,
Qjpesti Helytörténeti ,
Ertesítő 1998.szeptember
V. évfolyam 5. szám
A pesti lóvasút úipestivégtíllomúsa (korabeli metszet)
UjpestiHe|ytörténetiErtesítő
1998.szeptember
FeiesA:ntal:*
lstvántelektörténete
az Ujfalussyak megbízásábő|Bohúss Sámuel részesbérlőkezdte meg, aki hosszú,fáradságos munkával elérte,hogy az e|árasztottterület a A ma Istvántelekneknevezetttelepülésrészharmadára,úgy30-35holdra essenvissza. Az így nyert földeken a ta|aj magas északrő| az Arpád út' délről az EIem utca, keletről a Bp.-Nyugati pu._Szob vasútvonal sziktartalma miatt agtáttermeléstnem tudtak ésamégmindig bőséges határolja' A nyugati oldal pontos elhatárolása végezti,de legeltetésre mára már lehetetlennévált, mivel Istvántelek ta|qvíz miatt erősen növő nád téli levágására felől teljesenösszeépültÚjpesttel.A kertvárosi hasztáIhatták, A nagyjábó l lecsapolt tó - a kor ab e l i részen kívül Istvánte1ekhez számítjuk az tanúságaszerint- aváci országútésa Istvántelki Főműhely területétis' így Istvántelek térképek tágabb határai délenegészena Körvasút sorig belőle a pesti ordögmalomnál kiágaző ftgi főti országilt (egyik szakasza a mai Arpád út Virág terjednek. A k ö r n y ék m últ já na k t ört é net e nagyon utcáígterjedő szakaszával azonos) között terült hasonló, sőt, szinte teljesenazonos Ujpest korai e|, azaz a mai Újpest, Rákospalota ésZuglő történetével.A futóhomokkal és a Gyáli-tó hármashatarábat fekvő tenileten. A lassan.ku|ti]rÍájjáváló hajdani mocsarvidék mocsarai á\tal borítottterület mindenféleemberi megtelepedésre alkalmatlannátette a vidéket, történeténekelső jelentős fejezete aMagyar ezértIstvántelkensemmilyen régészetilelet nem Kertészeti Társulat intézeténekidetelepedése került elő. Mivel biztos, hogy a XY. századig a volt. kö r n y ék e t k it erjedt ny ílt v izek fedték' a ésagrárszakoktatás Kertészképzés ko z ép k o r b a ns enk i földjé nek , ha lászok és pákászok birodalmánakszámított. lstvántelkení860.1903 A török kor végéreazonban megindult az Az 1853- banlétr ejöttMagyar K e r tész e ti e l mo c s a r a s odá s i fo ly am a t ' é s a z egykor i morotvák helyén egyre nagyobb összefüggő Társulatnak,melynek egyik elnökségi tagja lőkai ftjldterületekjelentek meg. A hajdani vízivilágra Mór volt, 91.Károlyi István adományozottföldet már csak a Gyáli-tó emlékeztetett,aminek 1859- ben ker tészetiés agr ár - szakoktatási feleslegesvizét az újpestiBocskai utca vonalát ,,képezde,,a|apitásának cé|jára. követő Gyáli-patak szá|Iitottaa Dunába. Azonban aképzésmégsemitt, hanem RákosA szárazzá vá|t földeket és a tó teri|etétaz palotán,Nádaskay Lajos birtokos nemes földjén Újfalussy család az l633-ban a Spáczyaktő| indult meg. A vasútállomástó lnem me ssz e me gszerzett Káp osztáSmegyer-pu'sztához fekvő, főleg a|ma, bar ack és szilvaf ákkal c s a t o l t a . A m e z ő g a z d a s á g i m t i v e l é s r e beültetett 6240 négyszögöles birtokot 7224 alkalmatlanvidék hasznosításáraai I77O-es osztrák értékűforintért vásáro|ták meg. Az év e k tő 1tö r té nt ek k ís é rlet ekA . z ur bar iális akkori felmérésszerint a kertben mintegy 300 felméréstanúságaszerint a Gyáli-tó nagysága darabgyümölcsfa állt, melynek egytől-egyig az szérmaztak. mintegy 100 magyarhold volt. A tó lecsapolását 1846-ostelepítésbőI lstvántelek földrajzi helyzete és rövid története 1860.ig
* A szerző az ELTE levéltdr szakos hallgatóia, helytörténeti kututó.
1998.szeptember
Ujpesti Helytörténeti Ertesítő
A,,képezde''1860.február 1-jénnyíltmeg' és csak a bérletijogokkalrendelkezhet. Az oMGE 1875-tő1települt ide, s mégebben az intézetlegfőbb ,,céIjagyakorlati kertmunkásokat képezni, kik kertészetí,különösen a az évben megnyitottra majorosgazőa.képzőjét, gyümölcstenyésztésszakértelmesvégrehajtói melynek megindulásáról Galgőczy Ká.roly így írt lesznek''. Az intézményéléreegy főkertészt a ,,Pest-Pilisés Solth törvényesenegyesült várakinek megyékmonographiája,,c, munkájában: neveztek ki Bo1gár Simon személyében, az oktatáson és a kert felügyeleténkívül az ,,A vasútmellett Pest feléhosszan elnyúlva esetlegeslátogatók ,,illendő kalauzolását''is el van Istvánte\ek,az országos gazdaságiegyletnek ke l l e tt v ég e z n ie.A k ert é s zk é pzőo k tatási majoros gazdákat képző intézeÍe,Ez I 50 holdnyi t e vék e n y ségm e ellet t gy ü m ölc s fa-m agokés területen fekszik' melyet gróf Károlyi István ol t vá n y o k k e r e sk edelm é v e1 fo glalk o zott,és ajándékozott,ésa palotai tagosításvégrehajtása ezáIta|igen gyorsanországoshímévretett szert. után, 1861-benbocsátottaz országos gazdasági 1862-benazonbanBo1gár Simon - miután egylet birtokába.Az intézetelső megindulása jócskán összekülönbözött a társulat vezetésével 1875-bentörtént,s éppenmost (1877)van fejlés - megvált pozíciőjától, s helyétaz intézetélén alaff'" Az ilj intézmény'mint fentebb említettem, Lukácsi Sándor vette át, aki 1863-banszintén vitába keveredetta KertészetiTársulattal, amiért csupán csak bérletbekapta a földet, ezérta i s s ú l y o s m e g r ov á s ban ré s zes ü lt .Et t ől az bérletidíj előteremtóséreésaz iskolaépületek országos költségeinekfedezésére időponttól kezdve az intézménytörténetéről felépítésének hallgatnak a források, de valószínű, hogy a gyűjtéstrendeztek.ossze is gyult I9.7I4 forint, kertészképzés abbahagyásaután a területet ésaz áIIamis adott 12.000 forintnyi támogatást. Lukácsy bérbevette,ésa saját míntagazdaságává Az iskola szervezetérőlBalás Arpád beszéIa a|akítottaén., ,,Magyaror szág mező gazdasági szakoktatási c. könyvében:,,AZ iskola szerveAz olvasó felteheti a kérdést,hogy ezt a intézményei'' va|őjában palotai eseménysortmiértecsetelem zetétenézveazon megállapodás történt, hogy a kapcsoltassék ilyen hosszan aZ Ujpesti Helytörténeti Értesítő földmíves iskolával kertészképző fel.'' I0-I2 árvaftu vétessék hasábjain.Két okból teszem ezt' Az egyik ok, össze s évenként hogy máig nem tudjuk biztosan'hogy hol is volt Valószínű, hogy az itt említettkertészképzó aZ aZ állomáshoz köze| fekvő Nádaskay Lajos- nem más, mínt az 1860- as évek köz e p én féletelek. Hiszen lehetetta pa|otaioldalon megszűnt hasonló nevű intézmény,amelynek ekkor valóban nincs helye itt. De lehetetta épületeiekkor mégjó állapotbanlehettek,bár vasútontúl,Istvántelkenis - ekkor pedig ebben erre vonatkozőan nincsenekbiztos adatok' a cikkben meg kell említeni.Azonban van egy Hamarosan azonban az oMGE-féIe gazdae nnél j ó v a l n y om ós a bb o k is : a M agyar képző felett is gyülekezni kezdtek a sö tét Kertészeti Trársulat,,kerté szképezdéje,, közvetlen fellegek, annak ellenére,bogy az elsősorban az e | ő z m én y e a z OM G E ( o rs zá go s M agyar uradalmak számára 3 év alatt majoros-gazdákat nem volt növendékekben Gazdasági Egylet) hasonló istvántelki intéze- képző intézményben t é n e k .S ő t , t a l á n l é t é its e 1 ő d i eb u k á s á n a k hiány. Annál inkább az anyagiakban. Az köszönheti. intézményfenntartása és továbbfejlesztése A Kertészeti Társulat áItaI par|agonhagyott meghaladta az OMGE er ejét,s ezér t aZ határoztae|, istvántelki földterület hamarosanaz OMGE ,,egyesriletaz iskola megszüntetését kezelésóbement át azza|a feltétellel,hogy a gróf mi az 1891.évbenbe is következett''.(Balás a föld tulajdonjogátvisszaveszi,ésaz OMGE Arpádi.m.)
Új pestiHelytörténetiÉrtesítő
1998.szeptember
Gróf Károlyi Sándor az Istvántelki terüietből tehát egy 150 négyszögöles telken építkezőnek 30 holdat adományozottaz egyesületnek,,örök körülbelül 7-8000 koronára volt szüksége.A tulajdonba'''a többit pedig a Budapesti Gyer- m a g a s k ö l t s é g e k m i a t t a p a r c e l l á z á s b a a mekmentő Egyesületnekengedteát,,,mely a banktőke is bekapcsolódott,és 5 százalékos ftjldmívesiskola helyénkertészképző iskolát tart kamatra, 4-45 évigterjedő lejátratraadtak hitelt. A telkek kimérése,és ezzel párhuzamosana fenn''.(Balás Atpádi. m.) A Budapesti Első GyermekmenhelyEgyletet betelepülésfolyamatosanzaj|ott,és 191O-re gr. Károlyi Sándorné,szül. br. Komiss Clarissa nagyjábő|kialakult amáig kis változásokkal élő alapítottaanyósával, gr. Károlyi Istvánnéval utcahá|őzat' A betelepülésselegy időben szinte azotnal együttmég1870-ben'Az épületek(a templom,a lakóépületek,az elemi iskola ésa kertészképző) megindultIstvántelekelcsatolásimozgalmais, alapkőletételét 1882.július 12-éntartották.A amelyetgr. Károlyi Sándor ésÚjpest városa t e l j e s é p ü l e t k o m p 1 e x u mt e r v e z é s é r eé s egyaránt szorgalmazott,,harci as kapzsi s ágga|,,, kivitelezésére Ybl Miklóst kérték fel, aki a Szent amint azt egy korabeli újságcikktíIző hevesIstvánnak szentelt kápolnát, mely az épiJlet- séggelmegfogalmazta. Ettől kezdve szorgalmas si mozgalmak indultak P al otán és e g y ü tte sk o zé ps ő ré s zé alk t o t ja, neor omán aláírásgyújté Ujpestenegyarántazelcsatolásellen ésmellett's stílusbanépítette meg. tar tottak az e l csatol ás Az intézménybea grácí irgalmas nővéreket nagy népgyűléseket a híresPéntek-félevendéglőben, hívták ffiog, akik ellátták a menedékházban kérdéséről elhelyezett12 rlu lelki gondozásátésoktatását. illetve a hírhedtGúgyelakocsmában. a helyi sajtó is Mint fentebbmár említettem,a menhely 1891A területi Vita kérdésével Az |9I2. től átvette(valójában ténylegesen megkezdte)a foglalkozott,méghozzáigen élénken. hányatottsorsúkertészképzést. De nem sokáig. ben létrehozottPalotaújpestc. lap volt a legAz intézet1903-banállami kezelésbekerült. ami aktívabb,mivel mint címe is mutatja' mindkét egyet jelentett az azonnali feloszlatással.A települós lakőihoz szőIt, s így megpróbált a kertészetiIntézetetmegszűntették,S a men- mérlegnyelve lenni _ nem sok sikerrel. lángolt a felek helyen é1őfiúkat széÍhe|yezÍ'ék Amikor a vita a leghevesebben az ország más árv aházaiba. Az alapítványi intézményazonban közt, cikk jelentmeg a lapban,,Miértveszthetjtik megmaradt' és leánynevelő íntézetté alaku|t át, el Istvántelket?''címmel.A cikk szerzői kifejmelyet a Vincésnővérekvezettek. tették,hogy ők megpróbá|ták a kérdésta legobjektívabbanmegköze|iteni, s az a végkövetjól felfogott hogy ,,...atestvérvárosok Az istvántelki kertváros története 1950.ig keztetésük, testvérijóviszonyt érdeke,hogy a legbékésebb Már lassan avégéhez közeledett a palotai Uj- ápolják,,, sőt kijelentik, hogy ,,mindkétfélnek t e l e p k i ép í t é s e,a m ik o r anna k k özvetlen igazsága var|,, mivel Palota az e|mu|tszáz év szomszédságában,Istvántelken újabb p arcellánás alatt területéneknagy részételvesztette, igy jogosa tarthatigénytIstvántelekre,de a grófnak kezdő dött a megszületettker1észképző fö ldjein. Ekkoriban az egészkörnyéken óriásit ugrottak ésÚjpest városának is igazatkell adni' ugyanis a a telekaraka főváros körtili agglomerációbaki- j őzan fö|dr aj z i és gazdasági tén ye z ők az telepü|őkishivatalnokok,az u. n,,,kincskeresők'' Uj pesthez való csatlak ozást támogatják. Mondani sem kell, hogy egyik fél sem volt miatt.Palotán ebben azidőben 10-15négyszögöl föld ára 1 korona volt, ésegy kétszobáscsaládi elégedetta cikk tartalmával, de a témaaz e|ső ház építése mintegy 3000 koronába kerü|t, így világháborúkitörése miatt lekerült a napirendről.
Újpesti Eelytörténeti Drtesítő
1998.szeptember
Ű#1
"/t'*a*n"rsxffi eji&DÁ
ft*t::3
p
ExIsÉjlY s
[laí-1 $í*ji l -.J íp| tJ tÁsxt s "l= i--1
n
iltttl
UL*JU nx*xvÁn*n s T-J *r--l
n
I NXIlfii I ._ .B saÁa.rnKr $ ilHl: t3 LJtr_"
I Hl_J
st{ "*l .lt
á
* ** o
,r*{
{
t[ I .!a
w
trmilJmmav;{n a , '-
gssriisgffÍ"X: rőxngBltr
}"955
ét= atcxS ffi
rtrffir*$r [=
ílg|_t l*t | ,J rxá& n í_l. ||Ílr Lr
*#t
3R1ssl Ü t*
rWr{n*sxxx pőwÜnnnx g I
${* 3 4e
fi}í Lfi
sIj
$t{ ls
Újpesti HelytörténetiErtesítő
A háborúután ismételkezdődtek a végetnem érő viták, melyek egyik hozadékavo|t az, hogy Palota I922.tőI elvesztetteaz l890-ben elcsatolt lóversenypá|yánszedettvigalmi adó 30 oÁ-át, továbbá ettőI az évtől kezdve az akkorra már szinte teljesenletaroltPalotai-erdőésa Villasor területe egy főispáni döntós következtében Újpesthez került. Ennek hatásáraaz elcsatolási mozgalom új erőre kapott, ésaz elcsatolni-nem elcsatolnikampánybanisméta sajtó lépettközbe, méghozzáigen hevesen,amikor a,,RákospalotaPestúlyhelyiÚjság'' cikkírója már-már hiszt é r i k u s a nR á k o s p a l o t a , , T r i a n o n s z e r űf e l darabo|ásárőI"írta lap első oldalán. A k ér d és tv ógü l egy fő is pá ni h atár oz at Istvántelek döntötte el, melynek értelmében rákospa|otáná| matadt' Fellélegzett területe Palota vezetése,mivel jól tudták: az elcsatolási mozgalom létrejötténeklegfőképpenők az okai, mivel szinte minden fejlesztésitervnek ellenáI|taka városi tanács kissémaradi urai. I949.ig nem is történt semmi a témában,de ebben az évbenRákosi Mátyás utasításaralétreItozták Nagy-Budapestet,ésaz i| kerülethatárok r acionalízáÍásaérdekóben Istvántelket egy tollvonássalátcsatoltákÚjpesthez,1950.januar1-jei hatállyal.
1998.szeptember
az uzem hivatalos neve a ,,Császári éskirályi Szabadalmazott Osztrák Allamvasút Társaság Pesti Főmtihelye''lett. A főműhely 1854-ben teljesen az osztrák ÁllamvasútTársaság tulajdonábakerült, s ott is maradt egészen1891ig, amikor is a XXV. törvénycikk értelmében átvette a.magyar áIlram,azaz pontosabbana Magyar Államvasutak Részvénytársaság. Az ekkortól kezdve mint a MAV Nyugati Főműhelyekéntüzemelő cég kezdte kinőni addigi területét,sőt a székesfővárostanácsa hozott egy olyan rendeletet,melynek értelmében a zajos ésft.istös főmtihelyt ki kell telepítenia
város széIére. A MÁV által legmegfelelőbbnektartott új telephely területónek akkori birtokosai részben az országos Magyar Gazdasági Egylet (OMGE)' részbengr. Károlyi Sándor voltak, akiktől több mint egymillió korona ellenébenszereztékmeg a föld tulajdonjogát.Az újonnanépülő főműhely területe az akkor mégRákospalotához tartoző Istvántelkenkerült kijelölésre,közvetlenul az u. n. marcheggivasútifővonal mellett. A nem sokkal aze|őtt lecsapolt G yál i -tó a helyén 1901-benkezdődött meg aZ építkezés mocsar as alta|a1uter ület feltöltéSéve lés Az épi|etekfel h úz ásaa elegyengetésével. talajerősítő munkálatok befejezése után, 1903mint 10 millió korona Az |stvánte|ki Főműhely története 1945.ig b a n i n d u l t . A t ö b b költséggel felépítettműhelfielep 1905 tavaszára kapta ,,A Magyar kirá|yi Magyarország eIső közforgalmú vasútvonala készült el. Ekkor IstvántelkiFőmiihelye''nevet. 1 8 4 6 ' j ú l i u s 1 5 - é nn y í l t m e g a P e s t é sV á c Államvasutak kcjzötti vonalszakaszon.1847,november10-én AZ ISTVÁNTELKI n.ŐvtÚHpry TERÜLETE h e l y e z t é kü z e m b e a P e s t é s S z o l n o k k ö z t i 191O-BEN vonalat. Ennek a két vasútvonalnaka kiszol.,70,9ezerm. Fedettsajátterület'.'.......'.'... gá|ására épült felraz Istvántelki Főműhely 9,5ezetm. Fedettidegenterület.......'......... jogelődje,a Pesti Főműhely' amely a maí ezerm= Fedetlen saiátterület.,.'....'...297,6 Nyugati pályaudvar területénhelyezkedettel, Fedetlenidesen terület nagyjábőIa Ferdinánd- (Éhunkás-) híd tájékén. ..........378ezer rtf Osszesen... Az územeta Középponti Vaspálya Társaság azaz közel 343'626 m' A mintegy 653 he\
1998.szeptember
Újpesti Eelytörténeti Ertesítő
I92l-ben és 22-ben két súlyos katasztrőfa Magasépítési osztáIya végezte.Elsőként,1905. törésemiatt.Az I922-es május 1-jéna kocsijavítőosztá|ykezdte meg történta lendítőkerekek mtíködését, majd fokozatosarrhelyeztéküzembe balesetbensokan meghaltak,ezérta gyérműköa mo z d o n y s z e r eldé ta, gy á rt á s i o s zt á lYt, d désétegy időre leállították.A kényszerűszünet tanoncműhelytés az etőmuvet.Az üzem teljes időtartama alatt korszerűsítettéka régi kis majd az l924-es újraindulás kiépítése az összes költség beszámításával9 kazánház fűtését, után a könnyűfém- öntődét vasöntő d évé millió 526ezer koronábakenilt. A mű h e 1 y ti s zt as á gi fü rdő jé t 1 9 0 6- ban alakítottákát. I932-ben a főműhelybe bevezettéka hajdúépítették, mellyel egyidejűlegkészült el két víztoronyis, egyenkéntI25 m' űrtartalommal'A szoboszlói fö|dgazt, igy ahe|yí gazgyar további váIt. Ezz,el egy két víztoronyközül a fútóházit I9I2-tő| kezdve működtetéseszükségtelenné az Újpesti-szigetenfirrt kutakból látták e| vízze|, időben a teljesen elkorhadt fakerítéstbetonra jelentősen javítva ezze| az addigi csapnivaló cserélték, éstöbb mint két kilométerkövezett azizem területén. vízminőségen' utatépítettek A MÁV javítőáI|omásai közül mindig az A második világháborúalatt az Istvántelki istvántelkivolt a legnagyobbésa legjelentősebb. Főműhely több súlyosbombatámadástkapott.Az Az idő előrehaladtával az iJ.zemdinamikusan I 944 . szeptember I 4-i Iégitámadás a|ka|mávaI az fejlődött, így az 1905-ben15 kilométertkitevő asztalos, fényezőésfamegmunkáló műhely több belső vágányhá|ózatI9I}-re 28 kilométerrenőtt. te|ita|álatmiatt porig égett.Ugyanekkor több Az áramfejlesztőtelep 1908-tól energiávalr|átta kisebb sérülésértea kocsijavító csarnokot is, e 1 a K e l e ti , a J ő zs efv á ro s i,m a jd a k ésőbbi majd Budapest ostroma aIatthárom hétigá||t a fejlesztésekután a Nyugati és a Ferencvárosi munka. Ez idő alatt a németekésaz őket követő pá|yaudvarokat,val amint a környékbeli vasút- s z o v j e t c s a p a t o k s z i n t e a z ö s s z e s g é p i állomásokat. leszerelték. berendezést AZ ISTVANTELKI FoMÜHELY LETSZÁMADATAI 190s-1943 Év no Év rŐ Év FŐ EV FO 190s 1rs0 1929 1'834 1934 1642 1939 tSrZ l9t4 2015 1930 1826 1935 1ó03 1940 2121 t920 2547 1931 r806 1936 1591 1941 2303 1921 2662 1932 t747 1937 1584 1942 2452 1.922 2429 1933 1667 1938 tTsl 1943 2586
M é g 1 9 1 0 - b e nk é s z ü l te | a z o l a j g á z g y á r épületegyüttese, amit a németJulius Pintsch cég szereltfel műszakiberendezésekkel. 19I6-17-bentovábbi fej1esztések történtek. Előbb 7800 korona költségge| átépítették és kibővítettéka villamossági osztá|yt,majd a régi Nyug a ti F ő mű h ely k o rs zerűs ít etönt t ödéj ét telepítették át Istvántelekre.Szinténebbenaz évbenépült az oxigéngyár,de ezt a háborús termeléselsődlegessége miatt beüzemelni már nem tudták.
ISTVÁNTELK| UTGAN ÉVLEXIKoN Arad utca -' óa.y ésRozs utca Brassó utca -) Tó utca Csillag utca -) Tavaszutca Elem utca: a volt Temesvárutca. A rákospalotai Ú;telep kiépülteltán, az 1890-esévektől az Istvántelki F őműhely idetelepedéséig Záp o|ya János utca. Istvántelekkiparce|lázása e|'őttegy jókora beépítetlen területenkeresztül a palotai Rákos utat kötötte össze az qpesti Tó utcával. I922-tő| Műhely utca, majd I925-tő| Temesvár utca. Nagy- Budapest |étr ehoz ása u tán egyesítettékaz újpesti Gorove utcáva|' Az egyesítettutca mai, ,,rendkívülkifejező'' nevét 1953-bankapta. Erdélyutca -) Tavaszutca Gömbös Gyula út-> Istvántelki út
Újpesti HelytörténetiErtesítő
1998.szeptember
Rózsa Ferenc utca -) Rozs utca Hold utca.> Télutca Szabadkautca -) Té1utca Istvántelki út: a század eleji parcellázáskor már megkaptamainevét,mint azúj településrész Tátrautca -) Nyár utca Tavasz utca: a volt Erdélyutca.Szinténa régi főutcája. I933-ban nevét vitéz jákfai Gömbös Gyula útraváltoztatták. 1945 őta ismétaz újpestiutcanevekközé tartozik' 1882 óta ismer1. 1936 és 1945 kozött Mussolini utca. I945-tőI viseli. eredetielnevezését Klára utca: gróf Károlyi Sandorné,született ismétTavasz utca. 1951-benhozzácsatolták az báró Korniss Clariss a, a C|aússeumalapítőja istvántelki Erdély tltcát, amelyet 1902 és 1923 után kapta nevót ez az utca, amely a történelem között Csillag utcánakneveáek. Té| utca: a volt Sz abadka utca . Az u tca vi h a r a i v a l mindm á ig da c o lv a ő rzi névadó j a újpestirészemár 1882 óta ismert ezerva néven. emlékét. 1951-ben hozzácsato|tákaz istvántelki Szabadka Menhely utca -> óory es Rozs utca utcát, amit 1902 és 1923 között a Hold utca Munkás utca -) Tó utca
nevetviselte. Műhely utca -) Elem utca Tó utca: a volt Brassó utca. Az újpesti Nagyváradutca -) Ósz utca Nyár utca: a volt Táúrautca.Az utca újpesti szakasz neve 1882 óta ismert' Az utca neve a szakaszátmár 1882 óta igy nevezík' 1951=ben xIX. század végénlecsapolt Gyáli-tóra utal. ék az istvántel ki B r assó az istvéntelkiTátra utcával, amelyet 195i - ben egyesített egyesítették utcával, amelyet azt mege\őzőet, 1902 és 1'923 I923-tő|neveztekígy.EIőzőneve ismeretlen. ódry utca: a volt Arad utca. A parcellázás között Munkás utcanakneveztek. Tündérutca-) Ósz utca kezdeténmégnévtelenkÖzterület.191O-től,a Zápo|yaJánosutca -) Eiem utca Stephaneum aggok háza feléptiltétőlMenhely Zárdautca -) Zichy Mihály utca utca, I928-tó1Liget, 1930-tó1pedig Arad utca. Zichy Miháty utca: a volt Zárda utca. Az Azutcakettéosztásaután a Temesvar(ma:Elem) utcától délre eső rész meglartottaaz Arad utca utca újpesti szakasza t9l4-tő1 viselte a híres -tól Ki snevet. Az utca 1961 őta óory arpad színművész grafikus-festőművész névét,aze|őtt1908 az Gyár utcánaknevezték.195i-ben egyesítették nevétviseli. ósz utca: a volt Nagyvárad utca. Az utca istvántelki Zátda ltcáva| amely már I890-tó1
újpestiszakasza1882-től ismert ezen a néven. viselteert anevet. az istvántelki Nagyvárad 195 1-ben egyesítették Források: u tc á v a l , a m it 1 9 0 2 é s 1 9 2 3 k özöt t Tündér MészárosGyörgy: Budapestteljes utcanévlexikona. utcának neveztek. Budapest,1998. Pilsuczky utca -> ódry es Rozs utca Palotaitegrapok.Rákospalota,1995 Buza Péter: l. történetébő u t c a . F e r e n c TanulmányokRákospalota-Pestújhely Rozs utca: a volt Rózsa Budapest,I974 VB, (Szerk.: Tanács CzomaLász\ó)XV. ker. c s ak a 3 0 -as é v ekelej e ó ta T u l a j d o n k éppen |étez|kmint önálló közterü|et. Az Arad utca északtrészénekleváIasztásakor jött létre.Ezt mege|őzően, mint az Arad utca része,szintén viselte a Menhely, illetve a Liget utca neveket. 1935-től biztosan datáIhatő, Az utca |étezése ugyanisekkor neveztékel JózefPilsudski lengyel tá b o r n o k - e lnök rő l . 1 9 4 g-t o l k ezd ve Ró z sp Ferencutca.Mai nevét1961-benkapta.
1998.szeptember
Uj pestiHelytörténöti Ertesítő
BánonéFleischmannMarianna:*
75 évesa Jókai utcai Gyermek. szakrendeIő
A rehabilitáciőhazai úttiirője Gárdi Jenő dr. 75 éve,1923. máius I-ién rakta le a mártírhalált halt dr. Gárdi Jenő a nagyhírűJókai utcai Gyermekszakrendelő alapiait. A TBC-gondozó gyermek ésfelnőtt betegeketkezelt. Fokozatosan, maid ]937-től kizárólag gyermekek gyógyításóval foglalkozott, Ezzel pórhuzamosan dr. Górdi Jenő a Kollár Miklós Által adományozott telken létrehoztaaz ország első munkaterápiás gyógyintézetét,mely későbbátalakult a TBC-s gyermekek gyógyiskoláióvá ésgyógyóvodóiává. A korszak, mely 1923 maius ]-iétől (a Jókai utcai tüdőgondozó megalakulásától) 1944' április l4-ig (Gárdi eltóvolításáig) tartott, az intézethősi korszakát képviseli,melynek kiváló munkásságára kalfaldc;n is felfigyeltek. Másfél évszázadda|ezelőtt, az 183O-asévek magasabb nagyüzemi koncentráciőt jelentette e l e j é n a l a k u l t k i Ú j p e s t , a m a i B u d a p e s t I V . országos méretbentu|szfunyalva Budapestet is, kerülete. Születésének idejénahtazaiipar fejlődése ahol ez csak 3 I Yo volt. a Habsburg politika következtében mégnem indult A nagyipar kiugró - hazai viszonylatban korai meg. Hazánk feudális ktirülmények krizott - fejlődésénekeredményevolt, hogy a kapikifej ezetten mező gazdasági termeléstv égzettés t a l i z m u s e l l e n t m o n d á s a i i s j ó v a l e l ő b b é s még az I. világháború előtt is egyolda|u agrfu- koncentráltabb formában mutatkoztak Új pe sten, otszág volt, lakosságának mintegy 6aoÁ-a mező- mint az ország más területein. Az ipari munkásság gazdaságből élt, csupán 24%o-adolgozott az ipat, é s a z ú j p e s t i l a k o s s á g n y o m o r a ' a l a k o s s á g kereskedelemésközlekedés területén. robbanásszerű növekedéséve1egyre rosszabb, Az 1840-ben megalakult Újpest alig fé|száz embertelenebb lakásviszonyok, az elégte|en esztendAő a|arr.az iparilag elmaradt Magyarorczág tápláikozás és az ezekből fakadó közegészségügyi egyik legnagyobb iparvárosává fejlődött. Ehhez á r t a l m a k k í s é r ő i v o l t a k t e l e p ü l é s ü n k n e k . A hozzájáru|t a telepüIéskedvező földrajzi fekvése(a népbetegségek, közülük főleg. a tbc - a Morbus Duna mellett fekszik, közlekedési csomópontban Hungaricus - pusztított ebben a rohamosan és Pest közelében) valamint a helységföldes- fejlődő ipari központban. A gümőkótos ha|á|ozáurának, Károlyi Istvránnakalapítólevele' melyben a sok rendszereSenmeghaladták az országos és letelepülők számára teljes ipari és kereskedelmi Ieg1öbb esetbenbudapestiátlagot is. szabadságot, valamint vallási egyenjogúságot A szervezett, cé|jaiértharcoló újpesti ipari b i z t o s í t o t t .E z e k k ö v e t k e z t é b e n1 8 7 0 é s 1 9 1 0 munkásság' az igen erős szociáldemokrata párt ésa k ö z ö t t Ú j p e s t l a k o s s á g a 1 0 é v e n k é n tm e g - polgárság haladó elemeinek összefogásával a kétszereződött (1870-ben 6722 iakosa volt' 1910- népbetegségek Ieküzdéséreolyan egészségügyi b e n 5 5 . 1 9 7 ) , 1 9 1 O - b e nÚ j p e s t e n é l t ,n e m c s a k intézmény.ekjöttek létre, melyek országosan |étszámát, h.anem lakosságon belüli arányát úttörők' világviszonylatban pedig közismertek és tekintve is, a főváros kömyékén a legItibb munkás. Iát,ogatottakvoltak. Ilyen volt a Gárdi Jenő dr. A város e tekintetben megelőáe Budapestet ésmár szociál demokrataképviselő áItal 1930 -ban alapított a századfordulón munkásvaros lett, aho| a gyári M u n k a t e r á p i á s T b c - g o n d o z ó , m e l y k é s ő b b munkásság 52Yo-a az 500 főnél többet foglal- átalakult a tbc-s gyermekek gyógyisko|ájává és koztatő nagyüzemekben dolgozott , Ez a leg- gyógyóvodájává' *A szerző gyó gyszerész kandidtÍtus, helytörténeti katatő
10
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
Gárdi Jenő dr. a tbc elleni küzdelem egyik leg. nagyobb harcosa, az l923-ban létesült Jókai utcai tbc-gondoző alapítőja és ígazgatő'iavolt. Munkájában a haladó polgári pártok segítették,de igazi támogatója a szeIvezett munkásság, a szociáI. demokraták voltak Újpest képviselőtestületi jegyzőkönyvének a nagyhírű orvosró1 szóló nekrológj ában a következők olvashatók: ,,Megalakulásától kezdve a munkásság sajátjának, biza|mi intézményénektekintette a Gondozőt, antáI is inkább, mert Gárdi dr' kapcso|ata a munkássággal, a szociáldemokrata párttal is a Munkásotthonnal állandó volt ésaz ídők folyamán egyre nagyobb méretűlett. Ez a kapcsolat azol&a| igénybe vették,különösen akik orvosi segítségét vált és a >szegénybetegek orvosa< bensőségessé minden kitüntetésnélbecsesebb epitheton ornansát szerezte meg számára',, A tbc elleni küzdelemben Gárdi nemcsak intenziv és tudományosan jó1 megalapozott munkásságot folyatott, hanem merészenújított' Ilyen újításaivoltak: 1. A Friedmann-vaccina alkalmazása, a tbc elleni védettségeléréseszempontjábő|;az é1ő,de nem pathogen baktériumtörzsek védőoltáskéntvaló aIkalmazása.(A Friedmann-oltás nem vált be - de az e|v, hogy a tbc ellen hathatós immunitás csak élő bacilussal érhetőel, ma is érvénybenvan.) 2 . A b e t e g e k r e n d s z e r e sé s k ö v e t k e z e t e s felkutatás a szurőv izs gálato k s egítségéve|. Ez egyrészta korai diagnózist és ezzel a jobb gyó gyítási effektust biztosította, másrészt korán kiemelve a fertoző forrásokat a közönségből, a 1egjobbexpositiós prophylacticus módszernek
1998.szeptember
Nagyjából I %o-banjelöltékmeg a betegségrőlnem tudók (inappercepták) számát Újpesten. IgazoIták a szúrővizsgálatok fontosságát, egyéni és epidemiol őgiai szempontbő| egyaránt' egyben megjelölték azt az irányt is, ahogyan ezeket az inapperceptákat megközelítőleg meg is lehet találni. 3. Gárdi Jenő egyik lényeges íjítása a gyermekek szuróv izs gáIatához kapc so 1ódott. A gyermekek röntgenátvilágítással - tuberculin k e n ő c s s e g í t s é g é v e-l t ö r t é n ő s z ű r é s e k o r számtalan egyéb kóros áI|apot is felszínre került. Igy országbs viszonylatban és időrendben először bevezette,hogy a tbc-s eredettől való elkülonítés céljábó1 szakorvosok, nevezetesen orr-fül-gége szakorvosokardiológus éstüdőgyőgyászon kívül a gyermekgyőgyász is részt vegyen a szúrővizsgálatokon. Ezenkívül a nem tbc-s, de egyéb betegségbenszenvedő gyermekekről is gondolkodott. A sovány, rosszul táplá|t, étvágyta|anés vérszegénygyermekek részéremegszervezte a tejkvarc akciót. Ez abban állt, hogy éventekb. 1000 ilyen gyermek részéretobb tizezer liter tejet juttatott tlgy, hogy ail' a gyermekek kvarcfény-kezelés közben fogyasáották el. Egy gyermek egy kurában 10-20 kvarcfény-kezeléstésugyanakkor 3-6 liter jó minőségű' ú. n. Károlyi-fele tejet fogyasziott. Az eredményekbárnulatosak voltak. ez 4. A kiszűrt felnőu tbc-s betegekkezelésében az intézet a|ka|mazta el sőként Magy arországon I 926-bm az an,buLánspneumothorax-kezelést. amely 5. A tbc-s betegekazon csoportjarészére, még vagy már nem igényelt aktív kezelést,de nem nyerte vissza, hozta |étre munkaképességét Gárdi Jenő dr. 1930-ban az ország első Munkaterápiás Gyógyintézetéttbc-s betegek tészéteaz Újpest, Baross u. 105. szám alatti ún. Kollártelepen (Kollár Miklós emberbaráti szeretettől vezetve a területet a kerttel, a főéptilettel és a melléképületekkelegyütt évi 1 pengő eszmei bér fejébenbocsátotta rendelkezésrea nemes cél é r d e k é b e n )E. z z e | G á r d i J e n ő d r . n e m c s a k a munkaterápiabevezetéseterén,hanem a ma annyit emlegetett rehabilitáció terénis úttörő alkotó volt
bizonyult. Gárdi irányításával 1933-ban - elsőként elvégeztékegy város Magyarországon rcprezentatívszűrését.Ujpestnek kb. 60.000 főnyi lakosából 7406-ot vizsgáltak meg (iskola, óvoda, gyáI, szeretetház' nyaralási akció stb.). Megállapították, ,,hogy a 7406 egyénkozül 65 beteg környezetére veszé|ytjelentett, tehát 0,9oÁ, tartott vagyis minden 110-ik, magát egészségesnek egyén bizonyult tüdőbajosnak. 2068 e,setvolt olyan, akik gondozást ésmegfigyeléstigényeltek.'' országunkban.
1998.szeptember
Újpesti Ee|1történetiDr1esítő
11
Az intézet munkáját, a szutővizsgálatokkal intézet működésében, ugyanis sikerült némi kapcsolatos újításokat, a munkater ápia j elentő- rábeszélésselolyan munkamegosztást létesíteni, ségét,valamint a Kollar Miklós Gyógymunkatelep amelynek nyomán tökéletesnek látsző és nem működésétdr. Gárdi Jenő ésdr. Vas Imre: Új utak a remélt fejlődési fokra vergődött tüdőgondozási tuberculosislektizdésére című, 1935-ben megjelent rendszerről számolhatunk be. A felnőttek tüdőmunkájában fektette le' gondozását a Szociálpolitikai Intézetvégzi. A tbc 6 . 1 9 3 3 - b a n m e g s z ű n t a t b c . s t e l e p , m e r t elleni küzdelem alapját a gyermekkori felkutató, épületeirea tulajdonosÚjpest városánakújiskolája rostáló és izo|á|ő-gyógyító működést pedig az f e l é p í t é s é si gü r g ő s s z ü k s é g ev o l t ' A z Ú j p e s t i o r s z á g o s T ü d ő b e t e g S z a n a t ó r i u m E g y e s ü l e t , Fiókegyesület azonban megtett minden amelynek kiváló vezetősége, különösen pedig előkészületet atra,hogy az épületvisszaadása után főorvosa felismerte ennek a munkának nagy a G y ó g y m u n k a t e l e p i s m é t m e g k e z d h e s s e horderejét, lehetőségeitésszépségeit''. működését' Ez az idő is eljött, az épületetUjpest 7 ' További igen nagy érdemeGárdi főorvosnak, városa vissza is adta, de közben az iskolai szrírések hogy az ernyőfénykép-szurő berendezéstgyermefe|fedezték a beteg gyermekeket és ezeket az keknél Magyarországon először ő és munkatátsai .valósították iskolából t ö b b i e k é r d e k é b e n- e l i s meg. Az ernyőfénykép-szűrőberentávolítottak. Ők maguk azonban rosszabb helyzetbe dezéstújpesti munkások társadalmi munkában jutottak. Elvesztették az iskolak védelmét,a meleg Gárdi Jenő munkájának megbecstiléseképpen, helyiséget,az iskolai népkonyháksovány, de mégis díjtalanul készítették. ,,A|ta|ában barmi ke|!ett, az meleg ételét,valósággal az utcára kerültek, mert ú j p e s t i m u n k á s o k ( s z a k m u n k á s o k ) m i n d i g ezek a gyermekek többnyire a legszegényebb versengtek azért,hogy mit tehetnek az intézetértés családokbó| származtak. - A gyermekekettehát el gyermekeik érdekében.A hazl|ag készült primitív kellett heiyezni, és ezért a visszakapott telepből, berendezésekkel j ő| érzékelhetőernyőfényképet melyet ktjzben iskola részéteátalakítottak,a tbc-s nyertek' s már abban az időben az ujpesti gyermekek gyó gyiskol ája |ett gyógyóvodával. gyermekek sugárterheléséta minimumra A Gyógyiskola 1931, évi működésérőlszóló csökkentették.'' j e l e n t é s b ő 1 : , , AG y ó g y i s k o l a m u n k a t e r á p i á s A Gyógyiskola és Gyógyóvoda kiemelkedo intézmény,csak aktív gümőkóros gyermekeket működésétéseredményeita korabeli sajtó sokszor vesz fel, akik tanulásra, óvoda, iskola Látogatására méltatta. alkalmasak...A felvett gyermekek korhatára 3-16 Az intézet kiváló orvosi gátdájábőI Bernolák év.A Gyógyiskola kezdetben csak mint napközi Béla dr,, katonai orvosi szo|gá|atateljesítése otthon működott, ahol a gyermekek reggel 8 órától közben a II. világháboruban elesett. Gárdi Jenő dr.délután 5 őráig tartózkodtak. 1937 ápiIisáig t, Adám 1apád dr.-t, Sándor Pál dr.-t, Nyóki megnyitottuk az internátust.A jelenlegi befogadó György dr.-t és Sommer Jenő dr.-t elhurcolták és képesség 25 bentlakó és65 bejáró''. mártírha|ált haltak' Vas Imre dr., az,,Új utak'' Ettő| kezdve Gárdi és munkatársai kizfuő|ag társszerzője, a későbbi Kossuth-díjas kiváló orvos g y e r m e k e k g y ó g y k e z e l é s é t ,r e h a b i l i t á c i ő j á t (meghalt 1961-ben), hamis papírokkal bujkált és végezték.Éventerendszeresen megviz sgá|ták az így sikerült átvésze|níea fasizmus botzalmait. összes újpesti iskola és óvoda növendékét, Gárdi és munkatársai nem tértek vissza' de megközelítőleg 5000 gyermeket.Javasolták és ''nem hal meg az, ki milliókra költi dús kincsét''. gyakorlatban el is végeztéka pedagógusok és Gárdi nevétma utca örökíti meg Újpesten, a volt ó v o d á s g y e r m e k e k k e l f o g l a l k o z ó k k ö t e l e z ő Kollár-telep falán táb|a őrizte emlékétmelyet vizsgálatát is' I g 7 3 , á p r i l i s 1 0 - é ne l h e l y e z t e k a J ó k a i u t c a i Dr. Pesta LászIő, Újpest akkori tiszti főorvosa Gyermek-szakrendelő fa|ára. írta..,,Az 1937 -es év fordulópontot jelentett az
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
Í2
1998.szeptember
Fericsán Kálmán:*
Az Uipesti MagyarKi rá|yiFaipari Szakiskola első évei
Akiegyezés utáni évek páratlan fejlődési lehetőségetadtak hazá*nak. amely lehetőségetokosan, jó szervezéssel,szorgalmas munkáva| haszná|tak kí az ország vezetői és polgárai. Eötvös
típusokkal együtt' mert a település akkori vezetői tudták a dolgukat. Tisztában voltak azza| az előttiik á1ló feladattal, amit városfejlesztésnek,varosszépítésneknevezhetünk. Amint azt az újpesti demognövekeráfiai görbe is jól szemlélteti,a népesség désea természetesszaporulat mellett bevándor-
Jőzsef, majd Trefort Ágoston a Vallás ésKözoktatási Minisztérium trányítői á|ta| |étrehozottelemiésközépiskolai törvények (1868 és1883),valamint lással is történt. az ezeket követő ipari törvények (1812 és l884), Fontosak azok az adatok is, amelyek a fiatalok jelenlétét,arányát és összetételétmutattak biáosították azokat a jogi, kozgazdasági, szerve- szétmát, zeti stb. kereteket, amelyek szellemébeneZ a be. Mindezek az adatok azt tanusították,hogy a helyeirkéntegészenfantasztikus fejlődés kibon- populáció állandóan növekedett ' Ezt a fejlődést takozott. nem lehetett csak települési erőből ftnanszírozni, Újpest fejlődése is erre az id'őre esett,ezért E z t a h a t a l m a s b e r u h á z á s t ' a m e l y s z i n t e k i amikor a ,,Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola'' zátő|agosan infrastrukturális volt, országosan történetétszeretnémösszeállítani, akkor - a kellett támogatni. Ez tofiént az e|emi és polgári legnagyobb tjrómömre - Qpest történetének i s k o l á k é p í t é s ek a p c s á n i s . A f o l y a m a t o s a n "gy kis részétis meg kellett írni. Ebben a cikkben erre növekvő Iétszámutanulóifiúságnak csak úgytudtak nem vállalkozhatok. iskolai férőhelyet biztosítani, hogy 1897-ben Az iskolánk töfténete elég bonyolultnak tűnik államosították a községi ipari és kereskedelmi mát az első kezdeti lépésekmegtételeután is. Több szakiskoláÍ.'Az elsők között a|apítottákmeg a Intézményegye stilése és szétválása alakította' leányok képzését megvaló sító szakiskolát' formálta. Trefort Agoston kultuszminiszter 1879A faipari képzésrőla következők derültek ki a ben alapította a ,,Kozépipartanodát,,,ame|y fejlő- levéltári dokumentumok alapjan. Újpest krizségben désesorán differenciálódott. Sok évtizedmúlva működött alapítási éve egyelőre még ismeennek az íntézményneka faipari szakosztá|ya ret1en eg',v* községi faipari tanonciskola. TJjpesti június fuzíonáIt az 27-énbrtot községi gyűlésen Magyar Királyi Faipari AZ i890. Szakiskolával' ismertették,,Az iparisko|a zátővizsgájára és az Ez az iskola is az orczágos iparfejlesztésikon- ip arostanonczok kiáI|ításfua'' kapott meghívót és cepció a|apján bontakozott ki és fejlődött. Ilyen megszavaztLíka jutalmazásra szánt ötven Ft-ot.' A értelemben,mint az orczágos szervezet része- az m e g h í v á s s z o k á s s á v á | t , a z 1 8 9 1 . é v b e n i s ot szág valamennyi hasonló iskoláj ával egyetemben meghívtáka testületetés az elöljáróságot.' Még :_bárő Sáerényi József alkotása' ebben az évbenMády Lajos ipariskolai tgazgató ű] 18 9 5 - b e n a l a p í t o t t á ké s k ö z s é g i i s k o l a k é n t osztá|ymegnyitását kérelmezte.,Néhany hétmúlva funkcionált. Azért hozták létre,mert a rohamosan az Újpesti Ipartestület kérvényéttárgya|ták, fejlődő Újpesten szükségesvolt a fiatalok szakmai amelyben igényeltékaz alsófokú ipariskolák képzése,ami jó megélhetést és biztos jövőt ígért. további iranyításánakátvételét.o Azért alapítottiík,más iskolákkal, sőt más iskolaAz 1892. január 30-án megvá|asztottIpariskola ,, A szerző a Kozma Laios Faipari Középiskala tanóra
1998.szeptember
Újpestí Helytörténeti Ertesítő
bizottság a következő személyekből állt:5 1./Adamis Lajos iparh. b. 2.1Dr. Boskovits Alajos 3'l CsepregiPálipart. aleln. 4./ GasparekKaroly ipart. eln. 5./ Hórner József 6.lLédererGyőző 7.lMády Lajos 8'/ Mauks János 9./ NeményiImre I0,lPőcz Mihály 11./Rein Ede. 1892. december22-énaz a|ábbiakhangzottakel a községi gyűlésen:,,.,.akozségbenaz iparostanoncok nagymérvű megszaporodása folytán a kizárólagosan a község á|tal fenntartott iparostanonc-iskola eddigi osztá|yai a tankoteles t a n o n c o k a t b e f o g a d n i n e m b í r á k . . . ' ' uE m i a t t egyhangúlagkétúj osztá|y indítását hatfuoztáke|. 1894' november 10-éna m' kir. iparfelügyelő átiratát ismertették,amely egy asztalos szakiskola felállítását javasolta. Az iskola számára - a tanműhely bérleti költségére- otszáz forintot
13
7,Kózségi ipar ésrajziskola fenntartása4930 Ft. 8. Asztalos szakiskola tanműhelyére 500 Ft. Mády Lajos jelezte, hogy 1890-ben valószínűlegegy osztá|yt meg lehet szüntetni, mive| az iparostanoncok létszáma apadt.,, 1 9 0 3 . s z e p t e m b e r 1 4 - é na v á r m e g y e i t a n felügyelő 3925' sz. Ieiratát ismertették.Ekkor a községi jegyző előadta,hogy ,,...ezenszakisko|átaz á|Iam beszűntetni óhajtja, mert az czéljának nem felel meg az iránta mutatkozó részvétlenség és csekélyérdeklődés miatt.'''.Mády Lajos ipariskolai igazgatő javas|atára e|batározták, hogy a község nagyobb á|dozatot hoz az eddigieknéI, és az ipariskolai bizottság a helybeli Ipartestület bevonásávaltesz majd javaslatot'
A Szterényi-féleiparoktatási koncepció lényege, hogy a legfontosabb az azonnali igazodás az érdeklődők igényelhez és számához, ez viszont nem csak a tanulók, tanoncok, iparossegédek,az oktatásban részt vett és többé-kevésbétanulni akarő bármely személyekhez v a|ő alkaimazko dás volt, hanem még a tanárok szükség szerinti szerepeitetteka költségvetésben.7 vá|takoző száméútoz, a tárgyi feltételekhez,a|te|yi 1895. július |7-én,'olvasatotta m' kir. ipar- elöljárósághoz stb. való tudatosigazodás is. feltigyelő áthata a f. évi szeptember hóban Két alapvető nézőpontot azonban lényeges itt felállítandó asztalos szakipari iskola felállítása -, kiemelni. Az egyik oktatási, a másik szociológiai. nem külömben azon nyilatkozatnak beterjesztése Az oktatási az volt, hogy ezek a tanulók szinte tárgyában, hogy a község a sziikségeslakás, frités semmit, esetleg alig értetteka betűvetéshez, és víIágitási dijjakat ezen iskolát itletőleg állan- olvasáshoz és egyébtudományokhoz, ez pedig dóan fedezni fogja.''' Még ez év augusztusábanegy nagy hátrányt jelentett az iparoktatási munka kormányrendelet értelmébenú. n. hármas kijelölés kialakításakor és fejlesztésekor'Tudjuk azt, hogy alapján szewezték meg a tantestületet. Minden milyen vo|t az iskolába járők aránya Pest-Pilisá|lásra három jelentkező volt, a pá|yázatokat Solt-Kiskun vármegy ében(az iskolakötelesek kb. sorrendben tárgya|ták.nMeglepő fordulat, hogy 50 oÁ-atanult), d<jntőtöbbségtik pedig avátmegyédecemberben a tanonciskola tanárhiánnval bőI szfumazott. A negyven év a|attiak túlsúlya ktiszködött.'o meghatározó volt a népességenbelül, és ők ebben Az 1897, évi költségvetés tizenegy tétele'' az ok'tatásirendszerbet végeztékiskoláikat. Ezért megmutatta,hogy az újpestivezetésmennyire vette nagyon fontos mindaz, amit az újpesti vezetők komolyan az oktatő-nevelő intézményeket. A megtettekaz iskolák építéséért és az ipar fejleszkiadások tizenegy tételébőlkilenc óvodai ill. Éséért' Szociológiai kérdésvolt, hogy a családok iskolai költség volt. Ebben a dokumentumban,a nagy t
1,4
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
1998.szeptember
háztartások nem csak a családtagokat' hanem a segédeket,a tanulókat is magukban foglalták. F.gyá|talánnem' vagy csak nehezen különíthető el a szabadtdős tevékenység.A rokonok, cselédek főnöke a mester, aki egy személybena gazda is
őraadő tanár és három múvezető dolgozott. Szerényműhelyi oktatás folyt. 2I9I K értékű nyersanyagothasználtak fel. A tanulók 59 %o-a fejeztebe az iskolát. i895 óta kimaradt, elhalálozott 12 tanuló, azaz 4I oÁ, Azok a tanulók, akik
volt.to
e|végeztékazisko|át,legnagyobbtésztiparipá|yán helyezkedtekel." Az I904l05. tanévvégéiga következő volt az
Ilyen körtilmények között kellett megoldani az oktatás hatalmas feladatait, amelyek egyébkéntis idő és energiaigényesek. Ilyen és ehhez hasonló ,,munkahe1yi''és előképzettségihiányok nehezíHa eljártak tettéka szükségesfeladatok elvégzését. a tanulók az isko|áb4 akkor a termelésesett vissza és a szabadversenybenlemaradtak,ha nem jártak szakmát tanulni' akkor a másik iparos esélyesvolt a velük szembeni versenyben. Nem szabad csodálkozni azon, ha az iskolát, a tanulást néhany h ó n a p o s t a n f o l y a m k é n t s z e r v e z t é k ,m i n d e n bízonnyal a fentiek ismeretében. Most pedig tekintsük végig a tanéveket'és rögzítsük' mi történt az újpestiiskolában. Í 8 9 ] , d e c . 2 7 - é na z o r s z á g o s l p a r o k t a t á s i Tanács teljes üléséna kereskedelmi miniszter |eiratát is tárgyalták' amely ,,a különböző foku iparoktatási intézetekközött létesítendőkapcsolat tárgyában... javaslatokat tesz.,,,'A javaslatot e l f o g a d t á k , a m e l y n e k a z a l é n y e g e ,h o g y , , a szakiskola faipari szakosztáIyának II. évfolyamát jő| végzettnövendék felvétessékaz áIlami ípariskola I. évfolyamába.A szakiskola faipari szakosztá|yát tejesen v égzetttehetségesebb tanítványelemet pedig vegyék fel az á1l. ipariskola faipari szakosztá|yáv aI kap c sol atosan szervező dő fakultatív tov ábbképző tanítási fo lyamb a.'.'u Tehát biáosítottak mindenfele átmeneteket' 1898-ban jelent meg az első értesítő,ame|y az egy éve működő, fejlődése kezdeténlévő újpesti áI|ami faipari szakiskola történetétközölte. Közérdekű információkat nem talá|tam, a költségvetésadatait viszont |efutákbenne.* 17 Az I9OIlO2. tanévbenfennállásának hatodik esztendejébe lépettaz iskola. osszesen negyvenhárom tanulót vettek fel ekkor, a faípari szakrajz tanfolyamra harminchat tanuló íratkozott be. Az intézetben egy igazgató, három rendes, három
iskola szetvezeti felállása a rendes szakiskolai tagozatban: hat elemit, vagy két középiskolát végzettekiratkozhattak be. Hetente 5-20 elméleti és 30-35 gyakorlati őrában asztalosságbankaptak kiképzést. 1906-ban Bánhegyi A|adár szakcikkében megállapította,hogy az iskola 1896 őta komoly fejlődét mutatott. Az elmúlt tíz év a|att már e r e d m é n y e ki s v o l t a k . A z i s k o l a m u n k á j á t értékelveezt irta: ,,a kormányzat felismerve különösen az iparokÍatás ez utóbbi ágának kiváló jelentőségét, a folyó iskolaévbenaz újpestim. kir' ál1. faipari szakiskolának adott egészenúj és oly irányű szervezetet, hogy a gyakorlatban működő asztalos iparosoknak modern irányban való továbbképzésementő1 ttjkéletesebbenlegyen megvalósítható és az intézetnek ily irányú működése az em|ített.iparág működésének minél n szélesebbrétegérelegyen kiterjeszthető.''' Az eddigi helyébea következő lépett: I. Mestertanfolyamok. 8-8 elméletiés gyakorlati óra hetenként.(okt., nov., jan., feb., ápr., máj, hónapban indították.) Kisiparosoknak és önállóságra tcirekvő segédeknekállították össze a tanulnivalókat.osztöndíj, jutalmazás v o|t. II. Műhelygyakorlati tanfolyamok. Egész évbenaug. kivételévelszervezték.Vasárnap 8-12ig és hétköznap este 7-9_ig tartották. Díjmentes volt. Jó magaviseletű éstörekvő asáalosok az év bármely idejében beléphettek.Bizonyítvátlyt kaptak. III. Szakirányu inas-rajztanfolyam. A faiparos tanonc-iskolai tanulók részesültek szakir ányls r aj zoktatásb an. E lmél eti oktatá suk a községi iparos-tanonc isko1ában történt. (Előkészítő, általáno s, szakfuányu.)
1998.szeptember
Újpesti HelyttirténetÍ Ertesítő
15 oo lo g\
*a *{
s
BN'
.V)
E.
*
ffi
:B
r.< Ea< \3 N 'ar
.*
l{: t3::"1; Jl .i ar,,,! al.n'jT!".* íÍ
{1. :.1i'*=t,
,tk#,:;ii t}* ár:.:.:]
q3
=
:S
N< \i a
,* N
t6
Új pestiHe|ytörténetiÉrtesítő
1998.szeptember
IV. Segédek továbbképző tanfolyama. érezziLk...,, a további fejlődésnek.A 232. $ alapján Vasárnap és a hétköznapi esti órákban szervezték a szeryezeti felépítésrészekénaz iparoktatási meg. Műhelygyakorlat nem volt. i sko1rákataz a|ábbiak szerint c soportosíthatjuk : Bánhegyi a fenti lehetőségeketaz érdekelt 1./iparos éskereskedőtanonciskola; iparos körök figyelmébe és érdeklődésébe 2.lkézmúvesiskolák; ajánlotta, majd kiemelte, hogy ',...működéséhezaz 3.lipari szakiskolák; iparfejlesztés terén is nagy vátakozások 4./ felső ipariskolák; fazltetők.,,,, 5.lipari tanfolyamok. A z ú j p e s t ii s k o l a 1 9 0 5 l 6 . t a n é v r ő l k i a d o t t Ebben a tanévbena faipari szakiskolák kozú| az értesítőjeszerint:'' Gutkopf igazgatő ur a 1I' újpestiben az a|ábbi tanfolyamokat rendezték tanévről megirta, hogy az intézet szervezete megi" 1ényegesen áta|akult, amennyiben a szaki skol ai 1./ mestertanfolyam 4l tagozat megszűnt és e helyett az intézetbenolyan 2'l iparossegédektovábbképzőtanfolyama 39 tanfolyamok nyíltak meg, melyek az asztalos 3./ önálló mesterek továbbképzőtanfolyama 18 iparosoknak szélesebbrétegeitkarolták fel. Az 4./ iparos inasok szakiranyúrajn.anfolyama I75 intézetuj szervezete három tagozatbőI állt ekkor: Osszesen: 273 fő. 1./ mestertanfolyamok; Erre a tevékenységre felfigyelt és többször 2.l tparos tov ábbképzőtanfolyamok; visszatért az ,,országos Ipari és Kereskedelem 3.l szakirányúasztalos ipari tanonciskola. oktatási Tanács'' is. 1907. május. 15-éntartott Az első mestertanfolyamra tizenöt asztalost ülésükön az e|őadő ismertette az újpesti iskola vettek fel' Ez f. év októberébenindult, a második tanfolyamainak eredményeit,és megállapitotta a j anuárban kezdő dött, amelyre húszanj elentkeztek, he lyi asztalo s ip artestül et r ész& ől e|hatgzott akik közül a fiatalkorúak mellőzésévelmestereket, véleményekalapján kidolgozott javaslat szerint ez művezetőket' segédeketvettek fel' Az asztalos az iskola jelen szervezetévelkívánatos, ezétt inasok szakir ányu tanonci sk oIájáb a a helybeli fenntartandó.23 iparos tanonciskola II' és III. évfolyamába játő 1909-ben ebbe az iskolába sorolták be a tanuIókat vették fel. Ebben a csoportban egyszáz- budapesti kosarfonó kisérleti műhelyt is. negyvenkilenc tanuló volt. Az iparossegédek Az iskola értesítőjeszerint ebben az évben vasárnapi és esti, téli továbbképző szaktanfolya- ingyenes előadásokat tartottak ipari munkások és mára ötvenkét segédés egy mester iratkozott be. családtagjalk számára. A legnagyobb érdeklődést Ezen a tanfolyamon szabadkézi rajz, mértanlrajz, kiváltó előadások a magyar történelem' a magyaT f a k ö t é s e k s z e r k e s z t é s eé s i p a r i s z e r k e z e t e k é s v i l á g i r o d a l o m , a f Ó I & a j z é s a t e r m é s z e t rqzolása témákbankaptak képzésta jelentkezett tudományok köréből hangzottak el. A Katolikus tanulók. Az eredmény itt is kielégítő volt. A L egényegyl etben p edi g raj zoktatást tartottak. háromféletanfolyam termelésea milánói kiállításra Kitartó kutatómunka ellenéresem találtam meg készítettÍ.árgyakka|együtt 41 db. bútort tett ki. az újpestitanonciskola alapításának dokumentuEzek értékemintegy 3500 K volt a munkadíj mait (tobb közvetett adat utal az 1881-es alapíIeszámításával, fenntartási költségként pedig tásra), a szakiskoláét viszont sikerült részletesen 3 1 . 6 8 0 K s z á m í t o t t a k .A n e g y e d i k , m e s t e r - megismerni.Meg kelljegyezni, hogy az egyébként tanfolyamra tizennégyiparos jelentkezett. Az év a nagyon nehezen olvasható jegyzőkönyvekben rajz ésa műhelyi munkák kiáIlításával zátu|t' keveredtek az elnevezések, ezért az ott |eírt Az Iparoktatás XII. évf.(I9O7-08.)1|. sz,327. intézményeketnehéz volt azonosítani a megfelelő old. közölte a következő cikket: ,,Iparoktatás,, azuj iskolával. A kérdésttovább bonyolította az a ipartörvény-javaslatban. Ebben a következőt he|yzet' hogy a szakiskolán belül is működött találjuk:,,...világos szakaszaibanmrírisbiztosítékát ,,sza|
Újpesti Helytörténeti Értesítő
1998.szeptember
Az önkorm ányzat szintjénv égzettmegfi gyeléseket a legegyszerűbben a demográfai adatokkal a| átámas zto tt fe j 1ő dés b emut a tásáv a| 1ehetett összefogla|ni. Ez bizonyítottaa térségfolyamatos fejlődését.A népességnövekedése mutatta meg legkifejezőbben egy község várossá alakulását. Az életképesség, a vitalitás legjobb mutatója a korfa. Ez egyben Trefort Ágoston népszerűen megfogalmazott politikájának egyik eleme is volt. A három ismert összetevő együtt a következő: : Intelligencia köz-oktatás : Vagyonosság köz-gazdaság
Egészség
á
:
köz-egészség.
A fonti kifejezések képeáék Trefort politikájának az a|apját, Mint azt többször e|őadta, ezek a tényezők a városokban és a várossá fejlődés folyamatában napról napra folyamatosan alakultak, n ö v e k e d t e k . A d e m o g r á f i a i e s e m é n y e k e tj ó l szemléltettea Borovszky könyvéből megismert grafikon is. Ezt a hatalmas fejlődést mutatta be budapesti adatokra támaszkod ő vizsgá|ataival Katu s Lász|ő is,'o végül hasonló adatokat taláItamKövér György munkájában is''' E'z akitúnő könyv országos adatokat tartalmazott a dualizmus korának fejlődésérő1.Demográfi,aígrafikonok, korfák, pontos eiemzések és leíriísok sorozatával bizonyította az egész országta je|Lemző fejlődést. Ez természetesennem lehetett egyenletes és folyamatos a történelmi Magyaro rszág területén sém' Regionálisan hatalmas különbségeket találhatunk. (Történelmi előzmények, egykéző m e g y é k ,ö r ö k ö s ö d é s i s z o k á s o k , k é t g y e r m e k rendszer, házassági szokások, kivándorlás stb.) Egy nagyon fontos összefüggést azonban sikerült előtérbe állítanom azza| a felvetéssel,hogy a kiemelkedő újpesti fejlődést az Ujpestet léttehoző és gr. Károlyi István által kiadott alapítólevél biztosította, mivel az eleve (a vallásszabadság mellett) iparszabadságot biztosított, Ezze| a szabadsággai pedig jól éltek az idetelepült polgárok. Ezzel a néhány adatta|igyekeztem bemutatni a ,,Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola'' elődiskoláinak históriái át.
l7
Források: ' Újpest Nagykcizség jegyzókönyvei. 5. képviselőtesttiletének köL (1890.jún.27.)235-236. old.l l0. pont.V 672'In.. Főv. Lt. ' Újpest Nagyközségképviselőtesttiletének jegyzőkönyvei. 5. köt. (l891.jún.25.) 407-408. old.87.pont.V. 672.|n:Főv. Lt. . Újpest Nagyközségképviselotestületének jegyzőkönyvei. 5' köt. (189l.júl'1l.) 424.old.l07. pont'v' 672,ln:Főv. Lt. o Újpest Nagykiizségképviselőtestiiletének jegyzókönyvei. 5. köt. (1891.nov.3.) (rendkívüli közgy.) 510.old. 164.pont.In:Főv. Lt. ' Újpest Nagyközségképviselótestületének jegyzQkönyvei'5. ' köt' (1892.jan.30.)542-543. old.2' pont.v.672' In:Fóv. Lt' o Újpest Nagyközség jegyzókönyvei. 6. képviselőtestiiletének köt. (l892.dec.22.)100.old.141'pont.y. 672.In:Fov' Lt. ' Újpest Nagyközség jegyzókönyvei. 7' képviselőtestületének köt. (l894' nov. l0.) 26. o|d,177.pont.v. 672.In:Főv. Lt' ' Újpest Nagyközségképviselőtestületének jegyz(5ki|nyv ei. 7. köt. (l895.júl.17')107.108. old,62'pont.V. 672.In:Fov.Lt. u Újpest Nagyközség jegyzőkönyvei. 7. képviselótestületének köt. (1895.aug.31')13|-132'old l04. pont.V. 672.In:Főv. Lt. ,.'Újpest Nagyközség jegyzókönyvei. 7. képviselőtestiiletének köt. (l895' dec.2.)t52.old.l28. pont.v. 6,72.In: Fóv. Lt. '' Újpest Nagyközség jegyzőkönyv ei' 7. képviselőtestületének köt. ( l 896.dec'29,)306'old. |47. pont.y . 672.In:Főv Lt. '' Újpest jegyzőkönyvei. 8. Nagyközségképviselőtestületének köt. (l899.jill.5.)29'old.46.pont.V. 672.In:Főv. LL '. Újpest Nagyk
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
18
1998.szeptember
Dr' Kicsi Sándor:*
A homoktövis városa: Uipest
U j p e s t v á r o s á n a k é s b e n n e a K o n y v e s 1 8 8 5 - b e nm e g a l a k u l t a z U T E , 1 9 0 5 - b e n Kálmán Gtmnázirmnak címernövénye lehetne megnyílt a községi gimnázium' mely 192I őta az í, n.,,újpestihomoktövis'', melyetLinnéígy Könyves Kálmán nevétviseli, a kirá|y nevét nevezeÍtlatinul: Hyppophae rhamnoides. Ez a Arpád fejedelem családjábóI, aki fo|ytatta a , it Géza m i n d e n t k i bíró igé ny t elens éag tör ténelmi k i r á l y i k o n y v t á r f e j l e s z t é s é t m Magyarotszágon csak az újpesti határban fejedelem kezdett el és Mátyás király tett díszlik. Egyedül csak itt! L914 őta védett,ágas- világhír űvé.A tör ekvő' tehetsé g e sújp e sti időjárást jól ttíri.A ifiúságothivatásuknak é1őtanárok neveltékbogas cserje, a szélsőséges sok fényt igényli, aprő narancssárgabogyó- tanították. Az emberi élet olyan, akár a gyertya. terméseC vitaminban gazdag' Ezen a helyen a Károlyi grófok birtokán Születésünk píIlanatabanvalaki meggyújtja és kezdenek megtelepedniaz 1840-esévekbena a\ángcsak halálunk pillanatábanalszik el. A homoktövis hazájában éltek,élnekma.is szegény,de szorgalmas magyarok, szepességi németek,Buda-környéki svábok és szlovákok. miívészek,költők. Két költőről emlékezzunk Ez utóbbi náció Arva megye' Liptó megye és meg, hiszen a Könyves tanulói ismertékőket. Túróc megye tájairőIjöttek seregestőlésjöttek A kevésbéismert aKáposztásmegyeren alkotó egészena XIX. század végéig.Az ab\akfu- J á n o s y I s t v á n . M e g y e r i B a r n a s z o b t á s z ablakos tőt, ababkár-gyolcsostót,a drótostót, a fenyőmadaras-tótelső telephelyeQpest lett. A m i l l e n n i u m é v é b e n ,1 8 9 6 - b a n a z ú j p e s t i plébániatemplombana nagymise keretébenaz szlovákul mondták,tudtomelső szentbeszédet mal mégazl, világháborúután is sokáig. Wolfner Gyula bőrgyára elsősorban szlo. vákokat a\kalmazott,a trianoni békekötésután már erdélyi menekült magyarokat is. Qpestre Magyarország teljes területérőla legelszántabb, a legjobb kezű ésgyors észjátástlfiatalemberek özönlöttek. Mint az újpestihomoktövis, igénytelenek voltak, de megkapaszkodtak. A szorgalmas iparosok, tímárok, asztalosok feje fölé nőtt a nagyipar: a bőr és szőrmegyárak, a Chinoin, az Egyesi|t lzző. A munk á so k n e mc s ak a gé pek fölé gör nyedtek, szabadi dei tiket értelme sen hasztáIták fel. Már
emlékéreírtversébő|idézek: ,,Ruháia:overall' Ágya, priccs vagy puszta tér. ' Étele.rádió-teadó-keszeg. 'Címere.. arc, mindig rtevet, örök mozgó kezek,, Ez eket a sor okat ír hatta vo l n a B e r d a Józsefről is, aki 1916-tól ha|á|áígéltÚjpesten. Megtáző szeretettel írt Újpestről, a sztirke, porosvárosrólUjpest c. versében. ,,Hei, Úipestl Hei, úipestiek!,, Az emlékezéssorán pereg a kalandfilm, életi'inknagy filmje. Sok baj ésmegtrlróbáltatás ellenéreél a város. vgy éljünk benne mi is, hogy utódainknak legyen mire emlékezni és büszkéneklenni!
* Gimndziumbantanított,A mosÍkijzöIt írúsaz 1998.iúnius hangzottel, tultÍlkouíidn 20-ún,az 1953-banérettségizettek
Ujpesti He|ytörténetiErtesító
1998.szeptember
19
Az tljpesti,l/árosvédő Z.4;yesÜ|et hírei /
Egyesületünk ő szi-téli programaján|ata:
NO VEMBER
SZEPTEMBER
Az úinestikereszténvesvházak kórusainak III. ta|ákozőia rzsÉvnsnuonpnsr Időpont:november7. (szombat)15.00óra Látogatás a Magyat Nemzeti Bank és a H elyszín: a ker tvár osi r ó mai katol i kús P ostatakarékpénztárépületében . A rcprezentatív plébániatemplom(Rákóczi tér) bemutató keretébenmegismerkedhetünkAlpár Külön meghívótküldünk! !! Ignácz ésLechner odcln európahírűépületeivel. Időpont:szeptember26. (szombat)14.45őra. 125 évesBudapest Talákozás: a Bank főbejfuatánál (Szabadság Látogatás az tJivárosházában (A tavasszal tér8-9.sz.) elmaradtprogrampótlása) Időpont:november2l. (szombat)15.00óra. oKTÖBER Meshívót ki'ildünk!!!
.r
Mildenberger Márton nyomában... A budafoki városvódők vendégeiként megBeszágetésNemeskériKiss Géza építósszel, i s m e r j ü k B u d afo k m űem lé k eit é s hír es a hid ujjáépíté sénektervezőjéve|. borpincéjét. Időpont:november28. (szombat)15.00óra Időpont:október 10. (szombat)14.00-19.00 Helyszín:Polgiírcentrum óra között. Utazás különbusszal. Jelentkezés szeptember D ECEMBER 3 O - i g a 2 3 3 - 1 9 7 6 - o st e l e f o n s z á m o nE' k k o r kapnak a jelentkezők pontos információkat is. Az esvesü|etévzárő rendezvénve Közreműködik a Magyar Rádió gyermekAz ,,ÚJPESTI SÉTÁK'? c. dokumentum.film kórusa. bemutatója Időpont:december12.16.00őra Ujpest,,műemlékeinek'' mai á|Iapota. Helyszín:Polgárcentrum Időpont:október17.(szombat)15.00óra Meshívótküldünk!!! Helyszín:Polgárcentrum Az Ujpesti Városvédő Egyesület október 23.i megemlékezése Időpont:október23' (péntek) 15.00óra Helyszín: a belsővárosi reformátustemplom (Szt. Istvántér)
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
1998.szeptember
ra'írek...
I{eJ.yrü'örténeü'i
( F 1 9 9 8 . j ú n i u s I 2 - é n ü n n e p é l y e sé v z á r ő áIlittatta az IJjp e sti V áro svédő E gyesül et'' € Elkészült az,,ÚJPESTI SÉTAK'' címet rendezvényen vettek búcsútrégi és mai tanárok, diákok a Tanoda Téri altalános Iskolától. A 95. viselő dokumentumfilm-sorozat első része, amely mutatja be. A iskolai tanévvégénvéglegmegszűntUjpest egyik az ,,ÚJPESTI TEMPLoMoK''-at patinás oktatási intézménye,az egykori Ferenc negyvenpercesfilm igényesenéslátványosan segíti József téri, majd az Aprilis 4. téri iskola. A mai az érdek|ődőket abban, hogy tizenkót újpesti épület I902-benépü1tésazóta sok-sok ezer újpesti templomot kívül-belül megismerjenek. A filmet a fiú ésleánytanuló koptatta lépcsőit. Az 1997l98-as - utolsó - tanévben326 tanulót oktattak. A régi és mai tanárok, tanulók könnyes szemmel vettek
Városvédő Egyesület klubdélutánján fogják bemutatni. Tervek szerint mégez évbenfol1.tatódik a Sorozat további helyszínein a fotgatás, hogy a
végsőbúcsútaz ISKOLATóL. c Szobrot kapott Görgei Artúr Újpesten. A nevétviselő uton, az Úpesti Műszaki Szakközépiskola közelében került elhelyezésrecovtgos szobtászmúvészalkotása, a 48-as rl'szro
jovo ér. e1ső heteiben a második rész is elkésztrljön' A frlmeket Alapítványunk készíttetiés
Az I93]-ben, honvédtábornokszoborporfté1a. szobrászmuvész alkotta KOCSIS ANDRAS Fájdalmas Anya szobor - melynek helyérekerült a Görgeiről készült alkotás - új helye Káposztásmegyerenlesz. € 1998. szeptember IZ-én,születésének90. évfordulóján Dr. KAPoLYI LÁSZLo avattafel és SEBOK SANDOR fóti plébánosáldotta meg Dr. S C H A U B Z O L T Á N p r é p o s t - k a n o n o ke m l é k tábláját az Újpesti Katolikus Kör épületénekfalrín.
öt részbőlall majd. s Eztrton hír.juk fel olvasóink és levelezőink fig1.elmétarra. hog1.szeptember l-jétől szerkesztőségünkbentelefar is működik. Hívószáma megeg;.ezik a szerkesztőség telefo nszámáva|: 233-
r976. ,1lapínányunk ezútonis köszönetet mond mindazolcrtak,akik az 1997. évi adóiuk l %-ót munkánk tómogatósára átutalták. Ez az Tsszeg v á r h a t ó a n 1 3 3 . 2 7 0f o r i n t l e s z , a m i 4 0 . 0 0 0 forinttal trjbb,mint az előző évitómogatás volt. Egyúttal táiékoztatiuk onöket, hogy az 1997ben kapott g2'350forintot az ,,Úip'esti Séták,,
Az em|éktáblaszövege: ,,Hirdesse ez a márványtábla Dr. SCHAUB című dokumentumfilm-sorozat,,Ú1pest ZOLTAN (1908, Újpest - 1992,Fót) préposttemplomai,.-t bemutató első részének kanonok. szentszékibíró emlékét,aki hosszú sz ítésér e hasznáItuk fel, melynek végszáml ói a el |rlé éveken át mint hittanár és hitszónok szo|gáIta az és 130.000forint volt. KÓszöniük segítségtiket újpestikatolikus híveket, segítetteaz üldözötteket. figyelmüket! nevelte az if1uságot.Születésének90. évfordulóján Az alapítványtámogatói: ASCHNER LIPóT ALAPÍTVÁNY, ..ARANY HoRGoNY" cyócyszERTÁR, Éponc RT., HANZLIKPÁL, HoLLóSI GYoRGY, IvÁNYtr.{ÉKoNRÁD G|ZELLA,IVÁNYI JÁNoS, DR. KAPoLYI LÁSZLó, KoZMA sÁNoonNÉ,
Ú.rpnsr oNxonir,rÁNYZATA,
Ú.lppsrl vAGYoNKEZELo -
RT.
iffi
Kiadja: az Újpesti Helytörténeti Alapítvány Elnök: Dr. Sipos Lajos Szerkesztő: Kadlecovits Géza Szerkesztőség:|041 Bródy Imre u. 1. Tel./fax: 233'1976 TipográÍia: Wagner Attila Készítette:a Spácium Bt. Felelős: Koós Gábor
