No title

Digitized by the Internet Archive in

2010 with funding from University of Toronto

http://www.archive.org/details/politikasvindlerOOkecs

A POLITIKA SVINDLEREI. FÉNY ÉS ÁRNYKÉPEK.

VÁLASZUL

ILik

KÁKAY ARANYOSNAK KÁLMÁN

„TISZA

^POLITIKAI ÉLET- ÉS JELLEMRAJZ* CIMÜ KÖNYVÉRE.

IRTA

IFJABB

:

KAKAY ARANYOS.

•

*r

O o H

CQ tó

&C7Í

O < o O:

^^ >•—

tó UJ

> z.

BUDAPEST, G R

I

^f

M

ÉS

HOROVI iS;K.

C Z

H

l)e>

K^7

PEOLOG. Megcsinálták a második

fiiziót.

Összekeveredtek a conservativek, a független

szal)adelvü

párt,

mely a

(a

volt

Deákpárt

és a volt balközép elemeinek vegyüléke) és végre

az ügynevezett „uj

dissidensek",

a kik

a

kor-

mánypárt kebelébl szakadtak ki, mert vagy ügy hitték, hogy nem sikerült nekik eléggé népszervé tenni magukat azzal, hogy a szabadelvpártot annak kebelében, mint a párt tagjai támadják: vagy azt tartották, hogy ha kilépnek azon kapocsl)ól, a mely

ket

az uralkodó

séghez fzte, népszertleniteni get,

mert ime

:

saját

több-

fogják a többsé-

emberei nincsenek vele egy

véleményen. Megcsinálták a második fúziót abban a

hit-

ben, hogy az ország tapsolni fog az „egészséges"

pártalakuláshoz és az ország

—

hallgatott!

Megcsinálták, mert nézetük szerint

badelv

a

sza-

sorsra jutott, a melyre a

párt arra a

boldogult Deák-párt 1875-ben.

Milyen csalódás! Mióta a második

mán

létrejött,

Tisza Kál-

nyert népszerségében, s az egyesit pár-

tok mindenike tette

fiizió

klün

is.

—

együtt

is.

—

elveszi-

összes népszerségét.

Mikor még a

fúzió

nem

jött létre, az ellen-

zéki árnyalatok igy szoktak támadni a

koimány-

párt ellen:

„Az összes programmjuk ez a két Tisza Kálmán!" szó Hogy a fúzió létrejött, az egyesült ellenzék megcsinálta progranimját ebben a három szóban „Nem Tisza Kálmán!" De hát kicsoda? Azzal maguk sincsenek tisztában Tán épen azért nevezik ket találóan h abarék pártnak.

—

:

És a nemzet, a mely részint

meggyzdésbl,

szidja

részint

a

a

kormányt,

magyar em-

ber veleszületett azon tulajdonságánál fogva, hogy

akár van oka

rá,

akár nincs

a mely érzi, hogy vállai

zet,

—

már-már j-oskadnak

a reá rakott terhek súlya alatt

egyezés

hogy után rét

Austi-iával azt Tisza

—

félig

látja,

sem

Kálmántól

opponál: a nem-

—

hogy a

sikerült

—

úgy,

politikai

ki-

a

múltja

reményiette; a nemzet, a melynek vé-

uzsora és

termés,

adó-executió, rósz

ázsiai

közigazgatás és az igazságszolgáltatás lassúsága, drágasága, tán a végeigyöngülésig szipolják: a nemzet

—

hallgatva fogadja annak a pártnak a

alakulását, a

meg-

mely t Tisza Kálmántól mentené meg.

Deákpárt idejében oly nagy volt az általános elégületlenség, az anyagi nyomor a politikai moi-al oly óriási mérvekot öltött,

A

néhai

—

és társadalmi erkölcs anyira

meg

volt hurcolva

a sárban, hogy nagyon sokan a Bach-korszakot

kívánták vissza maguknak. És akadt ember a képviselházban,

—

a

ki

vágta szemint a nemzet közóhajtását mébe az uralkodó koi'mánynak, és ez az ember ezt,

—

a kormánypárthoz tartozott. Ma, a Tisza Kálmán idejében, egy árva hang

nem

kivánja vissza

uralmát.

magának a

régi

Deák-párt

Ma az nj pártalakulás dacára, a nemzet iigy van meggyzdve, hogy Tisza után csak absolutizmus következhetik

;

más

szóval Tisza után

—

Báró Senyey Pál. Aprés moi la deluge.

A magyar

nemzettl a helyes

nem

zéket elvitatni

ér-

lehet.

vagyunk,

Érzelmi politikusok

ren

politikai

ösztönsze-

s

ragaszkodunk bizonyos elvek, eszmék,

st

személyekhez azzal a vak meggyzdéssel, hogy a

mihez

abban

ragaszkodunk,

üdvösségünket

találjuk.

Mig a nemzetnek vánuló ösztöne dul

el

öntudatlanul

ez az

nyil-

legyzhetlen idegenkedéssel

for-

bizonyos személyek és elvektl, mert

érzi,

hogy azok az emberek, túlsúlyra

vergdve

—

Ilyen ösztönszer

vagy

eszmék

azok az

romlását okoznák. idegenkedéssel

viseltetik

nemcsak a nemzet, de st a nemzet képviseletének nagyrésze is, pl. Lónyay Menyhért gróf iránt. Ilyen aggódó tartózkodással emlegeti a nemzet és képviselete báró Szenyey Pál nevét: Viszont az ösztönszer vonzódás fzi a magyart Tisza Kálmánhoz róla,

hogy

föladta

retét s kiegyezése

az

ország

és

mégis

anyagi

—

még akkor elveit,

is,

mikor

azt hiszi

megszegte adott igé-

Ausztriával jóllétére.

érzékeny

csapás

tán

gylöli

Szidja,

ragaszkodik hozzá.

Ez

clvitathatlan

volna, a politikai sült ellenzék

tény;

nem

mert ha

így

viszonyok mai állásában az egye-

megalakulását minden ellenzéki em-

bernek szinte örömmel kell vala üdvözölni. És a nemzet inkább megmarad közönyös visszavonultságában

;

tartózkodik a politikai élet

mozgalmai])a magát belesodorni: hallgat; csak otthon övéi körében, vagy a Oasinóban szórja szidalmait a kormányelnökre és pártjára. Olvassa az újságokat; egyet-egyet bólint, mikor a „Napló-',

„Közvélemény" vagy a „Kelet Népe" foszlányokra szaggatják Tisza szik neki,

Kálmán

hogy Tiszát

—

tán

tet-

fölfelé alázatos, lefelé

g-

gös embernek rajzolják;

becsületét

;

vagy legalább most a kormány

elhiszi,

hogy a ki az a „taktika nagy mestere"

nem mond

ellene,

élén

áll,

sem

lép föl

Tisza

ellen

azzal

a

és

még

nyíltsággal,

a

melylyel a volt Deák-pártra kimondta kárhoztató még sem öleli keblére a honmentésre Ítéletét :

—

készül „egyesült ellenzéket", mint annak ben a Tisza Kálmán által megcsinált fusiót

— inkább

idejéölelte

magamagának elégedetlenkedik Ebben és tr tovább néma szótlansággal. — nyilatkozik a nemzet józan politikai otthon

ösztöne.

Várja-e a viszonyok jol)bra fordulását?

Kitl várja? Tiszától ?

Vagy mástól ?

—

De

más?

ki az a

Báró Senyey ? Ez nem kell neki, mert tudja: kicsoda. Báró Simonyi Lajos? Ez sem kell neki, mert errl meg nem tudja kicsoda.

Vagy

legalább keveset tud róla, és a mit

—

semmiképen sem ajánlja öt pártvezérnek és honmentnek. Kicsoda Báró Simonyi Lajos ? Elször üres fej, a kiben egy egészséges

tud,

az

politikai

eszme, egy

államférfiúi

gondolat

meg nem szülemlett másodszor egy ;

vastag

a kit

hálátlanság

még

olyan ember,

bélyegez

az

iránt,

a

kinek most ellenzéket csinál.

Mikor Báró Simonyi Lajos Aradon megbuTisza

kott,

hozta

t

Kálmán

keresett neki kerületet és be-

A

a parliamentbe.

val pedig megtette

t

viszonyok változásá-

miniszternek.

Nem

azért,

mert mandátumot köszönhet neki, hanem

azért,

Simonéi

lekötelezettje Tiszának.

mert miniszternek

nem

tette

miniszter, soha

meg.

sem

Ha

lesz

Simonyi Lajos

belle pártvezér.

Kilépett a minisztériumból, mert

nem

értett

ahoz a dologhoz semmit, a mit reá bíztak. Mi-

hogy egy tárca vezetése nem sport, mikor hogy ahhoz tanulmány is szükséges, megunta a „Pesti Napló" és „Kelet Népe'' vicceldéseit, a mely lapok annak idején nagy elismeréssel szóltak a sportsman Simonyi Lajosról, hogy elismerésükben gúnyolják a miniszter Si-

kor

látta,

—

—

raonyi Lajost,

magát

fogta

mentummal, hogy a Tisza simulni,

—

ott

hagyta a

és* azzal az argu-

nom

tud

tárcát,

ott

})olitik'ájához

miniszteii

hagyta pártját és megtette magát — népszer em-

bernek a „Kelet Népe" és a „Pesti Napló" így

lett

belle pártvezér.

Volt neki adóssága

Hogy pénzügyi Kálmán segitett

összeg.

Tisza

Megvett

tóle jó

is,

még

bajaiból

pedig

csinos

megmenekedjék,

rajta.

áron 3000 holdat a vadászi

a mely a Tisza

birtokából,

elótt.

Kálmán

bihari

bir-

És Simonyi Lajos nem tudja Tisza Kálmánnak megbocsátani, hogy nem ó vett meg a Tisza birtokból oOOO holdat, a molvik

tokaival

határos.

az ó vadászi uradalmával

határos.

Ez a második ok, hogy Simonyi Lajos vezér

[tárt-

lett.

De

az,

hogy Simonyi Lajos pártvezér, nem

ok arra. hogy Simonyi Lajos megint miniszteiré legyen. Ktir,

ez

hogy mindezt csak késn fogja

Honnan van hát a nemzetben ez ijeszt némaság? Csakugyan

az

a

belátni.

rémes,

elaléltunk

10

volna már, csakugyuii oda jutottunk, hogy

elfá-

bennünk még az önfentartási ösztön is? jutottunk, hogy megszntünk magunkkal tördni és bnös nyugalommal várjuk, hogy sult

Oda

„lesz a

mi

lesz"

Nem!

A

nemzet

félti,

a nemzet szereti

magát ma

A

is

csak ugy,

tet

tartózkodóvá teszi józan politikai ösztöne,

mint

nemzet testében forr az elégületlenség, mint a hogy a tzhányó hegy gyomrában olvad az anyag. De a nemzeaz ösztön, a mely

ezeltt.

még

— az

eddig a magyar történet

minden egyes lapján

nyilatkozott,

Mi érzelmi

is

politikát

csinálunk;

mi

hi-

szünk vakon és gyanúsítjuk azokat vakon, a kiknek hiszünk. Mert a mi lelkünk olyan, mint a

Bizalmunk a feneketlen mélység, könnyen támadó gyanúnk a tó viharos háborgása, a mely azután elcsendesül és sima lesz a

tengerszem.

viz tüköré és

mélysége újra beláthatatlan.

Mi a nemzet jogainak, alkotmányának,

sza-

badságának megsértett haragjával jövünk össze a pozsonyi országgylésen, hogy elmondjuk sérelmeinket annak a királynnek, a ki bennünket

még magyarságunkból

—

és ez a

is

ki

akart

vetkztetni;

királyn közénk hozza tehetlen

kis^

11

dedét, könyekrc

fakad

mi

('s

olfolojíjük

sérel-

meinket, tiprott jogainkat és lelkesedve kiáltunk föl: „moriamur pro rege nostro"!

Mi gr. Széchényi István nagy eszméit hidegen fogadjuk és a hazaszeretet odaad<) lelkesedésével rohanunk Kossuth

után

a vészbe. És

azt az embert, a kinek eszméire alig ügyeltünk,

egy pár év múlva megtettük: „legnagyobl) magyar "-nak.

Arra a másikra pedig, a kinek egy szava elég volt, hogy vagyont és éh^tet áldozzunk mert az

érette,

személyében láttuk a hazát és

a hazában csak az

személyét

egy pár év múlva rá fogtuk,

:

arra a nuísiki'a

hogy

kin-

elvitte

nyomorba taszította az országot, csakhogy önmagát JiiegnKMitse, csakhogy gondtalan cseinket,

éljen idegen hazál)an.

Ma

a rágalom hullámai elsimultak:

a

ten-

gerszem újra tiszta. Kossuthhoz nem fér gyanú: Szécheny agyonhallgatott eszméi

aljas

lassanként a vérüiikl)e szivárogtak

Mert

ez

a

kának.

Hamar

sokszor

egy

viharba

sodoijon

sorsa

minden

és

elég

érzelmi

magát

elhagyja

frázis

arra,

egy

i>edig

át.

politi-

ragadtatni

hogy

oda-vetett

vészbe,

szó

hogy

azt,

tünk,

megkövezzük és méltatlan ixvanúval

nyezzük

:

elég,

a kit szivünk egész melegével követsze-

be.

Igaz,

hogy

vissza tér a

id

nuilva

régi bizalom,

elalszik s

a

ki

a

a

gyanú:

gyanúba

12

hitt,

még

tálja

magára, hogy csak azt mondta tovább, a

a mit

csak

mástól

mondott,

nem

is

hallott,

elhitte volna.

tikusoknál

pirul

mert rá dispu-

el,

—

a

De

azért az érzelmi poli-

nélkül,

a legnemtelenebb gyanú

mindig hálás talajba lehet

hogy amit

magvát

is

elvetni.

hogy az érzelmi politikával a politikai ösztön is mindig karöltve jár; ha pedig néha egyik a másik nélkül jelentkezik, elbbSzerencse,

épen

utóbb kiegészíti egymást, mint

Széchenyi

István eszméinek önkéntelen elfogadásával történt.

A

ki

a nemzet idegenkedését Tisza

Kálmán

néma

hallga-

ez idegenkedés mellett a

iránt, és

tást másként, mint ezen szempontokból

az Ítéletében vagy igazságtalan lesz,

ismeri a Il-ik

magyar nemzetet. Kákay Aranyos és

hírlapjainak chorusa

ítéli

meg,-

vagy nem

az egyesült ellenzék

bánthatják,

gyanúsíthatják

Tisza Kálmánt: elmondhatják róla, hogy

politi-

hogy a taktika nagymestere hogy hogy zsarnok roszat tesz egyéni hajlamokból hogy kormányzása az erkölcstelenségek egész láncolata a nemzet olvasni fogja véleményüket, a gyanú elhintett magva sok helyütt hálás talajra lel, mert hiszen mondom akadtak a kai swindler

;

;

:

;

—

—

13

kik Kossuthra csalta

:

—

is

ráfogták,

hogy a nemzetet meg-

IMk Kákay Aranyos, se chorusa nem dobja ki Tiszát

de azért se

a hirlapok összes

a nemzet szivébl,

nem

mint a hogy

dobja

ki szivébl a nemzetet soha

Azért a Tisza Kálmán

íjolitikája

a magyar nemzet politikája, kik

nem tudnának

nem tudnának

.s

mégis csak

ha vannak

vele haladni egy utou,

—

a

azok

a létez ellenzékek egyikéhez

sem

mert a magyar nemzet politikájának

csatlakozni,

ellenzéket csak a

magyar nemzet

politikája

ké-

Az egyenesen Tisza ellen „Nem Tisza Kálmán*' programmal megalakult habarék párt

pezhet.

pedig politikai svindlerek,

nagyravágyó

ürestejek

erkölcsi

zagyvaléka,

halottak

és

nem pedig

magyar nemzet politikáját a magyar nemzet politikájával ellenrz oppositió!

a

ll-ik

szát

Kákay

mint

,

hajlamainál,

a

—

Aranyos,

ki

úgy

fogja

természeténél, vele

fel

Ti-

született

szóval egyéniségénél fogva tesz

roszat.

En úgy fogom den

lejtése

fel

Tiszát, mint a kinek ni Ili-

azonosíthatí) a

módjával. jellemével.

nemzt

ír<>ndz:is-

14

Kálmán egyénisége a magyar nemTisza Kálmán politikája a magyar politikája Tisza

zet

;

nemzet egyénisége.

Qui bene distinguit, bene docet.

E könyv nem nulmány

akar rendszeres politikai ta-

Fény-

lenni.

és

árnyképek,

odavetett

gondolatok mozaikja az csupán. Egészben véve igyekszik megfejteni azt a korrajz részeiben :

:

sajátságos helyzetet, sze,

hogy a nemzetnek az a

a melyik elfordul Tiszától, miért

dul ellene?

Hogy

nem

réfor-

a nemzet, mely elégedetlen a

kormánypárttal, miért

nem

leli

otthonát

sem

újonnan fuzionált ellenzékben,

a

sem

az

függetle-

nek táborában? Miért nincs a nemzetnek pártija és a pártok mellett miért nincs ott a nemzet? Igyekszik megfejteni annak az ellenszenvnek okát, a melylyel a pártok, zet),

— Tisza

(tehát

ellen viseltetnek,

gulatlanul Ítélni fölött,

—

nem-

igyekszik elfo-

Ítélik el.

politikai ösztönére és érzelmi po-

litikájára történt hivatkozásban

vetett

a

ugy a kormányelnök, mint azok

a kik a kormányelnököt

A nemzet

s

nem

kérdéseimnek megfejtése

meg van is.

tán

föl-

15

A

mi ezután következik, az csak

—

indo-

kolás.

Es erós meggyzdésem, hogy én, a ki merem a magyar embert lelke legmélyében, zan

elfogulatlansággal

Ítéletemet Tiszáról

is,

fogom azokról

tudni is,

is-

jó-

meghozni

a kik Tiszának

ellenségei.

Es ha ermben nem vagyok tulbizott, akkor könyvemet nem a nemzet kissebbségének, mint Il-ik Kákay Aranyos: nem is a nemzet többségének, de az

—

egész nemzetnek

irtani.

L

AZ ORSZÁG PIÓOAI. (Gri-óf

Lónyaj. Kerkápoly.

Hogy

A

Deák-párt bomlása.)

azt az ideges gylölséget,

Kálmán

a volt Deák-párt tagjai Tisza seltetnek,

s

a

mely findoka

ellenzéki

megérthessük

vessünk egy

méltányolhassuk,

vi-

ellen

az

volt

—

fractiók párttá egyesülésének

és

a melylyel

pillantást

a

régi Deák-párt történetébe.

Mert ott

a

ma

csak az egyetlen Kaas

számbavehet emberek

rum gentiummal ugy párt történetében

között (a dii mino-

sincs dolgunk) a ki a Deák-

alig

játszott

egyéb

mint hogy a gróf Lón^^ay Menyhért nalistája volt.

van

Ivor

szerepet,

fizetett jour-

Ez pedig azért nem érdemel küLónyay Menyhértnek

lönös említést, mivel gróf

nagyon sok

volt a fizetett journaUstája.

Gróf Lónyay Menyhért azóta hosszú

idre

küzdelmeitl.

Csak

visszavonult a politikai élet

most, a kiegyezési tárgyalások folyama alatt kísérletet,

hogy szerepelhetne-e még azon a

tett

szín-

17

padon, a melyen egyszer

már

oly gyalázatosan

elbukott,

8 a melynek nála alig volt ('s alig nagyobb komédiása valaha. Báró Kaas Jvornak teliát voltak t-sendes percei is a „Pesti Napló"-nál, amikor Tiszát nem

lesz

bántotta olyan e[)és rángatozással, mint ma teszi a mikoi- m^m keresett ki minden alkalmat. Iiogy a))b('d

tkét faragjon magának.

—

nem annyira

a kormány, mint inkább egyenesen a Tisza Kál-

mán személye

ellen.

Egyszer azonban eszébe jutott, hogy Márkus Pistát megteszi képviselházi jegyznek, s megkérte Tisza ICálmáiit, legycMi tekintettel az j)rotegejére. Hogy Márkus IMsta n(MM leli képviselházi jegyz, bán') Kaas Ivor minden epéjét tengerré gyiijtíUte. (^s akkor kiöntött vele a „Pesti Nai)l"-ban.

Tehát azok a szépen folyó jam)»u.sok, a meügyes tolla a vezércikkek pi-ózáját

lyekbl az csinálja:

és

mind a harag, a gylölköd bo.szszúvágv

sértett

egyéni

hiúság

indokok

sugalvák:

által

irM,tják

vele

személves,

azokat

a iiK'rges piszkolódásokat a kormányelnök ellen, a melyek

még mérgesebbek Menyhért a

azóta,

a

mi()ta

gr('»f

mozgalmakl)an újra pet akart osztani magának. politikai

L.'.iiyay

szei-e-

Es a mint személyes indokok vezetik Kaas Jvort a Tisza ellen

irányzott gyanúsít/) támadá2

18

sok rendszerében, azonképen személyes indokok vezetik azokat a párt-embereket, a kik most az

egyesült ellenzéket megalkották.

Soha sem

volt arra példa a

— és adja soha, — hogy az

nelemben, többé

hogy ne

Isten,

többség, vagy a

kormány

ért a miniszterelnököt

törté-

legyen

is

ország uralkodó

annak vezérével,

assimilálják

ségét

magyar

által

s

több-

hogy a

elkövetett hibák-

vádolják és tegyék mind-

untalan felelssé.

A maga

Deák-párt idejében a balközép lapjai

nem

a párt,

beszéltek se Deákról, se An-

drássyról, Bittóról,

—

és

Szláv3TÓl,

csak akkor, ha épen az

vagy a többirl, személyes tetteik

provocálták a felszólalást. Különben támadásuk-

ban vagy dicséretükben mindig a párt- vagy a kormány-összeséget, vagy az egyes szakminisztereket vették bírálatuk alá.

A

Deák-párt különböz árnyalatainak orgá-

numai hasonló modort követtek akár a balközép eljárásának sokszor kíméletlen kritikájánál, akár

kormányuk megitélésében. Csak mióta Tisza Kálmán áll a többség és kor-

saját

pártjuk

mány

élén,

vagy

azóta

hatatlan modor,

lett

hogy

rendszei'ré az a qualiíicál-

az

ellenzéki

lapok

per

vagy még gyakrabban per „T i s z a-r e g m e" „Tisza úr" beszélnek arról, a mi politikai esemény történik. Legyen ez azután a Tisza, vagy más kezi

deményezése, ez

,

elttük egyre megy, járja

foly-

19

„Tisza ur" mintegy kirívó ifrazoláannak, liogy nem elvet, nem pártot, nem

tonosan a sáiil

koi-mányt,

madásuk

—

az

k

de személyt támadnak, és hogy táegyéni ellenszenv és rósz akarat

mindenesetre széfryenít bélyegét viseli magán. Mi ennek az általánossá lett személycskíMlí')

támadásoknak az oka?

Semmi

egyél),

mint a síilyedésig hanyatlott

Deák-[)árt politikai erkölcstelenségének elszomorító

folytatása.

Nagy mértéke gyobb

foka

a

gylöletnek és még na-

a

politikai

erkölcselens«''gnek

kell

ahoz. hogy emberek, a kik a politika ter('n

hetlenné tették

magukat,

le-

megbontsák a parla-

menti pártokat és fuzionáljanak velük ellentétes elemekkel csak azért, mert i'eménylik. hogy maj-

dan a nemzet bízalmáv;\l

tiszteli

ket meg:

ezen az alapon megbuktatják s azután

s

megsem-

misítik Tisza Kálmánt.

Nagy

jH)litikai

hogy egy újonnan

erkölcstelenség

gok,

jiolitikai

meg, hogy a legnemteleut'bb

mondva

ahozt

alakult párt. a melyik alakulása

.,egészségesn(»k" szereti nev(VJii, azzal kezdi

koW

csinált

hirek

aktiojii

ha/.uirsá-

viIággá-l>ocsátásával 2*

20

kormány

akarja az uralkodó

rségét

és többség népsze-

aláásni.

Pedig

egyesült

az

ellenzéknek

ez

a

tak-

tikája.

Mikor a kigyezés Austriával végleg megkötöttnek lön jelentve, a „Pesti Napló" „jól érte-

körökbl"

sült

Széli

Kálmán

azt a hirt hozta forgalomba, le

akarta

tenni

tárcáját,

hogy

mert a

kiegyezés befejezésével nincsen megelégedve.

Ugyancsak a „Pesti Napló" idnként mint a Tisza kormány és „Tisza úr" népszertlenségének eclatans bizonyítékát emlegette, hogy: a zalaegerszegi, vagy egyik s másik szabadelv kör.

—

miután

hoztatja,

..Tisza

—

ur" politikáját föltétlenül kár-

feloszlott.

Természetesen egy szó sem igaz az egészbl, hanem a régi Deák- párt tekintélyesei az ó régi politikai erkölcseiket gyakorolták csak to-

vább az

efféle

Az ország ott

feloszlott is

hirek terjesztésével. érzi ezt

ellenzék

épen azért

ha

itt-

egy-egy szabadelv kör, de egye-

sült ellenzék clubja

Hogy

és

—

nem

alakult sehol.

merik a Deák-pártnak az egyesült aktióját intéz némely tagjai ilyenek

után Tiszát

is

vádolni

szédelgéssel,

politikai inmoralitással

taktikával

és

21

Hiszen a mit ók Tisza ellen elkövetnek, az többé

nem

ellenzékeskedés

az

:

i)arlamenti

ko-

fálkodás és a legnagyobb szemtelenség, a mit tisz-

országban

tességes

—

tisztességtelen

emberek

elkövethetnek. Utoljára

is

—

—

oda jutnak,

ha már nincse-

hogy a nemzetben Tisza iránt romegkonszenvet ébresztenek, magukat pedig utáltatják. Lejártakká lesznek, mieltt szerepel-

nek

ott,

—

hettek volna.

Bántják Tiszát a kiegyezésért. Tehetik, hiszen a kiegyezés csakugyan rósz.

Dehogy

k csináltak, mikor gazdagságát, — min-

jobb, mint a milyet

a nemzet vérét, vagyonát, denét

még

ki

nem

mikor még sz/.en

szipolták,

—

álltunk szemközt Austriával,

az

minden

józ.'ui

gondolkozó eltt kétségtelen.

Koldusbotra juttattak, bukásukban az ország

megvetése kisérte ket: saját

önz

céljaikra

elnyt, és most

ki

vették

használták

még merik

kezünkbl fel

arrogalni

az

maguknak,

hogy ók jobb kiegyezést tudtak volna csinálni

Ök?

—

és

anyagi

!

Nevetséges!

Emlékezzenek csak vissza az els magyar kölcsönre.

22

Nem

volt

még adósságunk,

hitelünket a leg-

elnyösebben értékesíthetjük vala, és akkor kiküldi Lónyay Kiss Miklóst Parisba és köt olyan kölcsönt, a melyik bizony roszabb, bizony

rányosabb ország

hát-

mely Tisza Kálmánnak az

annál, a

hitelvesztettsége

miatt

a

legrosszabbul

ütött ki.

S igy ha a Tisza Kálmán kölcsön-müveletei ellen Kiss

Miklós opponál,

els szerelme

—

a ki Lón^^ay mellett

magának

százezreket szerzett

és kén5'elemben

él,

még

le-

azok

az

Paris kebelén,

—

ezt

hetne érteni.

De hogy Lónyay gróf

és mellette

emberek opponálnak, a kik a Lónyay els kölcsönét megszavazták, ez már csak abban a példátlan cynismusbau leli magyarázatát, a me-

—

lyik azokat az alatt

urakat

hatalmuk hét esztendeje

mindig jellemezte.

Ha

kormányban

a Tisza

a kinek férjen

az a zsidó

—

oppositiót

ui-alkodó gazdálkodás ellen,

no tei-mészetesen Kerkápolynén és a

— —

kivül

köszönjük,

asszony csinálna

a honvédség

ezt

silány

megint lehetne

érteni.

De hogy Kerkapoly opponáljon rósz pénzügyi

gazdálkodásnak

;

mundurját

hogy

a

mostani akarja

23

„nagyban és cgószbon" reformálni a mi közgazdasági és pénzügyi állapotainkat

ügyministorsége i"an

5U00

írt

ó.

a kinek pénz-

államkincstárban gyak-

alatt az

nem

;

egy

volt

i-akáson

;

a

6.

ki

egy bizonyos vasutat tízezer forintnyi jogos követelésére csak akkor fizetet

ki,

mikor

már

ez

pörrel fenyegetzött, s akkoi-

is

úgy, hogy

a lánchicl jegykiadó- cassáiból

is

el

tatni

a piculákat

st

a

kellett

félki-ajcárosokat

és

még kuko-

csiszámra vitték a rézpénzt Hudára, hogy ez a

10,000

írt

össze gyljön,

tart országot

— és ma

reszkettet beszédeket

ügyi ga.zdálkodás ellen

—

ez

ez az

ember

rósz

pénz-

már absurd

ii

ni.

Egyébként ne panaszkodjunk, mert a Kerkái»oly pénzügyminiszterségének mégis van egy haszna. KerA fváros egy egész utcát kapott a

—

kápoly házaiból.

Ma

„csillag "-utcának hívják,

tos utókor bizonyosan

idvel

de a háláda-

„Kerkápoly" -utcának fogja

keresztelni.

Jgy vagyunk a sokszor megpanaszolt fölemelésekkel.

adó-

24

A adók

nemzet nem olyan

nagy terheket. Az magasak, a milyenek sehol más bírja a

országban.

Nos, ki hozta javaslatba az ket? Ki proponálta az adóknak

adófelemelése-

magasra hogy mint példátlan nagyot emlemindenki? olyan

fölcsigázását, geti

A

Bittó-miniszterium

És

ki tette

szükségessé ezt a

emészt

tébe markoló, tkét

A

nemzet

adófelemelést

tes-

?

Deák-párt gazdálkodása

Tisza

Kálmán csak magáévá

miniszterinm

a Bittó-

tette

mert

által beterjesztett javaslatokat,

szüksége volt reá

az

;

ország

nem

élhetett

meg

másképen.

ma

És

Bittó

meri Tiszának szemére

vetni,

hogy azokat az adókat, a melyeket az minisztériuma proponált minek hozta be, hiszen a

—

nemzet nem

De

birja elviselni!

hát minek proponálta?

Különben

magas adókért a felelsség Tisza Kálmánt soha sem akárki

proponálja

is,

a

fogja terhelni.

A deíicit

deficitünk

kevesbedjék,

szágnak.

ajtad.

Az

életérdeke

pedig,

hogy

ennek az

a or-

25

Nézzük csak

Kerkápolynak egy-egy pénz-

át

Még

ügyi exposeját.

a ki csak olvasta

neki,

hogy csupa boldogság, csupa

jóllét

uralkodik nálunk: a

pedig

ki

olvosott, Kerkápolytól hallotta

elhiszi

is,

irigyelni való

a

azt.

mit

— meg-

eladva,

esküszik rá, hogy sohse volt és soh'se lesz deficitünk.

— „nagyban és egészben", mert részleteiben megütötték azok a 40 — 50

Persze csak ai)ró

biz

minden

milliocskát

De

hát

csztendól)on.

Kerkápoly

nincsen deficit!

—

ránk

Pedig

volt.

disputálta,

—

.,nagyban",

mivel hogy az egyensúlyt helyreállítani poly

nem

Ma

a

birta

—

hogy

,

Kerká-

„egészben*'.

kormány legalább szintén

pénzügyi helyzetet. Elmondja hogy

:

feltárja

a

várok ennyi

jövedelmet, lesz a kiadásom ennyi. Ilá csalíMÜk

egy pái' millióval, az nagyon természetes, miután nálunk a jövedelmek ))efolyása mindig bizonytalan.

Az idjárástól

és a

terméstl függ,

De emlékezzünk csak

vissza a

telik-c adóra.

Lónyay pénz-

ma

a

még valószínségét

is

ügyminiszterségére. Azon Lónyayéra. a pénzügj'miniszter tételeinek

ki

megtagadja.

A nemes

gróf összeállította budgetjét

ugy

hogy sokkal kevesebb jövedelmet irányzott el.

26

mint a között

befolyni

a bevételekben.

logroszabb

a

nienii^^iiick

Ha

kelletett.

Lónyay

körülmények

azlán

plus

volt

fennen kérkedett

vele,

mintha az az 6 érdeme lenne. Es ezek mellett a fényes eredmények mellett mindjárt az els kölcsönével íiascot csinált.

Es oda

az ojszágot az

vitte

6

államférfin

bölcsessége, hogy miniszterelnök korában társai

véd és dac-szövetséget

kötöttek ellene, s

ügy szólván k é n y s z e r t e 1 1 Ezt ngyan nagyon jól

k

i

é

t a lemondásra.

tették;

használtak

vele az országnak, de annál többet ártottak

az-

tán azzal, hogy a véd és dac -szövetségnek egyik

pontja értelmében az egész minisztérium együtt

maradásra kötelezte magát. Így történhetett meg, hogy jó ideig nem lehetett még csak azt sem keresztül vinni, hogy egyes tárcákban álljon be változás s igy maradt az ország nyakán pénzügyminiszternek Kerkápoly Károly.

—

Utoljára

nek az

is

maga

a párt találta trhetetlen-

gazdálkodását,

megbuktatták.

és

Bu-

kása után ugyan siettek neki bizalmat szavazni, de

hát

ez

már

a

Deák-párti

erkölcsök

egyik

jellemz vonása. *

Eszembe

jut

búcsú beszédét

az

a

tartotta.

nap.

A

mikor

lapok

tele

a

házban

voltak az

27

st

eljárásának kurholásával,

szidalmazásával.

Különösen egy tekintélyes német újság

iiélte

el

tudatlanságát és könyelmüségét.

Ez

volt reggel.

órakor

Tíz

elkezdett

Kerká[)oly

ennek

Beszélt délutáni 1

óráig;

lyes népet lapnak

a szerkesztje

geztével kirohant az tette

magát,

hogy

esti

nyomorult

mégis csak

—

egyenesen

lapban

már

viszonyaink

heszélni.

a

tekinté-

beszéd

vé-

kocsiba

ve-

a

országliázból,

hajtatott

ségbe és az

és

szerkeszt-

a

olvasni,

lehetett

között

Kerkápoly mentheti

a

meg

l)ajl)ól

az

or-

szágot.

Hatalmas bizonyítéka annak, hogy Kerká[»oly olyan kitiinen tud beszélni, mint

— gorombás-

kodni.

Mind kettt

ITíi

már

—

„nagyban és egészben."

felhoztam, hogy Lónyai

niszter társai a szú szoros

kiH'ükbl,

nem

példátlan

ggje

gr<'>lot

mi-

értelmében kimarták

hogy az iránta uralkodott ellenszenvnek egyik oka a nemes gróf hallgathatom

volt.

el,

28

És Il-dik Kákay Aranyos Tisza Kálmánt mondja ggös embernek! Pedig hát Tisza Kálmán gróf Lónvay Menyhérthez képest a meg-

—

—

csontosodott

De

A

alázatosság.

térjünk vissza a kiegyezéshez. Deák-])árt

noha az ország anyagi erejének

teljében volt, a kiegyezésnek épen a legnehezebb részeit hagyta megoldatlanul.

Tisza

Kálmánnak

tehát sokkal nehezebb feladat jutott most, az or-

szág anyagi nyomora közei)ett, mint a milyen a

midn

Deák-párt föladata volt akkor,

lom másik

felével

egyezkedni kezdett,

a mellett, hogy vagyonilag jól

press

i

ó

is

t

a

álltunk

biroda-

midn

s

—

még

gyakorolhattunk Ausztriára.

És ha Tisza Kálmán a kiegyezést még is elnyösebben kötötte meg mint k, olyan érdemet szerzett vele magának, a melyet lehet talán el

nem

ismerni, de ócsárolni HisZ' n

nem

szabad.

m^ga báró Sennyey Pál meg mon-

hogy annál, mint amennyit Tisza sem tudna nagyobb eredményt kivivni.

dotta,

Nem „egyesült

ártana, ha ez

ellenzék"

—

néha eszébe jutna conservativ

Senyéinek, mint széles látkörü, tapintattal

elért,

biró államférliunak

az

elemeinek.

s

tényleg

politikai

be

kellé

29

hogy a mit Tisza Kálmán Ausztriától nyert az a megnyerhetük maximuma. látni,

Nem

—

a

csak azért, mert

Deák-párt

volt

—

mint

kiegyezés

u

érintettem legnchezebl)

kérdéseit hagyla megoldatlanul, de azért

Sennyey

és i)ártja

nem

egyszer

országházban arra, hogy

—

politikájának

l)U8ztitó

k

mert

is,

hivatkoztak

az

a Deák-páit ország-

nem

részesei.

Tehát Sennyeinek, mint politikus és államférfinak tudnia kellett, hogy épen ez az országpusztitó politika,

melynek

ö és pártja

lehetetlenné a kiegyezésben

csak egy hajszállal is elóuyösebb

Hogy mi

részesei,

—

— alku megkötését. conservativ

és vezére annyi erélylyel és szívóssággal tották

el

tettí^

a Tiszáénál

volt ez az országot pusztító poli-

a melynek részességet a

tika,

nem

minden

maguktól,

s

párt utasí-

minek ismételjem.

Fájó, vissza-vissza siró emléke az

még min-

den hazafinak. Pazar hivatalosztogatás a protekcionált léh-

tk

egész rajának. Vasúti concessi(')k

a

könnyelm

engedélyezése

tüskön-bokron „igent" szavazó képviseli

h-

ség jutalmazásának.

Erd

üzletek, a

melyek közbotrányt okoznak.

A keleti vasút ügyei, a

melyben az elfogatáso-

kat elrendel képviselházi határozat dekeltek-'

A

feje

fölöt

évek

is

az

..ér-

lebeg.

fiumei hajógyár dolga,

alá helvezését

ma

múlva

ahol Lónyai vád kell

inditványozni.

80

Adóságok adóságra halmazása, meggondatlan könnyelmséggel, sokszor az ország megalázásával és a hiteltközvetitö szenzálok gazdagodásával.

A

követ képviselk

pártot vakon

azok

és

atyafiságáuak, ismeretségének, rokonságának egy-

egy eldobott konc, a melynek sokszor nagy tékét az ország népe

ma

—

ha

anyagi- és szelemi-fejldésének

nem

Törvények, bizonyosan

ma

a

ér-

izzadja.

is

melyek

az

ország

ártottak,

—

—

ha

sincsenek életbe léptetve;

pedig életbe léptet vék, csak egyengették az utat az anyagi megsemmisülés

Koldus

tarisznya

„becsületes"

felé.

az

ország nyakában

pénzügyminiszterek

és

milhókkal

gazdagodása.

A

párt elemeinek személyes érdekek közül

való csoportosulása, a mely szétzülléssel geti a párt- összeséget:

hogy

fenye-

e szétzülldés

meg

ne történjék, hízelegnek a személyes érdekeknek.

E

hizelgésben mindig

van része az „anyagi-

nak, s természetesen mindig az ország rovására.

Az adók emelkednek. Az

—

elégületlen ség ál-

megkezddik az embervásár, Lónyay százezreket költ a választásokra, — vesz. Teremt magának ígér, ad. fizet, talános és

—

—

közvéleményt. Alapit lapokat, l)éldátlan gazdagsággal.

zési

alapot

60,000

frtig

rövid

a

melyeket

A „Korunk"

fennállása

vette igénybe.

A

alatt

dotál

a rendelke-

majd

nem

vidéki lapok bol-

31

dog- boldogtalanja

A

kormányt.

ország pénzén

az

sajtó-iroda tagjai

dicséri

iisznak

a

a

jólét-

ben, mert szerte-szét küldött cikkeiket tetszésük szerinti

felszámításban

Más

fizeti

országok) »ól

a dispositions-fond.

ideszármazott

szédelsrk

céljainak könyelmü, sokszor biinös elmozdítása.

Részvénytársaságok alakítására séggel adják

mok

—

éjjel is

siet-

minisztériu-

a bureaukban dol-

a jövevény i)iócák ügyében

—

ezek

megfizetve.

által

A

koj-mány

iparnak

zai

még

hivatalnokai

goznak

A

az engedélyeket.

ki

lázas

a melyek végre

kormány

látja,

látja,

is

ez

nem

lübbé

de gyalázatos

megölik a

hazai

világot

csaló

a ha-

üzelmek, ipai't.

hogy a részvénytársaság

engedélyeket

tási

hogy

fejlesztése,

A

alakí-

svindlerek

ön-

gazdagodásukra használják, és a mint megkapták, tovább adnak rajta jó áron. A „krach-' elre veti

árnyékát.

ögy-egy inti

a

A

pusztulás vijjongó elhirnökéül.

csd

ijeszti a nép hiszékenységét és tartózkodásra e lelketlen gazemberektl. És

kormány még ekkor

is

adja

egyi-e az

ki

en-

már kevesel)b számban. Xem nem akarna tö))bet adni. hanem, tele ették magukat nem vágynak

gedélyeket, noha azért,

mert

mert a kik ujabb

—

engedélyre,

akik

pedig

kérnek, tartanak tle, hogy tele

ujabb

már

—

nem

ehetik

magukat. Belügyi dolgaink elhanyagoltainak,

f

engedélyt

cél

nem

az ország

érdekeinek

n\ov\

a

elinoz
82

de a többség fen- és együtt tartása,

megbuknak valamenj^ien

jára

A zet

sajtó

nem hunyhat

—

azt a

mert

kapcsot, érzik,

A

párt tagjai

mind gyöngébbé, mind

teszik

ket

melyik

a

utol-

többé szemet a nem-

forrongó elégületlensége eltt.

maguk

mig

alulról.

együtt

lazá))bá tartotta,

hogy nem sokat várhatnak többé a

kormánytól.

És így történik, hogy kezdenek alakulni

személyi fractiók.

—

Kiki csatlakozik ahoz, a

kitl majdan bekövetkez jobb

idkben

újra hasz-

not remél.

Senyey

anélkül,

Pál.

még

hogy

nyiltan

magát

pártot alkotna, lassanként körülvéve látta

övéi

által.

Gr. Lónyay Menyhért külön orgánumot tart magának a „Reformban"; subventionálja a lapot bséggel és személyes barátait együvé csoportositja. Látja, hogy e bábeli zrzavarban neki, a ki szeret a zavarosban

van.

Embereinek a

halászni,

„Lónyay-párt"

még jövje elnevezése

ellem tiltakozik ugyan, de olyan modorban, hogy

a tiltakozás

csak megersiti

egy Lónyay párt

létezésérl uralkodó általános véleményt.

Kerkápoly feszültségben van Lónyay val, de neki

is

meg van

a

maga egy pár

Satelles-e, a kik

azonban vele együtt szerényen meghúzzák magukat.

A

nemzet pedig

honboldogitással és

nem

—

látja,

torkig

lakott

a

nagy

hogy ez a gazdálkozás

egyéb, mint a rongyos szegénység

mezte-

88

lenre vetkóztetése, s méltó felháborodásában elkészíti

A

1875. február 3-át.

politikai

lehet-é esodáhii,

erkölcsök ilyen

sülyedése

után

ha a magyar ember inkább a

Bach-korszakot óhajtotta vissza mágiának, semhogy tovább nyögjön e haszonles f)olitikai szé-

delgk trhetetlen

igája alatt.

11.

A SORS HUMORA. Embervásár. — Szédelgések. — Egy concessió ára. — 60,000-ig. — A hiúz és róka szövetsége. — Elv

A A hogy sem nemzet

Öt forinttól föladás.

keser humora Deák-párt nem akarja belátni sem sorsnak néha nagyon

van. azt,

az országot a hanyatlás lejtjére taszította,

—

azt,

hogy az anyagilag tönkre

irtódzik az

uralmuktól és

—

juttatott

hét esz-

tendeig görcsösen ragaszkodik az uralkodás el-

nyéhez. S azok, a kik a

ma

hatalmat alig

akarják

vakmerséggel dobják oda Tisza Kálmánnak, hogy egyéni hiú-

kezükbl

kiadni,

cynikus

ságáért föláldozza az ország érdekeit,

— és nem

akar lemondani. Ok, a kik a hatalomhoz

lesésbl

ragaszkodtak.

—

egyéni haszonEzzel a bnnel nem

merik vádolni Tisza Kálmánt,

hanem

elkeresz-

35

—

telik

hiu embernek,

a

ki

mindent alá

rendel miniszteri tárcájának,

Hát nem a sors hnmora-é *

ez ?

*

Tudjuk, hogy a Deák-párt a kiegyezési kér-

désekben

ment

engedékenység legszéls határáig

az

el.

Deák Ferenc

ma már érdemeibl nem

nisége

politikai

a

mködése

történelemé.

semmit

akarok

Én

és

egyé-

hallhatatlan

de

levonni,

az

igazság érdekében azt hiszem, elmondhatom, hogy

Deák Ferenc csináh

,

és

mindenbl

engedett

opportunitási

mindenben.

kérdést

Nem

mintha talán a hazára nézve üdvösnek

azért,

tartotta

volna némely dolgok Ausztria javára hajló oppor-

tunus megoldását, a joghoz netáni

súrlódásokat.

—

— de mert károsabbnak

hitte

merev ragaszkodásból eredhet Utolsó idben pedig az „öreg

úr" már csak eszköz volt a róla nevezett párt némely embere kezében. Es ma mégis Tisza Kálmánt vádolják engedékenységgel azok, a kik nagyon is jól tudják, hogy Deák Ferenc maga volt az engedékenység folytonossága.

Hát nem a sors humora-é ez? íj:

*

*

Mikor a Deák párt felszokták emlegetni,

—

sötét raultját

néha-néha

azok, a kik találva érzik 3*

86

magukat, ma azzal védekeznek, hog}^ a balközép magatartása az oka baklövéseik legnagyobb részének. Ebben a nézetben van Il-ik Kákay Aranyos

is.

Ma, három év után a balközépet vádolják bneikért azt mondják, az ellenzék magatartása akadályozta ókét abban, hogy jót tegyenek, s ezen magatartás elleni védelmük kényszeritette ókét roszra, mert hogy Tisza és pártja politikai

;

fedezzék

ellen

rovására el.

magukat,

túlságos

Mig három év

mindig

hét

elótt,

hajtották

azt

egyeseket

az

kedvezményekkel

,

kormányképtelen;

éven

hogy

a

tehát

nincs

ország

halmoztak keresztül

balközép tóle

—

mit

tartani.

Hát nem a sors humora-e ez

az

is?

És nem a sors humora-e, hogy ma azok emberek képezik Tisza Kálmán ellen a leg-

hevesebb

a

oppositiót,

kik,

mint a Deák-párt

fszerepvivói, a nemzet szivéból ki vannak szakítva örökre.

Kerkápoly

Nem

Károly,

mveletre nem

volt

a sors humora- é, hogy a

ki

képes

tisztességes .

egy

pénzügyi

a kit a financiák ve-

zetésében a legnagyobb járatlanság jellemez, a ki a sinlódó ország elszegényedéséhez

a

és

ke-

37

gyelem

meg

adta

döfést

akarja bebizonyítani,

—

ma nagy

képpel

hogy ó belle milyen

jó

pénzügyminiszter válnék

Tán

bele

akarna tanulni még egyszer, mint

minisztersége els idejében. Arról volt szó, ki legyen a pénzügyminiszter.

Andrásy el állt vele, hogy Kerkápoly lesz a legalkalmasabb ember

— — De

tették

nem

hiszen

ért a

pénzügyekhez

?

rá.

ve-

az ajánlat ellen.

—

Nem

majd beletanul. És Andrásynak ez a válasza tette meg Kerbaj

:

kápolyt pénzügyminiszterré

Nem

a sors

hogy gróf Lónyai

humora-e,

Menyhért, a kinek minden költségvetési elirányzata a hazugságok láncolata volt,

ügyminiszterre, hogy

Nem

a sors

kölcsi halottak

tételei

— megbízhatatlanok.

humora-e.

ma

olyan

rátámadta pénz-

hogy ezek az

gel akarnak az ország baján segíteni, mint

ha az országot nem

k

er-

kérked vakmerseghogy

taszították volna bajija.

És nem a sors humora- e. hogy a pártnak egyesült ellenzékké fzdött

volt

Deák-

matadorjai

38

magyar nemzetrl, hogy

fölteszik a

ókét

még

valaha az életben számba veszi.

Ennyi cynismus

a léleknek

láttára

lene háborodni és kétségbe kellene esni

ha nem tudnók,

gyar nemzet jövjén, sors gyakran

megenged magának

ilyen

föl kel-

mahogy a a

— keser

tréfákat.

A

Deák-párt vádolta

az

ellenzéket,

hogy

akadályul szolgált a nagyszabású reform alkotások-

nak;

s

ma

az ellenzékké

Hogy hazudik

lett

Deák-párt mit csinál?

képtelen

dolgokat,

s

ráfog

Tiszára olyan célzatokat, a melyek a miniszter-

elnöknek esze ágában sincsenek,

Hogy rágalmaz nyibb ténta

foltot,

és

a

—

hadján. a

fölhasználja

mibl

legpará-

a nemtelen gyanúsí-

tás segélyével gyöngítheti a többség erejét, erre

sincs szavam, mert ezt, és azt egyaránt termé-

szetesnek találom.

Ez a lesülyedt Deák-párt telenségének logikája, fractiók egyesülésének

politikai

erkölcs-

mint a hogy az ellenzéki

foka ebben

a

sokszor

emiitett politikai erkölcstelenségben gyökeredzik.

A

hazugság és rágalom rendszerré

tonosságát tehát

el

sem

Ítélem,

mert

lett foly-

nem tudnám

mit mondjak akkor a fuzionált oppositió parlamenti szerepléséhez

?

39

Alkotmány ellenesnek bélyegzik Tisza Kál-

mánnak

a

Tisza csak ez kötelessége

tották a

szabályozó rendeletét.

népgyüléseket

a népgyüléseket, s

szabályozza

k

de

:

politikai

hatalmuk teljében mihez

a

köröket,

betil-

nem

volt

joguk.

Hát becsület pintat ez,

ma

hazafiság

ez,

ez,

ta-

politikai

a népgylések szabályozása

opponálni? és opponálni nekik, a kik

mény szabadságot nyomták

el

az

ellen

a

véle-

erszak

fegy-

verével.

Legyünk szinték és valljuk meg, hogy azon erszakoskodó excessusok után, a melyeket a budai szent-György terén a decemberi népgys a lés cscselékjei maguknak megengedtek, melyekért a felelsséget a népgylés intézi ma-

—

gukról siettek elháritani,

akár Simonyi Lajos

))áró

— akár nem

gylések megtartását ép úgy Tisza Kálmán szabályozta?

Nem

is

az

fáj

ezeknek

Simonyi Ern.

fogják-é

a

nép-

szabályozni, mint

az

uraknak,

a népgylések megtartása szabályozva van,

hogy ha-

nem, hogy a néi)gyülések szabályozása által az személyes törekvéseik vannak korlátok közé szoritva.

Decemberben is hogy az megrohanta

k

izgatták a népet odáig,

a

ministerelnöki palotát.

Mert nálunk és mindenütt a népakaratnak a vezetk adnak irányt, s miután Kaas Ivor és Helfy, meg a többi, nem tudnák a lelkükön elvi-

40

hogy a népakarat

selni,

gos

tisztességes,

méltósá-

nyilvánulásáért felelsséget vállaljanak, mert

épen ellenkez a céljuk, elnevezik alkotmánysértésnek azt a rendeletet, a melynek érvényesítése esetén

k

alkotmány-sértéseket

el

nem

követ-

hetnek.

Nem

a sors humora-é ez is?

De menjünk vádat,

tovább, s nézzük azt a másik

ma

a melyet a volt Deákpárt,

ellenzék",

„egyesült

meggondolatlan könnyelmséggel dob

Kálmán szeme közé. Ertem a „muszka szövetség"

Tisza

Még akkor

is,

ha

vádját.

keleti politikánk

csakugyan

a maszkáknak kedvezne, jogosult-é e vád Tisza Kál-

mán

személye

ellen,

a ki csak a törvény által enge-

dett korlátok között érvényesítheti az ország be-

folyását a külügyi politika intézésére, és a kiben

bizonyára van annyi hazafiság, hogy ha a nemzet

akaratának érvényt szerezni

nem

birna,

le-

tenné tárcáját.

Próbálják az ország urai

meg utána azok, a kik — mikor voltak, nem hogy a nemzet aka-

ratát figyelembe tudták volna vétetni, de azt

sem

hogy a monarchia külképviseletében Magyarország is elismertessék valaminek. birták kivinni,

—

41

Egymást érték a panaszok a I)cák-[)árt idehogy a monarchia nagy követei és con-

jében,

sulátusai „k.

k.

vagy

österr. Gesandschaft'^

„k.

consiilat"-nak nevezik magukat: pecsé-

k. österr.

st

teik ezen köriratot viselik:

köttetett

szerz-

dés a közös külügyministerium

által, a melyben Magyarország neve meg sem volt említve. Ha jól emlékezem tán épen ezen szerzdés

provocálta az országházban vitát az

„és"

azt

az

elkeseredett

fölött.

S ma ezek az emberek, a külügyi befolyását,

még

a

kik Magyarország

formában sem

vol-

tak képesek megóvni, merészelnek szemrehányá-

sokat tenni Tisza akaratát

a

Kálmánnak,

lényegben nem

hogy az ország birja érvényre

emelni.

Nem

a sors humora-é ez is?

És ha még igazuk volna! ha a kemény vádak az alaposságnak csak némi látszatával bírnának, meglehetne

magyarázni

a

túlzásokba

hajtott elkeseredés kíméletlen kifakadásait.

De

hírlapi kofálkodás, eszeveszett irigység,

országbolonditás az egész muszkaszövetségi vád.

—

Hiszen

ma már

tudva van,

hogy Erdélyben

és Dalmátiában védelmi elkészületeket

az eshetleges

muszka invasió

ellen.

teszünk

Ma már

42

monarchiánk volt Deákvilággá, hogy: ime

muszka barát lapok

nyíltan támadják

keleti politikáját és

mindezek dacára a

párt meggondolatlanul kürtöli

Bosniát occupáljuk a muszka javára.

Ha sok, a

ez igy volna

melyek

Tisza

napról napra

által

—

;

ellen

ha mindazon támadáegyesült-ellenzék

az

—

intéztetnek

lennének igazak, akkor egész

csak

felében

bátorsággal

dob-

hatnék Tiszának szemébe a leggyalázatosabb met, teljes joggal

És van-é is

nevezhetnk

valaki, a ki

még csak gondolatban

képes legyen feltenni ilyen

berrl, a

Unek

politikai jelene

bnt

arról az

épen

politikai múltja

maga

cí-

t hazaárulónak! em-

úgy, mint

a megtisztult hazaszeretet,

az ország érdekeinek és javának szivén-hordozása és a haza jóllétének, a haza virágzásának, a mag3^ar

nemzet Ezért

faji

erejének gyámolitása és emelése.

van aztán, kezdetben

politikusai

hogy a nemzet érzelmi

mohón

falták

a

muszka

szövetség idétlen vádját és hidegen fordultak a kormányelnöktl: litikai

el

mig ma a nemzet józan po-

ösztöne Tisza felé hajtja azokat, a kik

el-

fordultak tle s a Deák-párt nemtelen fegyverei

ártalmatlanul pufognak a végtelen

Igen

is

— semmiségbe.

a Deák-párt fegyverei!

Mert az egyesült ellenzék coriphacusai egytl-egyig a volt Deák-párt

azon

szerepvivi,

a

43 kik hét évi gazdálkodásuk által Magyarországot

csaknem a végbukás szélére juttatták. Sziláiryi Dezs, a kis Pulszky, Pacolay, Lónyay, Keikápoly Károly, Somssich, Bittó, meg a tö))l»i mind a vesztett hatalmat sirató, s újra ui-alkodni vá
habarék-pártnak,

egyéniségei a

nem

tudják Tisza

szegdött bérért

— ma

kik

a

—

mert

Kálmánnak megbocsátani, hogy osztott

konchoz nem jutottak,

boszujok, epéjök egész tengerét okádnák

a miniszterelnökre, s a régi Deák-pártot jellemz

álnoksággal intézik orgánumaikban Tisza ellen a

rendszeres támadásokat, ugy levén

meggyzdve,

hogy a szabadelv pártot és az uralkod(» k
k

—

—

tatta meg.

Nem

igaz.

Alulról buktak, a })arlamen1en

—

kivül"

buktak a lételét félt nemzet utálatában. lamentben Tisza csak eszköze ten

volt

A

par-

a parlamen-

kivüli nemzet-akaratnak. S ha most arra számítanak, hogy Tiszát

ugy fogják

elbuktatni,

mint a hogy

k

elbuktak,

nagyon csalatkoznak. Elször, mert a nemzetben van ugyan elégületlenség a kormány és a többség ellen

ma

csolására

ma

is,

de

ezen

nincsen

másodszor, ha volna

is,

párt

elégületlenség

a

tolmá-

parlamentben.

S

meg

az

a pártnak nincsen

a vezére, a kinek a nemzeti

elégületlenség

ke-

zébe merje adni a zászlót, a mely után az alakulandó,

vagy

megalakult

többséget

kövesse.

k

lobogtatnak, Arra a zászlóra pedig, a melyet higyjék el nekem, nem az van felirva, hogy e jelben gyzni fogsz, hanem az, hogy: e

—

jelben elbukó

Nem

1.

irok én védelmet a Tisza

Nem

támadásokra.

zett

ellen

inté-

irok mélyre ható politi-

egyszeren korrajzot, s igy nagyon is könyvem keretébe tartozik azon tény constatálása, hogy az egyesült ellenzékben a volt Deák-párt támadt fel, s hogy épen ezért, kai

tanulmányt;

irok

a habarékok politikája, ellen,

a ki

nézetk

ket mellzte

szerint hatalomra jutván

—

vagy, hogy fájdalmaikat igaz ne-

;

vén nevezzem, nem

zék

személyes gylölet Tisza

ültette

ket

a

— húsos

fa-

mellé.

Mert ezek az urak a hatalmat húsos fazék-

nak

képzelik, a

mibl

kölcsönös elnézés

kiki tetszés szerint hizlathatja magát.

Tagadják jákel hogy nem

el, :

hogy nem igy van.

„hinc

a mit tesznek, írnak,

illae

lacrímae."

— Tagad— Hiszen

vagy mondanak,

szavuk, minden betüjök erre

mellett

minden

a fájdalomra

vall.

45

Vezércikkeket

kormány három Móricznak Az a hivatal

hogy a

annak,

szentelnek

adott

liivatalt.

—

ugy-é, mikor ók háBoldog idk voltak rom Móricz helyett háromezer nem Móric zot juttattak zsiros falatokhoz. Boldog idk voltak, noha mikor kibukott Deák-párti kéi)viselók

—

a

kormány

pénzét, a melyet

sukra ka})tak a s azzal

—

újra

személyükre

saját

megválasztáköltötték

meglesznek- é választva vagy

el,

nem

—

mitsem tördtek és elbuktak, de azért bukásuk után

is

—

fényesen tudtak Pesten élni

hivatal-

osztogatásból.

Ismertem

közülök

mondom meg

kicsoda,

ember, hogy egyiknek

egyet,

kiméletból

nem

a kinél egymást érte az az

ezt

azt az engedélyt szerezze

állást,

meg

másiknak

„ismeretes befo-

lyásánál fogva."

Az „ismeretes befolyású" képvisel mosolyogva kérdezte tólük:

— — —

„Mit ad érte?"

„Ezer

frtot."

„Legyen nyugodt. Egy hét múlva

ke-

zébe lesz az engedély."

És egy hét múlva kezébe lett. S ma mégis arról szól a nóta. hogy három Móricz hivatalt kapott három Móricz, a ki végre :

is

a

hivatalát

kezeli

aimyi

ügybuzgósággal

és

lelkiismeretességgel, mint a mennyivel az a száz és

száz

tehetetlen

öreg mi\

a

ki

törvényszéki

46

biróvá

lett,

lyeztetett,

rövid idre rá ill nyugdíjba

s

he-

csak azért, mert a Deák-pártnak buzgó

kortese volt valamennyi.

Yagy, hogy mondjak,

—

még egy

közelebb

es

példát

nézzük a hivatalos lap történetét.

Gyakran képezte fölszólalás tárgyát az országgylésen is, hogy a hivatalos lap bérlete az Athenaeum részvénytársaság monopóliuma. Volt rá eset, hogy egy pályázatnál a kormány elny ösebb ajánlatot kapott, mint az Athenaeumé, és a „Budapesti Közlönyt" mégsem a nagyobb ajánlattev nyomatta, mert a belügy- miniszter,

hogy

—

saját szavaival éljek: „több garantiát látott

a kevesebb ajánlatot

tevben

—

a többet Ígér-

nél."

Arra

is

volt eset,

hogy a hivatalos

telével.

szerzett

A

lejárati

id

—

lap bér-

egynek

kivé-

utolsó percében ez az

egy

letére beérkeztek az ajánlatok

magának valahonnan egy Asmodit,

s

e

pajzán sánta ördög segitségével megtudta, hogy

a beérkezett oífertek hogy szóllnak.

A benem

érkezett

egy

aztán 5

frttal

töb-

bet Ígért, mint a legtöbbet igér, és a hivatalos lapot tovább is az

De

—

hajh! Tisza

Athenaem nyomatta. Kálmán minisztersége

Asmodi újra üvegbe került

és

az

üveget

alatt

nem

47

lehetett összetörni.

A

hivatalos lapot

Athenaeum nyomtatja ugyan, de

dig az

min-

méí^

— 60,000

drágábban mint ez eltt. Es ez a hatvanezer forint olyan zokon esik az Athenaeumnak, hogy azóta a „Pesti Napló" minden vezércikke csupa zokogás, minden entre-

forint évi bérösszeggel

íiléeje

egy-egy krokodilköny, a mivel

szágot siratják, a melyet Tisza

tönkre

ezt az

Kálmán

iigy

or-

—

tett.

Hát nem a sors humora-é Szegény ország!

ez is?

Szegény Athenaeum

Egyébként régen megirott, sokszor elmondott dolgok föl,

mert

már

ott,

ezek.

Én csak

ahol annyi

soha

is

nem

donsággal állunk szemközt, mint a

Aranyos könyvében,

jól

hoztam

azért

hallott

Kákay

Il-ik

esik egy kissé

új-

—

em-

lékezni régiekrl.

Szükségei- e az

egyesült

Tisza

még

ellenzék

Kálmán személye

több

igazui;'isi

elkeseredett ellen abból

,

hogy

magatartása ered,

mert

48

a volt Deák-párt azt hiszi, hogy

mán személye

ket

Tisza Kál-

buktatta meg, s mert a fúzióhoz

csatlakozás által remélvén, hogy a hatalom el-

nyeiben osztozni fognak

—

reményeikben csa-

lódtak.

Ha még

szükséges, elmondhatjuk, hogy ók

Tiszában a saját bnüket, a

gyat

—

hatalom

vá-

támadják. Pedig Tisza készséggel átadja

helyét akárkinek és akármikor,

csak kormány-

képes párt és többség kezébe tehesse

a

le

ha-

talmat.

Ök

Tisza

Kálmán személye

ellen

nyíltan

hogy a balközép rovására a fúzió után a volt Deák-p irtot egészen negligálta. Ez ugyan megint alaptalan ráfogás. mert hiszen a szabadelv párt elemei között akárhákimondják,

nyat találunk a volt Deák-párt józan és hazafias tagjai közül, s Tisza csak azokat negligálta, a kiket az ország közvéleménye egyhangúan itélt

és a

el-

kiknek túlsúlya a volt Deákpártban

elször decomponálta. azután lejáratta, és vémegbuktatta a volt Deák-pártot. gül mondják, De ha ugy lenne is, a mint

—

k

bnül

róható ez

bizalma

nem csak

a Tisza pártjában

Tiszának? Hiszen a nemzet

föl

a Tisza személyében, is,

összpontosult.

A

hanem

fejedelem

Tisza Kálmánt nem a Deák-párt vezetésére totta miniszternek,

azért,

mert többség

többség

hanem miniszternek

állította

volt a háta megett, a

a Tisza pártja, a volt

állí-

mely

balközépbl nyerte

49 erejét, is,

s

igy ha Tisza

pártját

saját

favorizálta

—

csak okosan, józan számítással és

köte-

lességszeren cselekedett.

Hogy mennyire madni

a volt Deák- párt akar feltá-

az egyesült ellenzék))eii. kirí ablxil a ka-

cérkodásból

is,

badelvü-párt

a melyet egyik-másik

azon

tagjaival

lap

akik

üz.

Deák-i)árt kebelében szerepet játszottak,

a sza-

néhai

a

—

noha

vagy épen nem

talán csak csekély mértékben,

tényleges részesei az országpusztitó politikának, a mely a balközép és Tisza

Kálmán uralmát egy

egészséges pártalakulásig biztosította.

Es

kirí

az

egyesült ellenzék minden törek-

vésébl, hogy az 1875. február 3-ig uralkodott többséget akarja kebelébe vonni. Innen van, hogy

olyan fegyverekkel

él,

a mely a politikai erkölcs-

telenségben elpuhult, s a hatalom után esenketl

embereket tudjuk,

legkönnyebben

lépre

csalhatja.

J()l

hogy a Deák-párt életében személyi okok. kérdések és törekvések mindig nagy

személyi

szerepet játszottak.

A személyes érdekek

húrjai-

nak ügyes összekai)CSolása tette lehetvé, hoixy elemekbl álló egy különben ellentétes többségbl oly összhangzó accordokat lehetett

—

kihozni

—

azoknak, a kik e többséggel játszottak.

Ebbl

természetes, hogy

ma ugyanezen

hú-

rokat pengetik. Tisza lik,

—

járásuk.

eljárását

„taktikának"

no mert taktika

volt

kereszte-

azok mindenei-

50

A

—

tik vissza,

mert a Deák-párt

személyeknek kedvez,

dig

egTéniségére veze-

Tisza politikáját az

min-

politikája

egyéni

érdekeknek

szolgáló politika volt.

Elnevezik

—

bernek,

Tisza Kálmánt büszke,

em-

hiu

mert a Deák-párt idejében ha

ki

valaminek többséget akart szerezni, elbb udvaazoknak, a

rolt

kik által a többséget

némely dii minoram genépen azért tudnak most vele hatni,

és ez hízelgett

látta,

tiumnak,

s

hogy Tisza Kálmán

A

—

hiu,

büszke ember.

Deák-párt uralkodása

végzetes

A

svindlerei,

nemzet sorsára. az

biztosítva

egykorú

politika

lapokból

akárki

volt

a

amint

meggyzdhetik,

minden tettükben mint „Deák-párt" lettek elitélve még akkor is, mikor ez az elnevezés a Deák-pártot többé megnem illette, mert Deák megsznt a saját pártjának tagja lenni. Ma megfordítják resztelik

a dolgot,

s

a Tisza

uralkodását elke-

„ Tisza-korszak "-nak, mert ez

is

—

im-

Lépre csalt jámbor együgyek hisznek e s tetszik nekik, politikai szédelgk szavának, ponál.

hogy:

ime,

ma

„Tisza-korszakot"

élünk

és

a

mi többségünket a Tisza emberei merték a Deákpárt uralmának nevezni.

51

Megint a régi csalódás, meri a „Tisza-korszakot" csak a „Pesti Napló- és a „Kelet Népe ^•

nevezi Tisza-korszaknak; a és

nem teszi magáévá ezt A nemzet látja, hogy

hová vág, külnek és

—

vet,

meri

az elnevezést.

a

kancsal mészáros

Lónyay és Kerkápoly kibékiltékülvén mindakett a markáha nes

mikor

a nemzet

a

nemzet nem ismeri

megérti ezt

multak történetét

hozzá! Csakhogy a nemzet

a kiltéküiést.

és

nem

is

—

Is-

kacair

azt kacagja,

amit

a kihékült ellenségek olyan mulatságosnak találnak.

A néha

nemzet kacagja a sors humorát, a mely olyan keser, hogy elsirná magát az

ember, ha

nem

volna

kíMiytelcn

i-ajta

—

jóizwt

nevetni.

—

Lónyay és Kerkápoly b a r á tok! j ó Lónyay és Kerkápoly ellenzéket képeznek a kormány ellen és segítenek azoknak, a kit Tisza Kálmán személyét rugdalják. Lónyay és Kerkápoly hatalomra vágynak és ugy nmtatják be magukat, mint honmentk.

A

hiúz és a róka

—

—

szövetségben

Hát nem a sors humora-é ezV De itt már megsznik a nemzet Itt

—

hallgat,

És pirulnak elemei, a kit

a

és

—

pirul

kacagni.

!

nemzettel a Deák-párt

iiieüértetí<'k

azt az

<)ii:isi

azon

lelkese-

52

Kálmán 1875. február 3-án

dést, a mel}'- Tisza

azt a beszédét követte

egymással hét

szemközt

évig

fúzióban részint

mely lelkesedés az

és a

szívbl,

állott

részint

sz

pártokat a

—

inból

egyesítette.

Szivból azokat, a kik

badelv pártnak,

ma

is

a

tagjai

sza-

és a kik közül az egyesült

el-

lenzék tizenkét lyukú furulyájának csábító szava aligha fog valakit

magához

édesgetni.

Ezek be-

k

hogy coriphaeusaik szédelgéseinek épen ugy áldozatai, mint áldozata lett e szédelg a hogy a politikának a nemzet. Belácták. és látták,

—

nemzet józan fúzióban a

menekül

érezték

k

is;

és

nem

—

meg-

számításból, mint

azon

Deák-pártiak, a kik

ma már megszntek

badelv-párt

lenni,

tagjai

a

utat a Deák-párt által él-

zrzavarból való kibontakozásra

idézett

—

megérezte

politikai ösztöne

a sza-

szintén, minden

de

tartalék gondolat nélkül csatlakoztak Tisza Kál-

mánhoz

és támogatják

Mert az egyesült

t ma

is.

ellenzék

magatartása

és

—

pi-

eddigi szereplése fölött igazán csak vagy rulni,

vagy

—

kacagni

lehet,

a szerint,

a mint

támadásaikat Tisza Kálmán ellen vagy a kai

erkölcstelenség cynismusa,

vagy az

vágyó együgység tudatlansága jellemzik.

politi-

ártani

53

Vádolják Tiszát, hogy hatalmát belügyminister

sel

pressiót gyakorolt

—

választásoknál.

féltve,

egyes

Lónyay

Persze a

mint

képviáltal

vezetett választásokat elfelejtik

Pedig Tisza Kálmán bizalmas körben szintén

bevallotta,

gyakorolt

választásánál

—

Bittó és

csak három képvisel meg-

hogy

Somssich,

pressiót:

Kerkápolynál.

Es most éppen ezek

neki

tesznek

a

ja-

vukra gyakorolt i)ressióórt szemrehányást.

Támadják a miniszterelnököt, hogy

a

pro-

testantizmust politikai emelkedéséhez lépcsül és

hatalma megtartásához eszközül használja.

Ha

tanulmányt irnék,

mondhatnék

érdekes dolgot

a protestantizmus és

el

musnak még ma

is

érdek- eltéréseirl,

a

egymással

számítja

catholieiz-

szemközt

melyek eredményei

hogy

nánt jelentkezik, factornak

sok

mind a kett

magát,

s

bizonyos

álló

gya-

politikai

tekintet-

velk

számolni.

Mert nem irok tanulmányt, a Tisza vádra csak annyit jegyezhetek meg,

ellen emelt

ben

mint

ilyennel

protestantizmust

fele

szükséges

annyira sem

hogy

tette

a

eszkö-

hogy Br. Senyey Pál és pártja a catholicizmust saját (*éljaikra már akkor fölhaszzévé, mint a

nálták,

midn

a

fúzió

után a jobboldali ellen-

zékkel képeztek oppositiót a szabadelv- pártnak.

S mig Tisza Kálmánnak a protestantizmussal ugy mondott szövetkezése vagy érdekegysége bizonyítást igényel, addig báró Senuyey

54

Pál és pártjának gyöngéd viszonya a catholiciz-

nuishoz

—

bebizonyított tény.

E tárgyban különben bvebb

felvilágosítást

adhat a „Magyar Állam" utóbbi három esztends

okulni

folyama;

is,

—

mulatni

is

lehet

belle.

Szemére vetik Tiszának, hogy veit

és

ezek

árán szerezte

meg

föladta

a

bársonyszéket. Es ezt azok vetik neki a kik

ma

föladott és föntartott elvek

sültek olyan ellenzékké, a rint

—

el-

miniszteri

szemére,

árán egye-

mely az

hitök sze-

kormány képes.

Ezt azok vetik Tiszának szemére

körébl báró Sennyey Pál következetlen maradni nem Satira

!

kivált,

akart.

a kiknek

mert elveihez

m.

FÖLADOTT ELVEK ÉS -

Ha

akkor

is

Tisza

—

VIZITKARTYA.

Kálmán csakugyan

föladta elveit,

comikns az egyesült ellenzék íészkelö-

dése és csúfondáros giinyolódása; mert az

elv-

föladás vádját vak veti világtalannak a szemére.

Ha Tisza Kálmán csakugyan még mindig lovagiasabban,

akkor

feladta

elveit,

becsületeseb-

ben cselekedett, mint azon ellenzéki árnyalatok, a melyek kormányra kerülni egyesültek egy

compact gatják,

párttá,

hogy majd ha az országot

igaz-

egyik kérdésben

az egyik, másik kérdésben a másik részecskéje az egyesült egésznek érvényesitse elveit, s melyek érvényesithetését

a fúzióban „föntartotta."

Mert máskép, mint nem magyarázható. Például

igy, az elvek „föntartása"

:

Apponyi Albert gróf lesz az egyesült ellenzék kebelébl alakuh kormány-belügyminisztere,

56

hogy a minisztériumban a conservativek

is

kép-

viselve legyenek.

Apponyi

grófnak elve

Albert

kinevezés

tisztikar

monyi Lajos báró, a a

megye

megyei

a

mig

szervezése,

utján

miniszterelnök

ki tán

:

a

megyei hivatalok választás

lesz,

mert neki

tisztviselit választani akarja,

megint az az elve; Szilágyi Dezs pedig, vend igazságügyminiszterre, e kérdésben a utat

Si-

a jö-

közép-

és kinevezés

melletti betöltését óhajtja.

Apponyi Albert grófnak alkalma tartott elvét érvényesíteni.

Szilágyi

ha

nem

Dezs

Ha Simonyi

k

engednek,

adták

engednek, Apponyi Albert

sítheti föntartott elveit,

s

nyilott fön-

Lajos és

föl

elveiket,

nem

érvénye-

az ország egy vitális

kérdése megoldatlan marad, és az elvek föntartása miatt a haza szenved kárt; a haza rövidül

meg

azért,

mert Apponyi Albert grófot a nemzet

bizalma a kormánj^ra

juttatta.

Ha Apponyi sem

enged, akkor kilép a kormányból, de akkor megint

Simonyi

hajba, s

Lajos

és

ha kitudnának

Dezs kapnak

Szilágyi is

egyezni

tán elveiknek „félig" fentartásával,

Apponyi val pártja

is

vele

megy

valahogy

—a

és

a

—

kilépett

többi

is

decomponálva van. Ez az egyesült ellenzék „fentartott elvének" eredménye a gyakorlati politikában. Ilyen

harmóniát várhat a nemzet a

muzsikusaitól.

jöv

Ehhez képest, ha Tisza Kálmán

ugyan

föladta, és föladta azokat

ismétlem

Ha

:

elveit csak-

pure

et

simple,

becsületesen és lovagiasan cselekedett.

pedig

a

elvek

föntartott

azt

jelentik,

hogy az egyesült ellenzék, m int o p p o s minden egyes kérdésben szabadságot ád a

t

i

belébe vont pártárnyalatoknak

mében szavazni aztán,

a

:

ó,

ke-

saját elveik értel-

—

kormány

i

ellen,

majd

s

ha ók jutnak a kormányra, megállapodnak

valami aranyközép útban, akkor az elvek tartása"

nem

egyéb

legvilágosabb

a

„fönelvföl-

adásnál.

Még litikai

pedig elvföladás a volt Deák-párti

[)0-

erkölcsök kátéja szerint.

Magyarul

kimondva,

ország ámitás,

világ

bolonditás.

—

Az els esetben az egyesült ellenzék kormányképtelen; második esetben a politikai becstelenség útján, államcsíny árán jutott a kor-

mányra. A gondolkozó ember politikai ösztöne

nem

— a nemzet józan

pedig megérezte

ezt,

és

azért

fogadta a lelkesedés egy árva hangja sem

a fuzionált új pártot, a

a

belátta,

rohadás csiráját

mely már születésében

viseli,

s

egyesülésével a mi-

58

hamarább bekövetkez decompositio magvát hordja méhében. Ki merné hát a második ]>ártalakulásnak tekinteni

egészséges

fúziót

?

Ki merné az egyesült ellenzékben a parlamentáris oppositiónak bizonyára

Tisza

Kálmán

óhajtva várt Mesiását üdvözölni?

által is

Senki.

De még

is

:

ók magok, a kik sippal dobbal

hogy

hirdetik magukról,

egészséges párt, a mely országot

megint

változtatják át

tejjel

a

az

a

kormányképes,

pusztulásnak

mézzel

senki más, mint

folyó

k

indult

Kánaánná

az

egyesült

ellenzék.

—

„Mach mer uns einen guten Tag gondolják und heis' mer uns Euer Gnaden.

—

k

zott is

És addig l)eszélik, hogy a szabadalmakormányképes oppositió, míg utoljára maguk

elhiszik.

veit

És addig szidják Tisza Kálmánt, hogy ezt is elhiszik. föladta, mig utoljára

el-

—

Én nem hiszem sem az egyiket, sem a másikat. Hogy miért? azt egy alábbi fejezetben fogom kifejteni; hanem megkísértem és az álláspontjukra helyezkedni.

Tisza

Kálmán

tehát föladta elveit.

59

Bn

ez?

Szerintük

bn, st

igen;

Kállay Béni szerint azonban, ellenzék egyik

kitn

adás nemcsak hogy

a

erlíöicstelenség.

nem bn,

az

ki

vezérféríia,

de

egyesült az

ez

elvföl-

határozottan

erény, mert Kállay Béni azt tartja (lásd a „Szerbek történeté "-nek els kötetét), hogy minden i)0-

litikai

aktit a siker szerint

kell

mérlegelni,

s

az

elvföladás sikere Tiszánál kétségbevonhatlan.

De

hát

Kállay

kedvéért ezt

Béni

bizonyosan

igazol,

föntartja

érvényesithetésre, s ma,

nem

cordiale,

Kálmán

csak

imposans többség

az

hogy

az elvét,

(juil

a

siker

mindont

idkben val

jobb

ne dérange lenteint

elfogadja

bnnek

elvföladását, de alkalomadtán

a

Tisza

szemére

is

veti azt neki.

S mikor adta

föl

elveit Tisza

Kálmán?

1875. fel)rnár o-án.

De föladás

vájjon azok. a

bnével

Nem

:

kik

ma

Tiszát

vádolják, tiszták-é e

az

elv-

bntl?

annyira nem, hogy a mig Tisza e g yelvföladásaikuak egész

s z e r adta föl elveit, az

statistikai táblázata van.

Az egyesült Lajos

elször

mikor

letett

ellenzék vezére. Báró

Simonyi

föladta elveit Tiszával oíryüttosen,

a közjogi oppositióról. Mint minisz-

60 ter,

ha szavainak hihetünk, már az els napok-

ban nem

értett

azért tagja

meg

egyet

a Tisza politikájával, de

maradt a kormánynak

:

tehát

itt

ta-

másodszor. Vezére lett a független szabadelv-pártnak, a mely sem a volt balközép, sem a kormány álláspontján nem áll

gadta

elveit

aharmadik

ván, Simonyi Lajos mint pártvezér,

Az

elvet szolgálja.

lo-iki fúzió alkalmából

april

a független szabadelv-párt némely elveinek „föntartása" párttá.

a

mellett

uj

elvek

egyesült uj

alapján

Simonyi Lajos báró tehát három év

negyedik elvnek hódol meg. És ez a négyszeresen bnös

azt,

a ki csak

A

Senyey veit

föladta

szegdött,

Föladott

elveihez

Pál báró zászlót

másodszor, mikor

tásával oltotta

és

minek

elveit,

azt hét

ma

mikor a

évig támo-

ujon visszatért,

midn

bontott és föladta

el-

a fentartandók fentar-

conservativizmusát be,

vádolja

vétkezett.

conservativ-párt

Deák-párthoz gatta.

egyszer

alatt

a

szabadelvségbe

következtében

Senyey

magát és zászlóját vissza vonta. És a kétszer bnösök is neki támadnak

Pál

an-

nak, a ki csak egyszer vétkezett.

Az egyesült ellenzéknek a volt balközéphez tartozott tagjai háromszoros elvfeladók. Elször:

61

— másodszor,

miödn a kormány-párt kebelébl kilépvén független szaTiszával együttesen

badelvekké a

:

második fúzióba

(Az els

A elemei kel

nem

volt

—

lettek;

volt

is

harmadszor,

midn

beleadták a nyakukat,

nekik elég.)

független

szal)adelvek

Deák-párti

az elvfeladás számában a conservativek-

járnak

karöltve.

Föladták elveiket,

független szabadelvekké, és

midn

midn

az egyesült

ellenzék tagjaivá lettek.

Ugyanígy az uj dissidensek azzal a különbnem voltak se függetleséggel mégis, hogy nek, se szabadelvek soha, csak a kormánypárt ;

k

kebelében csináltak külön pártot, s a fuzionális alkudozásokat a conservativek és liberálisokkal

mint ilyen

—

folytatták.

A

nagy szellemek találkoznak. Báró Simonyi Lajossal az egész parlamentben csak Pacolay János urunkbátyánk hajtat a négyszeres elvfeladás

adta elveit, mikor conservativ

mikor

volt;

fuzionált,

—

döcög

Deák-párti

azután

fel-

szekerén. lett.

mert

—

feladta elveit,

mert a szive a megalakult job-

oldali ellenzékhez

húzta;

adta elveit, mikor

harmadszor,

kevés

lett

fel-

neki a szabad-

elvség, kilépett a pártból, és felcsapott

—

füg-

62

getlen szabadéi nínek

feladta elveit ril

ó

—

;

is

negyedszer

mint a többi

pedig

évi ap-

f.

13-án.

íme, jól mondtuk, hogy az elvfeladásoknak egész statisticai táblázata van,

s

a dologban az

a legfurcsább, hogy ha majd a történelem igaz-

ságosztó

lomért

kifogja mondani,

Ítélete

elveket

eldobott

egy bett sem adott

fel,"

Tisza

hogy „a hata-

Kálmán elveibl

Ítéletének utána fogja

jegyezni, hogy:

Azok pedig, feladással

a

Tisza

kik

vádolták, egy

Kálmánt

egészséges

elv-

parlamenti

párt képzdését lehetetlenné tették azáltal, hogy vagy nem birtak elvek színvonalára soha emelkedni, vagy pedig olyanok voltak, mint a

—

szélkakas

és

a

politikai

áramlat legcsekélyebb

légváltozásánál meggondolatlanul állást

—

—

elvet

cseréltek."

Hogy a két „vagy" közül melyik az igaz, késbbi idknek jutott elbírálni, de a kett közül mindenesetre valamelyik.

Hát

azokról,

a

kik pártok

és pártocskák

—

hát nagy közönséggel közvetítik; az újságírókról mit mondjunk? Magam eltt képzellek te mindig elégedetlen, örökké zsörtöld vidéki olvasó. A termésed rósz, nem tudsz adót íizetni, megexequalnak szidod a kormányt, mint a zápor-es. Mintha

nézeteit a

lenne az oka, elé

hogy rósz a

te

képzellek, a mint áhítattal,

termésed.

Magam

komoly gondola-

63

merlteu olvasod

tokba

az ellenzéki lapokat, a

melyekhez elégületlen szived lniz. Es látlak, milyen lelkedbl bólintasz helyeslést azokhoz a széi)en irt cikkekhez, a melyekben a Tisza elvtagadását a meggyzdés erejéa

és

vel,

logica

ember,

igazságával látod

És elgondolod magadban, hogy

bebizonyítva. az

kérlelhetlen

a

ki

hozzád

ilyen

ez

lelkedbl beszél,

milyen nagy hazafi, mennyije a te embered, s milyen Catói szigorral i-zi az nagy elveidnek, hazafias

ég

eszméidnek örökön

Tekints egy

kissé a

bizonyára a fagypontra

Mert

dekbl dobják

mán szeme

mögé

színfalak

száll

embereket,

látsz

V\\sta-lángját.

a

akik

is,

és

lelkesedésed.

te

személyes

ér-

az elvfeladás vádját a Tisza Kál-

közé;

—

másokat, akik elvekkel soha

sem tördtek, de mint lapod íizetett eikk-iri, mennek a szerkeszthöz „ad andiendum" és ma lehordják

Tiszát az elvtagadt,

hogy csak úgy minden betujökön hulnap? A hazaliságnak ugyan azzal az ég betivel, a logicának ugyan azzal a kérlelhetlen igazságával ég a

hazaíiság

;

fogják bebizonyítani, hogy a tálaltak,

nem

igaz abból egy

De ezek még csak

a

—

mit tegnap

comma

eldbe

se.

kisebb bnösök.

Ha-

nem

mit szólasz azokhoz, a kik a volt I>eák-párt idejében mint a sajtó osztály tagjai, megfizettet-

ték a

kormány

mellett

kezési alap cassájából,

irott cikkeiket

—

s

ugyan

a

rendel-

akkor tán

épen a sajtó-irodában dolgozták azt a másik cik-

ket,

a melyikben arról a kormányról, a melynek

kenyerét ették és a melynek nótáját

pen

tudták fütyölni

csületet,

—

lehúztak

olyan szé-

hazafiságot, be-

azért az egypár forintért, a mit megint

az ellenzéki lapok eassája fizetett ki nekik. Sok-

ugyanazon napon egy ugyanazon embertl egy ellenzéki és egy kor-

szor megesett, hogy egy

mánypárti lapban

Te a

ellen.

pedig ott a vidéken szidtad azt

a kötni

ki

a

emelted azt a tudtad,

vezércikk, az egyik a kor-

—

mány mellet, valót,

jött

hogy a

kormány

a másik a

kormányt védelmezi,

másikat, kit

és

egekbe

nem

a ki támadja és

szidsz és a kit megdicsérsz,

ugyanazon

ember. egy és A Deák-párt politikai erkölcstana megtrte az ilyeneket, s ma ezektl a köpeny-forgató barázda billegtetktl olvasol keményebbnél kemé-

—

nyebb támadásokat az És csodálatos! Te

nem

elvfeladó Tisza

hiszel

nekik, és

ellen.

k—

hisznek maguknak.

Gyönyörködtél a

II- ik

Kákay Aranyos

po-

magadnak, hogy az az ember, a ki Tisza Kálmánt minden oldalról így mutatja be teneked, mennyire ismeri a miniszterelnököt mennyire szivén fekszik

litikai

Elképzelted

tanulmányában.

;

65 neki a haza sorsa és a

—

érdeked,

te

édes

én

nemzetem.

könyvébl három

Elfogyasztottál a

Hiszen

adást. azt

szépen van

olyan

tekinted a te

ellenzéki i)olitikád

Kákay Aranyost pedig olybá

11-ik

maga

eo^ész kia-

niegirva.

hogy

hüdiájának.

nézed, mint a ki

elvszilárdság és a politika megtestese-

az

dett következetessége.

Joggal,

mert a

megtndja leckéztetni

hogy

személye

Hogy

felül

áll

rnikt'p 11-ik

politikai

a

tanát

a miniszterelnököt

..példátlan"

kell liinne*!.

el

erkölcsök

politikai

annyi szigorral hii-deti:

ngy

cynisinnsáért

Kákay Aranyos

erkölcstelenségen.

ö az önzés, szédelgés és elvteladások egy-

mást kerget

ái"amlatait(')l

sérthetetlen.

Es bocsássanak meg nekem, ha boldogságukat kénytelen vagyok megzavarni. De éppen egy visitkártya fekszik Mszíalornon és errl a visitkártyárl eszembe jut egy másik

A

V

i

s

i

hit boldogít

története. t k á r t y a Halják csak.

H-ik

Káka y A

i-

a n

yo

s

tagja volt a s a

j

t

ó

osztálynak, s ugyanakkor belmunkatársa egy ellenzéki lap szerkesztségének, a mi a Deákpárt idejében másként nem is történhetett.

—

Azután

oszlo}ia lett

egy k o

r

mánypár

t

i

lapnak

66 és

marta

azt az ellenzéket, a

szolgálatában

Még ez is

—

melynek eddig

—

állott.

ez is a Deák-párt

idejére

esik,

tehát

nagyon természetes.

E közben idomult, mert a

a kormánypárti

lap

— pénz minden,

tehát a

meggyzdés

és

mert, —

ellenzékivé

pénz

ugy-e kedves ma-

gyarom — nagy a meggyzdés hatalma

!

Kákay Aranyos munkatársa maradt

II- ik

a

az

ellenzéki lapnak és föllépett Erdélyben képviseljelöltnek

—

és megta-

szabadelv programmal,

gadta, hogy

valaha ellenzéki

volt.

Ez a képmutatás a régi Deák-párt erkölcseibl maradt még meg benne, de a történetnek ezen része már a Tisza-korszak alatt játszik Il-ik Kákay Aranyos ni ágról rokona Péchy Tamás miniszternek. Mint a sajtó osz-

—

tály elé,

javaslatot

tagja,

Kálmán

Tisza

terjesztett

s mint kéne a sajtó irodát reformálni.

hogy

benyújtva

Javaslatát

rokonát

meglátogatta

—

elég Péchi Tamást, abban a hitben, hogy ha jó rókának, Péchy bizonyára jó lesz hollónak,

a ki majd azt a sajtot, a mire Il-ik

nyos úgy Föl

vág3^ott, is

kifogja a szájából ejteni.

—

nagy embernek, dicsérni mind annak, a minek

dicsérte Péchyt

államférfinak, s

szokta azt, a kitl

remél valamit.

közben aztán elmondta nagy

t

és ügyét a

Dicsérete

szabású terveit a

sajtóiroda reformjáról, Tamást, ajánlaná

Kákay Ara-

s

kérte

Péchy

— minisztelnöknek.

67

Péchy

irt

egy visitkártyát, a melyben aján-

„t

és ügyét" a miiiiszterelnökaek, csak azt a hibát követte el, hogy magára a névjegyre nemirtaráacimzett adressét. — elégnek tartva az

lotta

„Kedves barátom!" Kákay Aranyos megmutatta a névje-

ajánlatot eszavakkal vezetni be ll-ik

gyet Tiszának,

Hogy

A fölött

és

s

határozott,

lattevvel együtt

^s

áll

itt

tartott"

—

titkok titka.

Il-ik

Kákay

„ügye"

és

hogy a javaslatot a javastette

ki

a sajtó

be egy második fordulat

osztályból,

—

„meg-

a

visitkártva történetében.

Egyszer csak hire

Aranyos

visszavette.

mikép? az a

miniszterelnök

i'igy

—

aztán

:

barátunk

jött,

elment

hogy

ll-ik

Erdélybe

:

Kákay fellépett

képviseljelöltnek a — Péchy Tamás ajánlatával. A kerületben a választást intéz egyének, —

Péchy Tamás következ tartalmú névfölmutatta: „Kedves barátom! Ajánlom

a kiknek jegyét

t

és

ügyét

jó akaratú figN^elmedbe"

—

szí-

vesen fogadták. Akadt azonban, a ki megkérdezte Péchjil, hogy nagy érdeke van-e neki ll-ik

Kákay megválasztásában ? „A legkissebb sincs." De hiszen az ön névjegyével

— —

szedi

szavazatokat 5*

a

68

—

„Én nem adtam neki névjegyet!" Gondolkozás után eszébe jutott, hogy az a névjegy, a mivel a Il-ik Kákay Aranyos Erdélyben házal, nem lehet más, mint az, a mely tulajdonképen Tisza Kálmánnak szólt. Péchy elmondta az esetet Tiszának, Tiszától

H

.

.

.

s így,

.

th Gy.

midn

erdélyi

képvisel

megtudta,

H

Kákay Aranyos

II.

is

.

.

th

.

.

hogy mozdítsa

Gy-t meglátogatta,

s

megkérte,

elé megválasztását,

s

kérelme támogatásául neki

is

H

fölmutatta a körutat tett visitkártyát,

.

.

.

.

th

Gy. azt kérdezte a jelölttl:

— — —

A az

„Nekem

szól ez a

névjegy?"

„Igen!" „Jól van.

Majd teszünk, a mit tehetünk."

látogatás végeztén Il-ik

Kákay Aranyos-

névjegyet

magához,

Íróasztalra

tett

—

akarta venni, de a házigazda megakadályozta nemes szándékában.

—

„Ha

—

úgymond

én személyemnek

semmi köze

szól,

—

ez

a

névjegy az

akkor önnek nincs

már

hozzá.

És darabokra

tépte a

Péchy Tamás

visit^

kártyáját.

* * Il-ik

képvisel,

*

Kákay Aranyosból nem s

lett

erdélyi

miután a sajtó osztálynak sem volt

69

—

már

tagja, visszatért azon i,ái-t kebelébe a melyet már annyiszor szolgált és annyiszor

—

megtagadott. Es nyoja,

Il-ik

Kákay Aranyos most

gyanúsítja,

rágalmazza

Tisza Kálmánt és az politikád bibliája

—

az

könyve a

szidja,

gu-

„elvföladó" te

ellenzéki

én édes nemzetem!

IV.

AZ

ÖSSZEESKÜVÉS ÉS HATÁSA A

1866-11

PARTALAKULÁSOKRA. Hogy

—

mai viszonyokat megérthessük; hogy méltányohii tudjuk a Tisza Kálmán ellenzéki politikáját és azon tettét, a melyei némelyek véleménye szerint elveit föladta, vessünk egy futó pillantást az 1867-iki országgylés eltti a

eseményekre.

1861-ben két párt a képviselházban

:

áll

egymással szemközt

a fölirati és

mind a kett: a^

Lényegileg egyet akart ország alkotmányának

határozati.

helyreállítását a fejedelem-

mel való kibékülés árán. Csak a módozatokban tértek el egymástól azok, a kik Deák Ferencet, és azok,

a

kik

Teleki

László

grófot

vallották

meg a két pártnak jellemz nevet, a melyben egy egész poli^

vezérökül. Ez az eltérés adta azt a tikai

programm

A

Teleki

nyert kifejezést.

László gróf

pártjánál

azon elemei csoportosultak, a melyek

az

ország-

tulajdon-

71

képen magva, ereje a hazának: a

magyarközépbirtokos osztály és azon néhány nagy vagyonii eml)er, a ki megszokta magát a tiszta

a

ság,

közép birtokossággal azonosítani

;

a ki megszokta

a magyarság érdekeit egyszersmind saját

keinek

érde-

tekinteni.

is

Ezen egyének és elemeknek a történelem logikája

szerint találkozniuk kellett a határozati

pártban. Ez elemek

nem

is

lelhették volna

másutt

elveiknek megfelel otthonukat.

Deák Ferenc, mint

bizonyára számolt ezen

álllamféríi,

midn

Ausztria

iránti

addig a határig ment

leli

tényezkkel,

engedékenységében csak a mely a legszigorúbb

el,

méltányosság korlátait

ebben

mély belátása

hazaíi és

nem

És

lépte át.

éppen

magyai'ázatát, hogy noha a határozati

pártnak tényleg többsége a helyzet kényszerének kisebbséget,

volt,

és

mégis

csináltak

engedtek

magukból

nehogy a felülrl támasztott aka-

dályok mellett

még

k

is

nehezítsék

azt.

a

mit

különben szintén óhajtottak, a minden jogfeladás nélküli kibékülést

szabadságának

Mi

lett

:

az

alkotmány és a nemzet

teljes visszaállítását.

a

Gl-diki

kísérlet

eredménye

—

ismeretes dolog.

18()5-ben az országgylés újra összehivatott,

hogy az

osztrák-porosz

háború

kitörése

által

72

—

rövid ülésezés után

alatt történt aztán az, is,

kevesen irtak még,

gosan és

csak

E háború

eliiapoltassék.

a mirl, ha sokan tudnak s

annyiban

a mit én csax

kivánok

futóla-

érinteni,

a

mennyiben szorosan tárgyamhoz tartozik. E háború folyása alatt jött létre vagy jobban mondva akart létrejóni a magyarországi

—

—

összeesküvés.

A magyar

nemzet gondolkozása és jelleme

—

sokban találkozik a

franciáéval.

Lapozzuk

át a világtörténetet és ugy fogjuk hogy annyi bels zavargást, mint a mennyi hazánkban és Franciaországban történt, egy nemzet históriája sem mutat föl. A két nemzet jellemének egymással találtalálni,

még a parlamenti tárgyalásokban fölismerhetk. A miénknél zajosabb hogy

kozó vonásai is

ne mondjam

—

—

boti-ányosabb

országgyléseket

csak Franciaoi-szágbaii találhatunk.

A banó

nemzeti hiúság, lovagiasság, könyen lobfantázia,

folyólag a

heves

nemzet

véralkat,

egyéniségének

zelmi politikára hajlása ép ügy ciában,

mint

francia és a

a

s

mibennünk.

magyar

—

kiválóan

meg van

A

között csak

magyar nemzet érzelmi

mindezekbl a fran-

különbség az.

ér-

a

hogy mig

politikájának

eshet-

73

vagy veszélyeit a helyes

leges túlkapásait

tikai ösztön ellensúlyozza vagy teszi jóvá

a

magyar nemzetnél a hamar

poli-

míg

s

;

fantázia

lol)hanó

mellett bizonyos conservativismussal találkozunk

addig a francia határozottan

nem

kai actióihan

könnyelm

mindig hálás

ott

—

irányadók.

j)oliti-

:

annyira nemzeti, mint inkább

társadalmi érdekek s a modern

méinek

:

Tán

o

esz-

civilisatio

talajra

lel

áramlatai

jellemrokonság

okozta,

hogy a magyar nemzetnek tettekben nyilvánulni készül elégiiletlensége nem egyszer remélt támaszt

meggondolatlan

F'ranciaoi'szág

mséggel

könnyel-

odavetett Ígéretei l)en.

így 186 l-ben Na|)oleont úgyszólva megváltónknak tekintettük, s kalandosnál kalando-

sabb mesék reteirl, a

keringettek a francia

—

melyek

gyarországot

lesznek

közhit

császár

Ígé-

—

szerint

megváltandók

Ma-

Ausztria

igája alól.

Az

kapcsolatba hozatott teivel.

Napóleon

sének szerették

tekinteni,

Garibaldit

is

s

alakulása

légió

állítólagos ígére-

Garibaldit a francia császár

ménysége dalokban dalok

magyar

olaszországi

a nép

szövetségc-

éltették,

várták

és

hite

a

kifejezést nyert,

és

i-e-

mely

hívták a

haza megmentésére.

Hogy zeti

a Bach-korszak ellen nyilvánult uímu-

elégletlenség

mány volt e

fölötti

s

az

elveszettnek

hitt

keserv visszahatásának nagy

alkot-

része

kalandos masék terjedéséb(Mi. ép oly két-

74

a mint

ségtelen,

hogy a határozati

igaz,

párt

többségét szintén ezen körülniényeknek köszöni.

És ha a nemzet hangulata tán nem ilyen elkeseredett, valószín, hogy Deák Ferenc túl megy a méltányosság határain, s már 1861- ben megköti a kiegyezést azon engedmények árán, a melyeken

1867-ben megvásárolta.

azt

hangulattal neki

számot

is

hangulat hatása

állott

ragaszkodása az alkotmány

teljes

hoz,

s

innen

alatt

párt akaratából

is

a nemzetnek,

pártot

a határozati

a kik

vénytisztelet,

visszaállításá-

a

azon

tagjainak

képezték,

—

a

azonnal

szakított

is,

tör-

conservativismus

a nemzeti

helyes politikai ösztön

voltak

kalandos tervei

a nemzet

s

e

kisebbséggé olvadása.

lett

bármennyire

Mert

st

merev

innen

többségének

párt

határozati

a

e

vetni,

kellett is;

De

és

a

ter-

e

vekkel mihelyest a kibékülést a birodalom má-

minden jogfeladás nélkül reményiette. sokan a felirati pártb()l szintén kívánták

sik felével

Ok

és

az alkotmány helyreállítását Ausztria hozzájárulásával,

s

a birodalmi kapcsolat szétválasztására

csak azért gondoltak, mert

közeled

A

fél

tének,

II.

hitték,

alakulása,

tehát

hogy a

magamat is,

és

folyo-

szabadság szereteígy kifejezni,

történetének:

Kákay Aranyos

többsége

szükségszer

jellemének,

ha szabad

nemzet egész mint

párt

kisol)bsége

a nemzet s

nem

Austria legyen.

határozati

önkéntes

mánya

—

—

és a

a

ki,

— Teleki László

gróf

75

másként magyarázza, st a kise))bséggé olvadt többséggel és annak politikájával gúnyt merészel zni, az meghamisítja a történelmet, arcul üti nemzetének legma-

és

pártjának

szereplését

gasztosabb törekvéseit,

eszméit

legszentebb

—

ember nemzeti törekvésekkel vagy es zm ékkel valamit töha ugyan az ilyen

rdik.

És a mint a határozati párt poütii<;ii sze18Gl-iki idszak történetének replése az 1849 ugy szükségszer következménye volt,

—

—

az

18G7-iki

1861

— G7-iki

eredetét és

eszményekben

jogosultság á

A remény oil)en elkeseredettebl)é

alkotmánya

politikai

ellenzék

lett

magatartása, az

magyarázatát,

leli t

megcsalatott azáltal,

hogy

nemzet

csak

felfüggesztett

és szabadsága bilincsein valami ke-

veset tágítottak. lés összehivatott,

sik felének a

Midn érezte,

1865-bon az országgy-

hogy a })irodalom máde

magyarokra szüksége van.

közelmúlt példáján okulva

—

nem

hitt

a

föltétle-

nül e második közeledés szinteségében. Hozzájárult

még

az osztrák-porosz háború kitörése, és

hogy Austria ereje Mindez gyöngül. jelentékenyen azon tudat,

teszi,

e

háboi-ú

által

meiifoghatúvá

hogv az elégületlen nemzet 18b5

t>ti-ban

76

kedvezbbnek hitte az alkalmat, mint valaha arra, hogy magát Austriától teljesen függetlenítse. Parisban egy comité alakult, a mely az

nos elégületlenség -totta

szálait

általá-

csomóba fzte,

szi-

és az összeesküvésnek rendszeres hálózatát

volt

kitörend

a

megyében

Minden

Magyarországon.

szervezte

egy fnöke

fölkelésnek,

a

ki

mellett végrahajtó bizottság intézte a forradalom

— Lázas izgatottsággal

ügyét.

várták az osztrák-

minden

porosz háborúról érkezett sürgönyöket; vesztett

támasza,

sugara

ügyének újabb az ügy sikerének egy újabb remény-

csata s

elégületlenek

az

volt.

Klapkának

kellett

volna a

megalakítani, s a határhoz

közel

magyar légiót már nem

—

emlékezem, melyik porosz falucskában volna az önkéntesek összegylendk.

alkalmas

pillanatban

—

lettek

hogy egy

Magyarországba

betörve,

a függetlenség zászlóját kitzzék.

Azonban Austria szerencse-csillagának halványodásával növekedett idebent a komolyabb gondolkozású elégületleneknek rokonszenve

,

mint

inkább

—

nem annyira

reménye

az

iránt,

hogy Magyarország jogos követelései forradalom nélkül is teljes mértékben ki lesznek elégítve alkotmányos úton, az országgylés hozzájárulásával. És a komolyabb gondolkozásnak lassan-

—

kint visszavonultak az actiótól:

kivonták magu-

kat a bizottságokból, s mikor arra került a sor,

hogy

a

magyar

légió

mködését

megkezdje.

csak egyetlen

ember ment

—

szereplk közül,

ma

is

külföldön

az

ki

a jelentékenyebb

Károlyi,

efryik

ki

valahol.

él

Mikor arra került volna

a

sor.

elégületlenek szövetsége nyíltan lépjen telen megköttett a

a

Austria

))éke

az

ho<^y tol.

hir-

Poroszor-

és

szág között; Klapka elvesztette támaszát

po-

a

rosz hadseregben; az országgylés lehet gyor-

san összehivatott és az elégületlenek józanabbul

gondolkozó része kárpótolva tndta magát

hogy a

nemzet

a

jogait

féltett

al)l)an,

parlamentben

fogja kivívni.

így alakult

melynek

tagjai

meg részint

a

.,s z

é

1

b a

s

1

old

a

1

",

tényezi voltak az 1865-

66-iki összeesküvésnek:

részint a nemzettest oly

elemeit képviselték, a melyek a megkötött béke

azon elveket látták veszélyeztetve, melyek-

által

ért

fegyverrel

kezükben

volna

lettek

ké[)esek

sikra szállani.

Ezen elemek de

teljes

kább,

ma már nem

„függetlenséget''

mert

túlzásaikban

..kiegyezést",

követeltek, i'igy

voltak

annál in-

meggy-

zdve, hogy Austria kénytelen engedni Magyarország követeléseinek, mert csak Magyarországra támaszkodhatik.

Túlzásaikban követelték az 1848-iki állapotok teljes

visszaállítását,

tagadták félre,

s

—

de

st még

a 48-iki törvények

közjogi kapocs

elismert

által

a

pragmatica

létezézét is

meg-

nem

csak

sanctiót

elmagyarázták.

Ezen pártnak

meg

alakulni

kellett

a

kép-

viselházban, mert ennek a pártnak történelmi

A

múltja van. zeti

párt tagjainak lelkében

él nem-

conservativismus e történelmi múltban hitte

jövend

politikai szereplésének alapját, folytatását.

Es a mig a magyar országgylésben a magyar nemzettest meghamisítatlanul lesz képviselve,

addig a széls baloldal elvei

nem fognak

abban szószóló nélkül maradni.

alakult meg ama józanabb

És igy gületlenek

a „bal

közép"

részébl, a kik

az elé-

186 1-,

ben a határozati párt elemeit képezték.

Fennebb jeleztük néhány sorban az 186166-iki események által elidézett helyzetet, mely annyira megváltoztatta a viszonj-okat. hogy az 1867-ik év „balközépet" az

1861-ik

rozati párt "-ja folytatásául tekinteni

186 l-ben arról

volt

szó

:

év

nem

„hatálehetett.

méltányosak

legyünk-e vagy követeljünk? 1867-ben pedig arról: milyen legyen a közjogi kapcsolat Austriával,

s

e

közjogi

kapcso-

79

és független-

latban az ország teljes önállósága

—

sége mily garantiákban nyerjen biztosítékot;

más

szóval

egyeznünk

Austriával eltérés,

hogy

hogy

vára

ezen

kell

csak

,

hogy

voltunk,

1867-))en tisztában

:

abl>an

ország ja-

az

kiegyezést

elnyösebben

lehessen

volt

meg-

csinálni.

Deák Ferenc

vagy

attól

tartott,

1861-iki követelésekhez mereven

hogy az

ragaszkodván,

az óhajtott kiegyezkedés ismét meghiúsul, vagy

a porosz háború után erósebbnek hitte Austriát,

mint a milyen tényleg

tányosnak, hogy

volt,

vagy nem

mé

1-

gyöngeségét az

az ellenfél

maga elnyére zsákmányolja

ország a

látta

—

ki,

ha

ugyan jogaink teljes biztosítását követelni egyértelm az e ny ö k ki z s á k mán y 1ásáv a pedig vagy ugy vélekedett, hogy alkotmányunk helyreállíttatván, késbb sokkal könyebben fogl

1

juk

önállóságunkat

teljes

és

függetlenségünket

Austriával szemben biztosithatni

dések megoldása egyenlítést,

nehezítheti

;

a mely kér-

s

vala

a

békés

ki-

azok késbben úgyszólván önmaguk-

vagy legalább nagyon könnyen leküzdhet nehézségek mellett fognak megoldatni. tól

A

balközép ellenbon így okoskodott Ausztria határozottan utalva van a kibékülésre, mert :

erejében meggyöngült, szélyeztetheti, lével

—

nagyhatahní

állását ve-

ha a birodalom nagyol) l)ík

fe-

—

És

úgyszólván

így okosdott:

s

az

—

hadi

ország kész

lábon lett

áll.

volna tiprott

80

szabadsága,

felfüggesztett

zeti jo.íiaiért

fegyverre

alkotmánya

E

kelni.

egy hajszálnyit sem

adhatunk

kább nem. mert ha a

teljes

—

biztosíthatjuk;

és

nem-

jogokból

tehát

annyivalin-

fel,

ma nem

önállóságot

ha mindenre

—

kitérj odó

kiegye-

zést nem csinálunk nagy kérdés, hogy egy más alkalommal csinálhatunk-e, miután a közelmúlt események is igazolják, de maga :

—

—

minden lapja tanítja, hogy Ausztria hagyományos politikája csak akkor enged Maa történelem

gyarországnak,

s

csak akkor

ismeri

—

zetnek alkotmányos jogait, mikor

van reánk: litika, még ha szonyok

másik

—

hogy ez a íiagyományos po-

lenne

is

érdekeinek

hogysem, — ha thántúlra

szüksége nem

a kibékülésre Ausztria

által fele

s

nem-

a

el

szorítva,

inkább

sokkal

a

vi-

monai'chia

a

kedvez,

a megoldatlan kérdésekbl Laj-

haszon

háramlik

—

azoknak késbbi

ehntézését egykönnyen megengedje.

És így okoskodott: kell módok- és eszközökrl gondoskodni, a melyekkel a birodalom két fele között

elforduló közös ügyeket a

teljes jog-

egyenlség alapján lehessen elintézni. Es végre így okoskodott: a méltányosság megköveteli ugyan, hogy mi Ausztria terheinek egy részét átvegyük,

hogy

azzal

És

magunkat

midn

de

nem

olyan mértékben,

károsítsuk.

a többség az

1867. XII.

t.

-cikket

és az azzal rokon kiegyezési kérdéseket a

Ferenc

politikája szellemében oldotta

Deák

meg, a

bal-

81

közép a közjogi kapocsnak ilyen tag magyarázatát nem tehette magáévá, s ezen törvénycikk

annak

függelékei ellen határozott oppositiot képezett, úgy fogván fel a
i

többi

i

ságot és függetlenséget az Ausztriákötött kiegyezkedésben zának biztosítani a k a 1 a k. És ebbl eredt Tisza Kálmánnak val

k

ha-

a

i-

balközépnek hét éven keresztül oppositioja, a

kül

kimerem

—

és a volt

folytatott közjogi

melyrl ma minden habozás nélmondani, hogy az nemzeti

—

politika; a magyar nemzet gének politikája volt.

t

ö b

1)

s é

-

Meglehet, hogy Deák Ferenc theoriábaii jól gondolkodott meglehet, hogy okoskodását a gya:

korlat

is

helyben hagyja vala,

ha pártja maga-

tartása ezen okoskodás érvényesítését

tetlenné nem Szükségtelen

—

lehe-

teszi.

bvebben indokolnom, mi

által

Az elz fejezetekben elmondtam már, hogy mily könnyelmséggel élték ki az ország gazdagságát,

—

tették tönkre hitelünket,

— csinál6

82

adósságokat úgy, hogy Ausztria erósebb, gazdagabb,

ták és szaporították

már

hét év utáu

hatalmasabb

mint mink,

volt,

Deák Ferenc

az

hogy a

annyira,

megoldatlanul hagyott kérdé-

által

sekben alkuba se lehetett vele bocsátkozni. Növelte gyengeségünket Ausztriával szemközt belügyi viszonyaink is,

a

melyekért

a

kétségbe ejt

Deák-párt

elég

állapota

cynikusan

Tisza Kálmánt és a balközépet tette felelssé

—

közjogi oppositiója miatt.

esztend eredTisza Kálmán 1867-ki

Valójában pedig

hét

ménye igazolta a politikájának helyességét, igazságát és a balközép vezérének éles elrelátását.

hogy a nemzetnek még azon a része is, a mely 1867-ben Deák Ferenc reményeiben osztozott, belátta, hogy e remények nagyon ingadozó alapra lettek építve és csatlaannyira,

Igazolta

kozott a

—

den népszerségét elvesztette

magának többséget legnagyobb

;

—

igazolta az

És

az

;

Deák-párt min-

hogy a kormány

csináljon, a választásoknál a

erfeszítésre

pátoktól Adriáig" mellett

A

Tisza pártjához.

volt

tüntettek

szüksége

:

„Kár-

a balközép elvei

egyszóval Tisza Kálmánt és nézeteit

—

id.

id megadta

az igazolást Tisza azon

hogy a belügyi reformkérdések sikeres megoldása egy hiányos kiegyezés által lehetetlenné van téve. Láttuk, hogy a Deákpárt

állításának

is,

83

uralkodása

minden melyek

országgylésnek majdnem Austria, vagy olyan ügyek a az

alatt

—

idejét

megkötött

a

következményei

kiegyezés

—

gyanánt tekinthetk

vették

Innen

igénybe.

van, hogy a Deák-párt által foganatba vett bei-

reformok legnagyobb szabály,

roson

rend-

félszeg

munka: innen van, sok törvényünk csak a papi-

nagyon

hogy

csak

része

elsietett

felületes,

törvény; végre innen van, hogy számos

orvoslást váró jogi, közgazdasági vagy tásadalmi

még ma

baj

—

megmaradt annak, a mi

is

bajnak, mert

való

örökös

nem

volt

—

az

súrlódások

miatt

Austriával

az

oi-vosláslioz

volt

kormánynak

a

ideje.

Tisza K á közjogi p p

m á n mégis

1

s

i t i

V a

1,

t

e

1

hagyo

1

tehát föladta

1

a

el-

veit, igy fogják mondani azok, a kik a fönebbi sorokból meggondolás nélkül vonnak

maguknak

következtetést.

Csalódás Tisza

!

Kálmán

hét évig állott a közjogi op-

minden esetre abban a reményben, hogy a nemzet többsége l)e fogja látni az 18G7-iki positio élén.

XII.

t.

c.

láspontja,

tarthatatlanságát s

mint

a

érvény esi th etó

tények lesz. A

az

ó

politikai

által igazolt

nemzet

ál-

—

többsége 6*

84

de

a

nem

a

talán belátta,

hét évig

—

Tisza

Kálmán

positio élén,

képviselház többsége nemzet többsége volt. hét évig állott a közjogi op-

mert hét évig szükség

ezen az alapon

ellenrizze

volt reá,

hogy

kormányt, a

a

mely tevékenységének legnagyobl) részében az ezen alapból ered ügyek elintézésére volt szoHét év alatt azonban azon viszásságok, ritva. a melyek az 1867. XII. t. c. hiányait kirívóvá tették,

lassanként

már ugy

a hogy

Hét év

—

alatt a

vagy

elsimittattak.

Deák-párt annyira meggyön-

anyagi

gítette az ország

erejét,

hogy

józan gondolkozásii embernek be kellé szerint a

—

megoldattak

elenyésztek,

minden

látni,

mi-

Deák Ferenc kiegyezése egy végzetes

kiegyezés, a melyen változtatni ki tudja lehet-e, és mikor? Hét év alatt a józan gondolkozóknak

be

kellett

látni azt

is,

hogy az uralkodó, a

birodalma mindkét felének hordozza,

határozottan

XII.

sértetlen

t.

c.

jólétét atyai

ragaszkodik

az

ki

szivén

1867.

épségben tartásához, mert a

monarchia belbékéjét ezen törvénycikk megváltoztatása által okvetlenül bekövetkezend viszálykodásokkal megzavartatni kedést Austria fölidézni

—

és

nem

s

az

ellenséges-

Magyarország közütt ujolag akarja.

Tisza tehát, midn az 1867. XU. t. c. által szabályozott közjogi alapot elfogadta, csak kötelességét teljesité. Nem adta fel elveit, hanem elismerte

85

a

—

törvényt

a z

t,

m

a

i

t

be

törvén

ke

1 1

e

1 1

1

yn á

t

e

n

i

k a,

é s li

o

I)

e Iá

1 1

a

gy

z

a ó

nézetei érvényesüh^sének egy hosszú

idre nem

c s a

k a

de a Deák- párt s útjában áll.

u

z

ra

I

ko dó a k

által elrontott

a r a

t

a,

helyzet

i

Ha

valamiben

Tisza

hibázott

valamely hibájáért szívós el V -szí árd Ság,

vádolni lehet,

1

a

midn már

a

az

t.

t

ha

s

ez azon

melylyel

még akkor is 1867. XII. c

teinek érvényesülését

— ugy

néze-

reményiette, által

megal-

kotott közjogi ka})0(.'sbl eredett viszás kérdések

—

közül csak néhány raitanivaló ellentét

—

alig jelentékeny

elsi-

maradt meg kíegyenlitendnek.

Vádolni lehet t ezért, annyival inkább, mert m a k a c s s á g a lehetvé tette, hogy a Deák -párt országpuszgarázdálkodásait hét évig f o yt t ó 1 1 neki ezt megakadályozni ta s s a, h i

1

1

módjában

lett

volna: mert

sokkal józanabb

politikusnak, sokkal mélyebb belátásu embei-iiek ismerem a korniányelnököt, mintsem feltegyem látta, miszerint az r()la, hogy elb be nem közjogi politikája egyelre a maga teljességében és

összeségében

azért,

de,

mert

nem

—

jó.

nem éi'vényesithet. Nem nem helyes és nem igaz,

mert a Deák Ferenc kiegyezésével a föntebb

érintett

rekvés

okokból

minden

bizonytalan

lyokba ütközik.

idi-e

messzebltre

men

legyzhetlen

tö-

akadá-

86

nem

Ezeknél fogva

szükségei

bizonyítást,

hogy Tisza se f öl ne ra a d ta, se föl nem tartotta, se félre nem tette elveit, csak a létez alapot fogadta

el

olyan bázisul, mint a

melyrl a fejedelmi akarat Magyarország alkotmányos kormányzását ez id szerint egyedül véli lehetnek, s mint a melynek felforgatá«;a az ország mai belpolitikai és közgazdasági viszonyai között csakugyan komoly veszély Ível fenyegetne; mert ma Austria az ersebb fél ellenünk, sokkal ersebb,

mint

1867-ben

Magyarország

volt

ellene

— hogy egy közönséges addig használjak — virágjában

Mig hazánk, fejezést

ki-

volt,

Tiszának kellett a közjogi oppositiót

mert a viszonyokon

lehetett

ha a balközép kell idben Kellett is,

neki

folytatni

folytatni,

volna változtatni,

nyer többséget.

—

a közjogi oppositiót azért

mert számos kérdésben az uralkodó kormány

politikája

errl az alapról

támadható, de ellenrizhet

volt is.

nemcsak megÉs végre kellett

a közjogi oppositiót folytatni, mert Magyarorszá-

—

gon

sággal

ma

is

séges.

és ezt

merem

kimondani

—

a legnagyobb egészséges

határozott-

pártaiakulás

még

csak a pártoknak közjogi alapra helyezésével lehet-

87

Nálunk addig, a raig Austriával a pragmatica sanctio által megállapított közjogi kapocs fennáll; s a mig a monarchia két felének közös ügyei léteznek, minden belügyi kérdés — bár

—

els fontosságú

de

másodrend

dolog. Nálunk a közjogi

kapcsolat

keinket Austriától mindig óvni, védeni, kapzsi

politikáját

ellenrizni

érde-

mellett

— Austria És

szükséges.

ez

hogy a magunk dolgait nyugodtan, úgy intézhessük, hogy az egyik szemünk ne mindig Austriára nézzen, vájjon miben akar teszi lehetetlenné,

ipari, kereskedelmi és közgazdas ág fejldésünknek ártani. Mi épen úgy vagyunk ezzel a közjogi kapkorcsolattal, mint a hogy Franciaország a

—

mányforma társasági",

kérdésével.

A

pártok

vagy

„császársági"

tervek szerint

tömörülnek,

csekélyebb kérdésnél

is

s

ott

is

„köz-

„királysági"

a mint

visszahat, ki

ott

a leg-

indítvá-

hogy az indíttítrekrepublikánus vagy ványozó monarchikus véseinek mi érdeke van, s mi elnye lehet az azonképen náindítvány keresztülvitelében; lunk is a legcsekélyebb kérdésre hatással van

nyozza,

s

már

kutatják okát,

—

azon közjogi kapocs, a melyben hazánk Austriáismétlem, mert ez így van val áll. Tehát

—

—

egészséges p á r t a a k ú á s Magyarországon csak úgy lehetséges, ha hogy egy

l

1

88

apártok

— közjogialaprahelyezkedve

állanak szemközt egymással.

hogy

Ez állításom igazsága mellett szól elször^ az els oppositio, a mely a Tisza-kor-

mány

—

ellen alakult,

kiegyezési

a

kérdések

els tárgyalásánál született meg; másodszor, hogy az egyesült ellenzéket szintén a kiegyezési tárgyalások körüli nézeteltérések

Tán

öntudatlanul, ösztönszerleg

dési viszketegbl,

désekben

mert úgy

:

hozták

életre.

— tán korteske-

hitték,

hogy

e kér-

fognak tudni legjobban hatni a nem-

zetre.

Akár a tény

így,

akár úgy, de a tény megvan

— állításom

és-

mellett bizonyít.

A

következ fejezetek föladata lesz annak kifejtése, hogy miért nem egészséges sem a mostani ellenzék,

elv

sem a

volt független

szabad-

párt alakulása.

E

kívánom még érinteni,, magához és politikájához

helyütt csak azt

hogy Tisza Kálmán

volt következetes akkor,

midn

az

1867. XII.

cikket koi'mányzási alapúi elfogadta.

t.

89

Ö nem adta föl elveit, mint az egyesüh ellenzék különböz árnyalatai cselekedtek; nem hanem belátván, is tartotta fenn azokat, hogy az elvek teljes összeségükben való érvényesítése ez idó szerint leérvényesíti azokat a korhetetlen:

—

—

mányzásra elfogadott alapon

—

las-

sanként. Mindenek eltt megold kérdéseket, a meDeák Ferenc és pártja megoldatlanul lyeket hagyott; azután törekszik az orszáfjot az ..elbbi törekszik helyreállapot"-ba visszahelyezni:

—

állítani

az egyensúlyt

az államháztartásl)an

törekszik az ország anyagi gyarapúlásáiiak segítésén

a

;

nemzet faji

és törekszik a

magyars ág

t

1

s

i'i l

yá

t

—

:

e r ej é

el*^t

és

növelni és fejleszteni.

Ez három olyan sarkalatos alapvonása Tisza Kálmán kormányzási politikájának, a melynek mindenike együtt és

különvéve egyaránt bizto-

vannak hivatva Magyarország jogainak és

sítani

önállóságának Ausztria ellenélien való vényesítését, s a

hatóan

—

mutat

hanem

—

melynek mindenike

nem

e föladottnak

teljes

ér-

kézzelfog-

az elvek

föladására,

látszó

elvek valósítá-

sára irányuló következetes, rendszeres és szivós törekvésre.

Különben Tisza Kálmánt ellenzék

is

szépen

segíti.

törekvéseiben az

90

Olvasóim emlékezhetnek, hogy a kormáoyelnök ellenzéki vezér korában mily

hevesen

tá-

madta meg a delegatiók intézményét. Nos, a 60 milliós kölcsönt a delegatiók megszavazták, s megszavazták a delegatióellenzéki tagnak különböz pártárnyalatú

—

—

jai

is.

Akkor, szó,

midn

fedezésérl

e kölcsön

azok az ellenzéki vezér-egyéniségek,

volt

a kik

delegatióban megszavazták — a kölcsön fedezését a képviselházban csak bizonyos feltételek melmagát a kölcsönt a

lett

szavazzák

Ez

meg.

által

a

képviselház

fölébe helyezkedett a delegatiónak s megeshetik

hogy a mit a delegatió megszavazott, nem szavazza meg. az országgylés Tanulság, hogy az ellenzék fényes igazsávala,

—

legatiókra

Kálmán nézeteinek a devonatkozólag, s adja el magát még

egy ilyen

eset,

got szolgáltatott Tisza

hogy

az

ellenzék

ez absiírd intézményt

törvényjavaslat solhatja

által,

oda

vagy

vagy ugyan

segiti

Tiszát,

eltörülheti ily

egy

utón orvo-

annak hiányait.

Es ezen az eseten kivül fognak még fölmerülni dolgok, a melyek Tisza Kálmán ellenzéki politikáját igazolandják, s annak lassankénti ér-

91

vényesítését a

szükség követelményeihez képest

lehetvé teendik. Az út egyengetve van hozzá a kiegyezés által, a mely, hogy mennyivel jobb annál, a mit a Deák-párt

létesített,

csak

kellleg, a ki párhuzamot tud

mai és

tiz

az

méltányolhatja

vonni

az

ország

év eltti anyagi állapota között.

V.

A MÁSODIK FÚZIÓ. Alapja: önzés,

hatalom utáni kapaszkodás

és politikai szédelgés.

Összeköt kapcsa az elvföladás. Fegyvere rágalom és világbolonditás. Ez a második fúzió. :

:

Az tette

alapot

ezt az

mindenki

ismeri.

Nyilvánossá

ügyetlenségük, melylyel az egye-

sülés hálójába igyekeztek megfogni a volt

pártnak azon tagjait,

hazafias

és

józanul

a kik a többség kötelékébl

vonták és

nem

is

Deák-

gondolkozó

még

ki

nem

vonják ki magukat. Mindenki

hogy Tisza ellen a Deák-pártot akarják megint szembe állítani, ugy a mint a két párt 18í)7-ben szembe állott. látja,

93

A

még nem

kiket

lépre,

csaltak

azokkal

vagy kacérkodnak, ha reraénylik, hogy az illetk megfoghatók; vagy egyíígyú viccekkel boszantják azokat, a kiknek a kormánypárt kebelében maradásáról

meg vannak gyzdve.

mert ezzel csak a kormánypárt hatalmát fogják megnövelni s maguk iránt bizalmatlanná teszik az ország közvéleméÜgyetlen taktika,

E

nyét,

már

bizalmatlanság

nyilatkozik

is

és

nyilatkozott mindjárt a fúzió kezdetével.

ugy

Ezen azután

akarnak

segíteni,

Tisza ellen rendszeres gyanúsításokkal élve figyelmét

nemzet terelik s

k

hogy

midn

magukról

hogy

—a

kormánypártra

a

azt népszerütlenitcnék azt hiszik,

lesznek népszerekké.

fegyverük.

Ez az

De nagyon

jól

tudják azt

is,

hogy a parla-

menti botrányok inscenirozása és a rendszeres egy szóval Tisza személyének és rágalmazás

—

pártjának népszertlenitése

hogy az országot maguk

még nem

iránt

elég ahoz,

kedvezen han-

golják.

Segítenének a dolgon olyképon, hogy amit senki

sem akar nekik megcsinálni, megcsi-

náltatnák

k maguk.

94

így a múlt hónaploan az egyetemi ifjúság tüntetési kedvét akarták felhasználni, hogy a

professor

Szilágyinak szánt fáklyás menetet az

egyesült ellenzéki kör eltt a

párttag

Szilágyi-

nak rendeztessék, hogy ekép a tüntetés els sorban pártszinezetü legyen. Bánhidy Béla báró

már meg

csinálta a

is

a

beszédet,

szónoklatra fog válaszolni,

a

mit arra a

melyet az ifjúság

vezére a kör ablakai alatt elmondandó

A

szép tervvel azonban felsültek.

lesz.

Ok, mint

jó részben a Deák-párt erkölcsi kátéjának szerkeszti, ugy hitték, hogy pénzzel mindent lehet

még

—

népszerséget és tüntetéseket is. Megigérték az ifjúságnak, hogy ha a fáklyásme-

venni,

netet a kör elé hozzák,

„minden eszközök-

kel" segítségükre lesznek. Az ifjúság szereti ugyan kijelentette

nem

nak, hogy

így igy

nem

a tüntetéseket, de

a poUtikai becsület fölkent lovagjai-

nem

eladó.

kapott Szilágyi fáklyás menetet és

történt ovatió a

mindenre

lelkes ifjúság

részérl a habarékok dicsségére.

Ha mint

k

történt lapjaikat

lyásmenet

volna,

a

nevezik,

imposans

„független tele

voltának

sajtó", a

leendett a

fák-

magasztalásával,

95

vezércikkek hirdetik vala

ellenzék

egyesült

az

népszerségét, elveinek falakat i-eszkettet hódításait, a Tisza kormány közel bukását és több dolgokat, a mint

ékes

efféle

ez

már

ilyenkor

szokásos.

A lak

—

közönség pedig

mögé

nem

színfa-

meg kétkedk

és az ellenzékben

kormányban hivk

a

láthat be a

pedig,

hinni,

—

talán

kedni kezdenének.

hogy

Most,

az

orrot kaptak, mindenki sült

polgároktól

egyetemi látja,

hogy az egye-

— szóval — mindenki

megha-

séges eszközökkel elidézni, i

akarja

;

látja,

eljárásuk,

szavuk,

tettük,

—

népszerséget vásárolni, mester-

ellenzék a

misít t a t n

két-

hogy az

politikájuk

—

egy

nagy hazugság, egy óriási világbolond

i

t

á

s.

Tisza

Kálmán pedig elmondhatja magáról

és pártjáról

eljárás után

ily

Bánk-bánnal:

„A becsületes kínoztatik, Megostoroztcatik, kipörkölik Szemeit,

Csapást

s

midn minden

kiállt,

kitelhet

akkor törik kerékbe

Es így, ha késn is. megismeri. Hogy ugyan becsületest kell játszani,

De

valóban lenni mégis oktalanság. Min dics ellenben becstelennek

96

A

sorsa, csakhogy tudja a közönség Jó véleményét meghódítani, Akkor azonban, hogy a becsület álOrcája mellett büntetetlen elKövethet undokságokat, vakon

A

legemberebbnek

hír

szenteli.

—

Föhivatalra lép ottan rabol Mindent el a szegény bohóktól, a hol Akarja minden emberek vele Óhajtanak egybeköttetésbe lenni Gazdag s hatalmas léte barátinak Lehet javokra söt a menyet is ;

;

;

Gyakorta ugy megnyerheti Részére, gazdagságából kitellö

Több

áldozattal,

Lesz még

Becsületes, ki

k

Igen,

hegy sokkal becsesb

mint az a szegény semmit sem tud adni."

elótte,

még

a

menyet

megnyerhetik

is

van

több áldozattal, hiszen közöttük

—

a con-

servativ párt.

Az összeköt kapocs, a mely tartja,

zást,

e pártot együtt

lehetetlenné teszi rájuk nézve a

ha netán többségre jutnának

Abban a fejezetben, a vekrl" beszéltünk, példával somat.

hol is

a

kormány-

is.

„föladott

igazoltam

el-

állítá-

Meglehet azonban, hogy kormányra ju-

tásuk esetén újra feladják elveiket és miután

—

mundus

és

se

expediet,

találni

módot egy compromissumban,

fognak

utat

mely szerint az ország ügyeit intézhetik a nélkül, hogy tara

97

taniok

kellene

miké))

,

egymással ellentétes

az

minden második nap bomlással fenyeEz angessék a hatalomhoz jutott majoritást. nál könyebb nekik, mert hiszen éjien azért hatalomhoz jussanak. egyesültek, hogy eleinek

—

De

pártalakulásuk

azért

még

sem

lesz

egészséges. a

me-

magatartásukban követni

kell.

í^incsenek tisztában azon lyet Austria iránti

E

nem

tekintetben

birnak megállapodott elvek,-

mert a

eszmékkel,

határozott

grammjuk Magyarország ez

érinti,

csak

mert

Kálmán

i)ro-

Austriához

S ha még legalább erre

positiv javaslattal állnának elé

is

teszik,

mennyiben

viszonyát

a kiegyezési kérdéseknek meg-

oldására vonatkozik.

nézve

[)olitikával,

programmjuk

;

mindössze

nem

de

Tisza

a

kötött kiegj^ezés negatiója s valami

által

homályos Ígéret arra nézve, hogy ha ó rajtok ha így nem sikerül állana, a kiegyezést így,

—

ügy,

amúgy

—

—

ha úgy sem kötnék meg.

Engedelmet kérek, nemzet bánni

vitális

nem

ez

érdekeivel

lehet.

minden részében

Itt

jönne

létre,

nem program m

vagylagosan

határozott

kifejtett

ségesek, mert ha ilyenek

hát

iiány

!

—

A cl-

kell:

és igazolt elvek szük-

nem

léteznek,

akkor

98

—

a hosszát

végét

nem ér

alkudozások bizo-

nyosra vehetk, mely esetben megint az ország belügyeit illet kérdések vagy rohamos gyorsasággal

és

nem

vagy éppen

felületesen,

fog-

nak megoldatni. Szigorúan körvonalozott elvek

hogy a

a melyek meghatározzák, a

kapcsolatnak

közjogi

nem

Ha

érzi.

érzi,

párt

hiányait

— miben

a kiegyezést, a melyet Tisza

?

kellenek

elször

—

érzi

itt,

vagy

Másodszor, hogy

Kálmán kött, ká-

k

annak megoldását így és nem máskép fogják keresztül hajtani s ha ez nem szakítanak Austriával. sikerül, lemondanak, vagy

rosnak tartván,

;

—

Miután a szakitás lehetsége nincs kizárva, kétségtelen, hogy a birodalom másik felével fenálló közjogi viszonyainknak módosulást kell szenvedni: dolni,

—

így tehát erre

elre

keh

hogy a bekövetkezés esetén egy

gon-

jó eleve

precizirozott politika érvényesülhessen.

Az egyesült

ellenzék

errl szó sincsen.

mények pedig állapodások

A

ujjal

programmjában mind-

múlt

s a legközelebbi ese-

mutatnak az ilynem meg-

elkerülhetetlen szükségére.

Mig

Austriával közjogi kapcsolatban

kell

fegyverkeznünk

az elre

az ilyen annyit tenni

nem

s

vértezve kell lennünk

föl

még

események ellen is, mert dolgokban „idrl-idre" állast foglalni látható

mint az országot tökéletesen tönkre prédául dobni a gyöngéinket ismer

tesz,

s

állunk,

szomszéd kapzsiságának.

99

Az egyesült ellenzék programmja pedig az „idtl" várja a párt magatartásának meghatározását s azért sem a jelenre sem a jövre

nem

gondol, elégnek

tartván

azt

összeírni, a melyet úgy, a mint

12

a

pontot

k összehordtak,

összehordhat akárki, a ki egyszer njságot olva-

Az a 12 pont üres

sott.

frázisnál

nem egyéb;

dolgok, a melyeket mindenki ismer nézetek, a melyekben mindenki osztozik; elvek, a melyeket annyira, ho^i-y ha senki sem vont kétségbe, :

—

a

kormány

lenne

s

véletlenül

i)rogrammszorultságban

csak port akarna hinteni

nagy szavakmagáénak

kal hívei szemébe, bátran aláírhatná,

mondhatná a

—

fuzionált ellenzék

programmját.

S mert Magyarország fönállásának. jövjének egyedüli biztositéka abban rejlik, hogy kor-

mánya

és ellenzéke

álljon,

a

ellenében politikát

dok

egyaránt

melyrl

— nem

olyan alapon

megóvása Austriá biztosítva van: magyar nemzeti érdekei

csinálhat más. jnint az, a ki

és eszközökkel rendelkezik ezen

mó-

nemzeti

érdeknek biztosítására.

A

mely párt tehát els sorban ik'ui közjogi helyezkedett a mely i»árt nincsen tisztában azon ténynyel, hogy az ország Austriától nem 10 évrl 10 évre mei^kötött szerzdés alapra

;

—

100

—

által

nyegetve

tehát

— —

tiz

esztendben egyszer van

hanem fenyegetve van

fe-

minden

mely párt programmját nem elfogadván az a szerint csinálja meg, hogy alapúi, kormányzási Austria 1867. Xll. t. cikket kellen részérl való ezen fenyegetés ellen

napon;

s a

fedezve legyen,

—

s

e mellett az

1867. XII.

t.

c.

hiányainak, lassanként a szükség követelményei-

hez képest lehetséges

—

az

orvoslását

eszközölhesse

nem egészséges pártalakulás; nem magyar nemzeti párt. az

—

már számos egyéb okokon kivül, hogy a második fú-

Ezért történt aztán elsorolt

—

örömhang sem fogadta s az egész pártalakulás az országban ugy szólván semmi nyomot sem hagyott maga után; míg eUenben, ziót egyetlen

ha

e

pártalakulás

ellenzék a álll

egy

s

az

mag3^ar uralkodó

egészséges,

ha az

egyesült

nemzeti

politika

alapjára

magyar

nemzeti politikának

uralkodásra vágyó magyar

politikával csinál ehenzéket,

olyan eclat-val fogadja az 1875-iki fúziót.

—

nemzeti

bizonyára

a nemzet, mint

épen

fogadta

VJ.

ORSZÁGOS KUPAKTANAOS. Evekkel ezeltt, mikor

nek csak

ambiciói,

titkos

még és nem

még

Szilágyi

Dezs-

titkon

rzött

vágyai

hogy tehetség-

voltak; mikor

beérte azzal,

nek

kivánt vezérszerepet játszani,

tartják,

évekkel ezeltt Szilágyi

cscselék Ma száll

e

Dezs

a

néprl

—

i)er

beszélt.

a cscseléket n('p

cscselék érdekei

zában és védelmezi

az

nek

nevezi el: síkra

mellett az ország há-

utcai


Ez nem magyar nemzeti politika. Báró Kaas Ivor, midn Jókai a képviselház május 14. ülésében pái-huzamot von az a

mai

1848-iki

és

Kossuth

eljárása

események.

között,

—

Tisza

szavakkal

e

és

szakítja

félbe a szónokot

—

Quod licet Jovi, non Ez sem magyar nemzeti osak

nem

is

parlamentáris

licet

bovi.

politika

eljái-ás.

:

ez

még

102

Az nóta

egyesült

ma

pedig

ellenzéknél

ilyen

járja.

*

De Kaas

nem

Ivor

azért tartozik a világ-

bolondítók pártjához, hogy tel

ne csalja

is

meg

A másnap

még

ezzel az idézet-

a közönséget.

„Quod

lapokban

reggeli

Jovi" helyett ez a citátum volt olvasható licet

magna componere Önök

azt hiszik,

collegialitás

Hogy

A

—

meg

hamisította

ország-

az

tudósítást, a melyet szórói-szóra kellene

lett

lapoknak

érthetetlenné

classicus idézetté a báró

Mert

ki tehet arról,

a keze pártatlan, arról,

meró

parasztságából

ne!

kiszolgáltatni a

ségébl

parvis".

kedvéért csináltak classicus idézetet. is

gyorsiroda

gylési

„non

:

hogy az újságok a nemes

inparlamentáris

báró

Ucet

;

a

a

gyorsiroda szívesJókai

beszéde,

és

Kaas Ivor parasztsága. ha gyorsíróinknak csak

a füle ellenzéki,

ha a pártatlan kéz azt

írja

és le

tehet

ki

—

a

mit

az ellenzéki fül hahott.

És

ki

tehet

arról,

ha az

az okos szót a házon kívül,

ban

is

ellenzéki

odafenn

az

fülek

irodá-

meghallják!

Csak azután mindig meghallanák; hogy ne lenne kénytelen a nemzet saját képviseletét

meg-

103

—

melyek az országgylésen napi renden vannak: mert az az utálni azon botrányokért,

a melyet az ellenzék

interpellatió-halmaz,

Kálmánra lom, a m

nem

zúdít,

a

haza fi

a

narchia

é

i*

d e ke

i

Tisza

aggoda-

ni

féltés

t

kife-

jezése. Alii

és

T()i-(")dn('k

k

is

aggodalommal

liazaliui

monarchia érdekeivel lioszantani a ministerelnoköt,

idényben

holt

s

vezéi-cikk-tárgyakat

a közeled szolgáltatni

lapjaiknak

Ez az

összes

Ha nem

igy lenne,

céljok,

—

minden semmiségért, néha

ért,

szor intorí)ellálnának-e? lenzéki kötelezettségük

semmi más.

minden haszontalanság-

Ha

három-

kétszer,

az interpellátiót el-

komoly

hasz-

fegyvert'ül

—

nálnák, akkor a jnonareliia legnagyobb érdekét érint ügyeknél vetemedhetnének-e oda. hogy a legkomolyabb szónoklat alatt abban igazolják

—

olvasottságukat, hogy

hanem bika És a zék

olyan

Jupiter

—

vo

Jupiter

nem

It.

hazafiúi aggodalmaktiW árad<>Z(j ellenj(')

tud

izüen

bika volt,

hozzá

midn

röfögni

.

hogy

épen arról van szó,

hogy katonai készüldéseket tegyünk ellen

ökör,

a

muszkák

Erdélyben és Dalmátiában.

ValJák be önök, hogy ezekre a |>arlamenti komédiásokra nyugodt lélekkel rá merni'k-e bizni a haza védelmét? Tndnának örülni annak,

—

ha

Tisza

Kálmán

letenné

tárcáját

és

a

kor-

104

mányzást frázist

e népámitó,

—

kerget

hebehurgya gondolkozású,

—

bajadzók kezére biznáV

Valják be Önök, ilyennek képzelik-e a magyar nem-

mint a milyenek azt az ellenzék

politikát,

zeti

organumának

fó-

—

Kaas Ivor csinálja ? Ilyennek képzelik a magyar nemzeti ellenzéket, mint a hogy annak hivatását a képvisel testü-

—

letben

vezére, báró

Kagályi felfogja?

Nem. Ezerszer és örökké

kal

!

—

nem.

8 ha még beérnék az De tovább mennek.

idétlen interpellátiók-

Fokérdés, mellékkérdés,

a

kiegyezés Aiis-

vagy a Szt.-Istvánnapi rendelet, a perrendtai'tás hiányai, vagy a vastügy rendezése

triával,

—

az nekik tökéletesen a

foly

—k

vita,

közönyös

tatni,

t

i

s z

t

e

1

1

vá1as

hogy az ország

köteledéseikkel. vagy

hát

—

szónoklataikkal

Magához

—

a

távolról z t ó

idejét

k n a k és

sem

meg

i)énzét

:

Nem

hanem, kell

mu-

tudatlan

hogy hízelegjek nekik,

-

k

is

rabolták.

tárgyhoz keveset mondanak, mert

nem mondhatnak.

tudománya nem

mirl

akár

hozzá szólana k.

azért mert értenek hozzá,

mert a

:

Hiszen nagyon soknak a

terjed tovább, mint

hogy a

[)énz-

105

Ügyminiszter minden törvényjavaslata ellen jogo-

támadást

sultnak hiszi a

—

a

I) )•

1 1

an

i

ka

s z

i

va

akkor képes

—

j

ó

1

o k

i-

o s z a k.

szivarokat

a

hogy

gyártatni,

l)ecsületesen

tudja

i-

Kálmán még

tehát Széli

11a

sem

i

mert

okból,

az

ab))ól

volna

kiegyezni Austriával?

Tagadhatatlanul éles logika és argumentum

ad lioniinem.

A

„független sajtó", a szokták,

vezni

hogy

i»l.

közöl

is

hogy lapjaikat nebeszédjükbl annyit,

:

„Ragályi Nándor

egy

találó

megjegyzésével a

kormány szónokának a leghatalmasa))b argiiiiicutumait tett(^ tönkre" (értsd: Ragályi Nándor azt mondta, hogy Jupiter nem ökör volt. liaiiem

—

bika).

De ez a Cicerós dicséret, ha talán Ragályi Nándornak elég is. nem elég a hozzá hasonh) számtalannak: nyo

ma

t

beszédjeiket

ók

v a akaiják

egészen

k

i-

látni.

Tudják ugyan, hogy ó kivülök és korteseiken kivül más

nem

el

fogja

—

olvasni.

d(^

hi-

nem is beszéltek másnak, oak magukmeg a korteseiknek.

szen ók nak,

A

„független sajtó" tehát kinyomatja a be-

szédet s lapjához

—

mellékelve

A közönség nem azért van, sajtó"

is

mert a

érti.

flapba

küldi szét.

hogy ez

még

a

a

melléklet ..független

szégyenli ezt az oratifU bele nyomatni,

106

—

és

van ragadtatva, hogy ez az újság mi-

el

lyen jól szerkesztett. Minden lete

másod nap mellék-

van.

Kedves járatlanság a coulissák

A tási

„független sajtó" mellékletének

és szétküldés!

képvisel Hiszen 80

már nem

— olyan — 100

szi vesén több

frttal

hatái'oz,

nyomta-

hazabeszél

a

költségeit

fizeti

meg.

vagy kevesebb, az

mikor egy

kerületrl van

Ha

titkailjan!

egész választó

szó.

a gyorsiroda „szívessége" az ilyen be-

szédekbl csinálna szónoki mremekeket,

nagy

magyar parliament

szolgálatot tenne vele a

hi-

telének.

Hiszen ma már oda jutottunk az ellenzék kegyelmébl, hogy az országgylés nem a nemzet képviseletének tanácskozó

hanem egy

háza,

—

kupak

52 vármegye küldöttjeibl nács.

álló

Es itt bocsánatot képviselktl együtt elbb azért bántottam

kérnem azon

monstratiókat, tehát

kell

és

összevéve,

meg, mer a

cscselék

az

ta-

ellenzéki

a kiket az utcai de-

privilégiumát

védelmezték.

Bocsánatot

kell

kérnem, hogy az ellenzéket

107 és egyes

tagjait

e

könyv

folyamában

követke-

zetlenség vádjával illettem.

Vissza vonom.

A

hol

demonstráló

ntoán

kupak- tanács,

])arlament

a

ott

cseseléket védelmezni

különben az országgylés nem parlament. többé, hanem

lesz

az

kell,

knpaktanács

—

S hogy a nemzet képvisel

mint

testülete,

])arlament eltt tisztelettel hajoljunk meg, azt az ellenzék

már csak

maga sem

tiszteletet,

a pai-lamentáris faktora

a

sem

azért

sem

tisztességet

és alkotmányos élet

kormány

és

a

mert

akai'lmtja.

parlament

nem ismer egyik ftöbljsége

iránt.

Ha

ismerne, szabad volna-e az ellenzék ve-

zérének, báró Simonyi Lajosnak a miniszterelnök szónoklatát „zúgprokátor fogás"-nak nevezni?

Ha nek

ismerne, szaliad volna-e Szilágyi

lovagiatlan

szójátékot

használni,

Dezs-

Zsedényi

Ede „tisztaságára?"

Ha

ismerne, szabad volna-e objeetiv

helyett az ingerült,

elkeseredett

viták

hangulatot

hívó személyeskedésekkel ellojjui

a

ki-

képvisel-

ház drága idejét?

Hiszen a parlamenti tanácskozások minden

percének az oi'szág ügyében

kell határozni.

Csak

108

„kupaktanács" szokott tagjainak személyes ügyeivel, magán dolgaival bíbeldni, s hagyni a község ügyeit vitatás nélkül, mert az ráér akármikor, de a személyes ügyek nem várhatnak. Es ezek az emberek merik Tisza Kálmánt azért megtámadni, mert parliamenti beszédei

—

élesek! Tisza g\^akran

kényszerítve van rá, élesebben szóljon, mint szólna, ha nem

hogy

—

kii-

paktanácsban volna kénytelen beszélni. De bár mennyire élesek is Tisza Kálmán válaszai, mindig megtartják a parliamenti illem határait. És Tisza Kálmán támadói hálás köszönettel adósak

a miniszterelnöknek, hogy olyan,

mint a milyen az „adjon isten"

köszönettel tartozhatnak a

nem

„fogadj istene"

hálás

s

kormánypárti

sajtó-

nak, hogy elég kiméletes és a képviselház tanácskozásairól mérséklettel uj'ilatkozik; hogy

nem

állitja

nevetség

közpellengérre,

tárgyává

fölszólalásaik

által

nem

másodszor a

házban a

teszi is

gúny

ket,

tisztesség

a

és

kik

tudó

emberek eltt napról napra sajnálkozást, a botrányhajhászók eltt pedig az ismeretes zárjel közé szedett „derül ts ég"-et költik.

Nevezetes, hogy az egyesit ellenzék abban keresi a parlamentarismust, hogy hova ül-

—

jön

a képviselházban.

loy

Emlékezem, hogy volt a

független

politikai actiója.

kérdése

„hova ülés"

a

pártnak

szal)adelvi"i

— Addig

tanakodtak

az elsó

is

hogy

rajta,

hova üljenek, míg egyszer aztán szép csendesen

—

elült

A

e k.

fuzionált

ellenzék

épen

fog

így

járni.

Kereshet magának az országházban helyet akármennyit, a független szabadelvek és a conseralá kerül i)ad vativek két széke közt a és

—

— mert

;

minden ismétldik

a világon

—

osz-

szabadelv-párt sorsában.

tozni fog a független

—

felültek. A fúzióban Azt már kivívták, hogy az országházban leültek: még csak a harmadik liüjázik. « mit pedig nagyon könnyen elfognak érni, hogy az országházon

kivül

—

a

választások

alatt

—

el-

ül nek. Segítse

ket benne

az Jsten

Jellemzi az egyesit azzal

is

))olondítják

1867 óta

Tisza

a

Kálmán

hogy még

ellenzéket,

a világot

Elfoglalták azokat

!

:

—

hova üljenek.

padokat, és

pártja

a

melyekrl csinálta az

oppositót.

Miért

?

Mert

e mellett

az elhelyezkedés mellett

ket

110

baloldalnak,

oldalnak Hogy

is

ob b

kormány népszertlenítésére,

jobboldal neve

—

pusztítással.

még csak

3 évvel ezeltt

A

Deák-párt

ez

—

tatár-

elnevezésének,

valamint a baloldal népszerségének emléke

sült

—

tenni egy ellen.

egy-jelentóség volt az országra a

ma

-

ez a választások alatt egyik hatalmas

merek

A

j

fogják hívni.

fegyver lesz a százat

a kormány-pártot pedig

még

sincs a választókban elmosódva, és az egyeellenzék

erre

midn

épít,

—

baloldalnak

nevezteti magát.

Nevetséges

!

Még mikor Tiszát népszertlenné akarják

t

e

n n i, a k k o

r is

népszer-

az

ségének romjain kérdznek.

Ha

báró Senyey Pál tagja lesz az egyesit

ellenzéknek,

tán

rendet

tud

e

csorda

között

csinálni

ha báró Senyey Pál tagja ellenzéknek, akkor a pártok kálatai

nem

a

képviselház

lesz az

egyesit

fúziójának

elmun-

—

folyosóin

men-

nek végbe.

Az,

hogy nálunk minden

galom a folyosókról indul

ki,

parliamenti moza

legecletansabb

111

tíz

zött,

a

szónokunk

hogy a

általános

költeni

tisztelt

i)adjai

kö-

ligyel(miniel

ha szólásra vannak

ház

—

Alig

több.

képviselk

érdeket

annyi

birnak

gyezve,

—

a kik

s

semmi

összes

az

beszéde

kiknek

hallgattatik,

iránt,

—

kupaktanács,

országos

van

mi parliamentünk csak

liogy a

bizonyítéka,

nem

je-

maguk ásítanak

az ürességtl.

A

többi,

ha beszél, a ház üres, a folyosók az unatkozni nem akaró

— hemzsegnek

ellenben

kéjA'iselktl, a kik

itt

csinálják a

künn

— nagy

politikát.

Simonyi Lajos beszél is, mipártja a folyosókon hallgatja, hogy

Még mikor saját

báró

—

kor végzi be szónoklatát.

Mi következik ebbl ? Vagy az, hogy a kik a házban üres padok eltt dictióznak, csak az ország idejét prédálják, és sejtelmük sincs arról a tárgyról, a mihez hozzá szólanak;

— vagy

az,

ismeret csak azon

hogy tárgyszeretet képviselt

kevés

és tárgy-

lelkesít,

a

a kik a házban hallgatnak, míg a folyosó habituéi idegenkednek. minden komoly kérdéstl

—

A játszik,

tem

—

„folyosó-párt" tehát nálunk nagy szerepet

annyira,

hogy

—

a második fúzió

mint is

a

—

fentebb érintet-

folyosókon

jött

létre.

A

megyeházi közösülés csak szerzdési

mája a pártok egyesülésének.

for-

112

Hogy

a forma tökéletes legj^en, a szerzdést

fölbélyegezték.

Rá

Van

az

és

a mi képviselházunkban 8

pártot

lij

április

13-át.

— 10

olyan

kik mindig elsk egy lij pártba lépésmindig elsk, mikor arról van szó, hogy

ember, nél,

—

ütötték stemi)liiiek

bontani.

alakulás

—

Erre a 8

—

—

a melybe beléptek

—

10 emberre

meg

minden

kell

párt-

számíthat.

biztosan

Van azután másik 8—10 olyan, a kik egy párt kebelében sem érzik otthon magukat. Ezek között talán legelsnek említhetem Nemes Nándor grófot. senkié, mégis mindenki a magáénak tartja. A második fúzió eszméje Nemes Nándor

—

grófé.

A

független

szabadelv

csak idre-órára alakúit,

—

párt,

mint tudjuk,

addig, a

egyezési kérdések befejezést nyernek.

mig a

A

ki-

kiegye-

zés sorsa közel állott a végbefejezéshez, s a füg-

getlen

szabadelv

pártnak az oppositió

annyira megtetszett, szei'vezni

ján.

hogy kedvet kapott magát

egy mindenre kiterjed programm alap-

Azonban

magatartása

a

kiegyezési kérdé-

sekben olyan, a melyrl az általános totta

—

szerepe

és méltán

—

hit azt tar-

hogy a független szabad-

113 elvii

párt

—

kormányképtelen.

olyan programmról

így tehát nekik gondoskodni, a mely

koll vala

a kormányképtelenségérl uralkodó nézeteket

el-

oszlassa.

hogy a conservativ párti-ól az általános nézet, hogy kevesen vannak? kormányképesek.

Azt az volt

—

de

is

tudjuk,

Nemes Nándor gróf tehát így gondolkozott ha a vad körte l)e a császár körtét heleoltjuk, olyan gyümölcsöt ka])unk, a mely nem :

kitn

ugyan valami megemészthet.

lesz

Ismeretes az és

az év

is,

sok

elején

csemege gyümölcs, de

hogy a kormánynak tavaly l)aja

volt

a szászokkal, a

minek következtében a szász nemzetiségi képviselk nagy bizalmatlansággal, hogy ne mondjam ellenszenvvel viseltettek Tisza Kálmán iránt. Nemes Nándor gróf fuzionális eszméi a nem-

—

—

zetiségi

elemekkel

pendítette

is

számot

vetettek.

—

Meg-

—

tehát a pártegyesülést

elször az ingóknál. Természetesen a legnagyobb sikerrel, mert ezek a nemes gróf által kibocsátott aláírási

ívre a legnagyobb készséggel jegyezték neveiket.

Azután kopogtatott az elégületlen szászoknál. Ezeknek végre is mindegy, akár a kormánypárt kebelél)en, akár azon

—

kivl függetlenül, akár pedig mint valamely ellenzék tagjai támadják a Tisza tikáját

Kálmán :

—

specialiter

ezek

is

magyar nemzeti

készséggel jegyezték alá

gukat a kibocsátott listának. 8

poli-

ma-

114

—

Figaro

itt,

Figaro

—

ott,

Figaro

— min-

denütt.

Nemes Nándor

gróf és aláirási ive tapoga-

tódzni kezdett a független szabadelv párt köré-

ben

is,

a hol megtalálta

kikben nagy

volt a

mig a

kel egyesülni,

között az új

bangra

azokat az elemeket, a

hajlandóság a conservativekjobboldali

pártalakúlás

ellenzék

eszméje

tagjai

szintén visz-

lelt.

Bizonyosan

nem álhthatom. Nemes Nándor

de minden arra

gróf ivének, a hogy a mely a képviselház folyosóin circulált, akadt aláirója a kormánypárt kebelében is. Egy szép reggelen azonban a lista, a meellyen már mintegy 60 név volt jegyezve

mutat,

—

veszett.

A

fúzió a független

szabadelv-párt zö-

ménél, élén Simonyi Lajossal, a

ki

az uj párt-

alakulásban vezér-szerepének elvesztését

akadályokra

talált:

az egyesülés

nem

féltette,

jött

létre,

de azért a kezdem én}' ezés érdeme mégis a Ne-

mes Nándor

grófé, kinek

eszméje

ott

a folyósokon és a párt-körökben mint ség,

kisértett ,,a

sötét-

a mely lebeg vala a vizek fölött".

E közben

a

conservativek

kezdik belátni,

hogy a választásoknál a pártnak nem csak több-

115

do szaporodá.sát

ségét,

dik

is

k

hogy

belátni,

válhatnak

népszerekké,

getik

idüt,

az

12,000

fölveszik fonalát,

független

közelednek

soha sem

a

hiál>a

veszte-

sul)ventiónáiják

évi

„Kelet Népé-'-t. És

párt-egyesülés

a s

hiába

és

a

írttal

csak

s

Kez-

i-ciiiélhotik.

aliu'

tidajdoiikópeii

eszniéjénék

—

elejtett

független szabadel-

vekhez.

A

korraányi)árt kebelébl támadt

densek hasonlóan szükségesnek tartják e

tái-gy

dissi-

nj

a

fu/i(')t

:

a folyosók tanácskozásának isnn't nai)i-

i'endjén van,s lassanként alegkedv('sel)l)li;irnionia

fejldik az egyniást()l elvekre .-innyira ellenzéki árnyalatok között.

variasan éljeneznek

;i

különböz

Conservativjeink ud-

független szabadelv párt

lármás szónokainak, míg a Simonyi Lajos megtapsolja a conservaliv beszédeket, a ketten együtt Szilágyi iK'Zsékct

—

pái'tja

mind

és

valamint

hogy Szilágyi hezsék szintén helyeselnek dent, a tivek.

a

juin-

corserva-

k(»i-m;uiy

a

l'ggetlen liberálisoktól kikei'l.

akái-

Formailag nincs meg a

Szilágyi

tényleg

ellen

a

íikár

— dotta

mi

meg

Dezs

e

sorok

fuzio

—

mon-

—

de

olyan elv-

és

Í!'(')ján;ik.

van.

Csakhogy

e

rendszer nélküli

tényleges fuzio eszeveszett

gallimathias

volt.

hogy a conservativek szkségesnek látták a foimai egyesülést forcirozni. s bizonyos érlköz('*si pontokat megállapítani, a melyek alapján a |>ái"tok szabatos együttmködése lehetvé válljék. 8*

116

A

lasztások

is,

jelöltjének

szembeállított

egymást, a

,

bizonyosan

külömböz

a melyeknél a

egymással

ronthatják

küszöbön állanak a vá-

Közel

volt szükségük.

pártok

programmra

független szabadelveknek uj

kik

„tertius

jelöltjei

csak

használnak a kormány

s

a

ellenzéki

„diios

litigantes"

között

maradnak

gaudens"-nek

meg.

E körülmény nagy

befolyással

volt

arra,

hogy a független szabadelv párt zöme is hajlandóságot mutasson az egyesülésre. A fuzio módozatai a körben megbeszéltettek, s kimondatott, hogy „elvileg" az elvfeladás a független sza-

badelv

párt részérl akadályokba

nem

ütközik.

Miután pedig az els kezdeményezés a conservativeké volt, vicém pro vice, a második kez-

deményezés a független szabadelvektl származott, s Lukács Béla a „Közvélemény'* fszerkesztje egy fölszólalást tett közzé lapjában, a mely a pártokat egyesülésre szólítja.

E

fölhívás,

el

lehet képzelni, jó hatást tett a

conservativekre, mig a Simonyi Lajos pártja

el-

hamarkodottnak találta, mert ügy vélte, hogy ezáltal engagirozva van nagyobb engedmények árán is, keresztül vinni a fúziót, mint a menynyire különben hajlandó.

Lukács

Béla

elhamarkodottnak roszalták. hir,

így

fölszólalását találták,

de

szivárgott ki

sokan nemcsak

st

határozottan

a folyosókra

azon

hogy a nyilatkozat nem a párt véleményét

117

pusztán a „Közvélemény" fszerkesztjének egyéni nézete. E föltevésnek nagy része volt abljan. hogy fejezi

ki,

s

a fuzio eszméje csak nehezen tört utat a „független" sajtóba

vélemény"

—

kül;

magának

Átvették ugyan a „Köz-

is.

minden commentár nélvagy legfölebb azon jámbor óhajtás cikkét,

kifejezése mellett,

de

vajha a pártoknak ezen sokak

óhajtott egyesülése megvalósulhatna.

által

A

hivatalos commentálások, s az

lelkesedés csak akkor

kezddtek,

szabadelv párt

getlen

„ex oífo"

midn

nem akarván

a füg-

egyetlen

orgánumán hagyni a baklövés szégyenét, s tán Lukács Bélát sem akarva megl)ántani, a szállongó hírekkel szemben nyilatkozott, hogv iírenis a „Közvélemény "-nek a i)ártokat egyesülésre hivó fölszólalása a független szabadelvek nézetét

is

kifejezi.

Annak dacára, hogy Simonyi Lajos és pártja tartózkodásának

oka

l)áró

nyilvánossá

lett,

a független szabadelvek mégis aggódtak a conservativek tulköveteléseitl. annyival inkább, mert érezték,

hogy a Lukács Béla cikkére adott

latkozat

ismét

olyan

ket, a mely könnyen ható

kényszer-helyzetbe és

sikerrel

nyi-

hozta

zsákmányol-

ki.

Szerencséjükre

a

conservativeknek, sokkal

nagyobb szükségük volt egy uj i>ártalakulásra, hogysem sokat követeltek volna maguknak. S igy a fuzionális tárgyalások a lehet legna-

—

118

gyobb sietséggel kezddtek meg. De befejezésük jó ideig elhúzódott.

Az egyesülend

—

egy haj-niadikkal. az

lett

pártnak számolni kel-

két

—

nj dissidensekkel.

annyival inkább, mert Szilágyi i)ezs neve kez-

hangzású lenni a nemzet elégületleneinél.

dett jó

Szilágyi

hogy

Dezs rá

és

a

szüksége

ziónak

valamint tudta azt

ezt tudta,

is,

vele haladó 16 emberre a fú-

van. Ezért

—

aztán

tartotta

magát.

A

folyosókon megint kezdett terjedni a

iiii-,

hogy a fúziót az uj dissidensek akadályozzák. A „Neues Pester Journal" s másnap a ..Pesti Napló" kijelentették ugyan, hogy Szilágyi Dezs és

szivesen

övéi

belépnek

létesül pái'tkapcsolatba,

dacára

is

tény,

egy

—

alapokon

elvi

azonban

hogy Szllágyiék

—

e

dementi

csakugyan

akadályozták a fúziót.

Az érd'*mes professor elvi

pártvezéi- ugyanis

ay.

alapok meghatározását addig csüi te-csavarta,

a mig saját pártjával sülés

módozatai

nem

iránt.

—

az egye-

jött tisztába

Volt

oka

a

csüiés-

csavarásra.

Tizenheten voltak. Be

kellett

volna jelentea

17

közül többen megijedtek a gondolattól, hogy

mi

niök

a

kormánypártból

kilépésüket,

de

Ili)

lesz

Ugy

velük,

lia

többség kebelébl elszakadnak.

a

hatalomtól mégis

hogy a

vélték,

többet vái'hatiiak, mint a hatalom

reményétl; egy

—

attól

párt))a olvadással a

uj

is

jöv

szomük))en

„igen" -ne

1

De ha

hogy

tartottak,

választásnál

—

mandátum jHMÜg

mandátumokat. Egy

elvesztik

az

st

csak

elnyerésének

meaéj'i azt,

hogy

ember

az

szavazzon. ez ingadoztjk

meiímaradnak a kor-

mánypártban, akkor Szilágyi Dezs ellenzékeskedése saját emberei által van dementálva, és

—

nevetségessé téve az ország eltt.

minden

á.ion

meg

kell

Másrészt Sziláayi I)ezs

s

17 közül a te-

a

hetségesebbek, szintén vonakodtak a

uj

kap-

tiizio

hogy a conservativek

csába lépni, attól tartván, miatt az

tehát

V//t

akadályozni.

pártban elveszítik kilátásaikat a

miniszteri tárcára, s

nem

—

olyan

szerepelhetnek

kényre-kedvre és annyi hatással, mint akár ha

maguk

csinálnak

i)ái1<»t.

—

párt kebelél)l op[»onálnak

még

az a vigasztalásuk

is

:

akár ha a koi-niány-

mely

meg

ut<)bbi

van.

esctlx-n

hogy

jól-

lakatták a töbl)ségbe vissza vágyó kecskéket és

megmaradt

az ellenzékeskedés káposztája

Viszont, ha

pártot

csinálnak,

gukat azon valószinii eshetségnek,

is.

kiteszik

hogy

a

makö-

vetkez országgylésen 17-eii se lesznek együtt, mert a választásoknál nem csak a koi-mánypárt. de a nélkülök egyesülend ellenzéktl is kell félniök.

120

Az

—

vel együtt

mert

észre

az

hatott

Dezs

—

a

övéi-

annálinkább,

hallgatott,

—

azzal,

Pulszky

további

—

„igen,"

másik két árnyalata szivükre Kerkápoly hogy Szilágyi,

az ellenzék

st még ták

—

,,nem''-et beszélt, és Szilágyi

szív

is

hogy

ész azt mondta,

Guszti

is

—

biztosítva

akadálytalan szereplésüket

szóval, beszélhetnek

annyit, a mennyit

;

lát-

— más

akkor, amikor akarnak, és

nekik

csak

tetszik,

követke-

zetesek legyenek az ellenzék azon programmjához

:

„Nem Tisza Kálmán."

És

k

beszélnek

hségesen tovább

—

és

Megtámadják Tiszát még azért is, hogy a magyar faj suprematiáját a nemzetiségek túl-

tovább.

kapásai

ellen

biztosítani

akarja

—

:

eltagadják

a Szent-István naptól a nemzeti ünnep jellegét;

—

eltagadnak mindent, hogy a kormánynak és

a miniszterelnöknek ártsanak.

És ráfogják Tiszára, hogy

tetteit

személyes

érdekek és személyes hiúság rugói mozgatják; s mindezt olyant ártatlan arccal, mintha

—

a személyes érdekek és

személyes hiúságtól

k —

végtelen távoW3an lennének.

Ez a második val aljasitották

a

fúzió története,

parlamentáris

— se fúzió-

ellenzéket oda,

121

hogy most képesek megtámadni a tulajdon veiket,

ha

hasznot

e

hi'iz,

mondorhoz, akár

nem

dáját

is.

,

Es igy tületébl

—

támadásból Tisza s

a

elleni

igy lettek hasonhívá

melyik mindig

és

—

lett

a

megharapja

gylöletük ahoz a ko-

ugat.

—

akái-

a saját

magyar nemzet képvisel

országos

k 11])

hí-

aktán ács.

kell,

gaz-

tes-

VII.

TISZA KÁLMÁN. Az eddig eladottakból érthet, hogy a mint a volt Deák-pártnak vezéregyéniségei,

lassanként

—

vált

a fuzionált conserva-

úgy szabadelvek

tivek és független

ellenzékké

is,

nem elvi,

hanem személyi politikát követnek Tisza Kálmán ellen. S ki lehet mondani, hogy a 2-ik fúzió alapja nem a haza javára, de a Tisza Kál-

mán

elleni

gylölködésre és

boszúra irányült

törekvés.

A densek

conservativek ép ügy, mint az s

elvekké

új

a volt Deák-pártnak független szabadlett

tagjai

—

elég

önhitten

—

vádolják a hét évig uralkodott többség

megbuktatásával; pedig, a kik a

váltak

ki,

dissi-

a

volt

balközép

Tiszát

végzetes

azon

tagjai

szabadelv párt kebelébl elször

Tiszát vádolják új pártjukba vetett re-

123

menyük

meghiusiilásáórt,

kodiiak,

hogy koson

szakítottak

a

s

tán

látták

))e.

magukra

mily alaptalan lil

de

niiniszterelnökkol;

emberi

az

természetben fekszik saját baklövéseink

ismerése és az

ered

abb(>l

boszaii-

el

nem

következményekéi-t

a felelsségnek másra hárítása.

Innen az ellenszenv, mely a miniszterelnök

személyében

keresi

az

ország

minden bajának

indokát.

Növeli a Tisza ellen intézett támadások élességét az, hogy az egyesült ellenzékben oly tagok

játszanak vezérszerepet, a

Lónyay

vagy

is

—

kik.

Kerkápoly

mint

Magyaroi'szágra nézve er-

tel;

Kz emberek szivükben gylöletagyukban a rombolás dacmoni gondolatai-

val;

tetteikben az ártani, pusztítani vágyó törek-

kölcsi

halottak.

vések végrehajtásával azt

fogják tisztára mosni, ha a Tisza

magukat Kálmán tiszta

jellemét abba a piszokba rántják

le.

k

két és

fél

hogy

liiszik.

évig fetrengettek.

a melyben

Csak

is

enncdc

a daemoni ártani vágyásnak, ennek a romlulási

ösztönnek lehet tulajdonítani, hogy pamphlet, mint

—

a.

Il-ik

ily

nyomonilt

Kákay Aranyos könyve

napvilágot láthatott. Hiszen, ha

az

munkában Tisza

mind

ellen össze

kor a miniszterelnököt trni, de

—

De ha

igaz,

fbelni

nem

a

mi

abban a

van halmozva, ak-

kormány

élén

meg-

kellene.

neni igaz. akkor azt

e könyvet irta,

a

(azokkal együtt.

az embcíi. ;i

;i

ki

kik sugalmaz-

124

ebbl

ták) ki kellene

a

az országból kergetni, mint

— veszett kutyát, a mely ma a miniszterelnököt — ha mostani ke-

marja meg, holnap,

joártja

gyelmébl Erdélybe megint meg nem képviselnek,

—

ma

eltt

Es

e

azokat

fogja

választják

megharapni, a

kik

a farkát csóválja. a

párt,

ilyen literatnrája

melynek

van

;

—

ilyen

literátorai és

ez a párt

—

s

ennek

a pártnak a sajtója gúnyolódik a kormány-sajtó

magatartása zsoldján

fölött.

él"

—

„Subventiónált"

„a

kormány

„félhivatalos" és az Isten tudja

minek nevezi el a többség orgánumait, mintha valaki a kormány mellett nyilatkozó meggyzdését másképen el nem mondhatná, mint fize-

—

tésért,

s

nem

mintha a kormánynak

telessége események

a

saját

melyeket

a

fell,

lapjait

volna kö-

értesíteni

azon

njilvánosságra

hozni akar.

Ez a subventió emlegetés, a kormánypárti Íróknak ezen gyanúsítása a második fúzió politikai

mködésének megkezdése

s azóta

nevezést

Hát

óta jött divatba,

kezdik használni a „független sajtó"

el-

is.

hiszen, ha

független, ha az

a

kormánypárti

félhivatalosa

kor az ellenzéki lapok épen úgy s épen úgy félhivatalosai az

sajtó

Tiszának,

nem

—

nem ak-

függetlenek,

pái-tjuk

vezér-

egyéniségeinek.

Es néhányan közölök pláne már losai voltak a néhai

—

Deák-pártnak

félhivatais.

125

Függetlenségrl tehát nekik

— legkevésbbé

van joguk beszélni.

A

mi meg a

hagyják

síibventiót

illeti,

ugyan kérem,

el!

Azt hiszik, hogy

nem

tudja

minden gondol-

hogy önök valamenyien subventiónálva vannak? Egyikök pénzzel, vide „Kelet Népe;" a másikuk egy bizonyos elíizet menyKözvélemény ," a melyet vide nyiséggel kozó ember,

.,

,

csak Lichtenstein nyolcvan [)éldányban járat, és igy a volt is.

Es

független szabadelv párt többi tagjai

igy tovább ... és igy tovább

Ne

kivánják,

mert olyanok gyenleni,'

hogy

mellett,

.

.

leleplezéseket

tegyek,

a melyekért nincs mit szé-

mondhatnék

sajtó tekintélyét a

.

el

dolgokat, a

közönség eltt

—

melyek a

nem nagyon

emelnék.

Abban,

hogy egy

h\)

subventiót

legyen a subventió direct vagy indirect, mit

szégyenleni.

vagy kormány,

Hiszen tartozik

húz,

—

—

nincs

minden párt, ellenzék nemcsak a maga lapjai-

126

maga Íróiról is föltétlenül gondosEz erkölcsi kötelesség, mert

de a

ról,

—

kodni. az

e

valamint a lap az illet párt

iró,

a közönséggel. Az

vetíti

szerepre

közvetít

iró,

vagy a

elveit közlap,

a mely

gyakran

vállalkozott,

tiz

annyi szolgálatot tesz övéinek, mint egy képvi-

sel

jólbetanult és szépen eladott országgylési

beszéde. Az

—

lapot mindenki olvassa,

a

és

ii'ót

országgylési beszédeket

az

csak

kevesen.

Az iró a hévteljes eladás, a meggyzdés a a p a szerkesztés ereje, a styl melegsége által hat mig egy változatossága ügyessége, 1

;

;

képvisel szónoklalában a hatás,

haza

képvisel nem ságára,

erre

s

—

beszél,

—

—

ha az illet

csak

hallgató-

csak a szónoki köz^'ctlenség

is

által történik.

Subventiót adni és elfogadni tehát

ha

gyen,

lapnak

a

ragaszkodását

embernek vagy párt iránti hségét,

azon

ki

a

,

szé-

olyan

subventió

adatik, a

nem

mely

támogatását

pártnak

igénybe venni akarja, bebizonyította.

A mi

irodalmi viszonyaink között subventóit

adni egy bizonyos fokig a pártok becsület-kér-

dés e, a mint hogy azt elfogadni az illet lapok vagy írók életérdeke. Olvasó közönségünk csekély. Egy lap elállítása tömérdek pénzt vesz igénybe, annyira, hogy ki

országon pusztán

egy

oly

merem mondani, mikép Magyar-

magyar

elfizetire

sincs,

és

politikai napilap,

támaszkodik,

még nagyon

sok

— ideig

a mely egyetlen

nem

is

Í->1

lesz

mert az elfizetk egy

;

—

lap óriási költségeit

—

a nálunk divatozó elfizetési árak mellett fedezni nem képesek. A mely magyar lap tehát

övéitl

vagy indirect subventiót nem kap,

dii-ect

—

deficittel dolgozik, s egyes irodalmi vénytársaságok dividendája rovására él.

De

az ellenzéki

sajtónak

rész-

(lualifikálliatatlan

magatartása a koi-mánylapok ii-ánt szetes következménye az ellenzék

politikai

gatartásának

és a minisz-

—

a szabadelv

})árt

csak termé-

ma-

terelnök személye ellen.

Hogy azonban e kedves „függetlenek" mások szemében meglássák a szálkát, s a magukéban

nem

gerendát

a

tettem volna

ne

vegyék

—

észre,

és ez sokáig

fel

nem

is

ezt

tart-

hat igy!

Meg irodalmi

tisztesség

okulni

sajt(')

méltóságos tiszteletet

annak sznni elbb-utóbb

kell

fog s

érdekében;

a

a

az

független

subventiónált sajtó higgadt, az ellenségben is bizonyára

még

gerjeszt

„félhivatalosság"

s

—

modorán

—

„kormányzsold'-

és föl

hagy a

stb...

stb.

.

.

hánytorgatásával.

Lássák, kellett

a

tisztelt

a

„független

lapok,

akkor

subventiót hánytorgatni,

mikor

subventiónálás

erkölcsi

és

volna

nem

kötelesso^ge,

a rendelkezési

párt- vagy kormány hanem embervásárlás

alap

a

rült elprédálása

volt;

128

mikor a subventiót Deák-párt idejében

Mert ugyan suthtól

St tfinek

a

volt

Petfit vádolni, hogy Kos-

subventiónáltatni akarta

magát ?

!

Kossuthot

nem

a

miért

Pe-

a kért kormánysegélyt.

Kossuthot és

hogy két

Ki nem

kárhoztatják,

meg

adta

Ki fogja vádolni,

:

a

tartozott

—

!

ki fogja

egyidben

Senki

közé

cselekedetek

tisztességes

nem

elfogadni

a

48-ki

lapot

politikai

kormányt

subventiónált

?

természetesnek, hogy a volt

találja

balközép subvontiónálta a

,,

Hazánk" -at?

Kinek jutna eszébe gróf Lónyait kárhoztatni,

hogy érdekei szolgálatában megfizette a „Reform " -ot ? Ki fogja rósz néven venni a kath. klérustól, hogy pénzáldozatok árán tartotta fen a „ Jelenkor "-t ? És igy tovább

De arra

nem

ki

idre,

az

fog orca-pirulás nélkül gondolni

midn

ezreket

egy

prédáltak

olyan lap alapítására,

a

melyre semmi szükség

Midn

a

legkisebb vidéki lap

nem

—

volt?

gazdagon

dotáltatott

;

is

egy szóval, hogy felesleges nem gondol orcapirulás-

ismétlésbe ne essem, ki sal

arra

az

legnagyobb

idre, mikor a kormánypárti része

nem

—

támasza,

sajtó

de

—

zsoldosa volt a kormánynak. Midn a kormány a sajtónak nem megélhetését biztosította, hanem préda pazarsággal vásároha meg magának a

sajtó támogatását.

129

Ki nem fog

Lónyai

gróf

orcapirulás nélkül gondolni a

Menyhért

miniszterelnökségének

idejére ? ;«:

Ma, ismétlem, ha a subventió kérdését

magyar sajtónak

rontják a

szegetik,

fe-

a

azt

jó

araelyrebizonybüszkéklehetünk, mert elmondhatjuk, hogy a magyar irót és a magyar lapokat segélyezni hírét,

lehet,

és

s

t

ke

1 1,

magyar

a

És

de a

sajtó

—

ez a külömbség,

példát

mondjunk, a

között.

Azokat

megveszik;

z é r

t

a

nem

magyar

i

ró

eladó.

hogy csak nagyon közel a

magyar lapok

nem segélyezi

senki, azokat

a

bécsi

és

mi újságainkat pedig segélye-

meg nem vehetik. Ha azonban az irodalmi

zik és

tisztesség

útjáról

oly rohamossá válik a sülyedés a piszkolódások

mocsara

felé,

mint a mily mérvben azt

ellenzéki lai)ok részérl tapasztalhatjuk,

sokáig

lesz

büszkének

okunk a

sajtó

épen

nem hagyhatok a mely különben

úgy nem

becsületére

éhez

a

kérdéshez

jutottam,

említetlenül egy kis történetet, is

könyvem tárgyához

tartozik.

múlt hónapok valamelyikében egy újság-

magát Tisza Kálmánnál. Eladta, Bécsbl jön egyenesen azért, hogy a

író jelentette be

hogy

az

lenni.

Ha már

A

magyar

ma

9

V60

engedelmet kérjen,

miniszterelnöktl

képét egy bécsi

—

Nem ha

Tisza, s

illustrált

lehet ellene kifogásom

csak

azért

hogy arc-

lapban kiadhassa.

jött,

— válaszolt

kár volt

Bécsbl

idáig fáradni.

—

De én meg akartam kérni Excellenciádat, hogy engem arcképével szerencséltessen.

—

Sajnálom, azzal

vagy

Sárkányhoz

legfölebb

nem

szolgálhatok

élcpjainkhoz

én

:

uta-

síthatom.

—

De

azt is

meg akartam

kérdezni,

hogy

némi jutalmat remélhetek-e? Ha ön az én arcképemet jutalom reményében adja ki, biztosítom, hogy kárbaveszett munkát végez. az arcképkiadásért

—

Ha

Tisza

Kálmán

hiú ember, föltételezhet-c,

hogy a bécsi újságírónak ajtót mutasson? Nem. ha csak H-dik Kákay Aranyos úgy nem magyarázná a tolakodó elutasítását, hogy

Kálmán épen hiúságát

az ajánlatban Tisza

látta

megsértve.

Ám, ha

azt a

magyarázatot elfogadjuk,

el-

hogy Tisza nem riad vissza semmiféle eszköztl, ha arról van szó, hogy célesik

azon

állítás,

jaihoz közelebb

elnyöket vívjon mei-t

hogy mások rovására magának. Elesik ezen állítás,

jusson, ki

Austriában,

a

hol Tiszát egyáltalán

nem

13]

szeretik,

elnyére

szolgál neki,

lap arcképét közli,

hogy egy képes

kedvezen megírt

életrajz

ki-

séretében.

Es Tisza Kálmán

nem

használta

föl

e

kí-

nálkozó eszközt.

*

De végre

ez csak csekélység.

is

Mindamelmert nagy emberek nagy hibái

— jellemz,

lett

legtöbbször csekélységekben nyilatkoznak. Hogy Tiszában van némi hiúság, ez terniészetos, hiszen minden önérzetes ember jeliemének alapvonása a hiusag: a ki ismeri becsét, hiú magára, mert a kiben semmi hiúság nincs, az

nem

is

nem számol és kivan számíthatni a közélet terén.

Deák Ferenc hogy cát

el

is

hiú

királyi kegyet,

nem

fogadott

szerítette elismei-ni

:

volt

:

hiú volt

arra,

kitüntetést, miniszteri tárhi.i

volt arra,

politikai

hogy kény-

ellenfeleit

is,

hogy

a kibékíilést Ausztriával önzetlen hazaszeretetbl vitte keresztVíl.

A

hiiíság csak ott hiba, csak ott

fajiil a hibából gyakran búnné, ha túlságokba megy. ha ez ^

uralja

az

ember minden

önszemélyéii kivúi minden törpiíl

A

tettét,

s

ha

imádott

más

silány semmiséo-gé

bnre

váló túlhajtottsá^

eltte. hitisáíínak ezt a

gát tulajdonítják

Tiszának személyes ellenségei. í)*

132

Kéi)telen

állítás,

mel)' nevetségessé

lesz

az

ellenkezt bizonyító tények eltt. *

A

nem ismer engedményeket;

hiúság

leg-

alább oly fokú engedményeket nem, melyek sem-

mivé

teszik

magát a hiúságot.

Ha Tisza tetteit személyes hiúság vezérli, a mely még a magasabb politikai érdekeket is maga alá rendeli, az Ausztriával

folytatott

alkudozások folyama

a

zonyára sokszor ból,

zis

alatt

letette

kiegyezési

miniszterelnök bi-

volna tárcáját

mert visszavonulása a

— hiúság-

látszat után ítél frá-

kergetk eltt a népszerség

oly

magaslatára

emeli t, a melyhez eddig alig van fogható.

Ha

Tisza

Kálmán

hiú,

akkor a szabadelv

párt tanácskozását a rendelkezésére áhó

eszkö-

zökkel úgy vezeti, hogy azok ne okozzanak neki méltatlanul annyi

keser

mint a mennyit

órát,

némely alattomos áskálódók

intriguái által. tény-

leg szereztek.

Ez alattomos áskolódók méltó

helyüket az egyesült

ma már

ellenzék körében, s

a szabadelv párt tanácskozásaiban azeltt, a legteljesebb

megtalálták

ma

is

véleményszabadság

mint ural-

kodik.

Ha

Tisza

szeretetében

Kálmán

éri

megint nem miniszter. egy

ország

hiú, s hiúsága a

tetpontját,

felett,

akkor

Célját elérte,

hatalmában

a

hatalom

Tisza

ma

uralkodott

népszerség

133

nymbusa övedzte hiúsága tehát teljes kielégítést nyert. Míg ma szidják, gúnyolják, gyamisítják, s :

oly eszközökk(3l

küzdenek ellene, a melyek közül hogy a hatalom szeretete kihljön szívében, hogy hiúsága, ha ismétlem,

egy

is

ai-ra,

elé<4-

—

hiúság

a mi a hatalomhoz

az,

meglegyen

—

köti,

ezerszer

alázva.

Mieltt IJ-dik Kákay Aranyos hiúsággal vádol valakit, nézzen szét övéi köréhen és ismerje

meg

a hiúságot a

maga

egész nagyságában.

Hoífmann Pál példája mindjárt hatalmasan igazolja fönebbi nézeteimet.

A

híres jogtudóst a Deák- párt idejében

bízták,

tervezetét. fizettek a s

El

mega magyar niagánjog codex

meg

csinálja

készült belle az általános rész,

is

munkáért Hoftmannak hét ezer

kiadták e

kitn

könyvet

rítékban Eggenbei-ger vaslat

és

akkor

megjelent,

vadgalambszín

tái'sánál. látta

forintot

a

Mikor

i)o-

e ja-

kormány, hogy

még elbb

külön kellene valakinek másik hét ezer forintot fizetni azért, hogy a codex tervezetet

megértsék,

magyai-sággal

mint Uüífmann,

a

kik

volt

megrendelték,

megírva,

hogy

mert olyan azon

más.

nem igazodhatott. Ezt a másik hét ezer forintot azonl)an saj-

nálták,

idejében

miután

el

—

a

mint az a volt

már megszokott dolog

volt

Deák-párt

—

késn

184

hogy a munka lefordítására úgy is pénzt vesztegetni, mert az egész

látták be,

kár

leDiie a

—

javaslat hét ezer

krajcárt

nem

ér.

Udvariasan tudtára adták az érdemes jogtudósnak, hogy codexének „általános j-észe

—

különös, hogy

annyira

a

„különös

rész'*

megrendelése teljesen fölösleges.

Es minden mint

Hoífmann

Pál

nélkül

zaj

Pál

Szent

hagyta a kormánypártot,

ott

az

hiúságában

megsértett

oláhokat,

s

fölcsapott con-

servativnek.

E

tette

vetkezése.

Ha

az

kebelében

a többség

veszti a jogtudós

st ma

hiúság |természetes

a sértett

tekintélyét,

egyesült

míg

marad,

el-

új pártjában,

körében

ellenzék

kö-

is,

mint

érdemes jogtudóst ünneplik.

S

tekintettel a föntartott couservativ elvekre,

hogy az ellenzék kormányra jutásával a magyar magánjog általa megalapos nézetei lehetnek,

kezdett

codificationális

munkálatait

vele fogják

bevégeztetni.

Elég gyorsan dolgozik arra, hogy az egész

magyar magánjognak hamar

Tisza

Kálmán minden

—

végére jáijon.

politikai aktióját az

egyéni érdekei irányozzák.

Ez Il-dik

azon

második

Kákay Aranyos

súlyos

vád, a mely ly el

a miniszterelnököt

illeti.

135

Könny

valamit állítani; sokkal nehezebb

bizonyítani. Ezt az igazságot ügy látszik Il-dik Kákay Aranyos igen jól tudja, mert az állításokl>an

bvelkedik,

de

semmit

bizonyítani

Jiem bizonyít.

Nehéz

Kálmán

Ha már

volna; különösen azt, hogy Tisza

is

tetteit

önzés és egyéni

a miniszterelnök

3

érdek vezérlik.

kormányzása

évi

alatt

részesítette volna az országot

azon kedves meglepetésben, hogy, míg a földbirtokos osztály

—

pusztul

ó

maga, mint egyik elde, gróf Ló-

—

nyay Menyhért tette 4 millió frtért uradalmat vásárolt vohia magának; vagy egy szép reggelen olvastuk volna már az üjságban, hogy a miniszterelnök Budapest fvárosának közé}>itési

bizottságától arra kért engedélyt,

palotasort építhessen

ezt Kerkapolyi tette a Csillag utcában,

önzés és érdekvágyás mellett

színség

hogy egy

magának a sugárüton, mint legalább

akkor az a

való-

De így mi egyéni érdeke lehetne Tiszának olyan, a mely politikai aktióinak indokul szolgáljon? szólna.

Semmi

A

hatalom

megtartása

a mit áhítottam nüsitása

Tiszánál azt

ellen,

Tisza

megtarlva.

legkevésljbé,

mert

Kákay Aranyos azon gya-

hogy

a nagyfokü

állíthatom

talmat

11.

azon

kezében

a

hatalom

hiüság

eredménye,

épea mely a haérdekekbl látja

föltevés ellen,

egyéni

megtartása

136

Különben

e

két

annyira

állítás

Mert a

hogy egyik a másikat dönti meg. hiúság lélektani

ellentétes,

ki a nagyon

természetét ismeri, az

hogy egyéni érdekek az egyéni hiúmíg viszont ság eltt mindig hátrálni szoktak

jól tudja,

:

ers

az önzés és érdekvadászat ságról

nem

túlsúlyánál hiú-

lehet beszélni.

Azon tapló-eszek, a kikben a gyanú

szik-

hamar tüzet fog, bizonyára azt fogják nekem II. Kákay Aranyossal ellenvetni, hogy: mi

rája

lehet az más, mint

egyéni

Kálmán megalázza magát

hogy

érdek,

és

Tisza

hétrl hétre a bécsi

•minisztereknél entre-chambreiroz.

Szívesen fölvilágosítom azokat, a

kik

iudnák. hogy e bécsi járás- kelés egyszer "abban

rejlik,

mert közös

Felsége elnököl, ott

s

s

nem oka

korona-tanácsoknál

igy a közös korona-tanácsok

Ö Felsége épen idzik;

tartatnak meg, a hol

miután a király a

tél

folyamában legtöbbnyire

-Bécsben lakik, azt hiszem, a kell értékére ve-

zettem vissza Tisza Kálmán és

minisztertársai

bécsi utazásait.

De

a

kik

emlékezni

•hogy a bécsi miniszterek úttal

emlékezhetnek

rá,

is

akarnak,

tudhatják,

jártak Pesten s egy-

hogy

ez

azon

id<)ben

137

midu

történt,

íme a nagy

király

6 Felsége Budán

lakott.

—

kulcsa.

titok

És mégis önzés,

egyéni

érdekek

azok, a

melyek nem engedik Tiszának, hogy a hatalmat kezeibl kiengedje akkor, a njikor külünhen sem volt,

a

kit

utódjául a királynak ajánlhatott volna.

Önzés, egyéni érdek, a melynek igaz

hazaszeretet! A hazáját szei-etó

—

em))er

neve

:

—

önzése:

érdeke,

a iiaza holdogitása.

Kálmán szereti hazáját. Tisza Kálmán elmondhatja Kossuthtal: „oda dobnám önöknek e tárcát most mindjárt, mert oppositiót csinálni könny de itt akarok maTisza

I^]s

;

radni e helyen,

mei't

nehezek a

viszonyok

és

én nehéz viszonyok közt akarok szolgálni!''

Csakhogy

persze Il-ik

Kákay Aranyos

azok, a kik az ö könyvét elég

vakmerk

és

„kor-

szakot alkotónak" nevezni, hogy a nemzet egész

korszakára a cynismus bélyegét süssék

rá,

azok

jiem tudják méltányolni azt az önzést és azt az

egyéni érdeket, a

relem

melynek neve:

—

hon sze-

!

Egyébiránt

^sztendl)en

Akkor

volt

olyan

id

—

é[»en a

nudt

— a mikor Tisza Kálmán lemondott. ráfogták, hogy — komédiázik.

las

Most, hogy nincs oka lemondani, ráfogják,

hogy

—

nem

akarja

hatalmat

a

kibocsátani a

kezeibl.

Milyen igazsága volt Kossuthnak, mikor mondotta, hogy

könny

„oppositiót

:

ki-

csi-

nálni!"

De lássuk Tisza Kálmán?

hát,

csakugyan

komédiázott-e

mélyen bele kellene eresznem-et. kednem a politikába, kimondhatom a Felsége a király Tisza lemondása után Anélkül,

hogy

—

Szlávyt Majláth Senyey Pál bárót Györgyöt és Széchen Antalt, a kikkel a helyzet fell értekezett. Már pedig ha Tisza Kálmán

hivatta

,

komédiázott

Felségének

,

lenni a komédiában, és ki

magyar emberrl,

,

is

részesülve

merné

ezt

a

kellé

legels

a legalkotmányosabb királyról

föltenni ? Il-ik

Kákay Aranyoson

lenzék volt Deák-párti

és az

egyesült

kivül

tagjain

el-

bizonyára

senki ebben az országban.

Hanem

k

igen

mert

,

nem

ma

teszik

elször.

* *

Mikor Szlávy József nöki tárcát, nagy volt kebelében.

a

*

letette

a

rémület a

miniszterel-

Deák-pái't

189

Ki következzék Szlávy után

A

többség tekintélye semmivé

kénytelen volt belátni, hogy ók

de

nem hatalom

valami csüggeteg

Az

er

A

többé.

államférfiak lejárták is

? lett,

s

a

pái-t

már csak er,

hajdan oly tekintélyes

magukat

magán

s

közöny

a párton

uralkodni.

látszott

érezte tehetetlenségét

Az egyes személyi fractiók pedig nem éreztek kell ert tehetségeikhez. Csak a hatalom után sóvárgó kapzsiság tartotta össze a rohadási'a váló testet, a mely friss vért kivánt magába, ügy remélvén aléltságából föleszmélni.

Kezdték emlegetni

késbb

a

fúziót

ejtette

A kormányválság de

ma

nem merték Minden nap

szinben

ha a

lelt

a

azt

ezalatt

hétrl hétre húzó'

a valódi okot bevallani.

volt

keverték a

valami újság a

vagy véleményérl,

elhatározása

mégis

ket trbe.

Felsége legmagasab)) személyét logba.

mint

a

coalitiót.

emlegették, s

mondják, hogy Tisza

dott,

—

a

közönség eltt

krízis lebonyolitását az

s

az

do-

király

íigy

fölmutatva,

oly

mint

uralkodó vette volna

kezébe.

Ezt a komédiát aztán a tisztességes párti lapok is megsokalták,

hogy a válság természet,

s

takargatni, ha

nem azért

s nyiltan

kimondták,

de

parlamenti

személyes, azt a

király

nem alkotmánysértés

esetre az alkotmánv

Deák-

semmibe vevése.

Felségével is,

minden

140

S tudják-e önök, a Deák-párt szemébe

ki dobta ezt az igazságot

?

Kákay Aranyos.

nem

Természetesen

a

—

második.

Szinte látom, mint tiltakoznak farizeus kép-

hogy a király részese

pel a föltevés ellen,

a

Kálmán Kákay

Tisza

Nos, ha

II.

inscénált

által

&

consortes

komédiának.

nem

igy értették

a komédiát, akkor csak ügy érthették

máskép, hogy Tisza oly ügyesen

—

rászedte magát az

mélyebb

Sokkal

semhogy

e

azt, és

játszott,

nem

mikép

uralkodót. tisztelettel

rályunk bölcsessége és iránt,

volt

széles

pontnál

viseltetem

ki-

látköre

politikai

tovább következtetni

akarjak.

A

a mely

nemzet pedig,

lyében a legels magyar

a

embert

szemé-

király tiszteli,

és

is-

meri Tisza Kálmán lemondásának történetét minden pházisaiban,

s tudja,

alakításra felvolt szólítva,

hogy az, a ki kormány szintén megmondotta,

miszerint többet, mint Tisza

nyerni lehetetlen,

pedig

nem

nemzet

Austriától

az ellenzék többi árnyalatai

felszólítani

mondom

—

mely

nem

—

vezéreiket

is

lehetett; a

ezt tudja,

felhábo-

hogy Tiszára rá a komédiázást, pimasz gyanújokban

rodva fordul foghassák

kivívott,

lévén kormányképesek,

kormányalakításra

—

—

el

azoktól,

a kik,

141

nem

háfT

do azért

nyiltaii.

—

merik magát a

ieni

világosan,

elég

sér-

királyt. 'f<-.

•ü

A mi

Kákay Aranyos

11-ik

megvetés. Ámbár

többi vádját

legméltóbb válasz a

azokra

azt hiszem,

leti,

lehetne

mindenikre.

felelni

Például: Tisza Kálmán Ixjszii

van bemutatva.

—

Ha

11-dik

il-

—

vágy ónak

Kákay Aranyos

a

Tisza boszuvágyában a saját esetére gondol, mél-

tánylom szíve keserségét, dolkozó ember a

—

józanul

gon-

eljárását

fogja

de

miniszterelnök

méltányolni.

En lépni ról,

—

;

nem akarok személyeskedések azért hallgatok

eri'ól

és

is

terére

sok más-

a mit elmondhatnék.

Azok pedig,

könyvemet olvassák, bizonyái-a elismerik velem együtt, hogy ha Tisza Kálmán nem felolt is meg mindenben a kormánya kik

zásához kötött várokozásoknak,

nagy a

ész.

ki

nemes

jellem,

hazaszeretetének

s

—

mindenesetre

tapintatos

államférfiú,

önfeláldozásának

már

bizonyára — adni fogja még.

számos jelét adta és És elfogják ismerni velem együtt, hogy Timagyar nemsza Kálmán még tévedéseiben is

—

zeti

politikát követett.

A

ki

pQdig ót csak azért, mert nine-sen vele

nem politikai bnt követ el.

egy véleményen, sárral dobálja, az erkölcstelenséget, az

már

i)olitikai

VIIL

A POLITIKA SVINDLEREI. Hogy

Kálmán

Tisza

közjogi

oppositiója a

balközép vezérének hazaíiságáról és éles politikai elrelátásáról tesz tanúságot

hogy Tisza Kálmánnak 1875. febr. 3-án tarmely a Deák-párt és balközép tott beszéde, fúzióját eredményezte, és a mely lényegében nem

—

egyéb, mint a balközép hét éven

át

vallott

el-

veinek az idk és körülmények egy egy kedvez fordulata kilátás, jól

—

való

szerint

mondom

hogy,

felfogott

parancsolatja,

érdekének a

mely

nyújtott

érvényesítésére

és

e

beszéd

azon

a nemzet

politikának

politika egyedüli

tiz

biztosí-

téka nemzetiségünk és államiságunk'nak

hatalmasan igazolva van azon kiegyezési gyalások folyama

által,

tár-

a melyeket Tisza Kálmán

ép annyi tapintattal, mint szerencsével vezetett.

US A

ékesebben

tí^nyek

minden

sz«jlók

okos-

kodásnál.

Tény, hogy Anstria határozott ellenséges álfoglal el Magyarországgal szemben ténv,

lást

:

hogy haszonles kapzsisága a közös érdekekre nem hederít; tény. hogy anyagilag jobb helyzetben levén mi nálunk, erejét érezve, min-

—

—

den módon és minden eszközökkel igyekszik azt javára zsákmányolni ki tény, hoo;v

saját

:

Lajthán

tiil

a

—

pártviszonyok

bármely kormány mert Anstriában a kaliinct

aktióját megbénítják,

vak eszköze, alázatos szolgája a nács

pártjai

birodalmi

és pártocskái szeszélyének:

ta-

végre

hogy Ö Felsége akár Magyarországon, akár Anstriában a kormányzást ez id szerint csak tény,

az

l<S(j(j.

—

igen helyesen

minden tására, a

XII.

t

('.

alapján tartja lehetnek, mert

— úgy van meggyzdv(\ hogy

kísérlet a k()zjogi

kapocs

olyszeríi

mely Magyarországnak elnyt

vagy a bii-odalom két surlódásokat idézne el.

fele

—

közötti

tágí-

biztosítana,

beláthatatlan

vagy fölbontaná ma-

gát a közjogi kapcsolatot.

E tények

logikája tehát,

hogy:

az Anstria elnyéi-e megváltozott hiMyzctlteii

a Itirodalini tanács pártjainak az osztrák miiiiszterinmot játékszerré alacsonyító izgága fészkeldései mellett Tisza Kálmán szerencsével oldotta

meg

a kiegyezés nagy

kíM'désoit.

mei"t a

párt által megoldatlanul hagvottakat s

mert egyebekben

nagyobl*

is

D.sák-

elintézte,

elnyöket

biztosi-

144

Magyarországnak, mint hazánk anyagi erejének teljében az opportunitás összvérén nyartott

galó honboldogítók tették.

Kálmán ismerte

Tisza

Austi'iát

vetett az ország helyzetével,

oppozitiót

mindaddig

midn

a

számot

és

a közjogi

mig egy egy

folytatta

föl-

merült kérdésnél politikája gyzelmét remélhette

—

midn

és fölhagyott azzal, a

nyesítésére

csak lassan, egyenként

törekedhetett, ha az

sok az

elveinek és

;

érvé-

az

által

ujabb kiegyezési alkudozá-

hét évi politikájának szükségszerségét

igazolván, a fejedelmi

meggyzdés némely

désekben az 1867. XII.

t.

kér-

cikknek gyakorlatilag

ebbl kifolyólag belátja, hogy Magyarországon egészséges pártalakulás csak közjogi oppozitió alapján lehetséges.

bebizonyosodott hiányait felismeri, és

—

És a mint közjogi tekintetben, úgy minden más téren igazolták a viszonyok, hogy Tisza Kálmán — magyar nemzeti politikát követ. az államAz, hogy bár áldozatok árán

—

háztartás egyensúlyát helyreállítani igyekszik az,

hogy

tetteiben és beszédében a

magyar

;

—

faj

supremátiáját akarja föntartaui, s erélylyel vagy

ervel, de

védi

a nemzetet

a

gatók államellenes apostolkodása,

nemzetiségi s

a

iz-

nemzeti-

ségi aspiratiók államiságunk ellen irányuló

tul-

145 kapásaitól

;

—

s az,

hogy hót óvig

vallott elveit

—

azon mórtékbeii igyekszik érvényesíteni, vagy legalább azok helyességét lefelsbb helyen bebizonyitani, a mint azt a

dik;

végre

körülmények megengehogy belügyi téren foganatba

az,

magyar érdekek

vett reformjai a

és a

magyarság

erejének ide bent való megszilárdítását célozzák,

—

mind arra

hogy Tisza komolyan a ki nemcsak a jelen szem-

vallanak,

gondolkozó politikus,

— jövend hasznáért

kápráztató elnyeiért, de a dolgozik.

Mert ne ámítsuk magunkat: elfog jiii az az id, a midn Magyarország csak ön-

erejére lesz

u

a V

t

a.

1

gatartásából s a Lajtán

a

Németországgal

is

p]s

sajtó

egyesülésre

„német -egység"-nek árán

Az osztrák túli

—

ma-

pái'tok

hangjából kirí

vágyódás,

s

a

Austria megsemmisülése

— bekövetkezésébe

vetett reménység. ne ámítsuk magunkat a szláv aspirátiók

teljesülésének

lehetetlenségébe

—

ostoba bizodalommal.

A

vetett

—

népek fejldése, e

fejldésnek fokozatos haladása, majd népfajoknak népcsoportokká, néptestekké, nemzetiségekké, és

végre nemzetekké válása a történelemben.

— lése

nek

A

—

nem

mint az

uj


már

„olasz-egység",

német nemzetis('gek egyesümegtörtént, meg fog, mert jneg kell

az olasz után a

—

történni

egy

—

—

— ha nem — egyesülésé-

a szláv nemzetiségek,

állammá, de

államokká

is

is.

10

146

Utalok

Oroszország

mind

az ezen törekvések által támogatva,

masabban nyilvánuló szerb

—

törekvésekre; latra;

utalok

és

utalok

hazánk

napra leplezetlenebbl

Utalok

törekvéseire.'

hatal-

és montenegrói szláv

a

csehországi hanguvidékein

déli

napról-

magyarellenes

nyilatkozó

tüntetésekre.

Vessék össze

e jelenségek

törekvéseket

és

azok, a kik kevés szóból sokat értenek, és sze-

nem

retnek gondolkozni, és ha elismerik

hatalmát

ma már

a :

—

viszoíiyokban

meglesznek

gyzdve

hanem

nem

arról,

ábránd,

közel küszöbön

ha

kényszer

nyilatkozó

a szláv aspirátiók

lehetetlenség,

elfogultak, és

álló

hogy

nem olyan

valószínség, a mely ellen nekünk magyaroknak vértezve kell lenni, épugy, mint a

hogy

fedez-

nünk kell magunkat Németországnak Austria német tartományai felé gravitáló törekvései ellen, mely törekvések e tartományok hangulatában elég istápot találnak maguknak. Ily helyzetben a magyar nemzeti politikának oda kell törekedni, hogy a katasztrófát ne siettesse,

hanem,

—

egyrészrl

nyerjen elnyöket, és ezáltal

Ausztriától is

éreztesse

lassan vele,

hogy Magyarország ismeri saját erejét és saját jövendjét, mely megadja neki azt a függetlenséget, a melyet a Deák-párt 1867-ben oly köny-

—

másrésznyelmüen dobott oda Lajthántúlnak: irányuljon, minden tette arra idebent rl pedig

hogy a nemzet

faji

erejének ápolása, fejlesztése,

14'

—

ha

dKlelgetóse biztosítsa az ország fenállását, hatalmát, erejét, függetlenségét akkorára, kell

mikor a nemzetiségi egyesülések katasztrófa

—

által

elidézend

befoí? következni.

A mely politika nem ezt tzi ki törekvésének végcéljáiil, az vagy magamagát ámítja vagy nem gondol a jövvel, - vagy csak saját

—

hasznára akaija kiélni az országot addiií, a mig bekövetkezik, a minek bekövetkezni kelí, hogy:

—

magunkra maradunk. De ezek

emberek

az

—

nem

fogják az or-

szágot a vég elveszéstl megmenteni: míg azok, a kik a jövendvel számot vetettek, átérezték a

—

legnagyobb magyar legnagyobb mondásának mély jelentségét, hatalmas igazságát; tudják, mit mondott és mit akartt Széchenyi azzal, midn e szavakat irta zászlójára:

„Magyarország nem

volt.

hanem

—

És mert

lesz."

Ez az én

egyéni

nézetem.

megvagyok gyzdve nézetem igazságáról, szeretem a Tisza Kálmán i)olitikáiát olybá tekinteni,

mint a mely minden aktiójában a jövend-

vel vet számot, s

Magyarország jövbeli önálláaának és erejének magvát hinti el. 10*

148

De ha én 10

— 15

év

el

csalódom,

tán

már

fog

különben

mit

a

Tisza

dönteni,

Kálmán

politikája az adott viszonyok között mégis csak

a leghelyesebb, a legigazabb, a legmagyarabb és ez idöszerint egyedül alkotmányos és parlamentaris politika,

mert

— elvekre nemzet

érzi ezt a

van alapítva.

midn

Tisza után

így csak Senyéit tartja lehetségesnek. is,

Pedig Senyéi Pál báró most magában

— de programmjában elvek,

a melyek

elvek vannak

—

lefektetve

:

oda törekesznek, a

lényegben

hová Tisza Kálmán.

áll

A magyar

nemzet ere-

jének emelésére és biztosítására.

épugy mint

Senyéi,

pártalaknlás

egészséges

pont, s azért

Tisza,

magva

érzi,

hogy az

a közjogi állás-

programmjának els pontja azon

magatartás meghatározása, a melyet

Austriá-

val szemközt elfoglal.

hogy egy egészséges pártalakulás alapfeltétele a magyar nemzet politikájának a magyar nemzet politikájával csinálni ellenzéket, s azért pogrammjának másoSenyéi, mint Tisza, érzi,

:

dik

pontja

melyek az

:

elveknek

azon nézete

szerint

pohtikának alapját képezik. a kettnél ugyanegy a mélyek szerint a

;

meghatározása, a

—

a

magyar nemzeti Tehát a cél mind

az eltérés az elvekben van,

cél eléréséhez

szükséges esz-

közöket ki-ki megválasztja.

És Senyéi

ennek

dacára

valaha

pártot

én

nem

tudjon

hiszem,

hogy

magának terem-

149

—

teni ;

rint az

és az

(j

bár

kell ismernem, hogy ez id szeoppozitiója az egyedüli kormányképes, pártja leend az egyedüli, a mely egészel

séges alapokon szervezkedett.

Nincs terem e véleményemet bve)3ben indokolni. Elégnek látom egyszeren a nemzet politikai ösztönére való hivatkozást, a mely Senyéitl leginkább, st talán egyedül

—

közjogi

álláspontja miatt fordul

Osztrákabbnak

el.

tartja

t

az

—

osztráknál.

Senyéi legutóbbi fellépése azonban kétségkívül tiszteletet parancsoló. A kik nincsenek

—

IS

egy

véleményen

emelnek azon

féríias

a

nemes

báróval,

kalapot

és

becsületes eljárásért, a csatlakozott a fuzionált ellenzék elvtelen, haszonles és egyenesen Tisza Kálmán

melylyel

személye

—

nem

ellen

egyesült

—

csordájához. Mert, hogy ezek az emberek politikai

lerek,

svind-

könyvem folyamán eléggé indokolva

A tördve

volt

Deák-párt folytatásai

elvekkel,

vénytisztelettel

:-

hazával,

k,

nem

alkotmánvnval.

tör-

párttá egyesültek,

—

tagjaik,

van.

a kik

hogv azon

a kik erkölcsi halottak, újra \szere. pet játszhassanak; azok, a kik hiába' áhítoztak hatalom után az ugorkafára kai)asz kod hassanak; azok pedig, a kik csak statistái. marionettjei a párt vezéregyéniségeinek,

—

-

megszerezhes-

150

sék

egy

maguknak mindazon elnyöket, a melj^ek erkölcstelen párt és kormány kebelében

bven

kijutnak olyan embereknek,

nagyobb gaztett eltt ha abból önhasznukat

Megunták várni

is

a kik a leg-

képesek szemet hunyni,

látják.

hogy az ország tudomásul vegye kiadott programmjukat, és csoportosuljon

e jo urak.

körülöttük:

kibocsátották

k

a

fel-

majd annak több sikere lesz. ez a fölhi vasuk is. Támadják benne Tisza Kálmánt, a ki alkotmány ehenesen kormányoz, mert azt hiszik az élhetetlenek, hogy Tisza Kálmán oka még annak is, hogy az ország az pártalakulásukat nem vette örömujongva tudomásul; és támadják Tisza Kálmánt e fölhívásban azok, a kik a miniszter- elnök politikáját 2 és fél évig helyeselték. Es úgy akarják lépre csalni a madarat, hogy Ígérnek nem az eddiginél célirányosabb hívást, hátha

Svindel

még

—

politikát,

ket

hanem

és mit

A

—

tudom

képviseli kerülete-

én,

miféle támogatást.

kik csatlakozni akarnak

barékokhoz,

azok

a

a

felhívásban

fuzionált habiztosíttatnak,

hogy báró Bánhidy Bélánál (Muzeum-körút szám) kapni fognak gondolják önök?

Nem!

—

talán

18.

pro grammot,

151

Kapni fognak

gatást: hogy

—

és ez által

Mikor

— utasít á

kell Tisza

okát

Káhuán

é.s

támo-

ellen dolgozni,

kerülethez jutni.

ez az ínséges felhívás megjelent,

laki azt jegyezte

meg, hogy

jol)l)

lett

va-

volna tán,

ha a hívket nem Bánhidyhoz, hanem egyenesen báró Símonyi Lajoshoz utasítják (bodzafa-utca,

Végre

saját ház).

a pártvezér: illenék,

is

hogy

adjon ..támogatást" és kerületeket.

— Ez

azért

nem

történt, válaszolt, a kihez a

megjegyzést intézték, mert báró Símonyi Lajos következetes ember. Nem akarja meghazudtohii azt a föhratot, a mely kapuja alatt ponii)ázik,

hogy: „Itt

mazva

mindennem

házalás és

koldulás

tilal-

van.''

Es dacára báró Símonyi Lajos e következetességének, dacára a nagyhangii felhívásnak.

— dacára a nemzet

az ellenzéki sajtó szájaskodásának,

még

is

lettük lelkesülni;

hideg marad és

—

nem akar melmegcsinálta i-óluk a maga ;

véleményét, a mely ott él a közvéleményben. s\ melyet minden szavuk, minden tettük nemhogy eloszlatna, de megersít.

152

A

nemzet véleménye pedig a habarékpárt azon tagjai vezéregyéniségeiben öntudatos,

—

ban, a kik meggondolatlanul

—

követik

öntudatlan politikai svindlereket

És miután a néhai Deákpárt gyarországon a Svindel-korszak

nemzetnek nem kellenek

svindlerei.

lát.

idejével

lejárt,

rékok minden erlködése hasztalan.

A

vezéreiket

a

—

Ma-

a haba-

politika

VÉGSZÓ. Tartozom az olvasónak egy szinte

nyilat-

kozattal.

Én

ezeltt

ellenzéket

bár föltétlenül egyik parlamenti párt tekintettem politikát,

gesnek

magam, mert

a melyet

látok,

Tiszának,

csináltam

liivéül

magyar nemzeti

azt a

hazámra nézve

én

egyik párt elvei

sem

által

szüksé-

sem hittem

megvalósíthatónak.

Lassanként

azonban

hogy a képviselház telvék

pártjai

és

személyes gylölködéssel

én, a ki

—

tapasztalnom

})árt-árnyalatai

Tisza

ellen,

s

lelkemben nemzetem érdokét hordozom,

a mint idegenedtem

toktól, a

kellett,

azon emberek

és

pár-

melyek a közügy helyett magánérdekei-

ket szolgálják az oi'szág képviseletében

közeledtem többséghez.

Tisza Kálmánhoz

és

az

:

—

úgy

uralkodó

154

Kezdtem mélyebben Tisza

gést

Kálmán

között; s miután

zervativek

—

vizsgálni

politikai múltja

széls baloldal és

a

con-

—

a képviselház

nem

—

csak személyes köte-

kedést találtam, a miben egyébként

tündökölnek,

is

jelene

és

kivételével

pártjainál elveket

lenzékek

összefüg-

az

az

többi

elvi el-

kezdtem az elvfeladó

Tiszánál elveket keresni.

Es rájöttem belátnom,

hogy

elbb

kellett

volna

igenis, az „elvfeladónak"

elvei,

arra,

a mit

—

józan politikája és államférfiúi tapintata van.

Eájöttem azon igazságokra, a melyeket könyvem-

ben részletesen

És Tisza

ma

kifejtettem.

szintén, föltétlenül vallom

Kálmán

és pártja hivének,

s

magamat

annál

er-

sebben ragaszkodom a miniszterelnök politikájához, mert

nem

személyes tekintetek, de a tények

kérlelhetetlen igazsága

érlelte

bennem meggy-

zdéssé, hogy Tisza Kálmán a múltban mint az ellenzék vezére, s

ma

mint kormányelnök, nagy

szolgálatokat tett ennek az országnak, és a múlt-

ban, mint

ma

is,

képviseU a parliamentben

nemzet józanul gondolkozó,

meinek

hazája szeret

s,

ele-

nézetét, politikáját.

Csak

azt

sajnálom,

bennem meggyzdéssé

hogy

érleldött,

erre,

a mi

ma

késbben jöttem

155

mint

rá,

ország

az

legnagyobb pecsovicsa

—

Kákay Aranyos.

az öreg

Alig,

hogy a conservativ párt megalakult,

Kecskeméthy Aurél

badelv

sietett

magát

beíratni a sza-

körbe.

Szontagh Pál (somogyi) ajánlotta t, mégis akadtak, a kik az tartották róla „timeo Danaos et

dona ferentes"

és

;

minek

megkérdeni,

elég

indiscrétek

köszönhetik

a

voltak

beiratkozás

szerencséjét.

— szolt

Utat akartam a többinek mutatni, vála-

Kecskeméthy Aurél,

azokat,

a

kik

és felelete elhallgattatta

kételkedtek

az

szabadelvsé-

6

gének szinteségében.

Részemrl szerencsét kívánok magamnak, hogy már akkor Tisza Kálmán hive voltam, mikor

még

a fuziónális

alkudozások csak nagyon

a kezdet stádiumában állottak.

Ma. hogy

e

könyvet

megírtam,

helyzetnek áttekintése után elég idején

tartom

még

azt

mondani, hogy

e

a

jelen

valónak

néhány

lap-

156 pal

—

ben

„utat akartam azoknak mutatni", a kik-

föltételezek annyi hazafiságot,

hogy az egye-

sült ellenzékhez önzetlenül és azért csatlakoztak,

mert

—

a többség politikájával nincsenek meg-

elégedve.

Kevesen vannak ilyenek nagyon a svindlerek cégéres hadában,

de

a kik

politikai

vannak,

megérdemelnék, hogy ne úszszanak az ne legyenek kitéve

a

féltó

lételét

árral,

nemzet

s

—

megvetésének.

És most még II.

az

egyet.

Kákay Aranyos azon könyvében, a melyre

enyém

szeretné,

válaszul szolgál, kijelenti,

ha személyét

Ill-ik,

hogy ó nem

IV-ik és V-ik stb.

Kákayakkal összetévesztenék.

A

nélkül,

hogy

IlI-ik,

IV-ik vagy V-ik Ká-

kay Aranyost ismerném, fölteszem

k

sem igen éreznék magukat

személyük

Il-ik

róluk,

hogy

megtisztelve,

Kákay Aranyossal lenne

ha

össze-

tévesztve.

A mi engem

illet,

ján tartok némi jogot a

én oldal-örökösödés

út-

Kákay Aranyos névre,

157

s

azért

irom

nevem

elé

a

megkülönböztet

„ifjabb "-at.

Tehettem volna, hogy én

magam, de akkor könnyen lem

az örökösödés jogát,

—

mit zavarom az

számozzam

elvitatliatják vala

és

összecivódnék vélem a Nr.

is

II.

t-

még könnyebben és a Nr.

III,

hogy

számaikat?

Ez az egyik oka, hogy nem lettem „numero

nem tudom

A déssel iránt.

hány."

másik oka pedig, mert bizonyos idegenviseltetem

a

—

numerizált

személyek

TARTALOM. Lap.

3

Prolog I.

II.

Az ország

A

sors

lÖ

piócái

34

humora

—

visitkártya

55

III.

Föladott elvek és

IV.

Az

1866-iki összeesküvés és hatása a pártalakulásokra

70

A

második fúzió

92

V.

VI. Országos kupaktanács VII.

Vm. A

politika svindlerei

Végszó

.

.

101

122

Tisza Kálmán

.

.

•

142 153

tfudapest.

Weiszmann

te8tv
könyTnyomdájo.

DB

K37

Kecskemáthy, Aur^l A politika svindlerei

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY

?r

f^

k.