No title

JEGYZŐKÖNYV

Készült: Balatonlelle Város Képviselő-testületének 2008. december 18-i rendes üléséről, amelyet a Polgármesteri Hivatal dísztermében tartottak. Jelen vannak:

Kenéz István Somogyvári László Balogh István Bór Norbert Ignácz János Koroknai Viktor Lendvai Attila Miseta Zoltán Nagy László Szabó György Szentesné Szekér Piroska Szücs László Witzmann Mihály

polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő

Igazoltan távol:

Szücs Orsolya

képviselő

Meghívottak:

Dr. Mandik Enikő Szücs Géza Szabó Józsefné Bősze István Szászné Boros Krisztina Szabó István Czollenstein József Gombos Emil Csöröncsics Zoltán

jegyző aljegyző irodavezető irodavezető irodavezető irodavezető adócsoport vezető műv.ház igazgató jkv.vez.

Megjelent érdeklődők száma: 3 fő. Kenéz István polgármester köszönti a testületi tagokat és a megjelenteket. A testület nyilvános rendes ülését 16.00-kor megnyitja. Megállapítja, hogy a képviselő-testület határozat képes, mert 14 tagja közül 13 fő jelen van. Javasolja, hogy a 3.) napirendet 16.) napirendként tárgyalják mivel Szaka Zsolt a Zöldfok Zrt. divízió igazgatója jelezte, hogy később érkezik. Helyette 3.) napirendként tárgyaljuk a most kiosztott „Kéményseprő ipari szolgáltatás helyi igénybevételének szabályairól szóló 35/2003.(XII.19.) számú rendelet módosítását.” Előadó: Dr Mandik Enikő jegyző (írásos előterjesztés), 14.) napirendként fel kellene venni „Karád község kérését jegyző helyettesítésére.” Előadó: Kenéz István polgármester (szóbeli előterjesztés), 15.) napirendként „A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.” Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés). Zárt ülésen 1.) napirendként tárgyaljuk meg „Lakásfenntartási támogatás fellebbezése ügyében döntés.” Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés) A polgármester kéri a képviselőket, hogy akinek a napirenddel kapcsolatban észrevétele van azt tegye meg. Észrevétel nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki az általa tett módosításokat elfogadja, az igen gombbal jelezze.

2

Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással a polgármester módosító javaslatait elfogadta. A polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a módosításokkal együtt a napirendet elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi napirendet elfogadta el: 1.) A önkormányzati költségvetés átmeneti viteléről rendelet alkotás. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés)

T:ÜBB, PGB

2.) A szociális és gyermekjóléti intézményi térítési díjának megállapításáról szóló 20/2002.(XII.6.) számú rendelet módosítása. Előadó: Bősze István irodavezető (írásos előterjesztés)

T:SZES,ÜBB, PGB

3.) Kéményseprő ipari szolgáltatás helyi igénybevételének szabályairól szóló 35/2003.(XII.19.) számú rendelet módosítása. Előadó: Dr Mandik Enikő jegyző (írásos előterjesztés) 4.) A köztisztaságról szóló önkormányzati rendelet megalkotása. Előadó: Szászné Boros Krisztina irodavezető (írásos előterjesztés)

T: ÜBB, PGB

5.) Beszámoló a Művelődési Ház és Könyvtár működéséről. A 2009. évre vonatkozó munka és rendezvénytervük jóváhagyása. Előadó: Gombos Emil igazgató (írásos előterjesztés)

T: PGB, OKIB

6.) Sonkovics Árpád Balatonlelle, Napfény Strand 5082/6 hrsz.-ú ingatlanon meglévő vendéglátóipari épület bővítéséhez tulajdonosi nyilatkozat kiadása. Előadó: Szabó István irodavezető (írásos előterjesztés)

T: PGB

7.) 2009.évi ösztönző alap tervezése. Előadó: Dr Mandik Enikő jegyző (írásos előterjesztés)

T: PGB

8.) Kiadási és bevételi előirányzat módosítási kérelem. Előadó: Bór Norbert VÜSZ igazgató (írásos előterjesztés)

T: PGB

3

9.) Intézményi bevételi többlet jóváhagyása. Előadó: Szabó Józsefné irodavezető (írásos előterjesztés)

T: PGB

10.) A város honlapjának elkészítésére és üzemeltetésére szóló szerződés elfogadása. Előadó: Dr Mandik Enikő jegyző (írásos előterjesztés)

T: OKIB, ÜBB

11.) Települési Főépítészi Szerződés megújítása. Előadó: Szabó István irodavezető ( írásos előterjesztés )

T: ÜBB, PGB

12.) A regionális vízmű-társaságok állami részvényhányadának önkormányzati tulajdonba adása. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés)

T: PGB

13.) Balatonlelle város területén szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezése. Előadó: Szászné Boros Krisztina irodavezető (írásos előterjesztés)

T: PGB

14.) Karád község kérését jegyző helyettesítésére. Előadó: Kenéz István polgármester (szóbeli előterjesztés) 15.) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés) 16.) ZÖLDFOK Zrt. 2008 évre vonatkozó közszolgáltatási tevékenységéről szóló beszámoló és költségelszámolás elfogadása, valamint a 2009.évre vonatkozó díjkalkulációjának megtárgyalása, valamint a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló rendelet megalkotása. Előadó: Szászné Boros Krisztina irodavezető (írásos előterjesztés)

T: PGB, ÜBB

17.) Jelentés a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés) 18.) Tájékoztató a két ülés közötti vezetői tevékenységről. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés)

4

19.) Tájékoztató az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról. Előadó: Dr Mandik Enikő jegyző (írásos előterjesztés) 20.) Tájékoztató az önkormányzatot érintő pályázati lehetőségekről. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés) 21.) Interpellációk, bejelentések 22.) Egyebek Zárt ülés: 1.) Lakásfenntartási támogatás fellebbezése ügyében döntés. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés)

1.) A önkormányzati költségvetés átmeneti viteléről rendelet alkotás. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés) Witzmann Mihály az ügyrendi, bűnmegelőzési rendelet elfogadását javasolja.

bizottság elnöke: A bizottság a

Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság a rendelet elfogadását javasolja. Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki egyetért a rendelet módosítással, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi rendeletet alkotta: Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2008.(XII.19.) számú rendelete a 2009. évi önkormányzati költségvetés átmeneti viteléről

Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 76. § / 1-2 / bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 2009. évi költségvetési gazdálkodás átmeneti viteléről az alábbi rendeletet alkotja: 1.§ A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat önálló költségvetési szerveire, azok részben önálló szerveire és a Polgármesteri Hivatalra.

5

2.§ /1/ A képviselő testület felhatalmazza a költségvetési szervek vezetőit, valamint a polgármestert, hogy a költségvetési szerv, illetőleg az önkormányzat bevételeit ( saját bevétel, átvett pénzeszközök ) a 2008. évi költségvetés eredeti előirányzata alapulvételével folytatólagosan beszedjék és a működési kiadásaikat fedezzék. /2/ A kiadások fedezetére adott felhatalmazás csak a működéshez szükséges kiadások teljesítését jelenti. /3/ A 2009. évi felhalmozási jellegű kiadásokra a folyamatban lévő áthúzódó felhalmozási célú kifizetéseken kívül, új feladatra kötelezettséget vállalni nem lehet a 2009. évi költségvetési rendelet jóváhagyásáig. 3.§ /1/ Jelen átmeneti gazdálkodásra szóló felhatalmazó rendelet az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló rendelet hatályba lépésével hatályát veszti. /2/ A felhatalmazás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat a 2009. évi költségvetési rendeletbe be kell építeni. 4.§ Ez a rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba.

2.) A szociális és gyermekjóléti intézményi térítési díjának megállapításáról szóló 20/2002.(XII.6.) számú rendelet módosítása. Előadó: Bősze István irodavezető (írásos előterjesztés) Ignácz János a szociális, egészségügyi és sport bizottság elnöke: A bizottság a rendelet módosítást a képviselő-testületnek elfogadásra javasolja. Witzmann Mihály az ügyrendi, bűnmegelőzési bizottság elnöke: A bizottság a rendelet módosítást a képviselő-testületnek elfogadásra javasolja. Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság a rendelet módosítást a képviselő-testületnek elfogadásra javasolja. Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki egyetért a rendelet módosítással, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi rendeletet alkotta: Balatonlelle város Önkormányzatának 21/2008.(XII.19.) rendelete a szociális és gyermekjóléti intézményekben folyó étkeztetés és egyes ellátások intézményi térítési díjainak megállapításáról szóló 20/ 2002.(XII.6.) rendeletének módosításáról.

6

Balatonlelle Város Önkormányzatának képviselőtestülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 115.§ (1) bekezdésében, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és szakellátások térítési díjáról, és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997.(VII.29.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazások alapján a szociális és gyermekjóléti intézményekben folyó étkeztetés és egyes ellátások intézményi térítési díjainak megállapításáról szóló 20/2002.(XII.6.) Kt. rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1.§

A rendelet 2.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Az óvodai és iskolai napközi otthoni ellátás keretében biztosított élelmezési intézményi térítési díjai: a) iskolai ellátottak:

tízórai ebéd uzsonna

65,- Ft 270,- Ft 66,- Ft

b) óvodai ellátottak

tízórai ebéd uzsonna

54,- Ft 230,- Ft 54,- Ft

c) felnőtt étkeztetés

ebéd

485,- Ft

A fenti térítési díjak a 20% ÁFÁ-t tartalmazzák. 2.§

(1) Ez a rendelet 2009. január 1. napjával lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző, a rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével gondoskodik. 3.) Kéményseprő ipari szolgáltatás helyi igénybevételének szabályairól szóló 35/2003.(XII.19.) számú rendelet módosítása. Előadó: Dr Mandik Enikő jegyző (írásos előterjesztés) Kenéz István polgármester: A rendelet módosításban szereplő árakat a bizottságok korábban tárgyalták és elfogadták, most ezeket az árakat a rendeletbe be kellett dolgozni és így kell elfogadni. Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a rendelet módosítást elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi rendeletet alkotta:

7

Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008.(XII.19.) számú rendelete a kéményseprő-ipari szolgáltatás helyi igénybevételének szabályozásáról szóló 35/2003. (XII.19.) Önkormányzati rendelet módosításáról

1.§. Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 2.§-ában és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1). bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 2.§.

A rendelet 1. számú melléklete helyébe ezen rendelet 1. sz. melléklete lép. 3.§.

E rendelet 2009. január 1. napjával lép hatályba. Kihirdetéséről a rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével a jegyző gondoskodik.

1. számú melléklet:

I.

II.

III.

Évenként kétszer kötelező ellenőrzés, tisztítás 4 évenkénti műszaki felülvizsgálat (vegyes kémény) 1.) Szabványkémény

lakossági: közületi:

642.-Ft 1100.-Ft

2.) Gyűjtőkémény


642.-Ft 1100.-Ft

Évenként egyszer kötelező ellenőrzés, tisztítás, visszaáramlás mérés, 4 évenként kötelező felülvizsgálat (gázkémény) 1.) Szabványkémény


642.-Ft 1100.-Ft

2.) Gyűjtőkémény


642.-Ft 1100.-Ft

Tartalék kémények használhatóságának ellenőrzése évenként egyszer

díjmentes

8

IV.

Központi és üzemi vegyestüzelésű kémény (3 havi gyakorisággal) lakossági:* közületei:

21.-Ft/fm 95.-Ft/fm

Központi és üzemi vegyestüzelésű kémény (3 havi gyakorisággal + akna ) lakossági: közületei:

42.-Ft/fm 190.-Ft/fm

Központi és üzemi vegyestüzelésű kémény (3 havi gyakorisággal + akna + füstcsatorna) lakossági: közületei:

V.

VI.


Központi és üzemi gázkémény évente egyszeri felülvizsgálata lakossági:* közületi:

21.-Ft/fm 95.-Ft/fm

Központi és üzemi gázkémény évente egyszeri felülvizsgálata + akna lakossági: közületi:


Központi és üzemi gázkémény évente egyszeri felülvizsgálata + akna + füstcsatorna ) lakossági: közületi:


Évente egyszer kötelező ellenőrzés, tisztítás Gyárkémény, gyári jellegű kémény egyszeri tisztítása lakossági:* közületi:


Évente egyszer kötelező ellenőrzés, tisztítás Gyárkémény, gyári jellegű kémény egyszeri tisztítása + akna lakossági: közületi: Évente egyszer kötelező ellenőrzés, tisztítás Gyárkémény, gyári jellegű kémény egyszeri tisztítása + akna + füstcsatorna)

124.-Ft/fm 780.-Ft/fm

9

VII.


186.-Ft/fm 1170.-Ft/fm


3.600.-Ft 3.600.-Ft

lakossági közületi:

2.500.-Ft 2.500.-Ft

Megrendelésen alapuló munkák 1.) Szabványkémény vizsgálata:

2.) Gyűjtőkémény vizsgálata:

3.) Üzemi, központi kémény vizsgálata: lakossági: közületi:

4.500.-Ft 5.500.-Ft

lakossági:

1.600.-Ft


3.200.-Ft 3.500.-Ft

4.) Építési terv felülvizsgálata:

5.) Szakvélemény készítés:

6.) Kéményméret ellenőrzés:

1.500.-Ft

7.) Kéményégetés:

díjmentes

8.) Soron kívüli kéménytisztítás:

díjmentes

9.) Összekötő elem (füstcső) szétszerelése, ellenőrzése, tisztítása, összeszerelése: 10.) Cserépkályha tisztítása:

550.-Ft 5.500.-Ft

A díjak ÁFA-t nem tartalmazzák. A díjakat a munkavégzéssel egyidőben a munka elvégzése után számla ellenében kell fizetni. A számla a gyakoriság szerinti éves díj arányos részét tartalmazhatja. Díjmentes az Önkormányzat intézményeinél a tüzelőberendezések tüzeléstechnikai műszeres mérése, valamint a 70 év feletti lakosok részére kötelezően elvégzendő közszolgáltatás * Gyakorlatilag nem létezők, de mivel elvi lehetőségük fennáll, az árjegyzékben szerepeltetni kell.

10

4.) A köztisztaságról szóló önkormányzati rendelet megalkotása. Előadó: Szászné Boros Krisztina irodavezető (írásos előterjesztés) Witzmann Mihály az ügyrendi, bűnmegelőzési bizottság elnöke: A bizottság a rendelet elfogadását javasolja. Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság a rendelet elfogadását javasolja. Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi rendeletet alkotta: Balatonlelle Város Képviselő-testületének 23/2008.(XII.19.) számú rendelete a köztisztaságról

Balatonlelle Város képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. §

A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek biztosíthatják a város köztisztaságával összefüggő feladatok végrehajtását, valamint a levegő tisztaságvédelmi követelményeinek érvényre juttatása érdekében szabályozzák az avar és kerti hulladék nyílttéri égetésének rendjét. 2. § A rendelet hatálya a város közigazgatási területén a jogi személyekre és a magánszemélyekre - ideértve a jogi személyek társulásait és a magánszemélyek társaságait is - egyaránt kiterjed. 3. § Nem terjed ki e rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, valamint a települési folyékony hulladékokra, és a velük összefüggő tevékenységre.

11

4. § A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles hathatósan közreműködni és a települési környezet (különösen: közterületek) szennyeződését, fertőzését eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni. II. fejezet Az ingatlanok tisztántartása 5. § Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője (a továbbiakban együtt: tulajdonos), másnak a használatában levő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek) tisztán tartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő (a továbbiakban együtt: használó) e rendeletben foglaltaknak megfelelően köteles gondoskodni : a) a városkép védelmének, a kártékony állatok rejtőzésének megakadályozása érdekében az ingatlan folyamatos gyommentesítéséről, az ingatlanon növő aljnövényzet, fű 15 cm-t nem meghaladó tisztántartásáról és a rendezett állapot folyamatos fenntartásáról b) az akadálymentes közlekedés biztosítása érdekében az ingatlanról a közterületre kihajló ágak metszéséről c) az ingatlan közterületről látható részén levő szemét, hulladék és törmelék eltávolításáról. Amennyiben az ingatlan használatára többen is rendelkeznek az (1) szerinti valamely jogcímmel, a kötelezettség az ingatlan tényleges használóját, több tényleges használó esetén valamennyi tényleges használót egyetemlegesen terheli. Amennyiben a tényleges használó kiléte nem állapítható meg, úgy a kötelezettség az ingatlan tulajdonosát terheli. Fenti kötelezettségek teljesítésére az ingatlan használója – a jegyző erre irányuló felhívásának kézbesítésétől számított 5 napon belül – köteles, ellenkező esetben ellene szabálysértési eljárást kell kezdeményezni. III. FEJEZET A közterületek tisztántartása 6.§. (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartásáról, a hó- és síkosság mentesítésről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

12

(2) Két szomszédos terület közötti közforgalmi területsáv, vagy átjáró esetében az /1/ bekezdésben foglalt tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 %-ban oszlik meg. (3) Az ingatlanok előtti járdaszakaszt tekintet nélkül arra, hogy beépített, vagy beépítetlen, vagy használaton kívüli ingatlanról van-e szó, reggel 7 óráig kell megfelelően letisztítani, majd napközben a tisztántartással kapcsolatos munkákat szükség szerint el kell végezni. A síkosság elleni védekezés körében az ónos esőtől, hótól vagy jégtől síkossá vált járdát közegészségügyileg veszélytelen környezetkímélő anyaggal (homok, zúzalék, salak, stb.) csúszásmentessé kell tenni, és a járdáról a havat le kell takarítani, s ezt az időjárástól függően napközben is meg kell ismételni. A járda felszórására bomló szerves, vagy burkolatra káros anyag nem alkalmazható. 7.§. (4) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, intézmények és szolgáltató egységek előtti járda-szakaszt, illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a nyitvatartás ideje alatt – ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztántartani. (5) Az üzletek és egyéb árusító helyek, vendéglátó egységek, vállalkozások, intézmények bejárata mellett az épület (ingatlan) tulajdonosa, kezelője, használója köteles a város más közterületén is rendszeresített közterületi hulladékgyűjtő edényzethez hasonló, megfelelő, az utcaképet és a járdán közlekedés feltételeit nem rontó hulladékgyűjtőt (csikktartó) elhelyezni és azoknak az ingatlanhoz tartozó szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről rendszeresen naponta gondoskodni. (6) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környezetét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni, és elszállításáról gondoskodni. 8.§. (1) A közterület rendeltetési céltól eltérő (árusítás, építés, szerelési munka, stb.) használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani. (2) Ha bármilyen jármű üzemelése során a közterület szennyeződik, vagy a szennyeződés egyéb módon, (pl. kereskedelmi, vendéglátó, stb. tevékenység) következik be, a jármű üzemben tartója, üzemeltetője köteles a szennyeződés haladéktalan eltávolításáról gondoskodni. (3) Közterületen gépjárművek javítása, szerelése és mosása tilos, kivéve a hirtelen fellépő hibák elhárítását célzó javítást. 9.§. (1) Tilos dugulás, vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot, tárgyat (törmeléket, homokot, hulladékot, papírt, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, stb.) a közcsatorna víznyelőjébe, csapadékelvezető csatornába vagy árokba szórni, önteni vagy bevezetni. (2) Tilos a közterületre zárt csapadékrendszerben, valamint nyílt árokba szennyvizet vagy szennyezett folyadékot kiönteni, vagy kivezetni.

13

(3) Tilos a közterületeket beszennyezni, a közterületeken bárminemű szemetet, vagy elhasznált tárgyat (pl. háztartási hulladékot, papírt, gyümölcshéjat, stb.) elhelyezni, elszórni, eldobni. 10.§. (1) Állati tetemet, valamint olyan szerves vagy szervetlen anyagot, mely a környék levegőjét szennyezheti, a szomszédos terület lakóinak egészségét veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni nem szabad. (2) A közterületen elhullott állatok eltávolításáról a Városüzemeltetési Szervezet haladéktalanul gondoskodik. (3) Élelmiszer- és vendéglátó üzemekbe, üzletekbe, helyiségekbe, szórakozóhelyekre, játszóterekre, egészségügyi intézményekbe, bölcsődékbe, óvodákba, iskolákba, strandokra ebeket - az üzemeltető által meghatározott feltételek mellett, a vakvezető kutya kivételével - még pórázon sem szabad bevinni (8) A közterületet emberi és állati ürülékkel szennyezni tilos. 11.§. (1) A város közigazgatási területén a közhasználatú zöldterületek csak rendeltetésüknek megfelelően használhatók, oda gépjárművel behajtani csak a közlekedési táblával jelzett helyen szabad. (2) Közhasználatú zöldterületen járművel parkolni tilos! (3) A közforgalom céljára szolgáló területek (tömegközlekedési megállók, pályaudvarok, parkok, sétányok, stb.) berendezéseit, növényzetét, közforgalmú területek burkolatát, forgalomszabályozó berendezéseket, jelzéseket, táblákat, lánckorlátokat megrongálni tilos. 12. §. (1) A közterületen bárminemű burkolat (térburkolat, úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző engedélyével az abban foglalt feltételek betartásával történhet. (2) Az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyét - szükség esetén - a környező közterülettől el kell zárni. (3) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani. . III. FEJEZET Az avar és zöldhulladékok nyílttéri égetéséről 13. §.

14

A rendelet alkalmazása szempontjából: a.) avar és zöldhulladék: a falomb, a kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (a továbbiakban: kerti hulladék) 14. § (1) A szervezett háztartási hulladékszállításba bekapcsolt területekre vonatkozóan a kerti hulladék szállításának részletes szabályairól a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet rendelkezik. (2) Minden olyan helyen, ahol szervezett háztartási hulladékszállítás és zöldhulladék szállítás folyik, a kerti hulladék égetése december 01-től április 01-ig tartó időszak kivételével tilos. (3) A kerti hulladékot csak olyan jól kialakított tűzrakó helyen és telken lehet égetni, ahol az égetés hősugárzása környezeti kárt nem okoz, az emberi egészséget nem károsítja, és betartják az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) rendelkezéseit. (4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladékok, stb.). (5) Az égetést szélcsendes időben, cselekvőképes nagykorú személy állandó felügyelete mellett szabad végezni. (6) Hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést. (7) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelő berendezést használni, csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz-, vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. (8) A szabadba a tüzet és üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség van, a tüzet azonnal el kell oltani. (9) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. IV. FEJEZET 15. §. Vegyes rendelkezések

(1) E rendeletben foglalt szabályok betartásának ellenőrzéséről a - Közterület-felügyelet bevonásával – a jegyző gondoskodik. (2) A Közterület felügyelet tagjai – maximum 20. 000.- Ft értékig - helyszíni bírságot szabhatnak ki e rendeletbe ütköző szabálysértés tetten ért elkövetőivel szemben

15

(3) E rendelet alkalmazása során történő eljárásra az államigazgatási, illetve a szabálysértési eljárás általános szabályai az irányadók. 16. §. Szabálysértési rendelkezések A köztisztasággal kapcsolatban e rendeletben meghatározott magatartási szabályok, kötelezettségek és tilalmak megszegői – amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg – szabálysértést követnek el, és 30.000.- forintig terjedő pénzbírsággal sújthatók. 17. §. (1) E rendelet 2009.január 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a rendeletnek a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével a jegyző gondoskodik. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 18/1996 ( X.28. ) Kt. rendelet 1.§. – 8.§. és 11.§ – 17.§-ig , valamint a 27.§. /1/, / 2 / pontja, továbbá a 9/2008.(V.30.) számú rendelet hatályát veszti. 5.) Beszámoló a Művelődési Ház és Könyvtár működéséről. A 2009. évre vonatkozó munka és rendezvénytervük jóváhagyása. Előadó: Gombos Emil igazgató (írásos előterjesztés) Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság a beszámolót elfogadásra javasolja. Amennyiben a beszámolót a jövő évben a pénzügyi bizottság is tárgyalja, úgy azt szeretném, hogy ezek pénzügyi adatokkal is alá legyenek támasztva. Miseta Zoltán az oktatási, közművelődési és idegenforgalmi bizottság elnöke: A bizottság a beszámolót elfogadásra javasolja. Több hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: 161/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Képviselő-testülete a Városi Művelődési Ház és Könyvtár 2008.évi munkáját jónak ítéli meg és a működésről szóló beszámolót elfogadja. Az intézmény 2009.évre készített munka és rendezvénytervét megfelelőnek találja és jóváhagyja azt. Felelős: Gombos Emil igazgató Határidő: folyamatos, jelentésre 2008.december 31.

16

6.) Sonkovics Árpád Balatonlelle, Napfény Strand 5082/6 hrsz.-ú ingatlanon meglévő vendéglátóipari épület bővítéséhez tulajdonosi nyilatkozat kiadása. Előadó: Szabó István irodavezető (írásos előterjesztés) Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság két változatot tárgyalt meg az előterjesztéssel kapcsolatban. A bizottság viszont olyan javaslatot tesz a képviselő-testület elé, hogy abban az esetben támogatja a bővítést amennyiben a megépülő épület gerincmagassága nem lesz magasabb a jelenleginél. Hozzászólások: Kenéz István polgármester: Felkérem a jegyzőt, hogy a határozati javaslatot olvassa fel. A jegyző felolvassa a határozati javaslatot. Ignácz János képviselő: Mi a különbség a két változat között? Szabó István irodavezető: Annyi a különbség, hogy az I. változatban megmaradt a gerincmagasság, de megmaradt a beépített alapterület is. A felolvasott változat a gerinc magasságot meghagyja, de engedi bővíteni az alapterületet. Ignácz János képviselő: Véleményem van a strandi beépítésekről általánosságban. Inkább mi magunk bővítsünk és feleljünk meg az igényeknek, illetve olyan építményt tudok elképzelni ami elbontható és adott esetben elvihető. Ezért ez a változatot nem javaslom elfogadásra mert ez egy olyan döntés mi hosszú távra meghatározza a strand beépítettségét . Soha nem lesz a tulajdonunk és még számtalan kérdés vetődik fel ezzel kapcsolatban. Kenéz István polgármester: Három üzlet van ami nem önkormányzati tulajdonban van, csak a földterület az önkormányzaté. Reméljük az élményfürdő építésénél is tud a város pluszként olyan vendéglátó egységet megépíteni amit saját magunk működtetünk vagy bérbe ki tudunk adni. A jelenlegi helyzeten ez nem változtat, mert ez egy meglévő épület bővítése. Korábban már ehhez hozzájárultunk csak a külső megjelenéssel és az épület magasságával volt probléma. Én úgy gondolom, hogy a felolvasott határozat ebben a formában elfogadható. Ignácz János képviselő: Valóban ezt korábban tárgyaltuk, de akkor is a felépítmény magasságával voltak problémák. Nyilván a vállalkozó is ezt átértékelte. Azt tudom támogatni, hogy a gerinc magasság ne legyen nagyobb az alapterület ne legyen bővíthető. Több hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a jegyző által felolvasott határozati javaslatot elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 11 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében az alábbi határozatot hozta: 162/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Képviselő-testülete Sonkovics Árpád kérelmét az alábbi feltételek figyelembevételével támogatja.

17

A tervezendő épület átalakítással, bővítéssel az újonnan kialakuló épület gerincmagassága a meglévő épület gerinc magasságát. A tervezett épület bruttó alapterülete a bemutatott 5. vázlatterv bruttó alapterületét nem haladhatja meg. A képviselő-testület jelen határozatával a 73/2007.(VIII.30.) Kt. számú határozatát hatályon kívül helyezi. A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanon álló 5082/6/B vendéglátóipari üzlet bővítése során az építési engedély mellékletként csatolandó tulajdonosi hozzájárulás megadására felhatalmazza a polgármestert. Határidő: értelem szerint Felelős: Kenéz István polgármester Dr. Mandik Enikő jegyző

7.) 2009.évi ösztönző alap tervezése. Előadó: Dr Mandik Enikő jegyző (írásos előterjesztés) Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság a napirendet elfogadásra javasolja. Javasolja azért is mert az Állami Számvevőszéki jelentések is megállapították, hogy az önkormányzat gazdálkodásában ösztönző szabályozások nincsenek, ez a tervezet viszont erre lehetőséget teremt. Hozzászólások: Miseta Zoltán képviselő: Támogatom az előterjesztést mert úgy gondolom, hogy a jegyző asszonynak nagy segítséget fog nyújtani a munkájában. Gyakorló vezetőként tudom, hogy mennyire nehéz egy kötött bértábla mellett a dolgozókat ösztönözni. Ugyan ez nem fog nagy összegeket jelenteni, de el tudja majd ismerni azokat a kiemelkedő teljesítményeket amik a hivatal munkájában is megtalálhatók. Egy plusz lehetőséget tudok megfogalmazni mintegy 100 fős közalkalmazotti gárda nevében. Úgy gondolom, hogy úgy lenne egészséges, hogy a köztisztviselőknél tervezésre kerülne ez a jutalomalap, viszont a közalkalmazottak részére a következő költségvetésben az étkezési hozzájárulást 12.000.-Ft természetbeni és 6.000.-Ft jegyben való hozzájárulásra emelnénk. Ennek költsége éves szinten a teljes közalkalmazotti gárdát figyelembe véve 4,5 millió Ft. Mivel ennek semmiféle adóterhe nincs ezt javaslom, hogy ezzel egészüljön ki a határozati javaslat. Szentesné Szekér Piroska képviselő: Az ösztönző rendszer felállításával egyetértek. Gondolom, hogy a jegyző asszony egy szempontsort dolgozna ki, ami alapján ezt az ösztönzést megvalósítaná és a későbbiekben ez a képviselő-testület is láthatná. Dr Mandik Enikő jegyző: Az előterjesztésből jól látszik, hogy csak jutalom címén tudunk kifizetni pluszt a dolgozóknak. A jutalom pedig az én megítélésemre van bízva. A

18

megítélés pedig a köztisztviselők teljesítménye alapján egy kritériumsor alapján minden évben értékelése került (un. teljesítményértékelés). Eddig ennek elismerési formája anyagilag nem volt, most ezzel lehetőséget kapok rá, hogy legyen. Tehát a jutalmazásról a Hivatal tekintetében a jegyző dönt, a polgármester és a jegyző tekintetében a képviselő-testület. Szentesné Szekér Piroska képviselő: Valóban ez a jegyző kompetenciája, de mivel a képviselő-testület adja hozzá a pénzt a szempontrendszert látnunk kellene. Vagy egy partneri elégedettség vizsgálatot kellene végezni mint a közoktatási intézményeknél. Dr Mandik Enikő jegyző: A köztisztviselők egyéni teljesítmény értékelését nem hozhatom a képviselő-testület elé. Azzal, hogy a képviselő-testület elfogadja a Hivatal teljesítmény követelményét azzal meghatározza a feladatait. Ez alapján a munkaköri leírásban foglaltak szerint egyéni teljesítmény követelményeket határozunk meg. Ezt értékeljük, ez egy minősítő lap. Ez a köztisztviselőre és rám tartozik. Ha ügyfél elégedettségi mérést vezetünk be ahhoz idő kell és abból lehet éves értékelést készíteni -amennyiben a képviselő-testület erre igényt tart-, de az egy más kategória. Hozzáteszem nagyon nehéz csak ügyfél szempontjából mérni. A törvény nem ad mindig lehetőséget kedvező elbírálásra, tehát az az ügyfél velünk nem lesz sosem elégedett – főleg akinek elutasítjuk a kérelmét-. Somogyvári László alpolgármester: Ez a javaslat egymásmellé teszi a közalkalmazottakat és köztisztviselőket jutalom szempontjából. Én is hasonlót akartam javasolni mint képviselő társam, de megértem azt amit jegyző asszony mondott. Miseta Zoltán képviselő társam javaslatával egyetértek, ezzel ki kellene egészíteni a határozati javaslatot. Kenéz István polgármester: Én ezt a mérést nem tartanám egy jó dolognak. Tapasztalatból tudjuk, hogy egy ügyfél akkor elégedett, hogy ha az általa elképzelteket meg tudja valósítani. A törvényi keretek viszont nem biztos, hogy erre lehetőséget biztosítanak, ezáltal a mérés nem lenne reális. Balogh István képviselő: Én is úgy gondolom, hogy ha van rá lehetőség és a törvény engedi akkor valamilyen mérési szempontot a jegyző asszony felállíthatna. Könnyebb lenne neki is és a köztisztviselőknek is, hogy mihez tartsák magukat. Ha lehet kérnénk egy beszámolót, hogy ki és miért kapott pluszt. Dr Mandik Enikő jegyző: Ezzel a testület csorbítaná a Hivatali vezetői minőségemet. Amit kért képviselő úr arra csak azt tudom mondani, hogy soha senkinek nem vagyunk kötelesek beszámolni. Arról kell dönteni, hogy a testület adja-e a keretet vagy sem anélkül, hogy bármilyen szabályokat feltételek, beszámolási kötelezettségeket szabna. Witzmann Mihály képviselő: Én úgy gondolom, hogy az intézmény vezetők hatáskörét nem kellene ennyire magához ragadnia a képviselő-testületnek. Eddig nem volt érdekeltség növelő rendszer kialakítva. Ezzel a döntéssel ezt kialakíthatjuk. Egyetértek Miseta Zoltán képviselő javaslatával. Lendvai Attila képviselő: Én ezt így javaslom elfogadni mindenféle feltétel nélkül. Évekkel ezelőtt is felmerül már ez a lehetőség, most ez létrehozhatjuk. Bór Norbert VÜSZ igazgató: Egyet értek Miseta Zoltánnal, hogy a közalkalmazottakat is támogatni kellene. Amennyiben az önkormányzat gazdasági helyzete javul, akkor találjunk ki az összes intézményre nézve egy ösztönző alapot.

19

Kenéz István polgármester: Hangsúlyozom, hogy azért került ez az alap kidolgozásra, mert minden intézménynél lehet a túlórára bért tervezni és elszámolni. A Hivatal esetében ezt nem lehetséges. A bizottsági üléseken és a testületi ülésen résztvevő kollégáknak csak azt tudjuk mondani, hogy köszönjük, hogy itt voltak. Ennek az alapnak a segítségével tudjuk honorálni a túlmunkájukat. Én úgy gondolom, hogy a költségvetésnél látjuk majd azt, hogy miként tudunk ezekre fedezetet biztosítani és utána hozzunk további döntéseket. Miseta Zoltán képviselő: Véleményem szerint is az ügyfél elégedettségi mérés nem ad hű képet a Hivatal munkájáról. Ahol van ilyen rendszer ott valamilyen minőségbiztosítási rendszerben ágyazottan működik. Egy minőségbiztosítási rendszer bevezetése évekbe telik, meg nem is kevés pénzbe. Azért szeretném ha most döntenénk a javaslatról, mert az intézményvezetőknek tudniuk kell, hogy milyen pénzügyi kerettel számoljanak a költségvetés tervezésénél. Az a javaslatom, hogy az intézményvezetők számára a képviselő-testület biztosítsa a lehetőséget, hogy 12.000.-Ft-al tervezhessék a természetbeni étkezési hozzájárulás költségét. Kenéz István polgármester: Ennek komoly anyagi költsége van. Említetted, hogy 4,5 millió Ft körüli összeg. Én úgy érzem, hogy konkrét számok alapján lehetne bölcsen dönteni. Később is megtehetjük akkor ha a költségvetésünkbe ez az összeg belefér. Dr Mandik Enikő jegyző: Az elhangzottak alapján Miseta Zoltán képviselő úrnak az a javaslata, hogy a határozati javaslat egészüljön ki azzal, hogy a közalkalmazottak tekintetében az étkezési hozzájárulás ugyan akkora összegű legyen mint a köztisztviselők esetében. A polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a Miseta Zoltán képviselő módosító javaslatát elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 12 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett Miseta Zoltán képviselő módosító javaslatát elfogadta. A polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a módosítással együtt a határozati javaslatot elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: 163/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Képviselő-testülete a 2009. évi önkormányzati költségvetés tervezése során , figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló217/1998.(XII.30.) Korm. rendelet 58.§-ában foglaltakat, a 2009. évi költségvetés készítése során 6 millió forint jutalom alap tervezését engedélyezi a Polgármesteri Hivatal költségvetésében. Továbbá a Képviselő-testület úgy határozott, hogy a közalkalmazottak tekintetében az étkezési hozzájárulás

20

ugyan akkora összegű legyen mint a köztisztviselők esetében. Felelős: Dr. Mandik Enikő jegyző Határidő: 2009. évi költségvetés 8.) Kiadási és bevételi előirányzat módosítási kérelem. Előadó: Bór Norbert VÜSZ igazgató (írásos előterjesztés) Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság a határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 12 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alábbi határozatot hozta: 164/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Képviselő-testülete a Városüzemeltetési Szervezet bevételi és kiadási előirányzatát 8.362 e Ft-tal fentiek szerint módosítja, a szakfeladatok közötti kiadások felosztásának módosítását pedig a mellékelt 1-10 havi Tájékoztató szerint jóváhagyja. Felelős: Bór Norbert VÜSZ igazgató Határidő: folyamatos 9.) Intézményi bevételi többlet jóváhagyása. Előadó: Szabó Józsefné irodavezető (írásos előterjesztés) Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság a határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: 165/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Képviselő-testülete a Balatonlelle-Karád Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény,

21

Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Óvoda év végéig keletkező saját többlet bevételének felhasználásához hozzájárul az intézmény dologi előirányzatán belül élelmezési nyersanyagbeszerzéshet. Felelős: Miseta Zoltán igazgató Határidő: 2008.december 31.

10.) A város honlapjának elkészítésére és üzemeltetésére szóló szerződés elfogadása. Előadó: Dr Mandik Enikő jegyző (írásos előterjesztés) Witzmann Mihály az ügyrendi, bűnmegelőzési bizottság elnöke: A bizottság a határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Miseta Zoltán az oktatási, közművelődési és idegenforgalmi bizottság elnöke: A bizottság a határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a határozati javaslattal egyet ért, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: 166/2008.(XII.18.) számú határozat 1.) Balatonlelle Város Képviselő-testülete az előterjesztéssel megegyező tartalommal elfogadja a város és Óh Zsolt vállalkozó között kötendő honlap kidolgozására és üzemeltetésére szóló szerződést. 2.) A képviselő-testület a vállalkozók oldalon elhelyezhető link díját 10.000.Ft+ÁFA/év összegben határozza meg. Felelős: Kenéz István polgármester Dr Mandik Enikő jegyző Határidő: értelem szerint

11.) Települési Főépítészi Szerződés megújítása. Előadó: Szabó István irodavezető ( írásos előterjesztés ) Witzmann Mihály az ügyrendi, bűnmegelőzési szerződés megújítását elfogadásra javasolja.


22

Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság a szerződés megújítását elfogadásra javasolja. Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a szerződés módosítással egyet ért, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: 167/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Képviselő-testülete a települési főépítészi tanácsadás ellátásával 2009. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig a Dr. Stadler József építészt, vezető tervezőt megbízza. Utasítja a polgármestert a megbízási Települési Főépítészi Megbízási Szerződés elkészítésére. Felelős: Kenéz István polgármester Határidő: 2008. december 30.

12.) A regionális vízmű-társaságok állami részvényhányadának önkormányzati tulajdonba adása. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés) Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság a határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Witzmann Mihály az ügyrendi, bűnmegelőzési határozati javaslatot elfogadásra javasolja.


Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a határozat módosítással egyet ért, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: 168/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kezdeményezi, hogy az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36.§ (2) bekezdés c) pontja alapján, a település jogszabályban előírt vezetékes ivóvízellátással, szennyvíz elvezetéssel- és tisztítással kapcsolatos

23

feladatainak elősegítése érdekében a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. jelenlegi teljes állami tulajdonban részvénycsomagja - a Vízmű Zrt. ellátási területén található települési önkormányzatok tekintetében lakosságszám arányosan kerüljön önkormányzati tulajdonba, térítés nélküli vagyonátadással. Felelős: Kenéz István polgármester Határidő: folyamatos 13.) Balatonlelle város területén szelektív hulladékgyűjtő szigetek elhelyezése. Előadó: Szászné Boros Krisztina irodavezető (írásos előterjesztés) Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság a határozati javaslatot elfogadásra javasolja. Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a határozati javaslatot elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: 169/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Képviselő-testülete a Dél-Balatoni és Sió-völgye Hulladékgazdálkodási projekt keretében telepítésre kerülő szelektív hulladékgyűjtő szigetek számára az alábbi helyeket jelöli ki: 1, Balatonlelle, Petőfi Sándor u. 4150 hrsz ( Általános Iskola előtti közterület ) 2, Balatonlelle, Széchenyi u. 4546/20 hrsz ( Ny-i vége, aszfalt út melletti zöldterület ) 3, Balatonlelle, Rákóci F.u. 3460/12 hrsz (7.sz. főúton levő buszmegálló melletti zöldsáv ) 4, Balatonlelle, Rákóczi F.u. 4913/1 hrsz ( 7.sz. főúton levő bútorbolt előtti közterület ) Az önkormányzat hozzájárulását adja, hogy a tulajdonában levő fennt megnevezett területeken tartósan hulladékgyűjtő sziget kerüljön kialakításra,

24

egyidejűleg ezen tevékenység folytatásáig területfoglalást engedélyez. Felelős: Kenéz István polgármester Határidő: értelem szerint

14.) Karád község kérését jegyző helyettesítésére. Előadó: Kenéz István polgármester (szóbeli előterjesztés) Kenéz István polgármester: Karád község jegyzője 2009.január 1.-től nyugdíjba vonul. A képviselő-testület kéri a mi testületünket, hogy járuljunk hozzá ahhoz, hogy a jegyző asszony heti egy alkalommal helyettesítse a Karádi jegyzőt a jegyző választásig. Witzmann Mihály az ügyrendi, bűnmegelőzési javasolja a Karádi testület kérelmének elfogadását.

bizottság elnöke: A bizottság

Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a határozati javaslattal egyet ért, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: 170/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Képviselő-testülete úgy határozott, hogy hozzájárul Karád község kéréséhez és engedélyezi, hogy Dr Mandik Enikő jegyző Karád község jegyzői teendőit is ellássa 2009.január 01.-napjától heti 8 órában az új Karádi jegyző kinevezéséig. Felelős: Dr Mandik Enikő jegyző Határidő: értelem szerint

15.) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés) Kenéz István polgármester: Törvényi változások miatt a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ezekkel a feltételekkel nem tud 2009.január 1.-től működni. Ez egy igen népszerű szolgáltatás volt amit továbbra is szeretnénk működtetni. Az ellátásra többféle változat lehetséges, természetesen más összegű a normatíva. Kistérségi szintű, intézményfenntartói társulás formájában, és lehet direkt szerződést közni a szolgáltatóval bizonyos feltételek mellett. Kistérségi ülésen úgy döntött a tanács, hogy tovább szeretné működtetni a jelzőrendszert ezért a testületeknek is kell a döntése hozzá. Mi felállítottunk egy alternatívát. Balatonlelle és a hozzánk tartozó 6 település rendelkezik a szükséges

25

lakosságszámmal, de ahhoz, hogy a magasabb normatívát le tudjuk igényelni ahhoz a kistérség 25.000 lakosának a 60%-a szükségeltetik. Mivel 11.000 lakosa van a hét településeken, ezt nem tudtuk megvalósítani. Ezért a Balatonboglári Szociális Alapszolgáltatással szeretnénk intézményfenntartó társulást létrehozni. Természetesen ehhez szükséges az is, hogy a balatonboglári képviselő-testület is így döntsön. A fonyódi és fenyvesi mikrotérségnek is felajánlottuk, hogy csatlakozzanak, de ők ezzel nem kívántak élni. Rövid az idő, ebben az évben minden változást át kellene vezetni, mert amennyiben január 1.-től nem tudjuk ezeket a feltételeket biztosítani, akkor ez a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás valószínűleg meg fog szűnni. Azt kérném, hogy a Balatonboglárral közösen működtetett intézményfenntartó társulást szavazzuk meg, mert ennek függvényében tudjuk ezt a jelzőrendszert tovább működtetni. Abban állapodtunk meg Balatonboglárral, hogy a házi segítségnyújtást és a jelző rendszert kivesszük a Szociális Alapszolgáltatásból és erre hozzuk létre az Intéményfenntartó Társulást. Az egyéb más tevékenység bent marad a Szociális alapszolgáltatásnál. Balogh István képviselő: Ezek szerint a Kistérségi szint lenne a legjobb, az miért nem sikerült? Eddig a normatíva mekkora részét kapta meg a vállalkozás, mert tudok olyan Kistérséget ahol 35.000.-Ft-ért is megcsinálta. Kenéz István polgármester: Azért nem sikerült mert Fonyód és Balatonfenyves ebbe a szolgáltatásba nem akar belépni. Az alap normatívát azaz a 30.000.-Ft-ot a szolgáltató hívta le. Mi lehívtuk a 11.000.-Ft-ot és így összesen 41.000.-Ft-ért a szolgáltató elvégezte ezt a feladatot úgy, hogy az önkormányzatoknak pénzébe nem került. Ha társulási formában látnánk el akkor 24.000.-Ft-ot hívhatunk le és ebből megmaradhatott volna 13.000.-Ft. Balogh István képviselő: Az lenne a legegyszerűbb ha megpályáztatnánk így a legjobb ajánlattevő végezhetné el a szolgáltatást és több pénz megmaradhatna. Kenéz István polgármester: Ezt megpályáztatni már nem lehet mert van rá három napunk, hogy január 1-el működtetni tudjuk. Balogh István képviselő: Ha kötnénk egy három hónapos megállapodást és megpályáztatnánk akkor lehet, hogy jobb kondíciókat kapnánk. Kenéz István polgármester: Én úgy gondolom, hogy felesleges, mert 2009 végéig fog ez a helyzet fennállni és valószínű, hogy 2010. január 1.-vel ismét változni fog. Most az a lényeg, hogy ez ne szűnjön meg és ha menet közben lesz egy kis lélegzetvételnyi idő akkor egyéb feltételeknek meg tudunk felelni, van időnk kidolgozni, átgondolni. Balogh István képviselő: Én kérném, hogy ha lehet pályáztassuk meg, hogy a 2010es évtől jobb kondíciókkal talán kicsit több pénz megmaradhasson. Miseta Zoltán képviselő: Ahhoz, hogy a normatíva leigénylésre kerülhessen mindenképp érdemes ezt a szolgáltatást elindítani. Én úgy gondolom, hogy a Szociális Alapszolgáltatási Központunk sem összetételében sem egyéb tekintetben nem veszt ezen a lehetőségen semmit. Kenéz István polgármester: Természetesen Központunknak plusz bevétele származhat belőle.

a

Szociális

Alapszolgáltatási

26

Dr Mandik Enikő jegyző: Az előterjesztésből látszik, hogy a helyi Alapszolgáltatási Központunknak bővül a feladatköre.

Szociális

Witzmann Mihály képviselő: Ez a szolgáltatást működtetni kell mert szükség van rá. A pályáztatás kérdése az idő rövidsége végett valószínűleg nehézkes lenne, de a későbbiekben célszerű lenne ezen elgondolkodni. Arról mit lehet tudni, hogy a szóba került települések partnerek ebben? Kenéz István polgármester: A 6 település ebben a megoldásban is támogat minket. Ordacsehi pedig úgy fog dönteni mint Balatonboglár, mivel ahhoz a körjegyzőséghez tartozik. Ignácz János képviselő: Mindkét szolgáltatás kiválóan működött, ezért mindenképp szükséges lenne ezt a két szolgáltatást folytatni, amihez nagyon jó munkát kívánok. Balogh István képviselő: Éves szinten ez mekkora összeg? Kenéz István polgármester: Most 24 millió Ft körüli összeg lesz. Balogh István képviselő: Akkor biztos, hogy pályáztatni kell. Kenéz István polgármester: Lehet, hogy közbeszereztetni kell, de a lényeg, hogy a működési engedélyünket ebbe az évbe regisztráltatni kell, a többi részét utána le lehet bonyolítani. Nem sokan végzi ezt a tevékenységet és biztosat a bizonytalanért felcserélni nem biztos, hogy jó. 25 millióig három árajánlatot meghívásos alapon meg lehet hívni. Mi is ebben gondolkodtunk, de akkor már egy működő vállalkozással tudjuk megoldani. Több hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki az előterjesztés határozati javaslatával egyet ért, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: 171/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselőtestülete egyetért azzal, hogy az intézményi társulás keretében fenntartott Balatonlellei Körzeti Szociális Alapszolgáltatási Központ feladatköre a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátás feladattal 9 településre ( Balatonboglár, Balatonlelle, Ordacsehi, Látrány, Gamás, Karád, Somogytúr, Somogybabod és Visz) vonatkozóan bővítésre kerüljön 2009. január 1-jétől kezdődően. Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselőtestülete hozzájárul ahhoz, hogy az intézményi társulás keretében fenntartott Balatonlellei Körzeti Szociális Alapszolgáltatási Központ Balatonboglár

27

és Ordacsehi településekre kiterjedően is ellássa a házi segítségnyújtás szociális feladatot 2009. január 1-jétől kezdődően. Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselőtestülete hozzájárul az intézményre vonatkozó Társulási megállapodásnak és az Alapító Okiratnak fentiek alapján való módosításához. Felkéri a Polgármestert, hogy az intézmény működési engedélyének és törzskönyvi nyilvántartásának módosítása ügyében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Továbbá az intézmény működéséhez tartozó többi dokumentumot is módosítsák. Felelős: Kenéz István polgármester Határidő: azonnal

A polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a kiosztott „B” határozati javaslattal egyet ért, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással az alábbi határozatot hozta: 172/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Képviselő – testülete Fonyód Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 96, ( FKTT Társulási Tanácsa 2009. január 01. napjával a Szociális Alapszolgáltatási központok fenntartását átveszi.) 97, (FKTT Társulási Tanácsa Kezdeményezi a Társulási Megállapodás módosítását) 98, ( Szociális Alapszolgáltatási Központ Alapító Okiratának módosítása) 99 (Fenntartói megállapodás módosítás) /2008. (XII.11.) számú határozatait mellékleteivel együtt nem fogadja el. Határidő: azonnal Felelős: polgármester 16.) ZÖLDFOK Zrt. 2008 évre vonatkozó közszolgáltatási tevékenységéről szóló beszámoló és költségelszámolás elfogadása, valamint a 2009.évre vonatkozó díjkalkulációjának megtárgyalása, valamint a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló rendelet megalkotása. Előadó: Szászné Boros Krisztina irodavezető (írásos előterjesztés)

28

Kenéz István polgármester: A Zöldfok Zrt.-vel történt sorozatos egyeztetések során az előttünk lévő árajánlat egy nem magas áremelést, ugyanakkor egy plusz szolgáltatást tud biztosítani a város számára. Gondolok itt a zöldhulladék szállításra. Lendvai Attila a pénzügyi és gazdaságpolitikai bizottság elnöke: A bizottság javasolja az igazgató úrnak, hogy a 2008.évi beszámolóját legkésőbb 2009 március 31.ig egészítse ki a törvényi előírásoknak megfelelően. A díjkalkuláció és a rendelet tekintetében a bizottság javasolja annak elfogadását a képviselő-testületnek. Witzmann Mihály az ügyrendi, bűnmegelőzési bizottság elnöke: A bizottság is egyetért azzal, hogy a beszámolót ki kell egészíteni. A díjkalkulációt és a rendeletet elfogadásra javasolja. Javasolja továbbá, hogy a közszolgáltatási szerződésbe kerüljön bele, hogy a következő évi beszámolójában a szolgáltató számoljon be, hogy milyen lépéseket tett az egyedi mérhetőség megvalósítása tekintetében, illetve számoljon be, hogy a konzorciumban szereplő önkormányzatoknak összességében ez mit jelentene. Célszerűnek tartanánk 2010. évtől a mennyiség arányos méréssel történő sokkal igazságosabb alapokon nyugvó szemételszállítás megvalósítását. Célszerű lenne ha a júniusi testületi ülésre ennek a költségvetése elkészülne. Hozzászólások: Lendvai Attila képviselő: Ártalmatlanítást a szolgáltató végez-e? Várnánk a szolgáltatótól egy olyan beszámolót, hogy mit jelent ez a természetvédelemben illetve általában. Balogh István képviselő: A város hogy ellenőrzi a szolgáltatót, illetve hogyan tudnánk ellenőrizni őt. A pályázatban a kommunikációs és reklámköltség 8% -100 milliós tétel-, ez mire lett elköltve és milyen felhatalmazással. Az elnyert eszközöket a lakossági hulladékszállításon kívül használja-e másra illetve a konzorcium területén kívül szolgáltatásra? Javaslom, hogy a beszámolóba tüntesse fel a rendszeres hulladék gyűjtési teljesítményt azaz a menetleveleket, hogy melyik nap melyik gépkocsi milyen rendszámmal hány mázsával futott. Miseta Zoltán képviselő: Mit tartalmaz a közszolgáltatási szerződés 18.) pontja amire az előterjesztés utal? Szaka Zsolt a Zöldfok Zrt. divízió igazgató: Az említett méréssel kapcsolatos javaslatot nem a közszolgáltatási szerződésbe kellene belevenni, mert ott helye nem igen van. Ez egy külön téma és nagyon szívesen állok rendelkezésre. Ezzel kapcsolatban készíthetünk egy beszámolót, hogy ez mivel jár, milyen lehetőségek és költségei vannak. A cég foglalkozik hulladék ártalmatlanítással. A jogszabály előírja, hogy beszámolási kötelezettségünk van, de azt nem tartalmazza, hogy mik legyenek a beszámolóban. Az, hogy a beszámoló hiányos természetes, hiszen nem járt le az év. Március környékén lesznek biztos adataink és akkorra ki tudjuk egészíteni azt. Kérem, ha vannak igények arra nézve, hogy mik legyenek a beszámolóban azt levélben felém jelezzék és bevesszük a beszámolóba. Ártalmatlanítást májustól az önkormányzatok tulajdonában lévő Ordacsehi szigetelt lerakóba végezzük. A szelektív hulladékgyűjtésről külön fórumot lehetne tartani. A Zöldfok Zrt. tesz a környezetvédelemért. Egy pelletáló üzemet fog létesíteni a zöldhulladék feldolgozásra és hasznosításra. Megvalósításra kerül egy válogató csarnok, bálázó. A város ellenőrizheti a szolgáltatást. Több önkormányzat beültet egy embert a gépjárműbe vagy a mérlegházba és figyelemmel kísérheti a folyamatokat.

29

Valóban volt egy tender a reklámra, de azt közbeszerzési eljárás keretében elnyerte egy cég, neki kell elszámolnia ezzel a pénzzel. Az üzemeltetett gépjárműveket csak arra használjuk amire a konzorcium jogot adott. A konzorcium járműveit csak is a konzorcium területén lévő hulladékgyűjtéshez használjuk. Vannak saját gépjárműveink is amikkel más területen szolgáltatunk. A 18.) pont a hulladékgazdálkodási törvényből lett beemelve. Ignácz János képviselő: A zöldhulladék szállítás hogy fog megvalósulni, mit tartalmaz? Szaka Zsolt a Zöldfok Zrt. divízió igazgató: Fű, falevél zsákolva bármekkora mennyiségben. Az ág, nyesedék kötegelve 1,5 m-nél nem hosszabb kötegekben. Witzmann Mihály képvselő: Természetesen ha nem a szerződésbe kerül a mérés azzal is egyetért a bizottság, csak az lényeg, hogy készüljön erre egy kalkuláció a júniusi ülésre, hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben, hiszen ez lenne a legtisztább. Így látnánk, hogy mibe kerül és lenne fél évünk, hogy a többi önkormányzattal fel tudjuk venni a kapcsolatot, hogy ennek az összegnek a lakóingatlanaira eső összeget be tudjae vállalni. Szentesné Szekér Piroska képviselő: A 60 és 110 literes edény választást hogy akarják a gyakorlatban megvalósítani? Szaka Zsolt a Zöldfok Zrt. divízió igazgató: Most az év végén mindenki megkapja a 110 literre szóló matricáját. Amennyiben változtatni szeretne, vagy írásban kéri és visszaküldi vagy befárad a Balatonboglári irodába és visszacseréli azt 60 literes matricára. Szabó György képviselő: A mérhetőség bevezetése szerintem is hasznos lenne. Zöldhulladék esetében van-e lehetősége, hogy jóváírást kap az ingatlantulajdonos, hiszen Somogytúrba a pellet minőségétől függően dotálnák ezt. A költségeknél vannak olyan sorok amelyek számomra értelmezhetetlenek. Szaka Zsolt a Zöldfok Zrt. divízió igazgató: Amennyiben a pelletáló üzem elkészül és a készterméket értékesíteni tudjuk, annak az összege is szerepelni fog a beszámolóban. A Somogytúri üzem a lakosságtól begyűjtött zöldhulladékot nem tudja teljes mértékben lekezelni és nem is akarnak begyűjtött hulladékkal foglalkozni. A mi pelletáló üzemünk inkább arra készül, hogy a lakosságtól begyűjtött hulladékot fel tudja dolgozni. A jogszabály előírja, hogy milyen költségelemeket kell beleírni és érvényesíteni a költség kalkulációba. Ha valami konkrétan érdekes el tudom mondani mit takar. Balogh István képviselő: Több helyen az van az anyagba, hogy az önkormányzat résztulajdonosa az Zölfok Zrt.-nek. Szerintem ezt ki kell javítani. A lakkosság hogy kérheti a 60 literes edényt, a Lellei Újságba közzé kellene tenni. Kenéz István polgármester: Az ISPA programon belül vagyunk tulajdonosok, egyébként nem. Az újságba természetesen mindent közzé teszünk. A határozati javaslatot azzal egészíteném ki, hogy a jelen határozat mellékletét képező helyett 2008. december 16.-i keltezésű kerüljön a határozat első bekezdésébe. Több hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki az általa kiegészített határozati javaslattal egyet ért, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 12 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében az alábbi határozatot hozta:

30

173/2008.(XII.18.) számú határozat Balatonlelle Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a ZÖLDFOK Zrt- vel 2005. évben a lakossági háztartási szilárd hulladék rendszeres elszállítására és ártalmatlanítására kötött közszolgáltatási szerződés keretében - a 2009. évre vonatkozó költségelemzést és 2008. december 16.-i keltezésű díjajánlatot elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert - az elfogadott díjak tekintetében - a közszolgáltatási szerződés módosításának aláírására. Balatonlelle Város Képviselő-testülete a Zöldfok Zrt. 2008 évben végzett közszolgáltatói tevékenységéről szóló éves beszámolót elfogadja. Felelős: Kenéz István polgármester Határidő: értelem szerint A polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a rendelet módosítással egyet ért, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 12 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében az alábbi rendeletet alkotta: Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2008.(XII.19.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról

Balatonlelle Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.évi LXV. tv.(.§.(1) bekezdés, 16.§.(1) bekezdés, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. tv. ( továbbiakban Hgt. ) 21.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján és a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III.28.) Korm. rend. rendelkezéseire figyelemmel az alábbi rendeletet alkotja: I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja 1. §. (1) Jelen rendelet célja

31

a) Balatonlelle város lakossága egészségének védelme, természeti és épített környezetének megóvása a hulladékgazdálkodás eszközeivel, b) A város környezete hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezettségének elkerülése érdekében a képződött hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása. (2) Az önkormányzati rendelet céljának elérése érdekében Balatonlelle város közigazgatási területén minden tevékenységet úgy kell gyakorolni, hogy a) a környezetét a lehető legkisebb mértékben terhelje, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, b) biztosítsa a keletkező hulladék mennyiségének és minőségének megfelelő kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását. (3) Balatonlelle Város Önkormányzata a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében érvényesíti a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglalt alapelveket, meghatározza a hulladékgazdálkodás körében a hatáskörébe tartozó kérdésekben a hulladékgazdálkodás általános követelményeit, az érintettek jogait és kötelezettségeit. 2. §. (1) Az önkormányzat hulladékgazdálkodással összefüggő feladatait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (továbbiakban: Hgt.) és a Hgt. felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási típusú jogszabályokban foglaltak határozzák meg. Az önkormányzatot megillető feladatok ellátása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – Balatonlelle Város Önkormányzata Képviselőtestületének (továbbiakban: Képviselő-testület) hatásköre. (2) Az önkormányzat szervei útján vesz részt a hulladékgazdálkodási igazgatásban. (3) A képviselő-testület annak érdekében, hogy a jogszabályokban meghatározott hulladékgazdálkodási, település- és köztisztasági feladatait a korszerű környezetvédelem követelményei szerint teljesítse, érvényesíteni kívánja a Hgt.-ben rögzített elveket, a jelen rendeletben foglaltak szerint települési szilárd hulladék kezelésére kötelezően ellátandó és igénybe veendő hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. (4) A szabályozás eszközével arra törekszik, hogy a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét a környezetterhelés csökkentése érdekében a lehető legkisebb mértékűre szorítsa. Ennek érdekében érvényesíteni kívánja a megosztott felelősség elvét, mely alapján a hulladékgazdálkodás körébe tartozó szereplők felelősségét meghatározza. (5) A képviselő-testület a hulladékgazdálkodás területén támogatja a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó technológiák alkalmazását, illetve a környezetkímélő hulladékkezelő technológiák bevezetését.

32

Fogalmi meghatározások 3. §. (1) Települési szilárd hulladék: a) a háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során, a lakásokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, veszélyesnek nem minősülő hulladék, b) a közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező hulladék, c) a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék, amely a háztartási hulladékkal együtt kezelhető. (2) Egyéb szilárd hulladék: a háztartási hulladéknál meghatározottak szerint keletkezett hulladék közül nem minősül háztartási hulladéknak, a jég, a hó, a sár, az épület, vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából, illetve javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, a kerti és gazdasági művelés során a háztartási hulladékra meghatározott mennyiség felett keletkezett hulladék és a nagyobb méretű elhasznált tárgy (bútordarab, szalmazsák tartalma, stb.) (3)

Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

(4)

Nagy darabos hulladék (lom): a településen a háztartásokban keletkezett azon hulladék (háztartási berendezési, felszerelési tárgyak, eszközök és anyagok), amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényzetben nem helyezhető el úgy, hogy a gyűjtőedény zárható és rendeltetésének megfelelően használható maradjon.

(5)

Építési törmelék: építésből, bontásból származó anyag, feltéve, hogy az nem veszélyes hulladék.

(6)

Bio hulladék: a szerves komposztálható konyhai és kerti, valamint ehhez hasonló hulladék.

(7)

Hasznosítható hulladékok: azok az anyagok, amelyek anyaguk szerint értékesítésbe vihetők, szelektálásuk esetén akár eredeti funkciójuktól eltérő célra hasznosíthatók.

(8) Maradék hulladék: azok a visszamaradt anyagok, amelyeket újrahasznosítani nem lehet, így ártalmatlanításuk lerakással történik. (9) Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.

33

(10) Veszélyes hulladék: az olyan hulladék, amely a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkezik, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmaz, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelent. (11) Zöldhulladék: kerti hulladék, amely olyan növényi maradvány, amely a város közigazgatási területén levő belterületi ingatlanok ( lakóház, építési telek, üdülő ) mezőgazdasági művelésével kapcsolatban keletkezik ( pl. fű, szőlő, venyige, gyümölcsfa nyesedék ) (12) Hulladékgazdálkodási Terv: Balatonlelle Város Önkormányzata által önkormányzati rendeletben kihirdetett terv, melynek keretében az önkormányzat meghatározza a Hgt. és végrehajtási rendeletei alapján – az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel és a Somogy Megyei Területi Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban – az önkormányzat illetékességi területén megvalósuló hulladékgazdálkodás stratégiai feladatainak cselekvési programját, a hulladékkezelési tevékenységek racionalizálását elősegítő intézkedéseket, a végrehajtás sorrendjét és hatékonyságát, a megvalósításhoz szükséges eszközöket és létesítményeket, valamint ezek becsült költségeit és finanszírozási módját. (13) Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybe vevők részére. (14) Felállítási hely: az egyes ingatlanokon belül felállított hulladékgyűjtő edények helye. (15) Ürítési hely: az a hely (többnyire közterület), ahol a hulladékgyűjtő edények gépjárműre történő ürítése történik. (16) Hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást. (17) Hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében az ingatlantulajdonostól átveszi, kezeli, begyűjti, elszállítja, tárolja, hasznosítja, illetve ártalmatlanítja; (18) Hulladékkezelési engedély: a környezetvédelmi hatóság által a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésében foglalt tevékenységek, vagy tevékenység valamelyike végzésének engedélyezésére vonatkozó okirat. (19) Hasznosítás: a települési szilárd hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő hasznosítása. (20) Hulladékkezelési közszolgáltatás: a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladéknak az ingatlantulajdonosoktól a közszolgáltató által történő rendszeres

34

begyűjtése, elszállítása, a hulladék egyes összetevőinek elkülönítetten történő gyűjtése, ártalmatlanítása, valamint hulladékkezelő telep, hulladéklerakó, hulladékgyűjtő udvar és hulladékgyűjtő sziget létesítése és működtetése. (21) Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása. (22)

Gyűjtés: a települési szilárd hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében.

(23) Begyűjtés: a települési szilárd hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele. (24) Szállítás: a települési szilárd hulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is. (25) Ártalmatlanítás: a települési szilárd hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása, amely történhet hulladéklerakóban történő lerakással, termikus ártalmatlanítással és más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással. (26)

Előkezelés: a települési szilárd hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár. Fizikai előkezelésnek minősül az elkülönítetten begyűjtött szilárd hulladék olyan további válogatása, szétválasztása, osztályozása (aprítás, tömörítés, bálázás), amelynek segítségével a hasznosítás vagy ártalmatlanítás könnyebben megvalósítható.

(27) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően (különösen közlekedés biztosítása, pihenő- és emlékhelyek, közművek elhelyezése, stb. céljára, beleértve az ilyen zöldterületet is) bárki használhat, és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyílván, Egyéb (magán) ingatlanoknak a közforgalom számára - arról szóló külön szerződés (okirat) keretei között – a tulajdonos (vagy bejegyzett használó) által megnyitott és kijelölt része. (28) Járda: gyalogos közlekedésre szolgáló szilárd burkolatú, az ingatlan telekhatára és az úttest széle közötti útterület, szilárd burkolat hiányában az ingatlan melletti 1,2 méter széles területsáv tekintendő ilyen területnek. (29)

Járdához tartozó terület: A járda területén kívül a szilárd útburkolattal ellátott területrész és a járdaszegély közötti változó szélességű és minőségű (pl. még üres, füves vagy virágos) sáv, kivéve a közút tartozékát képező, az úttest melletti padkát és útárkot.

(30) Úttest: járművek közlekedésére szolgáló útterület, függetlenül annak szélességétől és az útburkolat minőségétől. (31) Tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztaságának megőrzése, takarítása, hó- és síkosság mentesítése, portalanítása. (32) Lomtalanítás alá tartozó települési szilárd hulladék: az az alkalmilag képződött települési szilárd hulladék, amely a közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete miatt nem helyezhető el;

35

(33) Ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek/amelynek tulajdonában, birtokában, vagy használatában levő ingatlanon települési szilárd hulladék keletkezik. (34) Közszolgáltató: Balatonlelle város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására az e rendelet szerint kizárólagosan feljogosított hulladékkezelő, az önkormányzat résztulajdonát képező ZÖLDFOK Rt, aki a város területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő eljárás lefolytatásával, a rendeletben meghatározott időtartamra kizárólagos jogot szerzett vállalkozás - jelen rendeletben nevesített jogi személy. (35) Közszolgáltatási díj: az az önkormányzat rendeletében meghatározott, a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonos által a Közszolgáltatónak fizetendő, a jelen rendeletben meghatározott díjfizetési időszakra vonatkozóan megállapított díj. (36) Háztartás: emberek közös életvitele, amelyben közös gazdálkodással biztosítják életük fenntartását, így az étkezést, lakhatást, a tisztálkodást stb.; (37) Gazdálkodó szervezet: a Ptk. 685. § c. pontjában felsorolt valamennyi szerv továbbá az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, a bírósági végrehajtó. (38) Szelektíven gyűjtendő hulladék: a város közigazgatási területén létesülő hulladékgyűjtő szigeteken elhelyezett gyűjtőedényekben kötelezően elhelyezendő üveg ( fehér és színes ), papír és műanyag hulladék. (39) Közszolgáltatással összefüggő személyes adatok: beépített ingatlan tulajdonosának neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve. (40) Hulladékgyűjtő edényzet: a közszolgáltatónál illetve a kereskedelmi forgalomban kapható szabvány 60, illetve 110 literes merev falú, tetővel ellátott, a közszolgáltató gépjárművéhez rendszeresített gyűjtőedény ( kuka ), valamint 1100 literes konténer.

Általános rendelkezések 4. §. Balatonlelle Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást tart fenn a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére és a felsorolt tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik. A hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya 5. §.

36

(1) A hulladékkezelési közszolgáltatás Balatonlelle város közigazgatási területére terjed ki. (2) A hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed a város közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlantulajdonosánál, tulajdonosi közösségénél, birtokosánál vagy használójánál keletkező települési szilárd hulladékra, (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos). Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni. (3) Az ingatlantulajdonos a jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult és köteles igénybe venni a hulladékkezelési közszolgáltatást. (4) A város közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére kizárólagosan jogosult hulladékkezelő az önkormányzat résztulajdonában lévő ZÖLDFOK Rt. 8600. Siófok Bajcsy-Zsilinszky utca 220. – amely kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató). A Közszolgáltató Balatonlelle közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett. A Közszolgáltató végzi a város területén a települési szilárd és lakossági veszélyes hulladékainak gyűjtését, szállítását és gondoskodik a szilárd hulladék elhelyezéséről. (5) Az együttműködés tartalmát és feltételeit külön szerződés rögzíti. II. rész A TELEÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS Az önkormányzat közszolgáltatással kapcsolatos feladatai 6. §. (1) Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben különösen a.) a helyi közszolgáltatás körébe tartozó települési szilárd hulladék rendszeres begyűjtésének, elszállításának megszervezése; b.) a közszolgáltatás ellátására a szolgáltató kiválasztása, a szolgáltatóval szerződés megkötése; c.) gondoskodás a települési szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló, Ordacsehi község közigazgatási területén és a szolgáltató kezelésében lévő ártalmatlanító hely kialakításáról, fenntartásáról, üzemeltetéséről, megszüntetéséről, illetve rekultivációjáról a résztulajdoni arányának megfelelően. d.) a közszolgáltatás díjának és a díjfizetés rendjének megállapítása; e.) a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos egyes, a jogszabályokban meghatározott hatósági jogkörök gyakorlása; f.) a közszolgáltatással összefüggő egyéb jogszabályokban nem rendezett önkormányzati feladat és hatáskör megállapítása.

37

(2) A közszolgáltatás jelen rendelet 3. §. (1.) pontjának megfelelően - az ingatlantulajdonos által beszerzett gyűjtőedényben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására terjed ki. A hulladékkezelési közszolgáltatás tartalma 7. §. (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki: a) az ingatlantulajdonos által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített és a különböző méretű szabvány gyűjtőedényben (kukában, konténerben) az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására; b) az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente egyszeri - a Közszolgáltatóval kötött külön megállapodás szerint annak szállítóeszközén - történő begyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására; c) az a) és b) pontokban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék ártalmatlanítására; d) a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített, szelektív begyűjtése (továbbiakban: szelektív begyűjtés). e) háztartásokban keletkező veszélyes hulladék évi egyszeri összegyűjtésére és elszállítására. A Közszolgáltató hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei 8.§. (1) A Közszolgáltató kötelessége az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonosoktól a) az ingatlantulajdonos tulajdonát képező szabvány gyűjtőedényben (kukában) vegyesen gyűjtött háztartási hulladék és háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék házhoz menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása, b) a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente egyszeri - a Közszolgáltatóval az önkormányzat által kötött külön szerződésben foglalt időpontban és helyen - történő begyűjtése és elszállítása, c) a közterületi hulladéknak a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vagy a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott más

38

eszközben, egyedi megrendelés alapján történő alkalmi begyűjtése és elszállítása, d) a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak előzetesen egyeztetett időpontban történő évi egyszeri összegyűjtése és elszállítása. e) a közszolgáltató által fenntartott és működtetett szelektív hulladékgyűjtő szigeteken, gyűjtőedényben vagy más eszközben szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtése. f) az ingatlanon keletkező – a háztartási szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött - zöldhulladékot a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott időpontban elszállítani. A zöldhulladék szállításakor a zsákban kihelyezett fű, levél, illetve kötegelve kihelyezett ág, nyesedék ( maximum 25 kg/zsák vagy köteg ) kerül elszállításra. (2) A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének. (3) A Közszolgáltató köteles a képviselő testület számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez. (4) A Közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatást akkor láthatja el, ha a) biztosítani tudja a közszolgáltatás - külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi, valamint közegészségügyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását; b) a magasabb szintű jogszabályokban megkövetelt, a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásához szükséges környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezik; c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelő mértékű biztosítékkal, garanciával; d) az önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött. (5)

A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére, valamint a közszolgáltatási díj beszedésére közreműködőt vehet igénybe.

(6) A Közszolgáltató, amennyiben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytat, a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját köteles elkülöníteni és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.

A közszolgáltatási szerződés 9. §. (1)

A képviselő-testület a résztulajdonában álló 5. §. (4) bekezdésében meghatározott szolgáltatóval a közszolgáltatás ellátására szerződést köt. A közszolgáltatási szerződés nyilvános.

39

(2) A közszolgáltatási szerződést a települési szilárd hulladék ártalmatlanítását végző hulladékkezelővel legalább 10 évre szólóan kell megkötni. (3) A szerződés az aláírás napján jön létre, és - ha a rendelet eltérően nem rendelkezik az aláírást követő év első napjától számítottan a (2) bekezdésben meghatározott év utolsó napján szűnik meg. (4) A közszolgáltatási szerződés részletes feltételeit és tartalmi követelményeit a magasabb szintű jogszabályokkal összhangban jelen rendelet állapítja meg. A közszolgáltatási szerződésben rögzíteni kell a hulladékkezelési közszolgáltatás körében: a) a közszolgáltatás megnevezését, tartalmát, a közszolgáltatás teljesítésének területi határát, b) annak a ténynek a rögzítését, hogy a Közszolgáltató vállalta a megjelölt közszolgáltatás teljesítését, c) a közszolgáltatási szerződés időtartamát, d) a települési szilárd hulladékok gyűjtésének módját, e) a közszolgáltatás igazolási és ellenőrzési kötelezettségét, annak módját, f) a közszolgáltatás finanszírozásának elveit és módszereit, az önkormányzat ez irányú kötelezettsége teljesítésének feltételeit és biztosítékait, g) a közszolgáltatás díjára vonatkozó rendelkezéseket, kiemelten a közszolgáltatás díjának megállapítására vonatkozó módszer leírását, a díjnak a szerződés megkötésekor érvényesíthető legmagasabb mértékét és a díj megváltoztatása érdekében alkalmazandó eljárást, h) a Közszolgáltató által igazolt díjhátralék kiegyenlítésére vonatkozó eljárást, i) a Közszolgáltatónak a lakosság és az ingatlantulajdonosok irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségét, és teljesítésének módját, j) a közszolgáltatási tevékenységről szóló éves beszámoló, valamint költségelszámolás képviselő-testület elé terjesztésének időpontját, k) azokat a feltételeket, amelyek mellett a Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésére közreműködőt vagy teljesítési segédet vehet igénybe, s ez utóbbiakért történő felelősségvállalást, l) a szerződés módosításának lehetséges okait és eljárási rendjét. (5) A közszolgáltatási meghatározni

szerződésben

az

önkormányzat

kötelességeként

kell

a) a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a Közszolgáltató számára szükséges információk szolgáltatását, b) a közszolgáltatás körébe tartozó és a településen folyó egyéb hulladékkezelési tevékenységek összehangolásának elősegítését, c) a településen működtetett különböző közszolgáltatások összehangolásának elősegítését, d) a Közszolgáltató kizárólagos közszolgáltatási jogának biztosítását. (6) A közszolgáltatási meghatározni

szerződésben

a

Közszolgáltató

kötelességeként

kell

a) a közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátását, b) a közszolgáltatás meghatározott rendszer, módszer és gyakoriság szerinti teljesítését, c) a közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítását, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazását,

40

d) a közszolgáltatás folyamatos, biztonságos és bővíthető teljesítéséhez szükséges fejlesztések, beruházások és karbantartások elvégzését, e) a Közszolgáltató által alkalmazott közszolgáltatási díj mértékéről és az alkalmazás tapasztalatairól a képviselőtestületnek történő évenkénti egyszeri tájékoztatást, f) a közszolgáltatás teljesítésével összefüggő adatszolgáltatás rendszeres teljesítését és meghatározott nyilvántartási rendszer működtetését, g) a fogyasztók számára könnyen hozzáférhető ügyfélszolgálat és tájékoztatási rendszer működtetését, h) a fogyasztói panaszok és észrevételek elintézési rendjének megállapítását, (7) Jelen rendelet rendelkezései külön szerződési kikötés hiányában is, illetve akkor is a szerződés részévé válnak, ha arról a felek nem rendelkeznek. III. rész A KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS JOGOSULTSÁGOK Az ingatlantulajdonosok és a gazdálkodó szervezetek hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei 10. §. (1) Az ingatlantulajdonos köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére: az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - a közszolgáltatási díj megfizetésére. (2) Az ingatlantulajdonost nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési szilárd hulladék nincs vagy nem keletkezik. (3) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a települési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni, feltéve, hogy a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik, a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően. 11. §. (1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről (hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról) a Hgt. 13. §ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik. (2) A Hgt. 13. §-ában előírtak szerintinek minősül a települési szilárd hulladék kezelése (hasznosítása vagy ártalmatlanítása), ha a gazdálkodó szervezet

41

a) a hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségéről az erre feljogosított és környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével gondoskodik, vagy b) e kötelezettségét a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti. (3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének teljesítése ellenére is köteles a gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás igénybevételére, ha a közszolgáltatás keretében nyújtott hulladékkezelés a környezetvédelmi felügyelőség által igazoltan környezeti szempontból a (2) bekezdésben foglaltaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik. (4) Az ingatlantulajdonos ingatlanán a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett települési szilárd hulladéka tekintetében az (1)-(3) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a termelés vagy szolgáltatás során keletkező háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladékot a hulladék termelője (birtokosa) telephelye határain belül hulladékkezelési engedély nélkül gyűjtheti, szállíthatja és azt fizikai előkezelésnek vetheti alá. (5) A gazdálkodó szervezet a nem a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladékának kezeléséről a közszolgáltatás keretein kívül gondoskodhat az (2) bekezdés szerint. 12. §. (1) Az ingatlan tulajdonos köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon és helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. (2) Alapvető kötelessége e tekintetben, hogy: a) a veszélyes hulladékot külön gyűjtse és a közszolgáltatónak a veszélyes hulladék gyűjtési napokon átadja, b) a maradék (veszélyes hulladéktól mentes) szilárd hulladékot – különös tekintettel a hulladék további kezelésére – az elszállításra való átvételig gyűjtse, tárolja, c) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkormányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe vegye, és a hulladékot az e rendeletben feljogosított hulladékkezelőnek adja át, illetve a közszolgáltatási díjat kiegyenlítse, d) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal járjon el annak érdekében, hogy a hulladék mások életét , testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, e) az ingatlanán keletkező hulladékot alacsony szinten tartsa, feleslegesen hulladékot ne bocsásson ki. (3) Az ingatlan tulajdonosa, a 38. §. (3) bekezdésben meghatározott ingatlan tulajdonos kivételével, köteles a közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonos változás vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik: a) nem rendszeres szilárd hulladék esetében a várhatóan keletkező hulladék

42

mennyiségét, b) nem lakóingatlan esetében az elszállítandó hulladék egy ürítésre vonatkozó nagyságát. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség 13. §. (1) Az ingatlantulajdonos és a gazdálkodó szervezet köteles eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének a Hgt. és a Hgt. 59. § (1) bekezdés e) alpontja szerinti kormányrendelet szabályai szerint. (2) A közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonosok tekintetében, akik települési szilárd hulladékukat a Közszolgáltatónak adják át, a magasabb szintű jogszabályokban megkövetelt hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a Közszolgáltató gondoskodik. (3) Mindaddig, amíg a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről rendelkező - a Hgt. 59. § (1) bekezdés e) alpontja szerinti kormányrendelet hatályba nem lép, az ingatlantulajdonos (ideértve a gazdálkodó szervezetet is) a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének e rendelet rendelkezéseiben foglaltak szerint köteles eleget tenni. (4) A (3) bekezdésben megjelölt jogszabály hatálybalépését követően is alkalmazni kell az e rendeletben foglaltakat akkor, ha e rendeletben foglalt szabályozás nem ellentétes a magasabb szintű jogszabályban foglaltakkal. 14. §. (1) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek a gazdasági tevékenységükkel összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékuk kezelésére nem a közszolgáltatást veszik igénybe, kötelesek a tevékenységük során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, az általuk végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből származó hulladékokról nyilvántartást, a kezelőlétesítmények működéséről üzemnaplót vezetni, és ezekről a hatóságoknak bejelentést tenni. (2) Az a gazdálkodó szervezet, amely települési szilárd hulladékának kezeléséről közszolgáltatáson kívül a rendelet 11.§ (2) bekezdése szerint gondoskodik, köteles erről a tényről a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett a városi jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - írásban nyilatkozni és egyidejűleg igazolnia kell, hogy a mentesülés alapjául szolgáló feltételeknek megfelel. (3) Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési szilárd hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül gondoskodhat, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - köteles írásban bejelenteni az általa igénybe vett hulladékkezelő(ke)t, az igénybe vett szolgáltatásokat, valamint megjelölni a hulladékkezelő(k) hulladékkezelési engedélyének számát, a Közszolgáltató egyidejű tájékoztatása mellett. (4) A (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségnek a gazdálkodó szervezet a jelen rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül, illetőleg a rendelet hatálybalépését

43

követően általa igénybe venni kívánt hulladékkezelővel történő szerződéskötést megelőzően köteles eleget tenni. (5) Az a gazdálkodó szervezet, amely a települési szilárd hulladéka kezeléséről közszolgáltatáson kívül az 11. § (2) bekezdés b) pontja szerint gondoskodik, a jegyző által vezetett nyilvántartás számára - a jegyzőhöz címzetten - köteles igazolni a környezetvédelmi felügyelőség engedélyének eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányával azt, hogy az ártalmatlanító berendezés vagy létesítmény a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett és annak üzemeltetésével hulladékkezelési engedély alapján - maga gondoskodik települési szilárd hulladékának kezeléséről. (6) A (4) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségének a gazdálkodó szervezet már működő létesítmény, berendezés esetén a rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, míg a rendelet hatályba lépését követően igénybe venni kívánt létesítmény, berendezés esetén az üzembe helyezésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni. (7) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor, ha a gazdálkodó szervezetnek a jegyző szerinti nyilvántartásba vett adataival összefüggésben változás következett be, vagy a gazdálkodó szervezetet, illetve a rá vonatkozó egyes adatokat a nyilvántartásból törölni kell. A fentiek bejelentésére a gazdálkodó szervezet a változás napjától, illetve a változás tényének tudomásra jutásától számított 15 napon belül köteles.

IV. rész A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE A közszolgáltatás igénybevételének módja és feltételei 15. §. (1) Az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt vagy a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre vagy az a tény hogy a közszolgáltató a közszolgáltatást az ingatlantulajdonos részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll. (2) A hulladékkezelési helyi közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról az önkormányzat az ingatlantulajdonosokat – a változás bekövetkezése előtt – köteles értesíteni. (3) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét ( gyakoriság, időpont ) az önkormányzat állapítja meg, melyről az ingatlantulajdonosokat értesíti. (4) A közszolgáltató a kötelező közszolgáltatás körében megtagadhatja a települési szilárd hulladék elszállítását, ha a) nem a 20.§.meghatározott gyűjtőedényben vagy 18.§.(2) bekezdés szerinti műanyag zsákban kerül kihelyezésre,

44

b) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy az olyan anyagot tartalmaz, amely a települési szilárd hulladékkal együtt nem gyűjthető, szállítható, vagy ártalmatlanítható c) a gyűjtőedény a közterületen olyan módon kerül elhelyezésre, hogy azt a közszolgáltató munkavállalói csak jelentős nehézségek árán tudják a járművel megközelíteni (5) Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni az ingatlanán rendszeresen keletkező települési szilárd hulladék keletkezésének tényét. (6) Az üdülőingatlan tulajdonosok a közszolgáltatást április 01. - október 31. időszakban kötelesek igénybe venni, ezen túli időszakban háztartási hulladékot csak a Zöldfok Zrt. feliratú zsákban helyezhetnek ki, vagy a szolgáltatónál legkésőbb augusztus 30-ig bejelenthetik további rendszeres hulladékszállítási közszolgáltatás igénybevételét. (7) Az éves hulladékszállítást igénybe vevő ingatlantulajdonos köteles a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott, sorszámmal ellátott hulladékkezelési matricát használni. A közszolgáltató csak a matricával megjelölt edényből köteles a kihelyezett hulladékot elszállítani. (8) Az ürítési díj összegének megállapításánál a közszolgáltató mindaddig jogosult 1 db 110 liter térfogatú gyűjtőedényzet rendszeres használatát vélelmezni, ameddig az ingatlantulajdonos eltérő térfogatú gyűjtőedényzet elszállítására vonatkozó igényét nem jelenti be.

(9) A közterületi hulladék tekintetében a közterület tulajdonosa, használója köteles a Közszolgáltatóval szerződést kötni, az e rendeletbe foglalt tartalommal. 16. §. (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely köteles a közszolgáltatást igénybe venni és a jegyző által vezetett nyilvántartásban nem szerepel, a közszolgáltatás teljesítésére a Közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt. (2) Ha az (1) bekezdésben említett gazdálkodó szervezet a közszolgáltatást az előírások ellenére sem veszi igénybe, a Közszolgáltató a jegyzőt köteles értesíteni, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére. (3) A Közszolgáltató azokról a gazdálkodó szervezetekről is értesíti a jegyzőt, amelyek az e rendeletben meghatározottak szerint kötelezetté váltak a közszolgáltatás igénybevételére, és az értesítéssel egyidejűleg felhívja a gazdálkodó szervezetet az írásbeli szerződés megkötésére. (4) Azt a gazdálkodó szervezetet, amely a jegyző által vezetett nyilvántartásban nem szerepel és hulladékkezelési kötelezettségének nem tesz eleget a 11. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint, a jegyző felhívja a hulladék keletkezés tényének és mennyiségének bejelentésére és a szerződés megkötésére. (5) Ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a szerződéskötésre vonatkozó kötelezettségének a jegyző által megjelölt időpontban, a jegyző intézkedéseket

45

tehet a gazdálkodó szervezet tevékenységének a szerződés megkötéséig való felfüggesztésére. A gazdálkodó szervezetekkel megkötendő szerződés egyes tartalmi elemei 17. §. (1) A szerződésben meg kell határozni a szerződést kötő feleket: a Közszolgáltatót és a gazdálkodó szervezetet cégjegyzékszerűen, cégjegyzékszám, név, székhely szerint, az adószámot és a bankszámlaszámot is feltüntetve. (2) A szerződésben meg kell jelölni: a) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napját, b) a teljesítés helyét és módját, c) a gazdálkodó szervezet által használt gyűjtőedényt űrtartalom és darabszám szerint, d) az ürítési gyakoriságot és az ürítés idejét napok szerint, e) nem előre meghatározott időben történő ürítés esetén az ürítés módját, f) a gazdálkodó szervezet által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletkező hulladék mennyiségét, amelyre a közszolgáltatást igénybe veszi. (3) A szerződésben rendelkezni kell továbbá: a) a gyűjtőedények használatának jogcíméről és módjáról, b) a közszolgáltatási díjról, c) a közszolgáltatási díj megfizetésének módjáról, d) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeiről, e) az irányadó jogszabályok meghatározásáról, f) szerződés megszűnése eseteiről. (4) A szerződés felmondásának feltételeit a szerződés tartalmazza. (5) A gazdálkodó szervezet a szerződést akkor mondhatja fel a) ha a város közigazgatási területén megszűnt az a gazdasági tevékenysége, amellyel összefüggésben a települési szilárd hulladéka keletkezett, vagy b) ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről a továbbiakban a jelen rendeletben foglaltak szerint nem a közszolgáltatás keretében gondoskodik, vagy c) ha a Közszolgáltatónak megszűnik az e rendelet szabályain alapuló, a hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó kizárólagos jogosítványa. (6) A felmondás akkor érvényes, ha a gazdálkodó szervezet - a bejelentés érkeztetett írásbeli példányának csatolásával - egyidejűleg igazolja, hogy a jelen rendelet szerinti nyilvántartás számára az e rendeletbe foglaltak szerinti változást bejelentette és becsatolta a hulladékkezelési engedélyét, illetve az általa igénybe vett új hulladékkezelő gazdálkodó szervezet engedélyét. (7) A Közszolgáltató és az ingatlantulajdonos, illetve gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó hulladék tekintetében külön szerződést köt.

46

Hulladékszállítás rendje 18. §. (1) A hulladék begyűjtésének és elszállításának rendjét és gyakoriságát e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza, melyet az önkormányzat állapít meg. Amennyiben a szállítás rendjében változás történik, erről az önkormányzat értesíti a szolgáltatást igénybe vevőket. (2) Ha a mellékletben meghatározott gyakoriságú és mennyiségű hulladékszállítás mellett az ingatlan tulajdonosnak többlet települési szilárd hulladéka keletkezik azt a közszolgáltatónál megvásárolt és erre a célra rendszeresített Zöldfok feliratú hulladékgyűjtő zsákban helyezheti el. A zsák díját a rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza. Speciális rendelkezések a hulladékszállítás idejére 19. §. (1) Ha az önkormányzat által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep- vagy munkaszüneti napra esik – ha az önkormányzat és a közszolgáltató másban nem állapodik meg – a szállítás rendje nem változik. (2) Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonosok hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a közszolgáltatótól. (3) Ha a hulladékot, a lakossági veszélyes hulladékot, vagy a lomokat Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlantulajdonosok hibájából történik, akkor a közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell. 20. §. Hulladékgyűjtő edényzet beszerzése

(1) Az ingatlantulajdonos, és a gazdálkodó szervezet az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni és ahhoz a közszolgáltatótól beszerzett vagy a kereskedelemben vásárolt 60 literes , illetve 110 literes szabvány gyűjtőedényt ( kukát ) vagy 1100 literes konténert köteles igénybe venni. 21. §. (1) Az ingatlantulajdonosnak a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal kell eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot

47

ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa. 22. §. (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, környezetük tisztán tartásáról és használatra alkalmatlanná válásuk esetén azok pótlásáról. (2) Tilos a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése. (3) A hulladékok gyűjtése során történő szennyezés esetén az ingatlan tulajdonosa, míg a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből történő hulladék begyűjtése, szállítása során a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni. A hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények elhelyezésével, használatával és kezelésével kapcsolatos kötelezettségek 23. §. (1) A hulladék gyűjtésére szolgáló edényt több ingatlantulajdonos közösen is használhatja a következő esetekben : a) társasházak által használt ingatlanokon, b) ha egy ingatlanon több egyéni vagy társas vállalkozás, vagy jogi személy szervezete működik, feltéve, ha valamennyi érintett egybehangzóan és írásban is dokumentáltan így állapodott meg. (2) Társasházi ingatlanok esetében a kötelezően fizetendő minimális díj lakásonként a 60 literes edény e rendelet szerinti éves, illetve szezonális ürítési gyakorisággal számolva. A használt edény nagysága nem lehet kisebb, mint a minimálisan lakásonként fizetendő díjnak megfelelő edény ( 60 liter ) és a lakások számának szorzatával megegyező edény űrtartalma. A 60 literes ürítési szolgáltatás igénybevétele esetén a háztartási hulladék csak merevfalú szabványos gyűjtőedényben helyezhető ki. (3) A gyűjtőedényzet közös használatára megállapodást kötők közös képviselőjének írásban kell nyilatkoznia a közszolgáltató felé arról, hogy a milyen űrtartalmú gyűjtőedényt használnak, azt hol tárolják és adják át ürítésre, továbbá a díjfizetésre kötelezett személyéről. 24. §. (1) Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. (2) Ha az ingatlantulajdonos a gyűjtőtartály tárolási helyéről az edényzet ürítésére való átadásának helyére történő mozgatás és visszaszállítás céljából a Közszolgáltatót

48

kívánja igénybe venni, a Közszolgáltató az ingatlantulajdonossal kötött külön megállapodás alapján határozza meg a többletszolgáltatásért fizetendő díj mértékét. (3) Az ingatlantulajdonos a települési szilárd hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, és e rendeletben meghatározott gyűjtőedényben adhatja át. A hulladék más módon történő kihelyezése tilos. (4) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza. (5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. (6) Az ingatlantulajdonos a gyűjtőedényt - kivéve a közterületeken tartósan elhelyezett nagy űrtartalmú konténereket - az ingatlanán belül köteles elhelyezni. úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek és állatok ne férjenek hozzá. (7) Gyűjtőedényt közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag a képviselőtestület külön rendeletében szabályozott közterület-használatra vonatkozó rendelkezések megtartásával, az ott szabályozott engedély, illetve közterülethasználati hozzájárulás alapján lehet. 25. §. (1) Az ingatlan tulajdonos a gyűjtőedényt ürítés és elszállítás céljából a közszolgáltató által megjelölt időpontban a begyűjtést végző járművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen, az ingatlan bejáratának a közelében a közterületen köteles elhelyezni. Ha a szállítójármű járható úttest hiányában nem tudja megközelíteni az ingatlan bejáratát úgy az ürítési hely az ingatlan bejáratához legközelebb eső úttest közelében van. (2) Télen az ingatlantulajdonos az átvételi hely megközelíthetőségéről, valamint a gyűjtőedényzet kezelése érdekében érintett útszakasz (1 méter széles átjáró az úttest és az átvételi hely között) hó- és síkosság elleni védelméről gondoskodni köteles. A Közszolgáltató köteles gondoskodni a gyűjtőedényzet ürítéséről. (3) A gyűjtőedényt közterületre – a tartósan a közterületre kihelyezett konténerek kivételével – az 1.sz.mellékletben meghatározott szállítási napokon és időpontokban lehet kihelyezni. A tulajdonos kötelezettsége az elszállítást követően az edényzet tárolási helyre történő visszahelyezése. (4) A kihelyezett gyűjtőedényekből hulladékot kiszedni, válogatni (guberálni) tilos! Hulladékgyűjtő edényzet használatával, megőrzésével, tisztántartásával kapcsolatos előírások 26. §.

49

(1) Az ingatlan tulajdonosának feladata gondoskodni a hulladékgyűjtő edények megőrzéséről, valamint arról, hogy az edényzet hozzáférhető helyen legyen és azt rendeltetésszerűen használják. (2) Az e rendeletben meghatározott háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítésről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. 27. §. (1) A hulladékgyűjtő edényeket csak annyira szabad megtölteni, hogy azok zárhatóak legyenek. A gyűjtőedényzetbe a hulladék bedöngölése vagy tömörítése tilos! Az edények ürítése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet teljes kiürítésre kerüljön. Nagyobb terjedelmű hulladékot a gyűjtőedényzetbe helyezés előtt a megfelelő méretűre fel kell darabolni. (2) A gyűjtőedényzet mechanikai védelme érdekében az edényben elhelyezhető hulladék maximális súlya: - 60 literes gyűjtőedény esetén 15 kg, - 110 literes gyűjtőedény esetén 36 kg, - 1100 literes gyűjtőedény esetén 330 kg. (3) Tilos a külön jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladékkal összekeverni és azt a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezni. (4) A gyűjtőedényzetben tilos olyan hulladék elhelyezése, amely az edényzetet, a szállítóeszközt, vagy a szállító személyzet testi épségét veszélyezteti.(különösen tégla, beton, vas, stb.) Tilos a gyűjtőedényzetbe folyékony, mérgező, tűzveszélyes és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző személyek, vagy mások életét, testi épségét, egészségét. (5) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve a tiltás ellenére az edényben levő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet az ingatlan tulajdonosa a közszolgáltató felhívására köteles az edényt üríthetővé, illetve használhatóvá tenni. Köteles e fenti tevékenysége miatt bekövetkező kárt megtéríteni. (6) Az ingatlantulajdonos köteles a külön jogszabályban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten, a környezet szennyezését, károsítását vagy veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni és a veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására feljogosított engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni, illetve a Hgt. 12. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint eljárni. Ilyen esetben a Hgt. szerinti adminisztratív kötelezettségek a hulladék átvevőjét terhelik. 28. §. (1) A települési szilárd hulladék szállítását a Közszolgáltatónak zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel úgy kell elvégezni, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. Szállításból eredő szennyeződés esetén a Közszolgáltató a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról köteles gondoskodni.

50

(2) A Közszolgáltató a települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról előkezelést követően hulladéklerakóba történő lerakással és tömörítéssel gondoskodik. (3) A rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladék elhelyezését, ártalmatlanítását a Közszolgáltató kizárólag a tulajdonát képező kijelölt hulladéklerakón végezheti. Nem rendszeres közszolgáltatások 29. §. A nagy darabos települési szilárd hulladékra vonatkozó rendelkezések (1) A nagy darabos hulladék (lom) gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente egy alkalommal az e célból megkötött szerződés szerint külön díj felszámítása mellett - gondoskodik. Lebonyolításáról és megszervezéséről a Városüzemeltetési Szervezet, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató gondoskodik. A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítását végi. A lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési törmelékre, járműroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra) nem terjed ki. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás időpontjáról minden évben a közszolgáltató és a Városüzemeltetési Szervezet vezetője állapodik meg. A lakosság értesítése az önkormányzat feladata. (3) A hulladékot az ingatlantulajdonos legfeljebb a szállítást megelőző nap 18 órája után helyezheti ki az ingatlana előtti közterületre. (4) Az elszállítandó hulladékot úgy lehet a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével. (5) A közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében lebonyolított lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra ( így pl. inert hulladékra, építési törmelékre, járműroncsra, bio hulladékra ) nem terjed ki. Lakossági veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása 30. §.

51

(1) A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni. (2) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell végezni, hogy a veszélyes hulladék mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen, illetve a hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő. (3) A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése érdekében a háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékokat az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket igénybe venni. Karácsonyfa gyűjtése 31. §. A közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat külön díj felszámolása nélkül szállítja el. Építési törmelék elhelyezésére vonatkozó előírások 32. §. (1) Az építési törmelék- mint hulladék elszállítására- az ingatlan tulajdonosa, illetőleg az köteles akinek a tevékenysége révén a hulladék keletkezett. (2) A veszélyes hulladéknak nem minősülő építési törmeléket a közszolgáltató Ordacsehi telepén lehet díjfizetés ellenében elhelyezni. A hulladék elhelyezésével ártalmatlanításával illetve hasznosításával kapcsolatos rendelkezések 33. §. (1) A települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását a közszolgáltató a ZÖLDFOK Rt. tulajdonában levő és a közszolgáltató által üzemeltett Ordacsehi község közigazgatási területén lévő létesítményben lehet végezni. (2) A hulladék ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról a közszolgáltató köteles gondoskodni. A begyűjtött hulladék tulajdonosa a közszolgáltató. A hulladéklerakón történő lerakással a hulladék a hulladéklerakót üzemeltető tulajdonává válik. (3) Az önkormányzat Városüzemeltetési Szervezet a városi közterületek fenntartásából származó, az általa összegyűjtött hulladékot, lombot, nyesedéket, utcai aprítékot és fenyőágat a hulladéklerakón köteles díjfizetés ellenében elhelyezni.

52

34. §. A környezet fokozott védelme, a hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében a képviselő-testület a helyi feltételekhez igazodva – fokozatosan – vezeti be a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő ( szelektív) begyűjtésének kombinált rendszerét a közszolgáltató bevonásával. V. rész A KÖZSZOLGÁLTATÁS DÍJA A közszolgáltatási díj meghatározása 35. §. (1) A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak települési hulladékkezelési közszolgáltatási díjat - továbbiakban: közszolgáltatási díjat - kell fizetnie. (2) Az ingatlantulajdonos változása esetén a közszolgáltatás díját a Közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új tulajdonos köteles megfizetni. 36. §. (1) A Közszolgáltató minden év november 15-ig a következő évre vonatkozóan kezdeményezheti a közszolgáltatási díj felülvizsgálatát a közszolgáltatással kapcsolatos költségeinek - költségelemzéssel alátámasztott, a képviselő- testület által elismert és műszakilag indokolt fejlesztéseket is tartalmazó - változása mértékének függvényében. (2) A közszolgáltatási díjat úgy kell meghatározni, hogy az indokolt költségek és ráfordítások megtérülésének és a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetének biztosítására alkalmas legyen és ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra. (3) A díj megállapításánál indokolt költségnek és ráfordításnak minősül különösen a hulladékbegyűjtéshez, - szállításhoz és - ártalmatlanításhoz szükséges, a hulladékártalmatlanító létesítmények, a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási költségei és ráfordításai, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, valamint a közszolgáltatás körében működtetett létesítmények utógondozásának és monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített, továbbá rekultivációjának költsége. (4) A létesítmény utógondozásával, monitorozásával és rekultivációjával kapcsolatos díj elemeként megállapított beszedett bevételeket a Közszolgáltató elkülönített módon alapszerűen tartja nyílván. (5) Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező

53

melléktermékek (komposzt) hasznosításából, vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevételt. (6) A tartós működéshez szükséges nyereségnek minősül a közszolgáltatás teljesítése során - az elvonásokra, támogatásokra és a szolgáltatás jellegére tekintettel képzett nyereség, amely biztosítja az indokolt fejlesztések (bővítések, rekonstrukciók) forrását, illetve az indokolt befektetések megtérülését. (7) Az utógondozási és monitorozási költségek a közszolgáltatási díjban akkor érvényesíthetők, ha a Közszolgáltató az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatai ellátására tervet készít, amely alapján mennyiségarányosan megállapítja az ennek megvalósításához évente szükséges, inflációval korrigált bevételt, s annak mértékét a mérlegében a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben közvetlen költségként számolja el, vagy ha az utógondozás, illetve monitorozás céljára szükséges fedezetet csak közelíteni lehet, akkor az időközönként ismétlődő jövőbeni költségekre céltartalékot képez. (8) A közszolgáltatási díj megállapítása - a díj kiszámítására vonatkozó előírások alapján - általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtételt az indokolt költségek, ráfordítások és a tartós működéshez szükséges nyereség összege és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. (9) Az egységnyi díjtételek - elkülönítve - tartalmazzák a hulladék szállításának, begyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának költségeit. Az egységnyi díjtételek a számlázás, díjbeszedés költségeit is tartalmazzák. (10) A közszolgáltatási díj megállapítását, illetve felülvizsgálatát megelőzően részletes költségelemzést kell készíteni az (1)-(10) bekezdésben foglaltakra is tekintettel, melyhez a Közszolgáltató köteles díjkalkulációt és az (1)-(10) bekezdésekben foglaltaknak megfelelő költségelemzést készíteni a következő díjfizetési időszakban alkalmazandó közszolgáltatási díj alátámasztására. A díjkalkulációt és költségelemzést a díjfizetési időszak lejárta előtt, legkésőbb november 15-ig az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. (11) Ha a Közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, vagy más településen is folytat ilyen tevékenységet, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell. (12) A közszolgáltatás díját a képviselő- testület egyéves díjfizetési időszakra állapítja meg.

Az egységnyi díjtétel és a fizetendő díj megállapítása 37. §. (1) Az egységnyi díjtétel az ingatlantulajdonos által biztosított gyűjtőedényben az elszállításra átvett hulladék – gyűjtőedényhez igazodó térfogata szerint meghatározott – egyszeri ürítési díja. A legkisebb gyűjtőedény egység 60 liter. A települési hulladékkezelési közszolgáltatás díjait a 2.sz.melléklet tartalmazza.

54

(2) A rendszeres hulladékszállításon túli, azon felüli hulladékszállítás díját a rendelet 2.sz.melléklete tartalmazza. (3) A közszolgáltatás igénybevételének éves díját az ingatlantulajdonos az egységnyi gyűjtőedények számának, azok egyszeri ürítési díjának és az évi ürítések számának szorzataként kell megállapítani. A közszolgáltatásért fizetendő díjat az ingatlantulajdonosoknak a közszolgáltató számlázza ki. A közszolgáltatási díj fizetési módjának és fizetésének meghatározása 38. §. (1) A közszolgáltatási díjat annak az ingatlan tulajdonosnak kell megfizetni, aki a jelen rendeletben foglaltak szerint a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles. (2) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás díját számla ellenében köteles utólag megfizetni. (3) Éves díjfizetésre kötelezett az az ingatlantulajdonos, akinek az ingatlanában állandó bejelentett lakó van, vagy az önkormányzat nyilvántartása szerint az ingatlan után a családi házakra megállapított díj alapján adózik. (4) A jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, vagy a jogi személyiségek helyi szervezetei, egyéni vállalkozók a hulladékszállítás díját havonta utólag fizetik meg. (5) A közszolgáltatás díját a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot érvényesíthet. (6) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közszolgáltató válaszolni köteles. (7) Amennyiben az ingatlan tulajdonos a tárgyévet követően más térfogatú, darabszámú gyűjtőedény elszállítását igényli, ez irányú igényét a közszolgáltatónál a tárgyévet megelőző év december 15-ig írásban bejelentheti. 2009 évre vonatkozóan az igénybejelentés időpontja legkésőbb 2009. március 15. A közszolgáltatási díj megfizetése 39. §. (1) A fizetésre kötelezett ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról a Közszolgáltató számlát bocsát ki, mely alapján az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató részére közvetlenül - a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében - utólag köteles megfizetni.

55

(2) Túlszámlázás esetén a többletösszeget és annak időarányos kamatait a Közszolgáltató visszafizeti vagy az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja. (3) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. (4) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás. (5) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a Közszolgáltatónak az ingatlantulajdonost fel kell szólítani díjfizetési kötelezettsége teljesítésére, amely felszólításnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó figyelmeztetést is, hogy a tartozás nem fizetés esetén adók módjára behajtható. A felszólítás eredménytelensége esetén a Közszolgáltató a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék megfizetése iránti igényéről a jegyző útján értesítenie kell a polgármestert. (6) Az értesítés kézhezvételét követően a helyi önkormányzati adóhatóság haladéktalanul intézkedik a díjhátralék adók módjára történő beszedése, a behajtás költségei, és az egyéb felmerült költségek behajtása érdekében. A beszedett díjhátralékot az önkormányzati adóhatóság 8 napon belül köteles a közszolgáltatónak átutalni. (7) Ha a köztartozás behajthatatlan, a behajthatatlanság tényének megállapítását követő nyolc napon belül a díjhátralékot a Közszolgáltató részére az önkormányzat megtéríti. Az adóhatóság a továbbiakban a rá irányadó adó-végrehajtási eljárási szabályok alapján folytatja a végrehajtást. (8) Ha a Közszolgáltató nem igényli a díjhátralék adók módjára történő behajtását, úgy a díjhátralék beszedése iránt jogosult, a Hgt. 39. § (3) bekezdése szerinti jogszabály megjelenéséig maga vagy megbízottja útján eljárni. (9) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettsége teljesítésében az időjárás vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárítását követően a legközelebbi gyűjtési napig pótolta a mulasztását. A közszolgáltatás teljesítésének szünetelése 40. §. A hulladék kezelési helyi közszolgáltatás teljesítése csak törvényben, kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető , illetőleg korlátozható. A hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó települési szilárd hulladékkal kapcsolatos egyes kérdések 41. §. (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás nem terjed ki: a) az inert hulladékra,

56

b) a nagy darabos hulladékra a jelen rendeletben foglalt, évi egyszeri alkalommal végzett lomtalanítás kivételével c) a gazdálkodó szervezetnek a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékára, ha nem kötelezett a közszolgáltatás igénybevételére d) a veszélyes hulladékra (kivéve a 7.§ (1) bekezdés e) pontjában foglaltakra). (2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező vagy más módon a birtokába kerülő - a hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó - hulladékot a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően köteles gyűjteni (ideértve az elkülönített gyűjtést is), továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni. (3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettséget a hulladék termelője, birtokosa: a) jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti. (4) Az ingatlantulajdonos jogosult a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, az (1) bekezdésben megjelölt hulladékának begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, illetve hasznosítására a Közszolgáltató szolgáltatását igénybe venni. (5) Ha az ingatlantulajdonos a (4) bekezdésben foglaltakkal a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeit megállapodásban rendezik. A Közszolgáltató ilyen esetben a hulladék ártalmatlanításáról a jelen rendelet szerint kijelölt hulladékártalmatlanító helyeken, az azokra vonatkozó hatósági engedélyben foglaltak betartása mellett köteles gondoskodni. 42. §. (1) A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési szilárd hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni. (2) A hulladék átvétele, illetve szállítása során a hulladékkezelőnek olyan gondossággal kell eljárnia, hogy a hulladék a szállító járműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, fertőtlenítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. (3) A hulladék termelője, birtokosa, kezelője köteles gondoskodni a közterület-használati hozzájárulás, illetve engedély megszerzéséről, ha a hulladék összegyűjtésére szolgáló konténer a közterületen 24 órát, hétvégén 48 órát meghaladó időtartamra kerül kihelyezésre, vagy meghosszabbításáról, ha a közterület-használati hozzájárulás időtartama lejárt. Köteles gondoskodni továbbá a konténer környezetének folyamatos tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, a konténer telítődése esetén annak haladéktalan elszállításáról.

57

(4) Konténer közterületen a közúti és gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával helyezhető ki: a) a 7-es és 67-as főközlekedési útvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, gondoskodni kell arról, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen, b) az a) ponton kívüli úton, amennyiben a konténer csak a közúti forgalom zavarásával helyezhető ki, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni. (5) Közterületre kihelyezett konténeren el nem távolítható módon, jól láthatóan fel kell tüntetni a konténer tulajdonosának cégnevét, telefonszámát. Felelősség a hulladékgazdálkodási szabályok megtartásáért Általános jogi felelősség 43. §. (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodási jogszabályokban vagy reá vonatkozó hatósági határozatban foglalt kötelezettségét megszegi és ezzel a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, a más jogszabályokban foglaltak szerinti (büntetőjogi, polgári jogi, közigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik. (2) A jogellenes tevékenységet folytató köteles a) az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést megszüntetni, illetőleg környezetkárosítást abbahagyni; b) az általa okozott károkért helytállni; c) a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani. (3) A jogellenes tevékenységért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a tulajdonosát és birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a tevékenységet folytatják, illetőleg folytatták. (4) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan tényleges használóját vagy a hulladék tulajdonosát, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli. A hulladékkezeléssel összefüggő kötelezettségek ellenőrzése 44. §. (1) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi és járványügyi rendelkezések betartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes kistérségi intézete felügyeli. (2) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése - a magasabb szintű jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltak alapján - a jegyző feladata. A közterületen elhagyott hulladék körében az ellenőrzés a jegyző, illetve közterület felügyeleti ellenőrzési feladat.

58

(3) A környezetvédelmi hatóságok a külön jogszabályokban meghatározott körben rendelkeznek ellenőrzési és intézkedési jogosítványokkal. (4) Az ellenőrzésre jogosultak szabálysértési feljelentést tehetnek és - jogszabályban meghatározott körben - szabálysértési bírságot, illetve hulladékgazdálkodási bírságot szabhatnak ki. (5) A közszolgáltató jogosult a közszolgáltatással kapcsolatosan az ingatlan tulajdonosok személyes adatainak kezelésére. A közszolgáltató kizárólag a szolgáltatás teljesítésével, ellenőrzések végrehajtásával, a szolgáltatás minőségi szintjének emelésével kapcsolatos közvélemény kutatás végzésével, számlázás, postázás, díjhátralék kezelésével, behajtásával kapcsolatban használja fel, illetve továbbítja az ezekben közreműködők részére adatkezelés és adatfeldolgozás céljából. Hulladékgazdálkodási bírság 45. §. (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával: a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem , vagy nem megfelelően tesz eleget, b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végez, c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni a magasabb szintű jogszabályok alapján. (2) A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki. (3) A jegyző a külön jogszabályban meghatározott esetekben hulladékgazdálkodási bírság kiszabására jogosult. (4) A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. (5) A jogerősen kivetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtható köztartozás. (6) A bírság mértékét jogszabályban foglalt feltételek szerint kell megállapítani. A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását; b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását; c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.

59

Szabálysértések 51. §. Szabálysértést követ el – amennyiben cselekménye bűncselekménynek vagy más szabálysértésnek nem minősül – és 30.000.- Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható az , aki e rendelet előírásait megszegi. Vegyes és hatályba léptető rendelkezések 52. §. (1) E rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő közzétételével a jegyző gondoskodik. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztántartásáról szóló 34/2003. ( XII.19.) és az azt módosító 1/2005.(I.28.), 24/2005.(XII.23.), 15/2006.(XII.15.), 16/2007.(VIII.31.), 23/2007.(XII.21.) számú rendelet. 1. számú melléklete A hulladékszállítás gyakorisága a városban a következő: Az egybefüggően beépített belterületen: -

január 1-től - április 30-ig és október 1-től - december 31-ig heti 1 alkalommal, csütörtökön 06-22 óra között;

-

május 01-től - június 30-ig és szept. 2-től - szept. 30-ig heti 2 alkalommal csütörtök és vasárnap 17 óra és másnap 10 óra között;

-

július 01-től – szeptember 01-ig heti 3 alkalommal kedd, csütörtök és vasárnap 17 óra és másnap 10 óra között.

Rád-pusztán és Irma-pusztán: -

egész évben heti 1 alkalommal csütörtökön 06 - 22 óra között

A zöldhulladék szállítás gyakorisága: április 1. – november 30. minden páratlan hét szerda ( első szállítási nap : 2009. április 8. ) A szelektív hulladék szállítás gyakorisága: Január 1. - december 31. Hetente egyszer, illetve a hulladék mennyiségétől függően főszezonban heti kétszeri gyakorisággal

60

2. számú melléklete A települési szilárd hulladék szállítási és ártalmatlanítási díjai 1.) Lakossági egységnyi ürítési díjak: 60 literes edényzet esetén 128 Ft/ürítés + ÁFA 110 literes edényzet esetén 164 Ft/ürítés + ÁFA „Zöldfok” feliratos zsák (többlet hulladék elszállítására) 310 Ft/db + ÁFA 2.) Lakossági éves szolgáltatási díjak: Állandó ingatlanok esetén évi 101 alkalom: ( 84 járatnap vegyes kommunális hulladék szállítás és 17 járatnap zöldhulladék szállítás) 60 literes edényzet esetén: 101 ürítés X 128 Ft + ÁFA = 15.514.- Ft/ingatlan/év 110 literes edényzet esetén: 101 ürítés X 164 Ft + ÁFA = 19.877.- Ft/ingatlan/év Üdülő ingatlanok esetén ( április 01. – október 31. között ) évi 79 alkalom: ( 62 járatnap vegyes kommunális hulladék szállítás és 17 járatnap zöldhulladék szállítás) 60 literes edényzet esetén: 79 ürítés X 128 Ft + ÁFA = 12.134.- Ft/ingatlan/év 110 literes edényzet esetén: 79 ürítés X 164 Ft + ÁFA = 15.547.- Ft/ingatlan/év Rádpusztai, Irmapusztai ingatlanok esetén évi 70 alkalom: ( 53 járatnap vegyes kommunális hulladék szállítás és 17 járatnap zöldhulladék szállítás) 60 literes edényzet esetén: 70 ürítés X 128 Ft + ÁFA = 10.752.- Ft/ ingatlan/év 110 literes edényzet esetén: 70 ürítés X 164 Ft + ÁFA = 13.776.- Ft/ingatlan/év Többlethulladék elszállítására feliratos zsák: 310 Ft/db + ÁFA = 372 Ft/db

3.)Gazdálkodó szervezetek részére végzett hulladékszállítási szolgáltatás díjai: 60 literes kuka járatnaponkénti ürítése 110 literes kuka vagy zsák járatnaponkénti ürítése 1100 literes konténer járatnaponkénti ürítése (szerződésben előre meghatározott ürítés esetén) 1100 literes konténer járatnaponkénti ürítése (telefonos bejelentésre) 1100 literes konténer járatnapon kívüli ürítése 1100 literes konténer bérleti díja MOLOK hulladékgyűjtő tartály ürítése 4.) Lomtalanítás:

Gyűjtés, szállítás díja: 43.900 .- Ft/forduló + ÁFA Ártalmatlanítás díja : 12.900.- Ft/tonna + ÁFA

515 Ft/ürítés + ÁFA 675 Ft/ürítés + ÁFA 6.100 Ft/ürítés + ÁFA 6.800 Ft/ürítés + ÁFA 9.150 Ft/ürítés + ÁFA 33.000 Ft/db +ÁFA/év 20.100 Ft/ürítés + ÁFA

(5). A nem közszolgáltató által begyűjtött, hulladéklerakóra saját járművel beszállított szilárd hulladék lerakása az Ordacsehi hulladéklerakón Megnevezés Kitermelt talaj Betontörmelék Aszfalt törmelék (nem veszélyes hulladék) Tégla törmelék Cserép és kerámia törmelék Beton, tégla, cserép, kerámia keveréke Ásványi eredetű építőanyag hulladék Vegyes bontási hulladék Fahulladék (fű, levél) Biológiailag lebomló konyhai hulladék Biológiailag lebomló hulladék (faág, nyesedék) Egyéb kevert települési hulladék Termelésben nem használt gumiabroncs Üveg csomagolási hulladék Műanyag csomagolási hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Egyéb kevert csomagolási hulladék Lomhulladék Fémhulladék

EWC kód 170504,170506 170101 170302

Egységár 1.300 Ft/t + áfa 460 Ft/t + áfa 3.300 Ft/t + áfa

170102 170103 170107

3.300 Ft/t + áfa 3.300 Ft/t + áfa 3.300 Ft/t + áfa

170102,170103,170107, 170202,170604, 170802 170904 150103, 170201, 200201 200108

8.700 Ft/t + áfa 8.700 Ft/t + áfa 8.300 Ft/t + áfa 8.700 Ft/t + áfa

200201

13.900 Ft/t + áfa

200301

8.700 Ft/t + áfa

160103

8.700 Ft/t + áfa

150107, 200102 150102, 170203, 200139

8.700 Ft/t + áfa 8.700 Ft/t + áfa

150101, 200101

ingyenes

150106

8.700 Ft/t + áfa

200307 150104, 170401, 170402, 170403, 170404, 170405, 170406, 170407, 170411, 200140

13.900 Ft/t + áfa ingyenes

17.) Jelentés a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés)

Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a jelentést a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiről elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással a jelentést elfogadta.

18.) Tájékoztató a két ülés közötti vezetői tevékenységről. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés) Ignácz János képviselő: A BAHART-ról ha valamilyen információt hallhatnánk. Az orvosi ügyelettel kapcsolatban van-e új fejlemény. Kenéz István polgármester: Közgyűlést tartott a BAHART Zrt. és az igazgatósági tanács és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása történt. Ügyelettel kapcsolatban az elmúlt év értékelése volt és megosztottjuk a tapasztalatokat. Több hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a tájékoztatót a két ülés közötti vezetői tevékenységről elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással a tájékoztatót elfogadta. 19.) Tájékoztató az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról. Előadó: Dr Mandik Enikő jegyző (írásos előterjesztés) Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a tájékoztatót az önkormányzatot érintő jogszabályi változásokról elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással a tájékoztatót elfogadta. 20.) Tájékoztató az önkormányzatot érintő pályázati lehetőségekről. Előadó: Kenéz István polgármester (írásos előterjesztés) Hozzászólás nem lévén a polgármester kéri a képviselőket, hogy aki a tájékoztatót elfogadja, az igen gombbal jelezze. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 13 igen szavazattal, egyhangú szavazással a tájékoztatót elfogadta. 21.) Interpellációk, bejelentések Nagy László képviselő: Még mindig nem kaptam választ a szennyvíztelepi szagtalanítással kapcsolatban. Választ kérek rá. Miseta Zoltán képviselő: A közelmúltban nagyon sok gyermek buszbaleset történt. Lenne-e lehetőség arra, hogy a város által üzemeltetett egyik buszba biztonsági öveket szereljenek. Kenéz István polgármester: Nem kötelező a biztonsági öv. Milliós nagyságrendről kell beszélni. Egy új busz beszerzése esetén már annak alapfelszereltsége lesz.

Lendvai Attila képviselő: Történt-e ebben az évben Állami Számvevőszéki ellenőrzés és ha igen akkor erről miért nem kaptunk beszámolót? Én úgy gondolom, hogy úgy a legcélszerűbb ha a legrövidebb időn belül erről tájékozódhatunk. Dr Mandik Enikő jegyző: Beszámolunk mindig az év elején az ellenőrzésekről, minden egyes ellenőrzést nem kell a testület elé hoznunk. Lendvai Attila képviselő: Nem kellene ezekkel az ellenőrzésekkel az egy évet megvárni, ha nem akarjuk ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeit eltusolni. Pontosan az átláthatóság a lényeg. Dr Mandik Enikő jegyző: A képviselő-testület tudta nélkül olyan ellenőrzésre nem reagálunk ami a képviselő-testületnek adott volna feladatot vagy iránymutatást. Az ellenőrzések nagy része nem a képviselő-testületnek ad feladatot, hanem a jegyzőnek, a hivatalnak, hiszen a mi működésünkkel kapcsolatos. Lendvai Attila képviselő: Ezt azért vetem fel mert voltak pénzügyi gazdálkodással kapcsolatos észrevételek. Úgy gondolom, hogy itt van egy hiányosság amit célszerű lenne pótolni. Dr Mandik Enikő jegyző: Az ellenőrzések technikai jellegű dolgokat hoztak a felszínre, a szabályzatainkkal kapcsolatban észrevétel nem volt. Szücs László képviselő: Az autópálya szerviz útjának a sárrázója nem készült el a Kishegyre vezető híd után. A sárt kihordják az járművek a Kishegy útjára, az autópálya felüljáróra és az egy balesetveszély forrás. Kenéz István polgármester: Az tulajdonképp nem egy út. Oda valakik letettek hídgyűrűt és azon bejárnak. Utána fogunk járni. Balogh István képviselő: A faházakra korábban érkezett árajánlatokat ismét megküldték, megérkezett? Kenéz István polgármester: Igen, a januári ülésre napirendre vesszük. Az ezzel kapcsolatos korábbi határozatokat elő kell keresni, ezért nem hoztuk be a mostani ülésre. Witzmann Mihály képviselő: A szociális, egészségügyi és sport bizottság létszáma -egy tragédia miatt- lecsökkent. A testületnek kellene erről dönteni, hogy kivel pótolja a megüresedett helyet. Én Nagy László képviselő társamat javasolnám, én ezt egyeztettem és el is fogadta, de a képviselő-testület ezt vitassa meg. A közelmúltban kaptam egy levelet néhány vállalkozótól, hogy a Fortuna környékén piacot szeretnének kialakítani. Ez a terület 4 m széles és 30 méter hosszú önkormányzati útszakasz. Jó lenne ha a pénzügyi bizottság a januári napirendje közé fel tudná venni ezt és egy ajánlással ezt a képviselő-testület is meg tudná vitatni. Ignácz János képviselő: A februári ülésre napirendi javaslatom lenne. Tulajdonosi szemlélet érvényesítése a strand és szolgáltatás tárgyában, annak felelős személyei. Lendvai Attila képviselő: Én is megkaptam a levelet és kérnénk a VÜSZ igazgató urat, hogy készítse elő a megvalósítás lehetőségeit. A februári ülésig térjünk erre vissza. Nagy László képviselő: Köszönöm a meghívást a bizottságba és ha megszavazza a képviselő-testület köszönettel elfogadom. A piacnyitással engem is megkerestek és elmondtam, hogy amennyiben lehetőség van rá én ezt a lehetőséget támogatom.

Kenéz István polgármester: Én is megkaptam a levelet, de a műszaki irodával erről egyeztettünk és ugyan az a helyzet mint korábban, hogy a piac vonatkozásában az a terület sem felel meg az előírásoknak. 22.) Egyebek Somogyvári László alpolgármester: A legutóbbi ülésen megbízott a testület azzal, hogy dolgozzak ki egy testvérvárosi koncepciót. December elején voltunk német testvérvárosunkban ahol ezzel kapcsolatban is tárgyalásokat folytattam. Ennek megfelelően ki fogom dolgozni -leírom- a koncepciót és az a képviselő-testület elé fog kerülni januárban.

Több napirendi pont nem lévén a polgármester a testület nyilvános ülését 18:48-kor bezárta.

Dr. Mandik Enikő s.k. jegyző

Kenéz István s.k. polgármester

60

No title

Recommend Documents