K Ö ZB E S Z ER Z É S E K T A N Á C S A K Ö ZB ES ZER Z ÉS I D Ö N TŐ B IZ O T T SÁ G 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail:
[email protected] Ikt.sz.: D.795/24/2011.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
Döntőbizottság)
a
H A T Á R O Z A T - ot. A Döntőbizottság a Siemens Zrt. (1143 Budapest, Gizella út 51-57., a továbbiakban: kérelmező) által Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház 9-11., a továbbiakban: ajánlatkérő) „Uzsoki utcai Kórház onkológiai fejlesztése – komplett sugárterápiás rendszer beszerzése” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 50. § (3) bekezdését és a Kbt. 57. § (3) bekezdés b ) pontját. A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a kérelmező részére 120.000.-Ft, azaz százhúszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerint illetékes megyei/Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet az illetékes bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. INDOKOLÁS A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban, illetve a jogorvoslati eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, ajánlatkérő érdemi észrevétele, az ügyben tartott tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
2
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, melyre vonatkozó ajánlati felhívása 2011. szeptember 7-én, 2011/S 171-281482 számon jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a hirdetmény feladására 2011. szeptember 5-én került sor. A felhívás II.2.1) pontjában a beszerzés teljes mennyisége az alábbiak szerint került meghatározásra: „Szállítási szerződés "Uzsoki utcai Kórház onkológiai fejlesztése- komplett sugárterápiás rendszer beszerzése" tárgyban. Mennyisége: 1 darab komplett Onkoradiológiai rendszer: — 1 darab új duál-fotonos digitális, szükség szerint továbbfejleszthető lineáris gyorsító a betegek sugárkezelésére szolgáló asztallal és az ahhoz kapcsolódó eszközök, így, — új multileaf kollimátor, — új, nagy felbontású (minimum 1024x768) amorf szilícium elektronikus portal imaging (EPID) rendszer (lehetőleg dose prediction lehetőséggel), — 1 darab új 6 MeV-es digitális, szükség szerint továbbfejleszthető lineáris gyorsító a betegek sugárkezelésére szolgáló asztallal és az ahhoz kapcsolódó eszközök, így, — új multileaf kollimátor, — új, minimum 512x384 felbontású amorf szilícium elektronikus portal imaging (EPID) rendszer (lehetőleg dose prediction lehetőséggel), — 1darab Varian 2100C lineáris meglévő gyorsítóhoz kapcsolódó eszközök, így, — multileaf kollimátor áttelepítése (600 C-ről), — új, minimum 512x384 felbontású amorf szilícium elektronikus portal imaging (EPID) rendszer (lehetőleg dose prediction lehetőséggel). Az ajánlattevő a meglévő Varian 2100C lineáris gyorsító upgrade helyett új duálfotonos lineáris gyorsítót is ajánlhat, ami műszakilag egyenértékű a meglévő 2100C gyorsítóval és 120 leveles MLC-vel, valamint legalább 512x384 felbontású amorf szilícium elektronikus portal imaging (EPID) rendszerrel van felszerelve. — 1 darab új CT szimulátor, — 1 darab új 3D besugárzás tervezőrendszer, — 1 darab új verifikációs számítógépes rendszer + PACS rendszer, — 1 darab új brachyterápiás besugárzás-tervező program és applikátorok, — 1 darab dozimetriai eszközök, — 1 darab új komplett betegrögzítő rendszer az összes új készülékhez (2 db gyorsító, CT-szimulátor). Áfa nélkül 1.065.000.000 HUF”
3
Ajánlatkérő felhívás II.1.8) pontja szerint a részekre történő ajánlattételt kizárta. A felhívás II.3) pontja szerint szerződés időtartama 215 nap. Ajánlatkérő a részvételi feltételek között ajánlatkérő meghatározta a kizáró okokat és igazolásukat, az alkalmasság igazolásának módját és az alkalmasság minimum feltételeit. A felhívásban ajánlatkérő bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontrendszerét jelölte meg, megadva a részszempontokat, súlyszámokat, az értékelés módszerrét és az értékelési ponttartományt az alábbiak szerint. Részszempont Súlyszám 1./ Nettó ajánlati ár (HUF) 10 2./ Új duálfotonos gyorsító funkcionális tulajdonságai. 210 3./ Új 6 MV-os gyorsító funkcionális tulajdonságai. 90 4./ Varian 2100C gyorsító (meglévő vagy új gyorsító esetén is) funkcionális 20 tulajdonságai. 5./ CT-szimulátor funkcionális tulajdonságai. 70 6./ Sugárterápiás tervezőrendszer funkcionális tulajdonságai. 20 7./ Verifikációs rendszer és PACS rendszer funkcionális tulajdonságai. 4 8./ Brachyterápiás besugárzás-tervező program és applikátorok funkcionális 10 tulajdonságai. 9./ Dozimetriai eszközök funkcionális tulajdonságai. 15 10./ Új komplett betegrögzítő rendszer az összes új készülékhez (2 db gyorsító, CT 2 szimulátor) funkcionális tulajdonságai.
Ajánlatkérő a felhívás VI.3) További információk körében az alábbiakat rögzítette: 17) Bírálati módszer ismertetése: „Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-10. A kerekítés 2 tizedes jegyre történik a kerekítés szabályainak megfelelően. 1. Nettó ajánlati ár: Az első részszempont értékelése fordított arányosság módszerrel történik, az alábbi képlet alkalmazásával: (..). Ajánlatkérő a 2-10. bírálati részszempontot pontkiosztásos módszer alapján értékeli az alábbiak szerint: ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján kialakított értékelési skála alapján, az egyes ajánlati elemekhez közvetlenül rendeli hozzá az előre meghatározott alsó vagy felső pontértékek közötti megfelelő pontszámot.
4
2. Új duálfotonos gyorsító súlyozott max. 2.100 pont. — izocentrum mechanikai pontosság - súly: 10. Legalább 1 mm: 1 pont. Kisebb, mint 1 mm: 10 pont. — szivárgó sugárzás a fejen, a betegsíkon kívül - súly: 5. IEC előírás szerint: 1 pont. Legfeljebb az IEC előírás fele: 10 pont. — dózisteljesítmény 6MV fotonenergián - súly: 10. Ha ≥3 Gy/min és < 6 Gy/min: 1 pont. Ha ≥6 Gy/min és < 9 Gy/min: 5 pont. Ha ≥9 Gy/min: 10 pont. — dózisteljesítmény 18MV fotonenergián - súly:10. Ha ≥3 Gy/min és < 6 Gy/min: 1 pont. Ha ≥6 Gy/min és < 9 Gy/min: 5 pont. Ha ≥9 Gy/min: 10 pont. — Speciális üzemmódok: Nagydózisú teljes bőrfelület besugárzás elektronnal - súly: 5. Nincs: 1 pont. Van: 10 pont. — teljes test foton üzemmód - súly: 5. Nincs: 1 pont. Van: 10 pont. — foton és elektron ívbesugárzás - súly: 5. Nincs: 1 pont. Van: 10 pont. — MLC levelek száma - súly: 10. ≥ 120 és <160: 1 pont. ≥ 160: 10 pont. — MLC-nek van 0,5 cm-nél jobb felbontású része - súly: 20. Nincs: 1 pont. Van: 10 pont. — Portal Imaging detektor mozgatása távirányítható - súly: 5. Nem: 1 pont. Igen: 10 pont. — Dose Predection lehetősége - súly: 10. Nem: 1 pont. Igen: 10 pont. — gantry-hez rögzített kV alapú képalkotó eszköz - súly: 40. Nincs: 1 pont.
5
Van: 10 pont. — légzésfigyelő besugárzás-vezérlő rendszer - súly: 20. Nincs: 1 pont. Van: 10 pont. — kV-os képalkotó eszköz sugárforrás és detektor mozgatása. Távirányítható - súly: 10. Nem: 1 pont. Igen: 10 pont. — kV-os Cone-beam CT - súly: 20. Nincs: 1 pont. Van: 10 pont. — ívbesugárzással kombinált IMRT dinamikus MLC-vel és. Dózismodulációval - súly: 25. Nincs: 1 pont. Van: 10 pont. 3. Új 6 MV-os gyorsító súlyozott max. 900 pont — izocentrum mechanikai pontosság - súly: 10. Legalább 1 mm: 1 pont. Kisebb, mint 1 mm: 10 pont. — szivárgó sugárzás a fejen, a betegsíkon kívül - súly: 5. IEC előírás szerint: 1 pont. Legfeljebb az IEC előírás fele: 10 pont. — dózisteljesítmény - súly: 10. Ha ≥3 Gy/min és < 6 Gy/min: 1 pont. Ha ≥6 Gy/min és < 9 Gy/min: 5 pont. Ha ≥9 Gy/min: 10 pont. — MLC levelek száma - súly: 10. ≥ 120 és <160: 1 pont. ≥ 160: 10 pont. — MLC-nek van 0,5 cm-nél jobb felbontású része - súly: 20. Nincs: 1 pont. Van: 10 pont. — Amorf szilícium EPID eszköze legalább 1024x768-as - súly: 10. Nem: 1 pont. Igen: 10 pont. — Portal Imaging detektor mozgatása távirányítható - súly: 5. Nem: 1 pont. Igen: 10 pont. — Dose Predection lehetősége - súly: 10.
6
Nem: 1 pont. Igen: 10 pont. — Upgrade lehetősége ívbesugárzással kombinált IMRT-re. Dinamikus MLC-vel és dózismodulációval -súly: 10. Nincs: 1 pont. Van: 10 pont. 4. Varian 2100C gyorsító (meglévő vagy új gyorsító esetén is) súlyozott max. 200 pont — Amorf szilícium EPID eszköze legalább 1024x768-as - súly: 10. Nem: 1 pont. Igen: 10 pont. — Dose Predection lehetősége - súly: 10. Nem: 1 pont. Igen: 10 pont. 5. CT-szimulátor súlyozott max.700 pont — A gantry nyílás átmérője, legalább 80 cm legyen - súly: 10. Ha ≥90 cm: 10 pont. Ha >85 cm és <90 cm: 5 pont. Ha ≥80 cm és ≤85 cm: 1 pont. — Egy sorban legalább 670 db szilárdtest (szcintillációs). Detektor helyezkedjen el. - súly: 10. Ha ≥950 db: 10 pont. Ha ≥800 db és <950 db: 5 pont. Ha <800 db és ≥670 db: 1 pont. — Az alacsony kontrasztú felbontási képesség 20 cm. CATPHAN fantomon, 3 HU és 25 mGy mellett. - súly: 10. Ha ≤ 2 mm: 10 pont. Ha ≤ 4 mm és >2 mm: 5 pont. Ha > 4 mm: 1 pont. — A valós látómező (scan FOV) teljes képre, legalább 50 cm - súly: 10. Ha ≥ 70 cm: 10 pont. Ha ≥ 60 cm és <70 cm: 5 pont. Ha < 60 cm és ≥50 cm: 1 pont. — A szkennelhető fémmentes tartomány legalább 150 cm legyen. - súly: 10. ≥ 175 cm: 10 pont. ≥ 160 cm és <175 cm: 5 pont. < 160 cm és ≥150 cm: 1 pont. — légzésfigyelő besugárzás-vezérlő rendszer - súly: 20.
7
Nincs: 1 pont. Van: 10 pont. 6. Sugárterápiás tervezőrendszer súlyozott max. 200 pont. — Record&Verify rendszerrel integrált közös adatbázis - súly: 15. Nincs: 1 pont. Van: 10 pont. — A meglévő blokköntő (Par-Scientific A/S, ACD4-MK3). Kompatibilis a tervezőrendszerrel - súly: 5. Nem: 1 pont. Igen: 10 pont. 7. Verifikációs rendszer és PACS rendszer súlyozott max. 40 pont — a szerver által kezelt on-line képtárolási RAID kapacitás - súly: 2. <3 TB: 1 pont. ≥ 3 TB és <6 TB: 5 pont. ≥6 TB: 10 pont. — hosszú távú near-line tárolóegység bruttó kapacitás - súly: 2. <3 TB: 1 pont. ≥ 3 TB és <6 TB: 5 pont. ≥6 TB: 10 pont. 8. Brachyterápiás besugárzás-tervező program és applikátorok súlyozott max 100 pont — CT-kompatibilis applikátorok (nőgyógyászati) - súly: 10. Egyik sem: 1 pont. Hüvelyi szett: 2 pont. Uterinális egyutas szett: 3 pont. Uterinális háromutas szett: 5 pont. Hüvelyi szett és uterinális egyutas szett: 5 pont. Hüvelyi szett és uterinális háromutas szett: 7 pont. Uterinális egyutas szett és uterinális háromutas szett: 8 pont. Mindhárom: 10 pont. 9. Dozimetriai eszközök: súlyozott max. 150 pont — A meglévő elektrométerekkel kompatibilisek a detektorok. (PTW UNIDOS TYPE-APP Nr. 10001-10761, 10002-20410) - súly: 5. Nem: 1 pont. Igen: 10 pont. — Félvezető in vivo nőgyógyászati detektor brachyterápiához - súly: 10.
8
Nincs: 1 pont. Vagy hólyag vagy végbél: 5 pont. Mindkettő: 10 pont. 10. Új komplett betegrögzítő rendszer az összes új készülékhez (2 db gyorsító, CT-szimulátor) súlyozott max. 20 pont — Varian 2100C-hez (új gyorsító esetén is) szükséges kiegészítő. Betegrögzítő rendszer (kompatibilis a 3 db újjal) - súly: 2. — Nincs: 1 pont -Mellkas/has betegrögzítő rendszer a 2100C gyorsítóhoz: 5 pont, — Komplett betegrögzítő rendszer a 2100C gyorsítóhoz: 10 pont. A fenti bírálati szempontrendszert táblázatos formában az ajánlati dokumentáció tartalmazza.” A felhívás VI. 2) pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy a beszerzését a KMOP4.3.21/C_2-09-2f-2010-0001 számú „Uzsoki utcai Kórház onkológiai fejlesztése” projekt finanszírozza. Ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt 2011. október 24. 10.00 órában, az eredményhirdetés tervezett időpontját 2011. november 23., míg a szerződéskötés tervezett időpontját 2011. december 8. napjában határozta meg. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az útmutatót, a mellékleteket, a szerződéstervezetet és a közbeszerzési műszaki leírást. A dokumentáció 6-12. oldalán található az Ajánlati Adatlap (Felolvasólap) minta. A minta szerint a nettó ajánlati árat összesítetten és a beszerzendő eszközönként/eszközcsoportonként bontva is meg kellett adni. A szállítási szerződés tervezet 1. pontja tartalmazza a szerződés tárgyának meghatározását, olyan komplett sugárterápiás rendszer, amely műszakilag oszthatatlan, de két műszaki megvalósítású ütemre osztott, és jogilag osztható szolgáltatás. A beszerzés tárgyát képezi részegységek, tartalék alkatrész csomagok beszerzése, leszállítása, helyszínre telepítése, a telepítést követő építészeti helyreállítás, próbaüzem, üzembe helyezés. A szerződéstervezet rögzítette továbbá az alábbiakat: „Szállító feladatát képezi a fentieken túlmenően a meglévő lineáris kisgyorsító teljes elbontása, valamint szét- és átszerelése olyképpen, hogy abból a multileaf kollimátort át kell helyeznie a részlegesen elbontandó Varian 2100C lineáris
9
nagygyorsító kiegészítéseként. Ezzel egyenértékű új duálfotonos gyorsító esetén a multileaf kollimátor átszerelésére szükség nincs. A bontási és szerelési műveletek során úgy kell eljárni, hogy a maradványok továbbhasznosításra alkalmasak maradjanak. Az elbontott, illetve leszerelt berendezés részeket hiánytalanul, de csak ideiglenesen át kell adni a Kórháznak, majd a Kórház által visszaszolgáltatott maradvány részek elszállításáról és végleges elhelyezéséről, valamint ezek dokumentálásáról Szállítónak kell gondoskodnia saját költségén, a jogszabályokban előírt módon. Szállító köteles a komplett rendszert összefüggően és folyamatosan üzemelő egységes rendszerré kiépíteni és átadni úgy, hogy az a jótállás és szavatosság teljes időtartamában folyó működtetés során alkalmas legyen az összes előírt funkció, pl. a CT-szimulátor (IV. egység), terápia megtervezése (V. és VII. egység), a sugárterápia (I. II. III. egység) és az ezeket kiegészítő betegrögzítő, modellező, ellenőrzési, adatforgalmi, - tárolási funkciók (VI. VIII. IX. egység) hiba- és zavarmentes teljesítésére. Szerződő felek megállapodnak, hogy a komplett rendszer hiba- és zavarmentes működése csak és kizárólag akkor valósul meg, ha – a nem megfelelő üzemeltetésből eredő problémákat kivéve – a havi üzemeltetési óraszám minimálisan 96 %-ában (minimális rendelkezésre állás) valamennyi funkció és műszaki paraméter előírásszerűen, a folyamatos vagy részleges igénybevétel során fennakadás, kiesés, működést zavaró, gátló hiba nélkül működve mind az egész projekt, mind részei vonatkozásában teljesül - a jótállás időtartama alatt, továbbá - a garanciális idő befejeződésétől számított 60 hónap időtartam alatt, amennyiben Kórház a gyártók vagy gyártók megbízottaival, illetve a Szállítóval a rendszer meghatározó és új elemeire teljes körű szervízelést végeztet. A fenti megjelölt mértékű minimális rendelkezésre állás biztosítására és a jótállási időszakban a kötelező szervízelés ingyenes teljesítésére Szállító kötelezettséget vállal.” Az ajánlattételi dokumentációt 4 ajánlattevő, a Medirex Zrt., a Fototronic Kft., a Variotrade Kft. és a kérelmező vásárolta meg. 2011. október 13-án a Medirex Zrt. előzetes vitarendezési kérelemmel fordult ajánlatkérő felé, melyben kifogásolta a bírálati szempontrendszert és ajánlatkérő azon előírását mely szerint nem biztosította a részekre történő ajánlattételi lehetőséget.
10
2011. október 14-én a kérelmező is előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, amelyben kifejtette, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (3) bekezdését azzal, hogy a Varian 2100 lineáris gyorsító upgrade-jét nem elkülönítetten kívánja beszerezni. A kérelmező vitatta továbbá a bírálati szempontrendszer meghatározásának jogszerűségét is. Ajánlatkérő 2011. október 19-én elutasította a kérelmeket. Ajánlatkérő 2011. október 24-én küldte meg a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztőbizottságához az ajánlati felhívását visszavonó hirdetmény közzététele iránti kérelmét, egyúttal valamennyi ajánlattevőt írásban tájékoztatott arról, hogy visszavonta az ajánlati felhívását. A Szerkesztőbizottság 2011. október 25-én adta fel a tájékoztatót az Európai Unió Hivatalos Lapjába. A visszavonásról szóló tájékoztató tartalmazó hirdetmény 2011. október 27. napján a 2011/S 207-336320. számon jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Kérelmező 2011. október 21-én előterjesztett, majd hiánypótolt kérelmében kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának felfüggesztését, valamint ajánlatkérő eljárási költségekben történő marasztalását. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő ajánlati felhívása több pontban is jogsértő. Jogorvoslati kérelme részletes indokolásában a kérelmező az alábbiakat adta elő: 1./ Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdése szerinti alapelveket és a Kbt. 50. § (3) bekezdését azzal, hogy nem biztosította a részajánlattétel lehetőségét, és egy közbeszerzési eljárásban került kiírásra a meglevő Varian 2100C lineáris gyorsító továbbfejlesztése és az összes többi gép beszerzése. A Varian 2100 lineáris gyorsító upgradejét kizárólag a Varian magyarországi forgalmazója tudja elvégezni. Tekintve hogy az upgrade a többi árubeszerzéssel egy felhívásban került kiírásra, kizárólag a Varian képes ajánlatot tenni. Tekintve, hogy a Varian is indulni kíván a tenderen, és az upgrade a szerződés teljesítésének több mint 10 %-át teszi ki, ezért a forgalmazó nem tud ajánlatot tenni más potenciális ajánlattevőnek, hiszen akkor a Kbt. 70. § (4) bekezdés alapján 10% feletti alvállalkozónkként nem lehetnének egyidejűleg ajánlattevők is. A többi ajánlattevő részére tehát csupán az a lehetőség marad, hogy egy teljesen új, a meglevővel „műszakilag egyenértékű” lineáris gyorsítót ajánljon meg, ami nyilvánvaló versenyhátrányt jelent. Ajánlatkérőnek a Varian 2100C lineáris gyorsító upgradejét külön eljárás keretében kellett volna beszerezni,
11
amelyre a Kbt. 50. § (3) bekezdése alapján lehetősége is lett volna, mivel nem okozta volna a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését, és nem hatott volna negatívan az áru minőségére vagy a szerződés teljesítésének más körülményeire. Kérelmező megjegyezte, hogy egy új lineáris gyorsító ára hozzávetőlegesen két-háromszorosa a régi gyorsító upgrade-jének, így sem műszakilag, sem értékben nem egyenértékű a két beszerzési tárgy. 2./ Ajánlatkérő által meghatározott bírálati szempontrendszer sérti a Kbt. 57. §. (2), (3), (4) és (7) bekezdésében foglaltakat, valamint a Kbt. 1. § (1) és (3) bekezdése szerinti alapelveket. Kérelmező előadta, hogy ismeretei szerint több, sugárterápiás berendezések értékesítésének területén nemzetközileg is nagy hagyományokkal rendelkező, a piacon meghatározó szereppel bíró szakvállalat számára az árverseny jelen eljárásban ki van zárva. Véleménye szerint az ajánlatkérő által meghatározott minimum műszaki paraméterek és az értékelési szempontok egyrészről diszkriminatívak, orvos-szakmai szempontból számos ponton nem indokolhatóak, másrészről számos cégnek hátrányt okoznak az árverseny során. Kérelmező utalt a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontjára, valamint a Kbt. 57.§ (4) bekezdés c) és e) pontjára, és kifejtette, hogy véleménye szerint a jelen közbeszerzési eljárásban a résszempontok nem állnak arányban azok tényleges súlyával, a pontozási rendszer összességében sérti az esélyegyenlőséget. Az ajánlatkérő a pontozási rendszer aránytalanságát azzal magyarázta, hogy a rendelkezésre álló fix keretért a legmagasabb műszaki tartalmat szerette volna kapni. Az általa kialakított pontozási rendszer alkalmazásával azonban nem az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes ajánlat, mivel ha két gép műszakilag közel egyenértékű, akkor nem az az ajánlattevő nyer, amelyik az alacsonyabb ellenszolgáltatást nyújtja, hanem akár a jóval drágább ajánlatot tevő, mivel az ár jelentéktelen pontszámmal van figyelembe véve. A jelen közbeszerzési eljárásban alkalmazott pontozási rendszer, az ár pontozásának elhanyagolása a Kbt. preambulumában megfogalmazott, a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és ellenőrizhetőségének alapelveivel is teljes mértékben ellentétes, tehát a részszempont tényleges jelentőségével nem áll arányban. A Kbt. preambulumában foglalt célt akkor érte volna el az ajánlatkérő, ha a legjobb műszaki megoldást a legalacsonyabb árral együtt részesíti előnyben. Az eljárásban megadott súlyszámok szakmai szempontból aránytalanul kerültek meghatározásra: − Az "MLC-nek van 0,5 cm-nél jobb felbontású része" kérdésre igen/nem válasz adható, ebből következően az a gyártó, mely erre a kérdésre nemmel válaszol,
12
20 pontot veszít. Ez éppen a 2- szerese annak a pontszámnak, ami a legjobb áron tett ajánlattal elérhető. − A "gantry-hez rögzített kV alapú képalkotó eszköz" kérdésre szintén igen/nem válasz adható, ennek a műszaki szempontnak a súlyozása 40 pont, itt tehát az az ajánlattevő, aki erre nemmel válaszol, 40 pontot veszít, ez esetben a legjobb árú ajánlattal szerezhető pontszám 4-szeresét. − A lineáris gyorsító ún. soklemezes kollimátora (MultiLeaf Collimator, MLC) esetében a szivárgó sugárzás minél alacsonyabb szinten tartása a sugárterápiás kezelés alapvetését érinti: a rákos szövet pusztítása az egészséges szövet megóvása mellett. Minél alacsonyabb az MLC szivárgó sugárzása, annál inkább igaz, hogy a daganatra kollimált sugárforrás a daganatos sejteket pusztítja, míg az azt körülvevő egészséges sejteket épen hagyja. Az ajánlatkérő az MLC szivárgó sugárzására vonatkozóan a jobb műszaki megoldást a legkisebb mértékben sem részesíti előnyben. − „Upgrade lehetősége ívbesugárzással kombinált IMRT-re Dinamikus MLCvel és dózismodulációval” kérdésre igen/nem válasz adható, és igen válasz esetén 10 pont szerezhető. Tehát egy későbbi továbbfejlesztés lehetősége, melyet ajánlatkérő meg sem kíván vásárolni a jelen közbeszerzés keretei között, a teljes beszerzés árával egyenértékűen kerül kiértékelésre. A fent bemutatott logikát követve kérelmező szerint belátható, hogy az előírt módszerrel, a műszaki pontozás segítségével az árverseny kizárható. A műszaki szempontok összesen 451 pontot érnek, míg az ár mindössze 10 pontot ér. Az ajánlatkérő már a tenderkövetelmények műszaki pontozásának összeállításakor egy bizonyos cég műszaki megoldásait előnyben részesítve, már az ajánlatok beadását megelőzően eldöntötte az eredményt. A kérelmező kifejtette továbbá, hogy az értékelési szempontok meghatározásánál az ajánlatkérő egy bizonyos gyártó készülékét részesítette előnyben, és így állította össze a műszaki paramétereket. Véleménye szerint ezt támasztja alá a „Dose prediction megléte” kritérium, amely mindhárom megajánlandó lineáris gyorsító esetében 10-10-10 ponttal értékelendő. A szakmában köztudomású, hogy ilyen terméknevű felszereltséggel csak a Varian lineáris gyorsítók rendelkeznek. Kérelmező becsatolt egy táblázatos kimutatás, amelyben a 2-4. számú, összességében 330-as súlyszámmal értékelt bírálati részszempontok és alszempontok vonatkozásában modellezte a műszaki pontozás várható alakulását a Siemens, az Elekta és a Varian gyártmányú lineáris gyorsítók műszaki paraméterei alapján. A kérelmező kimutatásának eredménye szerint míg a Varian a teljes rendelkezésre álló keretei kihasználja, addig a másik két potenciális ajánlattevő egy-egy forintért tesz ajánlatot, és így is veszítenek. A kérelmező számításai szerint a vizsgált 3 műszaki részszempont szerinti értékelés
13
eredménye szerint a Siemens készüléke 1385 ponttal, az Elekta készüléke 540 ponttal kevesebb értékelési pontot kapna, mint a Varian terméke. Kérelmező szerint ez is azt az állítását támasztja alá, hogy a műszaki pontozás segítségével ajánlatkérő már az ajánlatok beadását megelőzően eldöntötte az eredményt és kizárta a potenciális ajánlattevők közötti árversenyt. Az ügyfélképességi kifogás vonatkozásában a kérelmező közölte, hogy a cégkivonatában szerepel a beszerzés tárgyának megfelelő tevékenységi kör. A cég főtevékenysége: vegyestermékkörű nagykereskedelem. Kérelmező rendszeres ajánlattevője a beszerzés tárgyához hasonló közbeszerzési eljárásoknak, a Siemens orvostechnikai berendezések kizárólagos magyarországi forgalmazója. Utalt a Kbt. 4. § 1. c) pontjára is, amely szerint ajánlattevőnek minősül az ajánlattételi határidő lejártáig az is, aki a dokumentációt átvette vagy előzetes vitarendezést kezdeményezett. A jelen esetben a kérelmező mindkettőt teljesítette. Kérelmező nyilatkozott arról, hogy az általa forgalmazott berendezések közül a lineáris gyorsítók vonatkozásában a gyártó, a Siemens AG 2011. november 11-i tájékoztatása szerint 2011. december 31-i határnappal vesz fel megrendelést. Az addig megrendelt készüléket 2012. március végéig legyártja, illetve leszállítja. A legyártott berendezések alkatrészellátását a szerződésekben vállalt határidőig változatlanul biztosítja, a meglévő géppark szervizellátása biztosított. Egyéb készüléktípusok, mint pl. a jelen beszerzés tárgyát képező CT szimulátor gyártását a bejelentett változások nem érintik. Kifejtette, hogy egy termék beszerzésére nem kizárólag csak forgalmazási jogosultság birtokában van lehetőség, hanem külföldi vagy belföldi disztribútort megkeresve is lehetséges az ajánlattétel közös ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy gyártóként/forgalmazóként bevonva. Hangsúlyozta, hogy az eredeti szerződéses kondíciókkal és határidőkkel is képes lenne a szerződés teljesítésére, és egy részekre bontott új eljárásban lehetségesnek tartja az indulást. Annak relevanciája, hogy a Siemens AG a lineáris gyorsítók gyártásának megszüntetését tervezi. A jogi érdek sérelme szempontjából annak van jelentősége, hogy a kérelmező helyzete egy jogszerű közbeszerzési eljárás esetén változhat-e vagy sem. Az érintett piaci kör érdekelt abban, hogy az ajánlatkérők biztosítsák az egyenlő esélyű ajánlattételt, indokolatlan, jogsértő előírások ne okozzák egyes termékek és forgalmazók kizárását a versenyből. Ajánlatkérő elsődlegesen a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte. Elismerte, hogy a hirdetmény visszavonása nem volt szabályos, azonban megítélése szerint kisebb jogsértést követett el a felhívás visszavonásával, mintha felbontotta volna az ajánlatokat.
14
Ajánlatkérő ügyfélképesség hiányára is hivatkozott, és a Kbt. 325. § (3) bekezdés e) pontjára figyelemmel kérte az eljárás megszüntetését. A kérelmező nem igazolta minden kétséget kizáróan, hogy jogát vagy jogos érdekét érintették volna a közbeszerzési eljárással kapcsolatos cselekmények. Nem vette figyelembe az eljárásjogi határidőket (eredményhirdetés elhalasztása, előzetes vitarendezés, szerződéskötés határideje), hiszen ezeket a határidőket figyelembe véve a rendelések leadását sem tudná a jövőbeni megrendelő határidőben megtenni, másrészről más termékre vonatkozóan nem rendelkezett forgalmazási jogosultsággal az ajánlattételi határidő lejártának napjáig. Ajánlatkérő véleménye szerint kérelmező lényegében kivonul a lineáris gyorsítók piacáról. Ajánlatkérő érdemben a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. 1./ Nem sértette meg a Kbt. 50. § (3) bekezdését, mivel a beszerzés tárgyának jellegéből adódóan nem tudott részajánlattételi lehetőséget biztosítani. A beszerzés részekre bontása műszaki és orvos-szakmai okokból a beszerzés értékének jelentős növekedését okozta volna, valamint negatív hatást váltott volna ki a beszerezni kívánt áru minőségére, illetve a teljesítés egyéb körülményeire. Utalt a támogatási kérelméhez készített Megvalósítási Tanulmányra, amely a felhívás és a dokumentáció elkészítésének műszakiszakmai alapját képező dokumentumnak minősül. Ajánlatkérő utalt a Tanulmány 198-214. oldalán található, a beszerezni kívánt eszközökre és szoftverekre, az azokkal szemben támasztott műszaki követelményekre, ahol rögzítésre került az a közbeszerzési szerződést meghatározó követelmény, hogy a két sugárterápiás berendezésnek folyamatosan biztosítania kell a betegek ellátását. A Tanulmány 195. oldalán tett előírás célja, hogy a betegek különösebb előkészületek, tervezés nélkül átfektethetők legyenek egyik gépről a másikra, a beteg ellátás folyamatos legyen. A betegellátás folyamatosságának biztosításához elengedhetetlenül szükséges az, hogy az adatok és információk az egységes onkológiai rendszeren belül a berendezések és munkaállomások között korlátlanul átadhatók illetve fogadhatók legyenek. A betegellátás folyamatosságának biztosítása csak Dicom szabvány szerint valósítható meg, ezért a különböző eszközöknek (lineáris gyorsítók, CT-szimulátor, tervezőrendszer és record & verify) egységes rendszert kell képezniük, így ezen áruk beszerzésének részekre történő bontása a közbeszerzési szerződés teljesítésének az előzőekben részletezett lényeges körülményére hatna negatívan. Amennyiben az előzőekben leírt egységes rendszer nem valósul meg, a beszerezni kívánt onkológiai rendszer működőképessége jelentős mértékben csökken, esetleg meghiúsul. A fejlesztés megvalósítása után az onkológiai rendszer elvárásait a Tanulmány 232- 237. oldala tartalmazza. A gyorsító upgrade esetében is értelmezhetetlen a részajánlattétel lehetősége a műszaki-technikai sajátosságok miatt. Vannak
15
adottságok – épületek mérete, jelenleg használatban lévő eszközök, stb. – amihez ajánlatkérőnek igazodnia kell, és emellett magas színvonalon biztosítania kell a folyamatos betegellátást is. Ezt a problémát kívánta az ajánlatkérő enyhíteni azzal, hogy a másik két potenciális ajánlattevő új gyorsítót is ajánlhat, illetve az upgrade-hez – melynek értéke valóban 10 % körüli - külföldi disztribútort is bevonhat. Ajánlatkérő a meglévő rendszerét szándékozott továbbfejleszteni, a gazdasági ésszerűségnek megfelelően. Szakmai vélemény szerint a közbeszerzési eljárás során beszerezni kívánt rendszer informatikai komplexitására vonatkozóan kifejezetten kontraindikált a hardver és szoftver elemek megbontása, tekintve a rendszer integráltsági fokát és kapcsolati rendszerét. Egy ekkora volumenű eszközpark integrációja komoly rendszerintegrációs tevékenységet takar, az eszközök összehangolása, valamint a speciális grafikai és megjelenítési rendszerek kikísérletezése és adaptációja nem napi szintű feladat, alkalmasint sok éves kísérletezés eredménye. Az egyes speciális detektáló és video hardver elemekhez kapcsolódó driverek kezelése és fizikai megvalósítása sok esetben licenc problémákat is felvet a kivitelezőszállító részéről, már meglévő megállapodásokat feltételezve a hardver vendorral kapcsolatban. Az ajánlatkérő célja az volt, hogy egy egységes, rendszerintegrált, kulcsra kész megoldásra kapjon ajánlatot, tekintettel egyrészről arra, hogy a rendelkezésére álló becsült érték több mint 76 %-a uniós támogatásból került volna kifizetésre, másrészről arra, hogy ne legyen vita az egyes rendszer modulok, vagy szoftver elemek beszállítói között. Véleménye és tapasztalata szerint egy egységes rendszer fenntartása, szervizelése jóval olcsóbb, mint különböző eszközök más-más szállítójával szervizszerződést kötni, tartalék alkatrészt készletezni. Hivatkozott arra, hogy az eszközök kezelésének betanítása több szállító esetén szintén jelentős nehézségekbe ütközik, a betanításuk sokkal időigényesebb, így ez alatt a folyamatos betegellátás nem megvalósítható, egymás helyettesítése miatt akár el is lehetetlenülhet. Az egységes beszerzés azt segíti elő, hogy az egyes részelemek betanítása egységes, egyetemlegesen számon kérhető módon történjen. Bármely részegység betanításának nem megfelelő volta vagy időbeli összeférhetetlensége a teljes projekt megvalósíthatatlanságának, a majdani működés biztonságának veszélyeztetését jelentené. 2./ Ajánlatkérő szerint nem sértette meg a Kbt. 1. § (1) illetve (3) bekezdésében foglalt alapelveket sem, tekintettel arra, hogy az ajánlattételi felhívásban a beszerzési tárgy esetében nemcsak egy típus beszerzését jelölte meg, hanem kikötötte azzal „műszakilag egyenértékű” típus beszerzését is. A megjelölt típuson kívül más, azzal műszakilag egyenértékű típus beszerzését is lehetővé
16
tette, biztosítva ezzel az esélyegyenlőséget is az ajánlattevők között. Szintén a megjelölt alapelvek biztosítását támasztja alá az, hogy a bírálati szempontok között nem az ajánlati árat határozta meg döntő szempontként, amelynek célja a műszakilag legmegfelelőbb áru beszerzése volt, a megjelölt becsült érték figyelembe vétele mellett. Ajánlatkérő szerint alaptalan az a kérelmezői állítás, mely szerint a felhívás kizárólag valamelyik gyártó termékeire készült volna. Ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki kiírás során a mai kor követelményeinek megfelelő technikai paramétereket írta elő, és igyekezett olyan feltételeket teremteni, hogy a világon jelen lévő három lineáris gyorsító-gyártó lehetőség szerint azonos feltételek mellett tudjon ajánlatot adni. Természetesen minden szállítónak más az erőssége, van olyan terület, ahol az egyik erősebb, van olyan ahol a másik. Ezek a rendszer egészét tekintve kiegyenlítik egymást. A kérelmező az egyik berendezésnél kiemelte a számára kedvezőtlen feltételeket, nem említve azt a tényt, hogy a három lehetséges szállító közül csak a Siemens gyárt CT szimulátort, így nem kell másik céget bevonnia a teljesítéshez és ezzel jelentős előnyre tesz szert. Ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 57. § (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat sem. Ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban megjelölt bírálati szempontok meghatározása során az ajánlati felhívásban megjelölt becsült érték figyelembe vétele mellett a legmagasabb műszaki tartalmú áru beszerzése volt a célja, ezért kerültek a szakmai részszempontok az ajánlati felhívásban meghatározott súlyszámok megjelölésre. Nem sértette meg a Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat, mivel a meghatározott részszempontok más módon értékelhető tényezőkön alapultak. Olyan műszaki paramétereket értékelt, amelyek meglétének értékelésére a pontkiosztás módszere alkalmazható volt. Ezek műszaki, orvos-szakmai szempontok szerint meghatározott részszempontok, mind a közbeszerzés tárgyával, mind a szerződés lényeges feltételeivel kapcsolatban álltak. Ajánlatkérő a Kbt. 57. § (4) bekezdés e) pontjának előírásait is betartotta, mivel a felhívás VI.3.17) pontjában részletesen meghatározta a 2.-10., bírálati részszempontok körében értékelésre kerülő alszempontok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is. Ajánlatkérő kifejtette, hogy a megajánlható eszközök értéke jóval meghaladja a rendelkezésre álló becsült értéket. A bírálati szempontrendszer szerint a nettó ajánlati ár kis súllyal való alkalmazása mellett magasabb műszaki tartalommal lehet nyerni, több eszköz, több ellátandó funkció megajánlásával. Az ajánlattevők között így kialakuló műszaki-szakmai verseny magában foglalja az árversenyt is. Ajánlatkérő kifejtette, hogy a kérelmező a táblázatos kimutatásában a maximálisan megajánlható műszaki tartalmat jelölte meg. Nem
17
valószínű azonban, hogy a maximálisan megajánlott műszaki tartalom mellett a felhívásban meghatározott becsült értéken belül kerülne megajánlásra a komplett sugárterápiás rendszer. Az ajánlattevőknek a bírálati szempont mérlegelésével kell eldönteniük, hogy milyen műszaki tartalmat, milyen áron ajánlanak meg. Ajánlatkérő részletesen kifejtette, hogy a kérelmező a táblázatos kimutatásában több alszemponthoz kapcsolódóan hibásan modellezte a műszaki pontozást, továbbá hangsúlyozta, hogy a „Dose Prediction” védett márkanévvel egy funkciót kívánt azonosítani, amely esetben az egyenértékűség igazolható. Közölte továbbá, hogy amennyiben a Kbt. 57. § (2) bekezdés b) pont szerinti szempont az elbírálás szempontja, az ajánlatkérőknek vállalniuk kell annak kockázatát, hogy nem a legalacsonyabb árat megajánló ajánlattevő teszi a nyertes ajánlatot. Egyéb érdekeltként a Fototronic Kft. terjesztett elő nyilatkozatot. Elsődlegesen ügyfélképesség hiányára hivatkozott, másodlagosan a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte. Az ügyfélképesség hiányát a kérelmező anyavállalata által kiadott közleményre alapította, amely szerint a Siemens AG megszünteti a lineáris gyorsító berendezések gyártását. A cég 2011. december 31-éig fogad a gyártásra megrendelést, a gyártás 2012. március 31-ével leáll. Véleménye szerint a kérelmező nem igazolta a közvetlen jog- vagy jogos érdekének sérelmét, kétséget kizáróan nem bizonyította az ajánlattételi képességét. Figyelembe kell venni a konkrét közbeszerzési és az esetleges jogorvoslati eljárási határidőket, valamint a szerződés teljesítési határidejét, amelyek alapján nem igazolt, hogy a kérelmező a beszerzés tárgyát képező termékek vagy azok egy részének 2012. évi megrendelésére, ezzel együtt a konkrét eljárásban való ajánlattételre képes lett volna. Nem tartja elfogadhatónak a kérelmező azon nyilatkozatát, mely szerint más gyártók termékeivel is tudott volna ajánlatot tenni. Egyéb érdekelt tudomása szerint az ajánlattételi határidő lejártakor a kérelmező nem rendelkezett más gyártmányú termékekre forgalmazási jogosultsággal. Érdemben előadta, hogy a beszerzés tárgya komplett rendszer, annak egyes elemei az üzembe helyezés, a működtetés, a műszaki feltételek és a gazdaságossági szempontok alapján nem elválaszthatóak. A folyamatos üzem biztosítása szempontjából is kiemelt fontosságú, hogy azonos gyártmányú termékekkel tegyenek ajánlatot. Utalt arra, hogy egy elavult gép, szoftver upgrade-je jóval költségesebb adott esetben, mint egy új, modern géppel való ajánlattétel. Egyéb érdekelt szerint az értékelési szempontrendszer sem jogsértő, bár azt nem vitatta, hogy az ajánlatkérő aránytalan súlyozást adott az árnak és a műszaki
18
tartalomnak, ám így is biztosított volt a valós árverseny. Valamennyi bírálati részszempont mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőn alapul, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel áll kapcsolatban. Valamennyi rész-, illetve alszempont esetén azok jelentőségével arányban áll a meghatározott súlyszám, így a bírálati módszer nem lehet jogsértő. Ha az ajánlati árak közel azonosak, akkor az egyéb bírálati szempontok döntik el a sorrendet, függetlenül az ár és az egyéb szempontok súlyszámaitól. Figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a felhívásban közzétette a rendelkezésre álló fedezetet, gyakorlatilag megadta a lehetséges ajánlati árat és az ajánlattevőkre bízta, hogy ebben az ajánlati árban milyen műszaki tartalmú, felszereltségű gépet tudnak ajánlani. A forgalmazott gépek műszaki jellemzői nem minden esetben adottságok, többféle típusú gép létezik, illetve adott típus esetén az alapműszerek opcionálisan egyediesíthetőek, plusz funkciókkal bővíthetőek. Egyéb érdekelt kifejtette, hogy a tényleges verseny a megajánlott műszerek szakmai színvonalában van, a bírálati rendszer azt az ajánlatot preferálja, amely a rendelkezésre álló szinte fix összegért minél magasabb műszaki színvonalat biztosít. Az ajánlati ár alacsony súlyszáma nem jogellenes, az tükrözi annak tényleges jelentőségét és súlyát, figyelemmel arra, hogy a rendelkezésre álló fedezeti összeg a felhívásban közzétételre került. A kérelmező által készített táblázatos kimutatás vonatkozásában előadta, hogy a táblázat több ponton hibás és félrevezető, kérelmezőnek a teljes bírálatot kellett volna modellezni, akkor lenne látható a valós pontozás eredménye. Véleménye szerint a kérelmező kihagyta pl. a CT szimulátor műszaki tulajdonságai bírálatának modellezését, ennél a műszernél ugyanis az általa gyártott készüléknek és így a kérelmezőnek van versenyelőnye. Számos alszempont kapcsán pedig kifejtette, hogy alapfunkcióként általa forgalmazott gép sem képes teljesíteni az értékelt többlet követelményt, kizárólag felárért, tehát a maximális pontszám nem automatikus. Egyéb érdekelt közölte, hogy ha a készülékek alaptulajdonságait veszi figyelembe, akkor az ő számításai szerint a Siemens és az Elekta 500-500 pontot, a Varian pedig 320 pontot kap. A Döntőbizottság kérelmező kérelmének részben helyt adott az alábbi indokok alapján. A Döntőbizottság elsődlegesen rögzíti, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a 2011. szeptember 5-én kezdte meg, így a jogvita elbírálására is az ebben az időszakban hatályos Kbt. alkalmazandó.
19
A Döntőbizottságnak először abban kellett állást foglalnia, hogy a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának van-e eljárási akadálya, tekintettel ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás visszavonásáról hozott döntésére. A Döntőbizottság a a rendelkezésre álló iratok alapján tényszerűen megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított. Az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő 2011. október 24. napja volt. Ajánlatkérő az ajánlati felhívást visszavonó hirdetmény közzététele iránti kérelmét 2011. október 24-én küldte meg a Közbeszerzések Tanácsa Szerkesztőbizottságának. A Szerkesztőbizottság a hirdetményt 2011. október 25-én továbbította az Európai Unió Hivatalos Lapja felé. A hirdetmény közzétételének napja 2011. október 27. A Kbt. 35. § (2) bekezdés alapján a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg - a 125. § (2) bekezdésének c) pontja (135. §) szerinti eljárásban - a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez az időpont az irányadó a 40. § (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében is. A Kbt. 44. § (1) bekezdés szerint e fejezet alkalmazásában hirdetmény közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni, kivéve, ha e fejezet másként rendelkezik. A hirdetménynek az ajánlatkérő honlapján történő közzététele esetében [43. § (1) bekezdés] a hirdetmény közzétételéhez fűződő joghatások szempontjából a hirdetménynek a honlapon történő közzétételének időpontja az irányadó. A Kbt. 44. § (5) bekezdés értelmében a hirdetményt közzétételre a Közbeszerzések Tanácsa adja fel. A hirdetmény feladásának napját a Közbeszerzések Tanácsának tudnia kell igazolni. A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a közbeszerzési értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról szóló 34/2004. (III.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 34/2004. Korm. rendelet) a 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Közbeszerzések Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) gondoskodik az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteendő, vagy közzé tehető hirdetmények ellenőrzéséről és közzétételre való feladásáról, továbbá az Értesítőben történő – tájékoztató jellegű – közzétételéről, valamint az
20
Értesítőben közzéteendő, vagy közzétehető hirdetmények ellenőrzéséről és közzétételéről. A 34/2004. Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a Tanács az Értesítő szerkesztését, a hirdetmények ellenőrzését és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteendő, illetőleg az ajánlatkérő által abban közzétenni kért hirdetmények feladását a Titkársága keretében a Szerkesztőbizottság útján látja el. A 34/2004. Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése értelmében a 22. § szerinti hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételre való feladását a Szerkesztőbizottsághoz benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni. A Kbt. 77. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívást az ajánlattételi határidőig visszavonhatja, amiről e határidő előtt hirdetményt kell feladni közzététel céljából, és egyidejűleg az ajánlattevőket írásban kell tájékoztatni. A fent ismertetett jogszabályi előírások alapján a Kbt. IV. fejezete szerint megvalósítandó közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a hirdetményt nem közvetlenül küldi meg az Európai Unió Hivatalos Lapjához, hanem azt a Közbeszerzések Tanácsához kell eljuttatnia, és a Közbeszerzések Tanácsának feladata a hirdetmény feladása. Az a nap az ajánlati felhívást visszavonó hirdetmény feladásának napja, amikor a korrigendumot a Közbeszerzések Tanácsa a Szerkesztőbizottság útján közzétételre feladta. Az ajánlati felhívás visszavonásának jogszerűsége csak abban az esetben állapítható meg, ha a Közbeszerzések Tanácsa az erről szóló hirdetményt az ajánlattételi határidő lejárta előtt adta fel az Európai Unió Hivatalos Lapjába történő közzététel céljából. A Kbt. 325. § (3) bekezdés g) pontjára figyelemmel a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárás megszüntetésére kizárólag abban az esetben áll fenn törvényes jogalap, ha a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény visszavonása jogszerű volt. Az okirati bizonyítékok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jelen esetben az ajánlati felhívás visszavonása nem történt meg jogszerűen, a visszavonó hirdetmény közzétételre való feladása az ajánlattételi határidő lejártát követően került sor. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a
21
jogorvoslati eljárás megszüntetésének a Kbt. 325. § (3) bekezdés g) pontjára tekintettel a Kbt. 325. § (4) bekezdése alapján nincs helye. A Döntőbizottság – részben hivatalból, részben az ajánlatkérő és az egyéb érdekelt eljárási kifogásai alapján – megvizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelmet az arra jogosult terjesztette-e elő, ügyfélképes-e a kérelmező. A Kbt. 323. § (1) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 4. § 1. c) pontja alapján e törvény alkalmazásában ajánlattevő az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, illetőleg amely az ajánlattételi határidő lejártáig az a), b) pontokban foglaltakon kívül az is, aki (amely) a dokumentációba az ajánlatkérőnél beletekintett, illetőleg azt átvette, vagy kiegészítő tájékoztatást kér, vagy előzetes vitarendezést kezdeményez. A Kbt. 323. § (1) bekezdése a jogorvoslati kérelem előterjesztésének jogát olyan személyek számára biztosítja, akiknek érdekében áll valamely szerződés elnyerése, illetve akinek jogát vagy jogos érdekét az állítólagos jogsértés sérti vagy veszélyezteti. Az ügyfélképesség megállapításához az szükséges, hogy a kérelmező vonatkozásában legyen megállapítható a jogos érdeksérelem. A jogorvoslati kérelem előterjesztésének joga attól is függ, hogy a kérelmező a közbeszerzési eljárás mely szakaszának mely magatartását kifogásolja. A Döntőbizottság tényszerűen rögzíti, hogy a kérelmező megvásárolta a dokumentációt és az ajánlati felhívás több pontjával összefüggésben előzetes vitarendezést is kezdeményezett, tehát a Kbt. 4. § 1. c) pontja és a Kbt. 96/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kérelmező az ajánlattételi határidőig ajánlattevőnek minősült. A kérelmező a jogorvoslati kérelemben az ajánlati felhívásban előírt ajánlattételi feltételek jogszerűségét vitatta, az ügyfélképességét arra alapította, hogy a vélelmezett jogsértő feltételek miatt nem képes megfelelő ajánlatot benyújtani. A jelen ügyben releváns körülmény továbbá, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívását visszavonta, a közbeszerzési eljárását nem folytatta le, ezért a reális ajánlattételi szándék és képesség a felhívás visszavonásának időpontjában fennálló körülmények és a felhívásban rögzített feltételek figyelembe vételével vizsgálható.
22
A Döntőbizottság a kérelmező ügyfélképességének vizsgálata körében figyelembe vette annak tényét, hogy a kérelmező gazdasági társaság cégkivonatában szerepel a beszerzés tárgyával összefüggő tevékenység. A jelen esetben annak a nem vitatott ténynek is jogi relevanciája van, hogy a kérelmező a beszerzés tárgya szerinti termékpiacon szakcégnek minősül, számos, a jelen beszerzés tárgyával azonos vagy ahhoz hasonló szállítást, szervizelést teljesített. E tények alátámasztják a reális ajánlattételi szándékot és képességet. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem bír relevanciával az, hogy a beszerzés tárgyának részét képező egyes berendezések, a kérelmező által forgalmazott lineáris gyorsítók gyártásának tervezett megszüntetéséről időközben a gyártó közleményt adott ki. Önmagában ez a körülmény még nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kérelmező akár önállóan, akár más ajánlattevővel közösen vagy alvállalkozó bevonásával érvényes ajánlatot tegyen más gyártmányú berendezéssel. E szempontból közömbös, hogy a kérelmező a jogorvoslati eljárásban igazolta-e azt, hogy más gyártmányú termék forgalmazási jogával rendelkezik-e, mivel az érvényes ajánlattétel, illetőleg az alkalmassá minősítés feltételeinek a felhívásban és a dokumentációban meghatározott a követelmények alapján a közbeszerzési eljárásban kell vizsgálni. A Döntőbizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy a felhívásban meghatározott eljárási határidőkre figyelemmel annak lehetősége is biztosított volt, hogy a kérelmező a fennálló gyártási és forgalmazási feltételek mellett Siemens lineáris gyorsítók szállítására tegyen ajánlatot, a közbeszerzési eljárási határidők esetleges módosításának feltételezésére nem alapítható a jog-, jogos érdek közvetlen érintettségének kizárása. A Döntőbizottság összességében értékelve a fentieket megállapította, hogy a kérelmező közvetlenül érdekelt volt abban, hogy részvételével jöjjön létre a szerződés, majd a teljesítés. Mindezekből következően a kérelmező közvetlen érintettsége fennáll, ezért a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásának nincs eljárási jogi akadálya. A fentiek rögzítése mellett a Döntőbizottság érdemben vizsgálta meg a jogorvoslati kérelmet. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem 1./ eleme alapján abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 50. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelően járt-e el, a beszerzés tárgyával kapcsolatos vizsgálata alapján a
23
közbeszerzés egy részére, nevezetesen a Varian 2100C gyorsító upgrade-re történő ajánlattételt köteles volt-e lehetővé tenni. A Kbt. 50. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlattételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, ha annak lehetővé tétele várhatóan a) nem okozza a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését és b) nem hat negatívan a beszerezni kívánt szolgáltatás vagy építési beruházás megvalósításának vagy az árunak a minőségére vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének más körülményeire. A jogalkotó elsődlegesen annak függvényében írta elő a részajánlattétel biztosítását, hogy azt a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e. Ajánlatkérőnek mindig a konkrét beszerzése tárgyát kell e szempontból megvizsgálnia. A beszerzés tárgyának jellege alapvetően különbözik attól függően, hogy a beszerzés tárgya az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás. A Döntőbizottság a Kbt. 50. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján a beszerzési tárgy jellegére, specifikumaira tekintettel megvizsgálta, hogy volt-e lehetősége ajánlatkérőnek részajánlattétel biztosítására. A Döntőbizottság megvizsgálta a beszerzés tárgyát, műszaki tartalmát, a felhívásban és a dokumentációban rögzített szerződéses feltételeket, specifikus teljesítési körülményeket, és azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő a teljesítés helye szerinti kórház onkológiai fejlesztését, komplett sugárterápiás rendszer beszerzését kívánja megvalósítani. A beszerzés tárgyát az ajánlatkérő árubeszerzésként definiálta, amely tartalmaz kapcsolódó építési, szerelési elemeket, valamint szolgáltatási elemeket, úgymint a telepítés, rendszerbe illesztés, üzembe helyezés, oktatás, szervizelés. A szállítandó sugárterápiás műszaki eszközök, alkatrészek, részegységek szállítása mellett ajánlatkérő a már meglévő eszközeihez, informatikai rendszeréhez való illesztést is előírta. A jogorvoslati kérelemmel érintett beszerzési tárgy az ún. meglévő Varian 2100C lineáris gyorsító upgrade-je műszaki tartalmát az ajánlatkérő részletesen meghatározta. E szerint az tartalmazza egy másik, meglévő lineáris kisgyorsító elbontását, illetőleg annak alkatrészét képező részegység, a multileaf kollimátor átszerelését Varian 2100C lineáris nagygyorsító berendezésre. Emellett az
24
upgrade tevékenység magában foglalja a Varian 2100C lineáris gyorsítóhoz történő további, új rendszer, amorf szilícium elektronikus portal imaging rendszer illesztését. Ajánlatkérő ugyanakkor lehetővé tette, hogy a meglévő Varian 2100C eszköz upgrade-je helyett az ajánlattevő új duálfotonos lineáris gyorsítót ajánljon meg, amely műszakilag egyenértékű az upgradelt Varian 2100C gyorsítóval. Ajánlatkérő az új lineáris gyorsító vonatkozásában is meghatározta a műszaki minimumkövetelményeit. A szerződéstervezetben rögzítette, hogy új lineáris gyorsító megajánlása esetén nem tart igényt a meglévő Varian 2100C eszközének kiegészítésére, nem szükséges az elbontott lineáris kisgyorsító multileaf kollimátorát a Varian 2100C eszközre átszerelni. Az ajánlatkérő a fentiek alapján a beszerzési igényét úgy határozta meg, hogy megfelelő számára az az ajánlat is, amely a meglévő eszköz kiegészítését, felújítását tartalmazza és az az ajánlat is, amely egy teljesen új, komplett eszköz leszállítására irányul. A Döntőbizottság egyetértett a kérelmező azon álláspontjával, mely szerint a beszerzés tárgyának e része tekintetében jelentős eltérés mutatkozik az upgrade és az új eszköz beszerzéséhez kapcsolódó műszaki tartalmi elvárás között, egy teljesen új, komplett berendezés szállítása nyilvánvalóan, ajánlatkérő által sem vitatottan, jelentős mértékben megemeli az ajánlattevő által kalkulálható költségeket, ezzel összefüggésben a megajánlott ellenszolgáltatást. A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét beszerzés esetében teljesül az a törvényi előfeltétel, mely szerint a beszerzés tárgyának természetéből adódóan biztosítható a részajánlattétel. Az ajánlatkérő által meghatározott beszerzési tárgy, a tárgyra vonatkozóan megadott közbeszerzési műszaki leírás alapján rögzíthető, hogy az nem tartalmaz - a Varian 2100C upgrade - meghatározáson kívül olyan specifikumot, amely alapján kizárható lenne annak lehetősége, hogy az ajánlattevők a teljes eszközkészletre akár többféle gyártmányú eszközzel is érvényes ajánlatot tegyenek. Ezen eszközök egységes rendszerbe integrálása, az ajánlatkérőnél már meglévő, szintén többféle gyártmányú hardver és szoftver eszközökből álló rendszerhez való csatlakoztatása az ajánlatadás feltétele. Figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő kifejezetten lehetővé tette azt, hogy a meglévő eszközének felújítása helyett új eszköz szállítására tegyenek az ajánlattevők ajánlatot, maga az ajánlatkérő biztosított lehetőséget a nem homogén, azonos gyártmányú új eszközökkel, az ajánlatkérő meglévő eszközeitől eltérő gyártmányú eszközökkel történő ajánlattételre. Mindebből következően nem foghat helyt ajánlatkérő azon hivatkozása, mely szerint a nem azonos gyártmányú termékek megajánlása esetén az egységes rendszer kialakítása a meglévő lineáris gyorsító upgrade-jére vonatkozó részajánlattétel lehetővé tétele esetén nem biztosított, hiszen az ajánlatadási feltételeket maga is úgy határozta meg, hogy a közbeszerzési
25
műszaki leírásban rögzített szabványos előírások, teljesítmény és funkcionális követelményeknek megfelelő termékkel érvényes ajánlat tehető, a rendszer kialakítható, függetlenül a termékek gyártmányától, típusától. A Döntőbizottság rögzíti továbbá, hogy az ajánlatkérő objektív adatokkal, számításokkal alátámasztottan nem igazolta annak tényét sem, mely szerint a meglévő lineáris gyorsító upgrade-jére vonatkozó részajánlattétel lehetőségének biztosítása a beszerzés ellenértékének jelentős növekedését eredményezné. A Döntőbizottság e körben figyelembe vette azt is, hogy mivel az egységes beszerzésben is lehetséges a többféle gyártmányú eszközökkel történő ajánlattétel, arra vonatkozóan sem vonható le megalapozott következtetés, mely szerint kizárólag a beszerzés e részére történő ajánlattétel biztosítása a szervizellátás megszervezését számottevően megnehezítené a szervizelés költségeit és erre tekintettel a teljes beszerzés ellenértékét jelentősen megemelné. A Döntőbizottság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem igazolta azt sem, hogy a meglévő lineáris gyorsító upgrade-jére vonatkozó részajánlattétel várhatóan negatívan hatna a megvalósítás, a minőség, vagy a közbeszerzési szerződés teljesítésének körülményeire. Az egységes rendszerrel kapcsolatos követelményeit az ajánlatkérő köteles közbeszerzési műszaki leírásban meghatározni, a beszerzés tárgyaként előírt rendszerintegrációs, üzembe helyezési feladatokat az előre meghatározott szempontok szerint, szerződéses feltételek betartásával a nyertes ajánlattevők kötelesek megvalósítani, az egyes eszközökre, az egységes rendszer részét képező hardver és szoftver elemekre vállalt jótállási, garanciális javítási, szervizelési kötelezettségek teljesítése szintén szerződésben rögzített feltételek mellett teljesíthetőek, számon kérhetőek. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 50. § (3) bekezdését, mert nem biztosította a részajánlattétel lehetőségét egyrészként a Varian 2100C lineáris meglévő gyorsítóhoz kapcsolódó eszközök, másrészként a többi, beszerzés tárgya szerinti eszköz szállítására, annak ellenére, hogy annak törvényi feltételei fennálltak. A Döntőbizottság arra is rá kíván mutatni, hogy a Kbt. alapelveinek az érvényesülését is szolgálják az 50. § (3) bekezdésében foglaltak. Ez a részletszabály hivatott elősegíteni a versenyt, az esélyegyenlőséget, és azt, hogy minél szélesebb ajánlattevői réteg vehessen részt a közbeszerzési eljárásokban. Azáltal, hogy ajánlatkérő nem biztosított lehetőséget a részajánlattételre, éppen ezen jogalkotói célok érvényesülésének feltételeit nem biztosította, mert indokolatlanul zárt el az eljárásban való részvételtől, illetőleg az egyenlő esélyű
26
ajánlattétel lehetőségétől olyan ajánlattevőket, amelyek csak az egyik részajánlati kör vonatkozásában tudnának megfelelő ajánlatot benyújtani. A 2./ kérelmi elem alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen határozta-e meg az értékelési szempontrendszerét, annak alapján teljesültek-e a Kbt. alapelveinek előírásai és tételes rendelkezései. A kérelmező azt sérelmezte, hogy a bírálati struktúra összességében jogsértő, mivel az ajánlati ár olyan jelentéktelen súllyal került meghatározásra, hogy azzal az ajánlatkérő gyakorlatilag kizárta az árversenyt. Kérelmező álláspontja szerint az ajánlati árat az ajánlatkérő nem a tényleges jelentőségével arányban álló súlyszámmal kívánja értékelni, a pontozási rendszer alapján nem teljesülnek az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontja érvényesülésének feltételei. Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve (2004. március 31.) preambulumában rögzíti, hogy a szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvét. Az irányelv 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerint: (1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda: a) ha a szerződés odaítélése az ajánlatkérő szerv szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján történik, a kérdéses szerződés tárgyától függően olyan különböző szempontok alapján, mint például a minőség, az ár, a műszaki mérték, az esztétikai és a funkcionális jellemzők, a folyó költségek, a költséghatékonyság, a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő; vagy pedig b) kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján. (2) A harmadik albekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő szerv minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását a hirdetményben vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertetőben.
27
A Kbt. 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (3) bekezdés kimondja, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. A Kbt. 57. § (1) - (4) bekezdései szerint: „(1) Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját. (2) Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. (3) Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám); c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d) azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot. (4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia: a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága; b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját; c) a részszempontoknak mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosságköltséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
28
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a nem mennyiségi módon értékelhető részszemponttal kapcsolatban a (3) bekezdés d) pontja szerinti módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit, vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni; f) a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. A (7) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó bírálati szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az ajánlati felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a (3) bekezdés c) pontja szerinti ponthatár felső határával azonos számú pontot ad. A (8) bekezdés szerint az ajánlatkérő az ellenszolgáltatást tartalmazó bírálati szemponton vagy részszemponton (alszemponton) kívüli részszempontokkal (alszempontokkal) összefüggő ajánlati elemmel kapcsolatban az ajánlati felhívásban jogosult meghatározni olyan elvárást, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet (minimális elvárás). A Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása kétféle szempont szerint történhet, vagy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítása előtt szabad mérlegelése alapján dönthet arról, hogy a két lehetséges bírálati szempont közül melyiket választja. A jogalkotó azt határozta meg, hogy a közbeszerzési eljárások átláthatóságának és kiszámíthatóságának biztosítása érdekében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előre határozza meg az ajánlatok bírálati szempontját, és az ajánlati felhívásban ismertesse meg az ajánlattevőket az elbírálás teljes szempontrendszerével. Amennyiben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot választja ki, a Kbt. 57. § (3) bekezdésére figyelemmel köteles meghatározni az egyes részszempontokat, adott esetben a részszempontokon belül az alszempontokat, köteles ehhez rendelni a súlyszámokat, és ezzel összhangban részletesen ismertetni az értékelés módszerét. Az elbírálás során figyelembe vett részszempontok tartalmának és az értékelés módszerének együttes meghatározása alapján köteles az ajánlatkérő biztosítani a jogszerű bírálatot és egyértelműen meghatározni azt, hogy milyen tartalmat, milyen módon fog értékelni, ezzel összhangban az ajánlatkérő köteles a bírálati rendszerét, annak
29
valamennyi elemét a Kbt. specifikus és alapelvi kógens előírásai betartásával meghatározni, és annak alapján az ajánlatok értékelését elvégezni. Csak az biztosítja az egyenlő elbánást és a verseny tisztaságát, ha az ajánlatkérő által meghatározott értékelés eredményeként az ajánlatok tartalmi elemei azonos módon kerülnek elbírálásra. A Kbt. 57. § (4) bekezdés c) pontja alapján az ajánlatkérő meghatározhat olyan értékelési szempontot, amely mennyiségi, vagy más módon értékelhető tényezőkön alapul, kapcsolatban áll a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel. Ilyen szempont lehet a minőség, a funkcionális tulajdonság is. A súlyszám meghatározása a nyertes ajánlattevő személyének kiválasztása szempontjából kiemelt relevanciával bír, mivel az eltérő nagyságú szorzószámok jelentősen befolyásolják a különböző tartalmú bírálati részszempontokra tett vállalások érvényesülését. Erre tekintettel követeli meg a Kbt. mind a bírálati részszempontok, mind az alszempontok tekintetében, hogy a súlyszámokat a rész, illetve alszempontok tényleges jelentőségével arányban kell meghatározni. Az értékelésre kerülő különböző ajánlati tartalmi elemek relevanciáját, fontosságát kell megítélni egyrészt külön-külön, másrészt összességében, egymáshoz viszonyítottan is. A konkrét esetben az ajánlatkérő a Kbt. 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti értékelési szempontot választotta, azon belül a felhívásában 10 részszempontot határozott meg. Ajánlatkérő az ajánlati ár részszempont mellett a 2.-10. részszempont, azokon belül meghatározott számos alszempont alapján a közbeszerzés tárgya szerint meghatározott sugárterápiás eszközökhöz kapcsolódóan a műszaki minimumkövetelményhez képest vállalt többlet műszaki tartalmat kívánta értékelni. A bírálati struktúrát ajánlatkérő úgy alakította ki, hogy az ajánlati ár 10-es súlyszámot kapott, míg a műszaki tartalmat értékelő részszempontok összesített súlyszáma 451. Az ajánlati ár súlyszámánál 6 részszempont súlyszáma magasabb, melyek közül 5 részszempont súlyszáma külön-külön is többszörösen meghaladja az ajánlati árhoz rendelt súlyszámot. Ajánlatkérő pl.: az új duálfotonos gyorsító funkcionális tulajdonságait értékelő 2. részszemponthoz ajánlatkérő 210-es, a 3. részszempont értékelt új 6 MV-os gyorsító funkcionális tulajdonságait 90-es, a CT-szimulátor funkcionális tulajdonságát értékelő 5. részszemponthoz 70-es súlyszámot rendelt. A Döntőbizottság következetes jogi álláspontja az, hogy a konkrét beszerzés specifikumai alapján ítélhető meg a súlyszámok meghatározásának jogszerűsége. A Döntőbizottság több határozatában a specifikus beszerzési tárgyak esetében (pl. minőségi szolgáltatások) jogszerűnek minősítette az ajánlati ár alacsonyabb
30
súlyszámmal történő értékelését, mivel a speciális szakmai, tartalmi igényekre tekintettel úgy ítélte meg, hogy az azokat értékelő részszempontok súlyszámának magasabb meghatározása indokolt. A Döntőbizottság rámutat az irányelv 53. Cikkében foglaltakra, amely alapján megállapítható, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjának választása esetében sem mellőzhetőek a gazdaságossági szempontok érvényesülése, annak biztosítása, hogy a felelősséggel gazdálkodó ajánlatkérői szervezet a közpénzek ésszerű felhasználása mellett valósítsa meg a közbeszerzéseit. Ebből következően az ajánlatkérők csak olyan szükséges és arányos mértékig határozhatják meg az ellenszolgáltatáson felül az egyéb kiválasztási, értékelési szempontokat, amely szempontrendszer mellett biztosított a valódi verseny, és érvényesül a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontja. A Kbt. alapelvi és tételes jogi szabályozási struktúrája is az európai uniós szabályozással összhangban a közpénzek ésszerű felhasználását, a verseny tisztaságának és az egyenlő esélyű ajánlattétel lehetőségének biztosítását támasztja feltételként az ajánlatkérők számára. Nem áll összhangban a közösségi joggal az a bírálati struktúra, amely alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerinti kiválasztás során az ellenszolgáltatás tényleges jelentőséggel nem bír, a verseny az ajánlati ár vonatkozásában gyakorlatilag kizárt. A konkrét esetben a beszerzés tárgya olyan eszközök, berendezések, amelyeket jogszabályi, szabványi és gyártói előírások alapján készítenek el. Az áruval szemben az érvényességi feltételek a Kbt. keretei között meghatározhatók. Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírásában számos követelményt fogalmazott meg az egyes eszközök kötelezően elvárt műszaki jellemzője, teljesítmény- és funkcionális paramétere vonatkozásában. Ebből következően a Döntőbizottság szerint a konkrét beszerzés vonatkozásában nem állnak fenn azon feltételek, amelyek indokolják az ajánlati ár alacsonyabb értékelését. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati áron kívül értékelésre kerülő többi bírálati részszempont tartalma gyakorlatilag kizárólag az áruk műszaki jellemzőivel áll összefüggésben, és nem egyéb, a teljesítés szempontjából releváns körülményekkel. A Döntőbizottság álláspontja az, hogy a konkrét beszerzés vonatkozásában nem állnak fenn azon feltételek, amelyek indokolnák az ajánlati árnak a műszaki szempontokhoz viszonyítottan lényegesen alacsonyabb értékelését, gyakorlatilag súlytalan meghatározását. Az értékelési szempontrendszer alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot kizárólag az érvényességi feltételeken felül teljesített műszaki tartalom alapján választja ki az ajánlatkérő. A konkrét eljárásban az által sérült a Kbt. 57. § (3) bekezdés b) pontja, mert az ár, illetőleg az egyéb műszaki szempontok összesített súlya közötti ilyen mértékű aránytalanság nem juttatja kifejezésre az ajánlati ár
31
tényleges jelentőségét. Az ajánlatkérő által kialakított súlyszám elosztás mellett adott annak a lehetősége is, hogy magasabb árfekvésű árut ajánló ajánlattevő lehessen úgy az eljárás nyertese, hogy az egyéb műszaki tartalomra vonatkozó bírálati részszempontok szerinti ajánlati tartalmi elemek ne mutassanak jelentősebb érdemi különbséget egymáshoz képest. Kérelmező hivatkozott arra is, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 1. § (1) és (3) szerinti alapelveket mivel a műszaki értékelési szempontokat úgy határozta meg, hogy azzal egy konkrét gyártó termékeit részesítette előnyben. A kérelmező által becsatolt összehasonlító adatok azonban nem támasztották alá azt, hogy a beszerzés teljes tárgyára kialakított bírálati szempontrendszer szerint értékelt műszaki többlet követelménynek csak egyetlen gyártó terméke tud megfelelni kizárólag, így többlet tényállási elem fennállása hiányában alapelvi jogsértés nem állapítható meg. A Döntőbizottság a Kbt. 318. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok alapján kérelmező kérelmének a Kbt. 340. § (2) bekezdés c) pontja alapján részben helyt adott, és megállapította a rendelkező részben foglaltak megsértését, a Kbt. 340. § (2) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmi elemet elutasította. A jogsértés megállapítása mellett az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció megsemmisítése szükségtelen volt, mivel az ajánlatkérő a felhívását visszavonta, a közbeszerzési eljárását nem folytatta le. Erre tekintettel a Döntőbizottság a bírság kiszabását is mellőzte. A Döntőbizottság a Kbt. 340. § (2) bekezdés g) pontja és a Kbt. 341. § (4) bekezdése alapján rendelkezett a költségek viseléséről. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt. 346. § (1) bekezdése biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő nem központi költségvetési szerv - a Pp. 326. § (12) bekezdés r) pontja és a Pp. 326. § (2) bekezdése alapján a felperes belföldi székhelye (lakóhelye) szerinti megyei/Fővárosi Bíróság illetékes. A Pp. 326. § (11) bekezdés b) pontja szerint a fővárosi székhelyű, azonban működését kizárólag Pest megye területén végző felperesi szervezetet a bíróság illetékessége szempontjából úgy kell tekinteni, mintha székhelye Pest megye területén lenne.
32
Amennyiben a felperes belföldi székhellyel (lakóhellyel) nem rendelkezik, úgy a Pp. 326. § (5) bekezdése értelmében a Fővárosi Bíróság illetékes. Budapest, 2011. december 5.
Uherné dr. Laczi Orsolya sk. közbeszerzési biztos
Ságodi Nándor sk. közbeszerzési biztos
Dr. Kádár Attila sk. közbeszerzési biztos
A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné
Kapják: 1. Siemens Zrt. (1143 Budapest, Gizella út 51-57.) 2. Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház 9-11.) 3. Medirex Zrt. (1143 Budapest, Erzsébet királyné útja 98/B.) 4. Variotrade Kft. (1133 Budapest, Dráva u. 11.) 5. Dr. Németh Anett Ügyvédi Iroda (1147 Budapest, Telepes u. 96/A. IV. em. 1.) 6. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.) 7. Közbeszerzések Tanácsának Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 8. Irattár
