Bűbáj osok Besenyszögön
B ajzátkné Katona Henriett 2013.
leruilázl Európ
1
Bevezetés
Besenyszög község Jász-Nagykun-Szolnok megyében ta|áihatő, Szolnoktól 17 km-re' Budapesttől 114 km-re. Kedves, barátságostelepülésa Millér paft1án,jól működő civil szervezetekkel,erős hagyományőrző tevékenységgel, vendégszeretőemberekkel, számos turisztikai lehetőséggel,különleges növényvi|ágga| és minden bizonnyal néhány fekete macskát is találhatunk itt. De vajon mióta á|| ez a falu, kik lakták éshogyan éltek,hogyan gondolkodtak?Valóban éltekitt boszorkányok? l.l
ligorjunk visszaJ00 évetaz időben Képzeletbenálljunk meg a község legrégebbiépülete,az I783.86 között épült Keresztelő Szent János SzületéseRómai Katolikus Templom bejárata előtt és ugorjunk vissza. 300 évet a történelemben.....a boszorkányokéstríltosokkorába' a község múltjába! I7 13-banjárunk, a Rákóczi-szabadságharcbefejezése után, egy nádasokkal övezett, vízjfutaterületen.Nézzünk körül! Amerre a szem e|lát víz, nádas és rét, néhány bokor, csak a vízimadarak hangja töri meg a csendet. Hánakat vagy lakott településtnem találunk' és embereket,Itáziá||atokatsem. A területetkisebb-nagyobbkiterjedésű,kanyargő v izfo|yátsok,erek és a Millér szabdaljatöbb darabra, néhol összeÍiigeő víztükröt alkotva.
! kép: Kercs:reliíS;an Jűnos SiüIetese Rrinuti Kuolikus Tenplonl
A folyó melletti,magasabbanfekvő, parti részekenzöldÍiivű rétekterülnekel, a mélyebben fekvő részeketnád, gyékény,viz vagy mocsár uralja gazdag é|ovi|ágával.A terület a természeté, itt nem |étezika falu, nincs itt semmi, amit emberi kéz alkotott volna. De hát hová trÍntminden? Hogyan lehetségesez? |.2
A mai községkia|akulásánaktörténetedióhéjban
Besenyszög jelenlegi központját bizony hiába keressük,ebbena korban mégnem |étezett, sőt maga a településnév sem, annak kialakulásáramég közel hatvan évetkell várni' A 1600-asévekvégefe|éaz alftildi településekelnéptelenedése katasztrofálismértékűvé vált, mivel ebben az időszakban mind a török-, mind a végvári csapatok rendszeresen fosztogatták,zak|attáklakosságot,akik nem tudták fizetni a rájuk rótt terheket,ésaz éhség, a kegyetlenkedések e|ő| az országbiaonságosabbrészeiben'hegyek kozott,erdők mélyén kerestek menedéket,elsősorban a lászságban ésHeves vármegye északiterületein. 1666ban például a szolnoki szandzsák bégje engedé|yeztea vármegye lakosságának, hogy fegyverrel lépjenek fel az őket fosztogató végvári katonák ellen, akik elhajtották marháikat,lovaikat, egyébjó szágaikat.z A török kiűzésétkísérőharcok befejezéseután kezdett visszaszállingózni a lakosság' amely azonban nem gyarapodhatottsokáig. A Rákóczi-szabadságharc a|att a császáriak zsoldjában garázdá|kodódélvidékirácok kegyetlenkedéseipusztítottáka területen élőket. A több évtizedes embertelen állapot következményekénta szabadságharc végérea , Besen1,si6g. Római lrntolikus templom, kadasi adatok: Kovács Endt.e nt, Forrás: Mag),ar MlEeumi Képeslap Katalógus' Naglkun-S:olnok Meglei Mú:eumokIga:gatósága Archít' Fotótár' http'//mLlze um'arcanttn hu 2 FodorZoltán: oHevelekMe:őtúrbrténeíéhe:, I205-1864 Me:őtúr' ]968 Hórikiadás 48-49 p
Jás:.
tiszánttúirész szinte teljesen elnépte|enedett.,,A pusztításokvégeredményeképpen l709ben a Nagykunsógban egletlen helységneksem volt szómba vehető népessége. K)lsőSzolnokban pedig az ]703-ban lakott 64 hely kozül mindössze nyolcnak volt helyben maradt lakossága.,,' Ne csodálkozzunk tehát, hogy utazásunk idejénnem találjuk Besenyszögöt vagy egyéb lakott települést.A korábbi időszakban a mai község közigazgatási területén azonban számos kisebb, elpusztultvagy átmenetilegelnéptelenedett falu létezett. Áiljunt< a későbbi templom bejáratáva| szembe és nézzüttk széta környékenlo Ba\ra indulunk, ésvégigsétálunk a mai Dózsa György úton.Átkelünk a Milléren. Egy rövid séta után már a szegihatárbanjárunk, a Kenderfiild-dűlő mellett elhaladvaDoba alatt találjuk a régi Szeg falut, amelyet már a 14. szézadvégénemlítenekaz egykori iratok. Útközben látjuk az egykori templomot, amelyrrek felújítását,felszerelésének pótlását l670-ben az egri püspöktől kértéka helyi lakosok, mivel azt a to|vajok kifosztották. A falu a Tisza közelében feküdt a mai Nagyszegig elnyúlva' amely ma a holtág és Szórópuszta mellett ta|á|hatő.A 19. századbanitt egy ismert csárda á||t: a Szóró-csárda. Szeg falu _ az a|ftld sok más településéhezhasonlóan - a török kir2ését kísérő harcok, fosÍogatrísok következtében lakatlanná válrt, 1687-ben már, mint elpusztult helyet, pusztát tartották szátmon,akinek lakói Jászladányba menekültek. Doba a |3, száuadban már említett településvolt a Tisza mellett,ma is ismertpusztaéskedveltfiirdőhely.
#-"
o
2" kóp: nz eg.ykoti Szegfnlu hel1,t:a kuiAút,ul j elzetÍhel1,nhtt n Tiszl egyik s'zi)gében feks;iÁ Nagts'.;cg.n kör.|'elsíi bnl sarkibun pedig a tttni Besctt1'szi)g,a jelzlstíÍIjobbrn Doha. rle S:eg pusila egészeun ntni Bcsen1,szögig elnyúlÍt }\ÍiIIórpnrtjiig,
Innen dél feléhaladunk a Tisza menténSzolnok felé.Tiszapüspökivel átellenbentaláljuk Fokorút,amelyeta 13. szénadban említenekelőször, mint monostorralbíró te|epülést, ma ismert puszta, elnéptelenedése szintén az l600-as évek végéretehető. A Tísza, amely mellett Fokoru ésSzeg fénykorábanfeküdt, mára holtág. Fokorú alatt jobbra fordulunk és elérjük Palotás-Szentivánta mai Palotás és Szolnok közötti részen.A területet ftildutak sokasága szeli át ésszámos érbenvagy tővá duzzadt, mocsarasterületenfutnak össze kisebb vízmosások.A Palotás-ér,mint nagytestűkígyó 3Benet]ekGl,ula:S:olnokmeg1,eújjáíetepiiléseatörökhódoltságután,]03p,S=olnokMegyeiMtreumiÉvkany, l981 4 A teriileí kep:eletbeli bejbúsához segínégetnytijt a: alábbi dokumentum, amelyet a: információs fü:et mellékletekpnt tes:ünk kö::é: Magyarors:ág II, ka|onai felmérése, I806-1869' os:h,ák Állami Leyéltár' digitális válto:at google térkeppel elérhető: ht|D:,//archi|porlűl.űrcanun.huim0Ds|htm],ikatíblm2bsooPle.hlml' valantint Bagi Gábor'' Besenys76g határának történe.ti l,á:lan a honfoglalástóI a törökhódítás kol,áigcímííírósa, lll-122. p., inTISICUM_AJás:-Nagykun-S:olnokMeglgi ],{1foeunokEvkön|n,eI j., 2003., Szerkesztette: Holl,áth Lás:ló _ H' Bdthó EdiÍ _ Kaposvári Gy9ngyi _ Tátttoh Judit _ Vadás: Isnán s Magyarors:ág II' lratonai felmérése,1806-1869' os:trák Állami LevéItár, di7irális válto:at 4oogle tér6ppel elérhető: h ttp :iia rc'h i,p ort a l. cu'cnn um.h u iman s/htn li ka tfel n 2 b ppE!!!!L!!!1!
fonja keresztül-kasul a területet,melyet a Berek-érés más kisebb, névtelenvízfolyások duzzasztanaktóvá. A Palotás-érezen, tővá szélesedettrészenapjainkbanis létezőhalastó Palotás alatt.lnnen északraindulva a mai Besenyszög felé,mégmindig vizek ésvízállásos területek,mocsaraknehezítikutunkat. A Palotás-érésa Millér hamarosaneggyéválik, ésa Tenke ésKengyel folyásközök által hatírolt magasabban fekvő területen, a Három-ág ér a|att találjuk Tenke-Szentiván település maradványait, a mai Palotás és Besenyszög közötti részen, Szolnokról Besenyszög feléhaladó közút jobb oldalán. A hatalmas kiterjedésűSzentiván keleti részeaz A|ső-szászberki határ ésa Zagyva vo|t, nyugati határapedig aTiszánái fekvő Alcsi ésFokoru. Az erősen vizjárta terület magasabb részeintelepedtekle az embereka Zagyvátől aTiszáig, több ponton' Napjainkban Palotás lakotttelepülés, Besenyszög község része.Szentiván1672-revált néptelenpusztává. Az egykori Szentiván,Alsó-Szászberek.ésa mai Besenyszög közötti részenfeküdt Bese (Besze, Beze, Bese-telek)település,amelynek határát 1399-bena Zagyva folyó rékasi révje alatt említik. Az egykori település magja Bagi Gábor szerint a mai Szászberek határába esik, azonban egyes részek Besenyszög községterülethez l.artoznak.A mai emberemlékezetőta ismert a község határábana Besenyi-kanális nevű vízfolyás, azonban nem ezen a részen.Bese falut 1489-benmár, mint puszta említik.A területenmost lovasok nyomait fedezzik fel, a környéken épülfel hamarosanaz t$ Szentiván. Innen rövid sétávalelérjükAlsó-SzászberkeíSzabolcsot.A területetaz |400-as években még Szabolcskéntemlítik, azonban a 15, századtól megjelent a Szászberek elnevezés. Mivel a két falu birtokosai azonosak voltak, ezért - Bagi Gábor szerint - a hely áttelepítéséről lehet szó. Szabolcs határa a mai Jász|adányésaz egykori Kölkes helység mellett végződött. A 15, szánadbanSzabolcsot hol a ladányiak, hol a szászberkiekbérelték, helynévként mindkéttelepüléshatárbanelőfordul ma is. 1687-reelnéptelenedett. Hátta| fordulva a mai templom bejáratánakelindulunk a Jász|adányiútonészakfelé.A mai község szé|ételhagyva rövid sétaután az útjobb kéz fe|éeső részéntaláljuk Homort, amely a Homorszög nevű területen ta|á|hatőrégi falu a Homor-ér mellett. Az 1400-as évekbenjelenik meg a neve először, de a török időkben már nem esik róla többé szó. A helyrév ma is létezik,régebbentanyák álltak itt. Továbbindulva hamarosanelérjükDodon, a régiközépkori falu maradványait.A területet ma Dódakéntismerik, 60 évemégtanyaközpont volt. A Jászladány felévezető közút bal oldalán, a Millér folyó mellett kéttelepüléstis |étezett, amelyet az 1300-as évekbenmár említenek.A vizes területen kanyargó és torkolatáná| szinte tővá duzzadó Barát-ér áita| határolt magasabb, parti tészénállt Hímesegyház, a Templomdomb neviíhelyen, a mai Jász|adánybavezető úttól nem messze. Egy középkori templom maradványait tárhatnák fel itt a régészek.Az idős emberek emlékei szerint valahol itt állt a Tökfalu nevű rész is, a mai makkos erdő észak-nyugatiszélénél, ahol templomot' illetve egy régitemplom romjait említenek. Ettől délrea Millér-partjánpedig Kölkes falu terült el, amelyet a mai Nagyhalom területére tennék.Ezek a területek már a török hódoltság előtt lakatlanná vá|tak, de ennek pontos dátumanem ismert.
1.3 Az Uj-honfoglalás_ a községmegalapítása Az elnéptelenedett,véráztattatáj t$játe|epülésea Rákóczi-szabadságharc befejeztével indult meg. A régi lakók egy részevisszatértszülőfalujába, emellett új bevándorlók is érkeztek,akiknek egy része szabadköltözéssel nem bíró örökös jobbágy' a korabeli összeírások szőbaszná|ata szerint szökött jobbágy volt. A többiek a kisnemesség,a szabadok,a katona-rendűekésa szabadköltözésiijobbágyok soraiból toborzódtak.6 Fokoru |7|2-ben méglakatlanpusztavolt, régilakói között Szolnokon,Jászladánybanés éltekemberek,a templom harangjais Jászladánybanvolt' Jászapáúiban Szentiván benépesülése 1713 körül kezdődött, de sokáig még lászladányban anyakönyvezték az idevalókat. A lakók nem az eredeti Szentivánba telepedtek vissza Palotás környékére,hanem attól fentebb, északra,a mai Besenyszögön található Szentkörnyékére.A János szobortól nyugatraeső részr. u Ir'iillé'folyó mellé,u, "gyko,i-Bese _ említik ezek régi szabadságharcelőtti falut Külső-Szentivánként,Szentiván-pusztaként után a térképek,az új településpedig Belső-Szentiván lett. Ez a fahl az elkövetkezendő utránieredeti évekbenegyre inkább kelet feléépülttovább, így egy idő után az űjjáttelrepülés hely i s pusztává vált (B el ső Szentiván puszta). Az t| Szentivánba elsősorban bérlő kisnemesek telepedtekme1 az általuk foglalkoztatott szolgálókkal. Eey részükbizonyíthatóanmár a török időkben is a területenélőjobbágyok vívott ki nemesi |eszármazottjavolt, aki a török elleni harcokban tanúsitottvitézségével érkezett, vagyon nem Más részük távolabbról címet magának, amihez azonban társult.7 indítottmozgalom keretében.Az első anyakön1vi főkéntészakról,az Alftjld betelepítésére szól, bejegyzésSzentivánbó| (ezá|ta|Besenyszögről is) Csomortányi Anna kereszteléséről melyre 1723.január |2.napjánkerült sor. Az t$ szentiváni terület határos vo|t Zagyvarékassalés Szászberekkel,jófiivű legelőkkel bírt, ezértelőfordult, hogy a rékasiakis használták ezt a területet, de arra is volt példa, hogy a szentivániak foglaltak el Rékastól ftjldeket. A kétfalu közti konfliktus l726-bart véresverekedésbe éslövöldözésbe torkollott.8 A mai Szent János szobor helyén épült fel a szentiváni templom 1718 körül, amely volt torony éssekrestyenélkül.Az 1746. évi vályogból készült,náddal fedettkis építmény jegyzókönyve 28l főnyi, túlnyomóan katolikus vallású hívőt említ itt. egyháa|átogatás Említik továbbá ftldsánccal kcirülvett temetőjétésa templom előtti éstemetői keresztjét' itt |763-ig, amikor a falut leányegyhazként |747-tó| a szolnoki barátok tevékenykedtek plébánia ekkor a szentiváni önállósága megszűnt.Szög puszta és Jász|adányhozcsatolták' Szentiván falu a besenyszögi ptébániaretáttitasaig, I775-ig maradt Jász|adány fí|iá$a.g Érdekességképpen említem,hogy az l749-es összeírás szerint az a|ábbi személyeklaktak Szentivánon:nemesek- Bottyán Márton, Bubor István, Csomortányi Imre, Czakő József, János, András ésGergely, Lajkó Antal ésIsfuán, valamint a Szajolban lakó Lajkó János, 6BenedekG1aIa:S:olnokmeg1,eú1jótelepiiléseatöruikhódoltságután, 111 p,S:olnokMegyeiMú:eumiÉvkö,,yv, 198] , Pétdául C:aIu5 testvérek,ahk a: 1548-tól kimutatható jobbágycsalád nemesítettutódai: Bagi Gábor: Besenys:ög határának történeti vá:lata a honfoglalástól a török hó.lítás koráig című ít.ása, 1l1-I22 p, in TISICUM _ A Jás:-Nagtkun-S:olnok Meg),ei Mu:eumok Evkorynel3.. l27.p.' S:erkesztelte:HomáthI'ás:ló_H'BathóEdu_KaposváriGyöngyi_TómokJudit_Vadás:Isa,án,2003 8 Bagi Gábor: Besenys:Ög határának történeti vá:lata a hon|oglalástól a török hódítás lroráig című írása, t 1I -122. p , in T]SICUM - Á Jtis:-Naglkun-Szolnok Meg),ei Mrcewnok Él,köry\'e ] 3.. 2003 ' S:erkzs:tefte: Hol.l,áth l.tis:ló _ H. Bathó Edit _ Kaposvári G1lfit1gli Tárnoki Jttdil _ Vadas: Isnán 9 Soós Imre: Heves megye ka:ségei 1867.ig (Az egi egúa:megtei plébániák történetének áttekintése). Heves Megyei Levélaán.,Eger, 1 9 75
Nagy János,Tarjányi Gáspár, Telek IstvánésPál. A nem nemesekközött szerepeltAszódi János (a Csomortányiak bérese),Ba|áns Ferenc, Benedek Imre marhakereskedő,Deák Ferenc zsellér, Farkas Mihály (Lajkó István szolgája), Fási János, Hajdú Ferenc hegypásztor, K6dőt Mózes kocsmáros, Kovács Albert, Kulcsár János juhász, Ladényi György, Molnár Márton molnár, Petrik Mihály ésTóth György (kocsmáros)l0 Fokorú 1719 körül mégpuszta volt, legelőnek használták,ahogyanKülső-Szentivánt és Szászberketis.
]t"^ő
8l
3.kép:Szeutit'titthd1va:'l860qtsil'ckben,II;;l;;:;;;:::,!i;,:f;;j;:,{,;r;;:;!,or,!iésziilttérkétrn(baItlIrld)ésul,une;,lheI1.
A néptelenSzeg falut/pusztátl720 körül megvásároltaaz egri püspökség, amelyet eleinte á||attartősrahaszná|t, azonban az I760-es évek tájékán cselédeket,majd egy évtizeddel későbbtelkes jobbágyokat telepítettide. Az egykori Szeg falu sem az eredeti helyénépült újjá,hanem a Millér túloldalán,a mai Besenyszögön ta|á|batőDőzsa György útmentén.A mellékeltképenjól látszik' hogy Szeg falu a mai Dózsa György útmenténkoncentrálódik, futó utaktól balra terül el. Az a jobb oldali részen,míg Szentiván a falu k
l J|issu öss1eépiiltfulun heliil az 1 7(la-n,sél,ekvégén:il.. ilÍak ÍtláIklirísúÍóIbulrn 1, kép: Sz,egésSzenÍiyúnelhely'czketlése Srnti,l,titl,jobbraSzeg,nkéÍfttIutulúlkoaistinil+jet.tssettfIríIhütóuKcresÍdiíSzenÍJtittosSziilet
]0 Besenys:ög határának történeti vá:lata a honfoglalástól a törökhódíttis koniig című írása, l19. p'. in TISICUM _ A Jás:-NagykunS:olnok Megyei Mtceuntok Evkönyl,e ] 3., S:erkes:tette: Hon,áth Lás:ló - H' Bathó Edit _ Kaposvári Gy5tgi _ Tótzokj Judit _ Vadás: Isn'án' 2003 |1 Magt,41.675i6, II' katonai felmérése, 1806-1869, os:tl.iik ÁIlani LeyéIta'' digitális válto:at google térkeppel elérhető: arcan um'hulnapsih tn likl(Íbl m2b qoogIe'h tmI h ftp./t,arch^,portal. |2Magyarors:ág I' katonaifelmérése']780-1784' ColI. XIX. Sectio XX., Heves ésJás: kenilelek
I77|-|774 között Szög ésSzentivánösszeépült,az ígylétrejovőSzög-Szentiván, majd az 1900-asévekelejétőlBesenyszög névenemlítettfalu lakosságafolyamatosnövekedésnek indult. A kételnevezésközötti időszakban a településszámos egyébnévenis ismert. I786-ra a két falu közös határán épült fel a Keresztelő Szent János SzületéseRómai Katolikus Templom. Az ideiglenes szentiváni plébánia székhelye átkerült Besenyszög barokk jellegű templomába ésa szentivánitemplom soha nem épültújjá' ,,Ahol a Szent Jónos-szobor yan, ott jó előzőleg egl kis kápolna óllt. Ez még múlt szózadbeli mondás.Apánk szerint ez eg/ nádtetős kápolna volt. Akkor a község neve még Besenyszogszentivánvolt, s a besenyszógiésa szentivónyi határ lentebb húzódott,mert a vólt, hogl a másik falu kelet felé terült el. Mikor a kápolna leronglolódott, szüIcségessé templom a határvonalra kerüljön a kövesút mellé.A kis kápolna helyéremeg a Szent Jóno s-keresztje lrerült.,' Besenyszög község tehát létrejött, a menekülések időszaka után viszonylagos béke következett, így a község _ az A|ft|d más újjátelepült falvaival, városaival eg}lltt _ lehetőségetkapott a fejlődésre és felzárkőzátsra az ország azon részeihez,megyéihez, amelyeketnem érintettekpusztítások. Volt már temploma, állandó lakossága, azonban betelepülők különfele társadalmi csoportok tagjaként,más-más szokásokat, nyelvjárást, hagyományokat hoztak magukkal, ez v ezetett' amely társadalmi fesziiltségh 2 2.|
Boszorkányok, hiede|mek,magyar ősva|lásban gyökerező tevékenységek A községetérintő,hasonló témájúkutatások rövid bemutatása
A térséglakossága _ az évszánadokonátt tartő menekülésnek,majd újjátelepülésnek is jellemző köszönhetően _ heterogén,így a Jászság kivételévelegy kevert, több térségre hiedelemvi|ágga|rendelkezik. A korábbi pusztítiísokmiatt a legrégebbiidőkből igen kevés iratta|rendelkeztinkaz egykori boszorkányperekre,hiedelmekrevonatkozóan. Az Alft'ld középső részéneknéprajzi, folklorisztikai, tájtörténeti, társadalom-néprajzi kutatásainak egyik legfontosabb összefoglaló dokumentuma Szolnok Megye Néprajzi At|aszánakII. kötete, amely 200l-ben jelent meg' A tanulmány a szellemi néprajz,a társadalom, az árucsere vizsgá|atát tuzte ki célul kérdéscsoportokfeldolgozásával. A megyébőlösszesen 73 kutatóponton (településen)végeztekkérdőívalapján több területre kiterjedtkutatásokat'amelybentalálunk Besenyszögre vonatkozó adatokatis. Pócs Évaneves néprajzkutatő|964-ben végzetta szomszédosZagyvarékasonbabonákkal és hiedelmekkel kapcsolatos kutatómunkát. Kutatásai között egyaránt szerepel a természeti világgal, haszná|ati tárgyakkal, munkával, emberi testtel és lélekkel, természetfelettilényekkel kapcsolatos elgondolások bemutatása, illetve a betegség gek feltárása i s. megelőzésse|, győ gy ítással kapcsolatos tevékenysé Gu lyás Éva a Jászságban v égzettetnográfiai kutatásokat.
13S:abó Istyán: Egy besenys:ögt család tötténete a: ]900-as ^,ek elejétől idős Danyi Isnán ké:irutos önéIetírása alapján. p 444 in TISICUM - A Jás:-Nagykun-S:olnok Megyei Mú:eumok Evk)nvt,e 12-, 200]
Sajnos más, Besenyszöggel szomszédostelepülésen'sem Besenyszögön nem került sor néprajzi kutatásokra, az adott község néprajzi értékeitvizsgáiő primer vizsgálatokra, |eszámítvaaz á|ta|amvégzettadatgy(ijtőmunkát. A község hiedelemvilága szürke foltnak tekinthetőa megye hiedelemvilágra vonatkoző néprajzáhan. 2.2
A hely' ahol őseink éltek_ társadalmi feszültségek
(1713-1760-asévek)ftíként Míg a község kialakulásátólkezdődőena Szögi betelepítésekig a szentiváni nemes lakosság és az őket kiszolgáló népek nevével találkozhatunk,a hatvanas évektől új családnevek bukkannak fel az anyakönyvekben. Tudjuk, hogy a püspökség ebben az időben cselédekettelepítettSzög pusztára. Ekkor érkezettpé|dául Boros Imre, akinek első gyermeke 1765-ben született Gazdag Katalintól, valamint új vezetéknevekis megjelentek:Bógyi, Béres,Makula, Mikus, Bán, Urbán, Bordás, Héja, Birinyi, Berényi. Érdekes'hogy újvezetéknéwelnemcsak férfiak,hanem nők is érkeztek pl. Héja,Kecső, Gazdag,valószínűlegide házasodtakmás településről. A hetvenes években teljes jobbágyok betelepítésére került sor. A születési anyakönyvekben új vezetéknevekis felbukkannak a mai község közigazgatási területéről: Csajbók' Bartus, Czitczi, Nyeső, Fejes,Földi, Kiszel, Sulyok, Vakhal. Gyakran előforduló' idegen hangzásúnevekkel is találkozunk a környéken: Matusek (férfi)'Varuska (Varicska) - női. Azűj falut elsőkénta kisnemes ésőket kiszolgáló réteglakta, akik az ország különböző részeirő|telepedtek Szentivánba, vagy települtek vissza eltérő gazdasági és kulturális hátténel.Bizonyos családok (példáula Csomortányiak) Erdélyből érkeztek.Hozzájuk az 1700-as évek közepétől újabb társadalmi rétegek (szolgálók, telkes jobbágyok) csatlakoztak az orszéryészak-keleti részénektöbb területéről különböző szokásokkal, pl. Szentiván hiedelmekkel,nyelvjárással.Jellemző az,,ny,,hanghaszná|atának elterjedése _ Szentivány. A gyermekvállalások aránya is megváltozott.Mig az |700-as évekelejétaz alacsony születésszámjellemezte, a szánadvégéremár a magas gyermekszületésszám vált általánossá.1a Szü|etések sráma'.Besenyszögön'.1720-1880között
1304 aszü|aések szóma
Nó$@rosúoN rrNrrrNr4@@€€€@@
5. kép:A szüIeté'seksr,űmúnaknlnkukisn l nni Besenysztighöz tilrto.ó antqkön|:l,ek nktpjrin (fiiggíiltges liooilinitl szinriÍ, míg n yíuzintes koortlinritn az évtizedrtjelöIi, stiíit gyííjtés'sojtit szerkeszlés
n sziiletések
Ia Saját gyűjtés Besenys:ög kö:ség római kaíolikus sziiletési anylakönyvei, a korui ét,ekanyakönyvei a Magyar ors:ágos Levéltárban, illeneahellliplébóniónvagy onlineelérhetők:u'v,v,'íamilisearch'orginternetesoldalon
A mai Besenyszög közigazgatási területérőIszátrmazőkeresztelésianyakönyvekből készült a fenti, sztiletésszámotbemutató grafikon. Az adatok tarta|mazzáka Szentivánon, Szögön, Fokorún élők és az egyéb- korábban említett- településekrevisszaszivárgő lakosok adatait,akik a szentiváni,majd a későbbmegépültbesenyszögi templombankereszteltették gyermekeiket. A táb|ázatbőI kiolvasható' hogy míg M |720-as években az éves születésszám 15 gyermek körül mozgott ésfőként a szentiváni születésekettarta|mazza (mivel ezena településenkívül elszórtan találunk csak hrízakat,családokat),addig a szánad végéretöbb, mint három ésfélszeresére emelkedett,ami azt jelenti,hogy az 1800-asévek tájékán mát át|agosan42 gyermeket kereszteltek évente' amely részben a magasabb születésszám,részbena gyarapodó lakosságszám eredménye.Az 1848-as forradalom befejezéseután ugrásszerúenmegnőtt a szü|etésekszáma,amely nagymértékű, folyamatos növekedéstmutat. A gyermekszülésekszáma 1850 és 1890 között, harminc év a|att, gyakorlatilag megduplázódott, amely a viszonylagos békekövetkezményeésamely közel hatvanévigtartott.Az 1890-asévekbenmár átlagosan190 gyermekkeresztelésére került sor Besenyszögön évente. Az időjárás kedvezőtlenebb volt, mint napjainkban. Az 1700-as évek közepét a beszámolók alapján a hideg, zord telek jellemezték_ ta|ánez köszön vissza az |750-es években tapaszta|hatóalacsonyabb gyerekszátmban.1790-95 kozött sorozatosan rossz termésűévek következtek. A szolnoki ferencesek feljegyzéseszerint: ,Á nép oly nagt szülrségbenvan, hogl a ruid beléből készültlepényekkeltóplólkozik s daglatt óllatok húsót eszi, amiből kulanfele betegségektámadvón, sokan elhaltak...Reggeltől estig szakadatlan sorokban jöttek a zórdóba kenyeret kérvén,kik najd éhen vesztek. A Kunsógban az emberek százankint haglták oda házukat és odatakarodtak telelni az hol koldulással élhettek.A marhókföldet evéneldaglattek. A népszegényebbrészemindenélből kifoglott, annyira hogl a testi ruhát is a kenyérvégetteladni kényteleníttetett.ls,, A zord idő, rossz termés,éhségmiatt a legyengült szewezetnem tudta felvenni a harcot a betegségekkel, ígya járványok is gyakorivává|tak.Az l739-es évbenpéldáulpestissöpört végigaz országon. Besenyszög a 19. szénadvégére a különféle népekolvasáótégelyévé vált, annak ellenére, hogy egy ideig valószíníj|eg mindkét település próbálta megtalálni és őrizni saját identitását.A társadalmi- és egyébkülönbségek minden bizonnyal sok konfliktust, vitát szültek saját közösségen belül úgyszintén, mint az összeolvadt falu egészét tekinfue. Az akkori emberek szerint a rossz termés,járványok' zord idő, éhínség' betegségek,tehát valaminek az elromlása, hiánya, ártó munkálkodások, rontás következményekéntsújtjaa falvak lakosságát. A fenti tényezők önmagukban is képesek feszültséget generálni személyek'tágabb rokonság ésvégsősoron a társadalomtagjai között. Ennek levezetésére meg kellett találni a problémaforrását, a bűnöst, aki élő ember, akit felelősségrelehet vonni ésnem valamilyen természetfelettilény. A bűnös pedig a boszorkány volt, mint a társadalmatsújtórossz megtestesítője. Ennek ellentéteként kellett,hogy |étezzena ,jó'' is, aki képesoldani a rontást' elhárítani a társadalmat sújtó szerencsétleneseményeketés gyógyítania boszorkány á|ta|okozott betegségeket, rossz cselekedetekkövetkezményeit.
,, Ladányi Lás:ló: Klimatológit in Termés:etVildga, 200-203 p , 2002 május , h|tp://cspl''hu/04/holnanutanikisierkorszak'html
10
2.3
A boszorkány
A boszorkány szó tclrok eredetű (busturgan),nyomót jelent, mivel úgy tartották,hogy a boszorkányok éjjel' álmukban az emberek mellkasára ülnek, amitől azok nem kapnak levegőt, azaz megnyomják' megszorongatják őket. A boszorkányok képesek az a|akvá|toztatásra,és alkalmanként az emberek vérétszívják. Könyves Kálmán híres kijelentésében,miszerint ,,de strigis vero, quae non sunt, ne ulla quaestio .fiat,, boszorkányok ellen pedig, minthogy nincsenek, semminemű kereset ne legyen'' _ elismerte, hogy ilyenfajta lidérc-szerűnyomó lények nem léteznek,vagyis nem emberi formában |éteznek,tehát nem ítélhetőekel, ennek ellenérea macskává vá|toző boszorkány a|akjáva|még a 20. végénis találkozhatunk. Ezek a történetek már a régmúltbanis jó témátbiztosítottaka társadalom számáraa kommunikációhoz. Az ehhez hasonló hiedelemlényekalapja a régmúltba, a vallás kialakulásának ideje előtti időkbe nyulik vissza. Pócs Eva szerint a tündér,boszorkány ésdémonelnevezéseknem válnak élesenszét,mert a múltbanezek egymásba fonódtak. Maga a boszorkányság és nem a boszorkány személyevezethető vissza mitikus lényekre_ tiindérekre(a nyugati kultúrákban jó tündér és rossz tündér is egyfajta boszorkány) és démonokra. A őrzi. boszorkányságegy ősi démonhitbengyökerezik ésegy ősi nyomó démonem|ékét A boszorkányság intézményének kialakulásában nagy szerepe van a közösségen belül tátmadt konfliktusoknak, a boszorkányság fogalma tehát a társadalmi feszültségek jött létre.Ennek szenvedő a|anya a boszorkánysággal vádolt személy,aki levezetéseként élő ember, azaz a magyar néphit boszorkánya és nem azonos a hiedelemlényekkel, nyomódémonokkal. A bűnbak szerepe évszázadokig életben tartotta a boszorkányság intézményét. A boszorkány elnevezés negatív jelentéstöbblete részben annak köszönhető, hogy a ma1yar nyelvben nincs külön sző az a|akvá|toztatóhiedelemlényekre,a magyar néphit boszorkányára és egyébmesebeli figurákra, mint például a vasomi bába vagy az erdő mélyénélő ,'öreganyám,,, a|akja_ ezeketis a boszorka,boszorkány kategóriába sorolja. A boszorkány bűne volt a rossz termés'a rossz idő, jégeső vagy éppenaz esó hiánya, a tej vagy gyermekáldás Természetesenő felelt a járványokért,pestisért'betegségekért, elmaradásáért,az ínségért és a háborúkértis, ráadásul nem volt képesmeghalni, mig át nem adta valakinek tudományát. hogy nagyszabásútárgyalások A rendszer úgy próbálta orvosolni a népelégedetlenségét, és hírverésután nyilvánosan' a népet ,,szórakoztafua,'láwányos módon (pl. elevenen máglyán égetés' kerékbetörés, vízbefojtás) megsemmisítette a bajok okozőját, a boszorkányt.Az emberekegy időre megnyugodtakéstürelemmel fizettéktovább az adőkat ésa dézsmátaz egyháznak,a ftjldesuraknak.A rossz termés,betegségeknem folyamatosak az é|etben,periódikusan váltják egymást, úgyhogyegy-egy per után sokszor ténylegjobb életköszöntött a közöss égtagsaira elvonult a járvány ésbőségesterméstarattaknyáron. A mezőgazdaságtipikusan o|yan gazdaságiág, amelybendöntő szerepevan az időjárásnak és az emberi munkának. Ellentmondástjelent, hogy a mágikus cselekedeteket,ráolvasásokat'régigyógymődokat az egész paraszti társadalom alkalmazta mindennapi élete során, annak ellenére, hogy Besenyszögön mélyenvallásos katolikus közösséget találunk. A vallás már a kezdeti
időszakban ráépült a régi ,,babonaságokra''és viszonylag jól megfért egymással az évszázadok során. Ezek a dolgok az é|et szerves részétképzetékmég a második világháborúkörtili időkben is, a társadalommégiskilökött magából bizonyos személyeket ezekérta cselekedetekét,akiket bűnbakkéntpellengérreállíthatott. 2.4
Kiből lettekboszorkányok?
Szinte bárkit boszorkánynak kiálthattak, mert a bűnbak figurája semmit nem ér,ha nincs, aki életrekeltené.A magyar néphit boszorkánya tehát élő ember, van neve' lakhelye, családja' a közvetlen környezetén keresztül a társadalom ruhőzta ú az ártő hatalmat. Bizonyos jelek teszik alkalmassá a szerepre:születésirendellenesség, fura arc, egyedi foglalkozás (bába, pásztor-gyógyítő, stb.), érzelmi indíttatások (irigység, előítélet, feltékenység), egyedülálló állapot (vénlány,özvegy). Sokuk esetébenelegendő volt, hogy a boszorkánynak tartott személy nem az adott társadalomtagjakéntszületett,hanem egy másik faluból házasodottbe. Ilyenkor könnyen számyra kaptak olyan mendemondák,hogy azértjött el a falujából, mert rejtegetnivalója van' Lehet, hogy lopott, paráznáikodott.A boszorkánynak tanott asszonyok mögött nem á||t kiterjedt rokonság, aki megvédhette volna, és szembeszá|lhatott volna a pletykálkodókkal. Boszorkány-gyanúsvo|t az is, aki más vallási felekezetheztartozott,vagy valamilyen testi fogyatékossáqbanszenvedett. A paraszti társadalom nem tolerálja a másságot. Az Ugy tartották,akinek összenőtt szemöldök is tipikusan a boszorkányokjellegzetessége. össze van nőve a szemöldöke, annak ront a nézése,úgyhogy a gyerekeket azonna| letakartákrontó szemű emberekfelbukkanásakor. Ne feledkezzink meg anól sem, hogy mindig és mindenhol akadtak irigy vagy sértett emberek, akik bizton á||itottátk,hogy látták szomszédasszonyukatsepnín nyarga|ásznia pedig nem hallgatta meg senki, mert minden telihold fényében.Az áidozat védekezését valamirevaló falunak kellett, hogy legyen boszorkánya főként, ha figyelembe vesszük a szomszédosfalvak közt fennálló rivalizálást. 3 3.l
^z adatgyűjtéseredményei Boszorkányok Besenyszögtörténetében
A községben nem végeztekboszorkányokra vonatkozó kutatrásokat,ezértkizárő|ag saját kutatásaim eredményeire,a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárbantalálható római katolikus születési,házassági és ha|á|ozási anyakönyvek adataira és a Szolnok Megyei eredményeire Néprajzi Atlasz16(továbbiakbanSZMNA) Besenyszögre vonatkoző gyújtési tudok támaszkodni. A községben élő boszorkánynak rontónak tartottemberek átlagosan néztekki, családjuk volt, dolgoztak, átlagos életetéltek,egy esetbenesett szó arról, hogy összenőtt szemöldök okozta a rontó nézést. Besenyszögön két emberről tudtak, aki képes volt rontani, azonban rajtuk kívül még számos - kisebb tudású_ győgyitőt is ismertek. A boszorkány tudományát öröklés útján lehet megszerezni..a boszorkány nem tud addig meghalni' amig át nem adja atudását, ezért ]6 S:olnok (Jas:-Nag,,kun-S:olnok) Megtei Népraj:i Atlas:, SZMNA II' ], S:erkes:tette: S:abó Lás:ló Szolnok, 2001
- Gulyás Éva - Csalog Zsolt
valamelyik közeli hozzátartozőja (|ánya,fia, közeli rokona) kezet fog ve|e,ezzel rászá|l a tudás. Ha nem akaqa átvenni a tudományt, seprűt adnak a boszorkánykezébe,amit utána elégetnek.l7 3.1.1 A rrracskávává|tozőboszorkány Az e|ózó fejezetbőlkiderül' hogy a boszorkányegyik legősibb időkből eredő tudománya az áwá|tozásésa nyomás képessége, amely a boszorkányságotmege|őző nyomó démonba vetetthitben gyökerezik. Az a|akotváltott boszorkány így képesvolt bejutni bárhová. Egy interjúalany meséltegy falubéliasszonyról,Szabó Örzsi néniről,aki képesvolt macskává vá|tozni, ,, A MészórosPali bócsinak az anyja, a Szabó minek hítók,hog,,elment,osztan ónóltozott macskónak. A macskn bement, aztat megverték,már az öregemtől hallottam én eztet mindig, oszt akkor mósnap mentek,oszt orzsi nénibeteg,Hót felrszik az úglon,aztat verték me8-"18
3 . 1 . 2 S z i l a jJ u l i sn é n i A legtöbbet említett,boszorkánynak tartott személyt Szilaj Julis néven ismerték.l9Az élt 1880-asévekbenszületettésadatközlőim gyerekkoránakidejébenidősödő asszonyként Besenyszögön a Millér mellett ferjével,családjával.Julis néniá||ítő|agismertea rontás eredményeként szinte egy napon sántult le a Dózsa tudományát., Rontó tevékenységének Gycirgy ésArpád út környékénlakó néhány ftata||ány, gyerek. Ezen kívül a Millérben meztelenül fiirdött a malacaival ésa templombanis összetűzésbekerült valakivel' valamint nem tudott meghalni, míg éLtnem adja valakinek a tudományát. Más esetben győgyíthatatlantorokflájás okozásával vádolták, amellyel gyermekeket betegítettmeg' Anól azonbannem volt anól információ, hogy képeslett volna az átvá|tozástudományára, vagy emberek megnyomására, azonbana boszorkányságotcsókkal adta át a fiainak, akik ezek után megbetegedtekés zavart cselekményekethajtottak végre,amiértfogva tartotta őket a csendőrség:például lovat imádkoztattak, a Milléri-hídon éneke|tek.Az anyjuk temetésreugyan kiengedtékőket, de lrízgyötörte őket, a szájuk kivarasodott Levé|tátikutatiásoka|apjánsikerül kideríteni,hogy a boszorkánynak tartottszemélyrómai katolikus vallásúnő volt, akitZagyvarékasonanyakönyveztek,majdhánasságrévénkerült Besenyszögre. Ráillik a bűnbak személye:a szomszédosfaluból jött, Besenyszögre házasodott' tehát nem állt mogotte saját rokonsága, összetűzésbe került valakivel a templomban: egy szakrális helyen. Mindez elég volt ahhoz, hogy betegségsorozat előidézésévelgyanúsítsák.A II. Világháború előtti időben azonban ez már kevés vo|t a családjával. Ha|áiát az ahhoz, hogy valakit perbe foghassanak' így éltetovább é|etét anyakönyvek szerint szervi baj okozta. 3.1.3 A túrótokádó boszorkány Elhangzott egy történetegy boszorkánynak tartott személyről,amely először viccnek tiínt' ma3a az interjúalanysem tartotta igaznak, csupán hallotta valakitől. A történet Vakhal
17Gull,ás Éva.A Íudomán),eln)erése. 105'p' in SZMNA II. 1. ,8 saiát g1,,űités' Besenys:ög, női adatka:lő (4) . s:ül: ]9]4 19 A: inte4úk átírásának teljes s:övege a Bese4ls:tgért Alapínán1náI lE évfelelli s:emél1leks:ámára szabadon ho::áféúető.
Katrának az anyjáró| szól, aki bement a kamrába, megrénkódottés a helység tele lett túróval.2o Találhátunktörténeteket más területekenis attrőtokádó boszorkányok,ól.'' Rajtuk kívül egy jós is élta faluban,aki kártyából ésa tenyérbőlmegmondtaa jövőt, de őt ezen dolga miatt nem tartottríkboszorkánynak. 3.2
A boszorkán1.tevékenységei
3,2,| Rontás l. Szilaj Julis néni kapcsán már ejtettünk szót arról, hogy egyszeÍTesántult le egy környéken öt gyermek, ,,Nyomoréklett egy napon vagl 4-5 lyóny.,, Arra a kérdésre, hogy miértsántultakmeg kétvá|asztis kaptam ugyanazon adatköz|őtől. 1. Megrontották őket. 2. Betegek voltak, de hogy mi bajuk volt, nem tudta akkor az orvostudomány.." 2.Egy szoptatóasszonytejéneke|apadásátpeqig a község egykori táltosa ftának,Pománi Dáv idnak, a neves gyó gyítónaktulajdonították.'' 3. A keresztutak mitikus helyeknek, így a boszorkányok és egyébrosszindulatúlények találkozóhelyénekszámítottak.Eppen ezértsemmit nem szabadfelvenni a keresztutakról, mert meg van rontva. ,,Aszonták, hogy a keresztútrúlnem szabad sose semmitfelvenni, mert ha valakit meg akartak rontani, vag,, ha valaki beteg vót, oszt valamit csinált vóna, a keresztútratettele, oszt valaki felveszik oszt ráragad. Zsebkendőt,szennyesetvag,,zsebkendőbetettekvalamit, a osztfelveszik. A keresztútrút nem szabadfe lvenni semmit.,,2 ,,Nag tóbla csokik voltak a keresztúton,oszt nem engedte behozni az anyám a gler ekelcnek,mert aszong/o, hogt megrontsók,,,,' 3.2,2 Szemme|verés I. ,,Bementaz asszonyaz istállóba éselvitte a tehéntejét,a hasznot.Hallottam anyósomtú, hogl meglertéka malacoknt is szemmel,az vót ottan (aki szemmelvert), meg minden oszt elment hozzó, hogl adjon món ezt meg azt a haja szólábú, oszt awal meffistölték. Így glóg,lítottók.,'26 Arra, hogy ki vo|t ez az asszony akinek rontó volt a szeme' nem emlékezettaz adatköz|ó, az eset egyébkéntaz 1800-as évek végéntörtént. Erdekes megfigyelni a tej visszaszerzésérealkalmazott gyógymódot: a rontást okozó személy hajszá|áva|kellett megfi.istölni a megrontottállatot, hogy visszajöjjön a haszon. z.Élt egy öregasszony a faluban, akinek rontott a szeme. Azértl*tftottátk rontónak, mert vastagvolt a szemöldöke ésössze volt nőve. Az asszonytudtamagáról, hogy árt a szeme, ezért,hagyerekes házba ment be, letakartattaa gyereket.,,Ú, -,g,e,i szemmel,takarjótok le!,,Szemmel verés győgyítása:,l kislyóny meg vót verve szemmel,olyat is hallottam, hog,l mossa meg, oszt akkor a pendelye aljába türülje meg! Elvittékoda, nem haragudott ,^,.Saiát g1lűités, Besenys:ög, női adatkb:tő Q), s:ül' ]925 ,, Fejős Zoltdn: Hiedelemrends:er' s:t|,eg. ko:osség. Budapest: Mtksák Kö:mh,elődési Kiacló, Népraj:i Kt:leméry,ekXXVII I985 ésHídvégiLa1os: Ceglédhiedeleml,ilóga,74Ip,inHiedelmek,s:olrasokazAlfoldön, I992 ,.,.sa.1át glűités, Besenys:ög, női adatkö:Iő (1)' s:üt' ]925 ..' SajÍitryiilés' Besenys:ög, női adaíkÖ:Iő (3). s:ül' 1914, ,., SLját gújlés, Besenys:ög. női adatkö:Iő (l), s:ül' 1925 .^'.Sajátgftjtés. Besenys:ög' női adatka:Iő (2). s:ül: ]9]3 ., Slját glűjlés' Besenys:ög. női adatkö:lő (4), s:üI. 19]0
L4
Első rés:,
az érte,tudta az, hogl az ő szeme-ront, oszt akkor megtürűte a kislyónt vag/ a glereket' osztakkar mególlt a hasmenése,,'", 3,2'3 Vá|tottgyernrek Váltott gyerekről nem számolt be egy adatköz|ő sem, azonban a faluban korábban bizonyíthatóan ismerték ezt a fogalmat, mert a váltott gyermek visszaszetzéséheza kemencébevetést ya1y az ezze| va|ő fenyegetésta|ka|mazták. amelynek hatására a boszorkány megijedt, visszaadta az eredeti gyereket és elvitte a magáét.A jász|adányi táltos a váltott gyermekvisszacserélésének is tudósavolt. A hiedelem alapja, hogy az újszülöttet a szüléstől a keresztelőig terjedő időszakban a boszorkányok el tudják cserélni saját torzszülött gyermekeikre. Besenyszögön a flÍtött kemencemelletti sutbatettékaz v á|tottnakgondolt gyermeket.28 3.2.4 Boszorkányok el|enivédekezés Ruhaszárítás:Ágyneműt vagy gyerekruhátSzent-Györ gy nap ésSzent-Mihály nap között lehetettkirakni sze||őzni,mert különben megverik a boszorkányok. Házszentelés: ,,Mindig hoztunk szenteltvizetVízkeresztkar,vót kitéveegl hordó, az tele vót vízzel, a pop megszentelte,mentünkolyan kis üvegekkel,ki mivel, oszt mindig hozÍunk, aztón én magam is csinóltam az én hózamba, de otthon is mindig csináltunk, hog,, hát megszenteltüka sarkokat, ablakokat, hogy hát _ mtt mondtunkmó na _ oszlajtson el a fiú, oszlajtson el a szentlélek,oszlajtson el a szenthóromsóg, hogl a boszorkónyok ilyesmik, rosszindulatúan ne g,lüjjönek be. Vízkeresztkor, azzal a szenteltvízzel, amit hoztunk détutón. Vízkereszt reggelin az én anyóm mindig megszentelte a sarkakat, ajtókat, ablakokat, én is. Még ezelőtt, de már most elmaradt minden. Vót is szenteltvizem,a nyáron ontöttem ki. Vót eg,l üveg szenteltvizem.,,29 6 hénszente|ést általában reggel végezték ébredés után. Még ma is visznekhaza-, tartanakotthon szente|tvizet. 3.2.5 Egyébhiedelmek.babonaságok rajzo|ni akéz élével,mikor beletettékaz é|esztőt' Kenyérsütés: Keresztet kellett a tésztétra Este megújítottákkrumplival ésvuze|, ismétkeresztet rajzoltak rá. Bedagasztották,majd Ha megkelt, kiszakajtották és megint megkeresztelték. Mikor ismét megkeresztelték. beraktrák sülni, háromszor ,,becuppogtak'' a kemencébe, hogy feljöjjön a tészta. Kenyérszegés előtt mégma is keresztetrajzolnak a kenyérre. Minden munka kezdeténél_ p|. aratátskor,keresztet ke||ettvetni és azt mondani: ,,No, Jézussegíts!'' Aratás: Általánosan a|ka|mazott parasztipraktika, hogy az arutástPéter-Pál nap1aután, azaz jűnius 29. napjaután lehet elkezdeni. Ezutón szabad aratni. ,,Valamikor ,37-benag/on Szoros vót az aratás, meg nag/on éretta búza,osztan kimentünk vasórnap aratni. Péter-Pálkor, erre mór énemlékszek,én is kint ,36-ba ,37-be vag/ vót énmór nem tudom,csak markot vóÍamodaki vótam markot verni, ,.,^Sajót qűjtés' Besenys:ög. női adatkö:lő (4). s:iil ]9]0 ,o Pócs Eva: Váltott g1,erek'34-36.p.. in SZMNA ,o saiát glűités' Besenys:ög. női adatkö:lő (l). s:til. 1925
15
verni, ára odaki a tanyókon. osztan vasárnap kimentünk aratni, mer nag/on szorgos vót az aratás, aratÍunkegísz héten,szombaton olyan jég lett, mindent elvert. Nem szabad lett vóna kimenni aratni, búnvót akkor, nagy bíínvót' aki ünnependógozott.Kimentünk aratni vasórnap, món naglon éretta búza,szombaton olyan jég vót ebédutón, hog,l söporte a falut, Kint vótunk ára a határba, beszaladtunka tanyába, ottjelenleg nem olyan nag,,jég vót, de Besenyszögön mindent elvert. Kukoricót, olyan vót a kukorica, mint a csutka-e. Annyi maradta kukoricábú,,,30 Kártojás: Az aprő, sárgátlan tojást neveztékkártojásnak. Nagy kárt tulajdonítanakneki, hoz a házra, ezért meg kell szabadulni tőle. A tojást ba| kézze|ke|| szerencsétlenséget átdobni ahántetejéna szomszédba,hogy a baj oda táxozzék.Nem szabadutánanézni,mert akkor nem eredményesa művelet. Lidérc A kártojással kapcsolatbanmegemlíthetjüka lidércet.A lidérc a megyébengazdájának rátelepszik ésmegnyomja a segítő,csirke alakban megjelenő segítőtjelent, aki esténként mellkasát (lidércnyomás).Lidércreaz emberúgytehet szert,ha fekete tyuk tojását ahőna alattkikölti. A lidérctőlnem könnyű megszabadulni,általában lehetetlenfeladatotkell adni igen változatos lehet. Besenyszögön például kötélben neki, amely településenként Tiszapüspökiben, Kőtelken és Tiszasülyön is így hozatnak vele homokot, de Jászapá"/rin, próbálnak megszabadulnitőle' Ezekhatésáravagy megszakadvagy egyébmódon pusztul el.'t
Kereszteletlenülmeehalt gvermek A kereszteletlen gyermek pogány, ezért nem temethető megszentelt ft'ldbe. Ennek elkerülése végett a születésekorgyengének,nem életképesneklátszó gyereket a bába megkeresztelte,amelyet az anyakönyvekben a gyermek neve mellett jeleáek is. Ezze| megelőzték,hogy csak a temetőárokba temethesseel a család elhalálozása esetén. Besenyszögön a kereszteletlenülmeghalt gyermekekrő|azt tartoffák,hogy a lelkük nem jut el a mennyórszágba, ezértimádkoztaküdvösségükért,hogy lelkük megnyugodjon'32 3.3
Boszorkányperek
Besenyszögről és á|ta|ában véve az alft'ldi kis falvakból nem maradtak fenn boszorkányperek. Ennek egyik oka a terület többszöri és hosszútávúelnéptelenedése, elkallódásáva| játt' Másrésztaz a|ig szén, amely a dokumentumokmegsemmisülésével, vagy néhányszáa |akossal bíró települések esetébena boszorkánysággal kapcsolatos vádaskodások nem hallatszottakel a nagyobb városokig, ahol érdembenki lehetettvolna vizsgálni az igyeket. Ezek tudatában igazán különlegesnek mondhatjuk Kesken Kata jász|adányi lakos 1728-ban táy1yalt perét,mivel ebben az időben Szentivánnak szoros kapcsolatavolt Jászladánnyal.,' Több alkalommal és több helyszínen zaj|ottaktanúkihallgatásokaz igyben, ame|yetaz alábbiakbantudunk összefoglalni :
3.0'saiőtglűités, Besenys:tg, női ad^tkÖ:lő (1). s:ül. 1925 ', Pócs Eva: Lidét.c.120-122' p. in SZMNA ', Gt,Il,ás Éya.Keres:teletlen.g1,ennek'44'p', in SZMNA 33Bíibáiosok, ardöngősök' bos:orkáry,ok Heves ésKülső-S:olnok A Magyal' Tudonányos Akadénia Könyúárának
vármegtékben, S:'erk. SugáLt.István. l29 p.. 60' S:ónú per Budapest'
kiadása, 1987
16
1' Szent Mihály nap után Kesken Kata egy meszely bor átrátúgy nyomta a kocsmáros |ányának kezébe, hogy annak lesántult az egyik lába, és a vádlott ezt nem tudta meggyógyítani. 2. A|ány apja ezértrálótt,de Kesken Katát nem fogJaa golyó. 3. Egy alkalommal Kesken Kata ebédután egy icce bort kért gazdaasszonyánakaz urátő|, aki megtagadtaa kérést.Másnapra az űr keze összedagadt, amit Kata tanácsára viasszal bekentek és száraz ruhával bekötöztek. Ennek hatására kifakadt a kelés és az tr meggyógyult. 4. Szent György nap tájában Kesken Kata ana kényszerítette az egyik tanút'hogy egy lepedővel gffitsön harmatot abűzatáb|ákon, amiértfizetségetígért'A megbízottszemély el is indult, de megijedt a farkasok orditásátő|,ezértnemment be abűzába, hanem a tövis ésgalagonyabokroktól gytíjtött harmatot ésígy vitte vissza lepedőt Kesken Katának, aki egy üres veremberánta azt. Később felnyitottaa vermet kényszerítvekorábbi megbízottját, hogy adjon ki belőle bűzát. Azonban búzahelyett galagonyát, csipkebogyót és kökényt majd megfenyegette,hogy ha ta|á|tak.Kesken Kata először kérdőreuontua rémültémbért, valakinekbeszéla dologról, a verembefogjatemetni' A perből több dolog is kiderül. Kesken Kata szolgálókénté|tJász|adányban,ésértettanépi gyógymódokhoz (meggyógyítottaa feldagadt kezet), így annak fordítottjárais képes lehetett, ezért oko|ják a kocsmáros lányának lesántulásáva|.A sántaságotmégsemvolt képes győgyítani paraszti praktikáival' mert az ehhez kevés volt a tudása és nem rendelkezetttermészetfelettiképességekkel. A golyó nem fogta, ez a táitos győgyítők'ra jellemző tulajdonság.A perekbenelőforduló Szent-Mihály nap (szeptember29.) ésSzentGyörgy napok (április 24.) országszerte ismert mágikus napok, a boszorkányokkal hozhatóak kapcsolatba.A kétnap egybenaz áilatok legelőre hajtásánakjeles napja is. A SZMNA adataiszerint mégaz l900-as évekközepén,tehát a boszorkánypertkövető 250 év után is ismertéka környéken azokat a tejvarázs|ő szerhrtásokat, amelyeket SzentGyörgy napján kellett végezni.Sok helyen harmatotszedtek,Besenyszögön pé|dáu|azért, hogy több ftile legyen a tejnek. A hajnali harmatot a besenyszögi asszonyok magukra terített abrosszal végezték,de más falvakban ehhez kendőt, kötényt vagy lepedőt is használtak. A vászondarabokat különböző helyeken, például Íiivön, régen legelőn (Zagyvarékasonpéldáu|bizán) kellett végighúzniéjjel' éjfélkor'vagy hajnalban napkelte előtt, ame|yhez kapcsolódóan ráolvasásokat mondtak. Sem Jászladányból, sem Besenyszögről nem ismerünk ilyen szöveget, azonban két zagyvarékasi ráolvasás A fennmaradt:,,Yaját viszem, tejétnem'', illetve ',Teje-vajaidegyiijjön' szaraa gazdá4áé',, az egész összegyűjtött harmatot tejesfazékba tették.," Gyakorlatilag besenyszögiek az megyébennők száaai jáLrtÁkéjjel-hajnalbanharmatot szedni ezen a napon 250 évvel Kesken Kata pere utén,Az adatgyíjtésidőpontjában ,,csak'' a tejhaszon megfartására, fokozásátraa|kalmaztáka cselekménÍ,de valószínűsíthető'hogy a korábbi évszázadokban is, erre utalhat, hogy a ez a művelet kiterjedt a gabona és egyébhaszon megszerzésére lepedőt Zagyvarékason még a 20. században is a b,űzán hinták végig a harmat leszedésének céljából. A perből az egykori é|ovi|őgrais következtethetünk: a környéken előforduló farkasokra,akitől a megbizott személymegijedt. Ezek va|őjában aranysakálok (toportyánok),azaz nádi farkasok voltak (canis lupus). A harmatbanvaló arcmosás még ma is varánzsal bír:az emberlánya megszépültőle _ ígytartják. Ehhez a naphoz egyébkénttilalmak is kapcsolódnak: legelterjedtebb az ágynemű kirakásának, szárításánakti|alma. A tilalom Szent Mihály naptól Szent György napig érvényes. ,, Pócs Éya:S:ent-Györglngpig'
97. p. in SZMNA
L7
Mária Terézia |768-ban már igyekezett betiltani a boszorkányüldözések kapcsán megrendezett kínvallatásokat, tortúrákat.Az utolsó magyaÍ boszorkánysággal vádolt személyt l756-ban égettékmeg. Kesken Kata perénekvégkimenetelenem ismert. A boszorkányperekmegszűnéseazonbannem jelentettea falusi boszorkányhit megszűnését. A magyar falunak egészen a második világháboruig áital'átbanvolt egy vagy több boszorkánya. 3.4
Ezeréveshagyományoknyomában (tá|tosok'gyógyítók,tudós kocsisok)
A II. Világháborúelőtt minden faluban,társadalombanvolt olyan ember,aki rende|kezetta gyógyításhoz szükségestudással' amelyet felmenőitől örökölt és vitt tovább, vagy idős emberektől tanult. Szerepük a társadalmat érintő (boszorkányok által okozott) rontó tevékenység' rossz eseményekelhárításárais kiterjedt, azonbanlétezésükkorábbi' mint a magyar néphitboszorkányának megjelenése. Ez a szercp is a régmúltba,a honfoglalás előtti időkbe nyulik vissza. A honfoglaló magyar társadalombanaz át|agosnálmagasabb szintű tudással, képességekkelrendelkező emberek is éltek, akit inkább táltosnak nevezhetünk, mint sámánnak. A honfoglaló magyarok világképe a sámánizmus rendszerébengyökerezik, de nem .Vonos azza|. A magyar mitológiában egy háromszintű vi|ág|étezik,hasonlóan a sátmánisztikusvilágképhez.Az emberek,állatok, természetfeletti képességgel rendelkező személyeka középső, ftzikai síkon élnek.Emellett létezikegy felső, égivi|ág, ahol a sámánizmusrendszereszerint az ősök szellemeiésa jó szellemek élnek,de az ősmagyar mitológiai szerint - amely nem azonos a sámánizmussal,csak azzal rokon _ ez az isteni szint. Az alsó vi|ág a rossz szellemek ésdémonokotthona.A világokat mindkétesetbenvi|áryfa,vagy égig éró fa köti össze, amelyen felmászva a lélek a felső világba jut, a fa gyökerei pedig az a|ső világot (az ábrák szerint telis tele kígyó-, béka-, csúszómászóval)kötik össze a ftzikai világgal. A világ szintjei között a sámán biztositjaa kapcsolatot.A sámán sátrába nyírfátá||ítbe,melybe hétlépcsőfokotvág, ahét égiréteget szimbo|izáiva, amelyen lelke fel fog szállni. A hetes szám ma is misztikus a magyarság is igen jelentős szerepevan. A jurta is a világot szimbo|izá|1a,egy körében' a népmesékben oszlop tartja,úgy gondolják, az eget is tartaniakell valaminek, ez pedig az eget tartő fa, vagy égig érő fa, akár az égig érő paszuly. Ez a motívumszinténmegjelenik a magyar népmesékben. Ezek a régi mesék,szájhagyomány tújánőrződtek meg' nagyon értékesek, szereplői' motívumai,fő cselekményvonalaimáig őrzői az ősmagyarhitvilágnak. A táltos szerepepedig rokonságotmutat a sámánéval,de nem azonos azza|. A sámánizmusnakis több fejlettségifokozata|étezik,de általános vonás, hogy a sámánok aközvetitők a való világ ésaz ősök, szellemekvl|ága között. Az ősök szellemeiképesek megmondani, mi okozza az egyéntvagy a üársadalmatsújtó bajt' és hogyan, milyen módszerekkel lehet orvosolni. A sámánok dobolással, szitáva|,cs
18
A tríltos/tátosezzeI szemben mel|őzi a szellemekkel való társalgást, tudását - amely a fi'ivekkelkapcsolatostárgyi tudást,a ráolvasások (igézet)ésegyébpraktikák tudományátis vagy rontás magábanfoglalja _ az emberekjavára kamatoztatjaazá|tal,hogy ',természetes'' által okozott bajokat orvosol, de rontásra is képes.A táltos foggal vagy más Íiilös csonttal születik, á|ta|ábanjó szándékú,de haragjábanképesjégesőte|őidézni,vagy más bajokat okozni. Ezek a motívumoknagyon hasonlítanakegy másik hiedelmi lényre'a garabonciás diákra. A táltos ésa garabonciás diák a boszorkányokkal vagy egy másik falu táltosával viaskodik fekete/fehér bika vagy ló képében az égben(felső szint). Táltosnak sztiletni kell, azt nem sajáÍ"akaratábő| váiasztja az ember. A táltos nem használ dobot az utazáshoz, viszont meg kell, hogy említsük a táltos paripa a|ak1át. A táltos szó jelentésére magyarénatot, azonbanaz vonatkozóan nem ta|á|tamtudományos tényekkela|áÍámasztoÍt biztos, hogy a táltos kapcsolatbahozható a táltos paripa' táltos tehénmesealakokkal.Ezek előtagjának jelentése:természetbennem előforduló, azaz természetfelettiképességekkel és átlagon felüli tudással megáldott (pl. átváltozás gebébőlparipává, repülésképessége) - tudja, mi fog történni) tudás rendelkező (pl. beszéd,repülés,jövőbe látás képessége birtokosa. A tá|tosltátostehát természetfelettiképességekkelés tudással bíró személy. Mivel a táltos más alakban, táltos bika vagy táltos ló képébenviaskodik, ezért ezek az alakok is magáta táltostjelentik. A tudomány mai álláspontja szerint a honfoglaló magyaroknaktáltosaik voltak' azonbana táltos tevékenység a sámánizmusbangyökerezik. A táltosok szerepe olyan erős, hogy azt köze| ezer évig megőrizte társadalmunk.A második világháborúidőszakáig a társadalom részekéntéltek a táltosok' gyógyítók ésvégeztékfeladataikat.Szerepük a kis falvakban azértmaradhatottfenn ilyen sokáig' mert az elmúlt ezer évbenösszességébenkevesebb változás történt a gazdaság,társadalom, orvostudomány, közlekedés területén,mint az jellemző cselekményekma utóbbi ötven évben. A táltosokra' sámánokra,tevékenységeire egyre inkább csak a mesékbenésszimbólumokban élnektovább. 3.4.I Tá|tosokBesenvszögön ésközvetlenkömvékén Az 1800-aseu.r. to,.ien-n'egen a néprajzitututa.otszerint kéttíltost tartottak szőmona megyében.Mindketten Jász|adányhozkapcsolhatók. A környék legismenebb győgyffia Szűcs Marci volt, akit ladányi Marcikéntis emlegettekés1834-1922közőtt élt.J)Ladányi Elsősorban Marci levette a rontást, gyógyítottésértetta váltott gyerek visszacseréléséhez. embergyógyítóvolt, különösen a ficam, rándulás,csonttörés,a,,nyomás'',a kelés,a ''varas betegségek'' specialistájavo|t,de egyes adatok szerintá||atotis gyógyított,léleklátóvolt, jövendőmondó' táltos és számos hiedelemmondahőse. Működése az 1800-as évek második feléreesett.36 Ugyanebben az időben Pomázi Illést, besenyszögi ember- és állatgyógyító gulyást is ismerték és táltosnak tartották, akjhez több helyrő| jártak Besenyszögre, pontosabban Homorszögbe' Homor a középkorbankülön településvo|t, az 1860-asévekbenPusztarégebbenmégnéhányÍanyaá||t itt. Zagyvarékason Homorszögként szerepel a térképeken, úgy tartották, hogy Pomázi Illés hét foggal született. A ftilös csontok a sámánokra és táltosokra jellemzőek. A foggal születéskülönleges tulajdonságot je|zett.A Szolnok Megyei NéprajziAtlasz adataiszerint Tiszabőn, Tiszapüspökiben ésTiszaroffon is említik
35 Zana Mátyás: Aladányi emberin Mú:eumi Levelek73-74 l57-I70 p, S:olnok, DamjanichJános Mli:eum. ]994. , 3ó Csalog Zsolt: otl,osok, 198.p., SZMNÁ II' l , Szerkesztette: S:abó Lás:ló - Gulyás Eva - Csalog Zsolt, Szolnok, 200I
19
a neyét'",Feleségévelés gyermekeivelHomorszögön élt a mai Besenyszög községtő| északkeletre,a Jász|adányiúttólkeletre eső részen.
s
o
Sd.-
2?5{357?7!St 5998434
l trK
22uÁ52 82119 5992832 3278í
ó- ktp: Hontorszi)g elhcl;ezketl(se nz I86(J-ttsérekhen(balrn) ts nlpjoinkban GPS atcnképen(jobbru)
Pomázi Illésneknégygyermekeszületettfeleségétől, Cseh Juliannától,közülük Dávid volt a legfiatalabb. Minden gyermek kereszteléséreJász|adányban került sor az alábbiak szerint: I 868.07.14.Franciska. 1869.12.06.Imre 1871.09.05. Zakar 1876.08.01. Dávid Ladányi Marci ésPomázi Illéstáltos tevékenységének,,működése'' előtti időkből (l800-as évekelőtt) nem áll rendelkezésreírásosadat,a közvéleménypedig nem őriz meg ilyen régi történeteket.ok ketten voltak a környék utolsó tríltosai.Utánuk sokáig tevékenykedtek gyógyítók a faluban hasonló tudással,de őket már nem tartottáktáltosnak. l876-ban Pomázi Dávid született Homorszög-pusztán és Jászladányban anyakönyvezték. Házasságkötésekor - a szüleivel egyutt élt Besenyszög hatétrétban Homorszögön. Apja ebben az idóben mátr nem gulyásként, hanem ftjldművesként szerepel hánassági anyakönyvi kivonatban, anyja héntartásbe|i. A ftildművesként tevékenykedő Pomázi Dávid |899-ben, 23 éves korában kötött házasságot Berényi Terézze|(Berényi Sándor gulyás lányával), ryajd beköltóztek Besenyszög központjába. Mindketten római katolikus vallásúakvoltak' Atlagos családos, gazdá|kodássalfoglalkozó embernektartották,aki kétökörrel is bírt. 7. kép:Besen.1,'szög, Dmtjmich ulcn nz ]930+ts években,lhol Pontúzi Dtűvitlhú:,assigkötéseutdn élttr
Pománi Dávid emlékema is élénken éla besenyszögi idős emberektudatában.Dávid bácsi győgyitott, majd későbbaz embereknekis segített:összerakta a csontokat, eleinte á||atokat masszírozott,fogat hinott, növényekből főzeteket készített.Szinte mindegyik interjúalany 37Gull,ás Éva'A táttos. 107.p. \ZMNA II. ]'. SzerkeszteÍre: S:abó Lás:ló - G,ull,ásÉva- Csalog Zsolt, Szolnok, 20()] 38 Korabeli Mpeslap: Kiadó _ Kovács Endl.e, Kecskemét, ]939 Fotl.ás: Magyar Mú:eumi Képestap Katalógus, knpléni eum.a rcan unt.htt Szerencs. h tIp :,i/muz
20
Múzeum
gyógyítónak mondta, néhányanviszont arról is beszámoltak, hogy a győgyítátsmellett rontani is tudott. ,,Eg/ esetet én is el tudok mondani, hogy mikor törtínt, hog,, melyikunket szoptatott édesanyám.Így ah a konyhóba eg,l kis székenés món izé, Dávid bócsi, mikar odaért, bekoszönt' Aszongla: - Szopik, Mari? _ Szopik! Elengedte a tejet és tobbet nem lett teje édesanyómnak.Kifakadozott a mellye 1neg minden. Ezt má megrontotta.Ezt az eglet tudom,mert ez édesanyómmaltörtént. Es többet, lett mégazutón egl kislyónya, aztat mór nem tudta szoptatni.Nem lett neki teje többet',39Arra a kérdésre, hogy miértvetteel Dávid bácsi a tejet,nem tudta a vá|aszt' Mások így emlegettékP omázi Dávidot: ,,Hát mink aztat csak Dávid bácsit hallottuk, Pomózi Dóvid bócsit. Az rontani is tudott, meg glóg,lítani is. Helyre is hozta.Ez meg,ontotta,de hely.e is hozta.aO Pomáui Dávid a gyógyító fiivek mellett iáolvasó szövegeket is mormolt alig hallhatóan. A hiedelem szerint |éteznekolyan ráolvasások, amelyeknek csak akkor van hatása, ha egy ember ismeri őket, így ilyen szövegeket nem sikerült lejegyezni.A gyógyító szövegeket szigorútitokként őrizték és általában családon belül öröklődött. Ez az állítás valószínű, tekintetbevéve' hogy Pomázi Dávid édesapjaközismert táltos volt. Mindketten mesterei voltak az emberekésállatok gyógyításának.
8.kép:Pondr,iIIIésésDút,irIn:anberckr,|eIIcÍí'ztúé|Íiíjeraltu:'úlIutokg.y-tig1:ítisúnlkis'.4csnlúiok úllntnikttil is, rzén u táltosok sz?rePe neü lebet'siilenr!ő'Á kipett bnlru: Állutrri'srit,u; t90|)-nsólek elejénBesenys:ögön, jobbra: |litlékipiac Basen.l'szögön nz ]9{)0lts óvek elcjin -,,,,i,l,,|,iii,:,';:::!;Í,!,o,"o készítésének iliÍpontjibon PomríziDriyiil 2.3h,ts
Ismerünk egy történetet Pomázi Dávidról, amelyet az adatközlő szülei és mások is meséltekés ugyanúgy adtak e|ő' Az 1920-as évekbentörtént, hogy Kohner báró nagygu|yájamegbolondult. (Valami történt a tehenekkel). Akármit csináltak' a tehenek meg voltak bolydulva, nem nyugodtak le. A báró beüzent a faluba, mert tehetetlenvolt. Valaki azttanácso|ta,hogy szóljanak Pomázi Dávidnak. Volt ott a gulya körül 8-l0 ember, a Kohner báró emberei,akiket PoméziDávid elküldött méga környékről is. Mit csinált, mit nem, az át||atok lecsendesedtek.a2 A Kohner család az 1800-asévekvégénmár Szászberekegyik legnagyobbbirtokosavolt. A község ekkor közigazgatásilag a mai Besenyszög településheztartozott.A történetből kiderül, hogy Pomazi Dávid, mint az állatok szakértoje,nemcsak a fizikai betegségek
39.Saiátglíi1tés,Besenys:ög, női adatkn:Iő (3) s:ül: t9]4 ,, Saját g1líijtés,Besenys:ög, női adatkö:Iő (5), s:ül: ]910' ", Balra: Korabeli képeslap: Besenys:Ögi Kereskedelni és Fogla31a5i S:tvetlre:et kiadasa, Jobbra: Korabeli képeslap Kiadó _ Kovtics Endre' KecskeméÍ. 1939 Foll.ás: Magtlar p1,2,,,^i Zenpléni Míceum S:erencs, Képeslap Katalógus' h Itp:/t'muz eum-a rc a n utn.h tt ,, sai,it g1tűités,Besenys:ög. női addtkö:lő (6), s:ül 1934
2T
győgyitásáthoz értett,de az ,,állatokkal való kommunikáció'', azok befolyásolása sem okozott neki gondot.Ez tulmutata helyi gyógyító ember szerepén. A sámán-, táltos- vagy mágiélnalapuló egyébtevékenységének végzéséhez az át|agosnái érzékenyebb,labilisabb idegrendszeÍTevolt szükség, amely lehetővé tette a könnyebb transzbaesést,elvonatkoztatást,az akaratvéghezvitelét, a mágikus összeftiggésekátlátását, ezérta táltos sokszor saját családjában adta tovább tudását, mert ez a készségöröklődik. Azt mondják, táltosnak lenni nem áldás, hanem átok, és ez az átok napjaikban _ a régi feladatok eltűnésehíján - kiegyensúlyozat|anlelkiállapotot, önpusztításra,öngyilkosságra való hajlamot eredményezhet.PomáziDávid egyik fia példáulkútbavetettemagáÍ. 3'4,2 Egyébgyógyítók Sok esetben nem kellett táltosnak lenni a gyógyításhoz, a ráo|vasó szövegek egy része mindenki által ismert volt, azokat bárki a|ka|mazhatta.A gyógyszerek még a két világháborúközötti időben sem voltak elérhetőeka legtöbb ember szátmáraBesenyszögön és a kömyékén,az ezt megelőző időkben pedig sokszor a betegségokát sem ismerték (vírusok, baktériumok),hanem rontó tevékenységeredményénekgondolták. Ha ennél mégis speciálisabb gyógymódra vagy tanácsra volt szükség' a táltos-gyógyítókon kívül kisebb jelentőségűgyógyító személyekis működtek fa faluban. Közéjük tartozott,, Juszti néni'',a vezetéknevetnem tudta az adatkóz|ő, aki helyre tettea vállat, bokát, borogatástalkalmazott.Azonos lehet Bálint Juszti mamával, aki a megrántott derékspecialistájavolt egy másik interjúalanyszerint. Angyel néni Szentivánon élt' a rontás elleni gyógymódokat javasolt (példáulszenesvizes fiirdetés),valamint helyreetteésmasszírozta a beteg testré szeket. Hajdú Áoam nyomkodással gyógyított, Kis Kriszti néni, Gombár Kata, Birinyi Kata a kificamodott testrészekettette helyre és masszírozott,bűződásokat gyógyított. A ficam, rándulás igen gyakori volt régebben,amely a nebézfizikai munka, ftildműves- ésállatok körtili tevékenységek következménye. Tótok Ilka nénihelyre tudta tenni a csontokat,ellátrri az izomsérüléseket. Egy adatközlő elmondása szerint, amikor ftata|háaasvolt, épÍtkeztek. Egy napon a munka befejeztével, ahogy jött le a |étrárő|,rálépett egy fél vályogra, és kibicsaklott a bokája. Nagyon fájdalmas volt, nem tudott rálépni. Az anyja elhívta hozzá Tótok Ilkát (aki egyébként égetetttortát is készített),aki zsírt kért,mivel ekkor nem volt semmifélekence-fice - és hosszúideig massziroztaa|átbát.olyan hasznosvolt, hogy egészéjjelreelmúlta fájdalom ésaz adatközlő tudottaludni. Ilka nénikérte,hogy kétnapig pihentesse'de ezt az építkezés miatt nem tudta megtenni.Másnap is megmasszíroztaIlka néniéshelytejött a lába.a3Ilka nénimégaz |970-esévekbenis tevékenykedett Besenyszögön. 3.4.3 Tudóskocsis A régiekhitték'hogy vannak olyan kocsisok, akik variízserővelrendelkeznek:ha akarják megállítják, majd újraindítjáka lovakat, illetve azokat gyorsléptűvé'fényes szőruvé képesekvá|toztatni. Besenyszögön úgy tartották, hogy a megkötött lovakat - esetleg .'
Saját g/űjtés. Besenys:ög,férfi adatkö'lő,
s:iil
22
előbb a kötés feloldását kérve kocsirúdraüt.aa
a szekérhajtója indítja i4ra űgy, hogy az ostorral a
Besenyszögről ismerünkegy történetet,melyet egy Fokorúnélő embermeséltel 1912-ben ésamely a|átámasztjaa fentieket.A történetegy kocsmábantörtént,valószínűsíthető,hogy a FokorútólésNagyszögtől nem messzetalá|hatő,jól ismertSzóró-csárdában'amelyetmőr az L860-asévekbenkészültkatonai térképen is feltűntettek' A tudós kocsis képesvolt továbbáta sza|mazsákotlóvá vá|toztatni(lóvá tenni) és azza| indult iftjára. Ez sátmánisztikusvonásokat mutat, miszerint a feláldozott lovak bőrét sza|máva|tömték ki, mert azt gondolták, hogy az a tű|vi|ágona halott rendelkezésére tud állni. ,,Eg,, korcsmóban dudaszó mellett mulattak a legények.HóL csak jön ám eg/szer egy nég,,lovashintó, ésaztán - se előre, se.hán.a- mególlt a négl ló, mint a czövek. A dudás megbabonózta, mert ellenkezni akart a kocsissal. De az is értetteóm a módjót., a dolmónyóról gombot katatt a suhogó ostor végire s mintha a lovalcra suhintott volna, kiverte a dudós félszemét.Azóta arra a jél-szemérevak vót. Van sok ilyen varázsló dudós. Az öreg kocsis, a ki ezÍa dolgot mesélte,ismerÍ eg,l mósikat, a ki a szegre akasztoÍtaa dudóját, hót az csak dudált tovóbb magától, ő meg tónczolt a többi legénynyelésénekelt)as Népigyógymódok, gyógyító szerek éscse|ekedetek 4 . 1 A tretegségek fajtái A betegségnekkét fajtája van| az egyik Íiivekkel,borogatássaljól orvosolható. Ide azok a fajta nyavalyák tartoznak,amit véletlenül szerez az ember,vagy egyszerűencsak jön és me8Y, mint a ficamok, kelések,árpa. A másik fajta betegségennélsokkal rosszabb,mert nem gyógyítható természetesszerekkel, mivel rontás okozta, így azt csak mágikus módszerekkel és ehhez értó emberek segítségével lehet orvosolni. Erre szolgálnak a különféle ráolvasási módok és cselekedeteket,amelyből nagyszámu szakirodalom áll rendelkezésre. 4.2
Természetes, rrépigyógymódok
Ficamok, kelésekés más kisebb jelentőségűmegbetegedések eseténa besenyszögiek felkeresték a helyi gyógyítókat fiivekért, vagy saját maguk prőbéiták orvosolni problémájukat olyan módszerekkel, amelyet áita|ában szüleiktől tanultak. A lenti gyógymódok saját gyűjtéseim eredményei. Kilisek (kelések) győgyítására á|ta|ában pelyhet szaggattak, amelyet kovásszal vagy tejftillel keverve a sebretettek.Ugyanilyen cé|tszo|gá|ta szappanoskovász, a paradicsom' vagy a pehely _ tejftl _ cukor keveréke.Ezekkel a keverékkel kötözték be a kelést (dunsztkötést alkalmazva), ami aztán rövid időn beliil kiszívta a gennyet és a kelés kifakadt, meggyógyult. A problémaáltalánosnakmondhatő, merttöbbfajta lehetőségvolt a kezelésére. aa Fiit,essy Anikó: A megállított kocsi és ló, p. 118 in SZMNÁ II. ] ' S:erkes:tette, S:abó Lás:Ió - Gulyás Él,a- Csalog Zsolt' Szolnok, 2001 o' Róheim Gé:a: Sátnónkadó g,óg,ítas egy g),ermeh'ersben, 360-361 p in Ethnograpltia A Magla| |t/[praj:i Társasóg értesítője,23 / éufo|.an, Budapest' ]9]2 , adatkö:Iő: Brachfeld Jó:sef, S:olnok, Besenyős:tg, Pus:td-Fokarú
23
Arpa gyógyításáraszinténakovászthaszná|ták, majd bekötötték a szemet,viszont ennek győgyításáraszámos' nem természetes gyógymód is rendelkezésreállt. Gyógynövények közü| a |egá|talánosabbanhaszná|t növény a kamilla vo|t, ez szinte mindenre jó volt. Ennek minden hántartásbanott kellett lennie, a határban szedtékés a padláson száritották. Alkalmas vo|t fe|fánás kezelésére,hasmenésmegállítására, árpa kezelésére, rekedtségkezelésére,megfázásra és számos nyava|yára.Ha torokf;ájásranem haszná|t a kamilla' akkor kanmacska farkát kellett háromszor megforgatni a beteg szájétban,amelyet mint mágikus gyógymódot alkalmaztak' A kamillán kívül még a cickafarkat gÉjtötték,más növényről nincs tudomásom. A rándulásokat tehéntrágyáva| kellett bekötni, házizsírbanmegforraltkörömvirágot has3náltak.
vagy gyömbénel. Sebgyógyításra
A gyu|ladásos sebeket is tehéntrágyáva|kezelték, pontosabban a kelés kezelésére a|kalmazta az adatköz|ő : ,,Ami nem fakadt ki, csak g,,ulladt, veresedett,fajt. Aztdn frissen, de az olyan azóta gondolom, hogl puha volt, megszítta,megfőzte,aztdn mdn utóbbi időkben csinóltók aztat mindennel,hag,,mával,paradicsommal is.,,a6Eme|lettfokhagymát is használtakkelésekés gyulladások győgyítására,amelyetrákötöttek a kelésre. A,,haglmahaja-téja'' is gyógyítóvolt: hangszálgyulladás,légcsőhurutesetén. Babák kipirosodott fenekére,vagy sérülésekrea kamillból |ekapartsárgaÍtildetszőrtak, mint egyfajtahintőport (kamill : a kemence szája előtti kis, pultszerűrész). Fogfájásra haszná|ták a szalicilt _ ráharaptattáka lyukas fogra, míg a szemgyulladásra reszelt krumplit tettek. 4.3
Mágikus gyógymódok
Régi mondókák, valamilyen cél érdekében végzettmágikus cselekedetekmégma is élnek az idős emberekkörében, mert ezek régebbenáltalánosan a|ka|mazottgyógymódok voltak egy olyan világban, amikor méga gyógyszerek nem voltak elérhetőek.Ráadásul voltak olyan betegségek'amelyet rontás okozoff, ezek győgyítása mágikus gyógymódokkal történhetett,mert a fi.ivekez ellen hatástalanokvoltak. Egyes szövegek hasonlóság alapjánkívánjákelérniavárthatást (pl. Úgy nőjön, mint......, olyan legyen, mint.....), gyakori a lehetetlenfeltételekhaszná|ata, ame|ysoha nem fog bekövetkezni (pl. Akkor lássam, mikor a hátam közepét!)' Ezen kívül számos fajtája létezlk az igéknek, például számokkal, ttágár szövegekkel vagy visszafelé olvasással történő ráolvasások. A szövegekhez gyakran cselekedetek is társulnak, mint az átdobás, visszafelétörténőmozdulatok,keresztvetés. Néhányismert gyermekversbenvagy népdalbanráolvasó szövegekre bukkanhatunk. ,,Adjon Isten lassúesőt, Mossa össze mind a kettőt...,, ,o sai.it g1,,űités, Besenys:ög' női adatkij:lő, s:üt' ]9]3
24
A fenti két sor szerelmi varázs|ás részlete' aho| az ,,eső'', esőzés a szexuális együttlét kifejező szimbóluma'A lenti, sokak által ismert,,,Cickom,cickom.'..'' dalocskafo|ytatása jő pé|dájaa visszafelétörténő ráolvasásnak,a szita ésa dob pedig a régisámán-módszerrel történő gyógyítástemlékétőrizte meg ,,Szita-szitapéntek, SzerelemcsüÍörtök, Dob szerda." 4,3,I Rontásgyógyításaszenesvízze| rontds g.rtigyittisdru _ vízkitnérós 9. kép: Sznes yízkészítése (bnlrn). mniil n vi:er riss:u|tizbiil u njtti snrohut.sriroiintiht-
Besenyszögön megrontották a kisgyereket' megállíthatatlanul fogyott. Gyógymód az ha harangszó ilyen rontás okozta betegségre, között szenes vízben fiirdetik, majd a fiirdővizet háromszor öntik le a háa sarokvasán. Emellett minden nap rá kellett imádkozni, rájósolni, de ez utóbbiban már nem volt biztos az adatközlő. Sajnos arra sem emlékezett,|togyki ésmiértrontottameg a gyerekeket.aE Rontiís győgyitására mégegy cselekedet ismert Besenyszögön: Ha nagyon sírt a gyerek, akkor ráfog!ák,hogy meg van rontva,macska farkát,,fordítgatták''a szájában.ag
4 . 3 . 2 Á'pu gyógyításatöbbfélemódszerrel Ráolvasással: ,,oszlasson el az Atya, oszlasson el a Fiú, oszlassonel a SzenÍlélek Uristen! A fenti szöveg a megye észak'nyugatirészénelterjedt, főként a feltehetően északról betelepültközségekbenéstöbb betegségre alkalmazható.50 Köpéssel: Szinte mindenki által ismert, általánosan elterjedtgyógymód, gonosz- ésbetegsége|háritő cselekmény.A köpést az a szemé|yvégezteBesenyszögön, aki előszcjrészrevetteaz árpá./-. Általában egyszer,de gyakran háromszor köpnek, vagy hárman köpnek. Kútbadobással: Besenyszögön alkalmazott gyógymód' ugyancsak az árpa győgyításáraa kútba dobás. Három hajnalban, egymás utrínkell mondani a következő szöveget, miközben kaszá|ő mozdu|atotvégzünk: ,,Levdgtalak,learattalak, most a kútbadoblak,DI .,PócsÉva:Asárgasággy,óglításainS:olnokmeg),enépraj:iatlas:aII'1,200],p Népraj:i Fotótát.a: 2906' és29] S:abó his:lófell'ételei aóSajót g,lűjtés,Besenys:Ög' női adntki;:Iő (2), s:ül: ]9]3 a.9^sai,it g,ft1tés.Besenys:ög. női adatkö:Iő (I). s=üI: I925 ', Pócs Eva: Arya g,óg1,ítása,l28-l33. p., sZMNÁ lI' l',
25
l37,Jtis:dó:sa,t97t
DamjanicllJőnosMúzeutt
4.3.3 Szemölcs eltüntetése A mágikus cselekményekhatását erősítheti a Hold-ciklus. Fogyó Holdnál végezhető minden olyan rítus,amely valaminek a megszűnését, elhagyásáthivatott előidézni, akkor végezték,ha valamitől szerettek volna megszabadulni (pl. bőrbetegség).Növő Holdnál olyan rítusokatvégeztek, amivel valaminek a gyarapodásátszerettékvolna előidézni. Szemölcsgyőgyításátaza|ábbiráolvasássa|végeztékBesenyszögön: ,,Kiróly, újhold újuljon, az énlábam (fogam, stb.)gyóg,luljon. ,,', 4.3.4 Megkötött anyatejvisszaszerzése Egy adatköz|ő ana emlékezett,hogy egy esetben Pomázi Dávid elvette egy szoptató asszony tejét.A tej visszaszerzésére általánosan elterjedt módszer volt a fiistölés, amely más egyébmágikuicélrais alkalmasvoli, általánosrontás-elhárítőmódszer'53 4.4
A betegségek oka
Jelen összefoglalóból kiderült, hogy a betegségeklehetnektermészetes eredetűek,vagy rontás által előidézett, komolyabb nyava|yák, de ennél még mélyebb gyökereket is találhatunk.Ha mégkorábbra akarunk nyulni az időben, akkor betegségetokozó archaikus lényekkel,úgynevezettbetegségdémonokkal ta|á|kozhafilnk.Ezek valódi a|ak1áta magyaÍ mitológia ma már nemigen ismeri, mindennapjainkban azonban mégis használjuk őket kifejezéseinkben ésa betegségdémonok elnevezéseiszitkozódásként élnektovább.Helyük a sámánisztikus vi|ág alsó szintjén'a rossz szellemek ésdémonokvl|ágában található. A ,,Kígyót-békátkiabál'' kifejezésünkbenfelbukkanó ,,rosszalakok'' mind a legalsó világban találhatóak, Az íz, süly, fene, frász, nehézség,nyavalya nevű betegségekkelkapcsolatos szitkozódásoka környékenismertekésa süly a szomszédosTiszasüly településnevébenis előfordul. A megyébenvégzett kutatás eredményeita Szolnok Megye NéprajziAtlaszának II. részefoglaljaössze. 5a Nyavalva Besenyszögön görcsös állapotra, rángatőzásra mondják, de más megyei településeken szájhabzást,hidegrézástis társítanakhozzá.Kapcsolódó átkok, szitkozódások: A nyava|ya törne ki!' A nyavalyaüsse el a fejedet!'',Anyava|ya álljon beléd! Fene A rák, Maz a rosszindulatu daganatosmegbetegedésekkifejezése' Kapcsolódó átkok, szitkozódások:A fene egyemeg!, A fenerágjonmeg! tz vonatkoznak, de ide A meghatározások|eginkább a ráWa, daganatosmegbetegedésekre sorolják azui|etibetegségeketis. Az ízegyenmeg!'',Azízegye meg a májadatl' Frász
'.,^PócsÉta: Árpa g'ógt,ítása' 128-I 33.p'' SZMNA tI' l ', ,,. Pócs Eva: Ujholddal lrapcsolatos ráolvasások l 38.p. in SZMNA ''' Pócs Eva. Elvitt anyatej viss:as'er:ése, j9. p. in SZMNA ', Pócs Eva: S:itko:ódósok 1 50. o. in SZMNA
26
A frászon döntő többségben görcsöt, rángatódzást értenek,főleg gyerekeknél,sokszor kimondottan fogző gyerekeknél, ilyenkor nevezik fogfrásznak is. Besenyszögön egyszerűenhidegrázásnak,hideglelésnekemlítika frászt. Ezeken felül mégemlíthetjüka gutát,ami agyvérzést okoz (megüti a guta). 5
Következtetések
A második világháborúkörnyékénmégminden falunak volt legalább egy boszorkánya és táltosa, azonban ezek a szerepek később kihaltak. Ma már kizárő|ag közvett módon juthatunk információhoz, mégpediga községbenélő idős emberekemlékeia|apján.Annak' hogy a boszorkányság intézménye megszűnt, illetve a táltos-gyógyítók nem tevékenykednektovább) azaz az ősi tudásuk eltíÍnt, több oka van. 1. A háboru utáni rendszerelnyomottmindenféle''vallási'' tevékenységet' csak titokban lehetettmágikus eszközökkel gyógyítani,vagy boszorkányságról diskurálni. 2. A közlekedés korszenísödött, a ftildutakat felváltották a kőutak, egyre több ember rendelkezettgépkocsival,melynek kezdete a '70-es évekközepe. Ez leegyszerűsítette az érintkezé st a kömy ező településekkel, a határok kitolódtak. 3. A község lakói gyakrabban kerültek kapcsolatba más eszmékkel' amely az addig arány|agzártközösséghitvi|ágánakbomlásáhozvezetett. 4. Ate|evízió,rádiő, internetelterjedése lehetővétette,hogy a közösség tagiai más' reális témákkal kerüljenek kapcsolatba és az új témák megjelenésévelelhalványult a jelentősége,a kommunikációja témájamegváltozott. misztikumról való beszélgetés 5. Nagyobb szerepetkapott az iskolrázottság. 6. Az emberek kikeriiltek a régi hagyományokat folytató paraszti közösségből, eszmerendszerbő|,nem végeztéktöbbé azokat a tevékenységeket, amelyek apárő| _ flűra és anyáról _ |őnyára szá|ltak az azokat kísérő babonákkal, mágikus cselekedetekkel, mozzanatokkalegyütt. 7. Az orvostudományfejlődésekövetkeztébenaz emberekmegtudták,hogy a betegségeket vírusok, baktériumok,gombák és hasonló mikroorganizmusok okozzák és nem rontás, vagy bűbáj. A gyógyszerek tömeges gyártásáva| azok szé|esréteg számára váltak gyógymódokra. elérhetővé ésnem volt többé szükséga mágikus _ természetes gyógynövények 7. Az ezoterikus/mágikustevékenységek, fe|basználásama reneszánszát éli,azonbana régimagyar táltosok, gyógyítók tudása ésa népimágikus cselekedetekcsak részbenrekonstruálhatók. 6
Osszegzés
A mai Besenyszög község közvetlenül két _ a Rákóczi-szabadságharcideje előtt elnéptelenedettés az eredetitől eltérő helyen t|jáépített- kis falu' Szög'és Szentiván jött |étreaz 1700-as évek végén.Határátbanszámos Arpád-kori és összeépülésével középkori településttalálunk, amelyek közül több, ma is tanyáknak vagy azok romjainak ad otthont.Ennek oka, hogy a folyószabályozások előtt a területeta Millér ésegyéberek sokasága szabda|ta,a mélyebbenfekvő területeketvíz, mocsár borította,ezértcsak a parti, magasabbanfekvő területek voltak alkalmasak a letelepedésreévszázadokonkeresztül. Társadalma a mai közigazgatási területén ta|á|hatő településekre,tanyáh.ra,puszták'ra visszaszivárgó, valamint, a főként észak.keletMagyarországról betelepítettúj lakosokból állt össze. Elsőként Szentiván j
különbségek voltak, amelyek a kezdeti időkben minden bizonnyal nehézségeket okoztak. A társadalomban_ az ország többi kis településéhez hasonlóan _ atfusada|mifeszültségek jött létre a boszorkányság intézménye.A faluban még a 20. száyad első levezetésére felében is több, boszorkánynak tartott nő élt, akiket főként betegségekokozásával vádoltak. Mellettük jeles gyógyítókéntés táltoskénttartották számon Pomázi Illést,aki értettaz emberekésállatok győgyitásáhozése||áttaa táltos fe|adatait.orökségétlegkisebb fia, Dávid vitte tovább, aki bűbájos volt. Rajtuk kívül számos kisebb tudásúgyógyító ember ésasszony működött a faluban. A tiíradalomtagjai _ pénzésa győgyszerek nehéz elérhetősége okán - több módszerrel próbálták gyógyítaninyavalyáikat, amelyek bizonyos részérealkalmasak voltak a gyógynövények és a héui mágikus praktikák, ráolvasások. Természetfeletti okokból eredeztetett betegségek esetén mágikus gyógymódokat alkalmaztak(pl. szenesviz), vagy táltos.gyógyítók szakmai tudásátvettékigénybe. A boszorkányság intézménye,táltosok, gyógyítók közel ezerévesműködése a második világháboru előtti időkben méggyakorlat volt' azonbanfelgyorsult világunk hatásáraközel ötven év alatt kihalásra ítéltetett, hamarosanmár csak népmesékben és szimbólumokban találkozhatunkvele. 7
Irodalomjegyzék
Adatok Szolnok megye történetébőlI., Szolnok Megyei Levéltár, 1980. A Magyarországi boszorkrínyságfonásai I.' Szerk. Bessenyei Ferenc Budapest,Balassi Kiadó,1997. Bagi Gábor: Besenyszög határátak történeli váu'lataa honfoglalástól a török hódítasig in TISICUM - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Evkönyve |3., 2003., SzerkesÍette:Horváth Lász|ó _ H. Bathó Edit - Kaposvari Gyöngyi - Tárnoki Judit - Vadász István Bagi Gábor: Besenyszög történetiváu|ataa török hódítástól a XVIII. száuadközepéig, |22' p. in TISICUM A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Evkön1ve |5.,2006', Szerkesztette:H' Bathó Edit _ Horváth Lász|ó - KaposvríriGyöngyi - Tárnoki Judit - Vadász István Benedek Gyula oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből,283. p., Az egri káptalan jelentéseBebek Detre nádornak Szabolcs ésKölkes valamint Szentivány hatátrjátráséró|, |399. március l 1. in ZOLINUK 6. Szolnok Megyei LevéltárÉvkönyve, 1991, Szolnok, Adattár rész Benedek Gyula: Szolnok megye újjátelepülése a török hódoltság után in Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv,
1 9 r8.
Bűbájosok, ördöngősök' boszorkányok Heves ésKülső-Szolnok vármegyékben,Szerk. Sugár István, |29, p., 60. Szrámúper Budapest,A Magyar Tudományos AkadémiaKönyvtárának kiadása, 1987. Dömötör
Tekla: A magyarnéphiedelemv1|ága.Budapest, Corvina, l98l.
Fazekas István _ SzékelySz. Magdolna..Igézetne fogja, Budapest, Magvető Kiadó, 1980. FodorZoltán:oklevelekMezőturtörténetéhez.|205-|864.Mezőtur'|968.Házikiadrás.48-49.p. A magyaÍ nép Kiszely István: http://mek. oszk.hu/06400/06403/htrn1
őstörténete,
Klimatológia in Természet Ladányi Lász|ó: http://cspv.hu/04/holnaputarVkis I i eekorszak.htrn
Világa,
Magyar
Elektronikus
200-203.
p.'
2002'
Könyvtár, május.,
Magyar NéprajzVII. Folklór 3. Népszokás,néphit'népi vallásosság,AkadémiaiKiadó, Budapest, 19882002.MagyarElektronikusKönyvtár, ]rttp://mek.rriif.hul02100l02l52lhtm1l
28
Magyarországll. katonai felmérése,1806-1869,osztrrík Áltami Levéltár,digitális váitozat google térképpel google.html elérhető:http://archivoortal.arcanum.hu/maps/html/katfelm2b Pócs Éva:Ttindérek,démonok,boszorkiínyok,Budapest,AkadémiaiKiadó, 1989. Pócs Éva: Zagyvarékasnéphite in Néprajzi Közlemények Ix. 3.4' Budapes| Néprajzi Muzeum-MTA NéprajziKutatócsoport, 1964 Soós Imre: A jobbágyfiild helyzete a szolnoki TiszatÁjon |7||-|7?0,4. p., in A Damjanich János Múzeum Közleményei 1., 1958 Soós Imre: Heves megye községei |867 -ig (Az e# egyháamegyeiplébaniáktörténeténekáttekintése), Heves Megyei Levé|tár,Eger, I97 5, Szabó István: Egy besenyszögi család története az l900-as évek elejétől idős Danyi István kéziratos önéletírásaa|apján' p. 444., in TISICUM - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Evkönyve 12., 2001. Szolnok (Jász-Nagykun-Szo1nok)Megye Néprajzi At|aszall. 1., Szerkesnette: Szabá Lász|(l _Gulyás ÉvaCsalog Zsolt, Damjanich Jrí'nosMúzeum, Szolnok, 2001. Forrás: Magyar Digiíális Múzeumi KönyvLír, Forrás: http://muzeum.arcanum.hu Zana Mátyás: A ladányi ember in Múzeumi Levelek 73-74., |57-170, p., Múzeum' 1994.
8
Mellék|etek
29
Szolnok, Da4ianich János
