A JUHÁGAZAT FE TARTHATÓ, I TEGRÁLT ÉS I OVATÍV FEJLESZTÉSE EMZETI TECH OLÓGIAI PLATFORM /JUHI OV PLATFORM/
SRATÉGIAI KUTATÁSI TERV I. A HÁTTÉR Egy ágazat, nevezetesen a juh-, és az ehhez kapcsolódó kecske, stratégiai kutatási tervének kidolgozásánál aligha lehet figyelmen kívül hagyni a termékek piacain zajló nemzetközi folyamatokat. Különösen igaz ez a hazai juhágazatra, amely hústermékeinek döntő (85-90%) hányadát az ország határain túl élő fogyasztók számára értékesíti. Ezt csak kiegészíti az a tény, hogy az elmúlt két évtizedben megszűnt a hazai gyapjúfeldolgozás, és a megtermelt gyapjú mosatlan, nyers gyapjúként hagyja el az országot. A tejtermelés olyan szintre csökkent, hogy a belföldi piacon értékesített juhtejtermékek nagyobbik hányada a határon túlról érkezik. A hazai piacot a fentieken felül az importból származó juhtermékek is befolyásolják. Ez leginkább a tejtermékek piacán figyelhető meg, de egyre növekvő hányadban jelenik meg a húspiacon. Manapság nemcsak az Új-Zélandról ide kerülő juh és bárányhús található meg az áruházak polcain (még ha nem is túl nagy mennyiségben), hanem Németországból, Bulgáriából, Egyesült Királyságból, Csehországból, Olaszországból, Spanyolországból, Hollandiából, Dániából, Lengyelországból, és Ausztriából is érkeznek be juh- és kecskehús termékek a magyar piacra az elmúlt három évben (2008-ban alig 7 000 kg). Az utóbbi ország sor legalább is elgondolkodtató, még akkor is, ha feltételezzük, hogy ezen tételek jelentős hányada re-exportnak minősíthető. A gyapjú esetében nagyobb piac „romlásról és rontásról” aligha beszélhetünk. A beérkező tejtermékek mennyisége az elmúlt években 300-400 tonna nagyságú volt éves szinten, aminek árleverő hatása egyértelmű. Sajnos, ezen termékek jelentős hányada sokkal inkább imitátumnak tekinthető, mert az elkészítésükben felhasznált alapanyag döntő hányada- a vizsgálatok eredménye szerint - tehéntej volt. A hazai juhhús 90% feletti hányada élőbárányként hagyja el az országot, ami az állatjólét és az állatvédelem szempontjából okoz és okozhat gondokat az egyre erősödő állatvédő mozgalom jelentős hányadban fals megnyilvánulásai és követelményei miatt. Ehhez kapcsolódnak az EU e tárgykörben készült és készülő félben lévő, a szállításokat meghatározó szabályozásai. A verseny Az országot elhagyó élőbárányok döntő hányada az EU belső piacain „talál vevőre” (mintegy 90%-ban Olaszországban), és ez a tény több szempontból is befolyásolja a versenyképességet: A hagyományossá vált piacunkon (egypiacossá vált termelés, termeltetés nélkül) jelentős versenyt kell elviselnünk - a minőség miatt a francia és spanyol termékekkel (de itt már jelen van az ír, a holland, és a német is), - az ár miatt a román és esetenként bolgár termékekkel - a mennyiség miatt alapvetően a román termékekkel - az ár, a minőség, a gyorsabban elkészíthető konyhakész állapot miatt még az új-zélandi és ausztrál termékekkel is.
1
A EMZETKÖZI FOLYAMATOK Az a tény, hogy a juhhús-termelés csökken az EU-ban, az import szükségszerű növekedését idézi elő, még akkor is, ha az egy főre vetített éves fogyasztás fokozatosan csökkent az utóbbi években, és ez a tendencia is folytatódni látszik a jövőben. A világban végbemenő folyamatok eredményeként a juhlétszámban létrejött változások következtében Kína az első számú juhtartó állammá vált. Ehhez csak hozzájárul az itteni (és pl. az indiai) emberek növekvő hús fogyasztási igénye, ami hosszabb távon az EU-ba érkező juhhús mennyiségét is befolyásolhatja. A fejlődés háttere A juhhús export meghatározó országaiban az elmúlt évtizedekben jelentős létszám csökkenés ment végbe, de ez a tény alig, ha egyáltalán, befolyásolta az általuk piacra vitt juhhús mennyiségét. Mi van e jelenség mögött? Ennek okait a következőkben lehet összefoglalni: - javítottak a hagyományosnak nevezhető tartási technológián – a takarmányozási költségek jelentősebb növelése nélkül javították a gyepek minőségét, hozamát és növényi összetételét; - a genetika lehetőségeit és eszközeit, a kutatási eredményeket figyelembe véve javították a piacra vitt bárányok minőségét és növelték azok vágott test súlyát, - ugyancsak a kutatás genetikai eredményeinek alkalmazásával javították az árutermelő állományok hasznosítható szaporulatának nagyságát (egy anyajuhra jutó hasznosult szaporulat), - a tenyésztési és tenyésztés szervezési lehetőségek kihasználásában ugyancsak a kutatási eredményekre alapozva folyamatosabbá tették a báránykibocsátást, ezzel csökkent a szezon adta terméktömeg árleszorító hatása, - jelentős termelői szervezeteket hoztak létre, az érdekképviselet, a piaci jelenlét és a termék minőség javítása céljából, - a marketing munka a hazai és a külföldi piacokra egyaránt és legalább azonos fontossággal terjed ki, - folyamatos képviselői jelenlét a meghatározó export piaci régiókban állandó piacmegdolgozó marketing munkával (TV, rádió és újság, internet, mobil telefon reklámok); promóciók és ruházati termékeken való megjelenés, - kiváló csomagolás, darabolás, konyhakész termékek, vevői körhöz alakított kiszerelési nagyságok (kis és nagyobb családi méret), - folyamatos termelői továbbképzés – termelői szervezetek és szolgáltató cégeken keresztül, - jó piaci, húsbolti megjelenés, folyamatos árujelenlét és azonos húsminőség, - betegség rezisztencia – nemesítés és megelőzés, kevesebb kényszerű kezelés, - az állatok egyedi jelölése nem növeli a termelők költségeit, de a farmszintű jelölés (csoportjel) lehetővé teszi a bizonyos szintű származás átláthatóságot, - eredetvédelem, és márkázás (pld.: „új-zélandi bárány”; „ausztrál bárány”, stb. ami megjelenik az ír, a brit, a spanyol /aragon/ és a francia /Grillon/ bárányok esetében is; mindegyik esetben többlet árat és bevételt hozva a termelőnek – feldolgozónak - forgalmazónak).
2
Az új divat – az üvegház hatású gázok szerepe GHG (green house gas) gondok – igaz vagy nem – mostanában egyre divatosabb arról beszélni, hogy a kérődzők sok üvegházi gázt termelnek emésztésük során, és ezzel a kelleténél nagyobb a biológiai lábnyomuk. Ez az állítás egyoldalú beállításra vall, figyelmen kívül hagyja a következő tényeket - azon régiókban, ahol ezt a hatást az utóbbi években vizsgálják, jelenleg lényegesen kisebb a kérődzők létszáma, mint akár egy évtizeddel ezelőtt – akkor ez nem okozott problémát?; - ezen vizsgálatok készítői valahogy megfelejtkeznek az ember szerepéről meg: a vizsgálatokból döntően hiányzik a közlekedés (különösen a turizmus – légi közlekedés), a városi életmód, és az ipar szennyező hatásának reális értékelése, de túlhangsúlyozzák a környezetet fenntartó kérődzők negatív hatását, - a globális felmelegedés hátterének tartott GHG mennyiségében a kérődzők által termelt gázok a teljes mennyisége a 3-5%-ot sem éri el - ebből alig 1-1,5% származik a kiskérődzőktől - ezt a tényt túlhangsúlyozni a többi hatás elfedését szolgálja Ezek a vizsgálatok és programok ágazatot az általuk okozott „környezeti zaj” hatásukkal negatív irányba befolyásolják, és inkább divatos beszédtémának tekinthetők a kiskérődzők szempontjából, mint valóságos problémának. AZ EURÓPAI JUH ÁGAZAT JELLEGZETESSÉGEI A juhok döntő hányadát a hátrányos helyzetű területeken tartják, amint ez a generális helyzet a kiskérődzők esetében. Ez különösen igaz a nagyobb európai juhtenyésztő országokra, mint Spanyolország (82%), Nagy Britannia (69%), Olaszország (70%), Görögország (78%) Franciaország (82%), de ez a helyzet Magyarországon (80%) és Romániában (75%) is. Ez a tény a kiskérődzők hatalmas adaptációs kapacitását igazolja (szélsőséges hátrányos helyzetű területekhez képesek alkalmazkodni) és ezeken olyan hozzáadott értéket termelni, amit más mezőgazdasági szektor nem képes. A kiskérődzők nélkül hatalmas mezőgazdasági területek ugarrá válnának. A gondok és előnyök Tekintettel arra fentebb már említett tényre, hogy a magyar juhszektor alapvetően az EU piacaira termel, az európai juhszektor főbb jellegzetességeit nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ennek megfelelően az európai juhtartás és szektor előnyeit és hátrányait az alábbiakban foglalhatjuk össze: Az ágazat szereplői az alábbi főbb gondokkal kell szembe nézzenek: — A juh és kecsketenyésztés nagyon is munkaerő intenzív ágazat és speciális képzettséget igényel. A szektor működését a technikai szolgáltatások, és képzések hiánya akadályozza, ami a termelékenységi színvonalban meglehetősen nagy változatosságot eredményez; — Az itt elérhető jövedelmek a legalacsonyabbnak számítanak a mezőgazdaság többi ágazatához hasonlítva, és meglehetősen erősen függnek a közösségi támogatásoktól emellett a nem megfelelő átvételi árak és a melléktermékek (gyapjú, gerezna, belsőség, stb.) értékesítési gondjai is nehezítik a gazdálkodást;
3
— Az emelkedő költségek, különösen az üzemanyag, az elektromos áram, a takarmány, együtt az elektronikus egyedi azonosítással (mit 2010-től szándékoznak bevezetni), együtt olyan kiegészítő költségeket jelentenek amelyek túlságosan magasak a jelenlegi helyzetben — A juh és kecsketartó gazdálkodók átlagos kora lényegesen meghaladja más szektorokban dolgozók életkorát, fiatal emberek számára kevésbé vonzó ez az terület; — A jelenlegi magas gabona árak miatt feszes verseny alakult ki a földért — Az ágazat gyenge szervezettsége nehezíti a gazdálkodási és környezetvédelmi költségek kontrolját, különös tekintettel a szállításokra; — A csökkenő falka méretek és termelési színvonal egyre közeledik ahhoz a kritikus tömeghez, amely alatt az ágazat nem tud fennmaradni; — A feldolgozás új kihívásokkal kell szembenézzen, úgymint befektetési gondok és megfelelően képzett munkaerő hiánya; — A bárány és gidahús fogyasztás visszaesése, valamint a kutatás-fejlesztés és az innováció hiánya; — A harmadik országokból származó elképesztően alacsony áron importált bárányhússal való verseny. Mindazonáltal, a juh és kecskehús szektor számos előnyt és speciális erősséget tud felajánlani: — A földdel és a környezettel meglévő szoros kapcsolatát, felismerve szerepét a biodiverzitás és a táj megőrzésében, valamint az erdőtüzek megelőzésében; — Az adaptációs képességét és a vegyes legeltetésben való rugalmasságát, a változatos, gyakran gyenge minőségű, legelőkhöz való alkalmazkodás képességét, — A más mezőgazdasági szektorhoz képest alacsony befektetési igényét (elhelyezés, gépesítés, stb.) az élő állatok gyorsabb rotációját, mert az anyajuhok korábban léphetnek termelésbe és nagyobb szaporaságúak (mint pl. húsmarha) — Kiváló minőségű termékek a hús és tejszektorban egyaránt; — A fogyasztás újra élesztését, amelyre már kiváló példák vannak néhány tagállamban; — Nagy genetikai változatosság (Franciaországban csaknem 50 fajtát tenyésztenek például), ami lehetővé teszi a termelőhely specifikus működtetést — Gazdaságilag életképes termelési rendszer, amikor a racionális termelési feltételeket teljesítik. Az európai javaslat a gondok megoldására Az EU Parlament által kiküldött munkabizottság az ágazat helyzet elemzésének eredményei alapján a gondok javítására vonatkozó főbb javaslatokat a következőben összegezte /a javaslatokat a Parlament 2008. július 19.-én elfogadta/: - meg kell állítani az állomány további csökkenését, - növelni szükséges az anyajuh (anyakecske) prémium mennyiségét (ez a jelenlegi rendszer kiegészítéseként is megvalósítható), új támogatási rendszert kell bevezetni; - jelentősen növelni szükséges a promócióra fordított forrás nagyságát (helyi és EU szintű; hús és tejtermékre vonatkozóan egyaránt); - ki kell dolgozni, és be kell vezetni az EU címkézést – származási hely és vágási dátum megjelölésével; - a földrajzi eredetet is figyelembe véve EU szintű promóciós rendszert kell kidolgozni és működtetni a belső termelők áruinak védelmében (az importtal szemben);
4
-
-
-
növelni kell a kutatásra (genetikai és technológiai), valamint innovációra fordítható összegek nagyságát, az ágazatot vonzóbbá kell tenni a gazdálkodók (farmer) és a munkaerő számára egyaránt, támogatni szükséges a szervezettség növelését; növelni kell az egészségügyi rendszerben a megelőzés és előrejelzés nagyságát és arányát. új környezet védelmi rendszert kell kidolgozni és bevezetni, amely figyelembe veszi a szektor környezet fenntartó szerepét is, és jelentős többlettámogatást biztosít; át kell értékelni az EU és a tagállamok társfinanszírozási rendszerét és lehetőségeit (a támogatásokban); felül kell vizsgálni az elektronikus egyedi azonosítás gazdasági kérdéseit és a bevezetés feltétel rendszerét, valamint a finanszírozás kérdéseit; nem lehet tovább terhelni a termelőket, s nem lehet egyenlőtlenség a tagállamok között sem; a támogatásokhoz kellő tagállami flexibilitást kell biztosítani, tagállami szinten, jobb átláthatóságot kell biztosítani a piaci viszonyokban; jobb eredményeket kell elérni a WTO tárgyalásokon, érvényesíteni szükséges a juhhús (és kecskehús) érzékeny termék jellegét, és az EU termelőinek érdekeit.
A fenti listát a következőkkel egészítették ki: Progresszív terve van szükség, kiemelve a farmok technikai, gazdasági és környezetvédelmi hatékonyságát, amely magába foglalja - a választ a szektor növekvő csökkenésére, valamint a gazdasági és technikai fejlődés elengedhetetlen szükségességére, a garantált anyajuh prémiumra a megnövelt hatékonyságban való elkötelezettségre (nem kimerítő lista - a képzés iránti elkötelezettséget, vizsgáló bizottságot amely áttekinti és monitorozza a gazdaságok technikai és gazdasági teljesítményét; - a genetikai források jobb hasznosítását (embrió átültetés, mesterséges termékenyítés vagy regisztrált és javító kosok használatát a farmonkon, részvétel a teljesítmény vizsgálatban és ellenőrzési rendszerben); molekuláris genetikai eredmények felhasználása a szelekcióban, - a nyájak egészségügyi menedzsmentjét (a súrlókórra rezisztens genotípusok használata, állategészségügyi megelőzési tervek, speciális tréning, stb.) - az egyedi azonosítás önkéntes bevezetését (2010 előtt) - részvétel az ellátás kollektív szervezésében (termelői csoportok, stb.) - javítani a munkaerő-kereslet információit ebben az iparban, - hirdetési kampányt kell indítani a juhtenyészetekben és a vágóhidakon (és húskereskedelemben) elérhető munkahelyekről a fiatalok számára és kihangsúlyozni a növekedési és bevételi kilátásokat, - az ipar szervezésének támogatása és racionalizálása a termelési folyamatok költségeinek csökkentése céljából, - legális támogatást adni és egyszerűsíteni a kereskedelmi struktúrák összevonásához, - támogatni a bárány hizlalási központok kialakítását főleg azon vidékeken, ahol a hizlalási költségek a legmagasabbak, - a nagyobb hatékonyság elérése céljából a kiskérődzők betegségeinek megfigyelését szolgáló európai szintű regionális testület segítése (korai figyelmeztető rendszer és egészségi kockázatok elsőbbségével),
5
-
támogatni szükséges az egészségvédő szervezet megalakítását, amely a termelők képzésére, és a betegségek megelőzésére specializált rendszer szerint működik, erőfeszítéseket kell tenni az egészség területén az EU export előtt bezárt piacok biztonságos újra nyitásához (különös figyelemmel a fehér belsőségekre).
Külön hangsúly kapott a kutatás és az innováció támogatása Európai Kiskérődző Ipar Innovációs Ügynökség felállítására van szükség a megfelelő munkaerővel és központtal a dokumentáció és a tapasztalatcsere megvalósításához. Ez dolgozhatna a gazdaságok technikai innovációján és a hús-, valamint tejtermék innováción kihangsúlyozva a modernizáció és az ötödik negyed (állati melléktermékek) szükségességét A genetikai fejlesztési programokra, valamint teljesítmény vizsgálatokra és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó kutatásokra külön támogatások bevezetése szükséges. Az Európai Technológiai Platform a Globális Állategészségért szervezeten keresztül mobilizálni kell a Kutatás-fejlesztés forrásait a tervezéshez és a tejben lévő patogének gyors meghatározására szolgáló kit-ekkel való ellátáshoz, ezáltal csökkenteni az egészség kockázatot és az elutasított tej költségét, amely nem felel meg hatályban lévő szabályozásnak.
II. A MAGYAR JUHÁGAZAT HELYZETE A hazai kiskérődző ágazat helyzetét az előző években megjelent kiadványokban /Nábrádi Jávor-Madai (2007)valamint Kukovics-Jávor (2008)/, és „A juhágazat stratégiai terve” című kiadvány /Kukovics-Jávor, (2009)/ egyes fejezeteiben részletesen elemeztük. Ennek megfelelően az alábbiakban csak a főbb jellemzőket foglaljuk össze. A magyar juh (és kecske) ágazatra egyszerre jellemző: • az alapvetően külföldi piacokra való termelés, • az EU csatlakozás óta tartó létszámcsökkenés, • az EU-15 tagállamoktól alacsonyabb szintű támogatottság elmaradottság, • a szétszórtság okozta kis üzem méretek, a koncentráció szükségessége, • a szükségesnél gyengébb eszköz ellátottság, elavult épület állomány, korszerűtlen tartás és legelőhasznosítási technológia • a szükségesnél alacsonyabb szaporulati jellemzők és kisebb hozamok, • az alapvetően egy piacosság (Olaszország meghatározó hányada), • az egytermékűség (élőbárány, a tej szerepe minimális, a gyapjú nullszaldós), • a termékek minőségének abszolút és relatív gyengesége (élő és vágott minőség), • a minőséghez kötött címkézés (minőség és eredetvédelem) teljes hiánya, • a termék előállítás nagyobbik hányadának hagyományos szezonhoz való kötöttsége, • az egy meghatározó fajtához való hagyományos ragaszkodás (a teljes állomány 8085%-a merinó fajtához tartozik; a többi fajta aránya erőteljesen korlátozott), • a tudatos tenyésztés és fajtahasználat hiánya, • a programozott termeltetés teljes hiánya, • a fő termék hozzáadott érték nélküli - élőállat formában történő - értékesítése, • a vágóhidak és húsfeldolgozók hiánya, • a piaci bizonytalanság, az árakban és az adott időben megjelenő piaci igényben (súlykategória), • az alacsony hatékonyság, a ráfizetéses termelés; tradicionális termelés más tevékenységre nem konvertálható tudású szereplőkkel, döntően más mezőgazdasági termelésre nem alkalmas területeken gazdálkodva,
6
• • • •
a működő termelői szervezetek hiánya, illetve gyengesége a tulajdon biztonság és vagyonvédelem hiánya és bizonytalasága, a gyenge hazai piac, alig ismert hazai termékek, alacsony fogyasztási jellemzők, erősen korlátozott marketing és promóciós tevékenység a hazai-, és a folyamatosan „ellátott” nemzetközi piacokon.
Az ágazat termelési paramétereinek létszám, és húshozamok, ár valamint piac helyzetének elemzése az EU-nak adandó jelentési kötelezettségek miatt folyamatosan végzendő tevékenység. Az elemző munka eredményeként megszülető jelentés kidolgozásában az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, a Debreceni Egyetem, az Agrárgazdasági és Informatikai Kutatóintézet, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai vesznek részt, és munkájukban felhasználják a Juh Terméktanács, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége adatbázisát is. A 2009. november elején elkészült jelentés összegző táblázata (1. táblázat) már tartalmazza az utóbbi évek végleges adatait, valamint a következő évekre várható előrejelzéseket is. A táblázat adataiból a juhlétszám folyamatos csökkenése mellett a tenyésztésre alkalmas nőivarú állomány létszámának változásai nyomon követhetők. A nőivarú egyedek száma időszakonként nem számottevően növekszik az adatok szerint, ugyanakkor, az anyajuh létszám nagysága ez év végére akár 950 000 egyedre is csökkenhet. Ez a tendencia már egy évvel korábban is előre vetíthető volt. Az exportált élőállatok száma sajnos jelentősen visszaesett, ezzel szemben az importált élőbárányok száma éves szinten 70 ezer egyed körül alakult az utóbbi években. Külön érdekessége a táblázatnak, hogy az egyre növekvő hányadban ismertté vált házi vágások miatt, a vágóhídi vágások drasztikusan lecsökkent száma ellenére (14 850 egyed, 2007-ben; 8 580 egyed 2008-ban), valamint a csökkenő számú lakosság együttes hatásaként az elmúlt években kis mértékben növekedett az egy lakosra jutó éves fogyasztás nagysága. A fenti folyamatok értékeléséhez hozzájárul az a tény is, hogy a belső fogyasztás növekedése miatt csökkent az ország önellátottsági-, azaz „túltermelési” szintje. Mindezeken felül meg kell említeni az átlagos árak csökkenő tendenciáját a kissúlyú bárányok esetében, még akkor is, ha a tavalyi adatok növekedést eredményeztek. A nagysúlyú bárányok a 2007. évben bekövetkezett jelentős árcsökkenése után enyhe emelkedő tendencia figyelhető meg.
7
Kecske létszám Anyakecske és fedeztetett nőivarú növendék létszáma Juhlétszám Anyajuh és fedeztetett nőivarú növendék létszáma Összes belső termelés (1 000 tonna) Importált élő állat (000 tonna) Exportált élő állat (1 000 tonna) Exportált élőállat (egyed) Importált juhhús (1 000 tonna)
90 000
2001 86 000
2002 80 000
2003 78 000
2004 78 000
2005 72 000
2006 67,000
2007 65,000
2008 68,000
2009 (f)
66,000
2010 (f)
859 832
0.115
892 098
0.231
0.192
863 195
9.001
0.147
760 299
7.539
0.158
8
748 995
7.908
0.517
0.116
826 835
8.461
0.705
0.065
8.453 834 163
2.132
0,148
7,627 732 000
1,109
0,180
6,888 663 000
0,885
8.436
1.200
9,245
7.480
1.705
9.275
2.613
10.689
1.965
10.105
9,221
9.776
9.937
10.922
10.523
990 000
1 004 000 1 068 000 1 001 000 1 024 000 1 218 000 1 164 000 1 135 000 977 000
0,180
7,150 650 000
0,700
9,790
0,180
7,050 630 000
0,700
9,750
1 019 000 990 000
53 000 55 000 55 000 48 000 48 000 47 000 46 000 37,000 36,000 36,000 36,000 1 234 000 1 264 000 1 212 000 1 292 000 1 340 000 1 430 000 1 362 500 1 232 000 1 236 000 1 292 000 1 250 000
87 000
2000
1. táblázat: A magyar kiskérődző szektor főbb jellemzőinek változása
9
Exportált hús (1 000 tonna) 1.289 0.422 0.322 0.482 0.495 0.161 0.000 0,083 0,042 0,050 0,050 Belső fogyasztás (kg/fő/év) 0.30 0.30 0.30 0.30 0.30 0.30 0.30 0,28 0,33 0,35 0,35 Lakosság (1 000 fő) 10 043 10 200 10 174 10 117 10.080 10.076 10.064 10 045 10 031 10 015 10 000 Önellátottság (%) 432 516 386 230 376 359 304 331,125 274,762 282,133 276,204 Nehéz bárányok ára (13.1 kg vágott test felett) (100 kg vte) 379 477 443 446 395 499,1 483 440 447 455 455 Könnyű bárányok ára (=>13.0 kg vágott test) (100 kg vte) 499 541 555 563 519 568 535 535 542 520 520 Vte = vágott test egyenérték) f - előrejelzés Forrás: Készítette Kukovics Sándor az „EU Forecast Group for Sheep Meat and Goat Meat”, (EU Juhhús és Kecskehús Előrejelző Munkabizottság) értekezletei számára, 2004-2009 között; az Agrárgazdasági Kutatóintézet (Stummer Ildikó) és a KSH (Tóth Péter) munkatársaival való együttműködésben (2006-2009), a Juh Terméktanács, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség és a Magyar Kecsketenyésztők Szövetsége (2004-2008), a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége (2009), valamint a KSH, és az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján
III. KUTATÁSI KÉRDÉSEK – A STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV A kutatás –fejlesztés prioritásai Milyen lehetőségek adódnak a juhtartásban? Jelenleg két hasznosítási iránnyal számolhatunk: az egyik a tejtermelés, a másik a hústermelés. Ez alapvetően eltérő genotípust/fajtát és tartási technológiát igényel A tejelő juh tartásban az egyik lehetőség az organikus termelés, a másik pedig, az élelmiszer biztonságra és a kiváló termékárakra alapozódik. A juhhús-termelésben a támogatott és a piac által szabályozott intenzív megoldások között lehet választani a környezeti adottságok függvényében. Éppen ezért a tejtermelésben termelékeny, jól adaptált, hosszú termelési időtartamú anyajuhokra van szükség. Ezzel szemben a hústermelésben könnyen kezelhető fajták és hatékony bárány hústermelés a mindent meghatározó követelmény. A kutatás alapvető prioritásai a következők termelési technikák és technológiák, szaporítási technikák, termelési rendszerek lehetőségei, a genetika és a tenyésztési módszerek eljárások alkalmazása és lehetősége a fenotípusos tulajdonságok fontossága és az azokra való támaszkodás a génmegőrzés és az új fajta használat kérdései gazdaságosság és versenyképesség termelés és környezet fenntartás kapcsolata. Mindehhez
jelentős adatgyűjtésre és elemzésre van szükség, a hosszú távú tanulási folyamat fenntartása elengedhetetlen, meg kell oldani a technológiai transfer elfogadását és gyorsítását átlátható szocio-ökonómiai dialógust kell folytatni az ágazat szereplőivel és a felügyelő hatóságok képviselőivel folyamatos dialógust szükséges folytatni a társadalommal, hogy megértessük vele az ágazat fontosságát és jelentőségét az egyes emberek és társadalmi csoportok életében (környezet fenntartás és környezet védelem) mindennek eredményeként munkára alkalmas klíma-szabályozáshoz is hozzájáruljunk.
A kutatás-fejlesztés szükségessége A kutatás alapvető indokai sokrétűek. Miért van szükségünk a kutatásra? Mert - nélküle elveszítjük a versenyt az olcsó és a jobb minőségű termékekkel - elveszítjük szerepünket az állattenyésztésben, és a vidék fenn- és megtartásban - nélküle képtelenek leszünk kihasználni az állattenyésztésben (juh- és kecsketenyésztésben) és tartásban lévő lehetőségeket és hasznokat - nélküle nem tudjuk kezelni a biodiverzitást és optimális földhasználatot - nélküle elveszítjük a lehetőséget, hogy a tudomány és a kutatás segítségével csökkentsük a környezetre gyakorolt negatív ökológiai „lábnyomot” - nélküle elveszítjük az állatvédelem javításának lehetőségét - nélküle elveszítjük annak lehetőségét, hogy az állatok által közvetített emberi betegségeket megelőzzük, csökkentsük, esetleg kezeljük
-
-
nélküle képtelek leszünk a fogyasztók igényeinek folyamatos és változó igényeinek kielégítésére hiányában képtelenek leszünk a környezet változáshoz való alkalmazkodásra és a változások követésére hiányában képtelenek leszünk az agrárgazdaságban rejlő előnyök és új tudományos eredmények és ismeretek hasznosítására, valamint a biológiai lehetőségek által generált fejlődési lehetőségek kihasználására hiányában képtelenek lennénk megérteni az új technológia eredmények előnyeit és rizikóit hiányában elvétenénk az együtthatás (szinergia), a koordináció és a kritikus tömeg összefüggéseit.
Alapvető feladatunk, hogy kitöltsük a modern genetika, technológia, technika, és a biológia, valamint a jelen gyakorlat közötti rést és megértsük és megértessük az alkalmazás lehetőségeit a tenyésztésben, és az eredmények terjesztésében. Ennek eredményeként - elérjük a versenyképesség javulását, - a kiegyensúlyozott tenyésztési célok megvalósítását, - kielégítsük a fogyasztó igényeit, javítsuk a termékek minőségét, fenntartsuk a lehetséges és szükséges bio-diverzitást, - megvizsgáljuk a funkcionális termékek előállíthatóságát, a molekuási genetika eredményeinek felhasználásával, - megteremthessük a biztonságot, és az állatjólét, valamint állatvédelem gazdaságos, szükséges és fenntartható alapjait, - fenntartsuk diverzitást és a tudatos földhasználatot, - megőrizzük a környezetet és a vidéket, - fenntartható szinten terheljük a környezetet, és javítsuk annak állapotán - szolgáljuk a régió kiegyenlítődését, - segítjük a vidék lakosság megtartását. Mindezeken felül, olyan kiadványt jelentessünk meg az ágazat szereplői és annak működését felügyelő hatóságok számára, amely részletesen összefoglalja a gondokat, az azok nemzetközi és hazai hátterét, valamint a gondok megoldására a megelőző évtizedekben kidolgozott javaslatokat. MIÉRT IS KÉSZÜL KUTATÁSI TERV? A tervkészítésnek számos indoka van: - Elsődlegesen az, hogy a fogyasztók kiszolgálását célozva az ágazat fenntarthatóságát segítse. - Másodlagosan az, hogy a piacra kerülhető termékek előállításával meg lehessen őrizni a környezet és a fogyasztást szolgáló termékek diverzifikációját. - Harmadlagosan az, hogy az ágazat termékei iránt felkeltse és fenntartsa az igényt a minőségi termékek folyamatos megismertetésével és elérhetőségével. - Negyedszerre az, hogy a felkeltett igények visszahassanak a termelésre, és biztonságos bevételt tegyenek lehetővé a termelők száma, ami túl mutat az egyszerű megélhetésen. Lehetővé teszi a megújulást, a csaknem városi szintű életszínvonalat, és a szoció-ökonómiai, környezetvédelmi valamint kulturális hagyományok fenntartását.
11
A fogyasztók különbségei Az ágazat termékei nem tartoznak az olcsó áruk közé, ezért csak a népesség kisebb hányada számára szolgálnak rendszeres táplálékként (vagy ruházati termékként). Kiváló minőségük, valamint egészséges táplálkozást szolgáló tulajdonságaik (összetételük) folytán azonban rendkívül jó az egészség megőrző hatásuk. A népesség nagyobbik hányada az állatok környezet fenntartó – karbantartó és tájmegőrző szolgáltatásait veszi igénybe fogyasztóként. Az ágazat és annak termékei fejlesztését szolgáló kutatás, fejlesztés, valamint innováció, sokféle fogyasztónak kíván eleget tenni. Az ágazati szereplők akik egyben az elsődleges fogyasztók sokfélesége tulajdonképpen a valódi fogyasztót igyekszik kiszolgálni, sokszor többszörös áttételen keresztül is. A fentiekhez tudomásul kell venni, hogy többféle fogyasztót kell kiszolgálni: 1. kutatási eredmények fogyasztói: az első csoportba tartoznak azok a fogyasztók, akik a tenyésztési és technológiai kutatások át- és megvételére „hivatottak” annak érdekében, hogy működésük gazdaságos legyen, és a környezet szempontjából pedig, a biztonságot és a fenntarthatóságot „sugározza”. E csoport több alcsoportra osztható: - a hústermelésre, annak fejlesztésére, fenntarthatóságának biztosításra koncentráló innováció fogyasztók; itt is kétféle csoportról beszélhetünk - az egyik az ökológiai szempontok szerint dolgozó extenzív hústermelő, - a másik a gazdaságos termelésre koncentráló intenzív hústermelő - a tejtermelésre, annak biztonságos (higiénia, egészségügy) folytatására koncentráló fogyasztók,; ez a csoport is két részre bontható: - az egyik extenzív termelési rendszerben dolgozik, és korlátozott tej mennyiség előállítására képes, inkább csak a hústermelés kiegészítéseként; - a másik intenzív rendszerben az előállítható termék mennyiségének növelését tartja szem előtt, és itt a hústermelés inkább melléktermék. - a speciális termékek előállítására alkalmas funkcionális termékeket előállító fogyasztók, mely csoport tovább bontható - árutermelők (termelő gazdaságok) - termékfeldolgozók (tej, hús, gyapjú, gerezna) 2. az ágazat termékeinek fogyasztói: a második csoportba azok a fogyasztók tartoznak, akik az ágazat termékeit fogyasztják, mint alap-, fél-kész és késztermékeket; ez a csoport is több részből áll össze: - húskereskedők, vágóhidak, húsfeldolgozók, - tejfeldolgozók és tejfelvásárlók, tej és tejtermék forgalmazók; - a valódi fogyasztók, amely csoport több alcsoportra bontható - a hús és tejterméket egyaránt fogyasztók - a csak hús vagy csak tejterméket fogyasztók - de ide sorolhatók az ún. áruházi vásárlók - valamint a ”nicht market” –en (farmon) vásárló fogyasztók - a csak hagyományos termékeket (birkapörkölt) fogyasztók, - valamint a különlegességeket (különböző sültek, levesek) fogyasztók, - de nem hagyhatók figyelmen kívül a rendszeres - és az időszakos, kivételes alkalmakkor ilyen terméket fogyasztók sem.
12
-
e csoportba sorolható a speciális (mások által környezetvédelmileg aggályos) termék, a juhtrágya (komposzt) hasznosítói (virág és gyümölcs kertészetek, növénytermesztő gazdaságok).
3. a környezetvédelmi tevékenységet hasznosító fogyasztók: harmadik csoportba a városi lakosság képviselői tartoznak, akik a vidéket a pihenés tereként veszik igénybe, részint turizmus, részint aktív pihenés, részint csak az utazások ideje alatti szemlélődés céljából. Ez a csoport tartozik talán legnagyobb figyelmet szentelni az ágazat iránt, mert nélküle egyik tevékenység sem valósulhatna meg. Ennek oka az, hogy ágazat nélkül - növekedne növényi allergén anyagok mennyisége a levegőben, - az állatok legelése hiányában elvadult tájak alakulnának ki, - a növényi társulások alapvető megváltozásokon mennének keresztül. Az utóbbi alapvető feltétele a növényi és állati bio-diverzitás fenntartásának: a legelők juhokkal való hasznosítása nélkül eltűnnek azok a fajok, amelyek az adott területeken az évszázadok, helyenként ezek évek alatt kialakultak, mert az állatok legelése – taposása – trágyázása hiányában megváltozik az életfeltételeiket meghatározó növényi környezet. A kutatási terv minden fogyasztót igyekszik kiszolgálni, ennek következtében eredményeinek bevezetése és megvalósítása az egész társadalom érdekét szolgálja
A MEGCÉLZA DÓ ADATOK AZ ADATBÁZIS LÉTREHOZÁSÁHOZ A stratégiai kutatási terv kidolgozásához a szükséges adatok rendelkezésre állnak. A terv megvalósítási programjának következő lépésben való kidolgozásához azonban az ágazat minden részére kiterjedő adatbázis kell létrehozni, az alábbi pontok szerint. 1. A létszám alakulásának tendenciái – egyedszám, jelen tendenciái, cél és teendők valamint forrásigény 2. ágazati szerkezet – tulajdonosi és méret szerkezet 3. állomány koncentráció – szétszórtság, méretek és lehetőségek 4. termelési adottságok és technológiai szintek 5. termelési rendszerek – változtatás és fenntartás lehetőségei (extenzív – fél-intenzív – intenzív) 6. tenyésztési stratégia és fajtapolitika – üzemi és országos szinten, – utánpótlás és % szükséglet, szükséges utánpótlás aránya és minősége 7. A fajta használat alakulása (fajtatiszta tenyésztés és keresztezés) 8. genotípus kérdések – őshonosság – merinó – keresztezés spontán és programozottan – import fajta és technológia – fajtatiszta és keresztezett vegyes tartása 9. DNS és rokonság vizsgálatok, gének által meghatározott termelési tulajdonságok (QTL) és hasznosíthatóságuk az eredmények javításában (szaporaság, hústermelés, húsminőség és összetétel, tejtermelés, tejösszetétel) 10. génmegőrzési lehetőségek és DSN alapú programok az őshonos állományokban 11. alkalmazott szaporítási módszerek és eljárások – adottságok, lehetőségek, eredményesség 12. termékfeldolgozás vagy alapanyag értékesítés – feltételek és lehetőségek
13
13. vágás és húsfeldolgozás – értékesítési lehetőségek, külső és belső piac – vágó pontok és/vagy vágóhidak kérdése 14. tejtermelés és értékesítés, helyi feldolgozás – lehetőségek és piaci feltételek 15. közvetlen értékesítés és/vagy közvetítő kereskedelem 16. az európai nomenklatúra szerint ötödik „negyed”(belsőség, trágya, gyapjú, gerezna stb.) hasznosítása 17. termelés és termék biztonság, valamint minőség biztosítás 18. termelés-szervezés és termeltetés- valóság és lehetőségek 19. termelői szervezetek – valóság, lehetőségek, piac 20. állatjólét és állatvédelem – tartás, legeltetés, élőállat szállítás és/vagy vágás 21. állatjelölés – költségek, előnyök és hasznok (ki fizet és ki nyer) 22. a technológiai és technikai eszközökkel való ellátottság 23. a takarmánybázis elérhetőség és termelés – legelő, legeltetés – legelő és szántó vegyes használata 24. munkaerő-kérdések – saját, családi, kisegítő alkalmazott 25. oktatás - képzés – alap-, közép-, felsőfokon és/vagy továbbképzés 26. egészségügyi gondok – megelőzési, mentesítési és kezelési programok – kockázatok és krízis kezelések – díj szabályozás és kiszolgáltatottság (brucellózis, clamidiózis, kéknyelv, CAEV, maedi visna, egyéb betegségek – scrapie) 27. állatjelölés és regisztráció – kötelezettségek, költségek; előnyök és hátrányok 28. vagyonvédelem és tulajdonbiztonság! 29. termékcímkézés, eredetvédelem és nyomon követhetőség – „minőségi magyar bárány” 30. fogyasztói választás orientálása – minőség, kívánalmak és ajánlatok 31. termék promóció és eredet védelem közös megjelenésben 32. átláthatóság az élelmiszer láncokban – jövedelem megosztás az ágazat szereplői között 33. kutatásfejlesztés és innováció – megvalósítás lehetőségei és feltételei 34. gazdaságosság, versenyképesség, megújuló képesség 35. támogatások – jogcímek, EU és nemzeti támogatások – ezek versenyképessége 36. hazai-, és közösségi, valamint harmadik országbeli piacok – igények és marketing 37. üvegházi gondok – metán és széndioxid terhelés – közlekedés – turizmus – városi lét – kérődzők 38. környezet fenntartás és környezet védelem – terület terhelés és következménye – gyepösszetétel változás és következményei 39. kulturális örökség – hagyományok – pásztorok – kulturtáj – érintett népesség hányad
A kutatás rövid távú céljai (5 év) A kutatás meghatározó célja, hogy megértsük, mi motiválja - a juhtartás fenntartását és fennmaradását a jelenlegi gazdaságtalan szintjén, - a kevésbé gazdaságos merinó fajta tartáshoz való ragaszkodást a juhtartók döntő hányadában, - a tenyészállatok szükségesnél gyengébb piaca ellenére a fajta fenntartást és a törzstenyésztést - a fajtához köthető, kevésbé jó minőséghez aló való kötődést, - új fajta bevezetésének nehézkességét, - a programozott keresztezéstől való elzárkózást, ugyanakkor a spontán keresztezések zavaros állapotát egyes gazdaságokban, - az egy főtermékre szűkült gazdaság fő terméke minőségének folyamatos romlását, - az ismert kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények alacsony ismertségét és hasznosítottságát 14
-
-
a juhlétszám fennmaradását a jelenlegi szinten – még ha az csökkenő tendenciájú is, a hagyományos, vagy attól alig eltérő tartástechnológia fenntartását, a hagyományos pároztatási rendszerhez való kötődést, a mesterséges termékenyítés elfelejtett állapotban való tartását, a saját minősítetlen kos és a minősített tenyészkos használatának időnkénti de rendszeres zavarát, a programozott termeltetés hiányát, illetve annak elfogadását, a takarmányozás hagyományoshoz való „visszahajlását”, a legeltetés munkaerő igényes ősi voltának fennmaradását a legelők minőségének és gyenge hozamának megmaradását, az alacsony hozamok és alacsony támogatottság kombinációjának fennmaradását az AKG területek többlet támogatásának kihasználását és a többlet hozamok lehetőségének figyelmen kívül hatását, a második termék (tej) termelésének visszaesését a munkaerőgondok átmeneti kényszerű megoldását a szervezetlenségbe való beletörődöttséget, és annak hátrányainak fenntartását, a vagyon védelmi és biztonsági helyzet elfogadását, a külső és belső piacok „magára hagyását”, a szükséges marketing munka elmaradásának elfogadását, a promóció eszközének hiányos alkalmazását, a hozzáadott értéket képviselő és többlet-bevételt hozó termékek előállítása iránti igény döntő hiányát és a szükségesség felismerésének korlátait, a termékek iránti fogyasztói magatartást belföldön és külföldi piacokon, • - mindezek ismeretében meghatározhatjuk, és meghatározzuk, hogyan lehet a pozitív irányba befolyásolni a kedvezőtlen folyamatokat, és elindíthatjuk a szükséges változásokat.
A kutatás középtávú céljai (15 év) Olyan juhtenyésztés kialakítására van szükség, amely igazodik az európai és világ trendjeihez, színvonalához. Ki kell használni a költség megtakarítás nemzetközi ajánlásait lehetőségeit. Az ezekben rejlő tartalékok Magyarországon elsősorban az élő munka felhasználáshoz köthetők, másodsorban a legelőhasznosításban rejlenek. Természetesen a termelőhely specifikus termelés megteremtése az alapja minden fejlődés beindításának. El kell érni, hogy 2020-2025 között a magyar juhtenyésztésben a tejtermelés elérje a nemzetközi tejhozam szinteket, 250-300 litert anyajuhonként. A választott bárányok számát figyelembe véve a nemzetközi fejlődést két választott, hasznosítható utódban prognesztálható. A takarmányhasznosításban 15%-os, a vágóértékben 10%-os, a minőség 6 alosztálynyi fejlődés szükséges. Ehhez ki kell használni a világban rendelkezésre álló genetikai rendelkezést, hasznosítani kell a takarmányozást, a molekuláris genetikai, biotechnológia- aszisztált reprodukció – a populáció genetika eredményeit és a technológiai felvesztések valamennyi adoptálható eredményeit. Az előttünk álló 15 évben nem csak a kutatásban, hanem az eredmények hasznosításában, a kutatásfejlesztésben, és jelentős feladat vár az ágazati szereplők számára. Ehhez folyamatosan fejleszteni kell a termelők, kereskedők, feldolgozók felkészültségét is. A kutatás középtávú céljai (25 év) Amennyiben csak a termelés színvonala fejlődik és a kereskedelem a jelenlegi szinten marad, akkor az eredmények zöme nem tud hasznosulni. A szigorú feltételek között zajló termeltetés lehet a megalapozója a tudás, az innovációs eredmények hasznosításának. A piacra történő termeltetés, a kereskedelem oldaláról a fejlődés visszaható alapja, így a 15
kereskedelem marketing indukált fejlesztése, szükséges alapot jelent a kutatási eredmények legjobb szintű hasznosításának. A 2030 -40 közötti juhtenyésztés sem mondhat le a folyamatos fejlődésről. Valószínűleg egyre kevesebb család, egyre nagyobb állománykoncentrációval fog juhot tartani. Tovább erősödik a szakosodás, emelkednek a fajlagos mutatók. A jövő juhásza vagy rendelkezik az élettan, a genetika, a műszaki tudomány korszerű és teljeskörű ismeretivel, vagy olyan szaktanácsadókat alkalmaz, vesz igénybe, akik birtokolják az innovációs folyamatok teljes körét. A kutatások ennek a célnak a szolgálatába kell, hogy álljon a termelés tudatos tervezésével együtt.
Partneri kör kiterjesztése A Platform a megalakulásakor termelőket és feldolgozókat (KKV szektor), oktatási és kutatási intézményeket, társadalmi- és tenyésztő szervezeteket, valamint felügyelő és irányító hatóságokat, illetőleg a finanszírozásban érdekelt pénzintézetet a tagjai között tudhatott. Ennek megfelelően az ágazatot teljes szélességében közvetlenül és közvetve lefedik. A Platform működésének első éve alatt megtartott, az előzőekben tervezett, két workshop és egy konferencia részt vevői közül sokan döntöttek úgy, hogy tovább bővítik a Platform tagságának körét. E folyamat további lépéseként a következő években a tagság KKV részét a teljes hazai termelői kör legalább 35-40 %-ára kívánjuk közvetlenül kiterjeszteni. Ez a terv a további pénzügyi intézmények Platform munkájába történő bekapcsolására is kiterjed.
Kapcsolatrendszer más platformokkal A Magyarországon működő technológiai platformok közül a „Food fot Life” nevű, alapvetően az élelmiszeripart magába foglaló platformmal való kapcsolat felvételt tűztük ki célul, már csak azért is, mert az ágazat termékei közvetetten és közvetlenül is ebben az iparágban és az ahhoz kapcsolódó kereskedelemben jelennek meg. A hazai kiskérődző ágazatok (különösen a juh esetében, amelyre alapvetően vonatkozik a Platform kutatási-, és fejlesztési, valamint innovációs terve), a szaporasággal, a szaporítással kapcsolatos kutatások, és az e terülteken elért új eredmények hasznosításával kapcsolatos hasznosítható ismeretek egy nemzetközi technológiai platformmal való kapcsolat felvételét is indokolttá és szükségessé teszik. Ez a több európai ország intézményeit magába foglaló „Sustainable Farm Animal Breeding and Reproduction Technology Platform /FABRETP/”, amely a tevékenysége kisebb hányadában a juhok szaporaságára és szaporítására is kiterjed. Az elmúlt év tevékenységének elemzése alapján, a következő évben kívánjuk felvenni a kapcsolatot mindkét platformmal. További szervezetekkel való felvétel lehetőségét – például a Pharmapolis Innovatív Élelmiszer Klaszterre akkredtált - e kapcsolat felvétel eredményességétől tesszük függővé. Ez annál is inkább indokolt, mert más típusú platformok működési tapasztalatait a jövőbeli működésünkben leszünk képesek hasznosítani. FORRÁSOK A platform működéséhez és működtetéséhez alapvetően hazai forrásokat lehet igénybe venni. Ennek az a meghatározó oka, hogy a hazai juh (és mögötte a kecske) ágazat jövőbeli túlélését és fejlesztését szolgálja a kutatási és fejlesztési terv, illetve annak megvalósítási terve, majd annak kivitelezése.
16
emzeti és nemzetközi források A platform esetében csak akkor számíthatunk nemzetközi forrásokból származó pénzeszközökre, ha a fent említett technológiai platformokkal való kapcsolat felvétel és a tevékenységükbe való bekapcsolódás eredményessé válik. Ez a folyamat a következő működési évben indítható el, ennek megfelelően eredményessége csak a következő év végével lesz értékelhető. A FABRE-TP esetében a juhok szaporításával kapcsolatos tevékenységbe nagyobb eséllyel tudunk bekacsolódni, mert a mi platformunk eredményeire e nemzetközi platformnak is szüksége lehet a közeljövőben. A hazai források A hazai források több részből állhatnak össze. Azt természetesen meg kell határoznunk, hogy ki fizeti meg a kutatási tervben és annak megvalósítási tervében leírtak megvalósítását. Ennek értelmében ki is élvezi a programok megvalósításának hasznát? A fogyasztók változatainak ismertetésében leírtak alapján végül is az ágazat szereplőin túl csaknem az egész társadalom. Ennek megfelelően a platform működésének forrásai az alábbiakból állhatnak össze, úgy mint: - állami szerepvállalás, ami önmaga is több részből állhat össze – úgymint direkt és indirekt támogatások, amelyek egy hányada a jelen támogatások között már jelen van, de ezek hasznosítása a megfelelő irányban, a többlet hozam elérése céljából módosítható: - a szabályozás eszközeinek igénybe vétele (EU előírásoktól függ, de számos elemük hasznosítható erre a célra, a közösség érdekében), ide tartozik - a föld és ezen belül a legelő területek támogatásának tulajdon helyett a használat és tulajdon együttes alapra helyezése, - a megfelelő minimális állatsűrűség előírásával és megkövetelésével – a platform javaslatainak megfelelően! - közösségi marketing és promóciós támogatások nagyobb hányadú igénybe vehetőségének biztosítása, - FVM állattenyésztés K+F forrásból - vissza nem térítendő támogatások, - kamat-támogatások lehetőségei az ágazat szereplői számára (meghatározott és kibővített céllal), - a föld és az eszköz árak (beszerzés és bérlet) megfelelő szabályozása - az állam – a KKV-k és a kutató szervezetek platform szintű közös kutatási programjainak támogatása - a biotechnológia és a kutatási eredmények gyakorlatba való bevezetésének támogatása - KKV szektor (termelők és feldolgozók) meghatározott arányú hozzájárulásai - A termelői szervezetek hozzájárulásai - A kereskedelmi szervezetek hozzájárulásai - A bankok – pénzügyi szervezetek hozzájárulásai. A JÖVŐ LEHETSÉGES FORGATÓKÖ YVEI Azt minden esetben el kell döntenünk, hogy a kidolgozott kutatási tervek és az azok megvalósítási tervében meghatározott feladatok végrehajtásában lassabb, vagy gyorsabb haladást célozzunk meg. Ezt az adott feladat értékelése keretében a szektor szereplői, és a 17
társadalommal való dialógus eredményeként lehet meghatározni. Ennek alapja az adott kutatási program részletben leírt feladatok és elvégzésük esetén elérhető eredmények kockázatai és hasznai ismertetése, megtárgyalása. Figyelemmel kell lennünk az ágazatban előállított termékek mennyiségére, az előállítás hatékonyságára, minőségére, a javítás és fejlesztés, illetőleg a piaci elhelyezés lehetőségeire is. Ezen belül a termékek árai (csökkenés és emelés) sem hagyhatók figyelmen kívül, különösen a külföldi versenytársak termékeivel való egyre növekvő verseny miatt. Ezeket befolyásolja a meglévő és folyamatosan „képződő” szabályozási háttér, ami a versenyképességet pozitív és negatív irányba egyaránt módosíthatja. Magyarország esetében (az élőállat szállítás meghatározó hányada miatt) az állatjóléti és állatvédelmi kérdések a jövőben meghatározó jelentőséggel bírhatnak. Ez a tény alapvetően befolyásolhatja a fejlesztés és innováció irányát és „tempóját” is. A kulturális örökség tovább élése, a vidékfejlesztés és a vidéki élet (annak társadalom által elfogadott és támogatott formájának) fenntartása alapvető hatással lesz az ágazat jövőjére. A TECH OLÓGIAI TRA SZFER – AZAZ, AZ EREDMÉ YEK ÁTADÁSA A technológiai transzfer tulajdonképpen a kutatási eredmények gyakorlatnak való átadása a nagy üzemekben való gyakorlatba vételen keresztül a kisüzemekbe való eljuttatásig. Ez természetesen vonatkozik a fajtára (fajtákra), a szaporítás és hasznosítás technológiájára és a termelési rendszer szintjére, a takarmányozásra, valamint a termelés csoportszintű szervezésére egyaránt. Ennek meghatározó részét képezi az ágazat szereplőinek folyamatos képzése és oktatása, amely teljes mértékben hiányzik a mai hazai gyakorlatból. Ennek következtében a kutatási eredmények megértése, bevezetése és működtetése, azaz „transzfer-”je (átadása), csak papíron valósítható meg. A gyakorlat megváltoztatásához többféle oktatási szintet kell kidolgozni és működtetni: - alapszintű képzés – vissza kell hozni a juhászmester- és a technikusképzést a képzési rendszerbe - meg kell valósítani a fiatalok képzését és visszahozását a szektorba, - továbbképzés – üzemmérethez kötött oktatást kell megvalósítani - az egyes módszerek, és eredmények ismertetésére 1-2 hetes kurzusokat kell létrehozni - stabillá és állandóvá kell tenni a felsőfokú és PhD képzést az ágazat értékeinek fejlesztése és jobb elfogadottsága céljából. Az eredmények hasznosítása akkor lehet valóban hasznos állami és üzemi szinten egyaránt, ha a közösségi és direkt támogatást hoz ezek promócióját végző szervezet számára is, mert a bevezetésben és hasznosításban való érdekeltség többlet hozamot eredményez.
A fogyasztó választása és annak befolyásolása Tekintettel arra, hogy a kutatásnak és fejlesztésnek (így a stratégiai kutatási program kidolgozásának és végrehajtásának) akkor van értelme, ha az azzal elérhető eredmény a fogyasztó számára kívánatos, élvezeti és használati értéke van, a tevékenység a fogyasztói igények kiszolgálására, kiváltására és kielégítésére irányul. Ez a termelési folyamatok átláthatóságát és biztonságát magába foglalja a termeléstől az áruházi polcra való kerülésig, és irányítja a fogyasztó választását. A fogyasztóval dialógus keretében meg kell értetni 18
-
az ágazat szerepét és értékét az ő életében, az ágazat fenn és megmaradásában játszott és játszható szerepét, a külföldi és hazai termékek közötti eltéréseket, és meg kell őt védeni a bizonytalan eredetű, és minőségű termékektől, a szociálisan felelős kereskedelempolitika rá vonatkozó részét és a hazai termelővel szembeni „fair” kereskedelem és viselkedés értelmét / értékét, az állampolgár régi és új technológiák alkalmazásával kapcsolatos hasznát és esetleges veszélyeit, az állatvédelem és állatjólét jelenét és jövőjét az ágazatban, a környezetvédelem legjobb gyakorlatának lehetőségét és annak vonzatait, következményeit, a kutatási eredményeket kidolgozók intellektuális és tulajdoni védelmét, annak fontosságát, valamint rá vonatkozó követelményeit és hozamait.
A szektor és a társadalom más szereplői közötti dialógus természetesen számos tényezőre kell kitérjen, mint pl. - a hazai és nemzetközi versenyképesség lehetőségei és társadalmi haszna, - az új kutatási és fejlesztési lehetőségek bevezetése a nagy/nagyobb üzemekbe, és annak a kis üzemek napi gyakorlatába történő átvitele (technológiai transzfer), - a kutatás és fejlesztés, illetőleg innováció olyan kooperációja a kutató intézmények és a KKV szervezetek között, amely elkerüli az átfedések lehetőségeit és többlet költségeit is, - a szociális és gazdasági jövő lehetőségeiről szóló megbeszélések az ágazat és a „városi népesség” szereplői között, - az oktatás és képzés különböző szintű megvalósítása és fenntartása. Felhasznált irodalom: Nábrádi András - Jávor András – Madai Hajnalka (2007): A juhágazat helyzete, kilátásai és fejlesztési lehetőségei; Kiadó: Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Debrecen, ISSN: 1588-8665, 149 o. Kukovics Sándor - Jávor András (2008): A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban (válogatott tanulmányok); Kiadó: Magyar Juhtejgazdasági Egyesület – Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom – Debrecen; ISBN 978-963-803058-0, 464 o. Kukovics Sándor – Jávor András (2009: A juhágazat stratégiai kutatási terve; megjelenés alatt
Debrecen, 2009. december 10. ………………………………… Prof. Dr. Jávor András témavezető
19