látványát meghatározzák a természeti értékekben gazdag, tájképileg változatos, értékes területek. A belterületet többszörösen átszelő, festőien kanyargó Holt-Millér, és a település közvetlen környezetében található Millér-csatorna, a széles, nagy füves puszták, a galériaerdővel szegélyezett, lefűződött holtágak és a Tisza-folyó ártere és vízfelületei. A település külterületét összefüggő, nagy szántóföldi művelésű területek, szabályos elrendeződésű mezőgazdasági utak és az ezek között kanyargó belvízelvezető csatornák, ezekhez kapcsolódó erdősávok, kisebb kiterjedésű erdők jellemzik. A település külterületi táji látványát elsősorban a Tisza folyó és erdősült ártere, a védművek határozott vonala, a levágott holtágak elvadult növényzete és a hullámos felszínen lévő mezőgazdasági és a kertgazdasági tájat jellemző telepített növényzet, valamint a kisebb vízfolyások meandereit követő természetes és természet-közeli növénytársulás határozza meg. Besenyszög külterületére jellemző a nagyobb területű tanyabokrok, lakott puszták, (Palotás) állattartó telepek (Homorszög puszta) és a nagykiterjedésű hajdanvolt gyümölcsösök, zártkertek (Fokorú puszta) látványa.

Jellegzetes tájkép és a vadregényes Holt-Millér a település határainál.

1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1.

Tájtörténeti vizsgálat

A település igazgatási területe valószínűleg már az újkőkortól (neolitikum) lakott terület volt. (Templomhát, Tisza-ártér és Kockalapos ismert régészeti lelőhelyek.) A vízjárta alföldi tájon a magaslatok voltak megtelepedésre alkalmasak, így Besenyszög határában is különböző korok emléknyomai kerültek elő. Bronzkori, vaskori, római kori és avar emlékek tanúsága szerint a vidék már a honfoglalás előtt is lakott terület volt. A vaskorból értékes leleteket tártak fel fokorúi határrészen (1878 sz.). Ezeket a leleteket különféle vándorló, halászó, vadászó, gyűjtögető csoportok hagyták maguk után. A település a nevét egy Besen (Bessen) nevű vízfolyásról kapta valószínűleg, mely a besenyő nép emlékét őrizheti. Az elnevezés besenyő népnévnek és a szöglet, sarok, zug jelentésű szavaknak az összetételéből eredhet. A város neve írásos formában először 1395-ben jelent meg, Zeeg-ként, majd 1703-ban Besenszög, és 1935-től a mai alakban Besenyszög. a pápai tizedjegyzék 1332-37-ben Fokorút mint plébániával rendelkező helyet említi. Szentiván és Fokorú (valamikori halászfalu) ekkor Széchenyi Frank országbíró tulajdona. A terület felét 1461-ben Mátyás király Országh Mihály és Losonczi Albertnak adományozta, majd az egri püspök tulajdonává lett. Szög 1552-ben nemes községként nyilvántartott. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 81

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Ebben az időben jellemző tájhasználat az ártéri gazdálkodás, a rideg állattartás és a halászat. A jobb minőségű talajokon árpát, zabot, búzát termesztettek, a legelőkön juh-, marha-, és lótartás folyt. A község a török hódoltság idején is lakott terület, a szolnoki nahije faluja. 1576-ban Szentiván, Fokorú és Szög az egri várhoz tartozó település. A 17. században a kapuadó összeírások a település nevét nem említik meg, az 1792- évi dézsmajegyzék pusztának nevezi a területet. A Rákóczi szabadságharc után kezdett a térség benépesedni (Fokorú és Szentiván), 1731-ben Bél Mátyás, mint nemesek lakta települést említi útleírásában kiemelte vízjárta jelegét, az árvízkárokat és a halbőséget is. Szögöt gr. Eszterházy Károly püspök a század második felében jobbágyokkal telepítette be, így Szentivánból és Szögből 1764-ben létrejött a mai település: Besenyszög. Fokorú és Szászberek pusztái a köznemesek birtokában maradtak. Az 1800-as évek első negyedében Hamar-szög vagy Homorszög puszta is benépesült. A jelenlegi város határa az egri, majd a szatmári káptalan birtoka, Szászberek és Fokorú puszta Orczy György tulajdona, Tenke-pusztát Szolnok városa birtokolta. Elsősorban külterjes juhtartással, szarvasmarha, sertés és lótartással foglalkoztak az itt élők. Jelentős volt a halászati tevékenység is. 1851-ben megalakul a Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza és Belvízszabályozási Társulat, mely Tiszasűly és Szolnok között ármentesítette Besenyszög külterületét ezzel száraz, kemény, kötött talajú földek csekély hozamúvá váltak megváltoztatva a gazdálkodás eddigi szerkezetét. A XX. század elején a szatmári káptalan birtokát a Kohner család bérli. A folyószabályozást követően megnövekedett a szántók, a gyümölcsösök és a területe, csökkent a rétek-legelők nagysága. A földművelés a gépesítéssel korszerűsödött, belterjes, istállózó állattartás jelentősége is növekedett. A város a XX. századfordulójának évtizedeiben indult el a polgáriasodás, iparosodás és a településfejlődés útján. Sajnos a Nagy Háború megakadályozta a tervezett vasútépítési elképzeléseket. A két háború között a mezőgazdaságban a gépesített nagybirtokrendszer jön létre, az istállózó állattartás, a szőlő- és gyümölcskertek, az iparosodással (gépállomás, malom, szövés, fonás, kisiparosok) az élelmiszer feldolgozás jellemzik a gazdasági tevékenységet. A II. Világháború alatt a szolnoki hadműveletek miatt jelentős hadiesemények színterévé vált a település határa. Ezt követően alakul ki Besenyszög jellegzetes település-táji képe és a jelenlegihez hasonló tájhasználata. A XX. század második felére jellemző (a tulajdonviszonyokban is bekövetkezett) változások: a mezőgazdaság többszörös átalakulása, nagyüzemmé fejlesztése, hatalmas állattartó telepek létesítése, majd azok elnéptelenedése és a közlekedés, szállítás megnövekedése, úthálózat fejlesztése, mind nyomon követhető a települést környező táj jelenlegi szerkezetében, hasznosításában, táji látványában. A közelmúltban városi rangot nyert a település. A fentieken kívül a település mai tájhasználatát meghatározza a gazdasági és közlekedési környezet, a szomszédos települések (elsősorban Szolnok) iparfejlesztései, természetvédelemhez (pl.: Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, Natura 2000 területek) szorosan kötődő, természeti értékekben változatos táji környezet (Tisza folyó és hullámtere, az élővizű lerekesztett holtágak (Millér-ér) és annak mentén lévő természetes és mesterséges növénytársulások), és az itt élő állatvilág.


oldal 82

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.12.2.2.

Tájhasználat értékelése

Jelenleg elsősorban a mezőgazdasági tájhasználat (nagyüzemi szántóföldi művelés, legelőgazdálkodás, állattartás), valamint a mezőgazdasághoz köthető ipari és szolgáltatási célú gazdasági tevékenység, kismértékben erdőgazdálkodás, és jelentős mértékű vízgazdálkodás alá eső területek jellemzik a település igazgatási területének hasznosítását. Mezőgazdasági tájhasználat Besenyszög lakossága a táj természeti adottságait kihasználva földművelésből és állattenyésztésből élt. A város termőtalajai változó minőségűek. A legjobb minőségű földek 17-20 AK, de ennek mennyisége elenyésző (3%). A termőterület 90%-a 13-15 AK minőségű, de akad 5-6 AK földterület is. A vízjárta, szikesedésre hajlamos földeken korábban rizst is termesztettek. Ennek „kazettái” csatornarendszere ma is látható a Tiszasüllyel szomszédos határban. (Dobai rész). Jelenleg a szántóföldi növények termesztése a legmeghatározóbb a község külterületén. Jelentős területű kertgazdasági területek, zártkertek találhatók a felszíni vízfolyások mentén, és a lakott területek szomszédságában. A szántóföldi művelésű határrészeken gabonaféléket (búzát, árpát), takarmány- és ipari hasznosítású növényeket kukoricát, lucernát, napraforgót, silókukoricát, stb. termelnek. A szikesedésre hajlamos részeken legelőgazdálkodás folyik. A település határának birtokviszonyai a középkortól a közelmúltig változtak. A földesúri és egyházi birtokokon, jobbágytelkeken gabonanövények termesztése, legeltető állattartás folyt. A vízjárta határban termett, építőanyagként is szolgáló nád, gyékény felhasználása, és a halászat jellemző. A két háború között a nagybirtokokon a földművelés és állattenyésztés, valamint mezőgazdasági termékek feldolgozása folyt. A II. Világháborút követő földosztások, majd a téeszesítés és a kollektív tagsága művelte az besenyszögi földeket. 1949-ben megalakul az első termelőszövetkezet. Az akkori községben a Lenin, a Győzelem, az Ezüstkalász, a Petőfi, a Rákóczi, a Szőke Tisza, stb. Tsz tagsága dolgozott még a határban. A fel nem osztott nagybirtokokon két állami gazdaság jött létre: a Palotási ÁG (az észak-alföldi térség egyik meghatározó rizstermesztő gazdasága), összesen mintegy 12 000 hektáron gazdálkodva, valamint a Tiszasülyi ÁG. Elsősorban öntözéses szántóföldi kultúrákkal (rizs, gabona félék, takarmánynövények), állattartással (tejelő marhatartás, kacsatelep, stb.) foglalkoztak. A rendszerváltást követően a község határának birtokviszonyaira jellemző, hogy korábbi nagyüzemi gazdálkodó szervezetek helyét, a nagyobb gazdaságok (Palotási Mezőgazdasági Rt.), egyéni gazdálkodók, és őstermelők vették át.1991-ben 148 ha területet igényeltek vissza a korábbi földtulajdonosok.


oldal 83


Beseny-juh Szövetkezet telephelye, és Palotási halastavak szivattyútelephelye

Besenyszög város ingatlan-nyilvántartási területi kimutatása a Szolnoki Járási Hivatal, Járási Földhivatal (2016. május 12.) törzskönyvi adatszolgáltatása alapján. Művelési ágak

Belterület ha/m²

Külterület ha/m²

Zártkert ha/m²

Összesen ha/m²

szántó

5,1944

10800,2615

-

10805,4559

gyep (rét)

-

2,0913

-

2,0913

kert

-

-

105,5148

105,5148

2,5642

-

2,5642

gyümölcsös gyep (legelő)

4,0903

737,5358

7,4578

749,0839

erdő

5,1509

581,5041

-

586,6550

művelés alól kivett terület

292,3735

1206,8809

29,6427

1528,8971

nádas

-

1,5246

-

1,5246

halastó

-

19,9957

-

19,9957

fásított terület

-

6,0832

-

6,0832

Összesen:

306,8091

13358,4413

142,6153

13807,8657

A település jelentős része a magasabb-rendű területrendezési tervek (OTrT) szerint mezőgazdasági térség. Kertgazdaság- gyümölcstermesztés Kertgazdasági területek Besenyszög külterületén a Tisza folyó mentén a 3224 számú közlekedési út mellett (Fokorúi részen) és a Millér-csatorna mentén a belterülettel határos területeken napjainkban zártkertek találhatók. Állattartás, tanyák Besenyszög hagyományaiban legeltető-állattartó település. A középkortól a külterjes állattartás (juh, szarvasmarha, sertés) a jellemző. A 19. század második felétől a rideg állattartás visszaszorult, és az istállózó állattartás került előtérbe. A nagy háborút követően a korszerű majorokban gazdaságosabb (jobb hús és tejtermelő fajták) szarvasmarha fajta (pirostarka és szimentáli fajta) jellemzi az állatállományt. A múlt század második felében


oldal 84

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat nagykiterjedésű területeken (Harsányi major, Kígyós major), a volt állami gazdasági majorokban (Palotás, volt Tiszasülyi ÁG telephelye) állattartó szarvasmarha, juh, baromfi terménytárolásra és feldolgozásra rendezkedtek be. Napjainkban a gazdasági környezet változásának következtében a majorok nagy része üresen áll, vagy alig kihasznált. Az épületállomány állaga romlik, így a gazdasági táj látványa helyenként zavaró. (pl. Homorszög puszta). Külterületi majorok, állattartó telepek általában burkolt úton megközelíthetően és a település közelében találhatók. Jelenleg a Palotás Mezőgazdasági ZRt. a legnagyobb állatállománnyal bíró nagyüzem. (tejelő marha állomány). Egyéb jelentős állattartó üzemek: a Harsányi-majorban működő Beseny-juh Szövetkezet, Orosz Ágoston és családja (halgazdálkodás). Az igazgatási területen lévő jelentősebb állattartó telepek:  Palotás Mg Zrt. (700 db tejelő tehén, 500 db borjú, növendéküsző) A Palotási Mezőgazdaság Zrt. jogelődje a Palotási Állami Gazdaság 1951. évben alakult szántóföldi növénytermesztés, szarvasmarha-tartás, juhászat, pecsenye típusú törzskacsa tartás A társaság jelenleg mintegy 4000 ha bérelt területen gazdálkodik. szántóföldi növénytermesztés mellett mintegy 7 millió kg árutej előállítása, és mintegy 800 ha kistermelői csoport termelési integrációja. Az elmúlt években jelentős fejlesztést hajtott végre, aminek eredményeként modern szarvasmarha-istálló, és fejőüzem is épült.  Harsányi major (Beseny-juh Szövetkezet) 50 db juh ( a telep kapacitása 1700 db juh) A Beseny-Juh Szövetkezet 1992. november 5-én alakult 1000 db magyar fésűs-merinó törzstenyészetű juh tartására alapozva tevékenységét. Közel 350 hektáron gazdálkodik. A telep nagysága mintegy 9 ha. Működéséhez szükséges erőgépekkel rendelkezik.  Kígyós major (25 000 db tojótyúk)  Rekesz-szögi Bt. (40 000 db tojótyúk) Legjelentősebb tojástermelő vállalkozások a Joker Danubius Kft., S+Z Bt., valamint számos egyéni vállalkozó.

 Magán gazda állattartó telepén (8 000 db liba)  Gecse-tanya (60 db juh, 15 db hízó marha) Speciális állattartás a vadgazdálkodás, ami az Besenyszög Vadásztársaság kezelésében területeken folyik. Horgásztó – halastó is található a település szomszédságában. (Holt-Millér) Erdőgazdálkodás Besenyszög igazgatási területe az Alföld flóravidéke tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj. Potenciális erdőtársulásai közül a bokorfüzesek a fűzligetek, a kőris-mézgáséger láperdők, valamint a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-ulmetum hungaricum) alkották, azonban ezek mára a túlnyomó mezőgazdasági területhasználat miatt szinte teljesen kipusztultak. Napjainkban Besenyszög külterületén erdőgazdasági területek elsősorban a Tisza hullámterében lévő lágylombos ligeterdők, az őshonos fűz-nyár ligeterdők (Salicion albae Soó 1930), illetve a nemesnyár ültetvények a jellemzők. A gáton kívül (mentett oldalon) a termőhely típusnak megfelelő telepített keménylombos erdők (kocsányos tölgy Quercus robur) erdők találhatók. Az erdőgazdálkodási területeken zömében, fiatal- és középkorú erdők találhatók. A telepítés jellegéből fakadóan, ezek az erdők azonos korú és fajú egyedekből állnak, monokultúrák Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 85

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Gazdasági célú erdők A magasabb rendű tervekkel összhangban nagyobb összefüggő, gazdasági célú erdőterületek a hatályos rendezési terv szerint a jelenlegi ipari terület és tervezett lakóterület (Fokorú felé), a meglévő mezőgazdasági major (Homorszög) és a tervezett lakóterület között, valamint a település keleti határán létesítendő gazdasági terület mellett lett kijelölve. Tájfásítás Besenyszög külterületének utjait kísérő, jelenleg meg-megszakadó fasorok többnyire akác és elöregedő szürke nyárfákból állnak. (Szolnok felé vezető szakasza, a község határát részben feltáró mezőgazdasági utak mente) A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztályának adatszolgáltatása alapján az Országos Erdőállomány Adattár Besenyszög közigazgatási területén 517,21 ha erdővel borított és 38,84 ha nem erdővel fedett, de az erdőtervben szereplő területet (cserjés, tisztás, nyiladék) tart nyílván. Az erdőterületek elsődleges hasznosítási céljaiknak megfelelően:  védelmi célú erdőterület: 498,81 ha  gazdasági célú erdőterület: 22,40 ha  közjóléti erdő jelenleg nincs nyilvántartva Kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező erdőterület 518,16 ha. A védett erdők vonatkozásában a hatósági jogkört a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, valamint az Erdészeti Szolgálat, míg a nem védett erdők esetében, az Erdészeti Szolgálat gyakorolja. Vízgazdálkodás alá eső területek Besenyszög külterületén látványban is jelentősek a tájképet is gazdagító vízfelületek megjelenése a település környezetében. Természetes vízfolyások (Tisza-folyó és ártere, a Szórói Holt-Tiszaág, a Holt-Millér) és mesterséges csatornarendszerek (Millér-főcsatorna, Árpád-ér, Homor-ér) is találhatók a község külterületén. A délkeleti határt érinti a Dobai főcsatorna, mely Nagykörű és Besenyszög településhatárán torkollik a Tiszába. A korábbi természetes vízfolyások leválasztásával, mesterséges vízszintemeléssel horgásztavakat hoztak létre a település közvetlen közelében. Ezeket a vízfelületeket működő horgász-egyesület tartja fenn. Besenyszögi Millér Sporthorgász Egyesület (sporthorgászat, halnevelés, stb. amur, dévérkeszeg, ponty, kárász, csuka, harcsa, stb. fogható). A településen végigkanyargó kiterjedt vízfelületű holtág, a Holt-Millér a Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat kezelésében van. A legnagyobb összefüggő vízfelületet a Palotási Halastó. A település határában különleges össze-tétélű termálvíz kút található, melyet a közeljövőben rekreációs-, idegenforgalmi célokra kíván a város önkormányzata felhasználni.


oldal 86


Palotási halastó és a Holt-Millér

Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a község külterülete a hullámtér és nyílt ártér-nagyvízi meder övezetébe (Tisza folyó és ártere) sorolt. Gazdasági tájhasználat A településen a történelmi és a mai időkben is az ipari-gazdasági tevékenység elsősorban a mezőgazdasági tevékenységhez (szántóföldi termeléshez, állattartáshoz) és a megtermelt javak feldolgozásához, tárolásához és az kötődik. Például a török defter 1571-ben vízimalmot említ Szentivánon. A XIX. század végén cipész, kerékgyártó, kovács, molnár élt a faluban uradalmi alkalmazásban. 1925-ben már asztalos, bognár, építőmester, gépész, borbély kisiparos lakott itt. A múlt század második felében a mezőgazdasági központok mellett tevékenységként gépállomás, cipő–, és ruhaipari üzemek, szövetkezetek működtek. A település jelenlegi gazdasági fejlődésében meghatározó Szolnok szomszédsága és Tisza folyó közelsége. Besenyszög határában jelenleg a legnagyobb ipari tevékenységet folytató üzem a Millérfőcsatorna és a község belterülete között a Szolnokot Jászkisérrel összekötő út mentén található. (AKVI-PATENT Zrt.) tevékenysége a víz- és szennyvíztisztítás. A településen mezőgazdasághoz köthető tevékenységet folytat:

Mag-tár Szövetkezet, mely a Besenyszögi Kossuth Tsz felszámolása után 1993. február 23-án alakult. (mezőgazdasági termékek tárolása, termény tisztítása, vetőmag, műtrágya és vegyi anyag forgalmazás mellett integrálja az egyéni gazdálkodókat.)

Palotási Mg Zrt Gépállomása, az Akvi-Patent Zrt. telephelye,a pékség telephelye

Mérnöki és Kereskedelmi Bt. 1991-ben alakult és 1994-óta folytat mezőgazdasági tevékenységet Besenyszögön, jelenleg 550 ha területet művel és kistermelői integrációval is foglalkozik.


oldal 87

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Kereskedelmi és szolgáltató tevékenység az élelmiszer kereskedelem (COOP Szolnok Kereskedelmi Zrt, magánvállalkozásban üzemeltetett kisboltok), takarmány és tápbolt, építési anyagok boltja, Tüzép-telep, vegyeskereskedés, vendéglátóhelyek, stb.), pékség, üzemanyagtöltő állomás, gázcsere telep (Kígyós major), valamint országos és megyei cégek telephelyei találhatók a város igazgatási területén (E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. MOL Nyrt, Nagykunsági Erdészeti Zrt.) Közlekedési tájhasználat A község település-földrajzi helyzete nem kedvezőtlen. Az országos közúthálózat részeként a 3225. jelű Szolnok- Jászkisér alsóbbrendű összekötő út köti össze a megyeszékhellyel. Ez az észak-dél irányban átszelő út a város főútja is egyben. A belterületet nem érintő, de az igazgatási területén áthaladó a 3224. jelű országos mellékút (a külterület déli, Fokorúi, Szórói határrészén) Szolnokkal és Kőtelekkel, Tiszasüllyel köti össze a települést. Az országos úthálózat Besenyszöget érintő szakasza helyenként igen rossz állapotú. Vasútvonal nem érinti a várost. Rekreációs tájhasználat-turizmus Rekreációs tájhasználat alatt az „érintetlen” természet és a természetközeli állapotú tájrészek üdülési, turisztikai (aktív pihenést nyújtó szabadidős tevékenységek, és a csendes elfoglaltságot jelentő természetjárás) célú „kiaknázását” értjük. A fent említet vízfolyások lehetővé teszik e tájhasználatot. Besenyszög esetében előnyös, hogy a túrizmust elősegítő, és a pihenést, az idegenforgalmat szolgáló területek a település közvetlen közelében találhatók. (sporthorgászat, mint helyi természeti környezetben eltölthető szabadidős tevékenység). A regionális jelentőségű, a Tisza-tó üdülőterületeit Szolnokkal összekötő Eurovello kerékpárúthoz kapcsolódó tervezett helyi kerékpárutat Szóró- puszta közelében a gát magasságában építendő kerékpáros pihenőhely létesítésével kapcsolja egybe a jelenleg érvényben lévő rendezési terv. A rekreációs tájhasználathoz köthető a vadász-túrizmus is. A településen az Besenyszögi Vadásztársaság működik.

1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

Az alföldi táj képét változatossá tevő, az élővilág számára menedéket nyújtó szegélyek a külterületet meghatározó Zagyva folyó partja és a folyó és a holtágak mentén lévő széles növényzettel fedett területek, a mezőgazdasági művelésű területek telek- (mezsgye) határain és külterületi utak mentén alakultak ki. Tájképi szempontból értékesek a szántóművelés síkjából kiemelkedő kunhalmok, homokhalmok, tanyák, a hozzájuk tartozó tanyafásítások, hagyományos gazdasági épületek, tájfásítások, mezővédő erdősávok, dűlőutak menti fasorok, vízállásos, mocsaras területek, egykori anyagnyerő-helyek maradványai.


oldal 88

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Magyarországon a megmaradt gyepterületek akár a szántóföldi kultúrákhoz, akár az összterülethez viszonyítjuk alacsony arányúak, ezért természetvédelmi, tájvédelmi szempontból igen értékesek. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a település igazgatási területe a tájképvédelmi terület övezetébe sorolt, valamint a Térségi tájrehabilitációt igénylő övezet (teljes igazgatási terület), és az országos ökológiai hálózat övezetébe tartozik. Besenyszög tájképileg is meghatározó építészeti értékei:  Római Katolikus Templom. Műemlék templom Besenyszögön a Szabadság tér 13 szám alatt áll. (hrsz.: 1393/1) A római katolikus templom 1783-1786 között épült Eszterházy Károly egri püspök jóvoltából.  Felsőgyőri Nagy Kúria a hajdani szentiványi részen látható, jelenleg magántulajdonban van.  Kőhíd a Millér-csatornán, Besenyszögön az Árpád út végén található.  Kőkeresztek Besenyszög közigazgatási területén is sokfelé, - útelágazásoknál – látható kőkeresztek, egyházi témájú szobrok, melyek a hajdani római katolikus egyház birtokainak határát jelölték. A teljesség igénye nélkül: kőkereszt a Szabadság téren, a katolikus templom kertjében, a jászladányi út mellett, stb.  Emlékművek: Az I. világháborús emlékmű Az II. világháborús emlékmű Nepomuki Szent János szobor, Besenyszög Hajnal utca Szent István szobor, Besenyszög Római katolikus templom udvara 56-os emlékmű Chiovini szobor, Besenyszög, Chiovini emlékpark

1.12.3.2.

Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett területek, értékek, emlékek

A Besenyszög határában található egyedülálló sajátos pusztai és ártéri növényzet és állatvilág (rovar- és madárfajok sokasága) megőrzése és az itt élő emberek megélhetése, táji környezetbe való beavatkozása (földművelés, állattartás, öntözés, vízpótlás, stb.) általában tájhasználati konfliktusokhoz vezet. Ennek feloldására különböző fokozatú, jelentőségű természetvédelmi területeket hoztak létre a múltban is és napjainkban is. A település igazgatási területén nemzeti parki terület nincs, azonban európai jelentőségű, országos jelentőségű természetvédelmi területek egyaránt megtalálhatóak. (Az egyes védelmi célú területek átfedésben vannak egymással.) Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a város igazgatási területe a védett természeti terület övezetébe sorolt.


oldal 89

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek a Natura 2000 területek . Az európai közösségi jelentőségű, természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó, (kihirdetett, illetőleg a korábban kijelölt területeken előforduló), valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhely típusok, és az ott élő állatok és növények élőhelyének megóvása, a biológiai sokféleség fenntartásához, a biodiverzitás megőrzéséhez szükséges szabályok megállapítása, betartatása a település közigazgatási területén. (45/2006 XII. 8. KvVM Rendelet megerősítette a kijelölt területek védelmét.)

Besenyszög külterületén költő, vonuló, vagy kóborló állományú madarak közül az alább felsoroltak a legjelentősebbek: pocgém, bölömbika, nagykócsag, vörös gém, gólya, fekete gólya, cigányréce, réti sas, barna kánya, haris, jégmadár, fekete harkály, balkáni fakopáncs, tövisszúró gébics. Különleges madárvédelmi területek Közép-Tisza (HUHN10004), számon nyilvántartottak. Ezek az alábbi helyrajzi számú területek: 0244, 0245, 0246, 0247, 0248, 0258, 0259, 0260, 0262/1, 0262/2, 0263/1, 0263/2, 0263/3, 0264, 0265/10, 0265/11, 0265/13, 0265/14, 0265/15, 0265/2, 0265/4, 0265/ 5, 0265/6, 0265/7, 0265/8, 0265/9, 0266, 0267, 0268, 0269, 0280/1, 0280/2, 0281, 0282, 0345, 0463, 0464, 0505/11, 0506, 0507, 0508, 0509, 0510, 0511, 0512, 0513, 0514, 0515, 0517, 0518/1, 0518/2, 0519, 0520/1, 0520/2,0520/3 Besenyszög külterületén Kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területek (Közép-Tisza-Site 275/2004 számú Korm. rend.) kijelölésére a község határában található élőhelytípusok megőrzése érdekében került sor. Ezek az alábbiak:  Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530 kód)  Természetes eutróf tavak (3150)  Iszapos partú folyók (3270)  Síksági pannon löszgyepek (6250)  Folyóvölgyek mocsárrétjei (6440)  Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (91E0)  Keményfás ligeterdők (91F0) Fokozottan védendő állatfajok a halványfoltú küllő, széles durbincs, selymes durbincs, réti csík, garda, nagy hőscincér, szarvasbogár, tompa folyamkagyló és a vidra. Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén az Közép-Tisza (HUHN20015) számon nyilvántartottak. 14/2010 (V. 11.) KvVM rendelet Ezek az alábbi helyrajzi számú területek: 0244, 0245, 0246, 0247, 0248, 0258, 0259, 0260, 0262/1, 0262/2, 0263/1, 0263/2, 0263/3, 0264, 0265/10, 0265/11, 0265/13, 0265/14, 0265/15, 0265/2, 0265/4, 0265/5, 0265/6, 0265/7, 0265/8, 0265/9, 0266, 0267, 0268, 0269, 0280/1, 0280/2, 0281, 0282, 0345, 0463, 0464, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 90

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 0465/1, 0465/2, 0465/3, 0465/4, 0465/5, 0465/6, 0465/7, 0505/11, 0506, 0507, 0508, 0509, 0510, 0511, 0512, 0513, 0514, 0515, 0517, 0518/1, 0518/2, 0519, 0520/1, 0520/2, 0520/3 Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület A településen külön jogszabállyal védett, országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt álló terület a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet, tájvédelmi körzet amely 2/1978. OKTH határozattal jött létre. A védettség fenntartásáról az 59/2007. (X.18.) KvVM rendelet rendelkezik. (törzskönyvi száma: 178/558/TK/78.) A tájvédelmi körzet kiterjedése 9338 ha. A természetvédelmi területen a vízjárástól, vízállástól, keletkezésüktől függően több egymástól eltérő növénytársulású és faunájú területeket különböztethetünk meg. (A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának kiadványában, és a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet honlapján ismertetettek alapján). A védett területen, csak a jogszabályokban, illetve a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet Kezelési Tervében meghatározott beavatkozások végezhetők. A felsorolt természetvédelem alatt álló területek (SCI, SPA, KTTK) azonos földrajzi területeket fednek be.

Szentély-holtágak Szórói Holt-Tisza, s a Kovácsi Holt-Tiszának egy része. Mindkét Holt-Tisza a 24/1997. (III.26.) Országgyűlési határozat nyomán, úgynevezett „szentély holtág” kategóriába tartozik, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll.


oldal 91

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Természeti területek Besenyszög határában felmért természeti területek (külön nem védett gyepek, erdők, vizes területek, stb.) áttekintő térképi ábrázolását a szakági munkarész külterületi térképlapja tartalmazza. Besenyszög természetvédelmi szempontból védett növényfajai:  Réti őszirózsa és sziki kocsord ez a két növényfaj azonos termőhelyen és rendszerint egymás mellett fordul elő, egyformán veszélyeztetettek  tiszaparti margitvirág, debreceni torma, réti iszalag az árterületen látható,  Az élő, holt és mesterségesen létrehozott álló és folyó vizek a védett növényeink közül a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), valamint a sulyom (Trapa natans), illetve a rucaöröm (Salvinia natans) fordul elő. Besenyszög természetvédelmi szempontból védett állatfajai: A Tisza hullámterére elsősorban a fán fészkelő madarak, illetve a vízhez és az erdőhöz kötődő kétéltű, hüllő és emlősfajok fordulnak elő, míg a mentett oldali gyepeken és más mezőgazdasági területeken, elsősorban a földön fészkelő madárfajok a jellemzőek, de itt is előfordulnak védett kétéltűek, hüllők és emlősök.  Tiszában előforduló elő fokozottan védett halfaj: magyar bucó (Aspro zingel), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus), vágócsík (Cobitis taenia)  Madarak közül: fészkelő madárként fehér gólya (Ciconia ciconia), fekete gólya (Ciconia nigra), parlagi sas (Aquila heliaca), kerecsen sólyom (Falco cherrug), hamvas rétihéja (Circus pygargus), szalakóta (Coracias garrulus), haris (Crex crex), a gyöngybagoly (Tyto alba), kuvik (Athene noctua), nagy goda (Limosa limosa), cigány réce (Aythya nyroca), törpe gém (Ixobrychus minutus), barna kánya (Milvus migrans), piroslábú csankó (Tringa totanus), erdei pinty (Fringilla coelebs), a zöldike (Carduelis chloris), fülemüle (Luscinia megarhynchos), barátka (Sylvia atricapilla), vörösbegy (Erithacus rubecula), széncinege (Parus major), kék cinege (Parus caeruleus), zöld küllő (Picus viridis), fekete harkály (Dryocopus martius), egerész ölyv (Buteo buteo), macska bagoly (Strix aluco), mezei pacsirta (Alauda arvensis), fürj (Coturnix coturnix). Táplálék keresés miatt a nagy kócsag (Egretta alaba), a kis kócsag (Egretta garzetta), a vörös gém (Ardea purpurea), a bakcsó (Nycticorax nycticorax), a kanalasgém (Platalea leucorodia), és a réti sas (Haliaeetus albicilla)látogatja a holtágak környékét.  Emlősök közül: tavi denevér (Myotis dasycneme), a vidra (Lutra lutra), a vadmacska (Felis silvestris). Az 1995. évben történt betelepítés eredménye a hódok (Castor fiber) megjelenése.


oldal 92

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat  Hüllők és kétéltűek közül: barna varangy (Bufo bufo), a mocsári béka (Rana arvalis), a leveli béka (Hyla arborea), és a vízisikló (Natrix natrix), ásóbéka (Pelobates fuscus), fürge gyík (Lacerta agilis), tavi békát (Rana ridibunda), és a kecskebékát (Rana esculenta).  Gerinctelek közül: a vizes élőhelyeken a tiszavirág (Palingenia longicauda), sárgalábú szitakötő (Gomphus flavipes), mely az Európai Vörös Könyvben is szerepel, valamint a dr. Tallósi Béla által 1997-2002-ben végzett vizsgálatok során a következő löszpusztai reliktum fajokat mutatott ki: fekete-sárga bársonyfutó (Parophonus mendax), busafejű bársonyfutó (Ophonus cephalotes), változékony fémfutó (Harpalus hospes), keleti rezes fémfutó (Harpalus cupres fastuosus). A pókszabásúak közül a szegélyes vidrapók (Dolomedes fimbriatus) fordul elő. A törvényi felhatalmazásnak megfelelően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság elvégezte Besenyszög határában is a természeti területek felmérését, ezek az alábbiak: Sorszám

1.

2.

3.

Földrajzi elhelyezkedés

A településtől K-re, az Árpás ér mentén a Kenderföldi dűlő térségében

A belterülettől K-re, közvetlenül a település szélén

A településtől ÉK-re a 089-es hrsz.on.


Művelési ág

Természeti érték

Gyep Kivett

Élőhely típus: szikes gyep Védett fajok: Réti őszirózsa (Aster sedifolius) Kis őrgébics (Lanius minor) Hantmadár (Oenanthe oenantha) Mezei pacsirta (Alauda arvensis)

Gyep Legelő Kivett

Élőhely típus: Szikes gyep Védett fajok: Réti őszirózsa (Aster sedifolius) Kis örgébics (Lanius minor) Hantmadár(Oenanthe oenanthe) Kaba sólyom (Falco subbuteo) Vörösvércse (Falco tinnunculus) Sordély (Emberiza calandra)

Gyep Kivett

Élőhely típus: Szikes gyep Védett fajok: Mezei pacsirta (Alauda arvensis) Sordély (Emberiza calandra) Cigánycsuk (Saxicola torquata) Fürj (Coturnix coturnix) Tövisszúró gébics (Lanius collurio) Vörösvércse (Falco tinnunculus) Barna rétihéja (Circus aeruginosus) Sárga billegető (Motacilla flava) Nagy goda (Limosa limosa) Gulipám (Recurvirosra avosetta) oldal 93


Gyep Kivett

Élőhely típus: Szikes gyep Védett fajok: Réti őszirózsa (Aster sedifolius) Kis örgébics (Lanius minor) Hantmadár(Oenanthe oenanthe) Vörösvércse (Falco tinnunculus) Sordély (Emberiza calandra) Mezei pacsirta (Alauda arvensis)

Gyep Kivett

Élőhely típus: Szikes gyep Védett fajok: Réti őszirózsa (Aster sedifolius) Sordély (Emberiza calandra) Mezei pacsirta (Alauda arvensis)

6.

Szóró-puszta és a Tiszasülyre vezető út között a Szórói HoltTisza térségében a 0283/1 hrsz.-on

Gyep Kivett

Élőhely típus: Szikes gyep Védett fajok: Réti őszirózsa (Aster sedifolius) Sordély (Emberiza calandra) Mezei pacsirta (Alauda arvensis)

7.

Felhagyott rizsföld, a településtől K-re a 0124-0197 hrsz.-okon.

Rizsföld Kivett

8.

A palotási mezőgazdasági központ térségében a Millér-csatorna és a közlekedési út között a 0401 és a 0406/3 közötti hrsz.-okon

4.

A 3. sorszámú területtől É-ra a 066/1 és a 052 hrsz.-on

5.

A Jászladány-Tiszasülyre vezető út mentén, közvetlenül a település szélén (07/1-7, 08/1, 010 hrsz.-ok)

9.

10.

A 8. sorszámú területtől DK-re a 0360/1,0373, 0375/1,8, 0376, 0378, 0379, 0380, 0381, 0382/1-2, 0386, 0391/1,4, hrsz.-on.

Palotás belterületétől keletre, közvetlen a település szélén a 0422, 0423/3-4, 0427 hrsz.-okon.


Potenciális vizes élőhely

Legelő Kivett

Élőhely típus: Szikes gyep Védett fajok: Sordély (Emberiza calandra) Mezei pacsirta (Alauda arvensis) Sárga billegető (Motacilla flava) Cigánycsuk (Saxicola torquata)

Gyep Kivett

Élőhely típus: Szikes gyep Védett fajok: Sordély (Emberiza calandra) Mezei pacsirta (Alauda arvensis) Sárga billegető (Motacilla flava) Cigánycsuk (Saxicola torquata)

Szántó Kivett

Élőhely típus: Szikes gyep Védett fajok: Sordély (Emberiza calandra) Mezei pacsirta (Alauda arvensis) Sárga billegető (Motacilla flava) Cigánycsuk (Saxicola torquata) Hantmadár(Oenanthe oenanthe) Tövisszúró gébics (Lanius collurio) Kis örgébics (Lanius minor) Tengelic (Carduelis carduelis) Ürge (Citellus citellus) oldal 94


11.

12

Fokorú-puszta a 0476/1-2 hrsz.

Fokorú-puszta a 0488/1-3 hrsz.

Legelő

Élőhely típus: Löszpuszta maradvány Védett fajok: Sordély (Emberiza calandra) Mezei pacsirta (Alauda arvensis) Fürj (Coturnix coturnix)

Legelő

Élőhely típus: Löszpuszta maradvány Védett fajok: Sordély (Emberiza calandra) Mezei pacsirta (Alauda arvensis) Fürj (Coturnix coturnix)

Forrás: a jelenleg érvényben lévő rendezési terv alátámasztó munkarészében Lőrincz István összeállítása alapján

A fent említett területeket a TJ-1 tervlap jeleníti meg.

Védelemre tervezett, kijelölt területek A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet tervezett bővítéseként az alábbi területeket kívánja országos jelentőségű természeti területként, védetté nyilvánítani:  Fokorú puszta Egy erősen degradált löszpuszta maradvány, de mivel érintetlen löszpuszta ma már nincs Magyarországon, ezek a maradványok is jelentős természetvédelmi értékkel rendelkeznek. A fenti táblázatban a 11. és 12.-es sorszám alatt lévő természeti területeket, valamint azok szűkebb környékét, melyek az alábbi helyrajzi számokon szerepelnek az ingatlan nyilvántartásban: 0444/1-2, 0456, 0457, 0458, 0472, 0474, 0475/1-13, 0476/1-2, 0477, 0482, 0484/1-16, 0485/1-2, 0486, 0488/1-3, 0489/2-4, 0490, 0491, 0492/1-3, 0493/2-5, 0494/2-6, 0495, 0496/1-4, 0497, 0498, 0499, 0500, 0501, 0502.  Szórópusztai gyep A gyep, melynek növénytársulása legjobban az ecsetpázsitos sziki rétre (AgrostioAlopecurus pratensia Soó) emlékeztet, bár hiányoznak belőle a mocsárrétre jellemző fajok. A fenti táblázatban a 6-os sorszám alatt szereplő természeti területet (0283/1 hrsz.), kiegészítve a 0344/a, b helyrajzi számmal. Besenyszög határát a 7.3.1. nyilvántartási számú (Jászság régiója elnevezésű) tervezett minősítésű érzékeny természeti terület is érinti. Pontos területi lehatárolás a 150/2004 sz. FVM rendeletben (6. sz. melléklet) a fizikai blokkazonosítókban történt meg. Ezek a területek a Megyei Fejlesztési Hivatal adataival jeleníthetők meg térképen is. Ide vonatkozó jogszabály még a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 95

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről, és az 1996, évi LIII. Törvény a természet védelméről. Ex-lege (a tövény erejénél fogva) védett területek Kunhalmok A kunhalom gyűjtőfogalomba tartoznak a sírhalmok (kurgánok), tellek (lakódombok), őrhalmok és határhalmok a Természetvédelmi Törvény 23§ hatályba lépése -1997. január 1.óta védettek, a kunhalom fogalom meghatározása csak a törvény 2003-ban történt módosításával : „a kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak”. A kunhalmok tájképi- és élővilág védelmi értékkel rendelkeznek. A terület természetes állapotára jellemző növénytársulások (pl.: löszpusztagyep), vagy azok különböző mértékben degradált maradványai, valamint az ezekhez kötődő állatvilág maradhattak fenn a területükön. A kunhalmok természetesen kultúrtörténeti, régészeti, néprajzi stb. jelentőséggel is rendelkeznek, amelyek feltárásával, megőrzésével a kulturális örökségvédelem szakterülete foglalkozik (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat). Besenyszög igazgatási területén található kunhalmok:  Fokorú-domb halom A település külterületén (0288 hrsz.) a Szórópusztával határos területen található.  Szentiván puszták dombja Besenyszög határában a Jászladányi út mellett látható kunhalom. Helyi védett területek, természeti értékek: A település déli határában a 3225 jelű közút mellett meglévő nyárfasor és a Tisza-folyó közelében a „Nagykovácsi” részen található 15 db kocsányos tölgyfából álló növénycsoport az un. Erszébet Királynő Emlékfák.

1.12.3.3.

Ökológiai hálózat

Az ökológiai folyosók folytonossága biztosításának jelentősége, a település határában mozaikosan elhelyezkedő természeti területeket, élőhelyeket (nedves réteket, vízpartokat, erdőfoltokat) fasorokkal, mezővédő erdősávokkal összekötve, ezek a védett területek helyi ökológiai hálózatot alkotnak. Ökológiai hálózattal érintett helyi területeket a megyei övezeteket megjelenítő tervlap tartalmazza. Az ökofolyósók rendszere teljes átfedést mutat a kijelölt és védelemre tervezett természeti területekkel. A szakági helyszínrajzon feltüntettük a tájképet gazdagító un. öko-szegélyt, ami természetes és mesterséges vízfolyásokat kísérő lágyszárú és fásszárú növények sávja. Az élővilág védelme (az állatok búvóhelye, madarak fészkelő helye) miatt ökológiai szempontból is jelentős terület. Tájesztétikailag is fontosak az öko-szegélyek: kedvező a látványában tagolt,


oldal 96

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat növényzettel „keretezett”, szántóföldek látványa, mint a végeláthatatlan „egysíkú” mezőgazdasági területek tájképe. Az OTrT szerint és a megyei szintű területrendezési tervben foglaltak alapján a község igazgatási területe az ökológiai (zöld) folyosó (Tisza folyó és ártere, Berki erdő és a holtága, Sárszeg, Héthalom) övezetébe sorolt.

1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése  Védett természeti érték megőrzése és az egyéb tájhasználat: A kunhalmokat veszélyeztető, emberi tevékenységből adódó káros hatások közül az alábbiak emelhetők ki. - Intenzív mezőgazdasági művelésből adódó káros hatások: a kunhalmokat (a halomtest épségét és magasságát) a legtöbb esetben és legnagyobb mértékben a szántásból és egyéb mezőgazdasági talajmunkákból adódó erózió pusztítja. A kunhalmok élővilágát veszélyeztetik a környezetében végzett növényvédelmi, tápanyag utánpótlást biztosító munkálatok. - Anyagnyerő helyként való használat: sok esetben a kunhalom (és a természetvédelmi szempontból értékes élőhely) roncsolását a halom-test anyagának elhordása okozza. - Túllegeltetés gyeppel borított kunhalmokon: az összefüggő gyep felszakadozását, természetvédelmi szempontból jelentős élőhely degradációját, gyomosodását, a tájképi érték csökkenését, a halom-test gyorsabb pusztulását idézheti elő. - Illegális leletkeresés, ásatás: e tevékenységgel a kunhalmok kultúrtörténeti, régészeti értékei károsodnak, semmisülnek meg, halom-testen előforduló értékes élőhelyeket, valamint a kunhalom tájképi értékét is károsítják az elkövetők.  Megélhetést jelentő földművelés, állattartás, valamint a táj természetes növényzetét megtartó természetvédelmi törekvések a holtágak mentén és a gyepes területeken (Szóró és Fokorú).  A meglévő holtágak gazdasági és rekreációs célú hasznosítása (belvíz-befogadóhely horgásztó) és a holtág partjainak természetközeli állapotának fenntartása között.  holtágak elöregedését (eutrófizálódását) lassító mederkotrás, rendszeres vízutánpótlás, partrendezés, valamint az állóvízi- mocsári élővilág megtartása között.  A természeti és természetközeli területek megőrzése, fenntartása és a természetjáró turizmus, rekreációs célú területfejlesztés azonos határrészeken (pl.: Szórói Holt-Tisza mente)  A holtágak vízminőség-védelmének biztosítása és a mezőgazdasági művelésből, állattartásból adódó környezeti terhelés.  A holtágak partjainak feltárása, belterületi zöldfelületté fejlesztése és a telkek, zártkerti területrészek tulajdonhatára, mely helyenként lenyúlik a vízfolyás partjáig. (belterületi Millér-holtág mente)  Mezőgazdasági hasznosítás, belvízelvezetés és az ősgyepek fenntarthatósága, védelme. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 97

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat  Mezőgazdasági tájhasználat során a gazdasági szempontok (szántóföldek hozamának növelése) érdekében történő talajerő-utánpótlás és a kívánatos kemikális környezetterhelés csökkentése.  Kertségek táji jellegzetesség megtartása (célszerű és hasznos fenntartása, újrahasznosítása, újratelepítése), és a kialakult természeti terület rekreációs célú tájhasználata. (Fokorú-, Szóró puszta, belterület közvetlen szomszédsága)  Funkció nélküli nagy területen lévő felhagyott mezőgazdasági telephelyek, állattartó épületek táji megjelenése a belterület közvetlen szomszédságában. (Homorszög puszta).  A település megközelítését szolgáló közlekedési utak jelenlegi állapota és a turizmus fejlesztését kívánó törekvések.

Felhagyott mezőgazdasági majorok:Palotási részen és Homorszögön.

1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei

Besenyszög halmaz település. A város szerkezete jellegzetesen két, településtörténetileg más területhasznosítású egymás melletti településrészből áll. Jelenlegi utca-szerkezetét a belterületen áthaladó, többszörösen kanyargó Holt-Millér „szabta” meg. A vízjárta területekből halmok emelkedtek ki, amelyek megtelepülésre és gazdálkodásra egyaránt alkalmasak voltak. Az utcaszerkezete a vízfolyás kanyarulataiban lévő szigeteken szabályosan kialakított, egyenes vonalú. Besenyszög zöldfelületi rendszerében is meghatározó szereppel bír a település átfolyó, természeti és tájképi értékekben gazdag, értékes élővilággal rendelkező Millér-csatorna. A zöldfelületi rendszer a város központi részén található közparkok (Erzsébet-kert, Szabadság-tér, templomkert, emlékparkok, Chiovini-park, stb.) és az innen kiinduló utak és az azokhoz kapcsolódó meglévő zöldfelületek, zöldfelületű intézmények (Temető, sportpálya, óvoda, iskola, öregek otthona), egyéb zöldterületek (a Holt-Millér zöldsávjai, vízmű területei, szabadidő-park), valamint a község külterülettel határos területein a rekreációt szolgáló jelenlegi zöldterületekből tevődik össze.

Az önkormányzat által nyilvántartott és a kezelésében lévő zöldfelületek az alábbiak:


oldal 98

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Zöldfelület megnevezése

Területe

Fecskelyuki játszótér és sportpálya

1,57 ha

Millér-parti sportpálya

1,79 ha

Erzsébet-kert

4059 m2

Chiovini emlékpark

2112 m2

I. világháborús emlékmű és park

1115 m2

II. világháborús emlékmű és park

287 m2

Magyar-Német kapcsolat park

225 m2

Millér-parti tanösvény

1,6 ha

Íjászpálya (skanzen) és vásártér

4,3 ha

Millér-parti pihenőhely

985 m2

Fáskert

8490 m2

Akácos erdő

3,54 ha

Összesen

14,53 ha

Forrás: Besenyszögi Önkormányzat

A lakosságot szolgáló, minőségi, kondicionáló zöldfelületek aránya a város területéhez képest megfelelő, jó. Az új zöldfelületi elemek kialakítása, a régebbiek fejlesztése a jelenleg hatályos rendezési terv szakági tervjavaslatában foglaltaknak megfelelően történik. 1.13.1.1.

Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek

Egy település zöldfelületi rendszerét területi és hálózati elemek alkotják. Területi elemek a közhasználatú zöldfelületek és a jelentős zöldfelületi intézmények, a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények kertjei megjelenésükben, területi nagyságukban, és a település életében betöltött szerepükben igen eltérőek. A zöldfelületi rendszer hálózati elemei a község utcáit kísérő növényzet. (fasorok, virágágyak, sövények, stb.). A település zöldfelületi rendszerének hármas funkciója van: ökológiai-, használati érték, és vizuális-esztétikai jelentősége van. A zöldfelület ökológiai szempontból előnyösen módosítja a helyi klíma alakulását. Előnyösen befolyásolja a település hő- és vízháztartási viszonyait, valamint a levegő-szennyezettséget és a zajhatások mértékét is csökkenti. Kedvező környezetminőségét biztosítanak a településen élőknek. A zöldfelületek vizuális, esztétikai hatása: a dekoratív növényzettel borított közparkok, közkertek, a fásított utcák hozzájárulnak a kedvező településkép kialakításához. (pl.: elfedik az előnytelen megjelenésű területrészeket, ipari-, gazdasági használatú, vagy a rombolt területeket). Az utcafásítások „zöld folyósói” a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 99

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat település zöldfelületei elemeit fűzik egybe, valamint a település területrészeit a szomszédos külterület biológiailag aktív felületeivel kapcsolják össze. Használati érték szempontból a zöldfelületek értékét a feltöltődést szolgáló kertberendezési tárgyak, (utcabútorok, közvilágítás, ivó-kutak, kerti burkolatok, stb.) mennyisége, minősége, elrendezése, valamint a zöldfelületen folytatható rekreációs tevékenységek sokfélesége (pihenés, sportolás, játékszórakozás, stb.) határozzák meg. A zöldfelületi elemeket jelentőségük (közhasználatuk, elhelyezkedésük), kialakításuk és növényzetük minősége, valamint a terület fenntartás gyakorisága, a zöldterület nagysága alapján rangsorolva az alábbiak: Közhasználatú,település szintű közparok, közkertek Besenyszög településközpontja észak felől déli irányban az áthaladó közlekedési út és az ehhez kapcsolódó jelenlegi közparkok (Erzsébet-kert, Szabadság-tér, I. és II. Világháború a Trianon emlékműveinek környezete, Chiovini emlékpark) A város legnagyobb, kertépítészetileg is értékes igényesen létesített zöldfelülete a Holt-Millér két partján a településközpontban található. Fecskelyuki játszóteret és sportpályát, az 1956-os emlékparkot is magába foglaló1,5 hektár nagyságú zöldfelület. Területileg a legnagyobb közhasználatú zöldfelületi elem a település északi részén elhelyezkedő 4 hektár nagyságú az íjászpálya és vásártér. Erzsébet-kert a Millér-holtág kanyarulatában található, ott, ahol a patak természetes medre kiszélesedik. A vízfolyás partján szürke nyárfák sorakoznak. Az örökzöldekkel körbevett Millecenenáriumi kopjafás emlékmű szomszédságában a hajdani piac területét, burkolatát felhasználva kis szabadtéri színpad található. A jelenlegi rendezési tervben javasoltak szerint kisebb városi ünnepségek, megemlékezések közösségi rendezvények megtartására alkalmas közparkot alakítottak ki. A szép kilátású, helyenként értékes növényállományú Erzsébet kertben a növényzetet a helyi Kertbarát kör gondozza. Az Erzsébet kertben található A Millérparti tanösvény 6. állomása. Információs és ismertetőtábla, fából készült fedett, kerti ülőhelyek is a kényelmet szolgálják.

Erzsébet kert

Szabadság-tér jelenleg közutakkal szegélyezett háromszög alakú teresedés. A tér súlyponti helyén kőfeszület található, mellette fedett kerti bútorokkal felszerelt kerti pavilon látható. A tér déli kivezető útja mentén látható a II. Világháború elesettjeire emlékező emlékkő. Az emlékmű környezet igényes növényekkel beültetett. (elfekvő borókák, oszlopos malonyai Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 100

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat tuja, platánfák, egynyári kiültetés). A Hajnal utca felől újonnan épített buszmegálló, a főutca másik oldalán a könyvtár és a művelődési ház előtt nyírtsövény, füvesített terület határolja a teret. Az I. Világháború emlékművének környezetében idős japánakácfák magasodnak az ívesen ültetett, koros keleti tuja sövény és az emlékmű fölé. A zöldfelület a főutcától kerítéssel elhatárolt, gondozott közkert. A parkfelújítás nyomán alacsony virágzó cserjéket ültettek félkörben az utca felől, padokkal kiegészítve a park bútorzatát.

Az I. Világháború és a Tianoni emlékmű parkja.

Chiovini emlékpark a Damjanich János utcát köti össze a Vasvári Pál utcával. A közpark szakember által tervezett. kerti szegéllyel határolt gyalogutak és teresedések, pihenőhelyek, padok fogadják a látogatót. Növényállománya dekoratív, igényesen fenntartott. A fák cserjék kiteljesedésével Besenyszög egyik legszebb zöldfelületévé vált.

Harangláb és a művész mellszobra a parkban.

Fecskelyuki szabadidőpark és a Millér-parti sétány Besenyszög legfiatalabb részén a „Fecskelyukban”, az általános iskola, és az óvoda szomszédságában a Millér-parton létesített, gondozott zöld közterület található, helyet adva egy biztonságos játékokkal, korszerűen felszerelt játszótérnek is. Füves sportpálya, a burkolt kosárlabda-pálya egészíti ki a település frekventált helyén lévő, leglátogatottabb zöldfelületét. Meghatározó zöldfelület a településen végighúzódó Millér-csatorna és környezete. Ezért 2012-ben elkezdődött a holtág melletti sétány kiépítése. A Millér-parti pihenőhelyek kerti találkozási pontok létesítésével, dekoratív növénytelepítéssel fejlesztették a közelmúltban a zöldfelületet. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 101


Fecskelyuki sportpályák és a játszótér és a parti sétány hangulatos pihenőhelye.

Íjászpálya és vásártér a település északi részén található négyhektáros füves zöldterület. A Besenyszögi Hagyományőrző Íjász Egyesület szervez lovas-íjász, és talpas-íjász versenyeket évente több alkalommal is. Térség egyik legnagyobb versenyére szép számmal érkeznek versenyzők és érdeklődők is. Rekonstruált ősi lakóhelyeket jurta, földház és földvár megépítése, környezetének kialakítása, nemcsak a történelmi ismeretek elmélyítésére, hanem sportrendezvények megrendezésére, közösségi együttlétekre is alkalmas. (A földvár szomszédságában találjuk 503/30 belterületi helyrajzi számú területen a magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer (NBmR) által nyilvántartott, fokozottan védett sziki bagolylepke fajnak (Gortyna borelii) élőhelyet nyújtó sziki kocsordosok, melyek előfordulása a valamikori szikes erdősztyeppek területére utal.) Pályázat útján megvalósult szociális épület szolgálja az idelátogatók kényelmét.

Jurták, földvár,íjászpálya

Millér-parti természetvédelmi majorság - tanösvény 2010-ben pályázati támogatással hozta létre a Besenyszögért Alapítvány a Millér-parti természetvédelmi tanösvényt (0717 hrsz. Millér-csatorna külterületi, 534/1 hrsz. belterületi szakasza partján , amelyet a magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer szintén nyilvántart. A holtág mintegy 700 méter hosszon része a tanösvénynek, ahol szervezett túrák keretében tartanak természetismereti, és környezettudatosságra nevelő foglalkozásokat. A tanösvényt a Besenyszög-Milléri Sporthorgász Egyesület tartja karban. A Besenyszögért Alapítvány által kialakításra kerülő tanösvény további állomásai a Millér part 700 méteres szakaszán tervezettek. Az információs táblák tartalma, szemléltetése minden látogató korosztály számára érthetőséget biztosít. Korlátozottan közhasználatú zöldfelületek, intézménykertek, zöldfelületi intézmények


oldal 102

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények az általános iskola, az óvoda, Gondozói központ, az orvosi rendelő, a templom kertje, a temetőkertek, a piactér és a sportterületek sorolhatók.

Az iskola kertje, udvara.

Egy település zöldfelületi rendszerét területi és hálózati elemek alkotják. Területi elemek a közhasználatú zöldfelületek és a jelentős zöldfelületi intézmények, a jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények kertjei megjelenésükben, területi nagyságukban, és a település életében betöltött szerepükben igen eltérőek. A zöldfelületi rendszer hálózati elemei a község utcáit kísérő növényzet. (fasorok, virágágyak, sövények, stb.). A település zöldfelületi rendszerének hármas funkciója van: ökológiai-, használati érték, és vizuális-esztétikai jelentősége van. A zöldfelület ökológiai szempontból előnyösen módosítja a helyi klíma alakulását. Előnyösen befolyásolja a település hő- és vízháztartási viszonyait, valamint a levegő-szennyezettséget és a zajhatások mértékét is csökkenti. Kedvező környezetminőségét biztosítanak a településen élőknek. A zöldfelületek vizuális, esztétikai hatása: a dekoratív növényzettel borított közparkok, közkertek, a fásított utcák hozzájárulnak a kedvező településkép kialakításához. (pl.: elfedik az előnytelen megjelenésű területrészeket, ipari-, gazdasági használatú, vagy a rombolt területeket). Az utcafásítások „zöld folyósói” a település zöldfelületei elemeit fűzik egybe, valamint a település területrészeit a szomszédos külterület biológiailag aktív felületeivel kapcsolják össze. Használati érték szempontból a zöldfelületek értékét a feltöltődést szolgáló kertberendezési tárgyak, (utcabútorok, közvilágítás, ivó-kutak, kerti burkolatok, stb.) mennyisége, minősége, elrendezése, valamint a zöldfelületen folytatható rekreációs tevékenységek sokfélesége (pihenés, sportolás, játékszórakozás, stb.) határozzák meg. A zöldfelületi elemeket jelentőségük (közhasználatuk, elhelyezkedésük), kialakításuk és növényzetük minősége, valamint a terület fenntartás gyakorisága, a zöldterület nagysága alapján rangsorolva az alábbiak: Közhasználatú,település szintű közparok, közkertek


oldal 103

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Besenyszög településközpontja észak felől déli irányban az áthaladó közlekedési út és az ehhez kapcsolódó jelenlegi közparkok (Erzsébet-kert, Szabadság-tér, I. és II. Világháború a Trianon emlékműveinek környezete, Chiovini emlékpark) A város legnagyobb, kertépítészetileg is értékes igényesen létesített zöldfelülete a Holt-Millér két partján a településközpontban található. Fecskelyuki játszóteret és sportpályát, az 1956-os emlékparkot is magába foglaló1,5 hektár nagyságú zöldfelület. Területileg a legnagyobb közhasználatú zöldfelületi elem a település északi részén elhelyezkedő 4 hektár nagyságú az íjászpálya és vásártér. Erzsébet-kert a Millér-holtág kanyarulatában található, ott, ahol a patak természetes medre kiszélesedik. A vízfolyás partján szürke nyárfák sorakoznak. Az örökzöldekkel körbevett Millecenenáriumi kopjafás emlékmű szomszédságában a hajdani piac területét, burkolatát felhasználva kis szabadtéri színpad található. A jelenlegi rendezési tervben javasoltak szerint kisebb városi ünnepségek, megemlékezések közösségi rendezvények megtartására alkalmas közparkot alakítottak ki. A szép kilátású, helyenként értékes növényállományú Erzsébet kertben a növényzetet a helyi Kertbarát kör gondozza. Az Erzsébet kertben található A Millérparti tanösvény 6. állomása. Információs és ismertetőtábla, fából készült fedett, kerti ülőhelyek is a kényelmet szolgálják.

Erzsébet kert

Szabadság-tér jelenleg közutakkal szegélyezett háromszög alakú teresedés. A tér súlyponti helyén kőfeszület található, mellette fedett kerti bútorokkal felszerelt kerti pavilon látható. A tér déli kivezető útja mentén látható a II. Világháború elesettjeire emlékező emlékkő. Az emlékmű környezet igényes növényekkel beültetett. (elfekvő borókák, oszlopos malonyai tuja, platánfák, egynyári kiültetés). A Hajnal utca felől újonnan épített buszmegálló, a főutca másik oldalán a könyvtár és a művelődési ház előtt nyírtsövény, füvesített terület határolja a teret. Az I. Világháború emlékművének környezetében idős japánakácfák magasodnak az ívesen ültetett, koros keleti tuja sövény és az emlékmű fölé. A zöldfelület a főutcától kerítéssel elhatárolt, gondozott közkert. A parkfelújítás nyomán alacsony virágzó cserjéket ültettek félkörben az utca felől, padokkal kiegészítve a park bútorzatát.


oldal 104


Az I. Világháború és a Tianoni emlékmű parkja.

Chiovini emlékpark a Damjanich János utcát köti össze a Vasvári Pál utcával. A közpark szakember által tervezett. kerti szegéllyel határolt gyalogutak és teresedések, pihenőhelyek, padok fogadják a látogatót. Növényállománya dekoratív, igényesen fenntartott. A fák cserjék kiteljesedésével Besenyszög egyik legszebb zöldfelületévé vált.

Harangláb és a művész mellszobra a parkban.

Fecskelyuki szabadidőpark és a Millér-parti sétány Besenyszög legfiatalabb részén a „Fecskelyukban”, az általános iskola, és az óvoda szomszédságában a Millér-parton létesített, gondozott zöld közterület található, helyet adva egy biztonságos játékokkal, korszerűen felszerelt játszótérnek is. Füves sportpálya, a burkolt kosárlabda-pálya egészíti ki a település frekventált helyén lévő, leglátogatottabb zöldfelületét. Meghatározó zöldfelület a településen végighúzódó Millér-csatorna és környezete. Ezért 2012-ben elkezdődött a holtág melletti sétány kiépítése. A Millér-parti pihenőhelyek kerti találkozási pontok létesítésével, dekoratív növénytelepítéssel fejlesztették a közelmúltban a zöldfelületet.

Fecskelyuki sportpályák és a játszótér és a parti sétány hangulatos pihenőhelye.


oldal 105

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Íjászpálya és vásártér a település északi részén található négyhektáros füves zöldterület. A Besenyszögi Hagyományőrző Íjász Egyesület szervez lovas-íjász, és talpas-íjász versenyeket évente több alkalommal is. Térség egyik legnagyobb versenyére szép számmal érkeznek versenyzők és érdeklődők is. Rekonstruált ősi lakóhelyeket jurta, földház és földvár megépítése, környezetének kialakítása, nemcsak a történelmi ismeretek elmélyítésére, hanem sportrendezvények megrendezésére, közösségi együttlétekre is alkalmas. (A földvár szomszédságában találjuk 503/30 belterületi helyrajzi számú területen a magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer (NBmR) által nyilvántartott, fokozottan védett sziki bagolylepke fajnak (Gortyna borelii) élőhelyet nyújtó sziki kocsordosok, melyek előfordulása a valamikori szikes erdősztyeppek területére utal.) Pályázat útján megvalósult szociális épület szolgálja az idelátogatók kényelmét.

Jurták, földvár,íjászpálya

Millér-parti természetvédelmi majorság - tanösvény 2010-ben pályázati támogatással hozta létre a Besenyszögért Alapítvány a Millér-parti természetvédelmi tanösvényt (0717 hrsz. Millér-csatorna külterületi, 534/1 hrsz. belterületi szakasza partján , amelyet a magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó rendszer szintén nyilvántart. A holtág mintegy 700 méter hosszon része a tanösvénynek, ahol szervezett túrák keretében tartanak természetismereti, és környezettudatosságra nevelő foglalkozásokat. A tanösvényt a Besenyszög-Milléri Sporthorgász Egyesület tartja karban. A Besenyszögért Alapítvány által kialakításra kerülő tanösvény további állomásai a Millér part 700 méteres szakaszán tervezettek. Az információs táblák tartalma, szemléltetése minden látogató korosztály számára érthetőséget biztosít. Korlátozottan közhasználatú zöldfelületek, intézménykertek, zöldfelületi intézmények A jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények az általános iskola, az óvoda, Gondozói központ, az orvosi rendelő, a templom kertje, a temetőkertek, a piactér és a sportterületek sorolhatók.

Az iskola kertje, udvara.


oldal 106

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata

A Chiovini Ferenc Általános Iskola kertje a Vasvári Pál utcában a temetőkert és az orvosi rendelő közötti területen a Millér-parthoz közel a városközpontban található. Az öreg japánakác (Sophora japonica), vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) Árnyékot adó lombozatú fák, játszóhelyek pihenő és zsibongó területek az igényeknek megfelelő nagyságúak és rendszeresen karbantartottak, fenntartottak. A gyermekek pihenését padok, testedzését burkolt sportpálya, kosárpalánk szolgálja.

Az Óvoda kertje a kialakított játszóhelyekkel.

Az iskolával átelenben lévő Eszterlánc Óvoda kertje megfelelően kialakított, korszerű játékokkal is felszerelt gazdagabb növényhasználatú „gyerek-kert”. Virágzó cserjék, kisebb termetű színeslombú fák ültetésével gazdagították a kert növényállományát. A Gondozási központ (Idősek Otthona) a festői Millér-parton a városközpontban található. Igényesen kialakított, lejtős felületű intézménykertet teraszokon lévő pihenők, és a fedett kerti pavilon teszi barátságossá és használhatóvá.

Templom kertje fogadja a Jászladányi útról letérőket a település központjában. A római katolikus templom körül gondozott pihenőkert biztosítja az elmélkedést. Az orvosi rendelő felújított épületének környezetrendezése, a kert kialakítása most van folyamatban.


oldal 107


Az orvosi rendelő és a templom kertje.

Korlátozott közhasználatú, de jelentős zöldfelülettel bíró intézményi zöldfelületek Temetőkertek a Millér-vízfolyás partján a Temető utcában (Fáskert) és a Vasvári Pál utcában találhatók. Mindkét temető gondozott, rendezett és burkolt parkoló van a bejáratok mellett. Régi temetőkert szép emlékkövei akácfával árnyékolt, bekerített egybefüggő nagyobb fás terület helyezkedik el, amely a Fáskert elnevezést kapta. Ez a sírkert a malom utca felől gyaloghídon is megközelíthető.

A Vasvári Pál utcai temetőkert és a Fáskerti öreg temető kápolnája és ravatalozója

A közelmúltban új piac épület és fedett eladótér került kialakításra. A piactéren majd magasra növő, árnyatadó fák kerültek és az elhatároló alacsony cserjék telepítésével, virágzó évelőágyak ültetésével jól illeszkedik a piac körüli kert a Millér-part már kialakított zöldfelületéhez és az 1956-os emlékmű parkosított szomszédságához.

Városi sportpályája a Jászladányi útról közelíthető meg. A füves játékteret kiszolgáló-épület zárja el az út felöl. A községi sportterületen a Szegfű utca felöl régebben létesített aszfaltburkolatú kézilabda és kosárlabda található. A sportpálya gyepes felületű, esti világítással is bíró, szabványos méretű füves játéktér. Az út felől megfelelő kialakítású, öltözőépület látható. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 108


Vízmű telephelye és a város sportpályája.

Nem közhasználatú egyéb zöldfelületek Besenyszög belterületén mélyfekvésű, vízállásos, nádassal borított, vagy ligetes, fás-füves területeket, valamint a biológiai aktivitással bíró, de esztétikai élményt, és használati értéket a település közössége számára nem nyújtó nagyméretű belterületi, mezőgazdasági és kertgazdasági hasznosítású kerteket, valamint az akácos erdő területét soroltuk. Közhasználat elöl elzárt zöldfelületek a vízmű belterületen lévő telephelye sorolható ide. Utcafásítás: A településen átvezető fő közlekedési utak mentén a lehetőséghez képest kevés fasor látható. Az utcákon a lakóházak előtt többnyire gyümölcsfák és akácfák fordulnak elő leggyakrabban. Besenyszög hagyományos település szerkezetét tükröző az áthaladó Millér-holtág kanyarulatait követő törtvonalú utcák jellemzik. A gömbakác fasorok illetve a helyenkénti nemes és szürke nyárfák és gyümölcsfák által vegyesen szegélyezik az utakat.

Dózsa György utca vérszilva fái és a Damjanich János utcán ültetett gömb kőris fasor és a rendezett utcakép.

A szűkebb utcák hiányzó fasorainak lombtömegét részben pótolja a Holt-Millér kanyarulatait kísérő természetközeli társulás növényzete. (fehérfűz, nyárfák, akácosok és helyenként elvadult aljnövényzetük) 1.13.1.2.

Zöldfelületi ellátottság értékelése

Besenyszög zöldfelületi ellátottsága a gondozott, fenntartott, területek nagyságának tekintetében megfelelő. Nagy biológiai aktivitású, egybefüggő, helyenként ligetes növényzettel borított területek aránya a beépített, lakott területekhez képest igen jónak mondható. (halastó és a holtágak közvetlen környezete, Akácos erdő, Fáskert) Zöldfelületi használati érték szerint is megfelelő a települési zöldterületeinek jelentős hányada. Találhatók azonban kertépítészeti szempontból „kihasználatlan”, (zöldfelületi Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 109

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat funkciónélküli nagy, gondozott gyepes felületek: Fecskelyuk), kevésbé fenntartott, vagy elhelyezkedésében alkalmatlan (így nem használt) közterület is. (Hajnal utca, Szabadság-tér). Vizuális-esztétikai jelentősége a településközponton átkanyargó vízfelületnek, és a Millérpartot kísérő, ahhoz kapcsolódó zöldfelületi elemeknek van. (Erzsébet kert, Fecskelyuk szabadidő-park, Millér-parti sétány) A városban jelentős nagyságú zöldterületeken végeznek fenntartási munkákat (gyepkaszálás, szükséges faápolás, szemétgyűjtés, stb.). A település parkjai rendszeresen fenntartottak, gondozottak. Ideillő, egységes kertberendezési tárgyak (pihenőhelyek, pavilonok, padok, ismertetőtáblák, hulladékgyűjtők, stb.) jellemzik a köztereket.

A Hajnal utcai elvadult kertrészlet, funkcionálisan és vizuálisan is zavaró a zöldfelületi szomszédság az iskola és a sírkert között.

1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer konfliktusai a település történeti kialakulásából, a város földrajzi helyzetéből, utcaszerkezetéből, és környező táj természeti adottságaiból (a kanyargó holtágak mentén kialakult vizes élőhelyek közvetlen közelsége) adódnak. - a település a széttagolt lakóterületű (beépítettségű) és az egyes településrészeket nagyfelületű, funkció nélküli zöldterületek, nyílt vízfelület és vizes élőhelyek választják el, amiknek nincs egymással „szárazföldi” zöldfelületi kapcsolatuk, (nincs gyalogos, kerékpáros közlekedést biztosító híd a holtágak felett) - kedvezőtlen, hogy a belterület központi részén a legfrekventáltabb helyen lévő zöldfelületen áthaladó Millér holtág partja csak az egyik oldalról közelíthető meg, és járható be, - a történetileg kialakult temetőkertek a település fejlődésével a „falu széléről a város közepére” kerültek (funkcionálisan és vizuálisan is kedvezőtlen az iskola a sírkert és a szabadidőpark szomszédsága), - a holtágak vize a lakótelkek kertlábánál kanyarog így jelentős az értékes, de zöldfelületi közösségi és rekreációs célú tájhasználati szempontból kihasználhatatlan terület - jelentős a település belterületén, vagy annak határán lévő, mélyebb területeken lévő nehezen fenntartható, helyenként vízjárta, természetközeli állapotú zöldterületek (zártkertek és holtág menti határsávok) nagysága.


oldal 110

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata A település területfelhasználását tekintve külön vizsgáljuk a bel és a külterület területfelhasználását. A belterület nagy része jellemzően lakóterület családiházas lakóingatlanokkal. A település központi részén a lakóépületek mellett intézményi területeket találunk, ahol a település igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi létesítményei találhatók. Az intézményi területek a római katolikus templomhoz közel a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, a könyvtár és a vele egy épületben található Családsegító Szolgálat található. Térben kicsit távolabb, de egymás szomszédságában az óvoda, az újonnan létesült piac, az általános iskola, a temető, valamint az általános iskola mögött az orvosi rendelő és a gyógyszertár található. A település belterületén kanyarog a Millér csatorna, amely rajta átivelő hidakkal köti egybe a települést. A Millér part szép természeti környezete végigvezethető a településen A belterületen kisebb családi vállalkozások található családiházas környezetben, valamint a belterület peremrészén az Akvi - Patent Zrt. gyáregysége található. A belterületen jelentős kiterjedésű beépítés nélküli területek találhatók, melyek egy része mélyfekvésű, rendezetlen terület. A beépítetlen területek között megkülönböztetjük azokat a területeket, melyek nem hasznosítottak, jelenleg funkció nélküliek. A település zöldterületei jelentős kiterjedésűek, ide soroljuk a Millér part természeti környezetét, a nagyméretű tömegsport igényeket kielégítő sporttelepet, a fecskelyuk területén lévő sportpályákat és játszóteret, az Erzsébet kertet, valamint a temetők területeit. A belterületi területfelhasználás a Tf-2 tervlapon ábrázolásra került. A külterület zöme általános mezőgazdasági, szántó terület. A külterületen több nagy állattartó telep működik, valamint egykori majorok, Tsz- központok, géptelepek. A külterületi legnagyobb gazdálkodó a Palotási Zrt, valamit a Beseny - Juh szövetkezet. Halgazdasági terület is található a külterületen. Besenyszög igen nagy kiterjedésű külterületén több, egybefüggő egykori zártkertes - ma hétvégiházas üdülőterület, vagy kertes mezőgazdasági terület is található. A külterületen a Tisza folyó és árterülete a dél- keleti határrészt érinti.

1.14.1.1.

A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata

A település négy egykori településből Szentiván, Szög, Fokorú, Szászberek-puszta alakult ki, az 1700-as évek végén. A település szerkezetének meghatározója a Millér (egykor: mély-ér) csatorna, mely mind az utcavezetésre, mind a telekszerkezetre kihatással volt. Utcái a Millért követik, de a Millértől távolabbi részek szabályos utcahálózatot alkotnak.


oldal 111


I. Katonai felmérés(1763 - 1787) térképe Besenyszög (akkor még Szent - Ivány puszta) településről

II. Katonai felmérés (1806 - 1887) térképe Besenyszög településről


oldal 112


III. Katonai felmérés(1869 - 1887) térképe Alattyán településről

1.14.1.2.

Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok

Besenyszög Város ingatlan - nyilvántartási területi kimutatása a Szolnoki Járási Hivatal, Járási Földhivatala 2016. május 12 -i adatszolgáltatása alapján.

Művelési ágak Szántó Rét Szőlő Kert Gyümölcsös Legelő Nádas Erdő Kivett Halastó Fásított terület

Fekvések területe ha/m2 Belterület Külterület 5.1944 10800.2615 2.0913

Összesen Zártkert

105.5148 4.0903 5.1509 292.3735

2.5642 737.5358 1.5246 581.5041 1206.8809 19.9957 6.0832


7.4578

29.6427

10805.4559 2.0913 105.5148 2.5642 749.0839 1.5246 586.6550 1528.8971 19.9957 6.0832 oldal 113

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Összesen

306.8091

Földrészletek darabszáma:

1.14.1.3.

13358.4413

142.6153

13807.8657

Belterület: 1766 Külterület: 2162 Zártkert: 1422 -----------------------Összesen 5350 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

Besenyszögön jellemzően a beépítésre szánt területek a belterületen találhatók. A beépítésre szánt területek zöme lakóterület. A településen a beépítés intenzitása és jellege alapján jellemzően kertvárosias és a peremterületeken falusias lakóterület alakult ki. A beépítésre szánt területek kisebb hányada településközpont terület ahol a lakó és intézményi területek vegyesen találhatók. A beépítésre szánt területeken a gazdasági területek egyrészt a településen a peremterületi részeken másrészt a külterületen találhatók a belterülethez közeli területeken, valamint Besenyszög - Palotás területén. A külterületi telepek jórészt mezőgazdasági majorok, ahol a mezőgazdasághoz kapcsolódó állattenyésztéssel és terménytárolással, szárítással foglalkoznak. A belterületen beépítésre nem szánt területek jellemzően a közterületek, valamint a nagykiterjedésű zöldterületek, a sportpálya, valamint a temető területe. A település jellegzetessége a külterületen lévő egybefüggő nagykiterjedésű, egykor zártkertek területei. A beépítésre nem szánt területek zöme a külterületen helyezkedik el. A település külterületének egy része szántó terület, ahol szántóföldi növénykultúrákat termesztenek, továbbá legelőterületek is találhatók, valamint a Tisza folyó és árterülete. A külterületen halastó is található.

1.4.

Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok)

A település intézmény- szervezete az elmúlt években jelentősen megváltozott. Oktatási intézmények terén a település általános iskolájának fenntartója a római katolikus egyház. A településen az óvodai ellátás megoldott. Egészségügyi ellátás terén az orvosi rendelő látja el a település háziorvosi szolgálatát, az ügyeleti ellátás biztosított. A szociális ellátás terén a Besenyszögi Idősek Otthonát a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központja üzemelteti. A kereskedelmi egységek terén az elmúlt évtizedekben változás volt tapasztalható. A nagyobb áruházláncok közül a településen a COOP képviselteti magát, mellette pedig a magán kisebb kereskedelmi egységek elsősorban a központi részen jelentek meg, ahol az élelmiszer mellett


oldal 114

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat szaküzlet is megtalálható. A település központi részén az óvoda mellett készült el a közelmúltban a fedett piac területe, parkolókkal.

Besenyszög város kereskedelmi és vendéglátó üzletei (2016. június. 15-én működő, forrás: Önkormányzat)

Sorszám

Üzlet neve

Üzlet címe

1. 2.

BES - ÁSZ Húsbolt Zöldség - gyümölcs

Piactér 1471/1 Damjanich út 9.

Tevékenység jellege Kiskereskedelem Kiskereskedelem

3. 4. 5. 6. 7.

Family Frost Pékáru Mintabolt Lángos Büfé Mozgó bolt TÉBA TÜZÉP

mozgóbolt Szabadság tér 6. Piactér Közig. ter Jászladányi út 28.

Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem

8.

Mini Poharazó

Damjanich út 39

9. 10.

Goods Market Szögi Morgó Büfé

Szabadság tér

11. 12.

Bendi ABC Mini poharazó

Vasvári út 3/a Damjanich út 39.

13.

Újvárosi ABC

Koszorú út 10/a

Kiskereskedelem, vendéglátás Kiskereskedelem Kiskereskedelem, vendéglátás Kiskereskedelem Kiskereskedelem, vendéglátás Kiskereskedelem

14.

Vasvári út 3.

Kiskereskedelem

Élelmiszer

Kossuth út 1 Damjanich út 1

Kiskereskedelem Kiskereskedelem

Textil, egyéb Papír, egyéb

17.

Húsfeldolgozó, húsbolt Csomagküldő Nebulo papír írószer Hörpintő Forintos ház

Kiskereskedelem, vendéglátás Kiskereskedelem

Italáru

18.

Doba puszta, Délibáb út 1. Damjanich út 1

19.

Napsugár zöldség gyümölcs Shell gázcseretelep Kis kert Söröző

Rákóczi út 14.

Kiskereskedelem

Damjanich út 19/a Damjanich út 19.

PB gázpalack italáru

Jászladányi út 1.

23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

Franco Pub & Pizzéria Vitamin Shop Virágbolt Terménybolt Zsóka ABC Új és használtruha Iparcikk bolt Erzsébet presszó

Kiskereskedelem Kiskereskedelem, vendéglátás Vendéglátás

Zöldség, gyümölcs Virágbolt Termény Élelmiszer, vegyes Ruházat, textil Bútor, vegyes Italáru

30.

Mónika cukrászda

Szabadság tér 6.

Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem, vendéglátás Kiskereskedelem, vendéglátás

15. 16.

20. 21. 22.

-

Kossuth út 16 Coop ABC előtt Damjanich út 33. Damjanich út 49. Dózsa György út 8. Dózsa György út 8. Damjanich út 37.


Fő termék Hús - hentesáru Zöldség gyümölcs, egyéb Élelmiszer Élelmiszer Élelmiszer Toll felvásárlás Építő és tüzelőanyag Italáru Élelmiszer, vegyes Italáru Élelmiszer Italáru Élelmiszer, vegyes

Élelmiszer, textil vegyes Zöldség - gyümölcs

Melegétel, italáru

Cukrászati termékek, italáru

oldal 115

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Postabolt Számítástechnikai szaküzlet Használtruha Kuckó ABC Élelmiszer Bevásárló Ház Sárga - ház, csemege üzlet Netovább Söröző

Damjanich út 21 Damjanich út 5/a

Kiskereskedelem Kiskereskedelem

Damjanich út 5. Dózsa Gy. út 13. Damjanich út 19.

Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem

Vegyes termék Számítástechnika, elektronika Ruházat, textil Élelmiszer, vegyes Élelmiszer, vegyes

Jászladányi út 1/a

Kiskereskedelem

Élelmiszer, vegyes

Rákóczi út 16.

Italáru

Damjanich út 17. Kígyós major Damjanich út 21. Damjanich út 35. Damjanich út 35 Kígyós Major

44. 45. 46.

301. sz ABC PB gázcseretelep Borostyán Virágbolt Gázcseretelep Zsuzsi ABC Üzemanyagtöltő Állomás Családi ABC FÁRI Iparcikk Körkerti kiskocsma

Kiskereskedelem, vendéglátás Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem

Élelmiszer, vegyes Textil, vegyes Italáru

47.

Tüzéptelep


Kiskereskedelem Kiskereskedelem Kiskereskedelem, vendéglátás Kiskereskedelem

48.

Megálló Büfé

Damjanich út 58.

31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

Vasvári út 3/a Damjanich út 32. Szegfű út 2/a


Kiskereskedelem, vendéglátás

Élelmiszer, vegyes PB gáz Virág, vegyes PB gáz Élelmiszer, vegyes üzemanyag

Építő tüzelőanyag Italáru

és

oldal 116

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Turizmus, idegenforgalom Besenyszög turizmusának alapjául a természet adta lehetőségek szolgálnak. A község területe tökéletes síkság, igazi róna. Tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 100 métert. A mai felszín anyagát a Tisza, a Zagyva és a Millér hordaléka alkotja. A Millér a település arculatát is meghatározza, mivel kanyarulatai determinálják a község utcaszerkezetét. A gyakran kiáradt folyók feltöltő és egyengető munkája egyhangú, lapos tájjá formálta a határt, amely a Tisza szabályozása után főleg a keleti és dél-keleti részen erősen elszikesedett. A vidék növény, állat, és rovarvilágát ezen szikes puszták és a Tisza közeli ártér erdői határozzák meg. A Besenyszögért Alapítvány által létrehozott természetvédelmi tanösvény ezt a páratlan természeti kincset mutatja be a nyilvánosság számára. Erre az adottságra épül a Patkószögi Lovarda is. A lovarda a lovagolni vágyó gyerekeket és felnőtteket szakember segítségével oktatja. Fő tevékenységi köre ló és lófélék tenyésztése, szabadidős sporttevékenységek. A lovarda nonprofit kereteken belül működik. Jelenleg négy lovon folyik az oktatás. A lovarda alapterülete 5 ha, amelyen kettő fő besenyszögi lovász végzi el a feladatokat. A helyi lakosokon kívül Szajolból, Szolnokról Jászberényből, Zagyvarékasról, Budapestről is járnak lovas oktatásra a lovagolni vágyók. A lovarda nyári táborok szervezésével csábítja az ország minden részéről a vendégeket. A Besenyszögi Hagyományőrző Íjász Egyesület által szervezett országos íjász versenyeken a résztvevők több napra érkeznek Besenyszögre. Májusban a Lovas Íjász verseny miatt pezsdül fel a község élete, szeptemberben pedig a Talpas Íjász verseny nyújt látnivalót a községbe érkezőknek. A Besenyszöghöz tartozó Doba-puszta tanyaközpontból napjainkra átalakult üdülőterületté. Több ingatlantulajdonos már lakóhelyként használja ezt a Tisza-parti településrészt. Az ingatlanokat az ország minden részéről vásárolják és elsősorban a nyári szezonban jönnek a pihenni vágyók. Doba vonzereje a Tisza-parti szabad strandban rejlik, amely fürdőzésre, vízitúrázásra, vízisíelésre alkalmas. A Dobai önkormányzati tulajdonú Flotta bázisra a megye és az ország más részéről is érkeznek táborozók. A Vehiculum Múzeumpedagógiai Tagintézmény is nyári hagyományőrző táborok szervezésével csábítja a településre az érdeklődőket. Besenyszög igazi különlegessége az elmúlt 10 évben épült Földvár, amely az íjászversenyeknek és egyéb kulturális rendezvényeknek ad helyet. Szálláshelyek kizárólag magánházaknál, a falusi turizmus keretében vehetők igénybe.


oldal 117


1.14.1.5.

Alulhasznosított barnamezős területek

A településen alulhasznosított, barnamezős területek közé sorolható az egykori termelőszövetkezet belterületi felhagyott központi irodaháza. Továbbá a Jászladányi úton is található felhagyott, rendezetlen telephely mely szintén ide sorolható. 1.14.1.6.

Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület

A településen konfliktussal terhelt területek közé sorolhatjuk a jelenleg be nem épített területeket. Ugyanide sorolhatjuk a nem hasznosított, vagy alulhasznosított belterületi telkeket. 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata 1.14.2.1. Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Besenyszög város telekméret vizsgálata a mellékelt Tm-1 rajzszámú térképen került ábrázolásra. A település belső szerkezetét kétféle megközelítésben lehet vizsgálni. A klasszikus morfológia elsősorban a települési utcahálózat vizsgálata alapján különíti el az alaprajzi típusokat, míg a funkcionális morfológia elsősorban a települési szerepkörök térbeli rendjét vizsgálja. A klasszikus morfológia alapján általában a városok összetettebb típust képviselnek, vagyis többféle morfológiai, alaprajzi alaptípus keverékéből tevődik össze. Valamely település morfológiája a kialakulásához, az alapításához kötődik. Alapvetően meghatározó, hogy létrejötte fokozatos, hosszú történeti folyamat eredménye, vagy meghatározott alapításhoz kötődik. Besenyszögön a régebbi részek jellemzően a városközpont körüli területek, ahol felaprózódott telkekkel találkozunk. A település telekmorfológiáját befolyásolja a Millér csatorna vonalvezetése, melyet az utcastruktúra részben próbál lekövetni. A település alaprajzon jól kirajzolódnak a széleken a mérnöki osztások, ahol a telekméretek közel azonosak.


oldal 118


1.14.2.2.

A tulajdonjogi vizsgálat

A településen az ingatlanok tulajdonjelleg szerint állami, önkormányzati, magán és egyházi tulajdonban vannak. A magántulajdonú ingatlanok nagy része magánszemélyeké, míg kisebb hányad magán tulajdonú gazdasági társaságoké. Az egyházak ingatlanai közé a templom, plébánia területe tartozik. 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter Az önkormányzati tulajdonkataszter az önkormányzat adatközlése alapján került térképi ábrázolásra az ÖT-1 és ÖT -2 tervlapokon. A belterületen az önkormányzati utakon, közterülteken kívül intézmények és lakóingatlanok és nagykiterjedésű nem beépített, jellemzően mélyfekvésű területek tartoznak önkormányzati tulajdonba. A külterületen a feltáróutak egy része, valamint mezőgazdasági terület önkormányzati tulajdonú.


oldal 119



oldal 120


1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A készülő településrendezési tervhez a Nemzeti Kataszteri Program Kft-től kerül megvásárlásra hiteles, digitális ingatlannyilvántartási alaptérkép állomány. A hivatalos alaptérkép állomány mellett az épületállomány és környezet geodéziai felmérése nem szükséges.

1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1. Funkció, kapacitás Besenyszög teljes belterületének nagy részét a magántulajdonú lakóingatlanok alkotják. A lakóingatlanokat elsődlegesen lakó célokra használják. A főbb utak, a Jászladányi út, a Rákóczi út mellett megfigyelhető a lakóingatlanok vegyes célú használata elsősorban kisebb családi vállalkozások működnek az ingatlan egy részében. A településközpontban a városi funkciónak megfelelő intézményeket találunk. Itt található a városháza, a művelődési központ, a könyvtár, az idősek bentlakásos otthona, a szociális szolgáltató központ, a római katolikus templom. Térben egymáshoz közel helyezkedik el az Eszterlánc óvoda, az általános iskola, az orvosi rendelő és a gyógyszertár. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 121

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A nagyobb kereskedelmi létesítmények is a település központi részén találhatók. Az intézményeket az adott funkciónak megfelelően használják. A kapacitás jellemzően megfelelő, különböző pályázatok révén folyamatosan felújítják, korszerűsítik az intézményeket. Az általános iskola tornaterme avult állapotú, a már felújított iskola ennek átépítésével válna korszerűvé. Az energetikai korszerűsítés egyes intézményeknél megtörtént, jellemzően homlokzati nyílászáró cserével és hőszigeteléssel, valamint a tetősíkon napelem felszerelésével. A gazdasági területeken az építmények funkciója a különböző gazdasági ágaknak megfelelő. 1.14.5.2.Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Besenyszög lakóterületein a jellemző beépítési mód az oldalhatáron álló családiházas beépítés. A beépítés mértéke jellemzően a családiházas részeken 30%. Az oldalhatárra épült családiházas területek előkert tekintetében változatos képet mutatnak, a településen belül előfordul az előkert nélküli a beépítés - jellemzően a régebbi építésű házaknál, máshol 3-5 méteres előkertek vannak. A település központi részén lévő intézmények jellemzően szabadon állóak, és méreteik, épületmagasságuk miatt a településkép hangsúlyos elemei. Az intézményi terület sűrűsége és beépítési százaléka magasabb a családi házas területeknél, átlagosan 50 % körüli érték. A családiházas lakóingatlanokon egylakásos épületek vannak, többlakásos, vagy tömbszerű beépítés nem alakult ki.

1.14.5.3.

Magasság, szintszám, tetőidom

Besenyszög lakóterületein a jellemző szintszám a földszintes családiház. A település régebbi részein jellemzően utcára merőleges gerincű nyeregtetős épületek találhatók, sok esetben tornáccal. Az 1960-70-es években jellemzően sátortetős kockaházak épültek, míg az újabb részeken földszint+tetőtér beépítéses épületekkel találkozhatunk, és legújabban a mediterrán tipusú földszintes, alacsony tetőhajlásszögű és az utcafronton gépkocsibejárattal rendelkező ingatlanok épületek elszórtan a település több részén. Épületmagasság tekintetében megfigyelhető, hogy a legrégebbi utcára merőleges hagyományos háztipus belmagassága kicsi, padlóvonala alacsony, így az épületmagasság ezeknél az épületeknél a legkisebb. A sátortetős kockaházak jellemzően pince és alagsor nélküliek, azonban itt a lábazatmagasság, így a földszinti padlóvonal is magasabb, belmagasság tekintetében pedig kb. 3,00 méteres belmagasságúak. A tetőtérbeépítéses házak padlóvonala az előző tipuséval közel azonos, azonban az épületmagasság a tetőtér beépítés, így a térdfal magasság miatt nagyobb. A legújabb, mediterrán épületek épületmagasság tekintetében a kockaházakkal közel azonosan, azonban a tetőgerinc magasság alacsonyabb. A település fontosabb intézményei jellemzően nagyobb épületmagasságúak, a városháza egy emeletes, míg az iskola épülete 2 emeletes.

1.14.5.4.

Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok

A településkarakterre jellemző, hogy a különböző településszerkezeti egységek más-más képet mutatnak. A település központi részén a templom - városháza - művelődési ház alkotta


oldal 122

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat terület, mely folytatódik a Millér felé az iskola és óvoda épületekkel. Ezen a szakaszon található az intézmények többsége.

A település kisebb telkes, részein, kis telekméreteken, kisebb méretű, alacsonyabb épületmagasságú, utcára merőleges nyeregtetős épületek alkotnak utcaképet.


oldal 123

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Az utcaképek általában vegyesek, azonban jellemzően az épület elhelyezés előkertes. A település régi részén még fellelni jellemzően tornác nélküli, vagy tornácos utcára merőleges gerincű régi lakóházakat, melyek többsége mára átépült. Ezek mellett a régi házak mellett a kockaházak is megjelentek. A település egészére jellemző a változatos utcakép, a különböző épülettípusok és beépítések egymásmellettisége.

1.14.6. Az épített környezet értékei 1.14.6.1.Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag A település négy egykori településből Szentiván, Szög, Fokorú, Szászberek-puszta alakult ki, az 1700-as évek végén. A település szerkezetének meghatározója a Millér (egykor: mély-ér) csatorna, mely mind az utcavezetésre, mind a telekszerkezetre kihatással volt. Utcái a Millért követik, de a Millértől távolabbi részek szabályos utcahálózatot alkotnak. Történeti településmagnak tekinthetjük a III. katonai felmérés térképén látható településrészt.

I. Katonai felmérés(1763 - 1787) térképe Besenyszög (akkor még Szent - Ivány puszta) településről


oldal 124


II. Katonai felmérés (1806 - 1887) térképe Besenyszög településről

III. Katonai felmérés(1869 - 1887) térképe Alattyán településről Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 125


Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

1.14.6.2.

A Lechner Lajos Tudásközpont adatszolgáltatása alapján Besenyszögön az alábbi lelőhelyek találhatók: Azonosító 32938 34714 34716 34720 34721

Lelőhelyszám 1 2 3 4 5

Név Berek ér Nagyfokoru I. Nagyfokoru II Nagyfokoru III Gólya - tanya

34724

6

Homoki dűlő

29804 36041

7 8

36048

9

46114 46117 46118 46119

10 11 12 13

Fokorú puszta Fokorúpuszta - tanya 74 Hunyadi út 534/1, 549, 548, 547, 546, 545, 544/1, 544/2, 534/2, 534/3 0496/1, 0495 Fokorú puszta 2 0496/1 Fokorú puszta 3 0496/1, 0496/2 Fokorú puszta 4 0496/4, 0498, 0497, Fokorú puszta 5

46120

14

46146

15

0496/2, 0496/1 0461/17, 0461/9, 0461/10 0470/11, 0470/5, 0470/10 0470/6, 0470/7 0350/5, 0350/6, 0350/7, 0350/8, 0350/9 043/18, 043/19, 043/20, 039, 015/12 0208 0350/1, 0350/2, 0350/4

0500/7 0494/7, 0494/8

Fokorú puszta Szurmai tanya 0488/10, 0488/4, 0488/5, Fokorú puszta 6

46053

17

46156

18

Fokoru puszta, Sasvári tanya Ecseki tanya

46159 46178 46180 46181 46182 57808 57810 57813 57814

19 20 21 22 23 24 25 26 27

Szóró puszta ártér Nagy Fokoru Nagy Fokoru 3 Nagy Fokoru 4 Nagy Fokoru 5 Tisza - gát Doba - főcsatorna I. Doba - főcsatorna II. Doba - főcsatorna III.


hrsz

0488/6, 0488/11 0489/2, 0489/4 0467, 0461/16, 0461/17, 0461/9, 0461/10, 0461/11, 0461/12, 0461/13, 0461/14, 0461/15, 0461/8, 0352

0263/1 0471/6 0470/7, 0491, 0493/4 0493/4, 0493/5 0470/6, 0470/7 0251/10, 0239, 0250/1 0232/4 0145/7 0145/6, 0145/5, 0145/4, 0145/3, 0229, 062

oldal 126

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 65338 65328

28 40

0470/11, 0470/5 Nagy Fokoru 6 2116, 2117, 2118, 2119, Attila út mögött, 2115, 04, 141, 140, 139, 138, 137, holtág partja 134, 133, 132, 131, 129, 98, 99,

65464

41

Berek ér part

59752

42

59753

43

59754

44

59755

45

59756

46

59758

47

59759

48

59760

49

59761

50

59762

51

59763

52

73215

53

Szórópuszta Tisza hullámtér projekt 1. Szórópuszta Tisza hullámtér projekt 2. Szórópuszta Tisza hullámtér projekt 3. Szórópuszta Tisza hullámtér projekt 4. Szórópuszta Tisza hullámtér projekt 5. Szórópuszta Tisza hullámtér projekt 6. Szórópuszta Tisza hullámtér projekt 7 Szórópuszta Tisza hullámtér projekt 8 Szórópuszta Tisza hullámtér projekt 9 Szórópuszta Tisza hullámtér projekt 10 Szórópuszta Tisza hullámtér projekt 11 Milléri csatorna part

78301

54

Milléri főcsatorna partja, Dobó út

80353

55

Árpás ér I.

80355

56

Árpás ér II.

57811

1

Dobai Főcsatorna I. (Csataszög)

100, 101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 108, 109, 110, 111, 112, 130, 2100, 2101, 2102, 2103, 2104, 2105, 2106, 2107, 2108, 2109, 2110, 2111, 2112, 2113, 2114 0494/4, 0494/2, 0495, 0490/1, 0490/2, 0490/3, 0492/5, 0493/6, 0493/7, 0494/7, 0494/8, 0494/9, 0494/10, 0500/6, 0488/11 0274/3, 0273

0248, 0271, 0270, 0255

0271

0276

0254

0255, 0254, 0256

0239, 0251/10

0239, 0251/10, 0250/2

0251/10

0251/10

0254

0318, 0317/2, 0317/6, 0315/1, 0319/11, 0319/12, 0319/13, 0319/15, 0319/14, 0319/10, 0319/4, 0319/5, 0319/6, 0319/7, 0319/8, 0319/9, 0319/2, 0319/3, 0317/7, 0317/8 1471, 1489, 1490/2, 1481, 1482, 1483/1, 1483/2, 1484, 1485, 1486, 1487, 1488/1, 1488/2, 1501, 1490/1, 1503/1, 1503/2, 1480, 1475, 1476, 1477, 1478, 1479 0302/3, 0302/1, 0301, 0302/4, 0302/5 0104/10, 0298/1, 0296, 0104/5, 0104/6, 0104/3, 0104/4, 0104/9, 0104/8, 0104/7 0229, 0145/1, 062, 065/1, 064

A régészettel az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti fejezete foglalkozik részletesen.


oldal 127

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.14.6.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A településen védett épített környezet nem található, de a helyi arculatot biztosító építészeti jellemzőkkel rendelkezők épületek igen, melyről részletesen a helyi értékvédelmi vizsgálat ír.

1.14.6.4.

Világörökségi és világörökség várományos terület

A településen ilyen terület nem található.

1.14.6.5.

Műemlék, műemlékegyüttes

Besenyszögön országos védelem alatt álló művi érték : Római katolikus templom (Keresztelő Szent János születése) Besenyszög, Szabadság tér 1., hrsz: 1393/1 Törzsszám: 4021, műemléki azonosító: 5886

1.14.6.6.

Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely

A településen védett történeti kert, temető és temetkezési emlékhely nem található. Temető A belterületen két temető található. Temető úton lévő régi temető kertjében került átadásra a ravatalozó, valamint kápolna is található a temetőben. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 128


A belterületen lévő újabb temetőben csak régi ravatalozóhely található.


oldal 129


1.14.6.7.

Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület,műemléki környezet

Besenyszögön műemléki terület került kijelölésre a műemlék római katolikus templom körül: 677, 678, 951, 1390, 1369, 1393/2, 1395, 1394, 3, 2, 1 hrsz.

1.14.6.8.

Nemzeti emlékhely

A településen nemzeti emlékhely nem található.

1.14.6.9.

Helyi védelem

A településen a hatályos településrendezési terv részeként elkészült a helyi értékvédelmi vizsgálat alapján amely az alábbi épületeket, építményeket javasolta egyedi védelem alá:  Országosan védett: Az épített művi értékek közül országos védelem alatt áll 1 db Műemlék, melyek az alábbiak: 1. Római katolikus templom Besenyszög, Szabadság tér 13 (hrsz: 1393/1)

 Országosan védelemre tervezett 1. Nepomuki Szent János szobor Besenyszög, Hajnal utca


oldal 130


 Helyi védelemre tervezett: Az épített művi értékek közül az alábbi objektumok tervezett helyi védelme indokolt a vizsgálat alapján: -

Temető kápolna, Besenyszög, Temető utca I. világháborús emlékmű II. világháborús emlékmű Szent István szobor, Besenyszög, Római katolikus templom udvara Chiovini szobor, Besenyszög, Chiovini emlékpark Kőkereszt, Besenyszög, Kőkereszt, Római katolikus templom udvara Kőkereszt, besenyszög, Széchenyi út- Damjanich út sarok Felsőgyőri Nagy kúria, Besenyszög, Hajnal út 1. Tájház, Besenyszög, Jászladányi út 18. Népi lakóház, Besenyszög, Dózsa Gy. út 11. Népi lakóház, Besenyszög, Dózsa Gy. út 42. Népi lakóház, Besenyszög, Dózsa Gy. út 47. Népi lakóház, Besenyszög, Dózsa Gy. út 53. Népi lakóház, Besenyszög, Árpád utca 17. Népi lakóház, Besenyszög, Árpád utca 35. Népi lakóház, Besenyszög, Árpád utca 41. Népi lakóház, Besenyszög, Attila utca 11. Népi lakóház, Besenyszög, Temető utca 19. Népi lakóház, Besenyszög, Koszorú utca 8 Népi lakóház, Besenyszög, Rákóczi út 24. Posta épülete, Besenyszög, Damjanich utca 21. Híd a Millér-csatornán, Besenyszög, Árpád út vége

A településrendezési eszközök részeként új helyi értékvizsgálat készül - feltárva a település épített és természeti értékeit.


oldal 131

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái Besenyszög épített környezetének konfliktusai, problémái jellemzően a település belterületén lakó és mezőgazdasági termelést folytatók mezőgazdasági gép közlekedésével kapcsolatos. A település belterületének forgalmi rend szabályozásával, és mezőgazdasági szervízút létrehozásával lehet a problémát megoldani. Ugyancsak gondot okoznak a belterületi állattartással összefüggő panaszok. A belterületen lévő beépítés nélküli területek (elsősorban a Millér part egy részén) rendbentartása problémát okoz, továbbá településkép szempontjából is konfliktusforrás. Ugyancsak konfliktusforrás az üresen álló, állagukban romló lakóépületek, és a település fő utcáján lévő egykori TSZ iroda. Továbbá környezeti konfliktust okoznak a Jászladányi úton lévő rendezetlen telephelyek. 1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Besenyszög város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a megyeszékhelytől észak, észak-kelet irányban, mintegy 19 km-re található. A Szolnokot Jászkisérrel összekötő 3225. jelű összekötőút biztosítja a település országos közúthálózatba való becsatlakozását. A város közigazgatási határait átszeli a 3224. jelű összekötőút is, de az a belterületet nem érinti.

Besenyszög és környezete (Forrás: Google Maps) Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 132

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.15.2. Közúti közlekedés Az országos közutak hálózata: Az országos közúthálózat részeként az alábbi utak érintik a várost: A 3225.jelű összekötőút a belterület dél-nyugati szélénél éri el a települést, majd észak-kelet, illetve észak, észak-kelet felé továbbhaladva hagyja el a községet. Az átkelési szakaszán (a Damjanich János út és Jászladányi út) a beépítési szélesség átlagosan 22,00 m. A Damjanich János út és Jászladányi út beépítési szélessége megfelel a jelenleg érvényben lévő előírásoknak, az útburkolat szélessége mindkét esetben 6,00 m. Az érintett 3225. jelű és 3224. jelű, állami kezelésű országos közutakon a 2014. évben mért közúti forgalomszámlálási adatok alapján az alábbi értékek mutathatók ki: 3225. jelű összekötő út: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 1881 jármű/nap, azaz 1592 E/nap volt a 2014. évben. A számlálás a 15+485 km. szelvényben történt. A járműtípusonkénti megosztás: 2014. évben:

2029-ben:

E/nap

MOF

Személygépkocsi

953 j/nap x 1,340 = 1277 j/nap x 1,0 =

1277 x 0,15 = 192 E/óra

Autóbusz

38 j/nap x 1,033 =

98 x 0,15 =

Tehergépkocsi

275 j/nap x 1,327 = 365 j/nap x 2,5 =

912 x 0,15 = 137 E/óra

Motorkerékpár

79 j/nap x 1,078 =

68 x 0,15 =

Kerékpár

513 j/nap x 1,000 = 513 j/nap x 0,3 =

154 x 0,15 = 23 E/óra

Lassú járművek

23 j/nap x 1,330 =

31 j/nap x 2,5 =

78 x 0,15 =

11 E/óra

1881 j/nap

2310 j/nap

2587 E/nap

388 E/óra

39 j/nap x 2,5 =

85 j/nap x 0,8 =

15 E/óra 10 E/óra

A fentiek alapján várható forgalomnagyság a 2029. évben: -

az átlagos napi forgalom (ÁNF): 2310 j/nap

-

a mértékadó óraforgalom (MOF): 388 E/óra

A megengedett forgalomnagyság 600 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya jelenlegi geometriai kialakítása meg fog felelni a 2029. évig a várható forgalomnagyságnak. 3224. jelű összekötő út: Az átlagos napi forgalom (ÁNF): 1190 jármű/nap, azaz 1333 E/nap volt a 2014. évben. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 133

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A számlálás a 9+200 km. szelvényben történt. A járműtípusonkénti megosztás: 2014. évben:

2029-ben:

E/nap

MOF

Személygépkocsi

846 j/nap x 1,340 = 1134 j/nap x 1,0 =

1134 x 0,15 = 170 E/óra

Autóbusz

52 j/nap x 1,033 =

135 x 0,15 = 20 E/óra

Tehergépkocsi

282 j/nap x 1,327 = 374 j/nap x 2,5 =

935 x 0,15 = 140 E/óra

Motorkerékpár

2 j/nap x 1,078 =

2 j/nap x 0,8 =

2 x 0,15 =

1 E/óra

Kerékpár

2 j/nap x 1,000 =

2 j/nap x 0,3 =

1 x 0,15 =

0 E/óra

Lassú járművek

7 j/nap x 1,330 =

9 j/nap x 2,5 =

22 x 0,15 =

3 E/óra

1190 j/nap

1575 j/nap

2229 E/nap

334 E/óra

54 j/nap x 2,5 =

A fentiek alapján várható forgalomnagyság a 2029. évben: -

az átlagos napi forgalom (ÁNF): 1575 j/nap

-

a mértékadó óraforgalom (MOF): 334 E/óra

A megengedett forgalomnagyság 1000 E/óra egy forgalmi sávra, így az útpálya jelenlegi geometriai kialakítása meg fog felelni a 2029. évig a várható forgalomnagyságnak. A fenti vizsgált országos közutak közül a 3225. jelű összekötőút az osztályba sorolás szerint: - a külterületet tekintve:

Tervezési osztály: K.V. Környezeti körülmény: A Tervezési sebesség: 80 km/óra

- a belterületet tekintve:

Tervezési osztály: B.V. Hálózati funkció: b Környezeti körülmény: C Tervezési sebesség: 40 km/óra

Az egyéb közlekedő utaknál forgalomszámlálás a jelentéktelen nagyságú forgalomnagyság miatt nem történt, így adatok nem állnak rendelkezésre. A belterületen a többi út a helyi Önkormányzat kezelésében lévő úthálózatot képezi.

A község úthálózatának jellemzői


oldal 134

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Megneve-zés

Belterületi úthossz Ebből: szilárd burkolatú Járda hossza Ebből: kiépített

Összesen (km)

Megoszlás (%)

Összesből: ÖnkorÁllami mányzati (km) (km) 21,8 2,3

Megoszlás: összesből ÖnkorÁllami mányzati (%) (%) 90 10

24,1

100

23,3

98

21

2,3

90

10

20 20

100 100

16,4 16,4

3,6 3,6

82 82

18 18

Forrás: Besenyszög Község Önkormányzata

Besenyszög város helyi közútjainak hossza belterületen 21,8 km, melyből 21,0 km kiépített. A gyűjtő utak hossza 1,05 km, a lakó utak hossza 19,95 km. A város belterületén a gyűjtő utak hivatottak a lakó utak közúti forgalmát az országos úthálózat útjaihoz vezetni. A települési gyűjtőút kategóriába sorolt út:  Hunyadi János utca, beépítési szélessége 23 m, hossza 1050 m és 6 m széles aszfaltmakadám burkolatú Az osztályba sorolás szempontjából a gyűjtő utak a B.V. tervezési osztályú, a hálózati funkció: C, a környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 40 km/óra. A város belterületén a többi utca a lakó utak kategóriájába sorolható a beépítési szélességeket figyelembe véve. A többi út a lakóutak kategóriájába sorolható, a lehetőségnek megfelelően 12,00 – 18,00 m közötti beépítési szélességgel. A lakó utak osztályba sorolásukat tekintve a tervezési osztályuk jele: B.VI. , hálózati funkciójuk : d, környezeti körülmény: C, a tervezési sebesség: 30 km/óra.

Kiépítettség: Besenyszög városában a belterület útjainak 98%-a kiépített szilárd burkolatú út, a város teljes úthálózatának 75%-át teszi ki.


oldal 135

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Csomópontok: A meglévő szintbeni közúti csomópontok geometriai kialakítása a forgalomszámlálási adatok szerint megfelelőek, külön szintű csomópontok kialakítása nem szükséges. A község legforgalmasabb csomópontja a Damjanich János – Dózsa György út – Hajnal utcai csomópont. A geometriai kialakítása nem teljesen megfelelő, az előírásszerű szabad kilátást a Művelődési ház és a Templom épületei akadályozzák. Az elsőbbségadási kötelezettséget „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblával kell biztosítani a balesetek elkerülése érdekében. A Damjanich János - Hajnal utcák csatlakozójánál a tervezés időszakában egy autóbusz forduló szerű kiépített burkolat található, amelyen a közúti forgalom balesetveszélyes, az elsőbbségadási kötelezettség vitatható. E csomópontot az érvényben lévő műszaki előírások szerint ki kell építeni. A felszorzott forgalomnagysági értékek szerint a meglévő csomópontok kialakítása a forgalomnagyságot tekintve meg fog felelni a 2029. évi tervezési időszak végéig várható forgalmi igényeknek. A csomópontok elhelyezkedését az K-2 rajzszámú Közlekedési vizsgálat (belterület) tartalmazza. Töltőállomások: A település külterületén üzemanyagtöltő állomás található a 3225. j. ök. út mentén a belterület határa előtt a 15+200 km szelvényben lévő lecsatlakozása mellett. A tervezési területen a meglévő üzemanyagtöltő állomás a terület levegőjének tisztaságát nem veszélyezteti. Vízi közlekedés: Besenyszög város területén és a külterületén vízi közlekedésre alkalmas vízfelületek nem találhatóak. A Besenyszöget átszelő Millér csatorna, nem alkalmas vízi közlekedésre. Légi közlekedés: A területen légi közlekedés nem üzemel.

1.15.3.Közösségi közlekedés 1.15.3.1.

Közúti

Besenyszög város lakói a környező településekre közúton egyéni- és tömegközlekedési eszközökön juthatnak el. Az autóbuszjárat a helyi igényeknek teljesen megfelel. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 136

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A távolsági autóbuszjárat Szolnok és Eger városokkal teremt közvetlen kapcsolatot, a környező települések, többek között Jászladány, Tiszasüly, Kőtelek szolnoki átszállással érhetőek el. Külön helyi autóbuszjárat nem közlekedik. A belterületen 3 autóbuszmegálló pár található. Az autóbuszmegállóknál a leálló öblök ki vannak kiépítve.

Autóbuszmegálló a település központjában

1.15.3.2.

Kötöttpályás

A településen üzemelő vasúti pálya, illetve bármely más nemű kötöttpályás közlekedési forma nem található.

1.15.4. Kerékpáros és gyalogosközlekedés A településen belül kiépített kerékpárút nem található. A kerékpáros forgalom a környező településekhez képest magasabb, annak szükségessége helytálló. A város kerékpárút kiviteli tervekkel rendelkezik. A burkolt utcákban legalább az egyik oldalon a gyalogos közlekedés érdekében kiépített szilárd burkolatú járdák találhatóak. A településen kijelölt gyalogos-átkelőhely nem létezik.

1.15.5. Parkolás Besenyszögben az Önkormányzat adatközlése alapján 35 db parkoló található. A településen önálló parkoló - rendelet nincs. A község belterületén több kiépített tömbparkoló található: Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 137

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - Polgármesteri Hivatal előtt 8 db - Piac előtt 27 db (a végleges burkolat későbbi ütemben épül meg)

A gépjárművek további elhelyezése a városon belül saját telken megoldott. A település belterületén, az egyéb helyeken a keresztmetszeti elrendezés és a csekély forgalomnagyság lehetővé teszi az útpadkán történő megállásokat, várakozásokat. A közintézmények előtt a parkolás több esetben nem biztosított. Kiépítésük sürgős és alapvetően fontos.

1.16. Közművesítés 1.16.1.Víziközművek Besenyszög város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki járásban, Szolnoktól északra fekvő település. Szolnoktól 16,5 km-re, Jászladánytól 18 km-re, Tiszasülytől 20 km távolságban található. Teljes területe sík, enyhén hullámos, a tengerszint feletti magasság 82,5-87,0 méter (mBf.) közötti. Természetföldrajzilag az Alföld Közép-Tiszavidék középtájának (1.7.14. számú) Szolnokiártér nevű kistáján fekszik, a Millér-csatorna partján A település közigazgatási területének a szomszédai: Tiszasüly, Kőtelek, Hunyadfalva, Nagykörű, Törökszentmiklós, Tiszapüspöki, Szajol, Szolnok, Zagyvarékas, Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 138

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Szászberek, Jászladány Fontosabb statisztikai adatok: Teljes népesség: 3276 fő (2015. január 1-i adat), Lakásállomány: 1422 db (2014. évi KSH statisztikai adat) Népsűrűség: 24,86 fő/km2 (2015. január 1-i adat), Közigazgatási terület: 138,08 km2 (2015. január 1-i adat), Földtani, hidrogeológiai jellemzők Besenyszög város területe geográfiailag a Szolnoki ártér kistáj részét képezi, ahol a pannóniai felszín a legmélyebbre süllyedt. Kialakulásában a pannonig különféle képződmények játszottak szerepet, ám ezek folyamatos süllyedésük miatt a jelenlegi táji folyamatokban nem ható tényezők. A területen jellemző, hogy a pannon után dinamikusan süllyedő felszín feltöltötte a vízadásra alkalmas pliocén és pleisztocén homokkal az ős Sajó-Hernád páros és az ős Duna egyik oldalágának lerakása. A pleisztocén rétegek vastagsága itt a 400 mt is meghaladja. A környező terület felszín közeli üledékeinek döntő többsége már a Tiszához és a Zagyvához kapcsolódó holocén öntésiszap, öntésagyag. A területen a pleisztocén kori ősfolyók sűrűn kanyargó medreikkel a felszín közeli üledékeket jelentősen átmozgatták. A Tisza (középszakasz jellege miatt) erősen meanderezett a XIX. századi folyószabályozási munkálatok megkezdéséig, s a felszín alatti üledékeket többszörösen átkavarta. A gátak megépítésével, a futásirány rögzítésével és az egyre nagyobb mennyiségű hulladékok elhelyezésével az ember jelentős tájformálóvá lépett elő. A bel- és külterület jelenlegi felszíne a Balti-tenger fölött 82,5 – 87,0 m-en fekszik, enyhén hullámos térszínen. Éghajlati szempontból Besenyszög a mérsékelten meleg – száraz területekhez sorolható, ahol az évi középhőmérséklet 10,2 °C, az évi átlagos csapadékmennyiség 500 mm körül alakul. A területen végzett feltárások során megállapítható, hogy a Besenyszögi altalajok elsősorban kemény állapotú, nagy plaszticitású barna kövér agyagok, a fedőréteg alatt váltakozó mélységig, mely talaj tulajdonságainak köszönhetően a terület rétegvizei védettnek tekinthetők az esetleges felszíni szennyeződésekkel szemben. Talajmechanikai jellemzők A település minden szempontból meghatározó vízfolyása a Millér belvíz-csatorna, mely a központi belterületen kanyarogva mintegy 9100 m hosszban halad át a városon. A csatorna 1987-es rekonstrukciós munkálatait követően, a település déli része alatt épült meg a Millér új átmetszése, melynek következtében a belterületen áthaladó mederszakasz holtágként funkcionál. A belterület jórészt e holtág (az egykori Mély-ér) árteréből kiemelkedő földnyelveken helyezkedik el, altalaja főleg közepes és kövér agyag. A fedőréteg 1,0 – 1,3 m vastagságban kövér-agyag, humusztartalma 5,5 – 6,8 %. A fedőréteg alatt 2,1 – 4,0 m mélységig közepes agyag található. A talajvíz jellemző szintje a településen 1,0 – 2,7 m közötti. Geodéziai alapadatok A belterület alföldi síkvidék jellegű, magassága főleg 85,50 – 87,50 mBf között változik. A települést átszelő közút mentén több állandósított geodéziai alappont található, aKiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 139

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat melyek segítségével a vízszintes irányú bemérések, kitűzések, illetve a horizontális irányú felmérések, szintezések elvégezhetők. Az EOV-rendszerben történő belterületi mérésekhez országos alappontként elsősorban az 571014 számú geodéziai alappont (templomtorony) szolgál, míg a külterületi mérésekhez a háromszögelési pontok állnak rendelkezésre. Vízszintes irányú mérésekhez a belterületi országos alappontok a következők: Damjanich utca 61. sz. ép. fali csapja: 251710 sz. MJ mag. 86,80 mBf Jászladányi út 18. sz. ép. fali csapja: 251708 sz. MJ mag. 87,56 mBf Római katolikus templom fali csapja: 251709 sz. MJ mag. 87,90 mBf A geodéziai bemérések és a közműfektetési munkálatok során készített megvalósulási helyszínrajzok alapján pontos nyilvántartás éll rendelkezésre mind a közművek vonatkozásában, mind pedig a bel- és külterületi változások vonatkozásában. Statisztikai adatok Besenyszög településre vonatkozóan (forrás: TEIR): Év

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Háztartásoknak szolgáltatott víz (m3)

99

94

100

124

123

112

109

109

109

110

100

102

98

91

98

Üzemelő közkifolyó (db)

37

36

27

21

21

6

6

8

8

8

8

10

9

10

10

Közüzemi ivóvízhálózat hossza (km)

41

39

38

38

38

38

38

38

38

39

28

28

29

28

28

Összes szolgáltatott víz mennyisége (m3)

107

103

110

132

131

112

109

174

112

114

105

108

103

100

106

Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz (m3)

0

0

0

0

0

86

98

84

87

94

155

115

91

66

59

Közüzemi szennyvíz csatorna hálózat hossza (km)

0

0

0

0

0

20

20

20

22

22

22

22

22

22

22

Közcsatornába bekapcsolt lakások száma (db)

0

0

0

0

0

1085

1129

1136

1152

1184

1225

1230

1259

1230

1233

1.16.1.1.

Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíztermálvíz hasznosítás)

Belterületi vízellátás A település víziközműveinek üzemeltetője 2013. évtől a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. A helyi vízmű T/1831 vízikönyvi számon nyilvántartott üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A vízműtelep helye a belterület 1361 hrsz.-ú ingatlanán található, ahol az előírt védőterület 153 × 62 m nagyságú. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 140

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A 2011. évben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az Észak-alföldi Régió IvóvízminőségJavító Program keretén belül az I. ütemben szereplő települések esetén (Besenyszög, Jászjákóhalma, Jásztelek, Kisújszállás, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszapüspöki, Tiszaszentimre) a vízművek teljes rekonstrukciója valósult meg. A vízműtelep helye a belterület 1361 hrsz.-ú ingatlanán található, ahol vákuumos gáztalanító berendezés, fertőtlenítő (klórozó) berendezés és tározók, ill. szivattyúk találhatók, valamint üzemviteli épület és gépház. A 4-es sz. vízműkútról érkező víz először a 2 db térszíni tározó tetejére épített gáztalanítóra jut, melynek feladata a nyersvíz metán-tartalmának csökkentése. A vákuumszivattyúk a süllyesztett gépházban kaptak helyet. A fertőtlenítés ADVANCE-201 tip. klórgázadagolóval történik, törésponti klórozással. A fertőtlenítést követően az 50 m3-es magastárolóban van lehetőség a vízmennyiség betározására ill. a vízigények egyenletesen történő kielégítésére. A vízellátást 2 db TTA hálózati szivattyú biztosítja. A termelőkút által megcsapolt mélységi réteg jó vízadó képességű, de vízminősége kifogásolható. Ebből kifolyólag a település részt vett az Észak-Alföldi Régió Ivóvízmízminőség-javító Program I. ütemében, amely projekt során 2011. évben a teljes vízműtelepi technológia átépült. Az ammóniaeltávolítással, arzéneltávolítással és hatékony gáztalanítással tervezett új technológia mellett megépült a település új magastározója is. Besenyszögön az 1970-es években épült ki a minden utcát érintő települési vízellátó hálózat, amely azbesztcement csövekből valósult meg. A vízigények kielégítésére a Jászladányi út melletti külterületen (egykori TSZ-majorban) lévő termálvíz kutat használták fel, mely kutat 1972-ben egy major vízellátása célból létesítettek. Az 1092,5 m talpmélységű kút 65 C-os, gázos vizet szolgáltatott. A hálózat és a vízműtelep üzemeltetője 1995. év végéig a szolnoki VCSM Rt. volt, amely vállalattól a helyi önkormányzat vette át üzemeltetésre a vízművet. A Kossuth Lajos és a Nefelejcs utca sarkán található vízműteleptől mintegy 250 m-re, a Kossuth utcában létesített 940 m-es talpmélységű kút üzembeállítását követően a külterületi termálvízkutat leállították. 1965-ben létesültek kisebb mélységű kutak a Kossuth L. utcában, de azok vízminősége erősen kifogásolható, vízhozamuk sem kielégítő, így figyelőkútként vannak nyilvántartva. A települési vízkutak pontos adatai: Sorszám: 001

Név: 1. sz. kút

Létesítés éve: 1965

Talpmélység: 100,0 m

Kataszteri jel és funkció: B-10 figyelőkút

002

2. sz. kút

1965

68,0 m

B-9 figyelőkút

003

3. sz. kút

1965

130,0 m

B-11 figyelőkút

004

1. sz. hévízkút

1972

1092,5 m

K-17 tartalékkút

005

2. sz. hévízkút

1995

940,0 m

K-28 termelőkút

A K-28 számú termelőkút által megcsapolt mélységi réteg jó vízadó képességű, de vízminősége a jogszabályban meghatározott határértékeket nem érte el, több komponens vonatkozásában is. Ezért az Észak-Alföldi Vízminőség-Javító Program I. ütemében, a teljes vízműtelepi technológia átépítésre, korszerűsítésre került. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 141

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Az új víztisztítási technológiának köszönhetően a kitermelt víz ammónis és atzén tartalma a határtértékek alá csökkent. Emellett egy hatékony gáztalanító berendezés és a település új magastározója is megépült. 2002. évtől 4 ütemben pályázott a település a helyi vízellátó hálózat rekonstrukciójára, mely sikeres pályázatok révén a város teljes vízvezeték hálózata átépült. A korszerűtlen és egészségtelen ac. (azbesztcement) csőhálózat helyett 100%-ban korszerű, műanyag (KPE) vezetékek kerültek lefektetésre. Így, az Észak-Alföldi Vízminőség-Javító Program I. ütemében megvalósult fejlesztésekkel együtt, a város lakosai az EU előírásoknak mindenben megfelelő paraméterekkel rendelkező, egészséges ivóvizet fogyaszthatnak. A vízellátó rendszer fontosabb adatai a 2014-es évre vonatkozóan (Forrás: TEIR): BESENYSZÖG Lakásállomány (db) Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) Üzemelő közkifolyók száma (db) Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3)

2014. 1422 28,4 1351 95,01% 10 97,6 106,4

Külterületi vízellátás Besenyszög külterületén, de tulajdonképpen a 2-es számú belterületi szakaszon helyezkedik el Palotás, amely településrésznek korábban saját vízellátó rendszere épült ki. A rendszerváltozást követően, a Palotási Állami Gazdaság szétesésével a vízigények lecsökkentek, a vízellátás rendszere megváltozott. Jelenleg a szolnoki vízmű felől kiépített nyomóvezetéken jut ivóvízhez a közel 120 fős lakosság és a Mezőgazdasági Rt.-nél dolgozók. A Besenyszöghöz tartozó további lakott területeken (külterületeken) nincs vezetékes ivóvíz (pl. Szentivánpuszta, Fokorúpuszta, Szórópuszta, Dobapuszta). Így a központi belterületről heti 2 alkalommal kerül kiszállításra lajtos kocsival megfelelő minőségű ivóvíz Szórópusztára ill. egyes tanyákra. Az üzemeltető TRV Zrt. a közeljövőben tervezi a külterületi részek vezetékes ivóvízellátásának megoldását, melyre jelenleg az Észak-Alföldi Vízminőség-javító Program II. üteme keretében nyílhat lehetőség. Így az EU normáknak megfelelő minőségű, egészséges ivóvízzel lehetne ellátni a településhez tartozó külterületen élőket is. A külterületi helyi, saját szükségletek kielégítésére szolgáló kutak esetén is kötelezően érvényes a 10 m sugarú körnek megfelelő védőterületet kialakítása. Ennek, illetve a


oldal 142

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat vízbázisok védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglaltaknak a betartását a hatóságoknak rendszeresen ellenőrizni kell. A meglévő vízellátó rendszerek bővítését, illetve újak létesítését – a felszín alatti vízbázisok ismeretében – a KÖTIVIZIG engedélyezi, igény szerint javaslatot is tesz rá. Tervezéskor minden esetben – állattartó telep kialakításakor kiemelten – be kell tartani "a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről" szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásait. A külterületi tanyák és egyes állattartó telepek vízellátását rendszerint egyedileg, többnyire 10-30 m körüli talpmélységű fúrt kutakból oldják meg a tulajdonosok, de találhatók még néhol ásott kutak is. Ezen vízkivételi művek esetében is elő kell írni a védőterületekre vonatkozó korlátozásokat és tiltásokat, melyeket a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szabályoz. A belterülettől távol eső telepek, majorok, tanyák vízellátása a távlatban is csak egyedileg oldható meg, a nagy távolságok miatt a városi hálózatra gazdaságosan nem kapcsolhatók. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés "C" pontja értelmében az 500 m³/év vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet kitermelő kút létesítését a település jegyzője engedélyezheti. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság. A kismélységű kutak különböző létesítményektől, potenciális szennyező forrásoktól való minimális védőtávolságát mindenhol be kell tartani! Környezetvédelmi szempontból különösen nagy figyelmet kell fordítani a kutak helyes kialakítására, a szennyező anyagok bejutásának megakadályozására. Termálvíz, geotermikus energia hasznosítás Besenyszög Város Önkormányzata az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretén belül „Helyi hő és hűtési igény kielégítése Megújuló energiaforrásokkal” tárgyú pályázati felhívásra benyújtott KEOP-4.10.0/B/12-2013-0052 azonosító számú „Geotermikus rendszer kiépítése Besenyszögön” című pályázata 85%-os mértékű, vissza nem térítendő támogatásban részesült. 2015. évben a projekt eredményeként a településen található meleg vízzel (geotermikus energiával) hőcserélőkön keresztül az általános iskola főépülete, a gondozási központ, az orvosi rendelő és a művelődési ház fűtési igényét lehet biztosítani. A fejlesztés hozzájárul az érintett intézmények földgáz felhasználásának, ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. A kivitelezés során új primer hő-távvezeték rendszer és kapcsolódó létesítmények kiépítése, központi hőcserélő állomás kialakítása, valamint az érintett intézmények hő központjainak átalakítása valósult meg. A projekt megvalósítása hozzájárul a korszerű, energiatakarékos önkormányzati intézmények megteremtéséhez, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatások színvonalának növeléséhez. A felszín alatti vizek védelme:


oldal 143

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A víz alapvető és pótolhatatlan lételeme minden élőlénynek. Az érintetlen vagy természetközeli állapotú tiszta felszíni és felszín alatti vizek a biodiverzitás megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségűek. A víz természeti erőforrásként is értékes. A felszíni és felszín alatti vizeket megannyi gazdasági tevékenységhez használják fel: turizmus, mezőgazdaság, ipar, bányászat és nem utolsósorban ezek az ivóvíz legfőbb forrásai is. Az ivóvízbázisok védelme, a vízminőség javítása, a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése a települések kiemelten fontos feladatai. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Besenyszög város "érzékeny" felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő településként van nyilvántartva. "A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről" rendelkező 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 23 §. (1) bekezdés a.) pontja értelmében a vízbázisok hidrogeológiai védőidomát legkésőbb 2007. szeptember 01-ig meg kellett határozni és ki kellett jelöltetni. A város területén a múlt század első felében több mélyfúrású (200 – 250 m talpmélységű) kutat is létesítettek, melyeknek egy részét eltömedékelték, másik része viszont használaton kívül, de azóta is létezhet. Fontos feladat a meglévő kutak pontos helyének feltérképezése, tulajdonosának, vízjogi engedélyezettségének és távlati használatának kiderítése. Amennyiben valamelyik kutat használaton kívül akarják helyezni, eltömedékelését – vízbázis védelmi szempontok miatt – csak szakszerűen, engedélyek alapján lehet elvégezni. A "vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról" szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az 500 m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigény kielégítésére szolgáló, sekély (Cibakházán a maximális talpmélység 25 m) mélységű kutak önkormányzati engedélyezési hatáskörbe tartoznak. (Létesítés, használatba vétel, megszüntetés, eltömedékelés, stb..) Ezek engedélyezésénél figyelembe kell venni az alapvető vízbázis védelmi követelményeket (palástcementezés). A lakossági fúrt kutakra ugyancsak a 10 m – es védőtávolság megtartása kötelező. A külterületi helyi, saját szükségletek kielégítésére szolgáló kutak esetén is kötelezően érvényes a 10 m sugarú körnek megfelelő védőterületet kialakítása. Ennek, illetve a vízbázisok védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglaltaknak a betartását a hatóságoknak rendszeresen ellenőrizni kell. A meglévő vízellátó rendszerek bővítését, illetve újak létesítését – a felszín alatti vízbázisok ismeretében – a KÖTIVIZIG engedélyezi, igény szerint javaslatot is tesz rá. Tervezéskor minden esetben – állattartó telep kialakításakor kiemelten – be kell tartani "a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről" szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásait. A külterületi tanyák és egyes állattartó telepek vízellátását rendszerint egyedileg, többnyire 10-30 m körüli talpmélységű fúrt kutakból oldják meg a tulajdonosok, de találhatók még néhol ásott kutak is. Ezen vízkivételi művek esetében is elő kell írni a védőterületekre vonatkozó korlátozásokat és tiltásokat, melyeket a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szabályoz.


oldal 144

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A belterülettől távol eső telepek, majorok, tanyák vízellátása a távlatban is csak egyedileg oldható meg, a nagy távolságok miatt a városi hálózatra gazdaságosan nem kapcsolhatók. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés "C" pontja értelmében az 500 m³/év vízigényt meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő, talajvizet kitermelő kút létesítését a település jegyzője engedélyezheti. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság. A kismélységű kutak különböző létesítményektől, potenciális szennyező forrásoktól való minimális védőtávolságát mindenhol be kell tartani! Környezetvédelmi szempontból különösen nagy figyelmet kell fordítani a kutak helyes kialakítására, a szennyező anyagok bejutásának megakadályozására. Besenyszög a 27/2004. (XII.25.) „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” KvVM rendelet alapján érzékeny földtani közegben található a felszín alatti vizek szempontjából. Ennek értelmében a tervkészítés folyamán fokozottan kell figyelembe venni a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó hatályos jogszabályokat: - 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről különös tekintettel a település ivóvízbázisára és a strandi kutakra. - 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről - 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről - 27/2004. (XII.25.) „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” KvVM rendelet

1.16.1.2.

Szennyvízelvezetés, tisztítás, elhelyezés

Belterületi szennyvízelvezetés és -tisztítás A város elválasztott rendszerű csatornahálózattal rendelkezik, amelynek üzemeltetője 2013. évtől a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. A település 2004. évben sikeresen pályázott (Szolnok Várossal közösen) a települési szennyvízelvezető rendszer megvalósítására. A jelentős mértékű támogatással 2004. évben kiépítésre került a város csaknem minden utcáját érintő szennyvízelvezető rendszer, valamint a Besenyszög – Szolnok közötti szennyvíz nyomócső. A nyomócső Palotás érintésével a szolnoki szennyvíztisztító telepre továbbítja a keletkező szennyvizeket. A település gravitációs rendszerű szennyvízcsatorna hálózata, a bel- és külterületi átemelőkkel együtt korábban a Besenyszögi Vízgazdálkodási Művek kezelésében volt (üzemeltetési en-


oldal 145

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat gedély vízikönyvi száma: Zagyva/1244), a 2013. évtől viszont a TRV Zrt. vette át az üzemeltetést. A csatornahálózat illetve a hozzátartozó külterületi nyomócső végpontja a palotási átemelő szerelvényaknája, ahol átfolyásmérő került beszerelésre. Ezen ponttól a rendszert a szolnoki VCSM Rt. üzemelteti, amely szervezet minden hónap utolsó napján történő leolvasás útján regisztrálja az átfolyásmérő által mért szennyvízmennyiséget. Ezen regisztrációk alapján kerül kiszámlázásra a Besenyszögről a szolnoki szennyvíztisztító telepre juttatott szennyvízmennyiség tisztítási költsége. A szennyvízelvezető rendszer részei: - gerincvezeték hossza: 22,1 km KG-PVC gravitációs csatornacső - külterületi nyomócső: 6,7 km (Palotásig, onnan szolnoki üzemeltetésű) - átemelők száma: 1 kisátemelő + 5 közbenső (nagy) + 1 végátemelő - települési szv. menny.: ~ 60.000 m3/év - rácsatlakozási arány: ~ 86,7 % A szennyvízelvezető rendszer fontosabb adatai a 2014-es évre vonatkozóan (Forrás: TEIR): BESENYSZÖG

2014.

Lakásállomány (db) Közüzemi szennyvíz-elvezető csatornahálózat hossza (km) Közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások száma (db)

1422 22,1

Közüzemi szennyvíz-elvezető rendszerbe bekapcsolt lakások aránya (ellátottság) Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) Az összes tisztított szennyvízből III. tisztítási fokozattal is tisztított szennyvíz mennyisége (1000 m3) Háztartásokból a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m3)

1233 86,71% 59,1 59,1 59,1 52,4

Külterületi szennyvízelhelyezés A külterületi telepeken, illetve a lakó, hétvégiházas és üdülőterületeken a keletkező szociális jellegű szennyvizeket gyűjtik és szippantókocsival időnként a szolnoki szennyvíztisztító telepek fogadóműtárgyaiba szállíttatják A külterületen a szociális szennyvizek elhelyezhetők szikkasztással, amennyiben ennek feltételei adottak. Ahol a szikkasztással kapcsolatos előírások nem teljesülnek, ott a zárt Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 146

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat térben történő gyűjtésről és fogadásra alkalmas szennyvíztisztító telepen történő elhelyezésről kell gondoskodni. A meglévő és tervezett üdülőterületeken a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, és belterületi hálózatba bekötése kiemelt feladat. A meglévő csatornahálózattól távol lévő területek esetén lehetőség van egyedi szennyvízkezelés megvalósítására is. Amennyiben a talajvízszint átlagos szintje viszonylag alacsonyan helyezkedik el, valamint a terület nem minősül környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból védett területnek, akkor az egyedi szennyvízkezelést, illetve tisztítást végző berendezések alkalmazása lehetséges, a vonatkozó jogszabályok szerint (147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet). Állattartással kapcsolatban keletkező trágyalevek zárt gyűjtéséről és trágyaszarvasra történő öntözéséről, vagy alkalmas mezőgazdasági területen való szakszerű elhelyezéséről gondoskodni kell. A szennyvizek elhelyezésekor figyelembe kell venni a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről előírásait. A felszíni és felszínalatti vízbázisok védelme szempontjából különösen nagy gondot kell fordítani a szociális és az állattartásból származó szennyvizek elvezetésére, biztonságos elhelyezésére. A szennyvízcsatornára nem csatlakozott lakosok házi gyűjtőaknáit rendszeresen ellenőrizni kell. Ezen aknák általában nem megfelelő szigetelésűek, így azok tulajdonosait fel kell szólítani a környezetvédelmi jogszabályok betartására. Ezen ingatlanok esetében a lakosoknak gondoskodniuk kell a keletkező szennyvizek rendszeres elszállíttatásáról. Amely ingatlantulajdonosok a kiépült közcsatornákra nem hajlandóak rácsatlakozni, a 2003. évi LXXXIX. törvény előírásai szerint környezetterhelési, illetve talajterhelési díj megfizetésére kötelezhetők. A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért a talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg, rövid időre sem megengedhető. A nyílt árkokba, csatornákba, patakokba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. Vállalkozási, gazdasági, ipari területekről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő egyedi szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyének a beszerzése is szükséges. Közvetlenül az élővízfolyásba, az ipari-vállalkozási-gazdasági területekről származó ipari eredetű szennyvíz kizárólag a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után, a hatóságok által kiadott vízjogi létesítési engedéllyel, - az abban előírtak szigorú betartásával - vezethető be. Közműlétesítmények és közműhálózatok, valamint elektronikus hírközlési hálózatok és létesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, a megfelelő ágazati szabványokat és Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 147

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat előírásokat, valamint jelen helyi építési szabályzatban előírtakat kell figyelembe venni. Az ágazati előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, és az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető. A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági-, védőövezeteinek számára közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a hálózatok és létesítmények, valamint azok biztonsági-, védőövezeteinek helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Új út, utca létesítésekor a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról és a még hiányzó közmű kiépítéséről is gondoskodni kell. A közművezetékek átépítésekor és új vezetékek fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az útburkolat alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani. Továbbá, a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy azok 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények-ben (OTÉK) meghatározásra került a szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezelő, -tároló és -elhelyező építmények legkisebb távolsága (védőterülete) lakó-, vegyes-, gazdasági- (a jelentős mértékű zavaró hatású ipari kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók területének kivételével) területektől. A szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül lakó-, üdülő, kereskedelmi-szolgáltatási célú, ipari gazdasági, településközponti vegyes és különleges övezethez tartozó építmény nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető és nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, nem csomagolható, nem raktározható és nem forgalmazható. A szennyvízgyűjtő hálózatra telepített szagmentesen és zajmentesen kialakított szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, a szagtalanító berendezés nélküli műtárgy 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli, az OTÉK előírásai szerint (Függelék az Országos Településrendezési és Építési Követelményekhez - Függelék "A"). 1.16.2.3.

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés

Belterületi vízrendezés Besenyszög területe erősen belvíz-veszélyeztetett, amely teljes terjedelmében a 27b jelű belvízöblözethez tartozik. E belvízöblözet fő befogadója a Millér főcsatorna. Az elmúlt évek belvizes időszakaiban több épület is károsodott, illetve tönkrement a városban, melyek nem rendelkeztek megfelelő alappal, míg melléképületeket ill. hátsó udvarokat több utcában is elöntött a belvíz.


oldal 148

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A belterületen ill. a külterületi tanyákon is sok esetben kellett jószágokat kimenteni az elöntött mélyfekvésű területekről. E helyzeten javított a 2002. és 2003. évben megépült tervszerű csapadékvíz elvezető hálózat. A hálózat fő befogadója a Holt-Millér, ill. a külterületi új Millér-ág, valamint Palotáson a 111es sz. belvízcsatorna. A városban pályázat útján valósult meg a jórészt földmedrű nyíltárkos csatornahálózat, amely a főutak mentén zárt csőcsatornával egészül ki. A kiépült rendszer zárt csatornáinak tisztítását és az utak alatti átereszek rendszeres karbantartását, a feliszapolódások eltávolítását a városi önkormányzat, mint a rendszer üzemeltetője végzi. A csapadékvíz-elvezető hálózat rendszere: - földmedrű nyíltárkok hossza: 43 km - burkolt nyíltárkok hossza: 1,5 km - zárt csatorna hossza: 3,5 km (betoncső) - befogadóba való bev. száma: 27 db belterületi + 1 db palotási Külterületi vízrendezés, vízkárelhárítás Besenyszög város külterülete 135,15 km2, mely teljes területével az erősen belvízveszélyeztetett 27b jelű belvízöblözethez tartozik. Az eddigi megfigyelések során legnagyobb elöntések 1999-ben, 2000-ben ill. 2006. és 2010. év tavaszán voltak. A csúcs elöntést okozó belvizes időszakban (2006. évben) 12.700 ha földterület került elöntésre a Milléri belvízrendszer területén (27a, 27b, 27c jelű öblözetek). A besenyszögi külterület öntöző- és belvízcsatornákkal igen sűrűn átszőtt. A Milléri belvízrendszer csatornasűrűsége 0,26 km/km2. A csatornák kezelője részben a Jászkisér és Vidéke VGT., részben a JNKSZ Megyei FM Hivatal, míg a főművek kezelője a KÖTIVIZIG. Önkormányzati kezelésű csatorna a külterületen nem található. A területen belvíztározásra kiépített tározó nincs. A szükséges tározást bizonyos mértékben a Holt-Millér biztosítja, amelynek max. tározási szintje 83,20 mBf. A tározható víztömeg térfogata: 0,14 millió m3. A holtág többcélú igénybevételt elégít ki, elsősorban kettős hasznosítású. Belvízi kiépítettsége megfelelő, kis esésű, lassú vízmozgású, hínárosodásra rendkívül hajlamos. Öntöző vízzel való ellátása két irányból lehetséges: a végszelvényben megépült tiltón keresztül a Millérből, valamint a Besenyszögi-öntözőcsatornából a 33 sz. csatornán keresztül. A csatornán lévő két tiltó, valamint a Millér 20+206 fm szelvényében lévő tiltó működtetésével különböző vízszintek mellett lehet az öntözés igényeit kiszolgálni. Szintén e műtárgyakkal lehet a belvízkormányzást és átöblítést a Millérből, a belvíztározást a 33 sz. csatornából végrehajtani. A Milléri belvízrendszer főgyűjtője a Besenyszögi külterületen áthaladó Millér főcsatorna, mely gravitációs és szivattyús levezetésű, kis esésű, lassú vízmozgású.


oldal 149

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Besenyszög teljes területe az 10.05 sz. belvízvédelmi szakasz része. A szakasz a KÖTIVIZIG Szolnoki Szakaszmérnökség működési területén helyezkedik el. Az elmúlt évek belvízveszélyes időszakai rámutattak a térség belvízvédelmi rendszerének gyengeségeire. A hosszú száraz időszak után bekövetkező vizes periódus korábban nem tapasztalt helyzeteket teremtett. A 2000. év eleje óta többször is kialakult belvízhelyzet több tényező együttes hatásaként jött létre. Az Alföldön a csapadék helyenként megközelítette, sőt meg is haladta az 1000 mm-t. A korábban igen mélyen húzódó talajvízszint az Alföld túlnyomó részén a sokévi átlagos szint fölé került, így a talajnak gyakorlatilag megszűnt a vízbefogadó képessége. Besenyszög település kül- és belterületein, szinte kivétel nélkül jelentkeztek a magas talajvíz okozta problémák. A belvizek elvezetésében jelentős szerepe van az üzemi csatornahálózatnak. Az üzemi csatornák gyűjtik össze a belvizeket és továbbítják az üzemközi és állami főműveken keresztül a főbefogadóba. Az üzemi és a magán vízrendezési művek egy része a társulattól került üzemi kezelésbe, másrészt önálló beruházásként létesültek. A tulajdonviszonyok változásával a csatornák műszaki állapota leromlott, a külterületi csatornák feliszapolódtak, elgazosodtak, vagy megszűntek Belvízelvezetés, belvízcsatornák A település közigazgatási területén az alábbi kizárólagos állami tulajdonban, KÖTIVIZIG kezelésben lévő belvízcsatornák vannak: - Millér csatorna - 33. sz. csatorna A település közigazgatási területén az alábbi nem kizárólagos állami tulajdonú, KÖTIVIZIG vagyonkezelésű, üzemeltetésű belvízcsatornák vannak: Holt-Millér, 97. sz, 100. sz., 102. sz., 103. sz., 105. sz., 106. sz. (Árpás-ér), 107. sz., 214.sz., 215-215-1 összekötő, 218. sz., 219. sz., 220. sz., 224.sz., 239. sz. belvízcsatornák. A kizárólagos állami tulajdonú csatornáknál a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet parti sávokra vonatkozó 2§ 3. b) pontja alapján a partéltől szabadon hagyandó sáv 6-6 m, míg a nem kizárólagosoknál a c) pont szerint 3-3 m. A csatornák megközelítésével, keresztezésével kapcsolatban a kezelő, üzemeltető KÖTIVIZIG szakvéleménye a mértékadó. Mezőgazdasági vízgazdálkodás Besenyszög közigazgatási határán belül az alábbi KÖTIVIG kezelésű mezőgazdasági vízpótló létesítmények találhatók: - Millér főcsatorna (kettős működésű) - 33. sz. belvízcsatorna (kettős működésű) - Holt-Millér csatorna (kettős működésű) Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 150

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - Palotási 4. öntözőcsatorna (üzemen kívüli, vízjogi engedélye szünetel) - Palotási 5. öntözőcsatorna (üzemen kívüli, vízjogi engedélye szünetel) Besenyszög és közvetlen külterülete a Dr. Pálfai Imre által készített Magyarország zonális aszályossági térképe alapján a nagyon erősen aszályos kategóriába tartozik. A településrendezési tervnek illeszkednie kell a település vízrendezési- és belvízvédelmi terveihez.

Besenyszög térségének vízrajza A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint Besenyszög város területe, valamint az itt található felszíni vizek nem érzékeny besorolásúak.

A meglévő rendszerek folyamatos karbantartásáról, - a medrek kotrásáról, az átereszek és zárt csatornák tisztításáról, valamint az árokpartok kaszálásáról - gondoskodni kell. A csapadékvizek zavartalan lefolyását mindenkor biztosítani kell. A fejlesztésre javasolt területeken a belvíz- és csapadékvíz elvezetését ki kell építeni, szükség esetén pedig a meglévő létesítmények rekonstrukcióját el kell végezni. Az utak, utcák burkolatának felújításával párhuzamosan a vízelvezető rendszerek kiépítését, illetőleg rekonstrukcióját is meg kell oldani. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 151

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Az ingatlanok, intézmények, üzemek szennyvizét, egyéb szennyezést vagy mérgező anyagot (szemetet, trágyalevet, iszapot, vegyszermaradékot, stb.) tilos a nyílt felszínű, illetve a zárt csapadékvíz-elvezető csatornákba, felszíni vizekbe, felszín alatti vizekbe, valamint a talajba, és ásott kutakba juttatni. A csapadékvíz az egyes telkeken belül elszivárogtatható, ha ez a telek és a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. Az egyes ingatlanokról a csapadékvizet a közterületi nyílt csapadékvíz elvezető árokba, zárt szelvényű csapadékvíz csatornába vagy biztonságos közlekedést nem akadályozó, tisztítható ráccsal ellátott folyóka segítségével az utcai járdaszint alatt, illetve a járda szintjével megegyező síkban szabad kivezetni. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből - a telkekről - csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének hozzájárulásával történhet. A belterületi védekezési terv, illetve vízkárelhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását el kell végezni. Az árkok és csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. Javasoljuk megvizsgálni a záportározók jóléti hasznosításának lehetőségét is. A rendszeresen víz alá került területek mentesítése csak jelentős meliorációs munkák elvégzése, a befogadó csatornák vízszállító-képességének felülvizsgálata és szükség szerinti növelése után lehetséges. Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb beruházás megvalósítási szándéka esetén. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, és a szűk keresztmetszetű szakasz kapacitás növelése nem valósítható meg, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani. 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat vízzáró burkolattal, vagy alépítménnyel és kiemelt szegéllyel kell kivitelezni azért, hogy a felületén összegyülekező a csapadékvíz ne szikkadjon a talajba, illetve ne folyjon közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. "Zöld" parkoló létesítése nem megengedett. A csapadékvíz (akár nyílt árokrendszerrel, akár zárt csapadékcsatornával összegyűjtve) élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. Csapadékvíz az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető! A belvízcsatornák mindkét oldalán, a partéltől számított 4-4 m széles fenntartási sávot karbantartási célból szabadon kell hagyni. Jelentősebb vízfolyások, patakok és tavak esetén a karbantartási sáv a partéltől mért 6-6 m széles területsáv.


oldal 152


1.16.2. Energia 1.16.2.1.

Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás ás más

ellátórendszerek)

Meglévő kül –és belterületi hálózat A TRT tervezési területének villamos energiaellátását a EON Hungária Z r t biztosítja a saját tulajdonában lévő elosztó hálózaton keresztül. A területen található 750kV; 400kV; 220kV-os szabadvezetékek és a területet ellátó 22kV-os szabadvezeték hálózat. A területen több, a környező területet ellátó 22kV -os gerinchálózat található. Ezen gerinchálózatokról kap ellátást Besenyszög község valamint a területen található mezőgazdasági majorok és telephelyek és hobbitelkek, melyek közigazgatásilag Besenyszöghöz tartoznak. A gerinchálózatok megfelelő állagú és keresztmetszetű. A területen 22kV-os szabadvezetékes illetve az szabadvezeték hálózaton keresztül üzemelnek a fogyasztói transzformátorok állomások. A fogyasztói transzformátorok állomásokról a villamos energiaelosztás kisfeszültségű szabadvezetékes elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz. Jelenleg már több fogyasztó kap földkábeles csatlakozást a szabadvezeték hálózatról, illetve a transzformátor állomásokról közvetlenül. A transzformátorállomások szabadvezetékes hálózat esetén oszlop állomások biztosítják az energiaellátást. A településen mindenütt biztosítható a villamos energiaellátás, ezért ilyen szempontból zárolt terület nincs. Külterület energiaellátása: - a villamos energiát az áramszolgáltató saját tulajdonú, üzembiztos hálózatról biztosítja a külterületi fogyasztók részére. A karbantartásuk, korszerűsítésük folyamatos. A belterület közvilágítása már korábban került korszerűsítésre (nátrium és kompakt fénycsöveslámpatestekkel), viszont jelenleg már a még energiahatékonyabb LED-es közvilágítás még nem valósult meg a településen. Villamosenegia fogyasztási adatok (forrás: TEIR) Év Háztartási vill. energia fogyasztók száma Háztatások részére szolgáltatott vill. energia (1000kWh)

2000 1408

2001 1407

2002 1426

2003 1458

2004 1754

2005 1798

2006 1813

2007 1835

2008 1850

2009 1856

2010 1852

2011 1852

2012 1845

2013 1841

2014 1834

2781

3007

3201

3252

3502

3371

3468

3648

3269

3655

3513

3419

3448

3428

3272

Fejlesztések: Idegen tulajdonú hálózatról ellátott területek nincsenek. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 153

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Belterületi telek kialakítás A belterületen kialakításra kerülő fejlesztések ellátását a meglévő primer (22kV) hálózat bővítésével új transzformátor állomás létesítésével és kisfeszültségű szabadvezeték hálózat kiépítésével lehet megoldani. Mindegyik fejlesztési területhez közel eső középfeszültségű elosztóhálózat van, melyről az igényelt villamos energia biztosítható. Ezen területek kisfeszültségű energiaellátása szabadvezeték hálózatról oldható meg. A nagyobb energiaigényű fogyasztókat földkábeles hálózat építésével lehet ellátni. Ellátatlan területek vizsgálata: Az ellátatlan területen jelenleg nincs a településen. A jelentkező fogyasztói energiaigények műszaki-gazdasági feltételeit az áramszolgáltató határozza meg. A villamos energiaellátás jelentős költségei miatt csak a ténylegesen jelentkező igények kiszolgálását kell biztosítani. A fejlesztéseknél jelentkező költségek egy részét az áramszolgáltató fedezi az érvényben lévő rendelkezések alapján. A jelenlegi belterület energiaellátása biztosított. Az új létesítmények kialakításához középfeszültségű hálózat, alállomás és kisfeszültségű hálózat létesítése szükséges. Közmű szolgáltató fejlesztései. Az EON Hungária Zrt 2000 évtől kezdődően középtávú fejlesztésbe kezdett, melynek célja a villamos energiaellátás minőségének javítása, az üzembiztonság fokozása, a hálózatok átviteli kapacitásának bővítése . A jelenlegi 22kV-os középfeszültségű hálózaton az EON Hungária Rt nem tervez jelentősebb beavatkozást, mert azok állapota és kapacitása megfelelő, a később jelentkező energiaigényeket is ki tudja elégíteni. Az áramszolgáltató a fejlesztési terveiben Besenyszög község jelenleg hálózat bővítést nem tervez. A kisfeszültségű szabadvezetékes hálózat korszerűsítését az Áramszolgáltató (EON Hungária Zrt) folyamatosan végzi a biztonságos villamos energiaellátás érdekében. A középfeszültségű hálózatokon az alábbi programszerű fejlesztéseket és korszerűsítéseket valósítja meg az áramszolgáltató a zavartalan és biztonságos energiaellátás érdekében: - középfeszültségű oszlopkapcsoló készülékek cseréje - közép/kisfeszültségű transzformátor állomások túlfeszültség védelme - közép és kisfeszültségű hálózatok rekonstrukciója – tartószerkezetek és vezetékszakaszok cseréje. - Kiskeresztmetszetű hálózatok cseréje kapacitásbővítés céljából - Meghibásodott szerkezetek folyamatos cseréje. Több helyen már korszerű, rádiófrekvenciás távműködtetésű oszlopkapcsolót helyezett el az Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 154

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Áramszolgáltató, mely biztosítja a gyors beavatkozási lehetőséget. A leendő NATURA 2000 természetvédelmi területet elektromos létesítmény nem érint. A fejlesztési területen az alábbi védőtávolságokat kell betartani a létesítés során a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet alapján: villamosmű 750kV-os szabadvezeték 400kV-os szabadvezeték 220kV-os szabadvezeték 22kV-os szabadvezeték 22kV-os szabadvezeték 22/0,4 kVos transzformátor állomás 22/0,4 kV-os transzformátor állomás 0,4 kV-os csupasz szabadvezeték 0,4 kV-os szigetelt szabadvezeték 0,4 kV-os földkábel

elhelyezkedés külterület külterület külterület külterület belterület külterület belterület kül- és belterület kül- és belterület kül- és belterület

biztonsági övezet 40m 28m 13m 5m 2,5m 5m 2.5m 1m 0,5m 1m

Tilalmak a biztonsági övezetben a) a villamosműhöz nem tartozó a1) oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat, a2) A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint robbanás- és tűzveszélyes anyag (pl. gáz, benzin, olaj) tárolására alkalmas tartály, a3) üzemanyag töltőállomás, a4) gémeskút, nyitott állapotban föld felszínétől mért 4 m-nél magasabb sorompó, c) anyag tárolása és felhalmozása c1) oly módon, hogy az oszlop járművel való megközelítését akadályozza, c2) nem éghető anyagok 2 métert meghaladó magasságú tárolása (pl. siló, víztartály, építőanyag), amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszköz-mozgástér együttes mérete, c3) az oszlopszerkezetben és az alapozásban agresszivitásuk miatt kárt okozó vegyi anyagok tárolása és felhalmozása, c4) A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint robbanás- és tűzveszélyes anyagok (pl. nád, fa, gumi, hulladék, szilárd, folyékony, gáznemű tüzelő- és üzemanyag, lőszer) tárolása és felhalmozása, a mezőgazdasági termelésben szükségszerűen, ideiglenesen a táblán maradó szalmabála, valamint nem kazlazott széna kivételével; d) munkavégzés


oldal 155

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat d1) a c) pontban felsorolt A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagokkal, kivéve a mezőgazdasági termeléssel együtt járó szokványos munkaműveleteket, d2) a jármű (gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép stb.) üzemanyaggal való feltöltése, d3) a c) pontban említett A-C tűzveszélyességi osztályba tartozó - külön jogszabály rendelkezései szerint - robbanás- és tűzveszélyes anyagok elégetése, kivéve a mezőgazdasági munkák végzése során szükségszerűen a táblán maradó szármaradványt, valamint a tarló égetését. A tarló, illetőleg a szármaradvány égetésnél be kell tartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait; e) a föld felszínétől mért 3 méternél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, 12. § Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezetében tilos: a) építeni, elhelyezni (pl. alapozás, oszlop), üzemeltetni bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést - ide nem értve nyomvonalas létesítménynek jogszabály, illetőleg a szabvány előírásainak megfelelően kialakított keresztezését, illetőleg megközelítését - amely a földben elhelyezett vezeték - hűlési viszonyait rontja, - folyamatos és biztonságos üzemeltetését akadályozza, - üzemzavar elhárítását, karbantartását akadályozza, veszélyezteti vagy lehetetlenné teszi; b) bármilyen ideiglenes épületet, építményt, berendezést a földben elhelyezett vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül elhelyezni; c) a vezeték üzemben tartójának előzetes hozzájárulása nélkül minden olyan, a föld felszíne alatti és feletti tevékenység végzése, amely az élet- és vagyonbiztonságot, illetőleg a föld alatti vezeték épségét, valamint folyamatos és biztonságos üzemét veszélyezteti, vagy veszélyeztetheti. E rendelet alkalmazásában ilyennek minősül: c1) korróziót előidéző erősen savas vagy lúgos folyadék talajra öntése, c2) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolása, c3) a robbantás, c4) éghető anyagoknak nagy tömegben való elégetése, c5) az útburkolat felbontása, c6) az árok- vagy gödörásás, c7) a szondázás (különböző vizsgálati céllal fémrudak leverése), Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 156

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat c8) fúróberendezés, pneumatikus munkagépek, földgyaluk üzemeltetése, c9) a talajba beágyazott műtárgy, oszlop, vízóraakna gépalap stb. daruval, vontatóval vagy más géppel, eszközzel - a műtárgy kézi erővel végzett körülásása nélküli - kiszakítása; d) a földben elhelyezett vezeték földművén (töltésén) a vezeték üzemben tartójának hozzájárulása nélkül mindennemű munkavégzés, ami a földmű megbontásával jár. 13. § Az erőmű és az alállomás biztonsági övezetében a 11. § (1) bekezdésében és a 12. §-ban foglalt rendelkezéseke kell alkalmazni. (2) A biztonsági övezetben a) tábor, kemping, vásártér, sportpálya, játszótér, gyakorlótér, karám, kijelölt autóparkoló, tömegközlekedési járművek megállóhelye 100-500 kV-os névleges feszültségű vezeték esetén akkor létesíthető, ha a 7. §-ban meghatározott távolságokra vonatkozó és egyéb előírások megtarthatók (pl. a vezeték oszlopa körül a talajfelszín aszfaltozott vagy azzal villamos szigetelés szempontjából egyenértékű vagy más anyagú réteggel ellátott, vagy az oszlop körülkerített); b) az épületre szerelt televízió- vagy egyéb antenna, villámhárító stb. úgy létesíthető, hogy üzemszerű helyzetben a szél által a szabvány szerint kilengett áramvezetőket, feldőlés esetén a nyugalomban levő áramvezetőket b5) 1-35 kV névleges feszültségszint között 2,0 méternél, b6) kisfeszültségnél l,25 méternél jobban ne közelítse meg; d) közúton és saját használatú szilárd burkolatú úton (a továbbiakban együtt: szilárd burkolatú út) csak 4,5 méternél, illetőleg a magasságkorlátozó táblán feltüntetett magasságnál, ezen kívüli területen csak 4 méternél alacsonyabb építésű vagy ezzel azonos magasságig anyaggal rakott jármű közlekedhet, illetőleg dolgozhat; e magasságot a rakomány, a járművön szállított személy, illetőleg szerszám legmagasabbra nyúló része, valamint a jármű működés közben sem haladhatja meg. A jármű legkiállóbb része az oszlopot, kikötését, illetőleg ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy abban károsodást ne okozzon, az áramvezetőket pedig sem vízszintesen, sem függőlegesen, a következőkben megadott távolságértékeknél jobban a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg: d5) 35-15 kV névleges feszültségszint között az 1,5 métert, d6) 15 kV névleges feszültségszint alatt az 1,2 métert; e) olyan fémtárgyat, amelyet hosszúsága vagy tömege miatt legalább két vagy több embernek kell szállítani, a távvezeték tartószerkezetétől mért 15 m távolságon belül csak akkor szabad Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 157

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat vinni, illetőleg tartani, ha a munkavégzőket megfelelő anyagú, villamosan szigetelő, sérülésmentes védőlábbeli védi, amely a talajtól villamosan elszigeteli vagy maga a talajfelszín villamosan szigetelőanyaggal burkolt (pl. aszfaltozott); f) a föld felett 3 méternél nem magasabb, összefüggő, 50 méternél hosszabb fémszerkezetek, fém szőlőkordon, fémkerítés, fém csővezeték (pl. öntözőberendezés csővezetéke) érintésvédelemmel ellátva létesíthető; g) föld alatti csővezeték (pl. gázvezeték, öntözőberendezés csővezetéke) érintésvédelemmel ellátott fémcső, vagy szigetelőanyagú cső lehet; (3) A villamosmű üzemben tartójának írásbeli hozzájárulása, kell a biztonsági övezetben: a) épületnek, építménynek a létesítéséhez; b) idegen létesítményhez tartozó, 0,2x0,3 méternél nem nagyobb jelzőtábla (pl. tűzcsapjel) a vezeték oszlopán, illetőleg alapozásán a föld felszínétől mért legfeljebb 2 méter magasságban történő elhelyezéséhez; c) 4,5 méternél magasabb jármű vagy rakomány közlekedéséhez, illetőleg munkavégzéséhez. A villamosmű üzemben tartója a hozzájárulásában előírhatja, hogy a közlekedés, illetőleg a munkavégzés csak megbízottja jelenlétében történhet. A villamosmű megközelítésére ebben az esetben is alkalmazni kell a (2) bekezdés d) pontjában foglalt előírásokat; d) nem éghető anyag (pl. építőanyag, föld, törmelék, ócskavas) tárolásához. Az anyagot a hozzájárulásban meghatározott módon és időtartamig, a földfelszíntől mért, legfeljebb 2 méter magasságig szabad tárolni, amelynél a mértékadó magasság a depónia-ember-eszközmozgástér együttes mérete; e) a terepszint megemeléséhez (pl. tereprendezés, gátépítés, vízszintszabályozás, halastó vagy zagytér létesítése), amely munkákat a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően kell elvégezni; f) nyílt árok vagy gödör létesítéséhez f1) a fa, illetőleg betonoszlop 5 méteres körzetében, f2) az acélszerkezetű oszlop, illetőleg kikötése alapozásának szélétől vízszintesen mért 8 méter távolságon belül vagy e távolságtól kezdődő 45°-os lejtőszögű sík alá nyúlóan. A 100 kV-os és ennél nagyobb feszültségű vezetéknél az árok vagy gödör az oszlop terepjáró gépjárművel való megközelítését nem akadályozhatja; Jelen tilalmak és korlátozások csak a legfontosabb előírásokat tartalmazzák, azok részletes leírását a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet tartalmazza.


oldal 158


Gázellátás: Besenyszög község a tizenhét településből álló Jászsági gázellátási rendszer része, mely a Jászdózsai MOL gázátadótól kapja a gázt. Besenyszög a rendszer végpontja, az ellátóvezeték nem épült tovább. Besenyszögön a kiépített elosztói és fogyasztói hálózat mai állapotában 1995-ben került átadásra. A település ellátása szinte teljes lefedettségben kiépült. A település észak-nyugati irányból lett ellátva DN 100 dimenziójú nagyközépnyomású (pmax=25 bar) acél gázvezetékkel, mely az észak-nyugati külterületen a Jászladány felöl vezető földút mentén haladva éri el a belterületi határon telepített, közös elkerített telken elhelyezkedő, FIORENTINI gyártmányú RA 502 MN / MT 100 (p1/p2=25/4 bar) típusú gáznyomás-szabályozó állomást. A község ellátása egy ellátási körben valósul meg, 4 bar-os üzemi nyomáson. Az elosztóhálózat KPE P10-es és PE 80/G, SDR 11 anyagú műanyag csőből valósult meg. A hálózat viszonylag új kiépítésű, a gázszolgáltató tájékoztatása szerint üzemeltetési és nyomásesési problémák nincsenek. A településen jelenleg 1009 lakossági és 44 közületi gázfogyasztót tart nyilván a TIGÁZ Rt. Az elosztóvezeték hosszát a gázszolgáltató adatszolgáltatása alapján a hálózat jelenlegi állapotában csővezetéki dimenzionális bontásban az alábbi táblázat tartalmazza : Elosztóvezeték fajtája

Csővezetéki dimenzió DN 110 DN 90 DN 63 DN 20

Gerincvezeték Leágazó vezeték

Összes hossz 21 570 fm 7 730 fm

Gázszolgáltatási adatok (forrás: TEIR) Év Háztartási gázfogyasztók száma Összes szolgáltatott vezetékes gáz

2000 812

2001 840

2002 863

2003 878

2004 981

2005 1010

2006 1045

2007 1070

2008 1090

2009 1095

2010 1096

2011 1103

2012 1097

2013 1073

2014 1065

1414

1408

1659

1900

1786

2019

1871

1718

1779

1506

1645

1375

1317

1370

1123


oldal 159

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat mennyisége (1000m3) Összes szolgáltatott gázból háztartások részére szolgáltatott (1000m3) Összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztó (db) Gázzal fűtött lakások száma

1229

1213

1414

1613

1534

1745

1635

1527

1543

1321

1283

1176

1088

1160

924

61

37

37

40

41

41

41

42

42

42

42

42

42

42

42

840

871

897

923

1021

1052

1087

1111

1134

1134

1137

1142

1138

1113

1105

812

840

863

878

981

1004

1039

1063

1083

1088

1091

1103

1097

1073

1065

Új utcanyitás, telekkiosztás, építési engedély kiadásánál, illetve egyéb közmű létesítésénél figyelembe kell venni az MSZ 7048/3-83. ill. az azt módosító Szabványügyi közlöny 2002. augusztus 01. (Sz.K.8.) számában közzétetteket, továbbá az MSZ 7487/2-80. szabványokban foglaltakat. A közigazgatási és a belterületen tervezett településfejlesztési célkitűzések megvalósításánál a létesítményektől az alábbi védőtávolságokat kell figyelembe venni : Vezeték típusa Középnyomású vezeték 4 bar

Létesítmény Lakóépülettől szennyvíz vezetéktől vízvezetéktől üreges földalatti műtárgytól telefon földkábeltől elektromos földkábel

Védőtávolság 4,0 m 1,0 m 0,7 m 2,0 m 0,5 m 0,5 m

Külterületi gázellátás A település külterületi településrendezési tervét vizsgálva nem található nagyobb energiafelhasználást igénylő beruházás tervezése. A külterületi fejlesztési tervnél figyelembe kell venni elsődleges szempontként a gázszolgáltató tizenhét falut ellátó rendszerének gázellátási képességét, és a szolgáltatási lehetőségeit. Az ásványvagyon védelme, valamint az illegális ásványi nyersanyag kitermelés megakadályozása érdekében, az igazgatási területen tervezett építkezésekhez csak legális kitermelőhelyekről származó ásványi nyersanyag használható fel.

Új utcanyitás, telekkiosztás építési engedély kiadásánál illetve egyéb közmű létesítésénél figyelembe kell venni az MSZ 7048 / 3 – 83 illetve az azt módosító Szabványügyi Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 160

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Közlöny 2002. Augusztus 01. (SZ.K.8.) számában közzétetteket, továbbá az MSZ 7487 / 2 – 80 szabványokban foglaltakat. CH ipari létesítmény: Besenyszög város közigazgatási területén bányatelek nem található.

1.16.2.2.

Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei

Az elmúlt években országosan, így Besenyszögön is előtérbe került a megújuló energiaforrás alkalmazása. Jelenleg a településen még nem üzemel szélenergiát előállító létesítmény. A megvalósítandó fejlesztések során elsősorban napenergiára és termálvízre kell gondolni megújuló energiaforrás alkalmazásával kapcsolatban, hisz a település fekvését és egyéb adottságait is figyelembe véve, szél erőművek telepítése és energiatermelés céljából történő üzemeltetése nem lenne gazdaságos. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú energiaigények kielégítésére javasolható. Bár alkalmas lenne termikus célú energiaigények kielégítésére is, beruházási és üzemeltetési költségigénye miatt ilyen célú alkalmazása csak a kis teljesítményű, tartalék (időszaki kiegészítő fűtésre, vagy ahol más energiahordozó valamely okból nem alkalmazható, kizárólag a völgyidőszakban) hőtárolós fűtésre javasolható.

1.16.2.3. értékelése

Az

önkormányzati

intézmények

energiahatékonysági

Az önkormányzati intézmények energiahatékonysága javítható egyrészt a korszerűbb energiatakarékosabb készülékekkel, alternatív kapcsolós vagy mozgásérzékelős világításokkal, kompakt fénycsövekkel. Az energiahatékonyság növelését szolgálja az épületek korszerűsítése mind gépészeti, mind építészeti oldalról. Építészet terén a homlokzatok utólagos hőszigetelése és a nyílászárók cseréje, növeli az energiahatékonyságot. Ugyancsak az energiahatékonyságot növeli a napkollektorok beszerelése, mellyel mind a világítás, mind a melegvíz ellátáshoz nyerhető energia. Az elmúlt években pályázatokkal a település intézményeinek jelentős részén a tetőfelületeken felszerelésre és beüzemelésre kerültek a napelemek. Napelemeket szereltek a fel az óvoda, a művelődési ház, az iskola, az orvosi rendelő tetejére. A településen megvalósították egyes intézmények - általános iskola, orvosi rendelő, művelődési ház, idősek otthona termálvizes fűtését. A vízműtelepen a meglévő nyers víz vezetékről hőcserélővel kerül kinyerésre a hőenergia, amely hő egy zárt rendszeren keresztül kerül eljuttatásra az intézményekbe. A Polgármesteri hivatalban és az Idősek otthonában a fűtést biztosító kazánok faaprítékot hasznosító berendezések.


oldal 161

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Az önkormányzati energia-költségek és károsanyag-kibocsátás csökkentésének csak az egyik lehetséges módja a megújuló energiaforrások alkalmazása. Ezen energiaforrások is csak akkor jelentenek igazán nagy megtakarítást, ha korszerű, kis energia-igényű épületekben vannak felhasználva. Ha a fűtés-korszerűsítés megelőzi az épületszerkezet hőszigetelését, az újonnan telepített rendszernek a régi hőszükségletnek megfelelő teljesítményűnek kell lennie, hogy elláthassa feladatát. Amikor a későbbiekben az épületszerkezet szigetelése elkészül, a beépített teljesítménynek csak egy részére lesz szükség, amely a kapacitás-kihasználatlanság miatt drágábban termel majd. Ebben az esetben nem fog hatékonyan működni a rendszer, hiába korszerű a fűtési rendszer és az épületszerkezet is. Besenyszög város önkormányzati intézményei a megyei átlagot tekintve energiahatékonyság szempontjából élen járnak, több intézmény nyílászáró korszerűsítése és homlokzati szigetelése is megtörtént. A nem felújított önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük nem gazdaságos. Ezért javasoljuk azokat lecserélni energiatakarékos izzóval ellátott elektronikus előtétű egyedi kompenzálású lámpatestekre. Javasoljuk ezen kívül az elektromos hálózat felújítását is. Különös figyelmet kell fordítani a különböző intézmények térvilágításának gazdaságos működésére, tehát javasoljuk ezek alkonykapcsolóval történő működtetését, de kézi lekapcsolásra való lehetőséggel. Továbbá szem előtt kell tartani az esetleges fényszennyezés elkerülését. Ennek érdekében a lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy: csak kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába világítson. csak megfelelő, szükséges időszakban világítson. Ennek érdekében megfelelő ernyőzésű és energiafelhasználású lámpákat kell elhelyezni. Ezek azok a lámpatestek, amelyek IDA (International Dark Sky Association) minősítéssel rendelkeznek. Az IDA nagyon szigorú szempontrendszer alapján választja ki azokat a világítótesteket, melyekkel teljesen fényszennyezés mentes világítás létesíthető.  

1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Telefonellátás: a./ Helyközi hálózat: Besenyszögi primer központ, melynek az üzemeltetését a Magyar Telekom Nyrt végzi, az országos hálózathoz kapcsolódik Szolnok irányából, DNY felöl a településre érkező közút mentén. Az üzemeltető a nyomvonalról adatot nem szolgáltatott b./ Helyi hálózat :


oldal 162

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A Besenyszögi helyi hálózat központja az Magyar Telekom Távközlési Nyrt műszaki épülete. Innen földalatti és földfeletti vegyes rendszerű hálózaton keresztül üzemel a hálózat. A helyi hálózat központja a Széchenyi utca és a Damjanich János utca kereszteződésében a 1086/2 hrsz alatt található. A telefonközpont a helyi igényeket kielégíti és a bővíthető. A hálózat jelenlegi tulajdonosa az Magyar Telekom Nyrt. Kábeltévé ellátás: a./ Helyközi hálózat: Besenyszögi központ, melynek az üzemeltetését a UPC végzi az országos optikai hálózathoz kapcsolódik Jászladány irányából, ÉNY felöl a településre érkező közút és a 2 települést összekötő földút mentén. Az üzemeltető a nyomvonalról adatot nem szolgáltatott b./ Helyi hálózat : Besenyszög településen a UPC az elektromos áramszolgáltató oszlopain légkábel hálózatot üzemeltet. A helyi hálózatnak központja a Könyvtár épülete Dózsa György u. 2. A helyi hálózat légkábel vezetékes rendszerű. A kábeltévé hálózat a helyi igényeket kielégíti és a bővíthető. Az előfizetők bekötése folyamatos, pontos számadatok egyenlőre nincsenek. A hálózat jelenlegi tulajdonosa a UPC A szolgáltató a hálózatáról nyomvonal adatot nem biztosított. c./ Kábel nélküli telefonellátás: A település közigazgatási területén belül adótorony a önkormányzat területén a Hajnal úton található a TELENOR üzemeltetésében, a tornyon a T-mobil és a Vodafone szolgáltató üzemelteti adóit. A jelentkező kábel nélküli telefonigények kielégíthetők.

d./ Mikrohullámú rendszer: A településen mikrohullámú rendszer következtében az építési szabályozását megkövetelő védősáv nem található. Védőtávolság: Telefon földkábel kábeltelevízió földkábeltől 0,5 m Telefon földkábel minden más létesítménytől általánosan 1,50 m Az elektronikus hírközlési építmények vonatkozásában a 2003. évi C. törvény 94.§. (1) alapján: „a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 163

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét.” A postai létesítmények vonatkozásában pedig a 2003. évi CI. törvény 40.§. (1) alapján: „a településtervezésénél, rendezésénél utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál – a külön jogszabályban meghatározott módon – biztosítani kell a postai létesítmények elhelyezésének lehetőségét. Az elhelyezés területét a 253 / 1997 (XII.20.) Korm. rendelet 26.§ (1) bekezdése szabályozza, további műszaki iránymutatást az MSZ 7487 számú szabvány ad, míg az elhelyezés engedélyezésének feltételeit a 29 / 1999. (X. 6.) KHVM rendelet határozza meg.

Szolnok, 2016. augusztus 22.

Puskás Béla MK–16/0297.

1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés)

Besenyszög város rendelkezik környezetvédelmi programmal, amely 2011-ben készült és került helyi rendelettel elfogadásra. A település igazgatási területe: 13807,87 km2, ebből:  belterület  külterület  zártkert

306,81 km2 13358,44 km2 142,62 km2.


oldal 164


Besenyszög kül- és belterületi ábrázolása topográfiai térképen Besenyszög város a Duna-Tisza közében, Jász-Nagykun-Szolnok megye É-i határán fekszik. 15 km-re van Szolnoktól, É-on Jászladány, K-en Csataszög, NY-on Szászberek, D-en Szolnok településekkel határos. Besenyszög a Duna-Tisza közti hátság, ezen belül is a Szolnoki kistáj részét képezi A Szolnoki-ártér kistáj, Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el, területe: 700 km2, Magyarország kistáj kataszterében azonosító száma: 1.7.14. A kistáj települései a következők:


oldal 165


Települések:  Ballatelep  Besenyszög  Csataszög  Hunyadfalva  Kőtelek  Nagykörű  Szajol  Szakállas  Szandaszőlős (Szolnok)  Szolnok 

Tiszabő



Tiszajenő

 Tiszapüspöki  Tiszasüly  Tiszatenyő  Tiszavárkony  Tószeg  Vezseny.

Domborzati adatok A kistáj 85 és 91 m közötti tengerszintfeletti magasságú tökéletes síkság. A felszín rendkívül kis átlagos relatív reliefű (1m/km2). A domborzat 70%-a az ártéri szintű síkság orográfiai domborzattípusába sorolható, Szolnoktól Ny-ra a lösszel fedett hordalékkúp-síkság enyhén hullámos, a központi részen pedig gyakoriak a rossz lefolyású elzárt medencék. A kistáj domborzati képét és morfológiai formáit a futásirányát sokat változtató Tisza és Zagyva határozta meg. A felszínt elhagyott folyómedrek, morotvák rendkívül gazdag hálózata borítja. Földtani adottságok Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 166

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A pannón után rendkívül dinamikusan süllyedő felszínt az Északi-középhegységből érkező folyók töltötték fel, főként finom szemű üledékkel. A pleisztocén rétegek vastagsága a 400 métert is eléri. A kistáj felszín közeli üledékeinek döntő többsége már a Tiszához és Zagyvához kapcsolódó holocén öntésiszap, öntésagyag. Csak a Besenyszög-Tószeg vonaltól Ny-ra van 1-3 m vastag infúziós lösz a felszínen. Hasznosítható anyagokban szegény. A Zagyva, a Tarna és a Tisza sűrűn kanyargó medreivel a felszín közeli üledékeket jelentősen átmozgatta. Éghajlat A terület a mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz övek határán terül el, de a D-i részek már igen szárazak. A napsütéses órák száma É-on 1970-1980, D-en 2020 óra körüli, a nyári napfénytartam 800-820 óra, a téli 185-190 óra. A hőmérseklet évi középértéke 10,2-10,3 C°, a vegetációs időszak középhőmérséklete pedig 17,2 C°. A legmelegebb nyári maximális hőmérséklet sokévi átlaga: 34,4 C°, a leghidegebb téli maximumok átlaga: -17,0 C°. Az évi csapadékösszeg 500-530 mm között van, de délen 480-500 mm. Ez a kistáj az ország legszárazabb területei közé tartozik. A téli időszak hótakarós napjainak száma: 33-34, az átlagos maximális hóvastagság 15-16 cm. A szélirány gyakorisága igen egyenletes, sorrend szerint az É-i, ÉK-i, Ny-i irányok követik egymást. Az átlagos szélsebesség 2,5 m/s körüli. Vízrajz A Tisza Tiszasülytől a Körös-ér torkolatáig (Tiszajenő mellett) terjedő 88 km-es szakaszának ártere. A Tiszába folyik jobbról a Dobai főcsatorna, a Millér, a Zagyva, a Gerje-Perje, a Kőrös-ér, balról: a Mirhó-Gyolcsi főcsatorna, a Gyenda-Tiszabői főcsatorna, a Ballai főcsatorna, az Alcsi-Holt-Tisza és a Cibakháza-Martfűi főcsatorna. Szélsőségesen száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület. Lf=0,5 l/s . km2

Lt=6% Vh=180 mm/év

Az árvizek fő időszaka a kora nyár, míg a kisvizek ősszel és télen gyakoriak. Az időszakos belvizek levezetését mintegy 700 km-es csatornahálózat biztosítja. A Tisza széles hullámterét védgátak kísérik, de gyakran a hullámtéri szántókat még nyári gátak is védik az alacsonyabb árvizektől. Az állóvizek közül a mesterséges tározók és halastavak vezetnek. A talajvíz Szolnoktól D-re és a bal parton 4-6 m az átlagos mélység. Növényzet A kistáj a Tiszántúli flórajárásába tartozik. Potenciális erdőtársulásai a borokfüzesek, a fűzligetek, a Kőris-mézéger láperdők és a tölgy-kőris-szil ligeterdők. Az erdőgazdasági területeken zömében lágylombos, fiatal- és középkorú erdők díszlenek. Az elterjedtebb termesztett mezőgazdasági főnövények a búza, az őszi árpa és a cukorrépa. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 167


Talajok Az uralkodó talajtípus az ártéri jellegnek megfelelően a kistáj É-i felében löszön, a D-i felében allúviumon képződött, nehéz mechanikai összetételű (agyag, agyagos vályog) réti és öntés réti talaj. Szénsavas meszet általában nem tartalmaznak, földminőségük a nagyobb humusztartalmú réti talajok esetében 45-70 (int) között, míg az öntés réti talajoké egységesen 40-50 (int.) között változik. A szikes talajok részaránya is jelntős a tájban (29 %). A szoloncsák-szolonyecek (1%), a sztyeppásedő réti szolonyecek (21 %) földminőségi besorolása igen gyenge (int<25), a szolonyeces réti talajoké(7 %) azonban kedvezőbb (int. 25-40). E két ut5óbbi talajon szárazföldi gazdálkodás is folyhat, de annak eredményessége talajjavításhoz és vízrendezéshez kötött. Nem véletlen, hogy Besenyszögön évtizedeken keresztül talajjavítási célú kísérletek folytak. A szántóként nem hasznosított szikes területek legelőként hasznosulhatnak. A magasabb térszínek löszös üledékein réti csernozjom (7%) és alföldi mészlepedékes csernozjom (< 1 %) talajok alakultak ki, amelyek agyagos vályog mechanikai összetételük ellenére is igen kedvező termékenységű (int. 95-125), értékes búza- és kukoricatermő területek. Sajátos táji adottságok A kistáj településeinek egy része nemzetközi átmenő forgalmat is lebonyolító főútvonal mellett helyezkedik el, más része azonban, mint Kőtelek is, csak alacsonyabb rendű, zömmel bekötőútról érhető el. A kistáj jelentősebb üdülési adottsága – a Tisza és holtágai mellett – a feltörő gyógyvíz, amelyre több helyen fürdőközpont települt. A Tisza-mente túlnyomóan a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.

1.17.1. Talaj A területre jellemző az erősen kötött talaj, mélyebben homoklisztes és szikes talaj, melyek rossz víznyelési tulajdonságúak, kémhatásuk közömbös vagy gyengén savanyú. A termőréteg vastagsága 30-60 cm, mező- és erdőgazdálkodásra alkalmas. Szerves anyag készletük alacsony (250-300 t/ha). Az egész területe síkság, melynek tengerszint feletti magassága 84 - 87 méter között változik. A következő táblázat a művelési ágakat szemlélteti: Művelési ág szántó

Területe ha/m2 10805,46

rét

2,09

kert

105,52


oldal 168

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Művelési ág gyümölcsös

Területe ha/m2 2,56

legelő

749,08

erdő

586,66

kivett

415,98

halastó

20,00 6,08

Összesen

13807,87

1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek Belterületi vízellátás Besenyszög vízellátást a Tiszamenti Regionális Vízművek zRt. biztosítja. Besenyszögön az 1970-es években épült ki a minden utcát érintő települési vízellátó hálózat, amely azbesztcement csövekből valósult meg. A vízigények kielégítésére a Jászladányi út melletti külterületen (egykori TSZ-majorban) lévő termálvíz kutat használták fel, mely kutat 1972-ben egy major vízellátása célból létesítettek. Az 1092,5 m talpmélységű kút 65 C-os, gázos vizet szolgáltatott. A hálózat és a vízműtelep üzemeltetője 1995. év végéig a szolnoki VCSM Rt. volt, amely vállalattól a helyi önkormányzat vette át üzemeltetésre a vízművet. A Kossuth Lajos és a Nefelejcs utca sarkán található vízműteleptől mintegy 250 m-re, a Kossuth utcában létesített 940 m-es talpmélységű kút üzembeállítását követően a külterületi termálvízkutat leállították. 1965-ben létesültek kisebb mélységű kutak a Kossuth L. utcában, de azok vízminősége erősen kifogásolható, vízhozamuk sem kielégítő, így figyelőkútként vannak nyilvántartva. A települési vízkutak pontos adatai: ➞ ➞ ➞ ➞ ➞

1. sz. kút 2. sz. kút 3. sz. kút 1. sz. hévízkút 2. sz. hévízkút

1965 1965 1965 1972 1995

100,0 m 68,0 m 130,0 m 1092,5 m 940,0 m

B-10 figyelőkút B-9 figyelőkút B-11 figyelőkút K-17 tartalékkút K-28 termelőkút

A termelőkút által megcsapolt mélységi réteg jó vízadó képességű, de vízminősége kifogásolható. Ebből kifolyólag a település részt vett az Észak-Alföldi Vízminőség-javító Program I. ütemében, amely projekt során 2010. évben a teljes vízműtelepi technológia átépült. Az ammóniaeltávolítással, arzéneltávolítással és hatékony gáztalanítással tervezett új technológia mellett megépült a település új magastározója is.

Külterületi vízellátás Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 169

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A külterületi tanyák és egyes állattartó telepek vízellátását egyedileg, többnyire 25-30 m talpmélységű fúrt kutakból oldják meg a tulajdonosok, de találhatók még néhol ásott kutak is. Szennyvízelhelyezés és tisztítás A település 2004. évben sikeresen pályázott (Szolnok Várossal közösen) a községi szennyvízelvezető rendszer megvalósítására. A jelentős mértékű támogatással 2004. évben kiépítésre került a község csaknem minden utcáját érintő szennyvízelvezető rendszer, valamint a Besenyszög – Szolnok közötti szennyvíz nyomócső. A nyomócső Palotás érintésével a szolnoki szennyvíztisztító telepre továbbítja a keletkező szennyvizeket. A korábbi tervezés nem érintette az ún. fecskelyuki részen épült új házak utcáját (Dobó I. u.), így ott a beruházás során szennyvízcsatorna sem létesült. A fecskelyuki új utcák szennyvízcsatornájának kiépítése jelenleg van folyamatban. A település gravitációs rendszerű szennyvízcsatorna hálózata, a bel- és külterületi átemelőkkel együtt a Besenyszögi Vízgazdálkodási Művek kezelésében van (üzemeltetési engedély vízikönyvi száma: Zagyva/1244). A csatornahálózat illetve a hozzátartozó külterületi nyomócső végpontja a palotási átemelő szerelvényaknája, ahol átfolyásmérő került beszerelésre. A szennyvízelvezető csatornahálózat rendszere: ➞ gerincvezeték hossza: 21 km KG-PVC gravitációs csatornacső ➞ külterületi nyomócső: 6,7 km (Palotásig, onnan szolnoki üzemeltetésű) ➞ átemelők száma: 1 kisátem. + 5 közbenső (nagy) + 1 végátem. ➞ települési szv. menny.: 95.000 m3/év ➞ rácsatlakozási arány: 81 % (1.400 ingatlanból 1.130 ingatlan) Besenyszög-Palotás szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése és a meglévő hálózatra történő csatlakoztatása 2009-ben fejeződött be, amely megközelítőleg 1314 fm gerincvezeték és a 661 fm bekötővezeték, valamint egy átemelő megépítéséből állt. Vízrendezés, vízhasznosítás Belterületi vízrendezés Besenyszög területe erősen belvíz-veszélyeztetett, amely teljes terjedelmében a 27b jelű belvízöblözethez tartozik. E belvízöblözet fő befogadója a Millér főcsatorna. 2002. és 2003. évben megépült a tervszerű csapadékvíz elvezető hálózat. A hálózat fő befogadója a HoltMillér, ill. a külterületi új Millér-ág, valamint Palotáson a 111-es sz. belvízcsatorna. A községben pályázat útján valósult meg a jórészt földmedrű nyíltárkos csatornahálózat, amely a főutak mentén zárt csőcsatornával egészül ki. A csapadékvíz-elvezető hálózat rendszere: ➞ földmedrű nyíltárkok hossza: 43 km ➞ burkolt nyíltárkok hossza: 1,5 km ➞ zárt csatorna hossza: 3,5 km (betoncső) ➞ befogadóba való bev. száma: 27 db belterületi + 1 db palotási Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 170

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Külterületi vízrendezés, vízhasznosítás 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról jogszabály szerint: Besenyszög az érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik.

Besenyszög külterületi részén húzódó csatornák (http://80.249.165.197/belviz/index.html) A besenyszögi külterület öntöző- és belvízcsatornákkal igen sűrűn átszőtt. A Milléri belvízrendszer csatornasűrűsége 0,26 km/km2. A Milléri belvízrendszer főgyűjtője a Besenyszögi külterületen áthaladó Millér főcsatorna, mely gravitációs és szivattyús levezetésű, kis esésű, lassú vízmozgású. Belvízi kiépítettsége megfelelő. A csatorna igénybevétele többcélú, legjelentősebb a kettős hasznosítás. A csatorna teljes hosszban öntözővizet szállít, vízellátása a 28. sz. és a Csátés belvízcsatornákon keresztül történik. A csatorna az év nagy részében öntözővízzel telt, hínárosodásra rendkívül hajlamos. Három bögéző műtárgyával és a torkolati zsilippel különböző vízszintek mellett képes az öntözés igényeit kiszolgálni.


oldal 171

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A kockázatos anyagok elhelyezése, felszín alatti vízbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése engedély köteles tevékenység, mely csak az illetékes környezetvédelmi felügyelőség által kiadott engedély, illetve a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. Fontos talaj és a felszín- és felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos hatályos jogszabályok betartása ill. betartatása! Élővíz folyásba, kutakba, csapadék csatornába hulladékot és szennyvizet bevezetni tilos! Vízgyűjtő gazdálkodás Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve a 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat mellékleteként jelent meg. Ezen anyagban az ország négy vízgyűjtőre és 42 tervezési alegységre lett felosztva, melyen belül Besenyszög közigazgatási területe, az 2-9 számú Hevesi-sík vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegységre esik. A vízgyűjtő gazdálkodási terv célkitűzései és intézkedési tervei a következők: Szennyvíztisztító telepek építése és korszerűsítése Mezőgazdasági eredetű tápanyagszennyezés csökkentése Mezőgazdasági eredetű peszticid szennyezés csökkentése Bekövetkezett szennyezések csökkentése, felszámolása, beleértve a felhagyott szennyezett területek kármentesítését 5. Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, a duzzasztás és a vízszintszabályozás hatásának csökkentése 6. Hidromorfológiai viszonyok javítása a hosszirányú átjárhatóságon kívül (vízfolyások és állóvizek morfológiai szabályozottságának csökkentése) 7. A vízjárási viszonyok javítása illetve vízkivételek, más víztestre történő átvezetések ökológiai hatásainaik csökkentése 8. A víz hatékony felhasználását elősegítő műszaki intézkedések, az öntözés, az ipar, az energiatermelés és a háztartás területén 9. Vízár politikai intézkedések a költségmegtérülés alkalmazása érdekében a lakossági vízi szolgáltatás területén 10. Vízár politikai intézkedések a költségmegtérülés alkalmazása érdekében az ipari vízi szolgáltatás területén 11. Vízár politikai intézkedések a költségmegtérülés alkalmazása érdekében a mezőgazdasági vízi szolgáltatás területén 12. Mezőgazdasági tanácsadás vízvédelmi szemponttal kiegészített rendszere 13. .Ivóvízbázisok védelmét szolgáló intézkedések (védőterületek, pufferzónák) 14. Kutatás, tudásbázis fejlesztés a bizonytalanság csökkentése érdekében 15. Elsőbbségi veszélyes anyagok kibocsátásának megszüntetése és elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentése 16. Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése 17. Talajerózióból és/vagy felszíni lefolyásból származó hordalék- és szennyezőanyag terhelés csökkentése 18. Inváziós, tájidegen fajok és betegségek terjedésének megelőzése és szabályozása 19. A rekreáció (beleértve a horgászatot is) káros hatásainak megelőzése és szabályozás 20. A halászat és egyéb olyan tevékenységek káros hatásainak megelőzése és szabályozása, amelyek állatok és növények eltávolításával járnak 21. Településekről, épített infrastruktúrából és közlekedésből származó szennyezések megelőzése és szabályozása 1. 2. 3. 4.


oldal 172

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 22. Erdészeti tevékenységből származó szennyezés megelőzése vagy ellenőrzése 23. A természetes vízvisszatartást elősegítő intézkedések 26. Halgazdasági hasznosítás káros hatásainak megelőzése és szabályozása 27. Termálvizek kezelése a vízfolyásokba történő bevezetés előtt 28. Hűtővizek felszíni vízbe történő bevezetésének szabályozása 29. Mezőgazdasági telepekről (állattartásból) származó terhelés csökkentése 30. . Hordalék- és tápanyag-visszatartás felszíni befogadókba történő bevezetés előtt 31. Beszivárogtatás, visszasajtolás korszerűsítése, szabályozása 32. Nem vízigények kielégítését szolgáló felszín alatti vízelvonások szabályozása, a hatások enyhítése 33. Károsodott vízi és vizes és szárazföldi élőhelyek védelme a vízjárást befolyásoló hatásokkal szemben, az egyéb intézkedéseken felül 34. Károsodott vízi és vizes és szárazföldi élőhelyek védelme vízminőségi hatásokkal szemben, az egyéb intézkedéseken felül 35. Fürdőhelyek védelmét biztosító speciális intézkedések 36. Szakszerűtlenül kiképzett kutak ellenőrzése, rekonstrukciója, felszámolása 37. Balesetből származó szennyezések megelőzése 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme Besenyszög közlekedési hálózatának fő gerincét a 3225 jelű Szolnok–Jászkisér összekötő út adja, amely egyben a település gyűjtőútjait (Damjanich u., Jászladányi u.) is magába olvasztja. A település közigazgatási területét érinti – a belterületet nem – a 3224 jelű Szolnok – Tiszasüly országos mellékút. Nagyobb foglalkoztatók (Cég megnevezése, címe, tevékenységi köre): ➞ Akvi-Patent Zrt. Cím: Besenyszög, Kígyós Major. Fő tevékenységi köre a víz- és szennyvíztisztítás, amelyhez gépészeti berendezéseket gyárt. Foglalkoztatottak száma: 98 fő. ➞ LSF Holding Kft. Székhely:5071 Besenyszög, Dózsa György út 4. Telep: 5071 Besenyszög, Dózsa György út 16-18. Fő tevékenysége: női felsőruházat gyártás. Foglalkoztatottak száma: 72 fő. ➞ Pék Cipó Plusz Kft. (Székhely: 2255 Szentlőrinckáta, 057/98 hrsz.) cím: Besenyszög, Szabadság tér 6. A cég kenyér és friss pékáru gyártásával és értékesítésével, szállításával foglalkozik. Foglalkoztatottak száma: 11 fő. ➞ MAG-TÁR Szövetkezet: (Székhelye: Besenyszög, Hajnal út 20.) Cím: Besenyszög, Kígyós-Major. Fő tevékenysége: mezőgazdasági termékek tárolása, termény tisztítása, vetőmag, műtárgya és vegyi anyag forgalmazása. Foglalkoztatottak száma: 8 fő. ➞ Magyar Posta Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-6. Cím: 5071 Besenyszög, Damjanich út 21. Postai szolgáltatás a fő tevékenysége. Foglalkoztatottak száma: 6 fő. ➞ Dr. Mester és Társa Gyógyszer Kiskereskedelmi Bt. Cím: 5071 Besenyszög, Dózsa György út 4/A. Fő tevékenysége gyógyszer kiskereskedelem. Foglalkoztatottak száma: 4 fő.


oldal 173

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat ➞ ABC: Coop Szolnok Kereskedelmi Zártkörűen működő Részvénytársaság (székhely: 5008 Szolnok, Krúdy Gyula út 108.) Cím: Besenyszög, Damjanich út 17. Élelmiszer jellegű vegyes üzlet. Foglalkoztatottak száma: 10 fő. ➞ CZAKÓ TRANSZ 2002 KFT.: 5071 Besenyszög, Rózsa Krt. 9. Fő tevékenysége: építési terület előkészítése, mélyépítés, vákuumos talajvíz süllyesztés. Foglalkoztatottak száma: 15 fő. ➞ Dankesz-Bau Kft.: 5071 Besenyszög, Hunyadi út 14. Fő tevékenysége: Építőmesteri munkák, bontás. Foglalkoztatottak száma: 8 fő. ➞ Balogh Balázs egyéni vállalkozó: Székhely: 5071 Besenyszög, Damjanich út 3., Telep:5071 Besenyszög, Damjanich út 1., Fő tevékenysége: kézi, gépi földmunkák, közműépítés, szántóföldi növénytermesztés Foglalkoztatottak száma: 10 fő. ➞ OLÉH-BAU Kft.: 5071 Besenyszög. Árpád út 25., Fő tevékenysége: építő ipar (magas és mélyépítés). Foglalkoztatottak száma: 6 fő. ➞ BES-ÁSZ Kft. 5071 Besenyszög, Dózsa György út 4. Fő tevékenysége: Húsfeldolgozás, tartósítás, hús-húsáru kiskereskedelem. Foglalkoztatottak száma: 3 fő. ➞ Besenyszögi Nonprofit Kft: 5071 Besenyszög, Vasvári Pál út 5. Fő tevékenysége: hulladék gyűjtése, szállítása. Foglalkoztatottak száma: 4 fő. Külterületi nagyobb gazdálkodók (cég neve, terület nagysága amin gazdálkodik, ha állattenyésztés, akkor az állat létszám , telepek megnevezése) ➞ Palotási Mezőgazadasági Termelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Cím: 5072 Besenyszög-Palotás, Tessedik Sámuel út 2. Telephelyek: Palotás Központ, Doba-szérű, Tiszasüly Görbemajor. Meghatározó tevékenysége: szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés. Alkalmazottak száma: 72 fő. Területnagyság: 2.926 ha Állattenyésztés: Palotás központ: tehenészeti telep, Tiszasüly Görbemajor: növendékmarha-telep. Állatlétszám: közel 1.700 db szarvasmarha létszámmal rendelkezik a tehenészeti telep, ebből 856 db a tehénlétszám. ➞ Beseny-Juh Szövetkezet (Székhelye: Hunyadi út 22/A) Cím: Besenyszög, Harsányi Major. Növénytermesztés a fő tevékenysége (Búza, árpa napraforgó, kukorica). Foglalkoztatottak száma: 4 fő. ➞ Mérnöki és Kereskedelmi Bt.: Növénytermesztés a fő tevékenység. Közel 450 hektáron gazdálkodik. Foglalkoztatottak száma: 5 fő. Székhely: Besenyszög, Kigyósmajor 0308/1 hrsz. Telepek: Besenyszög, Kigyósmajor 0308/1 hrsz., Besenyszög, Külterület 0308/14 hrsz. Magtár Terménytisztító, Szárító. A településen – a 3225 jelű út kivételével – az utak az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében vannak. A közlekedési irányok a helyi igényeknek megfelelően alakultak ki. Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakófunkcióval érintett burkolt belterületi utak aránya 95%os. A gyalogosok közlekedését minden utcában legalább az egyik oldalon kiépített járda szolgálja.


oldal 174

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A kerékpáros közlekedés jellemző a településre, de a gépjárműforgalom volumene nem indokolja kerékpárút kiépítését. A település területén egy üzemanyag töltő állomás üzemel, amely a lakosság igényeit részben elégíti ki. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú rendelete alapján a légszennyezettség tekintetében Besenyszög az alábbi kategóriába tartozik:

Zónacsoport a szennyező anyagok szerint

10. Az ország többi területe,

Kén-dioxid

Nitrogéndioxid

Szénmonoxid

PM10

Benzol

F

F

F

E

F

Talajközeli ózon

PM10 Arzén (As)

O-I

F

F

F

F

PM10 PM10 benz(a)PM10 PM10 Kadmium Nikkel (Ni) Ólom (Pb) pirén (BaP) (Cd) D

A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I.14.) VM rendelet 5. sz. melléklete a zónabesorolásokat az alábbiak szerint értelmezi: D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. sz. melléklet 1.1.4.1. pontjában foglalt táblázat 3-6. sorában szerepelő anyagok esetében a célérték között van. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. Levegőtisztaság és zajvédelemre vonatkozó helyi rendeletek; ➞ 8/2014. (V. 28.) önkormányzati rendelet az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról. ➞ 9/2014. ( V. 28.) önkormányzati rendelet a nem közművel begyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról; ➞ 2/2016. (I. 29.) önkormányzati rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről;


oldal 175

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat ➞ 27/2013. (XI. 26.) önkormányzati rendelet a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokról. A levegő védelmével kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni!

1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés Települési zajforrások: -

Közlekedés, Ipar, Kereskedelem, Szórakozás, Építkezés, Háztartási tevékenység.

Ipari tevékenységből származó zajjal kapcsolatos panasz nem érkezett. A kereskedelmi egységekkel összefüggésben jelentkező zajhatás minimális értékű, nem meghatározó, panasz nem érkezett. Besenyszög településen lévő kereskedelmi, szórakoztató és vendéglátó egységek: Üzlet neve

Üzlet címe

Tevékenység jellege

Fő termék

BES - ÁSZ Húsbolt

Piactér 1471/1

Kiskereskedelem

Hús - hentesáru

Zöldség - gyümölcs

Damjanich út 9.

Kiskereskedelem

Zöldség - gyümölcs, egyéb

Family Frost

mozgóbolt

Kiskereskedelem

Élelmiszer

Pékáru Mintabolt

Szabadság tér 6.

Kiskereskedelem

Élelmiszer

Lángos Büfé

Piactér

Kiskereskedelem

Élelmiszer

Mozgó bolt

Közig. ter

Kiskereskedelem

Toll felvásárlás

TÉBA TÜZÉP


Kiskereskedelem

Építő és tüzelőanyag

Mini Poharazó

Damjanich út 39


Italáru

Goods Market

Szabadság tér

Kiskereskedelem

Élelmiszer, vegyes


Italáru

Szögi Morgó Büfé Bendi ABC

Vasvári út 3/a

Kiskereskedelem

Élelmiszer

Mini poharazó

Damjanich út 39.


Italáru


oldal 176

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Üzlet neve

Üzlet címe


Fő termék Élelmiszer, vegyes

Újvárosi ABC

Koszorú út 10/a

Kiskereskedelem

Húsfeldolgozó, húsbolt

Vasvári út 3.

Kiskereskedelem

Élelmiszer

Csomagküldő

Kossuth út 1

Kiskereskedelem

Textil, egyéb

Nebulo papír - írószer

Damjanich út 1

Kiskereskedelem

Papír, egyéb

Hörpintő

Doba puszta, Délibáb út 1.


Italáru

Forintos ház

Damjanich út 1

Kiskereskedelem

Napsugár zöldség gyümölcs

Rákóczi út 14.

Kiskereskedelem

Élelmiszer, textil vegyes Zöldség - gyümölcs

Shell gázcseretelep

Damjanich út 19/a

Kiskereskedelem

PB gázpalack

Kis kert Söröző

Damjanich út 19.


italáru

Franco Pub & Pizzéria


Vendéglátás

Melegétel, italáru

Vitamin Shop

Kossuth út 16

Kiskereskedelem

Zöldség, gyümölcs

Virágbolt

Coop ABC előtt

Kiskereskedelem

Virágbolt

Terménybolt

Damjanich út 33.

Kiskereskedelem

Termény

Zsóka ABC

Damjanich út 49.

Kiskereskedelem

Élelmiszer, vegyes

Kiskereskedelem

Ruházat, textil

Kiskereskedelem

Bútor, vegyes

Kiskereskedelem, vendéglátás Kiskereskedelem, vendéglátás

Italáru

Új és használtruha Iparcikk bolt

Dózsa György út 8. Dózsa György út 8.

Erzsébet presszó

Damjanich út 37.

Mónika cukrászda

Szabadság tér 6.

Postabolt

Damjanich út 21

Kiskereskedelem

Vegyes termék

Számítástechnikai szaküzlet

Damjanich út 5/a

Kiskereskedelem

Számítástechnika, elektronika

Használtruha

Damjanich út 5.

Kiskereskedelem

Ruházat, textil

Kuckó ABC

Dózsa Gy. út 13.

Kiskereskedelem

Élelmiszer, vegyes

Élelmiszer Bevásárló Ház

Damjanich út 19.

Kiskereskedelem

Élelmiszer, vegyes

Sárga - ház, csemege üzlet

Jászladányi út 1/a

Kiskereskedelem

Élelmiszer, vegyes

Netovább Söröző

Rákóczi út 16.


Italáru

301. sz ABC

Damjanich út 17.

Kiskereskedelem

Élelmiszer, vegyes


Cukrászati termékek, italáru

oldal 177

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Üzlet neve

Üzlet címe


Fő termék

PB gázcseretelep

Kígyós major

Kiskereskedelem

PB gáz

Borostyán Virágbolt

Damjanich út 21.

Kiskereskedelem

Virág, vegyes

Gázcseretelep

Damjanich út 35.

Kiskereskedelem

PB gáz

Zsuzsi ABC

Damjanich út 35

Kiskereskedelem

Élelmiszer, vegyes

Üzemanyagtöltő Állomás

Kígyós Major

Kiskereskedelem

üzemanyag

Családi ABC

Vasvári út 3/a

Kiskereskedelem

Élelmiszer, vegyes

FÁRI Iparcikk

Damjanich út 32.

Kiskereskedelem

Textil, vegyes

Körkerti kiskocsma

Szegfű út 2/a


Italáru

Tüzéptelep


Kiskereskedelem

Építő és tüzelőanyag

Megálló Büfé

Damjanich út 58.


Italáru

A zajhatástól védendők az emberi tartózkodásra szolgáló épületek, közterületek. A rendezési terv készítése során fontos szempont, a területi funkciók, telepítések olyan meghatározása, hogy a megengedett határérték feletti zajterhelés ne keletkezzen. A zaj- és rezgés védelemmel kapcsolatos jogszabályok előírásait be kell tartani ill. tartatni!

1.17.5. Sugárzás védelem A közigazgatási területen 750 kV-os, 400 kV-os, 120 kV-os villamos hálózatot építettek ki és a közvetlen villamos energia ellátáshoz 20 kV-os légvezeték hálózat épült ki. A közigazgatási területen a transzformátor állomások ellátására 20 kV-os, a közvilágítási és a lakossági-, közületi fogyasztás biztosításához 1 kV-os hálózatot építettek ki. Kábel Televízió ➞ A településen és közigazgatási területén helyközi kábel nem található. A ktv fejállomás mikrohullámú betáplálást kap. ➞ A helyi hálózatnak központja a Könyvtár épülete Dózsa György u. 2. A helyi hálózat légkábel vezetékes rendszerű. A kábeltévé hálózat a helyi igényeket kielégíti és a bővíthető. Telefonellátás ➞ A településen és közigazgatási területén helyközi kábel nem található. A fejállomás mikrohullámú betáplálást kap. ➞ A helyi hálózat központja a Széchenyi utca és a Damjanich János utca kereszteződésében a 1086/2 hrsz alatt található. A helyi hálózat földkábel vezetékes Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 178

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat és légkábel vezetékes vegyes rendszerű, 674 helyi előfizetőt tartalmaz. A telefonközpont a helyi igényeket kielégíti és a bővíthető. A hálózat jelenlegi tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt. ➞ A település közigazgatási területén belül adótorony a önkormányzat területén a Hajnal úton található a Telenor üzemeltetésében, a tornyon a T-mobil és a Vodafone szolgáltató üzemelteti adóit. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének mérésére épült ki hazánkban az országos sugárzásfigyelő rendszer, melynek legfontosabb eleme a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a műszerek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás, az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra (nSv/h). A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50 - 180 nSv/óra körül ingadozik. A mérőállomásokról beérkező jeleket folyamatosan figyelik. A figyelmeztető szint 250 nSv/óra. Ez a szint a valós veszélyt jelentő szint töredéke, nem jelenti azt, hogy az állomás közelében lévők veszélyben lennének, csak a szakembereket figyelmezteti a kivizsgálás megkezdésére. A 250 nSv/óra alatti háttérsugárzás természetes és semmiféle veszélyt nem jelent. Besenyszögön nincs háttérsugárzást mérő berendezés, a legközelebbi Kisújszálláson és Szolnokon található. A katasztrófavédelem honlapján az aktuális adatsorok mindenki számára elérhetőek és megtekinthetőek (www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=monitor_nbiek_terkep).

1.17.6. Hulladékkezelés Besenyszög város hulladékgazdálkodási terve része a kistérség többi településeivel közösen készített tervnek, amely 2004-ben készült Besenyszög város, Doba- és Szórópuszta szilárd települési hulladéka Jásztelek 091/1-5, 091/9-11 hrsz-ú területén megépült Jászsági és Dél-hevesi regionális hulladéklerakóba kerül elszállításra. A regionális hulladéklerakót a REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Kft üzemelteti. A hulladék szállítása hetente 1 alkalommal, csütörtökön konténeres járművel történik. A hulladékgyűjtő edényzet űrtartalma: 120 literes. 2006. nyarán 6 db gyűjtőszigetet alakítottak ki, ahol 4 hulladékfrakció szelektív gyűjtésére van lehetősége a lakosságnak, ezek a frakciók a következők üveg, fém, papír és műanyag. A gyűjtőszigetek a következő utcákban találhatók meg: Chiovini utca; Hunyadi utca; Csillag utca; Árpád utca; Széchenyi utca és a Jászladányi út. A négy hulladékfrakció (műanyag, fém, üveg és papír) elhelyezésére alkalmas gyűjtőszigeteket a lenti fotók szemléltetik


oldal 179


A Jászladányi úton elhelyezkedő hulladékgyűjtő sziget

Chiovini utcában elhelyezkedő hulladékgyűjtő sziget A szigeteken lévő edényzeteket havi rendszerességgel üríti, illetve a telítődésnek megfelelően. A gyűjtő konténerek űrtartalma 1.100 literes. A pontos elhelyezkedésüket a Kö jelű helyszínrajz szemlélteti. A települési kommunális hulladéklerakó a 0305/2 hrsz.-ú területen található, melynek tulajdonosa Besenyszög Község Önkormányzata. A hulladéklerakó rekultivációs munkái KEOP-2.3.0/2F/09-11-2011-0002 számú "A Szelevényi és az egykori Hunyadfalva-Kőtelki hulladékgazdálkodási rendszerhez tartozó települések szilárdhulladék lerakóinak rekultivációs programja" című pályázatból valósult meg, 2013-2014 -ben. Az elkövetkező 5 évben a hulladéklerakó utógondozását kell elvégezni, amely a során az alábbiak betartása szükséges: ✎ ✎ ✎ ✎

illegális hulladék elhelyezés megakadályozása; rend és tisztaság megtartása; rézsűk állékonysága, eróziós hatások megfigyelése; telepített növényzet karbantartása (locsolás, kaszálás, növényzet pótlása).

A hulladéklerakó utógondozása alatt végzett ellenőrzésekről, megfigyelésekről, beavatkozásokról készített összefoglaló jelentést minden évben legkésőbb a tárgyévet követő év április 30-ig meg kell küldeni a területileg illetékes Zöld Hatóság részére. A monitoring kutak mintázása szintén éves feladat, amely vizsgálati eredményeit és értékelését a fent említett összefoglaló jelentésben mellékelni kell. A mintavétel és a minták analitikai vizsgálata során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 180

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló rendelet 4. mellékletét kell figyelembe venni. A vizsgálati eredmények értékelése során az adatokat össze kell hasonlítani a feni jogszabály határértékeivel, illetve a monitorig kutak telepítésekor vett ún. 0. állapotra vonatkozó eredményekkel. Környezetszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a területileg illetékes Zöld Hatóságnak. Az üzemeltetés csak oly módon történhet, hogy a csapadékvíz, a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen. Az építési-bontási hulladékot, a lakosság az építkezésnél használja fel. A termelésből származó veszélyes hulladékok kezeléséről és ártalmatlanításáról a termelő köteles gondoskodni. A helyi jogalkotásnál a közösségi hulladékgazdálkodási politikának a magyar jogi szabályozásba beépült alapelveit kell követni, melyek a következők: -

megelőzés elve, elővigyázatosság elve, megosztott felelősség elve, szennyező fizet elve, közelség elve,

valamint a közösségi környezetvédelmi szabályozásának megfelelően harmonizált hazai jogszabályok követelményeit szükséges figyelembe venni. A hulladékokkal és a hulladékgazdálkodással összefüggő törvények és a hozzá kapcsolódó rendeletek betartása ill. betartatása fontos feladat! 1.17.7. Vizuális környezetterhelés A vizuális környezetterhelés témakörében a fényszennyezettség, valamint az illegális hulladéklerakás kerül kifejtésre. Ma már egyre több információnk van arra vonatkozóan, hogy a fényszennyezés érzékenyen érinti a természeti környezetet, az élővilág jelentős részét, az éjszakai tájképet, ráadásul egészségügyi kockázatot is jelent. A vizuális környezetterhelés Alattyánon nem jellemző. Általánosságban jellemző az ország városaira a különböző méretű és stílusú reklámtáblák. A települések arculatát adó városmagban és a kaputérségben minél figyelemfelkeltőbb formában próbálják az érdeklődést elérni a reklámtábla kihelyezői, amely időnként komoly ellentmondásban van a település táji-, épített adottságaival. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) módosítása (211/2012. [VII. 30.] Korm. rendelet) definiálta a fényszennyezés fogalmát, valamint megalkotta a fényszennyezés kivédésére szolgáló építési szabályrendszert. Az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében fel lehet mérni a fényszennyező forrásokat, és azok, az új szabályozásnak megfelelő, korszerűbb és


oldal 181

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat hatékonyabb eszközökkel való kiváltását, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is megszüntetve. A vizuális környezetterhelés másik formája is sajnos jelen van a településeken főként a szegregált területeken: az illegális hulladék megjelenik több helyen, sajnos hiába a szervezett hulladékgyűjtés.

1.17.8. Árvízvédelem Az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalat, valamint 10-10 m széles védősávjait szabadon kell hagyni, építési tilalommal kell védeni. A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetőek. A Tisza folyót, annak hullámterét, valamint az árvízvédelmi töltéseket és azok védősávjait esetlegesen érintő munkák tervezési szakaszában a KÖTI-KÖVIZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával egyeztetést kell tartani, majd az elkészült terveket hatósági engedélyeztetés céljából a vízügyi hatóság részére meg kell küldeni. A folyók hullámterének és parti sávjának hasznosítása, vagy azoknak bármilyen igénybevétele csak a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben foglaltak betartásával történhet. Az elsőrendű árvízvédelmi vonal mentén, építési tilalommal kell védeni a töltéslábtól számított 10-10 m széles területsávot.


oldal 182


Besenyszöget érintő árvízvédelmi öblözetek és műtárgyak Az árvízvédelmi földmű és fal mentén a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad. Kivételes egyedi esetben, részletes talajfeltárás és szivárgási vizsgálat alapján, a vízügyi hatóság külön előírásainak betartásával lehetséges anyaggödör nyitása. Munkagödröt nyitni elsőrendű árvízvédelmi vonal, valamint szükségtározó töltése mentén a vízügyi hatóság esetenkénti külön előírásainak betartásával lehet.

1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Besenyszögön fennálló környezetvédelmi konfliktust a felhagyott hulladéklerakó okozott, de a 2014-ben a rekultiváció megoldást nyújtott a problémára. A település árvízvédelme okozhat környezetvédelmi konfliktust egy magas és tartós árhullám kialakulásakor. Az új MÁSZ életbelépésével a jelenlegi töltéskorona magassága nem elégíti ki az új árvízvédelmi biztonsági elvárásokat.


oldal 183

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.17.10. Természetvédelem A következő képen a település külterületén és környezetében található védett Natura 2000-es területek láthatók, a 7.5. Közép-Tisza (HUHN10004) Tájvédelmi körzet, amely madárvédelmi terület, és a 7.54. Közép-Tisza(HUHN20015), amely kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. Mindkét terület a Hortobágyi Nemzeti Park területén helyezkedik el.

Közép-Tisza (HUHN10004) (HUHN20015)

NATURA 2000-es területek Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 184


1.17.11. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók A fejlesztések során lehetőség szerint törekedni kell a megújuló energiaforrások egyedi alkalmazására. A hálózati energia felhasználás csökkenthető napelemek v. napkollektorok beépítésével. Fűtés rásegítésre és a használati melegvíz előállítására napkollektorok alkalmazása célszerű. A következő önkormányzati üzemeltetésű intézményeknél került napelemes rendszer (25 kW) beépítésre: ➞ Művelődési ház; ➞ Általános iskola. Termálvizes fűtés A vízműtelepen a meglévő nyers víz vezetékről hőcserélővel kerül kinyerésre a hőenergia, amely hő egy zárt rendszeren keresztül kerül eljuttatásra a következő intézményekbe: ➞ Általános iskola, ➞ Orvosi rendelő, ➞ Művelődési ház, ➞ Idősek otthona. A Polgármesteri hivatalban és az Idősek otthonában a fűtést biztosító kazánok faaprítékot hasznosító berendezések. Az önkormányzati energia-költségek és károsanyag-kibocsátás csökkentésének csak az egyik lehetséges módja a megújuló energiaforrások alkalmazása. Ezen energiaforrások is csak akkor jelentenek igazán nagy megtakarítást, ha korszerű, kis energia-igényű épületekben vannak felhasználva. Ha a fűtés-korszerűsítés megelőzi az épületszerkezet hőszigetelését, az újonnan telepített rendszernek a régi hőszükségletnek megfelelő teljesítményűnek kell lennie, hogy elláthassa feladatát. Amikor a későbbiekben az épületszerkezet szigetelése elkészül, a beépített teljesítménynek csak egy részére lesz szükség, amely a kapacitás-kihasználatlanság miatt drágábban termel majd. Ebben az esetben nem fog hatékonyan működni a rendszer, hiába korszerű a fűtési rendszer és az épületszerkezet is.

Szolnok, 2016. augusztus

Desics Judit SZKV 1.1.-1.4.


oldal 185


1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást; beépítést befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. Építésföldtani korlátok 1.18.1.1. Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Bersenyszögön alábányászott területek, barlangok és pincék nem találhatók. Ezen területek építésföldtani korlátozásával nem kell számolni. 1.18.1.2.

Csúszás, süllyedésveszélyes területek

Besenyszögön csúszás, süllyedésveszélyes területek nem találhatók. Ezen területek építésföldtani korlátozásával nem kell számolni. 1.18.1.3.

Földrengés veszélyeztetett területei

A települést és környékét ritkán érik földrengések. Az ország szeizmikus veszélyeztetettségi zónáiból, a település közvetlen környezete a 3. - 4. zónához tartozik. Magyarország szeizmikus zónatérképe

(Forrás: GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda)


oldal 186


A történelmi és a jelen korokban feljegyzett szeizmológiai események által közepesen érintett területen fekszik Besenyszög. Magyarország szeizmotektonikája

(Forrás: GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda) Magyarország földrengélyveszélyeztetettsége


oldal 187

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat (Forrás: GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda)

A település közigazgatási területe közepesen érintett földrengés veszélyeztetett területekkel.

1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség 1.18.2.1. Árvízveszélyes területek Besenyszög város külterülete határos a Tisza folyóval, illetve annak jobb parti árvízvédelmi fővédvonalával, valamint Besenyszög teljes közigazgatási területe a Tisza mentesített árterén fekszik, ezért a vonatkozó előírásokat be kell tartani! Önkormányzati kezelésben lévő árvízi védmű nincs. A település közigazgatási területén lévő Tisza folyó árvízvédelmi létesítményein a védekezést a Közép-Tiszavidéki Vízügyi igazgatóság végzi. A Tisza folyót és annak árvízvédelmi töltéseit, illetve a védősávokat keresztező, vagy megközelítő vonalas létesítmények kialakításánál, illetve árvízvédelmi létesítményeket és a folyót érintő építési munkáknál be kell tartani a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, valamint a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet előírásait. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásait a rendezési tervekben is figyelembe kell venni, így különösen a 7. § rendelkezését, amely az alábbiakat tartalmazza: 7. § (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. (2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához. A Tisza folyót és hullámterét, a Zagyva árvízvédelmi töltéseit, illetve azok védősávjait érintő munkák tervezési szakaszában a KÖTIVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályával egyeztetni szükséges. A KÖTIVIZIG kezelésében lévő területeket érintő munkákat csak az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának birtokában lehet végezni. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság elkészítette a működési területét érintő nagyvízi mederkezelési terveket. A tervek célkitűzése a kijelölt árvízvédelmi fővédvonalak között levonuló árvízszintek csökkentése a területhasználatok szabályozásával, illetve műszaki beavatkozásokkal. A jelenlegi alapállapot ismertetésén túl a tervezett állapotra vonatkozó előírásokat és intézkedéseket fogalmaz meg, melyek befolyásolhatják a nagyvízi mederben található ingatlanok, létesítmények használatát, fejlesztését, kezelését is. A nagyvízi mederkezelési terv a javasolt beavatkozásokat és azok árvízvédelmi szempontú hatását Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 188

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat tartalmazzák, figyelembe véve az egyéb használatokat is (természetvédelem, gazdálkodás, településrendezés, stb). A nagyvízi mederkezelési tervek készítését a „Vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény írja elő, melynek végrehajtását és a tervek tartalmi követelményeit „A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. Védőterületek, védősávok: -

-

Az elsőrendű árvízvédelmi töltést és védősávjait a töltéslábtól mért 10-10 m széles sávban szabadon kell hagyni. A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetők. A 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 23. §-a alapján az árvízvédelmi földmű mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig a mentett oldali töltésláb vonalától 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.

A 18/2003. (XII. 9.) számú, települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló KvVM-BM együttes rendelet Besenyszög települést ár- belvízzel közepesen veszélyeztetett kategóriába sorolja. A 4/1981. (IV.4.) OVH. rendelkezés idevonatkozó részeit be kell tartani, melyek a következők: - Az elsőrendű árvízvédelmi töltést, valamint annak védősávjait a töltéslábtól mért 1010 m szélességben szabadon kell hagyni, építési tilalommal kell védeni. - A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetők. - Az árvízvédelmi fővédvonal mentén, a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad, csak a vízügyi hatóság külön engedélyével, amennyiben a talajmechanikai, illetve szivárgási viszonyok a vizsgálatok eredményei alapján nem veszélyeztetik az árvízbiztonságot. A fejlesztések kialakításakor szigorúan figyelembe kell venni a 4/1981 (IV. 4.) OVH számú rendelkezés (Országos Vízgazdálkodási Szabályzat) árvízvédelmi fővédvonalakra vonatkozó előírásait, valamint annak 123. §. (2) bekezdésében foglalt, az árvízvédelmi fővédvonalakra vonatkozó védősávokat az alábbiak szerint: Telekkialakítás, közterület rendezés és közműépítés csak a tervben rögzített töltésnyomvonal figyelembevételével történhet. Csatlakozó telkek közművek tervezésekor 46/1999. Korm. rendelet (III.18.) előírásai betartandók. Minden egyéb, a vízgazdálkodást érintő tervezésnél a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvényt kell figyelembe venni. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 189

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A mértékadó árvízszint vonatkozásában a 74/2014. (XII.23.) BM rendelet előírásait kell figyelembe venni. Bármely, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő csatornát érintő beavatkozás esetén az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását meg kell kérni. A területek beépítési előírásainak összhangban kell lenni a bel- és külterületi vízrendezési művek kiépítésével és üzemeltetési engedélyével. A 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet Árvízvédelmi töltések fejezetének, 7. §. (1) pontja kimondja, hogy a „fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltésláb vonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.” A 30/2008. (XII.31.) KvVM rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni. A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletben foglaltakat kérjük megfelelően alkalmazni. A 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet 2. §. (3) pontjában foglaltak szerint: A parti sáv szélessége: a./ a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog minkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, b./ az a.) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed.

1.18.2.2.

Belvízveszélyes területek

Belterületi vízrendezés Besenyszög területe erősen belvíz-veszélyeztetett, amely teljes terjedelmében a 27b jelű belvízöblözethez tartozik. E belvízöblözet fő befogadója a Millér főcsatorna. Az elmúlt évek belvizes időszakaiban több épület is károsodott, illetve tönkrement a városban, melyek nem rendelkeztek megfelelő alappal, míg melléképületeket ill. hátsó udvarokat több utcában is elöntött a belvíz. A belterületen ill. a külterületi tanyákon is sok esetben kellett jószágokat kimenteni az elöntött mélyfekvésű területekről. E helyzeten javított a 2002. és 2003. évben megépült tervszerű csapadékvíz elvezető hálózat. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 190

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A hálózat fő befogadója a Holt-Millér, ill. a külterületi új Millér-ág, valamint Palotáson a 111es sz. belvízcsatorna. A városban pályázat útján valósult meg a jórészt földmedrű nyíltárkos csatornahálózat, amely a főutak mentén zárt csőcsatornával egészül ki. A kiépült rendszer zárt csatornáinak tisztítását és az utak alatti átereszek rendszeres karbantartását, a feliszapolódások eltávolítását a városi önkormányzat, mint a rendszer üzemeltetője végzi. A csapadékvíz-elvezető hálózat rendszere: - földmedrű nyíltárkok hossza: 43 km - burkolt nyíltárkok hossza: 1,5 km - zárt csatorna hossza: 3,5 km (betoncső) - befogadóba való bev. száma: 27 db belterületi + 1 db palotási Külterületi vízrendezés, vízkárelhárítás Besenyszög város külterülete 135,15 km2, mely teljes területével az erősen belvízveszélyeztetett 27b jelű belvízöblözethez tartozik. Az eddigi megfigyelések során legnagyobb elöntések 1999-ben, 2000-ben ill. 2006. és 2010. év tavaszán voltak. A csúcs elöntést okozó belvizes időszakban (2006. évben) 12.700 ha földterület került elöntésre a Milléri belvízrendszer területén (27a, 27b, 27c jelű öblözetek). A besenyszögi külterület öntöző- és belvízcsatornákkal igen sűrűn átszőtt. A Milléri belvízrendszer csatornasűrűsége 0,26 km/km2. A csatornák kezelője részben a Jászkisér és Vidéke VGT., részben a JNKSZ Megyei FM Hivatal, míg a főművek kezelője a KÖTIVIZIG. Önkormányzati kezelésű csatorna a külterületen nem található. A területen belvíztározásra kiépített tározó nincs. A szükséges tározást bizonyos mértékben a Holt-Millér biztosítja, amelynek max. tározási szintje 83,20 mBf. A tározható víztömeg térfogata: 0,14 millió m3. A holtág többcélú igénybevételt elégít ki, elsősorban kettős hasznosítású. Belvízi kiépítettsége megfelelő, kis esésű, lassú vízmozgású, hínárosodásra rendkívül hajlamos. Öntöző vízzel való ellátása két irányból lehetséges: a végszelvényben megépült tiltón keresztül a Millérből, valamint a Besenyszögi-öntözőcsatornából a 33 sz. csatornán keresztül. A csatornán lévő két tiltó, valamint a Millér 20+206 fm szelvényében lévő tiltó működtetésével különböző vízszintek mellett lehet az öntözés igényeit kiszolgálni. Szintén e műtárgyakkal lehet a belvízkormányzást és átöblítést a Millérből, a belvíztározást a 33 sz. csatornából végrehajtani. A Milléri belvízrendszer főgyűjtője a Besenyszögi külterületen áthaladó Millér főcsatorna, mely gravitációs és szivattyús levezetésű, kis esésű, lassú vízmozgású. Besenyszög teljes területe az 10.05 sz. belvízvédelmi szakasz része. A szakasz a KÖTIVIZIG Szolnoki Szakaszmérnökség működési területén helyezkedik el.


oldal 191

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Az elmúlt évek belvízveszélyes időszakai rámutattak a térség belvízvédelmi rendszerének gyengeségeire. A hosszú száraz időszak után bekövetkező vizes periódus korábban nem tapasztalt helyzeteket teremtett. A 2000. év eleje óta többször is kialakult belvízhelyzet több tényező együttes hatásaként jött létre. Az Alföldön a csapadék helyenként megközelítette, sőt meg is haladta az 1000 mm-t. A korábban igen mélyen húzódó talajvízszint az Alföld túlnyomó részén a sokévi átlagos szint fölé került, így a talajnak gyakorlatilag megszűnt a vízbefogadó képessége. Besenyszög település kül- és belterületein, szinte kivétel nélkül jelentkeztek a magas talajvíz okozta problémák. A belvizek elvezetésében jelentős szerepe van az üzemi csatornahálózatnak. Az üzemi csatornák gyűjtik össze a belvizeket és továbbítják az üzemközi és állami főműveken keresztül a főbefogadóba. Az üzemi és a magán vízrendezési művek egy része a társulattól került üzemi kezelésbe, másrészt önálló beruházásként létesültek. A tulajdonviszonyok változásával a csatornák műszaki állapota leromlott, a külterületi csatornák feliszapolódtak, elgazosodtak, vagy megszűntek Belvízelvezetés, belvízcsatornák Jász–Nagykun-Szolnok megye területének 76 %- a árvíz által veszélyeztetett terület. A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. Ez alapján Besenyszög a „B” kategóriába került besorolásra, azaz közepesen veszélyeztetett. A mértékadónak tekintett 2006, 2010. és 2011. évben Besenyszög közigazgatási területén belvízi elöntések voltak, ezt a tervezésnél fontos figyelembe kell venni. A település közigazgatási területén az alábbi kizárólagos állami tulajdonban, KÖTIVIZIG kezelésben lévő belvízcsatornák vannak: - Millér csatorna - 33. sz. csatorna A település közigazgatási területén az alábbi nem kizárólagos állami tulajdonú, KÖTIVIZIG vagyonkezelésű, üzemeltetésű belvízcsatornák vannak: Holt-Millér, 97. sz, 100. sz., 102. sz., 103. sz., 105. sz., 106. sz. (Árpás-ér), 107. sz., 214.sz., 215-215-1 összekötő, 218. sz., 219. sz., 220. sz., 224.sz., 239. sz. belvízcsatornák. A kizárólagos állami tulajdonú csatornáknál a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet parti sávokra vonatkozó 2§ 3. b) pontja alapján a partéltől szabadon hagyandó sáv 6-6 m, míg a nem kizárólagosoknál a c) pont szerint 3-3 m. A csatornák megközelítésével, keresztezésével kapcsolatban a kezelő, üzemeltető KÖTIVIZIG szakvéleménye a mértékadó. Vízállásos, illetve belvíz által veszélyeztetett terültek a város belterületén nem jellemzőek. A belterület viszonylag magasan, 85-87 mBf-i szinten fekszik, ezért a belvízveszély mérsékelt. A belterületi védekezési terv, illetve vízkárelhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását mindig el kell végezni. A tározók és a csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 192

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A rendezési terv által érintett tervezési területek fejlesztésével és az új épületek kialakításával egy időben javasoljuk a felszíni vízelvezetést biztosító csatornák kapacitásának vizsgálatát. A településrendezési terveknek és a beépítésre tervezett területek építési előírásainak összhangba kell lennie a csapadékvíz-elvezető hálózat létesítésével és kiépítésével. A településrendezési eszközök módosításánál figyelembe kell venni a település vízrendezési és vízkár-elhárítási tervében foglaltakat. Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

1.18.2.3.

Mély fekvésű területek

Belterület: Besenyszög területe erősen belvíz-veszélyeztetett, amely teljes terjedelmében a 27b jelű belvízöblözethez tartozik. E belvízöblözet fő befogadója a Millér főcsatorna. Az elmúlt évek belvizes időszakaiban több épület is károsodott, illetve tönkrement a városban, melyek nem rendelkeztek megfelelő alappal, míg melléképületeket ill. hátsó udvarokat több utcában is elöntött a belvíz. A belterületen ill. a külterületi tanyákon is sok esetben kellett jószágokat kimenteni az elöntött mélyfekvésű területekről. E helyzeten javított a 2002. és 2003. évben megépült tervszerű csapadékvíz elvezető hálózat. A hálózat fő befogadója a Holt-Millér, ill. a külterületi új Millér-ág, valamint Palotáson a 111es sz. belvízcsatorna. A városban pályázat útján valósult meg a jórészt földmedrű nyíltárkos csatornahálózat, amely a főutak mentén zárt csőcsatornával egészül ki. A kiépült rendszer zárt csatornáinak tisztítását és az utak alatti átereszek rendszeres karbantartását, a feliszapolódások eltávolítását a városi önkormányzat, mint a rendszer üzemeltetője végzi. A csapadékvíz-elvezető hálózat rendszere: - földmedrű nyíltárkok hossza: 43 km - burkolt nyíltárkok hossza: 1,5 km - zárt csatorna hossza: 3,5 km (betoncső) - befogadóba való bev. száma: 27 db belterületi + 1 db palotási Külterület Besenyszög város külterülete 135,15 km2, mely teljes területével az erősen belvízveszélyeztetett 27b jelű belvízöblözethez tartozik. Az eddigi megfigyelések során legnagyobb elöntések 1999-ben, 2000-ben ill. 2006. és 2010. év tavaszán voltak. A csúcs elöntést okozó belvizes időszakban (2006. évben) 12.700 ha földterület került elöntésre a Milléri belvízrendszer területén (27a, 27b, 27c jelű öblözetek). A besenyszögi külterület öntöző- és belvízcsatornákkal igen sűrűn átszőtt. A Milléri belvízrendszer csatornasűrűsége 0,26 Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 193

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat km/km2. A csatornák kezelője részben a Jászkisér és Vidéke VGT., részben a JNKSZ Megyei FM Hivatal, míg a főművek kezelője a KÖTIVIZIG. Önkormányzati kezelésű csatorna a külterületen nem található. A területen belvíztározásra kiépített tározó nincs. A szükséges tározást bizonyos mértékben a Holt-Millér biztosítja, amelynek max. tározási szintje 83,20 mBf. A tározható víztömeg térfogata: 0,14 millió m3. A holtág többcélú igénybevételt elégít ki, elsősorban kettős hasznosítású. Belvízi kiépítettsége megfelelő, kis esésű, lassú vízmozgású, hínárosodásra rendkívül hajlamos. Öntöző vízzel való ellátása két irányból lehetséges: a végszelvényben megépült tiltón keresztül a Millérből, valamint a Besenyszögi-öntözőcsatornából a 33 sz. csatornán keresztül. A csatornán lévő két tiltó, valamint a Millér 20+206 fm szelvényében lévő tiltó működtetésével különböző vízszintek mellett lehet az öntözés igényeit kiszolgálni. Szintén e műtárgyakkal lehet a belvízkormányzást és átöblítést a Millérből, a belvíztározást a 33 sz. csatornából végrehajtani. A Milléri belvízrendszer főgyűjtője a Besenyszögi külterületen áthaladó Millér főcsatorna, mely gravitációs és szivattyús levezetésű, kis esésű, lassú vízmozgású. Besenyszög teljes területe az 10.05 sz. belvízvédelmi szakasz része. A szakasz a KÖTIVIZIG Szolnoki Szakaszmérnökség működési területén helyezkedik el. Az elmúlt évek belvízveszélyes időszakai rámutattak a térség belvízvédelmi rendszerének gyengeségeire. A hosszú száraz időszak után bekövetkező vizes periódus korábban nem tapasztalt helyzeteket teremtett. A 2000. év eleje óta többször is kialakult belvízhelyzet több tényező együttes hatásaként jött létre. Az Alföldön a csapadék helyenként megközelítette, sőt meg is haladta az 1000 mm-t. A korábban igen mélyen húzódó talajvízszint az Alföld túlnyomó részén a sokévi átlagos szint fölé került, így a talajnak gyakorlatilag megszűnt a vízbefogadó képessége. Besenyszög település kül- és belterületein, szinte kivétel nélkül jelentkeztek a magas talajvíz okozta problémák. A belvizek elvezetésében jelentős szerepe van az üzemi csatornahálózatnak. Az üzemi csatornák gyűjtik össze a belvizeket és továbbítják az üzemközi és állami főműveken keresztül a főbefogadóba. Az üzemi és a magán vízrendezési művek egy része a társulattól került üzemi kezelésbe, másrészt önálló beruházásként létesültek. A tulajdonviszonyok változásával a csatornák műszaki állapota leromlott, a külterületi csatornák feliszapolódtak, elgazosodtak, vagy megszűntek Jász–Nagykun-Szolnok megye területének 76 %- a árvíz által veszélyeztetett terület. A települések ár-és belvíz veszélyeztetettségi besorolását a 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet határozza meg a legveszélyeztetettebb településrész helyzete alapján. Ez alapján Besenyszög a „B” kategóriába került besorolásra, azaz közepesen veszélyeztetett. A mértékadónak tekintett 2006, 2010. és 2011. évben Besenyszög közigazgatási területén belvízi elöntések voltak, ezt a tervezésnél fontos figyelembe kell venni.


oldal 194

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Vízállásos, illetve belvíz által veszélyeztetett terültek a város belterületén nem jellemzőek. A belterület viszonylag magasan, 85-87 mBf-i szinten fekszik, ezért a belvízveszély mérsékelt. A belterületi védekezési terv, illetve vízkárelhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását mindig el kell végezni. A tározók és a csapadékcsatornák folyamatos karbantartásáról az önkormányzatnak gondoskodni kell. A rendezési terv által érintett tervezési területek fejlesztésével és az új épületek kialakításával egy időben javasoljuk a felszíni vízelvezetést biztosító csatornák kapacitásának vizsgálatát. A településrendezési terveknek és a beépítésre tervezett területek építési előírásainak összhangba kell lennie a csapadékvíz-elvezető hálózat létesítésével és kiépítésével. A településrendezési eszközök módosításánál figyelembe kell venni a település vízrendezési és vízkár-elhárítási tervében foglaltakat. A városfejlesztésnek törekednie kell, hogy a településen a belvíz, illetve árvízveszélyes mélyfekvésű területek nagysága minél inkább csökkenjen. A belvizek komoly anyagi károkat okozhatnak, és a területfelhasználást is erősen korlátozzák. A mélyfekvésű, belvizes területekről csatornák építésével (gravitációsan) vagy szivattyúk alkalmazásával (átemeléssel) kell eltávolítani a felszíni vizeket, amelyek a megfelelő befogadókba vezethetők. Bizonyos esetekben a terület feltöltése is megfelelő megoldás lehet. Feltöltés után a területfelhasználás, illetve területi besorolás is módosítható. Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.

1.18.2.4.

Árvíz és belvízvédelem

Belterületi vízrendezés Besenyszög területe erősen belvíz-veszélyeztetett, amely teljes terjedelmében a 27b jelű belvízöblözethez tartozik. E belvízöblözet fő befogadója a Millér főcsatorna. Az elmúlt évek belvizes időszakaiban több épület is károsodott, illetve tönkrement a városban, melyek nem rendelkeztek megfelelő alappal, míg melléképületeket ill. hátsó udvarokat több utcában is elöntött a belvíz. A belterületen ill. a külterületi tanyákon is sok esetben kellett jószágokat kimenteni az elöntött mélyfekvésű területekről. E helyzeten javított a 2002. és 2003. évben megépült tervszerű csapadékvíz elvezető hálózat. A hálózat fő befogadója a Holt-Millér, ill. a külterületi új Millér-ág, valamint Palotáson a 111es sz. belvízcsatorna. A városban pályázat útján valósult meg a jórészt földmedrű nyíltárkos csatornahálózat, amely a főutak mentén zárt csőcsatornával egészül ki.


oldal 195

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A kiépült rendszer zárt csatornáinak tisztítását és az utak alatti átereszek rendszeres karbantartását, a feliszapolódások eltávolítását a városi önkormányzat, mint a rendszer üzemeltetője végzi. A csapadékvíz-elvezető hálózat rendszere: - földmedrű nyíltárkok hossza: 43 km - burkolt nyíltárkok hossza: 1,5 km - zárt csatorna hossza: 3,5 km (betoncső) - befogadóba való bev. száma: 27 db belterületi + 1 db palotási Külterületi vízrendezés, vízkárelhárítás Besenyszög város külterülete 135,15 km2, mely teljes területével az erősen belvízveszélyeztetett 27b jelű belvízöblözethez tartozik. Az eddigi megfigyelések során legnagyobb elöntések 1999-ben, 2000-ben ill. 2006. és 2010. év tavaszán voltak. A csúcs elöntést okozó belvizes időszakban (2006. évben) 12.700 ha földterület került elöntésre a Milléri belvízrendszer területén (27a, 27b, 27c jelű öblözetek). A besenyszögi külterület öntöző- és belvízcsatornákkal igen sűrűn átszőtt. A Milléri belvízrendszer csatornasűrűsége 0,26 km/km2. A csatornák kezelője részben a Jászkisér és Vidéke VGT., részben a JNKSZ Megyei FM Hivatal, míg a főművek kezelője a KÖTIVIZIG. Önkormányzati kezelésű csatorna a külterületen nem található. A területen belvíztározásra kiépített tározó nincs. A szükséges tározást bizonyos mértékben a Holt-Millér biztosítja, amelynek max. tározási szintje 83,20 mBf. A tározható víztömeg térfogata: 0,14 millió m3. A holtág többcélú igénybevételt elégít ki, elsősorban kettős hasznosítású. Belvízi kiépítettsége megfelelő, kis esésű, lassú vízmozgású, hínárosodásra rendkívül hajlamos. Öntöző vízzel való ellátása két irányból lehetséges: a végszelvényben megépült tiltón keresztül a Millérből, valamint a Besenyszögi-öntözőcsatornából a 33 sz. csatornán keresztül. A csatornán lévő két tiltó, valamint a Millér 20+206 fm szelvényében lévő tiltó működtetésével különböző vízszintek mellett lehet az öntözés igényeit kiszolgálni. Szintén e műtárgyakkal lehet a belvízkormányzást és átöblítést a Millérből, a belvíztározást a 33 sz. csatornából végrehajtani. A Milléri belvízrendszer főgyűjtője a Besenyszögi külterületen áthaladó Millér főcsatorna, mely gravitációs és szivattyús levezetésű, kis esésű, lassú vízmozgású. Besenyszög teljes területe az 10.05 sz. belvízvédelmi szakasz része. A szakasz a KÖTIVIZIG Szolnoki Szakaszmérnökség működési területén helyezkedik el. Belvízelvezetés, belvízcsatornák A település közigazgatási területén az alábbi kizárólagos állami tulajdonban, KÖTIVIZIG kezelésben lévő belvízcsatornák vannak:


oldal 196

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - Millér csatorna - 33. sz. csatorna A település közigazgatási területén az alábbi nem kizárólagos állami tulajdonú, KÖTIVIZIG vagyonkezelésű, üzemeltetésű belvízcsatornák vannak: Holt-Millér, 97. sz, 100. sz., 102. sz., 103. sz., 105. sz., 106. sz. (Árpás-ér), 107. sz., 214.sz., 215-215-1 összekötő, 218. sz., 219. sz., 220. sz., 224.sz., 239. sz. belvízcsatornák. A kizárólagos állami tulajdonú csatornáknál a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet parti sávokra vonatkozó 2§ 3. b) pontja alapján a partéltől szabadon hagyandó sáv 6-6 m, míg a nem kizárólagosoknál a c) pont szerint 3-3 m. A csatornák megközelítésével, keresztezésével kapcsolatban a kezelő, üzemeltető KÖTIVIZIG szakvéleménye a mértékadó. Az elmúlt évek belvízveszélyes időszakai rámutattak a térség belvízvédelmi rendszerének gyengeségeire. A hosszú száraz időszak után bekövetkező vizes periódus korábban nem tapasztalt helyzeteket teremtett. A 2000. év eleje óta többször is kialakult belvízhelyzet több tényező együttes hatásaként jött létre. Az Alföldön a csapadék helyenként megközelítette, sőt meg is haladta az 1000 mm-t. A korábban igen mélyen húzódó talajvízszint az Alföld túlnyomó részén a sokévi átlagos szint fölé került, így a talajnak gyakorlatilag megszűnt a vízbefogadó képessége. Besenyszög település kül- és belterületein, szinte kivétel nélkül jelentkeztek a magas talajvíz okozta problémák. A belvizek elvezetésében jelentős szerepe van az üzemi csatornahálózatnak. Az üzemi csatornák gyűjtik össze a belvizeket és továbbítják az üzemközi és állami főműveken keresztül a főbefogadóba. Az üzemi és a magán vízrendezési művek egy része a társulattól került üzemi kezelésbe, másrészt önálló beruházásként létesültek. A tulajdonviszonyok változásával a csatornák műszaki állapota leromlott, a külterületi csatornák feliszapolódtak, elgazosodtak, vagy megszűntek A meglévő rendszerek folyamatos karbantartásáról, - a medrek kotrásáról, az átereszek és zárt csatornák tisztításáról, valamint az árokpartok kaszálásáról gondoskodni kell. A csapadékvizek zavartalan lefolyását mindenkor biztosítani kell. A fejlesztésre javasolt területeken a belvíz- és csapadékvíz elvezetését ki kell építeni, szükség esetén pedig a meglévő létesítmények rekonstrukcióját el kell végezni. Az utak, utcák burkolatának felújításával párhuzamosan a vízelvezető rendszerek kiépítését, illetőleg rekonstrukcióját is meg kell oldani. A belterületi védekezési terv, illetve vízkárelhárítási terv évenkénti rendszeres felülvizsgálatát és aktualizálását mindig el kell végezni. Az árkok és csapadékcsatornák gondoskodni kell.

folyamatos

karbantartásáról

az

önkormányzatnak

A rendszeresen víz alá került területek mentesítése csak jelentős meliorációs munkák elvégzése, a befogadó csatornák vízszállító-képességének felülvizsgálata és szükség szerinti növelése után lehetséges. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 197

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Vízgazdálkodási területként nyilvántartott területet (árok, vízfolyás, vízmosás, víztároló, vízállásos terület, vízelöntéses terület, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb beruházás megvalósítási szándéka esetén. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, és a szűk keresztmetszetű szakasz kapacitás növelése nem valósítható meg, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani. Vízállásos, illetve belvíz által veszélyeztetett terültek a város belterületén nem jellemzőek. A belterület viszonylag magasan, 85-87 közötti mBf-i szinten fekszik, ezért a belvízveszély mérsékelt. A rendezési terv által érintett tervezési területek fejlesztésével és az új épületek kialakításával egy időben javasoljuk a felszíni vízelvezetést biztosító csatornák kapacitásának vizsgálatát. A településrendezési terveknek és a beépítésre tervezett területek építési előírásainak összhangba kell lennie a csapadékvíz-elvezető hálózat létesítésével és kiépítésével. A településrendezési eszközök módosításánál figyelembe kell venni a település vízrendezési és vízkár-elhárítási tervében foglaltakat. Árvízvédelem Besenyszög város külterülete határos a Tisza folyóval, illetve annak jobb parti árvízvédelmi fővédvonalával, valamint Besenyszög teljes közigazgatási területe a Tisza mentesített árterén fekszik, ezért a vonatkozó előírásokat be kell tartani! Önkormányzati kezelésben lévő árvízi védmű nincs. A település közigazgatási területén lévő Tisza folyó árvízvédelmi létesítményein a védekezést a Közép-Tiszavidéki Vízügyi igazgatóság végzi. A Tisza folyót és annak árvízvédelmi töltéseit, illetve a védősávokat keresztező, vagy megközelítő vonalas létesítmények kialakításánál, illetve árvízvédelmi létesítményeket és a folyót érintő építési munkáknál be kell tartani a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, valamint a 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet előírásait. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet előírásait a rendezési tervekben is figyelembe kell venni, így különösen a 7. § rendelkezését, amely az alábbiakat tartalmazza: 7. § (1) A fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné. (2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 198

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat törvény 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -, anyagok ideiglenes tárolásához. A Tisza folyót és hullámterét, a Zagyva árvízvédelmi töltéseit, illetve azok védősávjait érintő munkák tervezési szakaszában a KÖTIVIZIG Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztályával egyeztetni szükséges. A KÖTIVIZIG kezelésében lévő területeket érintő munkákat csak az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásának birtokában lehet végezni. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság elkészítette a működési területét érintő nagyvízi mederkezelési terveket. A tervek célkitűzése a kijelölt árvízvédelmi fővédvonalak között levonuló árvízszintek csökkentése a területhasználatok szabályozásával, illetve műszaki beavatkozásokkal. A jelenlegi alapállapot ismertetésén túl a tervezett állapotra vonatkozó előírásokat és intézkedéseket fogalmaz meg, melyek befolyásolhatják a nagyvízi mederben található ingatlanok, létesítmények használatát, fejlesztését, kezelését is. A nagyvízi mederkezelési terv a javasolt beavatkozásokat és azok árvízvédelmi szempontú hatását tartalmazzák, figyelembe véve az egyéb használatokat is (természetvédelem, gazdálkodás, településrendezés, stb). A nagyvízi mederkezelési tervek készítését a „Vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény írja elő, melynek végrehajtását és a tervek tartalmi követelményeit „A nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról” szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. Védőterületek, védősávok: -

-

Az elsőrendű árvízvédelmi töltést és védősávjait a töltéslábtól mért 10-10 m széles sávban szabadon kell hagyni. A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetők. A 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet 23. §-a alapján az árvízvédelmi földmű mentén a hullámtéren a vízoldali töltésláb vonalától mért 60 m-en, a mentett oldalon pedig a mentett oldali töltésláb vonalától 110 m-en belül anyaggödröt, munkagödröt nyitni, szabadkifolyású kutat létesíteni, tavat kialakítani, illetve a fedőréteg tartós eltávolításával járó tevékenységet folytatni csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával, szükség esetén részletes talajfeltárás, állékonysági és szivárgási vizsgálat alapján lehet.

A 18/2003. (XII. 9.) számú, települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló KvVM-BM együttes rendelet Besenyszög települést ár- belvízzel közepesen veszélyeztetett kategóriába sorolja. A 4/1981. (IV.4.) OVH. rendelkezés idevonatkozó részeit be kell tartani, melyek a következők: - Az elsőrendű árvízvédelmi töltést, valamint annak védősávjait a töltéslábtól mért 1010 m szélességben szabadon kell hagyni, építési tilalommal kell védeni.


oldal 199

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat - A védősávon belül semmilyen új létesítmény nem építhető, a védősávba eső meglévő épületek nem bővíthetők. - Az árvízvédelmi fővédvonal mentén, a hullámtéren a lábvonaltól számított 60 m-en, a mentett oldalon pedig 110 m-en belül anyaggödröt nyitni nem szabad, csak a vízügyi hatóság külön engedélyével, amennyiben a talajmechanikai, illetve szivárgási viszonyok a vizsgálatok eredményei alapján nem veszélyeztetik az árvízbiztonságot. A fejlesztések kialakításakor szigorúan figyelembe kell venni a 4/1981. (IV. 4.) OVH számú rendelkezés (Országos Vízgazdálkodási Szabályzat) árvízvédelmi fővédvonalakra vonatkozó előírásait, valamint annak 123. §. (2) bekezdésében foglalt, az árvízvédelmi fővédvonalakra vonatkozó védősávokat az alábbiak szerint: Telekkialakítás, közterület rendezés és közműépítés csak a tervben rögzített töltésnyomvonal figyelembevételével történhet. Csatlakozó telkek közművek tervezésekor 46/1999. Korm. rendelet (III.18.) előírásai betartandók. Minden egyéb, a vízgazdálkodást érintő tervezésnél a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvényt kell figyelembe venni. A mértékadó árvízszint vonatkozásában a 74/2014. (XII.23.) BM rendelet előírásait kell figyelembe venni. Bármely, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő csatornát érintő beavatkozás esetén az Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását meg kell kérni. A területek beépítési előírásainak összhangban kell lenni a bel- és külterületi vízrendezési művek kiépítésével és üzemeltetési engedélyével. A 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet Árvízvédelmi töltések fejezetének, 7. §. (1) pontja kimondja, hogy a „fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltésláb vonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.” A 30/2008. (XII.31.) KvVM rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni. A 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletben foglaltakat kérjük megfelelően alkalmazni. A 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet 2. §. (3) pontjában foglaltak szerint: A parti sáv szélessége: a./ a Duna, a Tisza, a Dráva, a Körösök és a Bodrog minkét partján a partvonaltól számított 10 méterig, b./ az a.) pontban nem említett egyéb kizárólagos állami tulajdonú vízfolyások, tavak, tározók és holtágak mentén a partvonaltól számított 6 méterig, c) az a) és b) pontba nem tartozó vizek és közcélú vízilétesítmények partvonalától számított 3 méterig terjed.


oldal 200

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat 1.18.3. Egyéb 1.18.3.1.

Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl lejtés, falszakadás)

Besenyszögön kedvezőtlen morfológiai adottságokkal (pl.: lejtés, falszakadás) nem kell számolni. 1.18.3.2.

Mélységi, magassági korlátozások

Besenyszögön mélységi, magassági korlátozással nem kell számolni.

1.18.3.3.

Tevékenységből adódó korlátozások

Besenyszög településen tevékenységből adódó korlátozás a belterületen az országos előírásoknak megfelelően a lakóterületek védelme érdekében, mind a gazdasági tevékenységre, mind az állattartásra nézve van. 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely A település közigazgatási területén bányatelek nem található. Besenyszög város közigazgatási területét lefedi a Körös szénhidrogén kutatási terület. A szénhidrogén kutatási területet nem kell különleges, bányászati területbe sorolni, és az ott lévő szénhidrogén - ipari létesítményekre a bányafelügyelet külön eljárásban ad engedélyt. A Körös szénhidrogén kutatási területen lévő bányászati létesítményekről az O&GD Centrál Kft. ad tájékoztatást. 1.20. Városi klíma

Az egyedi, városi klíma létrejöttének alapja az emberi tevékenység, melynek hatására a különböző éghajlati elemek jelentősen módosulhatnak a települést övező természetes környezethez képest. E változások nem függetlenek egymástól, hanem szoros ok-okozati összefüggésben állnak.


oldal 201


Az egész folyamat kiindulópontja az emberi tevékenység, melynek hatására sajátos, mesterséges felszín jön létre. Ennek jellemzője az, hogy igen változatos, kis területen belül hirtelen módosulhat, a különféle éghajlati paramétereket pedig jelentősen befolyásolja. A városban lehulló csapadék a mesterséges, nem vízáteresztő felszíneknek és a csapadékelvezető csatornahálózatnak köszönhetően nagyon gyorsan lefolyik, így a városban a párolgás rövidebb ideig tart és kisebb mértékű, mint a városkörnyéki területeken. Ezáltal a városban a relatív nedvességtartalom is kisebb lesz. A felszín másik fontos hatása a sugárzási paraméterek módosulásában nyilvánul meg. Azt, hogy egy adott felszín a ráeső napsugárzást milyen mértékben nyeli el, illetve veri vissza, a felszín tulajdonságai döntően meghatározzák. A változatos felszín, a nagyobb érdesség miatt a város felett nagyobb a súrlódás, ami a szélsebesség csökkenéséhez és a turbulencia fokozódásához vezet. Felszíntípus

Albedó (α)

Emisszivitás (ε)

0,05-

0,98-

0,40

0,90

0,20-0,45

0,84-0,91

0,16-

0,90-

0,26

0,95

Mezőgazdasági földek, tundra

0,18-0,25

0,90-0,99

Gyümölcsös

0,15-0,20

Csupasz talaj

(sötét, nedves)

(világos, száraz) Sivatag Fű hosszú (kb. 1 m magasságú) rövid (kb. 0,02 m magasságú)

Erdő Lombhullató (lomb nélküli állapot) Lombhullató (lombos állapot) Örökzöld


0,15-

0,97-

0,20

0,98

0,05-0,15

0,97-0,99

oldal 202

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat Víz

(kis zenitszög esetén)

0,03-0,10

0,92-0,97

0,10-1,00

0,92-0,97

Hó régi

0,40-

0,82-

friss

0,95

0,99

Jég tenger

0,30-0,45

0,92-0,97

(nagy zenitszög esetén)

gleccser

0,20-0,40

Aszfalt

0,05-0,20

Beton

0,10-0,35

Fehér festett fal

0,50-0,90

Színes festett fal

0,15-0,35

Piros/barna tetőcserép

0,10-0,35

Tégla és kő

0,20-0,40

Kátrány és sóder

0,03-0,18

Hullámlemezes tető

0,10-0,15

Mindezek hatására megváltoznak a hőháztartási viszonyok: a település területén hőmérsékleti többlet alakul ki. Ezt kiegészíti az is, hogy a levegőszennyezés hatására fokozódik a különféle üvegházgázok koncentrációja a település fölött, ami erősíti az üvegházhatást. 1.20.2. Besenyszög klímáját befolyásoló tényezők A közvetlenül a településről származó hőmérsékleti adatok nem állnak rendelkezésre. A település klímáját jelentősen befolyásoló geomorfológiai képződmény nincs, a település közvetlen környezete nagyobb kiterjedésű vízfelülete a Tisza folyó, valamint a belterület klímáját jelentősen meghatározó Millér - csatorna. Az alapvetően érvényesülő kontinentális éghajlat az elhelyezkedésből adódik. Az ország egyik legszárazabb területének (mérsékelten meleg - száraz) zónájához tartozik a település. A sokéves átlag 599 mm csapadék mennyiséget rögzít. Klimatikus viszonyok eloszlása Magyarországon


oldal 203


A település zöldfelületei klímahatás szempontból jelentősek. A Millér folyó mentén lévő jelentős kiterjedésű zöldterületek a település belterületére nézve fejtenek ki környezeti hatást. A Millér partján lévő jellemzően füves, parkként kialakított, vagy csak rendezett zöldfelületként, egyes részeken ligetesen fásodott növényzettel borított terület a Millér vonalában egybefüggő rendszert alkot. Mindezen tényezők pozitívan hatnak a település klimatikus viszonyára. A település szerkezetéből és jellemző beépítési módjából adódóan a burkolt felületek aránya viszonylag alacsony, nem jellemzőek a városi un. faltól-falig szilárd burkolatú térrészek. A tömbbelsőkben összeérő telekvégek zöldfelületei többnyire egyszintesek. Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet >25 °C) az 1980-2009-es időszakban


oldal 204


(Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

2. rész Helyzetelemző munkarész

2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetés, folyamataik elemzése Besenyszög város Jász-Nagykun-Szolnok megye területén, a Szolnoki járás északkeleti területén, a megyeszékhely közvetlen szomszédjaként helyezkedik el. A Tisza mellett elterülő település környezete, jelentős kiterjedésű közigazgatási területe (13 808 ha) miatt két további járásra, összesen tizenegy településre, köztük Szolnokra is kiterjed. A város közigazgatási területe több kisebb külterületi lakott helyet is magában foglal, melyek közül Palotás belterületi településrész, míg Szóró puszta jellemzően tanyás térség, Mihályi - lapos és Doba pedig hétvégiházas, úgynevezett hobbi-telkes terület. A települést körülvevő városgyűrű közül a legközelebb eső város – Szolnok – 15 perc alatt érhető el a 3225-ös számú összekötő úton, míg a környező kisebb városok több, mint 20 km távolságban fekszenek (Jászkisér 22,4 km, Törökszentmiklós 34,3 km, Újszász 34,4 km). A település 1764-ben négy középkori falu romjain létesült, mikor Gr. Eszterházy Károly egri püspök jobbágyokat és kisnemeseket telepített ide. Besenyszög, Szászberek településrész 1950-es kiválásáig nagyközségi rangot viselt. A szétválás határait megnyirbálta ugyan, de fejlődésének nem szabott gátat. Folyamatos fejlődésének köszönhetően városias kiépítettségű infrastruktúra-hálózatokra tett szert, amelynek eredményeképpen népességmegtartó ereje nem csökkent jelentősen az ebben a méretkategóriában és településtípusban megszokott módon. Az elmúlt 15 évben az országos és a megyei népességcsökkenési folyamatok ellenére a Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 205

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat településen az átlagnál kisebb mértékű a népességcsökkenés. A településre történő bevándorlás pedig jelentős, amely köszönhető a jó földrajzi elhelyezkedésnek és a város rendezett településképének, intézményeinek, infrastruktúrájának. Besenyszög a „Magyarország kistájainak katasztere” besorolása szerint az Alföld KözépTisza-vidékén fekszik, széles határa két kistájra, a Szolnoki-ártérre és a Jászságra is kiterjed. Felszínét alapvetően a kifejezetten enyhe reliefű ártéri formák uralják, elhagyott folyómedrek, morotvák rendkívül gazdag hálózata ékesíti a vidéket. Éppen ez a vízhálózat adja a település egyedi adottságát, a Millér-patak átszeli a települést, pihenési, tanulási, sportolási lehetőséget biztosítva az ökológiai folyosó mentén. A település meghatározó gazdasági ágazata a mezővárosias létre utaló, szinte teljes vertikumú mezőgazdaság, amely számos, a térségben kiemelkedő vállalattal képviselteti magát, nemcsak a növénytermesztés és az állattartás, hanem a hozzájuk kapcsolódó ipar és kereskedelem területén egyaránt. Az „oppidumi” vonásokat jól szemlélteti az aktív keresők foglalkoztatási főcsoportok szerinti (KSH 2001) megoszlása is, miszerint az országos átlagot jóval meghaladva, közel 13% végez mezőgazdasági tevékenységet, szintén átlagon felüli az ipari dolgozók közel 40%-os értéke, ugyanakkor a vezető értelmiségiek és az egyéb szellemi foglalkozásúak aránya is jelentős (együtt közel 25%). A szekunder és tercier ágazatok – az agráriumhoz kötődőkön kívüli – más jelentős foglalkoztatói is megtalálhatók Besenyszögön, többek között egy 50 főt foglalkoztató női ruhagyár, és egy 100 alkalmazottnak munkát adó, a víz- és szennyvíztisztítás területén komplex szolgáltatásokat nyújtó (tervezéstől, gyártáson és építésen át üzemeltetésig) vállalkozás is üzemel a településen. A különböző nemzetgazdasági ágakban tevékenykedő, évről-évre növekvő számú besenyszögi társas vállalkozások, jelentős mennyiségű munkahelyet képesek biztosítani a helyi lakosok mellett a környező községek és városok lakosságának is. A település egy központi belterületre, és számos kisebb-nagyobb külterületi lakóterületre oszlik, melyek közül Palotás településrész egyéb belterület. A morotvák általi tagoltság, a több településmagos eredet, a Millér belterületen keresztülfolyó területe, valamint a belterületet átszelő fő közlekedési tengely együttesen határozza meg a település szerkezetét. Arculatát nagyban meghatározza a Millér - csatorna, kanyarulatai és annak partja. Jellemzően a beépítés oldalhatáron álló, földszintes és tetőtérbeépítéses családi házakkal. A méretükben nagyobb közintézmények jellemzően szabadonálló beépítésűek utcával párhuzamos tetőgerinccel a belterülete térbelileg lehatárolható központi településrészén helyezkednek el, egymáshoz viszonylagos közelségben. Az intézmények jellemzően méretük és épületmagasságuk miatt is kiemelkednek a környezetükből. Az elmúlt években az intézmények nagy része energetikai és felújítási szempontból is megújult. Néhány intézmény még felújítéásra, vagy átépítésre vár pl. iskolai tornaterem), de összességében elmondható, hogy az intézményhálózat kisvárosias, rendezett képet mutat. A településen belül szegregációt lehatárolni nem lehet, kisebbség, társadalmilag lecsúszott réteg nem él a településen. Az alacsony jövedelmű családok integrálódva élnek a belterületen jellemzően alacsonyabb komfortú, régebbi lakásokban. Az ingatlanárak az országos átlagához képest alacsonynak mondhatók, azonban térségi viszonylatban az ingatlanárak a környező falvaknál magasabbak és eladhatóak az ingatlanok. A településen a kereskedelmi ellátás a rendszerváltás után átalakult, a jellemzően magánüzletek és a Coop üzlethálózat képviselteti magát. Az alapvető ellátáson túl néhány szaküzletek is megtalálható. Minőségi fejlődést jelent a településen a közelmúltban Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 206

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat kialakított piac, melynek elárusító területe fedett kialakítás és jelentős szabadtéri elárusítóhely, valamint parkoló is kialakításra került. A település képét nagyban befolyásolja a belterületen kanyargó Millér csatorna és annak jelentős nagyságú zöldterületei, melyek közül a Fecskelyuki spotpálya és játszótér kiépült, valamint a közelmúltban épült ki egy pihenőhely, az Erzsébet liget azonban még felújításra vár. Közparkjai jellemzően dísztér funkciót töltenek be. A közterületek növényállománya felújításra szorul, lehetőleg egységes zöldfelületi rendszert kell létrehozni. A település egy műemlék épülettel rendelkezik - a 18. századi, barokk stílusú római katolikus templom, tornyában négy haranggal - valamint számos helyi védelemre javasolt épület, szobor található a városban. A település társadalmi életét számos civil szervezet erősíti, amelyek jótékony tevékenysége többek között a helyi sportéletben, a természetvédelmi tanösvény kialakításában, a településszépítésben, íjászversenyekben, hagyományőrző táborokban, kórusi fellépésekben és egyéb kulturális rendezvényekben is tetten érhető. Besenyszög testvértelepülési együttműködés keretében határokon átnyúló, intenzív német-magyar kapcsolatokat is ápol a bajorországi Weidenbach-hal. A településen kiépült az infrastruktúra minden rendszere, komfortos lakóhelyet kínál polgárainak. A csatornázás, a víz- és gázellátás, a hulladékok kezelése megoldottnak tekinthető. Ennek köszönhetően a közeli megyeszékhelyről, Szolnokról is sokan költöznek ki, így a településen nyomokban megjelentek a szuburbán hatások is. Emellett a második otthonok terjedésével egyre erősebb üdülési hatások is érik Besenyszögöt, jellemzően a külterületi hétvégiházas területeken. A település gazdasági helyzete kedvező, kilátásai az M4-es autópálya tervezett vonalának közelségével összefüggőek. A leállított M4 gyorsforgalmi út megépítése nagyban befolyásolja a település megközelítését és gazdasági, logisztikai lehetőségeit. Munkanélküliségi értékei lényegesen kedvezőbbek az országos, a térségi és járási mutatóknál és jobbak a hazai községi átlagnál is. A kezdetben a mezőgazdaságon alapuló vezető szerep napjainkra a többi ágazatban is megfigyelhető. Vállalkozásai 106 bejárót foglalkoztatnak a környező településekről. Besenyszög növénytermesztő, állattenyésztő és tojástermelő kis- és középvállalkozásai közel 200 főnek adnak munkát a térségben, 57 dolgozójuk Kőtelekről, Tiszasülyről, Jászladányból, Jászkisérről és Szolnokról jár be naponta. Termékeiket meghatározóan a megyében értékesítik, de jelentős mennyiségben kerülnek forgalomba országszerte is. A településen működő ipari és szolgáltató vállalatok ugyancsak közel 200 főt foglalkoztatnak, közülük 21 fő ingázik Tiszasülyről, Zagyvarékasról és Szolnokról. A különböző cégek értékesítési területe a globalizáció jegyeit is magán viselve, igen eltérő. Míg például a sütőipari vállalat a környező településeket szolgálja ki termékeivel, addig a víz- és szennyvíztisztító hálózatok teljes körű tervezésével, gyártásával, kivitelezésével és üzemeltetésével foglalkozó Akvi-Patent Zrt. országos és Romániai érdekeltségekkel rendelkezik, a női ruházatok gyártásával foglalkozó két cég pedig 100%-ban német és osztrák piacokra termel. A település, mikrotérségi szinten kiemelkedő forgalmat lebonyolító kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatásait, a helyiek mellett java részt a környező kisebb községek lakói veszik igénybe.


oldal 207

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A fejlett mezőgazdasági termelés és értékesítés évszázados alapjaira épülő település vonzáskörzete, hatalmas földjeivel, számos pusztájával, jelentős külterületi népességével, már a határain belül is figyelemre méltó. A 13 808 hektáros kiterjedése, a településközponttól mért, helyenként 10 km-en is túlnyúló külterületeivel, már önmagában is mikrotérségként aposztrofálható. Igazgatás szempontjából a rendőrség, az egészségügyben a háziorvosi ellátás mellett a fogorvos és a védőnő jelentősége mutat túl a község határain. Mindemellett mikrotérségi szereppel működik az általános iskola, a művészeti oktatás, a kultúra, az időskorúak otthona és a szociális ellátórendszer is. A település különböző szempontú vonzáskörzetébe tartozik többek között Tiszasüly, Kőtelek, Jászkisér, Jászladány, Zagyvarékas, de némely dimenzióban Szajol és még Szolnok is. Besenyszög térségi szerepének egyre fontosabb elemévé kezd válni az idegenforgalom. A szabályozott Tisza-menti térség egyedülálló természeti és társadalmi értékeire alapozva, gyarapodó számú turisztikai desztináció igyekszik vonzani a látogatókat. Országos látogatottságnak örvendenek például a több napos lebonyolítású lovas- és talpasíjászversenyek, de több megyéből érkeznek a dobai településrész Tisza-partjához is a táborozók. Az lovas sportok kedvelői távolabbi, nagyobb városokból is felkeresik a települést, így Jászberényből, Szolnokról és Budapestről is rendszeresen járnak lovagolni a Patkószögi Lovardába, míg a vadásztársaságok jelentős bérvadásztatási tevékenységet folytatnak jelentős külföldi vendégkörrel. A sporttevékenységek területén is jelentős a község vonzáskörzete, egyesületeiben (labdarúgás, karate) más települések lakosai is sportolnak, versenyeik, megmérettetéseik alkalmával pedig messze földre viszik Besenyszög hírnevét. A változó igények kielégítésére Besenyszög folyamatosan bővíti ellátási körét, és azon keresztül az általa kiszolgált térséget is. Az alapfeladatokon túl, a társulási formában, Besenyszög székhellyel működő Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központ, intézményi keretein belül központi étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít. A központban működik továbbá az idősek klubja 20 férőhellyel, az idősek bentlakásos otthona 50 férőhellyel, valamint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat és a tanyagondnoki szolgálat is. Az intézmény ellátási köre az alapfeladatok esetében hét település (Besenyszög, Tiszasüly, Kőtelek, Hunyadfalva, Nagykörű, Csataszög, Szajol) közel 12 000 lakosára, a szenvedélybetegek vonatkozásában azonban az egész Szolnoki járásra, így az előzőek mellett további hét községre (Zagyvarékas, Szászberek, Tiszavárkony, Tiszajenő, Vezseny, Tószeg, Rákócziújfalu) három városra (Újszász, Rákóczifalva, Martfű) és a megyeszékhely Szolnokra terjed ki. A szociális háló további sűrítését, és így a település urbanizáltságának magasabb fokát jelentheti a tervezett bölcsőde. A Besenyszög székhelyű oktatási és kulturális intézmények vonzáskörzete alapvetően három településre terjed ki. Az Eszterlánc Óvoda, intézményfenntartói együttműködés keretében, Besenyszög önkormányzatának gesztori szerepe mellett, tiszasülyi és szászbereki tagintézményekkel, összesen 192 beíratott gyermekkel működik, akik közül tízen bejárók. A Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a katolikus egyház fenntartásában működik. A két tagintézményében összesen 350 besenyszögi, tiszasülyi és kőteleki diák tanul, a művészeti iskolába pedig szászberekről is érkeznek növendékek. Az intézmény pedagógiai szakszolgálatot is működtet, valamint speciális múzeumpedagógiai oktatást is végez, amelynek bemutató óráira Szolnok és egyéb járási települések iskoláiból és óvodáiból is érkeznek csoportok.


oldal 208

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat A besenyszögi körzeti megbízott önálló irodával rendelkezik a községben és innen látja el a Tiszasülyre, Nagykörűre és Kőtelekre is kiterjedő feladatát a helyi rendőrökkel. Besenyszög a környező kistelepülések hitéleti központja. Besenyszög település Polgármesteri Hivatala Szászberek csatlakozását fogadva 2012. augusztus 01. napjától körjegyzőségként, 2013. január 01. napjától pedig Közös Önkormányzati Hivatalként működik. A 2013. január 1-jével létrejövő járási rendszerben, a Szolnoki járás három városi kirendeltséggel, hat állandó ügysegéddel, valamint nyolc ideiglenes ügysegédi hellyel kezdte meg működését. A kialakított közigazgatási ügyfélfogadási rendszer kiemelkedő térségi szerepű. A településhez legerősebben azok a kisebb községek kötődnek, amelyekről egyrészt könnyen, gyorsan megközelíthető Besenyszög közúton, másrészt a közigazgatási besorolás is lehetővé teszi bizonyos közjavak igénybe vételét. Ennek értelmében a járáshatáron és 30 km-en belül eső három, egyenként 1000-1500 fő körüli lakossággal bíró község, Szászberek, Tiszasüly és Kőtelek tartozik a város vonzáskörzetbe. A másodrendű vonzáskörzetbe sorolhatók a növekvő távolságok következtében közszolgáltatásokra korlátozódva, de még mindig intenzíven Besenyszöghöz kapcsolódó apróbb települések, így Nagykörű, Csataszög és Hunyadfalva. A keletre fekvő településhármas kapcsolódása ráadásul egy ésszerűbb közúti összeköttetéssel (Besenyszög– Hunyadfalva) könnyen sokoldalúbbá, így potenciálisan elsőrendűvé válhatna. A harmadrendű vonzáskörzethez egyedül Szajol sorolható, ez a szociális ellátáson alapuló kötődés azonban a Tisza elválasztó szerepe miatt csekély, akárcsak az egész járásra kiterjedő szenvedélybeteg ellátáshoz fűződő szálak kötőereje. Ezen felül, nagyon intenzív munkahelyi vonzást gyakorol Besenyszög a nálánál jóval nagyobb, 10-16 km-re fekvő Szolnokra, Jászkisérre, és Jászladányra, valamint Zagyvarékasra is, a kapcsolatok kétirányúsága miatt azonban, ezen települések nem sorolhatók az alá-, fölérendeltségi viszonyokon alapuló vonzáskörzetbe.

3. rész Helyzetértékelő munkarész 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése , szintézis 3.1.1. A folyamatok értékelése

Besenyszög és térsége társadalmi-gazdasági szempontból egyaránt az ország közepes lehetőségekkel rendelkező térségei közé tartozik, melyek közül Besenyszög erőssége a megyeszékhelyhez való közelség, lehetősége pedig az M4 gyorsforgalmi úttal összefüggő gazdasági potenciál. A foglalkoztatás szempontjából a település nagy ipari és mezőgazdasági üzemei, valamint Szolnok nagy ipari üzemei és humánerő felvevő munkahelyei kedvezően Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 209

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat hatnak a város munkaerő piacára. Napi ingázással biztosított a nagy munkaerő felvevő üzemekben, közszférában, szolgáltatásban és egyéb munkahelyeken a foglakoztatás. A település fejlődése érdekében fontos a tőkeabszorpciós képesség, illetve a helyi gazdaság versenyképességének javítása, különös tekintettel a munkahelyteremtő beruházásokra és a gazdaság fejlődését elősegítő infrastrukturális fejlesztésekre. Demográfiai szempontból egyrészt a munkahelyteremtés, másrészt a rendezett, kulturált lakókörnyezet indukál változást. A település jövőképe, hogy Besenyszög térségi szerepkörében mégjobban megerősödött, prosperáló gazdasággal bíró, stabil népességmegtartó képességű település legyen. A helyi gazdaság versenyképes, korszerű szerkezetű és magas jövedelemtermelő képességű legyen továbbá megvalósuljon a település tőkevonzó képességében erősítése. A legfontosabb prioritás a helyi gazdaság fejlesztése, új ipari üzemek megvalósítása. Népességmegtartás területén a település szeretné elérni, hogy a népességszám növekedjen, a korösszetétel és korfa fiatalodjon, elsősorban kisgyermekes családok, fiatalok költözzenek Besenyszögre. A település gazdasági helyzetével összefüggésben a lakások avultsága és állaga a megyei átlag feletti, mely nagyban meghatározza a vonzó településképet. A településen törekedni kell a meglévő üres területek beépítésére és új lakóterületek kialakítására. A helyi gazdaság fejlesztésére tőkeerős befektetőkre és piaci kapcsolatokra van szükség. A gazdasági fejlődés kedvezően hatna az egyéb gazdasági - társadalmi folyamatokra, így a munkanélküliség aránya mégjobban csökkenne, a helyben foglalkoztatottak aránya növekedne, a településen a jövedelmi viszonyok emelkednének, amely kedvezően hatna a településképre és vonzóvá válna a település a letelepedni szándékozóknak.

3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése Besenyszög város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők sokszor összefüggésben vannak egymással, vagy éppen egyik tényezőből következik a másik tényező. Fejlesztést befolyásoló külső tényezők     Fejlesztést befolyásoló belső tényezők


Pályázati lehetőségek Tőkeerős befektetők M4 gyorsforgalmi út megvalósulása Állami tulajdonú területek tulajdonjogának megszerzése

 Gazdasági terület kialakításának lehetősége  Pályázatok benyújtása  Kiépült infrastruktúra  Képzett munkaerő oldal 210

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat  Átképzési lehetőség  Rendezett településkép  Alulhasznosított területek fejlesztése

3.1.3. A településfejlesztés- és rendezés kapcsolata A település fejlesztés tartalmazza mindazon beavatkozási pontokat, elképzeléseket, melyek a település közép- és hosszútávú tervezett elképzeléseinek eredménye. A fejlesztés elképzelhetetlen rendezés nélkül. A fejlesztéssel kijelölt területek településszerkezetbe illesztése, a beépítés paramétereinek, feltételeinek meghatározása a rendezés, amelyek közvetlen és állandó kapcsolatban vannak. A fejlesztés és rendezés kapcsolata nem egyirányú, hanem oda-vissza irányú folyamat, ahol a fejlesztésnél elképzelt fejlesztések rendezési megvalósítása sokszor a környezetet is megváltoztatja, melynek rendezése viszont a fejlesztési elképzelés nélkül megvalósíthatatlan.

3.2.

Problématérkép/értéktérkép

Besenyszög problématérképét és értéktérképét külön- külön tervlapon ábrázoltuk. A problématérkép belterület vonatkozásában tartalmazza mindazon objektumokat, területeket, vonalas és térbeli létesítményeket melyeknek megléte vagy éppen hiánya a település számára problémát okoz. PROBLÉMATÉRKÉP


oldal 211


A problématérképen jelöltek magyarázata és kiegészítése:           

A település belterületén lévő jelentős nagyságú beépítetlen terület A belterületen lévő beépítetlen zöldterület Erzsébet liget rendezésre váró területe Egykori vásártér alulhasznosított területe Egykori Tsz- iroda funkcióváltásra váró, rendezetlen területe Teljes belterületen a mezőgazdasági közlekedő gépjárművek Egyirányú közlekedési kapcsolat, vasútvonal hiánya Az országos mellékút burkolatának állapota, felújításának hiánya Leállított M4 gyorsforgalmi út építési területe a külterületen Külterületi egykori zártkertek beépítési problémája Külterületi állami tulajdonú földek önkormányzati tulajdonba adása

ÉRTÉKTÉRKÉP


oldal 212


Az értéktérképen jelöltek magyarázata:            

Műemlék templom Millér csatorna természeti szépsége Felújított intézmények Jelentős zöldfelületek Meglévő íjászpálya Verhikulum ház gyűjteménye és múzeum pedagógiai programjai Milléri pihenőhely Szobrok, keresztek, műalkotások Működő nagyobb ipari üzem a külterületen Külterületen működő állattartó telepek Jelentős nagyságú külterületi mezőgazdasági területek Külterületen a Tisza folyó természeti értékei


oldal 213


3.3.

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek

A településrészek lehatárolását külön tervlapon ábrázoltuk. 3.3.1. Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása

Településrészek lehatárolása

A településrészek lehatárolásánál figyelembevettük a településszerkezetet, az elhelyezett létesítményeket, a településrészek jellegét. Fentiek alapján a belterületet a következő településrészekre bontottuk: 1. Településközpont A terület a Széchenyi út - Rákóczi út - Hajnal utca - Damjanich út - Millér csatorna - Attila utca - Temető út - Árpád utca - névtelen út - Vasvári út - Széchenyi út által határolt terület. A település központi része, a főbb intézményekkel. Ezen a területen található a városháza, a művelődési ház, könyvtár, idősek bentlakásos otthona, a római katolikus templom, a régi temető és új temető, az óvoda, új piac, általános iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár, üzletek. A területen az intézményi és lakófunkció keveredik, a beépítés jellemzően intenzívebb a többi Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 214

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat területnél. A családiházas területek földszint, vagy földszint + tetőtérbeépítéses családi házak, míg az intézmények magasabb épületmagasságok és nagyobb épületek. 2. Fecskelyuk Névtelen utca - Árpád utca - Belterületei határ - Millér csatorna - Névtelen út által határol terület A Millér csatorna által körbeölelt településrészen jellemzően az elmúlt évtizedek földszint+ tetőtérbeépítése lakóházai található. A település legújabban kiosztott és viszonylag együtemben beépített területe szép természeti környezetben. A területen a Millér parton spot és szabadidős pálya és játszótér található. A terület keleti része még beépítés nélküli, fejlesztésre váró terület. 3. Déli településrész Damjanich út - Széchenyi út - Millér csatorna - belterületi határ - Damjanich út által határolt terület Ezen a területrészen jellemzően lakóterületek találhatók. A viszonylag szabályos utcákon földszintes, vagy földszint+ tetőtérbeépítéses családiházak vannak. a település szélén jellemzőek a telken belüli melléképítmények és az állattartás. 4. Nyugati településrész Damjanich út - belterületi határ - Damjanich út - Millér csatorna - Hajnal utca - Rákóczi út Széchenyi út - Damjanich út által határolt terület A terület lakóutcáiban jellemzően családiházas ingatlanok találhatók. A területen több vállakozás is működik kisebb telephellyel, valamint a belterületi határ mellett beépítetlen telkek is találhatók. A Hajnal és Hunyadi utca környékén elaprózódott, kisebb telkeken alakult ki beépítés. A területen található kereskedelmi létesítmény, pékség. 5. Északi településrész Millér csatorna - belterületi határ - Temető út - Attila út - Millér csatorna által határolt terület A településrész nagy része a Jászladányi út kétoldalán lévő területek. A családiházas lakóterületek mellett itt található az Erzsébet liget, az íjászpálya. A Jászladányi út melletti egykori vásártér területen vállalkozások vannak. A településrészen található a Verchikulum ház múzeumpedagógiai épülete és helytörténeti gyűjteménye, valamint a Millér parton a települési sportpálya. 3.3.2. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése A településen szegregált terület lehatárolása nincs. A településen kisebbség és a társadalmilag lecsúszott réteg nem lakik. A társadalmilag alacsonyabb státuszú, alacsony jövedelmű Kiszelovics és Társa Településtervező Kft.

oldal 215

Besenyszög Város Településrendezési Terve - Megalapozó Vizsgálat családok integrálódva élnek a város több pontján. A területek nem szegregáltak, veszélyeztetett területről nem beszélhetünk. 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése A beavatkozást igénylő területek egy része lehatárolásra került a problématérképen, melyek további területekkel kiegészítésre kerültek. Ezek a következők:  Beavatkozást igénylő területek a be nem épített és alulhasznosított területek a település belterületén, melyek rendezése szükséges  A belterületi vásártér körüli részén a nem hasznosított gazdasági területek és beépítés nélküli terület rendezése  A belterületi egykori Tsz - iroda funkcióváltása, rehabilitálása, környezetrendezése  A belterületi Erzsébet liget funkcionális és zöldfelületi rendezése  Kerékpárút, kerékpársáv építésének nyomvonal kijelölése a belterületen és kerékpárút kijelölése a külterületen  A Millér melletti részben mélyfekvésű területek rendezése  A település több pontján található jelenleg be nem épített kisebb területek fejlesztése, rendezése  További közterületi parkolók kialakítása  Településközpont rendezése, a zöldfelület rendezése kertészeti eszközökkel  Külterületen a kertes mezőgazdasági területek rendezése, fejlesztése  Külterületen az egykori major területek rendezése  Külterületi utak felújítása, burkolása  Mezőgazdasági út megvalósítása a belterületi mezőgazdasági gépjárműforgalom elterelésére.

Felhasznált irodalom: - Magyarország kistájainak katasztere - Besenyszög község településrendezési terv, Alátámasztó munkarész 2009. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft - Besenyszög város honlapja, - Természetvédelem. hu honlapja - Wikipedia – Besenyszög - Besenyszög várossá nyilvánításának kézikönyve - 2015-2019. évekre vonatkozó gazdasági program - Költségvetés - Szolnok megye településeinek története - Szolnok Megyei Levéltár - Magyarország Megyei Kézikönyvei 10. - Besenyszögért Alapítvány Honlapja - Besenyszög község krónikája, Wesnicky Antal tanító 1964 - Közép - Tiszai Tájvédelmi Körzet kiadványai


oldal 216

No title

Recommend Documents