Püspökladány Város Önkormányzata 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz.
Tájékoztató a város belvíz elvezető rendszerének helyzetéről, a szükséges intézkedések megtételéről, valamint a külterületi árkok, csatornák állapotáról
A 2010. év rendkívüli esőzések miatti belvíz helyzet ismételten felszínre hozta azon problémákat, amelyek zömében már ismertek voltak, a város egyes részein most is jelentős problémákat okoztak, miután az esőzések okozta nagy mennyiségű vizet nem lehetett gravitációs úton elvezetni. A város belvíz elvezető rendszere helyzetének jobb megismerése végett szólni kell a természeti adottságok, a vízrendezési művek kialakulásáról.
1. Földrajzi helyzet, domborzati és talajviszonyok Püspökladány a Hortobágy és Berettyó-Körösök tájegységének határán fekszik. A vízrendszert tekintve a Kiskunlaposi, a Makkodi, az Alsófutaki és a Hamvas-Sárréti belvízöblözetekhez tartozik. Fekvése alig magasabb, mint a környező területek, mely a vízszabályozások előtt az év jelentős részében részben vízzel volt borítva. A településen belül abszolút értelemben kicsik a magassági különbségek, azonban ezek a vízzel való veszélyeztetettség szempontjából mégis jelentősek. A hosszabb mély vonulatok és teknőszerű foltok a telektömbök belsejében ma is vizenyősek, helyenként náddal benőttek. A talaj általában kötött, iszap, iszapos agyag kategóriába tartozik. A talajvíz általában 1-3 m között helyezkedik el. 2. Belterület elhelyezkedése a vízgyűjtőn A város utcahálózata aránylag szabályos, de a mély fekvésű területeken beépítetlen területek (nagy telkek) maradtak. Az elmúlt években – a magasabb fekvésű részek beépítését követően – a fejlesztések egyre inkább a mélyebb, vízjárta helyeken történtek. A mélyebb fekvésű részek beépítésével egyidőben nem épültek ki azon befogadók, amelyek rendkívüli időjárási viszonyok esetén gyorsan képesek lennének a vizet levezetni. A város keleti oldalán, a 42-es sz. főút Püspökladány-Biharkeresztes úttól északra a belterületi határ kitolódásával a mély fekvésű területek beépítést nyertek, így e terület különös hangsúlyt ad a belterületi vízrendezés fontosságának. 3. Vízrendezési művek kialakulása, helyzete A belterületről lefolyó vizek befogadói a Makkodi és az Alsófutaki csatornák vízrendszerébe tartoznak. A nagyobbik vízgyűjtőt képviselő déli terület (a Budapest-Záhonyi vasútvonaltól délre) az Álomzugi és az Alsófutaki csatornákhoz tartozik. Ezek az állami főművek szivattyúteleppel csatlakoznak a Hortobágy-Berettyó főcsatornába. A szivattyútelepek üzemelése a befogadó túl magas vízállása (a Mezőtúri árvízkapu lezárása) idején korlátozva van. A befogadó kis esése és a karbantartás hiányosságai miatt a belterületi vizek befogadása nehézségbe ütközik, gyakorlatilag a befogadók a belterületi 1
csatornákba visszaduzzasztnak, ennek megakadályozására épült meg az 1-es, 2-es számú vízátemelő szivattyútelep. Az északi területek csapadékvizei a Kerti II. és a Zsellérföld-Vékonyéri csatornán keresztül jutnak el a Makkodi főcsatornába. A Zsellérföld-Vékonyéri csatorna korábbi mélyítése kedvezőbb lehetőséget biztosított a belterületi vizek fogadására. A Balaton utca környékének vizeit a 4-es sz. főút alatt lévő áteresz küszöbszintjének magassága miatt szinte csak terepszinten tudja levezetni. A település belterületén a felszíni vízelvezetés főgyűjtő és gyűjtőrendszere jelenleg elfogadható színvonalú. Az utcai vízelvezető hálózat jelenlegi állapota részben a karbantartások hiányossága, részben a kiépítetlenség miatt nem megfelelő. Sok helyen csak szikkasztó jelleggel működik. A kiépített vízelvezető csatornák nagyrészt nyílt földmedrűek, de az elmúlt években végrehajtott felújítások hatásaként több helyen burkolattal lettek ellátva. A település keleti részén, valamint a Balaton utca környékén kiosztott házhelyek területének csapadékvíz elvezetése a mély fekvés miatt nem kielégítő. Rendkívüli időjárás esetén ezen területek súlyos helyzetbe kerülnek. 4. A csapadékvíz elvezető rendszer ismertetése 4.1. Befogadó (külterületi) csatornák: Püspökladány belterületéről lefolyó csapadékvizek befogadója a Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat kezelésében lévő csatornák, melyek a TIVIZIG által kezelt főcsatornákhoz kapcsolódnak. A város belterületén lévő főgyűjtőcsatorna-rendszer négy, a HSVT által kezelt befogadó csatornán keresztül juttatja el a vizet a TIVIZIG által kezelt főcsatorna hálózatba. a.) A város északi részének befogadója (Balaton utca és környéke) a Kerti II-es befogadó csatorna, mely szintén a HSVT kezelésében lévő Zsellérföld-Vékonyéri csatornákon át juttatja tovább a csapadékvizet a TIVIZIG által kezelt Makkodi főcsatornába. Belterületről gravitációsan jut el a csapadékvíz a befogadóhoz. A város északi részének (Újtelep) másik főgyűjtőcsatornája a Zsellérföld-Vékonyéri csatorna. b.) A város keleti részének befogadója a HSVT kezelésében lévő Kisfenéki csatorna. A Kisfenéki csatorna gravitációsan nem képes a belterületi vizeket elvezetni, ezért a 0+870 km szelvényben megépítésre került az ún. 1. sz. átemelő szivattyútelep, mely szintén a HSVT kezelésében van. A Kisfenéki csatornában gravitációsan jut el a csapadékvíz a Felsőfutaki TIVIZIG által kezelt főgyűjtőbe. c.) A város keleti-déli részének, illetve a város központjának befogadója a HSVT kezelésében lévő A-1es csatorna, melyhez a belterületi főgyűjtőcsatornák (A-13-as és az A-1-1-es) csatlakoznak. Az A-1-es befogadó sem képes a belterületen összegyűlt csapadékvizet gravitációs úton elvezetni, ezért az 1+944 km szelvényében megépítésre került az ún. 2. sz. átemelő szivattyútelep, mely a HSVT kezelésében van. Az A-1-es csatornából gravitációsan jut el az átemelt csapadékvíz az Álomzugi csatornába, mely szintén a HSVT kezelésében van. d.) A város nyugati részének (Petri-telep) befogadója a HSVT kezelésében lévő Álomzugi csatorna, melyhez a Petriérvölgyi csatorna csatlakozik. A belterületről érkező vizet az Álomzugi csatorna gravitációsan fogadja. e.) A 42-es főút alatti zárt csatorna, mely a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság kezelésében van. Ezen zárt csatorna a 42-es főút melletti 2
területek befogadójaként is szerepet játszik a víz elvezetésben, emellett elvezeti az úton összegyűlt csapadékvizet. 4.2. Belterületi rendszer ismertetése vízgyűjtő egységenként Püspökladány város belterületi csapadékvíz elvezető hálózatának rendszerét zömében a természetes vízlefolyások által kialakult csatornahálózat, majd a KEVITERV által az 1980-as évek elején készült tanulmánytervek alapozták meg. A jelenleg üzemelő csatornahálózat jórészt ennek a rendszernek megfelelően alakult ki. A csapadékvíz hálózat rendszerének kiépítésénél (a tanulmányterv is ezt irányozta elő) a város arra törekedett, hogy kialakuljanak azok a belterületi főgyűjtő-, gyűjtőrendszerek, melyek egy-egy természetes vízgyűjtőterületről képesek lesznek a csapadékvizet a befogadókhoz elvezetni. A város belterülete hét jól elhatárolható vízgyűjtő területre osztható, illetve megkülönböztethető nyolcadikként a központban lévő lakótelep. Korábbi években a belterületi főgyűjtő- és gyűjtőcsatornák megfelelően kiépültek, melynek hossza 41.447 fm, ebből nyílt földmedrű 28.287 fm, burkolt 7.627 fm, zárt csatorna 5.533 fm. Ezen csatornarendszer nem tartalmazza a Közúti Igazgatóság kezelésében lévő 42-es számú főút alatti zárt csapadékvíz elvezető csatornát. A főgyűjtőcsatornák éves folyamatos karbantartása nem minden esetben történt meg. A főgyűjtő- és gyűjtőcsatornákhoz kapcsolódó kb. 50.000 fm utcai víz elvezető csatornák állapota utcánként változó, zömében kiépült, de folyamatos karbantartási munkák elvégzésének hiánya miatt nem tölti be teljes egészében a funkcióját. 1. sz. területegység: A területegység nagysága 105,8 ha. Határai: keletről a Baross és Rákóczi utca, délről a Petőfi u. (42. sz. főközlekedési út), északról a Budapest-Záhony vasútvonal. Területen belül mély fekvésű részek találhatók: - Szabó P. – Bajcsy-Zs. u. kereszteződése - Csenki – Komáromi u. kereszteződése - Kiss F. – Csillag u. kereszteződése - Szent L. – Szamos – Maros u. környéke - Zalka M. – Szabó P. u. környéke A területegység felszíni vizeinek befogadója az A-1-1-es jelű részben nyílt burkolt főgyűjtő csatorna. Az A-1-1-es csatorna az 1. sz. területegységről származó felszíni vizeken kívül a 4. sz. területegység egy részének vizét is a HSVT kezelésében lévő A-1-es jelű csatornába szállítja, a csatorna végszelvényében lévő 2. sz. 480 l/sec kapacitású szivattyútelep segítségével. A nyílt árokhálózattal rendelkező vízgyűjtők közül az 1. sz. rendszer tekinthető legjobban kiépített területnek. Itt a legnagyobb a burkolattal ellátott csatornák aránya. Rendkívüli időjárás esetén e terület a legveszélyeztetettebb, mely abból adódik, hogy a területen összegyűlt vizet a HSVT kezelésében lévő A-1-es befogadó gravitációsan nem tudja elvezetni. Az A-1-es befogadóra telepített 2. sz. szivattyútelep kapacitása normál körülményekre lett méretezve. 2. sz. területegység: A területegység nagysága 177,5 ha. Határai: északról a MÁV területe és a Vasút u., nyugatról a Baross és a Rákóczi u., délről a Bocskai u. (42-es sz. főközlekedési út), keletről a Keleti sor utca. 3
A területegység felszíni vizeinek befogadója a HSVT kezelésében lévő Kisfenéki csatorna, mely a 0+870 km szelvényében megépített 1. sz. szivattyútelep működésével biztosítja a terület vizének befogadását. A területegységen lévő víz elvezető csatornák zöme nyílt földmedrű. A nyílt csatornák egy része trapéz, vagy U-szelvényű elemekkel burkolt. A területen lévő zárt csatornák túlnyomórészt körszelvényű betoncsövekből, kisebb részben fedlappal ellátott vasbeton U-szelvényű előre gyártott elemekből készültek. E területen belül mély fekvése miatt különösen veszélyeztetett a Sárrét., az Északi sor, Sport, Hétvezér, Győrfi, Illyés Gy., Hajnal utcák környéke. Rendkívüli időjárás esetén ezen területegység mély fekvésű részei veszélyeztetettek amiatt, hogy a kisfenéki csatorna az érkező vizeket gravitációsan nem képes elvezetni. Az átemelésre készült 1. sz. szivattyútelep kapacitása szintén normál körülményekre lett tervezve. 3. sz. területegység: A területegység nagysága 103,2 ha. Határai: északról a Bocskai u. (42-es sz. főközlekedési út), nyugatról a Kossuth – Csokonai – Erőss L. utcák, délről és keletről az A-13-as főgyűjtőcsatorna. A területegység felszíni vizeinek befogadója az A-13-as főgyűjtőcsatornán keresztül a HSVT kezelésében lévő A-1-es csatorna a 2. sz. szivattyútelep közvetítésével. Az A-13-as főgyűjtőcsatorna az A-1-es csatornához a végszelvénynél csatlakozik. A terület gyűjtőcsatornái zömében nyílt földmedrűek. A területegység keleti részének gyűjtőcsatorna hálózata nincs burkolattal ellátva, emiatt rendkívüli időjárás esetén az összegyűlt víz levezetése hosszú időt vesz igénybe. 4. sz. területegység: A területegység nagysága 133,5 ha. Határai: északon a Petőfi u. (42. sz. főközlekedési út), keleten Kossuth – Csokonai - Erőss L. utcák, délen a Déli sor u., nyugaton Püspökladány-Szeghalmi vasútvonal. A területegység kisebb részének az A-1-1-es, nagyobb részének az A-13-as jelű csatorna a befogadója. Mindkét csatorna az önkormányzat tulajdonában van. Az említett csatornák az A-1 jelű HSVT kezelésében lévő csatorna 1+984 km szelvényébe torkollik. Az A-1-es befogadóba juttatott vizet a 2. sz. szivattyútelep emeli át az Álomzugi csatornába. Az A-13-as csatorna 2 m fenékmélysége és kis esése lévén alkalmas az érkező vízhozam és a szivattyútelep kapacitása közötti különbség tározás kiegyenlítésére. A területegység gyűjtőcsatornái túlnyomórészt burkoltak, kis részben földmedrűek, egyrészük zárt. A zárt csatornák körszelvényű, beton elemekből épültek. Az A-13-as csatorna teljes hosszában földmedrű. A terület általános lejtése déli irányú, de több helyen az utcák között bezárt mélyedések vannak. Ezen mély vonulatoknak vízelvezető útvonala a beépítésekkel lezárult, ezért rendkívüli időjárás esetén ezek jelentős problémát okoznak. 5. sz. területegység: A területegység nagysága 119 ha. Határai: északon az Erdő u. (42-es főközlekedési út) és a Szigetsor, keleten a Vásártér u. (Püspökladány-Szeghalmi vasútvonal), délen a Budai N. A. – Görepart utcák. 4
E terület domborzatilag és közlekedésileg elkülönült, szigetszerű településrész. Északi részén a természetes mély vonulatig húzódik. E mély vonulatban épült ki a Petriérvölgyi főgyűjtőcsatorna. A területegység nagyobbik része a Petriérvölgyi csatorna vízgyűjtőjéhez, kisebb része az A-1-1-es csatorna vízgyűjtőjéhez tartozik. A területegység vizeinek befogadója a HSVT kezelésében lévő Álomzugi csatorna. A területegység gyűjtőcsatornái zömében nyílt földmedrűek. A Petriérvölgyi főgyűjtőcsatorna 1+420 – 1+952 km szelvény közötti szakasza magántelken halad át, ezért folyamatos karbantartása nehézkes. 6. sz. területegység: A területegység nagysága 16 ha. Határai: Budapest-Záhony vasútvonal, zártkertek. A területegység befogadója a HSVT kezelésében lévő Kerti II-es csatorna. A befogadó Kerti II-es csatorna a területről érkező vizet gravitációsan vezeti el, erre azonban korlátozottan képes a 4-es sz. főközlekedési út alatti áteresz magas küszöbszintje miatt. A területegység gyűjtőcsatornái nyílt földmedrűek. 7. sz. területegység: A területegység nagysága 131,6 ha. Határai: északon a Zsellérföld-Vékonyéri csatorna, keleten a Bólyai u., délen a 4. sz. főközlekedési út, nyugaton a Püspökladány-Nádudvar 3408. sz. út. A területegység befogadója az északi szélen húzódó, HSVT kezelésében lévő ZsellérföldVékonyéri csatorna, mely megfelelően karbantartott állapotában alkalmas a terület csapadékvizének gravitációsan történő befogadására. 8. sz. területegység: E területegység a 3. sz. területegységhez kapcsolódik, de ezen belül önálló egységet képez. A területet a Bocskai – Honvéd - Damjanich és Kálvin J. utcák határolják. E területen a 80-as években zárt rendszerű csapadékvíz elvezető rendszer épült ki. 5. Belvíz által veszélyeztetett területek Általánosságban megállapítható, hogy Püspökladány város belterülete egy viszonylag mély teknőben helyezkedik el. E megállapítást támasztja alá az a tény, hogy a belterület 70-75 %-áról a csapadékvíz gravitációsan nem tud lefolyni a befogadó csatornához, ezért azt a telepített szivattyútelepek közbeiktatásával lehet beemelni. A városban e speciális fekvése miatt rendkívüli időjárás esetén megnő a vízkárveszély. Az átemelő szivattyútelepek kapacitása normatívák alapján meghatározott vízmennyiség folyamatos átemelésére elegendő, a hirtelen összegyűlt nagy mennyiségű vizet nem képes rövid idő alatt átemelni. A város szinte minden területegységére kiterjedő főgyűjtő- és gyűjtő vízelvezető rendszer többé-kevésbé megfelelő mérettel megépült. A meglévő csapadékvíz elvezető rendszer is túlterheltségi állapotba kerülhet a lehullott csapadék gyors összegyűlése következtében. Ilyen esetekben a víz kiléphet a terepre és esetenként épületkárokat, elöntéseket okozhat. Növeli a veszélyhelyzetet az a tény, hogy a főgyűjtők által eljuttatott vizet az átemelő szivattyútelepek rövid időn belül nem képesek a befogadóba átemelni. 5
A város utcáiban – a kiépült főgyűjtőcsatornákon túl – zömében földmedrű árokrendszer van, de ezek megfelelő és folyamatos fenntartási munkáinak hiánya miatt nagyrészt nem kellően funkcionálnak. Heves esőzésnél vagy hirtelen jött olvadásnál a viszonylag nagy tereplejtések következtében a vizek a magasabb fekvésű területekről gyorsan lefutnak és a mély fekvésű területeken, illetve azon utcákon, ahol a víz továbbjutása valamely okból akadályozott, koncentrálódnak. Az így összegyűlt – viszonylag nagy tömegű – víz betörhet a telkekre, elöntheti a pincéket, egyes területeken fennáll az épületek víz alá kerülésének veszélye. A vízkár kialakulását előidőző okok a fentieken túl a következők: - Több utcában lakossági közreműködéssel szilárd burkolatú út, vagy útalap épült csapadékvíz elvezető rendszer nélkül. - Kapubehajtók alatti átereszek nem megfelelő szinten kerültek elhelyezésre, méretük nem megfelelő, illetve nincs áteresz. - Beépítéssel megváltozott a korábbi víz elvezetés iránya, ehhez viszont az utcai rendszer nem épült át, így a legalacsonyabb terepszint irányába a telkeken keresztül távozik az összegyűlt víz. - Két utca közötti telekvégek mélyebbek, az utca felől általában feltöltött telekrész miatt így a csapadékvíz e belső területen felgyülemlik, kivezetése nem nyert megoldást.
5.1. Rendkívüli csapadék esetén veszélyeztetett területek Az 1. sz. területegységnél a Szabó Pál – Bajcsy-Zs. – Katona J. – Kodály utcák által határolt terület, Csenki u., Csillag és Kiss F. u. kereszteződése. E terület a város egyik legmélyebb fekvésű része, ugyanakkor a természetes lejtési viszonyok miatt itt épült meg – meglehetősen bonyolult nyomvonalon – a területrész csapadékvizét elvezető főgyűjtőcsatorna. A főgyűjtőcsatorna egy része magánterületen halad, mely nehézkessé teszi a folyamatos karbantartási munkák elvégzését, a terület mély fekvése miatt állandó veszélyt jelent az itt lévő épületekre. A főgyűjtőrendszerben összegyűlt vizet átemelő szivattyúval kell a befogadóba átemelni, mely nem képes rendkívüli időjárás esetén a nagy tömegű vizet gyorsan átemelni. Kolozsvári – Sport – Illyés Gy. – Bodó – Görbetó – Szénatér utcák környéke. E területrészen összegyűlt víz befogadója a Kisfenéki csatorna. A főgyűjtő rendszerben összegyűlt vizet szintén átemelő szivattyúval kell a befogadóba átemelni, emiatt rendkívüli időjárás esetén fenn áll annak veszélye, hogy a mélyebb fekvésű területek víz alá kerülnek. A Balaton utca és környéke az összegyűlt vizet a Kerti II. befogadó a 4-es sz. főút alatti magas küszöbszintű áteresz miatt csak részben képes elvezetni. Zalka M. – Zöldfa u. környéke. A korábbi természetes vízelvezetést biztosító áteresz a Budapest-Záhony fővasútvonal alatt megszüntetésre került, mély fekvésű részről az összegyűlt vizet magáningatlanon kell eljuttatni az A-1-1-es főgyűjtőcsatornához. Magas vízállás esetén a levezetés lassú, emiatt a mély fekvésű területek víz alá kerülnek. Karcagi – Váci M. u. környéke. A telekvégek mély fekvése miatt a víz kivezetése nem megoldott. Az összegyűlt vizet szivattyúval kell kiemelni. A Honvéd utca mély fekvésű részéről a nagy mennyiségű vizet a 42-es sz. főút alatti zárt csapadékvíz elvezető nem tudja gyorsan befogadni, emiatt ideiglenesen felgyülemlik a víz. Az Újtelepi városrészen is több olyan belső területrész van, ahol rendkívüli időjárás esetén a víz összegyűlik, elvezetése jelenleg nem megoldott. A fentiekben leírt veszélyeztetett területekről a vizet csak úgy lehetne elvezetni, ha a befogadó gyűjtőcsatorna rendszerek nyílt burkolattal felújításra kerülnének, megépülne a Szabó P. utcán egy zárt csatorna, a telekvégeknél összegyűlt víz elvezetésére megépülne 6
magánterületeken az elvezetést szolgáló nyílt csatorna és ez bekötésre kerülne az utcai rendszerbe. Szükséges lenne megépíteni, vagy felújítani több mint 25.000 fm földmedrű csatornát. A város belvíz elvezető rendszeréről fentiekben leírtakat azért tartottam indokoltnak, hogy jobban nyomon követhető legyen, hogy melyek azok a feladatok, melyek elvégzésére intézkedéseket kell tenni, illetve a végrehajtáshoz milyen nagyságú forrást kellene biztosítani. 6. Külterületi árkok, csatornák helyzete A földrendelkező és földkiosztó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény megjelenése előtt a mezőgazdasági területeken lévő dűlőutak, csatornák többsége szövetkezeti tulajdonban volt. A törvény 12/A. § és 12/D. §-a rendelkezett arról, hogy a részarány tulajdonú földek kiadásának lezárását követően, illetőleg a földkiadást követően a szövetkezet használatában lévő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott árok, csatorna, töltés és azok műtárgyai, illetőleg utak – ha azok nincsenek a szövetkezet vagy más üzemeltető tulajdonában – az illetékes települési önkormányzat tulajdonába kerültek. (Kivéve a védett vagy védelemre tervezett természeti területhez tartozókat.) Püspökladány külterületén a főgyűjtő és gyűjtő csatornák megfelelően kiépültek. A külterületi befogadóval és üzemeltetési engedéllyel rendelkező csatornák hossza 153.675 fm, üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező 31.744 fm. A külterületi csatornák tulajdonjoga változó. A főgyűjtő csatornák a Magyar Állam tulajdonában és a TIKÖVIZIG, valamint a Hamvas Sárréti Vízgazdálkodási Társulat kezelésében találhatóak. A vagyonkataszter szerint az önkormányzat tulajdonába 355 db külterületi vízelvezető árok került 321.096 fm hosszban. Ezek többsége földmedrű szikkasztó rendszerű árok. Az önkormányzati tulajdonban lévő földrészleteknél már most sem csak a felújítás, karbantartás kérdése merül fel. A korábbi nagy méretű táblák felaprózódása után, rizstelepek megszűnésével egyes kisebb vízfolyások, árkok megszűntek (beszántották az új tulajdonosok) vagy egy részére nincs is szükség (legalábbis az új tulajdonosok szerint). Tehát a valóságos állapotoknak megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban is meg kell szüntetni vagy szükség esetén, újra helyreállítani. Ilyen igények jelentkeznek és ennek a kezelése is egyeztetéseket és anyagi ráfordításokat tesznek szükségessé. Ezek az ingatlanok összességében jelentős értéket képviselnek, amelynek a megfelelő kezelése mind az önkormányzati, mind a települési gazdálkodásban megfontolt döntéseket igényelnek. Nem mindegy, hogy az önkormányzatnak milyen anyagi ráfordítással jár az ezzel a vagyonrésszel történő gazdálkodás. A dűlőutak, csatornák állapota a mezőgazdasági termelés gazdaságosságára is hatással van. A nyilvántartás és a tényleges állapot szerinti helyzetet fel kell tárni. Addig is a lehetséges pályázati lehetőségeket fel kell kutatni és együttműködni a gazdálkodók kisebbnagyobb csoportjával. Ha lehetséges az önkormányzat pályázzon, gazdálkodók, gazdálkodó csoportok pályázatainál a szükséges vagyonkezelői hozzájárulásokat megadni, illetve tartós bérletet is megadni, mint erre volt már példa a SAPARD pályázatoknál. Megállapodásokat kell kötni az ingatlan-nyilvántartás, ingatlan-rendezés és a földtörvény szabályai szerint az egyeztetett és indokolt átalakításokról. Az önkormányzat a külterületi üzemi csatornákat nem kívánja tulajdonba venni. Ezen csatornákat célszerű egy erre szakosodott, például a Hamvas Sárréti Vízgazdálkodási Társulatnak átadni. A társulat képes arra, hogy az érintett földtulajdonosokkal együttműködve ezen csatornák fenntartását, fejlesztését folyamatosan elvégezze (pályázati lehetőségeket is figyelembe véve). 7
A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a külterületi üzemi csapadékvíz elvezető csatornák rendkívül elhanyagolt állapotban vannak, nem ritkán éppen maguk az érintett földtulajdonosok szántják be, vagy zárják le. 7. TIKÖVIZIG és HSVT által üzemeltetett befogadók állapota a.) HSVT által kezelt befogadók 2010-2011. évi karbantartásai: A város csapadékvíz elvezetését nagyban befolyásolja, hogy a közvetlenül a befogadást szolgáló csatornák milyen állapotban vannak. A Hamvas Sárréti Vízgazdálkodási Társulat a kezelésében lévő csatornák folyamatos karbantartásáról gondoskodik. 2010 évi karbantartások: - Makkodlaposi csatorna kotrása 4000 fm hosszú szakaszon - A-1 csatorna kotrása 500 fm hosszú szakaszon - A-1 csatorna kotrása 1+000-1+930 szelvények között - Álomzugi csatorna kotrása a csatorna teljes hosszán - Újkővágói csatorna kotrása 600 fm hosszú szakaszon - K-IX csatorna kotrása 2500 fm hosszú szakaszon - Zsellérföld-vékonyéri csatornán nádkaszálás 6904 - Kereklaposi csatornán nádkaszálás 1608 fm hosszú szakaszon - Kisfehértói csatornán nádkaszálás 2485 hosszú szakaszon - Kisfenéki csatornán nádkaszálás 3768 hosszú szakaszon - Zódony-Nádaséri csatornán nádkaszálás 1975 hosszú szakaszon - Zódony-Kerektiszta csatornán nádkaszálás 2450 hosszú szakaszon - Ó-Hamvas csatornán nádkaszálás 4470 hosszú szakaszon 2011 évi már elvégzett karbantartások: - Kisfenéki csatorna kotrása 3768 fm hosszúságban - Kisfehértói csatorna kotrása 2485 fm hosszúságban - Kereklaposi csatorna kotrása 1680 fm hosszúságban - Kettősérszigeti csatorna kotrása 1820 fm hosszúságban 2011 évi tervezett karbantartás: - A-1 csat. nádkaszálás géppel 0+000-1+200 szelvények között - A-1 csat. csatornakotrás 0+000-1+200 szelvények között - Zódony Battonyás csat. nádkaszálás géppel 0+000-6+609 szelvények között - Zódony Battonyás csat. csatornakotrás 0+000-6+609 szelvények között b.) TIKÖVIZIG által kezelt művek állapota: A város belterületi vizének megfelelő befogadásában jelentős szerepet játszik a Makkodi és Alsófutaki főgyűjtő rendszer, valamint ezek torkolatánál lévő átemelő szivattyútelepek kapacitása, állapota. A 2010-2011. évben ezen főgyűjtő csatornák kotrása megtörtént, 2011-ben a depó rendezését kívánják elvégezni. A TIKÖVIZIG által kezelt szivattyútelepek állapota jó, kapacitásuk is megfelelő, a gondot inkább az okozza, hogy a védekezés elrendelése jóval később történik, mint ahogy arra szükség lenne. Mire a szivattyúk üzembe helyezésre kerülnek, a befogadó csatornák vízszintje jelentősen megemelkedik, mely nehezíti a bel- és külterületi vizek fogadását.
8
8. Intézkedést és forrást igénylő feladatok -
-
-
-
-
-
A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010. júniusában a 7034/3/2010. számú határozatában kötelezte Önkormányzatunkat, hogy a meglévő, de vízjogi üzemeltetési engedéllyel nem rendelkező belterületi csapadékvízelvezető létesítmények üzemeltetéséhez kérjük meg a vízjogi fennmaradási engedélyeket. Kérelmünkre a csapadékvíz-elvezető létesítmények állapot felvételi terveit ütemekre bontva kell 4 év alatt elkészítenünk. Az 1. és 2. sz. területegységre vonatkozóan 2011. február 15. A 3., 8. és 4. sz. területegységre vonatkozóan 2011. december 31. Az 5. sz. területegységre vonatkozóan 2012. december 31. A 6. és 7. sz. területegységre vonatkozóan 2013. december 31. Az 1. és 2. számú területegységre a fenti határidőn belül a fennmaradási engedélyes tervet elkészíttettük, és engedélyezésre benyújtottuk. A többi területegységre vonatkozóan folyamatban van a tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatása. 2011. februárjában elkészült az A-1-1 jelű csatorna, valamint a Szabó Pál utca vízjogi létesítési engedélyes terve, mely engedélyezés alatt áll. Az önkormányzat amennyiben lehetőség nyílik rá a kivitelezésre pályázatot kíván benyújtani. A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló többszörösen módosított 8/1998. (IV.29.) rendelet szabályozza, hogy az érintett ingatlan tulajdonosoknak kötelessége gondoskodni az árok tisztántartásáról, kaszálásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az érintett ingatlan tulajdonosok zöme ezen kötelezettségének folyamatosan nem tesz eleget. Felmérések szerint több mint 25.000 fm hosszban nincs jelenleg megfelelő vízelvezető árok, ha van, nem megfelelő a lejtésük, nincsenek folyamatosan karbantartva. Megoldást talán az jelentene, ha minden olyan utca vízelvezetése ahol jelenleg nincs árokrendszer, vagy nem működik megfelelően, készülne legalább egy hossz- és keresztszelvényt tartalmazó terv, melynek alapján egy-egy utcában ki lehetne építeni a vízelvezető rendszert. Ez természetesen feltételezi, hogy az érintett lakosok a szükségessé váló munkákat elvégezzék, a kapubejárókat megfelelően kiépítsék. A szintezés elkészítésének, a meglévő átereszek szintbehelyezésének várható költsége 1.000 Ft/fm, ez a 25.000 fm csatornára vetítve 25.000 eFt. Természetesen ezt meg kellene előzni a már említett teljes belterületet érintő vízrendezési koncepció elkészítésének. Indokolt lenne azon főgyűjtő csatornák nyílt burkolattal való ellátása, melyek egy-egy vízgyűjtő terület vizét gyűjtik össze és vezetik le a befogadóba. Ilyen az A-1-1-es csatorna 42. sz. főút és Árpád u. közötti szakasza, Bem u., Petriérvölgyi csatorna magántulajdonú területén haladó szakasza, Mikszáth utca a vasút és kertek közötti szakasza, Rákóczi utcán a kerékpárút melletti szakaszon, Északi sor, Bodó utcákon. Ezen munkák elvégzésének költségét csak a szükséges tervek elkészítése után lehetne pontosan meghatározni. Előzetes becslések alapján ezen munkák elvégzésének várható költsége 500-600.000 eFt. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően folyamatosan végezni kell a főgyűjtő csatornák gaztalanítását, karbantartását. Ezen munkák elvégzése közmunkásokkal elvégezhető, kivéve az A-13-as, A-1-1-es Petriérvölgyi, a Keleti sor és Kisfenéki csatornák közös főgyűjtőket. Ezen csatornák fenntartási munkáit legalább négy évenként erre felkészült vállalkozásokkal el kell végeztetni. Ezen főgyűjtők zöme ez év elején iszaptalanítva lett. Több olyan területrész van a városban (elsősorban az Újtelepi városrészen), ahol a telkek végéről összegyűlt vizet ki kellene vezetni az arra alkalmas, vagy alkalmassá tett utcai vízelvezető árokba. Ezt az érintett lakosok saját önerőből nem képesek 9
-
megoldani. A kiépítéshez szükséges forrás nagysága csak tervek ismeretében határozható meg. Fentiekben leírtakból adódik, hogy ameddig nincs forrás arra, hogy a város belterületéről megnyugtató módon nem biztosítható a gyors vízelvezetés, fel kell készülni a belvízvédekezésre.
Az önkormányzat 2011. évi költségvetésében az alábbi fejlesztési jellegű kiadásokat tervezte be belvízelvezetésre: - Újtelepi belvízelvezető árok építése 900.000.- Ft - Bajcsy Zs. – Szabó Pál – Zalka Máté – Kaán Károly utcák csapadékvíz elvezetésének kiépítése és felújítása önrésze 24.375.000.- Ft - Belvízelvezetés fennmaradási engedélyes terv készítés 8.625.000.- Ft - Egyéb belvízelvezető árkok felújítása, karbantartása 4.000.000.- Ft. 2010-ben az Önkormányzat által szilárd útburkolattal kiépített 32 utcának elkészültek a csapadékvíz elvezető árkai, melyekre a TKTVF vízjogi üzemeltetési engedélyét 2011. áprilisában megadta. 2011 márciusban elvégeztettük a Petri-völgyéri csatorna, Karcagi és Nyíl utcák közötti 1380 fm hosszú szakaszának, A 1-1 csatorna Petőfi és Árpád utcák közötti 720 fm hosszú szakaszának és az A 13 csatorna Kaán Károly és Arany János utcák közötti 1 550 fm hosszú szakaszának gépi kotrását és a kikotort iszap elteregetését. A Déli gyűjtőút építésével érintetten új nyomvonalon épül meg az A-13-as csatorna az Arany János utcától a Bocskai utcáig. A rendkívüli időjárás elleni védekezés elsőrendű feltétele a vizek gyors elvezetését szolgáló művek kiépítésén túl a funkciónak ellátására képes állapotban való fenntartása, tehát a megelőző védekezés. Ugyancsak fontos, hogy a védekezésben résztvevők ismerjék a csapadékvíz elvezető hálózat rendszerének aktuális állapotát, a meglévő szűk keresztmetszeteket. A hirtelen jött időjárási jelenségek (csapadék) – amennyiben a csapadékvíz hálózat, szivattyútelepek kapacitását meghaladó terhelést okoznak, - a város épített környezetében jelentős károkat okozhatnak. Az esetleges károk csökkentése vagy elkerülése érdekében a szokásos üzemelési, karbantartási feladatokon túlmutató intenzív beavatkozás válhat szükségessé. A vízkár megelőzősének egyik biztosítéka lehet a meglévő belterületi főgyűjtők, gyűjtő és utcai vízelvezető rendszerek éves karbantartása, szükség esetén felújítása. Másik biztosíték a csatornák olyan kapacitásra történő átépítése, melyek képesek a várható vízhozamok gyors levezetésére. A nyílt szelvényű medrekből évente el kell távolítani a lerakódott iszapot, a lefolyást gátló növényzetet (fákat, cserjéket, vízi növényzetet), az uszadékot, a belekerült hulladékokat, szemetet. A zárt csatornahálózat megfelelő állapotban tartásáról szintén gondoskodni kell, szükség esetén iszaptalanítást, mosatást kell végezni. 3-5 évenként szükség szerint gondoskodni kell a burkolatok, műtárgyak, meder rézsűk kialakításáról, felújításáról. A főgyűjtő csatornák nyílt földmedrű szelvényeit célszerű kiburkolni. A város esetében nagyon fontos megelőzési feladat a szivattyútelepek állandó üzemképes állapotban való tartása, a folyamatos üzemelés biztosítása. A belterületi belvízvédelmi művek, eszközök, berendezések állapotát minden évben legalább egyszer – legkésőbb április 30-ig – ellenőrizni szükséges. Az ellenőrző bejárásra meg kell hívni a Hamvas Sárréti Vízgazdálkodási Társulatot. Célszerű meghívni továbbá a területileg érdekelt vízügyi igazgatóságot. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni a feltárt hiányosságok rögzítésével, azok megszüntetésének felelősével, határidejével.
10
Összegezve a külterületi befogadók állapotáról készült tájékoztatót rögzíthető, hogy a város belterületéről történő kivezetés (külterületre is értendő) nagy jelentősséggel bírnak, éppen ezért megfelelő állapotban való tartásuk elengedhetetlen. Célszerű lenne évente legalább egy alkalommal az önkormányzatnak, a külterületi befogadókat kezelő, fenntartó szervezeteknek áttekinteni a csatornák állapotát, meghatározni a feladatokat.
Tisztelt Képviselő-testület! A tájékoztatóban igyekeztem átfogó képet nyújtani a város vízelvezetési csatorna rendszeréről, azok állapotáról, a szükségessé váló feladatokról. A rendelkezésre álló adatok alapján helyzetképet adtam a külterületi csatornák rendkívül bonyolult és tulajdonjogilag ma sem rendezett állapotáról, állást foglaltam abban, hogy a külterületi üzemi csatornákat azoknak kell fenntartani, akik abban érdekeltek ez megfelelő garanciát is jelentene ahhoz, hogy annak működőképességét meg is őrizzék. Továbbra is igyekszem mind a HSVT-vel, mind pedig a TIKÖVIZIG-gel jó együttműködést fenntartani annak érdekében, hogy a külterületi befogadó csatornák megfelelő állapotban legyenek. Kérem a tájékoztató elfogadását.
Püspökladány, 2011. május 10.
Dombi Imréné alpolgármester
11
