272
IRODALOM.
I R O D A L O M. /
(21.) N f m e s D. F k l ix : Ujabb adatok a bujturi mediterrán-rétegek faunájának ismeretéhez. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1888. Kolozsvár. Term. tud. sz. p. 10.) A bujturi kövületlelőhelviség fekvésének leírása után említi szerző, hogy nem az odavaló márga tartalmazza a legtöbb kövületet, mint azt H a u e r és S t a c h e í ják, hanem az ez latt elterülő homokkal kevert csillámos sötétkék tályag. Ezután összeállítja egy táblázatban az e helyiségen található szerves maradványok jegyzékét némi tekintettel az irodalomra, mert több fontos adat hiányzik belőle. Hogy erre vonatkozólag néhányat említsünk, kimaradt a K a k r k r által innen leírott Triloculina angulata (Sitzb. der k. Akad. der Wiss. Wien. ISO?.; 57). Bd. I. Abth. p. 350.; Taf. II., Fig. íi.), azonkívül a H a l a v á t s - í ó I (Földtani Közlöny, 1SS 1.. 11. kötet, p. 1. és 5.) említett Conus Brezinse Fi. H o k r n . & A n g ., C. Enzesfeldensis R. H o e r n . »'v: A n g ., C. Yindobonensis P a r t s c h , C. Mariae R. H o e r n . & A n g ., valamint azon ala kok, melyek e szerzőtől elősoroltatnak azon táblázatban, melyet R. H o e r n e s & A n i n g e r munkája kiegészítőül a Verb, der k. k. geol. Reichsanstalt Ki. kötetében a 151. egész 157-ig lapjain tett közzé. Már ezen néhány adüt is eléggé mutatja, hogy szerző jegyzéke korántsem olyan teljes, mint a milyennek munkája végén mondja, s hogy a bujturi fauna lényegesen nagyobb ama 300 fajnál, mint a mennyit konstatált. Végül még néhány szavunk volna szerző következő állításához : «Szerencsés voltam részint az általam, részint a muzeum kész anyaga közt olyan fajokat meg határozni, melyek sem Lapugyon, sem más erdélyi lelethelyeken a felső mediter ránban eladdig még nem találtattak», s itt említi az Ostrea digitalina Brocc.-ot, pedig ezt ugyancsak S t u r úgy Lapugyról, mint Bujturról említi (Jahrb. der k k. geol. Reichsanstalt. X I H . Bd. 1NG3.), vagy pedig a Pecten Besseri Andr.-t, melyet ismét K o c h legutóbb az erdélyrészi Felső-Orbóról ír le (Orvos-term. Értesítő, I8K7. Term. tud. sz.); ugyanilyen sorsú a Pecten Leythajanus P a r t s c h , vagy pedig a Nucula nucleus L in ., melyet ismét H a l a v á t s (Földtani Közlöny, VI. köt. p. 233.) Lapugyról ír le stb., úgy hogy majdnem valamennyi általa az Erdély harmadkorú faunára újaknak mondott alakok már más szerzőktől egyik vagy másik Il-ik mediterrán korú helyiségben konstatáltattak. F ran zen au Á goston . (-2.) P ergkns E . : Note préliminaire sur les bryozoaires fossiles des environs de Kolosvár. (Extráit du Bulletin des séances de la Société royale Malacologique de Belgique. Tom. X X II; 1887.)
Rövid bevezetésben elősorolja szerző az eredményeket, melyek a Kolozs vár vidéki ezen rétegek broyozáinak tanulmányozása által nyerettek, áttér azután az egyes rétegek rövid jellemzésére Kocli adatai nyomán és végül egy táblázatot közöl, melyben a kérdéses rétegek általa meghatározott alakjait állítja össze, össze hasonlítva más hozzájuk közel álló helyiségok faunáival, feltünteti azonfelül az (ISá)
IRODALOM.
273
egyes alakok előfordulását a harmadkor különböző időszakaiban, a felső krétáéban és még a mai napiban is. A táblázatot a következőkben adjuk : Magyarországi coczen
~ 'T
I86 ex tx *°xa £>*» X t£*£ 03rr
'C d T! 2 t'í! N a! C Ng| NC ÍCjj oSm a. I«c3 s c5 S £©» i£ ~iO u • S© ^ O
A f aj n e v e
I* £ ^u5’ ofi | g 'O)
2 - í2 -2 bs3 .S W .S Diastopora nova Perg. et Meun. _ Idmonea cancellata Goldfs. _ + + I+ + « gracillima Rss. ___ ___ +i+!+ + « concava Rss. 4+ « p se u d o -d istic h a H á g .. ___ i •
«
c u ltra ta
v \
rb.
...
« snbgradata d ’Orb. ___ Reptotutigera disticba Mich. Hornéra concatenata Rss. ... « subannulata Phil. _ « frondiculata L á m . ___ Filisparsa varians Rss. . . _ ___ Entalophora proboscidea Edw.. ___ « pnlchella Rss._ . _ « tenuissima Rss. _ Spiropora conferta Rss. ___ Heteropora (Zonopora) variábilis d’Orb__ ... ___ ___ Liclienopora Brongniarti E dw. ___ « organiaans d’Orb. ___ ... « d i a d e m a Goldfs__ « radiata d ’O r b « tenuis Rss. ___ ___ « interrupta Rss. 4- • «
M ic h e lin i H
ág.
Radiopora urnula d’Orb. forma in termedia Perg. et Meun. forma sessilis Perg. et Meun. Frondipora Marsiglii Mich. ___ Cellaria opuntioides Páll. « (Quadricellar a) hian> Rss. « « excavata d’Orb. « Schreibersi Rss. Vincularia reguláris d’Orb. Földtani Közlöny. XIX. köt. 1880.
P1 ■X 1
«
7Sí' S® >
+ +i • ' • + i+ ! + + 4- 4- + + 4- 4 - :+ 4-4- +, 4+ 1 +:
+ i+ • ' • • • • + ,• +++ + + + -I- • '+!
+
+ 4-
+ + + + 4-
§'g .& .1
-rS -2»
+
+ ' + +; + '+ 4- + • +, • +!+! • • +; • | • + + + '+ + 1 + ++ + -.j+ + • + +i •! + + + i + + • n-4- -K+ + +'+, + !+ + + + + • • -fi+ + + • • !+ •;
4-
H- + +
+ 4- 4-
.! +
4-
+
+ |+ ;
• .+ + +
.!+ + ' +
+ 4- + + + 4-’ + : + 4-: + i 4- • 444- • +. • + -H (183)
+
+ 1• :+ 4-! + l'
+ +
4-:
+ + +
• • .i. +
+
• + ' .................. + 4-
■ |
4
+
................................................
• • 4- • + 4 -4 -4 - . +
^ + 4- • 4-
4-1 4-4-
18
271
IRODALOM.
Ma g y hm rs z á i o<>cz
! i - í !.r
X
r* ,'
ti
tr.
/. -"V r. - 'i
A f aj n e v e . r c'^ e ^ í í-r s ^
\£
I a ? t
^ Ö '~ -^,1i ?- .~
" r-. x ^ x *•' 1O ^ « .£=
X
/ rí
.-
.5
Yi 'cularia impressa Rss. Poivlla Sclilocnbachi Kss Mucrouclla coccinea «
Ah.
loricata K osch.
« circumornata Kss. Lepralia angistoma Kss. Eschara cervicornis
1>a l l .
«
lieterostoma Kss.
« « «
bisuIca Rss. feilest rat a Kss. semitubulosa Kss.
« «
Suessi Kss. ___ H ő m esi Kss. .
« «
duplicata Kss. semilaevis Kss.
«
m o n ilifera
«
Haueri Kss.
E
dw.
« subchartacea d ’A uch. « all fura Kss. Aeropora coronat i. Kss. Mvriüzoum runcatum P á l l ____ (
-ribrillina radiata
M oll.
Micro pora polystic.'ia Kss.
«
ciicnllata Kss
Mombranipora rrtic »1uin L., forma. 8iibtilimnrK!> Kss. MrniliraJiipora an^ulo-a Ks.-. « clliptica I I a o .
-f • • f
•
I - ...............+
. . -f + + f •\
■f 4 !
f
*
. 4 + - + , + •t
i
.1
w
.
f
. +
+
I
Anipbihlrstriim Urana h’Oimi. Batopora .scrobicu ata K o s c h . « multiradiata Kss.
1 4 . ‘ * t ♦
-f- •
4t
t • + M M 4 . :\
t ♦ I
c o l l i n a H a n t k ____
('Up.ilaria bidentata Kss. íjiuniütcs íjnad a*a líss.
. :+ . •
.
I I t
(1«4í
l ' j ; a n / . i ;n a i : Á
goston
.
IRODALOM.
275
(23.) H e r e p e y K á r o l y : A felső-orbói lajtamészről. (Orvos-természettudományi Értesítő. 1888. Kolozsvár. Term. tud. sz. p. 197.) Szerző szerint az erdélyi lajtamész-vonulat képzésére szolgáló tertiíer ten gernek legnagyobb öble a felső-orbói volt, melynek szélességét két, hosszát három kilométerre bocsüli. E csendes iszapos vagy homokos medenczében a többnyire partokon tanyázó ecliinusok sokféle változásokban fejlődhettek ki, melyek a szintájakat tekintve, következőleg csoportosulva fordulnak elő : a felsőben a nagysza bású clvpeasterek, a középben a schizaster-félék, az alsóban a clypeasterek kisebb szabású változatos alakjai. F ra n ze n a u Á g o sto n . (24.) N e m e s D. F é l i x : Palaeontologiai tanulmányok Erdély tertiterjéröl. (Orvos-természettudományi Értesítő, 1888. Term. tud. sz. Kolozsvár, p. 161.) Egy táblával. A munka első része a czereczeli schlier palaeontologiai viszonyairól, második rcsze a korodi rétegek faunájáról szól. A mi az első helyiséget illeti, úgy ez a Fehér-Körös völgyében a hunyad megyei C'setrás hegyvonulat nyugati felében, egy minden oldalról eruptív kőzetek által határolt üledékes kőzetfolt, melynek rétegei anyagukra nézve kékes szürke tálvagok. Benne növénylenyomatokon kívül puhányhéjak s egy meglehetős válto zatos foraminifera-fauna találtattak. A megemlített maradványok a következők: Lagena a p in data R e üss, Polginorphi na obltrnga
Rotalina Dutemplei d'OßB., Pidvimdina Haidingeri d'ORB., Bidiinina pnpoidcs d'OßB., Bulimina ovata d O rb ., Bnliminaelongata d ’ÜRB., Rosalinacom planata d'OßB., Globigevinabnlloides d ’OßB., (Hobigerina bilobata d ’OßB., Globigcrina triloba R e u s s , Gtobigeyina quadriloba d ’OßB., Truneatidina lobatida d ’O rb ., Orbiculina unirersa d'OßB., Text Havi a Mariae d ’OßB., Bilocidina sp., Triloculina Kochi nov. sp., Triloculina retortioris nov. sp., Triloculina 2 sp., Quinqueloeidina quadrangtda nov. sp., Quinqueloculina sp., Macropnenstcs ( ! ) compresms nov. sp., Teliina Ottnangensis R. H ö r n e s , Xncnla Mai/eri M. H ö r n . , Xucula Ehrlichi R. H ö r n . , Léda pellueidaeformis R. H ö r n . , Ci/therella bifidata nov. sp., Gytheve plicatula R e u s s . d ’ORB.,
Azonkívül van sok mikroszkopos kicsinységű csigahéj, Dentalium entalis L in ., egy darabja, echinid-tüsketöredékek és rákollók. Szerző szerint a czereczeli üledékes kőzetfolt faunája alapján az első medi(errán-emelet schlierjét képviseli. A talált alakok közül öt újnak tartatik, ezek le vannak írva és rajzolva, egyi kére azonban, nevezetesen a Triloculina retortioris-ra meg kell jegyeznem, hogy az az Articulina sulcata R e u s s . (Denkschriften der kais. Akademie der Wissenschaften Wien. Bd. I., p. 383., Taf. 10., Fig. 13— 17.) A második részben a korodi rétegek tanulmányozása által nyert eredmények és azoknak elterjedése van megemlítve, mire a kolozsvár-vidéki korodi rétegek fau nája közöltetik, kiegészítvé a szerző által nvolcz e rétegekből még nem említett fajjal. Ezek a következők : (is:.) is-
276
IRODALOM.
Vyrula condita B k o n g . , Dosinia Adansoni P h i l . , Led« fragilis Chemn., le l i ina Xysti D e s h . , \'enus orata P e n n ., Liicina bor col is L i n n é , Anomia costata B r o c c . , B alan i i s sp. F ra n zen a u Á goston .
(25.) S c h m i d t S á n d o r : Mineralogiai Közlemények, A szo m o ln okidau detit kristályairól. (Természetrajzi Füzetek. XI. 1887— SS. p. 137— 115.). A legújabb idői” az arzén- és az antimontrioxydot mint az isodimorphia föl tűnő példáját említették ; |S87-ben D e s C l o i z e a u x kimutatta, liogy a claudetit, az As-.- O3 egyik változata nem rhombos, hanem egyhajlású. Szerző a szomolnoki claudetitot 1 kristálytani és optikai tekintetben tüzetesebben megvizsgálta. A víz tiszta vagy gyöngén sárgás kristályok apró, túlnyomóan papirvékonv lemezkék; a nagyobbak egy irányban megnyúltak körülbelül 1 mm. hosszúak és 0 3 mm. vas tagok. Az egyhajlású kristálykák geometriai és optikai sajátságai nem föltűnően eltérők a rhombos symmetriától. A ferde átlós oldallap b.(()10 ).oo^^o (megfelel a rhombos b.(010 ].ooü^o lapnak) szerint a lemezes kristályok ez irányban kitünően hasadnak és lágyságuknál fogva könnyen görbithetők. A lemezkék lapján finom rostozás látható, ezt az irányt szerző a merőleges tengelynek veszi föl, ettől az egyik optikai elasticitási irány körülbelül 6 °-al hajlik előre. Ezt az orientálást szem előtt tartva, az észlelt alakok a következők : a.( 100 ).o c í r>o ; b.(0 1 0 ).ooBc«c; d.( 101 ). ? o o ; q.(101 ).£oo; p.( 110).- o P ; ::r.(120).^§>2; :;:s.(130).oof»3 ; *t-.(1.10.0).ooS 0 y.(011).^j>o; /?.(021).2üoo; o.(l 11).—P ; g .(lll).P ; a melyek közül a csillaggal jelölt alakok újak. Gyakoriak az ikrek a.(100).ocj?oo lap szerint, ez ikerösszenövés még inkább oltakarja az egyhajlású symmetriát. A kristálytani elemek: a : b : c — O'IOIO: 1 : 0 3115,
ß — 8 6 ° 2' 56"
Az alapértékek és az új alakokra vonatkozó mérések : 2 11
obs.
b.y
= 010 .0 1 1
b.o
+ .1
k.
2'
5
1r
T010. III
7 5 ° 1 4.8'
ti
k
;
2 3
y.o
= 01 1.11 1
3 7 ° 21'
3
b.r b.s b.t
--0 1 0 .1 2 0
=-- 5 0 ° 3 1 '
10
3 35
2 0
-0 1 0 .1 3 0
- - 3!)
3
11
<■)
,0 v
1 1
— 71°
= 0 1 0 . 1 . 1 0 . 0 : : 11
3 33
appr.
calc. -
:.i°
7' 17"
3!»
3 5 :M
13
50
(i
Az opt. tengelysík párhuzamos b.(OlO).->oi5oo lappal. A legkisebb opt. elasticitás iránya a verticalis tengelytől előre hajlik, tehát a tompa ß szögben fekszik; hajlása az előbbihez Na-lángnál
1 V. ö. Földtani Közlöny, 18. 1S8<S. p. 1— 5. és 27-1. :i n —: mért ék-k száma, <1 - közép eltérés, k = kristályok száma. ( 186 )
ir o d a l o m .
277
5° 20' (-J-10') ikernél mérve 4 kristályon T>° 2' (-(-58') egyesnél 3 kristályon. Az I. középvonalra merőlegesen csiszolt lemezen sikerült az opt. tengelyek szögét metliylenjodidban megmérni: 2 Ha = 05° 21' ( ± 3') 8 mérés, Na, 22°C — 00° 14', (J- 0') 4 mérés, Li-vonal, 25.f>°C A tengelyek dispei’siója tehát e > v ; a kettős törés jellege positiv. A U. középvonalra merőlegesen metszett lemezen a mérés bizonytalan volt, Na-fénynél 2 Ho = 103° appr. Végül szerző G b o t h alapértékeiből kiszámítja a freibergi kristályok geome triai elemeit, s az előbb rhombosnak tartott alakokat egyhajlású symmetriára vonat koztatva táblázatosán összeállítja. Ugyanezekben a közleményekben szerző egy szerbiai arsenopyritről és a svéd országi beaumontitról is közli kristálytani megfigyeléseit. Z im ányi K á r o l y . (26.) M a r k a G .: Goldfunde in Ungarn. (Oesterr. Zeitschrift f. Berg- und Hüttenwesen. 34. Jahrg. S. 100— 106.) Szemben az njabb, különösen a külföldi irodalomban fölmerülő hírekkel, melyek szerint Délmagyarország hegysége aranyban bővelkednék, iparkodik a szerző, ki e vidéken az évek hosszú során át mint bányahivatalnok működött, e hírek alaptalanságát kimutatni. Ismeretes,hogy Délmagyarországban az eruptivkőzet,a syenit(Cotta banatit-ja) igen hatalmas hegységet alkot. E syenitben vagy banatitban sok helyen szabad aranyat tartalmazó telérek, és érczczé változtatva behintve, úgy mint finom zsinórokban telérszerűen fellépő kovandok fordulnak elő. A teléranyag a többi banatittól csakis valamivel nagyobb quarzit- vagy kovandtartalma által különbözik, melyben ismét a dúsabb aranytartalom egy kis, likacsos, quarzbreccia-féle, többé-kevésbé barnára festett syenitanyaghoz kötve látszik. A szabadanyag-tartalom és telérek színezése úgy látszik kizárólag a kénkovandnak a felszínen végbement elmállásából és átváltoztatásából ered, és azért a szabadarany-tartalom nagy mélységbe lehatolni alig fog. Úgy a csapás mint a dőlés szerint ezen telérek párhuzamosan vonulnak; hosszkiterjedésök 5 0 —100 m., de aranytartalmuk igen változó és egy telér sem mutatkozik teljes hosszában lefejtésre érdemesnek. A teléranyag úgy a fedő mint a fekvőben ritkán mutatkozik élesen vagy könnyen észrevehetően elkülönítve a mellékkőzettől, miért is, minthogy az arany tartalom mind a két irány szerint fogy vagy kevesbül, az arany nyomát a határozott mellékkőzetben is találni és azért a telérnek úgy mint a lefejtésre kerülő telértöltemény vastagságának meghatározása nem oly könnyen keresztülvihető. Általánosan a lefejtésre érdemes vastagság egyetlenegy barna nyom és kevés mellékkőzet között összesen 30 cm. és több ily nyom és mellékkőzet között egész 2 méterig ingadozik. (187)
IRODALOM.
A nevezetesebb aranyleletek közül a «Kraku ku aner» hegység és a PojanaVorvist-Buzarin Moravicza mellett említendők. Szerzőnek egyik barátja, a «Kraku ku aner» bányatársulat volt igazgatója lS(*5-től 1870-ig e hegységet részletesen átkutatta és több helyen megvizsgálta valamennyi eddig ismert telért; nekem, úgy mondja a szerző, mint szomszéd alkalom kínálkozott a bányákat bejárni, az érozelőkészítési kísérleteket követni és barátommal együtt az aranyteléreket illetőleg a következő eredményre ütöttünk : «A syenitben sok telér mutatkozik, Ade ezek közül a «Kraku ku Aner»-bán csak három, és a Pojana Vorvist.-Ogaszu Buzarin vidékén csak egyetlenegy figye lemre méltó van ; ezek közül ismét, a már régibb időkben tárnák és kisobl* aknák által részben feltárt főtelér a «Kraku ku Aner»-bán biztos jövedelmet ígér.» Valamennyi telér aranytartalma igen változó és csekély elterjedésre töményítések is fordulnak elő, melyekben körülbelül 50 t. érez (»30 gr. aranyat szol gáltat, míg sok méterre úgy a csapás mint a dőlés iránya szerint a tartalom csak 4 grm. tonnánként. Ha a közelben kellő vízerő volna -- a mi fájdalom nincsen, — akkor csekély kezelési költség mellett a főtelér lefejtése kétségen kívül jövedelmező. Felemlítendő továbbá, hogy a syenit még egyéb helyeken is gyenge teleitek ben aranyat és annak nyomát mutatja és hogy az előjövetel hasonló a Moravicza vidékbelihez ; és ezen körülménynek tulajdonítandó, hogy a bánátit területén vala mennyi patak és folyó kavicsában és homokjában az arany nyomát találni. Ismeretes egyébiránt az is, miszerint a bánátit azon hatalmas hegység, mely feltörése alkalmával, különösen a mészszel való határon, Délmagyarországban a leghatalmasabb érülési tömegek és érezfekhelyek létesítéséhez hozzájárult. Ezen érezterületeken ősidőktől kezdve azon bányászat folyt, mely az osztrák magyar államvasuttársulat kiterjedt vasiparának biztos alapját képezi. Mint arany termelő hely Oravicza is ismeretes. Az ottani hegységben kristá lyos palák és mész vagy gránit között, nem messze az eruptivkőzettől, egy az említett kőzetekből álló, több meter vastag meglágyult anyag törik, melyben szabad arany kiaknázásra méltó mennyiségben előfordul. De itt is, úgy látszik az arany az elmállott csillámpalából származó kénkovandból ered, a mennyiben az érülési anyag és az úgynevezett teléranyag köz vetlen szomszédságában még elváltozatlan palából való kovand pörkölés és zúzás után a kézi széren még az arany nyomát mutatja. Jelenleg ezen aranybánya parlagon hever és az u. n. «teléranyag» le van fejtve ; de mind a mellett az itteni előjövetel figyelemre érdemes, annyival inkább, minthogy 13 évvel ezelőtt, itt Délmagyarország még legjövedelmezőbb aranybányászata létezett, mely 10 évi fennállása alatt vagy 300 kg. t iszta aranyat hozott beváltásra. Egészen máskép fordul elő az arany Tilfá-n Oravicza mellett. Ott p. o. a 1^-apostol-bányatél ken, lágy, elmállott. mágnesvaskőben és annak gránáttartalmú mollékkőzetében, nagyobb mennyiségű aranyat találtak mint egyebütt; de mig az «Aranykutató hegységben» az arany finom apró lomezekben és szemcsékben for dul elő, ott mindig csak hegyes, finom tűk alakjában mutatkozik. (1*8)
ir o d a l o m .
Az ötvenöt» évokbon a kincstár részéről a délmagyarországi Nóra és Karas folyók aranytartalmu kavics- ós homokkő-tömegei aranytartalmukra, egy külön bizottság által többéven keresztül megvizsgáltattak, ós mellékesen sok ponton a bánátit is a figyelem tárgyává tétetett, (le seholsem kinálkozott kedvező ered mény további befektetésekre/" A szerző ezek folytán azt hiszi, hogy az aranyat Délmagyarországon nem most fedezték föl és hiszi még azt is, hogy megfelelő tőkebefektetések mollett az arany bányiíszat ott még ma is kielégítő eredményt szolgáltatna. G e se l l S ándor.
(27.) Dr. H a n k «'» V i l m o s : A csonthegyi hideg sósforrások chemiai elemzése. (Math, és term. tud. Értesítő V . kötet 21— 24. old.) Csonthegy Kolozsvártól egy félórai járásra, a Szamos jobbján fekszik. A Kornis és az Eszterházy források vegyi összetétele sókra átszámítva a következő : Kornis forrás ; Eszterházy forrás 1000 súlyrész vízben van :
... Chlorlithium, Li Cl Chlorkalium, Iv Cl . Chlornatrium, Na Cl ... ... Chlormagnesium, Mg CL___ _ . Szénsavas vas, Fe CO., ... Szénsavas mész, Ca Co;i ... Szénsavas magnesiuin, Mg C0;1 Kénsavas mész, Ca S04 _ Kénsavas nátrium, Na., S04 . Kovasav, Si Oa . A nem illó alkatrészek összege ... Szabad szénsav, CO., . . A víz fajsúlya ...
0-035,X 0-0194 2-0190 0-0702 0-0130 0-5018 0-0107 0-1013 0-1720 0-0447
0-0299 0-0175 2-5223 0-0057 0-0150 0-4980 00159 0-1701 0-1780 0-0438
3-0005 0.1029 1-00481
3-5574 0-1225 1-00479
E források hőfoka 18X5. jul. 10-án 1S*5° C napi hőmérséklet mellett 105° C. A víz kristálytiszta. Ize gyengén sós, kesernyés. 24 óra alatt kb. 3000 liter vizet szolgáltatnak. K. S. (28.) S o l y m o s i L a j o s : A szejkei borvíz chemiai elemzése. (Math, ós term. tud. Értesítő V. kötet 248. old.) Székely-Udvarhely közelében fekvő Szejke fürdőben a hideg kénes vizen kívül, van egy kissé kőolajszagú, savanyú forrás is. Ezen forrás agyagos conglo-
Feltűnő, hogy szerző nem említi ama nevezetes aranyi el eteket, melyeket «Ueber «1Le Aufbereitung der Erze im trockenen Wege stl). Budapest l!SN7» czimű füzetében leír. V. ö. Földtani Közlöny XV-III. köt. lu.‘i. old. Staub.
M akay Á goston
(189)
280
i r u d a l o M.
raeratos képződményből tör elő. Szerző azt véli, hogy a kőolaj szagot a forráshoz közel eső nagyobb kiterjedésű lápképződmény bomlási terményei szolgáltatják. Vízbősége 24 óránként 1315 liter. Hőméi’séklete 10-8° C, a midőn a levegőé 18° C volt. A borvíz alkatrészei 10,000 s. r. vízben : Calciumbicarbonat, Ca H 2 (CO..)„ ... 20-409 Magnesiumbicarbonat, Mg H., (CO:,V, ... 10-819 Vasbicarbonat, Fe EL, C03 ... ... 0* 11 ('» Natriumbicarbonat, Na HC03 ... 0-028 Kaliumchlorid, KC1 _. ... ... ... ... 0*184 Natriumchlorid, Na Cl... ... ... 0*059 Illékony szerves anyagok... ... ... 0*380 Szabad szénsav, C02 ... ... ... 9*332 A víz fajsúlya ... .... ... ... .... ... 1*00344
K. S.
(29.) Dr. H ankó V i l m o s : A bodoki hideg savanyú ásványvizek chemiai elemzése. (Math, és term. tud. Értesítő. V. kötet 250— 252. old.) Bodok község Háromszékmegyében fekszik. Vize kristálytiszta s szagtalan. A két víz sókra átszámítva a kővetkező összetétellel bir. AZ
[1-1
ivóborvíz : A fürdővíz 1 0 0 0 súlyrész vízben van :
0*0078 0-0X03 0*0097 0-0007
Chlorlithium, Li Cl Chlorkalium, K Cl ... ... . _ Chlornatrium, Na Cl ................. . Vascarbonat, Fe C0:1 Mangáncarbonat, Mn C03 . Natriumcarbonat, Naa C03 Kaliumcarbonat, Ca CO;, ... ... Magnesiumcarbonat, Mg CO., . Calciumsulfat, Ca S04 Kovasav, Si Oa . ..
0-01liá7 0*13(190 0-34491 0-04942 ( >'04304 2-80078 0-71920 013200 0-04500 0*01077
0-4852 1-2794 0-09(56 0-0097 0-0304
A nem illó alkatrészek összege . Szabad szénsav, CO.., A víz faj súlya
4*35901 3*40450 1*004007
2-0718 305382 1-00313
—
K. S. (30.) L e n o y k l B é l a : Ásványvíz elemzések. (Math, és term. tud. Értesítő. V. kötet 190. old.) Röviden fel vannak sorolva a horkulesfürdői Szapáry-, Erzsébet-, Lajos- és Horkules-források, továbbá a Nagyváradi Felix artézi kút vízének sókra átszámított vegyelemzés eredményei. Az elemzések az egyetemi ásványvíz elemzési intézetben végeztettek. 190)
IRODALOM.
SzRiníry
Erzsébet forrás (artézi) forrás : 1000 súlyrénz vízben van:
■>•45480 2-00532 0-12771 0-04721 0-02101 0-03012 0-00800 0-00947 0-00225 0-00450 0-05894 5*83005 0-0330 — 21-07 K. c. 1-00449 54-2Ü C
... 3*72240 Konyhasó, Na Cl 2-33809 Mészchlorid, Ca C L .. 0-15881 Kaliumchlorid, Iv Cl ... 0-03070 Mészkéneg, Ca S 0-04759 Alkénessavas mész, Ca S.20 ;i 0-04303 Strontiumchlorid, Sr CL ... 0-01187 Magnesiumbromid, Mg Br„ 0-00931 Magnesiumchlorid, Mg Cl« 0-00209 Magnesiumjodid, Mg J .2 0-01128 Lithiumchlorid, Li Cl .......... 0-05997 Kovasavhydrat, H l2 Si0 3 0-43040 Összesen... ... 0-02575 Kénhydrogen, H., S = 10-91 K. c. 1-00478 Fajsúlya 15° C-nál 48-0° C Hőfoka ... ... ....
Herkules forrás Lajos forrás : 1000 súlyrész vízben van :
Konyhasó, Na C l... .. Mészchlorid, Ca CL, Ivénsavas mész, Ca SO4 .. Kaliumchlorid, K Cl Ivénsavas strontium, Sr S0 4 _ Szénsavas magnézium, Mg C’0 3 _ Mészkéneg, C'a S ... ... Magnesiumbromid, Mg Br. Lithiumchlorid, Li Cl Magnesiumjodid, Mg J 2 ... Alkénessavas mész, Ca S._. 0 ;, Szénsavas mész, Ca CO., Kovasavhydrat, H,2 S, 0 . ... ... Összesen... Félig kötött szénsav, CO., ... .. Szabad szénsav, CO.^ Kénhydrogen, H, S ................. . Fajsúlya 2 0 ° C -n á l........... ... Hőfoka. ..
1-58071 1-87523 0-87180 0-97808 0*17078 0-14285 0-00984 0-00842 001479 0-01511 0-01401 0-00807 — 0*00010 0-00327 0*004-22 0-00548 000357 0-00252 0*00197 — 0-00154 0-05787 0-00058 0*05837 0-05400 3-10471 2-85113 0-00479 = 2*42 K. c. 0-03099 = 15*73 K. c. 0-00451 2*90» K. c. 1-00244 1-00222 47-6° C változó
A nagyváradi Felix fürdő artézi kút vizének összetétele 10,000 súlyrész vízben
Kénsavas mész (gipsz,) Ca S0 4 ........... Kénsavas .strontium, Sr SO., ... Mészbicarbonat, Ca H._, (CO.,)., ... Magnesiumbicarbonát, Mg H„ (CO.,)., (191)
vhii :
3-49234 s. r. 0-03945 <. 2*59557 « 1.73940 «
IRODALOM.
10,000 súlyrész vízben van :
'4.1
Natriumbicarbonat, Na H CO ... Vasbicarbonat, Fe Ha (CO:,)2 Mangánbicarbonat, Me H._, (CO.,)„ Kaliumchlorid, Iv Cl... Natriumehlorid, Na Cl Aluminiumhydroxyd, AL (OH),; Kovasavhydrat, II.., S, ()., Bariumsulfat, Ba SO., Lithiumbicarbonat, Li HCO;, Összesen. __ Szabad szénsav, C02 Ivénhydrogén, H1( S _ Hőfoka, 48-2° C.
0-07400 « 0 -0 iS 13
.
«
0-00579 « 0-13990 « 0-09200
«
o-oo4:u 0-37271
« «
nyomokban « 9-204-34 s. r. 1-37450 _ 099-3 Iv. c. nyomokban
Iv. S.
(31.) S cherfel W. A tiríól : A szepestótfalvi Badányi forrás vizének vegy
elemzése. (Math, és term. tud. Értesítő. V. kötet 230. old.) A tiszta és színtelen víz sajátságos kénhydrogénos szagú a benne le\ ő kis mennyiségű szénoxysulíidtől. Ize szénsavas, vasas, üdítő.
5.
10,000 súlyrész vízben van: . 0-19811 Ivénsavas kálium, Iv, S04 0-50489 « mész, Ca S04 .... 1-38491 « nátrium, Na., S04 ........... 0-034-41 « ammonium, (H4 N)._, S04 0*28008 « magnesium, Mg SO., ... (1-00729 Magnesiumchlorid, Mg CL 0-00583 Foszforsavas aluminiumoxyd ... ... 0-00222 Foszforsavas mész, Ca;! (P04)a 5-4-3900 Mészbicarbonat, Ca H„ (C03)., 2-20903 Magnéziumbicarbonat, Mg H, (CO.,).. 0-78000 Vasbicarbonat, Fe H„ (CO.,).. 0-01500 Kovasav, S, ().,... 10-95857 Összesen 2( )•52048 —137 7(i-3K. c. Szabad szénsav, CO.,... 0-01440 5"40 Iv. c. Szénoxysulphid, COS 0-32775 Szerves anyagok K. S. Ezen forrás a szénsavdús vasas vizek közé tartozik.
(32.) Dr. M olnár N ándor : A szántói savanyuvíznek új vegyelemzése. (Math, és term. tud. Értesítő V. kötet 21-7. old.) Az ujabbi elemzés adatait összohasonlítva az lS(»3-ban M ó l n a k J á n o s által végezett elemzés adataival kitűnik az, hogy a víz alkotó részei azóta lényegesen nem változtak meg.
IHODAI.OM.
alkotórészek :
Kalium Natrium Lithium . Magnézium Calcium Ferrum Aluminiumoxyd Kénsav, (S04) ... Szénsav, (CO.,) Chlor Kovasav, (Si O.,)...
■283
10,000 súlyrész vízben van : :iz 1SS7. évi elemzés «/.érint :
a/i 186^. évi <*lom/As s z e r in t :
0-07740-4-510 nyomok (Spuren) 0-07 ls 0-4420 ... nyomok 0*0044 ... 0*3840 (H)743 ... 0-3030 0-0121 2-721N Összesen Félig kötött ás szabad szénsav (CO..) 1050 c. c.
0 0522 0-3! >340-001!) 0-0S05 0-44(54 0-0015 ( >'3(5(50
0Í>71 1 0-27(5(5 0-0204 2-010(5 1285 c. c. Iv. S.
) Dr. S z a b ó J ó z s e f : A nemzetközi térképeién elve é s jelen állása. (A ni. orvosok és természetvizsgálók 1888. r.ug. 23— 27-ig Tátrafiireden tartott XXIV. vándorgyűlésének történeti vázlata és m unkálatai. Budapest 1N88. 181— 184. old.)
( ‘•>3
Szerző e rövid, de értékes előadásban jellemzi ama haladást, melyet a térké pelés az utolsó évtizedekben tett. A legelső jelentékeny térkép Magyarországról 180(5-bán készült (Mappa Generalis Regni Hungaria; partiumque adnexarum etc. quam honoribus Serenissimi Principis Regii Josephii Arehiducis Palatini dedicavit, Joannes de Lipszky, Legionis Caes. et Caes. Reg. Equestris Hungaricjc Lit.. Bar. de Frimont Supr. Vigil. Praefectus, Pesthini 180(5.), mely térkép jó voltánál fogva alapját képezi ama térképnek, melyet 1858-ban egy bécsi vállalkozó kiadott. Nagy lendületet adott a térképelésnek a cs. kir. geográfiái intézet, Becsben, mélyítőn a hat vanas években 1 : 144.000 (1"=2000°) méretben az egész monarchiára kiterjesz kedő térkép készült. E térkép egyes lapjait használta a bécsi cs. kir. földtani intézet is és i2 ilyen szinezett térképlap hazánk ENy negyedét képviseli. 1808-ban alakít tatván a magyar kir. földtani intézet, a hazai geölogusok eleinte szintén az említett térképlapokat használták ; de időközben a cs. kir. geográfiái intézet új felvételek alapján átdolgozta a térképeket, a decimál rendszert fogadta el, az eredeti felvéte leket I : 25000 mértékben tette, e ezekből 1 : 75000 mértékű reductiót bocsát kereskedésbe, míg az eredeti térképek csak phototypiai többszörösítésben szerez hetők meg. E térképek már a tökély igen magas fokát érték el. A cartographia legmagasabb tökélyét Németország érte el, mert. eltekintve a kivitel pontosságától már a térképek mértéke teszi azokat olv becsesekké; mert míg nálunk az 1 : 75000 mérték a rendes, addig ott a kereskedésbe bocsátott lapok mértéke 1 : 25000. A nemzetközi geologiai congressus (1881) a német cartographia jelességének akként adózott elismeréssel, hogy midőn a nagyszabású vállalat «Európa egységes geologiai térképének» kidolgozását elhatározta, a kivitellel egy hangúlag Berlint bizta meg. Már ismeretes dolog, hogy e térképen a nomenklatúra (»9»)
IRODALOM.
ós a színezés egyesítését tűzte ki magának föladatául. (V. ö. Földtani Közlöny XVI. 1—2. füzet; XVII. 4(1. old. és XIX. 131. old.) E térképből elkészült már az első la p ; melyen természetesen Berlin fekszik, de már rajta van Amsterdam és Brüssel, sőt kis része Franczia- és Cseliországnak is. A térképelés magas fokán állanak még Francziaország, Anglia, Olaszország, Oroszország, Skandinávia; végre Eszak-Amerikában az elmaradottságot bámulatos erélylyel és ügyességgel, meg nagy pénzáldozattal igyekeznek pótolni, mi részben sikerül is. «— (34.) K och A n t a l : Erdély mineralogiájának és geológiájának haladása 25 év alatt. (A m. orvosok és természetvizsgálók 1888. aug. 23 — 27-ig Tátrafüreden tartott XXIV. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Budapest 1888. 204— 209. old.) A szerző szép összeállításban jellemzi ama nevezetes haladást, — melyben különben magára a szerzőre az oroszlánrész esik — melyet Erdély mineralogiai és geologiai tekintetben való kikutatása tett. 1855-ben jelent meg A c k n e r M. Erdély mineralogiája; 1802-ben megírták Fr. v. H a u e r és dr. G. S t a c h e Erdély geológiáját, miután már két évvel ezelőtt Erdély átnézetes geologiai térképe meg jelent. Sok adatot hordoztak össze Erdély szászai az «Archiv für Siebenbürgische Landeskunde» és a «Verhandlungen u. Mittheilungen d. Vereins f. Naturwissen schaften in Hermannstadt» czímű német nyelvű folyóirataikban; de Erdély magyarsága sem maradt hátra és itt különösen a m. orvosok és természetvizsgálók vándorgyűléseinek volt buzdító hatásuk. 18.Y.)-ben alapította gróf M ik ó I m r e Kolozsvárt az erdélyi Múzeum-Egyletet és kiadványaival és gyűjteményeivel a külföldön a csereviszonyt megkötvén, csak hamar szép könyvtárra és gyűjteményre tett szert. A gyűjtésben jelesen P á v a y V. E l e k és később H e r b i c h F e r e n c z szereztek érdemet. A kevés anyagi eszközzel rendelkező Múzeum-Egylet az 1872-ben Kolozsvárt fölállított egyetemben nélkülözhetlen ós hatalmas segédet nyert. Dr. K o c h A n t a l az egyetemben az ásvány os földtan tanszékét elnyervén, ez idő óta lankadatlanul fáradozik hazánk emo érdekes részének kikutatásában ós hogy milyen eredménynyel, azt bizonyítja az ez időszakban megjelent irodalom. H e r b i c h F e r e n c z és P á v a y V. E l e k is folytatták halálukig tanulmányaikat Erdélyben ; valamint Iv o c h számos tanítványa is számba veendő dolgozatokat szolgáltattak. A z időközben megjelent «Orvos-Természettudományi Értesítő» 10 kötetében Erdély ásvány-, kőzet-, föld- és őslénytanára vonat kozólag közel 100 értekezés ós közlemény látott napvilágot. E folyóiratban meg jelent K o c ii «Erdély ásványainak kritikai átnézete» czímű közleménye is (1885). Megomlítendők még dr. H ok m a n n K á r o l y Erdély északnyugati szakának harmadkori képződményeire vonatkozó fölvételei és dr. H e r b i c h F e r e n c z , dr. P r i m i c s G y ö r g y ós I n k e y B íc la Európa nemzetközi geologiai térképe érdekében Erdélynek Románia feló eső határhegysógében eszközölt fölvételei, továbbá L ó c z y L a j o s a Hegy os-l)i •ócsa ós l’ietrosz hegységek földtani szerkezetére vonatkozó tanulmányai ; végre dr. S t a u b M ó r i c z az erdélyi fosszil flórákra vonatkozó dol gozatai. 1872-ben, midőn K o c h tanár átvette a Múzeum-Egylet gyűjteményét, körül(194)
TÁRSULATI ÜOYKK.
belül 30000 darab ásványt 100 fajjal vett át. Ennek majdnem felót mint kevésbé szép anyagot elajándékozták hazai iskoláknak; jelenleg pedig a leltározott jó ásványpéldányok szánni 4450 darah 350 fajjal. Ezekhez járul még az ogyetem költségén beszerzett 17-íK példány, mely 3SÍ> fajt képvisel. Van továbbá egy körül belül 2000 darabból álló általános kőzettani gyűjtemény és ogy !>0 esési helyet képviselő meteorit-gyűjtemény a 3.V7 kg. súlyú, nagy mocsi meteorkő unicumával. Az általános őslénytani gyűjteményben van 1200 kövületfaj; leggazdagabb és a tudományra nézve legbecsesebb Erdély földtani és őslénytani gyűjteménye, mely körülbelül 0000 darab erdélyi kőzetet és kövületet, utóbbiak közt számtalan unicumot tartalmaz; végre van még egy kis technológiái ásvány- és kőzet-gyűjtemény, mely az erdélyi részekben bőven előforduló forráskövet, achátokat, márványokat, ditroitot és egyéb szép köveket csiszolt állapotban mutatja be. ?— (35.) R o t h S amu : A Magas-Tátra jégárairól. (A m. orvosok és természet vizsgálók 1888. aug. 23— 27-ig Tátrafüredeu tartott XXIV. vándorgyűlésé nek történeti vázlata és munkálatai. Budapest 188S. 2 09—215. old.) A M agas-T átra
jég á r a in a k k u ta tá sa körül, m e ly e t Z e u s c h n e r
1855-ben
m eg
i n d íto t t, le g tö b b é r d e m ü k PARTscH-nak és a szerzőn ek van. K e d v e s e n ve ssz ü k am a kis é r te k e z é st, m e ly b e n az erre v o n a tk o z ó ir o d a lo m alapján r ö v id e n előad ja a n y e r t e r e d m é n y e k e t.
?—
TÁRSULATI ÜGYEK. JEGYZŐKÖNYVI KIVONATOK A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT ÜLÉSEIRŐL. I I I . S Z A K Ü L É S 1 8 8 9 . M Á J U S HÓ 8 - I K Á N .
Elnök dr.
Szabó J ó z s e f.
czimz. püspök és társulatunk örökítő tagja gyászos elhunyta fölött a társulat jegyzőkönyvében ad mély részvételének kifeje.ést. Ezen kívül a Közlönyben is meg fog róla emlékezni. Rendes tagnak ajánltatott M a r k u s K á r o l y mérnök Budapesten Z e n o v i t z G u s z t á v r. t. által. Az előadások sorát megnyitja K a l e c s i n s z k y S á n d o r «Közlemények a m. kir. földtani intézet chemiai labo ratóriumából» czím alatt. Többféle ásvány és kőzet chemiai vizsgálatának eredmé nyeit ismertette. Szólott a munkácsi szénről; az ó-nádasi, bácstoroki és varasdi építő-mészkövekről (a melyek az országház építő-kőmintáiból valók); a Biharit ós P/iarniacosiderit ásványokról, a mely utóbbiban Thalliumot fedezett föl. Végül az igen ritka ásványról, a kapnikbányai / [elvit chemiai alkotásáról bővebben érte kezett. Dr. S c h m i d t S á n d o r különösen a Helvit vegyelemzési eredményeinek bekö vetkezendő fölhasználására vonatkozólag az előadáshoz észrevételeket fűz és némi fölvilágosításokat kér, melyeket az előadó megadott. Dr. S z o n t a g h T am ás «Geologiai tanulmányok Nagy-Károly, E r-Endréd, Rónay J á c z in t
(195)
