No title

K"Z"KS^fiES AVSZTRIAI

V"LT"RENDSZAB"LY V"LTOT"RViYKEZiSI ELJ"R"S r

r

KERDESEK

SAJ"T T"BB

EVES

ES

FELELETEKBEN, tS

TAPASZTAL"S

LEGKIT"N"BB

A

UT"N

MAGYAR"ZATOK

SZERZfi

GY"RGT,

SZINOTACZ CS.

A

T"BYiHT

K.

valt6bir6

BZ"YEOiT

pozsonban.

TABTALMAZ"

F"OOELiXKEL.

POZSON,1854. A

SZERZ"

SAJ"T

A.

unb

in

gtogen nnb ^nttoorten,

^rfal^ning m\" na"f eigener melfirj"^ttger Kommentaren

t"tn

"orj"gltd^flen

verfa"t

von

f. f. "((|ftlgtrt(^t""9iat^

"ert ic8 et\t^9

9ttt tCM

in

^tcfburg.

im

fUSimi%u

irrcg"urg,1854. C? t g

e tt

t

^

um

A'e

3? e f f a f f e

"

r

""

V V

f

DigitizedbyC^OOQlC

"=

ff: 16

Mid"n es,

feleletek

alakj^t v,^la$zUm,

"llott el"ttem,

Nem

az

melly

alakot

avatlannak,

adjak kezebe,

iparkodtam

terii el".

lapok

A

tan

sz"vege Ha

k"sz"b"n

szinte

meretenek

seged

eszk"z"l

"gyvedi s

azon

a

"

.

szolg"ljon, nelk"l

hogy

r"viden

s

az

terjesze

mellekelt

i^yenyp^khozzkjuk

altal

az

april havaban

valt"t"rveny

ausztriai

czelom

el

van

,

altal, hogy

elegsegesen megjutalmazottnak Pozsony,

k"nyvet

fiiggelek"lszolgaland.

kivanatos

"ntudat

mind

vizsgalatok tekinteteb"l

terjeszteset el"raozditanom

magamat

a

legyek, lehet"

artalmara

k"nyvem

k"zhaszn"

rendeleteit,

egyes

all"

hogy

valt"t"rveny' annyira sz"kseges

a

alkalmas

t"rveny

siker"lt

czeloztam,

A^og"Szftak'is^oUy

jokor erkeznek,

tan

oda

inkabb

neki

elmeletileg tudo-

csup"n

mind

vil"goss"ganak

egesz

munkanak

s"t

m"Uy

a

alt"l elerettetni szandokoltatik.

munka

e

kerdesek

a

fqlyton.^zoj" gyakorlati czej

adni,

tan"lm"nyoz"sanal

s

e

t"rekedtem

manyos

.

valt"t"rveny magyarazat"ra

ausztriai

az

"^

L~

^^6.

hasztalan

nem

erve,

irtam,

erzendem. 1854.

Digitized by

VjOOQ

is-

IC

f"0tt00Vt^

3nbem i^

Darfle"ung

ber %xa%tn mt"

%oxm ben

bei

)ptattx\^tn^md

SBcrf

erreichtwerben

beS

bie 2Bed^felred^te6 "flerretd^ifd^en

SUntworten

w"hlte, l^attei^ fort""I)ren"

Sluge, ipeld^er "ur"iha"

im

tjotlie^enbe

fo".

3d^ beflrebte mtd^ nid^t, biefem S"etfe

eine bloS

tl^oretifd^*

Raffung ju geben, id^J^attet)ielme^rbi^ Sttfid^t, wijfenfd^aftlid^e bem

Saien

fowie

t"m

Sutijlen ein gemeinnfi^igeS ^anbbud^

welche* ftebei liefern,

bem

red^teS ju unterp^en

geeignet w"re,

fo notl^wenbigen"tubium m\"

war

beS

naiven

ber

in

nid^t unerwunfd^t erfc^einen,unb

"elingt

e6

ber

SRand^en

beigef"gteXert be" "efe^eS

3nfl"^befein. biefem SBuc^e,pr

Verbreitung bet "enntni^ be6

Jjlerreidbifc^en 9"ed^felred^te6beizutragen.,fo ift meine erreid^t,unb

"anjen

m"glid^fler"urje barjufle"en. SSei l^eran^^

^^b"ofaten-^r"fungenb"rften biefe SSWtter

eine wittfommene

SBed^fel*

bie ein* befltflen,'

beS jctnen @efe^e6-3Serorbttungen,"lfene ber "tarl^eit

Eintrag ju t^un,

id^ werbe

mi^

^bfic^

burd^ i"ai SSewu^tfein, nid^t nu^to6

gef^rieben ju l^aben, l^inreid^enbbefol^ntf"l^Ien. ^ref b"rg,

ju

im

^pril

1854.

"et

SJetfaffet^

Tartalom.

Lap VIII

Bevezet^s .

A

2

v"lt"k^pess^gr"l I. A

k"z"DS^ges

II. A

8

v"lt"jog

kiboes"t"

........

H"tiratr"l

IV.

Elfogad"s v""geUi bemutat"s

V.

"

A

38

.

Biztosit"si

VII.

30

" .

.

.*

Elfogad"s

VI.

18

k"telezeUs^e

III.

viszkereset

46 84

v"lt"k"telezetts^g teljesft^se .

VIII.

Fizet^s

IX. X.

hi"nya

miatti

.

.

.

.

70

viszkereset ......

92

K"zbeoj"r"s A

XI.

v"lt"p^Id"oyok

Elt^vedett

.

106

t"bbszorft^se

Y^It"k

116 .

.

XII.

Hanois

XIII.

V"lt"i

XIV.

A

XV.

120

.124

el^v"Ws

v"l^"hitelez"nek

K"lf"ldi

XVI.

v"lt"k

130

keresetjoga .144

t"rvtSnyhoz"s

"v"s

146 .

XVII.

XVIII.

Sajit

Helye

^s

ideje a bemutat"snak

^s

.

a

.

.

.

v"lt"forgalomban el"fordul"

.

egydb

cselekmi^iiyekDek

152

Hi"nyos al"ir"sok

156

v"lt"kr"l

.

158

V"lt"elj"r"s

162

A

192

t"rv^ny sz"vege

3

n

11

t)a

"eite

(Sinlcituii" S"en

ber

IX

SS^ec^f"f"^idfeit

3 .

,

5Dad

I.

allgemeine Sed^felted^t

a3er))Pid^tundbed

II.

9

^ludflefietd

19

Snboifament

ni.

"

.

$tdfentatiDn

IV.

gut Slnnal^me

31

Hccf^tation

V.

39

diegtefiauf "ic^etMung

VI.

47

(Scf"llung bet mt"^itimUnUi"^Uittti

VII.

m^ .

.

.

.

.

.

(Rfgtef STOangel" Sal^rung

VIII.

71 .

SnterDention

IX.

93

eine" Se(fcfer" g^er"ielfdlti"ung

X.

SlB^anben gefommene

XI.

107

SBed^feln

117 .

.

ga(f*e SBed^fern

XII.

J21

SBe*feI"eri*^tung

XIII.

-

.

.

.

.

.

.

125 ...

.,

XIV.

be" Sed^felgiaubigerd jtlagetedi^t

131

XV.

aiudUnbif^c

145

XVI. XVII.

"efi^gebung

^toitft Ort

unb

147

Seit f"r

$r"fentation ^anblungen

t)orfomntenbe

bie

.

XVm.

9^011

.

.

unb .

.

.

.

157

.159

ffiecftfeberfol^ren be"

Se^feberfel^r 153

.

"MangelhafteUnterfd^riften

eigenen IBe(^feln

5Der Xttt

im

anbere

Oefe^e"

163 .

.

.

,

193

Be^vezetes.

A

v"lt"int^zet

keresked^si

a

^letbe

sz"zadok

hiva,

r"mai

foglalkodtatja m"r

"ta

A v"lt"levd'

elm^j^t.

jogi

gyakorlati sz"ks^glete "ltal

forgalom

,

term^szet^nek

jogfogalmak befoly"s"val

legkittln6bb jogtud"sok

a

tekintet6b61

meghat"roz"sa fei

"lftattak

k"l"of"le

el"bb

elmdetek

mellyek

,

k^z"l

azonban

T"lt""zletben

z6d^s,

p^nzcsereszerz"d^st ^pen

vagy

tett^k.

Maga

el6,

s

k"zt

is

olly

s

ktetoldal"

int^zv^nyes

^s

sonl"

nem

v"lt"

ezen

a

azt

nem

mint

volna

a

h"tiral

^rdekeik

csak

tanb"l

ir^szint

r^B^^nt

mint

a

pe-

valamelly

tekintet^"l

lesz"rmaztatott

elm^lettel

legkit"ndbb

van

szerz"d^s

Einert

^deme.

teJjesit^se"l

mini

is

nem

"ll6

mag"ban

6s

k"z"nseg h"tir"k

kezess^g,

nem

mi

t"z"ttki.

iijszempontot

eg^sz

cz^lt, a

a

kibocs"t"

ir"ny"ban csak

pactum

a

pedig

az

k"lOnttsen

"ltal

a

v"lt"*

N^zete

szerint

nem

annyira

volna

kezesk^p

ha-

cser^ltettek

,

elfogad" ezen

rend-

,

meg"rz^se

ellenkez"

eg^szen

hanem

az

jogtan"rok

v"lt""zlet

a

ir"ny"ban,

l^nyeges jelent"s^g",

ink"bb

"lftatott

mellyben

papirp^nzt iparkodott el6"l]ftani,

k"telezetts6g6nek az s

el6z6i

v"lt"szerz"d^sr"li

megel"z^

keresked"i

int^zv^nyes,

szesei,

gyan"nt

franczia

"

v^tetett,

,

saj"t

jogtud"snak

eredm^nye"l,

alakja

szer-

tekin-

a

folytonos k"telezetts^gi viazony foglal-

jogi megbir"l"s"ra eg^szen

int^zet

az

^s

Einert

az

cambiando

pedig mint

a

k"zti

jogn^zetek "rjabbiid6kben

T"lt"t

de

gyan"nt

viszonyban, Ezen

fei, melly kOr"l a

hanem

r^gebbi v"it"t"rv^nyekben

v"ltdtulajdonos

a

szerz6d6si

lek"telezve.

van

conflatum^*

D^vlelen

teljesit^s^nekeszkOze"l

orsz"gban,

u^met

A

negotiis

cambii

szerz6d^s

mellyben

a

varils

m"sok

azt

N^mellyek

int^zv^nyezelthez ir"nyzott meghat^lmaz"sa

az

int6z6

tatik,

csak

nem

ex

vo)t kieUgii".

sem

egy

l"t"nak, m/g

contractu^

a

"sszetett

kibocs"t"nak az

negotium

terjeszt"kre tal"lt.

szerint

dig

,,

v"lt"

a

D^zet

e

t"rgy kimerft^s^re

a

k"telezett,

voln"nak

"truh"z"s

r6-

cz^lj"b"l

"inleituti".

SDa"

Sedjfetmflitut, burc^ ba"

"erfe^re" in" geben

feitSa^r^unberten gerufen, befi^aftigt

"OQflgtid^jien "ted"t"getc^rtem3n SBec^fete ju

w"rben

bejiimmen,

ber

3)er

lanb, fonbern fogar funben^

3n

{Regetaf"

SBe(3^fet fetbfl"urbe

ben

aftercn

ein combinirter

"u"jiener"

an

ben

unter

ben

bad

"irb SBec^felgefe^en Sontract

t^eit" ein

erf"Dung

bed

S)eutf4l^

bem

au" "\)n\x")t

geleiteteJRe(3^t"anftc("ten i^oben nun

ein ""anbat tf)eit"

Sierntttenten

enthaltenifi,unb

gegen"ber, "ie

in einem

3Baf)rne:^mungif)rer^wterefen

gtt"eifeitigen SSertrag""er^dltnig gur

beren

in

ne-

fortwirfenbe"obligatorifc^e"

ber SBed^fetin^aberfeinen JBormdnnern ""el(3^em

5"la^ gemacht,

variis

ex

in ber SBec^feIgef(3^aft

aufgefa"t,in ml6)tm

Siraffantenunb

ppic^tettt)irb* SDiefe unb

in

JRei^tdle^rern franj"fifc^en JBerbreitungge*

Sejogenen,

JBerf^altnig gwifc^enbem

f"r bie

betradjtetenba"felbe

S"ittcl jur

al"

be"

"nige fa^en

unb biefe9lnj!c^t^at nid^t allein bargcfiellt,

cambii

contractus

be"

jebod^ feine

,,3ttnominat*"ontract"ober gar ate ein "negotium

gotais conflahim".

"o^jfe ber

"influffer"mif^er

genftgenb toax.

Slnbere einen "eIbtauf(S^t)ertrag, SBed^felgef^dfte

ate einen

in

bem

unter

beren gefc^affen,

be^anbelten "egenftanbe"

be" (5rf$0^)fting

bie

^anbeW*"

bie iuribif(^e JWatur 5lbjtdj"t,

anfang"

Z{)toxmn Sie^tebegriffe X)erf(S^iebene bem

praftif^e 33eb"rfni"be"

in

ber

2ef)re"om

^tit

neuerer

ab^ SBec^felcontracte anbern

einer

geb"hrt"

"erbienfi "prj"gti^^"inert

"er^

Z^toxit

"inert

l^at

Un

SBec^et nicbt at" drf"Dung eines "jorauggegangenen SSertrage",nid^t

aW

@rgebnig beS pactum

^eit at" neuen

de

cambiando,

fonbem als ^m"

fau^"nnif^eS unb $a))iergelb bargu"eUen gefuc(^t, "ef!c^tS)"uttIt }ur xt")"x")m ^eurt^eifung

jeiiS^net"ad^ feinerSlnpd^t "dre bie gorm

^beutung,

ber

feini^t fou"o(bem "ludfleOer

be"

beS

p^, infonber^

an

einen l^ierbur^i

be^ S"e(|feIinf}ituteS

o^ne mefentlii^e SBecjifel"

(Remittenten

als

t^ielme^rbem

(2)

v"lt"nak

a h"tirat "ltalink"bb forgalmik^pess^ge gyen-r terni"csak h"tirt v"lt" volna tiresen az a dolog min"lfogva gftetn^k, szet^nek megfelel".

t"rt^nn^k,s6t

E inert

a

tana, "mb"rbenne

ezcn

sok

mind igazs"g rejlik,

amellett is

tan"val szabatos ^rtelmez^s mert ^less^get, sz"ks"^ges jog"szi csak hason6rtelm"s6gre mellysok esetben helyes,sok^pftkezik, helyett haszn"ltatbatnak ugyan, de jogilag V"ll"k papirp6nzhelyett ban nem. a Forgalmik6pess6g"n6l fogvaa v"lt" m^g is k"l"nb"znek. papirp^nzt"l fogl"lugyan mag"ban valamit a papirp^nz 6s az el"mutat"ra sz"U" papir term^szet^b"l aZonban megjegyzend",hogy a papirp6nztovaad"sa h"lott a nem az kapcsolatot alaplt, egyes birtokosok k"zt k"telezetts6gi n^lk"l"zi

a

,

,

szeriuti tulajdonost saj"ts"gos v"lt"jog k"l"n "truh"z"s k"l"n jogk"vets minden "sszek"ttet^sben, tartja viszony kOvetel^si jog el6id6z6j"r. A p6nz eszk"z ugyan valamelly kezm^nyekkel de illy s6re vagy raegsz"ntet6s6re, jogotsoha nem k^pvisel ; ellenben a T"lt"n"l nem mint ink"bb a k"vetel^sijogaz, melly a annyiraa papir, sz"ll. K6ts6gtelen a m"sikra teh"t,hogy papirral egyiktulajdonosr"l v"lt"n"l

a

kibocs"t"t,h"tir"t

6s

v"lt6"zletekn6la

elem bfr t"lnyom"s"ggal; nem kotelezetts^gi "gy a p6nzA v"lt" e forgalomban,melly csup"n dologijogokkalall kapcsolatban. szerint,minthogy szem^lyi a n6ljogokkalfUgg Ossze, a papirp^nzzel, k^rd^s al" ne essen, p"rvonalba t^tetnem k"l, hogy az eg^szv"lt"jog hetik. Ezekb"l vil"gos, hogy E inert tana sem voll k6pes, hab"r a k6rd6s felderit6s6tl"nyegesenel"segft" is a v"lt"int"zetir"ntijogfogal"

,

mat

kell"

szabatoss"ggal meghat"rozni.

Elt^rve

elm^lett"l, melly a v"lt"t csak keresked"i papirp"nzttl a LipCsei tekinteni, kiv"nja v"lt"-tan"cskozm"nynak alap"lszolg"lt porosz ezen

id"kbeo tal"lunk kifejtve, javallatban oUy jogn^zetet mellyhezleg"jabbi szerint majdnem minden jogtud"sv61em"nyecsatlakozott. Ezen jogn"zet keresked"i papirp6nz, hanem az alaki jognakollycselekm"a v"lt" nem von nye gyan"nt tekintetik mellybizonyost"rv"nyesk"vetkezm"nyeket Hol az alak hat"roz,ott a jogkttvetkezm"ny a t"rv"nyesen maga ut"n. csatlakozik a n^lktil, megszabottk"ls" cselekm^nyhez hogy arra a felek ,

XI

unb ^wbofantentreten Slcceptant ioerpflidi)tet, ganjen i"uMifumflcgenuber att Sorgenbei,unb ba" ^wl^offament feiner "erbinMii^feit nur biefe ^dtte aber nid^t 33erb"rgun9,

eineUebertraflung gum B^ecfe*2)iegirculation"^

be^ SBec^fel* "are "ielme^r burc^ba^ 3wl"^ff"^"i^nt fa^iiflfeit beeintra^tigt

ber 9latur ber "ac^e ent^ bemnac^nur ber in Sianco inbofjtrte fBi6)\d fprecfienb feu entbe^jrt "kv")t0of)l au(| bie "nert'f^ege^re,obfc^nbariir"iel ber nJt^iflen inbem baburcl^, eine iurijlifc^en "(^drfe, SBa^re^lie"t, anflatt ber "ac^e gu geben,eine Stnalogie ^ingefle"t tt)irb, genaue Skfinition in t)ielen ^z6)\"f"nuen gwar af" gaUenpagt,in Dielenaber ni(](|t* to"")t "erben,furibifd^ jinbfleober bo^ i"om ^aj)iergelb ^al)iergelb gebrandet allere 6irculation^fd("igIeit 33ermogefeiner tragtber SBec("fel iDerf^iebem unb eine" Rapiere"au bing"etwa" "on ber JWatur eine" i"apiergelbe" be" ^apiet^ porteuran p^, aDetn e" ip gu bemerfen,bag bie Uebertragung feine obligotorif^e ber eingelnen JBerfn"pfung gelbe" 33ejt^er begr"ndet, ein eigent^fimli^e" 2lu"* "d^renbbeim SBe(3^fel ti)e(^felre^tli(S^e" JBer^dltnig unb 3"n^aber unb jebeeingelne unter fic^ "erbinbet, jletler, ^nboffanten (Selbbientvoo^bagu befonbere na^ jt^jiel^t* 9le(^t"folgen Uebertragung ober angufn"pfen, aber e" ijini^t felbjl ein gorberung"red^t gu tilgen beim SBe(i(;fel e" ni^tfotoo^l ba" i"a^ier, eine" fold^enj iji Irdger ^jingegen al" t)ielme^r ba" gorberung"re(^t, mit bem 5pa))iere i)on einem "elc^e" n"irb.6" ifi an ben Zubern iibertragen SBe(!^felin^aber alfounfireitig, bag ba" obligatorif^e beim SBed^fel"erfefir S"oment t)or"altetj fo beim nic^t tjerbunbcnifi.""an fann "etbl)erle^r, mi")n blo" mit binglic^en Siebten baran jjerf"nlid^e ba fic^ in eine ba^erben SBe^fel, 9it")tt nid^t fnupfen, in ba" gefammte mit J"a^Jiergelb parallele fe^en,p^negugleic^ 2Becl^felred;t bie (Sinert'f^e SDoctrin, Bragegu jlellen*hieran"ijierj!d^ttic", ba"felbfl ben JRec^t"^ ber grage "efentlic^ tt)ien)o^l jiegur Seleuitung beitrug, t"on bem SBecj^felinj"tute fefigujielle ni^tmit genfigenber begriff i"rdcijion "

weiter in bem S"e^fel t"4"n biefer ntc()t" n"el(|e ^bmeic^enb Sifieorie, al" faufmdnnifi^e" erblitfen will, finben"ir in bem ber 2eij)giger 5Pa:piergetb Entw"rfeeine "tt^W SBec"felconfereng gu "runbe gelegenen J)reu"ifc^en bie meijien in neuejier3eit an* onp^tenttt)i(felt, "etc^er jic^ 9ie(S^t"gele^rten al" ^a^)iergelb ber "auf* voixtbet JBecfifel gef(^lpffen ^aben"^iema^ nic|t leuteangefe^en, al" 2lftbe" formalen fonbern JRec^te" "el^r aufgefa"t, biebejUnraiten S"o bie gorm entfc^eibet, na^ ^6)gie^t. gefe^lic^en folgen normirte dugere ipbie9le^t"folge o^ne an biegefeftlicfi ^anbtunggefn"pft, (2*)

XII A v"lt"'pusztaI6tez^se lehetne. bel6egyez6se befoly"ssal m"r el^gs^ges, sz"rmaztassanak, hogy bei"le bizonyosjogk"vetkezm^nyek netal"n p6nzcsereszerz"d^sben ^s nem keresni; sz"ks^gesazok alapj"t czd v"lt" az 6 megszabottalakj"val m"r mert a "nmag"ban, s alatta v"lt"szer" k"vetel6sijognak,s ann"lfogva a valamelly k6pvisel6je tekintethetik. eszk"ze"l nem rejl"szerz"d^si viszony jele"l vagy bizonyft" lelke szerint csak a meghat"Ha a v"lt" bir" el^be ker"l,a v"lt"t"rv"ny rozott alaki cselekm^nyl"tez"se vetethetikblr"latal", s ba ez k^ts^gtemarasztal"snak be kell kOvetkeznie a n"lkttl bogy a feleknek len a ig"nyelhetne. anyagiindokaik cz"lzatuk vagy sz"ndokuk bir"i flgyelmet v"lt"szertart"sok I6tez6sefelMiul"n teb"t a v"lt"t"rv"nykez6si a elj"r"st

sz"ndoka vagy

,

,

,

t^telezi,roind maga min":

egy^bnyilatkozatok, alaki cselekm6h^tirat,kezess6g,egyoldald elfogadv"ny,

az

a

v"lt", mind

a

re"

vezetett

"yeknektekintend"k,mellyek a szem61yestekinteteknek s az egyes fizet^sre k(lte" ^rdeklettek k"zt fenn"ll" jogviszonyoknak 6penhagy"s"val, ,

k"toldal" szerz"d^si valamelly keletkeztet. jogczintet ollyalaki "zlet,mellyforgathat"si

lez"k. Ezek szerint teh"t hanem viszony,

P"nebb

nek

a

v"lt""zletnem

t6v6n emllt^st, sz"ks"gesv"lt"-tan"cskozm"nyr"l lipcsei v"lt"rend t"rtekintet^b"l kiss6 a k"z"ns^ges tal"lom felvil"gosit"s a

,

t6net6re

kiterjeszkedni.

alameghat"rozott kifoly"sak^p jogeszm^nek valamelly a keresked"k gyakorlati k"lt,hanem, mint m"r emlftetett, sz"ks^glet^b"l "ltalirendemer"lt fei. Mfg miel"tt a v"lt"int^zetnek positiv t"rv^nyek z^se megkezdetett v"lt"k,s divatoztak azok volna, m"r voltak forg"sban A v"lt" nem

Az ir"nt,holmi szok"sos t"rvenyek.

int^zet rendez6se csak

a

17-ik sz"-

mutattak fei legel"sz"r a Hansa-v"rosok N^metorsz"gban "llamok is k"vett^k. Az ezeket k^s"bb egy^b n^met v"lt"t"rv^nyeket

zadban t"rt^nt.

,

ausztriai birodalomban

1717-iki Ensen

1763-iki

birtak v"lt"rendszab"-

mellyaz l~j6nkelt v"lt"t"rv^ny, l"-iker"l sz"llott is September r^gebbi v"lt"jogotmeger"slt^,

mid"n lyokkal,

az

bel-ausztria 6s sileziam"r

az

Oktober

fbl"li6s al"li Ausztria ,

Cseh, Morva, Silezia,Steier,Karan-

Trieszt 6s a tenorsz"goksz"m"ra k"zhirr6 t6tetett. 6letbe az "rintett v"lt"gerpartsz"m"ra 1765-iki april2-"n I6ptetett t"rv6nyolasz fordft"sban,s ugyanaz t"rv6nny6v"lt az insbracki keres-

than 6s Kraina

kedelmi

6s

"

alkalmazkod"sa v"lt"t"rv6nysz6k

Botzen v"ros"ban

a

"ltal

is. fijszak-Tyrolban

az 1635, 1648, 1663, 1666^ 1674, v"lt""gyek

XIll

unb "ntoittiflung ber {"arteien "ben fSnnte* So 9t("ji(j^t einflu" ba" f)tetei be" 2Be(J^fef" barau" %mxfit ift ba" blogeSSor^anbenfein um {)inrei(^enb, o^ne bag man bereu "egt"nbuug etwa in einem aicc^ttfotfien abjuleiten, de ober "elbtauf4fi)erftag"Contrat change"auftufudjfeu ^atk. 35enn ber i^in feiner unb Irdgerbe" abflefc^Ioffeneu gorm "werf an fi(^, aBe(!^fel fann ba^erni^t af" Sett"ei"mittel, gorberung^re^te", "ec^fetuiagtgeu tint^ barunter tjerborgenen ober ^tii)tn JBertra9dt)er^5(tnijfed betrautet toerbeu* "pmuit ed fobannjum im6)t"")tn ba" grfenntnig, fo geftattet bed bejiimmten blo" bie (Ssiflenj gormakfte"ju pr"fen^ SBe(^feIred^t ifl bie JBerurt et"ibent, Reifung fo ^at ol^ne. biefer auf materielle ju erfolgen, unb ber di"d^"ft nehmenju b"rfen" SSeranlaffung, auf3tt"e(f 3l6jtc^tParteien ber t)on bem JBor^anbenfein a3erfal[)ren 9la(^bemalfobad tt)e(^feIrc(^tU(^e ber SBe^fet, SBe(!^fetfoIenniett bie barauf fott"irb ifi, fotoie bebingt beg"gal" ndmli^ Sloal, erfl"rungen, Slccept, Snbojfament, Ii(S^en ganj ricjitig ber perfonli^en 93e* ml^e unbefd;abet aufgefa"t, gormalafte einfeitige unb ber jtoif("^en ben einzelnen bejie^enben "et^eiligten gie^ungen fRt"ft^ SDad a"ec^fel"" i[)er^)fl[i^ten" tjer^"ltniJTe jur 3^^f^"8 '^^^SBec^felfumme ein gormat^ ifi mithinfeingweifeitigei fonbern "ertrag"oer^dltnig, gefd^aft ein circulationdfd^iger wirb" bur($loelt^ed JRec^t^titet gefdj^aft, gefil^affen

SBir ^abenoben ber

Sei^)jiger SBec^felconferenj grmd^nunggetrau, "ber bad ^iflorifc^e ber atl^ S?erfldnbni" mujfenbaffer "iniged jur belferen anf"hren" 2Be(]^feIorbnung gemeinen lourbe nic^t 35er SBec^fel 9?e(S^t^ibee formulirt, nad;einerbejiimmten

loief(J^on bemerft, aud'bempraftifc^en fonbern 8eb"rfni" ber^anbef"* ijl, unb \)txx^")tm "e" Unit ^eroorgegangen. SBec^feln Saugef(!^on curjtrten beoor man bad Snfltotburc!^ barfiber, ^jofltioe "efe^eju tt)o^n^eit"re(!^te orbnen angefangenSDie" gefdj^a^ erflim n. ^al^r^unbert. 3n SDeutfc^ lanb "aren e^ bie ^anfe^Stabte, l^eroor* "etc^emit SBed^felgefe^en guerfl Staaten "urben folc^e eingef"hrt* m^ in anberen beutfcf^en traten,fpdter unb "(j^le(ten bereite fidnbem jfiatten 3nnero)lerrei(j^ 3n ben ofierrei^^ifcjien U Dctober 1763, "oburcji at" ba^ SBe(J^felgefefe ^om au^ SBe(!^felorbnungen, lO* September1717 am loarb,f"rDefier^ ba" alte SBe(^feIgefefe bet"tigt Steiermarf, ob unb unter ber "nn", 33o^men,"Wa^ren,"(^lejien, reic^ "urbe* unb "rain,funbgemac^t unb ba" fiittorale gfir2riefl "dmtffen in italienifd^er 1765 2* 2lprit biebefagte am SBe(!^fetorbnung Ueberfe^ung ifl in fWorbt^rol bie Dbferlang in SBirIfamfeit tiMx") gefe^"orben,unb erhielt SWerfautit* be" 3nn"brudfer 3n unb aBec()felgeri(^te" ebenfalls "efefee^fraft* unb i"rioitegien "urbc m"} altenSKarftorbnungen au" ben Sauren Sofien "

XIV

1744-ik

1718

6s

"gy

1787-iki

az

^vckben kiadott Vtis"rirendszab"lyok 6s

janu"r13-ik"r"l 6s 1792-iki

kiv"lts"gok,

Martius 23-ik"r"l kelt

szerint kezeltettek. A

"jabbistatutumok

herczegs6gbenaz salzburgi kelt legmagosbbelhat"roz^s nyom"n, ISlS-iki Oktober 17-6n az 1785-iki november 24-ik6n keletkezettbajorv"h"rend,, vonataz arra kibocs"tott bajorresdeletekkel egy"tt, koz"lagISlG-iki april14-ik6ig nyaradt bat"lyban. ban

a

A Lombard-velenczei

6s

franczia

behozott Code

Commerce

az

D6l-Tirolban kir"lys"gban, 17-k6n korm"ny "ltal1808-iki Julius

ausztriaikorm"ny r6sz6r61 ezen

Gallicziaaz ut"n is, hat"lyban hagyatott.

Dalm"torsz"gde

tartom"nyokvisszafoglal"sa Julius22Hk6n kelt

1775-iki

k"vette,azonkiv"l fenn"llottm6g egy nyugotv"lt"-patens rendszab"lyait v"lt"rend is 1797-iki Oktober 10-ik6r61. galicziai

Magyarorsz"gban v6g"l a v"U"t"rv6nycsak az 1840-iki XV. t"rde ez m"r haladottabb jogT6nyczikkbehozataJ"val I6pett ugyan61etbe, ausztriai birodalom t"bbi tarton6zetek befolydsa niellett k6sziilv6n, az tiszt"zottabbjogmanyaiban fenndllottf"nebbi v"lt"t"rv6nyek ir"nydban elm6letnek l"n kifoly"sa. Az ausztriaibirodalorabao fenn"llott v"lt"t"rv6nyek' Ulyk"l"nb"z"-

s6ge mindink"bb

6rezbet6v6 tette

1833-ik

az

egys6gesv"lt"rend bebozatal"nak tartom"nyok meg a n6met

6vben jelentis m"r

s sz"ks6g6t, sz"m"ra egy t"r^^njjaVaslat, mellyazonban

a

legmagosbbszentesft6st

el

616nktilt a k"z"ns6ges nyerhette.N6metorsz"gbanhasonl"ul folyton n6met bebozatal"ra cz6lz" t"rekv6s,a mi kOnnyen is megv"lt"t"rv6ny ha tekintetbe vessz"k,hogy a kereskedelmi forgalomnak fogbat", egyenl" A k"vet az alapjaI6v6n, egyenl"t"rv6ny"talmat ig6nyel. w"rtembergi 1836-iki n6met v"mtan"cskozm"nyban v"lt"rendnek legegy k"z"ns6ges al"bb is a v"msz"vets6gi "llamok sz"m"ra leend6 behozatal"t inditv"nyoz", 1846-ban azzal "jft" s ezen indftv"ny"t meg, hogy a k"z"ns6gesn6met akkor m"r elk6sz"lve volt porosz javaslat az v"lt"t"rv6ny kidolgoz"s"nak hat"rozatt" l"n, s a porosz korm"ny Ezen javaslat szolg"ljon alapfil. 1847-ben tan"cskozm"nyt nyitott Lipcs6ben,s arra nem csak " v"m"llamokat,hanem a t"bbi n6met korm"nyokatis meghfvta. sz"vets6gi nem

Ezen

n6met v"lt"t"rv6nynek tan"cskozm"nyban, mellybenegy k"z"ns6ges v6tctett alapul, porosz javaslata mindannyin6met korm"nyok,k"ld"ttjeik r6szt vettek. "ltal, azon

6vi december

k6s"bben

tan"cskozm"ny1847-iki oetober 20-ik"t"l ugyan1 0-ik6ig tartott. Eredm6nyel"n azon v"lt"rend, melly

A

(1848-iki november

24-ik6n)a

frankfartiParlament "ltalbl-

XV

1635, 1648, 1663, 1666, 1674, neueren

1718

"tataten t)om 13. Rannet1787

unb 1744, fo toieaM(]^ tta^bell unb 23. JWatj 1792 in fBc")\tU

35ie ^nxham^")tSBecj^felotbnung t"om, 24. Slot). entfd^eben. fireitififeiten 1785 biitbfammt ben bi" 14. 9lprU1816 J()ieju 93er# etlaffenen bairift^en 17. Dctober 1818 (aut a. f). Dom im ^etgogt^ume @ntf(!^Ite6ung otbnungen

"aljbttf g in SBirffamfeit.

unb S)almatien ""bfijrol itonigrel^e, 3m lombarbif^t)enetianif(!^en "urbe bet HxS) 35ecretber franjJjtfd^en t)om 17. 3uti1808 ein^ [Regierung Cede de commerce t)on ber ojler* m6) JWeoccupatiou biefer gef"hrte $roi)ingen in SBirffamfeit ba" belaffen."alijien xtx6)i\")m beobachtete {Regierung i[)om 22. 3uU 1775, augerbem beflanb SBe^feI)"atent no(^einen^ejigalijif^e i)om lo. Dctober SBe^felorbnung

1797.

ift 3n Ungarnenbti(^ gtoarerflmit bem 2lrt.XV i[)om 3a^r 1840 ein ind geben getreten, alleine" "ar, unter bem "influjfe ber bor* SBe^felgefefe ben in ben oflerreid^ifi^e bearbeitet, gef^rittenen gegen"ber JRec^t"aufl^ten alten SBec^felorbnungen oben angef"hrten einer bejianbencn $rot)ingen fdj^on reineren entnommen. Jl^eorie ber fo "erfc^iebenen in ben ojler* 9lngejl(^t" n"el(^e SBecjifelgefefte, "anbem beflanben, ba^ Seb"rfnig rei$if(^en ma^te ft(^ nad^einerelnl^eit* unb f(]^on in Dcflerreic^ im Sabre1833 Idngdf"hlbar, liefen SBed^felorbnung aber bie a. b* f^at erfcbienen, "ntwurf f"rbie beutf^en iflein 5Prot)ingen "anction iiicbt "ar ba" Seb"rfnig 3" Deutfd^lanb na^ einem all* erlangte "a" Ux")t ebenfaH" fel^r beutfi^en gemeinen S8e^felre(^te rege geworben, toenn man n"irb, bag ber ^anbef"t)erfe^r auf gleidben begreifli^ eruKigt, beruht,ba^ergleichen "(^u$ n5t^igb"^* Si" "runblagen gefefelidben ber to"rtembergifc^e %i* bei ber 1836 3a^re ^at So"conferenj beutfcben ben ?lntrag ben ^ottonm^\taattn gemein^ georbnete auf ein,"enigfiend 1846 mit bem unb biefen im ^af)xt fome"SBe(^fetgefe^ 9lntrag gefleflt, cd folle ber bamald t)on $reugenbereitet^erfagte gnttourf erneuert, jur einer bed SBec()fetre(j^te" beutf(^en "runblage ^Bearbeitung allgemeinen ge* unb "erben. 35iefer bie toarb nommen e rhoben "efc^lug Sorfcblag gum ^^^^ im S^^i^^ berief })reugif(]^ "i^tnur bie BoH^win^liaaten, Regierung fonbem m^ bie anbem beutfd^en na^ Regierungen ju einer "onfereug mittele beutfc^e i^rer9lb* ^^Wi* ^i^^nahmenfammtUc^e [Regierungen an ben Ver"tzungen georbneten S^eil,meldenber preu"if^e Entwurfeine" bauerte "arb. SDie "onfereng beutf^en SBed^fetrecbte" ju "runbe gelegt bie t)om 20. Dctober bi" 10. SDecember 1847. %n^ berfelben refultirte

XVI

rodalmi t"r?6nny6 emelletett. Ez birodalmi hatalom

ugyanazon v"lt"rend, mellya n"met a n^met korm"nyok "ltalktll"nds bemegsz"nt^vel

6s az 1850-iki janu"r25elfogadtatott v"ltozdsokkalausztri"ban "ltal, ik^n kelt legf"bb igencsek^ly nyiltparancs aosztriaiv"lt"t"rv^is sz"r"l sz"ra bleibe Mptetett.A felhozott r^gebbi alkotott magyarorsz"ggy"l^sen nyek, k"l"n"sen pedig az 1840Hki XV. t"rv^nyczikk teh"t, ez ut"bbi n^h"ny egyes szakaszok kiv6tel6vel, v"lt"rend IS"O-iki m"jus l-s6 napj"n,a inid6n tudniillika k"z"ns^ges kivOl t6tettek. bleibe l^pelt, hat"lyon

kie^ret"ben vezet6si t"rv^nyek

,

n^met tud"sok 6s szak6rt6k m"ve, kit"n6 ugyan "jv"lt"t"rv"ny, az anyagok6les elktil"nzes^ben de nem adv"n fogalom-bat"rozatokat, 1840-iki XV. t"rv6nyczikkben mint azok egy^bt"rv^nyekben, az jeles"l viszkeresetr61sat. benfoglaltatnak a v"lt"r"l, felteszi, h"tiratr"l, hogy ismereteit olvas" m"r Hasonl" elemi a v"lt"tiidom"ny az birja. fogaloroAz

,

,

felv6teleazon id"ben,mid"n a v"lt"t"rv6nysz"veg6bei fek"dt, tudom"ny mezejemagyarhonbanm6g majdneroeg^szenparlagon kiv"l mutatkozott,6s a t"rv6nytanulm"nyoz"s"t sz"ks6gesnek k6ts6gen hat"rozatoknak

a

tfz 6ves mfjk"d6se ut"n azonban megk"nnyft6 ; a magyar v"lt"t"rv6nynek m"r feltehet6, bia t"rv6nyhoz"s hogy ha m"sok nem is, a joglud"sok

sz"ks"ges annyi zonyosan bfrnak m"r a k"z"ns6gesv"lt"rend meg"rt6s6re miszerint n^lk"lOzhet"k. ama fogalom-hat"rozatok el"ismerettel, "s az "j v"lt"a meg"rthet"s el"seg^ll"se tekintet"b"l, "gy6bir"nt lesz t"n Ibl"sleges kiemelni azon n"h"nyponnem m"lt"nylataul t(Vrv"ny rendetokat, mellyekbenaz "j v"lt"rend az 1840-iki XV. t"rv6nyczikk

leteit"ll"nyegesenk"l"nb"zik. "sszehasonUt" hat

teh"t "tpillant"sa

Ezen e

k6t

t"rv"nyneka f"elemekbeni

b^vezet"sben t"n

cz61szer"leg foglal-

helyet.

2-ik fejezet"ben k"l"nbs6gford"l el" a magyar v"lt"t"rv6ny cselekv" "s szenved" kOzt. Ez ut"bbi n"szem"lyeknek, v"lt"k"pess6g A

ha csak "s

tov"bb" papokmagukat mint keresked"k be nem jegyeztett6k katon"knak nem v"lt"kat illet"leg "s *saj"t tulajdonitatott, egyed"la ,

keresked"kre szorftatott. Ezen k"l"nbs"g v"lt"a k"zOns"ges bejegyzett l-s6 minden a v"lt"k"pess^get rendben,mellynek fejezete mag"t k"zjogi6s a bejegyzett keresked"ket saj"t lagk"telezhet" szem61yrekiterjeszti v"lt"kra n"zve kiv"lts"gokkal fei nem azonkivttl ruh"zza,nem foglaltatik, pediga v"lt"rend 2-ik czikk6nek azon saj"ts"gosan rendelete, jellemz" ,

XVII

(24.fWo"emf"ct1848)t"om granf^tter SBedS^fdotbttunci, jparla* 'mi^tfp"ter m nit. 6" niente ium 9?ei(^"gefe^ ijl biegbiefetbe tx^oitn SBe^felorbnung, ber ben t"on 9?"^ [Rei^Sgeioalt "eliS^e beutf(^eu pa^ 5luff)ebwngbeutf(!^cn befonbetcr "inf"^rung^gcfc^c angenommeu unb biirc^ gtcrungen, tnittet" in 6cjierrei(=^ mit geringen bad a. 1^* 9tb* i[)om 25" J"nner1850 au(!^ patent Sorben i% $Dieobangeffl^rten "lterenojier^ eingef"hrt anbenmgenx"bxt"") ber XV. 9lrt.be" ungarif(S^en SBeiJ^felgefe^e, in"befonbere an(]^ ret^ifc^en 1840 mit 5(u"na^me mit "". ^nb fonad) einzelner t"fm^af)it 9let(^Wage" bet allgemeinen namli^mit U 3"ai Seginnber SBirffamfeit SBe^felorbnung, 1850

auger"raft getreten^

unb gad^manner, einSBerfbentfd^er "elel^rten SBei^felgefe^, gei^net burc^f^arfe "onberungber 2ftaterien au^, aber e^ fe^t ft^n)o^t SDa"

neue

bie Elemente ber SBed^felfunbe Sefer f^on t)orau",inbem ed feineber in anberen (Sefe^en, im gibt,votidjt namentlich Segriffgbejiimmungen ?lrt.XV, 1840, "ber SBec^fel, Snbojfament/ jtnb. Wegregn, f.m* enthalten S)ie 2lufna^mc in ben Sejtbe" Oefe^e" 3)eflnitionen folc^er f^iennotfi^ in Ungarn beinal^e no(!6 "enbigjur 3"it/al6 ba0 gelb ber SBecS^felfunbe unbebaut n^ar, unb ^at jur Erleichterung be" "efe^)lubium" tjoHig gemig i[)iel SBattenbed ungarifc^en beigetragen SBed^felgefe^e" j na^ je^nidl^rigem bie "efe^gebung jeneSorfenntnijfe, njelc^e jebo^burfte jur SSerfianbnig ber allgemeinen bei jebem erforberlid^ SBe(j^fetorbnung j!nb,n)enigften" um jeneDefinitioneh entbel^rlic^ foujeit Suriflen i[)orau"fe^en, ju finben. beim

unb SB"rbigung bed neuen 33er{idrtbni" Snbejfen b"rfte jur befferen "orin ba^felbet)on bem eine iDarfiellung jener5punfte, SBe(^felgefe^e" 2lrt.XV, 1840, im SBefentttd^en erfc^einem abioei^t, nic^t SK"ge "berflufftg eine mgleicS^nbe in r^ren ber beibeu "efe^e bal^er Ueberfid^t $au))tmomen* ten ^ier ipia^flnbem 3)a"

im jnjeiten SBed^felgefe^ unterf(!^eibet ungarifd^e ^au))tji"(f i^u actiioer unb ^)afjtt)er n^urbegrauenSperfonen, f($en SBed^felfa^igfeitfiefttere wenn unb Ttu jteni^taf" "aufleute loaren, ferner ptotofoHirt "eiftfi(^en unb ^infiij^tlicS^ otlirte nur aufimprotof litairdni^t SBec^fet eigener beigelegt, bef^rdnft. inx^ bie allgemeine "aujieute DiefeUnterf^iebe fallen SBe^fet bie im aBe "emein^ erften Slbf^nitt SBed^felfd^igfeit orbttung, toel^e auf na^ unb be"" xe(bt "ertrag^f"^tge au^bebnt, )"roto!ottirtcn i"erfimen "anfleuten feine5prit){(cgien einr"umt, g"gt{0 dgenerSBed^fel g"tijttd^ "eg, unb e" ip in ber (]^arafterifHf(](ien ^t^fti^^uiintx SefHmmungbe" Slrt 2, "onac^.ber

XIX

bie f"tbie fibetnommeneaSetWttbttd^feit au^ mit feinet J"erfott haftet, im 3Se^tntl\")tn "erf(^tft SBcAfelfhertge Saut "" 15 mu"te ber SBec^fel^ um "auf Drbre" giritbat ju feiu, lauten j bagcgen bie "treu" ber 9lrt 9 ber aUgemetnen fieHt SBec^felorbnung be" SBe^fef" at" allgemeine nur latton^fd^igfeit Megel^tn,t)on "eld^er an bieDrbre" tautenbenSBe^fel ,,nt^t aufgenommen Pub*

bie

2)er ". 22 be^

bie ungered^tfcrtig enthalt ungarifd^en SBed^fetgefefte^ ate ^"rima^SBe^fel bagjjeber Slnorbnung, frembeSBed^fet auszufertigen fei; ber $lrt.66 ber allgemeinen mU bagegen einenSBec^fet, "cn SBec^felorbnung af" "oIa*2Be(S^fel "eifernfeineI)uplicate finb, "or^anben "iffen, betrachtet bie Sejei^nung unb finbet be6 $rima, "ecunba nur bei Ser"ielfaltigung anmenbbar* SBe^fet"

beS ungarifd^en 3n bem "ferten^auptflfltf ("ber3n" SBed^fetgefefee" iflber ga", wenn ein SBed^fel bojfamente) na^ bem aSerfaDStag inbofflrt 16 bie allgemeine %xt in "orgefe^en; "irb, nid^t regelt SBec^felorbnung bie bed ^nbaberS,unbefd^abet ber SSerpflid^tun biefem%aU JWegregre^te beS Slcceptanten, ober unterlajfenen na^ ber gefc^el^enen {"rotejlerljfebu in ben 9lntn)orten erflSrtn"irb. 52"57 nne fold^e"

bejHmmt f"rbie ^rdfen^ ungarifd^n SBed^felgefefteS tation jur Slnna^meber ,,nad^ "idbt" gabibaren SBedyfel na^ ben Drt"* laut %xt 19 ber aHgemeinen "er^altniffen SBed^fel^ "erf(Sbtebene grijlenj ^a^ren SBed^fel orbnungaber fann bie jprdfentati"n folij^er gn)ei innerfialb S)er "" 53 bee

mann

immer

gef(^e^en.

n"aren bie a uso aud* ".89 e) be" ungarif^en fflai) SBe^felgefefieS 4 ber allgemeinen 9lrt.4, i"unft fEit")ftU SBet^fel gulSfjig; na(!^ gefleOten orbnungjtnbfieau"gefc()loffen"

5Der ""

lao

be"

t)erorbnet, ba" jeber SBe(^feIgefet;e6 ungarifc^en

bie "erben mfijfe, unb laut "" in laufen SBe(S^fel gur BallungJ)r5fentirt nur t)on bem Zage, an mlS}tm bie B^^^^nufl verlangt tourbe; 93ergug"jinfen bie allgemeine fbn" t)on biefen enth"lt S3ejlimmungen, ni")t^ SBe^felorbnung bie B^^lung bern berechtigt nid^t na^ Slrt.40ben 6d^ttlbner blo",im galle bei Oerid^t "urbe, bie SBe^felfumme tjerlangt gu beponiren.

ber SBec^felinfiabe mar ungarif(!ben 9Be^felgefe|;eS laut 9lrt"38 eine2f)eiljablung unter ber ^dtfte nid^t fd^ulbig angune^men; ber allgemeinen "enn au"3^ feine, barfberfelbe SBe^^fetorbnung f^ingegen no^ fogeringe, gurfitfweifen" Sf^eilga^itung Saut ".116 bed

XX

127-ik "-a szerint 24 "ra alatt v"lt"t"r?6ny voll kiveend6;a k"z"nsi^ges v"ltdrend ^l-ik czikke ellenben annak kiv6tel(5tlegk^s"bben k"vet" m"sodik kOznaponis megengedi. a lej"ratot Az

"v"s

a

magyar

146-ik "-a 6rtelm^ben btztositjsi viszkerev"lt"t"rv^ny setnek azon esetben voll helye,ha a v"lL" n^vbe^s"l^ "ltalfogadtatott rendelkeznek a k"z"ns"gesv"lt"rend29. el; ezzel eg^szen ellenkez"leg ha a v"lt"t valamelly ^s 61-ik czikkei, utalmellyekszerint, sz"ks^gbeli viszkeresetnekt"bb6 el,biztosit"si fogadta v"nyozott vagy m"s kOzbenj"r" lebet. Ebb"l vil"gos, hogy az "j t"rv^nya biztosit"si helytadui nem viszkeresetet eg^szenm"s alapokra fektet^ mint ez annak VI. fejezet6A magyar

,

b61 kit"nik. A

^s oemtelepftett v"lt"kra n^zve a telepitett v"lt"t"rv^ny tekintet^b61 mi k"l"nbs^get a bemuta|"si sem k"teless^g tesz; ellenben v"lt"rend ^S-ik czikke azon nevezetes int^zked^"t a k"z"ns6ges foglalja h a viszkereseti v"lt"nak a telepesmag"ban, hogy esetekben, a telepftett n^h bemutat"sa elmulasztatik, ez "ltala v"lt"szer" k"vetel^sijog m^g az is eleny^szik. ir"ny"ban elfogad"

magyar

1 58-ik g-sa "ltala viszkereset-lev61 v"lt"t"rv^ny beny"jktil"nb"z6 irattak t"s"ra, a t"vols"gfaoz k6pest el6; ezek a v^ghat"rid"k v"lt"rend nyom"n megsztinv"n,e tekintetb"n csup"n a 78 k"z"ns^ges el^v"l^sihat"rid"k megtartand"k. rSO-ik czikkekkel megszabott A magyar

"

10-ik fejezete hosszadalmas rerideleteket magyar v"lt"t"rv6ny Azokban lenyeges tartalmaz a v"lt"beliszab"lytalans"gokr"l. az, hogy,ha A

a

h"tiratok sor"baTn h"zag mutatkozik

k"zhez tartozikletenni; tan

ugyan

a

fizet^s csak

tend", "gy l"tszik,hogy

az

bir"i a elfogad" v"lt""sszeget

k"z"ns^gesv"lt"rend

rendelkezik,miut"n

nem

mutat, hogy

a

,

a

ha

bir"i k^zhez v"lt""sszegnek

a

azonban

e

tekintetben hat"rozot-

annak

36-ik czikke oda

teljesfigazolt v"lt"tulajdonosnak kell"leg ford"l h"tiratok sor"ban el6, a a h^zag 4Qr"ikczikk szerint t"rt"n" let^teleaz dj

t"rv6nylelkenek is megfelel. szerint "lta12-ik fejezete v"lt"t"rv"ny v"lt"rend XIH. fejezet"l"ban k^t 6vre volt meghat"rozva; a k"z"ns"ges sz"mfhez k"pestellenbetia v"lt"jog az elfogad" k"ny"bana lej"ratt"l Az el"v"l"siid"

a

magyar

XXI

24

"et !"totejl binnen mufte m") "" 127 bee wngarif(!^en SBe^felgefe^e" "erben j na("^ Sttt 41 ber aUgemetnen "tunben aufgenommen SBet^feU

bt" gum smeiten f:p5te"en6 oitmingifiberfelbe SSerftage nad^bem 3ofi(ungd^ tafle juMfjlfl* IDer

fanbim "inne be" "" 146 be" un* auf "i(j^erfiellung 9leflteg in bem gaUe Statt, wenn ber Sct^fel t)on einem SBe(3^feIflefe^e" garif"!^eli mit biefer ^onorantenaccepttrt "urbe;ganj im "egenfa^ SejKmmungijl ber JRegreg na^ 9lrt*29 unb 61 ber a"gemeinen SBeti^felorbnung auf"idjfer* bie bed einem t"on SBed^fel" fobalb Slnna^me flellung unjuldfjig, JRotff^ ober anberen abrejfaten ^nteroenienten i% "hieran" ifterjics^t gefd^e^en bem 9leflre" bag ba6 neue "efeft auf (Sic^erfleHung gan" anbereOrunb* vi ^at,"ie bied au" Slbfafebeutlic^ lagengegeben ijl* gu entnehmen Da"

bomicilirten unb nict?t ma")t jioifc^en ungarifc^e SBe^felgefe^ bomicilirten ber J"r"fentationd^Jflid^t feinenUnterf(^ieb} SBet^feln ^inji^ttid^ bie allgemeine im 2lrt 43 bie merftourbige entl^alt SBec^^feiorbnung f^ingegen bie $rafentation eine"bomicilirten "enn bag in JUegregfdtten, Sefiimmung, bei bem 2)omiciIiaten ber loe^fetmdgige SBe(!^fete "irb,l^ieburd^ tjerabfdumt verloren ge^e* 5(nf^)rud^ felbjl gegen ben 3lcceptanten

"urben jur "in* 3m "inne bed "" 158 be" imgarif^en SBe(j^feIgefe^e" nad^ ber DrtSentfemung t)tx\^ki"tnt rei^ungber Wegregflage i"rdctufii)^ Termine t)orgef(^rieben; m^ ber allgemeinen biefe fatten glfirftic^enoeife biod bie im SBec^felorbnung ^inmeg,unb e" ftnbin biefer Sejie^ung 9lrt*78" 80 fejigefefeten SSeridfirung"frijlen gu btoba")ttn. 3)ad

im geeinten ent^dlt ^auptfl"rf ungarif(^e SBec^felgefeft "eitldufige SDa" SBefentlic^e bat)on ifi, f"rSBet^feWtnregelmdgigfeiten* "norbnungen eine Surfe bemerfbar "irb,ber ber Snboffamente bag loenn in ber JRei^ie bie SBec()fe(fumme beponiren 9tcce)"tant mu"tejbie att^ gu Oeri^t^^dnben flarerSeftim* entbehrt gemeineSBe(^feIorbnung Sejie^ung jtoarin biefer beutet,baftbie B^^lMugnur bem ge^ mungen, aber ba ber 3lrt"36 ba^in fei,fo^^tint,fa"" in ber b"rig legitimirten SBedjffeleigentfi"mer ju leiflen bieSDeponirung ber Snbojfamente eineg"rfe 9lei^e iji, tt^")tli") berSBed^fel^ 4 0 bem b e" 9lrt" neuen fumme nac^ Oeifie "efefted ani) gu entfpred^en* be" "urbe,laut gxo"lften ^aui)tf"irf 3eitber SBe(]^feIoerid^rung im 9tllgemeinen 3abrebefiimmtj nad^ aufgtoei SBedjffetgefefee", ungarif^en XIII ber allgemeinen ba" S8e4"fel^ SSJe^ffelorbnung )"erid^rt hingegen 9(bfa^ an ge^ binnen brei^CL^xcn )[)omSBerfaQdtage tt6)t gegen ben ^"ce))tanten "ie

xxu

3 ^v, 6 6s 18

viszkeresetijog pedig,a fizet^si helyt"vols"g"hoz k^pest

tand"

a

3,

h"napokalatt6v"l

Ezen

el

(Msd a 78

"

80-ik czikkeket).

r"vid

t"n el6gs6ges egybevet^s arra, hogy a tudom"nynak 1840-ik "ta nyeilhalad"s"t kit"ntetve, r^szint azon "lUspontot tijszer" y"lt"int^zet a a kimutassa, mellyet t"rv^nyhoz"s y"lasztott, felfog"s"ban r^szint pedigaz "ltal"noss"ghozi f elismertesse az "j t"rmellyel ir"nyt fdett kit"nteli. v^ny mag"t az 1840~iki XV" t"rv^nyczikk ,

XXIII

aber ita("^ ber "ntfernung be" 3^^lww"^*' teiltet SKaggoBe j im Wcgregjuge

orte",in 3,

unb 18 SWonatem

3lrt 78-800 ("ie^e 1840 ben feit nm S)iefe furgc b"rftc l^inreie^en, 3uf"nimcttjleDung gc^ bcr "omtcncn nnb bcn mobcrntn gortfi^rittSBijfettf(j^aft ju ieigen, t^eil" bie ("efefegebunfl in "uffaffutig "tanfepunft anfc^airiid^ ju ma^en, "eJd^en be" SSJed^felin"ituted aber bie Xenbeng genommen, t^eild gnr ^Qgemetn^e t)or bem 9lrt*XV,1840, an^jeic^net, erfennen "obur^ jt^ba" neue Oefef; gu

6

lajfen. m

VALT"REND.

i.

ber

^m

1.

Seber,

bet

"et

1ffie(^felfd^t"feit

ifl ttie^felfa^t"?

b. ^^ fi^ burc^ aSertcfigc"Uxljaixpt "cr^jfli^ten,

i^emaltcn feinJBermftgen feftfiflclnbig

iflalfo baS meffung bicfcrf^d^igfeit itoar in

ben

"". 162,

174,

243,

faun, ijihje^felffi^ig^ 3ut

@r*

allg.b"rgcrlic^e "efc^bu(^, 865,

248,

866,

867,

unb

ma^-

868

geknb^ ^

2.

Stinntn

fetten

"ie mit

(eine

alfo fRinberja^rige burf^auS

Wunen

fld^ iWax

SSed^feltieribinbltd^"

einge^en^

iDe^fcImfifig"er^)flic^ten,allein

S3ertreter "intDiBigung i^rer gefeilteren

unb

"ene^mtgung

nur

beS

"ormunbfd^aftlici^en "ert(3^te8;bajfelbe gilt a\x^ f"r @oIct;e, bie toegen JBerf^Wenbung, JBIftbftnnober anberer Urfa^en unter "uratel "efieatjlnb. '

8.

3ebe

grop^rige

^eirat^et fein,

grauen8))erfon

,

ifl We^felfd^ig;

ber grauen ^inftci^tli^ beS

"e^felfa^ig?

3ft efne ^au

bur^au"

benn

feine

ber

fte

mag

3lrt. 1

lebtg ber

tuaren* "efe|e8 int|)rotoeonirt

aU

"er"

mac^t ber

j[enegrauen

SW"bc^enntit ))afft"er au"flattete,bie aSBec^felfd^igfeit be8

SQ.'^D.

SluSna^me, W"^renb

aufgei[fo6etten nur ungarif^en SBec^felreci^teg

im "inne

ober

".9 unb

Jtaufieute

4

"

4.

A

"

el"U ferJezeU^de eveik polgdri t"rvenyh"nyveletheUpte mit rendelt rint meg kiskor" n"k vdlt"kepesseg^re ne%ve a

Ezek

mindenesetre

8%e^

C"rveny?

birnak

mert ezeket az valt"kepesseggel; 1852. evi nov. 29-en kelt nyilt parancs Xu. czime a nagykoruelvezetebenmeghagyta, mert ezek a magyar t"rveny sag jogainak lettek. ertelmeben ferjes"ltek s igynagykoruakk"

5. Mi

ertetik

a%

erkShsi

s%emehf alatt^a

e%

bir e

vdiC"kepesseggel?

Erk"lcsi szemelyalatt valamelly test"letp. k"zseg,

o.

tarsa-

ertetik,s illyerk"lcsi szemelycsak kepvisel"je egyes"let altal bir valtokepesseggel. sag,

".

Melly egyenek nem Az

birnak

osztrak bir^omban

vdHokSpeasSggei? egydltaldban birnak

uem

a szolvaltokepesseggel: tisztek s a hadszolg"lati

hadi lev" vagy nyugalmazott g"latbau habar nagykoruak de nem a k"z v,"lt6rend L cz. is; legenyseg, hanem az 1852-ik evi jul.3-an kelt cs"sz. rehdelet szerint. L"sd "

az

1852-ki

7.

A

42 kc^"nylap

dar. 138 sz"mat.

Mikepen megiteiendda

? k"lf"ldinekvdlt"kepessege

k"lf"ldinek v"lt6kepessege allam azon

szerint t"rvenyei

tartozik. Ha

azonban az osztrak biramellyhezaz megitelend", lomban valtok"telezettseget ki sajat vAllalti;nag"ra, oUy ki"lf"ldi

honanak

szerint valtokepesseggel nem bir,ezen k"telet"rvenyei ha az ittletez" t"rvenyek ertelmeben mag"t v"ltoilag k"zettsege, telezheti, t"rvenyes; vagy is,ha itt v"ltok^pes, p. o. ha egy 22 ki k"l"nben honanak t"rvenyei szerint mar eves k"lf"ldi, nagynalunk koru, magat ezen lek"telezte, valtojogilag k"telezettsege honanak sajat t"rvenyei egeszen ervenyes, mert valt"kepess^get szerint keilend megitelni. Hasonlolag ervenyes

azon

k"lf"ldinek

az

osztrak birodalomban v"llalt v"ltok"telezettsege is, ki 24-ik ev^t de sajat honanak t"rvenyei szerint csak 25 bet"lt"tte, ugyan mar iy bet"ltevelleend "agykoru, ha t. i. a valt6 dltala az osztr"k "

el vagy h"tiratoltatott^ biralomban bocs"tatottki,fogadtatott mert

-^

8

"

4. SSie tftbit 9Bed^feIf"|tg(ett {enetgfrauenp

bte im Uvixt^tilm,

aKgtMrgetlt^en no(^ minorenn fmb, (Sefe^bu^ed ji^at: (ereit"tier^etrat^et loaren? teboc^tiot ^in^^mng bejfeliben

kirntebed

benti ficfinbburc^bai Diefcfinbiebenfa"" "e^fdfa^ifl, 1852, 9lrt.xn,al8 t"m^ Stm\)ma6)mQipattnt^om29.^t)"cn(btt bieJBetcl^cKci^ung na^ bem ungatifc^cn 8?e^te"laiorcnn geworbene ber "ro^i"^rigfeit iijorben^ grauenin im {Rekten belajfen 5. SSag

tintmorotif^e iit fte ^erfon,mi ift I9e^felfa|tg?

Unter einer moralif^en eine "emeinbe man "erfle^t ?"erfon oberanbere "5r^)erf(i^aft, ntoralifc^e j.33. eine3"nft,nnb einefold^e

OJertreterS i^eS ifl mittelfl jperfon ebenfaO" toec^felf"^ig. 6.

SSeIi$e ftnbolfonUt^npt ni^t me^felfa^tg? ^erfonen

bie in ^cti"it"tober finbin Defierrei^ S?i(^iDed^felfd^ig f*t Dffljiere nnb bie SKannfc^aft beS "reirtaren befinbK^en 5Penfion ioenn f!e nic^t StonbeS, jlnb,feboc!^ m^ 9lrt 1 ber an^ ^oHi"l^rig "om 3, 3uli1852, ""*Dv fonbemjnfolge SSerorbnnng "aiferlic^er

".-".-"" 1852, "tftcf42, JRr*138. 7. aSie ffibie SSe^fel^ligfeit eineS ^n"l"nber" ju

(eurt^eilen?

I)ie SQBe^felfft^igfeit eine" SCngl"nber"toirb na^ ben

"efe|en

."taateSbenrt^eilt, iene" SQatfici^ ange^ftrt. toel^emberfefte ein SfuSl"nber, SSaterlanbeS ber m^ ben "efe^en njd^t jeboc^ feineS in Deflerrei^ toe^felfd^ig "er^flicfitet, fo fle^t ifl, "e^felre^tlic^ Wenn er nnr feine "efefeen fefl, m") nnferen a"e(i^fefoer^)piid^tnn8 ber nnr 22 3a^realt, ein SUi"Wnber, toe^felfd^ig ifl; ""33* ^t flc^ aber na^ ben "efe^en bereitsgro^j"^rig im JBaterlanljeS ifl, feineS Snianbeloec^felm"^ig fo ifl^ierfeinea}er:|)fli^tn "er:t"fK^tet, JBaterlanbeS ben "efe^en iflnaci^ 9iWg,benn feine feineS ^"^igfeit eineS @6enfoiflbie toed^felmft^ige iu beurt^eilen. a3er))fli^tting ber gloarfd^on 9ln8l(inber8 in Deflerrei^ 24 3a^re folc^en giltig, alt,j[ebo(^ mit errei^tem 25.3a^re nnr m") feinen SanbeSgefe^en in majorenn anSgeflettt wirb,Wenn n"mli^ber SQBec^fel Deflerreic^ ober i)on

ober inbofflrt i^m acce^tirt "nrbe, ba

er

babnr^ ^in* fidgf

6

"

magat

a

vetette ala, szeri"ti eljarasnak belf"ldivalto-t"rvenyek

mellyekertelmeben K8z V. r. 84-ik ". 8.

"

3ii haldsuk

van

a 24-ik nagykonis"g

a

nem vdltekepeBsegyel

a

ev

bet"ltevelkezd"dik.

birok dllal teU

v"lt""

9 nyilatkozalQknak hatasuk s valtojogi Uly valtonyilatkozatok ervenytelenek vakora valtokepesseggel birok altal nincs. Mindazonaltal az illy h"tirat (Indossamente) tett valtonyilatkozatok u. m. forgatmany kibocs"tas v"ltorend k. Hasonl es elfogadas a (Giro), ervenyesek. ,

76-ik

cz.

9,

Miben

all

a

vdiCoi 9%igor lenyeye?

1) Hogy a valtoados nem csak annak tartozik felel"seggel, hanem kinek magat valtoilag azoknak is, Idkhez a lek"telezte, v"lto kes"bb jut^ s hogy annal fogya 2) Mlnd azon kifogaspkr"l, mellyekannak cUeneben,kivel tehet"k volnanak,ha t. i. a v"lto harmadik szerzod"tt, valtoilag kezbe

iO.

A

ker"l,mar gyora

el"re lemondott.

vayyi" "gyneve%ettsommdg

eljdrdsa vdHoi 8%igorhoz

tartofsik-e ?

Nem.

ii. Mivel

Ez

a

utasitast"rgya. elj"r"s"t szab"lyoz" biros"g

kezegkedik

a

valtoados geg

a

magdra vdllaltvdltoik"tele%eU^

tefy'esiteseerC?

is vagyonaval.A ki nem fizetettvalto Sajatszemelyevel ir"nt a valt"t"rvenyszek altal hozott iteletnek t"rvenyeser"re emelkedese ut"n a hitelez"nelt all a vegrehajtast az szabadsagaban ados szemelye vagy vagyona eilenintezni.

12.

Minden

vdlloados

eilen a%

Az

megrendeltelhetik$ vegreha"athalik^e

ad"ssdgifogsdg?

nem ad"ssagi fogs"g

alkalmaztathatik:

7

"

"

bc8 5"ccf)feIgef(J;"fte8 ben inWuMf^en"efefeen, laut h)el^en jt^tli^ bie S"oUi"ljxiQhit mit 24 3at;rcn crreii^t "pirb,unteilioorfen l)at

Slrt."4 bfr aB.-D.

Wntitn^ f"higen aigegeiben ^etfonen

feineWerfet unb IjaUn "olc^cSQBed^fcIerffarungcn ftub UHgiltig S"ixfmQ. "" bleiben iebo^"ffe"brigen auf bem SOBe^fe rcc^tlici^e Don n)e^feIf"()igen ^rfonen erftd^rti^en, aOBe^felevH"* abgegebenen

"ixx unb Stnnal^me in "ollcr alSStugfleUung, Snbofamente, beS 76. 2trt. ber SB^-D. Olnalogie SBirffantfeit S?a(^

rangen,

9. SBortn (efte^t bag

SSefenbet aSe^feljltettge?

35arin: 1) ba^ bet S"ec^felf^ulbner mit nur bemjenigen, nid^t bem er baS "ef^"ft \)at, au^ a"en jenen 5|}er* abgef^Iojfen fonbern

f"nen,an

SOBe^fef f^ater DerantlDortndji x\i. gelangt, toef^e i^m gegen auf alleeinitjenbungen, 2) 2)a" er folgli^ mit ml")m er baS SBe^fefgef^"ft etnja ju* benjlenigen, abgefdjioffen, vis-"i-vis"erjic^ten beS 9Bed)feI8 pnben, einem britten3nt;aber mu^. 10*

bte ber

"e^5ttbai fi$nelle, fittnmatifi^e Set:fa|ren fogenannte ptit SBe* bet aSed^feljlrettge? fett Siein* 5)ie8ifl "a^e beS

ri^terli^en JBorge^enS.

bie ^tf"Um^ bet uJetnottt!!" SBottttt bet aSed^felf^ulbtter haftet fiit tnenett

fBit^th)tthxnili^hiti

b. l). ""it feiner n)enn baS Hx^ unb feinem JBerm"gen, 5"erfon in "ber eine nic^t be8 SBe^felgeri^teS t^eil SBec^felf^uIb bejat)Ite bie Srecution e8 bem "Wubigerfrei, ifl,fle^t erh)ad)fen aie^tdfraft ober auf baS SSerm"genbeS enttt)eber (Slrrefl) gegen bie ^"erfon (5"f"nbung) Se^felfci^uIbnerS ju fuhren*

It tdttttbet

SSe^felf^tttbuet ange" SBe^felatte" gegen iebmel^ett otbnei unb

loetbett? tioSjogett

3)er aOBec^fetarrejl jul"fflg: ifl nic^t

8

-

"

mert "r"kles eseteben a v"ltoados 1) a valt"ados "r"k"seire,

m"r

meghalalozott; 2) a sajat vagyonukkezelesere keptelen egyenckvedelme"l rendeltkepvisel"k eilen,illyenek: az atya,gyam, gondnok;ugy eilen sem, de csak a kepnsel^eik "z erk"lcsi szemelyek kepyisel"i tekinteteben; mert iUy k"teleerdekeben tett valt"-k"telezettsegek ezek' vagyona, nem szemelye zettsegekert pedigkepvisol"ik vagy kiveven ha utobbiak k"l"n"s az biztosit"st, vagyona njrujt engea dely(u.m. gyam vagy gondnok,a gy"mi hat"sagengedelye v"llaltak n"k"l) mellyesetben "k is szemevaltok"telezettseget, felel"sek(v.r. 95-ik cz.); lyeikkel

adoss"gi fogs"galol kivetetnekmind azon egyenek, kiknek szemelyeik ell^n az orszag t"rvenyei szerint vegrehajtas 1850 evi jun.25-en kelt ministen nem az iuteztethetik, illyenek rendelet nyoman lev" vagy ranggal a szolg"latban nyugdijazott "llamhivatalnokok katonai egyenek, es lelkeszek.Eimek nyilv"nos indoka a nyilv"nos alapszik. jogelvein 3.

az

.

I. A

k"z"nsegesv"ltojog. 18.

A

Mi

a

vdlto9

v"lto

oUy oklevel, mag"t melly"ltal annak kibocs"toja bizok"telezi, v"ltojogilag hogy valamelly Ssszeget meghat"rozott es id"ben vagy maga fizetend, nyos helyen vagy annak m"s "ltali kifizet6set eszk"zli. i4.

Mdnyfelea

mli"?

nevczetesen : saj"f vagyis sz"raz, es idegen Ketfele, vagyish"zott, mellyutobbi trattanak is neveztetik.

i",

nyos

Mi

"1%

idegen vdU69

Mellybena kibocs"to mag"t bizonyos"sszegnek,bizohelyenes id"ben egy hai*madik "ltalikifizet^sere k"telezi; "

"

1) "egenbie Sr^n

9

"

eine" "Be^felf^uftner"; ba Ui einerSr6^

Bereitsgejlorben ber eigentliche fi^afit ifl. SBec^felf^ulDner bie Vertreter bie 2) Oegen folget 5Perfonen, gut JBeriioaltiin a U i^re8 "ormunb, finb, ia finb:ber JBoter, unf"hig aSermdgen" Gutator k*, fowiean")gegenSBerttetennotaIif^er5|3erfonen ^infic^t* im Snterejfe biefe i^rer Ii(^folc^er SBBe^fefoerbinblici^feiten, toetc^e JBerfcinblidifett ^egebefo^Ienen eingegangen finb,benn f"rfolci"e ber Vertretenen5|}erfonen, aber bie 5Perfon, boS aSermSgen haftet niii)t h)4re bie bie $erfon be8 JBertreterS, foteie au^ nid^t au^erbiefer (beimJBormunb o^nebefonberer aOBec^fefoerbinbli^feit "rmdd^tigung wnb Gnrator, ein* beS "ormunbf^aftli^en "ene^mignng Oeri^teS) er auc^mit feiner ^aQe toiirbe $erfon|aften gegangen; in biefem muffen.2trt.95 ber 3Q.-D. {per"" no"^aufgenommenaUe j[ene 3) "inb "om SBe(^feIarrefle in "c^ulbenarreft f"nen,bie nac^SanbeSgefe^en ni6)t iiUxljaix^pt ge* laut Suf"j^S"iniflerid^aJer jogen "erben fftnnen. "ol^e ftnb 1850 in ber acti"en JDienfUei^ung fle^enbe, nung i)om 26. Sfluner ober mit 3KiIitair*6^arafter i)enftonirte 3Kititair*5Perfon ausgetretene a3eamte im SDienfle beS "taateS, bann ftffentli("^e foh)ieauc^"eijili^e. "er (Srunb l^ie"on in bem "ffentli(|en liegt J"e^te;

I. ^a^

Sed^felred^t oHgeitttme

13. Bai

tfiein ""ec^fel?

2)er Se^felifl eine Urfunbe,burc^toeli"^e ber SluSfleDer fld^ Summe "erbinblic^ berfelben "ec^felre^tli^ ma^t, eine beflimmte "etbe8 an einem beflimmten Drte gu eiufr Seitentiioeber geiioiffen ober ^ur^ einen Slnberngu begasten* fettfi 14. mit ^i"vAti m^m

gut e"?

gibtgiioeierlei SO"e^feln, n"mlic^: eigeneober trorfene, JCratten genannt* frembe ober traffirte, gegogene, auci^ es

unb

15t SBa"

ifteinfrembei: SSec^fiel?

in "elc"^em ber SluSfleHer 3"erienige, fld^ beffelben "et")f!i(^t einebefHmmte"umme "etbeS an einem befiimmten Drte unb gu

"

11

"

einerfeefiimmten 3eitbur^ einen ^Dritten jttBeja^Ien* 9(nfeinem

ie"en fr em

16t

b en

in berJ"egel 3 J"erfonen jfaUn SBe^fel fomit jn figuriren*

3 ^etfonen SBe^fel aufeinem ftemben ^tf^inen? 9K"{fett tebenfaK"

JRein* 5)er StnSjieQer eine8 ftemben fann and") fxi) SOBe^fete al8 jene 5|3erfon "erben benennen, ml^tx bie 3"^^Iwng felbfl geleijlet ^aUe erfd^einen nur foKj in biefem alfoauf bem frembenSBec^fel 6 ber SB.^D9trt. 5Perfonen. Xtoei 17t

eine"^ejogenen,K^t aBel#eftnbWe taefentltd^en @rfotbemiffe fremben2Be*feI"?

SMe

Srforbermjfe finb: toefentlic^n

in jener(Spxa")^, in welcher a) 2)a^batin baS SQBort ,,2"e^fel" ber

"orfomme. ifl, auSaejient SQBe^fel bcr ju ja^Ienben b) 5)ie9lngabe "elbfunune*

c)JDer J"ame bereu Drbre

ober bie girma, ajt "el^eober an 5|3erfon "erben foU"JDiefe ober girmawirb J"e* ^"erfon gejault ber

mittent genannt ber ^tit, h)erbenfoB* g^J^P* d)3)ieStugafie ju h)el^er be" 9tu8fleller8 ober beffen biefcr e) Die Unterf^rift fjirma;

"irb

Xraffantgenannt

beS DrteS,3Honat8tage8 unb Sa^reSber 9tu8*' f)Die SCngabe fleDung^ ober bie ^irma,toelc^e bie 3#"ng g)Der SSame ber ^Perfon leiflen fo";biefe^ei^t aSejogenerDber ^raffat "nblic^

be3 DrteS,wo h) bie3lnga6e

9(rt. bie3^^twtt9 4 gefc^e^n foff^

DerS.-D. 18t aSo

itt Sa^AmgSort aufbtn ""e^fel ^injufi^eiSenl tft

neben ben Slamen ober bie be8 SBed^fet" 3lufbie aSorberfeite ber SBorte"ia^'^ unb jioar girma be8 SSejogenen J"in^ufefeung burd^ hat in" j. 33. "Sien".

12

"

19. Mi

"

s%"nak vaiameUifhely e%m nelh"lj"n eU a vdicd"an?

t"rtenik ha

hiietele ^^sieCmdd'^

az igy kitetthelyfizetesihcly"ls egyszersmind is tekiAtend". intezvenyezett lakhelye"l

A valtoban

20.

MUsepen

i"%eHk

ki

a

vdU"n

id"^ mellyben a fizeCes

a%

9 teljes"end" id"t ki lehet t"zni: A fizetesi

1) bizonyos napra, p. o. 1850-ik evi dcc. 15-en; 2) l"tra vagyisel"mutatasya ; lat utan azaz a valto bemutatasa id"re, utan, 3) bizonyos p. 0. lat utau 15 napra, vagy ket honaprasat.; id"re azaz : a kibocs"tas utan, p. o. 4) Kelet utan bizonyos keletutan 14 napra, kelet utan 6 heti*e, kelet utan felevre sat.; 5)

vasarra,

p.

o.

sz.

Janosi

sari-v"lt"knakneveztetnek. V.

r.

v"sarkor. Ezen valt"kv"pesti 4-ik cz. 4-ik pontja.

Idegen valt" mintiuA* POSONY, "r

500 ft.pp.

1854. ^vi jan.2-an.

Kelet utan 5 honaprafizessen Sn ezen valtonal fogvaFrock IStsziz peng5forintot ert^ke k^zpenz. rendelm^nj^re

Csiz Adolf

Kruksz

"r

^

Peter.

Elfogadom Kruksz

Mosonyban 2i. BirnaH

Jonathan

vdltqjogi ervennyela%

Adolf.

ugy neve%eU

reisUet^fit-eUsekre

hid"itottvdU"kf [ vilt6beliSsszegre tobb a nezve Olyan valt"k,mcllyekbcn fizetesiid"k t"zetven ki,egye"enegy reszlet-fizetes nem teljesitese eseteben a ki nem fizetett lejarttaknak illet"leg egesz v"lto-"sszeget Az 1852-ikeyioc")r. 21-en tekintend"k, nem irvenyesek. legyenek kelt legfels"bb elhat"rozas nyoman, evi octbr. 29-en ugyanazon keletkeeettJ. ". minist, rendelet szerint. Hasonl"ul ervenytelenek valtok is, felmond"sra ki"llitott a

p. 0. felmond"s utan

14 napra

fizessen i"n sat.

Mindket rendbeli

-~

19.

13

"

SaS UUnitt tSrWtm tintittimmt oi^ne be"SorteS SSegteitUttg tiotlommt? aufbem SBed^fel "ja^rtar"

unb al8 S"^Iungaort 2)erangeflcfccne Drt ^atf"rben SBe^fel beS fflejogenen als ffio^nort juglei^ ju gelten^

foU,angegeien?

wttitn 20t aSfe "{i:bbiedeit,jttmld^et gtja^It

fann nur fcjigefefet S)te3"I)I"n38jeit h)erben: einen Bcflimmten 1) SCuf JCag,g. 33, am 15^ 5)ecember1850.

"" ^.aufSSorgeigung a vista. 2) 9luf"i(i^t, \".^.na") 3eitna")@i")t, ffiorgeigung, 3) Stufeinebefiimmte

i. as* "in 15

JEagen na^ Si^t"ober "2

SKonate

m") "i^t."

bem S^age ber eine6ejlimmte 3eitna^ dato,b* ^*nac^ 4) 9lttf nac^dato,3 SWonatem") dato,6 2Bo^n giuSfle"ung; g*33. 14 JCage 3al)r nac^dato,ein ^atteS na")dato jc. ober einen SWarft,g. ". am 5"efl^er 6) 9(nf eine 9Reffe

SCrt. 4, biefe 3o^anni-a"arft; ^ei^en a"e^*ober SBarft^^aOBet^feln. SQB.-D. $unft4 ber

gmw qjrefburfl,ben

2.

eine"geg^gtneit Se#fef". Per

S"nnet 1854.

500 S"". fl.

@ie "egen bicfcn an bic Drbre bc" 3Bc^fct g"nf SBonate " dato jagten in Eonv.^'a""nje, "nrnme bie "on @wlben gunf^unbert ^erm 3ott"t^"t gtotf im Saaten. ben SBertb ^

^ett tabolf "tu!^ in

ffiiefelturfl^

21.

^

.

^

.

.

$etet6faf. angenommen

?lbolf"ruf.

"ittbbk fogenamtten Statentoe^feln ^ntafftg?

b. ^. fold^e toel^efiterbie barin SQBe^feln, {Ratenioe^feln, 6ei 9?i^t* "umme 3"^Iung8iermine ent|altenb, an"gefeftte mehrere {Ratel^infic^tli^ ber gangen no^ unBega^I nur einereingigen gal)Iung ten "Beti^felfumme guK"ig.Su^ig* f""igfeinfoUen,ftnbni^t ddto*29. Dctoi^.1852, gufolge Sl"er^"^fl aRiniflerial^aSerorbnung, ddto. 21. Dctob. beffelben Sntfc^Iie^ung, Sal^reS. eben fotoenig bie auf"fihbigung ffatb gefle"ten guldfflg 2Bed^* "ie jc. fein; ""nbigunggalten $.33.14 JEage nac^gefdgfe^ener

14

-

"

v"ltok

a v. r. 4-ik cz. ervenytelensege leten alapszik, mellynel fogvaa lej"rat vagy ezen

4-ik pontjaDak rendeid" fizetesi

ketsegtele-

n"l kiteend".

"9.

Mi

a

saj"emic69

a kiboesato mag"t miDt fizet"t neSiy"tv41tQ az, melljben fordul el". V. r. vezi meg, s mellyben nem elfogadas k"vetkez"lcg

96.

cz.

Saj"t \iM6 KOMAROM

miittaja.

1853-ik evi octbr. 15-^n.

Folyo

ev

Ign"cz "rnak p6nzben.

300

ft.pp.

Julius9-^n fizetek ezen saj"tv"ltomnal fogva Szuhai 6rteke k6szharoin sz"z peng5 forintot, vagy rendelmeny^re EaT"cz

Nandor.

Fizetcnd".Gy"rben.

23.

Van^e

meg

mos

is

neme

a

sajdt vdlt"nak?

Van

sajdtv"it" is,mdlybent.i. a kiboesato intezvenyezett azut"n elfogadja s ann"l fogvaazon, mint mag"ra intezveayez, mint elfogad" es kiboesato jelenik intezvenyezett, meg. V.r. 6-ik

cz.

sajiA v"lt" mintaja. Intezvenyezett PEST

1853-ik 6vi febr. 7-6n.

Folj"ho bat delin6Djere

28-an szaz

fizesse" "5n ezen

600 valtonal

ren-

"rteket tegje szamolasba. peng6 forintot,

ervenyes^ ha

J6sef.

Elfogadom

Sajitmagam

Nagy-Szombatban.

Mi

Gyula "r

fogvaBodza

Kerekes

24.

a. pp.

a

Kerekes

sxdmokkal

hiirt

Jose f.

"88%eg a

het"kkel

kiirt

k"i"nb"%ik? dsszegt"l

Ezen esetbena bct"kkel kiirt"sszegleend ervenyes. V.r. 5. cz.

15

"

"

^er "runb 5"

in ber SCnorbnung liegt bicfen UnjnWffigfeiten bc" 4. 5(rt,5Pitnft bic "erfa"*" 4 in SQ.^D.,laut n^eld^er ober mn^. fiefiimmt Sa^IungSjeit fein jrteife"oS 22. aSa"

SSe^fel? {{itin eigettet

ber 3lu8fleBer in h)el(^em ei"cner iflberjentge, SOBe^fel p^ als Sanier feine9tcce!|)tation "orTommt" Slrt* felBfi t"enennt, folgli^ ber m.-D.

96

^9m "omorn, ?lm

Drbre

be"

eines eigenen fS"titf^t\9.

fJ.300 (E2". 9. 3uli b. 3. ja^fetc^g^jen biefcn meinen eigenen SBe^feCan bie ben ai in "ulben Kont).*3W., ^enn Sfl^aj "juf; 3)reif"unbert ben 15. Dctotet 1853.

Per

9Sert^in S"aaxm. gerbinanb ffal"cj. 3a^l6arin 8laat.

23. "t(t es nut eine"attnngeigener S"e^feln? in h)elc^en 68 giljt ndntli^ au^ traffirteigene aBed;feIn,

bann acccptixt unb felgli^ anf bem 9ln8fleQer auffi^fetbfl jie^t, a" JBejogener, 'erfc^ei SluSflenernnb 9lccei)tant aOBec^fel ber

9lrt. 6 ber 3B.-D.

gorm eines traffirt Se^felS. eigenen dSM. Per 600 ff. gcBruat1853. 5lm 28. b. 2W. jaulen Sie gegen biefen an bie Orbre be" $erm ffled^fet 3uHu" Sobja bie "umme "on "wlb^n "e^"^unbertin Kon^.^aw.,ben in SBert^i SRec^nung. 3ofef "etefe". ^btefean mx")felBff angenommen in Sv^nau. 3"fef "erefe" m. p.

$efi^.ben

7.

24. 9BaS ^at jn

"nmme

wn

mit 3ifetn(ejei^nete bie im SBe^fel menn gelten, abn^eie^t? jenermit IBu^ftaien anSgef^rie^benen

3n biefem fjaffe W

^^^ w^**JBu^flaben "umme anSgefdgfriebene

9trt. 5 ber SB.^D. ju gelten*

16

"

ha

Mi:

2S.

26.

Ha

vdlC" "ssxeg t"bhs%"r teteUk e"bbsz"r bee"kkelf

a

UlyelUrh

esetebcn a

azdnt

%ik amltonak

ki 8%dmohkai

es

V.r. 5.cz. birerviimyel. csekelyebb "sszeg

el"soroltr kellekek k"%"l

4. czikkben

a

"

ennek irdsb"i,

mi

egy vagy t"bb

hi"ntf'

k"vetkezmenyevan?

nem sz"rmazik,is az Uly okiratb"lvdltoi k"telezettseg tett v"lt"nyilatkozatok, a hatir"t (Indossamente)^ illyenre millyenek v41t6er"vel nem birnak. V. (Aceeptation), kezesseg, elfogadas

Az

r.

7-ik

"7.

cz.

kell

Mieri

a

vdUot mint

illyenta 9%"vegbm

k"l"n"sen

megnevezni 9

mas

lehetne megk"lSnbSztetni Mert ennek hiany"ban nem a v"ltot keresked"i utalvanytol, mellynem ritkan a valt"levelehezolly

hasonlo

csak aliglebetne tartalmu, hogy egesz bizonyossaggal

valjona meghatarozni ,

akart

e

a mi, kiallitni,

kinteteb"lepen "8.

A

kibocsato az

abbol

v"ltot, vagy csup"nutalvanyt

tekifolyhat" jogk"vetkezmenyek

mindegy.

nem

fizetesi helymiert

teteCik ki

a

vdltdban 9

lakhelyen Hogy mindcn,az int^zvenyezett t"rvenyertehn^ben eszkSteend" intezkedesek ezen kitettfizetesihelyent"rveny esen z"ltethessenek; p. o.

29, A

a

"v"s. bemutatas,fizetes,

kibocsdtdsihelymiert

kiteen""

a

v"itoban?

min" t"rvenyszerint legyenavalt" tudni, Hogymeglehessen ervenyesscge megitelend". 30.

Formas

Mi

a

form4$yes

mi

a

nem

formdt vdltd?

neveztetvaltoknak neveztetnek vagy tulajdonkepen tek azok,mellyek form"tk"l"nb"z" helyen, a kibocsatas hely""l

"

25. "Bad m

17

"

bit "ttmme tne|nnal" mm mit Bti^^aitn }ttgelten, mi me^tmal"mit Qi^ttnm^titn"t ifi?

Summe. bie ge"ngere gaHe gilt 3n bicfcm

Strt. 5 bet SB^^D.

bei:im 9lrt.4 tiotgefi^tie^ toenn eine ober meutere folgt; in bet SBec^fet @cf0i:betttife^ feinfoSenben "$tiftni#fetftd^i^ finb?

26t Sad m

9tu8 einerfplc^en feineh)e(^felmd^i8e SSerttnl)"" "c^rift ent^el^ mi Die aufeine fol^e aU 3n^ @rfWrungeu, lic^feit "c^rift gefefeten JBfirgf^aft, SlcceH Sl"al,b. f). boffament, Outfle^ung, ^a"enfeine 9lrt.7 ber SB.-D. SBet^felfraft. 27. aSo"

bad SSotrt iftMc Urfa^e, b^f auf bei:aSec^fetntfmtbe "SBec^fel" feinmnf ? andgebru"t not|"enbig

SBeit e" fonfl ui^tm"glichtcatt, einen

Sec^fel"on einer bie oftfo "^n^ ^nn^eifung blopen faufm"nnif(^en gn nnterf^eiben, mit Oe^* mit einem aBe^felbriefe li^en ba" fi^ nid^t 3n-^alte8 ifl, ob ber 9ln8^eDer einen SBeci^fel ober eine tDipeit tie^e, entfc^eiben ber barau0 ent^ moQte, toai })xnfx6)tl\6) blo^e 9lnn)eifung auSfieUen fftnnenbenOic^tSfoIgen einerlei i^. frringen nic^t hti S"e^fel" 28. SSarum wlti bet 3a|(ttng"ort att"gefe|t?

JDamit

aDe Jene.^anblungen, nac^bem toelc^e

im "efe|"e angegebenen

beS Sejogeneu"orjune^en flnb,in bem SSBo^norte 3a("Iung8orte giltig \)orgen"mmen loetben fftnnen; j. fd. bie tr"fen* tation, B^^Inng,5|}rotejier^ebung*

29. SSorum

fein? mnf bet t)ttber Sttt"fteSung ausgefegt

be" SGBec^felS njiffen, "efe^ebie "iltigfeit na^ toel^em fei. ju benrt^eilen

Um

ju

30. "SBa"ifi ein f"rmli^et, unb wai

an

iftein unfdmli^erS"ec^fel?

welche fmb, eigentli^ "aren, bieienigen, g"rmlid^e aSBec^feln bie* einem anbern aU bem ^u"^eHnngSorte, hingegen unf"rmli^e 2.

-

l"

-

an bem Drte i^rer h)amu ienigen^, \t"cl")t SCoSjieflwng jal^Ifiar bic neu" SBe^felorbnung fenUntetfc^iel) ettoft^nt nid^*

31. SBie ifi ber SlttdfteOet au" bem

2)ie*

Sec^fel"et^flic^tet?

et Jfafiet bc8 bur^ i^nauS"" f"rbie 9lnna^meunb 3"i'^I"i'9 9lrt 8 ber 3Q.-D. gefieDtfn SBcc^fcIS toec^felm"^ifl.

IIL 32. "iai

Sttboffament tfteinSttb^ffament?

beS SBec^fcI" Seb^raufbie IR"cffeite "a^, h)obur^ gef^riebene ber SBec^fel i)on beffen mittels"ito,$tofura ted^tm"^igem "eft^er im ^UQt^ tpirb,^ei"t afegetreten 9iec^t"titel "Snboffament"*

ober unter einem anbern

meinen 33t

in bet "^e" mtb ^,"itp'' ben S"^tten "Snb^ffament'' 3ft stoif^en ein Unterf^ieb? beutftng

benn 9lu8brurfber aSebeutung; tflber generifc^e Snboffament man h)enn man itoeiter inboffirt tl)n aue^, cebirt, j*SS^ ben SBec^fel afeer mit toenn man nur girirt, ^ol^m^ iebo^ gemeinre^tlic^en bie barauS mt^ bie SSebeutung \}atman guglei^ auSgebrfirft, ba" 9?aturjlnbfolgentoe^felmfi^iger ft)ringenben "

34.

fSe^felgirirBar? 3fteinjebet

an 3a, au^erber 9lu8fie0er l^ate8 burd^bie SBorte: "nic^t ^uSbrurf Drbre" ober bur^ einen gleic^bebeutenben 3n unterfagt* feinetoed^felre^tlic^e baS Snboffament SQBirfung* biefem ^alleIjat

? ^ttboffament

35. 9Ba$ ift olfoein fol^e"

"ne

(Slfctretung)* Sefflon gemeinre^tli^e

20

"

Hogy

Jogi k"vethezmenye van

Mi

36.

altal

"z

"

hdliratnak?

h4tiratosra vagy is arra, kihez a v"lto valt"i jogok atszallanak, az k"vetkez"leg

a

hatiratilag jut,minden is,hogy a valtottov"bb

3T.

a

h"tirhassa.

HdUrhato^e

a

mlto

mindenkire?

intezveIgen,meg pedigervenyesen mag"ra a kibocsatora, el"bbi hatirora is, kik azt nyezettre, elfogadora vagy valamelly V. r. 10-ik cz. ismet tovabb forgathatjak.

88"

ha e"rteniky

Mi

a

vdU" hdtirat utfdnismet ker"i

Ez esetben

a

felel"sv41t6ilag, elfogado felel"sminden is " cgyed"l elvegre

viszkeresetiJoganincs,mert utozoinak.

Ha

az

Mi:

ei8"%a 9

kibocsatonak csak

s

89.

ha

ndltd

a

kibocsdt"hoz

a

a%

az

8%dU? inte%venye%ettre

valtot a forgatmanyutj"nhozz"jutott intezvenyezett

tovabb

megk"l"nb"ztetend": forgatja, valjonez es gadta-e vagy hem? Els" esetben az ad"ssag

a

valtot mar

k"veteles

altal minden

kiknek ", mint v"ltok"telezettek, tik,s ez felel"svolt,megmenekszenek azonban a k"telezettsegt"l,

elfo-

egyesiteelfogado ", "gy is

"gy is mint h"tiro felel"smarad. Ellenben ha a elfogado, eilen viszkerevaltot meg el nem minden v"ltok"telezettek fogadta, ha t. i. maga eilen elnemfogadasi setet indithat, vagy illet"leg

mint

nemfizetes

40.

Mi

ov"st vegetti

tartenik,ha

a

vetetett ki.

vdUd

valamelly el"bbi hdtir"ra forgattatik vissza ?

Ez

esetben mind

azon

hatir"tosok , kik annak

els"

es

utols"

mentes"lnek, forgatmanyak"zt allfinak,a valt"k"telezettsegt"l korabbi hatir" "j"lag kordbbi hatiratanal fogva mert ezeknek ama leend k"telezettj"k.

"

36. "BoS

21

"

^at tin Sntoffament ("itP)^ 9le$t"foIgen?

alle{Redete a"8 bem SQBe^fel ge^en auf Den 3tt* Z"m6)baffette bcn SBcd^fel b* i). Weld^er aufbeujeuigcn, boffata?, bur^ "iro cm* ben SBe^fel "ieber tueiter "feer, fclglid^ pf"nQt, aue^bie JBefugnif ju inbofflren* ,

37" ftomt bet "Be^fel toetben? aufSebetutannittboffitrt

3a,

uub

9lc* an ben 9lu8{lellct, fettfl jWar giftig SScjogenen,

bie benfeifcen ober einen fr"heren lieber heiter ce))tanten Snboffanten,

fdnnen* 5lrt*10 fliriten

ber SB.^D.

38. "Btt"folgt, totebet toetinbet SBe^fet an btn Slu"" bmrc^ Sttboffttung

fteKet gelangt? bem 9tu8fiener nur ber ^cctptant 3ttbiefem ^a"c ^aftct toec^fel^ toeilet am @nbe bo* felbfl unb jener ^atfeinJRegre^re^t, rei^tlic^, a"en feinen t)a^^t JRac^m"nnern

39* S"ai

an ben but$ ^nboffament ift in imttUn, toenn bet fSe^fel gelangt? SBejogenen

SBenn ber JBejogene ben burc^ "iro toeiter inbofjirt, foifl ju

an

il)n gelangten SBec^fel

ofter ben unterf^eiben:

an* SBec^fel fc^on

wnb gaUe wirb bie @4wlt" ^aU ober nici^t3m erflcn a"e a"e^feberH)flid^tet unb fommen baburc^ ^orberung i^ereinigt, bettener a" 5tccei)tant mufte,au^er Ijaften Obligo,er aber haftet "18^cccptant unb 3nboffant. ^at er aber ben ^et^fel noc^nic^t angenommen, fofann er ben 9tegre" gegen aUt a"e^fefoer^jflid^t ne^en, ober 9iic^tjal;l toenu er gegen fic^ iDegen9iic^tannal)me lief 5Prote{l ergeben '

genommen

"

40.Sad folgt, toemt bet S"e^fel an einenftu^eten but^ ^ttbofament

gelangt? Stt^fottten fommen aDe jene 3nboffatare, Welche fei* J)aburd"f fic^ jWif^en nem erfleniinb "iro ba au^erJ"aftnng, er gegento"rtigen befinben, to"rbe" i^tten auS feinem neuerbingS erfien 3nboffament ^aften

22

t"rtenikyha

Mi

4i.

vdUo

a

engedmenyhep k"zi"rcenyileg dt?

ruhdze"tik

Ez esetben az, kire a valto."trubaztatik(h^atiratos, cngedmet"bbi csak altal " tan valtoadoaz a s ez h"tir"javal, nyes)nem sokkal k"zvetett, hanem

"z

is utobbiakkal k"zvetlenjogvisz"nyba

tea valtotismet csak engedmenyileg, lep, vagyisaz engedmenyes hat nem k"vetkezmennyel v"lt"jogi adhatja ugyan tov"bb,de mint el"z"ieilenannak idejeben viszkeresetetis tamasztv"lto tulajdonos

valamint tgy reszr"l minden hatlro a vAlto minden twfelelos a kibocsat"val egyetemlegesen ugy yenyejs tulajdonos"nak , m"s reszr"la valt"lenyegeben fekszik, hogyaz kesz penz gyanant

hat,mert

kezr"l kezre

adassek; ha ki teh"t

a

valtot

ezen

tiilajdons^"t61

megfosztani kivanja, sz"kseges, hogy e ket szot "nem rendeletre" vala forgatmanyban s az ekepkesz"lthatirat kitegye, vil"gosan hatast nem, hanem csak k"zt"rvenyi idez k"v^tkezmenyeket tojogi el",meg pedigminden kes"bbi hatiratokra jiezye.

Lehet-e

42.

ollyvaltot^mellyben e 8%6 y^endeletre^^ hidnyzihy tovdbb forgatni ?

Lehet,mert

a

V,

jogier"vel csak a^on

r.

9. czikke

valtok

kibocs"to altal ezen

azt rendeli, vil"gosan hogyvaltotov"bbadhaforgathatok,^ mellyek'

nem

szavakkal "nem

rendeletre^^ vagy mas hasonlo kifejezessel Ittk"l"nbseg mer"l feia jelenlegi megtiltatott.

tasa

a

1. rcsz, 15."^a valtorend, es a megsz"nt magyar vaJtot"rvenyk"nyv k"z"tt,mellyutobbin"l fogvaa y"ltonak,hogyforgaibato legyen, rendeletre kellettkiallittatnia.

Hovd

43,

Rendesen

a

irand"

a

'bdlt6na

? fargaCmdny

vAItonak, mAsodlat"nak, vagy

mdssanak

h"t"ra,

N. N. es pedig ekiJpenr ,jhelycttem v"gy ennck netalani toldatj"ra, N. N. "r rendelet^re."Pesten, 1853-ik Au"rnak,vagy helyettem

gustusho 8-kan.

"

41t SSa"ift p iemetfett;mm

23

"

itt ""e^fel m^

(S^Mm^t (but^@:ef"

twrt? aJgeteeten ftott) beS SBe^felS 3n tiefem ga"^ *tittDer (gm^)fdnger (Snboffatar) mit ben etwa erft Mi Sntoffctnten im6)ftiefen ni^tmx ju feinem

in ein mitteftare", fonbern "WgenSBec^felfd^uIbnern s" beni"efeteren fann b. ij. ber "effiou"r au^ in ein unmittettareS 8?ec^t8"erl)"ltni^, lieber ccffionSmd^ig Weiter "bertragen nur (alfo iMi ben SG"e^fel fann aber.al"Sn^a"er ni^tmit We^felreci^tli^en folgengiriren), be8 SBe^felS JBorm"nner redjtjeitig wdj Oiegre^anfi)r"^e gegen feine Snbojfant/ 3nl;akr ma^n^,ba.einerfeit" jleber jebemrechtm""igen aber ki SBec^felS mit bem ^uSfte"er onbererfeitS ^aftet, follbarifc^ baaren "elbe" beS aBee"felS, Regte" in bem SBefen ba" er anjiatt i)on Jpanbgu ^anb gegeben alfobiefe "igen* werbe;wenn man il^m will,mu" man bem "iro bie 2Borte "ni^tan bie f^aft entjielien Strt gefc!^el)en Drbre" auSbrfirflic^ unb bie auf eine feiere beifegen, feinewec^felre^tlic^e, nur beS "Be^feia SnbofPrung fonbern bringt "Birfungen Ijer"pr, "nb gwar f"rallefolgenbe Subof^* gemeinreci^tlic^e famente"

4t ^attttman

^mx

toorinbaSlESort ^^thtt'^ "fte^fel, ft^t,mitm

girteen?

lautet, ba" nur ber* baljtn 3a; ba ber Strt*9 auSbriirfii^ Worin bie SOBeiterbegebung re^tSgiltig ijl. jenig? 2"eci^fel nici^t girirbar mit J"*nfe"ung ber SQBorte"ni^tan bcffelben \"m^ben 9tu"flellet ^uSbrurf, ober bur^ einen gletd^bebeutenben x% xmterfagt Drbre", ber gegenw"rtigen ^in jcigt 2Bed^jetorb* tt^ein Unterfi^ieb jwifdjen beS au"er 3Birfung gefegten ungarif^rt nung,unb ben 15*"v I.^l;L ein feber um lautfesterem SBe^felgefe|e8, SQBedjfel, mu"teu"mlic^ Werben. an Drbre geflellt girirbar m^ ""ec^felrec^t ju fein, bag "tro i^tn^ef^ieben? 43/SBo tDtrb. ber beS SBe^fe", 5)u^)lieat8, "eW"^nli^auf bie Oi"cffeite unb lautet:"f"r ober aud^auf eine Sllonge, mi^ an SBe(!^felcoH^e 9f.5". J"e^, ober: f"rmi(^an bieDrbre beS Jperrn J^errn 91/5"., 1853/ benS.Sluguji

24

44.

Mi

a

"

toldai

CAhngeJ ?.

v"ltohoz, mely toldlap, vagy annak masolatahoz fiiggesztett ha az, az eredeti csak akkop tekintetik a v"lt" kiegeszit" resze"l, yaltopmegjegyeztetven, rajtaaz egesz v"lt" kmasolva szemlelA

tetik.

4S.

Mikep

helethezik

a%

hdUrat (Tfianco P indostament)

"res

a valtonak, irja vagy h"tirat masolat"nak hatara,vagy toldatara; eraz ^penolly Uly V* r. 12-ik^z. venyes, mint mas kit"lt"ttforgatmany.

Ha

"

h"tir" csak nevet vagy czimet

.46.

Mi

Joga

Az

van

a%

"resen

hdHrt

a

tula^donioadnahi

hatirt valto tulajdonosanak jog"ban411 az illykep

hatiratottetszese szerint kit"lteni^ vagy

tal,s

vdU4

a

valtot ezen

"res

"res h"tirat-

tovabb forgatni. nelk"lj hogy azt kit"ltene,

4r.

Mi

a forgatmdnyban? iSnyeges

keltenek nevenek,vagy czimenek,ugy a forgatmany forgato ez utobbinak kitetes a helynejk is,hol a h"tiras t"rtent,kitetele; let a t"rvenyugyan nem iijael",de mind a mellettis sz"kseges, a s gyakrannagy bemie, jeles"l: a fontossag rejlik forgatonak hatir"s alkalmavali valtokepessege megitelhetese, ugy annak is, a valt" lejarat el"tt, valjon megtudhatasa vagy ut"n forgattatott-e, A

tekinteteb"l.

48.

A%

Mindenkor masnem"

"res

a

hdtiratot hovd kell irni

v"lto h"tara ,

mert

annak

a

vdic"n9 el"reszen

k"nnyen

al"ir"ssalvagyiskfitelezetiseggel, peld"ul keresseggel,

zavartathatnek "ssze.

25

44.

"Sa"ifieineSUonge?

Sin mit bem Driginalme^fel, ober bejfen "ertunbeneS 6cj)ie bann al" ergdnjcnbcr be8 nur %i)txl SletWngerung"blatt, tDcI^cS

bie JBerl"ngemng menn SBe^fet" anjufc^cn tji, auf bem Dtiginal* unb bcr gange SBed^fel toeci^fel ongemerft, auf bem SSerJ"ngeningS* Hotte in 9t6f(|#eiPc^tlic^ ifl,

45. S"obttt^ ein 93tmtco""3n^o{fatnent? entfielet SBenn ber

SCamen ober feine nur ^irma auf Snboffant feinen bie{R"rffeite be" SBed^fe", ober aufbie 9lIonge So^jie beffen fci^reifc Sin foI^eS loie ein ganj att8=" ifle^n fo re^tSgiltjg, SnbDffament "iro* 9lrt.12. gefftnteS 46. BaS

Immt

im

3n|a(etM

in "3iancotnbofftrten 9Be#fel6 fun

elttSlec^tp? 5lrtinbofjtrten 3eberSn^abereines auf biefe ifli"e^* SBedjfete

baS "ianco^Snboffament ober ben na* 2Bi"f"^r fugt, auSjuf""en, beS leeren"iro Weiter ju inboffiren. ffiec^fel auc^o^ne5(u8f"Qung

47. aSBaSifl inEinernOiro ? "efenfli*

2)ie Seifefeung beS JRamenS ober ber

girm^

be8

3fnbof[anten,

"nb be? 2)atum8 unb Drte" ber gef^e^enen 2)ie8Ie|terc Snboffation, baS "efe^j)oarnid^t a6er bemungead^trt fi^reibt not^Wenbig^ "or, ifi unb oft"on fe^r 6ei ber gro"er tnSbefonbere a5eurtl;eilung SQBi^tigfeit, bfS 3nboffenten unb beS SBe"i|fcIf"^igfeit jur S^itber Snbofftrung, ob ber SBec^fel "or ober na d^ber JBerfalljeit Weiterin* UmfianbeS; W"rbe. boffirt

48.

ba" "ixo in Bianca gef^rieiett? tirirlb S"oipttt

Smmer auf bie J"ficffeite be" ffiec^felS, benn aufber iBorber* fftnnte eS feite

ben,j.33, man

wer^ Unterfc^rift "erwec^felt

mit einerg"nj anbern 5"rt

fftnnte ben

f"reinen B"rgengalten* Snboffanten

27

bet SSiatteo^^jt^offolar htn ""e^fel mit "itPf 49tfSftr4 et

Pitt lam

t^n aud^ anhtU mittt geBen?

@r fann i^niDeiter "iro Weiter ober ot)ne inbcfftren, eigenes fein

9trt mi 0ax\n lefeterem ga"e o^neDHigp, ba er aitfbiefe ge^en, al" 9Ser^)Pi(f|teter ber aufbem 2Bed)feI nidfjt fonbern erfd^eint, gar' be" 2"ed}fel8 au8 beinfet Sm^f"nger fein@igent^um8red)t jebe"mat im J"iancc^Snboffameut ^ierauSge^t ba" tjerleitet Ijer^or; beutlid) baS in ber SBe^fel 5Pct|)iergeIb Sianco*3nbofFament bur^ umgel"an* befttoirb, lautet*Slrt*13 ber 3"*^D. ba er aufben Sn^aber

50. SBte ttnbmm

bet "iranf? i^aftet

dr HW

f"r bie 9ln^ Sn^feerbe* aBed^fe" iebemft)dt"rcn mib Ballung e8 w"re bcnn, ba$ er "olme rT^ecftfelm"^tg, beSfelben bie iSJortfe: 4"xfiiiitg ^/oBue fei"em 3nboffamente DHig"", ,,i"^ne einen glei(^6ebeutenbeit ober fonjl "o^ne SSorfee^alt "eW"^rleifiung", in Welchem ^fitte, "on hinzugef"gt gaDe er ani feinem Snboffamenfe ieber ifi.5lrt,14 ber m.-D. befreit JBerbinblic^feit "iro bieSBotte: ,;ni$t an bie an^ bet Snboffant feinem

51. Stmn

mdb no^" ^t bieg fut^folgen? IDrbte^^ beifi"gen^

3a, ^aterbeS

3n* c^i)at jur goTgevbag gegen i^n fein f^)"terer ber fqnn^ Wenn nfimlid) 2Bec"feI8 Oiegre^ net)men

unb

bem IBejogenen "on nic^angenommen ober i)on bem SKc* S"e^fel JBorm"nner Werben follte, cc})tanten ixi^t kjal)ft gegen a"e "brigen fannaber ba" Otegre^rec^t in 9lnf^)ruc^ genommen Werben* gofgenftnbalfoi)on jenen,Wel^eber Umflanb ^er"or^* 5)iefe ben ajeifo" klingt, ba$ ber SliiSfiefler "ni^tan bie Drbre^ m"d;te, il".^D* ^rt* 15 be,r too^I ju unteif^eibem

52. "amt

bet Seifet na^ ber IBerfattjeit "erbe"? girirt giltig

: oft Wegen nic^t erfolgter 3a; ba6eiiflofeerju mrinft^eiben ^or JSHaufber ^lejn ^ifl^rotefl 6ePimmten 3"^limg er^benwor* Den fei ober nic^t?9lrt. 16 ber S.-D*

28

"

SS,

Ez a

Mi

esetben

kibocsato

,

nincsen;ezen szerint az

ha i"rienik^

a

hif

sem valtotalajdonosnak

eilen vlszkeresctiJoga el"ttiforgat"k lejarat

a

rendelet indoka

6v"s

vetetett

nem

az az batiratosnak,

a

sem

ev"a

"

valtorend41-ik

a

cz.

melly alapszik,

viszkeresetijog megalapit"s"ra "kvetlen"lsz"k-

a

seges.

64.

Mi

jogot nyer

e%

esetben

a

pdUotulqfdonosa

kes"bbi hdtirok

eilen 9

r^szerdli nem az intezvenyezett valtotnlajdonosnak, fizet^sesetiben, De a valtosz^riniiartoznakMel"seggel. vAltojog viszkeresete meginditasa el"tta nemfize^s ovast tolajdonos vegett tartozik kiv^tetni, "ltal a viszkeresetetfeltitelez" s ez kdzonseges megfelelni. tSrveoyszabalyoknak Ezek

"5.

Erre

a

Mennyi nczve

a

idd

alatt kiveend"

t"rvenynem

e%

esethen "%

t"zSit ki id"t.

6vd$f

Azonban vannak,

kik azt

utani els" for"Uitjak^ hogy ezen ovaskivetelnek a lejarat ket ev alattmeg kell t"rtcnnic, szamitva, gatm"nytol legfeljebb vagj ha ez kitudhato nem volna,ezen ket evi hatarid" a valto lejaratatol legyen szamitando. Ezen "Uitas indoka a V. r. 31-ik czikeb"l l"fszik k"vetkezt^tettnek lenni, mellya "l"tra"kelt valtokralsz"lt.

66.

Mi

l"rtenikyha

a

mlto

fizeieshidnya miail hdtirat eldU

mar

"valoltalott? Ha

ov"s mar kivetetett s a valto csak azutan batiratotttoaz az Jogaleend v4bb, a batiratoscsak hatiroj4nak lepjogaiba, valamint viszkereseti eilenaz elev"lesegesz idg"alatt, az elfogado el"ttforgattak jogotnyer mind azok eilen is, kika v"ltotlejarat i"v"bb.

az

"

53. SSa"

mm folgt,

29

(ein ^toteftet|o(entt^urbe?

ber Snboffatar, in SBec^fel* t".i). 3n Wefem fjatte erlatigt bie ben SQBec^fel i^or in^jaUt gegm ben 5lu8Mer unb gegen iifle jene,, berSBerfaD|eit feineOleg^re^tec^te; ber "rnnb biefer girirt })aUxt, im 41"5lrt*ber SBec^felorbnung, laut toel^m ber liegt 3trwrbming be8 8legre"re^te8 $rotefl not|i* nnumg"nglic| jur "egrfinbnng \% toenbig

54. SaS

in Mefem %Mt bet ^n^1"tt gegen bie fitfUt^U etlmtgt

Snboffottten? f)i4tetett Sie

t)ou Seite beS SSe* ^a^eni^m im ga"e ber 5Bi^tja^tung mn^ i)or "eltenb=" SBec"felre^i Slkr ber Sn^after jogenennac^ ben $rotejl ergeben 9?i^tjat)Iung ma^ng ber (Regre"rechte tt)egen ber nnb fomitben allgemeinen JBorfd^riften laffcn, Olegre"na|me geniigen*

55. "Stttnen }"d^tt

tt^titnmfte et bx biefem^aEe ben ^toteft ^thm laffen?

J"iejnifli^rnbur^ ba8 "efeftfeine 3cit ^orgefti^riebe \"on ber 3^itbeS er^n "inige jprotefler^ebnng U\)auptm,ba" biefe "irona^ aSerfaB, in jtt)ei muffe,ober Saurengef^e^en IdngfienS "on ber JBerfaBjeit teenn bie" grifi nit^erft^li^ m4re,m""tebiefe nn geregnet "erben. 3"cr"mnb SKeihnng liegt biefer per analogiam im 3L Slrt."ber bie anf"ic^t SBeti^feln. geflellten "or bem Snbofa56. f"ai ift^it toenn bet SBed^fel ieobad^ten, tonrbe? wente lieteit" "itotefHtt aWungel"34Itttt8

ioei"^ nnb ber aOBecSfyfetbann erfl a"enn ber 5"rotejl bereits erhoben, nnr bie Siechte ber Snboffatar feines erlangt ifl, ber SSeri"^rungS^ innerhalb 3nboffanten, b^. gegen ben 9tcce:|5tanten

tcrinbofftrt Sorben

unb seit,

t)or ber "erben SQBec^fet iRegre"red^e gegen jene, toelc^e

faOjeit ^aben. inboffirt

30

-

6T.

Mikep feleldsek azoh^

Utk

a

"

vdltot

s oo"sletel lejdrat^

utdn

hdtiratoltdk^

Ezek

ndm, hanem csak niint egyszeru envalt"jogilag k"zt"rveny szerint felel"siek ugyana^erta vaitogedmenjesek eilen ez esetben a kibocs"to es elfogado, tulajdonos ugy azok is, ^Ihetkik a valtot lej"rat mind azon el"ttforgattak, kifogasokkal ezek "z elso f"rgatonak, a kit"l i i. a valto tulajnek, mellyeket donos jogat elleuevethettekvolna. leszarmaztatja, ,

68.

Ha

Van~e

hatiratban

a

meg ezen

mds

neme

is

a

hdtiraCnakf

szayak "meghatalmazasul (inprocura)^^

h"son kifejezes "behajtas fogvegett(zurEinca^slrung)" vagy mas h "tirat hatiratnak" s az illy laltatik, neveztetik, "meghatalmazasi kire valt" utou ruhaztatik at, ez altala yaltonak nem a az, illy vall ugyan tulajdonosava, t"rde felhatalmaztatik a valt" "szeget s minden erre megkivanveny utjan,vagy azonkiviil behajtani, tato lepeseket el"z"jet megtehetni, hatirojanak p. o. ovatoltatui,

tadositanis

69.

a

Felvan-^e

t.

tt%

megkatalmazoU illykep

jogosHtiaa vdUot mdsra

diruhd%ni? h"tirat altal mert meghatalmazasi altal a valtottov"bb adhatni szerintifcH^gatm"uy rendes,s v"ltojog ha a meghatalmazasi ezen hatir^t meg akkor sincs feljogoisitva^ szavakat is "vagy rendeletre" ("oder Ordre")mag"ban foglalna.

Igen ,

V.r.

de ^sak

tovabbi

,

i7-ik czikke.

IV.

vegettibemutat"s. Elfogad"s 60.

Hang feie a bemutaeds9

t"rtenik pediga vilt"nak vagy elfogadtatasa" Ketfele^ vagy kifizetese vegett.

"

31

"

57. SBieJaftetta{foSMejenigenf i"tl^ itn

9Be#fcIm^ befen |aien? mtb ^totefterletttttg inbofftrt f"tx^aU,

@ie Mafien aU eiufa^i^e nm fon^ern ni^t toec^felre^tlid^; "ebenfcn na^ 6ii)ilre^t; ba^erfftnnen bem Sn^akr in biefem al8 auc^i)cn bem 9tu8fle"er "nb gaKe fpWo^Ii)on bem 9tcce^)tarTten,

a"cn3enen,bie bcu SQBe^fel "or bcr JBerfaltjelt \)aUn, inboffirt alleeinl"enbungen bent entgegengefe^t erflen "erben,toeld^e fte burd^ ent* i"on bcm Uer Sn^afcer ableitet, Snboffanten, feine ^dtten (Rechte toerben f"nnen* gegengefe^t i)on

58. "iH

e"

no^ eine anbere $ixt ^nbofament?

"Benn bem

bie SBorte "in procura", ober "jur Snbojfamente ein gfeie^be ober ^f"rmeine 9led"fnung", ober fonfl "nfaffirung^ beutenber StuSbrucfbeigefe^t ein foIi^eS foiieifit loirb^ ^nbojfament nnb 3)erjenige, ober r^^rocura^Snboif"mcnt", an ben ber ^^SSoDma^tS*" fein "igent^"mcr Strt"bertragen auf biefe rturbe,ijljtt)ar S"ed^fel bie aOBcdbfelfumme bc8 SBeAfelS iflaber.bei)o"m"(^tigt, getoorben, aUe ^ieju not^wenbige ober au^ergerrc^tli^ gerichtlich einjucaffiren, beS 5"rote^e8, ber S3or"* Schritte, JBena^ric^tigung j*Sd. Sr^ebung mdnner ic* ju t^un. 59.

ben ""e^f" m 3ft bet ^toettta"3nbofafat betedbtigi, 3(nbem )"

einen

ubetttagen?

ein iDeitereS benn nur burci^ J^rocura^^SHboffamept, 3a, jieboc^ bann "iro ifler jur Weiteren^Begebung ein eigentlict)f8 felbfi bur(^ bie 2Borte "ober toenn bem procura ni^tbefugt, "^Snbojfamente

Drbre"

tMren. 9lrt 17 ^injugef"gt

IV.

0er

S"^D.

^tafentattan pr ^nna^me. 60. Sie

tiietfac^ ifibie ^t"fentation?

"ie ifl "ie gef^le|ft ober jur entteeberjur Slnnal^me, itoti^a"). be" ""ed^felS* Ballung

32

-

6i.

Nem. van

v.

r.

18-ik czimenel

de nem jogositva,

A vAsaii es

68.

kell

Mikor

errc fei f"gvaa valtotulajdonos

k"telezve.

Elfogaddsvegettmin"

62,

vegeu9 elfogadds

vdUoC be kell mutatni

Minden

A

"

mUok

a

latutan

a

ha%ai

mindert

eselre

bemutatandek?

id"re sz"U"L bizonyos

vdsdrokra

Ezcn valt"k bemutatasi

b%6U" vdUokat bemuCaini?

volt magyar valtot"rvenyv"ltorendet eletibe cs*k. nyilt leptet" k"z"nseges parancs a ideje

k"nyvneka 57-ik "-"ban van megalapitva: altalepsegbenfentartott k"vetkezoleg tarto vaAzon tovabb nem valtokat, a) mellyekegy napnal is"rokraszollanak/ bemutatni nem sz"kseges. vabb b) Azokat,mellyekegy napnalt"bb, de nyolcznapnaltotart" v"s^okra szollanak, nem a v"sar els" napjankell bemutatni.

c) Azon vasarokra

azonban

64.

Mire

valtok

pedig meUyek nyolcznapnaltovabb ,

szoUanak, a

vasar

els" heteben bemutatandok

,

tarto a

mi

barmikoj*megt"rtenhetik. berekeszt"leg szombatig

kell,a vdU"k

bemutatdadndl

tekinleleben

nUnden

a

esetre

izraeUidk es keress"tenyek

"gyelnif

Hogy a nyilt megtartott parancs altaJepsegben magyar valto54-ik ". ertelmeben a keresztenyek t"iTenyk"nyv vasarnap^ s a vallas "ltalparancsolt mas "nnepeken az izraelitakpedigszom55-ik "-aban baton,vagy az ugyanazon magyar valtot"rveny foglalt zsid" "nnepeken irant nyilata bemutatas vagy az elfogadas kozni nem tartoznak;ha tehat a bemutatasi id" utolso napjaezen gadas esik,akkor a bemutatas vagy az elfotinnepnapok valamellyikere halaszthato. Az a k"vetkez" k"znapra vegetti nyilatkozat izraelitaazonban a szombatot,vagy az 55-ik "-banemlitettzsido csak del"nnepeket megel"z" napokonelfogadas nyilatkozni vegett ,

33

"

61.

-

ttietben? S"e^fet^ut ^ma^mt pt"ftn"tt SKitfein iebet:

JRcin. Saut 5trt.18 ijl ber 3n^a6er beS

2"e(^fel8 bajuhm^"

ttflt,. nic^t "er^)jlic^tet. ieboc| 62.

toetbett ? S"el^eSBe^fel ttmffen tit:afetttit:t jut:%nm^mt iebenfaSd

2)te aWarfe unb SWc^^iffiec^fetn, unb bie "m^ 3^ittautenben^ beflimmte 63. "Sonn

@i^t"aufeine

SDlatftetautenben "Se^feln muffenbie auf inl"nbif^e ttiet:ben? ^nr Slnna^metiirafentitt

\Derbentautbem Die 5Pr"fentation8^?5rijien SBed^feln biefer

burd^

57* "" beS un* erhaltenen auSbrfirflid^ aufredet (5infu^runfl8i)atent garif^en fefigefeftt: SBed^felgefe^e" folgenberma^en ali einen XaQ rtetc^e a) SBed^feln, auf einen ni^tl"nger bauemben Sttarft lauten, braud^en gar ni^t!j)r"fentirt ju njerben^ dU einen, auf einen SWarft,ber l"nger b) 35iej|entgen, todd^t aber ni^t "ber adjt am S^agebauert,gejogen ftnb,muffen erflen "erben. b eS SttarfteS S^age i)r"fentirt aU a^t "on l"ngerer c) Sec^feln aber,"et^e auf STO"rfte beS SKarfte" muffenin ber erfien XaQc 2)auergejogenfinb, SOBod^e 618 ein** "erben, rtaS jeboc^ "orgertiefen iur Slnna^mejlebenfallS fann. f^I"fftg "amfiagWann immer gefd^e^en baS

64. f"ai

iftiei

beS bei: ^t"fentation

unb S^tiften

bet: "Se^fet"^inft^tli^

^ftraeliten ju 6eoba^ten?

@inf"^rung6i)atent aufred^terl^Iten an einem @onn* f"r"^riflen 2Be^fetgefefte8, ungarifd^en f"r ?5eiertag gebotenen tagober an einem anbern bur^ bie Oleligion einem in S5. einem o ber anbern bem aber "am^ag an "" Sfraeliten an beffelben angeffitjrten. geiertag j"bifc^en aQBe(i^fergefe.fte8 ungarifc^en "ber bie Sin"" bieJ"eri)fiid^tung unb jur 2leu^erung jur 5"r"fentation jpr"fentation"" ^^agbiefer na^menid^t fiattfinbe; foQte alfober leftte ober griflen fo fann bie ^Pr"fentatibn S^agefallen, auf einen biefer bie JKeuferung ber Stnna^me auf ben nfic^flfolgert l^infii^tlie^ an ben 3;agen, "erben^ 3)er Sfrae"t ifijeboc^ SBerftag "erf^oben Daf

,

laut ben bur^ baS

54. "" be"

,

3.

"

35

"

box bcm "cimpagober "or ben im "" S5 crto"^ten \otli)t ji"bifi^en 618 in nur bei: fallen, Feiertagen ffletreffJ"nnai^me jur Sleu^eriing 3 U^rSSa^wittag" "tuftbe unb rtirb er 618 gu biefer i)eri)fiid^tet, Ui ium bie 5"r"fentation8frijl mijtanfgeforbert, fo toerWngert fic^ nft(|f!ett SQSerftage.

65t SSaS

bie ^ma^mt t"tt"txittt mm ttitt:b, ^at bet Sn^aliet:, )tt t^ttn?

Qx ifl a6er ni^t"er^Jjfli^tet, einen jprotefl erbeten berechtigt, toai ju laffen,

Wirb, Wenn er jeboc^ unterlajfen jn t^unnid;t ober einem anbern SSor"" "on bem 9ln8jleDer totitn 9ii^tanna^me \t"iU. mann "ic^erfieUung erlangen 66. SSet

er

ben ""e^feljut:3(tttta^me i^ etma^ttget, ^u titafettttt:e

ob er anf i^ninboffirt S)eri^nbeft^t, er fann ijlober ni(^t, einen ^rotefl toenn^ bieann"hme lajfen, ergeben "ii^, nv"^t erfolgt, t)a be8 SBe^felin^aberS er aU SSei^o"mftc^tigter erfd;eint.

6T.

^

mtb "m^ htn "auf "i^t'^ Sttiif^en

"t^'^ gefteOten tin Unterfc^ieb? aeec^feln

bie "auf"i^t"gejlenten 3a, unb jtoarein toefentli^er; SBed^* b fein "erben, ba felbeei ber m"jfen "orgelpiefen nid^t jnr Stnna^me ba* foglei^ SSortoeifung jal^Ibar flnb;bie "na^ "iciif^SBed^feTn \Derben,ioeilber SSerfaUS^^ gegen muffenjur Slnnal^me ^)r"fentirt toerbenmu^. tagna^ bem JCageber JBortoeifung gerec"^net

68. Sfl^tejtt eine 3eitbei "9la*"@tc^"""ee^feto wtgef^rieben,? Der StuSjleDer baS JKe^t, bie 5Prdfentation8*?5rijl f)at jur %n^

ober furjere na^meauf einel"ngere 3eitaU jtoei Sa^refefJjufe^en, ein SBe^fel i^aber bie" ni^tgef^e^en, fo mu^ jebenfaDS foldjer Skr* bei binnen2 ^ai"m m^ ber 3[u8fle"ung, unb jlDor fon^igem unb 3n* be" n)e4feIm"$igen lufie Slnf")ruc^e8 gegen ben Slu"fleDer "erben* boffanten "orgetoiefen jur SCnna^me

9trt*19 ber 3Q.*D.

36

"

Mi

69.

h"vetke%menyeljdf^ ha hd"r" dUal

Ezen hat"rid" minden

vdU"

a

t"zetett

esetre

hemutatdsdra

ki hatdrid"

valameUy

9

k"l"nben megtartando, alol;kelk"telezettseg

szorosan

hatir",de csak egyed"l ", felszabadul a l"en megk"l"nb"ztetend" a kibocsat" vagy a hatarid^|[t tehat, yaljon az a h"tiro t"zte-e ki? mert els"t,vagy egyebh"tirokat iflet"leg a

a

t"rvenynem

ezen

hanem rendelete,

ket

a

szabott hat"rid"

evre

alkalmazando.

70.

ha d Idt utdn bizonyos vdltotulajdonosnak ^ vdlto bemutattatvdn^ a% intezoenyezettdUal el nem

teend"jevan

Mi

szell"

id"re

a

? fogadtatik ez esetben ovatohatni tartozika valtot anv"ltotulajdonos nal fogva mert miut"n illy valtoknal a nelk"l hogy azokra az kelte feljegyeztessek, nem a elfogad"s lejarati napot meghat"rozni ^okve"elebet,meghat"rozni pedigkell,az ovas azert sziikseges eseteben a v"lt" lejarata az n"l, mert az elfogad"s megtagadasa ovastetel napjat"l szamitva leszen meghatarozandou

A

,

Ti. Mi

,

t"rtenikyha

8%"ll" vdUot ugyan A valto

ez

utdn^' bi%onyos id"re inte%venye%eUa ^^Idt tetCef kellet ki nem de a% elfogadd$ elfogadta^ a%

esetbenis ovatolando, mert

kereset eseteben csak ugy

veend",mintha

volna,es fogad"st megtagadta volna sz"mitando. napjat"l

a

vIszt elfogad"s, illy

az

az

az elintezvenyezett

ovas-tetel ez esetben is az fejarat

utdnra'^ kibocsdtoU valtot a% inlezve" ha a ^jLdt t"rteniky nyez"tt elfogadija tes%i,a v"ltotulajdonos ugyan, de a keltet ki nem 7^.

Mi

pedig Ez

e"etben

.

utolso

ellenebenezen

a

nem

vetet

ki

valto az lejarat illy

ovdstf bemutatasara

t"rid" kit"z"ttha-

volna sz"mitando, s a^ elev"les, napjat"l az elfogado veendne naptol

kezdetet.V.

r.

20-ik cz.

37

-

"

ferttatiott ^at? fefltgefe^t

mvi%jebenfaQS fjtijl Diefc rterbeu,hj^ilber Snbof* Ut"i"ai)M aber nur fonfl, fant Dbligofommt; eS ijlalfdh)o^I er, au^er gu ob bie b er ober ber unterbleiben, ^rifl StuSflellcr 3nbojfant fepgefcfet benn ben o ber anbere liat, erjleren Snbojfanten f"r f"r giltbiefe b ie be8 Slnorbnung "efefte" fonbeyn gri^ ber "orgefc^riebene nic"^t, jtoei S^^te* 70t 9Ba"

^t htt S"e^feKn^diet p t^m, mnix ein "9?A$^"t^t^^" Bei bet ^i^afentatton tion bem ^ejogenenntd^t acce^itirt S"ei^fet tttirb?

Der

benn ba bei erljeben Sn^aberntu"einen J"rotefi lajfen, ber 9tecei)tation ber 3"i^Iung8tag ^atirung oi^ne fl^ folgen SBec^fetn aber barna^eruirt ober fefl* ber aSerfaHStag; l"^t, ni^tbeflimmen werben ntu^,fot^ ber 5Protefl ba ber 3"t^Iung8* gejieflt notljioenbig, toirb* beffetten berechnet tag"om ZoQt ber Sr^ebung

71t SBad

ben ,,9?a^*"{$t'^"^e^fet ttienn bei:SBejogene gef(^e|t,

imt

mtgenotmnen abet:nidbtbatirtbat?

in biefem toerben,benn im ^aUt mu" 5"rote^ 9lu(^ erl^oben bie 9tn* lo"re bieS eben fo"iel,aU "enn ber fflejogene 9iegre^faDe nannte mfi^eand)in ^ttt,unb ber aSerfaQStag "ertoeigert gdnjlic^ loerben* beregnet jprotejle" biefem gaCfei)om JCagebeS erhobenen

tion bem SJe" ,,9?"#-@t^t""aBe^fer unb ber ^n^aber iogenenjttiat angenommen abet nt^t batttttouxht, feinen ?ptote^ erbebentief?

7t

SBaS gef^telt, totm

3n biefem gaOe

bet

tt)nrbeber

"on bem lefeten Jlage SSerfall"tag

ber5"rotejlation8^griji ttjerben,unb beregnet "on S^agean gegen ben 9lccei)tanten biefem Slrt. 20 ber aOB.-D.

aSetj"tjrungSje laufenbeginnen.

bie

ju

38

"

"

Elfogad"s.

V. T3.

Mi

a%

9 elfogadd$

Az

azon nyilatkozata mellynel fogvaez intezvenyezettnek a barmikori valtolejaratkor mag"tk"telezi, hogy a valto"sszeget iifizetendi. tulajdonosnak ,

74.

Mikep

es

millyszavakhal

t"rtenik

v"ie" elfqgaddfia ?

a

rendszerinta valto el"reszere Ir"sban kell t"rtennie, es pedig k"l"n"sen nem a t"rveny vezetve;az elfogadAsi nyilatkozatot irja ezen el",de k"z"nsegesen

irando azut"n

75"^

az

Sz"kseges

sz6 hasznaltatik

neve elfogad"

a%

vagy

dfogaddshanezen

es e "elfogadom"

melle

czime.

$%6t ^^elfogadom^^ oktoetten

kitennif a valtora tett alAirasafeitet intezvenyezettnek nelk"li elfogadas bir,de ennek a valto el"reszere kell iraterejevel akkor az illy nia,mert ha a valto hat"ra iratnek, pusztaal"ir"s "sszezavartathatnek,V. r. 31-ik cz. az "res forgatqaannyal k"miyeii

76.

Nem,

mert

Tehet-^e

az

az

intezvenyezett megszorkds melleU

is

elfogaddst?

valtot csak 400 kiallitott Igen,p. 0. egy 600 ft. peng"r"l minden is fogadhat el, de ezen megszorit"st vagy 500 ft.erejeig esetre tanacsos megjegyezni ez elfogadas mellett, p. o. "elfogadom csak mellettielfogadas 400 pft. mert az illy erejeig," megszoritas annyibant^helendi "t, a mennylbenaz elfogadasra ir"silag nyi-

latkozott.y. 77.

Mi

r.

22-ik

teend"jevan

a

cz.

ha az a tdltotulajdonosnak^ intezvenyezett

vdICdt a kitettnel csekelyebh"sszeg erejeig fogadja eif Ha viszkeresetet akkor akarlnditani, nem

annal tekintetik elfogad"snak;

rtk

nezve

fogvaaz

az

el nem

elfogadas illy

fogadott

39

"

73. SB""

"

bie aecejitatfott? iflt

^8 iflbie ertWrungbeS "ejogenen, ba^er ben

2Bec"^feI6etr

n)erbe. 3n|aI)er^6eial^Ien

bem jebeSmaligeri jur aSerfaUjett

74. SSte unb mit ttiel^en Borten

i^dtbte ^nm^mt jtt ftefd^e^en?

eineSSSe$fel"

"ie ntu"fc^riftlic^ unb jh)arin ber JRegel aufber SSorberfeit

bie gorm biefer 2Be^feI8 gefd^e^en; ijiburd^baS erfldrung aUx gett)"l;nli bie man "efe^ ft)ecien nid^tijorgef^riefcen, ^)Pegt 3Borte ;,acce^iirt" ober "angenommen" mit SBeif"gnng ber 9lamen8== ober girmafertignng/ ju gebrauchen* beS

75.

in bet

3ln"br"(fe: 3lnna^me bt" SBe^fet"einet biefet iebenfa"g fein? angenommen^'ober ffaccetitirt^' ent^atten

a^f ff

be" "ejogenen benn bie blo^e ?^ertigung 9iein; aufbem "Bec^fel eine nur aufber SSorberfeite 9tnnal)m^, giltf"r unbefc^r"nfte jeboc^ f"nnte eine fol^e beS 2Bed^fel8, benn auf ber JR"cffeite beffelben blo^e mit einem "iro in bianco "ertoec^felt tt)erben* ^rt*21 Fertigung ber m.-D. 76.

^ann

ber

^e^ogenean^

mit

"infi^ranfungen acce^itiren?

auf 600 fi.6.-3". au"gefie"ten ober SOO jl. unb in biefem nur "iS 400 ^a"t ifl aSBedbfel acce:|)tiren, c8 "ebenfaHg ber Stccei^jtation n"t^ig, biefe beizuf"gen: tSinfc^rdnfung b^nn eine fobefd^rftnfte 400 jl. 9lnna|me i)er= 6."^3J?v" ffir "aictp"xt at" er ju acce^)tiren erft"rt i^nnur foloeit, i)fli^tet fc^riftli^ })at. ftc^ 3a. (Sr fann

g. ffl.einen

9lrt.22 berm-D. 77.

SBaS

SiQ

aU

ben 5tttber aSBe^feltn^ttber jn t^nn,tttenn ber S5ejogene "nmme SEBe^fel f"r eine geringere accefitirt?

f"ri^m eine fol^e^mpta"on {Regre" fogilt nel^men, ber ni^t acce))tirten JRid^tanna^me, ba^ermu^ er ^inftc^tli^ er

40

"

-:-

"sszegrenezve, hogy sz"ksegeseteben eI6z6it61biztositastk"veovast kell kivetetnie. telhessen,

vdlto mdsolatdn a Megt"rtenhetik-rc

78.

Nem;

mert

m"solat

a

i$

elfogadds?

a%

lebet egy^bb mint

nem

az

eredelival-

tonak h"

a v. r. 70-ik czikkehez kepest leir"sa, mellyben meg kell jegyezvelenni,hogy az elfogadas vegettelk"ld"tt eredetivalto, oda mutat, hogy kinelfeltalalhato; t"rv. czikk tehat vil"gosan ezen

az

elfogadasnak mindegaz 79.

A

mar

eredetivalton kell t"rteimie.

megtorlcnt elfogadasvi$8%avonhat6^ei

fogadas is, mert az elv"ltotqilajdonos beleegyeznek alapjaa v"lto"zletnek, mellyreh"tiratok altal "j v"ltok"telezettsegek epitkeznek.

Nem,

ha bar

80.

A

a

Igen;a mennyibent. i. a kozatot egeszen ki esetben az

az

elfogadaservenyes^e?

kere8%t"hont

nem

kereszt"lvonas

t"r"lte,

indoka ervenytelenseg

s

az

olvashatlanna

nem

a

nyilatclfogadasi nem

tette;de

ez

hanem kereszt"lvonasban,

olvashatlansagban fognarejleni. ha a% vdltotulajdonoa elfogad"m"s valamelly y nezve megszoritdst^ p. o. afizetesi napra vagy penznemre ^ h"t"tt elfogaddsdhoz?

8i.

Mit

tegyen

a

Az mint

a

modon tett elfogadasnal a yaltooUyannaktekintetik, illy mert illy mellynekelfogadasa egeszen megtagadtatott, meg-

szoritasaltalav"lt"szerz"des lenyegeben fognav"ltozast szenvedni; ez

esetben t^hata

dasa miatt

v"ltotulajdonos megtagaegyenesen az elfogadas tetessen ovast, hogy azutan el"z"it"l az egesz valt"-

nezve "sszegre

k"vetelhessenbiztositast.

41

"

"

Summe 5Protefl um laffen, ergeben m"nnern

g^O" n"t^igen "erlangen "ic^etjieDung ju ffinnem

78t Siam

hit

Unm^mt

J"or* tootifeinen

an^ auf einet:IBk^ftkopit gef^e^en?

beS Sed^felS benn bie So^)ie niu"eine treue 9lbfd)rift Sfein; unl) laut ^rt. 70 barin fcemerftnjerben: bei tt)em ber jur %n^ fein Strtifel au8 biefem mfym ijerfanbte angutreffen ")riginaltt"ec^fer fei; ^er"or, bafibie Stnna^meimmer nur auf bem alfobeutlic^ ge^t ^at. DriginaltDed^fel ju gefd^e^en

79* Stamt bie i^ereitS ^ma^mt erfolgte

ttierbett? ptttcPgenommett

unb jh)arfelbfl bann nic^t, tt)enn ber 3n^a6erbamit ein== Siein, bie Orunblage beS aOBec^fel* "crfianben nj"re,benn bie Stnna^me ijl

t"ieberanbere tt)orauf fi^bur^3nboffamente gef^dfteS^ "ertinbti^feiten fu^en*

80.

3a;

SBec^fet

3{l ein but^geflri^ene" Sltttpt gilttg?

e8 Mxt

ba8 ^c^tcpt benn, ba^ bie I"urd^rei(i^ung billig

^uSgejIri^en unb i^"tte

beffeKen 3nt;alt gemalt gang unleferlic^ toorbeniDdre. ^ieju\o"xi ber "rurtb bie UnleferKc"feit, unb nic"^t Me 9lu8{irei^ung* ber

81. 9Sa" ^at hn ^n^aiber ber 3(cce|itattt feinem ju t^un, menn be" 3"t^ttng"taged ^tttpkanbete "tufd^rantungen, 3.IS. ipinftd^ttt^ ober bet

^ti "elbforte, beigef"gt

iDlrbber SBe^fet Sei einerauf biefe Strtgefc"e^enen 9tcce:|)tation einem fold^en tDor* 9lnna|megftnjlic^ bertt)eigert beffen

gleic^geaci"tet,

t)enij}, ba

ber 3"e^feIcontract tDefent* @infc^r"nfung burd^eine folc^e ber"nbert m"rbe;in biefem ber lic^ gallei)at alfo 3n^a^r gerabe einen iDegen ergeben aSerh)eigerung ber^cce))tation ^roteft ju faffen, unb fann bon feinen Summe bie aSorm"nnern auf eine "id^er"' gauji

M"ng "erlangen;

"

in 82. "Ste laftet

ba

43

"

%aUt hn 9ltttptant^ biefeiit

mtr na^t)em Snl^alte Stccei)te8, Sed^felrec^tli^; jieboc^ feine" bk "cfc^c^ene Herten fann. me^ jurfirfgenommen 5(nna^me nic^t

83t

tom ""te,

hn unb ttiie langehaftet

au" fdttent Uitctptmi %tttpM

aBcnn ber "ejogene ben

er bem i)at, atctptixt fo^aflet SQBec|fel StuSfle"er, Olemtttenten, na^ S"Bed^felred Snboffatar 3nboffanten, "umme bie ber f"r ffleja^Iung jn ber in bem SSec^fel angenommenen nnb jh)arbnr^ bie ganje JBeri"^rnnggfri 6efKmmtenaSerfaHseit,

9lrt.23berSOB,^. 84t

hm 3(u"ftellet itt ^Itctptant au^ bann, fiaftet ei^^atten i^m {eine S)e^ttttg ^t?

nienn

tt

\"on

9lc* ^aUt ifianjnnetjmen, bag burci^bie biefem bie SBec^felfnmme crebitirt beS aSejogenen bem S^rajfanten ce^)tation Ho8 gur @()rc beS 9tu8ftener8 bem JRerffte mx m"rbe, meti er fonfl @e* unb babnrc^ ju erlangen, jttaccc^)tiren gegen i^n9Bed^feIrec^te laut "eri^t8*3eit"ng, f"nnen* 3)o4) entfc"ieb, mad^enij"ttt brauch UrDberlanbe8-"eric^t 1853, 9^r.4, baS 9lieber"fierreicl;ifc^e burc^ i)om 3*SRo^em6er i852, 3*6497, in einem ga"e,ba"ber Sic* tljeif ber nic^t bie @inn"enbung bem 9tu8fleQer er(;al* fcere^tigt fei, ctptant tenen Decfungim aQBe(i^feI^)roceffe entgegen ju feften^

3a;

85. SSie

er

benn in

ber 3(ccetitant bem StuS^eOer, nienn ei: itta"Se^fel laftet in bianco unb o^ne S)e^ng aecefittrt l^at?

unb Wenn in biefem er ^aftet ^aUe "e^felrec^tli^, i(;mfettfi feine Decfungerhalten nur im mu, f"nnteer "on i^meinefolc^e

verlangen* "i^ilred^tSlDege 86t aSJa"iflein

"omieilwe^fet?

"orin ber ffle* ijlein gezogenerSOBe^el, Domieilme^fel einem i)on an wirb, bie B^l^Iung angelDiefen gogcne in ber Stbreffe unb tt)orin feinemSQBo^nortewrf^iebenenDrte fic^ folglicfi ju leiileit, bie bie 5Rpt^h)enbigfeit in "elc^em baS J"au8, ba^felb|i ^erau"fleOt,

Sin

44

"

"

ben BresN.N. "mil," vagy "fizetendS "fizctend" Nagy-Szombatban 18-ik

sz.

alatt". V.

87.

24-ik

r.

Ki dltal irand"

cz.

mltdra

a

a

telepveny?

altal az elfogad4skor, lutezyenyezett p. o. "elfogaN. d"m fizetend" N. altal jnt"zkibocsato az es lirn"l," vagy a veny melle ; p. o. "N. N. urnak Bud"n,fizetend"Temesv"rott N.N.

Vagy

az

,

"rnal."

88.

Mi

k"vetkezmenye

intezvenyben,hanem

van

ha

,

a

telepnem

kiboe$dt6 dltal

a

a%

dltal tetetikkif az elfogaddskor inCezvenyezetC

Ennek

valt" nem temert az illy k"vetkezmenye Itoycges, hanem megszoritas h igya 32-ik mellettielfogadas, valto, lepitett czikk ertelmeben ovks kiveend".

89" Mi

ha t"rteniky

az

a telepvenytelfogaddsa intez/eenyezett

mellett kitcnni

elmulasztotta ?

a fizetis illyelfogadas "gy vetetik,hogy az elfogad" helyenmaga jelenend meg, s a fizetest maga teljesitendi.

Az

90.

ha fiyyelend"j

a

vdllo

a

kibocsato

dltal telepitetik?

valtot elfogadta, az igytelepitett "gyelintezvenyezett kell,hogy a valto lejaraticor a telepvenyben helyette, vagy

Ha nie is

Mire

az

erette ki is fizettessen.

9i.

s Lehet-'ey

kellte

a

ndlt"t elfogaddi telepitett vegett bemutatnii

mindazonnincs ligyana tSrvenyaltal el"irva, K"teless^g"l altal es

a

kibocsato ezen

feltetelt kik"theti, s.ez azutan

a

kibocsato,

hatirok elleniviszkeresetijog*elveszfesenek terhe alatt szorosan

megtartand".

4{J

"

"

in Xi^xmn h)erbe,g.33* "jal^Ibar Bal^Iung geft^el^en foH,angegeSen Sl*5"/', in J"errn 24 berm.-D, ober japar in SBienSir.1 8". 3lrt. "

87. ""et

^^S SOomtcU

M

auf beut SBe^fetattjugeien?

"ntrteber ber

6ei ber Sfnna^me, fflegogene j^93. "angenommen in ber 3lbreffe, 6ei ^erm 91*S?/', nnb ga^Ifear ober ber J"nSfleDer 5".5".in Dfen,ga^Itar teiJperm5"-5"/ in Xtmmkx g."."StnJeerrn

in ber ni^thut^ hm Stu"fleaet Ui in "bttto^me ben "^ejogetten atteffe, fonbei:" bttt:$ beigefe|t

68. SSaS

ttiettnbaS folgt,

S)omteU

itmrbe?

ijlfein 2)o* ""e^fel fold^er unb mu" bie 5tnna^me eine eingefc^rftnfte, fonbern ifl miciltt)ec^fel, im Sinne be8 ^rt.22 5"roteji "erben. erhoben Die ^plgeifi benn ein ioefentli^,

89. ISaS

hai S)omicU feinem ttienn htt SBegogene gef^ie^t, ^cttpU unterlagen ^tifi ieigttf"gen

@8 teirb "ermnt^et; ba" er unb

am

fetfcfl S^^Iunggorte erfc^einen,

"erbe* galten

90. SSoS

uienn hai S)om{e{(bur$ beu Slu^fteOet {^ gu iemerfeu,

umtbe? angegeben ben fobomicilirten SBec^fel Jpatber aSegogene angenommen, fo im 3)omieiIe ba" berSBe^fel mn$ er baf"rforgen, gur aSerfattgeit "erbe. f"ri^nau^bega^It

91.

SKttf ober ,

famt ein

^omieUtoe^fel fn^afentirt pr 3(ttuabme t^ccbeu?

ber ^uSjleDer fann "orgefd^rieben, aSorf^rift unb biefe mu$ bann, bei aSerluji |ebo("^ i)orfd^reiben,

3113 5PfIi^t es gtoarni(^t ifi

e8

8legre^ed^te8 gegen "erben. oba^tet

beS

ben

unb 9lu?fleBer

bie

be* Snbojfonten,

46

t"rtenik

Hai

92"

Nem

vdltonak elfogadds vegetti"emueaCdsa? telepitett

a

lakhanem 9undegaz iatczvenyezctt telepvenyben kifizeteserevoiiatkozik. csak a valto' a telep

a

,

mert helyen,

viszkereset.

VI. BiztiTsitasi Mi

93.

A nel

viszkereset? biZ'tosit"si

a

es tninden v"lt"tulajdonos,

hatirokiiakazon

joguk,mellj-

fogva

egyszer"en megtagadtatik, 1)Ha a valto elfogadasa vagy megk isebb t"rtenik. kitettnel a szorit"sokkal, "sszegerejeig vagy pedig 2) Az elfogadonali hianyamiatt,mar a valto lejabiztossag rata el"ttbiztositastk"vetelhetnek.V.

I. Az

94.

Miteend"

az

r.

25-ik

cz.

miatt. nem teljesitese elfogad"s

Ulyfeiebiztositds megs%ere%hele$etekinteteb"l?

Az, ki biztositastk"vetel

rendesen

"

a

valto' tulajdonosa "

tartozika valtot az intezvenyezettnel, bemutatni, elfogad"s vegett, feltetlen"l el, s ha ez a v41t6tvagy epen nem fogadja vagy nem ,

ovast

ovatlevel'kieldz" azut"n tartozik, a megt"madt az tetetni,

biztositastadni. eresztesemellett,

95.

Melly Nem

kel a

termeszet"

mint egyebb,

egy"tt,vagy

ha

az

a%

i"y mdSon

fedezetadas a

igenyhevett viszkereset? a k"ltsegekvalt6"sszegnek,

annak elfogadds

csak egy

reszere

lefizetesere. szinte k"ltsegekkel hatralekiiak egy"tti

t"rtent,

"

benn

47

"

im 2)omiriIc, immer im SSBo^norte bc8 fflejogenen, 5"i(^t fonbera ba8 2"omictIJejie^t beS 3Be(i^feI8. nur aufbie 3"t^I"tt9 flc^

^legreS auf@t(^er|iettimfi"

VI. 93. SBad

(58

iftbet Xegrefauf ^i^tfteauns?

aHer Suboffanten unb iflbaS fRt^tbeS a"e^felin^afrerS,

Sttbojfatare: ober "kr^au^)t 1) SBenn bie Slnna^mebeS SBe^fef" uid^t,

"umme erfolgt ober nur aufeine geringere ijl* "infd^r"nfungen, "on ben SSormdnnem beS Stcce))tanten, 2) aOBegen Unjtd^er^eit 9trt.25 noc^\"f"x 9(HaufbeS SBec^felS "id^er^eit ju verlangen.

unter

ber SB.-D.

94. SBad

i^

I.

3(mtal|me. Segen md|terl^alteitet

p

t^mt^ um

eine fol^e"(rt ^i^er^eOungerlangen 3U Wnnen?

2)erienige, "jd^er^eit forbert toeld^er "

in ber

ber 3n* 9iegel

bei bem J"ejogenen ^a6erbeS SOBe^fel" ^atben Siit^]d jur %n^ ober nid^t unb "enn foI(^e "ber^au|)t nal^me nid^t, gu !|)r"fentiren; einen jprotejl ber angegangene nniebingt erfolgt, erstengu lajfen; aSormann ^atbann bie "ic^er^eit beS 5Pro^ gegen StuS^nbigung tefleS gu leijlen* "

"

"

? 95. Beld^erStatur iftein aufMefe Slrt ergriffener 9tegtef nur eine"id^erl^eitSma^regel Solcher ijl 9iegre" f"rbie3a^Iung bie ber SBe^felfumme ^aUi 9lnna^menur auf ober, fammt"ojien, einen %iftxl bed ber SBed^felfumme "dre, f"rbie 3"l^Iwtt9 erfolgt 9t^ unb "o^en.

48

"

96.

Mib"f dlihai a%

-

adandi

? biztoaitds

ingojavakbahadhato, mert a v. r. 25-ik biztositasuladott targy "rizeter"lszoll, a v"ltoineflyre

A biztositas csak czikke

a

hitdezOnekz"logjoga van, habar

neki

ez

ki aem vilAgo"an

k"tt^tett

volna is.

Hol

9T.

tartando

orizet alatt

a

hiztositds"l adQtt in^o va^yon 9

ez IJza felek megegyezeset"l s ha ezek egymask"zt fiigg, akkor a biztositando"sszega t"rirant meg nem egyezhetnenek,

leteend". venjrszeknel keszpenzben 9^,

A%

eldz"ki"U biztosUds h"vetelhetesere van

Nem minden

egyed"ta vdU6tulajdono$

feljoffositva?

; biztositasiviszkeresetettamaszthat

hatiratos is, es

biztositastnem

az

es intezvenyes,

is, ha a valtotulajdonos mind a hatmind a kibocsato,

akkor

pedigmeg

k"vetelt yohia,mert

irok' barmellyike a v"lto vagy

tositast bizs annal fogva felel"sek, elfogadasaert is egyenkent k"telesek^ha azt az intezvenyes nyujtani V. r. 26-ik cz. hatiratoskivanj"k.

99.

Ezek'

mikep

k"vetelhetnek

ha a biztositdst^

vdlto ninc$

biriokukban? Az "vas mind

a

Maga a

mind azJntezvenyest, pusztabirtoklata feljogositja, el"z"ikt"lbiztositastk"vetelhetni. mellyiket kezeinel marad, hogy ez azt lejaratkor tulajdonos

hatiratosok' bar valto

a

fizetesvegett bemutathassa.

iOO.

Ir-e

a

t"rvenya

biztositasi nU^kereset valami

rendet

nezee igenybepetetSre

eld?

biztositasvegett .Nem; a viszkeresetrefeljogositott, barmely-

lyikel"z"jet s ez "sz"k" viszkeresetnek"neveztemegtamadha^'a, tik,es egyataljau nem kimutatni, sz"kseges hogy a viszkeres"

49

"

96. SlttStoaS fann ik ju

"

"i$et]pett leiften^e (efteipen?

S)ie "i^et^eit fann nur in einer tehjegltd^en "ac^egegeben be" jur "id^er* 25 \pxi")t "on ber JBerhja^rung "erben,benn berSlrt" ba" ^eit gegebenen "egenfian^eS, auf "el^enbem 2Be^feIgldu6tger toenn i^m foId^S ein^^ $fanbre^t geb"hrt, auSbrficftic^ an")ni"jt

gerdumt"orben to"re" 97t SBo

ttierben? bte jur @i^et|eitgegebene "a^e iietttia^tt ittttf

S)a8

"on l^dngt

fie^")"ber ben ber ju

98t

ber 5"art^eien ber Uebereinfunft ab, nnb h)enn

Drt ber i3Sertt)a^rung f"nnen,fo mu^ ui^teinigen

in S3aarem erlegt toerben* bei "eri^t S3etrag jtd^erjieflenbe

Sft mn:

aKein erm"^tiget "m SBe^feltn^obet mamtm "t#er^eitpt tietlongen?

bet

ben "Sot"

Snboffatar ^ben ba8 dtt")t 9?ein; an^ ber J"emittentunb jeber bann, tt)enn ber 9legre" auf"ic^erfleKung ju nehmen,unb jtuaraurfj ber feine"i^er^eit begehrt ptte,benn fotootjl 3n^ber be8 2Be^fel8 be8 aU an")jeber muffenf"r bie 3tnnat)me 9lu8fleIIer, Snboffant aSBe^fel" barum mu^ au^ein Seber"i^er^eit haften, fo* bejieflen, 3lrt" balb fol^eber ^Remittentober ein Snboffatar i^erlangt, 26 berSB.-D99t

SBie finnen

ben SBe#fe( toenn fte biefe "i$etbeittierlangen, tticbt beft^en?

ben {Remittentenober 3)er blo^e be" $rotejie8 56tft| bereci^tigt

QJor* i)on i^ren "ic^erPe"ung SOBe^fel bleiben, ^dnbenbe" 3n^aber8 f"nne. i)orh)eifen felben jur JBerfattjeit gur Ba'^Iuiig

ber anbere 3nbojfatar8 jur gorberung mdnnem* 3"er mu^ in felbfl

bamit

100t

er

tiot" 3# eine Ctbnung bet 9tegrefnabme jut ^i^erfteHung

gef(^tieben? immer feiner fann h)elc^en SSor* ber JRegre^bere^tigte Slein; Sie"" mdnner um bie "i^erjlettung bie^^i^t:^.fpringenber angeben, unb e" bebarf ba" ber {"egrep* bed 9ia^"eife8 nid^t, flre^", burci^u" 4.

61

"

"

SWac^m"nnern fuci^be feinen ^aU. Defter"aU "iti^er^eit geleitet einmall^ol fein{Regte^^ic^tiger "id^^eit ju leiflen. lOL

eine 3eit tiot" Sft f"c We 9le"teftta^we jut "l^erfteanng

"ef^tleBen? fann ttninn immer 9iegre" big jur aSerfaKgjeit 9iein; genommen trittfc^on ber i"egrep "erben;m^ ber aJerfall"jeit hjegen9iic^t* be" SBed^fel" ein. ja^Iung t02. Mm

Wtt

bie

eic^et^eit? "ejleate

ber 8iegre" nnr Demjenigen, "ic^er^eit haftet geleiflete nid)t fonbema"c^allen"brigen Desjenigen, S^ac^m"nnern genommen ifat, ber bie. ein jeber "i^r^eit Sn"* geleiflet bemi, loie ft^on gefagt, l;at; loie an^ ber {Remittent ba8 9le^t"ion ben JBormdn* boffatar Ijaben aber jeber nern "i^erl^eit i)at {Regre"* biefe "ic^er^eit jn "erlangen, 3lrt.27 ber fB.^O. nnr einmal ju leiflen. ^jfli^tige

Die

eine toeitete@i^et^eittiet" "Somt famt htt Siegtefnel^met

103"

langen? 5"ur in bem ^aUt, totnn bie geleiflete "Si^er^eit jnr Derfnftg

ober toenn ber JRegre^berec^ti ni^t ^inreid^t, SBe^felbetrageS ber bejiellten f)at gegrfinbete "ic^er^eit "intoenbnngen gegen bie SStrt beS

104"

3#

in

htt SlttdfteUet Uefereinmaligen"i^er^eit"leifimtg unb teber^nboffont nerlmnbeii?

t"em JRegre^fuci^enb 3a; unb e8 fann bemna^ ein Snboffant nie bie SinVoenbnng entgegenfe^en/ ba^einerber aSormdnner f"rben bereits "i^er^eit geleiflet ijaU. SBe^fel

105t

tuerben? SBamt mnf bie U^tUtt ^i^er^ett^urit^gegeiben

"obalb ber "rnnb ber bcfleflten entfdflt, "i^er^eit j.", loenn be8 aQBed;fel8 nachtr"glich ifi; erfolgt i)o"fidnbige Slnnal^me 9 lbfommen : au6)^ateS "on ber bejieDten fein "id^er^eit

bie

"

52

"

1) Ha v"lt"

a

"

viszkereset alatt allo eilen, ki

szamitando lejdratol

ev

egy

biztositastadta, a

a

alatt a fizetes Irant keresetnon

i"ditatott.

2) Ha 3) Ha

a a

es kifizettetett; valto"sszeg valtonak valtojogi ereje megsz"nt,vagy

ha

el"irt hat"rid"k'elmulasztasa miatt meginditas"ra keresetijogelenyeszett. V. r. 28-ik cz, i06.

Mikep

t"rtenik

kereset visz-

a

yisz-

biztosildseisss""h"vetelesef

adoU

az

a

abhoz Az, ki a biztosit"stadta, annak visszaad"sa vegett koteles volt,es ha fordul,kinek kerelmere biztositastszolgaltatni ez a biztositasuladott vagyontvisszaadni vonak"dnek, a e vegett ado altal v"lt"per biztositast utj"ntamadtathatik meg.

n. Az i07,

elfogad"nali hi"nyamiatt. biztossag

Melly esetehben

lehet

el"U a v"lto lefdraCa elfagadot"l

a%

biztositast k"veteini?

Ha

a

valto mir

de meg elfogadtatott,

le nem

jart,az elfoga-

d"t"lbiztositast lehetk"veteini:

1) Ha

ellenecs"d

nyittatott, vagy ha megszuntette.

de fizeteseit mar

ez

meg

nem

tSrtentis,

valto kibocsatasautan,vagyon"ra 2) Ha az "lt"la elfogadott intezett valamelly sikeretlen"lmaradt, vagy ha ellene vegrehajtas fizetesik"telezettseg" miatt, a szemelyi valamelly nemteljesitese V. elrendeltetett. sikeresitese fogsag

i08.

Mikep

r.

29-ik

cz.

Uly biztosit"sh"vetelesenel e^drni?

hell az

A

hatiratos az elfogadot valtotulajdonos vagy b"i^mellyik biztosit"svegett "1 azir"nt, elegseges szollitja hogy a v"lto"sszeg ki h" biztositast s az elfogad" nan lejaratkorfogfizettetni, nyujthat vagy nyujtani nem akar,a biztosit"shi"nyatekinteteb"lov"st vetethet ki, innet neveztetik az illy"vas "biztositasi ovas,

nak"; ha

ez

es megt"rtent,

a

v"lton netalan letez"sz"ksegbeli

"

53

"

1) SBkm

befleUt m,

bie "t^er^ett h)el^er gegen ben {"egre^fitti^tigen, feiitnen iwm an geregnet, SafcreSfnjl, J"erfallgtage auf

iiorben Bal^Inng geflagt ifi; nic^t ber unb 2")t"enn an"beja^It SBec^feltetrag ttjurbej ober h)egenJBerfdumung ber f"rben 3) toenn baS 2Bed^felre^t bai Olegre^re^t erlof^en griflen 9iegre$anf:|pm" "orgefci^riefeencn ifl* 9lrt*28 ber "B.^D. bet Jeflettten 106* SBle geWe^t bie 3ttt**fotberttng "i^et^ett? ber Si^txff"t "enbet jt^"egen S^xM^ U^tUt ^at, S)erj[enige, an auf bejfen ^Denjenigen, Verlangener "i^er^eit g"be bcrfelben leiflen "oKen, i^erfte^en nici^t mu^te;foHteft^biefer jur JR"cfgabe mit einer i)on,bem fonn er "ii^erl^eitgfeifler SBeii^elffage belangt fo

werben"

It. 107.

bei ^cce^itatttett. Segen Unjt^er^e"

tion bem "tcee^tanten tiot ""el^e fmb bie ^aUt, in ttiel^en fann? ttierben "i$et^eittietlangl SHUaufbeS SBec^felS

S"enn ber SBet"^fel amp"xt, aber noci^ ifi, fd^on ni^tffi"ig fo fann

nur

Werben 3teee^)tanten "erlangt "id^er^eit "urbe 1) aOBenngegen i^nber "oncnrS er"ffnet eingeteilt 3"I)Iungen l)at feine toon bcm

:

ober Wenn

er

be8 ijon i^m aece!|)tirten 2) SGBenn nac^9tu8fle"ung SBed^felS

eine @recutionauffein ober Wifceri^n, gef"hrt, SJerrnftgen fru(i^tfo8

berSa^IungSi^erbinbli^f ber $erfonaI*3lr eit, wegen 5"i(?^terf"Qung Worben i% Strt" 29 angeorbnet

108* ""ie

ber 3B.^D.

bei Settongung einerbetrattigen "i#etbeit tiorpgeben? ift

ober Welci^er S)er a"e^felin^aber, immer

ben 3nboffatar, i^at einer gen"genben um 33(cceH)tanten "id(er()eit Seijlung baf"r,ba^ bie Werben wirb,anjuge^en, unb aOBeci^felfumme am beja^It SSerfa"Stage feine"i^er^eit tDenn ber Stcce^rtant f"nnte,ober Wollte, leijlen fo fann ^rotefi Werben wegen nic^t barum erhoben geleifleter "i^ertjeit, wirb au^ biefer ober "ecurit"t8#rote|i ein "i^er^eits* $rotefi

"

54

"

ezck is felszol"ttatvan, a valtot elfogadni utalvanyozotlak

is vona-

k"veteltetb^tik. kodnanak,a h"tiratos'el"z"it"lbiztosit"s

i09.

fetteten alaps%ihtehdt

Mi

Val"mint

a%

Uly biztoHtda ^terh"tese?

cseteben,"gy akkor elfogadas ovast kell biztositek hianya mutatkozik, is, h^ az elfogadonal tenni ; mert val"mint ott "gy itt is a hatiratos csak az ovas kia

tortent

nem

meg

,

crcsztese mellett koretelhetel"z"it"lbiztositast.

HO.

pont alatli A

mag"t^ az t^s" es esetekben^eljdrdsdranezve^ igaz"lni?

tartozik

MiHep

a

biztositast keresd

S^ik

valto

gyanant szolg"l puszta birtoklat"meghatalmazds ha biztositast azt el nem erhette, s neki,az elfogad"tol k"veteUietni, ovast tetethetni.

VII* A

te^esitese. v"lt"k"telezettseg I. Fizetesi nap.

i/i. Mikor

k"vetkezik

be

a

leijdrat?

OUy valtoknal, mellyekben lej"ratul bizonyosnap t"zve,ezen napon p. o., ha a fizetesinap December t"zve,a valt" e napon j"rle. V. r. 30-ik cz. Ezen

a) Ha

eilenebenk"vetkez" rendszabaly

15-ere

van

ki-

van

ki-

kivetelck allanak:

fizetesi valtoban kit"a^"tt "ap vasar-, vagy "nnepkSznapleend. V. r. napra esik,akkor fizetesi nap, a legk"zelebbi 92-ik

a

cz.

fizetesi, b) Ha a fizetesihelyenhetenkent bizonyos vagy bchajtasi napokvannak szokasban a fizetesi nap mindenkor az illy leend. V. r. 93-ik cz. behajt"si napoklegk"zelebbike ,

Wenn genannt;

bieg gef^e^en, mib bie ettua

auf bem S"e^feli)or*

alberbie tt"orbenftnb, 9iot^abref aten au^aufgeforbert biefe l^aUn, beS 3Bec^feI8 fpfann i)on ben aSoini"n^ i^ertDetgert Slnna^me fommenben

nem

be"

h)crben" SnboffatarS i^erlangt "ic^erfle"ung

tftalfobie^attj"Bebingung jur "tlangungber "i^er^eit?

169* SBaS

3lnna^me,eben fo aud^, gallebet ni")t gef^e^enen tt)ennbec 9lcce^)tattt ijl, mu^ ^rotefl erhobenrncr'" iinjt^er genjorben fann ber 3n* galle, alfoau^ im lefetern ben;beun fo tt)ieim erjlern aSormannevn beS ^ProtefieS ijon feinen nur boffatar gegen Stu"lieferung @o

tt)ie im

verlangen* "ie^er^eit in (et feintth S^orge^en ]patft($bet ^ic^er^ett"ttpetlbet ben sub 1 unb S genanntenStallen jn (egttimiten?

llOf "Bie

bie"teileeinerJBollma^t i^ertritt be" 2Bed;feI3 bIo|ea3eji^ unb i)at bem 5lccejptanten m er biefe nic^t @ic"^erl}eit ju verlangen, erhalten, jprotefl ergeben ju laffen* 5)er

VII.

ber S"ciJ^felticrMnb"^fcit (grf"Huttg I-

"^"tnnggtag.

ein? 111* SBann trittbie SJerfaUjeit

ein befiimmter in toelc^en SBe^feln, toenn an biefem ^agals BaljlungStag Xage ein,j"S3" bejeic^net i|l, ber 3al)lung8tag an fo ijlber ^eci^fel aufben 15* SDecemberlautet, Strt.30 ber S.-D, biefem ^age fallig. i)on biefem : 9ln8na^men "runbfa^e ftnb auf einen au"gebr"cfte 3"tl)lunggtag a)a"enn ber im SOBed^fel "onn^ ober geiertag i^ber nftdjfle ber 3"it)lung8tag SBerftag f"llt, trittbei S)ie aSerfalljeit

sart. 92 ber 3".-D.

geiDiffe S^agein ber SBo")taU 3^;fHng8orte ("contro*ober "affter^^^age) ftnb,fo iji 3a^lung8tage eingef"hrt ber nac^fie ber 3a^ltag.9lrt. 93 ber SB.^D. "controtag b) SSSenn an

bem

56

"

"

szolho k"zcp^re valamelly Ollyvaltokn"l azonban,mellyek

biu* lanak, a fizetesinap mindenkor a h" 15-ike leend,foglaljon a ho 30 vagy t"bb,vagy kevcsebb napotmagaban.

iii. A Idtra keit vdUo

Azonnal bar

a

a

bemutataskor,es pedigkivetel nelk"l,letezzenek

nevezett fizetesi helyenligy

ban, Bremaban, vagy

Millyid"

"".

mikorj"r le?

behajtasi napok,p. o. Augsburg-

nem.

alatt bevitutatando

fi%etesvegetta

helt j^ldtra^^

v"ie"?

Ha

valtoban k"l"n"s hatarid" van

ezen kit"zve, hatarid" alatt, ha pedig Ulyhatarid" nem t"zetett volna ki, akkor a h"ta l"tra kelt valto a kibocs"tas utan ket ev alatt,es pedig irok es kibocsat" ellenivaltqjogi kereset elvesztesenek terhe alatt, erre

nezve

a

fizetesvegett bemutatand".

1^4.

A V.

r.

Mit

tes%:

a

valtoban

hi%onyoshatdrid"C hit"zni?

bizonyoshatarid"t kit"zhi annyittesz mint a ket evt hatarid"t meghosszabbitani, cz.-ben foglalt vagy

valtoban

31-ik

,

megi'"viditni. ii5.

hi

JSlit"%heti

es mijogi hatdsa.van? hatarid"t^

ezen

Ezen fizetesrei hatarid" felszollitas vegetti den h"tiro (denem

a

kibocsat"

es

min-

altalmeghosszabbitatbirtokosa) r"videbbre is szabattathatik. Jogi hatik,vagy (atulajdonos altal) id"t hatasa pedigaz : hogy ha valamelly hatiro a bemutatasi hatarkit"zte az hat"rid"nek hasztalan lefolyta utan megezen sz"nt valtok"telezettlenni,de csak ", mert a t"bbi mindannyi a

valt" utolso

,

,

,

valtok"telezettekre nezve,

a

t"rvenyeshatarid" alland.

"

OT

"

aSetSBed^feln aber,"el^eaufbie 3KittceitteSSKonatS lauten, ob ber SRouat 30 ber S^wnggtag immer ber 15. biefeg SRonatS, ifi ober ober "enifler

112. Sonn

me^r3;a9ef^at "Bec^fel ifiein auf "tc^tdefteOter f"m^?

"b am 3^^* unb jloaro^ueSluSua^me, SSorjeigung, jinb,"ie g" S, in 5lug8burg, "controtage luuflSorte eingef"hrt a3ei 0er

*

^Bremen,ober ni^i

113. fSimtn

""e^fel ml^tt 3eitmuf ein "auf"Si(^t'' geftellter tuerften? t^otgeuiiefeu V^ 3"t|Itttt8

SBenn

in bem SBeci^fel eine fjrifi ^ieju befHmmtijl, befonberS binnen biefer be* loenn aber eine fol^efjrifl grifl, nic^t befonberS binnen 2 3a^* ^mmt "dre,fomu" ber ,,auf "ic^t" gefieflte SBec"^fel unb jh)arbei JBerlufi beS h)ed|felm"$ige ren nat^ber 9tu8jieIIung, unb ben 5tu8flefler 3lnf^)ruc^e8 gegen bie 3nboffanten jur B^^^Iwng "erben* borgeloiefen

114. Sag

tiefe befonbere l^etft: %n^ in beut ""ec^fel be^tounen?

bie burd^baS "efefe "rt. 31 ber SQ.^D. beflimmte ^ei^t: biei)prgef^riebenen n"mli^ 2 3al;re, ober i^erf Stift, "rjen* "erWngern (58

115. "er

(oun HeS

tbun,unb

iuaS

ffated f"teineSte^tSttrirfung?

unb fann i)om 9lu8fieKer S)iefe grifi jur 3#"ng8forberung (ni^t iebem3nboffanten alfo"om legten "Bed^felin^aber) i^erWngert, ober (felbjl 2)ie "om Sn^aber) ba"on h)erben" iRed^tSwirfung i^erf"rjt bie3eitber ^Pr"fentation ift, ba^tpenn einSnboffant i^at, auSgebrficft aber benn berfelbe ^rift m6f SSerlauf biefer ni^tme^ri)a^tt, nur er, alle f"r "brigen bie gefe^Ii^ aBe^fetoer:|)fli(i^teten ^rifl* gilt

"

116* Bam

59

"

M idttiU SetfaO^eit eitt,ti"d^tndt im SBe$feItt

XUoitfe einet (eftmmtten ^^

m^

^t$t obec ita$ dato ^ipiKat

fittb? aOBennWe grifl na^ Xa^m kfiimmtifl,an bem lefeten S^age

Bei t"erSBerec^nung ber XaQ, an Der ^rifl "irb iebod^ grifl; ober ber na^ toel^ember m") dato ga^lbare "Bec^fet auggefleKt, "orben ifi, "i^t ja^IkregiirStnna^me^jr"fentirt ni^tntttgerec^* 33. 1, 18"3^ 14 : "5Pe|l, Sdnner net,g. XaQt m^ dato bejahten 3)er L Sdnnerali 2tu8fienimfl"tafl Sie" K* h)irbnic^t geregnet, j^^lbar. alfoam 15* 3"nnerijlber SBec^fel @ie" k*, "enn bie Stn-" gerner:,,8Xa^t na")@i^t bego^Ien ber 2Be(^fet, ba ber S^ag.ber na^me am 4* aW"rjgef^i^a^, ^utp^ ifl 12. SRdrj tatton ni^tmitgere^net am toirb^ fdOig. ber

117.

ftieIBete^mmg (et SetfaUsett SSie gefid^te^t na$ So^en,

^olkS ober gotiseS S^i^O?

"Xoiiaten("Siettel^

JBei ber

aSere^nung na")2Bo^en "irb ber SBed^etan bem"" ber legten an bem er auSgefleDt 3" S5fetten ift. SBo^e fdflig, JEage ober ein Slaci^^Sic^t ber aOBed^fet an einem aWitth)0("^ ifl auSgefleflt, unb lautetauf4 SOBod^en, ""e^fel fo nj"reer am SRitt* acce;|)tirt, ber vierten SBo^e, b. ^.am merten 3Witttt)o^e tot"6) Mit)bem S^age ber 2tu8fienung, ber ober bejugStueife bei "ia^^Sic^t^^SBe^fe 9lcce^tation ffillig. ober Sei "ere^nntig 3al)r(aSiertet, ^albeS na^ SRpnaten, an ^on f"llig, jenemSKonatStage ganjeS3a^r) tt)irbber SBec^fel h)or* ober fcci9ia^"=@i^t^aGBec^fetn "el^em er auSgefieflt, acee:j)firt dato" ben ifi. 1852. S)reiSKonate " 1. ffflai 3. 35. ,/4Jre^burg, ac, alfoam1. Slugu^1852. eben fo ein am 30. "io"ember 1852 batirter, aufbrei STOonate gebruar1853 (ob er 28 ober 29 lautenbeir SBec^fel iflam legten 3;age ^at)ga^Ibar. 118* "te

en? fWonat" ju tierftef ber auSbru" ,,5albe8 ijl

SRonat" wirb einem 3"traume "on Der 3lu8bru(f"^albeg

15

unb ijl ber S""^\d auf einen, ober mehrere 34genglei"geaci^tet, STOonatgefle"t, bie 15 S^age guleftt ju fofhtb ganjeunb einen falben

60

"

Ket

es

fei hora

fize^sen"a sat.;ez esetben a valt6 1851-ik evi

ho 15-en jarnale..V. sept.

ii9.

Mit

"

hell erteni

r.

32-ik

cz.

alatt ^yhimeleti napok'^^ kifejezes

ezen

helyiik?

e%ehneh

van-e

es

napok azon nehanynapb61(azosztrak birodalomallotthatarid"k egyike ban 3 napbol) volt,mellyeknemellyvalt"szerint csupan " v"lt"tulajdonos' rendszabalyok javara,masok de az osztrak birodalomban szerint ismet az elfogado kedvezesere, voltak szokask"z"s kimeletere, mindega bemutato es elfogado fizetes vegetti nem ban, mellyhat"rid" alatt a v"ltotulajdonos nelk"l vetetovast jogosan, s viszkeresetijogainak veszelyeztetese hetett ki,de az elfogado is csak ezen hat"rid" eltelte utan tartozott fizetni.Ezen kimeleti napokma m"r nem leteznek.V. r. 33-ikcz. Kimeleti

,

i2Q.

Mikep szdmiCatik

v"ltok

azon

lej"rala/ mellyek belf"ld"n

fizetend"leg olly^ or^zdgban bocsdttattak kiy hol' 6

id"

8Zerinti

divatozik?

szdmieds

Ha a kiallit"sban ninesen,hogy a v"lt" uj id"megjegyezve szandtas szerint kelt,vagy ha az mind a ket id"^zamitasra vohia akkor kiallitva,

az lejarat "jid"sz"mitas szerintinaptarazon napja szerint sz"mitando ki, mellya kibocsitas 6 id"sz"mitas V. r, 34-ik cz. szerintinapj"nak megfelel.

i2i.

Az

Mi

a

k"l"mbseg van

es

"j id"szdmitds k"z"U?

6 id"sz"mitasszerintinapt"r nevezteJuli^ni napt"rnak

tik,min" p. o.

az

oroszhonban

Gergelyi napt"rnevezet

divatozo;a alatt ismeretes; az

napt"nmk pedig k"ket napt"r ezen

mi

rinti k"l"mbseg12 napot tesz igyteh"t a mi sz"mit"sunk szeho h" 1-jere a g"r"g"knel april 13-ik napja, ^pril esven, egy " id"sz"mitas szerint Januarho 2-"n oroszhonban 3 hora ki-

z"tti

az

",

az

,

boes"tott de Beesben vagy Pesten Jfizetend" v"ltd a mi ,

ho 14-en szerint april

jarnale.

napt"runk

61

"

"

unb ein ^albSKo* 0tn; i.Sd."Ofen,ben i.^mi 1^51. Sn jtoei "ie''je", alfottJ"ve natenjaulen ber SBec^fel 15. (Btpt1851 am Pg. 9lrt.32ber3B.-0.

119. "Sag

mau tiet:#e^t

mttt

hm

SinibtnS

unb "fUtfpttUa^t''

ftaft? fittben folc^e

"on

8left)eftta8e, auc^35i8eretion8tage genannt,toaren jene grifl lant einigen einigen 3) XaQm, tt)elc^e SQBe^fel* (inDeflerreic^

J6Io8gn "unflenbe8 3nl;abet8, lant einigen ober ju "nn* Ordnungen in Deflerrei^ beS3tcee:j)tanten, ften jebo^immer gu

gemeinfci^aftti(

nnb 5"rdfentanten beS 5lcce:|"tanten "unfien eingef"hrt toatm, binnen toel(i^er o^neJBer* "egen SJid^tja^Inng ^it ber 3n^aberben ^xoU^ fonnte,ater an^ ber 5lcce!|)tant ("egre^re^te lufi feiner erbeten laffen cr^ biefer nac^5l6Ianf S^agejaulen 0left)efttage finben mnpte; biefe SB.-D. 3lrt.33 ber ^eute me^rflatt. nic^t

m.

"Sie t^irbhtt Skt^aUta^Ui

k einem Z(mbt, m

ml^ folgenBe^febtberegnet, mtrb,m^ dato mi^ altem "t9(e geregnet

ahn im ^anbe attSgefte"t,

fmt? gaipliar

SBenn babei ni^tbemerft ifl, ba^ ber SBe^felna^

nenem

no^Reiben "t^Ienbatirtx% berfellJe toirb beS nenen "t^K ber aSerfattStag Jtalenbertage nad^bemjenigen bem nad^altem "t)s)te 6m(|net, ft^ergebenben 3^ge ber 9tn8^ toeld^r ^Krt.34 ber 5".-D. Mung entf:|)ric^t. batirtfei,ober Stiele

"enn

12t SSoS if^^ttnfi^eti tm clttn mh

neuen.

"t^

^

ein Untetf

fc^ieb? h)ie fold^er 5)er"alenber nad^altem "ti^Ie, no^ in {Rn^Ianb ber "alenber^ei^t nnb nnfer ber Snlianifc^e, eingef"hrt Ijei^t ift, ben beiben "alenbern 6e* bie 2)ifferenj jtDif^en

"tegorianifd^e;

nnb fomitf""tber 13. %pxxlnnferer 12 Siage, tr"gt SSere^nnng to"rbe ein am 2. 3"nneralten ber "ried^en; aufben 1. 9t;|)ril ba^er aber in SBien ober in (Rn^Ianb Stifte anf 3 aRonat anggeflettter, "alenbererji 5Pep am 14. 5K")riI f"llig* ga^lbarer aOBe^fel na^ unferm

"2

"

i22i

v"tdrokra

A ha%ai

"

kiboesdtoU vdU"k

mikor

jdrnak le9

*

"j osztf"k valt"reodet kiser" bevezetesi t"rveny 4-ik "-a fentartott1840-ik evi maCS az ezen nyilt parancs altalepsegben k"l"n97-ik ".szerint a vasari valtok lejarata gyar valtot"rvenj b"z",jeles"l: vas"rra huzott valtok a v"sar ezen napjaa; a) Az egynapi Az

naptolnyolcznapigtarto vasarokra huzottak,a utols" napjdn; c) A nyolcznapn"ltovabb tarto vasarokra szoU" valtok,a masodUc hetenek szerdajan j"mak le.

b) A vasar

vasar

ket

193.

Mikor

kell

fi%etestlejdratnapjdn eeljesileni?

a

A valt"nakkifizetese, a fizetesi napon rendszerintdeli 1 2

oraig

ezen teljesitend" szabalyalul csak az egy napivasarokra szollo rkUok vetetnek ki, mellyeknek fizetesiideje delutini 4 6r"g terfenntartott jed.A nyilt paranCs "ltalepsegben jnagyar valtot"rvcoy lC9-ik "-aszerint. ,

IL Fizetes. 124. Mikep tartozik

a fixel" forgatoU vdlte lulajdonosa^ 9 k"velelesenel magdt iga%ohii a

altal es sora lenyul" pedigminden arrai tekintet nelk"l Valjona hatir"k egyike vagy m"sika valt"kepes masik h"tirat hamis-e volt-e, vagy egyikvagy tarfizet" biralni nem a hatiratok' valodis"gat vagy nem ; mert a kctozik. lehet" megszilarditasaban Ennek indoka a v"lto"zlet' A

hatiratoknak

"sszef"gg"es ,

hozza

,

,

"

resend". V.

r,

36-ik

126.

Ki

cz.

leggen

a

mlt"n

mint Mindegaz intezvenyes,

azonban

a

v.

r.

6-ik

cz.

az

a

els" hdliro?

v"lto els"

a ki tulajdonosa,

ha t.i. a valto szerint a kibocsat" is l^het^

"

122t Samt

63

"

bte auf tnl"nbtfd^e ohn fStaxHt ja^Itietfallen SfKefen hat aejletttett SBe^fern?

Saut "*4 be8

Stuf"|rung8gefe"e8 jur neuen djlemtd^if^ei t^atent ".97 aufredet ^r^altenen Des ungarif^en Dorn Sa^re1840 aOBed^felgefefee^ iflbie aSerfaUjeit ber SKe^t"ed^feln unb jtoar: "erf^ieben, bie auf 3K"rfte gejugen {tnb, nur einen a) SBe^feln, hjel^e an biefem Xai bauern,verfallen 3Karfttage* 2)ie aTO"rfte "on big 8 klagen 2 b) "erfaffen auf gejogen jtnb, b e8 aWarfteS* am legten J"age 35ie WngeraU 8 Xage bauetn,gebogen c) auf3Kdrfte, t"el^e am bet jhjeiten ftnb, "erfaflen 3WitthJo^ 2Bo^e. unb laut burc^ SBec^felorbnung biefeS

123. Sann

iftam

ik 3a^tmtg "Sei:faatage ju (etfien?

S)ic3a^ung eine"SBeci^fel" in ber Siegel am ifi

3at;Iung8tage, "on biefer U^r 3roittag8 ftnbnur bie auf Siegel ju leijien; STO"rfte eint"gige auSgefleDten SBe^feln ausgenommen,beren B^it6iS 4 U^r 5"ac^mittag8 ". 109 beS burc^bag (Sinf"^rung"* fortl"uft. er|altenen patmt aufrecht SQBec^felgefeSeS. ungarif^en unb bis 12

124. ""te

^i ft^bet:^n^htt iei bet

"Sed^feld (gtrttten) tnbofftrten Bd^ItmgS^Sorberutig ju (egittmtren? eme"

big auf i^n^erunterge^enb 3)ur^ eine jufammen^dngenbe, toobei e" ganj gleichg"ltig "on Snbojfamenten, ifl,ob einer JRei^e ob ein ober ober ber anbere Snboffant roar ober nid^t, hje^felf"^ig ba8 anbere Snboffament ber falf^iflober ni^t;benn bie S^t^eit ni^t "er* iflber jat;lenbe Snboffdmente SBe^felfc^ulbner iu Jpr"fen, in ber babur^ju erjielenben ^flit^tet*2)er"runb l)xmn liegt "

beS 2Bec^fefoerfe^r8. 36 ber SIQ.-D. 9lrt. "ic^er^eit

125. ""et

be" ""ec^feld htt etfie feilt? tttttf Sttboffmtt

ber aber SQBe^feB, laut 9lrt.6ber "B.^^D.an")ber Slu"fleaer feinfann, "enn ii"mlic^

Smmer

ber {Remittental8 erfler 3n^aberbeS

64

"

"

kire rendeletcre van "llitva; ezt k"veti az " forgatmanyosa, sajat t.i. a valtot forgatmany utjanatruhazta es igytovabb egesz az utolso forgatm"nyosig ki mag"tilly modon mint valt"tulajdonos igazolja. ,

,

Mi

126.

a

hezag?

many megszakad, vagy is, ha valaki forgath"tiratosok ki valtot a "tj"n ollyant"l mag"hoz, a v"ltja soraban el" sem hatiratok k"zt hiany,vagyis akkor a fordul, tesz emlitest, nem hezagmutatkozik ; err"l a k"z. valt" rendszabaly holott az 1840-ik evi volt magyar v"ltot"rveny 1-s" reszenek 170-ik "-avilagosan azt rendelte, hogy ha a h4tiratokban hezag valt" az intezvenyezett altalazon a szemelyeknek, tapasztaJtatik, kikre az, a hezagot k"vet" h"tirat ut"n szallott, ki ne fizettessen, ha a valt"tulajdonos azt m"r az el"tt, kiveven, vagy a fizetesalkalmaval a biros"gnak zett mellyesetben az intezvenyebenyujtotta, biroikezhez letenni k"teles.L"sd a megsz"nt a v"lto "sszeget l-s"resze 170, 171, 172, 173, 174, 175-ik magyar v"ltot"rveny ""-ait. Ha

12T.

a

Mire

hatiratok

sora

figyeknd"yha

a%

hdtirat utdn tovdbbi hdtirat

"res

9

k"vethezik

Ez

"res cs"toja

i2S.

velemenyall hogy az utols" h"tiratkiboh"tirat utj"n a v"lto birtok"ba. jutott

esetben

K"CeleS'C

a%

azon

,

elfogado a mU6 valtot

"s8%egeemindenkinek,ki

neki

a

bemutatfaykifi^etnii

Mint v"lto ados fizetniminden

esetre tartozik, de szabads"r

miel"ttafizetestteljesitene, a valtotbemutato szemelynek g"banall, a v"lton letez"utolsoh"tiratossali meggy"z"dni. ugyanazons"g"rol i29.

A

hatiratok

birdldsdndl min"

tekintetbe

j"nek azoky meUy$k

kit"r"teek ?

Mintha ii*vasem

voln"nak

hib"k,"gy a nyok'kit"ltesenel

,

mert valamint

az^

"res

kit"rl^euelerre h"tirat'

forgatm"-

nem

ritk"n

"

68

"

berSBed^fel Orbre auffeine eigene

"i* fein folge biefem ifi; gefient but^"tro u"ertragen ratar,auf Den er n"mli^ben SBe^fet \iat, 6i8 ^inaft unt)fo toeiter Strt ber ft(^ "irntar, aufbiefe ju bem legten aliSigent^"mer beS SBe^felS legitimixt* 126/ Sad

{{Ieine Sude?

a"enn bieStctt^ber Snboffamente ifl,b*^*toenn unterbrochen "iro ben SBe^fel Semanb bur(^ "on einem folc^en ber an ftc^ bringt, m

in ben 3n* entjle^t

ber JMei^e ber Snboffatare erf^eint, gar nic^t

eine Surfe; bie"Bec^felorbnung boffamenten erto"tjnt ^ie"on gar nichts, tt)"|renb ba8 aufget)o6ene "om 3a^re1840 SBe^felrec^t ungarif^e im

anorbnete: ba", "toenn in ben ". 170 be8 I.XljdUiauSbr"rflic^

eine Si'irfe "on bem Sdc^ Snboffamenten ifl,ber SBec^fel erfi^tli^ i^nbur^ein ber Surfe nac^folgenbeS jogenenjenen ^Perfonen, iDel^e tuerben barf nicbt an fi^ 3nb")jfamcnt ^aben, (au^er au8beja^It gebraut ber3n^6er beS "Be^felS ober bei "elcgenl)eit "or^er, ff"ttt benfelben berB^^Iung in toel^em bem "eric^te ben gaUe ber JBejogene "berreizt, @ieI)ebie"S.170, Se(^feIl6etragbe^onirenmu^"K0171, 172, 173, beS aufgehobenen 174,175 beS LJt^eileS ungarifdjen "Be^felred^teS

127. SBaS

ein iftp iemetfen,ioenn auf ein SBianco^S^offatttent toeitereS Snbojfomettt folgt?

3n biefem ^a"t toirb angenommen,

"irant ben ba^ ber le^te

ertoorbenIjobt. baS 53ianco:*3nbojfament burc"^ SBec^fel 128.

Ht Sed^felfutttme einem ^eben SRttfin Slcctptant bm SSe^felt^t"fentitt, auSteja^ett?

,

btt

i^nt

S"ulenaU "Be^felf^uIbner mu^ er, e" fle^i^m aber ju, be* i)orer ja^It, bie Sbentit"t bie ben SBec^fel ber 5"erfon, "r"fentirt, mit bem aufbem SBec^fel Snboffatar erfi^tli^n ju pxn^m. 121

SBte mtbtn

bei

^ene, ^tufung ber ^nboffatttente angefeben? geftri^en ftnb,

911* toenn fiegar nid^tgef^rieben ""ren, benn

bie an^*

beim fotole

f"nnen 5lu8funen toon a9ianco*=3nbojfamenten ebenfo geiler,

anbere

-

67

"

ber Stugl"f^ung eineS"\xo h"ufig unb jtoar eintrete", Urfai^eti ni^t Ho8 mi aSerfeljen, SS* au8 eineSbereits a6* fonbern "er"niaffung jafccrhJieberr"rfg"ngig benn "irD*@efc^"fte8; gemalten, gemcrbenen im "eifie fein"runb baju,ba^ ber 3n* beS SQBec^felgefe^eg fl(^ jeigt ober be8 SOBec^felre ^kx in folgengdUen ber Sec^felfmnme toerben foQ* "erluflig

130t

f"dnt" mitfbet SSe^feltetrag ttret^en? 3n ioel^et audleja^lt

JBaluta iffiec^felfcetrag auSgebr"cften mu^ in ber im SOBed^fel fo ijiber auSkja^It "erben;toirbbaDon im SBe^felni^tSgefagt, 20:="ulben 6ont)ention8:'gn^ ".112 be8 ungarifc^en "erflanben* erhalten* SGBe^felre^teS, bnrc^ba8 @infn^rung9:|)atent aufrecht Der

i^ iu (eola^ten,ioenn ein SBe^felauf etne am 3a|" nid^teourfttenbe Wm^iottt, ober auf eine 9te^nmtg6butgSotte 131. "BoS

io"imng lanUt^

3n biefem SQBertl^e gallefann bieSBec^felfumme nac^i^rem gur ber ber m 2lu8fleQer werben, aii^er gejault SSerfalljeitSanbeSmnnje SBorteS ober eine" d^nli^en ben be8 l"tte ,,effectb" bnrd^ "ebrau^ benannten SW"njforte ani^ bie 3"i^lung in ber im 2"ed^feI 3ufia^e8 bejHmmt 2trt.37 ber S".-D. brurflic^ 132. "SaS

unb eine 9te$ttmtgdfoa|rtmg? ifteine SKunjforte/

nnb iflj.S. ^ein SouiSb'or" in Dejlerrei^, aro"njforte eine"le^nunggma^rnng 9lf" SanbeS'" jtnb".33. ""ulben,St^aler". i)om L^uni 1816, 9fr.1248. (laut ^Patent m"njefmb in Defierrei^ unb J"ofbefret ddto. 28. gebr*1816, S?r.1322) bie conijentionS* m"^igau8ge:|)r"gten 3m lombarbifc^*t)ene "ilberm"njen anjufe^en. bie jtnb con^ntionSm"^ig tianif^en "ilber^, an8ge:|)r"gten Jt"nigreic^e bann afle"jterreic^ifd^en erfWrt; ferner: "olbm"njen al8?anbe8m"njen 2. 3uni 1848, 9Zr*66 be8 9lnt)ange8 "om na^ bem ^^atente jum ^^".^Sdn6)t, muffenSBanfnoten bei allen 3al)Iungen m"f i^rem ijotlen in 9lennn)ert^e angenommen loerben,au^erit)enn bie B^l/Iung "olb* ober auSlanbif^n geb"hrt. "ilberm"ujen Sine

68

"

l^S,

Ha

a

-

vissfsa" ajdnlCatikj mK"tulajdonosnakre8%fi%etes

azC? utasithatja-'e akkor sem, ha az elfogad"s a valtoban rendekitettegesz "sszegret"rtent. V. r. 38-ik cz. A t"rveny "zen felallitott l"tszik lenni azon elvnek,mellyszelete, k"vetkezmenye

Nem,

es

pedigmeg

is megengedtetik tehat rint a reszletes elfogad"s ; a valtotulajdonos

reszfizetesttartozikelfogadui, illet"a hatralevoseget ajalilott elfogadot beperelbeti, lega^onban ovast vetethetki,annak erejeigaz id" alatt van, el"z"i eilen t"rvenyes vagy, ha a valto m"r forgatva viszkeresetetindithat. a hati*alev"segi erg'eig "sszeges k"ltseg a

neki

134.

Melly feitetalatt

A valtoados esak

tartozik

a

valt"ados fizetni?

valt" kieresztesemellett nyugtatvanyozott

a

ha tehat k"teles fizetni;

v"lto t"bb

peldanybanadatott ki, a kiereszteset k"vetelni, valtoadosnak jogaban all azon peldany' vezette. A nyugtatyanyozas ezen elfogadasat mellyre keresked"ileg sz"yakkal "pour acquit", es a nyugtatvanyozo nevemegkaptam", a

nek ho55zairas"val t"rtenik.

136.

Mikep

t"rtenik

.

ha nyugtatednyo%ds^

a

a

vdlt"ra csak

reszfizetestetetik? Ha az

az

ad"s csak reszfizetesttesz, Joga van

k"vetelni, hogy

"ltala t"rtent reszfizetesa valtora

kiv"l

136.

a

Mi

valto m"solatan

Joga

van

s neki azonfeljegyeztessek, adassik. V. r. 39-ik cz. nyugtatv"ny

a vdlt""sszeg elfogadonakyha tdle lejdratkor

az

nem

k"veCeltetik?

Azon

kivetelerea ovas Joga van hogy a nemfizetes vegetti 41-ik cz. "ltal megszabott hatarid" lefolyta utan, a valt""sszeget k^zhez biroi a tulajdonos es k"ltsegere es pedig leteheti, veszelyere valto kit talan a nelk"l,hogy a is ismer, err"l nem tulajdonost, ,

ertesiteni tartoznek. V.

r.

40-ik

cz.

69

"

133* Stmn

in

"

^^aUt be"

Z^tih S"e^fe(deine i^m angetotene joi^Ittttft jtttttdwetfett?

9fein, bann nlc^t, unb jtDat tt)ennbieSlnnatjme feifcfl aufben ganjen ber "erfc^riebenen "ummc: erfolgt ijl,9trt.38 berSOB-^D. 2)iefe JBetrag

eine ^olge beS "runbfa|e3 beS "efe|e8 Stnorbnung fc^eint ju fein: be" 2Bec^fel fei"2)er3nl)a6er ba^eine t^eitoeife 9lcce:|)tation snl"ffig anneljmen, ^inft^tlid^ mu^ alfoeine i^m angebotene ^Ijeifjaf^Inng fann er ^rotefi ben be8 Oiejieg aufffleja^* laffen, 9(ece^)tanten ergeben JKor* ber SBe^fel tji, girirt lungbeSfelben Hagen,ober mm gegen feine unb Jtojten be" 8?efie8 m"nner re^tjeitig nehmen" 8?egre^ auf3"Jl)Iwng

134*

wxtn ioet#etbet S"e^felf^ulbnet S"el^eifthlt SSebingung/

ga^Ientttuf? Der

beS quittir* iflnur gegen SluSl^dnbigung SBec^felf^uIbner \Denn alfoniedre tcn 2Be^feI8 "rem^IarebeS Der^)pi^tet; ju jat^Ien baS 9le^t, ber SQBe^felfc^uIbner a"ec^fetS m"rben, foijat ausgefertigt bie^u"^dnbigung looraufer .fein \tmS @remi)Iare8 ju i?erlangen, mit 2)ie Cluittirung faufm"nnifc^ 2tcce^)t gefd^ieljt Ijattegefdiricfeen unb mit Seife^ung ber ben SBorten "pour acquit", "em^)fangcn" be8 Duittirenben* SiamenSfertrgung

135* Bte

mm auf benSSe^felnui; eine gef^klibieiCLuittitung, iotrb? geleifiet S^eUjol^tmtg

eine 3;i)eiljat)lung leijiet, er nur foi^at "c^ulbner ba8 aie^t i^ngeleiflete quf JC^eiljal^rung ba^bie burd) JU verlangen, eine bcm 2Bec^feI unb iljmau^erbem ^rieften, Quittungauf abgef 39 ber m.-D. einer2t6fd^rift be8 iffiec^fel" iuerbe. 2lrt. ert^eilt

SBenn ber

136* SBag fielt bem S(ece)^tanten f"r ein 9le$tp, bie 3d|lttttg iut

wenn

tion

i^ttt

toitb? ni^t gefotbett SerfoU^eit

f"rbie^rotefl* ^atba8 J"e^tnac^2l6Iauf it)el^e jenergrifl, 9lrt*41 feflgefe^t bie SOBec^fel" ifi, erbebung 3WangeI" B^^Iwngburc^ bei "eri^t be" Sn^aberS unb "ojlen fummeauf(Sefa^r gu erlegen, unb jtDar ben Sn^aber, ben er "ieflei^t lennt,l^ie"on ol^ne gar nic^t 9lrt. 40 ber SS".'-D. berpdnbigen "u muffen. dt

-

Vni.

Mi

a

-

hi"nyamiatti

Fizetes

iB7.

70

fizeteshidnya nUatH

viszkereset. mszkerese^?

ha az elfogado azon Joga,mellynel fogya, valtotulajdonos' nem fizet,a valt""sszeget, k"ltsegelckel egy"tta h"tlej"ratkor k"vetelheti. irok-es a. kibocs"totol v"ltojogilag A

i88.

3ii

s%"H$eges nemfizetes eseleben elleni vis^keresei

a

es forgatok hihocsdto^

tdmaszedsdhoz?

hogy Megkivantatik; fizetes bemutattatott legyen, valt" A es 1) vegett 2) Hogy mind ezen bemutatas,mind pediga fizetesnem teltanusitassek.V. r. ez ir"nt kell" id"ben kivett ov"s altal, jesitese, 41-ik

cz.

"39.

Tartozih'-e

tulajdonos a vdUot fizetesvegett 6ms

a

bemutatniy vagg

a

Azt, hogy a valto

jegyz" dltali bemutatds

is

el"tt

? elegseges

altalfizetesvegett bc lettmutulajdonos mert annak a jegyz"altal t"rnem tatva, bebizonyitni sz"kseges, tent bemutatasa,a viszkereset'megindithatasara, azonelegseges; "v"stetel alkalmaval a jegyz"nek a valto"sszeban, ha az elfogado ki a valtot, a nelk"l,hogy azt el"bb a tulajdonos, getkifizetne, "v"si k"ltsegeket bemutatta volna, ovatoltata, az elfogad"nak az a

viselnitartozik. 140.

Ha

az

a

valto' lej"ratinapjan, vagy

k"vet" masodik

i4i,

t"rcenyesidej" az

Mihor

"vds?

annak lej"ratat legfeljebb

k"znaponvetetett ki.

a vdlt" valamelly Meg6vatoltathat"''e "nnep"

Nem,

mert

a

v.

r.

92-ik

cz.

vagy

nyilatkozat, k"znapona k"-

szerint rainden

esik,azon mellyuek ideje "nnep- vagy vas"rnapra

vasdrnaponf

7t

"

137. ""aS

ifibec 0legtef B^ltimg? aRongelS

2)er

aWangelS^a^IungiflDa" J"c^tbeS SOBec^fct {Regre" tuenn ber 9tcce^)tant bie SBec^fct in^aBerS, ni^tj4lt, jur aSerfa"jeit bon ben "iranten "nb bem Xxa\^ fumme,fammt 5"cbengebnt^ren, fanten "e^felre^tlicft ju forbern138. "Sad

beS 0legi;efeS iftpt 9(it$it(ttng "Kangeld B^^I^nget*

fotberti*?

ba^ ifl erforberlirfi, unb ^)rfifentirt 1) ber S"c^fel tt)orben; jur B^^Iung aU an")bie SZic^terlangung biefc 5|3rfifentation, 2) ba^fomoljl berBallungburc^ einen ret^tjeitig 5"rote|l aufgenommenen barget^an fei9lrt^41 ber 3B.-Des

139* "Xuf bet

Sn^Bet ben SSe^feltiot bem ^totefi^tttS^^Iung ober tjlbie ^t"fmta"m but^ ben 9lotar ^tntei^enb? jirdfenfkett^

ben 3n* ifl n"t^ig ba^ber SBedjfel burci^ nic^t auSgurteifen, bie ^rfifentation tDorben fei; lloBer :|)rdfentirt burc^ben jur 3"i^Iung 9lotariftum {Regre" ^inreic^en nehmenju f"nnen, $rotefi er^ebenben iD"rbeaber ber %cctptant bei "elegen^eit ber ^rotefier^ebung bem 9?otar n^enn er ben ben SBe^felbejaljlen, fo m"^te ber Sn^aber, bem 9tcec^)tanten ffiei^fel, o^nefr"f^er ijorgemiefen jur 3"i^lung gn b ie ^en, ^)rotefliren ^roteflfoflen tragen" lie^,

68

140. aBann

iftber ?profejl te^tjeitig?

aOBennberfelbe enth)eberam

ob^r f^"* beS SBeci^felg, aSerfalltage hjnrbe* be8 SBed^fetS teflenS am erhoben SBerftage nac^Slblanf jh"eiten

141t Stmn bet Seifet

an

tinm

"onn" unb Feiertage t^rotefKrt

ioetben? 92 9?ein, benn laut 9trt*

ber SB.^D.

SrfWrung,iDenn mu^ jiebe beren3eit|)unft an jenemSBerf* ffi"t, aufeinen"onn"" ober geiertag

72

"

"

vetelhet", adhato,mellya t"ryeny"ltala cselekveny, hogyillet"leg p* 0.

a

v"ltom"sodlat Idadasa,vagy

az

iranti nyilatkoelfogadas

van kit"zve;ha tehat a valto veghezvitelere vcgid"hatark^p szombaton j"rtle, az ovas hetfSn, mint els",vagy kedden,mint masodik k"znapon vetethetikki. jo^osan

zat

i42,

k"veihe%mennyeijdr^ ha a vdU6k"tele%eU a tulajdonost oda 8%6llitja fel^hogy ellene "v"ssai ne eljen?

Mi

Ha 6vkst nem

a

valtok"telezetta

vetessen

ne

ki, s

ovatolasa csak

ez

ezen

fei,hogy szollitja

arra tulajdonost

"v"stetellelcsakogyannem

el,a

valto'

felszolito a irany"banhagyjaepsegben

ennek elleneben felmentetik ugyan az v"lt"tulajdonos "v"stetel k"telessege ha a t"bbi el"z"k eilen al"l,de mas reszr"l, fizetes vegetti viszkeresetetakar t"masztani,a valt"t megisova-

s jogot,

a

toltatnia kell. Az eilen, ki

felszolit"st tette

t"rvenyes rendes neki valto id"ben s a bemutattatott, all, el"velemeny hogy ha a t"rvenyes id"ben t"rtent bemutatast tagadn", a bebizonyitas terhet "t kell vallalnia,

gy"znie. "

Ha

pediga

azaz

ezen

az

:

valto

,

a

Altala k"vetelt ellenkezotbe kell

tett felszolitas ellenereis megova-

felszolito a azon toltatik,

kifogassal, hogy "

viselni nem

elhet. V.

143,

nem tartozik^

A

azon

vdit"kra telepitett

r.

nezve

42-ik

az

ovasi

k"ltsegeket

cz.

mikep\kelle0"rni ?

t.i. annil,a cz.)a telepesnel illyen megnevezve nem volna, volna vezetve, a v"lt"ra csak k"vetkez"leg vagyis,ha a telepveny "fizetend" Posonyban33-ik sz. a.", maganal,az intezvenyebehova a valto telepitve azon zettnel, helyen, van, fizetesvegett mutatand"k,es ha a fizetesnem teljesitetik, meg"vatoiigyanott hatasa az a telepitett land"k; mett sajAtsagos v"ltonak,hogy a nemfizetes vegetti 6v"s' jokori kivctelenekelmutasztasa esetebcn, csak a kiboes"to es a fprgatok, is a nem de maga az elfogado csak terhe al"l megszabadulnak, s az elfogado vditok"telezettseg

v"ltok (V.r. 24-ik Telepitett kinel a fizetesteljesitend", vagy ha

marad lek"telezett.Ennek indoka abban kemeg k"zt"rvenyileg resend" : hogy az elfogadotol ketszereazt,hogy 6 a v"lt""sszeget scn

tartsa keszen, vagy

is,hogy azt mind

a

megk"ldje, telepesnek

"

73

"

eine" "Bct^fel* bie ^anblmQ, j- 39* ^etau8ga6e taQt,an "elc^em

"ber t)ie9tnna^me, ^at, t)u^)Iicat8, 5teu^erunij f^)"teflen8 ju gcf^e^cn berSQBeci^ ober ftejugSmeife geforbert alfo abgegeben Werben;"erf"lIt unb am ber SKontagber erjte "amflag,fo tfljnr 5protefiining ber jt^eite "ienfiag S"erftag" 142t SSBaS ^t

t^ )ttt totge,ioenn

bn

bett Se^feltiet^fli^tete

felneii^ofeftetleften Stt^oJet: auffortett, ju laffen?

ben Sn^after ba" er onfforbert, SBec^felDer^?j!tc^tete feinen5j3rotefl unb biefer eS tt)iitflic^ unterl""t, fo gilt er^e"en lajfe, unb er ifieiner* bem Slufforberer nur biefe Unterlajfung gegen"ber entbunben,art^ feitS btefem gegen"ber toon ber ^Jroteper^ebung aSorm"nner' {Regre" auf er gegen bie "brigen bererfeit" aber,mm ben"^ Ballungnel;men iDitl, laffem"egen ntu^er bo^ ^)rotefliren "on bem biefe tuirb gefe^Ii^ bermut^et, jenigen, "laufel (jerr"^rt, er unb jie"t n^orben fei, ba^i^m ber SBedjfel Dorgett)iefen re^tjeitig bie bie rechtzeitig in 2tbrebe, Safl gefd^e^ene, fomu^ er 5Prfifentation beS Seli^eife" baS bur^ i^nU\)anptctt "egentl)eil "bernetjmen, \)Aj. ber SBe^fel Wenn tro" beWetfen^ 9lud)fann er ni^teintvenben, nid)t feiner h)irb,ba^ er bie ^"rotefifojten ^)rotejlirt Slufforberung tragenmuffe.3lrt.42 ber 3Q.-D.

SQBenn ber

"

143t SSie

iftUi bomi""tttn SBe#e(n tio^jttge^en?

Um 2)omiciIirte ber 2B.:^D0 (9lrt.24 muffen SBec^feln

Domi*

n)erben foU, bei bem ber S"ecbfet b. ^.bemjenigen, cilioten, bejal)It ober toenn ein fol^er benannt ifi, b.^.Wenn baS 2)oniicilauf nic^t 5tr.33", bem 3"ec{;fel in ^refburg, ni(r folgenberii^eife, "jatjlbar ber an Drte, tooljin "J, bem ffiejogenen gefJeUt bemjenigen felbfi bomicitirt unb Wenn bie 3^1* SBec^fel ijl, jur 34Iwng ^)rafentirt, eine eigentpm* bort ^pxokftixt lungunterbleibt, Werben;benn e" ijl eineS 2)omiciI^aQBe^feI8, ba^ bur^ bie Unterlaffung li^eSQSirfung bei re^tjeitigen ni^tnur ber 5Proteflerl)ebung Wegen 9?ic^tja^Iung bon ber 9tcce^)tant unb bie Snboffanten, Slugfiener fonbernfelbfl \\)xtx Werben, unb ber 3lcce^)tant befreit "Haftung We^felma^igen barin 2)er "runb beffen nut na^ bem "ibilre^te ifi fortan Ijaftet. f"nne,ba^ er ba^man bom 2lcee^)tanten berlangen nid^t iu fuc^en, bieSBec^felfumme einmal an ben 2)o* iop^"tbereit^atte, nfimlid^

"

75

"

"d\)^ unb flc^ miciliaten mit ber n"mlichen etnfenbe, an")ju Jpaitfc %xU 43 ber S--0.*) fumme"erfelje. "

*)ffeitt5lrtifelber aEgemeinen Scd^ifelorbitunfl ^at t)iettei(^t ju fo "er* bei fd^iebenen 5ln(a^gegeben,a(g ber 5lrt.43. S"enn f^on fWeinungen flare betn Uraflanbe, feine J)e* t"a9 ta^ SBe^fetgefeft ehemalige ungarlf^e t)it^ant)gab,ja fogarber 5lrt 24 ber ^ni"on bf" 5DomiciI"e(^feI" an hit ?ln' "^injid^t n\")t fd^eint a"g.ffi.^D.SKan^enin biefer ju gen"gen "ber ba" tx%tnt"")t fld^ten SBefenunb bie gorm be^ "omici("ed^fe(" tt"ie e^ tarn, baf bie r""fid^t" blieben,fo toirbe" begreiflid^, fd^toanfenbber 43 Wct im ejce^tioneUe SeflimU^ bom^i"rtenSBed^fel enthaltene "ber hit Sragnjeite berfelben t^eilte, jumalbie au" mung tit OWeinungen I. S^L, gefd^"^jften ben ""-67, la? be" nng. SBed^felgefe^e", Sle^t"* ber neuen "a^ung entgegenliefen. $aragra^)be begriffe 3"^"innc biefer be" Ungar. SBed^fetgefe^e" erlittbie toed^felmdSige 3"^^ung"Der))fiid^tung be" 5tcce^)tanten ber $rdfentation feineSSerdnbe* burd^ bie aSerfdumnif ober bomicilirt ob ber SBec^fel "d^nidjjt, "ar, o^n"ttnterfd^ieb, rung renb ber 5(rt.43 ber aDg.SB."D. bie ffied^felfraft M fetbfl 5lcce^te8 "omiciliaten J?erab" Um aufgebt,fo*atbbie re^tjeitige $rdfentation "urbe. fdunit ber jnribif^en 93e* e" ifl^iernid^tber Ort in eine Er"rterung mir e" erfaubt, nur "efe^artifel" gr"nbungbiefe" einjugc^en, fei jur ber Di^cufpon einergrage,"eld^e^au")tfd(^Ii^ "cgenfianb Seleud^tung "ie foI(^e ttjurbe, auf bem gelbebe" einige ^ier 5lrgumente "ieberjugeben, laut meiner eigenen geltenb Sed^fel|)roceffe0 (Jrfa^rung gemac^ "urbtn. Orbre e" "erben ndmlid^, noitbefannt,fel^r aufeigene HwfigS"ed^feln be" ^u^" \"a^ 3^iemanben an ml^t auggejtettt, girirt, birectegorberung"red^t ffiec()fe( jte(Ier"bem^cce^)tanten 3|t nun ein fold^er gegen"ber begr"nben. a l^ ber ob bie ber Remittent, bomicilirt, ^lu^^eUer fi^ fo ergibt grage: im Oflegrefroege, nic^ fonbernunmittelbar "om ^ca)"* alfobie ^"l^lung ben SBe^fel ".="0. 43 ber tauten erlangen "er^fli^tet"iU, nad^5lrt. fei, bem "omiciliaten^ur 3a^* bei SJerlu^ 5lnf")rud^e" feine" "^c^felmdfigen eventuell ^jrotefliren unb bei bemfelben lungJU :^rdfentiren, p lafen? Siele 9le^t"gele^rte mit entfd^iebenem antworten hierauf "Wein",unb in golgenbem i^re"rilnbe lajfen fld^ jufammenflellen: im "e" ift bafber5lrt.43 unter bem^lb^ bejtdnbig 5luge ju behalten, atteunter gleic^toie f(!^nitt ,,VIII.S"egref SWangel" fomit Ballung"erfd^eint, Sitel blo" ben 5lrtifel M biefem SKangeU 3 "^ lung auf aufgefii^rten im nur bejie^en, nebmenben galleeine" orbentdlegre" "u f liefen red^tli^t i"egrefijuge" "eltungb^ben ann. 2)enn man toirblei^t 5lr* ha^ OefeJ ^k iebenfaD" abfegen,ha^wenn ^renge"anction biefeg tifel"nid^t ber aegref^jfliic^tigen bl"d pm "d^iu^e "oHen, Wit aufjhllen bit Sejtimmung"onaci^ ber j"rdfentation beim 2)omici* bie SSerfdumnif ,

.

"

"

,.

76

"

144.

Mikep

"gy van

kidll"va

Ez czikk

veend"

hogy

esetben

C"roeny' ezen

a

a

r.

43-ik

cz.

vdlto telepitett elfogadomaga a fi%et"i

rendelete^ ha

telepvenyhelyena%

a

v.

-

nem

a

alkalmazhat"

,

mert

ezen

szol. a telepesr"l vilagosan at"l,nem k"telezetts^ge kaszban lett voka

a

VlIL, liaoem

felhozand"

,

az

"^z(m" ,,elfogad"s''

mint ktv^tele a 23-ik

V.

sza-

czikknek,melly

szerint az

int^zv^nyezett, etfogadv"nya erej^n^l fogva,a fizet^sre"ltal"ban k"teleztetik. E szerint teh"t maga a hely, hol a 43-ik czikk a nzon el6ford"l, t"rv^nyben el^gseges mellyszempont meghaUroz"s"ra, b61 ezen czikk* k"telez6 erejemegit41end6. k"vetkeztet^shez, ,,De egydb tekintetek is vezetnek meg azon rendeletrei kibocs"t", k"zvetlen hite]ez6je, mint az elfogad" hogy a saj"t ha

v"lt"t a

fizet^s hi"nyamiatt meg nem is v"lt""vatja telepesn^l jog"tnem vesz61yezleti. "A 21-ik czikk 6rtelm6ben ugyanisa v"lt"ra teil,s az int6zv^nyezelt "ltalal"irlbc1rmin6 nyilalkozat korl"llan eifogad"snak tekintelik ^s 23-ik czikk szerinli fizel^sik"telezelts6get minden maga ut"n vonjaa tekinleln^lk"l arra, voll-e a vdlt" telepflve, ^s ut"bbi ezen vagy nem; czikk a legnagyobb rendeli,hogy az inl4zv6nyezelt, "ltal"noss"gban eltekintvea fizel^si fogvak"leles v"ll"ilag, helyl61, puszlaelfogadv"ny"n"l kifizelni. A 21-ik 6s 23-ik czikkek az elfogadoit "sszegetlej"ralkor lehdt "llal"nos szab"lyokat tartalmaznak, mellyeka v"ltd"zletnek ir"ny"l s azon vezelnek,hogy az inl^zv^nyezelroeggy5z6d6shez sza]g"lnak, minden keI16kekkel te t a nem a telepveny tarlozik) t"rv^nyes (mellyekhez ell^olt v"ltdra irl elfogadvdnyaf"ggetlenUl a a bemulal"s m"dj"l"l, k"tefizel^snek a tdrv^nyes el6v"l6s idejealaltileljesll^s^re vdll"ilag lezi; hiszen a 40-ik czikk hatcirozoltanmon^ja hogy azon esetben, ha a v"lt" kifizet^selej"ratkor k"veteltetik azelfogadd k"telenem a l"l bir"i k6zhezi csak a v"lt""i^szegnek h anem nem mentesCll, zetts^ge Iel6tel6rejogosUatik fei. "bb61 k"vetkezik, hogy a 43-ik czikk az ^ItaIdnos szab"lyt"Ji kiv^telniBktekintend5,6s csup"n viszkereset eset^re szorftand" ann"l is ink"bb" minthogya 44-ik czikk az el6bbi czikket a

,

,

"

,

,

,

,

hat"rozottan kiv^tel gyan"nt 1"ntetv6n fei, az elvekkel "sszehangz"5lag az^t rendeh, hogy a2 fenntart"s"ra vetlenUl nem

sem

a

eI6bb emlftettdhal"Bos

elfogad"elleni v"lt"jog

fizet^snapj"ni bemutatds;sem

okpedig"vdst^tel

szUks6ges.

,,Ezekenkiv"l megjegyzend6 m6g, hogy a 43-ik czikk 42-ik czikkeknek term6szetes a z t a

I6v6n, kifolydsa

nem

a

41-ik 6s

Idtszikokszer"nek

Ibhhi czikkekkeli logikai s neki "itai""sszefUgg6sb"l kiragadni ,

nosb 6rteimet

titlajdonitni.

"

144. Bai

H^

m

i^ )ttlemetfen,mm hm

77

-

ein S)omicU^e$felfo sefteOt x%

fDttthti S^omkil" htt Sitteptant foO? fel^ft ga^len

anmniUx, 3n Diefem f^aOcijiber 2trt.43 ber SE".^D.n\6)t benn bicfer Slrtifel i)om 2)omtciIiaten* f))ric^t auSbr"rflt^ bcn ?lcce^tanten li"tenfettjl ent^ett,nid^tunter Scrtinbli^feit feiner bem S"el VIII.,fonbernetwa unter "V. attfjufu^ren gewefen

Slnna^me"

aud t""re,aH ^ugna^me "on bem ^rt. 23, ml")tm gem"g ber Sejo"ene (Sd im i^. b"rfte feinem5lcce^)te ^tttgew*^^"^^ i^^ S^^tung"er^)fl[id["tet txl")mt,aUt'm ^inrei^en, a(fobie "teile, tt"o ber 5lrt.43 im "efe^e

au3 njet^embiej^erHnbenbe"raft "t^6)i^punUj" ^ejei^nen, 5lrtifel" ift" biefe" ju teurt^eilen anbere "5lberau^ Setrat^tungen f"hrenju bem "^(uf e bag ber Drbre al" unmittelbare!? be" 5(cce^tanten 5lu"jleller auf eigene "laubiger toenn er Un ni^t gefd^rbe, Se^fei 6eim "omiciliaten feinaBe(i(;feIre^t SWanget" Bft^Iwttg ^rot^ftiren toerabfdumt. ju laffen unb "on bem "Saut ^rt. 21 gilt jebeauf ben SBec^fet gefdjfriebene, aU unb Sejogenenunterfc^riefcene unbefd^rdnfte "rfldrung 5(nnqt"mc, im ^IDgemeinen jfe^t na^ 5lrt.23 bie "ec^felmdfige 3^^tog3"er^)flid^"" ob ber bomicilirt "urbe, ober nid^t; 9lucffl^t SSBec^fel tung m") ^6),o\)nt unb ber 5lrt.23 "erorbnet in gr""ter baf ber Sejogene, 5lttgemein^eit "on bem Sai^lun^ioxt, burd^bie bfofe5lnna^me"ed^fel" ganj abgefe^en lit tt"erbe, mdftgt)er^)flid5itet acceptirte."umme jur Serfattjeit ju jaulen. "te 5lrt.21 unb 23 enthalten fomitgenerelle "a^ungem "eld^ef"rUn aU ma"gebenb unb ju ber Ueberjeugung finb, ffie(S^fe("er!e^r ju betra"^ten baf ba" auf einem mit atlfitSrforberniffen ffifiren, (worunterba" "o"" mic" ntd^tbegriffen ffie^fel ^Icupt be" t|i)au"geftatteten gefd^riebene ber $rdfentation, "on ber 5trtunb SBeifc Sejogenen, biefen, unab^dngig SSer* binnen ber gefejlid^en hk S^W^H we(^felred^tli(j^ "er|)flid5ite, im 5trt. au"bril" ber leiten 40 bag lic^, id^rung^frip gaDe fagtja ; jn be" "Be^fel" hit 3a|"lung am wirb, ber 5lc* SSerfad"tage nid^tgeforbert ce^)tant fonbernblo" befugtfei,hk SSer^)fKd^tung feiner nid^tent^oben, M "eric^nieberjulegcn" werben, SBed^felfumme ^ierau"mag gefolgert unb ber 43 Utta"^itt, ba^ ber 5lrt. aU 5lu"na^meJ?on Siegel allgemeinen tcerben m"fe,aH ber llrt^44 um fo mel^ blo" auf Wegre^fdUe bef^rdnft al" 5lu"na^mebejei(^net, unb im 5lrtifel Un "orberge^enben au"br"4lt(S^ htn m it benimmt, H^ e" erw"hntenallgemeinen "runbfd^en einflange ber $rdfentation be^ Sec^felre^ted {ur (Erhaltung gegen ben ^cce^tanten ober ni^tbeb"rfe" jur 3ft^^^ttg $rote|ler^ebung "ttcberbie" mu" bemerft werben, baf ber 5lri43 wie ein Soroffar wdre, Un aug Un %xt. 41 unb 42 fliegt, ta^ e" alfoni^tgere^tfertigt 5lrti!eln 5lrt"43 au3 bem logif^en ^eraugs S^fammen^angmit ben "brigen unb i^m eine allgemeinere 2)eutung ju^eben ju geben. um

ben

,

,

Digiflzed by

78

"

"

Sz"hiiges^ea v"le"jog' fentartma

145.

elfogadoellen^ha

tekinieteMl

a% lejdratkor

fizet^ovdst kivenni?

nem

az eilen,kiveven a 43-ik elfogado ellenkez"leg ovast czikkben erintettesetet, bemutatassal elni, sem sem lejaratkor elev"les'egesz ideje kivenni nem az sz"ksegesmert az elfogado alatt elfogadvanyanal s k"telezettsegben, fogvamarad valtojogi

Nem;

sot

,

,

"lt"l"ban

az

ov"s csak

az

el"z"k elleniviszkeresetijog' meg"lla-

V. r. 44-ik pitas"ra sz"ksegeltetik.

i46.

Mi

teend"j"k van

mle"*

tombbd

a

es a tulajdonosdnakj

cz.

flzeth hidnya miatt

megomtoU

vdlton letez" hdtir"knak?

sz"mitva k"teles,az "vastetel' napjatol v"ltotulajdonos ket nap alatt arrol,hogy a valt" ki nem fizettetett k"zvetlen el"eloz" ismet saj"t k"zvetirasban ertesiteni, az ekepertesitett z"jet A

,

el6tt ismeretes dologaz, bogy az "y^gUlmindeii v"lt"jog"sz viszkeresetijog megalaplt"s"ra sz"ks6gesugyan, de ha a

a

^Ini viszkeresettel

nem

tetel "vas-

tulajdonos v"lto-

n41kul"zbet6, sz"nd^kozik,eg^szen

elfogado ir"ny"hani egyenes k"vetel^si jog vesz^ Ha teh"t "lt"l"ban nem lyeztetn^k^ sz"ks^geltetik, hogy a kibocs"t" mint mint egyefenntart"sa tekintet6b61 az elfogado int^zv^nyes, v"lt"jogai nes neh^z ad"sa eilen fizet^s hi"nyamiatt "v"st t^tessen, hizonny"ra b^l"tni,mi^rt legyenk"teles a v"ltotulajdonos azon esetre, ha a vdlt" fizet^s azt telepitetett, az elfogado hi"nyamiatt p"tl"telepesn^l hely^t megovatni. a

n"lk"l,hogy

az

,

"A 43-ik czikk teh"t nem csak k^t

mellyek vonatkozhatikoUyv"lt""zletekre,

hanem szem^lyk"zti jogviszonyt alapitnak,

el"z"inek

fgy^s

megv6d6s6resz"mftott

hasonl"an

okoskodik

sok

donos esup"n a v"ltotulaj-

tekinthet".*' rendszab"lynak

jogtud"sa 43-ik

czikk felett,

mellyneka k"z"ns6gesv"lt"rend szellem^beni jelent6s6ge csakugyan ^rdenyiltk^rd^snek mutatkozik, mi is az egys^gesigazsdgszolg"ltat"s semmit6 k6ben azon 6breszti fei, vajhaa es. k. legf"bb6s ohajt"st rendes f"llebbez6s "tj"nmiel"bb alkalom ny"jtatndk, egy t"rv6nysz6knek ele tekintetben sin"rm^rt^kttl hat"rozat "ltalmiuden k^telyt szolg"l"nd" oszlathatni.

Szerztf.

79

"

145.

9^

Segen htn

-

be" Se^felte^ied am d^^Iitngdiage an^ @r$alimtg et ni^i ^a^U, ^toteflerhoben ^tctpknUrifmm

^nt

werten?

im "egent^cil, mit 9lu8na^me beS im 9lrt. 43 erto"^n^^ J"ein; ten^affeS, njeber ber jprdfentation e" gegen ben 5Kcce))tanten ftebarf am 3a^Iung8tage, eine"$rotejle8, benn ber 2lc= no^ber Sr^ebung bie ganje aSerj"^rungSjett, au8 feinem unb ct^tant bur(| baftet 9lcce:|)te be" J"egre^red^teS iikr^au:|)t ijiber 5Protejl nur jur Segr"nbung gegen bieaSormfinner 9trt. SBi.^D. 44 erforberlic^t ber

146" fE""i ^aUn t"tt^n^"htt etned unt hk SBe^fielS,

ptok^ittvx fBltm^tU ^Um^ tt^eitet botauf(eftn^li^en Sntoffonten p t^n?

Der 3n^aBerijii)er:|)flic^tet, unmittelbaren JBormann feinen

innerhalb Sage m^ jtoeier

bcm

ber "on ^ageber jprotejler^ebung

6e* beS SQBec^felS ber fomit 9ii^tja^Iung fci^riftlici^ gu fcenad^ric^tigen;

""nbli^mi$ jebcrSBed^feltcd^t"funbige, baf btc ?J}totefier]^c6un 5lft fei; ber 9legvcfire(|te ein aUerbtng" not^toenbiger jur ^ufrec"^t^altung b er feinen aber fotalb SBec^felin^aber Wegrefi ju nehmen ^ttmti,"eg" bleiben f"nne, o^nc ba^ birectegorberun"^red^t gegen ten 5"cce^tantett aH Slemlttent"ur 5lufrec"t^al SBenn alfober 5lu"(ieIIer ju gefd^rben* h" im 5lIIgemeinen SBe("^felre^te feiner ntc^tn"t^tgi)at,htn SBed^fet bem 5lcce^tanten, feinembirecten"d^ulbner, S^^Jwng^jrotejH* SWangel^ ein "mnb "ur^anben, rcn ju lafen/ foijlau^lein "ernilnftiger "e^i^alb Ui Um fol^erSn^flter, fafl"ber SBe^fcIbomtciHrt w"rbe/ benfelben hk "teile be" 5lcce^)tanten "ertretenbenSDomiciliaten Kangel"3"i^^wng (afenm"fte* ^rotepiren ttjeld^e "2)er5lrL43 f)at bemnac^feinenSejugaufSBec^felgefci^dfte, unb aU "erben, nur jtt)ifc^en ^erfonengefd^Iofen b"rftelebigli^ jnjei eineyam Stufteber Sormdnner be" SBcci^fefin^aber" erfonnene Sorji^t"* "erben/' mafregel lttta")Ut "ieler 5Iufbiefeunb d^nti^eSBeifelauten bie fltaifonnementg "ber ber ben im 5(rt43, befenSebeutung "ei|le Me^t^getebrten a% SS.^O. in ber Zf)(dno("^ eine offene "el^e im grage ju feinfd^eint, ber einheitlichen ben 2Bunf(3^ Snterefe Swffii^ffege erregen muf bafiim bem f. f* oberflen orbentlic^en "eri^t"bofe "elegenbeit ^^)elIation"juge alleSmxftl ^u I5fen. "ftrbe^ hnx^ eine mafgebenbe geboten Sntfd^eibung Ser Serfaffer* ,

len Bo-

"

ovastetel irant ugyanazon

tartozik az el"z"jet

ido,vagy djSirt

folyton igyt"rtenikegesza

is szinte ket nap alatt tudositani, s ez

kibocs"toig. 147.

td"a

Okvetlcn"l

sa"kseges^e

eriesiCes

e%en

a

nU jogk"t)etke%menye s lekinteCeb"lj van^

viszkereseC

megindt"

ha meg

t"rtenik^

nem

Az el"irtertesites' elmulasztasa nem

vieszelyezteti ugyan mag"ta viszkeresetijogot,de azon valtotalajdonos vagy h"tii*atos, ink"zvetlen el"z"jehez ki az ertesitestelmulaszta, vagy azt nem el"zoiut"bbiban pedigatugrott az teze,els" esetben valamennyi, nek minden

az

elmulasztott ertesitesb"l netal"n felmer"l" k"roso-

elleneben hasonlo"l ezen szemelyek' felel"s, k"zt"rvenyileg sem kamatot, sem k"ltseget nem k"vetelhet, ollyannyira, hogy csak k"vetelhetni a valtoSsszeget van csup"n feljogositv". d"sert

148.

Mino

8%drma%hatik

kdro80dd$

a%

ertesites elmulasztdsdboli

kai*osodas lebet p. o. az, h"gy a nem ertesitettel"zo lllyen el"z"i eilen t"rvenyesid"ben a sz"kseges lepeseket saj"t meg nem "ltal azok elleneben" viszkereseti ez tehetven, jogottan reszben, vagy egeszen elvesztette.

149.

A

hdtiratos meghatalmazdsi

azt, ki re"

ezzel ugyanazon

a

megovatoltvdlto ki

ertesiteni? fizeteser"l

nem

Nem

kit tartozik

a

mert v"lt"t meghatalmaz"skep "truh"zta,

hanem tekintetik, szemelynek tartozik ertesiteni. mazojanakel"z"jet

ISO.

Erre iUet" r.

45,

Mi

egy

dltal tamisitando

"

meghatal-

megt"rtent ertesites?

"ltal kimutattatik, ha postaveveny hogyaz elegseges,

az erre ertesitveny, cz.

a

az

V. adatott. el"irthatarid" alatt postara

"

81

-

bie m"fxi"fti%U3iovmm ifattpk^tt feinem mmitU"mmS"otQinQct in gtoei in gleitet jprote^er^efcung grift, n"ntlic^ ^^agen, ju ncti^^ tinb eS "eiterUi tim, [0ge^t jum 9(u8^eIIer.

147.

3ft biefe S3ettd(^^tigttng toefentli^ ttot|sut 9legtefna]piiie ttttb.ioai M ^iettntet"bifimg bcrfeKen tt^enUg, f"rSted^t^lgen? 3)ieUnterlaffung ber Dorgefc^riebenen bem Siotiftciruitg fc^abct

^^^ Sn^abetober S^'^^ff^^*^^/ fonbern 8it9re"anft)r"d^e nid^t, jebet bieJBenad^rici^tigung ober ni(|t unmittelbaren an unterlaffen, feinen SSormann gerici^tet ^a"t ^at,ijiim er^enga"e d"en,im jtoeiten a6erben "berft)rnngenen iBorm"nnem f"tben ani ber Unterlajfu rtma ertt)ac^fenen "c^abenna(^(Si"ilrec^t au(^verliert erfaft^)fKc^tig, ben 5lnf^)ru(^ er gegen Mefe5"erfonen foba" auf3infenunb "ojlen, er nur bie SSBed^felfumme ijl, gu forbemberechtigt

148. SBo" lamt auS bei:ttntntajfmtg bet Stotifieitmtg f"rein"^abett

be" hierausf"nnte s*S3.^ber ba^ ber nic^t "(|abenentfielen,

93orm"nner bie, aSirnnonngegen feine tibt^igen "d^ritte na(^ri(^tigte einleiten ben 0legre" fonnte,fomitgegen biefel^en tec^tjeitig nid^t "erlorentjat t^eiltoeife "ieflei^t ganj, "ie"ei^t

149. aSen

be" tion ber ^{$i)a|(ttttg ^at ber ^oeura"3ttboffii("e SBe^fel^)n bena^ic^tigen? firotefKrten

ber ben SBeri^fel "ufi^nper pro^atnic^t 3)iefer "enjjenigen, cura ali unb eine t oirb mit benn er biefelbe f)at biefem inbofftrt ben flBormann feines SKa^tgeberS Werfen ju angefe^en fonbern "

"

bena^ri^tigen. 150.

Ibw^

wai

toirbhie

Stotiftcatton an"getotefen? gef^e^ene

toirb, toenn bur^ein 5"ofireee^)iffe (58i^ ^inrei^enb, betoiefen

ber ^iergu "orgefc^rie^ innerhalb ba"baS "enad^ri^tigungSf^reiben benengrijl "urbe. Slrt.46 ber SB^^D. jur ^oflgegeben

-

8a

"

icr3"""*er i)berein 3itbpffaiit in bet

gefefeli^cn ^rijl jur ^oftge^ bie Sfiotification geben f^at, ""t^ieft, mi^erc8 ")irb fielpiefen^ bat ba" anbere" Sn^alteS tt"ax. 2)en aSetoei"^ieju "(^reiten mu^ 2)ericni9e ber ba" "egentljeil allenUnanne^mlici^f um fuhren, be^au:j)tet; in bcm {Recejjiff eS alfogerat^en, iji au"juhjeic^en, ba^ bie Slbrcffe U)ic andjim "JcrciJtff itnb fott)o()I genau angegeBeit auf bcm SSriefe, Der Seifaft gemalt ;,iuSSe^el^jjrotefi^^ngcIcgehljeiten etjldjtlic^ luerbe.@6enfofann guc^ ber Senaci^ridjtig betrag, an.ttjel^em t)ic burcfi tm fc^lfilit^e JRotiflt"tiort ertjielt, ?Pojl^8lece^)ijfe emiefen tterl^m:9lrt.4"betSB.-D.

152" "Bte

ben ipemi ein Snbpffani ^at bk 9toti^cation )u gefcliep^^

einer"rtSkjet^nung uiettei: SSe^fel ci^ne ^tte? gegelben ^ut}tt^gung

bei a3idnco^3nbojfame"te 3u biefem ^aUt, toelc^er meijieng ijli)i"u ber unterbliebeuen3"^Iwngber aSormann beS "orfommt, aber ber 3nl)aber ben foDte 3nboffanteu gebac^ten ju ljetta(^ricfftigen; unmittelbaren aSormanne" feunen, ni^t SBolinort angegebenen feineg aSormanne jiinoti^ fofann er biefem, unb iji beffen nlc^t "er^picfjtet 47 ber SQ3v-p: 5Jrt. jtciren;

153t Stann ein ^eber^ber auf bem "Se^felaU SBerfifli^teter fiept,

bnr^ B^plung an ftcp benfelben bringen? dixi jeber ba^ J"^c^t, beu Umt" a^e(|fel"ei:))f51(^tete l]at

"er^

ber SBec^felfumme, nebflBinfen "rjiattung alle m\) "o|leH, ^ieburc^ toerbeu an ji(^ cruittirt 9?ae^m"n:=^ ju bringest,

falfenen SBe^fel, gegen

ner

SIrt'interijeuirt ber aufbiefa au^er "c"iemgen, Obligogefipfet tjat,

5lrt, 48 btt "B.^a

.

^

:

151t "B"d #ei^ bem Snpabeteine" Mm^t"

3"tb(urig^roteftti

ein 3le#tgn? f"i: fflecpfeis 6r fann bie

auf SBei^felflage gegen alle a5Je(i^feli"er^)f[i^t fdmmtli^ ba.fte einrnpl, f"r bie SEBeci^felfumnle: :f4*ibiirif#^|io^

84

"

"

k"z"l"k epen csak egy eHen ionehanya,vagy pedig vett k"te" a nelk"l, es pedig nem tezheti, hogy ez "ltal az igenybe valtoelleneben valtojogat a elvesztene; lezettsegek "agyanazert h"tiratok' sorrendehez kStve nincsen meSy eselben a tulajdonos vagy azok'

,

a

viszkereset

i66*

,^z"k"yiszkeresetnek"neveztetik.V.

8%or"ko%nak

Mire ki

Ennek

a

v"ltot fizeteshidnya miatt

ovasi

v.

r.

szoritkqznak:

egy"tt;

s cgyebkiad"sokra; k"ltsegekre,

50-ik

cz,

t"bbre mint

a

meny-

hatarozottan megszab.

166.

Eze"

igenydj

megovataUatta 9

tehat nem c) Yd szazaleknyi valtodijra;

nyita

cz.

fizetettv"lt""sszegre sz"mitando a lejaratt"l ,

nem

6 szazalekos evi kamataival

b)az

49-ik

ei$zkere$eti vdUolulajdonos^

viszkeresetiigenyei k"vetkezend"kre ki

a) a

a%on

r"

Mi

a

v"lt"dij?

alatt "valtodij" azon

a jutalomertend", mellyet forviszkeres" levelezcsekre s egyebaltal" teljesitett eljaraspkra ditottfaradozasaiertjogosan k"vetelhet.

szo

,

167.

Mikep fizeiend"kesen'"s$%egekazon alatt dlii

Ez min"

esetben

a

esetben^hua viszkereset fizetesi helyt"lk"l"nb$%" helyetitakikf

ezen

folyamavan a intezett l"tra helyere

a azon folyamszerint fizetenddk, "sszegek fizetes' a viszkereset alatt all"'lakbelyer"l kelt v"ltonak,p. o. ha egy Hamburgbanki-

forintt61becsi bankjegyekben s Becsben fizetend" 1000 bocsatott, sz"U" valto Becsben ki nem viss^a Harnfizettetik, s amial fogva

kitndsmdo,bo^y millyenfolyama bnrgbaviszkeresetinditatik, van egy Becsb"l Hamburgraszollolatra kelt valtonak. A t"rvcn/ rendelete azon ezen jogelven alapszik, hogy a valt" aru gyanant tekintend", idejek("* mdl3rnekerteke a fizetes'belyenis a fizetes'

-

85

"

okernur gegen din^c,ober aud^wir gegen Sinen berfel6en anfle"en, in Stnfrrnc^ imb o^ne baburc^ feinen Slnfinrue^ ge" gegen bie nii^t

ba^eriflau^ bet aQBeci^fefoer))Pi^teten jn i"eriieren; babei an eine getoiffe Siri^nfolge nic^tgefcnnben; ffiec^feltn^ber in tiefem ^rt,49 "f^)ringenber gaffe^iptbie{"egrepna^me iRegrel''. nommenen

hti ^n^aUti, Ui^tanftnft(^bie 9tegtef attf)it:"^e ben SBe^felfKonget" lief? B^lung pttttf"ttn

wai 155. "lttf

w"Mt "ie

bef^fdnfen j!^:

6 5"rocent SQBeci^felfumme, nebfl jS^r* beja^fte a) 9lnfbie ni(^t

ab. i)om ffierfafftage Stnfen li^er nnb anbere ?Htt8lagen* $roteftti)ilen b)9lnfbie,

m

ali bon Vs ?5rocent; alfoni^tnte^r, c)Stufeine 5Protoij!on ber 5trt.50 ber S".^fD.taxati^ befiimmt.

156t S"ai ifteine ^i^otiifbn^? Unter bem Sorte

J"ro"ifion ijl h)el^n So^nju toerjle^en, i^ener unb ber"egre"fii(3^enbe er auf(5orref^)onbenj S""^en, toeld^e f"rfeine ^ertt)enben ifl. mufte,ju beonf^rn^en fonflige ^anbtungen bered^tigt

an einem ioemi bet 9legtef fifli^tige biefe ntuffen "Bett"ge, ntetben? "nbttn,als hm 2"^^m^i0tU m^nt, gejault

157. aSie

3n biefem Sonrfe J"etr"ge gaffemuffen biefe Qt^ gn bemjenigen beS ein i)om ^ai)lmQioxtt ia^It toerben, auf ben "Bo^nort rteli^en

auf "ic^t l^at; J"egre^jli^tigen j-JB. toenn ein in gejogenerSBec^fel 66et 1000 fl. in SBien ga^Ibarer J"amburg au8ge(WIter, SBed^fel Siener^anfnoten in SBBienni(!^t fomitna^ "Hamburg a^gbeja^It, jurtid fe mu" erirtert"erben toelt^en {Regre" genommen tt)irb, SourSein toon SBien aufJ^amburg lautenberSBed^fel f^at auf"ic^t beS @efe$ed ^iefe fu^tf!^auf bem "runbfa^e,ba$ iKnorbnung am ber SBei^fel af" "Baare betradgitet bereu i"ert^ twrben fott, ,

86

-

"

arany szerint fcisscbbvagy hagyobb, a mint a pinztktk^ lettv6lna,a viszkcrea fizetesi hdyenia v"lto bev"ltaiildd mellyel' azon

kissebb vagy nagyobh^^rt"LC, lev" penzhez.kepest a^iz: sethelyen m"rendelete lepenolly a t"rv^y' ezen folyamavan ; ugyan"zert id"mint atiiajogelv: meghatarozott hogy, ha bizonyos t"iiyos, volt szallitando, de az elado reszir"l a valami aru ben es helyre

ar"nak akkori ert^ket, es igy,ha id"k"zben fekiigott, "rk"l"mb"zetet is, megt^riten az

szallit"selmulasztatott, ez annak

ara

k"teles.

az

'

i'58. Tehdt

tulajdonkeptnmi

a

v"lto"lyami

nevezz"k'azon art,mellyen a valto valamelly Valtofolyamnak k"l"nb"zo id"beii kaphato.Ezen valtofolyam piaezonbizonyoi^ idokben szinte j^"l"nb"z", azaz: a v"lto azon mdlyr"l "sszegert^ kell tSbbet ^t^tteadni, szol,nem mindegmegkaphat", Bemellykor is neha kissebb ez ugyanisa hitelmig "sszegert megszerezhet", s igya valto keresettseget"l t"l,a lejarati naptol, vagy kinsJtatas"tol f"gg. A foly^tn a penzncm ,niekkoras4gat n"gyon feltetelezi mert a k"l"nb"^S a fizetes' a valto bevaltando, is,mellyben helyen k"l"nb"zo idokben k"l"nb"zo aruk van; ezekb"l tepenzhetneknek bat k"vetkezik: hogy egy hitellelbiro,s annalfogva keresett, egy k"zel lejaratu, hiru szol" valto hazra aron nagyobb vagy egy j6 h"zra szol, szerezhet" meg, mint az, mellyegy kevesbe neves nek lej"rata s igykevesbe meg kesobb fogbek"vetkezni, vagy melly de ann"l inkabb kinaltatik. kerestetik,

i"9. Mi.teen4" )

a

akhoiyha a%on:heti/enyk"nnet

amdsih v"l(4fofyam

esetben

a

a

f"nnebhi esetekben

helyref"l$%dmit"nd6^ folynineyydUaUn nem

Ez

*

Ute%ik9

azon valtofolyam

piaczszerint

leszen sz"mi'

esft. tando,mellya viszkeresetalattallonak lakasa"ozlegk"zelebb

-

87

"

flcinerober unb jutS^^^J"ngSjett Ba^IungStage m"j jenem2Wa^fta6e ben am man grfr^tifl,a" bcr" "elb,mit tt)ef^em 3^^lun08))lafee bcm (Selbeam 8fteflre^)) ^ttefo"en, einl"fen gegenfifeer SBed^fel ober flemernSBert|, dnen gti^ttt iftbiefe t""|.6oin:8, i^at; iaf)ct al8Jener : tmf "nwbniihgb"" "efe$ea e*"ifo i"l"ig, IReci^tSgrnnl^fa" Ort nnb ju einerfceflimmten toenn eineSQBaore^na^ einem befKmwten aBer bie Siefermrg be8 JOer* "erben foQen, 3ettl^"tte geliefert feiten" ber^aare, unb fomit, ben bamaligen ffiuferS SBert^ unterftlieB, biefer berfeben totnn ber 2Bert^ gejliegen ifl,bie 5|}rei8biffer injnjifcfien mn^. erfeften

ISa

"BaS

htt "Bec^fetcoutS? iftd(foeigentli^

ber SQBe^el nennt man Jenen^uii, um toel^en aBe^frfeourS einem 5Pfafte auf irgenb jn einerkfhmnrten3eit5" tefommen ifl. 6aur8 ijl in "erf^iebenen Seiten"erft^ieben, b.^*berSOBe^fel "tefer "ber immer um er lautet, "umme, toel(^e i^ni"ft Wefel"e ju U* man fommen, jun)eilen n)fi^renb man^ baf"rgeben, mu" man mel;r mal felben "umntf an ftc^' fomr;baS Bringe" au(^um eine geringere i"on ber bem Grebite ber ""^fefoeri|)jli^tete "on ^"ngtnflmlic^ 5R"^ober gernebeS "erfaQtage8, ab,in mU fomittoon bem SJlaa^t loitb. 2)ie. ober jumJtaufe: (^em bei)SBe^fclgefugt, angeboten 4"H bed (Soittfed ah, in loelc^er ^"ngtau^ i"id^on tier("elbgattung Serben foQ, benn bie t)er" ber S"e^fel am 3"^l^nngd:|)la^e etngeldfl B^t^n i)erfd;Keben "elbgaltungen fd^iebenen fyaben ju "erfd^tebene" "rebitS eines ein erfreuenber, SBert^e. JpierauS folgt,ba^ fi^ ober aufein accre* ein balbigfl unb fomit ablaufenber, fe^r gefugter, lautenberfiQ5e^fel bitirieS iji,al8 einer, S^avii treuerer ju befommen ber no^ l"ngere ber aufein tt)eniger accrebitirte" ^eitju JpauSlautet, Wirb. aber me^rfeilgeboten unb fomtt l^at, laufen gefuc^t, Weniger "

199" SBuS t# )tttei^o^ten^memt an ieitem i^mi too in ^iigen JDi^er fallenbet anf itn on^eur Crt itt:e^t toetben foU,

i"t^^"cma

gar fein "lourSbefielt? toirbber 6our3 nacb bemjenigen ^dlle '3n biefem ^"la^e .genom* bem be" am liegt. n"c^ffen men, toeli^er ffio^norte8?egre^!|)fli^tigett

8S

-

160,

Ha

a

"

Iffassolando^e ayiUofolyam^ s

mihdp i"rtenihi

e%

viszkeresetalatt"llo kivMia,igenis,igazolando^ " tt

alfcu^z' v"gy l"^hitett biBomyit]ij"zhijteless^g" folyamjegyzekkel ket v^ny^val, bizonyitvahianyabaiij kerei^kjedS' avagy illyeBnek V. cszk"zijjhet". iiyayal

i"t.

MU

k"vetelhet

50-ik

r.

cz.

hddrOjki

azon

hdHrotol vagy

a

a

a%^ becdUotia^

vdUot

el"hbi

kibocsde"Coi?

Ha

hatiro a valtot viszkereset u^'4nbevaltotta, valamellyik k"Mime gyanintkapta,az el6bbihktitot"ly vsLgy a kibo-

vagy csat"toi a k"vetfcezend"ket k"vetdheti:

"llalalefizetett, vagy ktildime

")Az

Mtal

valtokiegyenlitett

szamitando 6 sz"zalekos ^ ^vi kamataia fi^etesnapjitol "sszeget, val egy"tt. b) A neki okassottk{)lts^geket. c) Vs szazaleknyi valtddijt.

lakik, helyen mint a viszkeres", a mitt" folyama azon folyamszerint fizetend"k, intera viszkeres" helyer"l a viszkereset aktt allo lakkwilyere van l"tra keltvalt"nak. A folyame" annak igazolasa tevenyezett Ezen

"sszegekha ,

a

viszkereset alatt 4ild mas

"

kintetebena

v.

r.

50-ik

cz.

162.

rendekte k"vetendd. V.

Mi

a

r.

51-ik

cz.

k"ldime?

Ezen

alatt ,,k"ldime^^ v"lt" altalifedezetn3najta kifejezes ha t.i. illyen, fizetesgyanantk"ldetikbe, vagy adatikat ertetik, i69.

K"eeteihet"^e

kamal^

a es

viM%kere$eH 8%dmid(mn

%

6

s%d"t6lindlmayasM

s%d%al^k"yindi n"yy"hb vdUdd^f

k"lf"ld"n fekv" helyre intezettviszkereset esetcben, Valamelly hol t.i. nagyobbkamat es v"lt"dij vannak szokasbaA"ezek.felszaki az illy termeszetes teh"t, mithatok, hogyazon k"lf"ldi, maga-

80

"

IMK

"

(ewiefenfein,unb auf toel^e"lti 9litfbet "Be"|fe(c0tttS Wef? def*{e^t Senn

e8 ber{Regre^^jflici^tige ntufber"oiirSbeVDicfen verlangt,

^ntoxMt ge" utib bie" Werte", gef(^ie]^t bucdfeinettunter dffcittKc^et eineS beeibcten ober burc^ bog 9ltteftat jieDten 2W"fIer8, 6our8jetteI, obertoenn feinerba

9(rt, 60 bag B^w"^i^ "aujieute" ifl, "^^^^^^ burc!^

Derffi.-D. "

"

'"

161. 9Ba$

if(bet Snbofatti^ ml^n ben SSe^feleinget"fi |ai,tion eittemfr"hem ^nbojfdnten^ hm thtt ^w ^tapUtt pt forbettt

"crc^tigt? ober im 8l^gre"tt)ege aOBcnneinSnbojfcint ben 3Be(^fel eingel"fl,

^at, 3nbojtanter erljalten {Wimejfe fpfariner "on einem fr"heren ober"om SluS^eHer gotgenbe" forbern: ober burci^ SBt")^tU SRimeffe berici^tigte a) 3)ie"on i^m geja^tte, ^bm 6 jprocent j"^rlic^er fummenebfl JCagebcr 3"i^l""3Bi^f^"/ a"

"ojlen" b) Die i"m entjlanbenen feine^ro^ifion "on Vs ^rocent. (cf "nmmen $)iefe

einem an^^ m tt"ertnber 9legre"^"fli^tige muffen, al8 ber Wegre^ne^mer, m^ bemjenigtn bemOrte n)o^ttt, SBec^fel* beS 8!iegre"* "erben, meldenein "on bem "Bo^norte w"rfe gejault beS unter J"egre^ fle^^nben trafftrter @i(^t^ fu(^enben, aufben S"o^nort beS^ unb ber SSefd^einigung beS "ourfeS toed^fel ^ot. J"inft^Ii^ Slrt.SliaSB.^0. be8 9trt.50ju befplgen felben iflbie Stnorbnung -^

162. fSaS

ehte 9ttmefe? ijpt

Unter bem 2(u8brurf"{Rimeffe" mfkl)iman n)enn man SBecIffel,

183* "oimen

eine5)ecf ung

burc^ Ballungeinfenbet anjiatt n"mli^fol^^

in bet Stetoittted^ttttttg nie ^^ttt alS6|irocctttige3itt

al6 Vs mib nie eine grJfcrc

werben? tierlangt ?protiifion ^fJroccnt

bie Ort,"o n"mlic^ aufeinen anSlfinbif^en J"egrcffe f"nnen biefe unb ^"ro"ifton angerechnet ^"^ern 3i"fen "bli^firtb, ^"^ere ber fol^e eS ifl ba$ein 9lu8l"nber, nat"rlich, ba^er toerben; JBei einem

n

"

"

JBorm"nnem au") ^"^eren \% btefe n5t^igt ""^cj)onfeinen verfangen fann. Olrt52 ber SS.-O.

3"cr {Regre^netjmet lan" att(^ "6ct ben

feHwrS"tberftng SSettag a"fogleit^e anflatt aSaatja^I"ng ju nehmen,einen StMm^\d auf ben

3lrt* 53 ber aDB*"""* jie^en* Otegre^jjfJi^ti"eu 165. SaS

ijlc"t 9ltt"ttice^fel?

unb i)on bem 5)er {R"(fn"e^fel ifiein auf "id^tlautenber, uttmitteltar(a dritlwra) beS {Re"re^fn^eiiben/ ffio^norte auf ben

SBo^nort beS JBejogenen f"rben

ganjen

ber "iegre^forberung, ^Betrag

innjelc^e unb QkmptU 9""fferge6"^ren an")bie ettt^atgen fogeh"nnten toerben f"nnen, auSfagen eingereci^net gejogener3Bed)feL

IM^

"Sutitm

a"f"i^ mttfiti 9l"Atic#fef

lauten?

leid"t aOBeit toenn ein 3?urftt)e(i^fel n)"re, jaf|(6"r nic^t auf"ic^f gto^ JBerdnbe*^ Wnnte, ba^ im "Bed^felconrfe gef^el^en injtDifc^en rungen i)oxUmm.

.

,

167. mta

Itlter "egenfa|littr"n?

unmittelbaran b,en {Regre"*. nlc^t 8leg]tep6eted^tigte eg unb biefem auf einen Dritten jieljt, feifcfl, i)Pi(^ttgen fonbern iDieber an ben 9legre^:j)jli^tigen 3n biefem "berl"dt gu jieben" ber {Regre" unmittelbar, ^aBe tt)"rbe abi^r ge* nic^t gerabeunb nic^t, aSe* b ie npmmen ba^ermtc auc^ tt"erben, biefer S"ec^fel nid;t eines"iucfmeci^felg! flfinfHgung SDBenn ber

lOB. SSad Mte a

bn 9legte|^f[i4tige, auf btn bti t^m, mm moOte? tourbe,tii^acce)iiitett drittura-S"e#fe( toaffttt

@onte

^n

ber SRegre^^)jlic^ige bie ajetourre^nung f"rrii"tig ni"fi

unb ba()er jtnben fof"nnte ber JR^gre^fuc^enbe Collen, acce:|)tiren nic^t nehmen* auf"runb beS urfvr"nglidjen {Regre" SBe#l8 unb 5"rotefle8

92

"

i69.

Mit

k"vetei^ti

a

"

k"telefsefg"%on

msakereseti

nt6%ojdt6lyhit

kielegiUttf ha neki a nyugJogibanall,a fizetestcsak akkor teljesitni, kivettovas, es a nyugtatvavalto,a nemfizetes vegett tatv"nyozott zek kiszoigalkttak. V. r" 48;is 5 4. cz. Byomtt viszkeresetiki"teegjegy M^iJoga

ifO.

vat^

h"cirmak,M tUdss"inakpalamellfikee

szon

kiefegieettef.

,"

Fei Van

hetni. V.

jogositv" saj4tes

55-ik

r.

k"Yetkez"inek h"tiratatkit"r"l-

cz.

K

IX.

"

b

z

e

L Nevbecs"lesi i7i.

Mi

n

a

r

a

s.

elfogadas.

nevbecs"iesi

a

j

elfoff"ddsf

Avaltonak

v"lamelly sz"ksigbeliutalv"nyoxott,vagy nevbecs"lealtal valtok"telczett' valamellyik k"zbenjaro

mas

t"rtent

seri"

elfogadasa. i7t. Mi

a

sz"ksegbeliutaiodny?

Az

nek azon

kiviilmeg egy vagy t"bb intezvenyezettintezvfalyezetten v"ltora oUy czelboli feljegyzese, hogy t"l"k az elfogadas

a

esetre

valtot el nem 17$.

a ha a tulajdonk^peni k"veteltethessek, intizvenyezett

fogadna. "/

K"teles

Nem;

erre

a

BZ"ksegbeliulahdnyoz"U

k"telezni kit

sem

a

vdltot

elfogadnit

a szfiklehet,s"t eilcnkez"leg

valtok"telezett'nevbccs"lcserc s^gbeli utalvanyozott valamellyik el a v41t6t, mktt esak akkor fogadha^a ha annak el nem fbgadasa eilenm"r ovas vetetettkl. az iatezvenyezett

1T4. KelUe

Igen;

megisa%

elfogadMtasz"kseghe"ut"ledngozottolk

de csak biztositasiviszkeresetindit"s eseteben,mert

csak akkor inditathatik ha ,

el"bb az

ez

vcintezvenyezett elfogadas

98

"

169. Sita tom

hn

-

tioti feinem 9legt;ef|iff{^tige 9la$manne,^etiet ^at, forbettt? Jeftf^igt

bie Ballungnur bann gu leiften, hai Stt^t toenn i|im l^at "" quittirte bet njegenStti^al^Inng nnb We cr^feBene^rotefl SBed^fel, t"mim. ^xt.48 nnb "4 \"nS".^D. Stetpum^nung anS^^gt quittirte dt

170. SaS

^t ein9le^tju^ itt einenfeinet fte^t ienem^nboffanten 9ltt(|mttnnet M? JeftieMgt .

ba8 fAt4)t, unb Jenefeinet feineigene" -^at Snbojfament, 9Crt. 56 bet SB.^D\ 5"ad^mdnnet ou0jnfhei^en* "r

IX-

3i n t I.

171"

e r "

e tt

t

t o

n.

@$rengnna|me.

SaS

iftMe @^tenanna$me?

ab ref* @l iflbie 9lcce))tation be8 SBec^fel" bur^ einen 5R"tI;

faten ober

einen anbern

Snter"enienten jur iS^reeineS

Se#foer^)fli^ieten172. "ttS

ifttine "ot^obteffe?

(88 iftbie 5Beife$nng eine8jtoeiten obet meuteret auf SSejogenen in bem bem bie i)on ^wdt, ba" bemJSe^felgu i^nen iSnna^me

n)etbenf"nne^ h)enn $aQeverlangt "tobe. acce")tirett 173.

3#

^et

ber

liBejogene ni^t eigentlif^

tietBunben? 9lot^abte{fat ^nt @^tenaceeytation

fann 5Riemanb angehalten "etben,bet 3?ot^abreffat ^iegu Siein; bann jur ""teitgenbeine" SBe^fefoet* nnt fann im "egent^eil tomn gegen ben IQeg^genen acce))tiren^ M)egenSQtic^tonnal^n pj^x"^tttm iereitS be8 aaBe^fetS 5"rote|l njotbenifi* et^pfeen

metben? 174.SK ttf abet bie^nna^e t"on ben Stot^abteffoten gefotbett

3"j alleinmx in bem gaUe, "enn fann nnt peDungnelmenWi"f benn biefet

man

9legre" auf@i^-

bann genommen

toetben,

94

^

"

elleneliyasv"etett ki," z"ttfelszdlitatptt^

a

6v"$'kive? valt6t,az

el. tele utan felszolitott sem fogadta sz"ksegbeK "taln^aujrozott

nii"fiecB"i"ief/^a^addiraf

hiS m^eMtiseffU

ki altal, haa .Mindenkor azon s^"ksegbeli utalvauyozotte, meneiszik meg k"telezettfizetesteljesitetifc, valtok"telezett legi"bb a seget"l;

kibocsato' nevbecsBlesere

tehat elfogadasnak ajahlott

mindjenmasiok:felettel3"bbsege van, mett ena^

fizetesealtalmin-

den hatiro k"telezettseg-mentesse vilvan,ez"Ual

a

r41td"zI"tazoQ

fei k"z"l lehet" legt"bb is, hogy a forgatok czeljanak szabaduljon terhe alul,^ a felel"sseg leginkabb meg van felelve. iT",

K"teles

a

vdUoiulajdonosoUy nephecs"lesielfogaddssal meg'

elegedni,melly a vdUon .vu%eU

s%nhseg6eli utalvdhyozoUkepmeg dltal ajdnUatik? szemelif

nem

ne-

a valtotiilajdonpsmegelegedn nem Uly n^ybecs"lesi ajanlattal

mert kpteles,

" ai nevbecs"lesi elfogad"s "ltalviszk^reseti el-

jogat

vesztven," vdlton meg

nevezett, el"ttet^ egeszen ismeret'

nem

s

minden szemelyirant annyibizodalommal, hogy ez, igeretet esetesetre bev"ltandja, illy ; ngyanaz^rt t^ nem is vi^e"jethetik nevbecs"lesielfogaaz ben, hogy biztositastnyerhessen, aj"nlott

len

dast mell6zendi. V. irr"

H"

a

r.

57-ik

cz.

^

nevbecs"lesi a rdtidtuldjdon^s kSzbeikjdrSk dlCalaJdnioti

megelegszik^s elfogaddssdl

azok

t"hhen

vatmak^ vdlaszthat-e

k"%"l"k? _

Miutan

a sz"ksegbeli valt"tulajdonos utalvanyban meg nem nevbecs"lesi aj"nlat"val teles, rim k"nev^zett k"zbenj"ro megelegedfii k"telezett' termeszeteb"l vll"gos, a dolog hogy h" egy vagy t"bb valtonevbees"leserek"zbenjar"kep t"bben "j"idk"zndk, a tuazok k"zt szabadon, s anillriil, ez hogyarra, valj"n lajdonos iekintettel al"l mentes"lni, altallegt"bben a k"telezettseg fognak-e all " dol"ga sz"ksegbeli lenni tart"znek; valaszthat. M^stip kik k"^ta valt^tulajdoai^s szabadon nem utalvanyoSKottakk.^), a

\aA^^:""iha^li,lmim ajv, r, 56-ik c^

^zf

ri"t"nnak

k"tefcs tisSbh

~

9"

"

perfiberi"^pflene jur-Slnna^me aufgefordert, "egeni^n5Prote" unb au^ ber nac^biefer erhoben tourbe, 5"rotefiertie6ung aufgeforberte bie b e8 9?ot^abrejfat Slnna^me SBe^fel" Demeigert ^at "Wtt

175"

"Seiitt geM^tt 6et Sotjttgbet ttm

"^tettaccefitatiott/ "emt auf

tiotfoiititteit? SBe^felmeiere Slet^obtefeti

34l""8^^^ Smmer bemienigen SKotifiabreffaten, bur(^beffen meiflen 3Becf"fefoer^)fIicf"teten Befreit "erben;bie ^cc^ptation ja S^ren be"2lu8fle0er8 beren 34Iwng anberrt \"ox,Weil burd" ge^fbal;er j[eber aDe Snboffanten beS 5ffied"fel* ber Slbfi^t fommen,fomit aiifer Ofejigo "iele"irantenau^er atn meijlen "erfe^reS, rit"gtidjfi Jpaffung ju fefeen, "irbentf^HM^en

176.

er

9lrt 56 i)erSB^^D*

bie "^tenanit"^me ettiet ^erfon, SRttfber SSe^fenn^atet Unamt i^/^itlaffen? tpel^eals 9loi^re{fat tii^t

@ine fo{(i^e"$^rena"na^mu$ ber ^n^^Bei .benn julaffen, nici^t verliert bie"I;renanna^me J"egre^redit burd) fein aufSi^tfJe"ung.)

nidifbenannt, i^m SBed^fel unkfannt i% fann er uii^t.mit ertt("arten" au(i^ ^irflei^t SM"ierft^t tt)irb bie ba8 e r h)erbe,b.al^er ba^ angebotene SSerftjrec^en au^ erf"llt um 6^renaece:")tation "idierjleflung erlangen befeitigen, ju f"nnen* "on

einer^"erfon ofcer, auf bem tvel^e

3ttt. 57 ber 2B,*D. ik iw^ SutetMtiieittett SBeci^felttt^abet gelotette "td, ("nti et tttttett^neUftoenti beten @$tenacce)itatiott sitlaffen we^me pnb,ttw^eii? 177. SBemt

bet

V

efneSSnter* bie i8|frenaeeei|ptation aSBei"^fef" ber in ber Sttot^abteffe jujulaffen ttici^t "enienten, ni^ benannt tfi, 9iafur ber ber e8 au8 i Denn ba^, geilten STOe^rere fliegt @a""^e; ift; bber f"t enttoeber eine unb Snter"enienten ^erfon, f"r folget biefelbe anbie* anbere SBecf"fefoer^)fIicI|teten eine (S]^renaeee:|)tat "erf^iebene firet unter benfelben fann;o^nebarattf9ifi(f YM^fert ten,ber 3n|^aber o b b ie au^er ^6)tnehmengu muffen, baburc^ meinen3Jer:i)fKci^tet bei Stnberg ben ^ot^* i^ e8 Obligofommeu "erben, ober ni^t ber ^nl)af"nn\^t barf. unter iwlci^en abreffaten,, ^eitod^Ien 2)a berSn^aberbeS

96

"

"

szabadusegetadni, kl "ltal,ha fizet,legt"bbvaltok"telezett '

la"dfel. .

TehdC nUndenfci kheC

"78.

Ha

az

elfo$ad"9

necbees"lesi

foga^a,^t"s'

a viltot el nem int^zvenyezett

kivetele

iQtezvenyezett, barmellylk.batir azt is idegenszemely elfogadhatjanevbecs"lesb"l, vagy valamelly de nem mert ez k"l"nben is felel"s. a kibocsat",

utan

miade"ki, tehat maga

"79.

Ki vezeCheti

A kibocs"t" es

alkalmazas"val

"80.

az

vdU"ra

a

a

9%"H9egbeU

utah"fijftf

t"rtenik pedig ezen batiro, b"rmellyik

eseteben N. ,,sz"kseg t"rtenik

Mihep

N. "rnil/^

nev"ecs"lesi

a

szarak*

elfogadds9

a v"lton,csakhogy k"z"nseges elfogadas.a mcllett mcgjegyezni nevbecs"l" clfogadvanya tartozik, hogy kiock N. N. ""rnevi"ttkd altaiaaz elfogadis; nevere p. o. ,,elfogadom

Epen ugy

mint

a

becs"lesere."

"8".

Mi

teend^e imn

miel"tt k"%benjdr6nak^

a

b"i

el nem

Az tese

vdlt"tnevbeet"lei'

eif"gadja?

kivett "v"st, a kSltsegek'. megterifogadas vegett

mellett, vegye kezebez,s

elfogad"st jegyeztesse meg. "81^. Mi

a

teenddje tfan

m

annak

a nevbecsQlesi fuggelekeben

.

.

utdnf megt"rtmt nepbee^lesi elfogadds

KStelesazt" kinek nevbecs"li^sere a vaUot dfogadta" az ovatertesimdlett az altalateljesitett leveF megk"ldese k"zbei\jar"sr"l teni, s

ezen

ennek kiveteleutan ket az "v"ssal egy"tt, ertesitest,

adni. nap alattpostara "88.

Mi

k"f9etke%mennyeljdry haanevbeaiUeMi^lfogado nevbe"$""^ Jet ^rtesiteni efmulassUptta 9

Ez esetben

a

nevbees"l"

az

ezen

mnlasztAsb"lered" k"rert

felel"s.Ezen kar abb"l eredhetne, bogy a

eldzdieilena n^vbecs"lt,

97

"

"

fonbetn nad^9lrt"56 bcnjenigen ncl^men m\x% im^ beffen 3"t^I"ng h)erben* biemeijlcn befreit a3er))flic^tcten @$tm accetititen?

178t Statinotfo^ebettttimn p

SBenn ber SSejogene ben

nicbtacce^)tirt, fofann m") aOBet^fcI ein Snbof* et{)obenem Sebermann,alfoaucf"ber SSejogene, 5Protefie ber 3n^a6er,ober auc^eine frembeJ"erfon fant, acce^Jtiren^ gu (Sfyctn ber o^ne^in nur ber StnSfleller fd^onhaftet nicf^t, SSer fam

179.

im

"Se^feleine 9lat^abte{fe (epgeh?

ttnb ieber unb gluarburcfi SluSfleller Snboffant, Jpingu* beiJ"errn 3?-3?." ber aSorte: "3ntgaOe"ober ^"t^igenfaHd fugunfl

2)er

180. Sie

Me G^renaeeetitatiott? gef^ie^t

nur felbfi, auf bem 2Bec^fei[ 2tcce^)tation SbenfoIpiebie gemeine mu^ ber (Sl^renacce^)tant Slnna^mebeif"gen, @^refie feiner ju tveffen

gefci^e^en fei; j*S*

,,angenontmen jur 6^rebeS" ober "ju

@^renber

beS ^errn5".9t/ Unterfc^rift

181f Sad

Ut^ot er p ^t in Stttettietiient,

iS^tm aecei^tirt^ jn

t^tttt? 9lnnat)me mu" ft^ ben 5Protefi 3Kangcl8 gegen (Srfiattung ber "oflen in einem 9tn^ange unb bie auS^dnbigen, gu bemfelben Sr

bemerfenlaffen* "^r^nannal^me 182^ SBie ^t

tt

m^

"^rettaeee)itattott tfotjugei^ett? gef^ei^enet

unter Ueber"" @^reer ampt\tt1)at, benjenigen, gu beffert be* be8 ^roteifle" "on ber burc^ Sntenoention i^n gefc^e^enen fenbung

"r mu"

unb biefe SBena^ric^tigung fammt ^otejlinnerhalb nai^ric^tigen, be8 ^rotejleS gtoeier S^agem") @r^ebung geben* gur ^Pofi

183. SBoS

^ie S^e" @^reniieee)itattt na^ri^tigung ^at^ feines ^onoratenimtettaffeti

^0t t$ iw

9^(ge,"emt

bet

"d^aben. entfie^enben ^ ben burc^bie Unterlajfung haftet Wnnte barouS entfielen, 3)iefer Sc^^ben ba^ ber Jponoratgegen feine "r

7.

-

99

"

SBormdnncr bie n"t^figen 3ettettoa m")ttreffen S"a^regflti 5" rechter fonnte. 3lrt.68 Der SB.^D.

184"

SBaotm

i# bet ^toU^ Ui in fionotitung ttot^tnettbig?

SBeil bie 6()renanna^me an bie SSebingung fxd) fn"^jft, ba^bie eS not^tvenbtg., gemeine 8lcee]|)tetion tiertoeigert 6a^er ijl ba$ tDiirbe; Werbe* Umfianbbur^5Protefi tiefet barget^an

185t SBotum

bed ^onototen^mi iftMe SSena^rt^tigung be6 ^tote"e"an benfeliett Ueberfenbitng not^enbig?

2)amit ber

SSorm"nner feine

186t SBaS

M

in

bie

unb gegen f{(i^ Jponorat jur S^^Iung"orfcereiten,

bie tttoa

n"t^igen Stritte tijmf"nne* red^tjettig ber

@^renacee)itant untetlaffen feintmSleccfite @^ttn bit Slnnoi^me ^ bemet:fen, p meffen wmn toxxb i^ttmit^tt^

gefi^fffe? urtrb "ermut^et, 3n btefem gialle ba$ bie JHnno^me ju "^ren als burc^ beS "uajlrlletS, beffen Sa^lnngbie frei merben,gefd^^el^en fei*9lrt 89 ber SBt^* 187t Sad

meifien S"ttp^x^Mm

ber iftbie ^otgebet @^tenacee))tation beffen^ bej"gliil (^onorant)? jn @^ren accefitirt

h)itb f"mmttic^n @^renacce^)tant 9iac^m"nnern2)e8* bnrcli (S^ren* jmigen, "^rener am^ti" ^at(Jponorat), feine gu beffen feine "cce^)tatlon iDed^felm"^ig 25iefe a3er^)jli(^tungi i"et^)jli(i^et"% auf, h"enR i^m ber aBe(i^feI ont jh)eiten S"Berftage f|)"teflen8 toirb* 9trt*60 M^ bem 3"^I""g*te9^ ni^tVorgelegt jur 34l"ttg 35er

OerSB^-D188t SBad iftatfof"r ein ttttterf^ieb einer @$ten" unb jmif^en einer g e meinen S(eee)itation? ^mif^ett eine unbtbingte,\"u gu "^ren S)a^bie gemeine 5lceei)tati0n aber eine "ebingte t^, eine""Bed^fel^r^jfli^teten irgenb gefc^^ene

100

"

"

ha a elfogadonak^ eilen viszkeresetijogotszercz. test teljesite, a megbecs"lt

utobbi feitet eles, iftelly

iS9,

Mi

k"vetkezmenye donosra^

s

nevbecs"lesi

a

van

nevbecs"Usi,

a

meghecs"Unek

a

fizc-

a tuhj" elfoga4d9nah

utozoira

nezve?

sz"tsegbeli utalvanyozott, valamelly vagy mis altal nevbecs"lesb"l fogadtatik el,akkor a yalto tulajk"zbeiijaro Ha

a

donosanak

v"lto

es

utozoinak megbecs"lt

a

biztositasraviszkereseti

joguknincs. i90.

haCdsa

Mi

van

a

ennek

s

Ezek

" meffbecs"Ure, elfogaddsnalc

nevbecs"iesi el"z"ire

nezve

?

-^

biztositast feljogositv"k sajatel"zoikt"l viszkeresetileg

k"vetelni.

t9i.' Mino

jogvi8%onytdmad hecs"lesi

A

nevbecs"lesi

a

elfogadd$diiai a nh^

nev"ees"idsi

elfogad"s

a

elfogad"es ,

meghecs"U h"%"u9 a

k"z"tt ,

kinek becs"letereaz

csak k"ztiSrvenyi elfogad"sb"l valtoi"ton ncm, a nfegbecs"ltt"l viszonytaniad,miert is k"ltsegeit k"vetelheti. hanem csak k"zt"rvenyileg

nevbecs"lesi

t"rtent,a elfogadas

IL Nevhecs"lesi fizetes. "92.

Mit

tpn^ vagy

kell annak

valvdUoU inte%venye%eU dUal be nem mdsodlatdn a fiz-etesi helyre s^lo $%"k$egbeU uUlr

ienniyha

a%

vdnyok^ vagy pedig

nevbecB"lesi

elfogaddstaldttalnak?

az intezvenyezettnek,ha ez az ellejaratkor bemutatando,hanem fogadastnem teljesite vegett 15, fizetesfizet,ellene ovas kiveend", es a valt6 valamennyisz"ksegbcli es pedig utalv"nyozottnak meg annak is, a ki ezek k"z"l a fizetest netal"n m"r megajanl", valamint a nevbecs"lesi elfogadonak a valt"n el"ford"l, is,ha illyen a fizetesnapjant"ni malegfelebb

A valto

,

"

mt" ben

101

"

h)cntier gejault \"a^ leitetebcm e^tenacce:")tanten, i)"t, gegen J"onoraten gema^rt* 8?egre^re"3^te

189. f"a$

bed ^n* iftik tofge itt i^^unamptatlon ^inftclfltc^ ^abttimi itt ^a^m"nntt beS fiottotatett?

"Benn ber 2Bc("^feI ober einem anbern "on einem S(loti)abrejfaten,

3ntett)enienten jm S^renangenommen be"

toirb, fo i)aUnber 3nl)aber

feinenaiegre^ be8 ^onoraten nrtb bie 9ia^mfinner aOBec^fef" auf

"i^erfie"ung* 190. S"ai

bet "S^renacce)itation bed f^no* i# bie Sfotge ^ittft^flid^ taten nnb it^tn"Jormannetn?

ffiorm"nner{Regre" eigenen "it")t gegen i^re "id^erfieDung ottf ju nehmen"

^ben 2)iefe

191t SBa"

ba8

bettt bttt$bie S^rettonna^me ^onoranten ent^ei^t jttiifi^tt ? unb ^onoratenf"r ein "te^t"tier^altnif

ber gu @I)ren mtptixt^at, entfielt 3)emj[enigen, jtoifc^n unb 3)em,ju beffen "l)re am^tixttt)orbeni% ani ber @I;renacce))t fann ber (S^renacce^)tan tion nur ein cii"ilrec^tlid)e8 basier JBerlj"ltni^, nur im Si"ilrec^tS* 9lu8lagen fonbern feine ni^tim 3BecI|fet:|)roceffe, toegeforbern.

68

II.

@^i;cuja^Imtg.

192. "Bas

iftp t^un, mm ft$ auf bem btir$ ben fSt^o^tnm tn^t eingeU^en auf ben ""e^felfober auf ber ^opitbeffelben^ (otttenbe ober ein @^renacce|)t beftnben? 3^Ittttgdott dlbt^reffeu/ 5)er aBe(3^feI bem mu$ gur SSerfaHSjeit

Siejogenen,toenn bieferau"^ nid)tacct^ptiit ^"tte,gur 34lwng l^l^^wf^DS ^)rd" unb ber ioenn er nic^t ga^It, fentirt, erhoben, gegen i^njprotejl unb gtoarau^ bann, SBe^felbann ffimmtli^en "iotljabrejfaten, toie bie S"^Iwngbereitsangeboten Wenn ettoa einer\)on i^nen I^"tte, "or* einer auf bem aSe"^fel toenn ft^ au^ bem 6^renaece^)tanten,

102

"

"

bemutatando. Ezen bemutatis sikere a kivettovasodik k"zuapon mert ha ezt a vilt"son, vagy annak fiiggeleken megjegyzend"; tenni elmulasztja, az utdvanyozott tulajdonos vagy nevbecs"lt es ennek utozoi elleniviszkeresetet elveszti..Gyakranmegt"ptenik,

valaki tal"lkozik, a ki a kihogy nem-fizetesesetebeu lejaratkor el"z"nek becs"leterefizetestajanl, bocsatonak vagy valamellyik ezt a valtobirtokos habar az elfogadaskor nem is, jelentkezett mert a v. r. 62-ik cz- szeriata megbecs"ltvissza nem utasitbaiga, k"zha a valamellyik nek utoz"i ellenitiszkeresetijogatelveszti, nevbecs"lesi fizetestel nem altal megajanlott fogada;oka benjaro ennek az: hogy egy reszt a tulajdonos' a nevbecs"lesi fizetes"ltal szennem hatranjt (nemmint neba a nevbecs"lesielfi^adasnal) utozoira nezve a nevbecs"les a megbecs"ltnek ved,mas reszt pedig "

"

azert kivanatos

,

mert

ez

altal a viszkereset terhet"lmenekednek

"ket ennelfogva v"ltotulajdonos a

hatja, s

ezen

;

foszt-

el"nyt"l meg hogy ^llen"kbcn nem

ha mindazaltal igycselekednek, m"t",

viszkeresetijogatelvessze.

i9S.

Mino

Jogsiherevan

a

nevbees"lesi

elfogadodlialteljestteU

fizetesnekf A nevbecs"lesifizet"a nevbecs"lesifizetes altala

megbecs"lt, ellenebena tulajdonosnak el"z"i, s az Icp; elfogado jogaiba ehez azonban a v"lto,s a fizeteshiany"ban kivett ovas sz"ksegeutan kezbesitend"k; mert sek, mik neki a k"lts"gek megteritese minden rendes keresked" ha tudomasara esik hogy alair"sanak becs"letere egy valt" valamelly altalkifizettetett, k"zbenjaro igyekeziiifogugyan nevbecs"l"jet ha mindazaltal ezt nem kielegiteni, annak

,

,

akkor ez ut"bbi fei van jogositva az "ltala kifizetett teljesitene viszkereset"tjan megbecs"ltjen "sszeget megvenni.V. r. 63-ik ez. ,

Mino

194.

jogsikerevan

u

s%"hsegbeU utalvdnyo%oU vagy eggeh

9 k"zbenjaro dUal teljesilett fizeCesnek A

altaltelsz"ksegbeli utalvanyozott vagy egyebk"zbenjaro fizetesnekhatasa ugyanaz, nevbecs"lesi elfogado a ml a jesitett

-

103

"

am SBetttage findet, fifftteflen* nac^bem 3"i^Iw"88tage, px!i^ jweiten 3)ei: in feereit" "erben* bem mu^ J"r"fentation fentirt (Srfolg biefer bemerft ober ^Protcfie,in einem Sln^ange aufgenommenen ju bemfelOen bieS ber 3Be""^feIin^a6er, er ben fo verliert "erben;benn unterl""t ober ^onoraten nnb beren Stta^mftnner* Wegre^ gegen ben Slbrejfaten, eS au^, ba^ im 9?ic^ga^(ung8faQe am '""ufig J"erfaQStage gefc^ie^t b eS ober eineS ber f4 Semanb "orflnbet, fi^ju (S^ren 5tu8fieIIer8

bereiterHdrt, anbem aSormanneS ju Jejaulen rtenn er fld^ anc^bei ber^nnai}mt barfber SOBe^felin^aber ni^tgemelbet nici^t ^at;biefen 62 ber SB.^O- verliert benn lant 5lrt. er baS 9legre^" jurfi(f"etfht, beS Jponoraten, toenn er bie bnrc^ irgenb u6)t gegen bie S"ac"^m"nner annimmt* 2)ie einenSnter"enienten nicl|t (S^renja^Inng angebotene bie S^renja^^Inng ifl: bemSn^aberbnrd) ba^einerfeitS Urfa^e^ietoon bei ber @^renacee^)tation) fein9iac^t|eil fo,toieman(i^mat (nid^t jn* aber bie Jponorirnng ben 5Ra^m"n* toerben fann,anbernt^eilS gef"gt barnm eineerto"nfc"^te nern be8 Jponoraten @a^e x% rteilfiebabur^ ber "Bed^felin^aber j)on ber SaflbeS Olegreffeg barf befreit iDerben; t^uter eS aber ben* beranben, ba^er biefer nic^t aQBot;It^at biefelben "erliere* e8 ganj billig, ba^er gegen felbe fein noc^, 3legreprect;t foifl 193t W"ai

i^ bie Sirfung bet iw^ einen @$rettacce)itanten leistete geS"^tong?

in bie Olec^te be8 3)er "^renja^Ier trittbur^bie S^renja^lung

aSormftnnernnb ben 9tcce^)tan"" beffen 3tt^aber8 gegen ben Jponoraten, nnb ber ^Protefi Ba^Inng 2"angel8 tcn, boju iflaber ber SOBe^fel ber "oflenanS* muffen if^ma\x6) not^wenbig, biefe gegen ^rflattung benn ein j[eber "anfmann toirbj\Dar, orbentHc^er ge^dnbigt toerben; toenn er erfahrt, Unterfc^rift bnr^ ba^ein 2BecI|feI jn @^renfeiner ben ^onoranten einenSnter"enienten tourbe, aixibtial" irgenb jn be* ba8 bieS aber nic^t fo^at"e^terer gefcl^etjen, fotlte friebigen trachten, ber burci^ i|nanSbeja^Iten ^onoraten, JRe^t, ^infi^tli^ gegen feinen @nmme,Slegrep jn nehmen.5(rf.63 ber 2B.*D194* aSad

obet einen in but^ etnen Sfot^abreffaten {ftbieaSirfttttg anbettt3tt*ett"eniettten 3^^^8 ? geleifleten

ober anbern Snter^* S?ot^abreffaten einen e^renaccei)tante "enienten\)at SBirfnng, toiebie bnrd^ biefelbe

2)ie Sa^Inngbur^ einen

104

"

aital t"rtent

"ltal t"rinert altal"ban minden k"zbenj"ro fizetese,

tent fizetesa nevbecs"les

i96.

"

Kineh

van

jogitermeszetevel bir.

eh"hhsege^ha a nevhecs"lesi fizetetret"bben ajdnikoznak?

szabiSiAnnak, ki "ltala v"ltoi k"telezettekk"z"l legt"bben azaz a h"tir"k soannak, ki a kibocs"t"nak, dtilnak, vagy pedig fizetest.V. raban el"bbih"tir"nak becs"letere ajanl

i96.

Az,

Ki

tarto%ik

e%t

r.

64-ik

cz.

megitelni?

ki

mert akar,tehat nem a v"lt"tulajdonps; k"zbejarni ki fizet, azon v"ltobolvagy az ovasbol a a k"zbeajaro, jollehet l"thata,hogymas, kinek els"bbsege van, fizetniakar, elveszli viszkeresetijog"t azok eilen, kik a valtpnakvalamellyik eloz"j"kalol felszabadnlerti nevbecs"lesi kifizetese"ltal a k"telezeitseg a

tak volna.

iPr.

Ak"rki

Akdrki tehet^e neobecs"le$i

fi%etese?

ollyanis ki a v"lton"l fogvasemmik"p si"cs erdekelve; tehat az intezvenyezett is, ha a v"ltot el nem fogad". s"t meg

,

^98"

Mikor

es

kit"l k"vetelhet

,

nevbecs"lesi a v"llodijat

A nevbecs"lesi

elfogadof

tezvenyeze ki azert nem fizethetett, mert az inelfogad", el nem dacz"ra fogad"sa vagy m"s k"zbenj"ro a v"ltot lej"ratkor fei van JQgositva a fizetotpl kifiaete, Ys sz"ztoli v"ltodijt elfogad", k"vetelni; minek oka az hogy a nevbecs"lesi volt a penztkeszen hogylej"ratkor fizethessen, kenytelen "

"

,

tai'tani.V.

r.

65-ik

cz*

"

106

"

benn jebe, geleiflete, bur^ einenSntewenienten geleitete Ballungf)"t

biedtt6)t"mttii einer""onorirung,.

195. "Sem

mttt SRe^reten, tuet^ef $ getu^tt itt "Sotjug? anbieten^

pt

(^^tenjai^Iung

burcl" JDeraienigen, beffen aSBecf"fefoer^fI B^tog biemetjlen tetenbefreit beS 5tu8fleIIet8, ber ju (S^ren werben,b* l). JDentienigen, ober in ber J"citje ber 3nbojfamente Snbof* gn @^renefneSfr"heren Witt. 9lrt/64 ber SB.^D. f"nten jaulen

196. Seot

9(Iie(|t ^r"ftmg? biefe

t)em SBec^fel* ber inter"eniren W)iD,alfonic^t S)emj[eniflen, ob* bie B^^Iwng benn berjentge in|aber, 3nte^:"enient, letjlet, n)el""^er er aus bem SBec^fel pber an8 bem ^Protefle erfe^en fonnte,ba" njo^I ein anberer, verliert ben {Regre" bem ber JBorjiig tt"iU, iai^lm geb"hrt, beS 3"i^f"ng gegenjene, bie bnrdfi mdnner befreit iporben ""ren.

eineS il;rer SSor-SQBe^felS jn "Ijren

197t "atttt3ebermanttb{e

3a,

^^tenja^lung leiften?

nnb jtuarfelfefi ber beim Derjenige,

Wenn i^;alfoan")ber J"ejogene, t^eiligf ce!t"tirt ^at

198t "Sonn uttb wn

\"m

er

SOBe^fel gar ni^tbe* ben

ac^ SBecf^fel ni(!^t

eHte ^rotii"on (ann ber (i|fettacce)itant

tierlattgen?

fonnte;h"eU jaulen m(i^t ber aSejogene, ober ein anberer 9?irf"tanna^me, feiner ungeachtet Sntetbcnient ben "Bed^fel ^at,iflbereci^tige bejol^lt jur aSerfa"gjeit "Ott bem 3ci^Ieriben eine ^Jro^iflon i)on V3 ^jjroeent ju verlangen; bie Urfa^e um ifl,ba"ber (S^renacce^ant, jur 9JerfaH8geit ^ier"on jal)Ien mu^te.*rt. 65 galten ju f5nnen,baS "elb in J"ereitf^aft 25er @^renacce^)tant, bamm iDel^er

berS.-D^

i07

"

"

btefe ^totiifum )tierholten? benn bie "mfianbe, ani "cfc^en "tofltec^sn^eg, i^m biefe fdnnen ben ober nur 5"ro"{^on gcW^rt, butd^ aSBe(i|feli"r"tefl a"er in biefe h"eiben/r etwiefen ^t er nid^t ^dnben*

Den

X

einesSS^ec^fel". ^miielfiatigung I.

Sed)fclbu^)licate.

200. f"ai

9Be($feIbtt)iI{cate? ftitb

mit bem auSgefienten f!nbj[ene SBec"^fel gleii"^* a3Je^feIbu:|)Iicate dtmiU lautenbe@rem^?Iare, beS ber aufVerlangen ml")t 5tn8fiener 66 ber 2B"*0. bemfe(6en ifl*3(rt" toer!|)pic^tet tenten, ju "berliefern

201.

3tttvel^emBtve^mt^

^e Iffie^elbufilieate mtSgefertigt?

"ie bienen jur fflequemli^feit, ab^ baS eine an 3emattben um htm ffiejogenen bamit er felbe" ^orh)eife, juf(i^i(fen, jur Slnnatjme Hi anbere aber injteifd^n "erben f"nne* iDeiter inbofftrt

202. "Ba"

erfotbertic^? iftin ben SSBec^felbfitilicates

"Benn ber firembe in mel^reren dxm^laxm auSgepcnt SQUe^fel aU ^xxma,"ecunba, JEertia tu* im "ontertt, rx. f" felbe toirb, muffen ^^* ii^^i(SxmplaxaU ein f"rf!^ toerben, bejeictfnet tDibrigenfall" mirb toxxi. Oeto"^nlid^f Menber SBe^fel ("p{a-Sec^fcI) eraci^tet h)o baS 5"rima"" be" 2)u:|)Iicat8 no^l auf ber SSorberfeite bemerft, be8 3)u))Iicat8 i"on bem 3fn^aber um erhoben dttm^^Ux ft^befinbet;, "erben ^ f"nneh* 5)a8 Unterlaffen jebot^ biefer J"emerfung entjte^t bem

mt^tl

bie"ec^felfraft nic^tSlrt68 ber SB-^O.

108

"

p"H"mdsodla" van^-e felj"got"va egyed"la% ifUi%t)enyei

Csak

!i08.

-

hiv"nnif

t9t

csak 6, hanem minden hatiro is k"vetelhetvalt"masod-

Nem

s fordulni, latot,mi vegett el"z"jehez

visszael"z"jebez teroi tartozik mind addig, mig ezen k"veteles a kibocsat"igjut; kiadni mid"n ez a kibocs"tottv"ltobol a kivant peld"nyokat a ez

ismet

k"teles.

kwdnha"

MU

204.

hdtiratos? a el"z"jet"l

meg

Azt, hogy a kor"bbi h"tiratok a valt"m"sodlaton ismeteltessenek.

206.

Ki eariozik

az

dtk"td"U

vegeiU vdUopelddnynakeifogadds

bemutat"sdt eszHozalnif Az

kinek

,

az

bek"ld"ttpeldany elfogad"s meg"rzes"l vegett

Jcezenel vagyon. Mi

206.

teehd^fevan,

ha

a%

e^ogadds megtagadtoHki

eilen ovasttetetni, es ezt,az cl intezvenyezett fogadott peldannyal egyUttannak ki a hatirtmasodik p"Tartozik

nem

az

,

dany tulajdonosaul jdentkezik hogy ez "

hesse

sikeresitviszkeresetet

kiadni.

"

207*

Mikor

szOnik

meg

ezen

kiadoH

pelddngokerefef

a Mid"n t"b]bkiadott peld4nyb61 kifizettetett, valamellyik veszti. t()bbi ez altalerejet

208.

A

t"hhi

pelddnyokszerint

ki

m"rad

megis

k"telezettsegben

ki ugyan azon az 1) Azon h4tir6"peldinl: intezvenyes, fo^ ydlt^nak tiSbbpeld"nyat k"l"nb"z" szemelyekre h"tirta, sigat mint el"z"^es minden kes"bbi h"tirok kiknek aligatmany"bol y

109

203. Stam

ttur

aMn

in

fRemittentein SBe^feCbit^iIicat^etland

fonn e" "erlangen, 9iein; an")ein jeDer 3nlH)ffatar nin$j!^ aberbeSljal" JBormann menben, in hneber unntiftelfcaren an feinen SBormann jnriirfgel^en ben an feinen an mu^, hii bie Slnforbernng bie "erlangten (Srent* ifibann "er^)flid^tet, 3tu8jiefler gelangt; biefer beS anSge^e"ten SOBe^fel" ^laxt auszufertigen*

204. SBa" (onn w^

tln

tiim feinemSotmanne ithtt^nboffatar ^eid^ottgen?

toieber* 3nbojfantente S)a^biefrM;er"n aufbem aQBe"^feIbu:|)Iicate ^olttoerbem

205. aSet ^at bie

^tafenMon

jtttSfona^meeined.eit^efenbete

S"ed^fet-"^emti{ai:d p befolge"? ber ba8 jur 2(ccei)tation "rettH?Iar S)erienige, eingefenbete jur in J"dnben 3"if6eh)a]^rung f)at

206. fBai ^at er p

toitb? t^un,toenn bie 3(nna(metiettoeigett

unb klUn, Sr mu" gegen ben SSeiogenen ben ^Jrotfji erbeten,

fammtbem

al8 3n* ber fid^ ni^t ^xtmuplat Demjlenigen, acce^tirten

^ater beS jtoeiten bamit biefer.nun ^tm"flaximelbet, inbojfirten feinen (Regre" nehmenfftnne, auS^"nbigen. 207. SSonn

^tt bie Atoftbiefet ^ftmpU^t auf? imdgefettigten

SBenn eines toon mehreren "rem^aren feega^It ausgefertigten bie anberen i^re ift, fotoerlieren baburi^ "raft* 206. Set ((eiM auS ben "btigen benno^ ^emtiloten

ttet)ifl($te

ber (Remittent, mel"rere 3"boffant/ 1) 3)erj[enige h)ef(i^er j.aS*

SOBe^felS an f^at, 6rent|)Iare inbofflrt "erf"^iebene 5"erfonen bejfelben beren aus feinem "iro als JBormann,unb a"c \p"tmn Snbojfanten,

110

"

ir"sai

i$

a

fizeteskorvissza

h"tirataikb^lmmt sajfit

nem

-

adott

talaltatnak peldanyon ,

s

ezek

eldsok.

is" ki ugyfuia^on v41t6nak t"bb p"danyat 2) A^ elfogado leV" elfogael,a fizeteskorvissza nem adott^peld^ayokon fogadta dasanal fagva,mert t"bb peldanyt"bbelmek leend ke^ei k")"t, s t"bb tulajdonos a v"ltolependfei,s igyaz elfi^ad" ennelfogva a tarteeandik, h4uy peldMy M 6 "sszegetannyiszormegfieetai h"tiratott. k"l"nb"z" szemelyekre elfogad"s"val

Mi

209. mar

sikere leendene

Hifi%eHe^es hogy

a%"n a

Mfog"adnahy hogy

fehnuCaMC

nyai ugyanazon

"

a

edlto"sszeget peld"-

vdltok esak H"l"nbiM

vdlt"nak?

hasztalan"l tenne,es kenytelen lenne annyiszor Ezen kifog"st A t"rvenynek " b4ny"zor fiketni, eme elfogad"tt.

V. bizto"s"ga. segesse teszi a valtoi forgalom

A%

210.

elfogaddsvegeH

elh"ld"U to%tk a%t

f.

renddetet s^fik67-ik

cz.

petddhygondmset"jekinek

Car-

kiadni?

Annak, ki magat batiratosul, s igy tulajdonosul a v. r. 36-ik it^let czikke szerint, altal "tv^eteli Joga vagy knas naodon, peld"nl: a hatir"skor, minelfogVa igazoljaj sztikseges vagy kibocs"eftlSlkire bizatottlegyen taskor megegyezni, "z elfogadAs vegett mi egeszen k"zSny"s d"tt els",m"sodik vagy harmadik az els") peldanynak (t"bbnyire meg"rzese, mert minden hatiratosnak Jogavan, anuak kiadisat k"vetelni.

irant

"

"

j9ii. Mire

van

fogadds vegett

azon fe\}ogositva

elk"ld"U

"

mdsodiat birtokosa, mellyre a% el*

pelddny kinel taldlhatdsa fe^egymutetett

fizefizet^ hianyaban bizto^itisi, Elfogad"s pedig M"nyiiban tesi viszkeresetevaa, de csak akkor, mid"n ovassal bebizoiijiti

"

111

"

fl^ auf Den, M ber 3"J^Itttt8 Uttterfi^tifitctt "W^ imM^eQibmm erenti)Iaren "t" JB"t* au8 feepnbcn, au")bicfe %en Stibojfaimittcn m"mtu ber mehrere dtmphn 2) ^n") bcr 9lcce^)tant,

eines ttHb be"*" acee^)t{rt ^at,au8 ben 9tcce))ten feiten SBec^felS aufben 6ei ber 3a^* benn mel)rere (greni^)Iaren, (grem^)lare lung ni^t jurftcfgegefcenen hj"rbenin mehreren unb fomitw"rben meistere J"dnben (Sigen* fein, unb ber 9tcce^)tant t^"mer hervortreten, fo m"^tebte SBe^felfumme a I8 mit S ie* an oftkja^Ien, (Bxm"plaxt "erft"^tebene ^^etfonen feinem Sorben fUib* inboffirt ce^)te

209. f"ai tmitbe

i^m bie "lnmninni, baf er Me IBe^^elfitsmtte (ereitS(eja^lt nm: ^at, unb baf bie ttorge)e{gten ^et" "Seci^fetn ^b,nu^en? SSeci^fet" fc^tebene ^em^ilateeines unb beffet"e" rt"rbeer "ergetenS er m"^te bie (SintDenbung 2)iefe niad^en, Ballung Diefekmxb^ itmo")fooft,aU er am^"xi i)aUleiften* Slrt^ bie"i^erj^eit 67 be" 3Be^fefoerfe|fr8* er^eifc^t nung beS "efefte" ber3Q.-D. 210. Sem

^irem" ifkUt fBtma^nt beS )itm^tctpU "erfanbten tter^^i^et? ptat$ha^fbtattdjnliefem

aU 3nboffatar" ber f!d^ "hb fomit (Sigent^ftmer 2)emJienigen, beS Strt. 36 ber aQ.-D. ober aufanbere SQBeife, nct^aSorfi^rift $"5"* e8 noti^** barum iji legitimitt, bur^ein Urt^eil, jur (Snt|)fangna^me fcemerftwerbe, ober 9lu8fieDung "enbig,ba" 6ei ber Snboffirung ob toen \)ai jur 9tcee^)tation gleichviel eingefanote (grem^)Iar, bur(^ "ecunba ober Jlertia bie ^Prima) aufBetoa^rt Wirb, 5Prima, (meijlcnS benn jjeber bie Slu"folgung iflbere^tigt, beffelben Snbojfatar ju "erlangen" 211. SSaS tommt bem

gegeben ift,bei toem

auf welkem an* ^b^bet:eines Ibtiplkati, b^ baS ^mn ^tttpU ^et^fonbte "xtmplat{tcib ein fleiibf fittbet, fttt jn?

ben 8iegre^ Slnnal^me beffelben aufSicher* 2Kangel8 unb !WangeI8 nehmen, 34Iwng ben 8?egref auf 8"^Iwnfl fleKung att biS er bur^^Protefi IjaU ertt"iefen e^er" iebo^ t^ifl

@r fann

Digitizecf by

112

-r

1) Hogy "rz" altalki

"yeiroe. V.

ii2,

elfogadas vegettdkiild"ttpeldanyneki

az

adalott;

nem

2) Hogy

69-ik

r.

Ki

a

mtg-

es

masodlatra

a

"

siker"ltelfogadast vagy fizetest

sem

cz.

eilen kiveend"

mszkereaetnel

ezen

"vds?

a%

Az elso esetbeu az atk"ld"ttpeldaaynak a masomeg"rz"je, dikban pedigaz intezvenyezett eflen. vagy elfogad"

218.

Mi

Mvethcstmenye van : "rz"jeezt

Ez esetben

ha ki

m"r

a

vdltonak elfogadott

meg^

adja?

nem

elfagadas vegettelk"ld"tte "gy szinte ennek atozoi is,viszkeresetileg ^s azert voltaz k"telezettek, ovas a meg"rz" eilen kiveend",hogy az erintettel"z"k eilen viszkere^etetMessen

Bi4*

Mi

az

ki

,

a

valtot

inditani.

van k"vetkezmenjfe

vagy

,

az

ha

:

a%

ineezvenyezellaz

eifogadait

meglagadd? elfogad"a fizetest "

Ez

esetben

hasonlo"l

a

mindnyijan,azaz:

hatir"k

is, mint kiknek

valamint a

a

kibocs"to, "gy

rosszul intezkedestulajdo-

felel"sek. nitando, valtoilag

2i6.

Mino

"gy"ton leheC a vdUo kiaddsdt

a

meg"rz"t"lk"vetelnii

a valto' kiadasa tele valtoi ez nem v"ltok"telezett, Minthogy "ton k"vctel"tjannem, hanem csak k"zt"rvcnyi t"rvenykezes

het".

Bi".

Mit

tegyen a ^ulajdonoi,ha a hdUrt pelddnyonfeljegyezve nincsen^ hogy az elfogadvdnykinel taldlhato 9

Ekkor valamint

az

elfogadas, ugy

a

fizetesvegettis,peldi-

kell fordulnia, es ha nyavalaz intezvenyezetUiez

az

vagy elfogadas

"

113

"

i^m toom JBer* ijerfanbtt "rent|)Iar i)Da^ \"aa gum 5lcce))tc itnb teurer "erafcfolgt ntc^t tourbe; bie ^nna^meober bie 3"t^Ittng 2) 2)a^arx"f auft)aS^u:|)Iu:at rtar* 5lrt 69 ber SEd.^D. nl(^t ju erlangen 212.

"egen toen muf

(et btefer bet fRegrefna^me

erhoben ^roteft

toetben?

3nt erflen gaUc gegen

"rem"' be? eingefanbten JBerlDal^rer int j\t)eiten ober Stcce^)tanten ^)Iar8, ^a"t aber gegen ben JSejogenen,

I

ben

213. f"a" ^at e$ jur t^Ige, ben f^oti toenn bet Setttia^rer aecefitirte

9Be"|fet tt{"|t auefolgt? ber ben SBec^fel 3n biefem ^a"e iji 95erienige, jur Stnnal^me ^at/fo toie and^bejfen ba^er "erfenbet regre^^)pi^tig, 9ia(i^m5nner rtar alfober ^rotefl bamit man gegen ben JBerloa^rer $u richten, JBorm"nner 9iegre" nehmenfSnne. gegenbie erlo"^nten

214" SBad

bie ^nnoi^me, in "Sejogene ober mm i# )ttbettterfett, bie B^^tong^ertneigert ber 3(ccetitant ^aUn'i

ber SluSfie"er, tote gaUe Mafien aDe, b- \). 3n biefem foloo^I aU an ber fci^Iec^ten aud^bie Snboffanten, JBorfe^rung "ci^ulDtra*

genbe, toe^felmft^ig* 215.

eineS S"e^felS 3(ttf tDel^etit 9tt^t$m%tfam tk Verausgabe toerben? ^ott beut Sertnoi^ret tietlongt S)a

er

fein3Be(^feI"er^)|Ii^teter fann er toegenJ^erauSgabe ifl,

be8Seci^felS nie im

aDBe^feI:^roceffe, nur im Si"ilred^tStoe fonbern

toerben. belangt 216. SSaS

ber ^nbaber t^m, wtm aufbetnittbofftrten tttttf i^pmplat baS Mtttptbefinbet? ni^t angegeben i% m {t"|

toie aud^ in biefem ^aQe fotoo^I ijat ftc^ toegen^ctpta"on, an ben SSejogenen @rent|)Iar S^Wiwg wit feinem toegen ju toenben,

@r

8.

118

"

im ga"e bie 9liina|ime ober bie 3"^tung"crtoeiflert f"ntt, iotrb, jena^bem^")ber SSejogene b. ^. extlM,geflcnbie@^ulbtragenben, unb

ober gegen "He gegeneinlfle,

U. 217. SSad

JRegre^ nehmen.

Sedifelcoytetu ifieine "Se(^feUo|iie?

S)ieaO"e^feleo^jie eine9Cbf^rij* beS SBec^fel" unb ber barauf iji nnb 5tnmerfungen, beflnblidien unb bientbIo8 jur3n" 3nbojfamentc

bofjirung. 218" Sin

(attti eine folt^e ""fe^tift andfertigen?

be8 SOBe^fete, SeberSn^oBerfann eine fol^eStfcfc^rift unb "Derbarouf "orfommenben Snboffamente jebod^ mu^ er ausfertigen, b" Sttft^rifit bie SBorte M ober fonfi eine 4^nli(^e "t^n Sttfc^rift"

SSe^eic^nung Beif"gen. 219. S"ai

ifino^

in einerfolgen%M^tiftp

iemetten?

:bei iotm bag jur Slnna^me mu^ barin no^ bemerlt toerben, SJe" be" SBec^fe" "enn aber biefe "eifanbte Original i|l, anjutreffen bie "e^fel" bie inbof^rte metfung fo"erliert (lo^jie auc^untcrWeiit, 9trt. 70 ber S".^D. m""ige "raftnic^t. @S

22Ci. Ski

o"feinet ""e^fdeottie Idt ein"ctgttMl'3iibo{fament ^ eine flttm"ftm

(S8 "er^jflici^tet ben 3nboffanten aI8 teenn eS ebenfo, 71 9trt. Dtiginat"Bec^fel fl"nbe.

321.aSem ^"d in

aufeinem

ber 2B."D.

bed Origiual'SBe^fet" benf^en av"fBtmel^ttt

joliefem? J)em

einermit einem ober mehreren Driginal"3nboffa" aSeflfter menten "erfreuen ober ouf anbete ber fl^aber als-Snboffatar, 6o^)ie, mu$. legitimiren f^onbefagte SBeife jur @m^fangna^me

116

-

Mi

92^.

teend"

:

ha

eredeti

a^

"

vaU"nak

dtaddsa

a

meg"rz" dltal

megtagadtalik?

megorz"az eredetivalt"nak kiadasat megtagadja, illy akkor a v"ltomasolat tulajdonosa, miutan ovast kivetette, az biztosit"siviszkeresetet a m"solaton foglalt bek"vetlejaratnak keztevel pedigfizetesiviszkeresetet iudithat azon hatirok eilen, Ha

az

,

kiknek eredeti h"tirata a m"solaton

eilen, mert

masolat

csakezek

hanem talaltatik,

eredetitcsak

a menypotolja, annyiban a m"solatnak elnyibeneredetialair"sokattartalmaz, ennelfogva bemutatasa sz"ksegtelen es fogadasvagy fizetes vegetti egeszen a

az

sikertelenlenne.

XI. Eltevedett v"lt"k. 228,

Mit

ha

kelltenni:

a

mk"

eitevedt?

ennek megsemmisiteset, ki a valtot elveszte, tulajdon"s, azaz: azon nyilv"nitast, megsz"nt,a fizehogy a valt"nak ereje teshelyi bir"s"gnal szorgalmazhatja. A

hiroadg^mellgnela valt"nak megsemmisitese vegettifolyamodvdny bengu/tatoCtj eljdrni?

224.

Mihent

tarto%ik

"%on

ki az"n

A v"lt"

ad birosag rendelmenyt tulajdonosahoz hogy ez ,

azt

hatarid"t szab, es ezt vegre 45 naj)i a

utani lejarat

22S.

a "

felszolitassalaz eltevedt

mi birosagnak beterjessze, ha a vilto le nem jart "

els" napt"l szamitandonak hatarozza.

Mi

t"rtenik tovdbb

e%en

rendelmenngelf

Ezeiirendelmeny, mellybea valt"nakmasolata

is

foglalando,

tot mellyben egyszersmind kijelentend", hogy azon esetre,ha a valhatarid" alatt a birosagnak senki be nem a megszabott teqeszbirosagi tehe, ugyanaz ervenytelelennek a nyilvanittatni fog, h"rome z^lra s az ep"leten kiszegezendo, illy kijelelt hirlapokban s

"

szor

k"zzeteend".

"

222. ""aS

117

"

bn Octginal-SSe^fel ift)ttUoia^Utif mm rwm Set* bautet tottb? tti#tausgeliefert

bie 5lu8Iicferung ber SSerlDa^rer beS Original aSerrtetgert ber aBec^feIcjo)){e, fofann bcr Su^afeer er 5"rotcfl Sc^felS, naci^bem (Smtxiti uub m(i) be" in ber auf "i^erpellung, et^eben lie^, {Regre" 8iegr^ 6o^)te anf S^^Innggegen biejeui* angegebenen SSerfalltageg nehmen,beten DriginaI*3uboffamente auf ber gen Snbojfanten fx") aber nur gegen biefe,benn bie 9t6f(^rift boS "o^Jte befinben; erfe^t aU fxt nur infolDeit, Original enth"lt, ba^er Driginal^Unterfd^riften unb ganj o^neSQBirfung eine So^iejur 9ln* w"re e8 auci^ unn"tljig

ober jur Ballung "orjuiDeifen* nannte

XI. 223" 3"a6

5l"^mitiett SBet^feln. gefommene

ift}ttt^un,menn

ber

f"t^f" ab^onbengefornttten ift?

verlorenf)at, fann bie ben 2Bec^feI (Sigentt; unter, h)el^er bei bie (SrfWrung, b* Ij. ba$ber SBed^fel fraftlo" Stmortifation, fei, bem "eri^te be" 3"^lnng8orte8 feeantrageiu 2)er

224.

SSie^at ba" @ett($t,bei ml"^m ha$ @efu$ unt Stmorttfa" ttotteines ""e^felSeingereiht toorben ifi, t^orjuge^en?

ben 3n^ an Oeri^t^atein "bict mit ber 5lufforberung bem "eri^te ^aberbe" ab^iauben benfelben gefommenenSBe^fel", barin bie gri^ i"orjuIegett, auf45 3;agegu beflimmen, ju erlaffen, unb ben Anfang toenn ber SOBe^fel f"llig berfelben, no^ nid^t ifl, fefljufe^en. Xa^ m") ber aSerfalljeit aufben erflen

!Da8

225. Bad

m

mit bem "biete toeiterau

gef^e^eu?

bie So^)ie beS SOBe^fel" (Sbict, 5)iefe8 enthalten mu^, iDel^e" unb "orin jugleic^ inr im ben galle iDirb,ba" "Be^fel au8gcf^)roc^en SSiemanfri)orIegen ber befiimmten bem "eri^te berfelbe fotlte, gri|i als fraftlo" erfl"rtSerben ttJirb, am "eric^tSgebftube anjuf^Iagen, ifl brei SSal ju "erdffentlijd^en" unb in ben ^ieju Bettungen beflimmten

118

"

226,

Mino

joga

t"mad

eltevedt t)dl"6 tuiajdonos"naka

a^

tesi

"

semmisi'

utdn? eljdrdsmeginditdaa

a semmisit^si elj"tulajdonosa rkst illykepen fizetest utan az elfogadotol a valto lejirata kieszk"zle,

Miutan

elveszettyalt"nak

az

a ez utobbinak kiv"natara "gy,ha viltonak megsemmisiteseig biztositekot ny"jt;ha ezt nem teljesit leteteletk"vetelheti. jogosancsak a v"lto"sszegnek birosagnali

hanem fc"veteUiet,

V.

r.

22T*

73-ik

Ha

cs"k

"

"

cz.

Uly

a%

kihirdeleU

tevedt vdU"nak

rendelmeny

hirtokosakent

k"vetkezCeben

valaki

k"Celes^e jelentkezik^

a%

el-

vdk"c

a

i"i^g%aadni? Ha ksora

h"tiratos,

ez

es

h"t"*atoknak

a

s hozz" "sszefiigg"

leer"

altal magat birtokosul igazolja, a valto kiadasara csak akkor

"ton k"teleztethetik ha ellenebcpedigk"zt"rvenyi ha bizonj"l, hogy a valtot rosz hiszemmel szerezte,peldaql: tudta,vagy a k"r"lmenyekb"l gyanithata, hogy az, kit"l a valtot ennek tulajdonosa "tvette, nem volt;fovabba, ha "t a valto szerzesenel tetemes gondatlansag a hatirat-hamisitas terheli, pelda"l: "tnezese. V. r. 74-ik cz. vilagos jeleinek "

228.

meg

"

,

Lehet^e

a

megsemmites e$%k"%lese^tdn

az

el"z"k

elkn eisx-

kereseteC ind"arU?

Nem

lehet, mert

viszkeresethez a valtonak

a

s az

ovasnak

birtoklasanelk"l"zhetlen"l sz"kseges. V

229,

Mi

t"rtenekyha idd

alalt az

Ez esetben

az

a

k"zzeteU

eUevedt

,

ki

a

rendklmenyhen megszabott hat"f'

vdte""al

senkisem

valtot elvesizte

ismet a bir"saghoz megindita,

jeientkezettf semmitesi

elj"rast ennck folyamodv"nyt ny"jtson; ,

s

a

"

119

"

beS ai^anbenge(om" "Sel^eSSte^t et^"ltbei:^igent^umer menett SBe^felS beS "mortifaiEtottS"Set: m^ (gmleitutig

226.

ber (Sigent^"mer ^baS Slmortf* bc8 "etlorenenSOBed^felS 9?a(]^bem einleitenlie^, unb ber SOBe^fel be* fation8:*J"erfa^rcn auf biefe9(rt reitSabgelaufen fann er "om 5leeej)tanten ifl, S^^Iungforbern, jebod^ nur bann, t"enn er auf JBerlangen big jur S"mortifation be" Sedieren beS SBe^fetS er nur ju er bieg ni^t,fo ifl befleDt, tljut "i^er^eit bei "eri^t luerbe* forbern be^)onirt bere^tiget, ia^bie 2Be^feIfumme

5lrt. 73 ber m.-D.

227" S"enn

@bieted oIS {t$Semattb jufolge btefeS(unbgeitta^ten "Sei^feld Seft^etbeg ai^anbengefornntenen melbet,mn^ n ben "Seclfel pru^geben? SBenn

bie jufammen^"ngenbe burd; fid^ bis auf i^n^inablangenbe aI8 Sni^aber "on Snboffamenten 9leil;e be" 2Be^fel8, unb jlDarim legitimirt, fo fann er jur Verausgabe bann anget)alten nur Werben, Wenn e8 bewiefen 6i"ifh)ege, wirb, in b"fem(Stauben erworben I)at, bap er benfelben j^ 93. Wenn er ober au8 ben Umflanben"ermut^cn ber tonnte, fonnte,ba| berjenige, ben SBe^lfel fein"igentlj"nier auf i^n"bertrug, beffelben war; ferner h)enn i^m bei ErwerbungbeS 2Be^fel8 eine grobe gat"rldfftgfeit jur 3"erfmate eine" ia\ifdat,i.35. Ueberfe^ung beutli^er berg"lfc^ung 9trt. Snboifamenteg. 74 ber m.-D.

228. Stam

er

ein 3nbojfatar unb ijl,

m^

ber 3(mett{f"ti9tt fi^inlrittmg gegen toetben? fRegtef genommen

bie Ermannet

Weil jur 9iegre^na^me unb beS 3Bed^fel8 ber SBepfe S?ein; ^rotefteS ifl. not^Wenbig unumgfingli^ 229" "SoS

beS

menn beobadbten, ftc^binnen ber,im (unbgema($* ten "bicfe fefltgefe|ten SBeclfel griflmit im abbanbengefommenen STtemanb gemelbef b^t?

iftp

ber 3n biefem gaDe tjat derjenige,

unb

verloren|iat, SSBe^fel bie 2lmortifation einleiten einju* lie^,bei "erici^t neuerbingS ben

120

"

"

a folytan birosaga valt"t vegzesUegmegsemmisitettnek ny"hat"rozatat t"rtent ezen az s kezbesitteti, a vanitja, elfogadouak modon mint az el"bbi rendelmenyl megsemmisitest ugyanazon "

k"zze teteti;

ha teh"t

"

az

eltevedt v"lt" kes"bb el"ker"lneis,

altal ervenytelenne sem valt,sem valtoi, megsemmisites k"vetelesi t"bbe nem k"zt"rvenyi eljarasn"l alapul szolg"lhatand.

miut"n

a

v"lt"k.

XII. Hamis 280.

Mino

"gy"ton

melly^iehtartalma Qllyvdlt" felett, hamisitva^hatdro%ni9

kell

van

meg

tartalma meg van valto nyilatkozat hamisitva, valamelly elvek szerint lehet hat"rozni. felettcsak altalanosk"zt"rvenyi Ha

e

iSi. A

hamis

hamisitoU valtonak

vagy

hdny

kell

nemet

megk"l"n-

b"ztetni ?

A

hamis

vagy

hamisitottvaltonak

neme negyfele

megkfil"n-

b"ztetend", jeles"l:

1) Ha a kibocsat"nak alair"sa hamis vagy hamisitott; 2) Ha a valtonak elfogad"sa h"tirat hamis ; 3) Ha valamelly valodi valtonak tartalma, 4) Ha valamelly peldaul: egyebkint a keletrevagy lejaraka "sszegre, nezve, meghamisittatott "

az

232.

Mi

k"vclkezmenye

van

:

ha

tat"U

crvenye a

kiboesdi"nak aldirdsa hamiitt'

meg?

kibocsat"nak alair"sa hamis vagy hamisitott, valodi elfogadvanynak s a valton lev" valodi hatiratoknak valtoi Ha

a

a

a

valt"n

a

megmarad; de

valt"ra,semminem"

a

kinek kibocsat"t,

neve

eri. V. nem k"telezettseg

hamisan r.

75-ik

iratott cz. esa

"

121

"

tDirb ba" "erici^t ben Sed^fel mittels "efu^cjufolge fommen;btefem bem 9lcce^)tanten f"ramortifirt "cfc^cib erfWren, biefcn etn^dnbigfn unb bie erfolgte bie e6en tt"\t ba" toor* laffctt 9lrt, auf Slmortiftritng (Sbict, hergegangene b^tntU^Utamt geben;toenn alfober afe^anben \p"kxand)in SSorfd^ein gefommene SBec^fel Umc, ba er bur^Stmor* "irb er rteber im SBec^fe^, fraftloS tifation geworben ifl, no^ im einergorberung 6")itoege jum Orunbe bienen f"nnen*

230. SSie

mu"teman

uBet tintn S"ec^fel, ^Mt Neffen \0an,

tierfa(f"|t

entf("^eibett?

SBdre ber Snl^alt einer S"e^felerfldrung i)erfdlf^t, fo f"nnte bar"bernur naci^ allgemeinen ei"ilre^tfi^en "runbfdften entfd^ieben h)crben"

23L S"ie titelerlei Sitten Ut

be" SBec^felS ober ber Ser" ^olf^^eit ftnbp rntteifc^eiben? falf"|mtg beffetten

(58 f"nnen viererlei 9lrtenber

ober aSerf"lf^ung beS fj^lfc^^eit

"orfommen : SBe^felS beS Stu"flelferS, 1) SBenn bie Unterfd^rift ober \"erf"lfc^t be8 2Bec6feI8 falf^ ifl; 2) SBenn bie 9lcce^)tation falf^ifl; 3) SBenn ein Snbojfament (")tmSOBed^felS, 4) aOBennber Sn^tt eine" an ftc^ j.33* l^in* ber Summe, beS 3)atum8 unb fomit beirJBerfaUjeit ft^tlii^ i"erf"lf^t njurbe-

232. 9Ba$

i%

mm

timtbe? be" mn"fktUtti bie Unterfc^tift lierfolfc^t

SBenn bie Unterf^rift eineS SBed^felS beS 9tu8fleDer8 falf^ober

unb bie e^ten3nboffa* baS e^te5lcce^)t berf"lfc^t ijl;fo behalten mcnte, tt"tl6)t i^rerted^felmd^ige fr^ auf bem aBe^fefbeflnben, 9iame fdlf^li^ ber 9tu8fle"er, auf ben beffen jebod) a"irfung; 6e^ ioirb burc^ SBe^fel tt)urbe, gefc^rieben gar feine flServflii^ung

128

"

"

aufgel^ofienen ungatif^en ba9 erl^olten^ @inf"^run98^)atent SBed^felgcfefeeS, irn^ aufteci^t 9(rt" 75 rul^rt.

233t SaS

ber S.^D"

unb

""39 M

{# jtt iemerlen, mm

imf bem ""e^felbod ^tttpt

Sl"8 einem mit einem

ober "erfdlfc^ten "et^ 9(cce^)te falf^en Bleibenfdmmtlic^e n)ie an")ber 2lu8* (ebenen Snbojfanten, SBe^fel beren Uitterf^riften bet \"txp^ii)M; fietter, finb, ec^t ttje^felm"^ig 9?ame f"lf^Ii^ ^cuptantabtt,beffen auf ben S"e^fer geft^riefie "on jtebet iji frei.3lrt*76 ber S".^D. tourbe, a3et^)fli(i^tung

234. aSud

"emi ifl)ttiepiad^ten,

etit ^mMf^^tnent f"i{f# ift?

toeile8 falf^ 3Ui biefem gatteifiba8 falfc^e ift, Snbojfoment, tok ani)aUt Heiden fotDo^l ber Slu"jletter, jebod^ jtoarungiltig, beren Unterf^riften m^ jene e^t finb,h)ec^felm"^ig Snbojfanten, ber Snbojfanten benn ba man bieUnterf^riften ni^timmer )f^\6)t"; ber 3nbof* unb fomit fann,o6 eineS,ober einige fennt, ni^tiDijfen be8 "efefeeS famente Slnorbnung finb, jlrenge ni^tfalf^ fo iflbiefe al8 anfonfl um foHotl^toenbiger, SebermannSebenfen nehmenh)firbe, ben SBe^fel haaren "elbe8 anjnne^men, h)enn man nfimlid^, anflatt im gaffeeine8 ber Snboffomente bie ifi,gegen "brigen falfd^ " bur^ feinen{Regre" i^re nehmenf6nnte* ed^ten Itnterf^riften aJer^)Pi^teten,

3lrt. 76 ber S".-D.

235. ""a"

f"r eine 9le$t"ttntfmtg, f"r bie ^nboffonten entfielt ttmrbe? toemi tin an ftd^ t^ttt SBed^fel tierfalfd^t

SB"rbt ein an

fo trittbie 9le^t8* ed^ter SBeci^fel ftc^ ijerffilf^t, J"er* ben SBe^fel loet^e "or feiner toirfung gegen jene ^nboffanten, fdlfi^nng ein, inboffirt ^afeen, aWaa" i)on aSerfcinblici^feit f"rj|ene8 im SBe^fel toel4e8 i)or ber aSerffilfci^nng enthalten h)ar;h)enn alfo in ber SBei"^felfumme eineSJerffilf^nng gefd^a^, foiflicberSSormann im S"Bec^fel, nur ad vires jener "umme i)er))fli(^tet, n)el(^e jurB^if al8 berfelk toar. "^anbging,enthalten burci^ feine bie ben SBe^fel 3ene ^"bofTanten m6) ber JBerfdlf"^nng jlebod^, bie in bem m"^ toerbenmit ber ganjen SJerfeinblici^feit, inbofflrten,

124

"

A

"

a bevezetesiparancs megsz"ntetett magyar valt6t.-k8n3rvTiek

"ltal

hagyott39-ik "-a. epsegben

jogelealkalma%and6

Mino

236,

hamisilQttmltokndl

a

hdtiratok

irdnydban? A valto hamisitdsa eseteben

a

hitiratokhamisitaseldttieknek

hacsak ellenkez"nem tekintend"k,

A megsz"ntetett bizonyittatik. 40. "-a. a bevezetesi valt"k"nyvnek parancs altalfentartott

magyar

M8f.

Mi

a

$%inleU

s (Ttohoity vdltd^

erefevanf

min"

A

koholt,azaz oUy vAltoknak,mik al, vagy k"lt"tt nevrc el"forszolanak,erej"k ugyanaz, mi a hamis valtoke. A rajtok dulo valodi alairasok

ervenyesek.

Xni. 238.

Mi

dUal $""nik

V"lt"i elev"les. meg

Elev"les altal; t. i.mid"n bott id"

239.

hab"r alatt,

Mikor

A 77-ik

240.

ev"l el

valto

a

a

DdlC"szer" k"eeCeiesi

jog?

altalmegszaa t"rveny valtojog lehet" volt,nem gyakoroltatott a

vdie"szer" k"veCelesi foga% elfogadoeiieneben?

szamitott.h"rom lejarati napjatol

^v alatt. V.

r.

cz.

Mit

kell

s a megk"l"nb"ztetni a kibocsdl"y

beni viazkereseCi

E

teklntetbenf"leg arra

az kercsetet,

utolso

Jag

elemileaere

kell

l"bbi el"z"k

eUeni"

nezne?

: ki inditja a viszfigyelmezni ki az ovast tetete,vagy pcdig tulajdonos-e,

126

"

"

m^ Set^fel fMf^ten enthalten ". 39 M (uifge^oBenen \% i"elafiet* er* garifc^en SOBeci^fcIgefe^cS, \"m")baS @inffi^ruiig8))atent aufreci^t

|a"en^ 236t ""aS

iet tiei:f"(f$ten fut tin 9le$t"gtttnbfa| ^ettfd^t ""e^feln btt Sn^ofamente? gegen"ber

3fleittaOBe^fel ijerf"lf^t, fotDirbangenommen, ba" bie 3n* ber JBerf"lf^ung baS "egen-" toenn ni^t boffamente ^vorangegangen, h)irb" ". 40 be8 aufgebotenen t^eil 6en)iefen ungarifci^en SBec^fel* gefefeeS, erljalten" bur^ba8 einf"^rungS^jatent aufregt 337. SBad

nnb ""ed^fel, iftein ftngtttet

mag

M

^i^

M^^i^ ^t^

eine Sted^t"niitfung? ober erbi^teten b. ^" bie auf einen falfc^en SBe^fel, ^Ingtite 9lamen lauten, 5)iebarauf roiefalf^e^ l)a6en biefeI6e J"eci^tgiDirfung flnbg"tige fle^enben e^tenUnterf^riften

XIII. 238.

Se(^felt)eri"$mug.

toai^tt ber t9e$fe(maf{ge auf? S)tttd^ Stnffimc^

Wnnen ber, b* ^. loenn ba8 SOBe^felre^t Z"in")J"erj"^rung, e8 m"glich "orgef^riefcenen ^tit,ofctoo^l toax,ni6)t bur^baS "efeft tourbe. audgei^bt 239.

ber SSfronntieria^rt "

3n

bret 3a^ren,"om

ige3lnf)iru$ toed^felntaf gegen aeeejitanten?

ben

an gere(^net* beS SBec^felS SJerfaKlage

9trt^ 77 ber SB.^D. ber Slegref^ ber SSerla^rung $inf!$tti$ ift jttnnterfii^eiben Somtonner? unb gegen bie "brigen redete gegen ben StuSfteller

240. ""ag

in 3lnf:|)ruci^ h)er ben {Regre" nimmt, ifl ^u unterf^eiben: ob n"mlt^ber leftte beS SBe^feB,ber jprotejl ergeben lie^. 3n^aber

68

126

"

"

dSz"i ki a valtot bevaltvan, batir"k egyike, viszkeresetijogait ellenibensikeresiteni kiv"nja. a

241.

Mikor

evillel

a

es

eulajdonosnak^szkereseti Joga a kiboeadto C"bbi el"z"

a

elleneben?

Elev"l:

1) Harom a

es

honapalatt,ha

kiveve far"iszigeteket

"

valtd

a

Europaban "

Izlandots

volt fizetend";

ha a valt" Azsi"nak es Afrik"nak a k"zep2) Hat honapalatt, melleki partvideke"iy feketetenger azokhoz es ezen tengereknek

tartozo

volt fizetend"; szigetein

ha a v"lto valamelly 3) Tizennyolcz honapalatt, mas, Eua far"i sziropan kiv"li orsz"gban, vagy Izlandban, vagy pedig

volt fizetend". geteken

242.

A

elleni tulajdonoB

vis^kereseti

jog

elev"lese mikor

elleniviszkeresetijog (v.r. tulajdonos ovastetelnapj"tol kezd"dik. V. r. 78-ik cz" A

az

243.

ev"l

Mikor

el

a

hdUronak

viszkereseti

50-ik

Joga

a

ke%dddikf

cz.)elev"lese

Mbocsdto

es

a

t"bbi ei"zdk elleneben?

Elevi":

1) Harom Izlandot

s a

honap alatt,ha

a

viszkeres" Europabanlakik,

kiveve ; far"i szigeteket

2) Hat honapalatt ha a viszkeres" Azsi"nakes Afiik"oak mellettipartvidekein, es ezen k"zep-es fekete tenger tengereknek ,

a

azokhoz tartozo

lakik; szigetein

mas, 3) Tizennyolcz honapalatt,ha a viszkeres" valamelly a far"isziEuropinkiv"li orszagban vagy Izlandban, vagy p?dig

lakik. geteken

127

"

"

unb nun fiot, eingrt"fl SBe^fel iPiB" aSormSnner geltenb maci^en 9ie9re$anfj)r"4e feine gegen feine ber ben obereinerber Snbojfanten,

iti ^n^aUt$ ^nia^ttnixt9legtef anf)itu^e "Sormannei:? mb bie n"tigen ^n^^tUn

24t f"am

gegen bett

@ie

"eri"^ren: in (Suro^ja, mit 9(u8== h)enn ber SBe^fel 1) 3n brei SWonaten, i?on 38Ianb unb ben garderfci^en ja^I6ar Snfeln, toax) nannte in ben "fijienl"nbem toenn ber SOBed^fel 2) 3n fec^SWanaten, unb fd^toarjen beS mitteUfinbifd^en unb 3lfrifa, "on 3ljlen IfingS Speereja^Ibar ober in ben bajugeh"rigen biefer "arj Snfeln 3Reere8, SWonaten, tpenn 3) 3n adjtje^n

in einem anbern ber SOBei^fel

3n* Sanbe,ober in SSlanb,ober ben ^ar"erfc^en au^ereuro^jSif^en toar. fein ja^Ibar

242. SBantt

bed Slegf^efred^ted bie 2$er|a^rtmg gegen ben ieginnt 3"Mer?

5)ie aSerja^rung beS {Regre"rechtes gegen ben beraOB.^Obeginnt mit bem berm.-D.

243. SBonn

"ie

Z"qc m

80 Sn^"Ber(9(rt.

Slrt. 78 ^rotejleS. erhobenen

eineSSnboffonten He Slegref anf^it"^e ^etio^ten gegen "Somt"mter? ben ^n^^tUtt unb bie nfoigen

"erjiS^ren:

in (Bnxopa, toenn ber{Regre"nehmer jebo^ 1) 3ttbreiSWonaten, m Sslanbober aufben gar"erf^en too^nt; ni^t Snfeln,

toenn 3Wonaten, 2) 3n fed^"

in ben ber {Regre"nehmer

"fiflen^

unb fd^ioar* l"nbem^onSlfien unb Slfrifa, WngS beS mitte"dnbifci^en ober in ben jenSReereS,

SWeere, 3nfelnbiefer loo^nt; bajufle^"rigen

toenn 3) 3n ad^tje^n S"onaten,

anbern au"ereuro^j"ifd^en Sanbe,ober

too^nt. Snfeln xkx\")m

in- einem Stegre"ne^mer in 33lanb,ober aufben ^a^ ber

128

"

244.

Mikor

hezd"dih

a

"

viszkereseti

jog

elev"leae

a

hdttro

elleneben ?

h"tiro elleniviszkeresetijognak(v.r. 51-ik

A

elev"lesc cz.)

mintsem ellene a v"ltoikereset megindittatot fizetett, esetben pedig kezd"dik;minden mas azon volna,a fizetesnapj"tol "

ha el"bb

napt"l, mellyenneki V.

246.

r.

79-ik

a

keresri

a

t"r^my

kezbesittetett, vagyisaz

idezes napj"tol.

cz.

Miert'8%ahott

vis%kere$et eleeiUesere

a

bizonyos

hat"rid"e?

Ennek

oka abban

fekszik, hogy

a

t"rvenyaz

el"zoket "to-

zoik ellenebeiifelettesokaigk"telezettsegben nem liagyni

nehogya valto"sszeget mindegkeszen

246.

Egyed"la

Mi

dUal 8%"kad

tartani

meg

a%

akarja, kenytesseuek.

elev"les 9

keresetnek kezbesitesealtal

,

es

csak

arra

nezve,

ki eilen " kereset inteztetett.E

tekintetben mindazaltal a panaszlott reszer"l t"rtent perk"zles a keresetet potolja. A perk"zles

alatt azon

ertetik mellynel az 6 cselekmeny fogvaa panaszlott elleneinditottv"ltoperr"l k"telezettel"z"jet azon Aniszkeresetileg ,

felszolit"ssal miszerint ertesiti,

ez,

neki

azon

p^rbena panaszlo

eilenszavatossagot ny"jtson.

247.

Lehet-e

az

nah

Az mert

eUv"lesi id"t

magdtiszerz"deSypeldd"l:a dUal kitefjeszeeni? meghosszabhitdsa

vdtio^

el^v"l^siid"t sem

"mb"r

a

v"ltonak

rSviditeninem lebet; hosszitani, sem annak hosszabbit"s"ta t"rvenynem tiltja,

mindazaltal az elev"lesihat"rid" alatt, s ennek hatarain bel"lkell

t"rtennie, "

hato

nem

a

leven.

t"rvenyrendeletemagan egyesseg "ltalmegbiiisit-

"

244. "Satm

129

"

iit Setj"^tung bti fftt^tt^tt^M (eginttt gegen Sttb"ffattten?

ben

3)ie

beS aSerid^rung 51 (Strt, UtS".^D.),tomn

9legre^ted^te8 gegen ben Snb"jfanten aU eine aBed^fet er e^er gejap f)at, i)om Jltige ber Ballung; Hagegegen il)n wutbe, Beginnt angeftrengt in aDen fitrigen ^i"m "b^ \"om Jlageber i^m gef^e^enen aSe^"n* ober ber JBorlabntig9trt 79 ber a"B**D" Mgungber J^Iage 245. IB^tm

"er Stegtefnu^tne ^td bai "ffe^ ^t Set{"|ntttg ie^mte %tifttn feftgefe^t?

I)er "ritnb ^ie\)0n barin,ba" ba8 liegt

"efe^bieaSonn"nner in Obligoklaffen i^ren gegennber loifl, S^^m"nnernnic^t $n lange it^ unb ba"fie bie i mmer Bereit fomit SBe^felfunnne nit^t jn l;alten feinfollen. m""igt

346t

^txt^ t0a^ t9irbHt ^"nia^tm^unterBro^en?

ber "lagennb nnr in aJejie^nng anf bnr^aSe^nbignng bie "lagegerichtet ift*3ebo^ vertrittin Deiijlenigen, gegen h)elc^en "treit"erf "n* bie i)on bem aSerflagten tiefer Jpinft^t gef^e^ene "er* bignngbie "teileber "lage*Unter "treitijerf"nbignng ber Oeflagte regre^* Mt man ^ierjenen2lft, bnrd^loel^en feinen SSormonn JW)n bem an^"ngig SOBe^feUSProceff "f[i^tigen gemati^en iji mit ber Slufforbernng, "treitfac i^m in biefer "enntnif feftt, toiber ben .Rldger allenfalls SSertretung ju leifien*

9iur

247. ^ann

bie

bm^ einen ^ritiatt^ertrag, ^etja^titnggjett ). f"*

ttietben? bed "Sed^fet", tiettangert ^olongotion toerben,benn bie jlefann toeberverl"ngert no^ toerf"rjt 9ieinj beS SOBed^felS ni^t"erboten, ^Prolongation ijlgtt)ar bm") baS Oefeft nnb ni^t"ber biefe fiemufaber inner^olB ber "krji"^rnngSfrijl, boif benn toai bad "efe^ pofvt"" ^manSrei^j^enb verf"gt, gef(i^^en, loerben. bur^?iri"at*Ue6ereinfommen m")tvereitelt

"

248.

in fBtti"^tt

131

"

htn liet ongege^eneti Stiftennw

aSein,obet an^ bte

bn

""e^fel

geti^tti^en batanferfloffeiten @t:{eittttni^e

SDie aScrjl"^rung in ben

nnr auf ^rijien angegebenen feejie^t fx6) Me 2Bec^feIntfunbe, unb n\6)t unb anbeten 6r* an")auf We Uxtljtik beS jujianbigen fcnntniffe 3fleinmal gu golgeeineS ein* Oeric^te". ein Urt^eil in geflagten aQBed"fel8 fomj"^rt biefe" nid^t gef^"^jfi, breiSauren,ober in 9legre"fa"en ber fvecie" fejigefeftte m") 9l6Iauf beS 2l"gem. grifien, fonbern "efe^feu^eS na^ ber SJorfd^rift burgerL 2in* in ber bort bejiimmten 2^\t 9ii^t foYoax e8 mit ber ))raftifc^en toorin bie 2Beci)feIgefe"e8, iDenbungbe" aufgehobenen ungarifc^en beS n^ec^felma^igen Satjre SSerja^tung aufjn)ei ^nf^)ru^e8 feflgefe^t mit "efe^e"fraft (5uriat2)eci^onen MX, unb burci^ tourbe, bejfimmt nur ber Se^fel ^njlennic^t ba^in ben au^bort angegeben getDefenen unb Sefc^eibe, roenn felbjl, Urt^eile fonbern an")bie barauferfolgten binnen ber "orgefc^riebenen ^rifini^tin 2lnf^?ru^ fclbe genommen aU feien. tourben, ijerjifi^rt ju betrauten .

xrv.

be" S"ei^fel"ljluftt"er" tlagerei^t

S49. ""en

bie ttie^fedtt"fige Set^idlitttttg? trifft

be8 unb 3nboffanten "ie trifft ben StuSjiener, 2lcce^)tanten

bie 3lnbern,ber ben SBec^fel, ffie(^fel8, foloie an")einen jteben baS 3lcci^)t, ober baS 3"boffament mit^uniersei^ne Sc^feIco:j)ie, benannt bitte, benn 3eber ^ot, loenn er fid^ aue^babei nur aU SS"rge ^a^ct unb unb Slllef"r@inen f"rbie ganje SQBe^felfumme f"r2lIIe, 81 ber SB^^^D. 2lrt. 3?ebengeb"^ren. erh)ei8Ii(^en

250t ""ie ttieit Hefet^etfoneu? tt^t"t ft$ bit Settifli^tmtg toaS ber "Be^felin^aber "ie erfire(ft SWd^t* loegen ji^aufSltteS, ber SBe^fetoerbinblii"^feit erf"Dung ju forbern ^at, af": bie gaujc unb "ojien. bie aJerjuggjinfen SBe^felfumme,

"

Udny i%d%t6lU

2Si.

132

"

lehit k^sedelmi kamatok"l

feiszdm"anit

felItt azt kell megk"l"nb"ztetm ; valjon a v"lto hatos"gilag k"zt keresked"k, jogositott vagy gy"rosok

letez" vagy letezett"z-

Ictb"l ei'edt-evagy nem; az els" esetben a kesedelmi kamatok 6%, ai utobbiban pedigcsak 4%-val sz"mittatnak. "ltalanos polg. 995. "-a. t"rvenyk"nyv

K"veteihet-e

262.

csak Valtodijt tehat uem, lajdonos kereset

a

adost"l valtodijt i$? az vdltotulajdonos

ki m"sak helyett a tufizetett, k"vetelhet, de igenazon hatiro vagy kibocsato, ki visz-

az

fizetoivolt kenytekn; ez "tjan

a

valt6dijt meg

elfogado-

az

tol is k"vetelheti.

263,

Tartozik^e

a

ha per"tra kenyszer"l^ndltomltotulajdanos^

k"telezettjeit egyenkent megperelni? Nem

hanem tartozik,

tetszese szerint egyetvagy

t"bbet, vagy

mert az d"z"k mindnyaj"t egyszerre bepanaszolhatja illet. gadoellenikeresetegy es ugyaiiazon pertargyat ,

264.

A

vdUon

mikep^ tekintendd

a

es

az

elfo-

kezes ?

valto nyilatkozatnal, azaz: valamelly elfogadvanyvagy hitiratn"l tarsalairokep amiak tejelenik t"rskibocsat"jaul meg, esetere fizetniekell. s illy kinietik, min"segben megperles Ha

266,

Ha azon

Mino

jogakatnyer

fizetett, valtojogokat nyer

miket kifogasakat,

a

az

a

fizeCesdUaif eloz"k

a nelk"l, eilen, hogy

az panaszlott eilen,kiert a

allott, ervenyesen felhozhatottvolna,t"rnie kellene.

kezes

joi

"

251. MM"

t^om

133

Umtn ^ttttbett

"

oK^ ^(tiv^iinftn f^ttt^ntt

mtbtnt

oh bet SOBec"^fcI au8 einem eigentlichen ijl ju untetfc^eibcn: ben bon ben Se^"rben unb ^abri* JpanbelSleuten jrtifd^en feeret^tigten fanten befiel)enben ober befJotibenen ifl,ober enti^rungen "efci^fifte im im erpen^aUc h)erben bie aSerjugSjinfen mit 6 ^^rocent, niiS^t; ^a"e aber nur mit 4 5"rocent B"rgerL leiteten St"gem" fcerec^net* "8

""-"., ". 99525St Aantt bet

tion bem SSed^felf^ulbnet ""ed^felini^aber au$ bie

tietiongctt? J(}i:^"ifiott fann nur derjenige ber f"rbie 9tn* jpro"ijton verlangen, afeerfann ein 3n^""f* bern gejault ^at,ber 3n^a:6er alfonit^t, n)o^I ber im 38egrepn)ege bie 5Pro* jal;len fantober ber 9tu8jleOer, mupte^. "on bem 5tcce^)tanten !"iflon verlangen" felbf! "ine

253.

i% aXitfbei:S"t^"inHUt, totnn n p {(agengen"t^igt flagen? feine SBed^fe(tiet^^$t^ten einjeltt

ober ""e jugleid^ einen ober me^irere, er fann i"elieBig Stein; benn bie ,"(age flogen^ gegen bie SSorm"nner nnb bie gegen ben ^le" einen unb benfelfren "treitgegenfianb. Betreffet ce^"tanten

254. ""ie

{# bet B"rge anf einem SBe^felmtjnfe^en?

Beieinem 9lcce^)te, BeieinerSBe^felerfl"rung, b.^. fic^ ber" "irb er ali SWitau"fieQer ober Snboffamente mttunterfertigt }jat, unb mup,rtenn er Belangt jal^Ien. lioirb, alSfoIci^er, felBen angefe^en,

Jffienner

255. f"ai

er bnt^ f"c9led^eerlangt

bie S^^^Iung?

er SBetfifelre^te ijat, erlangt geja^tt gegen bie SSorbie ber "eflagte JDemjienigen ^c^bie (Simoenbungen, m"nnet, ol^ne fdunen, f"r\t"d6)m l^aftete; ber^firge ge* If"ttt giltig entgegenfe^en laffen fallen ju muffen"

2Benn

er

-

266.

Mino

jogotnyer

a%

134

eilen ^ kierl len

Jogavan

az

"

s fi%etnikenytekefseskedett^

voll?

altalakifizetett attol kiertkezeskedett, "sszeget ,

de visszak"vetelni,

elleniigenyet csak

k"zjogi eljaras utj"nsiki a valt""sszekeresitheti epen ugy, mint a nevbecs"lesielfogado, csak volt,a valt6dij get keszletben tartani kenytelen megfizeteset "ton k"vetelheti. polgari

26T.

Mino

ez

ellenvetest

(kffogdsokaQ alkalmazhat

a

vdll"adds?

Csak

erednek,vagy oUyakat,mik magabol a valtojogbol eilenk"zvetlen"l illetik "t a b"rmikori felperes {v.r. 82. cz.), mellyek : hogy a valt" nincs az pelda"l illyenek ^rvenyessegre megszabott minden kellekekkel (4.cz.) az ellatva; elfogadas hogy vagy fizetes hi"nyamiatti ovastetel egeszen elmulasztatott, vagy annak idejen ntm teljesittetett,^ hogy a v"lto a sz"ksegbeli utalvdtiyozott, vagy nevbecs"lesi v"ltoszer" be a elfogadonak nem mutattatoti;hogy a mar elev"lt; keresetjog vagy hogy a valto birtokosa a h"tiratoknak "sszefiigg", "ltal mag"t tulajdonosul s egesz hozz" leer" sora nem a v41t6"sszeget mar kifizette; igazolhatja; hogy a panaszlott tovabba,hogy a valt6 tartalm"ban hamisitas tortent sat.

268.

A

mlt"ados ugynnazon

nelal"ni vdlt"perben

ellenk"vetelesetel

feliephee^e? tartozasaval; egy harmadikeilen panaszl"nak kali saj"t hi"ba haszn"lna fei, az viszonyat igypeld"iil: kifogasul intez" egy kesobbi fo^atmanyoseilenazon kifogast tehetoe, nem az erteket meg nem hogy az intezvenyes kapta;vagy hogy valahamis,vagy nem valtdkepes szemelyt"l mellykprabbi forgatmany

Fei,de csak

ered" vx)Itsat.

a

"

256* "Sod

135

"

fnttin 9tt^tgegen "eitienfgett, f"rbtn unb jaulenmufte? leistete "3tu:gfd^aft

ttlm^tn

er

Summe bie t)ut(3^ iflfeere^tigt, % 6ejaulte ju forbent, fann a6er gegen biefen im nur geltenb feinen Slnf))ru^ (5i"ilreci^t8h)ege h)ie bie ber ber raaci^en, ebenfo "^enaecc^)tant, 2"ed^feIfumme jur bereit ber Sal^Iung galten mu^t, bieSBeja^Iung ^pro"ijion an^ nur im 6")ilh)ege U m. wriangen 6t

.

257t

fann ^^ ber ""ed^fef fSkl^tt @tnteben ("{nttienbungen) tebtenen? f^ttlbner "

S?ur

a\xi bem SBe^felre^te l^er"orgel^e felB^ fold^er, rtel^e 82 ober il"munmittelbargegen t)enjebeSmaligen jufie^en (Slrt" Jll"ger ber 2B.-D0;folc"^e mit a"en jur finbj. ". ba^ Der SOBe^fel nic^t "iltigfeit 4) i)erfe^en; ijorgef^riebenen (9lrt. ba^ bie Srforberniffen ober SlnnaBme;entiDeber ganj $rotef!er|ebitng SKangel"3"'^Iwng ober nid^t ba^t)erSBe^fel "erabfdumt h)urbe, gefc^e^en ret^tjettig fei; niefitt^orgetDiefen ben Sftot^abreffaten ober @^renacce^)tanten n)urbe; ober ba"jt^ber bereit"i)erj|4^rt ba^ ber toe^felmS^ige fei; 9tnf^)ru^ bi" auf il^n hinunter SBed^felin^aber bur^ einejufamment)"ngenbe, aU "igentpmer "on Snboffamenten Steige legitimiren x\i6)t ge^enbe bereitsbcja^It bie SOBec^fcIfumme \}aU; f"nne;ba$ ber "eflagte be" 2Be(i^feI8 eine ^"lf^unggefc^e^e femer ba$ in bem 3n|alte feiu" f;tt)^

258t Mam

mit eineretwaigen "Sei^felfd^ulbner "egenforberung in bemfelbctt auftreten? SBe^fetiiroceffe

ber

au8 feinem be8 "lfigerS; 3a; itio^nur mit einer"egenfc^ulb mit einem ^Drittentofirbeer ijergebenS aSermtniffe Sintoenbungen "iratar ni^t jD"rbe einem f^)Stern machen,fo j."" ber JCraffant eintoenbenf"nnen,ba^ ber Slemittentbie S"alnta ni6)t erhalten giltig "iro falf^ ober ba" ein frfi^ere" ijat, iji,ober "on einem ^x^t^ toe^felfd^igen u* f lo* ^erfiammt

136

269.

A

"

elev"let elfagado^ha vdil"i k"(ele%eetseg"k mil"jogfentartdsdra$%ahoU eselekmenyek elmuiasfsedsa

kibocaato

tagy a dlial

es

a%

meg$%"nt, k"tele^eUseg"kt"l egeszen menek"lnek^ei

kibocsat"s

elev"leseutan csak a yaltojogok elfbgado k4es esak aDn3aban felel"sek, kSzjogilag meimyibena talajdot"os r"val gazdagodtak kibocsat" ki a yilto ertek" : a ; i^y pelda"l volt,k"zt"rnem megkapta,de az intezvenyezettnek hitelez"je elev"les utan is k"telezettmarad mert ezen csetbcn, az venyileg semmi kart nem szeny^ itz "ltal, hogy a valto ki nem fizettetett, altal gazdaha az erteket megtarthatn", ez dett,s"t ellenkez"leg, is ki az erteket megkapta; mert godnek; hasonloul az elfogad" altalatulajdonos karaval gazds^odoek. fizetese ez a valtonak ki nem A

az

,

,

,

niy keresetnek oUy h"tirok eilen kiknek valtoszer"kSteleles zettsegiik megsz"nt,nincs helye,mert a fentebbiekszerint elev"utan csak az elfogad", s a kibocsat" maradnak k("zt"rvenyileg ,

V.r. 83-ik k"telezettsegben.

cz.

A

vtk. I-s6 reszenek a es megtartasi a magyar zalogjogr"Sl bevezetesi parancs "ltal erv6nyessegben hagyott193"200 szerint. ""-ai 260.

Mid"n

a

a

%dlogjog9

T"lt"k"vetelese Mztosit"saulaz adostol v"lt"hitelez"

vesz ing6sagot marokzalogul

26i.

Mi

at, ez iltalarra

Korldtlanal gyakorolhatja^e etne

zalogjogot nyer.

a fsdhgbirtokosf zdlogjogdt

Korlatlanulmig akkor is, ha id"kSzben donosa eilencs"d

a

tolajz"lognak

a biroivegrehajt"s nyittatott; "fj4neladottzabg

"

13t

"

tttU^itt ^tttptant, t"tm i^ttm^et "(it$#d[et obet iux^ Serabf"umung nmfigefBttbirthli^ftit, bnt^ iBetia^tung bet jttt@i;^altttng bed SBe$fe{i;e$t" ^anbluttge^, tiotgef^tkbenen t ion etlof^en ift, i^tttSerbinbli^leit gau) befreit? 259t f"ttbtn btt

35er 9tu8ficner m\" ber 2lcce^tant ber aSerjd^ning ^apenna(3^ mit al8 fie unb nur fotoeit, gemeinrcci^tlici^; ficff 3ni^aber8 bereichern fo j.SS. h)firbeber rtflrben;

ber aOBec^felrec^te nur

"d^abinbeS ber ben "ert^ be" 2"e(fefeI8 3lu8jiefler, erhalten ^at,aber nic^ "WuWger be" SSejogenen an")m") bet flSer* toax, gemeinrec^tli^ tt"eil er in biefem haften ba" ber jfi^rung gaQe babur^, mfrffen, im "egen" feinen"c^abenerleiben, nic^t SBc^fel miU^aifhtijurbe, toenn er bie i"ahxtabehalten berei^rtn tfieil, fbnnte,^6) ^iebujrc^ totil ber bie JBaluta erhalten ebenfo \)at; h)firbe; an")ber 2lcce^)tant; beiS mit bem "(i^aoen be8 SOBe^feW er fid^ 3n* bur^ SSi^tbeja^Iung hjftrbe^ ^aber" bereici^em bereu h)e^fet 2)iefer 9lnfj)rud^ flnbet gegen bie Snbojfanten, "tatt,benn nur ber 9tc* ifl,nic^t md^ige aSerbinblid^feit erlofc^en im obigen unb ber 9lu8flener ce))tant m6) ber aSerjfll^rung, (jaften 3trt. 83 ber i".*D. Sinne,gemeinrec^tlid^* bcm

Irrat"".193"200 "Ott bcm ^fottbttttb8ictetttbn^"icd|tc,

bttrd| anfgeljoBenett nngar. Sedjfelgefe^? in traftBeiaffen. "infiiiirang^^^atent

be? be0 erjten Xf^txkS m

260. SSaS

{# baS ^fanbtec^t?

SBec^fel:* feiner SBe^felgl"ubiger jur "ici^er^eit eine betoegli^e bem "s4nlt"nn wn "ac^eali gaufl^jfanb forberung ein ^fanbre^t. er batauf "bernimmt, foerh"lt aSBenn ber

2"L

Stmn

bet

t^ne SJefi^t"ttfmi fein^pfanbieii^t ^fanbbefl^et ottd"Ben?

aud^bann, h)enn mittlern)eile gegen ben eigen* 3a; nnb felbfi ajofl* ber nadgi toorbeni% *^merbe* ^fonbe"ber (Soncur8er"ffnet "

"

139

"

btx geri^tli^en Srecution iinb ^k\)m") fli^ning etfolgter ijo"fi"nbiger m rtWa be8 JBefricbigung "Bc^felgl"uWfter"er"briflte 9ieji au" bettt 5"fanbe au^^gel"ficn mu^ ber SoncurSmajfe jiebo^ "auffd^ininflS fcerben* geliefert 262"

SSoaui#

eine",ata eteem accefitirtcn "3eft|et SSe^el (efte^enben ^fonbeS(mc^tigi?

bet

Se^e^tba8 ^fanb in einem acce:|)tirten SQBeci^fel, fo fann ber ben 5Pfanbh)ed^feI, SBeifelgl"ubiger an")im galleeine" mittlertoeile geben, einau8ge6rod^enen SoncurfeS, gegenben Sigent^"mer jur JBerfaQjeit unb feine gorbernngau" bem "Bec^felbetrage fcefriebigen; aber ber emge^obene be8 "eri)f"nbeten "berfleigt bie aBetrag SOBed^felS ber 5Pfanbin^aber Summe, tDcfc^e fo ijier fc^ulbtg, ju forbern ^at, ben Ueberreji bem "gent^"mer ober ber "oneurSmaffe auSjufoIgen* 263. "Bie fann tto$in

im "Be^felglauMget m SSec^elaU ^fottb werben? nbtttta^tn

SKittd" 3nboffamente8; unb ber ^Pfanbin^aber ba8 Stt^t, f)at ben als ^Pfanb aI8 9lfter:""fanb 9trter^ltenen h)ieber SOBe^fel aufbiefe

gallebie "umme, gu beren mu^ in biefem ber SBedjfel aui^ im Snboffamente "i^erjienung h)urbe, i)er:|)f"nbet tt)eiter gu

geben,nur

"erben^ gebriKft

264* SBaS

SSe^fet"^inft^tti^ ^i ber Sn^a^eteined iiet)ifattbetett beffel^en gu (eo^a^ien?

nur berechtiget, ^in* fonbern aud^genau i)er^)fiid^tet, iji nic^t ober beS 5|3fanbn)ed^fel8 ^"i") ber 5"r"fentation jur 9tece:^tation, unb beren ?"t"^ ber jprotejier^ebung, fotoie^infic^tli^ JurBallung, nbt^igen an bieJBorm"nner alle fo,ali toenn gerabe fanntgebung "d^ritte er mit einereigenen tofire, SSo"mac^t ^ieju i"erfe^en gu unternehmen*

er

265. "Ba"

^^ritteju t^un biefe ttiemt ber ^fanbin^abet erfolgt, unterl"ft?

aOBenner irgenb ber SBec^felforberung gur^^Ige ein,ben aSerlujl ben Ueber* er ni^t nur i)er:|)fli(i^tet, ^abenbeS begebt, JBerf"umni^ foiji

140

"

kSvetel^seis,mhiek biztositas"ra neki felfil sajat

ezen

nem

"

a

zalog

tekintetik. "tadatott, kieUgitettnek teljesen

266.

teend"fe van

Mi

vdli"hiteiefs"neh ki ^

a%on

bir

Ha

a

dllam^k"tvenyeket

z"log"lf

hitelez"nek valtok"vetelesebiztositasara zilogkepen

elteltevcl adattak at, akkor Joga van a zilogid" "llam-k"tvenyek beavatkozas nelk"l azon folyam azokat bir"sagi szerint, mellycn Becsben de allettak, Icjaratkor megtartani vagy eladni, a felcslcget azoimal kiadni a tulajdonosuak vagy cs"d eseteben a cs"dt"megnek tartozik.

Mi

96r.

Ez

a

megtartdMjog9

jog mellynel fogvaa

azon

,

penzeit vagy

mas

yaltohiteIez5 a v"ltoadosnak

mik f"rvcnyszcy", nem ing"s"^ait,

iSLtoii modon

cs"d birtokaba, jutattak me^ a yaltoados eilen id"k"zben megnyilt eseteben is megtarthatja.

ki magdt Mihep elegitheti

268.

a

vdltohitekz"

szer"legvisszatartoU A

a%

I

illykep t"rveny^

edrgyakb"l?

k"veteleset, a mennyireterjed, kielegitpenzb"l megtartott

heti, de

atadnl a tnlajdonosnak felesleget vagy a cs"dt"megnek tekintend"k^ tartozik, s azokkal egyebmegtartott t"rgyakzalogkep a valt"hitelez" gyan"ntb"nhatik. elzalogositott ing"s"gok

269.

a

Kit

illet meg

zdlog-es iUet"lega megtartdsi jag?

a

A valt6 klbocs"tojat ki eilen, oUy intezvenyezett zet daczara a

a

v"lt"t ki

kibocsato eilen, mid"n

tonak

Ion. hitelez"jeve

nem

fizette ;

ezen

kiviilaz

nyertfedcintczvenyezettet

ittal a kibocsat. i. a valt6nak kifizet^se

-

141

"

beS SBec^fef" an ben $fant)ge(er \d)u^ jufleQen, jur"cf au^er^ fonbern bem "irb er, auc|" SUif^rfic^e, "i^er* bmn feiner ^inft^tliij^ ju ba8 aI8 fieHunfl ttuirbe, i)olIjifinbtg i^m 5Pfanbufcergefcen fcefriebigt

angefefen*

"erben bem "Mu6igerjur

"ic^er^eit feiner SBed^felforberun in 5Pfanb er baS J"ed^t, na(j(f fo tjat (Staatipapim 9(6Iauf gegeben, ber $fanbjeit be8 "eric^te8 biefelften o^neDajtoif^enfunft nac^bem in SBien gefiaitben, fteam SSerfalltage Sourfe, ju totld^m ju it^ ober ju yjerfanfen, bem (Sigent^"me ^ataber ben Ueberrejl galten ober im gafleeineS "oncnrfeS, ber "oncurSmaffe ^eranS^* fogleii^ jugeben. 267. Mai

{fiM

Xeietttiontoec^i?

laut toel^ember SBe^felgWubiger (Selber iflieneS9ie^t, ober anbere ga^rniffe be8 2Bec^feIfc^uIbner8, er auf eine gefe"* n)el^e im gaUe verbotene9trtin feine lic^e, hic^t ^n^abungbringt, felbjl 68

er"j^ieten aOBec^felfc^uIbner injloifc^en "oncurfeS, ju i^^ itfjaltcn erm"d^tigt

eine" gegen ben

268. SSie loiitt fu^btt

auS btu gefe^Ii^ SSe^felglduUget: iut""" "a$ett ja^^aftttta^en? (e^oltenen

??orbergng jl^,foloeit feine ben Ueberrejl bem "igen** beja^It ma^en, ifiaber fd^ulbig, rei^t, anbere retinirte ober ber "oneurSmaffe ^a"jtn t^fimer ju "bergeben; fann jte ")ie unb ber aOBed^felgl"ubiger fbibals jpfanb ju betrachten, anbere"er:|)fdnbete "ac^enbe^anbeln. bewegliche 3Kit bem retinirten "elbe fann

269. SSem

tto$M fte^t

er

Steieniion"re^t ju? ^faub-mtb bejugSttieife

eine"SOBec^felS (ttuSfiener toelc^er gegen ben Sejogenen, bann ber erhaltenen l^atj ni^tbejo^It DecfungbenSBe^fel ungeachtet bie S"c^ burc^ bem aSejogenen tomn er ndmli^ gegen ben ^uSfieller, i^. beS StuSfieaerS beS aSt"j^dS "Idubiger getoorben ial^Iung Dem

142

"

Az

270,

csak iUy %dlogjogot

"

$%er%6des

hetni^e

es

dtadds dltal

szereZ"

meg9

cs"k szerz"des vagy vegrendelet s nem Uly zalogjogot "tad"s altal szei^ezhetiii ezek folytani meg; hanem a biztositasul elrendeltvegrehajt"si "sszeiras es zarlat bir"ilag vagy kielegites"l ad. is hasonlo zalogjogot Az

Lehet^e

2Ti,

a

vdUol

vdUoi erejenekveszelyeztetese nelk"l

eroe^

fiyesen betdbldztatni?

Lebet,mert amb"r az 1844 VI. t. cz. 22-ik "-saa valtonak rendeletet a birodalmi betablazasat tilalmazta, s a t"rvenyeme 53-ik sz"maban s 1850-iki januar25-r"l megjelent, t"rvenylap kelt igazsag"gyi ministen rendelet 2^ik "-a csak oda modosita: el"tti bet"bl"zasanak csak azon esetekben hogy a valt" lejarat mikben a v"lto tulajdonosanak valtorend a k"z"nseges van helye, 25

29-ik

"

utan

czikkei szerint biztositasi viszkeresete van, a

valt" minden

ministeri pendelet

jarat de le-

esetre betablazhato; mindazaltal

ezen

1853-iki ideiglenes polgari perrendtartasnak eletbe leptevel 1850-iki az Januar 1-jeni megsz"nven, helyebe 52-ik sz"maban foglalt birodalmi t"rvenylap ministeri els" rendeutasitassallepettmiszerint azon let azon esetekben,mikre nezve k"l"n"s szab"lyokat a valtoi eljaras nem tartalmaz,valt"i perlerendeleteialkalmazandok; minthogy kedesben is a perrendtartas pedigsem az ut"bb emlitettministeri rendeletben sem a perrendtartasban a valt" betablazasat tilalmaz" intezkedes nem foglalvalt" valt"i a tatik, ezekb"l azt kellk"vetkeztetni, tulajhogy nelk"l el"tt utan betablazhato. es dons"ganak lejarat r"vidsege "z

,

"

,

"

"

270. Ernten

143

"

mh tmt int^ f"tttxa^ betgtei^en ^fan^tec^ie

ga(e tmoxUn

Uthtt-

i"ttitni

f"nnen ni^t nur im"f J"ertrag. ober Dergleici^en {Pfandrechte mt" bamit \"tibmbcm UebergaBe ertDorbentoerben; Ztfiamtnt bk e8 entfielt eiltgleichm""iges fottJwn J"fanbre^t an")bm") bk an* mcuti"e JBef^reifenng unb Qpmt jum JBe^ufe geri^tlici^e georbnete ber "i^er^e"mtg unb Ballung. "

271.

^atf ein SSed^fel, o^ne "efa^tbungbeS batin eni^ottenen intaMitt mtitnT SBec^feltec^te", gilfig

beS VI. "efelartifelS 'com Sa^re 3a; benn ber 22- ^Paragra^)^ 1844 ^at bie Sntabulirnng beS SOBc^felS unb bie gtt)arverboten, Dom 25. S"nner 1850, S?r.53 beS 3ufH"-a"inifJeriataSerorbnung im ".2, biefe be" Oefe^eS nur bal^in 8*ei^8gefefeHatte8 Slnorbnung eine" aOBe^fel" bor ber aSerfattjei a6ge4n1)ert; ba" bie Sntabulation in toeld^en be8 nur in jenen ^""m Statt flnbe, ber @igent|"mer ber 9lrt.25"29 ber allgemeinen "Be^felS, nac^aSorf^rifi aSe^fel* auf"ic^erflellung befugtijl,naci^ orbnungben J"egre" ju ne^imen ber aSerfaEjcit aber bie 3ntabuIation beS aOBe^felS o^netoeitere" ju*= aber biefe mit ber (Sin^^ Wffig fei; nun \iat SKinifieriatJBerorbnung ber ^)robiforifc^en fu^rung 1. S"nner 1853 am 6ii)iH"roce"^Drbnung unb an bie "te"e berfelben bie erfie aufgeh"rt, ijl 3ujiij^3"inijieri StrbeS 52 1850, mit ber SQBeifung aSerorbnung, 91ei^8gefe|blatte8 feine befonberen i"ox^ ba",im ^a"t bai aBecl)feIi)erfa^ren getreten, man enthalten foDte, jt^ auc^in aOBed^felfireitigfeit fi^rtften nac^ toeber in ber ^roee"'^Drbnung bd ber lefet* ^aU^ nun, ju benel^men in ber ^Proce"^Orbnung erto"^nten SKinifieriataSerorbnung, no^ eine, ijerbietenbe ber SQBec^feln SJerf"gung borfommt, bieSntabuIirung mu" eineS."Beci^fet", tt)erben, ba" bie Sntabulirung o^ne angenommen i)or unb na^ ber SJerfa""eit aSerlufi SSBeiJ^feleigenf^aft, feiner gu* l"fitg fei"^

144

"

K"lf"ldi

XV. 1^72.

Mikep

hell "

"

t"rvenyhozas.

k"l"ld"n kibocadtott pdUmak

lenyegeshettekeit

A, k"lfbW"n kibocsatottvalt"nak vagy egyebvaltonyilatkozat kellekd mkid lenyeges alakja,

nak mind

szerint keU helyt"rvenyci 85-ik

278. rinC

itelrn, hol

a

felett(v.r. 4-ik

cz.)azon

t"rteut. nyilatkazat

V.

r.

cz.

Mi

h"

t"rtenik:

hidnyosugyaUy Ez esetben

a

a k"lf"ldit"r"enyek m^ vdltdnyilatkozal

a

de

a

belf"ldi t"rvenykivdnatdnak

valt"ra Austriaban

vezetett minden

megfeleti

egyeb

ke-

,

s"bbi nyilatkozatok orvalamelly teljes igy pelda"l: erveny"ek; szagbana v"lt"kellekekk"ze iartozhataek az ertek felveteleneka valtobani

ha bizonyitasa

v"lto a belf"ld"ntovabb hatilly a h"tiratban el"forirataltatnek, anelk"l, hogy azon bizonyitas mint belf"ldit"rveny"nk rendeletedulna,ezen kesobbi hatiratok, nek megfelel"k, leendnenek. mind a mellettervenyesek

2T4.

Mino

,

erejehmne

tehat

meily pdltanyilatkozalnak

a%on

metty belf"ldi egy mdaik

,

belf"ldinekmagdt

a

dltal valU"

k"lf"ldon k"tele%eef

Ezen

volna azon esetben is, valtoi erej" k"telezettseg teljes ha csak a mi (belf"ldi) felelnemeg; merta t"rvenyhozasunknak alkalmaaltalaban azpn helyt"rvenyeihez teljesitese k"telezettseg zando,hol a k"telezettseg teljesitend".

276.

Melly t"rpenyhatdro% a tdUojog gyakorld^a vagy fenntartdia vegett k"lf"ld"n telje^"end" aelekmenyek alakja feiell?

Illycselekmenyeknek peldaul:"vastetel, vagy k"zlesnek felettaz illet"k"lor"z"gbani alakja t"rvenyhataroz. V. r. 86-ik cz. ,

"

"

Ku^(iitbtf(|e ^fe$geBung.

XV. 373. f"k

im

tQetbenhit ttiefettt"^eit eine" im 9(tt"tanbe SrforNttitffe

"Be^felSUmtittlti attSgefteSien t^ietoefentlie^en eineS "otoo^lbiel^onn, ^rforberniffe alfoaii(^ tut .SluSIa"t)^ auggefie"ten (3Crt4 Der S".C);)ofcereaiec SBed}feI8 antlernaOBec^fcIcrfWrung, tt)erl)en mdf im Oefe^ "eS OrteS, au 9lrt85 ber 3B.^D* ml^m Dieerfl"rung iji, erfolgt fceurt^etlt. ttienn eine SSeii"fietetftatttng gef^ie^i, na$ ten anSton" beS inl"nbif^en bifc^ "efe|en"ttmrmongel^^^^ 3in^"tbetmngen jebod^enl^e^enbift? "efei^e"

373. "Ba"

atteanbern,fr"ter in Dejierreic^ Sribiefem ga"c IjoBen auf ben

M"e Oiltigfeit; SQBec^fel ^efefeten erfldrungen fo fSnnte j-S* tn eine" "Bec^felS einem Sanbe ju ben toefentlid^en irgenb "rforberniffen menn flel)"ren, ba^ barin bie JBaluta"ejldtigt alfoein folc^er fei, im Snlonbett"eiter SBed^fel to"tbe,ol^e ba" biefe ftjflter tnbofftrt im ^nboffamente "orWme, ""ren biefe aSefidtignng Snbojfa"* f^xStern mente benno^giltig, ba fetbe ben Slnforberungen inldnbifc unfereS to"tben^ "efe$e8 entf^)red^en 271. ISie

tin e$ mH ittut Hi^ ml^t ftd^ fte^t 9Be^fderHatmig, Snianbet einem anbern ^nlonberim 9(n$(anbe t^ttp^i^tt ^at7

to"rbet)oar"Sei^I"aft "enn I)aben; fte S)iefe JBei^ii^tnng enl^ "efe|ge6img au^ nur ben ^Knforberungen (irtftobif^en) nnferer beim bie ^f"llmtgber SSerbinblic^feiten ft^ richtet {^re^n"itrbe; ben @efe^en beS DrteS, top bie"3er"inblid^feit erf"Itt iiber^au:t"^ noii^ "erben fo"* n^ei:bie t^tm bet m einem "n^ "Bel^eS(Pefej^ entf^eibet ober @r^attungbe" SSe^felre^ted ^Ia|e lonbif^en pt Stn"tt^nng ^onblungen? norjune^menben 275.

ober ^anblungen, fol^er j*35. ^rotefiert;e6ung "u"lanbe geltenbe baS in bem fiej"gli^en Slotifleirung, entf^eibet

Uefierbie gorm

86 2trt. "efet}-

ber

S".-D. 10.

147

"

XVI. 276. SBa"

"

^X9tt% {# in ^toiefi?

SDerJ"rotefl Urfunbe,tmrci^ bie,bem iji'jene "ffeiitli^e rtel^e

ba^er aiegreffe tocrbeii, gur "ruuWagebienenbenUmfidnbcfcetoiefcn ab* aller ^ tnfic^tltc^ ber "on bereit Pnbet Umjifinbe, Setoeife {"egref bie ^rotefier^ebun" "tatt* ^dngt, 277t

^nt^

mn

lann bct

toetbeit? ^tUt^ attfgettommeii

bur(^einen 35ur^einen 9iotarober,in Ermangelungbeffen, ^^^^^ unb jtDaro^neBujie^wng "on 3^W"^^''l^^^ "eri(^t86eamten, Strt 87 ber aOB.-D5"rotofonfu^rer8. 278. SSad

muf bei:^toiefi ettf|atteti?

5)et^Protefl tttu| enthalten t

be8 SBe^feltf ober ber Sc^e itnb (ttbfci^rift 1) @ine tt)"rtli(|e aller itnb Semerfungen" baronfbeflnblic^en Snboffamente ttnb 2) Den SSamen ober bie gtrma ber ^erfonen,f"rtoelc^e ber ^rotefi toirb. ert)i3*en gegentoelc^e toirb,geflellte ^)rotefiirt 3) S)a8 an bie ^erfon, gegen meldte feinegegeben ober bie Semerfnng,ba^fie ibreSlnttoort, S3ege^en,

^ak,ober

nichtanjuteffen geioefen fei*

beS Drte" C2trt.91 ber SB.^D),fomiebeS 4) Die Slngabe

2Wonat8 unb 3a^re8,an toel^embie Slufforberung "alcnbertageS, "orben iji. (5"unft ober o^ne@rfoIg i)erfu^t 3) geftc^e^en, bie ober einer (S^renjaljlung 5) 3in gafleeiner"brenanna^me unb ge* i)on ttoem, Srtod^nung: f"rtoeu, unb toie fteangeboten leijiet nnrb^ toel** beS SiotarSober be8 "eric^"beamten, 6) Die Unterfc^ri^ ^ ben 5"rotejl ^at,mit Beif"gungbeS "mtafiegelS^ aufgenomnten

3lrt, 88 ber 3B.-D. 279. "ie

titelfac^ iftin qjtotejl?

b. l). er toirb aufgenommen: erfolgter ^toti^a"), toegen nic^t %na"me;unb toegennic^geteijleter ^aiflnnQ. "0*

148

"

280.

MeUyek

k"r"lbel"l

esetei

u%

"

elfogo4ds Mdny"ban feiveend"

"msnak? Ennek

k"l"nb"z" eseteivannak,

Ha

aS5

Ha

az

peldaiil: az elfogad"st megtagadja. mtezvenyezett neiri lelhet"(ayoifiozasiszelovas). intezvenyezett

Ha

az

eilen cs6d nyittatik. mtezvenyezett

"

id"re kibocs"tottv"ltonak elfogadasa bizonyos kieszk"z"lbet"; nagjat elfogad"s"nak ^^^ ^z intezvenyezett Ha

nem

lat utan

a

tenni vonakodik. Ha

nem elfogadas

az

hanem egesz valto"sszegre,

az

csak an-

a valtot teljesittetett vagy ba az intezvejiyezett el. hosszabbitasaval fogadta a lejarat p^ldaul: megszorit"ssal,

nak

reszere

egy

mas

,

a valtota k"zbenjaro intezvenyezett vagy valamelly el el"z"aek nf vbecs"lesere fogadta kibocsat6nak, vagy valamelly ovas). (k"zbenj"rasi atk"H"tt peldinynakw^tg"vzijt Ha az elfogadas y^gett ugyanaztannak, ki magat a masodlainak felmutatasa "ltaltulajdonsul igaiEolja, kiadni vonakodik (kjszolg"ltatasi ov"s).

Ha

az

Ha, az elfogadon"li bianyamiatt,az el"z"kt"lbizbiztonsag tositas k"veteltetni szandekoltat^ "v^s). (bi2toiis4gi ,

28^.

MeUyek

Ezek is Ha

a

fizete"hidnydbanfeiaeend"6ms

eseteii

k"t"nbSzdk;peldaul:

s a tulajdonos ae el5z"k nem fizet, lejaratkor elfogad"

az

eilen viszkeresetet akar inditani. Ha.a

v"lt6 telepftett

a

be telepen

nem

valtatik (atelcpcs

eUen)*). Ha

*)

a

fizet"a

L"sd

a

csak egy valt""sszegnek

143-ik sz"m"

reszet

k^rd4s aUlti jegyzetet.

akarjakifizetm.

-

280.

149

"

ik %aUt itS m^tn "Belc^e futb(etlauftg

9(n* ttic^t erfolgtet

tta^ttte ^toie^e"? aufjune^mett^en (S8 flifct fol^e ^erf^icbene j^fi"e; j.""

:

a"enn ber ^Sejogene We $lcce!^atiott ijertoeigert. SBenn ber SSejogene (^Perquifition ni^tauSftiibig ju ma^en ifi

aOBmb-jprotefl). aOBenngegen ben "ejogenen ber "oncurS auSbric^t^ SBenn bie ^mpiation be" auf eine kfiimmte 3^ttnac"^ @i(^t ifi,ober "enn ber aSejogene auSgejiellten SQBed^felS nic^t gu erlangen, ben Xag feiner 5lcce:j)tation toeigertv auSjufe^en (botiren) fici^ SBenn bie 9lcce))tation ni^t fon* auf bie ganje a"Be^felfumme, bem nur auf einenS^^eil ober "enn ber S^ejogene ifi, berfelBen erfolgt mit einer anbem @infc^r"nf ben a"e^fel ung, j.33* mit aSerWngerung ber aJerfailjeit acce^)tirt t)at a"enn ber a3ejogene ben SQBec^fel ober ein anberer Sitter^enient enttoeberju S^ren be* 9lu8fleller8, ober eineS SJormanne" acctip"tt (3nteri)ention8^)rote|l)^ fjai aOBenh ber SSertoa^rer ber Stcce^jtatio eine" toegenaSeforgun^ ber ^ci^ ten @rem^)Iar8 bur^ SSor* bajfette S)emjenigen, eingefci^icf aU Sigent^fimer beS 3)u^)Iicat8 Iegitimirt,,ni( weifmxQ bejfeI6en toitt ausfolgen (9(u"neferung8))rotcft)^enn, loegen"nfic^er^eit ben SSor* beS 5lcce:|)tanten, ^on m^nnern "ic^er^eit "erben foQ (iSecurit"t8i)rotefi)"erlangt "

281.

iit %afitM f""^t ftitb fStm^"i ^a^m^ ^rotejleS?

aufjuneipmen^eu

$."": Diefeffnbani)"erfc^ieben; a"enn ber 9lcce^)tant unb man jal)It, nid^t gegen jur ffierfaUjeit bie aSorm"nner 0iegre" nehmentoitt. toirb a"enn ber ^ommhSB"td^^d im 2"i"mieile m^t eingef"jl ben "omiciliaten) *)" (gegen a"enn frerB^^n nur einen JE^eil au8* ber a"ec^felfumme loiCf* jaulen *) "ie{"e ^nmerfungjwr grag"9h:.i43,

180

"

"

akar teljesiteni, fizetest nevbecstilesi valamelly k"zbenjaro minthogyezt az ovasnak sz"ksegkep meg kell el"zniesat. Ha

" "hHirt

CS.

V

"

s

-

m

in t

a,

k. jegyz6(v"ltdt"rv^nysz^ki tilk"r, megyet"rv^nysz^ki jegyz6,

a mai cstit"rt"knapon 1853-iki october 26~"n Kerekes j"r"^bfr" sat.) "r v"lt"t: megk^r^s^rea kOvetke^^(mag"n,els6 vagy saj"t) ty"s

ft.800 pp.

Pest, Sept.l-j6n1853. Kelet iit"n nyolcz h6tre fizessen "n

(els6 vagy mag"n)v"lt"n"l fogva

ezen

rendeletemre nyolczsz"z saj"t peng6formtot

6rl6ke "rukban. J"zsef

M"lh"s

K"nyves Kilian Szegeden.

H"-

s.

k.

elfogadom

"r

KOnyvea

H^lyettemB(!r"s Ign"cz

jAr rendelel6re.

Kilian

s.

.

Pesten/Sept.18-"ii 1853. M"lh^s

Kerekes Helyettem

M"ty"s

k.

"r rendelet^re.

J"zsef

s.

k.

Pozsonyban,October

3-"n 1853. B6r"s

Ign"cz

s.

^.

88-ik sz. alattisaj"t lak"baa KiVnyves Kilian "rnak mint elfogad"nak beroutatlam ki ezen azt v"laszol" bogy jelenleg v"gelt "sszegetkifizetninem k^pes,6s 8 napihalaszt"stk^r (vagyfizet^sv"geltbemutatni akar-

"zet^s

,

de 6t bon

tam,

nem

,

leltem;^agy bematattam, de t61e v"laszt nem

kaptam

sat.) Minek

al"irisoni s hivatalospecs""tem saj"lkeztt (vagya |iiteles6ge"l v^nysz"ki pecs6l).

t"r-

.

N. N. '

(P.H.)

28$.

Mikdp

v"lt"jegyz6 j"r"sbir"). (vagy

heil s%erke%teni

a

pdU"^vdse,mid"n

valameUy v"llo^

t"bb 9%emelyt"lk"vetetend"f Jogik"telezeUseg teljes"ese

Mid"n

t"bb szevalamelly va"ojogi k"telezettseg teljesitese

melyt"lk"veteleinl", a "

ovas

kiadand",s abban

egyszer lemasolando. V.

"

felsz"litasr"l is "sak cgy mi mag"ban ertetik a v"lt" is csak t"bb rend"

"

r.

Bfr^ik ez.

"

151

"

aOBennein3ntcri)enient eine S^rcnja^Iung ba leiflen Voi",

biefer

^xt"HP%omulm.

Sejtr!"n^tcr "ecret"r, u. f. ^eute,.2)onncr^ag ben 26*Octo6ci;1853, ".},J^a6e i)e"^erru aufVerlangen SKatt^ia""erefe"

{^ola^^^Jrima*ober folgenben

SB e^fcl: eigenen) 1853* $e^ ben h "e")t. jl.800 d.m. Sie gegen btefen ober "ofa") ^^t SBo^en h dato.jaulen (5"rima* SBed^fet Drb.rebie Summe "cttt."u(ben on meine eigeiie in ^ontj.^aTOv ben ^^t^uubert SBaaren, in SBert^ Sofef 2""l^"" m. p.

^errn "ilian in

""n^tje" "jegebim

angenommen

"ilian

""n^^e".

an bieiDrbrebe^^errnSgnaj S5rM" gflrmi("^

$e|i,ben

18*

"e:|)"

temBer1853*

Sofef aW"tf"""m.p. htn g"r mt(3^an bie Drbre be" ^errn 3Watt^ia"fterefe""$re"6urg,

3"DctoJer1853. "

.

3gnaj S"T""

m.

p.

tu feiner 35em^crm ftilian "fin^^e" aW Sfcce^jtanten SBi^^nimg 9h:. unb jur 5ltttwort 88 jur 3"^lung:^rdfentirt, er tbnnt gegenw"rtig ermatten, uub bittetum ein Slef^irium Summe ni"}t biefe "o,tt8 Sagen (oberjur bejahten Stillung meflen,i^naber ni^tju ^ufe gefunben, ober "rdfen* ")raf"ntiren tirt, }ebo^feilte^Intmort er^aUen u. f.".). ttriunbbefenmeine ttnterf^rift unb Slmt^* (ober Ste"*^* "eri(|t"") "

-

(L.S.)

! SBed;feI^9?otar Sejirfgrid^tcr)" (ober

282.Bit ntttf mm htt SBe^fel^toteft fein, auSge^eKi

einem^tU

foll?

mxbtn wn te^tUc^e tiet:(angi me^t:etett Seifittng ^etfonen

SBenn eitietDed^felrec^tlic^e i)on met)rercn "er* J"erfonen Seillung ittir eine rotten mu", fo ijl "kr bie me^fa^ Slirffor"erung Imtgt l^er ^Protefinrfun"e l)g" "onfd"fl,. fl(^ auSguMen, nnb eS "erfleht toirb.^tt 89 *er "B."'D* batin nnr einmal co^"irt ffie^fel '

-

1S2

"

988.

Mi tovdbbiteend"jevan

a

"

tiszt' jegyz"nehyvagy tqrpeuyhe%e9%

vhei"neky ki

a%

ovdst

felcetle?

altala felvett"v"st

naprol eg^szteqedeltncbien napra, s a fcelctrcnde szerint egy k"l"n"s jegyz"Jc"nyvbcovasleszamokkal lapozva mellypontosanfofyo k"njrvbe iktatni, V. r. erdeklettfeleknek masolatok ac"iatok. az gyen, s mellyb"l K"teles

az

"

"

90-ik

cz.

284.

Mennyi difftzeUn""

egy "vds

fetvSteleertf

Minden cvasert

is, 2

k"l"n,hab"r egy oklevelen t"jbbfoglaltatnek ezenkiv"l a belyeg s netalani fiifizetend"; "vasdij p. ftnyi

is megteritend"k. A magyar v"ltot"rveaynek a bevark"ltsegek vezetesi parancs altalepsegben hagyott135-ik "-a.

XVn.

Helje

es

idejea bemutat"snak

es

valt"-

a

foFgalombaneloforduhi egyeb cselekmenyekiiek. 986.

4 vdU"forgalomban el"ford"loeseiekmenyekhol eeffes"end"kf

cselekV"lamelly meghat"rozott szmielyn^lteljesitelid" bemutaaz elfogad"s menyek, mint peldaul: vagy fizetesvegetti

tas, az

ovas,

a

valtom"sodlat kiad"s"nak k"vetelese sat.

illet"

az

hi"nyaban,annak lak"san szemely"zletenek helyen,s illyennek Mas helyenpeldaul: a penzcsarnokban, ez esak a teljesitend"k. feleknek k"lcs"n"s megallapod"sa t"rteuhetikmeg. V. r. folyt"n 914k

cz.

286.

Mi

a

pmzcsamok

^

hol Penzcsamoknak.nefezik a;zon helyet^

many

altal

c

a

kereskeddk

a

kor-

alatt biztos fel"gyelctc vegre readelt penzcs"naold

a vegett, targyak htogy"zleteiketerdekt" barmeily "sszegy"lnek

153

"

283. Sad

m

btt

"

itt im ^roteft "eti$t"(eatiite, aufgenonttnen

^atf fetner p t^m'i

fprotep im")i^nmifflenontmenen nm!^beffen XaQ m\" na"}Dtbnungbe" 2)atum5,in tin Xa^ fftr gan jentSn^"lfe rtorauS ben 3ntereffenten tefonbereS ^ruteflBu^, JRegifier, ?[6f^riften J"latt Slatt ti^erben "on urib mit fort* ert^etlt Bmten, totl"jti ju Slrt*90 bef2B*HD* laufenben i^, einjutragen* ^erfe^en S"ffen i"t ifl ben fc^"lbig

284. SSie f"itliftfot einen

olS Soi^ejn anfgenommenen^roteft entri^ten?

g"r jeben ^rotefl inSfeefonbere, aufberfelfeen auc^rtenn mehrere

ttrfiinbe (S.^^Sff. bie S^are"on 2 ff" ifl ftnb, ausgefertigt ju entricfften

unb eth)aigen ga^rtauSfageu augerbem finbbie (Sttm'iptU ju erfffeen" 135 beS baS @in* "" aufge^oknen SBe^feIgefe|e8, nngarifc^en burc^ in "raftfeelaffen^ fu^rung8:")atent

Ort imb Bettf"rbie Wc"*"rttott unb aniiere im aSt(^feI"trfe^r ttufommeHbe"^miblwigtm

XVII.

285t aSBo muffen tiotf bie int SBe^fet^etle^r ommenben

fJaubtungen

tjorgenommen teerten? 5)ieUi einer fee^immten 5"erfon J^enblnngen, ""tjune^wunben

bie^roteftet^eBi obetS^I"ng, ^4fierit"tion jur Slnnol^me bie "tfDrberung eine" aaSe^feIbu:|)Iieat3 im "efc^df""" ". muffen n. (" localeber feetrefenben eineS folt^en, unb in "rmangelung jperfon, in ber aBoIjnung berfelben vorgenommen toerben. 9ln einem anbern fann bieg nur mit teiberfeitigem @ini"er* Orte, j.33. an ber aS"rfe,

j.SB* We

^fc^^em fianbniff"

3lrt.91 ber SB.^D. 286. SBad

^

tflbie S3itfe?

ber Ort, rto bie "auflente um ^ei"t aS"rfe "erfammeln, fii^ unter ber ^ufpc^teineS ^eju loon ber Oiegierung J"drfo" Uftttktn "feec "a" SWe", i^r^"ef(^fte cmmi^i trifft,fic^ ju unter"*

185

"

"

"

aBaoren u.f^tt), m\" mttSBed^feln, "elb,ftffentlt(|ett^(i^)teren, \)altm, S)cr aSdrfecommipr Die Drbnung an]xc^t ^crt ju "erfe^reit" ju er* m\" barauf \altm, bag bie "enfafe i^ren Sorft^riften jU fe^en, ge" "nb in bie ber Sdrfeerlaf* m4^ ^anbeln, ba^ nt(i^t8 {R"cfjt^t gegen 2)ie mit 9lu8na^me ber tfit"gli^, i"orfaIIe* SS"rfe fenen SSorf^riften in ben 3"ittag8fiunben unb Sonn*,geier*uitb 9?ormatage, offen, hm bott Sebermann, mit Sln"na^nte be" rteiftlicffen "efci^Ieci^ Jebo^ U^ unb 3"inberj"^rigen, erfl"rten teS,ber Gribotare, aSerfd^rtenber "erben* fu(|t 287. fSam

cUt ik SBo^ "tf^aftilot"l ni^t p tvmiit"n fei/ feflgeftetlt fth; anjune^en? mmg einer^etfon

ifthtt ttmpmh, tof m

Slur bann, mm

Bei ber 5JoIijei6e^5rbe be8 aud^eine biefer^att Drte" flefc^e^ne be8 Siotare", ober be8 "erici^t86eamten 9?a^frage fcemerft wer* im.^rotefie ijl, gefeliefcen fni^tloS tt"di)ti auSbr"rfli^ benmup* 9trt91 berSB.^D. 288t binnen m

tiorlommenben ^anUttngen tie intSSe$fe(tier(e$r m^

Sonn* ttnt gf^iertogen tiorgenommen werten?

benn foloie an einem Sonntage S?ein, ioelci^er f"rben SBe^fel, SBerf* ber n"^fle oberallgemeinen ber B^^lungStag i"erf"llt, geiertage f"nnen aQe uferigen ^anblungen, tdiifl, eftenfo j*"" bie^crauSgafee eines "6er bie Slnna^me bie (SrfWrnng u. f.tu. nur SBe(i|felbu:")Iicat8, in loerben- g"Cftalfober 3^it^"nft" an einem ""erftage geforbert toerben bie SSoma^me einer ^anblungf))"teflen8 geforbert tt)el^em Feiertag, mnfte, fo mu^ biefe auf einen Sonntag ober allgemeinen loerben. aBelcffe ffle^im* SQBerftage ^nblungam n"^flen geforbert 9 flnbet.lrt.92 SlniDenbung mmig auc^auf bie^roteflerfefeung

berm.^D.

289" aSenn auf einem SBe*felt"Itt|e ^a^ai^t Jefte^en, affgemeine Wnnen

"el$er gfrift ijlUt ^rotefl jn erbeten?

h)o Dfetoo^r m") airt.93 ber ^.^D. an einem aHt^^dplalie eine"gtt)ifd^n bie B^i^Iung aDgemeine feej^en, Ba^Itage (6afftrtage) ben Bat^ltagen SBerftage SBec^fete "rflam n"cfeflen fallig geworbenen ni^t flrfeijiet auf"ic^t^^aBed^feln ju Werben Braucht Wa8 j[ebo^ ,

"

1B6

"

az4UaI

"

fizetesinknykhxni ov"stetelrea

a

v.

r.

4I-ik czikk"^en

hatarid"t (48 ora, vagy a fizetesnap megszabott lebet. nem k"znap)tov"bbi^akiterjeszteni

XVIII. 290,

Varize

utani misodik

Hi"nyos al"ir"sok.

mik neval"irds f)dU6er^"kolly vdlt"nyilaCkozatoknak ,

helytU keresfttf^on"stagy

mag

jegyekktlie^e$iUetn0ht

tehat a v"ltonak kibocsatasa is, Barmellyvaltonyilatkozat, keresztvonissal vagy mis jegygyel mellyncyalaiF"s helyett teljcesak akkor ha sittctett, a Wros"gvagy valtojogi erej", eienjegyek altal de altal nem nyilvanos jegyz" saj"tkezfi, valtojegyz" nevet jelentaknek hitelesenbizonyittattak s bizonyos (hitclesittett "

"

V.

r.

94-ik

29i.

cz.

%8id6 itvSnyesek^e

irdssal teU

a

tdUonyilatkozatok^

Nem

mert az 1"44 VI. t. czikknek a bevezcfesi ervenyesek, 2-ik "-saii"I p"rancs altal epsegben fogvaa valtora zsido hagyott bet"kkelvezetett bannelly irasok ervenytelenek.

292,

A

vdUm

el"fordulo%8id6 aldird$

ervenyes^e?

erveoyes, ha a 94-ik czikk rendeleteszerint hielmert az 184"-iki februar 14-r"l kelt legfels"bb telesitvc.van;

Csak akkor

hataroz"s

folytan1846-ikx Martius

udvaii 4-en kihirdet^tt

can-

czellariairendeletszerint a zsidobet"kkelineval"irasok kezvonaso-

kul

emuel fogvaaz illyk^pen kiadott iratok azon s tekintend"k,

szerint it"tetnek meg, szab"lyok tokra

nezvc

fenallanak. Lasd

53-ik sz"mit.

a

m"k

a

okirakezvonissal ellatott

fuggel^enck p"lg.t"rvenyk^nyv

"

457

bie f"rbieSlufnal^me aWan* be8 ^totefle" i)erflel^en ifl foiax^boi) twi 5lrt. 41 ber "B.^D.ijorgef^riekne gel834l""" grifi (48 "tun"" bm, ober ber jrteite SBerftag nac^bem B^t^IungStage) ni^t"ber* "erben* fti^rittcn

ju

"

xvm. 290^

SWangel^aftc Utttcrf(^riftett.

be" Homeitd itttt 9"bm ^Oi^tSS^f^felet"Barttttgett; toeU^eftott S^fdfocift? ^eujen ober onberen Seiten ttoUjogen ftnb;

bie SluS^effung eineS 5lrt,alfoa\x") SBe^felerfl"rungen jeber ober anberen B^x"^cn SBe^felS, ml"jtflaube* S?anten8mit "reujen toenn biefe \"ox ftnb, i)onjogen ^abennur bann SBec^feKraft, 3ric^en aber nic^tettoa i)or einem 3Be^feI* "eri^t,ober "or einem 9iotar, unb ben ober ienen9?amen bebeutenb, be=" notar, ol" eigen^"nbig, 94 ber SB".^D. lonrben. 2lrt* ptiget(legaliftrt)

291. @mb

bie titttiubif^et S^rifi

gemaltenSBeAfeler"aruttgen

gWig?

baS @inf"l)rung8^)atent aufred^ter^a^ burd^ 1844 fmb alTeaufSBec^"om 3a^re tenen ". 2 be3 VI. "efe"artifef" toaS immer f"r "c^riften fetnmit iubifd^en gefegten "uc^flaben ungiltig.

benn 9?ein,

292.

laut ben

twOmmttiht Sfi efatemtf elneiit""ec^fet

M^e

tt^ttt"

f*tiftgtWg? beS Slrt.94 ber S.=*D. fiena^ S"orf^rift "om Sntf^iefung benn, laut in golge9UIer^"(^jier lega"ffrl ifl;

S"ur bann, Wm

t)om 4. S"drj ^off"nj{ei"*S)ecret funbganad^tem ali ^anbjetci^en 1846 dhmenSfertigiingen ftnbbte ("bif^en onju^ 3(rt ben uhb na^ "griffen, ffir auffoli^e unterfertigte fc^en, mit^fia Shx^ mit einem ipanbjei(^n ftnb, ijerfe^oi geltenben Urfunbew,bie 9ir. "eurtfeeilen. "ie^e 53 beS Sln^ange" jum ". @.^. f(^fien jtt

14.

1846 fjeirnar

"

Mi

293.

t88

all az^ k"lele%eH8egben

"

ki

valamelly mltony"atkozatot

meghizdanelk"l irt al"?

all,min"ben alnezve Sajatszemelyere ollyk"telezettsegben landott az "llitolagos s meghatalmazo ; ha tehat ez sHmeljevel hatalmazottnak is vagyonavalleendett k"telezve,az "llitolagos kell kezeskednie. "gyan ez all a gyas vagyonaval szem^lyevel nezve mokra,s m"s kepviselokre is,kik v"lt"nyilatk"zatokat megbizafasukon t"l adnak ki, peldaul; ha a gy"m biroij"v"hagyas nelk"l (polg. 233*ik "-sa) ad ki valtonyila"ozatot t"rvenyk"nyv V.

r.

95-ik

cz.

Sajatvalt"trol. 294,

Lenyegeshellekek tekinteieben van-e k"lonbsega sajdeC^m" razj es idegen C^agy h"zoCQ vdlt" k"z"tt?

kellekei ugyanazok,mik a sajat v"ltonak (22-ikkerdes) csak az v. r. 4-ik czikkeben idege" v"ltokra nezve elsor"lvak, valtoerintett het^dik kellek hi"nyzik ecen a sajat t"rvenyczikkben miert is ebben a kibocsato "nmagatjeleli ki fizetoiil, nal,nainthogy volna. V. r. .96-ikez. A kibocs"tasi az elfogadas sz"ksegtelen kitetele czikke ir"nt a v. r. 974k rendeli a mi a hfcly ugyanazt fizetesi foglalhelykiteteletekinteteb"la 4-ik czikk 8-ik pbntj"ban A

,

tatik.

296*

4

vdUjiremtszaM'gnak idegen

vdUck

iriikti rmdeleiei

ervi'

nyesek^e sajde vdtc"kra is? azon mindaz"ltal, k"l"nbseggcl hogy a i"rvenyErvenyesek^ vonatkozo nainden hatarozatai a sajatvaltokjiekaz elfogad"sra n"l elmaradnak, eset nem kiv"ntatik, 3 loiutan ezekc^l elfogadas ford"lhatel" mellybena sajatv"ltonak m"";od peld4nyait $em kiadni kellene, elleniviszhasonloula sajatv"ltonak kibocs"toja kereset sem kepzelhet", feKetlcn"lvan mert ez, mint az elfogado, t"bbi rendeletei, k"telezve;a^onban a t"rvenynek ugy mint: a v"lto alakj"rol, idore keltv"ltoa l"t ut"n bizonyos a h"tiratrol, ,

-

293t ""ie

189

"

in tint "Be^felerfl"tttng/ haftet ^ttitnif{t, o^ue baju SoQmac^t |iat? unterjet^net p i^aiett;

i" 9lei(=^er ti^teber angefelici^c haftet SBBeife, :i)etf6nU4 SWaci^^ mit unb rterni ^aten""rbe; gekt gehaftet alfo "enteret feiner jp^rfon SSeiJo"* ber ange6U"^ i^aitn gehaftet SJenndgen mu^ a"(i^ "firbe, mit feinem 2)a8* mit feiner um m"^tigte J"erm"gett ^erfonhaften/ feI6e giltan"f\)on ben J"orm"nbern nnb anbern aSertretern, tod^ mit Uefcerf^reitung i^rer aSefugnijfe SBecfffelerfWrungen aniiitUm; o^e geric^tlici^ j"SO. ber aSormunb,h)inn er eineSBe^felerfldrung "enel^migung (""233 be8 33. ".^0 anS^t"t Slrt.95 ber a".-D.

@t

$on

Se^feln. eigenen

unft ftemben (obet ben eigenen (itotfenen) 9ft jtnif^Kn ber tpefentti^en tin "Se^fe(n, $tnft^tlt# drforbetitiffe, gezogenen) ttntetf*ieb?

294.

""V eigenerSe^fel (grage biefeifcen (Srforbetniff 22) i)at im Welche nur

ba"

9lrt. aufgejdtiilt 4 ber SB.^D. f"rgezogene SSeci^feln )lnb^ einem .i^ei fteb^nte fe^It "efeftartifelS erforbernip biefeS

aU S(^\)lct be* ba in biefem ber Sln"jieller felbfl eigenen SOBe^fel, fid^ ba^erbie 9lcce^)tation jei(^net, ni^tn"t^igifl.9lrt.96 ber S".^D.

ber2lrt*97 beSDrte" ber Slu"flellung ber 2lngabe enth"lt ^in^^tU") im ^nncte8 be" 2lrt.4 ^in"" ber SB.^D. biefelbe "elc^e 2lnorbnung^ be8 3al^Iung8orte8 enthalten iji. fic^tlic^

f"t gezogene SSe^feln Hefei: "Sec^felotbttnng au^ fax eigene ""e^feln? Sorf^riften gegebenen

295. Gelten iit in

be* mit bem Unterf^iebe, ba" alle bie 2lcce:|)tation 3a, jeboci^ bei ben eigenen SBe^feln treffenben "ejlimmnngen m^^ gefe^Iici^en toeilfteber 9lcce^)tation faDcn,ba^erfann bei eigenenSBe^feln, bie Siot^rtenbigfeit eintreten, 3Bec^feIbu^)Iica nic^t beb"rfen, nid^t ijieineOtegre^flage ebenfo onSjnfertigenf rtenig gegen ben 2lu8jleDer toieein 2lcce:i)tant, ba er j[a, nn* eines eigenenSSBe^felS benfbar, toie beS "efe"e8 bie "brigen haftet; jiebo^, SSeflimmnngen bebingt "ber ba" Snboffament; jtnb:"ber bie gorm be" aOBe^fef"; folc^e

160

"

^ak

"

s a a fizetesr"l a biztositasiviszkeresetr"l, bemutat"s"roly

letetezese irantijogr"l, fizeteshianyaban a j4rt"sszegnek

Ic-

hatlrok

elleniviszkeresetr"l, a nevbecs"lesifizetesr"l, a masolatokrol, az

eltevedtyagy

a

hamis

a vAlt"ielev"les"ltalanoselveiv"ltqkrol,

kerese" jog"col, r"l, a valtohitelez^"nek a k"lf"ldi t^rvenyboza^* bemutatasi rol, az "vas, bely es idor"l,es a y"ltaforgalomban

el"fordul"egyebcselekmenyekr"l bianyosala^ "gy hasonloul a irasokrol szc"ok, a sajat v"ltokra

nezve

is

emnyesek.

V.

r.

98-ikcz.

"96.

Lehet-e

sajdtvdllot is eelepitenif

sajat valtonak kibocsatoja magat oUykep ki"elezte, hogy sajatlakatolk"l"nb"z" belycnQamaga vagy cgy Az Uly valtot a telepesnek, harmadik "ltalteljesitendi a fizetest. volna nem mag"nak a kibocsatonak a vagy ha ez megnevezve kell bemutatni,s ha a fizetes nem telepen teljesittetik ugyanott "v"stetel e^6teben A a elmulaszt"sa megovatoltatni.telepesneli k"vetV. r. 43-ik czikkeben az idegen v"ltokra nezve megszabett is aUanak. V. r. nezve kezmenyeka sajatvalto kibocsat"j"ra Lebet,ha

t.i.

a

,

,

99-ik

cz.

A

297,

$ajdi vdU"

eileni vdlt"sfSer" kereseC kibocsdtoja ev"l

A

elf

sz"mitott harom ev alatt,minek lejarati napjat"l valtonak kibocsatoja eb^v"lcst^intetebeB b^y a sajat

valto

alapja az,

mikor

elfogad" gyanantveeado. V.

r.

lOQ-ik

ez.

"

161

-

"fcerbic5Prdfentation ber aufeine teflimmte S^itna")Sic^t gefieDten "6er benSic^erljeitSregre^; "ben bie B^ung 2Be(^feIn; fugni^ be" f"lligen "ber SSetrageS; jur a)e^)onirung

3"angel83"^^Iung gegen bie

ober bie Snboffanten;

unb bief8t^ ben

{Regre"

S^renja^Iung;

"ber bie 6o:|)ien; "ber ab^anben gefommeneober falf^e SBed"feln; "ber bie oHgemeinen ber aSe(i|fer\)eri(i()rung, ba8 "lage* "runbf"^e bie auStflnbifci^en ben re^t be" SBe^felgl"ubigerS, SBe^felgefefte, ben Dxt unb bie Skitf"rbie ?"r"fentation unb anbere im 5j}rotefl; "orfommenben ^anblungen, ""ec^fel"erfe^re fotoie an")"ber mangel* 2lrt98 Unterf^riflen, ^afte gelten an6)f"reigene SBec^feln. "

ber m\-D.

296" A6ttnen au^

^a,

bomiciltttttierbett? eigene SBec^feln

ber 9lu8^eller eineS eigenenSBe^feld bie :t"mlid^ Drte felbil, SBol^nung Ballungan einem, "on feiner ijerfc^iebenem ober burd^einen "2)ritten mu^ SBec^fel \"tx\pxx")t 2)iefer ju jaulen tDenn

fold^er ni^tbenannt todre,bem im Domieife :|)r"fentirt, bie 3ctl)lnng unb mm 2lu8flener nic^t felbfl beim be" ^rotepeS bort ptott^itt werben. SSeiSiici^ter^ebung erfolgt, 2)omieiIiaten 43 ber 3B.^D* f"rgejogene 3Bt6)^ tretenbie im 2lrt. beS eigenen fein \)orgef(i^riebenen Oteci^tSfoIgen au^ f"rben SluSjleller ein. Slrt.^9 ber m.-D. SBet^feB bem

ober Domieilirten,

297. "Sonn

loenn ein

ber tne^fetm"fige 9lnf)ittt$ t^erfa^tt gegen e ined IESe$fe("? {teuer eigenen

ben SluS"

be" SBe^fel" an 3n brei Sauren,\"om "Serfalltagc geregnet; \t)eil eineS eigenen SBe^feK ber 2lu8fiener ber (Srunb baoon i|l, f^xn^ ber fx6)tU")

loirb. 2lrt.100 al8 2lcce^)tant JBerji"^rung angefel;en

berIIB.-D.

ii.

"Be^fel"erfa^ren.

l SBaS

iftMe gefe|{{$e "runMage

bed

ieoia^teten gegettmattig

"Sec^febittf artend?

be" ^o^enSuftijminifleriumS toom 16* "e:|)t* fu^rungS^aSerorbnung 1852,^6fa| XIV, rturben ber mit ber allgemeinen aSe^felorbnung toom 25. Sanuar ifnnbgemadite glci^itig ^ofie3nflijminijieriaI"@rIa^ 1850 ({"eic^gefe^Hatt, S?r.53),rtitffam f"r Ungarn,Kroatien, "erfeienunb ba8 J"emef^er "k"onien,SBoinjobfc^aft "anat, ber iii ba^inno")bejianbene beS ungarif^en ferner gleiteJE^eil bte baranftejfiglid^en Se^felgefe|e8, "efiimmungenbeS fotvie unb an beren "teile bie SSor* 1844, an^erJtraft Slrt.VI, gefegt, bc8 3ujii [Triften "om25.3anuar 1850 {fRd^i^ jminijleriaterlaffe" 9?r^52), totl")tx in Jenen "ronWnbern nur gcfe^blatt, urftjr"nglici^ in benen baS allgemeine fefirgerL tDirffam "efe$6u^f^on U^ tt)ar, "anben^at,au^ aufUngarn unb bie 92efeenUnberauSgebe^nt. 2)ie le^tere bilbetalfobie "runblage 3Winifteriaf*iBerorbnung be8 "ec^feftec^tli^en voohciju feemerfenij!, "Jerfa^renS, ba^infofern in biefem feine f^eciellen entl)alten finb,bie ptoi"i\o^ Sriaffe {Regeln rif^e fei. au^ in SBec^felfaci^en (Si"iI:i)roce^'^Drbnung ju feeofea^ten "

t

in SBe^felaugelegett^et "Sel^eS iftbad cottt)ietettte "niM

jiemag au3 einem frembenober eigenen aOBe^felflage, Ui bemjienigen in beffen Sanbe"geri^te, "^)rengel ifl Sed^el^err"^ren, 3)ie

if

164

"

"

tl"tt ba pedig helyenekillet"megyei t"iTenyszeke csak ezcn kereskedelmi t"rvenyszek letezik, szekhelyen el"ttinditando*).

tartozkodasa ennek utobbi

*)A

,

mi jlleti a k"reskedelmi

err61 el61egesen megjegyzendot"rv^nysz^ket,

szervezett kereskedelmi tal"lom,mik^pjelenleg ugyan az orsz"gban fel"lft"sa a magas korde, hogy illyennek t"rvenyszek m^g nem letezik,

nek

ra"ny'sz"ndok"ban steriumoknak

1853

minibei- "s p^nztlgyl magas igazs^g-, korm"nylap janu"r lO-^n kelt rendelete (birod.

van

azt

,

a

1853) ^s az 1854-'ikiapril6-"o kelt magas ministen 1854, XXVHI. darab, 80. sz.)nyilUn kibocs"tv"ny t"rvenylap (birod. III. darab,9.

sz.

tan"sitjdk. Az ekdp

kil"t"sban "ll" kereskedelmi

kat"skOre az t"rvdnyszdk' 55-ik 1853-iki fcbrudr 16-ik"r"l kibocs"tott legmagasbbnyiltparancs' es. k. ezen a l^v^n, mennyibenremenylhet", J-"banmeghat"rozva hogy cz^Iszem"r a legk"zelebbi j"vend5benfog eietbe l^ptetni, nyiltparancs r"nek tal"lom, azon el^sorolni, eloleges mellyek l"jekoz"sv^gett, flgyeket al" tartozandanak. az emlK^tt t^irv^nysz^k' illet6sege

A felhlvott es. k.

^rintett J-a ^rtelm^ben nyiltparancs*

1) Tekinlet

neik"l

a

delmi kereske-

kereskedelmi bir"skoddsra felhatalmazottmegye-

t"rvenyszek, vagy k"rebe t"rveoyszekek' illet6segi a

tartoznak

:

felek'szemeiyes perieked6 tuldjdons"gaira: forMinden a) reszvienyek, mellyekaz "llampapirok perlekedesek ir"nt felmerfll6 es sorsjegyek galomrasz"nt mag"n k"telezvenyek a

,

,

ak"r vetel, ak"r szalft"si, ak"r fedezetivagym"s "zletekb61 erednek; "zletekb61 ered6 perlealkuszi es bizom"inyi b) bank"ri,penzvdlt"i, kedesek; ered5 perek; c)a v41t""zletekb6l d) a bankoknak bev"lt"si forgat"sikOlcs"n leteties utalv"nyozisi "zleteib61sz"rmoz" perlekedeseik. az "r"sz"lft"k- vagy favarosok2) A keresked6k vagy gy"rosoknak k"nt folytatolt kal, sz"lftm"nyi pereik ; tov"bb" ugyanvagy fuvar"gyek ,

azoknak tott

,

,

ir"nt t"maszk"rbiztosit"si v"llalatokellQnebenk"rbiztositdsok

pereik.

3) A keresked6k,azut"n keresked6k es gy"rosok vagy ez ut"bbiak k"zt "zleteik* folylat"s"b"l ered" perlekedesek,tov"bb" azon "gyek, mellyekkereskedelmi es gy"rit"rsulatok es reszvenyt"rsas"gok tagjai k"zt

a

)szerz6desb"l mer"lnek t"rsas"gi

4)

Azon

perek,mellyek egy

fei.

bankreszr6I keresked6k,gy"rosok,

kereskede'lmi "rok, alkuszok,bizom"nyosok, "gyu"k"kes "r"sz"lil"k;

165

"

"

btx S^^IwngSort, btt SOBol^nfi^ ober ietoeiligc beS (Sc* Slufent^alt"ort

tt)enn aber an bcm @ifee fcepnbli^ beS Sanbe"geric^teS i% flagten ein Jpanbef"geric^t nur bei bem leiteten befielt, anjubringen *)" "

be" ^anbelggeri^te" *)SJej"fld^ i|lju Bemerfen baf QeQenlwdrti" iwat fein organijlrte" nod^ jebo^ bic "r* ^anbeUgcrl^tim Sanjbcbejlefit, in ber 5lbjld^t "ie biefe" ber f). ri^tungeine" foI(^en fRe"ieruu" liegt, "nb ber i). 19. 3^""" 1853 "om Swffij* ginanjminiflerial'Serorbnun" III. "tfitf,9^r.9, 1853) unb bem f).fWiniflertal* ("eid^^aefefttfatt, XXVI". "t"tf, Wr.80) t)om 6. ^pxii 1854 erlaffe ("ei^^flefejblatt, ifl. bettttiii^ ju enttie^men ,

Z)a ber

bed fomitin ^u^ftc^t fie^enben ^anbet"" SBirTuna^frei"

burd^ben ".55 geriete"

16. gebruat "om ^J^tente" a"er^"^flen i^, man^offen haxf,bap infofern i^, fo finbe ber "eri^t"beb"rben "ber bie 3wp"nbi"!ett aUtx\)b")^t biefe Serotbnung in nd^^er3ufunftin" Seben treten "erbe, f"rgwetfmd"ig, jur "er" jeneWed^tgangelegen^eiten Orientirung IdttP"en aufjuf"^ren, wel^e gur be" erw"hnten werben" (Eompetenj ^anbel^gtri^te" "e^"ren f. f. ?Jatente" in 3m @inne be" gebauten ". be" befa"ten geh"ren ber ber be" ober ben SBirfunggfrei" ^anbel^gert^te" jur ^lu^"bung "flerSnflani: "eric^t"b"f"^ ^anbel"9ert(i^t"barfeit beftimmten ber jheitfu^renben ^Jft^eien: 1) Dbne WiWft^tauf hit eigenfd^aft 1853

be"

benimmt"orben

"

unb anberen an" "anf^ fiieferunfl"*, a) Die "treitigfeiten "erfung"" "ef^dftenin "taat"papierenKletten,jum Serfe^re beflimmten ,

unb Sofen; $rii)at'S^ulbi)erfc^reibun"en bie fWdfler"unb Sommif* au" Sanfter^ b) "treittgfciten SBe^"Ier*,

pon"^"ef^dften ; eiten bic Streitig! au" SBec^fetgef^dften c) ; unb au" ben ""compt-, "iro*,"el^^J)evofiten* d) hit "treitigfeiten ber "an!en. t"nweifuVig"gefc5idften mit Spt^ ober gabr"anten ber $anbel"teute 2) J"ie "treitigfeiten hit ober grac^tgefc^dften, biteurenober grdd^tern au" "pebition"* ferner mit ben Serjl^erung" Unternehmungenau" berfelben "treitigfeiten *

@^abeni)erjid^erungen. unb bann gwifd^en $anbet"Ieuten 3) S)ie jtt)if(^en $anbe("Ieuten ,

au" ber Betreibung i^rer"e" gabr"anten,ober jmifc^en gabrifanten bie "treitigfeiten ben ham jwifc^en "treitlgfeiten, f^dfteentfle^enben unb 9lctient)ereinen an Sb^iinebmern ^anbel"*unb 8abrif"gefellf^aften au" bem "efettf(i^aft""ertrage. San" gabrifanten, 4) "ic "treitigfeiten gwif^en$anbel"leuten, einer" unb 5 Kdftern, fier", Kommiffiondren, $anbel"agenten "|)ebiteuren

"

3.

Mellyeh

a%on

166

"

k"zt"r" a f"jclensegek mellyehhen a vdlt^eljdrds ^ venyU"l h"l"nb"zik ?

: f"kepa k"vetkez"kben "sszpontos"lnak felszerelt kereset alapa 1) Valt"eljarasn"l bir"s"g kell"leg k"l"nbeni vegrcnelk"l, el"leges j"n,a panasziottat, meghalgatas terhe ellene lefizeaz alatt, es jariil^kai hajtas beperelt valto"sszeg

Ezek

tesere vegzes altal utasitja.

hatarid"r"likimaraa 2) K"zt"rv^nyi elj"rasn"l targyal4si d"s

ellenivisszahelyezest igazolasara, veghat"rid" vagy a lefolyt ker" folyamodv"ny 14 nap; cUenbcn a valtoeyarasbenyujt"sara nal csak 3 nap van kit"zve. A visszahelyezesnel id" valtoezen ellcnben azon lefolytatol; perben a veghat"rid" k"zt"rvenyileg elvetes az naptolszdmitatik, mellyena felnek vagy "gyvedenek tudomasara rendelet'teljesitese s a keletkezett jutott, lehetsegessc v"lt. szerint az iteletben 3) A polg"riperrendtart"s' szab"lyai 14 nap adand"; ellenben k"telezettseg' megszabott teljesitesere valtoiteletben mellyaltala panaszlott azon nyil"gyvesztettnek hatarid" a y"nitatik, k"telezettsegenek teljesitesere szolg"lo terhe alatt 3 napra hat"rozando. vegrehajt"s valtojogi ,

"

"

ha hatarid",

Ezen

az

iteletf"lebb nem

vitetik, az iteletkezbe-

ha siteseut"ni els" naptol,

nyes er"re emelkedese

4) Az

esk"

t"rvca vegzesnek pedigf"lebbeztetett, utani els" naptol veszi kezdetet.

"ltali bizonyit"s 3, s k"zt"rvenyileg

illet"leg

ellenben az esk" "ltali 14 nap alatt teljesitend"; a valt"eljarasn"l er"re az.on naptol sz"mitva, bizonyitek, mellyenaz itelett"rvenyes 6ra alatt megkezdend".

24 lepett,

k"l"nben nem pervizsg"lati nyilatkozatok, els" vagy m"sod biros"gi ellenipaaz ezekre vonatkoz" vegzesek iteletnaszos s folyamod"sok az benyiijtv"nyok, valt"eljarasn"l nek vagy vegzesnek a kezbesiteseut"ni 3, ellenben k"zt"rvenyileg

5) F"Uebbviteli

es

szerint 14 perrendtart"s m"s

rdszr6l azoknak

nap alattbeny"jtand"k.

k"zt timadk"Dyvvezet6i ilgykezel"i, vagy seg^deik

"zlet^re vagy mennyibena szolg"latad"' vonatkoznak. g"lali viszooyra

nak,

a

a

k"zt"k fenn"ll" szol-

"

8.

167

"

SSel^ fmb bit ^(rnffimtOnuit, \"^m^ ^ bad lESed^eltiet" twn beut gentehtre^tlt^en falzten unterf^eibet? es

flnb^au:")tf"(|Ii^ folgenbe:

1) 3m

fann baS (Script tocc^ferrec^tlid^en auf"runb JBerfa^ren

einerg^^"ng bem injiruirten Jtlage

o^nebcffen "eflagten, Vorl"ufige bie3#"ng ber aBe^fcIfumme "inijerne^mung, fammt5Re6engebii^r bei fonjiiger "recution burd^ "efc^eib auferlegen. "Serfa^reu um iflbaS "efud^ 2) 3m gemeinrecfftli^en JReci^t* beS 9lu8bleiben8"on einer3^agfa^ung, ober um SQBieber* fertigung binnen HJEagen; einfefeung gallfrijl imSBec^fel* gegen eineijerjirid^ene 3^ermine binnen 3 5"agen i^ingegen liinb, verfahren einjureicffen. 2)iefe unb jtoarim tDecfffelre^tlicffen bei SBiebereinfe^ungen "on S"erfa^ren bem legten im gemeinrecfftli^en aber "on S^agber grifl; aSerfa^ren beittS^agean ju rennen, ober i^remSSertreter baS h)o ber ^art^ei unb bie Befolgung ber ergangenen aSerorbnung befannt, J"erfei^en mbflli^ geworbenifl. bie grifl iflin bem Urt^eit 3) ^a") ber 6i\)iI^)roee"^Drbnung einer"erbinblic^feit bagegen auf 14 XaQt fefljufefeen; jur Erf"llung

laut toel^em ber "eflagte Itrt^eil, h)ec^felgerid^tlid[ien bie grift feiner 3"i^lung8"er^)fl fac^f"llig getoorben, jur (Srffillung Sreeution bei 3 be^mmt. tung h)e^felre(|tlic^er auf 3^age 2)iefe nid^t aipptUixt griflbeginnt,rtenn gegen baS Urt^eil mit bem erflen ber teorben ifl, toenn Jtagenac^ Suflellung beffelben, mit bem erflen Sorben ifl, aber apptUitt iCagenac^eingetretener ber (Sntfd^eibung. We^tSfraft aSer* 4) 2)er aSerteiSbur^ ben (Sibmu$ im gemeinred^tlic^en in ber aBe^feI^)rocebu 14 S^agen, fahrenbinnen 3 unb refpeeti"e mit rtel^em ober binnen 24 "tunben,"on bem 2;age an geregnet, Werben. ba" Urt^eil re(i^t8fr"ftig geworben,angetreten unb 8letoifton8*9lnmeIbungen, fo Wie bie 5) 2t))^)enation8* unb (Reeurfe liierauf f\6)bejie^enben a3ef(i^Werbef(^riften gegen a3e* ober gweiter erfler f^eibe ftnbbinnen 3, im gemeinrec^tli^en 3nflanj aber binnen 14 XaQtn na")ber S^fleHung be" Urt^eiK aSerfa^ren ober a3efc^eibe8 ju "berreichen.

wirb in bem

unb xf)xtn feit", ""f^dft"Ieitern, anbetetfeit", Su^^alternober "e^itfen ha^ be" ba" be* ober fie "ef^dft infoferne SDIenpfleter" i{"nen jmifc^en

^lenjber^dltni" betreffen. fle^enbe

168

tckinMih

Mikor

4,

Ha

az

a

eredetiv"lt", s

v"lt"-keresetlevelj"l felszereltnek? a

hol

eredetiovas, az sz"kseges,

vissz-

mind a sat. hozz"mellekeltetvcn, folyamjegyzek mind a panaszlotf, neve s az is,az illet"lakaiigyved panaszlo', sok' megjegyzesevel a k"ves abban kitetetvek, vil"gosan egy"tt, keressel: hogy panaszlottnak teles is azon a valto es j"rulekainak alattilefizetese, k"l"nbeni vegrehajt"s 3 nap elforg"sa terhe alatt, kifejeztetett. vil"gosan meghagyassek, kereseti k"ltseg es

",

Jogdban dll^e

a

egy

vdltoMajdonqsnak mindannyi vdltdk"telezettjeU keresetlevellel tdmadhatni

meg?

el"tt fizetesihely' illetekesbir"saga a valtotulajdonos valton formal valtopanaszt minden, a keresete alapja"l szolg"lo all" v"ltoad"sait ugyanazon keresettel t"madhatja k"telezettkep el"ttazonban t"bb meg, a fizetes'helyenkiv"li egyebbiros"gok Ha

a

,

valtoadost csak

akkor

tamadhat

meg

egy

keresetlevellel ha ,

van. j"r"s"ban minnyajuknak lakhelye ugyanazon birosag

".

Mettyik birosag elebe

(arto%ik

a

vdlt"kezes eilen indifando

vdli"kereset? A

v"ltokezes "ltalaban

ala tartozik,

s

ezzel

az

illet"yalto-f"ados biroi hatosaga

egy"ttugyanazon

kereset mellett perbeidez-

tethet".

a Mikep felszerelend"

r.

t"bbek

eilen inte%ett vdlC"'-keresetlevel?

valamdlyv"lt"kereset t"bbek eileninteztetik a keresetlevel annyi peld"nyban keszitend" hogy azokb"l mindegyik panaszlottn k"l"n egy teljes peldanyjusson,mert ha elegseges a sz"mu peldany ok, melleldeteikkel egy"ttbe nem nyujtattak, kezbesites a panaszlottak sorozat szerint eszk"z"ltek"z"tt,azon tik a mint azok a keresetlevelbenvagy folyamodv"nyban megcsak szas a neveztetnek, od"ig, meddiga benyujtott peldanyok' Ha

,

,

,

"

4. aSBann tftik

3ur

169

"

fiit aBec^felflafife^tift fieberig mpnittanjttfe^en?

ber SBc^felf Snflruirunfl fagf^tift ifi etfotbcrlii^ geh"rigen

unb h)o c8 n"t^ig, bcr DriginatSProtcfl ba" ber DriginatSBe^fel, bie Slctourre^mmg, to* Beigelegt u. f* "ourSjettel n^erbe,balpferner bie SpanienbeS JtMger", beS "eftagten, beS Slbtoocaten, fotoie a"(t| unb beren UBo^nungen feien,ba$ "BerbieS bie beutlic^ angegeben mit ber Sitte: bem (Seffagten bie B^-^Iung ber SBec^fel* gorbernng Binnen 3 J"agen, Bei fonjWger fumme unb 9?cbengeb"l;ren "recution, flarauSgebr"cft n^erbe" aufzutragen,

5.

3# bet S"e(i^f4tn^a6et fetn^fammtlt^enS"e^fettiei:^ Bere^ttgt, nutet einet "lagf^tift lipi^teten jn Gelangen? 3)er SBec^felin^aBer fann a"e auf bem

SBeci^fel "er^jjiic^te Bei bem comi^e* "^ulbnermit einer "lageBelangen, foBalber biefe tenten (geriete beS 3a^Iung8orte8 Bei anbern "eri(^ten auBringt; beS 3"i^t"ng8orte8 au^er^afB ijler nur bann Bereci^tigt mehrere mit einer "fageju Belangen, toenn fte in bem "e* aOBe^felft^uibner i^ren SBo^nflfe tii^tSf^rengel ^aBen" 6" SSet niel^em "eti^te iftbie

^lage gegen bot "Be^feliiitgen

anjnBtfttgen? 2)er SBedjfelB"rge bem "eri^te beS "Berljau^jt unterfle^t unb fann f(^ulbner8 langtn^erben"

7" Sik

mit

^au)f"U mittels berfelBen Be* biefem ,Rlage jugleic^

mnf bie gegen meldete ^etfonengett^fete S"e^felflage Aetben? infttttitt

2Birb eine SBeci^felffage 5|3erfonen foiji gerietet, gegen mehrere bie "lagfci^rift in fo "iel (Sremi)I"ren "e*" ba" jleber auSjufertigen, "inb bie erforber* ein "oflfl"nbigeg bas"on erhalte* ffagte Q^xcmplax

JDorben,fo iflbie fammtSeifagen nici^t "Berreic^t li^en"reml^lare \vk ftein ber ^fageober in ber SKei^e, an bie "eflagten 3uileQung bie ^a^l ber Belegten in bem "efuc"e unb nur fon^eit genanntftnb, in bem "ef^eibe aBer f)at bai dxcmplaurei^t, ju BerterffieBigen,

171 ber a"itgeffagten an toefc^e "eri^tauSjubrftcfen, W Sufiettung nic^ erfolgt iflbie "lageo^neSBixtmQ. fei;gegen btefe

8"

3n

"eiferngaOe fami baS connietente SBe^firgett^t anf "egeltenbeS "lagerd,bem "eflagteit, o^ne beffen ^n* tiotrlanffge bie tienielmttng, S"i^Ittttg au^a^tn'i fann 2)ie^

nur

in bem

toenn fid^ bie "lageauf gaQe gef^e^en,

einen mit a"en jur

4 "iltigfeit i"orgefc^riebenen (9lrt* (Sigenf^aften unb eigenenSCBedifel gr"nbet, f eine Sebenfen benn o6n)aIten, jeigten fi^ auf bem gegen biefen ber {Rabirung, ober anbere "erb"d^tige a"Je^fel "^)uren 9lu86efferung bie fummarif^e Beiden,fo biirfte B"^IungSauffage ni^terlaffen, fonbeme8 mn^H "ber bie"lagebie mftnbli^e SSer^anblung angeorb^

ber aQB"==D.) frembenober tocrfe^enen

net "erben*

9*

3!ftf" )ttt"mix^n^ bet fumtnatifd^en mmn* 3"t|Ittng"attf[age toetbe? gangli^n^t^ig, baf bet ^troteft (eigebta^t

b^r 5|3rotefl nur in jJoei ifl 9iein; g""enerforberli^, n"mlic^: im {Kegre^toege ba o^ne 1) aBenn ber "ef tagte belangt loirb, feine8?egre^na^me jprotefl ftattfinbet. bomicilirt gaUe bie 2) aBenn ber SQBec^fel tourbe,ba in biefem im ^rt* 43 ber SQB.*D*au8brft(fli^ ^rotefler^ebung ifl" ijorgefc^rieben 10. Botin

bie Ba^IttttgSanflag^? alfoeigentlich befielt

beS comi^etenten bai^ 3enerSSef^eib SBe^felgerii"^teg, looburc^ be" .RWgerS bem "ef tagten auf Slnfud^en fette "orl"uflge o^nebeffen bieBallung ber SBeiJ^felfumme "in^erne^mung fammt9iebengeb"^ren binnen breiS^ageu bei fonfiiger "recution auftr"gt, toirb fummarif^e toirb B^^IungStermin Sa^IungSaufJage breit"gige genannt. 2)iefer ber 3"t^tung8aufiage "on bem XaQ na^ ber Bwfi^tlung an geregnet"

11. ISaS

^t

bet gut

"Bec^felfd^ttlbnet Sa^Ittng tietfiffic^tete )ttt^un?

bie bem "l"gerfummarif^jugef))ro(i^e iflge()atten, binnen 3 S^agenenttoeber ju fammt "iebengebftigfren aBe^felfumme

6r

172

"

voln"nak,azokat ugyanczen hatarid" id" alatt, kifog"sai alatt az el"adott ellenvetcmellybeazonban azon napok oiellyek szamitandok sek post"nszalitattak nem az ellenehozott fizetesi kerve, az itel"birosagnal benyujtani, Hieghagyas' megsz"nteteset k"l"nben a fizetesimeghagyas,minthogyaz eilen f"llebbvitelnek valand. helyenincsen,itelvennye yagy, ha

,

,

i2.

Joga

Mi

hagyds elten A

a

van

,

panaszlonak

hifogdstefetven^a

t"rvenyazon

,

ha

a

reszere

dltal bir"sdg

hozott

fizetesi megrendeltetetti tdrgyalds

ind"lvan ki,hogy a valtoeljaras szempontbol

iegyen,mindazon esetekben, mdlyek a v"ltobiros"g' hatarozata joger"re "tjaban"llanak,r"gt"ni verg"desenek tesi biztositas elrendelheteset ha a hozott fizeengedi meg; ugyanazert, meghagyaseilen a marasztalt v"lt"ados t"rvenyesid" alatt fei kerelmere a biztosit"sivegrehajtas el, a panaszlo Icifogassal es

gyors

biztos

elrendelend".

i3.

birosdgreszer"l,ha a panaszlo mlt"hitelez" nem elfdraH kerf fizetesi meghagydst^ hanem csupdnvdltojogi teendd

Mi

a

tesi ker,vagy, ha a fizepanaszlo elj"r"st csup"nvaltojogi meghagyasttargyazokerelemnek,a bemutatott adatok hi"nya miatt hely nem keresetnek a benyujtott adathatik,a v"lt"bir"s"g szobeli t"rgyalasara r"vid hatarid"t t"z ki, es, ha a kereset t"bb, reszint m"s megye-t"rvenyszeki az osztr"k birodalom j"r"sokban, eilen van egyebtartomanyibanvagy k"lf"ld"n lako panaszlottak hatarozza meg, intezve, a targyal"s hogy arra napj"tollykep minden panaszlottnak altalmegjelcnszemelyesen vagy kepviseloje hetni eleg ideje legyen. Ha

a

,

14,

Mino

kell eljdrdst

k"vetni

vdtt""gyek' tdrggaldsdndl?

valtoeljarasnak egyikf"kelleke leven a gyorsasag, s ann"l haladek nelk"l elintefogvaminden keresetek es folyamodvanyok is a biros"g altal siettetend"k leven,egezend"k, s a targyalasok A

173

"

"

ober infofent er bagegen Sejalilen, Mi)un\" (Sintombm^m^ttc,t)iefe mit ber SSitteum 5luf^e6ujig ber S"^lungSauPage an^ griji berfelben i"ie^age, je"oc^ 3n tiefe to"^rent) mlc^erMe grifl ftnb gufcringen. auf ber 5lipji f!nb, ange6ra(j^ten Sintoenbmigen gelaufen n\")t eiuju* Die re^wn"SQBerbenfolti^e ni^t erl^oku, fo ertoi^ji Sinlwttbwngen in "tatt flnbet, ba gegen biefelk feine9li)^)eflation Sal^lung"aupage, {Red^t"fraft^tn* iihn angeBta^te mm {ftbet ^I"get(ete^tigt, "Sojtt be" "i^flagten ba" "ett^t bie Sagfa^ungangeorbnet ^at^ toenbungen 12.

unb fixere ah "efe"auf eine fdjne"e SQBed|fel:j)rocebu ber {"ec"tgfraft ber loec^fet fo tDirb in a"en gd"en, tt^eldje jielt, geri^tli^en "id^er* "rfenntniffe ^inberlid) finb,ber augenblirfli^en " tott t oenn ber ba^er SBe^fetfc^uIbner fieUung gegeben; gegen bie

3)a baS

@in* binnen ber gefe^Iici^en tt)iber grifl i^nergangeneBn^lwng"auflage be8 ,Rl"ger8 bie(Srecution fomu" aufSlnfu^en toenbungenanbringt, n^erbem angeorbnet jur "ic^erfiellung 13. SSSaS iftbie Obliegenheit be" "ertc^feS^ ttienn ber

fonbernbl"d 3a$lungdauf[age;

bad

klagetfeine

tiertoec^felreii^tli^e Sietfa^ten

langte aBerinber "ldger bto"

njec^felre^tli^eS "erfahren anfud^t, 'i)akn ober toenn bie B^^I^ng"auflage ber n"ttjigen tDegenSWangel aSer^ baS "eri^tjur mfinblic^en "erben fonnte, fol^at m")tbetDifligt unb tvenn bie S^ermtnanjuberaumen, ^nblung ber "lageeinen furjen in in anberen Sanbe"geri^tS^^S^^rengel t^eilS "lagegegen mehrere anberen ^43rot"injen ober im 9lu8lanbe mo^nenbe (Seflagte ifl, gerietet fo fefigefe^t toerben,bamit jeber fomu" ber 3;agbej SSer^anblung ober mittelsfeine? aSer* ber "eflagten 3^itgenug ^aU, ^)erf"nli(| treterSju erfc^einen. 14.

um

bei:SSlk^felflagen SSel^ed"Setfo^ten t# bei Set^anblung gu Beoba^tett?

einJ5au^)terforberni" 3)a bie"^nefligfeit be" SJJec^fel"erfa^r toie unb ba^eralle"lageuunb "efuc^e o^neSSerjug ertebigt, ifl, merben muffen, baS foloerorbnet befi^tcunigt an")bieSSer^anblungen

174

"

k"vetkezetes a

szen

"

r"idelete, hogy valto"gyckbcn

azon t"rveny'

nezve a polg. van peprendtartas' eljarasnak helye,mellyre el"irtszabalyok k"vetendik. fejezeteben

szobdi 2-ik

iU,

itd$beH eljdtm e^ydUalmrnem vdlto"ffyekben

Tekde

forduhhat

el"9 csak azon kezelesenel irasbeli eljar"s esetben Valto"gyek' kezevel alaii*ott irassajat engedtethetik meg, ha azt mindket fei, el"tt szemelyesen beU vagy a birosag kijelentett nyilatkozatokban hataridoket a keri,s egy"ttal sz"kseges periratok' benyujtasara hat"rozzak ineg" meUy eseibca a polgari perrendtaregyetert"leg sinonnertek"l. tas 3-ik fejezetenek sjtab^yai szolgaluak i"*

Melly efeiekben

van

Joga

biztositdai felperesnele

a

hagydst Ezen esetek k"vetkezend"k

1) Ha

:

kereset irant rendelt elso

a

meg^

kerhetnif

hatarid" t"rgyalasi

d-

halasztatik.

2) Ha

bir6sagaltal tan"k' kihalgatasa vagy

a

bkoi szemic

rendeltetik. iteleteUen, panaszlott ollyels" vagy masod bir"sagi feltetel nelk"l megmellyaltal neki valamelly k"telezettseg bagyatott, vagy mellyaltal "gyd"ntof"esk" hataroztatottel, elt*). fbiebbvitellel vagy pervizsgalattal

3) Ha

ir.

Mikor

a

es

mikep

kerhet

a

a felperes

biztQsitdsi els" esetben az Felpcres utan; a masodikban befejezese

") T^

nem

meghag

hdrom

mondoU

esetben

ydst?

vagy annak tan"kihalgatast vagy biroi szem-

alkalm"val targyalas

a a

lesz fbl"sleges : hogy miut"n megemlfteDi

a

voll magyar v"lt"-

"talakult"?al a t"rv6nykez6s t"rv6ny"ltal fel"lfloU v"U6-felt"rv6nysz4k m"sod folyamod"si a megsz"nt, jelenleg bir"s"gaaz illet6 v"lt""gyek' kerttlteti valamint minf"i"rv^nysz^k, illeti5s(5ge, fel"lvizsg"lati mellynek den

n^zve is, a hajdani perekre,"gy v"k""gyekre H^tszem%est"bla

megszttnte"la

a

Bresben sz^kel6 legfdbb^semmit5

t"rvtoysz^k^

~

175

"

bo" m"nb?' "^"^ Q(^^ folg^ii^tig, t)a"in SBed^felangelegenleiten Statt ^a^, feej"gltc^ aSerfolwn ba8 2- J"aul)t|iM l"ei: lid^e beffen bient* 6i"iI:|)n)ce$HDrbnttn9 ^ur 8Jic^tfc^ur 15. Stmn

einfein f^ttpc^e"SBetfa^cin otfo"Bet SSe^fetflagen

taetben? gelittet 2)43

fann in SBe^felangelegen^eitcn nur fc^riftlid^e JBerfa^ren in bem ga"e geftattet mittels fteibe^Parteien hjerben,rtcnn fol^e" ober ^^etf"nli^ eigen^nbig (Srfl"rnngen nnterfertigter abgegebener unb jugleic^ bie grijlen ber anfn^en, jur (Sinrei^nng ^Proce^fe^rift in ^aUe bienen bie S3e{limmnngen ein^erfl"nblic^ beflimmen; biefem be" 3*

ber "i"il^roce^^Drbnnng ^ai"pt^Mti jur J"i^tfe^nnr-

16. Sit tpet^ett pOett ^t itt ben "lufttag @(i(ttlbnei: iut

Sa"^ttbad Stechtgegen feinen Stc^erfteOung anjnftt^n?

2)er2lnftrag an ben."eflagten f"rbief^orbernng, "i^er^eit jn fann angefud^t "erben: leiflen, "kr bie "lageangeorbnete er* 1) aOUenn bie erjie iCagfa^nng iDirb" flrecft 2) SBenn

"on bem

ober 2lngenf^ein ein 3eugentoer^"r "eri(^te

toirb* angeorbnet

ober jnjeiter 3) aOBenn ber (SeHagte erjier gegen ein Urt^ieil eit unfcebingt Snfianj, toobnrc^ i^m bie "rf"Hungeiner SBerBinblii"^f ober n^oburc^ erfanntloirb, bie 2l^)^)e auf einen J^au^^teib auferlegt, lationober Ole"ifton ergriffen ^t *)"

17. SBotm mtb

auf tvel^eSitt {onn ber Kl"gerin ben befagten

itti %i"tnben Bi^tt^ftm^iMn^^

tierlmtgen?

fann im erflenga" 6ei"elegen^eit 2)erKl"ger ober aSeenbigung ber S^gfa^nng; im

m") ^n^t"mQ jtoeiten

be"

looburc^ "efc^eibeS,

ba" bur^ ba" nic^t *) 6" b"rfte feinju itmnttn, ba" nad^tiem "Betflufflfl SBe^felflcfe^ 3"^6)\tU%ppttlatxon^'"m"}t itngarifc^e eing^ef"^rte aufge* bie jtDeite ba" S^iianjin SBed^felfa^en ^o(en tDorbtn i% gegentDdrttg bfe br"te in ober, Beircffenbe gUid^toie 2)ijh:i(t"4:)Jer"eri^t,Stt^^nj anbeten Sted^tdangelegen^eiten ber firft^eren Bti"ttm"x"sZaft anflatt SBien ber oberjie in u nb fei* "eri^t"" fiaffation^^of ,

176

"

"

let elrendel" vegzes kezbesitescutan ; a barmadikban pedig a f"lebbkerelem k"zbesitese utan azoanal,az alpevitelvagy pervizsgalati reshez intezend"

miszeriut ez, kerheti, biroimeghagy"st

azoa

terhe i^latt, a k"velest jogivegrehajt"s

i8.

Ezen

Melly esethen

kerelemnek

nincs

v"lto-

3 nap alatt biztositsa.

kerelemnek?

helye ezen

helye ha a targyalasi miatt hatarid" elhalasztasa a felperes reszer"l k"zbej "tt akadaly t"rtent vagy ha a kereset' megallapitasara okm"nyok sz"kseg^s altal a tArgyalas alkahn"val eredetiben nem mutattatfelperes azon

esetben nincs

,

,

tak el".

A

i9.

biroi

Azon vagy

meghagydssalilletettfei mikep ? nyiiytani

modon, mint

azt

ingo vagyonban,vagy

a

tarto%ik

biztosit"st

25-ik czikke

t.i. megszSabja, leteend" kesza illet"leg biros"gnal v.

r.

penzben.

20,

Mi

Joga

van

a

az meghagydsnaky

ha feipere"nek,

abban

kU"zoH

a

reszere

hatarid"

ho%ott biztosildsi

alatt^eleg nem

(eUtiki

a megallapimeghagyasnak, tott hatarid" (3 nap)alatt eleg a valtohitelezonekjonem tetetik, 18-ik "-aertelmeben sikeresitend"'veg g"ban all a v"ltoeljaras a v"lt"adosnak "zemelye, hajtast vagy vagyona eilenintezni.

Ha

8i.

Mi

a

biztositasra intezett biroi

l"rtenik

a%

adott

biztositdssal^ ha

a

panaszloH

az

elso bir

dUal felleteleseu vagy rosdgdUal elmarasztaltatmnya f"t"rtoenyszek felmenteieU? felietlen"l

felment" itelete nuelpttneki a f"t"rvenyszek panaszlott, Mzbesitetett mindaddig ezan volna,mar adott biztositast, allapot Ha

a

"

177

"

im britten S^nQMotx^tober ber Stugcnf^eitt angeorbnet tourbe; ber ^)fptUat\oni^ Salleaber foflleu^ ober iftt^ na"f""t^"nbigung ben Sluftrag an ben "^ulbner toifion8*9lnmelbung ba$er anf"gen, bie gorberung binnen brei klagen, Bei fflermeibung ber loe"felgerii^t li^en(Srecution, jlc^erjleDe* bai

18"

%iiUtfam

2|ttml^m

btefem^ege^en ni^i ^tatt gegei^en toetben?

2)er

tDirb i^ergefeenS "enn "i^erfie"ung"^Sluftrag angefudit, bie grjirecfung ber 5"agfa^ung toegcn eine" "on Seite be8 "Wger" ^inberniffe" erfolgt x% ober Joenn bie jnr Segr"nbung eingetretenen Urfunben Bei ber S^agfafenng ber "lagen"t^igen im toon bem "l"ger loorben ftnb. "orgen^iefen Original nid^t 19"

t^on bem ^tejubeauf" ml"^t %tt mn$ bie Si^etflenung "lttf toetben? SSed^felf^ulbnet tragfen geletftet

2)ie @i("^erfleQuttg loie fol^eS mu$ in ber 9lrtgeboten loerben, ber 9lrt. 25

galjmiffen, n)irb; "elbe,loelc^eg hinterlegt ju "eric^t8^"nben

ber

ober in baarem

SBi.^D.anorbnet,n"mlid) enttoeberin

bem klaget,toettn bem "t^erftenmtgS* SBelc|e" 9te^tettoa^fl tottb? iimten bei:ie^mmtett "titni^t"emige getetf^et "lufteoge

20.

binnen "^nlbnerben an i^n ergangenen 9(nftrag, ber fefigefefeten befolgt, nic^t grijl "i^erfieffnng (3S^age) ju leijlen, im "inne 18 be8 ber ber S"eiJ^felgl"ubiger "" S"e^fel* foifi bere^tigt, drecution i)rocebur enttoeber gegen bie ^erfon,ober gegen ba8 bie be8 "(^nlbner" aSermdgen ju verlangen*

SBenn ber

ttientibet @i(^et|eit gegebenen ju gef^e^en; \"m a^nieaattonSgeti^t t^ettttt^ettt, 3ttft""8 "cflagtem bet etftett tmttbe? ober mtbebingt aUt iebingi (o"geftiro^ett

2L

SBaS m

mit ber

beS Urt^eil i^m ba8 lo8f:^)re^nbe bereits"ic^er^eit loorben iji, geleiflet iugeflellt ?ai)^)eBation"geri^te8 beS St^e"ationS* ^at,fobleibte8 babei fo lange,big ba" Urtljeil

beoor S"enn ber "eftagte,

12.

"

179

"

"e* ober bte (giitf^eibung be8 o6er{ien geri^tcS tt"ix\", re^tSfr"ftig ri^tS^ofeg erfolflt*

22t 3" wi^m jm:

^ecution ^aUt tmn ixUtik^iii me^felre^tti^e nni tiom "eri^te^ laetbett'? "i^etjlettttttg fttge^rt, attgeorbnet S)a8

fann au"erbem Saue be" ".8 ber SBe^fct aBec^felgerid^t "recution gur "ic^crfleflung ))n)C"bur augenfclirfti^ auc^bann an"* orbnf n, mm bet "efnci^flcQer ba" feine ftetoeifl, gorberung folang, WS bar"berba" "nburt^eil Serben f"nnte, gefdtjrbet gefa"t fei;j.33" mxm t"a @^ulbner mit "on meisteren unb "Idubigern "^ulbflagen "ji:ecutionen u* f*to. "erfolgt "irb,ober bie glui^t t)at ergriffen 23t

i^am bie ^irecufton auf "runb pt "{^er{iellung

^tneS

nic^t

ttietben? faUtgett ""et^fef" ang^otbnet

SDie"recutiongur"@ic^erfieDnng (ni(^"i("^erf}ellung8*9luf fann nnr auf "runb cineS bereitsfdflig an^^ SOBec^felS geworbenen

Werben,benn ber 3tcce^)tant, georbnet S"rg^ ober ein anbererSBei"^fe be3 SBt")\tU ifii?or ber aSerfa"jeit nic^t "erH)f(i^teter jur 3vtl)Iung beS birecten ber 5lrt" 25 ber SQB,^* aber iflbejfiglid) "erbnnben; beS ^c^ fo ju "erflehen, ba$ "egen Unfic^er^ett aBe(^feIf("^i!lbner8 Cfi)taiiten ^m biefemauc^"or JBerfaHbeS SBe(^feI8 "ic^erpettnng

leiflet, bo^ Wenn biefer geforbert, ntd^t fol(J^e gegen i^nfeine"lage unb jleber Werben f"nne, b^r SOBec^felgl"ubiger angetrabt 3n* fonbern bie bIo8 im fflorm"nner an baffaat berechtigt fei, ftc^ 8?egre^Wege ju be8 Wiber ben 9lc* Wenben, unb toon ii^nen, gegen 9lu8^"nbigung ^rotefle", ctptanttn erhobenen "i^rfieUung ju "erlangen" 24.

fantt bie ^ecution auf "el^en Ste^tdgtuttb tuetben? augeorbnef SSefrtebignng

pt

ganjlt^eu

fann nur auf"runb 2)teSrecutioti fflefriebigung jur ganslii^en

ober S^fll"ngSauftrage Urt^eileS erWac^fenen 9le^t8lraft gef(i^Ioffenen SSergleidieS foWteau"}eine" "or bem SBe^felgerici^te al8 i m Wobei Werben, foWo^I SiOgemeinen, au^ beg"glic^ angeorbnet be" 22* J"au))t"= "rabe ber "recutionbie SJorfcferiften ber einjelnen ftnb* pcfeSber 6ibiI)n:oce""'Drbnung ju beobad^ten eine" in

12*

180

25,

Mihor

teh"t Joga

van

a

vdUohitetez"neh

es kerhetni^

Ha

miben

all

a%on

kielegitesi vegrehajtdst

jog?

ad"s, iteletyagy vegzes (fizetesi meghagyas)altal

az

k"telezettmellett jneghagyott vegrehajtassali valtojogi fenyegetes a hitelez"nek e vegre kit"z"tt hatarid" alatt nem az teljesiti, seget, vAlaszt"satol fligg a az ad"snak vagyona vagy szevegrehajtdst 18-ik "-ahoz a v. r. 2-ik cz. es a valtoeljaras' melyeeilen intezni, all pedig, id"nek elteltc, a fizetesi kepest. Szabadsagaban vagy is, ha az ad"s a terhere hozott fizetesimeghagyaseilen kifogassal iteletnekt"rvenyes erore es az elt,s a fizetestsem teljesite; nem emelkedese utan, azaz : ha azt v"gynem f"llebbezte, vagy fdllebbezven a f"t"rvenyszek helybenhagyta,vagy pedigaz utobbi azt

itel"szek hozott veghatalegf"bb rozatot,azonnal^az adosnak vagyona eilen intezend" vegrehajtas viltoel"rebocs"tasa nelk"l,az ados eilen vegrehajt"si szemelyi kei*ni.(Vessd"ssze a 20-ik kerdessel.) fogs"got

az "gy megv"ltoztatvan ,

26.

irant

a

S%abads"gdbandll-e a v"ll"hilelez"nekad"sa eilen szemelyi es vagyoni vegrehajtdst mltofogsdgot egyszerre herhetni?

a birtok eilen csaka jogaban,mert a vegrehajtas eszk"'zleseel"ttvagy utan, de egyszerre nem szemelyi vegrehajtas eszk"zsikeresithet"s a hitelez"nek ki a szemelyi vegrehajtast l"tteki mindaddig mig a panaszlott van, a ad"ssagi fogsagban annak vagyona eilen intezni vagy folytatni nincs vegrehajtast Joga.

"z

nincs

,

,

,

27. ados

A

,

iteleter ej" egyesseg vegrehajtdsnak

ennek

elegetnem

tesZya

is lehetven

hitelez" kerhet^e ellene

alapj"yha

o"

vdlt"fogsdgot^

el"ttiegyesseg k^ bir"sag letkezett azaz : ha a felek a t"rgyalasra megjelenvena valtos err"lrendes targyalasi "sszegirant kiegyezkedtek, jegyz"k"nyv mint barmelly kesz"lt,ezen egyessegnek van ollyereje ugyan, feltetelek s annalfogva a nem iteletnek, valt"bir"s"gi tc^jesitcse eseteben a hitelez" arra vegrehajtast is kerbet,de ha az egyessegHa

a

y

v"lt"hitelezo

es

ad"sa k"zt

,

"

25. S"ann

181

"

ba$ fUt^t,(Bmnti^n int ^f^ bet SSe^fetglaubiget nnb tootinBe^e^t 9le$t? bief^S SBefnebigung ganjlt^ett ju tierlattgen,

M

bic i^m \"m") ober SSef^eib (3a^^ Urt^eil "c|ulbncr mit 9(nbro^ung (Srecutionauferlegte lungSaujJagc) Jueci^felreci^tnc^er binnen ber bajufeflgefefeten fo Ijat nic|t grijl J"erfcinblic^feit erf"Qt, ober gegen bie 5|3erfoii ber "Wufciger bie S"Qaijl, auf ba" aSerm"gen Srecution gu f"hren 2 ber S".-D. uub "" 18 beS "^ulbner" (Strt* 68 fie^t ber ber aBe(i^fel:j)rocebur)* i^m ^ei, na^ 9l6fauf foglei^ o^negegen bie 3"^^ 3a^Iung8frifl,iDenn n"mli^ber "d)ulbner, bie 3"il;fwng erhoben nic^t Sintoenbung fungSauflage ge* ju t;a6en, be" Srfenntniffe" jHedjtSfraft leijlet ^at; unb m") eingetretener b* i^* ijom D6er^ mmx foIc^eS ober, ai)^)eQirt, ni^t a^j^^eHirt, ober aber bur^ lefetereS rturbe,unb in abge"nbert geratebeji"tigt, "orauS* ber ofcerjle ber "Sa6)t l^at, otjne Oeric^t"^of entfc^ieben be8 ben "recutionSarrejl gegangene Srecution auf baS ^Bermfigen, CSSergL grage20") "^ulbner" ju beloirfen,

SBenn ber

"

"

"

"

36.

^^ulbnet bie frei,gegen feinen SSe^felgl"utiget ^erfottol" ttttb9leaI""]rectttion anpfttc^en? jugtei^

^U^

bem

Die Srecution auf baS SSerm"genfann

nur

"oot ober

na^

ber

ioer? alfonie luitber legieren angefui^t juglei^ $erfonat@recution, erloirft bie^erfonaI*@recution I)at, tDeldjer ben, uub ber "laubiger, i m nic^t bepnbet, fein"c^ulbner "^"Ibenarrefte fo langefic^ if}, bie "recution auf beffen SSerm"gen bered^tigt, ju f"hren*

27.

"ann

bie ?perfonat""reetttiott au^ auf "runb

eine" utt^eilS"

ber "$ttlbnetni^t"enuge geleif^et ttiel^etn fraftigen Setglei^eS, nierben? ^at, angefacht

bor "d^ulbner beffen ein aSerglei(j^ b. ^"n^enn bie jur S^agfa^ung tourbe, gefcfffojfen "erici^t ber ffiect^felfumme ^Parteien au"gegtici^en erf^ienenen fx")bej"glid^ toor"" ein SSer^anblungS^^rotocoU aufgenommen ^aben,unb hier"ber wie ben ifi, 9le({)t"tt)irfung aSergIei(J^ fobat ein fol^er jmar biefelbe unb begr"nbet ein toed^felgeri^tli^e" fa"Sbie gtei^biefem, Urt^eil,

aOBennjloifcffen bem a"t^felgWubiger unb

182

"

"

valtok"vetelesre nezve, maalapul szolg"lo ala nem a hitelez"nek csak vetette, v"ltofogs"gnak gat a szemelyi t"bbe van a vagyoni vegi'ehajt"shoz Joga s adosanak szemelyet nem b"nthatja.

ben

ados,az

az

annak

,

biztositottvdlt6hUele%6 fei

A

28.

jogos"va adosa

van^e

eilen

inlezhelni? szemelyivdlt"fogsdgot fizetes vegetti v"lt"hitelez" a adosipak szevegrehajt"st

A

eilen meg inelye

biztositvavan

nezve

tositasrollemondani bol

esetben is

azon ,

mid"n v"ltok"vetelesere intezheti,

intezhetipedig a nelk"l ,

ha csak kenytelenitetnek,

hogy elobb az

a

biz-

adott biztositas-

mert a valto keszpenzt elegitheti keptulajdonosa, utan, hab"r biztositva voloa lej"rat

magat t"stent

ki

nem

,

annak viselven, is,a fizetesselv"rakozni

29,

Mi

a

nem

tartozik.

vegreh^jtdsdnak f"szabdlya? szemelyi'odltofagBag

leven vegrehajtahdo, illend" m"don valt"fogs"g szemelyi az ados foglyot oUy szemelyekkelkik b"ntethet" cselekvenyek miatt leteznek vizsgdlat nem alatt,"sszevegyitni vagy fenyitek A

,

szabad.

30.

Mit

hell tudni

a

tartama szemelyi tdltofogsdg

A

ha az ados fogsag, vegrehajtasi nelk"l tartoztatik le megszakadas

rendes

irdntf

fogsagadossagi ban egy egesz evre terjesztcthetik,de tovabb nem tarthat. Csak a sz"kseges beteg-"pol"sban alatt kiallottfogsag a hatosag felbea nem fel"gyelese szakasztja fogsagtartamat. Ha az ados id"legesen t"rvenyszer" el"gondos1 6-ik kod"sbol, (avaltoelj"ras "-ahozkcpest) vagyisbiztositaskep tetetettfogsagba, s ezen id"leges fogsagvegi*ehajtasi szemelyi fogkezdet^ a veszi ev azon s"ggavalik, fogsig"l megszabott naptol ados letartoztatott. mellyenaz el"gondoskodisilag ,

a

-

188

"

aMn totm h)erbcn,ba8 SrccutionSgcfuc^; aSebingnijfe erf"llt nic^t in Dem SBergleictje Der @c6ulbner fic^ ber 5PerfonaI=Srecution ni^t ber bIo8 feat, untemorfeii auSbr"cflid^ foifl "Wufcifler jur (grlangung ber SJeaKSrecutionberechtigt, unb barfbie ^erfon beS "c^uIbnerS laffen" ni^t"er^apen

28*

3^

ber

Ute SBed^felglaubiger fi^ergefle Bere^ttgt, gegen feinen B^tdbntt ^erfon"l"e;recntion jn fuhren?

Der

fann felbfi bann, h)enn f"rbcn SBedjfel* SBec^felgldubiger "ici^er^eit befie"t ifl, anfprud^ liegenber B"^Iungg^g^n Die 5Perfon beS "c^uIbncrS bie (Srecution bie @id)er^eit f"hren, oI;ne t)orI)er auf:" bie er burdi bepeDte nid^t gebenju nt"ffen, infofern "idjcr^eit fogleid) hjcrbcn fann;bcnn ber "laubiger brau(?^t, befrtebigt erijaltener trofe be8 SQBe^fel", baare" "elb "orflellt, ba biefer "ic^er^eit, nac^JBcrfa" ni^tgu "arten" aufbie 3"i^I"ng

29. SSaS

beS ""e^felattefteS i^ bei SoOfitedttttg ^mptf"^li^ju

beoba^en?

h^erben ntu^, 3)a bie 5PerfonaI*(grecution anflSnbig "oQjogen mit ^Perfonen, h)eld|e fo barf ber "c^ulbner liegen jlrafw"rbiger in nic^t J^anblungen jinb, "er^aftet

gemeinfc^aftli^er Jpaftgehalten

iDerben.

30. SBaS

bet Stauet ift bittft^tli^

be8

SBedbfelartefteS ^u bemetlen?

im orbentfidien 2)er5"erfonaIarrefl, h)enn ber "^ulDuer "c^ulben^ f ann in ^aftgelialten auf ein h)irb, o^neUnterbrecbung gef"ngni^ bauern. .9?ur auSgebe^nt nic^t "erben, barfaber l"nger ganjeS3^^^^ bie in

not^rtenbiger ^aft "ranff;eit8))fl[ege au"gejlanbene unterbricht

gefcfem"^igen 2trrefie3 nidjt. 2Benn ber S^ulbner ober "i^erbeit nur geittDeiS ".16) in (aBcd}feI))rocebur, gur JBorfl^t in ben h)urbe,unb bicfe SSerljaftung fpater gefegt J"aft jeitweife "on Dem Xa^t "bergel;t, fol"uftba" 3^I)t "^ulbenarrefl orbentlid^en bie Dauer beS

an,

an

"

ivorben iji. ber "^ulbner ijorjl^t"toeife "er^ftet vod"jtm

C"ogk

184

"

Bi.

Mino

-

jogh"vethezmenyeivannak

a

fogsdgnah? vegrehajtdsi

A kiallott ad"ssagi fogs"galtal a

volt,v"ltozast

elrendelve

k"veteles, mellymiatt az szenved,s a hitelez" nem gAtoltat-

nem

eszk"z"k altalkeresni. De a mas vegrehajt"si kielegiteteset csak ugyanazon v"ltofogsag szemelyi egy id"belitartozasokert van utan inert ha az ad"s a kiallottegy evi fogsag egy evre szoritva, ismet "j adossagokat csinal, ujabb egy evre ismet bezarattathatik*). hatik

*) Ilt

k^rd^s t"inad:

azon

544. valjona polg"ri perrendtart"s

6s S46"ik

$"-ainak ugyanazon egy id5beli 6rtetnek-e, v"it"ad"ss"gai vagy pedigcsak azok,mellyekmiatt v"lt"fogtdtetetl. sdgba A k"z"nsgges v"lt"rendet kis6r6,de a perrendtartds 6]etbel6pt6vel elienkez"i. ministen rendelelnek 19-ik tekintelben g-a e megszUnt tl. leg,vagyisak^p l"tszoltrendelkezni: hogy a kiallottegy 6vi fogs"ga ezen

rendelete alaltaz ad"snak minden

bitelez6nek csak

k"vetel^seire vonatkozolt

azon

,

mellyekmiatt

feldldozni k^nytelenUetett s szabads"g"t szem^lyes ,

m"s

az

ad"s

hitelez6knek

v"lt"ad"s elleni,b"r ugyanazon egy id6beli kdvctel^seik az fogs"gki"ll"sa"kal megi"etvenem lettek.

ugyanazon egy 4vi

Ezen sok

k^rd^st n"lunk

azt jog"szbnjland"bb

tett ad"snak

m"s

fejtette meg, azonban illet"gyraagyar"znihogy a v"lt"fogs"ggal a

m^g gyakorlat

nem

:

hitelez6k ellen"ben fenn"ll" tartoz"sa

azon

hitelez6

k"vetel"s"vel, ki ad"sa eilen v"lt"fogs"got thet" eszk"zl"tt ki,"sszevegyf nem

l"v"n, a t"rv"nyezen

mellyekmiatt

az

ad"s

az

rendelete csak

ben t"bbeknek tartozik,minden van

Joga ellene

azon

ad"ss"gokfa"rtend6,

id5s fgy, ha egy ki"llotta, fogs"got kul"n egy "vi s"got fogegyes hitelez"j"nek

egy "vi

alkalmazlatni,

a

v"lt"ad"s teh"t

e

szerint k"l"O'-

b"z6

v"lt"hitelez6kr"sz"re egym"sut"n t"bb ^vekigis fogvatartathalik, ha pediga kiallottegy "vi fogsagut"n b"rmeliyiknek eI6bbi bitelez6i k"zfil"j"lag lett,azok k^rt"re ism"t v"lt"k"telezettje

fogs"gbat^tet-

hetik.

Ebb61 l"that", hogye ism"t mit6

l"tezik, melly t"rgyir"nt v^lem^nyk"l"nbsSg k. 6 s k"lli fei,vajhaa es. azon "liajt"st Iegf6bb semk"rd"sben is az els6 bir"s"gok ut"sit"saulmiel5bb e t"rv6nysz6k terra"szetes

k"zz"teend6 hal"rozatot hozna.

Szerz6.

188

"

8L

"

aBeI*e fte^tsfolgen ^t ber "yectttiottSattefl?

bic ^orberung, crleibet ben auSgeflanbenen jpcrfonalarrefl 35urc^ unb ber bcrfei"e h)egentoel^r angcorbmttourbe,feine 9lenberung, fahn nic^t burd)an^ "I"u6iger Serben,feine aSIeiWebigung ge^inbert bere "recutionSmittelju fuc^en. 2)o4*ti*^^ J"erfonalarrefl nur f"r bic gleic^geitigen benn h)enn ber "d^ulbenauf ein 3a^r befc^r"nft, neue "d^ulben Slrrefl "(i^ulbner einj%igen m6) itberjJanbenem ma^t, fo fann er neuerbingS aufein 3a^rin ^aftgebraut h)erben*).

bie grage: ot J)iefe *)$ier"ntjic^t SejHmmung ber "".544. 546 ber 3clt ^err"^renbe 6it)itprocef*C)rbnun8 auf alle au" ein unb berfclben ber "d^utb* ober blo^ i^abe, SBed^felf^uIben, aufjeneSSejug megen weld^er ttjorbent|l. ner tjer^aftet Der 19.". be" mit ber a"gemeineu funbgemad^ten, SBed^fetorbnung bie ^rot)iforlf(j^e iWtni|ieriat" \"o6) aufgehobenen t"\xx") St"il|)roce^='Drbnuttg berart erlaffe" nam"") f^ienin bicfer "ejie^ung entgegengefe^t, ju t"er* ber nur ba" jene gorberungen auf fiigen, $erfona(arre|i au^gejlanbene be" "laubiger" ber ^(^ulbner feine ^erf"n* Sejug:^abewegen wett^er aber ben au^gejian* bur(3^ "6)tgrei^eit aufzuopfern gezwungen war, fea^ benen $erfonatarrejl anbere gorberungen SSe^fetfd^ulbner, benfetben gegen unb wenn ni^t ber"hrt Qtit ^erjlammen, fold^e berfelben aud^au" ein ,

werben f"nnen.

attein "iefegrage^atbei un" bie $raji" jwar no") ni6)tget"fl, ba bie "acS^e \"it bag man6)t Swripenjtnb geneigt fo auftufafen SBe^felfd^ulbner" "brigen"c^ulbenbe" tjer^afteten ju ber gorberung \"k erwirft jene""laubiger", we((^er $erfona("6jecutton f)at,in feiner bie betreffenbe 5(norbnungbe" "efe^e"nur in "ejug Sejie^ung jief;en, ben dn^ ber ^^ulbner fei, aufjene "d)ulbenju "erjtei;en wegen weld^er jd^rigen wenn ba" folgli^, berfelbe ?JerfonaIanefi ju erleiben i^atte; jebercinjetne aWe^reren berei^tigt feieinen gleichzeitig "laubiger f^utbet, bauern fann, liberhtn ein 2ai)x *"erfona(arrefi, eigenen welkerebenfatt" ,

,

(S" fann bemnacS^ ber 2Be(j^feIfc^u(bne "d^utbnertjer^"ngen ju lajfen. in $aft ge^" nac^eincthber f"r"erfc^iebene 2ai)xt "laubigerau^ mei^rere jt(| werben, unb wenn er nac^ au"geflanbenem l^alten 5lrre|i einj"hrigen einem we^fe(m""igi"er* ttgenb "laubigerneuerbing" feinerfr"heren in $erfonat^aft abermat" ^at, fo fann er auf beffen }p^i^Ui ?lnfuc^en

gefegt werben. ""

'

mithin "ber biefen "egenjlanb 3Weinung"t)erf^ieben f)txx\")tn "eric^t"* Reiten, wel^e abermal" Un 2"unf^ erwecfen, ha^ ber ff.oberfte unb Gaffation"|"of ber batbigji ttntergerid;te hierin jur J)ana^ad^tung eine 6ntf(3^eibung unb funbmacS^en m"chte. tajfen bringen, "er Serfaffer.

"

32*

187

"

Stufwel^e aSeifeUt bet "tattWger feines f"r b!e SetWjittttg ^^trtbnerS i)tt^afttttn ju forften? im "tanbc 3m ^a"t ber "d^ulbnernic^t

li^Srefi^im crbcnt*

"^ulbenarrc^e liefen mu^ ber gu feiner JBerf"jJnng fettjl ju "erf"flen, "Iau* "on bem 9li^ter nnb ber betreffenbe "efiimmt, n"t^ige SBehrag 6ei jenemSlmte,h^el^eS ba^er benfelben tt)erben, angeh)iefen 6iger bte 9inmentation be8 verhafteten Ijat, tDenig=* "(^ulbnerS jn feeforgen toai j^dteflenS jienSi^on ac^tjn a")t^agenin SSor^inein erlege, am jene"3^i*^"tume8 legten ^age "or SlMaufber Simt"flunben gn ber frohere 9lIimentation86etrag erlegt i)at, f"r h)eld)en gef^eljen tt)enn tDorben ifi; ba" Oiet^t, avoM" bem "c^nlbner hjibrigenfa"" ben i)erf))"tet er ni^t etit)afdjon SBetrag erlegten angenommen ^at, be8 3lmt"jeugniffe8, ba" ber @rfagbe8 Sllimen^ gegen iBor\t)eifnng "I"u* Seitgefc^e^en, biefemfeinen tationSbetrageS nic^t jnr rechten h)a8 i^m anS ber ^aft anjnfnd;en, bie (Sntlaffnng bigergegen"ber U^ unb o^ne"h)eitere nnb JBer^anblnng aud^fogleic^ (Sin"erne^mung "erben mn^* toifligt 33*

tion bem ^etfottalattejl befreit? aSBel^e ftttb ^erfonett

aBeamten nnb S)ie lanbeSffirjKic^en

tDorunter and^bie 35iener,

bann be8 "aifer8 5)3erfonen, geh"rigen jnm J"of(laate

auf

ben unter

bie S"eamten

(S"tern begriffen fie^fenben fflern^altung dffentlidjer

Seamten unb 2)iener, bie beeibctenjpraf* finb;femerbie ftjfentli^en Sinnen"' tifantenunb 9tu8fultanten, unb bie ffleamtenber dffentli^en unb "ineS ber (Seeleute, minber "eiftli^e infofern Sfnflalten, nic^t "inber gu forgen f!ef"run\)erforgte ^aben,fbnnen tt)eberjur "i^er* "erben. gefegt fieOung m") im SBegeber (Sreeutionin ^Perfonalarrefi

9ie$t $atbet SSe^elglaubiget auf bemegltd^e, ""eld^eS ttiegen obet ted^tmafig etttet SBed^elfotberung jurMbe^altene tierjifftttbete, "a^en?

34*

ber SQBedjfeIgWubiger ein fofefleS jpfanb* tHufbiefe @a^en i)at ber Sigent^"mer in bem ga"e, mnn ber "er*" ba^ er felbfl re"i)t, in (5oncur8 mittlerweile ober gur"cfbe^altenen ^)f"nbeten gatjrnijfe bie "reeution bei jenem @eric^te verfiele, anf"genunb betreibenbarf,

bei

fbnnte, gef^etjen 5)iefe8 auperbem Soncur"faH toeld^em

S?ur

"

188

"

eilen tartozik intezni ana cs"dt"meg folyamodvanyat per"gyel"je mert a netalani M"sleg a cs"dt"meget a vegreilletven, nalfogva, mell"ztethetik. a per"gyel" nem hajtasi eljar"sn"l

u" figyelend"

Mire

36.

el"bbi

kerelemneli dttapotbai viss%ahely%e8i

Arra, hogy oUy szemelykaraval,ki a f"perben hamissaggal harmadik elleni id"k"zben ha nem elt, igevaltojogi szemely egy ezeket miatt id"multa elvesztette, nyeit vagy egeszen vagy reszleg h4tralev" ido

miatt t"bbe nem az r"vidsige ervenyesitheti el"bbi allapotbai engedtethetik. visszahelyzes meg nem

a

meg

36.

,

effirdsalkaimazando

Mino

hert

el"bbi

a%

taldldsa miatt "j bizonyitvdnyok

visszahelyzesnel? dttapotbai

nem az el"bbiperben visszahelyzes allapotbai haszn"lt "j bizonyitvanyok erre vonatkozo az kerettetik, alapjan iranti targyalassal s a dologerdeme "sszekapcsolando, t"rgyal"s

Ha

az

el"bbi

kett" agyanazon egy iteletaltal elhatarozando ; a visszaker" folyamodvany tehat "gy keszitend", hogy az egyhelyzest mind

a

szersmind

a

iranti kerelmet f"dolog

3T.

A

is

mag"ban foglalja.

a sz"nnapokf Mellyek vdltdperben

m"s sz"nnapokat nem v"ltot"rvenykezes

ismer, mint

a

de a hat"rbevett tinnepnapokat; es a t"rvenyesen vasarnapokat s id"k tekintetnelk"l szakadatlanul folynak, ezen sz"nnapokrai ,

a

hatarid" csak

,

azon

esetben hosszabbitathatik meg

a

legk"zelebbi

napjavasarnapra vagy k"z"nscges "nnepnapra esik,mert vall"sanak "nnepen egyikfeisem tartozika el"ttmegjelenni. birosag k"znapig,ha

annak

utolso

-

189

"

baS (SrccuttonSflcfud^ "ibcr im SWaffc^ertrctci: ti^erben, irni^ gerichtet in bic ani Um t"a ber e"vaige "runbe, "eil Sedieret, Ueterfc^u^ tDerbcn mu^, bei bem (Srecution"ijerfa 6cncur8majfe einbejogen merben barf. m")t"bergangen

35. SB^

in itn iftbegugU^it6 "tfu^e" um SBieberetnfelttng tiodgen"tanb gu beittetfen?

"tanb fann jum ^a"jtljeil "origen hat, nnrebli^ gel)anbelt nid^t J"auj^tfac^e

3)ie aSiebereinfe^ung in ben

^erfon,bie in ber Sin"" h)enn biefelbe il)re tt)e(i^felrec^tlici^ erttjeift md)tntel^r iDerben, ber Seitganj ober mittlerweile an einen35ritten ft)r"d^e burc^ Slblauf verlorenf^at, ober toegen""rjeber no(^ 3citni^t "brigen jum 5^ieil me^rgeltenb machenfann.

einer

36t

SBel^eSSerfabtentflju beoba^tenbei ber SBieberetnfe|ung

in ben tiortgen "tanb megen

neuer "^emetSntittel? tiorgefunbener

"tanb toegenneuer, in ben i^origen 2Benn bie SBiebereinfe^nng a3eh)ei8mittel in bem Vorigen "irb, angefnd^t $roce^nic^t ben"feter

ber JBer^nblung Ut^ nnb "ber beibe mittelseben beffelben ^au^)tfac^e jn "erbinben, 35a8 SBiebereinfefenngS^"efuc^ t|eile8 mufiba^erfo gu entf^eiben. in ber ^an^)tfa4e ba8 SBegel^ren "erben,ba$ e8 jugleic^ abgefa"t enthalte.

mit JBer^anblnng foiflbie l^ieranf beguglic^e

37.

ber

im S"e^feltierfabren? SBel^eftnbbie Sertaltage

al8 bie fennt feine anberen ^erialtage, 2)a8 SBecbfefcerfa^ren bie ^xi^m laufen anerfanntenFeiertage; Sonntagennb bie gefefelic^ fort.5"urtoenn ber o^neJR"cfji^t ununterbrochen aufgerialtage Feiertag a^ageiner ^rifl le|te auf einen "onntagober allgemeinen bie ??rifi bi" auf ben n"t^flfolgenben SBerftag; f"llt, verl"ngert ftd^ \"ox i^rer benn feine5"artei an ben geiertagen {Religion iflf^ulbig,

"m")t ju erfd^einen.

-

38.

Mi

6t

fei tun

190

foglalmagdban

-

a

vdit"eijdrdsnak q%

iteleteV

vonaCkozQ utasitdsa? vegrehajtdadra

valtorendet kiser",s a valtobWk"z"nseges utasitasulszolgalo 52-ik szamu i. ". minist, s"goknakeljarasi eszk"zlese ir"nt foglalt rendeletben a vegrehajtas hatarozatok azon esetekben H alkalmazandok, iteleta k"z"oseges a bii'oi mellyekben valtorend eletbelept^t Az eljarasi m"r jogerore megel"z"leg lepett. rendelete tehat a k"z"nseges utasitas ezen polg.t"rvenyk"nyv 5-ik "-abankimondott altalanos jogdv ellenere, mellyszerinta kes"bbi t"rvenyaz el"bb t"rtent cselekvenyekre es el"bb szerzett nem malebet,visszabato er"t foglai jogokrasemmi befoly"sjsal g"ban.

Azt, hogy

a

,

191

"

38^ SBo"

in iftattfa"enb

bet

"

bie ^emtion Sotf^rift/ulier

bet

es tfi ber 3"jHg* bcfonberS ba^ bie J"eflimmunfltn auffallenb, in 9?r.52, bejugli^ ber @recution felbji aHiniperiataSerorbnung, bem ^atfe tt)enn baS "ec^felgeric^tUc^e i)or finb, Urt^eil anjutDenben ber SBirffamfeit in JRec^tSfraft ber aOfleineinen er^ SBec^felorbnung

wirb alfo "ac^fen ifl.3)iefcr Slnorbuuug gegen ben im ". 5 be" atf* "o* gemeinen b"rgerL Oied^tSgrunbfa^ anSgefproc^enen "efe|bud^e" erworbene unb fr"her na^ ba8 fpatere ^anblungen "efe"auffr"here "ben ifann, feinenSinfiup r"rfmirfenbe ^xa^t beigelegt. dtt6)H ,

^vi janniir !35-^ii kelt

1850-iki

csaszaxi melly"ltal az

ausztriai

adalik v"lt"rendszab"ly

nyiltparancs,

cs"sz"rs"gnak eg^sz terjedelm^re, egy k"z"ns6ges s

hirdettetik ki, ^s 1850-dik

6vi

m"jus l-s6

kezdve fogaqatba napj"t"l l^ptetik.

WLi els"

J6"ef , Isten Ferencz keg:yelin^Lombardia b"l ausztriai cs"sz"r,Magyar- es Csehorsz"g, es VeLodomeria es DliGaliczia, lencze,Dalmat-, Horvat-,Totorszag, Jeruzsalem

Toskana Ausztria f"herczege; es kir"lya; Krakko Karant"n, nagyherczege; Lotharingia, Salzburg, Stajer, Morvaorszag I"ajuaes Bukovina herczege; Erdelynagyfejedelme; Fei- es Al-Slezia, Modena,Parma, Piacenza es Guastalla, "rgrofja; Osvieczin es Zator, Teschen,Friaul,Raguza es Z"ra herczege; gr"^a; Habsburg,Tyrol,Kyburg, G"rz es Gradiska herczegiteit Trient es Brixen fejedelme; Fei- es AI-Lausitz es Isztria "rgro^a; sat. gr"fja; Trieszt, Hohenembs, Feldkirch,Bregenz, Sonnenberg Cattaro es a szl"v "rgrofsag a Szerbvajdas"g ura; nagysat. sat. vajdaja, ria

s

sat.

birodalom egesz terjedelm^beni a valtot"rvenjnek egysegettargjazo kereskedelem erdek^ben a es a t"rv^nyhozas el^gtetessek, s"rget"szttksegnek,

hogy

a

"llodalmakban agaban,az ausztriai t"rv^nyes a n6met sz"vetseges ietenemet k"telez" k"z8ns6ges k"z"tt,a lehet" "szbangzas valt"rendszabalj minister"nk ministertanacsunk s sitessek, el"terjesztesere javallaigazsag"gyi t"ra,a birodalmi alkotmany 36-ik es 120-ik ""-boz k6pest,az ausztriai adtunk ki, v"lt"rendszabaiyt csasz"rsagnak egesz terjedelinere egy k"z"nseges ezen

s

fontos

k"vetkezend"ket

1.

1850-ik

". ivi

rendeijiik:

ausztriai csaszarsagotiilet6 majus 1-s" napj"t"l kezdve,minden Az

leptetend^.

valt"rendszabalj, kciz"nseges

foganatba koronaorszagokban

eine "oburd^ f"r ben ganjeti Umfang l)e$ ojlerreic^ifc^en "atfert^umc^ SWai 1850 unb \"om !" aDgcmmc SBec^^felorbnung erlaffen, funl)9ema(!^t ittSBirffamfeit m xi. angefanaen gefegt

SSBf"^attj ^Pfef "e" ^fle^ t"Ptt "Ptte" "tta^ett "aifcr"on Dcfierreic^; ""nig "on ^Ungarn unb SSd^men,^5nig ber Sombarbei unb

"on Daintatien, JBenebigS, "la"onien, Qtoatitn, "alisien,Sobomerien unb SQiricn,"dnig "on Serufalemk.; "on Dejimei^;(Sro^^erjog "ou S^oScana unb ^afau; Srj^erjog

"on ^crjog"on Sot^ringen, "aljburg,@te!?er, Mxnt\)m,"rain unb ber SufotDina; "on "on Oro^f"rfl SKarfgraf "iebenfc"rgen; "on aW"^ren; ^erjog"on D6er== unb 9?ieber^@c^Icfien, SWobena, unb 3^tor, "on 5Parma,^iaceujaunb "uafla"a,"on 9tuf^h)t^ ^riaul, unb ^c^xa,gefurjieter {"agufa S^efc^eft, "raf "on JeabSburg, i)on "!?burg, i)on Jtirol, @"rgunb @tabi8fa;gurfl"on Xxmt unb Dbix^ uni) 9?icber^Saufife "on unb in 3th:icn; Stiren;3Watfgraf " regenj, "onnenberg "raf Don ^o^enembS, gelbfir^, tc; J^m Don "attaro unb aufber toinbifc^en ^on Zxk% 3Rarf,(Sro^tootoob ber SBoitoobfci^aft Serbien,tc 7C. be" $anbel""erfe5r" im S^tetcfe bcm bringenben ctne^ um Seb"rfniffe i)abtn, filrben Umfang ber ganjen 2Wonar(i^ic ein^cittid^cn SBed^feIre(^te" ju gen"gen, unb um in tiefem bic m"gU(i^|le UeBereinjlim* tt"t(i^tigen 3^"igeber (Sefc^geBung bem unb in ber ben 9unbe"|laaten Siechte "jlerrei^ifc^en beutfc^en mung jwifd^en ak(!^fclorbnnng beutf(!^en ^erjupeUen, auf t"tn Eintrag gcUenbenattgemeinen unb auf"inrat^en Unfere"SWiniflerratfee^ nad^SWa^gabe Unfere"Sujlijminijler^ be^ ber """ 36 unb 120 ber JRei(^^\)erfaffung ben f"r b^mti")U ganjen Umfang eine ""ec^felorbnunj. iefunben,unb f^en "aifert^ume^ allgemeine ju erlafifen t)erorbnen^ "ie folgt: f}at Deflerrei^ ". K 2)ie a"gemetneSetl^felorbnung f"r ba" "aifert^um treten. in SBirffamfeit in atten flronldnbem "om USWai 1850 angefangen, ju

13.

198

"

"

"

in Jenen"ronidnbtrn, "* 2. SJottMefemS"geangefange", f)aUn"brigen" in btogerii^e "efe^^ud^ S"Mfomleitifl,tft(Ifi(StitU attgemeint

in X0tl^tnbad

unb 3a^Inng"ftijl ber ber 3Re^" nnb 3Warftf"e(^fel ^rdfentatlon":" (?lrt.35 "ed"feIorbnung) na^pe^enbeSej"mmungenju gelten: ober 3W"r!te jftPai: ".3- Se^fel,"elc"fie auf inJf"nbifij^e S"effen ge" be" IKarfte", unb wenn "or bem 5(nfange er a(^t fletit finb,biirfen nid^t Soge ober l"nger "or ber jJoeiten bauert,ntci^t ^dtftebefelben trafen* jur Slnna^me

ber

tirt"erben.

Sag

"erben, wenn ber SWarft ober bte Kefe nur einen ". 4. ^old^eSBec^fel bauert, an biefem Sage fdlHg.JDauert ber ""arft mehrere,jebo^ni^t

liber a")iSage,fotrittbie Serfattjeit an bem

Sage"or

bem

"^luffe gefe^Iid^en

ober ber SWeffe be" STOarfte^ ein. SBed^fet, auf SWdrfte "on me^r aU "eld^e Dauer tauten,verfallen brittenSage "or bem gefe^lid^en am S^luffe a^ttdgiger be" an^rfte^. ".5. SSom I.Mai

"rontdnb^ern, tx"i^tin benjenigen angefangen in weisen ba" allgemeine bie fflirffamftit in "rafti|l, "efefebu^ b"r"erli^e ber SBed^fel* ber bi^^erigen unb SBed^feIg.efete, unb namentlid^ SBed^fetorbnungen orbnungen"om 10. September1717, "om l.Oftixber1763, "om22.3uli1775 unb t)om lO.Oftober 1797, unb ber SBarltflatuten "onSo^en "om 13. Sdnn^r Sitel" M be" adjiten 1787 unb "om 23. SWdrj1792, foioie er^en"u^e" M Codice di commercio, infofern biefe jld^ Oefe^eauf"e^felre(3^li^e ^anblungen, bereu

1850

unb gotgen, bejielen. SBirfungen

patent "om 14. SWai 1772, "ber ben ".6. S)a3 f"r""^men erlafene unb {prdnotation be" SBec^fel" bie b e" Serlujt SBed^fetrec^te" burd^ Sntabulation wirb

^ieniit aufgehoben.

"ronidnbem, in benjenigen ba" in ba" ungarif(S^e "om ifl, SBed^felred^t 3a^re 1840 in SBir!fam!eit welci^en XV. ungarifc^en M bem erpenSteile "om3"^w 1840 enthaltene "efe^arti!el" be^ VI. S^eit \"it unb bej"gli^en "eflimmungen erjlen aufbiefen ffied^felred^t mit ^u"na^me ber in htn "". 39, 1844 iw"m 34" ungarif^en "efe^art"et" Steile" 200 be" erften 40, 54, 55, 56, 57, 97, 109, 112, 135 unb 193" unb ber "".2 unb 28 be" VI. Oefe^* be" XV. Oefeiart"ete t"om 34te 1840 artifel"t"om 3a^re 1844 tnt\)aUtntn "el^e ^iemltau^br"dli^ Sorf(3^rtften, "erben, aufer "raft aufregterhalten ber 3u(iii patente" biefe" iflmit ber So"iie^ung ".8. ttnfcr -Kinifler beauftragt. Sien am i"aupU unb SlePbenjpabt "egeben in Unfererfaiferlid^en 25. Sdnner 1850.

Sage an ".7. ebenfotreten "on biefem

in

"^

m. %tan 3ofe|i|

p.

Stttam*

13*

196

~

"

K"x"ne^ges T"lt"rendssab"ly ausztriai

az

es.

kir. allodalom

szamara.

Els5 Fejezet. A

vall"k^pess^gr"l. ki magat szerz"desekaltal

bir mindenki,a V"lt"kepess^ggel

l-s5 czikk.

^

k"telezheti.

teljesiteseert valtoados, az elv"llaltvalt"-k"telezett"eg

2-ik czikk. A

felelos. es v"gjonaval szemelyevel A valt"fogsag azonhan ineg nein engedhet" :

1) a valt"ad"s "r"kdsei eilen; k"vetkeztebcn melljektest"letck vagy 2) oliyvaltonyilatkozatok mas helyett, t"rrenyileg kepzeltszem^ljekreszvenytarsasagok vagy vaaltaladatgyonuk "nkezelesere tehetetlenszemdlyek "gyeiben kepvisel"ik ,

,

,

nak

ki ;

,

3)

az egyes koronaorszagokban az ad"ssagifogsagnak kepest, s zabalyokhoz t"rv^nyes helye.

minden

kik eilen, ollyszemelyek

eilen

fennall" k"l"n"s atalaban nincs

valamellyv"lt"n ollyszemelyeknekalair"saileteznek, sikerrelnem epnek atalaban vagy teljes V"llalhatnak, valt"k"telezettseget 3-ik czikk. Ha

kik a

nincs. t"bbi valt"k"telezettekk"telezetts^^re befolyasa

Fejezet.

Masodik Az

/. Az

idegenvalt"kr"l.

idegen vdltqnakkellehei.

kell^kei: idegenvalt"nak lenyeges nyelvenadatott ki,az 1) a v"lt" nevezetnek, vagy ha a v"lto idegen mag"ba a ralt"ba kifejez^snek, idegennyelvbenezen nevezetnek megfelel" 4-ik czikk. Az

val" iktatasa;

2)

a

fizetend" penz"sszegnek kitetele;

czimzet,mellynekr^szere vagjT rendeleterekell a fizetesnek t"rtennie (azintezvenyes, Remittent) lebet csak fizetes fizetes a idej6nek kitetele; idejet k"vetkez"leg 4) "a

3)

azon

szemelynekneve,

vagy

azon

"

kit"zni

:

bizonyosnapra, (bemutatasraa vista,a piacere sat.)vagy

latra

avagy

,

a

kibocsatas

valamellyvas"rra

lat utan

utan, napjautan bizonyosid"re (kelet (vasari valt");

bizonyosid"re, nach

dato),

197

"

"

^U^tmtint SBed^felPtfrttttttg bie

fut

L t*

Sott 5lrtU

"jlerrcid^ifd^cn"taatem

ber

SBeci^ferfa^tgfeth

iflSebcr, "eld^er SBe^felfd^i" pc^ burci^ t)er|"flid^te Sertrdge

fann" J)ec SBe^felfd^uIbncr ber "bernommenen f"rbie erf"ttung haftet mit unb $erfon feinemVerm"gen. SBe"S(;JeIt)erbinb"(^!eit feiner 5lrt 2*

ni^t ii"dffla: 3ebo^ i(lber SBe^felarre^ 1) gegen bie grben eine^SSe^felfd^uCbner^; 2)

au0

ober "eld^ef"r Sor^orationen "Bej^felerfldmngen ,

anbere

ober in ^Ingetegen^i^iten iurifiifd^e $erfonen f"r 5lctiengefellf^aften fol^r "eld^e ^erfonen, 9"erni"gen""em)altung unf"higpnb, jron ben ju eigener SJertr^tern h^erben; berfetten au"gefledt na"^ben in ben einjelnen 3) gegen ade jene^erfonen,gegen \otl6)t "ronlanbem befle^enbe^ ber "^utben" .Sorfc^ripen befonberen gefe^Ii^en nid^t fiattflnbet. anefi"ber^au))t 5lrt.3, ginben1t#aufeinem SBe^ffel "on ^erfonen, ml"^ Unterfci^riftett eine SBec^feberbinblid^feit ein* "Ut^anptni^t,ober ni^i mit t"oDem "rfotge bie" bie ter "brigen auf Serbinblid^feit SBed^fet"er^)flid ge^en!5nnen, fo ^at teten feinen Sinfluf" ,

Son gejogen^nSBed^fetn. L

eined gezogenen SBed^felS. @tfot(enti{fe

eine" gejogenen SBe("^fel" ^rt. 4, J"ie "efentlid^en : finb Srforbernijfe in al" hit Un, SSec"fifel, Seiei^nung 1) fflJed^fel aufjune^menbe felbfl .

ober, totnn ber

in einer frembfn"ijrac^e ijt,ein jener SBed^fel au^gefte"t

5lu"brutfin ber fremben"pxa6jt; entfj^re^enber 35e"ci(J^nung ber gu ja^lenben"elbfumme; 2) bie Eingabe 3) ber 9?ame ber $erfon ober bie girma, an "el^e ober an beren Drbre gejault "erben foH(be"Kemittenteh) ; "erben fod;bieB^^^ung"^ ber3eit, geja^tt 4) bie Eingabe ju weld^er f ann "erben: nur jeit fejtgefe^t auf einen beftimmten Za^, a piacere 3cit a vista, k.) ober auf eine beflimmte aufQi^t (Sorjeigung na^ "i^t, (na^ dato), aufeine be"immte3^itna^ bem Sage ber ^u^fteOung SWarft^ffle^fel); ober tint einen O"arft ober (3"e"" auf SWefe ,

1^8

"

5)

a

-^

aUir"sa ncv^vel vagy czimzet^vcl; kibocs"t"nak (Trassant)

^s evenek kitetele heiyenek, napj"nak, h"napjanak ; fizetist tcnni azon a czipizet, szemeljnekneve, vagj melly 7) k"teles (int^zv6nyezett, Bezogeneoder Trassat); hol a fizetesteljesitend" 8) azon helynekkitetele, ; az int^zv^nyczett-

6)

a

kibocsatas

azon

nek

neve

vagj

czimzete

ha csak k"l"n mellett kitetthelj,a valt"t iUet"leg,

kit"zve, fizet^sihelynek s tekintend". lakhely6nek

fizet6siheljnincs zett

5-ik czikk. Ha

fizetend^

a

az intezvenyeegyszersmind

penz"sszeg(4-ikczikk

2-ik

sz"m) bet"-

es

clt6r^seeseteiben, ezeknek egymast"li van a bet"vel szamjegyekben kifejezve, kiirott"sszeg^rv^nycs. ^

Ha a

"sszegbet"vel vagy sz"mmal csek^lyebb "sszeg^rvenyes. az

6-ik czikk. A nevezheti meg

t"bbsz"r

van

ben eseteifrv",^Iter^sek

kiboos"t",int^zv^nyesnek (4-ikczikk 3-ik sz.)"nmagat

rendeletreiv"lt"). (saj"t

a kibocsat" "nmagat nevezheti meg (4-ik intezv^nyezettnek Hasonl6k6p czikk 7-ik sz.),a mennyibena fizetesnek a kibocsatas hely^t"l k"l"nb"z" helyenkeU t"Ftennie (int^zv^nyezett sajit v"lt"). 7-ik czikk.' OUy irom"nyb"l, mellybcna v^lt6 lenycgeskell^keinek Az szarmazik. nem hianyzik,v"ltpjogi (4-ikczikk)valamellyike k"telezettseg birnak tett sein illyiromanyra (h"tirat, elfogadas, kezess^g) nyilatkozatok

valt" er"vel. IL

A

8 -ik czikk. A v"lt"

kibocs"t"nak

k"ielezeUsege.

annak elfogadasaert vales kifizetes^ert kibocsatoja,

felel"s. toilag

Hdtirae.

HL 9-ik czikk. Az

a. intezvenyes

v"ttot m"sra. haticat(ibrgatm"ny, Giro)

"t. altal ruhazhatja Ha deletre" a

azonban

kibocsat"

a

a

valto

die

Ordre), (nicht vagy hatasa nincs. v"lt"jogi an

mas

ezen atruh"zasat,

szavakkai ,,nem

ren-

kifejezessel hasonjelent^s" megtiltotta,

h"tiratnak

h"tirat altal,a v"ltob"l sz"rmaz" minden jog"k,a hatk"l"n"sen azon jog is,hogy a valt"ttovabb hatirhassa. altal,

1 0-ik czikk. A iratosra szallnak

A

v"lt"

a

h"tir"ra is

kibocs"t"ra, intezvenyezettre, elfogad"ra, vagy

11 -ik czikk. A h"tiratnak a

v"lt"hoz avagy

a

a

annak valamelly v"lt"ra, m"solat"ra,vagy

m"solathoz toldott lapra(toldat, Alonge)kell irva lennie. h"tirat ervenyes akkor is, ha a h"tir" "sak nev^t vagy v"lt"nak vagy m"solat"nak h"t"ra,avagy a toldatra(ttres

12-ik czikk. A

is fei a irja h"tirat, Blanco-Indossament).

czim^t

valamellyei"bbi

^s ezek "ltai tov"bb h"tirathatik. ^rv^nyesen,

"

199

"

be" "udfieaer" mit feinem W"wen ober (Srafahten) 5) ble tlnt"rf^rift feinet gimia; be" Orte", SWonat^tajed unb 2af}n"ber ^tu^jleffung; 6) bie Eingabe ber Stome ber $erfon ober bie gfirnia, 7) (etflen noei^ebie 3"^^lung ober Irajfaten); foff(be"ajejojenen bed Orte","o bie3fl^JMtt9 8) bie Eingabe fott;ber bei bem "ef^i^e^en Slawen ober ber girma be" Sejogenen Ort angegebene giltf"rben SBe^feC, unb infofemni(|tein eigener ijl,a\" 3aI;twng"ort B^^^^^ng"ort angegeben a(" be" jngfeid^ So^nott Sejogenen* 3lrt.5- 3|l bie ju xa^lenbe 4, 9tx.2) in "uc^^abenunb "elbfnmwe(%tt. in diftrnon^gebr"dt, b ei bie in 93ud^"aben audgebr"dte fogilt lEbmeid^ungen Summe.

3|lbie Summe me^rmaU mit "u^^aben ober me^rma!"mit Siffnnge" iti ?lbtt)ei(i^ungtn bie geringere Summe. f^rieben, fogilt 6. "er 5lu"^eaer al" "emittenten ("lrt.4, "r. 3) be* 5lrt. fann fi^fetb^ an (ffle^fel eigene }ei("^nen Orbre). tann ber ^lud^eller aU Sejogenen (^rt.4, Sir.7) 3)e"glei(^en fi^felbil ber al9 bem bie Orte einem anbeten an bejetci^nen, fofern d"^("Iung ^u"jieflung gefi^e^en fott ffle^fel). (trafflrt"^i^ene f(rt.7. 5lu" einer @^ri^" "eld^er eine" ber "efenttid^n "rforbemiffe eine" ffled^fel" eit. 5lu(^ feine Serbinblidrf "e^fehn"f 4) ige (^rt. fe^tt, entfielt 9lccept, ^aben bie auf eine fold^c S^riftgefegten gr"drungen(3nbofament, feine ^at) SBe^felfraft.

9lrt.8. J)ir 2lu"|!eaer be"

unb 8"^" ?Cnna^rae Raffet f"rbeffen ffle^fef"

lungtoe^felmd^ig. in. ^xt 9.

3ttboffatnettt

tintu Ruberen J)er 9temittent fann t"tn SBed^fet an

bur^ 3n"

boffament ("iro) "bertragen. im SBe.d^fe! ber 3lu"ftetter bie ttebertragung bur^ bie SBorte ^at itto") bie ^u"brutf an Orbre", ober bur(3^ einen gleici^bebeutenben unterfagt, fo ^ntc^t ^a9 feine \)at 3Hbofament SBirfung. "eci^felrcci^tlici^e au" bem ffie^fel ha^ 3nbofamentge^en'a"e ^rt. 10. J)urd^ fReci^te auf weiter ben ben Snbojfatat bie "ber, tn"befonbere an") ju in^ "efugni^, "ec"^fel ober einen fr"heren 5Icce^tanten bofflren. 5lu^ an ben ^u"iietter, iBejogenen, weiterinbof* unb fann ber SBe^fet 3nbofanten inbofprt, i)on benfelben giltig werben. firt eine So")ie ^rt. 11. 2ia" 3nboffament beffelben mufi auf ben ffle^fel, "etbunbene"^\ati (Allonge) ober ein mit bem SBedjffel obet bet "o")ie gef^tieben wetbem bet 3nbo|fant wenn aud^nut feinen iflgiltig, 3nboffament ober auf ober ber ^o^ie, 9lamen obet feine be" SBec^fel" girmaaufbie M"tffeite bie ^longef^reibt (Slanco^Swbofament). 5ltt.12. Hin

300

"

t3-ik G^ikk.Minden

.

"

Taltotnlajdonosnak Joga van

b"tiratokat bet"lteni; azonban

a

valt"tezen

a

valt"n l^ez" "res

betontesn^IkUi is tovabb

hatirhatja.

annak h"tiro"a vilt" mindea kdsdbbi tuli^donos"nak,

14-ik czikk. A

felel"s. Ha ^s kifizetes6ertv"lt"ilag elfogadas"ert

azonban

a

hatirathoz

illy

n^lk"l" (ohne Gew"hrleistung, "szavatossagnelk"l,k"telezettseg i^egjegyz^st ohne Obligo)vagy hasonertelmu kik"test csatolt, a hatirat"b"l keletkez" k",

al"l felmentetik. tclezetts^ 1 5-ik czikk. Ha

letre"

die

an (nicht

hatiratban

a

Ordre)vagy

tott,azokUak, kikkez

valt"

a

a

tovibbadas

a

ezen

szarakkal "nem

valamdlj hasonert"lm" hatiratos kezeb^i

jut, a

rende-

kifejez^ssel megtiltahi^v6

eilen viszkere-

set"k nincs.

v"ltora a hatirat a fizet^shianjamiatti "vas valanielly ut"n tetetett, rendelt hataridd lefoljrta a hatiratos a netalan megmegt^telere eilen szarmazo lev6 dfogadasbdlaz int^zviny^ezett es a valt"t az jogoknak, emlitetthat"rid" utan batir"k eilenkeletkez" viszkeresetijogoknak lepbirtokiba. 16-ik czikk. Ha

,

De ha csak kik

a

a

v"lto

mar

iratos hatirat cl"ttfi^etes.kianya a hatmiatt meg"vatott,

a

kibocsito es azok elleni jog"balep, az sajath"tirojanak, elfogad"; "v"s inegteteleig hatirt"k. S illyesetben a hatir" v"lt"jogilag

valt"t az

nincs k"telezve.

17-ikczikk.

Ha

hatirathoz

megjegyzes "^eszedes vegett"(zur m"s "meghatalmazas"P' (in Procura), meghatalmazast Eineassirung), vagy a

ezen

forma csatoltatott, a hatirat a kifejez" a

hatiratos e mellett

valt"

at tulajdonat

nem

ban ruhazza,azon-

v"ltdk"vetelest b^ehajlba^a, "vast tehet,es hitir"t"rtdnte (45-ikczikk) fel"ltud"nem a fizetesmeg

a

(Vormann) j"nakel"z"jet ki fizetettvalt"adossagot s a letettvalt"add"ssagot a nem sithatja, beperelbeti, ,

felveheti.

illyhitiratos "ltal masra Jndossament)

hatirat (Procurajog"ttovabbi meghatalmazasi is "truhazhatja. esetben hatirat altali tovabbad"sra m^g azon Ellenben tulajdonk^peni iia hatirathoz a ezen jogositva, kifejez6s meghatalmazasi "vagy rcndeAz

sincs

ezen

letere" mellekeltetettis.

ElfogaddsvegeUi bemutalds*

\IV"

valt"t az int^zv^nyezettnek a v"lt"tulajdonos elfogadas eset"ben "vast tehet. ^s el nem v%ettttist^ntbemutathatja, fogadis 18-ik czikk. A

Csup^n a

vas"ri vilt"kra n6zve

annylbankiv^tel,hogy

az

bemutat"si meghat"r"zott eset6ben dvast fogadis A eseteben

(Mess-oder

vilt"kat csak illyes id"ben lebet

a

-Wechsel)tetetik hely^nt"rvenjescn

Markt

vasar

bemutatni,^s el nem elfogadas vegett

tenni.

v"lt"nak puszta birtoka "vas megtetel^re. az

jogotad

a

es bemutatisra,

el nem

fogadas

"

"^xtA^.

201

"

Be=* 3eber3n^"6" eine" SBe^fel" i|l Ufu^i, Me auftremfelBen

aUx an"^oi)nt fliibli^en 9(anco^3ttboffamente au^juffltten ; er f ann ben " ed^fet xotxUx inboffirett. biefe 5(u3f""ung %xt, 14. "lJer 3n^a6erte" SBed^fel" Snbopnt ^aftet fr"teren f"r iebe;m unb 3a^tung"ed^felntdfig. a6er bem bte er beffen ^Irtna^mc $at 3"boffamettte "o^nc"ewd^rteijlung", Senterfung Obligo"ober einen flteic^bebeuten^ "i"^ne Un au" feinem / fo i|ler "on ber SSerbinbti^feit Sorbe^att^injugefil"t 3n^ bopmente befreit. 5lrt.15. 3f^ ^n.bem 3nb"jfamente bie SBeiterbegebung bur^ bie 2Borte einen glei^bebeutenben 5lu"bru(f"erboten, an Orbre" ober burc^ "nx6)i fo^aben an ml")tber SBedf^fel au" ber ^anb be" 3^^bojfatar" biejenigen, gelangt, gegen ben S^bojfanten feinen 9legref 5lrt.16. SSBennein SBec^fel tt)irb, nad^bembie f"r bie ^J^^otefl:" inbofjirt ber 3n* er^ebungaWangel" i(J,fo erlangt B^l^lnng bepimmtcgrljl abgelaufen unb bie Siebte au" bem etma "or^anbenen boffatar ^cup" gegen ben Sejogenen in* ben SBec^fel grijl nac"^ 9flegrefire^te 5lbfauf biefer gegen diejenigen ^ n^eld^e '

'

.

:^dben. bofprt

"or bem 3^bbfamentebereit"STOangel" 3i^ "iberber SBeci^fel 3"^^t"ng bie ber tt)Orben, nur ^rotejlirt fRt"}k feine" 3nboffanten fo^at 3nbojfatar gegen bi" jur ben 5(u"|iener mik^ ben ffied^fel unb Diejenigen, ben 5lcce))tanten, "Protefler^ebung inbofjirt ^aben*%n") iflin einem folgenga"e ber 3nboffant ijer^fli^tet. me(^felmdpig nid^t ^rt. 17. 3fr bem 3nbofamentebie Semerfung,,iur"incafflrung", "in ober gef"gt beiau"br"(fenbe eine hit gormel anberc, procura", 25e"ottmd^tigung txi^ f"igentbum ba" Snbojfament an bem ffled^fet loorben,fo "bertragt ber ben aber SBec^fetforberung, ermdd^tigt 3nbojfatar ni"^t, pr "injie^ung unb "enad;rid^tigung be" Sormanne" feine" "on 3nbojfanten gjrotefter^ebung @inf ber unterbliebenen3"i"lttng beja^lten fo tok jur lagungber ni^t pirt.45), ber be^onirten unb iur 6i:l;ebung SSecS^fetfd^utb. ein t"ei'"in folc^er Sefugni^burc"^ ijtauc^berechtigt, biefe 3nbo|fatar einem wintern ju "bertragen. tere" $rocura*3nbojfament burc|eigentliche" 3nbojfa.ment SJegebung Dagegenijtberfelbe jur jveitcren ber bann bem ^n\ai^^,ober nic^tbefugt,roenn 55tocura*3nbojfamente felbjl Drbre" ^injugef"gt ijt.

IV.

spt"fentatiott juu Umarmt.

ben SBed^fel bem Iflbered^tigt, 3n^abereine" S5!c^fel" ber ^Inna^me unb in emtangelung Sejogenenfofort ju j^rdfeirtiren jur 5lnna^me ergeben $rotefr ju laffen. eine 3lu"na^meba^inStatt, ober SWarft^Sec"^feln h" Slur finbet 38e^=^ in Ux an bem Tltp unb ""arftortegefeftli^ befimmten erfr ffle^fel bafifol(|e unb in ^ro* ermangelungberfelben $rdfentat{on"jeit jur 5lnna^me^rdfentirt, "erben Unntn* tejlirt be" ffiec^fef" Der blofe"eflft be" SSBe^fel" ermdd^tigt jur^rdfehtation unb jur er^ebungbe" $rotefle" 5lnna^me. SWangel" ^rt. 18. Der

"

f"ttld. eine

203

"

be" Sn^aBer"/ ben "e^feljin:^Inna^ttte Seti)fl^tttn9 ju

beiiSBec^fetn nur @tatt/ toelci^c Vr"fentiten, finbet 3"^ tta^ aufeine beflimmtc bei Setlufi be" "e^felmd^igen "id^tJauten. "oX"^eSBed^felit ^n^pxvi")^ jn"ffen ber befonberen im unb ben 5lu"lJettet, bie Snbojfanten nad^ aWalgabe flegeii wnb in "mattgelttttg binnen jtt)ei SBeci^fcl entJ^aUenen IBeflimraung berfelben "erben. nad^ber 5lu"jiettun9 Sauren, ^rdfentirt jnt 5lnna^me 5lrt einen eine 2Bed^fet ^at ein S^^bofant auf biefer feinemS^^boffamente Ser" ^r"fentation^frijl befonbere ^insugefftgt, feinewec"^fefmd^ige fo erlifci^t ber wenn SBed^fel ")|Ii(^tung gri|l greifen? nic"^t innerhalb biefer jur 5lnna^me ,

tirt"orben x% eine^ auf^ejHmmte "2lrt.20. SaSennbie 5lnna^'me Qtitm^

"x6)tgeflett* "^cct^p* SBec^feW ni"^i i% ober ber "ejogenebie "atirungfeine" ju erbalten be" ber M bei fo mu" '51nf^ru(|" Dertoeigert 3tt|""iberSerlujl "e(^felma^igen bie unb ben be^ SJe^" bit rechtzeitige 5lu^|ieIIer 3nbo|fanten $rdfentation gegen ber einen fe(^ burd^ 19) erhobenen $rotejl innerhalb i0rdfentation"fii|i (5lrt. fajfen. fejjjletten in biefem J)er $rotejltag gilt ^a"t f"rben Sag ber $rdfentation. bie $rote|ler^ebung i3|l unterblieben, fo wirb gegen Un ^Icceytanten, be" SBec^* ?lcce^te" untertapn^at,hit Serfattjeit "el^r-bieDatirungfeine" ber i^om an $rdfentationdfri|i Jage geregnet. feld (ejten Un

,

V.

S[tttt4me (Slccejitatiott)*

be" SBed^fel^ ^"^xiftli^ mu^ aufbem SDBed^fel gef^e^en. Slnna^me unb "on bem Sejogenen ene 3ebe aufben SBed^el gefci^riebene unterf^rief in berfelben au"s grfldrunggiltf"reine unbef^rdnfte ^nna^me, fofern nic"^t o ber ber ni^t entweber nur i|t, Sejogene "berhaupt br"dlic^ ausgefprod^en ba^ unter geioijfen einfd^rdnfungen annehmen"oHe. e^ ^nna^me, toenn ber S5ejo* "lei(S^erge(Jalt gilt f"reine un6ef(^rdn!te 9?amen ober feine t"eiterenSeifaJfeinen girmaaufber Sorberfeite gene o:^ne be" S"t")]tH f(^reibt. "erben. Die einmal erfolgte ^nna^me !ann ni^tloieberjur"cfgenommen !ann hit im einen 22. SDer Sejogene ?lrt. ^Inna^meauf S^eilber SBe("^= "umme beft^rdnfen. "erfd^riebenen fei ber SBe^anbere Sinfc^ranfungen SBerbenbem ^cu)pit beigef"gt, fon"it\" "orben ifi, ^nnaf"megdngli^ t)ertt)eigert gleic^geac"^tet, bejfen feieinem folcS^en ber 5lcceptant aber nai^bem Snbaltefeinet 5lccepte3 "ecBfelmdgig. ^aftet 5lrt.23. J)er IBejogene "irb burd^hit 5lnna^mewe^felmdgig perpjlid^* "urnme jur SerfaUjeit Ut, bie "on if)macceptirte jaulen. ju ber Sejogene t)em ^u^Jle"er au" bem 5lccepte 5(u(^ ^aftet "ec^fclmdfig. 2 1 Die 5lrt. .

bem "exogenenfein SQSe^felre^t "agegen |le^t ju. gegen ben OXu^etter be^ Sejogenen ein "om SBol^norte ^rt. 24. 3jiin bem SBec^fel "erfdf^ie* in fofern bener ^a^^lun^^ort (S"omicil"ed("fel)/ fo ift, {%xt 4 9h. 8) angegeben ber SBe^fel erfol* ni^t f^on ergibtHx") "en bie 3a^lungam 3a^lung"orte ,

204

"

"

alkaliltal az clfogad"s ez az teljesitetnie, int^zv^nyezett mintha maval a valt"ra feljegyzend^. Ha ez meg nem t"rt^nt, "gy tekintetik, fizet^st fizetesi akarna a az int^zv^njezett a teljesiteni. heljenSnmaga valtdnak kibocsatoja, abban az elfogad"s bemutaiast A telepitett vegetti kibocsat" 6s ellehi Ezen hatirok rendeletnek nem a teljesitese megrendelheti.

helyenki

"ltalkell

viszkeresetnek elveszt^s^tvonja maga

Bif"tositdsifDis%kere8et.

VI. 1. Ai

25-ik czikk. Ha

miatt. teljesitese

elfogad"8nem

"nem, valameljv"lt"nak elfogadasa vagy teljesseggel

mellett, vagy megsz"ritasok vagy h"tir"k

ut"n.

csak

sommira csekelyebb

t"rtent meg, elfogad"s hi"nyamiatt tett

kibocsat"

nezve

k"telesek,az Valtoilag nyujtaniaz irant,hogj a elegend" biztossagot valt"ban kitett somm"nak, vagy az el nem "sszegnekkifizet^se nem fogadotl k"l"nben az el nem miatt okozott k"lts^geknek a fogad"s megterit^se lejarat t"rtenni. napjanmeg fog A biztosit"s in"djanak, nemk"f"nben azon helynek,mellyena biztosit"s"l adott t"rgytartand" meghataroz"saa feleknek megegyez^s^t"l f"gg. Ha a felek ez ir"nt meg nem esetben btztositando ez a 5sszeg egyezhetnek, kesz penzbenleteend". a t"rvenysz^kn^l a

"v"snak

es

a

kiereszt^se mellett

,

,

,

^

.

,

,

A v"lt"-hitelez"nek a bfztosit"saul letettdologhoz zalogjoga van, ha bar neki

ez

26-ik czikk. Az

v^yes, s

a

lenne

k"telezve nem vil"gosan

\s.

elfogad"s hi"nyamiatt

tett 6v"s birtoka

azintez"ltal,

nemkiilHnben mindeiT h"tiratos feljogosittatik arra, hogy a kibocs"tot"l

t"bbi el"z"kt"l biztositastk"vetelhessen, s ez ir"nt v"lt"per "tj"nkeresetet

indithasson. A

viszkeres6

esetben illy

a

li"tiratoksorrend^he"

,

6s "ltala egyszer tett

v"laszt"shoz k"tve nincs. A

v"lt"nak el"mutat"sa 6s annak

bebizonyit"sa, hogy maga

res" is k"'vetkez"inek (Nachm"nner) biztositastadott,nem Az

adott biztosit"s nemcsak

biztositastkcr6 minden

egy6bk"vetkezdinek is

27-ik

czikk.

ellene biztosit"siviszkeresetet inditanak. Ezek

viszke-

sz"kseges.

viszkeres"nek

a

a

,

hanem

a

ha ezek szolg"l, kezesseg"l

csak azon nagyobbbiztossagot eilen alapos mennyisege

esetben kerhetnek,ha az adott biztosit"sm"djavagy ellenvet^sekethozhatnak el". 28-ik czikk. Az

adott biztosit"s visszaadand"

:

a v"lt"nak teljes 1) mihelyest elfogadasa megt"rt^nt; ut"lagosan

2)

ha

azon

viszkereset alatt "ll" eilen, ki

a

biztositastadta ,

a

v"lto

sz"mitand" egy evi hat"rid" aktt,a v"lt" alapj"n, a fizet6s lej"rati napj"t"l ir"nt kereset nem indittatott ;

3) sz"nt.

ha

a

v"lt"nak ki6zet6se

megt"rt6nt, vagy

annak

v"H"ereje meg-

-

206

"

Med "cm Sejogenen tei ber 5(nnal;me fott^ auf beut SBe^fel ju Bemcrfcm ber "irb bie 3ftfi* niiij^t fo ^t\")ii)tn, felfc^ Sejogene angenommen, baf ntoUe. am d"(^lttn0dorte Iiittg lei"en "er ^ttdjletter eine" iDomicilwe^fel" fann in bemfelBen bie $tdfentatton S)ie ^Wi^rteoJad^tung borf^tcit^n. SJotfd^rift biefet jut ?lnna^me ^atben Ser=" bed bie ben unb ln|l Wegreffed Shidfletter Snbojfanten gegen jut golge* gen

3P bU"

\h

Siegtefauf "i$ei:#enuttg^ 1.

5lrt.25.

Umaf^mt. S"egenni^tetiftoltener

ffiennbie ^nna^me eined fBt6)\tU ober unter ni"^t, "ber^au^t

ober einfd^rdnfnngen

Summe ip fo Pnb bie auf eine geringere erfotgt 3nbofantenunb ber ^ludfleHer "er^flic^tet, wec^felmdfig gegen 5(u3^anbigun ht9, lIRangeld "id^er^eit bal^in ^nna^me aufgenommenen $rotefied gen"genbe ber ober bed bie im Summe, leijlen, baf Seja^Iung SBed^fel ijerfd^riebenen iu ber burc^ bie ^^i^tannaf^me nii^t fome bie Srfiattung angenommenen Setraged, tt)erbe. am beranla^en Jtojien Serfafltage erfolgen 5lrtber Die unb ber Ort^ too bie jur "i^er^eit gegebene "id^erfle"ung werben fott,^dngtijonber Uebereinfunft ber Parteien ab. "a"^t beriod^rt bei "erid^t "inb fiebariiberttt(|t einig fomuf btr fl^er^u"ettenbe S3elrag "erben. baar erlegt J)em SBec^fetgldubiger "a^e geb"hrtauf bie jur "id^er|Jeffung erlegte toorbenift. bad $fanbre(i^t, toenn ed i^m au(^nii^t an^bx"iii^eingerdumt toirbbur(^ ben 9e{t^ 9lrt.26. Der. Slemittent, fo toiejeber3nt)ofatar bem %\xi^ bon U9, 9)tangeld ^nna^me aufgenommenen ^rotefied ermdc^tigt, Sormdnnern ben unb unb im SBegebei "i^r^eitju forbern fetter "brigen baraufju flagen. aBe^fet^rojeffe" Der (Regre"nehmer unb ber 3"^offamente an bie golgeorbnung i^ hierbei bie einmat getrof ene S"a^lnid^t gebunben. bc" SSt^^tHunb be" ^a")m^t9, ba" ber SRegre"ne^^ Der Beibringung e" ni^t. beftettt ^be, bebarf mer feinen "id^er^eit fWad^mdnnern felbjl 5(rt.27. Die beffettte haftetnic^tbto" bem Regre"nehmer, "ii^er^eit pe gegen i^n 9Jad^mdnnembed Sefleller"in fofern fonbem an6)aEen "brigen "eitere ben 9legref ijtnb nehmen. Diefelben auf "tc^erfteUung "ic^er^eit ju "enn nur in bem gatte jlegegen bie 9lrtober "r""e ber bered^tigt, "erlangen 6in"enbungen "id^er^eit "erm"gen. bePettten ju begr"nben 5lrti28. Die befte"te "erben: mu" jur"rfgegeben "ici^er^eit M bie 5lnna^me SSed^fel" 1) fobalb boffpdnbige nac^trdgliiS^ erfolgt ift; Unntn i)ai, jlebepettt 2) "enn gegen htn 9legre"pfli(^tigen, "elc"^er bed SBed^feld au3 bom an geregnet auf3"i^iwng Serfattdtage Sa^redfrijl "orben ifl; bem SBe^fet ni^tgeflagt bed" ober bte "Be(!{ffelfraft erfolgt 3) "enn bie 3a^(ungbed SBed^feU fetten ertofci^en i|t. ,

nur

,

,

,

,

,

206

"

elfogad"n"li hiinya miatt. biatosi"^

2. At

valamellyv"lto eg^szen vagj

29-ik czikk. Ha

az

"

elfogadtatott, somm"ra nezve esetben k"veteltethetik: elfogadott ertekc cs"d (Concurs, FalliDebitverfahren, 1) ha az elfog"donak ali ha fizeteseit is csak s z"ntette az ker"lt, elfogad" meat) vagj meg; reszben

csak "zon biztossag

2) ha a valt" kibocs"tasalitaii az dfogadonakvagyon"raintezett siker nelk"l maradt, vagy ha ellene, fizevalamelljvegrehajtas valamelly tesi

nem renteljesitese mlatt,a szemelyfogsag k"telezettsege v^greihajtasa

deltetettel. Ha

esetekben ,

ezen

az

nein adatik,^s "ltalbiztositas elfogad"

"vas s az az t6tetik, elfogad"s,

ellene"vAs

tanlisit"saszerint ,

a

e

mtatt

v"lton neta-

lan megnevezett sz"ksegbeli eszk"z"lfcethetikki, a senr utalv"nyozottakn"l is mioden h"tiratos, ov"s kieresztesemellett, el"z"it"lbizaz valtotulajdonos

tositast k"vetelhet (26

2 8 -ik

"

czikk).

valtonak puszta birtoka ollymeghataltnaz"s melly gyanant szolgil, 1 6$ 2 alatt emiitettesetekbra biztositas mellett az elfogad"tol k"veteltetaz A

hetik,es ha

az

nem

adatnek,"vas t^tethetik. A

VIL

fodUok"telezetlseg teffesUese. "

30-ik czikk. Ha

nap

1. Fiiet"i

napja.

valamellymeghatarozott nap van fizet^i esik. idejeezen napra gyanantkit"zve,a lej"rat Ha a fizet^s honap k"zeperet"zetettki, a valt" ezen napjavalamelly a

valt"ban

honap 15-ken j"rle. 31-ik czikk. A l"tra kelt valt" Az

illyvalt",a

h"tir"k

es

a

mellett,fizet^svegett,a v"lt"ban

iilyhatarozat hi"nyaeseteben,a Ha

bemutataskor

jarle. kibocsat" ellenivalt"jogi kereset elvesztese hatarozathoz k"l"n"s foglalt kepest,vagy a

kibocsatas utan

valamelyhatir" illynem"

ket

ev

alatt bemutatand".

v"lt"n,h"tlrat"hoz k"l"nb's bemutatasi

hatarid"t k"t"tt,ann^k valt"jogi k"telezettsege megsz"nik,ha hat"rid" alatt be nem mutattatott. 32-ik czikk. Azon

v"lt"kn"l, mellyeklat vagy esik: a lejarat fizetend"k, ideje

tarid" m"lva

a

valt" ezen

bizonyosha-

hat"rid"napokban hataroztatott meg, a hat"rid" ut"ls" naphat"rid" szamitas"ba azon nap, mellyena kelet utan fizetend"valto

1)

jara;

kelet utan

a

ha

a

kibocsattatott, vagy tudatikbe

a

l"t utan

fizetend" elfogad"s nem vegettbemutattatott,

;

ha

a hat"rid" hetekben, 2) terjed" h"napokban, vagy t"bb honapokra id"k(5zl)en(evben,felevben, hataroztatott meg, a fizeteshenegyed^vben)

tenek vagy

h"napj"nakazon

napj"ra,melly neve

vagy

sz"ma

szerint

a

207

2. ^tt

hti $Uce;|)taiUeti. Segen Unfi^et^eit

3P "tttSBec^fcl ganj ober t^e"weife angenomuicn worden, fo fann in Setreff Summe ber oece^tirten "erben: nur gefotbert "id^er^eit ber "oncurd (jbtiitttt^ 1) mnti Aber ba9 Verm"genbed ^cee^tanten ber n"orben ober fahren,^aOtment)er5ffnet 9(cce^tant i", m^ nur feine ^at; 3#)titgenetngefieat tt"enn 2) m6) ^u^"eQung bed SSed^feUeine Siecutionin ba^ 93er" ober toiberbenfelben m"gen M %cuptanUn frudj^tlo" au^flefallen, ipegcn"r* e iner bie be" $erfonatarre|ie" f"ffung 3"^^ttit"""erbinbfi^!eit S5ott|lrecfttn9 iDorben ifl. "erfufli SSenn in biefen bie "i^er^eit )H)n bem ^cce^tanten gelei"et nic^t %citltn iinb biefer^ort ben toirb, J"on er^ioben au(^ $rote|l aufbem gegen benfetben ettoa benannten 9fot^abrejfen bie 3lnnafime SBeci^fel nac^5lu^"ei^ be" $rotejle" bed fann unb jeber ber ifl fo in\)aUx ui^t ju er!^alten SBeci^fel" Snbojfatar S ormdnnem be^ bon "ii^^er^eBung forbern ^rote"e" feinen tau^tieferunj gegen Oart.25"28)" Der tloje^t^ M i)ertritt bie "teffc einerSoffma^t in Un "ed^fel" 9hf. 1 unb 2 genannten "id^er^eit^be^ell gdllen"on bem 9lcce*)tanten ju unb xotmi i|t, fol^enici^t forbern, $rote"ergeben ju erhalten ju (afen. 29.

.

,

VII.

bei:"e^fefoetWiibli^leit "rfttllittt8

ein bejlimmter %xt 30. 3i^ i" ^em SBec^fel 6^* Sag ai"3"^f^^w^9^^"9 an biefem iti^ntt, fotrittbie Serfalljeit Sage tin. Sorben 3|t bie 3"^^"ng3jeit auf bie SWitteeine" SKonat" gefejt foi" Monat" fattig. ber SBeci^fel 15. biefe" am 5lrt.3 1 / (Sin auf"ic"^t iftbei ber Sorjeigung SBec^fet fd"ig. gefeilter Sin fol(^er be" me^ffetm"fiigen S"e^felmu^ Ui S^erlufi %n\pxu6)t^ ge^^ im SBec"^* unb ben 5lu"PeIIer nad^JWa^gabeber befonberen gen bie 3nboffanten Vmntn i"ei^i^fjxtn Sepimmung unb in (Ermaglung feienthaltenen berfelben "werben. nad^ber ^udfiellung }ur 3a^Iuug))rdfentirt ^xt feinem eine einem ^at ein 3n^offant SBe(!^feI auf biefer 3tt^offamente SSer" ^efonbere $rdfentation"frijl binjugefftgt, feine"ec"^felmd^ige fo erlif(3^t ber "orben toenn ^flid^tung, SBec^fel biefer grift ^rdfentirt innerhalb ijl. nic^t 5lrt.32. Set aSe^fefn, einerbejKmmtengttp "el^c mit bem 5lblaufe ein: nad^"i")tober nac^"ato ja^Ibar flnb,trittbie SSerfalljeit 1) "enn bie grift" nac^ Jageniefimmtijl an bem legten Sage ber ber griji"irb ber Sag, an toeli^em bei Serec"^nung ber rta^3^ato grijl; ober ja^lbare Sit^^lau^geflettt nad^"i^t ja^Ibar |)rdfentirt jur 5lnna^me ni"^t tjt, mitgerecij^net; 3)to" SSod^en,"^onaten,ober einem mehrere 2) toenn bie %xiftnad^ note umfafenbengeitraume l^alUiScii)xSiertelja^r) (3"i^r, be^mt i", ober be" an bemjenigen Qa^lm^^oncd^,ber bur^ Sageber SaH^lm^"wo"^t ,

,

,

,

208

"

-

napj"nakmegfelel ; ha pedig^z^tn nap a fizetes utolso napj"ra h"napj"banbi"njzik," lej"rat idejea fizeteshonapjanak klbocs"tas vagy

bemutat"s

esik.

"feib"nap'^ (halbem kifejez^ Monat)15 napiid"k"znek tekintetik. t"bb eg^szhonapraes egj f61 h"napraszol,a 1 5 nap

Ezen Ha

valt" egj vagj szamitando. utoljara a

33-ik czikk. Kim^leti

(Respecttage) hely"knincsen. napoknak

34-ik czikk. Ha valamellj az 6 id"szamitas divamellybeii orszagban, belf"ld"n kelet fizetehd" sz61"S v"lto adatott utan tozik, ki, 6s abban nem je-

gyeztetett ineg, hogy a valto "j id"sz"mitas szerint kelt^vagy ha a valt" mindket iddszaluit"s szerint keit,a lejarat napja,az uj id"szamitas szerinti hat"roztatik meg,

napjaszerint

naptar azon

mellya

kibocs"tas 6 id"sz"mitas

szerintinapjAnak megfelel. 35-ik czikk. A

v"ltok, a

vasari

t"rozott fizetesiid"b"n

es

,

altal meghat"rvenyei helyenek v"s"r eseteben a torvenyes hianya

vasar

illyhat"rozat

,

el"ttinapon j"rnakle. befejezese Ha

a

vas"r csak egy

ezen ideje napigtart,a valt" lejarati

napra esik.

2. Fixet"B.

36-ik czikk. A hatirott valt" birtokosanak

tulajdonosi min"sege,ahataltal igazoltatik. Ehez kepest iratoknak "sszef"gg" az es hozza leny"l" sora els" h"tiratnak az intezv^nyes annak nevevel,minden tov"bbi h"tiratnak pedig, nevdvel kell alairva lennie,ki a k"zvetlen"l megel"z" hatiratban mint hatiratos van "res h"tirat utan tov"bbi hatirat k"vetkemegneveZve. Ha valamelly zik, ez ir"nt azon el"velemeny az "res all,hogy az ut"bbi h"tiratkibocs"t"ja,

h"tirat "ltaljutott a v"lt"n"kbirtok"ba.

A kit"rl"tth"tiratok, az

nem igazoMsbir"lataalkalm"val,

irottak gya-

n"nt tekintetnek. A fizetd, nem a h"tiratok vizsg"lni val"dis"g"t 37-ik czikk. Ha

nemr^l,vagy somma

a

nemben vezett

letez" erteke lej"rat idejekor a

szerint ,

ki nem penznembenvil"gosan

t"rtent nyisegere

az

a

divatoz" penzorsz"gban (effec"v), "val"lag'^

sz"nak

a v"lt"ban fizetest,

megne-

k"t"tte.

v"lt" birtokosa, a neki

"tasithatja vissza,ha

az

kibocs"t"ezen

hasonl" z"radeknak haszn"lata "ltal,

38-ik czikk. A sem

fizeteshelyenforgalomhan nem

lev" penzsz"l,a v"ltovalamellysz"mit"siertekr"31(Rechnungsw"hrung) a

fizettethetikki, ha csak

m"s

vagy

v"lt",a

k"teles.

reszfizetestmeg aj"nlott v"lt"ban kitett"sszegegesz a elfogad"s,

akkor meny-

is.

39-ik czikk. A melleU k"teles fizetni.

csak v"lt"ad"s;

a

nyugtatvanyozottv"lt" kieresztese

~

209

"

ober 3a^( Um Za^t ber "u^freKung ber ^tdfentatten tnU feine SJenettttftng in bem tritt bie f^ri^t;ft^HDtefer am Xog 3a(fIun9"monate fo SerfoSieit ein* legten Sagebe^ 3"^^Iund^ntonatd ,

2)er 9hi"brntf "Wj^tx OTonat" wirb einem 3eitraitme t"on 15 Sagen gleid^gead^tei 3|lber SBe^fetaufeinen ober mehrere ganje Monate nhb einen Wlemt bie 15 i}aiitn "ejleat, fopnb SageiuUitju jd^Ien* 9lrt,33.

"tatt Sef")ecttage flnben nici^t

^xt 34* 3P in einem 8anbe, in "el^em nad^aUem "t^legeregnet ein im Snlanbeja^tbarer toirb, J)ato au^gepcttt, nnb babei nic^t SBe^fel nacS^

bemerft, bap ber SBedSifer "t^Iebattrt fei,oberip berfetbe m") na^ neuem beiben Stielen bed batirt, nad^ bemjenigen fo"nrb ber Verfalltag "alenbertage bem nad^altem @t^(e{{(^ @t9(dberechnet, tctl^tx Soge ber ergebenben entfj^ri^^i Slw^jleUung

neuen

5lri 35. a"e^*ober aWar!tioe(|fel be" "erben ju ber burd^bie "efeje unb in Srmanglungeinerfol" SWe^*ober SKarftorte"bc^lmmtcn3ft^JM"a^frift

4en

an gepfe^ung

Warfte"

bem

Sage "or

bem

gefc^li^en e ober be" "d;(ufeber iWef

fattig.

S)auert bie SWefeober ber JWarltnur einen be"

Sag, fotrittbie. Serfattjeit

an. biefem SBed^feW Sage ein.

toirbburd^einejufam:" eine^ inbofjtrten Slrt.36. 2)er3n|"aber SBe(|feW bi" aufi^nliinunterge^nbe Mei^e"on S^bofamentenaH eigen" men^angenbe, J)a" erjle t^umerbe" SBed^fcf" muf bemna^ mit bem legitimirt. Swboffament Jlamen be" Remittenten,iebe^folgenbe S^bofamentmit bem Kamen S)e^Jeni* unmittelbar bad fein,"eichen J)or^erge^enbe 3nbofamentaW gen unterjei(i^net ein "eitere"3wbojfa* benennt. SBenn auf ein "Ianco"3nbo|fament Snboffatar ben SSSec^fel ment folgt, be" le^teren fotoirbangenommen, H^ ber ^lu^fieOer ba" erworben iux") S5Iancd*3nboffament ^at. aU "erben bei Pr"fung ber 2egitimation 5lu"ge|hi^ene 3ttbofamente ni^t gef^rieben angefe^en. 2)ie"d^^ieit ber 3nbojfamente ni"^t i?ber 3a^(enbe Hxp^i^Ut ju )"xuftn,

"eld^eam 3a^lung"* auf eine SM"njforte, SBec"^fel ober aufeine 9le#nung""a^rung, orte feinenUmlauff)(st, fo !ann bie SBe^fel* in ber Sanbedm"njegejault "erben, fumme na^ i^rem9Bert^e jur SerfaUjett ober eine" fofemni^tber ^^fit"txburd^ben "ebrau^ bed 9Borte" ^tfftlivo" b enannten aui^ im bie in ber SR"niforte 3a^Iung S"e^fel a^nlid^en 3ufa^ed benimmt^at. hx"dti6^ 9(rt.38. S)er Sn^aberbe" SBe^feUbarfeine i^m angebotene S^e"ja^" ben bie "enn bann ^nna^me auf ni^tjur"dweifenf ganzen Setrag lungfelbft Summe erfolgt ber t"erf(^riebenen i^. M quittir" 9rt. 39. 2)er SSei^felfd^uIbner i" nur gegen 3(u"$"nbigung ten SBec^feU t^er^"id^tet. ju jafflen 5(rt. 37.

Sautet ein

14.

1^11

"

"

eint Z^tii^a^mi ^"t itx SBc(i^felf^Mtbner fteleiflet, foUm Ux["U nur unb i^m bieauit" t"txianit\tf hd^Mt 3(^i)lms auf bcm SaSec^fel a^gef^rUten, be" a"edj^fetd tungauf einer?l6fd^r{ft ert^lt"erH. 2lrt.40* aSirb bic Sa^tungbe" SBe^feBjur Serfattjett nid^tfltforbert, ber f"r bie $rotefler^e6ung f" i^ ber Slcccptant na(S^ 5l6Iauf SKangeU3"if^Iung bic SSe^felfummc ftepimmten gri^befugt, auf"efa^runb "ojienbe" 3n|fa6cr" 6 ei Scriptnieberjutc"em 2)er SJorlabung be" 3n5ater3Bebarf e" niii^t

VIII.

Siegtef 3"attgel8 S"^lttttg^

5{rt*41. 3ttrSlu"utun" M Ul ni^terlangter fRt^ Sa^Iungflatt^aften unb ben bie anten : greffe" 5Iu^|leaer Snbof i^erforberlic^ gegen

"orbtn ip,unb 1) ha^ ber SBec"^fel ^rdfentirt jur 3"i^J"ng aU bie ber 3a^* 2) ha^ fon)o^l ^S^^dfentation, ^tefe S^ic^terlangung baruber aufgenommenen "irb. 5}rotell lung burc^einen reiS^tjeitlg barget^an Sie gr^etung be^ JJrotejle" am Pe mu" aUx i|l 3a^Iung3tage juldffig nad6 bem 3a^(ung3tage am f^)dte|ien^ jiveiten SBerftage gef^e^jen. 9lrt. 42. J)ie 5lufforberung feinen $rotejierbeten (,"5ne ju lajfen be" ^Jrotejle", aber al" "rla" o^ne 5tojlen" Jc!)gi(tal" ferla" $rotejl, nid^t ber $fl[i^t S"er SBec^fe(i)er^Pic^tete, "on n)e((^em 5prdfcntation. jur ret^ijeitigen mu| bie Sewei^Ia^"terne^men, au"ge^t, "enn er bie re^t* jene 5lufforberung ^Brebe in $rdfentation ^ellt. jeitig gefc"^e^ene "egen bie ^fli6)t fc^ii^t jene Slufforbe* jum "rfa^eber $roteji!ojien rung nic^t. 5lrt.43. SDomiciiirte SBec^fel jlnbbem "omicifiaten ober tt)enn ein folbem benannt i|i, ber an c^ernicj)t Orte, mW ^ejogenenfelbji bemjenigen bomicilirt unb iie menn "w* SBec^fel i% jur 3a^(uttg jjrdfentiren, 3"^^wwg ju bort ju ^jrotefiirem terbleibt, "Sirb hit rec^t^itige beim 2)omiciItatett fo ))erabfdumt, $rote|ler^ebung ber mc^felmd"ige5lnf^ru^ unb bie ntc^tnur gegen htm 5Cu^jtetter ge^tbaburc^ fonbtrnauc^gegen Un ^ut^ianUn verloren. 3nbofanten, ^xt 44. 3ur Sr^altung bed SBed^felred^te" gegen htn ^ut^tankn be^ im b e^ .9lrt. "ebtr ber i"rdfcntation mit 43 borfe"/f 5lu^na^mc galle", erujd^nten eine" 5}rote(le". am no")htx (Erhebung 3"^Juttg"tage, 9lrt.45. S)er 3n^ber eine" 2"angel3 ^rotefJtrten SSBed^feW i^ 3"it"tog bem unmittelbaren Sormanjt innerhalb "er^fiid^tet, feinen ji^eier Sage naci^ be" SBed^fel" "on ber ^li^tja^Iung fc^riftKci^ Sage ber $rote|!er{iebung ju be* (init ba" e" i"ena^ric^tigung^f n"enn n^eld^^em nac^ri(^tigen, gen"gt, )u ijt. innerhalb biefer grijt jur $o|igegeben SJormann bena4;n^tigte 3eber mu" binnen berfelben"om Sage be" SJormann in glei^er. ndd^^en grijt, emjjfangcnen-Serid^t" feinen ju berei^nenben benad^rid("tigen. "Seife W Senac("riljitigung unterld"t 5Der 3nbaber ober 3"b0fatar"ioelc^er "?irb ober biefelbe unmittelbaren SJormann i^ierburd^ an ttn Id"t/ ergefien nic^t ,

,

/

,

14*

212

-

lasz"sab"l

eredett kart,

az

el6z6knek megteriteni "tugrott ^ k"lta kamatokhoz iraQj"ban, szem^lyek k"vetelheti. yalt"somm"t hogj^csiipan a

"sss^es,vagj

Ugjanaz elveszti ezen valo ig^njeit is, ugj segekhez k"teles.

"

az

bebizonyitasa forogfenn, hogy az el"z" kell" annak e vegre elegend" tud"sitatott, p"stabizonyitvanyiiya"

46-ik czikk. id"ben irasban

Ha

annak

erdeklett"ltal,a kerdes alatti eI6z5b3Zya megnevezeit Icha csak be nem bizony"l, hogy a meg^rkczett napon tgy level k"idetett, velnek m"s tartaiinavolt.

kimutatasa, hogy

az

irasbelitudositv"ay veteienek napjais kimutattathatik postaeljutott altal. bizonyitv"ny hatir" " v"ltot,a hely megnevezes^nek 47-ik czikk. Ha valamelly Az

hozz"tetele nelk"l adta

tov"bb,ez

esetben

fizet^smeg

a

nem

ennek t"rtent6r61,

kell tudositani. el"z"jet

v"ltoadosnak Joga van, a valt"sommanak kamalett lefizetese a nyugtatvanjozott a birtokostol, mellett,k"ltsegekkel

48 'ik czikk.

tokkal

es

valtonak, es

Minden

nemfizetes miatt tett "vasnak atadasat k"vetelni. fizeteshianyamiatt megovott v"ll"nak birtokosa, v"l-

a

49-ik czikk. A

minden keresetet, k"telezettek, valtoilag tojogi vagy ezek k"z"l csak egynehany eilen nelk"l vctt a a kereset al" nem ez indithatja, "ltal, hogy avagy egy ,

elvesztene. k"telezettekelleniigenyeit "gyaoeza hatiratok sorrendehez k"tve nincs.

ki'a v"ltot fizeteshianyamiatt megtulajdonosnak k"vetkezend"kre szoritkoznak: ig^nyei "vatta,viszkereseti ki v"ltosomm"ra sz"mitando 6 lizetett a nem a lej"rat napj"tol 1) evi sz"zalekos kamatjaival egy"tt; ov"si s egy^bbkiad"sokra ; az k"ltsegekre 2) v"ltodijra 3) Va sz"zaleknyi (Provision). ha a viszkereset alatt "llo,a fizeteshelyet"l k"l"nb"z^ Ezen "szvegek, szerint tes azon fizetenddk, v"ltc^oiyam mely folyamavan, a fizehelyenlakik, int^zetti"tra kelt v"lt"nak. a viszkereset alatt"ilo lakhely^re helyer"l 50-ik czikk. Azon

,

,

Ha

fizeteshelyenaz

a

emlitettlakhelyre folyamnem

viszkereset alatt "ll"nak

folyam,a

a v"ltoletezik, es6 piaczszerint lakheiyd^ez legk"zelebb

sz"mitando. viszkereset alatt "ll"nak kiv"ns"g"ra, a v"ltofolyam k"zhitelesseg" alkusz bizonyitv"ny"val folyamjegyzekkel vagy meghitelt avagy ezeknek k ^t keresked" bizonyitv"ny"val hianyaeseteben, igazoland".

A

,

,

51-ifcczikk. Azon

gyan"ntkapta ,

az

ki h"tir",

a

v"ltot bev"ltotta vagy

el"bbi h"tirotol vagy

a

k"ldime

(Rimesse)

kibocs"t"t"l k"zetkezend^ket k5-

vetelheti:

1)

az

"ltala lefizetett vagy

sz"mitando napj"tol

kiildime "ltalkiegyenlitett somm"t,

6 sz"zalekos ^vl

kamatjaival egy"tt;

a

fizetes

213

-

"

Sotmdnnem bed au9 bet ober ben A^erf^^rungenen fdninit(t(^en jum "rfa^e untedaffenen Sena^ric^figuti" ^u(^ "erliert St"ben" "er^jflii^tet. entflatibenen berfeifce aufSinfenimb "ojlen,foha^ er ge"en Mefe$erfonenbemSJnfprwcJ bie itur SBe^fetfumme tere^tfjt ifl* ju forbern btn

5lrt.4*6. "ommt

e"

ber auf ben 9?ad^n"ei3

beut Sormanne

red^tieitlg je"

an 3^^*^ ber bur^ geBeuen[")xxftlx6)tn S3ena(i^rtd^ti9un9 fogen"gtju biefem ein qjoflattejl Settjei" t"a^ein Srief t)on bem Sct^eilfgten an ben gef"hrte an bem angegebenen "irb, ^brejfaten m^t barget^an i% fofern l"geafcgefanbt anbern einen baj ber angefommene Srief 3nf;aHgehabtf)at be" ber ^u(^ Senai^ric^ti" Sag empfange"ber er^altenenen fc^riftU^en !ann werben. ein.$ojlatte|l bur^ na("^gen)iefen gung 5lrt.47. $at ein 3nbopnt ben SBed^fel einerOxt"" o^ne^injufiigung "eiterbegeben, ber ber Sorraann unterbliebenen \)on fcejei^nung i(l be^fetben fo 3a^Iungju bena(^ri(^tigen. 2lrt.48. Seber SBed^fetfc^uIbner ber ^at ba" We^t, gegen erftattung be" quittirten SSSed^felfumme nebjl3infenunb Softenbie ^lu^Ueferung SBe^feU unb be" tvegen9ii(^tja^iung bem Sw^^^^i^ ^xoU^t^ \)on erhobenen 5" forbenu Slrt. 49. "er 3n^abertint^ Mangel" 3a^Iung proteflirten Se^fel" fann bie ffle(3^fe(f(age ober and)nur gegen einige gegen ade "e(3^felver^)fli(^tete in ober einen berfelben aufteilen, obnebaburd^feinen^nfprud^ gegen bie nt((;t t"nfpnKJ^ genommenen Serpflid^tungen ju "erlieren. bie ber an 3)etfelbe nidjlgebunben. ift SpeisenfolgeSnboffamente 5lrt.50. ^'U Megrefanfpr"tiSe Tlan^ ben SBec^feC be" 3wb"ber",tt)e((^er W ^)rote|tiren ft(| auf: geW 3"S^Mtt9 ("ffen, bef(|rdnfeu 6 ?}rocent j"SrIid;er ^infen 1) t"k ni")ibeja^Ite SSSed^feffumme nebft ,

,

Dom

ai; Verfalltage

unb anberen 2(u"Iagen; 2) bie $roteft!of!ett "on Va ?Jrocent. 3) eine $rot"ifton ber Stegre"^yfliiciStige Die "orflebenben an einem t"tnn 33etrdge miiffen, "nberen Orte al" bem 3"b("ng^orte "er" "o^jnt ju bemjenigen 6ourfegejabtt be" t"tn dn P flichtigen ben, "el^en "om auf SBo^nort Wegref 3"S(Mng"orte ge" SBe^fef a uf ^i")i f;at. jogener ber fein Soitr" aufjenen SBo^nort, fo it)irb Sefle^tam Sal)\m$^ottt bem ffio^norte be" Jlegref Sour" na^ bemjenigen $(a^e genommen n^el^er am nd(^ften pfli(^tigen liegt. be" Slegref 2)er Sour" ift bur^ einen unter "f* pfTii"^tigen aufVerlangen ober burd^H^ 9ltteft Slutoritdt eine"t)ereibe* fentliii^er eour^jettel au"gefteUten ein ten 2Rdf(er",ober in ermanglungberfetben "aufleute burd^ ^Mtifjn^eier bef^einigen. JU ober aU Mimeffe 91rt.51. Der 3nboffant, eingel"ft "ef^ert"tn SBe(^fe( "on einem fr"heren i)aUift erhalten 3nbofantenober "on bem 3lu"ftener ju for^ Uxn berechtigt: "umme nebfl 1) t"it"on i^m geja^Ueober bur(^Mimejfe berichtigte 6 ^rocentjd^rUc^er 3infen"om Sage ber 3"iSJung ; '

,

"

,

214

"

"

2) a neki okozott k"ltsegeket; v4h6dijt 3) Va szazal^khji (Provision).

^

ha a viszkereset alatt "ll" m"s helyen lakik iniDta visz'"szvegek, szerint fizetend"k, ama a viszkeres" van keres",azon v"ltofoljam mellyfdj a lattalio a viszkereset intezvenjezettiatrakeltv"iton lakheljere lakheljer"l, Ezen

Ha

a

foljamnem

valt"lakhely^na viszkereset alatt allo lakhelyere a viszkereset alatt"ll"nak lakheljehez a valt"foljam, letezik, legviszkeres"

,

szerint szamittatik. valtopiacz az 50-ik bebizonyitas"ra, valt6foljam

k"zelebbi A

52-ik czikk. Az zatok

czikk hatarozata alkalmazando.

50-ik 6s 51-ik czikk 1-s" h

3-ik s^.

a.

hat"rofoglalt

iltai, valamelljk"lf"ld"n fekv" helyreint^zett viszkereset eseteben,

teteleknek szamitasa magasabb,ott megengedett 5 3-ik czikk.

A

int^zheta (R"ckwechsel) Ez esetben

a

viszkereset alatt A\\6va,

k"veteleshez szamitandok meg

is a netal"n alkuszdijak

a

viszv"t" t"zs^rleteertjaro

is. sz"ks^ges b^Ijegdijak

A viszvalt" latra fizetend" is

54-ik czikk. A

rekesztetikki.

nem

viszkeres",k"vetelesenek "szvege irant, viszvaltdt

"tic"ldend". (a drittura) igenjest

viszkereset alatt

ail6,csupina valt"nak,6vasnak

"tadasa viszkereseti k"ltsegeknek (Retourrechnung) nyugtatvanjozott

6s

mellett

k"teles fizetni. '

554k

czikk. Mitiden

kiollyhatiro,ki k"vetk^z"ik'dz61valamellyiket

is k"vetkez"inek hatirat"t kit"r"iheti. saj"t el^gitette, IX.

K"Z'benJdr"s,

1. N^vbecsal"sbeli

56-ik czikk. IIa .

elfogad"s.

valamelly^ hianyamiatt megovottvalton,a elfogadas

"z^tesi helyresz"l" sz"ks^gbeli letezik,ez esetben, utalvany(Nothadresse). biztositas k^rethetnek miel"tt a sz"ks^gbeli az elfogadas 1^8utalv"nyozottol , vetelend". k"z"tt els"bbs^ge annak vagyon, ki sziiks^gbeli utalvanyozottak ha a fizetesteljesittetik, k"telezettleend f(5lmentve k"telez^et"l. altal, legt"bb 57-ik czikk. Olly szemelyaltal ajanlott nevbecs"lesbeli elfogad"sban, ki a v"lton fz"ks6g()eli a tulajdonos utalvanyozott gyanantnincs feljegyezve, T"bb

megegyezninem

tartozik.

58-ik czikk. A nevbecs"lesbeli elfogad(i, az hianya miatti elfogadas mellett maganak "tadatni, nevbecs"lesbeli 6v"st," k"lts^gek es a megt^ritese koteles. az ovasnak elfogad"st valamelly megjegyeztetni fiiggelekeben

Ugyanez a n6vbecs"ltet,az "v"snak "tk"ld^se raeHett,a megt"rt^nt ^s ez^ tud"sitvanyt az "v^ssal egy"tt, az "vastetd tudositani, k"zbenj"r"sr"l adni k"teles. napjaut"ni k^t nap alatt p"st"ra Ha

ezt tenni

a mulasztas elmulasztja,

altalokozott karert felel"s.

215

"

"

2) bie i^ttt. eittflcmb^nen ; Jto^en eine t)on $ro"ijion Va $roceni 3) S)ie "orfle^enben an ein^m Sctr"gemuffen,"enn t"tx 9le9tegpfli(i^tige anbeten Orte, aH t"txSlcgtef "er* nehmetn"o]^nt, Kourfegejault jn bemjcnfgen "e* be" "Jegref ben be" ben, ml^tn ein "om SBo^norte SSol^nort neunter" anf ^at grefpfl"c^tigen SBe^felauf ""t^l fle?i"9ener be" JWegregne^met" fein Kour" aufben SSo^nctt Se^e^tim SBo^norte be" (Hegre^ppi^tigen fo mirb ber dour" na^ bemjenigen S"la^t genommen, be" 9tegre6")jK(^tigen am xcd^tx bem ffio^norte na(^jlen liegt. be3 ^rt. 50 ber Sef(i^einigung be^ "o"rfe" fomntt bieS5e|iimmung fflegen jur 5lnt"enbung. 5lrt52* "ur^ bie Seftimmungen ber 5(rt. 50 unb 51 9ir. 1 unb 3 "irb Bei einem fRegreffe t"xtbie Serec^nung einen aiif ^"^erer, au^Idnbif^en bort juldfifiger ""^e ni(^t au"gef("^Iojfen* 9lrt.53, a"er 9legre^e^mer fann "6er ben Setragfeiner einen gorberung lBudwe(^feI onf ben 9legtef^"Pi("^tigen jie^en. I^er gorberung treten in biefem ga"e m^ bie SWdfferget"^ren f"rWego^ b e^ wie bie fftMimt"^tU, fo girung Stempelgeb"^ren ^inju. etwaigen Der fStMmt^\ti unb unmittelbar(a drillura) mnf auf "i^tja^jltar ge" werben/ jiefft 5lrt.54. "er Wegyefpjli^tige be^ SBeAfel", iftnur gegen 9lu^tieferung unb einerquittirten tjerbunben. be3 ^rotefleg Metourrec^nung 3"^^lw"3 i" Icijlen ,

tSrt.55.

fann

ber einen feiner -Wachm"nner S^ber3nboffant, ijat, befriebigt

unb feiner S^a^mdnnerSnboffament feineigenes auspreisten.

IX.

3ttt

e tti

enti

ottt

"ffxtnwm(if^mt. 5lrt.56. Sefinbet SBed^fel Slnna^meproteflirten |i^ aufeinem iWangel" eine aufhtn 3"^lungSort lautenbe S^ot^abref?, "er" fomu^, e^e^ii"^erjte"ung werben. langtwerben fann, bie ^Inna^me\)on ber 9^ot^abrefe geforbert 1.

Unter mehrerenSlot^abrefen ber geb"hrt berjenigen bie meinenSirpflid^teten werben. befreit 3a^lttng

Sorjug bur^ beren ,

a(" aufbem ffled^fel "^renanna^menon """tt einer ni"i^t benannten ber Sot^abrefff jujulafen. $erfonbraui"^t Sn^abernid^t 9lrt.57.

2)ie

ben $rotefl mu^ fid^. ^nna^me fTOangelS @^renaece))tant ber unb einem in Sofien bemfelben Srftattung ^Inf^ange "us(;dnbigen gegen ju bie e^renannabme bemerfen lafen. beS $rotefteS Sr mu6 ben ^onoratenunter tteberfenbung "on ber gefc^e" unb mit bem $rote|te ^enen3ttten)ention benachrichtigen, biefe 93fnad^ric)^tigung bem ber na4 $rotejierl^ebung Sage innerhalb jweier Sage, jur ^o^ geben. er f"rben bur^ bie Unterlafung Unterl"gter bie^,fo l"ftet entfielen* htn St"ben. ^rt. 58. S"er

,

216

"

59-ik czikk. Ha kinek

nevere

t"rtenik

a

"

elmulaszbotta n^vbecs"l^,elfogadas"ban

a2t

kitenni,

illjesetbena kibocs"to tekintetiknevbeelfogad"s,

az

cs"lt gjanant. nevbecs"l^sbeli

az aital," nevbeelfog^d"s elfogad", k"telekiJtelezve.Ezen van iranj"banv"ltoilag a valto fizetesvegett, nevb^cstilesb"li elfpgad"nal,

60-ik czikk. A cs"ltnek minden

k"vetkez"i

ha a zetts^g elenjeszik, fizetes a legfelebb Dapj^utani n^asodikk"znaponbe nem mutattatik. 61-ik czikk. Ha a valto,valainelly utalv^yozott, szliks^gbeli vagy altal n^vbecs"J^sb^l a mas valamelly tulajdonosnak k"zbenjar" elfogadtatik, es

a

nevbecs"lt k"vetkez"ihek biztositasiviszkereset"knincs. Ez azonban

a

nevbecs"lt ^s ennek

el6z6i altalmegindittathatlk,

2k N^vbecB"l^sbeli

62-ik czikk. Ha

az

fizetis.

altalki iiitezvenyezett

nem

v"lt"n vagy fizetett

nek en-

m"solatan,a fizetisiheljresz"l6 sz"ks^gbeli utalvanyok, vagy valamelly nevbecs"lesbeli elfogad"s a valtot fizetesvegett,lega tulajdanos leteznenek, felebb

a

fizetes utalvanyonapjautani in"sodikk"znapon,minden sz"ksegbeli es a neybecs"lesbeli a fizet^ bemutatni,es az eredmdnyt elfogadonal

zottakn"l

k"teles. hi"nyamiatti "vasban,vagy ennek f"ggel^keben f"ljegyeztetni nevbecs"lt Ha ezt tenni eliuulasztja es az utalvanyoz6 vagy

ennek

,

k"vetkez"i elleniviszkereset^telveszti. nevbecs"lesbeli altalajanlott tulajdonos, valamellymas k"zbenjar" fizetestel nem a nevbecs"ltnek k"vetkez"i elleni viszkeresetet elveszti. fogadja, Ha

a

nevbecs"lesbelifizet"nek,a valto ^s a fizetes hianya miatt tett ovas, a k"ltsegek mellett atadand". megteritese Ez a nevbecs"lesbeli fizet6siltal, 52 -ik czikk), a tulajdonosnak (SO-ik^s 6 3 -ik czikk.

a

ennek nevbecs"lt,

A

el"z"i

es

az

l^p. dfogad"ellenijogaiba ezek k(5z5tt aj"nlanak, fizet^sealtallegt"bb k"telezettleend f"lmentve

64-ik czikk. Ha-a nevbecs"lesbeli fizetestt"bben annak els"bbsege

vagyon, kinek

k"telezeset"l. ki a fizetestteljesiti, a valt"bol vagy az j6llehet k"zbenjaronak, 6v"sb61 vilagos, a valt6t bevalillet, hogy mas valaki,kit e szerint els"bbseg kik a mas tani kesz volt, viszkeresete nincs azon h"tinSk eilen, "ltalajanlott felmentettekvolna. fizetesteljesitese altal k"telezettsegekt6i tel65-ik czikk. Azon nevbecs"lesbeli elfogado, ki a fizetestazert nem a mivel az intezvenyezett fizetett, k"zbenj"ro jesitheti, valamelly vagy mas k"vetelhiet. fizet^t"lV3 sz"zaieknyi v"lt"dijt

Azon

.

.

,

X.

A

mlto

pelddnyokt"bbsz"r"^ese. 1.

6 6 -ik czikk. Az

IC"iod-p^ld"iLyok.

az intezvenyesoek idegenv"ltdnak kibocsatcjak"teles, itadni. peidinyait egyeol"

a valt"nak t"bb kivans"g"ra,

"

217

"

5lrt.59" ffienn ber

in feinem ^f^ximcctpii^nt untnlaflTen l^at, ^cce^te bie ^nnal^me"^f^^^^^^ aU gieren fo^ixt"ber ^u"|le0er ju imtxUn, pi tocffen ^onorat angefe^cn. 9Crt.60. T"tx e^renaccejjtant "irb ben fdmmtfii^en Wad^mannernbe" bie l^onoraten tjer^fli^tet er^ 9lnna^me"e(|feTmafi9 bur^ "iefeSerpfHc^tung ber SBe^fel bem e^renacce^tanten SBerl* wenn am jttjeiten lifci^t, ni^tfpate^en" n"lrb* ia^tna")bem Sa\)lun%^ta%t jur S^^^^a "orgelcgt ^xt 6 1 SBenn ber SBec^fcI ober einem anberen \)on einer 9fot^abreffe ber ^n^aUx nnb bie 3nten)ementenju g^ren angenommen "irb fo i)aUii be" feinen Waii^m"nner ^onoraten Megrelauf "i(]^er|le"nng. SSormfinnernfleltenb fann aber "on bem ^onoratenunb bejfen 3)erfelbe merben. gemaii^t .

,

^xt 62. Sefinben ni^t tingel"pen fl^auf bem t"on bem Sejogencn ober ein "^renaccept, SBe^felober ber Sopie IRot^abreffcn m\")t auf ben am 3a^Iung3ortlauten fo muf ber Sn^aber\"en ffie^fel frdtejlen" jweiten ben bem unb 1"em nac^ fflerftage 9iot|"abreffen e^ren* 3""Iwng^ta9e fdmmtUd^en im $rote|le unb ben "rfolg acct)"tanUnjur 3"^Jw"""orlegen, 3^^* fWangel" ober in einem bemerfen laffen. ^In^ange lung ju bemfelben ober er bic" fo "erliert er ben fRt^xt^ Unterla"t gegen ben ^breffanten ,

,

,

unb ^ottoraten

Wa^manner.

bereu

bie "on einem anberen Sntertjenienten ber ^ni)(iUx angebotene SSti\*t be" ^o* er ben (Regre" "^renja^(un0 jurui fo t^erliert gegen hit S^a^mdnner ,

noratcn.

unb ber $rote^SWangel^ mu" ber l^cd^feC "^renja^fer ber "oflenau^ge^dftbigt werben. 3a^Iunggegen erjlattung in bc" Sw^^ber"(5trt. gr trittbur^ bie 50 unb Ked^te bie.S^renja^Iung 52) gegen ben ^onoraten,befenSSormdnner unb ben 5(cceptanten. ?lrt.64. Unter SWe^reren, erbieten, ml"^t p^ jur "^renja^lung geb"hrt ber SJorjugiux^ befen3"^^w""W" meiften fflec^felter^jflic^t bemjenigcn 5lrt.63.

J)em

,

werben. befreit au3 bem SEBe^fel ob^r ^rotefte ein 3iitert)enient, obgIei(^ welkeria^li,

erfic^tli(^ nac^fte^en m""te,ben SBe("^feI i|l, H^ ein ?lnberer bem er ^iernad^ feinen bereit war, ^at Megre"gegen biejenigen einjut"fen 3ttbojfanten, totl"^t ber "on bem ^In^eren angebotenen worben wdren. befreit 3"^^^tt"g bur^ Seiflung 5lrt.65. "er (|^renacce"tant, weli^er nid^t gelangt, jur 3a"Iung"Ici^ng weil ber Sejogeneober ein.anbererSwter"enient beja^lt.^"t, "ow i^ bereci^ti^t, bem 3"^tenben eine $rot"ijton t"on % $rocentju tjerlangen. ,

X.

eineS SSec^fele. Sett^ielfolttgttttg

"e^felbtt^Hcote* bem SBe^fel"ifl"er^Pid^tet, Remittenten 'auf be" S"ecijfel" Sienn^Iart gtei^Iautenbe Verlangen mefirere ju "berliefern. 1*

9lrt.66. 2)er

eine" gejogenen ?lu"fte0er

219

"

"

Settia u.j.xo. im ^onUttt aU ^"ma, "tcmH, U^ 2)iefet6en mfifeit al" ein jebe""%mpUx in^mt fein,njitrigenfaH" f"r^^itftf)tnUx SSt"j\d (@oIa*SBe(^feI) txa^M n"irb* f"nit dn "u")Itcat bc3 S"e^fcWtjerlangem 6r muf 5lud^tin Sn^ojfatar an fti^Wcferl^alt feinennnmittcttaten Sormann "enben, "el^er"teber an SSormann jnr"rfge^en an Un 5lu"flcfler mu", l"igbie ^nforbernng, feinem gelanGt Sonnanne !ann bie t"on 3tber Snbofatar feinem "edangen,ta^ fr"heren ^n* n"erben. bojfamente auf bem "n^jlicate tt)ieber^oIt 9lrt 67* 3fl ^Pit mehrerenausgefertigten "jem^tarenbaS eine 6ejaf;(t, bie anberen i^re"raft" foi"erlieren baburti^ hitiUn a\x9 bcn "Srigeii 3ebo(3^ "jem^faren "er^aftet: "lera^^Iare beSfelten ^t")\tUan J) ber Snboffant,. "eld^er mehrere atte unb beren $erfoneninboffirt^at, fj)"teren "erf^iebcne 3ii^""ff"uten, ^")aufitn, bei ber B^^^lwng "jemplaren Unterf^riften gegebenen ni^tjur"tf befinben, auSt^ren^nbofamenten; 2) ber ?lccei)tant, SBe^feU ml^tx mehrereCjenc^Iare be"felben ouS ben Slccej^ten acce|)tirt jur"dgegebenen \)at, auft"tn bei ber Ballungnid^t (i%mpiaxin* ^xt 68. SBer eine" \"on mehreren eine" SSe(^feI" ejcm^jlaren jur 5ln* f}at,mu6 aufben "brigen "jemplarenbemerfen, bei wem ba" na^me tjerfanbt i"m jur ^nna^me "erfanbte "on "jempfar anjutreffen tfi.*J)a" Untettafen t"it bem iebo^ SBet^fet SSemerfung biefer entjtel^t nici^t SBe^feffraft. S)er SJermal^rer be" ^um tSicce^xte gjemiplar" i|lt^er|"fli(]^t tjerfanbten a(" ber 36) ober auf ba"felbe bemjentgen (^rt* au"juiiefem, jidji 3"^"jfatar anbere SBeife legitimirt* jur @nu"fangna^me bei 5lrt,69* J)er 3nMer eine" 3)u^Iicat", auf "eld^emangegebenift, !ann SWangel" ba" jum 5lccepte "em ^nna^e gjem^Iar[\") befinbet, tjerfanbte Un htn unb ^Regre" auf auf "i^erjtetlung Wlan^tHQa^nn^ be"felben Stegrc^ al" bi" er burc^$rote|i 3a^(ung ni^te^ernef;men, (afen: ^atfefifiellen niiS^t ejem")Iar i^m "om SJerwa^rer 1) bafiba" jum 5(cce^"te "erfanbte n"orben u nb berabfolgt ift, ober bie3"^^^w"8 bie ^Inna^me wi"3^t 2) ba" aud^aufhai $Du))Iicqt ju erlangen gemefen. "

,

-

"e^fel""iieru unb ber barauf be" SBe^fe(" m"jfen SBe^felcojjien eine 5lbf^rift unb mit ber "rffdrung: unb 5lnmer!ungen 3nboffamente ent^atten beflnbllc^en mit o ber einer a^nli")tn Sejei^nung"er" ,,bi"^ier^er Olbfd^rift (Kopie)" fein" fe^"en \"a9 jur ^nna^me berfanbte 3n ber Ko^jieiflju bemerfen, i" mm iji*J)a" ttntertaffen biefer anjutreffen Semerfungent" Originalbe" SSec^fel" ber tnbofjirten dopitni6)i "rafi i^re^(^fetm"fige jebot^ jie^t tjer" %t. 71. 3ebe" auf einer 6o")iefrefinbli^e "Origina^3nboffament al" einem e" auf eben fo, ben Snboffanten mnn It"nbe" DtiginaMSBed^fel Ijfli^tet 2.

2lrt.70.

220

"

72-ilcczikk. Az eredetivalt"nak

"

k"telesazt valamellyegy gondvisel"je,

vagj t"bb eredetih"tiratokkal elUtott mdsolat birtokos"nak atadni,a mennyiben ez^magat mint h"tir"tos, vagy az atv^telir"nt m"s modon igazolja.

Ha

a

donosa,csak

eredetivaitot 4t

gondvisd"az a

69-ik czikk l-s6

biztositasiviszkeresetet es

sz.

v"lt6masolatnak

tulajut"Bindithat jnegteteie napn"k eierkez6se icj"rati

adja,a

emlitett"vasnak

m"solatban kit"ziUt

a

fizetend" viszkeresetet, azon

utan

a.

nem

hatirok eilen,kiknck eredetihatiratai a

XI.

Elceszeee

vdUoh.

7 3 -ik czikk. Azelveszett valt"nak tul"jdonosa, annak a

ma-

foglaltatnak.

solaton

megseminisiteset

fizetesiheljnek k^rbeti. t"rvenjszeken^l

targyaz6foljamelljnela valt" megsemmisiteset t"rvenyszek, ezir"nt tartozik a valt" birtokibocsitani, benyiijtatott, modvanj hirdetv^njt elibe kos"hoz intezett azon valt"t miszerint a t"rvenyszek ez a felsz"litassal, ha a a hirdctv^nyben 45 napihat"rid"t rendelni, es ennek kezdetet, terjessze, valt" m^g le nem jart,a valt" lej"rati hatarozni. u tani els" ideje napra Azon

^s a valt" lejarta utan, megsemmisitesi tetele, elj"r"snak folyamatba ha a valt" megsemmisiteslig a tulajdonos az a fizetest k"vetelheti, elfogad"t"l ad. Uly biztositas biztositast adasa nelk"l,a tul^donosaz elfogad"snal fogva k"vetelheti. tartoz" somm"nak, csak a t"rv^nyszekhez leend" letetelet bir74-ik czikk. A valt"nak^a 36-ik czikk hatarozatai szerint igazolt A

tokosa

,

annak

szerezte lelk"leg

kieresztesere csak ,

vagy

azon

esetben szorithatik, ha

"t, a valt"nak szerzes^e

nezve

,

a

vetkes

valt"t

rosz-

gondatlansag

terheli.

X/I. 75-ik czikk. Ha

a

valt"

sitottis, igazielfogadas, es az 76-ik czikk. A

vdltok.

Hamis

alairasa hamis vagy meghamikibocsat"j"nak hat"sukat megtar^ak. igazih"tiratok valt"jogi

hamis

vagy ellatottvalt"n"l fogva,mindazon

elfogad"ssal meghamisitott vagy

hatirattal

kiknek kibocs"t",

al"ir"saik

hatir"k ks

a

k"telezve maradnak. valt"ilag igazak,

Vdltoi elev"ies.

XllL 77-ik czikk. Az

ellcnivalt"jogi kereset,a elfogad"

valt"

napjalej"rati

t"lszamitand" h"rom esztend^ alatt 6v"l el. 78-ik czikk. A

a kiboesit"es egy6bbd"zSk tulajdonosnak,

ellenivisz-

kereseti ig^nyei (50-ik czikk) el"vjilnek:

1)3 h"nap alatt,ha a

far"i szigeteket kivevej

a

valt"

Europ"banvolt fizetcnd",Izlandotes

"

221

"

J)er Sema^m be^ Oxi^inaUfSit^JitH benfeifcen ^ttpflid^Ui, ijjt Sefl^r einermit einem ober mehreren tjerfe^enen "ri9inal"3"bi"ff"w^n*"w ober aufanbere SBeife aW Snbpffatar dopitau^jnUefernfofernfid^berfcCte legitimirt }ttrSm^fan^niiJ^me ber fflirbber Driginal^SBec^fel "om fo ifjt Sertoa^rer ni^tau"fleliefert, ber im l erw"hnten %xt 69 9?r. nur na^ aufn"hmebe" Sn^aber "e"feIco|)ie eintrittbe^ in bir Kopie an" unb $rotefle" JRegref "id^erflettung auf na^ "egebenen Sleflref 3nboffanten SerfaHtage" aufS^I^^^Jid ju "^"^i^ biejenigen beren ber teflnb"^pnb" nef^men 6o")ie terecfitigt, Dri"inaI"3nbofamente auf 5lrt72"

bem

,

XL

S"ec^feltu S^t^ottbett gefotmnene

"igentpmer eine" abf"anben gcfommencnSBe^fel"fann bie amortifation be" Ba^^ung^orte" bei bem "eric^te beantragen* be^felben 2)a" "txid}t, eine" SBeti^fel" bei mi^tm ein "efud^um ^mortlfation "orben gbict ein mit ber an ben 3"fiberreidj^t i|t, ^at^ieniber ^lufforberunft bc" SBed^fel"/ bem "eric^te fiaber benfelben "orjulegenju erkfen barin bie 45 be^mmen, ben unb n^enn ber SBec^feC auf %xxft "a0eju Anfangberfelben, M no4 ni^tfdttig i|i, SBec^fel" fejijufetem aufben er^enS^jgnac^ber SerfaD^eit be" ^mortifation"t)erfa^ren" unb na^ ber SJerfattjeit ^ai^einleiiung be" SBed^fel" er !ann ber eigent^umer mm "om 5Jcceptanten 3a^(ungforbern, bi" jur 5lmortifatton be" SBe^fel" D^neeine fol(^e "id^r* "id^er^eit bejleflt* Summe ber bie bem au" er nur Z)e)"o{ition ^cce))te ^eit^^edung ifl fc^ulbigen bei "erid^t bered^tigt* ju forbern be" ^rt. 36 legitimirte 9lrt.74* 2)er nad^ben Seftimmungen Seliger eine" 3Bed(^feI" fann nur bann jur $erau"gabebe"felben n^erben, angehalten in b"fem"lauben erworben ^atober i^mbeiber "rtoerbnag "enn er ben SBe^fel eine grobega^rlafiigfeit be" SBec^fel" f"llt. jur fia|l ^rtv73. "er

,

XII.

,

m^"ltu ^olfc^e

eine" SBe^fel" bie Unterfd^rift be" 5lu"|ieaer" falf* bie ober i"erfdlf^t hai unb ^cupi ift, befjalten ed^te t^tmSnboffamente benno^ %". 75. %u^ mm

bie wed^felmdfige SBirfung* ober 3n" ober "erfd(f^ten 5lrt.76. 5lu" einem,mit einem falfd^en 5lcce")te bleibenfdmmtlidjie unb bojfamenfe 3nbofanten "erfe^enen SBed^fel beren

ber 9lu"Petter,

Unterfd^iften tjerpjK^tet. "e^feitnd"ig t^tflnb, XIII.

SSSed^feltiena^tntttgt

in i^erjd^rt we^fetmd"ige 5tnf^)ru(^ gegen ben 5lccet)tanten be" an SerfalltageSSec^fel" gerechnet. be" 3nHber" (^rt. ^rt. 78. 2)ie Stegrefanfpritc^e 50) gegen ben ^u"" bie unb S ormdnner "erid^ren; peHer "brigen ))on in Europa, mit Sludna^me 1) in 3 "Ronaten, t"tnn ber S"ed^fel 5[rt.77. 2)er

brei3"i^ren )9om

3"{anb unb

ben

"ar; gar"ern,jai^lbar

222

"

-

2) 6 h"nap alatt,ha, a v"lto Azsiinak es Afrikanak a k"zep-es fekete tengermelleki partvidekein es ezen az emlitettf^ldre* teogerekodc szekhez tartozo szigeteia volt fizetendd ; ,

.

3) 18 h"nap alatt, ha a valamellym"s Europinkiv"U volt fizetend". iai"l Ulandban a orsz"gban szigcteken v"gy vagy pedig A tulajdoD"s eilen az el^v"l^saz "v"st^tel napjatdl kezdddik. valto

79-ik czikk. A

a kibocsatd h"tir"nak,

6s

elleniviszkereseti egy^b^el"z"k

(51-ikczikk)el^vtilnek: igenyei 1) 3 h"nap alatt,ha far"i szigeteket kivijv^ ;

a

viszkeresd

Europ"banlakik,Izlandot

es

a

^

a k"zep 2) 6 h"nap alatt,ha.a viszkerfsd Azsianak es "frik"nak fekete f"ldes es ezen az emlitett tengermelleki partvidekein^ tengereknek reszeknek tartozo szigetein lakik;

3) 18 h"nap alatt,ha

orsz"gban vagy A

a

Izlandban avagy

viszkeres" a

mas Europ"nkiv"li valamelly far"i szigeteken lakik.

hatir" eilen a hat^id", h" d"bb fizetett, mintsem ellene v"lt"kereset m"s esetekben pedig,a keresetlevelnek

minden a fizet^s napj"t"l, indittatolt,

iddzesnek kezehez lettszolg"ltatasa kezd"dik. napj"t"l

az

vagy

.^

80-ik czikk. Az elev"l^s(77--79-ik

besitese "ltal, es

csup"narra

csak czikk)

a

n^zve szakad felbe,ki eilen

E tekintetben azonban,

a

keresetlevelnek kha

kereset inteztetett

"ltal lettelv"llal"sa, a perneka panaszlott

keresetlev^lhely^t potolja. XIV.

A vdlt"hiCelefs"nek keresetijoga.

81-ik czikk. A v"lt"i k"telezettseg, a v"lt"nak es

nemk"l"nben h"tir"j"t,

vagy zesnck

mindazt, ki

h"tiratot szinte

a

(B"rge,per Ezen

donos,

a

a

al"irta, meg akkor aval)nevezte is meg.

kibocs"t"j"t, elfogad"j"t v"lt"t,v"ltom"solatot, elfogad"st

is terheli, ha ez

mag"tcsup"nke-

mindarra kiterjed, a mit szemelyeknek k"telezetts6gfe

v"lt"i k"telessegnek nem

a

v"lt"tulaj-

miatt k"vetelhet. teljesitese

s v"lt"tulajdonos egesz k"veteleset egyes szemelyeilen ir"nyozbatja; v"laszt"s"t"l fiigg, a v"lt"k"telezettekk"z"l mellyikeilen intezze legel"sz"r igenyletet. 82-ik czikk. A v"lt"ad"s csak oUy kifog"sokkal 61het, mellyekmag"b"l eilen k"zveta v"lt"jogb"l erednek,vagy mellyek"tet a mindenkori felperes

A

leni" iiletik. v"lt"i k"telezettelfogad"nak fentart"s"ra t"rv^nyesen s^gcel6viil"s"ltal, vagy az "ltal,hogy a v"lt"jog ezek ir"ny"elmulasztattak, megszabott elcny^zik, a tulajdonos cselekvenyek ban csak annyibanmaradnak k"telezve,a mennyibenennek k"r"val gazdagodn"nak. 83-ik czikk. Ha

a

kibocs"t"nak vagy

az

228

"

"

r"in5(flen "e^fel in ben Jtil|lenWnt)ern unb in ben ober Tlttxt9, mtttett"nbif^en f"as"warjen SMeereja^Ifcar bajtt gt^"rigen 3nfelnbiefer war; in 18 aWonaten, in einem anberen aufer* ber wenn 3) 9St6f^ti Sanbe ober in S"knb ober bea gar^ernja^Itar eurojK"f^en "ar. 2)ieSSerid|"run" beginnt gegen ben Sn^abermit bem Sagebe^ erhobenen $rotejte".

2) in

6

"ewi SOtonaten,

ter

unb %fri!alan^^be"

^rt* 79. Die

be" Snbofanten SRegreJanfrru^e (tart.51) gegen ben 5tu"i" unt bie "brigen Sorm"nner i^erid^ren: ^efler 3 in mit Slu"nai^me in "uroj)a" aSonaten,wenn ber (Regre"nehmer 1) unb Un gar"ern,wo^nt; 3^Jflnb in 6 Monattn, wenn ber (Regre"nehmer in ben ""ftenlanbern "on 2) be" ober in unb SWeere", apen unb 9lfri!a mitte"dnbif^en Idng^ fi^warjen ben iaiu Meere wof^nt; geh"rigen. Snfetnbiefer ber (Regre"nehmer in 18 wenn Monaten, 3) ,ineinem anbern au"er* Sanbe ober in 3"lanb ober ben gar5ernwo^nt. euroj)difc^en wenn (gegenhtti3wboifanten tduftbie grijt, er, e^eeine SSeii^fetnage in aUen "brigen worben,gejault ^at,vorn "ageber 3^^lung, gegen i^nangebest ber aber ber "om i^m gdtten Sage gef^e^enen Se^^dnblgung "(agepber Sabung. "on

Slrt.80" 2)ie 8erid^rung (^ri..77

79) wirb nur bur^ Se^nbigung Se^e^ng aufbenienigen^ gegen wel^e bie "

ber ftlage unb unterbrochen

nur

in

"lagegerietet ijt. in biefer ^it "on bem Serflagten Streit* ^infl^t gefd^e^ene 3ebo^ "ertritt bie "tette ber "lage. berf"nbigung

XIV. "rt.8L

StUim^t M

mt^ftlilanhl^tti.

2)iewe"i^feImd"igeServPid^tung t"in^w^^tUtx, Slccejjtanten trifft

be" SBed^fel", Vit 3ttboffanten fo wie einen 3^^"^, welkerben SBed^feC, ober ba" 3nbofamentmitunterjeicfinet ba" ?kcei"t bann, ^at,felb^ SBe^felcopie, att SS"rge er p^ babet nur wenn (peraval)benannt ^at. Die Ser^)fl[i(3^tung toa^ ber ffit^fel* erftretft fi^auf^Itte^, biefer ^erfonen ber SBe(i(^fe("erbinb"(iil!eit Inhaber wegen SRi^terf""ung ju forbem^at* !ann ^"^wegen feiner Der SJec^felin^aber an ben"in* ganjen ^orberung er }uer|l 9Q3a^(, mi^tn S"e^feber^flic^teten jelnengalten;e^ ^e^tin feiner in 9luf)"ru4^ wilL nehmen "inrebe bebien^n, fann p^ nur fol(i^er 82. Der SBe^feIf(i^uIbner 5lrt. bem ober unmittelbar Sed"felre^te ait" i^er"orgei^enii^m fe(b|t v"tl6)t gegen ^tn ju^e^en. Jtldger iebe^maligen Slrt 83. 3ft t"itwe^fetmd"ige be" ^u^fteffer" ober be" Serbinb(i(^!eit ober babur(|, hti fBt"^^cU ba" bie jur gr^attung Slcce^tanten burd^Serjdfirung |tnb,erlof^eu/ fo tedi^t" ^onbCungenijerabfdumt "orgef(i^riebenen gefejtt^ be* "(^aben bem Sn^abernur foweit, at" ftejl^ mit beffen bleiben biefelben w"rben, i^txpfli^Ut reidj^ern

unb

224

"

Azon setnek nincs

hitir"k eilen, kiknek valtoi

helye.

"

kerek"telezetts^giik megsz"ot,illj

^

K"lf"ldit"rt"nyhQ%d8.

XV.

elvallal"saravalo 84-ik czikk. K"lfdldi egjennekv"lt"ik"telezetts^g a"odalom t"rvenyeiszerint iteltetik azon azon egj^n kepcssege, meg, melljhez szerint valtokepesseggel biro idegen, nem haz"jat"rv^jei belf"ld"ni altal elv"lialasa a mennjiben k"teleztetik, v"li"k"telezettsegeknek

tartozik. Azonban

a

a

belf"ldit"rvenyek szerint 854k

czikk. A

bir. valtokepesseggel

k"lf"ld"n kibocsatott valt"nak,nemk"lSnben

minden

k"lf"ld"n kelt

azon kell^kei, v"ltonyilatkozatnak lenyeges heljnekt"riteltetnek szerint t"rt^nt. a v6njei meg, a melljen nyilatkozat Ha azonbati a k"Hold"n t"rtent v"lt"nyilatkozatok, a belf"ldit"rvcny rendeleteinek megfelelnek, szerint a miatt, hogy azok a. k"lf"ldi t"rv^nyek v"U"ra belf"ld"n kes"bb tett k"telez5 a nyilatkozatoknak hi"nyosak, t"rvenyes tenni nem lehet. eilen kif"gast ereje Valt"er"vel birnak epen "gy azon v"ltonyilatkozatok is,mellyaltalegy belf"ldim"s bdf"ldinekmag"tk"lf"ld"n k"telezi, ha azok csak a belfdldit"rkivinatainak felelnekis meg" venyhozas 86-ik czikk. A v"lt"jog valamelly gyakorlata vagy fentartasa vegctt, v"lt"val k"lf"ld"n v^ghezviend" az ott erv6iiyes felett, cselekm^nyek f"rmaja

m9^

t"rvenyhataroz. XVL

"ms.

tiszt87-ik czikk. Minden "v"st,valamelly jegyz"vagy t"tvenyszeki kell altal yisel" megtenni. Tan"knak vagy jegyz"k"nyvvezet"nek nem sz"kseges. jelenlete

88-ik czikk. Az ov"sba

v"lt"nak vagy masolatanak es minden sz"r"l sz6ra val6 leirasa; megjegyzeseknek 1)

es

a

2) neve es

feljegyzend"k:

a

vagy

kik eilen az

3)

azon

valasza vagy

ovas

czime

(Firma)azon

ley6h"tiratoknak rajta

a kiknek resz^re, szejnelycknek,

t6tetik;

ennek int^zettfelstolitis, ki eilen az 6vas tetetik, szem^lyhez fei nem nem annak, hogy v"laszolt, megjegyzese vagy hogy

talaltathatott; 4) azon helynek,nemk"l"nben kalend"riomi napnak^ h"napnakis evnek megnevezese, mellyen a felsz"liitas(3-ikjsz.) t"rtent, vagy ^e^ nelk"l kisertetett mf g ; annak

5) n6vbec$"Usbeli elfogadis vagy n^vbecs"Usbeli fizet^ eseteben, mim"don ki kiert s te^esitetik es altal, sganltatik megemlitese, az; 6)

az

"vast tev5

tisztviseldnekalairasa, jegyz^nek vagy t"ryenyszdki

mdlett. hivatalos pecs^tje

228

"

"

beten toe^felm"f "ege"Me 3ttt)ojfanten" i% igeSJertinb"^Ieit erlofd^en ein fotc^et "tatt. fittbet ni"^t 9(nft)nid"

XV.

S(ttd(anHfc^c "efe^gedtttid.

eine^ 5lu"I"ttber", 5lrt 84* 2)ie gd^igfeit "je^felra"gi"e Ser^)Pid^tun9en tt)irb na^ ben Oefejenbe" "iaate" :6eurt^cilt m\^m bcrfel^e jtt"terne^men, ben "efeften Saterlanbe" m")t wed^ffel* 3eboc^toixhein na(i^ an"e^"tt* feine" im 3nJ"ii^^ tau^Idnberburd^UeJerna^met"on SBcd^feberbinbli^feiten fd^iger er tta^Un "er")fli(i^tet, infofern "efe^enbe" Snianbe""eti^felfd^ia ijl. "rt.85* Die

eine" im tau"(anbe au^t^t"Un "efentUdpen erforbernijfe n)etben anbeten im ^udCanbe audgejleaten fBt^^tU,fon"ieieber SBe^felerfldtung Dtte" Un be" bie dn "efe^en m"} teurt^eiU, n"e^em iji;* etfldtunj erfolgt ben jebo^ bie im 5ltt"Ianbegef(^e^enen entf^te(^en SS8e^feIet!(dtungen be" f au"* batau", ann 5lnfotbetungen inldnbifc^en "efe^e", baf pe nad^ fo fein"inwanb gegen bie9le(^t"\)etbinbli(^! Idnbifc^en jinb, "efe^enmangelhaft bet ]p"tnim S^Ianbeauf ben SBec^fel entnommen n"etben* "tfldtung^n gefegten ein3nldnbereinem anberen "benfo5"benSBe^feter!(drungen,n)obur(^ jic^ im 5lu"lanbe wenn ^^txpflid^ttt 3nldnber SJed^feffraft fiean^ nur ben 5ln* ber intdnbif^en "efe^getung forberungen entfprei^en. ^rt. 86" Ueter bie gorm ber mit einem SBed^fel an einem au"(dnbif(i^en ober gr^altung be" Sed^felrec^te" ^anb* $(a^ejur ^lu^"bung ^orjune^menben H^ bort fUt^t lungenentf^eibet gettenbe ,

XVL 9lrt. 87. ^tttx5Jrote^ muf

,

^toUft.

einenMotar burd^

ober einen "erii^t^feamten

aufgenommen"erben" Der

e" babeini"^t \)on 3eugenober einje"$rotofoUf"f;rer" bebarf aujie^ung

?lrt.88" "er $rotejt mu"

enthalten: unb aflerbarauf be" SBe^feW ober ber Qto|)ie 9lbf(^rift 1) eine""rtli^e befinbli^en 3nbofamenteunb Semerfungen; htn SJamen ober bie girma ber S"erfonen, f"rtoet^eunb gegen 2) ber $rotefl erhoben"irb; welche, "irb,geftettte Sege^ren, 3) ba" an bie 3Jerfon, gegen loel^e^roteftirt o ber an* feine bie 5lnt"ort ober nic^t :^abe jie baf Semerlung, gegeben i^re gewefenfei ; antreffen JKonat" unb bie 4) Slngabebe" Orte", fo "ie be" "alenbertage", ober o(;ne bie 5lufforberung "rfotgt"er* 3abre", an "elii^em (Mr.3) gef^e^en worben ift| fu^t bie "r* 5) im gatteeiner g^renannabmeober einer e^irenja^Iung unb wirb; )9on mm, fleangeboten geleitet f"rtoen unb tt)ie tt)d{;nung, Un be" ober be" Wotar" bie "erii^trteamten, welker ttnterf^rift 6) mit Seifftgung be" 9lmt"flegel". aufgenommen1)at, $rotejt 15.

"

227

"

"on meuteren ^erfonen"er^ SWuf eine m^\dxt^tti^tSeifhiitg eine bie i^ "ter nur mt^xfa^t5luffortetung $roteflttr!un"" fo erforberltc^" ble \"on i^neu ^rt. 90. 2)ic 9fotar""nb "erid^t^teantten fiubfii^ulbig, Sag f"rSag uub na")Drb-na^ bereu (janjemSn^alte auf"enommenm$rote|ie M )oon^Utt }u S^egi"er einjutrageit/ nung bed 2)atumd in ein ^efonbered S(att mit fortlaufenben ifl. S^W^ "crfe^en

(Art.89*

lau"tnjcrben ,

bie ^rafentattott unb mibere im SSBe^fel" JDtt ttttbSeitfut:

XVII.

t^orfotmnenben f^attblungen. t"ttU^t ?lrt.91. 2)ie

{"rdfentatlon $rotejl* jur ^Inna^meob"r 3"^^^wn"/bie "ie eines bei bie^bforberung SBed^felbut)Iicat"^ er^etungr fo aUefonf"gen einer Slfte muffenin beren:^efi^dftSloca unb in beflimmten $erfont)orjune^menben in bereu eine" werben. 5ln einem S"o^nungtJorgenommen ermangeding folc^en, anberen Orte, j.S, an berS5rfe, fann bieS nur mit beiberfeitigem giu"erjtanb* nijfe gefc^e^en. ober bie SBo^nung S)a^ba" "ef(i^"ft"Io!aI nic^tju ermittelnfei,ijlerfl atsbann aU fefigejtettt bei ber ^{oUiei* anjune^en, ttjenn aud^eine biefer^afb Ort" beS b e" 9?otar" ober beS gefd^ei^ene bef^"rbe (Serid^tSbeamten 9la(i^frage bemerft ioerben unn^. "elcbe"im ^rotejle geblieben fcu^tloS i|l, 3lrt.92. SSerf""t ber SBec^fel an einem Sonntageober allgemeinen geier* ber bie ber foi|t nd^jte 3a^Iung"tag. SBerftag tage, 5lud^ ^erauggabeeine" bie erlldrung fiberbie 5lnnftf;mt, SBec^felbu^liiat", fo wie iebeanbere Sr* f"nnen "erben, einem ber Beit^unft, nur an fl"rung geforbert SSBerftage gdllt in toti6)tm bie"oma^me einerber "orflebenbcn geforbert ^anbtungenfpdte|ten" werben mufte,auf mtn ober "onntag ollgemeinen fo mnf biefe geiertag, werben. geforbert ^anblungam nd^flenSBerftage "iefelbe SSe"immungfinbet aud^auf hit ^Jrotefter^ebung 5lnwenbung. ^rt. 93. Seltenen an einem SBe^felplq^e allgemeine (ftaf|trtage), 3fl^^tage bie 3"bIw"9"in"^ jwif^enben 3"i^ttagen fd"iggeworbenen SJed^fel" fobrandet ber am werben, auf ni^t ndti^jien 3af)"aitgeleijlet fofern erji SBed^fel ju "id^tlautet. 2)ie im 5lrt.41 f"r bie 5lnna^mebe" i"rotejte" SWangeW34^wng be" werben. ni^t"berfi^ritten ftimmte gri"barfjebod^ ,

XVIII.

Unteirfc^riften^ S"ttttgel^afte

ober "reugen 3^i^^^ geric(^tUd^ biefe

2lrt.94. SSSed^felerfldrungen, wetd^ejtattbe" Samen" anberen

{inb,^ahtnnur bann, Stid)tn ^oHgogen

wenn

mit

ober notariell worben, SBedbfelfraft. beglaubigt eine" Ruberen al" Set)olImd^tigter 3lri95. SBer eine SBeii("feler!ldrung in gtei(^er SBeife, So"mad^tgu ^aben,haftet ptt^bn"") o^net"ain unterjeid^net, wie ber angeblidffe gehaftet ^abenw"rbe, wenn bieSoUmad^tert^eilt "Ra^tgeber

gewefenwdre.

228

"

"

n^ve U^janez all azon gjamokrais egyebk^pviseldkre adnak ki. aih"gasaval Djilatkozatokat feijogositasuknak

Fejezet.

Harmadik A 96-ik czikk.

A

sajat

is,kik vaUo-

valt"kr"l.

valt"nak lenjeges sajat(szaraz,eigener, trockener)

kellekei: valt"

1) a az

idegennyelvcnadatott ki, kifejezisnek magaba a valtiiba megfelel"

nevezetnek, vagy,

idegen njelvbenezen

nevezetnek

ha

a

valt"

yal6 iktatasa; kit^tele; 2) a fizetend6 p^nz"sszegnek

3) vagy

szem^ijnek neve,

azon

rendeietere a, kibocsato

4)

czimzet,mellynekresz"e

azon

fizet6stteljesiteni kivanja ;

a idonek,mellyben sz.);

azon

czikk 4-ik

fizet^steljesitend" (4-ik meghatarozasa ,

kibocsatonak alairasa nevevel vagy czimzet^vel ; kibocsatas helyenek, es ev6nek kitetele. honapj"nak napjaiiak,

5) a 6)

a

vagy

a

97-ik czikk. A

sajatvalt"ra nezve,

a

kibocsatas

k"l"n

fizetesiiiely nincs kituzve,iizet^sihelynek s tekintend". lakheiyenek

belye,a mennyiben

a kibocsato egyszersmind

jelent"rvenybenidegenv"it"kra n6zve hatarozottk"valtokra nezve is ertenyesck : szabalyok, sajat 1) az 5-ik ^s 7-ik czikk,a valt" formaj"ra nezve;

98-ik czikk. A vetkezd

9

17-ik czikk,a h"tiratra nezve; 19-ik es 20-ik czikk, a iat utan

2) a 3) a

"

bemutat"s"ra

nezve,

azon

szabalylyai, hogy a

bizonyosiddre keit valtonak bemutatasnak

a

kibocsat"nil

kell t(5rt6nnie;

viszkcresetre czikk,a biztositasi nezve,

" 29-ik

iszabalylyal, hogy a viszkeresetneka kibocs"t"n"li biztossag hianyaeseteben van helye; letehc40-ik czikk, a fizet^srees a lejart 5) a 30 v"lto"sszegnek t^s^e nezve, azon szabalylyai, hogy a letetela kibocsato altal t"rt^nhet; 4)

azon

"

55-ik czikkek,a hatir"k 6) a 41-ik es 42-ik, nemk"l"nben a 45 f izetes eilen, hianyamiatt inditand"viszk^esetre n^zve ; "

7)

a

62

8)

a

70

65-ik czikk,a n^vbecsUlesbeli fizet^srenezve;

"

72-ik c^kk,

"

a

valtomisolatokran6zve

;

76-ik czikk, az elveszettes hamis valtokra nezve, azon 9) szabalylyai, hogy a 73-ik czikk eseteben a fizetesa kibocsato altal teljesi73

a

"

tend^; eMv"l^snek dtalanos elvei, a hatir"k 96-ikczikk,a v"ltcSi elleni viszkeresetnek elevlilese, a v"ltohitelez"nek kereseti Joga,a kiilf"ldi

10)

'

a

78

"

mas az v"lt"t"rv"nyek, "vas, a bemutatasra s a valt""zletben el"fordiil" ali' rendelt helyis id",nemk"l"nben a hianyos cselekvenyek v"gbevitel"re

ir"sokra

nezve.

229

"

"

nritUcJer" wnb anbeten Sertretetn, t"cn Som"nbetn J)a^feI6e flift toti"}t SBe"felerfldrungen if"rer Sefuflnijfe ou^jleaen" fi^teitunfl

"titter 2l6f*nlttS

^xt

96.

ig e

SS

^ fe l m J)le "efenttic^en eine" eigenen(ttodenen) "rfotbetniffe 0 n

e

n e n

e

pnb: ffled^fel" 1) bie in ben SBe^fel fe(6|l Sejei^nungat" SBed^fel, aufjune^menbe in einer fremben"^)ra^eau^fleflettt ober" tctnn ber SBe^fel i|l/ein jener e ntf^)re^enber 3(u5bru(f in ber fremben"^)ra^e; Sejei^nnn" ber ju "af"fenben 2) bie 5lnflabe "elbfumme; 3) ber Warne ber $erfonober hxt girma/ an wel^e ober anberen Drbre ber tSu^fletter B^Wung leiten Witt; ber 3eit, ju "el^eritiai^lt "erben foO (^rt. 4, 4) bie*9e[liTOmun8 Kr. 4); mit feinem Warnen ober feiner be" ^n^fletter" 5) bie Unterfd^^rift 0irma; bie b er wnb b e" Orte", 6) Eingabe fKonat"tafle"3af)xt9 ^lu^flettun"^ 5(rt.97. "er Ort ber ^u^flettung infofern SSBe^fet, f"rben eigenen flitt ein nnb aU Befonberer ni^t 3a^Iunfl"ort i|l, 3a^Iung"ort jugfeit^ angegeben a(" S"o^nort be" Slu^ftetter". "Art 98. Wac^pe^enbe in biefem "efejef"r gejogene Seifet gegebene gelten S Be^fel: Sorf^riften aw^ f"reigene 1) bie "ri 5 nnb 7 "ber bie gorm be" SBe^fet" ; 5lrt. bie t"ai "ber 9"17 % 2) Snboffctment; ber SBe^fetanf eine 3) bie 5lrt.l9 nnb 20 "ber bie (jjrdfentation bem 5ltt"|letter t"xt na^ mit ber "i^t 3eit ba| $rdfentation SBafgabe, ge* fd^effen mnf ; mit ber fWafgabe, t"a^ber* 4) ber %xt 29 "ber ben "i^er^eit"regref im gatte ber Unjlc^er^eit be" ^tu^jletter" ftattflnbet; fetbe 5) bie tNrt,30" 40 "ber bie 3a^(nngnnbl)ie Sefiigni" jnr J)e)joj!* tion be" f"ttigen ber mit ba" Unterebur^ ben SBed^felbetrage" JWa"gabe/ fann; ^n^ftetter ^ef^e^en ben Regre" bie ^rt.4l nnb 42, fo voxt bie 5lrt 45" 55 "bei; 6) "Rangel" 3A^^unggegen bie 3itbo{fanten; 7) t"xt5lrt.62" 65 "ber bie e^renjafjtnng; "ber bie "o^jien; 8) bie 5lrt-70"72 SSBed^feln 9) bie 5lrt.73" 76 "ber ab^ianben gefommenennb fa\\")t mit ber SRa"gabe, ^^^^ bie ^^^ be" im ^rt"73 ^^^^ ba" 3"t^^u^0 gatte erfolgen mn"; ftetter bie "ber bie attgemeitien 9lrt 78"96 10) "runbfdjeber S"t^^tU ia^ ber Wegre"anfpr"c^e bie Serja^rnng "erjd^rung, gegen bie S^boffanten,, ben be" S"e^felgldubiger", bie an^Idnbif^en S"e^felgefe^e, Jtlagere^t ^n Ort nnb bie 3eitf"rbie $rdfentatipn nnb anbere im SJe^fet* $rote|l, t)orfommenben ^anb"mgen, fo "ie "ber mangelhafte Unterf^riften. "erfe^re

230

"

99-ik czikk. A ha

illyes megnevezve

valto

telepitve van,

megovand"k.Ha a

kibocs"to

es

a

a telepesnel, telepitett sajatyaltok fizetesv6gett, vagy kibocsatoBal hova nincs a azon a helyen, maganal ha fizet^s bemutatandok es a nem teljesitetik, ugyanott ,

,

,

eilena telepes

kdl^ id"benl ov"st^telelmulasztatott, ez "ltal

kereset h"tir"k elleniv"ltojogi

v"ltonak czikk. A sajat szamitando harom lejarati najy"tol 100-ik

valto

"

Az

igaz^"g"gyi

elenjeszik,

eilen! v"ltdjogi kibocsatdja kereset, a esztend" alatt ev"l el.

ministeriniiinak

1850-ik evi Januar2 5-ken kelt

rendelete,k"telez6

"zon

kotelei" polg"ritorv^nyk"xiyv

.

n^zve, mellyekbexia koions^ges koronaorsz"gokra erdvel bir, a lomb"rd-velenciei kirilys"got is

tonai

a

ka-

kiv^vei kat"rdrs^get

" Felsdge"ltalszentesitett a valt""gyekbeni ir"nt, mellyel elj"r"s t^tetik ideiglenes rendszab"ly

k"zhirre.

A

valt6"gyekbeni elj"r"snak lehet"leg egyszeruve s gyorssa tetelevi^tt, s az CS. a miniszterFelsege, igazsag"gyiministerium el"terjeszt^sere, 1850-ik evi Januar 25-k^n kelt legfels"bb tanacs javallatara, elhatarozasaval, azon a k"z"nseges koronaorszagokra polg"ri t"rvcnyk"nyv nezve, melljekben velenczei kir"lysagnak es a katonai hatarfoganatban vagyon, a lombard t meltdztatott jov"hagyni: k"vetkez" ideiglenes kivetelevel, "rs6gnek rendszab"ly "

k.

-

akar sajat akar idegen, valtok". A valt"keresetek, trocken) (sz"raz, is azok, a fizetesi helynek,vagy a panaszlott lakheljenek avagy tartozkodasi illet" e libe, helyenek t"rvenyszeke ideiglenes vagy ha orszagos csak ez kereskedehni letezik az hely^n t"rvenyszek orszagos t"rv^nyszek utdbbi elibe terjesztend"k. 1.

bol erednek

,

szerkezet meg ". Azon koronaorszigokhan, mellyekbenaz iij birosagi a nem valt"keresetek, lepett, foganatba naszlott vagy a fizetesihelynek,vagy a paillet" tartozkodasi valto venyszeke t"rlakhelyenek, helyenek avagy ideiglenes szeelibe,vagy pediga k"z"nseges rendszab"lyok t"rvenyhat"sagi ha azonban azon rint illet"bir"sagok a elibe, folytatando, mellyen per helyen, csak ez elibe terjfcsztend"k. letezik, v"ltStbrvfnyszek 2.

". A katonai szemelyek,v"lt"b"l ered" elibe idezend"k. U5rv6ny$z6k

3.

katonai

k"vetel6sek miatt,az

illet"

231

^

"

3[tt99" "lgene bomicUirteSBe^fetftnb ein bem SDomicUiatenober,mnn B enannt ber bem Orte, an folgetnx6)t 2lu3|lettej: i|l, tcof)in felbjl bemjeni"en unb "enn bie Ballunguntet* bomicUirtift, SBed^fel jur Bo^lungju ")rdfentiren, "Siib bie rei^tjettige 6eim "omici" iUiU, bort jtt^)rotejliren. ^rotefter^eBrntg

Uaten

"eratfdumt, fo ge^tbaburd^ber m6)\t\m"^i^t ^n^pxxx^ gegen hm

51""*

unb bie S^boffanten t)erloren* lletter

^rt/lOQ* J)er ttjed^felm"^ige eine" eigenen 3fnft)ru^ gegen Un ?lu"fletter be5 aBe"^fe(" in brci^af)xtn an geregnet* "om "erja^rt SBe^fel" Serfatttagc

25.

"om

0"%

3dnner 1850,

in t"""^tnia9 allgenteine f"rieneftr^nlfinber, @tfe$ta4in itfirgetH^e

mit Wn^mf^mt M Sitifamleit ifi,

"omit bie

Um

nnb ber lomibarbif^'t^netianif^en S"nigtei^d "RQU"rgr"nae,

t)on

"ber "Seiner"Waiejldt fanctionirte J^robiforifd^e SSorfd^rift

ba"

in SBec^felfac^en lunbgema^ttoirb. Serfa|)ren

in SBe(!^feIfaci^en "nb ju U* Serfa^ren m"glid^ji ju t)ereinfa^en be" 3iiPijwiiii|ier" unb auf "ber Eintrag ^aten"eine !.!" SBaJefidt fd^fennigen, b e" vaxt aller^"d^jler 25* ^"nmx "om einratfeen aWinifierrat^e", (Sntfd^Ue^ung ba" allgemeine "ronldnber,in "eld^en 1850, f"rbiejenigen b"rgerliche "cfejr" Bud^ in fflirifamfeit i^, mit 5Ju"na^mebe" lombarbifd^-tjenetianifc^en ""nig" unb ber aWi"tdrgrdnje reid^e" protjiforifc^e SSorfd^rift nac^^e^enbe ju genef"migengeruht: ba^

,

jiem"gen au" gjjogencn ober eigenen(trodtenen) ""!" SBed^felHagen ,

be" S^^ftittg^"rte", ober Bei SSSed^feln ftnbBei bem 8anbe"geridS"tc entfpringen, be" Seflagten, unb ober jeittt"eiligen ienem be" SBoBnfl^e" 5(ufent6a(t"orte" e in nur tt"enn an bem "ije be" Sanbe"gerid^te" ftd^ ^anbel"gerid^t Beftnbet, Bei le^terem anjuBringen.

"ronidnbern,in weiden bie neue "eri^t""crfafung ". 2. 3" benjenigen entiDeber Bei bem i n finbbie SBed^felflagen no^ nid^t SBirffamfelt iji, getreten be" 3"t^Jung"orte" ober jeittt"eiligen ober be" SBol;n1iJe" aaSed^felgerid^te 5lttf* ober Un "ef Bei be" btn 3uri6biction""or* entBalt"orte" allgemeinen tagten, na6) an bem Orte, t"o ber ^Jrocep wenn (Serid^ten, fid^ iujldnbigen jebod^ fd^riften "erben foll, ein SBed^felgerid^t nur Bei biefem ringen. anjuB Beftnbet, gef"hrt t)or bem ju* au" "ed^feln ftnbtt)egen ".3. aWilitdrperfonen gorberungen

fldnbigen JWilitdrgerl^te ju Belangen.

"

"

minden v"ltotulajdonos, keresetlev6lindlett id^zhet perbe a fizet^shelyen

fizetesihelynek illet"bir"siga a el"tt,

". A

4.

232

valtoad"sokat ugyanazon , csak akkor lebet egj keresetkiv"li egyebbiros"gok e\6ii,t{H)bvaltoadcSsokat A lev^l mellett perbefogni ha ezeknek lakhely^k a birosag van. j"r"saban , valtokezesek altalaban

"llasatk"vetik, s ezzel egy"ttugjanbir"s"gi kereset mellett ideztethetnek perbe. azon minden kell^kekkel 5. ". Ha a kereset,az ervenjessegre megszabott valto valton ha eilen semmi nebiro idegen e z a esetben, saj"t alap"l, yagy eredeti "vas es az ereaz hezsegsem forogfenn, es az eredetivalt"n kiviil, deti viszkereseti k"ltseg a folyamjegyz6kkel egy"tt(amennyibenczen adatok, kivinkereseti a panaszi" a felmutattatik, jogmeg"llapitasara megkirantatnak) n^lk"l,a valtovaltoadosnak,el"leges meghallgat"sa s"g"ra,a perbefogott a

f"ad"s

kimutatott meilekes illet^kekkel egy"tt^ nap alattleend^ lefizetese mellett meghagyando. v"lt"t"rv^nyi vegrehajt"ssalifenyegetes sommanak

a

v"ltokeresett"bb szemelyek minden eilen inteztetik, ". Ha valamely kezbesikeresetnek m elleklcteivcl a peldinya panasziottnak egy"tt egy teljcs mellekleteikkel tend". Ha a sz"ks6ges szamu egy"ttbe nem nyujpeldanyok 6.

,

sorozat szerint kell eszk"azon tattak,a kezbesitesneka panaszlpttak k"z"t^t keresetlev^lben ezek mint a a z"ltetniie, megneveztetnek, vagy folyamodv"nyban a

meddigez

a

szamabol benyijgtott peldanyok

kl)z61 kikre nezve tend",a panaszlottak nczve

a

kereset

nem

kitelik: ^s a t"rtent meg

a

kijelenv^gzesben kezbesites.Ezekre

foganatlan.

3 nap alattilefizetese a valtosommanak kikneli; ". Azon valtoadosok, hatdrid" ellenveteseiket alattminden a birosageKbc meghagyatott, ugyanezen biroi k"telesek. Ezen a s bebizonyitani hatarid", terjeszteni meghagyaskezbesitesenek napjat"i kezd"dik;ezen hatarid"be azonban azon napok,mellyek szamitandok. Ennek k"alatt az el5adott elienvetesekpdst"n nem szallitattak, r"vid hatar^telm^beni sz"beli targyalasra vetkezt^ben, lehet"leg valtotSrveny nincs id" rendelend". Az elrendeltfizetesimeghagyaseilen folyamodvanynak helye. ellen^feis, kerelme lev" targyalas 8. ". A felperesnek, ezen Itigg^ben a biztosit"si k"vetkezteben, vcgreh^t"s megengedend". 7.

k^r, vagy a fizetesimcgelj^"st felperes csupan Valt"jogi adatok bemutatott a Jcerelem hagy"sttargyazo hianyamiatt nem teljesittetsz"beli targyalas hetik,illyesetben a kereset ir"nt, vcgett v"ltot"rv^nyszermti hat"rid" t"bb reszint ha r"vid kereset a mas es rendelend", megyei lehet"leg mas t8rv6nyszeki koronaorsz"gokban jar"sokban, lottak vagy k"lfdld"nlako panaszeilen inteztetik; a targyalas hogy a napjaollym"don meghatarozando, altal m"nden targyalasra panaszlott vagy szemelyescn vagy meghatalmazottja megjelenhess6k. 9. ". Ha

a

,

,

haladdk nclminden keresetek 6s folyam"dv"nyok ". Valt""gyekben 6s a t"rgyal"sok altallehet"leg siettetend"k. a birosag elintezend"k, 1 0.

k"l

233

"

"

".4* Set bem com^etentcn"ert"tebe" S^WH^^^^^ ^^^^ ^^^ 3w^a* Ux i)e"SBc^fel" olle SBed^fetfd^ulbner mit betferten Ui anbern ftkgejfrelan"en,

be" S^^Iung^otte" f"nnen mehrereSBe^felf^ulbner nur "eric^ten "ufer^alb mit einer"lageBelangt in bem "erben, nrenn jle Sejirfe i^ren be"fe(ben bem (Seti^tgftanb be" ^au^)t* SBo^np^^aben.SBed^felbiirgen ilber^an^)t folgen nnb f"nnen mit i^m iugleic^ "erben. fd^ulbner" mitte(|l berfelben "lagebelangt ".5. "runbet pc^bie"lageaufeinen mit a"tn jur "i(tigfcitt)orgef^rie benen Sigenji^aften "enn frembenober eigenen ^^ SBed^fef, fo i|l, "erfe^enen unb aufer bem Driginal^SBe^fel gegen htn "e*fel feine Sebenfen ergeben, ber Drigina(*$rote|l unb biieDrigina(*9tetourred^nung (in" fammtSour"jettel bei* [ofem biefeSebelfejur "egr"nbungbe" "tagered^te" erforberlid^ jlnb) "erben be" bem gebra(^t belangten SBe^felf^utbner auf Verlangen "ldger" bie 3"|"^wi^ be" "e(^felbetrage" o^ne befentjorlduflge "in"erne^mung fammt ben au"ge"iefenen 3 binnen "e^fei=* Webengebft^ren Sagen unter 5tnbro^ung gjecution rei"^tli^er aufzutragen. ". 6. "irb eine ffle(i^fe(flage ^erfonengerid^tet, fomuf gegen mehrere ber ftlage ein t)oU|t"nbige" jebem"ef (agten "lem^^Iar fammt 9Jei(agen jugeftettt "erben, "inb bie erforberli^en (Sjemjjtare nx")ifiberreic^t fammt Beilagen in ber "ie jle in ber Steige, bie Seflagten "orben, fo i|lbie 3wf^cttung an "x"m" "lageober in bem "efud^egenanntjinb,fo"eit bie Sa\)lber belegten unb bem in en an be"erf Iplare reid^tju Sefdj^eibe au^ijubr"rf "el"^e fettigen ber aWitgeflagten bie "ujteUung.nic^t "egenbi^eijtbie "lageo^ne erfolgt, bann

,

,

,

,

SBirfung.

SSBec^felbetrage" binnen 3 Sagencuferfegt w"rbe grijtallei^reSin* berfelben unb barjut^un. lauft"om Sage grifl 2)iefe "enbungenbei "eri^tanjubringen in biefelbe ber 3"|J"ttung be" geric^tlid^en jtnbaber bie Sage,"dft* auftrage"; ber renb "eldj^r bie angebrachten jinb nid^t auf $o|lgelaufen ein"enbungen auf m"glid^jl 3eitjur m"nbli* furjc einjured^nen. hier"ber i|leineSagfa^ung ben S"^^' be"illigten 6)tn Ser("anblung "egen anjuorbnen. nad^ffied^felred^t feinWecur" Btatt finbet lung"auftrag auf SSer^anblung biefer ". 8. J)em "ldgerijl,ungea(i^tet anh"ngigen bie "jecution er ""id$ ert^eilen. fein5lnfu(^en Teilung, ju jur Serbe" "ed^felred^tlid^en ber "ldgernur t"k einleitung ". 9. Verlangt ober fann bem Sege^ren um fahren", Srlafungbe" Sa^^uwg^"wftr"ge" "egen "tatt gegeben "erben, foi|l eine" fKangeUan ben beigebrachten Sebelfennid^t fiber\"k illage txnt Sagfafeung 3eitjur m"nblid^en SSer^anb* aufm"glid^jl furje lungnad^ SBedfjfelred^t jum anjuorbnenunb "enn bie "lagegegen mehrere M "eldbenbie 3"^J"Tig ". 7. 3ene SBedj"fetf"^uIbner ,

,

^aben binnen

,

,

,

in anbern Sanbe"gerid^t^bejirfen, in anbern S^eii

"ronldnbern ober im 5lu"a in ber lanbe "ol?nenbe ifl,fo i|lber Sag jur iBer^anblung gerietet Seflagte ent"eber bei 5lrt }u bepimmen baf e" Jebem 9ef lagten berfelben m"glid^ i|l ,

,

ober burd^einen Se^oUmdd^tigten i)erf"nlid^ ju erfd^einen.

ju ". 10. 3n SBed^felfad^en jinballe "lagenunb "efu^euntjerj"glid^

"on bem "erid^te m"gli^il ertebigenunb hit SSer^anblungen ju bef"^leunigen. ,

"

". 11* 3m

235

"

Sin f(J^rifHi(J^e i|lmftnMid^ SBed^fet^)toceffe ju tjerfa^ren.

unUx^ BeibeSteile wenn Serfa^ren barfnur bann jlattpn^ben, hux")eigen^dnbi" ober in $etfon"ot "erid^t batum jei^nete f^riftUdJie, atgegebene Srfidrungen anfwi^cn unb bie griffen bur^ gemein* fi^riften pt Uetcmid^ungber $roccf fdf^aftn^e" eint)erjldnbni" fcepimmen" ,

20, cinfi^fie^tt^ "Ber ha^ in Serorbnung

"" 12* 3m SBec^feltjerfa^ren fmb bie in ben "". 18 Hg 27,

bann

25

M"

einf^lief"^ 50, 53

unb 54 ber

18" Detoter 1845 eingef"hrte "om golgeber 5lfler^"^|len fum* "ntf^lie"ung in 6i" 19 21, 23, marif^eSerfa^ren 6it"i(re^t"|treiti0!eiten einf^liefU"^ ("". bann 26 bi" tinf^(iefli(^ 51 54 unb 55 ber 5ltter^"d^jten "ntfi^Iie^ung t"om 6. 2"drj1848 "ber bie "inf"^rung be" fummarifd;en in J)almatien) SJerfa^ren" jebod^ mit fotgenben enthaltenen Sorf(i^riften, Wdnberungenju teoba^ten: ,

be" ^Tu^Meiben^ t)on einer Sag* um a) J)a"'"efu(i^ 9le(i^tferti9ung binnen 3 Sagen"on bem Sage,an m\6)tm ba3 ^inbemi^bei ber fa^ungift unb ^a^ SBiebereinfeJung3gefu(!^ i)ai, Sagfa^ung aufgeh"rt ge* ju erf(S^einen ber eine binnen 3 an^ "erjiri^ene gattfriji 5lblauf gattfri|l na^ Sagen gen

jubringen" erfidrt"irb, i|l b) 3n bem Urt^eile, "oburd^ber Seffagte fa(i^fdnig gri|ljur erf"ttung Serbinbli^feit feiner aufbrei Sagebei Sermeibung ejecution n)e(^felre^t(id^er ju be^immen" am"ixt it^irbmit nic^t "iefegri|lfdngt tt"enn gegen ha^ ttrt^eil bem erjlen aber "orben ber "enn a^)pttHxt Sage nac^ Swf^^"wng be^felben, ber "ntfc^eibung ijl,mit bem erjlen Mec"^t^fraft Sagenad^eingetretener ju laufenan. c) J)er Sewei" burd^einen (S^ibmuf binnen 24 "tunben, t"on bem mit toe^em H^ ttrt^eil Sage an gerechnet, ip, an* geworben rec"("t^hdftig tt"erben" getreten unb Sflei)ifion"anmeIbungen, jtd^ fo "ie bie hierauf d) ?lpi)eflation"* ober 2. ^n^ 1. unb S'lecurfe bejie^enben S3ef(i^tt"erbef(i^riften gegen Sef^eibe ober be" 93e* be" ttrt^eile" binnen 3 Sagen na"^ber 3u|lettung flanjjlnt" i^tiht^ JU "berreid^en. "ber bie fflage ". 13^ SSenn bie erfle er^redt, Sagfa^ung angeorbnete ober "enn "on t)em "eridS"te ober "irb/ ein 3cugentjerpr 5lugenfc^ein bef^Ioffen im jmeiten fo fann ber "idgerim erjlen gattehti ober na^ ber Sagfajung, Un geri^tli^en um Auftragan htn 93e* gattenad^ Swi^e"ungbe" Sefc^eibe" ejccution flagtenanf"gen,binnen 3 Sagenbei Sermeibung "e^felre^tlid^er Statt, ni"j^t "efu^ ^r(btt jebod^ J)iefe" f"rbie gorberung "Si("^er^eit ju leiten. bie

,

,

X9tnn

bie

(Srfhecfung.ber Sagfa^ung wegen

ein" ittdger" Segr"nbungber "lagen"t^ige

eine^ "on

Seiten be"

ober menn jur ^inberniffe" ift, erfolgt getretenen ber Sagfajung"on bem "ldgerim Original nid^t "orgewiefen worben jinb. ober jweiter 3njlanj, erfter "" 14. "$atbterSeflagte gegen ein ttrt^eU ober wo* bie e iner unbebingt auferlegt, SJerbinbli^feit "oburd^i^m Srf"ttung

Urfunben Ui

236

"

"

mellj"ltal "gyd"nt"esk" hataroztatott el,f"lebbvitellel yagy p(5mzsgalattal intdzend" azonnal biroi az azon a elt, felperes alpereshez meghagy"stk^rheti, h "rom miszerint ez v"lt"jogi elker"lesemellett, v6grehajt"s nap alatt a k"vetel^stbiztositsa. ,

i

"ltalelmarasztaltatv"n, a felt"rpanaszlottels^-bir"sag feltltclesen azonban a vagy felteteln^lk"l felmcntetett ugyan, it^letkdzbesitese el"tt "ltala m"r biztosit"s adatott,a 16tez6 felt"rvenyszeki er"*e itelete mig a felt"rvenyszeknek "llapot t"rv^njes mindaddigfentartatik, "ltalield"nt6se mcg nem emelkedik, t"rvenysz^k vagy az "gynek a legfels" 15.

". Ha

az

a

v4nysz6kaltal

t"rtenik.

nem

a ". Ha a 13-ik es 14-ik ""-banemlitettbir"i meghagy"soknak, hat"rid" alatt elegnem all, a hitelezdnek szabads"g"ban meg"llapitott t^etik, bir18-ik ". rendeletehez kepest, az ad"snak szemelye a a v^grebajt"st vagy

16.

toka eilen intezni. 17.

m"25-ik "-Jiban a v"lt"rendszab"ly ". A biztosit"s meghat"rozott

don adand".

". Ha az ados, it^letvagy v^gzes"ltal, vegrehajt"ssali v"lt"jogi hat"rid5 kit"z"tt mellett meghagyottk"telezetts^get, e az fennyeget^s vegre alatt nem v"laszt"s"tol hitelezdnek a az a teljesiti, fiigg,vegrehajt"stad"snak all a fizet6siid/^nek vagyona vagy szemelyeeilen intezni. Szabads"g"ban iteletnek t"rv6nyes er"re emelked6se ut"n azonnal,az ad"snak es az eltelte, el"rebocs"t"sa az ados eilen vegren61k"l, vagyona eilen int6zend6 v^grehajt"s kerni. A vegrehajt"s a a birtok elleii, hajt"si fogs"got szemelyesvegrehaj18.

,

t"snak eszk"zl^se el6tt s ut"n

int^ztethetik ; azonban

azon

ki bitelez"nek,

a

adoss"gi panaszlott eilen intezni vagy folytatni

eszk"zl"tte ki, u"ndaddig szemelyesvegrehajt"st mig

a

ennek vagyona a fogs"gbanvan vegrehajt"st nincs Joga. 19. ". Bir"s"g el"tti egyezkedes k"vetkezteben,ezen v"lt"jogi v^grecsak akkor ha ados n6zve, v"lt"k"yetelesre van hajt"snak helye, az valamelly al"vctette. mag"t annak vil"gosan 20. ". A v"lt"hitelez"a fizetesv6getti az ad"snak szemelye vegrehajt"st ,

eilen meg

esetben is

azon

mid"n int^zheti,

v"lt"k"vetelesren^zve biztosit"s

a

a nelkiil hogy el"bb a biztosit"sr"l lemondani kenytelenittetn^k, a adatott, mennyibenaz adott biztosit"s"ltal t"stent ki nem elegittethelik. 21. ". Az adoss"gi legyenaz b"r valamellyv"lt"k"veteiesnek fogs"g,

biztosit"sa av"gy egy evnel tov"bb 22.

vagy

". A

kifizetesevegettrendelve,mind"ssze felbenszakad"sn^lk"l nem

tarthat.

v"lt"hitelez"nekJogavan,

a

v"lt"k"veteles miatt

adott z"logba

cs^d al" esnek,a tulajdonosuk ez cs"d eseten kivtilt"rmellyn^l

ha jogszer"leg lefoglalt ing"t"rgyakra,

kieszk"z"lnl azon vegrehajt"st bir"s"gn"l tenhetn^k. A v^grehajt"si azonban folyamodv"nyok ,

a

t"meggondnokeilen

intezend"k. ki k"r"val, ". Az el"bbi "llapotba ollyszeipelynek visszahelyzes, t"bbe ha nem szem^Iy ezen nem fSperben hamiss"ggal elt, engedtethetik, meg 23.

a

"

237

"

erfannt toirb,bie ^^tUa"en ober 9let)iflon iwc^ aufeinen ^au^teii ergriffen, ben htn um an^ an folann ber-Stla^tx foglei^ gerii^tU^en Auftrag Seftagten bie fud^n,Binnen brei Sagen 6ei Sermeibung "iecution toe^felred^tlii^er fftr "i^er^elt gorberung ^u leiflen^ in erper ^on bem "weOa* ". 15. 3fl ber SJeflagte S^flanj t)erurt^eilt ober aicr tion^geri^te tebingt nnbebingt lo^geftjro^en, "or 3wPenungbef Ur^ bereite@i^er^ett vooxUn,fobteibte^ i^tiU9be^ tSl^peaation^geri^ted gefei"et baiei folange, bi" ba" Urteilbe^ 5l")")eDation"geri^te" "irb,ober re^t^frdftig bie entfc^eibung "eri^t"^ofe" be" oberjlen erfolgt. ,

". 16. S"erben bie in ben "". 13 unb

erm"hnten geri^tlid^en ^uf" e" bem "laubiger gri|l nid^t frei, tragebinnen ber feflgefe^ten befolgt, fojle^t be" hk ober ba^ be" 18, na^ Sorf^rift ". $erfon auf Serm"gen S^ulb* gegen ner" "recution ju f"hren. i. 17. 2)ie "i^erfteQung mu^ auf bie in beut ".25 ber SSBe^felorbnung ^rt geleiflet loerben. feflgefe^te ber SBenn ober i"ef^eib mit 5ln" 18. "^ulbner biei^m burd^Urt^cit ". binnen ber baju "jecutionauferlegte "e(^fe(re^t(i(S^er SSerbinbli^feit brolS"ung ber "laubiger bie SSBa^I, grifl feflgefe^ten fo i)ai nid^t erf"llt, aufha^ Serm"" "" jte^t gen ober gegen bie $erfonbc" S^ulbner"bie gjecution f"hren. ju ber 3A^^ungdfri" unb eingetretener na^ tHblauf i^mfrei,foglei^ 9ie^t$fraft bad bed "rfenntnifed @iecution a uf o^ne )"oraudgegangene Sermdgenben Q^it* be" "^ulbncr"ju bett)irfen.5lufba" SJerm"gen fann bie "jecu* ctttion"arrep tion "or unb na^ Sottjie^iung ber $erfonaIejecution "erben i^ gef"hrt ; jebod^ ber "idubiger, bie ^Jerfonaiejecution erwirfti)(it, berSe* fo langejtd^ toel^er bie @iecutionaufha^ Sermdgenbe^felben beflnbet, Ilagteim S^ulbenarrefle ober fortjufe^en nid^t bere^tigt. jttern^irfen 1 9. "lecution 5. 5lufgeri^tli^e finbet biefe Sergteid^e "ed^felre^tli^e einer in St"cf jtd^t v^tnn nur in bem gatte"tatt ^") ber "^ulbner berfelben au"br"dli^ \)at ffledjffelforberung untemorfen fann 20. 5Der bann, wenn f"rben SSk^fet" jj. SBe^felgldubigerfelbjt be" "c^ulb" befteflt iji, an^pxn^"id^er^eit "egen ber 3fti"Jung gegen biei"erfon b ie ner" bie "jecution f"hren,o^ne"or^er "ic^er^^eit aufgeben ju muffen,in bie beftettte werben fann. er burc"^ fofern ni^tfogleid^ befriebigt "i^er^eit ober Se^ fann, er mag wegen "i^erftettung 5. 21. J)er "^ulbenarrefr in allem niij^t erwirftworben fein, aU l"nger ja^Iungeiner SBed^felforberung ein S^fjr ununterbro^en fortbauem. 5. 22. 2)er SBec^felgldubiger i|t aufbewegli^ewegen einer bere^tigt, ober jur"cfbe^altene "ad^en,wenn ber aSed^felforberung red^tmdf ig t)er)"fdnbete in Soncur" "erfdllt, bei bem "eri^te(Sjecution 6igent{i"mer berfelben ju "i)^ f 5nnte. Die eine" Um bei wetd^eme" au"er ren "oncurfe" ga"e gefd^e^en finbiebo(^ ejecution^gefud^e ju rieten. gegen t"tn fWaffe\)ertreter "tanb fann jum "ad^t^eil in ben i^origen 5. 23. Sie SBiebereinfe^ung einer $erfon, hit in bem $aut)^roceffe (lat, ni^tmt^x ge^anbelt ni^tunrebli($ 14

,

,

,

"

iddk"zben egj harmadik

238

"

id^multa miatt, szemeljellenivalt"JQgi ig^nyeit egeh"tralev" id"-i"videzen a igenjeit, meg

elvesztette, reszleg vagy

szen

vagj sege miatt t"bbe 24. ". Az

nem

ervenyesitheti. .

tal"lasa miatt, el"bbi "llapotba ]eend6viszuj bizoDyitekok

vonatkoz" targyalas, erdeme iranti targjalassal a dolog egjbeszaheljezesfe s mind a kettd ugyanazon kapcsolaode, egy iteletaltal elhatarozand". Ehez irantikerea fddolog folyamodvanyban kepesta visszahelyezesi egyszersmind lem is el"adando.

". A valtoperben, csupan a vasarnapokes a t"rvenyesenelismert tekintend"k a k"z"nsegesUimepnapok sz"nnapokgyanant. Minden hatarid"k, sz"nnapokravalo tekintet n^lk"l szakadatlanul folynak.Csak azon esetben, hat"rid"nek utols" napjavasarnapra vagy k"z"nseges ha valamelly "nnepnapra esik,hosszabbitatik meg a hatarid" a legk"zelebbi k"znapig.Egyik fei sem el"ttmegjelenni. k"teles vall"sanak "nnepen a bir"s"g rendelet altal, k"l"n ^zabalyok 26. ". A mennyibenezen a valt"perre valtonem a t"rvenysz^ki hataroztatnak, t"rgyazo elj"rast k"z"nseges t"rvcnyek is tigyekben megtartandok. mindazon koronaorsz"gokban, 27. ". Jelen rendszabaly, a mellyekben k"telezo lombard-velenczei a k"z"nsegespolgarit"rvenyk"nyv erejii,^ kiralykezdve kiveve,1650-ik evi majus1-s" napjatol sagotes a kat"nai hat"r"rseget eletbe leptetend". mellyekben "gyanaz mindazon peres "gyekrealkalmazand", emlitettnap el"ttmeg be nem A jelenrendszaaz a targyalas fejeztetett. eszk"zl^se ir"nt foglalt hatarozatok,azon esetben is balyban,a vegrehajtas itelet fizetes bir"i a a a f"nebb alkalmazandok, mellyekben meghagy"sa, vagy emlitettnap el"tt 16pett t"rvenyeser"re. 25.

Seh$netr9iw^

s.

k.

"

"erben, mnn ert^eiU

239

"

an einen Dritten i^tetoe^felred^tli^en biefelJe ^nft)r"^e

ber 3"it%ani ober jum 2"ei(e mittlem)eile verloren^at,ober we* bur^ 5l6Iauf ber ne^ Adrigen 3^itni^t nte^r geltenb mad^enfann. 0en Jt"rje 2)ie 24. uUx eine in Un Jjorigen "" Ser^anblnng SBiebereinfe^ung "tanb toegenJjorgefiinbener ber neuer Beweismittel i|lmit ber Ser^anblung iinb ^aupi^a6}t ju ^jerbinben,

"ber beibe mlttelfl eben

Urt^eile" be"felben ju

ha^ Seje^ren entf^eiben" in Sn ber SBiebereinfe^ung^ffage mu" ba^erjnfllelc^ ber ^au^tfa^e "erben. (jejtellt

". 25. 3m ffie""jffe(")rocefe Itnbnur bie Sonntageunb bie gefe^lid^ an" erlonnten

aU gerialtage ^Ke gri"enlaufen allgemeinen Feiertage anjufe^en. ber 9^ur "enn ununterbro^en fort* o^neMi^6)t aufgerialtage k^teSag einer bie grijl 5ri|l auf einen "onntag ober allgemeinen geiertag ftd^ fdttt, J)erldngert bi" aufhtn nd^jtfolgenben "eine ben ^axUi ift SBerftag* geier" fc^ulbigan WeHgion"or "erid^t erfd^einen. tageni^rer ju feine ". 26. Snf"femebur^ biefe f"r htn 2Bed^fe(^"roce^ SSerorbnung bie attgemeinen "irb, finbaud" in aBed^fetfad;en 6efonbere SSorf^rift ert^eilt Serfafiren "efeteilberba" itn")iii6)t ju beobad^ten. i n "ronldnbern, in "el^enba" attge* allen ". 27. J"iefe Sorfi^rift f)at meine biirgerlid^e be" (ombarbifd^* in SBirffamfeit mit 5lu3na^me "efe^bud^ i|l, ber unb 1. SWai 1850 angefan* "om "enetianifd^en SWilitdrgrdnje, ""nigreii^e" iibermel^e bie iftauf""e "trcitfa^cU/ gen in SBirffamfeit ju treten. SDiefelbe 35iein t)or biefem "urbe, anjuwenben. SJer^anblung gef^loffen nic"^t Sagenoc"^ iiberbie Sjecutionefu^rung enthaltenen biefer Sorf^rift Sejtimmungen flnben ba" in jenengdtteni^re5ln"enbung, in "eichen au(^ ^md}"x6)tSrfenntnip ober ber 3ft|"tog"auftrag "or bem eben bejei(^neten txtoa"}^ Sagein WeiJ^tefraft feniji. ,

^mt"iui

m.

p.

Az

1840-iki XV.

iki Januar

1850

az

1844-iki VI.

es

25-en

t"rvenyczikkeknek kelt legf"bb nyiltparancs

altal fenntartott ""-ai. h"tiratoknak

ha a v"lto akkor is megvagjon, jogszeru erej"k a inag"banigazv"ltdrhamisittatn^k meg egeszen hamis ; ha pedigvalamellj hdtirok h"tir"st k ik h atas a a olly eilen, (Indossament) (Indossanten) jogszeru hamisitas el"tt tettek,a valtobeli k"telezesnek csak azon terjed, m^rtekeig valt"ban utani hata el"tt a a meghamisitas foglaltatott, mellj meghamisitas ir"kat pediga hamisitottvalt"ban lev" k"telezesnek teljes terheli. mertekeig 39.

". A

,

40.

". A

v"lto hamisit"sa eseteben

klntend"k,hacsak ellenkez"

a

h"tiratok hamisitas el"ttieknek te-

bizonyittatik.

nem

az izraelitak a kereszteny ".A kereszt^njek "nnep-6s vas"rnapokon, "nnepeikena v"ltot sem pedigszombaton is a k"vetkez" szakaszban foglalt nem tartoznak;ha tebemutatni, sem pedigaz elfogaddsir"nt njilatkozni h"t az el"bbi szakaszbeli hat"rid"nek utols" napjaillynapra esik,a bemutatast vagy iranti njilatkoz"st els6 k"znapra(Werktag) a k"vetkez6 elfogad"s

54.

lehet halasztani.

55.

". A hetenkintiszabbaton

kiv"l

az

izraelitak"nnepeik"vetkez"k:

a) Pessach: Husv^t, vagyis a kov"sztalan kenj^r"nnepe, Nison ^ 16 rendszerint Szent-Gj"rgy-havaban 21, 22-ik napjaio, 15, ; k"zbenlev6 17, 18, 19 is 20-ik napok fei "nnepek melljekenmind

hav"nak a

-

,

mind bemptatni, k"telesseg.

b) hav"nak

c) es

az

Schebuos: 6-ik

es

Roseh^

ir"nt elfogad"s

P"nk"$sd,vagy

nem njilatkozni

is

csak lehet, hanem

els"sz"l"ttek

az

"nnepe,

Sivon

Y-ik napjain, rendszerint P"nk"sd-hav"ban. Haschana

:

"jesztend" "nnepe,

Tischri hav"nak

1-s"

Szent-Mib"ly-hav"ban. napjain k"z"nsegesen Und) Jorn^Kipur: a kibdk"les "nnepe tiz nappalaz ^jesztendei

2-ik

,

nep ut"n.

H9 a. I|. btttdj patenttiom 25. ^Untx 1850 atifred| XV: 1840 unb "". htt uttgarif^ett ^fe^actSeltt etl^oltetten

^te

VI

:

1844

ber SBed^fet ^"ni"")faV\"} ifl,i)abtnhk Snboffa* SB"rbc ^6) ein aber an Kec^t"fraft" fo treten SBe^f^l"erfdlf^t,

mm ".39* %vi"}

mente

e^ter

ber Snboffa mente 9le^t""tr!nn"en mel^e htn gegen jeneSn^ojfanten, inbofjirt ^aben,f"rjene" 3Waf "on Serbinblii"^* 9"t")\d"or feiner Serfdlfd^ung im S"ed^fel "nr ber Serf"lfd^ung feit,wel(^egnrfpr"ngli^ "ar, ein; enthalten htn SBed^fel t"xt na(i)ber SJerfalf("^ung inbofflrten, jene Snbopnten jeboc^, in bem bie n)erbenmit ber ganjen Serbinbti(^!eit, enthalten t)erfd(f^ten SBec^fel ijl,bela|let* ". 40. 3ji ein S"t^\tl"erfa(f(^t, fo tt"irbangenommen, ba" bie 3n" ber be" ba^ bofamente nt^t Serfdlfdj^ung "egent^eil "orangegangen, wenn wiefenwirb. einem Sonntage ober ben gebotenen an ". 54. g"r bie K^rifien finbet bie aber einem "am^age "nb i^renim na^jle^en" f"r Sfi^a^Hten an geiertagen, bie Serpflid^tung Un ". angef"hrten geiertagen jur $rdfentationunbjur i "ber bie 51 c c e p t a t o n nid^tStatt. gdUt bemna"^ber lejte 5lett"erung Sag einen fann bie ber im vorigen ^rd" 3^itfti|len auf ". erwd^nten biefer Sage,fo ober bie 5teu"erung in Setreff ber 5lcce)"tation fentation auf htn nd(^|lfoIgenben werben. ^erf^oben SBerftag 55. J"ie au"erbem atlwo^ent"d^en "5" gejHageflnb, "amjtag, ifraelitifd^en : folgenbe ober t"a^ geftbe" ungefduerten Srobe", am a) Pessach, bad Dfterfejt, bie 3"if"^en" im 3lpril), 15., 16., 21. unb 22. be" S"onat" Nison (gew"^inlid^ an tage,ndmli^ ber 17., 18., 19. unb 20. jtnb^albegefttage, welken ber bie ^rdfentation unb 5teu"erung ^cceptation nur gefd^e(;en nid^t wegen fann, fonbemfogarp gef^e^en ^t. 6. unb am b) Schebuos, ba" $PngPfep,ober ba" gejiber SrfHinger 7. be^ JWonat" Sivon; gew"^nlid^ im 3wni; am 1. unb 2.be^ TlonaH Tischri; c) Rosch-haschana,bad 9teuja^r$fefl bie

,

im September; gewd^nlid^

d) Jomkipur,bad ge"

ber

^ludf"f^nung je^n Sage nad^ bem ,

ia^r^fepe. 16

"teu"

"

243

"

15. unb am e) Sukes, b"" 2au6cr^uttenfc|l,

im

16" be" SWonat^ Tischri;

")cti"6er; f) Schmini-Azeres,ba^ geflber jc^n"tMt,

am

22.

Tischri;

23. am g) Scbimcbas-Tora,t)a^ greiibenfe^

SWonat". be^fclbcn ". 56. 5ln ben Sagen,vod6)t vor bem "amjiag ober vor bcn im vorder* in ", fie^enbcn ernanntengeiertagen fallen, i|lber Sfraditejur ^eii"erung ber ^ccc^tation nur ii^ 3 tt^r "etreff ^a^mitta^^r^txp^i"^UU ber auf inldnbifd^e OTarftclau* ". 57. J)ie $r"fentation jur ^cceptation tenben "e^fel \)at in folgenben, mit Md^")i aufbie "auer ber aWdrftefe|l* gefegten Triften ju gefc^e^en: al^ einen Sag bauem, a) SBed^fel, ml")t auf fWdrfte/bie nid^t langer lauten,trautennid^t "erben ^)rdfentirt ya ; "6er 8 Sage auf aWdrfte,beren 3)auer Idnger,a^er nic^t b) tott"}t i^ flcjogenjtnb,m"jfenam erften werben; Sagebe^ SWarfte""nrdfentirt "auer aU 8 Sage ja^lbar c) bie aber auf OKdrfte "on Idngerer finb, in ber fann t"ki muffen er^enSBod^ebe" TlattM *)rdfentirt werben; \"c") bi" einfd^l"fft^ "amjlagt"mn immer gefc^e^en. ber auf Mdrite gejlettten ". 97. "ie Serfaajeit {Tlt^ SBe(^fel t"ic fBt6)\t{)ijiJjerfc^ieben; SSec^fcl, a) auf Mdrlte gejogen jtnb, ml^t nur einen Sag bauern ijerfaUcn an biefem SKarfttage; am b) bie aufaWdrfteDon 2"8 herfallen legten Sagengejogen jtnb, ,

Sagebe" WaxlM; c) bie auf SWdrfte,we^e Idngerat" ber jtoeiten am verfallen SWittwo^ "o^e.

8

Sagebauern, gejogen finb,

eine" SBe^fel" ". 109. J)ie 3"iW"iig ijlin ber unb Bio 12

Wegclam 3a^lung"tage,

jtnbnur bie auf eintdgige tt^rWittag"ju Siegel biefer aWdrfte ausgefeilten SBe^feln na^ SWittag aufgenommen, beren 3eitbi" 4 ttf"r i)on leiften;

fortlduft. S a lut a muf in ber im SSBed^fel ". 1 1 2* Der SSBed^felbetrag au"gebru(ften au"beja^"lt werben; wirb bat)on im SSBec^fel nic^t" gefagt, foi|lber 20*"ulben (lon"ention"-guJ "erftanben.

aufberfelben ".135. g"r jeben^Jrotejl auc^wenn mel;rerfr in^befonbere, in 6ont)entionS* Sa "u(ben jtnb,iftbie ausgefertigt je j)on Smi

Urfunbe

ga^irtauSlagen aW"njeya entri^ten; au"erbemflnbW etwa jtattget;abten ju erfe^en. "ad^en al" ^fdubereinge* ". 193. ^ai ber SBec^felbeft^er bewegliche au^ bann Httbigt fo fann er fein$fanbre^t o^neSJef^rdnfung erhalten, beS $fanbeSber "oncurs aus"ben, wenn mittlerweilegegen ben eigentt;"mer worben i^ er"ffnet unb ^ierburd^ ber geric^tli^en aber nad^SJoHf"^rung "lecution er"briget beS aus beS SBed^felgldubigerS no^ ein (Refl erfolgter t"ottjldnbiger Sefriebigung in bem $fanbegel"jlen berfelbet"u (EoncurSmaffe* fofle^"rt "auff^illingS, 16*

244

"

194.

". Ugyanazertha

a

hab"r a %dlogtarC6, lejartaval volna iSy

k"vetel^set

azooban

tulajdonosnak vagj

195.

". E

a

valtob"i all,azt %dlog valamelljelfogadott

id"k"zben

a

valt"belisomm"b"l

es a behajthatja

Ha

"

eilen cs5dUlet Umadott tulajdonos magat kielegitheti.

valt" feliilhaladja a a felesleget lezilogolt cs(Hi"letalattit"megnekkiadni tartozik. a

,

czelb61 zalogkepen a v"ltot h"tirat "ltal is lebet a hitelez"re

tovibb "ltalruhazBi, a (Afterpfand) zalogbirtokos pedigazt mint a/-^*a7oj^of mindazonaltal esetben a azon illy adhatja; mellynekb"torsag"ra somma, v"lto

zalogbaadatott,a 196.

h"tiratban kitetessek.

valtdnak elfogadas az ". A zalog-birtokos elzaiogolt vagj ov"s-tetel

fizetes

illet6kkelik"zlese k"ral

az es az bemutatasa, az v^getti mintha reszben k"l"n"sen meghatale l ^peseket "gj, sz"kseges epen is csak b anem mazva lenne, nem megtehet, megtennieszoros k"telesseg^ben all annyira bogy ba valamelly a valtubelik"vetel^s veszt^t k"vetkeztethet6 k^sedelmet okozna, nem csak a v"ltobeli felesleget k"teles a 194-ik szakasz ertelmeben a zalogoionak kiadni,hanem ezenfel"l k"veteleseren^zve,melljnek biztositasa tekintetik. a voltakepen kielcgitettnek vegett z"logadatott^

ovasnak

minden

,

sta197.".Ha a valt"beli adossagbiztosii"saraa hitelez6nek zalogkint adatnak aitai,szabads"gaban eltelven,ezea all,a zalogideje tus-papirosok bir"i b6csi folyam minden fizetes nelkiil volt a k"zbenjar"s papirosokat napjan szerint vagj megtartatni azonban a tulajdonosnak, vagy eladoi ; a felesleget

cs"d"let eseteben

vagj

v"ltobeliados

n^zve, mellyek panzere vagj egjebholmij^re tiltottuton jutottak, ezen nem t"rvenjesen, csdados b"r eilen bir id"k"zben az megtartdsi(Retentions) joggal

198. a

". A

kiadni tartozik.

t"megnek,azonnal

a

v"ltobeli hitelezdnek kezehez

utobbi

,

d"let t"madott. k"vetelese erejeig a p^nzbdl a felesleget kielegitheti, Enn^lfogva inag"t cs"d"leti kiadni a tartozik;egy^b a tulajdonosnak t"megnek vagy holmik pedigvdllo^zdlogkint 197-ik szatekintend"k es azokkal a 193 azonban

"

kaszok rendelete szerint b"nhat. 199.

". Ezen

l'93

az cs"tdja ^s megis a (Deckung),

"

198-ik

eilen,ki intezvenyezett

az

intezd

eilen,ha

szakaszokban a

kitettjogokkal a v"lt6 kibo-

v"ltobeli somm"ra

v"lto kifizetesetmegtagadn", es viszont a

v"lto kifizetese"ltal ennek

fedezve volt

nezve

intezvenyezett lett,egyenl6en hitelez5je az

elhetnek. 200.

6s ezekkel

". Iliyenz"logbeli jogokatnem csak szerzdd^s vagy v^grendelet, "italad"s "sszekapcsolt utj"nlebet szerezni,hanem azl-s^R^

24S

"

"

ba^ fpfanbin einem autptvtttnSBed^fet, bet ""194* 8efief;t fo Um ber ba" ben inne im eine", SBeci^felglaubifler, audjf gatte SBei""fel ^fanb ^at,

mitt(eter"ci(e flcgenben

bei ber Sereigent^"mer aufgebrochenen Soncurfe", bem SBe^felbetrage feinegorberungbefriebigen* ber eingegebene bie "umme, Ueberfieigt Setrag be" "erpf"nbeten SBec^fel" ber h tn "e(^e $fanbinf"aber ^at,foi|ler f^ulbig, Ueberreflbem ju fcrbern ber Koncur"maffe ober im gaUe eine" "oncurfe" eigent^"mer, au"jufo(gem lann ber ""195. 3" biefer $in|lc^t S^^offameht SBe^fet au"fmittel^ einem a(" $fanb"bertragenunb "on bem ^Sf"nbbefifer auf einen "laubiger ^Drittenal" ^fttxpfanh au"gefoIgt in "erben;bo^ mu" biefemgattebie "umme, au"* lourbe,im Sn^^Jff"ment er berpfdnbet ju bereu "ic^er^eHung "erben* gebr"dt mit bem ber^fdnbeten ". 196. 2)er ^faubbejl^er nur bered^tiget, nid^t ijl Sl"e" ober "a" SBecS^fel ju unternehmen, ju beffen $rdfentation, jur 9lcce*)tation unb U^tn "efanntma^unggebort, er 3a^(ung,^roteft-"i^ebung fo,a(" mnn ""re, fonberner ifi ^ierju eigenb" be))oIImd^tiget biepaUe" "u t(fun {treng fogar unb jwar fo fe^r, ein SJerfdumniji "erpfllid^tet, ba" er, wenn er |l^hierin ju H^ htn Serlufi eine" au" bem SBecbfel "Bulben lommen lie"e, {i^f)tv" irgenb leitenben5lnfpruc^"e" ben Ueberrejl be" s""ec^fel nur na^ pd^ j"ge er nic^t im "inne be" ". 194 bem $fanbgeberverabfolgen betrage" mu", fonbern ba" bereu au"erbemal" f"rfeine i^m ^nfpr"c^e, $fanb ver" "i(i^erpellung ju "orben ifl, "e^felmd"ig befriebigt angefe^em abfolgt "taat"*)a"^iere gur 3"e4uttg feiner ""197* SBerben bem "laubiger in $fanbgegeben, e" i(fmfrei, fo fle^t na(|Ablaufber S"e^felforberung biefe be" na6)bem eben gripebne!Dajtotf(|enfunft "erit^te" Sefriebigung gu feiner 9Biener"Sour" ju behalten ober ju )"erfaufen, befle^enben ^ataber htn Ueberrefi bem @igentpmer, cA^ bie "oncur"ma{fe im eine" ober an Soncurfe", gaUe juliefern. "el^e ".198. ?luf"eiber unb anbere "ad^enbe" SBe^felfi"bulbner", ber Se^felgldubiger ni^t verbotene 5lrtin feine3"' auf eine gefe^lic^e, ba" biefem 9letention"red[|t, felb"im gaOe eine" fiber l(!abung bringt, gebft^rt ben "^ulbnerini"if(^en er"peten"oncurfe". Mit ben "elbem fann er fl^bemna^, fo"eit be* reid^t, feine gorberung ober im gaUe aber fci^ulbig, ben ttebenefl bem "gent^"mer, er ifl ja^It ma(^en, anberen eine" Soncurfe" ber "oncur"mafe, S)ie "ad^en"erben gur"diufiellen. al" $fanbUixa^ttt Un Verf"gungen unb fallen ber "".193 bi" 197 an^eim. Um in htn ""*193 bi" 198 enthaltenen Siechte flehen ".199. 5)iefe ber erhaltenen eine"SSe^fel" %u"{ieller "el^erungeachtet gegen Un Segogenen, "ie bem htn fo Segogenengegen htn ^u"* ni^tbega^lt f)at, Z)e(tung SBe^fel be" be" SBed^fel" Ut "laubiger bie Sega^lung geller gu "enn ber er"eburd^ le^teren ge"orbeni". lann nic^t Sontract ober nur burd^ ".200. ")a" er"rterte$fanbre(^t berbunbenen Uebergabe Zeflament, unb im SSegeber mit benfelben erlangt nnb fd"^txteingeben

au"

,

.

,

,

246

"

It-ik

biztositasi fi^ezeteben meghatarozott vagj

is hasonlo biroi.lez"rasbol

2*ik

". A

"sszeir"sbol es vegreh"ytasi

sz"rmazik. zaiogjog

Az

.

"

1844-ik

VI. T.

valtokra zsid" betiikkeltett

cz.

ir"sok ^rv^nytelenek. barmellj

1850-iki Januar25-en kiboaz v"ltol"rvenynek altalfentartott""-ai k"zt az t844-iki VI. t"rveny csatott legf"bb nyiltparancs czikk 28-ik "-ais emlitetik. Ezen ".ket^reszre oszlik,elseje A. alatt avaltok"t^sekr"l szolvan. m"sadika pedig0. alatt az "riiszerzesi hamisit"sr"l, A

megsz"nt magyar

A

mi

els"t illeti annak ,

valt6hamisitasokk"r"li

vonatelj"risra kozo rendeleteiaz 1852-iki September 1-s" napjaneletbe lepett fenjit"t"rvenj altal mellye tekintetben k"ldn"s intezkedeseket foglal magaban,megsziintetve kiviilinektekintend". leven,az erintctt28-ik "-nakezen r^sze hatalyon az

a

,

Annak

masodik

mertek"l.

altal"nos

T"rvenypolgari sin"ralapelvei szolg"lnak ^rintett a z Ugyanazert t"rv^nyszakasz egdszterjedelmdben sz"veget

k"nyvnek ilJynemo felhozni

resz^t

illet"leg pedigaz

szerz"desekre

iettvolna. fdl"sleges

nezve

fenn"ll"

"

247

"

ein "leii^e" e^ entfielt werben, fonbern au^ fRt")t be"

au" ber in bem

ll.ita^itel

wnh ejecutiJ)en jtoeiten Steile" BejHmmten"ic^erjlettuna^weife 8ef(3^Tei6unfl

ber ""ter unb

im^tix^tn @^)erre. "ttS hm

"rtVL:18M^

mit j"bifc"^en wa" ".2. J)ie auf SEBed^fetn Su("^|laben gef"hrten

immer

f"r"Triften finbnn^iftig*

Unter Un

vorn 25"3dnner1850 burd^ba" a" f).^Patent aufrecht er^al^ ber ""28 be" i|lau^ ehemaligen un9arif("^en SBecS^felgefe^e" 9lrt.VI, 1844, angef"hrt, in jnjei unter A. bercn erjter Steile, jerfdttt "iefer B. ber ber t"on "on Sieferung^^Sontracten imik unter S"eci^feltjerfdlfci^ung, l^anbeft. SBa" ben erften fiBer Sl^eit befelben anklangt, foftnbbieSeflimmungen bei SBei^feltjerfdlfc^ungen 1852 in" ba" Scrfa^ren burd^ba" am K "e^)tember Seten getretene t"orin^ierut"cr enthalten finb, "trafgefej, befonbere 2lnorbnungen al" be" bereit" ivorben,bemgemdpbiefer aufgehoben unmirffam I^eil ".28 ju

tenctt "". be"

betrachten ijl. be" jtoeiten $in|lci^tU("^ S^ei(e"bienen Ht "runbfd^ebe" attgemeinen 5lrt maf gebenbjtnb, b"rgerlichen "efe^buci^e", "etc^ef"r Sertrdgebiefer jur ben lejtbiefe" 6" [Ric^tfc^nur. entfdttt fomit\)itWot^menbigfeit, "efef* nci6) j)aragra^)^e" feinemganjen 3n5a(te^ier anjuf"^ren.