Digitized by the Internet Archive in
2010 with funding from University of Toronto
http://www.archive.org/details/szektkkeletkezOOmakk
A SZEKTÁK f
_
r
KELETKEZESÉNEK OKAI. A KALVIN-SZÖVETSÉQ
1917.
JANUÁRI BUDAPESTI
LELKÉSZI KONFERENCIÁJÁN TARTOTT ELADÁS.
IRTA:
DR.
MAKKAI SÁNDOR
REFORMÁTUS LELKÉSZ, THEOL. M. TANÁR
A KÁLVIN-SZÖVETSÉG KIADVÁNYA.
,
-
-^, ^ö^rv
^
KOLOZSVÁR STIEF
JEN
ÉS TÁRSA KÖNVVSAJTÓJA
1917
Ára
I
korona.
Pannónia Books P,0 .
"B M5I Pia
Dox 1017 Sin
Toronlo, Ont
A SZEKTÁK f
r
KELETKEZESÉNEK OKAI, A KÁLVIN-SZÖVETSÉG
1917.
JANUÁRI BUDAPESTI
LELKÉSZI KONFERENCIÁJÁN TARTOTT ELADÁS.
IRTA:
DR.
MAKKAI SÁNDOR
REFORMÁTUS LELKÉSZ. THEOL. M. TANÁR
A KÁLVIN-SZÖVETSÉG KIADVÁNVA.
•?•
KOLOZSVÁR STIEF
JEN
ÉS TÁRSA KÖNYVSAJTÓJA
1917
^ 3
X
ELSZÖR MEGJELENT
198*
AZ UT
4B82-fiOO
1917 EVI
FOLVAMABAN.
kérdés
tartom a tárgyalandó
Mindenekeltt szükségesnek
lehet
azoknak a kereteknek, amelyek eredményekre akarunk gyakorlati közt megbeszélésünknek folynia kell, ha kérdés a jutni. Azzal ugyanis tisztában vagyok, hogy e nagyfontosságú legpontosabb elhatárolását, azaz kijelölését
maga egész szélességében
és
mélységében egy konferenciai eladás
keretébe teljes alapossággal bele
nem
szorítható.
Nem, már csak
azért
sem, mert a szekta kérdése mindent felölel alapossággal és részletességgel még nincs is tudományosan feldolgozva, vagy legalább is, ha van tudományos irodalma, az még nem lett kell tudományos megvitatás tárgyává
nálunk.
szükség
pl.
így
volna
a
szektáskodás
és a szekták
elállásának és életének tudományos történeti feldolgozására mindeneksem eltt. Azonban ezen a helyen és ezen alkalommal erre még akkor valóban készültséggel vállalkozhatnám, ha a kell történeti tudományos rendelkeznék is. Meg vagyok gyzdve u. i. arról, hogy a mi konferenciánkat
éget
elméleti érdekldés,
hanem
az a
meggyzdés, hogy cselekednünk szükség
mégpedig azonnal. Ez az eleven és sürgs arra int, hogy a kérdéseket lehetleg biztosan és gyorsan gyakorlati
egyenesen a praktikum látószögébe, szegezzük állást
nem
gyakorlati kérdések megbeszélése hozta össze,
velük szemben
és
lássunk
türelmes, kritikai elveken nyugvó
munkához.
le
A
kell,
pedig
állítsuk
be
a tényeket, foglaljunk lassú,
hosszadalmas,
történeti kutatás, bármilyen szükséges
éppen ennek a kérdésnek tisztázásánál, mégis nem a mi feladatunk szektáskodás jelenleg. így elssorban kiesik beszélgetésünkbl a szeka és azt, hogy a megtörténeti tárgyalása, bár ez semmiképpen nem jelenti igazolásra. Majd történeti szükségük lenne nem állapítandó tényeknek is,
elvégzik a historikusok. az,
hogy a szektákról
A második
beszélvén, kizárólag a
leszünk tekintettel. Ez
is
hogy kissé torzítása
a
iskolai
példák
érdekében. Ezt
is
általában is
a
határvonal, a melyet
kétségtelenül
fel kell állítanunk,
magyarországi szektákra
megszkítése,
st
lehetséges,
kérdésnek, de csak annyiban, amennyiben az torzítják a valóságot, a megértés céljának
praktikus cél
érdekében
tesszük,
képeni célunk a mi magyar szektáinkkal szemben
mivel
tulajdon-
való állásfoglalásunk
Reánk nézve tehát most,
tisztázása.
nem
jelenleg a szekta a
magyar szektákat
Az sajátosságoktól tehát elemlékeznem, hogy a konferencia m. t. vezetsége témámat határozott koriátok közé helyezte, mikor tisztán és
jelenti és
pl.
az amerikaiakat.
meg
tekintünk. Végre
ilyen
kell
kizárólag a szekták keletkezéseinek okait feltárni
Másnak
szólított fel.
nehéz és fontos kötelessége a tulajdonképeni gyakorlati állása védekezés módjainak és eszközeinek feltárása, megállapítása.
lesz tehát foglalás,
Nekem ezt
tisztán tényekre kell szorítkoznom, diagnózist kell
sem szabad
a
végs
adnom. Azonban
gyakorlati cél elmellzésével, teljesen elméleti
„hvösséggel" végrehajtani, hanem az okok és tények lehet olyan csoportosítása által, hogy a gyakorlati teendk megoldásának sikeres beindítására szolgáljon. Ezen elhatárolás után a kérdést három szempont alatt kell megvizsgálnunk
A A
A) B)
s
ezek
:
szekta keletkezésének egyetemes okai.
magyar
szekták keletkezésének okai a jelenlegi
protes-
tantizmus lényegében és szervezetében.
C) Mennyiben ellensége a szekta a prot. egyháznak?
1.
A
szekta keletkezésének egyetemes okait keresve, mindenekeltt
hogy mi
azt kell megállapítanunk,
vonásai?
A
is
a szekta lényege? mik
a
jellemz
szektát mindig az jellemzi a legélesebben, hogy a történeti
egyházzal, mint tökéletlen
és
elégtelen
földi
intézménnyel szemben a
szekta a „szentek" gyülekezete. Tagjai magukat másoknak, természetesen
különbeknek, kiválasztottaknak tekintik a többi emberek tömegébl, a „fehérruhások",
bírják azt.
A
többé
akik
nem törekednek
szektába való belépésük
megölték az ó-embert,
újjászülettek.
mentettség, a bnbeeséstl fejldés gondolatát. A szektában való
által
a
levetkeztek
gyarlóságaikat,
Legjellemzbb érzésük
való biztonság öntudata. élet
A
k
hanem
szentségre,
a
meg-
szekta kizárja a
kész, tökéletes
élet.
Ebbl
következik az a jellemz vonása, amit történetietlenségnek nevezhetünk.
A szektának nincs semmi érzéke a történeti fejldés, a múlt iránt, magát nem a történeti fejldés szerves részének, a keresztyénség élfája történeti kivirágzásának érzi, nem gyökerezik semmi tradícióban, mert reánézve a Biblia, az skeresztyénség sem tradíció, nem gyökér, hanem egy speciális tükörkép, mystikus norma. A hivatalos vagy történeti egyházakban egyszeren
elfajzást
lát,
krisztus mesterkedéseit.
A
meghamisítását
a
keresztyénségnek,
az Anti-
szekta tehát olyan szent gyülekezet, a melyik
önmagát határozott lendülettel kitépi a történeti egyházak keretébl. Amennyire történetietlen, épp annyira egyljázellenes is. Némelyik azt hiszik, hogy a szektáskodásra általában a történeti egyházban fellép visszaélések és hazugságok vezetik az kiveti
magából
a fejldés elvét és
embereket
pedig ez tévedés. E visszaélések a történelemben
;
magának
a történeti egyf)dznak reformációjára vezettek, amit legfennebb katholikus szempontból lehet megtagadni. A szektáskodás oka e tekintetben
mélyebben
rejlik,
magában
az egyháztól, az egyházi élettl, a történeti
fejldéstl való idegenkedésben, a vallásos fejldésre való teljes lelki képtelenségben. A szektában épen az a jellemz, hogy nem érti, nem látja, nincs érzéke annak megértésére, hogy a krisztusi élet örök idkre egyetlen útja és eszköze az emberiség egészére nézve épen maga a
fejldésébl kivirágzó anyaszentegyház. Es ebbl következik
történeti
szekta valótlansága, irrealitása.
A
a
keresztyén, általában a vallásos életideált
leszakítja az emberi élet, a valóság talajáról, vallása nem kultúrtényezö, nem is része az emberi kultúrának, mert felette, kivle áll a világnak. A szekta épen ezért sohasem bír semmiféle jelentséggel és értékkel az emberi szellem realizálódásában, az emberi kultúrában. A szekta
meggyzdése
egyáltalában világellenes. Alapvet
kultúraellenes, mert
a világ, a földi élet, a haladás, a fejldés, a szellemi és anyagi kultúra
ellenzje
tehát
istentelensége
romlottsága,
rosszasága,
teljes
világnak, a kultúrának,
a
magának
a
csökevény, terméketlen
betegség, lelki
életnek. Ezért föltétlenül
A szekta fejld emberi
aljassága.
és
vad-
Az életnek egy sajátságos elnyomorodása, amelynek keletkezési okait kutatni csakugyan elsrangú J^ötelességünk a nemes keresztyéni életideál haladásának érdekében. hajtása az emberi szellem
élfájának.
Annál inkább, mert 2.
fogjuk
ha közelebbrl megvizsgáljuk a dolgot, kétségtelenül tapasztalni a
azt
hogy
tényt,
szekta
a
általánosságában
lényegében
és
protestáns betegség, azaz egyetlen természetes talaja a protestantizmus-
ban
rejlik.
ellent,
Ennek
amikor
nem
még azok
ténynek
a
protestáns felekezetek
ami azonban ritkább
eset
is.
hivatal, az arra
elve,
való
mely
tagjai
szekta
a
nyugszik.
érvényesítésén
egyetemes papság
esetek
a
maga
különös készület
Ilyen
torz teljes
sem mondanak
lépnek be a szektába,
Nem mondanak
kétséget kizárólag bizonyos az, hogy
elvek egyoldalú
az
ellent,
minden
mert
protestáns
sarkalatos
mindenekeltt az
elv
formájában,
mint
a
papi
szükségtelensége, minden
szektában lényeges. Ilyen protestáns eltorzulás a szektában az egyénnek közvetlen
érintkezése,
közbenjáró nélküli
összekapcsolása
Istennel,
a
Szentlélek megvilágosítása alapján. Ilyen mindenekfelett az, hogy a szekta
fundamentuma által
szabad
Istentiszteletük
a
Biblia
és
értelmezése,
alapelve kezelése,
külsségeinek
fjasonlósága szintén erre
vall,
és
annak
szószerinti,
zsinórmértékül
alkotórészeinek
ha csak másodrangú
de
való
mindenki felállítása.
azonossága,
vagy
is.
hogy valamelyik politikus csizmadia, vagy bölcs tímármester „testvér" valósággal isteni tekintéllyel magyarázza az Isten
Természetesen
titkait
az,
és úgy fejtegeti a Szentírást hóka szemekkel pillogatva az ég felé,
nem
mint valami apostol, dolog,
hanem
igenis
azt,
hogy ez sarkalatosán protestáns hogy ez egy sarkalatos protestáns elvnek, az
azt jelenti,
öntudatos, szabad, egyéni vallásosságnak torzhajtása, holtpontra vitele.
A
szekta a protestantizmus torzképe, karrikaturája. Azt mutatja: milyen
fundamentumán
lenne a Szentírás protestantizmus,
múltnak saját
törvényeivel, a
lendíterejével ?
a személyes
él
köveibl épült
hit
szakítana a kultúrával, a szellemi élet fejldésének
t)a
Ha
kibontakozásában
históriai
nyert
isteni
vannak és egyre felléphetnek
így áll a dolog, akkor
bizonyos okok és pedig elssorban lélektani okok, amelyek mindig el-
kebelébl
idézhetik a protestantizmus
a
szekta
megvizsgálása fogja hallgatólag bebizonyítani kell pl. a
életében
sem
katholicizmusnak soha valaha
is
attól
félnie
próbáljunk tisztába
vázlatos
még
nincs
hogy
és
nem
A szekta
megírva,
a
az u.
i.
a protestantizmus-
okaival
lélektani
lélektana rendszeres tudományossággal
ezért
e
helyen
is
meg
amelyek
fejtegetésekkel,
teljes
nem
miért szekta
zavarokat idézhetne el. Megvannak
lényeges
']n\.
hogy
is,
benne azok a pótlékok, amelyeknek hiányérzete okozza ban a szekta lecsapódását. tehát a szekta keletkezésének 3. Elssorban nálunk
Ezen okok
kiválását.
azt
kell
elégednünk
leglényegesebb
a
tényekre szorítkoznak. o)
A
szekta keletkezésének legmélyebb lélektani oka
magának
a
vallásnak, a vallásos élménynek természetében gyökerezik. Elég különöSj
de úgy van, hogy ma már a sok mindenféle filozófiai magyarázat és méginkább a divatos természettudományos és sociológiai theoria elhomályosította, átjátszotta, eltüntette a vallásos élmény igazi gyökérszálát,
legmélyebb
életerét. Azt
értelemmel meg nerp
létez
szála,
t.
i.
hogy a vallásos léleknek van egy
közelíthet, de valósággal
amelybl
egész
az
vallásos
egyedül
lényegas és
táplálkozik,
élet
t.
a logikai vagy ethikai sikba esik, másodlagos, származékjelensége a
i.
az
mystikus kapcsolat az Isten életével. Mindaz, ami a vallásban
irracionális,
titokzatos,
irracionális
ennek
összekapcsolódásnak az Isten lelkével és ha ez
az összekapcsolódás hiányzik, vagy megszakadt, a vallásos képzetek és az egész vallásos életgyakorlat csak holt és értelmetlen válnak.
Az
végtelenség
isteni
iránt való
és
tökéletesség
hív, áhítatos, sóvárgó
racionális analysissel teljesen
hiányérzete ki
nem
a vallásos élet forrása és lényege.
Ez
a
vallásos
tisztázható,
formaságokká
érzék,
mert
másképen a semmi
életnek
észfeletti
gyökere
megrendít hiányszín változatban létezik és
a mystikus és
érzete a végtelen életnek nagyon sokféle
a lélek fejlettsége szerint óriási fejldési vonalat
mutat, de az kétség-
hogy ép úgy megvan a legfejletlenebb és legdurvább lélekben, mint a legfinomabb és legfejlettebb lélekben, valamilyen formában. Maga az egyház kétségtelenül épen arra van hivatva, hogy a léleknek
telen,
e kapcsolatát istennel táplálja, ersítse, folytonosan megújítsa és építse.
Most már
hiányérzete
a léleknek ez a sóvárgó
végtelen
a
élet
után,
az Isten életének ez az éhezése és szomjuhozása lehet és lesz mindig és leglényegesebb oka a szekta keletkezésének abban az esetben,
els
egyház ezt a fjiányérzetet valamely okból pótolni nem képes vagy egyenesen megölni törekszik. Minden vallásos életnek halálos nyavalyája, pusztító penésze az a racionalizmus, amelyik ész szersíteni akarja a mystikumot és lerombolja azt, ami a csoda köntösében lép a hit szemei elé, vagy mivel magyarázó ereje megbicsaklik a l)a
a
történeti
mystikummal szemben, tehát elmellzi, mélységes
a hit e
gyökerét és a hit
és józan figyelmét
táplálás nélkül sorvadni hagyja
ethikai vetületére fordítja triviális
kizárólag és egyedül. Figyeljük meg, hogy a szekta
abban az egyházban
lép fel a
legersebben, amelyik ezt a racionalizmust munkájának vezetelvévé
igehirdetésének, vallástanításának, gyülekezeti teszi.
A
a föld
lelkek vallásos
hiányérzete, az a mély,
nyomásának, tehetetlensége
fordulnak Isten
felé,
súlyának
si
terhe
ösztöne, amellyel alatt
kényszerülve
Ha azonban
elhanyagoltatik, pusztul és sorvad.
ez az
ers, akkor mind kibékíthetetlenebb elégedetlenség, tiltakozás fel benne zsarnoka ellen, amely végtére szakításra jól jegyezzük meg, hogy a szekta keletkezésénél, bár vezet. Azonban ez si vallásos hiányérzet kielégítetlensége mindig dönt és lényeges
ösztön
és gylölet lobban
tényez, mégis nem szükségképen „szektáskodásra" vezet, hanem vezethet egyszeren a keresztyén ideál új kifejezésére, tehát egy új egyház megalakulására
is,
amely azért
a
keresztyénség
talaján, az
históriai
emberi kultúra szolgálatában állhat és így nem szekta, hanem egyházi reform lesz. A vallásos ösztön elégedetlensége akkor oka a szekta keletkezésének, ba
bizonyos
speciális körülmények, mint
speciális
emberi lelkekben
tör
Ha
ki.
Ez
vázlatosan
egy rendkívül bonyolult és nehéz kérdés, amelyre legalább világot kell vetnünk.
bizonyos
és
színez okok mellett és között
az egyházi tevékenységekben uralkodóvá válik
formája, az kétségtelen
a racionalizmus említett
jele
hogy az
annak,
képez hit, maga a vallásos élmény sorvadóban akármekkora ambícióval törekedjék egy ilyen egyház arra, hogy a templomból iskolát csináljon és mindenféle bölcs és okos dologra,
illet egyház éltet magvát
van
;
egészséges híveit,
hogy
életre,
a
jó
gazdálkodásra,
gyülekezet
életét
tisztességes
józanságra
szövetkezetteremt
talajjá
anyagi virágzását magas fokra emelje, mégis csak htelen
lett
tanítsa
tegye
és
önmagához
és szentséges köntösét földi sárral szennyezte be, mert a hit és annak
ápolása nélkül az egyház létjoga megsznt. Az ilyen egyház természetesen olyan gyülekezetet nevel, a melyben ill. egy jó nagy részében a vallásos érzék eltompul és elsorvad, a hit igazi mélységei fölé kemény kéreg szövdik, az sforrás betemettetik és feledésbe megy. A vallásosság
hagyományos szokások száraz gyakorlatává silányul és az egyháziasság bizonyos küls formák megszokott betöltésévé. A tradíció erejénél fogva
s
fleg, mert a kultúra fejldésében az egyházi vallásossághoz számos
színez tényez kerül, így pl. politikai jelleg stb., az ilyen egyháziasság kifelé lehet nagyon ersnek, öntudatosnak látszó gondoljunk a vastagnyakú kálvinista cívisekre st büszkén és gggel viselt ruházata is a léleknek, de természetesen nem igazi vallás. Mivel nincs komoly vallásos gyökere, nincs ethikai tartalma sem, a hívek büszkén vallják magukat
—
—
kálvinistáknak, mert ez a név szabadsághsökkel, gályarabokkal, negyven-
nyolcassággal és keménynyakúsággal van összekötve, de igazában
tördnek avval, st nem
nem
tizmus
Épen is
politika,
is
hajlandók végtére elhinni
nem nemzeti
hevület,
hanem
vallásos
élettypus.
ezért oly formális az egész vallásosságuk, hogy a valláshoz nincs
semmi
hogy
a
köze. Sokszor elgondolkozunk rajta, hogy miképen lehet az, mi híveink lelkérl úgy lepattan az Ige, mint a kre ltt golyó
és a legjobb
minség
után
erkölcsi tanítások
isznak
és verekednek a legpompásabban, holott ez nagyon
meg sem
a lélek alvó ösztöne
már egyéb, mint hogy
vergd
lelk, tehetetlen
si
vagy felébredt az
növ
si
hogy
nem
végzetes ösztön
l)iba,
is
utálják
:
itt
meg
kielégítetlenségének
sohasem
De
jól
aluszik,
magát
azután
hivatalossait,
és látván a nagy mozdíthatatlan-
szükségképen jutnak
arra,
magában az egyf)ázban van a maga a sátán zi szörny játékát. A vallásos hogy
ilyen
itt
értelemben tápot adó, azt növel és
szító egylyázi élet, gyülekezeti szellem
keletkezésére.
most
kielégítetlenségük, éhségük egyre
merevséget,
lel)et segíteni,
hogy
nem
és lelki szegények, akikben
és a szinte mérhetetlen itt
kell
konzervativizmussal ragaszkodó,
kínjában elször az egyházat, annak
ságot
érthet, hiszen
Nem
gyülekezetekbe belekerüljenek elnyomott,
testi
vallásos ösztön
„hitetlen" gyülekezetet
legnagyobbat
a
is
rendült a prédikációra.
e tradíciókhoz
szokásegyháziasságú, bzsírú
a
nem
hogy a protestan-
azt,
figyeljük
a törzsetalkotó,
a
meg
a legalkalmasabb talaj a szekta hogy az ilyen gyülekezetekben
azt,
bennszülött, a
vagyonos,
az
öröklött
háziasságú réteg az, amelyben a szektáskodási hajlam kiütközik,
egy-
hanem
vagy a szegényebb, elnyomottahb, lenézett társadalmi helyzet, vagy a
bekerül idegen, és idegennek, jövevénynek tekintett elem, ami a fentebbiekbl természetesen következik és érthet. b) Azonban az igy táplált és szított lelki, vallásos elégedetlenséghez, elnyomatáshoz egy másik színez tényeznek is okvetlenül hozzá kell
járulnia,
hogy
ilyen gyülekezetben
maga
kialakult
a
szektáskodás olyan elem
világnézete és kell
és önálló vallásosságra, szóval a
U.
el
i.
vagy egyáltalán
a
ítélkezésre elfordul,
kikapcsolja éle-
megteremti a maga
az,
ha egy
meg van
elem, az legfennebb
más történelmi egyház
vagy csak nagyon ritkán képzelhet
8
s
a vallás egyházi gyakorlását, vagy
lásoséletét, vagy esetleg
elidézze.
intelligenciája az érett
mvelt
elhidegedik az ilyen egyházi élettl,
tébl
fellépését
elégedetlenkedik, a kinek
tagja lesz,
saját val-
de sohasem,
hogy mvelt, intelligens em-
Az
ber szektába lépjen.
elnyomott és elégedetlenked léleknek bizonyos
értelmi, intellektuális l)omályossága, inferioritdsa, világnézetbeli fejlet-
lensége, gondolkozdsbeli csökevényessége és tyidnyos értelmi képzettsége
ahoz, hogy az illet a szektában találjon menedéket és bé-
szükséges
A
kességet.
ösztön erslüktetés
tikus vallásos
érzése
detlenség
amelyben
szektáskodásra az olyan lélek hajlandó,
meglev
a
egyházi
szemben
vallásossággal
mys-
a
elnyomottság és
ugyan, az
elége-
szintén
lobogóerej és határozott, de ez az ösztön nem párosul hasonló erej
hanem egy szk, Minél nagyobb erej
értelmi képességgel, itélervel, intellektuális látással,
szegényes, zavaros világkép szövedékén izzik
át.
szegényesebb a szektáskodásra.
minél fejletlenebb és
vallásos h)iányérzet sugárzik bele
világnézetbe, annál bizonyosabb a lélek bojlandósága
És
itt
hogy
megjegyzem,
nem tudományosan
értem, mivel egy
embernek ságe,
józan észereje
jaira.
Hanem értem
Ual
az
;
képzett és
természetes értelmes-
ernek magának voltát,
obskurusságnak, sötételméjüségnek neveznek.
vagy pláne épen
érinti
akkor
a babona
keletkezik-e
okvetlen
Sajnos,
a
nem
a
nagyon
lélektani területét.
csökevényes
nem
holtbizonyos birja kielégí-
szükséges lenne
is
elmén
sugárzik
át,
nem
fentleírt állapot
babonás
egy
nagyon
egy ers,
Vajon, amikor
ha igy van, vajon a
nem egyszeren
s
meg
e kérdés részletes
mégis rámutatok,
A babona egész
látszólagos.
elme világnéze-
sülyedésre
szektáskodás babonásság-e, vagy van-e köze hozzá?.
kisérthetem
lánosságban
ilyen
közönségesen
a fent érintett állapot látszólag
babona és
szektáskodásra
vezet? Általában
i.
ösztön a
vallásos
kielégítetlen
Ha
egyház e hiányérzetet
ezen a ponton
megvilágítani egy kérdést. U.
közelrl
amit
azt,
szítja és ingerli.
érzem, hogy
Úgy
c)
fejletlenségét, egyoldalú,
vallásos hiányérzet, akkor szinte
a szektábalépés, ha a történelmi teni,
nem nagy ismeretkör népünk bölcs paraszt-
rtelmi
ers
nem
gondoljunk magyar
színvak fölfogóképességét, csökevényes
tébe sugárzik bele
világnézet alatt
vagy tudománytalanságát
világnézete
'fúlt és fejlett
leheíi
is
és szegényes
fejletlen
adatbeli szegénységét,
a világnézet
okvetlen
hogy
fejtegetését,
csak
érintkezés
az
lélektani lényege más.
de
álta-
felületes és
A babonában
u.
i.
hiányzik épen az az ers, pozitív ösztön, mely az elnyomott állapotból a megváltás
a szabadulás,
védekez, fél
tartózkodó, világ
ellen
jelleg,
itt
;
a
után
szektáskodásnál
pozitív
tör.
A babona
egész jellege negatív,
állapot a zavaros, ismeretlen hatalmakkal telt
önvédelemrl
fellép
ösztön
pedig
egészen
van szó, a vallásos ösztön
erteljes érvényesülésérl, csakhogy torz formában. olyan magatartást eredményez, mellyel a
meglev
pozitív
elsdleges,
A babonás
világkép
állapotot, a jelenlegi
életforma sértetlenségét óhajtja az ember megvédeni, a szektánál ellen-
kezleg
az
ösztön
letlen állapotból
egy
szabadulni új
késztet a
meglev elnyomott
életforma keretei közé.
Épen ezért
és töké-
a szektás-
kodás sohasem babona, illetve a szekta világképe és életfolytatása nem szükségképen babonás, st határozott példáink vannak arra nézve, hogy görögkeleti vallású román ember, a szektába lépvén, addigi babonás lelkületét elvesztette és sokkal tisztuitabb, szabadabb, mélyebb, igazibb életformába azért
A babona
lépett.
és a szektáskodás közt a felületes tekintet
rokonságot, mert mindakettnél intellektuális korlátoltság ját-
lát
ebben magában is a kett teljesen más lelkiállapotot jelent. A szektánál ugyanis rendkivl jellemz az a babonától mérhetetlen magasságban lev intellektuális törekvés, melylyel az elégedetlen vallásos ösztön az igazságra tör. Ezek, a törénelmi egyházzal elégedetlen emberek „o/oZ^fc igazság" eléréséért vágyakoznak, az igazság hiányát szenvedik, az igazság birtokába akarnak jutni. Azaz de ezen kivl
szik szerepet;
ill.
hogy elégedetlen vallásos ösztönüket valami pozitiképes megnyugodni, öntudatuk ki, melyben elméjük megbékülni. A szektánál mindig lényeges a vallásos ösztön intellektuális míg a pótlékának keresése, vagyis a megváltó igazság felfedezése önszorongásában nyugtalan rettegésében és babonánál egyszeren a arra törekednek,
vummal
elégítsék
;
de
tudat fantasztikus megnyugtatásáról lehet szó, utáni vágy
a végtelenség
ösztön,
most az
ilyen elme,
amelynek
nem
betöltésérl.
pozitív
önereje elégtelen
az
si
vallásos
Hol fogja már
hogy vallásos
arra,
maga teremtsen magának,
vágyódásait betölt világnézetet és életideált
megtalálni azt a pozitívumot, azt az igazságot, melyre életét támassza ?
A
történelmi egyházban csalódott, annak hazug és terméketlen voltát
felis-
meg máshol, mint az örök igazság változhatatlan hordozójában, a Bibliában? Az igazság „meg vagyon irva" és azt csak merte. Hol találhatná
olvasni és annak engedelmeskedni
ség egyházra, papra,
közvetítre
törvényeit, az élet és világ a ,
kezünkbe
:
minden
kell,
hogy üdvözüljünk. Nincs szük-
az Isten titkait
az igazságot,
megfejtve és
a Bibliában. így lesz ránézve a Biblia
az igaz élet
készen ideadta
maga az
igazság és
ers
az egyetlen Tekintély. Természetes, hogy épen a pozitívumra való
vágyódásnak az
intellektuális
oka annak, hogy
ebbl
kiz mindent, ami igaz.
homályosságával
való
relatív,
emberi,
nem
lehet
párosulása az
sem enged
a pozitívumból egy jottányit
keresett és ez az igazság
ben
er
;
ebbl
fejld, változó lehetne. Igazságot semmi atomjában hamis. Betjé-
Szórói-szóra, szószerint, teljesen.
A
pozitívumra való sóvár-
gás az elme csökevényességének páratlan makacsságával tapad Ijozzá a betúljöz. Ez a makacs, fanatikus, keményfej kapaszkodás a bethöz, a léleknek ez a csökönyös önvédelme újra a szekta egyik legfbb jel-
lemz
vonása.
d) Az járulnak
eddig
a szekta
feltárt
okokhoz
keletkezésére.
más
lelki
És pedig
okok
járulhatnak
és
f)iányérzetek.
Az
is
erkölcsi
illet tapasztalja, hogy bár a förtönclmi egyházban hirdetik az erkölcsi
buzdítanak
10
is
az erényes és tiszta életre, de
maga
ez az egyház
jót,
még-
sem ad
A gyenge
cröt a jóra, a tisztaságra, a szentségre.
lelkek külö-
önmagukban bels ert
a jóra,
nös válsága ez, amikor nem találnak a önállóan képtelenek az erkölcsi jellem kialakítására és megtartására,
elssorban a történelmi egyháztól várják prédikáció nem rzi meg a rossztól, mert az
segítséget tehát mástól, és pedig
és csalódnak
A
benne.
értelmi felvilágosítás
sohasem gyógyszer az indulatok betegségére.
a lélek
megrendülésére van lehet. A gyönge léleknek
Ide
racionális eszközökkel
szükség, ezt pedig
mélyen egy nagy igazsága van hogy az egyházból hiányzik a hitet épít er, mely csak hitbl érzi, származhatik, a lelketrendít hatalom, amely csak megrendült és gyzedelmeskedett lélekbl jöhet. Hiányzik nemcsak a prédikációban, hanem magában a gyülekezetben. A tagok el vannak szakadva a ftl,
elérni
nem
nem
ket többé
hatja át
tudnák. Egyedül
van,
keresztül
Istenben.
érdemes.
Mert már
Az
állítja
hogy
nem
elégített
ki
ton sugárzik
egymást
ostromának, mert
mert jobb sorsra szeretne jobb
irtózik a rossztól,
mivel vallásos ösztönének ereje
A
élet kötelességét.
eléje a szent
és ezen
szeretetében
lélek szánalomraméltó,
ilyen
megtartani
éltetni és
hitében és
van bntudata,
lenni, óhajtja a tisztaságot,
lesz,
tagok
gyökere a testvérek
nincs életének
tatlanúl
a
szivébl átárad
a Krisztus
téve védtelenül a bün
van
ki
:
er, amely
az az
hogy
gyülekezeten,
öz egész
itt
válság
elodázha-
oka újra az
nem elégített ers vallásos vágyódásból táplálkozó, ki ers erkölcsi ösztön gyönge, korlátolt. Ijomályos öntudahogy az egyszer nép közül át. Magam is tapasztaltam,
a szektába legtöbb olyan
ember
lép be, aki a
maga módjára önvédel-
met gyakorol ezáltal a lealjasodás ellen, a mellyel szemben a történelmi egyházban hiába küzdött. Rendesen durva bnök részegeskedés, kártya, :
mindennem mértéktelenség, létszükséggé vált szakadatlan káromkodás, trhetetlen családi békételenség stb. ellen keres az ilyen lélek a jobb elnyomorodott iránti ösztönébl védelmet. Egész szellemi struktúrájának most már az oka annak, hogy a megszabadulást, a mentességet olyan társaságba az eddigi környezetbl való radikális önkitépés és egy szentséget, való beplántálódás útján hiszi elérhetni, amelyik épen ezt a
volta
mint megvalósí-
tisztaságot, a világkerül és világellenes erkölcsiséget, tott birtokát
hirdeti és
igényli.
A
szektába
lép
léleknek sajátságos,
való belépése csökönyös ()ite van abban, hogy örökre mentve és ó-emberét által valósággal szentté is lett; levetkezte szektánál némely van a bntl. Ezt a hitet rendkívüli mértékben növeli szemaz újrakeresztelkedés szertartása is. Kétségtelen, hogy lélektani pontból az egész tény álpótlék, fikció, hasonlatos a fejét homokba dugó a szentek társaságába
teve megnyugvásához,
kiábrándulás
meg nem
de viszont történik,
mindaddig, amig ad ert egy
tartóztató erkölcsiség fenntartásához.
ivásnak és káromkodásnak.
A
valamely
tisztán negatív,
Bizonyos ideig
okból a
önmeg-
legalább vége az
szektába lépett ,,új-ember''
borzadva és 11
,
megvetéssel néz vissza az elhagyott egyházra, magát
megmentettnek,
.
környezetében
új
szentnek, üdvözültnek nézi és ez az öntudata
bneitl. Természetesen elkerülhetetlenül fejldik lélekben egy farizeusi, ggös, korlátoltságában visszataszító
ki
régi
tartja
meg nem
tértek
vissza-
az ilyen
lelkület
:
a
megvetése és az exclusiv önteltség. Két olyan tényez
van a szektában, mely ezt a lelkületet és ezt az egész szentséget tápés fenntartja,
lálja
a
bibliai és
ebbl
Az egyik
az
életgyakorlatnak zsidós szabályozása
levezetett törvényekkel
szombat megtartása,
a
:
böjtök, alkoholtól való tartózkodás,
nóhús-tilalom,
tisz-
beszédmodornak, maga-
tasági stb. szabályok által és a magatartásnak,
viseletnek, egész habitusnak
disz-
istentiszteleti,
methodikus egyöntetsége.
Itt
lélektanilag
azonos folyamatot látunk a kési zsidóság vallásos életével. A szentség és a vallásosság felfogása teljesen azonos, épezért dilemmája és mondjuk, tragikuma
ugyanaz.
is
Minden
A másik tényez
a szekta apokalyptikus
világ-
abban a hitben él, hogy a világ vége közeledik, a rossz, a bn, a gonosz világ elmúlik, közel van a változhatatlan szentség és a tökéletes boldogság napjának felvirradása. Ebben, a, fejletlen lelkekre mindig hatalmas ervel ható hitében rejlik jórészt nézete.
igazi szekta
nemtudatos befolyása az aszketikus szentség megrzésére és a lélek sovárgásának megszüntetésére, mivel az összes szentirásbeli Ígéreteket az üdvözültek részére, kül. a Jelenések könyvébl, kizárólag tagjaira
Ebben
vonatkoztatja.
abban
tikus got.
is,
a szekta határozottan hedonisztikus,
a mint élvezi és kihívja
de hedonisz-
az üldöztetést és a martyrsá-
Errl késbb. c) Eddigi fejtegetéseink kiegészítésére a szekta keletkezésének az
elbbiekben ki
kell
bennefoglalt
okai
még élesebben
egy speciális formáját
legfbb ok ugyanis
emelnünk. Egyik
a valóságban
hogy
arra,
valaki a szektába lépjen, a történelmi egyházzal való elégedetlenségnek az a
formája, mikor az illet az egyházat a
resen érdemes arra, hogy
jól
papban
megfontoljuk.
A
Ez az ok kétsze-
látja.
vallásnak és az egyház-
a pap személyével való összetévesztése a fejletlen lélek mindennapos tévedése. Természetes, hogy a Krisztus teste, az Egyház, és maga a vallás, mint az egész test éltet lelke, a krisztusi lélek, egy végteaz is természetes, hogy a lenséggel több, mint a legkiválóbb pap is
nak
;
pap, a kálvinista lelkipásztor
is
csak törekv,
és ennyiben a téves felfogás kialakulásában
küzd nem
és a
tévedez ember, hibás. Magát az
eszményt, a láthatatlan egyházat összetéveszteni egy gyarló halandóval, de st magával a gyarló halandók közösségével, a látható egyházzal is,
mindig a lélek
fejletlen,
egyoldalú, megcsökött voltára mutat.
ez az összetévesztés egész határozottan lettségi
fokán,
kötelességünk tlünk
hogy lehetleg mégis igazoljuk mégis
12
csak képviselje
tévedést.
eszménynek
U.
i.
De
mivel
bizonyos
a lélek
telhetleg védekezni
ezt a
a krisztusi
megvan
a
fej-
ellene, úgy,
lelkipásztor
szavaival és
életévei
egyaránt és ha életében egyenesen hazugsággá teszi evangéliumát, a a
megtéved
Mert mégis
pusztulásáért
lélek
a Krisztust, az
az eszményt, akkor mégis egyenesen
hitet,
csak úgy
a felels
áll
dolog,
a
hogy a lelkipásztor szivén át igenis eleven vallásos élet buzoghat át az egyházba és hogy a lelkipásztor személyszerinti lelkigondja igenis képes az elnyomott, elégedetlenked lelkek éhségét kielégíteni. A vizet prédikáló és bort ivó pap hazugsággá teszi eszméjét, egész egyházát, megrendíti a hitet a magasabb élet reális valóságában és így okává válik egy hazug, .
felszínes, élettelen vallásos életforma felburjánzásának a gyülekezetben,
ezzel felszítja a lelkek elégedetlenségét és gylöletét és okává lehet a
Ha
szektáskodásnak.
aztán gyülekezetében megjelenik az
„új
apostol",
az „új szentség", a „jobb igazság", ez újság robbantó ereje, a gyönge lelkek ez erjeszt
kovásza olyan
pusztítást végezhet
benne, ami szá-
monkéretik tle „ama napon."
még
f) Külön figyelmet érdemel
szektaveze fknek,
a
a
szekta
embereket arra, hogy a kapcsolnunk lélektani szempontból itt azokat a (tapasztalás alapján állítható) föltétlenül létez kétes existenciákat, a kiket nem lelki kényszer, hanem alantas, a jámbor apostolainak lélektana. Mi készteti ezeket szekták
álljanak?
élére
Mindenekeltt
az
kell
ki
szentek butaságára épít anyagi és egyéb érvényesülési érdekek állítanak
Ezek
a szekta élére.
szándékokból
a
rajongó lelk apostolai is
báránybrbe bújt farkasok nagyon is érthet Vannak azonban a szektáknak szinte,
szenteskednek. is,
vannan aztán olyanok
folytontartó elégedetlenség
az utóbbi elem
van
z
többségben
a
szekta vezeti
lelkekben, a kikbl a szekták vezeti lesznek,
megvan
akiket a szektában
is,
a bizonytalan felé. Általánosságban ez
még
között.
Azokban
a
fokozottabb mértékben
a történelmi egyházzal való elégedetlenség
és
ennek oka
az,
hogy fokozott erej mystikumra való hajlandóság, romantikus ösztön él bennük, ábrándozok és képzeldök szoktak lenni. De fleg fokozottabb mértékben érzik egyfell a vezet egyházi réteg, azután általában a társadalom elnyomását és megvetését. Rendesen jobb sorsra érdemes, de
elégtelen
képzettség
és
mveltség emberek,
ambíciója, mint a képessége, és az igénye,
Ezek úri
a félmvelt,
romantikus
lelkek
akiknek
több
állandóan
a
mvelt,
intelligens,
társadalmi réteg felé vonzódnak, anyagilag és szellemileg a
osztály kereteibe szeretnének
nyesülés után sóvárognak.
az
mint a mennyit kaphatnak.
mvelt
helyezkedni, befolyás, tekintély és érvé-
De anyagi körülményeik, hiányos mveltségük,
pallérozatlan modoruk, elnyomott helyzetük, alárendeltségük ezt lehetet-
lenné teszik és a megvetettség, lenézettség trhetetlen társadalmi nyomásá-
nehézkednek reájuk. Ha ez a megtörtség, az érvényesülési ösztön elnyomottsága párosul a félmvelt lelken át izzó romantikus, ábrándozó
val
vallásos öszíönne/, a lelket a szekta karjaiba
ben, az eltte oly szennyes, mert
t
veti.
A
világ
keser gylöleté-
kizáró kultúra megútálásában gyógyító
13
írt
ei,
melynek épen mvelt
ezzel bizonyítván az egész egyházi
egyként kielégítést
talál
genciájának ereje
mégis
érzi, s
és
nyomják
hazugságát
szeretet
világgylölete
és
azonban
intelli-
mveltsége tágasabbkör, mint a voltakép sem a szekta erkölcsi eszménye,
nagyobb,
nem
apokalyptikus váradalmai
álpótlék-voltukat
elégítik ki teljesen,
magát megmentettnek és tökéletesnek csak ritkán tartja. Két vagy fantasztikus álmodozással merül el és fejti tovább
eltte
út áll
keresztyén
a saját érvényesülésében. Mivel
szekta egészen egyszer tagjaié,
sem
meg
tagjai vetik
ahol vallásos ösztöne
és így csakis a szekta lesz az,
jól
nem
keresvén, testvéreket keres, akik közt érvényesülhet. Különös ha
tekint az egyházra, a
:
a szekta világnézetét,
és hitetlen lesz.
De
önmaga
gyakorlata kielégíthetné és
még kevésbbé
nem
akikhez lebocsátkozni
ámítására, vagy kiábrándul a szektából
képzelhet, hogy a szekta szentsége és
alig
tud.
a szekta tagjainak testvérisége,
Ezt az egész
küzdelmet
lelki
élénken
láttam lezajlani egy ifjúban, aki egy szegény csizmadiamester
ersen romantikus
ember
vallásos hajlandóságú
élete
de
volt,
vágyai
fia
egyre
irnokoskodott.
mveltség,
a
társadalmi haladás és érvényesülés felé hajtották, amire azonban
pénze,
sem
ideje,
sem
igazi tehetsége
nem
volt.
holmi adventista traktátusok a szektába
vitték,
és keresztel volt, járt faluról-falura, de
nem
helyzetébe és
érdemelnék lelki
késbb
öngyilkos
volt,
gimnáziumot végzett
öt
;
jóI-rosszúl és egy kis járási székhely egyik ügyvédjénél
Elnyomott és szegényes
is
élet-
A
a
sem
Biblia olvasgatása és
egy darabig
prédikátor
magát beletaláln Ezek az emberek különösen meg-
lett.
tudta
odaadó figyelmét, de még azeltt, mieltt
a lelkipásztorok
válságuk a szektábalépésben csattanna
ki.
g) Összefoglalásul állapítsuk meg, hogy a szekta, a szektáskodás miféle pótlékot, kielégíttetést jelent a belekerül lélek számára, mert ez világít reá
legjobban elállásának okaira
egyént az elnyomott, mellzött
nem tördtek
Mindenekeltt kiemeli az
is.
helyzetbl,
ahol
sem
észre
vették és
ösztönét a
E kiemelés mellett elszigeteli eddigi gylölt környeszentek, a tökéletesek megmentett társaságába. Vallásos Biblia betjének pozitívumával és apokalyptikus ábrándok
színes
mystikus
zetétl
a
és
vele.
rajzával
elégíti
érzeteinek formális gyakorlatok
ösztön
által
megragadott
jelentséggel ruház
fel a
jöv
betivel
által
feléje
társadalomnak, az egyháznak, a kultúrának,
ggös
megvetéssel
és
öntelt
irányban ad kielégíttetést a lelkeket a
rnartyrkoszorú
benne
az
öntelt
öntudatát. Erkölcsi hiány-
szankcionál és
emeli
tagjait
eltölti
ket
büszkeséggel.
léleknek.
megadásával.
Negatív
Nagy
Ezekkel
a
világnak, a
ezekkel szemben
mintegy
irányban súlyt
kizárólagos
Az üdvösség
üdvösség elnyerésére.
életbéli
bizonyosságának hangoztatása
ggös
ad táplálékot, melyeket a vallásos
által
Biblia
fölfokozván
ki,
szentség, a megmentettség és üdvözülés
is
fektet
pozitív
kielégíti
a
a
világgal
való ellenségeskedésre, de azért, hogy az üldöztetésben, csúfolódásbaii,
14
megvetésben rejl kiválasztottság negativ-hedonisztikus gondolatát és érzését felfokozza a lélekben. Mindezek által a szektáskodás bizonyos, fentjellemzett lelkek számára nem egyéb, mint az öndilításnak és az önfenntartásnak egy speciális módja, az érvényesülésnek egy torz- és álformája.
A
szekta értéke, ha az emberi szellem egyetemes életében, a nagy
szempontjából
kulturfejldés
kultúrában,
nemes
a
fejleszti
Az egyén szempontjából
tartalmát.
de ez csak egyéni és
bír értékkel,
szellemnek,
a
átnemesítésében
világ
nem
is
lélek igazi élete helyett pusztulását, igazi kálja.
A
Egyenesen
semmis.
nézzük,
beteges jelenség, mert ellensége
az
ki
értéktelen,
amely
életnek,
végtelen
mert a
valódi, csak álérték,
elnyomorodását
a
és
önvédelem,
mint
a szekta,
gazdag
jelenti s
mun-
szekta értékelméletének lényege tulajdonképen a fantasztikus
hedonizmus, az önállítás sikerérzetének egy
irreális és félszeg
megvaló-
emberi
lélekben
sulási sikban való felköltése és ápolása.
Ezekben próbáltam
a szekták keletkezésének az
rejl egyetemes okaira rávilágítani.
hogy
teljes,
mezn
kecsegtetem
vagy végleges megállapításokat adtam.
azonban
érdemelné ez teljesen
Nem
magamat
azzal,
E tulajdonképen töretlen
néhány barázda is több a semminél. Igazán meghogy egyházunk komolyan, szakemberek által
a kérdés,
felkutattassa és tisztáztassa a
maga
jól
felfogott
érdekében.
11.
Át
hogy
kell
azonban térnünk
a
minket közelebbrl
ezen egyetemes 'okok mily
talajt a
általán ?
mi jelenlegi magyar
A
kérdés tehát
:
prot.
érdekl kérdésre
mértékben találhatnak kivirágzásra egyházunkban ? Miért találnak egy-
Mik a szekták keletkezésének okai
egyljá-
zunk jelenlegi lényegében és szervezetében ? Mindenekeltt világos az, hogy az emberi lélek sokfélesége, fejldési skálájának szinte kimeríthetetlen szín- és árnyalat-gazdagsága functiók szövedékén
folytán az emberi
örök
idkig mindig
történeti
lesznek
átsúgárzó
szektárius kitörései,
vallásos
egyház hivatásának legnagyobb magaslatán
szekta fellépéséért
nem mindig
és
nem
ösztönnek
még akkor áll is.
is,
ha a
Ennélfogva a
teljesen a tört. egyház a hibás
St
egyenesen úgy szeretném felállítani a problémát, hogy a tört. egyháznak mindenkor gyógyító és védelmez szerepet kell betöltenie a lélek ezen tle függetlenül is fellép betegségével szemben.
és felels.
Mintahogy az orvos se oka egyenesen a betegség fellépésének, de kötelessége azt tle telhetleg megakadályozni s ha fellépett, gyógyítani. De viszont, hogy ennél a hasonlatnál maradjunk, jól tudjuk, hogy a szervezett, lelkiismeretes közegészségügyi tevékenység mennyire megelzheti a ragályok,
epidémiák fellépését,
mert az
egészség légkörét
15
teremti meg, a melyben a baj csirái
megteremtheti azt a
légkört,
elpusztulnak.
melyben
Ép
az egyház
így
ösztöne közegészségügy elhanyagolása esetén fellép betegségekért igenis felelsség terheli az egészség reit, úgy az is
lelki
egészségesen fejldhetik. Amint
a lélek vallásos
a
is ilyen értelm felelsség terheli a szekták terjedéséért. Mert megint biztosak lehetünk, hogy a mely egyház kebelében a szektáskodás tartósan és növekv mértékben üti fel a fejét, ott baj van magában az egyházban, ott mulasztásokkal, hibákkal állunk szemben,
egyházat arról
melyeket orvosolni
ben ben
kell.
a szektáskodás
Ez
a
mi egyházunk esete
megdöbbent mértékben
egyes vidékeken egyenesen megtámadta
s
is,
melynek kebelé-
lépett fel az utóbbi a
idk-
gyülekezet életgyökerét.
Ha itt okokat keresünk, sohase tévesszük szem ell azt, hogy ezen okoknak egyes lelkipásztorok, egyes vezettestületek mködésében, jellemében való kutatása, hogy úgy mondjam, piszkálása céltévesztett és
Nem egyes emberekben van a hiba általánosmagának a református egyl)áznak jelenlegi karaktere, szel-
kicsinyes dolog lenne.
ságban
;
leme és szervezete hordozzák gyógyulás reményérl
le
eltérbe
;
speciális
kellene
mondanunk.
ki,
az egyetemes,
kell nézni,
mindig
melybl
általános gyökérbe,
mint az egész egyl)áz betegségét
túl
egyes
kell
mint azon
védekezésnél
;
az ok megállapításánál
igy volna, akkor a
Jóllehet a szekta
de azért sohasem úgy betegségét ez a szempont a
gyülekezetekben ütközik gyülekezet
Ha nem
a baj csiráit.
nézni a
a tünet fakadt
kerül
tüneten, be :
a
szektát
Ez persze nem jelenti de másfell igenis jelenti azt,
kell megítélni.
hogy egyénekben is ne lehetne hiba, hogy kiváló lelkipásztorok és vezettestületek mellett is felléphet a baj, mert oka nem bennük van, hanem rajtuk túl, az egyház egészében.
azt,
Megint másfell, ha egyetemes egyházunk
kritikájáról van szó, az álta-
lános megállapításoknál a túlnyomó jelenségek képezik a kritika alapját és épen ezért
nem szabad
a kritika élét, ha az becsületes és gyógyító-
hiszen nem talál minden lelkipászminden gyülekezetre; hogy vannak fényes és tiszteletreméltó kivételek. Hála Istennek, hogy vannak ez adja meg a reménységet nekünk arra, hogy nem hiába beszélünk de egyéni kivételeknek megint nem szabad egyetemes gyógyításra váró nyavalyák és sebek tisztánlátása
szándékú, eltompítani azzal, hogy torra és
:
;
ell elkápráztatnia szemeinket. Mikor múlt nyári losonci konferenciánkon az egyházfegyelem kérdésével foglalkozva, annak szükségességét egyházi közszellemünk egyetemes romlásával indokoltam és e romlás tüneteire általánosságban
rámutattam,
igazságtalannak;
—
már
némelyek
túlsötétnek
rámutattak arra, hogy maga az
látták a
állapotok
képet és bírálása
ébredez kálv. öntudat felvirágzására a gyülekezetekben. Kritikámból akkor sem hiányzott a szeretet, st csakis az volt benne; és ez az aggódó szeretet nem látott javulásra mutat, rámutattak az
itt
is,
egyetemes, általános, gyökérbl induló és
16
ott
is
teljes újjáébredéssel
biztató
lendületet a mi egyházunkban lezte és elismerte,
még nem
dani azt, ami
;
meglev
de a
jót,
hallgatva
mint épen azt az alapot, amelyen jó.
Most
is,
el
feltéte-
is,
lehetett
mon-
általános református egyházi bajokra
mutatva rá a szekták keletkezésének okainál, abban a hitben bátorkodom ezt tenni, hogy egyfell itt egy jobb jövend zálogát nyújtó testvéri
közösségben szólhatok, másfell, hogy az összes jobb törekvések dacára, épen mi, a törekvk, érezzük legjobban gyöngeségünket és orvoslásra váró
egyetemes betegségeinket. 1
.
A
szekta keletkezésénél
kielégítetlenségét állapítottuk
els egyetemes
okúi a vallásos ösztön
meg. Megjegyeztük, hogy az
jogát épen ennek az si, mystikus,
irracionális,
egyház létegyetemes életösztön-
nek, mely a végtelenre és tökéletesre tör, a táplálása, séges, életformáió irányítása és védelme adja meg.
magyar bölcsel falat
a
szerint
formáljon a
hit
(Böhm) elssorban
gyöngéd
hogy
arra van hivatva,
égi palántája
míg kifejldhetik és megersödhetik, az
egész-
építése,
Az egyház, egy nagy
köri, a mely védi
k-
addig,
E negatív
élet viharai ellen.
feladat megállapítása mellett látnunk kell az egyháznak a másik, pozitív
feladatát
is
e
:
mennyei virágnak gyümölccsé,
A magyar
életté érlelését.
protestantizmusban, intelligenciájában és népében egyaránt, egész álta-
bens gyökerekbl kiA magyar prot., fleg a
lánosságban azonban a vallás ezen mélységes, hajtó
mennyei palántáját hervadozni
kálvinizmus
életerejét
megnyilvánulni, amelyek
nélkülözzük vallásos
ert
ma is még mindig olyan jelenségekben látjuk nem a mennyei tbl hajtanak ki. Határozottan
keveseljük a magyar
és
kálvinizmus
egészében
a
tisztán
és lelkületet. El van színtelenedve a kálvinizmus vallásos
jellege, vallásos élettypus volta.
tevékenységeiben gyülekezeti
látjuk.
munkájában
mködni egyházunkban; egyház fentebb
dogmáinak
géd
égi
az oka az egyházban, az egyház
keresend.
Két
jellegzetes irányzatot
föltétlenül tiszteletreméltó
módon
:
hatalmas
palántája
köré
;
bástyaköveibl rak kfalat azonban elzárja ezzel tle
látunk
igyekezve az
ketts feladatának betöltésére. Az egyik o amely az egyház negatív feladatát tölti be
leirt
nista ortodoxia, sziv
Ennek
igehirdetésében, vallásos nevelésében, kultuszában és
:
kálvi-
maszgyön-
a
hit
a
személyes
élmény éltet napfényét. A másik a kálvinista egyházban él szabad evangéliumi mozgalmak, vagy a vele rokon irányzatok, a melyek talán nagyon is reábocsátják ezt a napfényt és nagyon is eltávolítják ama szent falakat. Ennek a két tényeznek bens vallásos
lényegében lüktet két hatalmas, drága életenergia neti,
tradicionális, a
másiknak személyes,
szent synthesisben egybeolvadva, lenne a
Hogy egyeseknél
bens
:
az egyiknek törté-
ereje valami várvavárt,
jövend nagyságának
záloga.
van, volt, lesz és lehet ilyen synthesis, az kétségtelen
:
de hogy ez általános lehessen, annak van egy nagy akadálya a magyar kálvinista
egyház jelenlegi életében és ez egy töröklötí, sivár cgyljázi
17
racionalizmus, a vallás halálos penésze
amire nekünk
ma
Mert épen
és betegsége.
éget szükségünk van
ujból
az
:
ers
azt,
történeti öntu-
daton felépül, lobogó személyes vallásosságot, ezt ölte meg a racionalizmusnak ez a penésze. Legyünk bátrak és mondjuk ki, hogy ez a
amely nem filozófiai értelemben vett enevü szellemi hanem egy sivár és szellemtelen lelki betegség, lényegében hitetlenség, nem vallásellenesség épen, hanem vallástalanság, vallásos vérszegénység, hitbeli koldusság. Oka az, hogy a léleknek elsorvad az racionalizmus,
irányzat,
él
örökkévalóság, az
Isten felé forduló titokzatos gyökérszála, elszakad
az a fonal, mely földi létünket a láthatókon
Ez
a racionalizmus egy rossz
lev
túl
realitáshoz fzi.
értelemben vett „józanság", mert
ideál-
Ez a lelkület az egyház életfejldését magábarejt vallásos dogmafejldésben, világnézeti
talanság, a láthatókhoz való nyomorult tapadás.
nem
kifejezésben, a történeti kialakulás folyamatában
nem nem
látja
meg benne
tudja értékelni azt
csupán a
;
ezért van az, hogy az egész kálvinista múltban
nemzeti küzdelem izgatja
politikai,
nem tud meg sem
a jelenben pedig
;
morálizálásnál, mely a szivet
száraz, ertlen
egyebet nyújtani
tud gyökeret verni
az örökkévalót, a saját örökkévalóságba lendülését,
mának
rebbenti. Mit jelent ez: kálvinistának lenni? a
ez a legégetbb
problémája reánk nézve és erre a problémára nem tud más feleletet vastagnyakú magyarnak lenni, vagy adni ez az irányzat, mint vagy azt :
azt,
hogy liberálisnak
meg
se
lenni,
bizonyos értelemben. Azt
hogy kálvinistának lenni
érti,
akaratának
Isten
:
nem
tudja felelni,
egyedül.
élni
kizárólagos uralkodásáért küzdeni a földön.
Istenért harcolni, az
Ma már
ez a szellem, Istennek hála, a lelkipásztorok közt elvesztette kizárólagos
csaknem egészen hatalmában öntudat elsorvadása lett a magyar
uralmát, de magát a kálvinista társadalmat tartja.
A következménye
földön.
De habár
aminek az ciánk
is,
a kálvinista
lelkipásztorok között
a
vészit
azért igen nagy többségüket
fájóbb, végzetesen
üli
meg még ma
is
még
fogva
különösen
eddigi
hatalmából,
jele ez a
mi konferena mi a leg-
is
kegyelmébl kétségtelenül egyik
Isten
tartja,
s
a kálvinista vallástanítást
Nem
célom errl bvebben beszélni, cs^k rámutatok arra, hogy a magyar református egyházban a gyülekezeti munka speciális lelki vonásai határozottan azért hiányzanak, mert egy ilyen szellembl fakadt gyümölcstelen vallástanítás és igehirdetés még a lehetségét is és igelfirdetést.
kizárja annak,
Nincs
igazi
hiányzik
az
hogy
gyülekezetben igazi
a
kálvinista
azt
lelkipásztori
tápláló
lélek
lelki
munka
maga.
De még ezeknél
a
hosszú idkön
vallásos ösztön ilyen tápláltatás mellett is
örökösen
ott
kell
életében,
a gyülekezet
Most már csak
szokásokon rágódó lelkek azok, akikben elsorvadt mélyebb
kérdések felmerülhessenek.
mert
tradiciókon,
a
át
nem
elaltatott,
elégedetlen.
kisértenie a veszedelemnek, hogy
felébred és elégedetlenkedni kezd. Azoknál a szegény, sajátságos lelkeknél
azonban, akiknek
18
rajzát
az
els részben próbáltuk
adni,
akikben
a
élénk, állandó és fokozódó mystikus sóvárgás természettl fogva ers és vált ki az ilyen egyházi elégedetlenséget és egyre kínosabb sóvárgást
szellem,
st
folytonos
A
elégedetlenkedésre.
tápot ad az
ers
szektáskodás e
vallásos
foka
ösztön
tef}áf,
az
léleknek
sajnos, feltalálf?ató
a mi egybázunkban.
t n láttuk fellepni szektáskodás elállásánál ezzel párhuzamosan bár egyoldalú erkölcsi ösztön a vallásos természeténél fogva ers, és színezet vallásos kielégitetlenségét is. Nemcsak a szokatlan erej is, szoros egységüknél fogva, ösztön, de az ugyanilyen erkölcsi ösztön mai szelleme ennek az Egyházunk érvényesül a szektábalépésnél. Ennek oka a mi ref. gyülekezeti erkölcsi elégedetlenségnek is tápot ad. vallásos ösztön sorvadásába szellemünk, melynek eredtet szálai épen a melynek különös gondját vezetnek vissza. Ez a mi konferenciánk is, bizonyság amellett, hogy felállítása, jó képezi a kálvinista életprogramm és fájdalmas hiányát mély az öntudatos kálvinista erkölcsi élettypusnak lennünk gyzdve, hogy érezzük. Igen, mert arról föltétlenül meg kell mélységeibl származhatik. egy ilyen erkölcsi élettypus csak a b't Ha pedig ez a A kálvinista élet csak a kálvinista hit vetülete lehet. illetve idegen sorvad, is élet erkölcsi az hit sorvad, nem ápoltatik, akkor es igehirdetés egyházi Maga az és alacsonyabb ideálok sodrába kerül. bizonyos csak mélységébl, nevelés is, ha munkája nem fakad a hit amelynek legjellemzbb hirdetni, tud morált általános, színtelen és lapos -
,
2.
A
Nem
tud
hatástalanság. vonása az élettelenség, a kedélyre való teljes és erkölcsisége szelleme kálvinista erkölcsi így kialakulni a gyülekezet
hovatovább valami
világi, elvtelen jelleget lt.
A becsületrl,
tisztességrl,
elvek fogják erkölcsi igazságosságról etc. elfogadott általános társadalmi felelsség, ítélet, önfeláldozás, világuk tengelyét formálni, de bntudat, teljesen hiányoznak. Honnan alapjai a keresztyén erkölcsi világ komoly az örökkévalóság szomjuhozása es hite is kerülnének el, ha gyökerük pedig épen ezt mutatja. eltemettetik? Gyülekezeteink általános erk. élete eszmény maga is kívül marad a :
Az egyház
által
hirdetett
erkölcsi
inkább. speciális kálvinista körön, a gyülekezeté még mértékkel mondhatjuk azt, hogy egyházunkban a világi
más egyházakkal, vagy
általában a társadalommal
A
világért
sem
mért erkölcsiség
szemben hanyatlást azonban nincs semmi
is rosszabb azoknál mélysége s így megszentel hatása valásos speciálisan kálvinista jellege, álethika ez, s amennyiben egyházi az életre. Egyházi szempontból csak épen átöröklött szokásoknak. ethika, csak megcsontosodott formája
mutatna, ha
nem
jobb,
nem
;
St
közé
ugyancsak
mértékének tág keretei úgy áll a dolog, hogy a világ bnök egész légiója, hiszen a világ a keresztyénellenes becsúszik a ellentétnek a legtöbb becsületesség fogalmával nem tartja kibékíthetetlen becstelenség is egyenesen olyan bnt, amely keresztyén szempontból munhivatalában, dolgokban, lehet. Valaki lehet „becsületes" a világi
19
kajában amellett, liogy istentelen dorbézoló életet úr és parázna
be
nem
nem
;
csukják
le
ers
ösztönti
erkölcsi
ösztön
világában a bntudat, a felelség, az el
a centrumot, akik a
a
lelkeknek, akiknek
erkölcsi
az örökkévalóság
foglalják
ítélet,
maguk módján
az erkölcsiség alatt a szentséget
örökös elégedetlenség és utálat tárgyává, hazug
értik és igényelik, válik
képmutatássá ez az
lehet tisztességes
De épen azoknak
veri a fejét a barátjának, és így tovább.
vallásos
él,
mert részegeskedik, ha különben
azért,
egyházi
erkölcsiség. Ilyen
lelkeket
aztán
hajt
a
szentség keresése a szektába, mert az egyház és a gyülekezet nemcsak ki
nem
ket, de egyenesen ingerelte
elégítette
Különösen
erre.
akkor,
ha a világszerint gazdag, öntelt gyülekezet ez erkölcsi sivársága a megvettetés, elnyomás súlyával nehezedik ezekre a lelkekre. Abban a vádban, amit a szektábalép
hangoztat, hogy
a
nem
egyház
ref.
ert
ad
a
jót, de nem fejleszti és támogatja, hogy csak a szájával szeret, de szive távol van a megtört lélektl, nagy igazság rejlik, mert a gyülekezet terméketlen erkölcsi élete, mely
szentséghez, hogy csak prédikálja a
az ellenszenvet kihívta, egy bizonyos irányban az egyház teremtménye y
volt.
Ezt nagyon 3.
jól
meg
fontolnunk a jövben.
kell
egyetemes okainál, hogy ez a lélekben mindig
Láttuk a szekta keletkezésének
kielégítetlen
ers
vallásos és erkölcsi ösztön az illet
egyoldalú, korlátolt, kimveletlen és Ijomályos intellektuális képességgel
A
párosul.
szerepel
világnézet tisztulatlansága és bizonyos irrealitása mindig ott
A vallás mindig világnézetté lesz, nem lehetne életformáló ervé. A szekta mindig azoknak a akik nem képesek kell világossággal tájékozódni a valóságban, a
szekta
keletkezésénél.
különben vallása,
nincs erejük a jelenségek megnyugtató oki és céli rendezésére, akiknek
Dickens szavaival „a világban minden olyan zavaros". Ennélfogva képeik megteremtésében
dönt
része van az értelmi képességgel salakos
keveredésben lev ábrándozó fantáziának. Ezért
Meg
felé.
hajlanak olyan
is
ersen
mindent véglegesen megoldó, transcendens,
a világellenes, apokalyptikus, a
mystikus gondolatok
világ-
kell
engednünk, hogy ez a hajlandóság,
illetleg ez a korlátoltság némileg a lélek veleszületett elnyomorodása, amit talán teljesen megszüntetni lehetetlenség. ,
nevelés mellett mégis okvetlen és nyugodtabb régiókba.
mények nyomása
alatt
De
mi a f, ez a
a
akkor
is
számára kiváló
téren
talajjá
elszigetelt,
lesz
a
bizonyos lelki
jelenleg
kimveletlen
és
jelentségét a nemzet szólok arról, hogy az
20
érinti
az
a
intelligenciára
vád,
alatt.
nézve
ösztön
erkölcsös
életet
él.
kulturálatlan
hogy életének egészére nézve
súlyosan
és
tisztultabb
elsötétcdés a körül-
és
vallásos
elhagyatott
különösen küls körülmények nyomasztó terhe házat
fokú
elállhat, ha az intellektuális képesség
kimvelése elhanyagoltatik, ha az ers en\ber intellektuális
Azonban kell gondozás
felemelhet
A
szekta
néplélek,
A református
kulturális elveszítette.
mennyire
egy-
erejét
Nem
és is
jelentéktelenné
mvészeti, tudományos etc. tekintetben, csak egyszeren arra mutatok reá, hogy nincs protestáns, kálvininista népkulturánk, hogy a népnevelésben nincsenek többé speciális eszményeink és így nincs is kálvinista népnevelés. Iskoláink feladogatása az államnak már vált irodalmi,
a
gyermek
és
ifjú-generációban
lehetetlenné
egy
teszi
egészséges
népmvelés megalapozását, a felntt gyülekezet rendszeres tovább mvelése pedig, egyetemes egyházi feladataképen absolute ismeretlen fogalom. Az egyház nem folytat igazi kulturális munkát, ez eltagadhatatlan tény. Éhez nem elégséges a szövetkezeti és gazdaköri tevékenység, amelyben a református lelkipásztori munka háromnegyedrésze kimerül. A kálvinizmusnak, mint a protestantizmus hordozójának, mint ama cél testtévált intézményes képviseljének, hogy önálló vallásos kálvinista
személyiségeket neveljen az Isten dicsségére, minden egyházak között legfképen elodázhatatlan kötelessége az, hogy kultürtényezö, még pedig
dönt
jelleg, legyen a nemzet életében. Kultúra-teremt
hatalommá
Több
helyt hangsúlyoztam
már
akkor
egyház
kálvinista
fejleszt
és
kell lennie, mert önálló és magasrangú világnézetet képvisel.
azt a
élte
meggyzdésemet, hogy
virágkorZ-t,
amikor
a protestáns
népkultúrát
tudott
Ma
pedig,
teremteni és ebben volt igazi nagy jelentsége a múltban.
mint világnézet, elszakadt a nép szivétl, a nép lelkét megtermékenyíteni képtelen. Egyházunk nagyon szkre szabta a saját feladatát. Megelégszik 3 vallásórájával, amit sokszor még a templommal és az iskola heti 2
—
sokall
Nagy elny, ha
is.
De
tartatnak.
ez az
a vallásos
egész.
hogy híveit önálló vallásos
Pedig
felolvasások
estélyek,
ahoz,
hogy
személyiségekké
speciális
nevelje,
még meg-
célját
óriási
elérje,
elkészít
munkára van szüksége. Akármit mondanak is a tétlenség párnáin heverk a papi kötelesség határairól, nekünk népnevelknek, nemzetnevelknek kell lennünk. A mi vallásos eszményünk és ethikai ideálunk oly nemes és magas, hogy annak megvalósításához mvelt és öntudatos kulturális
lelkek kellenek. Mihelyt egy egyház kultürtényezö akar lenni, és kell, hogy
az legyen, a nevelés széles és egyetemes alapjára kell helyezkednie. Ez a
nevelés elssorban intellektuális.
hanem
nem
Nem
csak elszórt ismeretek közlésére,
melynek eszköze
a nép világnézetének felemelésére vonatkozik,
annyira egyes ismeretek nyújtása, mint inkább az értelmi
er
és
az ismeretszerzési módszer kimvelése, megersítése és megszerveztetése.
Az értelem az igazság
egyházra
felszabadítása, kinyitása és kitágítása, a tudás megszerettetése, iránt
vár.
nélkül, de
Ez
azzal
vezet. Addig,
érzék a
együtt,
amig
és
lelkesedés
munka semmit sem annak
fölkeltése
:
ez
szolgálatában
hatalmas
ami
itt
az
eredményekre
híveink értelmi világa, ismeretköre, ítélkezése, világ-
nézete közönyös és elhanyagolt területek maradnak
nem
az,
ér az egyház vallásos életereje
csodálkozhatunk, ha a sötétben
ül
számunkra,
addig
nép megtévedt vallásos ösztöne
lidércfény után fut és szektáskodásban keres kielégítést
A
szektának nincs
21
jobb talaja a
lelki
de
homálynál,
nagyobb
nincs
az
mint
ellensége,
értelem szabadsága, tisztasága és fejlettsége.
A nép
4.
elhagyatottsága, világnézetbeli
kulturális
tudatlansága az oka a szektáskodás
és
betjében fedezi
Biblia tekinti,
mint
Biblia
történetérl,
kimvelt
varázskönyvet.
valami
benne
a
érzéke az írás
a
A
hogy
van ?
—
nem
tudhatni.
tett
hívek
a
kiszakított textusokat hallottak belle, mint a
egy-egy recipét a notesszébi: mi
Biblia
a Szentírást
idkig
lehet
is
Nem-e mi magunk
úgy
nincs fogalma se a
vallásfejldésrl,
Mit
csoda-e ez ?
legújabb
hogy a
annak,
a szentírást
nincs
ebben
emberiességének és
megragadására.
Biblia egyháza arra nézve,
nép szivéhez? Hiszen
mert
óriási
lezajlott
Ámde
varázsszer.
hogy
és
Persze,
történetiségének,
fölragyogó isteni voltának
hanem egy
keletkezésénél
ert
megváltó
a
fel
korlátozottsága
nem
eltte
mi
a
élet,
egyházunk,
valóban
közelhozza
csak
vasárnaponként
a
hogy a doktor ki-kiszakít benne; mért és hogy is
is
szinte
eféle
varázsszer-
képen kezeljük a Szentírást, mikor kiszakított verseire bölcs vagy nem ha
bölcs prédikációkat építünk,
idkben
legújabb
Hiszen a Biblia
!
építjük
azt
Csak
is.
hallunk ismét bibliatanulmányozásról, családi
De még micsoda
órákról, vasárnapi iskolákról.
egyházra
ugyan reájuk
egy
óriási,
óriási
munka
kimeríthetetlen
világ,
a
biblia-
vár
itt
az
melyben
menete feküsznek hinnünk, hogy a Biblia megértéséhez és életté tételéhez nem kell semmi elkészít munka. Óriási munka kell, melynek módjairól nem az én dolgom beszélni, csak azt kell megállapítanom, hogy egyenesen kizártnak tartom kihalt kultúrák
elttünk
rétegei,
egészen
;
világfejldés
egy
szektába ill gondolat
történeti
volna
azt
egy egyénre nézve a szektábalépést, ha a Biblia valódi légkörébe egyszer bele
lett
vezetve.
Ha
a
Biblia elszakadt a nép szivétl,
még
inkább,
tudomány. Sajnos, ez az elszakadás ma már a mvelt világi elemnél is teljes. A magyar theologiai tudomány bezáratott az egymástól is elzárt theologiák kapui mögé. Aféle érthetetlen és haszontalaa „elvont" bölcsességé lett a világiak szemében. Nem képes sem a magyar tudományos életbe belekapcsolódni s azt megtermékenyíteni, sem eredményeiben, nemes népszersítés ruhájában teljesen elszakadt a tfjeologiai
lehatolni a
nép lelkéhez.
Ma már minden tudomány
érzi azt a köteles-
séget és látja a hihetetlen hatását annak, hogy a nép lelkéhez hozzá kell
férkznie. folyni a
Ma már minden tudomány
nép életébe. Különösen
tudományoknál. A íheologia
oly
világnézetté akar lenni és be akar
látjuk ezt a természet- és társadalom-
messze
áll
ma még
a
mveltektl
termékenyít hatása a néplélekre ? Mindent összefoglalva megállapíthatjuk, hogy egyházunk azáltal is okot szolgáltat a szekták létrejöttéhez, hogy kulturális, neveli tevékenységét nem folytatja szervezett és öntudatos ervel, ez által mint világnézet, idegen marad a nép lelkétl és talajt is,
hogy szinte
el
sem tudjuk
szolgáltat a kimüveletlen
22
képzelni, lehet-e egyáltalán
elmék vallásos eltévelyedésére.
Említettük, hogy az
5.
egyházzal
elégedetlenséget
való
sötét
e
pappal való elégedetlenség okozza, illetve az egyháznak pappal való összetévesztése. Mivel a kálvinista papnak nincs meg az hatalma, amely épen a mystikus lelkekre nézve oly lényeges hatással
lelkeknél néha a a a
nem
van a katholikus papnál, mivel a kálvinista pásztor
hordozza
nem
szerint, s
máskép,
szentséget
a
személyes
csak
képviseli,
ráruházott isteni kölcsönképen,
gépiesen
a kálvinista papból hiányzik a természetfeletti
oka lehet azon lelkek elégedetlenségének, a kiknek fantasztikus rializmusa benne akarja érzékelni
mivel
szóval,
önhibáján
vonás,
nem
jellemereje
ethikai
kívül
mate-
és ezért soha hogy csak ember. Egy katholikus papnak mindig hamarabb megbocsájtják a tévedéseit és botlásait, mert az a szentség, amelyet képvisel, nem tartozik szorosan az egyéniségéhez és annak dacára is szentség marad, ennélfogva nála
meg nem
bocsájtja
mentkörülmény egy
következik
tagadnók,
de
lehet
nagy
érzékeihetetlent
lelkipásztornak,
hogy
az,
nézve.
hogy
hangoztatjuk,
erteljesen
ember. Ebbl azonban Mi tudjuk és nem hogy
csak
is
reánk
tanulság
erélyesen
ember, de nagyon
az
kálvinista
a
kellene
kálvinista
a
hirdetnünk
azt
lelkipásztor
életünkkel,
az
hogy mégsem olyan ember, mint a többi, annál a szorosabb személyes kapcsolanál fogva, a melyben Istenével és Megváltójával élnie kell.
A
minden
lelkipásztornak egész élete, minden, de
pillanata
arra
ersödve, belegyökereznék
szentelve, hogy a hitben folytonosan
van
a Lélek
örökkévaló világába; neki ezenkívül nincs más gondja és ez, csakis ez különbözteti
t
meg
híveitl.
A
törekvés
való
jóra
mértékében és az
Most
arra való teljes elszántságban van tehát a lelkipásztor elsbbsége.
már, ha a lelkipásztor nemcsak hogy felette nincs hívei
de egyenesen alatta marad, kerülheti
legyen.
azt,
hogy
a
Azonban hála
méltatlanná
gyülekezetben
Istennek, annyira
szektáskodás okát egyházunkban
egyes elszórt
esetek,
a
melyek talán ide
nem tekinthetnk ket egyetemes, Van azonban
tani.
itt
és
nem
el
rombolás okává
jogunk, mert okunk hogy ha még lennének
volnának
visszavezethetk,
hanem csak olyan módon kellene gyógyí-
mégis valami egyetemesebb, magában egyházunk
szellemében és szervezetében rejl
egyházzal való helytelen összetévesztésére, s
baj,
ebbl
amely
a
papnak az
kifolyólag magával az
egyházzal való elégedetlenségre vezethet. Azonnal meglátjuk ezt a
ha
feltesszük ezt a kérdést:
ütjük
fel
mi az a kálvinista papi Jelleg?
egyházi törvénykönyvünket
fordulnánk a konvethez,
a
;
zsinathoz,
kérdéssel fordulnánk legtekintélyesebb
egybehangzó óleteszmény
feleletet.
egységes
a is
általános okoknak,
tüneteknek, melyeket adott esetekben, radikális
jelenlegi
és
nívójának,
nincs
keresni,
itt
hivatásához
lett
pusztulás
a
lelki
Nem
bizony,
kialakulásáról
bajt,
Hiába
szót se mond róla. Hiába nem mondanák meg. Ha körembereinkhez, kett sem adna rá
egy
mert és
a
félre
kálvinista
lelkipásztori
nem érthet egyöntet .23
érvényesítésérl egyházunkban szó sem lehet.
véleménytl, hogy kálvinista pap
Elkezdve
minden
aki
az,
napon egyet-kettt prédikál tisztességes dolgokról
a
attól
vasárnap,
a
világi
hetedik
hat napon át pedig
;
teremt Isten eljárását, aki hat hetediken pihent meg tovább át azon a
nyugszik babérain és így megfordítja a
napon
át
dolgozott
és
a
;
nézeten, hogy kálvinista pap az, aki hat napon át szánt-vet, gazdálkodik,
bankban l, kereskedik, szekerezik és a hetediken prédikál fel addig a meggyzdésig, hogy hat napig az iskolában van, a hetediken a templomban, vagy hogy mind a hét napon át a gyülekezetben van, vagy hogy örökké ezer és Isten színe eltt van és a magasabb világ jele a nép között ezer egymásnak ellentmondó változatát kapnók a feleleteknek arra a kérdésre, hogy ki a kálvinista pap ? Mindez pedig azt bizonyítja, hogy mi magunk nem vagyunk tisztában önmagunkkal. A célok és teendk ezerféle változatai között nem helyezkedtünk még rá a mindeneket egyesít, a mindeneket ugyanazon egy lélek erejévévei átható és magyarázó ;
:
egységes ideál alapjára.
A
lelkipásztor Istenben
gyökerez
és e világban
kibontakozó áldott, gyümölcsöz életének az egyéni különbségek mellett is
egységes typusa és mintája
ciáink a
végs
lelkek
örömmel
látom
ébredését,
ma még,
még formálódásban
A mi
van.
konferen-
épen az ideálok, a célok, a munka egységesítése egységének megteremtésén át. Én újabb idkben végtelen célja
is
körében
lelkipásztorok
a
amely épen ennek
egy
új
jobb
és
szellem
megteremtésére tör
közösségnek
a
;
de
különösen a világiaknál, a kálvinista papi hivatás és élet fell
semmi egységes
vélemény kialakulva, s ha van, az kárunkra, rovásunkra van inkább, mint elnyünkre. Nincs annál érdekesebb is minden komikussága mellett is tanulságosabb dolog, mint a világi emberek között kutatni a feleletet e kérdésre mi, vagy ki a pap ? mi a dolga? miért van? van-e rá szükség? ti mit kívánnátok tlünk? mire volna szükségetek a mi részünkrl ? Jól tudom, hogy épen a
nincs
és határozott
:
protestantizmus lényegében
rejlik a
munkának
papi
is
sága és mindig egyéni volta, mert a protestantizmus
bizonyos szabad-
egyéniségnek
az
van így de ha a teendk, a munka és a módszer egyénisége természetes is, a hit- és életközösség, az itt
szabad teret ad és ez
is
jól
is
;
ideálban való mélységes egység viszont elengedhetetlen
nem egy hadsereg aféle
testület,
nem egy hanem
vagyunk,
szabadcsapatokból
A
kálvinista
szervezet,
csak
nem
egy
szervezetlen
seregtöredékek
álló
Jelkipásztori
jellegnek
feltétel.
egységesen
E
nélkül
vezetett
csoport, oldott kéve és a
csatamezöin.
szellem
határozott
egységes
és
ki-
domborítása különösen kifelé jelent sokat, a társadalomban, a kultúrában, a nemzeti élet egész megvalósulási területén. A világnak kell azt egészen határozottan és félrenemérthet világossággal látnia, hogy pap, mit akar, mi a célja és munkája, mit lef^et és kell
mit
24
nem szabad tle
várni
és
nála
keresni?
Hiszen
ki
a kálvinista
tle a
várni
és
lelkipásztori
éietnek ma, nálunk, talán épen az a szomorú, sokszor tragikus vonása, dolga, de hogy mig minden olyat tle várnak és követelnek, ami nem az nem jön hozzá és nem keresi nála azt, amire csakis tudna segítséget, feletetet, megoldást adni. Ebben mi is, egész egyházunk
soha senki
nem
hibás, mert
törekedett kell ervel nyíltan és egyenesen kifejezni
eped, szomorú
lényegét a világ eltt. Talán csak azok a szentség után lelkek
fordulnak
kiábrándulva
akik
is,
tlünk, a semmi természet-
el
ervel nem rendelkez, szürke emberektl, s csak gyarlóságainkat látják meg, egészen más útra jutnának, ha tudnák, hogy bennünk testvért kell látníok és keresníök, akik csakis emberi szívünk szeretetével, de feletti
azzal aztán igazán átalvihetjük
És
6.
kapcsolódik
itt
ket
bele
a halálból az életbe.
kérdésbe
a
egy
tevékenység hangoztatása, amelynek hiánya, amint
olyan
lelkipásztori
fként
láttuk,
a szekta
az egész vezetinek ezzélételénél szerepel ok gyanánt, de szektáskodás egyik dönt elidézje. A személyszerint való lelkipásztori gond, a személyes lelkigondozás Ijiányára gondolok. Ahhoz, hogy a világ, a gyülekezet, a segítség után eped lelkek megismerjék, hogy ki általában
a
lelkipásztor
kálvinista
mit kell tle várniok, nála keresniök
és
szükséges, hogy a lelkipásztor felkeresse
megismerje ket,
kitárja
elttük a
lelkét,
segít kezét az utánnyúlónak. Hiába ülünk a világ felkeres bennünket, s
abban jött,
ha
nem
a
keres
ideáljait, átnyújtsa
parokhiánkon, várva, hogy fel,
hogy minden rendben van. megkeresse, ami elveszett. Csak
a tudatban,
hogy
az
egyenként,
ezeket a lelkeket
megmutassa
:
elégedetten heverészünk
Az embernek ha
azért
fia
lelkipásztor
a
így,
személyszerint megismertette magát híveivel, csak akkor fognak a lelkek feltárulni eltte, akkor fogják
megmutatni sebeiket,
kérni a gyógyítást.
Csak a személyszerint való lelkigondozás fogja éltetvé tenni
nem üres szólammá, hanem mennyei kenyérré él lelkek elhanyagolása azoknak sablonos, egyforma
hirdetést,
A
az az
körülöttünk
lését,
illetve
mellzését eredményezi
;
igeigét.
keze-
az egyes, örökélet lelkek sajátos
problémáinak, ösztöneinek, kívánságainak, fogyatkozásának és erényének ismerete
nélkül
lehetetlen
igazi
lelkipásztor személyszerint ismerné híveit,
növelni és alól.
azt,
amit visszafejleszteni
Mikor még
nem kés,
kell,
irányba
félszeg
ambícióit,
helyzetét és körülményeit.
ezzel kirántaná a talajt a szekta
akkor adhatna orvosságot
beteges vallásos, erkölcsi, intellektuális helyes
munkát végezni. Ha a látná mindenikben azt, amit
lelkipásztori
A
ösztöneinek;
orvosolhatná
sóvárgó lélek
a
akkor
szekta a gondozatlan,
terelhetné
ingerl
ezeket
töm.egként
küls kezelt,
nagyon is egyéni lelkek betegsége lévén, idejekorán való irányításuk és a mi a f, foglalkoztatásuk megmentheti ket. De ami a f, a személyszerint való lelkigondozás, ha lassanként áthatotta az egész gyülekezetet, megváltoztatja a gyülekezeti
szellemet magát,
mint
egész tésztát megerjeszti. Miután a lelkipásztor
a
hogy
a
kovász az
nemtördömsége
folytán
25
kialakuló
gyümölcstelen
és
élettelen
gyülekezeti
meg
adja
élet
szekta
a
E lelkigondozásnak egyházunk egészében még hijjával vagyunk, a munka módszereinek, eszközeinek feltárása csak a legutóbbi idkben indult meg de amily mértékben áthatja majd egyházunkat, olyan mértékben sznik meg a szektáskodás veszedelme reánk nézve. kell még hoznom a szekta keletkezésének okául 7. Végi fel talaját,
lelkigondozása javíthatja
csakis az
egyházunkban az egyi)ázfegyelem
hiányát
is,
ezt a talajt.
amely
szintén
a
lelki-
gondozás elhanyagolását mutatja. Egyházfegyelem alatt a gyülekezet önfegyelmezését értjük, amelynek közege a presbitérium, élén a lelkipásztorral
;
célja részben és
fképpen
erteljes megtorlása.
A megelzést gyakoroljuk.
útján
Az
bnnel szemben egésznek
felelsségérzete mindenkinek önmagáért ,
felelsége és e felelsségnek
szent
Nem
szándékozom
fejtegettem, csak
itt
vallásos
megelzése, másfell
a
és
romlás
a gyülekezet szervezése, a megtorlást
a gyülekezet erkölcsi súlyának minden érvényesítése
gyülekezet eleven
a
erkölcsi életében a hanyatlás és züllés
és
a jó
a
gyülekezet
érzett
komoly és
való
latbavetése.
alapja
másért
szigorú
való
érdekében
részletezni, a kérdést a nyári konferencián szélesen
rámutatok, hogy egy szervezett,
kezetben mindig épen olyan nehéz gyökeret verni az edzett és fegyelmezett
testben a betegségnek.
fegyelmezett a
gyüle-
szektának, amint
Az egyházfegyelem
egyetemes elhanyagoltsága egyházunkban épen gyöngeségünket, a betegségre való hajlandóságunkat mutatja. Az a tény, hogy ma már nem is merünk egyházfegyelmez munkát gyakorolni, mindennél jobban bizonyítja romlásunkat,
nagy veszedelemmé
öntudatunk
pusztulását.
Ez
teszi
ránknézve
igazi
a szektákat.
III.
Habár nagyon vázlatszeren
is,
azt
hiszem,
mégis
legalább
rá-
tapintottam azokra az okokra, melyek egyházunkban a szekta keletkezését
eredményezhetik.
A
baj
okainak e feltárásával
lehetleg eleget tettem. Helyet adok tehát
hogy hogyan védekezzünk
elírt
kötelességemnek
ama kérdés
tárgyalásának,
a szekták ellen? ítéletem szerint
még csak
egy dolog tartozik az én munkáim körébe
itt,
pontból, hogy a védekezés kérdése helyes
látószögbe legyen állítható.
A védekezés kérdésének lyozza,
A
tárgyalásait ugyanis
éppen
abból
a
szem-
annak megállapítása szabá-
hogy mennyiben tekintend a szekta egyházunk ellenségének? romboló
szekta, mint a prot. egyház betegsége, kétségtelenül pusztító,
meg kell gondolnunk is az egyháznak. De magát beteg, szánandó, tévedez lelkek alkotják, akiknek maguknak volt ellensége elssorban az az egyház, amely jobbat adni nem tudott a jobbért sóvárgó lelkeknek. Tulajdonképen nem a nyavalyája
azt,
26
hogy
s
így ellensége
a szektát
szekta az ellenség,
hanem
az egyház ellensége
elnézi a kebelében fellép veszedelem terjedését. a dolognak, csak
megjegyzem azt és a mások
a
szereztem
talásból
magamagának, amidn
Nem
akarok elébevágni
meggyzdésemet, amelyet
tapasztalásai
tapasz-
megersítését
által
is
nyertem, hogy magával a szektával való harc, akár a lélek visszanyerése, akár
szempontjából
elüldözésük
kiirtásuk,
örökre eredménytelen marad.
nem
ellen
annyira a kell
A
igen van gyógyszer
meglev
lelki
érdekében,
és
makacsságnak
De véleményem
ott
szerint
szekta ellen kell harcba vinnünk,
fáradnunk, hogy akár
értelmi,
erszakos
akár
alighanem
kifejld formája erinket nem
is
nem
annyira azon
úton
meggyzzük,
megsemmisítsük a már elidegenedett elemet. Úgy tapasztaltam, hogy hasonlóan azokhoz a mérgekhez, melyek kis mértékben a legjótékonyabb orvosságok, a mi gyülekezetünk megfelel kezelése mellett a szekta mindig, mint a vallásos élet jótékony megmozgatója, hullámzásba hozója és élesztje a vallásos élet iránti állandó érdekldés vagy
ébrentartója,
az az id,
hat a gyülekezetekre, a tört.
amikor
a
szektáskodó
meglátja azt a jótékonyságot, amit
egyházra.
elhagyott
az
akkor
nem
Emellett
egyházban vett
észre
eljöhet
felfedezi,
és a lélek
önmagától visszahajolhat elhagyott anyja kebeléhez. De épen ezért van
nekünk szükségünk minden gyülekezeteink
bels
ernkbl
a saját
meglev
és el
nem
veszített
életerejének éppen a mi, lelkipásztorok személyes,
él, diadalmas enegiája, vallásos élete tására és gyümölcsöztetésére.
A
általi
virágzó,
fölfokozására, felvirágozta-
él, kálvinista
gyülekezetek
hatalmasan lobogó, egésszéges vallásos élete lesz a szektáskodás egyetlen igazi,
mert
bels
orvosszere.
Elssorban
nekünk,
lelkipásztoroknak,
magyar kálvinista egyház egyetemének, mikor a szekták elleni küzdelemmel foglalkozunk, meg keli hallanunk egy komoly, szívbe markoló, mennyei szózatot
általunk pedig a
—
Orvos, gyógyítsd
meg magad
!
27
4
p(M^
PLEASE DO NOT REMOVE
CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET UNIVERSITY OF
TORONTO LIBRARY
