KÖZÖS ERŐVEL Új képviselő, régi lendület Új képviselő, régi lendület Tisztelt Szedreskertiek! A legteljesebb reményeim szerint lezárult egy igen nehéz korszaka életünknek, és egy jobb jövő felé indulunk: új ciklus következeik az életünkben. Azt gondolom, tudnia kell minden polgárnak, mi történt, mi történik szűkebb lakóhelyünkön, a mi kis életterünkben, ennek ismerete nélkül nehéz lenne felelősségteljes, józan döntést hoznunk akkor, amikor október 3-án megválasztjuk azokat, akik a legtöbbet tudnak és képesek tenni városunkért, nem utolsósorban ami életünk minőségéért. A székesfehérvári önkormányzat jegyzője összhangban a parlament döntésével, miszerint a takarékosság jegyében csökkenteni kell a képviselők számát döntött arról, hogy a korábbi 19 si körzet helyett az idei helyhatósági választásokon már csak 14 körzet lesz, azaz csökken a városi képviselőtestület tagjainak száma. Ezen döntés alapján a Feketehegy-Szárazrét és a Szedreskert egy választókörzetté olvad, Önök egy közös képviselőt választanak majd október 3-án. Ez a kis kiadvány megpróbál objektív képet, számot adni arról, hol tart a városrész. Az elmúlt időszakban Szedreskert fejlődésére csak közvetetten volt ráhatásom, ám bízom abban, hogy a Városfejlesztési Bizottság elnökeként a döntések előkészítésében végzett munkám eredményes volt, s az annak nyomán itt megvalósult fejlesztésekkel mindenki elégedett. Ebben a reményben kérem Önöket, október 3-án szavazzanak rám! Kérem, forgassák e kiadványt, kérdéseikkel pedig bátran keressenek meg a
[email protected] emailcímen. Tisztelettel:
Kedves Választópolgárok, kedves Feketehegyiek, Szárazrétiek és Szedreskertiek! Sokak számára ismerősként, barátként mutatkozhatok be, hiszen az Önök bizalmából jelenleg már a negyedik ciklusban segíthetem szűken vett pátriám fejlődését. Mások számára pedig - gondolok itt elsősorban a szedreskerti lakókra- merem remélni, hogy egy ismeretlen ismerős vagyok, olyasvalaki, akiben érdemes bízni, olyasvalaki, akiről tudják, hogy az önkormányzat városfejlesztési bizottságának elnökeként számos fejlesztés, felújítás elindításában volt jelentős szerepe. Közös építkezésre, városrészünk problémáinak közös megoldására hívom most Önöket, abban a reményben, hogy a következő négy évben úgy sikerül rendezni közös dolgainkat, hogy az mindenki megelégedésére történjen! Az elmúlt választási ciklus elején a polgármestertől kapott ígéret, miszerint az elkerülő út megépül, sajnos nem valósult meg. A polgármesteri ígéret tarthatatlansága már két-két és fél évvel ezelőtt is látszott, a baloldali pártok nem álltak az ügy mellé sem helyi, sem országos szinten, ugyanakkor a Fidesz frakciója, Cser-Palkovics Andrással az élén azonnal segítségemre sietett, az illetékes minisztereket, kormányzati szereplőket folyamatosan bombázták kérdéseikkel, miért nem épül meg a város és a városrész lakói számára létfontosságú út? Fontos leszögezni, hogy az elkerülő út megépülése érdekében nem a polgármestert támogató pártokkal, hanem a polgármesterrel magával egyeztettem. Látva, hogy a kérdést csak a jobboldal veszi komolyan, tárgyalásokat kezdtünk a Fidesz frakcióvezetőjével, miként tudunk együttműködni annak érdekében, hogy az út valósággá váljon. Ennek eredményeként született meg az a döntés, hogy a város és a városrész fejlesztése érdekében közösen, egymást támogatva dolgozunk. Most itt tartunk, a Fidesznek jelentős esélye van arra, hogy a következő négy évben a saját városfejlesztési elképzelései valósulhassanak meg, úgy érzem, ebben jelentős részt vállaltam, hiszen a frakcióüléseken is részt vettem, s szakmailag próbáltam segíteni a döntések előkészítését. Az elkerülő út ügyében is fontos és pozitív változásokat látok, a baloldal egyes szereplőinek szándékos lassítása és akadályozása ellenére hamarosan elkészülnek az építkezéshez szükséges kiviteli tervek, Cser-Palkovics András pedig ígéretet tett arra, hogy rövidesen tájékoztatja a körzetben élőket, mikor és miként indulhat az építkezés. Fontos hozzátenni, hogy e szakasz megépítése nem a városrész, sőt nem csak a város ügye, hanem az egész Közép-Dunántúli Régióé, hiszen a főközlekedési utak egyik csomópontjáról van szó. A megoldáshoz tehát kell a régió és a kormány támogatása is! Egy városrészi képviselő bármekkora elszántsággal is küzd az útért, egyedül nem képes tízmilliárd forintot megmozgatni, ami az út megépítéséhez szükséges. Amíg a beruházás nem készül el, segítséget jelenthet a Mura és a Bakony utcát összekötő „egérút", melynek terve már elkészült, s ha ez megvalósul, a városrésznek jelenthetne alternatív közlekedési kapcsolatot. Sokan vitatják, hogy két évvel ezelőtt új többség jött létre a városi közgyűlésben, véleményem szerint valóban ez történt: magam nem politizáltam ellenzékben, a jobboldallal együttműködve a város érdekében dolgoztam. Ennek eredménye többek között, hogy új, rátermett jegyző irányítja a polgármesteri hivatalt, s a városi tulajdonú cégeknél is olyan új vezetés van, mely hatékonyan tudja kezelni a korábbi problémákat. A feketehegy-szárazrét számára új fejlődési dimenziókat jelentő szociális városrehabilitáció elfogadásában pedig jelentős szerepe volt a Fidesz frakciójának. Mindezek alapján igen pozitív a véleményem a Fidesz elmúlt négy éves munkájáról, véleményem szerint az ő polgármester-jelöltjük tettrekészsége, elképzelései segíthetik igazán, hogy Székesfehérvár képes legyen ugyanúgy megújulni, mint ahogy azt a kilencvenes évek elején tette. Megértem, hogy a Fidesz nem indíthat független jelöltet, egyébként a választási időszak alatt a napi munkában is szoros a kapcsolatom a Fidesz meghatározó személyiségeivel. Én azonban – mint ahogyan eddig is – ragaszkodom a függetlenségemhez, azzal együtt, hogy támogatom a párt városfejlesztési terveit. Célom mindig az volt, hogy szűken vett pátriám fejlődését minden erőmmel segítsem, szándékom most sem lehet más! Kérem Önöket, szavazatukkal erősítsenek meg abban a hitemben, hogy munkám nem volt hiábavaló, és segítsenek abban, hogy ezt az utat tovább járhassuk!
Szigli István az Önök képviselőjelöltje
„Semmilyen szél nem kedvez annak a hajósnak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.” (Seneca)
Warvasovszky Tihamér, a várost 12 éven át irányító polgármester: A tizenkét éven át tartó eredményes együttműködésünket bizonyítja a városrészünk jelentős fejlődése, melyhez minden támogatást megadott. Sokan nagyon jó emlékeket őriznek erről az időszakról, az ő munkájáról, egy kisebb hányad szerint kevésbé hatékony volt a működése. Tevékenységét különbözőképpen ítélik meg, az elmúlt másfél év történései alapján értelemszerű volt, hogy sorsának alakulását saját kezébe kellett, hogy vegye. Sokan remélik, hogy jól döntött.
Ahogyan én látom: Warvasovszky Tihamérra függetlenségem mellett is mindig számíthattam, ez a fajta együttműködés - amennyiben a választók mindkettőnkben bíznak - követendő példa lehet a CserPalkovics Andrással való közös munkában is. Ez azért fontos, hogy Feketehegy-Szárazrét valamint Szedreskert fejlődése a már megszokott ütemben folytatódhasson a következő négy évben is,. Ezért kérjük Önöket, hogy mindkettőnket támogassanak szavazatukkal!
Cser-Palkovics András, a Fidesz polgármester jelöltje: Nyolc év óta folyamatosan dolgozunk együtt a város és a városrész gyarapodásáért. Politikailag és szakmailag is kellő tapasztalattal rendelkezik, hogy a város fejlődésének új lendületet adjon. A korábbi és a legfrissebb közvéleménykutatások alapján nagy biztonsággal úgy ítélhetem meg, hogy ő lesz városunk új polgármestere, ebben a munkában segítségére leszek.
Mi már most is eredményesen együttműködünk! Folytassuk közösen a megkezdett munkát városunkért!
Ami már megvalósult a Szedreskertben Az elmúlt időszakban Szedreskert fejlődésére csak közvetetten volt ráhatásom, ám bízom abban, hogy a Városfejlesztési Bizottság elnökeként a döntések előkészítésében végzett munkám eredményes volt, s az annak nyomán itt megvalósult fejlesztésekkel mindenki elégedett. Az elvégzett munkák közül most csak néhány fontosabbat ragadnék ki:
– Közel 40 millió forintból megépült a Szedreskerti ln. 23-27. számú épülete előtt a játszótér, majd 70 millióból pedig a Garzonház előtti játszótér újjáépítése is lezajlott – A panelfelújítási program keretében megújult a Szedreskerti lakónegyed 33-38., 39-41., 42-44. és 48-50. számú épülete, a felújítások összköltsége meghaladja a 74 millió forintot
– A járdaépítési program keretében igen sok felület újult meg az elmúlt időszakban, például a Mészöly Géza utca és a Varga csatornapart közti szakasz (3,1 millió forint), vagy a Szeder utca és a Ligetsor közti járda (14,8 millió forint) – A Mészöly Géza utcai gyermekorvosi rendelő teljes átalakítása 14,6 millió forintba került – Elkészült a Szeder úti bölcsőde teljes rekonstrukciója, ez közel 115 milliós beruházást jelentett – A lakónegyed szélén, az egykori Vidámpark területére tervezett Kalandpark valamint a Rózsaliget átalakításának, felújításának előkészítése jelenleg is zajlik, a Ligetsori Óvoda nyílászáró cseréje és egyéb felújítások pedig a napokban fejeződtek be
Közös terveink, céljaink a Szedreskerti lakónegyedben – Az új Csóri úti és a Palotai úti kerékpárút összekötése: az új út a Gaja pataktól indul, egy gyalogos átkelőhely vezeti át a temetők felé eső oldalra, majd végigmegy a Palotai út mentén egészen a benzinkútig, ahol csatlakozik a már meglévő szakaszhoz – Rendbe kell tenni, fel kell újítani a Palotai út menti gyönyörű kálváriasort, ezzel párhuzamosan a Hosszú temető kerítését is rendbe kell tenni. A temetőkápolna „altemplomának” felújítása, együttműködve a belvárosi plébániával – Remélem, hogy a Garzon ház felújítása rendben, problémák nélkül zajlik le, szükség van a külső energiatakarékos felújításra, hogy az itt élők rezsije ne növekedjen, ha elérhető, akár csökkenjen is – A Palotai úti tízemeletes házak mögötti területen használható parkolókat kell kialakítani, hogy a lakók kényelmesen elférhessenek autóikkal – Szükség van egy kutyafuttató kialakítására a „dühöngő” mellett, a körbekerített játszóterület felújítását is meg kell valósítani – A régi járdaszakaszok megkezdett felújítását ütemezetten folytatni kell – A panelépületek elhanyagolt, veszélyt jelentő szellőzőrendszerének tisztítását szervezett formában kell megvalósítani, ha szükséges, önkormányzati, képviselői támogatással, szorosan együttműködve a lakásszövetkezettel. – A Palotai úton több gyalogátkelőhely kiépítésére van szükség – Az Új Gellértsoron a csapadékvíz elvezetés kiépítése nem tűr halasztást
– A volt Vidámpark területén épülő Kalandparkhoz kapcsolódóan útfelújítás szükséges a Ligetsoron. – A szeméttárolók zárhatóvá tételének érdekében támogatni fogom a „ketrecek” megépítését – A temetői viráglopások megakadályozása érdekében folyamatos járőrözésre, temetőőrzésre van szükség. – A Palotai úti üzletsor mellett a kerékpárút megépítését követően parkolókat építünk ki – Az Új Csóri úti parkerdő létrehozásával új pihenőpark jön létre, mely Szedreskertről busszal, kerékpárral is könnyen elérhető. – A régi bőrgyár épületének felújítása során a környék lakóinak érdekeit messzemenőkig figyelembe kell venni.
PILLANATKÉPEK VÁ
ÁROSRÉSZÜNKRŐL
Akik segítettek, és akik ajánlanak Takács László, Székesfehérvár egykori alpolgármestere, Gellért utcai lakó: 1994-ben a Polgári Szövetségben együtt kezdtük a munkánkat, később, alpolgármesterként is sokat tett Feketehegy-Szárazrétért, és a szedreskertiek közül is sokan jó szívvel emlékeznek tevékenységére. Nagy tiszteletben tartom, és nem szabad elfeledni, hogy jelentős szerepet töltött be Fehérvár közéletében, s a mai utódai is sokat tanulhatnak tőle. Balsay István: Leköszönő polgármesterként 1994-ben ő ajánlott a feketehegyiek figyelmébe, Pistával azóta is jó a kapcsolatom, érdemes a tanácsaira figyelni: ő alapozta meg Fehérvár prosperáló korszakát, mégpedig egy nehéz időszakból kitörve.
Nagy István, Székesfehérvár egykori polgármestere: a polgári szövetség tagjaként vele kezdtem képviselői pályafutásomat, az ő segítségével kezdődött meg a városrészben a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. Fiatalon nem volt könnyű feladat a város irányítása, a maiak számára legyen ez tanulság! Varga Tibor Szedreskerti lakó, a Fidesz 2006-os jelöltje: Húsz éves barátság köt minket össze, az ő tanácsaira mindig is szívesen hallgattam, mit kéne a Szedreskertben javítani, fejleszteni. Tanácsait a jövőben is szívesen veszem.
Herczeg József, Szedreskerti lakó: Jelentős szerepe van az I. Számú Lakásfenntartó Szövetkezetben házbizottsági elnökként fontos feladata és jelentős szerepe van abban, hogy az épületek biztonságosan működjenek, karbantartásuk folyamatos legyen. Régóta jó barátságban vagyunk.
Elekes András, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője: A Hírlap tényszerűen informálja a városrész fejlődéséről a fehérváriakat. A városrészbemutató fórum sokat segített a problémák megoldásában.
Kis István, a Fejérvíz Zrt. vezérigazgatója, régi feketehegyi lakos: Ha a városrészünkben bármilyen, vízzel, csatornával kapcsolatos probléma volt, mindig lelkesen és azonnal intézkedett kérésünkre. Tóth István, az Alba Volán Zrt. vezérigazgatója: Hároméves közös előkészítő munkával sikerült a Sajó-Rába utcai belső buszközlekedési útvonalat kialakítanunk, a lakók megelégedésére.
Kaut Erzsébet, a Farkasvermi úti tagiskola vezetője: Oroszlánrésze volt a szárazréti iskola megmentésében és stabilitásának megteremtésében, a jövőben is számítok az együttműködésére. Sipos József, a Fehérvár TV volt igazgatója: A sárbogárdi gimnáziumban kötöttünk szoros barátságot, azóta is kölcsönösen segítjük egymás munkáját. Az ő álma volt a Médiacentrum, mely mostanra – gyermekbetegségeivel együtt – megvalósult
Szili Csaba sukorói lakos: Ő a Vörösmarty Iskola igazgatója, akinek kinevezést magam is kezdeményeztem, támogattam annak érdekében, hogy képviselői munkámat folyamatosan segítse és elsősorban a szakmai munkájára koncentráljon.
Vörös Tamás, Virág utcai lakos: 2006-ban Fidesz jelölt volt, aki a napi munkában nagyon sokat segített és segít azóta is. Nagy tisztelettel köszönöm ezt neki, és továbbra is számítok támogatására.
Knizse Gyula önkormányzati képviselő: Szoros együttműködésben dolgoztunk a Szedreskerti lakónegyed fejlesztéseinek előkészítésében és lebonyolításában, a városfejlesztési bizottság elnökeként támogattam az ő fejlesztési terveit.
Őze Gábor, József utcai lakó: 2006-ban aktívan segítette a választási kampányomat, igazán sajnálom, hogy a választások után külföldre viszi sorsa, amihez sok sikert kívánok.
Gógl Árpád: Nyolc éven keresztül városrészünk országgyűlési képviselője volt a Parlamentben, akivel rendszeres napi kapcsolatban álltunk, és aki nyomon követte, segítette a városrész fejlődését.
Vargha Tamás: Városrészünk jelenlegi országgyűlési képviselője, akit ismeretlenül is képviselőnknek választottunk, bízom benne, hogy sok segítséget ad majd a körzetünknek.
Milcsinszky Alajos római katolikus plébános: A szárazréti plébánia vezetőjeként meghatározó szerepet tölt be a városrész hitéletének alakításában, az itt élő katolikus hívek lelkének ápolásában.
Horváth Imre belvárosi plébános: Az ő tevékenysége alatt sikerült a szárazréti templomot felújítani, közös erővel dolgozunk a Hosszú temető kápolna altemplomának felújításán is.
Somogyi László református lelkész: Sikeresen együttműködtünk, így otthonra leltek a reformátusok a szárazréti közösségi házban.
Brájer Éva: Maroshegy önkormányzati képviselője mindig követendő példaként tartotta számon Feketehegy-Szárazrét fejlődését, jól esett, hogy mindig pozitívan értékelte a munkámat.
Hirt Károly, a Garzon ház lakója: Az Alba Regia Atlétikai Klub vezető edzője, akivel hosszú időn át együtt dolgoztunk a sportéletben, nagyon sok segítséget kaptam tőle.
Honnan a Szedreskert név? A dunántúli Székesfehérváron öt földrajzi név is Szederelőtagú: Szeder utca, Szeder köz, Szedres-dűlő, Szedreskerti temető, Szedreskerti lakónegyed. Valamennyi a XVIII. században a palotai út mentén létesített Szedreskertre emlékeztet, annak környezetében található. Fehérvár város igazgatásában külön szederfabiztos dolgozott, aki az 1781-ben ültetett ezer szederfára felügyelt. Az 1780-as évektől kezdve városi szederfakert (faiskola) is működött, a szederfák telepítése mégis nehezen haladt előre, mivel a salétromnátriumos és nedves talaj nem kedvezett e fafajtának. 1793-ban a Budai kapunál és az Öregek házánál telepített a város szederfákat. A Szedreskertben kivágott öreg fákat árverés útján értékesítették. 1827-től a vályogvető gödrökben is faiskolát létesítettek, ahova 1837-ben két font eperfa- és fenyőmagot vetettek el. A Szedreskerti temetőt 1795-ben nyitották a Szedreskert északnyugati felében. A Szedreskert szerepel Wüstinger József földmérő 1826-ban készült Székesfehérvár térképén. A csóri országút (ma Palotai u.) jobb oldalán a temető és kukoricaföldek közé rajzolták a szederfasorokat, két épülettel: a kertész és a temetőőr házával, a közelében utcai kúttal. 1843-ban Zichy Ödön gróf, a Fejér Megyei Szederfatenyésztő Társulat elnöke kérte, hogy a város 12 esztendőre adja bérbe nekik a Szedreskertet, évi egy ezüst forintért. A hosszú távra tervezett bérlet meghiúsult, mivel a társulat csak néhány szederfát ültetett. Ezért a tanács a kertet elvette tőle, és évi 25 váltó forintért egy vargamesternek adta bérbe. A Szedreskert területe ma is a városi önkormányzat tulajdona, a Bioritmus Kertészet bérli, ahol szederfa csemetét is árusítanak. Székesfehérváron 1935-ben 2498 szederfát írtak össze. Ma is láthatunk öreg szederfákat: a József Attila utcában, a Budai úton a Székesfehérvári Trade Center parkolójában, a Budai út – Fiskális út sarkán, a Pozsonyi út elején, a Prohászka utca – Esze Tamás utca sarkán. Öreghegyen a
Nyitrai utca – Érsekújvári utca saroktelkén két hatalmas szederfa áll. A Csóri úti nagy kanyarnál a ma már használaton kívüli útszakaszon is megmaradtak az öreg szederfák. E gazdag szedres hagyományok ismeretében nem meglepő, hogy a Székesfehérvári Maraton című újság társkereső rovatában 2002-ben egy hölgy Fekete szederként mutatkozott be.
A fehér eperfa Magyarországon a XVIII. században terjedt el a selyemhernyó-tenyésztéssel párhuzamosan. Utóbbit a XVII-XIX. század folyamán királyaink (Mária Terézia, V. Ferdinánd), a helytartótanács, az udvari kamara, a földművelésügyi kormányzat, egyházi és világi földbirtokosok, mezőgazdasági szakírók, papok, tanítók szorgalmazták. Az angol Henry Stephens Mezei gazdaság könyvét a hazai körülményekre alkalmazva 1836-ban kiadó Korizmics László és munkatársai hazafiúi kötelességüknek tartották a mezei gazdákat felszólítani: „Ültessünk tehát millió és millió eperfát szerteszét e széles hazában!” Négy év múlva Széchenyi István is szót emelt, írt a selyemhernyótenyésztés, szederfa ültetés érdekében. Galgóczi Károly a Mezei gazda népszerű gyám- és vezér-könyvében hangsúlyozta, hogy az eperfa mindenütt jól tenyészik, ahol az akácfa: „mint ez ugy az is inkább a homokos és meleg természetű földet szereti.” Ez az alapja annak, hogy az alföldi homok megkötésénél mindketten szerepet kaptak,
a tanyák legfontosabb fáivá váltak. Kunoss Endre, a gróf Zichy-család ifjainak nevelője, a selymészet tárgyában nemes Fejér megye által kinevezett küldöttségnek, s Fejér megyei szederfatenyésztő társulatnak választmányi tagja, 1843-ban, majd 1863-ban közzétett népszerű útmutatásában a szederfa hasznosságát hangsúlyozta: „A szederfának az akáczfa, nyárfa, fűzfa sat. fölötti elsősége következőkben áll: 1. gyümölcsének hármas hasznavehetőségében; 2. leveleinek tetemesen jövedelmező árában; 3. fájának az asztalosok és esztergályosok által keresettségében. Gyümölcse ugyanis jó táplálékot nyújt nem csak gyermekeidnek, hanem házi szárnyas állataidnak is, készithetsz továbbá belőle igen jó szörpöt is, levének sürü befőzése által, melyet méz és czukor gyanánt használhatni étkekbe és süteményekbe, végre készithetni belőle jó izü s kellemes savanyuságú eczetet is.” 1868 után elemi iskolai olvasókönyveink a gyermekek
körében népszerűsítették a faültetést, a szederfáét is. A régi századfordulón használt V-VI. osztályos Olvasókönyvbe a szerkesztő, Gáspár János a népismeret terén is jártas Majer István, kürti plébános, később esztergomi kanonok, káptalani nagyprépost, az István bácsi naptára szerkesztője és kiadója Ültessünk fát! című röpiratát illesztette be. „István bácsi” szerint a fatenyésztés igen sokféle haszonnal jár: „A szeder- vagy eperfa egy igen fontos és igen nyereséges gazdasági iparnak, t.i. a selyemtenyésztésnek lelke, egyszersmind az udvaron, a lakás körül igen jó levegőtisztító; ízletes gyümölcse embernek és baromfinak egyaránt kellemes eledel.” A sokirányú biztatás, népszerűsítés hatására a szederfa/eperfa meg is gyökeresedett a pusztákon, tanyákon, falvakban, városokban. Ültették az udvarokba, utcára, a dűlőutak, országutak mellé, szedres/epreskertekbe. (forrás: Lukács László)
Izmusoktól és ideológiáktól távol Avagy: ahonnan én jöttem Feketehegy-Szárazrét a mindenem. Nem is lehetne másképp, hiszen négy éves korom óta járom e vidéket. Akkor a családunk még a Felsővárosban élt, én is ott születtem. A nagybátyám révén azonban, akinek – akkori szóhasználattal – a Sajó utcában volt hajléka és szőleje, gyakran itt töltöttem az időt, csatangolással és később persze a kerti munkákban segítettem. A városrész akkori hangulatára azóta is nosztalgiával gondolok vissza, ám szívet melengető volt látni, ahogy a hatvanas évek óta évtizedről évtizedre fejlődött a terület. Óriási öröm volt például, amikor a dűlőutak után a SZIM melletti betonútra értünk s nem rázott már minket a lovaskocsi. Emlékszem arra az időszakra, amikor a Garam utca környékét akácos erdő borította, s biciklivel mindig errefelé csalinkáztunk. Akkor persze még nem hittem, hogy később ide költözök: édesanyám sajnos korán meghalt, így édesapám és Sárbogárdon élő nagynéném és sógorom nevelt. Aztán a hetvenes években a Sajó utcában vettünk egy szántót, amire saját kezűleg hajlékot építettünk, szőlőt telepítettünk. Akkor egyébként a mi utcánk volt a legkülső, azon túl már csak a „semmi” volt. Fél évtizeden át egy Gáz utcai panelban éltünk, s ahogy a gyerekek születtek, eldöntöttük, hogy belevágunk az építkezésbe. Édesapámmal közösen, kétkezi munkával építettük a házat, s bizony csak a falazáshoz kértük mesterember segítségét, ám például a csúcsfalakat is magunk építettük. 1985-ben, éppen 25 évvel ezelőtt költöztünk be nagy örömmel az új házunkba, nem foglalkozva azzal, hogy bizony az infrastruktúra finoman fogalmazva is rendkívül gyér volt. Lelkesedés nélkül nem is lehetett volna kibírni, hogy bokáig érő sárban-hóban vittük a gyermekeket a 36-os busz másfél kilométerre lévő végállomásáig. Máig emlékszem arra az utcakőre, ami a gyalogutunk féltávjánál volt, amin a gyerekek mindig megpihentek az iskolából hazafelé jövet! Ez az emlék is vezérelt, amikor 1994-ben, amikor megválasztottak képviselőnek, hogy a 37-es busz nyomvonalát meghosszabbíttassuk a Sajó utca végéig. Három felnőtt gyermekünk van: Zoltán, akinek két tündérszép lánya van, Zita, aki tavaly ment férjhez, és a legkisebb Zsuzsa, aki most volt harmadéves a pécsi egyetemen. Zoliék velünk
szemben építkeztek, így igazi segítséget jelentenek abban, hogy feleségem 83 éves édesanyját együtt gondozza a család. Az összetartás azonban nem csak ebben nyilvánul meg. Legyen szó születésnapról, vagy akár karácsonyról, mindig együtt töltjük az ilyen alkalmakat, az étkezőt már rég kinőttük, van, hogy egyszerre tizenketten is ülnek a nagy asztalnál. Örülök annak, hogy többé-kevésbé sikerült megőriznünk a hagyományos életmódot, nem „elefántcsont-toronyban”, hanem a városrész közösségének szerves részeként élünk: kacsát, csirkét tartunk, magam gyakran disznót is vágok.
Feleségem a szárazréti általános iskolában tanít 1996 óta, a plébánián egyházközségi testületi tag. Fiam társas vállalkozásban dolgozik, középső lányom pedig piacfelügyelőként. Jelenleg egy cég ügyvezetőjeként dolgozom. Ha végiggondolom az elmúlt néhány évtizedet, elmondhatjuk, hogy a közműfejlesztés 1997 körüli megindítása – melyben jelentős szerepet vállaltam – meghozta a betelepülési, házépítési kedvet. Orvosi rendelőt, gyógyszertára, majd postát alakítottunk ki, s a fejlődés azóta sem állt meg. Jó ennek szemtanúja, alkotója lenni. Az elmúlt négy ciklusban az itt élők szavazata alapján egyértelmű felhatalmazást kaptam a munka folytatására, s igyekeztem mindig teljes erőmből a városrész érdekeit szolgálni. Hogy ez most miként lesz, még nem tudom, a lelkiismeretem nyugodt, sokat dolgoztam a magunk mögött hagyott négy évben is. Egyet tehetek csak, bízom abban, hogy az itt élők újra bizalmat szavaznak nekem. Izmusoktól és ideológiáktól távol, én csak teszem a dolgomat.
AZ ÉN CSALÁDOM
Köszönöm, hogy együttműködtek velem, remélem, a jövőnket is közösen írjuk!
Elérhetőségem: 8000 Székesfehérvár, Sajó utca 112. Tel/fax: 22/310-179 Mobil: 06/20-439-18-81 e-mail:
[email protected] honlapom: www.feketehegyszarazret.hu
