Készítette az iskola nevelőtestülete 2004-ben. Helyi tanterv felülvizsgálata 2008. január 27.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ .........................................................................................................................................................................4 NEVELÉSI PROGRAM .....................................................................................................................................................5 I. BEVEZETŐ GONDOLATOK ..............................................................................................................................................5 II. A NEVELŐTESTÜLET KÜLDETÉSNYILATKOZATA, AZ ISKOLÁNK OKTATÁSI-NEVELÉSI ALAPELVEI ..................................5 III. HELYZETELEMZÉS .......................................................................................................................................................7 III/1. Történeti áttekintés ...............................................................................................................................................7 III/2. Az iskola és a falu kapcsolata ..............................................................................................................................8 III/3. Tárgyi feltételek ....................................................................................................................................................9 III/4. Személyi feltételek.............................................................................................................................................10 III/5. Az iskola kapcsolatrendszere ............................................................................................................................11 III/6. Az iskolával szembeni fenntartói elvárások .......................................................................................................13 III/7. Az iskola hagyományrendszere .........................................................................................................................13 IV. AZ ISKOLA CÉLRENDSZERE, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .................................................................................14 V. AZ ISKOLA SZERVEZETEI .............................................................................................................................................20 V/1. Osztályok, csoportok ............................................................................................................................................20 V/2. Tanítási órán kívüli elfoglaltságok.......................................................................................................................20 VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................................................................23 VI/1. Az értelem kiművelése ........................................................................................................................................23 VI/2. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok ...............................................................................24 VI/3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok....................................................24 VI/4. A szakmai képzés alapozása...............................................................................................................................25 VII. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..........................................................................................25 VIII. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI ........................................................31 TEVÉKENYSÉGEK ..............................................................................................................................................................31 PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ..............................................................................................................................31 IX. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK..................................................................33 X. GYERMEK - ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...............................................................................35 XI. TANULÁSI KUDARCOKNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ...............................................38 XII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .................................................................................39 XIII. A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSE ............................................................................................................41 XIV. AZ ISKOLAI NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE .................................................................................43 XIV.1. AZ OKTATÓ- NEVELŐ MUNKA MÉRÉSE :................................................................................................................43 XIV. 2. A NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA ÉRTÉKELÉSE .........................................................................................................45 XV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA ...............................................................................................................................................................47 XVI. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI .........................................................................................................................................................................51 XVII. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ ALSÓ TAGOZATON ( LÁSD A MELLÉKLETBEN ) ..............................................................52 XVIII. A SAJÁTOS IGÉNYŰ TANULÓKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS ( LÁSD KÜLÖN! ) ............................................................52 XIX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK. ( LÁSD A MELLÉKLETBEN ) .........................................................................................................................................................................................52 XX. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ..........52 XXI. AZ ISKOLÁNKBÓL TÖRTÉNŐ TOVÁBBLÉPÉS LEHETŐSÉGEI : .....................................................................................53 XXII. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ( LÁSD KÜLÖN FŰZVE!) ...................................54 XXIII. FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS ÉS NEVELÉS .........................................................................................................54 XXIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK ..............................................................................58 XXV. ZÁRÓ GONDOLAT ..................................................................................................................................................60 HELYI TANTERV............................................................................................................................................................61 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ......................................................................................................................................................61 • HON- ÉS NÉPISMERET ...............................................................................................................................................63 • EURÓPAI AZONOSSÁGTUDAT – EGYETEMES KULTÚRA ..............................................................................................63 • AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS.........................................................................................63
2
• GAZDASÁGI NEVELÉS ...............................................................................................................................................63 • KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS .....................................................................................................................63 • A TANULÁS TANÍTÁSA ..............................................................................................................................................63 • TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉG .........................................................................................................................................63 • FELKÉSZÜLÉS A FELNŐTTLÉT SZEREPEIRE ................................................................................................................63 AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI.............................................................................................................................................................64 MELLÉKLETEK ..............................................................................................................................................................84
3
BEVEZETŐ Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra – az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra – határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: - évente meg vannak határozva az aktuális célok és - az ehhez kapcsolódó feladatokat teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása. A jelenleg érvényben lévő, 2001. 09. 01-jén hatályba lépett pedagógiai program felülvizsgálatát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása rendelte el. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: - az 1993. évi LXXIX.törvény a közoktatásról, - a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet, - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OMrendelet, - a 11/1994 (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, - 2007. - az intézmény alapító okirata. - 2007. …….
4
NEVELÉSI PROGRAM
I. Bevezető gondolatok A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.sz.törvény és ennek módosítása az 2007. LXXXVII. sz. törvény kimondja, hogy az iskolában a nevelő-oktató munkának pedagógiai program szerint kell folynia. A törvény a nemzeti alaptantervben kötelező érvénnyel szabja meg a pedagógiai munka alapjait. A pedagógiai programnak a NAT-ra épülve, a hagyományokra támaszkodva, a helyi igényeknek és lehetőségeknek figyelembe vételével kell készülnie. A pedagógiai programot igazgatói irányítással a nevelőtestület hozza létre és fogadja el. A programnak a szülői igények figyelembe vételével kell készülnie, a kész programot a szülők és a diákönkormányzat felé nyilvánosságra kell hozni. A pedagógiai program szakértői vélemény beszerzése után a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program 1-1 példánya állandóan hozzáférhető az iskolai és a községi könyvtárban, az igazgatói és a tantestületi szobában, valamint a község jegyzőjénél. A közoktatásról szóló 1999. LXVIII.sz.törvény és ennek 2003. évi módosítása értelmében a pedagógiai programot minden oktatási intézménynek módosítania kell, és 2004. Szeptember 1-től a pedagógiai tevékenységet az új program alapján kell végezni.A 243/ 2003. ( XII.17.) Kormányrendelet szerint a helyi tantervet is felülviusgálva azt 2004. szeptember 1-től az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben be kell vezetni. A pedagógiai program magában foglalja: - Nevelési programot: • Egészségnevelési programot • Környezeti nevelési programot - Helyi tantervet - Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tanterve Az lapfokú nevelés- oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: - 1-2. évfolyam bevezető - 3-4 évfolyam kezdő - 5-6 évfolyam alapozó - 7-8 évfolyam fejlesztő
II. A nevelőtestület küldetésnyilatkozata, az iskolánk oktatási-nevelési alapelvei „ Nem az a fontos, hogy a madár hányszor csap a szárnyával, hanem hogy íveljen „ Pilinszky János
A Pilinszky János Általános Iskola nevelőtestülete fiatal nevelőtestület. Tagjai alkalmasak a modern oktatás-nevelés folyamatának hatékony megvalósítására. A nevelőtestület átlagéletkora 41 év. Nemcsak az életkor, de az új megismerése utáni vágy, a kreativitás is jellemzi a nevelőtestületet. Így a pedagógusok többsége képes a szakmai megújulásra.
5
Iskolánk oktató-nevelő munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek,. az európai humanista értékrend hatja át, valamint kiemelt szerepet tulajdonítunk az emberiség előtt álló közös problémák iránti fogékonyságra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert • olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, amelyben az egyéni és közösségi érdekek egyaránt fontos szerephez jutnak • a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat az alapjait sajátíttatjuk el a tanulóinkkal, amelyekre a későbbiekben biztonságosan építhetik jövőjüket. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékek megőrzését és ápolását szolgálja, mivel fontos szerepet szán a hagyományőrzésnek. Európai, humanista értékrendre építjük oktatási-nevelési programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amely az Európához való tartozásunkat erősítik. Nagy figyelmet fordítunk a program írásakor az emberiség előtt álló közös problémákra, az egyén és az állam felelősségét hangsúlyozzuk, a társadalmak lehetőségeit a problémák megoldásában, a Földet és az egész emberiséget fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelt fontosságú programunkban a más népek, más kultúrák iránti nyitottság, hagyományaiknak, kultúrájuknak, szokásaiknak, életmódjuknak megismertetése és megbecsülése. A pedagógiai program módosításakor konkrétan a következőket határozzuk el: •
•
• •
•
•
• • •
Tovább folytatjuk a tanulók képesség szerint differenciált oktatását. A differenciálást teljesítménycsoport-bontással akkor tudjuk megvalósítani, ha egy évfolyamon két párhuzamos osztály van.Informatikából és idegen nyelvből minden esetben csoportbontással tanítunk, az életvitel és gyakorlati ismeretek fiú-lány bontással szerveződik a rendelkezésre álló órakeret felhasználásával. Többletórát erre a célra csak külön a fenntartó jóváhagyásával alkalmazunk. A tanulók képesség szerinti fejlesztésének módjait igyekszünk választékossá tenni különböző szakkörök segítségével, a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek felzárkóztatásának színtere a napközi és a tanulószoba, a korrepetálás valamint az egyéni fejlesztés. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekre nagy figyelmet fordítunk, együttműködünk az érintett községek jegyzőivel, védőnőivel, gyermekjóléti szolgálatával. Tovább folytatjuk a hagyományteremtő alkotóműhely tevékenységét, ami főleg a néprajz szakkör munkáján alapszik, de a többi kollega is erős érdeklődést mutat e terület iránt. Pályázatokon is igyekszünk támogatáshoz jutni e munkához. Szakmai napokat tervezünk a Győri Kistérségi Közoktatási Együttműködéssel közösen, valamint segítő partnerünk a Győr-Moson –Sopron megyei Pedagógiai Intézet, akiknek segítségével szaktanácsadókat, előadókat hívunk meg a kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos nevelőtestületi értekezletekre. Nevelőtestületünk kiépítette a Coménius a minőségbiztosítási rendszer i. intézményi modelljét az iskolában. Továbbfejlesztve elkészítettük ai Intézményi minőségirányítási programot. ( Lásd külön. ) A tankönyvválasztás megkönnyítésére a különböző kiadókkal szakmai napok megrendezését tervezzük. Elhatározzuk, hogy a lehető összes pályázaton indulunk, így szerezve lehetőséget az iskolának plusz szakmai tevékenységek biztosításához. Együttműködünk a Napsugár Művészeti Iskolával, melynek keretében tanulóink, modern táncot és majorette, társastánc ismeretekkel gazdagodhatnak. Iskolai végzettségükről bizonyítványt kapnak. Ezen tevékenységünk a szakmaiság mellett anyagi jelentőséggel is bír, hiszen szakköreink számát csökkenthettük úgy, hogy a tanulók tevékenységi köre nem szűkült.
6
Továbbra is folytatjuk az idegen nyelv oktatását az első osztálytól, választható órakeretben. Az angol és a német nyelv felkínálásával teremtjük meg az iskolában a szabad idegennyelvválasztást. Törekszünk arra, hogy tanulóink a 8. osztály végére alapfokú nyelvvizsgát tegyenek. Iskolánkban a 2. idegen nyelv felvételére is van lehetőség. Felkínáljuk az oroszt és a franciát önköltséges tanfolyami formában Terveink között szerepel az emeltszintűi idegen nyelv oktatás megvalósítása angol és német nyelvből • A szülői igények alapján iskolánkban 4. évfolyamtól tanítjuk az informatikát választható órakeretben. •
ISKOLAPROFIL
• • • • • • • • • • • • • • • • • •
Két idegen nyelv közül választhatnak a tanulók ( angol-német ) Az informatikát 4. évfolyamtól oktatjuk. Idegen nyelvet már az első osztálytól kínálunk. A művészeti tevékenység prioritást élvez iskolánkban. Iskolánkban működik a Napsugár Művészeti Iskola.( zene, moderntánc, társastánc) Az alsó tagozaton alkalmazzuk a CED differenciáló holland programot. Iskolánkat a személyiségközpontú pedagógia hatja át. Fontosnak tartjuk környezetünk tisztaságát és esztétikus jellegét. Egészséges életmódra neveljük tanulóinkat. Matematika tanítására plusz óraszámot is kínálunk. Hangsúlyt helyezünk a művészeti nevelésre szakkör keretében A sportolási lehetőségek széles skáláját kínáljuk, a testnevelés óraszámot választható kerettel egészítjük ki.( foci, kézilabda, kosárlabda, sakk) Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása ( logopédus, fejlesztő ped. gyógypedagógus segítségével) Teljes integráció biztosítása Személyiség fejlesztése Mozgásterápia „ Egyszer mi is felnövünk” program alkalmazása 5.évfolyamtól felmenő rendszerben Néphagyományok, iskolai hagyományok ápolása
III. Helyzetelemzés III/1. Történeti áttekintés Levéltári iratokból, anyakönyvekből tudni, hogy Nyúl községnek már 1698-ban volt iskolamestere, s az 1900-as évek elején két iskola is működött a faluban. Az 1945-öt követő évekre számuk háromra nőtt, s mindhárom "8 általános " elvégzésére volt hivatott. 1963-tól
7
az iskola szervesen kapcsolódott be a falu életébe, s a sok diák és tanító,sőt a község vezetése is szükségét látta egy igazi, komoly intézménynek. Itt vált valósággá az ötlet, s a tettek eredményeképpen 1971 szeptemberére 11 tantermes iskolaépület nyitotta meg kapuit a községben. Negyedszázad után ma is ebben az épületben folyik a nevelés-oktatás. Az iskola alapépületéhez nem kis anyagi és erkölcsi összefogással épült fel a tornacsarnok 1983-ban
III/2. Az iskola és a falu kapcsolata A Nyúli Általános Iskola a faluval együtt élő intézmény. Az iskolához kötődő családok anyagi-szociális helyzete átlagos. A szülők nagy többsége szakmunkás vagy érettségizett, a diplomások száma reményteli módon nő. Nem elhanyagolható a munkanélküliség. A község minden lehetséges erőforrást megpróbál kiaknázni annak érdekében, hogy a fiatal tanulni vágyókat segítse.(Szülőfalunk, Nyúl Alapítvány). A falu a mai nehéz gazdasági helyzetben is folyamatosan fejlődik.: épül az úthálózat, szinte az egész település közművesített, minden infrastruktúrával ellátott. A lakosság lélekszáma nő, jelenleg 4000 fő. Jelentős a betelepülés, egyre több külföldi állampolgár válik állandó lakossá. A modern orvosi rendelő és a Faluház az emberek egészségesebb, kulturáltabb életét biztosítják, bár egy művelődési házra nagy igény mutatkozik főleg a fiatalok részéről. A falu polgárainak jelentős része bejár a közeli Győrbe dolgozni, sokan mezőgazdálkodással foglalkoznak, s szerencsére egyre szélesedik a helyi vállalkozók tábora, akiket új létesítmények várnak, ilyen pl. az ipari park, amely az új területrendezési terv szerint hamarosan otthont ad új vállalkozásoknak is. Az iskola várható létszámadatait a következő táblázat mutatja : Tanév Évfolya 2001/20 2002/20 2003/20 2004/20 2005/20 2006/20 m 02 03 04 05 06 07 1. 33 31 32 31 24 30 2. 50 33 31 32 31 24 3. 25 50 33 31 32 31 4. 29 25 50 33 31 32 5. 35 29 25 50 33 31 6. 35 35 29 25 50 33 7. 29 35 35 29 25 50 8. 26 29 35 35 29 25 Összese 262 267 270 266 255 256 n
Tanév Évfolya 2007/08 2008/09 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 m 1. 22 35 35 35 35 35 2. 27 22 35 35 35 35 3. 26 27 22 35 35 35 8
4. 5. 6. 7. 8. SNI Összes:
27 32 26 25 38 20 223
26 27 32 26 25 20 218
27 26 27 32 26 20 230
22 27 26 27 32 15 239
35 22 27 26 27 15 242
35 35 22 27 26 15 250
Megjegyzés: SNI- s tanulók nélkül összes
III/3. Tárgyi feltételek Az iskolai oktatás jelenleg egy épületben folyik. A falu központjában fekvő, esztétikus környezetben épült, parkosított, patinás épület minden irányból jól megközelíthető. Három bejárattal rendelkezik. Az iskolaépület állaga közepesnek mondható, a megóvásra a fenntartó önkormányzatnak és az iskola vezetésnek is nagy gondot kell fordítani. Az 1998-ban megkezdődött az épület ablakcseréje, ami két nyár alatt be is fejeződött. Az 1998-99-es tanévre egy épületben tanulhatnak a gyerekek. Mivel az ebédeltetés nem az iskola épületében történik, nagyon fontos az ebédelés alatt a gyerekek biztonságának megteremtése menzaügyeletes nevelő alkalmazásával, hiszen az ebédlőben nem csak a napközisek, hanem a menzás gyerekek is jelen vannak.
A tornacsarnok és a főépület közötti áthidaló rész tetőtérbe építésével szép, tágas, modern helyre költözött az iskola adminisztrációs irodája, az igazgatói és a tanári szoba. A pedagógusok kényelmét a tanáriból nyíló konyha fokozza, illetve egy irattár is helyet kapott az irodák mellett, ami a technikai eszközök és az iratok biztonságos tárolását teszi lehetővé. A tornacsarnok felújítása is megkezdődött. A második testnevelés szertár és a EÜ szoba létrehozása mellett saját zuhanyzófülkét is szereltek be az edzők és testnevelők higiénikus munkavégzésének érdekében, valamint a tornaterem ablakaira és a falak védelmére a csarnok teljes hálójának cseréjére is sor került. Megtörtént a tornatermi öltözők bővítése, valamint a lány öltözőbe külön zuhanyt szereltek fel. További beruházást vállalt az Önkormányzat iskolánk korszerűsítésére, így a tornacsarnok villamos hálózatának felújítása, a világítótestek energiatakarékosra való cseréje is lehetővé vált. A Fenntartó Önkormányzat 2004-ben CEDE pályázatból valósította meg a teljes vízhálózat korszerűsítését. 2000-ben megkezdődött az iskola rendkívül elavult technikai eszközeinek fokozatos cseréje, ill. a berendezési tárgyak pótlása. A beszerzések alapját a Nyúli Önkormányzat Képviselőtestülete által elfogadott eszközfejlesztési terv képezi, ami 5 év alatt hivatott megoldani a korszerű oktatás számára nélkülözhetetlen eszközpark kialakítását. A 21. századi oktatástechnikai eszközöket az EU-s Phare pályázaton elnyert alapból sikerült fejleszteni. Az iskola új épületszárnnyal bővült. Itt kapott helyet egy új informatika terem, nyelvi labor, előadóterem és a TELEHÁZ. A mellékletben olvasható az iskola taneszközjegyzéke, amiből a minden szakterületet érintő legfontosabb beszerzések megvalósultak. 2004-ben készítette el az intézmény újabb 5 évre szólóan a szükséges eszközök jegyzékét, ami alapján a legfontosabb beszerzések és beruházások a következők :
9
• az iskola szemléltető- és taneszköztárának folyamatos bővítése ( a kor követelményei szerint minden tantermet célszerű lenne írásvetítővel ellátni, televíziókat, videómagnókat, magnetofonokat és lemezjátszókat beszerezni.) • az iskolai könyvtár állományának folyamatosan bővítése • a természettudományos szertárak fejlesztése és a testnevelés eszközellátottságának fejlesztése • kulturált iskolai környezet megteremtése (virágok, ládák, szemétgyűjtők) • festés, mázolás, külső vakolás • játszóudvar kialakítása • a technika tantárgy tanításához megfelelő helyiségek • az udvar teljes felújítása • az ereszcsatornák, szigetelések javítása • orvosi szoba kialakítása • az iskolai hangosítás cseréje • modern számítógépek, projectorok beszerzése • W.C-k, mosdók felújítása, járólapozás • Felújítás, ……. • az elhasználódott bútorzat folyamatos cseréje A pedagógiai program végrehajtásában az állami normatív támogatás és a helyi önkormányzat anyagi támogatása mellett iskolánk pályázatokon nyert pénzösszegekkel kíván hozzájárulni. Az iskola saját bevételei - tornaterem-bérlet - tanfolyami díjak nagyon szűkös lehetőségeket jelentenek. Ezek alapján csak a helyi önkormányzati támogatás mértéke teheti lehetővé a pedagógiai program sikeres végrehajtását.
III/4. Személyi feltételek Nevelőtestületünk szakos ellátottsága kb. 95 %.A szakos ellátottság 2007-2008-ban a következőképpen alakul: Békési Márta magyar- német- orosz Bellovics Illésné
Búza Henrietta Csigóné Máté Zsuzsanna Gombás Péter Gombos Lilla Győriné Csendes Gyöngyi Józsa Csabáné Jófejűné Pápai Margit Kiss Auguszta Kozicz László
tanító, 6. osztályig magyar képesítéssel, gyógypedagógiai asszisztensi képesítéssel ( gyógypedagógia 2009-ben végez) tanító, német középfokú nyelvvizsgával tanító, testnevelés szakkollégium, beszédfejlesztő pedagógus, történelem szak szakvizsga matematika-testnevelés –informatika szakos angol szaktanító tanító, minőségbiztosítási átképzésben részesült Közoktatás-vezető és szakvizsga tanító, népművelés, rajz speciálkollégium matematika –f izika -kémia szak tanító, francia speciálkollégium matematika – fizika - informatika szak
10
Kriston Pál Lüvi-_Funk Alexandra Molnár János Orossné Pohárnik Jolán
Közoktatás- vezető, szakvizsga földrajz-testnevelés, hitoktató tanító, történelem műveltségi terület tanító, biológia szak, tanítói szak
tanító, magyar-történelem művelődési terület jelenleg magyar szakot végez Pohárnikné Nagy Zsuzsanna tanító, fejlesztő pedagógus, szakvizsga Rucskáné Kóródi Anett tanító, rajz szak Schreiner Adél német nyelvi szaktanító Szűcs Lászlóné tanító, könyvtár Verdesné Ábrahám Zsuzsa tanító Zalkáné Rajos Anikó tanító, informatika szak Tantestületünk tagjait alapfokú számítógép-kezelői tanfolyam elvégzésére ösztönözzük, valamint egy idegen nyelv legalább alapfokú ismeretére. Szorgalmazzuk az iskolás korú gyerekek logopédiai, pszichológiai, gyógypedagógiai ellátását és szükség szerint gyógytestnevelést is biztosítunk. Fontosnak tartjuk a szakmai műhelymunkát, az önképzést és a pozitív, érdeklődő hozzáállást az iskola egészének működésére vonatkozóan.
III/5. Az iskola kapcsolatrendszere a., A fenntartó Önkormányzattal : Nyúl község Önkormányzata meghatározza a helyi társadalom igényeinek Megfelelően a közoktatási intézménnyel szembeni elvárásokat. • Támogatja a pedagógusok szakmai fejlődését. • Részvételével növeli az iskolai rendezvények jelentőségét. • Az iskola vállalja, hogy az iskolai és községi rendezvények szervezésében és lebonyolításában az önkormányzat igényei szerint jár el. b., A szülőkkel 1. A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: • aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, • ötletnyújtást az előadások témáihoz, • őszinte véleménynyilvánítást, • együttműködési magatartást, • nevelési problémák őszinte megbeszélés közös megoldását, • a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, • érdeklődő-segítő hozzáállást, • szponzori segítségnyújtást, Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja 2. Iskolánk (pedagógus) – a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: • nyílt napok, órák szervezése, nyitott kapuk napja
11
• • • • • •
rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat előre tervezett szülői értekezletek, rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák, előadások szervezése
c., Az óvodával • Iskolaérettségi vizsgálatok korrekt elvégzése • Óralátogatások az első osztályban az óvodás gyerekek iskolába történő minél zökkenőmentesebb beilleszkedése érdekében • Nyílt foglakozások megszervezése az óvodában az általános iskolai tanítók részére a gyerekek előzetes megismerése céljából • Az óvoda aktív részvétele az iskolában megrendezésre kerülő ünnepi megemlékezéseken illetve a művészeti előadásokon • Az iskola meglévő eszköztárának - igény szerinti - közös használata d., Az egészségügyi szolgálattal • Az egészségügyben dolgozók bevonása az iskola nevelő-oktató munkájába • Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének, valamint az egészségügyi szolgálat illetékesének együttes intézkedése a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek, családok életkörülményeinek javítása érdekében • Az egészségügyi szolgálat által igényelt közmunkába az iskola aktív bekapcsolása e., Az Egyházzal • A tanulók részt vehetnek szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban • Az iskola biztosítja a hitoktatáshoz a szükséges feltételeket f., A Győr-Moson-Sopron megyei Pedagógiai Intézettel Részt veszünk az általuk szervezett tanfolyamokon és továbbképzéseken, igénybe vesszük pedagógiai szakszolgáltatásaikat (logopédiai felmérés, mérőanyagok stb.) Szervező munkájuknak köszönhetően bekapcsolódtunk a CED holland differenciáló programba, kiépítettük 2003-ban az iskolában a Coménius 2000. I. modell intézményi minőségbiztosítási rendszert. A Magyar Szorobán Társasággal, aNyugatmagyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Karával, a Sokoró Alapítvánnyal és a Magyar Könyvtárosok Egyesületével Góliát McDonald’s FC.. h., Gyümölcsöző együttműködés folyik a régióban működő általános iskolák igazgatói és tantestületei között.( Győri Kistérségi Közoktatási Együttműködés ) i., Baráti kapcsolatot tartunk fenn testvériskolánkkal, a Balatonkenesei Pilinszky János Általános Iskolával.
12
j., Igyekszünk jó szakmai kapcsolatot kialakítani az Országos Közoktatási Értékelési és Oktatási Hivatal Nyugat-dunántúli Területi Irodájával. k., Három éve alakult ki testvérkapcsolatunk az Ekecsi Alapiskolával ( Szlovákia ). Azóta a kapcsolat egyre szorosabbá vált.
III/6. Az iskolával szembeni fenntartói elvárások Folyamatosan fejlődő, Győr közvetlen közelében fekvő településünkön egyre több elvárás él az alapfokú oktatási intézménnyel szemben. Nyúl község Önkormányzata az alábbiakban foglalta össze az iskolával szemben támasztott elvárásait. -
a tanulók színvonalas alapképzése takarékos gazdálkodás, törvényes működés a szakos ellátottság teljessé tétele az idegen nyelvek, a számítástechnika, a magyar nyelv és a matematika a kornak megfelelő magas szintű oktatása - 8. osztály végére alapfokú nyelvvizsga és számítástechnikai alapvizsga minél több tanulóval - hazafias életre nevelés, hagyományőrzés, településszeretet, a lakóhelyi identitás erősítése - aktív részvétel a falu kulturális életében (énekkar, zenekar, néptánc, színjátszó kör stb.) - politikamentesség - szülőkkel való jó együttműködés - módszertani sokszínűség ( A fenntartói elvárások a mellékletben megtalálhatók.)
III/7. Az iskola hagyományrendszere Az iskola hagyományai a közösségi életet megalapozó és ápoló, rendszeresen visszatérő események. Az élmény tartalma alapján a következő csoportokba sorolhatók: • Az iskolai jutalmazási rendszer hagyományai Részletesen lásd a tanulói értékelés jutalmazás c fejezetben. •
A történelmi tudatot építő hagyományok a., Iskolai megemlékezések • az aradi vértanúk napja • az 1956-os forradalom emléke • az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója • névadó ünnepe • karácsony b.,. A diákélettel összefüggő események
13
Farsangi bálok Mikulás - party Ballagás és bankett A ballagó osztályoknak koszorúcska Gyereknap Falunap Pedagógusnap Ádvent Karácsonyi koncert Mozi és színházlátogatás c Sport- és turisztikai események Őszi és tavaszi túra Téli sportnap Sítábor Úszásoktatás Nyári táborok Erdei iskola Nyúli-kupa (foci III korcsoport) Pilinszky-kupa Tavaszelő- kupa
IV. Az iskola célrendszere, feladatai, eszközei, eljárásai Az oktatás és nevelés általános céljai Az általános iskolában folyó nevelés legáltalánosabb és egyben legalapvetőbb célja, hogy a tanulók az iskolában eltöltött 8 év alatt a lehető legközelebb kerüljenek az iskolánk által megfogalmazott „ emberkép „ kiteljesítéséhez. . Olyan személyiség kialakítására törekszünk, aki : • • • • • • • • •
rendelkezik az általános műveltséget megalapozó ismeretekkel, világképpel rendelkezik az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető képességekkel egyéni képességei szerint a legjobban tud megfelelni a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek pozitív életszemléletű, egészséges jövőképpel rendelkezik önálló, öntevékeny emberként kíván élni kulturált viselkedési és magatartásformákkal rendelkezik ismeri, őrzi és fejleszti lakóhelye anyagi, szellemi, kulturális értékeit becsüli saját és társai munkáját, értékeit képes elfogadni a másik ember személyiségét, alkotó együttműködésre képes mással A mai értelemben vett jól nevelt azaz kellő szociális értékrenddel bíró, szociális szokásokat készségeket, ismereteket gyakorló gyerekeket szándékozunk elindítani további iskoláik felé. Olyanokat, akik az egészséges és kulturált életmódhoz megfelelő 14
szokásokkal, reális önismerettel rendelkeznek. Nevelési céljaink közül kiemelten kezeljük azokat, amelyeket az élet, a család a szűkebb és tágabb társadalom és a gyerekek sürgetően igényelnek, és amelyek eredményességét a helyi lehetőségeink és feltételeink biztosítanak. Célok, feladatok: - Az iskolában folyó oktató-nevelő munkának tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását. - Gondoskodni kell: az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál, tanulási kudarcok megelőzéséről, a sikeres beilleszkedés elősegítéséről, a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról, Önismeret fejlesztéséről, Önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.), a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg, a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről, arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre. - Fontos: a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartására nevelés, az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítása. Magyarország megismerése, szeretete és megóvása, a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése. - A tanulók legyenek képesek: az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani, saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket. Eljárásai: A nevelő-oktató munka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek néhány fontos eszköze a pedagógiai gyakorlatból: -
Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni munkamódszereknek és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási stratégia kialakításához. Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek – az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az önbizalom
15
-
-
erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia kialakításának. Fontos: a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, az elektronikus médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. Módszerek: a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.), a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.), a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.).
A különböző tanulócsoportokhoz rendelt konkrét célok, feladatok, eszközök • • • • •
Alsó tagozatos oktatás nevelés céljai Felső tagozatos oktatás-nevelés céljai Napközis, tanulószobai tevékenység céljai Az iskolaszervezet működésével szemben támasztott célok A pedagógusközösséggel szemben támasztott célok
Alsó tagozat
Folyamatcélok, eszközök, eljárások A személyiség arculatának értelmi, érzelmi Kialakítása, alapozása. Ennek érdekében: helyes magatartási formák megismertetése, gyakoroltatása, társas kapcsolatok megerősítése a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása A biztonságos szóbeli és írásbeli Nyelvhasználat, az elemi ismeretek, Készségek, képességek elsajátíttatása.
Eredménycélok A tanulók ismerjék és alkalmazzák a kulturált Viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat a kommunikáció elfogadott formáit
A követelményeknek megfelelő felkészültség Elsajátítása a tanulók adottságaihoz illeszkedő Minőségben.
Ennek érdekében: - a tanulás iránti érdeklődés felkeltése, - elemi ismeretek közvetítése, differenciált képességfejlesztés,
16
-
önálló tanulás és önművelés megalapozása - a tapasztalatszerzésre, fokozatosságra épülő ismeretátadás A tanulási stratégiák megválasztásában és a Taneszközök használatában elsődleges szempont: életkori sajátosságot figyelembe vétele ismeretek tapasztalati megalapozása, felfedezés lehetősége, kreativitás fejlesztése differenciált fejlesztés, művészeti, gyakorlati és közismereti készségek fejlesztése A test lélek harmonikus fejlesztése: - a mozgásigény kielégítésével, - a mozgáskultúra megalapozásával, - a mozgáskoordináció és a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, - az egészséges életmód alapvető ismeretek közvetítésével, az ezt elősegítő szokások alakításával - az érzelmi élet gazdagításával, - az önismeret, a reális önértékelés fejlesztésével, - a társas kapcsoltok igényének erősítésével
Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre és A megszerzett ismeretek alkalmazására az Életkori sajátosságaiknak megfelelő szinten.
Alapozzák meg az egészséges testi-lelki szokások kialakulását.
Felső tagozat
Folyamatcélok, feladatok, eszközök, eljárások Az alapműveltség továbbépítése: Ennek érdekében: - a mentális képességek céltudatos fejlesztése, - az önálló tanulás és önművelés gyakoroltatása, - az alkalmazkodó tudás gyarapítása, - a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése - növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció / írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés, a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés /
Eredménycélok A tanulók az egyéni képességek alapján Elvárható legjobb szinten feleljenek meg az Iskola helyi tantervében megfogalmazott Követelményeknek. Rendelkezzenek az önálló ismeretszerzéshez, Tanuláshoz és a problémamegoldó Gondolkodáshoz szükséges alapvető Készségekkel és képességekkel.
17
A szocializáció folyamatainak elősegítése.
Ismerjék a tanulók a közösség demokratikus Működésének értékét, néhány általánosan jellemző Ennek érdekében: Szabályát. - az érzelem, az értelem és a cselekvés A demokratikus normarendszert tudja kiterjeszteni a Természeti és az épített környezet iránti összefüggésének tudatosítása, - az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi felelősségre, a mindennapi magatartásra is. összhangjának felismertetése, - a nemzedékek közötti és kortárs kapcsolatok megerősítése, - állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezése, - a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtása. A tanulási stratégiák megválasztásában Elsődleges szempontok : az életkori jellemzők figyelembe vétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelése, a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányának növelése
Az érdeklődésüknek, képességüknek és Tehetségüknek megfelelően legyenek Felkészültek a további tanulásra, a Társadalomban való majdani beilleszkedésre.
A test és a lélek harmonikus fejlesztése Alakuljanak ki a tanulókban az egészséges a mozgásigény kielégítésével, Életmódnak megfelelő lelki szokások. a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatásával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával, az önismeret alakításával, az önértékelés képességeinek fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban a társas kapcsolatokban a barátságban a csoportban
18
A napközi, a tanulószobai foglalkozás céljai :
Eredménycélok
Folyamatcélok, feladatok, eszközök, eljárások Helyes tanulási szokások kialakítása a szóbeli és írásbeli feladatok sorrendje, a feladatok nehézsége szerinti sorrendje,
A tanuló képességeinek megfelelő Minőségben felkészül.
Napi mozgásigény biztosítása érdekében mozgásos játékok tanítása, a közös játék örömének biztosítása, versenyek szervezése
A tanulás előtti kikapcsolódás és mozgás Igénye.
A könyv és az olvasás megszerettetése Érdekében közös könyvtárlátogatás, könyvajánlás
Életkornak megfelelő könyvtárhasználat
Kulturált viselkedés az utcán fegyelmezett közlekedés az ebédlőbe, menet és jövet, köszönés. Önmaguk és környezetük tisztasága iránti igény kialakítása érdekében kézmosás étkezés előtt és WC használat után, a tanterem rendjének és állagának megőrzése
Kulturált viselkedése a nevelő Folyamatos figyelmeztetése nélkül.
A gyengébb teljesítményű tanulók segítéséhez szükséges gyakorló feladatok megoldatása, tanulópárok kialakítása. A beilleszkedés segítése érdekében - személyes kontaktus kialakítása nevelő és tanulók között, - közös élmények a csoporton beleül A napközis nevelő és a szülők közötti harmonikus kapcsolat érdekében a napközis nevelő részt vesz a szülői értekezleteken, fogadóórát tart, szükség esetén szülői értekezletet szervez, - a problémák nyílt, tapintatos megbeszélése,
A tanulmányi eredmények javulása, Szinten tartása
A tanulók nem szemetelnek és erre társaikat is figyelmeztetik.
A tanulók kellemesen érzik magukat a csoportban, vannak baráti kapcsolatok
Gyermekét érintő kérdéssel, kéréssel a szülő bizalommal fordul a napközis nevelőhöz.
A napközis és tanulószobai foglalkozások alkalmával is betartjuk a 3 órán át tartó foglalkozások közötti egészséges testmozgást.
19
V. Az iskola szervezetei V/1. Osztályok, csoportok A nyúli Pilinszky János Általános Iskolában jelenleg 8 osztályos képzés folyik. Az alapvető szervezeti egységnek az osztályt tekintjük. Idegen nyelvi órákon az átjárhatóságot biztosítjuk a két osztály között, hogy a szabad idegennyelv-választást lehetővé tudjuk tenni minden tanuló számára. Teljesítménycsoportok : A tanulók különböző képességeiből adódó eltérő oktatási feladatokat differenciálással oldjuk meg. Differenciálunk a tanítási órákon, és lehetőség szerint csoportbontással is. Ha az évfolyamon két párhuzamos osztály van, akkor a képesség szerinti csoportbontás megoldható. Amennyiben a rendelkezésre álló órakeret lehetővé teszi, 7-8.évfolyamon magyarból, matematikából, idegen nyelvből és informatikából alkalmazunk csoport-bontást. A csoportba sorolás alapfeltétele, hogy jól ismerjük tanítványainkat. Fontos a tanítási órákon és órán kívüli tevékenységek során végzett megfigyelések. 6.osztály végén a szakmai munkaközösség által kidolgozott feladatlapokkal elvégezzük a mérést. Valamennyi tanulónak azonos feladatot adunk önálló megoldásra. A feladatlapok először egyszerű, könnyen megoldható feladatot, majd fokozatosan egyre összetettebbeket, nehezebbeket tartalmaznak. A tanuló 6. év végi osztályzata és év végi felmérője alapján történik 7.osztály elején a csoportba sorolás. Nevelési szempontból ügyelnünk kell arra, hogy a tanulók teljesítmény szerinti csoportokba osztása ne tűnjön a tanulók körében és a szülők körében valamilyen hátrányos megkülönböztetésnek, megnyilatkozásnak, ami elmarasztaló lenne a tanulókkal és világosan meg kell értenünk a csoportok kialakításának okát és célját. A csoportok megkülönböztetése úgy történik, mint a párhuzamos osztályoké: A és B csoport. Kieg: azon évfolyamokon, ahol nincs párhuzamos osztály ott a fenntartó engedélye szükséges a mindenkori csoportbontások szervezéséhez
V/2. Tanítási órán kívüli elfoglaltságok a., Napközi és tanulószoba A tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve 2 napközis csoport működik iskolánkban. A napközis foglalkoztatási tervet mindig az adott tanév fő célkitűzéseit figyelembe véve kell az iskola éves munkaterve alapján az egyes csoportok adottságainak megfelelően kialakítani. Az 1998-99-es tanévtől működik az iskolában tanulószobai ellátás. A csoport alaplétszámán túl – korrepetáló jelleggel – befogad olyan tanulókat is, akik időszakosad, vagy egy-egy dolgozat előtt szorulnak tanári segítségre. b., Tanórán kívüli sportfoglalkozások, a mindennapos testedzés megvalósulása Az iskola délutáni foglalkozásai keretében minden tanuló számára biztosítjuk a sportfoglalkozásokon való részvételt. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli sportfoglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. A tantervi követelményeknek megalapozó szerepük van a sportfoglalkozások tekintetében 20
is. Ezeken a foglalkozásokon az iskola tanulói életkori sajátosságuknak és érdeklődési körüknek megfelelően vehetnek részt. A foglalkozások legnagyobb része a tanulók mozgásszükségletének kielégítését szolgálja, ezáltal megvalósítva a mindennapos testedzés rendszerét. A mindennapos testedzés az alsó tagozaton a heti 3 testnevelés órán kívül magyar és ének órák keretében valósul meg, felső tagozaton a tömegsport keretein belül biztosítjuk a mindennapos testmozgás lehetőségét. Valamennyi korosztály tanulócsoport számára kínál mozgásos játékokat, versenyzést, egészségügyi és prevenciós értékeket. A foglalkozások célja, hogy a mozgás és a fizikai erőkifejtés a tanulók egészséges életmódjának igényelt részévé váljon. A délutáni sportélet az Iskolai Sportkör ( ISK ) tevékenyégével egészül ki, amelynek keretében a sportfoglalkozások jelentős része zajlik. Alapvető célja a tehetséggondozás, az erőnlét, az ügyesség az állóképesség fejlesztése, a harmonikus összerendezett mozgás kialakítása. Egy-egy sportágban kiemelkedő tanulók versenyekre történő felkészítése is az Iskolai Sportkörön belül történik. A már megalakult sportcsoportok a különböző sportágak szerint szerveződtek és működnek jelenleg is. A sportcsoportok kialakítása a diákok igénye szerint, a helyi feltételek figyelembevételével és a tradícionális sportágak követésével történik. Iskolánkban az alábbi sportfoglalkozásokat kínáljuk : • futball minden korcsoportnak • kosárlabda, kézilabda • sakk • tömegsport ( a felső tagozaton a mindennapos testedzés megvalósításához ) • atlétika igény szerint
c., Szakkörök Iskolánkban a szakkörök a tanulók szabadidejének hasznos eltöltését célozza, a szakkörök éves tematikája szerves egységet képez és kiegészíti a tananyagban tanultakat, enyhíti a beilleszkedési, szociális hátránnyal küzdő tanulók problémáinak megoldását. A szakkörök indításánál fontos szerepet játszanak a következő tényezők : • a szülők és a tanulók – mint szolgáltatást igénybevevők – igényei • az iskola humán erőforrásai • az iskola anyagi lehetőségei Mindenképpen célunk folytatni azokat a szakköröket, amelyek hagyományteremtő szándékkal korábban kezdtünk. Tanulóink sok pályázaton indulnak, versenyeket nyernek, kimagasló sikereket hoznak mind az iskolának, mind a községnek. Folytatást igénylő szakköreink a következők : • szorobán • néprajz-rajz • néptánc • informatika • nyelvi szakkörök • énekkar • környezetegészség szakkör • színjátszó
21
•
matek
Szabadidős tevékenységeink között fontos szerepet kapnak a • napközis játszóházak • tanulmányi versenyek • kulturális rendezvények • házi bajnokságok • jeles napok • gyereknap • erdei iskola • tanulmányi kirándulások • múzeumlátogatások
22
VI. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A személyiség a különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége. A személyiségfejlesztés (nevelés) színterei: - tanórai nevelés, - tanórán kívüli nevelés, - iskolán kívüli nevelés. Alapelvünk : személyiségközpontú nevelés megvalósítása. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainkat az alábbi 4 területre csoportosítjuk : I.az értelem kiművelése (kognitív kompetencia), II.segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia), III.egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia), IV.a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia) Az egyes területekhez kapcsolódó feladatok :
VI/1. Az értelem kiművelése a., A megismerési és felfedezési vágy fejlesztése - játékos módszerekkel - jó motivációval - megfelelő didaktikai lépésekkel
b., A játékszeretet és az alkotási vágy fejlesztése - ügyesen megválasztott módszerekkel - tanórán kívüli programok gazdag kínálatával
c., A tanulási kötelességtudat vágyának fejlesztése - reálisan elvégezhető feladatok, házi feladatok - rendszeres ellenőrzés - dicséret
d., A kommunikációs gátak feloldása - beszéd és beszédértés fejlesztése - beszédhibák felmérése és javítása - logopédus bevonása szükség szerint - szóbeli számonkérések számának növelése - esztétikus írás számonkérése - folyamatos, kifejező olvasás számonkérése, ellenőrzése
e., Tanulási sikervágy növelése
23
-
a helyes válasz,a problémamegoldás, a feladatmegoldás, a teljesítmény megerősítése a passzivitás megszüntetése az érdembeli tanulás elősegítése a kudarcfélelem visszaszorítása
VI/2. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok a., A szociális képességrendszer fejlesztése - iskolai értékrend kidolgozása és következetes betarttatása - nyugodt légkör biztosítása - jó hangulat az iskolában - szociális szokások kialakítása - pozitív magatartási normák példaképpé formálása - a negatív minták visszaszorítása b., Segítőképesség és együttműködési képesség fejlesztése - a segítőkész magatartás kialakítása - pozitív minták bemutatása - szerepjátékok játszása - a negatív minta visszaszorítása - együttcselekvési szitruációk szervezése - közösségi programok
c., Egyéni szociális értékrend fejlesztése - szociális kötődések erősítése - a pozitív kötődés értéke, a negatív kötődés hátránya - a megértés, a tolerancia, a másság elfogadásár airányuló szerepgyakorlatok
VI/3. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok a., Önértékelő képesség: - a reális önértékelés és önbecsülés kialakítása - a kisebbrendűség és az önteltség negatív hatásainak bemutatása - reális értékeléssel példamutatás - az erőfeszítés és a siker összefüggéseinek bizonyítása - az ambíció felkeltése
b., -
Önmegismerő képesség: az alapvető erkölcsi szabályok megismertetése a döntés fontosságának tudatosítása meggyőző viselkedés kialakítása az erények fejlesztése, a hátrányok tompítása a kitartás és a szorgalom fontosságának megértetése
c., Környezetvédő motívumok:
24
-
a környezettudatos magatartásra nevelés biológiai, egészségvédő, mozgási és egyéb szükségleteik és a környezet szimbiózisa belső igény kialakítása környezetük óvására (takarítási akciók, növényápolás, tisztasági versenyek). környezetvédelmi problémák és azok emberre gyakorolt hatásaival való megismerése helyi, regionális és országos környezetvédelmi akciókhoz valócsatlakozás.
VI/4. A szakmai képzés alapozása a., Tág értelemben vett alkotóképesség = kreativitás - megfelelő motivációs alap biztosítása - játékos, problémamegoldó feladatok megoldása
b.,Tapasztalati alkotóképesség fejlesztése - az önmegvalósítás képességének biztosítása - az alkotó magatartás kritériumainak ismerete
VII. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „ A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és tudat tart össze.” I.A közösségi nevelés területei: - család, - az iskola, - az iskolán kívüli közösségek.
A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni, alakítani. Így nagyon fontos szerepet kap, az iskola, s az osztályközösség is.
II.A közösségi nevelés céljai: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakítása, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességek fejlesztése, - a közösségi szokások, normák elfogadása (etikai értékrend), - az együttérző magatartás kialakítása, - a harmónikus emberi kapcsolatok fejlesztése. A közösségfejlesztés (nevelés) céljaival összhangban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülők közösségével, a diákönkormányzattal és az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozóval egyeztetve – kötelező feladatként – határozza meg. III.Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: - tanórák(szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) - tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (szakkörök, séta, kirándulás, önművelődés, könyvtár, napközi), - szabadidős tevékenység
25
III/1. A tanórákon megvalósítandó közösségfejlesztési céljaink és feladataink: Legfontosabb célunk, hogy az adott csoportból olyan osztályközösséget formáljunk, amely képes a közös értékrend elfogadására és annak megfelelően viselkedik és munkálkodik. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: -
-
-
-
a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással (alkalmi tanulópartnerek közös tanulása), a tanulást segítő külső körülmények megszervezése ( rend, csend – csoportos foglalkozások esetén), a tanulást segítő belső körülmények feltárása, tudatosítása: pihenés, alvás, egészséges táplálkozás szerepének hangsúlyozása, motiváció felmérése kérdőív segítségével, érdeklődési teszttel a végzett munka öröméről, a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése az alábbi példák ajánlásával: • kölcsönös segítségnyújtás (hiányzó tanulótárs tájékoztatása a tananyagról). • igazságos feladatmegosztás (szekrényrend-felelősök heti váltása). • példamutatás (közösségi munka vállalása). • megállapodások megtartása (pontos érkezés az iskolába). a folyamatosság biztosítása: az alsó tagozatban elért eredmények felső tagozatban való továbbfejlesztése, a már elért eredményekre való építés. A tanulóközösség (osztályközösség) kohéziójának, hagyományainak, értékrendjének, normarendszerének megtartása, továbbfejlesztése, olyan nevelőtestület, nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), amely a nevelési módszereinek szélesítésével, összehangolt követeléseivel, demokratikus alapelvekre építő szemléletével az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny.......) az együvétartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése.
III./2. Tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások a.,Séta, kirándulás, önművelődés közösségfejlesztő feladatai: -
közös kirándulások, séták szervezése a természet iránti tisztelet, és a környezet iránti felelősség érzésének fenntartása, önművelődési szervezeti formák keretében az egész személyiség fejlesztése szaktárgyi versenyek, vetélkedők, rajzversenyek szervezése, a tehetséggondozás alapvető bázisának tekinthető iskolai könyvtár dokumentumainak használata: a könyvtárhasználat, az önálló kutatómunkára tanítás fejlesztése a társas együttélés alapvető szabályai között.
26
Rendszeres és alkalmanként szervezett tanórán kívüli foglalkozások formái a) Hagyományőrző tevékenységek -
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést lehet tartani a következő alkalmakkor: 1848. március 15-e, 1849. október 6-a évfordulóján, karácsonykor, gyermeknapon, farsangkor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor stb. Fontos feladat az iskola névadójának, emlékének ápolása. Időszakonként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. ……………………………………………………………………………………..
-
b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások -
Fontos, hogy: az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató óra szervezésre kerüljön, az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások segítsék, A további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanévben az iskola nevelőtestületének kell döntenie.
-
c) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. d) Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozások A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik -, az iskolákban tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon vagy tanulószoba működik. -
Napközis foglalkozás Az intézmény 1-4. osztályig biztosítja a tanulók teljes ellátását (reggeli, ebéd, uzsonna) és felügyeletét 16.30 óráig. A napközi által nyújtott programokban az étkezés igénybe vétele nélkül is részt lehet venni. A napközi szerkezetileg és tartalmilag szorosan kapcsolódik a délelőtt folyó pedagógiai munkához. A napközi speciális feladata a tanulás tanítása, a mentálhigiénés szokások ápolása, fejlesztése. A sokszínű szabadidős tevékenység magában foglalja a játszóházat, sportversenyeket, mozi- és színházlátogatást, múzeumi foglalkozásokon való részvételt, stb. A napközi és a tanulószoba fontos színtere a felzárkóztatásnak és a tehetséggondozásnak.
27
-
Tanulószobai foglalkozás A tanulószobai foglalkozás keretében a pedagógus a felső tagozatos gyerekek számára biztosítja a tanórákra való felkészülést, segíti a tanulási nehézségek leküzdését.
e) Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyek az iskolában évente/félévente/stb. rendszeresen kerülnek megszervezésre. A legtehetségesebb tanulók városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyeken is részt vesznek. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. f) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. g) Erdei iskola Az erdei iskola a nevelési és a tantervi követelmények megvalósulását segíti az iskola falain kívül. A felmerült költségeket a szülő vállalja. h) Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. i) Szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozások során a szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülő anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel lehet önkéntes/kötelező. j) Iskolai könyvtár – könyvtárszoba Az iskolai könyvtár, a tanulók és az iskola dogozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárakban is tanórán és tanórán kívül.
k) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
28
A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. l) Hit- és vallásoktatás Az iskolákban a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára
29
b., A napközi közösségfejlesztési feladatai: -
-
-
a didaktiakai feladatok, a kulturális és a manuális tevékenységek kidolgozása, komplex módon való kezelése az egyéni személyiséghez és a közösséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési képességek fejlesztése, napközis tanóra keretében felkészülésük és tudásuk rendszeres ellenőrzése és értékelése, a személyiségfejlesztés terén az önellenőrző képesség kialakítása, a közösségfejlesztés terén a tanulópár –rendszer kialakítása, az egymást segítőellenőrző rendszer kiépítése, a pihenés és a kikapcsolódás helyes arányának kialakítása, mentális fáradtság feloldására személyiségfejlesztő foglalkozások szervezése (gyermekjátékok, játékos versenyek, manuális tevékenységek, zenehallgatás stb.), olyan, a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése, amelyben kiemelt helyet kap: az egyén megbecsülése, a tolarencia kialakítása, igényesség saját maga és környezete iránt, helyes szokások kialakítása.
c., Szakkörök közösségfejlesztési feladatai: A tantárgyi szakkörök (társadalom- és természettudományi, technikai és művészeti) sokoldalú és változatos foglalkozásain keresztül a gyűjtő- és kutatómunka, az előadói kézség fejlesztése, a többletmunka, az önkéntes vállalás igényének fenntartása, a feladattudat és a közösségi magatartás erősítése. Feladat: - a tehetséges tanulók látókörének kiszélesítése, speciális érdeklődésük kielégítése szervezett oktatás keretében, - az informatikai ismeretek kiszélesítésével, internet-használattal az esélyegyenlőség megteremtése, - olyan szakkörök szervezése, amelyek ösztönzőleg hatnak a jobb tanulmányi eredmény elérésére, az ismeretek bővítésére, elmélyítésére (irodalmi, idegen nyelvi, történelmi szakkörök, szorobán stb.), - iskolai szinten a szakköri produktumok megjelenítése a tanulótársak előtt, az aktivitás, a cselekvő, célra irányuló magatartás felkeltése, az alkotófantázia kibontakoztatása, - művészeti tevékenységeknek változatos formáival fejleszteni kívánjuk a szépérzéket, érzelmi és értelmi világuk kiteljesedését (ének-,zene-,tánc, dekorációs szakkör stb.), - a motorikus képességek fejlesztése – jól szervezett délutáni sportszakkör keretében - az egészség – fizikai fittség, a jó testi, lelki és szociális közérzet fenntartása. A sport egészségmegőrző szerepének népszerűsétése és tudatosítása – lehetőséget nyújtva – mind az egyéni, mind a közösségen belüli versenyszellem, a játéköröm átéléséhez, - a környezetvédelmi és az egészségügyi szakkör keretében a környezetkultúra komplex tevékenységrendszerén keresztül a harmóniára törekvés kialakítása, elemeinek tudatosítása: az egyén viszonya önmagához, embertársaihoz, viszonya a természethez, a környezetbarát magatartás kialakítása, életmódstratégiaként a természet ismerete – szeretete.
30
d.,A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai -
-
-
-
jó kapcsolat kiépítése a diákönkormányzattal, amelynek akcióprogramja az osztályfőnöki nevelési program része, nemzeti és helyi értékeink megismerése, hagyományok ápolása (Pilinszky-napok) esztétikus környezet kialakítása: termek, folyosó és az iskolaudvar szakmai jellegű díszítése, folyamatos „karbantartása”, az iskola és a család nevelési kapcsolatának erősítése ( családi sportversenyek, tisztasági nap, műsoros szülői értekezlet stb.), mozgósítás az énekkarba, zenekarba, irodalmi színpadra, sporkörökbe, részvétel szorgalmazása az iskolai, a regionális és az országos tanulmányi versenyekre, kulturális rendezvényekre, vetélkedőkre, a kimenő évfolyam búcsúztatásának megszervezése, előkészítése, lebonyolítása az osztályközösség bevonásával, ennek során az iskolához és a társakhoz való kötődés elmélyítése, a ballagással kapcsolatos tennivalók megbeszélésével jó kapcsolat kiépítése a szülőkkel, tanulmányi kirándulás (osztálykirándulás) szervezése, amelynek során tanulóink megismerik hazánk természeti értékeit és kultúráját, az osztályfőnöki munkaprogram keretében következetesen megvalósított osztályprogramok szervezése (mozilátogatás, társas összejövetelek, múzeumlátogatás, kiállítás, sportdélután, klubdélután stb.), amelynek során a közösségen keresztül hatunk az önfegyelem és az együttműködés megalapozás fejlesztésére, a tanulói személyiség megközelítése, a tehetség felkarolása bármely területen (tanulás, zene, sport, tánc, képzőművészet stb.), amelyben a tevékenységformákat áthatja a kölcsönösség, az egyéni képességekre, aktivitásra való építés, amely az iskola más területein is érvényes hatással bír,
VIII. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küszködő tanulók közé olyan tanulók tartoznak, akik nem rendelkeznek a megfelelő életvezetési készségekkel, nehezen viselik a közösség szabályait, kötöttségeit, a közösségi hierarchiát, Az ezen tanulókkal való külön törődés célja, hogy kialakítsuk ezeket a hiányzó képességeket, amelyek birtokában könnyebb lesz a tanuló beilleszkedése az adott közösségbe, és toleráns befogadóvá válik. Pedagógiai tevékenységek • • • • • • • •
Személyiségfejlesztő módszerek beépítése az osztályfőnöki munkába. relaxációs gyakorlatok problémamegoldó technikák elsajátítása kommunikáció fejlesztés stresszkezelés nevelési helyzetek elemzése a tanulói jogok és követelmények arányban tartása a szabálykövetelés megértésére irányuló gyakorlatok konfliktuskezelő módok kínálása
31
• •
önismeret, önbecsülés, önbizalom, ambíció fejlesztését segítő gyakorlatok egymás megbecsülését célzó gyakorlatok
• • •
A közösségi munka szépségének, értékének, fontosságának megláttatása papírgyűjtés pontverseny ( éves munkaterv alapján) tanulmányi versenyek
• • • •
A problémás tanulók bevonása a sportfoglalkozásokba, szabadidős programokba Indulási hátrányok csökkentésére szolgáló programok ( pl. észkapcsoló – szakkör ) Élő kapcsolat a szülői házzal családlátogatások szülői fogadóórák (pontos időmegjelöléssel) szülői értekezletek szülői fórumokon találkozás szakemberekkel
A felsorolt feladatok elsődleges koordinálója az osztályfőnök. Segítő személyek és szervezetek elsősorban az okok feltárásához: • Szülők, nevelőszülők, gondozók • gyermekorvos • szociálpedagógus • Logopédus, • Fejlesztő pedagógus • • pszichológus • Nevelési Tanácsadó A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: - szűrés, diagnosztizálás, - együttműködés a segítő szakemberekkel, - együttműködés a kortárs csoportokkal, - speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientáció, drog- és alkohol prevenciós foglalkozások. A 1993. évi LXXIX. Közoktatás Törvény 30. §-a és a 14/1994. MKM rendelet 22. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartás rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezések. E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre. A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei: - a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, - passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, - nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni, - testi és pszichés tünetei vannak,
32
-
személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok – pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: - szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal, - fontos: a helyzetfelismerés és helyzetértékelés, a magatartási zavar feltárása, a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel, az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása, a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás, - együtt kell működni: a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek, az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek, - törekedni kell arra, hogy: a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során, olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége, felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek, minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet. A Közoktatási törvény 52. § (11.c) pontja lehetőséget biztosít a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló időkereten felül - a kilencedik – tizedik évfolyamon – a heti kötelező tanórai foglalkozások tizenkettő százalékban a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására is. Az egyéni foglalkozásokra használható időkeret növelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása 2004/2005. tanévtől kötelező oly módon, hogy az időkeretet tanévenként egy-egy százalékkal kell emelni. A magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesítőre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre külön rendelkezések vonatkoznak. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján: - tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve - a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek, az önkormányzat feladatellátása keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.
IX. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek. Tehetséges tanulónak azokat a tanulókat tartjuk, akik a valamiben kiemelkedő képességűek, gyorsabban tudnak haladni a tananyag elsajátításában. Az ilyen tanulókkal szemben célunk, hogy a tanuló kapjon lehetőséget az egyéni továbbhaladásra, képességeinek fejlesztése biztosítva legyen számára.
A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek: - a tehetségkutatás, - a tanórán kívüli lehetőségek, - együttműködés külső szervezetekkel, - és a nyomon követés.
A tehetség Valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes.
33
Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás, a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: - a korai felismerés, - a tehetségek számbavétele, - a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, - a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás, - az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képességeinek fejlesztése. A tehetséggondozás szervezett formái: 1. Tanóra keretén belül 2. Tanórán kívül
A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, - idegen nyelv.tantárgyak emelt szintű oktatása, - csoportbontás, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal, - személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása, - a viselkedéskultúra fejlesztése.
. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), - a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, - tehetséggondozó szakkörök, - iskolai sportkörben: kézi-, kosárlabda- és labdarúgó-bajnokságok, - szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), - az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok).
Segítő tevékenységek: -
-
szakkörök differenciálás (tanórai, otthoni) CED-program ( A holland, differenciáló program lényege, hogy a gyerekek képességeik szerint haladhasanak a tananyag elsajátításával. Folyamatos ellenőrzés és értékelés mellett éppúgy van lehetősége a rászoruló gyerekeknek a felzárkózásra, mint a kiemelkedő képességűeknek a folyamatos haladásra ) A könyvtár, mint érdeklődésirányító tevékenység. Kulturális versenyek ( Pilinszky-napok – gyereknap. sportnap, ünnepélyek ) Tanulmányi versenyek ( helyi és regionális vetélkedők szervezése és részvétel ) Pályaorientációs tevékenység ( pályaorientáció felelős, pályaválasztási szülői értekezlet, tanácsadás, nyitott kapuk napja ) Sportversenyek ( Nyúli kupa,) mélyebb ismeretekre tesznek szert a zenetörténet és zeneelmélet terén )
34
-
Zeneiskola ( Az iskola profiljához csatlakozó zenei képzést nyújt, zongora, furulya, majd gitár, dob és egyéb fúvós és vonós hangszerek választhatóságát kínálva a gyerekeknek ) Népi hagyományok ápolása ( A hagyományőrző alkotóműhelyben a gyerekek jeles napok hagyományaival ismerkednek és elő is adják aktuálisan egymásnak és az óvodának ( Két választható nyelv oktatása ( Iskolánkban az angol és a német nyelv tanítását vállaljuk, de lehetőség van második idegen nyelvként az orosz és a francia felvételére ) Optimális osztálylétszámokra törekvés
X. Gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A Közoktatási törvény nagy súlyt helyez a gyermek- és ifjúságvédelemre. Ennek megfelelően kell iskolánkban is e kérdéssel foglalkozni. Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaváltás, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és leggyakrabban a gyerekeken vezetődik le. A szülők között nő a munkanélküliség és ezzel párhuzamosan növekszik az egyre nehezebb körülmények között élő tanulók száma. Iskolánkban megközelítőleg 8-10 %. Az iskolai ifjúságvédelem főbb céljai: I. A prevenció különös tekintettel arra, hogy a hátrányos helyzetben élő gyerekek körében nagyobb valószínűséggel alakul ki a veszélyeztető élethelyzet. II. A tanulók hátrányos helyzetének mérséklése. A gyermekvédelmi tevékenység területei I. II. III.
MEGELŐZÉS FELTÁRÁS A PROBLÉMA MÉRSÉKLÉSE
I. Megelőzés Feladatok : - szülőkkel, családokkal való kapcsolattartás (információgyűjtés, megfigyelés, családlátogatás) - együttműködés a gyermekvédelmi szervezetekkel, szakemberekkel. (óvoda, logopédus, pszichológus, szociálpedagógus) - tanulási zavarok korai felismerése és korrekciója. ( Az alsó tagozat kiemelt feladata) - személyiségfejlesztő módszerek beépítése az osztályfőnöki munkába (relaxációs gyakorlatok, kommunikáció fejlesztése.) - előadások szervezése szülőknek: nevelési problémák, család jelentősége, társadalmi veszélyek – témakörben. - drog és bűnmegelőző programok szülők és gyermekek számára közösen együttműködve az e területen érintett szakemberekkel (védőnő, rendőrség, stb.) videóvetítés, könyvajánlások, szórólapok a programokat megbeszélés kövesse
35
-
-
mentálhigiénés programok szervezése: szabadidő kultúrált eltöltése konfliktuskezelő módok kulturált szórakozás önismeret, önbecsülés,önbizalom, ambíció, egészségvédő identitásvédő motívumok. a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése a tanulókkal saját személyiségi jogainak a kötelességeinek tudatosítása drogprevenció.
II. Feltárás Célja: hogy a gyermekek problémáit az iskola és a Gyermekjóléti Szolgálat minél gyorsabban és hatékonyabban tudja kezelni, így megelőzheti súlyossá válásukat. A problémáik súlyossága alapján lehet a gyerek: veszélyeztetett hátrányos helyzetű Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás, v. körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi,értelmi, érzelmi v. erkölcsi fejlődését gátolja v.akadályozza.
Hátrányos helyzet: Azok a tanulók tekinthetők hátrányos helyzetűnek, akiket a különböző környezeti tényezők akadályoznak az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségük elérésében, kulturális, tanulmányi szempontból. Következmények: A hátrányos helyzeté - esélyegyenlőtlenség a veszélyeztetettségé - a személyiség károsodása Feladatok : • A személyiség megismerése • A tapasztalatok feljegyzése • Családlátogatás • Az okok és a problémák megismerése • Folyamatos konzultáció a szaktanárokkal, szülőkkel • A szükséges intézkedési módok és lehetőségek megkeresése III.Mérséklés: 1. Az iskola falain belül a következő tevékenységsorral: -
felzárkóztató foglalkozásokon való részvétel tehetséggondozó programokon való részvétel ( szakkörök, tanfolyamok ) indulási hátrányok csökkentésére szolgáló programok ( fejlesztő program ) ) differenciálás az iskola lehetőségei szerint pályaorientációs tevékenység tanácsadások szülőknek, tanulóknak családi életre nevelés programja napközis és tanulószobai foglalkozások iskolai étkezési lehetőség biztosítása
36
-
egészségügyi szűrővizsgálat rendszere ( védőnő, iskolaorvos, fogorvos 9 szabadidős programok szervezése szociális helyzet javítását célzó intézkedések ( menza, segély, gyűjtési akciók ) mentálhigiénes programok az egészséges táplálkozás fontosságát felismerő versenyek tanulmányi versenyek fesztiválok, bemutatók drog-és bűnmegelőzési programok (részletesen kidolgozva) a következőkben olvasható) szülőkkel való együttműködés felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről.
2. -
Az iskola falain belül megoldhatatlan problémák megoldásához együttműködünk a : a Családsegítő Szolgálattal a gyermekorvossal a polgármesteri hivatallal a nevelési tanácsadóval az egyházzal a rendőrséggel a bírósággal, az ügyészséggel az alapítványokkal a gyermekjóléti szolgálattal
Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata: - a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése, - a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében, - a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, - tájékoztatást nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, - együttműködés: a szabadidőt szervező kollégákkal, az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetővel, az Iskolai Diákönkormányzattal és a Diákönkormányzatot segítő tanárral. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: - a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, - a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, - a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), - segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, - a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: - a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, - az okok feltárására, - az okok megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a szakemberekkel.
37
• •
az iskolában és a szülők körében közzé kell tenni a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjének nevét, fogadóidejét és egyéb elérhetőségét. az intézmény írásban értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot az alábbi szempontok szerint: a., A tanuló adatai név, szül. hely, idő, szülők neve, testvérek, lakcím, telefon, osztálya, oszt.főnök neve, iskolai gyermekvédelmi felelős neve. b., A megoldásra váró problémák
XI. Tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulási kudarcnak kitett tanulónak azokat a tanulókat tekintjük, akik képességeik hiányában, vagy szociális hátrányuk miatt társaiktól lemaradnak, folyamatos sikertelenség kíséri tanulási folyamataikat, aminek következtében egyre kevesebb lesz önbecsülésük és motiválhatatlanok lesznek a munkára. Ezekkel a gyerekekkel célunk az, hogy differenciált foglalkoztatással, egyéni haladási ütemű fejlesztéssel növeljük önbizalmukat, sikerélményhez juttassuk őket , jól motivált tevékenységsorozat kínálatával felkeltsük érdeklődésüket a tanulás iránt. tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programnak tartalmaznia kell: - a diagnosztizálásra, - az egyéni felzárkóztató foglalkozások (Kt. 52. § (10)), megszervezésének elvei és eljárási rendjére, - a tanórai differenciálásra és - a program eredményességének értékelési módszereire vonatkozó előírásokat. A Közoktatási Törvény 30. § és a 41. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A Közoktatás Törvény 10. § (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei: - hiperaktivitás, - szorongásos magatartás, - térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése, betűk felcserélése), - mozgáskoordináció zavarai, - a nyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia), - antiszociális cselekedetek, - alacsony önértékelés, - emlékezés zavarok, - a logikus gondolkodás problémái, - a spontán kíváncsiság hiánya. Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - a nívócsoportos oktatás,
38
-
az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a napközi otthon, tanulószoba, továbbtanulás irányítása, segítése, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.
A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.
Alkalmazandó programok : -
tanulási zavarok korai felismerése (osztályfőnökök, szaktanár ) a zavar okának keresése a tanulási zavar korrekciója (alsó tagozat kiemelt feladata) (logopédus, Nevelési Tanácsadó bevonása ) • korrepetálások • differenciálás – lehetőség szerint csoportbontással • tanácsadás szülőknek • napköziotthon • tanulószoba (szaktanár segítsége) • tanulópárok kialakítása • írásbeli és szóbeli számonkérések arányának adott tanulóra adaptalásása • CED – program ( A holland differenciáló program lehetővé teszi a gyerekeknek a képességeikhez mért haladási ütemet. Állandó ellenőrzés mellett van lehetősége a gyerekeknek a felzárkózásra ill. a gyorsabb haladásra, nem hátráltatva ezáltal más képességű társaikat ) • szakkörbe irányítás • egyéni elbeszélgetések ( tanárokkal, osztályfőnökkel, védőnői fogadó óra ) • tanulási modellek megismertetése • felzárkóztató programok az egyéni problémáknak meglelelően helyi kidolgozással • az Oktatási Minisztérium által közzétett felzárkóztatási programok adaptálása a helyi adottságokra az internetről
XII. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátránnyal küszködő tanulónak azokat a tanulókat tartjuk, akiknek családi háttere nem biztosítja a gyermek biztonságos fejlődését, nyugodt, kiegyensúlyozott otthoni légkörét. A hátrányos helyzetű tanulók száma, a hátrány jellege évről évre változik ezért készül a program mellékleteként egy részletes éves ütemterv amelyben részletesen felsoroljuk a hátrány enyhítését célzó tevékenységformákat, a tevékenység ütemezését és évenként a felelős programvezetőket is. (l.sz.melléklet) A szakaszos konkrét tervezést évente megismételjük az elkészített adatlapok (2.sz.melléklet) alapján. A program célja: - segíteni azon tanulók - beilleszkedését az iskolai környezetbe - ismeretelsajátítás - egyéni ütemű fejlődését
39
akik - szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek a, családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek, b, családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek, c, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, csonka családban felnövő gyermek, (elvált szülő, árva, félárva gyerekek) munkanélküli szülők gyermekei, - átmenetileg hátrányos helyzetűek áttelepült, beköltözött (új) tanulók, tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. A hátrányos helyzet kialakulását előidéző tényezők elemzése: a, a családi mikrokörnyezetben b, a családi házon kívüli környezetben c, az iskolai környezetben Iskolánk szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységei : • napközis foglalkozások • tanulószobai foglalkozások • felzárkóztató-ill. tehetséggondozó programok ( csoportbontás, egyéni foglalkozás ) • Drog-és bűnmegelőzési programok ( előadások, vetélkedők ) • az osztályfőnökök fokozott figyelme • együttműködés a családdal ( családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó óra, bukásértesítő ) • felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről ( osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, gyermekjóléti szolgálat ) • helyi támogatások szervezésének ösztönzése(ajándékozás karácsonyra,táborozási segély ) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők: - helyzetfeltárás, - a segítő tevékenység formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások, kollégiumi elhelyezés stb.) megszervezése, - a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálatok), - az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése), - az esetleges juttatások elosztása alapelveinek és eljárási rendjének kialakítása. A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős – a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az iskolapedagógus a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Közoktatás Törvény és a (11/1994. MKM rendelet 6. §), a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Közoktatási Törvény 124. § (21) bekezdésében szabályozza. A Közoktatás törvény 19. §(7) d) pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - csoportbontás, - étkeztetési támogatás, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal,
40
-
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.), továbbtanulás irányítása, segítése, rendezetlen családi helyzet esetén kollégiumi elhelyezés, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak.
A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek: Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei. Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: - a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése, - a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, - tankönyvtámogatás, - kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, - pályázatok figyelése, - szükség szerint segítségnyújtás a kollégiumi elhelyezésben, - a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), - az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.
XIII. A nevelő – oktató munka ellenőrzése A pedagógusok nevelő- oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskola munkaterv részét képző, belső ellenőrzési- tervek alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történek az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Az ellenőrzés nem más,mint a normáknak, jogszabályoknak való megfelelés. Az ellenőrzés szintjei : • •
Ki ellenőriz ? Igazgató
Belső : -intézmény szintű Külső : - ágazati / OM /, szakértői, fenntartói
Kit ? Kiket? Valamennyi dolgozót
Mikor ? Folyamatosan
41
-
Mit? Tanórát Rendet Tisztaságot Fegyelmet Szakköröket Iskolán kivüli
Hogyan? -
megfigyelés adatszolgáltatás mérés beszámolók
Igazgatóhelyettes Valamennyi dolgozó
-folyamatosan
Munkaközösség -vezetők
Szaktanárok
- tanév közben
Osztályfőnökök pedagógusok
Tanulókat
Folyamatos
Rendezvényeket - sport - továbbképzés
óralátogatás dokumentációk
-
határidők beszámolók megfigyelés óralátogatás
-
hiányzás helyettesítés naplók statisztikák versenyeket rendezvényeket,ünnepélye ket tanórák szakkörök tanórákat versenyeket rendezvényeket tanórán tanórán kívűl ellenőrzőt naplót
-
- óralátogatás - megfigyelés - dokumentációk -
mérések szóbeli értékelések
Az ellenőrzés tervezésekor az alábbi szempontokat vesszük figyelembe : Pedagógusoknál - az iskolába érkező új pedagógusok tanórai látogatása , patronálása - a munkaterv alapján célirányosan,adott tantárgyak ellenőrzése - új módszerek bevezetése, tapasztalatainak gyűjtése - az ellenőrzés során feltárt hiányosságok, kiküszöbölése, korrigálása - a határidők pontos betartása - az iskolai dolgozóknál a munkaköri leírás alapján A tanulók munkájában - a közösségi viselkedése, magatartása, fegyelmezettsége, - a tanulók jellemvonásai, - a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjei, egyes tantárgyakból,
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének alapvetően két feladata van: 1. rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít a továbbtanulásra, 2. tájékoztat a készségek fejlesztésének, a tananyag elsajátításának szintjéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Az ellenőrzés formái: 1. Szóbeli számonkérés: - feleltetés: a leggyakoribb forma. Ilyenkor általában a napi a tananyag ellenőrzése történik. Feleltetéskor érdemjeggyel kell kifejezni a tanári értékelést, mely a naplóba kék színnel kerül beírásra; - beszélgetés, - kiselőadás, stb.
42
2. Írásbeli számonkérés: - témazáró: egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összefüggő írásbeli ellenőrzés, melyből évente legalább kettőt kell íratni azokból a tantárgyakból, melyet osztályzattal értékel félévkor és év végén. A tantárgyi tanterveknél megtalálható, hogy konkrétan hány témazáró lesz az év során. A témazáró mennyisége függ a tantárgy heti óraszámától is. Az érdemjegy pirossal kerül be a naplóba. Beszámítása meghatározó a félévi és év végi osztályzatot illetően; - számonkérés: kisebb tematikus egységet lezáró írásbeli ellenőrzés, melyből a tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tantervek másként nem rendelkeznek. Az érdemjegy beírása kék színnel történik. (pl. teszt, feladatlap ); - írásbeli felelet: egy-két leckét számonkérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát, ha másként nem rendelkezik a tantárgyi tanterv. Az ezért kapott érdemjegy egy szóbeli felelet súlyával azonos. Beírása kék színnel történik. (pl. teszt, röpdolgozat, feladatlap). 3. Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Füzetvezetés, feladatmegoldás, tanórán és otthoni feladatnál. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.
XIV. Az iskolai nevelő- oktató munka mérése, értékelése XIV.1. Az oktató- nevelő munka mérése : A pedagógusok körében : Tartalom A pedagógus felkészültsége
Célcsoport - kezdő pedagógus - új nevelő - nevelők -minden nevelő
A tantárgyi követelményrendszer érvényesülése Iskolai klíma Tantestület vizsgálata
Jelleg, forma - óralátogatás - beszámolás - megfigyelés
Idő -októbertől -folyamatos
Felelős Igazgató
-óralátogatás - felmérések
-folyamatos
Kérdőív
3 évente
Igazgató Igazgatóhelyettes Munkaköz. Vez. Iskolavezetés
Idő -május utolsó szülői értekezlet
Felelős Igazgató, osztályfőnökök
-folyamatos
Osztályfőnökök
A szülők körében : Tartalom Célcsoport Jelleg, forma A szülői Osztályközösségek -kérdőív elégedettség szülői -interjú mérése Család iskola 1-8.évfolyam -megfigyelés kapcsolat - családlátogatás Comenius 2000 I. Intézményi modell szerint A tanulók körében : 43
BEMENETMÉRÉS Tartalom Célcsoport Magatartásform 1.évfolyam ák 5.évfolyam Fejlettsége Az önálló 5. évfolyam tanulás képessége Beszéd, 1.évfolyam dyslexia tanulási Képességek
Jelleg, forma megfigyelés
Idő szeptember október
Feladatlap Elbeszélgetés
Szeptember
mérőlap
Szeptember
Felelős Igazgatóhelyette s Osztályfőnökök Osztályfőnök
Osztályfőnök fejlesztő pedagógus
FOLYAMATMÉRÉS Tartalom Célcsoport Hangos olvasás 1-4. évfolyam felmérése
Jelleg, forma -meghallgatás
Idő - év vége
Felelős Igazgató munkaközösség -vezető Igazgató,munka közösség-vezető
Matematika
4 –8. Évfolyam -központi felmérések
- év vége
Helyesírás
4 –8. évfolyam
-központi felmérések
-félévi -év vége
Tanulási képességek
5.évfolyam
-kérdőívek, tesztek
Szeptember, október
Szociometriai Idegen nyelv
3-8.évfolyam 5. 8.évfolyam
Felmérések Felmérések
Évente - év eleje - év vége
Igazgató igazgatóhelyette s Osztályfőnökök munkaközösség ek Osztályfőnökök Igazgató, szaktanár
Magyar nyelvi tudásszint mérése Ének-zene
Minden évfolyamon
Felmérések
-félévi ,év végi, alkalmanként központi Év végén
Igazgató mnkaközösségvezető Szaktanár
Célirányosan évenként egyegy tantárgy
Igazgató, szaktanár
Egyéb tantárgyak
4. és 8. Felmérés évfolyam gyakorlat 7-8.évfolyamon -felmérések -megfigyelés
KIMENETMÉRÉS
Tartalom
Célcsoport
Jelleg, forma
Idő
44
Felelős
Magatarás kultúra közösségi viselkedés
4. 8. Évfolyamok
-tesztek, megfigyelés
-év vége
Igazgató
Idegen nyelv
8. évfolyam
-tesztek / képesség alapján alapfokú/ - írásbeli felmérők
-év vége
Igazgató, szaktanár
-év vége
Igazgató szaktanár
Év végén
Szaktanár
Év végén
Szaktanár
Év végén
Szaktanár
Félévkor -év vége
Osztályfőnök, igazgató Igazgató, szaktanár
Alapműveltség, 8. évfolyam általános intelligencia, tájékozottság Magyar nyelv 8. évfolyam Matematika
8. évfolyam
Ének-zene
8.évfolyam
Pályaválasztás
8. évfolyam
Központi felmérés Központi felmérés Tesztés gyakorlat elbeszélgetés
Testi edzettség
4.8.évfolyam
Tesztek
XIV. 2. A nevelő – oktató munka értékelése Az értékelés általános alapelvei : A jól megtervezett és átgondolt helyi értékelési rendszer a nevelő- oktató munka alappillére, az iskolai célok és feladatok valóra váltásának egyik eszköze.Egy tevékenységről adott bármilyen visszajelzés hat a tevékenykedőre, tehát minden értékelőnek nagy körültekintéssel kell eljárnia.
Az értékelés legyen: - egységes, következetes és kiszámítható - - segítse elő a rendszeres munkavégzését felelősségtudat kialakítását, - serkentsen további erőfeszítésre, tartsa életben az egészséges munkakedvet - legyen konkrét, gyerek felnőtt számára egyaránt érthető, - tárja fel a hibák okait támaszkodjék a pozitívumokra - törekedjen objektivitásra, igazságosságra, méltányosságra,
Az értékelés célja : - a kitűzött célok, feladatok teljesítésére való ösztönzés, - a munkavégzés hatékonyságának javítása, - problémák, eredmények feltárása, - a továbbfejlesztés lehetőségeinek megbeszélése, - a pedagógus – szülő kapcsolat formáinak gazdagítása, - az iskola nyitottságának fokozása
45
Az értékelés szempontjai : - a munkaköri leírásokban szereplő elvárások teljesítési szintjei, - a nevelő munka színvonala, eredményessége, - az oktató munka minősége, eredményessége, - a munkához való viszonyulás, - a tanulókkal való bánásmód Az iskola értékelési rendszerének tágabb értelmezése A jól átgondolt értékelési rendszer a pedagógia fontos alappillére, az iskolai célok valóra váltásának egyik eszköze.Ezért fontos megfogalmazni,hogy KI ? KIT? MOKOR? MIT? MILYEN FORMÁBAN? MILYEN CÉLLAL? HOGYAN? MILYEN SZEMPONTOK ALAPJÁN?értékel.
AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE
Ki értékel?
Igazgató
Ki, kiket értékel ?
Valamennyi közösséget, egyént
Igazgató helyettes
Kinek értékel ?
Mikor értékel ?
Mit értékel ?
A nevelőtestület számára
Félévkor, tanév Az iskolai munka rész és egész végén folyamatát
Tanulóifjúságnak Félévben, év végén
Elemző értékelés, mérések és a megadott szempontok alapján
Szülői szervezetnek
Igény szerint
Az iskolában folyó munkát, tárgyi személyi, szervezeti feladatokat alakulását
Iskolaszéknek
Programja szerint
Igény szerinti tájékoztatás
Fenntartónak
Igény szerint
A megadott szempont alapján
Irányítása alatt dolgozó személyeket MunkaA vezetése alatt közösségveze álló pedagógusok tő
Igazgatónak Belső nevelőtestületnek ellenőrzési terv Az iskolában folyó munkát szerint Igazgatónak Munkaterv Tantárgyi eredményességet, nevelőtestületnek szerint neveltséget, munkaközösség munkáját
TEAM Vezető
Igazgatónak nevelőtestületnek Mérési tervek alapján
A TEAM tagjait
46
Teljesítményt
Tanító tanár
Munkaterv Szülőknek, szerint nevelőtestületnek Osztályfőnök Szülőknek,igaz- Munkatervnek Osztályközösség gatónak, megfelelően nevelőtestületnek Diákokat
Tanulók egyéni és tantárgyi eredményeit Osztályközösség szorgalmi és tanulmányi szintjét, neveltségi szintjét
Mentesítés az értékelés alól Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól: - Az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. - Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. - Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Egyéni továbbhaladás Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.
XV. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az értékelés az első három évfolyamon, negyedik félévkor illetve idegen nyelvből még a második évfolyam végén is írásos megfogalmazással történik. Ugyancsak írásos értékelést kapnak a tanulók minden választható tantárgy első félévében. ( Az alsó tagozatos szöveges értékelést lásd külön fejezetben.) 5-kiválóan teljesített 4- jól teljesített 3- megfelelően teljesített 2- felzárkóztatásra szorul
Az értékelés a felső évfolyamon a hagyományos ötjegyű skálán történik. Az értékelésről tanév közben a tanár, tanító ellenőrzőt, naplót vezet, első osztályban üzenő füzetet. Tanév végén az értékelés a bizonyítványba kerül. Tantárgyanként havonta legalább egy jegyet kapjanak a tanulók. A munkaközösségek kompetenciája megállapodni abban, hogy milyen szintű, milyen tudást mérő érdemjegyek mekkora hangsúlyt kapnak a félévi és év végi osztályzatok kialakításában. A Pilinszky János Általános Iskola a követelményeit nyilvánosságra hozza a szülők és tanulók előtt az évnyitón, a szülői értekezleteken, írásos dokumentumok megtekinthetőségével (SZMSZ, pedagógiai program,
47
házirend). A tanítványokat időben tájékoztatja a számonkérés tartalmáról és idejéről. A diákot előzetesen megismerteti a számonkérés követelményeivel (tanév elején, témakör kezdetekor, számonkérés előtt 1 héttel). Az írásos számonkérés anyagát kijavított állapotban 2 héten belül a tanulókhoz visszajuttatja, a tanítási órán az értékelésre és a javításra sor kerül. A szülő kérésére az írásos számonkérés anyagát meg kell mutatni. A dokumentumokat tanév végéig őrizzük. A szóbeli számonkérést szóban minősíteni kell, a hiányokra fel kell hívni a tanuló figyelmét. Az érdemjegyet mindig indoklással együtt kapja a tanuló. Értékelés : Matematika A tanulóknak a tananyag elsajátítása során mutatott teljesítményét folyamatosan értékeljük. Tudásukról szóban és írásban informálódunk. Gondosan ügyelünk az alapvetően fontos és továbbtanuláshoz igényes ismeretek biztonságos alkalmazására. Az információt a szóbeli és írásbeli ellenőrzés követi. Ellenőrzés - írásbeli Tanév elején felmérést iratunk, de ezeket nem osztályozzuk. Fejlesztő, diagnosztizáló célból értékeljük. Ilyen mérést végezhetünk még egy-egy új anyagrész feldolgozása előtt is. E mérések eredménye befolyásolja a szabadon felhasználható órák anyagát is. l. osztályban csak az év végén írott dolgozatokat értékeljük minősíthető jelleggel. El kell döntenünk, hogy kik érték el, s kik nem azt a minimális szintet, amely lehetővé teszi a 2.osztályos tananyag elsajátítását. Szöveges értékelés. 2-4.osztályban évfolyamonként 5-6 felmérő, osztályzattal értékelt dolgozatot iratunk.( helyi tanterv és tanmenet szerint) 5-8.osztályban évfolyamonként 4 (félévente 2-2) nagyobb egységet átfogó, feladatlapos mérést végzünk. Ezeket az osztályzatokat piros jeggyel írjuk be a naplóba és a tanulók ellenőrzőjébe. Értékelési határaink a következők témazárók: 0- 32 % 33-50 % 51-74 % 75-90 % 91-l00 %
l (elégtelen) 2 (elégséges) 3 (közepes) 4 (jó) 5 (jeles)
Kisebb egységek lezárása utáni írásbeli feleletek, tudáspróbák visszajelzik a tanulónak a tananyag elsajátítási színvonalát. Ezeket kék jeggyel rögzítjük. Szóbeli ellenőrzés Az írásbeli ellenőrzések mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szóbeliségre, mivel a tanulók ily módon válnak képessé a már megszerzett ismeretek átgondolásával, rendszerezésével azok alkalmazására, új következtetések levonására. Ezáltal fejődik kifejezőkészségük, önálló gondolkodásuk. • 1-4.osztályban a gyermekek teljesítménye nem mindig van összhangban a tényleges tudásával, matematika képességeivel, ezért a szóbeli feleletre lehetőleg ne adjunk elmarasztaló osztályzatot. Ugyanakkor ha a gyermek önállóan, összefüggően beszámol egy-egy megoldási tervről, az
48
adatgyűjtés során szerzett tapasztalatairól, a fogalmak között felismert kapcsolatokról, egy-egy alakzat tulajdonságairól, akkor ezeket a teljesítményeket osztályzattal is értékeljük. • Felsőbb évfolyamokon elvárhatjuk, hogy a jobb képességű, középiskolába készülő tanulók szóban is számot tudjanak adni tudásukról. Ez a szóbeli feleltetés semmiképp sem merülhet ki szabályok, definíciók megértés nélküli reprodukálásában. • Magyarázattal kísért táblai munka (pl. következtetéses feladatok, szerkesztések, bizonyítások) • Kiselőadások (érdekes feladatok, matematika történeti vonatkozások, tudomány aktuális eredményei) .Manuális feladatok: modellek, ábrák készítése Az értékelés történhet szóban és írásban. Írásban: • érdemjegyekkel • kisebb részfeladatok megoldását, "kisjegyekkel", pontokkal (egyéb egyéni jelöléssel) amely bizonyos mennyiség esetén jegyre váltható. (3 egyéni jelölés beváltható l zöld jegyre) • írásos tanári dicsérettel vagy elmarasztalással • otthoni munka értékelése: a házi feladat célja lehet a tanultak begyakorlása, a felejtés kompenzálása, a következő órán feldolgozandó anyagrész előkészítése. Házi feladat el nem készítése: • alsó tagozaton 2-4.o. 5 meg nem írt = l zöld jegy • felső tagozaton 5-8.o.3 meg nem írt = l zöld jegy l.osztályban piros és fekete ponttal értékeljük a házi feladatot. • a füzetek pontosságának, áttekinthetőségének, tisztaságának állandó ellenőrzése. Félévi, év végi jegyek elbírálásánál figyelembe vesszük az évi teljesítményt, tudásszintet, a fejlődés menetét. /Nem átlagot számítunk/ Az írásbeliség aránya legyen több. Tanév végén felmérést iratunk, amely a követelményekre épül. Ezek eredménye beszámítható az év végi osztályzat elbírálásához. A magasabb évfolyamba lépés javasolt feltételei: az összes írásbeli munkák legalább 33 %-os átlagos teljesítménye, legalább elégséges szóbeli teljesítmény átlag.
Humán tantárgyak A ponthatárok kialakítása egységesen o-39 %-ig elégtelen 40-59 %-ig elégséges 60-74 %-ig közepes 75-90 %-ig jó 9l-loo %-ig jeles az osztályzat • a témazáró dolgozatok jegyek színe piros, a többit a nevelők döntik el
49
• a szóbeli-írásbeli jegyek aránya fele-fele, lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy minden tanuló kapjon szóbeli bizonyítási lehetőségeket a tanév folyamán többször,hiszen a kommunikációs kultúra fejlesztése alapvető célkitűzés az iskolánkban • az 1-2.évfolyamon szükséges heti 2-2 óra korrepetálás,a 3-4. évfolyamban heti l, a tehetséges tanulók szakkörökön mélyíthetik tudásukat. • az osztályok közötti objektív mérést szolgáló felmérések anyagát a szaktanárok állítják össze, a párhuzamos osztályokban 3 alkalommal a tanév során (év elején, félévkor, és az év végén). Természettudományos tantárgyak: 0-40 % - elégtelen 41-55% - elégséges 56-76% - közepes 77-91 % - jó 92-100 % - jeles Értékelés elmélet Ellenőrzés, értékelés, minősítés célja:
• A tanulók fejlődésének folyamatos megfigyelése, tanulási folyamathoz való viszonyának, aktivitásának nyomon követése • Értékelésre kerül - az oktatási folyamatban - a tanulók megismerő képessége, az elsajátított ismeretek reprodukálása, alkalmazása. Értékelési szempontok Írásbeli: - szép külalak - a helyesírási szabályok betartása - rendezett, logikus elrendezés Szóbeli: - tárgyi tudás, folyamatosan fejlődő önálló beszámolás az adott témáról - az adott szaktárgy szaknyelvének használata, helyes magyar beszéddel - a felelet logikai felépítése Értékelési formák (a jegyek színe, súlya) Szóbeli felelet - színe kék, zöld Szóbeli beszámolók - színe kék zöld Írásbeli feleletek: témazáró feladatlapok - színe piros év végi felmérő - színe kék tudáspróba - színe kék ellenőrző dolgozat - színe kék munkafűzet (önálló meg.) - színe kék Írásbeli beszámolók - színe kék Rajzos feladatok
- színe zöld
50
Gyakorlati feladatok - színe zöld Tanulói tevékenységek (egyéb): önálló gyűjtőmunka - színe zöld vetélkedőn elért helyezés - színe kék szaktárgyi, megyei versenyen elért helyezés - színe kék Megjegyzés: a kék-zöld jegy alkalmazása függ a teljesítménytől (első,második...stb. helyezés), valamint a verseny súlyától (helyi, területi, megyei országos). A tanulói tevékenységek ilyen megnyilvánulását minősíthetjük is. Pl. szaktanári dicséret stb. • A szóbeli feleletek gyakorisága félévenként l-2 alkalommal történjen • Tematikus mérés történjen minden témaegység végén (ez a tankönyvekből megállapítható. Erről egyéni (tanulói) és osztályátlag alapján történjen egy kimutatás, illetve összegezés tantárgyanként. • Tematikus mérés természetismeretből, biológiából, földrajzból nem indokolt, tehát ne mérjünk félévkor, • a félév értékeléséhez 4-5 jegy szükséges (ennél kevesebb jegy az értékelés realitását nem tükrözi), • nem tartjuk célszerűnek bejelenteni a tudáspróbát
XVI. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek:
•
a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;
•
az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), annyi házi feladatot kapnak, amely átlagos képességű tanuló esetében maximum 1 óra alatt elvégezhető.
•
az egy napos szünetek és nemzeti ünnepek idejére csak szóbeli házi feladatot kapnak.
•
hosszabb szünetre nem kapnak házi feladatot sem szóbelit, sem írásbelit.
•
az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak írásbeli házi feladatot;
•
a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
51
XVII. Szöveges értékelés az alsó tagozaton ( Lásd a mellékletben ) XVIII. A sajátos igényű tanulókkal való foglalkozás ( Lásd külön! ) XIX. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések. ( Lásd a mellékletben )
XX. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés • alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, • megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, • feltétele : - a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség, • eredménye: - a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi két témakör köré rendeztük: 3. A szülők részéről – a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: • aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, • ötletnyújtást az előadások témáihoz, • őszinte véleménynyilvánítást, • együttműködési magatartást, • nevelési problémák őszinte megbeszélés közös megoldását, • a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, • érdeklődő-segítő hozzáállást, • szponzori segítségnyújtást, Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja 4. Iskolánk (pedagógus) – a gyermek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: • nyílt napok, órák szervezése, • rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, • változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat • előre tervezett szülői értekezletek, • rendkívüli szülői értekezletek,
52
-
• fogadóórák, • előadások szervezése logopédus, gyógypedagógus fejlesztőpedagógus nevelési tanácsadó pszichológus egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával,
• • •
pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás közös kirándulások,
5. • • • • •
A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve szülői munkahelyen üzemlátogatás családi játékos vetélkedők közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével, alapítvány létrehozása a nevelési problémák megoldásának segítésére.
XXI. Az iskolánkból történő továbblépés lehetőségei : a., Átjárhatóság Más intézményből a Pilinszky János Általános Iskolába felvételt nyert tanulók a bizonyítványukkal vagy a félévi értesítőjükkel érkeznek. A tanuló hozott érdemjegyei tájékoztató jellegűek. Szintfelmérés útján győződünk meg a tanuló tudásszintjéről matematika, idegen nyelv,történelem, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. Ha szükséges,korrepetálással,tanulószobára irányítással vagy egyéni foglalkoztatással(amit a szaktanár végez) segítjük a felzárkózását. Amennyiben hiányosságait az adott tanév végéig nem pótolta, az elégséges osztályzatot nem érte el, az évfolyamot ismételni köteles. b.,Az osztály-vagy csoportváltás lehetősége Az tanuló iskolában eltöltött évei alatt előfordulhat, hogy osztályt vagy csoportot szeretne vagy muszáj váltania. Az osztály- és csoportváltás az alábbi esetekben és módon történhet : • fegyelmi határozat eredményeképpen • indokolt szülői kérésre nevelőtestületi döntéssel c.,Az általános iskolából való továbblépés Tanulóink az általános iskolai tanulmányaik közben 4. évfolyam végén 8 osztályos gimnáziumba mehetnek, a 6. évfolyam végén 6 osztályos gimnáziumba léphetnek át, a 8. évfolyam elvégzése után a 9. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat Pedagógiai szakmai munkánk, 4.és 6. évfolyamon méréseink, tehetséggondozó,versenyekre felkészítő programjaink mind arra hivatottak, hogy lehetővé tegyék tanulóinknak azt az esélyt, hogy bekerülhessenek és helyt tudjanak állni a számukra legoptimálisabb iskolaformába, ahol a képességeiknek és érdeklődésüknek legmegfelelőbb oktatás-nevelésben lesz részük..
53
XXII. Iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési program ( Lásd külön fűzve!) XXIII. Fogyasztóvédelmi oktatás és nevelés Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.
54
A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgárikompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges : •
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése
55
•
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása
•
a természeti értékek védelme
•
a tájékozódás képessége
•
a döntési helyzet felismerése
•
a döntésre való felkészülés
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladékés szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. •
Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései
•
Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások
•
Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); 56
•
Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;
•
Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái
•
Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás
•
Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk
•
Informatika – elektronikus veszélyforrások, telefónia
•
Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.
•
Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai
•
Osztályfőnöki
kereskedelem
(e-kereskedelem),
internetes
fogyasztói
Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) •
Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)
•
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
•
Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások
Módszertani elemek Iskolánk elhatározza, hogy az iskolai tantervbe nem önálló tantárgyként tanítjuk a fogyasztóvédelemre irányuló ismeretek átadását, hanem e tevékenységünket a fenti tantárgyak keretébe építve, valamint tanórán kívüli nevelésként készségek fejlesztésével valósítjuk meg. Ilyen készségek:
a kritikus gondolkodás
az egyéni és csoportos döntéshozás
a problémamegoldás.
A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel
57
kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. •
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
•
Riportkészítés az eladókkal
•
Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika
•
Egyéni és csoportos döntéshozatal
•
Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
•
Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában
•
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
•
Szimulációs játék, esettanulmány
•
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)
•
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
XXIV. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések •
A pedagógiai program érvényessége Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg oktató-nevelő munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai program helyi tanterve 2004. szeptember 1-től az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 4 év, azaz 2009. augusztus 31. napjáig szól. Ezen pedagógiai program helyi tantervének módosítása 2008.
•
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, mindenki számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya az alábbi helyeken tekinthető meg : Az iskola fenntartójánál Az iskola irattárában Az iskolai könyvtárban Az iskola nevelői szobájában Az igazgatói irodában A községi könyvtárban
-
58
-
Az óvodában
•
A pedagógiai program felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A munkaközösségek minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2008-2009-os tanévben a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, és el kell végeznie a program szükség szerinti módosítását.
•
A pedagógiai program módosítása A módosítást kezdeményezheti: • önkormányzat • iskolavezetés • nevelőtestület 50% + 1 fő esetében • munkaközösségek • Szülők szervezete A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az önkormányzat jóváhagyásával válik érvényessé. A program módosítására előírás szerint sort kell keríteni ha törvényi változás történt.
A pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok A pedagógiai program az alábbi dokumentumokkal együtt alkot egy olyan komplex egységet, amely leírja az iskola teljes működését: - Helyi tantervek, - Szakmai program, - SZMSZ, - Házirend, Minőségbiztosítási program
59
XXV. Záró gondolat A jövő nemzedékért érzett felelősség körültekintő, előre jól megfontolt döntéseket kíván az iskolákat fenntartó önkormányzatoktól, a pedagógusoktól, a szülőktől egyaránt. Értékválsággal küszködő világunkban egyre kevesebb értéke lesz a tudásnak, a műveltségnek. Mi, pedagógusok is nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a tudás ismét hatalom legyen. A Nyúli Általános Iskola pedagógiai programjának megvalósulásához csak a tudást fontosnak tartó szülői ház, illetve a tudásmegszerzés folyamatát finanszírozó Önkormányzat együttes, hathatós segítsége jelenthet garanciát.
A nevelőtestület nevében :
…………………………………………. igazgató Nyúl, 2008. április
60
HELYI TANTERV
„Ha azt tesszük, amit eddig tettünk, azt kapjuk, amit eddig kaptunk.”
A törvénymódosítás célja a nem szakrendszerű oktatást illetően: •
az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának és eredményességének a növelése,
•
a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése az 5–6. évfolyamra a korábbinál több időben az alapvető készségek és képességek további fejlesztéséhez, a Nemzeti alaptantervben megjelölt kulcskompetenciák megalapozásához.
A törvényalkotó szándékának érvényesüléséhez a pedagógusszerepnek meg kell változnia, át kell alakulnia. Ehhez elengedhetetlen: •
a pedagógusok módszertani kultúrájának bővítése,
•
a tanórák szervezésének, a tanulás irányításának megújulása,
•
a kompetencia alapú oktatás érvényesítése a teljes nevelési-oktatási folyamatban.
Jogszabályi háttér A 2006. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
•
A Kt. 8. §-a (3) d) pontja szerint az iskolai nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszainak meghatározásáról: „A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének huszonöt–ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. A 25–50% nem szakrendszerű órák számába – vagyis a törvénymódosítás által előírt százalékalapba – a kötelező tanórai foglalkozások óraszámán túlmenően a nem kötelező foglalkozások óraszáma is beleértendő (Kt. 52. és 53. §-ok).
61
A Kt. 52. § alapján: az 5–6. évfolyamon a tanulók kötelező heti óraszáma 22,5 óra. Az 52. § (7) bekezdése szerint ennek 25%-a lehet a nem kötelező órák száma, ami 5,625 óra. Tehát a tanulók heti órakerete összesen 22,5 óra + 5,625 óra = 28,125 óra. Ennek 25%-a 7,03 óra, 50%-a 14,06 óra. A segédanyag összeállításakor a 25%-os minimummal számoltunk, ami azt jelenti, hogy a jogszabályi előírásnak megfelelően az 5–6. évfolyamon minimum 7–7 órát kell hetente képesség- és készségfejlesztésre fordítani.
•
A Kt. 121. § (1) bekezdésének 34. pontja ad útmutatást a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás értelmezéséhez: „szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt: tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító, megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; a nem szakrendszerű oktatásban a Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik.”
•
A Kt. 17. §-ának (8) bekezdése határozza meg a nem szakrendszerű oktatásban való részvétel képesítési feltételeit: „Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógustovábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészülés keretében elsajátította a hat–tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegy–tizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.” A nem szakrendszerű oktatásra való áttérést segítő átmeneti szabályozások
•
A Kt. 133. § (1) bekezdése szerint: Az általános iskoláknak 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni a helyi tantervüket, és meg kell küldeni a fenntartónak jóváhagyás céljából. Ha csak ez a változtatás, nem kötelező szakértő igénybevétele. Az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást.
62
•
A Kt. 128. § (20) bekezdés alapján: Az átmeneti rendelkezések szerint a 2012/2013. tanítási év végéig az 5–6. évfolyamon, továbbá emelt szintű oktatás esetén az első–negyedik évfolyamon, a nem szakrendszerű oktatásban pedagógus-munkakört tölthet be az a tanár, aki 2004. szeptember 1-jéig, legalább öt év gyakorlatot szerzett 1–4. évfolyamon.
•
Kt. 128. § (19)–(20) bekezdés értelmében: A nem szakrendszerű oktatás a 2010/11-es tanévig megszervezhető úgy is, hogy a kötelező óraszám 20%-át érje el. Ugyanakkor kibővíthető a kötelező és nem kötelező óraszám időkeretének 50%-áig. Iskolánként, azon belül osztályonként is eltérő lehet a szabályozás.
A NAT-ban megjelenő kulcskompetenciák: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai–művészeti tudatosság és kifejezőképesség A NAT-ban megfogalmazott kiemelt fejlesztési feladatok:Énkép, önismeret • Hon- és népismeret • Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Gazdasági nevelés • Környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi és lelki egészség • Felkészülés a felnőttlét szerepeire
63
A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek és - képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei:
•
a hasznosítható tudás,
•
az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés,
•
az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása.
A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és - képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái:
• kooperatív tanulás, • projektmódszer, projekt alapú oktatás, • egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka, • differenciált, személyre szabott tanulásszervezés. Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel.
Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai AZ ALSÓ TAGOZAT ÓRASZÁMAI
TANTÁRGY
1.évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
8
8
8
7
4,5
4,5
4,5
4
és
-
-
-
-
a
1
1
1,5
2
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1
1,5
Magyar Matematika Ember társadalom Ember természetben Ének Vizuális kultúra
64
Informatika
-
-
-
1v
Életvitel
1
1
1
1
Testnevelés
2+1v
2+1v
2+1v
2+1v
Idegen nyelv
1v
1v
1v
2,5+0,5v
Egyéni
1
1
1
1
20+2v
20+2v
20+2v
22,5+2,5v
foglakoztatás (tervezhető) Összes
A táblázat jelmagyarázata:
E = egyéni foglalkoztatás a Közoktatási tv. alapján
V = választható órakeret
Megjegyzés: a NAT2 intervallumos órakeret-megállapításától való eltérés a kötelezően tervezhető órakeret beépítése miatt történt, a törvényi maximum betartása mellet.
A válaszható órakeretet nem minden évfolyamon használtuk ki, ugyanis 6 éve működő művészeti iskoláink átvették az évek alatt az 1998-ban még igénybevett művészeti választható órákat. Az aktuális problémák megoldására a nevelőtestület úgy döntött, hogy az így megmaradó óraszámot az egyéni bánásmód kiteljesítésére, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, versenyre való felkészítésre, az esélyegyenlőség megteremtésére, csoportbontásra használjuk fel.
A FELSŐ TAGOZAT ÓRASZÁMAI TANTÁRGY
5.
K
6.
K
7.
8.
Magyar
3+1
1
3+1
1
3,5+0,5Mm
3,5+0,5Mm
Matematika
3+1
1
3,5
1
3+1
3+1
1,5+0,5Hn
1
1,5+0,5Hn
1
2+1ET
2
1
1
1+0,5Eg
1
-
-
Ember és társadalom Ember a természetben Biológia
-
-
1,5
1+ 0,5 Eg
Fizika
-
-
1,5
1,5
65
Kémia
-
-
1,5
1,5
Földünk és
1
1
1,5
1,5
Ének
1+0,5Td
1+0,5Td
1
1
Rajz
1,5
1,5
1
0,5
0,5+0,5v
0,5Modul+0,5v
1+0,5v
1+1v
1
1
1
0,5
Testnevelés
2,5+0,5v
2,5+0,5v
2,5+0,5v
2,5+0,5v
Idegen nyelv
3
3
3
Osztályfőnöki
0,5+0,5v
0,5+0,5v
0,5+0,5v
Összes
22,5+1,5v
25+1,5v!
25+2v!
környezetünk
Informatika Életvitel
1F
3
1F
0,5+0,5v 5
22,5+1,5v
5
A táblázatban használt rövidítések: K : kompetencia fejlesztése 7-8.évf mat. egyéni órák terhére! Hn = hon-és népismeret Td = tánc és dráma
Mm = mozgókép-és médiaismeret Et = etika V = választható óra (u.a vonatkozik, mint az alsó tagozatra) E = egyéni órakeret ( u.a vonatkozik, mint az alsó tagozatra) Az órafelosztás heti bontásban a nem szakrendszerű oktatás megszervezéséhez a nevelőtestület határozata alapján: Magyar nyelv és irodalom:
2 óra
Matematika:
2 óra
Idegen nyelv:
1 óra
Természetismeret:
1 óra
Történelem:
1 óra
66
A PILINSZKY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÖSSZÓRAKERETE
Az órakeret tartalma Kötelező óraszám Nem kötelező óraszám Kt.52.§.(7) 124.§.(4) Egyéni foglalkoz-tatás Kt.52.§. (10) 6%-tól évente +1 % Egyéb Kt. melléklet III.rész II/ (7) összes
Az órakeret tartalma Kötelező óraszám Nem kötelező óraszám Kt.52.§.(7) 124.§.(4) Egyéni foglalkoz-tatás Kt.52.§. (10) 6%-tól évente +1 % Egyéb Kt. melléklet III.rész II/ (7) összes
1.a
1.b
2.a
2.b
3.a
3.b
4.a
4.b
20
20
20
20
20
20
22.5
22.5
2
2
2
2
2
2
2.25
2.25
1.2
1.2
1.2
1.2
1.2
1.2
1.35
1.35
1
1
1
1
1
1
1.12
1.12
24
24
24
24
26.99
26.99
26.99
26.99
5.a
5.b
6.a
6.b
7.a
7.b
8.a
8.b
22,5
22,5
22,5
22,5
25
25
25
25
összes óra (1-8.éfolyam) 355
5.62
5.62
5.62
5.62
7.5
7.5
7.5
7.5
68.98
1.35
1.35
1.35
1.35
1.5
1.5
1.5
1.5
21.3
1.12
1.12
1.12
1.12
1.25
1.25
1.25
1.25
17.72
33.75
33.75
33.75
33.75
38.49
38.49
38.49
38.49
492.92
Összes tanítási óra + 1% az egyéni órák emelkedése miatt /év Napközi 2 csoport Tanulószoba 1 csoport Egyéb :gyógytestnevelés 1 csoport (min 16 fő) Kt.52.§.(8)
Összesen :
493 óra 22.5x2= 45 óra 15x1= 15 óra 3 óra
556 óra
67
II. Az előírt tananyagok követelményei ( Lásd a mellékletben ) A magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, természetismeret matematika tantárgyak
III. Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásánál alapelv, hogy a tantervi anyagot az életkori sajátosságok figyelembe vételével dolgozzák fel, ugyanakkor még az érthetőség kedvéért sem tartalmazhatnak olyan egyszerűsítéseket, melyek meghamisítják a tényeket. A bőséges tankönyvkínálatból az alábbi szempontok figyelembe vételével választunk könyvet. a/ Tartalmi megfelelés: • A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere lefedi-e az adott tantárgy tantervi anyagát? • A tartalom mennyire korrekt szaktárgyi szempontból? (Nincsenek-e benne tárgyi tévedések, félreérthető, - értelmezhető tartalmi elemek?) • Mennyire igényes szemléleti anyagot tár a tanulók elé? • Figyelembe veszi-e a korosztály értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit? • Milyen tanítási stratégiát képvisel? (pl. közöl vagy teret ad a felfedezésnek? A feladatrendszer beszabályozó, vagy széleskörű tanulói tevékenységre, kreatív megoldásokra is lehetőséget ad? Vezeti a tanulót a tanulási folyamatban, vagy esetleges, ötletszerű támogatást ad? A készségfejlesztések mechanikus, sujkoló módját választja vagy azt összekapcsolja a képességfejlesztéssel?) • Felfedezhető-e valamilyen pedagógiai logika a tankönyv felépítésében (témák, feladatsorok építkezése?) • Milyen orientációjú a tartalom: ismeretcentrikus, vagy fejlesztésközpontú? A feladatok mennyire változatosak tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében? b/ Formai megfelelés: • Milyen a tankönyv nyelvi megformáltsága? (pl. milyen az utasítások megfogalmazása, a szövegek nyelvi igényessége, a szövegek rövidítésekor nem csorbul-e gondolati tartalom, az irodalmi érték?) Milyen a tankönyv esztétikája (ábrák, színek, méret, arányok) A tankönyvek és segédletek konkrét kiválasztása az igazgató és a munkaközösségvezető együttes kompetenciája. A kiválasztásnál figyelembe vesszük még a helyi tantervek által előírt segédanyagokat. A tankönyvek és segédletek kiválasztásánál az ár nem döntő tényező, de szigorúan ügyelünk az ár-érték megfelelő arányaira, s a tankönyvválasztást egyeztetjük a szülőkkel. Az ingyenes tankönyvhöz való jogosultságot a mindenkori Költségvetésben rögzített állami normatíván kívül könyvtári kölcsönzéssel biztosítjuk.
68
IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvétele 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.
2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.
3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: •
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
•
a szülő személyi igazolványát;
•
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);
•
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);
•
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;
•
szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: •
a tanuló anyakönyvi kivonatát;
•
a szülő személyi igazolványát;
•
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;
•
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.
5. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.
69
6. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.
7. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)
V. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 1. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet, a hatályos jogszabály figyelembevételével 4. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:
70
•
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
•
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;
•
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
•
magántanuló volt.
6. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.
VI. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése Példás a magatartása annak, aki: 1 – 3. osztályban 1, Az iskola házirendjét és a tanítói utasításokat betartja. 2, A felnőttekkel való kapcsolattartás illemszabályait ismeri és az esetek többségében alkalmazza (köszönés, megszólítás, kérés). 3, Társaihoz való viszonyában a legtöbb esetben betartja az együttélési normákat, illemszabályokat. 4, Alapvető erkölcsi normák szerint él (becsületesség, megbízhatóság, őszinteség, segítőkészség, kötelességtudat). 5, Vigyáz az iskola berendezési tárgyaira, saját taneszközeire, környezete tisztaságára. Szándékosan nem tesz kárt sem tárgyi, sem a természeti környezetben. 4-6. osztályban 1, Tanórán és iskolán kívüli alkalmakkor is (napközi, szakkör, ünnepély, klubdélután) az elfogadott normáknak megfelelően viselkedik. 2, Magatartását egyre inkább a tudatos fegyelem, az önfegyelem, a fokozódó felelősségtudat jellemzi. 3, Tárgyi, természeti környezetét nemcsak megóvja, hanem alakításában, szépítésében is részt vesz. 7-8. osztályban 1, Viselkedésére és külső megjelenésére egyaránt a kulturáltság jellemző (beszédmodor, hangnem, öltözködés, tisztaság). 2, Tanáraival és társaival szemben is udvarias, figyelmes. 3, Tanórán kívüli alkalmakkor is a tudatos, fegyelmezett magatartás jellemzi. 4, Képes önmaga és mások reális értékelésére, önálló véleményelkotásra. Ügyel a kritika és az önkritika helyes arányára. 5, Felelősen beleszól az osztály életébe, szerepet vállal a diák-önkormányzati tevékenységben. 6, Tárgyi, természeti környezetét nemcsak megóvja, hanem másokat is erre ösztönöz
Magatartás érdemjegy Kialakításakor szem előtt tartjuk a következő szempontokat:
71
Magatartás 1. Aktivitás, példamutatás 2. A közösségi célok érdekeinek figyelembevétele – munkában való részvétel 3. Hatása a közösségre 4. Törődés társaival 5. Házirend betartása 6. Viselkedés, hangnem
7. Fegyelmezettség
Példás (5) igen magas fokú Igen
élen jár Pozitív Gondos, segítőkész Betartja, arra ösztönöz Kifogástalan
Nagyfokú
Jó (4) közepes
Változó (3) gyenge
ellene nem vét
ingadozó
Rossz (2) negatív, vagy romboló szemben áll
aktívan részt vesz befolyást nem gyakorol segítőkész
közömbös
érdektelen
nem árt
negatív
ingadozó
betartja
részben tartja be udvariatlan, nyegle
közömbös, gátló sokat vét ellene durva, goromba
gyenge
elégtelen
kívánnivalót hagy maga után megfelelő
Példás a szorgalma annak a tanulónak aki 1-3. osztályban 1. Tevékenyen vesz részt a tanítási órákon. 2. Tanulási és munkaszokásai az adott osztályban elvárható színten kialakultak. 3. Törekszik a gondos, megbízható, egyre önállóbb munkavégzésre. 4. Házi feladatait rendszeresen és gondosan készíti el. 5. Felszerelése általában hiánytalan, az előírásoknak megfelelő. 6. Képességeinek megfelelően tanul, törekszik a tanultak kiegészítésére is (hozzáolvasás, gyűjtés). 4-6. osztályban 1. Rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanítási órákon és a felkészülés során egyaránt. 2. Kialakult benne az önellenőrzés igénye, illetve szükség szerint igényli a pedagógus segítségét. 3. Képességeihez, előző eredményeihez viszonyítva fejlődést mutat. Törekszik jobb eredmény elérésére. 4. Tanári ösztönzésre képes önművelődésre, a tanultak kiegészítésére. 5. A közösség érdekében megbízatásokat is vállal, s igyekszik azokat a lehető legjobban segíteni. 7-8. osztályban 1. Minden munkáját, megnyilvánulását alaposság, rendszeresség, fokozódó igényesség jellemzi. 2. Munkafegyelme példamutató. 3. Erőfeszítést tesz jobb eredmény elésére. 4. Tudatosan készül a továbbtanulásra. Szorgalom érdemjegy Kialakításakor szem előtt tartjuk a következő szempontokat:
72
Szorgalom 1. Tanulmányi munka 2. Munkavégzés
3. Általános tantárgyi munkavégzés Önálló munkavégzés 4. Többféle feladatot vállal-e?
Példás (5) Igényes
Jó (4) figyelmes
Változó (3) Ingadozó
Hanyag (2) hanyag
ktartó, pontos, megbízható Mindent elvégez
rendszeres
Rendszertelen
megbízhatatlan
öztönzésre dolgozik
Önállótlan
fladatait nem végzi el
Igen
keveset
Ritkán
nem
jó
Közepes
gyenge, vagy nincs
előfordul
Ritkán
egyáltalán nem
megfelelő
Gyenge
elégtelen
5. Munkamegosztás: igen jó - önellenőrzés - önálló munkavégzés 6. Tanórán kívüli információk igen sokszor, felhasználása rendszeresen 7. Fegyelmezettség Nagyfokú
VII. A tanulók dícséretének, jutalmazásának és elmarasztalásának elvei A tanulók jutalmazásának elvei A tanulmányi, magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét tanulmányi, sport, kulturális, diákmozgalmi tevékenységgel erősítő tanulókat jutalomban részesíthetjük. Tantárgyi elismerés: - a szaktanár szóbeli dícsérete, - a szaktanár írásbeli dícsérete, - több tantárgyból kiemelkedően teljesítő tanuló részére nevelőtestületi dícséret, - kimagasló eredmény esetén igazgatói dícséret és jutalomkönyv a tanév végén a tanulók, nevelők és a szülők közössége elött, - házi versenyek győzteseinek jutalmazása iskolai ünnepélyen, iskolagyűlésen a tanulók közössége és a nevelők előtt, - egész évben tartó házi sportbajnokságok, tanulmányi versenyek eredményeiről az iskolai faliújságokon és az iskolarádión keresztül folyamatosan tájékoztatjuk tanulóinkat, - tablót készítünk azon tanulók fényképével, akire büszkék vagyunk, - kiemelkedő eredményeket elért tanulókról, közösségekről a helyi (községi) újságban írást jelentetünk meg, - az egész évet átfogó – több évfolyamot érintő - komplex pontszerző versenyt megnyerő osztály szabad felhasználású jutalom napban részesül.
73
KI és MIT jutalmaz? MIT?
KI? Szaktanár
- a környezet rendjét, - szaktárgyi verseny, - vetélkedő, - énekkari munka, - szakköri munka, - tanórai munka,
Osztályfőnök
- hosszabb ideig tanusított példamutató magatartást, - szorgalmas, folyamatos, odaadó közösségi munkát, - rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezés), - az iskola hírnevét öregbítő keemelkedő tanulmányi munkát, - nyolc éven át tartó példamutató magatartást, kiemelkedő tanulmányi és sportmunkát (jó sportoló, jó tanuló cím).
Igazgató Nevelőtestület
A dícséret iskolában használatos módjai: szóbeli dícséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség elött, - iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás.......), - szaktárgyi órán, osztályközösség elött.
írásbeli dícséret formái: - osztályfőnöki dícséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - igazgatói dícséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), - oklevél, - kitüntetés, - alapítványi, fenntartói, országos szintü elismerések. jutalmazás formái lehetnek: - szóbeli dícséret, - írásbeli dícséret, - oklevél, kitüntetés, - jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, labdák, sportfelszerelések, kirándulás,táborozás, jutalomnap stb.) Speciális elvek Az általános elvekkel összhangban áll a tanulói magatartás és szorgalom értékelése, melynek fontos alapja a viselkedéskultúra normáinak elsajátítása.
A magatartás és a szorgalom minősítésénél figyelembe vesszük az alábbiakat: A tanulmányi munka tényezőit: - életkörülmények helyzetét, - képességek szintjét,
74
- önállóság szintjét, - kötelességtudat fokát, tempóját, - érdeklődési irányultságot. A viselkedéskultúra tényezőit: - szocializáltság fokát, - közösségi szerepvállalást, - kapcsolattartás képességét, - érzelmi élet gazdagságát, szegénységét, - közösségi normák, szabályokhoz való alkalmazkodás szintjét.
Kitüntetések, jutalmak, plakettek Az iskola jutalmazási rendszerében legmagasabb kitüntetésnek az iskola névadójával fémjelzett plakettet tartjuk, amit tanulóknak és nevelőknek egyaránt hosszan tartó, kimagasló szakmai munka jutalmául adunk. (tanulóknál 8. év végén a folyamatos tanulmányi eredményért, kitűnő példás magatartásért, nevelőknél 5 évi kitartóan magas színvonalon végzett szakmai munkáért, példamutató viselkedésért.) A kitűnő tanulók szülei év végén gratuláló és köszönő levelet kapnak. A plakettek átadására a tanévzáró ünnepélyen kerül sor. Az egy tanéven keresztül végzett kitűnő tanulmányi eredményért oklevél + jutalomkönyv jár az évzárón. Tanulmányi versenyeken, sport- és művészeti vetélkedőkön elért 1-3. helyezésért igazgatói dicséretet kapnak a tanulók. Házi versenyeken elért 1-3. helyezés oklevél + könyv jár. Műsoros szülői értekezletet a tanév alatt egyszer. Képzőművészeti, technikai bemutatók a gyerekek munkáiból. A büntetés alábbi formáit alkalmazzuk iskolánkban: - szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, egyszerű kioktatás, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, tiltakozás, fenyegetés), - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, - igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, - szigorú megrovás, - párhuzamos osztályba való áthelyezés, - áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), - tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!). Kényszerítő módszerek (felszólítás, követelés, parancs, büntetés) fokozatait szem elött tartva- de annak be nem tartása esetén: Szaktanári figyelmeztetés adható, ha a tanuló: - felszerelése hiányzik, - házi feladatát nem készíti el, nem pótol, - órai munkában nem vesz részt (zavarja társait). Osztályfőnöki figyelmeztető adható: - házirend megszegése, - verekedés, durvaság, - ellenőrző hiánya,
75
- késés, - igazolatlan hiányzás (következmény: rossz magatartás az adott hónapban), - nevelőivel, társaival, kirívóan tiszteletlen, nyegle, durván beszél. Büntetés (K.t. 76.§) Az iskolában adható büntetési formák: Azt a tanulót, aki: - tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti, vagy - a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Figyelembe kell venni: a tanuló életkori, személyiségi tulajdonságait, valamint a fegyelemsértés és a kötelességszegés súlyát és gyakoriságát. -
tantestületi figyelmeztetés, tantestületi intés, tantestületi megrovás
Kártérítés (K.t. 77.§(1),(2)) A tanuló által az iskolában jogellenesen okozott kárért (szándékosan vagy gondatlanságból okozott rongálás) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a tanulónak kell felelnie. A fegyelmi eljárásról, illetve kártérítési kötelezettség megállapításáról a szülőket kellő időben kell értesíteni. A kisebb, könnyen megállapítható értékű károkat (pl. ablaktörés) teljes értékben köteles megtéríteni a tanuló. A szándékos rongálás fegyelmi büntetést is von maga után.
VIII.A modulok értékelése, minősítése és annak beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A modulok iskolánkban a tantárgyakhoz kapcsolódnak. ( Lásd az iskolai órák táblázatban ) Értékelésük ugyanúgy történik, mint azé a tantárgyé, amelynek keretein belül tanítjuk. A tantárgyhoz kapcsolódóan is értékeljük. Tanév végén a bizonyítványban megjegyzésként feltüntetjük a tantárgy mellett.
IX. A tanulók fizikai állapotának mérése 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés
76
órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.
3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:
1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ
1.
2.
3.
4.
M
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
1.00
1.10
1.23
1.34
1.45
1.55
1.64
1.72
2
1.03
1.13
1.26
1.37
1.48
1.58
1.67
1.75
3
1.06
1.16
1.29
1.40
1.51
1.61
1.70
1.78
4
1.09
1.19
1.30
1.43
1.54
1.64
1.73
1.81
5
1.12
1.22
1.34
1.46
1.57
1.67
1.76
1.84
6
1.15
1.25
1.37
1.49
1.60
1.70
1.79
1.87
7
1.18
1.28
1.40
1.52
1.63
1.73
1.82
1.90
8
1.21
1.31
1.44
1.55
1.66
1.76
1.85
1.93
9
1.24
1.34
1.47
1.58
1.69
1.79
1.88
1.96
10
1.27
1.37
1.50
1.61
1.72
1.82
1.91
1.99
11
1.30
1.40
1.53
1.64
1.75
1.85
1.94
2.02
12
1.33
1.43
1.56
1.67
1.78
1.88
1.97
2.05
13
1.36
1.45
1.59
1.70
1.81
1.91
2.00
2.08
77
14
1.39
1.48
1.62
1.73
1.84
1.94
2.03
2.11
15
1.42
1.52
1.65
1.76
1.87
1.97
2.06
2.14
16
1.45
1.56
1.68
1.79
1.90
2.00
2.09
2.17
17
1.48
1.58
1.72
1.82
1.93
2.03
2.12
2.20
18
1.51
1.62
1.76
1.85
1.97
2.07
2.16
2.24
19
1.54
1.66
1.80
1.89
2.01
2.11
2.20
2.28
20
1.57
1.70
1.84
1.94
2.05
2.15
2.24
2.32
21
1.61
1.74
1.87
1.98
2.09
2.19
2.28
2.36
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén)
PONTSZÁ
1.
2.
3.
4.
M
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
1
0.97
1.08
1.17
1.24
1.31
1.38
1.43
1.47
2
1.00
1.11
1.20
1.27
1.34
1.41
1.45
1.50
3
1.03
1.14
1.23
1.30
1.37
1.44
1.48
1.53
4
1.06
1.17
1.26
1.34
1.40
1.47
1.51
1.56
5
1.09
1.20
1.29
1.38
1.43
1.50
1.54
1.59
6
1.12
1.23
1.32
1.41
1.45
1.53
1.57
1.62
7
1.15
1.26
1.35
1.44
1.48
1.56
1.60
1.65
8
1.19
1.29
1.38
1.47
1.51
1.59
1.63
1.68
9
1.22
1.32
1.41
1.50
1.54
1.62
1.66
1.71
10
1.25
1.35
1.44
1.53
1.57
1.65
1.69
1.74
11
1.29
1.38
1.48
1.56
1.60
1.68
1.72
1.77
12
1.32
1.41
1.50
1.59
1.63
1.71
1.74
1.80
13
1.35
1.44
1.53
1.62
1.66
1.74
1.77
1.84
14
1.39
1.48
1.57
1.65
1.69
1.77
1.80
1.87
15
1.41
1.50
1.60
1.68
1.72
1.80
1.83
1.90
16
1.44
1.53
1.64
1.71
1.76
1.84
1.87
1.94
17
1.47
1.57
1.67
1.74
1.80
1.87
1.91
1.98
18
1.50
1.60
1.70
1.77
1.84
1.90
1.95
2.02
19
1.54
1.64
1.74
1.80
1.88
1.94
1.99
2.05
78
2.
20
1.57
1.68
1.78
1.84
1.92
1.98
2.03
2.08
21
1.61
1.72
1.81
1.88
1.96
2.02
2.07
2.11
feladat:
HASONFEKVÉSBŐL
TÖRZSEMELÉS
ÉS
LEENGEDÉS
FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8.
M
Évfolyam
1
20 22 24 26 28 30 32 34
2
24 26 28 30 32 34 36 38
3
28 30 32 34 36 38 40 42
4
32 34 36 38 40 42 44 46
5
36 38 40 42 44 46 48 50
6
40 42 44 46 48 50 52 54
7
44 46 48 50 52 54 56 58
8
48 50 52 54 56 58 60 62
9
52 54 56 58 60 62 64 66
10
56 58 60 62 64 66 68 70
11
60 62 64 66 68 70 72 74
12
64 66 68 70 72 74 76 78
13
68 70 72 74 76 78 80 82
79
14
72 74 76 78 80 82 84 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2.
3.
feladat:
3. 4. 5. 6. 7. 8.
M
Évfolyam
1
16 19 22 25 28 29 30 32
2
20 23 24 29 32 33 34 36
3
24 27 28 33 36 37 38 40
4
28 31 32 37 40 41 42 44
5
32 35 36 41 44 45 46 48
6
36 39 40 45 48 49 50 52
7
40 43 44 49 52 53 54 56
8
44 47 48 53 56 57 58 60
9
48 51 51 57 60 61 62 64
10
52 55 56 61 64 65 66 68
11
56 59 60 65 68 69 70 72
12
60 63 64 69 72 73 74 76
13
64 67 68 73 76 77 78 80
14
68 71 74 77 80 82 83 84
HANYATTFEKVÉSBŐL
FELÜLÉS
TÉRDÉRINTÉSSEL
FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3.
80
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
M 1
25 28 31 34 36
38
40
42
2
30 33 36 39 41
43
45
47
3
35 38 41 44 46
48
50
52
4
40 43 46 49 51
53
55
57
5
45 48 51 54 56
58
60
62
6
50 53 56 59 61
63
65
67
7
55 58 61 64 66
68
70
72
8
60 63 66 69 71
73
75
78
9
65 68 71 74 76
78
80
82
10
70 73 76 79 81
83
85
87
11
75 78 81 84 86
88
90
92
12
80 83 86 89 91
93
95
97
13
85 88 91 94 96
98
100 102
14
90 93 96 98 100 102 104 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2. 3. 4. 5. 6.
7.
8.
1
20 23 26 29 32 34 36
38
2
25 28 31 34 36 38 40
42
3
30 33 36 39 41 43 45
47
4
35 38 41 44 46 48 50
52
5
40 43 46 49 51 53 55
57
6
45 48 51 54 56 58 60
62
7
50 53 56 59 61 63 65
67
8
55 58 61 64 66 68 70
72
9
60 63 66 69 71 73 75
77
10
65 68 71 74 76 78 80
82
M
Évfolyam
81
11
70 73 76 79 81 83 85
87
12
75 78 81 84 86 88 90
92
13
80 83 86 89 91 93 95
97
14
85 88 91 94 96 98 100 102
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8.
M
Évfolyam
1
5
7
9
2
7
9
11 13 15 17 19 21
3
9
11 13 15 17 19 21 23
4
11 13 15 17 19 21 23 25
5
13 15 17 19 21 23 25 27
6
15 17 19 21 23 25 27 29
7
17 19 21 23 25 27 29 31
8
19 21 23 25 27 29 31 33
9
21 23 25 27 29 31 33 35
10
23 25 27 29 31 33 35 37
82
11 13 15 17 19
11
25 27 29 31 33 35 37 39
12
26 28 30 32 34 36 38 40
13
27 29 31 33 35 37 39 41
14
28 30 32 34 36 38 40 42
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁ 1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8.
M
Évfolyam
1
1
1
2
2
3
4
5
6
2
1
2
2
3
4
5
6
7
3
2
2
3
4
5
6
7
8
4
2
3
4
5
6
7
8
9
5
3
4
5
6
7
8
9
10
6
4
5
6
7
8
9
10 11
7
5
6
7
8
9
10 11 12
8
6
7
8
9
10 11 12 13
9
7
8
9
10 11 12 13 14
10
8
9
10 11 12 13 14 15
11
9
10 11 12 13 14 15 16
12
10 11 12 13 14 15 16 17
13
11 12 13 14 15 16 17 18
14
12 13 14 15 16 17 18 19
1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
Elért összes pontszám
Minősítés
0 – 11
igen gyenge
12 – 22
gyenge
23 – 33
elfogadható
34 – 43
közepes
43 – 52
jó
53 – 63
kiváló
83
Az iskolában 3-8. évfolyamon Cooper-tesztet végeztetünk a gyerekekkel.
MELLÉKLETEK
84
