Prof. Dr. Tenk Antal opponensi véleményreadott hivatalos válasz Mindenek előtt szeretném megköszönni,
Prof. Dr' Tenk Antal professzor emeritus Úrnak a
munkahelyi vita és a nyilvános vita során adott, minden részletre kiterjedő opponensi véleményét.Külön köszönöm a műhelyí vita során tett észrevételeit, javaslatait, melyeket megfogadva alakult
ki a disszertáció mai formája' Külön köszönöm
a disszertáció bírálata
során tett elismerő kijelentéseit.
opponensi véleményében8 kérdéstazonosítottam.
1, Kénlés A külíöIdi tőMnek az ágazaton belüli magas aróryláL szakmaílag indokolt-e ,,maglar'' szőlő-bor ágazatról beszélni? Professzor Úr kérdéséreadandó válaszomat két irányból közelítem meg:
Ágazati közgazdaságtan elmélete, azaz mezoökonómiai szempontból a címválasztás helyességéttámasztja alá a 1I. fejezet 2.!. alfejezetének összegzésében meghatározott mondat, miszerint a szőlö-bor ágazat vá|asztáLsával egy heterogén' a lóldrajzi eredetük által
jelentós minőségi különbségű terméket előállítő ágazaÍoI' vizsgálok. Összetettségétmutatja. hogy a megszámlálhatatlan kutatómunka ellenére a mai napig nem sikerült olyan analitikai,
orgenoleptikai vagy ökonometriai módszert kidolgozni, amivel a bor minőségét és árát objektíven meg lehetne haÍározni. A borászati termék nem standardizálható úgy, mint a globális gabona-, kávé_, banán-, gyapot-, narancs- vagy húspiac' Történelmi példával élve: szervezése leginkább az őkori Görögország önálló városállamaira hasonlít, mint egy monarchiára, ahol
a városállamok az egyes borvidékek. Ezek tevékenységeés eltérő
fejlődési üteme egymáSra közvetett hatással vannak, de azok szervezeti struktúftíja és borainak minősége a borvidék fejlődési kapacitásának a fiiggvénye.
A
magyar szőlő_bor ágazat történelmi hagyományának köszönhetően, a közös vonások ellenére, egyértelműen különbözik a többi ország termelésétő|, és az ágazaton belül is jelentős eltérések figyelhetok meg borvidékeink között. Tőkepiaci mozgásokat elemezve Professzor Úr kérdéséreadandó válaszomat megkönnyíti Professzor úrnak az opponensi véleménye3. oldala, melyben a disszertáció 79-80. oldalairól idéz' Hajdúné és Lakner (2002), valamint Radóczné és Györe (2006) vizsgálatai alapján a külfÖldi működő tőkebefektetések aránya a magyar szőló-bor ágazatban rendkívül
alacsony
az
agrár-élelmiszeripar egyéb szakágazataihoz képest. Így tőkeforrás
szempontjából sem tekinthetjük a magyar szőlő_bor ágazatot a globális tőkepiac egyértelmű részének, így megkülőnböÍetése tőkepiaci szempontból is indokolt.
2'
kérdés
A 14. oldal 6. koncentrációjáróI
bekezdésében a szőlő-bor ógazat kínálati oldalának erőteljes ír' A jelt;lt szerint mi lartozik bele a ,,kínálari oldatba"?
Az ágazati tanulmányok alapján a szőlő-bor vertikum termelési oldala tekinthető a kínálati oldalnak' míg a keresleti oldalt az értékesítésicsatornák jelentik'
3.
Kérdés
Azzal a Mrdéssel kapcsolatban, hogl ,,vajon ez lenne a mag)ar szőlő-bor ágazat jövője? '' aZ opponens azt kerdezi.' ha nem ez, akkor rl jelatt szerint milyen mas út(ak) állhatnának a hazai szőlő-bor ágazat fejlődése előtt?
A
kutatásaim alapján megállapítható, hogy a külső tőkeforrásból létrejött pincészetek
gudasági előnye az általuk létrehozott értékesítésirendszer, valamint
a
termelés
szervezésén, esetenként integrációján keresztü1 megvalósuló mérethatékonyságból adódik.
A
II. flejezet szerint altematívát jelenthetnek a családi szőlészetekre alapozott, tőkeerős, méret_hatékony,minőség orientált sziJvetkezetí píncészetek,pinceszövetkezeteÉ. Ennek a nyugat-európai modellnek a lényege, hogy az állam adó- és foglalkoztatáspolitikáján
keresztiil azért preferálja a szövetkezeti pincészetek megjelenését, mert a bortermelés magasabb hozzáadot| éftékébőlaz alacsonyabb hozzáadotÍ értékettermelő szőlészek is részesülhetnek.
A másik
lehetséges Út a vertÍkális koorrlintíció, ami a szakmaközi szerződéseken keresztül
valósulhatna meg.
A
szakmaköZi sz€rvezeten
belül a szőlészeti és a borászati oldal által szakmaközi szerződés biztosíthatná a borászat oldalán jelentkező, magasabb hozzáadoÍlértékméltányos elosztását. A magyar tulajdonú ,,integrátor típusú''pincészetek megkötött
őház ZP
Kft.' Tokaj
Keresked
alá Sidlovits Diána (2007) PhD dolgozatának eredményei is.
4,
Kérdés
opponensi véleményénekharmadik oldalán a kiilft'ldi működő tőkének a magyar szőlőbor ágazatban lévő arányára vonatkozóan tesz fel kérdéstProfesszor Úr, miszerint ,,a JelÖlt szerint mi lehet az oka ennek az eltérő megítélésnekés véleményeszerint mi a ,,valós" helyzet?"
Doktori disszeftíícióm kutatási eredményei azt Ínutúák,hogy
a
külső
működő
tőkebefektetők jellemzően 1994-igjelentek meg a magyar szőlő_bor ágazatban' Azt követően jellemzően akvizícióval kerültek új külfuldi befektetők a magyar piacra (pl.: Tokaj Hétszőlő
esete) A privatizétció későbbi időszakában, valamint a 2000-es években az ágazatban jellemzően magyar állampolgárok valósítottak meg beruházásokat.
A
kérdésmegválaszolását neheziti az az dltalános tadomrÍnlos és külfrldi szakmai nézet,
miszerint Magyarország szőlészeti-borászati átalakulásában Vezető szerepet játszottak azok a kiilft'ldi vállalkozások, amelyek a rendszerváltozás pillanatában jelentek meg hazánkban. va|ős ágazaÍi statisztikák hiányában a kutatók csak becsülni fidják az ágazati kiilfoldi befektetők arányát.
A kiilfÖIdi nííködő tőke ardnyúnak megítélésétnehexíti, hogy a külft'ldi szakemberek gyakran azonosítják Magyarországot a Tokaj i borvidékkel, így kutatásaik is kizárólag erre a területre koncentráltak. Kutatási eredményeim azt mutatták, hogy a külfuldi működő tőkebefektetések aránya a Tokaji borvidéken a
legmagasabb. Így gyakran egy borvidék vizsgálatát terjesztették ki egy egész országta, hiszen a többi borvidékről hasonló tanulmányokkal nem rendelkeznek.
a
gazdasági átmenetet vizsgáló kutatók között megfigyelh€tő olykor egy leegyszerűsítő történelmi és gazdasági világnézet. Andreff, Pouliquen, Villemin-
Ciolos és Kornai kutatásai éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy a szocialista piacgazdaságok országonként eltérőek voltak éS aZ átmenet pillanatában nem csak
negatív tulajdonSágokkal rendelkeztek, hanem
a
fejlődést előmozdító pozitív
faktorokat is hordoztak magukban. Adott esetben figyelmen kívül hagyák a humán
tőkének, azaz a szőlő-bor ágazatban dolgozó helyi borászoknak a modernizációra gyakorolt hatását (Ld.: Villány példája, Tokaji családi pincészetek);
a
foldtörvény kijátszására létrejött zsebszerződések miatt
a
ki-ilfuldi miiködő
tőkebefektetések aránya a szőlő_bor ágazatban csak becsülhető;
a jelenleg hatályos és az elfogadott új ftildtörvény kizárőlag magánszemélyek részéreteszi lehetővé a ítjldszerzést. A külft]ldiek által létrehozott szőlészeti beruhrázások nagysága nem egyértelműen meghatározható;
adópolitikai okok miatt a szőlészeti tevékenységet gyakran őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként folytatják a magánszemélyek, így gazdasági beruhrízásukról összeíráson alapuló valós statiSztikai adatok nincsenek.
a
tőkeáttételek miatt
a
,,magyar" és ,,külldldi'' arány meghatározása további nehózségekbe ütközik még borászati oldalon is, különösen az offshore cégek miatt;
A magyar szőló-bor ágazatban a kiilftjldi működő tőke aránya vélelmezhetően Radóczné és Györe (2006) tanulmányából kiindulva I0 _ 20 % közé tehető' de a borvidékek között jelentősek az eltérések'
5. oldal
A
harmadik oldalon Professzor Úr otadik kérdéseana irányul' hogy a Riojai borvidék példáján keresztül bemutatott integrátori együttműködés mennyire jellemző a hazai szőlő-bor ágazatra és egyáltalán: a Spanyol példa mennyire releváns hazai viszonyaink között?
Professzor Úr kérdésérenem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni, ugyanis
az
íntegrdciót elősegítő magatartásformával éppúgytalálkoztam, mint
az
azt
ellehetetlenítőveI ' Ezt az állitásomat három valós' a disszertációban röviden megemlített példa
kifejtésével szeretném szemléltetni
:
A
Tokaji borvidéken a Tokaj Kereske dőhaz Zkt példaszerűen működteti integrócítis rendszerét. A rendszer a termelők és a felvásárló együttműködésen alapszik, amit jellemzően három évre szóló szerződésben rögzítenek.
A két fél által vállalt feltételek kiszámíthatóbbá
teszik a termelést, csökkentik a piaci kockázatokat mind a termelők, mind pedig a felvásárló részére.
A
fenti péIda sajnos nem általanos. Disszertációm Villányi részébenszerepel az
a
szőlőtermelőtől elhangzott példa' miszerint az év elején 3 hektár vörös borszőlő terméSére megkötött felvásárlói (,'integrációs'') szerző(Iést a fetvúsúrkiszüÍet előtt négl héttel
egloldalúan, szóban felmondta. Ezt követően a termelőnek másik felvásárlót kellett keresnie, nevezetesen egy családi borászatot. A helyzet groteszk jellegét az említett példában az szÍilte, hogy a szüret előre haladtáVal a szerződéssel rendelkező felvásárló látta, hogy a reméltnél kevesebb szőlőt sikerül saját területeiről leszüretelni, így javasolta a szőlőtermelőnek a szerződés újra érvénybe helyezését. A termelő több év távlatából is heves érzelmek között emlékezett vissza a történtekre.
Ez a fajta opportunista szemlélet megfigyelhető sajnos a szőlőtennelő oldalán is. Szintén a Villányi részben említem azt a szőlőtermeltji magatartást, amikor az öt éves ,'integrációs,'
szerződéssel rendelkező családi borászat a szüret előtt két nappal értesül anól, hogy a szőlőtermelő már leszüretelte és eladta a szerződésben szereplő szőlőültetvény termésétegy mdsik pincészetnek néhány forinttal drágábban.
Úr
kérdéséreaz összefoglaló válasz ítgy hangozhat, hogy integrátori tevékenységhazánkban és néhány borvidéken jellemző gazdasági termelési formát.|elent. Az integráció elterjedését nehezíti ugyanakkor az országban és az ágazatban is megfigyelhető
Professzor
rövid távú, opportunista szemlélet és a gazdasági partnerek közötti
bizalom hiánya.
6.
kérdés
A Jelölt szerint nálunk mikent profitálftatná)nak a nagy pincészetek sikeréből a kis családi pincészetek?
A disszertációmb an az alábbi példákat találtam
a fenti kérdésre:
Kereskedelmi szempontból: a családi pincészetek a marketingben ismert, úgynevezett potyautas effektuson keresztül profitálnak a tőkés befektetők tulajdonában lévő pincészetek sikeréből. Erre jellegzetes példa a külÍi]ldi vállalkozások marketing tevékenységea Tokaj i bor nem hagyományos piacának tekinthető Spanyolországban vagy Franciaor szágban.
A
francia,
illetve spanyol tulajdonú vállalatok anyaországi marketing tevékenységétkihasználva több családi vállalat exportál a nevezett országokba borokat azok megjelenése óta. Kö4össégi marketing fejlesztése szempontjából is profitálnak a családi pincészetek. Például a Tokaj Reneszánsz Egyesületet alkotó vállalkozások több külftIdi szakújságírót, importőrt
a
A
szakmai utak alkalmával nem kizárólag a legnagyobb pincészeteket látogatják meg a szakemberek, hanem aZ egyesületet alkotó kis családi
hívtak meg
borvidékre.
vállalkozásokat is'
Botturizmus szempontjábóI
a Villányi
befektetőket kívánom megemlíteni. Befektetéseikkel a helyi termelők számára korábban korlátozottan elérhető közönséget is a borvidékre lehetett csábítani. Egy hétvégérea borvidékre érkező borkedvelő nem csak egy pincészetet kíván a tartózkodása alatt meglátogatni. Több esetben említettek az interjú alanyai ene vonatkozó példákat. SzaktudtÍs szempontjábrjl a Tokaj i borvidék esetében a legtöbb az ,,év borásza,' kitüntetó
szakmai cím viselője hosszabb-rövidebb ideig dolgozott fóborászként
a
befektetői pincészeteknél. AZ ott megismeft minőség orientalt szem1életet valósították meg később saját családi pincészetükben'
Beszállítói oldalt tekintve a tőkés befektet
leányvállalatokat alapítottak. Ezek a vállalkozások, megjelenésüket követően, gazdasági tevékenységüket kiterjesztették a családi pincészetekre is, így e borvidéken lévő családi
pincészetek hamarabb fértek hozzá
a
technológiához és segédanyagokhoz, mint más borvidéken lévő társaik. Továbbá a technológiai beruházásukból is profitálhatÍak azáltal,hogy például a bérpalackozás keretében a legmodernebb eszközÖkkel tölthetik le boraikat (p1': csavarzár).
7,
kérdés
,,A privatizticióhoz kötődő
befektetők számárc Villóny egy volt a tÓbbi bonidék közüt... ''
Mi változott azóta? A névhasználat l{öriili vitók hog/an érintettéka
Tokaj
i bot"vidék, illetve a
borok megítélésétés a tőkebefektetési kedvet? ''
Az első részkérdésrea válasz a disszertáció eredményeibol levezethető' A külftjldi működő tőkebefektetők jellemzően l994-ig jelentek meg Magyarországon, és jellemzően szőlőültetvénnyel rendelkező pincészeteket vásriroltak. Ekkor számukra Villány nem volt fontos, hiszen a borvidék ebbe az időben csak bontogatta számyait- A külső tőkebefektetők
másik csoportjának * nevezetesen a magyar üzletembereknek _ Villány kellően attraktív befektetési formát jelentett már, de ők jellemzően az ezredforduló környékén jelentek meg a borvidéken.
A
Tokaj i névhasználat körüIi vita a Tokaji befektetéseket ez idáig
nem befolyásolta.
A külső tőkebefektetők közril
a
-
bizonyítható módon _
ktilfuldi és a magyar befektetők a szlovák-
magyar névhasználati vitát megelőzően jelentek meg.
A Tokaji borok
megítéléséta külfdldi piacokon ronthatja a névhasználati Vita teremtette
kettós rendszer: 2009-től ugyanazon a néven két országból, két eltérő termékleírás szerint készült, eltérő minőségű termék keriilhet a fogyasztók aszÍalára. Ez hosszú távon a befektetések megtérülésére és a befektetések üzleti értékéreis befolyással lehet'
8,
kérdés
E
kérdéstinkább pontosító jellegűnek ítéltem.A borászati vállalkozás szinonimájaként használtam a pincészeti vállalkozás kifejezést.
Professzor Úrnak a dolgozat szerkezetére a munkahelyi vita Során, illetve a most tett észrevételeit ktiszönöm. A disszefiáció jelenlegi szerkezetének kialakítása során, a
munkahelyi vitán elhangzott véleményeknek és a Doktori ]skola ,'szellemiségének'' és követelményrendszerének egyszeÍre kellett megfelelnem. Így került kiilön ,,A kutatás további irányai" című rész és ennek megfelelően kerültek a kutatási eredmények a Tézisek fejezetbe.
A
tézisekre tett észrevételeivel kapcsolatban
opponensi véleménye alapján
Az
-
az a|ábbi észrevételeket teszem:
1. tézis megfogalmazását _
formában megtartom.
* Professzor Úr és Kocsis Professzor Úr
mivel az opponensi vélemények megegyeznek _ v á|tozatlan
A 2. tézis kapcsán az utolsó
mondatot valamint az elsti mondat második felét elhagyom.
Véleményem szerint a második mondat egyértelműen a PhD dolgozat problematikájában megfogalmazott kutatási hipotézisekhez kapcsolódik, így azt meg kívánom tartani. Az első mondat fennmaradó része pedig a kutatások további eredményeit jelentik.
A 2. tézis tehát így szól az opponensi vélemények figyelembe vételével így szól: Maglarországon a koncentráaiós folyamatok speciális karalmények között zajlottak le. A küljöldi nűködő tőkebefektetések hazánkban szorosan összeforrtak a privatizilció folyamataval' A kiilső tőkeforrásból szórmazó befektetések száma és aránya várhatóan Maglarorszógon is emelke dni fog az elkövetkező évtize dben.
A
3. és 4. tézisre vonatkozóan elfogadom és megköszönöm
a tömörítésre tett közös
javaslatukat.
A
3. té7is új megfogalmazása:
A szőlő-bor ágazatba
befektető magánszemélyek borászati beruhazásaikat nem kizórólag
magánvaglonukból hozzák létre, és markáns eltérésfigelhető meg a borászati és szőlészeti befektetések közÖtt. A borászati vállalatokat áltatában tőkeapporttal atapítják meg, olykor olíshore vállalkozasokon keresztül. A Szőlőtertileteket mag)ar állampolgárként, adózotr j övede lmükbő I v asárolj ák me g.
A 4. tézis megfog a|mazása:
A
befektetések gazdasági megtérulésétnem a vátlatkozas nyereséges gazdáIkodása' hanem
a létrehozott vallalkazás értéktúvekedésejelenti. A
befektetés helyszínétaz adott bonidék
A borászati befektetések glalrran presztízs beruházások, amit a bor pozitív társadalmi megítétése,és az általa szerezhető hírneve és termékeinek fejlődési potenciálja befolyásolja' ismertség is befolyásol.
Még egyszer megköszönve
Professzor Úr fáradtságos munkáját ezúton kérem válaszaim
elfogadását.
Tagyon. 201 3. augusztus
24.
r I
t,"^;/pl
Brazsil Dávid
