ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság
ELŐTERJESZTÉS Újszász Város Képviselő-testületének 2013. június 18.-i ülésére
Újszász Városi Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervéről Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 9.§ (1) bekezdésének előírása alapján a Tisztelt Képviselő-testületnek közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készítenie. „9.§ (1) A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7.§ (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.” „7.§ (2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.” A vagyongazdálkodási terv készítésére vonatkozó határidőt, illetve kötelező tartalmi elemére előírást a fenti hivatkozáson kívül semmilyen más jogszabály nem tartalmaz. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a határozati javaslat mellékletét képező közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási terv megvitatására és elfogadására. Ú j s z á s z, 2013. június 07. Molnár Péter Polgármester
1
HATÁROZATI JAVASLAT ……../2013.(VI.18.) számú Képviselő-testületi h a t á r o z a t Újszász Városi Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervéről Újszász Város Képviselő-testülete az önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7.§ (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából Újszász Város Önkormányzatának közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervét a határozat 1. számú melléklete szerint fogadja el. Határidő: folyamatos Felelős: polgármester Erről: 1./ Képviselő-testület tagjai 2./ Molnár Péter polgármester 3./ Udud Róza jegyző 4./ Újszász Város Polgármesteri Hivatal é r t e s ü l.
2
……../2013.(VI.18.) számú Képviselő-testületi határozat 1. számú melléklete
ÚJSZÁSZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÖZÉP-ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE
BEVEZETÉS Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján az Országgyűlés megalkotta a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt. A nemzeti vagyonról szóló törvény 9.§ (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A vagyongazdálkodási terv feladata, hogy közép- és hosszútávon kijelölje a vagyongazdálkodás különböző területén szükséges intézkedések irányvonalát, valamint, hogy a jövőre vonatkozóan megfogalmazza a hatékony, felelős vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit. A közép-és hosszú tervek készítését nagyban nehezíti a kiszámíthatatlan, előre nem tervezhető, folyamatosan változó jogi környezet. A közigazgatási és a köznevelési rendszer 2012. évi átalakításával már is jelentősen változott az önkormányzati vagyon hasznosításának lehetősége: - a járási hivatalok kialakításával a Polgármesteri Hivatal épületének földszinti része felett – amely kizárólagos használatra átadásra került - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal rendelkezik, - a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény hatálybalépésével 2013. január 1-jétől a Rózsa Imre Középiskola és Kollégium épületére vagyonkezelői jogot, az Újszászi Nevelési Központ intézmény általános iskolai telephelyeire pedig ingyenes használati jogot létesített a Klebersberg Intézményfenntartó Központ.
I.
AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON KATEGÓRIÁI
A nemzeti vagyonról szóló törvényben a nemzeti vagyon 4 fő kategóriába került besorolásra, ami a helyi önkormányzat vagyona tekintetében is leképezhető, e csoportok egyben az önkormányzati vagyon védelmének fő vonalait adják. A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladatok ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, körét jogszabály – törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete – határozza meg, 3
forgalomképessége kizárt vagy korlátozott, eszerint további három vagyoni csoportot képez a törvény az alábbiak szerint. Minden más vagyon üzleti vagyonnak tekinthető, amellyel az önkormányzat a jogszabályi keretek között szabadon gazdálkodik. 1.1 Az első kategória a kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó vagyoni kör, amit a törvény taxatíve sorol fel az 5.§ (3) bekezdésében. Eszerint a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a helyi közutak és műtárgyaik, a terek és parkok, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér és létesítményei, valamint az önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, a vízi közművek kivételével. Ezen vagyonelemek nagyon szigorú védelem alá esnek. Hasznosításuk kizárólag állami, vagy önkormányzati gazdálkodó szervezet által, vagy koncesszióban történhet. Teljes terjedelmükben forgalomképtelenek, nem idegeníthetőek el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhetőek meg, osztott tulajdon nem létesíthető ezeken a vagyonelemeken. 1.2 A második csoport a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, amelynek a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt. Az ekként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll, de a hasznosítása nem koncesszió köteles. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a törvény 2. mellékletében meghatározottak szerinti, a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések nevesítés nélkül, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott önkormányzati vagyon. Az önkormányzat tehát rendeletével minősítheti így egyes vagyonelemeit, amelyek hosszú távú megőrzését kiemelten fontosnak tartja. A kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon együttesen az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezi. Újszász Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a forgalomképtelen vagyonából egyetlen vagyonelemet sem minősített nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak. 1.3 A harmadik kör a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat tartalmazza, amely az állami vagyon tekintetében egy új kategória, viszont az önkormányzati tulajdon esetében ez korábban is ismert volt. Ezen vagyonelemek elidegeníthetőek törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek teljesülése esetén. 1.4 A negyedik vagyoni csoportba az önkormányzat üzleti vagyona tartozik, amely a fenti kötöttségek és korlátok nélkül elidegeníthető és hasznosítható.
4
II.
KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK
A vagyongazdálkodás középtávú időszakának a következő kormányzati ciklus végéig tartó időszakot célszerű meghatározni (hiszen a középtáv jellemzően 4-5 éves időintervallumot jelent), de nem hagyható figyelmen kívül az, hogy az Európai Unióban új, hét éves tervezésifejlesztési ciklus kezdődik (2014-2020). Ezért a vagyongazdálkodás középtávú elképzeléseit a 2020-ig tartó fejlesztési időszakra ki kell vetíteni. A vagyongazdálkodás tervei kapcsán figyelemmel kell lenni a Képviselő-testület által jóváhagyott fejlesztési dokumentumokban megfogalmazottakra, így főleg a településfejlesztési koncepcióban, az integrált városfejlesztési stratégiában (IVS), valamint az egyes ágazati koncepciókban meghatározott elképzelésekre. (Ezek közül az IVS tartalmaz számos olyan fejlesztési elképzelést – sok esetben költségbecsléssel –, amely önkormányzati vagyonelemeket érint.) Ez különösen igaz a településfejlesztési koncepcióra, ugyanis a jogszabályi környezet megváltozásával e dokumentumot a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet előírásai szerinti tartalmi szerkezetben kell majd újra elfogadni. A rendelet előírása szerint a koncepciót egy megalapozó vizsgálat alapján szükséges elkészíteni, amely vizsgálatnak ki kell terjednie többek között az önkormányzat gazdálkodására, az energiagazdálkodásra, az önkormányzati vagyongazdálkodásra, a vagyonkataszterre is. Mindezek megkívánják, hogy az új tervezési szabályozás szerint kerüljön elfogadásra a településfejlesztési koncepció, amely kihatással lesz a város többi fejlesztési dokumentumára is. A terület- és településfejlesztés kereteit meghatározó alapdokumentumot az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. Ez az Országos Területrendezési Terv (OTrT), és az erről szóló 2003. évi XXVI. törvény. E törvény 29. §-a úgy rendelkezik, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítására vonatkozó javaslatot az Országgyűlésnek 2013-ban kell benyújtani. Ezzel párhuzamosan kormányhatározatok formájában már megjelentek a leendő, tervezett operatív programok előkészületére vonatkozó felhatalmazások. Az OTrT-vel párhuzamosan zajlik a megyei területfejlesztési koncepciók készítése, azok részelemeinek egyeztetése. A Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció várható jóváhagyási határideje 2013. november 30. E dátum figyelembevételével kell a településfejlesztési koncepciót is elkészíteni. A kormányzati döntéseknek megfelelően a 2014-2020-as EU-s időszakban a Magyarországra érkező források 60%-a gazdaságfejlesztésre fordítódik, három operatív program keretében. Ebből különösen fontos városunk számára a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), melynek a Jász- Nagykun- Szolnok megye térségi gazdaságfejlesztésére előzetesen kalkulált forrásösszege meghaladja a 28 mrd forintot. Tekintettel arra, hogy városunk számára valószínűsíthetően ez lesz a legjelentősebb, pályázati úton elérhető forrás, az önkormányzati vagyongazdálkodást – és különösen az önkormányzati tulajdonban lévő vagyonelemekre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket – az alábbi, megyei területfejlesztési elvekhez hangoltan kell átgondolni, és kialakítani: - az erőforrások védelme; - a térségi gondolkodást erősítő és fenntartható térhasználat; 5
-
a helyi értékek védelme.
Mivel a TOP döntően gazdaságfejlesztésre irányul, ezért a vagyonelemekre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket úgy célszerű meghatározni, hogy azok gazdaságfejlesztéssel összehangolhatók legyenek. Továbbá illeszkedjenek – az elmúlt évtizedben megváltozott térszerkezet nyomán – a területi fejlesztési dokumentumok által meghatározott új térszerveződési egységekhez (esetünkben Szolnok funkcionális várostérséghez), és az itt együttműködésekben tervezett fejlesztésekhez. Az önkormányzati fejlesztési elképzelések közül – a vagyongazdálkodás szemszögéből – kiemelendő a közintézmények energiahatékonyságot célzó felújítása. A hosszútávú vagyongazdálkodás keretei túlmutatnak az Európai Uniós 2014-2020 évi cikluson, de ma még sem a vagyongazdálkodást meghatározó szabályozások, kormányzati intézkedések, sem a gyors ütemben változó világban kialakuló trendek nem lehetnek ismertek. Ezért a 2020 utáni időszakra vonatkozóan csak elvi szinten lehet néhány főbb, de általánosságban egyébként is jellemző célt meghatározni. Ezek a következők:
III.
ÁLTALÁNOS ELVEK MEGHATÁROZÁSA, HOSSZÚTÁVON ALKALMAZANDÓK
MELYEK
KÖZÉP-ÉS
1. A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. 2. Az önkormányzati vagyonnal átláthatóan és felelős módon kell gazdálkodni a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése, a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása érdekében. 3. Az önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás szabályait az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben kell előírni. 4. Az önkormányzati vagyon hasznosításáról, illetve fejlesztéséről a Képviselő-testület dönt, a mindenkori költségvetési pozíció figyelembevételével. 5. Az önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat felhalmozási bevétele, elkerülve ezzel azt, hogy az értékesítés a vagyon felélését eredményezze. 6. Az önkormányzati feladatellátást biztosító korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat át kell sorolni az üzleti vagyon körébe, amennyiben a feladatot jogszabály, vagy Képviselő-testületi döntés megszüntette. Az így felszabadult ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.
6
