No title

Kutatás + Marketing

A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja

Invitáló... Amikor ezek a sorok papírra kerülnek, a kalászos vetések összehasonlíthatatlanul jobb képet mutatnak, mint tavaly. Az utóbbi évek időjárási anomáliái (enyhe telek, szárazság, aszály, hőségnapok, egyenlőtlenül sok csapadék, stb.), nem egy esetben komoly termés és minőségi eltéréseket okoztak a kalászos gabonák betakarítása során. Az időjárási viszonyok változásával és azok következményeként a hagyományosnak mondható növénybetegségek erőteljesebb megjelenése, illetve újabb kórokozók gyakoribb előfordulása (vírusosok, levél és kalász betegségek, rovarkártételek) komoly kihívást jelent. Mindezek kordában tartására a helyes agronómia gyakorlat, a jól megválasztott fajta és annak magas biológiai értékű fémzárolt vetőmagja adhat esélyt. Sok szó esik arról, hogy a világ gabonakészletei erősen lecsökkentek, ami nem csak termésátlag elmaradásával valamint a vetett terület csökkenésével függ össze, hanem azzal is, hogy jelentősen nőtt a fogyasztás (Ázsia) és a gabonafélék ipari felhasználása (etanol) is. Az elmúlt év hazai és középeurópai búza termésátlaga nem mondható magasnak, ugyanakkor a termelők szempontjából soha nem látott kellemes árak alakultak ki, melyek kedvezően érintették a bevételeket. Bár esetenként az alacsony hozamok csak szinten tartották az eredményességet. Lehet, hogy idén jobb termés lesz, de akkor a környező országokban is, ami a felvásárlási árakat negatívan érintheti, a minőségi elvárásokat pedig generálhatja. Ezért a termelőknek függetlenül attól, hogy még csak a tenyészidő derekán és az aratás előtt állunk, már most el kell kezdeni az információk begyűjtését a fajtákról, a vetőmagról, a termesztéstechnológiában beállott változásokról és a piaci lehetőségekről. Ennek szellemében hívjuk meg Önöket a szegedi és táplánszentkereszti bemutatóinkra. Alkalom ez arra, hogy előadóinktól, kollégáinktól, a kiállítóktól és nem utolsó sorban egymástól (idelátogató vendégeinktől) személyesen kapjanak információkat a sikeres régi és az újabb fajtáinkról, technológiákról, valamint a piaci lehetőségekről, árakról. Üdvözlettel: Beke Béla

22. évfolyam 2. szám 2008. nyár

Voltunk és vagyunk, de mivé leszünk? Többen tudnak róla, de még többen nem hallották, hogy a Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaságot más társaságokkal együtt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) átadta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörű Részvénytársaságnak. Az is többé-kevésbé ismert, hogy minden közhasznú társaságnak 2009. június 30-ig át kell alakulnia non-profit gazdasági társasággá (nonprofit Kft-vé vagy nonprofit Rt-vé). Partnereink, látogatóink és vásárlóink gyakran felteszik a kérdést: mi lesz a Gabonakutatóval? Mivé alakul át? Eladják, privatizálják, vagy megmarad állami tulajdonban? Nehéz kérdések ezek, nemcsak a dolgozóknak, de az igazgatónak is nehéz válaszolni rá. Mert egy dolog, hogy az itt dolgozók mit szeretnének, és egy másik dolog a tulajdonos akarata és a döntése. Ezért a kérdésre csak azt a választ tudjuk adni, hogy az itt dolgozók hogyan képzelik el a jövőt, és mire alapozzák ezt. Folytatni szeretnénk A GK Kht dolgozói a jövőben is kiváló fajtákkal, korszerű agrotechnikai szaktanácsadással és nemzetközi szinten is magas színvonalú agrárkutatással szeretnék szolgálni a magyar mezőgazdaságot és az Európai Uniót. Ezért azt szeretnénk, hogy a tulajdonos, a cégforma, a szervezeti stb. változások elősegítsék a nemesítést, az agrotechnikát valamint az ezeket megalapozó alap és alkalmazott agrárkutatások folytatását, fejlesztését. Ehhez a cég jelenlegi szakemberei és infrastruktúrája megvannak, és az elért eredményei is garantálják a tevékenységek sikeres folytatását. Annak ellenére, hogy az agrárkutatás a fő feladatunk, amelyet magas színvonalon végzünk jelenleg is - nem okozunk nagy anyagi gondokat az államnak, mert a

kutatáshoz sem 2007-ben, sem 2008-ban nem kaptunk egy fillér támogatást sem. A kutatási eredményeink jó helyen, elsősorban a magyar mezőgazdaságban hasznosulnak. Van mire alapozni A Kht. új fajtái a termesztőknél többlettermést, vagy jobb minőségű, piacosabb terméket, racionálisabb, takarékosabb műtrágya és növényvédő szer felhasználást, egészségesebb élelmiszer, takarmány előállítást tesznek lehetővé. A fagy és szárazságtűrő, rezisztens fajták révén nő a termésbiztonság, a környezetkímélő technológiák kisebb kockázattal alkalmazhatók. A termelőknél jelentkeznek ezek a jelentős gazdasági előnyök, amelyek értéke évente több milliárd Ft-ra becsülhető. Például a Kht. búzafajtáit kb. 350-450 ezer hektáron termesztik, ha e fajták hektáronkénti terméstöbblete a régiekhez képest csak 2 q, akkor ez évente a gazdáknál 70-90 ezer tonna többlet búzát jelent, amelynek értéke 40 ezer Ft/t árral számolva 2,8-3,6 milliárd Ft értéket jelent. Hasonló módon kiszámolható a fuzárium ellen kidolgozott hatékonyabb védekezési technológia alkalmazásával, vagy a harmonikus környezetkímélő műtrágyázással elérhető gazdasági előny értéke. A GK Kht. azért közhasznú, mert kutatási eredményeinek haszna elsősorban a termelőknél jelentkezik, és csak másodsorban jelenik meg a Kht üzleti mérlegében. Az általunk forgalmazott vetőmagvaknak még árszabályozó, befolyásoló szerepük is van, a külföldi cégek a verseny miatt kénytelenek figyelembe venni az itthon előállított vetőmagvak árszintjét. A Kht. közhasznú tevékenységének eredményességét, gazdasági hasznát jelzi a Magyar Innovációs Szövetség Nagydíja (búzanemesítésért) az FVM Innovációs díja 3 alkalommal (napraforgó, búza és durum búza, diabetikus

Tulajdonosváltás után

Voltunk és vagyunk, de mivé leszünk?

folytatás az előző oldalról

élelmiszer) és az OMFB Innovációs Díja (Femini termékek), valamint a Kht. munkatársainak számos kitüntetése és díja. Közhasznú tevékenységeink röviden 4 csoportba foglalhatók össze. 1. Kutatási közhasznú tevékenységek: · Főbb növényfajok (búza, árpa, tritikále, zab, kukorica, cirokfélék, napraforgó, repce, szója, olajlen, stb.) nemesítését megalapozó és meggyorsító növénykórtani, növényélettani (fagy és szárazságtűrés), beltartalmi, biotechnológiai, szelekciós módszertani kutatások. · Agrotechnikai kutatások: tartam kísérletek, homoki kísérletek, fungicid, inszekticid, herbicid kísérletek, műtrágyázási kísérletek, stb. · Funkcionális, diétás élelmiszerkutatás, fejlesztés liszt érzékenyek, vesebetegek, PKU-sok és cukorbetegek részére · Számos területen, így az abiotikus és biotikus rezisztencia kutatása, élelmiszerbiztonsági kutatások, a biotechnológia és molekuláris genetikai kutatások területén a nemzetközi élmezőnyben, ill. a nemzetközi átlag szintjén teljesítünk, ez a mértékadó publikációk számában és az idézettségben is tükröződik. E kutatások eredményét azonnal visszaforgatjuk a nemesítésbe, így a kutatási eredmények hasznosítása, a távlati versenyképesség alapjainak forrása is megvan. 2. Biológiai alapok fenntartása, megőrzése: · A Gabonakutatóban és jogelődjeiben 1924-től napjainkig 30-nál több növényfajban az MGSZH kimutatása szerint 358 államilag minősített fajta, hibrid, vonal született. Közülük jelenleg is listán van 183 db, amelyek közül 93 db szabadalommal vagy növényfajta oltalommal védett és további 15-nek folyamatban van az oltalmazása. Jelenleg az MGSZH országos kísérleteiben 39 fajtajelölt van vizsgálat alatt, és 7 jelöltet külföldön tesztelnek. Külföldön, 14 országban vannak szabadalmazott vagy forgalmazott fajtái, hibridjei a Kht-nak. · Összességében a mai elvárásoknak megfelelő, versenyképes biológiai háttérrel rendelkezünk, melynek hasznosításában elsősorban a forgótőke hiánya a szűk keresztmetszet. · Az előző évek FVM génbankos pályázatainak anyagát, valamint a Kht. által eddig nemesített fajtákat, hibrideket, törzseket, beltenyésztett vonalakat a genetikai diverzitás és a jövő nemesítésének megalapozása érdekében tartjuk fenn. Ez kalászosokból kb. 5000 tétel, kukoricából kb.1200 tételt, cirokból 500 tételt és a többi fajokból 50-100 tételt jelent. 3. Szakirodalmi tevékenység: · Saját folyóiratok kiadása: · Cereal Research Communications 1973-tól, évente 4 száma jelenik meg. A folyóirat impact factora 1,037, amely a hasonló témájú magyar és külföldi kiadású folyóiratok közt is kimagasló. 2007-ben összesen 347 db cikk jelent meg összesen 1732 oldal terjedelemben a lapban. · Kutatás + Marketing kiadása 1986-tól, évente 2-3 szám, 4000 példányban eredményeink ismertetése és szaktanácsadás céljából. · A kutatók publikációs tevékenysége: 2007-ben összesen 129 publikáció jelent meg a GK Kht. munkatársainak szerzőségében és társszerzőségében. Magyar nyelvű cikk 64 db (ebből ismeretterjesztő 37) és 16 idegen nyelvű dolgozat született; ez utóbbiakat kizárólag tudományos közlemények alkotják. 4. Az oktatásban is részt vesz a társaság, az egyetemek kihelyezett tanszékei, és a doktori iskolák révén. A felsorolt „közhasznú tevékenységek” gyakorlatilag valóban a közjót szolgálják, de jogilag csak akkor minősülnek közhasznúnak, ha a cégnek van rá közhasznúsági szerződése olyan szervezettől, amelynek önálló rovata van az állami költségvetésben. Befejezésül, válaszolva az alapkérdésre, az a véleményem, hogy a GK Kht-nak, olyan non-profit korlátolt felelősségű gazdasági társasággá kell átalakulnia, amelyben az innovációs folyamat egésze és egysége továbbra is megmaradna. Így a felhalmozott tudás, az értékes biológiai alap és a másutt alig hasznosítható kutatási infrastruktúra továbbra is eredményesen szolgálná a mezőgazdaságot. Ehhez szükség lenne: · állandó közhasznú megbízásokra, szerződésekre · kincstári kötöttségek megszüntetésére · MNV Zrt.-vel hosszú távú földhasználati szerződésre · szaktanácsadási tevékenység fejlesztésére

2

· spin off vállalkozások, kft.-ék létrehozására, a kutatási eredmények jobb hasznosítása és a profit orientált tevékenységek céljából · külső tőke bevonására, közös vállalatok létrehozására · jelenlegi hitel visszafizetésének segítése a tulajdonos részéről forgótőke vagy jegyzett tőkeemelés formájában. Véleményünk és ismereteink szerint a társaság kutatási és nemesítési tevékenységének megtartása, a társaságban levő értékes biológiai alapok fenntartása, a kutatási kapacitás megtartása és fejlesztése leginkább akkor biztosított, ha a társaság továbbra is állami vagyon marad. Privatizáció esetén általában nincs garancia a kutatás folyamatosságának biztosítására, az elnyert pályázatok, megkötött szerződések megvalósítására, a nemesítés és az agrotechnikai kutatások eredményeinek, a fajták, hibridek vetőmagjainak és a kidolgozott termesztés technológiáknak a hasznosítására. Dr. Matuz János

Vásári nagydíjat kaptunk

A két témavezető (Dr. Szél Sándor vezető kukoricanemesítő és Dr. Mesterházy Ákos tudományos igazgatóhelyettes) a díjjal.

A szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. nyerte el az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás– és Vásár "Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíj, 2008" trófeáját. Az április 25-27-e között Hódmezővásárhelyen megrendezett kiállítás országos jelentőségű elismerését a Kárpát-medence termesztési feltételeihez jól alkalmazkodó kukorica hibridjeikkel, illetve a búza kalász fuzárium elleni védekezésre kifejlesztett technológiával érdemeltük ki. A díjazott, legújabb hibrid család (Sarolta, Szegedi 349, Csanád, Kenéz, Szegedi 521) tagjairól a 17-ik oldalon található „Korszerű, hazai hibridek egy csokorban„ című írásunkban szólunk részletesebben. A fuzáriummal kapcsolatos témát pedig dióhéjban e hasábokon villantjuk fel. Miután a humán felhasználásra szánt búzatételeknél a leggyakoribb fuzárium toxin (deoxynivalenol, DON) koncentrációja az EU szabályozás szerint nem haladhatja meg a 1.25 mg/kg-ot, ezért a termelés létérdeke, hogy a termés toxintartalma határérték alá csökkenjen. Minthogy a fajták túlnyomó többsége a fogékony-nagyon fogékony kategóriába tartozik, ezért rövid- és középtávon a vegyszeres védekezés hozhat csak gyors javulást. Amint az amerikaiak elkezdték vizsgálni a kalászfedettség alakulását különböző szórófejek esetén, kiderült, hogy a levélzet védelmére beállított technológia a kalászokat igen gyengén vonja be. A 2006-ban kezdett első ilyen hazai kísérletben rajtunk kívül a Hód-Mezőgazda Rt., a Bóly Rt., ill. a Bayer Hungária Kft. is részt vett. A GK Kht-ban a 400 ha búza vetőmag szaporítás két éve teljes egészében ezzel, a kísérleti eredményeket ötvöző technológiával folyik, s míg 2006-ban a véletlenül védtelenül maradt forgóban a 30-40 % fertőzöttség nem volt ritkaság, a védett táblákon nem volt probléma, kifogástalan vetőmagot takarítottak be. A hazánkban már sok ezer hektáron alkalmazott, a magyarországi eredményeket alkalmazó, jobb növényvédelmi technológia olyan járványos feltételek mellett is megbízható védelmet kínál, amely korábban nem volt elérhető. Ennek révén a gazdaságos termelés és értékesítés lehetőségei új elemmel gyarapodnak.

Stabilan az élvonalban A nemesítés (búza is) ma már egy nagyon összetett és igényes folyamat, melynek végső eredménye a minősített fajta. Egy intézménynek (legyen az akár a GK Kht.) a széles körű elismertsége, ismertsége, kedvező megítélése a hazai és a külföldi mezőgazdasági, élelmiszer ipari vagy kereskedelmi szféra szemszögéből nézve, elsősorban a fajtáinak a jövedelem termelő képességén alapul (megéri-e termelni és milyen áron?). Nem szemrehányásként, de kevesen vannak azok, akiket érdekelné az, hogy egy jó és karakteres fajta hogyan, milyen hozzáadott értékű munka és hány szelekciós év (genetikai alapok és annak kutatása, analitika, biotechnológia, fiziológia, technológia, kórtani kutatások, szántóföldi kísérletezés, agrotechnikai és ökonómia analízisek, fajtafenntartás, bázis vetőmag előállítás, fajtabevezetéspiacra juttatás, termelői kapcsolatteremetés és megtartás stb.) eredménye.

Fajták jönnek és mennek Igaz a köztermesztés is szelekciót végez, keresi az un. jó fajtát, ami a saját lehetőségeitől és adottságaitól függően a legeredményesebben termeszthető. A termelőnek van miből

válogatnia, hiszen napjainkban őszi búzából több mint 125 fajta van a hazai listán. Fajták jönnek és mennek, de évtizedek óta tapasztaljuk, hogy igazából, a búzaterületeinken 20-25 fajta az, ami a vetésterület 80 %--át uralja. A fajta megismertetésének, elterjedésének és több éven való fennmaradásnak az egyik legbiztosabb módja a termesztésének jövedelmezősége, ami szorosan összefügg a termésének és minőségének stabilitásával, egyes kiemelkedő tulajdonságának felértékelődésével így pl. a biotikus és abiotikus rezisztenciával, kiváló vagy speciális minőségével stb. Sajnos az elmúlt évekhez képest, 2007-ben sem volt szervezett, szabatosan beállított un. „Nemzeti Fajtakísérlet”. Bár itt kell megjegyezni, 2008-ban ismét van ilyen jellegű fajtatesztelés a GOSZ hathatós szerepvállalásával. Ezért 2007-ben is az intézetek, fajtaképviselők a saját vagy partnereik által beállított, nem minden esetben összehasonlítható fajtasorokat, bemutató parcellákat értékelték termés és esetenként a minőség alapján. Az ilyen típusú „kísérletekben” több szegedi és konkurens fajta is helyt kapott, lehetőséget adva bizonyos összehasonlításra. A rendelkezésünkre álló kísérletek eredményeit az 1. táblázat tartalmazza, amelyek természetesen tájékoztató jellegűek.

Szegedi őszi búza fajták üzemi-félüzemi kísérleti eredmény ei 2007-ben Dunán innen, Dunán túl és Észak-Kelet Magyarországon, t/ha 1. táblázat

NagyÉszakKisérletek Dunántúl Átlag Alföld Kelet Mo száma GK Hattyú 8,02 4,28 4,42 5,57 3 GK Élet 5,60 5,51 5,65 5,59 8 GK Kapos 6,04 4,43 6,32 5,60 14 GK Csillag 6,52 4,19 5,92 5,54 17 GK Szala 6,16 4,58 5,13 5,29 17 GK Kalász 5,73 4,42 5,34 5,16 32 GK Petur 5,83 4,07 5,52 5,14 32 GK Hunyad 5,50 4,54 5,28 5,11 29 GK Békés 5,45 4,24 5,56 5,08 31 GK Garaboly 5,91 4,60 4,56 5,02 6 GK Piacos 4,96 4,81 4,99 4,92 10 GK Tisza 5,25 4,16 5,22 4,88 18 GK Ati 5,04 4,13 5,37 4,85 30 GK Verecke 4,86 4,15 4,35 4,45 6 GK fajták átlaga 5,78 4,44 5,26 5,16 253 Nem GK fajták átl. 4,84 3,93 5,34 4,70 Kísérleti fajta db 182 231 335 748 2007. évi országos őszi búza átlag 3,61 Korai érésű fajták Közép és kései érésű fajták Fajta

MEGHÍVÓ a

Gabonatermesztési Kutató Kht. és a

Gabonatermesztők Országos Szövetsége rendezésében tartandó

Orszá gos jellegű Kalászos fajta bemutatóra

SZEGEDRE a GK Kht. Kecskés-telepi kísérleti telepére

2008. június 4-5. (szerda, csütörtök)

9.30 órai kezdési időponttal Megközelíthető: Szeged, Szabadkai út. (Az M5-ös autópályáról Szeged felé a nyugati kijárónál)

és

TÁPLÁNSZENTKERESZTRE a GK Kht. Vas-megyei kutatóállomására a

Kalászos és őszi káposztarepce fajta bemutatójára 2008. június 19-én Megközelíthető: Táplánszentkereszt, Rumi út 25. (87-es főút Szombathely és Rum közötti szakaszán)

Bővebb információk: 62/435-235 vagy 30/9780-628-as telefonokon

3

Fajtáról fajtára

Stabilan az élvonalban szemlézett 1000 ha fémzárolt 1000 t

160 140 120 100 80 60 40 20 0

2003

2004

2005

Többet termők Ha, az összes fajtát és kísérletet (253 hely) egyben vizsgáljuk akkor a szegedi fajták az országos átlaghoz képest közel 1,5 t-val teremtek többet, a kísérletben szereplő nem szegedi fajtáknál pedig 0,45 t-val. Kiemelkedő termést, a középérésű GK Hattyú ért el, igaz a másik két tájegységben, csak ennek a felét produkálta. Kitűnik az is, hogy a komoly vetésterülettel rendelkező alföldi régiókban, a szegedi fajták átlaga a konkurensekhez képest majdnem 1 t-val voltak jobbak (5,784,84), bár ez az előny a Dunántúli régióban már nem tapasztalható, míg az Észak-keleti régióban az előny 0,4 t/ha volt. A sok helyen szerepelt fajták közül bíztató eredményeket mutatott

2. táblázat

2006

2007

az újdonságnak tűnő (3éves) GK Csillag, ami egy korai, erős malmi búza és úgy tűnik, hogy országosan is perspektivikus lehet már, az idei évben. A GK Szala és GK Kapos fajták eredményei a jó termőképességüket igazolják. A GK Kalász és a GK Petur hozamai (32 hely) pedig azt igazolják vissza, hogy nem véletlen, meghatározó szerepük az ország vetésterületén. A kiváló, javító minőségű GK Békés terméseredményei pedig azt támasztják alá, (31 hely) hogy a minőség nem jár együtt az alacsonyabb terméshozamokkal, de ez igaz a szintén jó minőségű középérésű GK Hunyadra, GK Tiszára és GK Atira is. A jó állóképességű GK Piacos, mint középkései fajta termésszintben elmaradt az átlagtól, de a legkiegyenlítettebb volt, vagyis a termőtáj függetlennek tűnik.

A GK őszi búzák piacossága, forgalmazási százalékuk Fajta/év

2003

2004

2005

2006

2007

Bétadur + Selyemdur 3,20 5,40 5,54 4,40 5,61 GK Ati 4,60 8,29 6,30 7,13 5,47 GK Békés 0,12 2,44 6,92 GK Csillag 0,45 1,45 GK Csongrád 1,66 3,91 2,48 3,99 2,66 GK Élet 12,10 8,75 10,65 10,30 7,86 GK Garaboly 9,10 10,16 9,14 9,56 7,45 GK Hattyú 0,33 0,54 0,57 2,83 GK Kalász 14,30 19,84 23,50 20,05 21,80 GK Miska 3,91 1,55 0,62 0,4 0,2 GK Öthalom 4,57 2,98 2,92 1,21 0,75 GK Petur 6,77 6,78 10,14 12,68 12,30 GK Verecke 2,60 5,56 4,16 5,86 4,76 GK Zugoly 3,40 1,10 0,77 Jubilejnaja 17,1 16,82 13,56 12,89 9,05 Legpiacosabbak % 83,22 91,47 90,44 91,13 88,11 Egyéb fajták+tritikálék 16,78 8,53 9,56 8,87 11,89 Összesen % 100 100 100 100 100 Az egyéb búzafajták: GK Fény, GK Nap, GK Kapos, GK Tisza, GK Piacos GK Marcal, GK Holló, GK Hunyad, GK Hargita, GK Góbé, GK Cipó, GK Miska A tritikále fajták: GK Bogo, GK Marko, GK Wanad, GK Gabo

4

2. ábra

Országosan fémzárolt őszi búzák mennyisége és a GK búzák százalékos aránya Fémzárolt 1000 t GK fémzárolás 1000 t

160 140 120 100 80 60 40 20 0

36,1%

2003

31%

2004

Fémzárolt vetőmag A fajtatulajdonosok fajtáinak igazi megmérettetése, keresettségének visszaigazolása talán legjobban azok vetőmagjainak forgalmából tűnik ki leginkább. Ebből a szempontból elemezve a 2007. évet, a következőket állapíthatjuk meg országos és szegedi vonatkozásban: Mint tapasztalható volt az elmúlt évek során, sajnos nagyon visszaesett a hazai búzatermesztésben a szaporítások és ebből adódóan a vetőmag fémzárolások mennyisége. Mint az 1. ábrán is látható 2004. évet követően a visszaesés, nagyon drasztikus volt, (52 ezer ha-151 ezer t ról 29 ezer ha, 77 ezer t-ra) ami elsősorban az Eu csatlakozást követően a bevezetett támogatási rendszernek (SAPS) a következménye (a felújításhoz kapcsolódó támogatás eltörlése). Gyakorlatilag ez azt jelentette, hogy a biológiai alapok fontos elemeként megjelenő fémzárolt vetőmag használatát az adminisztratív kényszer megszűnése soha nem látott szintre degradálta. Természetesen az egy másik kérdés, hogy ez az állapot szakmai szempontból (biológiai alapok, nyomonkövethetőség, szabadalom bitorlás) meny-

47,1%

2005

49,1%

2006

44,4%

2007

nyire nem elfogadható. Ennek a ténynek a tükrében természetesen a szegedi fajták illetve azok fémzárolt vetőmag előállítása, fémzárolása is csökkent. A 2. ábrán is jól láthatjuk, hogy 2004 ben a szegedi fémzárolás az országos összesből 47 ezer tonna volt, míg 2005 ben és 2006 ban csak 38 ezer. Azonban ha az összes fémzárolthoz viszonyítjuk a szegediek fajták arányát a kép sokkal kedvezőbb, hiszen % ban kifejezve a 2004. évi 31 % ról a 2007-ben a GK fajtaarány az összeshez viszonyítva 44, 4 % volt. Itt kell azonban megjegyezni, hogy ebben a 44 % ban az elszámoltatott, szemlézett, de nem fémzárolt vetőmag tételek is benne vannak. Mindent összevetve azonban jól látható, hogy a szegedi fajták aránya országos viszonylatban nem rossz, tehát termesztésük a gazdák kedvére való, vagyis keresettségük jó.

Kelendőek Bármilyen előállított termék piacosságának mércéje az, hogy abból mennyi került eladásra, ez igaz a vetőmagra is. A 3. ábrán a szegedi fajták eladási mértékét vettettük össze az elszámolt, tehát előállított és az abból eladott mennyiségek alapján. Míg 20003 ban az összes előállított

3. ábra GK fajták vetőmagjának elszámolt és értékesített mennyisége GK elszámolású Értékesített

50 40 1000 t

1. ábra Országos őszi búza szemlézett terület és fémzárolt mennyiség belföldre (MgSzH-OMMI)

30 20 10 0

2003

2004

2005

2006

2007

Új tritikále fajtákkal gazdagodtunk

szegedi vetőmagból 87% került eladásra illetve vetésre, 2004-2005ben ez csak 76-78% volt. Azonban köszönhetően a fajtáink jó paramétereinek és azok stabilitásának (termés, minőség, kedvező alkalmazkodó képességük a szélsőséges időjárási viszonyokhoz) 2006-ban és 2007- ben nőtt az eladási %, így a vetett menynyiségek aránya az előállított menynyiségekhez képest 86,8 illetve 95 %os volt. Abban az esetben, ha a fajtáink házon belüli (GK Kht) forgalmi arányait tekintjük át 2003-2007. évi viszonylatban ld 2. táblázat, szakmai oldalát áttekintve a következőket láthatjuk. Mint az elején jeleztem a fajták, jönnek és mennek, illetve részarányuk csökken vagy nő, így pl a GK Zugoly és a szép kort megélt GK Öthalom és a GK Miska jó példa erre. Pozítív értelemben kiemelendő a GK Kalász és a GK Petur helyzete, hiszen ez a két fajta az, amelyek %-os aránya az elmúlt 5 évben évjárattól függetlenül stabilan tartja magát illetve folyamatosan emelkedik. A jó és eredményes termesztési eredményeit igazolja a GK Élet, GK Garaboly, és a GK Verecke valamint a több mint 37 éve termesztésben levő Jubilejnaja 50, mely fajták stabilan tartják pozíciójukat. Örvendetes a javító minőségű (GK Ati) fajták kedvező aránya illetve keresettsége, ide sorolva biztos piaci háttérrel rendelkező durum búzákat is. A minőségi búzák esetében a GK Békés keresettsége nagyon erőteljes növekszik 2005 ről -2007 re már 6,92 %.ra emelkedett, de hasonló felfutásra számíthatunk a kiváló termőképességű jó malmi minőségű GK Csillag esetében is. Itt kell megemlítenünk azt a tényt is, hogy fajtáink keresettsége erőteljesen nő a szomszédos országokban is, elsősorban azokról a fajtákról van szó, amelyek az ottani klimatikus és termesztési adottságokhoz jól alkalmazkodnak, így Romániában a GK Hargita, GK Hattyú, a GK Petur és GK Kalász, Szlovákiában a GK Holló, GK Verecke, GK Garaboly, GK Kalász és a GK Hunyad, Szerbiában a GK Bétadur míg Szlovéniában a GK Ati, GK Élet és GK Szala. Dr. Beke Béla

Ha a hibridszemek értéktelenebbek lennének, mint a rozs és búza szülőké, akkor nem sok mindent nyernénk, csupán az érdekes tényt rögzíthetjük, hogy két faj egymással keresztezhető (E.C. Carman, 1884). A fenti sorokat attól az amerikai kutatótól idéztem, aki a világon először állította elő a búzából és rozsból fertilis utódokat (10 db F-1 szemet nyert, melyből 9 később ki is csírázott, 8 pedig új növényt is hozott). Ez 125 évvel ezelőtt történt, ami a biológia történetében annyira rövid idő, hogy szinte csak egy pillanatnak számít.

Robbanásszerűen Joggal mondhatjuk ezért, hogy ez az ember által előállított faj szinte berobbant a mezőgazdaság történetébe. Fiatal növény a tritikále, és mi mindannyian (kutatók, termesztők, forgalmazók, felhasználók) most ismerkedünk meg valójában e növény óriási lehetőségeivel. A fent idézett kutató rendkívül bölcsen, praktikusan gondolkodott: még nem tudhatta, hogy az a pár szem érdekes gabona, amelyet a kezében tart mit rejt magában, de bízott annak különleges értékében. Igen, bő ötven évvel később megindultak az analitikai, a szélesebb körű beltartalmi vizsgálatok, etetési kísérletek, melyek sorban igazolták, hogy egy rendkívül értékes gabonaféle született Carman tenyészkertjében. Hazánk is tritikále világhatalom. Mindez elsősorban Kiss Árpád (1916-2001) munkásságának köszönhető, aki a világ első tritikále fajtáit állította elő: 1968-ban nyert állami minősítést a Triticale No. 57 és No.64. Sajnos, 1969-70-ben egy gazdaságpolitikai döntést követően a kutatási anyagát át kellett adnia lengyel nemesítőknek, akik abból, illetve saját anyagaikból számos új fajtát állítottak elő és a nyolcvanas évektől a mai napig uralják Európa

GK Rege: bőtermő és rezisztens

tritikále vetőmagpiacát. Itthon a nyolcvanas évek végén indult meg a termelés és hihetetlen iramban 150160 ezer ha-ra nőtt. Jelenleg főleg lengyel fajtákat termelünk Magyarországon is. Örvendetes e két új fajta megszületése, hisz ezeket nemesítőmunkánk során több, mint tíz éven keresztül hazai környezetben szelektáltuk. Ezzel jelentősen nő a lehetősége a termelés további bővülésének, a termés többféle célú felhasználásának: az új fajták az állati takarmányozás mellett kitűnő alapanyagai a humán élelmezésnek, a malom- és sütőiparnak, továbbá növényi alapú energiaiparnak is. Mindkét fajta vetőmagszaporítását elindítottuk.

GK Rege Őszi vetésű, szeptember végétől november végéig (sőt, ha a talajviszonyok lehetővé teszik télen is) vethető. Legmagasabb termést az október első felében vetett állomány nyújtja. Ilyenkor 300-350 millió csíra/ha sűrűségűre vessük, ami kb. 150-180 kg/ha normának felel meg. Kései vetésekben emeljük a dózist 2050 %-al. A fajta jellemzője a vegetációs periódus elején a lassú indulás. A kora tavaszi fejtrágyát (különösen a homokokon) meghálálja. Később, május vége felé már igen mélyre gyökerezik és jól összeszedi a talaj mélyebb rétegeiből a tápelemeket. Szemtermése ezért is igen gazdag az alapvető makro és mikroelemek tekintetében (N, P, K, Mg, Ca, Fe Zn, Cu). Beltartalmi értékét tovább növeli a magas esszenciális aminosav, valamint dietikus rost és cukor tartalma. Az állattartásban a szemtermés hasznosítása mellett rendkívül lényeges lehet a magas szalmahozama is. Mivel a gombabetegségeknek ellenáll, ezért rendkívül sokáig képes a levélzete és szára zölden maradni és asszimilálni. E tulajdonsága miatt, silózásra is kitűnően használható (ez esetben tejesérés végi állapot a javasolt betakarítási fázis). A gombabetegségekkel szembeni ellenállóképesség azért fontos, mert mára, a néhány évvel ezelőtti állapottal ellentétben, kialakultak a tritikále szántóföldi kórokozói hazánkban is (lisztharmat, rozsdák, levélfoltosságok, fuzáriumok). A rezisztencia értéket jelent környezetvédelmi, takarmány-minőségi és élelmiszerbiztonsági szempontból egyaránt. Gyengébb

GK Idus: az első hazai tavaszi tritikale fajta

területeken és erősebb talajokon is termeszthető. Bőtermő fajta: 2004, 2005 és 2006 évek átlagában a DélAlföldön 8 t/ha termést hozott, de a hőstresszes, aszályos tavalyi esztendőben is 6 t/ha körül produkált.

GK Idus A tritikále őszi vetésű gabonaként terjedt el hazánkban és valóban, az őszi vetésekkel mindig magasabb hozamot érhetünk el, mint a tavasziakkal. Azonban számos alkalommal szükség lehet a tavaszi vetésre, tavaszi fajtára. Ilyen az első magyar nemesítésű tavaszi tritikále, a GK Idus. A bőséges hozam, a rövid tenyészidő és a magas beltartalom szerencsésen ötvöződik e fajtában. Az állami kísérletek átlagában 4%-kal termett a kontroll fajták felett. Jó, ha kora tavasszal vetjük, s március idusáig a földbe kerül (innen származik a neve is). Ez évben a szaporításait február elején vetettük el és igen szép állományt mutat. Kelés idején a szögállapotban simán viselte a -4-5 oC-os fagyokat. De nem csak tél végén, hanem ősszel is vetettünk az utóbbi három évben a fajtából, s az eddig mért legalacsonyabb -12 oC-os decemberi tél nem okozott kipusztulást az állományban. Mindezek a kísérleti eredmények a fajta járó (fakultatív) jellegére utalnak. Nyersfehérjetartalma igen magas: 15% körüli, ezerszemtömege 40-42 g, Hltömege: 70-72 kg. Minden talajtípuson sikerrel termeszthető és a szántóföldön ellenáll a gombafertőzéseknek. Normál- és bio-termesztésre is ajánljuk. Dr. Bóna Lajos

5

Búzatermesztés

A 2007. évvel, úgy tűnik új fejezet kezdődött búzatermesztésünkben. A nemzetközi piac eseményei (növekvő kereslet, csökkenő készletek) magasabb ártartományba emelték a búzát, ami intenzívebb termelésre ösztönözhet. Az eredményességben meghatározó szerepet játszik a termesztés-technológia színvonala. Egyes beavatkozások (műtrágyázás, betakarítás) közvetlenül, míg mások (vetésidő, növényvédelem) közvetve hatnak a termés mennyiségére és minőségére. A stabilitás döntő tényezője a fajta és az agrotechnika, míg az ingadozások elsősorban a klíma és termőhely hatásának tulajdoníthatóak.

1. ábra

Termés és minőség technológiái

A GK Kht. öthalmi kísérleti telepén (mélyben sós, réti csernozjomon) végzett kutatásainkat (2005-2007) elsősorban a technológia stabilizáló elemeire koncentráltuk. A búzafajták alkalmazkodását, specifikus reakcióját vizsgáltuk. A szántóföldi kisparcellás kísérleteket véletlen blokk elrendezésben, 4 ismétléssel végeztük. A technológiai-modell kísérletben négy különböző NPK-trágyázási változatot alkalmaztunk: („A”= 60+0+0; „B”=60+30+30; „C”=120+60+60; „D”=180+90+90 kg/ha). Ezekhez különböző fungicid technológiákat kapcsoltunk. 1= kontroll; 2 = kalászvédelem triazollal; 3 = kétszeri védelem trizollal; 4= kétszeri védelem strobilurin kombinációval; 5='4' + szárszilárdító regulátor Ezek közül az egyik, minden esetben az intenzitás növekedés standard kezelése volt. Az így kialakított nyolc komplex technológiát („A1 - D5”) négy szegedi (GK Kalász, GK Ati, GK Békés, GK Petur ), búzafajtán vizsgáltuk (1. táblázat).

Megtérülés A vizsgált 8 eltérő intenzitású (anyagköltségű) technológia közül az „A1” (low input standard), mind-

Technológiai intenzitás hatása az őszi búza szemtermésére (Öthalom, t/ha, 2006-2007, 4 fajta átlaga)

technológia D5 D5 D4 D4 C4 C4 C3 C3 B3 B3 B2 B2 A2 A2

D5 D5 D4 D4 C4 C4 C3 C3 B3 B3 B2 B2 A2 A2

Nedves sikér

A1 A1

0

1 55

2

10 3 10

154 15

össze 60 kg/ha N - hatóanyagra épült, fungicid kezelés nélkül. Ez a modell, amely a vizsgált alternatívák között a legolcsóbb (2008. évben műtrágyaköltsége kb. 15 eFt/ha), a vizsgált évek és fajták átlagában 6,7 t/ha szemtermést eredményezett (1. ábra). A termésmennyiség alapján versenyképesnek tűnő „C3-C4” változatok az „A1”-hez képest 1-1,2 t/ha terméstöbbletet biztosítottak. Ezt kedvező (40e Ft/t) búza árnál megtérülő költségnek tekinthetjük, ám a „D4-D5” modellek már romló hatékonyságú intenzitást képviseltek (7080 eFt/ha műtrágya+fungicid költség). Az 1. ábra alapján szembetűnő, hogy a „D4” technológia szignifikánsan kisebb termést eredményezett, mint a „C4” és a „D5” változatok. A „D4” a „C4”-hez képest 50%-kal több NPK (180+90+90 kg/ha) hatóanyag felhasználása mellett, a vizsgált fajták jelentős megdőlését eredményezte, ami átlagosan 0,61 t/ha-ral (8 %) csökkentette a termést. A „D5” modell csak abban különbözött a „D4”-től, hogy a korábbi időzítésű fungicid kezeléssel egymenetben szárszilárdító regulátort is alkalmaztunk. Ennek hatására, megdőlés hiányában a termés a „D4” modellhez képest szignifikánsan, 0,78 t/ha-ral (11%)

20 520

25 6 25 7

30 8 30

935% 35

növekedett. A legintenzívebb „D5” technológia adta a kísérlet legnagyobb termését (8,1 t/ha), mintegy 1,4 t/ha-ral (21%) többet, mint a (low input) standard „A1” technológia.

Sikér Az évek és a fajták átlagában mért nedves sikértartalom technológiától függően 23,1 - 34,6 % között változott (2. ábra). Megállapítható, hogy a sikértartalmat a technológia intenzitása (műtrágya + gombaölő szerköltség) jóval erősebben befolyásolta, mint a termés mennyiségét. Az alacsonyabb anyagköltségű (műtrágya + fungicid) technológiák (A1, A2, B2, B3) között a termés nedves sikér tartalmában nem találtunk jelentős különbségeket. A standard „A1” technológia igen alacsony, 23,1 % nedves sikér tartalmat eredményezett. Ehhez képest a „B3” csak kis mértékű, többletet adott (24,4 %). A „C3-C4” modellek a nedves sikér tartalom jelentős, szignifikáns növekedését eredményezték az „A1-B3” változatokhoz képest. A legna-gyobb sikértartalmú terméseket a „D4 - D5” technológiai változatok hatására mértük (34,3-34,6 %). A nedves sikér tartalom szélső értékei (23,1-34,6%)

Szemtermés

A1 A1

00

11

22

33

44

55

66

77

8 8

99 t

Növekvő intenzitású technológiai modellek búza tartamkísérletekben 1. táblázat N P K 1-2. nódusz Kalászhányás A1 60 A2 60 triazol B2 60 30 30 triazol B3 60 30 30 triazol triazol C3 120 60 60 triazol triazol C4 120 60 60 strobi triazol D4 180 90 90 strobi strobi D5 180 90 90 strobi+"R" strobi

6

2. ábra Technológiai intenzitás hatása az őszi buza nedves sikér %-ára (Öthalom, 2006-2007, 4 fajta átlaga) technológia

3. ábra

Technológiai intenzitás hatása az őszi búza értékszámára (Öthalom, 2006-2007, 4 fajta átlaga) technológia D5 D5 D4 D4 C4 C4 C3 C3 B3 B3 B2 B2 A2 A2

Értékszám

A1 A1 0 0

10

20

30

40

50

60

70

80 80

90

4. ábra technológia

Technológiai intenzitás hatása az őszi búza esésszámára (sec. Öthalom, 2006-2007, 4 fajta átlaga)

5. ábra Technológiai intenzitás hatása az őszi búza szemkeménységére (Öthalom, 2006-2007, 4 fajta átlaga) technológia

D5 D5

D5 D5

D4 D4

D4 D4

C4 C4

C4 C4

C3 C3

C3 C3

B3 B3

B3 B3

B2

B2 B2

B2

A2 A2

Eséssz. sec

A1

A1

0

0

50 100

100 150

150 200

közötti relatív különbség elérte az 50%-ot, szemben a szemtermésnél mért legnagyobb különbséggel (21%).

Számos eltérés A farinográfos értékszám a technológiai alternatívák hatására a sikértartalomhoz hasonló tendenciát mutatott (3. ábra), mérsékeltebb eltérésekkel (68-86). Az „A1-B3” technológiai intervallumban elért farinográfos értékek nem szignifikánsan, 68-73 között változtak. Szignifikáns növekedéseket a „C3-D5” intervallumban mértünk (78-86). A farinográfos értékek maximuma („D4” = 86) mintegy 26%-kal haladta meg a standard („A1” = 68) értékét. A vizsgált technológiák a Hagbergféle esésszámot befolyásolták legkevésbé. Az „A1” technológia hatására kialakult (350) és a „D5” változatban mért (376) értékek közötti különbség alig 7% volt. (4. ábra). Tehát a technológiai változatok az esésszámot érdemben nem befolyásolták. Csak a standard „A1” és a legintenzívebb „D5” között találtunk igazolható mértékű eltérést.

Keményen A technológiák a szemkeménységre mérsékelt hatást gyakoroltak (5. ábra) Az „A1” modell hatására kialakult (72) és a „D5” változatban

200 250

250 300

300 350

350 400

400 450

mért (85) értékek közötti relatív különbség 18 % volt. A „C3-D5” intervallumban a nagyobb műtrágya adagoknak tulajdoníthatóan keményebb szemű (81-85) termés képződött, mint a kevésbé intenzív „A1-B3” változatok hatására (72-76). Ugyanakkor megállapítható, hogy a vizsgált fajták és évek átlagában mindegyik technológiai változat keményszemű termést eredményezett.

Meghatározó tápanyag Az eredmények alapján (1-5. ábrák) megállapítható, hogy a vizsgált inputok közül, a műtrágyázás hatása volt meghatározó, a fungicid kezelések kisebb szerepet játszottak. A vegyszeres kezelések közül jelentős szignifikáns hatása csak a „D5” változatban szereplő szárszilárdító regulátornak volt, a szemtermésre (1. ábra), azáltal, hogy megakadályozta a növények megdőlését. Az eredmények megerősítették korábbi tapasztalatainkat, mely szerint a fungicid kezeléssel elérhető terméstöbbletek az évjárathatáson (infekcióra hajlamosító körülményeken) kívül jelentős mértékben függnek a tápanyagellátás színvonalától és a fajta fogékonyságától. Intenzív trágyázás mellett a fungicid alkalmazások jelentősége felértékelődik.

Stabil minőség Kísérleteink egyértelművé tették, hogy a legkiválóbb minőségre képes genotípusok is „elronthatóak” a termesztés folyamatában, részben az ember, másrészt a természet „közreműködésével”. A minőség stabilizálására alkalmas technológiák nélkül nem érhető el kiváló minőség, még akkor sem, ha arra alkalmas fajtákat megfelelő környezeti viszonyok között termesztünk. Az eredmények alapján kidolgozható, gazdaságos és környezetkímélő technológiák segíthetik a stabil minőségű, optimális mennyiségű búza árualapok termelését. Dr. Petróczi István

A2 A2 A1 A1

00

10 10

20 20

30 30

40 40

50 50

60 60

70 70

Szemkeménység 80 90 80 90

A vízzel gazdálkodni kell! A Gabonatermesztési Kutató Kht. dísztermében, április elején tartotta 50 éves fennállásának évfordulóját a Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat. A díszvendégek között itt volt Sirman Ferenc a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési szakállamtitkár, kabinetfőnök, Nógrádi Zoltán Mórahalom polgármestere, országgyűlési képviselő, Kuncze Gábor a Vízgazdálkodási Társulat Országos elnöke és Szeged város alpolgármestere Nagy Sándor. Kádár Mihály a Társulat igazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy 1836-ban alakították meg a Sövényháza (ma Ópusztaszer) – Szegedi, majd 1840-ben a Felsőtorontáli Tiszai Ármentesítő Társulatot megmentve így jelentős területeket a Tiszától, amelyeket később művelésbe vonhattak. Nem véletlen az sem, hogy a Gabonakutatóban tartották az ünnepséget, hiszen cégünk is innen látja el öntözött területeit vízzel. A meghívott vendégek sorai között továbbá feltűnt Tasnádi Gábor a Csongrád Megyei Szakigazgatási Hivatal főigazgatóját, a Szeged Fish Kft. ügyvezető igazgatóját Lódi György, aki szintén nagy mennyiségű vizet használ fel a Fehér tói halastavak működtetéséhez. A növénytermesztőkön túl az erdészeket, vadászokat Vass Sándor a Dél Alföldi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója képviselte. Nógrádi Zoltán a Mórahalom polgármestere elmondta, hogy a zöldség és gyümölcstermesztés hazánkban itt koncentrálódik a

legjobban. A munkavállalóknak több, mint 16 %-a él mezőgazdaságból. A mezőgazdaságból élőknek így létkérdéssé fog válni, hogy a jövőben megfelelő mennyiségű öntözővíz álljon rendelkezésre és ezzel törődnie kell Mórahalomnak is. A gyorsan felmelegedő talajok és a napsütéses órák száma olyan zöldségtermő körzetet alakított ki, amelyet már 200 éve felismertek a szegediek és ezért ki is költöztek tanyáikra. A Tisza közelségét és korunk lehetőségeit felhasználva ma lehetőségünk volna arra, hogy a hatalmas vízmennyiséget irányítottan fel tudjuk használni, hiszen rendelkezésünkre áll – ezzel tompíthatnánk a melegebb, aszályos időszakokat. A vizet most oda kellene vezetni és a lakosságot támogatva, a vidék megtartását lehetne elérni, mert hamarosan óriási szükség lesz a vízre, a talajvízkészleteink végesek. Az ünnepi ülés résztvevőit végezetül Dr. Matuz János a Gabonatermesztési Kutató Kht. igazgatója üdvözölte. A Gabonakutató jelenleg nagy, szárazságtűrési programokon dolgozik, ezzel együtt a vízre továbbra is nagy szükség van. Nem csak a felszíni öntözésnek tulajdonítanak nagy jelentőséget, hanem a költségesebb, de hosszú távon igen kifizetődő meliorizációnak is nagy szerepe lehet, hiszen sokkal kedvezőbb a talaj szerkezetére, talajéletére nézve. Szilágyi Bay Péter

7

Kórokozók

3. ábra A Stagonospora nodorum előfordulásának gyakorisága 2000-2007-ben Magyarországon

Melyik károsabb? március

április

május

június

előfordulás gyakorisága (%)

50 40

0

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

lyekből a „csapó eső” hatására kiszabaduló aszkospórák az alsó leveleket megfertőzik, s ezekről a levelekről terjed tovább a betegség a konídiumok segítségével a felsőbb levélszintekre (1-2. kép). A kórokozó megjelenését és felszaporodását jelentősen befolyásolták az évjáratok, és évjáratokon belül az egyes hónapok időjárása közötti különbségek. A száraz években az előfordulás gyakorisága még a tenyészidő végén sem érte el az 5 %ot, míg a csapadékosabb 2006-os évben a júniusi minták több mint 40 %ában megtaláltuk a sárga levélfoltosság kórokozóját. Az is jól látható, hogy a tenyészidőszak elején (március) vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kis százalékban azonosítottuk a mintákban (1. ábra).

Az ezredfordulón szakmai körökben igen eltérő vélemények láttak napvilágot a levélfoltosságok magyarországi jelentőségének megítélésében. A következőkben nyolc éves megfigyeléseink alapján szeretném bemutatni, hogyan is látom ezt a kérdést most, mivel ezen időszak alatt száraz (pl. 2002, 2003, 2007), csapadékos (pl. 2005, 2006) és enyhe, hótakaró nélküli (2007) évek egyaránt előfordultak, amelyek lehetővé tették a különböző járványhelyzetek értékelését. A nyolc év alatt évente 8-13 helyről több mint 15 000 minta esetében végeztük el a kórokozók mikroszkópi azonosítását. Ennek során négy kórokozó – Drechslera tritici-repentis (sárga levélfoltosság), Septoria tritici (szeptóriás levélfoltosság), Stagonospora nodorum (szeptóriás levél és pelyvafoltosság), Bipoláris sorokiniana (barna levélfoltosság) – előfordulását kísértük figyelemmel.

Szeptóriás levélfoltosság A szeptóriás levélfoltosság kórokozójának korai megjelenését és felszaporodását kisebb mértékben befolyásolja az elővetemény. E kórokozó esetében a csapadék mennyisége, megoszlása és a hőmérsékleti viszonyok meghatározóbbak. Erre jó példa 2005, amikor már márciustól kezdve nagyarányú előfordulását figyeltük meg. A sárga levélfoltosságtól eltérően, egyes években már márciusban tapasztalhatjuk nagyobb mértékű előfordulását. A tenyészidő végére előfordulása

Sárga levélfoltosság A sárga levélfoltosság kórokozójának epidémia szintű felszaporodására általában akkor számíthatunk, ha az elővetemény gabona és a szármaradványok leforgatása nem tökéletes, így ezeken a tél folyamán kialakulnak a kórokozó ivaros szaporító képletei (perithecium), ame-

10

április

május

2002

2003

2004

2005

2006

2007

1. kép

Ellenállóképesség A fenti eredmények alapján az őszi búza esetében a két legjelentősebb levélfoltosságot okozó kórokozónak a Drechslera triticirepentis-t és a Septoria tritici-t tartom. Kártétel szempontjából kedvező időjárási körülmények és fogékony fajta esetén a Septoria tritici kártétele a koraibb megjelenés miatt lényegesen nagyobb lehet, mint a Drechslera tritici-repentis-é. A fajták ellenállóképességének és termésreakciójának vizsgálatára már kidolgoztunk egy szántóföldi mesterséges fertőzéses rendszert a sárga levélfoltosság esetében, ahol több éves vizsgálataink alapján a fogékony fajtáknál 25 % körül volt a termésveszteség mértéke. A szeptóriás levélfoltosság esetében ez a rendszer még nem áll rendelkezésünkre, azonban terveink között szerepel ennek közeli jövőben történő megoldása. Eddigi tapasztalataink alapján új célkitűzésként nemesítési programunkban megkezdtük a sárga levélfoltossággal és a szeptóriás levélfoltossággal szembeni ellenállóképesség javítását. (Fenti munkák megvalósítását a GVOP-3.1.1.-2004-05-0206/3.0, az OM-187/2007-es pályázat és a Syngenta támogatta.) Csősz Lászlóné dr.

A szeptóriás levél- és pelyvafoltosság kórokozójának nagyobb mértékű előfordulását 2001-ben tapasztaltuk, ekkor a tenyészidő végén a minták 30 %-ában fordult elő (3. ábra). Nagyobb mértékű előfordulását általában a tenyészidő végén tapasztaltuk.

Barna levélfoltosság A barna levélfoltosság kórokozójának előfordulása inkább sporadikusnak mondható, az előfordulás gyakorisága a legfertőzöttebb években és hónapokban is csak 6 % körül mozgott (4. ábra). Az eredmények semmiféle tendenciát nem mutatnak arra nézve, hogy mikor várható a kórokozó nagyobb arányú felszaporodása.

4. ábra A Bipolaris sorokiniana előfordulásának gyakorisága 2000-2007-ben Magyarországon március

június

április

május

június

40 előfordulás gyakorisága (%)

előfordulás gyakorisága (%)

8

2001

Levél és pelyvafoltosság

40 30 20 10 0

2000

általában hasonló, mint a sárga levélfoltosság kórokozójáé, azonban a kártétel mértéke a szeptóriás levélfoltosság esetében a korábbi, nagyobb arányú megjelenés miatt lényegesen nagyobb lehet a fajták fogékonyságától függően (2. ábra). 2005-ben az ország déli részein egyértelmű szeptória dominanciát tapasztaltunk. Tenyészkertünkben (Szeged-Kecskés telep) a vizsgált törzsek közel 90 %-ánál a szeptóriás levélfoltosság kórokozóját azonosítottuk, és a borítottság mértéke a törzsek átlagában meghaladta a 60 %-ot.

2. ábra A Septoria tritici előfordulásának gyakorisága 2000-2007-ben Magyarországon március

június

20

0

10

május

30

30 20

április

40 előfordulás gyakorisága (%)

1. ábra A Drechslera tritici-repentis előfordulásának gyakorisága 2000-2007-ben Magyarországon

március

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

30 20 10 0

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

Ősziek és tavasziak Ismét átlagosnál enyhébb tél után vagyunk, bár voltak januárban tartósan -8, - 10 C fokok, ráadásul hótakaró nélkül, vagy nagyon vékony hótakaróval. Őszi árpáinkat és az őszi zabot sem károsította egyáltalán a tél, sőt azt mondhatjuk, hogy a tavaszi tőszámok túlságosan is magasak maradtak. A márciusban, áprilisban hullott csapadék elegendőnek tűnik, bár eloszlása nem volt kedvező. Persze hátra van a május, június, de ha az is a sokéves átlag szerint alakul, mind őszieknél, mind tavasziaknál az átlagoshoz képest (főleg a tavalyinál) jobb termések várhatók. A tavaszi zabok is jól indultak, különösen azok jártak jól, akik a február végi felmelegedéskor el tudtak vetni. Mindig hangoztatjuk, hogy a zabok csírázáskor az árpáknál érzékenyebbek a talajmenti fagyokra, de most ez szerencsére nem okozott problémát.

Szegedi árpák Plaisant: A legrégebben, 20 éve köztermesztésben lévő honosított őszi árpánk. Vetőmagja még mindig keresett, különösen azok számára, akik az intenzívebb típusú fajták termelése mellett döntöttek. Lehet, sőt gyengébb talajon kell is műtrágyázni és gombabetegségek ellen elég az egyszeri védelem. Húsz év távlatából nyugodtan mondhatjuk: a fajta a fenntartás során inkább javult, mint romlott. GK Rezi: Sokkal inkább extenzív típus, továbbra is tartja lisztharmat elleni rezisztenciáját. Örvendetes, hogy a biotermesztők is próbálgatják, mondhatjuk nem kevés sikerrel: négy tonnára a gyengébb talajokon, vegyszer nélkül is mindig képes. A fajta nagy előnye a koraisága, ugyanis a mennyiségért való 'küzdelemben' Európa-szerte a későiség irányába tolódott el a nemesítés. A globális felmelegedés pedig természetesen a rövidebb tenyészidejű, korán érő fajták termesztését indokolná. GK Árpád: Mivel speciális csupasz fajta, szerényebben szaporítjuk. Vetőmagját elsősorban Romániából és Szerbiából keresik és nem is annyira étkezési, hanem takarmány célból. Érthető, hiszen ennek a fajtának sosem megy 14 % alá a fehérje tartalma, de jó talajon 6-7 tonnára is képes. Újabb fejlemény, hogy tavaly már Szerbiában is honosították.

Szegedi zabok GK Impala: Mint az első újabbkori őszi zab fajta, most van terjedőben. Legfontosabb előnye a tavaszi fajtákhoz képest, hogy mind szemtermésben, mind zöld biomassza (szenázs) termésben 20 – 25 %-kal felülmúlja bármely tavaszi fajta teljesítményét. Bár rögtön hozzátesszük: egy átlagos évben, mivel a zord teleket és a hótakaró nélküli -15 fokokat nem bírja. A biztonság kedvéért mindig jelezzük is, hogy termesztését egyelőre csak a déli országrészben javasoljuk. GK Pillangó: A hazai fajtaszortiment legöregebb és talán a legismertebb tavaszi zab fajtája. Ez érthető, hiszen minden szempontból kiváló alkalmazkodó képesség jellemzi. Jóllehet kisparcellán nem tartozik a nagytermésűek közé, de sokéves átlagban a 4 t/ha körülit biztonsággal megtermi. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy vetőmag előállítása mindig problémamentes. GK Iringó: A GK Pillangóval rokon fajta, annak továbbfejlesztett változata, így termesztési paraméterei is hasonlóak. Jobb rezisztenciális tulajdonságai miatt ez alkalmasabb biotermesztésre és étkezési célra. GK Zalán: Csupasz szemű fajta. Elsősorban étkezési célra nemesítettük, hiszen hántolni, pelyvátlanítani nem kell. Termése ugyan szerényebb, pontosan annyival terem kevesebbet, mint amennyi a hagyományos pelyvás fajták tömege (30 %). Nyers fehérje és aminosav tartalma kiugróan magas, szalmája kérődzőknek kiváló takarmány. Biotermesztés céljára is szaporítjuk. Romániában és Szlovákiában is honosították. Dr. Palágyi András

9

Tavaszi árpáink

Őszi árpáink

Szárazságtűrőek és kiválóak

A termelő ma több mint 50 őszi árpafajta közül választhat. E hatalmas kínálatból nehéz kitűnni. Táplánszentkereszti nemesítésünkben ezért a legkritikusabb tulajdonságok javítását tűztük ki elsődleges célnak. Természetesen az alapból megkövetelt kiváló termőképesség mellett. Ezek az őszi árpánál a télállóság, az állóképesség, a szárazságtűrés, a vírus- és a Pirenophora graminea ill. P. teres rezisztencia. GK Stramm: Korai érésű fajta, ennek is köszönhetően a szárazságtűrése kiváló. A 2007-es extrém száraz körülmények között az országos kísérletekben kimagaslóan a legnagyobb termést adta, 6 hely átlagában 7,37 t/ha-t, (107 %.) De mivel a legszárszilárdabb fajták egyike, az erősen csapadékos, megdőlésre hajlamosító évjáratokban is kiválóan szerepel. A koraiak között egyértelműen a legállóképesebb, de a középérésűek legjobbjaival is felveszi a versenyt. A télállósága korábban csak közepes volt. Ez elsősorban a korai vetésekben mutatkozott meg, mert rendkívül gyors kezdeti fejlődése miatt túlbokrosodhatott, ami esetenként észrevehető mértékű kipállást vont maga után. Az ilyenkor bekövetkező tőveszteséget ugyan kiváló tavaszi bokrosodásával kompenzálja, de szükségesnek tartottuk a télállóságának javítását is. Ezért a fajta fenntartását azóta provokáltan korai vetésben végezzük, hogy csak a kifogástalan télállóságú törzseket tartalmazza. Emiatt a legzordabb területek kivételével mindenütt sikerrel termeszthető. Kiváló állóképessége miatt elsősorban a Balatontól délre fekvő intenzív körülmények közé ajánljuk, 5 millió csíra/ha vetőmagnormával. Szárszilárdsága miatt azonban nyugodtan sűríthető 6 millió csíra/ha-ig. Ennek a

10

rögösebb, kevésbé jó minőségű magágy esetén van jelentősége. Optimális vetésideje október 5-15, praktikusan közvetlenül az őszi búzák előtt. Szeptemberi vetését kerüljük. GK Metal: Korai érésű, intenzív, a legkiegyensúlyozattabb termőképességű fajták egyike. Kiváló szárazságtűrése miatt 2007-ben majdnem ugyanannyit termett mint a GK Stramm, és ezzel az országos kísérletekben a második legtöbbet termő fajtának bizonyult (7,23 t/ha, 105 %). De az átlagosabb 2006-ban is kiválóan szerepelt, a 10 fajta közül a harmadik legnagyobb termést adta. Télállósága és állóképessége is megfelelő. Az ország minden tájára ajánljuk. Optimális vetésideje október 5-10. Javasolt vetőmagnormája 5 millió csíra/ha. GK Judy : 2005-ben elismert középérésű fajta. Elsősorban a Pyrenophora graminea és a P. teres rezisztenciájával tűnt ki a többi fajta közül. Emiatt a termőképessége is kiváló. 2006-ban az országos kísérletekben 7,03 t/ha (107%) terméssel az első, 2007-ben 7,32 t/ha-ral (108 %)a harmadik lett. Kiváló rezisztenciális tulajdonságainak köszönheti hatalmas ezerszemtömegét (50-60 g) is. Télállósága kiváló, állóképessége jó. Az ország egész területén sikerrel termeszthető. Optimális vetésideje okt. 5-10, ajánlott vetőmagnormája 4,5 millió csíra/ha. GK Sztáromega: 20 éve köztermesztésben levő fajta. A termésszintje kisparcellás körülmények között ugyan némileg elmarad a legjobban termő új fajtáktól, de a köztermesztésben ma is sokan keresik a hosszú évek alatt számtalanszor bebizonyosodott kiváló termésbiztonságért. Elsősorban a Dunántúlon kedvelik, bár az alföldi homokokon is jól terem. Az extenzívebb területek ideális fajtája. Dr. Tomcsányi.András

Sörnek és takarmánynak Tavaszi árpaként Magyarországon túlnyomóan az ipar által preferált sörárpa fajtákat termesztik, noha a ténylegesen söripari célra a hasznosuló termény a megtermelt mennyiségnek csak 30-40%-a. A fajtaválasztás ezen egyoldalúsága nem túl szerencsés, mert a söripar által favorizált külföldi sörárpa fajták humiditás igénye meglehetősen erős, és emiatt a magyarországi klímára jellemző kontinentális stresszeket – gondolunk itt elsősorban a szárazsággal kapcsolatos aszályjelenségekre - meglehetősen nehezen viselik. Ez egyrészt megmutatkozik a lényegesen kisebb termésükben, ami még az átlagosnak tekinthető években is 10-20 %-kal elmaradhat a legjobban termő fajtáktól. Ami azonban még ennél is súlyosabb, hogy a söripari minőségük is gyakran áldozatául esik a kontinentális stresszeknek. Tehát nem csak kevesebbet teremnek, de a söripari értékesíthetőségük is meghiúsulhat. Így vált alapvető célkitűzésünkké a sörárpák aridítás tűrésének fokozása. Meg azért is, mert a több tenyészkertes szelekciós technikát lényegesen hatékonyabb módszernek ítéltük, mint a fordított utat, azaz a szárazságtűrő fajták söripari minőségének javítását. A minőségi nemesítés ugyanis, a söripari minőség komplex jellege és kevésbé jól definiáltsága miatt jóval nehezebbnek és hosszadalmasabbnak ígérkezett. Nemesítésünk során az alapból humid igényű sörárpákban diffuzan meglevő aridításgéneket akkumuláltuk, míg a francia Mandolina és a német Bivoy honosításait követően eljutottunk GK Habzó nevű fajtánkhoz. GK Habzó: GKS 419 néven, 2006ban elismert kiemelkedően szárazságtűrő fajtánk. A 2007 évi extrém szárazság közepette az országos kísérletekben 10 hely átlagában 21%kal termett többet mint a standard sörárpák. Ami azonban még ennél is jelentősebb, hogy a terméstöbblete elsősorban kiváló osztályozottságára

1. táblázat Fajta GK Habzó Mandolina Bivoy Söripari standardok

volt visszavezethető. Így az un. söripari termése 49 %-kal múlta felül a standardokat (l. táblázat). De nem csak a standardoknál volt jobb, hanem kiemelkedett a teljes mezőnyből is. A második helyezettet is 10 %-kal verte. Vizsgálataink szerint a mikromalátázási tulajdonságai is jók. A söripari minőségét a söripar jelenleg ellenőrzi. A fajta a normál évjáratú 2006-ban is lényegesen többet termett mint a söripari standardok. Ez már önmagában is versenyképessé teszi. Az igazán átütő előnyei azonban a szárazabb évjáratokban válnak egyértelművé, amint azt a 2007 évi eredményei igazolták. Mandolina: A szortiment legszáraságtűrőbb fajtája. A normál évjáratokban jó átlagos termést ad, mint például 2006-ban, de a száraz években kiemelkedik a mezőnyből. Így volt ez 2003-ban is, és 2007-ben is. Ez utóbbi évben az országos kísérletekben még a GK Habzót is felülmúlta 2%-kal (l. táblázat). Az osztályozottsága azonban némileg gyengébb, és sajnos a söripari minősége sem elég jó. Emiatt elsősorban az olyan szárazabb területekre ajánljuk, ahol a sörárpa termesztés a legjobb minőségű fajtákkal sem biztonságos. Bivoy: Szárazságtűrő sörárpa fajtaként minősíttettük. A szárazságtűrését hazai kísérleti eredményeink, a megfelelő minőségét pedig cseh minőségvizsgálatok alapján vélelmeztük. A szárazságtűrésével nem is volt baj, amint az a táblázatból látható, de a humid cseh körülmények közötti minőségét a hazai szárazabb viszonyaink között nem érte el. Emiatt a szárazságtűrése mellett inkább kiváló állóképességére és rezisztenciális tulajdonságaira hívjuk fel a figyelmet. E tulajdonságai miatt az intenzívebb területek ideális tavaszi takarmányárpája. Dr. Tomcsányi András

Tavaszi árpa országos kísérletek, 2006. és 2007. Termés % 2006 114 102 98 100 (4,93 t/ha)

2007 121 123 112 100 (4,16 t/ha)

Söripari termés % 2007 149 122 130 100 (2,73 t/ha)

Búzatermesztés

Az energia és az élelmiszertermelésről szóló információk élénken foglalkoztatják a közvéleményt a rendkívül gyorsan növekvő árak miatt. Úgy gondolom a hazai mezőgazdaság, különösen a növénytermesztésünk nagy változások előtt áll. A remélhetően csak átmeneti visszaesést követően, ideje feltenni a kérdést: mit tehetünk a búzatermés növeléséért?

Fémzárolt és magyar A tennivalók közül az első helyre teszem a jó fajtaválasztást és a jó minőségű, fémzárolt vetőmag használatát. Ma az uniós szabályok következtében bőséges a fajtaválasztás lehetősége. Közvetlenül lehet vetőmagot behozni, vagy az Unióban minősített fajta vetőmagját itthon szaporítani. Azonban nem tanácsos ismeretlen vagy távoli vidékről származó fajtát választani. A nemesítés hosszú ideje alatt a nemesítőink selejtezik a viszonyaink között nem megfelelően teljesítő formákat és a nemesített fajtáink adaptálódtak a hazai viszonyokhoz. A magyar fajta választása a biztonságon túl a hazai nemesítést és a hazai kutatás fejlesztés támogatását is szolgálja, amelynek eredményéből nemcsak új fajta, hanem új hazai, a gazdák által is jól hasznosítható kutatási eredmények lesznek. Csak fémzárolt vetőmaggall biztosítható a fajtaazonosság és a vetőmag kiváló minősége. A gyenge minőségű vetőmag használatából eredő kiesés semmilyen pótlólagos ráfordítással nem korrigálható. A fémzárolt vetőmag magasabb ára csak látszólagos. Ha felszámítjuk a termény árát, a saját vetőmag feldolgozás és raktározás költségeit nagyon közel kerülünk a fémzárolt vetőmag árához. Ezt látva érdemesebb a fémzárolt vetőmagot megvásárolni.

1. táblázat Fajta GK Rába GK Marcal GK Kapos GK Szala GK Ledava

Mit tehetünk? Ajnározásra érdemes A következő dolog a műtrágya adagok növelése és az intenzívebb és hatékonyabb növényvédelem. A színvonalasabb műtrágyázással és növényvédelemmel nő a termés és javul a minőség is, tehát a minőség javítás érdekében is érdemes többet költeni műtrágyára és növényvédelemre. A termés mennyisége és a minősége negatív összefüggése csak különböző fajták között tapasztalható. Általában a jó minőséget adó fajták egyben kevesebbet teremnek. A nagyobb termőképességű fajták fehérje és sikér tartalma alacsonyabb lehet, amely a műtrágyázással jelentősen javítható, illetve a nagyobb terméspotenciál érvényesítéséhez több műtrágyát szükséges adni. A malmi minőséghez szükséges sikértartalom biztosításának fontos eszköze a kalászolás kezdetén adott nitrogén fejtrágya és olyan gombaölőszeres permetezés, amely véd a kalászfuzárium ellen is. Az egyéb minőségi tulajdonságokra a sikértartalom növelésén keresztül van kedvező hatása a színvonalas agrotechnikának. A minőség megalapozásának fontos eszköze a harmonikus tápanyagellátás, a növekvő nitrogén adagok mellet a foszfor és kálium adagolásról sem szabad megfeledkezni.

Egészséges figyelem A növényi betegségek pl.: a lisztharmat, a rozsdabetegségek, egyéb levélfoltosságot okozó betegségek nagyobb kártétele rontja a növények kondícióját, csökkenti a termést a fehérje és sikértartalmat. A fuzárium különösen veszélyes mivel a termés károsításán túl a termés toxinokkal szennyezett lehet. A kalászfuzárium elleni küzdelemben új permetezés-technológiai tapasztalatok születtek, amire érdemes odafigyelni és az eredményeit alkalmazni. A nemesítés, fajtaminősítés és a fajtaválasztás során is különös figyelem irányul a betegségekkel szembeni ellenál-

lóságra. Mivel jelentős összeget költünk el a búzanövény felnevelésére, még rezisztens fajta termesztésénél is érdemes a kálászoláskori gombaölőszeres permetezetéssel bebiztosítani magunkat a költségeink biztosabb megtérülése érdekében.

Tápláni értékek A táplánszentkereszti búzanemesítési programunkban született fajták jó termőképességgel és jó minőséggel szolgálják a hazai búzatermesztés sikerét. Az elmúlt negyedszázadban tíz búzafajtánk született. Ezek közül a GK Pinka és a GK Csörnöc voltak a legnépszerűbbek a maguk idejében. Jelenleg a GK Rába, GK Marcal, GK Kapos és GK Szala fajtáink vannak forgalomban. Táblázatunkban táplánszentkereszti búzafajták termés és minőségi eredményeit mutatjuk be a 2007. évi kísérleteink alapján. Az eredményekből látható, fajtáink a termés mennyisége és a minőség alapján is versenyképes eredményeket mutatnak. A GK Rába a középérésű csoport egyik legnagyobb termőképességű fajtája. Magas szárú, 100-105 cm, ennek eredményeként gyökere mélyre hatol a talajba és szárazabb időjárás esetén jobban hasznosítja a talaj csekélyebb vízkészletét is. Lisztharmat-, levélrozsda-, sárgarozsda- és fuzáriummal szemben mérsékelten rezisztens, levélrozsdával szemben mérsékelten fogékony. A farinográfos értéke A1-A2 ritkábban B1. Nagyobb sikértartalomhoz ajánlott a kalászoláskori pótlólagos nitrogén fejtrágya adagolása. A tészta kialakulási ideje rövid és jó a tészta stabilitása. Gépi tésztakészítéshez különösen alkalmas. A GK Marcal a középérésű csoportba tartozik, szálkás kalászú. Szára és levele zöld, kevéssé viaszolt. Minősítése 1994-ben volt. Termése ekkor az átlag körül volt, azonban a fajtafenntartás során sikerült a termőképességét javítani úgy, hogy a kiváló minősége nem változott. Lisztharmatra mérsékelten fogékony, szárrozsdára érzékeny,

Táplánszentkereszten nemesített búzafajták termés és minőségi eredményei, 2007 Termés kg/ha 7743 7494 6863 6614 6570

Termés átl.% 115 111 102 98 97

Fehérje % 13.5 13.9 13.5 13.6 13.8

Nedves sikér % 29,2 31,2 29,2 30,0 30,4

Vízfelvevő kép. 57 59 64 60 64

Sütőipari érték szám 73,4 91,9 86,0 81,9 69,0

Minőségi csoport A2 A1 A1 A1 B1

Esésszám 409 379 451 497 398

rezisztens a levélrozsdára és a sárgarozsdára, fuzáriumra mérsékelten rezisztens. A GK Marcal minősége kiváló, farinogrammjára a hosszú tészta kialakulás és jó stabilitás jellemző. Szára rövid, állóképessége jó így intenzíven műtrágyázható a megdőlésre kevéssé hajlamos. Télállóképessége kiváló. A GK Kapos a késői érésű csoport egyik legnagyobb termőképességű, malmi minőségű fajtája. Szálkás kalászú erősen viaszolt szárú és levelű, tetszetős formájú. A lisztharmat- és szárrozsda rezisztens, levélrozsdára és sárgarozsdára mérsékelten érzékeny, fuzáriummal szemben mérsékelten rezisztens. Könnyen, problémamentesen termeszthető extenzívebb és intenzív körülmények között is. Minősége a malmi búzának megfelelő. Különleges erőssége a nagyobb esésszáma, így ha aratás idején az időjárás csapadékosabbra fordul, számíthatunk arra, hogy a minősége kevéssé károsodik. Megkíséreltünk a fajtába egy kis marketinget is „beleoltani”: azaz a GK Kapos fajtánk vetőmagja a KITE-vel kötött megállapodás alapján kizárólag a KITE kereskedelmi hálózatán keresztül szerezhető be. A vetőmag szaporítása a KITE szervezésében folyik. A GK Szala a legújabb táplánszentkereszti nemesítésű búzafajta. Megjelenésében a GK Kaposra sok tekintetben hasonló. Középérésű, szálkás kalászú, levele és szára zöld, kevéssé viaszolt. Lisztharmatra és fuzáriumra mérsékelten érzékeny, szárrozsdára fogékony, sárgarozsdára mérsékelten rezisztens, levélrozsdára rezisztens. Esésszáma a GK Kaposnál nagyobb. A fajta vetőmagjának forgalmazását a Kereskedelmi Igazgatóságunk közreműködésével szerveztük meg. A GK Ledava formáját tekintve a GK Rábához nagyon hasonló. Termőképessége szerényebb, minősége jobb, sikértartalma nagyobb annál. Elsősorban Szlovéniában termesztik különösen jó minősége miatt és azért, mert az ottani nagyon intenzív búzatermesztési technológiához jól megfelel. Falusi János

11

Ellenállóképesség

Kutatás, mint innovációs láncszem

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz (NKTH) 2007. október 15-én beadott pályázatok közül az egyik nyertes a „Búza és árpa fajták levélfoltosságokkal szembeni ellenálló képességének növelése hagyományos és molekuláris módszerekkel” című projekt. A három évre elnyert támogatás összege 260 millióFt. A projekt célja egy felhasználás orientált agrár innovációs lánc kialakítása, amely magában foglalja a molekuláris genetika, a növénynemesítés és a szántóföldi növénytermesztés szakterületeit. A kutatás-fejlesztés eredményei a fenntartható mezőgazdaság kialakítását segítik. Az alkalmazott kutatások célkitűzése a nekrotróf kórokozókkal szemben jó ellenállóságú őszi búza fajták és fajtajelöltek nemesítése. Az alapkutatások célkitűzése a búza és árpa levélfoltosságait előidéző gombafajok genetikai variabilitásának, a kórokozó populáció szerkezetének vizsgálata, a fajtákban lévő rezisztenciagének meghatározásához szükséges DH populációk QTL analízise, a rezisztencianemesítésben szereplő törzsek markerszelekciója, valamint a szeptóriás levélfoltossággal (Micosphaerella graminicola) és lisztharmattal (Blumeria graminis) szemben ellenálló törzsek létrehozása molekuláris markerek felhasználásával. A nemesítéssel létrehozott új rezisztens törzsek, fajtajelöltek, majd később fajták olyan hozzáadott értéket hordoznak, amely révén ezek piaci pozíciója, versenyképessége jobb, mint a nagyobb költséggel és környezetterheléssel termeszthető fajtáké. A konzorcium tagjai: 1. Aranykocsi Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., Kocs, Konzorciumvezető (OM-184/2007) Témavezető: Schweighardt László 2. Agro-Lippó Növénytermesztő és Szolgáltató Zrt., Lippó (OM-185/2007) Témavezető: Blandl József 3. Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt., Kisújszállás (OM-186/2007) Témavezető: Ágfalvi László 4. Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság, Szeged (OM187/2007) Projekt- és témavezető: Csősz Lászlóné dr. 5. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Kalászos Gabona Kutatási Szekció, Kalászos Rezisztencia Nemesítési Osztály, Martonvásár (OM-188/2007) Témavezető: Dr. Vida Gyula 6. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, Budapest (OM-189/2007) Témavezető: Dr. Bakonyi József Mind az alkalmazott, mind az alapkutatások terén megkezdtük a pályázat célkitűzéseinek megvalósítását. Az alkalmazott kutatási témakörben kisparcellás és nagyüzemi kísérletet állítunk be az ország három helyén (Kocs, Lippó, Kisújszállás) minden évben. Ezekben évente változó számú (2007-2008as tenyészidőszakban 58), bejelentés előtt álló törzset vizsgálunk 4 ismétléses, 5 m2-es parcellákon. Emellett az újonnan elismert és perspektívikus fajtáinkat (24 fajta) 3 x 4 ismétléses kísérletben (kontroll, fungiciddel 1x illetve 2x kezelt) teszteljük, hogy a helyi adottságoknak legjobban megfelelő fajtákat ki tudjuk választani. Az eredmények alapján fajtaspecifikus ajánlások kidolgozását tervezzük a gombabetegségekkel szembeni védekezés terén. Itt a biotróf (rozsdagombák, lisztharmat) és nekrotróf (sárga levélfoltosság, szeptóriás levélfoltosság, stb.) kórokozókra egyaránt hangsúlyt fektetünk. Ezért a

tenyészidő folyamán az agronómiai tulajdonságok (télállóság, növénymagasság, kalászolási idő, stb.) mellett március hónaptól kezdve több alkalommal felvételezzük a kórokozók megjelenését és felszaporodását, majd aratás után megnézzük, hogy a kialakult járvány milyen mértékben befolyásolja a termés mennyiségét, valamint a fajták reakcióját a fungicides kezelésekre. A martonvásári és szegedi kutatóintézetben az említett kísérletek megalapozása történik a nemesítési munka során. Mindkét intézetben több ezer törzs értékelése és szelekciója történik évről-évre, melynek során a télállóság, minőség és termés mellett a kórtani paraméterek értékelése is alapvető fontosságú. E munka eredményeként jönnek létre azok a törzsek és fajták, amelyeket az ország több helyén tesztelünk. Ezeket a kísérleteket egészítik ki a speciális szántóföldi kórtani tesztek, valamint az alapkutatás terén végzett munkák. A szántóföldi kísérletek a témavezetők segítségével megtekinthetők. László Kálmán, Csősz Lászlóné dr.

Partnertalálkozó Domaszéken Domaszéken, a Homokhátságban tartotta a már hagyományosnak tekinthető partner találkozóját a Júlia Malom Kft. és a GK Kht. A találkozó témája az aestivum és durum fajták voltak a termelők és a malomipar szemszögéből nézve. A minőségi követelmények folyamatos változása, a vásárlói igények követése a jövőben erősen módosíthatja a búza és a lisztpiacot. A Júlia Malom bővítéseivel 2009-re 150 000 tonna kenyérbúza és 25 000 tonna durum búza kiőrlését tervezi. Búzából naponta 470 tonna, durum búzából 100 tonna kerülhet a hengerszékek alá. A fejlesztések eredményeként Az egyik legnagyobb magyarországi malom durum búzát is őröl. A Júlia Malom partnerként tekint ügyfeleire, ezért Domaszéken piaci elemzésről, a malomipar és a gabonatermelők lehetőségeiről számolt be, míg Dr. Beke Béla a jó minőségű búza előállításának lehetőségeiről tájékoztatott kollégáival együtt. Makai György a Gabonaszövetség korábbi elnökének piaci elemzéséből kiderült, hogy a világ gabona felhasználása jelenleg több, mint amennyit megtermel. Ennek több oka is lehet, de mind között jelentős szerepe van annak is, hogy Délkelet - Ázsiában megváltoztak a fogyasztói szokások. A gabona alapú etanol gyártás is fokozza keresletet. A jelenlegi gabonaárak növekedése 2006-ban kezdődött, 2007 -re igen magasra szöktek és várhatóan 2008-ra is megmaradnak. 2008. február végére, március elején már 60 000 forintnál többet is adtak egy tonna búzáért. A nyári kötések kombájn alól, tábla mellől is igen jók a termelői oldalról tekintve, átlagosan 50 000 forint körül alakulhat a malmi búza tonnája - bár, ahogy a közmondás szól „várjuk meg a végét, mert a búza még sokat alszik kint!”. Ma Magyarországon a Bétadur a legelterjedtebb durum, amely Szerbiában és Horvátországban is fajtalistára került, de termesztésben van már Romániában és Szlovákiában a másik GK-s fajtával a Selyemdurral együtt. Dr. Beke Béla az Európai Uniós és nemzeti támogatások várható változásairól is beszámolt, többek között a különleges minőségű durum búzákra vonatkozó támogatásról, ami 2009-től az SPS szabályozásban fog megjelenni. Maga az SPS továbbra is tartalmazni fogja az egyes növényi és állati kultúrák termeléshez kötött „top up" -os támogatásokat. Szilágyi Péter

Tavaszi búza Új tavaszi búzafajtánk nyert állami minősítést az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Bizottság márciusi ülését követően. A GK Március néven bejegyzett fajta rövid tenyészidejű, s mint a neve is sugallja, március hó során (lehetőleg annak első felében) földbe kell kerüljön. Viszonylag magas szárú, stabil A1-es minőségű, igen magas fehérjetartalmú, jó liszthozamú. Vetőmagszaporítását ez évtől megkezdtük.

12

Kitekintés

Búzatermesztésünk - fordulat előtt

1. táblázat Trend számítás időszaka Franciaország Németország Magyarország Magyarország Magyarország

1961-2006 1961-2006 1961-2006 1961-1990 1991-2006

Az energiaárak emelkedéséről, az energetikai célú növénytermesztés térhódításáról, az élelmiszerkészletek csökkenéséről szóló hírek önmagukban is fajsúlyos témákat feszegetnek. Ha még az összefüggések szövevényére is kíváncsiak vagyunk, egy sok ismeretlenes egyenlettel állunk szemben. Az egyensúlyt közelítő megoldásokra mindenképp érdemes energiát áldozni. Bár a jövőt tudni nem lehet, de a statisztikai adatokat fürkészve elemezhetjük a történteket és megkísérelhetjük kitalálni mi várható. Ugyanis tájékozatlanságunk sok-sok veszteséget vagy elmaradt hasznot eredményezhet.

évi átlagos növekedés kg/ha + 109 kg/év + 107 kg/év + 49 kg/év + 129 kg/év - 12 kg/ha

Előfordult legnagyobb termésátlag kg/ha 7606 (1998-ban) 8171 (2004-ben) 5486 (1988-ban) 5486 (1988-ban) 5190 (1991-ben)

Trendtörés Kiváló búzatermesztésünk 1961-1990 között megfelelt a fejlett nyugat-európai trendnek. A termésátlagok a ráfordítások növelésével és az új fajták termesztésbe vonásával folyamatosan növekedett. Az 1. ábrán és az 1. táblázatban összehasonlíthatjuk a búza termésátlagok változását. 1961 és 2006 között Németországban + 107 kg, Franciaországban + 109 kg az évenkénti átlagos termésátlag növekedés, Magyarországon + 49 kg. Az ábrán látható, hogy a magyar termésátlag változása trendtörést mutat, a

Nyolcból három Budapesten február végén a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartották meg a LVI. Növényvédelmi Tudományos Napokat. A Plenáris ülést Dr. Kiss József kezdte el a Szent István Egyetem MKTK Növényvédelmi Intézetéből. Előadásában az európai tendenciákat mutatta be a növényvédelem terén. A Növénykórtani szekcióban az első napon nyolc előadásból hármat a Gabonatermesztési Kutató Kht. munkatársai tartották. Dr. Mesterházy Ákos a február 21-ét követő akadémiai székfoglalója után, most tartott először akadémikusként előadást a díszteremben. Kisparcellás és nagyüzemi kalászfuzárium elleni védekezési kísérletek összehasonlítását mutatta be. Ennek lényege, hogy különféle fúvókák, különféle haladási sebesség és nyomás mellett miképpen érhetünk el maximális borítottságot. Az akadémikus kiemelte, nem a termésveszteség okozhatja a legnagyobb kárt, hanem a termékek toxintartalma! Ma az EU-ban DON (dezoxinivalenol) esetében 1,25 ppm a gyermekélelmezésben pedig, 0,6 ppm a határérték. A védekezés tehát a jövőre nézve elemi érdeke minden termelőnek. Dr. Tóth Beáta a Magyarországon előforduló új kórokozókat vizsgálta, amelyek a búznál levélfoltosságot idézhetnek és Toldiné Dr. Tóth Éva, pedig egy kukorica hibrid termésveszteségét mutatta be vírusfertőzés esetén. Sz.P.

Trend szerint várható 2008-ban kg/ha 7964 8067 4903 7731 3890

rendszerváltás után a trend negatív lett, jelentősen csökkent a termésátlag. Számszerűen 1961 és 1990 között a termésátlag átlagos növekedése + 129 kg, 1990-2006 között 12 kg a csökkentés. Ha ez a trendtörés nem következett volna be, akkor ma 2008-ban a trend szerint 7.73 t/ha lenne magyarországi várható termésátlag, ugyanez Franciaországban 7.96 t/ha, Németországban 8.07 t/ha. 2004-ben Franciaországban 8.17 t/ha, Németországban 7.58 t/ha, Magyarországon 5.12 t/ha volt a termésátlag.

Nem ok nélkül Az okokat természetesen mindannyian jól, tudjuk. A tulajdonviszonyok megváltozása, a szakértelem hiánya, és a ráfordítások csökkenése. Az elhúzódó kárpótlás miatt a szántóföldek hosszabb ideig „gazdátlanok” voltak, az új tulajdonosoknak nem volt elég pénzük és eszközük a színvonalas gazdálkodás folytatásához, az új gazdák gyakorlottsága és szakértelme kevés volt. Sokszor a nagyon alacsony felvásárlási ár akadályozta a ráfordítások megtérülését, ez pedig óvatosságra intette a gazdákat a költségek vállalását illetően. Csak azt és annyit költöttek a búzára, aminek a megtérülését remélhették. A műtrágya használat és a növényvédelem a hatvanas évek szintjére esett vissza. 1. ábra

Ennek eredményeként a minőség is sokat romlott, a gyengébb minőségű tételeket csak lényegesen alacsonyabb áron vásárolták fel. Jobb konjunktúra esetén az állami beavatkozás pl.: kiviteli tilalom akadályozta a nagyobb jövedelem elérését.

Itt az alkalom A mára sokat javult az agrotechnikai színvonal, a támogatásoknak köszönhetően a gazdaságok technikai eszközökkel jobban felszereltek és a finanszírozásuk az integrátorok és a bankok közreműködésével is sokat javult. Az elmúlt évben a felvásárlási árak jelentősen növekedtek, és idén is jelenős áremelkedésre lehet számítani. Itt a jó alkalom a lemaradásunk behozására. Most érdemes többet költeni a búzára is nagyobb termés érdekében, a pótlólagos ráfordítások megtérülésének soha nem látott jó lehetősége van. Falusi János

A búza termésátlaga 1960-2000 között, t/ha

9 Magyarország

8

Franciaország

7

Németország 6 5 4 3 2 1 0 1960

1970

1980

1990

2000

13

Repce fajtaajánlat

A sokoldalú repce 1. táblázat

"00"-s repcefajták

Zsírsav összetétel Minimum Olajsav Linolsav Linolénsav Erukasav

GK Gabriella

Különböző repcefajták zsírsav összetétele %

56,7 9.1 6.22 < 0,05

Max.

Átlag

66,4 23.6 12.61 0,88

61.0 18.8 9.4 0.4

Új Fertődi Új nagy hagyományos olajsavtart. fajta fajtajelöltünk 13.81 73.74 1.51 8.96 6.79 8.55 52.02 < 0,05

A táplálékunk és az állati takarmányok energia tartalmának jelentős részét teszik ki a zsírok és olajok, amelyek a szervezet felépítéséhez és egészséges működéséhez nélkülözhetetlenek. A zsírok és olajok minősége, kémiai összetétele különös jelentőségű az egészség megőrzése szempontjából. A műszaki és energetikai felhasználásnak is megvannak a speciális minőségi igényei. A növényi olajok minősége a növényfajták nemesítésekor eldől, így nemesítőnek kitüntetett szerepe van a minőség megalapozásában és fejlesztésében.

Repce történelem A repce nagyobb arányú térhódításakor sokan kérdezték tőlünk, vajon a fajtáink biodízel- vagy inkább étolaj gyártásra alkalmasak. Megnyugtathatunk mindenkit, fajtáink olaja kiválóan alkalmas étolajnak és biodízelnek egyaránt. A repce nagyobb olajsav tartalma tette lehetővé az azonnali biodízel célú hasznosítást. A hetvenes években nemesített un. hagyományos repcefajták jellemzően nagy mennyiségű, 50 % körüli erukasavat tartalmaztak, hasonlóan mint az Új Fertődi fajtánk. Felhasználásuk nagyon sokrétű volt, kivéve az élelmezési és biodízel célú felhasználást. Az élelmezési célú felhasználást az erukasav csökkentése majd az erukasav-mentes repcefajták megjelenése tette lehetővé. Az erukasav eltüntetése jelentősen megnövelte az olajsav és a linolsav mennyiségét. Ez az egészség megőrzése szempontjából kimagasló jelentőségű. Új törekvésünk az olajsav tartalom további növelése.

Középérésű fajtarepce Az elmúlt években az egyik legnagyobb területen termesztett szegedi fajtarepce. Eltérő években bizonyított, kimagasló termésével és alkalmazkodó képességével. Ajánlatunk legkorábbi fajtája. Télállósága kiváló, termőképessége meghaladja a 4 t/hektárt. Vastag erős szárú, megjelenése nagyon tetszetős. Glükozinolát tartalma alacsony, a nyugat-európai piac igényeinek is megfelel. Intenzív körülmények közé ajánljuk, meghálálja a jó tápanyag ellátottságot. A fehérje tartalma éréscsoportjában a legnagyobb. Pergésre nem hajlamos. Termőképessége: 3,5-4,5 t/ha Ÿ Olajtartalom: 44-46 % Ÿ Fehérje tartalom: 22-24 % Ÿ Glükozinolát tartalom: 10-11 μmol/g

GK Helena

Középérésű fajtarepce A GK Helena sikerének titka az alkalmazkodó képességében rejlik. A középérésű csoport végén érik. Fagyálló képessége kiemelkedő. A 2002/2003 telén télállósága az egyik legjobb volt. Jól adaptálódik és regenerálódik, emiatt a kevésbé intenzív viszonyok mellett és gyengébb talajokon is gazdaságosan termeszthető. Az aszálytűrését éveken át bizonyította. Mindezen tulajdonságai növelik a termelés biztonságát. Termőképessége: 3,2-4,1 t/ha Ÿ Olajtartalom: 43-46 % Ÿ Fehérje tartalom: 22-23 % Ÿ Glükozinolát tartalom: 12-15 μmol/g

GK Olívia

Középérésű fajtarepce Kiváló alkalmazkodó képessége miatt extenzív viszonyok között is megállja a helyét. Erős szárának és gyökérzetének köszönhetően nem dől meg. A rendelkezésre álló vizet és tápanyagokat jól hasznosítja. Télállósága és regenerálódó képessége jó. A magas terméshozamok mellett minősége is kiemelkedő, a glükozinolát tartalma a legalacsonyabb. Kedvező beltartalmi értékei miatt a feldolgozók is szívesen vásárolják. A gyengébb termőhelyeken is költségtakarékos technológiával termeszthető. Termőképesség: 3,4-4,4 t/ha Ÿ Olajtartalom: 43-44 % Ÿ Fehérje tartalom: 22-23 % Ÿ Glükozinolát tartalom: 9-10 μmol/g

Több olajsav

GK Lilla

A nagyobb olajsav tartalom hatásai: Az étolajoknak nagyobb hőstabilitást ad, így alkalmasabb burgonya és egyéb olajban sütött ételek készítéséhez - Jó viszkozitása, alacsonyabb dermedéspontja, jó hőstabilitása, jó oxidatív stabilitása, nagyobb cetánszáma teszi lehetővé a kiváló biodízel célú felhasználást. - Az olajsav tartalom jelentős növelésével csökken az étolaj linolsav tartalma, ugyanakkor az esszenciális linol és linolénsavat, mint esszenciális zsírsavakat szervezetünk nem képes szintetizálni. Hogyan lehet ezt az ellentmondást feloldani? Feltehetően a továbbiakban kétféle étolajat használunk majd, egyiket a nagyobb olajsav tartalmút sütéshez, a másikat pedig egyéb célra, például saláta olajnak. Falusi János

2. táblázat

3. táblázat GK Gabriella az üzemi kísérletekben, 2007.

Repcefajtáink alkalmassága biodízel gyártás céljára (Repceolajok zsírsav összetétele %)

Fajta Fajtákkal szembeni követelmények GK Gabriella GK Lilla GK Helena GK Olívia Új nagy olajsav tartalmú fajtajelölt

14

Középérésű fajtarepce A fajta kiemelkedő termőképességgel, jó fagy- és télállósággal rendelkezik. Betegségekre nem érzékeny. Generatív típusú, állóképessége jó. A glükozinolát tartalma alacsony, 2006-ban nem érte el a 10 µmol/g -ot, 2007ben 15,3 µmol/g értéke szintén átlag alatti volt. Mindezen kedvező tulajdonsága miatt jelentős és jó minőségű olajtermést realizál. Elsősorban intenzív területekre ajánljuk, hiszen a nagy genetikai potenciál kihasználásához igényes termesztési körülményekre van szükség. Termőképesség: 3,4-4,5 t/ha Ÿ Olajtartalom: 43-44% Ÿ Fehérje tartalom: 2-23 % Ÿ Glükozinolát tartalom: 9-12 µmol/g

Olajsav (18:1)

Linolénsav (18:3)

Erukasav (22:1)

51,0-80,0

2,0-12,0

max.2.

65.92 64.27 64.11 63.18

6.48 9.04 6.22 9.13

0 0 0 0

73.74

8.55

0

Termés kg/ha

e c ót áz a yes ny rin tgr yh eg hö tlő n g h ö n e e e B z ző Sz mb las Me Do Za

áza csa yh Pa g e fél Kk

Muhari Pál

"Mi így gazdálkodunk"

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően újságunk idei nyári számában is megszólaltatjuk egy olyan társaság képviselőjét, amely térségének meghatározó termelési egysége és több évtizedes jó kapcsolatot ápol a Gabonakutatóval. Beszélgető partnerem Muhari Pál, a Cegléden székelő DPMG Zrt. termelési vezérigazgató helyettese. - Hallhatnánk pár szót arról, hogy az elmúlt évek során, hogy is alakult ennek a nagy múltú gazdaságnak a sorsa, hogy jutott el a mai formájához? - A Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. a Ceglédi Állami Tangazdaság jogutódja. A volt állami gazdaságot 1992-ben 100 %-os állami tulajdonú részvénytársasággá alakították, majd 2001-ben privatizálták. A vásárlási szerződés és hitelfelvétel óta eltelt években a kötelezettségeinknek eleget tudtunk tenni. Reméljük a jövőben is így lesz. A privatizációs szerződés további feltétele, hogy a céget hosszútávon működőképes állapotban kell tartani és a tevékenységi köreit lehetőség szerint működtetni, illetve a piaci és gazdasági környezetnek megfelelően fejleszteni kell. - A kötelezettségek teljesítéséhez csak gratulálhatunk. Hallhatnánk a tevékenységetek nagyságrendjéről, s fontosabb részleteiről is? - Szántóföldi növénytermesztést 5 ezer hektáron folytatunk, s emellett még 1500 hektárnyi lucernás, rét, legelő területünk is van. A négyszáz főt foglalkoztató cégünk mérlegszerinti árbevétele 2007-ben 3,8 milliárd Ft volt. Ebből 40 %-ot tesz ki a szarvasmarha és sertés tenyésztés, 10 % a növénytermesztés, 30 % az évi 8-10 ezer tonnát produkáló vetőmag és kereskedelmi ágazat, a fennmaradó 20 % -ban teljesít a több mint 3 ezer hektáros erdészet, a gyümölcstermesztés és az egyéb tevékenységek. Adózott eredményünk 124.711 e Ft volt. A vállalkozás rövid bemutatásából is kitűnik, hogy a növénytermesztés és a vetőmag együttvéve meghatározó hányadot képvisel. - Mint az eredményekből is látszik a növénytermesztés és közvetve a kereskedelem fontos szerepet játszik a gazdálkodásotokban. Milyen földeken és milyen biológia alapokon nyugszik az eredményességetek? - Talajadottságaink igen változatosak, a 4 AK futóhomoktól a 38 AK csernozjom talajig minden megtalálható. Az erdőt és a gyümölcsöst is figyelembe véve a növényi kultúrák széles skálájával foglalkozunk, így próbáljuk talajainkat haszonra fogni. A másik fő természeti adottság a csapadék, ami nálunk elég szűkös, évi 200-480 mm között

Gépszemle a gazdaság cifrakerti telepén

változik. Sajnos öntözési lehetőségünk nincs, így a szántóföldi átlagtermések szorosan kötődnek az éves csapadék mennyiséghez. Így cég szinten az elmúlt öt évben az őszi búza termésátlaga 1,8-6,3 t/ha, a kukoricáé 2,2-10,1 t/ha szélső értékek között mozgott. A termesztési körülményeinket figyelembe véve területünkön a kalászos gabonák előállítása a legbiztonságosabb, melyek szántóink közel 50 %-át foglalják el és ebből is meghatározó, az őszi kenyérés durum búza valamint a tritikále. - Vetőmag előállítóként és forgalmazóként mik a tapasztalataitok? - Volt több válságos időszaka a vetőmag ágazatunknak és válaszút előtt álltunk, hogy befejezzük a tevékenységet, vagy invesztálunk, fejlesztünk-e üzemünkbe? Mi az utóbbit választottuk, tehát láttunk benne perspektívát. A hibridkukorica vetőmag előállítás és feldolgozás során évente változóan 800-1400 ha termését dolgozzuk fel részben bérfeldolgozás, részben termeltetés és feldolgozás formájában. - A biológiai alapok (elsősorban fajta) tekintetében búzából származásukat tekintve mit szaporítotok, vettek és értékesítetek elsősorban? - Kalászos gabonából őszi búza, durumbúza, őszi árpa, tavaszi árpa, tritikále, rozs és zab vetőmag termelését, feldolgozását és értékesítését végezzük. A vetőmag 60-70 %-át a búza képviseli, így a meghatározó ennek a fajnak feldolgozása és értékesítése. Búzából és durum búzából csak hazai nemesítésű, szegedi és martonvásári fajták termesztésével és forgalmazásával foglalkozunk, ami nem csak a mi szempontjainkon és lehetőségeinken alapul, hanem azon is, hogy a vevői körünk jó része is ezeket a fajtákat keresi, helyezi előtérbe. - Mi a véleményed a fajtákról és azok vetőmag használatról illetve az ehhez szorosan kötődő termesztéstecnológiai fegyelemről, az okszerű gazdálkodásról? - Meggyőződésünk és a tapasztalataink is azt igazolják, hogy a magyar búzafajták - ha azonos termőhelyen teljeskörű értékelést végzünk (termésmennyiség, minőségi paraméterek, stressztűrő képesség tekintetében) - állják a versenyt, sőt évek óta győztesek is. Elfogadható mennyiségű és jó minőségű termést csak a termelés alapfeltételeinek biztosítása mellett remélhetünk, mégpedig jó kultúrállapotú talajba, oda való fajta csávázott, fémzárolt, igazolt származású vetőmagját kell vetni. Ezen túlmenően a tápanyag utánpótlás és a növényápolás, ami még a termelőn múlik, de ezeken túl az időjárás is nagyon meghatározó. Reméljük, hogy vetőmaghasználat kihagyásával próbálkozó gazdálkodók mára okultak a negatív tapasztalataiból, így várhatóan visszatér a vetőmag becsülete és kereslete. A vetőmag használatát indokolja a nyomon követhetőség bizonyítása is ami maholnap mindinkább előtérbe kerül úgy fog működni mint a tej vagy akár a hús kereskedelme, felvásárlása. Ráadásul a gabonák árai is rendeződni látszanak. - A sok ajánlott fajta között, hogy igazodtok el, az

információitokat honnan szerzitek be illetve szaporítók révén, hogy adjátok tovább ismereteiteket? Magyarországon gondot jelent az államilag elismert és szaporított fajták nagy száma. A termelők információ dömpinget kapnak és mindenki a saját lovát dicséri (nem megróhatóan). Így válasszon valaki megalapozottan fajtát. Mi a fajtatulajdonosi bemutatókon megnézzük a fajtákat, ismertetőjüket meghallgatjuk és a nemesítőkkel konzultálva az új fajtákból saját területünkön kísérletet állítunk be. A kísérletben szereplő fajták termésátlagán túl, teljeskörű beltartalmi vizsgálatot végzünk. A kapott és saját információk alapján döntünk a fajta szaporításánál. Búza termesztésnél törekszünk a jó minőséget adó és megfelelő hozamot produkáló fajták kiválasztására és ezek szaporítására. Évente 8-10 fajta őszi búza vetőmag előállítást végzünk, amiből jelenleg az alábbi GK fajták szerepelnek a kunkurens fajták mellett: GK Ati, GK Kalász, GK Verecke és ma még újdonságnak számító, kiváló minőségű GK Békés. Tapasztalataink alapján ezek a fajták a mi aszályba hajló körülményeink között is megfelelő termést produkálnak és stabil, jó malmi, esetenként javító minőségűek. Durumbúza termesztéssel is foglalkozunk, ebből viszont csak a GK Kht. Selyemdur fajtájával foglalkozunk, aminek a piacát az elmúlt évek során stabilizálni tudtuk vetőmag és árugabona szempontjából egyaránt. Kicsit gyengébb minőségű talajban is jó termésre képes, úgy vetőmag, mint árubúzaként. Összességében a környékbeli, illetve hasonló körülmények és között gazdálkodók részére bátran ajánlom az általam említett szegedi fajtákat, melyek sikeres termesztéséhez szívesen átadjuk tapasztalatainkat, amit évről évre meg is teszünk a fajtatulajdonosokkal együtt, hiszen a vevőink sikere az a mienk is, nem feledve hogy a fajta és annak vetőmagja, bizalmi kérdés. Az elkövetkezendő időszakra sok sikert és jó eredményeket kívánva, köszönöm a beszélgetést: Dr. Beke Béla

15

Olajnövények

A napraforgó piacát régóta a keresleti viszonyok jellemzik. Miközben az olaj fogyasztása és az energia célú hasznosítása növekszik a világban, az USA-ban és az EU országaiban is visszaesett a napraforgóval hasznosított területek aránya, a termesztett menynyiség stagnál, vagy csökkenő tendenciát mutat. Számolnunk kell viszont Ukrajna, Oroszország, Románia jelentős és olcsóbb termelési potenciáljával. Prognosztizálhatjuk, hogy hazánkban a gabonafélék és repcetermesztés jövedelmezőségének javulása miatt, e kultúrák javára a napraforgó vetésterületének csökkenése várható. Az élesedő versenyben a napraforgótermesztés versenyképessége a biológiai alapok és a termesztéstechnológia erősítésével, a hozamingadozások mérséklésével növelhető.

Hibridjeink értéke Köztudott, hogy a napraforgó azon kultúrák közi tartozik, melyek a legjobban hasznosítják a talajban lévő vizet és tápanyagot. Erre ékes bizonyíték a 2007. év, melynek eredményei azt mutatják, hogy a hőség és szárazság legkevésbé a napraforgót sújtotta. A következő években a változó klimatikus tényezők miatt a terméshozamokat a minimumban lévő elem a víz hiánya, valamint a környezeti stresszhatásokra adott növényi válasz fogja leginkább meghatározni. Ennek következtében a szárazságtűrés és hőtolerancia felértékelődik. Ma a fajtakínálati palettán sok hibrid van, de a gyakorlatban csak kevés kerül termesztésbe. A nagy koncentráció mellett fontos lenne az

16

Párbeszéd a termelőkkel adott területre választani a termőhelyi és termesztési igényeknek leginkább megfelelő genotípusokat. A szegedi fajták eddig is szárazságtűrésükkel vonták magukra a figyelmet, leginkább száraz körülmények között teremtek biztonságosan: pl. Viki, Sonrisa, Magóg, Masaï PR. Ezt alátámasztják a 2007ben beállított nagyüzemi, OMMI és saját kísérleti helyeinken szerzett tapasztalatok is. A mellékelt térképen azok az országrészek láthatók, ahol kiemelkedően szerepeltek hibridjeink. Ezek a területek nem tartoznak a legjobb napraforgótermő területek közé (homokos, sekély termőrétegű talajok) ennek ellenére a Masaï PR hibrid, a GKMA 175/14, GK HO 1/07 fajtajelöltek magas termésátlagot produkáltak, ami 4 t/ha körüli termésmennyiséget jelent és csak kismértékben marad el a kiváló adottságú termőhelyeken jól szeplő hibridek termésétől. Az adatok azt mutatják, hogy szakértelemmel, megfelelő agrotechnikával, jó fajtaválasztással a gyengébb talajokon is az országos átlagnál (2,1 t/ha) nagyobb hozamok érhetők el. Az adatok birtokában elemezhetjük, mi az oka, hogy a szegedi hibridek csak a rosszabb termőhelyi adottságokkal rendelkező helyeken versenyképesek a vezető hibridekkel és a jobb adottságú helyeken még a terméspotenciáljukban rejlő lehetőség sem realizálódik.

Megoldások Míg fajtáink, fajtajelöltjeink, hő- és szárazságtűrés tekintetében versenyképesek, genetikai termőképességben, kórtani tulajdonságokban

lemaradnak a multinacionális cégek fajtáitól. Mondhatjuk azt, hogy a kórokozók és kártevők ellen növényvédőszerekkel lehet védekezni, és a jövőben a környezeti stresszek a vízhiány nagyobb mértékben lesz korlátozó tényező (napraforgó területek öntézésének kicsi a valószínűsége), mégis a fajtáink terméspotenciáljának és ellenállóképességének növelését igen fontosnak tartjuk. Sajnos a hazai napraforgó nemesítés feltételei messze elmaradnak a versenytársak lehetőségeitől, de a legfontosabb betegségekre történő kórtani szelekció, a szádor és gyomirtószer rezisztencia kialakítása mind az olajipari (hagyományos, magas olajsavas), mind az étkezési hibridek kialakításánál nemesítési programunkban szerepel. Emellett fókuszálunk az olajminőség és beltartalmi értékek javítására is.

Sokszínűség A július 31.-re tervezett kiszombori országos napraforgó bemutatónkon a hibridek sora kibővül. A régóta ismert olajipari hibridek mellett 14 db fajtajelöltet is láthatnak az érdeklődök. Vannak köztük hagyományos, és új minőségi összetételű étolajat adó hibridkombinációk, melyek biodízel felhasználására is alkalmasak, és a legfontosabb rezisztencia géneket is tartalmazzák. A veteránnak számító hántolásra, madáreleségnek alkalmas Marica 2 mellett új típusú étkezési hibridek is szerepelnek. A napraforgó termesztésben is fontos a környezet tudatos termesztéstechnológia alkalmazása, ezért olyan kísérleteket is bemutatunk, melyekben az alkalmazott kezelések erre megoldást jelenthetnek. Ezen a bemutatón az igazgatóságunkon nemesített olajlen fajtákról, olajának értékéről, valamint a ricinus termesztésében rejlő lehetőségekről is szó esik. A reform-táplálkozás kedvelői, pedig finom hidegen sajtolt napraforgó és lenolaj termékekkel ismerkedhetnek. Fontosnak tartjuk ezt az évente ismétlődő, de mindig újdonságokat tartogató rendezvényünket, mivel magunk is tudjuk, hogy a termesztőkkel folytatott szakmai párbeszéd nélkül minimális az esélye a magyar napraforgó és len nemesítés fennmaradásának. Nagyné Kutni Rozália

Kukoricabemutató

Korszerű, hazai hibridek egy csokorban Hibridek

Tenyészidő Rövid jellemzés

Sarolta

FAO 290

Szegedi 349 Csanád Kenéz Szegedi 521

FAO 370 FAO 380 FAO 410 FAO 530

1. táblázat

Követve az igényeket, megelőzve a többieket A stressztűrő A jövő bajnoka Kiemelkedő jövedelem Zöld erő

A díjnyertes hibridcsalád

Kukorica, cirok és szója bemutatóra invitáljuk Önöket Szegedre szeptember 2-ra. Szeptember első napjaiban tervezzük azt is, hogy bemutathassuk a szegedi fajtasort a napraforgó hibridekkel kiegészítve Vasmegyeren (Szabolcs-Szatmár megye) és Geresdlakon (Baranya megye). Táplánszentkereszten szeptember közepén szervezünk szakmai napot. A kukorica betakarításának idején pedig még számos helyen, az üzemi kísérletekre épülő és a partnereinkkel együtt szervezendő rendezvényeken szeretnénk beszámolni eredményeinkről.

Nagydíjas ízelítő A XV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár Magyar Növénytermesztésért Termék Nagydíját 2008-ban a kukorica nemesítésünk legújabb hibridjeiből összeállított termék család nyerte el. A pályázathoz a hibridek kiválasztásánál azt az alapelvet követtük, hogy azok egy nagyobb régió, a Kárpát medence kukorica termesztéséhez legyenek alkalmasak és feleljenek meg a termelők elvárásainak. A hibrid családot (1. táblázat) dióhéjban az alábbiakkal jellemezhetjük: ® A Kárpát medencében vetett hibridek teljes tenyészidejét reprezentálják ® A termőképességük az élen járó hibridek szintjén van. ® Aszályos években is biztonsággal teremnek. ® Vízleadó képességük költségtakarékos szárítást tesz lehetővé ® Termésük széleskörűen használható fel.

Egyedi jellemzők Sarolta: Rövid tenyészidő kiváló termőképességgel párosul. Nagy hektóliter súlya ipari felhasználásra kiválóan alkalmassá teszi. Az optimális vetésidő után is vethető. Szegedi 349: 2003-ban és 2007-ben is bizonyította kiváló szárazságtűrését, intenzív években is jól szerepel. Hektoliter súlya a szegedi hibridek között a legnagyobb. Takarmányhasznosítása mellett grízgyártásra is kiválóan alkalmas. Csanád: Intenzív feltételek között teljesítménye kiemelkedő. Provokációs kísérletekben csőfuzárium ellenálló képessége messze az átlagon felüli volt. Kenéz: Kisparcellás és üzemi eredmények alapján igazoltan a leggazdaságosabban termeszthető hibridek köréhez tartozik. Kiemelkedő termésével a legjobb hibridek méltó vetélytársa. A 2. táblázat jól szemlélteti azt, hogy a Kenéz termőképessége mindkét évben a vele hasonló tenyészidejű hibridek átlaga fölött van. A Kenéz kiválóan terem, ha csapadékos az időjárás, és az élvonalban tud maradni akkor is ha az időjárás aszályos. A Kenéz gyors kezdeti fejlődése ,jó vízleadása további fontos tulajdonságok ahhoz, hogy a gazdaságossági számítások alapján a dobogós helyre kerüljön. Szegedi 521: Kései, nagy össz-szárazanyag termést garantáló hibrid, ezért bevezetése siló hibridként történt. A szemes kukoricaként való termeszthetősége nemcsak a termés mennyiségét jellemzi, hanem kiváló szilázs minőségére is utal.

Vetésre ajánljuk A bemutatóinkon szót váltunk, mindazon hibridjeinkről, amelyeket 2009 tavaszán a vetéshez figyelmükbe ajánlunk. Köztük van egy új hibrid is, a GK Boglár, amelyet 2008-ban Szlovákiában kapott állami elismerés. A korai éréscsoporthoz tartozik és eddigi eredményei alapján a jövőben a Kht. fajtakínálatának meghatározó hibridje lehet. A termesztési kísérletek eredményeinek összegzése, mint eddig minden évben, 2008-ban is a rendezvényeink programjában szerepel. Reméljük nem az aszálykárok csökkentése lesz a fő mondanivaló. A hibridjeink vetőmagját a GK Kht. Vetőmagüzeme termeli, termelteti meg A Kereskedelmi osztály mind a hazai, mind a külföldi forgalmazókkal szoros üzleti kapcsolatot tart fenn, megteremtve a lehetőséget a hibridekről szóló információk eljuttatására és a vetőmag értékesítésére a Kárpát medence minden termesztési körzetébe. Az elmúlt két évben a FÁK országokban, és a NyugatEurópai piacon is megjelentek vetőmagjaink, bizonyítván, hogy a bemutatott hibridek felhasználhatósága mind szélesebb körben lehetséges. Szél Sándor, Virágné Pintér Gabriella

Kenéz termése és szemnedvessége a különböző termőhelyek átlaga alapján a FAO 400-as hibridekhez viszonyítva 2. táblázat

Kenéz Víztartalom Termés % t/ha 2006 19,1 10,9 2007 16,6 7, 2 2 év átlaga 17,8 9, 0 Év

FAO 400 átlag Víztartalom Termés % t/ha 20,3 10, 7 17,4 7,1 18,8 8, 9

17

Házunk tája

Kutatás és közélet Gabonás régió

Szegedi kutatók Újvidéken

Temesvári kutatók a molekuláris nemesítési módszereket tanulmányozzák Szegeden

December végén Újvidéken rendeztek Biotechnológiai és Genetikai konferenciát, amelyre a szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. is meghívást kapott. A Szegedtől, mintegy 100 kilométerre fekvő Újvidéken a Szerbiai Köztársaság legnagyobb Mezőgazdasági Kara működik, amely az Újvidéki Egyetem kötelékébe tartozik. A szegedieket az egyetemhez tartozó kutatóintézetben fogadták. Dr. Purnhauser László a Gabonatermesztési Kutató Kht. Molekuláris Genetikai Osztály osztályvezetőjét, a gabonafélék szövettenyésztésével és molekuláris markerezéssel foglalkozó búzanemesítőt prof. Dr. Jelena Bošković dékánasszony fogadta. Az intézet a várostól néhány kilométerre található, ahol egymás közelségében helyezkednek el a különféle növények nemesítő állomásai. A szerbiai kollégák bemutatták munkáik pillanatnyi helyzetét. Így betekintést nyerhettek a szegediek a markerezés szerbiai perspektíváiba, a szerbiai kutatási irányok jelenlegi helyzetébe. A három nagyváros által bezárt területen így Temesvár – Újvidék – Szeged háromszögben mindig meghatározó volt a búza és a kukorica termesztése. Újvidéken ezen felül óriási napraforgó génbank működik. Purnhauser László kollegáival közösen végzett munkákról számolt be „A molekuláris markerek használata az őszi búza rezisztencia kutatásában” címmel. A nyíló piac, a várható újabb Európai Uniós csatlakozások persze a kutatást is felrázták, hiszen a szegediek és az újvidékiek, valamint a temesváriak és a Temesvár melletti Lovrini Kutatóintézet közös együttműködésbe kezdett. Szilágyi Péter

A GabonaKutatóban január végén kétnapos konferenciával zárult az a magyar-román kutatási együttműködést segítő kétéves INTERREGprogram, amely a modern növénynemesítési technikák közös felhasználását szolgálta. A projekt tudományos eredményeinek hasznosításával megteremtődik a lehetősége olyan betegség-ellenálló gabonafajták előállításának és termelésének a régióban, amely által mérsékelhető vagy nagyrészt mellőzhető az egyre drágább és a környezetre is káros kémiai növényvédelem. A konferencián szakmai előadások sora vázolta fel a közös kutatómunka eredményeit. A két év krónikája nem szűkölködött eseményekben. Romániai egyetemi hallgatók, oktatók, kutatók és gazdák érkeztek Szegedre – összesen nyolc szakember-találkozón, konferencián, szakmai továbbképzésen vettek részt. A projekttel kapcsolatos teendők keretében a Gabonakutató munkatársai több, mint tíz alkalommal látogatták meg a romániai partnerintézményeket; számos előadást tartottak Temesváron és Bukarestben.

Farsangi mulatság Társaságunk központjában ez év januárjában hangulatos farsangi mulatság részesei lehettek a Gabonakutató dolgozói. A megérdemelt kikapcsolódás, kötetlen beszélgetések mellett a fiatal kutatóink és nálunk tevékenykedő PhD hallgatóink által előadott vérbő komédia jelentett üde színfoltot.

Kitüntetettjeink A Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztere március 15-e alkalmából, a minisztériumban megtartott ünnepségen, sikeres életútjuk elismeréséül Életfa Emlékplakettet adományozott társaságunkból Szabó Antal ny. technikusnak, Kiss Ferenc ny. gépkocsivezetőnek és Pataki Andrásné ny. labor-asszisztensnek. Példamutatóan végzett eredményes szakmai munkássága elismeréséül Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesítette Dr. Mesterházy Ákosné tudományos ügyintézőt.

Kiss Ferenc Szabó Antal

18

Mesterházy Ákosné

Pataki Andrásné

Átütő siker A szegedi, „nylon zacskós” kényszerfertőzés eredményessége felhívta magára a világ figyelmét. 2007 végén, Kanadában és az USA-ban tartott több napos konferencián Dr. Mesterházy Ákos Szegeden elért munkájáról számolt be. Európában, így Magyarországon alkalmazott zacskó alatt vizsgált és lepermetezett, szelektált gabonák rezisztenciája a gyakorlatban is alkalmazhatóvá, használhatóvá vált – mondja a professzor. Míg Kínában és az USA-ban a kalászokat egy csepp fuzáriummal beoltva fertőzték, addig nem tudtak teljes körű rezisztencia eredményekhez jutni. Nem voltak gyakorlatban is értékelhető, alkalmazható eredményeik. Talán ez vezetett az USA-ban a nagy fuzárium járványok fellépéséhez, hiszen az ottani gabonák csak az 1. típusú rezisztenciára adtak választ. A szegedi módszer, azonban igazolta a kanadaiak sejtését, hogy létezik egy 2.típusú is. Most a magyar kutató nemzetközi beszámolója után, az lett a legnagyobb kérdés mennyi idő alatt tudnak reagálni, mennyi idő kell ahhoz, hogy ezt a módszert felhasználva új búza fajtákat állíthassanak elő. Az eddig használt rezisztenciaforrásokat Szegeden ezzel az új módszerrel szintén megvizsgálták és a Sumey 3, valamint a Nobeoka Bozu és a Wuhan 6B jó keresztezési vonalaknak bizonyulhatnak.

Akadémiai székfoglaló

Díjkiosztó - Tudományos Tanácsülés A Gabonakutató februárban megrendezett tanácsülésének igen gazdagra és tartalmasra sikeredett szakmai programját a Frank-Helianthus Alapítvány 2007re meghirdetett tudományos pályázata díjnyertes előadásainak bemutatása adta. Emellett a nyertesek átvehették a jól megérdemelt pályadíjaikat (nettóban összesen 400 ezer forintot) is. Az I. díjat, maximális pontszámmal a Csősz Lászlóné - Tóth Beáta (GK Kht.) szerzőpáros érdemelte ki. Pályaművük és előadásuk címe: Növénykórtani és rezisztencia vizsgálatok az őszi búza levélbetegségeket okozó kórokozóival.

Dr. Mesterházy Ákos, társaságunk tudományos igazgatóhelyettese, a Magyar Tudományos Akadémia tavaly megválasztott levelező tagja az MTA Székházában február végén tartotta meg akadémiai székfoglalóját.. A növénynemesítés és növénykórtan határterületén dolgozó, nemzetközi hírű fuzárium kutató „Egészséges kenyér és takarmány: új kihívás a növénynemesítésben” című előadásával szerepelt a népes, szakértő hallgatóság előtt.

Növénynemesítők akadémiai bemutatkozása Március közepén az MTA Székházában immáron 14. alkalommal, idén is megrendezték a Növénynemesítési Tudományos Napokat. A plenáris és szekcióüléseken elhangzott tudományos beszámolók és értékelések, valamint az előtérben elhelyezett eredményközlő poszterek hű keresztmetszetét adták e tudományterület aktualitásainak. Társaságunk előadóival és érdeklődő résztvevőivel egyaránt méltóképpen képviseltette magát a „szakma” ünnepélyes seregszemléjén.

Vásári ízelítő A GabonaKutató nemesítési és egyéb kutatási eredményeiből adtunk ízelítőt az idei, április 25-27-e között megrendezett hódmezővásárhelyi Mezőgazda Szakkiállítás látogatóinak. Az itt kapott Növénytermesztésért Termék Nagydíj megelégedettséggel tölthetett el bennünket, hiszen sok-sok év eredménnyel járó fáradozását ismerte el. Ebből új lendületet vett kukoricanemesítésünk öt hibridújdonsága éppúgy kivette részét, mint a kalász fuzárium elleni védekezés költségtakarékos technológiájának kikísérletezése. Azt sem hagyhatjuk szó nélkül, sokan megragadták az alkalmat, hogy a standon lévő munkatársainktól informálódjanak széles növényfaj és fajtaválasztékunk számukra legmegfelelőbb reprezentánsairól, s azok sikeres termesztésének tudnivalóiról.

A díjat az alapítványtevőtől, Dr. Frank Józseftől veszik át

Beke Ferenc emlékére Nagyjainkra emlékezni mindennapi kötelessége az utókornak. Az évfordulók arra valók, hogy erre figyelmeztessenek. Dr. Beke Ferenc éppen húsz éve nincs közöttünk, de táplánszentkereszti állomásunkon emléktábla őrzi emlékét. De lássuk, mi is maradt fennt róla az idők egyre nagyobbra állított rostáján. A Gabonakutató egyik jubileumi kiadványában olvashatjuk: A háború utáni modern búzanemesítés egyik megteremtője, Kossuth Díjas kutató volt. Magyarországon az utolsó polihisztor, aki egy sor növényfaj (vöröshere, repce,kender, köles) sikeres nemesítője. Legnagyobb teljesítménye a hatvanas évek vezető őszi búza

fajtája, az F293. A Táplánszentkereszti Kutatóállomás igazgatójaként egy merőben új intézetet kellett teremtenie, amit sikerrel oldott meg. A hetvenes években elismert fajtái a korszerű féltörpe formák első hazai képviselői.

K+ M GabonaKutató Híradó A Gabonatermesztési Kutató Kht. lapja Szerkesztőség: 6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9. Postacím: 6701 Szeged Pf.: 391 Telefon: (62) 435-235 Telefax: (62) 434-163 e-mail: [email protected] Főszerkesztő: Tóth Szeles István Felelős kiadó: Dr. Matuz János Design: Poly-D Vállalkozás (Dankó György) Nyomtatás: Tisza Press Felelős vezető: Tiszai Gábor

19

Időt álló hazai ŐSZI KENYÉRBÚZA GK Ati GK Garaboly GK Békés GK Góbé GK Cinege GK Hargita GK Csillag GK Hattyú GK Csongrád GK Holló GK Élet GK Hunyad GK Fény Jubilejnaja 50 ŐSZI DURUM BÚZA GK Bétadur GK Selyemdur ŐSZI TRITIKÁLE GK Bogo GK Marko GK Rege ŐSZI ÁRPA Plaisant ŐSZI ROZS GK Wibro

GK Kalász GK Nap GK Öthalom GK Petur GK Piacos GK Tisza GK Verecke

TAVASZ BÚZA GK Március GK Tavasz TAVASZI DURUM BÚZA GK Multidur TAVASZI TRITIKÁLE GK Gabo GK Idus GK Wanad

Elit és I. szaporulati fokú vetőmag értékesítés: Gabonatermesztési Ktató Kht. Búza Igazgatóság, Szeged Tel.: 62/435-235 Fax: 62/420-101

Dr. Beke Béla Mobil: 30/978-0628

Dr. Bekéné Süli Aranka Mobil: 30/515-7210

II. szaporulati fokú vetőmag értékesítés, szaporítóanyag kiadás: Gabonatermesztési Ktató Kht. Termelési Igazgatóság és Vetőmagüzem, Kiszombor Tel.: 62/297-100 Fax: 62/297-967

Süliné Faragó Erzsébet Mobil: 30/968-8077

ŐSZI KENYÉRBÚZA GK Kapos Szaporítóanyag kihelyezés, vetőmagforgalmazás KITE Zrt. Nádudvar Tel.: 54/480-401 Fax: 54/480-203

ŐSZI KENYÉRBÚZA GK Marcal GK Rába GK Szala ŐSZI ZAB GK Impala TAVASZI ÁRPA Bivoly GK Habzó GK Mandolina

ŐSZI ÁRPA GK Árpád GK Rezi GK Judy GK Stramm GK Metal GK Sztáromega TAVASZI ZAB GK Iringó GK Pillangó GK Zalán

ŐSZI KÁPOSZTAREPCE GK Gabriella GK Lilla GK Helena GK Olivia

KITE Zrt. Vetőmagkereskedelmi üzletága

Szaporítóanyag kihelyezés, vetőmagforgalmazás: Gabonatermesztési Kutató Kht. Ker. Oszt. Szeged Tel.: 62/435-235 Fax: 62/434-163 Virágné Pintér Gabriella Ladányi Miklós Tel.: 30/5353-472 Tel.: 30/9832-306 E-mail: [email protected]

TERÜLETI KÉPVISELŐK Vadvári László [email protected] Mobil: 30/ 6366-434

Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala megye

Gyulai László [email protected] Mobil: 20/ 3960-599

Pest, Nógrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye

Nagyné Solymosi Mária [email protected] Mobil: 30/ 3361-669

Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Jávorcsik János [email protected] Mobil: 30/ 5877-486

Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye

Pongrácz Tibor [email protected] Mobil: 30/ 6553-543

Somogy, Tolna, Baranya megye

Gabonatermesztési Kutató Kht. 6726 Szeged, Alsó Kikötő sor 9. Telefon: (62) 435-235 Telefax: (62) 434-163 www.gabonakutato.hu [email protected]