No title

TANANYAGBEOSZTÁS A pályázat megnevezése, jelzete:

TÁMOP – 3.1.4.–08/2-2008–0149 Címe:

„ A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán” Implementáló pedagógus: Oláh András Implementációs terület:

Ember és társadalom 6. osztály

Mátészalka, 2012. szeptember 1. Jóváhagyta: __________________________ igazgató

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 6. évfolyam

TANANYAGBEOSZTÁS 2012/13. tanév

Az „Ember és társadalom” műveltségterület középpontjában az EMBER világa áll. Három aspektusa: a történelem (múltismeret), az emberismeret, a társadalomismeret (jelenismeret). A műveltségterület az alábbi hagyományos értelemben vett tantárgyakat és modulokat foglalja magába:  Történelem  Hon és népismeret  Etika  Állampolgári ismeretek Célok és feladatok A történelem a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi tudat kialakítása, a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme egy folyamat eredménye, s hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10-12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5-6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből - a történetekből - kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A hon- és népismeret tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. Az etika betekintést nyújt az ember másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűződő viszonyába. Segít tudatosítani az értékdilemmákat. Fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket, képességeket.



A társadalomismeret segít abban, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Fejlesztési követelmények Az „Ember és társadalom” műveltségterület fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük.



Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egyegy ország, térség fejlődésére. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ismeretszerzés, tanulás Kritikai gondolkodás Kommunikáció Tájékozódás térben-időben A tartalom kulcselemei A reflexiót irányító kérdések

Az első négy fejezet a fejlesztendő képességeket sorolja fel és rendszerezi. Az ötödik fejezet már a tananyagról szól. Az itt felsorolt tartalmi elemek azonban semmiképpen nem tekinthetők tantervi témáknak: különböző témákhoz kapcsolódhatnak, és feldolgozásuk a tananyag kiválasztásának és elrendezésének egészen különböző modelljei keretében történhet. Az utolsó fejezet olyan – nem egyértelműen megválaszolható és a filozófiai gondolkodás felé is utakat nyitó – kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket az adott szakaszban a gondolkodásfejlesztés középpontjába kell állítani. A többi fejezettől eltérően itt nincs átfedés az egyes szakaszok között; ez azonban csak annyit jelent, hogy a képzési szakaszok központi kérdéseit fogalmazzuk meg, amelyek természetesen más képzési szakaszokban is relevánsak lehetnek.



ALAPOZÓ SZAKASZ I. Az alapozó szakasz a 10-12 éves korosztály, az 5−6. évfolyam tanulóinak fejlesztését, a továbbképzéshez szükséges képességek megszerzését tűzi ki célul. Ebben a szakaszban a tanítás és a tanulás folyamatának erőteljes tagolódása történik meg. A helyi tantervek átdolgozásakor kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra:  önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása 10-12 éves korban,  információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban való alkalmazás),  kommunikációs képességek (például: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben),  szociális kompetenciák fejlesztése,  térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való tájékozódás. Az 5. és 6. évfolyamokon megfontolt, jól megszervezett és előkészített differenciálást érdemes megvalósítani. Ajánlatos, hogy a kijelölt műveltségi területeken legalább három csoport (haladók, közepesek, gyengék) kialakítására kerüljön sor. Összességében véve tehát a készségek, képességek, ismeretek megszerzésére kell törekedni a tanulócsoporton belül.

6. ÉVFOLYAM Alapozó szakasz II. Éves óraszám: 74 – Heti óraszám: 2 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

o Képi információk gyűjtése egy adott témáról. o Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön. o Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése. o A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel. o Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése.



o Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat). o A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása. o Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése. o A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. o A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése. o Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. o Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. o Egyszerű mennyiségi adatok összevetése. o Vázlat készítése tanári segítséggel. o A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése. Kifejezőképességek

o A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből. o Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. o Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. o Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése o Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel. o Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel.

Tájékozódás időben

o A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel. o A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. o Történelmi események időrendbe állítása. o Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később.

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 6. évfolyam Tájékozódás térben


o A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel. o Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon.

A feldolgozás menete Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Bevezető. Év eleji ismétlés

6

2. Képek a középkori Európa életéből

15

3. Magyarország az Árpádok idején

13

4. A virágzó középkor Magyarországon

14

5. Az újkor kezdetén

9

6. Magyarország az újkor kezdetén

14

7. Év végi ismétlés

2 74

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 6. évfolyam 1.


BEVEZETÉS

Tananyag

1. Bevezetés – Év eleji ismétlés – Az őskor 2. Év eleji ismétlés – Az ókori Kelet 3. Év eleji ismétlés – Városállamok és birodalmak (Athén és Róma) 4. Év eleji ismétlés – Az ókor nagyjai

5. Év eleji ismétlés – A népvándorlás 6. Év eleji felmérés

Fejlesztési célok

Legyen képes a tanuló meghatározni a történelem tantárgy lényegét, hogy az mivel foglalkozik, s felismerni a célját.

A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok társ. ism: a természetes egyenlőség

Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok

A továbbhaladás feltételei

Alap: a 6. osztályos TK térképes összefoglalói

társ. ism: vagyoni IKT-eszközök különbségek A tanév egésze során: Legyen képes a tanuló az Koncentráció: énekalapozó szakasz legfontosabb etika: honvédelem zene, topográfia, ismeretanyagát felidézni. irodalom, KVK Gyűjtőmunka, A tanuló legyen képes az beszámoló emberiség történetének, benne Szituációs kiemelten Európa és a magyar etika: a polgárok gyakorlat történelem törvényszerűjogai Önálló és ségeinek kiemelésére. kiscsoportos szövegEmlékszel még? címmel az 5. feldolgozás évfolyamos fejezeteket a 6. Forráshonismeret: évfolyamos könyv honfoglalás kori feldolgozás bevezetőjében szereplő emlékhelyek Múzeumösszefoglaló térképek alapján látogatás ismételjük át. Idegenvezetés

Fogalmazzák meg a tanulók ókor és a középkor átmenetének legfőbb jellemzőit.



2. KÉPEK A KÖZÉPKORI EURÓPA ÉLETÉBŐL

Tananyag

7. A felbomlott Római Birodalom 8. Középkor társadalma

Fejlesztési célok

Legyen képes a tanuló arra, hogy a középkori Európa kialakuló új államait elhelyezze a történelmi térképén.

A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok

Kooperatív állampolg. ism: - az államszervezet csoportmunka etika: társadalmi igazságtalanság

9. Élet az uradalomban 10. A nemesek és jobbágyok élete

11. Az Arab Birodalom és az iszlám kialakulása 12. Nagy Károly Frank Birodalma

Legyen képes a tanuló arra, hogy felfedezze az összefüggéseket, a folyamatosságot, ami az ókori nagy birodalmak uralkodói és alattvalóik, illetve a középkori királyságok királyai és alattvalóik között fennállt.

Legyen képes a tanuló arra is, hogy a történelem folyamatának és a társadalmi változásoknak máig ható 13. A középkori keresztény üzenetét megértse, azt, hogy egyház az ókor fejlődését hogyan 14. Szerzetesek és kolostorok váltotta fel, és vitte tovább a


honismeret: - a paraszti élet emlékei (tájház) etika: a vallás szerepe

Csoportmunka Prezentáció (IKT) Csoportmunka Frontális munka Egyéni beszámoló Szituációs játék Frontális munka Prezentáció (IKT)

Frontális munka állampolg. ism: - az egyén Beszámoló, vita történelemformáló szerepe etika: eretnekek Kooperatív csoportmunka Prezentáció (IKT) Kooperatív honismeret:


Tudjon a tanuló tanári segítséggel következtetéseket levonni a kialakuló új Európa rendjéről, országainak társadalmi berendezkedéséről. Váljon rendszeres gyakorlattá a könyvtári és az internetes kutatómunka, a források feltárása. Tudjon tanári segítséggel, a források alapján a tanuló írásban, szóban egyszerű előadást tartani, következtetéseket levonni. Tudjon a tanuló a tanári magyarázat, a tankönyvi szöveg és kép, továbbá a munkafüzet feladatai alapján a tanult anyagrész reprodukálására.

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 6. évfolyam középkor, s abból miképpen jöhetett létre mai, modern 15. Európa középkori városai társadalmunk. 16. Iparosok, kereskedők, céhek 17. A román és gótikus művészet 18. A reneszánsz és a humanizmus kezdete 19. Összefoglalás – I.

20. Összefoglalás – II.

21. Témazáró dolgozat írása

Tudnia kell a tanulónak, hogy mi maradt meg napjaink társadalmában a középkorból (például a római katolikus egyház, a királyság intézménye, valamint számos épület) és mi nem maradt meg (például a feudalizmus rendszere, az inkvizíció, az istenítéletek, és számos épület). Az első fejezet kulcsfogalmait (dézsma, hűbériség, feudalizmus, szerzetes, kolostor, jobbágy, földesúr, céh, iszlám stb.) ismernie kell minden tanulónak .


egyházi emlékek

csoportmunka

honismeret: a városiasság jellemzői

Csoportmunka (IKT)

honismeret: a térség műemlékei

Frontális munka Csoportmunka Prezentáció (IKT)

etika: az ember Csoportmunka öntudatra ébredése Beszámolók (IKT) és szembeszállása a dogmákkal Frontális munka Tanári prezentáció (IKT) Csoportmunka (vetélkedő)

A fejezet összefoglalásakor már legyen képes arra, hogy a gyűjtött információk alapján össze tudja kapcsolni a középkori Európa társadalmi és topográfiai változásait, s abba majd tudja beleilleszteni a Magyar Fejedelemség, illetve királyság születését. Tudja megfogalmazni a kereszténység lényegét, továbbá kettészakadásának máig ható következményeit. Ismerje fel a középkor három meghatározó stílusirányzatának jegyeit, s végezzen gyűjtőmunkát e témában.

Egyéni munka Tudja alkalmazni a korszakra vonatkozó időszalagokat, vaktérképeket, azaz a térbeli és időbeli tájékozódás legelemibb ismereteit.



3. MAGYARORSZÁG AZ ÁRPÁDOK IDEJÉN

Tananyag

Fejlesztési célok

22. Letelepedés a Kárpátmedencében

Legyen képes a tanuló értelmezni a magyar nép vándorlásának, majd végleges letelepedésének okait, összefüggéseit.

23. A Magyar Királyság megalapítása

Legyen képes bemutatni a népvándorlás népei közül azokat, amelyek a magyar néppel társadalmi, 25. Trónviszályok és topográfiai, vagy hadi pogánylázadások kora cselekmények vonatkozásában 26. Szent László (1077 −1095) kapcsolatban voltak. 24. Szent István, az államalapító

27. Könyves Kálmán (1095−1116)

28. Országépítő és törvényhozó királyok

Legyen képes a tanuló megmagyarázni azt, hogy a honfoglalást és az államalapítást előkészítő fejedelmeink milyen szerepet játszottak történelmünkben. Hogyan történhetett meg,

A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: a honszerzés igazságtalansága állampolg. ism: - a királyi hatalom


Frontális munka Beszámoló - VITA Csoportmunka Prezentáció (IKT)

etika: Koppány és Kooperatív Vazul sorsa csoportmunka etika: I. András és Csoportmunka I. Béla viszonya irodalom: legendák

Frontális munka Egyéni beszámoló

etika: a boszorkányság kérdése

Frontális munka Prezentáció (IKT)

állampolg. ism.: a törvényesség

Frontális munka Beszámoló, vita


Tudjon a tanuló önállóan vagy kevés segítséggel következtetést levonni a honfoglalás és az államalapítás eseményei között. Készítse el az Árpád-ház vázlatos családfáját III. Andrással bezárólag. Ennek készítése folyamatosan történjen. Tudjon beszámolót összeállítani a Szent Korona kalandos történetéről, legalább az 1301-ig tartó időszakról. Tudjon beszámolót, kiselőadást tartani az Árpádház nagy alakjairól és


29. A tatárjárás 1241−1241.

30. A második honalapítás. Az Árpád-ház kihalása

31. Az Árpád-kori magyarság műveltsége 32. Összefoglalás – I.


hogy számos, a magyarnál erősebb, nagyobb nép eltűnt a népvándorlás viharában, a magyar pedig megmaradt. Használja a szakszavakat (félnomád, gyula, kende, várjobbágy, székelyek, szászok, szerviensek, familiaritás, tatárok). Tudjon a tanuló tájékozódni az időben, amikor sorrendbe rakja a vándorlás, honfoglalás, kalandozások, államalapítás, német támadások, vagy a tatárjárás eseményeit.


fontosabb eseményeiről. honismeret: tatárjáráskori emlékek etika: trónutódlás

Kooperatív csoportmunka Prezentáció (IKT) Kooperatív csoportmunka

honismeret: Árpád-kori emlékek

Csoportmunka (IKT)

Frontális munka Prezentáció (IKT) Csoportmunka (vetélkedő) Egyéni munka

34. Témazáró dolgozat írása Tudjon tájékozódni térben (Etelköz Bizánc, Itália, Kárpát-medence, vagy éppen Erdély, Dunántúl, a Vereckeihágó, Pozsony, Esztergom, Ópusztaszer) Legyen képes választ adni az Árpád-kor történelmi összefüggéseire.

Tudja bejelölni vaktérképen az első tíz püspökséget, az első apátságokat (Pannonhalma, Zirc, Bakonybél, Pécsvárad stb.) Tudja Esztergom, Fehérvár, Veszprém, Gyulafehérvár, Kalocsa helyét, a magyar történelemben játszott szerepét. Időszalag, vaktérkép, kronológia segítségével tudjanak a tanulók tájékozódni térben és időben. Tudja a Képes krónika segítségével a tanult kor főbb eseményeit sorrendbe rakni.



4. A VIRÁGZÓ KÖZÉPKOR MAGYARORSZÁGON

Tananyag

Fejlesztési célok

Legyen képes a tanuló annak kifejtésére, hogy mit jelent a trónviszály, illetve a bárók hatalma, majd Károly Róbert trónra kerülése hogyan hatott 36. Nagy Lajos, a lovagkirály az ország sorsára. 35. Károly Róbert „Kincses Magyarországa”

37. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 38. A középkori magyar városok

Fel kell ismernie a tanulónak a szétforgácsolódás, illetve a központi hatalom egymást váltó időszakainak történelmi törvényszerűségeit.

Legyen képes arra, hogy az 39. Az Anjou és a Zsigmond- Árpád-korról szerzett tapasztalatokból kiindulva kor műveltsége következtessen arra, mely szerint a jól működő gazdaság, az erős hadsereg és a hazájá40. A törökverő Hunyadi nak elkötelezett király és János nemesség jó együttműködése 41. A nándorfehérvári diadal esetén rend és fejlődés van.

A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: az anarchia megfékezésen – mikor alkalmazható erőszak állampolg. ism: - perszonálunió etika: Husz megégetése honismeret: Debrecen


Frontális munka Beszámoló – (IKT)

Csoportmunka Prezentáció (IKT) Kooperatív csoportmunka Csoportmunka

etika: a krónikások Frontális munka „legenda-gyártása” Egyéni beszámoló etika: a váradi egyezmény Frontális munka felrugása Prezentáció (IKT) honismeret: a déli harangszó Frontális munka


Tudjon a tanuló önállóan, vagy segítséggel következtetéseket levonni a fejezetcímben szereplő jelző alapján. („Kincses Magyarország”) A fejezet feldolgozása során a tanuló részesítse előnyben a kutató és a gyűjtőmunkát. Erre számtalan lehetőség adódik. Az összegyűlt anyagból készítsék el a tabló, napló, beszámoló, kiselőadás, térkép, idegenvezetői program valamelyikét. Ismerje a tanuló a korszak idő és térbeli jellemzőit. Rendezzen társaival egy órai vagy órán kívüli kvízjátékot.


42. Hunyadi Mátyás uralkodása 43. A hódító Mátyás reneszánsz udvara

44. A Jagellók kora (1490−1526) 45. A mohácsi vész A három részre szakadt ország 46. Összefoglalás – I.



Legyen képes bemutatni a tanuló a tárgyalt korszak kiemelkedő alakjait (Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás) úgy, hogy az eltérő dinasztiákból érkező uralkodók között vonjon párhuzamot. Emelje ki a hasonlóságokat és az eltéréseket. Legyen képes a tanuló az időrendet, a topográfiát a megfelelő helyen kezelni. Tudja a kulcseseményeket az évszámokhoz (1301, 1351,1456, 1490, 1526, 1541) rendelni. A kifejezőkészség és az ismeretszerző képesség fejlesztése az események bemutatásakor bővüljön az állami jövedelmek, bandérium, báró, ősiség, pallosjog, úriszék, városfejlődés, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, zsoldos, reneszánsz, fekete sereg, corvina kifejezésekkel.


Beszámoló (IKT) állampolg. ism.: a centralizálás honismeret: reneszánsz emlékek

Csoportmunka Prezentáció (IKT)

Tudjon választ adni a tanuló arra, hogy miért nevezik ezt a korszakot a „vegyes házi királyok” korának.

Csoportmunka (IKT)

etika: az uralkodói alkalmasság Frontális munka * parasztfelkelés Prezentáció (IKT) etika: Szapolyai távolCsoportmunka maradása

Frontális munka (IKT) Csoportmunka (vetélkedő) Egyéni munka

Ismerje és tudja ismertetni a korszak jeles kulturális és művészeti elemeit (Képes krónika és más kódexek, egyetem, festészet, szobrászat, építészet stb.) Kapcsolja össze a törökverő Hunyadi János személyén keresztül a kormányzó fogalmát, s a nándorfehérvári diadal jelentőségét. Pozsony, Kassa, Gyulafehérvár, Nándorfehérvár, Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad felismerése a térképen, hol van ma az említett város, mi volt a szerepe a tárgyalt korban, melyik város főváros ma egy másik országban stb. Tudjon választ adni arra, hogy miért tekintjük Mátyást az egyik legnagyobb magyar királynak.



5. AZ ÚJKOR KEZDETÉN

Tananyag

49. A nagy földrajzi felfedezések 50. Amerika őslakói Két világ találkozása 51. A felfedezések hatása Európára

Fejlesztési célok

Legyen képes a tanuló arra, hogy bővítse topográfiai ismereteit, amikor Európa országainak megismerése után az Újvilágot, azaz Amerikát is meg kell találnia a térképen. Ezzel együtt az európai társadalmak után az attól eltérő idegen kultúrákat is meg kell ismerni.

A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok társ.ismeret: *mi indukálta a fejlődést? etika: kereszténység és gyarmati sors

állampolg. ism: - a vallások Legyen képes a tanuló két egyenjogúsága etika: birodalmi 53. A spanyol világbirodalom különböző világ egymásra hatásának elemzésére (gazda- szemlélet és Németalföld sági, kulturális, vallási), a lényeges eltérések figyelemetika: a hatalom 54. Angliától Nagybevételével. kérdése Britanniáig 52. Reformáció és ellenreformáció

55. A Napkirály Franciaországa és Nagy Péter Oroszországa

Legyen képes a tanuló annak a állampolg. ism.: felismerésére, hogy a az abszolutizmus polgárosodás (reformáció, megítélése manufaktúra, a tőke és tőkés


Frontális munka Beszámoló (IKT) Csoportmunka Prezentáció (IKT) Kooperatív csoportmunka


Tudja a tanuló az alapvető topográfiai követelményeket, tehát az Újvilág és az óceánok helyét. Tudja térképen megmutatni, illetve vaktérképen berajzolni a nagy felfedezők (Kolumbusz, Díaz, Magellán) útját.

Csoportmunka (IKT)

Frontális munka Egyéni beszámoló Kooperatív csoportmunka Frontális munka Prezentáció (IKT)

Tudja szóban és írásban felvázolni az új termelőkultúra kialakulását és Európára gyakorolt hatását. Mutassa ki, hogy az óriási vagyont felhalmozó, nyereségesnek ígérkező Spanyolország hogyan veszítette el vezető helyét Németalfölddel és Angliával szemben, s milyen szerepe


56. Tudomány és művészet a kora újkorban

megjelenése, a polgári forradalmak) illetve annak eredményei a mai modern korszakunkban is éreztetik hatásukat.

57. Részösszefoglalás Világosan kell látnia, hogy a feudalizmus ellen fellépő, hatalomra törő új rend, a polgárság vallása a reformáció. A nagy változások társadalmi, topográfiai kísérőjelenségei az angliai és a németalföldi események. A világ felosztását, a hatalom, pénz, vallás mentén zajló változások összefüggéseit Kolumbusz, Luther, Cromwell neve jelzi. Képesnek kell lennie a tanulónak arra, hogy meglássa, ezzel egy időben Európa más országaiban a feudalizmust konzerváló királyok terjesztették ki hatalmukat (XIV. Lajos és Nagy Péter). Legyen tisztában a csillagászat, fizika fejlődésével, amely gyökeres fordulatot idézett elő a világ szellemi és tudományos életében.


volt ebben a reformációnak. társ.ismeret: a tudományos felfedezések hatása



Tudja a tanuló felsorolni és röviden bemutatni a legfontosabb új protestáns irányzatokat, s tudjon melléjük egy-egy országot rendelni, ahol a vallás elterjedt. Tudja összefoglalni a polgárosodás és a polgári forradalom lényegét, s ezzel összefüggésben a tőkés társadalom kialakulásának folyamatát. Mutassa be a tanuló a 16−17. században kialakuló, illetve átalakuló államok (NagyBritannia, Hollandia, Belgium, Spanyolország, Németország) kora újkori és az említett államok mai állapota közötti kapcsolatot. Tudja a tanuló röviden elmondani a nagy fordulatot hozó korszak legjelentősebb társadalmi, vallási, tudományos változásait is azok összefüggéseit.



6. MAGYARORSZÁG AZ ÚJKOR KEZDETÉN

Tananyag

58. A három részre szakadt Magyarország 59. A várháborúk hősei 60. A Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség 61. A reformáció elterjedése Magyarországon 62. Bocskai István szabadságharca Az ellenreformáció 63. Erdély aranykora 64. Zrínyi Miklós a függetlenségi harc élén 65. Buda visszavétele és a

Fejlesztési célok

A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok


Legyen képes a tanuló összefüggést teremteni a mohácsi vész, Buda elfoglalása, s az ország három részre szakadása között.

etika: gyermekadó Frontális munka Beszámoló – (IKT) állampolg. ism: honvédelem


Be kell tudni mutatni a valaha egységes, a 16. század derekától a három különböző kultúra, három vallás, három ország összefüggéseit, és a reformáció különböző ágainak elterjedését.

állampolg. ism: fejedelmi cím

Kooperatív csoportmunka

etika: vallásbéke

Csoportmunka (IKT)

honismeret: hajdúszabadság emlékei

Frontális munka Egyéni beszámoló

etika: az egyén szerepe (Bethlen) etika: lázadás – felségárulás

Csoportmunka

Legyen képes a tanuló a magyarországi helyzetet összevetni például a németalföldivel. Kíséri-e Magyarországon a reformációt a polgárosodás? Legyen képes megfogalmazni, hogy hazánkban miért nem alakult ki a


etika: Thököly (Ki Frontális munka


Tudja a tanuló a három országrész, a legfontosabb várak, a három szabadságharc (Bocskai, Thököly, Rákóczi) topográfiai alapkövetelményeit. Tudjon a tanuló határozott különbséget tenni a három országrész között (társadalmi berendezkedés, adózás, továbbá a nagyhatalmakhoz való viszony alapján). Tudja felvázolni a vallások elterjedését, hatását, s azok okait, s hogy Magyarországon miért nem ment végbe a polgárosodás, mint NyugatEurópában. Meg kell tudni fogalmazni,

Képes Géza Általános Iskola – Mátészalka TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 6. évfolyam török kiűzése Magyarországról

nyugati államokéhoz hasonló polgárosodás.

Legyen képes a tanuló a szabadsághősök, nemzeti érzelmű politikusok (I. Rákó67. A Rákóczi-szabadságharc czi György, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, bukásához vezető út Zrínyi Ilona, Thököly Imre, II. Az emigráció Rákóczi Ferenc) magyar történelemben játszott szerepét 68. Összefoglalás – I. értelmezni. 66. II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc élén



Legyen képes a tanuló értékelni a három szabadságküzdelmet (Bocskai, Thököly, II. Rákóczi Ferenc), összevetni a nyugati, római katolikus Zrínyi Miklóst az erdélyi protestáns Bethlen Gáborral és a felvidéki evangélikus Thökölyvel. Legyen képes összevetni Magyarország három országrészének állapotát a török kiűzése utáni Magyarország állapotával, amikor az országrészek újra egyesültek.


az igaz magyar?)

Beszámoló (IKT)

állampolg. ism.: vezérlő fejedelem

Frontális munka (IKT)

honismeret: (Tarpa, Vaja)


Frontális munka Prezentáció (IKT) Csoportmunka (vetélkedő) Egyéni munka

hogy az 1526−1711 közötti szűk két évszázad hogyan határozta meg Magyarország fejlődését, jövőjét. Választ kell tudni adni arra a kérdésre, hogy a Bocskai-, illetve a Rákóczi-szabadságharc milyen eredménnyel járt, mi volt a máig ható kisugárzása. Mutassa be a tanuló szóban és írásban a 16−17. századi Magyarországot úgy, hogy helyezze el a korabeli európai politikai-társadalmi folyamatok között (például a spanyol örökösödési háború, a Török Birodalom fénykora, majd válsága, Nagy Péter kísérlete Oroszországban).



7. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS

Tananyag

71. Év végi ismétlés Az európai feudalizmus

72. Év végi ismétlés A polgárosodás kezdete

Fejlesztési célok

Legyen képes a tanuló a 6. évfolyamos témakörök legfontosabb történelmi csomópontjait felidézni, ha kell, segítséggel. Legyen képes térben, időben tájékozódni.

73. Év végi ismétlés A középkori magyar állam kialakulása és megerősödése

74. Év végi ismétlés A középkori magyar állam bukása – függetlenségi küzdelmek

A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: társadalmi igazságtalanság


Frontális és csoport – munka (IKT)

állampolg. ism: Frontális és csoport- a jogrendszer munka (IKT) alakulása (szabadságjogok) Frontális és csoportmunka (IKT) Hon- és népismeret: a magyarság eredete etika: „A haza Frontális és csoportminden előtt” munka (IKT) - az egyén szerepe


Tudja önállóan felidézni a tanuló a korszak nagy fordulópontjait. Tudjon adott témáról rövid beszámolót tartani.



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ AZ ALAPOZÓ SZAKASZ UTÁN Az értékelés az alapozó szakasz megismerési folyamatának zárása. Természetesen magába foglalja az elsajátítási időszak (két tanév) egészét. Az értékelés irányul egyrészt a tanuló tudására (képességek, kézségek, tantárgyi tartalmak), másrészt a tanári tevékenységre (didaktikai, módszertani alapelvek átadására, s főleg gyakorlatban való alkalmazására), eljárásokra. Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának mérése, s ezzel együtt a tanár által alkalmazott módszerek, eljárások eredményességének vizsgálata. (Ne feledkezzünk meg soha arról a nagyon fontos, sokszor mellőzött tényről, hogy a bármilyen jó taneszközök, a legjobban kidolgozott módszerek is csak akkor érvényesülnek, ha a tanár személyisége, tudása, a gyerekekkel kialakított jó kapcsolata azokat „működésbe” hozza.) Az értékelés legegyszerűbb, „kézzel fogható” módja az ellenőrzés, amely történhet szóban és írásban. a) Szóbeli ellenőrzés: Klasszikus módja a feleltetés, amelyre az utóbbi időben az idő szűkössége miatt egyre ritkábban kerül sor. Pedig egy-egy lecke (témakör) szóban történő elmondása a kifejezőkészséget, a szövegértést, egyáltalán a kommunikációs készséget növelné hatékonyan. Jó lehetőséget teremt a tanuló számára a kiselőadás vagy beszámoló, amely egy-egy témában (életrajz, csoport: kunok, hajdúk élete, csata, családfa, vallás) való elmélyülésre s az önálló kutatómunkára serkent. Hasznos az ellenőrzés során a vita, amikor egy-egy arra alkalmas témában (vallási eltérések, szemben álló felek, szabadságharc szereplői stb.) kapnak lehetőséget az érvelésre. A szituációs játék szintén fejleszti a kifejezőkészséget és a dramatikus képességeket. A forráselemzés szóban történő megnyilvánulása szintén az önálló kutatómunkát, a szövegértést és annak „lefordítását” teszi lehetővé. Összefoglalva: a szóbeli megnyilvánulások a reprodukálás képességét és a kifejezőkészséget fejlesztik, ezért alkalmazásukra feltétlenül szükség van. b) Írásbeli ellenőrzés: A 10-12 éves gyerekek tudjanak vázlatot készíteni táblai ábrázoláson, illetve írásvetítőn, projektoron. Ez a lényeglátás fejlesztésére, az otthoni tanulás megkönnyítésére szolgál. Látja a szülő is a tanítás-tanulás folyamatát. Adott témában készíthet (készítsen) a tanuló esszét. Ez önállóságra, kutatómunkára, lényeglátásra nevel. A forráselemzés nem csak szóban, hanem írásban is elvégezhető, amely növeli a szövegértést, íráskézséget. A tesztfeladatlapok a számonkérés, ellenőrzés leggyakoribb formái. Hátránya a személyes kontaktus hiánya, előnye a sokszínűség, játékosság, a sokféle, szerteágazó ismeretek mederbe terelése (hiszen a tesztlapon szerepelhet keresztrejtvény, hiányos szöveg pótlása, feleletválasztás, párbaállítás, fogalmak, események, évszámok, adatok pótlása, társítása, ábrák kitöltése, vaktérkép megoldása, ábrák felismerése, adók kiszámítása stb.).



Az írásbeli ellenőrzéshez sorolhatjuk még a tablókészítést is, hiszen a gyűjtött képeket a tanulók feliratokkal, képaláírásokkal, magyarázó szövegekkel látják el. Az értékelés természetesen sokkal szélesebb skálát ölel fel, mint az említett ellenőrzési formák. Az értékelés tulajdonképpen az egész tanéven áthúzódó tanítás-tanulás folyamatos kontrollja. Lehet eredményes az a tanuló is, aki esetleg a konkrét számonkérések alkalmával nem a legeredményesebb, de érdeklődő, „ott van az órán lélekben is”, gyakran vállal külön feladatokat, elmegy a tanár által szervezett órán kívüli programokra (múzeumlátogatás, helytörténeti kirándulás, országjárás, bemutatók megtekintése stb.). Figyelembe kell venni a szülők, nagyszülők visszajelzéseit, mert azok sokat segíthetnek a tanuló objektív megítélésében. Értékelni kell az internetről, tévéműsorokból letöltött szöveges, képes, mozgóképes anyagokat, amelyek a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A történelemtanítás különösen gazdagodhat műfajából eredően a képi világ alkalmazásával. Ezek azok a tényezők, amelyek lehetőséget adnak a visszacsatolásra, korrekcióra, s egyéb finomításokra. A továbbhaladás feltételei A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. A tanuló tudjon rövid beszámolót tartani a reformáció elindítóiról. Tudja méltatni a magyar reformátorok, erdélyi fejedelmek munkáságát. Értékelje a református kollégiumok hitvédő, kultúra-közvetítő szerepét.

No title

Recommend Documents