No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2008/16

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2008. december 15.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2008. december 15. EU egészségügy...................................................................................................................................... 2 A versenyjog és az egészségügyi szolgáltatások ................................................................................ 2 A közellátás megszervezése és az állami segélyek a közegészségügyi ellátó rendszerekben ........... 3 Európai Uniós jog és egészség politika Európában............................................................................. 5 Eurofound felmérése a lakosság életminőségéről ............................................................................... 7 Egészségpolitika ...................................................................................................................................... 8 A magyar és a szlovák egészségügyi miniszter találkozója................................................................. 8 Az NHS működési kerete - 2009/10..................................................................................................... 8 Egészségügyi rendszerek működése..................................................................................................... 10 Case-mix rendszer Japánban............................................................................................................ 10 Az NHS megfelelően teljesíti fő prioritásait........................................................................................ 11 Bonus - malus elemek az európai kötelező egészségbiztosítási rendszerekben............................... 12 Egészségügyi reformok.......................................................................................................................... 14 Az egy állami egészségbiztosító létrehozásának tervezete Szlovákiában......................................... 14 Az egészségügyi regulációs díjak visszaszorításának időszaka Csehországban.............................. 15 Lengyel sajtókonferencia az egészségügyi reform további sorsáról .................................................. 15 A cseh kormány elfogadta az egészségbiztosításról szóló törvényt .................................................. 16 A lengyel államfő vétója az egészségügyi reformtörvények ellen ...................................................... 17 Egészségügyi statisztika ........................................................................................................................ 18 OECD Health Data 2008 - Németország ........................................................................................... 18 Bizonyítékokon alapuló orvoslás............................................................................................................ 20 Az USA a brit költséghatékonysági modell átvételét tervezi .............................................................. 20 Ország-információk................................................................................................................................ 21 Finnország egészségügye................................................................................................................. 21 Események ............................................................................................................................................ 22 Nemzeti Minőségbiztosítási Kongresszus Berlinben: a szakértők a magasabb kórházi minőséghez vezető lehetséges utakat vitatták meg............................................................................................... 22 Egészségügyi Világszervezet ................................................................................................................ 23 Az újonnan jelzett HIV-esetek számának növekedése Európában.................................................... 23 Matematikai modellen alapuló eredmények a HIV-fertőzés leküzdésére........................................... 24

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2008. december 15.

EU egészségügy A versenyjog és az egészségügyi szolgáltatások Az Európai Bíróság a belső piaci szabályokat alkalmazza az egészségügyi szektorban, ezáltal a Közösség hatást tud gyakorolni a tagállami egészségpolitikára. A közösségi versenyjog bírósági (Európai Bíróság és a tagállami bíróságok) alkalmazása biztosítja, hogy egészségügyi szolgáltatók és a biztosítók kövessék az egységes európai piac által megteremtett szabályozást, mikor kötelezettségeiket teljesítik az egészségügyi piacon, éppúgy ahogy más társaságok más piacokon. Az európai kormányok piaci reformokat vezettek be az egészségügyi rendszer hatékonysága érdekében, a fizetőket és a szolgáltatókat elválasztották egymástól, megkövetelve olyan szabályok betartását, melyek inkább a belső piac szabályainak feleltek meg. Az olyan intézeteknél, mint a biztosítók, a magánfizető betegekért versengő kórházak az egykori szabályozást a versenyjog váltotta fel, így történt ez a szolidaritás terén is. Bár az így létrejövő kettős szabályozás elméletben világosnak tűnik, gyakorlatban bonyolult és vitatott, gondoljunk csak a public private partnership komplexitására. A versenyjogi szabályok alkalmazása számos következménnyel jár, a vállalkozási tevékenységek gyakorlása során olyan joganyagot kell alkalmazni, mely támogatja a belső piac semlegességét, tilos olyan vállalkozást folytatni, amely verseny megelőző, korlátozó vagy torzító, a 81-es cikkely eleve kizárja azokat a vállalkozásokat, amelyek kartellek alakításával beleavatkoznak a versenybe, rögzítik az árakat, limitálják a kínálatot, vagy egyéb versenyellenes cselekedetet hajtanak végre. Néhány tagállamban a szakemberek társulását is szankcionálják árbefolyásoló hatásuk miatt, Finnországban az orvosi és fogorvosi szövetséget is betiltották ebből az okból. Hasonlóan Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Olaszországban és Portugáliában az egészségügyi szakemberek szövetségét is versenyellenesnek ítélte a versenyhivatal, a díjtételek rögzítése miatt. A vállalkozásoknak tartózkodniuk kell attól, hogy domináns szerepre törekedjenek a piacon, vagy elijesszenek más versenyzőket a piacra való belépéstől. A nemzeti versenyhivatalok más országokban is játszanak tanácsadó szerepet a kérdés szabályozásában, kommentálják az indítványokat, törvénybe iktatnak egészségügyi szabályokat, elemzéseket készítenek az egészségügyi szektorról, és javaslatot tesznek azokra a területekre ahol a verseny javító hatású lehet. Az egészségügyi rendszer versenyjogi szigortól való megvédése érdekében az európai döntéshozók két tervezetet dolgoztak ki, bár mindkettőnek vannak hiányosságai. Az első szerint, fenn kell tartani a vertikálisan integrált közszférát, szabadon a magán alapoktól, finanszírozástól és az ellátástól. A másik esetben a speciális egészségügyi szolgáltatásokat definiálhatnák az „általános gazdasági érdekű szolgáltatásként”, melyek kivételt képeznek a versenyjog alól. Ez utóbbira alapuló szabályozás a piackorrigáló irányvonala miatt, a bíróságok számára kihívást jelent. A tagállamok egészségpolitikai döntéshozóinak fontolóra kell venni az EU gazdasági szabályainak korlátozásait is, mikor tervezik és kivitelezik az egészségügyi szolgáltatásokat. A tagállami egészségügyi rendszer nem élvez immunitást a közösség versenyjogának alkalmazása alól, de az Unió nem bír közvetlen beleszólási joggal a területen. A bizonyítékokon alapuló piaci verseny reformok növekedése megnyitja az ajtót a versenyjogi szabályok alkalmazása előtt, és bár a versenyjogot nem fogják szükségszerűen alkalmazni, az „általános gazdasági érdekű szolgáltatás” fogalma nem elegendő eszköz a tagállamok számára, hogy torzítsák, vagy szigorítsák a versenyt, amikor szabályozzák az egészségügyi szolgáltatásokat. Jelenleg nehéz megbecsülni, hogy milyen hatással lesznek az egészségügyre a bírósági ügyek, de az mindenesetre biztos, hogy az egészségügy elemezhető az európai versenyjog keretein belül. (VE) 2


Forrás: Julia Lear - Elias Mossialos: Competition law and health services. Euro Observer, Vol. 10, Nr 3. 2008 Autumn. http://www.euro.who.int/Document/OBS/EuroObserver_Autumn2008.pdf 2008-12-10 13:58:46

A közellátás megszervezése és az állami segélyek a közegészségügyi ellátó rendszerekben Az állami segélyek és a közellátás megszervezése az Európai Uniós jog tükrében Abban az esetben, ha az állami hivatalok pénzügyi támogatást szeretnének nyújtani egy adott piacnak, kétféleképpen járhatnak el, egyrészről közvetlenül, köztámogatást adhatnak az adott piac szereplőinek, másrészről közszerződéseket ítélhetnek oda nekik. Ezentúl, mindkét területet az uniós joganyag szabályozza, mely védelmet jelent a közhivatalok jogtalan beavatkozásától. Az állami segélyekről szóló szabályok tiltják a pénzinjekciókat, kivéve, ha ezeket a Bizottság kifejezetten kompatibilisnek nyilvánította. A közellátás megszervezése (mely irányelvekben került meghatározásra, 2004/17/EC, 2004/18/EC), megköveteli a közszerződések odaítélésekor a következő szigorú követelményeket; diszkriminációtól való mentesség, egyenlő bánásmód, átláthatóság, arányosság, kölcsönös elismerés. Mindkét szabályozás ugyanarra a területre irányul, így nem lehet egyidejűleg alkalmazni mindkettőt. Az állami segélyekre vonatkozó feltételek a vállalkozásokra vonatkoznak, a közellátás megszervezésére vonatkozó szabályok pedig a „köz-piacon” alkalmazandóak, ahol az állam és intézményei a közérdek kielégítésére törekednek, nem a profit maximalizálásra. Tehát, ha a két kritériumrendszert következetesen alkalmazzák, akkor akik közszolgáltatást kívánnak nyújtani vagy vállalkozásként teszik ezt, vagy akik nem akarnak vállalkozásként működni, a szerződéses megoldást választják. Így ezen szolgáltatók vagy a versenyjog, és az állami segélyezés joga alá tartoznak, vagy a közellátáshoz, de mindkettőhöz nem. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 86. cikkének második bekezdése szerint önmagában nem állami segély az a támogatás, amit egy olyan vállalkozás kap, amely általános érdeket érintő szolgáltatást nyújt, és néhány meghatározott feltétel találkozása esetén nyújtható ilyen támogatás. Ezen kérdéskörben született döntés a Ferring és Altmark ügyben, ahol Altmark körülményei teljesen kielégítették azon vállalkozások feltételeit, akik részesülhetnek a közalapokból, a közellátási szabályoknak, alapelveknek megfelelően. Ez a döntés előre vetítette, hogy a szabályok értelmében pénzügyi kompenzációt kapnak a kisméretű szolgáltatók, a kis és közép méretű szállító vállalkozások, a kórházak és a szociális szállások (méretkorlát nélkül). Az EU szabályainak hatása az egészségügyi ellátó rendszerre Nézve a hatalmas különbséget az egyes államok egészségügyi ellátórendszere között, lehetetlen mindent felölelően meghatározni, hogy milyen hatással vannak az uniós szabályok ezekre a rendszerekre. Nézzünk néhány alapkérdést, melyek felmerülnek az egészségügyi rendszerek uniós szabályokkal való ütköztetése esetén. A közszolgáltatás meghatározása az egészségügy terén A közszolgáltatás terén a kulcs kritérium, hogy egy testületet a Közellátási Direktíva alapján minősítsenek szerződött jogi személynek. Ez a minősítés fő feltétele az Altmark esetet követően bevezetett kompenzációs logika alkalmazásának is. Személyi tekintetben legalább három változó meghatározó az egészségügy területén: ` a kezelési és gyógyszertári lefedettség fajtái,

3


` az egészségügyi személyzet képzettségének szintje, ` valamint a nem egészségügyi személyzet képzettségi szintje. Ezért az európai jog egészségügyi területre való alkalmazása megkövetelné a „közérdekű szolgáltatás” vagy a „közszolgáltatás” fogalmának bevezetését, és precíz definícióját. Az egészségügyi közszolgáltatások költségeinek finanszírozása Az Altmark feltételeknek megfelelően, a felülkompenzálás nem megengedett, a közszolgáltatások nyújtásra nyújtott fedezetet csak erre lehet felhasználni, ez azt jelenti, hogy a kórházaknak és más egészségügyi intézményeknek szigorúan meg kell különböztetniük a működési költségeket azoktól a költségektől, amelyek közvetlenül a szolgáltatás volumenével kapcsolatosak. Továbbá, ha a közszolgáltatás költségét előre meghatározzák, DRG vagy más hasonló mérő egységgel, az a döntő. A tagállamoknak be kell indítaniuk egy kórházakat és egyéb egészségügyi intézményeket monitorozó rendszert, annak érdekében, hogy biztosak legyenek abban, hogy a rájuk bízott közszolgáltatásokat megfelelően ellátják, és nem kapnak túlkompenzációt. Vállalkozások vagy szerződött jogi személyek, minősítési kritériumok Vitatott annak elemzése, hogy egy adott jogi személy szerződött entitásnak vagy vállalkozásnak minősül, hiszen a kettő kölcsönösen kizárja egymást. Ráadásul nem is szükségszerűen igazak a megállapításaink egy olyan hibrid gazdasági szektorban, mint az egészségügy. Az Európai Bíróság esetjogában számos kritériumot javasoltak annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátás különféle jogi személyeit jogilag minősítsék. Bár ezeket a Bíróság sosem használta, a nemzeti bíróságok és a versenyhivatalok gyakran megkérdőjelezték. Az Altmark döntés ebből a szempontból előrelépés, mivel tisztázza a kórházak fogalmát az állami segélyek tekintetében, függetlenül a vállalkozásoktól. Mindezek ellenére úgy tűnik, a különféle tagállamok kitartanak a jogi bizonytalanság mellett, különösen az egészségügyi ellátások sokfélesége tekintetében. Milyen eljárás követendő az egészségügy területén? Még ott, ahol a szerződéses viszony aktív az egészségügyi ellátás terén, sem kötik a feleket teljesen közszolgáltatási jogszabályok. Négy esete van; ` „házon belüli ellátás”, amikor az ellátó maga nyújtja (vagy a más közintézményekkel közösen) a szolgáltatást, de szerződéses viszony nélkül, és az ellátási szabályok teljes elhagyásával, ` hasonló eset, amikor az állam bárkivel szerződik, aki néhány előzetes feltételt teljesít, ` csupán az ellátási alapelveket alkalmazzák, az állam átruház néhány különleges jogot az adott jogi személyekre, ` még ahol megfelelő versenykiírás van a Közellátási Irányelvnek megfelelően, az egészségügyi ellátás terén csak a minimális követelményeket alkalmazzák. Európai Uniónál azonban a felmerült megoldási lehetőségek ellenére, úgy tűnik, hogy hiányzik a politikai akarat és a kompetencia a tekintetben, hogy továbbvigye a harmonizációs (pozitív integráció) intézkedéseket az egészségügy ezen területén, az általános szabályok alkalmazása (negatív integráció) pedig további eltéréseket fog eredményezni a közeljövőben.(VE) Forrás: Vassilis Hatzopoulos: Public procurement and State aids in public health care systems. Euro Observer, Vol. 10, Nr 3. 2008 Autumn. http://www.euro.who.int/Document/OBS/EuroObserver_Autumn2008.pdf 2008-12-10 13:55:23 4


Európai Uniós jog és egészségpolitika Európában Ugyan a tagállamok igyekeznek fenntartani az elsődleges felelősségüket az egészségügyi szolgáltatások szervezete és működésének irányítás felett a Közösségi Szerződés 152. cikkének értelmében, ezt a területet is formálja a közösségi jog és politika. 1999-ig nem volt joghatása a Közösségnek a közegészségügy területére, ekkor azonban az Amszterdami Szerződés módosította a közegészségügyi cikkelyt. A szerződés 152. cikkelye a nemzeti szakpolitikákat kiegészítő szerepet ad az EU-nak, szabályokat hoz arra nézve, hogy az EU intézményei miként cselekedhetnek az egészségügy területén, felvázolja, hogy milyen típusú rendelkezéseket bocsáthatnak ki, de a harmonizációs törekvéseknek nyíltan gátat szab. Emiatt az EU korlátozott a közegészségügyi programok alapítása és a preferált egészségügyi terültek ösztönzése terén. Bár az EU nem bír formális jogi erővel a Közösség egészségügyi joganyagának tagállami törvénybe iktatása terén, számos olyan politikaterület van, amelyek segítségével hatást gyakorol az egészségügyre, ilyenek főként a belső piac, a szociális ügyek, a vállalkozások és a gazdaságpolitika. Ez a közvetett hatás számos problémát vet fel, kifejezett felhatalmazás híján nincs meg az egészségpolitikai döntéshozás átlátható hierarchiája, felmerül az átláthatóság és a felelősségre vonhatóság problémája. Egy egyesített egészségügyi jogalkotó testület hiányában független testületek igyekeznek nyomon követni és elemezni az EU egészségpolitikájának hatékonyságát. Az Európai Unió polgárainak egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférésének jogát számos nemzetközi szerződés (mint a Közösségi szerződés, az Emberi Jogok Európai Egységokmánya, az Európai Szociális Karta), valamint egyezmények (az élelmiszerbiztonságtól a környezetvédelemig) biztosítják. Direkt joghatás nélkül csak olyan puha jogi eszközök állnak az Európai Bizottság rendelkezésére, mint a nyitott koordináció (OMC – Open Method of Coordination). Szemben a hagyományos jogalkotási eljárásokkal a puha jogi irányítási technikák kevésbé hierarchikusak, sokkal rugalmasabbak, tanácskozó jellegűek és konszenzuskeresőek. Habár a tagállamoknak van némi politikai akarata, hogy az egészségügyet az európai napirendre tegyék, 2002-ig ennek érdekében nem történt előrelépés, ekkor az Európai Tanács miniszterei megegyeztek az egészségügyi ellátórendszerek közös alapelveiben, melyek a szolidaritás, a méltányosság és az egyetemesség. Az egészségügyi szektor azonban kimaradt a szolgáltatásokat szabályzó EU direktívából, melynek az volt a célja, hogy lebontsa a gátakat a határokon átívelő kereskedelmi szolgáltatások között. Az egészségügy 2005-ben a Szociális Védelem Bizottság vezetése alá került. Számos lobbi csoport helyezkedett szembe a szolgáltatásokat szabályozó direktíva alkalmazásával, mondván az egészségügyi szolgáltatások annyira unikálisak, hogy nem szabályozhatóak más kereskedelmi szolgáltatásoknak megfelelően. 2008-ban a Bizottság célul tűzte ki az európai szociális együttműködés megerősítését. Az EU közvetlen joghatósággal az egészségügy egy terültén rendelkezik, ez a közegészségügy. A közegészségügyi szférán belül az Unió jogot alkothat a vér és vérkészítmények, valamint az emberi szervek minőségének és biztonságának szavatolása tekintetében. Emellett a szervátültetés terén jogi beavatkozást fontolgat. A Közösség belekezdett számos olyan stratégiába is, melyek a fertőző betegségek nyomon követésével és ellenőrzésével foglalkoznak. Az olyan nemzetközi egészségügyi veszélyek, mint az atípusos tüdőgyulladás, előmozdítják olyan intézetek létrehozását, mint a Európai Betegségellenőrző Központ (European Center for Disease Control – ECDC). Az ECDC vezeti az európai betegség-felügyeletet, meghatározza a felbukkanó egészségügy veszélyeket, beszerzi a tudományos véleményeket, nyilvánosságra hozza járványügyi kutatásokat, és szerte Európában tudósokat és kutatókat képez. A Közösség jogszabályokat alkothat és közegészségügyi kampányokat rendezhet, annak érdekében, hogy lecsökkentse az olyan veszélyes termékek hatását, mint a dohány5


és alkoholtermékek, vagy a tiltott kábítószerek. Másik fontos területe az Unió közegészségügyi politikájának, hogy létrehozzon, olyan ügynökségeket, irodákat, amelyek szakértői véleményeket és tanácsokat adnak, gyűjtik és terjesztik az információkat, és általában támogatják a közösségi intézményeket. Ilyen egészségüggyel kapcsolatos képviseletek széles körben jöttek létre, a két legfontosabb az Európai Gyógyszer Hivatal (European Medicines Agency) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Agency), melyek nélkülözhetetlen szerepet játszanak a közösségi jogalkotásban azáltal, hogy szabályozzák a gyógyszerek, orvosi eszközök, élelmiszerek piaci engedélyezését, biztosítva ezzel, hogy ezen termékek magas szintű minősége és biztonságossága emberi fogyasztásra alkalmas. Az egységes európai piac alapításakor tiszteletben tartották a személyek, a tőke, a szolgáltatások és a termékek szabad áramlását. A szakemberek és ezen belül az egészségügyi szakemberek szabad áramlását direktívák sora formálta, beleértve a jelenlegi direktívát a szakmai képesítések elismeréseiről. A direktíva célja annak biztosítása, hogy a tagállamok egyforma, átlátható, diszkrimináció mentes szabályokat hozzanak, ismerjék el a szakképesítéseket és a megszerzett tapasztalatot, valamint, hogy engedélyezzék a szakemberek ideiglenes vagy állandó munkavállalását az Európai Unió teljes területén. Az erőfeszítések dacára, hogy harmonizálják a szakemberek szabad mozgását, a tagállamok szabályozása eltér a gyakorlati területek meghatározásában, a tudás és tapasztalat követelményekben. Habár az engedéllyel rendelkező szakemberek szabadon mozoghatnak az Unió különböző tagállamaiban, néhány adminisztratív és nyelvi akadály továbbra is fennmaradt. Az Unión belüli jövedelem különbségek arra ösztönzik a szakembereket, hogy leküzdjék ezeket az akadályokat. Az uniós joganyag más szabályai, mint a munkaidő direktíva, bár nem szándékoltan, de negatív hatással van a tagállamok egészségügyi ellátó rendszerére. Amíg a direktíva javít a dolgozók egészségén és biztonságán, addig személyzeti nehézségeket okoz a 24 órás ellátás megszervezésében, főként a kisebb államokban. A direktíva meghatározza a napi, heti minimális pihenési időt, az éves szabadságot, és a heti maximális munkaidőt. Annak ellenére, hogy a direktívát nem alkalmazzák teljes egészében az egészségügyi szektorban, két Európai Bíróság előtt tárgyalt ügy is azzal végződött, hogy a készenléti (stand-by time) és az ügyeleti idő (on-call time) beleszámít a munkaidő maximum értékének kiszámításába. A munkaidő direktíva alkalmazása során számos előre látható problémával kellett szembenézni. A 24 órás ellátás egy speciális rotációs munkarendben, minimum 10 orvos munkáját igényli, melyet a munkaidő direktíva alkalmazása mellett a kis kórházak nem tudnak biztosítani. Emellett, bár a munkaidő ugyan csökken, de a műszakbeosztások tönkretehetik a szakemberek magánéletét, szétszakíthatnak családokat. Végül az utóbbi idők fejlődése során legtöbbet emlegetett terület a betegek szabad mozgása. A Bizottság 2008 júniusában nyilvánosságra hozott egy régóta várt javaslatot a betegek szabad mozgásának szabályozására. Az Európai Bíróság pedig fejleszti a közösség joganyagának e területét. A Bíróság úgy találja (pl. Kohl and Decker ügy), hogy a Közösség polgárainak joguk van egészségügyi szolgáltatást igénybe venni bármely tagállamban, ennek előzetes egyeztetése nélkül, valamint a költségeinek megtérítésére attól az államtól, ahol biztosítva van. A későbbi döntésekben tisztázódott, hogy különbséget kell tenni a kórházi és a nem kórházi ellátások között. A tagállamok elfogadták az előzetes engedélyezést a tervezett kórházi ellátások terén, addig, amíg a rendszer nem önkényes, diszkriminatív, valamint szükséges és arányos. A nem kórházi ellátás nem igényel előzetes egyeztetést. A most előterjesztett új direktíva meghatározza a betegek információs és kártérítési jogát, valamint a tagállamok felelősségét.(VE) Forrás: Julia Lear - Elias Mossialos: EU law and health policy in Europe. Euro Observer, Vol. 10, Nr 3., 2008 Autumn. http://www.euro.who.int/Document/OBS/EuroObserver_Autumn2008.pdf 2008-12-10 13:53:11 6


Eurofound felmérése a lakosság életminőségéről Az Eurofound által végzett második életminőség felmérés (European Quality of Life Survey) 35 ezer embert kérdezett meg Európában, mennyire vannak megelégedve életükkel. Az európai lakosok általában elégedettek életük minőségével, bár jelentős egyenlőtlenségek állnak fent, különösen az új tagállamokban. Az első, 2003-ban publikált felméréshez hasonlóan az Eurofund úgy találta, hogy 2007-ben az életszínvonal és a jólét szintje szorosan összefügg az adott ország gazdaságával. A jelentés rámutat arra is, hogy a többszörös nélkülözést szenvedő emberek aránya – akik az alapszükségletekből ötöt vagy hatot nem képesek megfizetni – ötször magasabb a 12 új EU-s tagállamban, mint az EU 15-ben. Bár vannak javulások az új tagállamokban bizonyos életminőségi indikátorok terén - mint pl. a lakáshelyzet -, a jövedelmi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, talán még növekedtek is 2003 óta. A második felmérés terepmunkáját 31 országban végezték (EU 27, plusz Horvátország, Macedónia, Norvégia és Törökország) 2007. szeptembertől 2008. februárig. A felmérést a jelenlegi pénzügyi válság kirobbanása előtt végezték, így csúszás áll fenn az eredmények és az európai lakosok jelenlegi tapasztalatai között. A válság hatással van bizonyos kérdésekre, főképpen azokra, amelyek az élettel való megelégedettséget és a jövő iránti optimizmust érintik. Az Eurofund szerint az ebből eredő eltérések azonban nem befolyásolják a kutatás általános értékét, vagyis az összkép nem változott, még ha érezhető is egy „lefelé” irányuló hatás Európa szerte. (SZL) Forrás: http://www.euractiv.com/en/socialeurope/survey-income-inequalities-remain-high-enlarged-eu/article177404 Felmérés: http://www.eurofound.europa.eu/pubdocs/2008/52/en/1/EF0852EN.pdf 2008-12-02 10:27:42

7


Egészségpolitika A magyar és a szlovák egészségügyi miniszter találkozója Richard Rasi szlovák egészségügyi miniszter 2008. 11. 25-én fogadta Székely Tamás egészségügyi minisztert. A találkozóra a szlovák miniszter meghívása alapján került sor, aki ez év júliusában tett látogatást Budapesten. Az ágazati partnerek érdeklődésüket fejezték ki a két ország közötti együttműködés és tapasztalatcsere gyakorlása iránt az egészségügyi rendszerek fejlesztése, az egészségügyi reformok bevezetése és az informatikai fejlesztés terén. Tárgyaltak a gyógyszerpolitika, a gyógyszerárak, a gyógyszertérítés kérdéseiről, és megállapodtak a szakemberek közötti információcsere folytatásában. A miniszterek kifejezték egyetértésüket abban, hogy az egészségügy informatikai fejlesztése terén folytatott szakmai együttműködés hasznot hoz mindkét ország számára, és a magyar és a szlovák szakértők tevékenysége a szabályalkotás területére is kiterjed. Az elektronikus egészségügyi kártya bevezetése előnyös lesz mindkét ország állampolgárai, elsősorban a határos régiókban dolgozók számára. A rendszer lehetővé teszi a betegek egészségügyi dokumentációjához való hozzáférést, egyszerűsíti az egészségbiztosítók és az egészségügyi ellátás szolgáltatói közötti információcserét. A határterületi együttműködés az EU egyik prioritása, az állampolgárok mobilitása növekszik, és ez egyre fokozottabban megköveteli az egészségügyi rendszerek közötti átkapcsolást. Az egészségügyi miniszterek hangsúlyozták, hogy az együttműködés új lehetőségei éppen ezen a területen bontakoznak ki, ezért feltétlenül szükség van az aktuális információk átadására és a fokozatos lépések koordinációjára. Ugyanúgy fontos a határterületi együttműködésre vonatkozó EU irányelv alkalmazása, különös hangsúllyal a közép-európai régió országai egészségügyi rendszereinek védelmére. A találkozó összegzéseként az ágazat mindkét képviselője kifejezte meggyőződését arról, hogy az egészségügy terén folytatott együttműködés Magyarország és Szlovákia között eredményesen folytatódni fog, és hozzájárul a hasznos tapasztalatcseréhez. (VM) Forrás: http://www.health.gov.sk - 2008. 11. 28. 2008-12-12 08:55:08

Az NHS működési kerete - 2009/10 A brit egészségügyi minisztérium december 8-án közzé tette az angliai NHS új működési keretét, amely felvázolja a következő évre szóló egészségügyi prioritásokat (NHS Operating Framework for 2009-10). A publikáció áttekintést nyújt a prioritások részleteiről, a prioritások méréseinek módszereiről és a rendszer menedzselésének új intézkedéseiről. Az NHS működési keret célkitűzései: 1. Egészségügyi és szolgáltatási prioritások Az egészségügyi intézményekben terjedő fertőzések csökkentése, az ellátáshoz való hozzáférés javítása, az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése, a betegek élményének javítása, a sürgőségi helyzetekre való felkészülés (pl. influenza járvány). 2. A minőség nyújtását szolgáló rendszer

8


Az NHS szervező elvét a minőségnek kell képeznie. Az NHS Plan reformtervezetben lefektetett „High Quality Care for All” elve a minőséget helyezi valamennyi NHS tevékenység központjába, benne a különböző eszközökkel és ösztönzőkkel, valamint a személyzetnek a betegek és a közösség érdekében történő bevonásával. 3. A pénzügyi rendszer Egy olyan keret fenntartása a rendelkezésre álló forrásokból, amely elősegíti a minőség és az innováció fejlesztését a szolgáltatásokban. Ehhez fontos, hogy az NHS továbbra is biztosítsa, hogy az adófizetők pénzét a legmegfelelőbb módon használja föl. 4. Az üzletviteli folyamatok Annak biztosítása, hogy a tervezés helyi döntéseken nyugszik és a hangsúly valódi partnerségre helyeződik helyi szinten (az önkormányzatokkal és más partnerekkel). Az alapellátási trösztök (PCT-k) meghatározhatják saját helyi célkitűzéseiket helyi igényeik bizonysága alapján. Hatékonyságból eredő megtakarítások elérhetők azzal, hogy az NHS lehetővé teszi a szolgáltatások klinikusok által történő helyi tervezését a betegek és a közösségek szükségletei szerint. (SZL) Forrás: http://www.dh.gov.uk/en/Publicationsandstatistics/Publications/PublicationsPolicyAndGuidance/DH_091 445 2008-12-11 14:37:25

9


Egészségügyi rendszerek működése Case-mix rendszer Japánban Japán egészségügye bismarcki típusú, kötelező társadalombiztosításon alapuló rendszer. A 122 millió lakost lefedő egyetemes rendszer a munkáltató típusa és a lakóhely szerint van felosztva. Bár több ezer független biztosítási pénztár létezik, valamennyi egy egységes állami kereten belül működik. A japán egészségügyi finanszírozási rendszer a teljesítmény alapú fee-for-service (FFS) fizetésen nyugszik egy országos árrendszer alkalmazásával. Az egészségbiztosítási pénztárak begyűjtik a tagoktól a biztosítási díjakat, majd térítik az ellátás költségeit a szolgáltatás típusa és volumene szerint. Az egészségügyi kiadások folyamatosan növekednek Japánban és állandó vita tárgyát képezi a költségek visszafogása. 2004-ben az egészségügyi kiadások a GDP 8%-át tették ki. Mivel az egészségügy a FFS rendszeren alapul, kevés igénylési adat létezik, amely olyan információkat tartalmaz mint diagnózis, végzett eljárások vagy felírt gyógyszerek. A igénylési adatokat nem standardizálták vagy kódolták elektronikusan, így korlátozottan használták az egészségpolitikai döntéshozásban. A DPC (Diagnostic Procedures Combination) nevű új case-mix rendszer célja egy standardizált elektronikus igénylési rendszer megvalósítása, amely kulcsszavak alapján átláthatóvá és elszámoltathatóvá válik. Az 1990-es évek végétől a japán egészségügyi minisztérium és kutatóintézete lépéseket tett egy casemix (esetösszetétel) osztályozási rendszer megvalósítása felé. Több case-mix rendszert megvizsgáltak a kórházakban való adaptálás céljából, ezek közül az amerikai DRG-t is, amit végül elvetettek az orvosszövetségek, mert túl durvának találtak a japán praxisminták megfelelő tükrözésére. Ezért úgy döntöttek, hogy kifejlesztenek egy saját osztályozási rendszert, amely illeszkedik a helyi praxismintákhoz, mindamellett nemzetközi összehasonlításra is alkalmas. A DPC esetösszetétel főbb változói a diagnózis, az eljárás és a komorbiditás/szövődmény. Néhány csoport tartalmaz további információkat, pl. születési súly a neonatális intenzív ellátásban. A diagnózis és a komorbiditás/szövődmény kódolása az ICD10 osztályozási rendszer szerint történt, az eljárások kódolása pedig a Japán Eljárási Kód szerint. A DPC 8 összetevőből áll, ezek közt található a Fő Diagnózis Kategória és a DPC sorszám, amely megfelel az ICD10 kategóriának és a betegfelvétel típusát jelöli. Ezek az összetevők osztályozási és nem feltétlenül térítési célokat szolgálnak. A DPC alapú térítési rendszer igen eltér más országokétól. A kórházi fizetésnek van DPC és FFS komponense. A DPC komponens a kórházi díjra vonatkozik (hotel, kórtermi gyógyszerek, készlet használat és diagnosztikai eljárások 10 ezer jen alatt), míg az FFS komponens a kezelésre vonatkozik (sebészeti eljárások, érzéstelenítés, műtőben használt gyógyszerek, költséges műszerek 10 ezer jen fölött). A DPC komponens esetén mindegyik csoportra meghatároztak egy napidíjat. A DPC adatbázis hasznosnak bizonyul az egészségpolitika számára is. Példának hozható fel a rákbetegség mint vezető halálok Japánban, ami egy tízéves rákellenes stratégia kidolgozásához vezetett. A stratégia fő célkitűzése a kezeléshez való egyenlő hozzáférés biztosítása az egész lakosság számára. Ez azonban megköveteli a kezelések jelenlegi felhasználásának elemzését, ami a DPC adatok révén teljesíthető. Mindez elősegíti a bizonyítékokon alapuló orvoslás és a minőségbiztosítás felé való elmozdulást a rákbetegségek ellátásában. A DPC adatokból kiderült, hogy 2006-ban 17200 tüdőrákban szenvedő beteg részesült kemoterápiában 659 különböző módon, és a leggyakoribb kezelési mód a carboplatin plusz paclitaxel volt, 3243 beteg 10


esetében, 189 kórházban. Ugyanazon adatok rámutattak, hogy a leggyakoribb gyógyszer a carboplatin volt 6754 esetben (39,3%). Jelenleg a DPC program az akut ellátás több mint 90%-át lefedi. 2007-ben 1426 kórház vett részt a programban, kb. 450 ezer aktív ággyal. 2008-ban előreláthatóan még 200 kórház csatlakozik a projekthez. A DPC keretet a járóbeteg ellátásban is alkalmazzák ugyanazzal a módszertannal. A DPC adatbázissal lehetővé válik a kezelés egész folyamatának elemzése klinikai és gazdasági szempontok alapján. Az új DPC rendszer részletes helyzetelemzéssel szolgálhat az egészségügyi beavatkozásokról a régiók között, az akut és krónikus ellátás között, valamint a fekvő- és járóbeteg ellátásban. A DPC keret alkalmazásával a jövőben a kutatók képesek lesznek az egészségügyi rendszer minőségének értékelésére mind a mikro, mind a makro perspektívából tekintve. (SZL) Forrás: Shinya Matsuda et al.: Development and use of the Japanese case-mix system 2008 Eurohealth, Vol.14, No. 3 2008-12-15 15:11:20

Az NHS megfelelően teljesíti fő prioritásait A brit egészségügyi minisztérium közleménye szerint NHS jól halad a fő prioritások teljesítésében és továbbra is erőteljes pénzügyi menedzsmenttel büszkélkedhet. A második negyedéves (júniusszeptember) teljesítmény jelentés a következőkre mutat rá: ` Az NHS teljesítette a maximum 18 hetes várakozási időre vonatkozó elkötelezettségét augusztusban, öt hónappal a határidő előtt ` Az MRSA (Methicillin-Resistant Staphylococcus Aureus) fertőzés 50%-os csökkentését irányozó célkitűzésének meghaladása 7%-kal a 2003/04-es alapállapothoz képest ` A C. difficile eseteinek jelentős csökkentése, főleg a 65 éven felüli csoportban - az előző negyedévhez képest 18%-kal, 2007 ugyanazon periódusához képest 38%-kal alacsonyabb fertőzési arány ` A GP praxisok több mint fele teljesítette az ügyeleti idők meghosszabbításának célkitűzését három hónappal a határidő előtt - jelenleg a háziorvosi rendelők 70%-a tart ügyeletet este és hétvégén A legfrissebb NHS pénzügyi teljesítmény előjelzések szerint az év végére 86 millió font lesz a bruttó működési deficit, ami az előző évhez képest 125 millió font csökkenést jelent. Az előrevetített 1,73 milliárd font többlet az NHS-en belül marad és a betegellátás javítására fordítják majd. (SZL) Forrás: http://nds.coi.gov.uk/Content/Detail.asp?ReleaseID=385902&NewsAreaID=2 2008-12-05 11:24:21

11


Bonus - malus elemek az európai kötelező egészségbiztosítási rendszerekben A bonus - malus rendszerek tipikusan az üzleti biztosítók magatartás-elemei, de a hatékonyság felértékelődése, a biztosítotti együttműködés elvárása miatt az utóbbi években ez az eszköz megjelent több közbiztosítási rendszerben is. Elterjedt alkalmazása azonban nem jellemző. Miért jár bonus? - A bonus főként az egészséges életmódhoz kapcsolódó programokban (testmozgás, szenvedélybetegségekről való leszokást, egészséges táplálkozást segítő programok), a prevencióban, a szűréseken való részvételt jutalmazza. Ennek leginkább kiterjedt példájával Németországban találkozhatunk. A 2004-es egészségügyi reform a betegbiztosítóknak lehetőségeket nyújtott arra, hogy a biztosítottaikat bonusokkal motiválják olyan esetekben, ha azok saját egészségük megtartásáért aktívan tesznek, rendszeresen részt vesznek megelőző illetve korai felismerést elősegítő vizsgálatokon, minőségbiztosított preventív intézkedésekben. A biztosítóknak lehetőségük van a munkaadóknak és a biztosítottaknak az üzemi kereteken belül megtett egészséget támogató intézkedésekért is bonust felkínálni. A német kötelező biztosítók 2007-ben elsődleges prevencióra és üzemi egészségfejlesztésre összesen 232 millió eurót fordítottak. Tevékenységük során üzemekben, iskolákban és egyéb helyeken mintegy 5,7 millió személyt sikerült elérniük. A BKK-Bundesverband által a 2004-2007-es időszakra vonatkozó bonus programok hatásáról készített értékelés szerint a pénztárak egészségügyi ellátásra fordított kiadásai már röviddel a programok meghirdetése után csökkentek, mert a programokban résztvevő biztosítottak kevesebb egészségügyi kezelésen vettek részt. Jelentős megtakarítások voltak elérhetők a gyógyszerek, kórházi kezelések és a táppénz esetében. A közölt adatok szerint a pénztárak minden bonus programra fordított eurón több mint három eurót takarítottak meg. Szűrések tekintetében a bonus a fogászat területén jellemző több országban: pl. Szlovákia, Románia. Megelőző szűréseken való részvétel esetében nyújtanak csak ingyenesen meghatározott (akkor sem teljeskörű) fogászati kezeléseket. - Bonus járhat betegirányításban, előírt betegút betartásában való részvételért. Erre ismét Németország kínálja a legtöbb példát. Amennyiben a biztosított háziorvos-központú ellátásban, disease management programokban (diabetes mellitus 2-es típus, koszorúér-szívbetegség, asztma, krónikus obstruktív légúti megbetegedésben szenvedőknek) vagy integrált ellátásban (előre meghatározott optimális kezelési program) vesz részt, a betegbiztosító a részvétel idejére adhat bizonyos kedvezményeket. - Bonust adhat a biztosító az egészségügyi ellátás igénybevételének elmaradásához kapcsolódóan. Svájcban lehetőség van bonust tartalmazó egészségbiztosítás választására. Ez kezdetben magasabb költséggel jár, de a díjtételek összege évente csökken, ha a biztosított költség-visszatérítésre nem veszi igénybe biztosítását. A gyakorlatban ez a bonusfajta is megtalálható Németországban: a választható tarifarendszeren belül, amennyiben a biztosított nem vesz igénybe szolgáltatásokat, az adott naptári évben fizetett járulékok tizenketted részéig történik a prémiumfizetés. Ez a bonus Hollandiában is megtalálható volt 2006-tól két éven át. A „no-claim bonus” azt jelentette, hogy ha a biztosított évi 255 eurónál kevesebbet használt fel egészségügyre, a fix biztosítási díjának egy részét visszatérítették. Két évvel később azonban megszüntették, mivel hatástalannak értékelték és adminisztrációs bonyodalmakkal járt. Helyette 2008. januártól bevezették a 150 eurós kötelező önrészt (mandatory deductible vagy own-risk charge). Az önrész már a malus kategóriába esik, hiszen annak kell fizetnie, akik az egészségügyi szolgáltatást igénybe veszik. Miért jár malus? - A malus, mint pénzügyi többletteher a meghatározott betegutaktól való eltérés esetén jöhet szóba. Ez a gyakorlat jellemzi például Franciaországot, ahol 2005-től minden biztosítottnak kezelőorvost kell 12


választania. A beteget kezelőorvosa utalhatja – szükség esetén – szakorvoshoz. A közvetlenül szakorvoshoz forduló beteg költségeit kisebb mértékben térítik, mint az előírt utat bejáróét. Nem találkoztunk annak példájával, hogy bárhol is büntetnék az egészségkárosító életmódot, a dohányzást, az alkohol vagy drogfogyasztást, a túlsúlyt. A biztosítottak is inkább a pozitív egészségmagatartás jutalmazását fogadnák el. Svájc lakosságának 2007-es felmérése szerint, a megkérdezettek 66%-a értett egyet azzal, hogy azok, akik vigyáznak egészségükre (nem dohányoznak, aktívan sportolnak és egészségesen táplálkoznak), jutalmat (alacsonyabb biztosítási járulékfizetést) érdemelnek. A bonus típusai A bonus-programokról az egyes országokban a kötelező biztosítók maguk döntenek. A jutalmazás fajtái lehetnek: ` Többletszolgáltatás (egyes szolgáltatások térítésmentesen csak akkor vehetők igénybe, ha megelőzően a betegek a szűrésen részt vettek: pl. fogászat esetében Szlovákiában) ` kedvezmény a co-paymentnél (Franciaországban a szakorvoshoz közvetlenül forduló betegek költségeinek visszatérítése 50%-os, szemben az előírt betegutat követőknél alkalmazott 70%-kal) ` A biztosítási díj mérséklése (a kötelező önrésszel – 150 euró - kevesebb biztosítási díj: Hollandia, alacsonyabb biztosítási díj önrész vállalásakor Németországban a választható tarifák rendszerében) ` Egyéb jutalmak (pl. egészségügyi termékek: szívritmus mérő, elektromos fogkefe, kedvezményes árú üdülés Németországban) ` Készpénz (Németország) Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodája aktuális információkkal egészítette ki korábbi - a témában készített - összefoglalóját. A teljes anyag megtalálható az ESKI honlapján: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/bonus-malus_2008_nov_(4).doc 2008-12-01 09:35:44

13


Egészségügyi reformok Az egy állami egészségbiztosító létrehozásának tervezete Szlovákiában A szlovák Egészségügyi Minisztérium kidolgozta és észrevételezési eljárásra előterjesztette az egy állami egészségbiztosító létrehozására vonatkozó tervezetét, amely a jelenleg létező két állami Általános (VsZP) és Közös (SZP) - egészségbiztosító összevonásával jönne létre. A minisztérium értékelése szerint ez a lépés szervezeti szempontból igényes és pénzügyi effektus nélküli feladat. Az egészségbiztosítók összevonása csak abban az esetben minősülne pozitív lépésnek, ha az általános egészségbiztosítást egységesen egy állami egészségbiztosító végezné, és emellett a magán egészségbiztosítók lehetővé tennék az individuális egészségbiztosítást. A két állami egészségbiztosító összevonását törvénymódosítás nélkül meg lehet valósítani, azonban külön törvényt kell hozni az összevont egészségbiztosító közjogi intézménnyé való alakításáról. Ugyanúgy meg kell teremteni a jogi feltételeket az individuális egészségbiztosítás - magán egészségbiztosítók általi - gyakorlására. A minisztérium tanulmánya szerint a két állami egészségbiztosító összevonásával és az egy állami általános egészségbiztosító működtetésével hatékonyabbá és stabilabbá az általános egészségbiztosítás rendszere, beleértve a járulékbeszedési és a biztosítottak megfelelő minőségű egészségügyi ellátásának ellenőrző mechanizmusait. Megfelelő egyensúlyt lehetne tartani a reális bevételek, a rendszer adósságmentessége és a működési költségek relatív megtakarításai terén. Csökkenteni lehetne a jelenleg meglevő párhuzamos kiadásokat, növelni a pénzügyi stabilitást, a járulékbeszedés eredményességét. Az összevonás továbbá elősegítené az e-Health elektronikus egészségügyi kártya bevezetését és a biztosítottak célzott egészségügyi ellátásának javítását. A másik oldalon nem elhanyagolhatók azok a feladatok, amelyek a két egészségbiztosító vagyonának egyesítésével járnak. Bonyolult folyamatnak mutatkozik a két adatbázis összekapcsolása, tekintettel azok különbözőségére. Fennállnak olyan teendők is, mint a VzSP esetében a megszüntetett Perspektíva egészségbiztosító ügyének rendezése, a SZP-nél pedig a megszűnt Europska magán egészségbiztosító állományának átvétele. Az összevonás folyamatában néhány év után sem várható, hogy csökkenni fog az alkalmazottak száma, hanem ellenkezőleg, az átmeneti időszakban létszámnövekedéssel kell számolni. A létszámcsökkenésből adódó költségmegtakarítással csak a két egészségbiztosító teljes összevonása és az új szervezeti struktúra kiépítése után lehet számolni. A több-biztosítós rendszer fenntartása A Magán Egészségbiztosítók Szövetségének ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákiában az utóbbi 16 évben háromszor került megvitatásra a több-biztosítós rendszer kérdése, és meg van győződve arról, hogy továbbra is fennmarad. Jelenleg két állami és három magán egészségbiztosító működik Szlovákiában, amelyek egyformán térítik az egészségügyi szolgáltatásokat. Amennyiben a magán egészségbiztosítók csupán kiegészítő individuális biztosítást végeznének, akkor csak standardon felüli szolgáltatásokat kínálhatnának. A páciensek kénytelenek lennének az állami egészségbiztosítóhoz is feliratkozni, és ez megfosztaná őket a szabad választás lehetőségétől. Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a változtatás az általános egészségbiztosítás rendszerének javítására irányul. Ugyanakkor elismeri a több-biztosítós rendszert. A tanulmányban nem az a cél, hogy nyomást gyakoroljanak az egészségbiztosítókra az individuális egészségbiztosítás működtetésére. Minden egészségbiztosító egyenrangú és a törvényben egyforma feltételeket kell biztosítani számukra. (VM) Forrás. TASR, 2008. 12. 07. 14


Pravda, 2008. 12. 06. 2008-12-10 15:54:17

Az egészségügyi regulációs díjak visszaszorításának időszaka Csehországban Az egészségügyi regulációs díjak korlátozására, illetve megszűnésére irányuló törekvések a megyei önkormányzati választások utáni időszakban csúcsosodtak ki. A választásokon győztes szociáldemokrata párt ígéretet tett arra, hogy a megyei kórházakban megszünteti a díjak fizetését. A megyékben elkezdődtek az egyeztetések. Gondot jelent azonban, hogy ennek megvalósítására az új megyei önkormányzatoknak nincs egységes terve. Jogász szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy törvényt kell hozni a díjak megszüntetéséről, amely érvényes az ország összes intézményére vonatkozóan, és nem ellentétes az alkotmánnyal és az európai normákkal. Jelenleg folynak a tárgyalások és konzultációk a törvényes keretek biztosításáról. A napokban 12 megye képviselője folytatott konzultációt a Monopólium Elleni Hivatal elnökével, aki a problémamentes megoldás alapját az összes megyei egészségügyi intézményre való kiterjesztésben látja. A fentieken kívül a különböző pártok és szakmai szervezetek képviselői már korábban számos javaslatot tettek a regulációs díjak korlátozására, amelyek megvalósítását 2009-től tervezték. Rendkívüli parlamenti tárgyalás kezdeményezése A regulációs díjak megszüntetése kérdésében még ebben az évben rendkívüli parlamenti tárgyalás megtartását kezdeményezte David Rath egészségügyi ex-miniszter, aki jelenleg a közép-csehországi megyei önkormányzat vezetője. Ebben folynak a tárgyalások, mivel sok oldalról fontosnak tartják a kérdés átfogó rendezését. David Rath igen intenzív küzdelmet folytat a regulációs díjak megszüntetéséért, A közép-csehországi vezetőség kilátásba helyezte, hogy az öt megyei kórházban 2009. január l-jétől megszünteti a díjak fizetését, erről még a képviselő testület fog dönteni. (VM) Forrás: Zdravotnícke noviny, 2008. 12. 05. - Právo, 2008. nov. 10, dec. 2-5. 2008-12-10 15:54:17

Lengyel sajtókonferencia az egészségügyi reform további sorsáról Az Egészségügyi Minisztériumban Ewa Kopacz miniszter vezetésével sajtókonferenciát tartottak, amelyen reagáltak Lech Kaczynski államfő vétójára az egészségügyi törvények ellen. Tájékoztatást adtak a reformtörvényekről és bemutatták a „Megmentjük a lengyel kórházakat” speciális program alapelveit, amelyek a kórházak valódi megsegítésére és struktúra átalakítására irányulnak. A lengyel parlament a Szenátus észrevételeinek feldolgozása után 2008. november 6-án elfogadta az egészségügyi reformtörvényeket, amelyekben a betegek helyzetének javítására összpontosítanak, bevezetik a betegjogi képviselő intézményét, meghatározzák az egészségügyi szolgáltatások standardjait. A reformtörvények legfontosabb célja a kórházak mentesítése a növekvő adósságoktól és szervezeti-jogi változások végrehajtása. A kórházak gazdasági társaságokká alakításával biztosítani lehetne a hatékonyabb gazdálkodást, ugyanakkor ebben nagyobb szerepet kapnának az önkormányzatok, amelyek tulajdonába kerülnének az átalakuló kórházak. Az államfő vétójával elutasította a fenti reformtörekvéseket, kétségbe vonva az ilyen gazdasági átalakítás szükségességét. A nehéz helyzetben, amelyben az államfő vétója után a lengyel egészségügy most van, a kormány elhatározása, hogy intézkedéseket tesz a betegek helyzetének javítására és annak megakadályozására, hogy a kórházak még rosszabb pénzügyi válságba kerüljenek. 15


Ebből a célból az egészségügyi miniszter, egyetértésben a pénzügyminiszterrel előkészítette a „Megmentjük a lengyel kórházakat” programot, amelyben részt vesznek többek között a vajdasági önkormányzati vezetők, az Állami Gazdasági Bank (BGK), Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (NFZ), az Országos Hitelfolyósító Pénztár. A tervek szerint az önkormányzatok részt vesznek a helyzetjavító programok előkészítésében. A programok megvalósítási lehetőségeit az NFZ, illetve a BGK fogja értékelni (audit, gazdasági-pénzügyi elemzés). Ezt követi az önkormányzati vezetők által a pozitívan értékelt átalakítási tervek akceptálása és a szerződések aláírása az Egészségügyi és a Pénzügyminisztériummal. A kórházak megmentési programjában részt vevő területi önkormányzatok lehetőséget kapnak a tartozások kiegyenlítésére adósságmentesítés, dotáció vagy bankhitel útján. A részletes megoldásokat és a program bevezetésének ütemtervét az államfő vétójának parlamenti ellenszavazása után fogják bemutatni. (VM) Forrás: http://www.mz.gov.pl - 2008. 11. 28. 2008-12-01 09:32:04

A cseh kormány elfogadta az egészségbiztosításról szóló törvényt A cseh kormány a 2008. november 27-én tartott rendkívüli ülésén elfogadta a négy egészségügyi reformtörvény csomagból az egészségbiztosításról szóló törvény módosító javaslatát is. Egy héttel ezelőtt már három reformtörvényt jóváhagyott, a negyediket a koalíciós partnerek kritikája miatt elnapolta. Most lehetővé válik Tomás Julínek egészségügyi miniszter számára, hogy a parlament elé vigye mind a négy törvényt, amelyek a reform második fázisát alapozzák meg. (Az első fázist a regulációs díjak bevezetése képezi). A kormány által jóváhagyott, a reform második fázisát képező reformtörvények az egészségügyi ellátásról, a specifikus egészségügyi szolgáltatásokról, a mentőszolgálatról és az egészségbiztosításról szólnak. További sorsukról a parlament fog dönteni. A rendkívüli kormányülést megelőzően az egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban az Egészségügyi Minisztérium kompromisszumra jutott a koalíciós partnerek által felvetett kérdésekben, és megtette a törvényben a formailag végrehajtható konkrét kiigazításokat. Az egyik vitás paragrafusban eredetileg az állt, hogy ha több adekvát gyógyító eljárás létezik összehasonlítható eredménnyel, akkor az egészségbiztosítóknak a legolcsóbb megoldást kell választaniuk. A koalíciós pártok szerint így fennállna annak veszélye, hogy a betegek nem a legjobb, hanem a legolcsóbb ellátást kapnák. A javított változat most arról szól, hogy a páciensnek az egészségi állapotának és az elérendő gyógyhatásnak megfelelő ellátásban kell részesülnie, mégpedig összhangban az egészségbiztosítás költségvetésével. Az Egészségügyi Minisztérium szerint a kormány a törvénytervezet jóváhagyásával megnyitotta az utat az egészségügyben szükséges pozitív változások végrehajtására (a várokozási idő csökkentése, az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének kiegyenlítése, az ápolónők jobb szakmai értékelése, a standardon felüli ellátás igénybevételének legalizálása stb.). A Kereszténydemokrata Néppárt egyes tagjai részéről továbbra is vannak fenntartások, ugyanakkor a miniszter bízik abban, hogy a többség egyetért a törvénymódosítással. A parlamenti jóváhagyás nem ígérkezik zökkenőmentesnek, mivel a reform ellen élesen felléptek a szakszervezetek, kifogásolva azt, hogy a minisztérium nem adott lehetőséget a törvények részletes megvitatására. A szakmai társadalom egy része pontosításokat igényel (pl. a szolgáltatói katalógussal kapcsolatban). Kifogásokat emelt a reform ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt és a Cseh Orvosi Kamara is, amelynek közgyűlése határozatot hozott a miniszter távozásának indítványozásáról. 16


Az Egészségügyi Minisztérium eredetileg hét reformtörvény-tervezetet készített elő. Ebből a három legvitatottabb törvényt (az egészségbiztosítók részvénytársaságokká alakításáról, az egészségbiztosítási felügyeleti hivatal létrehozásáról és az egyetemi kórházak részvénytársaságokká alakításáról) elnapolták. (VM) Forrás: http://www.zdravotnickenoviny.cz/scripts/detail.php?id=391606 - 2008. 11. 28. http://www.mzcr.cz/Pages/682 - 2008. 11. 28. 2008-12-01 09:31:32

A lengyel államfő vétója az egészségügyi reformtörvények ellen A lengyel kormány reformjának célja az egészségügyet fenyegető válság megakadályozása, és ennek megoldását elsősorban a kórházak átalakításában látja. A reformtörvényeknek hozzá kell járulniuk a kórházak adósságainak csökkentéséhez, az ellátás minőségének javításához, a várakozási idő lerövidítéséhez. Az Egészségügyi Minisztérium az eddigi egészségpolitika folytatását nem tartja járható útnak, ezért olyan törvényeket dolgozott ki, amelyek bevezetik a piaci viszonyokat az egészségügyben. A kormány törekvéseivel nem ért egyet az ellenzék és a szakszervezetek, mivel veszélyesnek tartják a privatizálási célokat, amelyek rontani fogják az ellátás hozzáférhetőségét, főleg a kevésbé tehetős lakosság számára. Lech Kaczynski államfő jelezte, hogy meg fogja akadályozni a kórházak privatizálását, és indítványozta a népszavazás kiírását, amelyre nem került sor, mivel a szenátus elutasította. Az államfő jogával élve 2007. november 26-án megvétózott három reformtörvényt a hat közül, amelyeket a parlament októberben fogadott el. A kialakult helyzetről eltérőek a vélemények. A szakmai társadalom főleg azt kifogásolja, hogy a törvények előkészítése hiányos volt, és nem tartalmaznak olyan fontos részleteket, mint például a szolgáltatások árai. A legtöbb vitát a kórházak átalakítására vonatkozó törvény váltotta ki. Kifogások merültek fel a szakszervezetek részéről, amelyek szorgalmazták a vétót. Ugyanakkor az egészségügyi miniszter szerint számos lehetőséget adtak a kérdések megvitatására. A kórházak gazdasági társaságokká alakítását törvénnyel kell szabályozni, mert ennek hiányában a reform ellenőrzés és állami támogatás nélkül folyna. El kellene kerülni a már jelenleg is előforduló eseteket, amikor a magáncégek korlátok nélkül lépnek be a kórházak működtetésébe. Az államfő által megvétózott törvények a kórházak gazdasági társaságokká alakítására, az egészségügyi dolgozókra és az egészségügyi reform bevezetésére vonatkoznak. Az aláírt törvények a betegek jogairól és a betegjogi képviselőkről, az egészségügyi akkreditációról, valamint az országos és megyei egészségügyi konzultánsokról szólnak. Ewa Kopacz egészségügyi miniszter szerint az egészségügyi reformot bevezető, vagyis az átalakulás mechanizmusát ismertető törvény nélkül egyet sem lehet életbe léptetni. Az egészségügyi tárca mindent megtesz a reformtörvények bevezetése érdekében, és további tervekkel készült fel arra az esetre, ha a parlament a vétó után nem szavazza meg azokat. (VM) Forrás: www.rp.pl/artykul/225382.html?print=tak – 2008. 11. 27 www.gazetaprawna.pl/wiadomosci/artykuly - 2008. 10. 22. 2008-11-28 09:18:16

17


Egészségügyi statisztika OECD Health Data 2008 - Németország 2006-ban az egészségügyi kiadások az ország GDP-jének 10,6%-át tették ki, ezzel Németország az OECD országok rangsorában az USA (15,3%), Svájc (11,3%), Franciaország (11,1%) után a 4. helyet foglalja el. Ugyanakkor Németország az egy főre jutó egészségügyi kiadás alapján (2006: 3 371 US dollár (vásárlóerő paritáson)) az OECD országok rangsorában csupán a tizedik helyet foglalja el. 2006-ban az OECD országokban az egy főre jutó átlagos egészségügyi kiadás 2824 US dollár volt. A legmagasabb egy főre jutó kiadást e téren az Egyesült Államok (6714 US dollár) produkálta, majd őt követi Norvégia, Svájc és Luxemburg a sorban 4000 US dollár feletti kiadással. Az egészségügyi kiadások 2000 és 2006 között éves szinten Németországban átlagosan 1,4%-kal növekedtek, ami más OECD országokkal összehasonlítva az adott időszakban a legalacsonyabb növekedést mutatja. Az OECD országok átlagos egészségügyi kiadásának növekedése a 2000-2006 közötti időszakban 5% volt. Az egészségügyi kiadások relatív lassú növekedése Németországban részben a reformok költségcsökkentő intézkedéseinek tudható be. A gyógyszerekre fordított kiadás 2006-ban a teljes egészségügyi kiadás 14,8%-át tette ki (OECD átlag 2006: 17,6%). Az utóbbi tíz évben sok más OECD országhoz hasonlóan Németországban is csak csekély mértékben növekedett a gyógyszerekre fordított kiadás összes egészségügyi kiadáson belüli aránya. Az egészségügyi kiadások túlnyomórészt közpénzekből kerülnek finanszírozásra az OECD országban. Kivételt képez ez alól az Egyesült Államok és Mexikó, ahol az állami szektor részaránya 2006-ban 46 és 44 százalékkal a legalacsonyabb volt. Németországban az állami finanszírozás aránya 2006-ban 77%ot ért el és így 4%-kal haladta meg az OECD országok átlagát. Az állami részvétel aránya 91%-kal Luxemburgban volt a legmagasabb és viszonylag magasnak mondható (80% feletti) Dániában, Norvégiában, Izlandon, Svédországban, a Cseh Köztársaságban, az Egyesült Királyságban, valamint Japánban. Kapacitások (személyi, materiális, technológiai) OECD adatai szerint Németországban 2006-ban az 1000 lakosra jutó letelepedett orvosok száma 3,5 volt (OECD átlag: 3,1), az ápolók 1000 lakoshoz viszonyított száma pedig 9,8 (OECD átlag 9,7). Az aktív ellátás keretén belül Németországban 2006-ban 1000 lakosra 6,2 ágy jutott, ami jócskán meghaladta az OECD országok 1000 főre jutó 3,9 ágyas átlagát. Németországban a többi OECD országhoz hasonlóan a kórházi ágysűrűség az idők folyamán csökkent, ami összhangban volt az kórházi tartózkodás átlagos időtartamának csökkenésével. Az utóbbi tíz évben a korszerű diagnosztikai eljárások kínálata – például CT és MRI – a legtöbb OECD országban jelentősen bővült. Németországban 1992-ben az egymillió lakosra jutó MRI készülékek száma csupán egy volt, 2006-ban ez az arány 7,7-re növekedett. E jelentősnek mondható növekedés ellenére Németország a statisztikák szerint még mindig elmarad az OECD (MRI átlag 2006:10,2) átlaga mögött. A kínálat a CT készülékek esetében is hasonlóan alakult. Németországban 2006-ban az egymillió lakosra jutó computer tomográf készülékek száma 16,7 volt (OECD átlag: 19,2). Az OECD

18


országok között Japánban messze a legmagasabb az MRI és CT készülékek lakosokhoz viszonyított aránya. Egészségi állapot és rizikótényezők A legtöbb OECD országban a születéskor várható átlagos élettartam a jobb életkörülményeknek, intenzívebb egészségügyi ellátásnak és az orvosi ellátásban tett előrelépéseknek köszönhetően nőtt. Németországban 2006-ban a születéskor várható átlagos élettartam a 79,8 év volt és ezzel csaknem egy évvel meghaladta az OECD átlagát (OECD átlag 78,9). Az OECD országok közül a születéskor várható élettartam Japánban a legmagasabb (82,4 év). Második helyen áll a rangsorban Svájc, majd Izland, Ausztrália, Spanyolország (a felsorolt országok mindegyikében meghaladja a várható átlagos élettartam a 81 évet) következnek a sorban. A csecsemőhalandóság Németországban az elmúlt tíz évben a többi OECD országhoz hasonlóan jelentősen csökkenő tendenciát mutat. 2006-ban a csecsemőhalálozás 3,08 volt 1000 élveszülöttre számítva (OECD átlag 5,2). A legalacsonyabb a csecsemőhalálozás Luxemburgban, Japánban és az északi országokban (Izland, Svédország, Finnország és Norvégia) volt megfigyelhető. A (napi szinten) dohányzó felnőtt lakosok aránya az elmúlt 25 évben a legtöbb OECD országban jelentős csökkenést mutat, ami nagyrészt a dohányzás csökkentését célzó politikai intézkedéseknek tudható be. Németországban a dohányzó felnőtt lakosok aránya 1980-ban 34,8% volt, ami 2005-re 11,6 százalékkal 23,2%-ra csökkent. Svédország, az Egyesült Államok, Portugália, Kanada és Ausztrália igen figyelemreméltó eredményeket tudhat magáénak a dohányzás csökkentése terén. Ezekben az országokban a felnőtt lakosságon belül sikerült a dohányzók arányát 18% alá szorítani. Az elhízottak aránya az utóbbi évtizedekben minden OECD országban növekedést mutatott, habár az egyes országok között továbbra is igen jelentősek az eltérések. A 2006-os adatok szerint az elhízottak aránya a felnőtt lakosság körében Koreában (3,5%) és Japánban (3,9%) legalacsonyabb. A legmagasabb arány az Egyesült Államokban volt megfigyelhető, itt ugyanis a felnőtt lakosok 34,3%-a számít túlsúlyosnak. Mexikó, UK, Görögország, Új-Zéland és Ausztrália a maga 20% feletti arányával szintén magas előfordulási arányt mutatnak. Németországban ez az arány 1999-ben 11,5% körül alakult, ami 2005-re 2,1%-kal 13,6%-ra nőtt. (VN) Forrás: http://www.oecd.org/dataoecd/45/55/38979836.pdf 2008-12-10 14:18:54

19


Bizonyítékokon alapuló orvoslás Az USA a brit költséghatékonysági modell átvételét tervezi A New York Times vizsgálat alá vetette a brit National Institute for Health and Clinical Excellence (NICE) intézetet, mivel az Egyesült Államok fontolóra veszi irányelveinek adoptálását. A NICE hoz döntéseket a gyógyszerek és a kezelési eljárások költséghatékonyságáról. A NICE irányelveinek alapját független értékelések, a gyógyszer és orvosi műszergyártókkal való konzultációk és bizottsági értekezletek képezik. A NICE kezelési irányelveket is készít az orvosi ellátás javítása és következetessé tétele érdekében. A NICE által jóváhagyott gyógyszereket és műszereket a betegek rendelkezésére kell bocsátani. A NICE néhány elvét alaposabb vizsgálatnak kezdik kitenni, mivel csak 15 ezer fontot fizet azért, hogy egy beteg életét hat hónappal meghosszabbítsa, kortól és egészségi állapottól függetlenül. Erőteljes tiltakozások következtében a brit hatóságok újragondolják az erre a kérdésre irányuló döntéseit. A New York Times szerint a NICE idáig a világon egyedül használta a költséghatékonyság evidenciáját annak meghatározására, hogy milyen kezeléseket térítsenek és milyen mértékben. Az egészségügyi költségek utóbbi időben tapasztalt növekedése azonban egyre több országot vezetett annak a kérdésnek a föltevéséhez, hogy mennyit ér az ember élete. Ausztria, Brazília, Kolumbia, Tájföld és az Egyesült Államok egészségügyi tisztviselői jelenleg vizsgálják a NICE politikáját és fontolóra vesznek hasonló elképzelések megvalósítását saját országukban. Az Egyesült Államokban a költséghatékonyságot a Medicare és Medicaid terén vizsgálják lehetséges alkalmazásra. A gyógyszeripar számára a legégetőbb kérdés az, hogy a brit intézet milyen befolyással lesz az amerikai rendszerre, amely több mint kétszer annyit költ egészségügyre mint más iparosodott ország, általában gyengébb teljesítménnyel. A napilap bemutatja egy brit beteg esetét, aki veserákban szenved és akitől a brit egészségügyi hatóságok megtagadták a kezelőorvosa által javasolt gyógyszert, mert túl költséges. Egy hathónapos kezelés kb. 36 ezer fontba került volna, ami jóval meghaladja az engedélyezett 15 ezer fontot. Ezen az áron azonban a NICE szerint nem érdemes meghosszabbítani a beteg életét. A beteg úgy véli mindenkinek joga van annyi ideig élni, ameddig lehet, így a gyógyszer megtagadásának felülbírálatáért folyamodott. (SZL) Forrás: http://www.nytimes.com/2008/12/03/health/03nice.html?_r=1&em 2008-12-10 14:45:45

20


Ország-információk Finnország egészségügye Finnország az Európai Unió egyik legfejlettebb tagállama. Az 5,3 milliós lakosság egészségi állapota folyamatosan javuló tendenciát mutat. A születéskor várható élettartam 2007-ben a férfiak esetében 75,9 év volt, a nők esetében pedig 82,9 év. A halálozások csökkennek, azonban a halálozási rátában is megmutatkozó társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek növekedtek az elmúlt időszakban. A legfontosabb egészségügyi problémákat a keringési rendszer betegségei és a daganatok okozzák. A magas alkoholfogyasztás következtében számottevő a közvetlenül vagy közvetetten alkohol okozta halálozások száma. 2006-ben az összes egészségügyi kiadás a GDP 8,2%-át tette ki (13,6 milliárd euró). Az egészségügyi rendszer finanszírozása alapvetően három fő forrásból történik. A finanszírozás legnagyobb részét (61%-át) az adóbevételek (önkormányzati és állami) biztosítják. Ebből a forrásból finanszírozzák az önkormányzati egészségügyi központokat és az önkormányzatok felügyelete alatt álló kórházi körzeteket. Az önkormányzatok meglehetősen nagy szabadságot élveznek az ellátás megtervezésében és irányításában, az állami irányítás pedig gyenge. A finanszírozás következő jelentős forrása a társadalombiztosítás (15%). A társadalombiztosítás bevételei a munkáltatók és a munkavállalók, nyugdíjasok járulékaiból, valamint az állami hozzájárulásokból származnak. A társadalombiztosítás finanszírozása a magán ellátás részleges (átlagosan 30%-os) térítésére, a foglalkozás-egészségügy részleges térítésére, a betegszállítás költségeinek fedezetére, valamint a járóbeteg-ellátásban igénybevett gyógyszerek támogatására és a pénzbeli ellátásra (táppénz, anyasági segély stb.) szolgál. A munkáltatók számára kötelező módon működtetendő foglalkozás-egészségügyi ellátás a munkavállalóknak nyújt preventív szolgáltatásokat. Finnország lakossága kb. 19%-ban járul hozzá az egészségügy finanszírozásához. A háztartások egészségügyi kiadásainak jelentős részét az out-ofpocket kiadások képezik. A források elosztása terén a finn egészségügyi rendszer két fő kihívását a földrajzi egyenlőtlenségek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti egyenlőtlenségek képezik. Jelentős különbségek vannak az önkormányzatok között az ellátásban (pl. orvosi vizitek, fogászati ellátás, mentális egészségügyi ellátás, elektív sebészet) és a várakozási időben. Számottevő egyenlőtlenségek mutatkoznak az önkormányzati egészségügyi ellátásba invesztált összeget illetően is, amelyek eltérésekhez vezetnek az önkormányzati szolgáltatások körében és minőségében. Ezek az egyenlőtlenségek ugyanakkor részben az önkormányzatok közötti egyéb különbségekkel is magyarázhatók, pl. korstruktúra, morbiditási ráták, magán és foglalkozás-egészségügyi ellátások igénybevétele. A finn egészségügyi rendszer viszonylag jó ellátást biztosít, ésszerű költségek mellett a lakosság magas elégedettségére. A legnyilvánvalóbb problémák a hosszú várakozási idő, valamint a szakemberhiány néhány önkormányzat esetében. A lakosság elöregedése, az új orvos-technológia, a gyógyszer-innovációk és a lakosság növekvő elvárásai a közeljövőben kihívásokat teremtenek a finn egészségügyi rendszer számára. Emellett néhány struktúra is problematikusnak érzékelhető a finn egészségügyi rendszerben: a decentralizáció szintje, az alacsony irányító kapacitás a rendszerben, az alapellátás relatíve gyenge pozíciója, a kooperáció hiánya az alapellátás és a szakellátás között, valamint a kettős finanszírozás. Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának országtanulmánya az ESKI honlapján teljes terjedelmében megtalálható: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/finnorszag.pdf 2008-12-04 13:37:42 21


Események Nemzeti Minőségbiztosítási Kongresszus Berlinben: a szakértők a magasabb kórházi minőséghez vezető lehetséges utakat vitatták meg A kórházakban a magasabb minőséghez és biztonsághoz vezető út a folyamatok javításán keresztül vezet vagy esetleg az eredményindikátorokat kellene előtérbe helyezni? A fenti kérdésekre adható válaszokról a szakértők a mai napig igen eltérően vélekednek. Ez vált világossá a november végén Berlinben megrendezésre kerülő 2. Nemzeti Minőségbiztosítási Kongresszuson is. A kérdésekre adható egyik lehetséges választ Dr. Heidemarie Haeske-Seeberg a Sana Klinikalánc egészségügyi és minőségbiztosítási területének vezetője úgy fogalmazta meg, hogy ”amennyiben valaki egy folyamatot jól végez, az akkor jó eredményhez is vezet. Haeske-Seeberg arra a kérdésre adott válasza is egyértelmű volt, hogy vajon a folyamat- vagy az eredményindikátorok kell-e előtérbe helyezni. Véleménye szerint mindkettő együttes alkalmazására van szükség. Ezt támasztotta alá professzor Matthias Schrappe is – az egészségügyi szakértői tanács alelnöke –, aki elmondta, hogy nemzetközi szinten régóta elfogadott e két indikátor együttes módon történő szem előtt tartása. A folyamatindikátorok haszna például abban rejlik véleménye szerint, hogy idejekorán felismerhetővé válik, ha az eredmények a közeljövőben esetleg romlani kezdenének. Mindazonáltal a folyamatindikátorok nem minden esetben relevánsak az eredmény szempontjából. Az eredményindikátorok egyértelmű előnyéhez tartozik az, hogy képet adnak arról, mi várható a kezelés végén a beteg esetében. Hátrányuk az, hogy csupán utólagosan tehetők meg a megfelelő intézkedések. A Helios Klinikák képviselője dr. Thomas Mansky ezekkel nem értett egyet. Elmondta, hogy számukra azért jelentősebb az eredmények ellenőrzése, mert tudni szeretnék, hogy mi fog történni a végén a beteggel. Dr. Thomas Mansky a kórházi minőségmenedzserek munkáját az Általános Német Automobilklub minőségi ellenőrének munkájához hasonlította. „Ő sem áll oda a futószalag mellé, hogy végignézze, hogyan készül el egy autó, hanem kemény törésteszteket végez, melyekből kiderül mennyire biztonságos a gépjármű. Véleménye szerint a legkifejezőbb paraméter a diagnózishoz kötött mortalitási mutató. (VN) Forrás: Ärztezeitung: http://www.aerztezeitung.de/politik_gesellschaft/?sid=525198 2008-12-09 13:07:50

22


Egészségügyi Világszervezet Az újonnan jelzett HIV-esetek számának növekedése Európában A HIV-epidémia továbbra is jelentős népegészségügyi problémát jelent Európában, mivel több országban is bizonyított tény a HIV-fertőzések számának emelkedése. A 2007 óta jelzett adatok rávilágítanak, hogy a WHO Európai Régiójában nő az újonnan bejelentett esetek száma. 2000 és 2007 között a HIV-fertőzés éves rátája majdnem megkétszereződött, így a HIV előfordulása egy millió lakosra vetítve 39-ről 75-renőtt. Az egyes országok által a WHO és az ECDC (Európai Betegségellenőrző Központ) által közösen folytatott HIV/AIDS felügyelet új adatbázisához beküldött új adatok segítséget jelentenek a betegség megelőzésének és kezelésének 2010-re tervezett átfogó hozzáférhetővé tételéhez. Az új statisztikákat a HIV/AIDS európai felügyeletéről szóló éves jelentés teszi közzé. A betegséggel kapcsolatos főbb trendek és statisztikák a következők: ` 2007-ben 48 892 új HIV-fertőzést jeleztek 49 országból a WHO Európai Régiójához tartozó 53 ország közül (Ausztria, Olaszország, Monaco és az Orosz Szövetség nem jelzett adatot) és 5244 AIDS-eset diagnosztizálásáról adtak hírt 48 országból. A legmagasabb HIV-rátákat Észtország, Ukrajna, Portugália és a Moldovai Köztársaság szakemberei regisztrálták. Abban a 44 országban, melyek 2000 óta folyamatosan szolgáltattak adatot, az újonnan diagnosztizált esetek éves száma 21 787-ről 41 949-re emelkedett. ` 2007-ben 26 279 új HIV-fertőzést jelzett az Európai Unió és az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás). Az EU/EFTA területén a legmagasabb rátákat Észtország, Portugália és Lettország, a legalacsonyabbakat Szlovákia, a Cseh Köztársaság és Románia jelentette. ` Az EU/EFTA országokban a HIV-fertőzés legfőbb közvetítője a férfiak közötti homoszexuális kontaktus, ezt követi a heteroszexuális nemi kapcsolat. A heteroszexuális esetek mintegy 40%-a a kiterjedt HIV/AIDS-járvánnyal küzdő országokban fordul elő. ` Az injektált drog alkalmazása továbbra is a leggyakoribb átvivője a HIV-fertőzésnek a WHO Európai Régiójának keleti részén, ugyanakkor a közép- és nyugat-európai országokban a betegség leginkább heteroszexuális úton terjed. A férfiak közötti homoszexuális kapcsolattal terjedő HIVesetek száma is növekedést mutat. Dr. Nata Menabde, a WHO Európai Regionális Irodájának igazgatóhelyettese tájékoztatójában elmondta, hogy a WHO legfőbb célkitűzése a kedvezőtlen tendenciák megfordítása a HIV/AIDS prevenció, kezelés és ellátás hozzáférhetőségének megkönnyítése révén. A retrovírus-elleni terápiát (ART), a betegség ellen az elérhető legköltség-hatékonyabb kezelést nyújtó országok száma nő. Jelenleg az 53 tagországból 38 tesz hozzáférhetővé ART-t az ilyen terápiát igénylő HIV-fertőzöttek több mint 75%-ának. Ugyanakkor Közép- és Kelet-Európában a betegség által érintettek száma gyorsabban nő, mint azoké, akik számára hozzáférhető a retrovírus elleni kezelés. Mindenesetre az egészségügyi rendszerek kapacitásának növelése minden ország viszonylatában a legjobb védelmi stratégia a HIV/AIDS epidémiával szemben. Jakab Zsuzsanna, az ECDC igazgatója szerint, a rendelkezésre álló adatok a HIV-epidémia sokrétűségét jelzik Európában, és ennek megfelelően a megelőzésnek is a különböző országokra lebontott módját kell választani. Mindenesetre az országok mindegyikét érintő probléma, hogy sok HIVfertőzött nincs tudatában állapotának. Az ECDC prioritásnak tekinti a HIV-tesztvizsgálatok és 23


tájékoztatás terén jelentkező akadályok leküzdését, és a kutatásokból leszűrt evidenciák alapján irányelveket készül kiadni a területen követendő gyakorlathoz. (ZLL) Forrás: http://www.euro.who.int/mediacentre/PR/2008/20081128_2 2008-12-03 15:06:53

Matematikai modellen alapuló eredmények a HIV-fertőzés leküzdésére A WHO HIV-specialista-csoportja által kifejlesztett matematikai modellen alapuló eredmények szerint az új HIV-esetek előfordulását 10 éven belül 95%-kal csökkentheti az évente, önkéntes alapon végzett átfogó vizsgálat, melyet szükség esetén – a klinikai stádium meghatározása és CD4-sejt számlálás nélkül - azonnali retrovírus-ellenes terápia követ. A vizsgálati eredményeket ismertető kutatók azt is valószínűnek tartják, hogy az új módszer a tuberkulózis incidenciáját és az anyáról gyermekre átvitt fertőzések számát is vissza fogja szorítani. Emellett a modell használata révén jelentős mérvű csökkenés várható a HIV-vel kapcsolatos morbiditásban és mortalitásban a szűkösebb anyagi erőforrásokkal rendelkező és kiterjedt HIVjárvánnyal küzdő országokban. A jelenlegi WHO irányelvek az önkéntes alapon végzett vizsgálatot és a retrovírus elleni terápia előtti klinikai vagy immunológiai elemzést foglalják magukban. A kutatók kiemelik, hogy eredményeik egyelőre még csak teoretikus jellegűek, és a megvalósítás során még számos megoldásra váró probléma merülhet fel, mint pl. a személyiségjogok védelme, a gyógyszerrezisztencia és toxicitás, illetve a finanszírozási kérdések. A tanulmány nem jelez semmilyen változtatást a WHO irányelvekben. A WHO által javasolt preventív intézkedéseket továbbra is be kell tartani, és az eddigieknél még átfogóbbá tenni. A WHO a jövő év elején szakemberek széles körét kívánja összehívni azzal a céllal, hogy megvitassák a HIV megelőzését szolgáló retrovírus-ellenes terápia alkalmazásának kiterjesztését. (ZLL) Forrás: http://www.who.int/mediacentre/news/releases/2008/pr44/en/index.html 2008-12-01 10:47:43

24

No title

Recommend Documents