Csogyam Trungpa
Jóga és ill zió
Farkas
L
iffi
ri nc Imre Konyvkiadó
Fordította:
O
Erd dy Péter
Tartalomjegyzék
Lektorálta: Fábián }udit Az angol kiadó el
A
K
rosi Csoma Sándor Buddhista Egyetem jegyzete
szava.
ELSÓ RÉSZ,,,Naropa élete" szeminárium Naropa és mi
Valódi
Operáció érzéJtebnite.nélktil Csiklandós dolog.
értelem világra hozása Választás nélkU'Íifudatosság"""""",
Az
Az tirességen tril
Mahámudra
......-. szintjei
A mahámudra
ISBN 963 731,01,6 9 Farkas
K
L
rinc Imre Konyvkiadó 2001 Farkas Nyomda Kft.
A kotet megjelenéséta rosi Csoma Sándor Buddhista Alapítv ány tárnogatta
""""9
""""", 11 """ 16 """""""41
"" 58
,,Naropa élete" szeminárium II. ................61
Szenvedés é. reÁénytelenség""""""
címme1
""""
rtiltség és pop-art
ytÁsoplK RESZ: Korábban megjelent Az ll zíó játéka
""""""",7
",63 """ 78
"", 98
"" 111 ",I27
"""""I4Z
Az angol kiadó el szaua Ez a konyv a Vidjádhara, a tiszteletreméltó Cscigyam Trungpa Rinpocse két el adássorozatát tartalmazza, amelyek Naropa életétés tanításait foglalták cissze. A tibeti vadzsrajána buddhizmus jelent s alakja, Naropa, aki a tizenegyedlk századi Indiában élt, egyike volt a Vidjádhara spirituális satyjainak. A Vid.iádhara számos
el
adást tartott Naropával kapcsolatban, s min-
el adás jellege és fó témája más volt. A szerz nek ezért némiképp onkényesen kellett válogatnia k ztiltik e kcitet számá-
den
ra (New York, |972. január, négy el adás; Tigrisfarok, Verlnont, 1973, hat el adás).
ELS) RESZ ,,I,{
arop a élete" szemtnarlum },IEW
YORK 1972
Naropa és mi A teljesség jegyében fogunk beszélni Naropa életérl és tanításairól, de a teljességnek nem abban az értelmében, ahogyan ti szeretnétek. El szor Naropa életének,valamint gurujához, Tilopílhozfuzódó kapcsolatának
vezeklés tizenkét pr bájár
f
l
bb pondait vessziik sorra, majd a
ejtiink néhány sz t. Kés bb a is fogunk beszélni. A mahámudra
rnahámudra tapasztalaíár l szó szerint,,nagyjelkép"-et jelent, és a világ jelenségeinek tisz-
la t
érzékelésérevonatkozik.
Az el
adássorozatot Naropa hat
anításáv al fejezzűk be.
Sztikségesnek tartom megemlíteni, hogy fenntartásaim vannakazza| kapcsolatban, hogy ilyen er teljes, mondhatnikétszáz százalékosan er teljes tanításokat ismertessek meg az amerlkai - és általában a nyugati - emberekkel. Az el bb említett országokban nincs olyan személy, aki valóban készen állna ezeknek it tanításoknak a befogad ására. Az emberek egyel re a gyakorlírs kezdeti lépéseivelismerkednek, és amennyire én tudom,
Amerikában még a buddhizmus hínajána szintjét sem valósí-
totta meg tokéletesen senki. Az embereknek alig van némi fogalmuk a gyakorlásról. Hozzáállásuk teljes mértékbenskizofrén
.icllegíi: egy olyan szent, megvilágosodott személyiségr l ábr/andoznak, aki minden tekintetben ktilcinbcizik jelenlegi zavarotlott lényiikt l. Ennek eredményeképpen elhagyatott, veleji,ikig romlott embereknek érzik magukat. Az is el fordul, hogy rerrrénykednek, ez a remény azonban a spirituális dolyfon alapul, s ez a zavarodottság melegágya. A helyzettink egyszeríien re-
11
ménytelen. Igen, attól tartok, hogy reménytelen helyzetben vagyunk. Szorrryíiséges, komor kép, nem? Rendkívtil komor. Reménytelentil zavarodottak vagylnk. Zavarodottságunk olyan méreteket oltott, hogy tgazáb I azt sem tudjuk, miért hallgaduk most itt ezeket a szavakat. Magunkban csodálkozunk: ,,Tényleg, mi-
ért?" Szcirnyen zavarodottak vagyunk. Mit tehettink hát? Es akkor még nem is beszélttink Naropár l. Naropa elért valamit. Végiil rálelt saját tjára. A dolgok akkor j ttek rendbe k rtilcitte, amikor Tilopával találkozott, el tte
viszont ugyanolyan zayarodott volt, mint mi. A spirituális gyakorlás azt jelenti, hogy kiléptink az ,,énenyém" kontra ,,más" birodalmáb l, s tobbé nem ktilcjnítjtik el cinmagunkat a ktilvilágtól. Ráadásul még ott vannak a guruk is, akik ránk er ltetik saját elképzeléseiket. A guruknak nevezett titokzatos embercsoport tagjai igazán ktilcinleges személyek. Megmentenek benntinket. Azt mond.ják, hogy megmentenek benntinket, de azt is hozzáteszik. hogy még nekik is van mit dolgozniuk onmagukon. Mi végleg cisszezavarodunk, nekik pedig semmiji.ik sincs. A helyzet kétségtelenr,il reménytelen. Annyira zavarodottak vagyunk, hogy még a doktori disszertációnkat setn tudtránk megírni err l a témár l. Akkor sem járnánk sikerrel, ha hivatásos guruk szeretnénk lenni. Persze, sokan. vannak, akik keletre utaznak, hogy az ottani emberekkel éljenek: veltik egytitt tanulnak, esznek és i.irítenek, akár ismerik arrafelé a wc-papírt, akár nem. komolyan és lríiségesen játszszák burmai, japán vagy egyéb szereptiket. Belevágnak a dolgok kozepébe, s egytitt tilnek, esznek és tirítenek a keleti emberekkel. Ezek a ,,primitív" társadalmak sok embertani tizenetet hordoznak magukban. Úgv tíirrik, primitív mivoltuk d,acára spirituális értelemben magasan felettiink állnak. szeretném felhívni a tigyelmet a Naropa élete címííkonyv egyik részére:
l2
Egyszer, mid n dzsigsz-med gragsz-pa (Abhajakírti) háttal a Napnak éppen a nyelvtanról, ismeretelméletr l, szellemi írtmutatásokról és logikáról szóló korryveket tanulmányozta, egy rémisztó árnyék vetiilt rá. Kortiltekintve megpillantott tnaga mcigcitt egy oregasszonyt, akinek harminchét visszataszít tulajdon-
sága volt: szemei vorosek és mélyen til ek; haja megsárgult és zíIáIt; homloka magas és kiugró;' arca számtalan ránctól cjsszeaszott; ftilei hossz ak és dudorzatosak; orra ferde és gyulladásos; szakálla sárga, benne fehér csíkokkal; szája eltorzult és tátongó; fogai befelé fordultak és megszuvasodtak; nyelve rág mozdulatokat végzett, mikozben ajkait nedvesítette; szi.ircsol hangokat hallatott és a szája szélét nyaldosta; nyciszorogve ásítozott; egyfolytában sírt, s kcinnye végigfutott az arcán, reszketett és zlhál't: arcszíne sotétkékbelrajlott; b re durva és vastag; teste hajlott és ferde tartásri; nyaka meggorbtilt; háta
p pos; és - lévénsánta Így sz ltNaropához: - Mit vizsgáIgatsz?
-
egy boira támaszkodott.
Nyelvtanról, ismeretelméletr l, szellemi utmutatásokról és logikár l sz l konyveket tanulmányo-
-
zok- felelte.
-
Aztán érted-e ket?
-A -A
Igen.
szavakat érted vagy a jelentéstiket? szavakat. Az óregasszony módfelett rvendezett, csak rigy rázkódott a nevetést l, s táncolni kezdett, botjával a leveg ben hadonászva. Gondolván, lrogy talán még nagyobb j ókedvre derítheti, Naro pa hozzáfuzte :
-A
jelentésr,iket is értem.
13
Ekkor azonban az asszony sírva fakadt, reszketni kezdett, és elejtette a botját.
- Miért van az, hogy boldog voltál, mikor azt mondtam, a szayakat értem, de bánatos lettél, mihelyt hozzáfíjztem, lrogy azokjelentésétis? - Azért cirtiltem, mert te, a magasztos bcilcs, nem hazudtál és szintén beismerted, hogy csak a szavakat érted. De szomor lettem, mihelyt hazudtál, mivel kijelentetted, hogy a jelentéstiket is érted, pedig ez nem igaz. - Akkor hát ki érti a jelentéstiket? - A bátyám. - Kérlek, mutass be neki, bárhol legyen is! - Menj inkább magad, tedd tiszteletedet nála, s konyorog| érte, hogy a jelentést is megértsd! Ezekkel a szavakkal az ciregasszony eltiint, akár egy szivárvány az égen. (Naropa élete és tanítása; Farkas L rirrc Imre Konyvkiadó, l997)
lilrítozunk.
Úgv
érezzük, lrogy égeto sztikségiink van a fogal-
lttttkra.
Ezeken az elóadásokon nem lesz módunk rá, hogy fogal-
ttlakra támaszkodjunk. Naropához hasonlóan a logika, az isme-
rctelmélet, a nyelvtan és a ftloz fia tanulmányozása révénmi scrn fogunk ,,elérni" semmit. Naropának azért kellett kereszliilrnennie a vezeklés tizenkét fázisán, lrogy el ítéleteitl megszabaduljon. Mi ugyanezt az utat fogluk bejárni, hogy tgy ltrondjam, kivessziik a résztinket Naropa szenvedéséb l. Ez az rrtazás bizonyos szempontból olyan lesz, mint Disneyland, ahol llcmész egy alagritba, és végtil egy másik helyen lyukadsz ki. lzgalmas dolgokat látsz, és lassan elérszazalag t másik végére. A mi esettinkben azonban pszichológiai problémákról van szó. |;.,z az rit sokkal halálosabb, pokolibb vagy éppen mennyeibb lcsz. Arról a pontról indulunk, ahonnan Naropa indult: kutatunk rr.jóság után és megpróbáljuk elérni a szentség áLlapotát.
Naropa tanulmányai kozott szerepelt az ismeretelmélet, a logika, a ftlozófia és a nyelvtan. A mi jelenl egi helyzettink is hasorrló. Manapság minden ember a mtívészi onkifejezésre torekszik. Lehet, hogy Naropa tarrításailroz is a m vészet, ,,a tibeti tarrítások mtivészete" értelmébenviszonyulnak. Azután ott van a logika, vagyis annak boncolgatása, hogy a tanítások miképpen viszonyulnak egymáshoz és hogyan nem. A logika is jócskán szerepet játszik az életunkben. Azt mondhatnánk, hogy jelen pillanatban mindannyian Naropa tapas alatainak els szindén állunk, hozzá hasonlóan mi is filozófiával, míívészetekkel és emberismerettel foglalkozunk. Ugyanabban az állapotban vagyunk, amiben Naropa volt, miel tt a megvilágosodást átélte. Yálaszokra és pontos meghatározásokra várunk, s rugalmas dolgok helyett inkább egy szllárd, kotott helyzet után
l4
15
Valódi rtjltség és pop-art Azzal továbbhaladt kelet felé. A kovetkezó látomásai voltak: Mikor egy keskeny gyalogcisvényhez ért, mely foIyóparton, sziklák tovében kanyargott, egy leprás n zárta el tját, akinek nem volt sem keze, sem lába. - Ne zárd el az utat, inkább h z dj félre! - Mozdulni sem tudok. Ha nem sietsz, kertilj meg, ha viszont sietsz, ugorj át! Bár az egyiittérzés áthatotta Naropát, az undortól befogta az orrát, s átugrotta. A leprás n erre szivárványszírrtí fényudvarban felemelkedett a leveg be, s így szólt: Figyelj rám, Abhajakírti A Legvégs , melyben minden ugyanolyanná válik, !
Mentes a szokásformáló gondolattól és korlátoktól. Ha ezek még mindig megbékly znak, Hogyan is remélheted, hogy a Guru nyomára bukkansz?
Ekkor a nó, a sziklák és az cisvény mind eltíintek, s Naropa ájultságba zuhant egy homokos fennsíkon.
Mikor magához
tért, azt gondolta: ,,Nem ismertem fel benne a Gurut, most aztán bárki kertilj n is elém,
16
írtrnutatásokat fogok t le kérni." Azzal felkelt, és imádkozva továbbment. Egy keskerry riton rátalált egy buzló kutyára, melyen hemzsegtek a nytivek. Befogta az onát, és átugrotta az áIlatot, amely abban a pillanatban egy szivárvárryszínufényudvarban jelent megaz égen, s így szólt:
Az é|ólények természeti.iknél fo gva valamennyien sztileink. Hogyan fogod megtalálni a Gurut, Ha a mahájána osvényen Az egytit térzéskifej lesztése nélktil, Rossz irányban keresed? Hogyan fogod megtalálni a Gurut, hogy el is fogadjon téged, Mikor másokat |enéze|?
E szavak után a kutya és a sziklák elttíntek, s Naropa ismét elájulta egy homokcls fennsíkon. Amikor magához tért, rijból imádkozni kezdett és folytatta ()tját. Egyszer csak találkozott egy terhét cipel emberrel. - Nem láttad erre véletlentil a tiszteletre méltó
Tilopát? - Nem láttam. Találhatsz viszont e hegy mogott valakit, aki tréfat uz a szu|eiból. Kérdezd meg t! Amint átkelt a hegyen, rátalált az emberre, aki így szólt: - Énláttam t, de miel tt megmondom, segíts elcsavarni a sztileim fejét! De Abhajakírti azt gondolta: ,,Még ha sohasem találom meg a tiszteletre méltó Tilopát, akkor sem
l7
miikodlretek egyiitt egy elvetemtilt gonosztev vel, hiszen herceg vagyok, bhiksu és bcjlcs. Ha a Gurut
keresem, tisztességes módon teszem azt, a Dharmának megfelel en"" Minden pontosan ugyan gy tcirtént, mint koráb-
ban.
Az
ember visszalr rzódott egy szivárványszerii fényudvar kcizepébe, s így szólt: Hogyan fogod megtalálni a Gurut, Ha a Nagy Egyúttérzéseme tanában Nem nizodbe az egoizmus koponyáját
A nem-tiszta én-tudat és az tiresség-természet kalapácsával?
Azza| az ember elttínt, akár egy sziváwány. Amint Naropa magához tért ájultságáb I, s imádkozás kozepette ritra kelt, a folyóparton egy elvetemiilt embert pillarrtott ffi g, aki felnyitotta egy él
ember hasát, s éppen meleg vízzel ciblogette azt.Mikor megkérde e t le, hogy nem látta-e a tiszteletre méltó Tilopát, azt felelte:
- Dehogynem. gíts nekem!
Miel
tt azonban megmutatom, se-
Naropa ismét elutasítólag vá|aszolt, mire az ember megjelent az égbolton, mikozben fény óvezte, és így sz It:
Az
ember elttint, akár egy szivárvány, s Naropa a foldre. Mikor felébredt, semmit sem talált maga koriil, így hát tovább haladt, és menet kozben imádkozott. Egy másik hegy mogcitt rábukkant valakire, aki egy emberi holttestb l tépdeste ki a beleket, és felvágta azokat. A kérdésre,hogy nem találkozott-e Tilopával, azt felelte: Delrogynem. Miel tt azonban megmutatom, hogy hol, segíts felvágni ennek a bomló holttestnek a beleit! Mivel ezt Naropa nem tette meg, az ember viszszahuzodott egy szivárványszeríi fény kozepébe, és
eszméletleniil zuhant
így sz lt:
Hogyan fogod megtalálni a Gurut, Ha nem vágod el a szamszárakotelékeit
A Legvégs nem-keletkezettségével,
Annak fogalmaktól mentes birodalm ában?
18
Hogyan fogod megtalálni a Gurut, Ha a mélységestmutatás vizével nem tisztítod meg a szamszárát,
Mely bár természete szerint szabad, Mégis a szokásformáló gondolatok szennyeként jelenik meg? Azzal az ember eltiínt az egekben. Miután ájultságából felébredt, Naropa imádkozva továbbment, míg egy nagy király városába nem ért, akit megkérdezett, hogy vajon nem látta-e arrafe|é Tilopát. A király azt válaszolta: - Láttam, de vedd feleségiil a lányomat, miel tt megmutatom t neked! Így is tett" Kés bb azonban írgy tiínt számára, mintha az idó egyre lassabban telne. Aztán a király, nehogy elmenjen, visszavette t le alányt és a hozományt, majd elhagyta a szobát. Naropa, miután nem ismerte fel ennek mágikus jelentését, hanem azt hit-
l9
te, Irogy a bDe-mchog rtsza-rgyud (Abhidhána-utta-
ratantra) segítségéveler
t kell
majd alkalnraznia,
egy hangot hallott, amint ezt mondja:
Csak nem vezetett félre alátványos varázslat? Hogyan fogod akkor megtalálni a Gurut,
Ha vágy és utálat kcivetkeztében alázuhatlsz A szenvedéssel teli élet három formájába?
Azzal az egész királyság eltíint. Mikor Naropa magához tért, továbbment és imádkozott, amíg cissze nem találkozott egy emberrel, akinek egész falkányi vadászku tyája, íja, meg nyilai voltak. - Nem találkoztál Tilopával?
- De. - Mutasd meg
-
vast
t nekem!
Fogd ezt az íjat és nyilat, s old meg azt a szar-
!
Mikor Naropa visszautasította, az ember így sz lt: En, a vadász, kifeszítettem nyilát A káprázat-testnek, mely vágyaktól mentes, E ragyogó feny-lényegíííjban: Meg fogom ólni az ,,ez'' és ,,zz'' menekiil szarvasát Egy én-hitíitest hegyvidékén. Holnap halászni megyek at ra.
Miután ezt mondta, eltiint. Amint Naropa visszanyerte eszm életét,rendszeres imádkozások kozepette folytatta a Guru keresését, és egy halakkal teli t partjára ért. A kcizelben
20
két ciregember szántotta a fcildet, mikcizben a kiforgatott rovarokat megcilték és megették. _ Nem láttátok Tilopát?
- Veli,ink van, de miel tt megmutatrrám ot rreked,,. Hé, asszony! Gyere és adj enni valamit ennek a
bhiksunak!
Az ciregasszony kivett egy halat és néhány békát Mikor Naropát
a hálójából, és élve megsiitotte ket. enrri hívta, ó azt felelte:
-
Mivelhogy bhiksu vagyok, nem szoktam már vacsorázni, de h st egyébkéntsem eszek. - Aztán így gondolkodott:,,,Bizonyára megszegtem Buddha tanának szabályait, hogy arra kérnek, vacsorázzak egy oregasszonnyal, aki élve stiti a halat és a békákat." S kínosan feszengve tildogéIt a helyén. Ekkor megjelent az óregember
egy
krcit cipelve a vállán, s
megkérde zte a feleségét:
-
készítetíéIa bhiksunak ennivalót?
Az így felelt: - Elég ostobának ttínik: stitottem neki vacsorát,
de azt mondja, nem akar enni.
Az oregember erre a tuzbe hajította a serpeny t, a hal és a békák pedig felreptiltek az égbe. Azt mondta:
A szokásformáló gondolatok béklyójában nehéz ráakadni a Gurura.
Hogyan fogod megtalálni a Gurut, ha nem eszed meg
A szokásformáló gondolatok
e halát,
s
t
Elvezetekre áhítozol (melyek az ego érzetét ncivelik)? Holnap megolom a sztileimet.
Z1
Majd eltíint, Miután magához tért, Naropa ráakadt egy olyan embene, aki karóba húzta apját, föld alatti tömlöcbe vetette anyját, és éppen meg akarta ölni őket. Azok pedigiangosan siránkoztak: - O, fiunk, ne légy ily kegyetlen! - Bár Naropát felháboította a látvány, de azért megkérd ezte a férfit, hogy vajon nem találkozott-e TilopáVal. Azt felelte: - Segíts megölni szüleimet, akik szerencsétlenséget hoztak rám, s aztán megmutatom neked, hol talá-
lod
Tilopát!
Mivel azonban ré szvétet éízetla férfi szüIei iránt, nem barátkozott össze a gyilkossal. Azíán a férti a következő szavakat mondta: Nehéz lesz megtalálnod a Gurut, Ha nem ölöd meg a három mérget,
melyek és,,az" megkülönböztetését. Holnap indulok koldulni. SzüIeidtől származnak,. ,,ez"
Azzal eltűnt. Midőn Naropa magához tért ájultságából, és továbbment imádkozva, egy remetelakhoz ért. A bennlakók egyike felismerte, hory ő Abhajakírti, és meg-
kérdezte:
- Mi sál
hozott? Hozzől;'k
fogadtatásra.
jöttél?
Egyszerű Kuszulipa| vagyok, semmi
szükség
A remete azonban nem törődött szavaival, és illő tisáeletadásban részesítette.Erkezésének oka felől tudakozódott, mire Naropa így szólt: 22
keresem. Nem láttad őt errefelé? meglátod, hogy keresésed eredményMindjárt nyeljárt. Ott belül van egy koldus, aki azt állÍíja ma, gáról, hogy Tilopa. Bent Naropa rá is talált, amint a tűz mellett ült és ery élő halat sütött. Mikor a remeték ezt észrevették, dühösen ütni kezdték a koldust, aki megkérdezte: - Talán nem tetszik, amit csinálok? - Hogyan is tűrhetnénk el egy remetelakban a
- Tilopát
gonosztettet?
A koldus csettintett az ujjaival, azt mondta, hogy
'Lohivagadzsa' ,2 mire a hal visszatért a tóba, Naropa, miután riájött, hogy ez az ember csak Tilopa lehet, összekulcsolta kezeit, és Útmutatásért kÖnyÖrgótt. A Guru átadott neki egy marék tetvet, miközben így szólt: Ha meg akarod ölni a szokásformáló gondolatok nyomorúságát Ésa már bevésődött hajlamokat a végtelen ösvényen, Mely minden |ény végsó természeíéhezvez,et, Először (e tetveket) kell megölnöd.
Mikor azonban Naropa képtelen volt erre, a férFr eltűnt e szavakkal:
Nehéz lesz megtalálnod a Gurut, Ha nem ölöd meg a szokásformáló gondolatok tetvét,
Mely önmagából keletkező és önpusztítÓ, Holnap meglátogatom a furcsa szerzetek bemutatóját,
23
Naropa lehangoltan kelt fel, s folytatta keresését.
A halál mozdulatlanságát, mint
Egy széles sftságra érvén,rábukkant egy csomó egyszemii emberre, egy vakra, aki látott, egy ftil-
Ne m-ke
é s bi zonyosságra építve válj Méltó edénnyé,a nreggy zodést l bátor tanítvánnyá! A spirituális kozosségében ragaszkodj a tanító szellemis égéhez, Forgasd az intuitív meglátás kardját, ez legyen szemléleted, Üld meg a boldogság és ragyogás lovát, ez legyen figyelmességed módja, A kett s szemlélet bilincsébol szabadítsd fel _ magad, ez legyen viselkedósed alapja! Igy ragyoghat fel napja cinnon fényednek, mcly tigy fogia fel Az egyszemíiséget, tnint sokak tulajdorrs gát, A vakságot, mint meglátást a dolgok
megpil lantása nélktil,
A stiketséget, mint meghallgatást
a dolgok
A
hallása nélktil, némaságot, mint kozlést a dolgok kinrondása
A
sántaságot, mint haladást sietség nélktil,
nélktil,
24
a
tkezett fu val l atát
Ily módon mutattak rá a mahámudra jelképeire, ami után minden eltiint. (Naropa éIete és tanítása; Farkas L rinc Imre Konyvkiadó, 1997)
pával, kijelentették:
B izal omr a, elszántságra
e
(mely olyan, akár alegyezó mozgatta leveg )!
nélkiilire, aki hallott, továbbá egy nyelvetlenre, aki beszélt, egy sántára, aki futkosott, valamint egy holttestre, amint gyengéden cinmagát legyezgette. Mikor Naropa megkérdezte toltik, neln ta|álkoztak-e Tilo-
- Nem láttuk sem t, sem mást. Ha térry|eg rneg szeretnéd találni,tégy a kovetkez k szerint:
l
A
Kagyti hagyomány tanításaiban a gyakorlónak számos folyamaton kell kereszttilmenni, és sok mindent meg kell értenie. Ez semmilyen szempontból nem nevezlret konnytínek. Rendkívtil nehéz megérteni, hogy létrehoáunk egyfajta alapvetó zavarodottságot, amihez némi rtilet is társul. Furcsán hangzik, de az órulet nern áll a zurzavar hatása alatt. A zavarodottságban és az riiletben a j zanság is jelen van. Amikor az élethelyzeteket szilárd dolgokként kozelítjiik meg, a zavarodottság j zan szemléletnek ttinik. Így ami rtiltségnek tíínik,az a megvilágosodás. Az a mód, ahogy Naropa az egymást kovet látomások vagy fantomképek során tett felfedezéseihez viszonyult, látszólagos j zanságával ftigg cissze. Naropa hercegi családból származott, kiváló képzésbenrészestilt, végtil pedig a Nalanda Egyetem
professzora lett. Ennek kcivetkeztében értelmes, tanult és j zan embernek tekintette magát, akit nagy tisztelet óvez. Err l a józanságrol azonban kés bb kideriilt: egyáltalán nem alkalmas arra, hogy Tilopa, vagyis a Kagyti hagyomány tanításait befogadja. Naropa azért nem tudott mit kezdeni ezekkel a tanításokkal, mert nem volt eléggériilt. Az riiltség ebben az esetben a logikus érvek és fogalmak feladását jelenti. A dolgok valóságán akfogalma koránts em azonos a dolgok valóságával. Meg kell próbálnunk átlátni azt a fogalmi helyzetet, amelynek értelmében a tuz forr és az ég kék. Lelret, hogy azégzó|d, atuz pedig hideg. Ezzel a lehet séggel mindig számolnunk kell,
25
Amikor ehhez hasorrló kijelentéseket hallunk, rendkívtil oszszezayarodunk és bosszankodni kezdtink:,,A tűz természetesen nem hideg, hanem meleg, az ég pedig kék, és nem zold. Micsoda rtiltség! Semmi kozom azilyen ostobaságoklroz. Ragaszkodorn saját jozan szemléletemhez. Az égkék,a tuz pedigmeleg. Ez a tudat biztonságot, elégedettségetés józanságot sugall. Ha a tuz forr , az ég pedig kék, akkor minden rendben van. Nem akarom, hogy megszokott gondolkodásmódomat bármi megzavarja."
Másrészról azonban fontos tudni: ez a típusri riiltség nem
azt 1elenti, hogy
j
zan esztinket sutba dobva, elmebetegek mód-
jára kezdtink viselkedni, hogy gy mondjam, ,,bekattanunk".
Nincs szó arról, hogy szemlélettinket teljes mértékbenmeg kellene változtatnunk, és hogy a tisztaság helyett inkább legytink koszosak, mert az sokkal ,,menobb" dolog. Ez félreértés.Lelret, hogy valaki gy gondolja, Naropát legfoképpen az akadályozta, hogy nem volt elég ,,laza" Tilopa tanításainak átél éséhez.Ez azonban nem így van. Naropa helyzetét meglelret sen nehéz átiiltetni a huszadik század Amerikájának talajába. Rendkívtil nehéz feladat el tt állunk. Az egyik legnagyobb problémát a tibeti buddhizmus és a tibeti buddlrista mtialkotások népszeríiségeokozza. Az emberek az egészet fantasztikus, mesés dolognak tekintik: ,H , ez aztátl fantasztikus! Pontosan olyan, mint amit akkor láttam, amikor bel ttem magam! De szuper!" Ezzel a hozzáállással Naropa és akadályainak stílusa, valamint Tilopa és tanításainak stílusa pop art-nak minostil, és az emberek azt gondolják: ,,De klassz!" A tibeti festményeken és thangkákon ábrázolt haragvó istenségek az íírultbolcsességet jelenítik meg, de az olyan emberek számára, akik a tanításokat ,,men " és divatos dolognak tekintik, min-
dez csupán pop art marad.
Ez a hozzáál|ás rneglelret sen sok problémát okoz. Vegyiik például azt az esetet, amikor valaki elvonul egy erdei remete26
lakba, és zord koriilmények kozott gyakorol. Az ilyen elvonulást nem lenne szabad a luxus alternatívájának tekinteni. A házik , ahol meditációs gyakorlataidat végzed, ne az cisszkomfortos, minden kényelemmel ellátott lakásod elleni lázadást testesítse meg. Az elvonulásnak ehhez semmi koze. Az elvonulás csupán egy másfajta élethe|yzet. A magányos elvonultságban végzett meditáció nem pop art, és ugyanez vonatkozlk az istenségek és mandalák vizualizáct ira is, amelyeket néhány amerikai tanítvárry gyakorol tanítója utasításai alapján. Az els benyomásuk kortitbeltil ez lehet: ,,Végre kapcsolatba kertilhetek a tibeti thangkákon ábrázolt gyonyorií, színes és farrtasztikus dolgokkal! Végre sikertilt kapcsolatba kertilnom veltik! Valóra vált az álmom, és most átélhetem a valódi pop art-ot. Nem csak gondolok rájuk, vagy lerajzolom ket, a vizualizácio segítségével most már eggyé is válhatok veltik . Ez annyira izga|mas és egzotikus dolog!" Ez nem más, mint pop art. Naropához visszatérve, gy trinik, t is legirrkább ez a szemlélet akadályozta. Tilopa személye és a tantrikus tanítások elnyerésénekreménye anrryira eibtívolték, hogy az egészet egy
izgalmas kalandnak tekintette. Azután ment, és egyre csak ment. De minden egyes ponton megbotlott, mivel a tanításokat az adott kor szellemének megfelel pop art-nak tekintette. Ha mi is pop art-nak, vagyis színes, lelkesít és ugyanakkor miívészi dolognak tekintjtik a gyakorlást, akkor ránk is ugyanez a szituáció vár. Ha a meditációt olyan eszkozként kezeljiik, amelybe ha kedvtink szottyan, bármelyik pillanatban bekapcsolódhatunk, s azonnal megszabadít minket a stresszt l és a feszliltségt l, ha az egész gyakorlást menektilésnek vagy mellékosvénynek tekintjtik, akkor Naropához hasonlóan mi is megtithetjtik a bokánkat.
Azok az egymást koveto szituációk, amelyek során Naropa mesterének ktilonféle tulajdonságait megtapasztalta _ a leprás nó, a bomlófélben lév kutya, a gyilkos stb. -, kivétel rrélkiil 21
egy bizonyos zavaros pszichológiai elvárást testesítenek meg. E
szellemi zavarodottságot megpróbáljuk képekkéformálni, és ezek a képek egyt l-egyig gyonyortíek, színesek és míivésziek, s egy cél vagy tárgy elérésénekábrándjával kecsegtetnek. Más szavakkal kifejezve, a mi képtink a mennyország elérésével kapcsolatos. Ésez a legnagyobb probléma, hirr.n az ]lyen ábrándoknak az égvtlágon semmi koztik az tgazsághoz vagy a valósághoz, ahogyan azt a kagyti tanítások tanítják, vagy a mahámudra tapasztalata igazolja. Ezek az elképzeléseknem azonosak az igazság valódi természetével.A gyónycir nem a végso igazság, és a meditatív elmélyiiléssem ur. Űgy tiinik, a valódi igazság meztelen és direkt élmény,színtelen, árnyalatlan, és nem mesterkélt. olyan, mint egy magányos szikla egyszeríi léte, s ez rendkíviil unalmasnak ttinik. Azt gondollratnánk: ,,Ha en-
nek azigazságnak a megtapasztalása semmilyen izga\mat és felismerést nem rejt magában, akkor mi a csudának kezdjek bele az egészbe?" Ez a legfóbb problémánk. Arnikor megpróbálunk megszerez-
ni valamit, rengeteg elvárást táplálunk rnagunkban: izgalmat, preclzitást, a kérdéseinkre vonatkozó válaszokat, biztatást és vi-
lágosságot reméltink. Szánrtalan elvárás él benniink. AzáItal, hogy világosságra számítunk, az egész tigyet cisszezavarjuk, és világosság lrelyett zurzavart lrozunk létre. Biztatást reméltink, s azt szeretnénk, ha valaki garantálná neklink, hogy a helyes ton járunk, de ezáltal csak a paranoiánkat fokozzuk. A paranoia és a meger sítésutáni vágy azonos forrásból erednek, ugyanazon a szinten vannak, s kcilcsoncjsen fiiggnek egymástól. A precíz megértés utáni vágy csak a zavarodottságtól való félelmrinket ncjveli, és pontosan ez teremti meg a zavarodottságot. Amikor gycinycirre szomjazunk, az circimot tessztik meg viszonyítási alapnak, ami viszont a szenvedést l való félelmiinkct er síti, így az circim létrehozásának leple alatt csak fokozzuk szenvedéstinket. Naropa ezeket
az érzésekettapasztalta llleg, rniktjzben 28
Tilopa után kutatott. Es ez az, amit mi is gyakran átéltink. Megpróbáljuk a lehet leggyorsabban megragadni az osszes zavaros szituációt. Megragadjuk ket, id zi.ink rajtuk, s rigy táplálkozunk bel ltik, mint a kisbaba, aki igyekszik anyja mellébol a lelret legtobb tejet kiszívni. Bizonyos értelemben nagyszerti, lrogy saját zavarodottságunk ftiggvényében tudunk foglalkozni Narop a zavarodottságával. Csodálatos, hogy foglalkozhatunk Naropával, valamint azza|, anit megértett. Mi magunk is olyanokká válhatunk, mint Naropa, a Kagyii hagyomány atyja. Ez a terem, ahol most tiliink, telis-tele van potenciális Naropákkal, mégpedig azért, mert tele vagyunk Naropa zavarodottságának lelret ségével"Ez rragyszer . Azzal kapcsolatban, arnir l most beszéltink, Naropa megvilágosodása nem tíinik olyarr fontosnak. Ahozzánk hasonló, hétk znapi emberek számára Naropa zavarodottsága a legfontosabb. Ennek megismerése révénszilárd alapot teremtiink a fejl déshez, a megértésfelé vezetó lépéseknregtételéhez. Próbáljunk tehát ebben a szellemben viszonyulni a tcirté,nethez. Naropa akadályai és képzetei - látás- és hallástudatának tapasztalása - benntink is jelen vannak. Éslehet ségiirrk van arra, hogy kilépj iink a zav arodottságból.
HALLGATÓ: Összezayarnak azok a dolgok, amelyeket Tilopa Naropától kért. A guru tanítása és Buddhatanítása nem mond-
hatnak ellent egymásnak, Naropalátomásai során azonban mégis gyakran ez tortént. Rendkívtil ellentmondásos például az az eset, amikor Tilopa arra kérte Naropát, cilje meg a tetveket. J zan, racionális tudata azt mondta, ,,Ne tedd!", másrészr l viszont azthallja. ,,Tedd meg!". Úgy ttínik, bármit is tesz, hibát kcivet el. Mi tortént volna abban az esetben, ha megoli a tetveket? Akkor is hibázott volna.
29
TRUNGPA RINPOCSE: Talán abban a pillanatbarr nem léteztek tetvek, amelyeket meg lehetett volna olni. Lehet, hogy fizikai értelemben nincsenek is tetvek. H: De az olés akkor is lés, akár kivetítésekrol van szó, akár nem. Ha megolok valakit álmomban, az nem olyan, mintha
tényleg végrehajtanám a tettet? TR: A két dolog nem ugyanor. Álmodban saját kivetítéseiddel kertilsz szembe. Ha álmodban milliomos vagy, az még nem jelenti azt, hogy tényleg így is van. H: Mégis ongyilkosság-jellege van. Még ha a tetvek nem is léteznek, valami azért mégis létezik. TR: Igen, valami létezlk, és amit mcg kell olni, az nem más, mint a saját kivetítéseid,dogmáid és ellenírllásod. Természetes, hogy létezik valami, s t, a lényeg létczik. H: Ha megoljiik, még mindig ott marad a gyilkos, nem? TR: A megvilágosodás elérésétaz ego meggyilkolásának is tekinthetjiik. H: Öngyilkosság-jellege van, így nem lehet te l.jcs.
TR: Pedig teljes. A megvilágosodás elérésekoraz ego gyilkosa olyan hatékony és precíz munkát végez,lrogy az .go soha t bbé nem kelhet életre, még az emléke sem nlaracl rneg, Nagyon jó munkát végez. Hétkciznapi értelembcn vévc senkit sem lehet teljes ménékbenelpusztítani. Nem lelrct lrrclg(ilrli a nevét és a rokonait, tehát valami mindig marad utálta. Arlrikor azonban a megvilágosodás során meggyilkoljuk az cg(lt, ttjkéletes munkát végztink, így a név és a fogalom is ntcgsclrrrrristil.
H: Ön néha az cinmagunkkal való megbarátkozás lblyarnatának nevezi a meditációt. Az ego megcilése esetében is crrol van
sz?
TR: Ki az az,,cinmagunk"? H: Ez az egész nern tíirrik tírlzottan barátságosItitk.
30
TR: Az ego megolése baráti tett, amelyet egyűttérzés és sze_ ego retet rnotivál. Az olést rendszerint a gyíilolet mozgatja. Az meggyilkolása pontosan azérílehet teljes, mert az egytittérzés osziónzi. Az ego megolése a hétkoznapi értelemben vett gyilkossággal ellentétben teljes megsemmisítéssel jár. H: Megszabadítjuk a nyomor ságtól,
TR: Nem egészón. hkább tiszteletben tartjuk
a nyomoniságát,
H: Rinpocse, ha jól értettem, Ön azt mondta, hogy amíg nem haladjuk meg az.gót, nem is foghaturrk bele a tantra gyakorlá_ sába.
TR: Meghaladni? Igen, azt hiszem így van. Jelenleg Amert_ kában mi abban a he\yzetben vagyunk, mint Naropa, amikor renmegjelent el tte a harminclrét visszataszít jellemvonással jutottunk el, delkez oregasszony. Arra a szintre rnég korántsem amikor Tilopa keresésére indult. Egyel re a kiindulási ponton jelenté_ vagyunk. npp"n most kezdjiik felfedezni a szavak és a a je_ tekintjiik felfedezését stii-kozotti ktilonbséget. A szavak a sza_ éppen is lentéstiknek, de ez nem teljesen így van. Naropa vakat próbálta felfedezni, amikor azt a bizonyos konyvet ol_ Mi vasta, háttal a Napnak. Egy logikáról szóló konyvet olvasott, tttink, el még t áll hosszit is ezen a szinten vagyunk, tehát H: Minden egyes helyzet, amelyen Naropa keresztíilment, egy lépésnekfelel meg a zavarodottságból kifelé vezetó riton? --TR: valamit ezze| kapcsolatban, Igen, minden he\yzrtjelképez H: ki hoztalétre ezeket a látomásokat?
TR: Senki. Egyszertien megtorténtek,
H: Rinpocse, tudna részletesebben beszélrri arról az órűlt,
ségr l, amiról az elóadás során szó volt?
3l
_ TR: Az ego fogalrni néz pontján trili rtiltségr l beszéltíink. képzeld el, hogy rendkívtil diihos tudatállapotüan yagy. Megpr bálsz kapcsolatba kertilni a gyíilcjleted iárgyát kepézt5 sz méllyel, ha azonban nem gy il iettel reagál a te gyiílciletedre, akkor lelret, Irogy ríiltnek fogod tartani. Azt gondolod, riilt, hiszen nem veszi fel a keszty it. Az illeto a te nézópontodból valóban riilt, mivel a látásmódját nern agresszió és s)envedély uralja, ahogyan az normálisnak tíinik a... H: Szamszárikus néz pontból? TR: Igen. A szam szára néz pondából Buddlra ríilt volt. Az indiai szentírások valamelyike elmósél egy tcirtéltetet: egy j vend mondó megjósolta a királynak, |,ogv birodalm aauÁ net napon kereszti.il olyan es esik majd, unritrii nregoriilnek az emberek. Mindenki meg rtil, aki iszik a vízb l. l:zt hallván a király hatalmas mennyisé gíi vizet hordatott az ttdvarába, hogy megmenektiljon a veszedelemt l. Meg is órkczctt az es , és a király kivételével mindenki megháboódott. l]zrrtiin a nép azzal kezdte vádolni az uralkodót, hogy bolorrcl. Végiil í'ela<Jta, s gy dontcitt, is iszik az órűlet vizéÉiil,hogy ne l(igjorr ki a sorbóI. Nem bírtatovább elviselni, hogy,, rlilt--trgk ta,liák. H: Naropa a krilcinféte víziók során nem voIt hirjlandó megtenni, amire kérték,feltételezhet en azért, mert ncrn állt cissz_ hangban az erkcilcseivel. Ebb l tehát az kcivetk ezlk,lrogy az erkcilcs és etika csupán az ego birodalm ában rn iktjtl télryez rk, s egy Tilopához hasonló, megvilágosodott elnber semlnilyen er-
kcilcsi szabályt nem kcivet? TR: Tilopa abszol t tclkéletességtikben kcjvet te rtz crkiilcsi
szabályokat. H: Ezt hogy érti?
_ TR: A hagYományos kapcsolódik, nem pedig
erkcilcs csupán
a
a
lelkiisnrerctiirrkhciz he\yzetek kezelé séhez. Tiltlpir rrta-
32
gukkal a helyzetekkel foglalkozik, a jó és rossz szituációkkal. Ha egy bizonyos szituációhoz a lelkiismereted vagy az érzékelésed alapján viszonyulsz, az azt jelenti, hogy valójában nem látod ahelyzetet, s t, fogalmad sincs róla. Altalában ez jelrlemzi az életűnket. Meg kell próbálnod a lehet legpontosabbarr látni a he|yzeteket, vannak azonban olyan szituációk is, amelyekkel nem szívesen nézel szembe. Ha például egy gyilkossági tigyben kell nyomoznod, lehet, hogy szeretnél tár,ol maradni az esett l: ,,Gyilkosságról hallani sem akarok." Így aztán fogalmad sem lesz arról, hogyan és miért olte meg az egylk ember a másikat. Inkább vizsgáld meg az tigyet, s a lehet legtudományosabb módon, tobb néz pontból próbáld megérteni a torténteket. Az ok-okozati viszony alapján is megpróbálhatod megvizsgálni a helyzetet . Ha azonban azt gondolod, hogy a gyilkossággal való foglalkozás révénnegatív kisugárzásokkal kertilsz kapcsolatba, ezért inkább nem is foglalkozol vele, azzal teljesen bezárod magad.
pontosan ez torténik a modern kor társadalmaiban. A fiatal nemzedék teljesen el akar szakadni a társadalomtól, s hallani sem akar arr l, hogy megpróbálja megérteni, mivel a modern társadalmat visszataszítónak és szornyiínek tekinti. Ez rengeteg zurzavart és konfliktust eredrnényez. Ezzel szemben, ha az emberek hajlandók lennének részt venni a társadalomban, és megérteni, hol a hiba, abból valami értelmes dolog is sztilethetne. A probléma a válogatás nélktil tortén elutasításban rejlik. H: Elrnenjtink szavazni? TR: Miért ne? Add az energiádat ahazádnak.
H: Nem gondolja, hogy mindannyian tanultunk valamit ab-
el bb beszélt? TR: Igen is, meg nem is. Sokan elfordultak a kereszténységt l, és hinduk vagy buddhisták lettek. Űgy érezték,t bbé
b
l az elutasításból, amiról az
-/1
_-)_)
semmi koztik a kereszténységlrez. Kés bb azonbarr a kívtilállók szernszogébol nézve kezdtek rájcirrni, llogy a kereszténység
milyen mélységesigazságokat tanít" Ezt azonban csak akkor látták meg, miután eltávolodtak tole. Lassan értékelnikezdték azt a kultűrrát, arnelyberl feln ttek, Végiil bel ltik lettek a legjobb keresztények, akik sokkal tobbet értenek a kereszténység tanításaiból, mint az át|agos keresztények. Nem tagadhatod meg a torténelmedet. Nem állíthatod, hogy a hajad fekete, amikor szoke. El kell fogadnod a torténelmedet. Akik a kiilonféle keleti kult rákat igyekeznek utánozni, lehet, hogy százszázalékosan hindukká vagy japánokká válnak, akár még plasztikai mtitétnek is alávetlretik rnagukat. Azonban testtink, kinézettink és szellemi beállítottságunk, vagyis léttink megtagadása mit sem segít rajtunk, sot, csak jabb problémákat aidít a nyakunkba. Az légy, aki vagy. Igenis kapcsolatban kell lenned a hazáddal, a kormánnyal és nemzeted kulttirájával. Ez nagyon fontos, hiszen nem alakulhatsz át senki n-rássá. Es ez óriási áldás. Ha teljesen, vagy csak félig átváltozhatnánk valaki mássá, az
számtalatt rnellékosvénytés menekiilési lelretoséget kínálrra számunkra. Legytink hálásak, amiért van testr,ink, kult ránk, faji hovatartozásunk és hazánk, ami valóban a miénk. Ne féljtink ezektól a dolgoktól, s ne próbáljuk megtagadrri ket. Ezek jelképezik a fóldlrciz fíjzódó totális viszonyunkat, nernzeti karmánkat stb. Ez a kiindulópont az cisvényen, amelyet kcivetve elérhetjtik a megviiágosodást, és buddhákká, amerikai buddhákká válhatunk.
H: Rinpocse, Naropa tapasztalatai egyt l egyig szirnbólurnoktrak tiinnek. Elmelretlink addig a pontig, hogy mirrdent szimbólumnak tekinttink? Hogyan akadályozhaduk meg, hogy
t
lságosan messzire menjtink?
34
TR: Naropa ebb l a szempontból sikertelentil járt, lriszen
keltem adatott meg neki a lelret ség, lrogy rogton kapcsolatba riiljon Tilopávai. Ezen oknál fogva t lságosan belebonyolódott az eset,, 1ettepekbe. Ugy anez veli.ink is megtcirténhet. Ebben elragadvagy szimbolizmussal sok ben nem kimonJÓttan a tril tatással van a probléma. El fordullrat például, lrogy egy keres_ kedo teljesen elszédítiaz embert: ,,Nézze, milyen gyorryorii anyag. Nagyon praktikus. kiváló minoségti, mégis olcsó. olyan ,rép, hogy b ven megéri az árát." Ebben a pillanatban nem amit tugaanutóá, hogy a keiekedó igazat beszél. Teljeserr igaz,
,nónd. A kínált árucikk valóban rendelkezik a felsorolt tulaj_ a donságokkal. Ha azonban az elragadtatás hevében megveszed terméfet, kés bb csalódottá válhats z, mert már nem az elragad_ els tatás férryébentekintesz rá. Lehet, lTogy rigy találod, a tárgy érzé, elragadtatás az megpitlantásának tapasztalata elutasította sét, miel tt nlég urátudo dicsérrri kezdte volna. Mindez aze|ragadtatáson alapul-
H: En azt szerettem volna kérdezni, el fordullrat_e, hogy az ember t l messzire megy az élnények szimbolikus érte|mezé, sében, ahdr az egész egy jabb kivetítésséválik? TR: Igen, ez is az elragadtatáshoz kapcsolódik, mert nem vagy képésonmagadhoz viszonyulni. Lényiink egészéhez kell uiányulnunk, , n"* kizár 1ag a pontoss ággal és a szép dol_ gokkal foglalkozni. H: A buddhista hagyomány szerint marad valami az ego ha_ lála után? Létezlk valamiféle ,,én"? TR: Ez egy nagyon régi kérdés.A folyamatosságnak az a feltétele, hogy legyen valaki, aki a folyamatosságot figyeli. Az ego folyamitáhoi sztikség van á megfigyelore, aki az ego foly_ tonosságát figyeli , érzékel|Az egész jelenség alapja egy déli_ báb. Ha nincs figyel , délibáb sem létezik. Ha viszont létezik
35
íigyel , aki tudatosída a délibáb létét,akkor délibáb is létezik. A megvilágosodást kovet en nincs t bbé figyel , így a
egy
megfigyelés tárgya sem létezik. H: Megsziírrtink létezni? TR: Léttink maga az cintudat, ami megbizonyosodik arról, hogy léteztink. Tobbé már nem figyeled a saját létedet. A kérdés nem az,hogy a lét folytatódik-e vagy sem. Ahhoz, hogy azt
mondhasd, a lét megsztinik, a nemlétet kell figyelned, hogy ezáltal megbizonyosodj arról, hogy nincs létezés.Ezzel viszont
rijra csak a létet folytatod,
H: Marad valami az ego halála után, vagy nem? láIa az egó val kapc solato s zavarodotts ág hal álát
j e le
Az
ego ha-
nti ?
TR: A figyel szétoszlik, így egyik változatot sem fogadhatjuk eligaznak.Ez a kérdésmeghaladja a fogalmi korlátokat.
az TR: Meggyóz dés és hit alapjárr akarod megsemmisíteni
el teljesen, hanetn egót. rvras sráuakkal kifejezve, nem pusztítod Remóny_ tekintesz, sem tintát, és tobbé felé
.Í.in,.r, egy kis
nagy mértékben kedsz benne, hogy megolted . Ez a hozzáá|lás amirol már osszefiigg u ,r.il..i Áaterializmus tárgykorével, az ego gazdagítísát annyit beszéltem. A szellemi materializmus
kifejezni, a szellemi materializ_
:.i.nti. Ha szabad magam így musmindenesetb"n.gylépéstjelentafeketevagyéppena
esetben fehér mágia irányában. Fekete vagy fehér, mindkét van szó. Ha segíteni mágtár |,"tehát a hatalom iránti vágyról
megtenni, ellenségeidet pe_ a felrér dig konnytiszerrel elpusztíthatod. Ebb l a szelnpontból akk91 még lelretsége, mágusban is ott lappang a fekete rnágia 1 emberr nagy lratalommal rerrdelkez is, ha jóságos, ae
akarsz a barátodon, hatalmadban
van szó.
á11
"gyuei
Akérdésaz,hogyaszellemigyakorlássoránmilyenmér-
H: Ami a saját kult ránkhoz való viszonyt illeti, Alan Watts véleménye szerint kultriránk legnagyobb problémája az, hogy a jelenségeket a jó és rossz fogalmi keretein belril szemléljtik, nem pedig onmaguk valóságában. Szeretnénl megkérdezni, hogy a buddhista látásmód hogyan viszonyul az tirdcig, vagy a fekete mágusok kérdéséhez.Kultrirtcjrténetí.ink gyakran foglal-
kozik a fekete mágiával. TR: A jó és a rossz, vagy az cirdcig és a fekete mágusok meghatározása szorosan kapcsolódik a j zanság és oriilet témakoréhez, amir lmár beszélttink. Ezmagára a meditircióra is vonatkozik. Az ego gazdagításával vagy ferrntartásával kapcsolatos tettek és helyzetek
- akár ónzó, akár ártatlan és kedves rnódsze- minden esetben pusztulást és telies zurza-
rekkel dolgozunk, vart eredményeznek. Ebben az esetben szó sincs az ego meglésérl. Egy fekete mágus szemszogéból nézve nem az ,,én"
kenil
gsemmisítésre, hanem pontosan az én-nélkii l i só g. H: Ez hogyan lehetséges? me
36
kapcsolat, Ha kozéptékben keri.il kozéppóntba az egóva| való a lét és nem_ pontba kertil, ut toitetrejon a jó és rossz, valamint sségeknek neiét, u*it a buddlrizmus áualitásnak, vagyis kett
vez.A,,Kivagyokén?''kérdésteljesmértékbenamegfigyellehet megítélnisem_ hoz kapcsotódíl. Kiindulópont nélkiil nem elkezdeni,Ez a lehet mit. A számolást is csak a nulláról indulva
nullavagyte,másnévenaZego.Azegoalapjáraépítedfel'az
en tapaszértékítélótedetés a kapcsolataidat. Ennek koszonlret és pusztító" fogal_ talod meg a ,jó és szLp", valamint a ,,roSSZ építeszerre .a.z dolgot mainak érzését.számtalan kiilonféle
azon m lik, alapveto kiindulási pontra, Úgy t nik, milden jába. Ez szolgáltat mennyire bonyolódtunk bele á, "go hál alapoi a jó és rossz fogalmainak meghatározására,
H:Mityenmódszerrellehetmegcilniazegt?Milyenmód-
szereket használhatunk ebben a társadalomban?
31
TR: Errnek semmi kóze a társadalomhoz. Egyszertien arról van szó, hogy saját szellemi állapotoddal kell dolgoznod. Ebben a tekintetben nem számítanak a társadalmi formák. A társadalmi megkcizelítésekvagy szokások pusztán olyanok, mint egy
fénykép. Önmagunk kozvetlen megismerése azt jelenti, noly
behatolurrk léti,irrk egészérrekrészleieibe, s a lelrei legkozvJilenebb módon viszonyulurrk a szcirnyíi szenvedéshez és a szórnyíícircimhóz. Ezáltal lassan felismerjtik, lrogy a szenvedés és a boldogság nem kcizpontosított, hanem tite4eit, tágas és circimteli módon van jelen, így semmit sem kell ól nyb* részesíteni és dédelgetni.
H: Rinpocse beszélt arról, hogy az egyittórzés méreg az ego
s,zámára. Naropa mégis számos alkalommal megsz egi
aiegytiit-
érzésáltalunk ismert szabáIyait. TR: Az egyuttérzésnekkét kiilonbóz formája van. Azegyik
a valódi, kcizvetlen és abszol t egyíittérzés.A másik az,ámit Gurdjieff3 idióta egyuttérzésnek neyez. Ez a netrrotikus egytitt-
érzés,amikor a mézesmázos álcaalatt titokban a saját vágyaidat akarod valóra váltani. Titkolt célodat a nagylelkíiség é, ,r.mélytelenség leple alá rejted. H: Es mi az abszol t egyíittérzés? TR: Az abszolúrt egyűttérzésaztjelenti, hogy a felmeriil helyzeteket cinncjn valójukban, kcizvétlentil és alaposan látod. Ha keményen kell fellépned, egyszeriien megteszed. Más szavakkal kifejezve , az idióta egytitté rzés egyfalta ópiumot tartalmaz: megpróbálsz áIlandóan jó és kedves lenni. Az abszol t egyűttérzés sokkal k zvetlenebb, megfontoltabb és határozotlabb Arra is hajlandó vagy, hogy megbánts valakit. Noha nem áll szándékodban bántarri az illetót, mégis lehet, lrogy csak gy tudod felébreszteni, ha megbántod és fájdalmat oktlzol neki.
38
A buddhista hagyomány pontosan ezért nem az egytittérzés tanításával, a mahájánával kezd dik, harrern a kisebb jármrí, a hínajána gyakorlásával. A hínajána osvényénaz ember megpróbálja cjsszeszedni magát. Miután ezzel a módszerrel lefektetttik az alapokat, elkezdhetjiik gyakorolni az egyuttórzést. A kezdet kezdetén nem tudunk az abszoltít egyuttérzés szindén mtikodrri. Erre fel kell késztilni. H: Mintha elózóleg azt morrdta volna, lrogy a fejl dés egyik akadálya a biztonságérzet, a visszajelzés utáni vágy. Hogyan lehet megszabadulni ett l? TR: A biztonság utáni vágyat tekintsd egy képmásnak, méghozzá olyan képmásnak, amely csak egy irányba tekint és soha nemnéz koriil. Ennek a képmásnak egy arca és egy szeme van. Soha nem néz kciriil, s így nem |áthatja a helyzetek egészét. Erted mire gondolok? H: A képmás csak egy irányba tekint. Ez a képmás a biztonság és a visszaigazolás után vágyakozó embert jelképezi? TR: Igen, mivel a biztonságérzetnek adott szituációhoz "gy vágysz, minden kell kapcsolódnia. Amikor visszaigazo|ásra esetben szllárd elképzelésedvan arról, hogy a dolgoknak miképpen kellene tcirténnitik. Ezért látásodat egy adott helyzetre, egy bizonyos dologra szíikítedle. Ésazok a llelyzetek, amelyeket a biztonságérzet sztikséglete miatt nem vizsgálunk meg alaposan, a paranoia forrásává válnak. Szeretnénk átlátnt az egész tertiletet, de mivel ez nem lehetséges, ahhoz az egy bizonyos dologhoz kell ragaszkodnunk . Ezért mondhaduk, hogy a biztonság utáni vágynak csak egy szeme van. H: Hogyarr juthaturrk tril ezen az egyszemti látásrnódon? TR: Az egyirány radarrendszer helyett fejlessz ki tobb lát szervet. Nem sztikséges egy dologra korlátozni a látásodat. Le-
39
het ség yan az átfogó, egyszerre minden irárryt
felolel
látás-
mód kifejlesztésére. H: Ez hasonlít a halszem-optlkához? TR: Hasonlít, de a halszem-optika mcigcitt is van egy kamera.
Op er áció érzéstelenítés nélkiil
Az
a tapasztalat, amikor Naropa végíilrátalált Tilopára, a végs reményvesztettséggel kapcsolatos. Naropának fel kellett adnia a végs válasz utáni kutatást. Ez nem konnyűl, hiszen minden alkalommal, amikor rnegpróbáljuk feladni a végs válasz, az igazság keresését, ezt a feladást jabb igazságként éljtik meg. A végtelenségigfolytathatjuk az igazságok feladását. A remény feladása csak jabb reményt ébreszt benntink arra, hogy e lemondás révénelértink valamit. Ttílságosan szeretjtik magunkat. Önimádatunk olyan mértékeket olthet, lrogy néha nregoljíik magunkat. E, gyiiloleten és szereteten alapuló viszony során széls séges vágyakozásunk és onimádatunk a gyakorlatban gytílolettéválik. A buddhista tanítások pontosan ezért nevezik a szamszárikus tudatot, az circimszerzés szamszárikus néz pontját helytelen megkozelítésnek. Ez a probléma a zav arodottsággal. Ha szemiigyre vessziik Naropa helyzetét, láthatjuk, hogy csak akkor találhatunk Tilopához hasonló tanít t, ha fogal"gy és fogalmi mi gondolkodásmódunkat megkcizelítésíinketfélretessztik. Elengedhetetleniil fontos, hogy elegtink legyen az áb-
rándokból, gysz lván torkig tegyrink veltik. Álmainknak nincsen gycikere, hiszen puszta fantáziák. Az ábrándozás megszíinése után azonban van még valami, amivel foglalkoznunk kell, ez pedig az áImok burka. Az álmok burka vagy árnyéka kemény és er s. Ha felébredtink, a valósággal néziink farkasszemet. Miután Naropa minden reményétfeladta, hogy mesterét valaha megtalálja, végtil találkozott Tilopával. De ez is csak egy 40
41
jabb probléma forrásává vált: Naropa ismét kellemetlen helyzetbe kertilt. Miután végigjártuk az álmok osvényét, szembekáriiltink a valóság gal, az abszol t igazsággal, vagy nevezztik aminek akarjuk. De vajon mit kezdtirrk a valósággal? Hogyan viszonyulunk majd hozzá? Mihez kezdrink, amikor feleureátintz számos kiváló tibeti tanító beszél a tudat káprázatának meglraladásáróI és a valósággal tortérró szembenézéirl. Hu egysrJ. szembekertiltink vele, a valóság olyan lesz, mint a tiszta áiuny. Ezt az aranyat meg kell vizsgálni és meg kell munkálni, uugyi. az ember addig kalapálja, amíg olyan formát nem cjlt, amilyet akar. A tészta készítésének példáját is alkalmazhatjuk: a ualóság olyan, mint atészta, a feldolgozásapedig atésztagy(lráshoz hasonlítlrató. Ha finom kenyeret szeretnénk stitni, teljés er nkb l kell gyrirnunk atésztát. Azt mondják, hogy .em is atészta gy rásának folyamata , a legfontosabb, hanem zz, lrogy az edényben ne maradjon egy szemernyi tészta sem. Ha megfelel en gyri.juk, a tésztával kitisztítlratjuk az edérly falát. Énnek eredrnényeképpen finom kenyeret készíthettink,de még ez sem biztos.
A valóság feldolgozása rendkíviil srilyos problémát jelent, sokkal srilyosabbat, mint amikor képzelótun[ fantomképeivei kell foglalkoznunk. A meditáció során a gonclolati folyamatok feldolgozása meglelret sen egyszerti. A gondolatokat egysre.iien gondolatoknak tekintjiik, így a gondolati folyarn at áttetszóvé válik. A meditációs technikával azonban lényegesen kcinnyebb bánni, mint saját testiinkkel. Ez okozza az'egytk legnagyobb
gondot.
Azért nehéz a valósághoz viszonyulni, mert a szituációkat továbbra is a valóságtól elrugaszkodott módon kozelídtik meg. A valóság cinnon dics ségénekteljességében létezik. Talán spektrumnak kellene tekintentink? vugy olyon dolognak, ami hozzánk tartozik? Esetleg egy show-*.íro.iuk? Ha égyáttalán nem tekindtik semminek, akkor hogyan tudunk teljes ,agyogá-
42
sában viszonyulni
a valósághoz? Az igazság az, hogy fogal-
munk sincs, mit kezdjiink a valósággal. Ha szembekeriiliink vele, teljesen cisszezavarodunk. Ez ahhoz hasonlít, amikor kedvenc filmsztárunk jcin veltink szembe az utcán. Ha egyszer csak találkoznánk vele, hirtelen nem is tudnánk, mit mondjunk vagy csináljunk. Álmunk valóra
vált. Annak, hogy találkozunk vele, koze van a valósághoz, de ugyanakkoí az egész szituáció irreális, hiszen nem késztilttink fel a valóságra. Egyszer csak megtcirtént, teljesen váratlanul. A valósággal torténo találkozás rendszerint váratlanul jon létre. A váratlan esemény, vagyis a valóság hirtelen felismerése miatt cjsszezavarodunk és elbizonytalanodunk. Fogalmunk sincs, mit tegyi.ink. H(lzzuk, nyomjuk, birtokoljuk vagy esetleg játsszunk vele? Valójában azonban semmit sem kell tenniink: egyszeríien csak hagyjuk létezni a valóságot. Ezzel a problérnával kerrilt szembe Naropa, amikor Tilopával találkozott. Tanítványnak tekintette magát, és tigy gondolta, tennie kell valamit: Tilopa tanításaiért konyorogni. Ez is mutatja, hogy Tilopát még mindig onmagán kívtil álló szenrélynek gondolta, s nem láíta, hogy saját tudatállapota jelenik meg Tilopa képében.
A
szellemi tanítókhoz va| viszony nagyon kényes dolog. Látsz lag névvel és életkorral rendelkez személyek, akik itt és itt sztilettek, s egy bizonyos életmódot k vetnek. Mégis, a valóságban a mester kísértetiink vagy árnyékunk része. Egy fantom, aki azértjelenik meg, mert az ego nyelve helyett inkább a spiritualitás szintjén szeretnél kapcsolatba keriilni vele. Nehéz helyzetbe kertilsz, ha kcjzvetlentil az ego nyelvén próbálsz kommunikálni atanítoval. Egy tigyvédhez yagy eladóhoz meglehet sen konnyen tudunk viszonyulni. Az eladó esetében egyszeriien megvizsgálod a terrnéket, kifizeted az árát és hazaviszed. Az elad hoz val viszonyod abszolrit mértékbenrealisztikus. A szellemi barát esetében azonban egészen másról van szó. Anyagi javakkal nem fizethetsz neki, s azzal sem érsz el
43
semmit, ha hízelegsz neki, vagy agresszíven kovetel zol: ,,T&níts, ktilonben megollek!" Ez sem míik dik. A tanító és tanítvá-
nya k zcitti viszony minden esetben nagyon finom szinteken miikodik. A kapcsolat nagyon finom szinten van jelen, és ez akár zavaró is lehet. Legtcibben azt sem tudjuk, mit kezdjtink ezzel a kapcsolattal. Még Naropa sem tudta, hogyan viszonyuljon mesteréhez. Naropa a vtlág egyik legtanultabb és legintelligensebb tudósa volt. professzori címet kapott, és gyakran nevezték ,,a világ szemének", mégsem volt képes megfelel en viszonyulni Tilopához. Annak ellenére, hogy tudományos, filozófiai és metafizitai szempontból tcikéletesen értette a dharmát, valami mégsern miik d tt. A dolgok valójában pontosan az ellenkezó irinyba for-
dultak.
úgy tíinik, a tanítvány és a mester kozcitti viszony rendkíviil finom szinteken zajlík, és ha ez a finom folyamat nem megfelel en miikodik, akkor az egész kapcsolat rendkívtil fájdalÁas íiggyéválik. A mester-tanítvány viszony során nem mut atkozhatunk be barátként. Le kell ereszkedntirrk a páciens, a beteg szintjére. Emellett viselkedhettink barátként is, de a szellemi barátunkhoz fíizódó viszony f jellemvonása mégis az, hogy ftzikai vagy tudati roncsként állunk elé. Ez sokkal célravezei bb, mintha a szívélyes,intelligens, kedves és szeretetteljes j barát szerepét ciltenénk magunkra. Meg lehet próbálkozni ezzel afajta megkcizelítéssel is, de az ilyen hozzáállás nagyban akadályozza a szellemi barátot abban, hogy el tucljon fogadni minket
ebben a,,barát-szerepben". A szellemi barát látja, hogy az llletó belép a kiiszcibén. Nagyon izgatott, remeg és alig van magánál. Természetesen letilteti, hellyel kínálja és megnyugtatja. Azután megpróbál rájcinni,
mi a baja az illet nek. operációra van sztiksége , yagy csupán els segélyre? Az emberek tobbségének nem szívélyes vendégszeretetre van sziiksége, hanem operációra.
44
Az operációnak tobb szintje van. Kezdetben a testtel és a rnyezettel kell foglalkozni. (,,Test" alatt ebben az esetben a tudati-testet értem.) A tanítvány problémája vagy betegsége egyetlen okra vezetlret vissza: az ,,ez" és ,,az" kozotti konfliktusra. Az utóbbi jelen esetben saját kivetítéseinkre vonatkozik. Kivetítéseink visszapattannak ránk, és csábító, fenyeget stb. alakot oltenek. Az ,,ez" a kivetítések érzékeljét jelerrti, vagyis aZ,,én"-t. Az,,ez" és,,az" kozott állandó ellentmondás feszii|.Ez minden betegség és szenvedés oka. Ez a kozmikus káosz, a kozmikus félreértésés talajvesztés betegsége. Valahol elveszítjiik a talajt a lábunk alól, akár a kivetítések,akár cinmagunk viszonylatában. Ezért az operáció nem irgy torténik, hogy az illet b l kivágiák a betegség gócait, majd cisszevarrják a sebet. Ez nem segít. Felnyitni a beteg részeket, azután rijra cisszevarrni: ennek nem sok értelme lenne. A betegsóg ugyanis továbbra is jelen van, hiszen a betegnek még mindig van teste. Az operáci ktzárólag a kolcsonosség alapján jcihet létre. A tanító nem altatja el a ianítyányt. Altatásról szó sem lehet, az operáció élménye ugyanis sokkal fontosabb, mint maga az operáci . Az anya azért szeretné természetes ton megsztilni a kisbabáját, hogy lássa, ahogy testéb l gyerrneke a világra jon. Nem szeretné, ha elaltatnák, mert részt akar venni a sztilés egész folyamatában. A tanítvány esetében ugyanez ahelyzet,. a miítétsokkal hatékonyabb,. ha nem alkalmaznak altatást. A káosz, valamittt azellentétek - ,,ez" és ,,&z" - kcizotti harc eredményeként létrejott feszi.iltség áthatja az izmokat és a bórt, így minden egyes vágásnak nagyoll er snek kell lennie. A fesztiltség már elérte a tet pontját, bármikor kirobbanhat, és pontosan ezért van sziikség az operációra. Nem számít, mennyire gyengéd az orvos, fájdalommal mindenképp számolnunk kell. Valójában minél gyengédebb a doktor, annál élesebb lesz a fájdalom, mivel az orvos nem kockáztathat. Nem egyszeriien levág k
45
bel liirrk egy darabot, lranem pontosan tudja, mit csinál, ezért nagyon lassan és óvatosan dolgozik. szikéjétnagyon lassan és
gyengéden használja. Tilopa is pontosan ilyen operációt hajtott végre Naropán. A szike rendkívril éles. kezdetben alig vessztik észre, ahogy belérrk vág, de egy id után a fájdalom egyre er sodik. Ez i-gesztus az idióta egyűttérzéslriányához kapcsolódik, amir l
leg már beszélttink. Ez is része a valósághoz, vagyis a"Íaravilág abszol t jellegéhez fíjzódó viszonynak. Most nincs idonk rá, hogy Naropa tizenkét, egymást kovet látomása mogott rejl szimbólumokról részletesen beszéljtink. Minden látomás kiilcinboz jelképértékkelbír. Inkább a iolyamat egészét vegyíJk szemtigyre, amit a tizenkét szituáció alkot. Ezafolyamat a b r felvágásából, vagyis a fesztiltség enylrítéséb l áll. B rtink rendkíviil feszes, hiszen beltilr l és kívíilrl egyaránt nyomás nehezedik rá. A bels nyomás a zavarodottság és a jelenségekhez való viszonyt illetó bizonytalanság. A ktilsá nyomás annak a ténynek koszonhet , hogy kivetítéseink elkezdtek visszapattanni ránk. E két tényez óriási fesztiltséget eredményez, ezért fel kell vágni a beteg b rét, hogy szervezetéb l eltávolíthassuk azt arészt, ami a neurotikus fesztilts éget okozza. Finom szinten így jellemezhetnénk Naropa tizenkét tapasztalatát. E folyamat során els lépéskénta felszínlrel dolgozunk, majd a bels jelenségekkel, végtil pedig a legbens jelenségekkel. Egyre mélyebbre hatolunk a társadalmi helyzetek, ai érzelmek stb. birodalmába. kezdetben ott van a ktilcinféle társadalmi normákon alapuló szabályok okozta tétovázás. Naropa hercegi neveltetést kapott, és nem volt mentes a fels bb társadalmi osztályokra jellemzó sznobizmustól. ÉIete ennek megfelel en azon az elváráson alapult, hogy minden megfelel .n e, pontosan míikcidjon. Ez el kel társadalmi helyzetébol fakadt. A bels jelenségeklrez akkor jutunk el, amikor éppen kezdenénk feladni a társadalmi szokásokat. Ez némi konfliktust ered46
ményez, hiszen nem konnyii rálrangolódni bens gorrdolkodásmódunkraés érze|meinkre. Ehhez arra is sztikség van, hogy feladjunk mirrden filozófiai és rnetafizikai lriedelmet, amelyekt l Naropának is meg kellett szabadulnia. Ezeken t l találjuk a meztelen érzelmeket, vagyis a direkt érzelmi állapotokat. Más szavakkal, Naropa tizenkét tapasztalata
a sztintelen felejtés folyamata volt. Felejtenie kellett, hogy kiléphessen a kulturális máz al l. Ezután a filozófiai és érzelmi felszínt kellett feloldania, végiil pedig nem maradt más, mint kilépni az egészb l és megszabadulni. Az egész folyamat egy rendkíviil fájdalmas és aprólékos mtitét volt. Ez a módszer nem csupán Naropára és korára vonatkozik. Az operáció jelenleg is ugyanaz, hiszen mindaddig hatékonyan alkalmazhatjuk, amíg zavaros érzelmekkel és téves elképzelésekkel rendelkeziink a valóságot illet err. A zavaros érzelmeket és a téves valóságképet nevezik ,,két fátyolnak". Amíg ezek |éteznek, az altatás nélktili operáció, vagyis a kezelés is id szerii marad. Es ez még csak a kezdet. H: Az érzelmi fátylak t bb rétegb l állnak? A ktilonféle érzelmek a zavaros érzelmek fátylának tobb rétegéthozzák létre? TR: Nágárdzsuna a kovetkez képpen elemezte az emberi pszichológiát: létezlk a valódi érze|em, vagyis a kozvetlen jelenség, amit általában érzelemnek nevezi.ink; azután ott van a zurzavaros érzelmi szándék; végiil pedig az érzelmet kiváltó tényezó. Mindez az ego alapvet onfenrrtartó formulájából ered. Az ego mindaddig nem képes fennmaradni, amíg kerekeit valamilyen módon mozgásba nem hozhatja. Ezeket a kerekeket egy enyhe mozdulat indítja el, azután egyre gyorsabban forognak, végtil pedig már eszeveszetten pcirognek. Minden mozgásba hozott tárgy ugyarrígy viselkedik: el szor lassan halad, azután felgyorsul, végi.il pedig rerrdkíviili mértékbenmegn a sebessége.
41
Az érzelmi rétegek kiindulóponda az elragadtatás. Az elragadtatás a bizonytalanságérzet ereáménye: ,ll-.h.t, hogy van benne valami, de az is lehet, hogy nincs.'' Azutánaz emberben felébred a kalandv ágy: ,,Tételezzukfel, hogy van benne valami, keresstik hát meg, vágjunk bele!" A hely|ét mozgása ritmikusabbá válik- Most már van valami, a..rit morgathaiunk, s végi.il már nem csak a mozgással, a sebességgel uag; a felfedezési.inkkel vagYunk elfogl alva,lranem azon kezdtink tépet dni, mi tc!r_ abban reménykedtink, hogy felfedezéstinket jabb felfedezés kciveti. Egyik felfedezés toieti a másikat, s így
ténik ezután,
s
tovább.
A végs érzelmi állapot tehát nem pusá án log megtapasztalása utáni vágyra vonatkozik,
jabb és rijabb tapasztalatokra is. mértékbenfelgyorsul.
Az
egy bizonyos do-
hanem uL "gyr" egészfoiyamat rendkívtili
H: Ön arról beszélt, hogy kivetíttink valamit, ami visszahullik ránk, s így egyfajta kozrnikus káosz jcin létre. Ezt nem telje-
sen értettem.
TR: Arnikor kivetíteszvalamit, a kivetítés a kovetkez jelenség tizenetévéválik. Ha kiáltasz egyet, a visszhang utolér. Ami-
kor beszélsz valakihez, az illetó reágálni fog u szavaidra. Azok
a vibrációk, amelyeket kisug árzol, automatikusan visszaáramla_
nak rád. Ez egy természetes, általános jelenJg, u',,, tudományosan is igazolhat . Ebb I kifolyóIa u, .je, folyamatot i rendkívíil nelrezen lelret megterve zni. A bels szint a kivetítések visszahatásaihoz fíjzód viszonyra vonatkozik. Ehhez egy tijabb taktikát, rijabb módszert kell kidolgozni. Amikor kisugárzunk valamit, az els kérrt egy irnpulzus,-vagyis impulzív mozdulat. Ami azonban visszajcin, az-lnár teljesJn váratlan és meglepetésszeríi. ki kell dolgoznunk egy móds zert, alnelynek segítségévelkivetítéseink visszahatásaiÁóz viszonyulhatunk .
48
Ez
fajta btirokráciát eredményez, hiszen az embernek ki kell fejlesztenie egy bizonyos ktilpolitikát, amí viszont mindent kcizpontosítottá és ontudatossá tesz.
H: Hogyan viselkedjtink a szellemi barátunkkal, mikozben
lassan belénk vág? Ön azt mondta, hogy az agresszió nem m k dik. Ez tlyilvánvalónak látszik. A ktilonféle játékok sem segítenek, az ember viszont rendkívtil szenved. Gondolom, ezért hálásnak kellene lenníink, de... TR: A szellemi barát kízárólag a saját reakcióidon keresztr,il kozelíti meg a problémáidat. Erted, mire gondolok? H: Nem. TR: Az operációt a reakcióidon hajtja végre. A reakcióidat vág|a fel, majd varrja és kapcsolja cissze. Így még a legbizonytalanabb helyzetekben sem ad neked teret semmiféle játékra, ahogy azt Naropa kutatásának els szakaszában látlrattuk, még
miel tt Tilopával találkozott volna. Minden esetben, amikor ízben szembestil egy adott helyzettel, valamilyerr módon reagál rá, ami automatikusan megteremti a kovetkezó szituációt. Késóbb mindig kap egy bizonyos i,izenetet, mint például: ,,Holnap a furcsa szerzetek bemutatój át látogatom meg." Min-
els
dig kap egy ritrnutatást. Noha ismételten elmulaszda felismerni azuzeneteket, mégis reagál rájuk valamilyen módon. H: Az segít, ha képesek vagyunk irányítani a reakcióinkat? Ha a reakcióink és a helyzetek kcjzcitti konfliktus mérsékldrre, vagyis nem viszonyulnánk ennyire agresszívan hozzájuk, akkor megsziinne a
s
rlódás.
TR: Nem arról van szó, hogy ki legyél és mit csinálj. A kérdés az, ki vagy. Az operációt minden esetben végre lehet hajtani a lehetséges reakcióidon. Vagyis rrincs menekvés.
egy-
49
H: Ez azt jelenti, hogy alapvet bizalomra van sziikség a szellemi barátunk felé, hogy szabadon reagálhassunk, mivetlot tudjuk, hogy létezlk a reakcióinkon t lmutató kommuni
káci ? TR: Igerr, ez lehet a helyzet. Az alapvet abszolrit bizalom , érzete mellett azonban azt is érzed,,hogy nem szívesen lépnélki a szituációbóI, amíg ilyerr zurzavaros. Beleke zdtél, telrit nem kertilheted el a sorsodat. Egy befej ezetlen karmikus helyzetet
teremtettél.
H: Nem igazán értettem, amit a testhez való viszonyról mondott. Arról van szó, hogy amikor látunk valami tíj dolgot, akkor nem tudjuk, mit kezdjtink vele, ezért inkább
beléptink-egy olyan állapotba, ahol a testtink jobban lefoglal benntinket, mint a gondolataink? Ezt nem egés zen éríem. TR: A kiindulópont a fiztkai helyzet. Rendszerint fizikai problémák eredményeként jcinnek létie azok
az alapvet
hely-
zetek, amelyek elvezetnek a szellemi baráttal való tatátkozáshoz. Tilopa például akkor jelent meg, amikor Naropa cingyilkosságot
akart elkcivetni. Ennek az oka az, hogy Naropa végtil valóban kapcsolatba kertilt a testével. Eljutot|'urru a pontra, ahol nem volt más lehet sége, mint kapcsolatba keriilrri a mtaael. Természetesen az általa választott megoldás nem példaértékii. . H: Éngy értettem, hogy urcingyilkossági kísérletaz ego elpusztítását szimb olizálj a. "i TR: Igen, de a megkcizelítés helytelen, hiszen tévesen a testet véled az egónak, nem pedig a tudatot. Nem láduk tisztán, mi az ego, és mi nem az. Úgy gondolod: ,,Ha eltávolítom az tb I ezt a kényelmetlen dolgot, ami mindig akadályo z...'' Ha azonban a testedet megsemmisíted, elvágoJa lehetás éget arra,hogy
további tanításokat kapj. Az igazság az, hogy nem a testrink áll az utunkba, hanem az egónk. Relatív értelemben azonban ez mégis intelligens moz-
50
clulat volt az cisszezavarodott Naropa részéról. Kapiskálrri kezd-
te az ego szimbolikáját, azonban oly módon viszonyult hozzá, lrogy az eg t a testével azonosította. A test volt ugyanis abban a pillanatban az egyedtili dotog, ami rendelkezésére állt, amit valamilyen szinten értett. Amikor például a hivatali dolgozókra rátor a bezártság érzete, kinyitják az ablakot, levesznek egy képet a falról stb. Ez szimbolikus értelemben intelligens mozdulatrrak tekinthet , de nem igazán old meg semmit.
H: Ön beszélt az érze|emr l, az érzelmi szándékról, és még valamir l, amit nem értettem. TR: Ezek az érzelmek kialakulásának szintjei. Maga az érzelem, az érzelmi szándék, valamint a felfedezés lehetosége, vagyis a keres tudat. Elkezdesz keresni, azután mozgásba lrozod adolgokat, majd a mozgás egyre kalandosabbá válik. Végtil már nem csupán a felfedezéssel vagy elfoglalva, hanem sokkal inkább a kovetkez felfedezés koti le a figyelmedet. Most már nem elégítki, hogy megszeíezz valanrit, mert még tobbet akarsz. Ez a keres tudat miíve, ami az egészet elindította. A keres tudat kifejl déséttibetiű| gyuvának nevezik, ami sz szerint egyfajta felvillanást jelent. Hasonlít egy bántóan éles fényti zseblámpához. Mikozben a lárnpával keresgélsz, rrem látod, mi tcirténik. A fény olyan éles, hogy behunyod a szemed, késleltetett reakcióid azonban egyre gyorsabbak, miután a fény kihunyt. Ez a 7yuva, az elragadtatás impulzív pillanata, ami sokkal gyorsabb, mint a reakcióid. A ragyogó pillanat megcsillan a lámpa fényében, de rogton azután már a kovetkez pillanat megr agadásár a tcirekszel.
H: Nem elózzuk meg saját magunkat ezzel? TR: Valój ában nem. Belrozzuk az id veszteséget. cirkuszt egy rendkívtil hatékony vezet irányítja.
5l
Az
egész
kivétel nélki,il minden érzelem ebb I a hirtelen, lelrengerl és impulzív mozdulatból indul ki. Az érzelmek tárgyai nélktil a vágy, a gyíil let és a tobbi érzelem nem létezhetne. Ha az érze-
lem tárgya adott, kibocsátunk egy bizonyos típus érzelmet, ami automatikusan visszahat ránk. A visszahatást pedig arra használjuk, hogy jra kisugározhassunk valamit. A visszahatások jra és rijra egyfajta uzemanyagként mííkodnek.kisugárzol
valamit, a visszahatásból pedig tizemanyag!esz, amit a kcivetkez kisugárzásra lrasználsz . iey építedfel az érzelmek míikodésének szerkezetét.
H: Ez azt jelenti, hogy az operáció csak akkor lehet sikeres, ha a beteg meghal? TR: Igen, pontosan így van.
H: Akkor mi haszna az operációnak? TR: Az operáció egy lakoma, egy iinnepély. H: Ön beszélt arról, hogy a kivetítésekfolyamata egyre ero-
sodik. Úgy ttinik, ezt a problémát két módon kozelítlretji,ik meg. Vugy lassan csokkentjtik a kivetítéseket, vagy hirtelen vágjuk el
az-egész folyamatot.
H: Elmagyarázná, mire gondol Tilopa, amikor rijra és jra azt mondja Naropának, hogy szabaduljon meg ,,a testt l, ami az
'én'-ben hisz"? Es hogyan nézzenNaropa ,,tuáata trikrébe"? TR: Az ego a legideálisabb tizemanyag, amit circim elégetni. Az ego túzelóanyagának felhasználásával szép nagy tuzet lehet rakni. Ha olyan tűzet akarsz rakni, ami jól ég, sok meleget sugároz és nem marad utána egy rakás hamu, akkor az én-nélktiliség néz pond áb l az ego a világegyetem legjobb ttizel anyaga. En a kiváló energiaforrást ,gy fedezheted fel, ha a tudatod tiikrébe tekintesz. A tudat ttikre az, ami figyeli, ahogy az ego elég. A tudat tíikre nem más, mint saját bens természeti,ink, buddhatudatunk vagy nevezd, aminek akarod. Eredeti természettink rendkívtil intelligens, gyakorlatias és tudományos jellemz kkel rendelkezik. Eppen ezért, ha beletekintesz a iudatod tiikrébe, ami a jelenségeket átfog an látja, tudni fogod, hogyan használd tűzelóanyagnak
azeg
t.
Erre a szemléletre épíilaz az elgondolás, miszerint a szamszárikus helyzeteket a megvilágosodás felé vezetó lépcs fokoknak használhatjuk. Ebb l kovetkezik az is, hogy ha nincs szamszára,, nincs megvilágosodás sem. A két dolog egymástól ftigg.
52
sebb?
Melyik módszer jobb és m ikod
képe-
El
szor is: a kivetítéseketnem sztikséges rossz, gotlosz dolgokrrak tekinteni, amelyekt l meg kell szabadulni. Pontosan err l van szó, amikor azt mondjuk, hogy a bolcsesség ttizét csak az e1o képes táplálni. Öri.ilhettink a kivetítéseknek,oriilhettink, hogv van mivel dolgoznunk. Nem kell azon igyekezni, hogy kirekóssztik vagy elvágjuk ket, inkább használjuk fel a jelenlé-
TR:
tiiket.
H: Hogyan? TR: Úgy, hogy jelenléttiket megértjíik, felismerjtik vagyis értékelji]k.Szi.ikség van rá, hogy meg tudjuk becsiilni ket. Ha képesek vagyunk erre, akkor a kivetítésekt bbé már nem tíinnek démoni, idegesít és pusáító jelenségeknek. H: Hogyan tanulhatjuk meg értékelniket? TR: Elrlrez valószíntíleg sok gyakorlásra van sztikség. Ne próbáld ket akarattal, mesterkélten megbecstilni. Akarattal .igyr.* leszel képes j I érezni magad. Hiába szeretnéd j I érezni magad egy adott helyzetben, például a gazdag nagybácsid házibuliján, ez még korántsem biztosítékaría, hogy tényleg jól fogod magad érezni. Ehelyett inkább próbáld meglátni a kivetítésektényleges helyzetét Nem kell csinálni veltik semmit. Ha
53
nem akarod marripulálni ket, a felfedezés onma gát l bekovetkezik, s egy természetes helyzet alakul ki.
dukálrri, mint egy árrryék, vagy burok. A kiilso álom tapasztalatának élményea Tilopával tortén találkozás, az álom árnyéka. Az álmok teremtik a valóságot, és a valóság teremti az álmokat"
H: A próbáIkozás elhagyása cisszeftigg a testi relaxációval? TR: Nem feltétlentil. Inkább arról van szó, hogy semmit sem próbálsz tenni, még relaxálni sem. Ez alényeg.
H: Rinpocse, Naropa tizenkét kínszenvedésévelkapcsolatban értem, lrogy az elsó esetben rendkívtili bátorságra, bizalomra és hitre volt sztiksége. utána azonban Tilopa meggyógyította. EzáItaI nem váIt az egész egyfajta játékká? A szakadékba ugrás nem nevezhetó valódi ugrásnak, ha az ember jól tudja, hogy a mestere tigyis meggyógyítja. Ez egy kis csalás, nem? TR: Nem szabad elfeledkezni Naropa rendkívtili, sztintelen szinteségér l. Naropa ritka szinte ember volt. Amikor például ktilonféle látomásai voltak, az ember feltételezné, hogy a látomások végéremár gyanítani kezdi, hogy itt valami rejtett tizenetr l van szó. Ó azonban t l szinte uolt ,rrug ához, és mindent
komolyan vett.
H: Egyszer még meg is halt,
de
jra életre kelt. Ezt azért
észre kellett vennie! TR: A tudata mégsem így miíkodott.
valódi volt számára.
A
valóság t rlságosan
H: De amikor álmodunk, az fantázia, nem pedig valóság.
TR: Az álom hatása viszont már valóság. Gondolati folya-
matainkat álomnak nevezhetjtik, s ami napkcizben tcirténik, azis csak fantázia. H: Hasznosak tehát ezek afantáziák? TR: Akadályt is jelenthetnek. H: Hogyan krilrinbciztethetjtik meg, mikor hasznosak és mikor akadályoznak benntinket? TR: Erre nincs sztikség. Pontosan ez a probléma. Amikor elkezdiink ktilcinbségeket tenni, akkor az egész t lságosan módszeressé és meghatározottá válik ahhoz, hogy igaz legyen. H: Akkor mi a teend nk? TR: Lebegni, kcivetni az áramlatot.
H: Ebb l a nézópontból lrogyan határozná meg a valós és nem-valós kozcitti ktilonbséget? Van egyáItalán valami ktilonbség kozotttik'/
TR: Valamennyi kiilonbség van. A valóságaz, ami ébrenléti állapotban a testhez kapcsolódik. Nem-valósnak pedig azt nevezzuk, ami álmunkban vagy a csapongó gondolatok kábulatában torténik.
H: Az álmokkal és fantáziákkal kapcsolatban Ön azt mondta, hogy amikor ezek véget érnek, az álmok árnyéka még mindig ott marad. Mik ezek az árnyékok? TR: Az árnyékok a valóság. A valósá g az áImok árnyéka. Az
álmok minden lényegiségetnélktiloznek. Ezek a lényegiségt l mentes jelenségek azonban képesek olyan szilárd dolgokat pro-
54
A
fantáziák hatással lehetnek a valóságra is? A fantázia i s cisztcino zhet v alami lyen val ós cselekvé sre ? TR: Pontosan errol van szó. A fantázia létrelroz egy burkot, ami nem más, mint a valóság. A valóság afantázia árnyéka.
H:
H: Mi a ki,ilcinbség a megbecstilés és az elragadtatás kozcitt?
55
TR: Az elragadtatás kifejezetten a kiemelked , rendkíviili dolgok viszonylatában miíkodik. A megbecsiilés vagy értékelés magukkal a tulajdonságokkal foglalkoz7k, míg az elragadtatás a tulajdonságok színével.Az embert elbtívoli az arany mély, ragyogó színe, s kozben nem veszi észre, milyen értékesdolgot tart a kezében. Az elragadtatás ktzár lag az arany színétlátja, a megbecsiilés pedig az arany értékét. H: Az elragadtatás sokkal felszínesebb. TR: Igen, felszínes és impulzív. H: Az embert elragadják...
TR: Elragadják a rendkívtili dolgok, a fénypontok.
H: Ha jól értem, Ön szerint nem kell kíilcinbségettenni a hasznos és ártalmas fantáziák kcizott. Ezek szerint nincs sztikség óvatosságra, miel tt belépnérrkegy bizonyos he|yzetbe? Nem kell aggódnom azérí,hogy mi lesz az ára egy bizonyos
Miik dik a karma? TR: Bármit csinálsz,karmát hozol létre. H: Erdemes kertilni azokat a tevékenységeket, amelyek tobb
tapasztalatnak?
karmát eredményeznek?
TR: Ez is csak karmát hoz létre. Ha elutasítasz valamit, azzal éppen annyi karmát teremtesz, mintha részt vennél benne. H: Pontosan annyit? TR: Kciri.ilbeltil ugyanannyit, kivéve azt az esetet, ha az egész folyamatot a karmikus helyzet megteremt je szemszogéból nézzük. Úgy tíínik,a meditácio az egyetlen módja annak, hogy kilépjtink a további karma-teremtés folyamatáb l. A meditációs gyakorlat rendelkezik egy sajátságos tulajdonsággal, mégpedig azzal, hogy a segítségévelképesek vagyunk egy tiszta sztinetet tartani, amely nem fogalmakbóI táplálkozik. Egyszeríien csak a technikával foglalkozunk. Kizár lag a meditáci révén teremthediik meg ezt a sziinetet, s keriilhetjtik el, az jabb
56
karmikus magok elvetését.Ha óvatos próbálsz lenni, azza| is egy magot tiltetsz el. Mindkét esetben majdnem ugyanaz tórténik. Beszélhettink fekete és fehér karmáról, de mindkét esetben
színekr lvan szó. H: Vannak olyan tapasztalatok, amelyek gátolják a meditációt? TR: Ez attól ftigg, milyen kornyezetet teremtesz nekik, s hogyan kezeled ket. Vannak, akik a szépen berendezett, gazdag kornyezetet találják legalkalmasabbnak a meditációhoz, míg mások az egyszeríi kornyezetet részesítikelonyben. H: Napi tevékenységeim hatással vannak arra, amikor letilok meditálni? TR: Ez attól ftigg, hogyan viszonyulszhozzájuk. H: Nagyon rosszul. TR: Ha mindennapi élményeidet rossznak tekinted, akkor kísérteni fognak. Ha rendkívtil jónak tartod ket, akkor is ki sérterrek. A fogalmi tudat nagyon er s. A szamszára egész cirkuszát a fogalmi tudat mozgatja. H: A meditáció tehát az egyetlen dolog, amelynek nincsenek színei, ezért... TR: A meditáció legalábbis egy kezdeti mozdulat.
51
Azután kovetkezik a bardo-élményekre vonatkoz tanítás.
Csiklandós dolog Nem nevezlret ki,ilonosebben szívélyestalálkozásnak, amikor Naropa végtil felfedezte Tilopát. Szertartásos beavatásról szó sem volt. A beavatás mindcissze annyiból állt, hogy Tilopa levette lábáról a szandálját, és pofonvágta vele Naropát. Naropa elég gyenge fizikai állapotban volt, így az iités hatására kómába zuhant. Azután Tilopa egy dalt énekelt: ,,Amit én magam megtapasztaltam a mahámudrában, ugyanazt élte át Naropa is, így aki nyitoít a mahámudra tanítások irányában, annak a jov ben t le kell megkapnia ket." Ez meglehet sen érdekes és sokkoló élményvolt. Naropa egy szempillantás alatt elérte a rnegvilágosodást. De ne legytink t l optimisták, és ne reménykedjtink abban, hogy nekrink is egy ilyen hirtelen átadásban lesz résztink. Egyáttalán nem biztos. Az egész tigy meglelret sen kockázatos. Naropa tanításait a ,,hat dharma" vagy ,,hat tan" néven isme-
rik. Az,,illuzórikus test"-nek nevezett els tanítás a mahámudra él mény hirtelen felfedezéséhez kapc solódi k. Naropa felfed ezte, hogy minden szituáció yagy tapasztalat illuzórikus természetu,
tehát a ,,test nem-test" és a ,,lényegiség lényegiségnélktiliség" viszonylatában kell látnunk ket. Az életet gy
érzékelte,mint egy délibábot. A második tanítás az álommal kapcsolatos. Fantáziáink ciszszeftiggnek azzal a próbálkozással, hogy tapasztalatainkat megszilárdítsuk, ami teljes képtelenség.
58
I}ardónak a halál és a sztiletés kozotti rin. kciztes állapotot nevezzuk. A negyedlk a tumo, vagy szanszkritul, csandáli- Ez a bels hó fe|izzítja az univerzális lángot, ami mirrden fogalmi elképze_ lést eléget és felemészt. A kovetkezó a tudatátvitelr l szóló tanítás. Mivel már nem hiszi.ink a jelenségek szilárd , ftzlkat létében,amihez menedékért fordulhatnánk, ezt a hitet átyáltoztathatjuk nem-hitté. Ez annyit jelent, hogy tudatosságunkat képesek vagyunk a nyílt térbe irá-
nyítani, abba a nyílt térbe, aminek semmi kcize sincs az ,,énenyém", valamint az,,ez" és ,,az" bercigztilt fogalmaihoz. A hatodik, egyben utolsó tanítás a ragyogás, a mindent átható fényesség, amit tibetiiil ószel-nek neveznek. Megszíinnek a sotét sarkok, a titokzatos tertiletek. Mindent nyitottnak és ragyogónak látunk, tehát olyannak, amilyen valójában. Nincs
t
bb titokzatos szeglet. Nagyon tomcjren osszefoglalva ez Naropa hat tanítása. Remélem, egyszer alkalmunk lesz részletesebben is beszélni róluk. Eznagyon jó lenne. Egyel re bízom abban, hogy legalább a ku-
tató tudat felkeltésének szintjén elindítottunk bizonyos folyamatokat. Lehet, hogy mélyen az emberi zavarodottság alatt torténnek dolgok, amelyek rendkívtil ,,csiklandozzák" az embert.
Most fejezzűk be a beszélgetést, s tetteinket, kcizcis munkánkat szenteljiik Amerika karmájának. Valami késztil kibrijni az amerikai karmából. Amerika karmája haldoklik, s robbanásra kész. Legyen ez az el adás olyan, mint egy házilag készített bomba.
59
uÁsoorcnÉsz ,,I'{ ropa élete" szemindrium lI. KARME-CSÓLING
1,973
S
zenu edés és remény telenség
Naropa életérl és tanításairól fogunk beszélni, ami alapvet en tantrikus téma. Naropát csak rigy érthetjiik ffiog, ha eI tte szert tesztink némi ismeretre atantrával kapcsolatban. Eznem konynyíífelad at, de mindenképpen megpróbálhatj uk. A buddhizmusban tantrának, vagy más néven vadzsrajánának a bolcsesség legalapvet bb, legvégs szintjét nevezik. Ez a megvilágosodás élményénekvégs kifejl dése. A megvilágosodás tapasztalatának három szintje van. Az els a nirmónakája, vagyis a megnyilvánulás szintje. Ezen a szinten a megvilágosodott tudat a hétkoznapi él lényekkel kommunikál. A szambhógakája szinten a tudat az é|olényekérzelmeivel és energiájával kertil kapcsolatba. A dharmakdja szintje pedig az abólcsessóg, ami az érzó lények nem-tudásának mélyebb régióival kommunikál. A tantra a buddhák mindhárom típusával részletesen foglalkozik. Igaz, a mahájána is foglakozik veliik, a mahájána szellemisége azonban a tantrában cs csosodik ki. Úgy is mondhatnánk, hogy nincsenek mahájána buddhák. Az cisszes buddha a szó tantrikus értelmében érte el a teljes megvilágosodást, a teljes felébredést. Ez annyit jelent, hogy a tantra a mahájána el rehaladottabb szinde. A hínajána tanításokban a megvilágosodott lényeket arharoknak nevezik. Az arbat egy viszonylag magas megvalósítást elért személy, akinek csak az ónmagához való viszonya teljes, más lónyekhez azonban nem képes százszázalékosan viszonyulni. Értionmagát, s ebb l kifolyólag képes bemutatni a tanításo-
63
Az emberek látják, hogy érti cinmagát, s a példáját kovetve k is szert tesznek erre a megértésre. Így tanulhat az ember az arhatoktól. Jelen esetben azonban a vadzsraj ánár I, a tantráról fogunk beszélni, vagyis a megvalósítás legvégs tapasztalatáról. El szor próbáIjuk megérteni a tantra alapjait. A tantra megkcizelÍtésének módja az értelem és az intuíció, a tudat és a test fejlesztése, hogy ezek képesek legyenek osszhangban m,iík dni. kezdo szinten a tudat és a testi tudatosság egytittmiikodése a fájdalom és szenvedés felismerését jelenti. Felismerjtik, hogy akadályok állnak az utunkba, és szenvedést éliink át. Ezegy alapvet szint, ennek ellenére bizonyos mértékiiirrtelligerrciát igényel. kijelenthetnénk, hogy a szenvedést gyerekjáték megérteni yagy felismerni. Mennyire nem így van! A szenvedés felisrneréséhez rengeteg intelligen ciára vatl sz[ik ség. Ez a megértésiszint sziikséges ahhoz, hogy elokészíthessiik a talajt a tantra számára. A tantrikus értelemben vett intelligencia már a kozonséges szint kezdetén, a szenvedés szintjén is létezik. Éppen ezért ne akarjunk ajtóstul rontani a házba, s az alsóbb szintek kihagyásával egyenesen a tet re érkezni. Jelenlegi helyzeti,inkben a tantrikus intelligencia a szenvedés felismerésében és átélésébennyilvánul meg. A tantra, vagyis ,,folytonosság" kifejezés az állandó intelligencia folyamatosságára utal. Ezt a típusri intelligenciát nem lehet akadályozni vagy megállítani. A buddhista szemlélet szerint alapvet természettink az eredeti intelligencia és felébredettség, amelyet fátylak és szennyez dések rengetege fed be. A szenvedést is azért nem vagyunk képesek látnt, mert nem veszsztik észre ezeket afátylakat. A szenvedés felisrnerésére szolgákat és tanítani másokat.
ló tantrikus módszet a mantra. Ebben az esetben a mantra neln egyfajta zagyva motyogást
jelcil, amit jra i.igyes módszer.
és jra
A
elismételtink. A mantra updja, vagyis ,,mantta" a szanszkrit mantrajakifejezésbol
64
ered, ami két szóból tev dik ossze. A manasz ,,tudat"-ot jelent, a traja pedig ,,védelmezés"-t. A mantra tehát a tudatot, vagyis az alapvet intelligenciát és felébredettségetvédelmezi. A védelem nem abb I áll, hogy rt állítunk a tudatunk mellé, vagy egy tivegkupola alá helyezzuk. Tudatunk védelme az akadályok és fenyegetó veszélyek eltávolítását jelenti. Minden megsemmistil, ami az intelligenciát veszéIyezteti. Ez a védelem módszere.
Ha minden szennyezódést eltávolítunk, az intelligencia automatikusan fejl dik. Ez a módszer meglehet sen kiilonbozik a védelem paranoid változatától, amely a hárításon, az elutasításon alapul. A védelmet azzal biztosítjuk, hogy minden szennyezódést eltávolítunk.
A
mantra tehát az eszkózt, vagyis a módszert jelenti. Sziikségiink van erre az tigyes módszerre, hogy kezdeti lépéskéntfel tudjuk ismenri a szenvedést. Ez a tantra hínajána-szellemben torténo megkozelítése, amirrek segítségévelkifejl dik az alapvet nyitottság. A szenvedést gyakran nagyon komoly és kimondhatatlan tapasztalatként éljiik át, Nem is arról van szó, hogy nem tudunk beszélni róla, inkább arról, hogy nem akarunk. Ebb l a szempontból a szenvedés azonos az egóval. Az ego maga a szenvedés, a szenvedés maga azego. A szenvedés neurotikus jelenség. A szenvedés - más néven az ego - kimondhatatlan, óriási titok. Olyan nagy titok, hogy konkrétan meg sem kell neyez-
ntink. Elég egy halvány utalást tenni rá, s munkatársaink és barátaink azonnal tudják mir l van szó. Tegyíik fel, hogy valaki így sz I: ,,Ma nagyon nehéz napom volt." A másik embernek eszébe sem jut megkérdezni, vajon mire is gondol pontosan. Egyfajta misztikus kommunikáció segítségévelautomatikusan megérti. Az ilyerr típusti kommunikáció
el l mindig visszarettentink. Egy pontig hajlandók vagyunk elmenni, de azután hátat fordítunk. Soha nem merészkedtink t l messzire. Talán gy gondol65
juk, hogy ha t l messzire mennénk, megszégyentilnénk a kollégáink yagy a barátaink el tt. Az igazság azinban az, hogy saját magunk el tt szégyenkezíink (esetleg a barátaink vagyá -unkatársaink eI tt is). A szenvedés a mi megnevezlreteilen, intim szferánk, amir l említéstsem akarunk tenni. A szenvedés egy szent név, Isten szamszárikus vált ozata. A szenvedés védelm?t pedig az biztosída, hogy nem merr.ink szembenézni vele, mert féltink att l, hogy t lságosan mélyre ásnánk. Ez a veszély azonban senkit sem fenyeget. Az ego néz pontjából a valódi veszélyt az jelenti, hogy tril messzire megyiink, s kés bb esetleg nem tudjuk rijra osizeszedni magunkat. Ez a helyzet hasonlít a Tojás Tóbiásról (angolul: Humpty Dumpty) szóló gyermekversikéhez: ,,Tojás Tóbiás a íalra tili, Tojás Tóbiás lependeriilt. Hiába száz l , száz katona, nem rakják Tóbiást cissze soha." A helyzet reménytelen. Ha egyszer felszínre kertil az ego mibenléte, tcibbé soha nem rakhaduk jra tissze, még akkor sem, ha a leger sebb hatalmakat hívjuk ."gitségtil. Mi pedig elég intelligensek vagyunk ahhoz, higy m-indezt j l tudjuk. Ez már utalás a tantrára: tudjuk, trogyun oltalmazzuk magunkat az ego védelrni rendszeréi l. Egy hatalmas sz vevény jelenlét érezzuk, habár valójában nagyon egyszeríi folyamatról van sz , mégpedig a szenvedésr l. Most nem kifej ezetten arra a valós fájdalom érzetre gondolok, amit akkor érzunk, ha például reumásak vagyunk, vagy megsértenek benniinket. Jelen esetben nem err l iialausot van szó. Inkább az ,,Llyenség", a lét és a megnevezhótetlenség alapvet , misztikus élményéregondoljunk, árra, amir l -ég magunknak sem szívesen beszéltink, nem is szólva másokrói Arról a dologról van szó, amire még gonclolni sem meri.ink. Ez pedig nem más, mint a szenvedés. Ebben az egész hozzááIlásban rejlik némi intelligencia. Naropa le akarta gyózni a szenvedést, ezért elhatározta, hogy elhagyja otthonát és kolostorba vonul. Azért cselekedett
66
így, mert fel akarta tárni, s tanárai és mesterei kegyére akarta bízni magát, hogy menedéket találjon, s meg tudjon szabadulni bíiszkeségétl, zavarodottságától stb. Naropa példáj a azonban azt mutatja, hogy az ilyen mértéktimegnyílás még nem elegend . Nyugaton, ahol rendkíviil elterjedtek az olyan módszerek, mint a csoportterápia, a gyónás és a pszichiátria, az emberekben kifejlodott egy elképzelés,mely szerint titkainkat a lehet legjobbarr fel kell fedníink, s kózzé kell tenntirrk a kíilonboz vallási, társadalmi és filozófiaijelenségekr l alkotott véleménytinket. A módszerek széles skáIája a csoportos szext l egészen a keresztény gyónásig terjed. A látszólagos onfeltárásnak számos módja ismert. Úgy tíinik, van némi elképzeléstink az onfeltárás, ról, s megtessztik, ami t liink telik. Jelen esetben azonban nem err l beszéliink. Nem áll szándékomban azt állítani, hogy a nyugaton kialakult módszerek egyt l-egyig kudarcot vallottak. Err l szó sincs. E módszerek mindegyike taríalmazza az ígazság valamelyik elemét. A megfelel szoget kalapáljuk, de ebb l még nem ktivetkezik, hogy fején is találjuk. De legalább a szcig kozelében járunk. A dolgok általában a megfelel mintát kovetik. A modern nyugati szellemi, pszichológiai és filozófiai fejl dés meglep en intelligens irányban lralad. A kérdéscsupán az: mi a kovetkez lépés?ÁIlandóan, minden nap, minden orában, minden héten ismételjtik meg egónk feltárásának szertartásait? Sem orgiákra, sem gyónni nem járhatunk a végtelenségig. Ha jra és jra ugyanazt ismételjtik meg, akkor egy ponton az egész egyfajta kábítószerré válik, ami a megkcinnyebbtilés, a nyitottság és a,j fej vagyok" érzetétkelti bennrink.
A probléma nem magával
a technik ával van, hanem a hozzá-
állásunkkal. Az ónfeltárás módszereinek segítségévelakarunk megszabadulni a bens nkben rejtózó titkok terhét l, nehogy valaki felfedezhesse és ellentirrk fordíthassa ket. Rendszerint
61
így gondolkodunk. Tcikéletesen tiszták akarunk lenni, hogy tcibbé senki ne támadhasson meg benniinket.
Ez tényleg rayasz terv. Erdekes azonban, hogy néha a tervezési folyamat során egy j terv otlik az eszünkbe. Az els szám terv módszereinek végigjárása során egy j módszerre, j tervre bukkanunk. Végtil zsong a fejtink a számtalan ki.ilcinféle lehet séE l, s egyikkel sem tudunk kell alapossággal foglalkozni. Tokéletesen elvesziink a kiilonbciz módszerek zurzavarában.
El
fordulhat, hogy nagyon szintén, módszeresen és szakszerííenkcivetí,ink egy adott technikát. Ezáltal hivatásos orgia-, vagy csoportterápia-látogat lesz belóli.ink. Ezzel pedig egy írjabb burkot hozunk létre. Az eredeti terv már nem miikodik. Az ismételt cinfeltárási szertartással jabb álarcot teremttink, egy nagyon vastag maszkot, s ismét megkcivesetliink. Újra és ,jra ez torténik, s nem találunk kiutat. Maguk a módszerek válnak akadályokká. Tehetetlenek vagyunk. A probléma az a hozzáállás, mely szerint a szenvedósnek el kell tíinnie, és akkor majd boldogok leszíink. Ez téves elképzelés. A szenvedés soha nem m lik el, és soha nem lesztink boldogok. Ez a szenvedés igazsága, a duhkha szatjcl A szenvedés soha nem mrilik el, és soha nem lesztink boldogok. Ez egy kiváló mantra, érdemes ismételgetni. Most megkaptátok az els beavatást: a mantrát.
Nem arról van szó, hogy a szenvedés akadályoz benntinket.
S t, ha alaposabban megvizsgáljuk a helyzetet ) a szenvedés azért válik akadállyá, mert meg akarunk t le szabadulni. Kez-
detben persze lehet, hogy a szenvedést nem tekintjtik akadáIynak. Az els tényezó a nem-tudás: nem ismerji.ik fel magát a szenvedést. Azután felismerjiik, s megismerkedtink a szenvedéshez kapcsolódó akadályokkal. Majd az egészt l meg akarunk szabadulni. Ez a második fátyol, amikor a szenvedést aka-
dálynak tekindtik.
68
menedékvételbuddhista hagyományának értelmébenta_ nuljunk meg egyiitt élni a szenvedéssel. Ez egyike a legkivá_ az lóbt és legfontosabb módszereknek. A menedékvétel ebben jelen_ feladását remény a esetben nem a félelem, hanem inkább ti. Ha nem támaszkodunk tobbé ígéretekre és lelretoségekre, rabsáfokozatosan ráébrediink, hogy már nenr nehezedik ránk gunk srilya. Teljesen szabadok letttink, még magát I a remény_ iot i. mágsrubádultunk, ami valóban tidít élmény. Más sza_ való_ vakkal, ha terhiinket olyannak fogadjuk el, amilyen, tehát ránk, ban s lyosnak és fárasztónak, akkor tobbé nem nehezedik az oka az, hogy terhiink tényleg s lyos és fáraszt . Ez
A
Ennek rárrk ne_ olyan, mintha urono*lnánk egy nehéz sziklával, ami szikláa azonosulunk Ha hezedik és a fóldbe lapít benntinket. a szikla, val, akkor tobbé nem léteztink. Mi magunk lesztink Azonbarr ez sem egyszerti . Ez a szemlélet is rijabb trtikké másik válhat. A remény rabságában egyik trtikkot eszeljiik ki a remény, nincs hogy után, míg végiil ráeszméltink, Lépésrol1épé.r.végig fogjuk kovetni Naropa é|etét,S meg_ próbáijuk felismerni, hogyan vonatkoztathatjuk az ó példáját te_ saját magunkra, ahelyett, hogy egyfajta legendás mítosznak kintenént, ami etmeiéli, hogy Naropa, a nagy mester megvilá_ va_ gosodott, s utána boldogan élt, míg meg nem halt. Léteznek miénkkel, a életét az ió5 tény" zók, amelyek Ósszekapcsolj ák os_ Például az elsó lépés,vagyis a reménytelenség a buddlrista játszik tantra a vény hínajána szintjén rendkívi.il fontos szerepet hogy kijelenthetjtik, Biztonsággal alap.lainak megteremtésében. jelentenek spirituális a a remény és a csáb ít ígéretekakadályt t kovetésében.
remény felébresztése a szellemi materializmus legjellembennlinzóbb vonása. számtalan ígéretés bizonyíték kecsegtet ami_ Vagy mentalitásához. k ket, s ez hasonl it az aut keresked benntinket biztosít és tigynok porszívót kínál eladásra, koi "gy tiszla |esz a lakásunk, ha megvessziik a terméket, milyón arról,
A
69
Ha megvásároljuk a porszívót, a szobánk csod aszép lesz, és egy szem kosz vagy por sem marad! Legyen sz akár porszívótig-ynokcikr l, akár gurukróI, mindkét .".tb.n ugyanazt a kalmárszellemet figyelhetjiik meg. Ezért nevezhedtiil mina az tigyncikciket, mind az n. ,,guru"-kat materialistának. Számtatai'igerettel próbálnak elcsábítani benniinket. szívi.ink tele uun i.ménnyel, és ezek az emberek kihasználják a gyengeségtinket. A
szenvedés kérdésétillet en egyre inkább--ósszezavarodunk. Tokéletesen elfeledkeziink a szenvedésr l, s teljes er b l nekilátunk kutatni valami más után . Ése. mala a szenvedés. Megpróbáljuk elnyomni a kételyeinket, minden er nkkel hinni akárunk, s igyekszí,ink meggyózni magunkat arr 1,1-,ogy ez a meg-
kcizelítéssikerrel fog járni (azt gondoljuk, hogy cinmagunk meggyózése révénmíikcrdik maid). Ezmagaa szenvedés. Ez mindaddig folytatódik, o^g fel nem ismerjrik, hogy a spirituális cisvény kovetésének alapvet feltétele a reményteienség. A reménytelenséget azonban ne tévesszlik cjssze az elkeseredettséggel, mert a kett nem ugyanaz. Az elkeseredettség lusta, ostoba állapot. Még arra sem vessztik a fáradságot, hog| megkeresstik az elkeseredés okát. Ez teljes kudarc, A.e.nenytelenséget ezzel szemben intelligencia jellemzi. Nem hagyjuk abba a kutatást. Egyik lapot a másik után nézzi.ik végi er' ,,E, reménytelen, ez is reménytelen." Még mindig buzog Ú*n,inr. az élete. , a remény,teli életer . Még mindiglutatunk ..ménysugár után, de minden alkalommal azt kell tapasztalnunk: "gy ne. Pfuj!" A reménytelenség folytatódik, s ez életeros és ,,Jai, lelkesít tapasztalat. Birizgálja a tudáturrkat, mintha mindjárt felfedeznénk valamit. Amikor pedig fe|fedezzrik: ,,Végre, most megtaláltam az igazit!... Jaj, ne. Már megint ugyanaz.'' A reménytelenség óriási kihívást és izgalmat rejt magában. A sorozatos csalódások után végleg feladjuk a remónyt, áe miel tt eluralkodhatna rajtunk az elLesereáettség és a lustaság, egyfajta humorérzékszriletik meg benntink. HÁorérzék alakul ki bennrink, s nem zuhanunk a tunyaság és ostob aság áltapotába. 70
H: Ahhoz is reményre van sztikség, hogy rálépjek a reménytelerrségelérésélrezvezetóutra. Úgy tiinik, mintlra ide-oda kellene ingáznom a remény és reményte|enség kozcitt. Mintha mindkét oldalra sztikség lenne. TR: Az els lépésnem a remény vagy az ígéretérzete, mint olyan. Inkább a kutatásrol, a keres tudatról van szó, ami állandóan felfedez valamit, beleértve saját magadat, cinmagad miatt érzett szégyenedet, riiletedet és zavarodottságodat is. Ez a fajta kutatási lrajlarn nem a remény szindén rntikodik, de kétségteleniil határozott lépés.Ha pedig saját gátlásaidat és tétovázásodat felismerted, terveket kezdesz sz ni a szellvedést l és zava-
rodottságtól való megszabadulásra. Mindig ez torténik. Nem kell kiilon beprogramoznod magad, egyszerrierr így miikodiink. Abban a pillanatban, ahogy tétovázásodat, zavarodottságodat, oriiletedet stb. felfedezed, nyotnban rneg akarsz t lijk szabadulni. Elkezdesz kiilcinféle gyógymódok trtán kutatni. ,,Spirituális bevásárló-kcir tra" indulsz, de végtil rá kell jonnod, hogy egyik rnódszer sem rntik dik. Akkor jonrrek a kérdések.
Megkérd jelezed az áruházbarl vásárolt termékek mirr ségét. Megnézel minden egyes árucikket, elolvasod a dobozokon található ismertet t, stb. Az eladók nagyon kedvesek, s ktilonbozó javaslatokat adnak a termékek haszn álatával kapcsolatban. Minden kipróbálsz, de még mindig nem értélcélhoz. Azután egy bizonyos ponton sztikségessé válik, hogy megértsd: az egyedíili és legjobb gyógymód a reménytelenség, ami saját magadból sztiletik meg. Sem pénzbe, sem energiába nem kertil. Még az áruházba sem kell elmenned érte, emellett olcsó, jó és miikodik. Kciztiletek sokan kereszttilmentek már ezen a folyamaton. kortilnéztetek az áruházakban és láttátok a reklámokat. Minden reklámot láttatok már. Most itt az ideje, hogy feladjátok a reményt, beleértve még a megvilágosodás reményétis.
71
H: Az elkeseredettség az energia és a szenvedés viszonyából jcin létre? Ha ragaszkodunk a szenvedéshez, az szerintem elvenné az energíánkat és elkeseredettséget okozna. TR: Igen, bizonyos értelemben az energia is szenvedés, de nem százszázalékosan, inkább csak félig-meddig. Az energia és az intelligencia hozzalétre a szenvedést. Az intelligencia ebben az esetben tcirekvést jelent. Úgy érzed, el kellene érned valamit, amit nem érhetsz el. Úgy érzed, képtelen vagy elérni a célodat.
természetet is figyelembe ketl venntink. A megvilágosodás itt és most torténik, de a kés bbiekben is jelen lesz. Ebben a pillanatban megvilágosodunk, de a jov ben még inkább megvilágo-
H: Néha gy gondolom, hogy keresem és dédelgetem a
ftiggetlentil létezik. H: Es mindent magában foglal. TR: Ebben az esetben éppen hogy semmit sem foglal magában, kivéve cinmagát. Nincs.sztiksége visszajelzésre_ vagy fenntartásra, s t, valój ában semmire sincs szi,iksége. Úgy képzellretjíik el, mint egy óriási erny t a sok kis erny felett.
szenvedést, s ez egyfajta onkínzásnak ttinik. Emellett ílgy látom, mások is ezt csinálják. Mi a véleménye err l? TR: Ez ahozzáállás elragadtatásnak, vagy egyfajta elfoglalt-
ságnak tiínik: megpróbálod elíizni az unalmat. Nem akarsz szembenézni azzal a mélyebb szenvedéssel, amir l beszélttink,
vagyis a megnevezhetetlennel. Hogy elkertild a szembesiilést, bármit megteszel, amiveJ apró szenvedést hozhatsz létre. Így próbálod meg elkertilni az ,,ilyenség" mélyebb szenvedését.
H: Ön azt mondta, hogy a ,,tantra" folyamatosságot jelent.
Ezt nem értem, hiszen eddig gy gondoltam, a megvilágosodott lény egyik alapvet tulajdonsága, hogy léte nem folyamatos, s egyáltalán nern szilárd. Úgy gondoltam, hogy a szilárd ság az ego, s amikor valaki felfedezi, hogy az ego nem valós, megszabadul a folytonosság alól. TR: A ,,tantra" valóban folytonosságot jelent. Ezt a fajta folytonosságot nem vonhatod kétségbe,mivel ez soha nem ftigg a felszínes folytonosságtól vagy annak htányát L A tantra a feltételekhez nem k t tt folytonosság. A megvilágosodás élménye természetesen magában foglalja az ego és az ego megsziIárdítása folytonosságának hiányát, azonban a mindent áthat
72
megvilágosodás fonala mindig jelen van. Az ego nemlétének érzésea valódi folytonosság. A folytonosság ebben az esetben tehát nem aztjelenti, hogy folyamatosan egy adott viszonyítási ponthoz kot diink. A viszorryítási pontok nélkiili állapot az alap. Ez az állapot olyan, mint a nyílt tér, a csillagok, galaxisok és bolygók nélktili világíír. Mindegy, hogy léteznek-e csillagok, világegyetemek és bolygók, a tér t ltik sodottak lesztink.
A
H: A reménytelensóg felfedezése automatikusan jon létre mindennapi élettink során, vagy dolgozni kell rajta? Valami-
képpen meg kell változtatnunk az élettinket? TR: Ez nem konnytí dolog. Magától biZos nem fog az óled, be hullani. Egy meglelret sen fájdalmas ugrásra van sztikséged. Valószírriileg kell valaki, aki felvilágosít arro|,lrogy reménytelen helyzetben vagy. Ez a guru szerepe. Sztikséged van egy szellemi barátra, aki így szól: ,,Reménytelen helyzetben vagy, és soha nem fogs z elérni senrmit. Nincsenek kilátásaid." A guru szerepe az, hogy a tudtodra adja, reménytelen helyzetben yagy,
és soha nem leszel képes megoldani a problémádat. Egyfajta sokkoló élrnényrevan sziikség, ktilonben nem míik dik dolog, s csak folytatnád a panaszkodást.
73
H: Rinpocse, az ember depresszi ba zuhan, amikor rádcibben saját reménytelenségére? TR: Remélem, hogy igen.
H: Nern értem, arnit Örr a szenvedésr l mond. A szenvedés számomra olyan érzés,mintha véreznék,s amikor elm lik, megkonnyebbiilok és így sóhajtok fel: ,,Elm lt a szenvedés." Erzelrni alapon kozelítem meg a szenvedést, és meglelretosen élesen érzem. Ön viszont egy olyan típusri szenvedésr l beszél, ami akkor is jelen van, amikor megkonnyebbtilok és j | érzem magam.
TR: Azt lriszern érted, amirol beszélek. Pontosan err l, atágabb értelemben vett szenvedésr l van szó: megszabadulsz a szenvedést l, és azután mi van? Nagyon sok a rendezetlen, homályos pont. Úgy tekinttink a jelenségekre, mintha egy adott ponttól egy másikig hrizódnának, Vannak olyan határvonalak, amelyeket nem lépiink át. Nern akarunk vesz drri veliik. Ésezek mcigcitt a határvonalak m gcitt még tcibb rendezetlen pont van, amelyek egy id m lva visszatérnek hozzánk, mi pedig megpróbáljuk jra cisszerendezni oket. Ez az a bizonyos ,,nagyobb dolog", amir l mindenki tud, de senki nem beszél.
H: Tehát az apr bb szenvedések azokat a kis dolgokat jelentik, hogy például állást kell találnunk? Ezeket ideiglenesen meg lehet oldani.
TR: Ez kapcsolódik a nagyobb dologhoz is. Ha az embernek valóban van egy feladata, akkor hajtsa végre. H: A feladat végrehajtása nem kapcsolódik a reményhez? Ezt nem kell feladni?
14
TR: Nem , ez nem ilyen egyszer i. Nyugodtan végrelrajtlratod a felaclatodat. De ezzel még nem oldottad meg a nagy problé_ mádat. A probléma változatlanul fennáll, H: Nem feltétlentil sztikséges végigmenni ezen, hogy átfo_ góbban lássuk a szituáci t?
TR: Ez az intelligenciád fíiggvénye. Néhányan t l sokat ál_ modoznak, és nekik sztikségtik van arra, hogy végigmenjenek rajta. Azutánvannak olyanok, akik saját élettiket reálisan látják, így lehet, hogy nem kell végigcsinálniuk, H: Ön beszélt arr |, hogy ktilonboz tríikkoket agyalunk ki, csoportte ráptára járunk stb. Bizonyos szempontból becsapjuk magunkat, amikoi azt gondoljuk, hogy egyre nyitottabbá válunk és Éleple zzuksaját szenvedéstinket. Mi torténik ezekkel a triik_ ktikkei amikor megvalósítjuk a reménytelenségállapotát? Lz ember ráeszmé|,hogy a trtikkok sosem érnek véget?
TR: Azt hiszem igen, Igy van,
H:Rinpocse'ugyanakkorakaratlanulisgyérzem'hogya
helyzet reménytelenségének felismerését circim kíséri.Mintha azel\entétek találkoz sár I lenne szó, TR: Igen. Es akkor? H: kicsit hihetetlennek ttinik az circim és a szenvedés talál_ kozása.
TR: Pontosan ez alényeg. A reménytelenség nem aztjelenti, hogy nyomorulthelyzetben vagyunk. Hatalmas tér áll rendelke_ ,eri" az energia és az orcim számára. De az,,circim" talán nem a
legjobb kifejézés_ inkább a reménytelenség révénkialakult teljességr l, egészs égról és jó kózérzetrol van szó, H: De azego nélkiil. TR: A j kózérzethez nincs sziikség egóra, 15
H: Fejl dési szempontból jelenleg a reménytelenség szélén állunk? Amikor Naropa torténetétolvassuk, láthaduk, mi mindenen ment kereszttil.
TR: A reménytelenségkezdeti szintje, amir l most beszéltink, Naropa életérrek fiatalkori szakaszát jellemezte, miel tt nagy tudós lett volna bel le. A Tilopával való kapcsolatában jelentkez reménytelenség szindét l mi még távol vagyunk. Az már tantrikus értelemben vett reménytelenség. Mi azon a kezdeti szinten vagyunk, amit Naropa akkor élt át, amikor szerzetesi fogadalmakat tett és egy kolostor tagja lett. H: A reménytelenségnek az a fajtája, ami szerzetesi életre osztonciáe, nem tíinik kifejezetten reménytelennek. Inkább kiábrándulásnak tiinik. Ha valaki csatlakozni szeretne egy dharma-kozosséghez, akkor a szí.ileinek jobbára a világi életb l való kiábrándutást hoznáfel indokul... TR: Így van, de amikor Naropa belépett a kolostorba, rigy érezte, alkalmatlan a feladatra, ezért er lkodni, gyorsítani stb. kezdett. Itt kezd dik a reménytelenség. H: Azután nekilátott, hogy megtalálja a guruját. TR: Nem. A saját intelligenciáját taláIta meg, és cisszeszedte magát. Nagy tudós lett bel le, de err l majd holnap beszéltink
jra teljesen elmélyiilt Tilopa tanításaiban és megvilágosodott, viiszatért az érte\emhez. Ezen a ponton az érte|em pradzsnyób I dzsnyánává, vagyis bolcsességgé alakul át,
H: Az értelem és az intuíció esetében beszélhettink egyfajta
min ségi sorrendrol?
TR: Egyenértékiiek,akár a fejed és a karjaid, H: Akkor mi a ktilcinbség kozotti,ik? TR: Az értelemnek semmi kóze a konyvekb l szerzett ismeretekhez, vagy ahhoz, hogy tudósok legyiink. Az értelem az analitikus tudat, ami képes a jelenségeket tisztán és pontosan érzékelni.Az intuíció pedig a szenvedés és cirom szintjén érzé, keli ajelenségeket.
részletesebben. H: Ön tehát a reménytelenségnek arról a fajtájáról beszél, amit Naropa a kolostori élet során érzett? TR: Igen. A dolgok váltakozva zajlottak. El szór az intuíció, azután az értelem, majd ismét intuíció, végiil pedig az értelem legmagasabb szintje. Az els intuíció a szerzetesi élet utáni vágy volt. Azután belépett a kolostorba, s rálelt a reménytelenségre. Eá kovet en módot talált arr\ hogy értelmi képességeit használja, s ezáltal reménytelensége valamiképpen megmunkálhat vá vált. Ez rengeteg szellemi munkát jelentett, hiszen kívtilr l megtanulta az egész Tripitakát. Amikor Tilopa keresésére indult, ismét visszatért az intuíció szintjére. Végtil, amikor
]6
71
Az értelem uilágra hozása Eddig arról beszélttink, amikor Naropa els ízben szembestilt a szenvedéssel, s ezt párhuzamba állítottuk saját szenvedés-élménytinkkel, vagyis Naropa péIdájának valódi értelméveI.Ezt a spirituáIis gyakorlás serdiil kori szindének nevezhediik, ami szorosan osszefiigg a vllág, s a világ jelentésénekfelfe dezésével. Naropa belépett egy kolostorba, mi pedig lehet, hogy bekciltoztink egy meditációs kcizpontba. Egy vihára (a szeizetesi kcizcisség lakhelye) részévévált, amit a jelenl egi helyzetben a meditációs kcizpontunkhoz való csatlakozással állíthatnánk pár-
huzamba.
Azután érdekes módon, a gyakorlás kell s kozepén az emberben hirtelen agresszió ébred: hatalmas díih és kesertiség. Nem láduk az agresszi fonását, de nem is akarjuk klderíteni. Az agresszió mindamellett feltcjr. Az ember díihcis, mivel gy érzi, kijátszották ós egy intézményesített,szabályok keretei kcizé szorított rendszer részévétették. Haragszunk, mert gy gondoljuk, a dolgoknak megfelel en kellene mííkodniiik, de á netyzet mégsem felel meg az elvárásainknak. Az agresszió mindent betolt. Az igazság az, hogy a dtih és a keseríiségnagyfokír tudatossággal jár egytitt, majdhogynem meditatív szinterr mélytiltink el e két érzésben. Megbántva érezzűk magunkat, mert a tanítónk trilságosan szigor volt hozzánk, és olyan dolgok miatt szidott meg benntinket, amelyeket nem kcivetttink el. Egyfajta undor-érzet lép fel. A gyakorlás során id r l-id re esztinkbe jut, hogy itt hagyjuk az egészet, s részletesen elképzeljtik, ho-
18
gyan fogunk távozni. Ugyanakkor azonban tétovázunk is, vagy tervtink olyan méreteket lt, hogy féltink belekezdeni. Ez az agresszió azután tcir felszínre, hogy lassan felismerjtik a szenvedést, a szenvedés igazságát, mint egy határozott tényezót, alnelyet nem lragylratunk írgyelmerr kívtil és nem tudunk elfelejteni.Ez a szenvedés teljesen valódi. A szenvedés tapasztalata nem a bizalom és a tanításokba vetett hit eredményeképpen jon létre. A szenvedés nyilvánval vá válik. A szenvedés valóság, nem pedig egy másik embert l származo tarrítás. Felfedeztiik cin magun kban a s zen ved é s i gazságát. Ez az élményegyfajta bezártság-érzetet kelt benniink, mivel tapasztalataink egybevágnak azzal, amiket a kcinyvekben olvastunk. A szenvedés felismerésének rabságában élni egyáltalán nem kellemes érzés.Ugyanakkor izgalmasnak találjuk, hogy kcjzvetlen kapcsolatban állunk az igazsággal. Ez ígéretesnek tíinik, de ebberr az esetben nem a ,,happy end" értelemben vett ígéretról van szó. Minél alaposabban vizsgáljuk meg a helyzettinket, az annál szorrrytlbbé válik. Ez az agresszió iránya. Haragszunk valamire _ a világra, a kcinyvekre, az emberekre, a kcirnyezetíinkre és az életmódunkra -, ugyanakkor saját léttinkre is nehezteliink, hiszen mi tererntettlik a szenvedést, s onmagurrk el l nem menektilheti,ink el. Minél tcibbet gondolunk a helyzettinkre, annál elkeserítobbé válik. Még az sem segít, ha jókorát rtigunk a legkozelebbi b torba, vagy durván viselkediink a társainkkal szemben. S t, még az sem megoldás, ha az étel rniatt panaszko-
dunk. A haraggal és a nehezteléssel egyiitt elkertilhetetlenril megjelenik a titokzatos, rendkívtili erejti depresszió. Megkérdezhetnétek,hogy ez j vagy rossz. Valójában sem nem jó, sem nem rossz. De létezik. Kétségtelentiljelen van. Az ember fejében nytizsg érzelrnek - harag, nelreztelés, depresszió, szexuális és pénzi,igyi problémák stb. - egyetlen jó tula_jdorrsággal rendelkeznek: tizenetet hoztrak, egy drágak
]9
tizenetét, amelyet nmagunkban próbálunk felfedezni. Ez az izenet a megk nnyebbtilés és a boldogság eljcivetele szempontjából nem nevezhet kellemesnek. Az úzenet a szenvedés finom megjelenési formája, azonban egy óriási drágakcivet, óriási gazdagságot és szépségetrejt magában. Ez a drágak pedig az értelem. A benntink és kortilotttink jelentkezo szenvedés, ami sikertelentil próbál a világra jcinni, az éríe\em megsztiletésének hírncike.
Ami Naropát illeti, egész napját egy szerzetesi cellában tcjltotte, amely hagyományosan hat négyzetméternyi tertiletii. A szerzetesek hajnali négykor kelnek fel, s éjféIkorril térnek nyu.-<'. govóra. Ejjelente a kolostor udvarában egy szerzetes járkál bottal akezében, s tigyel rá, hogy mindenki ébren legyen, tanuljon és az írásokat memorizálja. A szerzetesek egy olajmécses halovány fenyénél olvasnak. Elolvassák a szent iratokat, kívtilr l
megtanulják ket és meditálrrak rajtuk. A kolostori életben az egyedtili nregkonnyebbiilést azhozza, amikor rij tanulmányokba vagy meditációs gyakorlatokba kezdtink. Meditálunk, megsz |aI a gong, és csak akkor pihenhettink meg, amikor tanulni megyiink . Azután tanulunk, ismét megszólal a 8on8, és csak akkor hagyhaduk abba, amikor megytink vissza meditálni. A gytilekezeti teremben tortén étkezéssem nevezhet kiilonosképpen vidám alkalomnak. Olyan. mintha az embert folyarrratos próbáknak vetnék alá.
A
feltigyelr5 szerzetes
bármelyik pillanatban megdorgálhat benntinket figyelmetlenségtink miatt. {.Jgrálni vagy futni nem szabad, járásunkrrak és beszédtinknek figyelmesnek és lágynak kell lennie. Még firkál-
gatni sem lehet. A Nalarrda Egyetem életétméltóság és bcjlcsesség, de ugya-
nakkor kemény szigor is jellemezte. A torténeti feljegyzések szerint az épilet szép volt, de ennek ellenére látszott rajta, hogy szerzetesek számára késztilt. T lzásnak vagy luxusnak nyoma sem volt benne, s a szerzetesek számára kizár lag az alapvetó
80
A
kornyezet a bentlakókat is egyszeríiségreés figyelrnességre tisztonózte. A falakat oly módon tervezték meg, hogy a neurotikus gondolatok visszapattanjanak róluk. A szerzetesek életének minden pillanatát tervszertien beosztották, s minden egyes helyzetre el írták a megfe|elo viselsztikségleteket biztosították.
.kedést.
Az ilyen
helyzetekben kialakuló neheztelés hozza meg a pradzsny ábeérését.A korszak számos kiváló mestere, mint pél_ dául Naropa, Atisa Dipankara és Szaraha is hosszabb id t toltott hasonló kortilmények kozott. A neheztelés id vel pradzsnyává alakul át. A pradzsnyá szanszkrit eredetii szó. A dzsnyá
jelentése ,,tudás", a pra jelentése pedig ,,fels bbrendti". A pradzsny á kifejezés tehát fels bbrend , magasabb rendii tudást jelent.
Ezt a tudást ne tévessztik ossze a bcilcsességgel. A buddhizmus nem istenhív hagyományában a bolcsesség csak a tudást kovet en jelenik meg. A bolcsesség a nézésfolyamatához kapcsolódik, míg a tudás a látáshoz. A fidás maga a látás, a tudatosság. Eloszor meg kell tanulni látni, csak azután kezdhettink el nézn| ami a bcilcsesség legmagasabb szintjének feiel meg. A pradzsnyá ajelenségek igaz természetének meglátását je_ lenti: mindent olyannak látunk, amilyen. Amíg nem szerztink gyakorlatot a megfelel látásmód elsajátításában. nem vagyunk képesek olyannak látni a jelenségeket, amilyenek, mert val jában nem is látjuk ket. A látás a mi esettinkben a tudatosságlroz és az onfegyólemhez egyaránt kapcsolódlk. Erzékeljtik ezt a termet, urnÓtyb.n tart zkodunk. Érezzuk a h mérsékletet, s tudatosak vagyunk arról, hogy székeken tilíink. Hogylétí,inkkelés holléttinkkel kapcsolatban egyfajta általános értelemben vett tudatossággal rerrdelkeztink. Az értelem a kovetkez módon viszonyul ehhez: egy bizonyos létállapot keretein beltil _ jelen esetben ez aííavonatkozik, hogy ebben a teremben vagyunk és székeken iiltink - képesek vagyunk miikodni. Uliink, de ugya-
81
nakkor képesek vagyunk egyszerre gondolkodni, írni és figyelni. Ez intell i genciánk állapotának megnyilvánu lása.
Ebben az esetben tehát nem a ,,kcinyvmoly''-típus intelligenciáról van szó. Az intelligencia vagy értelem nem sztikségszeríien jelenti azt, lrogy tudósok yagy kutatók vagyunk. Á pradzsnyá értelmébenvett intelligencia logikus, nyitott állapotot jelent, amelyben nyitottan viszonyulunk minden informáiió felé, s hajlandók vagyunk befogadni, megrágni, lenyelni, megemészteni és dolgozni vele, Nem arról az általános értelemben vett intelligenciáról beszéltink, amit értelmiségikcirokben intelligenciának neveznek, hiszen ebben az esetben adott egy bizonyos viszonyítási alap vagy pont. Miel tt az ember ráébredhetne, ki is valójában, már beprogramozzák. kapunk egy nyersanyagot, amit bizonyos el re gyártott sablonokba kell beiilesz-
tentink.
A pradzsnyá esetében is megvan a nyersan yag, azonban sablonok nélktil. Ha sablonokat akarunk létrehozni, megtehetjtik. A pradzsnyá viszonylatában telrát mindent saját teititeg készíti.ink, ezért tekinthet magasabb rendti inielligenciának. Az egyedtili rendszer az intelligenciánk élesítésénekrendszere, ami a logika viszonylatának relatív keretein beltil tcirténik. vegytik péIdául a kcivetkez mondatot: ,,Rosszul érzem magam.'' Azért érzem magam rosszul, mert emléksze m rá, hogy el z leg ,j l éreztem magam, rendben voltam''. Tudom, hogy beteg uugyóh mivei az emlékeimmel cjsszehasonlítva nem éizem jól .nugu-. Ez rendkívril egyszeru, hétkoznapi logika. A pradzsnyából fejl dik ki a megf lonbciztet bolcsesség is. A megktilonboztet bolcsesség hatására az ember nyitottariviszonyul a jelenségekhez, mindent befogad, ugyanakkor azonban kritikus szemmel meg is vizsgáI mindent. A kritikus szemlélet ebben az esetben nem a dolgok kisszerííelutasítás át vagy elfogadásátjelenti, hanem azt, hogy saját magukban láduk u j.t.nségek értékeit. Ez ellentétben álI azzal a szemlélettel, amikor a 82
tltllgok értékétannak alapján ítéljiikmeg, hogy az egónkat ferryegetik vagy segítik. Tárgyilagosan, olyannak látjuk a jelenségcket, amilyenek. Ez ismét a pradzsnyá, vagyis a magasabb ren-
tlii, transzcendens tudás jellemzóje: tárgyi|agosan, de mégis rtregfontoltan,
j
zanul látunk.
Ez bizonyos szempontból rendkívtil fájdalmas. Amikor kciz nséges értékítélettcilés onmagunk vagy mások felé irányuló
rószrehajlástól mentesen kezdjtik szemlélni a jelenségeket, látásmódunk, logikánk és látásunk élességenagyon fájdalmassá válik. E,ltiinnek azok a sziir k, amelyek az,,én"-t a,,más"-tól elválasztották, s a rideg valósággal kertiltink szembe. A valóság kínz élménnyéválik. E látásrnódot a kovetkezó hasonlattal szokták jellemezni: egy téli reggelen az ember egy dérrel borított kavicsot nyalogat. A nyelvtink csupasz és meleg, a k pedig hideg, ezért cisszeragadnak. Azt gondoljuk, hogy nyalogatjuk a
kavicsot, de valójában hozzáragadt a nyelviink. Ilyen érzés, amikor a pradzsnyán kereszttil látjuk a valóságot. Rendkíviil kcizvetlenélmény, s tiikrozi azta szenvedést, amir l beszéltink. A pradzsnyá szintj én érzékeltszenvedés kozvetlen és er teljes élmény. A szenvedésnek az a szinde, amir l az el bb beszéltiink, viszonylag lágy, s t, valójában tobb szempontból pazar érzés.A pradzsnyá szintjén a szenvedés sokkal intenzívebbé válik, mivel azelótt nem volt lehet ségunkaz intelligenciánkkal viszonytrlni a szenvedéshez. Egyszeriien csak szenvedtlink, a szenvedés bort nének rabságában. Természetesen akkor sem voltunk híján minden értelmi mííkodésnek,de ez korántsem volt olyan teljes, mint a pradzsnyá szintjén. Most a meztelen valósággal foglalkozunk, dualisztikus kend zések nélktil. A dualizmus fogalma alatt ebben az esetben ne azt értstik, hogy léteznek egymástól ktilonálló dolgok, s ezért beszélheti.ink kett sségekr l. A dualizmus fogalmát gy képzelji,ik el, hogy minden dolog valójában egy, azonban kcizépen egy hatalmas torlasz áll, ami az egyes részeket elkiiloníti egymástól. A torlasz
83
triloldalán lév egységet ,,más"-nak, ,,az"-nak nevezztik, a mi oldalunkon lév egység pedig u, ,,"r". Építettiink egy óriási falat, egy Szuezi csatorn át, s igy lett az.g}uot kett , íágyi, u, egységb l kett sség. A dualitás megsziiniótése nem abuól áll, hogy a két elktil ntilt részt jra egymásba olvasztjuk, hanem abbóI, hogy eltávolíduk a torlaszt. Meglehet sen fajdalmas élmény, amikor az egység két aspektusá jra találkózik, mivel rendkívíilimértékbenhozzászoktun k az elkrilcintilt jelenségek szemléletéhez. Amikor felismerjrik, hogy belecscippenttink a kett ségekt l mentes állapotba, ezt az áilapotot zártnak, fullasztónak és élesnek érezzuk. Az való találkozás "gységgll trilságosan éles és er teljes élmény.Az,,,it'tobbé nem igazodlk az ,,ez"-hez, és ez fordítva is igaz. A torlasz f'elszámolásával eggyé válnak, s rnár nincs lelret ség arra, hogy szabályozzuk oket. Ezért olyan éles, kcizvetlen és eiote|.jes a}radrrnyáélménye. Rendkíviil eroteljes élmény. A pradzsnyá szindén a korábban érzett szenvedé st százszorta er sebben éljiik át. Minth a egy vadorratrij, rendkívíil er s mikroszkóphoz jutottunk volna, s annak lencséjén kereszttil vennénk szemrigyre korábbi apr fájdalmainkat. Egy hatalmas szornyeteg képe tiinik fel a szemlink el tt. Ésez még mindig nem a tantra szintje. Még csak a kezdeti szakaszban uagyuntl Ne gondoljuk azonban, hogy a szenvedés feler s ített érzékelése holmi t lzás lenne. Egyszeruen arróI van szó, hogy jelenségea ket igaz valójukban szemléljtik. Tis ztán látunk, mert az apr dolgokat is a mikroszkóp lencséje aláhelyezzuk. Naropa lassan kezdte j l érezni magát szerzetesi cellájában, ahol figyeltek rá és kemény munkáá fogták. Megtanulta a nyelv megfelel hasznáIatát, a kommunikáció módját, valamint a logikus gondolkodást és cselekvést. vitákban vett részt, gyakorolt, tanult és szcivegeket memorizált, s általában jóI éíezte magát- De ugyanakkor szenvedett is a valóság j, maháj ána-ar-
culatának felfedezése miatt. Ami minket illet, sokat tanulhatunk
Naropa életébl. Megtanulhatunk bizni saját értelrniinkben. Azí javaslom, tegytink ktilonbséget az elemzó és az intellektuális tudat kozott. Az elemz , analitikus tudat esetében az ember eleve adott formulákkal rendelkezik, s tapasztalatait e formulák segítségévelpróbálja elemeznt. Rizonyos kész módszerek alapján próbáljuk magyarázni a világot. Az analitikus tudattól mentes, intellektuális tudat egyedtili formulája az alapvet logika. Nincsenek kész elképzeléseinkés mintáink, semmiféle társadalmi, filozófiai vagy vallási normák nem kcitnek benniinket. Nem vagyunk a belénk sulykolt fogalmak rabjai, így szenvedéstinket képesek vagyunk felnagyítva, mondhatni mikroszkóp alatt szelnlélni. Ez az els dleges kiilonbség az elemz és az intellektuális tudat kcizcitt, s ebben az esetben az intellektuális tudat a pradzsnyá szinonimája. Az e|emzo tudat másik jellegzetessége, lrogy bizonyos mérték i agresszió kíséri.Az ember védi a hitét. Oly módon analizáljuk a dolgokat, lrogy be tudjuk ket illeszteni ,,elore gyártott" viszonyítási rendszeriinkbe, de egy pótalkatrész hiányzIr.. Ezért tanulmányozzuk azokat a témákat, amelyek a pótalkatrésszel foglalkoznak. Miután a pótalkatrészt felfedezttik, be kell illesztentink az eredeti szerkezetbe, ami rendkívtil agresszív és kovetel z terrnészetu, s teljes mértékbenelvakít benntinket. Nem látjuk a dolgok egészét. A pradzsnyá értelmében vett intellektus teljesen nyitott, és soha nincs konkrét feladata. Az értelem egyediili feladata a teljesség és világosság meglátása. A részek megértéseérdekében inkább az egészre kell sszpontosítani, mintsem az egyes részletekre.Ez a pradzsnyá jellemzóje.
H: A pradzsnyá esetében hol kap szerepet az érzelmi elem? Ha a szenvedés százszorosára nó, az minden bizonnyal sok érzelemmel jár. Képes a pradzsnyákezelni ezeket az érzelmeket?
84
85
TR: Ezen a ponton még nem rendelkeztink ezzel a képességgel. Neki.ink és Naropának még nincs meg a sztikséges felszereléstink ahhoz, hogy az érzelmekkel bánni tudjunk. Naropát is ezért vezérelték a tantra osvényére.Felismerte: ahelyett, hogy a dolgok egyértelrniiek lennének, csak tijabb problémákkal keriil szembe. A pradzsnyának az a szinde, amir l eddig beszélttink, nem az érzelmekhez, csupán az értelemhez kapcsolódik. Hasonlít a pubertáskort elért tizenéves szintjéhez, akit még mindig elbíivcilnek az elmés szerkezeíek, s nem háborgatják aggodalmak és olyan érzelmek, mint a dtih, agresszió stb. Állandóan a világegyetem felfedezése koti le. H: A logika vezérli. TR: Igen, Naropa is pontosan ilyen volt.
H: Úgy gondoltam, hogy az analitikus tudat egyik hibája,
hogy nem veszi szánításba a tapasztalatok durvább szindeit, s kizár lag absztrakt módon viszonyul a jelenségekhez. Nem értem, hogy a pradzsnyá, amit Ön intellektuális tudatnak nevez, hogyan miikodhet az érzelmekhez való viszonyulás nélktil. TR: Az analitikus tudat is képes elemezni az érzelmeket, azonban ehhez mindig bizonyos dogmák és filozófiai e|képzelések kapcsolódnak. A pradzsnyá, vagyis az értelem az érzelmeket a ,,leveg ben lógó" dolgoknak tekinti. Nagyon gyakorlati módon vesz ket szemligyre, például az ót szkandha részének tekinti ket. A pradzsnyá nézópontjából nem szi,ikséges tírlságosan belemeriilni az érzelmekbe. Tisáán látod oket, s tudsz róluk beszélni másoknak, hogy segíthess nekik. Azonban a tantrikus szintlrez képest mégez sem igazárr míikodik. A pradzsnyá szintjén az érzelmek nem teljesednek ki oly mértékben, ahogy ki kelleire vagy lehetne teljesednitik. Ezen a szinten a nyersanyaghoz a bizalom segítségéveltudsz viszonyulni. Nem sztik-
86
séges teljes mértékbenbelemeriilnod. Személyesen viszonyulsz hozzá, de nem az érzelmek szintjén.
H: Az arhatok ezt az értelrni megkozelítést hangsrilyozták t1? TR: Ez nem rájuk volt jellemz , inkább a Naropához ha_ sonló, fiatal és tóiekv tudósokra, akik nemrég ismerkedtek meg a pradzsnyá szenvtelen tisztaságával. Ök a hetedik szirrt alatt
lév bódhiszattvák.
H: Hogyan lehet kereszttiljutni az alacsonyabb bódhiszattvaszintek zavarodottságán, s kozben mégis megtartani ezt a távolságot?
TR: Ez azért lehetséges, mert a tudatod rendkívtil éles, s
teljesen akadálytalan. Mindenen képes azonnal keresztiillátni, Ez azonban még nem azonos azzal, amikor teljes mértékben behatolsz a zavarodottságba vagy az érzelmekbe, ami szintén megtcirténhet.
Azt hiszem, a pradzsnyá szintjén az a probléma, hogy a kap_ csolatokat és érze]meket alapveto viszonyítási pontnak tekirrtik, Az egyediili hiányzó elem az alapvet rryersesség legmagasabb fo.*áju, ami csak a tantrikus szinten jelenik meg. Habár csupán felszínes képed van a nyersanyagról, ugyanakkor egy bizonyos mértékíifélelemnélktiliségis jelen van. Nem lrabozol cinnon valójukban viszonyulni a dolgokhoz, azonban még mindig a johet létre, ha tátás szintjén vagy. Ez a félelemnélktiliségakkor tudatod teljesen ráhangolódik a pradzsnyára, Mandzs srí kardjára. ManJzsrisrí kardja szíintelentil mozog, soha nem marad a tclkjában.
87
H: A pradzsnyá az, amikor rigy látjuk és halljuk a dolgokat, hogy nincs er nk megállítani vagy értékelniket? Azután természetesen elkezdiink válogatni, egy pillanattal kés bb pedig megjelenik az értékelésés a választás. A pradzsnyá az els dleges érzékelés,miel tt még azt mondanánk: ,,Éna magasakat jobban szeretem, mint az alacsonyakat?" TR: Igen, azthiszem. H: Ha teljesen meg tudnánk maradni ebben az áiiapotban, és nem hoznánk létre másodlagos ítéleteket, vagyis nem míikodne a tudat ítélkezó tevékenysége, lenne valami hasonlóság, aminek alapján mindkett t felismerjiik?
TR: Mindkett t?
H: Igen. E,l szcir világosan, a másodlagos ítéletburkolata
nélktil láduk a jelenségeket. De késobb, ahogy tapaszta|atainkat értékelnikezdjtik, bizonyos mértékben megismerkedtink veltik, hozzájuk szokurrk. E megismerkedést megelózóen, miel tt elfogultságunk színre lépne, addig is beszélhettink egyfajta megismerkedésr l a tapasztalatokkal, vagy inkább idegenné válnak? TR: Azt hiszem, a megismerkedés az ítélkezésel tt is jelen van, mivel bízol a saját értelmedben. Lehet, hogy teljesen idegen nyersanyaggal van dolgod, de ugyanakkor bízol az intelligenciádban, s ez a dolgokkal való megismerkedés jabb szintjét hozza létre. Ez hasonlít ana, amikor egy magabiztos tábornok irányítja a hadmíiveleteket a csatamezón. Lehet, hogy nem ismeri pontosan az ellenség jellenrét, mégis biztos abban, hogy képes kisoporni ket a hazájáb l.
H: Rinpocse, mi az, ami a pradzsnyát érzékeli,tudatosítja? pradzsnyá ktilonféle dolgokról való tudatosságot jelent, de van valami, ami a pradzsnyár I tudatos? Vagy esetleg maga a
A
pradzsnyá tudatos cirrmagáról?
88
TR: Ennek két szintje van. Az els szint zz, amikor a pradzsnyá oly módon tudatos cinmagáról, ahogy egy penge vágja meg saját magát. Olyan gyors és pontos, hogy saját magát is megvágsa. Ez azonban nem totnpítja el az élét,s t, azzal, hogy megvágja nmagát, egyre élesebb lesz. Azután van egy másik szint, az tigyes módszerek tudatossága. Az ember pontosan tudja, hogyan és mikor használja a kardot. A kard használata visszaigazo|ást jelent a harcosnak. A pradzsnyá azonban semmi esetre sem tekirrtlret abszol rtnak, mivel relatív tapasztalat, hiszen a kardcsapás egy ponttól a másikig tart. Habár a kardnak két éle van, mikozben az ,,az"-t vágod el, nem vághatod el egyszerre az ,,ez"-t is. Csak az ,,ez" elvágása után láthatsz neki az ,,dz" elvágásának. Ezért még mindig jelen van a folyamat és az osvény, ami az tigyesség és magabiztosság érzetétkelti. A kard pengéje a pontosság és éberség,markolata pedig az ónbizalom és az nmagából fakadó cirom.
H: Az cinnragát átvág pradzsnyá hasonlít saját intuíciónk megtagadásához? TR: Igen, így van. A pradzsnyá állandó folyamat, az elvágás
szíintelen folyamata. Mikcizben állandóan vág, onmagát kell élesítenie,ktilcjnben abba kellene hagynod a vágást, hogy megélezhesd a pengéjét.Ez egy beépítettmechanizmus. A kereszttilvágás során onmagát élesíti,mivel kcizben onmagát is vágja.
H: A pradzsnyá az ónbizalom érzése miatt nem képes bánni az érzelmekkel? TR: Nem állíthatjuk, hogy a pradzsnyá nem képes kezelni az érzelmeket, inkább azt mondanám, az érzelmek soha nem a pradzsnyá szintjén jelennek meg, vagyis nem részei ennek a szintnek. Ebb l a szempontbóI az érzelmek jelerrtéktelenek. Az
89
ember nem fordít kriltin figyelmet rájuk, így az érzelmi problémák sosem meriilnek fel.
H: Ennek az az oka, hogy a pradzsnyápusztán csak látja a
dolgokat?
TR: Pontosan. Mivel nem tudunk mindenkinek egy
hat
négyzetméteres meditációs cellát biztosítani, így id beli cellákat hozunk létre.
TR: Igen.
H: szeretnék egy kicsit tobbet hallani a neheztelés és a pradzsnyá viszonyár l. Ha j l értettem, Ön azt mondta, a ne-
heztelés hozzalétre a pradzsny át. Y agy a neheztelés megjelenése már eleve a pradzsnyá, az értelem miíkodése? TR: A neheztelés teremti meg a pradzsnyát, vagyis a kardot. Ezakard beltilr l kezd eI dolgozni benned, aminek eredményeképpen sokféle szenvedés és neheztelés jelenik meg, s nem tudod, kit hibáztass érte. Azután hirtelen, váratlanul ,,megsziilcid" a kardot. H: Ön beszélt a Nalanda Egyetem tipikus, fegyelmezett kolostori életérl, és mintha arra utalt volna, hogy az ottani helyzet okozta irritácio vezetett el a pradzsnyá kifejl dé séhez. TR: Így van.
H: Ez hogyan torténik? Az initáció intelligenciát eredmé-
nyez?
TR: Nyugodtan kijelenthetjtik, hogy az trritáció maga az értelem. Az irritáció a logikus tudat va|amilyen formájából sztiletik. E nélktil soha nem irritálhatna benní,inket semmi. H: Akkot ezek szerint a pradzsnyá apr ajándékával lepem meg azt, akinek kavicsot teszek a cip jébe? TR: Persze.Ez élesítia pradzsnyát. H: Ez az egylk oka a nagyon szigor és nyomasztó meditációs napirendnek? TR:.Bármi. Igen, bármi. H: Ugy érti, igen, s t, még azon tril is?
H: Ön azt mondta, hogy a pradzsnyá szintjén az érzelmeket nem tekindiik problémának, s ez kétségtelenijl mtikodik. E . nem értem.
TR: A pradzsnyá szintjén az érzelmek nem mirr siilnek problémának, mivel a pradzsnyá állandóan gyorsul. Ahhoz, hogy az érzelmek megérjenek, id re van szíikség, vagyis várnod kell egy kicsit. Ez rávllágít annak a jelentésére,amikor Naropa tilt, és egy konyvet olvasott. Nyilvánvaló, hogy tudatában állandóan miikodott a kereszttilvágás folyamata, de ebben az esetben egy kicsit lelassított. Úgy dcintcitt, pihen egyet, lazít, és jobb híján fellapozott egy kcinyvet. Ezutánjutott el hozzá az tlzenet, amir l hamarosan beszélni fogunk. H: Ha jól értettem, az elóbb Ön arra utalt, hogy apradzsnyá felébresztésénekmódja az irritáci ncivelése. Ha ez tényleg ilyen egyszeríi volna, akkor nem lenne más teend nk, mint sztinet nélktil borzolni egymás idegeit, s ezáItal kolcscincisen hozzáse gíteni e gy mást a prad zs
ny
á me
gs
zuletéséhez.
TR: Ez tényleg nem ilyen egyszerti. Nem gy értettem, hogy pradzsnyá a legobb gyakorlati megkcizelítése az,ha kavicsokat rejtesz az emberek cip jébe. Az irritáció megfelel szindét pusztán azzal is létre lehet hozni, hogy egy kis teret adsz a tcibbieknek. Naropa helyzetét ezért akár ezen a vermonti farmon is meg lehet teremteni. Igaz, mi nem vagyunk annyira tanultak, mint Naropa és társai, nincsenek birtokaink, s királyok támogatását sem élvezztik, mindamellett egészjó munkát végztink.
90 91
H: A pradzsnyá az egyittérzéstis magában foglalja? TR: A pradzsnyát az onbizalom érzésejellemzi, s ez nem más, mint az ónmagurrk iránti alapvet egyúttérzésés melegség, ami automatikusan jcin létre. Önbizalom híján nem fognál kardot a kezedbe. Nem mernél les jtani vele, mert nem bíznál magadban. Az ónbizalom az alapvet oka annak, hogy az ember képes kézbe venni és használni a pradzsnyákardját. H: A pradzsnyá osszefii gg azzal, amit Don Juan világosságnak nevez?l TR: A Don Juan témát nem lehet a pradzsnyá szintjén tárgyalni. Ez már a tantra szindéhez tartozlk A világosság eleme egyfajta utalás a pradzsnyára, de egy sokkal magasabb és misztikusabb szinten, ami felette áll a mahájána szintjének, amir l most beszéli.ink. De természetesen a tantrában is jelen van a pradzsnyá. H: Don Juan szerint a kifejl d világosság az ellenségiinkké
válik.
TR: Ez az energiához kapcsolódik.
A
pradzsnyá szintjén
nem fordítasz ktilcjncisebb figyelmet az energiára, mint olyanra. Az egyedí.ili energia az élesség.A másik energia, amir l beszélek, egyfajta termékenység, tehát cinmagát létrehoz energia. Ez azonban a mahájána szindén még nem tcirténik meg, csak a
tantrában.
H: Minden át kell vágnunk, hogy a termékenység létrejcij-
jn?
TR: Azt hiszem igen. A folyamat inkább a szántáshoz hasonlít. kétszer kell felszántanod a foldet: el szor azért, hogy fellazítsd atalajt, másodszor pedig azért, hogy elvesd a magokat.
92
H: A pradzsny á és a dzsnyána, a tudás és a bcilcsesség, a né, zés és alátás kozotti egyedtili ktilonbség egy bizonyos cél megsztiletése az emberben? A kard csak vág, elvág mindent, ami elé kertil. A bolcsesség állapotában azonban erre nincs sztikség, hiszen tudjuk, mit keresiink, ezért azt is tudjuk, mit kell elvág-
nunk, és mit nem. TR: A pradzsnyá a fegyver és a fegyverforgatás technikájának felfedezése. Azonban nincs jelen egy mester, aki az egészet irárryítaná. A dzsnyána a bolcs cselszov felf'edezése. Ezen a szinten olyan terveid vannak, amelyeket nem terveztél el el re, emellett ott van a kard és a kardvívó is, Ezen a ponton egy egész királyság jcin létre . Ezért nevezik a buddhákat az írások
néha királyoknak vagy gyózedelmeseknek. A bódhiszattvák hercegek, tehát még sercliil korban vannak. Ez ellentétben áll a ,,||ézz és láss" megkcizelítéssel, ami a rajtunk kívtilálló istenség vagy Isten felfogásához kapcsolódik. Egy t led fiiggetlen, nálad lratalmasabb lérry érzékelésetorekvést igényel. A nem-istenlrív lragyomány esetében nem tortónik utalás kiils lényekre. Saját magunkban keil felfedezniink, amit keresi,ink. Ennek eredményeképpen jon létre a kovetkez ktilonbség ,,nézel, hogy láthass" és ,,látsz hogy nézhess".
H: Ön említette az ónbizalmat, Számomra gy ttínik, csak a pradzsnyá megsziiletése után beszélhettink valódi cinbizalomról. Addig a pontig hogyan lehet megki.ilonbciztetni az eg n alapuló magabíztosságot a valódi cinbizalorntól ? TR: Az ego nem vágtra át maga alatt a talajt, hanem minden er vel dédelgeti és vigyázza. Egy olyan ego-nélki.ili élmény, mint a pradzsnyá, saját alapját vág|a el. Ebb l származik az irritáció és a neheztelés, amir l beszélttink. A neheztelés birodalmában lassan kifejl dik a gyengéd, |ágy szív, az ónmagad iránti gyengédség. Minél lágyabb vagy onmagaddal szemben,
93
annál inkább szeretnéd átvágni a talajt magad alatt. Az ego kérdéseezen a ponton valahogy nem meri.il fel. Az ego már elkezdett szétoszlani, s szabadon engedte az embert. Ez egy organikus, lass folyamat. Lehet, hogy valaki kés bb aztkérdezi tóled ,,Mi tortént az egóddal?" Mire te: ,,Ó, ez soha nem is jutott az eszembe."
H: A neheztelés eredményeképpen kialakul az ónmagunk iránti lágyság, és minél lágyabbak vagyunk, annál nagyobb
sztikségét érezzűk saját talajunk átvágásának? Ezt nem egészen
helyett inkább a kcirnyezetiikre neheztelnek. Elutasítják a talajt, s szeretnék fenntartani cinmagukat, ami nem más, mint egytittérzés.
H: A neheztelés abból ered, hogy kereszttillátunk a szenve-
dést eltakaró fátyolon? TR: Igen.
H: Es ez az er s irritáció ugyanakkor er s
tudatosságot eredményez, mert az ember teljes mértékbenjelen yan az adott helyzetben?
TR: Igen, igen.
értem.
TR: A lágyság ebben az esetben az cinmagunk iránti kedvességre vonatkozik. [l: Hogyan johet ezlétre a neheáelésb l? TR: Úgy, hogy a neheztelés, a dtih és a depress zi egyaránt rendkívtil intelligens érzések.Es rendszeri nt azért vagy dtihcjs magadra, mert tudat alatt kedves akarsz lenni magadhoz, ktilcinben nem lennél dtihos. Ha nem akarnál kedves lenni saját magadhoz, akkor semmi sem érdekelne, hagynád magaci elpusztítani. A neheztelés egy kifelé irányuló cinvédelmi rendszer, ami automatikusan utal a lágyság érzetére,vagyis aíra, hogy van benned égylágy pont. H: Hol kap szerepet az elvágás, vagyis hogy minél lágyabbak vagyunk, annál inkább szeretnénk átvágni atalajt? TR: Az ember nem saját magát vága szét, hanem a talajt, és a neheztelés is így miíkodik. Ez pontosan az ego ellentéte. A kcizcinséges ego-alap megkozelítést az cinutálat jellemzl Az ember onmagát gyiiloli, de talaját szereti. Állandóan a talajt, a tertiletét építi.Utálattal viszonyulsz magadhoz, s ez cingyilkos dolog. Ez szóges ellentéte annak, amikor az emberek szabályozott kortilmények kcizcitt, egy kolostorban élnek, ahogyan arról már beszélttink. Lassan megváltozlk a logikájuk, s cinmaguk
94
H: Tehát a neheztelés maga az intelligencia. TR: Intelligencia nélktil nincs neheztelés.
H: A neheztelés egy érzelem? TR: Ezzel kapcsolatban egy technikai problémár l kell be-
szélnlink. Az érzelmeket alapvetij, organikus folyamatoknak tekintik. A nelreztelést így az érzelmek el futárának nevezhedtik, de nem valódi érzelemnek, mivel a dolgok peremével, szélével foglalkozik. A neheztelés inkább ingerlékenység,semmint szív-
b l jov
érzelem.
H: Akkor melyek a valódi érzelmek? TR: A lét ktilonboz kifejez dései, valamint a léthez fuzódó
viszony krilonféle módjai. Amikor például gy érzed: léted
hiányt szenved valamiben, létrehozod a vágyat. Ha léted fenyegetve érzed, megteremted az agressziót, és így tovább. Ez a lét telj e s sé gé nek érzetéhezkapc s o ódi k. Léted ne m érzed te lj e sn ek, ezért megpróbálod egyens lyba hozni. A valódi érzelmek sokkal méltóságteljesebbek, mint a neheztelés és hasonlók, amelyek a perem szintjén mozognak. Az érzelmek olyanok, mint a I
t
ke, nem pedig mint a haszon.
95
H: Rinpocse, a neheztelés utat nyithat a valódi érzelemnek,
ha az ember hajlandó arra, hogy behatolj on az érzelmekbe?
TR: Igerr. A neheztelés, amir l most beszéliink, nagyon speciális neheztelés, a szellemi t neheztelése. A hétkoznapi nelreztelés nem fejl dik, csupán el re-hátra megy, mivel az emberek nem kcjvetnek semmilyen cisvényt. A kozonséges nehezte-
lésnek nincs ,,lelke" és egyéni mintája, így teljesen véletlenszeríien mozog.
helyzetedet. Ha nem keríilnélosszetitkcizésbe az érzelmeiddel, a dolgok nagyon természetesen miikodnének. A konfliktus hiánya a probléma háromnegyed részétmegoldaná. H: Mi okozza a probléma fennmaradó huszonot százalékát? TR: Az ontudatosság, ami abból fakad, hogy megoldottad a problémádat. H: Mit kezdjtink ezze|? TR: Semmit. Önmagát I szétesik.
-
H: Mondhatjuk azt,hogy egy érzelem - mint példáut a drih a szenvedés kifejez dése? Vagy inkább azego kísérletea szenvedés elfedésére, az cinmagától való menektilésre?
TR: Igen, azt hiszem így van. Az ego szégyerrl s, és nem
akar szembenézrri onmagával, ezért hajlamos arra, hogy mindenféléta felszínre hozzon.
H: Amikor az ember nagyon dtihcisnek érzi magát, sztikség
van aíTa, hogy meghaladja a haragot?
TR: Ez a gyakorló szindét l fiigg. Kezd szinten az ember megfelel módon érti vagy éli meg a dtilrot. Tudomásul kell venni, hogy dtihcjsek vagyunk. Fejlettebb szinten a soha nem a
haragot
cselekv
alappá lehet alakítani.
H: Ehhez sztikség van arra, hogy az ember bízzon aharagtrában? Vugy cinmagában? TR: Mindkett ugyanarra vonatkozik. Igen, koriilbel[il err l van szó. Ezen a tertileten a mindent átlrató bizalorn míikodik. A
probléma rendszerint akkor jelentkezik, amikor konfliktusba keri.ilsz saját haragoddal. A f gond az, hogy konfliktusba kertilsz saját érzelmeiddel, és ez rendkívtil kényelmetlenn é teszi a
96
91
léteznt. Már oly sok mindent elvágtunk, s végtil a talajt is telje-
V álasztás
nélktili tu dato
ss
ág
A
pradzsnyá módszere számos kapttt megnyit. A pradzsnyá segítségévelfedezzúk fel a srinjatá, vagyis az t-iresség valódi értelmét. A srinjatá felismerése rendkíví.iler teljes élmény,és egyben ijeszt is. A pradzsny át az tiresség-élményfelnyitásának nevezhetjiik, egyfajta sarokba-szorítottságnak. Az ember oly mértékben beszorul az ,,ez" korlátai kózé, hogy végtil a lnene-
ktilés egyetlen tja a falakon kereszttil vezet. Ez pedig csak akkor tcirténhet meg, ha íiresnek látjuk a falakat. Ktilcinben soha nem juthatunk át rajtuk. A s njatá sokkal inkább nevezhet meditatív tapasztalatnak, mint az érlelem. Gyakran nevezik választásnélktili tudatosságnak is, ami arra utal, hogy az riresség megértésétnem mi fcjlesztjtik ki, hanem automatikusan jcin el hozzánk. Azáltal, hogy intelligenciánkat, vagyis a világosságot és élességet egy bizonyos szintre fejlesztjiik, alapot biztosítunk arra, hogy ezzel párhuzamosan az tiresség nemlététés teljességétis meglássuk. Felmeriillret a kovetkez kérdés:,,De mi marad, miután a pradzsnyá befejezte az elvágás folyamatát?" Nagyon sok rninden. Magát az elvágás folyamatát is fel kell tárni, egészen addig a pontig, ahol az osvény és a torekvés megszííniklétezni. A s njatá választásnélkiili, és nem ismer kompromisszumot. Abban a pillanatban, ahogy az ember felismeri: nincs talaj a lába alatt, a nyílt tér kell s kozepén találja magát. Ha segítségért kiáltunk, senki nincs kcirtilcitttink, s a kiáltásunk is tirességgé válik, ezért még kiabálni sem tudunk. Az elvágás révénaz ónmagunk megmentésére irányuló cselekedeteink megsziínnek 98
sen kereszttil kell vágnunk. Akkor az elvágás folyamata sem létezlk tobbé, s minden tevékenység megszunlk. Meg kell értentink az alany és tárgy, valamint ezek kett ssége logikájának alapelvét, amir l az elózó el adás során már beszéltern. A kettosséget nem két ktilonálló dolog hozza létre. Az alany és tárgy nem ktilonboznek egymástól, hanem egyek. Mi magunk teremtjtik meg a kett sséget, amikor falat emeliink kozéjtik. A s njatá tehát nem más, mint az ,,ez" kiterjedése, s pontosan ezért nevezik választásnélktili tudatosságnak. Az ,,ez" egyre terjed, s szétnyo.ju u falakat.
Valaki megkérdezhetné:,,Ha csak az 'eZ,' léteztk, az nem mond ellent az én-nélkiiliségáltalános elvének?" Egyáltalán nem. Az egónak és az ego-nétkiilisógnek semmi koze az ,,ez"hez. Az ego valójában az ,,az"-on alapul, és az,,ez" felismerésének hiánya teremti meg. Minél jobban felismerjtik az ,,ez"-t, az ,,ítt"-et, annál jobban elveszítji.ik a talajt a lábunk alól. Nincs sztikségiink talajra, azonban már az el bb is említet-
tem, hogy ennek felisrnerése kezdetben meglehet sen ijeszt Naropa életébenis volt egy hasonl mozzanat. Nyolc évig gyakorolt egy kolostorban, és sikerrel tette le szóbeli vizsgáit, ame.
lyek során képességeit logikai viták keretén beltil kellett bizo-
nyítania. Végiil megtették a Nalanda Egyetem vezet jévé.Ekkor egy szornytí kinézetu oregasszony jelent meg el tte, s ez az élményváratlanul, sokkolóan hatott rá. A tradicionális magyarázatok szerint ez a nó Vadzsrajógini volt, aki az tiresség szimbóluma. Naropán eluralkodott a s njatá hirtelen, sokkoló hatása. A nó árnyéka rávettilt arra a konyvre, amit éppen olvasott.
iiresség rettent élménye.oly sok elvágás és pradzsny á után az ember végtil felismeri, hogy nincs más lehet sége, mint keresni egy gurut. Ez a pradzsnyá, az intelligencia eredménye. De ugyanakkor azis igaz, hogy az tiresség maga is az intelligencia egyik formája, valójában annak legmagasabb
Ez volt az
99
A cs nya tiregasszony intelli genciájajóval élesebb és er sebb volt, mint Naropáé abban az idóben A s njatá szintjén azonban az értelmet már nem tekintik prad zsnyának. Ezen a szinten egy olyan tudatosság van jelen, ami az egy térzéstoformája.
vábbi kifejez dése. A lágyság, vagy agressziónélkiiliség rendkívtil intelligenssé válik, de nem intellektuálissá, s a cselekv pradzsnyá szemszogéb l véve nem tekinthet élesnek. Elessége inkább a pradzsnyá - mintlétáIlapot - szempontjából nyilvánul meg.
A dolgok természetesen nem ennyire lineárisan torténnek. Lehet, hogy egyidejíílegtapasztaljuk meg a pradzsnyát, s nyertink bepillant ást az tirességb e. Ez megtclrténhet. Átuagut a talajt a lábunk alatt, s hirtelen ijeszt bepillantást nyeriink a talajnélktiliség állapotába. Erre megpróbálunk visszakapaszkodni a talajunkra. Állandóan ez tórténLk, amikor gy érezzuk, egyfajtautazásí tesztink a spirituális cisvényen. Lehet, hogy az ember csak tetteti, hogy kiborul és elvesz íti a valosághoz fuzódó kapcsolatát, vagy tényleg el is hiszi, de ez val jában nem más, mint az tirességbe tcirtént bepiilantás.
A
srinjatát
n i alapelvként is jellemzik,
s a buddhák nói pár-
jaként ábrázolják. A pradzsnyát szintén nói alapelvként, minden buddha anyjaként említik. Ó az, akinek hatására megsztiletik a megvilágosodás szelleme. Maga a megvilágosodás szándéka is a pradzsnyáb l ered. Azonban a buddhákat az tiresség cisztcincizte aría, hogy beszéljenek és kommunikáljanak. Mivel a s njatát végtelen tér, nyitottság és talajnélktitiség jellemzi, nem kelt félni att I, hogy az ember atanítványokkal kommunikáljon, rigy, ahogy Buddha tette. A talajnélkíiliségáIlapotában senkinek nincs talaj a lába alatt, így a kommunikáció meglehet sen szabadon mehet végbe. Naropa énekében, amit a cs nya clregasszonnyal val taláIkozása után vetett papírra, minden sor a szamszára egyik jellemzójét írja le. A vers is mutada, hogy bezárlság-érzete az
100
élményhatásárajóval élesebbévált. Felismerte, hogy képtelen meglátni a srinjatá valóságát. Elegendó pradzsnyával rendelkezett, de ez már nem segíthetett rajta. Egyfajta ,,pokol tornáca" állapotba kertilt. A pradzsnyá s njatá nélkíilolyan, mint a karok nélkiili test, vagy ahogy a hagyomány mondja, ,,az ember, akinek nincs karja, és megpróbál felmászni egy sziklára". Egyszeriibben megfogalmazva, az iirességet a kovetkezoképpen határozhatnánk meg: választás vagy tapasztalat nélktili tudatosság. Ezért mondják, hogy a s njatá egyszerre teljes és i.ires. Az iiresség ebben az esetben nem azt jelenti, hogy mindent energiának látunk, így konnyedén kereszt{il tudunk sétálni aszllárd tárgyakon, mint pld. ezeken az asztalokon és székeken. Inkább arról van szó, hogy az ember onmagát kezdt el asztalnak, széknek, sziklának, égnek, víznek stb. látni. Kezdtink teljes mértékben azonosulni a jelenségvilággal. Léttink is egy a jelenségek koztil, így minden áttetszó és folyékony. Az egyformaság, az azonosság érzete jelenik meg, de ezzel párhuzamosan a kiilonboz ségérzeteis jelen van.
H: A srinjatá olyan, mint a figyelmesség, abban az értelemben, lrogy azonosulunk a jelenségekkel? TR: Nem, azt nem mondanám, hogy olyan, mint a figyelmesség gyakorlata. A figyelmesség gyakorlatának általános megkcizelítésébenkivetíted magad a ,,más"-ra, pld. az asztalokra és a székekre. Te vagy a ,,felbujtó". A s njatá esetében bizonyos fokig az asztalok és székek válnak felbujtóvá, emlékezte-
t
vé.
H: Úgy gondoltam, a figyelmesség pusztán annyit jelent, hogy olyannak látjuk a dolgokat, amilyenek. Figyeltink, de nem gondolkodunk. Azt hittem, hogy ebben az értelemben a figyelmesség és a
s
njatá egy és ugyanaz.
TR: Ebben az értelemben igen, de ez becsapós dolog. A figyelmesség magában foglalja azt az elképzelést, hogy te vagy
l01
az eíedeti felbujtó. Gondolsz a figyelmességre, ahelyett, hogy ligy éreznéd, eggyé váIsz a jelenségekkel. Á s njatá áthat, így u tudatosság mindentitt jelen van.
mindent
H: Mit értett az alatt, hogy a srinjatá a tudatosságot tartalmazza, a tapasztalatot viszont nem? TR: A tapasztalat egy folyamat, mint például az evés. Megfogod az ételt, a szácJba teszed, megrágoá és lenyeled. Ha lai-
sított felvételként nézzuk, minden tapisztalat ilyen, Bármilyen gyorsan torténik is, ha lassítva nézzuk, megtalál_juk
ezeket a
lépéseket.A tapasztalat tartalmát saját tettinkre kell alkal mazni. Ebben az esetben nincs sztikség az alkalmazásra. csak egy le-
het séged van.
H: Ön a kett sségekt l való mentesség, és a mind en ,,ez''-zé válásának viszonylatában beszélt a s njatáról, s említette az ,,ez" falainak szétnyomását is. Mindez gy hangzlk, mintha egyfajta meg rzésr l, fenntartásról lenne ,ió, u^i nem igazán
illik
a képbe.
TR: Pontosan a fenntartás ellentétér l van szó. A falak szét-
nyomása inkább transzcendentális vandalizmus. . 5, De még mindig jelen van a falak szétnyomásának képzete. Es mi van a falak tríloldalán? TR: Semnri. Csak a t loldal. H: Ez fájdalmas élmény?
TR: Megráz
.
H: Ez az élményfeltételezhet en nem elég ontudatos ahhoz,
csak az ,,ez" kitágításárrak élményérl beszéltink. Bizonyos mértéktionbizalolnmal jár, amikor az ember í-elfedezi, hogy nincs sziiksége onfenntartásra. Ez egy meglepetés. Érezzuk, hogy nincs sztikségtink onfenntartásra, a naivitás folyamata azonban nem áll meg. Ez az élményelvágja a naivitás folyamatát, s hirtelen a leghétkciznapibb dolgokban is valami ktilonlegeset látunk. A naiv ember elvárja, hogy a dolgok állandóak maradjanak, s nincs felkészíilvesemmiféle meglepetésre. A srinjatá élménye kereszti.il váEa a naivitást.
H: Ön azt mondta, hogy nem jár szenvedéssel, anrikor
TR: Két kíilorrbozó szirrtr l beszéliink. Alrhoz a szil,ft.hez rnég nem érkeztiink e|. Az az élmény sokkal finomabb és egy-
ben sokkal fájdalmasabb is. Jelenleg csupán egyfajta rehabilitá-
ciós folyamat zajlik. H: Naropa nem taláirta eléggé fájdalmasnak, amikor az óregasszony a tudtára adta, hogy nem érti, amit olvas? TR: Nem tgazán. Naropa azon a ponton legfeljebb azért szenvedett volna, arniért lerombolták és megsértettékkiváló tudósként elért hírnevét.Tudata azonban olyan éles volt, hogy nem adott helyet ilyen neheztelésnek. Azonnal befogadta az tizenetet, tisztán és egyszer en. Ez a pradzsnyá élességének koszonhet . Ha bármilyen mértékbenis a szellemi materializmus rabja lett volna, rendkíviili módon sértve érezte volna magát. De nrivel mentes volt t le, ezért az egész szituációt nagyon világosan látta.
hogy kifejezetten fájdalmas legyen.
TR: Valóban, nem kimondottan fájdalmas. A szenve dés az egyén cjnfenntartásának fiiggvénye, mi pedig ebben az esetben 102
a
pradzsnyá a srjnjatáfelé halad. Naropa látomásai, amelyekben a Tilopa utáni kutatás kozben volt része, nem saját szenvedésének kiilcinbózó aspektusai voltak?
103
H: Az, hogy a s njatá élményébennincs talaj, s nincsenek tudatalatti folyamatok, azt jelenti, hogy mindent rendkíviil frissnek és jnak érztink? TR: Inkább azt mondanám, hogy az els élmény tiinik rijszeriinek, hiszen még soha nem éreáed. Gátlásaidat még mindig magaddal hordod, ezért látszik rijnak. De amikor feln sz a s njatá élményében,és elsajátítod ezt a tapasztalatot, ahelyett, hogy a jelenségeket jnak tekintenéd, mindent rendkívtil hétkoznapinak és részletekkel telinek Látsz majd. Hétkoznapi dolgoknak látod ket, amelyek tele vannak részletekkel. Lehet, hogy a jelenségeket frissnek érzed, de nem az i|szeriíségi.ik, hanem éppen a hétkciznapiságuk miatt.
H: Ezek szerint nincs semmi izgalmas benntik. TR: A részletek mindig nagyon izgalmasak. Ha a részleteket teljességtik és energia-aspektusuk szempontjából látod, az magában hordozza a mahámudra lehet ségét.Az tiresség képviseli
a meditatív tényez t.
H: Ha a s njatában nincs folyamat és nincs tapasztaló, akkor ez hogy kapcsolódik a tanításokh oz? A tanítások at általában egyfajta viszonyítási pontként kezeljtik egy folyamat során, tigy tiinik, a srinjatában ez is megsziinik.
s
TR: pontosan ez az a pont, ahol a tanítások az ernber részévé válnak. Teljes mértékbenazonosulsz veli.ik. Te magad válsz éló tanítássá, él dharmává. \z egészen a vadzsrajána legmagasabb szindéig így mtik dik. Állandóan azonosul sz a tanításokkal. Egyre inkább tested, agyad és szíved részévéválnak. Minél jobban azonosulsz a tanításokkal, a viszonyítási pont annál inkább a folytonosan emlékeáet tudatosság formáját olti. Ezért nevezik a s njatát választásnélktili tudatosságnak. Azonosulsz a tanításokkaI, ezért megjelenik a tudatosság.
L04
H: Ön gyakran beszél az egyedtillétr l, valamint arról, lrogy a szellemi rit egy magányos utazás. Úgy tiinik, mintha a s njatá lenne a magány els valódi élménye. TR: Pontosan így van. Igen, nincs tobbé talaj. Ez ugyanakkor nagyon ,,kemény" tapas alat. Van egy ideill kifejezés: a rideg valóság.
H: Ezen a ponton a gyakorlás természetesebbé, automatikusabbá válik?
TR: Hogyne. Anrikor egyre inkább azonosulsz a tanításokkal, a fegyelmezett gyakorlás természetes szokássá válik. A
s
njatá szintjén az onfegyelem szerves részeddé, hétkoznapivá
és spontánná válik.
H: A zen szatori-élménye azonos az iiresség élményével? TR: Igen. Azt hiszem, a szatori a sírnjatá élményénektet foka, az iirességbe tortén valódi bepillantás. A logikád csodot mond, nem támaszkodhatsz tobbé a logika viszonyítási pontjára, és százszázalékosan ki vagy téve az tirességnek, vagyis a teljességnek. A szatori élményeaz egyedtillét hirtelen felismerésénekpillanata.
H: Úgy tiinik, ez meglehet sen kiilonbozik Naropa találkozását l az óregasszonnyal. TR: Valój ában nem annyira ktilonbozik. Az egyediili kiilonbség, hogy Naropa életébenbizonyos tantrikus elemek jelennek ffi g, mint például az óregasszonnyal tortén találkozás. A zen hagyományban nem folytatsz párbeszédeket a zen-nel. Egy buddhával, vagy valaki mással lehet beszélgetni, a zen-nel azonban nem. Naropa viszont ebben az esetben pontosan a zennel folytat párbeszédet. Ez a szituáci tantrikus megkozelítése. l05
H: Van valami oka annak, hogy Naropa egészen addig nem kezdett el tanító után kutatni, amíg az tirességet meg nem tapasztalta?
TR: Ebb l a szemszogb I solra nem mertilt fel benne ataníto fogalma. Nyilvánvaló, hogy számos mestere és professzora volt, de ezek tanítók voltak, nem pedig guruk. A guru fogalma soha nem citlott az eszébe. Elégedett volt azzal, hogy tanításokat kap, tanul, és jó tanítványnak bizonyul. A kérdéstsoha nem a valódi tanító viszonylatában kcizelítette meg, aki képes lett volna trilvinni a pradzsnyá technikai, elméleti szindén.
H: Számomra rigy tiinik, amikor az oregasszony figyelmez-
tette rá, hogy csak a konyv szavait érti, de a jelentéstiket nem,
azzal inkább az analitikus tudatot kritizálta, semmint a pradzsnyát. A pradzsnyá lett volna az, ami nem értette a szavak valódi jelentését? TR: Lehet, hogy meglep . de így van. Ez a kiilonbség a pradzsnyá és a dzsnyána kozcitt. A pradzsnyá százszázalékosan érti a szavakat, a megértéslegvégs határáig. A szavak értelmének megértéséhezazonban a dzsnyána, a bcjlcsesség kifejlesztésére van sztikség. Ez a lényeg. Ezért felel meg a pradzsnyá a bódhiszattva-osvény lratodik szintjének, s ezt kovet en még három szinten kell áthaladni,, miel tt az emberben kifejl dne a dzsnyána, a b lcsesség. A pradzsnyá nem elegend .
H: Mi torténik a s njatá elérésekor a pradzsnyát jellemzi|
yagy
kíséragresszivitással?
TR: Az agresszió az intelligens energia formáj ában továbbra is jelen van. Ez pedig tovább folytatódlk: az t egésze során jelen lesz az energia érzete, az j felfedezések izgalma. Azt mondhatnánk, az agresszió energiává alakul át.
106
H: Lecsillapodik, és kevésbéérezzűk majd elviselhetetlennek?
TR: Agresszió _ mint olyan _ nem lesz jelen. Ebben az eset, betr nem a fájdalomktiszobr l van sz . Az agresszió az energia formájában nyilvánul meg. végíilis, még mindig a nyakadon van a fejed. Még az ati, szintjének elérésekor sem lesz másképp. Erzed, hogy ez a,,bizonyos dolog" veled van. A tudatosság továbbra is jelen van. Nagyon nehéz teljesen eltakarítani. H: Hogy kapcsolódik ide a buddha-természet? TR: A buddha-természet a lényegiségtink, a felébredettség min ségénekalapvet lényegisége, ami arra osztonzi az embert, hogy er feszítésekettegyen és az tisvényt kcivesse. Ez már a kezdet kezdetén megjelenik, s az egész osvényen végigvonul. Valamelyik nap a tantrár I, mint folytonosságról beszéltem, valamint arról, hogy e folytonosság kiindulópontja a szenvedés megértés e.
Eza buddlra-természet kifejez
dése, ami szlinteleni.il
míikodik. Valójában némi fenyegetettség-érzet is járul hozzá, mert állandóan jelen van a j zanság lehet sége. H: Amikor elérjtik a srinjatát, akkor az egész osvény hajtóereje egyszeriien olyan lesz, amilyen, s megtisául az t kortilvev dolgoktól? TR: Nem kell aggódnod az egyéb dolgok eltakarítása miatt. Meggy z désed és valódi tapasztalásod révénegyszeríien elpárolognak.
H: Ön azt mondta, hogy a pradzsnyá srinjatá nélktil ahhoz hasonlít, mint amikor egy karok nélktili ember próbál felmászni egy szik\ára. Az i.iresség élményeezek szerint olyan, mintha
kin
ne a keztink?
TR: Pontosan így van: a s njatá j értelmet ad az egyuttérzésnek. Az egyittérzéssel kapcsolatban gyakran említik az l07
egyuttérzés horgait, amelyek hasonlítanak a polip szívószervekkel ellátott csápjalhoz. Minél tobb kart ncivesztesz, annál na-
gyobb szívóer t tudsz kifejteni. A s njatá szorosan kapcsolódik az egyittérzés,a melegség kifejleszíéséhez.Nem csak hogy tobb karral rendelkezel, de ezek a karok egyre jobban míikodnek majd.
H: Az els el adás során Ön an" mondta, hogy soha nem lehettink boldogok, és a szenvedés soha nem ér véget. A s njatá élményébenmég mindig jelen van a szenvedés, de mivel nincs, aki tapasztalja, nem fáj tobbé?
TR: Igen, így is mondhatjuk.
A
szenvedés az intelligencia rész- vagyis az or m után kutató résziink - egy neurotikus jelenség. Az intelligencia szenvedéssel jár, de ha nincs neurózis, nincs bánkódás sem. hatására sem sziinik meg, azonban a fájós
s
H: El fordullrat, hogy az ember osszekeveri valamivel
a
njatá élményét? TR: Nem hiszem, hacsak nem színleled orrmagad elott a stinjatá élményét,s nem hajtasz végre egyfajta onmeggyózést vagy
onhipnózist. Ebben az esetben természetesen az egész holmi felszínes, ktils dleges dologgá torzu|. A s njatá-élmény szintjén sokkal inkább sztikséged van a tanítódra, így ennek az élménynek alapvet hatása van.
H: Fennáll annak a veszéIye, hogy az ember az tiresség élményéthajszolja? TR: Igen ) eZ nagyon gyakran el fordul. Ha az tiresség élmé_ nyét az ego hatása alatt éljtik át, az a Rudra-állapot (a buddhaállapot tokéletes ellentéte). H: Van megfelel je a hínajána szindén a srinjatá élményé-
H: Ha a szenvedés megszíinik fájdalmasnak lenni, akkor mi ktilcinbség marad a szenvedés és circim kcizott? TR: Ez nagyon egyszertí logika. A hétkoznapi tapasztalatok során ki.ilcinbséget tudsz tenni akávé és a tea kozott. Ez is valahogy így mííkodik. H: A srinjatá képzetéhez nekem mindig az elhagyatottság érzete társul, Ön azonban azt mondta, hogy az tiresség egyben a teljességet is magában foglalja. El tudná ezt magyarázn|? TR: Amikor teljesen elhagyatottnak érzed magad, segíteni kezdesz magadon, s igyekszel otthon érezni magad. Kezded észrevenni a koríilotted |évó szépséget. Itt a s nj atá alapelvével tortén azonosulásról van szó. Ezért mondtam, hogy ,,kezded magad otthon éreznl".
108
nek?
TR: Az egyedtili dolog, amire ezzel kapcsolatban gondolni
tudok, a mulandóság élménye, ami a sirnjatába tortén , sz szerinti értelemben vett bepillantás. Ez a nemlét és a mulandóság mindent áthat érzete, valamint az én-néLki,iliségéis.
H: Amikor aZ ,,ez" kiterjesáésér l beszélt, felmertilt
ben-
nem a Rudra-állapot kérdése. Azután azt mondta, hogy az ego is átélheti a s njatá éIményét.Kezdem gy érezni, nem igazán értem, mit jelent az ,,ez". TR: Az ,,ez" kétségtelenti} ,,ez" |kezét a mellkasára teszi].
AZ ,,aZ" pedig aZ ego, Rudra. AZ ,,az"-nak van neve, aZ ,,eZ"nek viszont nincs.
109
H: Az arhatok (a hínajána legmagasabb szintjét elért gya-
korlók) is megtapasztalják a s njatát? TR: Az arhatok tapasztalata nem pontosan egyezik a bódhiszattva-c}svénnyel kapcsolatban leírt s njatá élményével.
Az urességen tul
Az arhatok az én-nélktiliséget,a bens mulandóságot tapasztal-
1ák. F,z a tapasztalat viszont még a ktils tárgyakra. mint pld. a székekre és asztalokra sem terjed kt. Kizár lag a testhez, a testi érzetekhez, alégzéshez, az érzelmekhez és a gondolati mintákhoz kapcsolódik. Itt megáll, és nem terjed tovább, mivel ezen a ponton nagyon kevés melegség fejl dik ki onrnagunk iránt. Az egytittérzés alig kap némi hangs lyt. Mivel rendkívtil kevés a melegség érzése,az arhatok kizár lag saját problémáikon idoznek, s azzal foglalkoznak, hogy megoldják ezeket.
H: Rinpocse, mi a kapcsolat a formális iil meditáció és a
srinjatá élményekozcitt? Van olyan módszer, ami kifejezetten az tiresség megtapasztalását eredmén yez1? TR: A vipasjána meditáció automatikusan elyezet a s njatához. Ha csak tilsz, és semmilyen technikát nem alka|mazol, az is srinjatá gyakorlat. Ezen a szinten az til meditáció rendkívtil hétktiznapivá és megmunkálhat vá válik. Egyre kevesebb az er lkodés" Lehet, hogy van valami ismer s érzés,ami til me-
ditációdat, vagy annak meghosszabbítását kényelmessé és ktinnyiívé teszi. De nincs kimondottan olyan technika, ami az tirességre irányulna. Ez ellentmondás lenne. A s njatá csupán a létezésegy módja. H: Ezek szerint a s njatá élményeaz ulómeditáció gyakorlásának ftiggvénye? TR: Igen, ugy gondolom, hogy így van. Nincs keri,il rit.
1l0
sírnjatá meglraladásának alapvet jelentésérol fogunk beszélni. A pradzsnyá ledonti a zavarodottság és káosz falait, a s njatá megtapasztalása pedig az alapzatukat is elpusztítja. Jelenleg a leveg berr lógunk. Meg kell tanulnunk,, hogyan járjunk, |élegezztink és viselkedjiink. Ugy tíinik, ez a kovetkez probléma, amellyel ebben a helyzetben szembekertiltink. Naropa esetében az tortént, hogy e|határozta, elhagyja a ko_ lostort, s Tilopa kereséséreindul. AzL azonban még mindig nem tudta, hogyan viselkedjen. Úgy mint egy pandit, egy szerzetes vagy tudós? Vagy egyszeriien gy viselkedjen, mint egy lrétkoz_
A
napi ember, aki azigazságot keresi? Nehéz biztos váIaszt találni ezekre a kérdésekre. Az alapvet zavarodottság még mindig jelen van, akárcsak az ntudatosság. Hogy rigy mondjam, megér_ tette a s njatá asszonyának tizenetét, azt viszont nem tudta, mit kezdjen vele. Kapott némi utalást arra, mit kell tennie, de ezen kíviil teljesen bizonytalan volt. Fogalma sem volt róla, hogyan hajtsa végre, amit az tizenet sugallt. Ennek az oka az, hogy a s njatá onmagában nem biztosít semmiféle tmutatást, még akkor sem, ha iigyes móCszerek kísérik. Az embernek sztiksége van egy bizonyos fok bizalom-
ra és tiszteletre a varázslat, a jelenségvilág mágikus jellege iránt. A jelenségek nagyon csalafinták, és spontán módon meg-
tréfálnak benntinket.Ezt a játékot nem találta ki, és nem is iránvítja senki. Nincs, aki megtréfálna benniinket, a dolgok mindamellett automatikusan rászedik az embert.
ll1
Bizonyos teista hagyományok ezt Isten pajkos játékának nevezik. A nem istenhív tradíció felfogása azonban neln a játék irányít jának képzetén alapul. Ezek a ,,trtikkcik" automatikusan torténnek. A jelenségek megnyilvánulásának varázslatos jellege állandóan jelen van. Ktilcincisen akkor, amikor gy érezzűk, nem akarunk belefolyrri a dolgokba, mert nincs rá id nk. Amikor nagyon siettink, hogy egy bizonyos dolgot megcsináljunk, valami más t rténik. kicseleznek minket, s ez lelassít benntinket. Amikor pedig pihenni akarunk, s ráér sen próbálunk élni, olyan ,,trtikk" lép mííkodésbe,ami felgyorsída az embert. Ezek a trtikkcik folyamatosan jelen vannak az életunkben. Ez nem puszta feltételezés, hanem valós, rendkívtil valós és konkrét dolog. Naropa lemond a Nalanda Egyetem apáti posztjár l, és Tilopa keresésére indul. Egy ,,tríikkcis" hang így sz l: ,,Tilopa valahol keleten tartózkodik. Menj keleti irányba, amerre a Nap kel." Naropa így is tesz, azonban egy leprás asszonyba botlik, aki eltorlaszolja az utat. Miel tt ebbe az asszonyba botlott volna, ,igy gondolta, végre az alkalomhoz ill módon találkozik majd Tilopával, a nagy mesterrel, a hatalmas guruval, a megvilágosodott Tilopával, aki felfedi el tte a szavakon trili jelentést. Miel tt a leprás n eltíínt,Naropa a kovetkezó szavakat hallotta:
Figyelj rám, Abhajakírti
!
A Legvégs , melyben minden ugyanolyanná válik,
Mentes a szokásformáló gondolattól és korlátoktól. Ha ezek még mindig megbék|y znak, Hogyan is remélheted, hogy a Guru nyomára bukkansz?
Van egy bizonyos séma, ami Naropa odisszeáját, utazását végigkíséri.A leprás n vel tortént találkozást kovet tizenegy élményhárom csoportra osztható.
112
Az els csoportba
sorollrat-
juk a leprás asszonyt, a kutyát, a sziileit kínz férfit és a hullát felvágó embert. Ez a négy tapasztalat az agresszióval kapcsolatos. A kovetkez csoportba az eleven ember gyomrát felnyitó és meleg vízzel locsoló férfi, a királylánnyal kotott házasság, és a vadász tartozik. Ezek a vágynak, a szenvedélynek felelnek meg. A harmadik csoport a nem-tudással fiigg cissze, a kísértések másik fajtájával, a valóság sikertelen megkozelítésének másik kísérletével.
Mivel Naropa tudós volt, más szóval pradzsnyá típusti személy, nyilvánvaló, hogy legel szor az agresszió modszeréhez fordult. Az ebbe a kategóriába tartozó els élménymeglehet sen érdekes: az agresszió valódi megnyilatkozása. A pradzsnyá szemének segítségévelNaropa valódi bepillantást nyert a sírnjatá megtapaszta|ásába. Ez tudatát jóval sebezhet bbé tette, így agresszivitása gyorsan a felszínre tort. A leprás n lroz is azzal a gyorsasággal viszonyul, amellyel tanít ját keresi. Ez meglehet sen érdekes és figyelemreméltó szempont, A kovetkezó élménybenakkor van része, amikor egy fér_ gekkel teli kutyára bukkan. Már-már azt hitte, nagyon kozel van áhhor, hogy guruját, Tilopát megtalálja. Ehelyett az agresszió jabb megnyilvánulása keriil az tjába: egy kutya, amelyben
nyiizsognek a férgek. Mikcizben a kutya látomása szertefoszlik, a kovetkez szavakat hallja:
csak gy
Az é|ólények tenné szettikné l
fo
gva val amen nyi en
sztileink. Hogyan fogod megtalálni a Gurut, Ha a mahájána cisvényen Az egytit térzéskifej lesztése nélktil Rossz irányban keresed? Hogyan fogod megtalálni a Gurut, hogy el is fogadjon téged,
Mikor másokat |enézel?
113
A versek egyre tantrikusabb jelleget oltenek. Az els rész meglelretosen hétkoznapi, alapvet buddhizmus. A továbbiakban azonban a dolgok tobb szempontból egyre mélytilnek. Ezután kovetkezik a sztilett kínz férfi esete. Naropa ismét kudarcot vall az cinmagáhozval viszonyulás tekintetében. Még mindig rabja annak az elképzelésnek, hogy .gy kiváló tudós a Nalanda Egyetenrr l, egy megvalósítást elért vezetó, s ennek hatására a guru utáni kutatást is finomkodó módon kcjzelíti meg. Még nem jutoít el az élet alapveto szindére. Még solra nem viszonyult a valóságnak megfelelóen az apához) az anyálloz, a szeretolrcj z vagy az ellensé ghez. Az apa és az anya a szeret és az ellenség fogalmához kapcsolódik. Az anya a szeretó, az apa pedig az ellenség, az agresszió tárgya. Mivel Naropának nern sikertil megfelel en viszonyulni hozzájuk, folytatnia kell az utat. Mikozben ez a látomás is eltiin ben van, Tilopa így szól: Hogyan fogod megtalálni a Gurut, Ha a Nagy Egyuttérzés eme tanában Nem z zodbe az egoizmus koponyáját
A nem-tiszta éntudat és az tiresség-természet kalapácsával?
A kovetkezó látomás a holttest gyomrát felnyit férfi. Ez rendkívtil er teljes kép, ami a . sugallja: ne kot djtink tovább a holttesthez, amthez olyannyira ragaszkodunk. A Nalanda Egyetem Naropa számára egy hulla volt. Újra megpróbálja felnyitni a hulla gyomrát, vagyis jraértékelni cinmagát azzal, hogy el veszi az egyetemen szerzett ismereteit. Még mindig a vállán cipeli az egész Nalanda Egyetemet, akár a tekn s a páncélját. Át kell képeznie magát a jógik osvényére.E látomást kovet en Tilopa így szól:
l14
Hogyan fogod megtalálni a Gurut, Ha nem vágod el a szamszára kotelékeit
A legvégs nem-keletkezettségével,
Annak fogalmaktól mentes birodalm ában?
Ez
tehát az
els
rész, amelyben bepillantást nyertink annak
tényébe,hogy az agresszi a mrilt emlékeibol ered. vantrak, akik nagyon btiszkék a m ltjukra: ,,Brooklyn-ban n ttem fel, engem aztán nem lehet átverni!" Vagy Naropa esetében: ,,A Nalanda rendkívi,il er teljes hely, az indiai birodalom szellemi kcizpontja, engem senki sem mrilhat feltil!" Ugyanez vonatkozik a s njatá élményéreis. Az embert felébreszti a cs nya ciregaszszony, de tétátlapotában még mindig jelen vannak a
m
lt emlékei,
A kovetkezó rész, ami a vágyhoz kapcsolódik, a felnyitott gyomrír emberrel kezd dik. Ez az ember szenvedélyesen ragaszkodik az élethez, s ez a vágy szimbóluma. A hasát felnyiiották, ami a vágy irjabb jelképe. A képet szenvedély, a h rs él melegségének érzete hatja át. Egy másik ember meleg vízze\ locsolja felnyitott hasát, ami szintén a vágyat, a valódi szenvedélyt fejezi ki. E látomás aiapvet tizenete, hogy Naropa nagy mértékbenhíján yan az egyittérzésnek. Ahelyett, hogy a világot onmagára vonatk oztatná, inkább egyfaj ta bevásárlókozpontnak tekinti. Ez a legf bb problémáj a. Az osszes zavarba ejt trtikk annak eredménye, hogy még mindig ,,vásárol". Ahelyett, hogy Tilopát - mint kiils szernélyt - keresné, inkább alaposan meg kelléne vizsgálnia onmagát és a jelenségeket. Itt a kovetkezó verset olvashatjuk:
Hogyan fogod megtalálni a Gurut, Ha a mélységestmutatás vizével nem tisztítod meg a szamszárát,
Mely bár természete szerint szabad, Mégis a szokásformáló gondolatok szennyeként jelenik meg? 115
A
szenvedély alapvet tárgya ebben az esetben azza| a tény-
nyel kapcsolatos, hogy Naropának még mindig a ktilvilággal kell kommunikálnia. Másrészrol azonban az is gondot okoz, hogy t lságosan sokat foglalkozott a ktilvilággal, amit egyfqta bevásárlókcizpontnak tekintett, amelyben Tilopa a legértékesebb árucikk. Valójában még nem kezdett el ónmagával dolgozni, hogy ezáltal képesséváljon a vllággal való kommunikációra. Erre még egy fillért sem koltott. Egyszeruen csak bámulta a világegyetem egészét.Elbiivolte a világ, de a világhoz fuzódó kapcsolata terén még egy lépéstsem tett. Még mindig a
s
njatá légtires terében vándorol.
Itt sokkal tobbr l van sz , mint amit a hétkóznapi nyelv ,,teljesen elszállt"-nak nevez, Űey érezzűk, ,,elszálltunk", és tényleg így is van, mert tudatosságunk messze száIlt. Naropa azért érzi így magát, mert az éIetében nincs viszonyítási pont. Ebben ahelyzetben még beszélni sem tud senkivel. Nincs, akinek tcirténeteket mesélhetne. Egyáltalán nem rendelkezik viszonyítási ponttal. Helyzetét sok szempontb l az elhagyatottság és élettelenségj ellemzi. Kovetkez látomása során egy királlyal találkozik, aki arra kéri, vegye feleségtil a lányát. Ez eróteljes szituáció, ha figy"lembe vessztik, hogy Naropa felszente|t szerzetes volt, így a házasság fogadalmainak megszegésétjelentette. A fogadalmak megszegése ebben az esetben a jelenségvilághoz fuzód viszonyára utal. Eddig a pontig egyfajta mesterkélt szuziességet alakított ki onmagában, ami ebben a helyzetben cisszeomlik. Miel tt találkozhatna Tilopával, teljesen Tilopává kell válnia. Le kell alacsonyodnia egy férgekt l és legyekt l nytizsg szemétdombbá, amit azután porrá égetnek. Miután porrá vált, megkaphatja a tanításokat. Ez tíinik a legfontosabb pontnak. A királylánnyal kcitott házasságnak semmi kóze a karmamudra gyakorlatával kapcsolatos tantrikus tanításokhoz. E gyszeruen arról van szó, hogy Naropa t lságosan tiszta és sima, ezért sok sze-
I16
metet kell felhalmoznia, hogy valóban alkalmas,
antik tanítvárry lehessen bel le. folyamat. Tilopa azt mondja:
jól
f iszerezett,
A lrázasságegyfajtafuszerezési
Csak nem vezetett félre alátványos varázslat? Hogyan fogod akkor megtalálni a Gurut, Ha vágy és utálat kovetkeztében alázuhansz
A szenvedésteli élet három formájába?
A kovetk ezó látomás során Naropa egy sotétborri vadásszal találkozik. Ez a szituáció a t lzott szenvedélyt jelképezi. A szenvedélyt általában az élvezettel szokták cisszeftiggósbe hozni, hiszen a vágy kielégítéserendszerint a boldogság megta|álásának felel meg. Ebben az esetben azonban a szenvedély a szeretet és gytilol et párhuzamos jelenlétélrez kapcsolódik. Az tnak egy ponton véget kell érnie. Naropának óvatosnak kell lennie orrmagáva| kapcsolatban. Itt a kovetkez verset olvasl-ratjuk: En, avadász, kifeszítettem nyilát
A káprázat-testnek, mely vágyaktól
mentes,
E ragyogó fény-lényegíiíjban: Meg fogom olni az ,,ez" és ,,az" meneklil szarvasát Egy én-hitti test hegyvidékén. Holnap halászni megyek at ra.
A kovetkezó
jelenetben egy oregember szántja a fóldet, mikozben férgeket eszik. Itt kezd dik a nem-tudással kapcsolatos szakasz. Ez a rész a fold jellegével foglalkozik. A szántással és
a férgek elfogyasztásával kezd dik, s a férgek ugyancsak a firldb l származnak. Ezek meglehet sen ,,fóld-jellegu" tevékenységek, s Naropa szemében rendkíviil rtilt cselekedetek is. Ó tulán a nem-tudást teljesen ostoba dolognak tekintette, s gy gondolta, az ílyen ostoba emberek még arra sem képesek, hogy
l11
szántsanak és megegyék a férgeket. Azonban az intelligens nem-tudás esetében az emberek igenis képesek ilyen tettekre. Az oregember felesége élve megf zótt halakkal és békákkal kínálja Naropát. Szornyii gondolat, hogy a nem-tudás ennyire eleven, s mindenféle fantasztikus dolog létrehozására képes. Ennek az itjfajta nem-tudásnak a felfedezése nmaga felfedezéseként hatott rá. Nézztik a verset:
A szokásformáló gondolatok béklyójában nehéz ráakadni a Gurura.
Hogyan fogod megtalálni a Gurut, ha nem eszed meg A szokásformáló gondolatok e halát, s t Elvezetekre áhítozol (melyek az ego érzetétnovelik)? Holnap megolom a sztileimet.
A sztil k meggyilkolása tantrikus kép. Egyre kozelebb kertiltink a tantrikus képekhez. Az apa az agressziót, az anya pedig a vágyatjelképezi. Tobb tantrikus fogadalom tartalmazza a kovetkez szavakat: ,,Öld meg apád,
oleld attyád." Ez egylke a szamaja-gyakorlat meghatározásainak . Azt jelenti, hogy teljességben viszonyuljunk apánkhoz, az agresszi hoz, s anyánkhoz, a vágyhoz. Hatolj beléjtik, s lépj kapcsolatba veltik. Az apát karóba h zod, az anyát tcimlcicbe veted. Ezek az agress zi és a vágy kifejez dései, de ezen a ponton a nem-tudás tevékenységeinek min stilnek. Azt gondolhatnánk, hogy a nem-tudás a tomlcic mélyón hever és férgek martalékáválett, de lassan felismerjtik, hogy nem így van. Rendkíviil er teljes dolgok torténnek, él szituációk. A nem-tudás rendelkezik egyfajta er s elevenséggel. Az ebben tortén elmélyi.ilés a guru utáni kutatás része, melynek során az ember valóban olyanná vá|ík, mint Tilopa. Lássuk a kovetkezo verset:
118
s
Nehéz lesz megtalálnod a Gurut, Ha nem otod meg a három mérget, melyek Szti e dto L származnak: az,,eZ" éS,,az" kti lo nv álas ását: Holnap indulok koldulni. l
i
Érdekesek ezek az utalások, amelyek koziil az elsó az, ami_ kor a vadász így sz l:,,Holnap ezt és ezt fogom csinálni_" Ed_
dig a porrtig nem volt szi,ikség a zavarodottság további magjai_ nak eltiltetésére.Naropa már rigyis éppen eléggécissze volt zavarodva. E pontot kovetóen azonban sz1ikség van a zayarodottság nragjainak elvetésére.Nem hagyják Naropát magára, hogy ieladaiat teljes mértékben el tudj a végezni. A másnapra vonatkozó tizenetót u várakozás magjait riltetik el benne, ami természetesen csak további zavarodottsághoz vezet_ A tanítás módszere ebben a periódusban egyáItalán nem Naropa megsza_ badítását vagy tanítását céIozza, hanem inkább zavarodottságának elmélyítését.Ezen a szinten, tehát a mahámudra szintjén ez a tanítás módszereinek lényege.
nem_tudáslroz kapcso!ódó, kovetkezó jelenetben Naropa egy koldussal találkozik, aki halakat stit meg élve , S aZ elpusztutt anatokat rijra életre kelti. Naropát is megkínálja néhány tettivel. Ez a szituáció ismét a bizonytalanságot ti,ikrozi, Az evés els dlegesen a bizonytalanságot jelképezi. Az evés folyamatá-
A
vat meg akarunk bizonyosodni arról, hogy még mindig van testiink. Amikor elbizonytalanodunk, s a határvonalak kezdenek elhomályosodni, gyorsan esztink vagy iszunk valamit. Ha ez az érzéséppen vezetés kcizben tor ránk, megállunk.gy étteremnél ós esziink valamit. A táplálkozás cinmagunk megnyugtatásának egyik módja. Eleven állatokat enni azonban jóval er teljesebb dóiog, mint egyszeriien megállni egy étteremnél. Meg kell ktizdentink azért, hogy ehesstink, hiszen táplálékunk kozben pontosan azon igyekszik, hogy elmenektiljon a keztinkb |. Ez rendkí-
119
vtil kozvetlen lizenet, s ugyanakkor elég ijesá is. Nézztik a
kcivetkezo verset:
Ha meg akarocl cjlni a szokásformáló gondolatok
nyomor ságát Ésa már bevés Jci,tt hajlamokat a végtelen cisvényen, Mely minden lény végs termész etéllezvezet, El szcir (e tetveket) keII megolnod. Naropa azonban képtelen volt erre, ezérta ferfi a kcivetkez szavak kíséretéberrtíint el: Nehéz lesz megtalálnod a Gurut, Ha nem cilcid meg a szokásformáló gondolatok tetvét, Mely cinmagából keletkezik és c;npusztító. Holnap meglátogatom a furcsa szérzetek bemutatóját.
Err
l holnap fogunk beszélni.
H: Jól értettem, hogy a ,,holnap"-ra vonatkozó
célja Naropa
me
gzay arása volt ?
TR: Igen. H: Ezt nem értem.
íizenetek
TR: Ezek az uzenetek nem tarialmaznak valódi utalásokat. kezdetben Naropa még mindig magával cipelte a Nalanda EgYetemet, s rneglehet sen cisszeszedett volt. Ezen a ponton segítségrevolt sztiksége emlékei elfelejtéséhez. ossze i;ii.;; zavarni azzal, hogy további ígéreteket kápott guruja utáni kutatása során. szrikség,volt rá, hogy egyre intauu beleélje magát a keresésbe, ugyanakkor eI kelláit felejtenie a Nalaná ával"kapcsolatos gátlásait- Tilopa cisszezavarta Naropát, hogy .gyi. inkább belefeledkezzen a keresésbe, hasonláan ahhoz, mint amikor a szamarat répával csalogadák el re.
l20
H: Ugy ttínik, Naropának még mindig elég sok problémája yan az eg jával, annak ellenére, hogy már t ljutott az íiresség megtapasztalásán. Més az iiresség megtapasztalása során is megmarad az ego, vagyis ezek a ,,szokásformáló gondolatok"? TR: Azt hiszem, igen. De még mennyire! Attól tartok, ezeka gondolatok sokkal inkább reflektorfénybe kertilnek. Sajnálom vagyis inkább circimmel jelentem be.
-
H: Naropa feleségiil vette a király |ányát, s ennek hatására tudatából még tobb mocsok jott el , Ahelyett, hogy a szamszára csapdáiba tortén zuhanásra figyelmeztetné Naropát, miért nem mond a szciveg a hatással kapcsolatban valami ilyesmit: ,,Sokkal tobbet kellene foglakoznod a tudatodban lévo mocsokkal?" TR: Ez teszi annyira tigyessé az egészet. H: Hogy egyre er sebben abba aziránybahuzza? TR: Természetesen. Ez fantasztikus dolog. Minden vers és tizenet lónyege dz, hogy cisszezavarja. Az tizenetek minden esetben bizonyos erkcilcsi mintákat ttikrciznek. Egészen a legmagasabb, misztikus szintig erkolcsi mintákhoz kapcsolódnak. Ez is része a torténet mesteri jellegének. H: Amikor Ön azt mondta, hogy ezek a látomások azt a célt szolgálják, hogy Naropa egyre inkább cisszezavarodjon, ezt szigorrian az ego szempontj áb l értette? Az ego osszezavarásáról van szó? TR: Ezen a szinten ezek a dolgok nem ktilcinbciznek egymástól. Nem igazán tudunk ktilcinbségeket tenni az egyes szempontok kcizcitt, A dolog, a,,dologság" szempontjáról van szó. H: Tehát nem arról van szó, hogy egy ember zavarja tissze a másikat?
TR: Nem . Az illetó egyszeríien csak osszezavarodik.
12l
l tt a
H: Mint azok a spontán trtikkok, amir l beszélt? TR: Igen.Ezek nagyon triikkos dolgok.
H: Tehát egész végig valami h zza maga felé. De hol kap szerepet ebben az esetben az intelligencia?
TR: Ezen a ponton az intelligenciáját inkább
megsértik, mintsem elismerik. Naropa tobb szempontból is nagyon intelligens volt, számos gyakorlattal a háta mogcitt, de amikor meg-
próbálta intelligenciáját el rángatni
és alkalmazni,
azonnal
valamilyen sérelem érte.
H: Mit ért Ön intelligencia alatt? TR: A pradzsnyá típusri intelligenciát.
H: Ezek szerint teljesen mindegy mit csinált,, így is, tigy is hlbázott2 Ha például azt válaszolta volna a királynak, hogy nem veheti el a lányát, mert szerzetes, akkor a királylány eltiínt volna, miktizben azt mondja: ,,Hogyan remélheted, hogy megtalálod Tilopát,ha nem fogadod el a király lányát?" TR: Nem. Ennél azért tovább tartott volna. Talán odalép hozzá a királylány, és elcsábítja. Végtil pedig elmondta volna ugyana .. ami a versben áll. Az egész torténet az elképzelhet legnagyobb géniusz fantasztikus megnyilatkozása. Teljesen ta-
Á|.
H: Úgy tíinik, Naropa saját motivációjával fegyverezi le magát. Annyira elkotelezte magát Tilopa megtalálása iránt, hogy nem is próbálja megcáfolni az intelligenciáját ért sérelmeket. TR: Naropában fel sem meriil a sérelem gondolata, s t, egy bizonyos ponton még a felfedezésé sem. Kutatása felénél,mie-
l22
másnapra utaló tizerretek megjelennének, ostobává és érzéketlennévált. Ez a,,holnap ezt és ezt fogod látni" kezdetií tizenetek oka. Az tizenetek céIja nem az, hogy Naropát egy darab ólom szintjére stillyesszék, hanem épperr ellerrkez leg, hogy felébresszék.Látni kell, hogy az izenetek szándéka nem más, mint hogy Naropát inspirálják és egyre keményebb torekvésre osztokéljék.
H: Ezekben az tizenetekben az is benne van, hogy habár jelenleg még a tegnapi állapotánál is zavarodottabb, mégis fejl dik? TR: Naropa esetében fej l désr l csakis a tér és id viszonylatában beszélhettink, megértése, tudása szempontjából nem. H: De legalább kap egy jabb tizenetet. TR: Így van.
H: Mindez a Tilopával tortén találkozás számárakészíti el a talajt? A kísértésés a zavarodottság egy j színteret teremt, amellyel majd dolgoznia kell? TR: Teljes mértékben.Ktilonben az egész értelmetlen lenne. Ezen tapasztalatok mindegyike fantasztikus alapot szolgáltat ahhoz, hogy reagáljon rájuk és dolgozzon velíik. Zseniális stratégia. Ésgy tíínik,nem Tilopa az, aki ezeket a szituációkat lér rehozza. Senki sem tudja, ki ál1 mcigotttik. Ha kozonséges értelemben vett, el re kitervelt ,,lradmíivelet"-r l lett volna sz , akár tíz évet is igénybe vett volna, amíg valaki pontosan megtervezi, hogyan bánjon Naropával. Egy tobbmilliós tervre lett volna sztikség, amit valamelyik egyetem laboratóriumában dolgoznak ki, s a világ cisszes pszichológusának kozre kellett volna míikcidnie.
123
H: A srinjatá a ,,forma i.iresség" szintjéhez, ami pedig kés bb Naropával tcirténik, az ,,i.iresség forma" szindéhez kapcsolódik?1
TR: Igen, így van.
H: Ez azt jelenti, hogy az ember (tjra átéIt a szenvedést valóság
szonylatában? TR: Pontosan. Amikor vi
el szor
a
kutató intézetben is tarthatnánk. Ezze| szemben mi elhatároztuk, hogy Naropa tapasztalatait az amerikai karmáról folytatott tanulmányaink részévétessztik, ami világosan mutatja, hogy igenis van kcize hozzánk, és ránk is vonatkozik. Mivel gy dontottetek, hogy részt vesztek ezen az elóadáson, megkaptátok Naropa j zanságának, valamint ri,iltségénekorokségét. Legyetek tidvcizcilve.
tapaszta|od meg az iirességet,
hogy gy mondjam, ,,elszáIlsz". Ezen a ponton kapta
meg Naropa a tanít jával, gurujával kapcsolatos tizenetet. Megfogadta, hogy felkutada ót, s ezáItal elveszítette a talajt a lába al l. Már nem a fcildon jár,hanem a fellegekben. A csrinya vénasszonnyal
tortén találkozását kovet tizenegy szenvedéssel teli élmény célja, hogy a fellegekb l visszahozzák a ftildre. Ebben az esetben a vadzsrajárra-típusti szenvedésr l van szó, amir l még alig beszélttink. Es még mindig rengeteg szenved és vár rá.
H: Ön számos alkalommal hangs lyozta, hogy ezt a rendkí-
viil találó szituáció-sorozatot maguk a szituáci k hozzák Létre. A gyakorlatban tortén alkalmazást illet en, ez egy olyan folyamat, amelyen mindenkinek kereszttil kell menni? Arról van szó, hogy fejl désiink egy bizonyos pondán, miután némi bepillantást nyerttink a pradzsnyá és az iiresség megtapasztalásába, a szituációk kezdik cisszezavarni az embert? Az egyes helyzetek teljesen egyéni, utánozhatatlan módon hatnak ránk?
TR: Igen, így uan. Úgy látszik, megéreztél valamit abból, amir l ma este beszéltiink. H: Ebben az értelemben Naropa olyan, mint bárki más? TR: Minden szempontból. Ha az itt hallottakat nem lehetne általánosan alkalmazni, akkor ezt az el adást akár egy néprajz-
l24
H: Ez egyfajta visszaigazolás?
TR: Egy rendkívtil csekély visszaigazolás. H: Úgy értem, Irogy ahelyzet megfelel mivolta magából a helyzetb lkovetkezik, s ez onmagában valamifele visszaigazo|ás. TR: Igen.
H: A Vadzsrajóginivel tcirtént taláIkozást tekinthetjtik egy bizonyos si, univerzális érvénytaláIkozásnak, ami minden ember életében bekcivetkezik, amikor el szcjr képes a dolgokat feladni és elengedni? Egy ilyen pillanatban mindenki megtapasztalja ezt a látomást?
TR: Igen.Ez számos, kiilcinféle módon tcjrténhet meg. Lehet, hogy nézeteltérésedtámad a házinéniddel yagy az anyósoddal. Minden ehhez hasonló esemény a cs nya regasszonnyal tortén találkozásnak felel meg. Fontos tudni, hogy a ,,csítnya oregasszony" fogalmának semmi koze a ferfiak ,.fels bbrendíiségi" tévképzetéhez.Lz egy kozmikus, univerzális elv, a n iség egyetemes elve. Lehet az édesanyád, aki fóz rád, a barátn d, aki megmondja, mit csinálj, vagy a titkárn d, aki gondját viseli tizleti tigyeidnek. Mindegyiktik egy kozmikus alapelvet testesít ffi g, aminek semmi kóze a férfi-fels bbrerrdtiséglrez. Ez a legmagasabb értelemben vett, alapvet n iség.
125
H: Mondana valamit arról, ahogy Naropa a n csrinyaságát észrevette? Ez is egyfajta fricska, amiért Naropa mindent kataIogizál?
TR: Igen, így van. Naropa még nem érte el a tizedik bódhi_ szattva-szintet. A hatodik szinten áll, a pradzsnyá szintjén, s mivel látásmódja nem elég tiszta, cstinyának látja a n t. Minél szennyezettebb a látásmódja, annál cs rnyábbnak tiinik. Kés bb látomásai egyre kifinomultabbá válnak. Amikor Tilopa felkutatására szánja el magát, rendelkezlk a potenciális energtával, látásmódj a azonban még mindig nem elég tiszta, így a csrinya asszony további groteszk [átomások formáj ában jelenik meg el tte, ilyen például a leprás n , és így tovább. H: Mi a jelent s ége a cs nyaság ktilonb óz jeleinek? TR: A szan,tszára jellegzetességeit példázzák. Ktilonféle képek: teljes zurzavar, csapdába esel, kihasználnak, darabokra tépnek, tested fe|zabálják, ledcjfnek, tirtilékbe dobnak, e|gázol egy vonat, megmérgeznek, cisszetipornak stb. Ezek a szamszára képei. Azt mondj ák, a szamszárikus lét a legrosszabb, ami tcirténhet veltink. Az embert minden szinten elpusztídák: intellektuálisan, szellemileg és társadalmilag. A legalacsonyabbak legalacsonyabbikává válunk. A szamsz ára nem tréfadolog. H: Vadzsrajógini Tilopa aspektusa, Tilopa pedig Vadzsrajóginié?
TR: Vadzsrajógini Tilopa lr ga. Egy elad nó, aki felébresái Naropát. Olyan ez, mint Mexikó. Odalép hozzád egy cip pucoló fi , s mikcizben dolgozik, futólag megemlíti: ,,Volna kedve esetleg eljonni a n vérem uzletébe?"
|26
Mahámudra Miel tt Naropa további tapasztalatairól beszélnérrk, el szor meg kell ismerkedntink a ,,mahámudra" jelentésével. Ez idáig csupán vázlatszertíen említettiik e . az élményt. A folytonossággal kapcsolatos el z témák során említettem, hogy a kiindulópont a szenvedés felismerésének hínajána szintje, amelyet
az tiresség megtapasztalása kovet. Az tiresség megtapasztalása után jut e| az ember a mahámudra szintjére. A folytonosság érzete ebben az esetben saját alapvet talajunk felfedezését jelenti. Így jellemezhetnénk a mahámudra élményét.Miután az iiresség átélése minden ill ziónkat és hallucinációnkat eltávolította, rendkívi,ili világosság-érzetben van résztink. Ezt a világo s s ágot nev ezzuk mah ámudrának. A mahámudra szanszkrit szó. A mahó ,,nagy"-ot jelent, a mudra pedig ,,szimbólum"-ot vagy ,jelkép"-et. Ez a mahd azonban nem cjsszehasonlító értelemben vett nagyságot jelent. Ne egy ellentétpárra gondoljunk, amelyben egy nagyobb dolgot viszonyítunk egy kisebbhez. Egyszeríien arról van szó, hogy az ilyen világosság minden mértéketmeghalad. Nincs ehhez fogható világosság. Ez maga a teljesség. Abban az értelemben nincs sz képzettársításról, hogy ez az élményonmagában teljes. A mudrá-nak, mint szimbólumnak ebben az esetben ismét semmi koze az elemzéshez vagy a példákhoz. Ajelenség cinmaga szimbóluma. Mindenki onmagát jelképezi, s mindenki onmaga karikat rája. Jelen van egy bizonyos humoros, ironikus aspektus, s emellett minden jelenség onmagában teljes. Nem a
l21
nevtink kópvisel benntinket, hanem mi magunk. Ez pedig a teljesség érzetéve|jár.
A mahámudra élményétahhoz szokták hasonlítani, amikor egy kisgyermek belép egy szép templomba. Látja a ktilonféle díszítéseket,a gazdag és eleven színeket. A gyermeknek azonban nincsenek el zetes elképzelései vagy fogalmai azzal kapcsolatban, mivel kezdje a látvány elemzését.Minden olyan lenyugózó, onmagában lenyiigózó.Ezért nern ijed ffieg, de ugyanakkor azt sem tudja, hogyan kell valamit értékelni.Ez az élmény meglehet sen ki.ilonbozik attól, amikor egy gyermek j tékckkal teli szobába lép, ahol egy bizonyos játék megragadja a figyelmét, odarohanhozzá és elkezd vele játszani. Egy gazdagon díszített, színes templom cinmagában annyira harmonikus, hogy a gyermek nem képes elragadtatását egy bizonyos pontra vetíteni. Az élménymindent áthat, ugyanakkor t láradóan circimteli is egyben.
A mahámudra tapasztalata tehát az élénkség,méghozzá olyan mértékii élénkség,ami nem igényel figyel t vagy magyaráz t, s t, ami azt illeti, még meditatív elmélytiléstsem. Az tiresség esetében sztikség van a tapasztalat ápolásának folyamatára. Nem csupán iil meditáci ravan sztikség, hanem arra is, hogy élménytinket beiktassuk a memóriabankunkba. Az tiresség maga egy tapa.sztalat, annak ellenére, hogy tapasztalóról - mint olyanról - nincs sz , hiszen az tiresség a tcikéletes nyitottság élménye, s mentes a kett sségekt l. Mégis, a nem-kett sség érzete már onmagában egy halvány szennyezódés, egy nagyon finom, átlátsz szennyez dés. Az iiresség szintjén ezt a szenynyez dést dísznek tekintjiik, mint a fafeltiletet bevonó lakkréteget. Az a célja, hogy védje a fát a további szennyez désekt l, írjszerii ktils t kolcsonozzón neki, s meg rizze a britor eredeti állapotát. Hosszri távon azonban a lakk az (lj fa kinézetétciregít tényezóvéválik. Megsárgul, lassan letoredezlk, s ezáltal, a
l28
karcolások sokkal jobban észrevehet ek, mint az eredeti fán. Az tiresség élrnényébena kett sségek lriánya válik problémává. A malrámudra tapasztalatában a kett sségek hiányának puszta fogalma is feleslegessé válik, s így nem is alkalmazzák.Ezért mondják az írások, hogy a mahámudra egyetlen meghatározása a ,,nem-sztiletett" vagy ,,nem-kel etkezett". A mahámudrára
gyakran a párhuzamosan kél bolcsesség viszonylatában utalnak, ami azt jelenti, hogy a folyamat késleltetésétl mentesen, egyidejtileg kél. Ez a zavarodottság és a tisáa felismerés párhuzamos létérevonatkozik, szemb en azzal a folyamattal, melynek során a zavarodottságot vessziik alapul, amit a zavarodottságot eloszlató felismerés kcivet. A mahámudrában a zavarodottság és a tiszta felismerés egyszerre jelennek meg. A mahámudra egyik kiemelked tulajdonsága az orokifiri
jelleg. Azért orokifj , mert mentes az ismétl dés, a megszokás és az unalom érzetétól. Minden élményj, friss tapasztalatként hat. Ez hasonlít egy tide, ártatlan rijsztilotthóz. A csecsem még a saját testét sem látta soha. Micsoda jdonságot jelent számára a világ!
A
mahámudra jellemzésére szolgál másik kifejezés, ami Rangdzsung Dordzse és egyéb nagy tanítók hasznáItak, a ,,hét-
koznapi tudatosság". Tapasztalatainkat nem tekintjtik t bbé rendkívíilinek. Teljesen hétkciznapiak, világosak, precízek és nyilvánvalóak. Pontosan ez a hétkóznapi jelleg zayar cissze és akadályoz meg benni.inket ennek az élményneka megtapasztalásában. A hétkoznapiság egyfajta akadáIlyá válik, mert amikor keresiink valamit, rigyet sem vet[ink a hétkciznapi dolgokra. Még abban az esetben sem, ha rég megszokott szemíivegiinket keresstik. Amikor nem találjuk, hinelen rendkívtil érdekessé válik, mivel elveszítettiik. Gondolkodni kezdtink: ,,Vajon hol lehet a szemtivegem?" Minden párna alá bekukkantunk, elh zzuk a székeket és az asáalokat, még a szónyegek alá is bené-
l29
ztink.
Az
egész szituáció rendkívtili, szokatlan dologgá válik,
holott a szemiiveg teljesen hétkoznapi jelenség.
mahámudra hétkoznapi jellegéb l kifolyólag onmagát tartja titokban. A hétkoznapiság álcája rejti a szemtink el l. Azt is mondják, hogy a mahámudrát szavakkal nem lehet kifejezni, s még Buddha is elnémul, amikor a mahámudra jellemzésére kertil sor. Ez valóban így van. Mit mondhatnánk a hétkciznapi dolgokról? Minél inkább látjuk hétkoznapiságukat, annál inkább rendkíviilinek tekintjtik ket, ami jabb fátylathozlétre. A mahámudra élményeolyan éles és precíz, hogy irritálónak, s t, rendkívi.il irritálónak nevezhet . Nagyon élénken és pontosan tapasztaljuk a benntinket koriilvev energiákat, anyagokat, színeket, tudatállapotokat és kapcsolatokat. Teljesen
A
meztelenek, s pontosan a szemtink el tt vannak. Megsziinnek a szíir k, s leomlanak a falak, amelyek elvá|asztanak benntinket a ktilvilágtól. A kend zetlenség érzéseszinte eluralkodik rajtunk. Habár a saját tapasztalatunkról van szó, a mahámudra leghalványabb átélésekor is gyakran gy érezzik: szeretnénk elrohanni cinmagunk el l. Magárréletre vágyunk, magárryba szeretnénk vonulni onmagunk el l. A világ annyira valódi, meztelen, éles, precíz és színes, hogy rendkíviili mértékben irritál benniinket, nem is beszélve arról, amikor más emberekkel kertiliink kapcsolatba. Azt hissztik, megszokheti.ink el ltik, s fizikai értelemben elmenektilrink, kirakjuk a ,,Nem vagyok itthon!" táblát az ajtónkra, vagy elutazunk a világ végére.Megpróbálhaduk elszigetelni magunkat a vllágtól: kihrjzzuk a telefont vagy elrohanunk otthonról. Próbálkozhatunk hasonló dolgokkal, de amikor a világ kezd veliink eggyé válni, akkor precíz és elkertilhetetlen
tapasztalataink a sajdtjaink lesznek, s t bbé nem menekiilhetíink el ltik. A menektilés folyamata csak a tapasztalatok élességéter síti, s ha tényleg megpróbálunk elrohanni ezek el l a jelenségek el l, a jelenségek kifiguráznak, kikacagnak benniinket. A székek, asztalok, sz nyegek, képek és a konyvek, a han-
130
gok, amiket a fejiinkben hallunk, mind kifiguráznak benniinket. Még akkor is kcivetne minket valami, ha megpróbálnánk széttépni a testtinket. Kezdjtik gy érezni magunkat, ahogy egy csupasz agyvel érezhetí magát egy lrideg téli reggelen. F,z az
étményáthat , irritáló és rendkíviil éles. Ez az irritáció alapvet és mélységesjelleg
.
Azok azirritá-
l eddig beszélti.ink, viszonylag egyszeriiek és hétkcjznapiak. A mahámudra élményénekirritáci ja számos szempontból is bántó és zavarba ejt . Ezért nevezik ezt az é|ményi ,, rütlt bolcsesség"-nek is. Ór lt élmény,azonban nem az ego rtiletének értelmében. Ez olyan bolcsesség, ami meg riilt. A bcilcsesség eleme ebben az esetben a játékosságban, humorban és a kényelem szeretetében nyilvánul meg. Habár irritálnak benniinket, meztelenek vagyunk, s t, még a b rtink sem védi a h sunkat, mégis egyfajta circim- vagy inkább gyonycirérzetet ta, ciók, amelyekr
pasztalunk. A buddhista tantra egyik leginkább meghatározó jellegzetessége, legalábbis ami a mahámudra szintjét illeti, hogy nem menekiili.ink el az érzékioromok el l, lranem azonosulunk és dolgozunk veli.ik. Ez a tantrák iizenetének lényege. Az circim ebben az esetben mindenfajta oromcit magában foglal: pszichoszomatikus, testi, szellemi és spirituális boldogságot egyaránt. Ez a
megkozelítéslényegesen ktilonbozik attól, ahogy a szellemi materialisták a ,,más"-ban keresik az orcimot. Ebben az esetben az ember cinmagában keresi az circimcit. Az ego onz . é|vezetkozpont szemléletéból nézve ez a teljesen fiiggetlen oromérzet tokéletesen tiresnek t[inhet. Az ego birodalmában valójában egyáltalán semmi ciromcit nem tapasztalunk. Az n. oromteli tapasztalatok valój ában i,iresek. Ha azonban az el bb említett meztelenség, a teljes kitárulkozás szempontjából vessztik szemi.igyre ket, akkor minden oromteli tapasztalat teljes, ami pontosan a saját tirességébl fakad. A malrámudra szintjén az orom nem testtink pórusain keresztiil jon létre, hanem a nyílt hrisunk-
131
ban. Tcjbbé már nem élvezziJk a gycinyort, inkább mi magunk válunk gyonyorré. A gycinycir megtestestilései vagyunk, s ez
magával vonja az eró érzetétis. Meghódítottuk az or mot, a miénk lett. Még arra sincs sziikség, hogy megpróbáljuk élvezni, mert az circim cinálló, ftiggetlen gyonyciné válik. Él"ttinkminden egyes tapasztalata, a kommunikáci , a Iátvány, a hangok és a tudatosság: minden, amivel csak kapcsolatba kertilhetíink, tokéletesen megmunrkáIhatóvá válik. s t, már a megmunkálhatóság fogalma sem érvényest bbé. Minden a miénk. Minden mi vagylnk. A dolgok rendkívtil kcizvetlenné válnak.
Ezt az érzéstgyakran
vadzsra-btiszkeségnek nevezik.
A
,,bíiszkeség" alatt természetesen nem a felfuvalkodott aíToganciát kell érteni, hanem a benntink rejl , kett sségekt l mentes
méltóságot. Nem féliink saját kivetítéseinktl, vagy éppen a kivetít t l, hanem jelen vagyunk, s ugyanakkor minden mi va-
k rtilvesz benntinket. Naropának hosszri id re volt sztiksége, hogy mindezt felismerje. A torzsztilottek bemutatóján ismét kudarcot vallott. Végűl az utolsó pillanatban, amikor ongyilkosságra késztilt, s els ízben viszonyult onmaga teljességéhez, átélte bens jében ezt az
gyunk és minden a miénk, ami
áthat szenvedést. Arra gondolt, ha testét elpusztítj a, talán mega szenvedést l. Ebben a pillanatban jelent meg Tilopa. A tizenkét gyotrelmes élménysorán, amelyekben Tiloszabadulhat
pának koszonhet en része volt, néha felismerte és teljességében tapasztalta meg a meztelenséget, néha pedig nem látta meg, s
belefeledkezett a legmagasabb szintií spirituális zagyyaságba. Tcikéletes példa, amikor Tilopa kihegyezett bambusz-rudakat dofdtt Naropa kormei alá, a rudak végérekiszászl kat kotcitt, s arra kérte Naropát, emelje fel a kezét, hogy a zászl k lobogjanak a szélben. Ez j I péLdázza (a szenvedés kcizvetítésével, természetesen), mennyire valódi élményaz circimteli meztelenség.
I32
Ez fontos iizenet számunkra. Nyilvánvaló, hogy nem vettink alá minden tanítványt ennek a megpróbáltatásnak, azonban az eset jól példázza a folyamat jellegét. Hányszor mondj a tanítványának a guru: ,,Gyere el ! Tudom, hogy ott vagy! Ne takargasd magad!" A tanítvány rigy dont, hogy leveti a ruháját: ,,Rendben, most már meztelen vagyok!" Ez azonban nem egészen így van. A guru ismét így sz I: ,,Még tobbet vess le magadról. Gyertink, ez még nem elég. Mit tudsz még levetni?" Egy olyan tudós, mint Naropa, rendkívril gátlásos . Ha tanításokat szeretnénk kapni egy mahájána mestert l, csupán egyszeríi odaadásra van sziikségiink. Úgy kell megkozelítentink a mestert, mint egy gyermek, aki megkér egy feln ttet, hogy vigyázzon rá. A vadzsrajána szintjén azonban a mester-tanítványi viszony ennél sokkal tobbet kcivetel. Kapcsolatuk olyan, mint a harcosok képzése.A mester el szor nem haszná|ja a kardját. Fog egy botot, s azzal tanít minket ktizdeni. Mivel a tanítvány még kezd , sokkal t bb sértiléséri ót, mint a mestert. Kés bb azonban onbizalma er sodik, s egyre jobban forgatja a kardot, míg már majdnem képes legyózni a ta t ját. Ekkor botok helyett el keriilnek a valódi kardok. Valójában senki sem sebesi,il vagy hal meg, hiszen a kommunikáció minden szintje a szívárvány, a délibáb birodalmában torténik. Ez a képzésiszakasz elengedhetetlen. A tanulás folyamata direkt, er teljes és nélktilcizhetetlen.
A
hínajána szinten a tanító a bolcs szerepét
t lti be,
a
mahájána osvényén pedig a szellemi barát, aki barát és orvos
egy személyben. A vadzsrajána szintjén a mester-tanítvány viszony hasonlít a harcmiivészetekben megszokotthoz. Ha t l fesztilt vagy, s lyos sértiléseketszenvedhetsz, de ugyanakkor rengeteg - majdnem fizikai - tizenetet is kapsz. Ezek az uzenetek nem a szavak és az értelem szintjén érkeznek. Inkább olyanok, mint amikor valaki megmutatja, hogyan kell osszerakni az asztalokat és a székeket. A tanítások a formák vllágáb l ered-
l33
nek, a formák valódi világából . Ezek a tanítások szavak és elméletek helyett inkább színekb l, formákból és hangokból állnak. Ez az, amin Naropa kereszttilment. Fizikai értelemben vett, valódi, kcizvetlen és nyilvánvaló tanításokban volt része.Ezek a tanítások kifejezetten személyes jellegiíek. Ahogy az egyes jánákon haladva egyre kcizelebb keriiliink a tantrához, atanít hoz való viszony is egyre személyesebbé válik. A tanító cinmaga sz sz lójaként cselekszik, de egyben azt az eleven és színes világot is képviseli, amelynek mi is része vagyunk. Ha semmilyen tapasztalatunk nincs atélról, ruha nélki.il ki kell feki.idntink a hóba egy téli éjszakán. Ezáltal kiválóan meg fogjuk tapasztalni, mi a tél szavakon t li jelentése. Számos konyvet elolvashatunk a télr l, de a puszta szavak nem jelentenek sokat, amíg
nem szerztink kozvetlen tapasztalatot. Ez a tapasztalat pedig ijeszt , s egyben nagyon er teljes. Úgy tiínik, ezt egészen addig nem tudjuk átélni, amíg kereszti.il nem megytink azon az alapvet tanulási folyamaton, ami képessétesz benntinket e tapasztalat feldol gozására.Ezért olyan fontos a három jána eive, vagyis hogy az ember fokozatosan haladjon a hínaján át l a mahájánán át a vadzsrajánáig. Ez a folyamat ad értelmet a gyakorlásnak, amely ki.ilonben pusztán értelmetlen onkínzássá válna. Van egy tcirténet egy bizonyos kurzusról, amit ebben az országban rendeztek, pontosan nem tudom, hogy hol. A kurzus lényege az cinkifejezés volt, s bárki részt vehetett rajta, aki a részvételi ddat befizette, anélktil, hogy a leghalványabb fogalma lett volna arról, hogy tulajdonképpen mi is fog tcirténni. A résztvev ket meglrívták egy kozos vacsorára, Az ízletes fogások porce lán tányérokban pomp áztak a gyonyorii abro s s zal letakart, gyertyákkal díszített asztalokon. Mindenki jóllakott, s a torkuk sem maradt száraz. Az étkezésvége ével arésrtvev knek darabokra kellett tornitik a tányérokat, majd az asztalok és székek keriiltek sorra. Ebb l állt a kurzus. Mi volt az egésznek az ér-
l34
telrne? Természetesen azoknak, akik tudták,
mir l sz l
a dolog,
sokat jelenthetett. Azoknak viszont, akik csupán meglátták a hirdetóst az jságban, s r-igy gondolták, jelentkeznek erre a ,,men " dologra, amit azel tt még soha netn csináltak, nem valószírrti, hogy tril sokat jelentett. Az ember nem tudja pontosan, mennyit érdemes elmondania saját tapasztalatairól másoknak. Kicsit kényelmetleniil érzi magát, de ugyanakkor megkcinnyebbiil, stb. A lényeg az, hogy nem sok értelme van olyanoknak beszélni a tapasztalatainkról, akik nem mentek át ugyanazon a képzésifolyamaton. A vadzsrajána valóban nagyon er teljes folyarnat, senki se gondolja azonban, hogy egyszeríien besétál az utcáról, s megismétli azt a tizenkét próbatételt, amelyeken Naropa keresztiilment. A figyelmesség, éberség,talaj- és félelelem-nélktiliség el zetes gyakorlása nélkiil az egész folyamat értelmétveszti. Ebbol a szempontból a tantra rendkívtil veszélyes osvény, de ugyanakkor nagyon er teljes is, s bárki képes lehet gyakorolni. Már el tttink is sokan gyakorolták. Az igazság az, hogy nincs sziikség olyan hatalmas tudósokká képezniink magunkat, mint amilyen Naropa volt. Amennyiben van benntink hajlandóság értelmrink és intuíciónk használatára,képesek lehetiink a tantra gyakorlására. A mahámudra felismerése lehetséges, feltéve ha már szerezttink némi képzéstaz cinmagunkhoz való viszony terén. El kell sajátítanunk a tétovázást l mentes félelem-nélktiliséget, ami azonban soha nem a vak hiten alapul. Ha logikus, gyanakvással teli, tudományos beállítottság tudattal rendelkeztink, az nagyon jó.
H: Miért beszél nektink ezekrol a dolgokról? Énezeket az
er teljes szavakat elég félelmetesnek találom. TR: Ennek ortilcik, mert azt jelenti, hogy kezded átérezni, mir l van szó. H: Igen, én is (lgy érzem.
135
TR: Nagyon jó. Nekem nem az a feladatom, hogy ezt titokban tartsam. Kifejlesztheted a saját ,,titokzatosságodat", gy értem, te magad titkolsz el valamit onmagad el l. Ha azonban megijedtéI, az azt jelenti, hogy valami megindult benned. Ezt cirommel hallom.
H: A malrámudra szintjén sziinik meg els ízben a szamszára és nirvána kett ssége? Vagy ez már az tiresség szintjén megtcirténik?
TR: Az tirességben is tudatosul a szamszára és nirvána egységénekfogalma, azonban még mindig jelen van a ,,szentség" érzete. A mahámudra szintjén sem szamszára, sem nirvána nem
1étezik.
H: Ön azt mondta, hogy amikor a mester-tanítvány viszony eljut arra a pontra, hogy a botokat kardokra cserélik, mindenfajta kommunikáció a szivárvány birodalmában tcirténik. Elmagy
arázná ezt kic sit részletesebben ? TR: Azon a ponton, amikor a kardok
el keriilnek,
megszti-
nik a nyerés és vesztés fogalma. A botokkal vívott ktizdelem szintjén még lehet séged van nyerni vagy vesáeni, amikor azonban a botokat felváltj ák a kardok, nincs tobbé gyózelem vagy vereség. H: Hát nem elég nagy veszteség, ha levágják az ember felét? TR: Ebben ahelyzetben nem aggódsz ki.ilcin sebben a fejed miatt. A fontos az, hogy kiváló táncos legyen bel led. A tanítóval folytatott játék egyébként fej nélki.il is játszhat . Ezt értettem szivárvány alatt. H: Mi kcize ennek a szivárványhoz? TR: Ez maga a szivárvány. A tanító még a fejnélki.ili tanítványt is képes tanítani, vagy fordítva: még a levágott fejíítanít-
136
vány is folytathatja a tanulást. Ezen a szinten a testi kortilmérryek elveszítik jelent ségiiket. A testi állapot olyan áttetsz vé válik, mint a szivárvány, de mégis színes ós eleven.
H: Ön azt mondta, hogy az iiresség megtapasztalása során az ego még mindig problémát jelent. Hogy yan ez a mahámudra szinten?
TR: A mahámudra élményébennem az ego jelent problémát, lranem az elózó jána emléke. Ki kell heverni az elózóleg szedett gyógyszer okozta mellékhatásokat. H: Az elózó gy gyszer az tiresség? TR: Igen. A t bbi jánában ez így miikodik, a tantrikus jánák során azonban másképpen. H: Ez azt jelenti, hogy az tiresség élményébenmég jelen van az ego és a ,,más" kettosségénekeleme? TR: A nem-kett sség eleme van jelen. Ez a probléma.
H: Most már értem. H: Mi a krilcinbség akezdeti szenvedés és a mahámudra felismerésétkovet en tapasztalt szenvedés kozott? TR: Az, hogy az utóbbi szenvedés sokkal, de sokkal valóságosabb. Kcizvetlen érzés,ami minden neurózist meghalad. Az el bbi csupán látszólagos, pszichoszomatikus szenvedés. H: Úgy érti, hogy elózóleg az ember nem hatolt be a szenvedésbe? TR: Így van.
H: Ön azt mondta, hogy az ego a szenvedés, és a szenvedés az ego. Hogyan tapasztalhatunk mégis szenvedést az ego elveszítéseután?
131
TR: Az ego hiánya még fáj. Még mindig érzed az
ego-
nélktiliséget, a kett sségek hiányát. H: Tehát ez atapasztalat továbbra is jelen van. TR: Képzelj el egy tires parftimos tiveget. Már iires, de még mindig érzed a parfiim Lllatát.
H: Ön említette, hogy a mahámudrának nincs kezdete, utána azonban azt mondta, hogy a zavarodottság és a felismerés párhuzamosan sztiletik. Ez ilgy hangzik, mintha mégis keletkezésr l lenne szó.
TR: Ez a két dolog nem segíti vagy érleli egymást. Nincs
kezdeti.ik: a semmib l tiínnek
H:
A
el
.
vadzsralánában is jelen van
a lények szolgálatának
bódhiszattva-ideálj a?
TR: Alapvet en igen. A vadzsrajána szinten azonban ez a tevékenységveszít ,jámbor", ,,vallásos" jellegéb l, s mindinkább kcizvetlenné válik. A mahájána szintjén még jelen van a jó cselekedetek fogalma.
H: Meg lehet tapasztalni a mahámudrát a kábítószerek segítségével?Számomra ez lehetségesnek t nik, de alrogy Ön is mondta, megfelel felkészi.ilés hiányában az egész értelmét
H: Említette, hogy a mabámudra-típusti szenvedés mentes a neurózistól, valamint hogy a szivárvány birodalmában akár levágott fejjel is lehet tanulni. Ez kissé megzavart. Mit jelent pontosan a kozvetlen szenvedés ezen a szinten? Kifej ezhetó egyáltalán szavakkal? TR: A levágott fej fájdalma. Nincs fejed, de mégis fejfájás gyotor. Ilyen típusríszenvedésr l van szó. H: Ez testi vagy psziclroszomatikus eredettí szenvedés? TR: Terrnészetesen pszichoszomatikus eredetti. Amikor a fej levágásáról beszélek, nem arra gondolok, hogy a vadzsrajána tanító és a tanítvány konkrét értelemben véve párbajt vívnak egymással- Ez egy jelképes ktizdelem. A szenvedés pedig nagyon kcizvetlen élmény.Attól, hogy nincs fejed, még kínozhat fejtájás, A szenvedés rendkívtil áthatóvá válik. H: Ön beszélt a vadzsrajána mester és tanítvány kcizcitti viszony személyes jellegér l. Hogyan válik ez a kapcsolat sze-
mélyessé? TR: A tanítások jellege is személyes. A tanító circikké gondját viseli a tanítványnak. Ez természetesen nem sztikségszeríien jár egytitt a mester fizikai jelenlétével. Nem arról van szó, hogy állandóan atanít fizlkai kcizelségébenélsz. A kapott tanítások,
eszk zcik, módszerek és technikák, tehát
kifej ezetten személyes j el legíi.
a
tanítások átadása
veszti.
TR: A mahámudra élményénekegyáltalán semmi kcize akábítószerek okozta ,,elszállás"-hoz és bódulathoz. Ez egy valódi,
kcizvetlen tapasztalat. T bbé nem állsz a ,,más" irányítása alatt. Egyszerííen onmagad vagy, és kész. A hallucinogén élményekben ezzel szemben mindig jelen van a ,,más" érzete. H: Úgy érti, emlékek és más élményekhez való viszonyítás?
TR: Igen. 138
H: Ez azt jelenti, hogy a vadzsraj ána szintjén mi magunk
válunk a szellemi barát megtestestilésévé? TR: Inkább rigy mondanám, hogy a guru egy tabletta, amit lenyelsz, s attól fogva cirokké a gyomrodban marad. Ez a tabletta azonnali halált és orcik életet egyaránt eredményezhet. Ez személyes dolog. A vadzsrajána egyik alapelve a szamaja foga-
139
dalom. A guru onmagából iiltet el benned egy magot, s távolról trányítja a mag fejl dését.
H: Naropa cinmegtagadó tettei során Tilopa szájáb I elhangzlk egy ismétl d formula: ,,Ha volna egy tanítványom, aki szeretné megkapni a tanításokat, habozás nélktil (pld.) tuzbe vetné magáí!" Naropa engedelmeskedik, s minden esetben majdnem életétveszti. Nem értem, miért teszi ezt. }/rég mindig ragaszkodlk az
eg jához?
TR: Itt tobbr l van szó, mint az eg r |. Folytatnia kell a vetzést, még nem eléggémeztelen. Ebben az esetben az ego feladása helyett _ amit egyébkéntmár megtett _ inkább a vetk zésr l van szó. Minden egyes cselekedete az ego feladása kiváló példájának ttínik. Az ego feladása után azonban még a maszkjait is le kell vetnie.
k
H: Ön azt mondta, a mahámudra élménye olyannyira kend _ zet\en, hogy szinte initálja, rendkíviil irritálja az embert. Kés bb arról beszélt, hogy a mahámudra birodalmában az ember egyestil a gycinycirrel. Lehet, hogy dualisztikus szemlélettel kozelítem meg a kérdést, de számomra az irritáció és a gyonyor valahogy nem illenek cissze. TR: Irritáci t azon a szinten tapasztalsz, amikor még nagyravágy torekvéseid vannak, amikor el szor kotelezed el magad a mahámudra osvénye mellett, s írj szemszogb l kezded látni a világot. Ez az rij szemlélet nagyon initáló. Olyan, mintha Gorogországban egy forró nyári napon, déli tizenkett kor levennéd a napszemtivegedet. A napfény rendkívtil bántaná a szemedet. Ez az els dleges tapaszta|at. De utána hozzászoksz, s torzítás nélktil tudod érzékelni a jelenségeket. Ebb l szi.iletik az óróm. Ez telrát egy fokozatos folyamat, amelynek els lépéseazirritáci .
140
Minden élmény rendkívtil szívhez sz l és kozvetlen. Azután hozzászoksz, s onbizalom ébred benned. Végtil minden óriási gy nyorré válik.
H: Miben ktilonbozik a tabletta formájában ,,bevett" tanít a kábítószerek szedésétl? Hogyan szabadullratunk meg a rajtunk
kíviilálló mester érzetétól? TR: A kábítószerek hatása ideiglenes, míg a tanító egész
életedben veled van. H: Ezek szerint a
kiils tanító érzete végig jelen van? TR: Csak addig, amíg te magad tanít vá nem válsz.
H: Naropa látomásai, amelyek akkor kezd dtek, amikor az oreg holgy árnyéka a konyvre vet dott, s addig tartottak, amíg meg nem taláIta Tilopát, szintén az tiresség megnyilvánulásai?
TR: Hogvne, természetesen. H: Mégis olyan konkrétnak, olyan megfoghatónak tiínnek. Hogyan kapcsolódik ez az tiressé ghez? TR: Ez a teljességb l fakad. A teljesség nem ad teret semmi másnak, ezért a megfagyott teret tires térnek is nevezhetjtik. H: Hogyan vezet el ez a teljesség a mahámudra teljességéhez? TR: A mahámudra, amellett, hogy teljes, rendkívtil éles és színes is. Az iiresség teljessége inkább sztirke és áttetsz , mint a londoni kcid. A mahámudra teljesség-élményébenazonban a humor is benne foglaltatik. A teljességen beltil láthat az apr részecskék tánca. Olyan, mint a csillagokkal, hullócsillagokkal, stb. teli égbolt. Oly sok minden tcirténik.
141
rajturrk kívi.ilálló, tolí.ink fiiggetlen isterri lényekr l van szó, de még bels lérryekr l sem. A mandala felfedezésénekpillanatában saját lényegiségtinkmegvilágosodott formáját fedezztik fel. Alapveto Iényegiségtink megvilágosodott, malrámud ra formájával találkozunk. Kezdjtik érezni ezt, azonban nem estink elragadtatásba, inkább azonosulunk ezekkel azjellegzetességekkel,
A mahámudra szintjei A
malrámudrának
kíilonboz szintjei vannak, amelyek a vilá-
gosságktilonféleállapotainakfelelnekmeg.Avilágosságebben jelent, nem pusz_ i" .r.tb.n onbizal*ut é, félelem_nélktiliséget tán egv tapasztalati tulajdonságot,
vezet
A buddhista szemléiet szeiint a megvilágosodás felé hanem tigyes fejl dés nem csupán a felismerések eredménye, osvény er _ módszerekre is ,rtitre g van hozzá. A bódhiszattva a tobbi él teljes módszere a hat laramita gyakorlásu, :19yi, a világhoz fuzodo vi_ Iényhezvaló viszony. e ,adrsrájánában általános minta, A szony is a fejlódés ószkozévé vatit. Ez egy .,,adzsrajána malrámudra élményében az ember el sz r felfedezi rgy tud tovább noonnon alapveto j zanságát, de ezután csak Ez a ha egyie jobban megnyílik a v\|ág fe|é. vekedni és érni,
mahámudra fontos eleme,
AzÓnbizalomkifejlesztéseavilághozvalómegfelelviszo-
sziikség van arra, nyulás elfeltéte;le, Az onbizalomhoz pedig
hogyvalamilyenszintenazonosuljunkalapvetlényi.inkkel.ii] az,. Ennek eredményeképpen ezen a szinten megnyilvánul (abhiséka) beavatás buddha_jelleg. A vadzsra_mestert l kapott egy bizonyos révénaz ember szorosabb kapcsolatba kertil ho_ mutatja meg,
buddha_jelleggel. A vadzsru_rn"it.r, a tanító Ennek kulcsa a gyan uainutunt valódi vadzsrajána gyakorlókká. amit egy bizonyos mester és a tanítvány tudatának ta\á|kozása, az esetben a ebben mandala kozcis fetfedezése kísér.A mandala
sajátlényiinkkelkapcsolatbanállóistenségekgyiilekezete..Az
testesítik meg, Nem istenségek saját eneigiánk jellegzetességét
I42
amelyek saját jellemz inket foglalják magukban, s az ot buddha-család valamelyikéhez kapcsolódnak. Ezek a vadzsra, ratna, padma, karma és buddha elnevezésti családok.
Ennek a lényege az, hogy felismerjtik a világegyetem és
onmagurrk szentségét.A ,,szentség" fogalma
kiilonboz
rnódo-
kon kcizelíthet meg. Az ember gondolkodlrat így is: A világ szent, hiszen Isten teremtette, s a mindeniitt jelenlévo lsten titokzatossága és hatalma messze meghaladja a tudat korlátait. A korlátolt ernberi elme nem képes befogadni ezeket a dolgokat, s éppen ezért szentnek kell tekinteni ket. Mivel mi képtelenek lennénk sziklákat, bolygókat és évszakokat teremteni, az isteni hatalom felfoghatatlan, s ezért szent is. Senki sem kelhet versenyre a világegyetem urával. Isten csak egy van. Ha kapcsolatba lépi.ink ezze| a hatalmas elemmel, segítségetkaphatunk vagy eggyé válhatunk vele, de ez azon mrilik, hogy mennyire vagyunkjók. A szentség másik megkcizelítése a meditatív elmélytiléshez kapcsolódik. Ha sikeresen kifejlesztjűk az elmélyrilést,gyakran egyfaj ta,,megne vezhetetle n", i sten i é l ményt vé ltink átélni. Ezt a szavakon és fogalmakon trili tapasztalást az ember cisszekapcsolja az isteni teremtéssel. A vadzsrajána buddhizmus más módon kozelít a szentség fogalmához, Nem hatalmas, minden képzeletet feltilm ló dolgokról van szó, hanem inkább a dolgok valódi és kcizvetlen jellegéróI. Tudjuk, hogy atuzéget, a fóld ahátán hord benntinket, a tér pedig mindent befogad. Ezek valós, nyilvánvaló tények. A vadzsrajána néz porrd ábo| ez a nyilvánvaló jelleg válik
l43
szentséggé. Nem arról van sz , hogy bizonyos dolgok azért szentek, mert meghaladj ák a képzeletiinket, hanem azérL, mert teljesen kézenfekv ek és rryilvánvalóak. A dolgok varázsa saját egyszeríiségiikbenrejlik. Télen hideg van, nyáron pedig meleg. Minden egyes helyzetnek megvan a maga var zsa. Ha elfelejttink enni, megéhezi,ink. Az okozati aspektus maga az igazság. Ebben az esetben tehát a szentsé g az igazsághoz, a dolgok nyilvánvaló természe téhez kapc solódik.
Itt valójában nem anól van szó, hogy milyenné tessztik a dolgokat, hanem hogy milyenek valójában. A vadzsrajánában nem foglalkozunk a m lttal, a dolgok tcirténelmévelyagy az id rendiséggel. Azzal foglakozunk, ami van, yagyis a jelennel. Ha a jelenségeket egyszeríi és lrétkoznapi szinten, saját valójukban szemlélji,ik, rájciviink, hogy fantasztikusan, nyilvánvalóan és félelmetesen igazak, valósak. Pontosan ennek az tgaz és nyilvánvaló jellegnek koszonhetoen szentek és érdemelnek tiszteletet. Ez a fajta igazság azon nyomban lerántja a leplet a hamisságról. Ha némiképpeltériink alényeg!ól, ez a felismerés visszanyom vagy visszahriz benntinket. Aliandóan emlékeztet ket és segítséget kapunk. Ez a szentség jelentése. A szentség másik aspektusa egyfajta j érzés,ami a vadzsra_ jána szemlélet tipikus jellemzój e. Ez a fajta j érzésa kovetkez tényb l fakad: annak ellenére, hogy a dolgok áthat , igaz és nyilvánvaló jellege megfélemlítbenntinket, ugyanakkor nem érzíinkfenyegetettséget. Egyfajta szerelmi viszony alakul ki a dolgok nyilvánvalósága és az érzékelo, tehát mi magunk kozott. Ezt a j érzéstleginkább a naivitás és a figyelmetlenség aka_ dályozza. Mindent magát l értet d nek vesztink, és soha nem kérdójeleztink Vagy figyeli,ink meg Semmit. Az itt tárgyalt jóérzést az értékelés,a megbecsiilés érzete kíséri.Képesek vagyunk értékelni, hogy ilyen nagyszer világegyetemtink van, amelyben élhettink. Erezzuk, hogy részei vagyunk a világegyetemnek, s ez fordítva is igaz.
I44
A mahámudra világosság és élességélrnénye lelret vé teszi számunkra egy ,j hozzáállás kialakítás át, amely semmit nem tekint magát l értet d nek, s minden pillanatot j tapasztalatként él meg.
A
szentség és elógedettség érzésénekkciszcinhet -
en az ember jra felfedezi a vllágegyetemet. Mivel ez nem holmi fantázia, hanem valós tapasztalat, semmi sem pusztíthatja el. A kételyek felmertilésével a világosság ragyogása is er sodik. Ezért nevezik ezt a tapasztalatot vadzsrának, ami szanszkritu l,,gyémántkeménységíi"-tvagy,,elpusztítlratatlan"-t j e lent.
Ez avadzsra-min ség még a saját lététfenyeget tényezókkel is on
magát táplá|ja, ezért rendíthetetlen, s képte len
A
sé g
elpu sztítan i.
vadzsrajánában ktilonféle jidamok, vagyis meditációs istenségek szádhana-gyakorlatai is szerepelnek. A tanító választja ki a tanítvány számára legalkalmasabb jidamot, amelynek képi ábrázo|ásával a gyakorlás során azonosul. A részletekkel tortén azonosulás tobbé nem jelent problémát, lriszen a gyakorló ismeri az istenség alapvet tulajdonságait, s már van némi tudati tapasztalata ezekr l. Itt Amerikában valószín ileg senkinek nem jelentene problémát, ha Uncle Sam-et kellene vizualizálni, mivel mindannyian tudjuk, mit képvisel. Tudatunkban teljesen eleven kép él róla. Ehhez hasonlít azis, amikor megkapjuk egy
bizonyos istenség mandalájának gyakorlatát. Ha alaposan értadott istenség, akkor t bbé már nem tekintjtik idegen, ismeretlen lénynek, hanem kcinnyen felismerjtik és azonosulunk vele. A vizualizáci gyakorlása mindamellett nem kcinny . Nem csupán arról van szó, hogy tudatunk képerny jére ktilonféle képeket rajzolunk. Sztikség van arra, hogy átéljtik a vizualizáci tárgyának valódi szellemiségét. vegytink egy példát: az ember a new york-i Broadway-t vizualizálja. Becsukjuk a szemrinket, s megjelennek elottiink a sárga taxik, a neonfények, az épuletek és a járókel k. Teljes mértékbenmeg tudjuk jelerríteni az adott képet, Igazáb l nem is kell vizualizálrrunk, egyszerííen ráhan-
jiik, mit jelképez az
I45
goljuk a tudatunkat, s automatikusan ott vagyunk. Ugy érezzuk, mintha valóban New York-ban lennénk, ezérínincs szrikség t 1
nagy figyelmet fordítani a részletekre. Nem kell azon tcirni a fejtinket, hány lámpaoszlop van a Broadway-n, vagy hogy milyen színuek az egyes neonfények. Egyszeriien érezzuk az arányokat és a hely hangulatát. Ebben a szellemben kozelítstik meg a vizualizáci t, s ne igyekezzűnk valamiféle háromfejíi, tizenkét kar , ufószerií alakot elképzelni, ami sokkal inkább hasonlít egy szoboíTa, mint egy istenségre. Ha fogalmunk sincs arról, mik ezek az istenségek és mit képviselnek, avizualizáci b l puszta játék lesz. A tantrikus gyakorlatok alapelve, hogy minden, amit látunk, hallunk, vagy a tudatunkban megjelenlk, az istenségek megnyilvánulásává válik. Minden látvány az istenség birodalmának része, a hangok az istenség mantrája, a gondolati folyamatok, vagyis a tudatosság pedig az istenség bolcsessége. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki az istenség ciltozetében jelenik meg, az emberek mantrák formáj ában beszélgetnek egymással, s mindenki repked a boldogságtól. Arról van szó, hogy amit látunk, egy bizonyos istenség tulajdonságaival rendelkezlk. Ez az elemi tulajdonság mindent áthat, hiszen nem más, mint a saját tulajdonságunk. Saját világunkon kívtil nem láthatunk más világot, így alátvány, a hang és a gondolatok egyaránt e stílus eleven részévéválnak. Egy bizonyos ponton ez a szemlélet akkor is kovet benntinket, ha szeretnénk elfelejteni, vagy éppen elegiink van bel Ie. Ez a tudatosság cinmagától veliink marad, nem kell ktilcincisebben próbálkoznunk megtartani. Kezdetben a saját alapvet természeti.inkkel tortén azonosulás, vagyis alapveto természetiink felébredése az onbizalom kifejlesáésének kiindulópontj a. Ez nagy on fontos, rendkívtjl fontos.
Amikor cinbizalom és méltóság ébred benntink, a tudatosság bbé már nem egy állandó folyamat, inkább sok száz, pillanatnyi felvillanás" Ekkor jon el az ideje annak, hogy gyakorlásun-
t
l46
kat a ktilvilágra, vagyis kifejez déseinkre is kiterjessztik. Ez idáig csak a benyornásainkkal, vagyis a bens nkkel foglalkoztunk. Most a ktilvilá ggal kezdiink el dolgozni, ami ktilcinféle létállapotokból tev dik ossze. Az els lépésaz energia felkeltése. Ezen a ponton tudatunkban még mindig sok neurózis-maradvány taláIhat , s ezeket a maradékokat az energia részekéntkell felhasználnunk. Emellett arra is szi.ikség van, hogy a ktilcinféle érzékeléseink,alátás, hallás stb. meg rzéséreirányuló szándé-
kot megsemmisíts{ik. A megtartás érzetének megsemmisítése az adás folyamata. Ezen a ponton jelenik meg Naropa els dharmája, a tumo. Lehet, hogy már hallottatok róla. Természetesen nem egyszeríien arról van sz , hogy bevezetjuk a testtinkbe a kozponti fíitést, hogy t bbé ne kelljen meleg ruhákat vásárolni. Nem ilyen ha-
szonelvri, olcsó dologról van sz . A tumo tibeti kifejezés, és ,,haragvó"-t jelent. Atum haragot vagy dtihot jelent, amo pedig
n nemii végz dés, tehát egy ,,haragvó n nemii lény"-r l van sz . Ez ahhoz kapcsolódik, amit szanszkritul csandóljnak neveznek, arrri ,,láng"-ot vagy ,,energiá"-t jelent. Az ember azonban addig nem fejlesztheti ki ennek a gyakorlatnak a fizlkai hatásait, amíg saját léte meg rzéséhezragaszkodik. A csandáli
ttize felemészti a gyakorlót, mivel ennek a lángnak az egyuttérzése nem egyirányri . Ez a láng maga az egyűttérzés,ezért nincs sztikség semmiféle járulékos egytittérzésre. Egy mindent felemészt lángról van szó. A gyakorlat sikeres végzésesorán az ember t bbé nincs kitéve az elemek kényének-kedvének.Egy forr éghajlat(l országban kellemes hideget érez, hideg vidéken pedig meleget. Azonban nem ez a legfontosabb. A lényeg az, hogy megtanul-
junk bánni a bens nkben felhalmozott fesztiltséggel, azzal a tudati eredetii fesztiltséggel, ami a gyengeség érzetétkelti. Az ember akkora fontosságot tulajdonít a testének, hogy a legparányibb kényelmetlenségetsem hajlandó elviselni. Ez a hozzáál-
147
lás a félelmen alapul. Még a legapróbb kényelmetlenség is óriási pánikot eredményez, ki,ilcincisen akkor, ha belegondolunk: testtinket nem jíthatjuk fel, s nem juthatunk további készletekhez, amelyek boldogságunkat szavatolnák. A fesztiltséget a pánik érzete okozza. Az ember gorcsossé válik, s tudati értelemben olyan lesz, mint egy nagy darab izom. Ez rendkívtili mértékben kiszolgáItatja az e\emeknek, a tudati és fizikai elemeknek egyaránt. F-z a hatalmas mennyiségtífesztiltség vagy di,ih sztikségtelen szenvedé shez
v
ezet.
Naropa kovetkez dharmáj a az Llluzórikus test megvalósítása. Miután a testtink, lénytink és egónk iránti ragaszkodást és birtoklási vágyat elvágtuk, lassan egybeolvadunk a hangok, színek, formák, energiák és érzelmek délibábjaival. Ez az egybeolvadás az llluzórikus test gyakorlata, ami egyfajta tinnep, állandó circim és tánc. Tobbé már nem tcireksztink éntink fenntartására, hane m tinnepeltink.
A
kovetkezó dharma az álorn. Ebben az esetben nem sziik-
ségszeriien az alvás szintjén tortén álornról van szó. Az álmok, a nap során átéIt ábrándok és valódi tapasztalatok egész élettin-
ket végigkísérik.Ezek azok az ábrfu.ldok és gondolati folyamatok, amelyeknek koszonhet en élettink olyan, mintha Disneyland-ben járnánk. Az álom tevékenységének fontos kelléke a sz rakozás hajszolása. Ha álmainkat álomként éljlik meg, t bbé nem szórakoztatnak benntinket. Ez azonban nem jelent feltétleniil depressziót. Akkor tekintrink sz rakoztatónak valamit, ha gy érezzrik, érdemes volt pénzt és energiát fektetni bele. Ha azonban feli s merj tik álmaink álom-te rmészetét, létsze mlélettink eltizletiesedett jellege cscikken, ugyanakkor viszont jóval gyakorlatiasabbá válik. Barátainkhoz, rokonainkhoz, az uzleti világhoz és az ellenségelrhez való viszonyunk sokkal valóságosabbá válik. Az álmokat általában más szemszogb l kozelítjtik meg. Valótlannak tekind k ket, ami pedig nem álom, a hiszszrik valóságnak. Ez azonban félreértés.Az álomjóga célja,
148
hogy megszokott, mindennapi élettink Disneyland-jellegét l megszabaduljunk, s felváltsuk az álom élményével,ami nem más, mint a valódi élet. Ebból a nézóporrtból, ha valaki képes teljes mértékbenaz álmok világában élni, akkor az ó szemlélete lényegesen valóságosabb, gyakorlatiasabb és hatékonyabb, mint az itn.,,valós vllág" . A kcivetkezó a ragyogás, a tiszta fény. Ez annak az intelligenciának a továbbfejlesztése, amit a valódi áIom állapotában fejleszt ki az ember, abban az állapotban, ahol nem álmodunk, hanem megfelel en élji.ik az éIetunket. Ezt az állapotot az átfogó tudatosság érzete jellemzi. Az ember biztosan tudja, hogyan
miikodnek a dolgok, az onbizalom pedig már elóziileg kifejl dcitt benntink. Ennek alapja a valódi megértés és tudatosság, ami a fenyegetettség érzeténekhiányát hozza magával. Ez a fényesség élménye.
A kovetkez a phowa, ami tibeti nyelven ,,kibocsátás"-t vagy ,,kilovellés"-t jelent. Ez arra vonatkozik, hogy amikor eljon azideje, tudatunk képes testtinkb l kilépni, vagy egy másik testbe behatolni. Ebben az esetben ismét nagyoll fontos szerepet kap a test birtoklása utáni vágy elvágása, ktilcintjsen ami a tulajdon és a szórakozás utáni vágyat illeti. Az embernek hatalmában áll, elvágni saját ragaszkodásait. Akár az ebéd vagy egy megkezdett mondat kell s kozepén is képesek vagyunk kilépni a ,játékból". Nincs lehet ségiink arra, hogy befejezzik a desszertet vagy az elkezdett viccet. Mindent magunk mogcitt kell hagynunk, s ez meglehet sen ijeszt és kiábráncíító érzés. Az utolsó dharma az alváshoz' kapcsolódik. Egy Lavapa nevti indiai sziddha a városon kereszttil vezetó f rit mellett aludt tizenkét éven át, s amikor felébredt, tokéletesen felismerte a mahámudrát. Az alvás ebben az esetben konkrét és szimbolikus jelentéssel egyaránt bír. A torténet jelképes értelemben arra utal, hogy a szamszára állapota nem más, mint mély alvás. A fizikai értelemben vett alvás emellett a tudatosság teljes hiányát l49
jelenti, ami egészen az álmok megielenéséig tart. E gyakorlat célja a teljes tudatosság kifejlesztése, amit a mahámudra cisszeftiggésében inkább felébredettségneklehetne nevezni. Amikor ébren vagyunk, nincs sztikség ktilon figyelmet fordítani az ébrenlótre, hiszen gyis állandóan ébren vagyunk. Az ébrenlét automatikusan tcirténik, s mellette sok minden mást tudunk csinálnt.Ezzel apéldával lehet a legjobban illusztrálni a mahámudrát. A mahámudra olyan, mint az ébrenlét:nincs sztikség a gyakorlás vagy a bcilcsesség fennt artására. Az ébrenlétfolyamán minden egyszer ien és természetesen miikodik. A hagyomány szerint a gyakorló Naropa hat dharmájának beteljesítése után kezd el foglalkozni a hatha-jógával, a prána|ámával stb. A hatha-jóga gyakorlatok végs eredményeként az ember megtanul csodákat tenni. Bizonyos értelemben a testhez való viszony is varázslatos dolog. Eppen ezért nagyon veszélyes, ha az emberek id el tt belekezdenek a hatha-j gába, a lélegzetiikkel játszanak stb. Egyel re még nincs meg benntink az egymással cisszhangban miíkod intelligencia, tudatosság és cinbizalom. Még nem jcitt létre az cisszhang. A veszély abban rejlik, amikor az emberben nincs meg az cisszhang, ennek ellenére mégis er lkodik, hogy eredményeket érjen el. A varázslat fogalma rendkíviil érdekes. Ebben az esetben valami nagyon alapvet dologra vonatkozik, ami életíinkés kornyezetíink karmikus adottságainak keretein beltil tcirténik.. B izonyos er teljes egybeesések torténnek, s mi lehettink azok, akik beindídák az eseményeket. Ha azonban tetteink nem állnak cisszhangban az adott karmikus szituációval, akkor a dolgok rosszra fordulnak. Ha például képesek lennénk létreho zni bármit, amit akarunk, nyilvánvaló, hogy el szor egy halom bankjegyet varázsoln ánk. Ez azonban ktiloncis módon befolyásolná a gazdasági életet. Az áItalunk létreh ozott bankjegyek nem lennének megfelel en sorszámozva, így csupán valódinak látszó hamispénzttudnánk teremteni. Ráadásul tetttinkkel a tcirvényt is
l50
megsértenénk. A csodatetteknek mindig az adott ország karmikus helyzetéhez kell igazodniuk. Az ember nem boríthada fel a gazdaságot. Ezért a varázslat nem egyoldal dolog, s országunk helyzete is részt vesz a tevékenységben. országunk energiája, valamint a saját energiánk indída be a folyamatot. A hatha-jóga gyakorlatok célja emellett az is, hogy megfelel módon tudjunk viszonyulni az elemekhez, s megbarátkozzunk veliik. Az elemek itt a fizikai és tudati elemekre vonatkoznak. Más szavakkal: a vadzs rajána folyarnat a a világ lelret legal apo sabb meg isrnerése. Ezáltal képe sek eszti n k egytittmti kodni másokkal és segíteni nekik, mivel k is a világegyetem részei, s k is kapcsolatban vann ak az elemekkel. l
H: Beszélne egy kicsit b vebberr a ,,kilépés''-rl, ami a phowa-gyakorlattal kapcsolatban kertilt sz ba? TR: Hajlandó vagy távozni. Az emberek rends zerint vágynak a télig elvégzett dolgok befeiezésére.A nyitottság érzése er t ad hozzá, hogy akkor lépj ki, amikor csak akarsz. Ez a test tetszés szerinti id ben tortén elhagyását is magában foglal-
hatja. A helyzetnek azonban megfelel rrek kell lennie. A phowa nem rgy rnííkodik,lrogy amikor kiborulsz, konnyedén ongyil-
kosságot kcivethetsz el. Ebben az esetben továbbra is a testedben maradsz, mivel ,így érzed magad, mintha be lennél bortcinózve. Minél inkább ,gy érzed, hogy be vagy zárva a testedbe, annál jobban a rabja leszel. Ha tehát ongyilkossági szándékkal akarod végezni a gyakorlatot, nem míik dik. A lényeg itt is az
elengedés.
H: A halál idején végzik ezt a gyakorlatot? TR: Igen, de nem kizár lag. Sok egyéb vonatkozása is van.
l5l
H: Rinpocse, ha jól
értettem, On azt mondta, hogy a buddhák és jidamok vizualizáci ját csak az tiresség felismerése után érdemes gyakorolni. TR: A teljes felismerés llem elengedhetetlen, de el szor kér ségtelentil az tiresség megtapasztalását kell gyakorolnod, vagyis azt,hogy miképpen tudod a világot az tiresség szindén érzékelni.
H: Sok tibeti tanító vizua|izációs gyakorlatokat ad a kezd tanítványoknak. Mt az oka ennek? TR: Tibetben a legtobb komoly gyakorló rcigtcin a vadzsrajánát kezdi gyakorolni. Elvileg azonban ezek az emberek már rendelkeznek némi gyakorlattal a meditáció terén. Sok nyugati tanítvány a tibeti gyakorlókéhoz hasonló, odaadó szellemmel kozeledik a mesterek felé, viszont nem rendelkezik semmiféle el zetes képzéssel.Éppen ezért tírl korai volna azon nyomban vadzsrajána-gyakorlatokra tanítani ket, amikor még a szenvedés értelmévelvagy a négy nemes igazsággal sincsenek tisztában. A vizualizáció nem a kezd k gyakorlata. Emellett van egy másik probléma is a nyugati gyakorlókkal. Akár kereszténynek, vagyis az istenhívo lragyomány kovet inek tekintik magukat, akár nem, gondolkodási módjuk, spirituális víLágnézet k a teista hagyományon alapul. Sokaknak fenntartásaik vannak egy rajtuk kívtilálló isten léténekelfogadásával kapcsolatban, alapvet szemlélettik azonban ennek ellenére az istenhív megkozelítéstttikrozi. Ésha a gyakorlás során egy ,, jabb" istent vizualizálnak, az semmi eredményre nem fog ve-
Az tlyen hibás meditáció csak nemzett vagy vallásos egójukat er síti, amivel a gyakorlást azonosítják. Pusztán egy írjabb zetni.
terhet vesznek a vállukra, ahelyett, hogy a szabadságfelé tartanának.
152
H: Nem az ,,idi ta egyúttérzés"fogalmába sorolható, amikor a tanítók vadzsrajána gyakorlatokat végeztetnek a kezdo tanítvárryokkal? Úgy tiinik, sokkal tobb értelme van annak, ha a saját tudatunk felé irányuló, pillanatról-pillanatra tortén egytittérzéshínajána és mahájána szemléletévelkezdjtik a gyakorlást. TR: Igen , így van. Azt hiszem, itt egy társadalmi problémáról van szó. Amikor a nyugati tanítványok keleti mesterekhez fordulnak tanításért, ktilonleges vendégeknek tekintik ket, hiszen azokból az országokból érkeztek, ahol a repiil gépet, az autót, a rádiót és más fantasztikus dolgokat feltalálták. Már eleve van valami ktilcinleges benrrtik: szi,iletéstikt l fogva rendelkeznek tlevéllel. Ez ktilcincisen igaz péIdául a tibetiekre. A tibeti nyelvben az ,,idegen" kifejezésnek semmi pejoratív jellege nincs, inkább az egzotlkum varázsáva| bír. Az idegeneket nem barbároknak, hanem okos és er s tudatri embereknek tekintik. Egy tibeti azt gondolhatná, hogy a kolostorába e|látogató amerikai akár reptil gépet, autókat, szok kutakat és elektromos berendezéseket is képes lenne építeni,ha akarná. A nyugatiakat mindentudónak tekintik. Habár lehet, hogy semmilyen tudással nem rendelkeznek, de hímevtikb l kifolyólag a kiilonleges vendégek kategóriájába kerúlnek, s ez a szemlélet valóban kcizel áll az ,,id\ ta egytittérzés"-hez. Megrogzótt eg juk és neurózisaik miatt valójában sokkal tobb gyakorlásra van sztikségtik.
H: Nyugaton emberek ezrei gyakorolják a hatha-j
gát.
Ez
hiba volna? Még nem állnak készen a hatha-jógára?
TR: Ha a hínajána szintjén viszonyulsz a hatha-jógához, vagyis ahelyett, hogy csak keresztbe tett lábbal tilnél és meditálnál, j gázol, az rendben van. Sokan puszta testgyakorlásként jógáznak. Amikor azonban az emberek félig-meddig tantrikus módon a pszichofizikai energiákkal kezdenek játszadozni, mint például a kundalini-jóga során, az nagyon veszélyes lehet.
153
H: Nem értem, amit a csodákról mondott. Számomra rígy ttinik, hogy a pénz létrehozása akkor is csodatett, ha u, "Áb"rt lecsukják érte. TR: Inkább biíntett, mint csodatett. Egyáltalán nem segítenéd az országkarmáját csak a munkanélktiliségetés u ,r.nu.dést fokoznád, ami meggyengíti az eneígiát, a zcild energiát.z Ha pénzt teremtesz, azzal megsérted a mandalát. H: Az álomjóga arra szolgál, hogy az ember felismerje, hogy az általa érzékeltvilág valójában saját kivetítéseib l áll? É,nu felismerjtik ezt, akkor kcizelebb keri,ilrink a valósághoz? TR: Igen, így van.
H: Minek kell megváItoznia ahhoz, hogy a figyelmesség tudatossággá fejl djon? TR: A tudatosság azért fejl dik ki, mert a figyelmesség kezdi a jelenségeket olyan pontosan és világosan látni, hogy maguk a jelenségek sugározzák majd a tudatosságot. A dolgok tobbó már nem pusztán figyelmességtink tárgyai. A tudatosság szétterjed. Ez egyfajta tudati megnyílás. Ha például szemtigyre veszel egy gyertyát, akkor nem csak magát a gyertyát látod, hanem azt a fényt is, amit a ktilonbózó tárgyakra sugároz. A lát kcirod kitágul. Itt lép be a képbe az intelligencia. A tudatosság t bbé nem korlátozódik az egyes dolgokra, hanem a mindenhol jelenlév térr l való tudatosságot is magában foglalj a. Ezt a fajta tudatosságot azonban csak a figyelmesség kifejlesztése után valósíthatod meg.
H: Mit én Ön valódi álomál\apot alatt? TR: A jelenlegi helyzeti.inket. Alszunk.
H: A hínajána és a mah ájána szinten milyen formában jelenik meg az az intelligencia, ami kés bb mahámudrává érlk? TR: A hínajána szinten a figyelmesség az intelli gencia. Az eá kcivet pradzsnyá-szintet tudatosságnak nevezhetnénk, ami tcibbet jelent annál, hogy pusztán figyelemmel kísérjtikaz egyes dolgokat. A figyelmesség szintén nagyon intelligens, de u, "i intelligencia még nem olyan er s, mint a tudatosság. A figyelmességet néha ,,emlékezet"-nek (szanszkritul: szmriti) is nóu.zik, ami természetesen nem a mtiltra tortén emlékezésre vonatkozik, hanem arra, hogy emlékeztink mindenre, ami itt és most torténik. A valódi, végs pradzsny á áI\apotában a tudatosság mindent áthatóvá válik. Nincs szi.ikség rá, hogy bármerre irányítsuk, hiszen mindent áthat. Azonban a ltiktetés, felvillanás és terjedés érzete továbbra is állandóan jelen van.
l54
H: Naropa hat dharmája meditációs gyakorlatokból áll? TR: Igen, nevezhetjiik ket meditációs gyakorlatoknak is, de inkább élettink tevékenységeihez, a cselekv meditációhoz kap-
csolódnak. Természetesen vannak ktilonboz technikák, hogy gy mondjam, ktilonboz trtikkok, vizualizáciok és mantrák, amelyekkel a hat dharma kifejleszthet . Az alapelv szerint azonban ezek inkább a felkésztiléshez tartoznak, a valódi gyukorlat mindennapi élettink helyzeteiben tcirténik.
H: Ön a ,,szentség" tobb fajtájár l is beszélt . Egészébengy tiint, hogy az egylk típus Istenhez, a másik pedig a vadzsrajána szemlélethez kapcsolódik. Azt szeretném tudni, hogy ezek kciztil kapcsolódik-e valamelyik a mahájána szentségr l alkotott szemléletéhez,vagy ez megint egy jabb megkcizelítés? Számomra rigy tíinik, hogy a mahájána hagyományosan olyan er s
155
odaadást és szent gazdagságot képvisel, hogy szinte a katolicizmushoz lehetne hasonlítani. TR: A mahájána sokkal kcizelebb álI az vallásos szemlélethez, mivel jelen van benne a nagyszeriiség érzése,s a transzcendens cselekedeteket hangs ly ozza) ame[rek szintén a menynyiséghez kapcsolódnak. A vadzsr ajána n.o, u mennyiséggel, hanem a min séggel foglalkozik. A mahájána a ,,nagy 1,ar^i;, u vadzsrajána pedig a,,gyémánt jármií'', és kicsi vagy nagy egya-
ránt lehet.
H: kicsit cisszezavar a mah ájána nagyszer íségethangsrilyoz szemlélete, hiszen alaptanítása az ,i.esseg. Á" e-ue, áey gondolná, hogy az tiresség meghaladja a nug}rr..ííség mesteikéltképzetét. TR: Igen, meghaladja, de nem teljesen. Ezért vezethet el a mahájána a vadzsrajánához. Nem is pontos an a nagyszeríiség meghaladásáról van sz , hanem annak felismerésérol, hogy I nagyszeriíségnem létezik, így aztán lassan az egész építmény romba d l. Ebben rejlik a trtikk. Ez egyébként inkább a mahájána kés bbi fázisában torténik, a nyolóáaih kilencedik és a tizedik bódhiszattva szinten. A tizedik szintet elérve a figyel kétségtelentil megsemmistil. H: Es a nagyszeriiség?
TR: Energiák formájában. A vadzsrajánában a viszonyítási pontokat nem ítélikel, hanem rajtuk kereszttil érvényesiila jelenségek játéka.
H: Tehát létezlk viszonyítási pont?
TR: K zonséges viszonyítási pont helyett inkább egyfajta vadzsra-jellegii viszonyítási pontróI beszélhettink, ami nem más, mint a bolcsesség.
H: Miért kellene hangs lyozní a kcizcinséges jelenségek játékát?
TR: Ezt nem te csinálod. A jelenségek cinmaguktól érvénye-
stilnek. H: Ertem.
TR: Ez az!
H: Hogyan illenek a képbe a személyes célok? Vagy ezen a szinten már nincsenek célok?
TR: Egyszerííenbeleolvad a dharmakájába, ahogy a sof r nélktili autó a roncstelepre kenil.
H: Nagy szélhámosnak kell lenn i ahhoz, hogy megvilágosodjunk? Úgy tíínik,számos trtikkre sztikség van. TR: Igen, így is mondhaduk. H: A vadzsrajána szinten hol kapnak szerepet a viszonyítási pontok, ha egyáltalán szerepet kapnak?
156
TR: Egy hétkciznapi tanítványnak lehet, hogy még mindig
van egyfajta ktizdelem-érzete, de amikor tudatában megjelennek ezek a bizonyos felvillanások vagy felismerések, akkor nincs cél. Emlékszel a hétkoznapi tudatra, amir 1 már beszélttink? A hétkciznapiságra? Nos, ez az. H: Mintha az energia és mi, vagy a vllágegyetem és mi - nevezzuk, ahogy akarjuk - egyek volnánk. TR: Ez nagyon egyszeríí.Rendkívtil egyszeríí.Jól érzed magad, így nincs sztikséged nagyravágy t
I57
tinmagad sztintelen
sz
rakoztatását l. Ez a
sz
tán torténik, nem kell ktilcrn ,,megrendelned''.
rakoztatás spon-
É:az egyittérzés is természetes módon jelenik meg. !a TR: Igen. Amikor fiistol t gy jtasz a srobádban, hog} megtisztítsd a leveg t: ez az egyuiérzés. Ezteszi a dolgokát me;munkálhatóvá és kellemessé.
H: Miért nevezik az |lluz rikus testet illuzórikusnak? TR: Ugyanarról van szó, min t az áIom esetében.
álom.
Ez
egy
H: Lehet, hogy rosszul értettem. Azt hittem, ha valaki megvalósítja az llluz rikus testet, sokkal kcizelebb kertil a valóság-
hoz.
TR: Pontosan erre gondolok. Ugyanaz, mint az álom. Ez egy álom, egy valódi álom. Sokkal valóságosabb, mint az éjszakat
álom, az álombéli álom. H: Ez egy valódi álom.
is létezik" H: Az álom a valótlanság. TR: Nem az álom a val tlanság.
valótlanság
A valódi álom a valóság. A valódi ill zió a valóság. Más szavakkal, a délib áb a val di víz. Amikor az ember délibábot Iát a sivatagban, egy pálmafákkal kcirtilvett tavat, az a val ság. Lehet, hog], mikoi odaérsz, hogy igyáI egy jót, nem találod, mégis valóság. H: De amikor egy sivatagban vagyunk, ktilcinbséget kell tenntink a valódi oázis és a káprázatkózótt. TR: Erre gondoltam én is. Pontosan így van. 158
ra nézink ebben a pillanatban. Ez az igazi illuzórikus
test.
Mindkettenváltozunk. Ez a valódi változás. H: A hallucináció esetében beszélhettink valótlan változásr l? TR: Igen.
_
TR: Igen , egy valódi álom. H: Ez azt jelenti, hogy valóság létezlk. TR: Pers ze, hogy létezlkvalóiág. Es ugyanakkor
H: Hogyan kapcsolódik ez az illuzórikus test megvalósításához? TR: Képes vagy látni a valóságot, a csill áíTió, energiától vibráló, alakjukat változtat jelenségeket. H: Mint egy délibábot? TR: Mint egy délibábot, vagy mint ahogy te meg én egymás-
H: Úgy is mondhatnánk, hogy a valóság kifejezetten nem egyes dolgokra vonatkozik, hanem egyszeriien az érzékelés megtisztításár I van szó? TR: Igen, az érzékelésmegtlsztításáról van szó. Elkapod, cisszeszeded cinmagad toredékeit, amelyek egy bizonyos érzékelésséállnak cissze. F,z az illuzórikus test. H: Megtanuljuk észrevenni a dolgot. TR: Igen, megtanuljuk észrevenni. H: Megtanuljuk, hogyan vegyiik észre a részleteket és hogyan használjuk ket? TR: Igen. H: Es továbbra is ill zióként kísérjtikfigyelemmel. TR: Igen. Méghozzánagyon j zan módon. H: Ezek szerint ez egy valóságos energia. TR: Igen, azthiszem érted. H: Ez azt jelenti, hogy ezen a ponton az érzékeltdolgok
tizeneteket kcizvetítenek felénk?
TR: Nem nevezném tizenetnek. Az i.izenet másodkézból, vagy harmadkézb l érkezik, ez azonban elso kézból származ tapasztalat. Vagy inkább azelsó el tti kézb l. 159
H: Még mindig nem értem a délibábés a valóság viszo nyát. TR: A délibáb a valóság. Egy valódi délibáb. H: Ezek szerint nemlé{ezik hamis déIibáb. TR: Nem. A délibáb nagyon is valódi. H: Ez nem áll teljesen Órrrhangban a délibábról alkotott el_ képzelésemmel, tegaiauui s azzal, a-mit aziskolában tanultam. TR: Mit tanultál?
H: Azt, hogy a délibáb olyan jelenség,
amit létez nek véltink, de.valójában nem létezlk'. TR: Így van! H: Ez a valóság? TR: Igen, ez avalóság. H: Ezek szerint, amikor látok. egy délibábot, például egy oázist, akkor a déllbáb valódi, a víz, a pálmafák és a kókuszdiók azonban nem. TR: Így van. Azthiszem érted. H: Az emlékek is olyanok, mint a délibáb? TR: Igen, pontosan. Ezegy jó kérdés volt.
H: Tehát a valóság meglátás a aztjelenti, hogy a délibábot délibábnak látjuk? TR: Ez az els lépés.Van egy vers a konyvben, ami err l szól. Abban a fejezetben található, amikor tutu.pu Naropával taláIkozik. Fel tudná olvasni valaki azt averset? Az égt r::áF, a,Dáka, egy terméketlen kanca csikóján, A Szóbeli Átadáson lovagolva Szétsz rtaery tekn s sz rsál ait, akimondhatatlanokat, S a ny l szaryáb l, a nem-keletkezettb
A
néma Tilopa, a minden kommunikációra tett
kísérletnekellenálló kimondhatatlan, Megszabadította a vak Naropát, hogy lássa azlgazságot, ami a nem-látás. A Dlrarmakája lregyén, ami a legvégs , a stiket Naropa, A béna Mati (Marpa) ragyogó fényben futott, mely sem nem j n, sem nem megy.
nap és a hold és dGyesz-pardo-rje Hármuk tánca a sokaságban meglév egylényegíiség. A kagyló szétktirtcilte hírétminden irányban,
A
A fáradhatatlanokhoz sz lt, kik méltó edények a tanításra.
A gy jtópontok, Csakraszamvara A Szóbeli Átadás kereke:
világ
Forgasd, kedves gyermekem, ragaszkodástól mentesen.
TR: Most fejezzuk be ezt az el adást. Ajánlom, hogv sokszor olvassátok el ezt a verset, mert mélységesmondarrivalót tartalmaz. A fordítás az eddig megjelent fordítások koziil a legjobb, és Dr. Guenther ( A The life and teaching of Naropa címii konyv szerzoje) szinte torekvése eredményekéntez a konyv kiválóan kozvetíti a tanításokat. Nem sz vi bele a fordításba a saját elképzeléseit, hanem megpr bálja eredetiben viszszaadni ezt a szoveget, ami nagyon fontos, alapvetó míi. Természetesen még sokat kell beszélntink a mahámudráról, a délibábról és így tovább.
l késztilt pálcávaI Felkeltette Tilopát a legvégs valóság mélységében.
l60
a
l6l
Ie1yzetek pt-ső nÉsz Naropa és mi
l.
Abhajakírti (tib. dzsig-med gragsz-pa) Guenther szerint ,,ez volt Naropa neve akkor, amikor lemondott a Nalanda apáti címérol,s guruja keresésére indult. Szó szerinti jelentése: ,,aki félelemnélki.iliségérl híres".
Valódi rijlet
és pop-art
1. Kuszulipa: tibeti kifejezés, amit gyakran kuszulu-ként is használnak, s azoka a jógikra vonatkozik, akik elérték az egyszediségnek
2.
3.
azt a színtjét,hogy már csak három dologgal foglalkoznak: evéssel, alvással és rirítéssel. Lohivagadzsa: ,,Egy prákrit mondat tibeti átírása, mely szanszkritul valószíntileg így hangzott: 'rohita avagaccsha', vagyis 'hal, eredj utadra! "' (Guenther jegyzete) G. I. Gurdijeff gorog-cirmény származásri, híres tanár volt, aki saját spirituális rendszerét tanította Európában és Amerikában a husza-
dlk század elején. Trungpa Rinpocse gyakran használta Gurdijeff kifejezését,az ,,idióta egytittétzés"-t.Ezegy látsz lag kedves, egyfajta ,,mézes-mázos" szemléletet jelent, ami azonban csák az 1l1 zió és a gyengeség fokozását segíti el
.
L63
uÁsoox npsz
Az értelem világra hozdsa
l.
Don Juan a mexikói Yaqui indián tcirzs varázslója és szellemi
Szójegyzék
ta-
nítója, s Carlos Castaneda tobb konyvében szerepel.
magya rázatát kifej ezetten
Az iirességen t l tiresség forma": Utalás a Szív Sz tróra, a Transzcendens b lcsesség szívéneksz trójfua (szanszkrit: Mahdpradzsnyápáramitahridaja-sz tra). E szritra egyik kulcsmondata a kovetkez : ,,A forma nem más, mint tiresség, az í.iresség nem más, mint forma." Ezt a sort néha a kérdezóhciz hasonlóan gy értelmezik, hogy az tiresség megértésénekkét szinde van. Az elso szinten a gyakorló felismeri, hogy a formákban nincs benne rejl lényegiség, ami végs soron valóssá tenné óket, ezért,,tiresek". Ez a szemlélet párosulhat a világ elutasításával, vagy a világtól való visszah zódással. Egy további szinten a gyakorló felismeri, hogy az i.iresség természeténélfogva formák alakjában jelenik meg, Ez hozza vissza a teljes megvalósítást elért személyeket a világba. Az tirességnek ezt a fajta elemzését ki,il ncisen a zen tanítások hangsrilyozzák.
1. ,,Az
zan s zkrit kifej ezé sek, tdegen s zavak tobbnyire s
szertuT.u,, melynek során a ABHISEKA,,Megszentelés," Egy rituálisan beavatja egy bi_ tanítványt egy tantrikus .Jr,., s ezáItal felhatalzonyos tantiikus istenség mandalájába, mazzaazadottistenségvizua|izálásáraésfelidézésére.Az abhisékalényegeselemeamesterésatanítványtudatának taláIkozása.
ABHIDHANA-(]TTARATANTRAAférfijidam,Csakraszamvara gyokér-tantrája,
szintjét.
,yA,z utolsó az alvással kapcsolatos": Naropa hat dharmáját rendszerint a k vetkezoképpen sorolják fel: (l) bels hó (tumo): (2) 1lluzórikus test (gyulíi); (3) álom (milam); (4) tiszta fény ( szel); (5) tudatátvite| Qlhowa); (6) k ztes állapot (bardo). Noha a sorrend változhat, s a szerkesztok nem tudják, hogy Trungpa Rinpocse mi-
ért említette utolsóként az álomjógát.
2.
Az
ARHAT,,Nemeslény,,,akielérteahínajánalegmagasabb
A mahdmudra szintjei 1.
A szój e gyzékben szerepl kifej ezések adtuk meg, ne tekintstik hát e konyv témájához kápcsolóáva alegáltalán9salb értelmezésnek, ezeket az egyediili, vagy akár
,Z ld energia": Rinpocse azijldszíntíamerikai bankjegyekre utalva gyakran nevezte apénzt félig viccesen zold energiának.
A7"1,,Nagytokéletesség.,,AtibetibuddhizmusNyingmaisko. a tanítást a vadzsrajána lájának .troát.g"s tanítása. F_zt tekintik. Azért u"t"ti"rute.i os"ueny" végs állapotának nála ágasztosabb , is.azért "tokéletes,,í1&$}", mert nincs tJvábbi eszkozokre. Az at\ gya_ sztikség Ség,,, *.n nincs korlóinaktapasztalataszerintatudattisztatermészetemindigjelenuun,,csupánannyitkelltenniink,hogyeztfelismerjtik.
164
165
el a a|! , Eszakon helyezkedik padma-cs képviseló dély képviseli, s.ezt az érze|met karma család, arli azirigységet -lehet átalakítani,
ATISA DIPANKARÁ (980/90-1055) Királyi családból származ buddhista tudós, aki a megvilágosodás szelleme felkeltését célz gyakorlatokat rendszerbe foglalta.
bo lcses"sé gge a m indent betelj es íto
BHIKSU Koldus; szerzetes; a buddhista szangha férfi tagia, aki
B UD
elhagyta otthonát, s teljes szerzetesi felszentelésben volt része.
IÁs d : Buddha-c saládok B U DD H A, J ELLEGEK
BHÚMI,,F ld." A buddha-állapot
felé vezetó tíz szint, amelyen a bódhiszattva végighalad: (1) Örcimteli, (2) Hibátlan, (3)
B U D DHA_TE RM
Fényes, (4) Ragyogó, (5) Nehezen meghódítható, (6) Szemt l-szemben, (7) Távolra eljutó, (8) Kimozdíthatat|an, (9) Kiváló intelligenciával bíró, és (10) A dharma felh je.
ti.Jiii*_err"te. Mivel
;;;;
a buddha_ elér_ képes r"n, mindenki attól, uálni, ftiggetlentil
DÁKASpecifikusértelembenhímnemíi,féligharagvójidamot típusir hírvivóre vagy jeltil. Általánosságban egy bizonyos
ued.l*,z
mahájána másik elnevezése.
re is utalhat,
DHARMArÁleAbuddha.állapotháromtestekoztilazegy\k. a viszonyítási pon_ A dharm akájamaga u *"griragosodás, ere_ ii,..iZaés és kezdet nélktili tokon trili bolcsesség, " dend tudat,
BUDDHA-CSALÁDOK Az ot buddha-család manclalája az energia ot típusát jelképezi, amelyek dualisztikus állapotukban zavarodottságként, tis a, kett sségekt l mentes
formájukban pedig megvilágosodásként nyilvánulnak meg. A megvilágosodás mandaláját az ót tathógata, más néven gyózede|mes mandalájaként ábrázolják. Azt mondják, minden tapasztalatot az ót energia valamelyike színesíti. A kozpontban a buddha-család áll, ami a mindent felolel tér
igazsága koztil _az Buddha négy nem:s DUHKHA,,Szenvedés," Ez a to_ a s]zlnued és tgazsága, elsó a duhkha szatja,""g;i; vonat_ mind en faltá4ára galom a testi es táu
bcilcsességévéalakítható nem-tudást képviseli. Keleten a vadzsra-család találhat , ami az agressziót képviseli, s ezt a tiikcir bcilcsessé gévélehet átalakítani. Délen láthat az egyenl ség btilcsességévéalakítható btiszkeséget jelképez ratna-család. Nyugati irányban található a megktilonboztet tudatosság bcilcsességévéalakítható vágyaí vagy szenve-
l66
szerint minden maháj ána szemlélete
természe, ;;;;?nyb"n ililhá", ni a megvilágosodást és él, nor, *ily"n tetállapotban
tissze s érzó |ény megszabad ításának szentelte.
A
ESZETA
lény való di:,,-;h"r^trun,
rÓontsZATTvA,,Felébredett lény." olyan lény, aki teljes diadalt aratott a zavarodottságon, s életétés cselekedetett az BÓDHISZATTVA ÓsvÉrvy
tanításai, a buddhizmus, DH AD H ARM ABuddha
természete miatt tapasztalunk,
DZSNYÁNAAmegvilágosodásbolcsesség-aktivitása,amimeghaladja"a""ií'',ik*usfogalomalkotáskereteit.
,
t
li
l67
FIGYELMESSÉ} d figyelmesség gyakorlata a buddhizmusban
azt jelenti, hogy minden egyes tevékenységtinket tudatosan hajduk végre, beleértve az olyan hétkciznapi, automatikus cselekedeteket is, mint a légzésés járás. Emellett kifejlesztjtik a ,,puszta megfigyelés" hozzáállását, amelynek révén a tiszta tudás, vagyis a tisztán tudatos gondolkodás és cselekvés megvalósul. A figyelmesség gyakorlatának célja a tudat megzabolázásaés a nyugalmi állapot elérése.
nÍNetÁua,,Kisebb jármíi]' A gyakorI azalapvet meditációk végzéséreés a buddhista tanok - mint pld. a négy nemes igazság - el saj átít ásár a koncentrál. tÁtva,,Jármíi." A buddhizmus osvényétkovet gyakorló adott
szintjéhez kapcsolódó tanítások és meditációs gyakorlatok osszessége. A három f jármti a hínajána, a mahájána és a vadzsrajána. Ezeket a jármiíveket további kilenc jánára le-
het bontani.
JIDAM ,,Szilárd tudat." A vadzsrajána gyakorló személyes istensége, aki a gyakorló felébredett természetéttestesíti meg" A jidamok rendszerint szambhógakája buddhák.
KAGYÜPA ,,Az irányítás hagyományvonala." A tibeti buddhizmus négy fo iskoláj ának egyike. A Kagyti hagyományt a gyakorlás hagyományának is nevezik, mert a hangs lyt a meditációs gyakorl atok v égzésérehely ezí.
KARMAMUDRA korlat.
Ni
társ segítségévelvégzett tantrikus gya-
MAHÁJÁNÁ ,,Nagyobb jármíjj' Az sszes jelenség tirességét, valamint az egyetemes buddha-természet felismerését hangs lyoz rendszer. A mahájána ideálja a bódhiszattva, ezért is nevezik gyakran bódhiszattva cisvénynek.
l68
vagy gesztus," _A MAHÁMUDRA ,,Nagy pecsét, szimbólum Az egyaránt átadása. atíY Kagyii r,ugyá;aíY r.^t rponti medit és felébredettsége, élénkés tires tudat eredend tisztasága
MANDALATeljes,átfogólátásmód,amiatapasztalatoklátszlagosbonyolultságátésrendszertelenségétegyszertíminA szanszkrit tában és természetes hierarchiában egyesíti. kifejezés,,to,eppontotéskornyezetet''jelent,tibetiiilkji/kor-nakn.u.,it.Amandalátrendszerintkétdimenzióban kozépen egy istenábrázolják, amelynek négy oldala van, józanságát szeséggel, aki a buddha-természet alapvet
mélyesíti..g.Háromdimenziósformájábanegypalota, kapuja van, amelynek unégy vtlrágtáj irányában négy
tanulás bódhi_
MANDZSUSRí,,NemeS és gyengéd." A tudás_és és a pradzsnyá szattvája, akit rendszerint egy konyvvel kardj áv al a kezében ábr ázolrnak,
vagy szótagok, MANTRAA mantrák szanszkrit eredetii szavak |ényegé_. energiák amelyeke t a szeríartások során ktilcinféle ktilonboz nek felid ézésecéljából recitálnak. A mantrákat egyaránt energiák vonzásáia és az akadályok elhárítására használják.
Nagy indiai by9 NÁcÁnoZSUNA (második/harmadik század) iskola megalapítója, dhista mester, a madhjamaka filozófiai felépíté_ óriási szerepet játszott az tiresség tanának logikai A legenda szerint sében, és siárnos fontos szoveget írt. guruja volt, mesterek ktilonboz ó századokban élt buddhista vagy,,megnyilNIRMÁNArÁle,,Emanáció test",,,forma test" _ emberi ktilonosen látható vánult test". A felébredett tudat - formában tortén megielenése, I69
NIRVANA A megvilágosodásról alkotott hínajána elképzelés. A nem-tudás és a zavaros érzelmek kialvása, aminek kcivetkeztében az ember megszabadul a szamszárában tortén rijrasziiletés kényszerét l.
PANDIT ,,Tudós." Tanult személy, aki a szent iratokat intellektuális szinten tanítja és magyarázza.
t lpartot elért." A hat paramita, vagy más néven tokéletesség a k
PARAMITA ,,A
PRADZSNYÁ,,Transzcendentális tudás." A pradzsnyát, vagyis a hatodik paramitát azért nevezik transzcendentálisnak, mert keresztr,illát a dualisztikus zavarodottság fátylain.
PnÁtVaÁMA A vadzsrajánában gyakorolt jóga. Az \lluz rikus testtel tcirtén gyakorlatok végzésétfoglalja magában, ami a tudat,
alégzésés a test irányítása révént rténik.
RANGDZSUNG DORDZSE (1284-1339) A harmadik Karmapá, a Karma Kagyii hagyomány szellemi vezet je. RUDRA Eredetileg hindu istenség, Siva egyik megjelenési formája. A vadzsrajánában Rudra az abszoltit ego pusztító elvét testesíti meg. A hagyomány szerint Rudra olyan tanítvány volt, aki eltorzította a tanításokat, majd végtil mesterét is meggyilkolta. A Rudra-állapot a buddha állapot tci-
elkotelezi SZAMAJA,,Összegyult.,,Azelkotelezettségvadzsrajánaalap,uniruaif Ó.9 riort;r
k
rnyeze te,Ezt
munikáció
A nemAz élet és halál ordogi kore, ,,Vándorlás," SZAMSÁM szenvedés hatja át, tudásból sz letik, és z medítációs gyakorlat is
SZÁDHANA Rituális sz ;é* ebb válto zata\ egyaránt kapcsolódik;gy,zertí-és med iíác\ ra, ."git,ágevel tudatunkat ismertek. A szádhanar. recitálásá_ u.r"eJtinl"t p"aig mantrák veg, amelyhe
testtinket mudrákra, ra használjuk,
bráhmin"_ akit a tibeti szovegek ,Nagy tanító, után sÁnÁa,q,Indiai .r"rin]t Buddha halála t ként emlegetnek. A "gv"*?"v és Nágárdzsuna
ta.o.nrrái-"i;fi;;ilo'éuu"l
sztiletett,
mestere volt,
spirituális osvény helyes MATERIALIZM(]S "A SZELLEMI nem érdemes folyamat,_amelybe kovetése nagyon sszetett létezik, me_ svény mellék i;;;. 6"tenágni. naiv módon me gk óze|ítéséhez ?n_r.t lyek a, á i. _i.e g .r,o.r,iri "pontri vezetnek.Mikzbenazza|áltatjukma'gunkat,hogyszellem i l e g,.ji ffi;i.; j:il:xl* ségévelpusztán az e,gonK",
mentes tisztasága.
Trungpa,
I10
zansága
és S7AMBHÓceÁle,,Gyonyor.test.,,Azegyiittérzésésakomossze a dharmakáj
kéletes ellentéte.
SÚNUrÁ,,Üresség." A tudat tcikéletesen nyitott és korlátoktól
j
Írurtffl""l6fi'iJ: ,::::;;;;;"kj, _ Cs
zulástnevezztikszeltemimateriálizmusnak.''-Cs
l7I
SZIDDHA ,,Tcikéletes, teljes." olyan személy, aki sziddhik, vagyis ,,tcikéletes képeiségek'' ui.tor.auun van. A nyolc kcizcinséges sziddhi a kc'vetké z : rettentlr.[rr.r, ég, azistenek látásának
sz
képesség e,
a lábgyo.ruragu, la,rrutu,ranság,
hoszélet,,a reptilés képessége, uiroiyt, gyogy.zerek elkészítésénekképessége,valamint ,r"r].*ek és démonok világa feletti hatalom. Magasabb " rendii sziddhi egy van: a megvilágosodás.
SZKANDHA,,Csoport halmaz, , halom.'' Ez acit halma z alkotja azt, amit általános értelemben,,személyiség''-nek
neveAz ót szkandha a kcivetke rá', ro*, érzés,érzékelés, tudati képz dmények és tudatosság. Gyakran nevezik ket a ,,ragaszkodás halmazai''-nak, -t irr"n az arhatok és buddhák kivételéve.l a vágy kc'ti és .rauir;u ket mag ához. EzáItal a szkandhák u .igurrkodás tárgyaivá válnak, ztink.
és
szenvedést eredmé ny eznek.
TANTRA A vadszrajána másik elnevezése, a tibeti buddhizmus három jánájakciztil a harmadik. A tan|tra,,rolyronosság''-ot jelent, és a uadzsrajána szcivegekre, valarnint a benntik sze_ repl meditációs g}akorlatoká "gy'u,antvonatkozik. rrut<Áta,,Három test." A buddh a-állapothárom teste. A dharmakája,ous1 a megvilágosodás, a viszorryí,tási pontokon trili bcilcsesség: u tera.ti9rtiii'
.;;;";ó
iiresség-természetií tudat. A szambh gakája.ui ura,rnvrr"r,amelyben az egyijttérzésés a kommunita.io r.gl.i.;rr.' e nirmánakája az emberi testben megjeleno buddhi uti-u't,iubi emberhez hasonlóan eszik, alszif", s életétmegoszda ianítványaival.
TRIPITAKA ,,Három kosá r.'' A három részb l álló buddhista kánon: vinája-pitaka, Sz tra-pitaka és Abhidharma_pitaka. 172
Az els kosár a buddhista kozosség, u szangha kialakulásáról, valamint a szerzetesek és apácák életétszabályozó elvekrol szóló írásokat tartalmazza. A második kosár a Buddha, vagy Buddha kcizvetlen tanítványainak szájáb l elhangzott tanításokat foglalja magában. A harmadik kosár a buddhista pszichológia és filozófia kivonata. UPfue,,Ügyes módszerek." (1) A bódhiszattvaképessége aíTa, hogy tigyes módszerekkel elvezesse a lényeket a megszabaduláshoz. E cél érdekébenaz egyenes beszédt l a legszembettin bb csodatettekig minden lehetséges eszkozt és trtikkot felhaszná|. (2)
A
tanítások tigyes, hatékony elma-
gyarázása.
VADZSRAÁNa,,Gyémánt jármíi." A tibeti buddhizmus lrárom fó jánája kcizi.il a harmadik. A vadzsrajánát gyors cisvény néven is ismerik, mivel az írásokban az áll, hogy a vadzsrajána gyakorlása révénegy élet alatt elérlret a nlegvilágosodás.
VADZSRAIÓC\N| Félig haragvó noi istenség. Teste színe voros, egy arca és két keze van. Ifiri és gyonycirií, arca azonban dtihos, s testén emberi csontokból késztilt díszeket visel. A nem-tudás és a vágy tirességgéés egyi.ittérzésséalakítását jelképezi.
VIHÁRA ,,Tart zkodási hely." Szerzetesek lakhelye, ahová meditálni is visszavonulhatnak.
VIPASJÁNÁ ,,Belátás" vagy ,,tiszta látásmód". A samathával (,,nyugodt idózés") egyi.itt az osszes buddhista iskola fó nrcd
itációi kozé tartozik.
l]3
A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR BIJDDHISTA EGYtrTEM felvételt hirdet hároméves lev elezó tagozatáta: I. évfolvqm: Ind filozófia
Buddhista alaptanítások B uddhi sta alapgyakorlatok
A brrddhizmus
torténete
Mahájána buddhizmus
Madhjamaka filozófia Jógácsára f1lozófia Tibeti buddhizmus
II. évfolyam Buddhista meditáció B
uddhista ismeretelmélet
Buddhista logika Kínai 1iloz(lfia
A
zerl
t
rténete
Zen gyakorlatok Buddhista asztrológia Buddhista kozmológia Filozófiatorténet összehason lító vallásíilozóf ia
III. évfolvam Buddhista meditáció Buddhista pszichológia B uddhista karakterológia Buddhista szimbológia Buddhista ikonográfia Buddhista kológia Vadzsraj ána buddhizmll
s
Bardo Thodol Érdeklodésés jelentkezés: 1576 Budapest, Pf. 70. (felbél yeg zett v álasz,borítékkal )
lSBN 9ó3-73
]
0-óó-5
]lilil|LiilllLll|ililll
