(Ijpesti HelytörténetÍ Ert esítő 2000.május
-i{';}'-, .. 'i.\
i ..
i
ri "a
rp
:,
\t-q?r,,
-"":.',.,.' VII. évfo|yam3. szám
Szent JóueJ plébúniatemplom.1933.34.benépiiltAgghtÍzyTibor terveíalapjón. (Fotó: Bleicher Imre)
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
**x n*sÁ
*p.sLn R*J3 | sY{J JTH M * xy
*r EaYüT.xst€ * s0- xáH pst.sn*.Jxt|HT*zsTÉHEx xtÁtrYlilY* |g*ee*tór s*" Tg LE K I p* L il?. R. Y*
lY.
TIf,IKAI FÜLnRAJaIMEGFIGYELESEK ,
UJpxsT KÜRI\íYEKEN aas,
rÜGsEt.ÉxÜLÁ TEI.nptJlÉs vÁzIJTÁ
ÍR T A
xÁ*ÁxLÁsxL*
s'TH*NÁx{Jffi l&osáLfi! fs *vomn*lnÉsevÉxrrÁxsuu'lr rtyoitnÁs&. BgnsPEsT tsso
2000.május
Új pestiHe|ytörténetiÉrtesítő
2000.május
Kádár Lászlo*
Fizikai földrajzi megfigye|ések Ujpest környékén
70 évejelent meg gróf Teleki Púl előszavával Kádár László: FÍzikaifötdrajzi meg1ftglelések Újpest környékéncímíítanulmtÍnya.Kdddr Ldszló (Ig08, osové_1g8g,Debrecen)a debreceniegletemen tanított,ígl érthető,hogl a tanulmtÍnylelőhelye is az eg1letemföldrajztanszékének könyvtdra. A szerzőt a terep bejdrúsasorón elkísértetandra dn Fodor Ferenc (a Jósaúg ésa térképtiirténet kutatója, valamint a mííszakiegyetemtanúra),ésfotóival tette a munktÍtmégérdekesebbé, hiteIesebbé. A tanulmóny igen nagl szolgúlatottesz a múlt megismerésén túl a korabeli fiildrajzi víszonyok bemutatústÍval ésvúlasztad Újpest telepiilés.szerkezetének kíulakítúsdra. Igen részletesentaglalja a térségtalajviszonyait, vízrajzát,tovdbbda szélbardzdákszerepét,melyek az utak végleges formúinak eInyerésében j útszottak meghatdr o7ó sryrepet. Aföldrajzi helyzetenkíviil statisztikai adatok ísszínesítika kiadványt, mely sordn az adott időszak lakossúgíszúmardnyairólnyerhetünk képet. Kddúr professzor úr tanulmónya hézagpótló, mivel a katonai felvételezésekésmds fötdrajzi leírásokbanis adósak mararltak a térség részletes leírtÍstÍval. földrajzi A kíadvtÍnytajtÍnloma helyttirténészek, a környezet- éstermészetvédők szdmóra éstermészetesen Újp estet, K tÍposztó smegyert szer ető fe l nőttek és isk ol úsok számdr a.
E|(szó
Bevezetés
Tervbevettem, hogy intézetünkkiadványainak sorában nemcsak az intézettagjainak, hanem kiválóbb tanítványainakdolgozatait is a nyilvánosság
Ha valamely helységnekírjuk meg a természeti fö|dt ajzát, akkor á|ta|ában helytelenül j árunk el' mert csak kivételesek azok a települések' amelyek
elé bocsátjuk. Kádár Lász|ő do\gozata tanári szakvizsgá|ati dolgozatából nőtt ki. Nem adja Újpest város teljes fo|drajzát, hanem csupán a település legfontosabb a|apját, a fiz1kai ftildrajzi viszonyokat do|goztafel igen eredményesen.Magukat a települési viszonyokat csak ezzel kapcsolatban,vázlatosanérinti. Amikor e dolgozatot a nyilvánosság elé bocsátjuk, nem mulaszthatom el, hogy Újpest város
egy természetestájegységet,pI. zárt medencét, szigetet, oÍuiststb. egészenkitöltenek a határukkal, hanem rendesen több, sőt számos helységet találunk ugyanazon a tájegysógen. Ha ezek közül egyet kiszakítunk, s annak a területénvizsgáljuk a fizikai fö|drajzi viszonyokat a nélkül, hogy a helység határán túl fekvő részekre tekintettel volnánk' akkor megbontjuk a táj egységét,nem
láthatjuk meg a természett tényezők ktizötti összhangot, sőt a legtöbbszor az előttünk á11ó tényeket sem érthetjük meg, vagy tóvesen értékeljükazokat. Fokozottabb mértékbená|| ez olyan kishatárú város esetében'mint amilyen grófTeleki Pál Újpest. Éppen azért a tetmészeti viszonyok egyetemi nv. r. tanár. tfugya|ásában eltekintünk a város határátő|^és
á|dozatkészségét, amellyel a nrunka megjelentetési kciltségeihezhozzájarult, ki ne emeljem. Fogadja értea város vezetoségeköszönetemet. Budapest, 1930' május 24.
*Köutlteszi: dr. Sallai Jdnos főískolai docens,helvtÖrténetikutató.
Új pesti Helytörténeti Értesítő
kiterjesxjük a figyelmünketa Duna-völgy Vác és Budapestközötti egészszakaszára.sőt azon túl is annyita,amennyife az itt uralkodó viszonyok szükségünkvan. megértéséhez
Területünk geológiai története
2000.május
mélységbenérteel őket. Káposztásmegyeren is rájuk találtak a Duna alattt a|agútásásakor. Fót környékénkissémélyebbvolt a tenger,a belekerült kavicsok ott meszes iszapba süllyedtek, amely ma építokőnekkiválóan alkalmas mészkő.Belőle épült a híresFóti templom is. A harmadkor eleje óta folyton apadt a tenger, s a pannóniai korban már a mai szintjérehúzódott vissza. Ekkor az egykori fenekénekmár csak a
A Duna-völgy Vác-Budapest közötti részéneka kialakulása a miocénban kezdődött meg, amikor tavak voltak sakktáblaszerű vetődések értéka mezozooszkorú mélyebb helyein maradt meg a viz: rogöket' amelyek még itt is a felszínen voltak úgy, csak a tengerhelyén. A pliocénbena Duna őse átvágta a Visegrádimint a budai oldalon. A vetődésekkövetkeztébena felé tertiletünkön a rögök,,aszimmetrikus szárnyu szorost' éshatalmas,500 km'területű, délkelet törmelékkúpot építettfel a fentebb árkos'' vetődéssellesüllyedtek, s így tektonikus du|ő rétegzésű Már árok támadt a helyükön' amely a legszebben látszik említetttektonikus árkot elfoglaló völgyében. a levantei kor végére30-40 m-rel magasabbra a Pilis ésa Naszály között. az Ezt a tektonikusvölgyet azi|abb harmadkorban emelte fel a völgyfenekét a maináI, ért, e l b o r í t o t t aa t e n g e r , a m e l y b ő l a b u d a i o l d a l ópleisztocénbenpedig, amikor a feltöltés véget h e g y s é g e i s z i g e t k é n t e m e l k e d t e k k i . o t t a I44-|5O m tengerszint feletti magasságban folyt, 50-60 m-rel magasabban, mint ma. Ekkori lerakódásai alkalmazkodnak a rögökhöz: körülveszik azokat, itt azonban átmenőleg borítják szintjérőI b e szélnek az őpleiszto cén terraszok, az összetört rétegdarabokat'úgyhogy a geológiai amelyeket travertinó-lerakodás óvott meg. A középső pleisztocénbenaz Al-Duna hátrá|o középkor üledékeinek a felszín mai képéresemmi hatása sincsen. Az üledékei litorális, azaz parti erőziőjáva| átvágÍaa Vaskaput, és ezze| lecsapolta képződmények:agyag, homok és kavics, amelyek a Magyar-medencét.országszerte megindult erre a Mogyoród és Verese gyház táján' a felszínen folyók bevágódása;a Duna is résá vett az általános vannako a városligeti artézikút frrrója pedig 16 m b e v á g ő d á s b a n é s v ö l g y e t á s o t t b e l e a s a j á t
t!ffi ak*1i**&Leiytelr*
gíiYólty*tetep
t. óbra. A Duna-völgl
w,
!{ogy6.údt.p*:ex Yiireye
bal oldaldnak a keresztmetszeteiVúcésBudapest köztjtt
2000.május
Új pestiHe|ytörténetiÉrtesítő
törmelékkúpjába.Amikor pedig a munkaképessége megcsappant, akkor középszakaszú lett, és ezt a völgyét kiszélesítette,az előbbi völgyfenekéből pedig csak itt-ott hagyott egy-kétfoszlányt. Pl. Pilismarót és Dömos között, a Várhegyen és a Gellért-hegynyugati oldalán a jobb parton; Zebegénynél,Alagnál, Kőbányán a ba| parton. Azután ismét alsószakaszuvá vá|t, és feltöltötte a v ö l g y é t 1 0 5 - 1 1 0 m á t l a g o s t e n g e r s z i n tf e l e t t i magasságig. Közben a sivatagos klíma következtében a völgy fenekénóriási terjedelmű futóhomok-terület képződötl' Ennek a homoknak a |egfiata|abbtagja természetesena legközelebb van a folyóhoz, míg attól távolodva mindig idősebb ésidősebb homokot találunk. A Duna szakaszjellegeazonbanrövidesen megint megváltozott és megújuló munkaképességévelújra bevágódott. Az e|őző völgyfeneke mint városi terrasz maradt meg. Ezen terül el a futóhomok, amelyetkésőbberdővegetáció lepettel. Ezután a bevágődás után átmenet nélkül gyengén alsószakaszúlett a Duna, nem volt arra ideje, hogy a völgyét kido|gozza, nincsen széles alluviális völgysíkja. Az allúviumot itt csak egy pár elhagyott meder képviseli mocsaras' zsombékos'meszes a|ta|a1áva|'Legtöbbször kcjzvetlenül a part mellett emelkedik fel a városi terrasz, település céLjára kivál óan alkalmas, árv ízmentespartot bizto sítva.
A fe|szín
Területünk felszínéneka morfológiai kialakításában, mint már eddig is láttuk, elstisorban a Dunának volt szerepe' ami természetesis, hiszen annak a völgye. A geológiai történet tárgya|ásáná| láttuk, hogy periódusos bevágódásával két tenaszt dolgozott ki' amelyek közül az őp|eisztocén terrasznak csak foszlányai vannak meg' s azok is olyan távol esnek a mi területünktől, hogy a targyalásukat mel|őzhetjük. Csak a viírosi terrasszal és az aIluviummal fogunk tehát foglalkozni, anná| is inkább, mert Ú3pest ezeken épült, s így felszínéneka morfológiai megértóséhezelőbb ezeketkell tanulmányoznunk. E célból készítsünkmindenekelőtt néhány keresámetszetet a Duna-völgy bal partjáról Vác és Budapest között (1. ábra). (A metszeteketa partról kiindulva délkeleti irányban vesszük, hogy a terraszon uralkodó szé|barázdák irányához alka|mazkodjunk, s azok ne zavatják a szelvény e g y s é g e sv o n a l á t a z á | t a | , h o g y m i n d u n t a l a n keresztbe vágjuk őket.) Ezektő| a szelvényekről rögtön szembetűnik, hogy a városi tenasz nem lejt f,okozatosanVáctól Pestig, hanem Alsógöd és Káposztásmegyer közőtt magasabb, mint ezen szakasz alatt és fölött. A magassága a tengerszíne folött V á c n á l : 1 1 l - 1 1m 3. Alsógöd ésKáposztásmegyerközt: 1l3-130 m, $x/exs.6*
2. óbra. A Duna régi medre Dunakeszi és Újpest (Kdposztúsmegyer)között. DK:Dunakeszi, tJP=Újpest, Szt.-E:Szentenclrei.sziget.T:terrasx,, Sz:terraszsziget,M:a régi meder,benne kétegykori zútonv
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
Ujpesten:108-114m, Budapesten:103-109m. A dolog magyarázata igen egyszerű: a pleisztocénDunájának nem állott elegendő idő a r e n d e l k e z é s é r ea h h o z , h o g y e g é s z v ö l g y é t bekanyarogja,s egyenletesvölgysíkot hozzon létre. Göd és Megyer között valószínűleg a budai oldal felé domborúkanyarulata volt s míg a jobb partJat alámosta' addig a balon enylre lejtésűvölgyoldal képződött a meredekpartúvölgysík helyett. A városi tenasz szintjénélma tt|ag 8-10 m-rel rnélyebbenfolyik a Duna. Gyengénalsószakaszú, amint azt már említettük s nincsen alluviális vcilgysíkja.Mint alsószakasz-jellegűfolyónak, megvan a hajlandósága arra, hogy elágazzék, és hogy szigeteket hozzon létre, amelyeket folyton vá|toztat,vándoroltat. Ma kéthatalmas ága vart itt, amelyek a Szentendrei-szigetet fogják korül. Ilyenféle elágazása vo|t az óallúviumban vagy
2000.május
és olyan friss' mintha csak most eresáettékvolna ki a mederből a vizet. A hajdani sodorvonal is szépenkövethető a meder fenekéna legmélyebb helyen végig hűzodő ',NádaS'' nevű, mocsaras, zsombékos sávban; a felismerését még megkonnyíti a benne futó Fóti-patak is. Ettol a vonaltól keletre lassan emelkedik a meder feneke. Itt hosszan elnyúló, lapos zátonyok vannak benne, amelyek a meder irányáva| párhuzamosan Íeszik azt, helyezkednek el' s így kétségtelenné hogy zátonyképződmények,amit különben az is bizonyít, hogy az anyaguk erősen iszapos homok' amelyben elég gyakran lehet kagylóhéjat találni. A jobb partot korántsem lehet olyan könnyen kijeltilni, mint a balt. De valószínű, hogy itt a part
nem is volt állandó, hanem fokozatosan háttá'It kelet felé olyan mértékben,ahogyan a túlsó part a terrasz rovására előre haladt. Ez magyarázza meg aztis,hogy eza régiDuna-mederjóval szélesebb, talán még későbbDunakeszi ésKáposztásmegyer, mint a folyónak amai ágai, mert a meder balrpartja helyesebbenDunakeszi ésÚjpest között (2. ábra). a folyó legutolsó, a jobb partja pedig a folyó A főága minden bizonnyal a baloldali volt, amely legelső partja, Ez utóbbit különben azért is nehéz enyhe ívben kanyarodott az eredeti déli irányából feltalálni' mert a szél munkája erősen megzavarta: délnyugatfelé, és az Újpesti-sziget északi csúcsa t é s z i n t h o m o k o t v i t t b e a m e d e r b e ' r é s z i n t fölött a mai meder helyéretért.A kisebb jobboldali szé|barázdáthúzotta parton. A nyugati ág ba| partján szintén alámosást ág a mat váci Duna-ág irányában folyt' de annál v a l a m i v e l k e l e t e b b r e , ú g y h o g y a b a | p a r t j a találunk. Ez is szépenkimutathatő,ha nem is olyan szátazon Van' a jobb azonban már nincsen meg' ép,mint a másik ágé. A köztük elhelyezkedő dombsorozat eredetét mert valahol a mai meder helyénvolt, s így tetmészetesenteljesen elpusáult, Ez a két ág egy tekintve terrasz-sziget' és nem alluviális kfuződszigetet zárt be, s a SzékesfővárosiVízművek mény' mint a Szentendrei- és a Csepel-sziget, újpestitelepéneka helyénismétegyesült.Ma a két a m e l y e k k e l e t k e z é s é tS t r < i m p l G á b o r ú g y magyarázza, ho gy kiil o nál l ó zátony szigetekbő l ág mint keskeny alluviális sáv van meg' S közöttük 4,5 km hosszúdombsor alakjában emelkedik ki az egyesültek azá|ta|, hogy az őket egymástól egykori szigetük. Érdemeskissé részletesebben e 1 v á l a s z t ó m e 1 1 é k á g a k a ta s z i g e t e k d ű n é i a szigeteket. betemették,ésegyesítették Ha ez a megyeri dombsor is a Dunából kifújt homokból képződött volna, akkor a parton azza| párhuzamos parti dűnétkellene találnunk, beljebb pedig drinéknekkellene lenni' A parton azonban ehelyett keskeny alluviális lapá|yt látunk, amely A kanyarodó főágnak a sodra abal parton egészen sík. A folyam és az ország,6tközött erősen alámosta atenaszt, s olyan 8-10 m magas' h ú z ó d i k v é g i g ; a d o m b o k m e r e d e k , n o r m á l i s meredek partot dolgozott ki, amilyent Alsógöd alatt lejtővel emeikednek ki belőle, amelyen az egykoti láthatunk. Ez a part még most is szépenkivehető, partszegélyfelismerheto. E mellett halad az ift, és
foglalkozni velük, mert hiszen eZ a káposztásmegyeri tájékaz utolsó, mégmeglehetősen érintetlen hírmondója annak a tercaszperem. vidéknek'amelyen Újpest, sot maga Pest is épült,s amelyre a főváros terjedésévelrövidesen szintén pusáulás vár.
2000.május
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
követi a régi Duna-ág kanyargásait a dombsor j ó k o r a d a r a b o n e l s z á l l í t o t t a a f e l s z í n é r o l a oldalához simulva. Fönt, a dombokon sem találunk homokot. Az így síkká tett területen a homok clúnéket, hanem közvetlenül a magaslat szélénapró szabadon ki van tévea szélnek,az meg is támaclja, k i s d e f l á c i ó s m e d e n c é k r e , b e l j e b b p e d i g megfodrozza, barázdákat hasít bele. De tovább szé|barazdá|
Ujpesti Helytörténeti Ertesítő
kaviccsal azonban nem bíf. Ahol homok van a fe1színen, ott lefolyástalan gödröket, kis nredencéketváj ki, a kaviccsal borítotthely pedig megmarad dombnak. A dombsor nyugati szélénez a defláció a szélregyetlen munkája. Innen magáva| ragadja a homokot délkeleti irányban, és kissé b e l j e b b m á r é s z a k n y u g a t - d é l k e l e t ii r á n y ú szé|barázdákatis szánt végig a területen, amelyek ettől kezdve mindenütt megvannak a hajdani szigeten egéSzena régi Duna-mederig. Sőt még
2000.május
érthetővétenni a patakoknak ezt a szokatian irányát. A geológusok, élükön Schafarzikka|, azza| magyarázzák ezt a tüneményt,hogy a Dunazugirányú törései ezen hegységészaknyugat-délkeleti az oldalon is folytatódnak, s hogy azoknak az irányát követik a patakok. Schafarzik elméletének az a|átámasztására feltételezi azt is, hogy a régi törések a pontusi kor után újból felfrissültek, és megzavafiák a harmadkori rétegeket.Minthogy
e b b e i s b e l e h ú z ó d n a k a h o m o k g e r i n c e k é s a azonban azok igen |aza szerkezetűek, a torések .nem mutathatók ki bennük, ésezérta létezésükről garmadák, és felismerhetetlennéteszik a nyugati csak a menttikön elhelyezkedettpatakok beszélnek. part szegélyét. amely az Máshol már mindenütt művelés a|á fogták, Ez a magyarázat teljesen hipotetikus, bizonyítékokkal i l l e t ő | e g b e é p í t e t t é ak h o m o k o t , d e a z é r t a állításaitnem tudja kézze|fogható hogy tetszetős dolog a mezőgazdasági termelésrehasznált területen, fent a támogatni. Igaz ugyan' svári-völ gy folytatását a Rákos-patakban terraszon még szépen láthatók a szé|barázdák. Pilisvörö (p1.1:25.000-esen) de ha pontos térképen M a r a d é k t a k a r ó j u k b a n p l e i s z t o c é n c s o n t o k , keresni, utánanézink a dolognak, láthatjuk, hogy nem kagylók hevernek. Sok helyen a garmadais szépen pontosan szemben helyezkednek el, és hogy az ázdás vo lta kimutatható. Különbe n a térszín széLbar irányuk is eltéregymástólnéhányfokkal. A Szilaskatonaitérképről az |:25.a00-es,sőt az I:75.000*es és a Csömöri-patakkal szemben nincs is hasonló is kitűnik. megfelelő völgy, amely a törésvona| irányát Ezeken a btzonyitékokon kívtil régi térképekis jelezné.Lehet ugyan' hogy csak azértnincs, met1 a igazo|ják azt, hogy ezen a területen valódi budai oldal lrrlkáni tömegei egyszerűenbetemették futóhomok nem volt' Maradtak ugyanis a múlt itt a völgyet' század elejéről térképeink,amelyek még akkor A másik elméletCholnokytól ered, aki a Dunakészültek,amikor Újpest helyénmég csak a pesti T i s z a k ö z é n e k é s z a k n y u g a t - d é l k e l e tiir á n y ú határkocsma és a káposztásmegyeri uradalom volt völgyeit szé|baftndáknaktartja. Csatlakozik hozzá meg. Ezek szé|barázdákattüntetnek fel az egész Strömp1, és azt vitatja' hogy a szé|barázdák területen. Tehát itt még a múlt század elejénsem a patakokat arra' hogy ezt azirányt kényszerítették volt szabadon futó homok' pedig akkor hazfulkban vegyék fel' Valószí.rű, hogy ez a magyatázat a az elvadultság a maximumát érteel, hanem itt még helyes. akkor is félig kötött homok volt, annak a jellemző A kérdéseldöntésérenagyon alkalmasak a formájáv aI, a szé|barázdáv aI. Gödi-csurgók. Alsógöd alatt és onnan délre Dunakesziig a Dunára kiugró tercasz kavicsA vÍzraiz rétegébőlugyanis bővizú források fakadnak' amelyek vagy kozvetlenül omlenek mindjárt a A területünket ábrázo|ő bármilyen térképen f o l y ó b a , v a g y c S e r m e l y e k k é ,p a t a k o c s k á k k á rögtön szembe tűnik, hogy a Duna mellékpatakjai egyesülve kisebb-nagyobb mértékbenvisszanem a megszokott hegyesszog alatt torkollnak a vágódtak a tercaszba, Ezeket hívják Gödi. folyás irányában, hanem szembe haladnak azzal, s csurgóknak (3. ábra).A leghosszabbközttik 500,az tompaszöget zámak be a fofolyam ftányával Ez a utána következó 400, egy harmadik meg mintegy r e n d e 1 l e n e s s é gm á r r é g e n m a g á r a v o n t a a 300 m hosszú.A többi alig néhányméteres.Ilyen figyelmet, és különböző elméletekkel iparkodtak kis méretekről lévénszó, könnyű a viszonyokat
UjpestiHe|ytörténetiErtesítő
2000.május
áttekinteni, s így tisáa képetnyeriink. A terrasz bó viztartalmú kavicsából mindenütt szivárog a víz a meder szé|én, ez azonban erodáló hatást nem tud kifejteni, hiszen mint ta|ajvíz mozog atenaszban. A szél azonban szé|barázdákat szánt a felszínen, amelyekkel a tetasz peremétis kikezdi' éselviszi a homokot addig, amíga kavicsrétegetel nem éri. Ennél mólyebbre már nem tud hatolni; de mihelyt eddig elért,megnyitotla az utat a ta|ajvíz számáta a felszín felé s megjelenik a széIbarázdábana forrás. Ha ez fent a terraszon
volgy úgy fiigg a folyó medre fölött, mint valami glaciális mellékvölgy a fővölgy felett (A, D). Ha ellenben a pataknak bő a víze, akkor a bevágódás gyors' éscsakhamar elosztja a forrása ésa torkolata kozti magasságkülönbséget az egész hosszára (E' F). Nyolc-tíz métermély típusos felsőszakaszjellegű völgyet dolgoz ki magának, amelynek V alakú' egyenes' sok helyen domborúlejtőjű oldalai között sebesen rohan a vize a Duna felé. ott' ahol
bevágódása közben eléri a kavics a|ján a vízzánő agyagot, ott rétegvízesése támad. A bevágódással nyúlik el akkor iefolyástalan mocsiír,semlyékkép- párhuzamosan hátrafeléis harapőződik a forrás. A ződik benne; ha azonban aterraszperemenindul el' széIbarázda fejlődésével a fenekén távolabb új akkor a víz a felszínénlefolyik. A folyás konzek- forrás jelenik meg, amely eleinte csak időszakos, Vensen indul meg a széIbarázdafenekén,miközben de lassankéntátveszi a főfonás szerepét, ésakkor a megkezdi erodáló hatását. A terrasz szé|éró|víz. patakban útközben két-három' sőt több forrást is esésselcsurog |e a víz a Duna szintjéig(B); s találunk. A patak pedig nyúlik hátrafe|é a lassankéntkis kanyon völgyet vág ki magának a szélbarázda irányában. Több példát is találunk terraszból (C). Ha a forrásnak kevésvize van, vagy ezekre a Gödi-csurgókban. Ezek tehát igazo|ják ha olyan magasan van, hogy csak akkor buzog fel Cholnoky elméletét,s kétségtelenné teszik, hogy a belőle a víz, ha a talajvíz színe magas' akkor a Duna Vác és Budapest közötti szakaszának bevágódás lassan halad előre. Lassan fejlődik ki a baloldali mellékpatakjai szélbar ázdák á|ta| előre peremen a kanyon, amelyet a Duna árvizekor egy- j e l z e t t e r ó z i ó s v ö l g y e k b e n folynak, amelyek e g y p a r t o m l á s e 1 i s t ü n t e t h e t , s a k k o r a bányát a széIbarázdákon keresztüi az uralkodó legközelebbi alacsony vizá|Iásná| a száraz patak- északnyugatiszélszabta meg.
".s
ffiw q
-;*
*
Pc!
**rÉcf, &t *,1#ár*
Vr#
{
*
o*
****
*'tt!!;1
* I
3. óbra. A Gödi-csurgók. B, C Jiatal, ertÍzitísvölggyé lÍtiltakuló szélbardzdák.A-ndl ésD-nél a völgyképződésabbamaradt;E ésF.nél pedig mtÍrelőre haladott úllapotbanvan.
tn
Új pesti He|ytörténeti Értesítő
2000.május
kis részetávozik felszínivízfolyásban,a nagyobbik része beszivárog a talajba a hornok- és a kavicsrétegekközé' le egészenavízzátő rétegig,és mint talajv íz huzod|k a D una f eIé. E,zértgyérvizűek a környék patakjai' s ezért fakad annyi forrás a szétterül,az esésemegszúnik,elmocsarasodik.De teruaszpereméből.Másrészt ez atény okozza az,Í, létrejöhetilyen vizenyős medence, semlyéktisztán hogy a növényzet itt mindig talált elégnedvességet a szé|hatásélrais, hogyha az szé|esebbterületről a talajban, s nem engedte elvadulni a homokot. A. takaritja el a homokot a talajviz színéig. Ezekre terrasz mérhetetlenmennyiségű elsőrendrí, a több példát látunk Gödön' de sokkal felttinőbb ez a természetá|tal szúrtivóvizet szo|gáItat;ez látja eI jelenség a Szilas.patak menténa rákospalotai Budapestlakosságát' A talaj bő víztartalmaannak idejénnagy Alsóréten, a Rákos-patak mellett József-telepen'és mert kúttai szerepetjátszott Újpest fellendülésében, a Csömöri. patak völgyében aPiőcaházná|. Ilyenféle deflációs eredetű mocsaras mélyedés bárhol könnyen lehetettvizet nyerni a homokból. A azonban a lehetett az, amely a múlt századbeli térképeinken fokozottabb igények kielégítésére víznyerésnekez a módja nem bizonyult meg. ''Gyaler Teich'', illetőleg ,,Gyáli-tó'' névenszerepel rohamos növekedésével Istvántelek,Angyalföld és Újpest szögletében. felelőnek. A népsűrűség fertőződött, Tulajdonképpencsak a neve volt tó, valójában ugyanis a ta|qviz rövidesen annyira lett. 1910-ben2505 kút vizenyős rétnektiintetik fel a térképek,amelynek a hogy ivásra alkalmatlanná amelyek közül 500 teljesen v i z é t g y ű j t ő c s a t o r n as z e d t e ö s s z e , é s e g y k i s v o l t Ú j p e s t e n , a többi pedig az egészségte p a t a k o c s k a v e z e t t e l e a D u n á b a . E z s z i n t é n hasznáIhatatlan, ártalmas volt. A város ekkor vízvezetéklétesítésére folyt, és a Dunát az Újpesti-sziget sz'éIbarázdában határozta el magát. A székesfőváros vízművei rnár felso harmadában éte el a vasúti híd ésaz kpádakkor ott állottak Megyeren, s lefoglalták annak ir út között. A tó a műlrtszázad eleje óta folyton vizét, A főváros felajánlotta a vízszolgáltatási szátaót, és a század végéreegészeneltűnt. Az Újpestnek, annál is inkább, mert a telepe Ú3pest 1837-ből való gróf Vasquez-féletérképmég az északi részénvan, és így kénytelen a csöveit egészterületen vizenyős talajt jeltil, de Emich végigvezetnia városon. Újpest számáta most kót Gusztáv 184 9-es Ítika|auzánmár megjelenik benne megoldás kínálkozott:vagy elfogadná a főváros már csak egy száraz sziget.Péchy l872-es térképén aján|atát,vagy külön teiepet létesíteni'Újpest az a nyugati fele nedves' a Heufler Adolf-féle utóbbit vá|asztottaés egy belga vá||a|attalkötott az egészvizenyos területe a közepén levő térképen egyezségetolymódon. hogy az az Újpesti-sziget keskeny sávra zsugorodik össze. Ma szemétlerakó északirészénmegépítia telepet,közcélokra ingyen helynek használják, ésrövidesen egészenfeltoltik. ad vizet és 50 év múlva az egész mrí a város Természeteseneltűnt a lefolyása iS, és ma az tulajdonába megy át. A szigeten azonban nem az a egykori patak helyét csak a Dugonics és Goncöl viz van a ta|ajban, amely a budapesti vízműveket utca, rneg a vasút á|tal bezárt háromszög alakú táplá]rja,mely már a mogyoródi halmoktól kez.dl'e területen lehet felismerni. Itt még mocSaÍas mint talajvíz mozog a kavicsban ésa homokban, s pocsolyás á||ővizettalálunk a régimeder helyén. így tökéletesen megtisztul addig, míg a csövekbe eljut' s amelynek a tisztaságát az allúvium vizzérő azivővíz A talaj víztartalmaés iszapos agyagsabiztosítja.,hanem a sziget talalvize kérdése a Duna vizébő| ered. A Duna vizá|Iásának az ingadozása ata|ajvízen is megérzik' nem úgy' mint A homok nagyon vizátercsztő kőzet, ennek a káposztásmegyeri víznéI,ahol a ta|i1viz szine Minthogy a kavics mindeniitt tartalmaz vizet, gyakÍan megtörténik, hogy a patakvölgy oldalából több forrás fakad, amelyek háttavágődásukkal s z é l e s í t i ka v ö l g y e t , é s v é g ü l s z é l e s ,l a p o s , vizenyős medencéthoznak létre,amelyben a patak
következtében a reáhulló csapadéknakcsak igen
független a folyó vízáIIásátől, s annál mindig
2000.május
Új pestiHe|ytörténetiÉrtesítő
IT
magasabb. A sziget vizének a tisztasága már ezért I876-ban észlelték, amikor avíztuhe 1a4,847m is elmarad messze a megyeri víz tisztasága mögcitt, tengerszint feletti magasságig felemelkedett, és a de még más baja is van. A környék vize vas- és teruasz Iáb áig mindent elborított. mangántartalmús ezért a csovekben nagy tömegA város tehát nem fekszik egy síkban,hanem a ben él a Crenothrix polyspora nevű vasbaktérium teruaszon elterülő, és az allúviumon épült része (helyesebben Trychomyces), amelynek a rothadó között kb. 10 m magasságkülönbségvan. De Ínaga teste a vizet kellemetlen szaguvá teszi. Míg a a terrasz sem sík, hanem - amint már tudjuk Íőváros nagyobb átmérőjű csöveiben ez a baj alig eredetileg szé|barázdásfelszín. Ezek a magasságjelentkezik, addig az újpestivíz már hírhedtróla. különbségek természetesenéreztetika hatásukat a - Fodor Ferenc dr. valószínűnek tartja, hogy város alaprajzáb a,rl,. A legnagyobbmagasságkülönbség,a legélesebb magában a sziget ta|ajában is vannak rothadó térszínivonal a tenasz pereme. Irányában húzódik anyagok, mint fiataI zátonyképződményben'Újpest vize||átásáttehát nem sikerült a vizvezeték. fent a terraszon a Baross utca' lent az allúviumon kel megoldani, a szivattyútelephelyének szeren- pedig a Váci ésa Megyeri út. A szé|barázdás fe|szín be nem építettterülete csétlenmegválasztása miatt a vize ma is é|vezhetetlen, ha nem ártalmas is, mint húsz évvel döntő jelentőségű a dtilőutak irányára, mert azok a ázdák ho sszában, illetől eg arra merolegeSen ezelőtt volt. Tekintettel arra, hogy a közelben szé|bar n i n c s e n m á s h e l y , a m e l y v i z v e z e t é k c é l j a i r a haladnak. Kitűnik ez bármilyen szélbarázdás alkalmas volna, azvolnaa legcélszerűbb, ha Újpest térszínrőlkészült katonai térképen'de különösen mégis csak a Székesfővárosi Yizmúvekhez szépenmutatkozik az 5062. Sz. ,'Budapest és Nagytétény,,címú,1:75.000-eslapon. A nagyobb, fordulna. helységekközti forgalmat lebonyolító utak is szívesen követik ezt az irányt, de már nem A felszínésa város kölcsönhatása feltétlenülalkalmazko dtak hozzá. Ez az eset ál1 fenn annál az iftná|, amelyik a mu|t szénaditérképeikena Gyáli-patak ft'lött aváci országúlból Rrákospalota,illetőleg akkor még csak Palota feIé elágazík. Az kánya mintegy ötven f o k k a l e l t é r a s z é I b a r á z d á k é t ó l ,e z é t t n e m haladhatott egyenesen' hanem hol a szélbarazdákban futott, keresvc az alkalmas helyet, ahol legkönnyebben átjuthat a bucka tulsó oldalára, hol ahol a falu vége egybeesik a terrasz peremével: meg keresáezte a buckákat. Ez az út volt Újpest hanem leereszkedik az al|uviumra, a régi Duna- mai főutcáj ának, az Arpád útnak az őse, amely mederbe is és lenyúlik egészena folyópartig. görbeségéve|őrzi az egykori buckás felszín Ennek az oka az, hogy ítt az a||ixium nem olyan emlékét. mély, mint Dunakeszi és a Szilas-patak között, A szé|barázdák bányát a régi Újpesten hanem anná| 1 m-rel magasabb,kb. 104-106 m tulajdonképpenegyetlen utca sem követi, mert a t.sz.f.magasságú,tehát8-10 m-rel magasabbanvan mellékutcák irányára már nem annyira a fe|szitl a Duna 0 pontj ánál, amelynek a magassága volt hatással, mint inkább az Arpád űt iránya, Újpesten Vásárhelyi Pál szerint 96,85 m a tenger hiszen ahhoz kellett a|kalmazkodniuk. A város színe felett. A k
2000.május
Új pesti Helytörténeti Ertesítő
T2
f u t o t t . H a t á s á r a a v á r o s e g é s z é s z a k i r é s z é n r é g i m e d e r s z é I é nD u n a k e s z i t ő l K á p o s z t á s északnyugat-délkeletiirányúak az utcák, bár ez a megyerig' hiszen ugyanannak az ágnak ugyanaz a városrész egészen fiatal, s így természetesen partja volt. Ezt a lejtőt leenyhítettea város 3.4 mérnoki terv szerint épült. Itt tehát a fe|szín, ha fokos lejtővé, úgyhogy nem közlekedési akadáIy közvetve is, de mégaz ember tervező munkájában többé' éscsak aYáci ésMegyeri út,meg a Baross utca kclzcjttikeresztutcák enyhe lejtősségeárulja el is éreztetiahatását. Máshol nem alkalmazkodott a város utca- a helyét. A felszín enyhe domborzata tehát nem háIőzata a térszin formáihoz; az embet folyton és nem hatott növekedő erejének a tudatában felvette vele a akadá|yoúaa várost a terjedésében, küzdelmet, és fokozódó közlekedési és kényelmi parancsolólag a fejlődés írányárasem. Mindössze igényeinek megfelelően átalakította:ahol r4agaslat néhány utca elhelyezkedésevezethető vissza a is áIItaz útjában,azt onnan elhordta, kitöltötte vele a felszíni magasságkülönbségekre,és azokban r n é l y e d é s e k e ts, m e g k ö z e l í t ő l e g s í k f e l s z í n t teremtett.Még a Gyáli-tó nagy mocsarát is meghódította,részbenmár feltoltötte' ésrövidesen betemeti az egészet,és ma már építkezik is a
c s a k k ö z v e t v e ' l a s s út ö r t é n e t i f e j l ő d é s ú t j á n érvényesüla domborzathatása. Annál nagyobb az embernek, mint tájalakiti tényezőnek a városunk területén végzeÍtmunkája: elegyengette, ismét
h a j d a n i v i z e n y ő s r é t h e l y é n . A l e g n a g y o b b , síkká tette azt a felszínt,amelyet a szé|buckasággá legnehezebb feladatot a terraszperem rőÍta a alakított. városra: olyan meredek lejtőjű lehetett ezitt, mint a
r.$4o_rgÍ*-Íg. s;lítx* *is i*:sí*j&r:a'{s* '"{ ícr&*"tsu.íg "1 l*l{tr:lxxg sailnn{}
,*+rt. .$5*" i $s{l
; g.ri$*
ts{-i*}. r*li)" tütt}"
*.u
| -"t
.!iereskeJ. . . . , . t , _ . ti . ! i o " . * u * o éiiöxsx*lg*latl ui álkeifn>}it l-i"l-.iir"Á.i-."'. . -*t or*
} rrr.át*
|
seam
o:',
l
'j"r.l5tj
:$.{}{}.
.igi|fÍ!
tií
s5;
i $r{s.
-=T }prr.rs
l
Sinc"qr:n*i{Ettunk.
ii T4q
.}i.} Í{) t
4$.*ss 5í.ts;
,)'$l !s"*sll; $s-BI *.*I 1:
ll fr,slí *".*l;}.*8Í. s'.11
*.E*"*t}Ü]i ' 3 1 s.$$$, ii"ia$i 1 1 " S 1s.?{Qi {i'61s.fr?I, ss'*Üass"$l
ffil
S$.**$,
ii$"11$.fi*si
-r$p*rpro-lg' s.ac$*roddsa ,{ Jc,&*ssdg Éirsadrx
Ténylcgosocaporodas sgÁm
rir
sÍitFí!
5$t
$$4"{*
{"S4$t t l.$$$ 1*.3*? }g"sg$!
:*-ff ttlt'{ l*.{ * Í.&
3"3ss] ö$ {.i s^r5&#' 1T&'fi
J.ss*i
Trrst**Ettsx s**poredás
*"*
]
11.
I{ülÚnböaet Baárn
i
.J.
}íincsen*daturrk.
$.ts$; ií.0| l '0g+ ?.íl
7.ü43! ts. 3s3: ü.
2tl00.május
l3
UjpestiHe|ytörténetiErtesítő
Történetiáttekintés Újpest történetét,életétnem tárgyalhatjuk és nem is érthetjükmeg önmagában, hanem tisztában kell lennünk: azza|, hogy fejlődésételsősorban a fővárosnak köszönheti, s hogy Újpest rohamos növekedésében tulajdonképpenBudapest növekszik a saját közi g azgatási határun tu|. M i n d a z o n á l t a l Ú j p e s t k e l e t k e z é s em é g s e m Pestről indult ki, mint a fóváros legtöbb elő-
&*.sss
I
s*.*&s
i
t l
i
: : I
!
városáé,hanem Káposztásmegyerről. Káposztás-
lí
megyer nagyon régi helység itt, amelyet Csánki már V. LászIő korából említ, s azőta is folyton hallunk róla. Most száz éve a palotai hatáthoz tartozott és gróf Károlyi István volt a f
l i I
I I
"t0.{JÜs
FényesElek. Szóva|tisztán őstermelő puszta volt. Ebből a pusztáből egy pásztát hasított ki a f.öldesura, és azt örökbérletbe adta szőlőültetés c é l j á b ó 1 .E z a t e r ü l e t s á v a t e n a s z l e j t ő j e é s Káposztásmegyer és Rákospa|ota határa között rryúltel, ma a Váci és Megyeri út meg az Atti|a utca határo|ja ezt a tertiletet. Tulajdonképpenez a szolőtelepítés adta meg a lökést Újpest keletkezésének. 1830 táján épül az elsó ház a pesti
h I
határkocsma közelében' a mai vasútihíd mellett, s ezt rövidesen több is követi. Meglehetősen nyomorúságosházak voltak ezek, amelyek koztil néhány még ma is áll. Lassan annyira szaporodott azuj telep,hogy 1840-benközséggészewezkedett. Huszonnégyhaza volt ekkor és106 lakosa. 1850-ig a házak száma 47-te emelkedik, amelyek 124
:ls"m3
I g*"*ÜÜ
lii
I
ls-**Ü
úrbéritelken voltak elszórva, a lakosság pedig 673ra növekedett. A főváros éstavoli vidékek szegény eleme sereglettitt össze; az e|ső lakosság egyes adatok szerint legnagyobbrésztkereskedőkből állott, akik között sok volt a zsidó (1850-ben 673 lakos közül 183 zsidó volt). Valószínű azonban, hogy sok mindenféle foglalkozású ember volt ebben a keveréknépességben, s bizonyára sok volt köztük a foglalkozásnélküli is, amely később a gyárak munkás elemét szolgá|tatta. Sajnos' a
i
s s*t.i}*.;)(3Öa(}
:n'#lÍ.J€t*.&{ni}..{c{.I SSSiSmoOmS&9l r
x
i*
r*{
itri
Fl
Ft
ri.{
F{
lxt
graJikonja növekedésének lakosság fog|a|kozására vonatkoző|ag ebbőI az 4. dbra.A népesség
l4
Új pesti Helytörténeti Értesítő
időből nincsen adatunk (lásd a táb|ázatot)' pedig nagyon érdekesvolna, ha figyelemmel kísérhetnők a lakosság iparosodását. Annyit tudunk, hogy ez már nagyon korán bekövetkezett.. mát 1835-ben felépül Újpesten az e|ső gyár, Lowi Izsák talpbőrgyára. A későbbi adatok meg nnár mind úgy e m l é k e z n e kÚ j p e s t r ő l , h o g y a l a k o s s á g a t ú l nyomóan iparos. A f,iatalhelységezt akorai varosi jellegétkétségtelenül Pestnek köszönhette' Maga is érezteezt, S ki is fejezte, amikor 1841-ben az
2000.május
fejlődő déli elővárosokat váLasztják a t e l e p t i l ő k , a h o l a n é p s ű r ű s é gs o k k a l k i s e b b ( R á k o s p a l o t á n 1 0 , 4 1, P e s t ú j h e l y e n 5 4 , 4 6 , 7'01), mintsem a Kispesten 68,36, Pesterzsébeten túlzsúfoltÚjpestet. A város nagyobb arányu különösen
a jövoben sincsenkilátás. fejlődésére
Az utcahá|őzat kialakulása
Az utak között legelső helyen kell megeredeti,'Új megyer'' nevét.,Új pest.'-rev áItoztatta, emlékeznünk a váci országútról, mert ez Újpest évektől A főváros nagyobb hatása a 60-as útjai között a legrégibb,amely már a középkorban világvárosi ekkor kezdve &ezhető' Budapest is meglehetós szerepet játszott:a Felvidék ésPest megindul nagyságra kezd emelkedni, s ezzelegyitt k ö z ö t t i f o r g a l m a t b o n y o l í t o t t al e . A h e l y s é g özonlő városba az elovárosainak a fejlődéseiS, ,,a alapításakoris forgalmas, jól karban tartott út volt, a része mind nagyobb és nagyobb népességnek természetestehát, hogy az új helység a mentén perifériákra gravitál, sőt a városi lakosság kezdett épülni. Itt találjuk az első házakat az erpad jelentékenyrészeis a szomszédosközségekbe útésa vasútihídközött. költözködik át.,, De főleg az ipartelepek, a gyárak helyezkedtek Az e|ővárosok között Ú;pest kezd legelőször el szívesena Váci úton,így az első újpestigyát, a fejlődni, ami természetesis, mert itt már ekkor van Löwi I,zsák-féIetatpb&gyár is. Ebben a tényben egy kis helység,míg a többi alakulása csak ekkor különben nagy részevan a Duna közelségének is, indul meg. ami szintén vonzotta a gyártelepeket. A Váci út Most rohamosannövekszik Ujpest, mar 1857-ig hosszában ma is végig gyárakat találunk, kivéve a 2056-ra emelkedik a lakosság száma, a népesség Károlyi utca ésa Megyeri útközötti szakaszának a vonala grafikon a gyorsul, folyton növekedése keleti oldalát, mert itt a múlt század végéigszőlők emelkedik meredekebben és mindig meredekebben voltak, amelyekről mar megemlékeztünk. egészen1900-ig (4. ábta). Ekkor már megcsappan Az Atpád-iúrólmár szólottunk ésláttuk, hogy a között 1900.1910 gyorsasága,bát a növekedés a görbesége a szé|barázdák következménye. A (i3.339) értéke abszolút szaporodás tényleges forgalma a múlt század elején még nagyobb rnindjárt az I89O-I900-as évekéután kovetkezik lehetett,mint a Váci úté,mert ,,Palota népesfalu ( 1 8 . 3 3 7 ) , a m i k o r a n é p e s s é gn ö v e k e d é s e a jártak Fót' volt' s lakói stinin jártak Pestre. De erre maximumát érteel. Csomád, Mogyoród és Veresegyház |akői is.'' A helységgyors növekedéséve!kapcsolatban Yezetett ugyan Palotáról még másik két út is Pest mindinkább városiasodott, s 1907-ben hivatalosan felé, amelyek egyik: a Gyá1i tó megkerüiésével is várossá lett. Ezután azonban a népességnövekeigyekezett a Y áct utat elérni, s a Rákos fölött déseerősen megcsappan,I910-1920-iga tényleges torkollott abba, a másik pedig a Városligetnek szaporodás csak 1292 (2,3 %). Ebben kétségtelenül az tartott. A leghasználtabb az e\ső lehetett' mert nagy része van a háborúnak, de nem szabad a épülő érte el a leghamarabb az országutat. Az batását túloznunk. Az összes pestkörnyéki helyaz oÁ-rő| 32,5 oÁ-raszorította Újpestnek eZ aZ út is tengelye lett, sőt ebben ségekszaporodását 8O,4 a falu iÁyban sokkal gyorsabban haladt előre le. Újpest esetébensokkal nagyobb SzeÍepevan törzse, a Váci út ennek fejlődése. Itt alakult ki a helység annak, hogy a területe szűk, s a népsrírűsége pedig csak a Duna között hosszan elnyúló része következtében igen nagy (83'94). Ezétt inkább és járt fiiggeléknek látszik, ahová dolgozni Rákospatrotát,Pestújhelyt,vagy az utóbbi időben különálló
2000.május
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
l5
F
ffifi
Y.dfl
i;' -Á.
ffi
,iÁt]Nrc:'
l',.
\$1'.'.,$:i.,,'"/ rp4*e:=* ,i.=x\ls\"_ $.i-'.\
__.\'.
-:r..
*l*J ##
i r0 n
* q
.q.
wl'\:,
i
;;.W*#'"
ffi:;W
\.\ i.a \\ r,/ &á- ):j:
/S
btr.ffiF.": /.{ s. ul*:"-'t:lln] t:'\ \ *- r\i-*.:,..'* {,^ Íö ...:\X. ' l.q r\ol 'l\;"**l I SÍ "\;t.'-\ Ta^ vr' ."'}.$\'' r"\ -'-'l\..'\.,
b* s^
1. térkép.Újpest vúrosalaprajza 193L-ban.
/f
Íry
16
Újpesti He|ytörténetiErtesítő
2000.május
a lakosság. Késóbb is az Arpád út irányában Az itt lévő többi utca azonban osi, s az Arpád növekedik a váÍos, míg csak el nenr éri Palota űthoz igazodik, éppen úgy mint a József utca, határát, illetőleg beépítettterületét.Csak ezután amely északonkísériazt, s Ujpest első mellék. utcája. vesz a fejlődésmás irányt. (Lásd a2, térképet.) Az tÉhá|őzattöbbi részemérnöki terv a|apján ] ' á t t u k , h o g y a f e j l ő d é s k e z d e t é na v á r o s , illetőleg a fa1ukét egymásra merőleges út mentén készült, s így abban a természetesfejlődés nagyon érvényesült. éptilt' mint tengely mentén.Ezek az utak azonban közvetve s csak csekélymértékben Az első terv 1868-i870 kcjzött valósult meg' S nem keresztezik egymást, hanem az Arpád ut a Váci útnálel is végződik, a Duna megakadályozza kiterjed a Deák utcáig és a Horthy Miklós útig abban, hogy tovább haladjon, Ezért a városnak ez északon,a palotai határig nyugaton. Utcái a József az e7so,természetesközpontja nem maradhatott utca ésaz drpaaút irányáhozlgazodnak. A Horthy vasútiállomással meg. A város alaprajza eloször L alakot nyert, Miklós út a rákospalota-újpesti pedig a kétvárosrészközottt k ö t ö t t e ö s s z e a v á r o s t . A s z ő l o s k e r t e k r e n e n r további fejlődésében űr kitoltéséreigyekszlk, a fejlődés kánya tehát terjeszkedik ki a terv, S így azoknak koszönhető, északkeleti,amiben azonban mégmás tényezőknek hogy a város egészalaprajza nem sakktáblaszerű, is van Szerepe. Ebben az irányban tolódik el a mint a legtöbb fóváros környéki helységé. Idorendbenennel: a városrészneka kiépülése város központja is, a Váci útésÁrpád útsarkáról a után kezd a Baross utca környéke beépü|ni.E'zt Szent István térkörnyékére. A Váci ut ésaz Attila utca közötti szőlőkről már követi aztán a Horthy Miklós ut és az Attila utca beszéltünk, mondottuk, hogy a terrasz lába és a közti terület. Egyrészt nem igen volt már ekkor másrésztmeg máshol hely a város terjeszkedésére, Káposztásmegyer és Palota közti hatfu között rlyúltakel. Közepükön egy út húzódottvégig' két a v á r o s k é t e g y m á s r a m e r ő l e g e s t é s z e k o z t i r é s z r eo s z t v a a s z ő l ő k e t ; ' e z m á r r é g e b b e ni s k ö z l e k e d é s i s z ü k s é gi s e r r e f e l ét e r e l t e a t e l e p megvolt s a káposztásmegyeri majorhoz vezetett. Ez a Baross utca őse. Ezek a szőlőskertek a múlt széuad80-as éveiig megvoltak ésmegakadá|yozták a várost a szabad fejlődésben,részük van tehát abban,hogy a város olyan sokáig nem nyert tömör
fej1ődését. I926-ig csak a Türr István utca vonaláig volt beépítvea terület. El*or itt parcellázást végeztek, hogy a háború okozta lakásínségensegítsenek. Ezzel egyszerre kitolódott a város északi határa
aiakot. A XIX. század második felében azonban mind több és több szőlőbirtokos költözködött ide ki, ésvillát építtetett a szőlőjébe.Lassacskán tehát kezdett beépülni; nagyobb arányú ez a terület is építkezésazonban csak akkor indult itt meg, amikor a 80-as évek második felébena szőlők kipusztultak. Akkor egyszerre kiépült a Váci út keleti oldala, kialakult a Megyeri út,a Baross utca
egészena Fóti útig.Ezen arészen a felszínhatása újra átcsil|an, a szabálycls utcahá|őzaton' mert amint tudjuk, a Fóti út dűlőútból keletkezett és a széIbarázdák irányát követi, a többi utca pedig párhuzatnosan vele. Az utcáknak ez az észak. nyugat.délkeletiiránya a közlekedés szempontjából is a legalkalmasabb'mert legköze|ebb hozza a
város kétvégétegymáshoz. Jogosan merül fe| az a kérdés,hogy a közésaz Atti|a utca, amelyek elhelyezkedésébentehát k ö z v e t l e n ü l a s z ő l o s k e r t e k , k ö z v e t v e p e d i g lekedési eszközöknek, a vasútnak,a villamosnak s ha volt, milyen volt-e hatása a város fejlőclésére, Káposáásmegyer határa éreztetia hatását. Ezeken az ltcákon kívül még az Arpád út' a volt az? Megváltoztatta a város képét?Csatolt hozzá új elemet? A váci vasútvonalmár 1844-ben Dugonics utca és az Apponyi Albert utca közötti városrészenval az utcáknak természetesfejlodése. kiépült, tehát még akkor, amikor Ú3pest Közvetlenül a pesti határ mellett feküdt a legelső fejlődésénekegészenakezdetén állott, s a palotai temető, a helyén lévő Szent Gellért és Dugonics állomástól mégnagyon messze feküdt. A hatvanas utca későbbi keletkezésű.szabályozás eredménye. évek végénkészült városfejlesztésiterv azonban
2000.május
Új pestiHe|ytörténetiÉrtesÍtő
..#.65-:=t
re
--
q
i .l
l;
-."1 ,, , ' .l .
r"\.
..
:t'-o\. :*-
) ii..
.i,f', l " J , . * ! . \ . . t , -
.i$ii/-:-
I
t7
l, \
2. térkép. A vdrosfejlődésegyesszakaszainak a térképe.
t7
ry44i!*:l'{4&+r
* r$ss
r=ffiíllE
r$!*"ss
Újpesti He|ytörténeti Ertesítő
18
már számol vele' s a Horthy Miklós utat egyenesen feléje vezeti. Az esztergomi vonal megállójának kicsiny a forgalma' s a pá|ya készítésekora városnak ez a tészemár régen kiépült, tehát a megállót tettéka legforgalmasabb helyre, s nem az vonzotta magához a forgalmat. I872-ben Újpestet, illetőleg rajta keresztül Rákos pa\otát, lóvasúttal kötötték össze Pesttel. A vasút a Váci úton és az Árpád úton áthal adt a palotai állomás melletti r,endéglőig.Kétségtelenülmeggyorsítottaaz Arpád út irányában való fejlődést, de a város képétnem vá|toztatta meg ez sem. Ha azt nézzuk' hogy a
lóvasút utóda, a villamos okozott-e valami váItozást, akkor megint azt keII felelnünk, hogy a népesedésmeggyorsításánkívül egyik vonalának sincsen semmifélekövetkezménye sem. Mindenütt meglévőutcákon halad a villamos' mégpedigolyan tekervényesutakon, amelyek a menetidőt 5-10 perceel megnyújtják,amit annak idején egy kis szabályozással el lehetettvolna kerülni.
A város képe
2000.május
I j
munkáslakásaival, jobbra egyszerű, de csinos polgári házak, Ez a külváros típusa: a modern technika eszközei, s az é|etiramát nem bírók nyomoÍakeveredik itt egymással' Menjünk most beljebb a városba! Mindenfelé földszinteso udvaÍos' két.három ablakos, téglábói épült polg ári h'ázakat látunk. Többnyire látszik ,á.it.lk, hogy újak, ftata| az egészvárosrész, móg utcaburkolata, járdája sincsen. Csak bent a város Itt közepén találunk aszfaltot. vagy koburkolatot. már a házak is öregebbek. némelyik már roskadozik is. Le is bontják őket. s bérpalotákat emelnek a foldszintes hazikók helyén.De aránylag a kevés még a városban az eme|etesház. s még az város legforgalmasabb helyén sem táma
Ha az ember leszáll az angyalföldi állomásnál. s onnan kimegy a hajdani Gyáli-tó helyére, olyan lálvány tárul a Szeme elé, amelyet nem fog egyhamar elfelejteni: a háttérbenmindenféle ipartelepek' füstölgő gyárkémények,errébb egy víztorony, középen egy mozdony zakatol felénk, néhány teherkocsit hoz valamelyik gyárból. A sin mélyen meghajlik a|atta,látszik, hogy iparvágány' Jól beleillik a körny ezetébe.Közvetlen mellette még sík homok, de tavolabb köröskörül feltöltik a mélyedést'ha közelebb megyünk, láthatjuk' hogy egy város szemetéthasználják fel erre a célra.A
az Dolgozatom végénörömmel ragadom meg dr. alkalmat' hogy kifej ezzem a köszönetemet aki Cholnoky Jenő eg}.etemi tanár úrnak, dolgozatomat átnézni.s észrevételeitmegtenní I szíves volt, valamint gróf Teleki Pál dr. egyetemi kíviil a tanár úrnak,akinek többszörös támogatásán Végül dolgozatom kiadatását is köszönhetem. Ferenc legtöbb hálával tartozom dr. Fodor egyetemi tanár úrnak; aki munkámban állandóan volt tanácsaivai, sőt a helyszínre is segítségemre
kifáradtvelem,ésottkészítetteado!'gozatomhoz e 1 s z ó r t a n amelyekérthálás köszönetet c s o p o r t o k b a n mellékelt étbrákat, szeméten itt-ott, nyomorúságos, alig embermagas, osszetákolt mondok. putrik, amelyekről csak a rádióantenna sejteti, hogy emberek laknak benne. A iakói a szemétben keresgélnek használrhatő vagy talán ehető tárgyakat.De menjünk tovább! Pár lépésselenébb minden megváItozik. Itt már salakkal lefedték a szemetet. tükörsima a talaj, a Széchenyi téren vagyunk. Balra a Chinoin-gyár rendezett
I
2000.május
Új pestiHelytörténetiÉrtesítő
l9
Feles Antal*
A megyeri Gserkésztalálkozo 1926.júliusí5-25.
t\ I
r
Az első világháború,valamint a forradalmak után újjászerveződőmagyaÍcserkészet első nagy megmérettetésére az l924-ben,Dániábanrendezett il. Világjamboreekeretébenkerült sor. A magyar csapatrészvételét közel féléves, alaposfelkészítő munka e|óne meg. Ennek eredményeképpen a 48 főből (6 őrs) álló magyarversenycsapat_ amely a felsőbb vezetéskifejezettóhajánakmegfelelőena legkült}nfélébb társadalmirétegekbő1 származő cserkészekbőlállt tissze(iskolai, vallási ésgyári _ szépreményekkel csapatokcserkészei) indulhatotta Koppenhágamelletti királyi vadaskert Ermelunden nevű tísztásán megrendezett iamboree-ra,amelyen harmincháromnemzet cserkészeivettekrészt. A különféle ügyességiésszellemi vetélkedők során a megérkezéskor szerényfelszerelésük mi a tt me g mo s o ly go t m t a gy aro kaz Egyesült Áilamok ésNagy-Britanniamögött 166 ponttalaz e l ő k e l ő h a r m a d i k h e l y e t é r t é ke l a v é g s ó összesítéskor' A sikeresdríniaiszereplésután ahazat&ó csapatot az egészországnagy ünneplésben részesítette' sőt Horthy kormányzó kül<jnkihallgatásonfogadta őket. Ezután egyre erősebbévá|t az a meggyőződés,hogy immrírelkerülhetetlena magyarcserkéAz újpesti Népszigetet a tavaszi kedvező szet országoSseregszemléjének megtartásaa határontúli magyar ésegyébkülföldi cserkész- időj árást kihasznál., a y asárnaponként önkénte s cserkészek szabaditották meg a bokroktól, s csapatokmeghívásával. A rendezendőcserkésztalálkoző,a Nemzeti p|anirozták a későbbi tábor területét. Nagytábor színhelyéülaz újpestiNépszigetet A jó ütemben haladó munkálatokat azonban v á|asztották,a lebonyolításidőpontjakéntpedig több nem várt eseménynehezítette'így a szigeten nagyarányúkotrási munkálatok kezdődtek, amit 1926.júliusátjelöltékki. A tábor nagyarányúelőkészítőmunkálataita csak a megrendezendó esemény nemzetkÓzi magyarcserkészet egyik,'aposto1a'', dr. Sík Sándor tangjára való tekintettel függesztettek fel. A irány ította,a kij elolt táborparancsnok,Selkey késobbiekbena Népsziget tulajdonjoga körüli vita, és annak átengedésesodort sötét fellegeket a (Schelken)oszkár segítségével. *A szerző az ELTE levéIttÍr.szakos hallgatója, helytiirténetikutató
Új pesti He|ytörténeti Értesítő
N a g y t á b o r e g é r e .A m i k o r e z t a p r o b l é m á t i s sikeresen megoldották, bekövetkezett a legsúlyosabb csapáS, amitől a szervezők leginkább tartottak: a Duna áradása, ami az egészNemzeti tette. kétségessé Nagytábor megrendezését A katasztrőfahe|yzet súlyos dilemma elé állította a szervezőbizottságot: mondják-e le a közel egy esztendeje szervezett eseményt,avagy próbáljanak-e új helyszínt keresni? Mivel a ta|á|koző lemo ndása j elentos presztízsvesztesóget okozott volna, s azidó is egyre sürgetett,a tábor új helyszínea megyeri homokdombokon került kijelölésre. Gróf Teleki Pál tiszteletbelifőcserkész, a továbbá a kormány hathatós anyagi segítségével Magyar CserkészszövetségUhlarik Hugó elnök vezetésévelfeszítettiramúmunkába kezdett. A parancsnokságjúlius 6-ai táborba szá||ásával kezdetétvehette az érdemimunka' azon belül is a
2000.május
rendészeticsoportot dr. Borsiczky Sándor, az egészségügyicsoportot dr. Csongor György, a budapesti csoportot Kovács Gyula, a parancsnoksági irodát pedig Samu János irányította. A tábor nemzetkozi jellegét az angoI, a dán, a lengyel' a német,az osztrák, az o|asz, a bo|gár, az iz|andi, az indiai, a lett és a svájci cserkészek jelenlétebiztosította.Az egyes országok csapatait v ezetó személyiségei az oÍtanicserkészszövetségek így a Nemzeti Nagytábor eseményeiben kísérték, részt vett többek között Lord Henry Hampton angol főcserkész. Sir Boden-Powellnek, a atyjának'' állandó helyettese, cserkészet,,a|apítő Graf Hans-Georg Wilczek osztrák főcserkész,dr. Roberto Villetti, az Olasz Nemzeti Cserkészszövetség főtitkára, valamint Peter Trajanov bolgár f ő c s e r k é s zi s . A C s e r k é s zV i l á g k ö z p o n t o t a z
osztrák Tauber,,PWZ,,képviselte. A m e g n y i t ó e l ő t t i n a p e s t é j é na r é s z t v e v ő közel 10.000 fő befogadására alkalmas sátorváros f e l é p í t é s ea,m i n e k s o k j ó a d o t t s á g am e l l e t t - csapatokat hajón Budapestre szá||ították,ahol a kiterjedt szabad térségenvaló fekvés, a Duna főútvonalakonünnepélyes,lampionos takarodót közelsége - több hátrányos tulajdonsága volt, rendeáek. A megnyitó ünnepség1926.július 15többek között közlekedési ésvíze||átásiproblémák, én.reggel 5 órakor, a tábor harangjainak kongására S nem utolsósorban a nyárt szé|á|ta| felkavart vette kezdetét.A gyülekező után gr. Teleki Pál homok, ami valóságos ,,szahara7,,hangulatot tisáeletbeli focserkész'majd Albrecht királyi herceg) a CserkészNagytanács elnöke szólt a jelen. teremtetta Nagytáborban. A tábor központjában feküdt az un. ,,főtér,,, amely otthont adott az országzászlónak, a tábor &ájának és harangoknak is. Közvetlenül a főtér mellett terült el, önálló tömböt alkotva a táborparancsnokság sátorcsoportja. A tábor északi pereména tábori vendéglő,a bazársot, a cukrászda és a céllövölde, a déli részénpedig az éIelmező sátortelepekés a tűZoltóállomás helyezkedettel. Volt továbbá elsősegélyhely,tábori kőrház, szinház, mozi, vízicserkész-te|ep éstábori rendőrségis. Itt kell megemlékeznünk mindazokról a személyekről is' akiknek áldozatos munkássága n é l k ü l a N e m z e t i N a g y t á b o r S z e r v e z é s eé s lebonyolítása nem sikerülhetett volna ilyen zökkenőmentesen. A tábor parancsnoka Selkey (Schelken) oszkár volt. A műszaki csoportot Ulbrich Hugó parancsnokhelyettes,a gazdasági csoportot dr. Major Dezső, a programcsoportot Sztrilich Pá|, a sajtócsoportotdr' Farkas Gyula' a
lévokhöz. A beszédekvégénLord Henry' Hamptoti lépettaz emelvényre,aki a betegségemiatt távollevő Boden-Powell, a népszerű..Bi-Pi'' nevében fogadta a cserkészcsapatok zászlőtar'tóinak Az ünnepi eseményekzáróakkordjatisztelgését. ként a megnyitónak otthont adó főtér felett a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület repülőgépe hiuott át, egy koszorútdobva az ünneplo tömegre. A megnyitó után került kihirdetésrea tábori napirend, amely a kővetkezőképpenalakult: 7 őrakor: ébresztő,torna, mosakodás, öltözés' takarítás,reggeli ésa csapatzász|őfelvonása 9 órakor: a Nagytábor zász|ajának felvonása' a déletottiprogramok kezdete 11 órakor: a versenyekkezdete 13 órakor: ebéd,pihenő 15.30órakor: a délutániprogramokkezdete 1 9 ó r a k o r : p a r a n c s o l v a s á s ,c s a p a t z á s z | ő levonása' vacsora
2000.május
Uj pestiHe|ytiirténeti Értesítő
2l
20 órakor: a nagytábori zászlő levonása ,,HatezermagyaÍésszámos idegen cserkészvett 20.30 órakor: az esti programok kezdete részta Vérmezőn megtartott' magyar államfo előtti 22.30 órakor: ima, lefekvés,takarodó,lefirvás tiszte|etadásban.Aki ennek az elvonuló ifiúságnak Még a július 15-i nap eseményevolt az ún. a szemébe nézett, kiolvashatta azokbőI a ,magy ar szolidaritás tábortüzeinek'' meggyújtása, s z e m e k b ő | a z t a z ö n t u d a t o t i s , a m e l y e z t a z amelyekkelr a hazai és a |latáron túli magyar ifiúságot a magyar nemzet egyik leggyászosabb cserkészi{ak a Prágában tanuló magyal diákok történelménekidejébenegy táborba terelte. olyan kezdeményezésére II. Rákóczi Ferencre emlé- ez, amelynek hiába keresnénk mását a felnőtt magyar társadalomban,együtt volt a sok ezer keztek a nemzeti összetartozás szellemében. Július 17-énkerült sor a cserkésztalálkozó magyat cserkész között az arisztokáeia gyermeke k o r m á n y z ó i s z e m l é j é r ea Y f u a | a t t e l t e r ü l ő az iparostanonccal'a diák a munkással... olyan volt ez az elvonulás' mintha a magyar Vérmezőn. A Nagytábor cserkészeithat gőzös jövő ígéretének a képevonult volna el előttünk.', szá||itotta a Lánchíd |ábáná| lévő hajóállomásig, A s i k e r e s k o p p e n h á g a i s z e r e p l é sm i a t t a ahonnan a cserkészek a zenekaraik által játszott ta|áIkoző időtartamát szinte végig kitöltő ügyességi indulók da||amáravonultak keresztül a hídon a versenyeketkiemelt figyelem kísérte.A különféle Y&mező irányába. A kormányző e|őtti felvonulásversenyszámokat két fő csoportba osztották, úgy ról a cserkésztalálkoző torténetétfeldo|sozo mint kötelező és nem kötelező (mai szóval élve ,,Megyeri Emlékkönyv'' ekképpirt: szabadon választott) megmérettetések.
I
I t
\
I
I
tr
,,A ttÍborelején _ ésvégén.,,Karíkatúra a Szúnyog-sziget névadóinak ,,tevékenységérőI,,
Új pesti Helytörténeti Értesítő
,,1
2000.má;ius
miniszter. Lord Hampton a kiváló lebonyolítás jutalmául az addig a főárbocon lengő brit lobogót átadta a magyar cserkészek képviselőinek, és a Nagytábor kifejezte I.á|aJátés nagyrabecsülését szewezőinek, majd a következo szavakkal búcsúzott az összes magyar cserkésáől: elsősegélynyújtás, ,,Ha visszamegyek hazámba, még büszkébb sziikségüklehet: térképolvasás, leszek arra, hogy a nagy cserkésáeswériségnektag|a nyomkeresés,vin mentésésfozés. A nem kötelező verienyszámokat öt csoportba varyok éspedigti miattatok. Mert ti megmutattatok szellemű osztották. Az első kategóriába a koppenhágai n e k e m ' m i l y e n e r o s é s e g é s z s é g e Versenyen már sikerrel teljesítettpróbák (p|. vízi hazátokban a c serkészet... Gondoljatok arra, hogy tobb mint 300 ezer cirká1óverseny), a másodikba a nehezebb van Angliában' különpróbák (lovaglás, cé11övés'kerékpározás, barátotok és cserkésztestvéretek telefonszerelés),a harmadikba a könnyű atlétikai Azok mindnyájan mindenkor szívesen fogadnak számok és az tszás' a negyed1kbeaz egyéb sport- benneteket,ha elláto gattok hozzájuk...,, Ezután dr. Sík Sánversenyek (vívás)' az j pesti cserkészcsapatok 1929.ben dor táborelnök mondott ötödikbe pedig az egyéb tszeK-nely Csapatnév SzeÍvezőtestületneve CsapatszáÍn beszédet,amit a híres különpróbák, úgymint a gr' Széchenyr M. kir. Szociálpolitkat u l p e s r 31 Lóczy ésa székesfehérIstvim Intézet betegápolás'a tűzoltás és U l D E S I Masor brzottsáq Helvi 169 vári hadiárva zenekarok a tolmác sol ás tartoztak. MÁv ]stvante lki Főműhely, Rákospa1ota* Járros kinyr 261 előadása, majd a bolgár tanonciskola A Nemzeti Nagytábor
kötelező versenyek közé tartoztak a cserkészéletmindennapj aihoz tartozó ismeretek, így pl. csapatversenybena taborverés,tábortűzgyújtás, őrsi viadalokban pedig a kiilönféle akadályversenyek. Az egyéniversenyeken azok a témák szerepeltek, amelyekre a cserkészekneklegjobban A
HEtvezer MOlTE 901 cSerkészlányok rnindennapi eseményeiről RákosoaIota* Don Bosco SzalÉzifiúneve1ő'ntézEt 913 n é p t á n c b e m u t a t ó aj , dr. Venetraner a Tábori Ú;sag számolt be. Újpest i izrae1itahitkozség |. 4 1 0 s szavalatok, ének- S A 6' egyenként12 oldalas u lpest Helyi bizottsag 933 zpneszámok követtek. szám összesen 3000 pél- * Istvántelek 1950 óta a IV. kerülethez tartozik A Nemzeti Cserkész dányban' sok fenyképpel l926.jűius 25-éneste 9 és karikaturávaljelent meg Radványi Kálmán Nagytabor zarótinnepségét Lord Hampton órakor tartottak, majd a fővarosi ésfovaros kömyéki A lap készítésében szerkesztésében. július 26-án, majd pedig a vidéki ésdr. Sík Sándor is résztvett.Az újságnyomtatésáta cserkészcsapatok megyeri Fráter nyomda teljesen ingyen váIlraIta,és tiz csapatok27-énkezdtékmeg elvonulásukata dombokról. tapasztaltrikkanc s terjesztette. osszegzésül elmondható, hogy a Nemzeti Július 2I-én és 22-énmegkezdődött a külföldi nemzetközi ktildöttségekItazautazása. A svájci és a német Nagytabor a maw ar cserkészet szétmára eme||ettaz küldo'ttség,valamint Lord Hampton brit fócserkész tekintélyt;nagy erkölcsi sikert hozott' bár hiszen a bűcsűztatására Me gyerre láto gatott Garcia Real anyagi szempontok sem elhanyagolhatóak, s így végre vicomt spanyol, Teodor Pamlov bolgrár,Graf Wilczek Nagytábor jelentős hasznot hozott, a cserkészszövetségztláIt anyagi oszháh Durini di Monza olasz nagykövet ésFratu lehetővé vétirt nagy Kienast svájci főkonzul, akiket gr. Teleki Pál helyzeténekrendezése.Ebben szakértelmével nyújtottdr. Papp Antal ésdr. Major Dezső. t i s z t e l e t b e l i f ő c s e r k é s z f o g a d o t t . é s S e l k e y segítséget (Schelken) oszkár taborparancsnokkalauzolt végiga Felhaszná|tiroda|om: Nemzeti Nagytabor területén. Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészettöÍténete.Budapest, 22-éneste a hazat&ő Lord Hampton tisáeletére l989., Püski Kiadó Dr. Sík Sándor és dr. Zsembery Gyula (szerk'): A magyar nagy tábortüzet raktak. A tiizgyi$táson megjelent nemzeti nagytáborának emlékkönyve. Budapest' 1927.' cserkészek Albrecht királyi herceg, a CserkészNagytanács k.n. clnöke' valamint Walkó Lajos kereskedelmi
2000.május
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
23
Megújulóműemlékek Az Ujpest és Angyalfci|d határán álló, egykori l ó v a s ú t i i n d ő h á z é p ü l e t é n e kr o m l ó á | | a p o t a növekvő nyugtalanságga| töltötte el azokat' akik szívükön viselik régi épületeink sorsát. Néhány hónappal eze|őtt az épú|etet bekerítették'és futotuzkéntterjedt el a hír: lebontiák ahánat.
működtetésére.1869-ben aztán megindulhatott egy új lóvasúti pá|yán a forgalom Újpestről _ az államvasutak rákospalotai állomásának érintésével
- Rákospalotétra, Az épület továbbr a is a közleke d és szo|gá|atábaná||t, az 1896-ban meg i n d u l ó
Aki manapság gépkocsivalvagy autóbusszal a villamosjáratokegyik állomásaként. Váci úton utazik, örömmel tapaszta|hatja, hogy az A II. világháborútkövetően több évig a 3-as állványokon többen dolgoznak, hogy ismét régi v i l l a m o s v é g á l l o m á s a v o l t , majd a metró szépségében álljon ez a patinás épület. Az építók megépítése után átszervezett felszíni közlekedés nagyon vigyáznak afta a két - szerencsénkre miatt már nem volt szerepe. Átmenetileg megmaradt _ fára is, melyek valószínűles raktárként, sőt munkásszállásk ént haszná|ták, egykorúak az épi|ette|. Id,ézzik fel a korabei azután kiürítették,ablakai betörtek, madarak d o k u m e n t u m o k s e g í t s é g é v em l'i céltszolgált feszkeltek belső szobáiban. Az egész épriletegyre va|ójában az indőház 135 éwel eze|őtt! l865-ben i n k á b b h a s o n l í t o t t e g y roskadozó, romló megindultak a ,,Közúti Vaspálya T á r s a s á g ' , kísértetkasté|yra. lófogatú kocsijai a Kálvin ténől Újpestre a Váci út Valamennyiünk nagy öröme lehet, hogy akadt határáig. Ekkor épült fel az un. indőház, melynek vá||a|kozó, aki pénzt nem kímélve, eredeti korabeli rajzait most közöljük. Még abban az formáj ában újítja fel a házat, hogy az még évbena helytartó tanács engedélyt adott azÚjpest éwizedekenát hirdesse arégikorok emlékét. b e l t e r ü l e t é nm e g i n d u l ó , , m e g y e r i , , lóvonat
24
2000.rnájus
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
HeJ-yrü'örtén'eLi
hírei<'...
e M á r c i u s 1 5 - é n ,n e m z e t i ü n n e p ü n k ö n SZERÉNYI ANTALNÉ tanárnőnek ésP. BIRO ki dr. PAULUS r ó n Á N o p l é b á n o sú r n a k a C l a r i s s e u m ' BALAZS BÉLA-díjjaltÍintették ALAJOS filmrendezőt.Paulus úr mint újpesti IVANYI JANOS úr naka káposz tásme g ye r i l ok á l p a tr i ó tah o s s zúé v ekót a k é s zí tújpesti templomésa,,Liget lakópark''bemutatásáért. témájűfilmeket. Ezek közül pl. a ,,Fény-képek Istenről'', ,,Jeleka múltból'' ésmás alkotások a € KADLECOVITS cÉzn úr,alapítványunk f i l m s z e ml ék enk a pt a k ra ngo Selis m er ést.A kitüntetéshezszívből gratulálunk, további sok ügyvezetőjeáprilis 25-énrésztvett éselőadást kívánunkPaulus úrnak: tartott Győrben a helytörténetikutatásokkal sikertésjó egószséget foglalkozó szakemberekkonferenciáján.Az e A HonismeretiTársaság ,,Városunk''c. Újpest történetétbemutató és az alapítványunk közlönye áprilisi számábanbemutató méltatást munkáját ismertetőelőadást élénkvisszhang Ennek közö1 az Újpesti HelytorténetiÉrtesítőrol. Több kér désfoglalkozottaz újp e sti kísér te. hatásáramár több telefonosérdeklődésérkezett pedig többen kértekaz elmúlt eredményekkelésjavaslat formájában szerkesztőségünkbe' egy Újpesten tartandó évekbenmegjelentszámokból, mások pedig többen kezdeményeztek s z e r e t n é n e kr e n d s z e r e s o l v a s ó i l e n n i a z országoskonferenciát. E,zúttalésismételtenfelhívjukaz Értesítonek' érdeklődőkfigyelmétarra' hogy a Helytörténeti bemutató € Május 9-énhelytörténetitémájú, Gy ű j te mén y beningy en k a phat já k meg az fog|a|kozástrendeztek a CHINOIN Rt. üzemi Értesítőkorábbi ésfriss számait. óvodájában.Az ötlet PajornéHirmann Marianna € M á r c i u s 1 8 -á n Ú jpes t en tafiotta óvónőtől származik, aki az óvoda vezetóje és ki h e l y e z e tte lnök s é gi ü lé s é at BIJDAP ESTI VÁRoSVÉoŐ EGYESÜLET. A program lebonyolításábanalapítványunkis résztvett. B e mu ta tá sr ak erü lt a v á ro s há za, a Kár olyi az uj szobor' a Clarisseumplébániatemplom, valamint a káposztásmegyeritemplomépület, ,,L i g e t l a k ó p a rk ''. Kös zönet et m o nd unk dr . Az a|apítvány támogatói:
ASCHNER LIPóT nlnpÍtvn.Ny, ""ARANY HoRGoN Y'. GYóG YSZu RtÁR, nponc RT., HANZLIK PÁL, HOLLóSI GYoRGY, HAKoNE KFT., IVÁNytNÉ xoNRÁn GtzBt,l.A, tvÁNyt JÁNos, DR. KAPoLyl lÁszló, Koós GÁgoR, KoZMA sÁNooRNÉ' Úrpnsr oNxonuÁNYZATA, Rr. Ú.rposrI VAGYoNKEznlo
m á r é v e kó t a f o g l a l k o z i k a k i s g y e r m e k e k helyismeretioktatásával,rendszeresenszeÍvez sétákat,hogy az ó vodás kor úkicsik játékos for mában ismer j ék meg kör nyez e tüke t. Alapítványunk gratulál a kezdeményezéshez, sok sikertkívánunka pedagógusoknak! Kiadja: az Ú'jpesti Helytörténeti A|apítvány E|nök: Dr. Sipos Lajos Szerkesztő: Kadlecovits Géza Szerkesztőség !041 Bródy Imre u. 1. Tel./fax: 233-1976 Tipográfi a : Wagner Atti|a Készítette:a Spácium Bt. Fe|e|ős:Koós Gábor
