EPESEDES 5ZOCl oLOG lAl ES TARSADALOv_cRzoRsÁGTAN DROBLEMAI A XXI. SZAZAD ELEJEN
A
N
l
A
N E
PESED ES 5Z0C l 0L0G lAl E5
rÁRsRoRl-ov-cRzoRsÁcrRN
PROBLEMAI A XXI. SZAZAD ELEJEN
Eq
corurrnrus
t
A kötet megjelenését a p'ÁBl Járműipari Holding Nyrt
es a
RÁBÁ Futómű Kft.
támogatása tette lehetővé.
Szerkesztette: Szretykó György Lektorá]ta: Leveleki Magdolna, egytemi docens
o Szretykó György' 201l Borítóterv: Kiss Évaés Molnár Czingi Béla Tipográfiai terv, szedés: Molnár Czingi Béla Nyomdai előkészítés:ApplikArt Kiadó:
Comenius Kft. _ Pécs . Felelős kiadó: a Kft. vezetője Minden s
j og
ok szoro sító s,
B órmily en más olá atfeld olgo zó r en d s z e r en
fenntarty a!
ill.
ad
s, v
al ó
tarolás a kiadó előzetes engedélyéhez kötött.
Forgalmazó:
Comenius oktató és Kiadó Kft' 7625 Pécs,Yáradi A. u. 4. Tel./Fax: 72l5II 266
A könyv
a
Duplex-Rota nyomdában készült. ISBN 978 963 9687 32 2OIL
5
Tartalom Bevezetés I'
7
Népesedés, nevelés és
oktatáspolitika
17
Kövecsesné Gősi Viktória
Értékorientációk és családi nevelés .
19
Albert Sándor Önértékelésés minőségbiztosítás az
iskolában
28
Annási Ferenc ''Együtt vagy külön?''_ Integráció
közoktatásban.
a
38
Strédl Terézia
A nemek szerepe az edukációban
55
Varga József
A társadalmi folyamatok hatása egy térség népességszámának alakulására és a helyi H albr it t er An dró s Alb er t
,,Népesedési''stratégiák: biológiai
iskolapolitikára
61
párhuzamok.
73
Vehrer Adél
Az idősödő társadalmak és a felnőttképzés kihívásai . 2. Népesedés, humángazdasóg és humánpolitika Bogár László
békesség.
Népesség, egészség' Vass Csaba
A humánerőforrás-fejlesztés humángazdasági
megalapozása
84
.
103
.
105
.
116
Rockenbauer Antal
A demográfia a kamatos
és az ökológia
konfliktusa
kamatok diktatúrájával
.
. I34
Kocsisné Salló Mária Népesedésifolyamatok a Pannonhalmi kistérségtelepülésein
. I45
Dombi Gábor Demográfiai folyamatok hatásai
.
a Balaton
térségében.
163
KáImán Zoltán
_
Lakatos Gyula
A foglalkoztatáspolitika
válsága.
Szretykó György A romák foglalkoztatásának
kérdőjelei
Ásványi Zsófia A munkaerő-kölcsönzés megítélése munkavállalók véleménye alapján a köIcsönzött
'
184
'
230
- 255
Leveleki Magdolna Népesedésés foglalkoztatás a Közép_Dunántúlon: főbb folyamatokaz elmúlt húsz esztendőben
I I
270
Gyarmati Menyhért - Kálmán Zoltán Gyakorlati integrált menedzsmenÍ az egészségügyben
'
289
'
339
o arabos Ferenc
A turisztikai menedzsment szerepe
aMosonmagyarővárikistérségben. Krisztián Béla
A paksi atomerőmű bővítésénekkomplex térségihatása
.
- 354
3. Népesedés, család és szocióIpolitika
JOJ
Szretykó György
A jelenlegi családmodell váIsága és a társadalompolitika Pongrácz
'
365
Attila
Hányan voltunk, mennyien maradunk? A határon túli magyar népesség létszámának változásai az elmúlt évtizedekben . 389 Győri Piroska
Gyermekvállalási kedv a Ztrci
kistérségben
'
404
Gurzó |ánosné
A Méhkerékenélő nagycsaládosok életkörülményeinek bemutatása . 420 Laki Ildikó Egyetemi hallgatók véleményea fo gyatékosságról és a fogyatékos kortársak társadalmi integrációjának
esélyeiről
.
460
Szerencsi Károly
Értékek,jövőkép, társas_társadalmi támogatottság vizsgálata, Békésmegyei szociális munkás hallgatók körében .
A kötet szerzői
' 470 49r
Bevezetés ,,.
a népesedés csupan olyan tűkör, ',tükör", amely koncentráltan mutatja meg mindazokat a mély t árs a d al om - új rater m elé s i zav arokat, amelyektőI a magyarság szenved. Hogy mindez fle vezessen átfogó és visszafordíthatatlcn re p ro dukci ó s kata sztrófáh oz, ne m e gy s ze rű en népesedési megoldósra van szükség, hanem olyan átfogó nemzetstratégiára, amely a közősség egész lét-módj át átalakítj a."
Bogár László: Népesség, egészség' békesség'
A
2010. év elején a Föld lakossága majdnem 7 milliárd fő volt' Ebből az Európai Uniő 27 tagállamában összesen 50I,26 millió fő, míg a Kínai Népköztársaságban 1,3 milliárd fő élt. Amíg a világ népessége növekszik, Európában a 70-es évek második felétől folyamatosan csökken a termékenység,a várható élettartam viszont nő. A népesség növekedését részben a vándorlások is megnövelik, mivel az éhínségvándorlásokra késztett az embereket, amelynek következtében nemcsak Amerikába, AusztráIiába, hanem Európába is vándorolnak országokból, civilizációkból a jobb megélhetés reménfben. A különböző származő bevándorlók befogadása, illetve az emőpaí társadalmakba történő beilleszkedése láthatóan egyre több konfliktussa| jár egyitt. Ezek a konfliktusok a szociális problémák növekedésével különböző formákban fejeződhetnek ki egy-egy országon belül a többségi társadalom és az egyes etnikai csoportok között.l (Lásd pl. a franciaországi, németországi, angliai etnikai villongásokat). Éppenemiatt az Eurőpai Unió népesedési helyzetét nem a bevándorlók számának elősegítésévellenne célszerű megoldani,
1 Lásd bővebben: Thilo Sarrazin Deutschland schffi sich ab. Wie wir unser Land aufs Spiel setzen. Deutsche Verlags-Antalt, Berlin, 2010; továbbá Pokol BéIa: Európa végnapjai. A demográJiai összeroppanás következményei' Kairosz Kiadó, Budapest, 2011.
hanem egy olyan gazdaság-és társadalompolitikával, amely elősegítheti az egyes európai népek reprodukciós szintjének emelkedését, másrészt azF'urópai Unió gazdaságiversenyképessé gét. EzzeI a kérdésselbővebben fo glalkozom ebben a tanulmánykötetben ,,A jelenlegi családmodell válsága és a társadalompolitika'' című tanulmányomban. Ezért abevezetőbe n azza\ a kérdésselfoglalkozom, hogy a korábban gazdaságilag elmaradott, illetve a népességrobbanás veszélyével küszködő Kí_ nai Népköztársaságban hogyan sikerült a konfuciánus hagyományokat és a modern értékeket összeegyeztetni a családok életébenés a gazdasági rendszerben. Továbbá azt vtzsgá|om, hogy a gazdaságí reformok milyen hatással voltak és vannak a kínai családok éIetére' Végül röviden felvázolom a nyugati és a kínai civillizáciő közötti különbségeket, amelyek befolyásolják a népesedésés a versenyképesség alakulását. Akínaiak életébena családnak mindig központi szerep jutott. Társadalmuk alapegysége a család. Annak ellenére, hogy a kínaiak látványosan jelen vannak a Föld számos pontján, sőt a nyugati nagyvárosokban saját városrészekkel rendelkeznek, a kínai családok többsége soha nem hagyná el a szülőföldjét. A történelem során a kínaiak életébena családnak megmaradt a kiemelkedő szerepe , amely a családtagok egymáshozvalo viszonyában és kapcsolatuk szorosságáb an fejeződik ki. Míg a nyugati civllizáciőra az individualizmus a jellemző, addig a kínai civlltzáciőra az egyén közösségnek való alárendelése' Kína igyekszik megőrizni egzottkus báját és évezredes hagyományait még ebben a nyugat felé orientálódó világban is, bár számos nyugati szokás már beépült a mindennapjaikba. Ezek a hatások elsősorban a fiatalok körében érhetők tetten. A kínaiak életébenmég mindig stabil pont a család, amelyen belül hűen ápolják a hagyományokat' de már modern elemek is teret nyertek a hétköznapi életben. A kínai erények nagy része a családdal kapcsolatos, amely Konfuciustól ered, tanításai mai is elevenen élnek. A legfontosabb konfuciánus erények:2 . Gyermeki szeretet, szüIőtisztelet: A gyermek feltétlen engedelmessége szülei iránt'Ez számított a többi erény alapjának, és mindenktszámára kötelező volt.
éIete és kora. Kossuth Kiadó' Budapest, Kínában. Gondolat Kiadó, hagyományok 2002; L. Sz. Vasziljev: Kultuszok, vallások és Budapest, 1977.
2 Lásdbővebben: Őri Sándor: Konfucius
8
Testvéri szeretet:
Az idősebb testvér iránti feltétlen engedelmesség és
szeretet, mely alapja az idősek tiszteletének.
Emberség, emberszeretet: A másokkal _ nem családtagokkal - szembeni jóindulat, mely szerénységet, önmérsékletet, elfogulatlanságot feltételez.
MéItónyossóg, kötelességtudós: A társadalmi elvárásoknak való megfelelés erénye, teljes erővel való igyekezet,hogy megfeleljünk a közösségi együttlét kívánalmainak. Al attv al ó i hű s ég, lo j alit ó s : Az e|ő ző erény me gnyilvá nulás a ma ga s abb társadalmi szinten. |óindulat: A másokkal szembeni elnézés,megbocsátás.
A kínai nagycsaládban nemcsak
a nők voltak alárendelve a férfiaknak' hanem az ifiabb nemzedék is az idősebbnek. Az öregek tisztelete ma is változatlanul él Kínában. Konfucius szerette összehasonlitaniaz államot a családdal. Ha valaki erényes a családban, akkor az áIlamnak is megfelel. A család élénaz apa állt, aki a család keretei között az uralkodó szerepét töltötte be. A család egész vagyona is őt illette. Ha a családfo meghalt, a család szétbomlott és annyi részre hullott, ahány fia volt a családftínek. A vagyont egyenlő arányban osztották el valamennyi fiú között. A Kínai Népköztársaság l949-ben alakult meg, amely csődgazdaságot örökölt az e\őző rezsimtől, de a rossz feltételek ellenére a kínai nép keményen dol go zott, ho gy felépítsen egy v ir ágző orsz á got. 3 I979-ben megkezdődőtt a gazdasági reform és külvilágra nyitás. Kína gazdaságilag óriási eredményeket ért el, amely világszerte nagy érdeklődést
váltott ki.a Kínában kommunista rendszer ál1fenn 1923 őta. A Kínai Kommunista Párt hatalomra kerülése óta egyre igyekezett gyengíteni a konfuciánus értékrendet, a család és a nemzetség iránti hűség kötelékeit. Az utóbbi két évtizedben a vezetés belátta, hogy a kínai hagyományokra és a régiek tanítására szükség van, ezértengedik azok gyakorlását, egészen addig, amíg az nem sérti a párt érdekeIt. Afényíiző esküvőket, temetéseket betiltották, de ez nem hozott teljes sikert. Kínának a túlnépesedéskomoly problematikájával kellett szembenézni, ezétt a kormány a népességellenőrzött növekedése érdekében ösztönzi 3 Lásd bővebben: |aques Gernet: A kínai civilizáció története' osiris Kiadó' Budapest, 2005.
4 Lásd bővebben: Wolfgang Hirn: Kína a tünket Kína felemelkedése.
nagy falat. Miként váItoztatja HVG Könyvek, HVG Kiadó Rt.' Budapest, 2006.
meg éle-
a családtervezéSt az I97O-es évektől. A nagyon sűrűn lakott területeken széles körben népszerűsítika születésszabáIyozási módszereket, és ennek megvalósítása érdekében támogatják a családtervezést. Az áI|am nyomást gyakorol a gyermekek számának korlátozására' F'z aZ egygyermekes családpolitikában tetőzik, kedvezmények megvonásával és egyéb megtorlással az engedetlenekkel szemben.5 Az egygyermekes házaspárokat viszont vonző anyagtjuttatásokkal és más előnyökkel arra ösztönzik, hogy ne legyen több gyerekük. A fogamzásgátló tabletták, hurkok és kondomok könnyen és ingyenes enbeszetezhetőek' A gyárakban dolgozó asszonyoknak sokszor még azt is előírják, hogy melyik évben szülhetnek. Az egygyermekes családpolitikának a céIja a népességnövekedési arány csökkenése. Sajnos ez a szi\etésszabá|yozás aztakövetkezményt vonja maga után, hogy megsemmisülhet a fiúági származástvonal misztikuma azokban a családokban, ahol kislány születik. Az egygyermekes családi struktúrát 4-2-I modellnek szokták hívni. 4 nagyszülő, 2 szilő,1 gyerek. Hogy mekkora problémával kell szembenéznie a jövő Kínájának? Nagy kérdés,hogyan fogja a fiatal generáciő az idősek gondját viselni, például ha 4-2-I-es struktúrát kivetítjük az egész országra. Kínában a szociális ellátórendszer még nincs teljesen felépítve,így a nyugdíjasok jövőbeni ellátása eléggéingatag lábakon áll' Ma Kínában a gyerekek túl nagy figyelmet kapnak. Az egész család törődése egy személy felé fordul és emiatt a gyerekek többnyire önzőek, elkényeztetettek lesznek, akik képtelenek boldogulni a családjuk nélkül. De nagy felelősség terhelő dík az egy gyermek vállára is, hiszen egyedil az ő kötelessége, hogy családja idősebb tagjainak gondját viselje. Az ország gyéren lakott területein a kormány viszont kifejezetten több gyerekre ösztönzi a családokat. Azokban a falvakban, ahol munkaerőhiánnyal küszködnek, szintén szülhetnek egy második gyermeket is. Az ilyen területek azonban minimális részétalkotják az országnak. Végeredményben az egygyeÍmekes politika elérte azt a céIt, amire hivatott.
A születési ráta jelentősen csökkent. A rohamos léptekben növekvő népességet mérsékeltékés a demográfiai robbanást elkerülték. Manapság a családtervezés mint alapvető állami politika egyre növekvő támogatást éIvez. Napjainkban a kínai család ellentétes irányokban fejlődik. A falvakban 5 Lásd bővebben: Hugo de Burgh: Kína _ barát vagy ellenség? HVG Könyvek, HVG Kiadó Rt., Budapest,2007. 10
lakóházak az idősek tulajdonában vannak, s ez jelentős befolyást biztosít számukra' Itt a háZastárs kiválasztása is minden esetben a szülők döntése alapján történik, bár a fiataloknak már jogukban áll tiltakozni. F'z ugyan ritkán fordul elő, hiszen nem túl jellemző, hogy a gyerekek szembeszegüljenek a szülők akaratával. Az iparosodás következtében egy kissé megváltozott a meny és az anyós viszonya. Ha a meny eljár dolgozni a kollektív gazdaságba, akkor szüksége van aZ anyósára, hogy gyermekeire vigyázzon, de kereső volta a korábbihoz képest erősebb szerepet biztosít számára ferje édesanyjával szemben. Az, hogy a nagyszülők töltik a gyerekekkel a legtöbb időt, azt eredményezi, hogy a régi értékeketsajátítják el az unokák. A falvakb an igy a konfuciánus értékekmáig elevenen élnek' A városokban is még mindig az a jellemző, hogy az ifiuházaspár a fétj szülei házában vagy lakásásban él. De manapságmár nem olyan ritka, különösen a nagyvárosokban, hogy a párok külön laknak a szülőktől, kettesben. A párváIasztás láthatólag a fiatalok kezdeményezéséretörténik, de biZonyos mértékig azértbeIeszólnak a szülők is. Nem függ annyira a meny aZ anyósától, hiszen ha dolgozni megy, akkor gyermekét elviheti a bölcsődébe, ami viszont faluban nem található. Így a városi gyerekek sokszor már kiskorúktól kezdve érzelmileg erősebben kötődnek a kortársaikhoz, mint a család idősebb tagjaihoz. Ha a metropoliszokban nincs is olyan szoros kapcsolat az idősebbekkel, mint régen volt, azért a tisztelet és a gondoskodás megmarad. A modernség inkább csak a városokba költözött be. Kína jelentős része elzárkózva él a mostoha környezeti viszonyok miatt. Sok helyen még elektromosság sincsen, ebbőlkifolyolag se televíziő, se rádiő. Nem kevés az olyan vidéki' aki életébennem járt városban. A család tölti ki életük szinte minden percét. A munka, a gyerekek tanítása, a szőrakozás mind családi kereteken belül történik. A külföldi befolyásnak kitett kínai nagyvárosok gazdaságt fejlődésével egyre mélyül a szakadék város és falu között. Míg a városokba sok nyugati eszme belopódzott, a falvakban ugyanúgy élnek, ahogy elődeik tették. Aze\őtt Kína nagyon keveset tudott a külvilágról és egyre inkább tudatára ébredt elmaradottságának. Ahogy megkezdődött a külvilágra nyitás, az emberek ráébredtek arra, hogy van másfajta világ is, amely számukra új és csábító. Nagyon jellerrrző avárosi fiatalokra, hogy a jobb életkörülmények minden áron való hajszolása az egylkfő céljuk. A nagyvárosokban sokan nyugati típusúesküvőt, a lányok hófehér ruhát szeretnének, arr'i azért is meglepő, mert Kínában a fehér hagyományosan a
a gyász színe.
11
Az otthonaikat is egyre többen modern mintára építikfel és rendezik be. Sok lakásba vagy házba belépve szinte meg sem tudnánk mondani' hogy Ázsiában járunk. A nagyvárosi fiatalok hihetetlen intenzitással igyekeznek olyanok lenni, mint a modern társadalmak fiataljai.
A
gazdasági előrehaladás következtében egyre emelkedik az életszínvonal
és elérhetőbbé válnak a komfortosabb élet feltételei. Mivel Kína hatalmas ország, a változások szele egyenetlenül éri el az áILam különböző területeit. Az életszínvonalemelkedése miatt sok falusi beköltözött a városba' a városokból pedig nagyon sokan kivándoroltak az országból, még jobb életszín-
vonalat keresve. Minden ember természetes ösztöne, hogy a lehetőségekhez mérten a legjobb életkörülményeket biztosítsa maga és a családja számára. Kínában az életszínvonal egyre magasabb szintet ért el, de aztán megállt egy ponton. Sok nagyravágyó kínai tudatára ébredt annak' hogy ez nem a maximum, és ekkor kezdődött meg a kínai nép tömeges kivándorlása az országból. A világ minden tájára emigráltak, de főleg az Egyesült Államokba, Ausztráliába és Európába. A Kínai Népköztársaság területén kívül élők kínaiak számát 30 és 57 millió közöttire becsü1ik.6 Az utóbbi két évtizedben Kínában zajlő gazdasági és politikai liberalizálódás következtében a kínaiak migrációja felgyorsult. Évente 7O0 ezer főre becsülik a kínai migráció nagyságát. 600 ezer kínai vándorol Ázsiába, az Egyesült Államokba, illetve oroszországba, annak ázsiai területeire. Európába évente 100 ezer fő vándorol be. Nyugat-Európában Franciaország, Németország és o|aszország a célpont, Kelet-KözépEurópában Magyarország. A Szovjetunió széthullásával jelentős mértékben megnőtt a volt köztársaságokba vándorló/emigráló kínaiak létszáma' A statisztikai adatok az ezredfordulón 3-4 millióra tették az egykorí Szovjetunió területén é1ő kínaiak számát. A külföldön élő kínaiakon belül négy alaptípus különböztethető meg: . Kereskedő-vállalkozó . Vendégmunkás (szerződése lejárta után hazamegy) . Huaqiao (Kínán kívül él, de megtartja kínai állampolgárságát. A magyarországi kolónia többsége is ide tartozik). . Huaren (Kínai származása külföldi állampolgár)
Az
1990-es évek közepén Ázsia migrációs lakosságának B2,3o/o-akínai
6 Lásd bővebben: Mészáros Klára: Kínaiak Európában. http.llwww.terebess.hu/ keletkultinfo/kínaieur.html Utolsó letöltés időpontja: 20II.07.03. 12
eredetű, Amerikában 12,5o/o, Európában 3,Io/o. Ez mintegy 7BI ezer kínait jelent. (Yearbook of the Huaren Economy, 1996)
Európában a kínaiak elsődleges célpontja Németország, bár a legtöbb kínai Angliában (kb. 200 ezer fő) és Franciaországban (kb. 300 ezer fő) éI. Az Európába özönlő kínaiak nem egy' hanem több hullámban kerültek az adott országokba. A küIönbözővándor|ási periódusban érkező kínaiak egymással párhuzamosan, de nem egy közösségben élnek. A szakértők véleménye szerint a bevándorló kínaiak 2025-ig biztosíthatják az elöregedő
Európa népességének/lakosságának stabil izáIodását. Az utóbbi évtizedek alatt sok nyugati nagyvárosban kialakítottak egy kis kínai városrészt, azugynevezett China Town-t. Itt megteremtik maguknak országuk kicsiny másolatát. Ez azért fontos, mert bár elhagyták az országukat, de mégsem akarnak elszakadni a gyökereiktől. Ezeknek a városrészeknek még az építészetiarculata és az utcaképe is teljesen Kínára emlékeztet' A külföldön élő kínai családoknál még jobban konzerválódtak a hagyományok, mint a kínai nagyvárosok családjaináI. Az emigrált családoknál teljesen természetes és elérhető a modern életszínvonal, így nagyobb teret nyernek a tradíciók és az, hogy megőrizzék saját kultúrájuk elemeit messze az anyaországtól is. Ha a China Town-okat mélyebben megvizsgáljuk, szembetűnő, hogy sok nagycsalád alkotja. Nagyon ritka, hogy csak egy pár, esetleg egyedülálló ember hagyja el Kínát. Érdekes módon a külföIdön é1ő kínaiak szinte mindegyikének ugyanott lakik az egész családja, mint ahol ő maga. A kínai családok összetartása tükröződik ebben a jelenségben. Hazánkban l987-ig három, teljesen elmagyarosodott kínai család éIt. A Magyarországon élő kínaiak többsége 1989 és l992kőzöttközvetlenül Kínából vándorolt be. A hivatalos statisztikai adatok szerint . 1990-ben IÍ62I, . 1991-ben 27 330, . I992-ben 10 i2B fő lépte át a magyar határt.
A hivatalos
között eltérésvan, hiszen a kínai közösség vezetői9-I3 ezerre becsülték a magyarországi kínaiak számát a 90-es évek második felében. A rendszerváltás óra gomba módra szaporodtak el országszerte a kínai és a valós adatok
gyorsbüfék, éttermek és üzletek. Egy beszélgetésBudapesten a Sanghaj étterem tulajdonosával, a konfuciánus családetika megtestesítőjével |esen Sen úrral, sok mindent megvilágít a kínai családok életéről.
13
,,Ő a családj ában az egyetlen fiú gyermek, akiért leánytestvérei és a szülei egész életükben robotoltak, hogy iskoláztassák. Szülei mindig arra intették, Szeresse és segítse tanulatlan testvéreit, akárhova is sodorja őt az élet. |esen
Sen azt mondja, hogy a kínaiak mindig megfogadják a szülők tanácsát, így amikor Magyarorsz ágra jőtt szerencsét próbálni, sorra idehívta testvéreit és rokonait. Ma mintegykétszáz (200) családtagja éI itt! Szerinte aki vagyonos, de nincs jó kapcsolata a családjával, annak semmiféIe tekintélye nincs a közösségben' |esen Sen tölti be a családfői szerePet. Az őkezében fut össze a rokonság valamennyi gazdasági tevékenységeés nagyon örüI, hogy teljesíteni tudta szülei kívánságát. Nagyon boldog, hogy nemrég született unokája fiú.''
onfeladó szorgalom, a rend patriarchális tisztelete, a családi összetartozás alapélményeés a távoli szülőföld feltétel nélküli szeretete jellemzi a kínai lelket. Melyek a legfontosabb különbségek a nyugati civiltzáciő és a kínai civiIizáció között, amelyek nagy mértékbenbefolyásolják a családok életétés a gazdasági
.
.
.
telj
esítményeket?
korporációk, a multinacionális cégek és a nemzetközi pénzügyt szervezetek profitjának minél magasabb szintű biztosítása. Ennek a célnak az e|érése érdekében a nemzetközi nagytőke igyekszik lebontani minden társadalmi korlátot és meggyengíteni minden közösséget. Így az államokat, csa' ládokat, vallásokat, kultúrákat, hagyományokat, vagyis minden olyan szervezetet és értékképzőközösséget, amely esetleg akadályozhatja a fenti célok maradéktalan megvalósulását. Ezért a nyugati civllizáciő különösen az elmúlt harminc évben az individualizmusra épül, amely az ösztönök kiélésében,az egyéni szintű fogyasztásban és az egyéni érdekérvényesítésmindenhatóságában fejeződík ki' Ezzel szemben a kínai civilizáció legfontosabb jellemzője az egyén közösségnek való alárendelődése, vagyis az egyén engedelmessége a közösségnek. A kínai családok életéta konfuciánus értékek, erények határozzákmeg, amelyek generációról- generációra áthagyom ány oző dnak, illetve új ratermelődnek. Ezek közül a mai napig meghatároző értékek:a szorgalom, a rend, patriarchális tisztelete' a családtagok közötti szolidaritás, és a szülőföld feltétel nélküli szeretete. A nyugati civilizációban a keresztény értékekdeklaráltan hasonló megfogalmazásokat tartalmaznak, de azok társadalmi elfogadottsága - különböző okok miatt - messze elmaradnak a konfuciánus értékektársadalmi elfogadottságától. A nyugati civilizációban az állam szerepe sokkal gyengébb különösen
A jelenlegi globalizáciő
14
céIja a tőkés társaságok,
.
.
aZ elmúlt 20-25 évben a gazdasági és társadalmi reprodukciós folyamatok irányításában és gyakorlati megvalósításában. Vagyis a nyugati civilizációban az elmúlt z0-25 évben a neoliberális dogmák alkalmazása miatt az áI|am szerepe jelentősen csökkent. Ezze| szemben Kínában és több gazdaságl|as dinamikusan fejlődő ázstai országban az államkapitalizmus ázstaívá|tozata valósult meg, ami azt jelenti, hogy az áIlam a gazdasági élet szabályozásában és ellenőrzésében egyre nagyobb szerepet töltött, illetve tölt be' A kínai civilizáció egyik fontos értékea családtagok közötti szolidaritás, amely a|apjátképezi a társadalom tagjaíközötti makro társadalmi
szintű szolidaritásnak. Ez a fajta szolidaritás a nyugati civilizációban folya mato s an gyen gült, illetve gyengül' holott az államp oIeárok r é szé ről egyre nagyobb igény jelentkezik iránta. A társadalmi szolidaritás az emberi közösségek energiáinak felszabadítását és mobilizálását segítheti elő meghat ározott társadalmi- gazdasági célok megvalósítása érdekében. Ezt az energiaforrást az Európai Unió és tagállamainak gazdasági modernizációja érdekébenis célszerű lenne mobi|izá|ni. A kínai civllizáciő alapjátképező konfuciánus értékekjelentős mértékben hozzá1ár,itak ahhoz, hogy Kína gazdasági fejlettségét tekintve világviszonylatban a második helyre került, és a legnagyobb kihívója az Egyesült Államoknak.7 A nemzetközi prognózisok szerint a Kínai Népköztársaság 2020-ra át fogja venni a vezető gazdasági szerepet. Max Weber protestáns etikája a 19. század körülményei között és a 20. század elején meghatározó szerepet töltött be a nyugat-európai országok gazdaságának modernizáciőjában KérdéskéntmerüI fel, hogy milyen tlj civílizációs értékekés gazdaságetikák járulhatnak hozzá az Európ a i U niő gazdas á gi fej lő dé séhe z, gazdaságí versenykép es sé gének és népesedésihelyzetének javulásához.
A
népesedés, a humángazdaság és a társadalompolitika összefüggéseinek elemzése új megközelítéseket, megoldási javaslatok kidolgozását igényli a szakemberektől. Ennek a témának a tudományos igényű vizsgá|atára a
Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Szociológiai Munkabizottsága és a Nyugat-magyaror szági Egyetem Apáczai Csere |ános Kara közösen konferenciát szervezett 2010. április 9-én. A tanulmánykötet ennek a konferenciának az e|őadásai alapján készült, 7 Lásd bővebben: Emmanuel Todd: Á birodalom után. Tanulmány az amerikai
rendszer szétesésérőI. Allprint Kiadó, Budapest, 2003.
15
valamint néhány szakember írásban juttatta el aktuális kutatási eredményeit a témához kapcsolódóan. Természetesen a népesedés,a humángazdaság történő kiés a társadalompolitika jelenlegi helyzete és az ebből a helyzetből utak/megolaasot ke.esése további magas szintű szakmai elemzéseket' kutatásokat igényel. a népesedéssel, a humángazdasággal és a tár_ Ezt ^iuiulmánykötetet sadalompolitikávai foglalkozó tudományos kutatókn1k, _a |umánpolitika szintű és szociáipolitika terén foglalkoztatott szakembereknek, különböző felsőoktatása és döntéshozóknak, valamint pedagógusoknak, szülőknek ban tanuló hallgatóknak ajánljuk. Dr. habil. Szretykó György elnöke Munkabizottságának Az MTA VEAB Szociológiai
16
