Balatoni (h)őskor II. Dr. P. Barna Judit Keszthely Balatoni Múzeum Támop 3.2.8.B-12/1-2012-0014 .
A korai fémművesség kialakulása DK-Európában 1.
termésréz (Cu) – a természetben elemként előforduló ásvány; könnyen megmunkálható 2. azurit – réztartalmú, kristályos ásvány 3. malachit – rézhidrokarbonát • véletlenszerű felfedezés • alkalomszerű és sokféle felhasználás • önállóan jött létre a fémművesség • különböző formák: • malachitrögök, • átfúrt malachitdarabok mint gyöngyök, • csiszolt és porrá őrölt malachit mint festék, • megmunkálatlan termésréz, hidegen kalapált ár, horog és gyöngy
A kezdetek… • a rézérc legkorábbi felhasználása: Közel-Kelet és Anatólia • a legkorábbi neolitikumban, sőt, már a mezolitikumban is • korábban, mint DK-Európában és az Égeikumban • Kr.e. 9-7. évezred • pl.: Ҫatal Hüyük, Cayonü lelőhelyeken •több, egymástól távoli központ • ekkor még nincs egységes, az egész Közel-Keletet átfogó és rendszeres fémművesség; • a réz még nem játszott kiemelkedő szerepet az életben Ҫatal Hüyük, Anatólia különféle dísztárgyak, ékszerek rézből és ólomból; hideg megmunkálással
A tudatos metallurgia (fémművesség) kezdete – 1a és 1b rézhorizont • hosszadalmas kísérletezgetések → tudatos, szisztematikus metallurgia • Kr.e. 6-5 évezred fordulója k. • egyszerű ékszerek, főleg presztízstárgyként • csekély súlyú tárgyak • a tárgyak formája nem köthető kultúrákhoz • az előállítási helytől távolabbra is eljutottak • a réz kitermelés- és olvasztás kezdetei • de ekkor még a hideg megmunkálás (termésrézből) az általános • késő neolitikum (Vinča-kultúra C-D fázis) = 1b rézhorizont • lengyeli kultúra (pl.: Zengővárkony) • a Tisza- Herpály-Csőszhalom kultúrkör (pl.: Herpály)
„Súlyos rézeszközök” 2. rézhorizont • egységes DK-európai fémművesség • valódi, iparszerű metallurgia, tömeges termelés • a súlyos réztárgyak megjelenése • olvasztás és öntés • a rézmennyiség robbanásszerűen megnőtt • könnyű volt a hozzáférés a nyersanyagokhoz • Tiszapolgár-kultúra K-Magyarországon • Dunántúl: Lengyel III (folyamatos fejlődés) • lapos és átfúrt balták; egyélű fokosok; csákányok • eszköz formájúak, de inkább értékmérő, ill. szakrális szerepük volt
Arany korongok Csáfordról
Rézkorong Zalavárról középső rézkor, Balaton-Lasinja kultúra
Hencida aranykincs
• 12 db arany csüngő • lemezékszerek • szimbolikus jelentés
3. rézhorizont • középső rézkor 2. fázisa • az Alföldön nagy fémgazdagság • a Bodrogkeresztúr-kultúra súlyos réztárgyai és aranykincsei (Tiszaszőllős, Mojgrád) • arany karikás csüngők, pálcikák, tűk, csövek, spirálok, egymásba hajtott végű gyűrűk •önálló, módszeres fémművesség az Alpokban is, szerényebb mértékben • a K-alpi körhöz tartozik a Ny-Dunántúl is • önálló, helyi fémművesség: pl. öntőtégely Zalavárról (Tűzdelt barázdás díszű kerámia kultúrája = FSTK) • kisméretű, hajlított rézékszerek csüngő és spirál Réz ékszerek Zalavárról
• a középső rézkor második felében (FSTK és Hunyadihalmi-csoport) már hanyatlik a fémművesség
A visszaesés… 4. rézhorizont • a késő rézkor idején • Badeni kultúra • egységes kultúra az egész K-m-ben • jelentősen lecsökken a réz mennyisége • kimerültek a könnyen kiaknázható források
Rézdiadém Vörsről késő rézkor, badeni kultúra hatalmi jelvény? jelképes szarvak a szarvasmarha gazdasági és rituális jelentősége • ki viselhette? • • • •
Sárgaréz, kalapált pántból hajlított, mindkét szélén pontsorral díszített fejdísz, melynek két elvékonyodó vége egymásba csavarva, szarvszerűen felfelé áll.
Sarló Zalaszentmihályról • sarlókard vagy ütőfegyver? • vörösréz • szórvány lelet, 1958-ban került a Balatoni Múzeumba • kora ismeretlen • lehetséges keltezések: 1. Késő neolitikum, tiszai k. (a szegvári Sarlós Isten alapján) 2. Késő rézkor, badeni k. (ekkor volt jellemző a különleges hatalmi jelvények használata, pl.: vörsi diadém) 3. törökkor (15.-17. sz.) – a forma alapján
A szegvári „Sarlós Isten”
Bronz
• réz és ón (antimon vagy arzén) ötvözete • keményebb, mint a réz • bronzöntés • már nem csak ékszerek és presztízstárgyak, hanem eszközök, fegyverek is készültek bronzból
Arany, ezüst • az őskor folyamán mindig
presztízsértékű, luxusanyagok voltak • csak a leggazdagabbak jutottak hozzá
• arany (Au): sárga nemesfém • a rézkor elejétől • ezüst (Ag): fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető nemesfém.
Velem-Szentvid, arany diadém és viselésének rekonstrukciója A viselet-együttes egykori tulajdonosa a hegyen élő és onnan a környéket irányító városi elit egyik tagja, nagy valószínűséggel hölgye lehetett.
Várna (Bulgária) Kr.e. 4600-4200 BC • rézkori temető • a világ legkorábbi ismert nagy aranykincse (3000 db arany tárgy) • 6 kg (!) arany • ekkor már nagy értéke volt az aranynak (szimbolikus tárgyakat készítettek belőle; utánzásra is felhasználták; a test fontos tájait díszítették vele) • magas társadalmi rangot betöltők sírjaiban • réz, só és Spondylus--kereskedelem
