No title

Hangyasuli - Székelyföldi Környezeti Nevelési Hálózat

A Hangyasuli Ha környezetvédelemről beszélünk, akkor még a legelején tisztáznunk kell, hogy ez nem egy hobbi, hanem kötelesség mindannyiunk számára. Akkor tudunk igazán eredményeket felmutatni, ha minél szélesebb réteg kapcsolódik be és tesz valamit azért, hogy az adott helyzet jobb irányba változzon. Ha ez a cél, akkor nem szabad és nem is tudjuk mellőzni a gyerekeket, akik – mivel a környezeti nevelés nem kötelező tantárgy – sajnos ritkán kerülnek kapcsolatba a témával. Ezen szeretnénk változtatni a továbbiakban. Ötödik születésnapunk környékén úgy érezzük eljött az idő, hogy átgondoljuk a programjainkat, találjunk egy közös gerincet tevékenységeinknek, ne elszigetelt kis programok szülessenek, hanem ezek lehetőleg kapcsolódjanak egymáshoz, s így ha kis lépésekben is, de egy nagyobb cél elérése felé közeledjünk. Ez a nagyobb cél a környezeti nevelés, a Hangyasuli Székelyföldi Környezeti Nevelési Hálózat programunk. Erre fog az elkövetkezőkben épülni programjaink nagy része. Ezzel a programmal gyökeres változásokat szeretnénk elérni régiónk környezeti nevelésében tananyagok kidolgozásával, szakmai továbbképzők szervezésével, csoportok szakmai és anyagi segítésével stabil alapokhoz segíteni a téma iránt érzékeny gyerekeket, pedagógusokat. A 2010. szeptember 1-jén elindult programra sok kihívás vár, ám ha apró lépésekben is, de elérjük a kitűzött célokat. Ez a kis tananyag a Hangyasuli program első terméke, melyben igyekeztünk minél több olyan információt összegyűjteni, amelyek birtokában a pedagógusok kevés energiával gyakorlati, aktív tevékenységeket tudnak megvalósítani településeiken, és ezek hasznát nemcsak a gyerekek, hanem a települések lakói is megérzik. Az egyesület nevében, Csonta László elnök

A kiadvány megjelenését támogatta a Hargita Megyei Sport és Ifjúsági Igazgatóság, az Ave-Huron Kft. valamint a DirectWeb Kft.

Zöld SzékelyFöld Egyesület

A Hangyasuli fenntartásához szükséges adománygyűjtő programot a Polgár-Társ Alapítvány és a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe támogatja.

Szerkesztette: Csonta László Fotó: Szentes Lajos, Csonta László Írta: Csalóka Júlia, Csonta László Korrektúra: Daday Emese, Kovács Noémi Grafika: Gál Erika, Csonta Attila, DirectWeb Kft. Zöld SzékelyFöld Egyesület, 2011


I. Természet- és környezetvédelem

N

apjainkban arra a következtetésre juthatunk, hogy a XX. század a nagy felfedezések, az emberi civilizáció átalakulásának időszaka és az életre gyakorolt váratlan hatások ideje. Nemrég még úgy tűnt, hogy a Föld energiaforrásai elegendőek lesznek az emberi szükségletek kiélégítésére. Ma már a népességnövekedés, az iparágak fejlődése és terjeszkedése miatt a jó ter melés érdekében nag yon megnőtt a nyersanyag- és az energiafog yasztás. A Föld nyújtotta erőforrások túlzott kiaknázása ökológiai egyensúlyvesztéshez vezetett. A technológiai folyamatok újítása és az újabb tudományos felfedezések használata nag ymértékben visszafogta a túlzott nyersanyag és energiahasználatot. Ennek következtében sok nyersanyagot megspóroltunk, ami kedvező hatással van környezetünkre. Környezetünk természetes egyensúlyának helyreállítása kell legyen a célunk, ami befolyásolja a körülöttünk levő növényés állatvilágot, ez közvetett vagy közvetlen hatást gyakorol az ember életére is. A természetes környezet alkotóelemei: levegő, óceánok, tengerek, tavak, folyóvizek, talaj, altalaj, valamint az összes élőlény beletartozik az embert körülvevő környezetbe. Ezenkívül ide tartozik az emberi tevékenység is. Éppen ezért az embernek úgy kell viselkednie, úgy kell használnia a Föld nyújtotta javakat, hogy az még hosszú ideig elég legyen, és mindenképpen fennmaradjon a természet egyensúlya. Elengedhetetlen minden tettünknél szem előtt tartani a természet- és környezetvédelem fontosságát. A természetvédelem az élettelen és

élő természeti értékek irányított és szervezett megóvása. Feladata a tudomány, a gazdaság, a kultúra vagy más közérdek szempontjából jelentős és veszélyeztetett természeti értékek és rendszerek feltárása, természetes vagy ahhoz közel álló állapotban való megőrzése, helyreállítása és fenntartása. A természet és környezet értelmezésében és kapcsolatában a legfontosabb, hogy a környezet mindig konkrét viszonylat, valakinek vagy valaminek a környezeteként fogható fel. A természet pedig ettől függetlenül létező rendszer, ami eg y egységes egészet alkot, nem lehet birtoka senkinek és semminek. A ter mészetvédelem elsődleges célja a bioszféra tulajdonságainak (állapot, biológiai sokféleség, működőképesség) és az ezzel kapcsolatban levő élőhelyeknek a megőrzése. Ha esetleg károsodik a természetes állapot, a természetvédelem feladata a kár csökkentése és megszüntetése, valamint ennek megelőzése is. A természetvédelem nem azonos a környezetvédelemmel, de közöttük átfedések figyelhetőek meg. E két tevékenység csupán úgy működhet hatékonyan, ha egymást kiegészítik. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely magába foglalja a környezeti szennyezés megelőzését, valamint a természetet érő károk és szennyeződések megszüntetését. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek erre az Európai Unióban. Különböző környezetvédelmi programokat hoznak létre, amelyeket az Unió támogat. Ezek nagy része a hulladék-, vízgazdálkodásról, levegőtisztaságról és természetvédelemről szól. A természetvédelem középpontjában a bioszféra áll. Ez elsősorban a természeti

2


területekre és a vadon élő fajokra vonatkozik. Emellett a környezetvédelmi tevékenység mozgatórugója a társadalom, az ember érdekei. A környezetvédelem az emberi tevékenység által kibocsátott szennyező anyagokra összpontosít, a mezőgazdaság, közlekedés, ipar, települések megléte és működése során bekövetkezett talaj-, víz és levegőszennyezésekre. E két tevékenység találkozásánál jelennek meg a települések parkjai, az ivóvízbázisok, a legelők stb. Az utóbbi időben kedvezőtlen környezeti hatásokat figyelhettünk meg az élővilág szintjén. Arra kell törekedni, hogy ne csak lassítsuk ezeket a hatásokat, hanem állítsuk meg őket. A természetvédelmi módszerek területenként változóak. A természet- és környezetvédelmi programok különleges emberi tevékenységek, amelyek a társadalmunk ökológiai problémáiból származó károk enyhítéséért, valamint a jelenségek megelőzéséért felelősek. E két tevékenység nem jelent teljes mértékben garanciát a képződő problémák elhárítására, mivelhogy a társadalom mellett még hatással van erre a gazdaság is. A természetvédelem tevékenységei három kategóriába sorolhatóak: 1. a biológiai sokféleség (biodiverzitás) és az élőlények életfeltételeinek védelme védetté nem nyilvánított területeken; 2. természetes, ill. emberi beavatkozás után még a természetes állapothoz közel álló élőhelyek és a természeti táj védelme védetté nyilvánított területeken; 3. a különlegesen veszélyeztetett fajok és a természet alkotórészeinek védelme. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk miatt az országnak kötelessége volt kialakítani egy Natura 2000-nek nevezett hálózatot, amelynek két irányelve a madárvédelem és az élőhelyvédelmi. Ezek értelmében az országnak fontos feladata a természetes módon előforduló összes madárfaj védelme, valamint a terület jellegzetes növény- és állatvilágának, ezek élőhelyeinek megőrzése.

Ezenkívül az Unió átfogó környezetvédelmi szabályozásokat is kidolgozott. Ezek az előírások szigorúak, és be kell tartani őket. A legfontosabbak: az éghajlat változásának megfékezése, a környezetszennyezés során bekövetkezett megbetegedések megfékezése és csökkentése, a természetes erőforrásaink mérsékeltebb és felelősségteljesebb használata, a biológiai sokféleség megtartása. Az ember nem mindig figyel oda, hogy tevékenységei mennyire hatnak a környezetére. Nem is gondol arra, hogy a környezet szennyezésével megváltoztatja annak tulajdonságait, saját életkörülményeit, egészségét, anyagi és szellemi javait rontja, és gyengíti fennmaradásának esélyeit és lehetőségeit. A környezet védelme érdekében elsősorban fel kell ismerni, azonosítani kell a problémás területeket, és meg kell találni az okokat, miatt folytán a természetes egyensúly felbomlott. A környezet minőségével kapcsolatos részletes kutatások során a tudósok néhány tevékenységcsoportot dolgoztak ki a szennyezés forrásának csökkentésére. Fontos a környezet mélyrehatóbb megismerése, a természetes és gazdasági rendszerek közötti kölcsönhatások és ezek következményeinek ismerete. Lényeges a természetes erőforrásokat jól átgondolva, ésszerűen és mindenképpen takarékoskodva használni. Meg kell előzni, vagy ha ez semmiképpen sem lehetséges, akkor mindenképpen el kell hárítani azokat a folyamatokat, amelyeket az ember okozott, vagy emberi tevékenység váltott ki, és amelyek a természetes környezet tönkretételéhez vezetnének. Fontos összehangolni a társadalom és a létező gazdasági szereplők rövid és hosszú távú céljait, amelyek a természet és környezet használatára irányulnak.

3


Gyakorlat

1. Szerinted mi a különbség a környezet- és a természetvédelem között? 2. Számtalan fontos napot, eseményt ünnepelünk természet-, környezetvédelemhez kapcsolódóan, tudd meg, hogy ezek pontosan mikor vannak! Vizes Élőhelyek Világnapja Nemzetközi Energiahatékonysági Nap A Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Föld NapjaMadarak és Fák Napja Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja Európai Nemzeti Parkok Napja Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja A Nap Napja Állatkertek Napja Az Ózon Világnapja Európai Autómentes Nap Fenntarthatósági Nap Az Állatok Világnapja Nemzetközi Gyaloglónap Takarékossági Világnap Nemzetközi Ne Vásárolj Semmit Nap -

3. Milyen természet- és környezetvédelmi szervezeteket ismersz Székelyföldön? Készíts egy adatbázist magadnak, az alábbi mintát követve:

(logó)

Szervezet neve: Megalakulásának éve: Levélcíme: E-mail: Honlap: Tevékenységi terület: Főbb programok:

4


4. Számítsd ki te is az ökológiai lábnyomodat: A teszt számítási módszerének forrása: Eric Krause, City of Toronto

I. Lakhatás a.) Hány fő él a háztartásodban? 1 2 3 4 5 vagy több b.) Mivel fűtöd a házad? Földgáz/fa Villamosáram Olaj Megújuló energiaforrás

Pontszám 30 25 20 15 10 30 40 50 0

c.) Hány vízcsap található a házban/lakásban? (konyha, fürdő, WC, kert stb.) kevesebb, mint 3 3-5 6-8 8-10 több, mint 10

5 10 15 20 25

d.) Hol élsz? Tömbházlakásban Családi házban

20 40

II. Étkezés a.) Hetente hányszor eszel húst vagy halat? Egyszer sem 0 1-3 alkalommal 10 4-6 alkalommal 20 7-10 alkalommal 35 10-nél többször 50 b.) Hetente hányszor eszel otthon készített ételt? 10-nél kevesebbszer 25 10-14 alkalommal 20 14-18 alkalommal 15 18-nál többször 10 c.) Igyekszel hazai/helyi termékeket vásárolni? Igen 25 Nem 125 Néha 50

Ritkán Nem tudom

100 75

III. Közlekedés a.) Milyen járművet használtok? Motorkerékpárt Kisautót Középkategóriás járművet Nagy családi autót Sportkocsit vagy kisteherautót Teherautót

15 35 60 75 100 130

b.) Mivel jársz munkába? Autóval Tömegközlekedési eszközzel Vállalati busszal Gyalog, kerékpárral, görkorival

50 25 20 0

c.) Hetente hányszor használsz tömegközlekedési eszközt autó helyett? Egyszer sem 50 40 1-5 alkalommal 30 6-10 alkalommal 20 11-15 alkalommal 10 15-nél többször d.) Hol voltál nyaralni? Nem voltam Belföldön Európában Európán kívül A világ másik felén

0 10 30 40 70

e.) Évente hányszor kirándulsz autóval? 0 Egyszer sem 10 1-3 alkalommal 20 4-6 alkalommal 30 7-9 alkalommal 40 9-nél többször IV. Beszerzés, vásárlás a.) Hány nagyobb háztartási beruházásotok volt az elmúlt évben? 0 Egy sem 15 1-3 30 4-6

5


45 6-nál több b.) Döntéseid során választottál energiatakarékos berendezést? 0 Igen 25 Nem V. Hulladék a.) Igyekeztek a háztartásban csökkenteni a keletkező hulladékot? (vásárlás nagy kiszerelésben, szórólapok elutasítása, stb.) 0 Mindig 10 Néha 20 Ritkán 30 Soha b.) Alkalmaztok komposztálást otthon? 0 Igen, mindig 10 Néha 15 Ritkán 20 Soha c.) Újrahasznosítjátok az újságpapírt, papírdobozt, műanyag és üvegpalackokat vagy bármi más hulladékot? 0 Igen, mindig 10 Néha 15 Ritkán 20 Soha d.) Hetente hány zsák/kuka szemetet termeltek? 0 0 5 Fél zsákkal 10 Egy zsákkal 20 Két zsákkal 30 Több, mint két zsákkal

Értékelés: A Te lábnyomod a Földön I. Kevesebb, mint 150 pont kisebb, mint 4 hektár II. 150-350 4-6 hektár III. 350-550 6-7,8 hektár IV. 550-750 7,8-10 hektár V. Több, mint 750 nagyobb, mint 10 ha

Megoldva a feladatot megtudhattad, hogy a szokásaid mennyire válnak a természet róvására. De mi is az ökológiai lábnyom? ... egy adott népesség természeti „terhének” mértékegysége; ... az a terület, mely a népesség által fogyasztott erőforrások és a kibocsátott hulladék általános szintjeinek fenntartásához szükséges. Ökológiai lábnyom – országok Nemzet Lábnyom/fő (ha) Egyesült Arab Emírségek 10 Amerikai Egyesült Államok 9,7 Kanada 8,84 Norvégia 7,92 Ausztria 4,73 Anglia 5,35 Brazília 2,38 világ átlag 2,28 Kína 1,54 India 0,77 Banglades 0,53 Burundi 0,48

Forrás: World Wildlife Fund, Living Planet Report 2002

6


II. Természetvédelmi területek

T

ermészetvédelmi területek: olyan nag y kiterjedésű területek, amelyek zavartalan állapotban megőrzik a ter mészetes folyamataikat, élőlényeiket és genetikai változatosságukat azért, hogy a természetes sokféleség mintául szolgálhasson az oktatás, a tudományos kutatások számára. Természetvédelmi területeken biztosítani kell a biológiai sokféleség, a fajok és élőhelytípusokat hosszú távú fennmaradását, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Óvni kell a természetes élőhelytípusokat, amelyek az ott élő közösség számára nagy jelentőséggel bírnak, és amelyeknek nagyon kicsi a természetes elterjedésük, amelyeket az eltűnés veszélye fenyeget, vagy olyan különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek csak arra a régióra jellemzőek. Ugyanakkor óvni kell a sérülékeny, ritka és veszélyeztetett állatés növényfajokat. Kiemelten fontos odafigyelni azokra az élőhelytípusokra és élőlényfajokra, amelyek fennmaradását csak azonnali beavatkozással, intézkedéssel lehet biztosítani.

Természetvédelmi területek osztályozása I. Szigorúan védett természetvédelmi területek és rezervátumok Ide tartozik a Szent Anna- tó és a Mohos-tőzegláp, amelyek vulkáni kráterben alakultak ki, és természeti csodának számítanak. 1. Olyan természetvédelmi rezervátumok, melyeket kutatási célból hoztak létre. 2. Olyan területek, melyeket a ter mészeti folyamatok védelmére és megőrzésére alakítottak ki, valamint önellátó gazdálkodásra képesek.

II. Nemzeti parkok Nag y ter ületen elhelyezkedő, különleges természeti és tájképi értékekkel rendelkező, nemzetközi vagy országos érdekeltségű területek, amelyeket oktatási, tudományos célból tartanak fenn. Ezen a területeken tilos a természeti erőforrások kitermelése és az ezekkel való kereskedelem. Elsődleges rendeltetésük a különleges állat- és növénytani, víztani, földtani és kultúrtörténeti értékek védelme. Fenntartják a biológiai sokféleséget. Elősegítik a természeti rendszerek problémamentes, zavartalan működését. Nemzeti parkok Romániában: Erdélyi Középhegység Nemzeti Park, Békásszoros Nemzeti Park, Nagyhagymás Nemzeti Park, Kelemen-havasok Nemzeti Park, Csalhó Nemzeti Park, Királykő Nemzeti Park, Retyezát Nemzeti Park. III. Természeti emlékek Különleges természeti látnivalókkal rendelkeznek ezek a területek, amelyeknek az ország területén kiemelt jelentőségük van, pl. a parajdi Sóhát vagy a scărişoarai Jégbarlang. IV. Kezelt ter mészetvédelmi területek A szigorúan védett természetvédelmi területekhez hasonlóak, csak szükség van bizonyos szintű emberi beavatkozásra az itt található élőhelyek megőrzéséhez. Esetükben engedélyezve van a gazdasági tevékenység, de csak kis mértékben. V. Tájvédelmi körzet (tengeri és szárazföldi védett tájak) Ezek a területek turisztikai lehetőségeket kínálnak. A természeti erőforrásokat hagyományosan és környezetkímélően használják. Itt megfigyelhető a természet és az ember harmonikus kapcsolata. Ilyen tájvédelmi körzet pl. a brassói Cenk.

7


VI. Véd ett ter ü l etek , ah ol megengedett a természeti erőforrások kitermelése Olyan területek tartoznak ebbe a kategóriába, ahol lehetőség van a természeti erőforrások kitermelésére és hasznosítására, de csak akkora mértékben, hogy az élőlények lakóhelyei és biológiai sokfélesége ne károsodjon, azaz megmaradjon természetes formájában. Itt az erőforrások hagyományos hasznosítása és a modern felhasználási módszerek is egyaránt megfigyelhetőek. Ezek a területek többnyire nagy kiterjedésűek. Románia területe 23.839.100 hektár, amiből 1.234.608 hektár védett területnek van nyilvá-nítva. Az Európai Unió-hoz való csatlakozáskor nagymértékben gyarapították a természetvédelmi területek számát. Sok nemzeti parkot létesítettek, és kijelölték az Európában létező Natura 2000 ökológiai hálózat területeit Romániában is. Ezek olyan természetes élőhelytípusok, amelyek közösségi jellegűek. Ezen hálózat a vadon élő növény- és állatfajok védelme által biztosítja a biológiai sokféleség megőrzését úgy, hogy megmarad kedvező természetes helyzetük. Ez az ökológiai hálózat kb. Európa szárazföldi területeinek 17%-át fedi le. Ez összesen akkora, mint egész Németország területe. A környezetvédelmi területeket különleges adottságainak köszönhetően nyilvánítják védetté. Ez alapján léteznek botanikai, állattani, geológiai, szpeológiai és úgynevezett vegyes környezetvédelmi területek.

Botanikai környezetvédelmi területek: Kicsi Romlásmező-tőzegláp, Kászonaltíz (102 ha); Lucs-tőzegláp (282,5 ha); Sólyomkő (1.5 ha); Borsáros, Csíkszentkirály (2,5 ha); Borzonti Nyíres, Gyergyóalfalu (20 ha); Hargitaliget, Kirulyfürdő (2 ha); Állattani környezetvédelmi terület: Homoródszentpáli Madárpihenő (210 ha); Geológiai környezetvédelmi terület: Parajdi Sóhát (66 ha); Szpeológiai környezetvédelmi terület: Súgó-barlang (19 ha) Vegyes környezetvédelmi terület: Firtos dombja (40 ha),Vargyasszoros (998 ha).

8


Gyakorlat

1. Miért nevezünk egy területet természetvédelmi területnek? 2. Hány természetvédelmi terület található Hargita, Kovászna és Maros megyében?

a) Lacerta agilis b) Natrix natrix c) Coronella austriaca

3. Hogyha te létrehozhatnál egy természetvédelmi területet, hol lenne az, és miért azt választanád? 4. Mi látható az alábbi képeken? Találd meg a megfelelő választ!

a) Trollius europaeus b) Orchis coriophora c) Gymnadenia conopsea

4. Tudod, hogy milyen természetvédelmi területek vannak Hargita megyében? Töltsd ki a mellékelt táblázatot, majd keresd meg a területeket a térképen is.

1 2 13 42 51 62

9


71 82 29 2 10 2 11 2 12 2 13 2 14 15 2 16 2 17 2 18 2 19 2 20 2 21 2 22 2 23 2 24 2 25 2 26 2 27 2 28 2 29 2 30 31 2 32 2 2 33 34 2 2 35

10

Természetvédelem Természetvédelem Hargita Hargit amegyében megyében Kelemenhavas Nemzeti Park Geológiai rezervátum 322 ha

Természetvédelmi terület Százados fa Arborétum település

Bélbor

Dobreanu patak lápja Botanikai rezervátum 3,14 ha

Gyergyóholló

Botanikai rezerv átum Székpatak

Vereskő

Botanikai rezervátum 14 ha

Botanikai rezervátum 0,2 ha

Gyergyótölgyes

Borszék Borszék

Urbánczy forrás

Kerekszék

Gyergyótölgyes

Vegyes rezervátum 75 ha

Maroshévízi termál-vízesés Geológiai rezervátum 0,5 ha

Maroshévíz Bánffyfürdő

Békási Szoros - Nagyhagymás Nemzeti Park

Gyergyóremete

Vegyes rezervátum 3575 ha

Remete f ürdő

Nagyré t láp Botanikai rezervátum 20 ha

Csíki kert 16 ha

Gyergyószentmilkós

Borzonti Ny íres Botanikai rezervátum 20 ha

Borzont

Súgó barlang

Gyergyóújfalu

Barlangászati rezervátum 19 ha

Gyergyócsomafalva Gyergyóújfalusi tölgyfa

Balánbánya

Vasláb

Fenék rétláp Botanikai rezervátum 48,7 ha

Parajd

Ördögtó


Parajdi Sóhát

Geológiai rezervátum 66 ha

Csíkkarcfalva

Csigadomb

Geológiai rezervátum 8 ha Korond

Firtos dombja

Geológiai rezervátum 40 ha Énlaki hársfa

Hargitafürdő

Csíkszereda

Tam ási tölgyfái

Kobátfalva

Csíksomlyói 2 nyár

Hősők temetői tölgyfa Rom. Kat. Temet ő 4 ha

Székelykeresztúr

Ráktava

Petőfi körtefája Fiatfalva Fiatfalva

Sóskútfürdő

Szentegyh áza

Székelyudvarhely


Vártéri park 4 ha Csíkzsögödi hársfa

Csíkszereda 2 hegyi szil Csíkszentléleki tölgyfa Csíkszentlélek

Csihányos

Nárciszrét

Botanikai rezervátum Zsögödfürdő 253 ha

Hargita liget Botanikai rezervátum Botanikai rezervátum 20 ha 2 ha Lúcs tözegláp Református temető Kirulyfürdő Botanikai rezervátum 3,4 ha 282,5 ha

Nagygalambfalva

Borsáros láp


Csíkszentkirály

Büdösfürdő

Csíkszentimre


Csíkszentmárton

Csíkszentmártoni Gyermekház parkja 2 ha

Bányapatak-feje

Fiatfalvi iszapvulk án

Geológiai rezervátum 7,3 ha


Verebes

Kányádi tölgyfa

Vargyas-szoros Kányád

Homoródszentpáli madárpihenő Zoológiai rezervátum 210 ha

Vegyes rezervátum 711 ha (HR) Gesztenyefa park 2 ha

Benes rétláp

Botanikai rezervátum 13 ha Újtusnád

Középpatak láp


Sólyomkő


“Kicsi Romlásmező” tőzegláp

Tusnád

Nyírkert láp


Nádasfürdő

Botanikai rezervátum

Tusnádfűrdő 4 ha

Szent Anna t ó Geológiai rezervátum 199 ha

Zöld Székel

Kászonfeltíz

Csemő láp


Mohos tőzegláp Vegyes rezervátum 4,3 ha

yFöld Egyesület



III. Zöldövezet

A

modern rohanó világban megfig yelhető, hog y az ember arra törekszik, hogy visszatérjen a természethez. A városiasodás, nagyarányú iparosodás változásokat hozott a városlakókra nézve. Ezért keresik a fás, patakos természeti környezetet pihenés, kikapcsolódás, megnyugvás céljából. Éppen ezért alakítottak ki természetközelibb helyeket a zsúfolt városokban, lakótelepeken is. Az ilyen célból létrehozott fás területeken nem történik fakitermelés, nincsen faeladás és jövedelem. Ezek az ember jobblétét szolgálják és zöld övezeteknek nevezzük őket. A zöldövezetek utáni igény változó lehet. Nagymértékben függ a városok nagyságától, környezeti adottságaitól ill. a lakósok számától. Minél nagyobb egy város, minél több a lakósa és minél kedvezőtlenebbek a környezeti adottságok, annál nagyobb az igény a zöldövezetek iránt. A zöldövezet szerepét eredetileg abban látták, hogy gátolják a városok növekedését, megakadályozzák két közeli város összeolvadását, valamint hogy a vidéki és városi környezetet elválasszák egymástól. Az 1970-es évektől azonban a zöldövezetek funkciója megváltozott: a városok életterének javítása, jobbá tétele érdekében, és főként természetvédelmi célokból létesítik. Zöldövezetek csökkentése vagy nemléte nagy problémát jelent a városi

környezet és a lakosság egészségügyi állapotának szempontjából. Fontos lenne a zöldövezetek létrehozása, főleg zsúfolt, nagyon forgalmas városrészeken, ahol sok autó közlekedik. Más Európai Uniós ország okhoz képest Románia ilyen területekben nagyon szegény. Uniós szabvány szerint az egy lakósra eső zöldövezeti terület legkevesebb 26 négyzetméter kell legyen. Ennek Románia nem felel meg, ugyanis pl. 2 Bukarestben ez a terület csupán 9,6 m . Világszinten igencsak felgyorsul az élet a városi környezetben, és ez maga után vonja a szenynyezések megnövekedését is. A gyorsan fejlődő városok nagy problémái közé tartoznak: a zsúfolt forgalom, az erősödő légszenynyezés, a rengeteg hulladék, ami egyre csak halmozódik, a zöldövezetek helyét átveszik a hatalmas épületek, gyárak. A zöldövezetek megszüntetése károsítja a város ökológiai egyensúlyát, rossz hatással van az állatok és növények életképességére, az életminőségre és a lakosok egészségére. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél több és nagyobb zöldövezet hozzunk létre, főleg nagyvárosi környezetben. A városi zöld infrastruktúra magába foglalja a város összes zöld területét, legyen az magán- vagy köztulajdon, kertek, füves területek, erdők, parkok, folyók, vizes területek, halastavak. Magába foglalja azokat a növényeket is, amelyek az utak, vasúti sinek mentén, valamit az épületek között élnek.

12


Ökológiai haszna A városi zöldövezetek ökológiailag, környezetvédelmileg nagyon hasznosnak bizonyulnak. Igazi formálói az emberi tevékenység ek kör nyezetre kifejtett hatásának, fontos szerepet játszanak a levegőszennyezés megszüntetésében a fotoszintézis során, amikor a növények széndioxidot használnak fel oxigén előállításra. A becslések alapján 1 hektár erdő 10 tonna oxigén előállításra 14 tonna széndioxidot használ fel. Az oxigénelőállítás mellett a növények feladata még a levegő fizikai, portól való tisztítása is. Számítások azt mutatják, hogy egy füves terület 3-6-szor annyi port köt meg, mint egy üres felület. Ezenkívül hozzájárul a városi hőmérséklet mérsékeléséhez is. Az épületek, lebetonozott területek gátolják a levegő természetes áramlását és egy különös, emelkedett városi klímát alakítanak ki. Ezzel szemben a zöldövezetek árnyékai, a körülöttük található levegő nedvességtartalma egészséges légkört biztosít. A különböző tanulmányok azt mutatják, hogy az erdők környékén 2-3 fokkal alacsonyabb az évi átlaghőmérséklet olyan városi területekkel szemben, ahol nincsenek növények, valamint 12-13 fokos az eltérés a betonozott, aszfaltozott felületek hőmérsékletéhez képest. Egy összetett növényzetből álló zöldövezet remek hangszigetelő hatású is, ami fontos egy zsúfolt, autókkal teli városi környezetben. Mindezek mellett a zöldövezetnek szélvédő hatása is ismert. Csökkenti az erős szelek hatását, feltartóztatja azokat. Megvédi a lakott területet az erős, pusztító, szárító hatású széltől. Emellett még a homok- és hófúvások ellen is védelmet nyújt. Egyes ipari létesítmények közelében ugyancsak fákat ültetnek, amelyek csökkentik a robbanások és tűzvész esélyét. A városi zöldövezetek kellemes helyszínt nyújtanak különböző kulturális rendezvények számára, ahol az ember jobban érzi magát, mint egy nagy épületben. A tiszta, rendezett zöldövezetek fontos szerepet játszanak a városi lakosság egészségmegőrzésében. Legjobb helyszín sétálás, kerékpározás, szaladás, szabadidő

eltöltése céljából. Kellemesebb és egészségesebb hely kikapcsolódásra, stresszoldásra, pihenésre vagy akár csak egy beszélgetésre, mint egy autókkal teli utca, egy bevásárlóközpont vagy egy épületekkel beépített hely, ahová még a Nap sem tud besütni. Játszóterek létrehozására is legideálisabb helynek bizonyul egy városi zöldövezet. Esztétikai szempontból is különleges fontossággal bír egy ilyen természetes terület. A beépített városrészek sivár, száraz benyomást keltenek az emberben, és ennek ellenére mégis több ilyen hely van egy városban, mint zöld övezet, ami pedig különleges jelleget adna a településnek.

Gazdasági haszna A zöldövezetek létezése pozitív hatással van egy város gazdasági életére is. Egy kellemes, természetes környezet helyszínül szolgálhat a város központjának. Ugyancsak a zöldövezet jelenléte növeli egy lakóhely minőségét, és ezért az értéke is sokkal nagyobb. Ezek mellett egy sok zöld területtel rendelkező város a turistákat is jobban vonzza, mint egy kopár város.

Főbb problémák Az európai városok zöldövezeteinek létesítése akadályokba ütközhet, pl. települések növekedési tervei, új épületek létrehozása, élelmiszerek termelésére alkalmas területek felszámolása. Az utóbbi időben nagyon lecsökkent a zöldövezetek száma. Legtöbbet épületekkel tettek tönkre. Egy nagy városban a sok forgalomban levő autó számára gondot okoz a parkolóhely hiánya, ezért sok zöldövezetet áldoztak fel autóparkolók kiépítésére is. Olyan eset is előfordult, hogy nem volt kiépítve parkoló, de a lakosok szerettek volna minél közelebb parkolni a tömbházukhoz, és erre a célra egy füves területet választottak ki. A zöldövezetekkel kapcsolatos leggyakoribb és legnagyobb problémát a fakivágás jelenti. Építkezésre használják ezeket a területeket, mivelhogy egyesek azt gondolják, hogy zöldövezetként haszontalanok. És így egy ilyen területre épített pl. bevásárlóközpont jóval hasznosabb, az legalább ”pénzt hoz a konyhára”.

13


Gyakorlat 1. Tudod, hogy a településeden mely fák a leggyakoribbak, a legértékesebbek? Készíts adatbázist településed közterületén levő fákról. a) Válassz ki a településeden egy olyan részt, közterületet ahol sok fa található (pl. park) és készíts térképet erről a területről. Az elkészült térképen jelöld be a fákat, használj különböző szimbólumokat az eltérő típusú fák megjelöléséhez. b) Tölts ki minden fafajnak egy adatlapot a következő oldalon található példány mintájára, gyűjts össze minél több információt ehhez. c) Az előző feladat izgalmasabbá tétele érdekében készíthetsz egy-egy fényképet a fáról, kérgéről, leveleiről, és ezeket elhelyezheted a feladatlapon. d) Melyik a leggyakoribb fafaj, szerinted miért?

e.1. Növényvilág. Vezessünk naplót a terület növényeiről! Melyik mikor jelenik meg, meddig látható? Hogy pontos legyen az összeállítás, érdemes tavasztól őszig végezni, majd a naplóvezetés végeztével készíteni egy részletesebb térképet, amely ábrázolja, hogy hogyan néz ki a park növényzete havonta kéthavonta. Értékeljük a végbemenő változásokat: gazdag vagy szegény a területünk? e.2. Állatvilág. Első látásra azt mondhatjuk, hogy szegényes egy ilyen terület állatvilága, pedig ha figyelmesebben megfigyeljük, rájöhetünk, hogy tévedtünk. Figyeljünk az eddig fontosnak nem tűnt részletekre, és töltsük ki az erre vonatkozó táblázatot. f) Készítsünk gipszlenyomatot a fa kérgéről (a jobb minőség érdekében érdemes egy fenyőfát kiszemelni). Az előkészített gipszet tegyük a fára, majd miután kezd megszáradni, vegyük le, tisztogassuk meg gipszdarabot és a fát is.

e) Ha már begyűjtöttünk minden információt a terület fáiról nézzük meg, hogy még mi él körülöttük?

14


Fafaj: Latin megnevezése: Gyakorisága (hányat számoltál?):

Rajzold le a fát!

Kéregminta

Levélminta

Termése/Virága

15


Milyen növények, virágok élnek a megfigyelt területen?

Név

Latin név

Megfigyelési időszak

Milyen állatokat figyelhetünk itt meg?

Név

Latin név

Időpont

16


IV. Biodiverzitás

A

b i o d ive r z i t á s b i o l ó g i a i sokféleséget jelent. Magába foglalja az élőlények öröklött változatosságát, az élőlénytársulások közötti különbségeket, az ezeket alkotó fajok, valamint egy fajon belül élő egyedek genetikai különbségeit, változatosságát, pl. hányféle fa létezik. Nagy mértékben hozzájárul a jóléthez, biztonsághoz, egészséghez. A biodiverzitás megtartása lenne egy jó megoldás az emberiség hosszú távú fennmaradásának. Minél nagyobb biodiverzitás jellemez egy élőhelyet, annál stabilabb, és annál több ideig képes megmaradni. Az életközösségek fennmaradása érdekében védelemre van szükségük. Ezeket a közösségeket legfőbbképpen az őket alkotó fajok teszik értékessé. Léteznek kulcsfajnak nevezett élőlények, amelyeknek meghatározó szerepük van a közösségben. Ha ezek kipusztulnak, utánuk még sok faj kihalása várható. Pl. prérikutya, mivelhogy üregeit más fajok is használják, ami sok élőlénynek ad élőhelyet. A prérikutya több ragadozónak szolgál táplálékául, ezért ha kihal a ragadozónak sem lesz mit ennie többé, így az is kipusztul. Az indikátor fajokat egy életközösség jólétének vizsgálatára használják. Nagyon nehéz egy közösséget egészében megvizsgálni, erre a célra alkalmasak ezek a fajok. Jelenlétük az egész közösség épségét és jólétét jelzi. Könnyebb ezt az egy fajt megnézni, mintsem egy egész közösség állapotát értékelni. Úgy kell élnünk és tevékenykednünk, hogy ne hagyjuk, hogy fajok tűnjenek vagy vesszenek el. Ellenkező esetben magunktól tagadjuk meg az élelmet vagy akár egy betegségre hasznos gyógyszer megtalálását.

A biodiverzitás elvesztésének, megszűnésének okai Az emberi faj is egyike a biodiverzitás összetevőinek, amely nélkül lehetetlen lenne a létezésünk. Az életminőség, a foglalkoztatás és a biztonság mind ezen a természeti erőforráson alapszik. A biodiverzitás e l e n g e d h e t e t l e n a z „ ö ko s z i s z t é m a szolgáltatások”, azon szolgáltatások szempontjából, amelyeket a természet nyújt. Ugyancsak ez biztosítja az éghajlat szabályozását, a tiszta vizet és levegőt, a talaj termékenységét, valamint az élelmet, a tüzelőanyagokat, a rostokat és a g yóg yszereket. Nélkülözhetetlen szerepet játszik a mezőgazdaság és a halállományok hosszú távú életképességének fenntartásában, alapja számos ipari folyamatnak és új gyógyszerek előállításának. A mezőgazdaság és állattartás, mint emberi tevékenység kb. 5000 éve létezik, és folyamatosan alakítja a biodiverzitást. A mező-gazdasági és ipari forradalmak a földhasználat rossz irányban történő változásához vezettek. A városiasodás kivont egyes földterületeket a mezőgazdasági megművelés alól. Ezen területek megzavarták a táj biodiverzitását, majd egészen megszüntették azt. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) megállapította, hogy 1600 óta az állatok kipusztulásának okai a következők: az állatok 39 %-a állatkerti fogvatartás, 36 %-a az élőhelyek elpusztulása, 23 %-a a vadászat és a szándékos pusztítás miatt halt ki. A felmérések csak a szigeteken élő fajokra terjedtek ki, de a kutatók megállapították, hogy ezek azok a tényezők, amelyek világszerte legjobban veszélyeztethetik a biológiai sokféleséget. Ember által okozott kihalások: az 17


ember hajlamos arra, hogy a természeti erőforrások hasznosítása érdekében átalakítsa a vízi- és szárazföldi élőhelyeket. Ez a tevékenység azonban a fajok kiszorításához vezet, élőhelyük elpusztítása következtében. Becslések szerint a Föld emlős- és madárfajainak kb. 11%-a kihalással veszélyeztetett. Az embert az ésszerűtlen túlhasznosítás is jellemzi, ami azt jelenti, hogy addig használ egy természet adta nyersanyagot, amíg az el nem fogy, és nem gondol annak a megújuló, regenerálódó képességére és egyáltalán a fakitermelés, erdőirtás. Ez egy nagyon rövid távú nyereséget biztosító tevékenység, de az ember mégis folytatja. A földművelés és állattartás megjelenése óta folyamatosan a biodiverzitás változik, átalakul. Egy másik oka a biodiverzitás csökkenésnek az ún. kizsákmányolás. Az ember olyan élőlényeket fogyaszt el, amelyek csak kis egyedszámban léteznek, és ezáltal bekövetkezhet a kihalásuk. Ide tartoznak a luxusételek ( számos tokfaj van veszélyben a kaviárfogyasztás miatt) vagy a bálnavadászat következményei. Az ételkészítés mellett még néhány hobbi is veszélyeztető hatású pl. elefántcsontgyűjtés (amely miatt az elefántok száma nagyon lecsökkent) vagy a búvárkodás közbeni korallgyűjtés. Különböző épületek, úthálózatok építése során sokan elpusztítják az „útjukba eső” természetes élethelyeket. Ezáltal az ott megtelepedett élőlények is elpusztulnak. Az éghajlatváltozás is negatív hatással van a fajok sokféleségének fennmaradására. A globális felmelegedés során a hőmérsékletváltozás elérheti akár a 4 fokot is évente. Ennek következtében eltolódhatnak az éghajlati övek, ami az állatok élőhelyeinek megváltozását vonná maga után. Nem biztos, hogy állatok képesek lesznek „megbirkózni” ezzel a változással. Különböző szennyezések is okolhatók a biodiverzitás csökkenéséért. Pl. a vízszennyezések (ciánszennyezés a Tiszán), olajszállítók balesetei. A biodiverzitás csökkenésének következményei Becslések szerint a Földön naponta kb. 50 faj

hal ki. Ez fel nem mérhető következményekkel jár az ember mindennapi életére. Sok országban az energiát fából nyerik. Így lassan még az esőerdőket is kivágjuk. Szegényebb országokban az emberek az élelmet és egyéb alapanyagokat csak a természetből szerzik be. Ezek az emberek veszélybe kerülnek a biodiverzitás felszámolásával. Az ember hozzávetőlegesen 7000 növényfajt és 100 állatfajt használ étkezés céljából, ezenkíkül a gyógyszerek fele is növényi eredetű. Nem lenne unalmas az életünk, ha kirándulásokon mindenütt ugyanolyan fákat látnánk, ugyanolyan madarak csiripelnének, ugyanolyan kutya vagy macska lenne minden udvaron? A génmódosított növények A 70-es években lehetővé vált a genetikai információ átvitele baktériumokba. Mindez rekombináns DNS technológiák révén valósítható meg. A nagyvállalatok ezt új növények létrehozására alkalmazzák. Azt a magyarázatot fűzik ehhez, hogy a genetikailag módosított növények megszüntetnék az éhezést a Földön, anélkül, hogy különböző környezetszennyező növényvédőszereket és gyomirtószereket használnának. Ezzel a biotechnológiai eljárással állítólag a növények tápanyag-összetételét is meg tudják változtatni. Az ember új tulajdonságokkal rendelkező növényeket hoz létre, amelyek eddig még nem fordultak elő a természetben. Az új gének beépítése során, azonban ha azt nem a megfelelő helyre helyezik be, akkor az méreganyagtermelést válthat ki, ez pedig bekerül a táplálkozási láncba. Ezek a növények nem természetes úton jönnek létre, nincsenek megfelelő felmérések az egészségre gyakorolt káros hatásukról. A másik probléma, hogy a vetőmagot minden évben meg kell vásárolni ellentétben a hagyományos növényekkel, melyeket az emberek termesztenek, magot vesznek belőle és következő évben azt használják. A génmódosított növények elterjedését sajnos nem lehet korlátozni. A szél elhordja pollenüket, és ezzel „megfertőzi” az őshonos, hagyományos növényeinket is. 18


Gyakorlat

1. Ha a megfelelő sorrendbe rakod a dobozokat akkor megkapod az alábbi mondat befejezését. A helyes megoldást írd be a mondatba. Az idézet Béldi Miklós Élet az erdőben című könyvéből származik.

„A növényi szervezetek közötti bonyolult kapcsolatok (a versengés és az egymáshoz való kölcsönös alkalmazkodás) eredményeként végül is a különböző fajok úgy oszlanak meg s helyezkednek el a közösségen belül, hogy …................................................................. .....................…..................... fejlődésben.” A GYM

HÁ

A

N

ÖVÉ

K

A

K

E

ÁST

LIG

LTA

TJA

NYE

TrÁ

2. Egyre többet lehet hallani a génmódósított növényekről. Gyűjts információkat arról, hogy milyen génmodósított növények léteznek, és hogy ezeket milyen célból hozzák létre? Néhány példa génmodósított növényre: aranyrizs, kukorica, paradicsom, repce, cékla, pityóka stb.

19

3. Oldjátok meg az alábbi keresztrejtvényt. 2

1

3

4 6

5

7

8 9

10

12

11

13

14

Függőleges

Vízszintes

1. Rovar 2. „Madárház” 3. Földalatt él 4. Puhatestű 7. Nem megy vér a fejébe 11. A növény földalatti része 12. Mogyorós ... 13. Kétéltű

5. Zenész 6. A legnagyobb hűllő 8. Lepus europaeus 9. A WWF címerállata 10. Hol háziasították a macskát? 14. Rudolf

2. Találd ki, hogy milyen állat neve van elrejtve az első sorban, segítségedre lehet a második sor is, melyben egy madár nevét rejtettük el.

KTSAKÁKEPLALBE 1

N G 1

2

4

2

3

I C 3

4

20


Változatos állatvilág Kösd össze a képeket a megfelelő nevekkel, majd gyűjts minél több információt róluk.

Aranyos rózsabogár Fürge gyík Alpesi gőte Keresztes vipera Vizísikló Erdei vöröshangya Mezei pocok Atalanta lepke

21

Változatos növényvilág Kösd össze a képeket a megfelelő nevekkel, majd gyűjts minél több információt róluk.

Százszorszép Baracklevelű harangvirág Erdei májvirág Közönséges boróka Vörösfenyő Mezei katáng Szarvaskerep Rezes hölgymál

22


V. Levegő

A

Földön a két legelterjedtebb anyag, ami kör ülvesz bennünket, a víz és a levegő. Annyira természetesnek tűnik ez, és már úgy megszoktuk, hogy sokszor észre se vesszük. Akkor viszont nagy bajban lennénk ha, egyikük is eltűnne. A levegő azon gázok keveréke, amelyek a Földet körülveszik. Fontosabb alkotó részei a nitrogén, amely 78%-át képezi, oxigén pedig, amely 21%-át. A fennmaradó 1 %-ot egyéb gázak pl. nemesgázak alkotják. Vízgőzt is tartalmaz és mindezeken kívül különböző szennyező anyagokat úgy mint szén-dioxid, kéntartalmú gázok, szénmonoxid, nitrogén-oxidok és por. Ezek károsak az élő szervezetre nézve. A szennyező anyagok kémiai és fizikai folyamatok során keletkeznek és megváltoztatják a levegő természetes összetételét. Ilyen folyamatok a különböző anyagok elégetése, a belső égésű motorok működése, a kőolaj feldolgozás, a cementgyártás, a gyógyszeripar, stb. A levegő, úgy az élőlények, mint az ipar szempontjából nagyon fontos szerepet tölt be. A vegyiparban leginkább a cseppfolyós halmazállapotú levegőt használják, mert olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek a vegyipar számára fontosak. Nem szennyezett levegő A levegő csupán mozgásával is kedvező hatást gyakorol a növényekre. Továbbhordja, terjeszti magvaikat, spóráikat, a virágport, de akár a termésüket is. Ezen kívül szárít és hűti a testfelületet. Az erőteljes, állandó szél képes a fák lombozatát is átalakítani (pl. zászlós lombozat). A nagyon erős szél fákat törhet ki, sőt kidönthet akár egy egész erdőt is. A levegő mozgása meghatározza, hogy milyen koncentrációban, milyen irányba, és mekkora távolságra terjedjenek a légszennyező anyagok. Levegőszennyezés Fizikai és kémiai folyamatok során olyan anyagok, vegyületek keletkeznek, amelyek a légkörbe jutva, megváltoztatják

annak természetes állapotát, tulajdonságait. A levegőt szennyező anyagok hatására az embernél allergia, rák, vérkeringési és légzési zavarok jelentkezhetnek. 1952-ben a hirtelen megnövekedett légszennyezés hatására kialakult londoni szmogban (füstköd) 4000 ember halt meg egy hét alatt, következő évben pedig kétszer ennyi. A növényeket akkora mértékbe károsíthatja, hogy akár egész erdők is kipusztulhatnak. A kisebb állatok egyértelműen elpusztulnak. A légszennyezés csökkentéséért leginkább a régi ipari eljárásokat kellene változtatni vagy megszüntetni, és új környezetkímélő folyamatokat bevezetni helyettük. Légszennyezés házunk körül A levegőben sok baktérium található, melyek általában nem ártanak nekünk. De ha valaki ránk köhög vagy tüsszent, akkor a levegőn keresztül terjedő baktériumoktól megbetegedhetünk. A cigarettafüst is egészségtelenné teszi a levegőt, amitől különböző betegségeket kaphatunk. Emiatt vezették be nyilvános helyeken a nemdohányzó helyiségeket. A háztartásban használt vegyszereink közül is néhány környezetszennyező hatású. A fürdőszobai valamint konyhai tisztítószerek, spray- palackok nagy mennyiségű káros vegyületet juttatnak a levegőbe. Akármit égetünk el, füst-korom- és porszennyezést okozunk vele. A légszenynyezés tehát valószínűleg a tűz felfedezésével kezdődött. A levegőszennyezés és a szmog A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd. A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyező anyagoktól függően kétféle füstködöt különböztetünk meg. A redukáló szmog (vagy London-szmog) elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok túlzott használatának következtében alakul ki. Ezek elégetésekor nagy mennyiségű korom keletkezik, ugyanakkor nagy mennyiségű kén-dioxid (SO2) is szabadul fel. Az ilyen szennyezés köddel párosulva levegőben

23


lebegő kénsavcseppeket (H2SO4) eredményezhet. Az egyik legsúlyosabb egészségügyi következménye az asztma. Az oxidáló (fotokémiai) szmog kialakulásának feltételei: erős napsugárzás, alacsony páratartalom, magas hőmérséklet, gyenge légmozgás ill. a közlekedési eszközök által kibocsátott különböző gázok (nitrogén oxidok (NOx) és szén-monoxid (CO)). Ezek erős napsugárzás (főleg ultraibolya) hatására fotokémiai reakciók során átalakulnak, nitrogén-dioxiddá (NO2) és ózon keletkezik. Ez a folyamat általában nag yvárosokban alakul ki, a reg geli csúcsforgalom idején (legelőször Los Angelesben észlelték). A fotokémiai szmog a nyálkahártyát irritálja, az ózon pedig káros úgy az emberi, állati, mind a növényi szervezetekre.

erdőpusztulást okoznak, rongálják a műemlékeket valamint a mészkőből készült épületeket. Hozzájárulnak mindezek mellett a füstköd kialakulásához is. A kén-dioxid nagymértékben roncsolja a növények klorofillját. Eg yes növények nag yon érzékenyek erre a szennyezőanyagra, pl. a fűzfa, a bükkfa, a gyapot, a takarmánylucerna, valamint a zuzmók. A földgáz, szén, olaj elégetése során is nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe. Ezen gáz mennyisége csakis a növényi fotoszintézis során csökkenhet, de ők sajnos nem tudják felhasználni az egész kibocsátott mennyiséget. Mivel egyre növekszik az üvegházhatású gázak mennyisége, nő a Földön az átlaghőmérséklet. Az idő múltával ez tragikus éghajlat-változáshoz vezethet.

Üvegházhatás A légkörben levő gázok feladata lekötni azon napsugarak a hőenergiáját, amelyeket a földfelszín visszaver. Ha ez nem történne meg, a Föld olyan hideg lenne, hogy elpusztulnának és megfag ynának az élőlények. Amikor viszont légszennyezés hatására megnő az üvegházi gázok mennyisége, nagyon sok hőt képesek megkötni, és ettől megemelkedik a hőmérséklet.

Ózon

Szennyezett levegő - közút A kipufogógázak növelik a levegő nitrogén-dioxid-tartalmát. Ez a vegyület napfény hatására szmogot és ózont alkot, amelyeknek káros egészségügyi hatásuk van, asztmát okoznak. Az autók ólomtartalmú vegyületeket is kibocsátanak, felkavarják a port, az utat, ami szintén problémát okozhat. A kipufogógáz szén-dioxidot is tartalmaz, ami a levegőnek állandó alkotó része ugyan, de csak kis mennyiségben. A növények fotoszintéziskor ezt veszik fel. Nagyobb mennyiségben azonban már üvegházhatású gáz. A kén- és nitrogénoxidok légkörbe jutásáért a gépjárművek felelősek. Ezek a gázok mérgező hatásúak, a levegő savasodásáért, valamint a savas esők kialakulásáért felelősek. A savas esők nagymértékben károsítják a növényeket,

Az ózon nagyon mérgező gáz. A fenyőfák tűlevelét károsítva képes elpusztítani egy egész fenyőerdőt. Ha bejut a tüdőbe, mérgezi az embert vagy állatot. Természetes körülmények között csak villámlás hatására keletkezhet a légkör alsó rétegében. A robbanó motorok kis szikrái azonban apró villámoknak számítanak. Ennek hatására nő meg az ózon mennyisége a minket körülvevő levegőben. A légkör magasabb rétegeiben már nem nyilvánul meg az ózon mérgezó hatása, mivelhogy ott nincsenek élőlények. Ott az ózon megköti az ultraibolya sugarakat, és így az nem tud eljutni az élettérig, tehát kifejezetten hasznos. De sajnos az emberi tevékenységek során olyan anyagok kerülnek a légkörbe nagy mennyiségben, amelyek az ózonnal összekapcsolódva csökkentik annak mennyiségét. Az ózoncsökkenés következménye: az UV sugarak szabadon áramlanak a földfelszín felé. Az ezt kiváló anyagok pl. régi fajta hűtőszekrények hűtőanyaga, a freon, vagy a spray-s dobozból kifújt hajtógáz. Az egész világon súlyos problémát jelent a légszennyezés. Mindannyiunk közös feladata és érdeke is a levegő tisztaságának megőrzése. Mindent meg kell tennünk a levegő szennyezéseinek megfékezéséért! csökkentéséért!

24


Gyakorlat A levegőszennyezés a modern világ egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája, amiért elsősorban a közlekedés a felelős. Talán soha nem gondoltunk arra vásárlásaink során, hogy választásunkkal befolyásolni tudjuk a légkörbe kerülő káros anyagok mennyiségét is. Az alábbi példa mentén probáljuk meg minél több terméknek kiszámolni a szállítással járó Co2 kibocsájtását, mely hasznos információ lehet az elkövetkezőkben, ha tudatosan szeretnénk vásárolni. A csoki és a környezetvédelem (2007) Már az elején leszögeznénk, nem célunk termékeket reklámozni, bármelyikről is kijelenteni, hogy vásároljuk, csupán tényeket közlünk. Nem tudnánk megmondani, hogy melyik tartalmaz kevesebb tartósítószert, színezéket, melyik egészségesebb, de arra rávilágíthatunk, hogy hogyan alakul a termékek szállítással járó környezetterhelésük. Hogy miért esett a választás a csokira? Úgy gondoljuk általa jól lehet szemléltetni a termékek vándorlását, azok sokféleségét. Városunkban közel negyven terméket néztünk meg, és ezek adatait gyűjtöttük táblázatba. Habár igyekeztünk minél többet listázni biztosan akadnak fel nem tüntetett termékek. A számoláshoz az Environment Canada képletét használtuk, mely szerint a közúti szállítás alkalmával 269,9 g/t/km, míg a vasúti szállításnál 22,1 g/t/km széndioxid termelődik, ebből is egyértelműen látszik a vasút „zöldebb” volta. Ezeket az adatokat alapul véve határoztuk meg az illető termék „széndioxid” kibocsátását, azaz a szállítás alkalmával kibocsátott széndioxid mennyiségét a termék súlya illetve a megtett kilométerek arányában. Mivel kevés adat létezik a magáról a termék szállításáról, a legáltalánosabbal a közúti szállítással számoltunk. A helységek közti távolságokat a Kiut program, illetve az Allianz Routeplanung (http://194.25.187.75/allianz/routing.asp) segítségével számítottuk ki. Fontos: a termékek életútját csak részben mutatják be a megkapott kilométerek, a termék szállítását a gyártól Csíkszeredáig jelölik. Helyben gyártott terméknél megfigyelhető a 0 megtett kilométer, ami természetesen nem felel meg a valóságnak, de igyekszik megközelíteni a valóságot. A megkapott szénd-dioxid értékek grammban vannak kifejezve. Típus Baton cu lapte Diós házicsoki Smash Mars Dunarea Heidi Shock

Km Súly 0 8 101 278 209 278 265

45 50 60 48 100 80 100

CO2

Típus

Km

Súly

CO2

0 0,10796 1,635594 3,601546 5,64091 6,002576 7,15235

Novatini Galatic Ana Americana Coccy Kinderschokolade Schogetten

278 335,1 480 622 1016 1744,1 1834

100 100 100 100 100 100 100

7,50322 9,044349 12,9552 16,78778 27,42184 47,07326 49,49966

25

26

1016 km

Coccy Rohatec (CZE)

622 km

480 km

Baia Sprie

335,1 km

Galactic

Zöld SzékelyFöld Egyesület

1173,2 km

Rupy Citluk (BiH)

1744,1 km

1834 km

Ana Cărpiniş

Debrecen (HUN) 464 km Tarka

1284,3 km

Przezmierowo (POL)

Tibi Olympia Americana Kinderschokolade Budapest (HUN) Stadtallendorf (D)

Saarlouis (D)

Schogetten

1074 km

Olomuc (CZE) Boci

Milk

1297 km

Choco King Alpinella Poznan (POL) Terravita

Safari

Hora Shock Novatini Afumati Mars Heidi 265 Primola Bukarest Nice ROM 278 km Kandia Laura

101 km

957,2 km

Yenibosna - Istanbul (TR)

km

Csíkszereda 0 km Baton cu lapte

Milka Smash Africana Brassó Poiana

8 km

Diós házicsoki Mad éfalva

Gyergyóremete End-Ibo 77 km

Roman

Dunarea

209 km

Winny

A csoki

Kaja-kommandó

VI. Élővíz

A

víz a Földön az egyik legelterjedtebb anyag, ami nélkül az élet nem létezne. A Föld felületének 71%-át borítja víz, de ennek mindössze 2,5 %-a édesvíz, amit hasznosítani tudunk, a többi óceánok és tengerek formájában jelen levő sósvíz. Minden csepp víz egy nagy körforgás része. Elpárolog, aztán csapadék formájában visszahull a szárazföldre vagy vizekbe, beszivárog a talajba. Onnan felszívják majd elpárologtatják a növények, vagy forrásként tör a felszínre, hogy újra elpárologjon. A Föld édesvízkészletét folyók (melyek állandó mozgásban vannak) és tavak alkotják, valamint csapadékként is megjelenik. A csapadék formái: eső, köd, dér, zúzmara, ónos eső, jégeső, harmat, hó. A tavak rövid életű kepződmények, amelyek több okból is elpusztulhatnak. Megszűnésüket kiválthatja, hogy eltűnik a víz belőlük, feltöltődik a mederük (a tóba érkező folyók lerakják hordalékaikat) vagy hogy lecsapolják. A vízvesztés legtöbb esetben az éghajlatváltozás következményeképpen történik. Ha a tóban feldúsulnak a növényi tápanyagok, eutorfizáció következik be, ami azt jelenti, hogy a vizi növényzet túlburjánzik. A növények természetes módon elpusztulnak és felgyűlnek a tó alján, ami pedig halpusztuláshoz vezet. Habár az élet víz nélkül nem létezik, a víz hordozza az élővilágra veszélyes, káros, ártalmas anyagokat is. A levegő és a talaj szennyező anyagai a vízen keresztül mindenhová el tudnak jutni. Vízhasználat Az emberiseg nagyon sok mindenre használ vizet, és ezáltal szennyezi is azt. Egy ember napi vízszükséglete kb. 140 liter. Az ember tevékenységei, melyekre vizet használ: főzés, mosás, mosogatás, takarítás, mosakodás, zuhanyzás, fürdés, WC öblítés, autómosás, állatitatás, öntözés és egyebek.

Ezekre használ az ember jelentős mennyiségű vizet. A felsoroltak közül csak az öntözés során nem kerül szennyezett víz a környezetbe. Legfontosabb feladatunk úg y gazdálkodni a vízzel, hogy mindenkinek jusson megfelelő minőségben és mennyiségben, s ezalatt a természet ne károsodjon. Most még van annyi édesvízünk, amennyi szükséges, de ha nem figyelünk oda a használatára, akkor eljön az idő, amikor elfogy. Mindenekelőtt takarékoskodnunk kell a vízzel. Vizet spórolhatunk, ha elzárjuk a vízcsapot: míg mossuk a fogunkat vagy szappanozzuk a kezünket, kerüljük a sok vízben és fürdőkádban való fürdést és helyette gyorsan zuhanyzunk. Még többet tudunk takarékoskodni, ha gyorsan megjavítjuk a tömítéseket, mielőtt a csap csepegni kezdene, a mosogató- és mosógépet csak telerakva indítjuk el (nem pedig csak fél adagot mosunk), fürdővizünket felhasználjuk padlómosásra vagy WC-öblítésre, ahogyan a mosóvizet is. A leghatásosabb módszer a takarékosságra mégis az esővíz használata. Vízszennyezés Vegyileg tiszta víz csak a laboratóriumban fordul elő. Az a víz szennyezett, amelyben az oldott anyagok ártalmasak az emberek, az állatok, a növények vagy a környezet számára, vagy túl nagy mennyiségű oldott anyagot tartalmaznak. A szegény országokban, ahol a népesség egyre nő, a kutak és a folyók egyre kevésbé győzik „szolgáltatni” az ott élő embereknek szükséges vízmennyiséget. Gyakran az is előfordul, hogy a megszerezhető víz is szennyezett. Az emberek sajnos hajlamosak arra, hogy a folyókba dobják és öntsék szemetüket. Amíg kevés ember élt a földön, addig a folyók öntisztulási képessége (az ember beavatkozásától mentes jelenség) ezzel megbirkózott, és hamar „eltűnt” a szennyeződés, de azonban most élő

27


emberiség és a sok ipari szeméttel nem „tud elbánni” a folyó, ezért a vizek egyre jobban és tartósabban szennyeződnek el. Kevés folyó maradt, amiben még élnek halak, de olyan is van, amelyben csak mérgező húsú halak fordulnak elő. A vizek felszínén gyakran olajfoltok károsítják az élővilágot. A vízbe bemosódó természetes- és műtrágya is szennyez. Először elszaporodnak benne az élőlények, majd el is pusztulnak. A szennyezett vízben való fürdés bőrfertőzéshez vezet. Az ipari üzemek nagy mennyiségű szennyező anyagot juttatnak környezetükbe szennyvizükkel együtt. Ez a víz eljut a termőterületekre, ahol a gyümölcsökben, zöldségekben felhalmozódik, és végül a táplálkozás során az em b eri sz er vez etb e kerül. Szennyező forrást jelentenek azon települések vagy házak részére, ahol nincsen csatornarendszer. Az emésztőgödrökből a szennyvíz méreganyagai bejutnak a talajba, majd a vizekbe, állandóan szennyezve őket. A növényter mesztésben használt per metező vegyszerek egy része ug yaníg y beker ül a talajba, és onnan a vizekbe. Savas esők A csapadékvíz természetes pH értéke 6-7 körüli semleges érték. Savas esőről akkor beszélünk, ha a csapadékvíz pH-ja valamilyen hatás következtében 5,6 pH érték alá csökken. Savas esők leginkább olyan területeken fordulnak elő, ahol valamilyen ipari tevékenység zajlik. Ilyen tevékenységek során megnőhet a levegőbe bocsátott szén-dioxid-, kén-dioxid-, valamint a nitrogén-oxidok mennyisége. A szén-dioxidból a levegőben található vízmolekulák segítségével szénsav keletkezik, ez a csapadék pH értékét 5,6-ra csökkenti. A szén-dioxiddal szemben a kéndioxidból képződő kénsav, valamint a nitrogén-oxidokból képződő salétromsav

akár 2,4 pH értékű savasodást is okozhatnak. A savas esők a környezet minden elemét . befolyásolják, úgy a felszíni vizeket, a talajvizet, a talajt, mint a növényzetet. Ha a savas eső beker ül a folyóba vag y tavakba,lecsökkenti annak pH-ját, ami nagyon veszélyes pl. a halak számára. A savas esők azonban a talaj pH-ját és ez által a növénynövekedést isis befolyásolják, közvetve tehát az emberre is kockázatot jelentenek. Amikor a talaj savas lesz a benne található alapvető ásványok (mint pl. a kalcium (Ca) vagy magnézium (Mg)) kioldódik, mielőtt ezeket az ásványi anyagokat a növények fel tudnák használni növekedésükhöz, tehát a savas esők csökkentik a talajok termékenységét. A savas csapadék a növényzetre is káros hatással lehet. A savak károsítják a levelek felszínét, így sokkal érzékenyebb lesz a kórokozók és kártevők támadásaival szemben. Savas esők károsította erdőket Európa szerte találunk, a fák gyökere és lombozata is fizikailag károsodik, a lombkorona elhal, csökken a fák növekedési sebessége és végül az egész elhal. Vízvédelem Mindennapi életünk során oda kell figyelnünk, hogyan használjuk a vizet. Használat után bár szennyezzük, de törekednünk kell arra, hogy minél kisebb mértékben tegyük azt. Csökkentsük a mosóés mosogatószer mennyiségét mosáskor illetve mosogatáskor. Ha esővizet használunk erre a célra, akkor lágysága miatt sokkal kevesebb mosószert kell adagoljunk a mosáshoz, mint amennyit a kemény vezetékes vízhez kellene. A legtöbb mosószerben levő illatosító anyagot a szennyvíztisztító állomások nem képesek lebontani, így az változatlanul kerül a folyóba és ott fejti ki a halakra szennyező hatását. A legjobb, ha ter mészetes illóolajokat tar talmazó mosószert vásárlunk és használunk. 28


Gyakorlat 1. Keressetek fel a környezetetekben levő folyókat, patakokat, tavakat. Figyeljétek meg, és írjátok össze a víz körül előforduló állatokat és növényeket. Figyeljétek meg, hogy van-e lényeges különbség a folyami és tavi élővilág között? Ha van, melyek azok és miért különböznek?

2. Jegyezzétek le, hogy a lakásotokban egy nap, majd egy hét alatt mennyi vizet használtok el és mire (részletesen) (fürdés, mosás, mosogatás, mosakodás, öntözés, WC öblítés, stb ). a) Összesítsd a mellékelt táblázatba, hogy egy nap illetve hét alatt mennyi vizet használtatok el? b) Készíts grafikont a fogyasztásról, mivel fogyasztotok a legtöbb vizet? c) Hogyan tudnátok takarékoskodni a vízzel, kevesebbet fogyasztani. Irjátok össze az ötleteket! d) Figyelembe véve a takarékossági ötleteket, figyeljétek meg még egyszer a heti vízfogyasztásotokat.

1 nap 2 nap 3 nap 4 nap 5 nap 6 nap 7 nap

Hét

3. Nézd meg, hogy találsz-e otthon csöpögő csapot! Ha igen, tegyél alája egy mérőedényt. Jegyezd le, hogy mennyi csepeg le egy perc, egy óra ill. egy nap alatt. Ezután adjátok össze a mért mennyiségeket az osztálytársak által mért értékekkel, és megkapjátok, hogy az osztály mennyi vizet pazarol. Gondolkodjatok el azon, hogy mennyi víz is vesz el naponta vagy akár évente csöpögő csapok miatt!

29


4. Nap mint nap számtalan vegyszert öntünk, mosunk le a lefolyón, melyek tisztítva vagy sem előbb-utóbb az élővízekbe kerülnek. a) Töltsük ki az alábbi táblázatot azon vegyszerek adataival, amelyetet használni szoktunk a háztartásban. b) Gyűjtsünk információkat, hogy melyek a veszélyes anyagok ezekben, húzzuk alá, majd írjuk le, hogy milyen veszélyeket rejthet használatuk. c) Keressünk környezetbarát alternatívákat ezekre a vegyszerekre!

Termék

Összetétel

Javaslat

30


5. A növekvő vízhasználattal párhuzamosan nő a kibocsátott szennyvíz mennyisége is. De mi történik a szennyvízzel, miután mi megszabadultunk tőle? Járjunk utána! Tudjuk meg, hogy létezik-e szennyvízhálózat településünkön valamint a vidéken, hol és milyen patakba, folyóba ömlik a jobbik esetben megtiszitott víz ?

Település

Megfigyelés

6. Az elmúlt 100 évben a Földön az ivóvíz felhasználás közel megtízszereződött, miközben a lakosság száma megnégyszereződött. Egyre jelentősebb az ivóvíz-felhasználás, viszont a készletek végesek. Az alábbi felsorolásban néhány állam lakosainak átlagos napi vízfogyasztása van feltüntetve. Szerinted miből adódik ez a hatalmas különbség? Számold ki, hogy te a fogyasztásodal a rangsorban hova kerülnél?

Amerikai Egyesült Államok - 295 liter Norvégia - 260 liter Anglia - 149 liter Németország - 123 liter Szenegál - 29 liter India - 25 liter Egyiptom - 22 liter Haiti - 19 liter

31


VII. Talaj

A

talaj a földkéreg legkülső, szüntelenül változó laza burka, mely a növények termőhelyéül szolgál; alapvető tulajdonsága a termékenység, vagyis az az adottság, hogy a növények életének minden szakaszában biztosítsa a növekedéshez, fejlődéshez szükséges vizet, levegőt, tápanyagokat.” (Jakab Sámuel, 2004 A talaj képződése A talajképződés egyik legfontosabb folyamata az aprózódás, mállás, amely a kőzetek feldarabolódását és ásványainak átalakulását jelenti. A folyamat első lépéseként a kőzetek apró szemcsékké alakulnak át (fizikai mállás), majd ezt követi a bennük található különböző ásványi anyagok kioldódása és kémiai átalakulása (kémiai mállás). A mállásban fontos szerepet játszanak a növények (biológiai mállás). A fás növényzet pl. a gyökérzete révén vesz részt a mállásban, de jelentős szerepe van a talajban található mikroszervezeteknek is. A talajképződésben résztvevő legfontosabb kőzetek Magmás kőzetek: A Föld mélyében található nagy hőmérsékleten izzó és folyékony magma felszínre törése vagy a felszínhez közeli lehűlése útján megszilárdult anyagából képződnek. Üledékes kőzetek: Gravitáció, víz, szél vagy jég által lerakott, avagy kémiai folyamatok révén keletkezett és megszilárdult üledék. Átalakult (metamorf) kőzetek: Hőmérséklet, magas nyomás vagy kémiai, vegyi hatások következtében az eredeti kőzet átalakul, kristályosodik, miközben anyagvándorlás is lejátszódhat. Ez hosszú idő alatt történik Talaj szerepe, szerkezete és összetétele A talaj szerepe: megfelelő környezetet biztosít a természetes növénytársulások, valamint a termesztett növények számára,

élőhelyül szolgál a talajlakó élőlények számára, fontos természeti és nyersanyag forrás, megszűri a vizet, valamint többé-kevésbé lebontja szennyeződéseket, nem utolsó sorban pedig történelmi emlékeket megőrző környezet. A talaj szerkezetét a talajszelvény felépítése alapján tudjuk meghatározni, ami különböző rétegekből tevődik össze. A felszínről lefele haladva a következő szinteket különböztetjük meg: A szintek: a talajszelvény felső részén találhatók meg, szerves anyagokban gazdag, sötét színű szintek. Ide tartozik még a talajt borító, nagy mennyiségű, kevésbé bomlott szerves anyag-szint, a humuszos szint, valamint a kifehéredett, kifakult, ún. kilúgozási szint. B szintek: az A szint alatt található, felhalmozódási szintnek nevezzük. A felsőbb szintekből kimosódott anyagok itt rakódnak le és halmozódnak fel. C szint: mállott talajképző kőzetekből áll. R szint: anyakőzet vagy talajképző kőzet alkotja. D szint: ágyazati kőzet, amely a talajképző kőzet alatt fordulhat elő, de már nem vesz részt a talajképződésben. A talaj szilárd részét ásványi anyagok (kavicsok, homok, iszap, por, agyag), szerves anyagok (élettelen szerves anyagok: növényi és állati maradványok, elhalt mikroorganizmusok; növényi gyökerek valamint élő szervezetek). A talaj folyadékot is tartalmaz, ami csapadékokból és altalajvízből származik. A talaj összetételében gáznemű részek is megfigyelhetők: szén-dioxid, oxigén és nitrogén is. Talajszennyezés Talajszennyezés: főként az ember tevékenységeihez kötödő folyamat, amely

32


során a talaj azon fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai változnak meg nagymértékben és kedvezőtlenül, amelyek természetes v i s z o n yo k kö z ö t t a l a k u l t a k k i . A szennyeződéssel a talaj ökológiai talajfunkciói károsodnak. A talajszennyezés legelterjedtebb és leg gyakoribb forrása a hulladék- és szemétlerakók. Ha ezen létesítményeknél nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat, akkor veszélyes anyagok, nehézfémek, különböző mérgek, kerülhetnek a talajba, szivárgás útján. Más szennyezőanyagok: foszfor- és nitrogén-tartalmú műtrág yák, rovarirtószerek, növényvédőszerek. Azonkívül, hogy ezek az anyagok szennyezik a talajt, másodlagos hatásként fontos beszélni arról is, hogy a szennyezett talajból a növények felszívják ezeket a szennyezéseket, mi elfog yasztjuk a növényeket, és így különböző betegségeket okozhatnak. Sok felelőtlen emberi tevékenység is szennyezi a talajt: hulladéklerakók bezárása, rovarirtó szerek, műtrágya és más talajtermékenységet javító szerek túlzott vagy ésszerűtlen használata, egyéb mezőgazdasági tevékenységek (hígtrágya, antibiotikum) alkalmazása, ipari tevékenységek, bányászat, üzemanyagszállítás (olaj kiömlése) valamint a közlekedés (utak sózása, kipufogógáz), a különböző kohók működése, amelyek szennyező hatású nehézfémeket juttatnak a talajba. A légkör szennyező gázai is csapadékkal a talajba kerülhetnek. A talajra egyéb tényezők is gyakorolhatnak negatív hatást. Erdőirtás során sok fát vágnak ki egy bizonyos területről, ami akár elsivatagosodáshoz is vezethet. Ez azzal magyarázható, hogy az élő fák gyökerei egy hálót képeztek, ami összetartotta a talajt. Miután ezeket a fákatt kivágják, egy bizonyos idő elteltével a gyökerek összetartó ereje megszűnik, így akár egy erős szél is el tudja hordani a talajrészecskéket. Az erőteljes esőzés kimossa a talaj tápanyag összetevőit. Árvizek esetén a nagy mennyiségű víz sok üledéket szállít. Ez az üledék rárakódik a talajra, és lecsökkenti a talaj termőképességét

Ta l a j s z e n n y e z é s c s ö k k e n t é s e Kárelhárítás A talaj egyik nagyon fontos jellemzője, hogy képes semlegesíteni a szennyező anyagokat a benne lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok során, de csak bizonyos határokon belül, mivel a talajnak is van egy ún. tűrőképessége. Ahhoz, hog y a talaj öntisztulása beinduljon, szükség van megfelelő vastagságú talajrétegre és időre. Ha mindez nincs meg, akkor a talajban levő szennyeződés beszivárog a talajvízbe is. Az öntisztuláson kívül számos ember által irányított tisztítási eljárás létezik. Ezek során különböző technológiákat alkalmaznak, annak függvényében, hogy mekkora mértékben szennyezett a talaj, vagy hogy a szennyezés mennyire van előrehaladott állapotban. Léteznek olyan eljárások, amelyek a talajt a helyszínen tisztítják különböző kémiai anyagok vagy mikoorganizmusok adagolásával, kiter melik, elszállítják, és más helyen (vagy akár laboratóriumban) tisztítják meg, majd visszahelyezik eredeti helyére a szennyezett talajt.

Érdekesség Néhány hulladéktípus bomlási ideje, a talajba kerülés után:  Kötél: 3-14 hónap  Papír: 2-5 hónap  Pamutruha: 1-5 év  Tejesdoboz: 5 év  Nejlonzacskó: 10-20 év  Pelenka: 50-100 év  Konzervdoboz: 50-100 év  Sörösdobozok műanyag karikája: 450 év  Zöld üveg: 1 millió év  Műanyag flakon: soha

33


Gyakorlat

A talaj, ha elsőre nem is tűnik túlságosan látványosnak, közelebbről vizsgálva rájöhetünk, hogy mégis számtalan érdekességet rejt magában. 1. Készítsünk konglomerátumot. Ez egy ülledékes közet mely természetes cementálódás útján keletkezik, jól elkülöníthető darabokból épül fel és rendszerint tovább aprózódik az idő teltével. Egy edénybe hígitsunk fel gipszet, majd mielőtt száradni kezdene keverjünk hozzá földet, kavicsot és homokot. Pár perc múlva formáljunk kavicsformákat belőllük és tegyük félre száradni. Miután megszáradtak szeműgyre vehetjük részletesen is. Ugyanez megy végbe a természetben is. Vízes közegre van szükség hogy a cementálódás végbemehessen, a vízből kicsapodó különböző anyagok kitöltik az ülledékszemcsék közötti részeket, és egymáshoz ragasztják.

2. Keressetek az udvarban, parkban, iskolaudvarban különböző pontokat. Egy kis dobozkába (margarinos doboz), tegyetek a különböző pontokról (min 3 pont) talajmintát. Folytatásként fehér papírra öntsétek ki a dobozokat és figyeljétek meg külön - külön a talaj milyenségét (színe, összetétele, élővilága, nedvességtartalma stb.)

3. Vegyetek egy átlátszó edényt, vagy akár egy műanyag palack is jó, aminek le kell vágni a tetejét. Tegyetek bele a különböző helyekről vett talajmintákat szerre, majd töltsétek fel vízzel. Kavarjátok jól össze. Egy idő után leülepednek a talajt alkotó különböző részecskék. Mivel ezek az alkotó részek különböző méretűek, így szerre fognak leülepedni. Ezzel megfigyelhető az egyes talajok összetevői közötti különbségek. Ha netalán olajfoltot figyeltek meg a víz tetején, azt jelenti, hogy az adott talaj olajjal van szennyezve.

34


4. Nyomöntés. Bizonyosan sokszor találkoztunk már a természetben járva a nedves talajban hátramaradt állatnyommal. Örökítsük meg ezt, öntsük ki gipszel. Az egyszerűség kedvéért lehet akár kutya vagy macska lábnyommal is próbálkozni. Nedvesítsük meg a nyomot majd szórjunk gipszport bele, miután egy kicsit megkötött töltsük ki folyékony gipszel. Száradás után tisztítsuk le a földet róla és meg is kaptuk a lenyomatot. Ha a valós lenyomatot szeretnénk megkapni és nem csak a negatívját, akkor készítsünk egy kis keretbe gipszmasszát össze, majd mikor kezd megkeményedni nyomjuk bele az előzőleg kapott lenyomatot, majd az egyenetlenségeket javítsuk ki. 5. Rajzold le az állatok mellett található kockába, hogy milyen nyomot hagynak maguk

Barnamedve Őz

Erdei béka Sün

35


VIII. Energia

A

z emberiség a tűz felfedezése óta energiát fogyaszt. Kezdetben fát használt az energiatermeléshez, az ipari forradalom idején szenet, a XX. században pedig már olajat és földgázat is. A jelenlegi mennyiségben fogyasztva az olajat és a földgázat a 21. század közepére felélünk minden tartalékokat. Ez nem azt jelenti, hogy elfogy az olaj ill. a földgáz, hanem hogy nem lesz már gazdaságosan kitermelhető.

1. Nem megújuló, azaz fosszilis energiaforrások Ezek mind más-más formájú a szén/hidrogén-tartalmukban különböző szénhidrogének: kőolaj, kőszén, földgáz, aszfalthomok, metán-hidrátok stb. Valójában ezek nem erőforrásoknak, hanem inkább nyersanyagoknak számítanak. Nem megújuló tartaléknak tekinthető mindaz, ami az idők során felhalmozódott a Földön és társadalmunk fogyasztja. Sok mindenre használjuk ezeket: világításra, főzésre, fűtésre, áramtermelésre, járműveink hajtására stb. Az erőforrások kimerülése nem azt jelenti, hogy ezek az anyagok teljesen eltűnnek bolygónkról, hanem azt, hogy elfogadhatatlanul drágává válnak. 2. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások legfontosabb jellemzője, hogy korlátlan ideig állnak rendelkezésre. Megújuló energia ≠ nem s z e n n y e z ő va g y z ö l d e n e r g i a ! Környezetvédelmi szempontból sokkal előnyösebbek, mint a fosszilis tüzelőanyagok égetése, mégsem „teljesen tiszták”. Teljesen tiszta energia-előállítási módszer még nem ismert! Vízenergia: Azokban az országokban, ahol a földrajzi adottságok megfelelőek, az ország energiaszükségletének nagy százalékát vízenergia képezi. Ennek azonban hátrányai is vannak: a gátak átalakítják a folyók vízi élővilágát, az alsó folyásokon megszüntetik az árterületeket és ezáltal a láplakó élőlények

életterét. A legnagyobb problémát a gyűjtőtavak ásványi anyagokban való feldúsulása jelenti. A kisebb vízierőművek környezeti hatása sokkal gyengébb, mivel ezek gyűjtőtó nélkül működnek. Árapályenergia: Hold-energiának is nevezik, a gravitációs erők eredetére utalva, amelyek jelenséget okozzák. Már a 12. században használták gabona őrlésére a dagályt és apályt az árapály-malmokban a mai Franciaország és Nagy-Britannia területén. Egy zárható gátat építettek, amely mög ött dagálykor felgyülemlett a víz. Miután a vízszint lecsökkent, a gátból szabadon kiáramló víz energiája meghajtotta a lapátkerekeket. Ez az eljárás csak olyan helyeken használható eredményesen, ahol a dagály és apály vízszintállása között jelentős különbség van (pl. folyók torkolatánál). Jelenleg mindössze néhány jelentős méretű árapály-erőmű van a világon (Franciaországban, amely már 30 éve működik és egy új erőmű Dél-Koreában) Az árapály-energia egy hátránya, hogy nem folyamatos, hanem naponta kb. 6-12 órán keresztül áll rendelkezésre. Ezen kívül hasonló környezetvédelmi problémákkal jár, mint egy hagyományos vízierőmű gátja: kihat a vízi élővilágra. Felgyűlnek benne a szennyeződések, ill. és a hordalék, a turbinák pedig növelik a halak halálozásának mértékét. Szélenergia: A szél valójában a napenergia egy átalakult formája. A Földre érkező napenergia kb. 1-3 %-a alakul szélenergiává. A szélerőművek működését a szélsebesség határozza meg. A szélerőművek előnye, hogy nagyon kicsi a „lábnyomuk”. Telepíthetőek a tengerekre is, ahol az állandóan fúj a szél, ezért jól üzemelnek. Sok helyen a szelek nem állandóak, ezért a szélenergia nem folytonos, a termelt energiamennyiség pedig gyorsan változik a pillanatnyi széljárás függvényében A szélerőművek előnye, hogy nem szennyezik a környezetet az energia előállítása során. Hátrányuk, hogy esztétikailag rontják a tájat, zajosak, valamint madarakat pusztíthatnak el. Ezek mind elkerülhetőek, ha a tengerre

36


telepítik őket. Napenergia: A Földre érkező napenergia nagy részét az óceánok elnyelik, ugyanis a földfelszín 70%-át teszik ki. A napenergiát fűtés, meleg víz vagy elektromosság formájában használjuk fel. Hőenergia a napfényből A napfény már önmagában hőenergia, csak be kell gyűjteni. A naphő-rendszerek (napkollektorok) tükrökből vagy egyéb optikai egységekből álló berendezések, amelyek a napfényt koncentrálják és egy befogadóhoz irányítják, amely felfogja a hőenergiát. A legismertebb és talán a legegyszerűbb napkollektor a feketére festett vizeshordó. Biomassza-energia, b i o ü ze m a nya g o k : szerves anyagok üzemanyagként való felhasználása. A bio-massza energiává való átalakításnak az az előnye, hogy a folyamat során nem jut ki a környezetbe szén-dioxid. A folyékony bioüzemanyagokat biomasszából állítjuk elő. Napjainkban a bioetanol és a biodízel a legelterjedtebb bioüzemanyagok. A bioetanolt elő lehet állítani bármilyen keményítőtartalmú növényből (kukorica, krumpli, cukornád), de sajnos ez az üzemanyag még nagyon drága. A biodízelt szója-, repce- vagy kukoricaolajból állítják elő. Energiatakarékosság Az energia szervesen kapcsolódik a mindennapjainkhoz, mely hiányában gyökeresen megváltozna életünk. A TV, hűtő, számítógép, lámpa és sok más háztartási eszköz működtetéséhez energiára van szükségünk, s igazán csak akkor vesszük észre fontosságát, amikor valamilyen okból kifolyólag áramszünet áll be. !Mosáskor sok energiát takaríthatunk meg, ha az alacsonyabb vízhőmérsékletű mosási programot használjuk. Ne mossunk fél adag

ruhát, mert az közel ugyanannyi energiát és vizet igényel, mint a teljes adag mosása és öblítése. !A kádban való fürdéshez általában 140 liter vizet használunk el, míg zuhanyzáshoz elegendő 70 liter is. Ezért zuhanyozzunk gyakrabban, a fürdést tartogassuk csak ünnepnapokra. !Sokat spórolhatunk, ha kevesebb meleggel is megelégszünk. Pl. 25˚C helyett ha beérjük 20˚C-kal, akkor kb. 30%-kal csökkenthetjük fűtésszámlánkat (fáskályha esetén). !A fűtőtest köré ne rakjunk bútorokat, mert megakadályozzuk a meleg áramlását. Ha megfelelően párás a levegő a lakásban, akkor az alacsonyabb hőmérsékletet is melegnek érezzük, ezért használjunk párologtatót. !Gyakran és intenzíven szellőz-tessünk: rövid ideig tárjuk ki az ablakot és ajtót is. Így a levegő kicserélődik, de a lakás nem hűl ki. Fontos úgy megtervezni a lakásunk belső elosztását, hogy ahol gyakrabban tartózkodunk, azt a lakrészt érje inkább a nap, ezáltal kihasználva a nap hőerejét. !Ha már van fagyasztóládánk, akkor fagyasztó nélküli hűtőszekrényt vásároljunk. A hűtőszekrényt hűvös helyen tartsuk. Az ajtaját ne nyitogassuk gyakran, mert akkor meleg levegőt engedünk be, amit a berendezés energia felhasználással kell lehűtsön. !A jó minőségű kompakt fénycső átlagosan a hag yományos izzó fog yasztásának negyedéből ”gazdálkodik”. A kompakt fénycső ára magasabb, mint a hagyományos izzóé, de élettartama sokkal hosszabb, és ezalatt a befektetés többszörösen megtérül. !Kisebb energiaigényű, alacsonyabb teljesítményű számítógépeket használjunk. Sötét hátteret és sötét képernyővédőt alkalmazzunk. Pihentessük a monitort, kapcsoljuk be az energiakímélő üzemmódot.

37


Gyakorlat

1. Lakásunk egyik szobájába hagyományos égőt helyezünk, a másikba pedig kompakt égőt és naponta átlagban 8 órát használjuk. Kérdés: A) Hány kW fog fogyasztani a két szobában elhelyezett égő külön külön, ha öt év (14.600 óra) működési időt számítunk? B) Mennyit kell fizessünk a két szoba villanyfogyasztásáért egyenként öt év elteltével? C) Mekkora a bekerülési költség a két égő esetében erre a periódusra? D) Melyik égő használata gazdaságosabb, mekkora a különbség a két típus között? Hasznos információk: - A wolfrámszálas égő 60 Wattot fogyaszt óránként, élettartama átlagosan 1000 óra és ára 2RON/db. - A kompakt égő 15 Wattot fogyaszt óránként, élettartama 3000 óra és darabonkénti ára 16 RON. - Bekerülési költség alatt azt az összeget értjük, amennyibe kerül egy adott időszakra a villanyégők vásárlása. - 1 kW áram 0,4 RON-ba kerül Fogyasztás

Élettartam

Ár (RON)

Fogyasztás 14.600 órára (5 év) (kW)

Fogyasztás 14.600 órára (RON)

Bekerülési költség

Összesen (RON)

Wolfrámszálas izzó Kompakt égő

2. Bekerülési érték-összehasonlítás. Kérdés: A) Az eltérő élettartamok eredményeként melyik típus lesz a leggazdaságosabb, ha 50.000 vílágítási órát számolunk? B) Ábrázold grafikonon, hogy mekkora a különbség anyagilag, ha a eltérő világítási modózatokat használunk. Ár (RON)

Fogyasztás

Élettartam

Wolfrámszálas izzó

60 W

1000 óra

2

Kompakt égő

15 W

3000 óra

16

Halogén égő

40 W

1000 óra

8

High Power LED izzó

3W

50.000 óra

80

60LED izzó

1,5 W

50.000 óra

50

Fogyasztás 50.000 órára

Fogyasztás 50.000 órára

Bekerülési költség

Összesen (RON)

38


3. Kérdezd meg szüleidet, hogy mennyibe kerültek az elmúlt év villanyszámlái havonta és tüntesd fel ezeket egy táblázatba. Nézd meg, hogy melyik hónapban fizettetek a legtöbbet, illetve legkevesebbet, próbáld megmagyarázni, hogy miért? Hónap

Fogyasztás kW

Fogyasztás ron

Hónap

Fogyasztás kW

Fogyasztás ron

Január

Július



Február

Augusztus



Március

Szeptember



Április

Október



Május

November



Junius

December



4. Írd össze egy táblázatba, hogy milyen elektromos készülékeitek vannak otthon, általában naponta mennyi ideig használjátok, majd Pazar Marci mintájára számold ki, hogy mennyi energiát fogyasztotok egy hónap alatt? 5. Az előző két feladat során megtudtad, hogy mennyit fizettek a villanyszámláért és, hogy berendezésekre lebontva mennyi a fogyasztás. Minden bizonnyal két különböző értéket kaptál az egy hónapi fogyasztásnál. Keresd meg az eltéréseket, melyik berendezés fogyaszthat vagy üzemelhet többet? 6. Nem minden berendezésen van feltüntetve annak fogyasztása, illetve sok esetben a használat módja miatt eltér a szabványostól. Pontos adatokat úgy kaphatunk, ha mi magunk mérjük meg a különböző elektromos berendezéseink fogyasztását. Így pontosan megtudhatjuk, hogy mennyit fogyaszt a számítógépünk képernyője standby-ban, a telefontöltőnk “munka közben” vagy mobiltelefon töltőnk ha töltés után nem húzzuk ki a dugasztból. Fogyasztásmérőt villamossági üzletekben találhatunk, vagy egyesületünknél kölcsönözhető.

39

2. Olvasd el a történetet és számold ki, hogy mennyibe kerül Pazar Marci villanyszámlája?

M

arci koránkelő típus. Reggelente hatkor kel, ekkor csendül fel rádiós ébresztő óráján kedvenc zeneszáma, a „Jó reggelt kívánok, ébredni kéne már...” Ez alól a mostani szombat sem kivétel. Végighallgatja a háromperces zeneszámot, majd kikapcsolja a rádiót. Még mielőtt kikelne az ágyból, már be is kapcsolja a tévéjét, és egy zenecsatornáról hallgatja az elkövetkező hat órában a zenét. Kicsoszog a fürdőbe, hogy leborotválja több napos szakállát meg is harcol vele, ugyanis negyedórába telik, amíg teljesíti a feladatot. Nedves kezét a falon található mozgásérzékelő elektromos kézszárítójával szárítja meg (2 perc), nem divat a törülköző. Kifele jövet még visszanyúl, hogy lekapcsolja az éjjel égve felejtett 100 wattos hagyományos égőt. Fél hét van, jöhet a reggeli. A konyhában felpöccenti mindhárom 20 wattos takarékos égőt, szereti, ha fény veszi körül, csak lekapcsolni felejti el mindig, ezért másnap reggelig égni fognak. A hűtőből kiveszi a tegnapi vacsorából megmaradt ételt, és a mikrohullámú sütőben felmelegíti (5 perc). Kevésnek bizonyul, és úgy dönt, hogy teát forral (6 perc), és pirít két szelet kenyeret mellé (2 perc). A kávé sem hiányozhat Marci asztaláról: 5 perc, és már készen is van a számára függőséget okozó illatos kávé. Ezek után a felgyűlt mosatlant betuszkolja a mosogatógépbe, és elindítja. Régen lejárt az az idő, amikor kézzel kellett szapulni a zsíros tányérokat, most már a gép elvégzi azt is helyettünk. Egy óra telt el, mióta reggelizni indult, most hogy a reggeli teendőket elvégezte, leül a számítógép elé, és szorgalmasan dolgozni kezd. Délután kettőkor megszakad az áramszolgáltatás, talán a városban megint elvágtak egy vezetéket. Nem működik semmi, se a tévé, se a villany, csend lett a lakásban. Marci csak ül és töri a fejét, hogy mihez tudjon kezdni, így áram nélkül nem találja a helyét. Telt-múlt az idő két és fél óra kétségbeesett üldögélés után felgyúlnak a lámpák, újra zúgni kezd a hűtő. „Na végre, megmenekültem” sóhajt fel. Takarítani kezd, ráfér a lakásra, egy ideje minden lépésnél porfelhő szállt fel a lakásban. Előkotorja az ágy alól a porszívót, és nekigyürkőzik a munkának. Egy órára és tíz percre van szüksége ahhoz, hogy végigporszívózza a házat, eltüntesse a több hete szorgalmasan gyűjtött porréteget. A takarítás közben rábukkan a múlt havi kirándulás mocskos ruháira, és begyúrja a vadonatúj mosógépébe, egy óra múlva már patyolattiszta ruhák lógnak a szárítón. Másnap szüksége lesz a kedvenc nadrágjára, és hogy hamarabb megszáradjon, 20 percen keresztül a vasalóval szárítgatja, amíg teljesen megszárad. Hosszú nap volt, Marci elfáradt. Bekapcsolja a villanybojlert, fél óra múlva elegendő meleg vize van, hogy letusolhasson. Habár szeret sokáig tusolni, most beéri hat perc tusolással, fáradt. Negyedóra hajszárítást követően bekapcsolja a számítógépét, és hajnalig az illegálisan letöltött kedvenc sorozatát nézi, majd elalszik. a) Mennyibe kerül Pazar Marci szombati villanyszámlája? b) Ha a megye 128,974 háztartásában naponta egy órával kevesebbet használnák a villanyégőt (100

W), hány ebédet lehetne venni a szegények konyháján a megtakarított összegből (4,2 RON/ebéd)? Hasznos információk: 1 kW elektromos áram 0,4 RON-ba kerül. Radio (Sencor SRC 105: 6 W/h, stand by 0,0015W/h), Tv (Philips LCD TV 19PFL3403D/10: 64,5 W/h, S.b. 0,3 W/h), borotva (Philips HQ6900: 3 W/h), elektromos kézszárító (Optima: 1640 W/h, s.b. 0,1 W/h), hagyományos izzó (Tungsram: 100 W/h), energiatakarékos izzó (SkyLight: 15W/h), hütő (Zanussi ZRT623W: 32,52 W/h), mikrohullámú sütő (LG MC-7849HS: 900 W/h, s.b. 0,004 W/h), teafőző (Braun KF 570 Cafe House: 1100 W/h), kenyérpirító (Moulinex Principio: 900 W/h), kávéfőző (Braun KF 570 Cafe House: 1100W/h), mosogatógép (Electrolux ESI68850X: 1050 W/ciklus), számítógép (150 W/h, s.b. 0,5 W/h), porszívó (Bosch BSD3220: 2200 W/h), mosógép (Electrolux EWF10040W: 850 W/ciklus), vasaló (Tefal FV3230E0: 1800 W/h), villanybojler (Ariston SG10 OR: 1200 W/h), hajszárító (Bosch PHD2101: 1200 W/h).

40


Nr 1 2 3

Tipus

Fogyasztás/óra

Rádiós óra

N SB N SB

Sencor SRC 105

TV Philips LCD 19PFL3403D

Működés (perc)

Fogyasztás (W)

Borotva Philips HQ6900

4

Kézszárító Optima

5

Hagyományos izzó Tungsram

6

Takarékos izzó SkyLight

7

Hűtő Zanussi ZRT623W

8

Mikrohullámú sütő LG MC-7849HS

9

Teafőző Braun KF 570 Cafe House

10

Kenyérpirító Moulinex Principo

11

Kávéfőző Braun KF 570 Cafe House

12

Mosógatógép Electrolux ESI68850X

13

Számítógép

14

Porszívó Bosch BSD3220

15

Mosógép Electrolux EWF10040W

16

Vasaló Tefal FV3230E0

17

Villanybojler Ariston Sg10 OR

18

Hajszárító Bosch PHD2101

N SB

N SB

N SB

............. W (........ KW) = ............ RON

41


IX. Hulladék

M

inden hulladéknak számit, amit kidobunk, amitől szabadulni akarunk, a szemét, különböző melléktermékek, minden, ami lehull (morzsa, levél, forgács) hulladéknak számít. ”... az ember élete, termelő és fogyasztó tevékenysége során képződő anyag, amely közvetlenül vagy közvetve veszélyezteti a környezet védelem alatt álló tárgyait, elemeit, és amelyek keletkeztetője az adott időpontban érvényes műszaki, gazdasági feltételek mellett nem képes felhasználni vagy értékesíteni, ezért azokat a további emberi tevékenység köréből való eltávolításra ítéli.” (Bonnyai et al., 1981) A hulladék tulajdonosa arra törekszik, hogy a hulladékot eltávolítsa környezetéből. De ami a tulajdonosnak hulladék, lehet hogy másvalaki nem minősíti annak, mivelhogy azt valamiképpen hasznosítani tudja. Hiszen a hulladékról gondoskodni kell olyan módon, hogy az a környezetet és az élőlényeket ne veszélyeztesse. A városiasodás, a vegyipar gyors fejlődése a XX. században, a fogyasztói magatartás változása (”használd és dobd el”) a hulladék mennyiségének megnövekedéséhez vezetett. Ennek következménye, hogy egyre kevesebb a hulladék elhelyezésére alkalmas hely, környezetünk pedig egyre terheltebb és szennyezettebb lesz. A hulladékok eredetük szerint lehetnek települési vagy termelési hulladékok. Települési hulladékokhoz tartozik a háztartási hulladék: üres konzervdobozok, élelmiszermaradékok, gyógyszerek, műanyag palackok, csomagolópapír, üvegcserepek, villanyégők, elemek; üzletek, irodák, éttermek hulladéka; utcák, parkok, kertek tisztántartásából

származó hulladék (falevelek, gallyak, fű); kisvállalatok valamint szolgáltatóipar hulladéka (hasonló a háztartási hulladékhoz). A termelési hulladékhoz tartozik az ipari hulladék: az ipari termelés során visszamaradó, használni már nem kívánt anyagok. Az iparágak sokfélesége miatt nagyon változatosak: vegyipari hulladék, mosóvíz, vegyszerek, fémkohók salakja, oldószerek; mezőgazdasági hulladék: erdőgazdálkodás, növénytermesztés és állattenyésztés hulladékai. Ez utóbbiak mind biológiai eredetűek. Lehetnek növényi eredetűek: kukoricacsutka, szalma, fakéreg; állati maradványok: elhullott állatok, trágya, trágyalé; műtrágyák maradékai, növényvédő-szerek. A hulladékok halmazállapotuk szerint lehetnek szilárd, folyékony és gáznemű hulladékok. Szilárd hulladékok: szemcsés, darabos és porszerű hulladék; folyékony hulladékok: oldószerek, festékek, olajok, kommunális és ipari szennyvizek, állat-tenyésztésből származó szennyvizek, hígtrágya; gáznemű hulladékok: gépjárművek kipufogó gázai, fűtőberendezések és hőerőművek füstgázai, vegyiparban kibocsátott gázok: klór, kéndioxid, sósav. A hulladékok csoportosíthatóak még veszélyességük szerint. Ez alapján lehetnek: toxikus, mérgező, gyúlékony, valamint robbanásveszélyes hulladékok, amelyek ütés, melegítés, különböző anyagokkal való érintkezés hatására felrobbanhatnak. Hulladékgazdálkodási prioritás Létezik egy hulladékgazdálkodási prioritási sorrend, amely meghatározza a hulladékok kezelésének, mennyiségük csökkentésének sorrendjét.

42


A legelső dolog, ami számunkra kiemelten fontos, a hulladékmegelőzés. Ezt követi az újrahasznosítás, újrahasználat, majd csak legvégül a hulladékok ártalmatlanítása: a lerakás és az égetés. Egyértelműnek tűnik, hogy a legegyszerűbb megelőzni, mérsékelni a hulladék-kibocsátásunkat, mint majd később azon gondolkodni, hogyan is gyűjtsük össze azt a rengeteg hulladékot, miként válogassuk szét vagy hogyan tudjuk ártalmatlanítani a keletkezett mennyiséget. Ezek a döntések mind kihatnak közvetlen környezetünkre. Hulladékmegelőzés A termelőnek arra kell törekednie, hogy főként minőségi, egészséges termékeket állítson elő, és ne a színes csomagolásra fektesse a hangsúlyt. Nekünk meg mindenképpen át kell gondolnunk, hogy mit is vásárolunk - tudatos vásárlás-, annak érdekében, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk a fogyasztás során. Ez nem a nélkülözést jelenti, hanem felelősséget embertársaink és környezetünk iránt. Csak azt vegyük meg, amire valójában szükségünk van. Szelektív hulladékgyűjtés Meghatározza a hulladék további sorsát Régebben a hulladék gyűjtése ott történt, ahol a keletkezett. Ma már konténeres hulladékgyűjtést és szállítást alkalmaznak. Úgy kell gyűjteni a hulladékot, hogy az ne szóródhasson szét, és gátolva legyen a csurgalék kiszivárgása. A szelektív hulladékgyűjtés az ismételten hasznosítható anyagok szétválasztását jelenti. A lakosság környezettudatossága nagymértékben befolyásolja a szelektív hulladékg yűjtés sikerét. Itt szükséges, hogy megértsük a szemét és a hulladék közötti különbséget. Szemétnek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek nem hasznosíthatóak újra, vagy éppen vegyesen tárolódnak, és így nem nyerhető belőlük másodnyersanyag. Ezzel szemben a hulladékok olyan külön, fajtánként gyűjtött, számunkra értéktelen anyagok, melyekből, ha elkerülnek a megfelelő helyre, másodnyersanyag nyerhető. A szelektív hulladékgyűjtés

fontos eljárás, azonban ez a művelet nagy költségekkel járó folyamat. Annak feltétele, hogy ez jól működjön: hajlandóság a lakósok részéről a hulladék szelektív gyűjtésére és tárolására, mindaddig, míg azt el nem szállítják. Ártalmatlanítás, égetés égetés:: A hulladékégetés modern műszaki megoldásokat alkalmazó, teljesen higiénikus hulladékkezelési eljárás. A megfelelő füstgáztisztítási módszerekkel sokak szerint ma már a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeket is teljesíti. A hulladékégetés hőleadási (exoterm) folyamat, az égetés során a hulladék szervesanyag-összetevői a levegő oxigénjével reakcióba lépve gázokká és vízgőzzé alakulnak, majd füstgázként távoznak a rendszerből. A fennmaradó szervetlen anyag salak formájában rakódik le. Lerakás: a hulladékkezelés utolsó eleme, mely során ideális esetben a már nem hasznosítható hulladékok környezetkímélő hatástalanítása történik meg. A lerakás nélkülözhetetlen eljárás, egyszerűsége és a mérsékeltebb anyagi ráfordítás miatt más hatástalanítási módszerekkel szemben előnyt élvez. Előreláthatólag még hosszú távon fennmarad, mint hulladékártalmatlanítási eljárás. Hulladékcsökkentés a háztartásban háztartásban:: áramfogyasztás csökkentése; életstílus megváltoztatása: ne dobjuk el autónkat, ruháinkat, cd-lejátszónkat csak azért, mert már nem divatos; tömegközlekedés, kerékpár használata és az autók mellőzése. Ne vásároljunk haszontalan, felesleges vagy túlcsomagolt dolgokat; ne „dőljünk be” a reklámoknak, mert a reklámköltséget is velünk fizettetik meg; jó minőségű, lehetőleg tartós termékeket vásároljunk; támogassuk az újrahasznosított anyagból készült termékeket; lehetőleg ne vásároljunk elemmel működő készülékeket, mert az elem környezetszennyező és drága is.

43


Gyakorlat

1. Az alábbi rejtvényeket megfejtésével fontos hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmakat kaptok meg:

L Á TO ÁR

SIH

AS

TYO

K

FO

SV

ADÉ

ZT Ó

ZON

VÁS

ÁS

S

MAG

DA TU

CSO

OLÁ

ULL

GY

R

SZA

2. Szemetet, hulladékot nap mint nap termelünk, azonban ritkán gondolkodunk el azon hogy mi történik az általunk termelt hulladékkal ha kidobjuk őket, elszállítják lakásunk elől. Tudd meg: Hova (milyen helységbe) szállítják az összegyűjtött hulladékot ? Milyen távol van ez a lakásodtól? Készíts egy táblázatot melyben beíród, hogy környékeden hol tudod leadni a különböző hulladéktípusokat (papír, pet-palack, üveg, ceruzaelem, stb. ) ? Szánd rá magad, hogy a teli szemetest kiborítod, majd szétvállogatod a különböző típusú hulladékokat, igyekezz megtippelni, hogy hány kilót tehetnek ki az eltérő hulladéktípusok? Az előbbi gyakorlat nyomán találd ki hogyan tudod csökkenteni a szemetesbe kerülő mennyiséget? 3. Készítsünk csomagolóanyagot! Beszéljük meg, hogy milyen információt szoktak feltüntetni a különböző termékek csomagolásain? Ezek alapján tervezzük meg egy kitalált terméknek a csomagolását, felhasználva a következő oldalon levő sablont.

44


45


4. Válassunk ki egy terméket a 10 közül, azt amelyet megvennének az üzletben, vagy azt melyet legutóbb választottunk. Ezt követően gyűjtsünk minél több adatokat ezekről a termékekről, érdemes megvizsgálnunk, hogy hol gyártották, milyen a csomagolóanyaga, az összetétele stb. majd ezt követően válasszunk újból terméket, ugyanarra esik a választásunk? 3. Sprite 1. Pepsi 2. Coca Cola

4. Pfanner 6. Prigat 5. Granini

7. Fanta

9. Coca Cola

8. Giusto

10. Tymbark

46


X. Közlekedés

A

közlekedés története egy időben kezdődött az emberiség történetével. Valamikor őseink a két lábukra és a kezükre voltak utalva teljesen. Évezredek elteltével rájöttek, hogy segíteni tudnak magukon. Ma már gondot okoz a sűrű forgalom: tömegközlekedés, autók. A kerékpár viszont eg y g yors közlekedési mód városi környezetben, és környezetkímélő akárcsak a gyaloglás. A közlekedés folyamatosan kifejti káros hatását a környezetre. Legfőbb hatása a levegőszennyezés. A személy- és áruszállító gépjárművek működésük során jelentősen szennyezik környezetünket. Legkárosabb hatást a közlekedésben előforduló belső égésű motorokkal ellátott járművek fejtik ki, ugyanis üzemelésük sorána kőolaj-származékok elégetéséből keletkezett, kipufogógázat alkotó melléktermékek kikerülnek a levegőbe. A kipufogógáz összetevői közül a legfontosabbak: szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok, kén-dioxid, szénhidrogének, ólomveg yületek és különböző szilárd részecskék, pl. por. Ezek a káros gázok nagy mértékben hozzájárulnak Földünk felmelegéséhez, ami jelentősen befolyásolja az élővilágot is. A közlekedés ugyanakkor nagymértékű energiafogyasztó is. A környezetszennyezés ott jelenik meg legelőször, ahol az emberek élnek. De az emberek befolyásolni tudják a környezetszennyezést és az energiafogyasztást is, ha inkább a kerékpárt vagy a tömegközlekedést választják, nem beszélve a gyaloglásról.

Közlekedés okozta zajszennyezés A közlekedés során keletkezett zaj a lakosság számára komoly zavaró tényező. Sok lakásban ez a zajszint meghaladja az egészségügyileg megengedett határértéket. Egy adott területen megnyilvánuló összes zajforrás (gépjárművek) és az akadályoktól (épületek) függő hangterjedés befolyásolásával lehet mérsékelni a körzetet érő zajhatást. A zajszennyezés függ a járművek mennyiségétől és állapotától, de befolyásolja az út burkolatának minősége is. Ezért különösen fontos odafigyelést igényel a városi közlekedésben használt járműtípusok kiválasztása. Külön szabályozásra van szükség a repülőterek környékén a légi járművek nagyon erős zajhatása miatti károk meg előzésére, illetve elhárítására. Kerékpár A kerékpár nem károsítja a levegőt, mivelhogy semmilyen káros anyagot nem bocsát ki. A parkolás nagyon kevés helyet igényel. Egy kerékpár átlagos sebessége az utcán 15-25 km/óra, ami esetenként több is lehet a túlzsúfolt utcákon közle-kedni próbáló autóké. A kerékpár sok esetben a leggyorsabb közlekedési eszköz. Sok helyen önálló kerékpárutak könnyítik meg a kerékpárral való közlekedést. Tömegközlekedés A tömegközlekedés magába foglal minden olyan szállítóeszközt, ahol az utasok nem a saját járműveiket használják: autóbusz, vonat, trolibusz, villamos, repülőgép, hajó. Helyenként a taxikat is ide sorolják.

47


A tömegközlekedésben inkább a villamos meghajtású járműveket részesítsük nagyobb előnyben, mintsem a vasutat vagy közutat válasszuk. Ha busszal, vonattal, metróval vagy villamoson utazunk, nincs gondunk a parkolással. A tömegközlekedést úgy tudjuk támogatni, hogyha használjuk a tömegközlekedési eszközöket. Autó Ha elkerülhetetlen a személygépkocsi használata, akkor használjunk jó műszaki állapotú, takarékos járművet és vezessünk üzemanyag-kímélő módon. A kibocsátott légszennyező anyagok mellett más környezetszennyező hatása is van az autóknak: zajszennyezés, porszennyezés, talajszennyezés és nem utolsó sorban a közlekedés céljából épített infrastruktúra (utak) is hatalmas területet foglal el a természetes környezetből. Ugyanez a helyzet a repülőtéri kifutópályával és a vasúti sínekkel is. A XX. században nőtt meg jelentősen a közúti közlekedés használata. Ezzel egyidőben a légszennyezés is ugrásszerűen emelkedett. A közúti közlekedés energiaszükséglete és használata számottevően magasabb, mint a vízi- illetve vasúti közlekedésé és áruszállításé. A közlekedés során kibocsátott szennyező anyagok határozottan hozzájárulnak a savas esők kialakulásához, az üvegházhatás nagymértékű erősödéséhez, az ózonréteg károsodásához, és nem utolsó sorban egyes krónikus betegségek gyakoribbá válásához. A gépjárművek által kibocsátott kipufogógázból, napsugárzás hatására szmog kialakulása fenyegeti főként a nagyobb városokat, ahol a gépjárműveket „nagy koncentrációban” találjuk.

nagymértékben hozzájárulna a szennyezőanyag-kibocsátás csökkenéséhez. Pl. a katalizátoros gépjárművek használata visszaszorítaná az ólmozott benzint, és így nem kerülne ólomtartalmú vegyület a levegőbe a kipufogógázból. Az emberek azon tévhitét, hogy „amit nem lát, az nem is létezik”, ha nem érzékelnek közvetlen környezetében szennyezést, akkor nincs is, és hogy „egyel több autó még nem árthat vagy okozhat problémát”, helyettesíteni kellene a környezettudatos gondolkodással. Gondolataikba és tetteikbe be kellene építeni a környezetért és jövőért érzett felelősséget. Az emberekben tudatosulnia kellene, hogy a „forgalmi dugókban” való álldogálás helyett célszerűbb tömegközlekedési eszközöket választani,vagy inkább kerékpárra ülni.

Szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése Ha a jelzőlámpákat összhangba hoznák a városokban, a közlekedés folyamatossá válna, és ezáltal csökkenne az autók szennyezőanyag-kibocsátása. Ha az autóvezetők kikapcsolnák a motort, amíg állnak a piros lámpánál, akkor azidő alatt sem ker ülne kipufogógáz a legkörbe. A gépjárművek fokozatos korszerűsítése is

48


Gyakorlat 1. Nagyon kevéset tudunk arról, hogy milyen típusú és intenzitású közúti forgalom zajlik körülöttünk, ezért probáljunk ennek utána járni. A leghasznosabb a feladat akkor tud lenni, ha egy településen belül több csoportban végezzük, így nagyobb területen végezhetünk megfigyeléseket és több adatot lehet begyűjteni. Válasszunk ki egy útszakaszt melyen egy óra során a következő adatokat figyeljük meg: hány kerékpáros, gyalolgos, szekér, gépkocsi, tehergépkocsi, busz stb. haladt el előttünk. A számlálásban résztvevők számának függvényében több feladatot végezhetünk el: a) A mellékelt táblázat segítségével számoljátok meg az elhaladó járműveket, majd összesítsétek az eredményeket az utolsó táblázatban.

Gyalogos

Kerékpáros

Szekér

Személygépkocsi

49


Tehergépkocsi

Autobusz

Gyalogos

Kerékpáros

Szekér

Személygépkocsi

Tehergépkocsi

Autobusz

b) Amennyiben többen, több helyszínen végeztetek megfigyelést hasonlítsátok össze azokat, beszéljétek meg, hogy miből adódnak a különbségek? c) Hasznosnak bizonyulhat ugyanazon a szakaszon több időszakban is végezni felméréseket, hogy teljesebb képet kapjunk a településünkön áthaladó forgalomról. (pl. 6-7 óra, 11-12 óra, 15-16 óra, 1920 óra). Foglaljuk ezeket is egy táblázatba, készíthetünk grafikont is, beszéljük meg a különbségeket. d) Amennyiben többen személy kerül egy megfigyelő helyszínre, érdemes azt is megfigyelni, hogy a személygépkocsik mennyire vannak kihasználva, hány személy utazik benne. e) Készítsünk a településünkről egy vázlatos térképet és külön jelőljük meg rajta a különböző közlekedés típusokat, azok gyakoriságát. 2. Tervezz kerékpárútat (járdát) településeden. Az előző feladat elvégzésével már számos információnk van a településünken zajló forgalomról, probáljuk ezeket felhasználni és még egy lépést tenni a gyakorlati eredmény irányába. Tudjuk, hogy melyek azok az útszakaszok melyeket gyakrabban használnak, próbáljuk meg ezeket papíron összekötni és megnézni, hogy a gyakorlatban lehet-e akadálya ennek megvalósítására.

50

No title

Recommend Documents