A LEVEGŐ MINŐSÉGE A DOROGI- MEDENCÉBEN
Légszennyezés, levegőkörnyezet és ennek hatásai az Esztergom-nyergesújfalui- és Dorogi kistérségekben
Készült a VÁLASZÚTON HAGYOMÁNYŐRZŐ ÉS KÖRNYEZETVÉDŐ ALAPÍTVÁNY koordinálásával a
„„ÖSSZEFOGÁS A DOROGI-MEDENCE TISZTÁBB LEVEGŐJÉÉRT!” c. program keretében a NEMZETI CIVIL ALAP támogatásával
2009.
1
Írta és szerkesztette: Szuhi Attila
Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány 5233 Tiszagyenda, Ságvári E. u. 10.
Felelős kiadó: Válaszúton Alapítvány
Ez a kiadvány csak elektronikus formában készült el.
Ez a tanulmány a Nemzeti Civil Alap Civil önszerveződés, szakmai és területi együttműködés kollégiuma támogatásával jött létre.
Az NCA ÖNSZ-08-A. számú “Tiszta levegőt a Dorogi-medencének!” c. program keretében A tanulmányt megalapozó program gazdája a Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány. A program megvalósításában partnerünk az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület és a Zöld Sziget Tát és Térsége Környezetvédelmi Egyesület. A tanulmányt a Válaszúton Alapítvány készítette Köszönet a résztvevők közreműködéséért!
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. ELŐSZÓ ....................................................................................................................................... 5 2. A TÉRSÉG ÁLTALÁNOS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐI A LÉGSZENNYEZETTSÉG SZEMPONTJÁ-BÓL ............................................................................ 6 2.1 Lakosság ............................................................................................................................. 6 2.2. Gazdaság ........................................................................................................................... 6 2.3. Természeti adottságok ......................................................................................................7 3. A TÉRSÉG JELENLEGI LEVEGŐÁLLAPOTA ......................................................................... 9 3.1. Levegőállapot a zónabesorolás alapján ........................................................................... 9 3.2. A térség levegőállapota a mérőállomások adatai alapján ............................................. 11 3.2.1. A RIV-állomások adatai ................................................................................... 11 3.2.2. Az automata mérőállomások adatai ...............................................................13 3.3. Rövid összegzés – a térség jelenlegi levegőállapota......................................................16 4. LÉGSZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS A TÉRSÉG-BEN ....................................................18 4.1. Néhány szó a kibocsátásokról általában.........................................................................18 4.2. Ipari eredetű kibocsátás..................................................................................................19 4.3. Kommunális (fűtési) eredetű kibocsátás ...................................................................... 22 4.3.1. A lakossági fűtésből származó szennyezőanyag kibocsátás számításának módszere .................................................................................................................... 23 4.3.1.2. A felhasznált tüzelőanyag mennyisége ....................................................... 24 4.3.1.3. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás számítása ...................................... 26 4.3.1.4. A lakossági fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátások......................... 27 4.3.2. Lakossági tüzelésből származó kibocsátás .................................................... 28 4.4. Közlekedési eredetű szennyezőanyag kibocsátás......................................................... 29 4.4.1 A Közúti közlekedésből származó szennyezőanyag kibocsátás számításának módszere .................................................................................................................... 30 4.4.1.2. A járművek fajlagos kibocsátása ..................................................................31
3
4.4.1.3. Az összes emisszió számítása........................................................................31 4.4.2. Közúti közlekedésből származó kibocsátások............................................... 32 4.5. Emissziók összehasonlítása ........................................................................................... 34 4.6. Emissziókataszter........................................................................................................... 35 5. LEVEGŐÁLLAPOT AZ EMISSZIÓK ALAPJÁN ..................................................................... 39 5.1. Az alkalmazott módszer és eredmények........................................................................ 40 5.2. Egyéb légszennyező anyagok ......................................................................................... 45 6. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY................................................................................................ 47 6.1. Környezet-egészségügyi helyzet az irodalmi adatok alapján ....................................... 47 6.2. Környezet-egészségügyi helyzet számítások alapján ................................................... 50 7. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ..................................................................................................... 54 8. FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................................. 56 9. ADATKÖZLŐK .......................................................................................................................... 58
4
1. ELŐSZÓ Esztergom és Dorog térsége, közkeletű nevén a Dorogi-medence immár hosszú évtizedek óta komoly problémákkal küzd a levegőminőség terén. Noha a rendszerváltás előtti időkhöz képest napjainkra jelentősen javult a levegő állapota, a jogszabályok szigorodása, és a környezettudatosság fokozódása a levegőminőség kérdését állandó jelleggel napirenden tartották. Ezt az érdeklődést csak fokozták egyes tervezett vagy éppen működő ipari üzemek kibocsátásainak kapcsán felmerülő kételyek és aggodalmak. Gyakran a levegő minősége a napi közbeszéd része lett. Civil szervezetek alakulása, helyi népszavazások is köthetőek a levegő minőségének kérdéséhez. A programban részt vevő civil szervezetek több éves vagy akár évtizedet meghaladó munkájuk során naponta találkoztak a helyben élő emberek aggályaival, utcai tanácsadások, tervezett ipari üzemek fórumain, vagy éppen személyes beszélgetések során. A lakossági érdeklődés ellenére azzal kellett szembesülnünk, hogy a térség levegőállapotára vonatkozóan nincsenek elérhető részletes adatok, amelyek konkrét választ tudnának adni az emberek által feltett kérdésekre. Milyen a levegő jelenlegi állapota? Milyen egészségügyi kockázatot jelent ez a családok számára? A tervezett új üzemek, a növekvő gépkocsiforgalom, még elviselhető-e, vagy már túllépi a megengedhető szintet? A fenti problémát tapasztalva elhatároztuk, hogy megpróbáljuk összegyűjteni az összes releváns, a levegő minőségével kapcsolatos adatot, amely elérhető, hogy valamiféle képet kapjunk a térség levegőállapotáról. Ezen elhatározás révén született meg a „Tiszta levegőt a Dorogi-medencének!” c. program. A programról a későbbiekben még szót ejtünk, itt tovább folytatva a gondolatsort elmondhatjuk, hogy azzal kellett szembesülnünk, hogy az adatok összegyűjtése és publikálása nem elegendő, hanem saját számításokat, méréseket, modellezéseket is kell végeznünk. Természetesen a program lehetőségei, anyagi erőforrásai nem tették lehetővé a legmodernebb alkalmazások és modellek használatát, de egy alapfelmérésre, a nagyságrendek tisztázására elegendőek voltak. Reméljük, hogy a program eredményei összefogásra ösztönzik a térség önkormányzatait, a hatóságokat, és a levegő terhelőit, hogy egy a mienknél több erőforrást mozgósító program eredményeként nagy pontosságú és kellő részletezettségű képet kaphassunk a levegő állapotáról, és ennek nyomán elindulhasson a levegő minőségének hosszú távú tervezése, és a levegő minőségének javítása.
5
2. A TÉRSÉG ÁLTALÁNOS TÁRSADALMI-GAZDASÁGI JELLEMZŐI A LÉGSZENNYEZETTSÉG SZEMPONTJÁBÓL Ahhoz, hogy egy térség levegőállapotát feltárjuk elengedhetetlen, ha csak néhány mondatban is utalnunk az általunk vizsgált térség társadalmi-gazdasági jellemzőire. Az alábbiakban néhány mondat erejéig erre térünk ki, koncentrálva azokra a tényezőkre, amelyek a levegőminőség szempontjából érdekesek, és alapvetők. Részletes bemutatásra nem törekszünk, mert az elérhető más települési-kistérségi dokumentumokban.
2.1 Lakosság A program 24 település közigazgatási területét érinti, az EsztergomNyergesújfalui, valamint a Dorogi kistérség településeit. A dorogi kistérség lélekszáma jelenleg, mintegy 41.000 fő, a legnépesebb település, Dorog lélekszáma meghaladja a 12 ezret. Az Esztergomi kistérség lélekszáma közel 56 ezer fő, legnépesebb városa, a 30 ezer lakosú Esztergom. A két kistérség együttes lélekszáma tehát megközelíti a 100.000 főt, a népsűrűség 179 fő/km2 (országos átlag 108 fő/km2). Elmondható tehát, hogy a terület népsűrűsége igen nagy, amely kedvezőtlen a levegőminőség szempontjából. A nagy népsűrűség területarányosan nagyobb kibocsátással jár mind a közlekedés, mind a kommunális fűtés tekintetében. Esztergom történelmi városfejlődése során kialakult szűk, sokszor hegyoldalakra felfutó utcái a levegőminőség szempontjából kedvezőtlen adottságnak tekinthetők (1). A többi településre ez kevéssé jellemző.
2.2. Gazdaság Tanulmányunkban a jelenlegi helyzetről kívánunk képet adni, így nem foglalkozunk a múltbeli helyzettel, tendenciákkal, csupán annyit jegyeznénk meg, hogy a térség a múltban is erősen iparosodott volt, a szénbányászat a 1780-as évek elejére nyúlik vissza, jelentős volt már korábban is a levegőterhelő üzemek jelenléte a térségben (cementgyárak, erőművek, stb.), (2). Az esztergomi kistérség jelenleg az ország gazdaságilag egyik legfejlettebb térsége, meghatározó ágazata az ipar. Két ipari parkjában, az esztergomiban és a nyergesújfaluiban országos szinten is meghatározó iparvállalatok tevékenykednek (pl. Suzuki Zrt., Zoltek Zrt., Holcim Hungária Zrt.). Ezen vállalatok jelentős kibocsátással is rendelkeznek.
6
A dorogi kistérség szintén jó helyzetben van, kiemelkedően magas az ipari dolgozók aránya és az egy főre jutó ipari termelés. A kistérségben két ipari park található: a dorogi és a piliscsévi. Dorogon a Sanyo Hungary Kft. telephelyén napelemeket és légkondicionálókat gyártanak, a Richter Gedeon Nyrt. gyáregysége gyógyszereket gyárt. Szintén Dorogon épült fel az országban egyedülálló veszélyeshulladék-égető, itt üzemel a Dorogi hőerőmű is (DorogEsztergom Erőmű Kft.) (3). A gazdaságilag kedvező kép levegőminőségi szempontból kedvezőtlen. Az ipari parkok, a nagyfokú ipari termelés a vegyipar, a cementgyártás, az erőmű jelenléte komoly terhelő forrást jelent a térség számára, és fokozza a magas népsűrűségből fakadó nagyobb terhelés kedvezőtlen hatását. A mezőgazdaság szerepe a térségben kevéssé jelentős, különösen nem a népesebb, terheltebb területeken. A periféria területeken, a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya növekszik, ami a szálló és ülepedő por terhelés szempontjából kedvezőtlen. Mi vizsgálatainkban azonban a mezőgazdasági eredetű emisszióval nem foglalkozunk. Közlekedés szempontjából a 10-es számú elsőrendű főút, valamint a 11-es számú másodrendű főút emelhető ki, amelyek napi forgalma helyenként meghaladja a 10 ezer járművet. Jelentős még a 111-es és 117-es másodrendű utak forgalma, a többi összekötő és bekötő út forgalma már lényegesen alacsonyabb. A közlekedési fejlesztési koncepciók (új teherhíd, M10-es, stb.) tovább növelhetik az amúgy is jelentős forgalmat, és az ebből adódó levegőterhelést.
2.3. Természeti adottságok A természeti adottságok közül számos hat a levegő állapotára. A legfontosabbak a meteorológiai (éghajlati) adottságok. Mi itt nem kívánjuk ismertetni a térség természeti adottságai, ez számos egyéb kiadványban elérhető, csak annyit jeleznénk, hogy a későbbiekben számításainkhoz a táti meteorológiai állomás adatait használtuk fel, mert vizsgált térségünkben központi helyen található. Még annyit jegyeznénk meg, hogy egyéb természeti adottságok, így a domborzat, a növényborítottság, a területhasználat, a vízfelületek, stb. is mind-mind befolyásolja a levegő minőségét. Elég csak arra gondolnunk, hogy hiába a magas ipari kémények, ha a szemközti hegyoldalban vele egy magasságban találunk lakóházakat. Ebből a szempontból vizsgált területünk medence-jellege mindenképpen előnytelen adottság. Mi ezen tényezőket jellemzően nem vettük figyelembe, mert jócskán meghaladnák e tanulmány anyagi lehetőségeit. Ezeket a tényezőket egyébként más dokumentumok, hatástanulmányok sem veszik számításba.
7
Ugyanígy nem vizsgáltuk a speciális meteorológiai helyzetek előfordulásának gyakoriságát, és az ilyen helyzetekben kialakuló levegőállapotokat. Jellemzően a természeti adottságok közül csak a felszíni érdességet, és néhány meteorológiai tényezőt (jellemző szélsebesség, stabilitás) vettünk figyelembe, amelyek nem elhagyhatóak.
8
3. A TÉRSÉG JELENLEGI LEVEGŐÁLLAPOTA Ahhoz, hogy feltárjuk a térség levegőállapotát, első feladatunk a jelenleg e téren rendelkezésünkre álló adatok összegyűjtése és elemzése, amely megerősítheti vagy cáfolhatja az itt élő emberek szubjektív tapasztalatát a levegő állapotáról. A jelenlegi levegőállapotról tájékoztat a térség légszennyezettségi zónabesorolása, továbbá az itt működtetett manuális és automata légszennyezettség mérőállomások adatsora. A következőkben ezeket vizsgáljuk meg részleteiben.
3.1. Levegőállapot a zónabesorolás alapján A környezet védelméről szóló törvény (1995. évi LIII. 110. § (8)) felhatalmazása alapján a környezetvédelmi miniszter az ország területét levegőminőségi szempontból zónákra osztotta. Ezt a felosztást egy minisztériumi rendelet taglalja (4/2002. (X.7) KVVM rendelet), amely alapján vizsgált térségünk a 3. számú légszennyezettségi zónába esik (Komárom-Tatabánya-Esztergom). A rendelet az egyes szennyezőanyagokat csoportokba sorolja, annak megfelelően, hogy azok levegőminőségi szempontból milyen koncentrációban vannak jelen. Térségünkre az egyes szennyezőanyagok az alábbi csoportba tartoznak: Szennyezőanyag
Csoport
Kén-dioxid
E
Magyarázat azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.
Nitrogén-dioxid
C
azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van.
Szén-monoxid
F
azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.
Szilárd (PM10)
B
Benzol
E
azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.
Az alsó és felső vizsgálati küszöbértékek számszerű értékét a 17/2001. (VIII.3.) KÖM rendelet 1 . számú melléklete taglalja. Ezek alapján a fenti táblázat az alábbi módon konkretizálható:
9
Szennyezőanyag
Csoport
Kén-dioxid
E
Nitrogén-dioxid
C
Szén-monoxid
F
Szilárd (PM10)
B
Benzol
E
Magyarázat a légszennyezettség a határérték 40-60%-a között van (50-75 mikrogramm/m3)
A légszennyezettség a határérték felett (és a tűréshatás alatt) van (85 mikrogramm/m3) a légszennyezettség a határérték 50%-át nem haladja meg (2,5 miligramm/m3)
a légszennyezettség a határérték és a tűréshatás felett van (50 mikrogramm/m3)
a légszennyezettség a határérték 40-70%-a között van (2-3,5 mikrogramm/m3)
A táblázatból látható, hogy térségünkben, a 3. számú légszennyezettségi zónában a legnagyobb problémát a szilárd szennyezőanyagok és a nitrogén-dioxid jelenti, amelyek mennyiségei jellemzően a határérték felett vannak. A légszennyezettségi zónába tartozó településeket a KVVM rendelet tételesen felsorolja, így lehetőség van, a szennyezettebb települések pontos behatárolására. Ezek a települések a mi általunk vizsgált térségben az alábbiak: A 3. számú
Az Észak-dunántúli Környezet- légszennyezettségi zónába Légszennyezettségi zónába nem tartozó települések tartozó települések védelmi Felügyelőség a Bajót Annavölgy légszennyezettségi zóna Dorog Bajna intézkedési programjában (1) Esztergom Csolnok Kesztölc Dág megjegyzi, hogy a zónába Lábatlan Epöl tartozó három települést Mogyorósbánya Leányvár Nyergesújfalu Máriahalom csekély légszennyezettségűnek Süttő Nagysáp tekint, ezek: Bajót, Kesztölc és Tát Piliscsév Mogyorósbánya. Ezek alapján Tokod Sárisáp Tokodaltáró Úny tehát előzetesen Dömös lehatárolhatóak a vizsgált Pilismarót területen belül szennyezettebb, és kevésbé szennyezett területek. A táblázatból látható, hogy a dorogi medencében elkülönülnek a szennyezettebb települések, amelyek a Duna-menti erősen iparosodott, sűrűn lakott, forgalmasabb településeket fedi le, és egy kevésbé szennyezett terület, amely az előbbit övezi. A következőkben áttérünk a mérőállomások tapasztalataira.
10
3.2. A térség levegőállapota a mérőállomások adatai alapján A vizsgált térségben több helyen is mérik a levegő minőségét. Az un. Regionális Imisszió Vizsgáló (RIV) állomások Lábatlanon, Esztergomban és Dorogon mérik a levegő kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ülepedő por tartalmát. Ezen túl Esztergomban és Dorogon automata állomások is működnek, amelyek számos egyéb szennyezőanyag mennyiségét is mérik (4). Az automata állomások elsősorban városi háttérszennyezettséget mérnek, míg a RIV állomások a szennyezettebb területeken kerültek elhelyezésre. Az alábbiakban elsőként a RIVállomások által mért adatokat mutatjuk és értékeljük. 3.2.1. A RIV-állomások adatai
Lábatlanon a Polgármesteri Hivatal (József Attila u. 62.)-nál történik kén-dioxid és nitrogén-dioxid mérés, a 10-es úton, a Rákóczi F. u. 5 ill. 163. szám alatt pedig ülepedő por mérés. Esztergomban a 11-es úton, a Tanítóképző Főiskolánál ( Mayer L. u. 1-3.) történik kén-dioxid és nitrogén-dioxid, továbbá ülepedő por mérés. Ez utóbbit mérik a Simor J. u. 128. szám alatt (Egyesített Szociális Intézmény) is a buszállomás közelében. Végül Dorogon a 10-es főút mentén az ÁNTSZ-nél (Bécsi út 9) illetve a Polgármesteri Hivatalnál (Bécsi út 71) történik kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ülepedő por mérés. Ülepedő port mérnek még a Mátyás király u. 20. szám alatt is. Az alábbiakban bemutatjuk a RIV-állomásokon, mért szennyezőanyag koncentrációkat. Elsőként a kén-dioxid éves átlagos koncentrációját mutatjuk be. 16,00
14,00
12,00
mikrogramm/m3
10,00 Dorog, ÁNTSZ Dorog, Polgármesteri Esztergom, Tanítóképző Lábatlan, Polgármesteri
8,00
6,00
4,00
2,00
0,00 2003
2004
2005
2006
2007
Kén-dioxid éves átlagos koncentrációja a RIV-állomások alapján 11
350 Dorog, Mátyás u. Dorog, ÁNTSZ Dorog, Polgármesteri Esztergom, Szociális Otthon Esztergom, Főiskola Lábatlan, Rákóczi 5. Lábatlan, Rákóczi 163. Határérték
300
200
150
100
50
0 2003
2004
2005
2006
2007
Nitrogén-dioxid éves átlagos koncentrációja RIV állomások alapján A diagrammból jól látszik, hogy a kén-dioxid éves átlagos koncentrációja lényegesen alatta marad az 50 mikrogramm/m3-es határérték koncentrációnak. Az ábrából az is jól leolvasható, hogy a koncentrációk a különböző települések esetén együtt mozognak, azaz a koncentrációt nem elsősorban helyi-települési szintű hatások határozzák meg. A fenti diagramon a RIV-állomások alapján az éves átlagos nitrogén-dioxid koncentrációt mutatjuk be. Az ábrán vörös vonal jelzi a határértékeket. Jól látható, hogy az esztergomi mérőállomás adatai lényegesen e felett helyezkednek el, de a többi állomás adat is megközelíti ezt az értéket. Az ábra vonalai itt is együtt mozognak. Végül utolsó diagrammunkon az ülepedő por mennyiségét mutatjuk be. Itt szintén 80,00
Dorog, ÁNTSZ Dorog, Polgármesteri Esztergom, Tanítóképző Lábatlan, Polgármesteri Határérték
70,00
60,00
50,00 mikrogramm/m3
tonna/km2/év
250
40,00
30,00
20,00
10,00
0,00 2003
2004
2005
2006
2007
Ülepedő por éves átlagos mennyisége RIV állomások alapján 12
három település, de hét mérőállomás adatait állnak rendelkezésre. Látható, hogy az ülepedő por mennyisége, Lábatlan és Dorog egy-egy mérőállomásán éves viszonylatban lényegesen a határérték felett van, de határérték közeli a többi állomás esetében is. Mindhárom diagramm esetében jól látszik, hogy a különböző települések mérőállomásainak adatai az idősor mentén együtt mozognak. Ez azt mutatja, hogy az éves változások hátterében elsősorban nem települési szintű, hanem egyéb tényezők állnak (mi elsősorban a meteorológiai tényezők változásának tudjuk be). Az öt év alatt egyik szennyezőanyag tekintetében sem lehet szignifikáns változást sem növekedést, sem csökkenést - kimutatni. Ez alól csak az ülepedő por jelent kivételt. Esztergom esetében a nitrogén-dioxid kiugró értékét a többi településhez viszonyítva nagy valószínűség szerint a közlekedés eredményezi, míg a lábatlani mérőállomás magas ülepedő por koncentrációja a Lábatlani Cementgyárral hozható összefüggésbe. A három település között a szennyezőanyagok koncentrációját tekintve lényeges különbségek nem vehetőek észre. Dorog esetében, ahol két mérőállomás is üzemel, jól látszik, hogy azok elhelyezkedése nagyban befolyásolja a kapott adatokat. Így például a kén-dioxidra tekintve látható, hogy a maximum és a minimum értékeket is egy-egy dorogi állomás adja, és az ülepedő port tekintve is a szélső értékek között mozognak az egyes dorogi mérőállomások adatai. Összegzésképpen elmondható, hogy a három település közel azonos szennyezettséggel bír, problémát elsősorban a szilárd és a nitrogén-dioxid szennyezettség jelent, továbbá időben érdemi trendváltozások nem figyelhetőek meg, elsősorban az idősor rövidsége miatt. 3.2.2. Az automata mérőállomások adatai
A RIV mérőállomások mellett, két településen, Esztergomban és Dorogon automata mérőállomások is üzemelnek, amelyek célja a városi háttérszennyezettség vizsgálata (4). Éppen ezért olyan környezetben kerültek elhelyezésre, amelyek reprezentálják a települést (azaz városias környezetben), de nincsenek valamely nagyobb terhelő forrás közelében. Így az esztergomi mérőállomás, a helyi kórház közelében (Petőfi S. u. 26-28), míg a dorogi a Zsigmondy lakótelepen (11. sz.) kerültek elhelyezésre. A mérőállomásokon számos szennyezőanyag koncentrációját mérik, mi most a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és (ülepedő por mérés hiányában) a szálló por (PM10) koncentrációját mutatjuk be.
13
Elsőként a kén-dioxid koncentrációját ismertetjük: 14
12
mikrogramm/m3
10
8 Dorog Esztergom
6
4
2
0 2004
2005
2006
2007
A kén-dioxid koncentrációja lényegesen alatta marad az éves határértéknek (50 mikrogramm/m3) és összehasonlítva a RIV-mérőállomás adataival, azoknál alacsonyabb. Ez a diagramm már jól kiadja a két település közötti különbséget, jelesül azt, hogy Dorogon a koncentráció magasabb, mint Esztergomban. Az időbeni csökkenő tendencia is egyértelműbb. A RIV állomások adatainál, mivel azok a legszennyezettebb helyeken kerültek elhelyezésre, és lokális hatásoknak vannak kitéve, az automata mérőállomás adatiból levonható következtetéseket 25
mikrogramm/m3
20
15 Dorog Esztergom
10
5
Éves átlagos nitrogén-dioxid koncentráció az automata állomások alapján 0 2004
2005
14
2006
2007
megbízhatóbbnak tartjuk háttérszennyezettségét.
és
jobban
jellemzik
egy
település
A nitrogén-dioxid koncentráció az automata állomásoknál, lényegesen alatta marad a RIV-állomásokon mért értékeknél (mintegy fele annak). Ennek oka, hogy a RIV-állomások forgalmas közutak mentén helyezkednek el, és a közlekedés nitrogén-dioxid kibocsátása, lényegesen megemeli a koncentrációkat. A városi háttérszennyezettséget tehát az automata állomások adatai mutatják meg, ugyanakkor a RIV-állomások figyelmeztetnek a forgalmas közutak hatására, és az ott kialakuló magas koncentrációkra (és azok negatív élettani hatására.) A diagramból egyértelmű időbeli változási tendenciák nem vonhatóak le, a két település háttérszennyezettsége közel azonosnak tekinthető. Végül, mivel az automata állomásokon ülepedő por mérés nem történik, ezért a szilárd szennyezőanyag koncentrációt a szálló por mennyiségével mutatjuk be. Ez a szennyezőanyag méretében tér el az ülepedő portól, és lényegesen kedvezőtlenebb élettani hatásokkal rendelkezik. 45 40 35
mikrogramm/m3
30 25
Dorog Esztergom Határérték
20 15 10
Szálló por (PM10) éves átlagos koncentrációja az automata állomásokon
5 0 2004
2005
2006
15
2007
A szálló por éves átlagos koncentrációját mutató diagrammon jól látható, hogy az automata mérőállomáson mért adatok megközelítik, olykor túllépik az éves határértéket (40 mikrogramm/m3). Az éves átlagos koncentráció mellett külön figyelmet érdemel azon napok száma, amikor a 24 órás határérték feletti koncentrációt mértek a mérőállomások. Ezt az alábbi diagrammon láthatjuk: 120
határérték feletti napok száma
100
80
Dorog Esztergom
60
40
20
0 2004
2005
2006
2007
Azon napok száma amikor a szálló por koncentrációja a 24 órás határértéket meghaladta
A 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet szerint a 24 órás határérték egy évben 35 napnál többször nem léphető túl. Látható, hogy Dorog és Esztergom esetében is, valamennyi évben e feletti a határértéket túllépő napok száma. Időben előrehaladva enyhén javuló, stagnáló helyzetet fedezhetünk fel. Megállapítható tehát, hogy a szennyezőanyagok közül a szálló por koncentrációja jelenti a legnagyobb problémát a térségben. Különösen annak ismeretében, hogy az automata mérőállomások városi háttérszennyezettséget regisztrálnak, azaz a kibocsátó pontforrások, közlekedési utak mentén a levegőminőség még kedvezőtlenebb lehet.
3.3. Rövid összegzés – a térség jelenlegi levegőállapota A zónabesorolás, és a mérőállomások adatainak elemzése alapján nagy vonalakban és néhány településre konkrétan meghatározható a levegőkörnyezet jelenlegi állapota.
16
Vizsgált térségünk településeinek fele, elsősorban a Dunához közeli települések Lábatlantól Dorogon át Esztergomig szennyezettnek tekinthető. A fő problémát a szilárd szennyezőanyag, a szálló és ülepedő por jelenti. E mellett a nitrogén-dioxid koncentrációja tekinthető magasnak. Jellemző időbeli tendenciákat az elmúlt öt év során nem lehet kimutatni, csupán a kén-dioxid koncentrációjának korábbi csökkenő tendenciája figyelhető meg egyértelműen. A térség Dunától távolabbi településeinek levegőminősége ennél lényegesen kedvezőbb, jelentős részük nem tartozik a rendelet által kijelölt légszennyezettségi zónába sem. Ennek oka, a kisebb népesség, a csekély közúti forgalomban és az ipar hiányában jelölhető meg. Sajnos azonban ezekre a településekre vonatkozóan nem rendelkezünk konkrét adatokkal. A három konkrét mérési eredménnyel rendelkező település közül, az adatok alapján Dorog tekinthető összességében a legszennyezettebbnek, és ezzel vélhetően az egész általunk vizsgált térség legszennyezettebb települése. Mind a három szennyezőanyag háttérkoncentrációja ezen a településen érte el a legmagasabb értéket. Különösen aggasztó azon napok száma, amikor a szálló por koncentrációja a határérték felett volt. De nem jó a helyzet az ülepedő por tekintetében sem. Esztergom levegőminősége mind a négy vizsgált szennyezőanyag tekintetében kedvezőbb, mint Dorogé, azonban a szálló por koncentrációja itt is igen magas, és a határérték túllépéssel bíró napok száma is magasabb, mint amennyit a jogszabály elfogadhatónak tart. Fontos kiemelni a Tanítóképzőnél mért határérték feletti nitrogén-dioxid koncentrációkat, amely a legmagasabb mért érték a térségben. Ennek oka a 11-es út forgalma és ez jól rámutat arra, hogy Esztergom levegőminőségében a közlekedés meghatározó tényező. Továbbá felhívja a figyelmet a közlekedési utak mentén élő/dolgozó lakosok kitettségére, és egészségügyi kockázataira. Lábatlanon a kén-dioxid és nitrogén-dioxid koncentrációja némileg elmarad a két városban mért értékeknél, itt azonban az ülepedő por határérték feletti koncentrációja emelhető ki. Ez nagy valószínűség szerint az itt üzemelő cementgyár kibocsátásaival is szoros összefüggésében áll. A fentiekben tehát bemutattuk, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján jelenleg milyennek tekinthető a térség levegőállapota. Ezek az adatok sajnos nem kellő részletezettségűek, ezért tovább kell lépnünk. A következő feladatunk annak meghatározása, hogy mely forrásokból és mennyi szennyezőanyag jut a levegőbe térségünkben.
17
4. LÉGSZENNYEZŐANYAG KIBOCSÁTÁS A TÉRSÉGBEN 4.1. Néhány szó a kibocsátásokról általában A térség légszennyezőanyag kibocsátása döntően három forrásból származik, ezek: - lakossági (és intézményi) fűtési eredetű kibocsátás - közlekedés, szállítás eredetű kibocsátás - ipari tevékenység Ezek mellett elhanyagolható vagy kisebb jelentőségű a mezőgazdasági kibocsátás (porzás, tarlóégetés, stb.) a házi avar égetés, tűzesetek, és egyéb antropogén légszennyező források. Részletes adatok az ipari kibocsátásra vonatkozóan állnak rendelkezésünkre, ugyanis a jogszabályban meghatározott kibocsátás felett a környezetterhelő jelenteni köteles az általa kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségét. Ez kellő részletezettségű, így a továbbiakban ezt használjuk. Lényegesen kevesebb adat áll rendelkezésünkre a közlekedési eredetű kibocsátás kapcsán. A Közlekedéstudományi Intézet 20x20 km négyzetrácsokra, az egész országra vonatkozóan meghatározta ugyan a közlekedési eredetű légszennyezőanyag kibocsátást a 2004-es évre vonatkozóan, azonban ez számunkra nem kellő felbontású, hiszen települési szintű adatokat nem ad (5). Éppen ezért itt egy saját módszertan kidolgozása vált szükségessé, amelyet a későbbiekben bemutatunk. A lakossági fűtési eredetű kibocsátás esetén még rosszabb a helyzet, hiszen itt a térségre vonatkozóan semmiféle adat nem áll rendelkezésünkre. Éppen ezért itt is szintén egy általunk kidolgozott módszertant kellett alkalmaznunk, amelyet az adott fejezetnél bemutatunk. A többi kibocsátó forrást, a fenti háromhoz képest kisebb mértékűnek tartjuk, számszerűsítésük igen nehéz feladat, és ezért a későbbiekben nem foglalkozunk vele. Ezek jellemzően időszakosan jelentkeznek, és rövid ideig okozhatnak jelentős hatást (pl. tűzesetek). Ugyanakkor ezek a hatások nem minden esetben elhanyagolhatóak. Ismereteink szerint az esztergomi hulladék-lerakó tűz Párkány városában okozott határérték feletti kén-hidrogén koncentrációt. Az őszi időszakban az avarégetésnek lehet jelentős lokális hatása. Szintén számottevő hatása lehet a tarlóégetésnek. A tavaszi hónapokban a szántóföldek közelében a szélerózió okozta szálló és ülepedő por koncentrációnövekedés jelenthet problémát. Ezek a témák, azonban meghaladják a jelenlegi tanulmány kereteit. Egy részletesebb vizsgálat azonban ezeknek a kibocsátására is fényt deríthet.
18
4.2. Ipari eredetű kibocsátás Az ipari kibocsátók adatait első ízben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől próbálkoztunk kikérni. Sajnos a Felügyelőség az adatokat csak több tízezer forintért küldte volna meg, ezért az adatokat végül az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (6) adatbázisából nyertük ki. Az adatbázis tartalmazza valamennyi bejelentett terhelő forrás kibocsátási adatait, valamennyi szennyezőanyagra 2002-re visszamenőleg. Mi itt a teljes adatbázist nem mutatjuk be, csak kigyűjtött, összegzett adatokat. Honlapunkon azonban elérhetővé tettük valamennyi szennyezőanyag és valamennyi cég kibocsátását. Az alábbiakban bemutatott adatok 2006-ra vonatkoznak. Ennek az az oka, hogy a 2007-es év adatsorai nem minden település esetében állnak rendelkezésre, illetve egyes települések adatsoraiban hibát észleltünk (Nyergesújfalu). Még egy komoly szűkítést alkalmaztunk, ugyanis a szennyezőanyag kibocsátásnál csak a kéndioxid, nitrogén-oxidok, szilárd anyag és szén-monoxid kibocsátást elemeztük ki itt, a többi mintegy 80 szennyezőanyagot részleteiben nem vizsgáltuk, de a későbbiekben ejtünk még róla szót. Elsőként bemutatjuk településenként az éves szennyezőanyag kibocsátást: nitrogén-oxid Annavölgy Bajna Csolnok Dág Dorog Epöl Kesztölc Leányvár Máriahalom Nagysáp Piliscsév Sárisáp Tokod Tokodaltáró Úny Bajót Dömös Esztergom Lábatlan Mogyorósbánya Nyergesújfalu Pilismarót Süttő Tát Összesen
270 166
Ipari (kg/év) 2006 szilárd por kén-dioxid
szén-monoxid
621 3
195 316
300 801
313 66 27 14 338
46 071
40 827
430
1 323
6
211
51
8
201 551 1 592
25 1 678
39 197
856 1 460
4 761 1 538 000
8 769 37 355
1 596 512 131
6 964 598 516
96 270
8 005
252 232
12 370
147 1 943 240
58 71 957
5 812 901
60 661 783
19
A táblázatból jól látszik, hogy a térség ipari kibocsátásában három településnek van meghatározó szerepe, ezek Lábatlan, Dorog és Nyergesújfalu. Ezt jól mutatják az alábbi kör-diagrammok is, amelyek szennyezőanyagonként ismertetik a három és a többi település súlyát a kibocsátásban. Kén-dioxid
Nitrogén-oxid Lábatlan Dorog Nyergesújfalu Többi település
0%
5%
Lábatlan Dorog Nyergesújfalu Többi település
0%
15%
31%
63%
6%
80%
Szilárd Szén-monoxid Lábatlan Dorog Nyergesújfalu Többi település
Lábatlan Dorog Nyergesújfalu Többi település
17%
4%
2%
2%
11%
20% 92%
Települések súlya az egyes szennyezőanyagok kibocsátásában Az ábrákból jól látszik, hogy a térség ipari kibocsátását döntő mértékben meghatározza Lábatlan, Dorog és Nyergesújfalu kibocsátása, és ezek közül is kiemelkedik Lábatlan, amely a térség ipari kibocsátásának felét-háromnegyedét adja. A többi település közül Esztergom és Tokodaltáró említhető még meg. A fentiek kapcsán felmerül a kérdés, hogy az adott településeken melyek azok a kibocsátók, amelyek felelősek a nagy környezetterheléséért. Az adatbázis felhasználásával ezek az információk is kinyerhetőek, amelyek eredményét az alábbi táblázatban foglaltunk össze: kg/év Dorogi Erőmű Holcim Hungária Zrt. (cementgyár) Zoltek Zrt. (szénszálgyár) Három együtt Térség összesen Térség a három nagykibocsátó nélkül
nitrogén-oxid 247 232 1 495 827 94 487 1 837 546 1 943 240 105 694
20
szilárd por 6 764 30 021 7 220 44 005 71 957 27 952
kén-dioxid 42 376 491 749 251 075 785 200 812 901 27 701
szén-monoxid 27 253 591 840 11 822 630 915 661 783 30 868
A táblázatból jól látszik, hogy a térség ipari kibocsátásának meghatározó részét három üzem bocsátja ki: a dorogi hőerőmű, a lábatlani cementgyár és a nyergesújfalui szénszál gyár. A három gyár a kibocsátások esetében meghatározó szerepet töltenek be, rendre a nitrogén-oxidok esetében 95%, a kén-dioxid esetében 97%, szén-monoxid esetében 95%. Egyedül a szilárd anyag kibocsátásban csekélyebb a szerepük, mintegy 61%. A térség levegőminőségét ezek az üzeme tehát döntő mértékben befolyásolják. A három üzem közül is kiugró a lábatlani cementgyár kibocsátása. Aggasztó, hogy a szénszál-gyár bővítésének engedélyezése folyamatban van, a lábatlani cementgyárat pedig a korszerűbb, de mintegy négyszer nagyobb nyergesújfalui cementgyár válthatja fel, amelynek több lesz a kibocsátása is. Ráadásul ez a lépés a szennyezők térbeli koncentrálódását is magával hozza. Hogy kiemeljük a néhány nagykibocsátó súlyát, az alábbiakban bemutatjuk a térség összes bejelentés köteles pontforrásának nitrogén-oxid kibocsátását. A 73 telephely kibocsátásának döntő hányadát az első hat helyezett adja. A korábban említett három nagyon túl a dorogi hulladékégető, a piszkei papírgyár, és a lábatlani mészmű kibocsátása jelentős.
21
N. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73
Nitrogén-oxid kibocsátó telephelyek rangsora Cég
Település Lábatlan Dorog Nyergesújfalu Dorog Lábatlan Lábatlan Dorog Dorog Lábatlan Tokodaltáró Esztergom Dorog Esztergom Lábatlan Bajna Esztergom Nyergesújfalu Nyergesújfalu Tokod Nyergesújfalu Esztergom Nyergesújfalu Esztergom Dorog Leányvár Dorog Dorog Sárisáp Esztergom Esztergom Dorog Leányvár Csolnok
Holcim Hungária ZRt.
Esztergom Tokodaltáró Esztergom Esztergom Esztergom Tát Esztergom Dorog Esztergom Esztergom Dorog Dorog Dorog Nyergesújfalu Esztergom Nagysáp Lábatlan Tát Esztergom Lábatlan Esztergom Lábatlan Csolnok Dorog Lábatlan Esztergom Lábatlan Leányvár
Instnat Food Kft
Tokod Dorog Esztergom Esztergom Dorog Esztergom Esztergom Dorog Dorog Esztergom Tokod Dorog
Ferme Kft.
Kibocsátás (kg/év) 1 495 827 247 232 94 487 43 506 20 405 19 011 4 569 3 465 1 955 1 475 1 342 816 762 646 617 546 523 517 491 362 343 326 323 306 271 237 205 201 161 160 143 142 139 138 117 114 111 105 104 84 82 77 74 62 56 56 55 51 51 46 41 39 36 35 30 27 26 25 23 20 17
Dorogi Erőmű Kft. Zoltek Zrt. SARPI Dorog Kft. Piszkei Papír Zrt. Calmit Hungária Kft. Baumit Épitőanyaggyártó És Kereskedelmi Kft Sanyo Hungary Kft. Dömper Kft. Dbk-Brikettgyár Korlátolt Felelősségű Társaság Magyar Suzuki Rt. KSN-Protector 2006 Kft Tyco Electronics Hungary Kft. Pfleiderer Lábatlani Vasbetonipari Rt. Pilisi Parkerdő ZRt. Fb Mobil Kft Distherm Távhöszolgáltato Kft Eternit Termelési Kft. Kienle + Spiess Hungary Ipari Kft Distherm Távhöszolgáltato Kft Esztergomi Fürdő (Spa) Rt. Merantin Kft. Vaszary Kolos Kórház Acsi Logisztika Rt Pilispack Rt. Hervai Ferenc Dorogi Autóház 2000 Kft. Cs Electronic Kft. Oktáv Rt. Strigonium Rt. Sanyo Hungary Kft. Kbe Hungaria Faipari Kft. Syncron Electric Kereskedelmi És Termeltetö Kft Rosenberg Hungária Kft. Habasit Hungária Termelö És Kereskedelmi Kft Styevola És Fia Kereskedelmi, Szolgáltato És Kivitelezö Kft Jo-Dobronya Iparker Kft Eszenyi Bt Bottyán J. Gimnázium És Muszaki Középiskola Relabor Kft. Grante Antenna Fejlesztö És Gyárto Rt Tesco-Globál Áruházak Zrt. Bodrogi István Novoprint Nyomdaipari És Kiadoi Rt Sp Dinám Épitöipari És Kereskedelmi Kft Etertech Kft. Autotrend Kereskedelmi, Szolgáltato Kft FGSZ Zrt. Vorpa Gépgyárto Kft Farkas Zsolt, pékség Diamond Electric Kft. Holcim Hungária ZRt. , bánya Kirchhoff Hungária Kft. FGSZ Zrt. Csz Kft. Vértes Volán Zrt. Forest-Papír Kft Esztergomi Bv. Intézet Kvint-Szolg Gépipari Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Tárásaság Új Dunawall Kft.
A többi szennyezőanyagra hasonló táblázatot nem készítettünk, azonban azok elérhetőek honlapunkról.
17 16 16 13 11 10 9 6 4 4 3 3
Relabor Kft. MP Zrt. Emi Mérnöki Iroda Kft Otp Bank Nyrt. Trilux-Auto Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Egom-Street-Car Bt Preymesser Hungária Kft. Reflex Fuvarozási És Szállitmányozási Kft Polplast-Mobil Kft. Gemini Kft. Techno Produkt Kft
4.3. Kommunális (fűtési) eredetű kibocsátás Ahogy korábban írtuk a lakossági (és intézményi) fűtési eredetű kibocsátásra vonatkozóan nincsenek elérhető adatok ismereteink szerint. Éppen ezért ezen
22
kibocsátás felmérésére saját módszert kellett kidolgozni. Az alábbiakban ezt a módszert ismertetjük, majd a módszer alapján kapott eredményeket elemezzük ki. 4.3.1. A lakossági fűtésből származó szennyezőanyag kibocsátás számításának módszere
A lakossági fűtésből származó szennyezőanyag kibocsátás számításakor két alapvető pontból indultunk ki. Az első a háztartások által felhasznált tüzelőanyag mennyisége, a másik az egy egységnyi tüzelőanyag eltüzelése során kibocsátott szennyezőanyag mennyisége. Ezek meghatározása az alábbiakban bemutatott módon történt. 4.3.1.1. A lakossági tüzelőanyag felhasználás Az első kérdés az egyes háztartásokban alkalmazott tüzelési mód meghatározása. Első lépésként a KOMTŰZ Kft.-t Lakossági szilárd, Lakossági földgáz vegyes tüzelésű tüzelésű kerestük meg. A Kft., Település neve: tüzelőberendezések tüzelőberendezések bár rendelkezett kémények száma: kémények száma: települési szintű Bajót 417 207 Dömös 422 89 adatsorral (7), azonban Esztergom 5993 3734 nyilvántartásában csak a Pilismarót 682 210 vegyes illetve Nyergesújfalu 1219 1123 földgáztüzelésű Tát 1301 1031 Lábatlan 1336 899 kémények száma Mogyorósbánya 252 178 azonban Süttő 859 395 szerepel, ez értelemszerűen Annavölgy 302 77 Bajna 752 344 meghaladja a Csolnok 924 690 Dág 260 195 háztartások számát (ti. Dorog 2135 1293 egy háztartáshoz több Epöl 242 120 kémény is tartozhat). Kesztölc 740 407 Leányvár 299 382 Így ebből az adatsorból Máriahalom 179 125 nem ismerhettük meg Nagysáp 397 226 pontossággal a Piliscsév 724 486 kellő Sárisáp 829 475 háztartások által Tokod 1053 695 alkalmazott tüzelőTokodaltáró 645 416 Úny 171 99 berendezések típusát. Forrás:Komtűz Kft, adatszolgáltatás, 2008 Nem jártunk sikerrel az E-On Hungária esetében, amely nem reagált adatkérésünkre.
23
Ezt követően a Központi Statisztikai Hivatal budapesti központját kerestük fel, ahol a Tájékoztatási adatbázist (8) felhasználva megkaptuk az egyes településekre vonatkozóan a háztartási gázfogyasztók számát a 2006-os évre. Szintén innen gyűjtöttük ki a vizsgálati terület településein lévő háztartások számát, és a távfűtésű lakások számát ismét a 2006-os évre vonatkozóan. Sajnos a Tájékoztatási adatbázis nem tartalmazza a vegyes tüzelésű, távfűtésű háztartások számát, ahogy a Komárom-Esztergom Megyei Statisztikai Évkönyv (9) sem. A hiányzó információt végül a Központi Statisztikai Hivatal 2005. évi mikrocenzusából (10) nyertük. Sajnos a mikrocenzus a fűtés módjára vonatkozóan csak megyei szintű adatokat tartalmaz, de egyéb, időben is közeli adat hiányában kénytelenek voltunk ezeket az adatsorokat felhasználni. A mikrocenzus külön vizsgálja a többlakásos és az egylakásos épületek fűtési rendszerét. A többlakásos háztartások 93%-ban távfűtést alkalmaznak, a maradék 7% egyedi kazánfűtési. Ez utóbbi számot a statisztika tovább nem bontja, mi a tapasztalatok alapján (és a viszonylag kis hányad miatt megengedve) feltételeztük, hogy az egyedi kazánfűtés minden esetben gázfűtést jelent. A mikrocenzus másik adatsora az egylakásos épületeket bontotta a tüzelőanyag fajtája szerint, megkülönböztetve gáz, szén, fa, villany és egyéb fűtőanyagot. Mi az itt számítható aránypárt vetítettük az egyes településekre oly módon, hogy a tájékoztatási adatbázisból kapott összes háztartás számából levontuk a települési szinten ismert gáz és távfűtésű háztartások számát, és a különbözet során megmaradó lakásszámnál alkalmaztuk a megyei szintű adatsorból kapott arányokat, megkülönböztetve szén, fa és villanyfűtést (az egyéb tüzelőanyagokat kis számuk miatt arányosan elosztottuk előbbi három között). Egylakásos fűtési rendszerek fűtőanyaga Többlakásos Egylakásos Összesen Komáromfűtési rendszerek villany gáz szén fa olaj és egyéb anyag távfűtés épület egyedi kazánfűtés etázsfűtés egyedi helyiségfűtés Esztergom 121 921 5 003 46 754 12 048 16 584 753 37 885 2 894 47 577 33 565 megye Forrás: KSH: A 2005. Évi mikrocenzus kiadványai és adatai, 2005, www.ksh.hu
A fenti módszert alkalmazva a rendelkezésre álló statisztikák alapján megítélésünk szerint jó megközelítéssel megkaptuk egyes településekre lebontva a különböző fűtési módokat alkalmazó háztartások számát. Természetesen a leírt módszer számos pontatlanságot tartalmaz, legkomolyabb a megyei statisztika települési szintre vetítése, de a statisztikai adatok hiányában ennél pontosabb módszert nem tudtunk alkalmazni, ugyanakkor megítélésünk szerint a módszer települési szinten még így is jó közelítést ad, a teljes területre vonatkozóan pedig kellő pontosságúnak ítélhető. 4.3.1.2. A felhasznált tüzelőanyag mennyisége A következő kérdés, amit tisztázni kellett a felhasznált tüzelőanyag mennyisége. Mint fentebb írtuk a háztartásokban felhasznált földgáz mennyiségére 24
vonatkozóan a KSH Tájékoztatási adatbázisa (8) tartalmaz adatokat, azonban ezek pontossága kapcsán komoly kételyek merültek fel. Az érintett települések átlagában ugyanis a KSH adatbázisa 2184 m3 földgáz felhasználást mutat ki, ez az adat azonban rendkívüli módon eltér az országos átlagtól (1373 m3), akárcsak a többi megyéétől. Ez a szám egy 100 nm2 családi ház éves fogyasztásának felel meg. Nyilvánvaló, hogy a KSH Komárom-Esztergom megyére vonatkozó statisztikája ismeretlen okból, de nem megfelelő. Éppen ezért egyéb forrásokat és statisztikai adatokat is megvizsgáltunk (11,12) végül a Közép-dunántúli Régióra vonatkozó 1636 m3/éves fogyasztást fogadtuk el megfelelőnek (11), és a későbbiekben ezzel számolunk. A éves gázfogyasztás tisztását követően a fa, valamint széntüzelésű háztartások fogyasztásának meghatározása következett. Erre vonatkozóan a KSH nem rendelkezett adatsorral, ezért ezt a gázfelhasználás adataiból kiindulva számítás útján határoztuk meg, az alábbi módon: Az éves gázfogyasztást 1636 m3-nek vettük, a földgáz fűtőértékét 34 MJ/kg-nak. Szakirodalmi adatok alapján a földgázüzemű kazánok átlagos hatásfokát 85%-nak (13,14). Ezek alapján kiszámítható volt, egy háztartás átlagos éves fűtési energiaigénye 100%-os hatásfokú tüzelőberendezés esetén, ami 47260 MJ-nak adódott. Ebből az adatból ismerve a fa illetve szénkazánok átlagos hatásfokát, és az alkalmazott tüzelőanyag fűtőértékét kiszámítható volt, az éves szinten felhasznált tüzelőanyag mennyisége. A kazánok hatásfokát szintén irodalmi adatok alapján szénkazán esetében 70%-nak, fatüzelésű kazán esetében 60%-nak vettük (13,14). A háztartási fűtési célú szén fűtőértékét a szakirodalmi adatok összevetése után (13,14,15,16), végül 17 MJ/kg-nak vettük, míg a fa fűtőértékét, hasonló módszert alkalmazva 15 MJ/kg-nak. Ezek alapján számítható volt az éves fűtőanyag felhasználás, ami szén esetében 3971 kg-nak fatüzelés esetében 5251 kg-nak adódott. A fenti számítás természetesen ismét tartalmaz bizonytalanságokat, így például a gázfelhasználás mennyisége, a kazánhatásfokok, a tüzelőanyag fűtőértéke, stb. de igyekeztünk olyan adatokat alkalmazni, amelyek végeredményben jó átlagértéket adnak vissza. A későbbiekben természetesen lehetőség nyílik a pontatlanságok tisztázására. Az éves felhasználás mellett leghidegebb (januári) hónap, továbbá egy januári nap átlagos tüzelőanyag felhasználása is számítható. Mivel országos szinten rendelkezésünkre állnak a havi átlagos fogyasztások (11), ezt vetítettük helyi viszonylatra ( az éves kibocsátás 15,68%-a esik januárra). Az egy januári napra eső fogyasztás adatát, pedig egyszerűen a havi adat, a hónap napjaival történő osztásával kaptuk. 25
4.3.1.3. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás számítása Miután ismerjük az egyes településekre vonatkozóan a háztartások tüzelési módját, és az ott felhasznált tüzelőanyagok mennyiségét, már csak egyetlen feladatunk maradt a fajlagos szennyezőanyag kibocsátás számítása, amiből végül kiszámítható a lakossági fűtési eredetű szennyezőanyag kibocsátás. A szennyezőanyagok közül a szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok, és a szilárd szennyezők kibocsátásának kiszámítását végeztük el. Kén-dioxid: A kén-dioxid kibocsátás számításakor az alábbi képletet alkalmaztuk (17, 18): 2.S ESO2[kg]=--------------------- .M . H . (1-ηt) 100 . H
Ahol: S : a tüzelőanyag kéntartalma (%) H: az eltüzelt tüzelőanyag fűtőértéke (MJ/kg) M: az eltüzelt tüzelőanyag mennyisége (kg) ηt: természetes kénmegkötési tényező A fűtőértéket a fentebb bemutatottnak megfelelően 15 MJ/kg (fa) illetve 17 MJ/kg (szén) vettük. A kéntartalom esetén a hazai szenek átlagos 2%-os kéntartalmával számoltunk, míg a fa esetében 0,1%-os kéntartalmat vettünk figyelembe (17,18). A természetes kénmegkötési tényezőt, a különböző irodalmi adatok alapján végül 0,2-nek vettük (17,18). Ezek alapján 1 tonna szén 32 kg, míg 1 tonna fa eltüzelése 1,6 kg szén-dioxid-kibocsátásával jár. A fajlagos adatokat összevetettük hasonló jellegű munkákkal (19) és jó egyezést találtunk (30 illetve 0,001). Nitrogén-oxidok: A nitrogén-oxid kibocsátás számításakor az alábbi képletet alkalmaztuk (17): n 30 ENOx[kg]=--------------------- .---- . M.H 100 . H 14
Ahol: n: a tüzelőanyag nitrogéntartalma (%) 26
H: az eltüzelt tüzelőanyag fűtőértéke (MJ/kg) M: az eltüzelt tüzelőanyag mennyisége (kg) 30/14: molekulahányad Az értékek a fentieknek megfelelő, a szén nitrogéntartalmát 0,5%-nak vettük, ugyanez a szám fa esetében 0,3% (17,18). Az ez alapján kapott fajlagos mutatók 1 tonna elégetett tüzelőanyagra szén esetén: 10,7 kg, fa esetén 6,4 kg, szintén jó egyezést ad a Miskolci tanulmány számaival (11,3 kg illetve 12,5kg). Szilárd szennyezők: A szilárd szennyezőanyag kibocsátást az alábbi képlet alapján számoltuk (17): h Eszilárd[kg]=--------------------- . M.H.(1-ηt) 100 . H
Ahol: h: tüzelőanyag hamutartalma ( tömeg%) H: az eltüzelt tüzelőanyag fűtőértéke (MJ/kg) M: az eltüzelt tüzelőanyag mennyisége (kg) ηt: tűztér leválasztási hatásfok A kőszén hamutartalma széles skálán mozog, mi irodalmi adatok alapján 13%-os hamutartalommal számoltunk kőszén, míg 1,5%-os hamutartalommal fa tüzelőanyag esetén (15,18). A választást a külföldi szenek alacsony és a hazai szenek magas hamutartalma alapján határoztuk meg. A tűztér leválasztási hatásfokát, mindkét esetben 0,85-nek vettük (17,18). Az ezek alapján kapott fajlagos kibocsátás 1 tonnára, 19,5 kg szénre és 2,25 kg fára ( a miskolci adatok: 20 kg illetve 3 kg). Szén-monoxid: A szén-monoxid esetében külön számítást nem végeztünk. A fajlagos kibocsátás 81 kg/1000 kg tüzelőanyag fára illetve szénre vonatkoztatva (19). 4.3.1.4. A lakossági fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátások A fentebb megkapott adatokból fajlagos mutatók számíthatók ki egy tonna tüzelőanyagra, vagy 1 MJ fűtőértékű tüzelőanyagra is. A háztartások számából, az ott használt tüzelési módból, az elhasznált tüzelőanyagok mennyiségéből és a
27
fajlagos kibocsátásokból pedig tetszőleges időszakra (évre, hónapra, napra, stb.) kiszámítható a lakossági fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátás. Ezeknek a számításoknak az eredményei azonban nem a módszertani fejezethez tartoznak, azokat az adott fejezetben ismertetjük. 4.3.2. Lakossági tüzelésből származó kibocsátás
A fenti módszert alkalmazva kiszámítottuk minden település esetében a lakossági fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátást, kén-dioxid, nitrogén-oxid, szilárd szennyezők és szén-monoxid esetében. Az eredményeket az alábbi táblázatból olvashatjuk ki: Lakossági fűtési kibocsátás (t/év) - 2006
A táblázatból nitrogén-oxid szilárd por kén-dioxid szén-monoxid jól látható, Annavölgy 8,5 7,9 11,7 78,6 Bajna 11,3 9,4 13,8 93 hogy a fűtési Bajót 7,9 6,4 9,5 63,9 eredetű kibo- Csolnok 15,3 11,2 16,6 111,9 4,6 3,3 4,9 32,9 csátás meny- Dág Dorog 64,4 57 84 564,5 nyisége igen Dömös 9,1 8,3 12,3 82,3 nagy. A Epöl 3,6 2,9 4,2 28,5 Esztergom 191,2 142,2 209,6 1408 települések Kesztölc 13,2 10,2 15 101,5 közül, mérete Lábatlan 26,3 21,5 31,7 213,7 folytán kie- Leányvár 7,8 5,7 8,4 56,9 Máriahalom 3 2,3 3,4 22,7 melkedik Mogyorósbánya 3 1,8 2,7 18,3 Esztergom, Nagysáp 8,1 6,8 10,1 67,8 18,3 11,2 16,5 112,1 illetve Dorog. Nyergesújfalu 10,4 7,2 10,6 71,9 Ezeket követi Piliscsév Pilismarót 15,2 10,7 20,9 140,3 Lábatlan, Tát Sárisáp 16,5 13,6 20,1 135 Süttő 10,7 8,4 12,3 83,1 és Tokod. Tát 24,4 17,8 26,2 177,1 Majd újabb Tokod 24,9 21 31 208,2 csoportot Tokodaltáró 15,9 13,1 19,3 130,1 Úny 4,7 3,9 5,8 39,3 alkot, NyerÖsszesen 509,8 403,8 600,6 4041,6 gesújfalu, Pilismarót, Sárisáp, Tokodaltáró, Csolnok. Majd Kesztölc, Piliscsév, Süttő és Bajna következik. Ezt Nagysáp, Leányvár, Bajót, Annavölgy csoportja követi, végül külön csoportba sorolhatóak a kistelepülések: Dág, Epöl, Máriahalom, Mogyorósbánya és Úny. A települések sorba rendezhetőek annak megfelelően, hogy 1 tonna szennyezőanyag kibocsátásért hány fő felelős. Ez az abszolút sorrenden túl a fajlagos kibocsátásokra vonatkozóan, ad információt. Éppen ezért mind a négy szennyezőanyag esetében sorrendbe állítottuk a településeket, annak megfelelően, hogy hány fő felelős egy tonna szennyezőanyag kibocsátásáért. A helytakarékosság 28
érdekében az eredményeket egyenként nem közöljük, hanem a négy szennyezőanyag során kialakult sorrendeket összegeztük. Ennek eredményét mutatjuk be az alábbiakban, kezdve a legkedvezőbb kibocsátású településsel. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Nyergesújfalu Mogyorósbánya Piliscsév Tát Csolnok Leányvár Dág Máriahalom Kesztölc Tokodaltáró Süttő Lábatlan
13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24
Nagysáp Bajót Epöl Dorog Bajna Sárisáp Esztergom Tokodaltáró Úny Pilismarót Dömös Annavölgy
Nyergesújfalu első helyének oka a távfűtés magas aránya, a többi település a gázfűtés magasabb arányának köszönheti a lakosságszámra eső kisebb kibocsátását.
A lakossági fűtési eredetű kibocsátási számításokat elvégeztük január hónapra és egy átlagos januári napra vonatkozóan is. A januári szennyezőanyag kibocsátás, az éves átlagos kibocsátásnak mintegy 16%-a, egy átlagos januári nap szennyezőanyag kibocsátása pedig az éves kibocsátásnak kb. 0,5%-a. A fenti táblázatból a konkrét számok a százalék ismeretében kinyerhetőek.
4.4. Közlekedési eredetű szennyezőanyag kibocsátás A közúti forgalomból eredő légszennyező anyag kibocsátás tekintetében térségünkre nézve igen kevés és kis felbontású adattal rendelkezünk. A Közlekedéstudományi Intézet 2004-re vonatkozóan kiszámította az egész országra vonatkozóan többek között a közúti közlekedésből származó légszennyező kibocsátást (5). Ez 20x20 km-es raszterhálóra bontja az országot, és ezekre a hálókra adja meg a kibocsátást. A mi általunk vizsgált területet kb. két raszter fedi el, 40x20 km-es területen (1110 és1210-es raszter). A tanulmány szerint a két raszteren az alábbi kibocsátások várhatóak, tonna/évben kifejezve: NO2 1110 1210
személygépkocsi tehergépkocsi autóbusz 303,3 187,4 70,1 47,2 29,2 10,9 mindösszesen 350,5 216,6 81 648,1
1110 1210
személygépkocsi tehergépkocsi autóbusz 1,9 90,6 0,3 14,2 2,2 104,8
7 0,2 mindösszesen 7,2 114,2
1110 1210
személygépkocsi tehergépkocsi autóbusz 27,3 5,2 4,3 0,9 31,6 6,1
1,1 1,1 mindösszesen 2,2 39,9
szálló por
SO2
összesen
29
Ezek az adatok bár igen nagy pontosságúak, az alkalmazott módszertan miatt, azonban sajnos nem kellő részletességűek, nem ismerjük meg a településen, vagy éppen egy útszakaszon keletkező kibocsátást. Éppen ezért kénytelenek voltunk ismét saját számításokat elvégezni, hogy a fentebbinél részletesebb adatokhoz jussunk hozzá. Az alábbiakban az alkalmazott módszertant mutatjuk be, majd az ez alapján kapott eredményeket. 4.4.1 A Közúti közlekedésből származó szennyezőanyag kibocsátás számításának módszere
A közúti közlekedésből származó szennyezőanyag kibocsátás számításakor két alapvető pontból indultunk ki. Az első a forgalom nagysága és jellemzői, a másik az adott járművek fajlagos kibocsátása. Ezek meghatározása az alábbiakban bemutatott módon történt. 4.4.1.1. A forgalom nagysága és jellemzői A forgalom nagyságának és jellemzőinek meghatározása igen könnyű feladatnak bizonyult, hiszen a Magyar Közút Kht. évente publikálja az országos közutak forgalmi adatait (20,21,22). Ezekből a főúthálózat, az összekötő, és mellékutak forgalmi adatai nyerhetőek ki, bel és külterületre vonatkoztatva egyaránt. A kiadvány csupán az egyes számlálóállomások kódját és a hozzá tartozó útszakaszt adja meg, nem tartalmazza azonban azok térképi megjelenítését. Éppen ezért felkerestük a Magyar Közút Kht.-t, ahol rendelkezésünkre bocsátották Komárom-Esztergom megye közúthálózati térképét (23) a számlálóállomásokkal és OKA csomópontokkal, amelyet a későbbiekben felhasználtunk. Vizsgálatunkban nem foglalkoztunk az önkormányzati kezelésben lévő utak forgalmi adataival és emissziójával, mivel erre vonatkozóan forgalmi adatokkal nem rendelkeztünk. A kiadványokban a forgalmi adatok gépjármű-típusonként vannak megadva. Adott mérőállomáshoz adott útszakasz tartozik, megjelölve annak fekvését (lakott vagy külterület) továbbá meg van adva a forgalom jellege is. Az adatokról a kiadványok részletes ismertetőt adnak, ezért azt nem ismételjük meg itt (20, 21, 22). Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy mely utakat vettük figyelembe és azok melyik szakaszát (értelemszerűen csak a vizsgált területet által érintett szakaszokat).
30
A fenti utakon és azok érintett szakaszain összesen 57 számláló állomás helyezkedik el, melynek adatait figyelembe vettük.
Közút száma 10 11 111 117 1105 1106 1111 1117 1118 1119 1121 1122 1124 1125 1126 1127 1131 11125 11126 11127 11129 11324 11325 11327 11327 11328
4.4.1.2. A járművek fajlagos kibocsátása
figyelembe vett határszelvények kezdő végső 31+936 75+519 47+000 72+174 0+000 7+556 0+000 15+161 6+320 16+001 0+000 14+817 10+900 35+776 0+000 2+953 0+000 5+055 0+000 33+965 0+000 9+486 0+000 11+582 0+000 5+642 0+000 13+383 0+000 7+027 0+000 19+098 0+000 1+476 0+000 4+005 0+000 4+748 0+000 1+212 0+000 4+232 0+000 2+616 0+000 1+005 0+000 0+610 0+000 0+610 0+000 0+840
A járművek fajlagos kibocsátásának meghatározásakor ismét könnyű dolgunk volt, hiszen a Közlekedéstudományi Intézet kiadványa tartalmazza ezeket az adatokat (24). Nevezetesen a személygépkocsik, autóbuszok, és a 3,5 tonna össztömegnél nagyobb tehergépkocsik fajlagos emissziós tényezőit 2004.évre, g/km-re vonatkozóan a különböző sebességek mellett. Ennél frissebb adatok sajnos nem állnak rendelkezésünkre, így ezeket alkalmaztuk a későbbiek során. 4.4.1.3. Az összes emisszió számítása A forgalom nagyságából, jellemzőiből és a járművek fajlagos kibocsátásból kiindulva már könnyen kiszámítható az adott szakasz összes közlekedési eredetű emissziója, melynek módszer az alábbi. Az adott számlálóállomáson mért forgalmat megvizsgáljuk járműtípusonként. Az egyes járműtípusokhoz tartozó napi forgalmat beszorozzuk a fajlagos kibocsátással. A fajlagos kibocsátás függ a sebességtől. A sebességet a közút fekvése (kül- vagy belterület) és a jármű típusa alapján határoztuk meg. Így minden számlálóállomáshoz és gépjárműtípushoz hozzárendelhető a fajlagos kibocsátás. A Közlekedéstudományi Intézet kiadványában (24) nem szereplő járműtípusok esetében, egy a szakirodalomban (25) meghatározott szorzót alkalmaztunk. Ez a személygépkocsik fajlagos kibocsátásához viszonyítva motorkerékpárok esetében 0,4, míg a kisteher-gépkocsik esetében 1,0-nak vettük (dízelüzem esetén 0,4, benzin-üzem esetében 1,4). 31
A napi forgalmat járműtípusonként tehát minden esetében beszoroztuk az adott körülményeknek megfelelő fajlagos-kibocsátással, majd a különböző járműtípusok eredményeit összegeztük. Amennyiben az adott számlálóállomáshoz tartozó közútszakasz éves emisszióját akartuk megkapni, úgy a fenti adatot beszoroztuk a számlálóállomáshoz tartozó közútszakasz hosszával, majd az év napjainak számával (365-tel). Így megkapható volt az éves emisszió nagysága. A fenti számításokat valamennyi a területünket érintő út és számlálóállomáshoz tartozó útszakasz esetében elvégeztük, ami megmutatta a fő-, mellék- és összekötő utakon zajló forgalom által kibocsátott összes szennyezőanyag mennyiségét éves szinten (vagy akár más időtartamra). Az adatok hiánya miatt sajnos az önkormányzati kezelésben lévő utakon bonyolódó forgalom által okozott szennyezőanyag kibocsátás számítására jelen tanulmány keretében nincs mód. Ez elsősorban a nagyobb városok, így Esztergom és Dorog esetében lehet jelentősebb mértékű. A kapott eredményeket végül összevetettünk a Közlekedéstudományi Intézet (24) által a mi területünket jól fedő két raszter (20x40 km-es terület) adataival (figyelembe véve a forgalom növekedését) és a számok jó egyezést mutattak, ami megerősíti a számított adataink nagyságrendileg helyes voltát.
4.4.2. Közúti közlekedésből származó kibocsátások
A fent ismertetett módszert alkalmazva kiszámoltuk a térség közútjain lezajló forgalom okozta légszennyezőanyag kibocsátást. Fontos hangsúlyozni, hogy mivel csak a közutak forgalmára vonatkozóan vannak adataink, ezért a kibocsátásokat csak ezekre számoltunk, így a belterületi, önkormányzati utak és utcák forgalma és annak kibocsátása számításainkban nem szerepel. Elsőként bemutatjuk a térség valamennyi közúti forgalma által okozott éves légszennyezőanyag kibocsátást (a figyelembe vett közutakat és azok szakaszait lásd az előző fejezetben). A térségi közúti közlekedésből származó szennyezőanyag kibocsátás (t/év) nitrogén-oxidok szilárd kén-dioxid szén-monoxid 788,8 97,1 23,1 2613
Az adatok közel jó egyezést adnak a Közlekedéstudományi Intézet adatsoraival. Ez azért fontos, mert megerősít bennünket abban, hogy az alkalmazott módszert a későbbiekben kisebb lépték (egyes utak, útszakaszok) esetében is bátran alkalmazhatjuk.
32
A következő lépés, hogy a nagy területi léptéken túllépve, a térségünket érintő közutak, a vizsgált területet érintő szakaszait vesszük vizsgálat alá, és így a szennyezőanyag kibocsátást az egyes közutakra vonatkozóan tudjuk megadni. A számításokat úgy végeztük el, hogy figyelembe vettük, hogy a közutak forgalma nem egyenletes, hanem térben változik (pl. a 10-es út forgalma Budapest felé növekszik, stb.). A számítások eredményei megmutatják, hogy az egyes közutak mennyiben felelősek a közlekedési légszennyezőanyag kibocsátásban. Fontos, hogy lássuk, hogy az egyes útszakaszok hossza elétérő, így esetenként egy kisebb forgalmú, de hosszabb út kibocsátása jelentősebb lehet, mint egy forgalmasabb, de rövidebb útszakaszé. A táblázat adatai tonna/évben értelmezendőek.
Közút száma 10 11 111 117 1105 1106 1111 1117 1118 1119 1121 1122 1124 1125 1126 1127 1131 11125 11126 11127 11129 11324 11325 11327 11328 11331 11332
Útvonal (Piliscsaba-Dorog-Süttő (Pilismarót-Esztergom-Tát) (Esztergom-Dorog) (Kesztölc-E-kertváros-Tát) (Bajna-Szomor) (Dorog-Csolnok-Dág-Úny) (Esztergom-Dobogókő) (Suzuki-út) (Tokodaltáró-Tokod) (Tát-Nagysáp-Bajna) (Ebszőny-Sárisáp) (Bajna-Epöl-Máriahalom-Úny) (Bajót-Nagysápi-elág) (Nyerges-Bajót-Bajna) (Lábatlan-Bajóti-elág) (Süttő-Bikolpuszta) (Esztergom-Bánomi) (Piliscsévi bekötőút) (Kesztölci bekötőút) (Leányvári bekötőút) (Mogyorósbányai bekötőút) (Pilismarót-Dunapart) (Pilismarót-Basaharc) (Esztergom-Vasútállomás) (Esztergom-Kv-Vasútállomás) (Dorog-Vasútállomás) (Tokodaltáró-Vasútállomás) Összesen
Szennyezőanyag kibocsátás a vizsgált szakaszon (t/év) nitrogén-oxid szilárd kén-dioxid szén-monoxid 263,85 37,97 8,65 953,67 89,17 9,60 1,29 342,68 56,42 7,78 0,53 322,28 95,76 12,15 5,69 183,84 19,42 1,91 0,68 37,53 24,51 2,35 0,48 53,73 42,75 3,76 0,54 152,86 20,01 1,86 0,64 39,45 11,31 1,76 0,11 58,54 89,73 9,08 3,02 179,80 13,66 2,04 0,14 73,96 10,67 1,21 0,17 32,15 1,50 0,13 0,02 2,79 13,26 1,53 0,25 51,52 2,90 0,29 0,11 6,07 10,35 1,26 0,45 18,89 3,98 0,34 0,02 27,43 7,12 0,70 0,16 13,70 3,29 0,30 0,05 6,10 0,91 0,13 0,01 5,23 2,69 0,31 0,02 16,67 1,13 0,12 0,01 7,22 0,26 0,03 0,01 0,52 0,97 0,13 0,01 5,53 0,53 0,07 0,00 3,14 2,68 0,27 0,02 17,32 0,01 0,00 0,00 0,06 788,84 97,08 23,08 2612,68
A táblázatból leolvasható, hogy a közlekedési eredetű szennyezőanyag kibocsátásban – amint az várható volt - meghatározó szerepet töltenek be a 10-es, 11-es és az azokat összekötő közutak (111-es, 1117-es). Ezek adják a közlekedési eredetű légszennyezőanyag kibocsátás mintegy 2/3-át a térségben. Ezeken túl még a Tát-Nagysáp-Bajna útszakasz és az Esztergom-Dobogókői útszakasz forgalma jelentős.
33
Az ismertetett módszert alkalmazva azonban nem csak a teljes terület, vagy egy útszakasz kibocsátása számítható, hanem az egy-egy településen áthaladó közúti forgalom kibocsátása is. Ezzel egy-egy település közúti közlekedésből származó kibocsátása és az annak nyomán kialakuló koncentrációk számíthatókká válnak. Mivel az önkormányzati utakra vonatkozóan forgalmi adataink nincsenek, ez a számítás elsősorban ott ad jó eredményt, ahol a belső forgalom kicsi.
4.5. Emissziók összehasonlítása A fentiekben bemutatásra kerültek egyenként a fő légszennyezőanyag kibocsátó források. A következőkben a külön-külön ismertetett adatokat hasonlítjuk össze annak érdekében, hogy megállapítható legyen, mely források milyen szerepet játszanak a térség légszennyezésében. Elsőként a térség teljes ipari, fűtési és közlekedési kibocsátását hasonlítjuk össze. Kibocsátás ( tonna/év) Lakossági (fűtési) Ipari Közlekedési Összesen
nitrogén-oxid 510 1787 789 3086
szilárd por 404 72 97 573
kén-dioxid 601 813 23 1437
szén-monoxid 4042 648 2613 7303
100% 90% 80% 70% 60% Közlekedési Ipari Lakossági (fűtési)
50% 40% 30% 20% 10% 0% nitrogén-oxid
szilárd por
kén-dioxid
34
szén-monoxid
A táblázatból a konkrét számadatok, a diagrammból az arányok jól leolvashatóak. Látszik, hogy a lakossági fűtési eredetű és az ipari kibocsátás nevezhető a legjelentősebb kibocsátó forrásnak. A lakossági a szilárd szennyezőanyagok és a szén-monoxid kibocsátásban jár élen, míg az ipar a nitrogén-oxid és a kén-dioxid kibocsátásban. Ez utóbbinál fontos emlékeztetni arra, amit korábban leírtunk, ti. hogy az ipari kibocsátás 90-95%-át három nagy kibocsátó a Holcim cementgyár, a Dorogi Hőerőmű és a Zoltek Zrt. adja. A közúti közlekedés szerepe kisebb, de itt emlékeztetni kell arra, hogy a forgalom egy része ebben az adatok hiánya miatt nem szerepel. A helyi levegőkörnyezet kialakulása nem csak az emissziótól függ, hanem sok egyéb tényezőtől is, többek között attól, hogy a szennyezőanyag kibocsátás milyen magasságban történik. Ez a magyarázata annak, hogy bár a közlekedés kibocsátása kisebb, de szerepe a helyi levegőállapot kialakulásában jelentősebb.
4.6. Emissziókataszter Az emissziós adatok ismeretében elkészíthető egy emisszió kataszter, amely a szennyezőanyag kibocsátás adja meg területi bontásban. Az általunk készített kataszter a négy fő szennyezőanyagra (nitrogén-oxid, szén-monoxid, kén-dioxid, szilárd szennyezők) vonatkozóan adja meg a kibocsátást. Mivel a lehetőségeink korlátozottak ezért a kataszter elkészítésénél 40km2-es területi egységeket határoltunk le, és ezekre számítottuk ki az összes szennyezőanyag kibocsátást. Így a vizsgált területet összesen 30 területi egység fedi le. A kataszter készítésekor az ipar, a kommunális fűtés és az állami kezelésben lévő közutakon zajló forgalom kibocsátást vettük figyelembe. A kataszter készítésekor az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület térinformatikai adatbázisát használtuk fel. Az egyes területi egységekre vonatkozóan az adatbázist felhasználva, megmértük az azon áthaladó közutak hosszát, és a forgalomszámlálási adatokat felhasználva, a közlekedési módszertannál leírtaknak megfelelően kiszámoltuk az egyes útszakaszok kibocsátását. A kommunális fűtés kibocsátásánál egyszerű területi arányt alkalmaztunk, azaz megnéztük az adott település területének hány százaléka esik a vizsgált területi egységre, és a település teljes kibocsátását arányosítottuk a területi egységre eső településrésszel. Végül az ipari kibocsátást az OKIR (6) adatbázisban elérhető címek alapján a területi egységekhez rendeltük az adott cégeket és a hozzájuk tartozó kibocsátásokat. Az alkalmazott módszer kisebb pontatlanságokat von maga után. Így nem veszi figyelembe, az egyes településeken belüli lakássűrűséget, a tüzelési módok
35
településen belüli térbeli változását, az önkormányzati utakon zajló belterületi forgalmat, mindazonáltal a kapott adatokat nagyságrendileg megfelelőnek tartjuk. A kapott adatokat végül színfokozatos térképen ábrázoltuk, ahonnan a laikusok számára is leolvasható a szennyezőanyag kibocsátás területi eloszlása. A térképeket mind a négy szennyezőanyagra vonatkozóan elkészítettük, melyek az
Esztergom
alábbiakban látható. Szilárd szennyezőanyag kibocsátás:
Esztergom
36
Kén-dioxid kibocsátás:
Esztergom
Szén-monoxid kibocsátás:
Esztergom
A térképekre tekintve egyértelműen leolvasható, melyek vizsgált térségünk fő légszennyezőanyag kibocsátó területei. A terhelt terület Lábatlantól húzódik a Duna mentén Nyergesújfalu, Tát, Tokod, Tokodaltáró, Dorog érintésével Esztergomig. Ezen belül két nagyobb terhelő központ különíthető el, az egyik a lábatlani, amely az itt működő cementgyárral, a másik a dorog-esztergomi, ami a 37
nagyobb lélekszám, a közúti forgalom, és Dorog esetében az ipari kibocsátással magyarázható. Az emissziókataszter alapján kapott térkép jó összhangban van a települések zónabesorolásával. Itt említenénk meg a tervezett új cementgyár problémáját. Az új gyár kibocsátása több szennyezőanyag tekintetében meghaladja a lábatlani gyár kibocsátását, de ami ennél is nagyobb probléma, hogy a kibocsátás térben áthelyeződik dorogesztergomi terhelőközpont irányába. Ezzel a két központú kibocsátás helyett egy, nagyobb terhelő központ kialakulására kell számítani, ami megítélésünk szerint számottevően ronthatja a legsűrűbben lakott körzetek levegőminőségét.
38
5. LEVEGŐÁLLAPOT AZ EMISSZIÓK ALAPJÁN A térség kibocsátási adatait megismerve, az elkövetkezőkben az ennek nyomán kialakuló levegőminőséget elemezzük ki. Korábban ismertettük a mérőállomások szerint kialakuló levegőállapotokat, de azt is elmondtuk, hogy a mérések csak korlátozott számú településre vonatkozóan állnak rendelkezésünkre. A zónabesorolás alá tartozó települések jelentős többségén kialakuló levegőállapotokra vonatkozóan nincs semmilyen mért adatunk. A Környezetvédelmi Felügyelőség Intézkedési Programjában (2) ugyan végzett számításokat a kialakuló levegőminőségek becslésére, azonban ezek a számítások csak a közlekedés és az ipari tevékenység hatását vették figyelembe, és csak a nitrogén-dioxid koncentrációkat számolja. Mivel a mi számításaink szerint a fűtési eredetű kibocsátás igen jelentős a teljes kibocsátásban, ezért a Felügyelőség számításait túlságosan alulbecsültnek tartjuk és legfeljebb a nem fűtési félévekre vonatkozóan tartjuk elfogadhatónak. Megjegyzendő az is, hogy a számítások 2001-re vonatkoznak, amióta a közlekedésben és az ipari tevékenységben is jelentős változások történtek. Mindazonáltal a Felügyelőség számításai egyedülállóak, éppen ezért az alábbiakban bemutatjuk eredményeit (éves átlag, nitrogén-dioxidra):
Lábatlan Süttő Tát Nyergesújfalu Dorog Tokod Kesztölc Esztergom
évi átlag (mikrog/m3) 13,97 8,30 10,10 20,31 36,23 10,78 6,68 42,10
közlekedés részaránya (%) 52,75 20,00 34,06 51,71 81,78 38,70 1,00 84,03
Érdemes összehasonlítani a számított adatokat a RIV illetve az automata mérőállomások adataival. Sajnos a számítások 2001-re vonatkoznak a mérőállomások adatai azonban 2003 illetve 2004-re állnak csak rendelkezésünkre, de az adatok
összehasonlítása így is adhat új információkat. Lábatlan Dorog Esztergom
számított (2001) 13,97 36,23 42,10
RIV-1 (2003)
RIV-2 (2003) 28 40 71
na 35
automata (2004) na 23 17
A táblázat az évi átlag koncentrációkat adja meg, nitrogén-dioxidra vonatkozóan. A táblázatból jól látható, hogy a számított adatok nagyságrendileg helyes eredményt adnak, de a mért értékektől lényegesen eltérnek. Felhasználásuk ezért csak korlátozottan lehetséges. Mivel megítélésünk szerint a levegőminőség kialakulásában a lakossági fűtési eredetű kibocsátás szerepe is jelentős, ezért új számítások elvégzését tartottuk
39
szükségesnek, amely figyelembe veszi a fűtési eredetű kibocsátást. Megítélésünk szerint ez azért is fontos, mert az így kapott adatok a szennyezettebb téli fűtési félévre vonatkozóan adnak adatokat, amely a környezet-egészségügy szempontjából fontosabb.
5.1. Az alkalmazott módszer és eredmények Jelen programunk anyagi lehetőségei nem tették lehetővé, hogy valamely fejlett számítógépes modellt alkalmazzunk a levegőminőség számítására. A számítógépes szoftvert a Szepesi által leírt egyszerűsített módszerrel helyettesítettük, kis módosításokkal. Az első lépés a regionális háttérszennyezettség megállapítása. Ennek megállapításakor, a Felügyelőség igazgatási területén működő Fertőújlak-Sarródi, valamint a K-pusztai háttérszennyezettség mérő állomás adatait vettük alapul (4). Figyelembe vettük továbbá a Bálint-Analitika Kft. által a Nyergesújfalu-Tát-Depó között területen végzett méréseket is (26). Az adatokat az alábbi táblázatban mutatjuk be. Sarród 2006 Sarród 2007 Sarród 2008 Bálint Analitika - Duna part 2006 K-puszta 2008 K-puszta 2003
PM10 22 22 18,6 21 25,50
NO2
9,3 10,7 5,5
NOx
11,5 14,8
SO2
2,5 2,2 5
Ezek, valamint egyéb irodalmi adatok alapján a későbbiekben az alábbi háttérszennyezettségi értékeket alkalmaztuk: Kén dioxid: 2,5 mikrogramm/m3; Szálló por: 20 mikrogramm/m3; nitrogén-oxid: 8 mikrogramm/m3; szénmonoxid: 200 mikrogramm/m3. A következő lépés a gépjárművek okozta koncentráció kiszámítása (27). Itt az alábbi képletet alkalmaztuk: χ C1(Z-1,5)M - = --------------Q D(uz+0,5)Zx Ahol: C1=7, empírikus tényező
40
Z, m az épületek magassága, itt 10 méter M, 31,7 átszámítási tényező D, m a figyelembe vett utak hossza uz, m*s tetőszitben a szélsebesség átlagos értéke, itt 3,3 m/s x,m a szabályozási területen figyelembe vett útvonalak hossza Q, t forrás emissziója χ, miligramm/m3: koncentráció A fenti képletet alkalmazva, ismerve az emissziót megkaphatjuk a közlekedés okozta koncentrációt (az összehasonlíthatóság érdekében mi a későbbiekben mikrogramm/m3-t alkalmazunk.) A következő lépés a kommunális fűtés okozta koncentráció kiszámítása (27). Ezt a képletet alkalmaztuk az alacsony ipari források esetében is. χ C2M - = -----Q uzT Ahol: C2=30,72 empirikus konstans M, 31,7 átszámítási tényező uz, m*s tetőszitben a szélsebesség átlagos értéke, itt 3,3 m/s T,m2 az emisszió szabályozási terület kiterjedése Q, t forrás emissziója χ, miligramm/m3: koncentráció A fenti képletet alkalmazva, ismerve az emissziót megkaphatjuk a fűtés és az alacsony kibocsátási magasságú ipar okozta koncentrációt (az összehasonlíthatóság érdekében mi a későbbiekben mikrogramm/m3-t alkalmazunk.) Az utolsó lépés a magas kéménnyel rendelkező jelentősebb ipari források által okozott koncentráció számítása lenne. Sajnos az ehhez szükséges bemenő adatokat (kémény magasság, szennyezőanyagok tömegárama, stb.) kérésünk ellenére nem kaptuk meg a cégektől. Így ezeket kénytelenek vagyunk számításainkból kihagyni. Habár éppen ezek azok az üzemek, amelyek a legnagyobb mennyiségű szennyezőanyagot bocsátják ki, a magas kéménymagasság miatt a talajközeli koncentrációk kialakításában kisebb a szerepük. Szerepüket a későbbiekben azonban mindenképpen tisztázni szükséges.
41
A fenti számításokat elvégezve nincs más feladatunk, mint a kapott koncentrációk összeadása, beleértve a háttérszennyezettséget, így megkaphatjuk a fűtési félév átlagos szennyezőanyag koncentrációját. Ha a kommunális fűtést levonjuk, akkor a nyári félév átlagos Nitrogén-oxid Nitrogén-dioxid (becsült) koncentrációját kapjuk. A Nagysáp 12,2 8,6 kettőből számítható az évi Mogyorósbánya 13,3 9,3 Kesztölc 14,1 9,9 átlagos levegőminőség. Epöl 14,2 10,0 Természetesen ez a fajta Máriahalom 15,9 11,1 számítás közel sem Dág 16,1 11,3 Úny 17,4 12,2 tekinthető a Bajót 18,6 13,0 legpontosabbnak, számos Sárisáp 19,1 13,4 egyszerűsítést, elhagyást Annavölgy 19,5 13,7 Piliscsév 21,6 15,1 tartalmaz, de közelítő Bajna 23,2 16,2 eredmények megadására Tokod 26,2 18,4 28,7 20,1 alkalmas. A jövő feladata Csolnok Dömös 36,0 25,2 lesz, hogy az Pilismarót 36,5 25,6 emissziókataszterből Tát 37,8 26,5 Lábatlan 37,8 26,5 kiindulva egy számítógépes Süttő 49,0 34,3 szoftver segítségével Esztergom 49,1 34,4 Tokodaltáró 50,2 35,1 pontosítsuk az adatokat. 51,3 35,9 Az alábbiakban közöljük, Dorog Nyergesújfalu 56,1 39,3 hogy a fenti számítási Leányvár 69,9 49,0 30,6 21,4 módszert alkalmazva, Zónaátlag milyen koncentrációértékeket kaptunk az egyes településekre vonatkozóan. Elsőként a nitrogén-oxid koncentráció: A számításainkat a nitrogén-oxidokra végeztük el, mivel a mérések, és a Felügyelőség számításai jellemző módon nitrogén-dioxidra vonatkoznak, ezért a nitrogénoxidokon alapulva megbecsültük a nitrogén-dioxid várható koncentrációját is. Következő táblázatunk a számított évi átlagos kéndioxid koncentrációját mutatja be: Végül utolsó táblázatunk a szilárd szennyezők évi átlag koncentrációját mutatja be. A szén-monoxid koncentrációja lényegesen alatta marad az éves határértékeknek, így a továbbiakban eltekintünk a bemutatásától.
42
Kén-dioxid (mikrogramm/m3) Mogyorósbánya Máriahalom Epöl Dág Úny Sárisáp Piliscsév Csolnok Leányvár Bajót Kesztölc Nagysáp Lábatlan Dömös Annavölgy Bajna Tokodaltáró Tát Pilismarót Tokod Nyergesújfalu Dorog Süttő Esztergom Zónaátlag
3,2 3,3 3,5 3,6 3,7 3,8 3,8 3,8 4,0 4,0 4,0 4,3 4,4 4,5 4,6 4,6 4,8 5,1 5,5 5,7 6,4 6,9 7,5 9,4 4,8
A táblázatokra tekintve első megállapításunk az lehet, hogy a települések sorrendje megfelel az előre várt Szilárd (mikrogramm/m3) 21,0 sorrendnek, azaz a kis lélekszámú, forgalmas utaktól és Mogyorósbánya Máriahalom 21,1 terheltebb környezettől távoli települések rendelkeznek a Kesztölc 21,5 Epöl 21,5 legkedvezőbb adatokkal. A legkedvezőbb adatokkal Úny 21,5 jellemzően Máriahalom, Mogyorósbánya, Dág, Úny, Epöl, Dág 21,7 stb. rendelkezik. Ezt a csoportot követi a népesebb, vagy Nagysáp 21,8 Piliscsév 21,9 forgalmasabb utakkal érintett települések követik, mint Sárisáp 22,3 Pilismarót, Csolnok, Bajna, stb. Végül a listát a 10-es főút Bajna 22,5 22,5 mentén fekvő erősebben iparosodottabb települések Csolnok 22,7 követik, Tát, Tokod, Nyergesújfalu, Esztergom, Dorog, Bajót Annavölgy 22,8 stb. Pilismarót 23,4 Dömös 23,7 Meglepő Leányvár kedvezőtlen helyzete, de ez a vizsgált Tokod 24,5 térségen belüli legnagyobb közúti forgalomnak tudható Tát 24,8 be. Ez akkor válik nyilvánvalóvá, amikor megnézzük a Lábatlan 25,6 ő 27,0 Sütt kén-dioxid koncentrációban elfoglalt helyét, ahol is a Nyergesújfalu 27,0 vártnak megfelelő helyen található (a közúti közlekedés Tokodaltáró 27,3 Dorog 28,2 fajlagosan kicsi kén-dioxid kibocsátása miatt). Esztergom 29,5 A települések sorrendje kapcsán elmondható tehát, hogy Leányvár 29,8 az megfelel a többi adat (népesség, ipar, forgalom, stb.) Zónaátlag 24,0 alapján várható sorrendnek, és megítélésünk szerint jól jellemzi településeink relatív szennyezettségét, egymáshoz viszonyított levegőállapotát. A következő kérdés, amit meg kell vizsgálnunk, hogy a kapott koncentrációértékek mennyire felelnek meg a valóságnak. Ennek érdekében összehasonlítottuk az általunk számított értékeket és a RIV illetve automata mérőállomások adatait. Ezek az adatok három település, Dorog, Esztergom illetve Lábatlan esetében álltak rendelkezésünkre. Az adatok összehasonlítását nehezítette, hogy például a RIV állomások esetében csak NO2 adatok álltak rendelkezésünkre, NOx nem, illetve, a RIV állomásoknál csak ülepedő por mérés történik, stb. Mindazonáltal készítettünk egy összehasonlító táblázatot. Az adatok 2007-es évre vonatkoznak és a szilárd szennyezőt leszámítva a RIV adatokat veszik alapul. Korábban már említettük, hogy a RIV állomásokon mért adatok felette vannak az automata állomások adatainak. Ennek oka, hogy az automata állomások városi háttérszennyezettséget mérnek, míg a RIV állomások a települések szennyezettebb területeiről adnak képet. A mi általunk számított adatok a RIV állomások adataihoz állnak közelebb, és így elmondható, hogy a települések terheltebb területeiről adnak képet. És a táblázat: SO2 Esztergom (RIV, automata) Dorog (RIV, automata) Lábatlan (RIV) Esztergom (számolt) Dorog (számolt) Lábatlan (számolt)
NOx
9,89 5,48-14,13 6,3 9,4 6,9 4,4
NO2 na na na 49,1 51,3 37,8
43
56,28 30,47-32,98 30,64 34,5 35,9 26,5
TSPM ill. PM10 28,1 30,6 na 29,5 28,2 25,6
Összehasonlítva, az egyes településeken mért és számított adatsorokat, jó egyezés figyelhető meg a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, és a szilárd szennyezők vonatkozásában is. Ez alapján a többi településre számított értékeket is közelítőleg pontosnak tartjuk, és véleményünk szerint jól tükrözi a térség levegőállapotát, az egyes települések terheltebb, forgalom által jobban érintett területein. A települések számára nyilvánvalóan a konkrét számokon túl az legfontosabb kérdés, hogy a kapott számok alapján a településen kell-e számolni határérték túllépéssel. Az alábbi táblázat ezt mutatja be. Nitrogén-oxid (határérték %) Nitrogén-dioxid (becsült) Nagysáp 17 21,4 Mogyorósbánya 19 23,3 Kesztölc 20 24,7 Epöl 20 24,9 Máriahalom 23 27,8 Dág 23 28,2 Úny 25 30,4 Bajót 27 32,6 Sárisáp 27 33,4 Annavölgy 28 34,1 Piliscsév 31 37,8 Bajna 33 40,6 Tokod 37 45,9 Csolnok 41 50,1 Dömös 51 63,0 Pilismarót 52 63,9 Tát 54 66,2 Lábatlan 54 66,2 Süttő 70 85,8 Esztergom 70 85,9 Tokodaltáró 72 87,9 Dorog 73 89,8 Nyergesújfalu 80 98,2 Leányvár 100 122,4 Zónaátlag 44 53,5
Kén-dioxid (határérték %) Mogyorósbánya 6 Máriahalom 7 Epöl 7 Dág 7 Úny 7 Sárisáp 8 Piliscsév 8 Csolnok 8 Leányvár 8 Bajót 8 Kesztölc 8 Nagysáp 9 Lábatlan 9 Dömös 9 Annavölgy 9 Bajna 9 Tokodaltáró 10 Tát 10 Pilismarót 11 Tokod 11 Nyergesújfalu 13 Dorog 14 Süttő 15 Esztergom 19 Zónaátlag 10
Szilárd (határérték %), TSPM Mogyorósbánya 42 Máriahalom 42 Kesztölc 43 Epöl 43 Úny 43 Dág 43 Nagysáp 44 Piliscsév 44 Sárisáp 45 Bajna 45 Csolnok 45 Bajót 45 Annavölgy 46 Pilismarót 47 Dömös 47 Tokod 49 Tát 50 Lábatlan 51 Süttő 54 Nyergesújfalu 54 Tokodaltáró 55 Dorog 56 Esztergom 59 Leányvár 60 Zónaátlag 48
Ez alapján látszólag csak Leányvár esetében kell határérték túllépéssel számolni, de a gyakorlatban nagy valószínűséggel nitrogén-dioxid esetében a terheltebb területeken több település esetén kell azzal számolni, hogy az évi átlagkoncentráció meghaladja a határértéket. Még fontosabb kihangsúlyozni, hogy a fenti számok az évi átlagkoncentrációhoz viszonyítanak. Kedvezőtlen meteorológiai és egyéb körülmények között a 24 órás várható maximum nitrogéndioxid koncentráció számításaink szerint Dömös és az annál kedvezőtlenebb helyzetben lévő települések bármelyikében határérték túllépést eredményezhet. Fontos kiemelni a szilárd szennyezőanyagok kedvezőtlenül magas mennyiségét is. Bár látszólag az éves átlagkoncentráció mindenütt határérték alatt van, ez azonban abból fakad, hogy az összehasonlítás az összes lebegő por (TSPM) határértékéhez történt és nem a 10 mikron alatti mérettartományú szálló poréhoz. A mérőállomások tanulsága szerint is a szálló por koncentrációja éves viszonylatban határérték alatti, ennyiben tehát a kapott eredmények megfelelnek a mértekével. Tudni kell azonban, hogy a szálló por mennyisége időben jelentős változékonyságot mutat, így az éves átlag elfedi a probléma súlyát. Esztergom és Dorog esetében is, bár az éves átlag határérték alatti, azonban a határérték túllépéssel rendelkező napok száma 50 felett van, ami több mint amennyit a
44
jogszabály megenged. Ebből, és a nagy regionális háttérszennyezettségi értékből kiindulva valószínűsíthető, hogy számos település esetében várható a napi határérték túllépése, akár a jogszabály által megengedettnél több nap (35 nap) esetében is. Az érintett települések megítélésünk szerint elsősorban a Tokod, Tát és az ennél terheltebb települések közül kerülnek ki.
5.2. Egyéb légszennyező anyagok Ahhoz, hogy a térség levegőállapotáról valós képet kapjunk nem elegendő, csupán a legjelentősebb légszennyezőanyagok bemutatása. A több száz egyéb szennyezőanyag részletes bemutatása, azonban jócskán meghaladják ezen tanulmány kereteit. Itt csak a teljesség kedvéért közöljük az ipar egyéb légszennyezőanyag kibocsátásait a 2006-os esztendőre, a teljes térségre vonatkozóan. Meg kell jegyezni, hogy számos ismerten kibocsátott szennyezőanyag mérése nem előírás, így a bemutatottakon túl is van egyéb légszennyezőanyag kibocsátás. Például a hulladékégetők esetén több száz bizonyított légszennyező anyag kibocsátása történik, ezek közül azonban legfeljebb két tucatot ellenőriznek. Meg kell említeni azt is egyes szennyezőanyagok (pl. dioxinok és furánok) már rendkívül kis mennyiségben is károsak, így félrevezető az adatbázisokban szereplő <0,5-ös adat, amely kicsinysége ellenére komoly tételt jelenthet. Végül az adatok:
45
Jelentősebb mennyiségben kibocsátott szennyezőanyagok kg/év (2006) 999 - SZÉN-DIOXID 3 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 2 - Szén-monoxid 152 - Xilolok 980 - Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) 7 - Szilárd anyag 323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 157 - Etil-benzol 500 - Benzin mint C, ásványolajból 151 - Toluol 321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / 401 - N,N-Dimetil-formamid 301 - Etil-alkohol / etanol / 316 - Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutil-metil-keton /
Kisebb mennyiségben kibocsátott szennyezőanyagok kg/év (2006)
3 897 639 831 102 - Propán 1 943 202 103 - Bután
<0,5 <0,5
812 901 106 - Oktán 661 271 110 - Etilén
<0,5
124 479 156 - Etilén-glikol-monoetil-éter / 2-etoxi-etanol; etil-glikol / 97 018 159 - Naftalinok ( naftalin, 1-metil-naftalin, 2-metil-naftalin )
<0,5
<0,5 <0,5
71 957 160 - Sztirol 39 023 165 - Izo-propil-benzol / kumol; metil-etil-benzol /
<0,5
30 720 17 - Klór gőz-, gáznemű szervetlen vegyületei HCl-ként (SPECIFIKUS) 29 690 201 - Triklór-etilén ( TRI )
<0,5
23 982 206 - TRIKLÓR-ETÁN-(1,1,1) (TCE) / 1,1,1-TRIKLÓR-ETÁN ; metil-kloroform / 23 678 207 - Vinilklorid
<0,5
22 336 239 - Tetraklór-etilén ( PER ) / perklór-etilén / 21 087 24 - Foszforsav
<0,5
<0,5 <0,5 <0,5 <0,5
9 589 252 - Klór-benzol 8 523 260 - METOXI ETIL-(2)-ACETÁT (METIL-CELLOSZOLV-ACETÁT)
<0,5
6 384 266 - Butil-alkohol ( szekunder-butanol ) / butanol-2 / 5 636 29 - Arzén-pentoxid As -ként , belélegezhető
<0,5
5 469 310 - Formaldehid 5 220 311 - Acetaldehid
<0,5
5 157 318 - Hangyasav 4 681 328 - Akrolein (2-propenál)
<0,5
4 262 329 - Benzaldehid 1 907 340 - Merkaptánok / Tioalkoholok /
<0,5 <0,5
6 - Ammónia
1 257 351 - Fenol 1 158 352 - Krezolok (o,m,p)
320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 300 - Metil-alkohol / metanol /
1 056 378 - Di-izopropil-éter 684 430 - Trimetil-amin
<0,5
360 - Etilén-glikol-monobutil-éter / 2-butoxi-etanol;butil-glikol / 267 - Butil-alkohol ( tercier-butanol ) / trimetil-metanol / 598 - Paraffin-szénhidrogének C9-től 162 - Propil-benzol 469 - Tetrahidrofurán 205 - Diklór-metán ( DCM ) / metilén-klorid / 16 - Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és ciánklorid HCl-ként (primer-butanol) / butanol-1 / 308 - Butil-alkohol 307 - Izo-propil-alkohol 584 - Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HF- ként)
12 - Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS)
<0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5
632 459 - Etanol-amin 610 5 - Klór
<0,5
313 - Metil-etil-keton / 2-butanon /
366 530 - Ásványolaj gőzök
<0,5
216 - Triklór-metán / kloroform /
262 625 - Etilén-glikol-monometil-éter / 2-metoxi-etanol; metil-glikol / 257 630 - Izo-propenil-benzol
<0,5
242 642 - Toluol-(2,4)-diizocianát / 2,4-Toluol-diizocianát; 4-metil-m-fenilén-diizocianát; 4,4Difenil-metán-di-izocianát - N-metil-2-pirrolidon / 228 644
<0,5
193 67 - Cink és vegyületei Zn-ként 175 728 - Metil-tercier-butiléter
<0,5
166 730 - Dipentén / P-menta-dién / 159 735 - Ciklopentán
<0,5
144 736 - Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1-metoxi-2-propanol / 126 82 - Nikkel és vegyületei Ni-ként
<0,5
101 85 - Szelén és vegyületei Se-ként 101 87 - Tellur és vegyületei Te-ként
<0,5
312 - Aceton
75 - Króm (VI) vegyértékv vegyületei 27 - Hidrogén-cianid 60 - Arzén és vegyületei As -ként az arzin (arzén hidrogén) kivételével 304 - Butil-alkoholok 49 - Réz és vegyületei Cu-ként 326 - Izo-butil-acetát 52 - Ólom és szervetlen vegyületei Pb-ként 77 - Mangán és vegyületei Mn-ként 142 - Ciklohexán 317 - Diaceton-alkohol 976 - As, Co, Ni, Se, Te összesen
<0,5
<0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5
35 - Nikkel és nem rákkeltő vegyületei Ni-ként 315 - Ciklohexanon
99 9 - Nitrogén-dioxid (SPECIFIKUS) 72 930 - Dioxinok és furánok (PCDD+PCDF) mint Teq.
<0,5
402 - Akril-nitril
62 970 - As, Cd, Co, Cr, Ni, Pb, V összesen 58 971 - Korom Bacharach skálán
<0,5
164 - Trimetil-benzolok
47 973 - Összes szénhidrogén -kivéve CH4- C-ban kifejezve 26 979 - Fluor vegyületek összesen HF-ként megadva (SPECIFIKUS)
<0,5 <0,5
593 - Tallium és vegyületei, Tl-ként
24
302 - Propil-alkolok 334 - Etilén-glikol-acetát
715 - Nátrium-hidroxid
22
88 - Vanádium és vegyületei V-ként
22
890 - Fluoridok szilárd-szervetlen-vízoldható (F-ként)
22
100 - METÁN 503 - Petróleum
20
51 - Higany és vegyületei Hg-ként
14
638 - Metil-akrilát
13
331 - Butil-glikol-acetát
12
314 - Ecetsav
11
84 - Ón és vegyületei Sn-ként
14
8
416 - Piridin
6
57 - Antimon és vegyületei Sb-ként
6
870 - Nátrium és vegyületei mint Na, kivéve a nátrium-hidroxid
6
105 - Hexán
4
13 - Kén-dioxid (SPECIFIKUS)
3
46 - Kadmium és vegyületei Cd-ként
3
150 - Benzol
2
33 - Kobalt és vegyületei Co-ként
1
363 - Etilén-glikol / glikol /
1 1
583 - Cianidok, könnyen oldódóak CN -ként
46
<0,5 <0,5
6. KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY Eredeti terveink között szerepelt, hogy ha szubjektív módszerekkel is, de megpróbáljuk felmérni a légszennyezéssel összefüggésbe hozható környezetegészségügyi helyzetet. Ennek érdekében a térség valamennyi háziorvosát levélben kerestük meg, és kértük, hogy amennyiben adatai, véleménye van ebben a témában, úgy azt ossza meg velünk. Sajnos megkeresésünkre egyetlen helyi háziorvos nem reagált, így eredeti tervünket kénytelenek voltunk feladni. A légszennyezéssel összefüggésbe hozható környezet-egészségügyi helyzetet ezért irodalmi adatokból és saját számításokkal próbáltuk – ha töredékesen is - feltárni. Sajnos ezen adatok rendkívül hiányosak, gyakorlatilag nem létezik érdemi információ ebben a témában.
6.1. Környezet-egészségügyi helyzet az irodalmi adatok alapján Nemzetközi felmérések szerint a halálozások 14-16%-át környezeti hatásokkal összefüggő megbetegedések okozzák, így szerepük semmiképpen sem elhanyagolható (28). A legfontosabb, a levegő minőségét meghatározó, egészségre ható szennyező anyagok a légkör alacsony rétegében, a troposzférában mért ózon, a por részecskék, nitrogén oxidok, benzol, illékony szerves vegyületek és a kéndioxid. Az ÁNTSZ Komárom-Esztergom megyei tájékoztatója ad kistérségi szintű adatokat, azonban ezek nem szignifikánsak, és nem lehet belőlük következtetést levonni annál is inkább, mert a légúti betegségekre csak halálozási statisztikákat ad meg, amelyek, mivel a halálozás csupán a végső momentuma az egészségromlásnak, így aligha mutathatja a légszennyezés okozta lakossági terhelést (29). Hasznosabb lehet, hogy a vizsgálatunkat az allergia és asztma előfordulására
47
koncentráljuk, amelyek, egyéb tényezők mellett összefüggésbe hozzák a kül- és beltéri levegő minőségével. Fontos tudni, hogy mind az asztmás, mind az allergiás megbetegedések száma az elmúlt 25 évben drámaian megnőtt (30). KomáromEsztergom megye országos viszonylatban az egyik legkedvezőtlenebb helyzetben van, százezer lakosra vetítve itt az egyik legmagasabb a megbetegedések aránya. Mindezt úgy, hogy a parlagfűvel borított területek arány az országos helyzettel összehasonlítva, viszonylag kedvező. 2005-ben zajlott le az Országos Gyermek Légúti Felmérés (OGYELF) amely számunkra is érdekes adatokat tartalmaz (30). A vizsgálat asztmás és allergiás megbetegedések előfordulását vizsgálta 8-9 éves gyermekek körében. Ez alapján az asztmás és allergiás megbetegedések aránya az országos átlag körül alakul megyénk esetében. Az OGYELF felmérés elkészült külön Dorog városra is (két másik várossal egyetemben). A dorogi adatok szerint, az asztma előfordulása lényegesen az országos átlag felett van, míg az allergia esetében tíz esztendő alatt megduplázódott előfordulásának gyakorisága. Ennél aggasztóbb adat, amit az Európai Unió Clean Air For Europe programja közölt (31). E szerint az általunk vizsgált térségben a statisztikai életévvesztés 1-3 év között alakul a szálló por szennyezettség miatt.
Statisztikai életév-vesztés hónapokban, a szálló por (PM2.5) miatt, CAFE 48
A szálló porral a következő hatások járnak: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellett egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szálló por koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is. Meg kell jegyezni, hogy az epidemiológiai vizsgálatok nem tudtak küszöbértéket meghatározni, amely alatt már nem kellene számolni a szálló por egészségkárosító hatásával (28). Ez azért különösen fontos, mert mint korábban említettük az egész térségben igen magas a szálló por háttérszennyezettsége, azaz még a kis emissziójú településeken is komoly egészségügyi hatással kell számolnunk. Még egy adatunk van, mely Dorog környezet-egészségügyi helyzetével foglalkozik. Ez dr. Dávid Anna nevéhez fűződik, aki feltérképezte a város gyermekei körében az asztma és a krónikus hörghurut előfordulásának gyakoriságát (32). Az adatok 1984-1997-ig állnak rendelkezésünkre. A diagram jól mutatja a megbetegedések gyakoribbá válását
49
Mind a két megbetegedés szoros összefüggésben áll a kültéri levegő minőségével és megerősíti a korábban ismertetett tendenciákat. A fent ismertetett néhány töredékes információ sajnos nem alkalmas arra, hogy átfogó megállapításokat tegyünk a levegőminőség okozta egészségügyi helyzetről térségünkben. Ugyanakkor néhány következtetés levonására mégis alkalmas. Először is le kell szögezni, hogy a levegőbe jutó ismertetett szennyező anyagok kedvezőtlen egészségügyi hatásához nem fér kétség, ezt ma már tanulmányok ezrei támasztják alá. Az is ismeretes, hogy egyes légszennyező anyagokra vonatkozóan nincs biztonságosnak tekinthető határérték, azaz már a legkisebb koncentrációnövekedés esetében is számolni kell kedvezőtlen hatásokkal. Ezek az anyagok a már ismertetett szálló por, de lényegét tekintve a daganatkeltő hatású légszennyezőanyagok is ide sorolhatóak. Harmadrészt azt is el kell mondani, hogy a jelenleg hatályos határértékek, még a többi szennyezőanyag tekintetében sem jelentenek biztonságot. Ennek bizonyítékaként elég, ha az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott egészségügyi határértékeket összevetjük a hatályos magyar határértékekkel (33):
mikrogram/ m3 PM2.5 PM10 NO2 SO2
14/2001. Együttes rendelet napi nincs hé. 50 85 125
WHO nap 25 50 na 20
14/2001. Együttes rendelet éves nincs hé. 40 40 50
WHO éves 10 20 40 na
Jól látszik a táblázatból, hogy a WHO által ajánlott értékek lényegesen szigorúbbak a magyar határértékeknél.
A fenti tények, annak ismeretében, hogy vizsgált térségünk légszennyezettségi zónába tartozik, valamint az általunk számolt levegőminőségi koncentrációk több mint valószínűvé teszik, hogy térségünkben is kell a levegőállapot következtében káros egészségügyi hatással számolni. Ezt az állításunkat alátámasztja a CAFE program eredménye, amely 1-3 év közé teszi térségünkben a statisztikai életév-vesztés, de ezt erősíti a Dorogra vonatkozó, az országos átlagnál kedvezőtlenebb egészségügyi adatok is.
6.2. Környezet-egészségügyi helyzet számítások alapján A meglehetősen szubjektív állításokat követően felmerül, hogy van-e lehetőség az egészségügyi kockázat számszerűsítésére. Nos, erre a jelenlegi adatokból kiindulva több módszer is rendelkezésünkre áll. Az egyik a Clean Air for Europe és az Externe Európai Uniós programok által kidolgozott módszeren alapul, azon belüli is a MethodEX program eredményeit veszi alapul. A számítások elvégzésekor a Methodex Benetfits Table adattábláit alkalmaztuk a Mike Holland által alkalmazott módszer felhasználásával (34). Ez a térségen belüli emissziót veszi
50
alapul és egy tonna emisszióhoz rendel statisztikai életév vesztést (és egyéb megbetegedéseket). Mi itt gyakorlati szempontból és a módszerben rejlő bizonytalanságok miatt csak a statisztikai életév-vesztésre koncentráltunk. A kapott eredmények igen nagy óvatossággal kezelendőek. Emisszió (tonna/év) Statisztikai életév vesztés napokban
Nitrogén-oxid 3086
Kén-dioxid 1437 99 nap/fő
Szálló por 573
Számításaink szerint tehát a vizsgált térségben kibocsátott három legjellemzőbb légszennyezőanyag miatt egy (statisztikai) ember élete során 99 napot veszít életéből, a légszennyezés következtében. Az eredmények ellenőrzése végett bemutatjuk az OKK-OKI által közölt adatokat, amely a levegőszennyezéssel összefüggésbe hozható a potenciális életév-vesztést mutatja be (28). Az adatok 1000 lakosra mutatják az életév-vesztést. A mi adataink az OKK-OKI által számoltaknak mintegy négyszerese. Ugyanakkor a CAFE programban kapott adatok a mi általunk számoltnak is mintegy négyszerese. Ez jól mutatja az ilyen jellegű számításokban rejlő bizonytalanságot. Az hogy számításaink eredménye a két szélsőérték között található, azt mutatja, hogy a kapott adat nagyságrendileg megfelelő. Ugyanakkor a légszennyezés és a levegőállapot tisztázását követően szükség lenne egy az egészségügyi kockázatot feltáró vizsgálat elvégzésére is, szakértők bevonásával.
Elvégeztünk még egy számítást a WHO AirQ szoftvere segítségével (35). Az AirQ egy speciális szoftver, amely lehetővé teszi, hogy felbecsüljük egy meghatározott
51
szennyezőanyag egészségre gyakorolt hatását, meghatározott idő, koncentráció alatt egy városi környezetben. A programot az ENSZ szakosított szervezete az Egészségügyi Világszervezet, Környezet és Egészség Európai Központja fejlesztette ki. A program a lakosság kitettségének becslésekor a levegő szennyezőanyag koncentrációjából indul ki, amelyet a területen működő egy vagy több légszennyezettség mérő állomás adataiból nyerhetünk. A lakossági kitettség egészségügyi hatásának számszerűsítése (a választott egészségügyi hatásra vonatkozóan) a populációs „járulékos kockázati hányad” fogalmán alapul alapszik. A koncepció részletes leírása megtalálható többek között az alábbi forrásnál: Rothman KJ and Greenland S, 1998, Rockhill B et al, 1998. A járulékos hányad (AP), azaz az egészségi kimenetel azon része, amely az expozíciónak tulajdonítható egy adott populációban adott időtartam alatt (feltételezve, hogy oksági összefüggés áll fenn az expozíció és az egészségi kimenetel között, és nincs jelentős zavaró hatás), a következő képlettel számítható ki: 1. AP=SUM {[RR(c)-1] x p(c)} / SUM[RR (c) x p(c)] Ahol: RR(c) – az egészség kimenetel relatív kockázata c expozíció tartományban p (c) - a populáció hányada c expozíció tartományban Ismerve a populációban a kiválasztott egészségi kimenetel alapgyakoriságát (incidencia, I) a populációban a kimenetel expozíciónak tulajdonítható gyakorisága (IE) kiszámítható: 2. IE= I x AP Egy N méretű populációban ez átalakítható az expozíciónak tulajdonítható esetek becsült számává (NE): 3. NE=IE x N Következésképpen az expozícióktól mentes populációban a kimenetel gyakorisága (INE) megbecsülhető: 4. INE =I-IE = I x (1 - AP) A járulékos esetek teljes számán kívül az elemzés becslést ad az esetek megoszlására légszennyezőanyag koncentráció tartományonként. Ismerve a 52
szennyezés adott szintjén a relatív kockázatot és a (becsült) incidenciát a nem exponált populációban, a többlet incidencia (I+ (c )) és a többletesetek száma (N+ (c )) az expozíció adott (c ) tartományában kiszámítható: 5. I + (c ) =(RR (c )- 1) x p(c) x INE 6. N+ (c ) = I + (c ) x N A fenti képletek azon a feltételezésen alapulnak, hogy az elemzésben használt RR becslés korrigálva van minden lehetséges zavaró tényezőre. Mi itt a továbbiakban a módszer részletes leírásától eltekintünk, csak az eredményeket mutatjuk be. A fenti módszert alkalmazva, számításaink szerint Esztergom városában évente a szálló por és NO2 miatt átlagosan köze 4,5 járulékos halálozás történik. Mivel a városban évente átlagosan 350 halálozás történik, ez azt jelenti, hogy a halálozások, mintegy 1,3%-a a légszennyeződés következtében történik. Ez a szám alábecsültnek tekinthető, mert nem veszi figyelembe a többi szennyezőanyag hatását. Ezek a számítások igény szerint azonban a program segítségével pontosíthatóak, és kiterjeszthetőek más egészségügyi kimenetelekre is (asztma, kórházi felvétel, stb.).
53
7. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen tanulmány célja, az volt, hogy feltárja a Dorogi-medence levegőállapotát. Nem egyszerűen azt tekintettük feladatunknak, hogy a rendelkezésre álló adatokat összegyűjtsük, hanem az is, hogy ezekből számítások, elemzések útján új információkat nyerjünk. Mindez nem öncélú feladat volt, hanem egy olyan tanulmány összeállítása, amely a jövőben megalapozhatja a levegőkörnyezet tervezését, legyen szó új utak, üzemek létesítéséről, a tömegközlekedés fejlesztéséről, vagy akár a környezet-egészségügyi helyzet jobb megismeréséről. Az elemzéseket elvégezve megállapítható, hogy a Dorogi-medence levegőminőségi szempontból két részre osztható. Az egyik terheltebb környezet Süttőtől Dorogon át Esztergomig húzódik, erősen terhelt környezet. A másik, kevésbé terhelt övezet - a perifériaterületek - kisebb közlekedési, ipari terheléssel, népsűrűséggel. A terheltebb övezeten belül két szennyező góc különíthető el, az egyik a Dorogesztergomi, a másik a Lábatlan-nyergesújfalui gócpont. A térség teljes terhelésének meghatározó része kerül ki innen az emissziókataszterek tanulsága szerint. A térség teljes szennyezőanyag kibocsátásából ágazatonkénti felbontásban az ipar kibocsátása a legjelentősebb, elsősorban a nitrogén-oxidok, kén-dioxid kibocsátás tekintetében. Az ipar mellett közel hasonló súllyal szerepel a lakossági fűtési eredetű kibocsátás. A teljes emisszióból a közlekedés szerepe csekélyebb, de szerepe, mint később látni fogjuk igen fontos. Nagyon fontos kiemelni, hogy a térség teljes ipari kibocsátásában meghatározó három nagyvállalat (Holcim, Zoltek, Dorogi Erőmű) kibocsátása, amelyek a teljes ipari nitrogén-oxid, szén-monoxid, kén-dioxid kibocsátás több mint 95%-át adják. A kibocsátásokból kiszámítható a kialakuló levegőállapot. Közvetlen mérések Esztergom és Dorog esetében állnak rendelkezésünkre, ezek alapján megállapítható, hogy a településeken a szálló por terhelés meghaladja a határértékeket. Számításaink szerint, a mérőállomással nem rendelkező települések közül hasonlóan kedvezőtlen lehet a helyzet Tokodaltáró, Nyergesújfalu esetében, de határérték túllépésekkel lehet számolni Lábatlan, Leányvár, Süttő és Tát esetében is. Számításaink szerint a forgalmasabb közutak mentén a közlekedés okozta járulékos légszennyezés önmagában határérték feletti koncentrációkat eredményezhet, amely nagy mértékben érintheti az itt élő/dolgozó lakosságot. A kialakuló levegőállapotok egészségügyi hatásának becslésére a ENSZ/WHO által kidolgozott szoftvert használtuk fel, amely egyéb módszerekkel és irodalmi adatokkal együtt számításokkal is igazolta, hogy a levegőállapot konkrét egészségügyi hatással jár, és igen konzervatív becslések alapján is a halálozásokat több mint 1%-kal emeli, és jelentős számú statisztikai életévvesztéssel jár. 54
Természetesen tanulmányunk nem érinthet minden kérdést, több erőforrás bevonásával a részletek pontosíthatóak, ugyanakkor jelen tanulmány olyan adatokat tud nyújtani, amely akár egy kisebb települése környezetvédelmi programjához, akár egy új üzem megítéléshez nélkülözhetetlen információkat tud nyújtani. Mindent összevetve a kérdés további vizsgálatát tartjuk szükségesnek, különös tekintettel a légszennyezés környezeti, egészségügyi, és gazdasági vonatkozásai tekintetében.
55
8. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. 2. 3. 4. 5.
6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Viriditas Bt. (2002): Esztergom Város Környezetvédelmi, Környezetgazdálkodási Programja Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség (2004): A 3. számú légszennyezettségi zóna Intézkedési programja Vermes és Benda Kft. (2003): Dorogi Térségi Társulás Környezetvédelmi Programja Országos Levegőminőségi Mérőhálózat, 2002-2007 Közlekedéstudományi Intézet Kht. (2006): A hazai közúti, vasúti légi és vízi közlekedés országos, regionális és lokális emisszió-kataszterének meghatározása a 2004-es évre vonatkozóan, Budapest Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer, 2002-2007 Komtűz Kft. (2008): Lakossági tüzelőberendezések kéményszámai, egyedi adatszolgáltatás KSH: Tájékoztatási adatbázis, 2006, www.ksh.hu KSH, (2006): Komárom-Esztergom Megyei statisztikai évkönyv, 2006 KSH, (2005): A 2005. Évi mikrocenzus kiadványai és adatai, 2005, www.ksh.hu Dr. Szilágyi Zsombor (2007): Lakossági fogyasztók a földgázszabadpiacon, Mérnök Újság 2007 július PYLON Kft.: Sümegi Kistérség Megújuló Energiahasznosítási Modellkutatási részprojekt tanulmány Móser – Pálmai (1992). A környezetvédelem alapjai Törzsök Árpád (2008): Melyik a legolcsóbb fűtési módszer? Ingatlanmagazin Zsebik Albin (?): Fogyó energiaforrás-készletek Falucskai-Zsebik (2003): Energiaforrások és készletek, kézirat, E-On Hungária Rt. Dr. Tajthy Tihamér (2002): Az energia felhasználáshoz kapcsolódó légköri környezetszennyezés, Gács Iván-Katona Zoltán (1998): Környezetvédelem (Energia és levegőkörnyezet) BAZ Megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kft. (2005): Miskolc környezeti helyzete és a környezet állapotát alakító tényezők Magyar Közút Kht (2008): Az országos közutak 2007. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalmai I., Bp. Magyar Közút Kht (2008): Az országos közutak 2007. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalmai II., Bp.
56
22. 23. 24.
25. 26. 27. 28. 29.
30.
31. 32. 33. 34. 35.
Magyar Közút Kht. (2008): A Közúti forgalom figyelemmel kísérése 2007, Bp. Magyar Közút Kht. (2006): Komárom-Esztergom megye közúthálózati térképe 1:150.000, Bp. Közlekedéstudományi Intézet Kht. (2006): A hazai közúti, vasúti légi és vízi közlekedés országos, regionális és lokális emisszió-kataszterének meghatározása a 2004-es évre vonatkozóan, Budapest Dr. Fi István (2002): Utak és környezetük tervezése, BME IMSYS Kft (2005): Holcim Hungáris Cementipari Zrt, Nyergesújfalui cementgyár, Környezeti hatásvizsgálat Dr. Szepesi D. (1981): A levegőkörnyezet tervezése, Műszaki Könyvkiadó, Bp. Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (2005): Magyarország környezet-egészségügyi helyzete Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (2004): Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 2004. évi tájékoztatója Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról, és a szükséges tennivalókról Málnási T et al. (2007): Asztmás és allergiás tünetek prevelenciája gyermekeknél Magyarországon, Országos Környezet-egészségügyi Intézet European Commission (2005): Clean Air For Europe Programme dr. Dávid Anna (1998): Bronchitis és Asztma megbetegedésének alakulása Dorogon, Zöld Sorok, Dorog WHO Europe (2003): Health Aspects of Air Pollution with Particulate Matter, Ozone and Nitrogen Dioxide Mike Holland (2006): Health Impacts of Emissions of Large Point Sources, 2005, Acid Rain Michael Kryzanowski (2004): AIRQ Health Imapct Assessment Tool Version 2.2.3, WHO Europe
57
9. ADATKÖZLŐK Ezúton szeretnénk köszönetet mondani azon cégeknek, intézményeknek, amelyek adatok átadásával, válaszlevelükkel segítették munkánkat:
Komtűz Kft. Központi Statisztikai Hivatal Magyar Közút Kht. Lábatlan Város Önkormányzata Dorog Város Önkormányzata Richter Gedeon Zrt. Nyergesújfalu Város Önkormányzata
58
