Nyíri Kristóf, Európa szélén, Budapest: 1986.
Jegyzetek
1. 1 2
J 4
ZET
Thl! Au triall Mind. All Illtl!lIectual alut Social Hi tory. niver ily of alifornia Pre ,BerkeJey. 1972. Eilr-de·Siede Vienna. Po/itics and ulture. Alfred . Knopf, e ' rk. 19 O. VOll Grillparzer zu Kafka. Sech E ay. Globu Verlag, \ ien. 1962. A tudy ill Austriallllltellectual History. Frolll Late Baroqlle to Romanticislll. harnes and Hudson, ndon. 1960. XV.
kk. s lohann
hri toph Allmayer-Beck: Der Konservativismus ilt Österreich. I ar Verlag, München. 1959. 12. o. A valtoz lala t61 vonakod6 zlrak zemelyi eg peldajakcnt All mayer-Beck Grillparzer hö ct, Rudolf a zart emlfli, aki a Brllderzll'i I . felvona aban 19y z61: ,Zudem gibt' aen, wo ein chritt vorau / nd einer rückwärt gleich erweis verderblich. / Da hält man ich denn ruhig und er art t, / Bi frei der Weg, den tt dem Rechten ebnet." z 0 ztrak ibenl t ma ik nagy i meröjc, Robert u il, ezt a beallliotl agot per ze mar korantsem tartotta köny n en kepvi Ihelonek. A tulajdonsägok nelküli mber" a jato helyzetnek" (merkwürdige ge) talalja, ,wenn es weder "orwärl Doch zurück geht und der geg nwärtige Augenblick auch al unerträglich empfunden wird". (Der lallll olllle Eigen chaftell, . köny , 66. fejezet.) 6 z Elbun tuli nemet tarsadalom meröben kelelle az egyeni aut n6mia tapa ztalatanak terel nem ad voltara e ki alt a lulherizmu tekintelyelvu egel pu ztan mi zliku zabad agot hirdetö jelle ere nezve ege zen kitGno e zei ztikus ö zefograla lad ranz Borkenau. (., eut chland zwi ehen I und We I", Wort und Wahrheit 1949/1.) Lulher esz-, civilizlici6- e nyugat-ellene egere ugymond a nemet g ndolkodä zel 0 cgekben mozgo, a közepulal nem ta
191
192
talalhat6 (P 623. I. köt. 12. z. 7.). Rövid i mertet' et adja pi. Rala z abor A atal zechenyi c. e zejenek (1934) el ö reszeben. 10 riedrich Meinecke : Weltbürgertum und Nationalstaat: Studien zur Genesis des deutschen ationalstaates. R. Olden bourg, unchen-Berlin. 1908. 79. o. 11 Friedrich Schlegel: Ober die neuere Geschichte (I 810/l811 . Az . Behler altal ajt6 al rendezett Kritische Friedrich· Schlegel-Ausgabe TI. köteteben. München. J966. 275. skk. 12 "Signatur de Zeitalter" I. re z: 1820), az iment idezett kötetben. 492. kk. 13 Vo., 494-495. O. 14 Uo.. 502-503. . 15 Brie/wechsel zwischen Friedrich Gentz und Adam Heinrich Müller, 1800-1829. J. . Cotta' cher Verlag, Stuttgart. 1857. 245. o. entzet m rsekelt konz rvatlvkent aJlltja bc Golo aon (Friedrich von Gentz. Geschichte eines euro päischen Staat mannes. Europa V rla , ZUClch. 1947). Mül ler nezeteihez val6 kesöbbi közelede t emeli ki vi zont Paul R. Sweet: Friedrich von Gentz. De/ender 0/ the Old Order (The niversity of Wisconsin Pre ,Madi on. 1941) iegyensulyozottan nyilatkozik a üller- entz vi zonyr61 rl Wittichen. "Gentz mindig i racionalista riedrich maradt - Irja -, nzalma katolicizmu irAnt inkabb poli tikai, mint em allA i terme zetü volt; igy hlv6 baratja minden tedte i kl erletenek lIenAIlt. Politikai onatkozA ban pedig mindig viIägo an gondolkod6 reali ta s a gya korlat j6zan embere maradt, aki az adottb I kiindulva a lehet ege et tartotta zem elött, mlg dam Müller ali bizo nyo realisztiku erzek ellenere i inkabb pekulatlv hajl mu volt, valamifele egy egre törekedve a romantiku kato licizmusban kere te e taläJt meg vilagnezetenek zilard pontj 1." (Brie/e VOll und all Friedrich von Gentz. Sajt6 ala rendezte F. C. Wlttich n. 2. köt. R. Oldenbourg, ünchen Berlin. 19JO. 359. 0.) Adam ülJeren klvill Gentz egyeb· kent a ofbauer-kör gy mA ik tag; val, Joseph Anton von Metternich kegyeltjevel aki 1811-t61 Pilattal - a csa zar litikai az Österreichischer Beobachtert, az egyetlen becsi napiIapot zerkesztette - i bensö ge vi zonyban volt. A PiIat. aladn I Gentz gyakran ö zetalälkozott Hofbauer rel, aki, mint Müller i , sikertel nul igyekezett öt a hithez - je! sül a katolicizmushoz - vi zavezetni. "Gentz oha em fog megterni - jegyezte meg vegül Hofbau r -, mert mar ncm tud imadkozni." Pedig Gentz olykor vagy6dott a hitr . Mint Pilatnak irja ~'I ej zakäkat tudott Imi Pal apostol szavain:" z Jstennek tetszö zomoni Ag ... üdvö
193
ien. 1880
lse" (1945).
rOzal
194
jaba ere zkedünk mi az e z? - ha tiz cmber közt harom annak ertclmeben mcg nem cgyez; »Mennyi c ze van Unak. mivel aonyi penzt tudot! zerezoi« -» udalato e z ezen H, tiz ezer ver et tud könyv nel ül« - », Ur hogy nak van e zc arrul Dem etelkedh tni, milly j6 rendben van häza' fel e' gyerme ei milly zepek, be 'eHeme 1( - »Ez maz 2, husz nnegy nyelvet tud«' a' I. ak ezek utan i valljon mi az z? ert a' kikrül 2 hin , azok lelki teh t gi t!ppen nem egyenl k, öt ink bb igen különbözok; mert a' j6 memori t nak t n Dem I z feleslcg penze; a' dlis pedig egy verset e tud könyv nelkül; a' boldo ferj egy let ny Ivet lan j' kan, cgyen ket! n pedig dara bolva z61; a' lingvi tanak cH nben nioes, aki zere e' ki elete utjat viragokkal hintege ." agyi az zerü eg mereejeül Dem \-alamiCele elvont-altalaoo lelki kepe eg, haoem a aj t1ago h Iyzete - zerepck cgyedi 10 ikaja zol gAl; e 2 rü az, ami a korülmellyekhez zaboll. 31 Uo., 38 . o. 32 1820. dee. 8-i napl6bejegyz . La d apl i. 2. ·öt. Össus ullktii J 1. köt. , Budapcst. 1926. 92. O. 33 Uo., 363. O. 34 0., 385. 0., I 23 jUliusab61. 3S Bite/, id. ki d. 34 . o. 36 Uo., 417. O. 31 Uo., 287. o. Az irodalomban gyakran idezik az 19. nov. 5-i naplö följegyze t, melyben zechenyi az apai Mz ajtato legköre töl di taneililja ma t. A tclje bb ephez 3Zonban nyilvan hozzätartozi.lc a nehany b6nappaJ korabbi, aprili 19-i ne vezet följ yz " mely er katolikus elmenyt tükröz ("Valla 001 legalabb egyszer egy evben gy6na t parane 01 e zent aldoz t. Ezt töbM elmula ztani osem ~ 001, e 010 tant6l fogva mindent ponto an, de ketelyek nelkül es nem tulhajtv fo k betartani.... all omban a telje e tö elet allizat erze t O1aga zto nak tartom ...") vagy a fölteh töle ugy zioten 1 19-ben Ir dolt "filoz6fiai elmel· ed k" "Minden olyan metafizikai vizs äl6dä , amely nem abböl az alapelvböl induJ ki, bogy a term zetfelettit emberi ert lemmel nem i merhetjük meg, az emberi hiu g . bü zk eg term ke" - apl6i 1. köt. [Budape t: 1925), 854.0.), vagy akar az 1820. zeptember 13-i napl bejegyze • ben zcreplö Pal-idezet i ("a te t klvan ga a halälba vezet a I lek v gy6dä a ellenben elet Mke"). 9 Briefe VOll Ulld an riedriclll'OIl Gentz. llI/2. kÖt., Münehen Berlio. 1913. 229. o. 40 Au Mettemichs nachgelas enell Papieren, 8. köt. 164. o.
195
Franz Grillparzer: Werke. Becs varos megbizasab61 sajt6 alä rendeztc August Sauer. II. sorozat, 42 München. 1968. 45. o. - Seilter itt utal Nestroy hasonl6 formuläjära is - "überhaupt hat der Fortschritt das an sich, dass er viel grösser ausschaut, als er wirklicht is" mely formula Ludwig Wittgenstein 0lvas6i szämara viszont eppenseggel a Philosophische Untersuchungen mott6jakent ismert. 43 Werke, id. kiad., II. sorozat, Xl. köt.,6lS. o. 44 Vo. 120. o. 4S Vö. Heinz Politzer: Franz Gri/lparzer oder das aogründige Biedermeier. Fritz Molden, Wien. 1972. 326. O. 46 Werke, jelzett kiad., 11. sorozat, VII. köt. 34-35. v. 47 Vo., VIll. köt. 280. O. 48 Vö. J. P. Stern: "Das Wien GrillpafZers'~. Wort in der Zeit 9/6 (1963), 49. O. 49 "Az osztrak nyelvjäräs olyan szavai, amelyek a regi nyelv beni el6forduläsuk altal 6snemetnek bizonyulnak" (Werke jelzett kiad., 11. sorozat, X. köl., 274. 0.) jellegzetes clm. "a sokszor ostorozotl osztrak halt (kb.; nos, hat, persze, bizony ...) ugyanebben a jelentesben a közepfelnemetben" (uo. 277. 0.) jellegzetes utalas följegyzeseiben. so Gerhart Baumann : Fran: Grillparzer. Sein Werk und das osterreichische Wesen. Herder, Freiburg. 1954. 32. O. SI Vö. Politzer: Id. mu, 268. o. S2 Lasd F. von Krones; Moritz von Kaiser/eid. Sein Leben und Wirken als Beitrag zur Staatsgeschichte Österreichs in deli JahreIl 1848 bis 1884. Duncker &; Humblot, Leipzig. 1888. S3 A Dessewffy-fiverek eszmeire vonatkoz6an gazdag - a szerzö negatIv beallftasat egyebkent korantsem ahitamaszt6 - anyagot hoz Denes lvan Zoltan, "A »fontolva haladas« illuzi6kelt6 ervei es elvei". Magyar Filozojiai Szemle 1980/2. S4 Eötvös J6zsef nezeteit reszletesen elemeztem A M:ollarchia :el/emi eleter61. Filozojiatorteneti tanulmanyok c. könyvem (Gondolat, Budapest. 1980) .,Forradalom utan: Kemeny, ötvös es Madach c. fejezeteben. Eötvös konzervativ filoz6 fiaellenesseget hangsulyozottan targyaltam "From Eötvös to usil: Philosophy and Its Negation in Austria and Hunga ry" c. tunulmanyomban, mely az altalam szerkesztett Aus/ riall Philosophy. Studies and Texts c. kötet (Philosophia Ver lag, M"ünchen. 1981) bevezet6 irasät kepezi. Eötvös liberaliz usAnak sajätosan konzerv~tiv jelleget törekedtem megvilä gitani "Intellectual Foundations of Austrian Liberalism" c. dolgozatomban (a W. Grassl es B. Smith ältal szerkesztett A //Strian Economics .. Historic:ll and Philosophic 11 Background c. kötetben, Croom Helm, Beckenham. 1986). Ut6bbi dol
41
196
ket J f Redli h (Da - ftrrtkhi eh
prob/tm. Leipzig. 1920-26),
national Empirt.
197
59 .,Freud
- irja Paul Roazen - a liberalizmus egyfajta önvizs gala tat jelcnti. .. Az emberi crzesekct megertendö, Freud tulhaladta a liberalizmust, es olyan gondolkod6kkal került gy taborba, akiket altalaban a Iiberalizmust61 idegen ha gyomanyokkal kötünk össze. Burke-höz hasonl6an fölis merte a destruktiv ösztönök erejct, es latta, hogy a tärsa dalmi kenyszerek pszichol6giailag szüksegesek lehetnek." (Freud: Political and Social Tlwught. Alfred A. Knopf, ew York. 1968. 248-249. 0.) Freud antropol6giai pesz zimizmusat a hobbes-j tradici6val hozza kapcsolatba EI mar Waibl: Gesellschaft und Kultur bei Hobbes und Freud (Löcker Verlag, Wien. 1980), Jasd különösen 39. skk. 60 Freud vonatkoz6 elkepzeleseinek kialakulasaval s elmelete nek ismeret6l0z6fiai jeJentösegevel reszletesen foglalkoztam az 54-es jegyzetben hivatkozotl könyvemben, Jasd .,A libe ralis antropol6gia alkonya: Sigmund Freud" c. fejezetel. t .,Das hilflose Europa oder Reise vom Hundertsten in Tausendste", a Robert Musil. Gesammelte Werke (Reinbek bei Hamburg, Rowohlt, 1978) 8. kötcteben, 1087. o. 62 "Der deutsche Mensch als Symptom" (1923), uo. 1378. o. 63 1. könyv, 5. fejezel. 64 Lasd Robert Musil: Tagebücher, Aphorismen, Essays und Reden. Rowohlt, Hamburg. 1955. 219. o. 6S Szekfü Gyula: A magyar bortermelö lell"; alkata:Törtenelmi tanulmilny. Budapest. 1922. 14. o. L~ 66 Uo., 10. O. 67 Uo., 17. O. 68 Uo., 18. O. 69 Uo., 19-20. o. 70 Wittgenstein: Vermischte Bemerkungen. Sajt6 ala rendezte G. H. von Wrighl. Suhrkamp, Frankfurt/M. 1977. 14. O. 71 Hayek "Remembering My Cousin, Ludwig Wittgenstein" c. jras~ban (Enco/llller, 1977. aug.) szamol be ketlejük talal kozäsair61. Filoz6fiar61 vagy politikar61 soha sem eseU közÖtlülc. sz6 - "we knew that we disagreed politically", jegyzi meg Hayek -, kiveve utols6, veletlen taJa1lc.ozasukat. Ez a Baselb61 Boulogne-ba tart6 vonaton törtent - mind ketten Becsbc51 tertek vissza Angliaba -, 1948-ban: abban az evben midc5n Wittgenstein a tekintelyrc5I, az iskolar61, a tudomany es neveles altal egybeforrasztott közössegrc51 mint az emberi bizonyossag es egyältalän itelökepesseg züksegeselc5fölletelerc51 keszltctl följegyzeseket, Hayek In dil'idualism:and Economic Order c. kötete pedig, melyben a közös szabalyolc., konvenci6k es tradici6k eszmeje oly hangsuUyal szerepel, eppen megjelenes eloU aill. - A vona ton Wittgenstein, rrunt Hayek elbeszeli, elöször kerülni lat
19
zott a t r alga t, detektivregenyebc I metkezett; ke 6bb azonban eleven c eve e be kezdett, "az oro zokr61 BCc bcn nyert benyoma ain kezdve, mely tapa ztalat lathat61ag m Iy ege en megrenditette, e lerombolta bizooyo okäig dedelgetett i1hizi6it". Jd vel azut n altal 00 abb filoz6fiai kerdesekre terelödött a sz6, Wittgenstein java olta, hogy a haj6n föltetlenül folyta k majd a be zeiget t. ' m Ha y k ott mar hol m talälta..,Hogy megbänta-e a bele f, I dkezö e zmec eret" - irj Hayek -, "avagy rlijött, hogy megj ak közön ege nyarspolgär vagyok, nem tudom. D oha nem lättam töbM." 72 Meng r-Hay k kapcsolatot hat6an lernzi Jeremy hearmur, "Tbc Au trian Conn tion. ayek's Liberali m and the Thought of Carl Menger", a W. rassl es B. Smith Altal zerke ztett fentebb hivatkozott kötetben. 73 The Con tilUtion 0/ Liberty, j lzett kiad. 399-400. o. 74 "Jndividuali m. True and Fal "jelzett kiad. 7. O. 75 Uo., 8. O. 76 Uo., 15. O. 77 Uo., 23. O. 0.,26. o. 78 79 Uo., 22. o. 80 Uo., 25. O. 81 0.,32. o. 2 0.,6-7. o. 8J The Con titlltion 0/ Liberty, jelzett kiad. 24. o. 8" Uo. 85 Uo., 25. o. - Hayek itt utal arra a meg ülönböztet re, me Iyet Ryle tett ,knowing how" (tudni ho yan) es knowing that' (valamit tudni) között. Usd uo. 426. 0., 4-e jegyzet. 86 Uo., 26. o. 87 Hayek zabadpiac-melletti rvel retjilozojiai alapokon nyu zik: a ikeres gazda gi teve keny eghez zük ege tudäs a larsadalomban fragmentalt, di zpcrz, es a c elekve konkret modozatQtol elvtilaszthatat· lan alakban all fenn, s mint ilyen elvileg em ö zegezhetö. - Hayek nezetrend zer n nagy zaba u ö zefoglalasat nyujtja John . Gray, ,F. . Hayek and the Rebirth of Cla ical Liberali m" c. tanulmänyaban, mely a Literature 0/ Liberty 19 2. teli szamakent jelent meg. 8 öltGnö ugyanakkor, hogy i meretfiloz6fiai szinten, vagy a jelenteselm let területen, ayeknak korlintsem sikefÜlt következete antimentali ta allaspontot kialakftania. fgy pI. "A tar adalomtudomanyo tenyei" cfmü elöada aban, melyet ambridge·ben tartott - az ottani Moral Science
19
lub fölkeresere 1942-ben -, Hayek ügy velekedett, hogy "mas emberek tudatosnak min6sltett cselekedeteit kivetel nelkül ... sajät elmenk anal6giajära ertelmezzük: vagyi cselekcdeteiket es cselekedeteik targyait olyan osztalyok vagy kateg6riak ala soroljuk be. melycket kizär61ag a sajat clmenk ismereteb61 merftünk". Ugyanebben az el6adasban arra a kerdesre, hogy vajon "mi rokonltja egymassal ... ugyanannak a sz6nak ketszeri kimondasat", Igy valaszol: ,mivel tudom, hogy x vagy y ezekkel a különböz6 hangok kai vagy jelekkel ugyanazt a sz6t klvanja kifejezni vagy egyugyanazon sz6nak fogja föl azokat, ezert kezelem 6ket egyetJen osztalyba tartoz6knak", befejeusül pedig hangsu Iyozza, hogy "a kommunikaci6 elMöltetele", valamint "az alap, melyre tamaszkodva a gazdasagi elet, ajog, a nyelv, a szokasok bonyolult tarsadalmi struktüräit valamennyien ertelmezni tudjuk", nem maSt mint "a közös gondolkodas beJi struktu.ra meglete". A kes6bbi evek soran, jelesül a Law, Legis/alion and Liberly köteteiben (Routledge '" Ke gan Paul, London. 1973-1979) Hayek mar kifinomultabb terminol6giat alkalmaz a szellemi jelensegek, mentalis aktu sok emlltesekor: Igy amikor megelegszik azzaJ, hogy visel kedesbeli egyformasägr61 besuljen tudatos (verbalizält) zabaJykövetes helyett (I. köt., 43. 0.), amikor a gyermeki szämtantanulas altemativat-nem-ismer6 voltar61 Ir (1. köt., 80. 0.), vagy ami kor föltetelezi, hogy a primitiv ember "szavak jeJenteset elsajatitva egyszersmind cselekvesi m6 dozatokat is elsajatlt" (3. köt., 157. 0.). TUlzäs volna azon ban azt allftanunk, hogy szämottev6en eltavolodott a men talizmus allaspontjat6J: a kes6i Wittgcnstein reszletesen kimunkält antimentalizmusät pedig soha nem vonta gon dolatvilaganak körebe - j611ehet egyetlen helyen. "Rules, Perception and Intelligibility" c. tanulmanyaban (Studies in Philosophy, Po/Wes and Economics, Routledge &: Kegan Paul, London. 1967) tenylegescn hivalkozik a Philosophische Untersuchungen-ra. 89 Lasd "Tbe Three Sources of Human Values" c. el6adasat, melyet a Law. Legis/ation and Liberly 3. kötele epil6gusa kent is közzetett; az idezett sorok itt a 176. o.-n talälhat6k. 11. FEJEZET J
Az itt következ6 gondolatmenet igen nagy mertekben ta maszkodik SzCics Jen6 "Vazlat Eur6pa härom törteneti regi6jar61" c. tanulmanyara (Törtene/mi Sum/e 1981/3; most könyvkent ist Magvet6, Budapest. 1983); aharom
200
