Egyszer-kétszel elindultunk a kézilabda-bajnokságban is, Terrnésze-
tesen nregnyertük.
A ,,fehér" sportnak is sok híve akadt az alma materben,Lgaz, ők nem az iskola szineiben versenyeztek, de büszkék voltunk rájuk (Kocsis Erzsi, Kőhalmi Kati). Szurovszky Oszi, Klucs Laci, Topscher Andris, kicsit később Dröszler Béla tarsolyában az országos úttóIő bainokságtól, sok íelnőtt versenyen elért sikertől a Galea Kupa-tagságig, számta]an babér lapul meg. V/erner ...? NB I-es labdarúgó 1ett, Még tovább lehetne fo}ytatni a Kilián-sikerek felsoro]ását. Eppen ezért kérem azokat. akik az említett diáktársakka] hasonló színvonalon sportoltak, és most, 20-25 év után szerény memóriám jóvoltából kimaradtak e páI soros visszaem]ékezésből, ne nelrezteljenek rám. Kedves, széP idók voltak ", HARIS FEREN.
A
rnagyar nyelv tanítása
Gárdonyi Géza ,,A lámpás" cimú kisregényénekfiatal tanítója tiszte]etre és szánalomra méltó küzdelmet íolytatott a századforduló magyar falujának papjával, hogy tanitványait a tisztá]kodásra, az emelt fóve1 járásra, a világ szabadabb szem]éléséremegtanithassa. O elbukott abban a küzdelemben, de céljait örökü1 hagyta ránk, pedagógusokra: esztétikai, erkölcsi és világnézeti nevelés nemzeti hagyományaink, népünk érdekei és saját lelkiismeretünk szerint. Minden tanárra, de különösen ránk, a magyar nyelv és irodalom tanítóira nagy felelősséget rő az a tudat, hogy az általunk tanított generációktó1 mit tanu1 az a sok, felnövó kis magyar, akik tőlük kapják anyanyelvüket, első esztétikai élményeiket,világszemléletüket. A Ki]ián György Gimnáziumban magyar nyelv- és iroda]mat oktató tíz tanár szoros együttmúködésben dolgozik. Azt szeletnénk, hogy egységes pedagógiai eliárásunkkal, azonos elveinkkel, lelkiismeretes munkánkkal, minden tanulónknak megadjuk az alapot a világ szépségeinek értő élvezéséhez, önmaga továbbképzéséhez, s lehetőséget felsőoktatási intézményekeléréséhez.
Ezért keressük testü]etileg azokat a módszereket, melyekkel a tanulók szívesebben belekapcsolódnak a közös munkába, hogy közben fejlódjön tudásuk, anyanyelvi kultúrájuk, beszéd- és vitakészségúk, A magyartanár munkája azonban nem szolítkozhat a tananyagra. Az esztétikai, a világnézeti és a hazafias nevelés jó alkalmai az iinnepélyek, a megemlékezések. Alra törekszünk, hogy a Klsz-alapszervezeteket bevonva a rendezésbe évró1 évre több tanuló szerepeljen ezeken
-
az alkalmakon. Így az iskola legjobb szavalói mellett felneve]ünk egy széJes réteget, meiy verset, prózát értelmesen és átélve elő tud adni, s
még szélesebb réteget, mely az állandóan változó (és közülük kikerüezeket a múveket értőn és élvezettel lő) szereplógárda előadásában-
tudja meghallgatni. A tehetséges tanulóknak pedig minden évben lehetőséget nyújtunk a bemutatkozásra, fejlódésük igazolására, az egymássa1 versengésre. Evente iskolai szavalóversenyt, szépkieitési, nyelvtani (helyesírási, nyelvhelyességi) vetélkedőt rendezünk, amelyekRek győzteseiból kerülnek kt a megyei és városi versenyek résztvevói. Néhány évre visszatekintve, szép eredményekkel büszkélkedhetünk, Az 1972,173-as tanévben a városi szavalóversenyen (József Attila Könyvtár) Létray Évaaz I., Kuty Mária a III. helyet nyerte el. Ugyanebben az évben a Sátoraljaújhelyen lendezett nyelvi versenyen Gergely Anikó megyei L (országos VIII.) helyezett letL. l973,74-es tanévben Szerencsen megtartott megyei köZépiskolai szavalóversenyen Pollner Erika III. ^z heiyezést ért el, A város 6 középiskolája között folyó ,,Művészei. kultúra, sport" vetéikedőt minden év áprilisában a felszabadulás tiszteletére rendezi az e]őzó évben nyertes középiskola. 1973-ban a Kilián Gimnáziumé lett a kupa (Huszti Ilona, Létray Éva,Tóth Ágnes) mind az egyéni, mind a csoportverseny I. helyezettsége alapián. Így 1974-ben mi rendeztük meg a vetéIkedőt. Ismét mi nyertünk (Pollner Erika, Tóth Ágnes, Szokolay Éva),tehát az 1975-ös nagy jubileumi verseny megrendezése is a mi fe].adatunk 1esz. Az 1973-as ,,Sárospataki Diáknapok"-ra az irodalmi színpad és a Szavalal kalegóriába neveztünk be. A Kelemen liva vezette verses-zenés összeállítás Che Guevaráról ezüstérmet nyert, Tóth Ágnes Petőíi Arany Lacinak címúversével szintén ezüstérmes lett. A Petőf i-évf ordulóra meghirdetett ,,Ki tud többet Petófiről?" versenyben két csapatunk mérkózött a váfos összes középiskoláival. Egyikük az I., másikuk a IV. helyet nyerte el. A felkészítésaz egész iskola ifjúságát érintette. Elóre megadtuk az aiánlott olvasmányokat, s háromfordulós (az iskolarádión át lebonyolított) versenyen válogattuk ki a gimnáziumunkat képviselő csapatok tagjait. A kiemelkedően tehetséges tanulókka1 még külön délutáni órákon is íoglalkozunk, aho1 o1yan írói-költói pályákba, művekbe is betekinthetnek, amelyekkel a délelőtti órákon nem találkozhatnak. A pedagógus munkájának azonban van egy nagyon nehéz része is: de jó szánazoknak a tanulóknak, akik keveset hoztak tarsolyukban - tenni a ktilehetóvé dékúak,körülményeik miatt rá is szorulnak -, zépiskola elvégzését. gondot munkát Evek óta nagy és sok okozott a középiskolába jövő tanulók nyelvhelyességi, elóadókészségi és helyesírási szintje. Az év eleji felmérésekalapján az első perctől kézbe vettük a gyenge eredményt mutatókat, Tanáraink nem rántottak a vállukon, nem ítéltékőket távozásra a,,nem ide valók" kijelentéssel. hanem az iskolavezetés hathatós -
50
támogatásáva1 köteleZó délutáni korrepetáláson, reggeli kúlönfoglatkozáson, felsós diákok segítségével,sok-sok tanórai gyakortással igyekeznek menteni ezeket a gyakran körülményeik áldozataként ilyen gyenge - megénekelte - vilátanulókat. A Gárdonyi ,,Lámpás" ott akar legerősebben gítani, aho1 legszükségesebb. Ezek a gyengébb íelkészültségűtanulók J.gen gyakran az otthontól semmi segítséget nem kapó, fizikai dolgozó származású gyerekek közü1 kerülnek ki. Ez a nagy munka nem lehetne sikeres, ha magyartanáraink nenr dolgoznának közösen. Nekünk azonban a tanítási idő szinte minden órájában van egymás számára mondanivalónk. A dolgozatok témáinak, nrajd hibáiknak megvitatása, a szakcikkek megbeszélése, a rnai magyar irodalmi témák összehangolása, tanítási módszereink, sikereink és kudar,caink közös megtárgyaláSa mindenki számára gyümölcsóző. Mi 1épést tartunk a napról napra bóvülő szakmai és szépirodalmi anyaggal, összehangoljuk munkánkat, segitjűk egymást tanulóink pedig az elmélyült munkának egyelőre éIvezói, de reméh'ük, a jövőben kamatoztatÁ' lesznek.
TATÁR ALBERTNE
a magyar munkaközösség vezetóje
Az idegen nyelvek oktatása az elmúlt 25 évben Korunk alapvető követelménye a sokoldalú nyelvi képzés.Gimnáziumunk fó célkitúzéseiközött mindig fontos szerepet kapott a nyelvoktatás fejlesztése, korszerúsítése.E fejlődés átlandó és töIetlen. Nagy utat tettünk meg az indulás évétől napjainkig, a kezdetben tanitott 2 nyelvtól a je]enlegi 5 nyelvig; a kezdeti normál szintű oktatástól a tagozatos és eme]t szintú tagozatos képzés bevezetéséig. A jelen tanévben normá1 szinten az orosz, angol, német, francia és latin nyelveket, tagozatos szinten pedig az oroszt és a franciát tanulhai-
ják diákjaink, Francia nyelvbó] emelt szintű tagozatos képzésis folyik. Ezenkívül különbözó szakkörök és rendkívüli tárgyak nyújtanak tehetőséget az elmélyültebb, alapos nyelvtanulásra.
Az újabb és újabb nyelvek oktatásának bevezetését az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, megteremtése elózte meg. Az elmúlt 25 év Során kiváló felkészültségűpedagógusok múködtek e terü-
leten. Közülük nem egy már más fetsőfokú intézményben múködik. (Módis Arpád Nyíregyházán, a Tanárképző Fóiskolán; Gárdus János a Nehézipari Műszaki Egyetemen a lektorátus vezetője, ezt megelózóen középiskolai szakfelügyelő.) 5l
A nagyszerű elődök munkáját hivatást szeretó, fiatal pedagógusok folytaiják, akik iskolai munkájukon kíviil részt vesznek a különböző városi munkaközösségek, aikotó munkaközösségek munkájában is. A tárgyi feltéteiek további biztosítása, a különböző Szemléltetőeszközök gyalapítása kózponti feladata az isko]avezetésnek, a tanároknak egyaiánt. A kezdetben használt diavetítőktől eljutottunk a korszerű nyelvi laboratóriumig, amelynek létrehozásában nagy szerepet játszott a Diósgyóri Gépgyár. Ennek viszonzásaként a gimnázium nyelvszakos tanárai vállalták a gépgyár mémökeinek kepzését, az á]lami nyelwizsgákra való íelkészítését. A most íolyó tanévben 4 csoportban 3 nyelvet: orosz| angolt és németet tanulnak a DIGÉPdolgozói: Az iskola így kis4élesítette hatósugarát, múkódési területét, mi,vel a gimnáziumban tanuló ifjúság képzésénkívü1 a felnőttek oktatásában is tevékeny részt vállalt. Az eredmények mel]ett természetesen gondjaink is vannak. A korszerií nyelvi laboratóriumhoz korszerú anyag kell, amelynek elóallítása költs€ges, nehezen megoldható feladat. Ez egyébként országos probléma. A saját lehetóségeinken belül azonban igyekszúnk megoldást találni, hisz qz a célunk, hogy még korszerúbb eszkózókkel még tóbbet nyújtsunk tanuló ifjúságunknak.
]'esz'
Reméljük, hogy az újabb 25 év hasonlóan eredményes és sikeres Ezért dolgozunk' STEFAN FRIG'ES az idegen nyelvi munkakózösség veZetóje
u
+J G)
I
soe oq qlac oo :.r 99
caao
iira aa
t-
I
iií§íN
I
{.
lllltil= .l-'
F
ai}
A
matematikatanítás múltja
Iskolánk negyedszázados történetében jelentós helyet foglal el a inatematika. A legsikeresebben oktatott tantárgyak egyike, eredményeink nemcsak helyi vonatkozásban, de országos szinten is értókesek. Illesse a megemlékezésés elismerés először mindazokat a volt Kilián-tanárokat, akik magas szakmai fe]készültségúkkel, a matematika iránti szeretetükkel, pedagógus egyéniségükkel megalapozták iskolánk hírnevét.Nétrányan közülük már nyugalomba vonultak, az aktívan működők pedig á1talában felsőfokú oktatási intézrnényeknéltevékenykednek. Akik ismerték és szerették őket, a neveik elolvasása után időzzenek el néhánv percre emlekeik köZött lcllóZ8atva: Néhai Lerner Károly matematika-f izika szakos tanár, a. Kilián György Gimnázium első igazgatója, aki iskolánk néhány éves irányítása után a szegedi Juhász Gyula Tanárképzó Főiskola igazgatója 1ett.
Dr, Gehér László tudományos munkatárs, a szegedi József Attila
Tudománvegvetem tanára. Csetwenka Miklós íőiskolai tanár, igazgatóhelyettes, a NME Vegyipari és Automatizálási Fóisko]a Méréstechnikai Tanszék tanszékvezető tanára. Dr. Soós Ferenc íőiskolai adjunktus, a NME Vegyipafi Automatizálási Fóiskola Irányitástechnikai Tanszék tanára. Weszprémy Jenőné nyugdijas, matematika-íizika szakos tanárnő, a matematikai szakmai munkaközösség volt vezetője. Dr. Szabó Laiosné Radits Erzsébet nyugdíjas, matematika-f izilia szakos tanárnő, a matematikai szakmai munkaközösség volt vezetője, a Beke Manó-díj tulajdonosa, aki 1970-ben múvelődésügyi mintszteri, 1974-ben közlekedés- és postaúgyi miniszteri dicséretben részesült, Szabó Gyuláné nyugdíjas, matematika szakos tanárnő, Mihály István és Tóth Attila jelenleg más intézetben múködő középiskolal tanár,ok.
A matematika eredményes múveléséértvégzett tevékenységben nagy szerep iut a különböző langú matematikai versenyeknek is. Jelentőségük nemcsak abban állt, hogy aZ ott elért jó eredmények elismerést szereztek diáknak, iskolának egyalánt, hanem a megJ.evő személyi feltételek mellett ennek köszönhetó, hogy iskolánkban a Fö]des Ferenc Gimnáziummal együtt matematika íizika ta1964-ben, a városban elsóként, gozatú osztá]y nyilt. Hosszú ideig mindkét tárgyból tagozatos szinten folyt az oktatás, jelenleg viszont az ,,a" osztályok egyik fele matematika, a másik fele pedig íizika tagozatú. A versenyeken való sikeres szereplés nem a véletlen műve. A tehetséges tanulók foglalkoztatása mindig is sokrétú munka volt. Fe]készítésük egyrészt a taftalmas, magas szintű matematikaórákon, máSrészt 54
a jól múködó szakkörökben történt, továbbá tanulóinknak a Középiskolai Matematikai Lapok feladatmegoldó versenyébe való bekapcsolódása is komoly elókészületet jelentett. Az utóbbi különösen a 60-as évek elejéig volt figyelemre méttó. A legjobb teljesítményt Veres Ferenc érte el, aki az 1963-64, évi pontversenyben a IV. osztályosok kategóriájában 2. díjban részesütt. Rajta kivül örömmel sorolok íe1 a rendszeres feladatmeg, oldók közül még néhány nevet, mint Majtényi Sándor, Weiling Károly, Szabadkai Gizella, Vass József, Krokos János, mivel nemcsak a Középiskolai Matematikai Lapokban végzett munkájukkal tűntek ki, hanem a városi és országos versenyeken i5 megállták helyüket. 195B-tó1, minden évben megrendezésre kerü1 az
ún. ,,Bede Lajos" gimnáziumok II. és III. osza miskolci Ezen Matematikai Emlékverseny. tá]yos tanulói indulhatnak. A rendelkezésünkre álló 15 év összesített
adatai alapján a következó eredmények születtek: 1. helyezést értek e] tanu]óink 18 esetben; 2. helyezést értek el tanu]óink 16 esetben; 3. helyezést értek e1 tanulóink 20 esetben. Kü].önösen kiemelkedő teljesitményt nyújtottak 1962-, 1963-, 1969-, 1970-, 1972-, 1973-ban. Ezekben az években 1egalább két elsó és több további díjazott helyezést szereztek, vagy pedig valamelyik kategóriában az elsó három helyet Kitián-diák foglalta el, A iegnagyobb dicsőséget az o]:szágos versenyeken való jó szereplés ielentette, Itt is büszkélkedhetünk néhány kimagasló teliesítménnyel, e1sösorban az I. és II. osztályos tanulók részérekiírt Arany Dániel matematikai tanulóversenyek hoziak szép sikereket : 1961-ben Krokos János I. dicséretben (tanára: dr. Soós Ferenc); 1962-ben Veres Ferenc II1. díjban (tanára: Szabó Gyuláné); 19?0-ben Jászai Péter III. díjban (tanára: Radits Erzsébet); 19?3-ban Horváth Ágnes I. dicséIetben (tanára: Szepesi László) részesült, míg az 1963. évi Országos Középisko]ai Matematikai Tanulnrányi versenyen Veles Ferenc III. dicséretet kapott, Ezenkívü1 szinte minden évben volt egy-két, esetenként több olyan tanulónk is, akik bejutoítak a fenti nagy versenyek dóntőjébe, sót az 1962 63-as tanévben hatan, többen mint az egész megyéből összesen. A tagozatos osztályok beindulása után ugráSszerúen megnőtt a külföldi egyetemekre jelentkezett és felvett tanulóink száma. Legtöbben a Szovjetunióban és az NDK-ban végeztek, de lengyel és csehszlovák egyetemre is vettek fel kilián-diákokat. FeltétlenúI érdemes szólni az 1973-as közös érettségi-felvételiírásbeli vizsga eredményeinek vizsgálatáróJ.. Az egyetemi számítóközpont kitöbb mint 400 vidéki köadványa alapján az ország valamennyi - (csak azok zépiskÓlái köZötti rangsorolásban a 17.- helyet íoglaljuk el eredményét hasonlították össze, ahol legalább 15-en vizsgáztak). Hason].óan kedvező képet nyújt a MúveiődésúgyiMinisztériumnak a íeivételi vizsgaeredményekről kiadott öSszesített tájékoztatója is. Eredményeink jóleső tudatában nem állhatunk meg Sütkérezni egyetIen percre sem, mert kónnyen elfeledkezik az ember a hiányosságok, a
meglevő nehézségek íokozatos, szívós f elszámolásáróJ.. Jelenleg is súlyos gond még a nagy színvonalbeli különbség, főleg tagozatos és nem tagozatos osztályok között, továbbá a bukások elleni küzdelem is. Éppen ezért azt szeretnénk tanácsolni a mai, illetve leendő Kilián-diákoknak, hogy ne a könnyebb ellenállás íeléforduljanak, hanem szellemúk és igazi emberi tulajdonságaik kiművelése jelentse mindig a csúcsot még akkor is, ha - nemzet ),esz gazez az út nehéz melt ezzel nemcsak az egyén, de egy -, érti meg a kol igényét,és íelelőilenül elpazarolja ifiú dagabb. Aki nem éveit, az legtöbbször vissza nem térő }ehetőséget mulasztott e1 életéből.
SZEPESI LASZLÓ
a matematikai szakmai
munkaközösség vezetóie
A fizika
tanításáról
Iskolánk első igazgatójával, Lerner Károllyal együtt a 25 év folyamán 20 fizikatanára volt a gimnáziumnak. Az 1959-es év előtt ide kerúlt tanárok közül jelenleg is itt tanit Sólyom Dezsőné, a többiek 1959ben, vagy később jöttek a Kilián Gimnáziumba. Pillanatnyilag kilenc fizika szakos tanár, közü1 hat tanít tizenöt osztályban fizikát. Volt kartársaink közül néhányan: Lerner Károly, dr. Gehér László, Fábián Endre, Soós Ferenc és Cservenka Miklós felsóoktatási intézményekbe keriittek, mások más középiskolában tanítanak, illetve nyugdíjasok már,, mint Weszprémy Jenőné, aki a gimnázium elsó kinevezett fizikatanára volt, vagy Szabó Gyuláné, dr. Szabó Lajosné Radits Erzsébet és Rácz Tibor. Törő Gábor akí több éven át megyei és városi fizika-szakfelúgyeió tett tegtöbbet valamennyiünk kózül azért, hogy nemcsak a mi úi Volt iskolánkban, hanem országosan is megvalósuljon a nagy terv; tanitsuk korszerúen, a kor követelményeinek megíelelően a fizikát. Öröm volt nekünk, fiata1, pályakezdó tanároknak az ó útmutatása szerint, az ő taná* csait követve munkálkodni. 1964-ben bekövetkezett halála óta munkaközösségünk minden tagja Törő Gábor ma is helytálló útmutatásai alapján vógzi munkáját, Az eredményes oktató-neve],ó munka egyik döntő előfeltétele az, hogy megfelelő személyi ellátottság mellett rendelkezzúnk a szükséges anyagi íelszereltséggel, szertárral, szemléltetőeszközókkel is. Iskolánk helyzete e téren jónak mondható. Elóadó munkaterrnünk, két hetyiségből ii,lló szertarunk az iskola születése óta gazdagodik. 40 íéróhelyes munkatermünkben 20 o1yan munkahely van kialakítva, amely mellett valamenynyi tanulói kisérlet elvégezhető: egyen- és váltóáram, gáz, viz tanulóíltb
rendelkezéséreá11, Eszközeink tároIására mennyezetig érő szekrények készültek a közelmúltban. A íizikai szertár álló- és fogyóeszközeinek értéke 1974. december 31-én: 672 400 Ft. _A jó ellátottság azonban nem jelenti, hogy nincsenek gondjaink. Legfőbb gondunk az. ami öröm is: a 15 osztáIyban heti 56 fizik;órái tartunk, többe-t, mint egynéhány esztendővel ezelőtt, ez azonban azt jelenti, hogy a fizikaórák legtóbbször ütköznek. Elvileg 36 órát lehetqe a fizikateremben taltani, azonban különböző okok miatt jelenleg csak 30 orát tarthatunk megíelelő körülmények között. bz iskola bóvíiése tehát ezen ok miatt is nagyon szükséges lenne. A tanitásban i§ hasznositható számos kísérletieszköZt, szerszámot készítettektanulóink az 5 f 1-es oktatási forma keretében, Ez oktatási forma bevezetésében kiemelkedő munkát végzett Töró Gábor és Cselvenka Miklós is. Az 1965i66. tanévtől iskolánkban is bevezettük egy osztályban a fizika és a matematika szakosított tantervű tanitását. Éi rclo ?i. tanévtől kisebb módositás töItént a tagozatos osztályokban, ugyanis e tanévtól a szakositott osztály fele fizika, a másik fele pedig matematika szakositott lett, A most 1olyó tanévben 63 tanulónk fizikai tagozatos, akiknek osztályok szerinti megoszlása: I. osztályban 17, IL osztályban 15, III. osztályban 17 és IV. osztályban 14. 1970-tő1 részt veszünk Jánossy Laios akadémikus kísérletében,azaz a negyedikes, fizikából szakosított osztályokban Jánossy professzor kísérleti tankönyve alapján alakítjuk tanulóink helyes telmészetszemlé]etét. Az utóbbi tíz évben, a helyes és korszerú tefmészetszemlélet kialakíüisa me]lett oktató-nevelő munkánkban előtérbe került a fóiskolai, egyetemi tanulmányokra való felkészítésis, Fizikaszakköreink egyre inkább feladatmegoldó szakkórökként múködnek oly módon, hogy áz itt folyó munkát két-kété\,,re tervezzük meg, és tanulóink III. és IV. osztáIybán vesznek részt a szakköíi munkában. Ebben a tanévben 5? III. és IV. osztáiyos tehetséges tanulóva1 foglalkozunk szakkörökön és egyéb délutáni alkalmakon. Az országos tanulmányi versenyeken minden esztendőben részt vesznek tanítványaink fizikából is. E versenyeken való részvéte]elsősorban nem az elért pontok számában, hanem abban a fetkészü]ésben értékes,amelynek révénnagyobb ismereteket, mélyebb tudást és nem utolsósorban vizsgarutint szereznek tanulóink. Az említett formákon kívü1 még a tanulószobai foglalkozások keretében külön fizika-korrepetálást tartunk, amelynek célia: segítséget nyi-,itani gyengébb képességúés hátrányos helyzetű tanulóinknak a jobb tanulmányi eredmény, a magasabb tudásszint eléréséhez.A szervezett tanulószobai kon:epetáláson a most folyó tanévben 62 tanulóval (IL osziályos 10, III. osztályos 24 és IV. osztályos 28) foglalkoznak szaktanáraink.
DR. FÖLDESI ISTVÁNNE
a fizika munkaközösség
vezetője
51
A
kémia oktatásának 25 éve iskolánkban
!.zzal, hogy a jetenlegi Kilián-telep szántóföldjén felépúltiskolánk és kórülötte új városrész szúletett, fejlődött városunk. Az épületek minőségi és mennyiségi fejlódése, iskolák építéseazt jelenti, hogy az emberek igénye is növekedett. A kulturáltabb életkörülményhez taríozíkaz isko]a belső felszerelése is. a szertárak, előadók állandó fejlődése. A 25 évvel ezelőtt felépült épület és felszerelés nagy lépéstjelentett előre iskolánk ősének, a Huníalvy Gimnáziumnak állapotához viszonyitva, A vegyészet nagyarányú fejlődése megkívánja, hogy az oktatás terén is igényesebbek legyünk, szertárunkat, előadóinkat állandóan fe;Iesszük, biztosítsuk korszerú szemléltetőeszközeinket. Ennek érdekében munkaközösségünk mindent elkövet. 1959. augusztus 1-ével helyezték iskolánkhoz dr. Földesi Istvánné kémia-fizika szakos és Kun Lajos ugyancsak kémia-fizika szakos tanárokat. Kun Lajos, Nagy Peti Zoltán biológia-kémia SZakoS tanár utódaként átvette a kémiai Szertár éS elóadó gondozását, a munkaközösség és a szakkór vezetését.Ekkor a munkaköZöSségnek négy tagja volt, dr. Földesi Istvánné, Sólyom Dezsőné és Kun Lajos, majd 1962-ben a munkaközösség létszáma bővült Bagoly Laios kémia-íizika szakos tanár személyével,aki mindössze néhány évig tanított kémiát, jelenleg is, mint fizikát tanító tanár folytatja munkáját. 19?3. szeptember 1-éve] munkaközösségünk új tagja 1ett Pásztor Laiosné kémia-biológia szakos tanár is.
SZERTÁRUNK, ELÓADÓNK
FEJLŐDÉSE
A szertár és elóadó ietenlegi felszerelése megfelel a kémia korszerú oktatási követeln-rényeinek. Az elóadó bútolzata teljesen kicserélődött, A régi kényelmetlen asztalokat vezérpultos, négyszeméIyestanulóasztalok váltották fel, amelyekbe be van építveaz elektromos-, a víz- és a gázhálózal. Az elóadót, a szertárakat úvegaitós íaliszekrénnyeliátták el. Ezze1, az értékesépítmények a hetyi igényeknek megfelelóen lettek terwezve, kivitelezve. Az elő4áO Uritorzitai kiegészítia fali vegyszerszekrény, az elszívófü]ke és a nagyméretúfalitábla, amelyeket az e]szívást biztosító motorszerkezettel, valamint az 1200"-os száritókemencévet együtt az LKM biztosított számunkra. A BAÉV patronálásáva1 sikerült egy üvegfallal a kémiai szertárat eIyálasztani a biológiai szertártól, így egymás munkáját nem zavarjuk. Vegyszer- és iszközeliátásunk kielégítő, a gyakorlatok zavartalan 1ebonyolítása biztosítva van. Az 1960'61-es tanévben megkezdtük azoknak a működő és bemuamelyeket jelenleg tató iellegú modelleknek a tervezésétés készítését, is alkalmazunk a kémia tanításában.
ELKESZÜLT ESZKÖZÖK: 1. A fa száraz lepárlása 2. A kőszén száraz 1epárlása 3. Reverzibilis folyamatok 4. Solvay-féle szódagyártás 5. Kénsavgyártás 6. üveggyártás 7, Üvegipari termékek 8. Elektromos periódusos rendszer 9. Katióncsapadék táblázat 10. Gramm-molekula térfogatmérés 11. A NaC]-atomszerkezeti modellje
Nagy gondot fordítunk a szakkör munkájára. Az utóbbi években vezettük be a kémia rendkívüli tárgy tanítását. Megalakult a szemléltetó eszközöket készitó és tökéletesítő csoport, amelynek célja, hogy reális szemléletet, 1ogikus gondolkodást és alkotókedvet alakitson ki a tanulókban. Tanulóink rendszeresen részt vettek a váIosi versenyeken és egyesek bekerültek az első öt közé Rendezünk házi velsenyeket és rendszerint van vállalkozó az országos pályatélelek kidolgozására is. A jövóre vonatkozó tefveink. A jobb tanítási módszerek ál]andó keresése. A szemléltetóeszközök f o1yamatos készitése, gyarapítása. A szertár, eióadó a köveielményeknek me"gielet'ő színvonalon való
taftása.
KUN LAJoS tanár
A
biológiai rnunkaközösség munkájából
A munkaközösség alapvetó feladata a tanterv követelményeinek megvalósítása az iskolai biológiaoktatas területen. E tömör megf ogalmazásban a feiadat elég egyszerűnek látszik, ha azonban a megvalósítandó íeladatot részleteire bontva vizsgáljuk, rendkívül szerte ágazó problémakör tárul elénk: öSszehangolni az oktatást és nevelési célokat; - módszertani problémák megoldása; - tantárgyi koncentráció megoldása; - a táIgyon be]üli vi]ágnézeti nevelés lehetőségeinek kiaknázása: - szakmai továbbképzésmegoldása; -
tanuló felkészítéseegyetemi, főiskolai tanulmányokra, illetve - atanulmányi versenyekre; háziversenyek pályázatainak kiírása; - a szertár szemléltetó állományának tervszerú gyalapítása. -A tantervi követelmények megvalósítása mellett rendkívül fontos
fetadatunk a tanulókban az érdeklődés felkeltése a biológia iránt, valamint a tehetséges tanulókka1 való foglalkozások megszervezése, Ennek érdekébenfelhasználjuk az iskolakert és az üvegház adta lehetőségeket, körnvékűnk, a Bükk által kínált lehetóségeket kirándulások, szabadban tartott órák, gyakorlatok solán. A gyűjtési szenvedély, a tudományos megfigyelések alapiai így szinte észrevétlenül férkőznek. rögzódnek nreg tanulóinkban. Tehetséges tanulók részérebiológia rendkívüli tárgyat indítottunk. mely lehetóvé teszi az alaposabb tudás megszerzését. A gyakorlati készségek kialakítására, a kísérletezésés az esetleges kutatási kedv kiaknázására biológiaszakkör, illetve jó1 felszerelt biológiaszertár á11 a tanulók és a tanár rendelkezéséreis. Tanulóink élnek is a felkínált lehetőségekke1, becsületesen és szorgalmasan vesznek részt a foglalkozásokon, mert érzik, hogy az iskolában minden értük történik, minden azért van, hogy szilárd ismeretekkel fe1vértezve kerüljenek ki az életbe vagy tovább az egyetemre, illetve fő-
iskolára'
.INDEL IMRE
a munkaközösség vezetője
A
gimnázium földrajzi munkája
Az eredményekben és sikerekben gazdag 25 év munkájáról, a földrajz területén végzett tevékenységr,őI szeretnék beszámolni. Isko]ánk elónyös földrajzi helyzete szinte kínálta a földrajzi vizsgálódást. A földrajztudomány szinte minden ágának, elsősorban a természeti földrajznak, a közeli Bükk ideális ,,terepasztalnak" bizonyult, ugyanakkor az iskola köze]i és távoli környezete lehetóséget adott telepÚléSföldrajzi és gazdaságíöldrajzi vizsgáIatokra, szóval az elmélet és is. a gyakorlat '' Ezekkel szintézisére élükön dr. Peja a tehetőségekke} az iskota földraiztanárai is. az iskola teéltek Felállították tudósunkkal Győző. Kossuth-dijas áUomását, melynek vezetője rületén a város egyik jelentós meteoroiögiai dr. Szabó Gvula tanár volt. Az 50-es évek elején a DIGEP támogatásával felépült az iskola ÉK-i sarkában a csillagvizsgáló, az Uránia Csillagvizsgáló és szputnyikfigyeló-állomás elődje, távcsővel és forgatható kupolával felszeielve. A csillagászati szakkör tagjai fóként a napfo]ttevé60
kenységet vizsgálták. A nagy népszerűségnek örvendő szakkör munkáját a 60-as évekig működő tájkuiató szakkör egészítette ki. A magas szintú {öldrajzi tevékenység tudományos igényúvolt. Ezt bízorryították dr, Peja Győző, dr. Kiséry László, dr. Szabó Gyula és késóbb a 60-as évek végén dr. Frisnyák Sándor tudományos eredményei is,-Munkásságukat dióhéjban az alábbiakban foglalhatom össze: Dr. Peja Győző,- a földrajztudományok kandidátusa, Kossuth-díjas tudós, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos minősító bizottságának tagja, geomoríológus. Geomorfológiával foglalkozik, a Bűkk-környéki tömegmozgásos területek morfológiáját vizsgálja, errő] országos térképetkészít.Mint meghivott egyetemi előadó, sok egyetemi jegyzetet írt. Tankönyvíró, szakcikkeit a természettudományi szaklapok közlik. Szakmai körökben nemcsak hazánkban, hanem külíöldön is jól ismerik, Dr, Kiséry László, földrajz-, Iatin-, történelemszakos tanár. 19?1-tő1 nyugdijas, mint óraadó tanár múködik. Földrajzi érdeklődése éppen volt igazgatónk ösztönzésére a kutatómunka felé irányult.- Doktori disszertációjában Bodrogközről - írt monográfiát, Településföldrajzi tanu1mánya Harangod vidékérőlkészült, hidrológiai tanulmánya a Taktaközról, de írt Tiszalúcról, az egykori hajdúvárosról is. Tagja a Magyar Földrajzi TáIsaságnak. A Tudományos Akadémia telepíilésföldrajzi kutrtócsoportjával vidéki tagként együttmúködött. Széles látókörű fóidrajzi ismereteit 15 európai országban tett tanulmányút egészitette ki. Dr, Frisnyák Sándor, iskolánk volt tanára: gazdaságföldrajzos, ma a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Fóiskola íőigazgató-helyettese és tanszékvezető tar.áIa_ Tetepülésföldrajzzal foglatkozik, s kutatásai eredményeit a hazai és a külföldi szaklapokban publikátia. Ázsiai útjai során a kelet-ázsiai településíormákat vizsgálta. Dr,. Szabó Gyu]a. földrajz- és történelemszakos tanára volt iskolánknak. Doktori disszertációját meteofológiábó1 írta, A Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt álló Uránia Csillagvizsgáló l;tézet igazgatóia. a csillagászat népszerúsitője, a hazai szputnyikmegfigyelés megszervezésének egyik úttör:óje, aki most is szívesen foglalkozik az ifjúsággal. Iskolánk ma is rendelkezik a korszerú oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekke1, Térképállományunk eléggégazdag. Kár, hogy ió minőségútérképeketigen nehéz beszelezni. Igényeinket lrielégító ásványtani gyűjteményünk, szakkönyveink különösen, ami a népszerú kiadványokat illeti etegendó. A szemléItetést megkönnyítik a korszerű vetítő berendezések (diavetító, episzkóp, irásvetitó, hangosfilnrvetítő és a hozzájuk taltozó képanyag), Gondunk, hogy a zsúfoltság miatt (20 osztályunk van az épületben, de az iskolát 12 osztályosra tervezték) nincs íötdrajzi szertárunk, Ez az anyaggyújtést és a korszerú el}rel,rrezést megnehezíti. Mi tanárok. arra tórekszünk, hogy a tanulóifjúságnak korszerű ismereteket nyújtsunk, tudásukat bóvítsük, gondolkodóképességüket fei1esszük, megtanítsuk őket ismereteik alkalmazására is. A rendkívül gazdag ifjúsági könyvttíI eiősegíti a lnázt és az egyéb tanulmányi versenyekre való felkészülést is. A házi tánulmányi versenyekre benyújtott színvonalas földrajzi dolgozatok, az elmúit évi megyei középiskolai tanulmányi
verseny jó helyezései azt bizonyítják, hogy sokan nemcsak szeíetik, hanem tudják is a földíajzot. A tanulmányi kirándulások, melyek két bázisról az isko]ából és a balatonfenyvesi házi táborbó] indulnak ki, jó kiindulópontjai az ismeretek gyakorlati alkalmazásának, élményekgyűjtésének, a komplex szemleleti mód elsajátitásának is, A turizmus világjelenség. A mi diákjaink is járják a környező népek országútjait. Hasznos ismeretekkel gazdagodva térnek vissza: itthon a íöldrajzórákon beszámolnak élményeikról. ismereteikről. Miskolc, 1975. január
16,
PELLER GYÖRG\,
a földraizi munkaközösség vezetője
A ben
tanulmányi yersenyek szerepe iskolánkban
A tanulói túlterhelés csókkentésének tendenciájával látszólag szemá11 a tanulmányi versenyek szorgaimazása, hiszen egy-egy pálya,
munka elkészítésenagyon sok időt, energiát és munkát igényel. Szerencsére nem igazi elJ.entmondásról van itt szó. Ugyanis a tananyag csökkentése, az órán kivüli és az otthoni elfoglaltság korlátozása tóbbek közótt azt is célozza, hogy az ígv nyert szabad idót tanulóink elsósorban adottságuknak, érdeklődésüknek, pályaválasztási szándékuknak megfele1óen használják fe]. Az életbe 1éptetett intézkedések szelleme, célkitűzése szenved csorbát, ha nem ez történik. Így jut íelbecsülhetetlen szerephez a tanulmányi versenyek folyamán végzett önálló munka, amely az iskolai oktató-nevelő munka csaknem valamennyi célkitűzésévelösszhangban ál1, segíti megvalósulásukat. Ez a tevékenységi forma elsősorban a tehetséges tanulókkal, különösen a fizikai dolgozók ió képességúgyermekeivel való egyéni foglalkozás eredményes módja. A sikerélmény, a versenyszellem, az ismeretek bóvítése, elmélyitése a tanulmányi eredmény megszilárdítását is Segíti, de enné1 is fontosabb az, };lgy a versenyző kilép a tankönyv kereteiből. kitekinthet az adott tantárgy, tudományág nagyobb tajaira. A tanulmányi kirándulásokhoz hasonlóan, az ilyen szellemi kirándulás nemcsak tapasztalat- és élményszerzéstjeient, hanem felfrissít, változatosságot hoz az isko]ai életbe. A sélesebb horizont pedig a mindennapi munkához ad segitséget, erót és ].endületet. Egy-egy ilyen kiránduláshoz a túravezető, a szaktanár csupán az elinduláshoz szükséges biztatást, tájékozódási képességet, mondhatnánk iránytűt adja, az ismeretJ.en táj bejárása, megismerése, feltérképezésemár ónáIló feladat és teljesitmény. S ebben rejlik É2
