A Lucidus KiadÓ tij ktinyvei
HI'EBB'EG
HUTRTf,' MINORITIES STUDIES AND REVIEWS
Kurdi Mária: Kult rák kiiziitt Budapest,2011.175p. 2400 Ft
Miskolcry Ambrus: Kazinczy Ferenc tja a nye|v jítástÓl a po|itikai meg ju|ásig l!l. p. Budapest,2010.213 2800 Ft
Gseke Péter: FájÓ sebekból termö Világtávlatban Erdé|yiFiata|ok Budapest,2010.208p. 2400 Ft
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc tja a nyelv jítástÓI a politikai meg julásigIV. 165p. Budapest,2010. 2200 Ft
évi1. szám 20. évfolyam,2011. AlapítÓ ésfószerkesztó:Cholnoky Győzo Szerkeszttíbizottság:Pomogár Béla (eln k), Miskolczy Ambrus, Szarka Laszlő, Szász Zoltán, Tőth Agnes' Doncsev Toso,PéntekJőnos, Kocsis Károly, Tőth Pál Péter Halász Iván. Kiadja a Lucidus KiadÓ, l192 Budapest, Gomb utca 7. Telefon: 282-2250. Szerkesztóségi titkár Vagő Pálné, Grafrkai te*ezo: Szabő János' Nyomdai elókészítés: 1014 Budapest, Scriptor Kft. lt34 Budapest, Angyal|oldi t 30-32. Szerkeszt<íség: Hess Andriís tér 5. fsz. 82-83. Tel./fax:.225-2866.A lap megjelenik negyedévenként. Éves elófizetési ár: 4800 Ft (áfá.val), ktil|otdtjn 24 euro+\Z euro (postakoltségten. gerentulra)' illetve + 8 euro (postak
HU rSSN 1215-2684
Válogatásunk kiadványai
Kulcsár Péter: Eszmék,legendák, tiiÉénelem és tiirténetírás Budapest, 2010. 234 p
2400 Ft
Blátter fiir deutsche und internationale Politik (Németország) British Journal of Political Science (Anglia)
Frled lstván: Egy irodalmi régiÓ ábrándja és kutatása 2010.222P' Budapest, 2400 Ft
Europa-Asia Studies (Anglia) Futures (Anglia) Global Sociery (Anglia) Joumal of Balkan and Near Eastern Studies (Anglia)
NationalitiesPapers (Anglia) osterrropa (Németország) La Revue Internationale et Strategique (Franciaország) ScandinavianPolitical Studies (Norvégia) StidosteuropaMitteilungen (I.{émetország)
KRITIKA Szatmdri Zsuzsanna oroszország a XXI. századbanl A magyar és orosz kétnyelvríkotet a Nyíregyházi Fóiskola Kelet- és Kcizép.eurÓpaiKutatÓ Kozpontja á\ta|z0o9. iirilis 28-il ;;g';nd'ezett or9szorszdga XXI. századbán címtikonferencia a nyagátteszik{izé. Jánost Zoltrína NyíregyháziFóiskola rektora,Igor Szergefe,,ics S'a,,ols zkijaz orosz .oderáciÓ magyarországirenauvtti 7s megnátátmazott nag|ktivete, valamintLezsák Sándo1a magyarországgyiilés alelnokekÖ'';;?á szavait kcjvetóentit eurÓpai városbÓl _ cse|abiiJzk, Moszkva, t
oroszországa XXI. században
l1l
ténelmisajátosságai,hagyományai,valamint kollektívpolitikai élményei ésobjektívenlétezóregionálisérdekeiokán nem tekinthetóNyugat.EurÓ. pa keleti feléneksem. Érdekeiérvényesiilésének legfontosabbkereteaz EurÓpai UniÓ, ésezen beliil az a szomszédságpolitika'amely támogatjaa keleti ésdélkeletiszomszédok az eurÓpaidemolaatikusjogállamoksorába valÓ beilleszkedését, az uniÓs vívmányok,jogszabályokésajánlásokalvisszaszorítását, kalmazását,a nacionalistaindulatok,etnikai feszÍiltségek valamint ezen államok stabilitásátésprosperitását.Magyarországonnem a foldrajzi térség valÓ megnevezétartják szerencsésnek ,,érdekszféraként'' sét,hiszenaz EurÓpai UniÓ, MagyarországésoroszországérdekeiEurÓpa találkoznak,azok kolcsonostiszteletbentartásaa keleti ésdélkeletirészén kozos gazdaságiérdekekérvényestilését eredményezheti. Magyarországon nemzetbiztonságiérdekaz energiaellátásmegbízhatóészavartalanmiíko. magyar kézdése,valamint a magyarországienergiahordozÓ-rendszerek ben tartása.Mindemellett támogatandÓa kulturális kapcsolatokélénkítése a magasabbszellemi-kulturálisigényekkielégítése céljábÓl.Mindez azért is fontos,mertbeláthatÓidón beliil EurÓpa ésoroszországktizottnemcsak gazdaságiegyÍittmiikodésre lesz szÍ.rkség' hanem _ a sillyosbodÓ globális _ problémákmegoldásara politikai partnerségre is. NarocsnyickajaNatalija Alekszejevna,a párizsi orosz Demokrácia igazgatÓja oroszország ésEurÓpa helyzeésEgytittmtikodésIntézetének kotétvizsgálja az rij geopolitikairealitásban.A SzovjetuniÓszétesését - harc az ásványkinvetóen megkezdódott a világ a régiérdekiitkozések csekértésa hozzájuk vezetí tengeri ésszárazfoldi utakért- menténvalÓ rijraszabása.Ez késztetia Nyugatot arra, hogy kiszorítsaoroszországot az Eurázsia északkeletitérségébe, valamint az Egyestilt Allamokat, hogy megszirntessen mindenlétezö éspotenciáliserókozpontot,amely a jovöre meghatározÓhatássalbírhat.Elérkezettaz idó EurÓpaszámára,hogy másképptekintsena sajátjovöjére,belátva,hogy nem csak oroszországnak, de EurÓpának is sziikségevan egy erós oroszországra, mely szisztéma. formálÓ szereppelrendelkezik a világpolitikában. Az ugyanazonapostoli keresztény ésegyházialapokonál1ÓoroszországésEurÓpa kÖzÖttivalÓsá. gos egytittmíikodés a harmadik impulzust adhatkontinensiinkfejlódésének évezredben. Az orosz TudományosAkadémiaEurÓpai Intézetének osztályveze. tóje, Siselina Ljubov Nyikolajevna oroszország ésKelet-Kozép-Eurőpa címmel tartott elóadást. A belpolitika, a gazdaságésa nagypolitika terén oroszországésKelet-Kózép-EurÓpaviszonyában- a 90.esévekteljesel. hidegtilését Amirlt kovetóen- 2000kozepétólfellendiilésvolt érzékelhetó. sztereotípiáiésa jelen kor elóítéletei mellett azonban,sablonospolitikai irányultságravalÓ támaszkodásjelei is megfigyelhetók_ oroszország
t12
Szatmári Zsuzsanna
hangsrilyozottanszárnita kelet-eurÓpaiországok szociálliberális pártjaira, Kozép.Kelet-Eurőpaországaiviszontaz oroszországiradikálisliblrálisok. kal ésjogvédó szervezetekkelkeresik a kapcsolatot.Gyakran a kÖzos államhatárhiánya ésaz emeíirtbetoltómégkevésbé stabilállamok is bonvo. lítják a helyzetet,min1 ahogyanMagyarország az osszeurÓpai rendszeibe illeszkedésnek kovetelménye i s. oroszországaz á|ta1a2000-ben elfogadott irányvonal szerint igyekszik konstruktívanreagálni a Kozép-Kelet-EurÓpábÓl érkezójavaslatokra,valamint difterenciáltanviszoíyuhi a régiÓ országa1hoz.Egyedtil az EIJ integráciÓmélyítési intézkedései, valamint a humán szférahe|yzetétnehezító,egyre szigorodÓ vízumfeltételek szab. hahrak akadályt annak a tcirekvésnek, hogy á kozép.kelet.eurÓpairégiÓ a tudja betoltenioroszország ésaz EurÓpai UniÓ kapcsolat,,híd-szerepét'' rendszerében. Ami oroszország ésMagyarország visionyát illeti, orosz. országprognosztizálhatőváválása, az adÓsságproblémalezarása,valamint a stabil kereskedelmiésgazdaságikapcsolatok mind'hozzájárulíakahhoz, |togyaz _ a régiÓmás.-országaihoz képest_ kiegyensirlyo,ottés.r.óiskolán perspekti. vikus legyen. A szerzí|reményétfejezteki, hogy a Nyíregyházi alakult Kelet- ésKozép-eurÓpaiKutatÓ Kozporrt nozzaiaíl kapcsolataink rij formáinak kialakításához. Noszov Mihail Grigorjevics, az oroszTudományos AkadémiaEurÓpai Intézetén ek igazgatóhelyetteseo rosz ország és Nyuga t: sz tereotípiák és realitás címmeltartottelóadásábanmegállapíiotta, i'og"yu 1917- í ].9g!ig terjedó idtíszakbana szovjet állam ésa Nyugat kalcsolatát a nyílt el. lenségeskedés, illetve a ,,proletárinternacionaliáus'' ésa ,,békés egymás 19l!ett élés''esetlegespárosításahatároztameg.A nyugati kozvéleménya baloldali eszméketérdeklódéssel fogadta,u^"1y,uiá,Jt elsósorbana Gulag-elbeszélések, a l956.os magyarországi,ésaz 1968.ascsehszlovákiai eseményektortékmeg.A szovjet k zvéleményte|zártságaokán,a Nyugat csupán a zavart rádiÓállomásain kereszttil formálhatta.Égybizonyos tar. sadalmi rétegát fudta lépniert a szakad,ékot, de a peresztr-ojtakorszakába cipelt.ideolÓgiaipoggyász mégígy is nehéznekbizonyult.A demokrati. kus váltás kovetkeztébenkjalakult eufÓria gyorsan elapadt,maga helyett |ugyuu a hidegháboru éveibenkialakult sztáeotípiák ui.A, oro'szország. ban kialakult gazdasági csód, az állam meggy.ngtilés",a félelem,hogy a kommunisták visszatérneka Kremlbe, a komipciő ésa biinozésnovekedése, amely mellett az országváltozatlanulszámottevónukleáris potenciállal bírt,a Nyugat aggodalmátváltották ki. Ezen a helyzetensokat változtatott az uj évezred,mely oroszország részérölcéltudaiosabbésstabilabb ktil. politikát,valaminta Nyugat által sokatbíráltbelpolitikáthozottmagával, mely menténa mai napig nehézségetokoz az cisszecsengóeraek& fellelése.
oroszországa XXI. században
I tJ
MihejevSzergejAlekszandrovics,aPolitikaiTechnolÓgiákKiizpontzi válság oroszországra gyakorolt iának alelntjkeelóadásában a nemzetk alap csil. A 600 milliárd dolláros tartalékésstabilizáciÓs r'"iÁ"i' "r"-ezte. az energia-ésnyersanyag. i"pim t'".a.. gyakorolt az oÍoszgazdaságra,'de _ monovárosokatmégígy is eitiro ipí.agra árak zuhaná sát az.**"'' sikeriilt elkeriilni, jelentósen érintetteu uái,ag. e.uei tisszeomlásátugyan gazdaságihatákedvezótlen a megérezte de a k zéposztályennek el.íenére indítottel, amely lerombolta sokat.Aváls ágegyiljradefiniálási fofuamatot amagasolajárokoztahamiskomfortérzetet.EztalátámasztottaaPutyin _ terv is, melynek céUaaz or. ári"i [";a"'' ett_ 2020-ig szÓlÓ stratégiai nem váltott ki társadalmi szág moderntzálása.o.oi'o.*,agtun u .,ál'ág a népszeríiek, kiliezdhetetleniil destabilizáciÓt, a potitikaiegfóbíszereplói számára rtitlpottital vonatkozásbanoroszország ;;iilk;t *a"*'tuuir. Azerbajdzsán). prioritással ui. u po,Á'*1"t 'egio (Ukraj1a,Belorusszia, ahol a két. ja' u lozep-eurÓpai.régiÓ, a p."trt'.a Ehhez képestkisebb jelentösebb valamint oldalir kapcsolatokatfártporititai céiokrahaszna6a6 melyen keresztlil az Lengyelország, szomszéd problémával a tozvetlen progke1teni..Mihejev képét i""a,,o,, tulrÓl igyekenrck az o,o,,.'o"s'ély nagyhatalom erös r99i9$]f nÓzisa szerint a vátság ellenéreoroszország bírÓ pőlusa. dontésekkel globalis egyik világ egy ttibbpőlusí ;;J. Alapítvány Perspektíva Bondareva JetenaÁnítor]áu"u-,a Ttirténelmi orosz me.gj.elent_ etaialapiwány támogatásával igazgatója,tevékenységiik kekonyveken tarta|mazó éskiilfoldi politolÓgus;k éselemz5k munkáit Dél-Ke. és Kelet. a kerii]t Így említésre resztlrl szemléltette forradal"ttiuaa.at*. éS,,narancsos'' o.,"agumu,'.'egu"*"ni,,bársonyos'' i;uilÓp" hálőzatok: Narancsos tarta|mazo makat elemztíésszámos éáekes munkát adványokérintika b altikumi B elgr á dtő l B iskekig.. li"a"a"v is. További ki va. jogainak hely,zetét, államokat' elótérbet,"Ly"^" ; ofi é1őkisebbségek gálágszol igazs (Az kérdéikorét gáltatás lamint -,oii, a nemzetkirzf ig;,"ag'",,l ellen). p,,datája' - Hi;at NZmzei,a,t.Bírőság Slobodan Y!l?'?:, oroszkialakult országaiban más e'"' mr az itapíwanfvizsgálja a világ tijrténelmtoroszországtől a modern u,n"ty,,át ország-képet, c.kotet. "'"á."eny"i,l sajtőban 200.8.-ba,n a spanyol óroszország kipe o,i,io,iag.fek. teszi világháboru II' a témát kotutá'i ben olvashatÓk.A naáaair<;!r.,'tó, háborut? a kezdte mikor és Ki partittirája._ ki, mellyel A II. ,i ;;i;,i megemlítettea foglalko.zik.Ezá kívtil' Jelena Anatoljevna Intézetuezetője, ".'tiuan*y Párizsban mtik dó ol.osz o".okrácia ésEgyiittmtiktjdés gjelent k n1rvét, me gatásával támo Natalia Narocsnyici i:* - alapíwány a sajátinternetes.rijságát, aialapitvány Miért éski,d no,,oji,i,i?, valamint -i,;tt,,"-,.,.n"ty.,"kaporoszországgal .*pán kommentá|ja-azaktuális,
ll4
Szatmari Zsuzsanna
csolatoseseményeket, hanemtájékoztatást is nyujt az alapitványaktuális tevékenységéról. Witold Rodkiewicz,a VarsÓi EgyetemKeleti TanulmányokKozpont oroszország-szakértóje cikkébenoroszországota lengyel ktilpolitikaleg. fóbb kihívásánaknevezte,ésa lengyelértelmiség es potititusok nézeteire osszpontosítva, a Lengyelországbandominánsanéló oroszország.képjellemzését tíÍzte ki céljául.E képszerintoroszorÉzágrevizionistahatálom, amelynemnyugodottbele abba anemzetkazihelyzetbe,amely EurÓpában a SzovjetuniÓszétesése utánalakultki. Rodkiewicz az oroszpolitikahárom alkotőelemét emelteki, mely szerintoroszországa posztszovjettérség ál. lamait gazdasági,hadi éspolitikai térenis torekszikmagánakalárendelni. Kozép-ésKelet-Európáta nyugatibiztonságigaranciáktÓlvalÓ megfosztás irtjánigyekszik a sajátérdekszférájában tartani,valaminta nemzetkozi kapcsolatok,,nagyhatalmak koncertje''modelljétpreferálja.A cikk végén a szerzö megjegyzi,hogy a negatívlengyel _ az oroszdemokratikusintézményeketmegkérdójelezó _ Oroszország.képelsósorban a hatalomra,az államapparátusra, az állami btirokráciáraésaz állami befolyás alatt lévó nagyvállalatokravonatkozik,nem érintveaz orosz társadalmat.Rodkie. wicz cikkéta lengyelkozgondolkodásszervesrészét alkotÓ Jerzy Giedroyc éskcireáltal kidolgozott,az oroszországgal valÓ megbékélés imperativusa gondolatávalzárta. Almásy SándorésGalÓ MiklÓs, a NyíregyháziFóiskola munkatársai az orosz F deráciő élelmiszer-gazdaságának problémái ésperspektíváic. cikkiikbenaz orosztermészeti viszonyokszélsóséges mivoluithángsirlyozták: a mÍivelhetóteri'iletek5OoÁ-aazÉ. sz.60" flolottizónábantátaurato' valamint az ország hegyvidékiteriileteinektermészetifeltételeisem kedvezóek a hatékonymezi5gazdaságitermelésszámára.Egyaránt az import irányábamutataZutÓbbi 16 esztendóalattbekovetkezett jelentós szántÓterij]et.csokkenés is (l20 milliÓ hektánÓl 80 milliÓra).A termelés ktilonbőzó - a vetóteriiletéskalászosok száma, az egyéntésnagyÍizemi foglalkozta. tottakszáma,a termelés(tej,hris,gabona,burgonya,cukorrépa, napraforgÓ, len, gyapj ), valamint az állatállomány (szarvasmarha,Jertés,luhés kecske)- szegmenseitaz orosz StatisztikaiHivatal adataibÓl
oroszországa XXI. században
115
- jelentós arányír egy - a fo|dgázéskóolaj exportbevételeiból megtértrló hris. éstejtermék-import egészíthet ki. Rozgonyi lbolya, a NyíregyháziFóiskola tanára,a torténelemtudomány kandidátusa,a SzovjetuniÓutolsÓ éveibenlezajiÓ ktilpolitikaiváltozásokrÓl tartottelóadást.Az 1985.osévelejea belpolitikai,ktilpolitikai,és ezen beliil Kelet.EurÓpa politikai értelmében sem volt mér|oldkó.Március ll-én, Gorbacsovszínrelépését kovetóena belpolitika zász|ajáraa gyor. ki, jelezve sítás,a kiilpolitikáérapedig a racionalizálásszlogenjéttíízték a váLtozás sztikségességét. A Kelet.EurÓpa-politikában a változás l986 tavaszátó| vált érezhetóvéa szocializmus sokszíníiségét elismeró magatartásbÓl,valamint a személyestalálkozÓkbÓl, melyek - konkrét,gyakorlati teendókre koncentrálva- egyre inkább veszítettekideolÓgiai-politikai jellegiikból. Kezdetbena szovjetKelet-EurÓpa-politikaolyanváltozásokat célzottmeg, amely alapjaiban nem veszélyeztettea rendszer fenntarthatoságát,1989nyarátÓl viszont a SzovjetuniÓnem avatkozottbe Lengyelország ésMagyarország átalakulási folyamatába.A szovjet politika f bb szakaszait,valaminta Bihri Mihály,,Alkotmányos rendszerváltás''címíí munkájábantaglaltmagyarrendszerváltásperiődusaitvizsgálva megálla. píthatÓ,hogy kezdetbena szovjetbelpolitikaváltozásaihatottaka kelet-eurÓpai politika alakulására,l988 nyarátÓl szinkronbakeriiltek,l989 ószén viszonta szovjetkelet-eurÓpaipolitikarendszerváltása megelóztea szovjet pclitikai rendszerváltást.Ahhoz, llogy átérezziika politikai változások teljes s lyát, érdemeshozzátenni,hogy kevesebb,mint ,,hétsziik esztendó'' leforgásaalattzajlottle. A Nyíregyházi Fóiskola szerzohármasa,Egri Imre, Duleba Szabolcs magyal logisztikailehetóségekról tarésKádár András a dél-oroszországi tottakelóadást.Magyarország geookonÓmiaihelyzetéttekintveEurÓpában kulcspozíciÓvalrendelkezik,mivel EurÓpa számosiitóerónek számítÓlogisztikai tengelye keresztezi itt egymást.Az eurÓpai uniÓs tagság,valamint a schengenihatár létrejotteméginkább megerósítetteMagyarország létrehozvaa Selyemírtfejlesztésének sziikségességét, osszekiitó szerepét, amelynekeurÓpai szakaszaaz V. konidor. A projektkereteinbeltil Magyar. Fejleszország számáraa,,záhonyilogisztikaikorzet''kiemeltjelentóségti. valaminthelyi szinten komplex fejlesztését, tésemagával vonná a térség írjszervezésitechnikákat- intermodáliskózpontokat'ipari parkokat- is egytittjárna a szállításiidó jelentós megkívánna.A projektmegvalÓsítása lerovidtilésével, mely lehetóvétenné,hogy a Kína-Kelet-EurÓpatengely menténa tengeri 35-40 nap helyett, 10-13napra csokkenjena szállítási idó. EurÓpa, kozte Magyarország'oroszország és a Távol.Kelet olyan rendszerbefoghatÓosszea logisztikairendszerekáltal,amelybiztosalapot nyÍrjthat az egyi.ittesfejlódésre.
116
Szatmári Zsuzsanna
GerhesMiklÓs, a NyíregyháziFóiskola tanáraaz oroszkereskedelmi kapcsolatokszerepéróltartottelóadásta magyarkis. éskozépvállalkozá20 éwel ezelóttamagyaÍexport80oÁ-améga volt szocialista sok életében. országokbairányult,majd a rendszerváltáselsó éveibena magyar-Szov. jet ktilkereskedelmiforgalomcsokkent,amivel SzoroskoneláciÓban volt a magyaÍGDP példanélktili 10%-osesése.2009.benaz oroszországba irányulÓ magyar export fóbb cikkei a gép és szállítÓeszktlzok(56,3Y,), a feldolgozotttermékek(35,,7oÁ), valamint az élelmiszer-ipari termékek (6,9%)voltak.A behozatalszerkezetének alappilléreitaz energiahordozÓk (92,8oÁ),a feldolgozotttermékek(2,,1oÁ), valamint a nyersanyagok(2,3Yo), a gépésszállítÓeszkozok(2,3%)tettékki. A kormányjelenlegielképzelései szerint azoroszországba irányulÓ exportunkbaa gépiparitermékek,az elektrotechnikaiipar, valamint a gyógyszeripar élveznekprioritást, mely korben a kis- éskozépvállalkozások, a szoftverekkészítése, tudományos kutatások kivitelezése,rij termékekéstechnolőgiák kidolgozása és azok gyakorlatimegvalÓsításaterénvállalhatnak szerepet. Szakács Tibo1 a Magyar Exporthitel BiztosítÓ Zrt. vezétigazgatÓja, valaminta az oroszpiacon mtikodó magyarvállalkozások lehetóségeiról, MEHIB szerepéróltartottelóadást.Az 1998-1999-esoroszországiválságot krivetóen a magyar export szereplói (Rába, IKARUSZ, Medicor, Globus, Transelektro)megsántek vagy exportjuk mértékezsugorodott.Ezt a kővetóen, egyenes arányban az oÍoszpiac javulÓ fizetóképességével, magyar exportórok versenyszellememegnótt, az orosz kitettségfokozatos vonva magaután, mely immár meghaladtaaz osszeskitettség nÖvekedését 40oÁ-át.Egyre jelentósebb szerephezjutottak a magyar építési fóvállal. kozások, a gyógyszeipar' az orvosi mÍiszerekésberendezésekexportja, valamint a szerénymennyiségtiélelmiszeriparitermékekmellett a szol. gáltatásexport.A MEHIB Zrt. stabl|izáciÓstényezóként fellépve,2006.ban moszkvai képviseletetnyitott, szélesszemélyeskapcsolatrendszertépített oroszországibankokkal,pénz. ki a régiÓk ésonkormanyzatokvezetésével, iigyi ésjogi szakértócégekkel,valamintegy hetenteiilésezó,,oroszország válság ellenérea MEHIB Bizottságot''hozottlétre.A2008.ban bekÖszÖntó Zrt. nem változtatottoroszországgal kapcsolatosbesorolásán,sem fede. zeti politikáján.A 2009.január 1-eji állapotnakmegfelelóena biztosítÓ oroszországi i.izletei az a|ábbi három kockázati kategÓriába sorolhatők: sub-sovereignkockázat, bankkockázat, cégkockázat.orosz viszonylatu 87,1 Mrd Ft-nak felel meg.A MEHIB Zrt. az EU.jogszabályok kitettsége által meghatározottkeretekenbeliil a vállalhatÓ kockázatok korénekkor. tartjaszÍikségesnek. szeríibiztosításitermékekkelvalÓ bóvítését A CseljabinszkiAllami EgyetemHaritonov Dmitrij Vlagyimirovics ésBerezovszkaja,Ja. L. az oroszországifilolÓgusképzésróltartottakbeszá.
oroszországa XXI. században
r17
molÓt. A 1992.benelfogadottképzésiszabványta ,,filolÓgia''szakirányi dokumentummall997-ben torvényerejii rendelettelfogadták e| az Orosz a CseljabinszkiAllami EgyetemfilolÓgia FoderáciÓban.Ennek értelmében programjátl999-bendolgoztaki, filolÓgustanárikime. szakirány képzési az alkalma. A képzést a tudás,az értékelés, kiegészítve. neti minósítéssel gek kompetenciái határozzák a kommunikatívképessé zás, az ítéletalkotás, meg, három tantárgyi csoportba kiiltjntilve: foderális, nemzeti-regionális választhatÓ.Az általánostargyakmel. ésa ktjtelezóen'illetve fakultatívan lett kotelezóenfel kell venni a pszicholÓgiát,pedagÓgiát,az,,uráli népek ttirténelme''c. tantárgyat,számos orosz ésidegennyelvi filolÓgusblokkot, valamint nyelvgyakorlatot.Az egyetemennagy sirllyal bír a hallgatÓi onálaz ,,oxford-oroszország'' projekt révén mely érdekében lÓ munkavégzés, bóségesismeretanyagáll a hallgatÓkrendelkezésére. (oroszország a XXI. században: a Nyíregyházi Fóiskola és a KeletKtizép-eurőpaiKutatő K zpont ,,oroszország a XXI. században,, címmel 2009. április 28-án megrendezettkonferenciájőnakanyaga : Rossiá v XXI veke.- Nyíregyháza:BessenyeiK nyvkiadő, 2010. _ 108.'103.p. [A maglar ésaz orosz nyelv részhátlapjával egybek ne.])
