No title

TARTALOM.

Bevezetes. Lap A

psychologia

A

lelki Az

fogalma.

Az

Idegszälak

:

idegalkat.

eredmenyei:

Forräsai.

önällösäga.

fogalma.

elet

idegrendszer

szer.

Feladata.

A

älmodäs,

testi

lelki

es

Az

jelensegek

Associatiö-

idegsejtek.

es

Individualitäs.

alväs,

Mödszere.

organisatiö

projectiö-rend-

es

mulekony

Lelki

hypnotismus.

kapcsolata.

hatäsänak 26

1

betegsegek

— _

A

LELKI

FÖBB

JELENSEGEK

FEJEZET.

I.

6rzetek.

Az

erzetekrdl

Az

Az

ätaldban.

ältalänos

fogalma.

erzet

erzet-ingerek.

Az

okai.

CSOPORTJAI.

A

Hatärozmanyai.

Az

erzetek Wundt

erzek-energia.

specificus

27

älläspontja,, —

-

Az

erzetek közti

physikai Az

E

viszony.

erzet

okai.

szervek

különfele

es

erzetek

az

szerkezeti

Az

Alkalmazäsa.

Egyforma

qualitäsa.

nagysäga

erzekenyseg erzetek.

osztälyozäsa. Az

viszonyai.

es

Az

idegszälak

Az

Az

ü.

psyeho-

n.

33

fogekonysäg

es

erzek-erzetek.

Az

erzet

erzeki

Az

különbözet-

functionälis

39

hangulat

—

45

~~

„

_

Mibenlete.

-hangulat. minöseg,

intenzitäs,

39 —

külön-

erzet-minöseg

lensege „„

33

—

~~

intensitasa

erzet

az

nehezsegei.

meghatärozäsänak

viszony

alaptörveny.

felesegenek

erzet-inger

Az

intensitäsa.

~

formäi

erzet-hangulat

:

A

kapcsolat, az

erzeki

functiöi.

keletkezesenek

hangulat

vonatkozäs,

egymäsra

ösztön,

vägy,

hajlam,

Mozgäs-folyamatok.

föfeltetelei

analogia.

ragaszkodäs,

Reflex-mozgäsok.

Az

:

nz

erzet-

szokäs.

Az

Formäik.

45—62

»

II.

A

A

kepzetekröl az

erzetek

ätaldban.

A

FEJEZET.

KEPZETEK.

kepzet

fogalma.

Hatärozmanyai.

Ertelmezesök

alapjän

63 „

„,

_

YI

Lap A

Objectiv

kepzetek minösege. Wundt

szerint. Az

Ältalanos

kepek,

erzek-kepzetek. Az

lätas

idökepzet. A

költöi

subjectiv kepzetek. A kepzetek föalakjai

es

halläs

es

kepzetei. A

kepzetek vagy

A

fogalma.

tudat

chologiai tenyezöi. A

tudat

tartalma

külsö

feltetelei:

es

Älomkepek

64

Feltetelei.

Physiologiai

es

psy91

egysege

jelensegei.

A

belsö

A

okok.

kepzetek

vältakozäsa.

erzeki

E

94

kepzetek összekapesolödäsa tiö

es

associatiö.

venyeinek

benyomäsok

elemeikre

es

A

functionalis

functiöja

associatiö successiv formäi

appercipiä-

alkotäs

es

kepzet-hangulat kezesenek

.„.

Reproducü.

alaptör-

n.

emlekezet

Az

114

—

_

Formai:

Az

simultan

a

es

apperceptiv kapcsolatok

analyt-syntheticusapperceptiö.

es

föeszköze.

..„

_

Funktiöja:

Ez ,

fogalom-

a

_

....

FEJEZET.

KEPZET-HANGULAT,

ertelmezese.

Termeszetenek

ältalanos

vonasai.

Kelet-

feltetelei

127—128 _

kepzet-hangulat formäi:

..

Az

.

erzelmek.

Indulatok.

.,..

_

Vägyak.

Hajlam

es

128—129

szenvedely ....

erzelem

104

—

.„.

114—126 „..,

A

Az

associatiö

dispositiö elmelete.

gondolkodäs

IV.

A

_

iteles .„.

A

Az

logikai associatiö.

A

discursiv

a

_

ujra szetbomläsuk.

Psychologiai associaciö.

analyticus, syntheticus,

utöbbi,

„„

104

elmelete.

mint

_

_

associatiö.

:

.„.

reproductiö elmelete.

analysise.

idömerö Az

A

.„.

99

—

vältakozäs

99 „

94

—

apper-

adaptatiö. Meglepetes.

es

külsö

apperceptiö. Az

es

läsa. Physiol. idö. Reactiö-kiserletek, A

90

—

tudat.

feltetelei. Accomodatiö

tovdbbi

tudat-elet

zetek. kep-

INTENS1TÄSA.

kibontakozäsa.

tudat

tiök. Illusiök.

terfogata. Figyelem.Perceptio

es

ceptiö minösegenek A

A

es

es

FEJEZET.

KEPZETEK

A

tudat

kepzetei. Ter-

izles. Gomplex

Subjectiv kepzetek: Eralek-

kepek, phantasiak. Hailucina

A

erzek

szagläs

közkepek.

III.

A

ältalanos

....

„

irtelmezese.

valläsi,tärsadalmi

Formäi.

erzelmek.

.„

„

Azsesthetikai Lelkiismeret.

erzelem.

Azertelmi, erkölcsi,

önzes. Önzetlenseg

129

—

133

...

Az

indulat

fogalma.

Hatäsuk

a

Keletkezesenek

ertelmezese.

Lekötö

es

feloldö

latok. indu133

szervezetre ,.

...

.„

—

137

vir

LapA

vdgy. Fogalraa. Mozzanatai.

A

hajlam lam

es

szenvedely mint

apperceptiöfolyamatänak eredmenyei

az

kenytes mozgasok formäi.

Tudattalan

innervatiö-vältozäs

elve.

erzek-kepzetek es

6s

Az

önkenytelen

ön-

139"

associatiöjanakelve. Az

között

vonatkozas

constatälhatö

nyelv. Beszed. A phrenologia

A mimikai gondolatok kifejezese.

140 „_

_

_

oksäg. Az

._

_

._

....

akarat

Az

akarat. Character.

....

determinatiöja.Szabadakarat.

kettös

6s alkal-

Ertelmök

Felelösseg6s beszämitas.

150

mazäsuk ._

._

_

_._.___._

._.

.„.

...

V.

150

—

_

_

....

Functiöja.Indeterminismus.

akarat. Ertelmezese.

Phys. determinismus.

._

es tulajdonsagaik.Psychologiai

Gharacteristicus

önkenytes mozgasok. mechanikai

es

mozgasok

tudatos

analog erzatek

Az

138 ~.

_

A direct felosztäsi principiumai.

bizonyos mozgasok

physiognomia

Ethikai

6s

Wundt

Kifejezömozgasok. Ertelmezesek.

elve. A

.„

A hajkifejlöd6sök. szenvedely.Nyilvänulataik6s psychologiai

es

kepzet-hangulat functiöi. Mozgas-tünem6nyek. Az

A

137

vägy alapformaja: a vagyakozas

A

.~

16£

—

._

FEJEZET.

REFLEXIÖK

ELMELETEK.

ES

1. Heflexiök. A

psychogenesist6nyei a erzeki

lelki elet fejlödeserevonatkozölag.A

lelki eletenek

es

összehalmozäsa

lepese.Az

mint

öntudat

Abnormitäsok

periodusai.Jellemzö lelki elet kezdete. Az

a

kibontakozäsa.

Beszed.

lelki eletben. Okaik.

a

lan functiöja.A

Az

vonäsaik. összes

gyermek

Szervi

6rtelmi

erzetek

functiöba

erzekek

kezdete.

functiök

subcorticalis göczpontok zavarta-

A

feherällomäny megbete;edesenek következm6nyei.

A

nep-lelekfejlodesistadiumai.

A

tarsadalmi

neplelektan feladata.

A

elet fejlödesenek phasisai. A

egy6b mozgalmak

ällanak

pärhuzamban

v6gbemen"5 valtozasokkal

tärsadalmi az

egyes

bajok, socialis

es

lelkületeben

egyen

16S .„.

._

_

™

_

_

_

2. Elmeletek. A

materialismus elmelete

6s föbb

szellemi

a

Megjegyzesekaz mint

elmeletek szony

a a

mint

ervei. A

Spiritualismuses

causalitasröl

ismertetett

es

argumentumai. Wundt

törvenyeiröl.

elmeletekre.

A

materialismus

substantiälis l6lek-fogalomnak ket formäja lelektani problemak megoldäsära. A 6rthetetlen

6s

ertelmezheteflen

test 6s

k6rdes

e

6s nem

mus, Spiritualisalkalmas

lelek közti virendszerekben.

/

VIII

Lap

kifejlödesi

A

elmelet.

okok

alkalmi

LEiBNiTzelmelete.

A

kölcsönhatäs.

termeszetes

Az

felvetele

173

184

?„ ..

ellentetben

elmelete

Wundt

Az

tel.

actualitäs

materialisticus

a

fogalma.

_

es

Elegtelensege.

A

—

...

spiritualislicus

causalitäs

elm"et-

törvenyei.

Birä-

latok.

causalitäs

szellemi

A

fejlödes folyamatok Az

A

törvenye.

erzet-,

törvenye 6s

valö

folyamatokban

:

az

Az

törvenyei:

egyetemes

kepzetfolyamatok

fejlödes

kettös

akarat

individualitashoz

az

Az

törvenye.

determinatiöjänak

törvenye:

kötött

associatiö

a

akarat-

törvenye.

törvenye

197

184 —

Befejezes.

különbözö

psychologia

A

Orvostani

es

psychologia.

materialisticus

£

feldolgozasa. Speculativ

(sensualisticus)

es

empiricus lelektan.

feldolgozas

psychologia. Különbözö

fejlödestörtenete. Spiritualisticus

iränyzatok

197—201

A

LELERTAN

ALAPTANAI.

Pauer

:

A

lölektan

alaptanai.

BEVEZETES.

A

psychologia

psychologia

A lelki e

tünemenyek

psychikai

törvönyeit

jelensegeket

lefolyäsät, ha

meg, dat keznek

jelensegek; e

is

fei

ällft

k6t

egyes

ällapltja

szerint a

azaz

tapasztalati

metaphysikai

adatain

csakis bözö

avatkozik

oly

lelektan

szempontok

mästöl.

A

gyait,

mint

is

kördesek

6rt6-

eredmenyek neveztetik,

azört

tantöteleit

inductive,

függetlenül

minden

egyeb

es

161ekröl

egyäl-

s

—

fejteget6s6be,

feldolgozäsänäl es

ismerö

Valamint

melyek

iränyzat

alanytöl

ismereteit,

ternek a

s

külön-

alkalmazhatö szerint

iränyzatok

termöszet-

a

meriti

tapasztaläsböl

termöszettudomänyi az

azok

6s

l"iyegeröl, a

tapasztaläs.

a

tapasztaläs

a

lelek

melyek

a

alapulnak.

tehät a

ugy

a

tantetelektöl

elmeleteken

Forrasa

alkotja,

tönyekböl

kelet-

elmeleteket

levonhatö

fei, es

öntu-

az

összetettebb

4.

vegre

ertelmezesere

epül

oldhat

mikepen az

Tapasztalatinak

meg.

tör-

ügy

törvenyeket,

azon

belölük

a

alapnözettöl

is

nem

ilyeten

tan,

jelensegek

metaphysikai

talän

s

keletke-

bontja

kimutatja,

köpzödnek;

tapasztaläs

mert

hasonlö

2.

felkutatja

6rvenyess6göt

es

meg, ama

azbk csak

elemeire

egyszerü

tünemönyek

szerint

mit

A

alaptünemenyekböl

3.

a

termeszeti

alapon

az

kimutassa.

6s

egyszerü

az

lelki

ezen

tünemönyeit;

összetett

mely

azokböl

hogy

tünemönyeket

6s

hatäsät

1. szötszedi

ismerteti

ällapotokat kutatja,

lelki

a

visszavezesse,

venyeikre

tudomäny,

kimagyaräzhassa.

hogy

Feladata,

z6s6t,

lelki

a

Mödszere.

Forrasa.

tapasztalati

azon

jelensögeit,

61et

Feladata.

fogalma.

el

tapasztalat

különbözö —

egytär-

külsö

fei

term6szetjelens6geitfogja a

161ektani

iränyzat

az

jelensegeit kutatja

61et

es

domänyos

feladatoknak.

s

is több

alkalmazäsa

törhet

nehezen

csak

csakis

ezen

sikert, midön

vänt

lehetetlen

speculatiöval összeszerkeszteni. az

a

A

feladatät

sikerrel

e

näläsäval

e

lelektanäval

ellentetben,

kell

helyezkednie,

akarja megoldani.

kell

Frigyre

fökeppen

problämäit

6s

lepnie

physiolo-

a

felhasz-

eredm6nyeinek

fontos

magyaräzhassa

tudomänyt

exact

jelzettalapra

tudomäny

is ki-

metaphysikai

pusztän

testver-t6rm6szettudomänyokkal,

giäval, hogy

ketsegtelen, hogy

eletröl

iskola

regi

lelektanban,

a

psychologiäban

hogy

lelki

a

ujabb psychologiänak

ha

habär a

bizonyos,

möd-

inductiv

neh6zseggeljär

tu-

termeszet-

a

alkalmazott

utat;

elemeikre

legnehezebb

hogy

van,

rem61hetni

uton

az

a

lelki

vagy

egyszerü

egyike

Innen

oly sikerrel

tudomänyokban szernek

mi

a

vizsgälat alä, mig

term6szet

törekszik

6s

ertelmezni,

szetszedni

belsö

n.

u.

veszi

es

szöhesse

elme-

leteit. Mödszere

lyticus

:

inductiv

es

összegyüjt6s6re, gyüjtött azzal lult

megfigyeles s

a

alapra tämaszkodö kiserletezes

6s

deductiv

concret

problemäi

alkalmazva,

a

megkivännak

melyet

6s

e

a

ana-

anyag

az

mödszer

philosophiai feldolgozäsära

anyag

gonddal

a

etikai

psychogen

a

össze-

az

; mind

lelektan

mödszerek

kettö

a

bonyo-

term6szete

megkövetel. A azt

csak

a

megfigyelesnek

olyan

—

termeszettudomänyok jelens6gek

olyan

161ektanban,

a

melyek

venyessegöknel

mat

melyek

a

elöfelt6teleit

ismerni, vezetönek.

a

kiserleti

ägaiban

alkalmaztäk

tanulmänyozäsänäl

meg6rtesenel s

a

okok

hatö

tehät

ältalänos

Termeszetesen

nem

oly

es

Ellenben ered-

folyamatok a

k6rdeses is

egyedül 6rtelemben

a

er-

tekinthetök

törvenyeit

eljäräs mutatkozik

—

helye

ilyenekül tanulmänyozhatök. összetettebb

mint

a

van es

tärgyakul

concret

olyan jelensegeknel, melyek

m6nyei,

veve,

egyformasäguknäl

fogva

tulajdonsägaikban

egyes

ertelemben

folyaki

kell

czelrav6ve

a

kis6rletez6st, mintha

hogy

mödszert,

kivänt

a

deritsen

f6nyt

ismerhesse

pedig

nevezni

kell

az6rt

biztat

k6pet

magänak

jär

hasznälatos, füzödik

ködesenek

eredmönyeket

mint

olvad

bele

t6keny ban

a

mily

mär

Azöta siker

idegrendszer

az

mü-

tanulmänyozni

s

alkalmazni,

6s

mint

de

annak

nem

jelen-

egy

feltüntet6s6re

deductiv

concret

az6rt

talän

methodus

a

szin-

alapkutatäsaiban

mely

alkalmazta,

csak

a

mödszer-

mödszerhez,

physiologiai jelzöt ; anyagänak

azonban

m6rten

f6nyes

azon

kezdt6k

mödszeret

hanem

resze,

hasznälja

a

physiologiäba,

a

moz-

physiologiai psychologia alap-

n.

oly tudomäny6t,

physiologia

a

ü.

az

elet ki-

keletü.

üjabb

psychologiäban

a

lelki

a

kis6rleti

a

6s

mödjät

6s

alkal-

mert

genesis6röl.

alkalmazott

6rz6kszervek

az

megvetett6k

ezzel

61et

kiderült, hogy

felteteleit

nyert

6s

phäzisaihoz

lelektanban

a

miöta

a

kivält

melylyel

lelki

physiologiäban

a

mödon

fejlöd6s minden

e

s

annak

s

a

alkalmazäsa

az

terv-

term6szetere

sikerrel, ha

kifejlöd6se szerinf

Törtenelmi ez

6s

ilyen

hogy

mödszereket,

e

kivälö

veszi

tekintetbe

alkot

elöällitäsäröl

jellemzö sajätsägaikat. Psychogenetikus-

akkor

zanatät

t6n

e

ügy

folyamatok

fejlöd6sevel pärhuzamosan

jät,

6rtelmezve

hanem

feltetelek

kerd6ses

a

meg

mazäsuk

a

elö

gondoskodik;

combinätiöjäröl

szerü

nek

jelensegeket egyszerüen

kis6rletileg ällftani;

lehetne

nak

lelki

a

feldolgozäsä-

mödszert

alkal-

mazza.

A

Lelki

61et alatt

^rtendö,

melyeket

testi,elet

szerveiböl

aläbb

ma

testi

61et

testi

61ettöl

m6g

—

eletröl

ältaläban,

mint

ältaläban.

tünem6nyek

azon

keletkez6sök6s

megfejteni

mär

elvälasztottan

külön

mint

külön

lelki

eletet

most a

a

testi

e

tudomäny

kepes,

nem

s

okböl

ezen

a

leg-

—

tünemenyeket,

a s

a

elvälaszt.

lelki elet

összesöge

kifejlödesökben,

6s

tenyezöiböl,

tünemenyeitöl,

Amennyiben mereven

lelki

tünem6nyeket szerveitöl

es

igy, t6nye-

veszszük

zöitöl

vizsgälat beszelünk

üetröl, valamint testi

a

az

abstractiö

testi

testi

a

lelki

a

ölet

nelkül

lehetetlen

6rtelmez6set

helyes

alapon

összefüggest

visszavezetni.

okaira

räzni

es

egesz

csoportja meg.

minden

izöben

hozzä

lettsegi fokähoz, hogy

fö

a

lelki

nelkül

Azon

a

teny, hogy

len

ällati

folyamat

egy

kivälasztäs

magänak

*

Horwitz:

L.

Lewes:

6s az

melyek

elet-

idegrendszer

Physiol.

des

szövet

idegek.

az

az

belül, egyetaz

gek ide-

täplälhatö, egyet-

semmifele —

functiöinak

Grundzüge

lelki

es

ällana

sem

tägl. Lebens.

Wundt:

testi

elegge bizonyltja

nem

erezhetö

nem

a

kereten

Organismus

jöhet letre,

inger

Psychol. Analysen.

agyvelö

az

lötesltik:

sorban

tekintetben,

egyetlen

sem

eszközölhetö S

;

egyesiteseböl

—

letezik, mely

sem

befolyäsa alatt len

elsö

lelektani az

osztozik;

emlökköpek

szervek,

kapcsolatot

Fontossägukat,

fej-

idegrendszer.*

föközvetitö

közti

elet

kifejlödese

sorsäban

es

es

löteslthetök.

nem

Az

alapszik

agy-idegrendszer

az

elhatärozäs

es

egy

inger felfogäsa, emlekkepeik

megörzött

a

gondolkodäs

functiöi

tani

az

:

kimagya-

lelki elet

a

magät

tünemönyek

kapcsolaton

lepöst tart,

funktiök

habär

tudjuk

lelki

kötve

van

vele

összehalmozäsa, szärmazö

is

Ilyenek peldäul, hogy

fejthetö

a

jeleneteinek

elet —

nem

ezen

epen

meg

all

összefügges figye-

lelki

A

az

tekinthetö.

kapcsolatban

eszközölni

kapcsolatot

es

e es

csupän

ilyen

emez

a

hogy

ällapotoknak,

mint

ketsögtelen, hogy

elettel, es

physiolo-

vagy

termeszetnek,

legszorosabb

a

lembevötele

az

lelki

es

csakis

s

is, midön

megjegyzendö,

emberi

egyseges

eredmönye,

Tönyleg

physikailag

lelki

öndllö

eletröl

testi

azonban

szötvälasztäsa

megbontäsa

öndllö

Midön

giailag tekintjük.

besz61hetünk

—

tisztän

tünemenyeket

merev

alä

Funke:

der

mozgäs

nem

nelkül.

idegek

sokfelesöge

Lehrb.

physiol.

d.

es

Physiol.

Psychologie.

minden

complicältsäga

idegek roppant

az

vel, szerkezetök

szämäval

csupän

idegszälakböl

6s

täs

milliö

nyitja, a milliö

Az

electricus

az

rony

müköd6sök

giai

a

—

mi

vezetö-kepessegtörv6nye vezetes

eg6sz szälra

vegsö

a

pontig

inger

az

ät

k6tfel6

vezet6s

Leitungs-Vermögens) pes

az

illetö

pl.

vezetni.

idegszäl, mely az

pedig

izmokhoz,

Sok

ideig

csakis

mär

Bois-Reymondnak

azonban

sikerült

alkalmazott

toväbbterjed,

idegszäl

nyien, min61fogva

eredm6nyek,

miältal

a

az

vezetett

birt

a

meg-

tantetel

is

teljesen egyfajta

is birnak

idegek

az

mindket

törveny

azon

Du-

hogy

idegszäl

fentebbi

idegszälak

különbözö nem

pl. az

nem.

kimutatni,

inger

egyfajta functiöval a

hittek, hogy

kenyäban irä-

mindket

agyvelötöl

az

az

6s

birnak.

nem

minden

k6tsegtelenne

lönbözö

kereszt-veze-

doppelsinnigen

egyszersmind

k6pzödv6nyek,

ideg-

des

alapitottnak tekintendö; vält, hogy

toväbb

mäsik

a

megforditva,

ellcnben

idegszäl közepöre

azt

centrifugalis iränyban

ezen

vezetök6pesseggel,

iränyäban

vezeti

azaz

azt

ingert

valamely

hossz-

inger-älla-

inger-ällapotot hossz-tengelye

toväbb az

szerint

ketfele

isolält

közölt

vele

(Gesetz

törvenye

mäsik

a es

idegszälak

az

inger-

Längsleitung)

vältozatlanul

(Querleitung) k6pesseg6vel

tes

Az

szärmazhatik,

nem

physioloaz

hossz-vezetes

idegszälröl tehät

; egy

;

közöltetik,

a

a

femsod-

a

velök

ideg-szäl,

hossz-tengelye iränyäban

potot

A

minden

pl.

all, hogy

isolirten

der

es

bir.

n6zve

törtenik.

szerint

bizo-

ugyan-

abban

isolält

az

(Gesetz

törv6nye

jelenti,hogy

szikrära

egyik vegökön

elvezetik

között

vezetök, mint

vagy

az

kuta-

között,

egymäs

egyes-egyedül

ällapotot, mely v6gig

folyam

mai

vizsgälödäs

sajätsägokkal

idegszälak egyszerü

eg6sz all:

a

idegszäl egymäs

chemiai

es

hatö

szinten

Az

alak-elemböl

amennyire

s

reszletekig

idegsejt

physikai

egybevetjük.

16nyeges

milliö

6s

milliö

6s

is

idegsejtekböl;

legcsekelyebb

es

azon

k6t

kivält ha

—

v6gtelen kicsiny meretei-

6s

egyszerüseget

idegrendszer

meghalad

k6pzeletet

valameny-

ältal letesitett

kü-

vezetö-idegszälak sajätsägos

8

alkatän, hanem

lyekkel

idegszäl

közelöben

talälhatö

mely

complicält, de

meg

idegek pedig

az

idegek pedig

stb.

vele

teljesen

erzö-

apparätusaival

hogy

keltenek,

a

moz-

6rzö-

az

ismeretlen

szakadatlan

veg

okoz.

S

specificus

a

összeköttetesekor

all

vaksägot, a

azonnal

is, mely

kettevägatik, s

teströszek

a

ille-

moz-

megszünik,

ältal

ez

inger-

az

dolog, hogy

sz6tmetsz6se

ugyanez

taläny-

söt

Ismeretes

örzet.

idegeinek

nezve

mozgatö-ideg

6rzetekk6, pl. han-

annyi bizonyos, hogy

minden

töleg süketseget

gekonysägära

es

megszakltäsäval megszünik

halläs

vagy

finom

igen

ismeretes

különböz

ez

k6t

a

jön letre, melynek s

iz-

szötägazässal. Az

vonagläst

is. Csak

ma

16kenys6g,

idegek,

physikai ingereket fogjäk fei. vältoznak ät a ingerek mi mödon

ezen

csakis

mozgatö egy

centralis

a

mestersöges

annyit tudunk,

appardtusokban

meg

bele:

különbözö

a

gokkä, szinekkö, functiö

szervek

izmokban

azonban

centralis

eddig ismeretlen örzeki

az

A

a

valamelyikäben

egy

vögzödnek,

Müködesökröl

egybe.

gatö-idegek

a

neveztetik, mlg

szervek

összekapcsolva.

testfelületenek

a

rendszerint

v6g

mirigyekben

6s

lätas-

v6ge, mely

közöpponti

a

van

mokban

szerü

alapulnak.

—

azon

peripherikus

käszülökkel

Hogy

vegsö-köszülekeken, me-

ideg-sejtbe (Ganglion) nyülik

A

kötv6k

a

fekszik, peripherikus vögnek

veg,

v6g.

csak

összekötvök

idegek

az

Minden

mäsik

kizärölag

amint

közepponttöl

a

elszakittatik. Az

dökböl,

es

gyökböl

egy

säggal birnak.

A

vergolyöcskäk

vagy

csak

nagyobbak

ällanak;

el,

pedig

s

ezek

a

Az

mint

a

velö

fehör

sejt-folya-

egy

igen különbözö

Vßoo"'-al kisebbek

meg

6-szor

nagy-

mint

ätmöröje kisebb.

a

pedig A

leg-

v6r-sejteknel.Mindannyiah

szäma

polaris,multipolaris sejteknek egyebek,

s

vörsejtek, melyek

Vie^-al kisebbek lätväk

härtyäböl,

legkisebbek

Vsoo"',vastagsäga

sarkokkal

finom

ideg-sejtek egy

szerint

unipolaris,bi-

neveztetnek.

ällomänyänak

ideg-sejtek physiologiai functiöja az

A

sarkok

nem

idegszälai. egesz

ideg-

rendszerben

zik

6s

erzes

az

minden

ered

mozgäs,

ätaläban

s

inger

; tölük

mirigy-secretiökra

izom-contractiökra,

az

Tölük

legfontosabb.

a

szärma-

szervezeti

minden

müköd6s.

Az

között

idegek

összes

161ektani

szempontböl

leg,

nevezetesebbek

idegek

melyek

a

ket

nagy-agy

erednek

böl

s

fel6

szem

talälhatö

Ez s6rül

flnom 2.

idegreczet kepezik. hatärain

gerincz-agy iny

lesznek

belsö

falain.

kivält

ujjak hegyen,

az

szemölcsökben

pintäs

pelnek.

lagok

pärosan,

külsö

jäk, majd

6s

vegük

feie

mozgatö-idegre

ettöl

s

az

fül

a

n.

6s

agy

csiga5. A

az

ta-

felület6n, de

talpon

talälhatö

16trehozäsänäl

a

a

ta-

ezältal

az

a

es

läbak

talältatnak. a s

s

fedik, csuklöin

Felosztatcsuklö

ezt

a

belsö,

majd

letesitik.

mozgäst

törtenik, izomra

/^

izmok, v6kony,

mindenütt

karok

elö,

szere-

ellätott,rost-sza-

; amazok

fordulnak

ez

Az

csontokat

n6gyszeresen

felületen

szerint

dig

elö ;

kifeszltik, s

ismeretlen.

ü.

az

nyelv-idegek,

inakkal

nevezetesen

mely

azonban,

s

s

egesz

csontok.

feszitö-izmokra

hajlitö- 6s

-emezek

izmok

szemnel

a

test

a

mozgäs

a

tünnek

helyeken,

egyes

nak:

az

vastagabb,

gyanänt

lätäs-ere-

vannak.

Szerveik:

közepen

el

orr-härtyän.

az

tenyeren,

a

mozgatö-idegek,

A

s

vegei

feien

idegei, melyek

orr-idegek

pintäs idegei, melyek

fej jobb

oszolnak

3. A

idegei,

levö

szälra

läthatökkä,

*:-r'-

isme-

oldaJän

veszti

vegzödnek.

4. Az

a

°(

egymässal,

balszem

halläs

A

kanyarodäsaiban

szerü

a

meg,

szämtalan

jet V6geik

ha

•-'

La-,s~'c

lätäsdombok-

n.

mäsik

fej

a

illetö

az

lätäs

talälkoznak

oka, hogy

az

1. A

ü.

az

körül

mindegyikök

halad.

ideg

gumöjäböl

orr-tö

az

azonban

honnan

v6gapparätusaikkal

s

"w

erzek-

idegrendszer

az

alkotjäk. Ilyen idegek:

erzeket

öt

retes

vezetik

organumähoz,

köz6pponti

Az

mozgatö-idegek.

6s

behatäsokat

külsö

a

erzek-

az

:

hajlftA

möd

mozgäs-inger

ätszärmazik,

m6g

min-

a

-^

"tt

:"e*tct*

:

10

^Szc/y"»i'e

^rsorozhatok^. s

^«•^'

szerint

Rendeltet6sök

©a

ket

azon

k6t

idegek

összes

az

osztälyba

ideg-rendszert kepezik, me-

nagy

(Cereblyek egyike köze^qntijdegrendszexmk neveztetik lien-System rospinal-System), mäsika pedig ducz-idegrendszer (Gang-

Sympaihicus) melyek erednek,

közös

egy

s

gerinczagy. ponttal

visszat6rnek.

tartoznak.

ideg-rendszerhez

vannak

Es

helyen

talälhatö

rekded

idegcsomökböl

utöbbi

rendszer

hanem

müköd6sei

Mig

Ezek

a

teny6szö-61ethez

hätgerinczA

fe ßitc/*u).c-" 1)

ke-

ducz-idegek.

Ez

test-reszeket

tartozö

rendszerek

melyek

2)

Organum.

azonban

täsära

ideg-gyök

az

a

agyvelö,

közepponti szerv, mozgäsokät

6s

vagy

a

: a

u.

az

összes

s

az

a

gya-

toväbb-szällifeie. Mint is

függetlenül ezt

es

ideg-sejtet,

szervek

bizonyitjäk, valamint

ällapitottt6ny, hogy

erzö

közvetitö-szeryek

agyvelötöl

az

egyszersmind

es

szämtalan

periphericus

kereszt-szäl-összeköttetesek,

Jf ;tc/

rendszerek

ingerek egyszerü

nyert

erzeseket, mint

gäsok tünemenyei

az

ällati 61et

az

szämtalan

6s

csak

nagyobbära

szolgälnak,

nänt

fö-ideg-gyök

Mint

ideg-szälat tartalmaz,

mozgatö

szämtalan

agyvelö.

hdtqerinczzvelo egy

közepponti

ilyen közep-

ällomänyü,

nyilvänulatait közyetitik.Ilyen közepponti 6s

6s

sympathicus-rendszer befolyäsa

közepponti

a

agyvelö

täpläläs, v6rkeringes 61et-

em6szt6s,

teljesen ezen

ällanak.

alatt

köz6pponti

: az

szürke

azaz

melyböl

a

szervezetben

a

erednek.

lätja el idegekkel. Az

gek, t. i. ide-

a

Köz6ppontjok

duczokböl,

a

Ezek

olyan idegek, melyek

birnak,

nem

Vannak

köz6pponttal birnak,

melybe

a

visel.

nevet

reflex-moz-

n. a

közvetit

hatö taläl-

benne

physiologice megkötv6k

idegszälai nem

össze

agyvelövel. Lelektani

:

es

k6t

ilyen ältal

külön

rendszere

Ällomänyät

rendszer. anyag,

szempontböl

mely szürke k6t-ket

külsö

reszre

van

l

szürke, —

T

6s

az

K6t

velö agy-

projectio-

lägy, sajt-szerü

vastagsägban,

körülveve.

osztva, n6gy

szerv

associatio-

az

:

tekintve

felületen

anyaggal

legfontosabb

f6ltekeböl all

eppen

bevägäs

mely es

härom

1

11

för6szre

oszlik:

a

(cerebrum) mely

nagy-agyra

r6sz6ben

talälhatö

;

6rz6s

mozgäs

közvetft6s6re

fejelönyult-

a

kis-agyra (cerebellum) 6s a r6sze(medulla oblongata),melyek a fej hätulsö agyra ben vannak. E för6szek szämtalan mindegyike ism6t tartalmaz, melyek egyfelöla peripherivezetö-idegszälat cus idegek-,mäsfelöl a gerincz-agyidegszälainakfolytatäsai ; toväbbä melyek r6szint mint az ganglion-sejteket, es

a

szolgälö veg-centrumok,

szerepelnek, v6gre puszta ätvezetö-szervek kereszt-szäl-rendszereket u. n. commissuräkat, melyeknek

reszint

mint

functiöjaabban

all,hogy

zötti összeköttet6st

Älkatät ismeretekkel

a

különbözö

köz6ppontokj£ö-

fenntartjak.

tekintve

mäig

m6g

rendelkezik

a

is

csak

felette

physiologia. Csak

hiänyos^y^

annyi

^//t//tA

bizo-

conhogy 1. idegszälainak6s sejtjeinekchemiai alak-elemei mint e s a stitutiöja ugyanazok, hätgerinczn61. Hogy 2. feh6r ällomänyäban szämfalan vezetöpälyät 6s oly tartalmaz, melyek idegszälaiazonban oly finomak

nyos,

m6rhetetlen

v6nyesen

nagy fuzödnek

szämban

fordulnak

egymäsba, hogy

elö,

s

mindezen

oly

szöve-

tüneme-

tud az anatomia sem siologia. phynyekröl 6ppen semmit vagy Hogy vegre 3. a feh6r agy-ällomäny nagy r6szben a folytatäsaugyan gerincz-agy vezetö-pälyäinak,de uj ideg-szälakatis nagy mennyisegben foglal magäban. :"c" -fyj az agyvelö functiöit Meg hiänyosabbak ismereteink y elannyira, hogy e tekintetben illetöleg pusztän negativ A föreszeket egyenkint eredmenyekre kell szoritkoznunk. v6ve tekintetbe: 1. A medulla oblongatäröl csak annyit tudunk, hogy igen fontos reflex- es mozgäs- centrum. Egyike a legfontosabb coordinationalis szerveknek az önk6nytes mozgäsgkra nezve, 6s jelentekenyszabälyozöszerv az organicus mozgäsokra nezve. Egyszersmind önällö sensorium, söt egyes physiologusok szerint az 6rz6s fö tokban 2. a kissz6khelye.Ugyanez all, de magasabb coordinälö- szerv, egyagyröl is, mely szinten nevezetes szersmind centrum. sensorium es Megs6rt6se mozgds-

""

rrrzr

12

ingadozö-,

vögre 3.

Mig

könyszer-mozgäsokkal

söt a

különösen

nagy-agy,

6rtelem, köpzetek, tudat organuma.

v6ghezvitt

kiserJetekböl

negativ,

mennyiben

functiöjära nözve következtetös

nagyban tiöval tek ez

egeszben

6s

eredmeny

az

mi

egyebk6nt

s6gtelenn6 vält, hogy

ugyanazon

functiökat,

siti egy

magasabb-

vagy

kozatos Az

aldrendeltseg

agy-idegrendszer

Segymäs

fölö

es

egy

rendelt

func-

ideg-szälak 6s sejältala

külön-

nem

küiönös

alsöbbrendü E

vagy

6ppen

reszek

között

ezek:

rendszereknek,

kel

foglalja

magäban

kibövülten

periphericus ideg-gyökök egyesittetnek

mint

hozzäjärultäval tesek mus

mär

legközelebb

functiök, melyek

a

repeltek, sokkal

magasabb

a

löd6senek

nagy-agyban

az

legföbb fokozatät

tevekenysegeket

es

agy-idegek

motoricus

hanem

idegrendszer eri el. A

lelki

mindazon

medullaban

es

fokozatban

eredmenyeket,

veze-

all, mely

organuma,

is ; benne

hätgerinczben

egyes

complicält mechanis-

mozgäsok

sensorium

egyuttal igen fontos

vegre

az

kis-agy dispositiöja alatt

önkenytes

az

hol

összes

az

igy keletkezett

a

szervek-

uj

hdtgerincz-velöben

a

szervben,

egyszersmind

egyesitvek. Az nemcsak

elöször

central-

s

melyek

egys6gbe egyesiti.Az

magasabb

egy

az

peripherikus

a

alsöbbat

az

fo-

fei

idegek, hätgerincz, nyult-agy, kis-agy, nagy-agy;

mindegyike

mäs a

tünteti

sorozatät

egye-

16tezik.

fölerendeltseg viszonya egesz

mind-

hogy

complicätiöban

mäs

ket-

legaläbb

annyiban,

össz-eredmenybe.

mit

a

all,hogy

mindegyikök

csak

egyikoK

alakitott

abban

agy-reszek

hogy

tehetsegekkel birAhanem

mödon

S

megfelel. Azonban

mert

egyes

abban,

egymästol

csakis

meg.

az

összes

fontos, az

de

—

tudhatunk

is tök61etesen

is felette

eredmeny

ällatokon

agy-reszek különös

egyes

az

az

tudatos

agyreszek %ugyanazon

összes

az

alkatänak

egyenlö

lelki

61ö

utjän megalapithatunk,

birnak;

böznek

szämtalan,

keveset

vajmi

f61tek6i vagy

kitünt beiöle

annak

önk6nytes

az

Mindez

mozgäsok

a

6s

összekötve.

van

mär

talälhatök

—

sze-

mig

organisatiöja fejnagy-agy

melyek

az

mindazon alsöbb

re-

Az

mennyiben

A

melyek

testi

a

solja

lelki

a

igazsägot tottäk

a

mär

is

kerest6k,

m6szet6böl bözö ben

fejt

särga

("pkeyjua) ;

nyälka pezi

(xoMj),

epe

eg6szseg

az

Galenus

totta

mäs

nedvek

vagy

butasäg,

hüs6g

alattomossäg

stb.

e

ter-

különn6zet-

azon

16tezik

E

v6r,

: a

a

k6-

alapi-

nezetre

minden

keletkeznek. minök

k6pest S

pl.

mäs

lelki

okossäg

az

vegyületenök

6s

minden

vagy

nyilt öszinteseg

hütlenseg, nedvek

bizo-

emberben

elö, melyhez

is

vagy

idegek

vegyülete

forräsät.

fordulnak

tulajdonsäg,

hangulat

szekhely6t

fönedvek

különbözö

nedvek

tünemenyek

m6g

v6ralkatröl.

a

emlitett

az

alapi-

(/uekaiva %o\rj)^6s

epe

betegseg

es

vegyületben lelki

e

s

az

fönedv

n6gy

is

sajätsägokat

Hippocrates

Jekete

elmeletöt

Szerinte nyos

a

lelki

talälhatö

emberben

az

161ek

a es

Ezen

csakhogy

tudomäny

6rtelmeztek.

vegyületeböl volt, hogy

mai

a

jelens6gnek

meg

elm61etben;

testben

a

;

meg

6s

physikai

befolyä-

megfejteni.

fontossägät,

azon

s

lelki

lehet

sajät-

es

tekintetben

felismertek

szölö

16tesftik,

term6szete

sok

uton

idegek

az

kapcsolatot

szämos

s

jelens6geket, melyeket

6s

a

idegek

ezen

r6giek

a

ismerven v^rben

az

tünem6nyeket

«vör-alkatröl»

a

közti

ideg-alkat

csak

fö-közvetitö-szervek,

azon

61et

hogy az

alapja, melyeket

nem

lelki

6s

szöval

sägai, egy

idegek

az

meg6rteni,

könnyü

ideg-alkat.

vagy

különfeles6g6n

alapszik. Az

posabb tozott;

idegrendszer ismerete s

a

lönbözeteit, t6böl,

mai

folytän

az

valö

emlitett

idegek

az

sajätsägänak: azokra

a

tudomäny

nem

hanem

müködes6nek

az

6s

v6ralkat mär

erejök

a

is

megväl-

temperamentum

kü-

különbözö

termeszet6böl, iränti

s

vegyülek6t

bözö külön-

fogekonysdguk

különbözös6g6böl, fokozatäböl

ala-

jelentösegenek fogalma

nedvek

ingerek

visszahaldsuk

gerlekenys6gök-

6s

6s

vagyis

magyaräzza.

in-

Mely

•! i

15

alapon le;

kisebb sik

idegek hangulatänak

az

t. i.

mint

a

a

m6rt6kben

van

vezethetö^^^^^^7

alapsajätsägnagyobb

vagy

esetek

vagy

,

4.

Nagy ingerl6kenys6g Csek61y ingerl6kenys6g csek61y visszahatässal. Nagy ingerlekenys6g 6s csek61y visszahatäs. Csek61y ingerl6kenyseg 6s erös visszahatäs.

A

regi elnevezesek

3.

6rtelmet

megtartva,

elsöt

az

mä-

a

visszahatässal.

erös

2.

nek

osztälya

negy

egyik tulnyomö lehets6gesek:

meg,

fölött,következö 1.

ket

nevezett

^A**

/

+*t*ML*^

W^* "m"*4*~"

ep6s-

mäsodikat

(cholerikus),a

nyälkäsnak (phlegmatikus), (sanguinikus), s a negyediket a melänak (melancholikus) nevezhetni. Mindegyikök bizotesti 6s lelki sajätsägokat vagy jellemzö vonäsokat nyos tüntet fei, melyeket csakis az ideg-alkat sajätsägaival lehet Midön megmagyaräzni. összefüggesbe hozottan elöl teveszteni, hogy kivüle szabad äzonban szem nem v6rmesnek

harmadikat

szämtalan

meg

lelki

6s

egy6b tönyezö

is közre

között

szete

is vältozäsoknak

vänulatai

az

maga

a

testi

bizonyos körülmeidegrendszer hangulata es term6-

sajätsägok alakitäsänäl,

hyek

müködv6n

16ven

söt

alävetve

jelentkezhetnek

: az

ideg-alkatnyil-

tökeletesen

megfelelöleg a osztäly sajätsägainak szabälyai tehät negy csak szolgälhatnak,hanem v6g6rvenyes szabälyokul nem felette fontosak, utbaigazftanak ; mint ilyenek azonban biztos alapul szolgälnak sok tünemeny mert megfejtes6sem

felvett

n61, ugy

lyek

—

az

nelküle

mint

emberek,

egyes

csalädok

61et6ben, me-

megmagyaräzhatatlan rejt61yekmaradnänak.

'

Az

Az lelki

ideg-alkat mellett

tünemenyeknek

vidualis

character.

tehät ugy

szorosan a

mint

a

veve

van,

:

az

Alatta

befolyäsa ertendö

termeszet.

egyeni

egy

mäsik

összes

factora

nevezetes

egyeni tepneszet, az az

organisatiönak

lelki elet összes nem

"

is

egy6b,

testi 6s

u.

az

indi-

n.

maradg,nd.ö

hangulatära mint

a

egesz

lelki,erkölcsi

;

mely

ember

tulajdon-

" t

**

?

^k(v*

16

sägaival

sajätsägaival együtt,

6s

minden

egyes

embern61

gyanänt

terül

el

hogy

egyeni

az

felkutassa, annak

s

termeszeti

talaj,raelyhez

emberröl

az

6s

csalädi

kor

ered

besziv,

et

nemzeti

termeszet,

befolyässal vannak

tekintetben

fejlödik; tehät

es

mindannyian

—

között

melyek

az

jellem,

term6szetfejlesztö egy6ni fejlödesre

az

ätlephetetlen korlätokat

huznak

az

•

jjz tyjt9"* egyen

ele,mint

Li?%\fÜiV «/*

tüzte,

levegö mely

a

van,

örökles,

különbs6g,

sok

es

feladatäul

iteletet

fejlödmeny

kötve

jtenyezök, melyek ?

mezö

t6nyezök mindazok,

es

a

hatärtalan

cselekveseiröl.

6s

test, mint

eghajlat, az

hozzon

alapon

a

s

ez6rt

epen

okait, t6nyezöit, tünemenyeit

termeszet

Ilyeten okok

Inemi

különbözö,

vizsgälödö elött, ki

a

ezen

eleteröl

mely

a

s

külsö

*' ^

retes, hogy hatärozö a

ezt

azon

; mit

szoros

földi

leny,

reszt

vesz

annak

a

forrö

viszonyböl, melylyel

az

A

nedves

mig

hangolt

es

lassübbak

tileg es

csüggeteg

A

mersekelt

hö

öt

az

annäl

ejszaki sarkhoz,

havasok

lehet.

Az

között,

szellemi

kisebb.

A

is

betegsegek

ejszakon

tes-

—

grönlandi nagysäga közelebb

lakik

az

hideg miatt

s

foglalkozäsröl itt

cretinek, kik

oly völgyekben

;

le-

functiöi

a

roppant

nemesebb

ügynevezett

vagy

minel

s

nagy

mogorva,

fog6konyabb

läbat,

vilägossäg hiänyäban sem

ember,

A

a

levegö felderiti

alatt

ember.

egy-

hideg ejsza-

hatäsa

—

az

eghajlat

munka-kepesseget

borltja a talajt

lelkilegeltörpül meg

es

es

van,

Mfg

nagy

tiszta

es

levegö az

a

—

eletkedvet, lesz

ember.

ma-

ember

müv6szet

6s

az

szäraz

test-szervezete

örökös

alig haladja kellö

az

ködös

es

es

Hol

iränt.

tesz.

neveli

munkära

a

ältala is

lakik, kötve

melyen

alatt, lankadttä

egöv

kon, ügyetlenne

kedelyt,

61elem s

ki

bolygöi eleteben.

legalkalmasabb

meleg

isme-

szervezetre

egyebkent könnyen

földhöz

a

testi

a

legszebben fejlödik a tudomäny

aränt,

szö

vannak

tünemenyekre

mint

a

illetöleg ältalän

föld, levegö, eghajlat, evszakok,

a

gyaräzhatni

tapasztalati t6ny is igazolja. hatdsät

termeszet

befolyässal

lelki

alatt

szämtalan

leginkäbb

tartözkodnak,

me-

a

17

lyeket a keleti sz61 nem alig negy läbnyi er, nagysägra 6s a magassägüak alakjok egesz szänalom-gerjesztesig nyomorult. Ajkaik kiduzzadtak, orruk lapos es szeles, nyäluk mindegyre

foly, s többnyire viz-fejüekes süketA mi nemäk. köztudopedig az elelem befolyäsät illeti, mäsü dolog, hogy oly n6p, mely hüssal täplälkozik,elebätor, kitartö

ven,

eledelekkel

növenyi

tunyäk

idegeket

izmokat,

es

lelki

erzelmeket; nek

sör

a

tottak

taläs

ezältal

s

A

mäs

6s

szdrmazds

moralitäsra

term6szet-

erthetni

meg

a

is. Aszerint

t. i.

mint

a

mödon

mäs

es

a

ha-

jellegetkölcsönöztek

mäs

mäs

nepfajoknak

mäs

es

az

is kel-

p61dät

csalädot fölös

immoralitäsra ältal

szület6s

ätszärmazhatnak.

egy6nre talan

v.

vagy

k6pzödmenyek,

40

s

e

mellett

össze

meke Pauer

a

született. :

A

lölektan

Osiander alaptanai.

bebizonyitäsära Burdach

egy

szäm-

spanyol

—

volt

mäsodik

egyenröl-

es

az ujjak tagjänäl mutatkozott 3 ujj egymäsmindegyiknel 2

egy6nt ismertet, kinek

elsö, mint

betegsegek, torz-

örökölhetök,

eletböl.

az

emlit, melynek

szäma,

; söt

Minek

idezhetni

härtyäsan

väri

az

lelki lom-

es

külsö

a

heviti

generätiö befolyäsät az ember 6s lelki,söt erkölcsi tapaszsajätsägairaföleg azon igazolja,hogy a testi es lelki sajätsägok,hajlamok

testi

sal

testi

fel-

keletkezniök. 2.

a

kepzelmet,

a

befolyäsok mäs

nepcsoportoknak,

egyes

bor-iväs

a

testalkat,fejszerkezet, koponya, agyvelö fejlesz-

a

tesere,

mig

befolyäsäböl

különbseget

termöszeti

különbözö

S

Vegre

elö.

mens) tre-

pedig eltompultsä-

elvezete

valö

m6r-

tagreszketest(delirium

mertektelen

testi szervezetre

a

mäkony

testre, megrontjaaz

a

is okoz.

lassüsägot idez

es

termeszetüek,

vagy

tekintetben

betegsegeket

nep-törzsek közti

lett

ezältal

s

idegrendszert,feltüzeli

ingerliaz hasägot

italok

szeszes

kizärölag csak

a

szelid

n6pek

elö; szellemi

id6z

got, söt

A

mig

sorvasztölag hat

elvezete

tektelen

elö

f616nkek.

6s

munkäs;

6s

Seidlitz

növe.

kezen

häzassägäböl

pedig

egy

7

egy

szt-peter-

ujja volt, s ügy több nöröl

7 tesz

az

tijju gyeremlitest, 2

^

18

11

ki

születössel

szül6sböl

32

gyermeket anyja

6s

szärmazott,

vilägra. Ältalän ismeretes testalkat, a

kezek

szep

jellegetkäpez.

nemzetsögi

söt

öröklökenysege okozza, hogy lök

Caledonia,

hogy

feltünöen

igy all

szellemi

a

erkölcsi

es

mait, szenvedölyeit, valamint rint

tekintetben

utöbbi

ez

illeti. Reich

kimutatta,

hetö

csalädi

örökles

ältal

tetö

typust kölcsönöznek

Vegre

az

utalni, hogy

szellemi A es

mint

tekintetben

erösül,

*

Ribot:

Organisation

zur

bebizo-

A

lelki

Moral.

a a

is

bizonyos

egyes

a

szärma-

csalädok-

megkülönböz-

6s

es

Reich:

azon

vältozäsok

gyöngül

Ober

befolyäsät

tapasztalati

organisatiönak,

vältozö

különössegei

ätörökles.

gonosz

keletkezik

különbseg

nemi

koronkint

a

szülök-

illetöknek.*

es

hanyatlik

vagy

Igy

tünemenyekre, eleg

Organismus

az

stb.

välnak,

az

eletkorok

lelki

illetölegegyes tenyre

pedig

alapjai,bämula-

szervezeti

ällandökkä

nöpeknöl

söt

3.

azok

bizonyos sajätsägok

ban

3)

örököl-

nemzetsegi jelleg is, hogy

termeszet, söt

6s

bajok,

Maudsley

örököltetnek

szabälyossäggal

zäs

moralis

constatälja, hogy

Brage

szenvedölyek, sajätlag tos

tüzetesebb

neposztälyoknäl

egösz

a

anyät

az

alapul szolgälnak, ätszärmaznak

gyermekekre.

a

rösz

sze-

organisatiö különössegei, melyek erkölcsi

az

kihägäsoknak röl

6s

betegsegek kifolyäsai.Henri

nyitja, hogy

hajla-

k"pessegeit

organisatiö

az

ez

is. Nem

nezve

szülöik

nagyobb

vezet, hogy

eredmönyre

azon

hogy

S

pedig tapasztaläs

es

a

egyeseknel

tanulmänyozäsa

birnak.

szellemi

egyöb

fogyatkozäsait örököltök,

vagy

szü-

Senegäl-melleki n6pek

gyermekek

a

birö

fejthetömeg,

tulajdonokra

pelda bizonyitja,hogy

egy

testalkattal

kis testalkattal

eskimök

az

nagysägänak

csontväz

a

s

a

alakja,csalädi

rat

ilyenek. Innen

Patagonia,

magas,

A

hozott

arczvonäsok,

az

vagy

iker-

nögyes

gyermeket

magas

is rendszerint

gyermekei

38

is, hogy

az

läbak

6s

szült, maga

felelnek

meg.

vältoznak, fejlödik az

ember

einige Beziehungen

testi-

der

19

leg

testi szervezeti

e

—

is mäs

lete csak

vonäsokat

mäs

es

hatärokon

azon

vältozäsnak

sajätsägai tüznek

melyen

tül

all

nemi

a

vannak

kepen

minden

senkinek

különbsägre sorban

elsö

6s

sincsen

nemi

a

ember

el6, s

hatalmäban.

is. Mind

lelki

6s

individualitds

az

egyes

nözve

testi

bizonyos

fei, termöszetesen

tüntet

belül, melyeket

eredeti

16pni

megfelelöleg lelkü-

S

ket

a

igy

ez

nemnek fö-

sajätsägai,melyeket kell

különbsögre

a

vissza-

vezetni. Mindezek

alapjän

törvenyt, melyben

organisatiö

Az

Ha

tetbe,

mulö

e

ällandö

hatäs

lelki

alvds

eredmönye.

s

lelki

a

Egöszseges

veszszük az

tekin-

alvds, dlmo-

betegsegek eg6sz

sora

ältal elöidözett

mi

tainknak

eszrevetele

megszünik

azonban

rendesen

bözik

egyeb, valödi-

a

müködösek

ällapotäban;

vele vagy

rokon

az

eszmöles, vagyis ällapotest

a

—

mert

tetszhaläl, mely

61etmüködesei

mi

egyik lenyeges

6ppen

ezältal külön-

ällapotoktöl, minö reszben

kifärasztäsa

pl.

ällapotoknäl

vagy

äjult-

az az

61et-

egeszben, mig

az

nem.

azältal mutatkozik, idegrendszernek kifäradäsa örzekek es mindjobban jobban alkalmatlanab-

Az

bakkä

az

folynak. A

megszünnek,

alväsban

hogy

ältal

toväbb

alväs

sajätsäg az

ällapot-vältozäsänak fl* odtrao

ällapotban termeszetes, betegsög-

testi okok

agyidegrendszernek,

az

välnak

elöször es

helyett,annak

tünemönyekre

agyidegrendszer

az

rendkivüli

säg,

hatäsa

elö. Az

ben

eredmenyei.

eredmenyei gyanänt

dds, djultsdg,hypnosis tünik

hatäsänak

mulekony

befolyäsäta

mulekony

befolyäsa

tünem6nyekre.

test-szervezet

a

termeszet-

a

or^anisationakällandö

az

lelki

kifejezvea

van

megällapithatjuk

izlös

a

a

külsö

behatäsok

lätäs-idegekfäradnak idegei,legtoväbb

a

elfogadäsära el, ezt

halläs-

6s

követik

:

pedig

es a

szagläs

tapintäsidegekvir2*

.

20

rasztanak

fokozatokban

különfele

latkozik,

tarthassuk

dik

erejöket

ken

bizonyos

alväs

;

jut,

mint

es

visszater, alväsdes

felette bir

sem

szunnyadäsba

vagy

okokat

kezd,

üjra

s

vegre

fel-

a

felöbre-

a

perio-

elöidezik, tapasztaläsböl csak

annyit

tudunk,

hogy

ismöt

a

melyek

talati

szabäly gyanänt

gekre

es

okok,

vannak

akadälyozzäk

izmokra

all:

mi

mig

a

van,

hogy

kileg ki

az

färadva vagy

elvezete, altatöszerek

leg gätoljäk nemei,

testi

az

;

vagy

hideg,

fäjdalmak,

a

a_ a

igy

alväst,

az

Innen

ember, bia testileg,lelidegei elbägyasztatnak, italok

szeszes

erhetni

ältal

lelki

es

mörtektelen el. Ellenkezö-

bajok

különfele

ällapotok, szabälytalan szellemi

megeröltetes,

mennyiben

a

izgatottsägät idezik

elö.

kedelymozgalmaknak.

nyugtalan, izgatott

mi

a

—

elömozditja.

az az

testi

läzas

ide-

az

felingerli,izgatja az

akadälyozza

ha

(opium)

alväst:

idegek folytonos

tes, hogy

mi

elalszik

keringes, tulhajtotttesti vagy italok kisebb mertekben,

toväbbä

mi

a

S ez ^ätolja^az^iy^st.

mindaz

—

pl. könnyen

meleg

nagy

mindaz^

is. A

6s

Ältalänos tapasz-

alväst.

erdektelen^ unalmas,

van

elömozditjäk,

melyek

hogy

tekintetben erdekel

vagy

es

elzsibbasztolag hat, elömozditja

psychikai

embert,

alväst

az

a

pedig ingerlö befolyässal van,

van

ismöt

fogökonysäg

annak

illetöleg,melyek

visszatereset

dikus

mit

elfogadäsära.

követ. Az

van

semmi

eppen

vagy

ät, mit

megy

legföbb

kifäradäs

e

szünni

is

möly-alväs

a

aztän

fei-

a

mely-alväsba

behatäsok

külsö

a

fokozat

aztän a

csekely

mily mertekben

a

mely

kez-

veszteni

Mäsodik

idegrendszer

az

ezältal

s

;

magunkat

lelki müködöse-

összes

az

az

nyi-

ältal

hogy

erzökeink

hogy

öszlelhetö.

nehezseg

fogekonysäggal A

abban

es

nyilvänulata

van,

ölessegöket,s

es

ät, midön

fokära

szüksegünk

is

alväs

az

eröltetes

azon

szender, szunnyadäs

vagy

megy

jelentkgzüf. Elsö

melyre

a

erthetö, hogy

ällapot fökönt

älmossäg, mely obren

könnyen

miböl

—

es

läzas

ezek

Nagy

Ältaläban

az

verszes sze-

agy-

hatäsuk ismere-

kedely-ällapotok

22

lehet

tül

miert

hüzni

ehsög

eg6szs6gtelen

aludni,

mtert

s

evös

alväst

az

is

6s 161ekz6s

tekintetben

Szellemi

eszmelet

megszünik,

kör"ben

nevezetes

eltompuläs

lelki muködes

gyunk az

hatalma

akarat

föl-alväs

elaludni

el; vagy is.

dlmodds

hogy

felebredni

vagy

emlitett

nem

nyujt ütbaigazitö

hogy

t. i.

lennönek

ne

kat

elfogadni

säg

következtöben

csak

; vagy

tiszta rint

eszmölet az

let

nem

nem

älmodäs

functio, mely kisör.

terjedhet csak

alväsuk csak

feiig

pillanatban

bärmely

emellett

mikeppen

szöl

vegbe

megy

tapasztalat

a

va-

meg

folyama

idegek

kelletkezett

alatt

merültek

nem

ki

külsö

bizonyos

lelki

annyira,

benyomäso-

annyira izgatottak,hogy

izgatott-

ez

közöpponti vögeik folyton müködnek

alväs

emez

is

eszmölet

iränt

közben

kepesek

egesz

az

sike-

adatokat.

az

hogy

megfelelöleg bizonyos s

bizonyos

alväs

annyira

kepesek

k6rd6s

köpesek

termöszetes,

nie,

e

alväs

Midön

mialatt

legm6-

csakugyan

valöban

mög

min-

a

hogy

(Napoleon). Vegre

vältozäs,

dlmodds

functio.

Söt

all,

következtethetni.

iränt

azt

azonban

Hogy

ezen

Az

valami

abban

nem

örära

egyeseknel, hogy

szunnyadäs,

vagy

homälyosul

az

kisörni.

gyomor.

azonban

Hogy

magunkban,

lenni,

6s

lelki functiök

egyes

all be.

ha

Vagy

figyelemmel

az

tünemönyböl

akarunk

figyelemmel

fövältozäs

meghatärozott

a

feleszmelnünk.

rül

is

felöbredünk,

tülterhelt

a

a s

föltesszük

Ilyen pl.,hogy ha idöre

több

ezt

lefeküdni

szünetel, hacsak

nem

lyebb alväskor,

fejthetömeg,

lassübb, de szabälyosabb.

pedig

hogy~az den

Innen

azonnal

utän

zavarja

vörkeringes

A

nälkül.

örzete

idegek

az

alatt

kisör, neveztetik

alväshoz Es

is kell lelki

keletkezett

6ppen

van

ebben

kötve,

keletkez-

functio, melyet

dlmoddsnak.

sajätsäga, hogy

lönyeges

az

hangulatänak

eme

lelki müködesnek

s

:

a

különbözik

E

olyan

melyet az

sze-

lelki

eszmö-

obren-

23

älmoddstöl ember

az

äbrändozäs

(elmereng6s, szint6n

älmodik,

alkalmäval), midön

csakhogy

6bren,

alväs

nem

alatt. Mindk6t

ällapot jellemzö vonäsa,

illusiöban

dunk,

embert.

Mikor

elhitetjük magunkkal,

hogy

ebren

pedig

illusiö.

ringatjaaz

älomk6peink

valö

dolgok;

ringathatja ez

utöbbi

az

äbränd-kepek

esetben

felett,mint

mikor

m6g

ez

älmodjuk, hogy

älomk6ppel.

Mig

älomköpet

hosszasan

tulajdonk6pen

äbrändozunk,

hanem

tünk

huzamosabb

s

e

annyira

hozzätartozik

16nyeg6hez, hogy megszünik tünk,

s

mintha

tekintettel

melyek 6s

az

6brenl6t

a

hogy

csakis

älmaink

rendszerint

yi§szhangjai; egyeni

valö

a

s

term6szet

vagy

ifjü,az

az

ort

aludni

azt

miröl

a

az,

a

alväs

csökkenti

ismerjük

nem

fei

tartjuk.

valö

jätszik,

szerepet term6szet6hez

csakugyan viläg között

is

oly k6pekkel meröben

tenyleg köz-

6s

korlä-

sem

foglalkozzunk,

keptelen dolgok älomkepeink

vilägkepzeteiböl egyebek,,

6s

61n6nk, semmi

vilägban

Mindazonältal

nem

azok

a

Mert

eszm61e-

lehetös6gre, semmi

vilägäban

teljesen lehetetlenek.

talmät

mek

vagyunk

k6pzelmünket,

tozza

külön

eg6szen

sem

csak

alatt

kapcsolat

akkor

mert

—

älmodäs

az

a

szemközt

dolog

oly nagy

älmodäs

az

minden

ällitunk

äbränd-kep

älmainkban

csalödäs

az

elö, m6g

valö

dolgoknak

tärgy,

älmodunk.

k6pzeleteinket

valö

ilyenekül, hanem

däsnäl Älmophantasia

a

teljesen

nem

idöre

felmerült

annyira, hogy

Es

csak

van

eszm61etünk

vagy

tudatot, hogy

uralmät

fordul

sem

6bren-älmodäsnäl

az

engedi

nem

csak

is

esetben

hätalma

valö

tönyleg

azt

is, csakhogy

16p fei, mint

soha

6s

däsban csalö-

älmodäsnäl.

älmodunk,

tudat, hogy

Ilyen

nagyobb

hatärozottan

mint

älmo-

6s

vagyunk

obren

valödi

a

ügy

nem

alszunk

magät

eszmeletnek

az

alkotäsa, hanem

sem,

ez

ember

az

älomk6p

az

all, s

hogy csalödäsban,

tar-

merithetjük

mint

—

egy6nisegünk

minös6g6re legnagyobb befolyäst az

gyakorol. Mennyire öreg vagy

ferfi älmai

mäsok ?

pl.

a

gyer-

Mindegyik sajät

24

viszi

egy^ni typusät bözök

älmok

az

az

älomköpekbe. Vagy

az

emberek

müveltsögi fokozata, ällapota,

eletmödja

szerinU

Azonban

sithatnak

älmokat

az

nägyobb

elöidezhetnek

erzeki

behatäsok

külsö A

is" müködni;

nelkül

mint

Ha

minösege.

elfogadäsära

örezzük

rosszul

idegeink

között

minösege

tapasztalat utän

mennyiben

A

hetnek, ha külsö

egyes

ha

idegek

az

nölkül

es

egyältalän

vagy

alväskor

a

älmodunk

semmit

melyen

functiöval

sem

alva

mindjärt

voltunk elalväs

testi aztän

is

akkor, midön

is

az

;

külsö

es

alväs

lönye-

egyertelmü:

szüksögkeppen,

mint

igazoljäk.Ilyen t6ny, nemcsak

vissza, de

idö

az

tünik

alatt

älmok

közvetlenül

idegrendszer

kö-

önkenyt

az

rövidnek ez

azon

annyira, hogy

ezzel

elfoglalva. Az

utän,

testi

kepesek felfogni;

mi

eszmelünk

sem

jel-

keletkez-

alszunk, felebredven

vilägosan

tehät

akkor ki

tartozik

termeszetöhez,

az

töltöttünk, nagyon arra hogy mutat,

bek

különfele

a

müködhetnek

is toväbb

valahänyszor

melyet

csak

lennenek

ne

egyebkint tapasztalati tenyek

hogy

a

vizsgälata

merültek

nem

minden

ezt

es

melyekböl

eredetenek

dhnodäs

vetkezik, hogy

nem

ilyen läzas

älomköp

az

midön

ällapotära.

nem

benyomäsokat

alatt.

annyira izgatottak,hogy közöpponti vögeik

behatäsok

göhez

is

älomkepek

meg

a

szervezet

ällapotban,

is ällithatni

älmodäs

az

fogekony

ällapota älmaink-

ezen

Läzas

test

a

benyomä-

lappangö beteg-

älmodozäsokat,

vezet, hogy

eredmenyre

vagy

lehet

is

következtetni

hogy

azaz,

oly következetess^get mutat,

össze

ällapotoknak megfelelö

függ, hogy

testi

magunkat,

testünk

vagy

folyama

a

r^ndkivülizgatottak, älmaink

szervezet

hogy

van

Mefy sajätsägos kapcsolat

lemüek.

szerv,

alväs

az

letükrözödik.

rendszerint

attöl

mennyire

hatässal

sög elöjeleimutatkoznak, ban

mörteke

hogy

es

nevezetes

vögre

kisebb

—

köpesek közvetetlen

közöpponti idegei mennyire

mödo-

vagy

is

6rz6ki

ingerlekeny valamely

mennyire

sok

functiök

Ä befolyäs

mörtekben.

külön-

milyen

m6g

fei;

semmi

is, mi

lelki

legelenkeb-

felebredes nem

idö

elött,

nyugodott

25

el

egeszen,

müködesre. a,z

Miböl

älmodäs

erezzük

utän

Ha

pedig

rendeltetöse

meg

mint

nem

is

nyugväs,

mivel

hogy

összeköttetösben

szüksögkepes ^llenkezöleg Ha

alväs

az

van,

kifäradt

a

älljon

meghäborltäsa

aludtunk alväs

az

idegrendälmodäs

az

alvässal, inkäbb

az

tekintendö.

gyanänt

idegrendszer izgatottsäga^olyibkraJhäg,

az

beszed-

mozgässzervekre

6s

gäsba

hozza,

keznek.

Az

az

elsö

gyermekeknel azonban

Innen

käbultabbnak

es

üjra fetelenkitse, alig valöszinü, hogy

szert

alva-beszeles is

nagyon

elenk

es

is

hat,

s

6s

mindennapi

a

hogy

azokat

moz-

alvajdrds jeleneteikelet-

es

köpzelmü

ritkäbb

mär

üj

folytonos älomköpek

egyältalän nem

vält

következik, hogy

färadtabbnak

älmodäs

mäs,

nem

alatt

mintha

az

is

az

teljes nyugväs.

sem

alväsunk

magunkat,

volna.

a

esetre

egesz

7,aklatnak, alväs

ujölag k£pess6

utän

egyszersmind

semmi

midön

hogy

kipihenes

vagy

egyeneknel.

köros

kivält

tünemeny, A

mäsik

köze

ällapotok

soro-

landö.

A

hypnosis

notizält, mok

suggestio

n.

reflexmozgasok

ällapot, melyben

ellenällhatatlanul

bizonyos ü.

az

alvässzerü

azon

hatäsa

kenyszerevel

kepzet-motivu-

erös

alatt, öntudatlanul neki

a

es

Tet

viselkedik, tagjait parancs-szöra

vagy

slr, fäjdalmat

termeszetellenes

addig

helyzetbe helyezhetö,

megmarad,

legtöbb

esetben

suggestio

az

mig

mäs

fei is

a

es

illetölegcsak

idegrendszer

abban nem

vesz,

s

Ha

a

ered:

auto-

idegen

annyit tudunk,

bizonyos

mind-

öbreszthetö.

esetben

ne-

bärmily

mutat,

hypnotizält egyentöl ellenkezö

auto-

mozgatja,

parancsolatot

parancs-szöval

neveztetik;

Termöszetet letkezöse

a

magätöl

sugestiönak

örömöt

vagy

a

suggerält cselekve-

elvegzi ; ällapota egösz ideje alatt se^et_gfipszerüleg matakent

hyp-j

a

gestio. sug-

hogy

sajätsägos, de

ke-

eddig

26

kideritetlen

m6g

dispositiöjähoz

hypnotizäläs

szörös

ältal tehät

megoldäsa

16ma

kötve,

van

fokozödik.

mindjobban psychologiai,

nem

több-

mely A

de

prob-

physiologiai

feladat. lelki

A

tämadt

folytän f616k

lag

alväs,

vagy

olyanok,

testi,

majd

mindig

kozäsi

a

testben:

keresendö;

abnormitäsok

szqlgälnak

uralma

alatt

vegelemzes-

—

rendellenes

täpläl-

organismusban

az

be-

aläpjäul,

v6gsö

a

tülnyomö-

befolyäsok

agyvelö

az

pl. minö

majd

gyökerök

sajätlagos

ket-

maradandök

tekintve, lelki

szerint

mulekonyak

; vagy

okaikat

viszonyaiban

allott

melyek

tülnyomölag Habär

desorganisäläsa

Nyilvänulataik

ällapotai

Letesitö

keletkeznek. ben

ällapotok.

käpräzat

hülyeseg.

a

test-szervezet

a

lelki

lehetnek:

delejes pl.

betegsegek

Evetel

.

n61kül

esetekben

azon

ältal

szervezet

ket

tekintve

s6g

közvetittetik. hoztäk

melakör

a

es

lelki

es

Az

utöbbiakhoz:

örjönges

a

vagy

düh

vagy

(mania).

a

Nemei-

tartoz-

erzeketlen-

hülyesög

(Verrücktheit)

felrebeszelös

testi

elmebetegsegekre

kedölya

a

megrontva

Amazokhoz

a

heves

ez

betegseget.

kedely-

es

elmehdborodds

minök: az

n.

(hypochondria)

az

nemeivel,

ü.

a

Geisteskrankheiten).

animi).

(torpor

örültseg,

16tre

okok,

m6g

pl.

betegsegeket,

lelki

A

felosztatnak und

lelki

hogy

okok:

psychikai

letesitenek

szervezetet,

(Gemüthsnak:

midön

is,

ked"y-räzködtatäs

testi

betejgs(^n^'-elahnyira^

mind^n_lelki

sinn) (Blödkülönfele

töbolyodäs,

az

fobb

jelensegek

lelki

A

ELSÖ

FEJEZET.

AZ

Azon

lelki

összes

tehät

hogy

külsö

stb.

s

avagy Erröl

kat,

a

miföle

vältozäsaihoz tudunk

is

felällitäsäval

lyekkel

lenyegök

egesz

Wündt:

L.

der

Psychophysik.

Psych. Müller;

Gr.

d.

Horwitz:

Öandbuch

Psych. Psych. der

a

az

oko-

felteietek^et ;

sot

I

m6g

hatärozmänyok rae-

meghatärozhatök.

szerint

physiol.

agyvelönek?

az

J

6rzeU

az

megjelölesövel,

alaptulajdonsägok

6s

letre

itEetjük

bizönyös

örtelmezhetö

fäjdalom

nyomäs,

kelelkeznek

szerint

melyek

a

functiöjäna'k

jön

kider

fül

fäjdal-

megällaplthatjuk

De 6s

a

nyomäst,

kötve

van

sepnmit

a

hö,

a

a

megörzesnek

eme

mödon

letrehozzäk

melyek

termöszetök

Lehrbuch

minö

azonban

^sTorvenyeket,

*

hangörzet,

a

Valjon

nem

a

szin,

meleget,

a

megörzi

fenyt,

a

6rzekszervek

emlitett

az

eredmönye erzete.

erzeke

tapintäs

a

megörzi

szem

a

tiszta

vala-

mely

hogy

ennek

6s

a

bizonyitja,

azt a

alapja:

6s

rähatäsokat A

i.

t.

functiöja,

legelsö

erzet.

az

hangokät,

tapasztaläs

me-

a

kepezik:

elemeit

elöfeltetele

belsö

vagy

eredmenye

A

v6gelem-i

visszavezethetjük,

legelsö

szervezet

többinek

mennyi

mat

elet

erzetek.

61ö

az

melyekre

jelensegek,

ällapotainkat

lelki

a

egyszerü

vagy

ätaläban.

legegyszerübb

zesben

lyek

ERZETEK.*

erzetekröl

Az

csoportjai.

A.

lelektan

Analysen.

Physiologie.

alapvonalai. Feghner:

Volkmann

Elemente

:

der

28

Jtier"iik, ohcLi,

;

Erzetek

Az

£ülsö

vagy

olyan eyz"ftn^etei

folyamatok

fEIEk: mint az

magäban

tämadt

agyban

szervei

közül

ingerek

(valamely

keletkeznek.

ErzEkek

(öt ErzEk) alkalmasak, melyekben

hatnak

ugyan

szervnek ezek

szerkezete

väk

el

ben

a

ü.

az

szinten

illetö

az

alä

szerveink

vetvek, s

kizärölag voltuk

alkalmas

keletkeznek

Erzetek

külsö'

bennök;

oly gyöngek,

külsö

Azon

Erzeki

abnormis

hogy alig vehetök

szerveinkben E

szerint

ällapotai között

mint

Eszre.

ingerek,

ErzEk-Erzeteket

az

szem-

viszonyok

normalis

folyamatok, melyek

mozgäsok.

—

illetö szervek

az

lät-

tompäbb.

ErzEkenysEgEvel, ätaläban

csak

n.

tämad-

függ, mily mennyisegben

attöl

ErzEkek

külsö

folytän

zäk

csak

Erzö-idegekkel. IngerlEkenysEgök azonban,

Vilägos erzetek

ezen

hatäsa

közvetitesere

Erzetek

vagy

ällapot-vältozäsai folytän, de

vagy

ingerek

belsö

a

Testünk

is, magänak

jelentösegüek. Egyeb

alärendelt

csakis

ingerek

belsö

s^erint,

a

ingerek befogadäsära

kEt-

Es

szervben)

mäs

folyamatokböl

külsö

a

centralis

kivül

agyvelön

az

tämadnak

szervezetben

es

ErzEkekre, vagy

az

rek), physiologiai erzetinge-

(belsö

a

periphericus

erzetingerek; melyek

az

hatnak

kivülröl

ällapot-vältozäsok

melyek z)

okai:

(külsö physikai Erzetingerek)azaz

ingerek, melyek

belsö

i\

ätalänos

minden

mi

a

letrehoz-

Er^ek-exzetet„ jvEg_

elemzesben

hogy

lEtesit. Hol

mozgds minden

nem

szersmind,

mozgäs-folyamat

hanem

csak

bizonyos

megjegyzendö,

azonban

meghatärozott

szolgälnak ilyeten ingerek gyanänt. sukhoz -

X ?

«

• •

—

•

ketfelek

feltetelek

megfelelö

tetnek,

s

:

több

ilyenekül

mechanikai

1.

A

3.

Hövältozatok.

a

4. es

mindegyike kepes is.

Es

a

különös

több

kellö erzetet vagy

sok mozgä-

Ezek

is, hatä-

is letesithet-

ErzEkben

örzei-ingpreknek

mozgäsok

Chemiai

egy-

mozgäs-folyamatok, melyek

hatäsü

nyomäs.

bizonyos fokozata, ben

Olyan

mellett

erzeteket; ezek

,^nek

-

kEpest

is

Erzetinger

2.

negy

faja

nevez-

szolgäl

DelejessEgi mozgäsok.

behatäsok.

gyorsasäg leteslteni

Az

mellett, ket-härom

intensitäs e

sok mozgäErzEk-

egyhatäsü specificuserzet-

:

30

(Müller) oly mödon,

okoznä

säga

minden

szervünknek

z6ki

együtt csak

sokfeles6g6t csakis elemek

physiologiai

minö-

k6pes, min61fogva

6rzetek

Wundt

okböl

härom

eredtek*

szerint

ingerek z6ki

csak

mödositva,

r6szben

tärozzäk

6rz6ki

elemeknek

tozäsai

csakis

hetnek:

folyamatok

Az csakis

hosszabb hatö

mä-

ha-

mennyiben

a

az

letrejöttätväl-

alatt

ingerek minösegötöl függcsakis lehet

különbseg6re

pedig

nem

s

idö

vilägos, hogy

segeit is visszavezetni,

er-

ingerl6si folyamatok ältal

minös6g6t;

räjok

egeszen

hatö

rajok

a

üj tulajdonsägokkal gazdagodva

ezen a

lenniök,

szenvedhetnek.

vezetett

erzet

az

meg

rend-

logiai physio-

a

kell

vältozöknak

eredetileg,hanem

nem

erzet-

egyszerübl}

6s

mödosuläst

hozzäjok

a

különbözö

a

lehetseges, ha

ügy

szerint

e

sodsorban,

16si

is

következteben

elemek

physiologiai

igy kets6gtelen, hogy

6s

elemeknek

viszont

mi

6rz6kek

az

eredetileg egyszerübb

6rz6ki a

tarthatatlan.

van

fejlödestört6nelmevel,mely szerekböl

meghaladott

specificus energia igy fogalmazott

a

Ellentmondäsban

rendszerek

energiäjü

sokfelesege okoznä,

szerint

(törvenye) 1.

az

tekintendö.

älläspontnak tetele

szigorüan meghatärozott specifikusan különbözö

ama

minden

6s

központi v6gzöd6sevel

maga

felfogäsära lenne

erzet

segü

egyetlenegy

a

6r-

egyes

felfogö eleme

egyes

idegrost

6rz6keny

egyes

minden

hogy

a

különbözö-

erzet

az az

physiol. ingervalami

idegelemek

rejtelmes qualitäsära. 2. A

egyeztethetö

össze

azzal

sokfeles6genek

szämos

ugyanannyif61e

erzeki

len A

pontjän szagläs

a

elem.

szämtalan

6s

izles

*

Erröl

kesöbb

tenynyel, hogy Igy

feny-

szerveben

bövebben

semmik6pen

erzek-területen

megkülönböztethetö

gosan

t6tele

specificuserzek-energia

lesz

a

es az

formäi

szö.

erzetek

az

felel

nem

szemideghärtya szinerzet

6rzeki

sem

meg

egyet-

keletkezhetik. elemeknek

nincsenek

;

viläezek

az

31

erzöki

területek

titik.

Olyan

tömege

megis

esetekben

mellett

a

halläs

pl. a nyai

pedig,

szöl, hogy

különbözö

ugyan

erzöki

6rz6ken61,

rostoknak

donsäga különbözö

röszei

kat, különbözö az

eredeti

halläsi

egyes

kapcsolatuk mödja erzöki

azert

bennök

A

ki

is vannak

örzeki

idegrostoDe

ennek

rejtelyes

valamifele

erzeki

központi

a

keletkeznek 6rzeki

erzetek, ha szervek

a

mivel

kap6rz6ki

megfelelö

a

süketeknöl

vagy

nek elemek-

velük

ideig hozzäferhetök

vilägos, hogy

szervekben,

s6ge okozza, rek

hangolva,

voltak.

feny-, illetöleg

a

erzeki

habär

idegeik

fejlödve.

Mindebböl az

alaphärtya

vannak

ingerlik.

teljesen hiänyzanak,

hangerzetek

különös

speciflcus energiäjuk,

eredeti

vakoknäl

született

6s

hosszabb

mär

tulaj-

oka.

periphericus

ingereknek

ideg-

az

felfogö-käszülekkelvalö

a

idegeknek

akkor

csak

hanem

az

lehet

sem

csolatos

is

az

halläsi

idegrostoknak

tulajdonsäga,

3. Az

fülcsigäban

hanghullämok

mint viszo-

nem

elemek

ezen

különbözö

a

csak-

valamely

hangokra

tehät, ha

termeszetes

nem

elemeknek

különbözö

eg6sz

berendez6si

szerv

rejlik.A

okok

keletkeznek,

alapjän jön 16tre, hanem

elhelyezesi mödjäban

közve-

örzetek

különfeleseg

a

örzeki

mäs

vagy

ez

az

különbözö

a

örzeki

az

erzeteket

melyekben

a

elemekben

utalnak, hogy

arra

csak

legkülönfelöbb

a

a

az

erzetek

különfelesegöt

ingerlösi folyamatok

az

különfele-

ismet^lsö^sorbap physikai inge-

melyek

a

minösegetöl függnek,

es

csak

mäsodsorban,

van

sz".

^epü^Tleifogökeszülökek sajätsägos dispositiöjänak, azon következteben mely^az^ngerekhez valö alkalmazkodäs bennök

jön

Az •ezek az

letre.

erzetek

kapcsän

idegek

tanänak

a

keletkezesi

közelebbi

termeszetök

ätalänos

felteteleinek, törvenyeik

mechanikäjänak

szabälyai

s

az

es

meghatärozäsänäl es

az

agyvelö

erzetingerek sajätsägai

eletszol-

32

ütbaigazitässal.Az

§^nak

5 \icJfai-tU* bcöi

UOe'/eA,

szerint

tana

hogy

arra,

hogy

associatio-

az

fogäsäban tak.

E

gyakorlat hiänya

pälyäk betegseg, vältak

megszakitäsa

hüdös

jöttöt is meggätolja. Az pedig:

felteteleket

törvenyeket,

es

erzetei

keletkeznek.

eredmenyeik

szempontjäböl

Sokkal

fontosabbak

melyek

az

ezzel

//(c^/^c,)^.

a

a

hatäsänak

mozgäsok, igy

nak

es

eredeti

az

es

felfogom

erzem,

vagy erzet

Intensitäs

fenyt, a

szagät, ennek okvetetlenül

a

nölkül

ingerek pedig mint termeszetüek

es

követke-

intensitäsä-

kepest, valamelyest

qua-

szerint

azok

qualitäs

erzet

construälhatö.

sem

hangot,

e

nelkül

a

höt,

lelki functiönak

feltetelez

erzet

inger physiologiai

az

melyek

physiologiailag a

legeredetibb

valamelyes

6s

alaphatärozmänyok,

gondolhatö

czelozzäk

megfejteni.

az

kell

minösegehez

is lennie.

kiserletekr

eröhatäs, önkenyt

erzetnek

inger

az

litdsdnak

psychologusL

lelkünk

mechanikai

szerint

lätäsr

ätalänos

kideriteset

erzet

az

vegelemzesben

minden

zik, hogy

a

eredmenye;

az

lenyegök

örzet

az

erdeklik

csak

erzet-ingerek

tenyböl, hogy

jöhet, vagyis hogy

nem

es

iparkodunk

termeszetöt

a

azonban

fejtegetesek es

a

letre-

kifejtikazokat

kutatäsok

a

erzetnek, mint

az

erzet

szerint

tartoznak

alapsajätsägainak

magänak

Abböl

;7/' letre

azok

erzetek

ällapotänak

iz6t

Ezek

ideg-

termeszettana

is

melyek

a

egyes

megfelelö

a

fejletlea

a

összeköttetesök

erzekszervek

egyes

disciplinäk feladataihoz

mäs

az

:

väl-

functio-keptele-

vagy

—

acustika, optika reszletesen

az

halläs

következteben

közöpponttal

a

6s

körülmeny, hogy

a

es

inger fel-

az

üjszülötteknel

tebolyodottaknäl ;

—

szüksegesr

funetiö-köpesekke

azaz

—

az

vagy

—

physikai

projectio-rendszer idegelemei

elvezetösöben,

es

gyermekkorban nekke

es

feltetlenül

ölet-

es

a

megerezze

kellöleg begyakoroltattak legyen

ösvenyei

es

agyvelö

az

physiologiai benyomäsokat,

vagy

a

mechanikäja

agyvelö

valaminek az

nem

Megaz

eredmenye,

bizonyos intensitäst,mely

33

nölkül

jelenkezhetik (van olyan cseköly inger is, a

nem

nem 6rzek, a melynek tehät 6rzet melyet meg meg), es bizonyos qualitäst,a mely nelkül az

zetet

mäsiktöl

a

erzetet:

mar az^rz^t-han£uJ.at.XtOftlisX

hatärozmäny

mint

—

aläbb

gyanänt

Osszegezzük tudomäny

zölag megällapitottes

A) Az Az

örzetek

a

ertekesiteni

megkisörlett.

intensitdsa.

elsö

alap-hatärozmänyänak, az intensi- ih^o-^p ''**-** c-n"er* viszonynak a azon fejtegetösenel,elsö teendö

tdsnak

e

kinyomozasa,_a_ között

täsa

irzetek

mai

qualitäsära vonatko-

es

lelektan

a

\

eredmenyeket, melyeket

az

intensitäsära

az; erzet

objectiv

erzet

az

erzö

az

—

tekinthetö.

nem

immär

ftrgdgti

n^rp

kiderül

alany subjectiv ällapotätfejezi k\t tehät tulajdonsäga

6r-

megkülönböztetni. A harmelylyel meg jellemezni szokäs

a

mert

egyik

lehetne

nem

madikhatarozm4py, az

felel

nem

hogy

az

sögenek,

mely. az.ßrzet-inger Hosszü

erzet

erössöge

volt ideig ätalänos teljesenmegfelel az

azaz,

hogy

inger

van.

vonatkozäs

nös

az

Mert

lognak lätszott,hogy erösebb

erzet;

azonban

ketszer

häromszor,

erösebb

inger

erös-

kölcsö-

a

egyenes

az

erthetö

do-

ingernek: ketszer erösebb ingernek:

negyszer 6rzet

:

magätöl

egeszen

nögyszer erösebb

häromszor,

törvenye

-'.^**» 'y^

velemöny,

a

között

6rzet

es

legegyszerübb

constatälhatö.

aräny

.6rzet intensi-

es. az

is

Hogy

feleljenmeg.

abböl sem a dolog meg ily egyszerü, mär tapasztalatitenyböl is következik, mely szerint, ügy az leteznek nözve erzetre az bizonyos haldingerre, mint a

rok, melyeken Az Erzetet

j6k

is

az

azon

utöbbit Pauer

pedig :

A

lelektan

lehet

viszont

fokät, melyen erzet

maximdlis

alaptanai.

az

nem

minimdlis erteket

statälhatö. con-

nem

hogy

eszrevehetö

erzet

elörheti

tül, bärmennyire

intensitäsa

egyiket,mint mint

vonatkozäsuk

oly gyönge,

16tre, es

inger, az

hatärok

ezen

valö

egymäsra

inger hoz

nem

intensitäs

tül

az

fokozödHa

fokozödik.

(Reizschwelle),

az:

jelel-

(Reizhöhe) 3

34

jük is

s

meg,

jelzetttapasztaläs alapjän

a

constatäljuk,hogy

vonatkoztatäsänäl

erej"iek egymäsra ket

vehetünk

fei

ingernek

nagy

löteznek

erzet

aränyos

aräny,

egyenes

között

rok

is

csak

ez

alapjän. csak

emlitett

az

hatä-

hozzon

A

Ez

eszleletei

Wundt

meghatärozäsa

eszközölbetö.

örzetet

örzet.

az

egyäta-

minimälis

6s

physikai ingernek

letre,elöbb

folyamatot kell letesitenie,melynek csak

ha

meg-

6rv6nyes.

közvetve

ugyanis, hogy

vegtelen

meg);

között

maximälis

a

6s

tetelt,hogy

inger

inger

az

vöges 6rt6ke-

felelven

nem

es

viszonynak

a

csak

azon

erzet

az

lehetne

Magänak

es

alapul (vögtelen kicsiny

ällapitottnak kell vennünk län

intensitäsänak

örzet

az

eredm^nyt

azon

bizonyos ideg-

közvetitesövel

jön

letre

ideg-processust psychikai ingernek

te-

kintve, hogy meghatarflzhatö legyenlaza viszony, mely külsö

inger

között

6rzet

es

kideriteni, melyben

Hogy

mazandök,

idegekben

letesithetö

bizonyos

fokü

inger

fokozhatö.

kerdes

leszen

es

rozhatni erteket

az

idegek

E

az

mär

hogy

korlätolt, fokozatä-

disponibilis eröit ideg-processus

az

viszony kinyomozäsäval lehet-e

nem

aztän a

nem az

a

physikai

psychikai ideg-folyamattal helyettesiteni. idegfolyamat

az

erzet

közti

viszonyt

meg,

ha

idegfolyamatot

az

hogy

nezve,

között

erzekidegekre

rendelkez^sre.

erökeszlete

összes

felül

azon

közvetetlenül

idegfolyam

szüksege,

van

idegek

az

helyettesithetniaz

Arra

all.

itt is alkal-

mozgäs-folyamatnak

eldöntendö, valjon

erzet-ingert a inger

psychikai ingerrel

a

ingerre

az

hogy

leszen

erzetet

viszonyt kell

a

physikai inger bizonyos erössegi

a

feloldhatjaugy,

Az

hogy

s

illetö

az

azt

hatär-ertökek

bärmely

physikai

meginduljon; nal,

inger

minimälis

es

elöbb

tapasztalati tönyböl következik, hogy

azon

minölfogva,

külsö

a

maximälis

a

van,

a

A

az

csak

vonatkozö

külsö hatä-

leteslttfttkülsö

inger erössege

viszony

a

esetre

az

inger

ertekevel.

idegprocessus

minö

mozgatö

tehät

letesiti ;

es

a

meginditott

letezik, közvetetlenül

kiserletek

meg

nem

idegekre vonatkozölag

ällanak azonban

1/

35

vannak

adataink, ha

pl. hogy nimälis

6rt6kn61

tensitäsnäl

megkezdödik

vonagläsok

a

maximälis

idegekre

a

azonban

nem

nem

szolgälhatnak

külsö

a

biztos

erös

adatok

ideg-folyam

6s

csak

alapul. Mert

tüntetik

eredmenyt

idegekre

hasonlö

inger

all,

pihent

a

6s

ennek

az

pedig

elö, mely

idegfolyamattal, minthogy

az

egy

mint

inger. Mindezen

gyöngebb

letesitett

hat,

pedig

aränyban kifäradt

a

in-

között

egyenes

ügy

viszony megmer6s6n61

izmokon

hatär6rt6kek

intensitäsa

is csak

mi-

bizonyos

bizonyos maximälis

erössegevel. Vagy, hogy ert6k

minö

mozgatö-ideget

vonagläs

a

s

jut, e

folyam

a

közti

ingerelünk,

tetöpontra

electricus

az

összekötött

sajät izmäval

egy

ütösekkel

electricus

analogiät teremtenek,

melyek

csak

egy o

izommunkävä.

lesz

resze

tehät, mely

inger

hatärozhatök

nem

kirivö

az

kenyseg

egyszerüen

törveny,

az

nyokböl

aränyos

ingererösseg

tmido, hpgy

az

viszonynyal következö

;

a

vältozik között

az

mikor

a

adott

erzet,

a

izomteve-

az

folyam ideg-

az

arä-

igazolt eljäräsnak tekinerzet

külsö

közti

inger

toväbbi

es

viszonyt egyszerüen közti

erzet

vizsgälattärgya gyanänt

vdltozatai maximälis

ezen

egyszerü

kifejezettt6tel szolgäl:

formuläban

inger bizonyos

szerint

a

nem;

inger eröss6g6vel,

az

es idegfqlyam'ät

helyettesitjük

ha

hogy

az

közbe-

akär

közöptagot,

közt constatälhatö

E

összeteve.

van

akär

idegfolyam, valamint

es

izomtevökenyseg

6s

külsö

A

mellett, mily aränyban es

minimälis

hatärertekek

?

Ez

a

mennyiben mälis

mint

idegfolyamatot

teszi, hogy

marad,

ugyanaz

ketsegtelennek mutatkozik,

mert

a

valöszinüv6

felette

alakja

ätalänos

szurjuk

idegfolyam viszonyät fejezi ki, Azonban a törv6nytiek magänak

6s

meg.

egyszerüsege

egyenlet

e

az

elemei

egyenlet ällandö

Azon

k6rdes

ketsegtelen,hogy

6s maximälis

mindenesetre

annyiban hatärok

az

között

erzetek

jogosult,

intensitäsa

csakugyan vältozik

a

a

nores

ez

*

36

vältozäs

a

is erezhetö.

meg

megerezhetö

vältozäs

ez

a

az

ingereknel megmörhetö

nek

Wündt annäl

?tv'rv"lye',

hs

ingertöl

növekszikT

es

pedig

physikaj_inger ingerkülönbsög)

tävolabb

hogy

esik

marad

(WEBER-föle

veny). tör-

megmerese

es

pontps Az_egj^s^raetkülönbözetek

meghatärQzäsa fele

hatärok

bizonyos

törveny

lehetetlenseg.* A Weber-

lelektani

azonban

küszöbe:

a^ minimalis viszon^gos minimä-

a

ugyanaz

csak

(tehät

erzeteknel

inger különbsegi

az

ugy,

ert6k6-

kisärletek

(minimälis

minöl

ällandöan

Ktilönbseg

mörtek

es

bizonyos

szerint

akär

term6sze-

erzet

az

physiologiai

a

különbseg

elnevezöse

jobban

lenne,

Tot 6rzetiT§I)7~ a

valamennyi

minimälis

közti

s

bizonyitanak, hogy

koränsem

S"Aw*

is

mintha

azonban,

pontossäggal, mint

alapul. Megfigyeles

tulbecsülesön

annyit

ällltäs

az

exact

teljesf61reert6s6n

tgnek

Az

között

6s

bizonyos

erzet-

intensitäsok"twiezveketsegtelenülbeigazolhatö: e törvönynek

oly kiegesziteseazonban,

nö

inger logarithmusäval

az

hogy An

"

f

az

arithmetikai

erzet

mi

a

vagy

ingernek geometriai

az

hogy r?c

hogy pl. az sorban

fokon

erzet

aränyosan

ezzel

egyertelmü

kell

növekednie,

növekedjek

:

Feghner

—

psycho-physikai törvenye bebizonyitotttetelnek semmiA hang-erzetekre nezve tekinthetö. kep sem pl. kisörle—

hangot (l)V3-dal

tilegbeigazolhatö, hogy ha egy minimälis kell

növelni, hogy

igy keletkezett

az

legyen, ügy

eszrevehetöleg nagyobb

Vs-dal,

hangot 8/s-dal

felfokoznunk,

kell

elerjük: ezt hetjük

ki

häromszor

a

erzekek

többi

a

f61e

psycho-physikai

sem

formuläzhatjuk. Az

inger

kifejezesenek *

a

mely az

Minimalis mellett

a

a

egy

es es

ugynevezett

lehetö

legkisebb inger,

a

eszrevehetö

melyen

alül

az

a

erzet erzet

Fechner-

ertelmöben

vonatkozäsok

nincs

különbözet

keletkezik. nem

pedig

terjeszt-

se a

«törveny»

legkisebb

erös

különbsöget

semmikep

meghatärozäsänak

inger-kulönbsegnek üj, £pen

hangot

erös

functionälis

közti

6ppen

olyan

erzeteire,valamint

erzet

az

ketszer

minimälis

tapasztalatot azonban

a

a

olyan hogy

hangerzet

jöhet

Minimalis letre.

is mäs

neveztetik, inger

dig pe-

38

köröhez

erzökek

meghatärozhatö.

6rt6ke kezdödik

mint

minök kev6sbb6

tör6keny

hangulat

meg

szin

nyos,

hogy

ältal

6rhetö

fokozäsänäl

legtörekenyebb erösebb

következö

tötelbe

szerveknöl,

söt

melyet

melyeF~az

tertek,es

ingerek

hatär-ertekeinek

is

sok-

levonhatni, erz6ki

különbözö

a

hatär-6rtekei,

azon

megfelelnek, szerfölött

azonban

eszlelhetö

öppen

örzetek

az

mint

6rzet

örzet, ällandö

maximälis

a

el

egy6b

6s

AJoüönbözö

össze:

egymästöl; mjjmellett az

6rik

erzet-maximu-

az

erz6kn61

Srzetek

t. i.

szin-

A

vörös

6szleletekböl

ez

egyugyanazon

inger ek'szerint, az

6rtekei,

16tesitik

foglalhatö

minösögü eltörnek

minö-

6rzet

hangok.

magas

vögeredmeny,

A

|

a

Az

inger

spectrumnak. M61y hangok

a

a

Igy pl. bizokisebb

a

a

mint

sugarak legelöször

következnek

szin-

valöszinü-

is ;

n6zve

a

hang-

a

különbsegek.

hang-hullämoknäl

mint

mot,

pl.,

melyben

minden

szerv6n61.

särga

erteket, ügy szinei

k6k

A

M61y hangok

6rzet-maximum

halläs

a

szinek

terjedelmet követelik,

constatälhatök

is

maximälis

kal

lätszik.

az a

ert6kn61

feltöteleznek, mint

särga szinek.

fogekonysdgra

el, mint

szerint

ingerek

6rt6k6t

különbs6gek

szemnöl

a

minimälis

oly homälyban,

Hasonlö a

maximälis

6s

legtörökenyebb

vagy

jelentökenyebb

seggel felvehetök

a

vörös

feketenek

hangok.

s6ge

:

kisebb

A

stb.

6szrevehetö

mär

hullämok magas

kök

viola, k6k, kisebb

a

voTOs

A

vörös

a

minimälis

ingerek

tartozö

hatär-

minimälis minden

mennyisegek

przetnöl egyformän. Ami

sägänak

pedig

csak .

/

intensitäs

az

egyenes

intensitäs

iränyban

termöszeteböl

folyö alapsajät-

a tapasztaläs illeti,

meghatärozäsät

utal,hogy 7t"

az

fokozäsa

Minden

tenyre

a

csökkentöse

vagy

eszközölhetö.

arra

mindig

intensitäser-

)

tek tehät len

egy

egyenes

vonalü

dimensiövjal bir, a melyben

ellenkezö

mely

iränyban

egyenes

iränyban

vonal

haladhatni.

lehet

minden

haladni,

akärmelyik Ez

köpez

continuumot

a

ügy

pontjäröl

sajätsäga

az

cgyetket

pontröl

egyes

6pen

6s

k6t

mint

bär-

ellenkezö

intensitäsnak

39

azert

jellemzö, mert

nyok

constatälhatök.

qualitäsnäl mär

a

B) Az Az

alapjän,

eredeti

különböztethetö

folytän keletkeznek, t-n7Än

ezek

S

6hs6g, szomjusäg

melyek

Azon

vek:

erzetek, melyek

mozgäs-erzetek,

a

lyenek

stb.

betegsög, Mäs

egy

lehetnek, mig

dimensiösak.

alapon:

a

tetlen az

es

A

bor

izom-

az

ä

erzete

innervätiö

a

az

Az

meg.

izmok

egöszseg,

termeszeteben

erzetek : a

erzetei:

6s

a

s

közerze-

vagy

különbözök

ugyan,

csupän

ismet

k"tfelek:

erzetek, melyek

szoros

izmok

megsörtöse

ertelemben

veit

alkalmäval

izom-erzetek.

er-

közve-

izom-erönek,

X

/.

de

sive inten-

hideg, meleg, nyomäs

felhasznält azon

szervi

egyformäk

mindig

valamennyien

*j j

vagyis izmok

az

egyeb ällapotaibölkeletkeznek, az

ou*;^.

minösegileg egyerzetekre osztälyozha-

erzetek, melyek

erzete,

kifäradäs, vagy ezek

örzetei; mi-

qualitäs

szervekben

mozgäsnäl

täplälkozäsa vagy tök, s

köt-

mozgäsähoz

Erzetek

az

erzetek

Egyforma szervben

vältozök.

a

egyforma

az

különbözö

egyugyanazon

zete,

tekint-

ismeFe^y-ket vägy*loBF"'dimensios

utöbbiak

melyek tjfc,

az

Erzetek,

az

erzetei,melyek

különbözö

minösegileg ez

:

erzetei.

osztälyozäsi

6s

erzetek

mindazok

ältal hatärozväk

rejlö tulajdonsägok alapjän

es

erzetek

innervätiö

az

vagy

physiologiai ällapotai

tök;

ällapota, a subjec-

izmok

az

färadtsäg,kimerültseg

a

forma

(ftpm^iigftfiihlp)

tenyeszö elet szabälyozö-erzetei gyanänt

a

hetök.

szärmaz-

függ. Ilyen

ätalän

örzetei, s

*)"o**ncr

neveztetnek.

szervekböl

egesz

tölük

kizärölag

hangulat,

test

a

«**"tv";

közvetitäse^*^"*'*^

zeteknek

er

nelsö

a

az

örzekek

g^gpgpn j^^-^p/p/r

jelöltetnek,mert

n"vvel tiv

erzek-

6rzetek6, melyek

azon

nak,

ezek

s

szerint

/*

külsö

a

qualitäs^S**Ä"» f*erzetek ft^^**^

a

:

:

jmeg

6rzeteke, melyek

Azon

Es

hatarozmänya

örzet-ingerek különfelesege

az

osztälva

k£t

qualitdsa.

irzet

mäsodik

erzet

viszo-

mäs

egöszen

s

melyek

eszlelheA

minö-

A ,

.

40

]lx

segileg különfele erzeteknel miril

ugy tek

mtensitäsnäl

az

sikbaolvad

Minelfogva

vilägosan

gukban, mensiök

közt

melyek

megällapftani. Ilyenek: 6rzetei.

"eFzet-minösögböI a

egyik

az

hatärozott

halläsnäl mi

a

szerint

e

ez

tekinthetö.

is

minösegük

örzetek

Mäsik

^^ ze

tanilag

fötulajdonsäguk

abban minden

erzet

az

bizonyos

müködösövel

jönnek szervek

Legaläbb

erre

Erzeki

ezen

bizonyos a

c",*

-tf

; n^i

letre,

mutat

szerveknel

alkata

szerint

tanusäga

nek

szervek

semmi

nek

mag

külön

szolgälnak

közre-

szerv

vissza.

ältal

az

mind-

idegekre

az

közvetittetik,

alakjähoz

is kell

abban

keszüleket

a

iz-erzetek.

vezethetö

hatäsa

valöszinüseggel

transformatiöjära, vagy

dezösek

ältalänos

az

alkal-

van

erzek-

ältalänos

physiologiai fejlödestörtenelem

ösformäjänak

öseredetisege

vagy

erzeki

ingerek

viszonyokat

nagy

a

lelek-

physiologiai teny, hogy

az

a

mi

különfelesegök fökeppen

es

ingerek külsö

az

:

viszonyaira

a

az

talälünk,a melyet

erzeki

rendelt

arra

sajätsägos veg-apparatusok

melyek

egyeb

között

lätäs-,halläs-, szag-,

szerkezeti

!^;',-7^'u'";,mazVa. Legegyszerübb c"(J

örzek-erzetek

az a

az

all, hogy

tapasztalhatö.

nem

e^*^'£rz£k (tapintäs) erzetei, Mmdaiinyian

es

conlinuitäs,

legvilägosabban megkülönböztethetö,

legfontosabbak

ilietö

lätäs

a

e

A qualitäs alapjän osztälyozott erzetek -kg/*r"v*°'3a*" •*•

ätmenet

egyik fötulajdonsäga gyanänt

eslzomerzeteknöl

szervi-

foglalhatö

ügy^eg^mastol^mint

fajtäjätöla

söt

izläs

6s

folytonos

a

di-

lehet

6rzetn61

mäsikra,

rendbe.is

ma-

lehetsöges.A

nöhäny

kimutathatö

Mindegyiköknöl

szämü,

lätäs, halläs, szagläs

a

mä-

a

foglalnak

ätmenet

csak

azonban

szämät

elemeket

sokföle

erze-

nagyobb

erzetek •

6ppen

erösebb

6s

egyik minöseg

az

ezen

megkülönböztethetö a

vältozik, es

gyöngöbb

a

itt js_

olvadnak,

egymäsba

minöseg

a

is nem

csak

physikai

az

többi

összes

tekinteni,

s

a

nyilvänul, hogy talälhatni nagyon

az

melynäla

ingerek-

primitiv beren-

ingereknek

az

idegekre

41

ätvitelere.

"valö nel

Mig

talälhatök

rmndenütt

iiemcsak

kesöbbi

a

idegeknek ätszolgältassäk, matok

azon

melyek

nelkül

ficus

letre

erzet

Kisörletek hömörseklet

liatök

A

hozza

ältal

-6s

ez

a

rezgös

a

fejlödestörtenet szerve,

talälhatö A

ü.

direkt

oka

a

s

mär

fejlödösü ällatoknäl szerkezeti •ezeknek

a

Tek

ri. otolith

terjed

es

egeszen fzlös

ü.

n.

sokkal

szerveknek

es

ez

magasabb

bonyolödottabb azonban

is

ingereket fogja fei, a

mäs

leg-

ama

viszonyokat talälunk..

mäsik

törtenik, hogy

hatnak

idegszälba megy az

,

,\ ",*"*: "

*£?ut*r

«rsajät- */""""*"«

az

alkotva, hogy egyik vegök egy

. .

inge-^."

az

közvetve, közbeekelt

epidermis-sejtek ältal

ügy vannak

folyamat pedig ügy

hang-

kövecskeket

emlitett

erzekenel; melyeknel

közvetlcnül, hanem az

a

szet.

alapformäjok.

az

ellentetben

idegekie,a melyek A

ü.

keletkeznek, hogy

termeszetesen

keszülek

sägos keszülekek

az

az

a

hölyagböl

egy

idegköteg

egy

fejlettebb szerkezetü

a

lätäs-, szagläsnem

csak

mit

halläs

a

idegköteg rostjaira.A

az

A

igazol, hogy

kövecske,

az

4'

°

mihelyt hang-

viszonyok talälhatök; vegelemzesben

?egyszerübb Ezzel

közvetetlenül, ""***£" 'Y*^

hangerzetnek.

fokän

ügy

hözzäk

ätterjed

mozgas

nem

dobhärtya rezgesbe jön

is

falain

most

fezgösek rezgesbe •a

is mind-

a

kis

nehäny

melynek

hangerzetek

ten Ellen-

habär

n.

adata

azon

csak

m6g

constatäl-

hangerzetet, hogy

a

fejlödesenek legalsö

all, melyben

felfedezni.

felfogö k^szütek

a

fület, az a

is

pontjain

jelentösege.

a

16tre

erik

xezgesek

nyomäs,

valamennyinel

berendezesek,

erzökönel

halläs

speci-

legaläbb mäig

sikerült

sem

szervnel

külön

ugyanaz

eszközlik,

megfelelö

olyan

melyeken

a

apparatust

erzöki

ilyen

^gyiknek

az

erzeteket,

többi

a

ök

mechanikus

a

börfelületenek

test

külön

semmiföle

szervnek

bizonyitjäk,hogy

?^breszthetnek

is

jöhetne.

nem

a

ingerlesifolya-j

az

meg

ätalakltäsät

illetö 6rzeki

az

melyek ingereket äl\

erzeki

az

hanem

physiologiai

szervek-

ber,endez6sek,

olyan

rendeltetvök, hogy

arra

erzäki

fejlöd£sü

inger elöbb

ät.

egy

42

indit

gäst

utöbb

aF

is

szolgäl

szervnöl läsnäl

mis

chemiai

lätäsnäl

a

sejtekben

azt

chemiai

a

behatäsok

örzeki a

szag-

hozzäk

idözi

fenybehatäs

a

ätalakitä-

härom

a

elö

felbomläst,

Kz

szerint

e

különbsöggel, hogy mig

a

külsö

Izl6sn61

£s

mind

ätalakitäs

az

igy

az

inger.

felfogäsära, de

egy szerü

chemiai, azzal

erzetet,

az

es

s

6rzet-keltö

felfogö köszülöke

6rz6k

ingernek

tömecs-moz-

k6szül6kben,

tulajdonkepeni

a

härom

emlitett

nemcsak

közbeökelt

a

meg

üj inger

tämadt

sära

chemiai

folyamatot, valöszlnüleg

mäsnemü

lötre

epider-

az

mely

aztän

6rzet-ingerrevälik. inger

Az

^o^^^*ältalänos

ätyitel

6rz6jj.

különbözö

e

(tapintäs)

6s

a

niödjai^szeript

halläs-erzek

az

mechanikai,

*•***.

a

szagläs-, izles:_6s latas jerzökei chemiai

erzekeknek

is

neveztetnek.

^?,^A;;6w^r,;Azon ive^/fu,

vegein, ältal ältal

k6rd6gt

hozzäjok

a

s

iiletöleg:mi csatolt

agyvelöhöz juU

az

egösz

agyvelöig

az

ätvältozik, madik

Vajjon vagy

—

aztän

is

is

vekben vezeti szerü

Tekintettel

szerint

es

az

vissza.

eredmönyeinek

mai

az

egyes

az

örzekek

agyvelöben Ez

elmölet

talälhatö

szerint

vezetö-közegek gyanänt

tävirda-so'dronyok,melyeken

villanyfolyam

harcsak azon

ideg-

összes

az

vezettetik

az

lötrehozott

6rz6ki

az

felel

elmölet

az

ältal

specificus fo.rmäjät kizärölag

folyamat

a

kutatäs

legjobban, mely

meg

6rz6k-idegekben

az

tekintendök, melyböl idegszälak functiondlis különbözetlensege

összes a

mär

vezettetik-e

alkotäsuaknak

ugyanazon

foly :

vältozatlanul

hivatkozhatni.

eredmönyekre

az

6rz6k-idegek

vezetö

a

jutottan pedig m6g egy keresztülmegy % Ma m6g

physiologiai tantötelekre, mely szälak

az,

inger

az

agyvelöhöz

az

ätvältozäson

valöszinü

ideg-szälak

az

v6g-keszül6keken,

folyamattal, mig

lötesftett

törtenik

szer-

v6g-apparatusokra

idegszälak

tekintendök,

mindig

keresztül, mely

a

csak minök

egy-

pL

egy-ugyanazon

m6gis

a

szerint

43

mint

a

alkalmaztatnak, Ha

lötre.

mindezt

most

is

v6g-apparätusok 6rzetet:

az

6rzet

peripheriku

a

fogva, csakis

energiäjära

az

6rz£k-

centralis

agyvelö

sokföle

hogy

hätra, mint

egyeb

sfkfainak (Sinnesflächen)

valö-

ideg-szälakra közvetitik, d

az

marad

nem

felette

szintön

berendezösöknöl

ätvitelöt

hozza

eredmönyeket

kiegeszitjük,hogy

külgiü)segeli'az

összes

apparätusok

mäs

es

azon

meg

egösz

specificus ingerek nem

mäs

legkülönf616bb

a

feltevessel

szinü

v6gein

sodrony

a

vezessük

vissza.

Osszes dltaldnos

külsö

erz^keink erzeknek

bor,

együtt;

belsö

inak, csontok,

a

külsö

börfelületen

r^szeket inak

6rz6kenyek

a

gekor

szomszädos

mely

csak

ärzekenyseget.

mutatna

dalom-6rzeteket

tehät

iränt

A

egy

közvetiti.

nyomäs-,

hetö

meg,

6rzetek A Az

az

köz6 hallds

elsök

azonban

erz6k

az

hö-, hideg-

6rz6k

ätalänos

belsö

a

es

igen

hö-, hidegbetegse-

szerv

6s

a

erzet-ingereiiränt minden

börfelület

6s

a

Izmok

az

hö-, hideg-, nyomäs-

mennyiben

pedig

pontja

minösegileg

fäjdalom-erzet 6rzetei

es

mind

ne

fäjegycsak

különböztetaz

egyforma

sorolandök. erzetei

az

egyforma,

egyszerü az

zörej-

utöbbiak

a

es

-^:w.

hangerzetek. fr

különnemü,

de

",•? .-4 *'•«''?». *

egy

£.

egyetlen pont sincs,

összes

A

a

csak

bör-felületeken

külsö

A

a

Qf**

to^u*«'*^

lätva

ellenben

kivötelesen,

nälok.

ältalänos

csuklök

a

:C*

szolgälatära

iränt ; ellenben

nyäkhärtyäkon az

vannak

annyit tudunk, hogy

nyomäs-ingerek

öszlelhetök

el

vizsgälat alä, mig

mertökben,

fäjdalom-6rzetek

6s

a

vehetjük

csekelyebb

v**^

egesz

csuklök, r^f0^MA

azonban

köpessögöket

illetölegcsak

az

a

6rzek

ältalänos

az

Functionälö

milyenek

szerv,

nielye¥"mind

idegekkel, valamennyien rendelv^k.

:

sejtüregek nyäkhärtyäikkal

szomszödos

a

felvätelöre^az-.^.X;.^

ingerek

az

legkiterjedtebb felülete

van

nagyszämü

izmok,

között

kiterjedesü (dimensiös)

erzetek

soräba

tartoznak,

*

u

minthogy csak

hatärozott

egy

folytonös ältal

tozäs

nek,

k6t

ket

hangesösnek,

rendszerbe

vegpontja

halläs

iränyu

hang^rzet

a

nevezzük.

foglalva

6rzetväl-

physikai

minöseget

hang6rze£~

sokföle

A

hangsort adja, melynek

a

legmölyebb

a

szervönek

mäsikhoz

a

iränyok egyiköt hang-emelked6s-

pedig hangmagassägnak -4d*-egy

ellentetes

egymässal

juthatni. Az

mäsikät

a

hangmagassägböl

legmagasabb

es

ältal

sajätsägai

hang,

a

niegha-

van

tärozva.

Jh'fcv" enaX}*

A

^

lätäs

erzetei

(a szintelen

fenyerzet)

mint

ärnyalatai. es

kek

A

atme****

azt

talälhatö zetnek

/^W^j

között

szinerzetek

soräban

a

többiek stb.

sötet-zöld

bibor-vörös, zetnek

A

alapjän

a

s

különbözö

särga, zöld

pl. narancs-särga,

ätmeneti

szinek.

fogva

A^-szInerszinsorban

a

megkülönböztethetö,

szinerzetek

szine-

nevezik.

szinhangulatlidk (Farbenton)

vagy

(föszinek)

vörös,

a

minök

mas.szintöl

te/teeg (Sättigung) pedig

szintelen

szürke

a

qualitäsät, melynel

a

ruinden

melynek

viläffossäg Joggte

szinerzetek.

a

vögpontok

n£gy föszin,

a

6s

a

fekete. tarto7nali~a__j£h6rr

f£nyerzetekhe7 köztük

fenyerzetek:

a

A .»

tulajdonsäga,

azon

mmden^^zineizeiböl

lehetseges

az 0

äfmenef

a

bärmely

fokozathoz,

hozhatö

latba

szinerzetek

:toznak. //\//^t

s

A

a

sokfele

a

fenyerzek

egy

fenyerzetek

For-

rendszerevel.

mind

fenyerzetek,

kiterjedesü

erzetek

rendszere

köz6

a

tar-

härom

azonban

*

kiterjedesü rendszer, Tiatärozmäny

härom es

a

megfelelö

lelektanban

a

A

szag-

alärendelt

es

az

inkäbb

acustika csak

a

a es

optica

meg

kevesebbet.

a

mög

Csak

szinteltseg

hang-, ügy es

körehez

a

a

pbysika

tartoznak

fontossägüak. a

jelentösegü eredmenyeket

psychologia

a

physiologia

mäsodrangü

iz-erzetekröl

feny^rzetnel

szinezet,

valamint

vilägossäg.~"Egyehekben, reszei

minden

mennyiben

szerepel:

fenyerzetek vizsgälata

es

a

physiologia tud

is csak

felmutatni,

annyit tudunk,

| i

kapcso-

rendszere

szintelen

összes

talälhatö

sorozatäban

szinerzetek

a

szintelen

a

tekintve, mind

mäjokat

3 cd

fenyerzetek

szintelen

a

hogy

46

nek

A

mennyiben

a

szervezethez

kezik, csak a

ez

nehezen

mint

fejteget6se.Mär megjelöl6se

felt6teleiröl sorban

sorban

különbözö

6rzetek

egymäs

közti

5)

analogia;

az

üttal

formäira

is közelebbi

eredeti

6rzet

kell

lenni,

a

az

mit

6s

minös6ge

6s

magäböl

e

hogy döntö

teny k6t

e

az

term6-

alap-

befply^ssal

tapasztalat: megfigyel6s

a

a

nyilvänulatainak

intensitäsa

6rzet-hangulatra aztän

törv6-

nem

deriteni.

fenyt fog

erzet

az

fejteget6se egy6s

folyö következm6ny,

hatärozmänynak

sze-

vonatkozäs

tüzetesebb

alaphatärozmänyai,

önk6nyt

szeteböl

döntö

az

intensitäs, 2)

az_

egymäsra

term6szetere

az

(de

1)

:

az

melyek

a

mennyiben

A

mäsod-

viszonyaik, v6gre

6s

következök

a

erzethangulat

az

tekintetben

minös6ge,

föfelteteleiröl

kapcsolat, 4)

a

e

6s

kifejezendök, joggal besz61hetünk

nyeiröl),a~rheTyeE minös6g, 3)

6s

keletkez6-

hasonlösäga jätszanak

6rzet-hangulat bizonyos

-oVVr/r^''.

lefräsa

Gsakis

es

kapcsolatuk

t6nyt

a

intensitäsa

6rzet

van

jär. Physiologiai

tudjuk megällapitani,hogy

az

Wtftfepet. Ezt

Svz"Aa*

6rzelmek

nehezebb.

ertelmezesqk^ m6g

lelektarn

6s

alaphatärozmänyainak

neh6zs6gekkel

nagy

vältozö

neh6zs6ggel

különMe

a

maga

kelet-

foglal magäban:

több

eredeti

6rzet

az

mödon

felt6teleket

elemz6se

6rzet-

az

viszonyäböl

sokf61e

analysälhatö

összekötve

elsö

intensivebb

valö

161ektani

6rzet-hangulat

az

folyamat pedig

a

hangulat

sök

szerint

e

6s *

™

kiserletez6s

is

böven

igazol.

.

^

//'

rp

hangulat függö

hatärozottabban '

t *

,

y

voltät

intensitäsätöl

erzet

az

leg-

"-""

;;.

az

erzessel

fäjdalom /"f,mindig Bizony^ fcägban, ilyen n61

a

erzes

kötvek

köreben

erzekeink

összes

6rzetekn61

erös

tart

mint

erzet

addig

közönyöss6g

a

16p

egybe.

constatälhatni

JV^l,1?^1^ erteknel, minden

eszlelhetni,melyek

vagy

e

ettöl

fäjdalom

Kiv6tel

n61kül

tünemenyt. tävol-

bizonyos

nyilvänul

s

mint

különbözetlens6gi pontig, melyfei;

s

a

mely

pont

alatt

mär

47

kellemes

örzetek

värhatök.

bizonyit, hogy mersökelt

erzekeink

összes

erzetek

mit

A

kötvök

köreben, kivältköpen

egybe

ölvezet-erzessel.

landozäs

erzetei, melyek

erössegü

böringertesön alapszanak,

mozgäsok

örzetei, a

zetekhez

vältakozö

gyorsan

leghatärozottabban

6rzet

minösegänek

erzet

többi

azok

csaknem

teknel^a

alkotöreszeit

tapintäs-,

fzles

a

minösög

^rzeteket. kellemetlen.

Holott

befolyäsa,

erzeteknel

is

trältan

Ezeknöl

annyira

nyomul,

minden

tekintet

higitäs

mint

utän

„szabäly

lyäsolja is

all

aBsolute,

az

erzet-minöseg

semmifele

szerint.

minosegü fölül

es

csak

Megis

alul

az

ertökenek növekvö mäs

•

negativ

6rzetekn61.

fokon, melyen mumähoz

kezdödik

keserü

A

ödes

az

nagyon.

melyeken

—

ertek

mäsoknäl

közel

"A-hang-erzetek

fz

1z meg

a

tül

yagy foko-

pl.

mär

nemely

pont, melyen 6s

metlen kelle-

magasabban

fek-

hangulat a

positiv

mindig jobban

koräbban

—

vev.e.

kellemes

kellemes

erzeteknel,

nemely

maximumät

az

ellentetes

erzesek, alantabban, szik, minelfogva

beTo7

intenzitäs

sem

azzä,

kellö

Ältalänos'

bärmennyire

erzet

az

concen-

tartoznak,

indifferentiälis

az

inten-

ezeknöl

különbseggel, hogy

a az

kezdödnek

a

hemguLatot, magäban

a

lesz

azzal

erzeteknel

közö

ez

keserü

az

peldäul, melyek hasznältatnak.

minosegü

"Hänem keliemetleii, zata

szabäly szerint,

szerint, hogy

e

szokäs

ketsögtelen, hogy

illat-szerek

gyanänt

is

kellemes,

edes

az

Szagok

ervönyes.

szervi 6rze-

a

elöterbe

legkellemetlenebbek

a

; tehät

osztälyozni

mondott

a

az

szoritja,hogy

szempontjäböl,

tönyleg

hangulat

e

6rzetein61.

intensitäsra, meg Igy mondjuk, hogy

az

hol

ott

szagläs

es

közönsögesen

tisztän

a

elenyesznek

egeszen

hangulat,

sitäs

elve-

hangulatra

a

hättörbe

annyira

.

nölkül

izom-

nyilvänulö

befolyäsät

tapasztalhatni legszembetünöbben,

hogy

mörsekelt

s

mersökelt

a

a

csik-

A

tartoznak.

Az

a

tapasztaläs is

azon

6ri

kellemetlen

positiv ertekänek

el, mint azon

maxi-

all.

között

a

hangmagassdg

(Tonhöhe)

rjM^«**^J

48

(Klangfarbe),

hangszinezet

es

idötartam

hangerösseg,

a hangulatra. Csakhogy vannak_kiväIö~J)efolyässäl

igy ßtrejötterzest hiven

vagy

meszetü

ecsetelni.

erzelem, csak

trefa, vidämsäg vältozatosabbak

mär

hangszinezet

hangok

tisztän

hangszinezethez

a

Azon

hangszinezet

hangok

vegyületeböl

gyäszos

kedelyällapothoz

hangszerek Azonban

szerint veszi

Vältozik is. A

is

mint

fei, majd

szerint

v£gre

fenyerzeteknel

szerint zöldtöl

a

a

a

alaphang^

az

szenve-

s

Mig

hangulat,

osztälyozva,

a

komoly^ alapuL

is vältozik

foka.

jellemöt

erö

ked"yällapot

zene

äbrändos

vidäm,

emel-

psychologiäja). (Farbenton)

szinezet

a

nyilvä-

viszonyai

vältozäs

(A

gulat han-

a

különfele

idötartamänak

gyors

ra^ly

a

különbözö*

A

energikus

az

felel meg.

szingyürü

violettiga

hangok-

egyes

vältozäsa, komoly,

lassü

fmyerösseg (Lichtstärke)es A

alaperzel-

körülmenyen

e

mint

a

bizonyos-

azon

mellett

hangok

a

kedelyällapotnak

mödosul.

6p ügy,

felel meg.

nyomottabb

hangok

hangszi-

a

alakul, vidäm

hatäsa

majd

hangulatot fejez ki, mig

a

melyek

szabva.

feltetelek

hangerzet

a

Sokkal

meg.

tartozö

van

szin-teltseg(Sättigung) különbözö vöröstöl

Minus-oldalt

a.

köz6p-hangjair

intensitäsäval, melynek

hangok

hangok

letrejött hangszinezet,

kedely-hangolö

ugyanazon a

A

magas

ko-

hangok

pl.,melynel

hangvegyületböl

magas

összekö-

visszavezethetö

delyesen izgatott kedelyällapotnak

kedett

a

összetetelere, visszavezethethi

kötvek.

nul.

mely

erzelmeket

az

vegelemzesben

mekre, melyek hoz

Ezeket

a

felelnek

erzelmek,

azon

egyik

hatärozmänyok

hang-scala

a

hangulatnak

kapcsolväk.

nezethez

fejeznek ki,

azon

melynek

a

ältalänos

pl., hogy

hangjai, mig

kellemes

egyforma

is

minök

möltösägot

be, 6s csak

hang-magassäggal

nagyon

jellemezhetö,

molysägot,

a

A

subj. ter-

egeszen

irhatjuk le,

tenyezöjöt k^pezi.

ältal

hangulat

a

ked"ymozgalmat

összetett

tött

Hiszen

vilägosan megjelölni

legföljebb typusäban mutathatö

es

elemi

teljes lehetetlen

az:

szineit

zöldig

a

a

rint sze-

zet szine-

Hus-oldaltT

különböztethetni

meg:

4d

(Goethe) a

6rtelemben,

azon

köztll

udfcfa

a

kek

es

hozzäk

szin

lehangöl;

szinek.

matt

ingerek köz6

tartozik.

szinek rikitö

ebreszt.

bibor-szfn

A

hozzäk

ben

letre

eppen

nyugodt,

a

felizga-

a

izgatöbbak a

mindazon

minel

jär, s

16tesitett

narancs-szin, közeledik

jobban

ällapotähoz.

Ez

az

legközönsegesebben zöld

szin

A

tärozza

szinn61

6r

szinek

szin

a

ältala

az

teljesközöny barna

a

köz6

a

szin

a

szürke

6s

egykedvüs6get, közönyt mellett

egymäs

egymäshoz

hat

valö

szemre,

a

viszonya

összekever6se

szinek

6rzelmekkel

szinhez,

alkalmazott

Rikitö

meg.

barna

tartozik

ezeknek

me-

merv-

särga

a

higgadtabb

oka, mi6rt

több

hol

hangulatot,

a

a

mellett,melyek szint6n

fejeznek ki.

fokozottabb

meg

közelebb

is annäl

hangulat

szinek,

izgatö hangulatot csökkenti.

eredeti

söt6t-särga vagy

jelv6nye.

m61tösäg

a

ked61yällapotot.Mig

e

föny-csökkenes, az

a

—

ha-

tarka-

szinvegyület, ugyanilyen hangulatot is kelt.

barka

V6gre rint.

mödosül

a

Igy p61däul

csökken, mär

mely szin

s

legizgatöbb Csek61yebb feny-intensitäsmellett szfn

vörös

feny-intensitäs csökkenesevel, lyek komoly hangulatot keltenek

ott

nelkuIT"-

ältaläban

A

A

6rze-

az

izgatö erejeböl,s komoly, meltösägteljeshangula-

veszt tot

A

all,

'"

ingerel,ez

hatäsa feriy-erösseg

Rikitö

nyilvanuL

TmriFa

A

szine.

között

tö-

A

mellök-szinezete

kek

6s

särga

a

hangulat

täsban

minden

hangulat

a

zöld-szin,

vidäm

a

letre

legszembeszököbB^köWnbözeteit.Amaz

lem

A

plus-szinek izgatö,

a

keltenök. lehangolö kedölyallaßofot

minus-szinek

s^lliek

hogy

a

ha a

vörös

a

szelidebb

sägot, szelidebb

A

l"ektan

öröm

äbrändozässä az

vältozik.

:

izgatö

szin

ältal 6bresztett

nyugodt hidegsege

Pauer

hatäsa

telts6geböl

veszt

söt6t-viola

szinek

alaptanai.

6s

szinteltsegöksze-N hatäsa

tetemesen

vältozik,

rözsaszinne

6rzelm6t

kelti fei. A

melancholikus

mersekli,

s

lila-

komolya

sötet-k6k

6gszin-k6kben nyugodt vidämsäggä

50

mödon

azoknäl,

pedig

tehät

több

szertartäsok

növelik

az

örzelem

fegyverlärma, dob-perg£s,

trombita-

harczi

a

s

legelsö fokän

lödes keves

hangulat

6szlelhetö, Az

älspositio, es üj

hatäsät

associatio

Az

ajhangulat

teny, hogy

függ

szorosan

efzetektöl

ilyen függö

mint

gulatra

magäböl

a

physiolvissza

erös

benyomäsok

erös

idegzetü

ködtatäsok. vissza

Organismus.

s

kell

is

Bärmily

;

mig

vo-

hatäsa

functiönak

intensiv

a

kell

hevesebb mäs

is

mint

az

megräzmödon

nyugodt

egeszseges

örzelem

tetö-

kevesbbe

vannak,

szervezet az

szerint

vesztenie

emberre

ponibilis dis-

abböl

fejlödesenek

aränylag

beteges

a

idöleges

mely

meg,

hatässal

mint

foly;

s

han-

a

idötartam

az

erthetö

nagyobb

ingerekre,

tenyezökkel

szervezet

a

idegzetü

az

;

szervezet

fejlödnie, ha

emberre

sok-

idötartamtöl

az

mäs

mint

psychikai

es

gulat han-

a

disponibilis

a

termeszetöböl

hatäsukat

Lehangolt, az

ezzel

es

tapasztalati

mennyiben

a

egyöni

pontjära jutott. Gyönge

hat

tekinthetö

hangulat

a

fejtikki

erejeböl, es

annyiban

jelensög, hatäsät

physiologiai törvönyböl

minden

hangulat-

befolyäsolja,erösiti

szervezettöl,

erzet-hangulatok mödosuläsai

mint

szlnezi,

hangulatätöl,

fejti ki. Az

natkozäsban

erzet-ebresztette

isplältjelenseg^ hanem

nem

egyeni

az

ezek

es

egyes

szervezet

a

es

fötenyezöjenek,

egyik

fej-

a

igazolja.

vonatkozds

egymäsra

letre

meg

mödositja

gyöngiti, egyszöval

vagy

nem

mikor

ezeket

erzelmeknel

kapcsg:

csak

hangulat

fennmarad

enyeszik el, de

nem

a

A

együtt hozza

natäsa

egyszerü

az

orgona

rendszerint

hangulatot

a

rendelkezik.

erzettel

erösitik.

hangulatot

együttes

6rzet

hangulat)

(összetett

az

Az

jelentü.hogy

azt

de

egy,

hatnak.

hangulatät;

harsogäs

tapasztalhatni,kivältk6pen

sesthetikailagis 6s

gyäszzene

komoly

lat

melyek

a

hangja,

6rzelmekn61

6rz6ki

az

legszembetünöbb

hatäsät

kapcsolat (associatio)

A

veszt

inten-

51

sitäsahol söt mint

alatt.A

mäsfelöl

hogy

ingerek

hatäsa

tartös

6rzetek

gyöngebb

kelthetnek, ha

6rzelmet

sebb

is erös

minQs6g£böl

hosszabb

is heve-

ideig tartanak.

az_^"ka"JiQg^-ar-'bftHgriat-nemtarthatjafönn

Ez

hos^aM__ideig ingadozik dalom

s

Jl

folytonosan Jiossziljaj-

legkellemesebb

a

kellemetlen

söt

erzelem

is

visz

ät

hangulatba

ältal.

folytonos elvezäs

Az

közötf.

ällapotek

eltompül;

mger6t,

hanem

magaslaton,

ellentetes

az

vegre

elveszti

allando

analogidnak

a

az

vegre

van

szerepe

hangulat-

valamint

között

analogia konstatälhatp, melynek

bizonyos külsö

a

sitäs

neveli, mi erzetek

6s

ältal

Ezt

pedig

Magäban a

barna

vagy

köttetesre

mutatna,

de

lemmel

örzetekre.

Ily

hangokröl; hideg hangok

jelentösege alapon

nyugvö

säban ezen

müväszet

a

leli az

aesthetikai

szinekkel

mflv6szetben

tünk,

mindket

e

szinekröl

hatäsäröl. e

hatäs

letrehozsemmi összeerze-

azt

beszölünk

vagy

a

eszközl6s6n61. es

a

meg,

ät

des

szinek

es

Mögis legnagyobb

jelentekeny hatalma,

magyaräzhatjuk

meg,

analog

törvenynek

beszelhetünk

megfejtes6t.Valamint

alapon

alapon

es

van

szin-

felelnek

erzet

az

analogiät viszszük

ez

—

meleg

alkalmazäsa

6s

fekete

közvetlen

vilägos szinnel mert

6s

fejezi ki

hangban

magas

vagy

izgatö,megnyugtatö

ät-

jelentekenyen

alapjän, melyet

örtelemben vagy

inten-

az

analogia

az

tapasztalati t6nyt

összekapcsolva

van

alapja

hangulatra tapasztalatiteny

a

a

mely

a

oka

intensitäsät

hangulat

analog

az

sincs, mi

az

fö

analqgiäja. M61y hangok, a barna hangok, vilägos szineknek magas

—

nak.

erzekekjfezetei

rejlik; ez

annak

befolyäsa

tekintendö.

gyanänt nek

fokozatäban

hangulatra is, s

a

a

ingerek viszonyaiban,

magasabb

szäll

különbözö

a

keltesnel, hogy

reszßen

magät

az

erzeki

Hogy

a

hangokkal festheaz

analogiaihatä-

tapasztalatitenyt

is

hogy a^ hangulat^ 4*

52

nincs_hata]masa.hh

erösitesere

gulatot keltö

M"*ie""{*

/^^^

mindezen '

tenyeket

befolyässal az

meg

van

is.

jelentäkeny

melyet

seg:

örzetben

hogy

616nk

hangulatot

egyik

az

dolga, mely

aztän

vetlenebbül

vagy

hogy hogy

a

letrehozott

ü.

szärmazik teiböl seg,

n.

összetett

van,

zöbb

eleme

Eppen, ältal

is,

mert

vältozäsokon is

is a

a

vanr

kötvek

belsö

szer-

ältal

ällapotaink

ilyetön

aztän

összes

befolyässal

hangulat

jöval es

szervezetnek

välto-

minösegaz

erzet

fejlödese folyamän,

keresztül, termEszetes,

vältozäsnak

6rze-

beteg-

egeszseg, erzelmei

elhatärozö

pedig

se-

összetetelöböl

intenzitäs

az

mint

megy

folytonos

Innen nem

test

visszahatäsa

mint

egyeb

Az

köz-

erzet

egyältalän

a

stb.

bizonyit, hogy

nem

szervezet

a

vagy

testi

azaz,

hangulatära

ingereltetese, mely

hangulat

tehät

közönsegesen

elevenseg

vagy

arra

kevesbbe

valamely

hangulatunk.

Erzetnek

az

valö

nevezetes a

mellett

a

mäsik

a

mint

a

talälhatö

subjectiv erzetek, melyek

Erzelmeink es

magäban

hangulatot.

a

minö-

es

pathologiai folyamatok

subjectiv_6rzelmek, melyek egyeb

mint

a

lötre

vagy

egösz

lankadtsäg

itäs

sem

ez

erzelmekkel,

önerzelem

az

Mind

örzetei

physiologiai

veiben,

ok

közvetve,

hozza

intensiv

oly

egybe

inkäbb

6rz6kek

külsö

l^ngiilätraTHa

a

61enkebb,

6rzet

szerint,

—

visszahatäs-

azon

intens

az

semmi

keltsen. a

erinti

sem

csak

erzelmeink

fölteväs, hogy

eredetileg

nezve,

van

gyakorol

azon

egyöbkönt

bizonyit, hogy

szerepe

elemei

alapos

egeszen

tiszta

is

belätni,

ällapot-vältozäsa

alakitäsära; mit

szervezet

a

eredeti

erzetnek

az

minden

hangulat

a

felhozott

könnyü

tartva

szervezet

a

befolyäsära

6s

elött

tapasztalati täny

a

vältozäsänäl nak

eredetEre

szem

vegelemzesben

hogy

A^PSUiaik

egyesitett alkalmazäsa.

Erzet-hangulat

Az

o^yM^^

erzetek

mint

eszköz,

lehet

alävetve.

hogy

54

lehet

egyeb,

melvek

mint

kutassa fei, a hogy..azpn_6e?so okokat alatt kellett lätesülnie az ösztön elsö nyil-

natäsa

vanul"sänak, s a melynek alapjän az ösztönszerü letvisek lelektanilag ärtelmezhetök lesznek. Erre

%

nezve

vizsgälata välik

^.v^

*"

'/*'** tokböl

/}'**.»toJti* ""*****

a

actuälis

hogy

mär

elet

az

ällatoknäl,nem

nemely az

szüks^gessö

;

kiderül, hogy nömely

«keszseg»

elsö

cselekvesek

magäval

mintha

ällat

az

vilägra, hrnem

a

illetö

iränt

eszlefheto

ösztön

biz-

egeszen fordul

mozgäs-ösztönn^l

a

ada-

szerzett

mozzanatänäl

ingerre az pl.

termeszetenek

igy

az

ösztönszerü

hoznä

lep fei, mint

tosan

midön

s

oly ertelemben,

ösztönt

legelsö külsö

a

belsö

eredeli

ösztön

az

cse-

elö

ez

.

az

eset

hogy

szüksegköpen

:

az

tal vele szülelett alkofdsdban külsö

Az

magäval

iränt; mely

azonban

müködesbe;

epen

ällat-

az dispositiö,

olyaten

idegrendszernek, melynek

az

ällat

vilägra

a

jutnunk,

generätiöktöl örökölt

tehät

csak

cselekvesek

bizonyos

erzek-ingerek folytän jöhet

mint

ügy,

jöjhozza

teljesen dispondlva

hajlamot

a

csak

teljes müködösbe

szüksege, hogy

van

egyes

kesz

valö

megelözö

a

rejlik

ingerre

jön.

s

eredmönyre

azon

iränt

mozgäsok

ezen

kell

ez

6rz6ki

az

6szrev6teln61

törtönik. 6rz6kek

Az

melyek

belsö

szerübb

füzvek.

a

dispositiöminösegere

vannak

benne

6rz£ki

az

;

egy-

tägasabb

de

az

individuälis

is,melyek

—

functiökban,

6rvenyesülnek.

különbözetek a

legegyszerübb

Innen

annäl

6szrev6teleire, ösztöneire

nözve

az

tere

születik

egyformän,

nyilik aztän

psychi-

összes

mozgäsoktöl

erthetö, miert

complicäl-

nagyobbak

egyeni kifejlesztösnek

dis-

ösztönök

6s

minel

ellenben

szerkezete, annäl

agyvelö

örökölt

az

e.szrevetelek

az

kai

nözve

minöl

all, hogy

az

praeformälva

nyilvänulatai alapulnak az

nyos bizo-

es

közepponti ideg-rendszer organisatiöja,annäl

'posiUok,a melyeken tabb

A

kötver

van

szärmaznak

tapasztalati szabälyul

biztosabban

elsö

mozgäsokhoz

termöszet-ösztönböl

ingerekhez ältalänos

is

functiöja

szämitva, az

emberr

aränylag

oo

is

nagyon szerübb

mozgäsokat

ällat

ösztönnek

Az_ valö

is tanulnia köszen

egeszen

kell,

hoz

magä-

kifejlödese,s complicältabb

nyilvänulasa

ällati ösztönök

bözö venni,

hogy

ällatok

mär

kepzeteken

a

sokfele

allitäs

ez

bämulatos

organismustöl, telenek

minden

kivülröl

egy

«alkat»

ällati

az

»"

nelkül

Nemely

megerteni

^megvonnak

ällati

az

keny-

ösztönben,

az

ok-

mely

oltott

eleve

s

veghezvitelere alkalmas tekinteni.

gyanänt

azonban

külön-

a

—

szervezetbe

czelszerü

nyilvänulata

Midön

ertelmet

«

cselekvesek

bizonyos

Csak

pl. lehetetlen

«ertelmesseget»

az

ezekkel

az

igazsäga szembetünjek.

müösztönet

is, kik

formäk-

nyilvänulatät kell szemügyre

bizonyos-fajta intelliyentiafelvetele azok

s

ismeretfolyamaton alapul.

összekapcsolt

böl

legegy-

a

meg

vilägra.

a

•han

eszreveteleket

es

pedig legtöbb

melyeket val

keszületlenül, elannyira, hogy

megjegyzendö,

hogy

tekintettel

azon

tagadhatatlan tenyekre, [melyekbölketsegbevonhatatlanul kitünik, hogy

is

tapasztaläsnak

elörelätäs

az

eszlelhetök,

is

befolyäsa

nevezetes

ällati cselekv^sben mai

cselekv£seire

ällat ösztönszerü

az

alig lehet afelett ketelkedni, hogy vänulö

«

ertelmesseg

mintha

zemenyenek

ösztönnek ma

az

valö

nagyon

a

is

teny

meglehetösen

constatälhatök

reszeröl

tämogat,

te-

alig egyeb-

hogy

az

fejlödes-fokozatai, tenyällat-esalädok

egyes

szer-

gyanänt

maga

a

mäs-

lassü

ätszärmazäsa

feltetelezett

nyil-

meg

nemzedek

ällat

egyes

ily mödon is

oldhatni

nem

csekelyseggel järult. Mely elmeletet az

meg

tenyet

»

ivadekra

az

szämbavehetö

]eg

aränylag

nyo-

ällati ösztönben

az

is, szämtalan

azt

kintjük,"melyhez kent

mely ne-

kepzet-összeköttetesek alapjän is letrejöhetnek:

egyszerü

kepen,

hogy

megfontoläs

es

ezek

minthogy

a

s

van;

egyeni

az

különbözö

fajainäl. Az szörös

lemes

erz6ki

hajlam

ügy

kielegitese folytän, erzelmekben

fejlödikki, hogy az

vägy több-

kielegitösseljärö

ezen

folyton több

a

es

több

inger ebred

kelfei

56

a

szervezetben tartossd

vegre sonlövä.

Uyen

tartös

erzeki

folytän, idövel italok

szeszes

/iv -w,»;/"^ c

is

valhatik, hogy teljesen az

össze

is forr

midön

1.

is

olykepen

TTTaga reszöröl

is

pTTTassähklht all elö,

seg»

2.

Tolyäsokban gyobb

erovel

szetes

segedje

midön

a

es

ällandö

nyer

lep fei. A lehet

ezältal

mesterseges

läsära.

Az

ilyen

—

termeszeti

külsö

neveztetik

vagy

«erzeki

Aragaszkodästöl mely

nem

egyeb,

letkezett

cselekvesi

tektelen

evest

ha

ezen

hogy

vagy

dolgok cselekvesre

mint

hajlam-

inger. Valaki

valö

kenyszerül.

ragaszkodäsbol egyaränt seggel, hogy a hajlamböl

es

lepes vagy

elvonja,.

meleget

ebresztr

ältal) valö

pöt-

(Hang). van

a

szokdshoz,

pl. megszokhatja

a

ke-

mer-

kärtya-jätekotstb.,

szokäs

keletkezhetik szärmazott

lam haj-

erös

ragaszkodäsbol

ragaszkodäsa A

na-

ingernek,

välö

tämogatott

iväst, dohänyzäst,

iränt

be-

testi szervezet, vagy

ältal

egy

«kesz-

meg

visszahatäst

ragaszkodäsnak» csak

ältal

utän

mödosult

befolyäsok

ältal

levegö pl. terme-

(szeszes italok a

elvezete

termeszeti

mi

szükseges

magäban

üton

szervezet

bizonyos

ällandö

italok

szeszes

helye,

van

kifejlödeset.Vagy

hideg, nyirkos

szervezetben

a

is

tämogatäst,

testi elet feltartäsära

annak

a

a

fei,

csaknem

söt

akkor

italok

inger

inger, külsö,

mulekony

a

veszi

inger letrejöheteset a

szeszes

elösegiti az

mely

hatalyossa

es

amaz,

magukban

idegekben

a

väl-

ingerre

termeszelel

kivält

az

elösegiti.A

az

szervezetben

oly erösse

ösztön

hogy

mödosul,

az

elve-

ällapot

kielegites_altal magaa

többszörös

a

ere-

magät.

Ennek

termeszettel.

a

kellemes

tartös

lep fei, mint

oly hatärozottan

£ppen

ha

ki

fokonkint

hajlam

erzeki

Az

növi

alapja

folytönos

a

hogy

vägy,

ha-

szervezetben:

italok

egybekötött

valö

utän

hajlammä

erzeki

vän,

melynek

megerösülhet

annyira

vägy

a

ösztönhöz

az

vägy,

szeszes

a

-elvezettel

ezen-

az

s

es

Peldäul:

hajlam.

zete,

hatäsaiban

leszen

rrieg,csak" kifejlödik a

cletileg nincs erzeki

elannyira, hogy

vägyödäsra,

a

annyira tehät azzal szokäs

megy,

hajlamböl a

különb-

alapja

a

57

kielegitesseljärö kellemes embert,

az

s

midön

valami

elvezettel.

dik

Sok

is eltünik.

tehät

akkor

eppen

nem,

vagy

mär

közmondäs

A

hogy

:

erzi

nem

megszokta.

mert

Mig

ällandö

az

ez

dohänyos

elegge kifejezia

mät

szokäs

alapja

kielegites mär

a

inger elenyeszik,

az

a

szervezet,

dohänyzik,

megis

ott

ingerli cselekvesre

ez

ez

szokäs

mödosult

vagy

marad,

es

midön

a

tämadt

ragaszkodäsböl

befolyäs

es

következteben)

(pl. betegsög a

hol

a

erzelem,

a

külsö is meg-

alig jär tust

a

izet

szokäs

hatal-

szokäs

mäso-

termeszet.

Az

erzet-hangulat formäin

Az erzelmek

potok

funetiöi.

erzet-hangulat

ezekkel

es

kapcsolatos

jelentkeznek,

füzödnek

a

az

älla-

mozgäsfolyamatok

Az

erzet-hangulat

n.

önkenyteWvagy

az

elö

_u.

erzeki

subjectiv szervezeti

bizonyos

meg

hangulathoz.

jänak eredmenyei

kfvül, melyek mint

is

functiö-

eme

tudattalan

mozgäs-folyamatok. tekintve

Lenyegöket rendszer

szerkezeteben

mechanikai

mely

epen

semmikepen

folyamatoknak,

hanem

ban

megalapitott

szer

a

mäny, puszta

fictiövä

elvet

tenni

;

a

tudat

melyeknel

a

hogy gäst

gepezet —

ältal

ilyent tehät is;

s

fentartani

tudat az

ällithassunk

az

a

tudo-

akarjuk

nem

hogy

tapasztalatilagmegidegrendszer

vissza.

Annäl

elö

physioinkäbb,

keptelenseg sem

ketsegtelenül elöällithat mert

egy-\

Ha

egyeb hätra, mint

mechanikai is

mechanizmusä-

fogalmät

vezessük

semmifele

lyek me-

s

tudatos

folyomänyai.

kenytelen

vala-

egyes-egyedül

idegrendszer

marad

nem

logiai organisatiöjära abban

tisztän

tekinthetök

sem

ällapithatö feltetelei hiänyzanak,

mert

oka

felteteleknek

egyszersmind

mozgäsokat,

azon

az

mechanismus —

melyek

a

ideg-'

az

psychikai inger-keltette erzet,

vagy

azert

es

megällapitott felteteleknek

eredmenyei,

physikai

szervezetben

rejlik,

czelszerü az

moz-

ällati

övkevyteleyi wozc\asok

chanismus me-

összes

58

alakjaira chanismus nelkül a

kimutathatö,

nezve

elvenek

alkalmazäsa

vegre

önkenytelen

Az

ScfflStev*

minden

a

me-

nehezseg

azjegxs^emjreflex-mozgäs,

: es

agyvelö-reflex-mozgä-

az

kezdetfeges formäi.

kifejezö mozgäsok

a

tünemenyeik,

mellett

megfejthetök. Formäik

complicältabb reflexumok,

sok,

hogy

mozgäsok

legegyszerübb

alakja

az

f

r^^-w^^joegyszerü jeflexz

:

ällatoknäl

kivältkeppen

reagäl

i

nagyobb

\

den

es

inger

egyes

utän

czelt

egyeb

hatäs\ az

ingerre, csak

csupän

feltetelei

nikai

tehät

musäböl

az

fejetöl meg-

A

alkalmazott

izgatäsnäl

ingerekre

azältal, hogy

—

—

min-

egyetemes görcsökbe esik, pl. strych-

söt

—

meg

reflex-vezetes

nehezseg

vissza-

mödjäban mecha-

tdegrendszer

az

semmi

egyszerü

az

toväbb-vezetesenek

nyilvänulnak; minden

mint a

inger

az

tehät

mozgäsoknäl

a

constatälhatni,

sem

mely-

a

(csekelyebb ingernel),vagy

Ezeknel

ninmergezesnel.

s

agyvelejöktöl megfosz-

az

idegeire

az

intenzivebb

ertendö,

eszlelhetni.

egyszerü vonagldsml

vagy

erzö-idegek inge-

az

hätgerincz-reflexumokban,

n.

alkalmäval

ällat

fosztott

ü.

az

alväs

embernel

is

'I"g#fls,

tünemenyeit

tott

alatt

mely

folytän letrejöttizom-mozgäs

reltetese

nek

'"

nelkül

mechanis-

kimagyaräz-

hatök. Mäsodik X'o+rtfiiii"'«'*^

tcjl"uMk

formäja

önkenytelen mozgäsoknak

az

azon

eomplicdUabb wfl^jwzgiiHokbau nyilvänül,melyek közepingereknel következnek

erossegü teret,

s

egyszerü

az

vonäsät,

eszlelhetök,

esetek

elhäritani;

ugräs

ältal

zottan,

törekszik

visszafordul

tett

azt

kiserletek

pl. valamely az

—

läbszärät alkalmäval

kepezi. Ilyen

fejetöl megfosztott

ingert läbäval electrikus

vagy

elöbbi

tanusit. a

charak-

melyek

a

nlkalmazkodds

menekülni

felteteleinek

alkalmazkodäst meg

ha

mechanikai

a

közönseges

nak

viüö

ingerlünk

ecsettel

bekät

s

reflex-mozgäsoktöl megkülönböztetö

ingerekhez

az

be,

;

ingerek

szokatlan

meg

megvältoztatäsakor

a

mozgäs

is czölszerü

pl. a fejetölmegfosztott is

levägjnk,

az

alkalmazott

a

elöl

helyzetbe ho-

helyzetere. Söt

Ha

iparkodik

melylyel

bekäelöbb

ingert elhäritani

59

iparkodott,

fogjuk

azt

ällat

megcsohkltott kls6rletet sik

hätära

hogy

ältal

sav-etetes

zott a

fektetve,

läbszärät

ket

Mindezen

bizonyltjäk, hogy töl mint

äz

m£g

eppen

volndnak. level

Es

dez6s£re

visszavezetni.

kell

sajät

testi

tevel

birhasson,

vetelnek,

ällapotainak mint

feltenni

ezt

segtelenebb,

hogy

könytes

hasznälatät

minden

egyes

mozgäs

retet

szerezni

lehet

sem

is

a

nänt?

felhozott Ide

tehät

fordül

dält

visszahatäst

marad nem

elö

lennenk

mag

:

ismöt, mig

a

a

a

a

külsö

mennyivel

A

ällat

—

k6rismemeg-

feltötelekhez mechanismus tartha-

tudatosak

gya-

föismerye

egyetlen mint

ha

önkenytes

kev^sbbe

cselekvös

toväbbmüködese^

ön-

a

a

6s

physiol.

tudatos

befejezte az

elöbb

tudatos

mozgäspknäl.

ezen

k£t-

tennö,

letesülhetne

complicält reflex-mozgäsok

hatö-ingerek spontan

kö-

lehet, minel

nehezkesse

azutän

mint

mödon,

järul, hogy

sem

a

helye iränt biztos

6rzet

az

sajätsägaiböl kimagyaräzni tök

kevösbbe

könytelen s

,

lefejezettällat

jelzetttünemönyek

a

alkalmazkodäsät

czelszerü mäs

hogy

szerfelett

csak] Ha

is

sajät mozgatö-szerveinknek

esetben

mozgäs.

mozgäsok

minöt

mag

—

formäit

helyzetenek oly teljes ismere-

annäl

mörtöke,

d£ses

szämbavöte-'

praeformält beren-

Mert

6s

a

feltelek-

önkenytesek

es

melynek

mechanismus

—

hanem

vältozö

a

lötre

—

complicältabb

ezen

physiol.

a

is

pont,

azon

reflex-mozgäsok

a

egyes-egyedül

felelö

ez

Jioz

törtönik

tudatosak

azok

agyvelejö-

egösz

az

mozgäsokat

alkalmazza

mintha

eppen

—

hatärozottan

egöszen

tehät

—

teljesen

ugy,

alkalma-

reszere

reflex-mozgäsoknäl

egyszerü

mozgäsät

hez

kls^rletek

ällat" nemesak

megfosztott

Vagy

ingert eltävolitandö

fej6töl

a

mä-

a

össze.

hasonlö

6s

azonban

belsö

szärmazott

dörzsöli

sikertelen

inger eltävolitäsära.

az

läbszär

a

ily mödon

az

ugyan

läbszärral, kesöbb

fogja hasznälni

läbszärät

tesz

pärszor

egy

amputält

az

tapasztalni, hogy

az

a

esetben accomo-

öräkig nyugodtan

üjabb esetleges ingerek uj mozgäsra

könyszeritik. Az

ilyen ällat idegrendszer6ben

tehät

Jackett fac"""yOb "

cUtrft

y

,

jttAff

60

tartaraän nem tül, eppen benyomäsok, hatasuk erzetek,mindenösszejednek. Hogy pedig momentan

ter-

a

függös

nelkül

16tesithetnek

nem

fogalmäböl örikönytkövetkezik.

tudatot

tudat

a

ez

—

(L. III. Fejezet.)

ällatok reflexhiänyät egyöbkint a lefejezett is elärulja, termöszete mozgäsainak azon hogy a gyakorläs mechanicailag könnyitö befolyäsänak ezen mozgärövid csak nagyon hatäsa A lefejezett sokra n6zve van. ällat,ha egy pär sikertelen izom-mozgäs utän fokonkint es jkönnyebben härftja el a hatö-ingert ügyesebben ez teljesen elveszti, ha huzamosabb ügyessegöt ismöt az inger alkalmazäsäval ideig szünetelünk ; s ugyanazon A

tudat

e

—

sikertelen

nehözkes

es

alkalmazza

mödot

mint a legelsöalkalommal. plicältabbesetekben annak a van jele,hogy az idoben_ elvdlasztott —

eo

összekapcsoldsdra teljesen keptelen. Pedig "

a2

egyes

örzetek

meggyozoBFT

com-

egyes

—

a

Mi

nyil-

ergetek

tudat

6ppen

"összeköteseben^ nyilyanul.Megis leg-

tekintetben

filn].t?. kisärJgte- Goltz

egy

fejezett le-

megvakitott bekät tett egy edönybe, melynek feneken czölböl, eseköly mennyisögü viz volt, azon 25° G-näl a megvahogy az lassankint felmelegittessek. kitott böka is mär nyugtalankodni kezdett, lelekz^se mindjobban gyorsult, mig vegre kötsegbeesettugräsokkal akart kimenekülni az edönyböl, melyben 42° C-näl tetanicus fäjdalom-nyilvänulatokmelgöresök 6s heves lett kimult. Ez az eset vilägosan azt mutatja, hogy az fosztott beka teljeserzökenyseggel nem agyvelej^tölmeg es

egy

reagält a lassan

fokozödö

melegseg ältal tämadt

mindaddig, mig organismusa azonban

böka lenül ärulva

ezen

szerre

az

szünt

elni

chanismusa

egesz

ment.

nem

processus

ingerekre A

jezett lefe-

alatt erzöket-

sem legcsekölyebb mozdulattal akär a legkisebb fäjdalom-örzetet,mig egyizmok hö-megdermedese következteben meg; vilägosjeleül annak, hogy a hätgerincz menövekvö a lassan ingerek iränt teljesenfog6-

nyugodt maradt, el

tönkre

konytalan ;

s

az

a

ideg-ingerl6sältalänos

törvönyövelmeg-

62

fogva

lönbsegnel mutatkoznek

elegsögesnek fenmarad

mindig hatnak-e

nak,

hogy

a

mär

jelek,

mutatjäk,

reproductiö

hogy

tünemenyei

lamb,

agyvelejenek

felsö

elmarad

egöszen mozdul;

közben

ama

különben

felujult

erzeteknek

kenyszerittetnek.

ne

mozgäsoknäl 'mätoFtisztän az

folytän,

a

minden

benyomäsokhoz, Az

jezö

önkenytes

mozgäsok

tartoznak

tiöjänak

csak

eredmenyei.

negyedik

a

ily

az

közben-

tehät

is ezen

bizonyos melynel

nelkül

legkezdetlegesebb

ide, fejlettebb formäik

hogy

folya-

azonban

tökeletessege

alkalmazkodäsa

nehezseg

tan spon-

mozgäsokra

rendkivüli

mozgäsok

nemi

tudatröl csak

meg

agyköreg

hogy

megfelelö

czelszerü

ga-

felujitäsära

lehetetlen,

meehanismusänak

mozgäsnak

A

felsö

näla

lefolyäsäröl,

mechanikai

organisatiö

agykör-

napokig

erzeteinek

; hanem

szö

a

kitünik,

összefüggö

Egy lehet

sem

ha

vilägosan

mert

teljesen köptelen,

felsö

egyältalän

öszlelhetö

ällat/ elöbbi

megcsonkltott

mödon

azt

mozgäs-

megfosztottan

esetben,

eleg

elöbbi

ällatok

magätöl

—

maradt,

Miböl

mozgäs.

röszetöl

Es

utal-

arra

mozgäs-tünemönyeitöl.

azon

bäntatlan

resze

egy

csak

?

gyanänt

pusztän

a

hatö

a

tekintetben

e

megfosztott

örzeketlenül

s

egyes

esetekben

ezen

kiserletek

A

ällatok

nem

6s

különböznek

nem

mög

hogy

biztosan

egösz

ezen

megfosztott

göktöl

eredmönyei

fejöktöl

a

Mert

tekinthetök

nem

melyek

kifolyäsa?

benyomäsok

felvetelöre,

mechanikai

leteznek-e

hogy

nem

feljogosft-

egyältalän

annak

mozgäsok

közvetetlen

ingerek

vajjon

tünetek

bizonyos

mär

kimagyaräzhatäsukra.

kördös:

a

meghatärozott

mechanismus

physiologiai

a

külsö

a

letrejön. formäja:

a

kife-

nyilvänulataikban

kepzet-hangulat

func-

MÄSODIK

KEPZETEK.*

A

A

elemeivel

szerü

mint

s

mint A

valamely tiszta

functiöja, A

meg.

örzet

ellenben

kgpzet

keletkezik,

folyamatokböl nyos

meghatärozott

tekke

egyesüinek A

vezetendök

örzetek

fcöpzeteket

*

vizsgälatänäl is

Forräsok:

Annotationes

szerint

szerint

Wunbt, anatom.

Volkmann, et

physiol.

bizo-

kepzfi-

eredetökre

kepzetek,

vissza,

is kell

birniok;

legczölszerübbnek tartjuk szolgältak

nözve

erthetö,

eg^szen

6s

hogy ter-

igy

mutatkozik, elött,

szem

6s

a

melyek tehät

iränyadökul,

minös^^jntensitasuk^

hangulat

csolatos

a

szempontokat

ugyanazon

örzetek

alap-

associatiöi).

eszerint

erieTme$i^$en61

möszetök

-az

erzetek

alaphatärozmänyokkal

ugyanazon

ha

(az

mint

hogj^az

elöz

sem

örzetekböl,

azältal,

k6pe. legelsö

folyamat

psychikaMörv^nyek

mennyiben

örzetekre

az

az

egyebek,

(lölek)

szervezet

elemi

keletkez-

lötrejött)

psychikai mär

az

nem

tudatban

61ö

semmiföle

melyet

szerint

szerint

egyössze-

kapcsolatäböl

(a az

es

mäsodlagos.es

örtelme

tärgynak

elemi

legelsö

Lenyegök

mennyisegönek közönsöges

szö

a

61etünk

käpzetek

a

kepzödvenyek.

srzetek~bizonyos nek

lelki

szemben

psychikai

tett

ältalaban.

k£pzetekröl

6rzetekkel,

Az

FEJEZET.

yelök

kap-

vizsgäljuk.

emlitett

Horwitz Lotze:

Medic.

Psych.

müvein

kivöl

Weber:

a

64

A

ingerekböl

'S{

nalT,

tärgyakra jronalkoz-

melyeknek

a

felel

nem

vegejemzeshen- psyahikai,. centralis

6s

tärgy

igy valödi

6s

olyanokra,

6s

osztälyba

melyek_physikai Tagy physiologiai

a

keletkeznek

k6t

k6pzeteink

összes

sorozhatök; olyanokra,

'" c

*

szerint

Minös6g

,r,ro6;/y""'

MINOSEGE.

KEPZETEK

v6zethetök

vissza.

Az

elsök

valö

meg

ingerekre

objectiv^_az_jitöbbiak

sub-

jecti y„ k6pz£tßknek-4ie¥ezhetök. kiv6tel

^iJ-^fVi-hron^:Objectiv k6pzeteink u/t

a,

.-#

.

/

""

szärmaznak.

ben

'?J"

n*

peripherikus ingerek

valö

ältal

szerveinknek

nelkül

ingereltetöse következte-

ingerek legnagyobb

Az

külsö

r6szet

physikai folyamatok (t6nyek) szolgältatjäk.Ezekböl objectiv 6rz6k-6szrev6teleink, melyek

összes a

külsö

ket

vilägot felfogjuk; mig

sajät

szint6n

mint

periphericus ingferek

i

' i

hatnak

melyek

a

belsö

szer-

k6pzeteink

/w

keletkeznek. (?Af I

de

vonatkozö

ällapotainkra

testi

ältal

ingerek ältal,melye-

azon

ällapotaink szolgältatnak,

testi

veinkre, sajät "".

keznek kelet-

A

—

subjectivkepzetek

centralis

ingereken

VY ',

L

alapulnak,

?

',;

/

OH'

/

r

es

az

ingereltetese következ-

agyvelö

letrejött6rzetekböl,

teben

1

reszint

reszint

kepzeteink

meglevö

.

keletkeznek.

összekapcsoläsäböl Ha egy jH

6rzeteinek

különbözö

egyes-kepzet

6rz6k

egy

kepzet-tartalommal eFzek

erzeteinek

16tre,

käpzetek. A

vagy

komplex

latai,melyekre hatjuk pl.

s

a

ismet

eqyes-

az

complex kepzetek

6s

kelet-

ällando-

kepzetek

Toftb

összefoglaläsa folytän kepzetek több

egyes

fei is bonthatök.

lätäs-, tapintäs

—

összetett

erzeteinek

meg.

egyesit6s6böl

vonatkozik

bir ; mig

együvetartozö

jönnek

összetar1

Jcepzeteketkülönböztethetünk

Jcez]k~hatärozott tärgyra I

vizsgäljuk, hogy erzekek

folytän szärmaztak-e,

egyesitese

kepzeteket,6s összetett Az

szempontböl

azon

6rz6k, vagy

ugyanazon

tozö

4'.K

kepzeteket

a

erzekeinek

vagy

ältaldnos

kepzet kapcsoIgy összekapcsol6rzeteit, midön

valamely

tärgynak szinet, alakjät,halmaz-ällapotät, sülyät,

stb.

kepzetbe egyesitjük. Melyeket

egy

azonban

tetsz6s

65

szerint

vältoztathatunk

egybe. A

halmaz-ällapot

izöt

tärgy

is,

alakjäval,vagy nik, hogy

mäs

m6g

zet-tartalmä

süly helyett pl.

vagy

kepzetek alkotö-r6szei

complex

a

kapcsolvän

egyesithetjük annak complicätiök szerint.

szagät

vagy

elemeket

mäs

illetö

az

szinevel

6s

Miböl

kitü-

vagyis

kep-'

is.väRozö ällandö, de nagyon hogy nem letTet; s"~Eozonsegese'n csak köpzetei az egyik 6rz6k nem

csakl alap-kepzetek, melyekhez a többi kiegöszitö es vältakozö k6pzet järul. Gondolkodä-

uralkodö mint

vagy

sunkban

rendszerint

erzek Az

köpzetei dltaldnos

melyeknek

kepzetek

väTTozö

formäjäban. Pöldäul,

az

Wundt meg:

kepzeteknek

intensiv

az

Intensiv

a

kepzet

illetöleg vältozatlan. is

mellett

k6pzeteiben

vannak

bizonyos

vältozatlanul

ällandöan

melyek

ällan-

kepzetben.

a

a

elemek

elemek,

egyes

"

alkotö-reszekre

fa stb. ältalänos

növeny,

folyton vältözö

bizonyos

elemeit

egyeb

ember,

megmaradnak

csak

hanem

meg,

közvetetlenül

s

csak

jönnek elö, hanem

Tartalmuk

meghatärozott

birnak,

is

többi

kepzetek, Jto*A"/4{^

keletkezetten

benyomäsokböl

vältozö, mig

nezve

felel

sohasem

a

szerepelnek.

közkepek olyan

vagy

tartäTommal

sohasem

elemek

accessörius

tärgy

6s vältozö

tudatban

a

mint

hatärozott

szämtalan löan

csak

käpzetei tulnyomök,

lätäs

a

WiW/feW

harom

kepzeteket,

k6pzetnek

"minden "äT*melynel

köpzetek

a "

elem

epen

föalakjat

a

ter-

es

különbözteti

s

idö-k6pzetekeW"«^-

kapcsolatät nevezi, kapcsolödik oly mödon

azon

Peldäul bärmely mäshoz. a dfa hangok együtthangzäsa intensiv kepzet. Mert közveüeirTelfögäsunkban azon egyes kapcsolatok,a melyekre dfa-t felbonthatjuk: df, da, fd, fa, ad, af egymässal teljesen egyenerteküek. Ezert az intensiv kepzetek az

bizonyos

mäsodik

erzetelemeknek

tetszes

Az

intensiv

extensiv

Pauer

:

felcser61hetö

kapcsolatai

A

kepzetektöl a ter: 6s idörkäpzetek vagyis

käpzetekazältal

cserölhetök

nem

szerint

is definiälhatök.

gyanänt

az

elemhez, mint

lälektan

fei tetszes alaptanai.

különböznek,

szerint,hanem

hogy

elemeik

szorosan

meg5

:r

^

^

•'

66

Jr\at a ro7.ntL"-^Att4b^n ha

ezt

rendet

a

vannak

egybekapesolva,

megvältoztatjuk,

is meg-

kepzet

a

maga

hogy

ügy,

vältozik.

k4pzetekßt legkivält

halläs

a

erzeke

—

.

Intensiv

.

extensiv tatnak.

köpzeteket Azonban

lätäs

a

köpzetek

a

iiletölegfelosztäsänak

is

lehet

szempontböl säröl, de föle

mär

következtetö-

termöszetüek.

Psychologiai intensitä-

kepzetek

a

extensiv

kepzetek-

köpzet termeszetevel

a

van

folytatottvizsgälödäsok

kepzetekröl. Az

azonban

elnevez6s

kepzetekre

tekintetben

vonhatö

besz61ni

ugyan

intensiv

nem

extensiv

6s

toväbb

physiologiai

nagyobbära

szolgäl-

megkülönböztet6s6nek,

ezen

beiöle

a

alapon

ezen

az

erz6ke

psychologiai

jelentösege. Amennyiben es

tapintäs

intensiv

physiologiai, mint

inkäbb

sek,

6s

ellen-

kezik. I.

objectivkepzetek

Az bak

Objectiv

kepzetek.

között

lelektanilaglegfontosab-

erzek-kepzetekj vagyis azok, melyek valamely törtent külsö, azaz physikai ingernek erzeki szerveinkre az

következtöben

hatäsa

es

közt

azok

kepzetei, es

kepzetei. A

lätäs

Az

ältalänos

az

szagläs

erzek

merseklet-vältozäs-, ältal

alakulnak.

ältalänos izles

es

öt

az

erz6k

6rzek, halläs

kepzetei

alärendel-

szervetrerintl

tesebb

lelki

a

—

mi

localisätionak

minden

söt

pontossäga között

erzet-körök

sajätsäguk,hogy

inger-erzetet,a hol

az

finomsäggal

es

inger hatott; hatärok

es

jelensegek egyike.

tendö, miritha

säggal

(tapintäs)kepzetei,a nyomäs-, höfäjdalom-erzetek összekapcsoläsa

Jellemzö

helyen fogjuk fei

c?»"'

ismet

tehät

jelentös6güek.

tebb

•

keletkeznek,

lenne

kiserletek

neveztetik, s

nezve

azon

a

neveze-

koränsem

egyforma

ügy

bizonyitjäk,hogy

rendkivül

eszközölhetö,

különbözö az

(Empfindungkreisen)

s

csak

ügynevezett között.

Weber

er-

pontos-

megjelelhetö a hely, melyre azt

a

irfgera tapintäs

az

Azonban

testreszre

ältalok

a

az

sata locali-

bizonyos Weber-fele kiserlete

67

abban

ällott, hogy

alkalmazäsäval

valamely teströszre,

körzö-szärak

mäst, az

mely nyiläsa belül

6rzet-kört, melyen

localizältatik,s

finomsäga

6s

fogalmäban szerkezet

minden

melynek

a

is

pontossäga

magäröl

ingerek felfogäsära

a

helyre

localisatiö

a

6rzet-kör

az

szerveinöl

az

talälhatö

Erre sem.faglaltatik.

ßezve

befolyäsokat is megismerjük, nagysäga függ, s melyek közül

melyektöl

az

6rzet-körök

nömelyek

az

organisatiövältozatlan

ban, mäsok

egy

folyamatäröl, vagy

erzeki

a

benyo-

egy

függ. Egyebkint

semmi

körzö

szerkesztette

veve

nagysägätöl

tapintäs

minös^geröl

csak

benyomäs

localisatiö

a

szüks6ges, kogy-azon

mär.

ätmöröül

ellätott

kereste, hogy

azt

örezni

mellett

nyiläs nagysägät

a

s

hegygyel

tompa

egy

szerkezeti

viszonyaibizonyos psycho-physiologiaitönyezök összekeresendök.

müködeseben

befolyäsok között, melyek az organisatiö vdl- /^ \^l(^ szerkezeteben rejlenek, legfontosabbak az ideg- ^.^ ":"r;„

Azon

Itt

iozatlan

szefoszläs (Nervenvertheilung) viszonyai.Minel

valamely

börfelülete

teströsz

erzö-idegekben, annal

kepesseggel

localizäläsi

mabb

gazdagabb

is bir. Innen

hogy

van,

*\ ^r^»

fihoa

" ,

növesevel

test

vältozäson minel

hogy igy Ez

nagyobb

oka

az

6s

magyaräzata

felnötteknel

sägäböl, ha

a

testfelület

bor

termöszetes,

ältal,ugyan-

növes

inkäbb

szötoszlanak,

szüksögköppen

gyermekeknöl

mint

a

idegszälaiannäl

6rzetköröknek

az

lesz

Az

idegfolytän jelentökeny

növ6s

veszt.

keresztül, csak

menv^n

nem

börkerület

hogy

finomsäga

szämviszonyai ugyanis

szälak

azon

localisatiö

a

;

kisebb vagy

nagyobbodniok tapasztalatitönynek is,

azon

erzet-körök

hogy

es

kell.

a

constatälhatök,

localisatiö

felülete bärmi

oknäl

flnom-

veszt

fogva kibövül,

egyeb egyöb daganatoknäl. A bor pl. kelesekn^l vagy felsö nevezetesen bör szerkezeti a finomsäga viszonyai; mitöl pedig az 6rzekenys6g nem vastagsäga, a vagy

csekely

mörvben

függ, direct befolyässalnincsen

a

locali-

sätiöra. A

psycho-physiologiai

factorok

között

elsö

helyen 5*

68

a nwzgasjpßfolyätt^^^ UoL*jeri"

oldalu

valamely

localizäläs

.

t(

mint

A

egyöbkint

mely tösben

is

all,

gyakorlatra

elö,

s

a

fejleszthetösegötlegszembetünöbben egyöb

Lauränäl

megvakult, is

keves

vel, melyeket tapintäs ältal

sfthetö

elesithetö

6s

mellett

befolyäsa hatärai

es

u

a

"'i-hjct'j"t "**"''n

"?"

t

:H'

/-

:

"

•

'

••*

-

Vegre

Az

a

tapasztalati

mindenkinöl ältal

tökelete-

szinten

—

a

Azonban

között

korlat gya-

vannak

elsö

sorban

az

emlitendök. mind-

tekintendök

tönyezök gyanänt

nevezetes

dositjdk.Minöl megdermedese gekre

törtönt

csökken

jobban

välik

tatlanabbä

a

vagy

nyomäs

az

rendes

magasabb

zältatik,vagy

ket

hatö

inger

annäl

egyes

alkalmäval,

Az

a

szerek

bör-ide:

kisebb

aether,

köpesmervü

terjedelme lesz csaknagyobb,

inger is

erzekenyseg

pon-

testreszek

ältal,a megkülönböztetö

örzet-körök

a

az

anaestheticus

vagy

ällapotban, mig fokän,

6rzekenyseg,

Pöldäul

elzsibbadäsa

jelentökenyen tompul.

csökkenesövel

az

localisätiö.

alkalmazäsa

chloroforum

mint

szag-

befolydsok,melyek Rz^erzö-idegek erzekenyseget mö-

azon

seg

6s

köpzetek segölyö-

azon

tanuskodik.

akadälyai is, melyek

elfäradäs, kimerülös x

gyakorlat

eves

legkülönf£16bb

a

szerzett.

csaknem

localisätiö

a

rä, izlösöt volt

az

Bridgeman

született, köt

idöre

elsajätitani, pusztän

töny, hogy

vakon-születettek

elvesztettek, mint

elvesztette, s mögis k6pes

ismereteket

lisata loca-

a

tapintäs 6rzek6nek a

süket-n6män

söt

test-r6szek

esetekben, melyekben

azon

is

ki

törtönt,

koräban läsät

örzekeiket

föleg mozgäs

gyakorlat befolyäsät

finomsägära, egyszersmind

illetök

összekötte-

mozgathatatlan

A

peldäja bizonyltja,kivält

fontossäggal ;

gyakorlat

a a

köpesek.

sem

eszközein.

legszorosäbl)

a

mennyiben

mozdittatik

ältal

legfinomabb

különös

bir

a

localizäläs

a

mozgathatök,

nem

mozgässal

a

finomabb

.

Legtök"etlenebb

gyakorlat

a

a

annäl

több-

6s

tapintäs legmozgathatöbb

a

mellett

mozgäs

inozgäsa,

is.

k6pess£ge

ujjakon,

az

fl,,/., ./

testresz.

helyeken, melyek

azon

finomabb

Minel

az

ügynevezett

egeszen

mäs

6rezhetö, kivält

anaesthesia

helyen azon

locali-

esetekben,

70

tärgyakat meg"intjük, keletkeznek

kapcsolödnak

s

ügy, hogy ily mödon

qualitative különbözök, erzeteinek

k6nytelenittetünk felvenni, mely vältozik,

ällandöan

azon

k6t

E

välik.

hatärokon

belül

symmetricus

gyakorläsa

tököletesednek. kezett

jegy

mozgäsnäl

a

eszközli

fogva

ket

esetben,

tudjuk

miert

is

rendes

A mäsik nek

terbeli

i.

meg-

helyi

a

együttmüködöse

jöhetnek

szokatlan ket

ujjak Mert

elö, valahäny-

helyzetbe jutnak; keresztbe

ujjunkat

köze

ujjaink

e

hozni

teve,

golyöt veszünk

egy

szokatlan

mint

—

helyzetevel

tapintäs-örzetünket, mint

a

tapintö ujjak

szoktuk.

megkülönböztetes

kevesbbe

fontos

közvetitese

functiöja

mellett

täpintäs

a

idö-köpzet letrejöhetesönek eszköztese,

physiologiaialapot

chanismusa

erzetek

localizäljuk azokat,

helyzeteben

az

tärgyak t.

is

kelet-

ältal

esetben

Ez

összhangzäsba

ügy

nem

külsö

a

is

midön

tett

golyöt erezünk.

nem

a

csalödäsok

fgy keresztbe

az

teströszek

megfelelö

a

elöällott

täpintäs szervei

azon

de

tärgyak ter-viszonyainak megällapitäsät.Minel-

könnyen a

pl.

a

ältal

tökeletesedik.

ältal

;

nyos következtethetni, hogy bizo-

megkülönböztetes

tapintäsa s

hasonlö

viszonyokböl,

szerkezeti

is

aränyos,

nagyon

sajät tagjaink mozgatäsa

A

terbeli

helyein

egyforma

az

röszek

szor

a

bizonyos

erössegevel

benyomäs

tapasztalati tönyböl

azon

nezve

helyi jegy vilägossäga

külsö

a

testresz

nemcsak

mit

helyre

egyes

alakul, mely helyi-j egy gy^jjjocalzeicheri) erzettöl mäs megkülönhely erzete mmden

böztethetöve

s

felületen

eg6sz

különös

börön, ältal

minden

s

bor

a

täpintäs

a

{locale Färbung)

szinezetet

helyi

bizonyos

erzetekhez, melyek

illetö

az

a

izom-6rzelmek

fokü

együtt különbözö

erzetevel

täpintäs

tagjainkat mozgatjuk,

vagy

a

erzeke-

a

täpintäs mozgässzerveinek

szolgältatja ;

nevezetesen

e

egy

mihez me-

mozgässzervek

71

ältal

letesitett

hatäsok

akarattöl

az

nak, Hogy g^sekbe

rythmikus

függetlenek

izületekben

az

hozzäk,

melyeknek

mozgäsok,

tehät

minden

következö bdlyosan egymäsra alkalmas ilyen, egeszen arra, ebreszsze.

Igy

16tesitsenek, a

leng^si periodusa

erzetek

sordböl

hogy

all

-

szervnek

(L. Wundt

i.

lätds

A

csak

mär

mint

s

alärendelt

fei-,

pxoce"susaban

a tapintäs._e£z4ket-iMeti, szerep is^az elso^ ban^pedig a ha]las ,kepzej£i.-s"erepelnek. A

zeki

sza-

idö-kepzetöt

az

idö-kößzet alakuläsi

az

szolgäl-

arra

mozgäsokat

mozgäs

egyes

csak

es

tagokat ingaszerü len-

mozgö

olyan

melynelaz^izam-

mäsodsortöbbi

jelentösege

6rvan.

m.)

kepzetei a iülsa

.

ingernek

retinära

a

hatäsa

.

követfcezteben

keletkezett

lalas_-erzeteken

..alapulnak*.

. _

A

minden

retma

hullämok

intensitäsät

erzeteknek

terbeli

6rzi

pontja

egyes

hosszusägät

6s

hozza

rendje

letre

hatö

reä

a

fenyelemi_.

ezen

—

lätäs-kepzeteket,

a

" "

elsö a

sorban

terbeli

a

retina-izgatäs minden

kezett

erzetek

ingert okozza

nem

;

külsö

a

nak,

valamint

epen

ügy,

megkülönböztetösenek

szinek

kepezik,

feher

a

"A^tärgyak nagysägät, lenül

nem

geket

erinti

tartalmät

alak, mozgäs

ez

ältal

pedig

tärgyaktöl különällö

kepessege

nem

csak azokban

az

pontok függ.

is

läthatö,

oly dolgok,

az

-

szint

erzetet

szär-

egyes-egyedül-^^A,

szerint

fekete

ist

kizärölag

sürüsegetöl e

pL

szärmaz-

beleertve.

alakjät, iränyät, mozgäsät

lätjuk, miutän 6s

es

melyek

(Nachbilder)

külsö

elrendezesenek

lätäs-kepzetek

terbe,

a

a

az

ftmy-kisugärzäs

utö-kepeket

elessege, vagyis

kelet-

is, midön

ingerek folytän

kö2vetlenül

ha

ideghärtya-elemek A

kihelyezzük

n.

u.

lätäs

A

terbeli

vagy

mint

is

electricus

az

akkor

meg

pedig, mivel

letrejöna

tärgyaktöl jövö

kepeket

azon

maznänak.

rendje,

f

Es

mellett

formäja

terbeli

nyomäs-erzetek

a

megkülönböztetesL

a

mi

közvetaz

ide-

kelt; nagysäg,

melyek

ingerek

/f /tW

'''

.

72

tekinthetok.

Jennenek

gyanänt

mögis

közvetetlen

a

ennek

juk öket,

oka

61et-evekbe

elsö lemmel

lätäs

esik,

mikor

a

mar'bärmi

njök döse

fojyamatot

mint

ezt

te elöl. Tor-

kifejlöfigyelemmel

lätszat

is

hogy

iteletet

E

ily

az

A

gondoläs

ältal

bemäzolt

sik

meg

ältal

tünik

gyanänt

tanuljäk

lassan

Tävolabb felnek

elö

ütkö-

belejök

hosszabb

utän-

ekkor

nekik,

festveny,

csak

s

ujjaik

is

segittetnek.Egy

ärnyalatok

az

tärgyak oly

a

csak

lassan-

perspectiva

6s

a

tudnak

nem

esö

köpesek megkülönböztetni, £rzetek

meg-

meggyögyultak

mödon

alakokat

legegyszerübb

szü-

mind

jelentesek

nekik, hogy

keletkezett

^eg^n

formälni.

lätszanak

zesröl.

elenyeszik,

tudösitanak, kik operäläs

tärgyak nagysägäröl, alakjäröl,tävolsägäröl közelben

sebessöge

e

tudatos

ama

jutottak.

abban,

maguknak

pedig

mechanismus

a

tett kisörletekröl

lätäsukhoz

egyeznek

az

jelentesek elögge bizonyitjäk,melyek

ama

letett vakokkal

folytän

folyamat

a

mär

esetben

ez

alkalmazäsuk

elzärja szemeink

mintegy

esik, midön

kiserhetjük azt;

tart-

kifejlöd^söket figye-

kösöbbi

okböl, hogy

idöre

azori

eredmenyeinek

mög

oly gyorsasäggal foly le, hogy a

hogy

rejlik,hogy keletkezösök

abban

kiserhetjük,

nem

magät

hatäxazraär

a_

ältal jutunk; itölöSjTcöyjatkfiztfetös

nyokRüznnär azonban

Ezgkhei_

fel-

fogäsät. A

legföbb factor,

kepzetei

a

bizonyitja, hogy

mär a

hatärozatlanabbak, keletkeznek,

den nek mär

tenyböl egyes kell

ismet

6s

az

pontjänak kapcsolva

letesitett

az

kiserö

mint

hogy

a

hogy

lennie, mely

mozgäshoz,

hanem

egy

nincs

is

hol

elögge sok-

vilägos mozgäst.

a a

lyek me-

kisere-

mozgäsok

segelyül kell vennünk

ingerles^hez

a

eszrevetelei

mindenütt,

következik,

dimensiöiröl

teny

szem

melyek

a

lätäs

a

s

erzetek,

egyszerü

az

nyugvö

merev,

felfogäsra törekszünk, Mely

törtenik,

ez

mozgdsat

szem

a

fontossägät

teben

ältal

tärgyak helyzeteröl, iränyäröl,

is tudösitanak:

kal

mi

a

retina

min-

mozgäs-erzelemkötve

iränyät

es

a

tenyleg

(megközell-

73

tekintve

töleg) nagysägät elemzösben

vissza, közvetiti.

rendjet es

lätäs-k6pzet lenyegben

a

vezetendö

mely

A

retina-^rzetek

zelmekkel

meghatarozott. Igy

hely-jegyei,a

complexummä

röszint

törtönik.

az

tapasztalat, hogy

kepzetei

tepezik azf"az könek

nyomäsok

ältaluk

nak

a

vagy

hangnak

köpzetre. A hanem

terbeli

mennyiben

toväbb

mäsok

erzetek

a

bizonyos

soränak

mäs

halläs

csaknem

meghatarozott

6rz6-

tapasz-

erzeki

be-

a

de

hang-

önällöan,

physiologiai

valamivel

tarta-

fgy a.hangbenyo-

teljesen megfelel sora:

alakuläsära

e

eszközöltetik.

alig es

a

ugyan

nem

szervenek

hangerzetek

idö-köpzet

a

jelentösöge

segelyevel erzeki

Ezek

kihelyez6s6n61,

physikai benyomäsnäl

valamely

kivaltfcgpen az

a

elö.

közremüködhetik

kivälö

halläs

asso-

szerepelnek. A nyak-

nem

valami

lätäs

—

bizonyitja

mennyiben

a

viszonyok megismerese

a

szerint

berendezese

s

valö

es

vagy

alapulnak.

melyböl

a

iränyban

nincsen

idäztetik

semmifele

mozgatäsa

tapintäs

a

A

fülnek

perspectiva

cz61zatos

elöggö

hangerzeteken

izom-6rzelmek

bizonyos

folyamatnak

nak

a

egyedüli anyagot,

vagy

a

lätäs-kepzetek mödosuläsa,

a

töny, hogy alakuläsuknäl

talati

eredetüek,

esetek, melyekben

köpzetei szärmaznak

összes

kösöbbi

Fontossägukat

complicatiöi legnagyobbreszt

hallds

factorok

kepzet megvältoztatäsa

a

—

utjän

A

sorätöl

tartoznak

Ide

mindazon

s

ciatiö a

egesz

bizonyos köpzeteknek

emlitetteknöl

az

eredeti

mäsodrangu

mert

felette vältozök.

esetleges felöbredese, mint

örzetek

lätäs-k"pzet mög

tekintendök,

befolyäsai,valamint

egyesülnek.

az

függ egyöb befolyäsoknak, melyek

mert

terbeli

innervätiö-6r-

megfelelö

mellett, melyek

synthesis^t lötesltik, a

reszint

processusra

periphericus 6rz6k-6rzetek, tapintäs-

elemek

gyanänt

v6g-

örzeteinek

tapintäs

a

szetvälaszthatatlan

Azon

azon

aztän

a

halläs

alkalmas.

az

örzeke Es

e

74-

tekintetben

ütemsorok

micus smind

nek

jätszszäk

különfele

bizonyos

zäräsäval

hangoknak, schemäba

összehasonlitäs kezö

lehetetlen.

iränyban

hangvonal

n.

minden

egy

Egyöb

mint

a

zörej-

puszta

ket

hangoknäl

mely

egy

:

eilen6s

vonal

egyenes

az;

melyen

a

szerint

minösöge

maga

6"

mely

a

(Tonlinie) ältal szemlöltethetö,

hangnak,

es

ki-

hangok

azon

constatälhatö

iränyäban,

szinek-

a

qualitativ fixirozäs

haladäs

valö

hangok

magas ü.

minden

lärmahangoknäl

vagy

melyeknöl

a

egyszer-

ügy, mint

epen

rhyth-

alakjai.

foglaläsa csak

törtenhetik,

ällö

föszerepet. Ezek

a

halläs-kepzetek legegyszerübb

a

A

hangbenyomäsokböl

egynemü

az

sajät

a

helye is megvan.

AszagJ^Js^U^:Jkepzetei között

erzek-kepzeteink

összes

legalärendeltebb jelentösegüek szellemi

a

kifejlödesönek szempontjäböl.

Nem

annyira

mint tulajdon^ägajröl,

inkäbb

azon

alanyi

örtesitenek,

bennünk

tenek;

többi

a

izekröl

melyeket

oly

es

mint

a

complicält erzök

harmoniäröl, iz-, vagy szagnak

vagy

a

läs-

es

izlöserzetek

böl,

a

mennyiben

hetnek söt

elö

halält

pedig

a

fontosak, kivält sok

az

esetben

szervezetben

is okozhatnak.

:

Az

mint

elemi

sajätsäga,.

Inkäbb

a

szag-

szempontidez-

vältozäst

görcsöket, äjulästr

ällati szervezet

fenntartäsänak

szag-

iznek

minden

jelentekeny

körön

belül

jelentekeny tenyezöL

erzek-kepzeteket a maguk

vizsgälat alä

iz-, vagy

szervezeti

undort,

alap-

vagy

maga

a

kel-

mutatkoznak,

mert

megkülönböztethetö.

ällati elet

az

Ha szük

többiektöl

megvan

izek

es

minösögekben

beszelhetünk, mint

ugyszölvän

miältal

ällapotokröl

hangok

szag-skäläröl;

tärgyak

a

kepzetei. Alapszagokröl

oly kevesse

6p

a

öletünk

eredetisegeben

vesz-

erz6k-kepzeteket, azok

fö-

7fr

a

mit

testünk

mint

^apotokat J^eho£lä]^.-Ya^ kipzeT kel.etkezik. Hogy ezt lelki

mär

különös

vagy

gyakorläs

ältal kell

jöttek

nelkül käba

hallani

ha

hall, tudja szervek

fülevel

behunyja

szemet

erzelmek

fäjdalmat, a

a

fülbe

a

"Kodes

ältal

den

stb.

a

gos,

a

mödositott

tozäsröl

hogy

eljäräs egyelöre

lätäs

azonban

mivel izom

Az

a

letezhetik,pl. szembe,

a

s

az

a

nem

Lätunk mint

juttatjäk tudat

a

s

kiserö

6s

erzelem tär-

csak

az

väl-

helyzete folytän jöhet 16tre, mely az

erzö-idegek

feny benyomäsai

6s

az

ältal

a

feny behatäsa;

mozgäs

ezen

a

igy

s

valamely a

"

helyröl is

azon

kepzeteket

c'Jt

kis6r-

erzek-kepzetek

egy6b

/"*"

min-

ugyanis

teszik, hogy

következö:

"u\

a

izom-erzel-

izom-6rzelmek

letezik,

mozog,

szem

agyvelö

az

hol

he-

compücäTEäBT)mü-

szerint

az

között a

szerezzen,

keletkezik.

ismeri

oda

benyomäsait

alapjän, mely

megfelelö izom-erzetek tudomäst

izmok

6rz6ki

ällapotvältozäsait is megismerje,

vonatkozäs

e

is lätäst

mär

ez

nem

kepzeteit kiserik;

a

lehetöve

ezäital

s

mozgatö-szervek

gyat;

Hogy

Tapasztaläs

megmozditott

agyvelöhöz,

befogja

emlitett

az

nem

6rz6k-kepzetet megfelelö

elemi

azon

oka

helyezzük,

közvetittetik.

nek, melyek az

ennek

hol

fülät

tudja mije fäj,vagy

nem

lätnia

ily kevesse

melyek

a

lässon,

tapasztalta, hogy

egyszerü kepzet keletkezesenel,

az

mek

de

testreszbe.

valamely elvägott halläst

halläs

függ. Epen

szekhelyet,

pl. fäjdalmat,

lyezi

ha

közremüködesötöl

azon

erez

lät; vagy es

birto-

tudja, hogy

sem

ha

lätäs

a

erzek

örzekük

kell,hogy

kell. Gsak

nem

hogy

meg,

azt

arra

gyermek-

a

valamely

kösöbb tanulnia

meg

ezt

a

tanulni

melyet

kik

azoknäl,

gyermeknek

halljon stb., s egyelöre

hol

megtaläljuk,

mint elsajätitani,

vilägra, ha

a

jutottak. A

szemevel,

okot

az

szükseges,

vagy

emez

a

müködös

tapasztalhatjuk,

nel

okokröl, melyek

ibglaltatik. .azon

_sem

egyeb

nem

az

ällapota. Bennök

erzek-szervek

az

vagy

semmi

epen

tapasztalunk,

ältal

köpzetek

ezen

fei ; mert egyszerüsege^tiinik

tartalmuk

s.ajätsägagyanänt

örtesül

—

vilä-

illetö izom-erzelmek

j

fac.' ^ 7

*

1

/rv

76

között

fogva a

midön

f6ny k6pzetei

nittatnak. 6rzeki

lyeket

Igy veszünk

minden

erzetei

6rz6kek

megfelelö

hiänyzanak.

feny-kepzetekkel, N6mi

6rzekek

az

sohasem,

hogy

ügy

6s

k6pzeteit 16tesits6k:

stb.

meg

tulajdonttvän

csak

6rzetekkel

mäs

lätäs-kepzeteket.E

teken s

lelki 61etünk

külsö

a

mit; a

Belölök

is

sem

a

külsö

ältal

külsö

a

az

6rz6k-

az

a

6rz6ki

leg-

k6pze-

belvilägunk,

alakul

ältaluk

es

fötenyezök. N61külök tudnänk

vilägröl nem

viszszük

viläg tärgyainak kep6t,

külsö

ismet

lelki 61etünk

Eg6sz

kepzeteink

mert

tünem6ny

kifejlödesiprocessusäban

vildg megismeres6n61

magunkröl,

sem

tapintäs-

a

kitünik, hogy

egyszersmind

nyugszik.

6s

neveztetik.

helyet lesitesnek

factorok.

egymäst,

specificus 6rzeteit

kepzetek helyettesithetika

fontosabb

nem

ugyan

hiänyzökat, pl.

k6pzetek,

a

bir

halläs-kepzetei.

k6pzetekkel helyettesitik a

Mindebböl

maga

a

vak

született

pötolhatjäk

hanem

tär-

letesithetök, ha

nem

A

ältal

külsö

a

vannak

illetö erzek

az

tulajdo-

szerint, n6me-

nincsenek

siketnek

de

erzek-

)l

a

tekintetben

be

6rzekünk

öt

kepzetei, melyek

es

fülnek

osztjuk

6s

6rz6knek

egyes

elvälasztatnak,

a

halläsnak

a

hangok6it

a

lassankint, tanuläs

hatäskör6röl,

lätäsnak, mäsokat

a

melyek

hangok6

a

ingereket

azok, melyek

egymästöl

tudomäst

szärmazott

ügy, hogy

sajät

szemnek,

a

szerveink

gyaktöl

csoportok

e

16trejönni,melyn61-

lesznek

mäsok,

ismet

feny k6pzeteit es s

kell

izom-6rzelmek

mäs

eg6szen

kis6rik; a

vonatkozäsnak

bizonyos

6s

vilägunkba

belsö

ät

sem-

helyezzük

ät

azokat

vilägba.

I

Több

/ J

•

egyes-k6pzetnek

i

ältal

läsa teknek

portba az

összetett

kepzetbe valö

kepzet keletkezik.

Az

csoportjät különböztethetni

ket az

egy

ü.

ältalänos

n.

összetett

az

ü.

Az

meg.

complex kepzetek tartoznak.

k6pzetek vagyis

összekapcso-

n.

A

kepzeelsö

cso-

mäsodikba

kozkepek.

78

kepzetben, forräsa

lyos együtt-jeJenkezese egy Azonban

különbözö

a

nyos bizoerzek-benyomdsoknak ,,KaacsQiiIaI"Ms''''az illetö~ auanflft

mozgäsokka^dAö

"

kepzetekiieka megfelßlo ize«i-mozgäsokkal löse

különfele

vagy

örömerzettel

siräs

;

ez

tani

prablema mimikai

a

lehet

beszed

amazok

a

s

habär

nömely

nak, de is voltak rösei

ezek

az

föleg

csak

elöidözett utöbbiak

ez

ilyen

sajät hangjokat emlitik, hogy

hatärozott

articulälatlan

meg

indulatai-

kifejezesere

hangjai, melyeket legközelebbi

is örtettek. kik

nyilvänltjäk.

nemcsak

evösnek, iväsnak

az

Hasonlö beszölni

hangokkal

eset nem

megis

bizo-

halljäk,erzelmei-

sem

neki

külsö

is ugyan-

peldäja

hangokkal

kepzeteiket mögis

a

jelekö; mint

egy 6b

siketnemäk

a

a

ällan-

keletkezik

Igy

szinten

vagy is itt

ezen

ältal

järnak;

törtönik, mint

köpzeteinek pl.

mekeknel,

fordul

elö

tudnak

;

elnek,

söt

a

isme-

kis gyer-

örtelmetlen,

egyes

"k6pze-

pl. czukor, ällat, 6tel stb. megjelöl6s6re hatärozott

hangokat sebb

de

Lauräröl

meg

neme

szolgälnak.

is, mely

nyelv

tenyezöi

es

minden

vältozäsokkal

szerint

vademberek,

Bridgeman

teik

beszöd

jelentekenya

okai

nem-

bizonyos kepzetek

s

is

161ek-

Mert

egyik formaja. Fejlödesi folyamata

mozgäs

nyitja, kik ket

külsö

gyanänt

törvenyek

azon

ezt

ei a

t. i.

izomerzetekkel

es

jegy

nyelv vagy a

jelöles

a

välaszt-

sem

szämtalan

hanem

kifejlödhetösenek

alapszik. Mivel

mozgäsokkal

el

mozgäsok

megörteni,

ältalän

bizonyos

döan

jel:

alapon

s

tünemenyen

tölök

fontos

pantomimikai

es

vagy

együtt

megfejthetese szempontjäböl.

irds

az

s

nevetes

fölreismerhetetlenül

felette

tünemeny

ez

keresendök;

vältozäsok,

kepzetekkel, melyek

a

csak

s6g6t V*

Es

arczizom

testmozgäsok,

egyöb

hatök.

arczkifejezösek pl.'a fäjdalom-

järö

järnak bizonyos

'

egyesü-

complex kepzetet, mely alapon az \ egy fei TiTSbreszti törvönye szerint egyik a mäsikat

ar~4ttdatban. Ä

~'

valö

lötesithet

is

asSödätlö

'

köpzetek

a

kapcsolatänak.

szorosabb

hasznälnak.

formaja

a

Ez

nyelvnek.

termeszetesen

De

az

a

articulält

legkezdetlege-

nyelv

elsö

ki-

79

is

fejlödäse A

Tegbe.

Kgpzetek

s

a

—

jelentese,s helyöbe de

—

eredeti, kezdetleges alak,

amaz

lettebb

formäja

Hasonlö

között

constatälhatö

folyamat

illetöleg,mint

ezt

Lizonyitja. Az

iräs

mint

elsö

az6rt

fej-

tagadhatö.

kifejlöd6s6t

irds

az

össze-

az

mostani

a

s

nem

is

törtenelme

Iräs

az

el

nyelvnek,

a

elvesz

folyamäban

eredeti

emez

k6pzetjelv6ny 16p

függes,

A

mozgäs6rzet£vel

fejlöd6s6s tök61etesedes

conventionälis

Mpirds.

megy

.egy

nyelvgyökök

a

ugyan a

e

k6söbbi

;teL A

beszädszervek

a

szerint

folyamat

s a complicalt kepzette ks.znek complicata egyik eleme jelölimeg a kepze-

hangbenyomässal s^jrnint

hasonlö

nagyröszt

el6g vilägosan

legtermeszetesebb formäja

es

csakugyan

legegyszerübb

6s

a

legkezdet-

legesebb eljäräsis valamely tärgynak megjelöles6re,alakjänak

utänkeszitese.

söbbi

fejlem6nyek,

A s

ätalakitäsänak

valö

Az tartozö

kepzetek

egyes

kepzet,

összetett

zetböl

kepzetek

all, melyek

g£bben

van

melyek

a

füzve

a

közkepek,

csoportjäböl kivält egynemü

nemelyike többihez

schemdja.

tözeledik es

az

Minel

egyes

hatärozatlanabb

Tozatlanabb

es

elemeket ältalänosabb

Min61

kevesebb

egyes

fäknak, annäl

alatt

foglalö kepet

minel

inkäbb

reszletes

közkep.

a

kepzetek

hasonlö

minel

ältalänosabb annäl

foglal magäban, kepet

is

nyujt

a

magamnak

minden a

hatä-

tärgyakröl.

tulajdonsägät gondolom s

kepe inkäbb

välik, annäl

; ellenben

ältalänosabb, alkotok

gyön-

k^z^^Li^px^olata^

hatärozottabbä

kepzethez

mäsika

jiiellett is vältozatlanul

együtt jelentkeznek a tudatban: A közkep e szerint az egyes vagy

/-*

disparätus kep-

es

azon

eszrevetelek

vältozö

össze-o^; ^,

több

den kepzetek. Min-

erösebben, ;

jegyekke

^l

vagy

több

k6-

mär

köplräs conventionälis

a

eredmenyei.

ältaldnos

betüirds

szötagos lräsr

fdröl;

pl. az

fät

maga

ellenben

kiterjeszkedem egyes fäk, pl. a tölgyfa tulaj-

80

donsägaira,

vagy

tärozottabb

k6pet nyerek, mely vögre

epen

Ebböl

szolgäl lom

kitünik, hogy de

—

psychikai

nem

hangok

tärgy kepe-

es

egy

A

t. i.

tekre

bomlik

maga

alatt, annäl

schemdjok

k"p

szuksege

16tre.

kepze-

cgyes

kepzetet foglal

egyes

Igy felmerül

s

jegyei:

jön

szolgälhat vilägos

kirne-

es

köz-

olyan

egy

egyfelöl csak

melyek

Egy

azon

összes

az.

ilyen postulatum:

ältal

postulatuma

fejletlenebb fokän

letre

pöldäja bizonyitja, söt is

—

ällandöan

a

a

;

sem

közkepek

mely

6pen

jöhet,

mint

közönseges

a

meg

fogalom.

egyes-

vagy

Mffit elyont^(abstract) fogalom, helyettesittetik.

semmiMe

csak

akkor

valö

viszonyait, a

ilyen

a

örzelmek

postuldtum

szakadatlanul

fejlettebb tudaf

gondolkodäsban

mozni

ezek

es

azük egyes k"epzetekbenmegvannak, azaz összes ezen köpzetekre ki; mäsfelöl. meg

tudat

mely

erzet

az

—

a

köpzetek

mint

^A foga-

összefüzött

foglaljamagäban,

ällatok

az

pl.

postulatuma, mely

terjesztheto legyen.

ezt

csak

kevesbbe

vagy

közös^j^meü

a

ezekkel

több

gyanänt;

alkoto-elemeket

ezört

az

közkep

a

fei, minel

ritö

Äzonban

különbözik.

föiytoncsak kepzetek, s

fogalom

mennyiben

hozzätartozö

fogalom-pötlö gyanänt mint

kepzödveny,

Iräsjelek,s

es

szerepelnek.

közköp

a

fogalomtöl lenyegesen

a

kepzet. Tudatunkban

A

az

ha-

teljesen összeolvad.

vel

a

tölgyfa r^szleteire, annäl

egy

ältal

közkäp

fejlödik ki,

midön

sokfele

6s

gondolkodäs,

a

mär

dolgok

a

midön

aztän

a

egymäshoz;

is kezdi

összekötteteseit

neJkülözhetetlen

kifejezös szolgäl

helyettesithetö,

sem

szö

vagyis

felteteleül

6s

nyo-

nyelvi

a

helyette-

sitöje gyanänt. IL

A

kepzetek

••' zetek v

'

",t„\ ricus .

/

mäsodik

alkotjäk. Jellemzö

nagy

kepzeletek.

osztälyät a subjectiv kep-

sajätsäguk, hogy

ingerekböl keletkeznek, hanem

izgatäsa

,

Subjectiv

pälyäk

jönnek letre ; foka vagy feJTettsegi

következtöben

f

különbözö

a

nem

központi es

pedig

peripheszervek az

järatlansäga

agysze-

8t

rint,az

associatio-rendszer

különbözö

functiö-kepess6gehez

formäkban.

Az

erzek-kepzetekkel

összehasonlitva ^^-^?i

az

6rzek-k6pzetek. Föbb

egyes

költöi

kepek.

alkctö-elerneTk ~6pen

As

förmäik:

phantasmäk,

elmehäborodäs.es

mäsodlagos

»l»W»«Ml"il

pro"äüctümök"ä mennyiben

lelki

inerten

emlekk6pekr

az

illusiök, hallucinatiök,

höhort

különf61e

nemei

az

stb.

költöi

emWik"pek9

k^e^ph^^ta^mäLL, alaptulaj-^^mJ^^, donsägainak fejteget6s6nelaz a tapasztalat igazit ütba, mely szerint eme kepzeteink nem^közyetlenüL^yalamejj^/^^^iK^ inger

külsö

hatäsa

mechanismus

alatt,hanem

az

'

közbel6p6s6vel pgy^s

targyak felfogäsavagy subjgr.tiyk^jpzfttfik ^.täga alatt kel etkeznefc. melyekkel valamifele kapcsolatban allanak. Az emlekeolyan

mäs

.

.

a

Z^''1 :"J/' associatio*

közvetve*

phantasia k6pzetei

6s

zet

letkeznek.

zödnek,

egy

mäs

egy

mäs

esetben

mely

hang

k6pet

külsö

egy

stb.

a

tudatban

f61e

kapcsolatban

ügy

lätszik,mintha

Összefügges ratlanul

es

n61kül

; vagy

valö

all. Vannak

lätott

okul

valamire

mäsik

egy

kep, pl.

tudatban

a

tärgy,

hogy

arra,

azältal, hogy eml6kezet, 6b-

k6pet, mely

vele

valami-

esetek, melyekben

ugyan

egy^egyk6p

folytän kekephez fü-

6rz6ki

közvetetlen

szolgäl

felkeltsen

subjectiv kep pl.

fei

reszt

tärsuläs

Vagy azältal,hogy valamely

hallott

vagy

szerint

e

minden

legkisebb ok

fei tudatünkban, egeszen

merülhe

önkenytelenül :

azonban

felett

a

vä-

lehet

nem

k6telkedni, hogy meg

kell lennie

lami

is ilyen esetekben kapcsolatoknak az üj k6p 6s egyeb

akär

akär

objectiv kepzeteink között, csakhogy

kivüli

complicältsägnäl

tekintetben

venyt, mely Ietkez6sen61 Pauer

:

A

lölektan

subjectiv,

6s

szerepel : hogy alaptanai.

rend-

azon

nem

sikerül

minden

Megällapithatjuk ennelfogva

az_j^l6kezet

va-

sokfelesegn61 fogva, mely

es

constatälhatö,

felismerni.

esetben

azt

es

egyes tör-

a

phantasia k6pzeteinek associaliö .

vagyig^

e

ke-

tärsuläs 6

82

rfprndurtiri spqMytvpJ jnnnpk^l.ptrp ; mi i/Jjari^ mäsik

Egy

^.U"^"-c*-. W

U*v\

*•***-

alapit köztük

között, abban

tek

all, hogy

üj kepet,

kepzete

inger eredmenye,

psychikai inger6,

az

Ietre

hozzä

nül

milyennel

a

gyöngebbek

e

is, mely

l

^rtelmezesere

tünenieny

közepponti

a

üjul

fei

datomban, tu-

közvetle-%

nem

subjectiv

erzet-tartalma bir

eszrevetel

fei

bizonyos

kell

van,

legfölebb

—

mödositväk

ältal

szüks6gkepen

—

tämasztott

minden

vonatkozäsok

egy6b

vagy

6rzetek

illetö

.az

azonban

ugyanazon

eredeti

az

lätott

a

üj kep.

az

üj kepet. Ugyanis

az

k6pzetnek, vegelemzesben mint

ezältal

mert

psychikai inger

n.

u.

utjdn

csak

ältal

—

üj kep

az

—

ezältal

inger

Lätok

:

szemlelet

k6pet,

az

—

mely

—

Peldäul

mint

—

mert

hanem

keletkezik,

mint

kepzeletik6p

mäsik

egy

associatiö Ez

is

maga

tärgy kepe

tudatomban

tärgy kepe

tehät

venni

physiologiai ingert

6rzek-sikokban

fejlödik ki

az

em-

»

litett psychikai

vetkezik, letre

inger alapjän

hogy

k6pzeleti k6pet,

a

k6pet

ez

lekezet-

ügy

?"

z6ki ? »

»

a

kibövitendö, hogy

Harmadik

-

16tesft

erzelem

e

fei

emlitett

a

csak s

üj

az

tudatban.

szabäly

eredeteröl

e

az

em-

szerint

k6pzetek psychologiai inger

snjätsäguk, hogy sohasem

szervben,

6breszti

ältal

physiol. ingerek lehet

hozza

közvetve

közvetetlenül

centralis

phantasia-kepzeteknek

Utesitett

csak

kö-

önkenyt

aztän

mennyiben

ätalänossägban

egesz 6s

leszen

folytän

a

physiologiai inger

a

fentebb

A

; miböl

psychikai inger

a

physiologiai ingert

"iO

n61kül

k6pzet szolgäl

a

folytän 16trehozta.

e

s

ilyenül az

s

—

associatiö

tärgyat,

külsö

a

nem

vissza

szeml61et, vagy

az

fel6breszt

«/

kiv6tel

emezek

mig

vezetendö

valamely

"

objectiv kepze-

az

refcre

az

-

6s

16-

6s

kezet

egyen

..

kapcsolatos

physiologiaiingerek folytän keletkeznek, az_gml6eredete es phantasian^epieteinek psychikai inge-

direct

•^mu»

kepezi.

ezzel

sajätsäpnk. mely

különbs6get

^^nyeges Yvjfc/*'^

A

is

egyik jellemzö sajätsägukat

smind

egyszer-

a

ideztetnek

velök

oly intensiv

elö.

összekötött es

er-

eleven, mint

_

a

minök

a

külsö

ingerek

ältal

letesitett

erzetekkel

es

83

minek

k6pzetekkel.kötv^.egyl)e. A rejlik,hogy

physiologiai inger, melyet

a

inger. Innen

hogy

van,

azt

term6sze-

mint

külsö

a

616nken

erzünk, oly

es

lehet_ eml6kezetünkben

[mint 6reztük,._. jiem

a

külsö

fäjdalom-erzelmet, melyet

a

elmetszesekor pl. 6rz"^TTdegek elevenen

intensiv

fogva kev6sbbe

eredeten61

6s

abban

nem

psychikai inger 6breszt, mär

hanem

t6nyezök, t6nel

az

oka

term6szetes

.

felujftani.Ez zelitöleg hiven

csak

mörsekelt

a

emlekezünk

napokra

megfejtest

az

vissza.

Vegre

terjed ät

a

utöhatäst

gyakorol.

sem

nem

färasztja ki

altal

tortenik.

Az

ember

Olyan

elöfordulnak,

esetek

hogy

szeme

a

centralis

färad

ha

ezeksemmi-

külsö

a

ingerek

el, akärmenyke-

eml6kezeti

tartozö

—

a

phantäsia

vagy ez

nem

körebe

azonban

forräsa,

a

6rzek-szervekre

az..

nyer

minelfögva

;

emlekezet

Az

lätäs

a

alapon

keletkezik, sohasem

6rz6keket, mint

az

nyit foglälkozik is pekkel

inger

az

megkö-

physiologiaiinger,

a

periphericus6rzek-sikokra

kepzeteknel

a

eltelt,vidäm

phantäsia kepzeteinek

6s

6rzek-sikokröl;melyekben

a

6s

ezen

az

centralis

nel

616nken

61vezetben

hogy

tünem6ny,

a

emlekezet-

az

.

annak

magyaräzata

es

tapasztaläsnak is, hogy

mindennapi

mely

physiol. alapja

a

ritkäbban

is

de

—

physiol. inger ätterjed a

j

különfele önkenytemozgatö-idegekre, a midön cselekv6sek,test-mozgäsok, beszed keletkeznek; de

centralis ren ehhez älis

mär

az

inger szokatlan

söt

individu-

kiväntatik.

dispositiö is

A

intensitäsa,

hallucinatiök

vagy

käpräzatok,

az

eml6kezet

6s

phantäsia kepzeteitöl a physiologiai inger intensitäsa ältai küJpnbÜÄliek ; 6s azältal, hogy nälok nem valamely subjectiv kep,

objectiv vagy mäs rgndszer abnormis Legaläbb

erre

a

izgatottsäga feltevesre

tapasztaläs szerint

—

a

de

hozza

utalnak

azon

leggyakoribb

ajtözponti letre

a

ideg-

köpzetet.

okok, melyek 6s

—

legközöns6ge-

,",,., ^

un^,

v (

äa" f. ,v

^^v.-

84

okai

sebb

käpräzatoknak

a

gyu]ladäsraz

n.

agy-hyperämia

6s

a

u.

agy-v6rbös6g

az

agy-v6rszeg6nys6g,

kohol)

hasznälata;

okul

hallucinatiöra, hogy

a

telt

v6rrel

a

folytonos inger gyanänt •J~«

i

-*,

•

hallucinatiök

A

.,..'..

f't-o^'r

nek

*jiuiL' "/"•** ffl^0™^^ halTas "'u"*Jw»~

.'

ben

Arra Jy„fvdm*»j

csak

alig,vagy

lätäs

käpräzatait, es

csak

annyit tudunk,

söt6tben a

szetes

oknäl

a

a

mint

festökn61

többi

rjfaatcäfordulnak tekenyen

a

6szlelhetök

erösödnek

gyakrabban keink

között

tülfokozott

a

szervnek

csendes

valö aztän

a

magänyban,

Ha

visiök

de

erzek-benyomäsok

is

fenyes

jelen-

tapasztalati

a

visiök

mivel

van

is

sötetben,

vagy

centralis

hallucinatiök

együttl6t alkalmäval az

a

halldskdp-

a

szemekn61

tül-

Ez jaz oka

szül.

gyöngebb

6rz6ke

megfelela

ingerl6kenyseget

erzeki

käpräzatok,

a

terme-

azon a

eredmenyt

a

a

visiökat, egye-

a

visiök, zeneszekn61

lätäs

ingereknek.

fokozödik, ügy

nyen 6s

6pen

käpräzatok.

elö ;

nappal pedig teljesen is elenyesznek. Az hogy a t6ny is ez alapon fejthetö meg, elöfordulö

köre-

hailäs6it, tapasztaläsböl

bärmely

behunyt

a

okqk id[öz.ikeJö

erzek-sikok

elö; hogy

sor-

aztän

6rzekek

esetekben

ezen

is hasonlö

kivält

keletkez-

visiök,

tartözkodäs

mäsfelöl

alapon

n.

külsö a

elsö

inger-hiäny egyfelöl pl.

az

közepponti

jti'tK.j'U*!' fokozott ingerlese hogy

hogy

fogva, hogy

inger hiänya

is

maga

käpräzatok. Leg^

halläs-käpräzatokat mozditja

dül-16t

növeli;

milyenek

huzamosabb

valö

a

—

minö

hogy

ez

u.

ritkän

nagy

azonban,

n6zve

ter-

szerint

e

tartozö

következnek

hallucinatiöi

mär

kör6be

käpräzatai az

^täs

a

formäia

ältalänos

6rz6kek

különföle

a

mi

a

hat.

inger helyetöl függ;

centralis a «,*^:«/,'V''/'/'ban

szolgäl

bomläsi-term6-

ingerl6kenyseget, söt

agy

al-

(opium,

azältal

szövetek

elö-

ältal

összehalmozza,

agyk6regben az

szerek

mindegyike a

vagyis

agy-anämia,

6s

toxikus

a

melyek

növeli

m6szetesen

agybör-

vagy

teljestäplälkozäs-hiäny

id6zett

keit

az.agyk6reg-

:

a

összes

legerze-

kitöve

leginkäbb

inger jelentekenemcsak

nappal

sötetben 6s

jelentkeznek, mely k6pei összeolvadnak

mäsokkal esetben! a

hallu-

86

Az

ülusiök, 6gz6k-k6pzetek

latäböl^eMkezet^kejg^ physikai-,

külsö,

vezetendök

vissza.

melyek

az

meliett

is

ide

erzökszervek

ältal

mint

lat, szöval

csalödäsai

phantasticus

a

különböztethetni

siai

illusiökat. Mindazon

6szrev6tel

nyert kep nyomul csak

elem

elem

elötörbe, melyhez

illusiök

az

esetekben, melyekben

mödosit Midön

phantasia

a

pl. yalamely

letre

lätszatot.

e

ältalänos

felületes

füzi

letet mär A

lyel

eszrevötelhez

folyamat, emlekezet

az

ujitanak fei, nem emlekezet

nelkül teivel. A

a

mi

a

ältal

köpei

az

ez

eszrevetel

k6p

—

olvad

mennyiben

gyorsasäggal illetö

az

ällitjaa

szemle-

tudat

törtenik, ugyanaz,

keletkeznek.

kepzeteivel

szemleleti

a

—

vetel eszre-

Csakhogy

ele.

melyaz

kezet emle-

kepzeleti kepzetek

kepzetei kapcsolväk egybe mig

illusiönäl

az

egybe

a

kivötel

köpzelet k6pze-

*

phantasiai

fokozottabb siöböl

ältal

kepeinel, melyeket egyeb

azon

az

kiegeszlteset,az

ez

csak

rendesen

eszrevehetetlen

köpzeteit, s

hozza

physiol. illusiö

kieg^szitettformäban

ezen

elenk, mint

szeml"et

kep

a

—

körvonalai,

tünnek

physiol. illusiö eszközli

a

emlekezet

az

a

közönsöges

kepet nyujt

hiänyait a

A

k6p

kiegöszitvagy

durva

festmeny

esetekben

mindezen

ne-

physioloqiai^lu"Qj"tet-

:

ügy szinhäz-dfszleTet,~~i;äjz-väzlätok kepek,

k6t

6bresztö

az

szolgäl l^zeleteink alapjäul, melyet csak reszben

ellenke-

vagy

^hysiologiai6s phanta-

a

—

:

ärnya-

vagy

järul ;

tülnyomö

meg

ätalakitäsänäl,

kiszinezös

mint

mäsodrangu

met

valö

functiöi

es

szemmörtek

a

erzeki

az

kepzeleti köp,

a

kezik.

formäi,

azon

szerkezete

lötrejönnek, pöldäul

eszrevetel

zöleg

csalödäsok

normälis

~~~X szerint, a mint

aztän

r^szint

ezert

6pen

centralis, psychikai ingerekre erzeki

Az

kapcso-

sorozandök.

nem

az

melyek

a

röszint

emlekköpek

es

illusiö

fejlettebb foka

ingerlekenyseget

fejlödik ki

mindazon

az

illusiönak;

Itftetelezljs physiol. illua

esetekben', melyekben

a

kö-

87

erzek-sikok

zepponti a

melynel

külsö

mär

is, rendkivül

inger

eszrevetelt

tudatban

minös6ge

intensive

hat,

sajät^aniy.ekabanszellemet

aztän

n6zi

Midön

szerint.

14t, mely

fokozödik

intensivebbek

minel

melyekkel kapcsolatban all. kifejlödnek

fei, hogy

nem

hatjäk,

valö

eilen

mint

a

illusiöi

sem

lennie, hogy esetekben

illusiö

hozhatnak

hallucinatiö a

Az

több

ejjelinkäbb

mäs

mäs a

okok

6s

a

ki

a

nem

ki

kisertetet; a

kirabol-

vagy

61ete

vagy

penze

körebe

halläs

tapintäs

peldäul

es

6rz6s az

es

hasonlö

körehez

erzes

tar-

kepzetei együttesen sok

körebe

felällltani

is

illusiö

esetben

vägnak, hogy közalig lehets6ges.

hallucinatiök, a

a

kell

ällatnak

stb. mindezen vagy

ügy

tartozö

valakinek

valami

Egyebkent

szerint

;

kifejlöd-

illetöleg epen

a

6rzek

reszint

dlom-kepek phantasmäk,

k6pekn61

van

annyira egymäs

r6szint 6s

ämbär

tapintäs

välasztöfalat

merev

es

Midön

illusiökat.

letre

;

azTT

stb.

gyomräban

a

egyszerre

zajban,

lätäs

a

üvegböl

teste

az

Söt

hogy

van,

is lät

formäjät

ritkäk.

epen

rögeszmeje

tozik.

ältalänos

leggyakoriabbak

fejlö-

köpzietek,

hogy

s

megölhetik

keresni

merenyletet

mely

könnyebben

oka, hogy

az

nem

kis

hallucinatiöknäl,

a

illusiök

tük

szenved;

nappal;

16pten-nyomon

illusiök

Az

es

Ez

mint

fog minden

nem

a

ägait kis6r-

ama.k^pzeleti

kisertetektöl, bizonyära

a

k6p-

pl. valaki

megfelelö psych, dispositiötölis függ

het6sök f61

illusiök

ezen

meg-

az"^örzeki T^6p7~mely

hatärozatlanabb

di^Jki^minöl felkeM^is

fäk

a

annäl

vagy

az

üldözi ; vagy

öt

stb., phantasiai illusiöban

szerint

a

ezältal

s

6pen uralkodö

legcsekelyebb zajt csata-zajnak veszi, teteknek

erejü

teljesen is

vagy

szereplö vagy

kapcsolata

6s

csek61yebb

6s

mödositja

nevezetesen

vältoztatja,a zetek

közönsegesebb

a

emelkedik,

fokra

izgatottsäga oly

mint

reszint

illusiök,.

keletkez6söknel

tenyezök szerepelnek. A mely

periphericus ingerek kepezik

a

älom-

legközelebbi

«8

Mu

"

v

h

Wwbokal,

iUonikep azjllusiö

az

ölti

term£szet£t

fei,s majd

'

mint nik

elö,

elemek

szerint

a

mint

a

A

tülnyomök. alkalmäval

alväs

felfogjäk szövi

az

azokat szerint

kepekke.

munka,

kimeritö elakad s

—

ezen

es

illusiö.

esetekben

is. A

befolyäsoljäk

legnyomasztöbb küzd

rülveve.

Sziv-,

nek

remälmokat

rendkivül

jL"" ^

mely

iy

mellett

ilyen älomkepek

nek

letre, mint

is visiöival

dely älomkepei Az

is

älomkepek

fötönyezök

älomkep

szervezeti

a

hallu-

viszonyok mert

a

tralis cen-

izgatottsägät feltetelezik, meg-

azonban

epen

hallucinatiöi.

ebrenlet

az

idez-

jellemüek.

a

keletkezhetnek,

nem

rendkivül

dispositiö eseten

älmäban

J

fei. Normälis

az

al-

idegeink

läzas

ingerek

a

kö-

van

hasonlököpen

legközelebbi okok,

jellegetveszi

phantasticus

ilyen

centralis

älomkepeknel

szom-

forräsai

bö

ällapotban, midön is

te-

szinten

alakokkal

undoritö

mäjbäntalmak

cinatiö

felelö

vagy sok

ehseg,

gyomor,

melyekben

Läzas

erzöksikok

erzetek

gyomorbajok,

ältalän

vese-,

a

a

; mind-

räm

phantastikus

szervi

megterhelt

izgatottak, älmaink

legaläbb

^-'«vagy

?

A

ajvö, vagy

az

törtek

älomkepeket, melyek

az

älmoknak,

latokkal

fei; lelek-

ällapoüi,organikus bajok

test

illusiök.

färasztö

egy

älomkep:

az

hatnak

mödon

valami

hogy fojtogatnak; zajt rablök

hogy

mert

älom-

vagy

alakjäban fogom

älmodom,

azt

jusäg erzetei, vagy

elö

füzzük

benyomäst,

älmodom,

azt

s

—

phantasticus

örzeki

az

küzdelem

hasonlö

benyomäsok

ezt

s

Hasonlö

kintetben

ätalakitva

£s

resze

hatnak, rend-

Peldäul, könyelmetlenül fekszem, testemet,

kepzelet

a

legnagyobb term^szetevel bir,

illusiö

kiforgatva

nyomja

m6g

köpekkö. Älmaink

össze

egöszen

hallok

6rzekeink

helyett

eszm^let

föl-

leginkäbb

elö, midön

fordulnak

tü-

kepzeleti

a

vagy

beiiiyomäsokat~7neiyek erzekeinkre

a

zetem

emlekezeti

physiol. älomkepek

phantastikus

a

phantasticus älomkep

az

ingfereket, de

azokat

azonban

A

mint

physiologiai,majd

foglalkozik.A

oly mödon A

jön-

visionärius,

beteges, izgatott ke-

ilyenek. vegre

phantasmäk,

azaz

a

phanta^ia

89

«gyszerü

kepzetei,

iepzetek,

tehät

ha

szerint

phantasia kepzetei

szervezeti

elet

töttök

es

tülmegy,

Nemely lenebb,

füzött

az

ha

összeköttetesbe

ütjän üj

lepnek

s

mär

kimagyaräzni,

melyet

ismet

forräsai.

ällunk

szälait

felfejteni teljeslehetetlen.

összefüggesnek

között

kepzetei vagyunk

is

kepesek

s

a~

azok

is

habär

—

szämtalanfele

E

ezek

tekintetben

szemben, Hogy

melynek azonban

legkeptelenebb

meg

felvenni

—

Az^jaloiakapek Mteriedhetnek.

lennie

az

ki

kepzeteinkkel, s

meglevö

tünemenynyel kell

röszint

szakadatlanül

oly szövevenyes egyenkint

össze-

az

letezö

melyek

üj psych, ingerek

meg

hiäba

között

lehetetlen;

kinyomozni

erzekeink,

teve

fokon

legkepte-

a

kapcsolatot

kell

összefüggesböl esetben

Elevensögök

fokozödik.

kepzetek

e

lekö-1

elannyira, hogy

vagy

reszint

melyekl

a

kimagyaräzhatatlanul

es

szälat

min-1

a

bizonyos

^rzek-ingerek sokfelesegöböl,melyeknek vannak

dtcntep^

chikai psy-

erösebben

vagy

sajätsägät,hogy

azon

összekötö

sok

kivält

is hallucinatiövä

kepzetek között,

?azonban

6pen

fif älmain^fl.

termeszetellenes

szämtalanfele

jyp-Z)*"

legközöns6\

a

benyomäsait,

dolgokat foglalmagäban,

keressük

ezek

függ, mely

älomkep

söt

szokatlan

között

vis7S7nk

phantasma

a

a

älom-

hasonlö

foglalkozäs s

kedölyünket

inger intensitäsätöl

az

mint

Mindazon

közönsegesen,

mert

esemenyeit

fiffyplmiinkpt

.

napok elmönyei, indulatok,

viszonyok

erintettek

mölyebben

asso-

16tre,ilyen egyszerü phantasmäk.

älomkepeink,

dennapi

az

keletkeznek,

alkalmävaj.

szellemi

hoznak

tenyezök

kepzeleti

egyeb

melyekböl

a

ügy

elmult

az

kepzeteink,

gesebb

6pen

ebrentet

kepek, melyeket pl.

Rendes

okaik

psychikai ingerek,

jciatiotörvenye

uralkodö

lötrehozö

azt

kepeink älom-

kimutatni

nem

kenytelenittetünk.

Mz"pponti.

mozgässzeryekre

is

eszközölhetik együtt-ingereltetesöt

J'on^h

; f\\-*+

epen az a

ügy egyes

mint

kezik,

alkalmäval

kepzetek mozgäsokkal

beszedszervekre ha

az

ebrenlöt

hat,

az

kötvek

törtenik,

egybe.

alvabeszeles

egyeb szervekre, ügy

különfele

Ha

tünemenye

az

midön

inger kelet-

tagmozgatäsok

ii

^

'

• .

r

i\\

90

l£tre, mint

zelmü,

izgatott embereknöl

közös

vonäsa,

mindezen

ezt

fogva egyik k"pzet kerülnek mäsfelök.

et

/

/

C7HH,

Eppen

ez

,

ir.

".

azonban

nem,

elöidezett

törveny"iöl

cselekveseink

össze-

lehetnek

sem

älomköpeket

az

oly közel

hozza

l£nyegileg

minthogy

a

älom-

legkeptelenebb dolgok

a

cselekveseket

mint

a

vonia, akär

magäval

vonäs, mely

a

az

mert

köp-

älomk^pek

associatio

az

mäsikat

a

.rfrium ällapotähoz,

-

mint

a

beszödünk,

öss^e;

ältaluk

öszlelhetö;

logikailagakär

függ vele

616nk

es

tapasztalhatni.Az

is

szerint,

a

gyermekeknöl,

összelüggös-n"küli viszässäg

az

esetekben

köpeinkben,

j

kivält

jönnek

s

deli-

a

okok

az

az:

_is

.

s^.V;

mindaket

ugyanazok

tülfokozott it/Citt-ffi:-!*« "

lehet,

ha

azok

cselekvesekre

okok

ellenällhatatlan

szinten

szabadon

(lätszatra) eg^szen a

tudatban

all. Ezt

csak

tünemönyt

a

akär

fei ;

mely

associatio

azonban, kapcsolat, többször a

s

a

vele

esetben

a

vagyis bizonyos mi

nem

ezzel

mäsodik

kepzetek :

az

kepzetek gyorsabban fejthetö meg

mäs

dukälödik.

folyamat

is

vögre

az

elsöerö"

mert

physiol. dispositiöt kepzet

a

Az

közti

lötreciatio asso-

szorosabb

tönräny, hogy is

mödon,

inger kiterjedesenek törvenye mäsodik

ha

ertelmezendö.

összefügg

lötre

kapcsolatban

ismötelten, akär

aztän

megi"

köpzet hoz

szoros

bizonyos

—

ok

az

pl.,hogy egy

erthetjük meg,

törvenye szerint

ismetelt

tudatban,

ügy

mert

inger folytän jött letre veszünk

fei

ez

ältalän

utolsö

az

keletkezett

mäsikat, mely

egy

kepzet szämära,

jötteaz

t. i.

a

psychikai

vegelemzösben

Vegyük physiologiai dispositiö.

a

melyek

okok,

az

oly ertelemben, mint

csak

visszäs-

gyakorolnak

nyomäst Azok

az.

de

uralkodökki

annyira

kepzeleti kepzeteknel, hogy

mindig

ez

pathologiai,

nem

embert,

az

elöidezik, lehetnek

is, de

összes

azaz

mozgäs-szervekre.

ällapotot

älmodäsnäl

az

kepzetek, melyek bizonyos

a

hajtjäk

hogy

centralis

ällandö

nem

meg

?

välnak,

: a

izgatottsäga;. csakhogy

'•vC*fl izgatottsäg azzä

tünemenynel

_örz6k-JSik.pk .centralis

mint

szerint,

a

fei

merülnek a

siologiai phy-

miältal

physiologiai folyamatra

a re-

HARMADIK

FEJEZET.

INTENSITÄSA.

KEPZETEK

A

A

a

intensitäsära

köpzetek

A

tudat.

nlellett, hogy

vonatkozö

k£pzetek

a

vilägossägot, l"ektanilag

säguk

is van,

hoz

nyujtanak

oszthatök:

nek

fogva

tudatos

azaz

csekelyebb vagyis

k^p^ptpkrp

feltii/lQfr"G

intensitäsära

kal

füzödnek

vögelemzösben eletünk

csolataik

azt

csoportba

nagyobb

intensitäsuk-

szemben

felülkereked-

2) olyanokra, melyek felszinre

mert

juthatnak,

nem

vizsgälödäsok

tudat

a

Keletkezesök

tudat

Ide

k"pze-

a

szälak-

erös

järul, hogy

anyagk^szletet is,

nyers

a

stb., tehät a

kep-

összes

härom

problemäjähoz.

formälödik,

hogy

megoldäsä-

teljesen örthetö, hogy

:

tudat

k^pzetek köpezik.

;

a

vonatkozö a

fontos-

es 3) ereje-vesztett vagy ftflpz.fitiftkrp

kepzetekre

tek

arra,

melyek

intensitäsüak,

disponibilis

lelki

ketsegtelen, hogy

köpzet-csoporttal

mäs

na-

adatokat.

szempontjäböl

1) olyanokra,

kivälö

a

az

meg

problemäjänak

ugyanis

intensitäsuk

zeteink

näl

utbaigazitö

mennyiben

A

tudat

a

deritenek

term6szet6re

gyobb

hogy

kutatäsoknak,

a

melyböl

egösz tartalmät, ezek

a

mödja, termeszetök, kap-

ketsögklvül

elsö

sorban

kibontakozäsänak

alkalmasak

folyamatära

fSnyt

deritsenek.

Akär

jük

az

elemezni,

egy"ii

—

egyköpen

akär arra

a

köztudat az

genesisöt kezd-

eredmenyre

jutunk,

92

hogy .

'

egy6b

i\^A,c+*4'

^;^V^Es ~t?tc,^"r^

.

,.,,7*,

„Zp

—

E1S5

*cy^ sä */.;"

^otyi*^*-

intensitäsänak

felt6telek?

ezen

füzhetök

következtet6sek

nyert

a

?

sorban

feltetele

kifejlödhet6senek nelkülözhe-

tudat

a

sajät-

Organismus* bizonyos

ällati

az

mutatkozik

tetlen

termäszetüek

mino

6s

eredmenyekhez

"

l

melyek

kapcsolatos

felt6telek mellett.

bizonyos

6s

semmi

szerint

velök

6s

kepzetek

a

szerint,

milyen^toväbbi

j)*i p^c^^o^ y,

k6pzeteknek

összefüzöd6se

mert6ke

K6rd6s:

*V

bizonyos

mint

es

közönseges jelentese

szö

a

ällapotoknak foka

J

tudat

a

gyanänt.

J

A

mennyiben

mär

ideg-elemi-reszek mellett

legalsö fokü

a

aränylag

ällatoknäl,

viszonyai

egyszerü

nagyon

is akadunk

olyan jelens6gekre, melyekböl

bar

primitiv kapcsolatära

zeteknek,

nagyon

az

a

kell

k6p-

követ-

keztetnünk:

kenytelenek vagyunk felyenni, hogy minfei,mely ideg-rendszert mutat deni^ ji.hol a szervezet 6rz6k-

az

mozgäs-szervek

6s

közeppontjäul

szolgäl, iiir-

dät is szerepeL... E

szerint

a

ideg-rendszer. a

Embern61

lelki

folyamatokkal

kepviselve vannak, közelebbi nek a

hätgerincz (pl.

velöhöz

u

s

az

tenyezöi: Äz

associatiö

az

erzet, mint

eletünknek, zetei

erzeteink

a

es

a

leg-

melyek-

közeppontja

tudat

a

hätgerincz-

6s

legelsö

ezekböl

a

tudat

kifejlöd6s6nek

reproductiö. es

tudatalkotö

nem

vannak,

megvaii

tudat

a

azonban,

a

az

szervek

kötve.

van

Psychologiai szempontböl

"

ällö

idegrendszer

amphioxusnäl)

az^

näl ällatok-

rosthälöiban

egyszersmind

ällatoknäl

agyvelejök, az

sejt- 6s

vonatkozäsban

amely

Azon

szerve.

nincsen

s

ältaläban

fejlödesü

magasabb

es

agy-kereg, melynek

nagy

összes

tudat, physiologiai feltetele

legegyszerübb elem.

csak

fehetös6ge, hogy

ügy azok

eleme

tudatnak

A

bontakozhatik a

csak

lelki

k6p: ki, ha

kepzetek, melyek

kapcsolatai utjän letrejöttek,nem

semmisül-

94

möszetes

sänak. a

jelentkezik

nyilvänulata gyanänt

ges

tönyezöje gyanänt

az

következö

:

A

folyamat

külsö

melyek

benyomäsok

ällaridö

Atudat

szlnhelyfi.

ällanak

köpzetek,

psychikai ingerek folytän jönnek

valamint

azon

köpzetekkel is, melyek

potaihoz

kötvek.

ü.

utöbbiak

mozgäs-erzetek

n.

különösen

—

mint

olyanok tünjenekfel, melyek

sülnek,

tok

külsö

a

Kapcsolata

zeteknek

külsö

a

Ezeknek

különbsegük

eröszakos

mellett,

kiyältkepen sajdtjai a

szervi

s

—

is egye-

ärzetekkel

össze-

független ällapoez

epen

tudat:

a

ingereiböl

test

szerves

szervektöl

kepzetekkel.

az

arra,

vältozäsai

vältozäsaitöl

ingerek

a

szerepet

reproductiö folyamataival

es

szerepelnek

gyanänt

tudat.

egy6b

m6g

associatiö

az

kötötten,

midön

—

älla-

alkalmasak

szakadatlan

benyomäsok

a

s

16tre

sajät testünk

kräött/JriYälö

hogy

tudatnak,

kepze-

jätszanak.'MeKa^mozgatö-id

innervätiöjätöl függnek külsö

lennö-

emlökezeti

azon

tekkel, melyek

Ez

nelkül,

a

törvönyenek

associatiö

az

Azon

keletkeznek

folytän

alävetve, szemközt

nek

kibontakozhatä-

öntudat

vältakozäsänak.

vältakozäsaikban

hogy

ter-

s

?

szakadatlan

k6pzetek

tudatnak,

a

ön-

az

fakadt

kep-

ingere.kböl keletkezett

eredö

szsmbeällitäsa

egymässal

6s

—

feltoluläsa. -

A

tudat

Abböl dik rint

a

össze,

es

tartalma

tenyböl, hogy az

alakül, tehät

maximälis

könyt

es

Figyelem.

tudat

kepzetekböl

a

intensivebb

es

hogy

tartalmät

a

beteg

körre nem

ismeri

a

mint

összes

meg

Vannak a

a

ön-

ällö

függ.

tudat

kiesnek is mind

betegsögek, melyekben

tärgyakat, mintha

a

disponibilis,

k^pzeteink

(pl. elmebäntalmaknäl), szorul.

el:

rendelkezesre

kepzetek mennyisegötöl

Tapasztalati teny, hogy szükebb

az

sze-

6s

fejlödösönek tetöpontjät 6ri

tudatos

emlökezetünkböl

kezdödik

szämnäl

köpzetek alkotjäk; terfogata pedig feltudatos

szövö-

köpzetek mennyisöge

minimälis

egy

szämmal

következik,

t£rfogata.

soha

sem

a

lätta

93

Tolna

soha

azokat, vagy

hogy

-elvesztettek

erejöket vagy vältak

k6ptelenekk6

miböl

ism6t

egyenlö

mödon

A

6s

nincsenek

es

is lehetnek

tudatban.

A

nem

-egyik,majd

feltetelek

mäsik

kepzetre

; min61

fogva maid

kedvezök

nezve

kepzet

•annyira, hogy -alakultak

többieket,

a

kedvezö

ilyen ki

-emelkedjek Kepzetek

majd

egyik majd

az

mäsik

a

növekszik

fei

viszonyok

a

leszoritsa

A

az

kepzetcsoportokra

vagy

közül.

fogva 6pen

melyn61

viszonyok

es

mödon,

többiek

a

intensitässal

k6pzeteink jelen a

melyekre

a

következik,

6s

intensitäsa

kepzet-csoport

vagy

functiö-

lett vagy

önkent

összes

vältozö a

k6pzetek

egyes

szükebbe

tudat

a

idöben

egy

hogy

ällapot

az

megfelelö idegpälyäk

a

velök

s

teljesen is eleny6szett. hogy

mint

mint Vala-

szükseg-

Ez

eredm6nyez.

mäskepen,

6rtelmezhetö

röluk.

volna

elerötlenedese

k6pzeteink

összes

teljes öntudatlansägot

tepen nem

hallott

sem

szervezet

maga

es azon

nem

sitiöja, dispo-

megliaUu'üUUlt

csakbizonyos

—

kepzet-"csoportVkfelfogäsäravaiT""elö:

vagy

'k^eszitve:a figyelem. ilyen szervezeti

Mint lesz

önällö

tehets6g vagy

veinknek

6s

pota, mely

energia, hanem

figyelem összes

központi idegrendszernek

a

ügy

az

mechanismusnäl

egyes

s

vilägosabb

6rz6kszer-

az

az

älla-

agyvelö

k6pzetek

egyes

tisztäbb.

es

nem

sajätsägos

erzekeknel, valamint

is constatälhatö

kepzetcsoportok

•es

dispositiö, a

felfogäsära

vezet.

Valamint is

«zervnel mellett is

az

lätäsnäl, halläsnäl

a

6rzeki

az

agyvelö-mechanismus

szüks6ges,

hogy

gyakat, halljam

vilägosan

hangokat

a

dispositiö hiänya liiänya)

a

is teszi.

tähoz

kepest egyszerre fei:

S

a

ketseget

6rz6ki

bizonyos

dispositiöja

bizonyos

dispositiöja

stb., epen

lässam

ügy

e

a

tär-

zeti szerve-

fogyatekos-volta (a figyelem

vagy

mennyiben

sem

többi

a

tisztän

es

felfogäst is hiänyossä

lenn6

hatö

szervnek

6s

csak

a

teljesen lehetet-

vagy tudat

korlätolt

szenved,

korlätolt

k6pzet fog-

szämü

hogy

terfoga-

a

figyelem

is

?

*

96

Jcorlätolt, mäsokra

teljes.energiäval csak

es

terjed ki (de

koräntsem

közönsögesen tanitjäk),es A

legalso fokozatot,

nevezhetjük;

.*'

*y\*

1/

.1

fc

'„

letkezik, mi

ältal

letre, mint inger innen

köt üton

vezettetik

zöpponti területhez, s

mint

azt

az a

szüli A

erzeki

egyes

illetö

az

tülnyomö,

közepponti kent

mindket

mässal,

feie

hogy

tenyek a

eg£sz

gyermek

a

gokat felujitania a

tartozik, hogy

feszült

—

meglät

feszült

färaszt

pedig feie

eredeti

az

veszi.

all

ältal

ezt

hogy a

sikerül

feszült

lefoly, mig stb.

az

az

tapasz-

a

pl.,

utäna

dol-

egyes

flgyelem

ältaL

tapasztalati teny is ide

flgyelemmel ha

egy-

ältaläban

mozgäs mint

Egyeb-

valamit, nyomban

emiekezes

kisebb, mint

flgyelem

visszahatäs.

bizonyltja. Ilyen tenyek

tudatban;

idö, mely

azon

telle lesz

ha

valö

moz-

flgyelem-^

a

összefüggesben

eröstthetjük.Az

kepzeteket

erösiti..

önkenytes

az

iränyul;

sora

mint

nyül; megfeszitett

erzelmet

is

all, hogy

önkenytes

az

appercipiält kepzetek talati

bensö

folyamat

mennyiben

a

es

izmok

az

agyvelöben

az

reszöröl

maga

mozgäsnäl

inger föiränyät

leszr izom-

flgyelem

a

abban

önkenytes

az

kö-

önköntes

közepponti ferületekre

sensorius

a

csakis

sensorius

intensivebbe

valamint

flgyelem

a

J^tämadt

feszültsegtämad, meljr

ama

a

ke-

területere, esa

az

letre, mely

köpzetet

szerint

e

6§

szervekben,

feszültsegethozta s

vissza

kepzet

a

ältal

területere,mi

gas között

is

ältal

lenyeges különbsög

n£l

eredmenye.

:

—

subjectiv kepzet jö"

vagy

ilyen appercipidltatik;

rendszer

ügy

mi

physikai,

—

innervatio

toväbb

az.

gondolhatjuk.

külsö

közvetlen

önköntes

az

apperceptiö-

inger következtöben

—

objectiv

perceptio

a

ätszärmazik

fokot:

valamely

egy

nyilvänul.

folyamatokat, melyek

a

psychologiai

—

mint

valamely benyomäst

mär

következök^pen

legelsö impulsus

belsö

vagy

fokokban

különbözö

azokat

es

benyo-

szämü

egyetlen egyre,

legmagasabb

a

letesitik

apperceptiöt ^ ./t"ijtff*t

csak

melyen

a

felfog: percepcionaEr nak

bizonyas

e

värjuk

benyomäs

inger

väratlanul

a

mäst, benyoeszrevö-

hat,

a

97

AzOYl

a7 befolytififtki mfrlypfetrtl appprr'pptinrninfigpgrpL.Lr

függ, reszint kozött

külsök.

nevezetesebbek

intgMÜäsa; az

hatäs

elött, mär

felelö

külön

annyiban,

mödon

be

jekötni, h6z;

nehöz

müködtetni.

a

szüksöges.

epen

lätäsät, hallasat

inger intensitäsa

bar

mennyiben

intensitässal

flgyelem

harmadik

tett

jöhet.

nem

feltetelt

A

all,

nelkül mi

A

säga

apperceptiöban,

az

kapcsolatok lottabb es

seggel

az

nagyobb

fordul

tudat

a

a

tapasztaläs, hogy

a

mely k6pzetet, az oka

termeszetes

utjän

az

emlökezeti sabbä

is välik.

fönynyel,

:

A

Ha

lelektan

kepzetek elsö

feie

esetet

6s

emli-

az

-*)

köpzet,

s

tevekenyfokozottabb

az

is

elmosödott, de erösül

s

megvilägosltunk, utän

meg

Minek

többszörös

a

ez

az

."£ —

fei vala-

all elöttünk.

ältal

valamely festmenyt gyönge

megvilägitäs

gyakor-

elfogadäsäban,

annäl

:

'

associativ-

az

többször-fogunk

minel

altal

is hallottunk.

eleggö megvilägositja

rejlik,hogy

alaptanai.

-

hangot hall-

a

intensivebb

abban

idöközönkint

dik, harmadik Pauer

benyomäsok

vilägosabban

kepzetek

*

megis

pontos

föszerepet. Minel

a

annäl

illetö

^il-y~

fontos

az

vögre

külön

praedispositiö

erelylyel vagy

apperceptiö. Az

az

a

jätszäk

szäma

mödon

subjectiv tevekenyfejlettsegees gyakorlott-

agyvelö bizonyos

az

minel

lesz

együtthangzäs elött a befolyäsok között

agyvelö-mechanismus

az

seg:

ne-

illeti, tapasztalati töny, hogy több

az

belsö

figyelmet

kepzet vilägos-

a

hang együtt-hangzäsakor, legtisztäbbanazt

juk ki,melyet

szem-

kellö

aränyban

egyenes

letre

meg-

pedig annyiban

ketsegtelen, hogy^ megfelelö intensitäs feszült

szerv

okböl

ez

stb.

ällithatni,hogy

nem

A

gyermek

idöszakäban

^i1

functionäl-

nem

A

-*-

együttes

az

felfogäs vilägossäga

a

;

hatä-

valö

fejletlenvagy

szerv

/; n*»**i

foy?r

tudatban.

a a

gyakorolt

a

Az

letezett

mint

fejlödes elsö

a

az

idöben

egy

mennyiben

a

okvetetlenül

mert

säga

is

nem

Tiat oly pontosan,

pontjäböl

^saz

minn^ge

benyomäs

(r^

befolyäsok

külsö

A

körülmöny, hogy valamely inger

a

minösege

belsök.

szervek

a

:

többfele

s

sänäl

a

reszint

felujult

electrikus

elsö,

ugyszölvän

-*.? '

gäs felfo-

vilägomäso-

semmit 7

"

"

.

•:":"

-U

98

lätunk

sem

azonban Mert

beiöle

v6gre

radnak,

s

sitik, a

következöket

a

minek

all

mäsodik

sitett

egyöni

min61

erösebb

mänäl

esetben

lätäs-pontjäba egy6b rithatök

ki

minöl

teszi

Mindebböl

feltetele:

a

61es

6s

tiszta

a

szerint,

mint

a

vonatkozik.

követel;

kepzetet ha

"a

e

szerint

nyomäshoz A

mennyiben

termöszetesen

bälya

itt is

mint

akkor

a

fogunk

a

meg-

a

dätiöt accomo-

feszült-

figyelem

fei tisztän

ügy

különbözö

pontos

—

mit

a

eppen

erössegenek.

benyomäs

ältala

erössegere

vagy

ingerek

apperceptiö

figyelem-

6s s

Yalamely vilägosanT

ez

erös

be-

megfelelö feszültfigyelem järul.

benyomäsokat is:

a

mit

pedig k6tf61e

accomodätiö

melyböl ered, eleg erös,

benyomäs,

A

egyeb, mint

olyant, melynöl

azaz

megfelel

eppen

is

nem

dltaldnos

tünemeny

a

igenyelnek,

Eies

erejü benyomäsok.

sege

Az

minös6gü

accomodätiöt

fontos,

lennie, hogy

inger minösegere

az

Különbözö

különbözö

kell

hiänya. Az

accomodätiö

szo-

alkalmaztatäsa,

valö

k6pet nyerhessünk.

«meglepetes»-nek nevezünk, felelö

is

apperceptiö

az

mertnek

benyomäsokhoz

tudat

a

az6rt

lidaptdtionäk nevezhetni.

vagy

az

tar-

figyelem munkäjät.

benyomäsokhoz

a

mär

associatio-

Az

pedig

szäma

következik, hogy

accomodätiö nek

a

feläje

jutnak

ältal.

mert

tartal-

köpzet

nehezebben

es

16te-

ältal

fordul

könnyebben

nagyobb

eredmönye.

ilyen k6pzetek,

az

erö-

föt6nyezö;

a

kepzetek

mäs

könnyebbö

mert

is

fennma-

jobban

6s

valamely

k6pzetekn61,

onnan

kapcsolatok

kelt

järul, hogy

a

is.

intensivebben

erejöknöl fogva

kepet.

tartalma

erzelem

vagy

annäl

Ide

apperceptiö. talmi

kepzetek

visszahatäst

fogva,

hangokkal

a a

hangulat

fei

vilägos felfogäs az

is

dolog

a

utän

kepzeletikepek

mindig jobban

vögre

Hasonlökepen

^'ffo^^i'^1 A

mint

ismötlese

fogjuk

vilägosan

egöszen

benyomäsok

elsö

az

többszörös

mutet

a

—

apperceptiö

fogunk

ältal nemcsak

mint

ezt

erz6ki

subjectiv kepzeteket

fei, hanem

következik, hogy ervenyes,

külsö

äz

accomodätiö

eleggö bizonyitja

szaazon

99

feszülts6g-6rzelem,mely eszm"est

rendesen

meszetü

az

*k6pzetek felett

ezen

kis6ri,s

mely teljesen azonos feszültsög-örzelemmel, mely a külsö

azon

s6ggel, hogy

mlg

kördeses

a

erezzük, pl.

Iatäsnäl

a

fejnek mindköt

esetben

izmok

gos

feszültsege, s

A

innervätiö-erzelme, ennek

melyet

fülben; 6rz6s

az

a

terjed.Azonban mint

önköny-

az

izmok

az

következt6ben

valösä-

tapintäs-

m6g

is kisörnek.

tudat-elet

tovabbi

tudat-61et

A

jelensegei. tovabbi

szakadatlan

zetek

szervben

i

ez

egyöb

nem

figyelem-

nalläsnäla

röszeire

egyformän

tes

valö

eszm616sn61

agyvelöt körülzärö

az

6rzetek

valö

in-

különb-

egy

6rz6ki

illetö

szemben,

a

köpeire

az

benyomäsokra

feszültsfyet az

emtekezet

az

külsö

a

ter-

a

gerek adaptäläsänäl is öszlelhetö, azzal n61

valö

vizsgätandök, kül"a

kepzetek deritse

feladat

JükoktöL

ki, tekintettel

viszonyra, letesitett okokböl

a

jelensögeit,kivältkepen

vältakozäsänak

k6t

mely

felteteleit

härul

Hogy

a

felteteleit

6rzeki

benyomäsok között

es

ältalok

az

2. A

van.

kepzet-összeköttetesekes

szArmazQtt

kep-

tapasztalatilag megällapithatö

keletkezese

kepzetek

1.

kutatöra.

a

a

förvönyeit

es

fiiggo valtaknypsanak

azon

ezen

vältakozäsa.

Akepzetek

hdsd.

kapcsolat-

.

ffelbomlästörvönyeit 6s

ki.

felteteleit nyomozza

,!??-,, «

külsö

szerü az,

»

'-

'-,•''"_"

folyamatot,melynek közvetftösevel 6rz£ki benyomäsok. appercipiältatnak,öt egy-

I. Azon a

f

V

összetett

folyamatra mely

ältal

a

szetbontani.

lehet külsö

benyomäs

Az az_

elsö

erz^ki

szervtöl

yezettetik. Ezt^követi

az

—

meginditäsa a registrälömozgäs a tämadt mozgäs-ingereknek köz6pponti szervben, i/vegre perceptiö

az

izmokhoz

—

/,az

valö

ü.

n.

vezetese

es

azok

;

," „

folyamat

a^percepliöi *,az ap-

agyvelöhöz

?

innerväläsa. 7*

/j

,

100

E

ha

melyeket r^A

:Ut cLo

'-*"

összegezünk

s

kerdös

tämad

hosszabbodik

Vegyük

el.

-krntve

6rz6ki

vetkezö

mikor

a

mutatjäk, hogy idö

ennyi

között.

Ha

mär

az

telik

ezt

esetekben

az

1

el

idöt

inger

normälis

azältal, hogy fele

a

idonek

kel

több

egymäsra,

miböl

idöpont

a

e

ältal

egyes

nezve,

värhatja

tünemeny

szültsege,mi

fordul

egyforma

Itt minden

következöre

elköszülve

eset

inger

a

elö

AJjenyotehat

a

erzek-

az

minöleg illetö-

hatärozva,

van

valami-

mindannyiszor,

idöközökben

melyeket

követszemeink-

inga-lenges jel gyanänt

miältal

: a

ha

; kö-

nemcsak

meg

benyomäst.

megörthetö annyira

1.

:

bekövetkezesöt

pl. inga-mozgäsoknäl,

kisörhetünk.

szolgäl sen

kördöses

vesz-

idöpontot

az

fog következni,

-^löra.j^lzi-Ilyen ./eZ

valahänyszor kezik

be

melyben

is, a

annak

es

megkönnyittetik,

erössögöt tekintve, hanem

Vs-de

alkalmazzuk

inger, melyet feszültfigyelemmel värunk,

az

külsö

a

mäsodpercz

constatälhatök

te-

következni.

fog

az

figye-

csak

—

physiologiai iftfrjetentökenyen megrövidül,

es

nehe-

erössöget

esetekben

alap-mörtekül

lesznek

eredmenyek

sögileg

meg, ezzel

feszült

6s

be

ilyen

appercipiäläsa nevezetesen

mäs

mi

a

a

felfogäsät?

appercipiäläsära

azaz

egyöb

s

Vagy

meghatärozott benyomäst

benyomäs

szük,

idö ?

benyomäsok

tudjuk,

azt

6szrev6tele

mödosul, rövidül

valamely, minösögileg

nem

kiväntatik;

illetölegaz

legegyszerübb esetet, melyben

a

m"resek

mödjät

physiologiai

erz6ki

egyformän

idöpontot

k6pzetek kelet-

: a

tapasztalatialapon, kiserletilegdöntendö

värunk

lemmeT

A

külsö

a

k6rd6s

A

a

nyert idö-

s melyek mily_feltetelekJkönnyitik,

egy6rtelmü: zltik meg

el

feltetelek mellett

mily

:

ig6nybe;

vesz

igy eredmenyül

az

idonek nevezzük összeget phisiologiai kez6s6nek külsö körülmenyeit 6s

vagy

idöt

folyamatok mindegyike bizonyos

figyelem telje-

a

Az

figyelem

alkalmazkodhatik

egyedüli ok, elökeszitett a

fe-

benyomäs-

102

all, hogy

abban

magyaräzata

esetben

ez

a

Itffritilyen nyomban

ingerrel

Ellenben

marad7~ä2rtttetöringer^vältozöminösegetöl, jön 16tre, a

zäs

hetö, midön

melynek

különbözö

akkor

csak

tehät

donkeppen

az

mindegyike

melyek

ki, csakhogy mäsik

kell

zeli összeköttetösre

melyben

nunk, rületei feltevös

mellett

menyt,

melyek

illetö

teny

gyanänt

gälnak. szellemi

„kötvök.

Afelett functiök Mär

ezt

miböl

A

constatälhatö,

ismöt

az

felveszszük, hogy

von-

közepponti

ällanak;

s

a

oly

szämos

ke-

mely tüne-

mellett

Az az

ki, mig

ugyanis

az

tapasztalati

önkenytes mozgäsok a

hätulsö

agyvelö elöreszeinek összefüggöst az

az

centräii^~^rz61r-^ikok~

kerületei

igen ketelkedhetni, hogy az

kö-

azon

következtetest

megörteni

agykereg

az

sem

a

közepponti mozgatö

a

okvetetlenül

tekintendö, hogy

gyanänt

;

megfejthetetlen talänyok gyanänt

—

agy^elöröszeiböl indulnak szökhelye

pontja

physiologiäban.

a

reszre

iränyuL

eddig felvett szetvälasztäsa

az

kerületeknek

szerepeltek

köt

"melyfolyamatot kepviselne~k,

csak

lehet

Tulaj-

fordul.

akarat-visszahatäs

valö

erre

6rzek-slkokkal

közepponti

a

apper-

sz6t, mfg

välik

önkenytes mozgäsok

az

a

vezetö-szervekre

fekszik.

kerületeiben

innervätiö

ha

az

pliysiologiaikiinduläsi

neET

feie

vegeredmeny

azon

összefüggö

egy

között,

közepponti erzek-kerületekre,

a

.s az_apj"erceptiö

lönyegben

a

közepponti akarat-ingerböl indul

egy

pedig

Mindebböl

;

s

az

välik

apperceptiö folyamata

egyik

az

6szlel-

mozgatö-inger

a

reszre

mozgäs

a

centrifugälis mozgatö

a

hogy

ket

folyamata

mozgäs

apperceptiö vögleg

az

nem

kerületek

nyerhet megfelelö intensitäst,midön

6s

ceptiö

ingado-

az

az

megterhelve

miältal

—

függöben

mörlegnel

a

van

mozgatö

azon

kell välasztania

közül

melyek

analogiäja sülyokkal

figyelera vältakozik

2. hsuaz

adva, hanem

nincsen

alakja

mozgäs

a

is.

nyilvänul

fe-

is felnövekszik

szültsög ältal, egyidejüleg akarqt-ingerre s

mint

elökeszltö

fogva innervätiö-folyamat,az

16nyeg6n61

figyelem

csak

ügy

akarat-innervätiö

a

szol-

felsöbb

kifejj£däs$hez erthetni

meg,

emlltett

kerü-

103

letei

együttal

igy nemcsak sok

6rz6k-centrumokat

az

mozgäsokat,

a

felfogäsät, söt mög is ök

zäsät

lötrehozhatö

venni

külsö

hogy valamely hatäsäval

zott

külsö

nevezik.

ingernek

idö

mennyi

valamely

erre

megmörjük,

hogy

megismerni

feltötelekre

a

subjectiv folyamatok

ama

reactiö

A

idömerö

inmost

segölyövel

kezdve

reactiö-

a

el, mödunkban valamint

lesz a

vannak

kör-

derit-

föny

is vältozäsnak

mellett alävetve.

inger felfogasat.Es

elökeszitjükaz

all,hogy

Vagy

hogy

ügy,

fordül,

a

ügy, mikor

legnagyobb pedig

a

ü.

n.

az

mäsodpercz. a

szagläs-, hö-

hogy

reactiö-idö

sensoriälis

0,210—0,290

0010

meg-

mär

vältoztatäsa

elö.

ris

Ha

is,melyek

van

idö

be.

telt

li vdrakozäs^^i ü. n. iränyozva, miältaFaz

A

a

legegyszerübb vältoztatäs, a melyet eszközölhetünk,

abban vagy

akarat-

alkalmazott

az

behatäsätöl idö

all,

egyikere alkalma-

subjectivfolyamatokat, a .melyek

azon

azokra

netö

abban

megfigyeljük, hogy

componensei^ reactiö-folyajnat.

döses

vizsgälat alä

complicältabb

szerkesztett

inger

az

melynek

alkalmazäsä-

szoktak

következik

alatt

letrejöttöigmennyi

mozgäs

vältako-

a

Lenyegeben

vagy

mint

czölra

a:

mödjät,

a

szerveink

6s

meg,

mozgäsfolyamat,

gerre,

benyomä-

kepzetek

segedeszközök

egyszerübb

egy

folyaraatot inditunk felelö

azt

akaratfolyamatokat

reactiö-kiserletnek

:

erz6ki

az

visszaidözett

a

megfigyelesnek

segltsegevel bizonyos val

hanem

befolyäsoljäk, 6s

eszközlik.

kisörleti

A

is

reactiö-idö

legkisebb

nagyobbnak

0,120—0,190

mäsodpercznyi Jelentösögök

fordul

fäjdalom-ingerekre

ältaläban

a

elö;

a

szerint

hang-,

a

izlös-,

az

reactiö-

vonatkozö

mäsodpercz ezeknek

idö

muscula-

bizonyült. A

különbözettel.

azonban

keletkezik.

megfigyelösei

Wundt

all

feie

cselekedet

jnuscularis reactiö A

ingerra

reactiö

sensoriälis

vegrehajtandö

fönybenyomäsoknäl 6s

"äTkalmazajidö

pedig

között

vältozik,

(Wundt

i.

kisörleti

megfigyele-

m.)

104

seknek

lölektani

szerint

is,a kik

szempontböl

physiologiai szempontot

a

tolni, legföljebb abban

folyamatok

fejlödes6nek

nyDzäsähoz

nyit

mennyiben

a

hatö

figyelhetjük toktöl

majd

ätmenetet

az

hatäsänak

be

:

eleve

mänyozäsähoz

nyüjt

pedig annyibaii, hogy begyakorolt

reactiö hatäsänäl

A

reflex-mozgäsokkä

vetkezteteseket

megfigyel6sekböl

szämban

nagy

kihasznäläsa

IL kezik

mellett

Arra

tortenik

mödon

szetbomläsuk

juthassanak täitak,a

a

ät^ hojw

kepzetekböl

azok

tudatba,

a

kö-

mär

meg-

adatok

teljes

az,

sokfelesege; elemekre

arra

hogy

honnan

mil

6s

megfelelö analysis

az_egy|k fökellek

vezet, hogy

a

ällö

összekapcsolhatäsuk

? A

valö

ezideig lehetseges.

t6rve

megszerzett

a

volt

k6rdesre

a

mert

Messzehatöbb

rendelkezesre sem

reactiö

ingerrel kapcsolatos,

constatälni.

lehetös

kö-

kitanul-

muscularis

visszafejlödes6t sikerülhet a

csakis

folyamatänak

cselekedeteknek

vonni

ingerek

reactiö-folyamat megfigyele-

vagyis

mozgäs

akarafos

az

adott

az

akaratfolyama-

kijelöltinger

seg6dkezet.

a

köz-

majd

különbözö

a

akarat-elhatärozäs

az

tanulmä-

annyiban,

megfelelö

a

akarat-

vizsgälatäval meg-

egyszerü

Majd hogy

6s

reactiö

elötörbe

az

közvetlenül,

az

alkalmazäsäval,

vetkezik

s6vel,

sensorialis

ingerek

meghatärozott

egy

visszafejlödesönek

összetettebbekhez.

az

olyaten

6s

A

utat.

szeretik

kifejezöst,hogy

azok

Meg

nagy.

nyer

különbözö,

mödon

vetett

valami

nem

bärmi

a

az

mi

ujra

eredm6nyre

kepzetek mödon

vissza-

kiszorit-

mi

reproductiö vagy visszaeml6kezes, emlekezetn61külözhetetleri mäsik folyamatok altal tortenik; meg a felteteT'az, hogy mödon megfelelö összekapcsolhatök legyenek, mäval az

a

van

associatiö

minek tehat

az

associatiö

dolgunk.

problemäja.^

Ezek

az

a)

eszköze. a

Ket

reproductiö

problees

b)

^

•

j

^

v

a)

A

eL^"^h,o"J. o-

~i "**

105

reproductiö

elmosödott

az

a'tudatban. feltfffiTäsa

nak

telemben mint

v6ve concret

egy

vältozäs ezt

sok

elemi

vagy

associatiös

az

hirdette hisz

lehetetlen, mert

egysegnek,

a

latai,melyeknel ki

üjul 1.

Hanem

oly

kepzet,mely

mint

üjböl bejut talän

örtelemben

folyamat~~a_sajät erejeböl, tolul

be

emlökezet-

meröben

üj

kapcsolatol^

^p^fhFtift

^f-

^

-1 :

*r*

r

kepzet-

jvalamely

köpzet-kapcsolatok_le-

mäs

tudatba^

a

a

tudatba, sohasemi

a

mikor

a

v6ve

valamely

Term6szet6t^Jgkintye

reproductiö^ direct_

gyözesevel

•'

felüjuläs tel-

szerinti

a

meg.

lelki

sincsenek, ha-1

elemei

ertelem

kapcsolatban, de

ugyanazon

olyan

vagy

folyamatok, kapcsolatok kapcso-

egyik eleme,

folyamat

feie:

a

is/^'^/V*

az6rt

mär

•^/*

A

ügyszölvän

zärva. az

mi

a

egösznek,

emlitett

az

van

hogy felüjuläst,

reven

a

melynek

^ psychologu- ,u*

a

kepzet-folyamatok (k^pzelet)nem/T

is összetett

nagyon

jesen

hirdeti;

ltj

\ssv*±*/U+*

üjulna fei, mint

utänna

es

*

^{«'ß^.,*

melyben

a

v^J

legcsekölyebb _*-*.*•«**'*

minden n^lkül

es

felbonthatatlan

tekinthetök

alakban,

az

mödosuläs

psychologia

resze

nagy

nem

vagy

er-,

bärmely kepzet,/^^Tt szorosan meg-L //^/

elemeiben

szerepelt a tudatban,

izben

elsö

töny

oly

nem

mintha

folyamat, ugyanabban

hatarozott

köpzet-folyamatok-

Termeszetesen

reproductiöt,

a

.

6s

2.

indirect, a

mikor

^t^oUu"u ~

kepzet vagy 6rzelem, egyszövai valamely külsö az va^y~tT5lso"inger hatäsänäl fogva üjul fei; es ekkor

egy

mäsik

ifiger minösege olyan,

a

szerint

melynel

a

ismet

vagy

közvetetlen

physiologiai,

szemlelet

vagy

vagy^^;

^j«

?

centralis

automatiinger, vagy bizonyos közepponti kerületeknek cus izgatäsa eszközli bizonyos köpzetek felüjuläsät; vagy

psychikai,

a

melynel

visszaidezösnek. tiönak. a

a

Mivel

köpzetek

Mindk^t azonban

belsö

mennyiben

minden

külsö

venni:

föleg

lennünk.

egy

a

az

n.

bö

forräsa

physiol.

lefolyäsät

külsö

kepzetek

lefolyäsänak

oktöl a

inger ü.

k6p alapja

emlekezeti

mäs

reproduc-

visszaidözösnel

szemlelet

inditja

belsö

függetlenül akarjuk

psychol. reproductiöra

a

a*

meg,

tüneteit,

vizsgälat alä

kell

tekintettel

^

*

.»

;

106

^1^^°

1

adatokat

Azon

kiinduläsi-pontul, melyeket

v6ve

a

reproducält kepzetek vizsgälatäböl merithetni, kötsögtelen, hogy .

M'ui

a.

föoka:

reproductiö

összeköttetfo^^n

okvetetlenül

gälhasson,

^

föle

összeköttetös

nyeket

es

legyen. Az

mäban

mennyiben

a

ezen felujuläsät, ?\

fei

az

ez

a

ü.

összeköttetes

t

"

kell e^yütt-16t6re

rülmenyre, hogy

"":

belsö,

tetezö

tartalmi

azaz

-id6zi

elö; mig

köpzetek

a

vagyis

visszavezetni,

külsö vagy

kö-

azon

köpzetelTrendszerint egymäs-

illetö

az

is

valö

egymäs-utänjära

Összeköttet6s6re, azaknak-idoheli törbeli

e

for-

azt

tudatban

a

tünemenyt

ugyanezen

k6t

felbontotta

rokonsäg, hasonlösäg

vagy

esetekben

egyeb

psychologia

külsöre; oly 6rtelemben,

£s

közt

kepzetek

szolbärmi-

külöhöseri

köpzeteknek

a

em-

köpzelTäVsitäsitörve-

n.

tärsuläs

belsöre

esetekben

nemely

hogy

közöttük

associatiös

nyilvänul legszembetünöbben, fajtakapcsolatra:

ket

felüjuläsära okul

a

szükseges, hogy

töny kifejezeserevette

v^.

valamiMe

nfzve, hogy valamely

Arra

rpj1jk

köpzetnek egy cX*^^rz*'lekezet-folyamat

/

kepzetek

a

.

*A^

^

.utän (

együtt

vagy

fordulnak

megszokäsnakneveztek forräsböl a

hogy

is, mely

ismet

azonban

mennyiben

tan es

azt

vagy

a

az

tan

vSgyfiäsonTösägböi es a

kapcsolat

a

azok

szerint

a

rokonsdgon alkalmäval

M-älmodäs

sek, valamint

mindazon

jäk, melyeknöl a leges jätekänak kepzetek

tartalmi

tudat van

talmi tar-

hogy ajokonsag

vagy

ha-

ertelemben

veendö,

a

bärmelyikere,

alkotö-reszeinek is

belsö

Hol

kiterjed.Ilyen

összeköttetösenek

kepzetek

a

alap-

letre.

legtägabb

örzelemhangulatra

az

ket

ütjän jö

megszokäs

kepzetek

a

üjabban

tapasztalati tönyt fejezi ki,

a

megjegyzendö,

kifejezöse

sonlösäg

vetten,

rokonsdg

kepzetek reproductiöja ältaläban,

a

rokonsäga

meg

a

Igy-jött-hitre

megszokdsböl

mit

tudatban;

a

e}; s aj£6pzetek reproductiöjät ket^

szärmaztatjäk:

törvmyeröl

elö

ertelemhen

legeredetibb faja, e

alapszik, mint

ezt

az

älmodäs

lötrejöttkepzet-összeköttetetünemenyek egeszen

alävetve.

összeköttetöse

a

is

elöggö bizonyit-

köpzeleti köpek esetekben

Mindezen

jätsza

a

eset"

föszerepet. El-

107

lenben

teljes eszm616sn61

äTapulo tünemönyeknek

ezen

A

van

szerepe belül.

specialisesetek

bizonyltanak

sokoldalü

mondatot

egy*

pl.

vagyunk

eset

m6g

be;

tenyezö: Innen

hogy

emlekezetben

az

esetben

külsö

ha

associatiöröl

felel meg'

äz

mindaket

megtanulni, ertjük is, mert

azt

összeköteset

szölö

ez

ujabb kütatäsok

tenyeknek, melyek "tevösnek, mintha

azok

tartalma

ütjän constatälf

a

annak

kepzet-kapcsolatok bizonyos

fogvä

az

vtiöra,6s

ennek

alapjän

hetö

ilyen

itt

E

eldöntöse

szerepet jätszö kapcsolatok ertelmetlennö

mely

ezeket

esetekre

az

korlätolt

kapcsolatokra

a

magyaräzatot,

vagy

hinni, hogy

szämü

fejezhetö is ki-

törvenyekben

itt

Az

emlökezet-

elemekböl

legkülönM6bb

kapcsolatok egyikenek nyilvänul. Azt

olyatön

akarja visszavezetni.

folyamatok ruindegyike

sokfele-

szövevenyes

6s

er-

bonyolödottsäga,

folyamatokat bizonyos

összetett

feltötelekre

szövödött

minden

tesz

,v"

^

»

is tekint-

nem

Fendklvüli

^

ennek

emlökezet-folyamatok

az

Myanratöknak

s6ge

läsäban

valö

kiserletnek

megfelelö

telmezesöre.

mödon

:v

associa-

ältaläban

es

*^

törsränyenek

negy

reducäläsa,

fei-

szabato-

belsö

es

associatiö

az

kettöre

megällapitäsa, vagy k6rd6snek

külsö

felbontäsa:

a

i '""hf-"'^"

letre. Ennöl-

«

associatiök

psych.

egyes

szölnak

ellene

hatärozottan

neml

azonban

tan

egesz

az

sah kifejezhetö tärvenydu.^zßrint jönnenek

az

meg

elöseglti. Az

a

ezeket

is összehatnak.

valamit

megtartani,

köpzetek

a

lefolyäsa,ha

könnyebb

ez

tanultunk

legjobban

megszokäs

a

m£g s

megtanultuk,

Azonban

belsö

is 6s

sokkal

szavakat

melyben

a

elmondani.

Valamely

elmondani;

örtelmetlen

köpzetek

a

rokonsäg

a

van,

vagy

mint

kör6n

tudhatunk,

visszafelö

azt

a

fontos

egesz

mellett.

legjobban

a

all,ha

kepesek

könnyitve

van

is

is

rendben,

leszünk

sem

verset,

az

kezzeJfoghatölag

6ppen

meg

s

formäja:

öletünk

alkalmazäsa

köpesek

akkor

mäs

lelki

megszokäsnak

a

Egyes

sem

leggazdagabb

elögge bizonyitja,mily

tapasztaläs

megszokds.

ez

köpzetek megujuläsänak

a

mäsikänak a

össze-

felüju-

hasonlösäg

vagy

L

V'

-'*

'r

,fJaWv,/,

108

ellentet,ter-Tiragyaräzza

Azt ban

idöbeli

vagy

folyamatdt, tudomänyos

a

kerctest

a

felebred^se

üjra maradö

_____

az

lehetsöges ältalä-

ezzel

6rtelmez6se

?

illetö

marad

___^_______

egy^rtelmü:

all a dolog korläs

retina

birhatnak, mint

a

birnak

izmai

functionälis is

:

:

a

idegekben

hatäsa

összeteveszteni

sem

hätramaradö maradö

ü.

az

nyomok

mi

letesüleset, hanem

nezett, megmarad nem

az

azonos

hogy

midön

utö-hatds a

nelkül

az

benne

functionälis

dispositiö

e

pl. a

illetö

sem

utö-hatäsok

functiötöl,a melynek

*

Wundt

:

i.

m.

szabad

nem

sem

hätra-

es

folyarokon

az

lenyegesen

megkönnyit6s6re

fönybe

utö-kep

—

väl-

bizonyos

melyek,

szervekben,

azonban,

vakitö

a

dispositiöval.Igaz

gondolhatö

gyakorlat utö-hatäsai, megmaradnak: maradö

6rtel-

valamely

mint

illetö

ezen

utö-hatäs

szem

szer-

az

megujitandö folyamattal

a

ällapotot äbräzolnak, mint

ez,

aztän

aztän

megkönnyitik

oly

bizonyos

physiol. utöhatäs, Az

mö-

gyakorlatlan

közöpponti

es

folytän,a

fogalmäval.

nemcsak

nyomok,

n.

6ppen

hätra

functionälis dispositiöfogalmät

a

gya-

pedig oly

a

igy maradhat

eppen

kepzeteknek

milyennel

ältal

szem,

a

csak

kepzetek felüjuläsätelösegiti.Gsakhogy mezesnel

hajlam

hasonlököppen

es

nyer,

szem-izmok

es

dispositiö az a

munka

a

szemmerteket

elesebb

ältal

vekben

mmhmV

V**i

hogy pl. gyakorlatältal

reproductiöt illetölegis. Valamint

a

alkotässal

tozäsok

Rhdtra^

ujra-elvegz6s£re,mi

is välik

azert

ugyan,

eml6-

azaz functjondlis dispositiö,

don, hogy

szem

az,

vegzett munkänak

a

***

*»*»??•

?_—»??__??_••

______

egyszersmind könnyebbe

de

valö

az

legüjabbelmölet:

a

physioTögiceteny

organumokban

hätra

mat

tudatban

a

funciiondlisdispositiötheöriäja;* oly ertelemben, valamint

högy

mi

meg-

felfogässalaliglehet.

kepzeteknek

e

vagy

kezet-folyamatok

egymäsutän

illetöleg, mik£pen

kimosödott

tudatböl

a

együttlet vagy

mint

ilyeten különböznek

a

mega

szolgälnak. Gya-

110

összeköttetes cäläsät

alapjän

is

elö

segftik egymäs

reprodu

tudatban.

a

Aj*egroducti6 egy4b feltetelei megegyeznek

felfögäsähak feltöteleivel. A

benyomäsok /, V

/

/

csolata

öppen

.

.

*'/%*

mint

sänak,

köpzetek

*?

o*r

'??

'

:""a

mennyiben pedig

ingert köpes

uralma

6rz6ki

alöl.

ingerek

kep,

Az ~

•"-; y-"; £;K

,*j.

.^-^

^olja

-•»"

is

az

mel

a

fejünket,hogy mellett

a

ingerek kiv6ve

lehet

sem

a

ugyanaz,

erösebbö,

szöl

iränt

valami

nem

az

dolat-menetnöl,

mely

ez

6s

melyhez

a

emtekezeti

üton, mint

elegg6 iga-

feszültseg fozelme^

magunkon azt

az

erzök-centrumokra,

teszi

mely

is

juk, valahänyszor

#

alatt

az

azt

a

benyomäsok ezt

rokon,

termösze-

is £saL--efipen r.ügffleTezhetö,mint

erzöki ; mint

vele

a

befolyäsät különben

ezen

teny is, hogy

a

tudatban,

a

tudatba.

apperceptiö

ductiönäl külsö

16p

s

össze-

az

apperceptiöjänäl szerepel.^Az

közül van

s

ällanak:

folyamat

a

mennyiben

fei

inger

kap-

hefoLyä-

felujitani;emez

visszahat

leginkäbb adaptälva be

S

benyomäsok

innervätiö

talält

ott

A

ujulnak

centralis

16tezö

köpzetek kapcsolata

a

önkönytes az

benyomäsok.

annyiban

valamely

apperceptiö külsö

app"Examtiö

az

apperceptiö befolyäsa

az

tes, hogy

a

csak

összekötött

vagy

käpzetek

physiologiai ingereken alapul;

a

fc r?(*jci"* tartozö

vetve

van

6rz6ki

külsö

a

^kU^c£,jyU"kapcsolat

alä

ugy

6rz6ki

az

jut eszünkbe,

figyelemtörjük a

es

visszaidözzük.

tapasztalat is, hogy

Valamint

rendezett

elmölkedesnöl,

pl. tudomänyos

midön

tapasztalhat-

mindannyiszor

emlökezetünkbe a

feszült

vagyunk

a_jr§i"roa

a

gon-

kepze-

r

tek

közti

melynek

logikai összefügg6st hiänyäban

kepzetjätök

veszi

menten

egy

kezdetet, mint

val, de kivält elmehäborodottaknäl

ällapotoknäl egyszersmind kozäsänak

tünemenyöt

sem

figyelem tartja fönn;

a

a

összefüggös älmodäs

nöha

nelküli alkalmä-

öszlelhetni. Mely utöbbi

kepzetek lehet

mäs

szakadatlan

okböl,

vältamint

a

111

flgyelem befolyäsäböl megmagyaräzni. t. i.

6pen

feszült

a

de

eg6szet, kat

torlödva, majd

6s

figyelmöt

a

megfejtesöt

az

elmehäborodottaknäl A

egymäsra elöterbe.

mäs

tärgyakra

müveletbe.

e

kimerültseg

is, melyet

tapasztalhatni,kivält

eszközölhetö,

eppen

adaptionälis folyamat len

munkäja,

rohamaik

huzamosabb

valö az

mint

szinte

hogy is

säba

magänak

üres

fecseges,

ha

jük

elvesztettük

a

'

emlökezeL

Az

^t, kettös

terve

a

fei benne

folytonos hallgatäfärasztö

Ezert

ehaotikus

az

fejtegetösek

fonalat

az

kell

ert-

nem

es

töteleket

kell

a

a

'

1

6rtelmez6sere

szemben. :

pedig

melyektöl

tönyleg eltelt idö

azon

taläl-

idöt, midön

eltelt

? Azutän a

Elöször

vajjon milyennek

között

kinyomoznunk,

függ, melyet

szemben

eldönteni

visszaidezzük

emlekezetünkbe

' *

functiöiänak

ällunk

benyomäsok

eredeti

!-*"

"*

C

idß-mörö

feladattal

kerdest

altalänos

zet

16tre

toväbbiakat.

a

V

juk

tämad

örülnie.

kell

összefügg^stelen

6s

liallgatäsa; vagy

ilyen beszed

bele

sikerte-

össze-vissza

örült

ellenällhatatlanul

egy

az

tapasztalhatjamindenki,

is

magän

sem

miatt;

hozza

eredmönyköppen

ideig hallgatja egy

beszedjet; 6rzelem,

ezt

utän.

nözve

vältakozäs

gyors

ilyen

az

folyton megüjulö, de

eme

termöszetes

kimerültsöget ; ha

a

itt

Vegre

flgyelem megfelelö adaptatiöja egy köpzetre

16v6n

magu-

nyomul

szakadatlanul

belefärad a

tarthatjäkfönn

mäsik

a

illetö

az

rendezett

egy

rohamosan

igy, mintegy

tereljük, szüksegkep leli

is

nem

egyik, majd

az

Ha_valakinek

k6peznek

nem

huzamosabban

tudatban,

a

esetekben

flgyelem hiänya okozza, hogy

nemcsak

kepzeleti köpek

Ezen

az

a

mörese

azt

fel-

azon

különbö-

fei,

tüntet

ütjän felujitottidötartam

visszaemlökezes

merösevel. A

tapasztaläs

azt

mutatja, hogy

idö, emlekezetünkben

zött

eltelt

nek

is tünhetik

fei, mint

a

ket

nagyobbnak milyen

az

kö-

benyomäs

tenyleg

is, kisebbvolt

—

a

112

különbözö

«v^w't

"""'

,t

"

'

'

"-

viszonyok

szerint.

all:

az

bäly gyanänt

*

hogy

idöt, rendszerint

pl.

reszöt

mint

milyen

volt.

tenyleg

az

köpzelünk oly

hosszünak

hosszü

öra

az

az

bälya

hanem

rövidebbnek

egyformän

a

evet

honapot^

rövidebbnek

aränylag Es

minel

leszen

nagyobb

Megjegyzendö bälya

mödosul

nevezetesen

melyeket töny, hogy

tesz

a

akkor

foglalva, hogy sabban

azon

idöre

az

idö

telik

gondolunk A

minek

V -

v

•

u

igenybe

van

lomban

az

is

veve

idö

a

sokat .

värja.

Ez

az

szol-

Tapaszta-

különbseget

is

idöt

az

betölti.

ügy

Legel-

vagyunk

leglas-

es

csak

szakadatlanul

a

oka

flgyelem

abban minden

az

folyäsänak a

oka, hogy

pillanatban

örzelmet

figyelem oly hosszü

rejlik,hogy

ältal ; mlg

jelen benyomäsok

lassü

sza-

unalomban.

feszültseg okozza, melylyel „-,..?.

betöltik.

gondolhatunk,

psycho-physiologiai

.elfoglaltsägunk eseten,

ezen

minösege

6s

idö, ha

el, midön

tehät

—

mint

veszünk, annäl

idömörös

tartalma

az

nem

;

kepzeljük,

tönyleges eltöltesenöl el

rövidebb

hönapot~e~s~

eltelt

idöközöket

mulik

hosz-

emlekezetünkben

az

foglalkozäs minösege, mely

gyorsabban

idöre

idö

az

abban

rint, complicält felteteleksze-

azon

kerdeses

a

hogy

kepzetek

azon

gältat, melyek lati

azonban,

nagy

megrövidüles.

aränylagos

az

sza-

a

relative

a

idöközöket

nagyobb

a

nemcsak

rövidebbnek

megis

milyen

ez

relative

Egy

veszünk

a

megröviditi ja

kepzeljük, a

evet

nem

ältal

is, hogy

pedig. -aränylag hosszabb.nak.

a

mär

Es

ältaläban

abban

mint

mint

Söt

teljesörvenyü.

idöt

d£_a"

napot,

vagy

emlökezet

emlekezet

az

idöt

valösägban.

a

nap

is

—

tized-

mer6s6nely

az

emlökezetünkben,

mörösenöl

s^aBbidöt

1

örät

mörösenek

idöközöket,

nagy

Egy

vagy

nyilvänul, hogy

idöközt, kö-

idöközök

vesszük

idöközök

az

idöközök

^'ii'C

kisebbnek

megforditva,

6ppen

kicsiny

kepesek oly kicsinynek kepzelni,

valöban, mfg nagyobb

az

is

nagyon

nagyobb

a

;

tapasztaJatisza-

kepzeljük. Egy mäsodpercz

vagyunk

nem

minö

a

aränylag

nagyobbnak

kisebbnek

zönsögesen

Ältalänos

a

epen

unaaz

jövö benyomäaz

idö, midön

a

113

värakozunk,

valakire

hevesen

valamit

vagy

öhajtunk

elörni. idöeltöltes

Az

felujitottidö

ältal

denbeii

ideje

hosszünak

—

mint

mäs

rövidnek

fog feltünni

azört,

mert

nem

ily esetekben

a

felette

eltöltött

idöt

el

esetben

ügy

a

összköpben

egy

mily

gyor-

okböl, hanem össze-

a

kicsinyes,minden hosszünak

reproductiö,

valö

az

el6

összefügges nelküli

idö, tönyleg szint"i

az

visszaemlökezesünkben ez

oly

eppen

szakadatlan

kepzetek

el.

azt

reproductiöt, miältal összköpben könnyen magunk

egy

ha

Mig ällithatjuk. dolgokkal telt

is, a

ugyanazon

megkönnyiti is

idö

eltöltött

emlökezetben

az

de

függese

eltelt

szerint,a

tetszhetik, a

munkäban

elfolyt tenyleg,

san

tünhetik

rövidnek

fajta elfoglaltsäggaltöltöttük

szellemi

Figyelmes,

rövidnek

^'^7*

värakozäs

a

gyorsasäggal

eszrevetlen

vagy mäs

es

idö, vagy is

min-

nem

tünemenyekkel

fentebbi

a

nagyon

munkäban

a

visszaeml6kez6s

a

szerepelnek, de

eltöltött

eml^kezetben

az

fei; mig idö

unalomban

Az

—

is

merfeenel

ereamenynyel

azonos

szemben.

körülmönyei

ezen

fog mint

az

sok

összeällitäsa

az

gyorsan

—

feltünni

; mivel

eltöltött

idönek

nehezs^ggel

van

összekötve. Ez

a

mertökül

különbseg,

tenyleg eltöltött

a

szolgälö idö-erzelem

erzelem

között, melylyel

az

mörjük, szolgäl alapjäul azon elöre-

idö-

azon

felujitottidöt

emlekezösben

megkülönböztetesnek,

lyel mely-

6s

visszafele

azaz prospectiv es retrospecliv, veszszük fei; iränyulö idö-erzelmet

ezältal

az

is

A

egyszersmind megkönnyitendök.

lemnek

illetö

tünem"iyek

6rtelmezes6t

prospectiv idö-6rzelem, a figyeiränyzott feszültsögen alabenyomäsokra

värt

a retrospectiv idö-6rzelmet bizonyos idöletre. szerepelt köpzetek reproductiöja hozza

mig

—

közben Mindazon

:

a

tünemönyek,

mazhatö,

Pauer

(Zeitgefühl)es

meresönel

idö-erzelmet, mint

az

pul

idö

A

ez

lelektan

alapon

melyekre

könnyen

alaptanai.

is

e

ket

szempont

alkal-

megfejthetök.

8

C

f

J/1

tä"

Ck^"(p~^ $A^s)

114

b)

köpzetek

A

tekintve

associätio. Termöszetet

az

mäsodik

vältakozhatäsänak

ketföle:

letre; 2._loqikai, mely

alapjän jön

vumok

associatiöndl

Ajpsycholoqiai

k6iyj-.ma.jdsemmi

logikai moti-

et

melyek együtt

jätszik

sem

s

cse-

kapcsolat

a

k^pzet-kapcsolatok legeredetibb

a

egyebek^

Nem

apperceptio

az

simulMnj^^successwmmM8qciatio.

a

associatiök

simultan

formäi.

szerepet

Formäi:

mechanikai.

nek

moüvu-

lötesftenek. 1.

A

1. psycholo-

161ektani

giai associätio,mely physiologiai vagy mök

tenyezöje

mint

fordultak

elö

köpzetek kapcsolatai,

azon

tadatban.

a

Legeredetibbek-

fejlödösökben megelözik a kapcsolatokat.Alakjai az assimilatiö 6s compli-_ neveztetnek,

azert

successiv

mert

catio.

^•:,vri

Az

assimilätiönak

tudatba

beßpö

/oUcM

awct'au/n

a

helye, midön

van

valamely,

kepzet, iegtöEb esetBerT^uIsö

keletkezett

alapjän

mäsok

akkor

örzek-kepzet, egy

benyovele

mäs

hasonlö.köpzetet renrodnkftl.lL melylvelepvszersmjnd egy k"pzetbe ögs^pnlvaH Pplrlanl : lätok valamely tärgyat a

tävolban,melynek~ liomälyos

körvonalai

tärgy kepet reproducäljäk tudatomban,

az

k6t

a

kep

elemei

üj kepzet keletkezik,mely kezett eredmenye. Ilyen assimilatiö ütjän kelet-

egyesülnek

nyomban

ismeretes

egy

assimilatiö

kepek

az

mert k6p2Leteij

es

egy

ügynevezett physiologiai illusio az^ ältal

valamennyi

összes

keletkezik,hogy

ä

közvetetlen

erzek-benyomäs kepzetei egybeolvadnak az ältaluk reprodukält köpzetekkel. A^r^i kepzet.az."a??(milälo, az üj kepzet pedig az assimilält, s a kepzet _

assimilälö

többszörös

ältal

tudatban.

ereje attöl függ, hogy mennyire könnyen üjul fei a folyamata pedig ügy erzeki

melyek

benyomäsböl

vagy

folytän, a

\ szerepelnek, s Jköpzetek

az

többiek

azon

erösebb közül ezekhez

reproductio Maga

vegbe, hogy

megy

keletkezett

inger, vagy

kepzet a

kivälfcnak,maradandö füzödnek

elemei, melyek

azutän

azon

tudat

a

az a

milatiö assi-

tetlen közve-

elemei, hangulata elemekül

reproducält

vonatkozäslegközelgbbi

115

ällanak

ban

hogy

elemei

nens

köpezik

az^rz^k-k6pzet"

melynek

azonban

öppen

több

latäböl

szärmazott

is.

assimilätio

Az

mäsik

a

elemeinek

k£pzet

kepzet ütjän

is

k6t

a

egyik

Az

lehet, söt

közönsögesen ilyen

keletkezett

üj kepzet

assimilätio

az

kepzeteinek analysise bizonyitja. Az

melyet

a

alakitok

szeml£16sekor

nyilvän összeolvadäsa

zik, hogy

tudat,

a

kepzet assimilälö assimilätio oly fontos 6rz6ki

diszletek

elemeit

k£p pl.,

a

durva

körvona-

assimilätio

jän, üt-

keletke-

azältal

kepzethez,

füzi. Ez

tenyezöje

6szrev6tel

physiologiai

a

magamnak

assimilält

az

elöbbi

az

ezt

£rz6k-kepzettel,hanem

az

az

egyetlen reproducält k^pzetnek

nem

eppen

; mint

egy£b

vagy

productiv re-

kieg£sziti,rend-

vagy

illusio

lainak

elemei

azon

folyamata

több

szinhäzi

com-

reproductiv összekapcso-

szerint

kepzet egyes

compo-

egyes-köpzetnek lennie,

kiszinezi

6rz6kk6pzetet

következik,

reproducält k£pzet,

a

kell

nem

elemei, melyekkel eredeti

tartalmät.

kepzet

a

ponens

hanem

Miböl

letrejöttüj käpzetben

ily mödon

az

elemekhez.

ällandö

ama

szdmtalan

oka, hogy

az

kepzet-fejlöd6snek,s

a

mödosftäsänäl

kepzeteinek

az

is

oly

jelentekeny szerepet jätszik,azältal,hogy a hiänyos vagy tökeietlen köpzeteket nyomban kieg^sziti,a hatärozatlakiszinezi,

nokat

söt

az

helyesekkel pötolja eseteit

a

assimilätio

az

objectiv bizonyltekait

szolgältatjaa kepzetek assimilätiöjänak: fejlöd6s6n61 ketsegtelenül jätszania utdnzds lannak

assimilätio

az

tekintendö

az

ütjän

tileghangutänzäs el

nem

a

folyamatänak,

a

nyelv-fejlödes kesöbbi

ismerm

—

e

mint

bär

felteves, mintha keletkezett

tünemeny

a

nyelv, melynek kellett

szerepet

nagy

bizonyitja.Mert

tünemönye

szerepet

folyama-

vissza.

legszembetünöbb

Azonban

elemeit

zavarö

tünemönyek, melyeket köpzelet functiöjänak egyszerübb

megkülönböztetni,

szokäs

vezetendök

tära

köpzetek

is. Mindazon

mint

közönsögesen,

egyes

volna;

ezt

nem

hang-

teljesen alaptaa

nyelv

a

hangutänzäs

städiumäban

pedig

a

erede-

lehet

nem

fejthetö meg 8*

116

v^tele

ältal,

elem

/

mint

mödon,

mäs

melyben

a

illetö

az

olyaten psychologiai folyamat fei-

egy

über

Müller,

Geiger

mint

köpzet,

assimüälta.

hangot

L.

assimiläl6

Whytney-Jolly

Sprachwissenschaft.

die

Vorles.

külsö

a

Steinthal,

:

Max

müveit.

különbözik, hogy !^J^.y""lt.i A complicdtiö az elöbbitöl abban enn^l kulönbözö ^V^^'mig kepzetet alkotöreszei egyesülnek egy kÖpZefEe7~a komplicätio kepzet-összekötteteseinela kepc^» **-"?*

*

zetek

mint

tehät

olymödon, is

utän

näl

jellegetölt,

egyik kepzet

zödjek

is

tethetö

lesz

mindegyik

egy

valamely

tehät

kepzetbe

kepzetek

mszetett

a

alakja

test

k6pzetekkel, melyekhez tei is

järulhatnak;

s

a

meg

keletkezik

a

formaja

miältal

tapintäs-k6pzetekr

es

halmaz-ällapotät jelzo izlös

kepze-

kepzete, szilärdul

tärgy

melyek mindegyike köpes Ha

valamely

alakjät,nagysägät, szinet, halmazällapotät, iz6t

ismerem,

e

tulajdonsägok bärmelyike

tudatban

a

tärgy egösz

Egy

mäsik

mäsoknäk

bizonyos

kepzetekkel mimikai

nismus;

sora,

de

kivält

mozgäsok mert

pasztalati

mindig

kötvek

ebben

tönynek,

stb.

felidözni

kepes

a

kep6t. a

mozgäsokkal

valö

bizonyos

egybe. Ide

fejlödnek

ki.

összeköttetösöben

megfelelö

tartozik

azok, melyekböl

a

a

mimikai

Alapjok

bizonyos

mozgäs

reflex-mozgäsok

a

rejlika psychologiai hogy

erzekbenyo-

conwplicdti"nak,az

egyszersmind

all, melyek

egösz

alakja

az

Igy complikälöd-

egösz complicätiöt felüjitania tudatban.

tärgy

fü-

örzekbenyo-

szagläs vagy

tartalom-elemekkel,

összefüzött az

lätäs-

szine, annak

6s

szilärdul

összefüzese,

vonatkozö

testre

me-

m6gis megkülönböz-

keletkezik.

sorg,

egesz

bärmily

kulönbözö

valö

amazok-

Legegyszerübb

vonatkozö

tärgyra

ugyanegy

mäsoknak

mäsiktöl.

a

tehät

jellegü,emitt

chemiai

mäsikhoz,

a

összealakuläs

az

sajätsägait.Mig

mennyiben

a

üj köpzetbe,

egy

kepzet,

köpzetek egybeolvadäsa

a

nak

minden

hogy

megtartja eredeti

chanikai

az

alakulnak

egöszek

osztatlan

6s

panto-

reflexmechaoka

azon

ta-

erzök-benyomäsok

együttjärnak bizonyos mozgäsokkal.

Azonban

ide

118

E

associätiök

simultan

az'associält

*

*"C

"

/

'

akkor

m6g

t

r

^d

^

^

*'

abba

is, midön

kell

benn mär

successiv

a

is különbözök.

föfeltetele,hogy

maradnia

tudatban

a

elemek

assimilälö

az

tehät

tudatban;

a

is

~

beteptek, a mennyiben

Vfelfogäsät ^£et

^jsi

"\t

16tesülhet6s6nek

köpzetnek

az

feltetelezi.

*£** 'y*-* ^^afesociätiökcsak .

es

feltötelei

kepzetek együtt legyenek

assimilält

az

simultan

a

között, keletkezösök

associätiök A

kepest

különbseghez

Mig

kepzetek egyidejü

a

ellenkezöleg, successiv

eppen

keletkezhetnek,

akkor

kimosödik

nyomban

assimilätiö

tudatböl,

a

a

ha

kep-

elsö

az

abba

mint

egy

'

*

Kl

r

i

mäsik

':

i

f

köpzet belepett. Ezört

rendszerint feltetele

associätiök

simultan

a

közvetetlen

valamely

külsö

örzökbeuyomäs,

u

/'mely \ V

K

associätiöknäl

cessiv *

rokon

vele

mäs,

egy

kepzetet reproducäl

suc-

a

;

'"

'

v

ellenben

szärmazhatik

impulsus nabb~minei

toväbb

kevesbbe

ductiöjät valamely

äJ^mbai^te^ badabban

eimerenges

esetben

ezen

eppen

hagyva,

gära tiöra

a

s

külsö

is

az

kiserlet,mely

a a

törekszik

logiai örtekenek

mint

erz6ki

nölkülözhetetlen kesöbbi

azon

ceptiö

hoz

kepzetek

Innen

repro-

hogy

van,

alkalmäval

legsza-

kepzetek jätöka, mert

a

köpzetfolyam leginkäbb

a

hat

Eppen

zavarölag ezek

azert

associätiök

a

ma-

associa-

az

jelensegek Es

tanulmänyozäsära.

fontosabb, mivel

annäl

felhozott

tenyek

alapjän

logikai gondolkodäst leszärmaztatni,

logikai

a

az

az

associätiök

benyomäsok;

a

minden

egyedül

6ppen

psyeho-

alapszik. olyan

oly associa-

az

associätiök

teljes felreismer6s6n

kifejlödesöben az

zavartala-

befolyäsa es erteke felett ama kifejlödhetesetilletölegütbaigazit; midön

kideriti, hogy

elet

erzek-be-

tenyezöinek

gondolkodäs

tiökböl

foly

legkevösbbö

tapasztalati eredmeny

gondolkodäs

is

van

benyomäs.

legalkalmasabbak e

benyomäs.

korlätlanabbul

es

a

meg

elsö

az

lefolyäsa annäl

szakitja külsö

csak

közvetetlen

valamely

annak

njromäsböl,mig

legfölebb

A

lelki

fontosak,

logikai gondolkodäsnak

seg6deszközei, a mennyiben összeköttetesönek, melyet

a az

tek kepzeapper-

tetre,jelentekeny tenyezöi; egyszersmind

az

119

erzek-benyomäsok ök

anyagot dolkodäst

teszik

tudatnak

a

ätszolgältatott köpzet-

maradandövä:

azonban

magät

lehet

nem

belölük

telmezesenel

fei kell

reproductiök

gon-

associätiök

az

tetelezni,tenyegben

physiol. folyamata.

logikai

a

levezetni.

physiologiai folyamat, melyet

A

a

ältal

Azon

er-

mint

ugyanaz,

n^lkül^_^{°J%Y^t

feltev^s

kepzet dispositiöt hägy maga utan, melyen***^^^ sem reproälicältatäsaalapszik a reprddüctiÖt,sem az_ minden

hogy

—

megfejteni. S hogy

^ssoeiätiöt nßjiLjehet zett

dispositiö

szervekben ezt

egyeb,

nem

visszamaradt

formäi,

a

analogia, mely

az

associätiök

az

bizonyog^jnozgäsok lgtesitesphpn bözö, együttesen összeköttetös associätiöknäl

fötenyezöje hogy

physiologiai

tökeletesen

marad

minden

vissza.

igy

Mi

psychologiai

associätiö

kiser,

sikai

organisatiöban tekintendök,

ügy

nL^i"

2. A

alatt, a

fr

logikai

"

-? .

vagy

kepzeteknek

az

melletttörtentösszefüzese vagy

passiv

kepzeteknek vagy

a

vagy

az

activ

t

dolog

a

az

idegrendszer

vegeredmenyre

nevezetesen

a

megfelelö közepponti

minden

hoznak

kepzet-

16tre,a phytiök associä-

összes

az

psycho-physikai folyamatok. (

*

v

apperceptiv kepzet-összeköttetes apperceptiö ertendö.

activ

Az

apperceptiö,

appercipiäläsa pusztän

köpzet

kizärölag

mint

szorosabb

associätiöt

birja alapjat, s

külön-

eierteredmöny az

azon

associätiök

az

all

az

innervätiö-folyamatok associätiöja;s igy összeköttetes, melyeket

a

között

abban lesznek

hogy

; vagy

physiol. utohatds, mely

azon

csak

ügyesebbek

mindl^tesetben

is. Es

illetö szerveiben

vezet,

hatäsa

gyakorolt mozgäsok

keletkezik:

physiol.

a

alakjai között

egyes

testreszek

begyakorolt

erzök-

physiologiai vältozäs,

Valamint_a gyakorlat

constatälhatö.

all, hogy

es

az

közöpponti

a

valamifele

elegg6 bizonyitja

gyakorlat

mint

asTiigyneve-

ez

erzelemertekötöl

apperceptiö

közremüködese

apperceptiö ugyanis a a

szerint, tudat

f ügg ; vagy

közvetlen

a

mint

a

ällapotätöl ellenkezöleg

befolyäsa

folytän

120

tartalmi

belsö,

összefüggesük

alapjäji rppgy

Ez

vpghp-

.

utöbbi

keletkezett

mödon

köpzetösszeköttetesek a logikai

apperceptiv összeköttetesek.

vagy

folyamäban mäinak

ezek

sül, midön

is

logikai gondolkodäs

a

ezuton

független

kepzeteknek külsö,

a

leteältalc"]^ tartalmuktöl

s

helvett, azoknak

összefüzese

belsö

összeköttetese összefüggesök alapjän eszkpzölt

Különbözö,

formäi,

tehezkepest ceptiö

fejlödös-

gondolkodäs

kepzet-összeköttetesek fejlettebbfor-

a

tenyezöi;

A

ällapithatök meg,

fömüködese

jön letre.

appejrceptiöfunctiöinak

az

abban

termesze-

mennyiben

sa

all,hogy

tartalmi

az

apper-

k^pzetfolyamatokat

a

szötbqntsa,egymäsra vonatkoztassa, es egymässaL§££mbeällitsa,es ezeri aläpon összekapcsolhatäsuk kerdeseben "cfontsön, mäsodik

synthetikus

-/; **-"cAfa^functio: /ia;sfu

müveletek

mely

a

s

a

közül

elsö

az

harmadik

y'^Mytikus, 2)

syntheticus, 3)

a

a

analytico-synthetikus

apperceptiö-kapcsolatqk

az

analytikus,

formäi

1)

:

ana-

az

analytico-synthetikus

az

apperceptiö. Az

^

,

~^l"l'eU"

a

analytikus apperceptiö vagy

apperceptiv analysis

kepzetfolyamatok egymäsra-

különbözö

vonatkoztatä-

»"

säval

kesziti

seneki

hogy

mint azert

szerint

utjät

az

melyben

a

bieket

elö

a

elemeket

isolält

folyamat, mely

synthesissel,mely mäsodik

formäja

többe nem

fei

különböztethetök.

legtöbb

peldät

kepzöseiben,

söt

a

termöszetü

a

maga —

eredmönyeit,

kivält

az

ceptiv apper-

fejlödik ki,

mint

apperceptiv kepzet-összeköttetesnek. vagy

nyelv egyes

apperceptiv synthe-

kepzeteknek

ismerhetök,

sem

hasonlö

mäs

all

hogy

oly mödon,

beolvadäsa,

azonban,

ügy

Termeszete

sajätlag beiöle

következö

sis, egymäsra valö

az

töb-

a

megtartsa.

16tre

synthetikus apperceptiö

A

fc •

hozza

legközelebbi vonatkozäsban

a

kepzet,

foglalja magäban,

önällösägät mindegyik

nem

olyaten összefüze-

letrejöttösszetettebb

folyamattöl függetlenül söt

kepzetek

a

a

üj kepzetbe elemek

legaläbb vilägosan meg

vagy

Erre

egy

beolvadt

a

psychologiai folyamatra

szolgältat, melynek

nyelvek

külsö

ujabb

formäjdban

is

szöesz-

121

olvadtak

lelhetni, mint nokkä

vält

jez6s

ätalakuläsa

elemek

folyamatnak

;

lassankint

egybe

is. Azonban

formailag nelkül

is

psychologiai

e

esetekben, melyekben

olyan

nyelvi kife-

a

helye

van

önällötla-

az

zet, kep-

valamely

ujabb kepzet-elemeknek hozzäjäruläsa folytän,jelentilletöleg,egy

möny^t ät, habär

üj össz-kepzette vältozik

egöszen

vältozatlanul

neve

Us'vdltozdsainak

fennmarad. ide

esetei

összes

kenek eredeti a

mint

a

jelent, mint

kevesebbet

fejezve

2.

volt.

szavak

zonyos

is

Atalakulhat

a

vetkezteben

sor

elöbbi

is

b,

magäban. -egyes ab

az

Vagy

mely-

a

amaz,

vögleges

elemek,

egyes

jelent-

ältal

melyek

de

ällö

abc

def kepzettö

ujakkal

összeolvadt

eredeti

is

a

ältaL.

üj kepzet elemei

az

; vagy ugyan,

elemekböl

cdef

elemei

kepzet

szö

hozzäjärultäval fecd-ve, ez

mär

szö

a

bennfoglaltattak, üj elemek

megmaradtak

c,

söt

-esetben

kö-

letrejöttjelentmeny

bärmily

eliminältathatnak

elemek

ede-\",

bi-

vältozäsnak

tartalmaz, mint

fogva

letre

nemü

e

ujonnan

az

termekeiben

teljesen is

abcd

jelentese,

nyelvhaszndlat

jött 16gyen

fejlodesrfolyani.äbanaz

cl,

vagy

olyan apperceptiv synthesis eredmenye,

szämtalan

Egy

többet

jelentmenyt nyernek.

minden

vältozäsa,

Minel kifejlett.

gyanänt

szorul

viszonyokndl fogva,

mödon

vonatkozäsokat

gazdagabb

melyek

fököpzet

körre

nevek

a

jelentese puszta

feltetele,hogy

menye

a

fökepzetben eredetileg ki-

bonyolodottabb

bärmily

jelentösönek

böl

a

tdrsadalmi

szö

alap-

is.

Azonban

közös

mi

a

ältal

mellek-kepzet

ältal is vältozhatik

Az

bonyolodottabb

hogy

mi

szükebb

vagy

illetö

az

mindazon

vältozäsnak

e

kepzetre, a

a

jelen-

mellek-kepzetek ygLamelyir

a

kibövü]

jelentöse vagy

szerint,

3.

dtvitele

egyszerü

1.

nevek

tartoznak

psychologiai folyamatokkal, melyek jäul szolgälnak. Ilyenek:

A

kibövültek.

köpzet pl.

ismet

bcde

ältal

ätvältozhatik, mely

üj jelentmenyt foglal folytonosan bövülhet, ha a nelkül, hogy nev

kiesnenek, successive

vesz

egesz

fei

ätvältozhatik

magäba ez

uton

üj elemeket, abc, abcd,

122

jelentmenyü

abcde

köpzette,

habär

neve

ugyanaz

ma-

radt.

^^^^^

Az

elsö

qeneralißätiö,vagyis

a

kiküszöböläsenek

folvamatia abban

mely vadäsi bek

kiesnek

cde stb. kepzet S}«**^*"L:*^u''bcd, a

leszen.

A

mäsik

radjanak. dik.

elsönek

Az

erthetö, hogy alakdlhatott Az

tehät

fökeppen

speciaUsätiövagyis

a

ät

utöbbiak

stb.

ellenben

a

megma-

köpzettö fejlö-

alkalmazäsa,

van

hol

a

a

vältoztak.

csalädapa kepzete

a

ott, a hol

lötezik, melyhez

pont

valamennyien

abc, abcd ott

füzödnek

ügy

Igy könnyen ällapotok valtpzäsäval" nükepen

ällami

az

elemek

is

feltetelei

ältalänos

gondolkodäs

üj

az

elöbbiek

az

kepzet

Ab

tehät

(Verdichtung

"Vorstellung), melynel

kepzethez, hogy

regieb-

köpzetböl

abc

kepzetek Jteszet^

der

egybeol-

felvetelövef egyes

köpzet tartalmäböl,

a

lungen)^ Vorstel-

elörehaladö

az

elemek

üj

der

(Verschiebung

all, hogy

processusnal,

k^pzetek fokozalos..

a

kiräly kepzeteve.

a

szilärd

bizonyos

folyton üj

közep-

vonatkozäsok

üj

es

^^^L-flizödnek. Az

^v^^.',

rvyv.

y*

analytico-syntheticus apperceptiö

discursiv

föeszköze.

gondolkodäs

vegre

—

Functiöja:

a

a

—

fogalom-

£s itelet alkotäs. Azt egyes

r

tenyt, hogy

a

kepzeteknek

-lajdonitunk, ?f~"l\l.p,\\ '

a

többivel

ezeket

es

megkülönböztetjük, ertelmezni,

mint

is, a

toznak.

Az

bizonyos egyes

activ

activ

a

elemeit, mint

apperceptiö

elemeket

alapjän, melyeket

erzek-benyomäsok, fogalom-

kepzettel

es

valamint

köröbe

ki

a

az

reszint es

az

ennek

elsö tar-

ennek

termeszetesen

—

räszint

erösebb

nyelvkepzö

a

kepzetek

repraesentativ kepzetet,s

uralkodö

okok

mäskeppen

fogalom-kepzes

apperceptiö välasztja a

tu-

egyes-kepzettöl

lehet

feltevessel, hogy

a

vagy

sorozatäböl

szolgältatnak. A

egyeb

ältaläban, ügy

tudatos

meghatärozott

fogalom-erteket

lölektanilag nem azzal

logikai gondolkodäs elemei

szemben

minden

sorozatäböl

bizonyos

köpzetek

a

tudat

az

sivebb inten-

assöciätiök a

sentativ reprae-

megfelelö gyök-szöval,.

123

eredetilegkoräntsem böl

ällö

összefoglaltkepzet-elemek-

bizonyos

kepzetet fejez ki, hanem

ältalänos

csak

illetö

az

_

tärgy

Jtulajdonsägät jelöli meg,

azon

sitässal

vitte

segköpen

be

mög

magät csak

1p hijincfiftli

donsäg

fSgalomhoz

tartozö

sokszor.

hanem

szük-

köpezi,

-Sfiin

fordul

tärgyaknäl

egyes

inten-

azonban

mely

pedig teljesen hiänyzik.

mäsoknäl

mely

kejw"--cmstan"-Qlem6t

a

esetleg

mennyiben

tudatba;

a

kivälö

Mert

nem

az

a

elö,

tulaj-

a

tudatot, mely aT

minHjg

lpgjnkähh

minden

egyes-k6pzetnel feltalälhaiö,

6ppen_

a

niaiy.ritkäbb

bz?

ennölfogva

6s

meglepöbb.

Fejlöd6s6nek

~"

psyehologiai

toväbbi

städiumäban

vältozäson

keresztül.

megy

a

azonban

mely

vegre,

iiyelv-hangnak

füzödes6ben.

niert

A

szüks6gkepen aKalatt

rulniok.

közte

es

alapjän.

nek

A

fokozatän es

kezett

az

azt

szönak lölö

ügy

enged

elö, mint szönak

megjelelö is

fokonkint

ezältal szo-

k6pzet

szo-

megjelöli, a

egösz

iräs-jelekkel combinälva.

Ez

fejlödös utolsö

a

fejlödese)

uralkodö

az

köpzet-

egybeolvadäsäböl lassankint

elhomälyosodik

helyet, ügy,

städiuma;

—

kell

szerint

e

azonban

melyben

helyettesiti az

nev

szöval, mely

az

lefolytapperceptiv synthe-

között

tünik

t. i.

mär

hätterebe

psyehologiai fogalom

produetum; kepzet

a

mellett,

fogva

uralkodö

az

maga

16p

köpzet

ama

letre, össze-

mint

A

kepzeteknek

homälyosabb

azonban

meg-

harmadik

egymäs

intensitäsuknäl

többi

összeköttetösbe

rosabb

A

szüks6gkepen~jöh

feltetelezik.

a

tudat

a

ural-

az

jelök: a

külsö

parallel halad

nagyobb

—

nyomulnak,

elöterbe

eme

elsö

ural-

az

kifejezö iräs-jelekkelvalö

kölcsönösen

egymäst

maguknak es

nem

azt

k6t

uralkodö-elemek

sis

mär

az

elsö

helyettesitesöben.

ältal valö

nyelv-hang

felelö

mdsodik

A

elmosödäsäban

ködö-elemeknek

Az

repraBsentativ-köpzetnek el-

kod6-elemekkeL_összeolvadt

homälyosodäsäbgji_äll.

härom

fogalom

a

hogy

elvegre

fogalmat a

a

s

mär

a

kodö ural-

puszta

fogalmat je-

legfölebb mag

—

psyehologiai

melyen

az

kelet-

a

fogalom-

gondolkodäs

124

teljesenmegszabadul zetek

erzöki

elöje,s

szabott

termeszete

is alkalmassä

korlätoktöl,melyeket

azon

k6p-

fogalom

a

maga

a

välik

logikai haszudlat-ra.. A szavak 6s erzeki kepzetek; s igy teljesenmegfelelnek iräs-jelek, azon psychologiaipostulatumnak, hogy minden gondolatnak valamely egyes-kepzetmeghatärozott formäjäban kell a tudat el6 jutnia. Egyszersmind azonban azon hatärozottsägnäl6s vilägossägnäl fogva, melylyel birniok kell,lehetsögessevälik, hogy a fogalom jelentesönek meg ällandösäga, melylyela repräsenlegyen azon tativ birhat. Söt a mennyiben a kepzet egyältalännem szök jelentesevältozäsnak alävetve : a fogalom-jelek van 6s ezzel maguknak a fogalmaknak gazgazdagsäga —

Mr

dagsäga is elömozdittatik. kodäsra vält

szö

tehät

mert

nezve,

csakis

alkalmazhatö

akülsö

abstract

tärgyak, hanem

csak

gondol-

a

fogalom-symbolummä

megjelöles^re, jelentesek

oly fogalmakra, melyeknek

6rzeki

fontosabb

annäl

felelnek

nem

ältaldnos

egyes

meg

lyeket vonatkozdsok, me-

tärgyaihozhozzägondolunk, hogy azokat osztälyokba foglalhassuk. Legaläbb a nyelv-fejlödös törtenelme tenyleg azt bizonyitja,hogy~a nyelvgyokök eredeti jelentesemindig csak konkret erzeki kepzeire vonatkozott, hogy tehät a nyelv, fejlödesenekelsö gondolkodäsunk

städiumäban

fogalom

az

kifejlödeseegy

nyelv lassankint dolatok

elö

közeve

J-v ''*' 'j/(t

abstractumot

kösöbbi

veszteni

organumäböl,

vältozott

nem

kezdett

ismerte. idöre

Az

abstract

esik, melyben

elönksegeböl, s

ugyanazok puszta

a

külsö

a

gonesz-

ät*

,{'-

analitico-synthetikus apperceptiö szerepet az itelet-alkotdsndl elögge jellemziaz a lelektani teny, hogy a vegbe, hogy gondolkodäs kifejlödesenem ügy megy Az

*

Wundt:

i.

/

ra.

42—49.

126

alatt

lyäsa

all,

Dualität)

der

nyönek

(Gesetz

s6gkepen

ket

hetik,

ha

ireszböl

A tösek

hozzäk

hogy azok

kötteteseknek»

mäja: logika

köröhez

szük-

ältal

keletkez-

összefüggö

itölet.

apperceptiv

De tartozik.

lefolyäsät/melyetközön-

azon

köpzetek

a

apperceptivjteszekötte-

az

j elölni

közti

nevezhetni, az

az

egymässal

nevveFszokäs

»

összeköttetes

apperceptiv

szemben

köpzeleink

gondolkodds

fejezhetni,

föleg

mär

16tre

«

Gedanken)

gondolat

csak

k6t,

törv6-

sz6t.

mennyiben

s£gesen

tehät

all,

összköpzet

bontatik

reszre

der

minden

hogy

(Gesetz

tagoldsa

Gliederung

örtelemben,

egy

törvdnyenek

gondolatoklcetfeU binären

der

oly

dualitds

a

a

vagy

nevezhetni,

6s

melyet

associativ Összefüz6s6t

6s

ennek

különbseget

ennek bövebb

;

associativ

az

azzal

is

ki-

összeköttetes^vel

«gondolat-összelegegyszerübb fejtegetese

for-

mär

a

NEGYEDIK

KEPZET-HANGULAT.

A

A

k6pzet

6rzet

az

csak

2ölje, de

Valamint

:

igy

a

•s

a

6s

subjectiv

felt6teleiröl

nek

adhatni

tekintetben

E

Tehetök,

a

az

ällapitäsära vezettek; mig s6ge fei; a

hängulat

a

helyettök

mint

mellekt6nyezök közäs,

a

melyben

a

'

'l'"^t

keletkezes6-

es

szempontok

ama

intensitäsa

t6nyezöi a

az

erzet

meg-

van

6s

mi~r

tartalma

kepzetek egymässal

minö-

hangulatra, 16p? mint''

a

analogia

hogy

ismertettek

szerint

hatäsa

az

es

intensitäsänak

kepzet

associatio,

az

"'

ölt;

mödositässal,

a

6rzet

az

csekelyebb fötenyezö

:

azzal

megis

elsörendü

sokkal

älla- ^:

az

6rzet-hangulat föfelteteleinek

k6pzet-hangulatnäl

nös6g6nek

ez

kivält

legföljebb ter-

väzolhatök

utbaigazitäsul

erzethangulatn.il

az

jär,

szämot.

nemi

melyek

termeszeti

formäkat

egy6ni, hogy

6s

is

k6pzet-hangulat.

különbözö

6s

a

subjectiv väl-

a

melylyel

a

fei

Kepzeteink

subjectiv

fogva,

vonäsai

ätalänos

is.

ennek

vältozäs

ebreszt

6rz6s

neh6zs6gekkel

nagy

16trejön, complicälödik

m6szetenek

subjectiv

eszr.evav£L§e;_jL

elemzesök

annyira

Es

kö-

benyomäsokat

szervezetben

folyamat bonyolultsägänäl mert

objeetive, hogy

k6pzeteknel

erzetek.

az

meggrzese

a

Lelektani

pot

kiderült, hogy

tisztän

objectiv

az

6breszthetnek

VaTTözäsökatjmint

a,

6rzetekn61

bizonyos

amaz

van

alaphatärozmä-

—

belsö

vagy

esetekben

melyet

a

szervezetben

tozäsnak

az

külsö

a

bizonyos

järvele,

^pugy

järul6kos

—

jelentkezik mindig

nem

kizärölag

is

harmadik

hangulat.

a

nya:

FEJEZET.

es

vannak.

a

vonat-

"

«,.

;«

128

A

kepzet intensitäsänak csak

gulatkeltesnel, hogy Ha

valamely

nagysägäban:

mely

ert, termeszetes,

olyan

intensiv

le

hat

ebresztö

associatio, analogia

ertelmezese

tenyt

szabad

nem

mi

a

ugyanaz,

is

nagyon

kepzet

a^

mely

a

folyamatokböl

hetni

meg

azokat

[sem

all. Csak

vagy, '

r

:

?

'

f

az

a

ölt.

Ezek

a

hajlajiv szenvedäly. "Äz erzelem

a

«

«

•

/,

kivül

magyaräzatänäl

a

külsö

a

hanem

tett össze-

elemekböi

vältozö

mellett

ert-

is,melyekben

sokMe

a

kepzet-folyamat

/

'

'

-

/,'

/

/

,

/'

i

'/

'

formäi.

..'

hatäs, melyet valamely

nyilvänul:

a

6s

a

tudatra

gyakorol, mä"

kepzet-hangulat

formäk:

az

kepzet

is mäs

erzelem,

6s

indulat,

.

kepzet-hangulat legegyszerübb

primitivebb formäja. Epen t

-

t

elö szervezetekre

az

6rtelmezesnel

nyilvänulata.

es

mint

az

formäkat

kepzet-hangulat

a

mödon formät

mäs

/

i

f

A

szerint

(-folyamat) mäs

.

'

azt

6rzet, hanem

ilyen felfogäs

a

es

köpzet

a

tekinthetö

mödbn

sokfele

' .

f '

/

jelent6se

kepnek,

concret

különbözö

a

alakja

mäs

'

es

hangulat-

szämltäson

felteteleinek

köpzet-hangulat nyilvänul, mint

A

te-

tartalom

a

fö

a

helyes

szabad

semmikep

vagy

'

6s

van

mint

a

nem

kepzet-hangulat

A

folyamat,

v

sze-

a

Föszerepe

tartalom

productum

tärgyak mödjära valamely

•

fei

töveszteni, hogy

elöl

termeszetet

a

szerint

es

sujt

nem

erzet-hangulatnäl. Csak

folyamat,

összetett

ezt

hagyni.

mäs

fei bennem

vonatkozäs

es

az

szem

oly egyszerü

nem

tehät

bajröl,

elem.

Az

mär

a

maga

a

a

fogom

nehezedett.

reäm

fejezi ki, hogy

azt

epen

fei

ebredhet

nem

kepzet tartalmdnak

a

hangulatot.

a

fäjdalom, kets6gbees6s

mely

mindenesetre

hatdsa

hogy

teljes nagysägäban

rencs6tlens6get,

köpzet tartal-

a

fogom

nem

han-

a

vilägos k6pzetem

nmcsen

6rzelem;

annyira, mintha

sülyät

a

van

szerepe

mennyiben

a

csapäsnak

valödi

e

a

mödositja, befolyäsolja egyszersmind

mät

a

az

ügy

mint

az

egyszerü

es

leg-

erzetnek

129

is

debb

erzeki

az

k6pzeteiknek

eredmenyezi, hatäsa

hatäsa

valö

szervezetre

a

szervezetre

a

Foforrrm^

erzelem.

az

es

tudatra

a

nyilvänul,

bizonyos hangulatban

hangulat

(erzethangulatot)

erzest

s

ez

valö szeli-

a

mstlifttikjn^ .,fo-

az

telmi, erkölcsi, valläsi. tärsadalrjii erzelem. mint

zogesthetikai erzelem nyilvänul ajcegzetektartalma szinezete

telszössokföle

tetszös

szerint. A

azonban

jiem-tetsz6s6^a^J^^

es

tetsz^s

nem-

es

egyes-egyedül

mär

a

J^

szerint

erteke

nek

erzelmekn^l

möszetök az

erzelem

A

az

vezethetö

mäs

aesth. erzelem

s

alakban

erzelmek

erzel-

ätalänos

ter-

mennyiben

a

kepzetekre valö

reactiöja

kepzet pedig vegelemezesben

6rzek

mäs

es

ehhez

az

körebe

halläs

harmonia

6s

körebe

lätäs

nem-tetszes

es

köröbe

zelem er-

kepzetek:

tartozö

kapcsolt tetszös

nyilvänul. A a

aesth.

kepzetek,melyekhez

ama

arrythmüs7~K

'meirwTes

a

erzeki

az

aesthetikai

is csak

is.

vissza.

alapformäi :

6s

mus

Az

mely-

erteket

elöször;

elö

különben

minden

szerint, a mint

is mäs

itt fordul

tudatnak

a

füzödik,

erzelem

az

illetölegegyeznek meg;

folytän keletkezik, erzetekre

aztän

erzelmekkel

vonäsait

aesth.

fügp.a aondolattpl

teljesenhiänyzik.

meg

erzöki

az

merjük

ertek-becsles

Minälfogva mek

ältal felkeltett

tartalma

kepzetek

aesth..

tartozö

disharmonia, tartozöke

:

rhytha_ sym-

asymmetria, ardny es ardnytalansdg Itt tehät erzelem kizärölaga kepzet terbeli formdjdhoz van .

aesth.

az

kötve.

tärgy csak

Minden hatäst.

hatäs, mint

tiszta

a

ezt

rajzolö

erzeki

az

örzet

erösitheti erzelmet

ugyan

e

nölkül

is

lötrejöhet,

bizonyitjäk.

aesth.

hatäsa

:

A

van,

az

lölektan

mär

alaptanai.

egyszerü

alakok

constatälhatö, hogy

szabdlytalannak. Nem

puszta symmetria Pauer

kötve

eredmeny

azon a

aesth.

alakitö-müveszetek, a plastica, architectura,

müveszet

all

azältak az

objectiyfeltöteleket illetöleg, melyekhez

elötte

tikai aesthe-

hatäst

kelt; azonban

toldaleka

eme

6breszt

Azon

latäböl

a

szinezet

megfelelö

hogy

kok

A

alakjänäl fogva

eo

a

erzelemmel

ala-

vizsgä-

szabdlyos

oly ertelemben,

ipso aesth.

az

mintha is

järna^ 9

v^+ßl

«.',

^30

hanem

hogy

reszek

egyes

Az

symmetriee.

dezve

nögyzet,

egy

pl.

figuräi. Mert

ältala

geböl

függ. Igy

szöpsegönöl

hanem

legszebb

nyers

körvonalakban a

'"??

".v;;,

' -

•

Az

-

ältal

es

lesz

alaknak

*'tese tehät

tälyainak elkülönitese,

mely hatäst.

a

felsöbb Az

A

tetszes

fontosabb

osz-

milyen

az

aesth.

csak

örzelem

füzödik.

a

£rzet, önzes,

complicältabb

es

s

s

szomorüsäg,

önzetlenseg,

jelenkeznek,

kepzetek

tekintendök,

öröm,

a

legközönsegeAz

aesth.

hangu-

örzelmek,

vagy

mint

megnyugväs

"rerneny,

es

alig elemezhetö

erkölcsi

vagy ön-

tepelödes

ertelemprocessussal formät

az

vissza-

eszm^k

lelkiismeretfurdaläs,

köpzet-

vdzy

egyöb

hätra

ertelmi, erkölcsi, valläsi, tdrsadalmi

gyanänt

külsö

elvälaszthatatlanok.

tartalomtöl

a

is ältala

megjelölese

valö

mertek-viszonyok,

formäi

nyugtalansäg,

stb.

s

kitöl-

eme

sz6p, föns£ges, utälatos, aljas, ältal

ertelmi, erkölcsi, valläsi hatäsai

valö

megfosztottan, alig hägy

a

ha-

kepzeteink

—

hatäsnak.

fajainak

psychologiai formäjähoz

sebb lat

mint

s

elnevez£sek

tartalmätöl

csak

aestheticai

az

ältal

aesthetikai

az

külsö

fej

kifejezes-

szöpseg

a

folytän

tartalom

szämtalanfele

lehetsöges. A

äzoknak

bevegzette.

föfeltetele

stb.

aränyossäga,

kelteni, ha

odaällitva;

megfelelö

nem-tetszes

komikus

hatäst

megelevenitese

—

emberi

az

legszabälyosabb

A

szettagoläsäban van

formäk

pl.

jelentöseg, melyet

käpes

puszta

különös

kepzetek

a

nem-

vagy

formäk

a

fontossäggal.

sem

alak

tartalma At

arcz

Az

csak

a

bir

—

telen.

täs

"

az

önmagäsokf"lesö-

tetszes

epen

csupän

mi

röszeinek

A

pedig

kivälö

aesth.

olyan

a

kötsegtelen, hogy

nem

fököpen

tulajdonltunk

^Ux{

szinezete

az,

egyes

helyreällftott rend.

tartalmätöl test

kepzet

pl.

cus complicält symmetri-

symmetria

a a

specificus

tetszes

^s

nem

tetszik, hanem

ban

keltenek

ornamentika

az

alakok,

symmetricus

egyszerü

elren-

legyen

szäw.a

kör, koräntsem

vagy

mint

^rzelmet,

nagyobb

leg-

szolgältatjäk.

131

Az

eilen

mint

6s ~stantializälja

mely

eilen,

elmölet

az

töry6nysz6k£iJEügjafef (Kant)': ä s

örveknek

gältatjäk a legmeggyözöbb lelkiismeret nem

melynek

a

összekötött

kel

szük

legföbb erkölcsi mör;

es

felfogäsuk,

m6r-

különbözö

nagyon

6s

zält organi-

ällitölagbelsönkben

az

törvenysz^k

Iemjii-.erkQlcsikgy.»ha.jainde.B.

baj

nagy

szayat^ mint

kiism.pret6nek JLftl

ember_^egyeni

es

az

az

szerint:

stb.

fejlettsggök,nevelösök

tevesz-

tartanak

nem

különbözö

dolognak

kiderül, hogy

tökkel

ezek-_

az

Ne föszerepei

a

mindent

mit

elöl,hogy

hitök, 6rtelmi

egy

jätszäk

lelkiismeretes

menten

s

röszbenjte^iszetes^röszben mester:__

6rzelmek

—

csaFszem

emberek

ha-

ered-

folyamat

köpzetek

a

a

nevelgsTszoktatäs, tanitäs, fegyelmez6s^ltal_

:

fetttJfesztett

kifejlödöseben

—

sgges mödon

Mektani

komplikält

hogy

nözve,

kapott tehetseg,

köszen

egy

is

nagyon

egy

m6nye,

koränsem

szol-

sorät

egösz arra

ri^/t

genesise,

lelklismeref

analysise

kepzetek hangulatänak

a

erkölcsi

organizält

belsönkben

egy

sub-

lelkiismeretet

a

„egy

minitelfttfflj

lejkeben äutorizäll^ftrlrnlrsi tnrv£nyfl7{%nplr den

toväbbi

birälat

n61kül

kölcsisägenek egyedül jogosult minden

hogy csak

az

eselekedet

mikeppen

rete

Igen

alapjäul az

tükrözödik

substantiäja

ember

is

ezt

anticipative epügy, azokat koränsem ertelmeben

mint

valamely es

röszint

vissza; de

A

valödi

termöszetönel

helyesli vagy hatäsa azon

gyakorolja, melyeket

ö

az

subjectiv merteket

a

alkalmazhatjuk.

ertelmes

illetö lelküsme^

az

lelkiismerete

melyben

a

utölag formal

rosszalja;

ezt

elvek mär

es

az

egyöni

ö

subjectiv ez

objectiv it616s az,

kritikät

reszint

fölött

azonban

erkölestörveny eredeti

positiv tönränyek

gyermeksögötöl

hogy

itöletet ;

magänak a

er-

koränsem

cselekedetei

veleszületett, k6sz alatt, hanem

rosszalta-e?

tenyälläs

fogva

er-

felett,kizärölag

helyeselte-e,vagy a

tükre,

a

annyit, hogy

tesz

röla:

is, mindenkinek

moralitäsainak

EoTcsi

itelt

6rt6ke

valjon

ö

az

gyanänt. Azaz,

kriteriuma

moralis

t6ny döntene, hogy

a

fogadni

kellene

el

fogva

raktere, Cha-

szerint szivott

^

.%

13-2

A

helyes lelektaiiLanalysis

mez6s6t

erkölcsi

Az

"

erzelmek

önzäg'TeyoismusT'es

mint

ertel-

mäs

t-"^£^,/^

*

között

jlA^A*^

alaperzelmek

az

(altraismus)szere-

önzetlenseg

az

k6nyszerült.

lelkiismeretnek

a

szentesitheti.

nem

elfogadni

törvenyekül

illetöleg

magäba,

pelnek. Ha

t. i.

sorozzuk, csen

olyanokra,

a

hogy

erkölcsi

összes

vezethetök Az

vissza:

megit616s

6s

önzesre

lenyegeben

-egai"mus

s

a

fejlödeseben mint

szervezettöl erkölcsi

mint

legmagasabb

söt

akarat, lelketlenseg szivnek

leg romlott az

telen, de

kizärja segböl

fakadhat,

ellentete szen,v,

pedig

önz6st,

az

az

öhzetlen

emberszeretet.

mint

ilyen

nem

lenyege

mert a

es

vonäsa

az

maj.d

haszon-

gyülölseg,

analog

rossz-

erkölcsi-

forräsävä

önzes

erkölcsös

az

szerint

Nyilvänulatai

emberszeretet, es

csak

pedig

charakter-vonäs

mely

jog-

minden

igaz, hogy

egoismusnak.

igazsägaz

hogy

kevesbbe

nem

mint

6s

lesz

erzelmeknek.

igaz ugyan,

Mert

Kösöbbi

välaszthatö.

irigysög, käröröm,

egyeb

velünk

-Rlapösztön, mely

nem

lep fei, es

immoralis

összes

alapforräsra

nyilvänulataiban

elsö

fokozaton,

es

kät

elem-

jutnunk,

kell

alaperzelem jelenkezik

mint

majd

önszeretet,

leses,

el

alä

önzetlens6gre.

az

es

physiologiai jelenseg; phygikai születik

toväbbi

a

6rzelmeink

6s

merlegeles

es

eredmenyre

az

jellemü az

sin-

közük

erkölcsileg közönyösekre

azaz

arra

osztälyba

nagy

semmi

jftllegntv™\meVT±}

okvetetlenül

zesnel

ket

melyeknek

a

erkölcsi

melyek prWjj^i

tehät

6rzelmeket

olyanokra,

erkölcsis6ghez

az

esnek,

emberi

összes

az

:

erzes

önzetlenegyenes

a,reszvet, rokon-

jöakarat.

igazsägszeretet

erkölcs-

es

Ket az

föalakja önzetlen

134

rem61?

ember

Ellenben 6rzelmekböl

kellemetlen

a

ezekn61

kozunk, is

indulatot

az

beTTegy6b

-a-

Eppen

el minden

tartamuk

eszm61ethez

rendes

k6pzetek

a

csak

az

Mind

lecsendesül, indulat

az az

möt

es

több

utö-hatäsa,

indulat

szinezete

vidäm

hangulat,

az

städiuma

lassan

ideig

különbözö.

A

fäjdalmat

rövidebb

vagy

Azonban

helyet, mely

kevesebb

eles

az

6rzelem

nyilvänulö

enged

vagy

szerint

vältja fei,tartösabban

apper-

az

kedely-mozgalom

hangulatnak

egy

nem

folyamat csökkeriti azJndur-

heves

a

mert

letesitette.

alakban ket

a

erej6t, min61fogva

lat

s

k6tf61e

van

lät,

összekötött

ezzel

az

r6mü-

meg

nem

—

ember,

indulatot

az

ezen,

sokäig.

tart

sem

s

A

alatt

tartama

az

k6pzet

a

ember.

az

folyäsa

szabadon

eszm61

nem

pillanatäban

k6pzetet, de toväbbi

6s

akasztva

indulatoknak

mint

tarthat örö-

nagy

szomorusäg

ideig, a

szerint,

a

'

mint

szerencse,

a

A

mi

r,

indulatoknak

?

visszahatäsänak

valö

szervezetre

a

befolyä-

illeti, ältalänossägban

ällapotot különböztethetni

ellentetes

.*./,.,/"

az

erezhetöbb.

veszteseg

a

vagy

illetölej^yisszahatäsät

.^\„p..'.,..sät,

•

6rzelmet

lekötö

harag, r6mület, k6t-

a

keletkez6se

nemcsak

jut

sem

tartja lekötve, mely

i

indulatok

ezen

harag eg6sz

ceptiöt

^

okböl

let, k6tsegbeeses vagy

hall,

"l''

ez

egyeb

alatt

következte-

teljesenhätt6rbe

Ilyenek :

s6gbeeses. Mindegyikök nyom

fölött,minek

toväbbjra

6rzelmeknek

neveztetnek.

indulatoknak

k6pzetek

taläl-

6s

kepzeteknek

szorulniok.

indulatoknäl

16tesftett

tudat

alakjäval

mäsodik

keletkezett

megtartjäk uralmukat

kell

visszahatäs

a

eredm6nyet

mint

meg, :

az

fokozottabb

a

k6t

latok indula-

6s

*

zäbb

izom-feszülts6get,melyhez

fei szoktäk

osztani

sthenicus

kepest

indulatokat

az

aslhenicus

es

is

indulatokra.

.

*

Ez

felosztäs

a

""meszet6nek.

azonban

nem

Sthenicus

felel meg

indulatok

az

indulatok, melyek

ter-

tartamuk

egesz

J

alatt

megtartanäk

letkezese indulat van

a

jellegöket,nem

e

pillanatäban asthenicus, szervezetre,

6s

azaz s

leteznek;

mert

kifejlödesetetöpontjän ernyesztö,

csakis

az

elsö

lelohasztö roham

ke-

minden hatässal

elmultävaK

135

midön

mely

ismet

v6gre tehät

nak a

nöyßksziK feszültseg.

a

sthenicus

m6g

helyes,

sem

hatässal

remület,

vannak,

k6tsegbees6s

indulat-

de

azert

dulatok, in-

asthenicus

eg6sz tartamuk

16teznek

—

Az

megkülönböztetese

jellegöket tekintve

mert

jelleget,

hatäsä, de

indulatok

olyanok, melyek

azaz

kasztö

asthenicus

6s

asthenicus

es

„sthenicus

kimerültsegben vögzödik.

sthenicus

van

vzszdtl

alatt lan-

ilyenek pl.

ugyan,

sthenicus

indulatok

a

nin-

csenek. izmokra

Az

gyakorolt

keny vältozäsokat kivälasztäs

es

szabäly gyanänt "mr7

jär;

sevel

nagyobb

ellenben

az

oka, hogy

a

sziv-ver6s,

esetben

egöszen

verese,

lassubb

vagy

6s

elärulja,hogy

huzödnak.

indulatok

Eros

okozhatnak,

mint

sökeltebbek

is kärosak

mert 6s

ezt

läftozäsra szervekre

gyorsabb

az

a

161ekz6s

is

asthenicus

in~~

sziv

a

is

tartösabban

rögtöni

eppen

össze-

halält

pelda bizonyitja.Söt

lehetnek, ha

""

vilä-

tapasztalhatö, egesz

meg

—

lesz; s~äz"~ elhälva-

gyöngebb

egy

.

a

ällandöakkä

is

mer-

välnak,

szivbajok kifejlödhetesets a_yer^ folyamatok^ szabälytalansägänäl fogva a täp-

megkönnyltik lelekzesi

nem

n

pillanat alatt elall

arteriäk

az

ä ha

Ez

sz6tägazäsaiban

lesz

elakadäsig. Mig

ilyen esetekben

nyocläs, mely gosan

kisebb

Gyorsabbä

az

összekötve.

van

pgriphericus v6red6nyek,

a

fellepese alkalmäval

heves

lelek-

nezve

stafliii m

arteriäk

az

erverest.

az

Erre

sthenicus

v6rteltebT"ek

is eszlelhetni

dulat

veredenyek,

izgatottsägäval

elannyira, hogy m6g sok

6s

indulaU

az

közepponti

izom-Qrt^cdc^rhgyanezen idegek

az

kisebb

vagy

a

tapasztalati az i$zom-feszültseg TWIimiirl |fj'i (jljw fokozott hüd6ed6nv-i(Jeffek

all, hogy szfv

klvül, jelente-

indulatok

az

szeryeiben.

szabälyozö

a

elö

is, nevezeteserwar-gzirr

organumokban zes

ideznek

hatäson

ezen

sem

a

kedvezök.

valö

bizonyitja,hogy szervek

összefügges. Igy

hatäsät e

indulatoknak

illetölegpedig

tekintetben

között a

Az

egyes

constatälhatö

fäjdalom

vagy

a a

kivälasztäsi

tapasztaläs

indulatok

es

azt

lasztäsi kivä-

bizonyos közelebbi k6tsegbees6s

a

^

köny-

136

mirigyekre,

harag

a

izgatott väraközäs

hat

Eros

^'^^/az °

'*\

A

felelmet.

"^a

mäsik

kisirta

Azon

feszültseg

sögnek, s

mi

a

merteken

ipso

eo

felfokozott

sorban

kitombolta

indulata

—

is csillaizom-

az

alkal-

valö

kell

csökkennie

a

hatäs vissza-

a

fogva, hogy

belsö

feszült-

e

mozgäsokban

könyekben.

vagy

keyesbbe

szüksegkepen Ez

teset

eredmenyezi.

nem

oly veszelyes,

E

mint

az

az

indulat

közep-

nyilvänulatnak

külsö vissza-

feszültsög csökken-

oka, hogy

az

lelekz^s

es

nyilvänulhat

eredeti

az

sebb heve-

annäl

feszülts6g

verkeringes

a

raeg

minel

tehat

ez

illetö testszervekre

az

teszi

nyomban

s

—

ember,

az

ponti j)rganumait? hatasa

Mit

föle-

a

egyertelmü, csillapodniaaz indulatnak.

ezzel tul

alkalmäval.

elsö

haragjäbaii

oknäl

röszönek

tamadja

en

Ha

magät

következtöben

mazäsa

nyilvänul.

termöszetes

egy

szerint

követ

maga

a

nagyobbä

meg e

hatdsa

eredmönye.

fäjdalmäban podik.

eredmenye,

mert

izomfeszült-

erösebb

lelekzet-fennakadäs, mely

oldö

az

lefolyäsära

erej^t,pl.harag

fokozäsäban

ällapotoknak

azok

s

izom6rzelemmel,

visszahatäs

szervi

illetö indulat

testi

A

indulat

az

k6ts6gbees6s

vagy

Az

hevesebb

szlvdobogäs, vagy

lem e/tfAiovÄ

is neveli

röszeröl

'

összekötött

ve^e

a

seg"

fontosabbak,

armäl

indulatokra,

az

belekre,

a

kivältkeppen.

^2^1^4ieveze^es befolyäst gyakorolnak. /^«/•i-.

felelem

a

vältozäsok

visszahatnak

viszont

vv^Kh zpooi

vesökre

a

szervi

Mindezen

J^"c^xrcZh^

mäjra,

a

kitörö

a

indulat

elfojtott,nema

kedely-

mozgalom.

mennyiben

A

visszahatäsa

valö

indulatot

az a

ügy

legközelebb

keltett

következmeny,

forräsa,

pedig

az

az

benyomäst hogy

önkenytes mozgäs

összeesik

az azon

ügy

eppen

erz£k-kerületekre,mint hogy

erötöl

azon

indulat

a

mint

jiz

indulatok

egyszerü

-psydiologiai kiindulö

visszahathat

legegyszerübb

testre

physiologiai alapja

centrumaiböl

mozgatö

a

függ, melylyel

felfogjuk:egeszen

appercegtiö folyamata;

innervätiö, mely

van,

tehät

minösege,

a

azDn

közeppoöti

vezetö-pälyäkra. Innen formäja:

ällapottal,mely valamely

a

meglepetes,

väratlan

benyo-

137

alakja

legegyszerübb midön

oly köpzet

ceptiö

Ez

hatatlan

erövel

vältozäsokat

vdgy

reflex

feltetelez.

elsö

merült

let

hogy

erzelmek

ertelemi

toväbbi

ez

s

elsö all elö

a

közvet-

vägy

käpzfct-.

a

közvetve

2.

a

hogy

A

kiyän

folyamatänak

vägyödäs

a

mint

mdsodik

vdrakozdsnak

kielegit-

meginditäsähoz e

mozzanata,

a

neveztetik,

a

midön

a

3. a_

s

tehät

a

a

fel-

nyugtalan

azon

mind-

mely

felebredt

szüksög-

vägy-folyamat har-

kielegiteskeletkezik.

alap-alakja

meg-

szükseg-erzelem

mozzanat,

lekötvePtartja a kedelyt, mig ;

re-

müködest

ertelmi

kedely-mozgalom

impulsust.

mig

cupido.

1.

kielegitve nincsen

madik

szinten

—

valamely szükseg-erzelem, mely

ällapot, mely addig

tehät

következik:

tetSsFkovetel az

fökezetlen

indulat, keletkezöseben

az

mint

Ignoti nulla

mozzanata

adja

öszlelhetö

különbözik,

erzelem-folyamatokböl

ütjän fakad,

Ebböl

valamint

elmezavarokra,

okul

abban

vägy

a

keltette

folyamatok

•es

a

disponälnak

letre,min£lfogva

termeszetü,

ftexio

ellenäll-

oly

hogy

kepzetekkel kapcsolatos

a

hozzäk

lenül

indulattöl

az

indulatot

az

közöp-

megoldäst.

nyer

A

nemcsak

között

dühöngösei

utöbbiak, indulatokra

ez

apper-

kivälasztäsokban.

6s

szolgälnak

ügy

eppen

az

izom-mozgäsokat,

tapasztalati täny,

a

kellökepen

indulat

l"ekzetben

örültek

az

az

s

indulatok

alapon

es

volt

a

Idtds-

täplälö szervek

a

minden

lötre

szivben,

tudat

oly erös, hogy

is

hogy

hoz

a

indulatok

mint

oka,

az

16tre,

eg^szen önk^nytelenül, hanem

visszahatäsok

pontjära.

analogia;

keletkeznek

jö

a

nem

ezen

maga

összekötve, akkor

feszülts6ggelvan

nagy

toväbbi

Az

eröszakosan

benyomäs

a

s

akkor

figyelem m6g

a

pedig

mozgatö-ingerek m6g

indulatnak

az

nyomul

pontjdba, melyhez adaptälva. Ha

belsönkben;

keletkezik

felfogäsänäl

mäs

vdrakozds,

A

vägy

mint

a

egyszerü legmely

138

a

mozzanatäig a

elsö

vägy-felebred6s tart;

mig

s

kietegftes kellemes mint

rakozäs,

ätmeneti

függ

is köt

utän,

erzelmek

az

iränyät kell megkülönböztetni es

el"rni,

mäsodik

a

valamitöl

idegenkedest

az

valamitöl

ältal

:

elsö

az

ezen

6rzelemtöl

vägynak

a

vägyödäst

a

mi-

mivel

järö

;

;

feszült.

S

kötfölök

pedig ältaläban

sze-

benyomäs

meg.

benyomässal

a

majd

minösöge

kevesbbö

vagy

irdnydt hatärözza

a-vä-

kellemes,

erösseget, a

vdgy

a

kellemetlenr

összekötve:

van

ällapot, majd

legközelebbröl

—

szüksög-erzelem

feszültebb

feszültseg fokozata

nösege, jmnak

kielögites utolsö

jär,a benyomäsok

rint; egyszersmind

iräny

a

örzelemmel

6rzelmekkel

kellemetlen

A

pillanatätöl,a

valami

ältal valamit

menekülni

törekszünk.

erkölcsl ertelmi es A^hajlam es szenvedely mint hajlam es szenve351y,"azzala különbsöggel, hogy v^gsö

oka^jieiiLjgrzelekben». _d,e köpzetekben mint

nulataiban az

erzöki

vägyak

hajlamok

es

kifejlödösimödjäval

is ugyanaz.

ceptiö» folyamatänak

Lölektanilag

eredmenyei.

apperceptiö feszültsegövel. Emez ingereknel

hajlamoknäl

es

kezik, hogy

elöbbi

az

«dispositiö» alapjän talälhatö

indittatnak.

segre

oka, hogy

keppen sokban

aztän

mig

ätterjed is

a az a

nyilatkozik külsö

azältal

örökölt

az

erzeki kelet-

szervezeti

összeköttetesek

magasabb

a

vägyakis

erzeki

vägyaknäl

mozgatö

kerületekre

itt

jelekben.

az

es

kepezik

physiol. ingert

nyilvänul:

az

egy

ideges közöpponti organumokban

kepzet-complexumok

bizonyos ingert, mely

innervätiö

generätiöktöl

az

Mig

«apper-

lenyegben

önkenytelenül,

meghatärozott

egyes

az

6s

Physiologiai alapjok

innervätiö, mely

mozgatö

azon

nyilvä-

psychologiai kifejlödöseben, megegyezik

physiologiai alapjok pedig

rejlik ügy

inger

tevekenynäl hajlamok-

a

psychikai

meginditja. Ez

az

inger szükseg-

az es

sok

külsö esetben

mozgänem

139

sokoldalü

Ellenben,

minöl

cselekvesnek ällat

az

vel

vagy

tägasabb

termeszeti

a

meröben

—

ember

mely

ällat

es

16tezik

között

vägyak, hajlamok sem

tekinthetök

nem

nagyon

füzödnek

bonyodalmas,

mint

nyek,

Az~elsök

hogy

elsök

hogy

pl., hogy

*

Wündt

Nervencentren gen.

Oettingen

:

i.

des :

Die

»-

\,

m.

Ribot

:

Die

.* I_

tekintve a

teny

sincse-

ma

a

megfosztott älla-^ tudatosaknak, is nagy

es

igazolja resze/

tapasztalati teny

figyelemmel valamely

Erblichkeit. Der

többe-

az

es

rendszerint

Goltz

Ausdruck

:

Die

der

csakis

Functionen

".

?**/* es

fejöktöl, vagy

a

mennyiben kiserünk

Darwin:

Moralstatistik.

maga

mozgäsoknak

elejötöl vegeig,

Frosches.

mödjät

egesz

egyeb tünemeny

a

t*.

lefolyäsätjigyelemrnel

elemetöl

tudatos

a

ritkä' ~e*seIBen

mozgäs-folyamatot

s

okait

£s

tekinthetök

szämos

lefolyäsäban tudattalan; csak

?

oly

keletkeznek

physiologok mög

a

valamely De

nem?

mozgäsok;

egvmässal. Mit

mennyiben

mozgäsai, Mino

/-

spkföle formäi.

eredetet

aziränt, vajjon

szervek

mennyiben

a

mozgäs-tüneme-

nelkül

megjelenesök

bizonyit, hogy

közöpponti

ezt.

tudiunk

ällanak

viszonyban egyörtelemben

tok

E

tudatos

kitanulmänyozhatjuk,

eleggö

nek

folyamatok, mint

mqzgäsok

utöbbiak

az

kisärhetjük.Különben, is

ha-

bizonyos mozgäs-tünemenvek

utöbbiak

az

az

folynak le, mig keväsbbe

koränt-

dolgok gyanänt,

vagy

összetett

öiik^ntes

6s

tudattalan-,

6rtelemben,

örzelmek,

az

kepzet-hangulat functiöjänak eredmönyei:

a

önkönytelen

közeli

functioi.»

kepzet-hangulathoz.

a

ber em-

-

tärgyak

tapasztaläs bizonyilja meg

az

termeszeti

es

szenvedelyek mellett, melyek

es

concret

is

indittatva

különbsög tehät,

kepzet-hangulat fejtegetettformäi:

A

mi-

is vonatkozik.

pontra

e*

:

ältal

nevezetes

tfepzet-hangulat

A

is

ösztönei

kultur-ember

—

; mire

(Naturmensch),

ember

keptelen.Egy

emberi

az

teremthetünk

kört

veleszületett

egyes-egyedül

tesz

kifejlesztese ältal

der

Gemüthsbewegun-

140

az

mär

velünk

a

eszközli.

mozgäsok

is

nem

esetben

egy

tudnänk,

csakis

s

ke^'Zy^ucyvrtv*A

'"..

a

onhi

kenytelen, az

elsök

•

4

l

l

•'.

•

,

l.

"

a

mint

csak

a

lassankint

elnyomni desevel,

a

müvelödesnek

gondolkodäsähoz lgy

karöltve,

es a

külsö

formäk.

Az

akarat

köpes

az

azokat

fejlöemberi

all, hogy

lätszatra

alkalmazni

erzelmeihez

taglejtesek,conventionälis szokäsos

azokat

vala-

fokozatos

is

abban

elrejteni,söt különföle

s

mennyiben

a

egyik eredmenye

zelmeit, gondolatait keletkeznek

örtelem

az

—

formäi

tartoznak.

fölöttök

minden

önkönytelenül

es

kezdetleges

uralmat

letrehozni

kulturäval

kifejezömoz-

ällapot jele gyanänt

köröbe

-mozgäsok

nyer

vagy

különböz-

subjeetiv äUapotainknak

azonban

reflex

utöbbiaktöl

mely

mozgäs

belsö

bizonyos

ön-

vagy

jellegök ältal

minden

kifejezö-mozgäsok

a

mennyien

'/

mozgäsok,

hogy

ked"y-

n6zve

nyilvänitäsa eredetileg ösztönszerüleg

/

vagy

äz äkaratos

kifejezes^re szolgälö

termöszetökre

£s

symptomaticus

pusztän

törtenik: "?»

hogy

eszre,

äUapotainknak:

gondolatainknak önkenytes

vagy

szolgäl. Mivel v"^

soro-

""

es

gässä välik,

:(

is.

valamit

mütetelröl

e

0

nek, oly ertelemben,

.

egösz

moz^asökr^s

önKenytes

Eredetökre

mozgäsok.

'

megszokott

a

kifejezö-mozgäsok, melyek

a

kifejezö-mozgäsok,belsö

mozgalmaink*

tudat

mozgäsok.

Je

/

ezt

veszszük

eredmenyröl

az

vagy

tudatos

vagy

y(i

hogy

meröben

—

complikält mozgäsok

a

formäik:

önkenytelenek

'

mint

idomult

tettünk. Föbb

y**xi"

gyakorlat utjän a

ältal

eredetileg tudatos

az

bonyolitjuk le, a nölkül, hogy

zatät

•""'","?;

hogy

azonban

foglalkozäsoknäl tönyleg tapasztalhatjuk

mindennapi

mit

hosszü

—

kivitelt

a

begyakorläs

Vagy

folyhatnak le,

n"kül

elött,

született, vagy

mechanismus

Söt

szemeink

lebeg

indltö-cz61

er-

nräsok

is

köpes.

udvariassägi hajlongäsok,

mosoly A

mint

es

egyöb azonban

a

tärsas a

hen Ziet-

kedely-

142

köpezik

phpi^l/fsrpnris7Print muiata

kivält

s

;

oknäl

szetes

szahatäsa meg;

az

mörsekelt

kedöly-mozgalmak

arczbörön

jelentkezik

fogva, hogy

mennyiben

helyzetöknöl fogva

sänak.

Az

erösebb

elsäppadäsban fölytän

6s

s

a

köny

ältal

csökkenti,

abban

innervätiöja

a

követ-

fokozödott

magasra

jellegök

Közös

pe-

termeszetöket

hogy

reflex-

syeciüce

6s

em-

mozgäsok;

hanem

ezt el6gg6 bizonyltja tukidonsj^pk, 61etszaelsö t^pSBfEalaii a gyermekek teny, üogy

azonban

sem

ällatoknäl

könyeznek,

nem

csak

analogonja

el

sem

talälhatö

reflex-mozgäsok

az

teriyböl,Hogy

vagy

mi

—

pedig

e

csak

hanem

sziv-veresben

az

kitünik

elegg6

tagmozgäsok

folyamatära,

pl.

ször

a

egy-ugyanazon

apperceptio erös,

az

egyes

is nagy

ismeretes

mi

kifejezö-mozgäsok

öröklekenysög törvenyenek

alävetvek

A

a

Az

Mint

mörvben

tagjainäl bizonyos

pirulnak.

nem

felborzoläsäban.

kitäguläsäban

hasonlök.

eredetiek,

sem

ällatoknäl

nyilvänulatainak, pl. nömely

arteriäk

minök

ilyenek mint

szerzett

a

eme

mint

ideg-

egösz

az

elvezeti.

ältaläban

vesz"ye-

azon

reflex-hatäs

Jdfej^zö mozgäsoknak, tekintve

vdladflc, melynek

all, hogy

mennyiben

a

IllgW-

reflex-hatäs

kivälasztö-szerveire

lötesitett

feszültsöget feloldja es

kaikban

lf?

mechanikai

mirigy

a

vagy Konvexes

retinälTEffi

a

fenyegeti, a köny-mirigyek

eredetöket

hullämzä-

vor

a

ana-

—

beri

az"

u*

n6ha

vagy

emlitett

az

djg mindezejq

kitöve

legjobban

—

maga

physiologiai jelentösege ket, melyekkel

vannak

tisztän

keletkezett

reflex-hatäs

6s

visz-

nyiiatKoznak. a

gyakorolt

belsö

sziv-müködös

könyezösben

;

kezteben

term6-

elhalvänvodäs-

eredmönye

rendszert

nyil-

azon

ked£lvmozgalmak

kötöhärtyäjänak,

szem

föse

%Ct*

ezek

6ppen

tomiai

a

fokozott

a

Az

indulatokra, föleg a fej v6r-ed6nyeit tämadja

az

a

nyilvänitäsänak.

kedölymozgalmak

erös

az

es

mozgäsok köztudomäsu

csekölyebb

elpiruläs-vagy

ältalän

azon

csaläd

különbözö

vonäsok

feltünöen

visszahatäsät

illeti ar~"

dolog, hogy

innervätiö-vältozäsok

elhalvänyodäsban,

nyilvänulnak, közönsögesen

nem-

is, erösebb

zavarölag hat-

143

nak

gondolatmenetre,

a

magära

szolgälatot,

mi

a

mechanikai is

gondolkodäsa

mert

\mdsodik

ki

pl.

visszahat

zavarban

van,

nyelve felmondja

mert

hanem

folyamat,

a

is,

azört

megäll.

csoportba

nak, melyek äz

A

hebeg,

azört

viszont

aztän

is.

kedälymozgalomra

a

föl, nemcsak

vagy

mi

a

i)c^w4kifejezö-mozgäsok

azon

analog erzetek~i"rs\i\äsäiiak

tartoz-

et—

q^^c""9

eredm6nyei.jggk£ ^y^oud

Ei*J$™{ !??*;* all ugyanis, hogy won Physiölogiai törvöny gyanänt erzetek, melyek hasonlö egybe, igen^^, hangulattal kötvek /

egyesülnek

konnyeri termöszetes

tehät, hogy

«rzelmekre

nözve

s6ge, mely

hoz

s

—

nos

azonos

hasonlö

elv, mely

Empfindung.)

kell

keletkezniök.

eme

csoportjänak erzetek^.

analog

az

Association

der

(Princip

ältaläban

sok, "li "mennyiben

analoger

mimikai

orr

hogy

KuionDÖzö

mimikai

mozgä-

önkenytelenül

is

összes

az

arcz-izmok

az

alkalmazkodnak.

minösegehez

szdj 6s a

is

azo-

~~~

tartoznak

£rzelmek

intensitäsä-

6rzelmekn61

erzeki

alapul szolgäl:

elve.

feszült-

szerepel, önkeny-

kifejezö-mozgäsok

megkülönböztet6s£nel

Ide

hasonlö

mozgäsoknak

a

associätiojänak

is

izom-

es

izmok

az

kedely-mozgalom

a

vagy

bor-

a

igy

s

kifejezö-mozgäsoknäl

a

vagy

Äz

is 6rvenyes,

alkalmazkodik

telenül

törveny

ezen

erösitikH

kölcsönösen

egymäst

es

edes, savanyü,

az

különösen

Ältalänosan

mozgäsai. fzek:

De

az a

ismeretes, keserü

1z

kir

fejezese mäs -ezek

a

es

mozgäsok

^rzetekkel, hogy

letrejönnek. A letkeznek, kel

a

oly

mint

tehät

erzeki

mozgäsai orr

ezen

iz-erzetek-

fcedely-

önkenyteie^^Tg^ szoktunk

mimikäja,

megnevezni, csak

a

az

az

ödes, keserü

szäjnak megfelelö Sokkal

is összekötvek.

mely

ke-V

FifejezöerzelmeE^yTiigyanezeii"

ällapofokkal, melyeket metaphorice ^ökkel

illetö iz-

az

kedelymozgalmak hasonlö

hangulata

Es

reprodukäläsänäl is]

egyszerü bennünk

kötve.

van

összekötvek

szorosan

ezek

mär

melyek

összekötött

mozgäsok

szäj-mozgäsokhoz

mäs

egyformäbb

jel-

kai mimimär

az

orr-lyukak kitäguläsäban

14t

nyilvänul,

összehuzäsäban

es

felvötelere,majd

iränyozva.

van

majd

s

kellemetlenek

a

De

elöl

szagok

kellemes

a

elzärközäsra

valö

oly önkönytelenül letrejön,mint

jezes6n61 öppen

kife-

megfelelö psychikai hangulat

a

szäj

a

mimikäja.

3)'ooc^CcnT"

Mindazon

kifejezö-mozgäsok, melyek

egyikebe

csoport

sorolandök.

tartoznak,

sem

Ezen

mozgäsok

harmadik

a

csoportba-

mindannyian,

kozäs

vezethetök

alapelvere

Jrang-tter "Bewegung

szem

a

Ha

mimikäja.

egesz

stb.

mindezt

s

illetö

kepzetek

erzelmeket

öbreszt.

hatärozatlansäg a

különfele

nagyobb

is

elbäjoltsägnak

a

Amennyiben

lata

es

välik

mindazon

ällapotainkat müveszi ken

kivül

a

hä-

folytän keletkeznek,

ter-

Ezen

mimikai

szällö.

S

ilyen

szet-

egyenkint vizsgätartoznak

mozgäsokhoz

belsö»

melyekkel

formäk,

es

sirds

nyek direct innervdtiöjdval van a

valö

jelekkel akarjuk kifejezni; es

neveles

innervätiö

az

elemeikre

azoknak

siräsnäl

intermittälö

6s

termeszetes

önkenyteTen mQzgäs-formäi.

esetben

ezen

emlitett

tenyezöknek

szüksegesse. komplikält

lezäräsa

levertsögnek,megvetesnek^.

alkalmazäsa

összehatö

az

meresztese

hirtelen

kifejezö-mozgäsok

ertelmezesenel,

bontäsa

azok

feszült

kifejezese.

maga

egyes

együttes

meszetök

a

megvan

szemek

vagjr

fejeziki

tekintet

fixirozö

nagy

—

gyöngebb

sorozatät

egesz

bämulatot,

vagy

ijedtsegetjelez. Es

elv

szem

elmerülest

vagy

meglepetest

rom

a

mint

a

közöny,

—

;

taga-

vagy

vagy

väll-vonogatäs

jele. S

kezeinkkel

hewel,

intensivebb

tartalma A

kisebb

vagy

ällapotoknak. Merev,

flgyelmet

toznak tar-

beszelünk

indulatpsan

is felejemutogatunk valakiröj^önk^ijtelenül megjelöljük a tävolsägot, multat; igenlünk dunk

Bezie-

der

Vorstellungen). Ide

Sinnes

zu

(Princip

vissza

kezek, nyak, väll mozgäsai, nemkülön-

karok,

a

az

erzek-kep-

az

js_bizonyps _mozgäsQk_kQzött konsMälfa2J£jm^i-

zetek

ben

tärgyalt k6t

a

Mindkettö

eze-

legtöbb ede-

az

egybekapcsolva. Gsakhogy

tartös,

a

nevetesnel

ingerrel hat

a

aläbb-

kilehellesi

kö-

145

is;

zeppontra

oka, hogy

az

belelekzös

a

egyes,

ez

ältal

közönsegesen

nevetös

a

meg-megszakitott 16g-kilök6sek-

(Exspirationsstössen)nyilvänul, mi erös rekesz-izom rohamos ägyökhärtya vagy

ben az

ködtatäsäval eröltetes

összekötve, mi

van

mimikajät

sonlösäg, mely

a

veszi

fei.

Innen

megräz-

szem

a

az

siräs

6s

nevetes

ältal

nevetesnel

a

a

meg-

ha-

meglepö

fokozatainäl

extrem

eszlelhetö.

ia

kifejezö-mozgäsok

a

moz^alniak,

hanem

kepzetek

egyes

is közvetftik:

zes6t

keletkezik.

mint

a_

különfoözö

szerepet,-s inintHyen

ked^ly- k"

a

i

-

,i

-

*

".w

/•'?'**,^*h*'* kifeje-

gondolatok

es

ok

formal

azon

indulatnyilvänitässal szemben zese

pusztän

nem

mely

,r'*

^v?'

az

gondolatok kifejefejlödes-alakokban

ieienkezik.

kepzetek kifejezesenek legegyszerübb formäja

A mimikai

n^:

ni/g"L^Geberdensprache),

telen

egyes

gondolatainknak taglejtesekältal

es

ilyen egyszerü alakjäban meg mozgäsok csoportjäba tartozik hatärozott

tileg minden

taglejtösekkels

csak

izben

gatäs több

az

nyert

O

ältal,hogy

az

termöszet-

ember

kepzeteit tagmoz-

ugyanazon

alkalmazäst, vält conventiondlis

illetö köpzeteknek mäsokkal az jelU, melyet aztän kezdtek hasznälni. A közlöse czeljäböl ätalänosan

nyelvnek kodik s

a

az

ätaläban

az

külsö

ennek

tapasztalat, hogy

a

sem

nincsen,

s

rendben

sorolja elö,

Pauer

:

A

pusztän

lölektan

alaptanai.

6s

tudat

mellett

gyermekek,

kai mimi-

etegge

tanus-

süketnemäk

ällapotäban, nelkül

valö

tenyleg

kenyszerül k6p-

ältal

mozgäsok

nyelvnek

a

termeszeti

ember

önkenytelenül

egöszen zeteit

ösztönszerüsege

ezen

arra a

kifejezni.Termeszetes, hogy grammatikäja, sem syntaxisa szoritkozik, hogy

mint

•'

mennyiberTerede-

nölkül, pusztän

k^nyszeritve fejezte ki

ältal

ösztön

cz61

önkeny""**''

a

y

kifejez^se.

valö

teljesen az ;

r,/"y

iUl

kepzeteink-^ "

azaz

y

*

a

jegyeit oly

kepzeteinek rendje követelL 10

"A.

'

!

'

t*

"/

' .

"

146

**

-'

y-'-

A

^

K-u.ii"ho-

/

o"fl

nyelv,

nyilvänitäsänak

beszed; mely azonban

a

termeszeti a /"-j.rBgy"

gyermek

termeszeti

a

s

primitiv formajäban ember

czölozväk.

jel megerösitesöre szert

elsajätitottbeszed

akarnak

jezäsere nyelv

ällniok

kell

is

Miböl

önkönytes talälmäny,

lötrehoz.

formäja,

topoiesis.mely alapjän

hatäsa sönek

ezen

u.

szoktäk

is kisörni ;

."".:.?

Az ..

ember

ös

€

'-

•-.

egy

sorozata

melyeknek egy

a

süketnemäk

a

különbözö

mindegyike,

mint

—

valö

köztu-

a

direct

ono-

indirect

n.

annak onoma-

hang-erzetekke analogiäinak

kepzetek kifejeze-

a

taglejtesekkelis gyermek

össze

pedig es

rendszerint

szerint

e

mikai mi-

a

termeszeti

gesticulätiökkai volt

nem

egyeb, mint

taglejtesekkelkisert szavaknak, mint

nölkül, oly mödon,

nyelv tök£letesedese

bizonyos

fontosabb

erzetek

az

a

elegge bizonyitja.

nyelve

termeszeti

kife-

jelentöseggel.a

több-

mint

nyelveben vagy

toväbbi

hang

egy-tagu

vagy

cqncret kepzetet jelentett, minden

natkozäs

A

szavaikat —

s

n.

összetartozösägät

beszeddel,

a

pöldäja, kik

ember

u.

egyöb

mög

eredeti

nyelvnek

az

välik

forräsävä

ha

kivält

—

alapul,

bö

összeköt-

köpzet

a

erzek-benyomdsoknak

kötve, mely

van

szerint

dtvdltoztatdsän

valö

azon

melyeknek

hanem

melyet

hogy

Igaz ugyan,

az

a

benyomäsra

eredmenye,

Wundt

s

eredetileg

mert

valami birt különös matopoiesis nem nyelv fejlödes-törtenelmöben, de annäl mäsik

pär

egy

következik, hogy

az

—

datban

nema

kepzetekkel, melyeknek

azon

reflex-hatäs

a

lassan-lassan

a

physiol.

tbgva

UrmeszetiprQduclum, azon kifejezö-mozgäs

vetetlen

kiseri

ad, melyekkel

melyek

a

tekintetben minden

nyelv.

mint

a

alapjait köpezik,

szolgälni.

nem

eppen

mimikai

a

gyermek,

Ösztönszerüs6gökn61

ez

tetesben

elsö

csak-

önkänytelenül

hangokat

mär

tesz,

A

kepzeteket kifejezni törekszik,

eppen

alakult

hangokkal, melyek egyszersmind

taglejteseit egyes kepzetre

köpzeteink

hangokböl

a

kifolyäsa,mint

ösztön

",'-y

A

megfelelö eszköze

tököletesen

gondolataink

es 1

mint

nyelv,

grammatikai ezt ma

a

gyermekek is

voes

eszlelhetni.

kifejlödesea

külön-

147

feie

gyököknek

ältäl jott

«th ätvältaztaläsa,^sszefeetäse, fifijlftäsa

mi

letre,

ältal

nyelv

a

tetemesen

vesztett

ugyan

eredeti

616nkseg6böl, de nyert abban, hogy alkalmasabbä

vält

abstract

az

megjelölösöre is,egyszersmind

eszköz6v6

könyelmesebb A

fogalmak

nyelv

lett

tököletesebb

ezen

egfe'zen hiänyzik, habär szervek

gondolkodäsnak.

a

közülök

minek

A

Jt7cr/*in*,

azällatfiknäl

nömelyek

beszöd-

a

physiol. tulajdonsägai nölkül

megkiväntatö

is szükölködnek.

formäia

csak

magyaräzata

nem

is

több,

tekintetbe

vötelövel eszösszefüggö viszonyok röszint közölhetö, melyek physiologiai, röszint psycho-

egymässal

"«c

Physiol. tekintetben legföbb akadälya logiaitermäszetüek. beszöd a kifejlödhetesönek,az ällati besz^dszervek azon

hiänyossäga, hogy toknäl

kötvök

nem

hang-

a

egymässal

össze

zepponti organumäban, vilägosan öszlelhetö

mäsok

valö

szerint

mint

ben,

reflex-hatäsa

A

eme

szempüntböl,

de

egymästöl;

innen

van,

egyes

kepzeteik

hogy

ällatoknäl

a

A

tudatäban

is

n61

sem

ösztön a

midön

esö

öszlelhetni näla a

is

tudatban

agyveleje/

valö

vilägos meg-

^^egygsne^figvelmes'"7el::'

s

tejjesen hiänyzanak

nem

meg

tanulhatnak,

összefolynak —

a

beszed

csak

akkor

s

ez

utäni kezd

tärgyakat egymästöl

idö

azokat

feltevös

peldäja

is

eleinte a

törekvöst. elöször

vilägosan

valö-

igazolja. ö lätäs-

az

alatt

;

habär

s

vannak,

nyilvänitjäk.E

gyermekek

tärgyak

összes

ällat

pedig...a, .DyelYr sokkai

ketsögen kivül

egyebkint

köröbe

az

ällatok-

az

az_^perceptiö2_melynek

csaknem

beszölni

szinüsöget

6rz6k-benyo-

az

nyelv kffejlödhetösenekpsychol.

a

minden

a

legfölebb tagmozdulatokkal

gyermek

vögbe

tekintendö

fökellökei az

emberrel

az

szabälyozäsa

megy

köpzeteknek

kürönböztefese —

mozgäsoknak

mechanikai

gyanänt

hiänyosabb. fogäsa

A

embernel;

az

kö-

a

oly biztosan

is epen

näl

s

föakadäly.

ysychologiai

összeköttetes

mely

älla-

apperceptiö

az

"

melynek hiänya az apperceptiö hiänyossä teszi. A mi a mäsodik,

;

is felette

folyamatät

az haljäs-jclegszälak

6s

"

gyermekA

nyelv-

nyilatkozni, megkülön10*

148

böztetni

kezdi,

figyelm^t

s

az

is

fel6

egyes

for-

k6pes

ditani.

"

//'

(/ kifejezö-mozgäsok

"" -—

mennyiben

A

ällapotök

kedelymdzgalmak

es

egyszersmind tanak, mely

tak

testi

a

alapjän

tudösok

egyes

lelki

6s

mär

szolgälnak,

gyanänt

is

mellett

legregibb

vajjon

lehetne-e

nem

foglalkozha

tulajdonsägokra külsö

tulajdonsägok között,

belsö

6s

lelki

külsö

ezen

physi-

jelekböl

stb.

lelki

a

visszakövetkeztetni

biztosan

egesz

a

van.a

arczkifejezösböl,koponyaszerkezetböl

pl. az

tetezik,

idöktöl

oly jelentekeny befolyässal

tünemönyekre,

bizonyi-

között

tünemönyek

a

belsö, lelki

a

gondolattal, hogy

azon

ologiai szerkezet

tükre

kapcsolat

szoros

azon

melynek

a

s

a

^

a

;

vonatkozäs

s

a

bizo-

a koponyatan törvenyeit feltalälni. Igy keletkezett ~"T*ö az (phrenologia)^._mely a koponya-szerkezetböl

nyos

—

—

vagyis

afczvonäsokböl

az

mely

(physiognomia^

arczjeltan

akarja

arczkifejezösböl

az

kiismerni

lelki

a

älla-

potokat. A

phrenologia alapgondolata,

nyek föszekhelye

az

agyvelö; melynek tehät

fejletlensögehezkepest tebbek

koponya

boritja,mely

ez6rt

az

agyvelö

hogy

a

ott

koponya

nebb,

ott

hogy het a

vonni

*

külsö

is

fejlettebb;

koponya

a

az

külsö

agyvelö

is

Bresben

a

Tiefbrunnban

koponyatan

s

a

az

biztos

minösegere,

s

rendszer6röl

es

a

eppen

olyformän,

agyvelö fejletle-

önk^nyt

alakjdböl

meghalt elöadäsokat

következik,

következtetöst

ezzel

is. Gall*

1757-ben,

fejlet-

kidomborodottabb,

hol

behorpadt,

ällapotok minösegere

Született

idomul

ältal

is

agyvelöt

az

lägy

egeszen

alakja

tüneme-

fejletts^ge-vagy

pedig

agyvelö fejlettebbazaz

az

koponya

a

lelki

kezdve

hol

kezdetben

lelki

a

tehetsegek

lelki

a

fejletlenebbek. Mivel

vagy

a

hogy

le-

kapcsolatosan

volt

Pärisban,

elsö, a ki

az

1828.

is tartott.

1796-töi

150

tudös

Lavater,

vegön

szäzad

18-ik

a

—

elesztettek

Mendelsohn

Zimmermann,

fei,

eredmönynyel.*

Mekü

nagyori Is ketes

csak

pedig

Ujabban

physiognomia»

humana

«de

elöször

munkäjäban.

czimü

de

ki

mondotta

/""

r

© 1)0,L^tv

önkenytes mozgdsok

Az

sorban

^"riv.^jr«* elsö

ugyanis

Mig

okok

hatö

a

minösöge

reflex-mozgäsok

a

mechanismuson

alapulnak all, hogy

pedig abban

seg

U^cvu.c4.

nölkül

folynak le;

folyamatot ben

is

tudatos

valamely

s

tök.

Miböl

a

mlg

reflex-mozgäsok

a

szüksegkeppen

tudat,

a v*»

^''m-

V1^

•-u^:

3-

letre

az

mennyiben

tik

fei:

keletkezik

egesz

mennyi-

a

is

reagäl-

tudatosan

inger

törte-

kis6rhe-

önkenytes

az

k^pzetek lefolyäsätszabälyozza, közvetetlen

nem

ebresz-

psychikai ingerek

ältaläban

mozgäsok

spontan

a

is. S csak

vältakozäsät

önkenytes mozgäsokat,

ingerek, hanem

külsö

a

önkenytes mozgdsok az

az

figyelemmel az

tudat

apperceptiö tevekenysegövel.Ugyan-

apperceptiö, mely

azon

hozza

indokok

önkönyt következik, hogy összeesik^az

mozgdsra

ha

reflex-mozgässal

erzetre

lötrehozott

mozgäst

belsö

Amäsikfökülönb-

hatni; afolyamatmeginditäsarendszerint nik,

physiologiai

a

önkenytes mozgäsoknäl,

az

kisöri

nem

pusztän

önkenytes mozgäsok,

az

;

különböznek.

ältal

keletkeznek.

psychologiai motivumokböl v

önkenytelen mozgäsoktöl

az

characte-

azon

tulaj,dQHS,äga3 hogy külsö okok nölkül, kizärölag szärmaznak, melyek egyedül csak a olyan motivumokböl

risticus

cselekvö

*

A

egymashoz tokra.

valö

Alapul

az

pzäzad

különbftzö u.

mäsikat

a

annäl

szellemi neger

inkäbb

az

büzunk

kalmukfajö

nyomul el. A

70°,

az

a

nemes a

orangutangä

s

az

a

a

es

arcz

is

mäs

kisebb

—

90° 40°

a

gyöngebb

annäl

majomfaje

ismel

szögnek 90° Minel

nyer.

ällnak

homlok-

a

innen

szärmazolt

faj arczszöglete 80° 58°,

es

lelki allapo-

keletkezik, ha

kinyomatot

homlok,

kaukazusi

homlok-

fels"5 fogsorra

fejkepzödesnel

bizonyos

arcz

hätra

kepessegeket ärul es

orrnak,

az

Mi

meg.

következtet6seket

vont

arcz-szögletet vette, mely ugy

n.

halljarathoz. Tökeletes

kell tennie, miältal

szög,

a

viszonyäböl

ismerhetök

es

Peter

vegevel Camper

legkiällöbb pontjaröl egyenest

csont egy

mult

fei

foghatök

ältal

alany

—

közt 50°

all, stb.

151

azonban

eppen

mozgäsoknäl nyitjäk,hogy ductiöja az ingerek

Söt

böl,

a

külsö

a

öket

az

6rzek-ingerek :

kis6rö

Valamely csak smind A

siten6

meg

Mindebböl is eppen

ügy szüks6gök

rejlik,hogy

mozgäsok

tüneteiböl

jöhet;

impulsus

az

k6szül6kek

ältal

reszint

kis-agyban

6s

a

mozgäsok a

kivitele

az

a

mozgäs-ingernek

mazkodäsät

vezetö-pälyäk

mozgäsok czelszerü

mozgäs-inditäs

a

ugyanazon

näl, mozgäsok-

kis-agy keszül6kei, j

a

keresztülvitel6re

psychikai

a

helyezvek el, valö

nyult-agy idegcsomöi

összeköt6set

nem

ältal, melyek

6rz6k-benyomäsokhoz

közvetitik;

complicältabb

reszint

specialis keszülekek

az

letre

mozgäs

van

reflex-

egyes

önkenytelen

melyek közül, ügy lätszik,hogy

a

meginditäsa

az

nyult-agy idegcsomöiban

s

csak

agyk6reghez

nagy

azonban

keszü-

különbseg

a

;

kiderült, spontan

törtenik, mint

egyes

semmi-

mechanikai

eset6n, mint

eltävolitäsa

kötve, melynek

determinälva

is

önkenytes mozgäsoknak

önk6nytes

legfejlettebbreszeben

agyvelö

az

az

bizonyos

van

az

egyszer-

törvenyszerüseg6t ?

reflex-mozgäsoknak

a

az6rt

eszrevetele, miert

kitünik, hogy

lekekre, mint abban

fei, de ältal

külsö

folyamat

a

okokböl, melyeket

belsö

motivumoknak

belsö

mechanikai

es

zärjäk ki egymäst.

nem

termeszet-mechanismus

a

lehet.

es

folytän ismerhetni

öneszleles

länczolatä-

elvälaszthatatlanul

ältal

szärmazhatik

cselekves

önk6ny-

physiologiai folyamatok

ellent6tet

k6peznek

nem

hatäsok

processusait

is, psychologiai

Egyebkint

repro-

psychikai

az

term6szethatäsok

ezen

bizo-

ältalänos

termeszeti

cselekv6s

sze-

azt

belsö

a

a

önk6nytes

6s

kiszakitani

hozzäfüzvek.

oksäg

t6nyek

a

fgy

beletartoznak

mint

melyhez

6s

ideg-ingerek, izom-feszülts6g

es

a

vegbe;

megy

gondolat-menet lehet

semmi

k6pzetek associätiöja 6s

a

ügy

eppen

sem

fogva, ezen

idegek physiologiai mechanikäjänak

összefügges6be, tes

ellenkezöleg

valamint

szerint

törv6nyei

oknäl

ez

physiologiai mechanismusnak

a

lehessen.

se

repe

zärja ki, hogy

nem

pedig

a

összemüködö

eszközlik.

mozzanatätöl

alkal-

Ha

tehät

abstrahälunk,

•

152

az

egösz folyamatot rendszerint

mus

v6gzi,

nice

foly

ällat

mozgäsa,

le

^a {/'ILcbiCiJrF

azt

k^nyteä

külsö

midön

lötesit

ältal

jük, hogy eredmönyei.

akarat

az

lelki erö

seges

valami

gäsäban hogy

6s

is

reproductiöjäban

figyelmet

a

tehetsög vagy

iränyozni,hogy

ember

az

all

dolkodäsäban

akarata

bizonyos tärgyakra

Az

psychikai

akarat tüneteket

folyamat

az,

szolgäl,

mint

az

elsö

bälyozza, mig külsö

Hogy spontan ennek

mely

az

lelki oka

ältaläban

az

a

belsö

köpzetek

esetben

a

belsö

reflek-

spontan

alapjäul

akarat

funktiöjät m£g

tevökenysögnel rejlik,hogy

lefolyäsät sza-

kedely-mozgaleszközli.

ätvältoztatäsät

valö

abban

gon-

tenyleg ugyanazon

mozgäsokkä ezen

s

akarat-ingert löteslti;csakhogy

az

utöbbi

szerint

müködösenek

apperceptiö

pusztän az

szöheti

összes

az

befolyäsolja.Mert

mely

a

esetben

maknak

tehät

hozni

eszöbe

köpes önkenytesen szerint

t6ny,

kepzetekre

bizonyos

valamit, kepzelmi köpeit akarata tälhat.

felfo-

köpzetek

a

nyilvänul. Ismeretes

hatalmunkban

egy-

dolgot, hogy

a

bizonyos meghatä-

16tesites6ben, hanem

mozgäsok

rozott

psychikai

oly ertelemben,

nem

functiöjanemcsak

az^feraWolyamat

beszölhe-

spontan

ügy fogva fei

lenne, hanem

kifejezhet-

is

ügy

kösz

concret

hatö-

akarat-folyamat

az

aztän

moz-

a

is

ügy

az

raintha

sorban

elsö

mozgäsok

azon

önkenytes

az

qfcara^r^Jiaftt-^g- összestermeszetesen tünemenyek afapjäröl,

ön-

nevezzük:

különböznek,

örtelemben

Mely

addig fut, mig

v6gelemz6sben

akaratnak

—

önkenytes

az

elöl

mely

a

mozgäsoktöl

önkönytelen

megfosztott

ütközik.

nem

megalapltott tetelt, hogy az

milyen mecha-

a

räszötöl

egy

ingerek

folyamatot,

a

oko.k minösöge

tünk

agyveleje

az

mozgäst

fentebb

gäsok

pl.

akadälyba

valamifele

ügy, mint

pedig 6ppen

6s

physiologiai mechanis-

a

veszszük az

eszre

sem

minden

egyformän,

ingerek majd

ölenkeb-

153

bek, majd

jelentkeznek,

gyöng6bben

oly gyöngök, hogy alig 6szrevehetök. ügy lätszik, mintha

aztän

eg6szen

maguktöl,

sülnenek.

Hogy

melyekben

sebb6

välik

a

hibäkat,

az

akarat

teti

hatäsät

indeterministice

hatna

az

kai

folyamat, mely

tani

lefolyäsänäl

elhatdrozäst

helye;

s

mäsik

minelfogva az riSlkül,pusztän hätna, kesz mert

a

az

—

tiszfän felett

mint

m6szetünket,

mint

ered,

szin-i

individualis

közül, majd

6s

mert

ok

az

fogva, reszint

kepzetek,

e

tetszese

gepezetet

rakter Chaa

determinälja

önkenye az

nelkül

velök

a

huzamosabban

akarat

az

K6t-

egyik, majd

az

eppen is

vagy

me-1

minden

szerint mint

akaratot

—

ok

välasztvalami

substantializäljuk6s

biztossäggal,a milyen szükseges volna,

lässuk, hogy —

s

161ek-

6s cselekv6seink.

lätszat, mintha csak

oly absolut

többi

k6pezik

tülsülyra, vagy

onnan

szellemi

hogy a

csak

a

tisztän

vältakozäsänak

välik; elhatärozäsainkat

uralkodövä

psychi-

azon

tartalmuknäl

ked61ymozgalmak

emelkedik

välaszt-

es

psychikai folyamat elemeit,

tehät, hogy

összefüggö

magät

szerepel.

elhatärozäsaink

lyeknek eredmenyei

tün-

önkenyenel fogva,

letesül,

szakadatlan

azon

—

esetben

«akaratot», mint

az

el

mozzanat

reszint

eset

hatärozottabbnak

term6szetszerüleg

összekötötten

mellett

utöbbi

az

egy6b, mint

nem

azonban

mäsodik

akarat-tevekenyseg

az

kepzetek

ezen

erzelmekkel

s6gtelen

: ez

ki,

szövev6nye-

es

mi

a

hatärozhatnä

kepzetek

a

S

ügy ällitjaelö

megelözö

tudat

A

sincsen.

közül

indokok

indul

T6nyleg

n61kül, teljesencsak

ok

16te-

vilägosan

mind

elsö

közbelepeset

es

fei, egyszersmind

mely minden

tölünk

összeszövödött.

különbseg

nelkül

azokat tudjuk fölfejteni

egykönnyen

nem

tehät

a

akarat-folyamat

az

mozgäsok

veszszük

befolyäsät illetöleg, az

«akarat»

az

esetekben

esetekben

6s

hozzäjäruläsunk

azon

melyekböl

a

semmi

között

a

6s

utöbbi

akarat-tevekenyseg

csak

6szre,

Ez

gondolat-menet

a

minden

az

rendszerint

ezt

legtöbb esetben

söt

csak

melyre

ritkän az

indok

melyik eleiri"van ismerhetjük hat,

az

ki

tülsülyban

egyeni

ter--

indokot, mely aka-

154

ratunkat

determinälja. Az

küzdelme s

egymässal

illetö

az

tehat

vagy

vagy

egymäs

között, szüksegk6ppen

termeszet6böl

folyamat

azt

indokok

indokokat

m6rlegelni szoktnk,

hatäröznök

;

s

egyes-egyedül dokot az

mely

a

csak

välaszszuk

alatt

all ;

ember

szabad

ügy hatärozhatja el magät,

elmelet

erkölcsi

minden

lehetetlenne

tenne

indeterminismus

Az

kerezett

akarata

ember

äzönbah

/«-. ^

ÜL *

c'

"*

"

?n

közül

v"

'

*

?'.'•«

minden-

es

tetszik; mely

rendet

egyk6ppen

az

a

ü.

az

össze-

n.

syncretismus gyöszerint

tan, mely a

ugyan

hatö

rä

ezek

szabad,

physikai

ok-hatäs

az

okoktöl,

hogy deierminismus physikai a

t. L

közül

az

merö-

analogiä-

'i*ir\

jära

cik(.»"/i '"*

mödja

6s

«t/./«^'^ segeit;

es

arra

szerint az

ertelmezi

akarat-folyamat jelen-

az

eredmenyre

jut, hogy

akarat

az

min-

it4t

',...,(

r

välasztjiat: a

ellentetesälläsponton,

ben

*

neki

mint

reven,

független megis

inde-

az

lehet.

sem

vagyis

nem

annylban

_

^:r'^) "/*'okok

köztudatba

a

mint

mellett, mely

egyeztetö bölcseleti iräny

determinätiöja

mindig

tärsadalmi

6s

szö

—

a

rakter, Cha-

a

foglaltatik,hogy

fogva

in-

tenyleg

önkenyröl, mely

akaratdndl

Iben

Holott

kettös

elmeletben

nevezett

szüli,hogy

egyeni termeszet,

motivumok

az,

teure

függ, melyik

eldöntö-okkä.

min61fogva olynemü

terminismusnak ! az

hatö

a

is

lätszatot

a

akarat-folyamat egyfelöl az mäsfelöl

magunkat

tetszesünktöl

mi

tegyük

6s

mielött

azt

aztän a

letre

folyölag hozza

fnnfnlgntgßfjs, melylyel

tanakodässzerü

a

kedelymozgalmak:

*

den

izeben

tärozäsait

determinält tisztän

akarat,

physikai

a

okok,

melynek

motivumok ügyrievezett

az

6p oly kenyszeritöleg befolyäsoljäk es

törvenyek szabälyozzäk, ok

bärmely

ep mäs

kai ügy physiphysikai

müködeset. Az

akarat-folyamat genesise

gulatlan vizsgälata azonban sem

mint

iränyät, elha-

adhat

igazat.Az

a

es

eredmenyeinek

physikai

akarat-61et

összes

elfo-

determinismusnak

nyilvänulatai

azt

155

bizonyitjäk,hogy

akarat-folyamat

n61kül

kepzetek

16tre

jöhet,

nem

functiö

es s

letrehozza,

tärozäst taima

es

aztan

velok

a

szenved,

a

physikai okok; motivumokra

hatö 6s mär

lenyeg6nel

6rtelmes

physikai

merev

kai

okok

determinismus

nismussä

ältal

ethikai

megkötött

character

elemezöse A

C

is

fogalmänak

szervezetnek

az

idegszervek

.

Ajghysi-

.

.

ethikai

determi.

I

helyesse-

termeszetenek

es

azon

eredeti

az

constitutiöja,

ällapota, mely talälhatö

különbözö

tev6kenyseg

a

lelektani

szerint

fontos

hozza es

nedvei-

test

alkatreszek

l'ormäit

az_elö

közepponti

a

szerves

determinältan

mennyis6g6töl

6s

ethikai

wv

igazi jelentöse

maga

a

szöveteben

es

pedig

nem

akarat

vilägänäl

mint

kötsegtelenül igazolja.

character

kölcsi

akarat,

egy6b,

akarat,

a

örtelem

az

akarat-folyamat ilyet6n ertelmez6s6nek

a

getöl

lehet

sem

szoro-

reagälhat

szabaT^aEafät'Tögälmaaz

a

mint

kenytelen helyt engedni.*

fogalmänak

Az

ben

sajät

a

determinält

fogva

"w

g6t

csak szerint

mödon

tenyek

a

fejlödik,s

akarat

pedig

avagy

ütjän

6rtelem

az

nyilvänvalö, hogy

ilyeten

erkölcsi

6s

tar-

nem

kenyszerüseggel,

termeszete

eredetenöl

es

csakis

merev

egeszen

:

ältal

character

a

nem

egyöni

megszabott

san

kepzetek

a

.

character

a

?

kedelymöYgälma^^Mgtyekre

indok

tehät

fejthet ki hatäst,

?

Minthogy~ pedig ketseget

reagäl. minden

hogy

akarat-elha-

az

—

—

mint

egy6b;

nem

kapcsolafos

character

a

az

mi

a ~~~~

okok,

inditö

minös6-

lette

er-f

az

drspositiöiff aj "™

moralis

es

immoralis

Amennyiben vezet

hoz

müvemben

Bö

a

kötve, egöszen

van

*

igy

v

character

közepponti idegszervek

a

s

ebb

kifejtese e

talälhatö.

;|

alaperzületet.

tannak

meröben fnnctionalis

az

6lö

szer-

energiäjä-

nyilvänvalö, hogy gyöker6ben

«Az

ethikai

determinismus

,

elmelete»

az

cz.

156

vele

egyönnel mely

született, individualis

nevelhetö

nem

szerint, hanem melyeket

eredeti

az

elönk

erkölcsi

mint

Ez

termeszetesen

charactert

ben

ällandö

hoz

mely

szerint

hanem

csak

ennek es

a

psychol.

exact

az

kutatäsok

lelki

összes

is meg

hogy

ily

csak

vannak

a

szerint

erkölcsi

termeszet

alapjai väl-

nem

iränyozhatök,

6s

tünetei

nelkül, hogy

a

jelenti,hogy

szervezeti

mödoslthatök

öltsenek

sub-

dolgok,

kesz

azt

character-folyamatok

a

formät

mäs

es

mödon

a

elvevel,

nem

a feltetelei, melyek könyünk-kedvünk

legföljebb

iz6-

ellenkezikazujabb,

jelensögek

hanem

;

Ez

fundamentälis

azon

folyamatok

toztathatök,

\

meröben

ember

az

minden

vilägra, mely

(Schopenhauer).

characternek

folyamatnak

a

a

vältozhatlan

es

stantializäläsa

magäval

benn

mär

annyit jelent,hogy

nem

egyeni

az

kifejlödnielebet.

typus, melynek

az

ember

Az

magväban

növeny

a

6s

feileszthetövagy

:

megakadaLyozhato.

akär

eredeti

az

kesz

hajlamai

substantiäja mintegy prseformälva

szervezetben van

formälhatö,

annyiban, amennyi-

mödosithatö

szervezet

eroszakosaiL fejlöd6seben_ egesz

csak

es

;

között

individualis

szervezet

dispositiöi szabnak ben

hatärok

azon

egyöni

az

sajätsäg,

fejleszthetö könyünk-kedvünk

6s

csak

szervezeti

is mäs

individualis

az

alaphangulat kiforgattassök.

vagy

i

Az

a

tan,

merev

*.'"\«.

Ia ;

characterröl

tozatlan, es

fogva csak

hogy

melyet

Schopenhauer

az

minden

iz6ben

marad

ugyanaz

megjavuläs

a a

:

a

belätäsban

all

6s .

iränyzäsära a

nem

is

*

mellett

ellenkezik.

Schopenhauer:

.

.

egösz

Die

Az

beiden

a

elö

köre

mint

többre,

; minel-

uralma

es

ismeret

az

erkölcsi

väl-

es

keresztül

terjedhet semmifele

fejlödes törvenye

sorozatäval

ällandö

egösz eleten

nemesbüles

es

ällitott fei

nevel6s

:*

tapasztalatitenyek egäsz termeszet

Grundprobleme

der

minden

Ethik.

tüne-

50

—

52.

lap.

158

ember.

ha

Meg

kodäs

annak

inkäbb lelkület

gonosz

tanuskodik,

mellett

a

is magät

mutatja

m6g

is

tettetesre

; mert

hogy

ez

hival-

a

gyöker6ben

a

k6pes, csakhogy

cz61t

erhessen. ebben

Es

sägäröl

habär

—

fölfogäsäba veszedelem

talän

tozhatö

character

erkölcsi

61etröl.

mellett,

üt6sre,

akaratätöl

6s

ember

alakuläsa

vältozatlan

lehetetlen

dolog?

nem-e

tik. Az-e bir

meg

a

besz61ni

valödi

is csak

mintegy

függ, hogy

välj6k,

semmint

varäzs-

egyszerre

ha

ilyen

Az

mi

aranynak

ölommä

es

arany

becsületesebb

adja

tettet

is el

el6g döntö

ät-

ember,

ät

ki

a

igazi er-

az

meg

vältozha-

nem

ha

meg

—

hiszem,

väl-

garantiäja-e az

nagyobb

becstelens6get elkövetni, vagy az, a ki legbecsületesebb a holnap pedig mär

telenebb

:

alap-characterenel fogva egyältalän

hogy

az, a

sem

pillanatban

beiöle, a legmoralisabb emberböl,

legimmoralisabb

?

dolog

pillanat alatt, eg6sz jelleme teljesen ätala-

egy

kulhasson,

teket

rej-

a

legerkölcsösebb embernek

a

vagy

nem

volna

nem

lehetne

kerdem,

Avagy

tetszesetöl, szabad

igy

nem

n6melyek

6rzületre

szerint, minden

erkölcsisegnek, ha

az

ha

—

is

ellenmondäs,

valläsos

6s

ellenkezöleg

6pen

semmi

hogy

kenyünk-kedvünk

egy

a

n6mileg beleütközik

erkölcsös

vältozatlan-

alap-character

az

nemcsak

—

az

lik ; söt

tanban:

a

birja

követni?

välaszul

Mind

talän

ma

legbecs-

kerdesek,

e

szolgälnak

akarna

arra

az

azt

ellenve-

alap-character vältozatlansäga einmietet tesre, mely az veszedelmesnekTnfdeTT moralitäsra. Azonban elmöleti a 6s

tapasztalati igazsägokba

ebben

ethikai

az

Ha

hetsegeinek tül

mäs

nem

semmi

ältal

sem

hajlamok,

hajlama

semmifele välik

sincsen

magok

a

terjeszkedhetnek ;

peldäul soha, galom

physikai

—

megvannak

tehetsegek vagy

e

tiök

is

pont

foglaltatik

sem

tant6telben.

ember

az

ütközö

genie a

zenere

a

szervezeti

te-

disposi-

eszü, idiöta

korlätolt

;

—

«hatärai», melyeken

vagy

neveles

psychikai

6s

oktatäs

vagy

minthogy vagy

a

a

böl ember6s

kinek

müveszet

szor-

6pen vala-

159

melyik

soha

zenesz

fejlöd6störvenyenek

sitiök

kivötelt?

character

adatai

s

elavult

elmelet

s

költö-

a

dispo-

6s

alöl mi6rt

tenne a

meg-

criminal-statisztika

es

bizonyftökok eilen,

e

ärän

Legaläbb

teszen.

moral-

a

bizonyitjäk. Es

ezt

kezö

is

;

tehets6gek

analogiäja

ez

Nem

tapasztaläs,

liamisitatlan

festö, szobräsz

szervezeti

a

erölköd6s

bärmily

—

vagy

kell:

is születnie

nek

a

ihletett

lesz

sem

ägära, abböl

raäs

ellen-

az

küzdeni

fegyvereivel,sikeresen

nem

lehet. V;'

Arra

kördösre

a

:

yaljon az ^ar^-folyamat

ilyen magyaräzata

tärozäs

mellett

elha-

ös

örtelmezhetö

mikepen

t*

^s^egyätalän_fel6bredhet-e az a sajätsägos örzelem,

me-

6jzelm6nek lyet felelösseg..

esz-

iözölhetö

jutalmazäs

a

lelektani

mily alapon

; 6s

cselekedeteink

beszämitäs,

a

heszämitäsa, menek

neveznek

büntetes:

es

elemzese

jogi

felelösseg erzel-

a

csak

adhatja

valläsi

6s

meg

a

jogosult

välaszt. v

indeterminismus

Az

annyira

össze

nölkül

fei

a

Mindenki a

xitäETäzT

6s

töl

akkor

mennyiben

a

es

kizärölag

lehet

nem

a

nem

magyaräzhatö.

felelös

cselekedeteiert,

meg

veghezvitt cselekedet

ö tetszesetöl

az

igy cselekszik. elvälasztani

erzelme

fogalmäval, hogy

A

elött

szabadakaratä-

es

felelöss6g fogalmät

indeterministicas

az

es

is cselekedhe-

tudja, hogy mäsk6pen

es

függött, hogy

tehät

es

annyiban

es

felelösseg

a

szabadakarat

a

ebredhet,

sem

Is erti

volna

tett

forrva

van

csak

mikor

szerint

akarat

fogalmätöl. Ez

eilen

zelmenek

hogy is

hogy

elmelet

lelektani

valamint

eredeteben

dött

az

hangulat,

mäskepen

a

azonban

elemezese

minden es

eilen

melyet

felelösseg er-

eredmenyre

azon

erzelem, ügy

lenyegeben

a

a_

vezet,

.erzelme felelösseg.

kepzet-kapcsolatokhoz

korantsem

is cselekedhettem

az

a

tudat

volna, hanem

hoz

füzö-

letre,

egyfelöl

?",

i

160

a

erzelem alapiilö

[ereten

furdaläs) masfelöl

cselekedetek

akaratom

(de

ajiidat, hogy

tenyleg önkenyes,

nem

minden

hatalmamban mint

a

hogyan

mely

a

felelösseg erzelmet

nek

visszahärltäsa

tes

akaratära

donköpen

össze

sägra

szändekossägra

es

elmelete

A

beszämitäs

tulaj-

erdemül

ide

vagy

beszämitäs

a

füz-

sem

csakis

tudatos-

a

Az

a

deter-

eth.

fejezeteit.)

vägö

mondhatnäm

kizärölagos

?

ertelme

abban

all, hogy

i

mennyiben l /!

epen

beszämitäs

alapithatö. (L.

föindoka,

•"**«

termesze-

akarathoz

a

; hanem

müvem

cz.

deter-

felelösseg alkalmazäsa,

a

szabadakarattal

a

minismus

"

mennyiben

a

kiserö

szabad

a

felroväsa, nyilvänvalö, hogy

hetö

a

ismerete

ethikailag

következmenyeiknek

6s

folyamat,

követfcezmönyei-

folyamatot

a

mint

egyeb,

nem

cselekedeteknek vetkül

S

is nekem

foly$

alany

azonban

sincsen.

köze

kifo-

cselekedjem,

lelektani

cselekedetek

e

ezt

az

es

leg vajjon teny-

mäskepen

cselekvö

örzelem, melynek

semmi

;\.

s

;

a

felöbreszti,kizärölag tudatos

s

a

vagy

mennyiben

arra,

ertelmessegünkböl

vitt tetteinknek

minält

nelkül

"^Az a

cselekedtem.

a

következmenyeit

tekintet

es

ezen

szeszelyes akaratom)

ällott-e,hogy

termöszetünkböl

az

elhatärozäsom

en

az

azok

lyäsai: termöszetes, hogy

k^J^iselnem,

s

(lelkiismeret, megnyugväs

ra£g_az

kördeses

veghez

ismerete

következmenyeinek

cselekvesek

az

egyeni

digi

a

beszämitäs

inditö

szämära,

okoknäl

melynek

a

lyozhatö

legyen

szändek-

vagy

formäban

a

character

jogi

lan nezve

valö

okot

erösebb

jog-

termeszete

mär

erkölcsi

valläsi

ärtalmatlannä

a

gonosz

törvenyellenes

es

;

pedig,

ott

kizär

minden

romlottsäg

következmenyei

a

megakadä-

azaz

elzäräs, haläl-büntetes) legaläbb

tegye

a

akarat

az

alatt

jogellenes cselekedet

megnyilatkoztatäsa

vagy

teremtsen

kenyszernyomäsa

befolyäst (megätalkodott beszämitäs

es

character

indulatnak

valö

egyeni

hol

a

alapsajätsägai megengeüj es talän az edkövetkezmönyeiben

'l'

"

dik,

annyiban,

6s

ott

büntettest.

a

a

külsa hol

az

ilynemü

eseteben),

a

(eletfogytigtärsadalomra

161

Mär

ez

indeterministicus attöl

mazäsät akaratätöl el

teszszük

tette-e

dekosan

elkövetett

kedhetett

volna-e

Es

az

alapon, mely kedeteknek

jogilag

cselekedetekre es

elmelet

az

possägät

is

kodäs

ha

—

is

tudva

6s

akart

csele-

volna!

determinismussal

ezen

Mert

az

elhatärozäsa

motivum

a

igy szöl

szerint

.

•

:/-

^/

^

L

ala-

j

okos-

az

den min-

kettfts..detfirrxii-.

naliöjijuiaJTaz eredmöhye, ügy nyilvänvalö, hogy minden cselekedet egyformän könyszerü, következeskepen mindis egyiknek jogilag egyformän beszämithatönak vägy be nem szämithatönak A

kell

fentebb

Ha

megadhatja

beszämitäsnak

a

esetnek

Közöp

eredmeny kifejtett

könnyen

vetesre

lennie.

nincsen.

helye

azonban

erre

ellen-

az

välaszt.

a

kettös

pjj»s~

rätiöja

1.

van:

hogy üj

/.

/

./.. .

es

lehetöleg intensiv

mära;

2.

es

lägos, hogy czöl

hogy

indokot

teremtsen

ärtalmatlannä_

mindazon

bärmelyike elörhetö, tenyleg 6s

igy ezeket

a

jük jogilag beszämithatö tekben, hetni

melyekben

a

el, p"däul külsö

tegye

esetekben,

melyekben

a

ertelme

van

cselekedeteket

emlitett

mikor___valaki

sincsen

vat

tartozö

alä be Pauer

nem

:

A

a

beszämitäsnak,

cselekedeteket

szämithato lölektan

alaptanai.

nevezhetmäs

egyiket

ese-

sem

er-

öntudatlan

ällapotban,

visz

valamely

eröszaktöl

ertelme

vi-

täsnak, beszämi-

a

Mig

czelok

-

kettete

e

jogosan

kenyszeritve törvenyellenes cselekedetet, tönyleg vagy

büntettest:

a

cselekedeteknek. az

akarat. szä-

az

es

meltän

v6gbe

csakugyan igy

az

j

'//v

tartja

akarat

az

character

es

J

szämithato

nem

—

eth. determinismus

"

"

olyaten következetlensegönek, mely

fenyegeti. Miert?

,'

f

is lehetetlennek

osztälyozäsät

az

csele-

a

meg

be

es

szän-

vajjon

arra,

teljesen 6rtelmetlen

beszämithatö

valö

a

biröilag

felelössegrevon-

nelkül

is, ha

mäskepen ethikai

az

ügy, ha

tekintet

ellenvetes

az

illetö szabad-

az

cselekedetekert

összes

tettest, minden

a

csak

el

alkal-

tett, (a mely kerdes

mit

a

büntetes

a

függövö, vajjon

azt,

erhetö

nem

alapon vagyis ügy, ha

dönthetö), hanem

sem

juk

beszämitäsnak

föczelja a

a

semmi

utöbbi

mondhatjuk

cselekedeteknek. 11

ro-

lag jogi-

x

.^

,,s

162

Mi6rt? hetö.

6s

.

1

/,

motivum

A

reagäl

csak

hat, melyet

nem

Ällapotban,

vagy

hez,

utjän hat, szerint

hanem

n61kül

tett

mozg"s

a

alä

tehät

nem

vittünk

esetekben lehet

el6rni.

Ha

uj

ertelme,

indokul

mert

Es demül

viszont

kettös

cz61

mäskor

akarva,

vetni.

Mert a

hatäsät,

a

motivumra

melynek

tulajdonkepen csak hät

eszköze Brette

vagyok is

nem

Mindez

izöben

indeterminismus

ragaszkodhatik hoz,

nyüjt amaz

mikor

a az

mäs

a

azaz

hibäs

üjabb

tette.

be

az

6n

nem

nem haelkö-

mäsik

fejtheti

elkövetett

az

er-

egyöni

nem

könyszerültünk

lekedet cse-

cselekedetem,

en

akaratnak, felelössögre te-

vilägos, 6s annyira 6s

epen

szinte ehhez

köztudat

az

köves-

ne

vonhatö.

eilen, hogy

intensivebb

elmölet.

egy

nem

szändökosan,

pedig

is

nem

tösnek

tudva

character

hiänyäban

datlan öntu-

akarat-folyamat

az

reagälö

vagyok

annyira

minden

a

ismöt

ilyen esetben

föfactora: ki

engedve

sem

szolgälhatna

nem

sem

characterünksajätsägaiböl folyölag, nem eröszaknak

amit

szämithatni

sem

nem

ilyen

egyiköt

ilyesmit

ügy

oly cselekedetet

pl. külsö

belätäst,

mert

bunte

ilyen

tett, azt

vötkül, a melyet

vagy

nem,

sülya

hogy

mit

a

v6gett ok-

fei,beszämftäs

az6rt

el, az

bünhödös

a

nözve,

arra

el, minthogy

sen

ölti

büntetnönek,

azört

követett

ällapotäban lenne

pedig

el6 tüzött

valakit

annak

pedig bärmely ingerrelfelkel-

Es

beszämitäs

a

v6g-

folyamatänäl

reflex-mozgästerm6szetet eshetik.

te-

öntudatlan

pöldäul

•reiides lefolyäsa vagy esetleges mödosithatäsa Hretetlenül szüksöges egyik factort: az 6rtelmes

melynek közbenjäräsa

cha-

oly cselekedet

akarat-functiö

az

6rt-

a

termöszete

legyözhetetlen tevedesböl

n61külözi

mär

6s

6rtelem

az

Minden

tudatosan,

könnyen

es

motivum

a

sajät egyeni

a

motivumokra.

tartö

a

csak

azonban

character

a

igen egyszerü

akarat-folyamat tönyezöi :

Az

racter.

indokoläs

Az

es

tum argumentarthatatlan

azert

erthetetlen, hogyan az

felfogäs m6g

jogi

erös

erkölcsi

elavult több 61et

älläspont-

garantiät

is

mellett, mint

ÖTÖDIK

FEJEZET.

REFLEXIÖK

ELMELETEK.*

ES

I. Reflexiök.

psychikai 61et-jelens6gekre vonatkozö

A

melyekkel

teget6sek utän, isolältan,

s

többi

a

vettük

szakitva

analog jelens6gek kapcsolatätöl

vizsgälat alä:

s6gek összekapcsoläsära

a

szerint

zisai

Alapul az

v6ve

nyeket el kell fogadni

az

f61e

az

azt

siologiai kutatäsok

a

apperceptiöjäban, it61et-

Ezeknek

*

pedig

Th.

tbeir der

:

Zur

Grosshirn

Relation.

Soltmann

Neugeborenen.

Lechner

Meynertazöta

a

igazoltak,hogy

az

phyagy

ingerek felfogäsäban

6s

egybevet6sökböl

keletkezö

; ;

den

az

ilyet6n

mödon

v6grehajtäsäban nyilvänul.

der

und

teljesen nem

habär

Rinde

und

seiner

orth.

:

Mind

über A

die

aud

Body. The

Functionen

is-

denheiten. Verschie-

der Leitungsbahnen

Entwickelungsgeschichte

Bain

Exper. Studien Käroly:

v6gül

—

Bau

Menschen. :

következm6-

felhalmo-

Anatomie

des

6s

ingerek emlekkepeinek

föfeltetelök

Ober

Meynert: Fleghsyg

im

bövebben

impulsusok a

levonhatö

különbözö

ezen

16trejöttakaratos

fejlöd6s6nek phä-

6s

eredmeny6t, melyet

következtetesekben

6s

a

lelki eletet

associatio-mechanismus

megörz6s6ben

6s

oly k6pnek

egyseges

az

zavaraiböl

m6g

müködese

zäsäban

egy

jelen-

e

psychogenesis-szolgältatta tenyeket

a

elm61et6nek

feladat

ki-

elö.

tüntesse

agyvelö-täplälkozäs

61ettani

mely

term6szetesseg6ben

eg6sz

maga

következö

a

ily mödon

6s

vonatkozik,

construäläsära

tüneteket

psychikai

egyes

az

eddigi fej-

des

theories Grosshirns

teboly agytaplälkozasi zavarainak

localizatiöja. 11*

of

164

mindazon

merjük

anyagi, vegyi

sokat, melyek mennek keresendö

oly mödon,

r^szeinek

az

alap,

az

zavarok

beällott

alkotö-

boncztani

agy

täplältatäsa az esetleg

v6gbe-

täplältatäsukban

rendszeres

hogy

rendellenes

müködeseben

szerv

csak

kizärölag

—

köreben

öletmüködösi

idegek

ezen

vältozä-

physikai

vagy

melyre

a

a

visszaveze-

tendök. Ebböl

inger-,

folyölag

az

emlekezetköpeknek

6s

rost-kötegek segely^vel lödik; ret

ü.

birnak.

Wiesbaden, A a

szolgältatja,a melylyel

(Meynert

v6geredm6ny

pedig, hogy

ertelmisegünk

melylyel

a

(Wundt)*:

fogjäk köpezni; mint

egyeb, mänya

mely

6pen

gätoläst szenvedven, hatnak.

(Meynert

A

szerint

mänya,

Über

a

ezt

a

Menschen-

materiälet,

az

teszik, addig laza

reszek

szäma,

a

munkät

pedig

nem a

tök"etesebb,

Thierseele.

lesz

folyominel

ki

nem

vält-

1.)

ugyancsak az

agy

Meynert

idegsejt) egyfelöl

und

szo-

associätiöi

melyeknek

a

physiologia

szürke

köregällo-

idegsejtek megszämithatatlanul es

amaz

associatiö-folya-

akarat

annäl

azert

agy-

logikai alapmüködese

agy

gätlö k6pess6genek

most

vegzi (Bain

ezermilliö

*

azt

egyes

az

egyeni

19.

mär

illetölegaz

mennyisöge közel

zetek kep-

Gehirnbaues,

mozgäs-impulsusokat

i, m.

mennyiben

adatai

ingerület

emlitett

az

mely

des

vögbemenö

a

az

kepzetek

azon

s

agykereg

az a

—

nagyobb

a

epülete felöpül, az

egesz

összefoglaltatnak

is közvetlttetik

mig

emlekk6pzetek

kapcsot,

összetartö

matok

Mechanik

Zur

:

összehalmozödott

rosabban

pedig,

1873.)

melyböl

ban

egymäsmelletti-

eröt

azon

gyöke-

a

gätlö-k6pesseget fejleszti,az

n.

intenzitäsa

azon

causalitäsänak

kepezi;

ideg-

altal construä-

kapcsolata

törtent

egyes

az

ARNOLD-fele

n.

letrejött kepzetek

egymäsutänja

agynak

az

ü.

az

következtetes

es

agykeregben es

sege

iteles

az

az

logikai apparatusa

agy

szämitäsai a

nagy

szerint

projectiö-rendszer

166

mfiköd6set

agy

üjabb

6s

16tesites6t

kapcsolatok

is elö-

köszftik. Ez

mäsodik

a

6rz6kek

összes

mind

ätalänos

az

:

6rz6kei

szagläs

periodus

mind

ben

—

tök61etlenül

aztän

különf616bb

kapcsolatba jutnak szervi

a

6rzetek

vilägi impressiökkal lelki 61et6ben activ

akaratos

mozgäsokkä nagyobb

primitiv formäinak A

alapjät m6gis

eg6sz

sora,

jätossägäban

leli

indulatok

idöszak

üj

Egy

tünetei

kezdet6t, melynek rek

alapjän

zetek

az

logikus

functiök

teszi.

A

a

felett

s

es

periodusba

erzetek

valö

sa-

esik

vilägosabb ter

a

6s

ervenyesülni.

kepzeteknek

6s

k6pest

a

emelkednek az

idö

alkalmazkodäs,

ingereiböl

test

k6pzetei

gyermek

veszi

külvilägböl nyert inge-

a

erzeteknek

erzetei

kelet-

kibontakozäsäval

öntudat

kepzetek tülsülyra

csak

kenyszer-kepzetei-

is itt kezdenek

szerves

az

idöszakban

sorozata. 6s

hozzäjok

szärmazott es

szämii

a vägyak differentiätiöja,

kepzetekkel, melyhez

es

nagyobb

ezen

Ebbe

fötenyezöje

keletkezett

collisiöjaa

mervü

az

reflex-mozgäsai

nyilvänulata, a

passiv

:

k6pezik, mert

különf61e

szembeszököbb

localisatio

gyermek

fokozatossägäban

erzelmek

az

k6pzeteinek perceptiöja s a

6rthetö

szerzett

kül-

mäs

külvilägiingerekböl

—

magyaräzatät.

ütjän

6rz6kek

söt

uj

a

6rzetek

fejlöd6s eme

megkülönböztetese, 6s

szervi

az

vältozä-

a

lehetöve

nyilvänulatok eg6sz

a

a

leg-

a

fejlödö processusnak

a

akaratossäga, makacssäga,

önzese,

az

ennek

könnyen

lelki

6szlelhetö

nek

eredeti

az

6rzetek:

s

;

kapcsolata

szämu

füzödhetnek

hozzäjok kezett

fejlödnek,

pedig

6s

mäs

felvältani

16trejöhet6s6tis

mennyiben

ingere-

uj vilägot teremtenek

kezdi

figyelem

egyes

összeszövöd6s6vel

eg6szen

egy

figyelm6t

eml6kk6pek

eml6kk6peinek valö

kezdet-

kapcsolatok

e

6s

habär

eml6kk6pekkel

s

az

functiöba

az

—

meglevö

mär

a

hogy

fzles,halläs, lätäs,

az

szolgältatni

ketr melyek säval

kezdödik,

er61yesebben 16pnek

meglehetösen

m6g

6rz6k,

kezdik

tömegesebben

azzal

szärmazott

külsö a

oly 6r-

ingerekböl szerves

test

objectiv viläg kepzetet

167

keltve,

subjectiv

a

hatärozottabb E

k6pzetek «6n»-vilägät

es

tüntetik

habär

—

k6ts6gtelenül

nyelvhasznälatänak

azt

6rzelmei

kiv6tel

nelkül

alkalmazza

cselekedetei

vagy

harmadik

a

t6vesen

gyaa

—

kifejez6sformajätszok-

a

tekinteni, melylyel elöször

sajät

is

fei.

fell6p6s6nek criteriuraa

öntudat

az

s

rendszerint

gyermek täk

formäban

periodus

nänt

6rzetek

az

szöt

en

jelöl6sere mig

eleddig

besz61t

szem61yben

a

ma-

gäröl. vehetö

Bizonyosra bontakozäsänak

nem

tetöjele. A formäk

az

besz6d

kötve

van

16sei

ilyenül

matnak,

melyben

a

jätszsza

tatäsa

vonatkozö

6s

közük

mär

egy

tevekenys6g

eg6sz

folyamata

nyezet6nek a

.

fanctiöja

a

hogy

elö

gyermek

vonatkoz-

termeszetes

hangk6pz6sei, hangreflexszerü

apperceptiön

es

csak

passive

környezet munkäja.

a

szerint

e

gyermek

a

fömotor,

melyet

beszed

es

a

környezet

szakadatlan

beszelö

a

az

kör-

gyermeknel k6nyszertold

azzal

inger6vel

alapul,

nyelvfejlödes

besz61ö-szerveinek

6s

ösztöne

A

azonban

reszt,

vesz

feltetelezi. A

munkäjät

nyelvhez

nyelv

mesterseges

a

gyermek

a

kölcsönös

hangkepz6s

az

Ez

folya-

szavaknak

egyes

k6söbbkifejlödö

a

associatiön

melyek kepz6s6ben activ

A

tagozott

azonban

sincsen.

csomö

hangjelö-

tärgyakra

egyes

6s

productu-

szövevenyes az

6s

erzet-

az

hajlamänak kifolyäsai6s

jelens6gek,melyeknek semmi

besz6d-

ertelmetlen

tanitäs

föszerepet.

a

szöläs-

egyszerü

olyan

direct

a

nyelve: beszelö-szerveinek ism6tl6sekre

6s

egy

ismetl6se

szämtalanszor

tekinthetö

nem

gyermek

a

különbözö

a

ki-

ismer-

az

környezet6nek

6s

hanem

szolgälnak;

s

term6szetes

csakis

öntudat

az

hasznälata

szö

«en»

gyermek

a

k6pzet-complicätiök mänak,

hogy

kifejlödese

hasznälata,

szöläsformäihoz

azonban,

meg,

szüks6ges

a

apperceptio-kapcsolatok 16trejöttetelöseglti. Mig

igy

az

6rtelmt

sz61es

meglehetösen azonban

inkäbb

fejlödes tekinteteben

a

aränyokat mutat,

kepzelmi

semmint

a

ez a

a

dus perio-

melyekn61

logikai functiök

168

elötörbe;

tolulnak

üj physikai ingereknek

Az

külön-

kepzet-hangulat

6s

igy jelentkeznek.

formäi

bözö

6rzet-

az

köpzetekkel mindjobban

erzetekkel

foglalö associätiöi

t6rt

hozzäk

k"iyszeritöleg

toväbbi

16tre

activ

az

—

es

csaknem

figyelem

hozzä-

belsö azt a ösztönt, hogy iminär a passiv järultäval kapcsolatokkal pröbälja perceptiökat önkönyt alkotott —

kezdetet

kiegösziteni, es munkässäg

associatio

az

—

erövel

felebredt, olyan

rendelkezik

szämban

ennek

propriae»)es a

mese-viläga

formäkban

zöbb

Az

köpzethangulatok

erzet-

is

fejlödö «kedelyviläg»

a

A

fejlödes

minden

befoly

mindenesetre a

gazdagabb

a

kisebb az

non-ja;

qua

ban

legfölebb

ertelem

öröm,

az

agy

összekapcsolhatö. annyiban

szäma

fejlödesebe, a mennyiben

kapcsolatok

teher, mely elö

össze-

segitsögevel

conditio

összekötteteseknek

megfelelö

hogy

melyek

a

nagyobb

vagy

haszontalan

fejlödeset nemcsak

ösz-

szolgältatjäk.

associatiönälis

azon

többiekkel

associatiönälis

sine

Az

(es fokozatai)

függ,

emlekkep

egyes

emlekkepek

Az

es

mennyisegetöl

köttetesek

örzeki

az

hätrahagyott, illetölegmeg-

szämätöl

emlekkepek

szörakoz-

jelekben nyilvänulnak

tüneteit

raenete

köreg-ällomänyäban

szürke örzött

toväbbi

elsö

ember

öltenek.

külsö

felelem, harag

szomorüsäg,

kesöbbi

a

erzelrnek, indulatok,

formäkat

hätärozottabb

legkülönbö-

a

között

ertelmi

csa-

jätökähoz.

termöszetü)

mellett, az

vägyak

es

vägyak

es

köpes gyermek

a

köpezve

felnött

a

ertelmi

tönök

s

nyilvänul,ätmenetet es

(«fibraB

kepzelmi kepzetek

(nagyobbära

tatö

kisebb

kevösbbe

jätek-ösztöne

äbränd-vilägähoz

idöszak

a

associätiök

az

szabälyozni. Elöäll

vagy

felöbredt

6s

;

minöl

feltolakodö

egyszer

hatalmänak

ellentällni, min61

következteben

pongäsät meggätolni

ha

kifejlettidegösvönyekkel

mennyisegben

nagy

nyilvänul, hogy bir

kepzelmi

mely

a

—

fejlödö agyveleje

szükseges

vezetesere

combinälö

a

jät6ka

kev6sbb£

annäl

gyermek

veszi

nem

nelkül

az

mozditja,

azon-

intelligentia söt

megaka-

169

ismeret, a

ertelmi

az

memorisältatäs

azonban

functiök

ertelmi

kezdetät

fokän

fejlödese

es

traditiönälis

bälyainak

es

tärsadalmi

a

magät,

Väzolt

szerveinek

valläs

a

es

eg£sz

egyeb

folyö követelte

jog

tör-

illem, udvariassäg

az

tärsadalom

szelleme, szabälyai

sza-

a

lelki

kellökepen

a

6s

hogy

s

idegsejtjeikepesek legyenek felfogäsära, megörzesere,

is kös

a

es

a

es

illeszkedjök.

az

normälis

agyvelö functiöit

projectiö-rendszerideg-

legyenek gyakorolva

jutott ingerek elvezetesere,

melynek

köröböl,

kifejlödesenek

elet

azt, hogy be

a

nözve

keretbe

egeszsöges ällapotät

ieltetelezi. Nevezetesen

szük

szelesebb

a

rä

s

indulatai, akarata

6rzelmei,

ebbe

kezdi

tagjänak

älläspontjära helyezkedik,

magasabb összes

k6pe

legszöve-

erzelmek

erkölcsi

individualitäsa

ember

is

vezet, a

s

melylyel erkölcsileg sohdaris,

Kibontakozik

gondolkodäsa

toväbbi

aztän

erintkezesböl

consolidält

egy

innentül

tartalma

kepzetek

jutäsäval.

institutiöi,szokäsai,

tärsadalmi

a

az

engedelmesseg-,

uralomra

egyen,

ösvönyei

összefüg-

egyenes

akarat-folyamat complicäl-

az

szokäsokkal,

Tenytisztelet

hogy

a

leszen.

jelensögei is kapcsolatban

sorozatäval

es

forräsävä

kezdetöket

Itt veszik

telezök.

nezve

szükseg,

alapformäihoz,

munkässäg

gondolatok

venyesebb

erezni

Erre

következtetösekhez

fogalmakhoz,

ertelmi

az

Az

tekinthetö

van

jelöli,mely

alapjän letrejöttiteles-functio

tabb

alapjän

koränsem

nincsen

sok

kepzetek mennyisegövel.

a

Az

mint

ennek

es

fejlettsegfokmeröjönek.

lötesitese

gesben

füzhetö

nem

logikai kapcsolatära

köpzetelemek

melynek

össze

emlekezet fejlesztett

fokra

^gyuttal a

ertelmetlen

az

magas

kapcsolatokkal

kellö

A

dälyozza.

az

a

hozzäjok

associatiö-rendszer

hozzäjok

vezetett

egyszersmind

sajät ingerületöketmäs idegsejt-elemekreis

arra,

ingerek hogy

ezen

ätruhäzhassäk.

170

mikor

A

6s

mennyiben

a

hiänyzik, termeszetes, jönniök

lelki

a

lelki

a

okokra

az

is, a

Azok

utän

6vtizedek

kutatäsai

ketsegbe, hogy

fog6konysäga

gyermek

vältoz6kony

olyan

jelensegek, melyek mfg vissza

tozäsra

ki

teljesen

elsö

az

fejlödött

nem

functiöjänak reszeinek lehet

hozni,

összefügg6sbe

associätiö-rendszer

elvesztven

kepess6güket,

miatt

aränylag A

all rint

reszök

mäs

az

pedig

sokkal

mennyiben

mär

ennek

következteben)

eredm6nyezheti eszmök,

söt

s

müköd6seben az

az a

ez

a

idegösv6nyei

kereg

egyoldalü

az

—

associätiök

alapjän (nemely csak

a

agykereg

az

egyes

kiestek

müködes-

begyakorläs

it61ö-következtetes

legkülönfel6bb

gyermeknel

be-

tapasztaläs szemodo-

szämaränyät

associätiök

kenyszer-cselekedetek

räsa; 6pugy mint

alkotö-

functiözavar, mely ily mödon

a

kizärölag csak

sithatjas

esetben

kifejlettebblett.

agy-mechanismus

—

utöbbi

az

olykepen, hogy

sejtjeitösszekötö köreböl,

physiologiai

elvältozäsäval, functio-keptelensegevel

beteges

vezetö

m6g

a

agyvelö hiänyos

az

;

elväl-

kizärölag

tökeletlen

agy

tünetek, melyeket csakis

köros

köros

eredmenyei,

termeszetes

elöfordulnak

is

vezethetök, hanem

nem

mindannyian

semminemü

esetben

hö-

nagyzäsi

stb.

t6bolynäl

a

tül-

cselekedetei, tül-

6s

ked61yhangulata

sägos

61eteben

agyänak

reszben

kepzetei

es

mär

ingereivel szemben;

test

akaratossäga,

önzese,

lelki

gyermek

a

utolso

az

16tre, ma

gyermek

szerves

a

bortja, k6nyszer6rzetei

csakhogy

hoztak

a

azokra

16trehozzäk.

utän, melyeket

eredm6nyek

az

typikus jelensegek:

eszlelhetö

sägos

rendellenessegeket

e

physiologiai

alig vonhatö

a

melyek

fejletlengyermeki räjuthatunk

fejletlenfunctiöival, könnyebben

agy

megällaplthatjuk,.

m6g

a

letre-

sorozatä-

eg6sz

midön

hogy teljesenanalog jelensögek

kell

jelensegek szabäly-

tünetek

melyekröl

kell felvältania. A

nak

is, s

rendellenes

lefolyäsät a

szerü

bärmelyike

abnormitäsoknak

hogy

61etben

felt6telek

ezen

lehetetlensege

egyoldalüsägät

kenyszer-6rzetek

16trejött6neklesz 6szlelhetö

abban

a

a

6s

for-

perio-

171

dusban,

associätiö-rendszerönek

melyben

a

elemei

fejlödtek ki olyan aränyban, hogy

nem

csolatok

foroghat fenn

sem

köregalatti velörostok,

inkäbb,

mert

az

mellett

az

functiöit

fokra

szällitjale, a melyen

azon

idöszakban, birt;

nem

minden

nehezseg

agyvelö

analog

lelki

A äletre arra

s

kideritett nemcsak

tünetek

s

a

es

s

közös

constatälhatö

a

is

fejletlen

ällithatök.

adatait

a

n6p-

psychogenesis

bemutatott

eletben

a

alkalmazva,

hanem

es

elme-

az

s

örtelmezösere

erzösben

m6g

jelensögek

mindezen

fejlödös

a

alacsony

az

mellett

abnormis

tärsadalmi

a

v6gbe-

associätiökkal

ezen

örvenyesek,

egyönre

nyilvänulataiban közszellem-

gyermekn^l

eredmenyre jutunk, hogy

törvönyei, az

arra

pärhuzamban

fejlöd6s6nek

annäl

is eszlelhetö

megmagyaräzhatök

tüneteivel

tärsadalmi

a

meglepö

a

nölkül

61et

tenyleg

összes

kettö

(a nölkül, hogy

feltevös

ugyanazon

eszlelhetö

häborodäsnäl

a

melyben

a

mert

s

az

n.

ideg-

a

lassankint

müködes-kör^böl

ertelmi

agy

ü.

az

csakis

kereg idegsejtjeibenbärmily cseköly vältozäs lenne),

s

keresendö*

velö-ällomänyban

agy

tüne-

e

központok

associätiö-ösvEnyeknek

az

kiesöse

menö

müköcjöse

feh6r

talälhatö

közt

subcorticalis

a

zavartalan

elemeinek

kötsög

föok, mely

a

kap-

semmi

köreg idegsejtjeinek 6ps6ge

tetrehozta, a

mtoyt

iränt, hogy

az

többoldalü

välnök:

lehetsögessö

16tesit6se

m6g

menete

n6p-Mek

a

megnyilatkozö

gondolkodäsban

is

constatälhatök. A tül

jut

lelki

fejlödösistädiumokon

n6p-161ek ugyanazon el

a

fokozatokra,

magasabb

fejlödösenöl Eszlelhetö;

jelensögeket is mutatja. höbort

zäsi

*

Leghner

A

es

vadnöpek

mint

majdnem

A

a

gyermek

ugyanazon

czifrälkodäsa

egyik alakja), makacssäga,

Käroly:

ez

keresz-

(a nagy-

hiszökenysege,

teboly agytäplalkozäsizavarainak

localisäüöja.

172

f61elme, k6nyszer-6rzeteik cselekedeteik

müvelöd6s tartanak

gyermeki

fejletlen agyvelö

es

civilisatio

egyes

fejlödö

orinoco-indiän

k6nyelemre

Humboldt

gozik, csakhogy megbämuljäk;

s

ugyanaz

hijän,

illemet

az

festetlenül

hogy

gyöngyöt

S

Szakasztott

midön

mäsa

a

jänak, melynel fogva

eldol-

tetoväzäs

ruhadarab

festett

a

vadember azt

taposni,

läbbal

becsülik

melyert

mint

üvegkarton

a

inget vagy

mäs

cziczomära

nevets6ges

forditja.^ kis

a

minden

vadak

A

többre

rendelkez6sere

igazi

nem

ki

annyira

öltönydarabot kap ajändekül, 6s

a

testi

a

a

legkisebb

magät.

csecsebecset

posztökelmet.

vagy

a

minden

merne

nem

mutassa

vagy

bar

—

szert,

tegyen

nö,

a

kilep kunyhöjäböl

nelkül

szerint

festekre

olyan

S

16pest

ugyancsak

ad, hetekig is hüsegesen

sokat

nem

fokozatai

tüneteivel.

kifejlettagyvelö nyilvänulatai-

6s

—

sorozata,

egytöl-egyig analog

stb.

a

mär

a

Az

val.

meseviläguk

6s

jelensegek

k6pzeteik eg6sz

6s

gyermek

szalag

egy-egy

pipere-höbort-

ama

kard-kötövel

vagy

feldiszitetten

is hiänyos, esetleg (habär egyebkint nagyon többre ruhäzatäban) tartja magät, ilymödon fei

rongyos nem

czifräzott

möt

szerez

ö

neki

izles6hez A

mint czifra

mert

nep-lelektannak abban

epen

tärsänäl

;

s

ez

akär

az a

öcska

czifrasäg több

Ieg6rt6kesebb, de

egyik legjelent6kenyebb

nep-szokäsok, nep-Ielkület,nep-mythos, mutat, 6s

sajätsägokat, melyeket

törvenyeikre visszavezetni;

helyett

physiologia

a

construälja

*

letlen

es

a

n6p-nyelv,

a

terü-

nep-lelek

fel-

okaikra

meg

okoskodäsok

meddö

biologia t6nyezöivel szämolva

es

elmeleteit.

Spencer

n6pek

az

feladata

nep-erkölcs

psychogenesis segits6gevel pröbälja

a

nem

ruhäzat.

all,hogy tapasztalatokat gyüjtve

leten, mindazon

örö-

közt

:

Ertelmi, erkölcsi

6s

testi neveles.

Spencer

gyfvjthetö egy^b tapasztalatokböl

is koczkaztatja, hogy

a

ruhazkodäs

meg

sajätlag czifralkodäsböl

ezen

azt

a

ered.

es

a

müve-

következtetest

174

vezethetök

vissza: Ezek:

foglalkoznunk.

materialismus,

a

közelebbröl

Spiritualismus,

a

lc"ausalU4sröl elm6tete^«"a~szellemT

Wundt

6s

kell

elmelettel

härom

6s

törva_

nyeirÜftT

materialismus

A ember

az

kivälö

azon

szervezetü

következök:

a

functio

bizonyos

mäj functiöja

a

gyomor6: izom

az

teket, öntudatokat, deseket

egy6bk6nt jelenetek

akkor

jöhet 16tre, ha

6ps6gben

van,

hozzä

kötött

a

v6n,

az

minden vel

s

egy6b

nezve

szervre

a

functiöt

elöällani, kifejlödni es izmok

functiöja

szinten

teljesen

vän nem

szabad

—

lesz

kepes

az

a

—

tagjait mozgatni.

ällat

ism6t

Ha

hogy

ügy

szerv-

a

valamely

ällat

täplälkozäs megakasztatlesz

meg

folyamot engedünk

helyreäll,s

megs6rtet-

lätjuk

együtt

teljes

elzärjuk, tapasztalni fogjuk,

verforgäst

az

csak

ällithatjaelö

tämad,

eleny6szni.

utötagjaitöl a hogy

kisörletek

szerv

6p, mig

is mödosuläs

illetö functiöban

k6zzel-

pl. mozgäs ügy

6rze-

agyvelö

6s

6s

—

mükö-

is

kepes

functiöt, ha

rendes

verujftäs;

szellemi

elöälläsänäl

is csak

szerv

6s

idegek

az

elöhozni

azt

az

keszit6se;

gondolatokat,

a

Igy nyilvänvalö, hogy

tämogatnak.

P61däul

ällftjaelö.

egyeb t6nyek

foghatölag bizonyit, valamint

szervnek

epe

eröt

ügynevezett

az

tanul-

anyagnak. 16gz6s

a

agyvelö

az

mit

szellemi

a

tüdö6

a

szöval

producälja;

szerepl6se

is

minden

az

megkiväntatö

következik-e, hogy

Nem

testek

szerves

szüks6ges

em6szt6sre

mozgäsra

a

erö

az

em6sztes,

az

a

6pen" oly elvälhatatlan

mely

mint

tffiäjdona"a szervnek,

az

1. A

felel meg,

a

egy6b jnint

nem

k6ts6gtelenn6 teszi, hogy

mänyozäsa

gondolko-

ältal

functiöja,

agy

6rvei

Föbb

emelkedik,

161ek?vagyis

a

tehets6ge, mely

öntudatra

dik, 6rez, akar, magas

alapgondolata, hogy

a

szüntetve, Ha

vernek,

k6pes

lesz

s

az

azonban a

functio

ällat

ujölag is

ujölag

tagjait mozgatni.

175

huzamosabb

Ha

izom

az

idöig nem

romläsnak

szersmind

ällitjukhelyre indulni, elhal;

fog

hozzäkötött

a

functio

letilegbebizonyithatö, hogy agyvelöre s

is.

nözve

Zärjuk

el

is

szellemi

megszünik,

s

agyvelötöl

az

6rz6s

az

minden

s

szellemi

öntudat, gondolkodäs,

az

keresztül

ällitjukhelyre

nem

täpläl6k-hiäny elhal

szerve

miatt

el

következik-e

nem

gondolkodäs,

mig

homäly 2. A

müködös

szellemi

A

az

emesztös

a

csak

az,

tisztäban idö

ez letrejöttet

a

csak

különbseg

mechanismusäval

gondolkodäs

a

is !

gondolkodäs

a

kiserletekböl, hogy

e

tüdönek?

a

functiök

utöbbi

ez

gyunk,

16gz6s

a

gondolkodäs

a

agyvelönek, amilyen

oly functiöja az

gyomornak,

mint

fog enyäszni

minden

idön

v6rkering6st, ügy hogy

a

önkenyt

ältalän

s

agyvelö

az

huzamosabb

ha

agyvelö,

az

örökre

—

szöval

müködös,

functiöja ujölag helyreäll. Mig

sötet

az

pillanatban

ugyanazon

visszaternek

üjra

6s

minden

6rz6s,

hogy

dolog

a

szöval megsemmisül; v6ge lesz az functiöjänak is. Ällftsuk helyre hirtelen a v6r-

keringest,

epen

Kiser-

müködes

agyvelö

Mär

all

v6rforgäst

a

egy-

megsemmisül.

gondolkodäs,

a

midön

a

teljesen igy

tapasztalni fogjuk, hogy

öntudat

is

v6rkering6st :

a

szerint

va-

m6g

boritja.

bebizonyftja,

phy siolo^La.^tsögbeyonhatlajQul .

hogy

szellemi

a

yannak nincs

az

gyöz

rosabb

vannak.

között

hogy

csak

kivül

gyözhet mentäi

az

alak

az

az

annäl

ällatelet

fordulnak

birö

pedig

minöl

nagyobb

figyelmes

aziränt, hogy elö

azon az

az

legszo-

a

agyvelö tökölyövel, melyre a is nagy összetetel befolyäses

agyvelövel es

boncztan

mörtöke

erö

Igy tapasztalatiteny, hogy

agyveleje,

fejteni.Az

szellemi

nelkül

agyvelö

összehasonlitö

az

a

all

jelensögeket ; ällat

mig

viszonyban

nagysägon sal

meg,

kapcsolatban

elannyira, hogy

agyvelö vel

gondolkodäs;

iränt

elvälhatlan

tehetsögek

ällatok

az

letezök

összes

lemi szel-

mutatnak

kifejlettebbvalamely szellemi

eröt

k6pes

mindenkit

6szlel6se

meg-

ällatok, melyeknel csak

agyvelönek,

—

minök

ki-

a

rudi-

halak,

176

hüllök

mig

legalsö fokän

—

tanulökonysäg-

a

agyvelövel

birnak.

stb.

szellemi

A

legtököletesebb leny

nezve

sege

az

emberi

Ältalän ismeretes

a

kaukäzi

többi

között:

a

emberfajok

fejlettsegü agyvelöt vad

austräliai

szellemi

a

ilyen

eleve

szellemi

a

korban

s

is mutat.

Söt

kesöbb

—

tapasztalhatni, hogy

s

mint

agyvelejök

a

mellett

kenyseg csakugyan 3. az

Ketsegbe

izom

epen

egyöb, mint vonhatö

nem

nö, erösödik

ältal, vagy ügy

es

az

a

az

ha

agyvelö

is

agyvelövel

hogy

az

egyes

birnak, mint

agyvelö

munkässäg

egyenek

ältal.

pöldänyok

hogy es

valamint

testi munka

is szellemi

idö

szerint

következtetest

domboritö

befolyäsa

örthetö, ha

müködesei.

szerint

szellemi

a

van

lelki

a

hogy

a

es

müvelt

fejlettebh

a

nem

s-

foglalkozäs, az

ällitäsra

azon

ezivilizatiönak Mindez

homlokcsontokra.

müködesek

fogy

melyekben

rendezvek,

vonni,

mun-

foglalkozök,

munkäval

folytonos

teve-

elhanyagoltatik :

Koponyagyüjtemenyek,

engednek

nem

testi

a

erösül

szabäly

ujölag-

szellemi

folytän, mig e nelkül eszrevehetöleg fejletlenebbe lesz. Tapasztaläs bizonyitja, hogy tartozö

vele

apadöban

kässäg

osztälyhoz

ferfl

agyvelö functiöja.

folytonos gyakorlat

erösödik

öregek

az

tenyadat,

ellenkezöleg gyöngül, nö

mig

bizonyit, hogy

nem

ifjü es

az

gyermekekke Mindez

között.

fejletlen

mervben

is ;

a

eszlel-

agyvelö ällapota

az

"

lemi szel-

hatäs

van.

tököletesebb-

csekelyebb

együtt fejlödika szellemi välnak,

fensöbb-

összefügges

tevekenysög is;

erösül, fejlödik:

—

busman

agyvelö nagy

az

az

fajai-

szellemi

fajnäl

szembetünö

k^pessegek

gyermeknel

faj e

fei

mutat

különbözö

nem

s

fejlödhetesre

fejletlenebb agyvelöt

egyennel

egy-ugyanazon hetö

afrikai

az

mellett

kepesseg

kifejlett

fejalkotäst is talälhatni; mig

6s

vagy

:

legkifejlettebbagyvelövel

ember,

boncztan

is.

ällatok

es

törvönyszerüseget

összehasonlitö

;

meglehetösen

tehetsögek-

az

kepessegnek

ismeretes

Hasonlö.

is bir.

näl

szellemi

a

okossägukröl

es

elefänt, delfin, 16, majom

az

A

ällanak

az

agyvelö

177

csekely bizonyitekokul szolgälnak

4. Nem velö

lelek

es

tyukokon

leszedvön

rens

ällatolrlfoponyäinakfelsö csontjait,

ezen

fokozatosan

retegekben

vekony

hatolvän

melyebben

min6l

kepessegeik

is

retegenkint

hajtva

velön

hatärozott

eredmenyre

metszö-

a

szellemi

vötettek

volna

le. Mär

ki

ütne

hogy

vezetne,

a

bizonyos anyagi

vältozässal

független lelek müködese.

ben

haragban

6s

meglepetes

vagy

keringest, boszankodäs rohamok

dednek.

A

munka

mint

nemcsak

is

is

visszatükröznek

etvägyat, de

test

betegsege vagy

vagy

nagy

—

több

mint

häromszäz -csak

alkalmävaL

logiai vältozäsokat, szellemi

kezmenye. Pauer

:

A

örült

ötnek

Mi

lälektan

Indulat-

a

agy

lehet va

testi

nem

kis-

a

szellemi szerint

ällapotok

tapasztaläs,

szellemi

mun-

bäntalmazäsa

örültseget okoz.

hulläjänak

vagy

Fischer

felbonczoläsa

patho-

talält

den min-

nyilvänos jele annak, hogy az

agyvelö bäntalmazäsänak

több, tönyek alaptanai.

a

ver-

anya

Ältalänos

az

a

möresei

Davis

agyvelejeben

mi

betegsög

ärtalmära

gyönges6ge

befolyässal van; megsertese lelki bajokat

kässägra

stb.

szoptatö

Megforditva

lelekben.

a

a

okoz

öröm

az

teszi

nyilvänvalö, hogy

meleget is növeli.

ällati

a

legnagyobb

az az

az

hogy

lassubbä

vagy

epe-kiömlest

az

nem

ismere-

elött

elsäpadunk;

vagy

annyira megvältoztatjäk

dajka tejet,hogy

s

elhalvänyodunk, szägyen-

elpirulunk gyorsitja

mozga-

összekötve,

van

azon

nelkül

agyvelö

Igy mindenki

tes, hogy ijedöskövetkezteben

agys

szellemi tevekenyseg. csakugyan nincsen 5. Tapasztalati teny, hogy minden szellemi lom

ana-

emberi

az

tanulsägosabban

meg

vegre

eltek, sötjö

hatolt

ilyeten kisörlet

logiäböl ällithatni,hogy

Az

tevökenyagyvelejökkel szellemi

ällatok, mintha

az

es

agyvelejöket.

melyebben csekelyebb

annäl

melyebben

keresztül

hönapokon

etvägygyal ettek. De kessel az agyvelöbe, seget mutattak

mind

—

leszeldelte

—

daczära

ennek

ällatok

a

i"?r Klen^

kiserletei

v^ghezvitt

galambökon

agy-

illetöleg Fleurensnak

összetartozösägät

6s

az

meg

azt

is

követ-

bizonyitjäk,hogy 12

178

az

is

eml6kez6s

vedvön, kigyögyuläsuk tettek,

mig

s

emlekeznek,

tettek

el

kik

emtekezetökböl.

Mär ha

magyaräzni, elenyesztövel

eml6kez6s

az

törtenhetik, hogy södnak

s

agyserelmek

mint

—

agybetegsög melyek

meg

nem

üjulhat;

alapon

nyomok

birnak

Kell-e

ezeknel

szellemi

a

6. A a

legnagyobb alakzatokat

csodäsabb senki

Huscke

mond

—

vala

sem

organumai

között

az

vehetni

erelylyelmegy

gyöz

hogy

meg,

oly egyszerü,

nem

sajätosan melyek tel

az

—

alakult

semmi elö

cin. Midön

mär

gyakran paränyi kepes

letrehozni

szerves

;

eszközökkel ;

s

milyennek röszben

az

vert

szivis

epen söt

benne, szerkezet-

cerebrin

tapasztaljuk,hogy

arröl

hittek,

hason

mennyivel nagyobbszerü

összes

pedig

összetetele

mily nagyszerü

meg

a

talältatnak

a

leg-

anyagcsere

ältalän

—

;

a

test

chemia

a

vegytani

fordulnak, milyenek

mindennap

mestermüve

A

itt

hogy

vegykepzödvenyek

mäs

nem

a

agyvelö

az

legtöbb

nyer

veghez

agyvelö mint

nezve,

arra

szerint

megmagyaräzni.

agyvelö

legnagyobb

megala-

6szre, melyek örtelmet

jeleül annak,

böl, nyilvänos

oly väl-

hegyeket, völgyeket

—

köpes

de

functiöja?

agyvelö

legcomplicältabb

es

valamely

benne

bizonyltök

az

Vagy

emlekezetre

az

többö

physiologia tanubizonysäga

termöszet

benne

tevekenyseg

hogy

agyban,

az

megkiväntatö hogy

is.

anyagi nyomokat,

azon

nagyobb

elmo-

nyomok

—

következteben

kulni.

e

ez

emlekezesnek

össze

nem

esemenyek melyek

elö, melynek

idözett

tozäst

meg-

agyvelöben,

keletkeztek

elött

betegsög

lehet

ügy

törtent

a

pöldänäl

rombolja

nem

elveszitenek

eveket csak

vesz-

az

az

elsö

az

tudomäsuk

röszeit

egyes

folytän

igy el kell mosödnia

törtenhetik

vissza-

legkisebb

felteszszük, hogy

szen-

esemönyekre

egesz

hagynak

agybajban

elvesz-

jelensögeket

e

nyomokat

bizonyos

meg,

P61-

emlekezetöket

agyvelejök

sertettäk

vagy

elötti

törtentekröl

azutän

az

Sebesültek,

sincsen.

minden

utän

betegsögök

a

egyesek

hogy

vissza.

vezetendö

alapra

felmutatni,

lehet

däkat

anyagi

es a

lethi-

termeszet

esemenyeket eredmenyeket

179

tudnia

elöidezni

kell

milyennek

remekmünek, .6s

az

azok

meröben

egyebek,

änyag-ällomäny; s

jelens6gek

anyagnäl egyeb,

az

eröivel

anyag

az

az

sägokkal tulajdon-

mäs

szembeszällö

gyakran

Azonban

bär-

anyag

ellenvetes

ezen

erejet,ha tenyekre hivatkozunk, melyeklehet közzelfoghatölag kiviläglik,hogy a productum elveszti

azonnal böl

meröben

tulajdonsägokkal birö,

mäs

mint

az

azt

letre-

az

ältala

substratum,

hozö

Mily különbsög erö

izom

es

göpezet

közntt;

között?

zatähoz

kepest nemely

ducälni

az

öntudatot

az

nyilvänulatait is

€sak

eszközli.

agyhoz

özönlö

mint

6p ügy mint

s

valamely

r6sz

agyvelö

az

mechanismusa

s

minden

bärmely

megromlik hozza

nem

61et

rendes

az

mär

ember-

magasabb

:

a

vörkeringes

megszünik

szellemi

gepezet

a

ha

müködni,

különällö

az

müködes,

ketsögtelen,hogy

egy 16tre

folyamban

mihelyt megszakitta-

ütja, nyomban

gepezetben

egyebet pro-

16tre ; söt

müködösek

szöval

megszünik

bärmely

röszek

v6r

foko-

tapasztalati töny, hogy

täplälatban röszesül,

6rz6s, gondolkodäs

abban

Midön

szellemi

nnTllOÜL. csak ilyen

mäsokban

szellemi

a

addig törtönnek, mig

ältal rendes az

ältalän

s

ügynevezett

az

tud

nem

hoz

ösztönt

Voltn

tök61y különbözö

a

nyilvänulatänäl; mig

erzös

s

agyvelö is

az

ällatokban

figyelmet, eml6kez6st, ben

mely

—

göpezet

villnny ri

o

Pedig

apparatus

—

bärmely

van

productum

letrehozott

all

lehetetlen, hogy

producälhasson.

eredmönyt

szellemi

a

tulajdonsägokkal birök, mint

mäs

az

s

összeszerkesztve, birö

tik

chemia

mert agyvelö functiöjänak^eredmönyei,

lehetnek

mint

hogy

ugyan,

nem

az

agyvelöt jellemzi a

az

physiologia? 7. Ellenvethetni

az

összetett

oly mestersegesen

egy

vala-

erö, de

a

sajätos jelenetet,igy

is. dolog az ügynevezett szellemi müködesekre nezve Ältaläban: mig nem sikerül tönyek ältal, vilägosan kimutatni, hogy a tönyadat, mely szerint a szellemi tevea

kenysög

az

agyvelövel együtt tämad, fejlödik4s hanyat12*

180

vissza, összeegyeztethetö

lik

tetettnek

korolt

lelekben

csak

jessöggel mutatni

tudomäny

a

emberi

az

folytatjaszellemi

mikepen

müködes6t,

ezek

argu-

honnan

mikor, lesz

tartja meg

stb.

materialismus)

16nyegileg különbözö,

anyagtöl

szellem-lenynek

felvetele

öntu-

(vögzi

mindaddig

be

a

önällo

feite vesnek

alaptalan

test-

a

megvälva;

datät, emlekezetet, akaratät az

telki-

ervenyes

agyvelötöl

az

ha

sikerül

nem

testbe; hovä

utän

ön-

miutän,

kezeben,

elött

esz

gya-

elveszti

—

független lelek

a

kiszabaduläsa

valö

böl

az

költözik

hogyan

jözan

es

hogy

esik

mig

;

—

nem

önällo,

amaz

hogy

lelek

felsöbb

a

következhetnek

mentumokkal, 6s

eszköz

nem

16tre

örjöngösbe

tudatät, örültsög- vagy

mlg

;

kis mörvben

annak

vältozäsokat,

oly

beül-

agyvelöre

az

vagy

hozhat

mikepen

is

megsörtese

agyvelö

hogy

csekely nyomäs

bärmely

független

az

fölvetelövel

vilägosan kimagyaräzni,

sikerül

valö

lelek

független

gondolt

kfvülröl

agyvelöbe

az

tekin-

tendö.

ellentett

Sarkalatosan szerint

E

mint

lelek

anyagtöl

az

hasznälja

organumot bar

lösere,

s

önällo

16ttel is

a

testtel

össze

bir, tehät

a

fei

s

anyagtalan

vagyis szellem-leny; mely

erö

szerü

emberi

az

lenyegileg különbözö,

is

agyvelötöl

mus. älläspontot foglal a Spiritualis-

az

igy es

egy-

agyvelöt

csak

nyilvänulatainak

eszköz-

kötve, töle független

van

test

az

es

agyvelö enyesztevel

vagy

is fenmarad. ervei:

Nevezetesebb

kodäs, ha

6rz6s

csak

eme

tisztän

nem

es

akaräs

veszünk

müködeseket

giai functiöjänak hogy

lelki-müködesek,

egyältalän fei egy

az

müködes

leven,

eredmenyekent ember

az

szellemi

Mert

a) az nem

a

gondol-

örtelmezhetök,

nem

önällo

eszközölje.

anyagtalan

tönyadat,

1. A

a

eröt, mely

gondolkodäs

agyvelö

physiolo-

tekinthetö.

erzökfelettit,szellemit

Az is

182

3. A

ugyanazok

ällandöan

hogy

szinten

törtent:

vältozäsokon

anyagi tekintve

nem

lennönk

mint

—

azonsägröl

alapjät különbözö

egy

hogy

emberi

az

sägnak 4.

mellett.

mennyiben

kiolthatlan

a

valläsi

eszmek

16nyege egöszen vehetö

fei,ha

szellemnek zatra

hetö

ß)

Az

tehät

leny, mely

ältal

fei

szerü

cselekveseikben

ällat

6s

hanem

a

ember Mi

kedett. csak

gileg

azöta a

a

között. öletnek

mellett

s

elönye

az

mint embernek

az

ilyen magasabb az

ällat

ällati

különbsöget ösztön-

elött; mig fokära

emberi

161ek

lelektöl, de

m6g

es

is ugyanazon

szellemi

felett

foko-

erkölcsi

ällatok ma

az

tiszta

16nyegileg

övszäzadok

bizonyit, hogy

eset-

tököletesed-

nezve

Az

16te

szellemis6g6re

tökelynek jöval magasabb

potentialiterkülQnbözik —

lelek

a

tehetsegeire

lelki

csak

valöban,

tenyleg meglevö

ember

az

anyagtalannak, ne

6s

ember

az

csak

ez

ällattöl

az

nyilvänulatait mutatjäk, melyeket az

De

leny,

hajlam

e

sajätsäga üjolag 16nyeges

tüntet

az

lelket

161ek

a

erkölcsi

az

ällhat, hogy

szüksegkep lelki

ember

ällatok

Mär

ällate.

az

emberben

Az

hajlam

abban

—

többi

a

bir

iränt.

emberi

graduell

—

különbözzök.

utal.

az

tekintjük, mi

nözve

valläsi

mint

mäs,

azon-

erkölcs-valläsi

hajlammal

csak

szemölyi

bizonyitek

erös

ember

megvalösitäsa

alapot feltötelez,mely ben

Az

k"segtelen,

:

a

tenyegben ällagi ätväl-

ugyanaz

elönye

is

a)

anyagtalansäga

attöl

esö,

azonsäg

16ny.

lönyeges

tökeletesedhetese

felett, ügy

ügy szem61yi

szem"yi

e

alapja

szellemi

embernek

Az

anyagi lönyek

birhatja, mely

mint

—

csak —

mindig

hanem

lelek

folytonos alkatr6szeit

ällitja

kivül

elvben

szüksögköp

—

tehät

Midön

testen

a

köpes,

nem

ha

:

materialismus

a

magasabb

tozäsra

volt

seni lehetne.

szö

csak

mi

a

az,

sem

bizonyit

testünk

keresztül, tehät

megy

hogy

vältozäs

mellett

szellemis6ge

tudjuk,

voltunk,

legkisebb

a

physiologiai t6ny, hogy

ugyanis

Az

lälek

a

kik

vagyunk,

16nyegileg

szem"yisögünkben

szerint

tudata, mely

szemäly-azonsäg

erö. a

emelnem-

lenye-

y) Nagy

beszöd

vagy

183

nyelv is, mint nek.

Mär

töl ; mi

ha

ismöt

a

161ek

az

ember

csak

az

testtöl,a

a

gese

fei.

mörvben,

mondja

tehät

az

; ebböl

azonban önällö

nem

külsö

lätäs-tehetseget a mert

jogosult

vösse

nak

feltetele

feny

a

nincs

eszköze

tulajdonitani azört,

közremüködnek

hozhatni, vagy lanul

lelek

a

hogy

a

mellett

s

lelki

az

ölet

csak

megjegyzendö,

öntudattal anyag

tapasztalhatni, hogy

tevekenyek tudat

ebredni

; miböl

a

az

a

azonban

löleknek, hogy ember,

a

sem

azt

lelek

önmagäban

es

De

ellenkezöleg

tanusitja,hogy

nem

eg6sz

az

nözve

erre

csak ezek

annyit

idegei nem

következik

nem

bärmely

is fel-

Azt

alväskor,

esetekben

epen

azört,

agyvelö

az

birhat, tehät

6rz6kek

a

k6tsegbevonhat-

nyilvänulata.

külsö

teljes megszünese,

tehetsöge

alkalmäval

mindezen

hogy

s

megszünese

bizonyit, hogy

gondolkodhatik

idegek

az

az

oly ke-

ep

nyilvänulatainäl. ß)

äjuläs, idegbetegsegek

vagy

agyvelö functiöjä-

az

öntudatnak

az

keresni,

lätäsnak;

a

mert

nem

ember

följogositva az

lelki müködeseket

a

Mek

következtethetni,

vilägossägban

es

azok

szellem, hanem

—

a

nek lelek-

a

a

—

hogy

megromlott

nem

egyed

mint

agyvelö funetiöja. A

erejöt

szerve

hogy

szerve

epen

agy-

jogoslt fei

nem

agyvelö

ha

lelki

a

az

elveszti

termöszetes,

megsörtetett 161ek

füg-

hatä-

meggondoljuk,

Az

akadälytalanul,

a

sokoldalü

müködös

erv

ha

—

müködhetik

hogy

beszöd

a

müködeseket,

szellemi

a

függese m£g

csak

6s

megakaszthatjäk,

ezek lelki

a

felvetelöre.

egynemüsegenek

leleknek

a

emez

valö

lenyek egymästöl

—

hogy

Spiritualismus

a

anyagtalansäga

Következöskep

hogy

Azonban

funetiöja.

velö

ällat-

az

öletfolyamnak befolyäsa

mutat,

arra

mellett

utal.

teljesen megsemmisithetik

rozottan

föltet

azon

I61ek

a) hogy

:

szerves

ällapotokra oly söt

emberi

anyagtalansägära

5. Ellenvethetni

ember-

az

lenyegileg különbözik

vehetö

mellett

szellemisege is

csak

ily lenyeges elöny

gondolhatö,

sajätsäga

kizärölagos

mely

a

az

älom,

öräban meg

az s

kepes a

önazon

fel-

legmölyebb

184

alväskor

is bir

Egy6bk6nt hatö

ember

az

ilyenkor

külvilägi behatäsokat feltetel,mely

Igy jö 16tre

testi

a

fejlödesövel is ködösek

csakis

winden

egyebek

61es

ellentöt, mi pedig Ältaläban : mindaddig

nem

mig

sikerül

nem

keletkezik

es

vältozatlan

Wundt röl

arra

lati

az

alapra

tudomänynak

talmät

es

szellemi

egy

kölcsönös

segedfogalmak

ällnak

tapasztalatilag

nem

alä

pontok a

az

egyes

fogalma.

törvenyei-

es

tapaszta-

legsajätsägosabb

es

vonatkozäsuk

a

melyek

a

kell

iränt

melyek

hanem

ätalänos

legätalänosabb nem

ugyan

csakis

keletkeznek,

tenyeket

Nelküle

tar-

teheti,ha bizonyos

ügy

ütjän

akarjuk foglalni. A

causalitäs

ällandö

minden

hogy

csak

tekinteni,

kell

szellem-leny.

constatälhatök,

logikai feldolgozäsa

—

agyvelö

az

müködösek

rendelkezesere,

nelkülözhetetlenek, ha

galom

Ezt

közöt-

6szlelhetö.

tenyei alkotjäk,

egymäsra

täjökoztatästnyüjtania.

nyek

es

161ek

Spiritualismus

a

causalitäsröl

legközelebbi

6s

öntudat

lelki

tämaszkodik,

tapasztaläs

a

mivolta

a

test

kimutatni, hogyan

alanya, anyagtalan

elmelete

lölek

esetben

be

az

a

6s

lehetne

kötsegtelennek

—

lelek, mint

emberi

az

a

sem

egy

tämad

gondolat,

a

test

a

ha

materialismusnak

functiöja folytän

puszta

hogy

a

functiöjä-

tapasztalhatö

abböl ;

vegzi

—

lelki mü-

a

—

nem

egyetlen esetben

egyek, ügy

agyvelö

spiritualistäk

a

következtetni

parallel

az

agyvelö

az

mondjäk

—

lehet

sem

lenyegben tük

különösen

s

esetben, ketsegtelen,hogy

azonsägära

lelki 61etnek

A

parallel kifejlödes

e

reflectälhatna, s

magära

y)

a

hiänyzik

—

bizonyitani, hogy

nera

lätszik

kimagyaräz-

terjeszteni

161ek

a

lätszik

azt

midön

mert

e\6

szervezet

csakugyan de

näl;

ältal

is

idegek megszünvön

az

öntudatlansäg.

az

kifejlöd^se

lelek

a

öntudattal.

homälyos)

öntudatlansäg

ügynevezett

az

olykepen, hogy

azon

(habär

is

a

te-

azonban szem-

ilyen

fo-

gondolkod-

185

hatunk,

hiszen

mert

szerint

rendezzük

ezeket

az

addig

es

következmenyeiket

mäskent

fejtjük,ha

nem az

anya^

okokat

nelkülözhetetlen,

hatäsai

don mö-

ältal.

jelensegeinek

egyeni

lelek

a

viläg-

a

melynek

a

üjabb physica

az

helyettesiteni) ; epügy is räszorulunk

ertelmezesenel

egy

lelki

a

olyan

segitsegevel

fogalmära), melynek

szellemi

tudat

(a mit

akar

fei egy

substratumot,

."z

jelen-

termeszeti

a

veszek

nem

ällandö

energia fogalmäval (a

ha

tekintendök

gyanänt

fogalomra

az

összeseget foglal-

tapasztalatainak

össze.

Gsakhogy

graduälni domänyos

magyaräzatot

tidlis lelek

fogalmät

szüksegletet elegitünk ki, tu-

Tibgy ilyen get magukban

akarjuk Mert

a

psychologiai

kai

szemleletnek,

len

tapasztalat kepezi

a

szükseg

az

van,

Hanem

feny derittessek, kör^be

;

kiegeszitese

nagyobb

a

a

a

a

melyek

közvetlen

a

termeszettudomä-

is tartozvän,

mint

egyidejüleg

a

azon

fogva lehet.

nem van

ertelmeben,

vagy

physi-

theticus Igy itt olyan hypo-

es

szüksegünk

melynek

ne

közvetet-

a

alkalmazäsuk

sem

6s

visszavezetni.

lelektannak

minökre

a

helyö*,

sem

annäl

es

keressük,

alanytöl független tärgy fogalmänäl

formuläzäsära,

physikai,

a

tartalmät

seg6dfogalmakra, nyokban

csak

mennyiben

a

substan-

jelensegeklenye-

lelki

a

substantiära

szemlelet

A

tesiteni, fogalmäval kell helyet-

folyamatokban

mythologikus

egy

adunk.

nem

feltevessel

lelki

a

azonban actualitds

az

csak

ily mödon

mert substantia.lizälni,

azaz

dolgakkä

U 4n4U4

e Jfogalmaka

sz"bad

nem

mythologikus-metaphysikai

elv

mödon

hypotheticus

valamint

mert

elöfeltetelezett

ürben

juk

lehet

segedfogalmak

segek ertelmezhetetlenek,

elet

valami

mlg

Ilyen segedfogalmak : a termeszettu^m.4nyban. Mind lolckfogalom. : a^telektanhaE..^ "tosfalma

kettö

az

nyugszunk,

nem

nem

mäsodlagos

n.

u.

következmenyek

es

es

meg

nyilat-

abban

epen

okok

tapasztalatainkat

kozik, hogy

fei

gondolkodäs

a

egy

olyan

tenyekre

közvetett

vagy

psychologiai tapasztaläs

lenyegileg egy,

de

különbözö

186

valamifele

segk6p Ez

elv

az

szetesen

abban

sikai

psychologia

lelek

közti

szokta

mint

a

han

is

huzamossäg tokra,

gyai, tani

6s

Azonban

csak

Ezekkel

lelki

letere

vonatkozik

ezt

is

elsö

közvetlenül

egymäsutänjära

Igy

vezet

önällö

6s

el

különbözönek

logiai közvetlen

formäi

a

hol

szabälyos

a

egy-

együtt-

közvetve

ällaniok

tartalmäböl

es

pärhuzamos-

mindenütt,

psycho-physikai

a

szellemi

azzal

elemek

vonatkozds ugyan

kell

tetele

vagy

; de

a

chikai psy-

csolat physikai kap-

tartalmaz.

sem

tär ugyan

ältal

6s

lelki

a

utal, ezeknek

oksägi kapcsolatban

semmit

litässal

sorban

mennyiben

kapcsolat sajätszerü

egy

parallelismus

kapcsolödnak a

analysis tär-

specificuslelek-

melyek

metaph.

a

köze

a

pär-

a

tapasztala-

azon

term6szettudomänyi azokra,

nincs

folyamat

egymässal;

kapcsolat physikai folyamatok

vagy

vizsgälja; 6s

k6tfele

e

nem a

physikai folyamatok, egy

tärgyait

tapasztalataivalegyüit

sajätszerü kapcsolat-

productumok tartoznak.

eszrevevesünk

összes

melyek

a

he-

ad

alakjdnak

alany

jellegüek (mint

kivänja), s

nyom-

subjectiv kapcsolataik-

oly kevesse

ep

lesz,

azokat

elve

ezen

melyek

a

ket

teljes vonatkozäsban,

esetben

minden

"

meg,

azonban

van,

tärgyävä

mely

a

es

mely

a

vizsgälat alä.

veszi

tapasztalat

vizsgälat

megismerö

a

test

a

oly 6rtelembenr

objectiv vonatkozäsaikban

valö

közvetlennek,

ban,

egy elemzes

közvetettnek,

egymäshoz

vele

psychikai jelensegnek

megfelel; hanem

tudomänyos

lyet: egy

egy

minden

csak

veve

tudomänyos

a

metaphy-

viszony problemäjät oldja

kölcsönös

magäban

Term6-

elve.

melyben

a

szük-

:

egymässaL

hasznälni, hogy

annyit jelent, hogy

hogy ez,

jelent6sben,

a

physikai jelens6g

egy

is vannak

vonatkozäsban

psycho-physikai parallelismus

a

nem

mikor

tapasztalat alkatr6szei

lätszö

mäsnak

szempontböl

causalitäs

el6nk nem

parallelismus

a

physikai

jöhet ellentmondäsba, kell töle

denütt min-

elismer6s6hez, mely

vonatkozäsokat

lennie, mivelhogy

elve

causa-

mindazona

psycho-

subjectiv tapasztalat älläspontja

a

phy-

187

sikai

objectiv tapasztalat

elvont

pedig

Amennyiben

adhatunk

ügy

magunknak

segek összeseg6böl vezetnünk. es

Ezek

161ektani

a

contrastok

6s

lelki

jelens6g, ha

tulajdonsägaiböl, donsägainak

le-

vonatkozds

resultan-

fejeziki, hogy

azt

törvenye

is elemeinek

meg6rthetö

ugyan tekinthetö

nem

elemek

ezen

K6t

gyanänt.

összege

puszta

szellemi

a

tulajtöbb

vagy

együtthangzäsa pl. k6pzetileg 6s erzelmileg is több,

hang mint

az

szerint

e

jut 6rv6nyre, hogy

elve

2. elöbbi

A

relatiök

lelki

törv6nynek,

a

k6rd6ses

törv6nye veszi

csolatät

csak

törvenye

mennyiben

összeszövödött

elemekböl

nyät

a

mlg

kiegeszlt6se

emez

jelenseget

a

alkotö

egyes

elemeknek

egymässal

Mik6nt

vizsgälat alä.

tehät

az

különbözö viszo-

r6szek

jelens6g tartalmäval, kutatja az

vehetö

tekintendö.

jogosult principiumnak

t6ben

minden

analysis kere-

lelektani

a

tör-

teremtesnek

tekintetben

synthesis

teremtö

a

elv

az

az

lelki resultansok

A

összege.

bizonyos

alkotäs

szellemi

fgy

hangok

egyes

v6ny6ben 6s

sikerül

törvenye.

resultdnsok

szellemi

minden

psychikai jelen-

a

161ektani

a

vonatkozdstörvenyek:

sok, relatiök 1. A

vilägos, is csak

alaptörvenyeit

alaptörv6nyek

az

a

fejlödestörv6nyei.

161ektani

A

ha

szämot,

lelki 61et

a

fei:

term6szet6röl

sajätsägos

causalitäs

lelki

a

elter.

16nyege csak

ismerhetö

termöszettörvenyekben

sarkalatos

hogy

causalitäs

physikai

a

älläspontjätöl

a

—

valö

emez

a

tiök rela-

kaptudat

synthetikai folyamataira vonatkozik,

emez

folyamatokra

annyit jelent,hogy

minden

függ,

egyes a

a

L6nyeg6ben

lelki tartalom

melyekben

3. A

ny6nek

6rv6nyes.

contrastok

mäs

erteke

kieg6szit6se.A

jätsägän alapul, melyhez

viszont

közvetlen

k6pest

a

analytikai

vonatkozäsoktöl

azon

lelki tartalmakkal

törvenye

az

a

all. relatiök

tapasztalat azon

törv6sa-

tapasztalat objectiv

6s

188

subjectiv

alkotör6szekböl

elemeket

6s

6rzelmek

ezek

E

felelnek

melyek

mint

melyek

tartalma

16nyeges

oly ellent6tek

6rzelmek

az

lelki contrastok

A

meg.

mindazon

akaratfolyamatok

az

subjectiv tapasztalatok construälödik,

szerint

utöbbiak

az

kapcsolatait felölelik, a

indulatok

6s

r6szei.

all, 6s

föiränyainak ezt

törv6nye 6pen

t6nyt

a

fejezi ki.

A a

fejlödestörvtnyek:

cz61ok

löd6s

felnövekv6s

szellemi

heterogoniäjänak

törvenye,

a

contrast-fej-

a

s

törvenye,

törv6nye. 1. A

alt al an

szellemi

tärok

felnövekvös törvenye hanem

törv6ny,

os

elöfeltetele

sägänak

között

csak

mellett

6s

mi

folytonossägukat

magasabb

tartalmuk

a

Iegkev6sbb6

folyamatok

itt is csak

felnövekszik, megnö

fejlödes-formäk

keletkeznek

6s

lelki

a

ha-

matok, folyatehät

emelkednek,

üjabb

mind

ily mödon

törv6ny6nek

resultandok

a

folytonos-

zavarja, fejlödesök-

sem

fokozatra

magasabb

6s

sem

bizonyos

6rvenyes. Annyit jelent,hogy

ha ben

a

6rtelm6ben. 2.

hogy lelki

A

czelok

mindazon

esetekben,

folyamatok

fei,a melyek

m6nyek

heterogönidjänak törvenye

a

m6gis

melyekben

a

resultansai

összetartozö

az

tüntetnek

oly eredm6nyeket

componensekben

ered-

szerepeltek,az

nem

vonatkozäsokba

jelenti,

azt

16pnek

a

componensekkel

viszony következteben az üj resultansokhoz Mert most üj järul6kos elem: a czelkepzet füzödik. es

ezen

componenseknek

egyes

eszközök

összefüggese gyanänt

üj productum

mint

legältalänosabb uralkodik, megis

a

kivänt

jelentes6ben legfökepen

tünik

cz61

az

viszonya

valö

egymässal

fei, a

tartozik.

minden

lelki

a

az

olyan

melyhez

Ez

egy

az

törveny

folyamaton

akaratfolyamatoknäl

nyer

alkalmazäst. 3.

A

contrast-fejlödestörvenyenek

az

az

6rtelme,

190

Ez 161ek

kölcsönhatäsänak

t6kü

elm61etek

feltevesböl

indulva

különbözö

nem

hanem

csak

161ek

közti

meg,

hogy

tehät

az

rendszern61

rendszern61

6rzö

Az

lelek

mi

ezen

önällö

s

szellem-16ny müköd6sei, Igy

materialismus.

a

mus

Hegel

—

gondolkodäs

6s

bar

txibutemai

Mint

kiterjedt letezes kodö

termeszettöl

E

szerint

test

6s

Spinoza

lelek

egynek

a

a

gondoltatnak.

nincs sem

nincs

gondol-

nincs

dolkodäs gon-

anyag-vilägtöl egy

anyag

okoz

k6rdese, —

s

kiterjedt16tez6s

szellem

összeköttetes6nek

azonosäk

—

elkülönltetten

a

rendszer6ben

egyugyan-

azaz

az

a

a^-

«***"

;

elvältan

hanem —

szerint

mert

test-vilägotalkotna;

egy

gondolkodässal

de

anyag

es

anyag

egyesült

(anyag), mely

szellem-vilägot tenne; a

6s

adtributumai

(szellem), mely

jär

szellem

müköd6sök

bözö külön-

megälla-

6s

szellem

a

dolgok,

különbözö —

nem

alapjäul. Spinoza

különbözö

ilyenek

a

logicai pantheis-

kifejtve

is

megoldäs

fordulhat,

agyvelö functiöi. pantheismust illeti,

a

lett

kiterjedes,a

substantia

azon

a

a

lenyegileg

mint

—

rendszerekben

a

szolgäl

azonsdga

es

viszont

s

az

pedig

bölcselet6ben

pitva; ezekben

is.

Spinoza

kivältkepen

mely

az

test

a

müködesek

s

hanem

mi

A

—

hozza,

sem

lelki

a

független

anyagtöl

az

elö

ällati

az

össze

lelekre

a

älläsponton

az

k6ts6gtelen, hogy

mennyiben egy

?

kötv6k

test

a

oldja

gondolkodik.

agyvelöben

az

hogyan

:

hat

mödon

testre

a

s

—

tehät

k6szlt,

v6rt

6s

test

a

testet szervezi,

a

idegeket mozgäsba

6s

erez

kerdes

a

lelek?

6s

izmokat

az

mely

az,

16ny,

ügy

egyszerüen

rendszerekben

tenyeszö

a

erö

szellemi

nem

fejlöd6se:

magasabb

egy-ugyanazon

16nyegben

test

es

lelek

a

összeköttet6st

szoros

6r-

evolutionis) abböl

161ek

a

mert

anyag

k6tes

nagyon

(systema

ki, hogy

dolgok,

es

formäjukban.

kifejlöd6sielm61et

1. A a

kiserleteik

mindmegannyi

test

a

nyilvänul leghatäro-

ker deseben

vonatkozö

Erre

zottabban.

elm61eteknek

emlltett

tehetetlens6ge az

a

HEGEL-nel

együtt n61kül.

nehezs6get

miutän a

a

leg lenyegiszellem

az

191

härom

összkifejl6stetöpontja,mely tetöpontjät;

lödhet6se mint

term6szettel

a

minden

ben

fejlik ki

fokozatosan ^rtelm6ben

k6rdes

csak

c)

fokon

harmadik

Alapgondolata, hogy

letet.

substantiäkböl

egyszerü lyeket

mint

mint

a

monasokba

ällanak, me-

gondolni. Anyag

egyeb

nem

eredm6-

resistendi

vis

nem

äthatlansägi ereje (materia

van

kifolyäsa

monasok,

mint

testi

Az

ember

is

ilyen

monasok.

legjobb

6s

oly

a

testi

6s

is. A

test

a

lelek

valöban

ällapotok

6s

vagy

lelek

fejlettsegre Isten, egymässal

älljanak,mi-

oltott,melyek

szerint

letrejönnie.Ez

kell

közötti

között

tökeletes

nincsen

kölcsönhatäs,

(realiter)hatna

kunda). Se-

alkotö-

az

monasokat

összeköttetesben

törv6nyeket

lelki

(realis) összeköttet6s talän

csak

s

Ezen

legtök61etesebb összhangzatnak

alapja

hogy

egymäs-

az

kepezik

azonos, —

legcz61szerübb

mindegyikbe

dön

nem

eredetileg ügy teremt6, hogy

mär

az,

vagyis egyszerü

tehät 161ek

6s

test

16nyegben

a

különbözö ösmonas

monasokböl

leny, hol

16nyegileg különbözö

nezve

kiterjedes,vagyis

a

dolgok jelentkeznek (materia

összetett

reszeket, hanem

a

16tezök

termeszeti

gondolunk,

beoltott

eleve

fei elme-

ällitotta

,

töl

a

kell

szellem

tudaios

monasokböl

anyagnak

monasnak

; minden

substantiäkböl

az

mit

a

az,

prima), melynek a

eröket

161ekböl

szellem.

összes

az

vagyis

tevekeny

letezik,hanem

nye

öntudatos

különb-

fokozati

a

az

tiv qualita-

—

termeszeti

E

spiritualisticus alapon

2. Leibnitz

bir, miutän

minös6gi

fokozaton

az

elmelet

ez

anyagtalansägära

mennyis6gi

mäsodik

a

hogy

sem

anyag.

Mint

16tez.

testbe, hanem

a

vagy

nincs

felsöbbfokü

szellem

a

ültettetik

ertelemmel

lenyeges, hanem

fejlödik ki, b) es

helyes

között

6s

elrejtve

ahyagisäga-

fej-

egyszerü gyök, mely-

anyagböl, ügy

az

anyagtalan

anyagi

seg;

161ek

a

Tonatkozö

—

kivülröl

nem

el

összeköttetesben

legszorosabb szellemnek

a

6ri

legalsö fokozaton,

a

nyilvänul, mint

alakja

elv, mely

^ltetö

pedig a)

es

m6g

lelek

termeszeti

allö

fokozaton

a

hangzatnak össz-

valösdgos

melyhez testre

az

6s

kepest viszont;

192

hanem

az

Isten

eleve

eszlelhetö

törv6nyeket pltott

oly

monasokba,

pezö

hoz

is

ket

vilägositsa. Hogy

kötve

öra

sicai ket

hatäs)

mäsikkal

a

utolsö

physici) a

dualisticus

elmelete

fei

veve

testen

m6g

emberben

az

szellemi zeletek

az

hozza

a

yögre

benyomäsok Eredetet

kepeit

s

illetöleg:

ez

rendszer6ben

közepkori Victor Az

van

elmeletnek

Nagy de

Albert

anima

eilen-

a az

van

—

a

kep-

es

substantiar fel-

agyvelöhöz Toväbbä

agy-üregeknek közli

igy közvetiti elsö

az

ällö

az

az

hatvän,

philosophiäban

Hugo,

elsönek

lelekre

eszes

lelek

es

elmeletöket.

erzetek

az

eszközli.

egyikeben

test

is, különbözö

levegöböl

müködeset

kepzelmet

az

6s

16IeK

sziv, honnan

a

erzök

öt

tüz-

s

a

alap-

sarkalatosan

lelekerö E

megoldani

ügymondanak

—

erzeki

IelektöL

szekhelye

hatva

a

influxus

Azon

pärtolöi

nezet

e

klvül

egy

tehetsege,

melynek

fei

eszes

vagy

kerdöset.

egymässal

söt

szellemen

es

törekszik

kiinduläsi-pontul,hogy

lenyegben különbözö, äk tett dolgok, ällltj A

s

összekötte-

(systema

alapon

összeköttetesönek

lelek

gondolatot

meltönak,

lätszö

vagy

egymäsrahatäs

termeszetes

ös

test

Istenhez

elögsegesnek.

ertelmezösere 3. A

töke-

oly

vegre

Leibnitz praestabilita).

kölcsönhatäs

közötti

(ez phy-

eredetileg ellätva, hogy

tartja egyedül

nezetet

lelek

es

tes

; vagy

összeegyeznek (harmonia

ällandöan

fest

mindkettö

van

is

folytonosan összeegyezteti egyi-

(occasionalismus)

szerkezettel

letes

ez

valaki

mäsiket

a

t. i. vagy

olyk6pen, hogy

gepezete

vonja

meg-

ällandöan

—

eszközölhetö,

kettö

a

magäval

; vagy

ke-

legszebb

a

jobban

ügymond

—

mödon

mind

egyik mutatöja

az

lelket

6s

einmietet

fei, hogy

együtt järjon, häromföle van

hogy

elöällania.

kell

Hasonlatot

testet

a

szüksegköp

szerint

melyek

összhangzatnak

össze

ügy ertelmezendö,

összhangzat

ezzel

testi

6s

az

16tre;

mig^

erzeki

lelki eletet

aristotelesi

iskola

gyökere; teljesebb kifejtösea eszközöltetett. emlithetök

czimü

Különösen fei

munkäjäban

e

St.

tekintetben. talälhatö

a

193

fentebbi

eszköze

egyesülesenek ben

szellem; kat

viszi

ez

s

test

a

finom

egy

—

szervek

eszközli

s

pedig

-

tüzanyagu

lelek

6s

lelek

a

ältal felvett

test

a

lelek

es

legtök61etlenebb

testben 6rzeki

az

öntudathoz

az

mi

a

az,

legtökeletesebba

s

szerint

utöbbi

Az

elmelet.

alako-

egymäsra-

hatäsät.

Hasonlök6p

4.

dualisticus

—

älläspont szolgält

—

.

kiinduläsi-pontuls alapul bölcseleteben

Geülinx Des

a

mely szerint emberben

test

között

161ek

es

Geülinx

:

köttetes, s ha

valami

lelekben

lelek

a

a

egyik

nezve

okra

all,

Tehät

midön

pl.

keletkezik, ez hozatik

erzes

ki

a

tokat

is

; Isten

lehet

test

a

letre ;

vagy

a

egyetlen igaz oksäg

lelek

között test

a

viszont,

vagy is

nincsen

csak

e

azältal

hatäst birunk

a

ällitjafei

Isten

Es

e

Geülinx lelki

:

A

lelektan

alaptanai.

—

ällapo-

elmeletet

; szerinte

efficiens,hanem

causa

A

Isten.

test

es

összeköttetes, melynel

külviläg eszközli

hatna

—

s

egyedül

mi

a a

azok

lehetö

lelekre

dolgokröl

kepzeteit älläspont

dolgok megismerhet6sere. Pauer

köz-

összeköti.

ismerettel, hogy az

megfelelö

lelekkel

letezik, az

a

szemleljük. Ez

Istenben

testet

a

tozäs väl-

nyilatkozäsänäl

megfelelö

olyan valödi

ätalän

—

is

ügymond

—

szellem

csak

fogva

az

lelekre

yalami

testi szerveimben.

alapon

ezen

a

causa

dolog ügy

a

lelekben akarat

az

keletkezik

viszont, hoz

6s

Malebranche sem

a

ällapotainak alkalmäval

test

csak

lehet

; hanem

vagy

vältozäsra

testi szervemben

en

alkalommal

eszközli

Isten

vetitest

viszont

letre; viszont

megfelelö mozgäs

ältal, e

test

össze-

testben

a

ällapotaitnem

6s

az

termeszetes

efficiens,hanem

test

fei,hogy

vetette

tört6nik

causa

visszavezetni

hogy

valösägos,

az

okok-

6s

uton

nezetet

illetölega

a

egyesüleset

termeszetes

vältozäs

alapjän,

ellentett substan-

ezeknek

azon

nincs

lehet

sem

occasionalis. mint

nelkül

ellentmondäs

kimagyaräzni

böl

lehetett

ugyanis

dualismus

lelek sarkalatosan

es

tekintettek,nem

tiäknak

a

test

a

abstract

is,mely

Midön

alapittatott meg. felvett

ältal

Cartes

occasionalismusnak

az

l!o

a

194

Wundt

elm"ete

ben

önällö

fogja fei,

substantiät

tenel

fogva

litdsnak

dogmaticns

nevezi

kutatasnak mäsfelöl

üres

nev,

alatt

mely

a

meg

tia

de

metaphysicai Ha

önällö

csak

ebben

es

cai dolt

kiismerese

causalitäs

anyag-

szüksege, a

melyek

fedi.

löleksubstan-

a

a

nem

physio-

ezen

väbbi to-

folyamatok nelkül

annyira

lelektani

a

kerdest,

a

törvönyek

olyan

e"

termeszetet

mintäjära a

erte-

actualitäs

az

a

a

physi-

nelkülözhetetlennek

van

testi nem

ilyen

melyek

a

sz6

ertelmezesere

ertelmezve

Igy

energia-fogalom

inkäbb

is csak

jelensegek

e

lehet

ismeretlen)

problemäjänäl,

titokzatos

e

magyaräz-

esetben

mint

nelkül

seged-fogalomra

mint

csak lelki

a

jelensegeket

jelensegek

mägyaräzatänäl

vagy

jära formält

is

ugyan

jelenthet,hogy

szüksegünk,

van

jelensegek

utjäL

az

kimagyaräzni

az

vegokaiban

legteljesebb homäly szellemi

el

annyiban

causalitäsröl

annyit

elöttünk

törvenyeik

akär

lelki

a

lögiailagkimagyaräzhatatlan felvetelere

toväbbi

a

fogalom

a

functiöiböl

szellemi

beszelhetünk,

(bär

ez

csak

eletröl

ezek

es

segedfogalma

zärja

causalitäst,mint

lelki

; önällö

lemben

actim-

fogalmäval.

szerveiböl

tudjuk

hanem

összefoglalhatjuk

psychologiailag,a mennyiben elet

magyaräzatriak

melylyel epoly kevessö

a

szellemi

a

termesze-

e

legaläbb

nem

ketsegtelen, hogy

jelensegek okait, tuk

ezzel

es

vizsgälödäsnak

es

Bär

minden

mint

nem

eppen

hypothesiseivel ;

minösiti,

es

mely

a

a

mennyi-

a

l"ektanban

a

de

magyaräz,

nem

elejet veszi

kiserlet

komolyabb

segödfogalmät

törve-

es

spiritualisticuselmöleteknel,

es

causalitäs

a

causalitäsröl

mindenesetre

nyeiröl, annyiban materialisticus

szellemi

a

gon-

analogiä-

es

kutatasnak

formuläzäsära,.

jelensegekre legaläbb valamelyes

fenyt deritsenek. Maga ezekre es

az?

a

megis hogy

a

kerdeses

törvenyekre, mint

metaphysicai formuläzott

is

elmelet az

nagyobb

actualitäsnak

szinezetü

törvenyei

fogalmära. reszben

sülyt

helyez.

hypotheticus A

baj

eröszakos,

csak rösz-

195

ben

lelki

a

hanem

jelensegekre vonatkozölag szervezeti

egesz

az

eletre

specificus,

nem

genericus

ervenyes

törv"iyek. szellemi

A elet

törvenye

csak

resultansok

szellemi

a

egyszerü

tese

elöbbi

törvenynek.

eröszakos

okoskodässal

az

csak

jelensegekre. Hogy mek

fö

iränyainak

kep

sem

igazolja

zäsa

különösen

a

kev^sbbe

mi

A

csak

hat

pedig

törvenyet

a

a

mäs, mint

hatärok

tör-

a

a

czelok

elsöröl

maga

ältalänos,

sem

elöfeltetele

között

heaz

hanem

mellett, ekkor

ervenyes;

heterogoiiiäjänak a törvenye

czelok

teleologiaiszempont

nemcsak

azonban

melv

de

annäl

contrastok

a

illeti,az

folytonossägänak

bizonyos

törveny; nem

alkalma-

teren, de

mint

legkevesbbe

hogy

folyamatok

nem

tapasztaläs. ätaläban,

felnövekves-,s

szellemi

a

vegre

itt is csak

es

erzel-

az

is formnläzzuk.

elismeri.

a

tartalma

es

teren

törtenelmi

es

lelki

a

ällitäst semmi-

az

ertelme

van

szükseg, hogy

rä

terogoniajänak elmelet

ezt

—

a

pedig

rä

elfognlatlan lelektani

az

tärsadalmi

van

veuj/et külön

a

meg

all

kiegöszi-

construälödik, melyek

fejlödes minden

szellemi

a

szerves

törvenye

kenyszerithetö

felelnek

reszek

a

csak

mely

a

egy-

Ugyanez

contrastok

A

törvenyenek contrast-fejlödes

A

törveny

a

subjectiv tapasztalatok

a

szerint

ellentetek

olyan

ez

törvenyeröl is, mint

lelki relatiök

Nem-

alkotö

az

constatalhatö.

alakuläsänäl

minden

elet

szerves

tetel,hogy

a

tekinthetö

nem

gyanänt, hanem

összege

all

vonatkozölag

eletre

psychikai jelenseg

egy

egesz

az

—

specialispsychikai törveny.

nem

es

törvenye

a

szellemi-,de

ervenyesitese, a

elet

szerves

jelensegeinel is constatalhatö. A

nossägban csak

causalitäs

szellemi

ket

törveny

es

az

összes

szempont] äbol,

szellemi

egesz

ältalä-

jelensegekrekiterjedöleg

törveny formuläzhatö, mint

egyetemes

ervenyü

:

a) Az b) A

individualildshoz

folyamatokban

kötött valö

fejlödes törvenye;

fejlödestörvenye. 13*

es

196

A

melyekhez

m6g

akaratfolyamatok c) Es tok

kettös

magyaräzatära az

a)

Az

egyeni

az

ältal

szellemileg,

sem

akarna,

hanem

kötve

teteleihez

megszabott

nem

szabälyozhatök. A

is

stb.

lelki

szervezeti

sem

mive

a

ätformälni,

dispositiökhoz.

fel-

fejlödesifolyamatänak merten

a

szorosan

alakulnak, tököletesednek szerint

kenyünk-kedvünk

de

(/

valö

fejlödes Lörvenyenek

dolgok,

kesz

az

az

jelensegek: erzetek, kepzetek,

önällö

nem

azzä,

akarnäk

mäsok

szerint

fejlödnek,

a

lehet

nem

fokozataihoz

folyamatokban

ertelme, hogy

Az

a

kitartö

ember

törvönyek

vissza

szab

termeszet

elhärltani.

ember

vagy

azokat

es

lehet

különbözö

es

kötve,

van

azt

fejlödes

vagy

bizonyos

van

lelki

nevelös, räeröszakoläs

ahogyan

vagy

tärsadalmi

a

fejlödes törvenye

egyeni

az

erkölcsileg

sem

lenni

kepzetfolyama-

es

teren, minden

elet

melyeket

a

fejlödes ele,semmifele

b)

kötött

sajätsägaihoz

termöszet

szorgalom

erzet-

az

törvenye.

a

törvenye.

szellemi

korlätokat,

melyek

determinatiöjdnak

individualitäshoz a

az

:

associalio

d)

järul

:

specialistörveny

egy

jelenti,hogy

a

ertelmezesöre

akarat

az

specialis törveny

egy

rat aka-

hanem

substantiäk,

physiologiaies psychologiai szövevenyesprocessusokeredmenyei; mödon, a

mint

a

zoologus

elemeket hanem

es

mint

pl.

az

es

nem

akarunk Az

szervezeteket

kell

kell

speculativ kettös

toväbbra

hibäjäba

determinatiöjdnak

analysisenak

elmelet

azt

az

a

eredmenye.

bizonyitjak,hogy

oly-

chemikus

vizsgälat alä

lelektan

akarat-folyamat egyiränt

azokat

azokat

velök

növeny-typusait,

maga

kezeli, vizsgälja es

folyamatokat

akarat

a

el

ällat-peldänyokat, a

egyes

a

bänhatunk

is

nem

botanicus

a

ilyenekül

teni

c)

azert

eppen

az

indok

az

analysälja; is tekin-

venni,

ha

esni.

törvenye

az

Tenyek

es

(motivum)

BEFEJEZES.

A

psychologiänak

felfogäsböl indult nem

örthetök,

hogy

ezeket

ki, hogy

sem

jelensegeket

a

kutatäsok

eredmenyeit

azonältal

ugy,

tudomänykent

reszint es

mäs

kökben

felfogäsra

is

s

a

lelektani

a

felmutatott

igy

es

reszint elter

älläspont, a

megismertetni

termeszetesen

melyekkel a

De

eredmenyek

rä

ezek

jelen

es

mäsiktöl

jut.

eredmönyre

ily mödon

hogy

hogy

systemäknak

tekinteteben es

meg-

fejlödestörteneteegesz

iränyzatokat

az

vonäsokra,

a

bele

meg,

kerdösekhez,

befejezö fejtegetesnek.

e

olvadjon

tudomänyos

mindegyike

mäs

jellemezhetök, szetere

melyek

a

mödszere

föbb

azon

leJektan

a

kellökepen bemutatni,

feladata

physiologiai

pröbältäk a

különbözö

fel.a

Mindezeket

jelensegeivel

a

mäs

es

ezekhez

kutatäs es

elet

nelkül,

ertekesitsük, mind-

ne

mödon

mäs

vezetve,

erthetö, hogy

a

szervezeti

a

meg

physiologia szerepeljen seged-

a

älläsponton

iränyzatoknak,

sem

a

lelektanban.

mäs

tünteti

jelensegek

psychologia

a

ne

hozzäferközhessenek egeszen

a

abböl

magyaräzhatök

kellökepen

hanem a

gyözödestöl

lelki

elöre-

az

össze,

ertelmezesöknel

es

hogy

physiologiäba, Mäspk

a

nem

meg

kapcsoljuk,

ne

sorät

mely

fejtegetesekböl szerkeszthetö

bocsätott

össze

rendszere,

a

az

erte-

es

leh^t

nem

kell az

mutatni

iränyzatok

kutatäsok

terme-

ertekere

tudomänyos

üjabb feny derüljön. A

valamint

lelektannak a

közep-

elsö es

formäja

ügy

üjabbkori

a

görög

6s

römai-,

philosophiäban

:

a

19£

Mert

speculativ psychologia. Klidemus,

Archelaus) fei:

säggal lepnek ket

hatö

es

Es

nek lelek

struäljäk

megfelelöleg eilen tetes musnak cus

le

iränyzatänak, ketfele

:

formäban

psychologia

vonäsuk

mind

hogy

:

is

a

ket

räzni

lelki

a

elet

iränyzat

jelensegeit, s

hogy

jelensegek

alapja

a

lelek;

az

anyagtöl

el

ismer hanem

functiöihoz

Egy donkepen övszerül

mig

különbözö

es

megmagyadeductio

abban szerint

különa

lelki stantia, sub-

lelektan

nem

független substantiät,

jelensegeket

az

magasabb

anyag

köti. kesöbbi

iränyzata

szolgälni:

ertelmezni,

a

lelektan

nak,

a

mely

tulaj-

speculativ psychologia tülkapäsai eilen akart

a

az

empiricus

es

fötörekvese

folyamatokat tapasztalati

*

materialisticus

a

lelki

Alapgondolata

tette, egy

(szellemi,

egyoldalü

Ellenben

Közös

egyszerü, anyagtalan, szellemi

az

összes

az

önällö

spiritualisticuslelektan

a

spiritualisti-

akarja

az

segelyevel construälja elmeletet. böznek,

materialis-

lelektan.

egy

felvetelevel

anyagi) substantia

illetve

lepett fei,mint

materialisticus

mint

es

sarkalatosan

Spiritualismus- es

a

con-

ägazäsäbaiu

ket

philosophia

speculativ

a

lenyege-

törvenyeit es

Ketfele

tartalmät.

lelki

concipiält

Igy

az

lelki elet

a

lelek

a

a

a

kiismerni

igyekezzenek

meghatärozäsäval,

psychologia

a

älläspont constatäl-

volt, hogy

az

vezessek

fogalmäböl

mödszere

iränyult, hogy

üton

csak

metaphysicai

biologiai eredmenyei-

jellegü lölektanokban, arra

jelensegeit tapasztalati

önällö-

csekely

nem

ugyanezen

nem

ertelmezni, hanem

Hippo.

speculativ philosophia

a

fögondjuk

melyeknek

6s

metaphysicai

összes

az

elet

physiologiai

construältäk.*

szerint

kezdettöl

mär

nagyobbära

megis

hogy

ugyan,

(Epicharmos, Alkmaeon,

kutatäsok

orvostani

az

tagadhatatlan

a

helyett, hogy

metaphysicai

Uaremberg:

Histoire

üton

mint

substantia

des

sciences

vagy az

tan. tapasztalati lelek-

volt, hogy

fürkeszsze a

es

a

lelki

iparkodjek

speculativ psychologia precarius

mädicales.

feltev^seiböl

200

Forräsait

le.

vezesse

tekintve, merltheti

legbiztosabban

hogy

szakadt; deses

mely

arra,

lelki

tapasztaläst

jelensegek legbiztosabb

önmegfigyelest a legmegfelelöbb

az

psychologia) ;

tapasztaläst, hanem

külsö

talatokat

csak

tekinti

lenyegeben

s

täsaikban

vagy

levonhatö

bäljäk

logiäja es

Az

alapul,

virtute

lelki

megfelelö

gondolkodäst,

mint

akarat elet

az

jelens^geket: emlekezö

az

elhatärozäst

stb.

De

azzal

tünemenyeit.

mödja

hypostazäläsa

räzat, minelfogva is szämlthat A

mäsodik

tekintette

azt nem a

a

annak

tenyt öndllö

tudatban

az

is

lelki

erök

letre

gondolkodö

a

tehetseg

mär

az

kapcsolatba 16pve,

egyes

tehetseg

emlekezest

az

az a

törödik, hogy

nem

csak

a

lelki ez

a

önällösltäsa, magya-

lölektan

nem

elismeresre.

psychologia)

az

egyes

kapcsolatait (associatia idearum)

alapfolyamatnak,

szem

dolgok, melyek mäs

pro-

—

hiszi, hogy megfejtheti

levezethetö.

t6vesztette

6s

titkos

hozzäk

(az associatiös

kepzeteknek

jelenseg

különbözö

ilyen alapra fektetett

tudomänyos

emlekezeti

lelki

az

16tre-

alapon

az

megfejtendö jelensegnek,rde nem

a

prö-

tehetsegek psycho-

tulajdonkepen

magyaräzatnak

a

folyamatokböl

egyszerübbekre

lelektana)

sajät erejökböl

—

kuta-

construäljäk elmeleteiket,

tehetsegek felvetelevel,melyek pria

tenye-

tapasztalati lelektannak.

a

(a tehetsegek

elsö

gyanänt

toväbbi

6s es

ügynevezett

iränyzata

tapasz-

magyaräzataikban

associatir-psychologiaezen

az

jött ket külön Az

hogy

:

folyamatokat

visszavezetni.

es

tapasztaläsnak (kiserleti psychologia).

alapjän

összetettebb

belsö

mödja

es

es

(observativ

külön

megfigyelt t6nyekböl

a

fogalmak

az

vagy

ismer

ker-

a

gyanänt

mödszerül

nem

vesznek

fplyamatokat

6s

ki

tüzte

forräsa

formäja

egy

vonäsuk

iränyzatra

lelki eletre vonatkozö

a

külön

egy

Közös ket

mely

arra,

es

hitte,

azt

ismereteit, ket

belsö

a

melyekböl

a

szinten hozzäk

melyböl

a

Csakhogy elöl, hogy

ez az

vältozatlanul

ilyen letre

a

termeszetü

különbözö

többi

a

iräny

az

egyes

meg

kepzetek

maradnak

fei

kepzetekkel lelki

jelen-

201

feltötelek

vältbzö

nak,

igy

es

összekapcsoläsuk

a

lehet

nem

es

is vältoz-

maguk

ertelmi-

complicältabb

különböz

a

mellett

viszonyok

es

merev

magyaräzata

melyek

folyarnatok, a

hanem

segeket;

elegseges

akaratfolya-

vagy

matoknak.

Üjabb

psychologiai iränyzatok:

eredetü

lelektan,

tualisticm

physiologiai

lelektannak

lelektannak

intellectualisticus

Az

lelki

összes

az

kimagyaräzni, jelensegeknek,

melyekre

a

visszavezethetök. a

belsö

erzek

gondolva,

s

külsö mint

lelki

ellentete.

A

hanem

különbözö

a

az

lenne

az

voltät

folyamatos fei

tünteti

a

lelektanban.

is

egynek

önällö

egyenes

dolgoknak,

älläspontra helyez-

az

neveztetik, mintha

azert

az

azert,

többi

a

mert

a

akaratfolyamat

egy

tapasztaldsnak

materialismus

keresztülvitele

törekszik, hogy

mutassa

A

elöl

elöbbinek

az

nem

erre

nem

epen

physikäba,

val.

szem

tärgyainak analogiäjära valösägos dolgokat fogja fei es

psycho-physicai Arra

a

mi

ügynevezett

az

alapjelenseg, a melyre

«illäspontnak vegletes

gökben

tapasz-

vala-

jelensegek termöszete

legvilägosabban.

Vegre

olvaszsza

jelensegek belsö

a ällitja

alap-

erzek

visszavezethetö, hanem

mennyi

többi

az

folyarnatok összefüggö sorozatänak

Voluntaristicusnak

akarat

azoknak

tapasztalat

jelensegeket

fogva fei, ertelmezesöknel kedik.

tekinti

psychologia

voluntaristicus

A

ügyneve-

az

ertelmezni.

ilyeneket törekszik

mint

segeket jelen-

kepzetekböl akarja

összes

az

belsö

a

tärgyaita amazokat

a

föjellemvonäsa,

a

ellentetbe

Egyben

külsövel,

taläst

jelensegeket kepzeteket

a

azaz

lelki

a

s

Materialismus.

psycho-physikai

hogy

iränya, mely

azon

physiologice magyaräzza,

kizärölag zett

psychologia

voluntaristicus

a

intellec-

az

teveszti

es

akarna

lenni

psychologiät

a

bele-

psychikai jelensegeket länyeki a physikai tapasztalat tärgyai-

a

hiba,

ketsegkivül vegzetes ket

a

physiologiai

a

különbözö ezzel

a

mert

oldalät kutatäs

a ez

lenyegeben a

ketfele

felfogäs mödjät

902

Ismeretelmeletileg

tevesen

egyesiti.

tanilag

egyoldalüan

foglal

adatät

irrig

a

a

häritja,

physiologiära a

mäsoldalröl

melyet

különbözösegenel

az,

a

a

lelektant

a

ezzel

physiologiät es

soha

lesz

fel-

eljäräsäval

az

meg-

feladattal

terheli,

kutatäsi

psychologiai sem

ele-

specialis

önällösägätöl oly

lehet

ellentetes

lelektan

minden

physiologiai fogva

es

alig

melyet

egyfelöl

mert

mäsfelöl

magäban;

egyoldalröl

fosztja,

älläspont,

ertekeslteni,

tudomänyosan meket

physicus

lelek-

metaphysicus-,

köpes

möd

megoldani.

Franklin-Tärsulat

A

kiadäsäban

jelent

minden

es

Budapesten

A REMISSANCEKORI Irta

Ära

Irta

A

32-ik

kiadas

A

TÖRTENETE

ENDRE.

füzve

8

LELEK

korona.

ELETRENDJEHEZ ERNÖ

FEUCHTERSLEBEN

forditotta

nemetböl

utän

4.) meg-

kaphatö:

BGLCSESZET

DOMANOVSZKI

ADALEK

(Egyetem-utcza

könyvkereskedesben

dr.

br.

Klekner

Alajos.

1

vdszonba

Ära

kötve

LELEKTAN

korona.

2

Es

Irta

logika

SZITNYAY

ELEK.

r

Ära

füzve

LELEKTAN

A

NDT

Wü

kiadas

masodik

2.4Ü.

ALAPVONALAI

Irta

A

korona

VI

LM

O

Räcz

forditotta

utän

S.

Lajos.

r

Ära

A DEDÜCTIV

A

A

TUDOMÄNYOS

Irta

A

magyar

tud.

korona.

ES INDUCTIV MINT

ES

4

MEGÖSMERES

Akademia

MÖDSZERENEK

JANOS

KÖTET.

t

Ära

füzve

ELÖADÄSA.

STUART.

megbizäsäböl HÄROM

RENDSZERE

ELVEINEK

KUTATAS

MILL

LOGTKA

18

korona.

forditotta

Szäsz

Bela.

A

Franklin-T"rsulat

kiadäsäban

jelent

es

jcgyzetekkel

Cicero,

Laelius

Tullius.

M.

Jözsef.

magyaräz6

es

40

Füzve

baräisdgröl. Latinböl

a

4.) meg-

kaphatö:

forditotta, bevezetessel

Görögböl Gere"b

ellätta

(Egyetem-utcza

könyvkereskedesben

minden

poetikäfa.

Aristoteles

Budapesten

ford

Geza.

Nemethy

Füzve

Jänos.

Erdelyi

A.

Freemann

elötanulmdnyok.

Edward.

A

forditotta

Angolböl

Lessing

Aesihetikai

G.

lagos fejtegetesekkel Forditotta

Macaulay

T.

VIII.

Nagy

V.

Lord

VI.

Käroly.

Elmelkedesek

Aesthetikai

römaiak

forditotta

Francziäböl

okairöl.

80

II. Johnson

Samuel. VII.

törekvesek

Bertrand.

Barere

Antal.

Füzve

Magyarorszdgon.

1772

20

kor.

40

1817.

—

gondolatai.

Rochefoucauld Beri

Gyula.

Rousseu

J.

IL IV.

H. A A

A

Müveszet-

görög

forditotta

es

60

szerzödes

tdrsadalmi

bölcseleti

müve'szet

nemet-alföldi

forditotta

König

Ferencz.

elöaddsai.

I. Az

eszmeny

bölcselete.

müveszet

ällamjog

az

vagy

III.

bölcselete.

Az

olasz

Füzve filier.

filier.

alapelvei. (Du

Füzve

a

60

filier.

raüvdszetben.

müveszet

Väszonkötesben

filier.

bevezette

Füzve

social.) Francziäböl

contrat

Taine

J.

Francziäböl

filier.

hanyal-

es

60

La

filier.

III. Milton.

nagysdgdnak

Orlai

filier.

pontjaihoz.

egyes

3

a

filier.

Futö-

Füzve

päpasäg.

A

40

hatarairöl.

költeszet

es

törtenetenek

Byron.

Bacon.

Väszonkötesben

Rezsö.

Kadnai

I.

filier.

80

Füzve

Zsigmond.

Frigyes.

Montesquieu läsdnak

Braun

20

mödszerei.

tanalmänyozäsänak

müveszet

ökori

Tanulmänyai.

B.

Machiavellfc

IV.

az

Füzve

festeszet

a

vagy

bevezette

es

Pal.

Hegedüs

Laokoon,

E.

törtenelem

filier.

bölcselete. 2

kor.

40

fill.