,{
,'.1
,'\/\i\ il. d\\rilí,")( r.i'r ] l';'
,,1
L.' ,{ ''' - - ............-----:'--':' l " ALAPYETO JOGOK BIZTOST\
.{z E:\sZ NEN1ZtrTI E\{BERI
.rocl INTÍ]ZlllilNY!l Ugyszánr: E lőadó:
AjB-2523i2012 dr. Magícz András
A1kotmárrybíróság Budapest Donáti Ll. 35-45. 101 5
'tísztelt A1kotmárry'bíróság
!
Az alapvető jogok biztosáról szólci 2011' évi CXI. torvény (a továbbiakban: Ajbt') 2. (3) bekezdésébenbiztositott.jogkörörrrrrél
$
lbgva
indítr'ányoZom. lrogy,az Alkotnrárr1'bírÓság az Alkotnrárrybíróságról szóló 201l. évi CLI. törvény (a (1) továbbiakbarr: Abtv.) 24.5 (2) bekezdése alapján vizsgáIja meg éS az l\btv' 41. $ bekezdéséberr fo g1alt l'ratáskörében sennrisítse
rr'reg
a köznevelésről szóló 20l1. ér'i CXC. törvérry (a továbbiakban: Knt.) 95. $ (l)-(2) bekezdéseit. nrivel azok álláspontom szerint ellerrtétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével fi ogállarrriság elvc); l.z a Knt. 9'5. s\ (3)-(9) bekczcléscit. nlert a szoroS tárgyi összeftiggés tniirtt ugyaI]eZen törruétryszakasz (1) és (2) bekczciÓseitlck nregsernrr'risítése esetén örrnragukball nelT} volnának alkalrrrazhatók. 2. Irrclítvárryozon1 továbbá az Ajbt. 2. | (3) bekezdésében és 34. $-ában biztosított jogkorönrrrél fogva. lrogy az Alkotrlránybíróság az Abtv- 24. $ (2) bekezdése' valamint 32' $ (2) (1) tekezdese aiapján vizsgatia meg és az Abtv.41. $ (1) bekezdésében, illetve az Abtv.42. $ bekezdésébenfoglalt lratáskörében setrrtrrisítse rneg 2.l. a Knt. 8. s (2) bekezc|ését. nrivel az- álláspontom szeritrt ellentétes az Alaptörvény XVl' cikk (2) bekczdése<'u'el (a sz|ilő joga a nevelés nregválasztásához). valamint a 1991' évi LXIV. torvénrryel kilrircletett. a Gyernrek jogairól szóló. New Yorkban. 1989. rroverrrber 20-án kelt egyezrrrény (a továbbiakban: Gyermekjogi E,gyezmérry)
1.1
18' cikk (1) bekezdésóben foglaltakba iitkozik; a z.2. Knt. +s. 5 1+1 bekezdését.nrivel az állásporrtom szerint ellentétes az Alaptörvérry XVI. cikk izj t,"t"'aésével (a sziilő .|oga a rrevelés nregválasztásához), továbbá a Gyerrrrekjogi }]gyczrnérr1, l8. cikk (i) bekezdésében foglaltakba ütközik. 3. Az Abtv. or. i ruj bekezclésérehivatltozirssal kérem továbbá az AlkotmánybírÓságot. tanulÓk hogy a Knt. lratály,balépóset az itrcJítr'átrv cllrírriiásitig tüggcssze t-ei. rrrivel a gyermekek^ jogbiztclnság érvérryestilése kor'eteltnényének és-a peclagógusok alapvetó jogainak véclt:lrrre és a l'atr szi"ikség. intézkedésre érdekében azonnali
Áz
Abn,-ben bizÍosílcltl .itlgkar hicinl,ában neln indítyanyozhatom, azonbun
aZ
annak .Alkotnta*bíróstÍg -fig,elntébe tt1aniioitt, hogy dlttispontom SzerinÍ eljárúsa sorátl indokolt (]) cikk l,iz'sgálattt is, hogy_ i"xr,. tel'1ei kal.t|icn tar|Íulmazz0-e u gyernlekek az Alaptoryéry',WI. yédelemhez és bekezt1ésébő! eretlő nrcg/éle:l(i tesli, szellemi és erkalcsi./eiIőttéséhez szükséges rögzítésének vagy' azok gondoskotIitshoz való .jigr,t ért,e,t1:a'sÍiló'séhaz .;zt|ik,;ége's gttt'cttlc'iúkat, (l i m u l u s : l ti s' hi á ny cib an f e nnci l l - e .i o gul ko |
100;
litx: 269_16l5; !]-mail: panaszaitlaibh.hrrl Wcbcím; lrrrlr.aibh.htrl
Az A.lBtl'nak a Ncnrz-eti Áttatvé
I!tó!$$|'b"j.le
ntett adatkej'clői nyilv.intartási szárna: '{0689'
Ir-rc1okolás
Az A.ibt.2. s (3)
bekezdésc alap.ián aZ alap\'ető jogok biztosa kezdenrényezheti a jogszabályok Alaptörvérrnyel való osszirangjárrak 1tltilvizsgá|atál az' Alkotrnárrybíróságnál. Az Abtv. 24. $ (2) bekezdése rögzíti. lrogy az Alkotnránybíróság a.jogszabály Alaptörvénnyel való összharrgját az a|apveto jogok biaosának határozott kérelmet taftalnrazÓ indítványa alapjárr akkor vizsgálja. ha az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint a jogszabály alaptörvényellenessége fenrráll. Az Abtv. 4l' S t1) bekezdése szerint. ha az' Alkotrnánybíróság a 24-26' $ szerirrti eljárásában a hatályos jogszabál-v vagy jogszabálvi rerrdelkezés alaptorvény-e1lenességét megállapítja. a jogszabályt vagy jogszabál-vi rende1kezést telieserr vagy részben megsemmisíti. Az Abtv. 32. S\ (l) és (2) bekezdése alapjálr az alapvető jogok biztosa indítványozhat1aaz Alkotmánybíróságnál jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálatát is. Az Abtv. 42. $ (1) bekezdése rögzíti. lrogy ha az AlkotmánybírÓság olyan _jogszabály nemzetközi szerződésbe ütkozését állapítja tneg. arnei)/ a nemzetközi sz.erzoclést kilrirdető jogszabállyal az Alaptorvén'v alapjár rrem lehet ellentétes. a tretnzetkoz.i szerl'óclésscl cllentétes jogszabál;'t teljesen vag-v részben rnegsemmisíti.
Abtv.46 s (1)
bckezdÚsc szcritrt. lra az Alkotrlárr1,'bírÓság hcttci.skörei g,akttrlti.stl 'sot'tin .fcll7'tulott eljúrá';abun a jogalkotÓ általi trrr.llasz1ással clőidézett alaptörvény-el1enesség fennállását állapítja meg. a nrulasztást elkövetó szervet * lratáridő nregjelolésével - Í'ellrívja Az.
feladatának teljesítésére.Az Abtv' 46. $ (2) bekezdése szerint a jogalkotói Jbladat eÍnulas:Ítisának minősijl. ha nemzetközi szerzodésből szárnrazó jogalkotói feladat elmr:lasztása valÓsul meg. Vagy kifejezett jogszabályi felhataimazásból sz'árnlazó jogalkotói feladat ellenére rrem kerr-ilt sor a jogszabály megalkotására. vagy a jogi sz'abáIyoz"ás Alaptörvényből levezethető 1ényeges tartalma 1riányos. Az oI'trbudsnrani figyeler-rrfbllrívás értelemszerűen netn mirrősül önálló. ktilön kérelenrrrek. vagyis az Alkotrnánybíróság joga és lehetősége eldör'rterri azt. hog.v élrri kívarr-e ezze\ a lratáskörével'
Egy érdekvédelmiSZenezet az'r,ala beadvárrrryal fordult hozzám. hogy kezdeményezzem az Alkotnránybíróságrrál a nrég iratályba nenr lépett Krrt. rendelkezéseinek vizsgálatát. A beadványozÓ á1láspontja szerint a közoktatás renclszerénck a Krrt-ben meglratározott átaiakítáSa sérti a jogállamiság elvét" a tantrlók. a szüIok és a peclagógusok emberi rnéItóságát. a tanulás és a tanítás szabadságát. a nrűrvelőciéslrez r'aló jogot. valamint a lelkiisrrrereti és vallásszabadság elvét is.
idózett renclelkezéseivel összharrgban az alapveto jogclk biztosa vizsgálatának szaknrai szabályairól és mÓdszereirol szólÓ 2l2ol2. (I. 20.) AJB utasításl (a továbbiakban: AJB utasítás) VIl. Íejezete tarIallnazza az alkotnránybírósági indítványok előkészítésévelés előterjesztésével kapcsolatbarr irirnyadó szakmai szabálycrkat és feltételeket. Áz .4,IB ttta,síldsban megfilgctlntűZoÍl Szen1)onlre rtdszernek mep;íblelően cl beadl,citryt é's ctz túban.ielzelt alkotmún1,ossági |sroblétnákttt áÍIekirlteÍÍemés 0rr[l a koyetkezÍetésre juÍottam, hog'' a Knl' rendelkezéseivel kapcsoluÍbttn stilvo'r alkoÍnlány'o,s.uctgi aggólyok meriilnek /el, a külÖnosen yédendő helyzetben léyő g,ermekek, tanulók loguinuk vétleltne pec{ig huladéktcllan ombuclsrnuni i n t é zke dé.gÍa I apoz nle g. Ezen okból a Knt. alábbi rendelkezéseinek. i1letve szovegrészIeteinek rnegsemnrisítését indítványozonr: (2) A gyermek abbarr az' évben. amelyrrek irugttsztus 31. napjáig a lrarmadik életévét '.8. ls betölti. a rrevelési év kezdő nap.|átÓl legaiább rrapi négv órában óvodai 1bglalkozáson vesz részJ. A jegyzo - az egyházi és ntagán Í'enntartirsÍr irrtézn-rérryek csctében a 1'enntartó - a szülo kérelrrrére és az ór'odayezető. valanrint a véclőrró cg1'ctér1ésével.a gyernrek jogos érdekétszenl elótt tartva. az otödik életévbetöltéséig í'elrrrerrtés1adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvételaló1. ha a gyernrek családi ktlrtilrrlc1t-l.vei. képessógeirrek kiborrtakoztatáSa. sajátos hel,vzete indokolja.
Az Ajbt. és az Abtv.
zl. ' Kihi.dette: l-Iivatalos Er'tesito 20 l2' évi szárn
45' $ (4) A tarrkotelezettség kezdetéről a. az óvoda vezetője. b. ha a gye-rmek trem járt ór,odába ar' iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság: c. az Óvoda. trz iskola r'czr:tőie \jagy a sziilő kezc1etnényezésére az islrolaérettségi vizsgálat alapjárr a szaker1ői bizottság dcirrt. 95. $ (1)Ez'a torvény - a (2)-(5) bckczdésherr fbglalt kivetelekke\-2012. Szeptember 1-
jén lép hatál1.'ba' 95. s\ (2) A 18. $. a'1-5. $ (2) és (4) bckezdés. az 50. $ (7) bekezclés, a 74-76. $' 95. $ (7) bekezdés 20l3. január 1-jén lép hatályba"' továbbá a 95. $ (3)-(9) bekezdéseit. amelyek a Knt. egyes rendelkezéseirrek különböző időpontokban történő lratályba lépésétés a közoktatásról szóIÓ 1993. évi LXXIX' törvény (a továIbbiakban Kotv') lratályorr kívül lrelyezésétírják elo. Az' irrdítvány indokolásár,al összelliggésberr lrivatkozni szeretnék alÍa. hogy aZ Alaptörr,ény alapjogokkal kapcsolatos szövegc nagyrészt megegyezik aZ Alkotmánybarr foglaltakkal' legalábbis az alkotnrárryos követehrrények és alapjogok tekirrtetében llem tartalmaz
olyarr rendelkezést' amel1, ellentétes volna a korábbi Alkotnány szövegével. Az Alkotrnárrybíróság pedig a22l2a12.(V' 1l.) AB batátozaÍában arra n-lutatott rá. lrogy ,,az előző .4lkotmúny és az AlapÍörvén1| e{:yes rentlelkezései turtult'tti egyezősége esetén éppen nen1 Ct
korcibbi alkoÍmtin1,bíró.rógi dÖnté,sban nlagjcIe rtií jogeltek átvételét, hanenl azok Jigy-elmen kívül hugyiisút kell int]okolni " .
1 . Az Alaptörr'én-Y jogállar'n'
l]) cikk ( 1)
bckezdésc szcrint Magyarország független. denrokratiktrs
Alkotrrránybíróság szátrros lratárclzatábarr kimondta. lrogy a jogbiztonság kiemelkedően fontos jogállanri érték,és ebből rneghatározott kotelezettségek lrárulnak mind a
Az
jogalkotÓ' nrind
Az
a
jogalkalrrrazÓ szer'u,ekre'
Alkotn'ránybíróság a jogszabály alkalnlazására történő kello felkészülésiic1őt a jogállanriság elerrreként alkotmányos r,édeiet-nben részesíti. Megállapítása szerint a jogszabály hatálybalépésérrek iclópontját irgy kcll nregiratározrri. lrogy kellő ido nraradjon a jogszabály szövegének megisnrerósére. a jogszabály alkalrrrazására való felkésztilésre.valanrint arra, 1rogy a jogszabállyal érirrtett szervek és szerrrélyek eldönthcssék' rrriként alkalmazkodnak a jogszabál-v rendelkezéseilrez és előre látlrassák a változások következnrényeit.2 Az Alkotmánybíróság eddigi g,vakorlata során a kellő .lblkészülésiidő hidnya miatt akkor állapítotla meg valamely jogszabály alkotrnárlyellenességét. ha az szerzett jogot korlátozott, a korábbihoz képest úgy állapított nreg irátrárr-vosabb rendelkczést. iIletőleg oly módon hárított íbkozott kockázatot a cínrzcttekrc. lrog1, a nregismerés és a lelkészüiés leiretőségének hiánya sére lnret okozott az érintettek szánríli:a. akaciályozta a jogalkalrnazót a .jogszabály alkalnT azásábarr.
Az új érettségirendszerre r'aló
áttérés szabályai kapcsán hozott alkotmánybírósági lratározat] szcrint a korábbitól tclics nrórtókberr ktilörrbözo. új renclszerre valÓ áttérésnenrcsak azt követeli nreg. hogy a jogalkotó a jogszabályokban nreglratározott követelményeknek fornrailag eleget tegyen (vagyis a jogszabál'v szerir'Lti rrreglelelő időben megalkossa a sziikséges szabályokat). hanem azt is. hogy azt aZ érirrtettek összességével jelen esetben a pedagógusokkal, diákokkal, szülokkel - részieteiben is és teljes nrértékbenmegisnrertesse. valarnint felkészítseőket a szabályok nregfbleIő alkalrrrazására. és a dontési alternatívák alkalmazásának várható következményeire. Az Alkotmánybíróság felhívta a jogalkotÓ figyelrnét, hogy a iovőben - arra irár'r1,ulÓ, kello iciőberr érkezett indítvárry esetén - lnegsemmisíti az olyan jogszabályokat. anrelyek az írj rerrdszerre való átállást. illetve annak tényleges rnegismerésétés rnegér1ését- akár az időtérryező' akár rrrás cgyéb Szempont rrriatt * nem biztosítják rnegfeleloerl. 25l|992.. (lV. 30.) AB lratározat, Lásd: 28i2005. (VII. l4') AB lratározat
- l-asd:
'
]8 l99]. (IV. j0') A[J
lratár'ozat
ad 1. A Knt-t a'z országgyűIés 201l' decernber 20. ülésnapján tbgadta el, és a Magyar Közlönyben 2011. december 29-én hirdették ki. A Knt' több lépésben_ így 2012. szeptember ljérr.2013. január 1-jén,2013' szeptember 1_jén.20l4. szeptember 1-jén, valamint 2016.január 1jén * lép hatályba. A Knt. kilrirdetése és a hatálybalépés legkorábbi időpontja közott tehát mintegy 8 hÓrrapos idöszakot biztosít a jogalkotó' A felkésztiléshezszüksóges kellő idő csak az adott .iogszabály tar1almára tekintettel vizsgálható, ezétl legalább fő elemeiberr szükséges áttekinteni. hogy milyen változásokat eredményez a Krrt. a hatályos szabéúy
Ebben az időszakban a települési onkormányzatok nem tudják mérlegelni azt sem, hogy á1lamtól visszavegyék-e a korábban általuk fenntartott kÖznevelési intézmények mírködtetésének jogát. mert elrlrez ismerniük kellerre a vonatkozÓ közrrevelés-fejlesztési tervet. ámazt csak 2013. rnárcius 1-jéig kell clkészíteniiika kormárryhivataloknak' A telepiilési önkornrányzatok Í'errrrtartásábarr rrrűködo intézrnérryekberiúgy kezdődhet meg a tanév 20l2 szeptemberében. hogy a pedagógusok, a szülők és gyermekeik még azt sem tudhatják. milyen változásokra kell számítarriuk a fenntartói jog átalakítáSa miatt' A Knt. ugyanis csak a települési önkornrárryzatok esetében rögzíti, hogy a mÚrködtetést legalább olyan színvonalon kell biztosítariiuk, mint az az intéznényátvételének idején vo|t, az állam esetében ezt a kotelezett^jégel nem íitl elő. Nincs Íehál senlmilyen tÖrvényi garancia arra, hogy az óllam
az
ctz (ttvett
intézményekbenbiztclsítani./'ogia az etÍdigi szclkmai és tctrgj,i.feltételeket.
Az
átalakítáS következményeit a7, egylrázi és más nem állami köznevelési iIrtézményekben sem lelret előre látrri. A helyi önkornrányzattal kötött közoktatási megállapodás
keretei között ugyanis - a megvalósított önkormányzati feladatoklroz kapcsolódóan - a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára a nem állami intézrnényekben is ingyenes. Ezt az ingyenességet elviekben a közoktatási megállapodás lrelyébe lépő köznevelési szerződésnek is biztosítania kell, ám a tanóv kezdetekor az érintettek nem tudlratják, hogy azt milyen konkrét tartalommal fogia megkötni az intézrrrcny Í'enntartója és az oktatásért felelos miniszter. Az iskoláknak 2012. clecenrber 31-ig - telrát tanév közben * kell Í-elülvizsgálniuk
pedagógiai progran!ukat, hogy a;/. mcgfeleljen a Krrt. rendelkezéseinek' valamint a kerettantervrol szóló jogszabálynak. A pcdagógiai program átalakítására való felkészüléshez tehát onnragában nem elegendo a Knt. ismerete. hanem a kerettantervrol szóló jogszabályt is figyelembe kell venni. ám azÍ indítványorn benyújtásáig még rrem hirdették ki. Így neni érvényesÍilheta Sztilők azon joga, hogy a tanév kezdete előtt megismerhessék az iskolák
pedagógiai prograniját' miközben ez alapfeltétele annak, lrogy el tudják dönteni' mely intézményt tar! ák nregfelelőnek gyernreki.ik számára. A Knt. sztimos kormitny- és miniszteri rendelet megalkotcisát írja elő, am erre nlég nem keriilt sor, mikÖzben 20l2. szeptember l-jélől már aIkulmazni is kellene azokat. ÁItáspontom szerinÍ ctz okratis és rtevelós jogi és szervezeti rendszerének tanév kozbeni dtalukítcisct úgy hárítja ál a pedugógttsokra, vulanlin| a szűlőkre és gyermekeiltre a strukÍurális vriltozásokból eredő hittrányok viselésének kockázctttit, hogy arra nem tudnak kellő időben ./blkészíilni' atni az ÁlapÍörvétry }3) cikk (1) bekezdésének 'sérelméteredmónyezi. ad 2' A Krrt. a köznevelési tbladatok ellátásához szükséges alapveto kérdéseketegyáltalán nem- Vagy ellentmondásosan szabá|yoz, így például nem lratározza meg, hogy a Kotv. rendelkezései alapján rnűködő irrtézmérryekhogyan tblytatlratják a tevékenységüket 2012. szeptember l -je után, a kiiztevelósi irrtézmérrrryétörtérrő átalaktrlásuk a törvény erejénél fogva következik-e be vagy eh|lcz- í'crrrrtartói dörrtósck sztikségcsck' Bizonytalan azoll intézmén1'ek.iogi helyzctc, valanrint finanszírozása, amelyek Í-errntartója a lelkiisrnereti és vallásszabadság.iogárÓ1, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 20l1. évi CCVI. törvény eloírásai szerint már nem mirrosül egyházrrak. Nincs világos szabá|y arra Sem' hogy tevékenységük folytatásához sztikséges-e új működési errgedélyt kérniük. Nem egyértelmű, hogy mi a jogi Sorsa a nem állami intézményekkel a Kotv. rerrdelkezései alapjárr kötött közoktatási nregállapodásoknak. azokat lratályban Iévó szerzódésrrek kell-e tekinteni, és ha igen. úgy rr-rcly icloporrtig. KérdésesaZ is, hogy a közoktatási megállapodásbarr rneghatározott vállalásclkat _ így különösen a fe1adatellátáshoz rryirjtott tárnogatást _ át kell-e vinni a koznevelési szerződésekbe vagy azok új tartalommal iönnek létre. A köznevelési szerződés érvényességiideje öt év. Az egyhází és más rrem állami fenntaftású köznevelési intéznrényekígy a pedagógiai murrka szempontjából viszonylag rövid időtartarnra telvezhetnek. A Krrt. nenr határoZ7.ameg. hogy nrilyen módon biztosítható a tanr"rlók oktatásban való tblyanratos részvétele'ha ar'z.a| az. irrtéznrénnyel. ahol tanultnányaikat tolytatják. nem hosszabbítják meg a köznevelósi szerzcrdést.
Kérdéses az is. hogy'a sajátos nevelési igényŰr. ilietr'e beilleszkedési. tarrulási. rnagatartási rrehézséggelktizdo tantrlók rncgtarthatják-e a Kot\'. rendelkezései alapján számtikra eddig - a szakértői és relrabilitáciÓs bizottság \,'agY i1 nevclcsi tarrácsadó szakértoi vélernényealapján biztosított nrentességeket" illetve kedveznrényeket. lizck kozé tartozik például. hogy az érettségi vizsgán az érintett tarrtárgyak helyett rrrásik tarrtárgyat választlratnak. a felrléteii vizsgán. az' osztályozó vizsgán. a moclr:lzáró r,izsgán' a szintrlizsgárr. a küionbözeti r'izsgán. a javítóvizsgán. az érettségivizsgárr. a szakmai r'izsgán biztclsítani kei1 szán'rtrkra a hosszabb felkészülési időt' A Knt. az állar-r-ri általárros iskolirkban köte lező tanÓrai foglalktlzásként határozza meg aZ erkölcstarr órát vag'v- az elrelyett választlrató. az egylrázi .jogi sz.errrély áital szervezett hit- és erkölcstan órát. Nincs azcrnban szabáIy ana. lrogy kinek (a hit- és erkölcsoktatóriak vagv esetleg az irrtézrrrényvalamely pedagógusárrak) kotelczettsége a tarruló teljesítrrrérryét.előnrenetelét érdenrjeggyel értékelrri.ilietr'e Íélévkorés a tanítási év végénosztályzattal rninosíteni. A Kn|. szcimtls kérdéslrtent s'zabúb,oz kell(í részlete';séggel'így uzok ér.telntezésecsuk később tt gyakorIatban, tt .iogalkttlrntlzci,s' srlrrin ulukulhat ki. A peclagógusoknak, szülőknek és g'ermekeknek íg1, ninc.s lónylege"' lehctő'tégtik an'u, hogl: tt tÖrvényi rendelkezések Ién1,ege's ÍurlalnltiÍkell{i mértékhenmcgi,;nlerhe'y.sék, és etlnek ulap.ián hozltassúk meg dontéseiket, illen,e tt u gct cu' ci s Ll ka l u j tl g e l (í ír ti u i h tl z / u tl i ti k i g a z ít a n i "t Allcisptltlttltn 'gzerinl u Knt' cgl'c.l rencÍclkazÚseinek 20]2. szeplember l-iei és 20l3. iurutcir } -.lci hutaly"l'sulépése nem hi:lo.sít kellő időt u ltlgulkultnuzlts't"tt l'utri ./btkés':i.ilé'sre,umi u-" Áluptorvénl, B) cikk (]) bekezdé,séneksüralmút erctlntan.t,czi. A kl;rt;ttilk f'enná!lo szoros tárgy'i öss:e/üggé.s miaIt nelttcsclk u két lcgkorcibbi iclőponÍra l;tlnatkozo, l'tanem u Ktll' valanlennyi hatúlybaléprető rendelke:é'sénekmeg^;etnni.s,íté'yétint{ítvtinytlztlltt. t
t
t
.
2. Az Aiaptorvény I. cikk (3) bekeztiése szelirrt alapr,ető jog nrás alapvető jog érl'ényesrilése vagy valarnely alkotrnátr-Yos értékvédelrrre órdekében. a l'eltétlentil szükséges nrértékberi. az elérníkír'átrt cé11al arányoSan. az alapvető jng létryegcs tafialmálrak tíszteletben tartásával korlátozható.
Az
Alaptörvérry
Az
Alaptörvérry
XVi. cikk 1l)
bekezclésc alapjírn minden gyermeknek joga Vall a
rrregfelelő testi. szellerrri és erkolcsi leilődésélrez sztikséges védeiemhez és gondoskodáslroz
XVI. cikk (2)
bekezdésc kinrond.ia. hogy a szülőknek jogrrk van nregválasztani a gyelmekükrrek adarrcli nevelést. A G1'errrrekjogi Egyeznrény 18. cikk (1) bekezdésc alapján Magyarország nrir-rden crejévtll r,'írlialta annak az cll'nek az eirvón1'csítését. trlelv szerirlt a szi.ilők - aciott esetben tt törvóny'es képviselők - kijzös 1-elclossc{gc a g1'ernrck ttcvclósének cls fejiődésének biztosítása. Az Alkotnránybíróság eddigi g1'akorlatiibatr törctletrtil órvd'rryesítette azt a követelmény1. lrogy a g1'ermek ember. akit rr'rinden ol1,an alkotmárryos alapveto jog rrregillet. ami nern irrdokolja természetérlélÍbgva a jog életkorlroz kötéSét' Alrlroz azotrbatr. hogy a jogok teljességével képes legyerr é1ni. biztosítani kell szátnára az é1etkorárrak rnegfelelő nrirrden feltételt felnőtté válásához. A gyermek szelletrri. er'kolcsi fejlődéséneklelretővé tétele a nevelés megválasztásával. a világrrézeti. vallási. kultr-rrális. t'trÍir,észcti.tudonránYos oktatásárrak biztosításával, szerctetteljcs családi légkör kialakításával történik. A sztilő trc'velés t'negr,álasztásárhoz való .jogának lényeges tartalnra annak eldöntése. lrog.v lragyonrán.vaik. családi szokásaik. társadalrrri lrelyzetiik. vallási és erkölcsi rneggyőzódésük. anyagi 1clrctőségeik szerin1 nriként választják meg a gyermek rrevelését.oktatását biztosító intézményt. nródszert. eszközöket. Ebbe külso hatalom, a családorr kíviilálló szernély nem avatkozlrat be. vagyis a sztilókrrek e lérryeges taftalmon belüli jogai nern korlátozhatók.a A gyerrnek védeir'tre és ebből eredően testi Ós sze ller-rri fejlődésérrek elősegítése nemcsak a sziilo aikotn'rátrycls kotelességc. lrane nr a?' Alaptörvény és Mag.varország nemzetközi kötelezetlségvállalásai alapján az állaltlé is' Az árllar-rr c kötclczettségének tesz elege1 az óvodai nevelés - helyi örrkornlányziltok ir1járr történci '' biztosítiisárval. o
L-ásd: 99-5/8/l990.
AB határozat
A Kotv' rerrdelkezései alapjárr az óvodeti nevelés a gyermek 3 éves korától kezdődik. A gyernrek * torvény eltéro rendelkezése lriányában * abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti' a nevelési év kezdo napjátÓl napi négy Órát köteles Óvodai nevelésben részt venni.
A Knt. ezl a szabiúyozás alapjaiban kívánja megváltoztatni. Előírja, hogy azon gyermekek. akik azadott év augusztus 31. napjáig betöltik a harnradik életévüket, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy Órábarr kotelesek óvodai fcrglalkozáson részt venni. A sztilők kérelnrezlretik trgyan gyerrrrektik kötelező óvodai nevelésberr való részvételalóli felmentésétaz ötodik éietévbetöltéséig. ám ez't a jegyző'- l1em állanri intézményekesetében a fenntartó akkor errgedé1yezheti. lra a gyern]ek csalácii körülrnérryei. képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja' Miután a jegyző (fenntartó) mérlegelési jogkörben határoz a Íblmentésről, a szülő az eliárási szabályok be nem tar1ását, a döntés szempontjait, valamint a bizonyítékok okszertiségének mérlegeléséttámadhatja a bíróságon. E'z a szabá|yozás nregítólésern szerint nem nyújt kellő garanciát a nevelés nregválasztásához való jog érvén5iesiilésóhez.Egyrészt azért, men a kérelem elbírálásának szemporrtjai onkényesen ér1elmezhetőek, így rrern egyér1elrrrű, hogy kellő indok-e a felmentésre. ha a szülő nevelési elveit követve lrárom éves gyertneke fejlődésérol rnaga kíván gondoskodrri. Másrészt erősíti a már eddig is meglévő szegregáciÓs gyakorlatot' mert azt eredményezheti, lro-{y egyes településeken nem a szülok onkéntes clöntése lesz a felmentés kérelrnezése'hanem ene a lrátrárryos helyzetű, az érdekérvényesítésre kevósbé kópes szülőket fogják rávenni az ebben érdekelt irrtéznrények. Harmadrószt pedig a felrnentósltez az érirrtett óvodavezető egyetértésétis be kell szerezni. aki e kérdésberr érdekellerrtc3tben állha1 a szülovel. A kötelezo óvodai nevelés nyilvárrvalóan korlátozza a szúIő nevelés Inegválasztásához fiiződő alapjogát. Jelerrtős szárnban vanllak ugyanis olyan szülók, akik tudatosan' trevelési elveiket követve nem kívánják gyermeküket a koragyerrnekkor első éveiben óvodába járatrri. A
nevelés megválasztásához való "iog korlátozásának célja mős alapvető .jog
óryén};esiilése , illetve valamely ulkotmányos érlékvédelme
kell, hogy legyen' óvodárrak forrtos szerepe val1 a gyerrnekek sokoldalú, harmonikus fejlődésében, szenrélyiségük kibontakoztatásában. a társas egytittlét szabá|yainak elsajátításában. valamint a kcivetkezo életszakaszokra való felkészítésében.Elvileg a gyermek az Alaptörvény XVI. cikk (l) bekezdésébol eredő, testi és lelki fejlődésének biztosításara, társadalmi helyzetéből adódó hátrányai mérséklése,az iskolai oktatásra való felkészítóse indokollratja a szülo neveléshez való jogának korlátozását. Az egységesen lráronr éves korban rr'reglralározott óvodakezdés azonban nincs figyelemmel arra, hogy ebben az életkorban jelentős különbségek vannak a gyermekek fe.ilettségében.A törvérryi szabttlyozás nenr nyűjt biztositékot ahhoz, hogy csak olyan gyerrnekek vegyenek részt az' óvodai nevelésben lrálom éves koruktól, akiknek személyisógfejlődésére ez kedvezőerr lrat, illetve a későbbiekben előse giti az iskolai oktatásba való bekapcsolódásukat' A gyernrek védelrrre. testi és lelki Í-e.ilődésénck biztosítása ezért nem.fogaclható e/ a Knt-ben Íbglalt a l api o g-kor lút ozcis l e gi t im cá l i uké nt A gyerrrrekek szenrélyiségfHlődóSe Szempolrtjából nerrr feltétlenül az óvodába járás kezdo időpontjának. hanem sokkal inkább a pedagógiai nrunka minőségének van jelentősége. F_eltételezve" lrogy a korlátozásnak legitirn célja van. akkr:r is kérdéseslenne. hogy a harom éves kortól kötelezó óvodai nevelés alkuInlus-e egyáltalán annak elérésére. Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmóbcrr aZ, állam akkor nyúlhat aZ alapjclg korlátozásának eszközéhez' ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése. illetve egyéb alkotmányos értékvédelrne más módon rrenr érhető eL, azaz a korIátozás a legitinr cél eléréséhezelengedhetetlentil sztikséges'5 Miutári nenr jelenthetó ki általános érvénnyel, hogy a három éves gyermek feilődésétjobban elősegíti az óvodai nevelés, mint a megfelelo sztilői légkör, ezért a Knt.-ben meglratározott .jogkorlátozás állásporrtom szerint nem minősíthető elengedhe teÍlent|l szüksége snek a gyernrekek l'édelen:rhez valő jogának elősegítése
Az
.
szernpontjábÓl'
'
Lásd; 30l1992^ (V. 26.)
AB határozat
Alapjog korlátozásának alkotrnárryosságirhoz a kcjvetkezetes alkotrrránybírósági gyakorlatnak nregÍ-eleloerr - önrnagábarr nenr elegetrdo. 1rogy az niásik alapjog vagy szabadsíg védelnre vagy egyéb alkotnrányos cél érdekéberr törtér-rik. hanem az e1érrri iivánt cei fontosságá és az ennek érdekébenokozott aiapjogsérelern súl1.'a nregfelelő arányban kell állnia egynrással. A törvényhozo a korlátozás sorárr köteles az adott cél elérésérealkalmas le'qen},hébb eszközt alkalmazrri. r\lkotmányellerrcs a jog tartalnrárrak korlátozása. ha az kérrysierítook rréikül. önkényesen tönénik. vagy ha a korlátclzás súlya az elérni kívárrt céilroz képest arárrytalan. A legitirrr cél és a szükségesség követelnrényével kapcsolatos lriányosság mellett az aranyos,sít1i Íekinletóben is aggaly,o.rnak Íarltltlt a szu\ő nevelc{shez vaió jogának a Knt'-ben meghatározottak szerinti korlátozását. Álláspontom szerir'tÍ ttz, l'trlg1, ct Knl..Y li (?/ hekczclése ct s:ztilő kinyilvaníttl!Í ctkuruÍct ellenére is kt;telezővé teheti u haront ct,e.s'g},t:t'lttek ot'oclai ttet,clésbert l,|ctló részl,ételér,tI: ÁlctptÖrvénu- ]' cikk (3) bekexlésébennteghulal'o:Olt köl,eÍe!tnén'vbe titkrlz(ian korlaÍtlz:tt tt sztilő az Alt\:töryén}'X]. c:ikk (2) bcka:de.sab(i! köl'elke:(í nel'elé's'he: l,alcj jogút. Ez ct rent]elkazés ellentéte.s ctzzul is, htlg1, 1t7rrrvuror'sztÍ31 tl (iy'ernekiogi Egy-eznténv ]8. cikke ulupiún i.s:,úllctlta tt s z i] l (ík n e y e l é s h e z v a l ó j o gci tl a k b i z l o s í ti s tÍ t t
3. Az Alaptörvény
XI
.
cikk (1) bekezdése szerint nrinclen magyar állampolgárnak.joga van
a
rrrÍivelődéshez. Az Alaptorvérry Xl' cikk (2) bekezdése értelnrébenaz állatn a miivelődéshez való _iogot részben aZ ingyerres Ós köteiező alapfbkú. az ingyerres és nrindenki szánrára hozzáfórireto
középfokú. valarrrint a képességeialapján rrrindcrrki szánrára hozzáférheto felsofokil oktatással. továbbá az oktatásban részestilők t(jrr'énylren rrreghatár'ozottak szerinti anyagi tárnogatásával biztosítja. Az Alaptörvérry XVI. cikk (2) bekezclése alapján a szülőkrrek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nel,e1ést' Az Alaptörr'érrv XVI. cikk (3) bekezdóse szerint a sziilők kötelesek kiskortr gyerrnekükről gondoskodrri. E kötelezettség rrragában 1bglalia gvcrrrrekiik taníttatását. A G\'ernrekjogi Eg-v_ezncn1''- nritr isnrcrtctetl - 18' cilik (l)bekezdése értelnréberr a sztiiok joga és fblelossége gyerrneklik trevelósérlek ós fcjlődésének biztosítása. rneiy elv érvén'vesítését Magyarország is vállalta. A tankötelezettség előírása ar' állaln a közneveléslrez való n'regkillönböztetés-mentes hozzáférés biztosítására vonatkozÓ objektív intézrrlényr,édelrnikötelezettségének része. A tankötelezettség kezdetérrek és végérrektörvényi eloírásával az áIlan meglratározza. hogy mel1,' é]etkorban lér'ők számára biztosítja az Alaptiin'én1'XI' cikke alapján irrgyerresen a koznevelési szolgáltatásoklroz va]ó llozz'áférést. A tankötelezettség rrrás megközelítésben azt jelenti. hogy nreghatározott életkorban a gyermekek .jogkövctkezrnények terhe rne1lett kötelesek u;r' intézményes nevelés-oktatásban részt venni. illetve a szülok kötelesek a tanköte1es korú gyernrekeik intéznrényi oktatásban való részvételérőlgondoskodni. Az Alkotmánybíróság eddigi határozataiban a tankötelezettséget az államí szerepvállalás szcmpontjából vizsgálta. Megállapítása szerint a kÓtelező általános iskolai oktatásban való részvételnem csupán jogosultság. hirrrern a sztilokrrek a gyermek taníttatásáIa vonatkozó kötelezettségeként is megÍbgalrnazÓdik. Ezen alkotnrányos alapiog sérelme akkor állapíthatÓ meg. ha r'alanrely szabályozás korlátozza. tnegakadáL'voz.za a tanulót. lrogy ebben az oktatási fbnnábarr részt vegyen.u Az állam az' á|tala biztosított. f-errntartott és kotelezővé tett oktatás kerc-téberr észben átveszi. i1lctvc liiegészítia sztilok alkotrrrányos alapjogakérrt meghatárcrzott gyenneknevelés Í'eladat- és jogkörét. A Kotv. rerrdelkezései alap.iár1 a gyerllck. lra cléri az iskolába lépéslrezszükséges fejlettséget. legkorábban abban a rraptári évbetr. anrelyben a hatoclik. legteiobb amelyben a n'volcadik éIetévétbetölti. tarrkötelessé válik. A tarrkotelczettség kezdete atrtrál a gyermeknél eslret a nyolcadik életévre.aki alrgltsztus 31' r-rtárrri idiipontban született. u
|.ásd: 214lBl2003'
AB lratározat
A Knt. ezzel szenrlren kimondja. hogy a gycrnrek abban az évben. amelyr:rek augllsztus 31' napjáig a hatodik életér'Ót betölti. legkósőbb e7' a'I-l követő ór'ben tankötelessé válik. Az a gyermek. akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az ór'odábarr részesül ellátásban, és ezt követoen válik tarikötelessé. A tankötelezettség kezdetéról az óvoda vezetóje. illetve lra a gyermek nem jfut óvodába az iskolaérettségivizsgálat a|apján a szakértői bizottság, valamint az óvoda, az iskola vezetője Vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértoi bizottság dorrt' Indítványomban nem azt kifr:gáscllom, lrogy a gyermeknek a Knt. rendelkezései alapján hat-, illetve hétéveskorában meg kell kezdenie a tankötelezettség teljesítését.hanem azt, hogy bár az iskolakezdésnek törvényberr biztosított két lehetséges időpontja is van, aszabályozás nem biztosítja azt. lrogy a sztilő kinyilvánított akaratát figyelembe vegyék. Az Alkotmanybíróság megállapítása szerint elsosorban a szülók jogosultak arra, hogy dörrtsenek a gyermekeik testi és szellerrri fejlodésével kapcsolatos kérdésekben.A gyermekek joggyakorlásának kibontakozására meghatározó hatással van aZ) hogy milyen a szülők és gyermekeik közötti konkrét viszorry. rrrilyen szülői fblfogás alapján nevelkednek a gyerrrrekek. A gyernrekek életéta sziilŐk és a gyermekek jogairrak sa.iátos kölcsörrlratása is alakítja' Ezek a jogok jelentik az áI\arni beavatkozás leglényegesebb korlátait.7 A gyermek ískolakezdésérrekideális kezc1ő időporrtjárÓl megoszlik a neveléstudomány álláspontja. Tudomány
Az alapjog-korlátozás vizsgálatakor nem
hagyhatÓ figyelmen kivül, hogy a gyermekek testi és szellemi fe.ilettsége eltérő hatéves korban, és ebben a tekintetben akár néhány hónapos életkorbeli különbségnek is jelentősége lehet. Más meg1erhelést jelenthet az iskolai oktatásban való részvételegy alig rtélrány rrappal a lratodik szÍ"iletésnap.iát betÖltött gyermek esetében, mint a fbl évvel vagy akár tíz hórrappal idősebb osztálytársai szánrára. Az iskolaérettség megítéléséhez segítségetnyújtanak azok a fizikai. intellektuális és érzelmi változások, amelyek a gyermekek lratéves korábarr. illetve azt követően zajlanak le. A teljesség igérrye nélktil: megkezdődik a fogváltás' a kar és a láb megrryúlik' megváltozik az érdeklodési kör' növekszik a koncentráló képességés erősödik az önkontroll ftrnkció. Az iskolai alkalnrasságravaló külso ós belső jegyek alapján levont következtetéseket azonban nerrr feltétlentil lehet kivetíteni arra, hogy milyen konkrét lratása lesz a gyernrekre az iskolakezdésnek. E tckirrtetben a szülő a gyermek nrélyebb ismerete nriatt akár a szakértonélis pontosabbarr tudja nregítélni.lrogy az iskolakezdés túl korainak nrinosül_e, illetve ez nri1yen lrátrárryokkal járhat. 'Lásd: 39l2aÜ. (VI. 20.) AB határozar
A gyermek isko1akezdésre valÓ
alkalrr-rassága nem csupán pedagógiai vagy olvoSi kérdés'
F'zÍ az alkalmasságot számos olyarr egyedi. családi tényezo befolyásolhatja. amelynek megítélése nem külső szakenrber. hanem a * gyernek rrevelésére elsődlegesen jogosult éS kötelezett - sztilő feladata. Nem jelenthető ki tehát. hog.v a gyermek iskolakezdésre valÓ alkalmasságát a sztilő nenr
tuclja felnrérni. és ezért erről kizárÓlag a'Z' (lvodavezeto
és a szakértői bizottság
tttd
megalapozottan dönterrt. tr'{inclc:ck ulq1lótl nlcgítéla.se rlt .szerinl kórc{é's'es, hog1, u Knt-hen./ilglult ulap.jog-korlátozc\^ynuk vün-e lagiÍim célju' ánt htt tt:l negi^s udtltlrutk yesszt)k, úg.v- tt szubalyo:ó.y nent alkalnlas annak eléré.yéra. A jogalkotó elismeri azt. lrogy' egyes gyerrnekck személyiségfejlődésétvisszavetheti. ha túl korán kapcsolódnak be az iskolai oktatásba. l]rrrrek ellensúlyozásátaa Knt. rendelkezik arról. lrogy az iskola igazgatőja a sz|ilő kérésérelegÍ-el.iebb egy alkalomrnal engedélyezheti az iskola elso évfolyanrának nregisnrétlését.akkor is' lra a tanr-rlci az előirt tanulnrátlyi követelnrényeket sikeresen teljesítette. A törvényi szabály,'ozáS neln íqa elcr. hogy e kéréskizárólag orvosi vagy' psziclrológiai szenrporrtok alapján lenne tel.iesítlrctcr. Allásporrtom szerint r'rirrcs elfogadható mag1''arázata antlak" lrogy rnikozben a szülő a tanr'rimányok rnegkezclését követőerr indokbeli nregkötés nélkül kérlreti az első osztály rnegisnrétiését.addig a tankötelezettség te lje sítéséneke1lralasztása érdekébena szakértői bizottság orvosi. pszichológiai alapú vizsgálatát kell kezdernérryezrie. E szabályozás következtéberr a sztilők egy része trrár csak az évlbl'vam rrregismétlésével- és a ..sikertelen'' tanév kudarcélményeit is lrordozva - ttrdja elérni azt. hogy gycrnrekér'rek ne kelljen tartósan a szánrára túl korai iskolaltezdésből eredő hátrárryokkal küzclerrie Miután nerr-r áilítható. lrog"v- a sztilő a gycrrrrcli érdekeivcl ellerrtétes nródon jár el. ha lrétéveskoráig - a korai iskolakezciésből erec1o hátrárry''ok lrregelőzése érdekében- nen] kívánia iskolába járatni. Í,gy a Knt'-ben nreghatározott jogkorlátozás á1láspontom szerint nent niniísíthető eIengetlheteÍlenül szük'lége sncfr a gyermekek oktatáshoz r'alÓ jogának érvérryesiilése sz'enrpontj ából. A torvényl'rozo a korlátozás scrrát köteles az aciott cól clérésérealkalmas legenylrébb eszközt alkalmazrri. Alkotnrátryellerres a jog tarlalnranak korlátozása. lla az kérryszerítő ok nélkül. ön}<ényeserl történik. r'agy lra rr koriátozás súlya az elérni kívárrt céllroz képest aránytalan' A legitinr cél és a szükségesség kör,etelményével kapcsolatos hiányosság nellett az uranyo,ssitg tekiníeÍéberlis agga|yosnak lurlOm a sztilo neveiÓs}rez való iogárrak a Knt'-ben meglratározottak szerinti korlátozását. Állcispontotn szerinl u Knt' 8 J{ (2/ bekezdé'te uzzal, hog a 'sztilőnek a tcmkolelezettség e$1l [w:g| késiíbbiid(ípontbutl Íorlénő tel.festtésre yonatktlzó kérésénektelie^sílésélkizcirólag az iskoluéreÍtségivizs'gálal ereclnl.énY,étől teszi .lí,iggőyé, tlz Á[tt1ltöt"vénv I' cikk (3) bekezdéslsen deklarált kÖl,etelméry.-rendszernek nem ne g/elalően korltitozztl tt szí.tlő az AlclpÍtlrvény XI. cikk (2) bekezdé'yéből kayelkező neyelé.ghez:,tllo iogtit. [j: u rcnc{elkezés ellentétes clzzul is, hogr!|{agyaror'szag a G1,ernlek'iogi Egl,'ezmény l8' cikke ulupján i'y ydllaÍta u sztjltik neveléshez yttló .
i
tt gri lttt
1.
k
h
i
:t
o s í l ú.l' ti t.
Az' alapveto .iogok biztosiurak nitlcs lel-ietosógc annak kczclemérryezésére,hogy
aZ'
Alkotnrárrybíróság rnulasztásban megnyilvánulÓ alaptörvérry-ellenességét állapítson nreg egy lényeges szabályozási lriányossággal osszeftiggésberr. Az ernlített lelretőség hiánya ugyanakkor áiláspontom szerint nenr zárja ki azt. lrcrgy az alapveto jogok biztosa irrdítvárryában felhívja az Alkotmánybíróság figyelmét arra. lrogy egy adott jogi szabáIyozás kapcsárr az esetleges jogalkotói feladat elnrttlasztására. különcisen akkor. ha a szabályozás hiátus alapvető alkotrnán'vos jogok. kcivetelnrérryek érvényestilésétgirtolja. Arnint azt tnar kifejtettenr. az ombttdsnrani figyelernfellrívás értclet'nszerÚletr nent rninősiil önálló. külön kérelernrrek. vagyis az Alkotnrárrybíróság joga és lelretosége eldönteni azt. h
Az állanr egyik alapvető Szerepe a gyertrrekek jogai védelrnében, hogy meghatátozza az alapvető jogaik érvérryesítésének garanciáit.8 Az Alkotrnáriybíróság elso[ént az egészséges környezethez va\ő joggal összefuggésben nrondta ki. maid egy 201 l. évi határozatában szélesebb osszeftlggésben is rrregfogalrrla'Zta.lrogy az alkotmányos jogvédelem egyszer már elért szintje és garanciális rendszere nenr csökJientlrető. alapelenreirrek köre nem szűkíthető, csak - egészen kivételes esetben - más alapjog védelrrre érdekéberr. a szükségesség-arárryosság nrércéjének figyelembe vételévelés Úrgy. l'rogy az érintett alapjogok lérryeges tartalma rre sérüljön .' A, Alkotmánybíróság késobbi gyakorlata adhat nlajd választ arla a kérdésre. hogy az alkotnrányos jogvédelerrr már elért szintjének megőrzésc vonatkozó állarrri kötelezettséget ki lelret-e ter.|eszieni a társadalom ki'ilörrösen védett csoportjaira. így a gyerrrlekekre is. ad 1' Magyarország a Ciyerrrrekjogi Egyeztlrérry 3. cikk l. pontja alapján vállalta, lrogy a szociális véclelenr köz- és magárrintéztrrénYei. a bírÓságok. a kozigazgatási lratóságok és a törr'ényhozó szervek nrinclen. a gvernrckr:t érirrtő dörrtéstikben a g}.'ermek rninrJenek felelt álló érdekétveszik fi gyelenrbe elsclsorban. E l'áIlalással clsszharrgban a kcjzoktatás jelerrlegí rendszerében a gyelmek mindenek felett á1ló érdeke olyarr általánosan érvényesítendoelv, anrelyet az oktatás szervezésében. irányításábarr. rnűködtetésében, feladatairrak végrehajtásábarr közreműködőknek figyelenrbe kell verrnitik dcintéseik, irrtézkedéseik nreglrozatalakor. Ezen elv érvényesülésénekgaranciája. hogy a fenntartói vagy intéztrrénr'i lratáskörben lrozott. a gyerrnek nrindenek felett ál1ó érdekér,e1 elientétes nrinden döntés semmis. A Ko1v. az ilyerr clorrtés következtében előállott sérelenr orvoslása érdekébenspeciális eliárási szabályokat és jogkövetkezmérryeket is biztosít. A Knt. ezzel szetnbetr nem tartallnazza gyer'mek rrrindenek felett á1ló érdekénekvédelnrét' és e követelmény r'trás rendelkezésekbol senr vezetlrető le. F,z azéú.aggályos, mert a gyerrrrekek a társadaiorn külörrösen védett csopordát alkotják. ezért érdekeik védelmétaz egyík leglényegesebb prioritásnak ke I1crre tekirrterri az oket érirrto köznevelési döntések előkészítésekor és rneghozatalakor. ÁllrisponÍonl szerinl az Álap:Ót'vén.l' .YL:I. cikk (t) bekezdé.sébőt és u Gvermeklogi Eg1"e:mény rentlelkezé^yeib(il kovetke:(jen./blmerlil, hog.' tt jogalkolo llntlaszÍcisÍkovele|l e! uzzul, htlgy ct Knt-ben nem bizÍtlsítja a g,-ernrck nlindenek.lblett utltj érclekéneka kÖznet,elé's egészét
(tÍ httl
ó
el
ve ké n
ad 2.
t
y
a
A
l
rj é ry é rtlle
s ii l
ti
s é t.
Gyerrnekjogi Egycznróny vonatkozásában gyermek az a személy' aki a tizennyolcadik életévétnem töltötte be' kivéve. Ira a reá alkalnrazandó jogszabályok értelmében rragykorÍrságát rrrár korábban eleri. A Gyerrrrekjogi Egyezmérry 28' cikke a\apján a részes államok elismerik a gyenrreknek az oktatáslroz való jogát. és e jog eyakorlásának tbkozatos, az esélyegyenloség alapján való gyakorlása cél1ából koteleseli számukra az alapfokú oktatást
kötelezővé és ingyerressé tenrri. A tankötelezettség alsÓ és f-első határát az Európai Unió nem határo Zza meg kötelezo .jelleggel a tagállanrok szárrrára. A legtöbb európai országban a tankötelezettség felső határa a tizenhatoclik éietév.rrríg i\4agyarország rrrellett hárorrr állarrrbarr (Belgiunrban, Flollar.rdiábarr és Nértretországban) tizerrnyolc év. Az Alaptör'vény nem rerrdeikezik a tarrkötelezcttségről' ezérL az. állanr - nás alkotmán}'os .iogok keretei között - szabadon dörrthet annak kezdő és befejezo időpontiáról. Magyarországon a tarrkijtelezettség az 196l. évi oktatási refornrtól kezdődően egészert 2003' szeptember 1-jéig lőszabályként annak a tanévnek a végéigtartott. atnelyben a tanuló a tizerrhatodik életévétbetöltötte' Azon tanulók esetében azonban, akik tanrrlmányaikat az 1998l99. tarrévben' illetve ezt köl,etőerr kezdték meg. a tarrkijtelezettség két évvel meglrosszabbodott. A közoktatás jelerrlegi rerrdszerében a tankötelezettség annak a tanévnek a végéigtart' atnelyben a tanr'rló tizennyolcadik életévétbetö1ti. A sajátos rrevelési igénytítarruló tankötelezettsége nreglrosszabbítható legfeljebb annak a tanévrrek a végéig.anrelybetr a irtrszadik életévétbetölti.
' vo. o
434lEl2000. AB ltatározat Lárd,6ll20l1. (VII" 13.) AB lratártrzat 11
A Krrt. rerrdelkezései szerint a tarrirötelezettség a tanulÓ tizenhatodik életévének betöltéséig tart. Azon tanr.rlÓk esetéberr. akik tantrlnrállvaikat az iskolai nevelés-oktatás kilerrcedik ér'íolyanrárr a 20111201?. tanér'ben r'ag1, azt megelózoen kezdték meg. tankötelezettségük azon tanítáSi év végéigtart. anrelyben a tizenrryolcadik életóvüket betoltik. Á sajátos nevelési igényii tarruló tankotelezettsége anna]< a taníttisi óvnek a r,égéigmeghosszabÜithato. anrelyüen'a huszonharmadik életér'étbetolti. A köznevelésrol sz.óló törvént'javaslat 'inaoka' nriniszteri indokolása szerint ,.a tankötelezettség felső határa ]eszállításárrak legÍőbb hogy a kötött iskolai rendszertol. a kozisrnereli oktatástól elforduló. motiválatlan tanttló mielőbb átlóphessert a tnunka világába''. A tarrkötelezettség elérésenent jelerrti azt feltétlerriil. lrogy a tanulónak meg kell szakítania az eddigi oktatási forrnábarr való részvételét.A Knt. rendelkezései alapjárr urrnúun u, iskola a tanítáSi év utolsó nap.iárr egyolcialir nyilatkozattal is rrregsziirrtetlreti annak a tanulónak a tarrulói _iogviszonvát. aki nerrr tanköteies. lra ugyarrannak áz évfolyamrrak a tanulnrányi követelnrényeit rnásodik alkalonrnral nent teljesítettc' Abban a tanévbetr. arnikor a icgaltibb hat áitalárros iskolai évfolyarnot sikeresen elvégzett tanköteles tanr-rló a tizenötödik óletévét betolti. az' általános iskola kezdenrényezi a tanr.rlÓ felvételéta I_Iíd Il. progranrba. Azon g;_ern"rekek. akik átkertilnek a Híd II. progranrba. nenr részesülrrek alaplbkir oktatásbarr. nem Íejezik be a lretedik és a rryolcaclik évfol1.ánot. hanenr
egyeS szaknrák sikeres elsa.játításálroz sziikséges készsi:gek. szakmacsoporton beliili
páiyaorlentációs
f-eladatok ellátására. rész-szakképesítésnregszerzésérekészítikÍ'el őket.
A Köznevelési
Hídprogratnok kereteirr belül nem kötelezettség' hanem lelretoség oiyan osztály megszervezése. amely szakiskolai képzésnregkezdésére késziti fel azokat a tarruolat' akik általános iskolai tanulrrrányaikat a tankötelezettségük végéigrrem tudták teljesíteni és hai általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. A tankötelezettség felső korlratárának leszállítása azzal a következmennyel jár. hog'v egyes gyernrekek az általános isktlla lrelvett a Közner''elési l1íclprogramba kertilrrek át. Azok a nrár nem tanköteles gyernrekek. aki irat általános iskolai évlolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. nenlcsak az alapfokir oktatásból eslretrrek ki. lrarrenr a I{íd Ii. programban senr kötelező részt l,etrniük. Mindezek alapjún indokoÍtlttlk Íartoltl, ho55,, tt: AIkoÍmcin.,-bírósiig eljárasct stlrá'n ctzl is t'izsgtilju meg' hog1" u Knl. ktilt;nos''fig:elatnntcl u gl;crtnek mintleni:t.fetert últó érctekérőt renclelkező elv e1hag'ti.grÍrtt, il]etye u tunkölalc:ctl'scg jbls(í hutárúnalr le:'szál!ítci.saru telje's kclríien ltu'Íalrnuz:u-C il 91:117'111ekt'k uz ''1lupldt't,en'L''Yl'1. tikk (1) hekczclé.géb1ÍIé.t ct Gyermekj:ogi Egy_ezmén1'ből ered(Í ntcg/blalő te.tti,szellenli és erkÖ!c',si /b1tőttéséhez;;ZLik'léges t,éc{elemhiz és gondoskodcishol l'altj jogu érl'éttya.rtilé'réltezszíikséges gctrunciúkttí. 1:(Ityl'azok ragzítésének h i á n1, á 6 a n ./b n n ci l l - e j o g cl l ko t ri i m u I a.r z ri'g' Í
5. Irrdítvzuryorrrban aZ Abtv. ól. $ (2) bekezclésérelrivatkozással kérrem. irogy aZ Alkotmán'v*bíróság az érderrri clontés nreghozataláig a rnár kilrirdetett és 2012' iírlirrs l-jén hatályba lépő Krrt. hatál;'balépésót az indítr,ány clbírálásáig függessze fel. Az Abtv. lrivatkozott 61. $ (2) bekezdése akként renclelkezik, lrogy l'ra az Alkotmárrybírósága24. $-barr meglratározott hatáskörében kihirdetett. de hatályba nem lépet1 jo-eszabály uagy 3ogsiabályí rindelkczés vizsgálata során az alaptörr'ény-ellenesség fennállását valószínűsíti, kivéieleserr felftiggesztheti az indítványbarr nregjelolt jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépését.ha sulyos és lrelyrelrozhatatlarr kár vagy hátrárry elkerürlése. az Alaptörvény vagy á ;ogüi'to.'ság vé-delme érdekéberrazorrnali intézkedésre van sztikség. Az Alkotmánybírósá_t a 3l/20l2. (V]. 29.) ltil lratározatában rögzítette. lrogy,: ..(I felftigge.s:ré's sztitttos -/bltétct e gvitle.jííÍellcsillé.;ee.seÍcrt lehet.sége.s. Csttk hitaIybtt ncnt'lépatt .jogszabuly hatcil),balé]:ésétlehet./'effiigge.szteni. ,4./bt/iiggesztés kil,ételes leJtet. I;eItéteI, hog1,a -fblfttggeszlésre ,,súly;l,y é.y ltel.l,rehrlzhatallttn" köt,etke:mén1: c/k.,..ilé,se érrlekében kerí.ilhet'itlr. ezek eg1;ültes 'fb{tételek. Í{a u huÍcÍ!1'bu!épésnckninc's kÓzveÍlert köl:elkezlnén.ye, |!(1gy az nem 'stil};o.s. l',ctpy,stil1,os, t{e rtern helyrchtlzllatullan':,ug,he!yrehozhttlatlan, rle nem súll,os - nincs 12
helye .lbl/üggcsztésnek. FeItéteI, hog3' a köyetkeznlény' ö,;.;zességében hcÍtrcinyos lenne. Feltérel annak valószíni[sítései.s, hogy ezt a kÖyetkezntényl u hat(tlybatépés onnlugában yag), kényszeríÍ
jogalkulmazói lépésekrévén,beliitható itl(ítt beltil okozn(l' Feltétel, hogy a .felJüggeszrési intézkedésnekaz Álaplörvét1)' yéc{elmét kell s:olgítlniu' l,ctg| a "fogbizÍonság védelme érdekében kell tt;rténnie" Önmugúbtln nettl:eÍkt)zi szer:ődés .Íbltételezelt 'rérelmérehiyaÍkozl,ct ninc's helye /b l lí'i gge's z t é s n e
k' "
Alláspontom szerint a gyerrr'rekek vedelenrlrez. illetve rrrűrvelodéshez és oktatáshoz való joga. r,alanrirrt a sziilo gyerrrreke trer'elése nrcgválasztásáh
Áilásporrtotn szerint a kérelmenr rnegfelel mind az Abtv. 61. $ (2) bekezdéséberr, mind a 3112012. (VI' 29') AB határozatábar'r nreglratározott feitételeknek. ezértke'zdemónyezenr, lrogy anrenn.viberr 20i2. szeptenrber l-.jét rrregelrrzoen nenl kertii sor az indítvány' a benne foglalt alkotnránl'ossági aggályok elbÍrálására - az AlkotmárrvbírÓság az Abtv. 6l. $ (2) bekezdésében rögzített előzetes irrtézkecléskéntlratározzon a Knt. t-elÍüggesztéséről a hatálybalépés következtéberr eloállci sirlyos és helyrelrozlratatlan kör,etkezmérry elkerülése érdekében. Budapest. z}l2..iúlius
l
3 [Jdvözlette
1:
Prof. Dr. Szabó Máté Ó-) N
,'flffi' o -{
t'-**a,
S.) .4./
1-)
