ÚJ LAKÁSTRENDEK HOLLANDIÁBAN ’LIVING WITH THE WATER’ /KOEN OLTHUIS/
Balogh Emese 2010. május 21. - munkaközi
_ Hollandia Hollandia, a Föld legsűrűbben lakott országa /népessége: 16 105 285 fő, területe: 41 528 km2/, Nyugat-Európa
középső
részén,
az
Északi-tenger
partján
helyezkedik
el.
Keleten
Németországgal, délen Belgiummal határos, északon és nyugaton az Északi-tenger mossa partjait. Területének túlnyomó része 100 m-nél alacsonyabb, a belföldi jégtakaró, illetve a folyóvizek által formált síkság. Több mint 1/4-e a tenger szintje alatt fekvő mélyföld, amelyet részben mesterséges gátak, illetve a szél által felhalmozott dűnesorok védenek a tenger hullámaitól. Éghajlata óceáni, évi középhőmérséklete kb. 9˚C, a leghidegebb hónap a január /2˚C/, a legmelegebb a július /17˚C/. Lakosságának nemzetiségi összetétele: holland 94%, fríz 2%, török 1%, marokkói 1%, egyéb nemzetiségű 2%. Államformája: alkotmányos monarchia; Beatrix királynő, az Orániai-Nassau házból. Már az iménti rövid bevezetőből is látszik, hogy Hollandia, az európai országok között is szokatlan helyzetben van. De ezen túlmenően is egy igazán misztikus hely, ami nem a latin vagy mediterrán és egzotikus élményeknek köszönhető, hanem a legendáknak: szépség, letisztultság, egyszerűség, egy ősi elfojtott romlottsággal egybe fűszerezve. Hollandia neve szorosan összefonódott évszázadokon keresztül a liberalizmussal /melegek házassága, legális drogok, szabadosság/, a hippiséggel, a holland vidéken a szélmalmokkal, a tulipánokkal, a virágkertészettel, sajtokkal, kopogó fapapucsokkal. A szabadosság, a liberalizmus viszont nem jelenti egyben a káoszt is, mert az emberek elég nyitottak, vendégszeretők és barátságosak is. A vidéki jelleg – fapapucs, szélmalom, dolgozó földművesek – tökéletesen megférnek a nyüzsgő, állandóan pulzáló nagyvárosi élettel.
A hollandok életfelfogását azonban érdemes ennél jobban is megvizsgálni. Geert Mak így fogalmaz könyvében: ’Egészen kivételes az általunk folytatott környezettervezés és a bennünk
buzgó
szabályozhatnék.
Toleranciánknak
és
alkalmazkodóképességünknek
köszönhetően mindig fogékonyak vagyunk az országba bejövő új stílusokra. Ez a fajta élenjárás,
melyet
’mintaország-effektusnak’,
’kozmopolita
divatmajmolásnak’
és
’szarkakultúrának’ is mondanak, mindenütt lelkesedést és csodálkozást kelt. … Más szóval, a Randstadtra jellemző kultúra alig ismeri a konvenciókat. Néhány külföldi szerző szerint ennek az az oka, hogy ezt a kultúrát … soha nem zúzták darabokra, soha nem nyomták el, ez a kultúra soha nem került válságba, vagy igazán nehéz helyzetbe. … Hollandia … a nagy európai tűzfészek perifériáján feküdt …’
A hollandok körül ha nem történik semmi, az szinte teljesen természetes. ’… ebben az országban a csodák nagyrészt negatív csodák. A hollandoknak talán ez a legnagyobb teljesítményük, hogy itt bizonyos dolgok nem léteznek, illetve nem történnek meg: nincs égbekiállító szegénység, … és már évek óta a víz sem öntötte el az országot.’ /Geert Mak/ _ Holland építészet Egyes elemzők túl egyszerű magyarázatnak tartják a holland építészet ’levezetését’ a vízzel folytatott folyamatos küzdelemből és a lakosság-terület hányadosát jelentő népsűrűség, laksűrűség mutatójából következő helyhiányból. Azonban az alapvető problémák gyökerét vizsgálva hamar észrevehető, hogy mégiscsak innen erednek az alapok. A kortárs holland építészetben tapasztalható előremutató, kísérletező, újításokat alkalmazó magatartás viszont önmagában már nem csak ezen tényezőkön alapulnak. Ezek a továbbiakban ’mindössze’ okként jelennek meg, azaz ez a szükség, mely a fent említett magatartást hívja életre. A végső – megjelenő – eredményt, az épületek létrejöttét pedig olyan eszközök segítik, mint az erős kormányzati támogatás, társadalmi nyitottság, vagy az igen erős publicisztikai megjelenés, az önreklámozás.
Jelen dolgozatom középpontjába nem véletlenül állítom a lakásépítést, azon belül is a Hollandiában oly nagy arányban megjelenő vízen úszó formáit. Egyrészt azért a lakásépítés, mert funkcióját tekintve alapvető fontosságú, ugyanakkor a 20. század eleje óta tapasztalható társadalmi változások az ingatlan piac ezen szegmensében nagyarányú többletigényt mutatnak. Másfelől a vízen-lakás formája Hollandiában egészen kézenfekvő lehetőség, továbbá a benne rejlő rugalmas megoldások egyúttal praktikusak is a folyamatosan fenyegető klimatikus hatások következményeivel szemben. _ Élet a vízen… Az ember alapvetően kötődik a vízhez, szeret a vízen vagy víz mellett élni, lakni. Az emberek nagy többségében kiemelt helyet foglalnak el a vízparti – üdülő – települések és talán ez a magyarázata annak, hogy manapság kevés olyan ’trendi’ dolog van környezettudatos világunkban, mint a vízen vagy hajón lakás. A kezdeti időkben Európa szerte, így Hollandiában is, nem a divat, hanem a kényszer terjesztette el a lakóhajókat. A lakásárak magasak voltak, a ’kiszuperált’ ötven-hatvan éves
’bárkákhoz’ viszonylag olcsón hozzá lehetett jutni. A fiatalok számára adta magát a lehetőség, hogy az önjáró ’uszályokat’ lakássá, lakóhajóvá alakítsák át. Az ilyen holland hajók nagy előnye alacsony merülésük, ezáltal a holland csatornarendszer minden részébe könnyen eljutnak, de egyszerre elég szélesek is. Összehasonlítva a korai kedvtelési célú hajók 2,5 m-es szélességével, ezek 4-6 m-es szélessége, valamint 25-40 m-es hosszuk és 5-6 m-es raktárbéli belmagasságuk biztosítja a lakásokhoz a megfelelő belső teret. A csatornák partján kikötött lakóhajókat eleinte csak megtűrték a hatóságok, majd praktikus hollandként formalizálták ottlétüket és helypénzt kezdtek szedni tőlük. Manapság ezeknek a városon belüli helyeknek az értéke Amszterdamban akár – átszámítva – 75-100 millió forint is lehet, akár jóval több, mint maguknak a kikötött hajóknak az értéke. Időközben ezek turistalátványossággá is váltak, sőt már néhány közülük vízi szállodaként működik. A Luxe motor nevű ’bárkatípus’ volt a legnépszerűbb, mert annak eleve nagy lakótere volt hátul, a raktér mögött a kapitány és családja élt. Ezek az acélból és még szegecseléssel épült hajók mind a mai napig szolgálnak, bár lassan mindegyik lakóhajóvá alakul. Népszerűségük és divatosságuk leginkább a loft lakásokhoz hasonlítható és az ilyen lakóhajók enteriőrjei már gyakran kerülnek különböző lakberendezési lapok címoldalaira is. A nyolcvanas-kilencvenes években a csatornahajózás turisztikai célú újraélesztésével, a számítógépes hajótervezés elterjedésével és az új hajóépítési technikáknak köszönhetően fellendült a lakóhajók gyártása, melyek a korábbiakhoz képest rövidebbek – az átlagos hosszuk 15-18 m – lettek, így könnyebben kezelhetők, sőt tulajdonképpen kezelésük egyáltalán nem igényel nagy hajózási gyakorlatot. Berendezésük minden mai igényt kielégít, a nagyobbakra a tulajdonosok akár autóikat is felpakolhatják és magukkal vihetik. Az utóbbi időben a hajóépítés oly mértékben leegyszerűsödött, hogy az előre legyártott elemkészlet használatával egy hajóépítési gyakorlattal nem bíró hegesztő is képes hajót építeni, azaz az átlagember is megépítheti a hajóját és saját munkájára támaszkodva jelentősen csökkenheti a hajó bekerülési költségét. Napjainkban az eredeti ’bárkák’ főként állandó kikötőhelyen lakóhajóként, a modern építésűek pedig Európa folyóin és csatornáin hajózva szolgálnak.
A hajózás szinte bármelyik formája, ha komolyan művelik, időt és – ebből kifolyólag – életstílusváltást követel. A nyugati országokban a nyugdíjaskor kezdete mindenképpen váltást jelent, ezért sokan ezt összekapcsolják a térbeli változással is. A hajós nemzetek /angol, ír, holland, német, francia/ fiai munkáséveik vége felé állnak neki megépíteni nyugdíjaskoruk
’házát’, egy lakóhajót. Forrásuk a nyugdíjmegváltás, házeladás vagy pár év hajóépítő munka. Az úti cél először mindig a kiterjedt francia és Benelux csatornahálózat, majd Németország. De a nyugdíjasok a bárkaturizmusból akár meg is élhetnek, Franciaországban például a hajómoteleket főként angol és holland aktív nyugdíjasok üzemeltetik. _ Lakásépítés a vízen A hajón lakás divatjának legújabb ága Amerikából ered, és napjainkban terjed el Európa szerte.
Ezek
a
nagy,
úszóalkalmatosságok
–
doboz nevezzük
alakú,
minden
házaknak
–
elképzelhető
az
amerikai
komforttal
tavak
felszerelt
vándorai.
Nagy
népszerűségük a hajózási marketingesek szerint abból fakad, hogy bár hajók /úsznak a vízen és saját meghajtásuk van/, a legkevésbé sem néznek ki hajónak, inkább háznak. A hajónak nem látszó hajók pedig a hajózástól kissé vagy nagyon idegenkedő feleségek számára különösen vonzóak lehetnek. A férjnek hajó és kaland, a feleségnek ház és biztonság: ez a házhajók marketingszlogenje. A házhajók Európában elsőként Hollandiában jelentek meg, amerikai import formájában. Majd saját holland tervezésű házhajók is felbukkantak a kedvtelési célú hajók piacán, eleinte acél hajótestre helyeztek egy teljes nyeregtetős házat. Ma pedig már alapvetően házként kezelik és tervezik ezeket az úszóházakat, úszólakásokat.
Az úszó épületek /lakás, étterem, áruház, színház stb./ nagyarányú elterjedésének hátterében, a kihíváson kívül, a klímaváltozástól való félelem praktikus, kézzel fogható oka áll. Építészirodák sora szakosodott a vízi létesítmények tervezésére. Hollandiában a nemrég még oly meghatározó törekvés, hogy a vízfelületekből szárazföldet kell csinálni, jelenleg mintha átalakulóban lenne és ma már inkább a vizeket kívánják az emberek lakóterévé tenni, oly módon, hogy a vízre építenek házakat, lakónegyedeket. _ Úszó házak Fontosnak tartom tisztázni a különböző úszó lakástípusokat. A legősibb példányokat hajók átalakításával nyerték, legfőbb jellemzőjük, hogy hajózásra is alkalmasak. Egy közbülső állomásnak tekinthetőek azok a kivitelek, melyek gyakorlatilag egy úszópontonra épült, ház formájú, általában 1 szintes lakás. Ezek felépítményei lehetnek hagyományosabb és modernebb külsejű tömegek, maguk az úszótárgyak pedig lehetnek motorizáltak, azaz önerőből mozgásra képes hajók, de lehetnek helyhez kötöttek egyaránt. A külső megjelenés
szempontjából a legújabbak azok a házak, amelyek már a legkevésbé sem emlékeztetnek hajóra, hanem egyértelműen úszó házak, vagyis házhajó. Ebben az esetben – Európában - a motorikus meghajtás ritkábban fordul elő, mozgatásukra tolóhajókat alkalmaznak. Az utolsó kategóriához tartozó lakások robbanásszerű elterjedése az európai országokban /Hollandia, Németország, Franciaország, Anglia, Svédország, Dánia stb./ nem véletlen, mivel már tényleg ugyanazt a komfort szintet nyújtják ezek a 2-3 szintes házak, mint szárazföldi társaik. Sőt különös vonzalmat éreznek lakóik azért az életérzésért, melyet úszó otthonaik nyújtanak. A legtöbb lakó arról számol be, hogy a mindennapjaik gyakorlatilag üdüléssé, nyaralássá válnak és mindennap a határtalan szabadságot érzik. Rendszerint mindehhez páratlan
kilátás
is
tartozik.
Elhelyezkedésük
szerint,
vagy
valóban
szép
természeti
környezetben találkozhatunk ilyen lakásokkal, vagy a városok szívében, a legfrekventáltabb helyeken találhatóak. A belvárosi elhelyezkedés a város infrastruktúrája és utcahálózata szempontjából sem érdektelen. Minden esetben párhuzamosan két élet folyik a csatornák mentén. Az egyik a szárazföldön, házakkal, gyalogos- és autós közlekedéssel, de ugyanezek a rétegek megjelennek a vízen is, néhány tíz centiméterrel mélyebben. Mintha két világ létezne ezekben a városokban, egyik sem kizárva a másikat, sokkal inkább egymást erősítendő. Az
úszó
lakások,
épületek
helyváltoztató
képességein
túlmenően
rendelkeznek
helyzetváltoztató ’képességgel’. Ez alatt azt értem, hogy a vízszint emelkedését tudják egészen széles határok között lekövetni. A szárazföldön a hirtelen lezúduló nagy esőzések kezelésére multifunkcionális víztározókat építenek, komoly anyagi erőforrásokat és energiákat mozgosítva. Mindez a vízen sokkal egyszerűbb. A hajók rögzítésére fixen ún. levert oszlopokat, cölöpöket alkalmaznak, melyek vízszint feletti hosszától függően változó mértékben rugalmasan viselik az úszó házak a vízszintingadozást /akár 5 m-es különbséget is!/. De más tekintetben is egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb a házak megépítése vízen, mint a szárazföldön, köszönhetően a nagyfokú előregyártásnak.
Az úszó épületek szerkezeti felépítése szerelt jellegű: acél vázszerkezet, előregyártott beton panelekből összeállított ’alappal’. Az épületeket csak egy bizonyos készültségi fokig szerelik össze gyárilag, a befejező, elsősorban belső munkákat a tulajdonosnak sajátkezűleg kell befejeznie. Így a lakóknak különleges kötődésük alakul ki későbbi otthonaikkal. A hollandokra oly nagymértékben jellemző individualizmus megvalósítására is tökéletesen alkalmas ez a lakásforma. A családi házakhoz hasonlóan testreszabott otthonok ezek is,
ráadásul az individualizmust erősíti ennek a lakásformának az unikalitása, egyenlőre erősen limitált az úszó otthonok elérhetősége /elsősorban a házak fogadóhelyeinek kialakítása szempontjából, ennek ellenére ma Hollandiában 16.000 úszó lakás van/. _ Az úszó házak jövőképe Az alapvetően 2-3 szintes úszó házak kialakításánál fontos szempont a tetőszintek hasznosítása és az egyes teraszok kialakítása, mely az élet kiemelten fontos színterei minden lakás esetében. Itt azonban ez hatványozottan jelentkezik, lévén az életforma természet közeli okán, ahol az épületek megközelítése egyaránt történik a szárazföld felől és a víz felöl. Érdekességként jegyezhető meg, hogy sok esetben a víz irányából történő megközelítés kialakítása az egyszerűbb. A mai kor követelményeiből következő kétirányú feltárás inkább nehézségeket és problémákat eredményez, így például az autók parkolását rendszerint kissé távolabb, koncentráltan oldják meg. Az sem ritka, amikor a lakók motorcsónakkal mennek bevásárolni, hogy ne kelljen a félreeső parkolótól cipekedniük, vagy – a kikötőkből már jól ismert – kis talicska-szerű szerkezettel gördítenek haza mindent a területen belül. Nem szabad elfelednünk, hogy az ilyen ’lakónegyedek’ sajátosan hibrid megoldásait hozza a szárazföldi lakótömbök és a kikötők világának. Szintén a kikötőkből vett analógia alapján oldják meg a gépészeti vezetékek épületbe juttatását. Ha a szárazföldhöz közvetlenül van kikötve a hajó, akkor a partfal homlokfelületéből csatlakoztatják a vezetékeket, ha viszont stég rendszer van, akkor annak hosszirányú tartószerkezetével párhuzamosan vezetik el a gépészetet a deszkaborítás alatt és innen történik az egyes épületeknél a lecsatlakozás. Minden esetben a vízszintingadozásra való tekintettel flexibilis csöveket alkalmaznak, ez vonatkozik a víz, villany, gáz és csatorna vezetékeire egyaránt.
Minden más tekintetben az úszó házak nem különböznek szárazföldi társaiktól, ugyanaz a nyitottság, individualista felfogás érhető tetten ezeken a házakon is. A külön bejáratok biztosításának lehetősége adott, a szomszédsági viszonyok holland értelmezése abszolút bele illik ebbe a rendszerbe is. A lakó funkció kiterjesztésével, a funkciók egymásra halmozásával, bonyolodásával fognak az utóbbi kérdések a vízen is megjelenni. Egyenlőre egy olyan léptéknél tartanak gyakorlatilag ezek az épületek, melyek az egyedi, újszerű megjelenésükkel keltik fel a szemlélődők érdeklődését. Természetesen tervek szintjén már az úszó városok nagyságrendjénél tartanak, ennek élén a holland WaterStudio iroda áll, Koen Olthuis vezetésével, aki Dubai számára készít ilyen jellegű terveket, bár helyenként ezek a
nagyszabású tervek még meglehetősen utópista felfogást tükröznek. Ugyanakkor a dubai-i fejlesztéseket elnézve nem kizárt ezen tervek közeljövőbeni megjelenése sem. Elég csak a Palm Island-re gondolni, mely a holland polderek testvéreként fogható fel. De a fejlődésnek nem csak ez az iránya látszik körvonalazódni. A ma oly divatos fenntarthatóság szempontrendszere igen közel áll az úszó házak filozófiájához. Egyenlőre az alternatív energiák felhasználása várat magára, pedig tulajdonképpen minden adott hozzá. A nap kollektorok alkalmazása, a szél energiájának kihasználása és a víz hűtő-fűtő hatásának gyakorlata már bevett módszereknek nevezhetőek. Sokkal izgalmasabb kihívásokat jelent a hullámok energiájának átalakítása vagy az édes/sós víz ozmózis hatásainak kihasználása. A fenti lehetőségek jól példázzák, előre vetítik az úszó világ polarizáltságát. Van a hagyományos, kényszerből, esetleg szegénységből hajóra kényszerülő lakók tömege, míg megjelent a trendiség okán vízen élők csoportja, akik maximális komfort és technikai felszereltség mellett – egyenlőre gyakorlatilag csak többé-kevsébé – a ’top’, a ’high-tech’ képviselői.
A fejlődés ma még csaknem teljesen hiányzó eleme – néhány üdítő kivételtől eltekintve – az úszó közterek jelenléte. Nyilvánvalóan összefüggésben van ez a házak jelenlegi szoros szárazföldi kapcsolatával. Tehát a vízi élet fejlődésének szükségszerű következménye a közterek úszó megjelenési formája. A már korábban említett Koen Olthuis, holland részről ennek az új vízi építészetnek az úttörői közé tartozik, aki már egyetemi évei alatt különös figyelmet fordított a víz szerepére a holland mindennapokban. Már ekkor megfogalmazta koncepcióját, melynek lényege, hogy olyan helyre kell építkezni a jövőben, ahová eddig elképzelhetetlen volt, azaz a vízre. Számára az a felfogás teljesen irracionális, miszerint olyan művi országban éljen, ahol gátak és különböző szivattyúrendszereknek van kiszolgáltatva, akkor, amikor az ország jelentős része a tenger szintje alatt van és a klímaváltozás következményeként azok szintjének emelkedésére lehet számítani. Koen Olthuis ezért tartja fontosabbnak a vízzel való együttélést. mint az azzal való harcolást. Összegezve elmondható, hogy a kortárs holland építészet vízre épülő építészete egy olyan szemléletbeli változást hozott, mely nem a természet legyőzését, hanem az azzal való harmonikus együttélést fogalmazza meg. Egyúttal ez az irány új divatot is teremtett a lakáspiacon. A gyakorlati megvalósulás terén mindez nem hozott eddig sohasem látott
technikai
megoldásokat, inkább
az eddigi ismeretek
újszerű
összeillesztésén
alapul
sikeressége. Ugyanakkor az is látszik, hogy még hatalmas lehetőségek rejlenek benne, de addig is egy új életérzést nyújt büszke lakói számára.
_ Felhasznált irodalom Geert Mak /2001/: Amszterdam – Egy város életrajza, Corvina, Budapest Maarten Kloos, Dave Wendt /2006/: Formats for living, Arcam/Architectura and Neutra Press, Amsterdam Kelemen Gábor: Vízen lakni csodálatos, in Vitorlázás Magazin, 2010/2, 62-66. o. Vukoszávlyev Zorán /2005/: Kortárs holland építészet, Terc, Budapest http://www.youtube.com/watch?v=Ve5faGqcYcQ http://www.youtube.com/watch?v=wGqPL9CRJ2A&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=KF-xByLqJx8&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=-BNeZCsozeE&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=L8FHb-cO67M&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=eteUN-Nx8XA&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=TjXvHM6M9l8&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=FxB8Bs66Ujk http://de51gn.com/design/the-floating-world-of-koen-olthuis/ http://inhabitat.com/2006/08/29/interview-koen-olthius-of-waterstudionl/ http://washingtontechnology.com/articles/2006/09/15/koen-olthuis--survival-guideperspectives-from-the-field.aspx
_ Felhasznált képek – munkaközi! Internetes forrás 2012. április-május http://inhabitat.com/waterstudios-amphibious-architecture/waterstudioreflectjpg/ http://www.autoberlesonline.hu/blog/2009/02/tulipanok-nyomaban-hollandiaban/ http://www.univpecs.pte.hu/index.php?p=blog&act=post_view&blog_id=4&post_id=62 X http://epulettar.hu/cikk/brick-award-08-a-teglaepiteszeti-dij http://www.dezeen.com/2008/10/17/villa-1-by-powerhouse-company/ http://tapedek.wordpress.com/2009/10/12/divinatio-restaurant-by-sluijmer-van-leeuwenarchitects/ X http://digital-photo.com.au/gallery3/index.php/Landscapes/Europe/Holland/HollandAmsterdam-Houseboat-101_8475-Web X http://www.penick.net/digging/?p=299 http://www.stuartgustafson.com/images/Amsterdam-house_boat.jpg X http://www.jpgcs.com/post/2009/04/16/e4b893e9a298efbc9ae69caae69da5e4bd8fe5ae85 efbc8ce68ab5e5bea1e585a8e79083e58f98e69a96efbc88e4ba8cefbc89.aspx http://www.maesholnap.hu/portal/cikk2.php?idc=20100323-083636&idl=elso&id2=20051025163815 X X http://archnewhome.com/glass-house-design/floating-glass-house-watervilla-kortenhoef-bywaterstudio-nl
