No title

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19.

Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12.

Fenntartóhoz történt benyújtás dátuma: 2008. 01. 15.

Fenntartói jóváhagyás dátuma:

Tervezett felülvizsgálat időpontja: 2009. 01. 30.

Felülvizsgálat: 2009. 03. 11. - Teljesítményértékelés kiegészítés

KÉSZÍTETTE:

IMICS

TARTALOMJEGYZÉK 1.)

Bevezetés

1.1. 1.2. 1.3.

IMIP értelmezése, alkalmazott fogalmak magyarázata Az IMIP és az ÖMIP kapcsolata Az IMIP helye a dokumentumok rendszerében

2.)

Iskolánk bemutatása

2.1. 2.2.

Iskolánk rövid története Iskolánk főbb jellemzői

3.)

Minőségpolitika

3.1. Küldetésnyilatkozat 3.2. Intézményi minőségpolitika 3.2.1. Felnőttképzés minőségpolitikája 3.3. Az intézmény viszonya, elkötelezettsége a minőség iránt 3.4. Az intézményi minőségfejlesztés múltja 3.5. A minőségfejlesztés céljai 3.5.1. A fenntartó által megfogalmazott elvárások a középfokú oktatási intézmények számára 3.5.2. A fenntartó intézményünkre vonatkozó elvárásai 4.)

A minőségfejlesztés jogi következményei

4.1. 4.2. 4.3.

Számítógépen történő tárolás, kezelés Dokumentumok kiadása, kezelése Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások

5.)

Az iskolában folyó nevelő–oktató munka ellenőrzése, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere

6.)

Pedagógus-értékelési rendszer Kiegészítés a pedagógus-értékelési rendszerhez

7.)

Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérésének rendje

8.)

Intézményünk önértékelési rendszere

9.)

Intézményi értékelés alapján a működés javításának és folyamatos fejlesztésének rendszere

10.)

Kommunikáció a partnerekkel

11.)

Felnőttképzés Minőségirányítási Kézikönyv

Mellékletek: 1. számú melléklet:

Önértékelési jelentés

2. számú melléklet:

Intézkedési tervek

3. számú melléklet:

Időskála

4. számú melléklet:

Az iskola ellenőrzési értékelési rendszere

5. számú melléklet:

Pedagógus értékelő lapok - Cselekvési terv

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BEVEZETÉS

1.1.

Az IMIP értelmezése, alkalmazott fogalmak magyarázata

Az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmát a Közoktatási Törvény határozza meg: 40. § (A működés rendje) (10)…A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A jogszabályi elvárásoknak megfelelő megvalósítás érdekében az alábbiakban ismertetjük a Minőségirányítási Program fogalmában érintett kategóriák tartalmát.

Minőségirányítás: Az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a helyi minőségfogalom kialakítására, a minőség javítása érdekében célkitűzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul.

Minőségpolitika: Az a dokumentum, amely összefoglalja az intézmény, mint szervezet minőséggel kapcsolatos céljait, e célok elérésének elveit, valamint a célok eléréséhez alkalmazott legfontosabb eszközöket. A minőségpolitikát a szervezeti célok (pedagógiai, működési), a minőségügyi szabályozók, a pedagógiai program és a felülvizsgált minőségügyi helyzet alapján kell meghatározni.

Minőségfejlesztés, minőségfejlesztési rendszer: Az intézményen belüli tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelése az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítése és a partnerek elégedettségének növelése érdekében. A folyamatos fejlesztés (innováció) a komplex intézményértékelés alapján a vezető által jóváhagyott fejlesztési stratégia alapján zajlik. A fejlesztések „projekt” – szerűen történnek az intézményben, ami azt jelenti, hogy a vezető minden egyes fejlesztés esetében megszabja az

1

adott fejlesztési projekt célját, időtartamát, költségkereteit. Megbízza a fejlesztésben résztvevőket, biztosítja a fejlesztés végrehajtási feltételeit. A folyamatos fejlesztés eszközrendszeréhez tartozik az egyes folyamatok működésének eredményességét, hatékonyságát mérő rendszer (Pl. folyamatvégi értékelések és beavatkozások tervezése; szabályozások belső ellenőrzésének tervezése, stb.)

1.2.

Az IMIP és ÖMIP (Önkormányzati Minőségirányítási Program) kapcsolata

85. § (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (a továbbiakban önkormányzati minőségirányítási program). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg. 

a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait,



a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintő m ás ágazatok – gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait,



a fenntartó irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét.

Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal… A törvényi utasítások alapján 2003-ban az Intézményi Minőségirányítási Program elkészítését a fenntartói /Önkormányzati Minőségirányítási Program elkészítése előzte meg. A törvényi előírás szerint a fenntartó önkormányzat az intézmény rendelkezésére bocsátja az elkészített ÖMIP-et, és az IMIP ezzel összhangban készül el. …az önkormányzati MIP meghatározza  a fenntartónak a közoktatási rendszer egészére vonatkozó elvárásait,  valamint intézményi szinten az elvárásokkal kapcsolatos feladatokat; Ez a „fenntartói feladat” illetve ennek kommunikálása mindenképpen hasznos az intézményünk számára saját stratégiánk tervezéséhez, a sajátos intézményi profilunk, a speciális szolgáltatásunk meghatározásához, a kínálati verseny és/vagy együttműködés irányainak kialakításához. Mindenféleképpen kiegyensúlyozó, szabályozó szerepe van a települési „oktatási piacon”. …az önkormányzati MIP  minőségfejlesztési rendszere leírja a közoktatás és más ágazatok kapcsolatait;

2

A törvényi előírás lehetőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy a település közoktatási feladatainak ellátását mind horizontálisan, mind vertikálisan a maga komplexitásában kezelje, és hosszú távú stratégiájának kialakításánál kiemeltebb figyelmet fordítson a település azon, más irányú ágazatainak igényeire, illetve a velük való együttműködésből fakadó előnyökre, amelyek működése szintén meghatározó hatásúak a település közoktatás – fejlesztése szempontjából (gyermek-, és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy, stb.) …az önkormányzati MIP  a fenntartói ellenőrzések rendjét;  és a helyi közoktatás ellenőrzési rendszerét, A törvényi előírás kötelezi az önkormányzatot, hogy pontosítsa az általa fenntartott intézmények részére ellenőrzési – értékelési rendszerét. Ez lehetővé teszi, hogy az intézményünk a minőségcélokat, elvárt eredményeket az eddigieknél pontosabban tudja meghatározni, illetve képesek legyünk saját ellenőrzési – értékelési – fejlesztési rendszerünkön belül a fenntartói ellenőrzési – értékelési szempontok teljesülését mérő eszközöket kifejleszteni és működtetni. Az ÖMIP tehát olyan stratégiai dokumentum, mely a következő négy évre meghatározza a fenntartó minőségcéljait. A fentieket figyelembe véve szükséges tehát intézményünk és az önkormányzati Minőségirányítási Program összehangolása – mind a feladatok, mind a szabályozási követelmények, mint pedig az időstruktúra szempontjából.

1.3.

Az IMIP helye a dokumentumok rendszerében

A Pedagógiai Program az intézményünk szakmai szolgáltatásának tartalmát, annak kereteit, módszereit tartalmazza a törvényi előírásoknak és a fenntartói, illetve helyi igényeknek megfelelően. A Minőségirányítási Program az intézménynek, mint szervezetnek azon működési szabályzóit, eszközeit fogja összefüggő rendszerbe, amely hivatott biztosítani, hogy a stratégiai célokban megfogalmazott tartalmak (melyeket a Pedagógiai Program bont ki részletesen) biztonságosan, folyamatosan, a céloknak, terveknek megfelelően és hatékonyan valósuljanak meg. A Minőségirányítási Program ebben az értelemben a szervezeti működést szabályozó rendszer leírása. Ily módon az Intézményi Minőségirányítási Program nem új szabályzást jelent, hanem segíti a már meglévő, működő szabályozások rendszerezését, folyamatos fejlesztését. Az IMIP létrehozásával egyúttal megkülönböztettük az intézmény szabályozó dokumentumait, és két nagy csoportot alkothattunk: a „PEDAGÓGIAI” szabályzók körét, mely a szolgáltatás tartalmát, tárgyát, irányát, szintjét és a pedagógiai követelményeket határozzák meg, és az intézményi működésre vonatkozó szabályzókat, melyek a működtetés elveit határozzák meg annak érdekében, hogy a pedagógiai követelmények teljesülhessenek. Az intézményi stratégiai célok korábban a Pedagógiai Programban kerültek megfogalmazásra, most külön kell választani a pedagógiai célokat az intézmény működésére vonatkozó fejlesztési céloktól. A módosítás értelmében ugyancsak külön kell választani a Pedagógiai Programtól az intézmény

3

minőségfejlesztésével kapcsolatos tevékenységek szabályozását, melyet a törvény korábbi verziója a szakmai program hatáskörébe utalt. A MŰKÖDTETÉST illetően a törvény korábban két szabályozó dokumentumot várt el: az SZMSZ-t és a Házirendet. Bár mindkettő a működtetésre vonatkozott, de a szabályzás lényege inkább a törvényességi működésnek való megfelelés volt, és nem volt kifejezett cél az intézmény által kitűzött stratégiai követelmények elérésének eredményes és hatékony működéssel való biztosítása. Az IMIP célja ez utóbbi, ennek érdekében ösztönzi az intézményt arra, hogy bizonyos működési szabályzókat megerősítsen, másokat kifejlesszen, illetve, hogy a szabályzási rendszert összehangolja. Az IMIP kifejlesztése tehát egyúttal segít áttekintenünk, megkülönböztetnünk és harmonizálnunk is az intézmény szakmai és szervezeti működését, struktúráját, illetve az egyik és/vagy a másik „részhez” kapcsolódó dokumentumok feladatát, jelentőségét.

2. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA 2.1. Iskolánk rövid története Iskolánkat 1950-ben alapította a Közoktatási Minisztérium; II. számú ÉLELMISZERIPARI TECHNIKUM névvel Kecskeméten, ahonnan 1951-ben Kaposvárra helyezték át. A képzési struktúrák átalakítása miatt többször változott a neve, és a képzési kínálata; 1952 CUKOR ÉS ÉDESIPARI TECHNIKUM, 1956 CUKORIPARI TECHNIKUM 5. sz.. Élelmiszeripari Tanulóiskola, 1963 CUKORIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA 5. sz.. Élelmiszeripari Tanulóiskola, 1968 KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET néven működött. 1998 óta KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM a neve.

2.2. Iskolánk főbb jellemzői Székhelye: Kaposvár, Baross u. 19. Az alapító jogutódja és az iskola fenntartója: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Az elméleti oktatás telephelye: Kaposvár, Baross u. 19. Gyakorlati képzés tagintézménye: Sütő-cukrász tanműhely Kaposvár, Anna u. 1. Húsipari tanműhely Kaposvár, Kenyérgyár u. 2. Az iskola alapfeladata: Közoktatás és szakképzés Iskolánk elérhetőségei: TELEFON: (82) 312-177 FAX: (82)-422-675 E-MAIL CÍM: [email protected]

4

ISKOLÁNK KÉPZÉSI RENDSZERE M U N K A E R Ő P I A C F E L S Ő O K T AT Á S

SZAKMUNKÁS

SZ

TECHNIKUS V I Z S G A

SZ A K M A I

A 3/13 osztály szakmunkás

K K É

2/14 osztály technikus

2/12 osztály szakmunkás

P Z

1/13 osztály technikus

1/11 osztály szakmunkás

É S

É R E T T S É G I

12. osztály

12. osztály

V I Z S G A

12. osztály

K Ö

11. osztály

11. osztály 11. osztály

O

10. osztály 10. osztály

Z

T 10. osztály

10. osztály

A T Á

9. osztály

9. osztály

9. osztály S

Szakképzésre felkészítő osztályok

Szakközépiskolai Felnőtt-képzés SZERVEZETI SÉMÁJA osztályok

5

Gimnáziumi osztályok

KÉPZÉSI IDŐ ISKOLATÍPUS Gimnázium Kerettantervre épülő, általános tantervű

/ év/ 4

Szakközépiskola Élelmiszeripari szakmacsoport

4

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmaKÖZOKTATÁS

csoport

4

Szakképzést előkészítő szakiskola „B” kerettantervre épülő, élelmiszeripari szakmacsoport

A közoktatás IX. és X. osztálya

2

Szakiskola Élelmiszeripari szakképzés a 16. életévüket betöltött és a VIII. osztályt eredményesen végzettek számára:

Húsipari termékgyártó

2

X. osztályt végzettek számára:

SZAKKÉPZÉS

Pék

2

Tejtermékgyártó

2

Pék-cukrász

3

Technikum

Érettségizetteknek

Modulképzésben: Élelmiszer-minősítő laboratóriumi technikus (2008/2009-től) 54 524 01 0010 54 03

Környezetvédelmi méréstechnikus

2 2

(2009/2010-től) 54 850 01 0010 54 04

Települési környezetvédelmi technikus (2009/2010-től) 54 851 01 0000 00 00

6

2

KONTEXTUS Az iskola beiskolázási körzete Iskolánk az élelmiszeripari képzés szempontjából a régió központja. Tanulóink többsége Somogy megyei, azonban szép számmal vannak Tolna, Baranya, Zala megyei tanulók is.

Az iskola földrajzi elhelyezkedése, elérhetősége Az iskola a belvároshoz, a vasútállomáshoz, buszpályaudvarhoz közel található, könnyen elérhető. Telefonon és Interneten keresztül teremthető kapcsolat az iskolával. Továbbtanulási lehetőségek A továbbtanulni szándékozó érettségizett tanulók számára könnyen elérhető lehetőség a kaposvári és a pécsi egyetem. A tanulók a tanítóképzőbe, a gazdasági mérnöki és a környezetvédelmi szakokra jelentkeznek szívesen. Az élelmiszeripari szak iránt érdeklődők már jóval messzebb, Budapesten, vagy Szegeden tudnak továbbtanulni. Sokan keresik a rövidebb felsőfokú, vagy középfokú képzési formákat, esetleg tanfolyamokat. Erre iskolánkban is több lehetőség kínálkozik, amit a tanulók többsége igénybe is vesz. A városban ilyen lehetőség például a kereskedelmi és az idegenforgalmi technikus, valamint az informatikusképzés. Elhelyezkedési lehetőség, gazdasági környezet Az élelmiszeripari feldolgozó üzemek privatizációja országos szinten hátrányosan érintette a hagyományos élelmiszeripari szakemberképzést. A gazdaság átalakulása miatt a képzéssel szemben más igények fogalmazódnak meg, amelyeknek, a világbanki képzés (1995) bevezetése óta folyamatosan igyekszik az iskola megfelelni. Nő az igény a sokoldalúan képzett mobilizálható munkaerő iránt. Ezeket az igényeket az iskola rugalmasabb képzési szerkezettel és a felnőttoktatás felvállalásával igyekszik kielégíteni. ISKOLÁNK TÁRGYI FELTÉTELRENDSZERE Az elméleti oktatás egy teljesen felújított, korszerűen berendezett épületben zajlik. A bútorzat is teljesen új, a legkorszerűbb oktatástechnikai eszközökkel vannak felszerelve szaktantermeink. A testnevelés órák ideális feltételek között zajlanak: tornaterem (igény szerint két részre osztható), konditerem, szabadtéri sportpálya áll a tanulók rendelkezésére. Az elméleti oktatás 26 szaktanteremben, két kis teremben, olvasóteremben és tanácsteremben folyik. A nyelvi szaktanteremben minden tanuló külön számítógépen dolgozhat. Három informatika termünk van, korszerű számítógépekkel, kényelmes bútorokkal felszerelve. A laboratóriumi gyakorlatok négy laborban folynak, melyek a szakmák szerint a legkorszerűbb műszerekkel, számítógépekkel ellátottak.

7

Két saját tanműhelyünk és tanboltunk van, amelyeket iskolánk vállalkozási formában működtet. Az eszközöket és a technológiát mindkét tanműhelyben folyamatosan fejlesztjük, kihasználva a pályázati lehetőségeket. Iskolánkban található konyha és étterem, valamint büfé és ital-automaták állnak a tanulók rendelkezésére. Az orvosi szobában hetente kétszer orvosi rendelés, és háromszor védőnő ügyelet működik. Az iskolai könyvtárat folyamatosan fejlesztik, a tanulók folyamatosan látogathatják.

8

ISKOLÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE IGAZGATÓ

GAZDASÁGI VEZETŐ ÁLTALÁNOS IGAZGATÓ HELYETTES

MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐK

TANMŰHELY VEZETŐ

GYAK.OKT. VEZ. HELYETTES

GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ

IGAZGATÓ HELYETTES

SZAKOKTATÓK

TECHNIKAI DOLGOAz iskola képzésiZÓK rendszere

9

TANÁROK

ISKOLÁNK SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZERE Nevelőtestületünk folyamatosan törekszik az intézményen belüli műveletek, tevékenységek és folyamatok eredményességének és hatékonyságának növelésére, az intézmény és a partnerek igényeinek mind teljesebb kielégítésére és a partnerek elégedettségének növelésére.

A nevelőtestület megoszlása nemek szerint: A tantestület teljes foglalkoztatású pedagógusainak összes létszáma: Létszám összesen 61 58 58

2007/2008. tanév 2008/2009. tanév 2009/2010. tanév

Ebből nő 41 40 36

A nevelőtestület megoszlása végzettség szerint: Iskolánkban a nevelőtestület minden tagja megfelelő végzettséggel rendelkezik.

Tanári képesítéssel rendelkezik Egyetemet végzett Főiskolát végzett Idegennyelv-oktatásra képesített Mérnök-tanár Műszaki tanár Felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakoktató Középiskolai érettségivel rendelkező szakoktató Számítástechnikai végzettséggel rendelkezik C típusú felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik C típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkezik Több diplomával rendelkezik Tudományos fokozatot szerzett Jelenleg tanulmányokat folytat

2007/2008. tanév (fő) 50 36 14 8 4 7 1

2008/2009. tanév (fő) 58 35 13 7

2009/2010. tanév (fő) 58 34 13 7

9 2

9 2

10

9

7

4

4

4

1

2

2

8

5

5

7 1 5

7 0 3

7 0 4

10

Szervezeti kultúránk jellemzői 

Nálunk a nevelőtestületi légkör pozitív.



Nevelőtestületünk együttműködő.



Nevelőtestületünk innovatív, kreatív, rugalmas.



Nevelőtestületünk tagjai szívesen tanulnak, nem idegenkednek az új dolgok kipróbálásától és a változtatástól.



A nevelőtestület aktív, jellemző a cselekvés-orientált tervezés.



Intézményünknek van kidolgozott, a napi gyakorlatba beépült, értékrendje, célrendszere.



Az intézményünkre jellemző, hogy a döntések meghozatala, és a megvalósítás a nevelőtestület bevonásával történik.

ISKOLÁNK TANULÓI KÖRE Iskolánk tanulóinak nagyobbik része vidéki, közülük is sokan választják a mindennapos fárasztó bejárást. A lányok aránya valamivel nagyobb, mint a fiúké. Iskolánk 2003-2004es tanévben háttérelemzést végzett, amely megerősítette azt a feltételezésünket, hogy tanulóink legtöbbje hátrányos helyzetű, szülei alacsony iskolázottságúak, sok közülük rokkant, vagy munkanélküli. Nagy a csonka családban nevelkedő tanulók száma. A sajátos nevelési igényű tanulók száma is évről évre növekszik. Általános iskolai eredményük, különösen a szakképzésbe jelentkezőknél gyenge. A felnőttoktatás az 1993/94-es tanév óta rendkívül eredményes iskolánkban, a továbbiakban is lehetőséget nyújt a végzett szakmunkás tanulóknak az érettségi megszerzésére.

A tanulók megoszlása lakóhely szerint

Kaposvári tanulók száma Vidéki tanulók száma Bejáró Kollégista

2007/2008. tanév (fő) 252 641 514 127

2008/2009. tanév (fő) 285 628 509 119

2009/2010. tanév (fő) 204 594 497 97

2007/2008. tanév (fő) 502 391

2008/2009. tanév (fő) 549 364

2009/2010. tanév (fő) 456 342

A tanulók megoszlása nemek szerint

Lány Fiú

11

Az iskola hatékonysági jellemzőjének alakulása 1992-től

Technikai

Egy oktatóra

dolgozók

jutó tanulók

létszáma

száma

39

26

15,3

711

43

27

16,5

1994

822

48

27

17,1

1995

928

47

28

19,7

1996

965

49

28

19,7

1997

997

53

20

18,8

1998

966

54

19

17,9

1999

967

57

19

16,9

2000

1012

57

19

17,7

2001

1025

59

19

17,4

2002

955

59

19

16,23

2003

927

58

17

15,98

2004

908

59

18

15,38

2005

979

61

13

16,05

2006

979

61

16

16,05

2007

839

61

16

13,75

2008

913

58

16

15,74

2009

798

58

16

13,75

Tanulók lét-

Tantestület

száma

létszáma

1992

595

1993

Év

12

3. MINŐSÉGPOLITIKA 3.1.

Küldetésnyilatkozat

Iskolánk szakképző iskola és gimnázium. Elsődleges feladata az általános műveltség megalapozása, sikeres érettségi és szakmai vizsgára felkészítés. A munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges nevelés és oktatás biztosítása, valamint felsőfokú iskolai tanulmányokhoz szükséges ismeretek nyújtása. Az élelmiszeripari szakmai képzésnek nagy hagyományai vannak régiónkban, a környezetvédelmi képzés szerepe manapság értékelődött fel. Iskolánkban, a központban a tanuló áll. Célunk, hogy iskolánkat elhagyó diákokat, felnőtteket egyetemes emberi értékekkel és szakmai igényességgel, kompetencia alapú tudással gazdagítsuk. A munkaerőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó, tanulóközpontú, magas színvonalú oktatás – nevelés érdekében szoros kapcsolatban állunk partnereinkkel: -

-

-

3.2.

az általános iskolákkal szakmai, pedagógiai jellegű együttműködésre törekszünk a szülőkkel, a hagyományos és rendszeres kapcsolaton túl az SZMK működtetésével a város, a régió igényeit szakmai programokon keresztül igyekszünk kielégíteni a szakmai és szolgáltató szervezetekkel a képzés folyamatos megújítása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a Somogy Megyei Munkaügyi Központtal, a Kereskedelmi és Iparkamarával a régió munkaerő-piaci igényeinek naprakész ismerete érdekében a képzési struktúra rugalmas átalakítása céljából a korszerű szakmai képzés megvalósításáért szoros kapcsolatot ápolunk a régió gyakorlóhelyet biztosító üzemeivel, vállalkozóival partnereink elvárásainak, igényeinek megvalósítása érdekében célul tűzzük ki a tanulók korszerű ismereteinek kialakítását, a kulcskompetenciák, valamint teljes személyiségük fejlesztését esélyegyenlőség biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulóknak

Intézményi minőségpolitika

Iskolánk feladatul tűzte ki, hogy olyan érett, stabil, autonóm személyiségeket juttasson a felnőttkor küszöbére, akik birtokában vannak a legfontosabb szociális képességeknek, alkalmasak arra, hogy etikus társas lényekké váljanak, képesek legyenek megfelelni a kor aktuális követelményeinek. A fenti értékek közvetítése a személyes példamutatáson, a tananyagon, az iskola egészén keresztül történik az integrált oktatás keretei között. Nevelőmunkánk a tanulók emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartásán alapul. Korszerű élelmiszeripari, környezetvédelmi és informatika ismeretekkel rendelkező tanulókat képezünk. Célunk olyan ismeretanyag és szaktudás közvetítése, amely széleskörű, mobilizálható és konvertálható. Iskolánk a társadalmi – munkaerő-piaci és oktatáspolitikai változásokra nyitott. A szakmai képzés megújítása érdekében tantestületünk részt vesz országos szintű fejlesztő programokban. Az iskola dolgozói elkötelezettek a minőségi munka, a folyamatos intézményfejlesztés, a partnerközpontú működés iránt.

13

3.2.1 Felnőttképzés minőségpolitikája A gazdaság igényeinek figyelembe vételével, a munkanélküliség csökkentésének szándékával, az intézmény vezetőinek javaslatára, a nevelőtestület támogatásával 2008. szeptember 1től felnőttképzési feladatok ellátására is felkészült iskolánk. 1. Törvényi háttér A felnőttképzési törvény ide vonatkozó részei: 7.§ (1) A kérelmező intézménynek rendelkeznie kell a) az intézmény szakmai tanácsadó testülete által jóváhagyott és nyilvánosságra hozott olyan minőségpolitikával, amely aa) összhangban áll az intézmény képzési céljaival, működési elveivel és szervezeti kultúrájával, ab) megfogalmazza a képzésben részt vevők, a munkáltatók, a munkatársak és az oktatók felnőttképzéssel kapcsolatos igényi kielégítésének szükségességét és módját, ac) kifejezi az intézmény elkötelezettségét a szakmai követelmények teljesítése, a minőségirányítási rendszer, valamint a szakmai munka eredményességének folyamatos fejlesztése iránt; a tárgyévre szóló, a szakmai tanácsadó testület által – az éves képzési tervvel egyidejűleg – jóváhagyott olyan minőségcélokkal, amelyek ba) az érintettek számára közérthetőek,

b)

bb) mérhetőek, tartalmaznak sikerkritériumokat és alkalmasak az objektív értékelésre, bc) megvalósításához határidőt, felelősöket és erőforrásokat kell rendelni. (2) Az intézménynek rendelkeznie kell a működési folyamatait meghatározó, dokumentált, bevezetett és fenntartható, a szakmai tanácsadó testülete által jóváhagyott olyan minőségirányítási rendszerrel, amely kijelöli azokat a folyamatokat, melyek a képzésben részt vevő felnőttek elvárásaival összhangban álló eredmények eléréséhez szükségesek, ideértve a képzéssel kapcsolatos dokumentumok, szerződések, tananyagok és taneszközök kezelésére vonatkozó eljárásokat, valamint a képzéshez szükséges egészséges és biztonságos, a mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosító környezet megteremtését is; b) tartalmazza: ba) a képzésben részt vevő felnőttek képzésének és tudásuk értékelésének olyan folyamatleírását, mely magában foglalja a képzési tevékenység szakmai előkészítésének, indításának, lebonyolításának valamint zárásának lépéseit, a)

bb) az előzetesen megszerzett tudás felmérésének és beszámításának, valamint legalább még egy végzett szolgáltatásnak a folyamatleírását, bc) az információs, ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer leírását, bd) a képzésben részt vevő felnőttek igényei feltárásának és elégedettségük mérésének, valamint a mérési eredmények fejlesztésekbe történő visszacsatolásának folyamatleírását;

14

c)

d)

e)

tartalmazza azokat az eszközöket, illetve módszereket, melyek garantálják a kialakított folyamatok és az intézmény szervezetének állandó javítását, az esetleges hibák megállapítását és azok előfordulásának megelőzését; meghatározza azokat a legfontosabb – különösen a képzés tartalmára, tárgyi feltételeire, az alkalmazott oktatási módszerekre, az oktatók munkájára, a szervezés módjára, a résztvevők tudásának ellenőrzésére és a követelmények teljesítésének módjára vonatkozó - területeket, melyekről az intézménynek folyamatosan visszajelzéseket kell gyűjtenie a képzésben részt vevő felnőttek elégedettségének vizsgálata során, a folyamatos fejlesztés érdekében; egyértelműen rögzíti a képzésben részt vevő felnőttekkel, az intézmény külső és belső partnereivel kialakított kommunikáció és kapcsolattartás rendjét, formáját, különös tekintettel a körültekintő ügyfélkapcsolatokra, illetve a visszacsatolások kezelésére és feldolgozására.

2. Személyi feltételek 1990-től az iskola felnőtt nappali, (SZMSZK) esti illetve levelező felnőttképzést folytat. Ez alatt az idő alatt a nevelőtestület tagjai megfelelő jártasságot szereztek a felnőttek oktatása terén. 3. Küldetés A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium a több éves képzési gyakorlata alapján elkötelezettje annak, hogy tevékenységével a szakképzés, a továbbképzés, a felnőttképzés a tudástranszfer, az „egész életen át tartó tanulás” területén a képzésben résztvevőknek, és más partnereinek is legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsa. Az intézmény vezetői és munkatársai a minőségi képzés és tudományos szolgáltatás érdekében alapvető értékként kezelik a következőket:  Partnerközpontúság A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium eredményessége, a képzési programok sikere attól függ, hogy a meghirdetett képzési programok mennyire felelnek meg a partnerek igényeinek, elvárásainak illetve a már végzetteket alkalmazó vállalatok, intézmények céljainak. Az iskola munkájának középpontjában a résztvevő, a tanuló áll, akinek aktív közreműködésével valósulhatnak meg a képzési célok.  Folyamatos fejlesztés A felnőttképzésre vonatkozó tudományos eredmények alapján a tanítás és tanulás technikájának és módszereinek fejlesztését kiemelten fontosnak tartjuk a képzésben résztvevők és a gazdaság igényei szerint. A tudomány és technika haladásával állandóan fejleszteni szükséges a tananyagot és a képzés teljes rendszerét.  Munkatársak bevonása Az iskola felnőttképzési tevékenységében a siker elérésének záloga az eredményes „csapatmunka”. Az intézmény minden munkatársa felelőséggel vesz részt abban a munkában, ami céljaink elérését szolgálja. Az intézmény munkatársai számára az önálló és a társakkal együtt végzett, felelősséggel párosuló alkotó munka feltételeit biztosítjuk. A jó munka záloga a tantestület esti és levelező tagozaton szerzett felnőttképzési tapasztalata.

15

 Rendszerszemléletű vezetés Az intézményben tudatosan felépített projektek lebonyolításával valósul meg a felnőttképzés. Az egyes projekteknek a képzési rendszerbe való integrálása a felnőttek és a gazdaság igényeinek megfelelő partnerközpontú modell alkalmazásával történik.  Folyamatközpontúság A tanítás és tanulás folyamata egymásra épülő részfolyamatok és azok bonyolult kapcsolati rendszerében valósul meg. Az egyes részfolyamatok megszervezése az egész céljainak megvalósítását szolgálják a kezdetektől a képzés befejezéséig, a sikeres vizsga letételéig. A képzés tevékenység olyan állandóan megújuló folyamat, amely a változó környezeti feltételekhez és a gyorsan változó megrendelői igényekhez való alkalmazkodással tartható fenn. Ennek megfelelően kerülnek az iskolában a képzési folyamatok megszervezésre.  Eredményorientáltság Az iskola munkatársaival szembeni elvárás, hogy szakmailag megalapozott, üzleti szempontokat érvényesítő, konkrét adatokon alapuló döntéseket hozzanak, amelyek egyben szolgálják a közös céljaink megvalósulását is. Az eredmények nyilvánuljanak meg a képzési-, üzleti- és felhasználói alkalmazói területeken.  Partnerkapcsolatok erősítése A képzéseinkben résztvevők elégedettsége, valamint az ügyfelek elégedettsége – az iskolánk sikere - csak akkor valósítható meg, ha a képzési programokban közreműködő tanárok, oktatók, gyakorló helyek, partner intézmények, szervezetek az alapelveinkkel azonosulni tudnak. A partnerek sikereinek építésében az intézmény is érdekelt, és ezért közvetlen munkakapcsolat kialakítására törekszik partnereivel.  Folyamatos tanulás, innováció Az eredményes képzési folyamat egyik kulcseleme, hogy az oktatói és tanári feladatokat ellátók folyamatosan képezzék magukat. A szervezett továbbképzésben való részvétel és a folyamatos önképzés az intézmény munkatársai számára követelmény. Fontos az új iránti érzékenység és az új befogadásának készsége és képessége, ami a folyamatos fejlesztés alapját jelenti, a fejlődés záloga.  Társadalmi felelősség Az iskola munkatársai elkötelezettek a gazdaság igényeinek megfelelő, gyakorlat orientált képzési programok megvalósítása mellett. A képzési, ismeretátadási programokkal az élet minőségének javítását, a környezettudatos magatartást, a régiótudat kialakulását és fejlesztését szolgálja.

3.3

Az intézmény viszonya, elkötelezettsége a minőség iránt

Iskolánk Kaposvár város központjához közel van, vonattal és autóbusszal is könnyen megközelíthető. A tanulók nagy része (55,7 %) vidékről naponta bejáró, 13 % kollégista, és 31,3 % kaposvári. Sok a hátrányos helyzetű tanuló; szülők munkanélküliek, csonka családban nőttek fel a tanulók, szép számban akad veszélyeztetett helyzetű is. A szülők zömben alacsony iskolai végzettségűek. A nevelőtestület minden tagjának megvan a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettsége.

16

Az iskola és a tanműhelyek műszakilag jól felszereltek, szaktantermeink a legmodernebb oktatástechnikai eszközökkel ellátottak. A tanműhelyek ISO 9001, illetve HACCP minőségbiztosítással működnek. 2001-ben iskolánk a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program első intézményi modellje indításához nyitott önértékelést végeztünk SWOT analízis módszerrel a nevelőtestület körében. Képet kaptunk az intézmény erősségeiről, gyengeségeiről, külső lehetőségeinkről és esetleges veszélyekről. Az analízis alapján kialakult a belső intézménykép. Pályáztunk a Szakiskola Fejlesztési Programra, melyben az intézményi önfejlesztés minőségfejlesztés rendszerű elindítását, megvalósítását megelőzően – és a fejlesztés folyamatában rendszeresen – az iskola helyzetét megmutató önértékelést kell végeznünk. Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek teljes körű és szisztematikus átvizsgálása, értékelése a minőségfejlesztés meghatározó eljárása. Az önértékelés során, tényekre alapozva tudtuk megállapítani intézményünk erősségeit, amelyekre építve további sikereket tudunk elérni, és azonosítottuk a fejlesztendő területeket. Az önértékelés során feltárt fejlesztendő területekre fejlesztési célokat fogalmaztunk, a célok megvalósítására intézkedési terveket készítettünk.

Az intézményi minőségfejlesztés múltja

3.4

Az iskolánkban folyó minőségbiztosítási tevékenység az Oktatási Minisztérium által létrehozott COMÉNIUS 2000 Minőségfejlesztési Programiroda által ajánlott partnerközpontú működést szolgáló modell megvalósítása érdekében indult el. A partnerközpontú működés alapfeladata az iskolai partnerek (elsősorban a tanulók, szülők, pedagógusok és a fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú működés alapja ugyanis az – a nevelőtestületünk által is vallott felfogás, mely szerint az oktatásszolgáltatás tehát a pedagógusoknak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelőtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni a feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülőkre, a tanulókra, a fenntartóra. Pedagógusainknak – akik részt vesznek intézményünk céljainak meghatározásában, tevékenységének megszervezésében – egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat, a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelőtestület csak ez alapján határozhat el különféle változtatásokat iskolánk nevelő-oktató munkájára vonatkozóan. E változások alapvető célja partnereink elégedettségeinek növelése. Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok előírásaira is. Nevelőtestületünk a partnerközpontú működés megvalósításáért a következő előkészületeket tette meg. -

-

-

A nevelőtestület elméleti felkészülése (belső továbbképzése), az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatokra. Nyitott önértékelés, intézményen belüli helyzetfelmérés. (Az intézmény dolgozóinak elsősorban pedagógusainak- értékelése az intézmény helyzetéről, működéséről.) A partnerek – az érdekelt felek azonosítása. (Mindazon partnerek összegyűjtése, akikkel iskolánk kapcsolatban áll.) A partnerek iskolánkkal szemben támasztott igényeinek és elégedettségeinek felmérése. (A nevelőtestület ismerje meg a partnerek elvárásait az iskola működésével kapcsolatban, valamint azt, hogy a vélemények szerint iskolánk ezen elvárásoknak milyen mértékben képes megfelelni.) A partnerek megismert igényei és elégedettségének elemzése.

17

A minőségbiztosítással, a partnerközpontú működéssel kapcsolatos iskolai feladatok megvalósítását 2001. szeptemberétől az iskola pedagógusaiból alakult munkacsoport irányítja, melynek vezetőit és tagjait a szakmai munkaközösségek javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója bízta meg a nevelési program elfogadásával egy időben. A munka szakszerű vezetésére garancia, hogy iskolánkból 2 fő pedagógus járt a Közoktatási Vezetőképző Intézetben szervezett kétéves képzésre, és a 2001/2002-es tanévben minőségügyi szakértői képesítést szereztek.

A minőségfejlesztés célja

3.5

I.

-

Helyzetfelmérő szint

Az első szint célja: az iskola önmegismerő képességének fejlesztése; az intézmény fő tartalmi területeinek – nevelési – oktatási tevékenységének - értékelése; az értékelés eredménye alapján erősségek és fejlesztendő területek feltárása, fejlesztési feladatok meghatározása, intézkedési tervek kidolgozása és végrehajtása.

Az I. szint követelményrendszere szerint elvégzett önértékelés során tehát intézményünknek nem a szervezet egészét, hanem elsődlegesen a mindennapi pedagógiai munkáját és annak eredményeit kellett áttekintenie. A vizsgálódás középpontjában intézményünk nevelésioktatási tevékenysége és eredményességének, a tanulási-tanítási folyamat minőségének és az adott komponens által kitűzött célok megvalósulásának értékelése állt. Ennek érdekében az önértékelési modell alkalmazása során fel kellett térképezni az intézmény fő tartalmi területeit (pl. tanterv, tanulás és tanítás), meg kellett vizsgálni, hogy ezek milyen további – szűkebb – területekre, témákra bonthatók, és meg kell határozni, hogy hogyan, milyen teljesítménymutatókkal, indikátorokkal tudjuk ezeket jellemezni, mérni. Fejlesztési szint

II.

-

-

A második szint célja: az I. szintű önértékelés alapján elindított fejlesztések megvalósításának értékelése; az intézményi önértékelés módszerének elmélyítése; az intézményi önértékelés területének kiterjesztése a nevelés-oktatás tevékenységét közvetlenül támogató elemek értékelésére (pl. munkatársak szakmai felkészültsége és ezen felkészültség fejlesztése); az értékelés eredménye alapján újabb erősségek és fejlesztendő területek feltárása, amelyek lehetővé teszik további fejlesztési feladatok meghatározását, újabb intézkedési tervek kidolgozását és megvalósításuk elindítását.

III. Teljes körű intézményi önértékelés szint

-

A harmadik szint célja: a második szintű önértékelés alapján elindított fejlesztések megvalósításának értékelése;

18

-

-

az intézményi önértékelés módszerének elmélyítése, olyan szinten, hogy az intézmény alkalmassá váljon az intézményi önértékelés önálló megvalósítására és esetleg a saját igényei szerinti továbbfejlesztésére; a Szakiskolai Önértékelési Modell alapján elvégzett teljes körű, szervezeti szintű önértékelés megvalósítása; további fejlesztési feladatok meghatározása, folyamatos működtetés.

IV. Kulcskompetenciák fejlesztése CÉL

FŐ FELADATOK

TELJESÜLÉS MÉRÉSE TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI

1. Az oktatás hatékonyságának növelése

Nevelési-oktatási célok meghatározásánál a személyiség életkori jellemzőinek figyelembevétele. Kulcskompetencia fejlesztés differenciált színtereinek kialakítása.

2. A közösen elfogadott alapelvek betartása, a pedagógusok példamutatása 3. Olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben az iskolaközösség minden tagja jól érzi magát. 4. Olyan ismeretek birtokába juttatni a tanulókat, amely megalapozza a szakmai tudásukat és/vagy továbbtanulásukat.

Az intézményi pedagógiai értékrend pontos megfogalmazása.

Az iskola tanulmányi átlaga nem romlik. A bukások száma 10% alá csökken. Versenyeredmények. Az országos kompetenciamérés során szignifikáns javulás a teljesítményben. Elégedettségmérés esetén az iskolai átlag növekedjen.

Több közös rendezvény szervezése. A szülői munkaközösség szerepének növelése.

Elégedettségmérés eredménye nem romlik/javul az alkalmazottak, a tanulók körében.

Figyelembe venni és értelmezni a külső hatásokat. Önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. Tantárgyi és felvételi követelmények összehangolása. Magas szintű kompetenciafejlesztés a szakképzésben. Pályaorientációs program készítése.

5. A biztonságos, esztétikus, rendezett környezet megteremtése és fenntartása. 6. Iskolánk népszerűsítése, vonzóvá tétele.

A diákönkormányzat szerepének fokozása. Pályázatok készítése. Nyílt napok. Folyamatos kapcsolattartás a médiával. Program a diákok fogadásához. Kapcsolattartás az általános iskolákkal. Az iskola eredményesen működő, megfelelően szabályozott belső kommunikációs rendszert alakít ki. A nem pedagógus dolgozók az intézményi főfolyamatokat támogató szervezeti egységgé válnak. Csoportbontás matematika, magyar tantárgyakból. Iskolapszichológus alkalmazása. Tanulók önismeretének, önértékelésének fejlesztése. Tanár-szülő kapcsolat javítása. A szülői munkaközösség aktivitásának növelése.

Kimenő osztályok tanulóinak elégedettségmérésének eredménye javuljon. Érettségi és felvételi eredmények javuljanak. Szakmunkásvizsga eredmények javuljanak. A munkaerő-piaci helyzete javuljon a tanulóinknak. Klímateszt az alkalmazottak, a tanulók körében. A mérés eredménye javul. Beiskolázási adatok, fluktuáció, A mérési eredmények javuljanak.

7. Az intézményen belüli együttműködés és belső kommunikáció fejlesztése.

8. A tanulókat ért kudarcok csökkentése.

19

Az intézmény dolgozóinak nagyobb %-a legyen elégedett a kommunikáció hatékonyságával.

Bukási arány csökkenjen. Elégedettségméréskor a tanulók elégedettségi mutatói nem romlanak.

Tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó eljárásrend Feladat

Tevékenység

Felelős

Ellenőrzés

Határidő

Adott tanévhez kapcsolódó minőségi célok áttekintése

Oktatás-neveléshez kapcsolódó adott tanévre vonatkozó célok megfogalmazása. Tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó célok megfogalmazása. Tanári kulcskompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódó célok megfogalmazása. Az intézményi szakmai kapcsolatok áttekintése, frissítése. Pedagógus-továbbképzési terv áttekintése Az országos kompetenciamérés eredményeinek elemzése. A kompetenciafejlesztés éves eljárásrendjének kialakítása, a kompetenciafejlesztés irányítási feladatainak és ellenőrzési módjának meghatározása. A munkaközösségek együttműködésének áttekintése. A tankönyvválasztás rendjének aktualizálása. A taneszköz beszerzés és választás rendjének aktualizálása Kulcskompetencia fejlesztésére szolgáló feladatbank működtetése. Munkaközösségi foglalkozások és munkaértekezletek szervezése a tanulói kulcskompetenciák fejlesztése témakörben. Belső mérések rendszerének működtetése. A kompetenciamérések eredményeinek hasznosítása. Az intézményi feladatbank működtetése. A pedagógus értékelési rendszer működtetése.

mk. vezető

Dokumentumelemzés, éves munkaterv, jegyzőkönyvek

Adott tanév szeptember első hete

igh-ek

Dokumentumelemzés, jegyzőkönyvek

Adott tanév szeptember vége

IMICS

Dokumentumelemzés

Adott tanév október vége

ig., mk. vezetők

Dokumentumelemzés, jegyzőkönyvek, tankönyvrendeléshez kapcsolódó kötelező dokumentumok Jegyzőkönyvek

Adott tanév november első hete, ill. folyamatosan munkatervben aktualizálva Adott tanévben folyamatosan, munkatervben aktualizálva

Dokumentumelemzés, jegyzőkönyvek, feljegyzések

Adott tanévben folyamatosan, munkatervben aktualizálva

Intézményi kapcsolatrendszer aktualizálása Az intézményvezetés szerepe és felelőssége

Intézményi folyamatok szabályozása

Intézményi kommunikációs rendszer működtetése

Intézményi mérésiértékelési rendszer működtetése

magyar, matematika mk. vezetők

IMICS, mk. vezetők

A fenntartó által megfogalmazott elvárások a középfokú oktatási intézmények számára  

Biztosítani kell minden tanuló számára a rugalmas, minimális megterheléssel járó intézményi átjárhatóságot. Az intézmények rendelkezzenek a diákok fogadásához programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában. A pályaorientációt középfokon a tanulói képességek, készségek figyelembe vételével az intézmény belső értékelési rendje alapján kell biztosítani.

20

 

 

A mindenkori munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakképzési kínálatot kell kialakítani. Középfokon növelni kell a szakmai idegen nyelv- és az informatikaoktatás hatékonyságát. Az alap- és középfokú intézmények idegen nyelvi és informatikai programjainak összehangolásával növelni kell a tanulók magasabb szintű kimeneti képzettségének elérését. A felhasználói igényeknek megfelelő képzési kínálatot kell működtetni figyelembe véve a gazdaságos intézményfenntartás szempontjait. Intézményi szintű mérés – értékelési és önértékelési rendszer működtetése, amely kiterjed intézmény minden tevékenységi területére.

A kitűzött célok 2015-ig történő megvalósításához az Önkormányzat – lehetőségeihez képest – erőforrásokat, intézkedési terveket, eljárásokat, kapcsolódó feladatokat, felelősöket és határidőket határoz meg. A célok elérését megvalósításuk közben is rendszeresen méri, értékeli.

A fenntartó intézményünkre vonatkozó elvárásai -

A szakképzés szerkezetének, szakmai összetételének megtartása mellett növelni kell az érettségit adó szakképzésben résztvevők arányát. Vállalják a szakképzési fejlesztési program keretében vállalt tanári továbbképzőismeretbővítő program teljesítését a megadott határidőn belül. A felnőttképzés keretében középfokú végzettséget szerzők arányát – jelenleg 60 % tartsák szinten. Szerepeljenek sikeresen az OSZTV versenyeken.

A fenntartó elvárásainak megfelelően megfogalmaztuk a fejlesztési irányokat és célokat. Az iskola minőségbiztosítási csoportja megtervezte és elkészítette a célok megvalósításához szükséges intézkedési terveket, amelyet az intézmény vezetője hagyott jóvá, azt követően, hogy a nevelőtestület elfogadta. (1., 2. sz. mellékletek) Fejlesztendő területek: A korrepetálások, szakkörök, versenyre felkészítő foglalkozások a tanulói igényekhez igazodjanak. - Javuljanak a tanulók munkaerő-piaci érvényesülésének mutatói. - Nevelés-oktatás eredményesebb legyen iskolánkban. - Folyamatos legyen a kapcsolat a partnerekkel. - Szakmai gyakorlatokon egységes legyen az értékelés. Az elkészített intézkedési tervek beillesztésre kerültek a tanév rendjébe időskálán dokumentálva. (3. számú melléklet) -

Stratégiai tervezés Az iskola kiemelt céljai, alapfeladatai egyedivé, mássá, az iskolahasználók számára megkülönböztethetővé teszik a középiskolák között. Az iskola kiemelt céljai a következők:  Értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül.

21

 Az ismeretközvetítés tanulóközpontúságával magas színvonalú, a munkaerő-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása.  Korszerű élelmiszeripari környezetvédelmi elméleti és gyakorlati szakmai műveltséget biztosítson.  Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szintű informatikai tudással rendelkező tanulókat képezzen.  Korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez.  Környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten egyaránt.  Különböző szociális és kulturális háttérrel rendelkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.  Az intézmény által megfogalmazott minőség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenőrzés, mérés, értékelés alkalmazásával.  Az iskola eszközállományának folyamatos javítása, korszerűsítése, bővítése.  A gazdaság igényeinek megfelelő, az iskola profiljába tartozó felnőttképzések, átképzések indítása. Az intézményi célokból eredő, nevelő-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg: Rövid távú feladatok (1 év)  A tanulók érdeklődési körének megfelelő diákkörök és önképző körök szervezése, vezetése  Differenciált képességfejlesztés biztosítása, korrepetálások szervezése  Iskolai rendezvények, megemlékezések szervezése, lebonyolítása  Versenyekre felkészítés, versenyeken való részvétel biztosítása  Tanulmányi kirándulások, (jó tanuló jutalomkirándulás)  Korcsolyázás tanmenet szerinti megszervezése  Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése  Pályázatok figyelése és elkészítése  Szakmai tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételével  Szakmai munkához nélkülözhetetlen szakfolyóiratok, szakkönyvek biztosítása  Diáknap szervezése  Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megőrzése érdekében  Ifjúságvédelmi és szociális támogatási rendszer működtetése  Mulasztások következetes számonkérése Középtávú feladatok (2-3 év)  Pályaorientációs feladatok ellátása 10. évfolyam, 12. évfolyam  Idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében külkapcsolatok felvétele  Nevelést-oktatást segítő eszközök korszerűsítése, bővítése, karbantartása, pótlása Hosszú távú feladatok (3 éven túl)  Érettségi és szakmai vizsgára való felkészítés

22

    

Továbbtanulásra való felkészítés Munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének elősegítése Az iskolai sportkör hatékony működtetése Munkánkat környezetünk tisztántartásával, megóvásával végezzük Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása

A pedagógiai feladatok megvalósításának alapvető szinterei: A tanítási órák, a tanítási órán kívüli foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képesség fejlesztések, az osztályfőnöki órák, a diák önkormányzati tevékenységek, az iskolai rendezvények, a tanulmányi kirándulások. A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le operatív feladatokra. Ennek megvalósítása érdekében:  Az intézmény kinyilvánította elkötelezettségét a minőség, a minőségfejlesztés terén.  Betartja az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszert, szabályozó előírásait  Elkészítette az intézmény küldetésnyilatkozatát, Pedagógiai Programját – ezt megfelelő időközönként felülvizsgálja – éves munkatervét, minőségpolitikáját és minőségpolitikai célokat  Kinevezte az intézmény minőségügyi vezetőjét  Elkészíti az intézményi és munkatársi értékeléseket, szükséges beavatkozásokat kezdeményez  Biztosítja mindezekhez a szükséges erőforrásokat A stratégiai tervezés folyamata Stratégiai tervezés eljárásrendje A stratégiai tervezés folyamata A csapat tagjainak kiválasztása, motiválása A vezető kiválasztása Feladatok felosztása Közoktatási törvény A fenntartó közoktatás-fejlesztési terve Alapító okirat Pedagógiai/Nevelési program Szervezeti és működési szabályzat Házirend

Módszer, eszköz

Felelős

Produktum

A tervezésben résztvevő csapat összeállítása Kellőképpen motivált a feladatát pontosan ismerő csapat kompetencia vizsgálat intézményvezető Meglévő dokumentumok vizsgálata eljárásrend szerint Az intézményre vonatkozó hosszú távú célok gyűjteménye

dokumentumelemzés

23

Tanulók és szüleik Pedagógusok, dolgozók Társintézmények Partneri igények és az alapítói célok, valamint a lehetőségek összevetése Körülmények számbavétele (gyermeklétszám változás, szakmakínálat, az intézmény adottságai stb) Statisztikák elemzése (beiskolázási, kompetencia mérési eredmények, dolgozói, munkaerő-piaci, stb) Ötletek, elképzelések számbavétele

Partneri igények felmérése kérdőív minőségügyi csoport

Helyzetelemzés dokumentumelemzés vezetői team a működés legfontosabb körülményeinek összegyűjtése, elemzése

Az elvárások, a lehetőségek és a valós működés

dokumentumelemzés, diagramok, tendenciák vizsgálata Lehetséges célok számbavétele ötletbörze vezetői team minőségügyi csoport

Lehetőségek számbavétele SWOT analízis Erősségek (belső adottságok) Fejlesztendő területek A helyzetelemzés (belső adottságok) megállapításainak Lehetőségek (külső körülmények) Veszélyek (külső körülmények)

Céllá alakítható igények

minőségügyi csoport

A korábbi gyakorlattól független, új célok meghatározása

Irányított figyelem kialakítása A célok meghatározása előtt

csoportosítása

Stratégiai célok megfogalmazása Jövőkép, küldetés (vízió, misszió) Szervezeti célok Szervezeti stratégiák

vezetői team Műhelymunka

Változások megfogalmazása

24

A szervezetfejlesztéshez szükséges célok és stratégiák pontosítása

Kritériumok (mérési Műhelymunka Annak meghatározása, pontok és elvárt hogy időben és teljeeredmények meghatásítményben mikor értük rozása) el céljainkat A célok eléréséhez szükséges feladatok meghatározása Intézkedési tervek Projekttervezés minőségi körök Pontos feladatkészítése meghatározás Legitimáció lépései A közvetlen partnerek véleményének kikérése Szülők SzM értekezlet igazgató igazgató-helyettesek Tanulók DÖK DÖK segítő pedagó- Vélemények, módosígus tási javaslatok értekezlet igazgató Tantestületi / alkalmazotti közösségi elfogadás Fenntartói jóváhagyás Munkatervi tervezés folyamata Éves munkaterv szabályozása

Feladat Tájékoztatás a nevelésioktatási célkitűzésekről (előző tanév zárását felhasználva) II. Személyi feltételek aktualizálása III. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása IV. A munkaközösségek meghatározzák a célokat, célértékeket V. Cselekvési terv a célok eléréséhez, feladatok elosztása, felelősök, időkeretek az ellenőrzéshez, értékeléshez VI. Feladatterv elkészítése VII. Mérési terv elkészítése VIII. Eseménynaptár összeállítása IX. A tájékoztatási rendszer megtervezése X. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása I.

Felelős igazgató

Résztvevők tantestület

Produktum jegyzőkönyv __________ elkészíti a munkatervet

iskolavezetés

munkaközösségvezetők

munkaközösségek

igazgatóhelyettesek

iskolavezetés

Cselekvési terv

Feladatterv Mérési terv Programfüzet minőségügyi vezető igazgató

25

minőségügyi csoport

Tájékoztatási rendszer Az intézmény éves munkaterve

A nevelőtestület elfogadja az éves munkatervet XII. A munkaközösségi terv összeállítása, írásba foglalása XIII. A munkaterv elküldése a fenntartónak, elhelyezése az igazgatói irodában, a tanári szobában.

nevelőtestület

XI.

4.

munkaközösségvezetők igazgató

munkaközösségek Munkaközösségi terv Hozzáférhető dokumentumok.

A MINŐSÉGFEJLESZTÉS JOGI KÖVETELMÉNYEI

Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogy az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok – törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói – minden munkatárs számára hozzáférhetőek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatuk ezek betartása.

4.1.

Számítógépen történő tárolás, kezelés

A minőségbiztosítási dokumentum mellékleteivel együtt jól felépített struktúrában központi gépen helyezkedik el. A dokumentumokhoz való hozzáférés szigorú. A minőségirányítási vezetőnek van írásjoga, minden más dolgozónak csak olvasási joga. A működés során történő változásokat, szükséges módosításokat a minőségügyi vezető tantestületi és igazgatói jóváhagyás után behelyezi a megfelelő helyre. Archiválásról a rendszergazdán kívül a minőségügyi vezető is gondoskodik.

4.2.

Dokumentumok kiadása, kezelése

1. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató, vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatni kell. 3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik. 4. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni. 5. Bizalmas iratokat az igazgató, vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza. 6.

Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása.

26

7.

Az iratok elintézése és továbbítása  Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézése teendőket.  Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását.  Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel, vagy postakönyvvel továbbítja.

4.3.

Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások

Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: -

Magyar közlöny Oktatási közlöny Szociális közlöny Munkaügyi közlöny FM és Vidékfejlesztési közlöny Szabványügyi közlöny

A közlönyben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következő: o Az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg. o Sürgős esetekben szerveren keresztül az érintetteket aznap, vagy a hét következő munkanapján o Mindenkit érintő esetben heti (jelenleg szerdai) tantestületi megbeszélésen szóban közölni, o A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás A közlönyökhöz a felelős személyek betekintést biztosítanak. A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni:

-

Könyvtárban: Pedagógiai Program Házirend Kollektív Szerződés Szervezeti és Működési Szabályzat IMIP

-

Igazgatónál: Közoktatási Törvény Szakképzési Törvény Felsőoktatási Törvény Felnőttképzési Törvény Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik

27

A dokumentumok, szabályzatok felülvizsgálatának rendje megnevezése

Jóváhagyás Érvényesség ideje

Alapító okirat

2006.12.14. határozatlan időre

Nevelési-pedagógiai program Intézményi minőségirányítási program

2005.

2 év

2006.

5 év

5 évente, illetve szükség szerint

Szervezeti működési szabályzat Házirend

2006.

határozatlan időre

évente

2007.01.01

határozatlan időre

évente

Kollektív szerződés

2006

határozatlan időre

évente

Továbbképzési program

2003.

évenként

5 évente

Dokumentum

Jogszabályi-működési megfelelőség vizsgálatának ideje 2 évente, illetve szükség szerint 2 évente

Felelős

igazgató minőségügyi vezető igazgató

igazgató igazgató

of. munkaközösség vezető szakszervezeti titkár igazgató

Intézményi éves munkaterv

évenként

Ügyintézési, iratkezelési szabályzat Jegyzőkönyvek

határozatlan időre

igazgató helyettes igazgató

folyamatos

iskolatitkár

Tanügyi nyomtatványok

folyamatos

iskolatitkár

Nyilvántartások

folyamatos

iskolatitkár

Tantárgyfelosztás

személyi változás esetén személyi változás esetén

igazgatóhelyettes

Órarend

Iratkezelése szabályzat

határozatlan időre

igazgató helyettes munkaközösségvezetők igazgató

Munkaköri leírások

évente módosulhat

igazgató

Személyi anyag

jogszabályváltozás esetén határozatlan időre

igazgató

Leltározási szabályzat

határozatlan időre

gazdasági vezető

Bizonylati szabályzat

határozatlan időre

gazdasági vezető

Az intézmény gazdasági szervezetének ügyrendje Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendje Dokumentum megnevezése

határozatlan időre

gazdasági vezető

határozatlan időre

gazdasági vezető

Házi pénztár- és pénzkezelési szabályzat

Munkavédelmi szabályzat

Jóváhagyás ideje

Érvényesség

gazdasági vezető

Jogszabályi-működési meg- felelős felelőség vizsgálatának ideje jogszabályváltozás munkavédelmi

28

Tűzvédelmi szabályzat Közalkalmazotti szabályzat Diákönkormányzat szervezeti működési szabályzata

esetén jogszabályváltozás esetén jogszabályváltozás esetén határozatlan időre

felelős tűzvédelmi felelős közalkalmazotti tanács vezetője DÖK munkáját segítő tanár

Amennyiben jogszabályi változás következik be, az ellenőrzést soron kívül el kell végezni. Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy   

5.

az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, különböző szintű rendeletek; a fenntartó önkormányzat és az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek; azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

Ellenőrzés, mérés: 1. Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. (Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere. 4. sz. melléklet) 2. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a/ pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség – vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők b/ tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők 4. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a/ A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: -

A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására A szülőkkel való kapcsolattartásra

29

-

-

A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: o A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája o A tanítási óra felépítése és szervezése o A tanítási órán alkalmazott módszerek o A tanulók ellenőrzése, értékelése o A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán o Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése o A felzárkóztatás és a tehetséggondozás Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára

b/ A tanulók iskolai munkáján belül: - A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira - A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre - Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre - A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére 5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján. 6. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 7. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a/ A pedagógusok körében -

Az iskolai klíma vizsgálata (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása (Kétévente) Felelős: igazgató A pedagógusok értékorientációs vizsgálata (ötévente)

b/ A szülők körében -

A szülői elégedettség mérése: o Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban (évente a tanév utolsó szülői értekezletén) o Kérdőíves módszerrel a végzős évfolyamokon. Felelős: igazgató

c/ A tanulók körében

30

-

-

A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: o Szociometriai vizsgálat a 10. évfolyamban. Felelős: osztályfőnökök o Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a végzős osztályokban (évente) Felelős: osztályfőnökök A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: o Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni.

Értékelés: 1. Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei menynyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: -

az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére a tanulók személyiségfejlődésére, kulcskompetenciák fejlesztésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére

4. Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén átfogóan értékeli az alábbi szempontok alapján: -

-

-

-

-

Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai) A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok) A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása) A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók) A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása) Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata

5. a/ A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a nevelő munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban végzik.

31

b/ A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma - Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? - Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? - Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? - Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e o a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, o a tudományosság elvének, o a tanulók életkori sajátosságának? Az óra felépítése és szervezése - Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? - Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? - Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? - Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? - Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? - Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? o Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? o Folyamatos volt-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? o Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? - A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? - Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? - Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása - Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? - Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? - Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? - Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) - Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? - Milyen a tanulók kapcsolata egymással?

32

A nevelő munkája, egyénisége, magatartása - Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? - Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együttérző? - Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? - Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? - Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? - Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? - Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? - Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? - Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége - El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? - Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? - Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? - Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) - Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? c/ A pedagógusok munkájának értékelése -

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása o Szabadidős programok szervezése iskolán kívül és iskolán belül o Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezés o Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel o A diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése o A diákönkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet o A tehetséges tanulók gondozása o Iskolai tanulmányi, sport- és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel o A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

-

A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása o A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése o Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. o Tanulói kulcskompetenciák fejlesztése

-

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében o Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban o Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban o Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása o Továbbképzésekben való részvétel, önképzés

33

o Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció) -

Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások o Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása o A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése o Önként vállalt feladatok, megbízások a nevelőtestület közösségi életében

-

Az iskola képviselete o Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe o Érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel o Aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport stb. életében

-

Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala o Előzetes felkészülés a tanítási órára o A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján o A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán o A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? o A tanulók eredményes továbbhaladása

-

A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás o Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség kialakítása o A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége o A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás o Gyermekvédelmi feladatok ellátása A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival Személyes példamutatás o Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára

-

-

Munkafegyelem, a munkához való viszony o A munkaköri kötelességek teljesítése o A tanítási órák pontos és eredményes megtartása o Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása o Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság) o A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása o A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű

34

-

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában o Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény o Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért

-

A vezetői feladatok ellátása o A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés o A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért?

-

Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal o Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban o A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre o Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása

-

A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése o A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje o A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése

-

Szakmai felkészültség o Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (Tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) o Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma o Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga

-

A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése o A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál

-

Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése o A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi-, kulturális-, sportversenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon A tanuló továbbtanulásának, felsőfokú képzésre jelentkezésének eredményei o A nevelő által tanított tárgyból a felsőfokú felvételin elért eredmények

-

Belső ellenőrzés, értékelés rendje A vezetői ellenőrzés eljárásrendje

35

Tevékenység Felelős Eszköz/módszer folyamata 1. Vezető ellenőrzés tervezése Az általános értékelés vezetői ellenőrzés területeinek, szempont- igazgató jainak meghatározása Az ellenőrzési vezetői megbeterületek kivászélés lasztása Éves ellenőrzési munkaterv melterv elkészítése léklete

Produktum

idő- és felelősség mátrix szempontlista tanév elején szeptember az ellenőrzött területek listája ellenőrzési terv

Éves ellenőrzési jegyzőkönyv terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel Az ellenőrzésért ellenőrzési terv- megbízások felelős szemében meghatároz- időterv a belyek megbízása va számoláshoz 2. A vezető ellenőrzés megvalósítása, lebonyolítása Az ellenőrzés ellenőr- ellenőrzési terv feljegyzések végrehajtása zési terv szerint szerinti felelős A tapasztalatok ellenőrzési megbeszélése ellenőrlista zési terv Javaslat a feltárt ötletbörze feljegyzés hiányok pótlásá- szerinti felelős ra Az igazgató távezetői értekezlet írásbeli jelenjékoztatása az tés ellenőrzés tapasztalatairól Az érintettek igazgató munkaértekezlet beszámoló tájékoztatása Az ellenőrzés minőönértékelési eredményeinek ségügyi adattár beépítése az vezető önértékelési igazgató rendszerbe Az eredmények irattár/ adattárba helyeelektronikus zése adatbázis

36

Gyakoriság

ellenőrzési terv szerint

ellenőrzés után max. 1 hónap

Hivatkozások

6. PEDAGÓGUS-ÉRTÉKELÉSI RENDSZER I.

Cél:

A pedagógus értékelési rendszer kidolgozásának és alkalmazásának célja a pedagógusok munkájának objektív és reális értékelése a törvényi előírásoknak és iskolánk Pedagógiai Programjának és Minőségirányítási Rendszerének megfelelően. Az értékelés eredményeként a pedagógusok tárgyilagos, megbízható képet alkothatnak arról, hogy az intézményi céloknak megfelelően a partneri elvárásokkal összhangban végzik-e munkájukat. Az értékelés célja: - a munkavégzéshez szükséges kompetenciák értékelése - személyre szabott fejlesztés - az alkalmazotti teljesítmény fokozása - szervezeti célok: - erős és gyenge pontok feltárása, - az erőfeszítések ösztönzése, - információ munkaerő tervezéshez. Az ellenőrzés és értékelés – az önértékelési folyamattal párhuzamosan – az intézmény szabályozó dokumentumaiban rögzített módon, az intézményvezetéssel közösen kialakított szempontok szerint és egyeztetett értékelési módszerekkel történik. A pedagógus értékelés várható eredménye: A nevelőtestület és a pedagógusok számára: - a pedagógusok meghatározott területeken objektív képet kapnak a nevelő- és oktatómunka teljesüléséről a partneri elvárásokhoz képest, - közvetlen segítséget kaphatnak az értékelés alapján szükségessé vált korrekcióhoz, - cselekvési programot fogalmazhatnak meg a pedagógiai munka fejlesztése érdekében. Az intézményvezető számára: - a vezető az értékelés objektív információinak segítségével követheti az intézmény szakmai munkájának eredményességét, - információkra építve hozhat szervezet (át)-alakítási döntéseket, - az objektív véleményeket figyelembe veheti a pedagógusok jutalmazásakor, illetve szakmai előmeneteli döntéseknél.

37

II.

Értékelési területek és módszerek

Értékelési terület

Módszer Tanmenetek

Tervezés

Munkatervek (munkaközösség)

Dokumentumelemzés

Óravezetés (időbeosztás, munkafegyelem) Biztos tárgyi tudás

Oktatási terület

Tanórán alkalmazott módszerek (motiváció, interakció). Szemléltető eszközök használata.

Egyéb területek

Nevelési terület

Követelményszint és tanulók képességeinek összhangja. Szakmai munka Interjú, kérdőív Oktató-nevelői munkája a tervezésben és a megvalósításban is a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséből indul ki. Tanórán kívüli tevékenységek (felzárkóztatás, tehetséggondozás). Helyi és városi (országos) rendezvényeken való részvétel, illetve ezek szervezése koordinálása. Ellenőrzés, érté- Számonkérés gyakorisága, formája, mód- Dokumentum elemkelés ja. zés, interjú Személyes példamutatás, viselkedés, ölTanári személyi- tözködés. ség Kommunikáció, (stílus, hangnem). Interjú, elégedettKözösségformálás ségmérés Hátrányos / veszélyeztetett tanulókkal Osztályfőnöki való foglalkozás. nevelési munka Tanulók ügyeivel, gondjaival való foglalkozás. Iskolai rendezvé- Ünnepségek, egyéb iskolai rendezvények. Beszámoltatás, szenyek mélyes tapasztalat Értékelési terület Módszer Osztálynaplók, délutáni foglalkozások, gyakorlati foglalkozások naplóinak precíz vezetése. Törzskönyvek, jegyzőkönyvek, bizoTanügyi nyilvántar- nyítványok hibátlan kitöltése. Dokumentumtások, dokumentációk Beszámolók megfelelő elkészítése ellenőrzés határidőre. Egyéb szükséges dokumentációk elkészítése (feljegyzések, határozatok, értesítések dokumentálása az előírtaknak 38

megfelelően). Pontos órakezdés és befejezés. Munkafegyelemmel kapcsolatos területek

Folyosóügyelet

Beosztások, helyettesítések precíz, pontos betartása. Helyi szabályozó dokumentumok öszSzabályozó dokuszeállításában, korrekciójában, átdolmentumok elkészítégozásában való szerepvállalás (PP, se Házirend, IMIP, SZMSZ, Munkarend). Módszertani fejlesztés, tantervkészítés, eszközfejlesztés, kérdőívek, értékelő lapok összeállítása, értékelése. Fejlesztő munka Feladatbank létrehozása és bővítése a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez. Szülőkkel, általános iskolákkal, gyaPartnerekkel való korló helyekkel, városi intézményekkapcsolattartás kel, testvériskolákkal való kapcsolattartás. III.

Megfigyelés, ellenőrzés

Megfigyelés

Beszámoltatás, dokumentum-elemzés

Interjú, kérdőív

Az ellenőrzött területeken mért eredmények javasolt „aránya” a pedagógus értékelés folyamatában.

Oktatási terület 45 % Nevelési terület Tanári személyiTervezés 5% ség Iskolai rendezvéSzakmai munka 30 % nyek Ellenőrzés értéOsztályfőnöki 10 % kelés munka

30 % Egyéb terület 5 % Tanügyi nyilvántartások

5%

5 % Munkafegyelem

5%

20 % Szabályozó dokumentumok elkészítése

5%

Fejlesztő munka Partnerekkel való kapcsolattartás IV.

25 %

5% 5%

Dokumentáció

A fenti vizsgálatok eredményeit, illetve a megfigyelés, ellenőrzés során feltárt tényeket minden esetben írásos formába öntjük. (Értékelő lapok, Cselekvési terv 5. sz. melléklet) A dokumentumok tartalmazzák a vizsgálat pontos idejét, helyét, a vizsgálatot vagy ellenőrzést végző személy (ek) nevét. Mindig a vizsgált személy tudomására hozzuk az abban foglaltakat! A személyes megbeszéléseken, interjúkon tett megállapításokat is tényszerűen dokumentáljuk (jegyzőkönyv), törekedve az objektív, reális megközelítésre. V.

Fejlesztés

39

Minden pedagógus – az adott évben, mikor éppen az ő értékelésére kerül sor – a vezetője és kollégája mérésével és értékelésével párhuzamosan (azonos szempontok alapján) önértékelést is végez. A külső – és az önértékelés eredményeit a vizsgálati időszak után összevetjük, s ezek alapján fogalmazzuk meg az adott pedagógus számára az erősségeket és a fejlesztendő területeket. Ezek alapján közösen cselekvési tervet készítünk.

VI.

Ütemezés, résztvevők

Egy adott vezetői ciklus alatt (öt év) az intézmény minden pedagógus kollégája átesik a fenti ellenőrző-értékelő vizsgálati időszakon. Egy vizsgálat egy egész tanévben zajlik, s tanévenként a tantestület 20 %-ára sor kerül. A vizsgálatot végzők javasolt összetétele (3 fő): - maga a vizsgált pedagógus (ÖNÉRTÉKELÉST is végez!) - 1 fő az intézményvezető javaslatára (intézményvezető-helyettes vagy munkaközösség-vezető, IMIP-csoport vezetője) - 1 fő a tantestületből. Megjegyzés: A másik két főt az adott évben nem értékelik! VII.

Eljárásrend

Eljárás

Határidő

A vizsgálatban résztvevő pedagógusok megnevezése.

Előző tanév vége

A vizsgálatot végző (elemző, értékelő) pedagógusok megnevezése – te- Adott tanév eleje am-ek kialakítása.

– augusztus

Az ellenőrizendő területek, ezek aránya, ismertetése a pedagógussal.

Szeptember eleje

Dokumentációs anyag elkésztése, ill. rendelkezésre bocsátása (kérdőívek, partneri elégedettségmérés kérdései, szempontsorok interjúhoz, óralátogatáshoz stb.).

Szeptember 15.

A vizsgált pedagógusnak mindet ismernie kell! Óralátogatások helyének és időpontjának kijelölése. (Legalább három óralátogatás javasolt, melyből kettőt a vizsgálatvezető határoz meg – melyik osztály, mikor – egyet pedig a vizsgált személy

Szeptember 30.

választhat. Interjúk, megbeszélések időpontjának megbeszélése (pl. „november végén és április elején interjú az elvégzett munkáról, illetve dokumentumel- Szeptember 30. lenőrzés…”) Folyamatos ellenőrzés, esetmegbeszélések, elégedettségi-mérések, dol- Októbertől ápri-

40

gozatok (legalább három dolgozat teljes körű elemzése!) ellenőrzése, lis végéig folyavizsgálata, beszámoltatás a végzett munkáról.

matosan

A feltárt tényekből, eredményekből a vizsgálatot végző team következtetéseket, állításokat fogalmaz meg (írásos összegzés!) Záró értékelő megbeszélés – tanulságok, megállapítások, előremutató javaslatok megfogalmazása. A vizsgált pedagógusokról készített megállapítások, főbb jellemzők megismertetése a tantestülettel.

Május eleje Május közepe Május vége

Kiegészítés a 6. Pedagógus-értékelési rendszer fejezetéhez A közoktatásban alkalmazottak teljesítményértékelésének és minősítésének jogi szabályozása változott. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 40. § (11.) bekezdésének 2009. január 1-jétől hatályos módosítása miatt a minőségirányítási programot felülvizsgáltuk, és a teljesítményértékelést a következőkkel egészítettük ki: Az egyéni teljesítményértékelés minősítései: az értékelt személy „kiemelkedő” „megfelelő” „kevéssé megfelelő” „nem megfelelő”

D C B A

3 pont 2 pont 1 pont 0 pont

Az egyes személyek értékelése során minden egyes teljesítményértékelési szempontot vizsgálni, értékelni és pontozni kell. A teljesítményértékelés eredményét az elérhető pontszámának a ténylegesen elért pontszámokhoz viszonyított aránya alapján kell meghatározni a következők szerint: kiválóan alkalmas alkalmas kevéssé alkalmas alkalmatlan

80 % - 100 % 60 % - 79 % 30 % - 59 % 0 % - 29 % a közalkalmazott minősítésre.

Minden egyes értékelési szempontnál el kell érnie a legalább a „kevésbé megfelelő” minősítést, mivel függetlenül attól, hogy mi az érintett összteljesítménye, „alkalmatlan” minősítést kell adni annak, akinek legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A minősítési lap egy példányát a közalkalmazott megkapja, tartalmának megismerését aláírásával igazolja, és joga van a lapon észrevételeket tenni.

41

7. PARTNERI IGÉNY, ELÉGEDETTSÉG ÉS ELÉGEDETLENSÉG MÉRÉSÉNEK RENDJE Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja: o o o o

a partnerazonosítás frissítését a felmérés lebonyolítását intézkedési terv készítését a beavatkozás ellenőrzését

A mérés rendje Minden tanévkezdéskor az igazgató, a minőségügyi vezető közreműködésével megszervezi a minőségügyi eljárás lebonyolításáért felelős teamet. Határidő: szeptember 15. A team megbízása 1 tanévre szól, munkáját a minőségügyi megbízott irányítja

Partnerazonosítás A team szeptember 30-ig átnézi az iskola partnerei táblázatot és elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket. Amennyiben a táblázatban lényegi változás történt: - partner törlése, - új partner felvétele, - a felmérés gyakoriságának, - a minta nagyságának megváltoztatása, A változás tantestületi jóváhagyást igényel.

A felmérés tervezése A team áttekinti az előző évben készült Intézkedési tervet és ellenőrzi, hogy az éves munkaterv tartalmazz-e az áthúzódó intézkedéseket. Az elemzés eredményét rögzíti Jelentés az intézkedésekről címmel. Határidő: szeptember 30. A team az iskola partnerei táblázat és a Jelentés az intézkedésekről alapján ütemezi az adott évre vonatkozó felméréseket és október 15-ig elkészíti a Partneri elégedettségvizsgálat tervét. A felmérések időpontját november – január időszakra kell tervezni. A terv tartalmazza a konkrét időpontokat, egyes felmérésekért felelős team tag megnevezését, a visszajelentés módját, időpontját. Jelentés az intézkedésekről ill. a Partneri elégedettségvizsgálat tervét a tantestület hagyja jóvá. A szükséges tantestületi értekezlet megszervezéséért az igazgató a felelős, a téma előterjesztése a minőségügyi vezető feladata. A tantestületi jóváhagyás után a team az iskola partnerei táblázat alapján – figyelembe véve az előző évi felmérés tapasztalatait – átvizsgálja szükséges mérőeszközöket – kérdőívek, interjúkérdések – és elvégzi a szükséges változtatásokat. A változtatás mértéke csak akkora lehet, ami nem gátolja a trendvizsgálat lehetőségét.

42

A véglegesítet mérőeszközök sokszorosítása a minőségügyi megbízott feladata.

Felmérés, elemzés, intézkedési terv A felmérések lebonyolítását a team felelős tagjai szervezik. A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különböző partnercsoportok véleményének egymással, az előző évek mérési eredményeivel, ill. a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az eredményeket az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról tartalmazza. Az összefoglaló alapján készíti el a team az Intézkedési tervet, amely a javasolt beavatkozásokat a következő csoportosításban tartalmazza: o igazgatói utasítással megoldható feladatok o fejlesztő tevékenységet igénylő feladatok o az adott tanévben elvégezhető feladatok o következő tanévre áthúzódó feladatok

8.

INTÉZMÉNYÜNK ÖNÉRTÉKELÉS RENDSZERE

Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése. Iskolánk a Szakmai Fejlesztési Program B2 komponense alapján végezte el az önértékelést. (lásd melléklet)

Az önértékelés lebonyolítása Az igazgató – a minőségügyi vezető egyetértésével – NOVEMER 15-IG megbízza az önértékelést lebonyolító team tagjait. A team vezetője a minőségügyi vezető. A team DECEMBER 15-IG áttekinti az önértékelés eszközeit (kérdőívek, pontszámítási módszerek) előkészíti a szükséges módosításokat és a tantestület elé terjeszti. A mérőeszközöknek ki kell elégíteni az eljárás céljában meghatározott követelményeket. A tantestületi értekezlet megszervezése és lebonyolítása a minőségügyi vezető feladata. Az egyes területek értékeléséhez szükséges mérések elvégzése, adatgyűjtések és a pontok kiszámítása a team feladata. Ezt a munkát a minőségügyi vezető koordinálja, határidő: MÁRCIUS 30. Az egyes területek pontértékének meghatározása után a team egy összegző jelentést készít Összefoglaló jelentés az önértékelésről címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erősségeire, illetve fejlesztendő területeire. Az összefoglaló jelentést a minőségügyi vezető a ÁPRILIS 30-IG terjeszti a tantestület elé.

43

Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal A tantestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentés és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzése a team feladata. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen a team fogalmazza meg és rangsorolja az intézmény előtt álló legfontosabb fejlesztendő területeket, illetve tegyen javaslatot a szükséges intézkedésekre a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések című feljegyzésben. A team által elkészített feljegyzést a MÁJUSI TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLETEN vitatja meg és hagyja jóvá a tantestület. A hatékony tantestületi értekezlet előkészítése és a megszervezése a minőségügyi vezető feladata. A tantestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendő területek, szükséges intézkedések alapján a minőségügyi vezető a helyesbítő, megelőző, fejlesztő tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésről és a fejlesztendő területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a minőségügyi vezető gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a TANÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN a minőségügyi vezető beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekről, intézkedésekről.

Az eljárásrend érvényesítése Az önértékelést végző team február – május hónapban áttekinti az önértékelés eljárásrendjét, módszerét és a szükséges változtatásokhoz előkészíti a javaslatot. A MÁJUSI TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLET dönt az eljárásrend módosításáról.

9.

INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS ALAPJÁN A MŰKÖDÉS JAVÍTÁSÁNAK ÉS FOLYAMATOS FEJLESZTÉSÉNEK RENDSZERE

Az eljárás célja, hogy az iskolánk működése során keletkező problémajelzések, valamint az intézményt érintő külső és belső mérések, belső értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák, nem – megfelelőségek megszűnjenek, a szükséges javító, fejlesztő, megelőző tevékenységek megtörténjenek. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes működésére. Az eljárás során a minőségügyi vezető feladata a működési problémák, nem – megfelelőségek összegyűjtése és az iskolavezetéssel egyeztetve a megfelelő javító, fejlesztő tevékenységek elindítása. Amennyiben a jelzett probléma megoldása ismert, de elhárítása több lépésből álló, hosszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit intézkedési tervben kell rögzíteni. Az intézkedési tervet, vagy a minőségügyi vezető készíti, vagy átadja ezt a munkát a területért felelős vezetőnek.

44

Az önértékelési rendszer eljárásrendje

Feladat

Résztvevők

Az eljárás megkezdésének elrendelése

ig.

Tájékoztató az iskolai önértékelés céljáról az alkalmazottaknak

minden dolgozó

6 fős team létrehozása az önértékelési rendszer működtetésére Intézményi önértékelés területeinek átvizsgálása, meghatározása A részterületek felülvizsgálata a szempontok meghatározása/táblázat készítése: jelenlegi gyak., indikátor, jól működik, mi hiányzik/ A területek részterületeinek kiegészítése A rendelkezésre álló adatok érvényességének vizsgálata/érvényes az a vizsgálat, amely a partneri elégedettségvizsgálat keretében történik, illetve azon kívüli /pl.: országos kompetenciamérés, HPP. szerinti mérés/. Döntés a mérni szükséges területekről Különös figyelemmel vizsgálni az első önértékelés során végzettekre és a partneri elégedettség mérési trendek vizsgálatára, valamint az országos kompetencia mérés eredményeire. Feladatterv elkészítése az adatgyűjtések és a mérések elvégzéséhez Adatok gyűjtése

Határidő

Felelős

Elvárt eredmény Tanév programjába beépített eljárásrend Jegyzőkönyv és emlékeztető.

ig.

ig., igh-k, team tagok

Tanév munkatervének az elfogadása Tanév munkaterve szerint legkésőbb: okt. 31. Legkésőbb nov.15.

igh, team tagok

Legkésőbb dec.15.

Team tagok, igh.

igh. team tagok

Legkésőbb dec.15.

igh. team tagok

Szempontok és a részterületek felsorolása

igh., ig. team tagok Team tagok igh., ig.

Legkésőbb jan. 15. Legkésőbb jan. 30.

Team tagok igh.

Kiegészített lista

igh.

Legkésőbb február 15.

Mérni kívánt területek listája

Legkésőbb feb- IMICS ruár 28.

Feladatterv ütemezéssel

tantestület

Legkésőbb

45

ig.

m. igh.

ig. Megbízások névre szólóan Területek felsorolása

Érvényes adatok listája

feladatterv Mérések anyaga

Mérések Összegzés Összesítő táblázat, grafikonok készítése Az összegzés ismertetése a dolgozókkal Dolgozói körben való értékelés és kiegészítés A javaslatok beépítése az intézményi önértékelés dokumentumaiba Elemzés, összegzés, a megadott /első önértékelés szempontjai szerint Erősségek és a javítandó területek felsorolása Az előző intézményi önértékeléssel való összehasonlítás Problémák okainak a feltárása Célok meghatározása A PP-mal való összehasonlítása Célok priorizálása Erőforrás elemzés Intézkedési terv készítése

március30 és a PP ütemezése szerint

dolgozók igh., IMICS

ütemezése és felelősei szerint

Legkésőbb ápri- igh. lis 30. Legkésőbb má- igh. jus 10. Legkésőbb május 15.

Jegyzőkönyv

Legkésőbb május 30.

Elemzés

Legkésőbb május 30. Legkésőbb június 5.

Lista

igh., IMICS

Legkésőbb június 5. Legkésőbb június 5.

dolgozók

Legkésőbb június 15. Június 10. ig. Tanévzáró érte- ig. kezlet

ig. ig.

igh.

Jegyzőkönyv Javított dokumentum

Okelemzés eredményei Megfogalmazott célok Prioritás lista ütemterv Int. terv

Az intézményi Minőségirányítási Program beépítése az intézmény működésébe – folyamatos fejlesztés Tevékenység folyamata

Felelős

Eszköz, módszer

Produktum Gyakoriság Hivatkozás

1. Helyzetelemzés Az előző tanévben Minőségügyi Dokumentumvégzett mérések, vezető elemzés értékelések, partneri mérések, önértékelések tapasztalatainak elemzése

46

Összegzés

Szabályzat szerint június

Partneri igénymérés

Problémák, okok feltárása Eseti vagy visszatérő problémák Elszigetelt, egyedi, rendszerszintű Tervezési vagy végrehajtási szakaszra vonatkoztatható problémák Az elemzés alapján: Rövidtávú célok megfogalmazása Középtávú célok megfogalmazása Hosszú távú célok megfogalmazása 2. A fejlesztés megtervezése Célok prioritásainak igazgató meghatározása A tanév fejlesztési céljainak rangsorolása A fejlesztéshez kapcsolódó feladatok meghatározása

Problémalista augusztus vége

Javaslatok a célokra

tanévnyitó értekezlet

sorrend

augusztus 31.

fejlesztési célok fejlesztési feladatok

Az éves munkatervbe való beépítés 3. Az intézkedési tervek megvalósítása A fejlesztési team igazgató írásbeli megbíkijelölése zás Intézkedési tervek team vezető készítése A feladatok meg- team valósítása Az elvégzett feladatok elemzése Esetleges problémaelemzés Probléma esetén visszalépés a fejlesztési területhez A problémához kapcsolódó új intézkedési terv készítése Az érdekelt felek igh. munkaértekezlet tájékoztatása

47

munkaterv

megbízás

október 1.

intézkedési terv

intézkedési elektronikus terv szerint adatbázis intézkedési terv szerint

feljegyzés

intézkedési terv szerint

Az eredmények igazgató beépítés beépülése az intézmény tevékenységi rendszerébe 4. Új fejlesztési területek kijelölése Adatbázisba való rögzítés

feljegyzés

irattár elektronikus adatbázis

A tanulói mérés-értékelési rendszer szabályzata Feladat Módszer Felelős 1. Helyzetelemzés Iskolai tapasztalatok elemzés Mk. vezetők összegyűjtése A tapasztalatok tanKövetelmények, szaktanárok tárgyankénti megosz- eredmények lásának elemzése Mérési, értékelési szisztémák (módok) prioritásainak meghatározása A prioritások egyeztetése és befogalmazása a pedagógiai programba 2. A mérések egyeztetése Összehangolás az elemzés Mk. vezető ÖMIP-pel Összehangolás az feladatbank Mk. vezető országos kompetencia mérésekkel Összehangolás az Igazgató heintézményi saját mélyettesek résekkel 3. A mérési, értékelési rendszer intézményi rögzítése A mérések szervezése Tervezési szakasz Mk. Vezetők A mérések lebonyolítása Eredmények értékelé- Elemzés, összehase sonlítás Összehasonlító elem- Következtetésekre zések alkalmas szisztéTrendvizsgálat ma szerint 4. A mérések visszacsatolása Feladatok meghatáro- Mk-i megbeszélés zása Fejlesztési területek Tantestületi megkijelölése beszélés Adatbázisba rögzítés Szaktanárok

Résztvevők szaktanárok

Elektronikus adatbázis

szaktanárok szaktanárok

Mk-i javaslat

igazgató, IMICS vezető

Mk-i javaslat

szaktanárok szaktanárok szaktanárok

szaktanárok

Mk. Vezetők

szaktanárok

Szaktanárok

szaktanárok

Mk. vezető

szaktanárok

Mk. vezető

Szaktanárok

Mk. vezető

Tantestület

Mk. vezető

Szaktanárok

48

Hivatkozás

Éves tervben

Éves munkaterv

Visszacsatolás Értekezlet, éves Érintettek tájékoztatá- beszámoló sa

10.

igazgató

tantestület

Mk-i értekezlet

KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL

Az eljárás célja a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerűsítése.

Közvetlen partnerekkel való kommunikáció szabályozása Pedagógusokkal Az iskola vezetősége csütörtöki napokon tartja a vezetői értekezletet. A vezetői értekezletek gyakorisága az aktuális feladatok függvénye. Felelős: igazgató. Erről a kijelölt igazgatóhelyettes feljegyzést készít és a vezetőhöz eljuttatja. Felelős: kijelölt igazgatóhelyettes. A mindenkori aktuális feladatok függvényében szerdai napokon 14.30-tól nevelőtestületi értekezletet tartunk, melyen a tantestület az iskolát érintő feladatokat megbeszéli, szükség esetén dönt. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. Felelős: igazgató. Indokolt esemény miatt az igazgató rendkívüli nevelőtestületi megbeszélést hívhat össze. Felelős: igazgató. Nem pedagógus dolgozókkal Az igazgató a gazdasági vezető, a gondnok bevonásával minden hónap első keddjén 09.00-től munkaértekezletet tart. Felelős: igazgató. A távollévő dolgozókat az első munkanapon a gazdasági vezető és a gondnok tájékoztatja. Diákokkal A szerdai nevelőtestületi megbeszélés során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökök. Kiemelten fontos eseményekről tanítási napokon az adott órát tartó tanárok értesítik a tanulókat. Felelős: igazgatóhelyettesek. Ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be: szülő értekezlet, fogadónap időpontját, dicséreteket, büntetéseket. Felelős: igazgatóhelyettesek. Szülőkkel Fogadónapok Évente ötször az éves munkatervben meghatározott napon, 16-17 óra időtartamban várjuk a szülőket az iskolába. A munkaközösségek külön teremben fogadják az érdeklődőket. Az igazgatóhelyettesek az általuk készített terembeosztás rendjét a portára a tanári szoba előtti folyosórészre függeszti ki. A fogadóórán minden pedagógusnak részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik előzetes kérelem alapján.

49

Szülői értekezlet Minden évben 2 alkalommal szülői értekezletet kell tartani a munkatervben megjelölt időpontokban. SZMK-val A kibővített iskolavezetés az SZMK-val működési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot. Felelős: igazgató, igazgatóhelyettesek. Fenntartóval Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartja a rendszeres kapcsolatot. Kollégiummal Igazgató, igazgatóhelyettesek évente 2 alkalommal, alkalomszerűen az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot. Intézményen belüli és az intézményen kívüli kommunikáció rendszere Belső információáramlás, a napi működéshez szükséges információk átadásának fórumai, gyakorisága Kommunikációs csatorna Vezetőségi ülés Vezetőségi értekezlet

Informált

A programok tervezése, értékelése, stratégia kialakítása Programok tervezése, értékelése, aktuális tájékoztatások, döntések

Szűk körű iskolavezetés

Igazgató

Hetente

Éves munkaterv

Tágabb iskolavezetés

Igazgató

Minden hónap egy előre meghatározott napján

Éves munkaterv Emlékeztető

Nevelőtestület

Igazgató

Jegyzőkönyv

A tanév céljai, feladatai, Nevelőtestület tanévindító munkák időterve Szakmai ismeretek bőví- Nevelőtestület tése, tapasztalatcsere

Igazgató

Augusztus 20-a utáni első hétre tervezett napon Augusztus vége Munkaterv szerint, évente kétszer

Éves munkaterv Jegyzőkönyv

Alakuló érte- Tájékoztató a nyári kezlet munkákról, a személyi változásokról, a nyári gyakorlatokról, a tanév tervezésének módjáról Tanévnyitó értekezlet Nevelési értekezlet

Felelős

Idő/Gyako- Hivatkozás riság Dokumentum

Információ

Igazgató

Jegyzőkönyv

Munkaközös- Munkaközösségi helyMunkaközösség MunkaköMunkaterv Munkaterv ségi értekez- zetelemzés, célok, fela- tagjai zösség veze- szerint let datok, mérések ütemtertő ve, Ülések a munkaterv szerint tervezetten

50

Tantestületi értekezlet

Aktuális témák megbeszélése

Éves munkaterv Jegyzőkönyv

Nevelőtestület

Igazgató

Az osztályban felmerült nevelési probléma megbeszélése A tanulási, magatartási Kommuniká- problémás tanulókhoz ció a pszicho- segítségkérés lógussal, gyermekvé- A hátrányos és veszédelmi felelyeztetett tanulók jelzélőssel se, szükség esetén segítség kérése Faliújság Havi program, felhívások, rendezvényekkel kapcsolatos információk, Órarend Helyettesítési Hiányzó pedagógusok rend helyettesítésének rendje

Az egy osztályban tanító pedagógusok Oszt. f. – pszichológus Oszt. f. – gyermekvéd. felelős

Osztályfőnök Osztályfőnök

Aktuálisan Emlékeztető

Nevelőtestület

Ig. helyettes, felelősök

Aktuálisan

Karbantartó füzet

Az épületben észlelt hibák

Érintett pedagó- Gazdasági gus, karbantartó vezető

Telefon

A kolléga hiányzásának bejelentése Versenyfelhívások, versenyeredmények, továbbképzések, értekezletek Önkormányzati információk, feladatok, rendeletek Egyéb partnerektől származó információk, Versenyfelhívások, versenyeredmények, továbbképzések, értekezletek Önkormányzati információk, feladatok

Ig. helyettes

Kollégák

Felelősök, érintett személyek

Iskolatitkár

Felelősök, érintett személyek

Rendszergazda Iskolatitkár

Esetmegbeszélés

Posta

E-mail

Minden 2. hónap egy előre meghatározott napja Aktuálisan

Érintett kollégák Ig. helyettes Előző nap

51

14 óráig vagy reggel 8 óráig A hiba észlelésekor és viszszajelzéskor SZMSZ szerint Az igazgató szignálása után azonnal vagy a nap végén

Emlékeztető

Helyettesítési dokumentáció Karbantartó füzet

Emlékeztető Iktató

Aktuálisan Iktató

Intézményen kívüli kommunikáció Kommunikáció a szülőkkel Kommunikációs Információ csatorna Szülői munkakö- Az iskola éves zösség munkájának tervezése, értékelése, célok, feladatok kijelölése, megállapodások kötése Iskolai célok, jellemző mutatók, kérések Az intézmény működés értékelésének eredményei Tájékoztató a partneri igény és elégedettségmérés eredményeiről Szülői értekezlet Osztály éves munkájának tervezése, értékelése, célok, feladatok kijelölése, megállapodások kötése. Iskolai célok, jellemző mutatók, kérések Fogadóóra Egyéni informálódás a gyermek magatartásáról, szorgalmáról, tantárgyi eredményességéről Ellenőrző A tanuló tantárgyi érdemjegyei, félévi bizonyítványa. Dicséretek, elmarasztalások beírása, Meghívó az iskola, osztály rendezvényeire, szülői értekezletre, fogadóórára Tájékoztatás, érdekTelefon lődés a tanulóról, Aktuális információk közlése, Személyes találkozó időpontjának egyeztetése, Levél Aktuális események

Informált Felelős

Idő/Gyakoriság Bizonylat

SzM tagjai Igazgató SzM elnök

Munkaterv szerint

Jegyzőkönyv

Osztályfőnök Munkaterv szerint

Értekezletről készült feljegyzések

Szülők

Igazgató

Szülők

Osztályfőnök, Munkaterv szeszaktanár rint

Létszámadatok

Szülők

Osztályfőnök, Aktuálisan szaktanár

Napló

Szülők

Osztályfőnök Aktuálisan

Emlékeztető

Szülők

Of. v. iskolavezetés

52

Aktuálisan

Irattár

Felszólítás Bizonyítvány

A tanuló igazolatlan Szülők hiányzása esetén A tanuló tanév végi Szülők eredménye

Osztályfőnök SZMSZ szerint

Irattár

Osztályfőnök Tanév végén

Anyakönyv

Kommunikáció a tanulókkal a tanórán kívül Kommunikációs csatorna Osztályfőnöki óra

IDB gyűlés

Diákközgyűlés

Faliújság

Szóbeli tájékoztatás

Információ Órarend, házirend, munkavédelmi szabályok, osztályprogramok Aktuális problémák kezelése Tájékoztató a partneri igény és elégedettségmérés eredményeiről Az iskola céljai, elvárásai Iskolai programok, rendezvények ideje, feladatok Versenyeredmények hirdetése Értékelések A DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése Diákprogramok, események, rendezvények tudnivalói, osztályok közötti versenyek eredményei Napi program módosulásról, helyettesítésről

Informált Tanulók

Felelős Osztályfőnök

Idő/Gyakorisá g Az első tanítási nap Aktuális osztályfőnöki óra A mérések öszszegzése utáni osztályfőnöki óra

Bizonylat Osztálynapló A mérésekről készült összefoglaló

Beszámolók

Tanulók

Igazgató havonta Diákönkormány -zat vezető tanár

DÖK vezető

Tanuló önkorm. Munkaterv sze- Jegyzővezető, Igazgató rint évente egy- könyv szer

Tanulók

Tanuló önkorm. Aktuálisan vezető

Osztály tanulói

Igazgató helyet- Aktuálisan tes, osztályfőnök

53

11. FELNŐTTKÉPZÉS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Név

Aláírás

Ellenőrizte:

Talliánné Buza Magdolna Minőségirányítási vezető

Jóváhagyta:

Horváth Géza Képzésért felelős vezető

Jóváhagyta:

Tamás Károly Szakmai Tanácsadó Testület elnöke

Dátum

11.1. Minőségpolitika A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium küldetése a társadalmi aktivitás fejlesztése, a hatékony helyi cselekvés előmozdítása. Ennek érdekében hangsúlyozottan törekszik, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségek lakosai számára az ingyenes vagy önköltséges felnőttképzés biztosítására, valamint a civil társadalom fejlesztéséhez szükséges, az e folyamatot támogató közösségi szakemberek képzésére. Szervezeti kultúránkat meghatározó értékek a tudás – az állampolgárok hozzáértése a demokratikus cselekvéshez –, a szervezettség – a civil részvétel és szervezettségi szintjeinek fokozása –, és a fegyelem – a közjóért a saját szuverenitása egy részéről lemondani képes állampolgári magatartás. Céljaink elérése érdekében képzett szakembergárdát alakítottunk ki, folyamatosan építjük szakmai és civil kapcsolatrendszerünket, valamint egyedülálló képzési profillal biztosítjuk a hatékony társadalmi aktvitáshoz szükséges felnőttképzési lehetőséget. Céljaink megvalósítása elképzelhetetlen a helyi szakemberek bevonása nélkül. A szervezet vezetői számára fontos a szolgáltatások megvalósításában közreműködők egyéni elégedettségének fenntartása, növelése. Munkatársainkkal közösen értékeljük a szervezet tevékenységeit, átgondoljuk a vezetőség felelősségét, a szervezet céljait, az azok eléréséhez vezető utakat. Ebben a munkában legfőbb törekvésünk tevékenységeink folyamatos jobbá tétele, fejlesztése. Munkatársaink fejlődése érdekében biztosítjuk a rendszeres továbbképzés lehetőségét, mindenkor szem előtt tartva az egyéni képzési igényeket, szükségleteket. Minőségpolitikánk, és az azt megvalósító minőségirányítási rendszerünk alapja a partneri megelégedettség, ennek megfelelően képzéseink résztvevőinek visszajelzései alapján folyamatosan fejlesztjük, javítjuk tevékenységeinket. Felnőttképzési programjainkat mindenkor a helyi szükségletek alapján, célra és személyre szabottan alakítjuk ki, valósítjuk meg.

54

A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium elkötelezett a jogszabályi és szakmai követelmények teljesítése, a minőségirányítási rendszer, valamint a szakmai munka eredményességének folyamatos fejlesztése iránt. Ennek érdekében folyamatosan követjük szervezetünk életét, működését meghatározó szabályozásokat, körülményeket, s az évenkénti felülvizsgálat eredményei, tapasztalatai alapján aktualizáljuk minőségpolitikánkat, minőségcéljainkat valamint teljes minőségirányítási rendszerünket. Kaposvár, 2007.november 19.

……………………. Szakmai Tanácsadó Testület elnöke

…………………….. Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola igazgatója

55

11.2. Fogalom-meghatározás A Minőségirányítási Kézikönyvben használt minőségirányítási és felnőttképzési, felnőttképzés irányítási fogalmakat a MSZ EN ISO 9000:2001 és az MSZ EN ISO 9001:2001 szabványok alapján és a 24./2004 (VI.22.) az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló FMM rendelet alapján használjuk. E szabványok és jogszabály a CKA számítógépes hálózatán keresztül elektronikus formában elérhetők. A fogalomértelmezésben a Minőségirányítási vezető támogatja munkatársainkat.

11.3. Minőségirányítási rendszer 11.3.1. Általános követelmények A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium a 24/2004 (VI.22.) az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló FMM rendelet alapján, az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményei, és ajánlásait figyelembe véve alakította ki minőségirányítási rendszerét. E rendszer folyamatai közötti kölcsönhatásokat az egyes fő- és kiegészítő folyamatok kézikönyvi szabályozásainak belső hivatkozásaival, illetve e szabályozások kereszthivatkozásaival mutatjuk be. A folyamataink sorrendjét és kölcsönhatásait az 1. sz. ábra szemlélteti. A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium minőségirányítási rendszerében kijelöli azokat a folyamatokat, melyek a képzésben részt vevő felnőttek elvárásainak megfelelnek és az intézmény minőségpolitikájával összhangban álló eredmények eléréséhez szükségesek, ideértve a képzéssel kapcsolatos dokumentumok, szerződések, tananyagok és taneszközök kezelésére vonatkozó eljárásokat, valamint a képzéshez szükséges egészséges és biztonságos, a mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosító környezet megteremtését is. A minőségirányítási rendszer felépítése, dokumentációja és működő elemei biztosítják a rendszeres és folyamatos ellenőrzést, mely lehetővé teszi a lehetséges hibaforrások észlelését, a hibák okainak feltárását, helyesbítését, valamint megelőzését. A minőségirányítási rendszert a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium az alábbi tevékenységeire alkalmazza: -

Felnőtt és egyéb oktatás, felnőttképzési szolgáltatások

Minőségirányítási rendszerünk kialakítása, bevezetése és működtetése során meghatározzuk a felnőttképzési tevékenység fő folyamatait, azok sorrendjét és kölcsönhatásait, valamint a folyamatok eredményes működtetéséhez és szabályozásához szükséges kritériumokat, módszereket, és erőforrásokat. Minőségirányítási rendszerünkben figyelemmel kísérjük, elemezzük, értékeljük, és folyamatosan fejlesztjük képzési és felnőttképzési szolgáltatási folyamatainkat annak érdekében, hogy elérjük a tervezett eredményeket, és gondoskodunk arról, hogy az ehhez szükséges információk rendelkezésünkre álljanak.

56

11.3.2. A minőségirányítási rendszer és folyamatai

Kiszolgáló folyamatok

Képzési és értékelési folyamat

Partner kapcsolatok kezelése

Képzési tevékenység szakmai előkészítése

Képzési terv elkészítése

Erőforrások tervezése (képzési terv alapján)

Felnőttképzési szolgáltatások

Tananyagok rendelkezésre bocsátása

A képzés indítása (résztvevők jelentkezése, tájékoztatás, szerződéskötés)

Előzetesen megszerzett tudás, kompetenciák felmérése

Dokumentumok és feljegyzések kezelése

Képzési tanácsadás

A feltételek biztosítása, a képzés lebonyolítása

Képzési nyilvántartások vezetése

Munkatársak továbbképzése

A résztvevők értékelése

Külső képzési helyszínek kezelése

Képzés zárása

Vevői elégedettség felmérése, értékelése

57

11.3.3. Belső és külső dokumentumok, formanyomtatványok, iratok kezelése A dokumentációs rendszer kialakításánál figyelembe vettük szervezetünk méretét, folyamataink bonyolultságát és kölcsönhatásait, valamint munkatársaink felkészültségét annak érdekében, hogy biztosítsa az eredményes működést, és megfeleljen a minőségpolitikában és a 24./2004 (VI. 22.) az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló FMM rendelet meghatározott követelményeknek.

11.3.4. A Minőségirányítási Rendszer számára szükséges dokumentumok kezelése 11.3.4.1. Minőségirányítási kézikönyv A Minőségirányítási Kézikönyv a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium minőségirányítási rendszerének alapdokumentuma, amelyben megfogalmaztuk a minőségirányítási rendszerünk alkalmazási területeit, bemutatjuk a jogszabályok által az akkreditált intézményektől megkövetelt dokumentált eljárásainkat, valamint a minőségirányítási rendszerhez tartozó folyamatokat és azok általános, valamennyi képzési és felnőttképzési szolgáltatási folyamatra érvényes alapkövetelményeit, hivatkozva intézményünk működését szabályozó további dokumentumokra. Rögzíti az intézmény feladatait az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24./2004 (VI. 22.) FMM rendelet, valamint a társaság vezetésének, illetve a megrendelői követelményeknek a teljesítése érdekében. A Minőségirányítási Kézikönyv alapul szolgál a megrendelőink felé vállalt kötelezettségeink teljesítésének igazolására. A Minőségirányítási kézikönyv, Minőségirányítási vezető által elektronikus adathordozón tárolt eredeti példányáról, szükség szerinti darabszámú másolat készíthető. A kézikönyv érvényes változata folyamatosan elérhető az intézmény számítógépes hálózatán. A kézikönyvet, mint ahogy a minőségirányítási rendszer fenntartásához szükséges dokumentumokat elsődlegesen a neve azonosítja.

11.3.4.2. Jellemzően előforduló belső dokumentumaink Szabályzatok és tervdokumentumok Szabályozó és terv dokumentumaink (pl.: Képzési terv, Humánerőforrás terv) átvizsgálása és kiadás előtti jóváhagyása a Képzésért felelős vezető felelőssége. Egyéb, a felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési szolgáltatások biztosítása során keletkező, kiadásra kerülő dokumentumok A felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési szolgáltatások biztosítása során keletkező dokumentumokra vonatkozó részletes szabályokat a 11.6.2. fejezetben rögzítettük.

11.4. A vezetőség felelőssége 11.4.1. A vezetőség elkötelezettsége

58

Az intézmény vezetése a minőségirányítási rendszer létrehozásával a felnőttképzési tevékenységének folyamatos fejlesztését, a képzésben résztvevők képzési igényeinek megismerését, elvárásainak teljesülését kívánja biztosítani. Az intézmény vezetése a Szakmai Tanácsadó Testület bevonásával meghatározta az intézmény stratégiájával, céljaival összhangban álló Minőségpolitikát. Ebben kinyilvánította elkötelezettségét a képzések résztvevői, képzési szolgáltatások igénybevevői és vevői által igényelt minőség megvalósítása, és a minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztése iránt. Minőségpolitikánkat eszköznek tekintjük a minőségirányítási rendszer működésének fejlesztéséhez, ezért gondoskodunk annak évente történő felülvizsgálatáról. A minőségpolitika érvényes változata az iskola számítógépes hálózatán, illetve az iskolai könyvtárban bárki számára hozzáférhető. A vezetőségi átvizsgáláson minden évben értékeljük a folyamatos alkalmasság és megvalósulás szempontjából, szükség esetén módosítjuk a változó igényeknek megfelelően. A minőségpolitika kijelöli azokat a fejlesztési irányokat, amelyek alapján éves minőségcéljainkat meghatározzuk. A minőségcélok esetében meghatározzuk a teljesülésük mérésére alkalmas kritériumokat, a célok teljesüléséért felelős személyt, a megvalósításhoz szükséges határidőt és a megvalósításhoz felhasználható erőforrásokat. A minőségcélok kiterjednek a képzéssel kapcsolatos minden lényeges funkcióra és a képzésszervezésben érintett valamenynyi szervezeti egységre, illetve személyre. A minőségpolitika teljesülését és a minőségcélok elérését évente vizsgáljuk vezetőségi átvizsgálások keretében. A vezetőségi átvizsgálás során áttekintjük a képzési terv teljesülését, és vizsgáljuk a minőségirányítási rendszer működését, annak folyamatos továbbfejlesztése érdekében. A vezetőségi átvizsgálásokat megelőzi az éves teljes körű önértékelés, melyet az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24./2004 (VI. 22.) FMM rendeletben meghatározott értékelési területekre kiterjesztve hajtunk végre, az intézmény munkatársainak, belső partnereinek bevonásával. A vezetőségi átvizsgálásban részt vesznek az intézmény Szakmai Tanácsadó Testületének tagjai.

11.4.2. Tervezés 11.4.2.1. Képzési terv elkészítése A Képzésért felelős vezető hatásköre és felelőssége az éves képzési terv elkészítése. Az éves képzési terv tartalmazza:  a tervezett képzéseket,  a képzések célcsoportját,  a finanszírozás forrásait,  a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyitárgyi feltételek biztosításának módját. Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni. A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium éves képzési tevét az iskolai könyvtárban meg lehet tekinteni. Az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles tájékoztatást adni.

59

11.4.2.2. Humánerőforrás terv Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24./2004 (VI.22.) FMM rendelet rendelkezései alapján az intézménynek rendelkeznie kell olyan humánerőforrás-tervvel, amely tartalmazza az oktatók kiválasztására, rendelkezésre állására, valamint továbbképzésére vonatkozó szabályokat. A Humánerőforrás terv jelen kézikönyv 11.5.1. fejezetével megegyező, szükség szerint aktualizált dokumentum.

11.4.2.3. Felelősségi körök, hatáskörök Az intézmény vezetését alkotják - Igazgató: - Szakmai Tanácsadó Testület: - Képzésért felelős vezető: - Minőségirányítási vezető:

Balázs Tibor Tamás Károly elnök Horváth Géza Talliánné Buza Magdolna

Az intézmény felépítését, a szervezeti kapcsolatokat a szervezeti ábra teszi átláthatóvá, azokat a szervezeti ábra meghatározza. Ezen túl a minőségirányítási kézikönyvben is meghatározunk felelősségi és hatásköröket egyes szabályozási területekhez kapcsolódóan. Az önértékelések és vezetőségi átvizsgálások során vizsgáljuk a szervezeti átalakítások szükségességét. Az intézmény vezetéséhez tartozó egységek, feladatkörök részletes leírását a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium Alapító Okirata, illetve Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A Szakmai Tanácsadó testület összetételét, működését külön ügyrend szabályozza. A Minőségirányítási Rendszer működtetéséért felelős Minőségirányítási vezető feladatköreit jelen dokumentum rögzíti. Az intézmény minőségirányítási vezetője A minőségirányítási vezető az intézmény vezetésének tartozik beszámolással és tájékoztatja a minőségirányítási rendszer működéséről az intézmény Szakmai Tanácsadó Testületét. Feladatai: - az intézmény minőségirányítási rendszerének működtetése, - az intézmény folyamatainak felügyelete, fejlesztése, - a minőségirányítással kapcsolatos képzések szervezése és lebonyolítása, - a minőségirányítási dokumentumok, jogszabályok és a szabványok kezelése, - a helyesbítő és megelőző tevékenységek felügyelete, - a minőségüggyel összefüggő információk összegyűjtése, elemzések készítése, - a reklamációk, panaszok kivizsgálása. A Szakmai Tanácsadó Testület A Felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. tv. előírásai alapján a felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében szakmai tanácsadó testületet hoz létre. A szakmai tanácsadó testület legalább 3 főből áll.

60

A szakmai tanácsadó testület feladatai:] - a jóváhagyja a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét és kétéves beszámolóját, - közreműködik a felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában, - segíti a felnőttképzést folytató intézmény szakmai nyilvánosságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakítását. A szakmai tanácsadó testület ügyrendjét maga határozza meg.

11.4.2.4. Kommunikáció A minőségirányítási rendszer egyértelműen rögzíti a képzésben részt vevő felnőttekkel, az intézmény partnereivel kialakított kommunikáció és kapcsolattartás rendjét, formáját, különös tekintettel a körültekintő ügyfélkapcsolatokra, illetve a visszacsatolások kezelésére és feldolgozására. Az intézmény tevékenységéből és működésmódjából következően a belső kommunikáció túlnyomórészt szóbeli kommunikáció. Emellett a folyamatos kapcsolattartás eszköze a munkatársak között az intézményi számítógépes hálózaton történő információ csere. Továbbá az intézményen belüli kommunikáció keretéül a rendszeresen megtartott megbeszélések szolgálnak. A megbeszéléseket szükség szerint az Egyesület elnöke hívja össze és vezeti le. Képzési programok lebonyolítása során a képzési program lebonyolításáért felelős oktató legalább a képzés kezdetekor (témája: tervezés) és a képzés befejezésekor (témája: értékelés) oktatói megbeszélést kezdeményez és tart. A képzési tevékenység folyamatos nyomon követését biztosítja a képzési tevékenységek dokumentálásának pontos szabályozása.

11.4.2.5. Vezetőségi átvizsgálás Az intézmény vezetése évente legalább egy alkalommal a vezetőség átvizsgálása keretében tekinti át az önértékelési rendszer eredményeit, a minőségirányítási rendszer működését leíró információkat. A rendelkezésre álló információk elemzésével, áttekintésével külön erre a célra szervezett értekezlet keretében értékelik az előző időszak minőség céljainak teljesülését, határozzák meg a fejlesztési célokat, döntenek – szükség esetén – a minőségpolitika megváltoztatásról és meghatározzák a következő időszak minőségcéljait, elfogadják a következő időszakra meghatározott képzési tervet. Az értekezletet a képzésért felelős vezető hívja össze, az értekezleten részt vesz az intézmény vezetése, és a Szakmai Tanácsadó Testület tagjai. A vezetőségi átvizsgálás napirendje: 1. Az előző időszak munkáinak, a minőségirányítási rendszer és folyamatainak értékelése (beleértve a minőségcélokét is), fejlesztési lehetőségek. (Képzésért felelős vezető). 2. Reklamációk, panaszok, megrendelői észrevételek, követelmények illetve az ezekből eredő fejlesztési igények. (Minőségirányítási vezető, Képzésért felelős vezető)

61

3. Erőforrások helyzete, erőforrás-szükségletek, alvállalkozók (Képzésért felelős vezető) 4. A teljes körű önértékelés eredményeinek áttekintése (Minőségirányítási vezető) 5. Piaci helyzet kiértékelése, piaci stratégiák (Képzésért felelős vezető) 6. Helyesbítő és megelőző tevékenységek. (Minőségirányítási vezető) 7. A Minőségpolitika és minőségcélok teljesülése. (Minőségirányítási vezető) 8. Következő évi minőségcélok meghatározása. (a vezetőség) A vezetőségi átvizsgálásról jegyzőkönyv készül, mely az elektronikus levelező rendszeren keresztül, vagy az informatikai hálózaton keresztül válik hozzáférhetővé az érintettek számára.

11.5. Erőforrások biztosítása 11.5.1. Emberi erőforrások (Humánerőforrás terv) A minőségirányítási rendszerben meghatározott felelősségekkel megbízott munkatársak kiválasztásánál, megbízásánál biztosítani kell, hogy rendelkezzenek a munkájuk ellátásához szükséges képesítéssel, megfelelő készséggel és gyakorlattal.

11.5.1.1. Továbbképzések A képzési tevékenységhez kapcsolódó munkakörök betöltéséhez szükséges képzettség, gyakorlat meghatározása a Képzésért felelős vezető feladata. A követelményeket a szervezeti felépítés és a tevékenység átalakulásakor felül kell vizsgálni. A tevékenységi kör bővülése esetén a megvalósítókkal szemben támasztott követelményeket is ki kell terjeszteni.

11.5.1.2. A továbbképzési igények meghatározása Az éves szakmai továbbképzési igényeket a tárgyév első negyedévének végéig kell kialakítani, igazodva az éves képzési tervben meghatározott feladatokhoz. Az igényfelmérést és a képzés szükségességének meghatározását a Képzésért felelős vezető végzi el a munkatársakkal történt konzultáció után, az ellátandó feladatok, valamint a minőségirányítási rendszer továbbfejlesztési követelményeinek vizsgálata alapján. Az egyes tervezett képzéseknél egyedileg kell meghatároznia az eredményesség értékelésének módját. A Továbbképzési terv (amennyiben a képzési terv szükségessé teszi továbbképzések tervezését) a Humánerőforrás terv melléklete, melyet az intézmény vezetője hagy jóvá. Amennyiben nem készül továbbképzési terv, az intézmény munkatársai közvetlenül a képzési tevékenységért felelős vezető számára nyújthatják be továbbképzési igényeiket. Kiemelt képzési területek: - Új trendek, eljárások, módszerek alkalmazása - Szakmai ismeretek - Idegen nyelv - Minőségbiztosítás

62

11.5.1.3. A humánerőforrás fejlesztés dokumentálása A Képzésért felelős vezető felelőssége a szakmai önéletrajzok naprakész vezetése a munkatársakról, illetve azok képzettségéről, szakmai gyakorlatáról, amely alapján igazolható, hogy olyan képzési programok megvalósításában vesznek részt, amelyek esetében rendelkeznek a meghatározott végzettséggel, szakmai, oktatói és felnőttképzési gyakorlattal. Emellett a munkakör, beosztás szempontjából releváns iskolai végzettségeket igazoló dokumentumok másolatát is összegyűjti és tárolja a Képzésért felelős vezető, csakúgy, mint az oktatók nyilatkozatát arról, hogy az akkreditációs eljárás lefolytatásához szükséges, e rendeletben meghatározott adataiknak a kirendelt szakértők, az NSZFI és a FAT által történő kezeléséhez hozzájárulnak.

11.5.1.4. A továbbképzések dokumentálása, értékelése A továbbképzések eredményességének értékelését – a Képzési tervben (nem tervezett oktatás, képzés esetén a Minőségügyi és szakmai oktatás formalapnak a tematikát leíró részében) meghatározott módon – el kell végezni és a vonatkozó feljegyzéseket a Minőségirányítási vezetőnek, vagy a Képzésért felelős vezetőnek meg kell őriznie. Az értékelés vonatkozhat a - képzés során tanúsított teljesítményre, illetve - a munkában nyújtott teljesítményre A Minőségirányítási vezető felelőssége továbbá, hogy a belső képzések folyamatos nyomon követése megtörténjen abból a szempontból, hogy a munkatársak az elsajátított új ismereteket mindennapi munkájuk során alkalmazzák-e, illetve – ha szükséges – azt munkatársaikkal megismertették-e.

11.5.1.5. Új oktatók felvétele A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnáziumnak megfelelő számú főállású szakalkalmazottja, oktatója van. Szükség esetén külsős oktatókkal egészül ki. Az oktatást magasan kvalifikált, egy vagy több szakirányú felsőfokú végzettséggel, gazdag közösségfejlesztési és képzési tapasztalattal rendelkező, megbízásos jogviszonyban dolgozó kollégáink végzik felkérésre. A képzésért felelős vezető határozza meg a külsős oktatókkal szemben támasztott szakmai kiválasztási kritériumokat. Az oktatókkal szemben támasztott általános kritériumok a következők: - Egyetemi, vagy főiskolai végzettség, vagy a szakterület szempontjából releváns felsőfokú szakirányú végzettség, lehetőség szerint pedagógiai végzettség - Kiemelkedő kommunikációs készség - Oktatói, felnőttképzési gyakorlat - Közösségfejlesztési gyakorlat, tapasztalat Az új oktatók felkutatásával és kiválasztásával kapcsolatos tevékenységet a Képzésért felelős vezető végzi. A képzésért felelős vezető gondoskodik a jelöltek szakmai önéletrajzának és legmagasabb iskolai végzettségét igazoló dokumentumok bekéréséről. 63

A kiválasztott oktatóval való szerződéskötésért a Képzésért felelős vezető a felelős. A minőségirányítási vezető személyes konzultáció formájában végzi el az oktató felkészítését, amely kiterjed a minőségirányítási rendszer bemutatására.

11.5.1.6. Az oktatók rendelkezésre állásának biztosítása Az intézmény éves képzési tervének elkészítése során határozza meg a terv végrehajtásához szükséges erőforrásokat. A képzési terv ismeretében dönt a képzésért felelős vezető arról, hogy milyen mértékben és milyen szakmai feltételekkel szükséges oktatók felvétele, bevonása a tervezett felnőttképzési és felnőttképzési szolgáltatási tevékenységbe. A képzés terv magába foglalja a képzési területekre meghatározott tervadatokat, így képzési területenként vizsgálja a vezetés a megfelelő erőforrások rendelkezésre állását. Mivel az adott területek tervmutatóinak teljesítéséért a Képzésért felelős vezető felel, ezért a rendelkezésre álló oktatói kör bővítésének szükségességére a képzési terv megvalósítása során is javaslatot tehet. Minden képzési program problémamentes megvalósításához előre nem tervezhető esetekre helyettes oktató áll rendelkezésre. Az adott képzésre beosztott oktató feladata szükség esetén a helyettesítés kezdeményezése. Az oktató a képzési program megvalósításának kezdetekor javaslatot tehet a helyettesére. Amennyiben nem nevez meg helyettest, a Képzésért felelős vezető jelöli ki azt.

11.5.2. Infrastruktúra 11.5.2.1. Képzési infrastruktúra Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló 24./2004 (VI.22.) FMM rendeletben és annak 1. sz. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő felnőttképzési tevékenység (beleértve a felnőttképzési szolgáltatások biztosítását) eredményes folytatása érdekében a vezetőségi átvizsgáláson meghatároztuk a működéshez szükséges feltételrendszert, gondoskodunk ezek biztosításáról és fenntartásáról. A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium épületében rendelkezünk képzési programjaink megtartásához szükséges képzési teremmel és minden kapcsolódó infrastruktúrával. A képzési termek felszereltségét és befogadóképességét a képzési programjainkban és képzési tervünkben rögzített csoportlétszámoknak megfelelően határoztuk meg. A képzések megszervezéséhez, lebonyolításához szükséges mobil eszközök rendelkezésre állását, felhasználását az intézmény Képzésért felelős vezetője szabályozza. A tárgyi eszközökről a szervezet leltárnyilvántartást vezet.

11.5.2.2. Tananyagok biztosítása A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium által lebonyolított képzéseken felhasznált tananyagok a központi programok alapján, a szervezet által kerülnek kifejlesztésre. A tananyagok elérhetők az iskola könyvtárában, a szükséges tananyagok nyomtatott formában kerülnek átadásra a képzés megkezdésekor.

64

11.5.2.3. Munkakörnyezet Tevékenységünk során – az egészségügyi és munkavédelmi előírásokat is figyelembe véve – olyan munkakörnyezetet biztosítunk, amely alkalmas a felnőttképzési tevékenység magas szintű megvalósítására. A megfelelő munkakörnyezet biztosításáért és kialakításáért a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium igazgatója a felelős.

11.6. Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó folyamatok 11.6.1. Felnőttképzési és értékelési folyamat Felnőttképzési tevékenységünk alapdokumentumai a 2001. évi CI. törvénynek megfelelő Képzési terv, valamint a képzési tervben megvalósításra kijelölt képzések programjai. A képzési programokban rögzítjük a Fktv. vonatkozó szabályai szerint a képzési célokat, a megszerezhető kompetenciák és ismeretek körét, a képzés tartalmi felépítését, a megvalósításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, és a képzés megszervezéséhez, lebonyolításához kapcsolódó egyéb körülményeket. Abban az esetben, ha a vevői elvárások, követelmények teljesítése érdekében el kell térnünk képzési programjainktól, külön dokumentumban rögzítjük az általános programtól való eltéréseket. Ebben az esetben az általános képzési program a kiegészítő dokumentummal együtt érvényes. A képzési programok alkotják a képzési és értékelési folyamat megvalósításának alapját. 11.6.2. A felnőttképzési és értékelési folyamat szabályozása 11.6.2.1. Képzési tevékenység szakmai előkészítése Képzéseinkről, és az azokhoz kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatásainkról tájékoztatókat, (felhívásokat) készítünk, amelyeket eljuttatjuk minden lehetséges partnerünkhöz, potenciális jelentkezőkhöz, résztvevőkhöz. Az érdeklődőkkel kölcsönös egyeztetési folyamat keretében feltárjuk a valós képzési szükségleteket, s ezek figyelembe vételével képzési tanácsadást nyújtunk. Amennyiben az érdeklődők vagy megrendelők helyzete, szükséglete megkívánja, képzési programjainkat az egyedi igényekhez igazítjuk mind tartalmukban, mind pedig megvalósításuk időtartamában. A képzési program megvalósítására vonatkozó adatokat rögzítjük a képzési nyilvántartásban. A képzésekről képzési program és/vagy tematika készül amely többek között tartalmazza a képzés lebonyolításának ütemtervét az oktatók beosztását, valamint a képzésben résztvevő hallgatók várható számát. Alfolyamat megnevezése: 1.1. Képzési tevékenység szakmai előkészítése Srsz. Tevékenység Felelős Végrehajtó Dokumentum 1. Képzési felhívás eljuttatása Képzésért felelős Képzésért felelős Tájékoztató a célcsoporthoz vezető oktató anyagok, 2. Képzési szükségletek egyez- Képzésért felelős Képzésért felelős Emlékeztető, tetése, tanácsadás vezető oktató feljegyzés

65

3.

Képzési programok testre szabása

4.

A képzés adatainak rögzítése a Képzési nyilvántartásban, tematikában

Képzésért felelős Képzésért felelős Képzési program vezető oktató és kiegészítő dokumentum Képzésért felelős Minőségirányítási Képzési nyilvánvezető vezető tartás

11.6.2.2. A képzés indítása (résztvevők jelentkezése, tájékoztatás, szerződéskötés) Képzéseink résztvevői jellemzően a közösségfejlesztési tevékenységet végző szakemberek, illetve ennek a tevékenységnek az alanyai. A résztvevők pontos körét és az igényelt képzést a közösségfejlesztésben közreműködő szakemberek tájékoztatása alapján azonosítjuk. A megvalósítandó képzésekről elkészítjük a tájékoztató anyagokat, amelyeket eljuttatunk a képzés minden lehetséges résztvevőjéhez. A képzések kezdetét megelőzően ellenőrizzük, hogy a résztvevők megfelelnek-e a képzési programban meghatározott belépési feltételeknek. Amennyiben a képzés elvégzése előzetes iskolai végzettséghez kötött, úgy bekérjük annak meglétét igazoló dokumentumot, amelynek másolatát egy példányban a képzés dokumentációjához csatolunk. Előzetes elvárt ismeretek esetén a képzést megelőzően kerül sor a jelentkezők megfelelő szintű tudásának felmérésére. A képzési dokumentációban vezetendő adatok és a képzés személyhez kötése érdekében a résztvevőkkel jelentkezési lapot töltetünk ki, és a képzési programra vonatkozóan megkötjük velük a 2001. évi CI. tv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelően a felnőttképzési szerződést. Alfolyamat megnevezése: 1.2. A képzés indítása (résztvevők jelentkezése, tájékoztatás, szerződéskötés) Srsz. Tevékenység Felelős Végrehajtó Dokumentum 1. Képzés résztvevőinek meg- Képzésért fele- közreműködő Képzésre kijelölhatározása lős oktató szakember tek listája 2. Előzetes tájékoztatás Képzésért fele- közreműködő Képzési tájékoztalős oktató szakember tó 3. Képzésbe való bekapcsoló- Képzésért fele- Képzésért felelős Képzési program, dás feltételének vizsgálata lős vezető oktató jelentkezési lap 4. Jelentkezési lap kitöltetése Képzésért fele- Képzésért felelős Jelentkezési lap lős vezető oktató 5. Felnőttképzési szerződés Képzésért fele- Képzésért felelős Felnőttképzési megkötése lős vezető oktató szerződés

11.6.2.3. Előzetesen megszerzett tudás, kompetenciák felmérése A felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatásainknál (így az előzetesen megszerzett tudás felmérésénél) is érvényesülnek sajátos közösségfejlesztői szempontjaink és módszereink. Az előzetes tudásszint felmérése során a képzést megelőző időszakban, egy több hónapig tartó közös helyi cselekvés során személyes tapasztalatokat szerzünk. Működésünk lényege az,

66

hogy képzéseink válaszként igyekeznek működni az általunk felismert ismereti hiányokra, azzal a céllal, hogy hosszú távon is fenntarthatóvá és sikeressé tegyék a helyi cselekvést. Mindezekben az előzetes tapasztalatszerzés igazít el bennünket, s a képzési program helyi tudásszinthez igazításában közösségfejlesztő tanárainknak nagy gyakorlata van. Szakmai képzéseinknél a programban meghatározott előképzettség, a képzésbe lépés feltétele. Ez a minimálisan megkövetelt előzetes ismeretek meglétét feltételezi. A képzés első óráit mindig az elvárások és az előzetes tudásszint felmérésére fordítjuk, általában szóbeli, néha írásbeli munkával, csoport előtti összegzéssel. Alfolyamat megnevezése: 1.3. Előzetesen megszerzett tudás, kompetenciák felmérése Srsz. Tevékenység Felelős Végrehajtó Dokumentum 1. Közösségfejlesztés, tájékozta- Képzésért fele- Képzésért felelős Felnőttképzési tás az előzetesen megszerzett lős oktató oktató szolgáltatások tudás mérésének lehetőségétájékoztatója ről 2. Mérés iránti igények rögzíté- Képzésért fele- Képzésért felelős Feljegyzés se lős oktató oktató 3. Felmérés elvégzése (lehet Képzésért fele- Oktató Feljegyzés szóbeli és írásbeli) lős oktató 4. Visszajelzés a felmérés Képzésért fele- Oktató Feljegyzés eredményeiről lős oktató

11.6.2.4. A feltételek biztosítása, a képzés lebonyolítása A képzések lebonyolítása A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium Képzési Központja Kaposvár, Baross G. u. 19. helyszínen történik. Az infrastrukturális és egyéb tárgyi feltételek a képzési helyszínen minden tekintetben adottak. Amennyiben a képzések speciális tárgyi feltételek meglétét igénylik, amelyek a jelenlegi felszereltségi szinttel nem biztosíthatók, úgy azok biztosítása a Képzésért felelős vezető felelőssége. Az első képzési napon kerül sor a képzési program és/vagy tematika, illetve a felnőttképzési szerződés tartalmának egyeztetésére, aláírására. Ezek együttesen tartalmazzák a képzésre vonatkozó információkat. Amennyiben a képzési szerződés valamennyi, a képzésben résztvevő számára releváns információt tartalmazza, nem kerül sor képzési tájékoztató kiadására. Ugyanekkor történik a képzés tananyagának átadása, amennyiben az nyomtatott formában biztosított. A képzés lebonyolításához kötődő dokumentumok kezelése a képzést megvalósító oktatók feladata. A részvétel nyomon követését jelenléti ív, a képzés tartalmi megvalósulását képzési napló alkalmazásával végezzük. A képzést lebonyolító oktatók felelőssége, hogy akadályoztatásuk esetén intézkedjenek a kijelölt helyettesek tájékoztatásáról. Ilyen esetben köteles tájékoztatni az oktató a Képzésért felelős vezetőt is. A Képzésért felelős vezető felelős a résztvevők tájékoztatásáért. Amennyiben a helyettesítés nem megoldható, a Képzésért felelős vezető értesíti a képzési program résztvevőit a változásokról.

67

Alfolyamat megnevezése: 1.4. A képzés lebonyolítása Srsz. Tevékenység Felelős Végrehajtó Dokumentum 1. Tárgyi feltételek biztosítása Képzésért felelős Képzésért felelős Eszközlista, válvezető vezető lalkozói szerződés 2. Képzési tájékoztató Oktató Oktató Képzési tájékoztató és aláíróív 3. Felnőttképzési szerződés Képzésért felelős Képzésért felelős Felnőttképzési megkötése vezető oktató szerződés 5. Jelenléti ív vezetése Oktató Oktató Haladási napló 6. Akadályoztatás esetén a he- Képzésért felelős Oktató Haladási napló lyettesítés megszervezése vezető

11.6.2.5. A résztvevők értékelése A résztvevők értékelése a képzés folyamatában: - Az általános képzések folyamatában a hallgatókat megfigyeléssel és visszacsatolással értékeljük. Ennek alapja a hallgatók aktív részvételével megvalósuló képzési módszerek és technikák alkalmazása. - A szakképzések folyamatában hasonlóan járunk el, ám ott a kötelezően előírt gyakorlati munka adja meg a lehetőségét képzett és képző folyamatos párbeszédének. A gyakorlati munkáról készített dolgozat – mely a vizsgárabocsátás felétele – szintén az értékelés része. A résztvevők értékelése a képzés végén: A képzők az képzést lezáró értékelő szakaszban nyilvánosan értékelik a képzettek teljesítményét. Általános képzéseken ez a csoport egészére, szakképzéseken ez minden egyes egyénre vonatkozik. A képzés lezárásakor a hallgatók kitöltik a képzési program megvalósulását, eredményességét, a résztvevők elégedettségét mérő „Értékelő lap”-ot. Alfolyamat megnevezése: 1.5. A résztvevők értékelése Srsz. Tevékenység Felelős Végrehajtó 1. Folyamatos értékelés Oktató Oktató 2. Gyakorlati munka értékelése Oktató Oktató

Dokumentum Összegző jelentés Gyakorlati munkáról készített dolgozat

11.6.2.6. Képzés zárása Az általános célú képzéseken képzési igazolást adunk ki. A szakképzések vizsgával zárulnak. A vizsgák lebonyolítója az intézmény. Az intézmény - felkéri a vizsgabizottságot, - lebonyolítja szakmai vizsgát a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelelően - kiadja a bizonyítványokat. A képzés eredményességének mérése objektív indikátorok - elégedettségi skála, a képzés tartalmára, hosszára, körülményeire, a megvalósítás minőségére vonatkozó mérőszámok - és az

68

azt kiegészítő szubjektív vélemények összesítéséből, valamint az e talajon elvégzett összesítő elemzésből áll. Az értékelés folyamatában mind a résztvevők, mind a képzők részt vesznek. A képzés lezáró szakaszában a képzők összesítik a képzés értékelését. A résztvevők teljesítményeit összevetik a rendelkezésre álló idővel és forrásokkal, az eredményeket a kitűzött célokkal, elemzik a hibákat, problémákat, akadályokat és kifejtik véleményüket, hogy a képzésben megkezdett munka a jövőben milyen reális fejlődésnek nézhet elébe. A képzés befejezését követően a képzést megvalósító oktató képzési jegyzőkönyvet készít a képzés megvalósulásáról, a tartalmi elemek érvényesüléséről, a célul kitűzött kompetenciák eléréséről, a tárgyi feltételek rendelkezésre állásáról és megfelelőségéről, amelyet a Képzésért felelős vezetőnek, vagy megbízottjának ad át. Alfolyamat megnevezése: 1.5. A képzések értékelése Srsz. Tevékenység Felelős 1. Képzések értékelése Képzésért felelős vezető 2. Értékelőlapok feldolgozása Képzésért felelős vezető 3. Írásbeli összefoglaló jelentés Kézésért felelős elkészítése vezető

Végrehajtó Oktató

Dokumentum Értékelő lap

Oktató

Értékelő lapok és összegzésük Képzési jegyzőkönyv

Oktató

11.6.2.7. A képzési tevékenység ellenőrzése A képzési tevékenység ellenőrzéséért a képzésért felelős vezető viseli a felelősséget. A képzési dokumentáció ellenőrzésével, és a megrendelővel való személyes konzultáció útján történik a képzések ellenőrzése. Egyedi esetben a képzésért felelős vezető óralátogatást végez.

11.6.2.8. Azonosítás és nyomon követhetőség – A felnőttképzési tevékenység dokumentációs rendje A felnőttképzési tevékenység során felhasznált dokumentumok kezelése a képzés nyilvántartásba vétele a Képzésért felelős vezető felelőssége, a képzési szerződéstől az összefoglaló elkészítéséig a megvalósító oktató /tréner felelőssége. A felnőttképzési tevékenység során keletkezett valamennyi dokumentumot egy-egy képzéshez kötődően – a keletkezés sorrendjében – közösen, képzésenként elkülönített módon tároljuk.

11.7. Támogató folyamatok 11.7.1. Ügyfélszolgáltat működtetése Az ügyfélszolgálati tevékenység személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. Munkaidőben (munkanapokon 9 órától 15 óráig) elérhető ügyfélszolgálatunk székhelyünkön, ügyfeleink, és a képzések résztvevői számára. Ügyfélszolgálatunk mind telefonon, mind személyesen, mind levélben elérhető, felkereshető. Rendelkezünk a személyes tájékoztató megbeszélések, konzultációk lebonyolításához szükséges feltételekkel.

69

E-mailen is lehetősége nyílik partnereinknek kérdéseik megfogalmazására. Az e-mailen érkező érdeklődésre 1 munkanapon belül válaszolunk.

11.7.2. Az ügyfél reklamációk kezelése / panaszkezelés Az esetlegesen felmerülő ügyfél reklamációkat az ügyféllel kapcsolatot tartó oktató dokumentálja, majd döntésre előkészíti a Képzésért felelős vezetőnek. A reklamáció jogosságáról, elfogadásáról, valamint a kivizsgálásról és a reklamáció elhárításáért felelős személy kijelöléséről, a végrehajtás határidejéről szintén a Képzésért felelős vezető dönt. Vitás kérdésekben a döntésbe esetenként be kell vonni az intézmény jogi képviselőjét. A reklamáció lezárását követően valamennyi az adott reklamációhoz, panaszhoz, annak kivizsgálásához kapcsolódó feljegyzést a szervezet Minőségirányítási vezetőjének kell átadni. A reklamációkat és az azok megszüntetésére hozott intézkedéseket a Minőségirányítási vezetőnek kell nyilvántartania és elemeznie. Szükség esetén helyesbítő adott esetben megelőző tevékenység lefolytatását kezdeményezi. A helyesbítő tevékenység indításáról, annak várt eredményéről és a bevezetés határidejéről tájékoztatni kell a reklamálót. A tájékoztatás az illetékes oktató, vagy a Képzésért felelős vezető feladata.

11.8. Mérés, elemzés, értékelés 11.8.1. A képzésben résztvevők megelégedettsége A képzésben résztvevők megelégedettségét alapvetően megvalósított képzéseink hasznosíthatósága, az elsajátított ismeretek alkalmazhatósága, a megvalósítás tartalma, szereplői, körülményei határozzák meg. A jellemzők mérését a képzési és értékelési folyamat keretében alkalmazott Értékelő lappal végezzük. Az Értékelő lap a képzéssel kapcsolatos összbenyomásra, a képzés tartalmára, megvalósulására, fejlesztési javaslatokra és további képzési szükségletekre vonatkozó kérdéseket tartalmaz, amelyekre vonatkozó válaszokkal méri a képzésben résztvevők megelégedettségi szintjét. A kapott adatok átlagait képzésenként és a képzések összességében is értékeljük.

11.8.2. Önértékelési rendszer A minőségirányítási rendszerünk eredményességének ellenőrzésére, tevékenységünk megfelelőségének igazolására adatgyűjtést és elemzést, és teljes körű önértékelést végzünk. A mutatószámok alkalmazásával elérhető a tények alapján történő tájékozódás és döntés, a trendek felismerése, a folyamatokra vonatkozó intézkedések hatásának lemérhetősége, valamint a gyors reagálás lehetősége. Az adatgyűjtés és önértékelési tevékenység szempontjából fontos feltétel, hogy egyszerre ne túl sok adatot gyűjtsünk; az adatok alkalmasak legyenek a kívánt információ megjelenítésére, követésére; valamint, hogy a mutatószámrendszer áttekinthető legyen. Az adatgyűjtés mellett egyéb önértékelő és értékelő módszereket is alkalmazunk.

70

A gyűjtendő adatokat, és az értékelés súlypontjait – a 24/2004 (VI.22.) FMM rendeletben foglaltak figyelembe vételével – a következő területekhez rendeltük: Az önértékelés területei

Az önértékelés módszere

A vezetés szerepe a minőségi kultúra fejlesztésében

Kérdőív, megfigyelés és dokumentumelemzés

Az emberi erőforrások menedzselése

Kérdőív, megfigyelés és dokumentumelemzés

Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása

Kérdőív, megfigyelés és dokumentumelemzés

Partnerkapcsolatok és a partneri igények figyelembevételének módja

Kérdőív, megfigyelés és dokumentumelemzés

Teljes folyamatszabályozás

Kérdőív, megfigyelés és dokumentumelemzés

Az intézmény szakmai és civil közéletben kifejtett tevékenysége

Nyilvántartás elemzés

Az önértékelés indikátorai és értékelési szempontjai Kérdőíven rögzített értékek átlaga Minőségfejlesztésre fordított idő A minőségcélok teljesülése, dokumentáltsága, a célmeghatározás szervezeti hatása Kérdőíven rögzített értékek átlaga Képzésre fordított idő és képzési ráfordítások Képzési tevékenység dokumentáltsága Infrastrukturális fejlesztések mértéke Kérdőíven rögzített értékek átlaga Minőségpolitika változásai A stratégiai célok ismertsége, elfogadottsága a szervezeten belül Kérdőíven rögzített értékek átlaga Partnerek számának változása Vevői elégedettségmérés ilyen irányú információi Kérdőíven rögzített értékek átlaga Minőségirányítási rendszer folyamatszabályozásra vonatkozó részeinek változásai A Társaság szakmai és társadalmi szervezetekhez kötődő kapcsolatainak száma

71

Indikátorok ellenőrizhetőségének forrásai és eszközei Kitöltött kérdőívek Önértékelési jelentés

Kitöltött kérdőívek Önértékelési jelentés

Kitöltött kérdőívek Önértékelési jelentés

Kitöltött kérdőívek Önértékelési jelentés

Kitöltött kérdőívek Önértékelési jelentés

Szakmai és civil közéleti partnerlista Önértékelési jelentés

A képzésben részt vevők Értékelő lap képzést értékelő véleménye a tanfolyam szervezéséről, a tananyag minősítéséről, az előadók, az oktatók értékeléséről, a felnőttképzési szolgáltatásokról, az előzetes tudásszint méréséről, illetve az ennek lehetőségéről való intézményi tájékoztatásról, a tárgyi feltételek megfelelőségéről

Az Értékelő lap kérdőíven megjelölt értékek átlaga Az Értékelő lapon megfogalmazott kifejtő vélemények

Kitöltött Értékelő lapok

Az intézmény alkalmazottainak és az oktatóknak az intézményről és a képzésben nyújtott teljesítményéről alkotott véleménye

Kérdőív, képzési jegyzőkönyvek elemzése

Önértékelési kérdőívek

Az intézmény képzési tevékenységének kulcsfontosságú eredményei, illetve mutatói

Adatgyűjtés, statisztikai elemzés

Kérdőíven rögzített értékek átlaga Teljesítményértékelés eredményei Tréneri önértékelés eredményei Teljesítési indexek alakulása képzésenként Együttműködő partnerek száma Megvalósított képzések száma Képzésbe vont hallgatók / résztvevők száma Képzési tevékenységből származó árbevétel

Önértékelési jelentés

Képzési jegyzőkönyvek Önértékelési jelentés

Önértékelési kérdőívek Munkatársi jelentések Megkötött szolgáltatási és felnőttképzési szerződések Képzési dokumentációk Könyvelés Önértékelési jelentés

A szervezet vezetősége, tagjai kezdeményezhetik további területek adatainak gyűjtését a Minőségirányítási vezetőnél, amennyiben ezt a rendszer fejlesztése érdekében szükségesnek tartják. Az önértékelés eredményét vezetői átvizsgálás keretében értékeljük. A teljes körű önértékelést a vezetőségi átvizsgálást megelőzően, évente egy alkalommal végezzük el. A teljes körű önértékelés végrehajtásának felelőse a Képzésért felelős vezető. Az önértékelésről önértékelési jelentés készül, amelynek a feltárt problémákat, fejlesztési területeket tartalmazó összefoglalója a vezetőség átvizsgálására készített előterjesztés részét képezi. Az önértékelésben a szervezet valamennyi munkatársa részt vesz.

11.9. Fejlesztés 11.9.1. Folyamatos fejlesztés A minőségirányítási rendszerünk folyamatos fejlesztése a terv szerint megvalósult folyamatok tökéletesítéséről, a minőségirányítási rendszer eredményességének fejlesztéséről szól.

72

Fenti célkitűzések elérésének fontosabb eszközei: -

minőségpolitika minőségcélok adatelemzés vezetőségi átvizsgálás helyesbítő tevékenységek megelőző tevékenységek

11.9.2. Helyesbítő és megelőző tevékenységek Társaságunk jellemzően az alábbi információk alapján dönthet úgy, hogy szükséges-e helyesbítő tevékenységet indítani: - vevői reklamációk, észrevételek, javaslatok, - teljesítés közben előforduló hibajelentések, jegyzőkönyvek, - önértékelés eredményei - vezetőségi átvizsgálás feljegyzései, - belső javaslattétel, - adatelemzések eredményei (pl.: negatív trendek). Az eltérés észlelőjének (bármely munkatárs, Minőségirányítási vezető, stb.) az intézménynél rendszerbe állított Helyesbítő, megelőző tevékenység formalapon kell egyértelműen meghatároznia a hibát és feljegyezni az ehhez kapcsolódó dokumentumokat (pl.: reklamációs levél, vezetőségi átvizsgálások jegyzőkönyvei, jelentések, stb.).

12. ELJÁRÁSREND AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK KIVÁLASZTÁSI ÉS BETANULÁSI RENDJÉNEK MŰKÖDÉSÉRE Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (pedagógus munkatárs) Lépések Pályázat kiírása

Módszer pályáztatás

Eszköz média

Érintett Felelős Határidő az adott szak- igazgató I. mai munkaköaktualitás szerint zösség II. Határidőre beérke- dokumentum- szakmai önéletrajz pályázó igazga- igazgató ző pályázatok érelemzés tó tékelése dokumentumok, pályázó igazga- igazgató III. Személyes beszél- beszélgetés getés a pályázóval pályázat tó beszélgetés küldetésnyilatkozat pályázó igazga- igazgató IV. Intézmény céljainak megismertetépedagógiai progtó se. A munkakörrel ram kapcsolatos elvárások. A feltételrendszer beszélgetés munkajogi doku- pályázó igazga- igazgató V megismertetése mentumok tó 73

VI.

Megbízás

döntés

VII.

Patronáló tanár kijelölése*

felkérés

VIII. Személyes beszél- beszélgetés getés a vezetővel Egyéni érdeklődési kör megismerése Érdekvédelmi szervezetek megismerése Munkaközösség megismerése Az iskola hagyományainak megismerése IX. Személyes találko- bemutatás zások (a patronáló tanárral) A kiválasztás és megbeszélés X. betanulás értékelé- írásbeli értése kelés

korrekció

munkaszerződés munkaköri leírás megbízás

pályázó igazgató patronáló tanár pályázó igazgató iskolai dokumen- pályázó igazgatumok tó szervezetek képviselője, munkaközösség vezetője

interjú hpp munkaköri leírás óralátogatás értékelő lap adminisztráció eljárásrend

igazgató igazgató igazgató patronáló tanár

munkatársak + igazgató új munkatárs + helyettes patronáló tanár új munkatárs igazgató patronáló tanár

minőségügyi csoport

igazgató

a munkaszerződést követő fél év elteltével

tanév vége

Eljárásrend az emberi erőforrások kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére (nem pedagógus munkatárs) Lépések I.

Álláshirdetés

Módszer hirdetés

Beérkező jeértékelő lentkezések megbeszélés értékelése III. A feltételrend- beszélgetés szer megismertetése IV. Döntés az ál- döntéshozaláshely betöltal téséről, megbízás

Eszköz média

Érintett gazdasági vezető

Felelős

Határidő

gazdasá- aktualitás szerint gi vezető

II.

munkajogi dokumentumok szerződés

74

V

Patronáló munkatárs kijelölése

felkérés

Patronáló szóbeli megmunkatárs beszélés értékelése a jelentkezőkről korrekció VII Az eljárásrend lépéseinek . korrekciója az értékelés tapasztalatai alapján VI.

megbízás csekklista munkaköri leírás

a munkaszerződést követő 3 hónap elteltével

eljárásrend

aktualitás szerint

Szempontok a mentorok kiválasztására Az igazgató vagy a gazdasági vezető javaslatára történik a legalább 5 éve intézményünkben jól dolgozó munkatársak közül. A mentor feladata, hogy helyismerete és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segíti az új munkatárs munkavégzését, ill. beilleszkedését.

75

1. sz. melléklet

Önértékelési jelentés Az önértékelési projekt célja: Az önértékelési projekt célja, hogy áttekintse a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium nevelési–oktatási tevékenységét, munkamódszereit, és az intézmény működésének eredményességét.

A munka folyamatának és módszertanának áttekintése: Az önértékelési team csoportmunkában dolgozott. Feladatukat a projektterv alapján végezték. Kritérium team-ek alakultak a minőségbiztosítási csoport javaslata alapján. A kritérium teamek tagjai az adott kérdéskörökben jártas személyek voltak. Kellő ismeretekkel rendelkeztek ahhoz, hogy területükön eredményes feltáró munkát végezzenek. Minden team vezetője az iskolában már előzőleg megalakult értékelő csoport tagja. A megalakult kritérium team-ek: I.

team :

1. Vezetés 2. Stratégia

vezető: Dr. Körmendi Sándorné tagjai: Farkas Péter, Mátyásné dr.Tóth Zsuzsanna

II.

team :

4. Erőforrások

vezető: Mercz Andrea tagjai: Tóthné Rab Katalin Éder Erzsébet Székelyné Kőszegi Krisztina

III.

team :

5. Folyamatok 9. Kulcsfontosságú eredmények

vezető: Papné Szabó Ibolya Talliánné Buza Magdolna Puskás Eszter tagjai: Fehérné Kassai Mária Balázs Tibor Szabó Zsóka Piroska Takács Márta

IV.

team :

6. Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények 7. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények vezető: Dr. Szatmáriné Gál Márta tagjai: Boros Felicitas Klára Nagy Katalin Varga László Sós Tímea Felde Erika

76

A kritérium team-ek megalakulásuk után megismerték, értelmezték a témakör kérdéseit, ebben segítséget nyújtott a szakértőnk is. Minden kritérium csoporttal külön – külön átbeszélte a kérdéseket és segítséget adott az adatok gyűjtéséhez és a feldolgozás módjához. Az I. team az igazgatóval és az iskola szűkebb vezetésével folytatott személyes interjú alapján gyűjtötte össze az adatokat a kérdések megválaszolásához. A II. team a kollégákkal folytatott beszélgetésekből nyert információkat használta fel. A csoport azokat a kollégákat kereste meg, akik az adott területen kellő ismeretekkel és jártassággal rendelkeznek. A III. team a kérdéseket témájuk alapján csoportosította, majd tagjai között felosztva gyűjtött információkat. Szóbeli és írásbeli interjúk kapcsán kapott ismereteket, adatokat csoportmunkában dolgozta fel a team. Néhány kérdés értelmezhetetlen volt a team számára, ezért a szakértő segítségét kérték. Azonban nem minden esetben vált teljesen világossá, hogy pontosan mire irányult a kérdésfeltevés az általánossága miatt. A kulcsfontosságú eredményekhez adatokat 5 évre visszamenőleg az iskola írásbeli dokumentumaiból gyűjtötték a team tagjai. A kapott eredményeket rendszerezve, különböző szempontok szerinti táblázatokba foglalta, a tendenciákat grafikonok ábrázolják. A IV. team a közvetett és a közvetlen partnerek részére kérdőíveket állított össze, melyeket értékelve szerzett adatokat az elégedettségről. Az adatokat számítógéppel összesítette, majd táblázatokba foglalta a kapott eredményeket. A tendenciákat grafikonok mutatják. Minden team felhasználta munkája során az iskola Pedagógiai Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, házirendjét, éves jelentéseit és munkaterveit, az országos felmérések adatait, az igény- és elégedettségmérések eredményeit, az iskolai szervezetek dokumentumait. Az önértékelési folyamat lépéseinek megvalósítása során a szakértő az előzőleg egyeztetett időpontokban részt vett a team-ek munkájában és tanácsaival segítette eredményes működésüket. A kritérium team-ek a szakértő segítségével összegezték a kapott információkat, adatokat, eredményeket, elkészítette az önértékelési anyagot. A kritériumonként elkészített önértékelési anyagot CD-n és nyomtatott formában is rögzítették. Az önértékelő team a szakértő részvételével tervet dolgozott ki, hogy az adottságok és eredmények összevetése, elemzése alapján meghatározza kritériumonként az erősségeket és a fejlesztendő területeket. Az elemzés során a kapott eredmények tendenciáit vizsgálva megállapodásra jutott a team, hogy az elégedettség mérése alapján milyen értékhatárokat tekint mértékadónak az erősségeket és a fejlesztendő területek megállapításához. A team összefüggés elemzések során összevetette a nyert adatokat, eredményeket az intézmény céljaival, ehhez felhasználta a Pedagógiai Programban leírtakat. Megállapította kritériumonként az erősségeket és a fejlesztendő területeket és a további kérdéseket az önértékelési mátrix alapján. Javaslatot tett a prioritások megállapítására, a fejlesztési irányok, rangsorolt célok és fejlesztendő területek meghatározására, elkészítette az Értékelő Könyvet.

Az Önértékelés főbb megállapításai – az önértékelés tárgyát képező területen az intézmény főbb erősségei és főbb fejlesztendő területei:

77

A csoport összeállította a tantestület számára az önértékelési dokumentációt, melyet értekezleten a D2 komponens vezetője a nevelőtestület elé terjesztett. Ismertette az önértékelés eredményeit, a javasolt priorizált célokat és a meghatározás szempontjait. A nevelőtestület egyöntetűen elfogadta az önértékelést, és döntött a fejlesztési célokról. Az intézmény önértékelésének végeredményeként az erősségek: Tanulói és szülői kérdőívek értékelése alapján:           

szakmai gyakorlat és elmélet összhangja gyakorlaton a munkavégzéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak a gyakorlaton tapasztalható fegyelem gyakorlóhelyek biztonsága gyakorlóhelyek felszereltsége kölcsönös tiszteleten alapuló jó hangulat tanárok, szakoktatók felkészültsége a tanórákon, gyakorlatokon feltett kérdésekre kielégítő választ kapnak tudja, hogy mit várnak el tőle az iskolában saját képességének megfelelően haladhat (a gyakorlaton) szakmai elméleti ismeretek

Javasolt fejlesztési irányok és célok: Az intézkedési tervet készítő kibővített team a szakértő bevonásával megtervezte és elkészítette az intézkedési terveket, amelyeket az intézmény vezetője hagyott jóvá, azt követően, hogy a nevelőtestület elfogadta. Fejlesztendő területek:  a korrepetálások a tanulói igényekhez igazodjanak  szakmai gyakorlatokon egységes legyen az értékelés  a nevelés és oktatás eredményesebb legyen iskolánkban  javuljanak a tanulók munkaerő – piaci érvényesülésének mutatói  folyamatos legyen a kapcsolat a partnerekkel Az elkészített intézkedési tervek beillesztésre kerültek a tanév rendjébe időskálán dokumentálva.

Az önértékelés során szerzett tapasztalatok: A csoportos munka elősegítette a tanárok, szakoktatók közötti kommunikációt, a személyes kapcsolatok kialakulását, elmélyülését. Áttekintettük visszamenőleg is intézményünk oktatási – nevelési folyamatait, annak eredményességét. A team-ek tagjai betekintettek az iskolai dokumentumokba, nagyobb rálátásuk lett így az iskola működésébe. Fény derült azokra a területekre, amelyekről az intézmény nem rendelkezik adatokkal.

78

2. számú melléklet

INTÉZKEDÉSI TERVEK Cél: Javuljanak a tanulók munkaerő-piaci érvényesülésének mutatói. Feladat: Szorosabb kapcsolat kialakítása a munkaügyi központtal és a környék élelmiszeripari – kereskedelmi üzemeivel, vállalkozókkal. A lépések megvalósításához szükséges információ

A megvalósítandó lépések

Elvárt eredmények

A lehetséges, majdani foglalkoztatók feltérképezése

Ismertté váljanak a tanulók végzettségének megfelelő potenciális munkahelyek

Szaknévsor, hirdetések, Internet

Kapcsolatfelvétel a kamarával és a munkaügyi központtal

A kamara és a munkaügyi központ adatainak megismerése

Statisztikai eredmények

Kapcsolatfelvétel az üzemekkel és vállalkozókkal

A potenciális munkahelyek kapcsolattartó személyeinek felkutatása, létrejöjjön a kapcsolat

Hirdetések, telefonkönyv, szaknévsor,

Folyamatos legyen az Az információ-áramlás információ az iskola, a módjának kialakítása kamara, a munkaügyi és folyamatos fenntarközpont és a potenciátása lis munkahelyek között

Internet, levelezés, telefonkapcsolat – személyes kapcsolat a tanulókkal

Igénybe veendő erőforrások

A lépések megvalósításába bevont résztvevők

A lépések felelősei

Időkeret határidő

Osztályfőnökök, szakoktatók, szakmai tanárok

Gyakorlati oktatásvezetők

április 30.

Internet

Gyakorlati oktatásvezetők, munkaügyi központ és a kamara képviselője

Gyakorlati oktatásvezetők

május 28.

Internet, fénymásoló

Gyakorlati oktatásvezetők, üzemek kapcsolattartói, vállalkozók

Gyakorlati oktatásvezetők

május 31.

Internet, fénymásoló

osztályfőnökök

Gyakorlati oktatásvezetők

szeptember 1-től folyamatos

Számítógép, fénymásoló

Internet, személyes kapcsolat

2. számú melléklet

Cél: A nevelés és oktatás eredményesebb legyen iskolánkban Feladat: A tanulók tanulási módszerinek felmérése és fejlesztése

A megvalósítandó lépések

Elvárt eredmények

Módszertani továbbA munkaközösségképzés munkaközösvezetők sajátítsák el a ség-vezetőknek: tanu- tanulási nehézségekkel lási nehézségekkel küzdő tanulókhoz küzdő tanulók oktatása szükséges különleges – nevelése. bánásmódot. Módszertani házi toAz egész tantestület vábbképzés az egész ismerkedjen meg a tantestületnek. módszerekkel. A 9. osztályos tanulók Mely tanulóknak rossz tanulási módszereinek a módszere, akiknek felmérése. segíteni kell? Felmérések kiértékelése. A „kiszűrt” tanulók Kiderüljön, mi az csoportosítsa a nehé- eredménytelenség, zségek szerint, azonos alulteljesítés oka? bánásmódot igénylő csoportok kialakítása A tanulás-fejlesztés módszereinek kidolgozása csoportonként és alkalmazása.

Javuljanak a tanulók teljesítmény-mutatói (érdemjegyek)?

A lépések megvalósításához szükséges információ

Igénybe veendő erőforrások

A lépések megvalósításába bevont résztvevők

A lépések felelősei

Időkeret határidő

Felkért szakértők által tartott továbbképzések.

Írott információs anyag, írásvetítő, projektor

Munkaközösségvezetők, külső szakértők

Igazgatóhelyettesek

Tanév első féléve

Tantestület

Igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők

Tanév második féléve

Szaktanárok, osztályfőnökök

Munkaközösségvezetők

Következő tanév: szeptember 15 – 30-ig

A továbbképzésen Fénymásolás, írásvetírészt vett munkaközöstő, projektor ség-vezetők előadása. Felmérések eredménye. Szempontok megállapítása a csoportosításhoz Havonta értékelni a tanulók teljesítményét (érdemjegyeik alakulása, szaktanárok szóbeli információja)

Számítógép, fénymásoló, papír

Számítógép, toll

Számítógép, fénymásoló

Osztályfőnökök, szaktanárok

Osztályfőnökök, szaktanárok

Munkaközösségvezetők

Munkaközösségvezetők

Október 1 – 15-ig

Október 15 - től

2. számú melléklet

Cél: Szakmai gyakorlatokon egységes legyen az értékelés Feladat: Külső gyakorlati képzőhelyeken és az iskolai tanműhelyekben egységes értékelő lapon történjen a tanulók értékelése és osztályzása

A megvalósítandó lépések

Elvárt eredmények

A lépések megvalósításához szükséges információ

Egységes értékelő lap Mindegyik szakmában Az értékelés szempontelkészítése évfolyahasználható értékelő jai tantervek alapján monként lap Értékelő lapok eljutta- A lapon lévő szemponKitöltési útmutató, tása a külső képzőhe- tokat az oktatók megkövetelmény táblázat lyekre és a tanműheértsék és képesek leévfolyamonként lyekbe gyenek használni Évfolyamonként a Az értékelés gyakori- Havonta értékelnek az tantervi követelméságának megállapítása oktatók nyek szerint értékelés Az értékelő lapok Megadott határidőre Eljuttatás módjának eljuttatása havonta az eljussanak az iskolába ismertetése iskolába az értékelő lapok Jegyek beírása a napHatáridőre beírják a Naplók helye a meglóba: tanműhely saját jegyeket a naplóba adott időpontokban oktatói Jegyek beírása a külső gyakorlóhelyekről: Határidőre beírják a A naplók helye a meggyakorlati oktatásjegyeke t a naplóba adott időpontokban vezetők

Igénybe veendő erőforrások

A lépések megvalósításába bevont résztvevők

A lépések felelősei

Időkeret határidő

Számítógép, fénymásoló, papír

Szakoktatók, tanműhelyvezetők

Gyakorlati oktatásvezetők

Szeptember 1-ig

fénymásoló, papír

Gyakorlati oktatók (szakoktatók)

Gyakorlati oktatásvezetők

Szeptember első hete

Papír, toll, Számológép

Szakoktatók, tanműhelyvezetők

Gyakorlati oktatásvezetők

Papír, toll, Számológép

Szakoktatók, tanműhelyvezetők

Gyakorlati oktatásvezetők

Minden hónap utolsó hete

Toll

Szakoktatók

Gyakorlati oktatásvezetők

Minden hónap utolsó hete

Toll

Szakoktatók

Gyakorlati oktatásvezetők

Minden hónap utolsó hete

2. számú melléklet

Cél: A korrepetálások a tanulók igényeihez igazodjanak Feladat: Felmérni a tanulók igényeit, hogy olyan korrepetálások induljanak évente, amelyekre szükségük van. A korrepetálások időpontjait a tanulók órarendjéhez kell igazítani, hogy minél nagyobb számban részt tudjanak venni

A megvalósítandó lépések

Elvárt eredmények

A lépések megvalósításához szükséges információ

Igénybe veendő erőforrások

A lépések megvalósításába bevont résztvevők

A lépések felelősei

Időkeret határidő

9. osztályokban minden tantárgyból felmérések íratása

Egységesen összeállított feladatok

Általános iskolai tananyag követelmények

Fénymásoló, papírok, számítógép

Szaktanárok, 9. osztályos tanulók

Munkaközösségvezetők

Tanév első két hete

Egységes értékelés, eredmények %-os kifejezése Osztályok közötti összehasonlítás, előző évekkel összevetés

Szaktanárok egyeztetése alapján egységes javítókulcs

Számítógép

Szaktanárok

Munkaközösségvezetők

Egy hét (tanév 3. hete)

Írásbeli értékelés, %-os eredmények

Számítógép

Munkaközösségvezetők

2 óra (tanév 4. hete)

Szaktanárok, osztályfőnökök

1 óra/osztály (tanév 4. hete)

Felmérések értékelése Eredmények ismertetése a vezetéssel

Szaktanárok, vezetőség

Eredmények ismertetése a tanulókkal

Hiányosságokat megtudják a tanulók

Írásvetítőn, vagy projektoron az osztály Írásvetítő, vagy projekeredményének táblázator tos benntartása

Szaktanárok, 9. osztályos tanulók, osztályfőnökök

Iskola tanulóinak jelentkezése a korrepetálásokra egységes értékelő lapon

Egész iskolában felmérni, ki-miből-mikor kér korrepetálást

Osztályfőnök előzetes ismertetője írásban

Délutáni foglalkozásoOsztályfőnökök, iskola kért felelős igazgatóheösszes tanulója lyettes

Fénymásoló, papírok

Szeptember 25.

2. számú melléklet

Cél: Folyamatos legyen a kapcsolat a partnerekkel Feladat: A partnerek igényeinek és elégedettségének folyamatos felmérése

A megvalósítandó lépések

Elvárt eredmények

A lépések megvalósításához szükséges információ

Közvetlen partnerek Minőségfejlesztési és igényeinek és elége- A kérdések alkalmasak minőségbiztosítási dettségének felmérésé- legyenek az igény és szakkönyvek, jegyzehez felmérőlapok ké- elégedettség mérésére tek és más ismerethorszítése dozók A felmérések reprezenTanulók, nevelőtestütatívak legyenek, a let, szülők igényeinek Felmérőlap, felmérést valós igényeket és és elégedettségének végző utasításai elégedettséget állapítfelmérése sák meg Tanműhelyek és más Eljussanak a kérdőívek gyakorlóhelyek (vála gyakorlóhelyekre, Felmérőlap, felmérést lalkozók) igényeinek felelősséggel töltsék ki végzők utasításai és elégedettségének azokat felmérése Közvetett partnerek igényeinek és elégeSzakkönyvek, jegyzeA kérdések alkalmasak dettségének felmérésétek, folyóiratok és más legyenek a felmérésre hez felmérőlapok kéinformációhordozók szítése Általános iskolák, A felmérések reprezenfenntartó munkahelyek Felmérőlapok, rövid tatívak legyenek, valós igényeinek és elégeírásos kiegészítő utasíigényeket és elégedettdettségének felmérése tás a kitöltéshez séget állapítsák meg

Igénybe veendő erőforrások

A lépések megvalósításába bevont résztvevők

A lépések felelősei

Időkeret határidő

Számítógép, fénymásoló, papír

Minőségfejlesztő csoport (6 fő)

Minőségfejlesztő csoport vezetője

április 30.

Papír, toll

Osztályfőnökök, tanulók, szülők, nevelőtestület

Minőségfejlesztő csoport, osztályfőnökök

október 30.

Papír, toll

Gyakorlati oktatásvezetők, szakoktatók, tanműhelyvezetők, vállalkozók

Minőségfejlesztő csoport, gyakorlati oktatásvezetők

október 30.

Számítógép, fénymásoló, papír

Minőségfejlesztő csoport (6 fő)

Minőségfejlesztő csoport vezetője

október 30.

Papír, toll

Minőségfejlesztő csoport, gyakorlati oktatásvezetők, beiskolázási felelős

Minőségfejlesztő csoport vezetője

november 30.

2. számú melléklet A felmérőlapok kiértéErősségek, fejlesztenkelése, erősségek, dő területek kimutathafejlesztendő területek tók legyenek megállapítása Intézkedési terv készí- Mérhető, számszerűtése a fejlesztendő síthető legyen a fejlőterületekre dés

Értékelő lapok

Számítógép, fénymásoló, papír

Minőségfejlesztő csoport

Értékelő lapok

Számítógép, fénymásoló

Minőségfejlesztő csoport

Minőségfejlesztő csoport vezetője

január 30.

Igazgatóhelyettesek

február 28.

3. számú melléklet

HATÁRIDŐ 2006-2007. TANÉV A megvalósítandó lépések FOLYAMATOS LEGYEN A KAPCSOLAT A PARTNEREKKEL - Közvetlen partnerek igényeinek és elégedettségének felméréséhez felmérőlapok készítése JAVULJANAK A TANULÓK MUNKAERŐ-PIACI ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK MUTATÓI - A lehetséges, majdani foglalkoztatók feltérképezése - Kapcsolatfelvétel a kamarával és a munkaügyi központtal - Kapcsolatfelvétel az üzemekkel és vállalkozókkal

Február

x

x

x

Március

x

Április

Május

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

3. számú melléklet

HATÁRIDŐ 2007-2008. TANÉV A megvalósítandó lépések

Augusz- Szeptem Október Novemtus -ber ber

A KORREPETÁLÁSOK A TANULÓK IGÉNYEIHEZ IGAZODJANAK: Felmérések íratása a 9. osztályokban Felmérések értékelése Eredmények ismertetése a vezetéssel Eredmények ismertetése a tanulókkal Jelentkezés a korrepetálásokra

December

Január

Február Március

Április

Május

x x x x x x

A NEVELÉS ÉS OKTATÁS EREDMÉNYESEBB LEGYEN ISKOLÁNKBAN: - Módszertani továbbképzés munkaközösség-vezetőknek - Módszertani házi továbbképzés az egész tantestületnek

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

A SZAKMAI GYAKORLATOKON EGYSÉGES LEGYEN AZ ÉRTÉKELÉS: - Egységes értékelőlap készítése - Értékelőlapok eljuttatása a külső képzőhelyekre - Értékelőlapok eljuttatása az iskolába, jegyek beírása a naplóba

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

3. számú melléklet - 2 -

A megvalósítandó lépések FOLYAMATOS LEGYEN A KAPCSOLAT A PARTNEREKKEL: - A tanulók, a nevelőtestület, a szülők igényeinek és elégedettségének felmérése - A tanműhelyek és más gyakorlóhelyek igényeinek és elégedettségének felmérése - Közvetett partnerek igény- és elégedettségének méréséhez felmérőlapok készítése - Általános iskolák, fenntartó, munkahelyek igényeinek és elégedettségének felmérése - Felmérőlapok kiértékelése - Intézkedési terv készítése JAVULJANAK A TANULÓK MUNKAERŐ-PIACI ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK MUTATÓI: - Információ-áramlás módjának kialakítása és folyamatos fenntartása

Augusz- Szeptem Október Novemtus -ber ber

December

Január

Február Március

Április

Május

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

3. számú melléklet

HATÁRIDŐ 2008-2009. TANÉV A megvalósítandó lépések A NEVELÉS ÉS OKTATÁS EREDMÉNYESEBB LEGYEN ISKOLÁNKBAN - A 9. osztályos tanulók tanulási módszereinek felmérése - Felmérések kiértékelése. A „kiszűrt” tanulók csoportosítása a nehézségek szerint, azonos bánásmódot igénylő csoportok kialakítása - A tanulás-fejlesztés módszereinek kidolgozása csoportonként és alkalmazása

Szeptem- Október ber

November

December

Január

Február

Március

Április

Május

x x

x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

5. számú melléklet

Pedagógus-értékelő lap Vezetői értékelő lap Az eredményesség fokozatai: X: nincs a munkaköri leírásban A: nem megfelelő B: kevéssé megfelelő C: megfelelő D: kiemelkedő

X 0 pont 1 pont 2 pont 3 pont

Értékelési terület

Értékelés Tanmenetek

Tervezés Munkatervek (munkaközösség) Óravezetés (időbeosztás, munkafegyelem) Biztos tárgyi tudás.

Nevelési terület

Oktatási terület

Tanórán alkalmazott módszerek (motiváció, interakció). Szemléltető eszközök használata. Követelményszint és tanulók kéSzakmai munka pességeinek összhangja. Oktató-nevelő munkája a tervezésben és a megvalósításban is a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséből indul ki. Tanórán kívüli tevékenységek (felzárkóztatás, tehetséggondozás). Helyi és városi (országos) rendezvényeken való részvétel, illetve ezek szervezése koordinálása. Ellenőrzés, érté- Számonkérés gyakorisága, formája, kelés módja. Személyes példamutatás, viselkeTanári személyi- dés, öltözködés. ség Kommunikáció, (stílus, hangnem). Közösségformálás Hátrányos / veszélyeztetett tanuOsztályfőnöki lókkal való foglalkozás. nevelési munka Tanulók ügyeivel, gondjaival való foglalkozás. Iskolai rendez- Ünnepségek, egyéb iskolai rendezvények vények.

5. számú melléklet Értékelési terület

Értékelés

Osztálynaplók, délutáni foglalkozások, gyakorlati foglalkozások naplóinak precíz vezetése. Törzskönyvek, jegyzőkönyvek, Tanügyi nyilván- bizonyítványok hibátlan kitöltése. tartások, doku- Beszámolók megfelelő elkészítése mentációk határidőre. Egyéb szükséges dokumentációk elkészítése (feljegyzések, határozatok, értesítések dokumentálása az előírtaknak megfelelően).

Egyéb területek

Pontos órakezdés és befejezés. Munkafegyelemmel kapcsolatos Folyosóügyelet területek Beosztások, helyettesítések precíz, pontos betartása. Helyi szabályozó dokumentumok Szabályozó do- összeállításában, korrekciójában, kumentumok el- átdolgozásában való szerepvállalás készítése (PP, Házirend, IMIP, SZMSZ, Munkarend). Módszertani fejlesztés, tantervkészítés, eszközfejlesztés, kérdőívek, értékelő lapok összeFejlesztő munka állítása, értékelése. Feladatbank létrehozása és bővítése a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez. Szülőkkel, általános iskolákkal, Partnerekkel való gyakorló helyekkel, városi intézkapcsolattartás ményekkel, testvériskolákkal való kapcsolattartás. II.

Az ellenőrzött területeken mért eredmények javasolt „aránya” a pedagógus értékelés folyamatában.

Oktatási terület 45 % Nevelési terület Tanári személyiTervezés 5% ség Iskolai rendezvéSzakmai munka 30 % nyek Ellenőrzés értéOsztályfőnöki 10 % kelés munka

30 % Egyéb terület

25 %

5 % Tanügyi nyilvántartások

5%

5 % Munkafegyelem

5%

20 % Szabályozó dokumentumok elkészítése

5%

Fejlesztő munka Partnerekkel való kapcsolattartás

5% 5%

5. számú melléklet

Pedagógus-értékelő lap Kolléga általi értékelő lap Az eredményesség fokozatai: X: nincs a munkaköri leírásban A: nem megfelelő B: kevéssé megfelelő C: megfelelő D: kiemelkedő

X 0 pont 1 pont 2 pont 3 pont

Értékelési terület

Értékelés Tanmenetek

Tervezés

Munkatervek (munkaközösség) Óravezetés (időbeosztás, munkafegyelem) Biztos tárgyi tudás.

Nevelési terület

Oktatási terület

Tanórán alkalmazott módszerek (motiváció, interakció). Szemléltető eszközök használata. Követelményszint és tanulók kéSzakmai munka pességeinek összhangja. Oktató-nevelő munkája a tervezésben és a megvalósításban is a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséből indul ki. Tanórán kívüli tevékenységek (felzárkóztatás, tehetséggondozás). Helyi és városi (országos) rendezvényeken való részvétel, illetve ezek szervezése koordinálása. Ellenőrzés, érté- Számonkérés gyakorisága, formája, kelés módja. Személyes példamutatás, viselkeTanári személyi- dés, öltözködés. ség Kommunikáció, (stílus, hangnem). Közösségformálás Hátrányos / veszélyeztetett tanuOsztályfőnöki lókkal való foglalkozás. nevelési munka Tanulók ügyeivel, gondjaival való foglalkozás. Iskolai rendez- Ünnepségek, egyéb iskolai rendezvények vények.

5. számú melléklet Értékelési terület

Értékelés

Egyéb területek

Osztálynaplók, délutáni foglalkozások, gyakorlati foglalkozások naplóinak precíz vezetése. Törzskönyvek, jegyzőkönyvek, Tanügyi nyilván- bizonyítványok hibátlan kitöltése. tartások, doku- Beszámolók megfelelő elkészítése mentációk határidőre. Egyéb szükséges dokumentációk elkészítése (feljegyzések, határozatok, értesítések dokumentálása az előírtaknak megfelelően). Pontos órakezdés és befejezés. Munkafegyelemmel kapcsolatos Folyosóügyelet területek Beosztások, helyettesítések precíz, pontos betartása. Helyi szabályozó dokumentumok Szabályozó do- összeállításában, korrekciójában, kumentumok el- átdolgozásában való szerepvállalás készítése (PP, Házirend, IMIP, SZMSZ, Munkarend). Módszertani fejlesztés, tantervkészítés, eszközfejlesztés, kérdőívek, értékelő lapok összeFejlesztő munka állítása, értékelése. Feladatbank létrehozása és bővítése a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez. Szülőkkel, általános iskolákkal, Partnerekkel való gyakorló helyekkel, városi intézkapcsolattartás ményekkel, testvériskolákkal való kapcsolattartás. III.

Az ellenőrzött területeken mért eredmények javasolt „aránya” a pedagógus értékelés folyamatában.

Oktatási terület 45 % Nevelési terület Tanári személyiTervezés 5% ség Iskolai rendezvéSzakmai munka 30 % nyek Ellenőrzés értéOsztályfőnöki 10 % kelés munka

30 % Egyéb terület

25 %

5 % Tanügyi nyilvántartások

5%

5 % Munkafegyelem

5%

20 % Szabályozó dokumentumok elkészítése

5%

Fejlesztő munka Partnerekkel való kapcsolattartás

5% 5%

5. számú melléklet

Pedagógus-értékelő lap Önértékelő lap Az eredményesség fokozatai: X: nincs a munkaköri leírásban A: nem megfelelő B: kevéssé megfelelő C: megfelelő D: kiemelkedő

X 0 pont 1 pont 2 pont 3 pont

Értékelési terület

Értékelés Tanmenetek

Tervezés

Munkatervek (munkaközösség) Óravezetés (időbeosztás, munkafegyelem) Biztos tárgyi tudás.

Nevelési terület

Oktatási terület

Tanórán alkalmazott módszerek (motiváció, interakció). Szemléltető eszközök használata. Követelményszint és tanulók kéSzakmai munka pességeinek összhangja. Oktató-nevelő munkája a tervezésben és a megvalósításban is a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséből indul ki. Tanórán kívüli tevékenységek (felzárkóztatás, tehetséggondozás). Helyi és városi (országos) rendezvényeken való részvétel, illetve ezek szervezése koordinálása. Ellenőrzés, érté- Számonkérés gyakorisága, formája, kelés módja. Személyes példamutatás, viselkeTanári személyi- dés, öltözködés. ség Kommunikáció, (stílus, hangnem). Közösségformálás Hátrányos / veszélyeztetett tanuOsztályfőnöki lókkal való foglalkozás. nevelési munka Tanulók ügyeivel, gondjaival való foglalkozás. Iskolai rendez- Ünnepségek, egyéb iskolai rendezvények vények.

5. számú melléklet Értékelési terület

Értékelés

Osztálynaplók, délutáni foglalkozások, gyakorlati foglalkozások naplóinak precíz vezetése. Törzskönyvek, jegyzőkönyvek, Tanügyi nyilván- bizonyítványok hibátlan kitöltése. tartások, doku- Beszámolók megfelelő elkészítése mentációk határidőre. Egyéb szükséges dokumentációk elkészítése (feljegyzések, határozatok, értesítések dokumentálása az előírtaknak megfelelően).

Egyéb területek

Pontos órakezdés és befejezés. Munkafegyelemmel kapcsolatos Folyosóügyelet területek Beosztások, helyettesítések precíz, pontos betartása. Helyi szabályozó dokumentumok Szabályozó do- összeállításában, korrekciójában, kumentumok el- átdolgozásában való szerepvállalás készítése (PP, Házirend, IMIP, SZMSZ, Munkarend). Módszertani fejlesztés, tantervkészítés, eszközfejlesztés, kérdőívek, értékelő lapok összeFejlesztő munka állítása, értékelése. Feladatbank létrehozása és bővítése a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez. Szülőkkel, általános iskolákkal, Partnerekkel való gyakorló helyekkel, városi intézkapcsolattartás ményekkel, testvériskolákkal való kapcsolattartás. Az ellenőrzött területeken mért eredmények javasolt „aránya” a pedagógus értékelés folyamatában. Oktatási terület 45 % Nevelési terület 30 % Egyéb terület 25 % Tanári személyiTervezés 5% 5 % Tanügyi nyilvántartások 5% ség Iskolai rendezvéSzakmai munka 30 % 5 % Munkafegyelem 5% nyek Ellenőrzés értéOsztályfőnöki 10 % 20 % Szabályozó dokumentukelés munka 5% mok elkészítése

I.

Fejlesztő munka Partnerekkel való kapcsolattartás

5% 5%

5. számú melléklet

Vezető értékelő lap Igazgatói értékelő lap

Nevelési terület

Oktatási, oktatás-szervezési terület

Értékelési terület

Módszer

Tantárgy felosztás Tanév rendje Órarend Tervezés, szerBeiskolázási terv vezés Vizsgák, versenyek szervezése Nyári gyakorlatok Eszköz fejlesztés Óravezetés (időbeosztás, munkafegyelem) Biztos tárgyi tudás. Tanórán alkalmazott módszerek (motiváció, interakció). Szemléltető eszközök használata. Követelményszint és tanulók képességeinek Szakmai munka összhangja. Oktató-nevelő munkája a tervezésben és a megvalósításban is a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséből indul ki. Tanórán kívüli tevékenységek (felzárkóztatás, tehetséggondozás). Helyi és városi (országos) rendezvényeken való részvétel, illetve ezek szervezése koordinálása. Számonkérés gyakorisága, formája, módja Osztálynaplók ellenőrzése Délutáni foglalkozások naplóinak ellenőrzése Gyakorlóhelyek ellenőrzése Ellenőrzés, ér- Munkafegyelem ellenőrzése tékelés Munkaidő nyilvántartás ellenőrzése Munkaközösség ellenőrzése Nyári gyakorlatok ellenőrzése Tanügyi nyilvántartások, dokumentációk ellenőrzése Személyes példamutatás, viselkedés, öltözköTanári szemé- dés. lyiség Kommunikáció, (stílus, hangnem).

Dokumentumelemzés

Interjú, kérdőív

Dokumentum elemzés, interjú

Interjú, elégedettKözösségformálás ségmérés Hátrányos / veszélyeztetett tanulókkal való fogNevelési munka lalkozás. Tanulók ügyeivel, gondjaival való foglalkozás. Iskolai rendez- Ünnepségek, egyéb iskolai rendezvények. Beszámoltatás, vények személyes tapasztalat

5. számú melléklet Értékelési terület

Módszer

Beszámolók megfelelő elkészítése határidőre. Tanügyi nyilvántarEgyéb szükséges dokumentációk elké- Dokumentumtások, dokumentációk szítése (feljegyzések, határozatok, ér- ellenőrzés tesítések dokumentálása az előírtaknak megfelelően). Munkafegyelemmel kapcsolatos területek

Pontos órakezdés és befejezés.

Egyéb területek

Beosztások, helyettesítések precíz, pontos betartása. Helyi szabályozó dokumentumok öszSzabályozó dokuszeállításában, korrekciójában, átdolmentumok elkészítégozásában való szerepvállalás (PP, se Házirend, IMIP, SZMSZ, Munkarend). Módszertani fejlesztés, tantervkészítés, eszközfejlesztés, kérdőívek, értékelő lapok összeállítása, értékelése. Fejlesztő munka Feladatbank létrehozása és bővítése a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez Szülőkkel, általános iskolákkal, gyaPartnerekkel való korló helyekkel, városi intézményekkapcsolattartás kel, testvériskolákkal való kapcsolattartás.

II.

Megfigyelés, ellenőrzés

Megfigyelés

Beszámoltatás, dokumentum elemzés

Interjú, kérdőív

Az ellenőrzött területeken mért eredmények javasolt „aránya” a pedagógus értékelés folyamatában

Oktatási, oktatás szervezési terület Tervezés, szervezés Szakmai munka Ellenőrzés értékelés

55 % Nevelési terület Tanári személyi20 % ség Iskolai rendezvé20 % nyek 15 % Nevelési munka

20 % Egyéb terület

25 %

5 % Tanügyi nyilvántartások

5%

5 % Munkafegyelem

5%

10 % Szabályozó dokumentumok elkészítése Fejlesztő munka Partnerekkel való kapcsolattartás

5% 5% 5%

5. számú melléklet

Vezető értékelő lap Kolléga általi értékelő lap

Nevelési terület

Oktatási, oktatás-szervezési terület

Értékelési terület

Módszer

Tantárgy felosztás Tanév rendje Órarend Tervezés, szerBeiskolázási terv vezés Vizsgák, versenyek szervezése Nyári gyakorlatok Eszköz fejlesztés Óravezetés (időbeosztás, munkafegyelem) Biztos tárgyi tudás. Tanórán alkalmazott módszerek (motiváció, interakció). Szemléltető eszközök használata. Követelményszint és tanulók képességeinek Szakmai munka összhangja. Oktató-nevelő munkája a tervezésben és a megvalósításban is a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséből indul ki. Tanórán kívüli tevékenységek (felzárkóztatás, tehetséggondozás). Helyi és városi (országos) rendezvényeken való részvétel, illetve ezek szervezése koordinálása. Számonkérés gyakorisága, formája, módja Osztálynaplók ellenőrzése Délutáni foglalkozások naplóinak ellenőrzése Gyakorlóhelyek ellenőrzése Ellenőrzés, ér- Munkafegyelem ellenőrzése tékelés Munkaidő nyilvántartás ellenőrzése Munkaközösség ellenőrzése Nyári gyakorlatok ellenőrzése Tanügyi nyilvántartások, dokumentációk ellenőrzése Személyes példamutatás, viselkedés, öltözköTanári szemé- dés. lyiség Kommunikáció, (stílus, hangnem).

Dokumentumelemzés

Interjú, kérdőív

Dokumentum elemzés, interjú

Interjú, elégedettKözösségformálás ségmérés Hátrányos / veszélyeztetett tanulókkal való fogNevelési munka lalkozás. Tanulók ügyeivel, gondjaival való foglalkozás. Iskolai rendez- Ünnepségek, egyéb iskolai rendezvények. Beszámoltatás, vények személyes tapasztalat

5. számú melléklet Értékelési terület

Módszer

Beszámolók megfelelő elkészítése határidőre. Tanügyi nyilvántarEgyéb szükséges dokumentációk elké- Dokumentumtások, dokumentációk szítése (feljegyzések, határozatok, ér- ellenőrzés tesítések dokumentálása az előírtaknak megfelelően).

Egyéb területek

Munkafegyelemmel kapcsolatos területek

Pontos órakezdés és befejezés.

Beosztások, helyettesítések precíz, pontos betartása. Helyi szabályozó dokumentumok öszSzabályozó dokuszeállításában, korrekciójában, átdolmentumok elkészítégozásában való szerepvállalás (PP, se Házirend, IMIP, SZMSZ, Munkarend). Módszertani fejlesztés, tantervkészítés, eszközfejlesztés, kérdőívek, értékelő lapok összeállítása, értékelése. Fejlesztő munka Feladatbank létrehozása és bővítése a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez Szülőkkel, általános iskolákkal, gyaPartnerekkel való korló helyekkel, városi intézményekkapcsolattartás kel, testvériskolákkal való kapcsolattartás.

III.

Megfigyelés, ellenőrzés

Megfigyelés

Beszámoltatás, dokumentum elemzés

Interjú, kérdőív

Az ellenőrzött területeken mért eredmények javasolt „aránya” a pedagógus értékelés folyamatában.

Oktatási, oktatás szervezési terület Tervezés, szervezés Szakmai munka Ellenőrzés értékelés

55 % Nevelési terület Tanári személyi20 % ség Iskolai rendezvé20 % nyek 15 % Nevelési munka

20 % Egyéb terület

25 %

5 % Tanügyi nyilvántartások

5%

5 % Munkafegyelem

5%

10 % Szabályozó dokumentumok elkészítése Fejlesztő munka Partnerekkel való kapcsolattartás

5% 5% 5%

5. számú melléklet

Vezető értékelő lap Önértékelő lap

Nevelési terület

Oktatási, oktatás-szervezési terület

Értékelési terület

Módszer

Tantárgy felosztás Tanév rendje Órarend Tervezés, szerBeiskolázási terv vezés Vizsgák, versenyek szervezése Nyári gyakorlatok Eszköz fejlesztés Óravezetés (időbeosztás, munkafegyelem) Biztos tárgyi tudás. Tanórán alkalmazott módszerek (motiváció, interakció). Szemléltető eszközök használata. Követelményszint és tanulók képességeinek Szakmai munka összhangja. Oktató-nevelő munkája a tervezésben és a megvalósításban is a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséből indul ki. Tanórán kívüli tevékenységek (felzárkóztatás, tehetséggondozás). Helyi és városi (országos) rendezvényeken való részvétel, illetve ezek szervezése koordinálása. Számonkérés gyakorisága, formája, módja Osztálynaplók ellenőrzése Délutáni foglalkozások naplóinak ellenőrzése Gyakorlóhelyek ellenőrzése Ellenőrzés, ér- Munkafegyelem ellenőrzése tékelés Munkaidő nyilvántartás ellenőrzése Munkaközösség ellenőrzése Nyári gyakorlatok ellenőrzése Tanügyi nyilvántartások, dokumentációk ellenőrzése Személyes példamutatás, viselkedés, öltözköTanári szemé- dés. lyiség Kommunikáció, (stílus, hangnem).

Dokumentumelemzés

Interjú, kérdőív

Dokumentum elemzés, interjú

Interjú, elégedettKözösségformálás ségmérés Hátrányos / veszélyeztetett tanulókkal való fogNevelési munka lalkozás. Tanulók ügyeivel, gondjaival való foglalkozás. Iskolai rendez- Ünnepségek, egyéb iskolai rendezvények. Beszámoltatás, vények személyes tapasztalat

5. számú melléklet Értékelési terület

Módszer

Beszámolók megfelelő elkészítése határidőre. Tanügyi nyilvántarEgyéb szükséges dokumentációk elké- Dokumentumtások, dokumentációk szítése (feljegyzések, határozatok, ér- ellenőrzés tesítések dokumentálása az előírtaknak megfelelően). Munkafegyelemmel kapcsolatos területek

Pontos órakezdés és befejezés.

Egyéb területek

Beosztások, helyettesítések precíz, pontos betartása. Helyi szabályozó dokumentumok öszSzabályozó dokuszeállításában, korrekciójában, átdolmentumok elkészítégozásában való szerepvállalás (PP, se Házirend, IMIP, SZMSZ, Munkarend). Módszertani fejlesztés, tantervkészítés, eszközfejlesztés, kérdőívek, értékelő lapok összeállítása, értékelése. Fejlesztő munka Feladatbank létrehozása és bővítése a tanulói kulcskompetenciák fejlesztéséhez. Szülőkkel, általános iskolákkal, gyaPartnerekkel való korló helyekkel, városi intézményekkapcsolattartás kel, testvériskolákkal való kapcsolattartás.

I.

Megfigyelés, ellenőrzés

Megfigyelés

Beszámoltatás, dokumentum elemzés

Interjú, kérdőív

Az ellenőrzött területeken mért eredmények javasolt „aránya” a pedagógus értékelés folyamatában.

Oktatási, oktatás szervezési terület Tervezés, szervezés Szakmai munka Ellenőrzés értékelés

55 % Nevelési terület Tanári személyi20 % ség Iskolai rendezvé20 % nyek 15 % Nevelési munka

20 % Egyéb terület

25 %

5 % Tanügyi nyilvántartások

5%

5 % Munkafegyelem

5%

10 % Szabályozó dokumentumok elkészítése Fejlesztő munka Partnerekkel való kapcsolattartás

5% 5% 5%

5. számú melléklet

Cselekvési terv Név:

Fejlesztendő terület

Dátum: Cél

...................................... pedagógus

Módszer

...................................... vezető

Határidő vagy Ellenőrzés ütemezés

...................................... kolléga

5. számú melléklet

Vezető teljesítménye Összesítő értékelés Az eredményesség fokozatai: X: nincs a munkaköri leírásban A: nem megfelelő B: kevéssé megfelelő C: megfelelő D: kiemelkedő Név:

Egyéb területek

Nevelési terület

Oktatási terület

Értékelési terület

X 0 pont 1 pont 2 pont 3 pont

Munkakör, beosztás: Eredményesség Önértékelés Vezetői ér- Kolléga ér- Konszenzus tékelés tékelése

Tervezés Szakmai munka Ellenőrzés, értékelés Tanári személyiség Osztályfőnöki nevelési munka Iskolai rendezvények Tanügyi nyilvántartások, dokumentációk Munkafegyelemmel kapcsolatos területek Fejlesztő munka Partnerekkel való kapcsolattartás

Együttes értékelés: Erősségei: Gyengeségei: Megjegyzések: Dátum: ...................................... alkalmazott

...................................... vezető

A teljesítményértékelés eredménye: Kaposvár, ……………………………….

...................................... kolléga …………………………………… minőségügyi csoportvezető

5. számú melléklet

Pedagógus teljesítménye Összesítő értékelés Az eredményesség fokozatai: X: nincs a munkaköri leírásban A: nem megfelelő B: kevéssé megfelelő C: megfelelő D: kiemelkedő Név:

Egyéb területek

Nevelési terület

Oktatási terület

Értékelési terület

X 0 pont 1 pont 2 pont 3 pont

Munkakör, beosztás: Eredményesség Önértékelés Vezetői ér- Kolléga ér- Konszenzus tékelés tékelése

Tervezés Szakmai munka Ellenőrzés, értékelés Tanári személyiség Osztályfőnöki nevelési munka Iskolai rendezvények Tanügyi nyilvántartások, dokumentációk Munkafegyelemmel kapcsolatos területek Fejlesztő munka Partnerekkel való kapcsolattartás

Együttes értékelés: Erősségei: Gyengeségei: Megjegyzések: Dátum: ...................................... alkalmazott

...................................... vezető

A teljesítményértékelés eredménye: Kaposvár, ……………………………….

...................................... kolléga …………………………………… minőségügyi csoportvezető