Kibernetika – korábbi vizsga zárthelyi dolgozatokból válogatott tesztkérdések Figyelem! Az alábbi tesztek csak mintául szolgálnak a tesztkérdések megoldásához, azaz a bemagolásuk nem jelenti a tananyag elsajátítását és így a vizsga sikeres letételének biztosítékát! Ne csak azt próbálják megérteni, hogy melyik a jó válasz, hanem azt is, hogy a többi válasz miért nem helyes.
1. Egy állapottér modell időinvariáns, ha A – az állapotváltozók függetlenek az időtől. B – a paraméterek függetlenek az időtől. C – az állapotváltozók és a paraméterek függetlenek az időtől. D – az állapotváltozók és a paraméterek függnek az időtől. 2. Melyek a másodrendű rendszereket jellemző paraméterek? A – Az erősítés, az időállandó és a természetes frekvencia. B – Az erősítés, az integrálási és a deriválási időállandó. C – Az erősítés, a csillapítási tényező és a természetes frekvencia. D – Az erősítés és az időállandó. 3. Mit értünk aszimptotikus (nulla bemeneti) stabilitás alatt? A – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete nullához tart. B – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete egyhez tart. C – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete az erősítés által meghatározott végértékhez tart. D – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete végtelenbe tart. 4. Melyik állítás igaz? A – Az integráló tag (1/s) átmeneti függvénye véges értékhez tart. B – Az integráló tag (1/s) súlyfüggvénye véges, nem nulla értékhez tart. C – Az integráló tag (1/s) átviteli függvénye véges értékhez tart. D – Az integráló tag (1/s) súlyfüggvénye nullához tart. 5. Melyik állítás igaz? Egy valós fizikai rendszer modellje esetén A – a gyökhelygörbe szimmetrikus a képzetes tengelyre. B – a gyökhelygörbe és a valós tengely metszete a kritikus erősítést adja meg. C – a gyökhelygörbének nem lehetnek szakaszai a valós tengely jobb oldalán. D – a gyökhelygörbe szimmetrikus a valós tengelyre. 6. Melyik állítás az igaz? Egy rendszer állapottér modelljének és bemenet/kimenet modelljének A – ugyanaz az átviteli függvénye. B – különbözik az átviteli függvénye. C – ugyanaz a kimeneti egyenlete. D – mindig ugyanazok a kezdeti feltételei. 7. Melyik állítás nem igaz? Ha egy folytonos idejű állapottér modell minimális, akkor A – a rendszer irányítható és megfigyelhető. B – a rendszer átviteli függvényének polinomjainak van közös gyökük. C – a rendszer átviteli függvényének polinomjainak nincs közös gyökük. D – a rendszer kevesebb állapotváltozóval nem írható le. 8. Ha egy diszkrét idejű állapottér modellel leírt rendszer irányítható, A – akkor a rendszer tetszőleges kezdeti állapotból a zérus állapotba átvihető. B – akkor a rendszer tetszőleges kezdeti állapotból tetszőleges végállapotba átvihető.
1
C – akkor az irányíthatósági mátrix rangja egyenlő az állapotváltozók számával. D – akkor tetszőleges kezdeti állapot meghatározható a kimenetek és a bemenetek ismeretében. 9. Melyik állítás az igaz? A Chomsky-féle hierarchia A – a szavak szorzásának sorrendjét adja meg. B – a grammatikák közti kapcsolatot adja meg. C – az automaták közti kapcsolatot adja meg. D – az abc-k közti kapcsolatot adja meg. 10. Melyik állítás igaz? A – A nemdeterminisztikus véges felismerő automaták végtelen számú belső állapottal rendelkeznek. B – A nemdeterminisztikus véges felismerő automaták következő állapota akár több különböző is lehet. C – A nemdeterminisztikus véges felismerő automaták tetszőleges belső állapotba kerülnek bekapcsoláskor. D – A nemdeterminisztikus véges felismerő automatáknak pontosan egy következő állapota lehet. 1. Egy állapottér modell lineáris, ha az állapotváltozók megváltozása A – az állapotváltozók és a bemenet pillanatnyi értékének a szorzataként határozható meg. B – az állapotváltozók és a bemenet pillanatnyi értékének lineáris kombinációjával számolható ki. C – a bemenet és a kimenet pillanatnyi értékének lineáris kombinációjával számolható ki. D – az állapotváltozók pillanatnyi értékének a négyzetével arányos. 2. Mit jelent, hogy egy rendszer diszkrét idejű? A – A modell változói csak diszkrét értéket vehetnek fel. B – A modell változóinak csak kitüntetett időpontokban ismertek az értékeik. C – A modell együtthatóinak csak kitüntetett időpontokban ismertek az értékeik. D – A modell együtthatói csak diszkrét értéket vehetnek fel. 3. Melyik állítás igaz? A folytonos idejű I/O modelleknél az oksági szabály teljesül, A – ha a kimenet deriválási fokszáma kisebb vagy egyenlő, mint a bemenet deriválási fokszáma. B – ha a kimenet deriválási fokszáma szigorúan kisebb, mint a bemenet deriválási fokszáma. C – ha a kimenet deriválási fokszáma nagyobb vagy egyenlő, mint a bemenet deriválási fokszáma. D – a kimenet illetve a bemenet tetszőleges deriválási fokszáma esetén. 4. Melyik állítás igaz? A – Az átviteli függvény az átmeneti függvényre adott válasz. B – Az átviteli függvény a súlyfüggvény Laplace transzformáltja. C – Az átviteli függvénynél az alálendülés a csillapítási tényező 1-nél nagyobb értékére utal. D – Az átviteli függvény a bemenet Laplace transzformáltja osztva a kimenet Laplace transzformáltjával. 5. Melyik állítás igaz? Egy másodrendű rendszer instabil, A – ha a csillapítási tényezője nagyobb 1-nél. B – ha a csillapítási tényezője kisebb 0-nál. C – ha a csillapítási tényezője nagyobb a természetes frekvenciájánál. D – ha a csillapítási tényezője nagyobb 0-nál, de kisebb 1-nél. 6. Melyik állítás igaz? Stabil rendszerek esetében az erősítés meghatározható A – a súlyfüggvény állandósult állapotból. B – az átmeneti függvény állandósult állapotából. C – az I/O modell legmagasabb deriváltjának együtthatójából. D – az átviteli függvény állandósult állapotából.
2
7. Melyik állítás nem igaz? A – A gyökhelygörbe módszer alkalmas a kritikus erősítés meghatározására. B – A gyökhelygörbe módszer a karakterisztikus egyenlet együtthatói alapján adja meg a stabilitást. C – A gyökhelygörbe módszernél az erősítés függvényében ábrázoljuk a pólusok helyét a komplex síkon. D – A gyökhelygörbe módszer tetszőleges fokszámú rendszer esetében alkalmazható. 8. Mi az irányíthatóság feltétele egy folytonos idejű állapottér modellnél? A – Az irányíthatósági mátrix rangja egyezzen meg a bemenő változók számával. B – Az irányíthatósági mátrix rangja legyen kisebb, mint az állapotváltozók száma. C – Az irányíthatósági mátrix rangja egyezzen meg a kimenő változók számával. D – Az irányíthatósági mátrix rangja egyezzen meg az állapotváltozók számával. 9. Melyik állítás az igaz? A – A szavak szorzásának sorrendje tetszőleges. B – A szavak szorzása csoportosítható. C – Egy szó és az üres szó szorzatának eredménye az üres szó. D – Két szó szorzatának hossza a hosszabbik szó betűinek száma. 10. Melyik állítás nem igaz? A – A nemdeterminisztikus véges automaták véges számú belső állapottal rendelkeznek. B – A nemdeterminisztikus véges automaták diszkrét lépésekben működnek. C – A nemdeterminisztikus véges automaták következő állapota akár több különböző is lehet. D – A nemdeterminisztikus véges automaták belső állapota bekapcsoláskor nincs meghatározva.
1. Egy állapottér modell időinvariáns, ha E – az állapotváltozók függetlenek az időtől. F – a paraméterek függetlenek az időtől. G – az állapotváltozók és a paraméterek függetlenek az időtől. H – az állapotváltozók és a paraméterek függnek az időtől. 2. Melyek a másodrendű rendszereket jellemző paraméterek? E – Az erősítés, az időállandó és a természetes frekvencia. F – Az erősítés, az integrálási és a deriválási időállandó. G – Az erősítés, a csillapítási tényező és a természetes frekvencia. H – Az erősítés és az időállandó. 3. Mit értünk aszimptotikus (nulla bemeneti) stabilitás alatt? E – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete nullához tart. F – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete egyhez tart. G – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete az erősítés által meghatározott végértékhez tart. H – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete végtelenbe tart. 4. Melyik állítás igaz? E – Az integráló tag (1/s) átmeneti függvénye véges értékhez tart. F – Az integráló tag (1/s) súlyfüggvénye véges, nem nulla értékhez tart. G – Az integráló tag (1/s) átviteli függvénye véges értékhez tart. H – Az integráló tag (1/s) súlyfüggvénye nullához tart. 5. Melyik állítás igaz? Egy valós fizikai rendszer modellje esetén
3
E – a gyökhelygörbe szimmetrikus a képzetes tengelyre. F – a gyökhelygörbe és a valós tengely metszete a kritikus erősítést adja meg. G – a gyökhelygörbének nem lehetnek szakaszai a valós tengely jobb oldalán. H – a gyökhelygörbe szimmetrikus a valós tengelyre. 6. Melyik állítás az igaz? Egy rendszer állapottér modelljének és bemenet/kimenet modelljének E – ugyanaz az átviteli függvénye. F – különbözik az átviteli függvénye. G – ugyanaz a kimeneti egyenlete. H – mindig ugyanazok a kezdeti feltételei. 7. Melyik állítás nem igaz? Ha egy folytonos idejű állapottér modell minimális, akkor E – a rendszer irányítható és megfigyelhető. F – a rendszer átviteli függvényének polinomjainak van közös gyökük. G – a rendszer átviteli függvényének polinomjainak nincs közös gyökük. H – a rendszer kevesebb állapotváltozóval nem írható le. 8. Ha egy diszkrét idejű állapottér modellel leírt rendszer irányítható, E – akkor a rendszer tetszőleges kezdeti állapotból a zérus állapotba átvihető. F – akkor a rendszer tetszőleges kezdeti állapotból tetszőleges végállapotba átvihető. G – akkor az irányíthatósági mátrix rangja egyenlő az állapotváltozók számával. H – akkor tetszőleges kezdeti állapot meghatározható a kimenetek és a bemenetek ismeretében. 9. Melyik állítás az igaz? A Chomsky-féle hierarchia E – a szavak szorzásának sorrendjét adja meg. F – a grammatikák közti kapcsolatot adja meg. G – az automaták közti kapcsolatot adja meg. H – az abc-k közti kapcsolatot adja meg. 10. Melyik állítás igaz? E – A nemdeterminisztikus véges felismerő automaták végtelen számú belső állapottal rendelkeznek. F – A nemdeterminisztikus véges felismerő automaták következő állapota akár több különböző is lehet. G – A nemdeterminisztikus véges felismerő automaták tetszőleges belső állapotba kerülnek bekapcsoláskor. H – A nemdeterminisztikus véges felismerő automatáknak pontosan egy következő állapota lehet. 1. Egy állapottér modell nem időinvariáns, ha A – az állapotváltozók függenek az időtől. B – a paraméterek függenek az időtől. C – az állapotváltozók és a paraméterek függetlenek az időtől. D – az állapotváltozók függetlenek az időtől. 2. Egy elsőrendű rendszert jellemző paraméterek száma A – egy, ami az erősítés. B – kettő, ami az erősítés és az időállandó. C – kettő, ami az erősítés, a csillapítási tényező. D – három, ami az erősítés, az időállandó és a csillapítási tényező. 3. Melyik állítás igaz? A – Az egységimpulzus függvény az egységugrás függvénynek a z-transzformáltja. B – Az egységimpulzus függvény az egységugrás függvénynek a deriváltja.
4
C – Az egységimpulzus függvény az egységugrás függvénynek az integrálja. D – Az egységimpulzus függvény az egységugrás függvénynek a Laplace transzformáltja. 4. Mikor BIBO stabilis egy rendszer? A – Ha korlátos bemenet esetén rendszer kimenete az erősítés által meghatározott értékhez tart. B – Ha korlátos bemenet esetén rendszer kimenete nullához tart. C – Ha korlátos bemenet esetén rendszer kimenete egyhez tart. D – Ha korlátos bemenet esetén rendszer kimenete tetszőleges, de véges nagyságú korlátok között marad. 5. Melyik állítás igaz? Egy valós fizikai rendszer modellje esetén A – a gyökhelygörbének annyi ága van, amennyi a zárt körben a számláló zérushelyeinek száma. B – a gyökhelygörbe és a valós tengely metszete a kritikus erősítést adja meg. C – a gyökhelygörbe szimmetrikus a képzetes tengelyre. D – a gyökhelygörbe ágai a végtelenbe vagy a zárt kör pólusaiba tartanak. 6. Melyik állítás az igaz? Egy rendszer állapottér modellje és bemenet/kimenet modellje között A – az átmeneti függvény teremt kapcsolatot. B – a súlyfüggvény teremt kapcsolatot. C – az átviteli függvény teremt kapcsolatot. D – nincs semmilyen kapcsolat. 7. Ha egy diszkrét idejű állapottér modellel leírt rendszer irányítható, A – akkor a rendszer tetszőleges kezdeti állapotból tetszőleges végállapotba átvihető. B – akkor tetszőleges kezdeti állapot meghatározható a kimenetek és a bemenetek ismeretében. C – akkor az elérhetőségi mátrix rangjának egyenlőnek kell lennie a bemenő változók számával. D – akkor a rendszer tetszőleges kezdeti állapotból csak a zérus állapotba vihető át. 8. Mi a megfigyelhetőség feltétele egy folytonos idejű állapottér modellnél? E – A megfigyelhetőségi mátrix rangja egyezzen meg a bemenő változók számával. F – A megfigyelhetőségi mátrix rangja legyen kisebb, mint az állapotváltozók száma. G – A megfigyelhetőségi mátrix rangja egyezzen meg a kimenő változók számával. H – A megfigyelhetőségi mátrix rangja egyezzen meg az állapotváltozók számával. 9. Melyik állítás az igaz? A – A generatív grammatikák meghatározott kezdőállapottal rendelkeznek. B – A generatív grammatikák szabályainak jobb oldalán lehet olyan szó, amiben nincs nemterminális jel. C – A generatív grammatikáknál a terminális jelek halmaza részhalmaza a nemterminális jelek halmazának. D – A generatív grammatikák a bemenő szalagon megjelenő szót átalakítják a kimeneti szóvá. 10. Melyik állítás nem igaz? A – A veremautomaták nem tetszőleges kezdő állapotba kerülnek bekapcsoláskor. B – A veremautomaták a véges számú belső állapottal rendelkeznek. C – A veremautomaták nem mindig olvasnak be a bemenő szalagról jelet. D – A veremautomaták nem mindig olvasnak be a veremből jelet. 1. Mit jelent, hogy egy állapottér modell determinisztikus? A – A modell paramétereinek értéke egyértelműen nem határozható meg. B – A modell változóinak értéke egyértelműen nem határozható meg. C – A modell változóinak értéke egyértelműen meghatározható. D – Az állapot átmeneti és a kimenet függvény valószínűségi függvény.
5
2. Melyik állítás igaz? A – Az erősítés a súlyfüggvény állandósult állapotból meghatározható. B – Az erősítés az átviteli függvény konstans tagjainak hányadosa. C – Az erősítés megegyezik a legmagasabb derivált együtthatójának értékével. D – Az erősítés az átviteli függvény állandósult állapotából határozható meg. 3. Melyik állítás nem igaz? A – Egy rendszer stabilitása meghatározható az átviteli függvény nevezőjének gyökei alapján. B – Egy rendszer stabilitása meghatározható az átviteli függvény nevezőjének együtthatói alapján. C – Egy rendszer stabilitása meghatározható az átviteli függvény számlálójának gyökei alapján. D – Egy rendszer stabilitása meghatározható az átviteli függvény pólusai alapján. 4. Melyik állítás igaz? A – A BIBO stabil rendszer aszimptotikusan stabil is. B – A kétféle stabilitás csak egyidejűleg teljesülhet. C – A kétféle stabilitás független egymástól. D – Az aszimptotikusan stabil rendszer BIBO stabil is. 5. Melyik állítás igaz? Egy elsőrendű rendszer időállandója A – a rendszer holtidejét határozza meg. B – a rendszer dinamikáját határozza meg. C – a rendszer stabilitását határozza meg. D – a rendszer túllendülését határozza meg. 6. Melyik állítás nem igaz? A – A Routh-Hurwitz módszernél az erősítés függvényében ábrázoljuk a pólusok helyét a komplex síkon. B – A Routh-Hurwitz módszer a karakterisztikus egyenlet együtthatói alapján adja meg a stabilitást. C – A Routh-Hurwitz módszer alkalmas a kritikus erősítés meghatározására. D – A Routh-Hurwitz módszer tetszőleges fokszámú rendszer esetében alkalmazható. 7. Ha egy állapottér modellre egyidejűleg teljesül az irányíthatóság és megfigyelhetőség, akkor A – ez a modell minimális és aszimptotikusan stabil. B – a modellhez tartozó átviteli függvény polinomjai relatív prímek és aszimptotikusan stabil. C – a modellhez tartozó átviteli függvény polinomjai relatív prímek és a modell minimális. D – a modellhez tartozó átviteli függvény polinomjai relatív prímek és instabil. 8. Mikor nevezünk egy diszkrét idejű állapottér modellt elérhetőnek? A – Ha tetszőleges induló állapot meghatározható a bemenetek ismeretében. B – Ha a rendszer tetszőleges állapotból csak a zérus állapotba vihető át. C – Ha a rendszer tetszőleges kezdeti állapotból tetszőleges végállapotba átvihető. D – Ha az irányíthatósági mátrix rangja egyenlő a bemeneti változók számával. 9. Melyik állítás az igaz? A – A generatív grammatika helyettesítési szabályainak a bal oldalán legalább egy nemterminális jel áll. B – A generatív grammatika helyettesítési szabályainak a jobb oldalán legalább egy nemterminális jel áll. C – A generatív grammatika tetszőleges nemterminális szimbólumból indul ki. D – A generatív grammatika szógenerálása sikeres, ha a kapott szó eleme a végszavak halmazának. 10. Melyik állítás nem igaz? A – Egy Turing gép végtelen ciklusba kerülhet. B – Egy Turing gép véges számú belsőállapottal rendelkezik.
6
C – Egy Turing gép író/olvasó feje mindkét irányba léphet. D – Egy Turing gép üres veremmel is és végállapotával is felismerheti a bemenő szót. 1. Mit jelent, hogy egy rendszer diszkrét idejű? A – A modell változói csak diszkrét értéket vehetnek fel. B – A modell változóinak csak kitüntetett időpontokban ismertek az értékeik. C – A modell együtthatói csak diszkrét értéket vehetnek fel. D – A modell együtthatóinak csak kitüntetett időpontokban ismertek az értékeik. 2. Melyik állítás igaz? A folytonos idejű I/O modelleknél az oksági szabály teljesül, A – a kimenet illetve a bemenet tetszőleges deriválási fokszáma esetén. B – ha a kimenet deriválási fokszáma kisebb vagy egyenlő, mint a bemenet deriválási fokszáma. C – ha a kimenet deriválási fokszáma szigorúan kisebb, mint a bemenet deriválási fokszáma. D – ha a kimenet deriválási fokszáma nagyobb vagy egyenlő, mint a bemenet deriválási fokszáma. 3 Melyik állítás igaz? A – Az átviteli függvény a súlyfüggvény Laplace transzformáltja. B – Az átviteli függvény az átmeneti függvényre adott válasz. C – Az átviteli függvénynél az alálendülés a csillapítási tényező 1-nél nagyobb értékére utal. D – Az átviteli függvény az átmeneti függvény Laplace transzformáltja. 4. Melyik állítás igaz? Stabil rendszerek esetében az erősítés meghatározható A – a súlyfüggvény állandósult állapotból. B – az átmeneti függvény állandósult állapotából. C – az átviteli függvény állandósult állapotából. D – az I/O modell legmagasabb deriváltjának együtthatójából. 5. Mit értünk aszimptotikus (nulla bemeneti) stabilitás alatt? A – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete nullához tart. B – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete egyhez tart. C – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete az erősítés által meghatározott végértékhez tart. D – Ha magára hagyott, gerjesztetlen rendszer kimenete végtelenbe tart. 6. Mi a stabilitás feltétele egy diszkrét idejű állapottér modellnél? A – Az átviteli függvény pólusainak abszolút értéke legyen 1-nél kisebb. B – Az átviteli függvény pólusainak képzetes része legyen 0-nál kisebb. C – Az átviteli függvény pólusainak valós része legyen 0-nál kisebb. D – Az átviteli függvény pólusainak abszolút értéke legyen 0-nél kisebb. 7. Mi a feltétele az irányíthatóságnak a folytonos idejű állapottér modelleknél? A – Ha tetszőleges induló állapot meghatározható a bemenetek ismeretében. B – Ha a rendszer tetszőleges állapotból a zérus állapotba átvihető. C – Ha az irányíthatósági mátrix rangja egyenlő az állapotváltozók számával. D – Ha az irányíthatósági mátrix rangja egyenlő a bemeneti változók számával. 8. Melyik állítás nem igaz? A – Az állapottér modell a rendszer kimenetei, bemenetei és belső állapota alapján modellezi a rendszert. B – Az állapottér modell a kimenet megváltozása alapján határozza meg az állapotok megváltozását. C – Egy rendszer állapottér modelljéhez és bemenet/kimenet modelljéhez tartozó átviteli függvény megegyezik. D – Az állapottér modell két egyenletből áll.
7
9. Melyik állítás az igaz? A – Két szó szorzatának hossza a hosszabbik szó betűinek száma. B – A szavak szorzásának sorrendje tetszőleges. C – A szavak szorzása csoportosítható. D – Egy szó és az üres szó szorzatának eredménye az üres szó. 10. Melyik állítás nem igaz? A – A determinisztikus véges automaták következő állapota akár több különböző is lehet. B – A determinisztikus véges automaták véges számú belső állapottal rendelkeznek. C – A determinisztikus véges automaták meghatározott belső állapotba kerülnek bekapcsoláskor. D – A determinisztikus véges automaták diszkrét lépésekben működnek. 1. Egy állapottér modell lineáris, ha az állapotváltozók megváltozása E – az állapotváltozók és a bemenet pillanatnyi értékének lineáris kombinációjával számolható ki. F – az állapotváltozók és a bemenet pillanatnyi értékének a szorzataként határozható meg. G – az állapotváltozók pillanatnyi értékének a négyzetével arányos. H – a bemenet és a kimenet pillanatnyi értékének lineáris kombinációjával számolható ki. 2. Mit jelent, hogy egy rendszer diszkrét idejű? E – A modell együtthatóinak csak kitüntetett időpontokban ismertek az értékeik. F – A modell változói csak diszkrét értéket vehetnek fel. G – A modell változói az idő folytonos fügvényei. H – A modell változóinak csak kitüntetett időpontokban ismertek az értékeik. 3. Melyik állítás igaz? A folytonos idejű I/O modelleknél az oksági szabály teljesül, E – ha a kimenet deriválási fokszáma nagyobb vagy egyenlő, mint a bemenet deriválási fokszáma. F – ha a kimeneti változók száma kisebb vagy egyenlő, mint a bemeneti változók száma. G – ha a kimenet deriválási fokszáma szigorúan kisebb, mint a bemenet deriválási fokszáma. H – a kimenet illetve a bemenet tetszőleges deriválási fokszáma esetén. 4. Melyik állítás igaz? Egy másodrendű rendszer instabil, E – ha csillapítási tényezője nagyobb 1-nél. F – ha természetes frekvenciája kisebb 0-nál. G – ha az erősítése nagyobb 0-nál, de kisebb 1-nél. H – ha csillapítási tényezője kisebb 0-nál. 5. Melyik állítás igaz? Stabil rendszerek esetében az erősítés meghatározható E – az átmeneti függvény állandósult állapotából. F – a súlyfüggvény állandósult állapotból. G – az I/O modell legmagasabb deriváltjának együtthatójából. H – az átviteli függvény állandósult állapotából. 6. Melyik állítás nem igaz? E – A gyökhelygörbe módszer a felvágott kör alapján adja meg a stabilitást. F – A gyökhelygörbe módszer alkalmas a kritikus erősítés meghatározására. G – A gyökhelygörbe módszernél az erősítés függvényében ábrázoljuk a pólusok helyét a komplex síkon. H – A gyökhelygörbe módszer tetszőleges fokszámú rendszer esetében alkalmazható. 7. Melyik állítás nem igaz? A – Az állapottér modell a rendszer kimenetei, bemenetei és belső állapota alapján modellezi a rendszert.
8
B – Az állapottér modell a kimenet megváltozása alapján határozza meg az állapotok megváltozását. C – Egy rendszer állapottér modelljéhez és bemenet/kimenet modelljéhez tartozó átviteli függvény megegyezik. D – Az állapottér modell két egyenletből áll. 8. Mi a feltétele az irányíthatóságnak a folytonos idejű állapottér modelleknél? A – Ha az irányíthatósági mátrix rangja egyenlő a bemeneti változók számával. B – Ha a rendszer tetszőleges állapotból a zérus állapotba átvihető. C – Ha tetszőleges induló állapot meghatározható a bemenetek ismeretében. D – Ha az irányíthatósági mátrix rangja egyenlő az állapotváltozók számával. 9. Melyik állítás az igaz? E – A szavak szorzásának sorrendje tetszőleges. F – Egy szó és az üres szó szorzatának eredménye az üres szó. G – Két szó szorzatának hossza a hosszabbik szó betűinek száma. H – A szavak szorzása csoportosítható. 10. Melyik állítás igaz? A – A determinisztikus véges automaták tetszőleges számú belső állapottal rendelkeznek. B – A determinisztikus véges automaták következő állapota akár több különböző is lehet. C – A determinisztikus véges automaták meghatározott belső állapotba kerülnek bekapcsoláskor. D – A determinisztikus véges automaták végtelen ciklusba kerülhetnek.
9
