SZEGED MJ. VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA /IVS/
2008
Kivonatos ismertetés Előzetes dokumentáció 2008. március
2
SZEGED MJ. VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA I. V. S. 2 0 0 8 TARTALOMJEGYZÉK
Előszó
2.
3.
4.
5.
6.
1.
A város szerepének meghatározása a településhálózatban A város létrejötte és fejlődésének rövid történeti áttekintése A város szerepe a szűkebb és a tágabb térségben A vonzáskörzet bemutatása (a Kistérség települései, Csongrád megye, a Dél-alföldi régió) 1.4. A változások dinamikája Szegeden (1990 – 2001 – 2006) Népesség, munkanélküliség, iskolázottság) A város egészére vonatkozó helyzetértékelés 2.1. A város gazdasága 2.2. A város társadalma 2.3. Környezet (épített és természeti; környezeti állapot) 2.4. Közszolgáltatások (közművek, árvízvédelem, közlekedés, hulladékgazdálkodás) Városrészek területi megközelítésű elemzése 3.1. Városrészek azonosítása 1. Belváros 2. Alsóváros 3. Móraváros 4. Rókus és a lakótelepek 5. Felsőváros és a lakótelepek 6. Újszeged – Szőreg kertváros 7. Déli kertváros és Gyála 8. Északi kertváros és Tápé 9. Iparváros és Kiskundorozsma 10. A Tisza és a Maros hullámtere 3.2. Városrészek ellátottságának elemzése (1-9 városrész rövid története, statisztikai adatok és térképmellékletek) SWOT – analízis a városrészekre, városrészek funkcióellátottságának vizsgálata Stratégiai fejezet 4.1. A város hosszú távú jövőképe Demográfia, a gazdasági potenciál várható bővülése, válságtérségek kijelölése 4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás. 4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 4.4. Antiszegregációs terv A 2008 – 2013 évek során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése 5.1. Középtávú fejlesztési célok városrészenként a problémákból levezetve. 5.2. Városrehabilitációs akcióterületek kijelölése 5.3. A városrehabilitációs célok felsorolása városrészenként 5.4. A megvalósítandó fejlesztések sorrendje A stratégia megvalósíthatósága 6.1. Településközi koordináció mechanizmusai 6.2. A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek 6.3. Ingatlangazdálkodási terv 6.4. Monitoring 6.5. A városfejlesztés szervezeti háttere 1.1. 1.2. 1.3.
3
SZEGED MJ. VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA /IVS/ ELŐSZÓ: A 2007-13 közötti időszakban a régiók önálló operatív programok keretében valósíthatják meg a város-rehabilitációs céljaikat. Az akciók célja alapvetően kétféle lehet: egyrészt szociális típusú rehabilitácó a szegregációs problémák kezelésére; a leromlott, vagy leromlással fenyegetett városrészek feljavítása, másrészt a városok, régióközpontok regionális gazdasági szerepének erősítése, vagy a központtal nem rendelkező városrészekben alközpontok kialakítása. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) „Kézikönyv”-et adott ki a városrehabilitációs programok egységes kidolgozásához. Az abban rögzített metodika szerint a városrehabilitáció fenti két típusát az integrált városfejlesztési stratégiára alapozva lehet megvalósítani. Az IVS-nek a város jövőképével, a városhálózatban elfoglalt szerepével, a városban és az egyes városrészekben meglévő problémákkal koherens beavatkozásokat kell tartalmaznia – ettől lesz „integrált”. Az akcióterületek kijelölésénél fontos szempont a koncentráció elvének alkalmazása: azaz több résztvevő, több beavatkozás együttes alkalmazása a térségben garantáltan nagyobb eredménnyel jár. Az IVS fejlesztési és területi szemléletű, 7-8 évet átölelő dokumentum, amely összeköti – a megvalósítás irányába tereli – a Városfejlesztési Koncepcióban rögzített jövőképet és tartalommal tölti ki a Településszerkezeti és a Szabályozási tervet. Szeged Városfejlesztési Koncepciója egyeztetés alatt áll, várhatóan 2008 első félévében testületi jóváhagyásra kerül. A Településszerkezeti és a Szabályozási tervet a Közgyűlés 1999-ben hagyta jóvá, de az évenkénti karbantartással lényegében „naprakész”. Az IVS 4. stratégiai fejezete a város egészére és az egyes városrészekre vonatkozó célokat is „ütközteti” a két dokumentummal: ahol szükséges, javaslatot tesz azok módosítására. Az IVS 4.-5.-6. fejezete, a fejlesztési célok megfogalmazása a jövő szempontjából nagyon fontos, de legalább ilyen jelentőségű az 1.-2.-3. fejezet, a helyzetértékelés, mivel minden további fejlesztést ehhez a kiinduló állapothoz kell mérni. Az IVS összeállításához a Városfejlesztési Koncepció mellett felhasználtuk a VFK alátámasztó, megalapozó, előkészítő, elemző anyagait is. Az IVS kidolgozására szűk két hónap állt rendelkezésre, nem készülhetett volna el az alábbi hatóságok, cégek soron kívüli adatszolgáltatása nélkül: KSH Regionális Igazgatóság Csongrád Megyei Kirendeltsége, Szegedi Víziközmű Üzemeltető KHT., Szegedi Közlekedési Kft., Környezetgazdálkodási KHT, Tisza Volán ZRt., ATIKÖVIZIG, Szegedi IKV ZRt., Szegedi Hőszolgáltató Kft., DÉGÁZ – ÉGÁZ ZRt., DÉMÁSZ ZRt.
4 KIVONATOS ISMERTETÉS 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN
A fejezet tartalma 1.1. A város létrejötte és fejlődésének rövid történeti áttekintése 1.2. A város szerepe a szűkebb és a tágabb térségben 1.3. A vonzáskörzet bemutatása •
A Kistérség
o A Szegedi Kistérség népességének változása 1960 – 2001 között o A 14 település rövid jellemzése o Statisztikai adatok (2001) Terület, népesség, népsűrűség Foglakozás összesen, férfiak, nők, helyben dolgozók, eljárók, népgazdasági ágak szerint, Háztartások, családösszetétel Lakások Külterületi lakások Külterületi népesség •
Csongrád megye
•
A Dél-alföldi Régió
1.4. A változások dinamikája Szegeden (1990 – 2001 – 2006) •
Népesség
•
Foglalkoztatottság
•
Képzettség
5 1.3. A vonzáskörzet bemutatása A szegedi Kistérség Csongrád megyében helyezkedik el és Szeged települési környezetét foglalja magában. A kistérség térbeli elhelyezkedéséből következően a földrajzi adottságok két, egymástól eltérő egységet képeznek. A kistérség nyugati részét képező hét község (Üllés, Bordány, Zsombó, Domaszék, Röszke, Szatymaz, Forráskút) a Duna-Tisza közi Homokhátság része, míg a másik hat község és egy város (Algyő, Deszk, Dóc, Sándorfalva város, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza) a Tisza- és a Maros folyók mentén, illetve Szeged város közvetlen szomszédságában helyezkednek el, és természeti adottságuk is alapvetően más, mint a kistérség nyugati feléé. A térség egészének földrajzi helyzete már jelenleg is, de a közeli jövőt tekintve különösen kedvezőnek minősíthető. A közelében három országhatár találkozási pontja van. A 2005-ben elkészült M5-ös autópálya, az M43-as tranzitút érinti, illetve áthalad rajta. A tervezett tiszai vasúti híd Románia felé nyit új lehetőséget. Szeged város régióközponti szerepköre, illetve nemzetközi kapuvárossá, logisztikai központtá fejleszthető funkciórendszere, valamint egy cross-border típusú eurorégióban betöltendő központ lehetősége a térség számára is új funkciókat ad. A szegedi kistérség nem homogén a környezeti adottságokat, a földrajzi helyzetet, a gazdasági, társadalmi viszonyokat illetően. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem képes területfejlesztési egységként funkcionálni. A fejlesztés alapvető koncepcionális eleme az a körülmény, hogy ez a kistérség a „város és vidéke” tipikus megjelenési formája, ami egyrészt kölcsönös egymásra utaltságot jelent, másrészt éppen a város perspektívája révén dinamizmust és új funkciók kialakulásának lehetőségét biztosítja. Alapvető koncepcionális elem az is, hogy a kistérség fejlettségi szintje, bár meghaladja mind a Csongrád megyei, mind a Dél-alföldi falusi átlagot, mégsem megfelelő színvonalú. Ezért egy sajátos fejlesztési kényszer áll elő: csaknem egyszerre kell fejleszteni az alapinfrastruktúra kiépítettségét és a gazdasági tevékenységet. A harmadik koncepcionális alapelem az a tény, hogy a kistérség speciális természeti és települési adottságokkal rendelkezik és a mezőgazdasági termékek között több hungarikum található. Szegedi Kistérség népessége Népesség Állandó / jelen lévő Algyő Bordány Deszk Dóc Domaszék Forráskút Kübekháza Röszke Sándorfalva Szatymaz Tiszasziget Újszentiván Üllés Zsombó Szegedi Kistérség összesen Szeged ÖSSZESEN
1960
1970
1980
1990
2001
5.648 2.908 2.890 1.320 3.955 2.441 1.809 4.186 5.815 3.944 1.582 1.200 3.329 2.114 43.141
5.408 2.791 2.878 1.090 3.574 2.425 1.677 3.742 5.921 4.079 1.588 1.292 3.358 2.010 41.833
5.753 2.821 2.806 928 3.320 2.358 1.658 3.517 6.428 3.781 1.672 1.360 3.454 2.076 41.932
5.244 2.812 2.751 831 3.154 2.211 1.476 3.022 6.973 3.488 1.537 1.360 3.270 2.235 40.356
5.235 3.135 3.241 823 4.137 2.292 1.538 3.176 7.805 4.249 1.707 1.572 3.188 3.244 45.342
117.515 160.656
140.235 182.068
156.793 198.725
163.350 203.714
156.443 201.785
6 A Dél-alföldi Régió
Népesség Állandó / jelen lévő Csongrád megye
1960
1970
1980
1990
2001
434.046
441.399
450.829
434.143
418.574
Bács-Kiskun megye
589.744
577.191
571.386
551.886
541.430
Békés megye
467.861
446.405
445.610
419.500
399.302
Dél-alföldi Régió
1.491.651
1.464.995
1.467.825
1.405.529
1.359.306
Magyarország
9.961.044
10.322.099 10.701.063 10.381.959 10.078.138
Szegedi Kistérség
160.656
182.068
198.725
203.714
201.785
Szeged
117.515
140.235
156.793
163.350
156.443
A Dél-alföldi régió gazdasági-földrajzi szempontból egységes tájon – az Alföldön – de annak csupán a déli részére kiterjedően jött létre a három megye területéből, lényegében adminisztratív módon.
7 1.4.
A változások dinamikája Szegeden
Népesség, foglalkoztatottság, képzettség 1990 a/ A város területe (km²)
2001
2006
357
281
281
Állandó népesség száma, az év elején
168 594
156 443
163 155
Lakónépesség, az év elején
175 301
168 273
163 259
0 – 14 évesek száma
34 780
25 017
23 162
15 – 59 évesek száma
109 457
111 897
106 451
31 064
31 359
33 646
Öregségi index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában)
63,9
93,6
105,2
Belföldi vándorlási egyenleg
1 038
-1 379
1 218
Munkanélküliek száma és aránya az aktív korúakon belül Eltartottak száma és aránya az aktív korúakon belül
1 531 fő
6 259 fő
6 465 b/ fő
1,3% 53 510 fő
5,2% 49 402 fő
5,6% 45 256 b/ fő
45,2% 76 994fő
41,2% 63 693fő
39,1% 63 828 b/ fő
65,1% 22 641
53,1% 28 524
55,1% 28 944b/
32,9%
41,1%
41,0%
118 781fő
133 729fő
132 100 b/fő
84,5% 16 949fő
93,3% 23 278fő
94,2% 24 368 b/fő
15,3%
20,7%
21,7%
60 évnél idősebbek száma
Foglalkoztatottak száma és aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatott nélküli háztartások száma és aránya A 15 éves és idősebb népességből legalább az ált. iskola 8. évfolyamát elvégezte Felsőfokú végzettségűek száma, aránya a 25 év feletti népességből
a/ Az 1990-es adatok Algyővel együtt. b/ 2005. évi mikrocenzus adat. (számított adat) Megjegyzés: aktív korú = 15-64 évesek
8 2.
A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS
A fejezet tartalomjegyzéke 2.1.
A város gazdasága Gazdaság statisztikai adatokkal
• 2.2.
A város társadalma Társadalom statisztikai adatokkal
• 2.3.
Környezet
2.3.1. Épített környezet 2.3.2. Természeti környezet Környezet statisztikai adatokkal
•
2.3.3. Környezeti állapot
2.4.
•
Zajvédelem
•
Vízvédelem
•
Levegővédelem
Közszolgáltatások
2.4.1. Közművek • • • • • • • • •
Vízellátás Vízelevezetés Árvízvédelem Gázellátás Elektromos energia ellátás Távbeszélő ellátás Kábel TV Mikrohullámú összeköttetés Elektronikus kommunikáció
2.4.2. Közlekedés • • • •
Közúti közlekedés Vasúti közlekedés Vízi közlekedés Légi közlekedés
2.4.3. Hulladékgazdálkodás
9 2.
A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS
2.1. Gazdaság 2001
2005
Működő vállalkozások száma összesen
13 684
14 911 a/
Iparban
1 252
1 076 a/
Építőiparban
994
1 293 a/
Mezőgazdaságban
284
231 a/
3 602
3 164 a/
530
504 a/
Egyéb szolgáltatatásban
7 022
8 643 a/
Kiskereskedelmi üzletek száma összesen (gyógyszertárak nélkül)
3 109
3 323
Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma
1 211
1 140
Vendéglátó ipari egységek száma
787
911
Kereskedelmi szálláshelyek száma
36
45
5 282
6 359
Vendégéjszakák száma
221 476
281 793
K + F ráfordítás (mFt)
6 414,7
10 472,6
165
190
3 797
3 652
25
46
Számadatok (db)
Kereskedelem, javításban Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban
Kereskedelmi szálláshelyek, szállásférőhely száma
Kutatóhelyek száma K + F létszám (tényleges) K + F tevékenységet folytató vállalkozások száma
10 2.2.
Társadalom 1990 a/
2001
2005
357
281
281
Állandó népesség száma, az év elején
168 594
156 443
163 155
Lakónépesség, az év elején
175 301
168 273
163 259
0 – 14 évesek száma
34 780
25 017
23 162
15 – 59 évesek száma
109 457
111 897
106 451
60 évnél idősebbek száma
31 064
31 359
33 646
Öregedési index (a 65 éves és idősebb népesség a 0-14 éves népesség %-ában)
63,9
93,6
105,2
Belföldi vándorlási egyenleg
1 038
-1 379
1 218
1 531 fő
6 259 fő
6 465 b/ fő
1,3 % 53 510 fő
5,2 % 49 402 fő
5,6 % 45 256 b/ fő
45,2 % 76 994 fő
41,2 % 63 693 fő
39,1 % 63 828 b/ fő
65,1 % 22 641 fő
53,1 % 28 524 fő
55,1 % 28 944 fő
32,9 %
41,1 %
41,0 %
118 781 fő
133 729 fő
132 100 b/ fő
84,5 %
93,3 %
94,2 %
16 949 fő
23 278 fő
24 368 b/ fő
15,3 %
20,7 %
21,7 %
A város területe (km²)
Munkanélküliek száma és aránya az aktív korúakon belül Eltartottak száma és aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak száma és aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatott nélküli háztartások száma és aránya A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezte Felsőfokú végzettségűek száma és aránya a 25 év feletti népességből
a/ Az 1990-es adatok Algyővel együtt b/ 2005. évi mikrocenzus adat. (számított adat) Megjegyzés: aktív korú = 15-64 évesek
11 2.3. Környezet a/ Az 1990-es adatok Algyővel együtt b/ 2005.évi mikrocenzus adat. (számított adat) c/ A lakott lakások adatának bontása 2006 év végi lakásállomány: 74 278 1990 a/
2001
2005 b/
Lakásállomány összesen (db), az év elején
67 954
70 787
73 234
Lakott lakás összesen (db)
64 734
64 450
68 589
Összkomfortos lakások aránya (%)
54,5
61,9
65,5 c/
Komfortos lakások aránya (%)
29,9
30,1
26,3 c/
4,6
2,7
5,7 c/
11,0
5,3
2,5 c/
Egyszobás lakások aránya (%)
12,6
10,1
8,8 c/
1945 előtt épült lakások aránya (%)
23,9
18,6
13,3
52 348 db
48 069 db
47 687 db
77,0 %
67,9 %
65,1 %
n.a.
1,0
n.a.
Félkomfortos lakások aránya (%) Komfort nélküli lakások aránya (%) /szükséglakások is/
1980 előtt épült lakások száma és aránya Vályog falazatú szilárd alap nélküli lakások aránya (%) Paneles technológiával épült lakások Egyéb nagyüzemi technológiával épült lakások 2000 óta felújított – hőszigetelt – paneles lakások Önkormányzati tulajdonú lakások aránya (%) és száma
25 552 db n.a.
n.a. 36,1 % 947 db
n.a.
n.a. 1,3 %
nem releváns
nem releváns
148 db épület
24,72 16 795 db (1992. XII. 31.)
7,66 5 424 db (2001. XII. 31.)
6,98 5 111 db (2006. XII. 31.)
12 Infrastruktúra Gázellátásban részesülő lakások aránya (%)
95,2
97,2
98,2
Önkormányzati kezelésű belterületi utak hossza (Km)
411
464
468
Ebből pormentes burkolatú utak aránya (%)
61
76
78
Burkolat nélküli utak aránya (%)
39
24
22
Állami kezelésű úthálózat hossza a belterületeken (Km)
1994-es adat 50,18
47,05
47,2
n.a.
n.a
166 db
n.a
259 db
331 db
n.a
n.a
n.a
n.a
19 db
45 db
Épített és természeti környezet Műemlékek száma (db) Helyi védelemben részesült épületek, köztéri alkotások száma (db) Védett természeti terület nagysága (ha) /Nemzeti Park/ Helyi védelemben részesült természeti értékek száma (db)
13 2.4. Közszolgáltatások a/ Az 1990-es adatok Algyővel együtt. b/ 2005. évi adat. 1990a/
2001
2005
A közüzemi ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya (%)
94,7
97,4
98,9
A szennyvizes csatorna hálózatba bekötött lakások aránya (%)
73,1
80,4
98,2
Közműolló: szennyvizes csatorna / vízvezeték használat aránya (%)
40,6
54,9
85,5
Zöldterületek mértéke a belterületen (ha)
n.a
n.a
297,18
Óvodások száma (fő)
6 732
5 696
5 415
Óvodai férőhelyek száma (db)
6 910
6 071
5 582
Általános iskolások száma (fő)
18 696
14 956
13 104
Általános iskolások száma a nappali oktatásban (fő)
18 393
14 923
13 020
Középiskolai tanulók száma (fő)
11 324
14 144
15 968
Nappali tagozatos egyetemi és főiskolai szintű képzésben résztvevők száma (fő)
7 688
14 870
18 182
Rendszeres szociális segélyben részesültek átlagos száma (fő)
n.a.
793
1 210 b/
Idősek nappali intézményeinek kihasználtsága (%)
n.a.
139,2
98,4
Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kihasználtsága (%)
n.a.
100,1
97,3
Rendszeres szemétszállításba bevont lakások száma és aránya
58 327 db 85,8 %
70 175 db 99,1 %
72 839 db 98,1 %
A tömegközlekedést igénybe vevők száma (fő)
n.a.
112.881.672 fő éves adat
124.254.804 fő éves adat
Ebből autóbuszon utazók száma (fő)
86.813.000 fő éves adat
82.570.000 fő éves adat
89.196.000 fő éves adat
Villamoson utazók száma (fő)
n.a.
15.211.959 fő éves adat
15.578.940 fő éves adat
Trolibuszon utazók száma (fő)
n.a.
15.099.713 fő éves adat
19.479.864 fő éves adat
14
15
3.
VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE
A fejezet tartalma 3.1. Városrészek azonosítása •
Szöveges felsorolás 1-10
•
Térképi ábrázolás a városrészek további tagolásával
3.2. Városrészek ellátottságának elemzése (az alcímek valamennyi városrésznél ismétlődnek) 3.2.1. A városrész rövid története 3.2.2. A városrész gazdasága 3.2.3. A városrész társadalma 3.2.4. Környezet (épített és természeti, lakásállomány, kommunális ellátottság) 3.2.5. A városrész funkcióellátottság (táblázatok és térképek) a) Gazdasági funkciók b) Közlekedési, távközlési funkciók c) Közösségi funkciók d) Igazgatási funkciók e) Humán szolgáltatási funkciók 3.2.6. SWOT – analízis 1.
erősségek, helyi- helyzeti energiák
2.
gyengeségek
3.
lehetőségek
4.
kockázatok (veszélyek)
16
3.1.
VÁROSRÉSZEK AZONOSÍTÁSA 1.
Belváros (Bécsi krt. – Moszkvai krt. – Londoni krt. – Rigó u. – Boross J. u. – Kossuth L. sgt. – Párizsi krt. – Berlini krt.- Brüsszeli krt. – Római krt. – Bertalan híd – Felső kikötő sor – Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása a tervezett Déli hídra – Tisza – Máglya sor – Bem u. – Boldogasszony sgt.)
2.
Alsóváros (Bécsi krt. –Boldogasszony sgt. – Bem u. – Máglya sor – Boszorkány sziget – Téli kikötő – Körtöltés – Szabadkai út – Petőfi S. sgt.)
3.
Móraváros (Moszkvai krt. – Petőfi S. sgt. - Szabadkai út – Körtöltés – Kálvária sgt. – Vásárhelyi P. u – Kossuth L. sgt. – Boross J. u. – Rigó u. – Londoni krt.)
4.
Rókus és a lakótelepek (Izabella híd - Körtöltés – Homonnai u. – Ungvári u. – Késmárki u. – Makkosházi krt. – József A. sgt. – Brüsszeli krt. – Berlini krt. – Párizsi krt. – Kossuth L. sgt.)
5.
Felsőváros és a lakótelepek (József A. sgt. – Makkosházi krt. – Késmárki u. – Ungvári u. – Körtöltés – Felső Tisza part – Római krt.)
6.
Újszeged – Szőreg kertváros (Közép fasor – Szőregi út – Temesvári krt. folytatása – Alsókikötő sor – Lövölde u. – Kamaratöltés – Szőreg belterületi határa – Újszeged belterületi határa – Felsőkikötő sor)
7.
Déli kertváros (Tisza folyó – Szeged-Budapest-Szabadka vasútvonal – Közigazgatási (belterületi) határ)
8.
Északi kertváros és Tápé (Tisza folyó – Körtöltés – Szeged-Békéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ)
9.
Nyugati Iparváros – Kiskundorozsma-Subasa – Sziksós - Béketelep (SzegedSzabadka vasútvonal – Bajai út – Vásárhelyi P. u. – Kossuth L. sgt. – SzegedBékéscsaba vasútvonal - Közigazgatási (belterületi) határ)
10.
A Tisza és a Maros hullámtere Az árvízvédelmi fővonalakon – töltéseken – belüli terület
17
18
3.2.6. SWOT – ANALÍZIS A VÁROSRÉSZEKRE 1. Belváros Erősségek
Gyengeségek
(Helyi, helyzeti energiák) Áttekinthető, jól tagolt, rendezett szerkezet (gyűrűs-sugaras főúthálózat). Kiváló közlekedési kapcsolat a többi városrésszel.
A sugaras úthálózatból következően itt koncentrálódik a gépjárműforgalom (túlterhelt csomópontok, parkolási gondok).
A városközpontot átszelő Tisza folyó és az Erzsébet liget pótolhatatlan természeti adottság.
A szűk kapacitású Belvárosi híd megnehezíti a gyalogos-kerékpáros közlekedést a Belváros két része között.
A Tisza mentén D-i irányba a városközpont bővítésére barnamezős területek állnak rendelkezésre.
A Belvárosban koncentrálódó intézmények miatt egyre nagyobb a gépjárműforgalom-ból adódó környezetszennyezés, (zaj, levegő), súlyos parkolási gondok jelentkeznek. Hiányzik a Nagykörút D-i összekötése.
A folyamatosan újuló, patinás, számos műemléket és helyi védettségű épületet tartalmazó Belváros mind idegenforgalmi, mind a lakosság identitás-tudata szempontjából kiváló adottság. Az Egyetemi városrész és a tudás-alapú ipar – Biopolisz – fejlesztésére kiváló városszerkezeti adottságú területek találhatók az Egyetemi városrész szomszédságában (Tisza teher p.u.) Az újszegedi gyógyfürdőkomplexum része a városközpontnak.
A sport- és rekreációs létesítmények döntő többsége a Belvárosban található.
A városközpont lakótömbjeinek nagyobb hányada még teljes revitalizációra szorul. Különösen elmaradott a közterületek és a folyópartok állapota (Mars tér, Múzeum tér, Belvárosi Tiszapart). Fejlesztésre alkalmas területekkel mind az Önkormányzat, mind az Egyetem csak igen korlátozott mértékben rendelkezik. A gyógy-fürdő turizmusban rejlő lehetőségek kihasználatlanok.
Nem működik a városban magasabb kategóriájú (5 csillagos) szálloda.
19
Lehetőségek A közterületek rehabilitációja az identitás-tudat növelése mellett a turizmusfejlesztést és a központi szerepkör erősítést is szolgálja. A városközpont nagyobb részének mentesítése a gépjárműforgalomtól mind az idegenforgalmat, mind az ott élők életminőségét alapvetően javítaná. A városközpont közelében épülő, parkolóházak egyszerre biztosítanák a megközelítést és a környezeti ártalmak mérsékelését.
Kockázatok A partfal-rehabilitáció elmaradása potenciális árvízveszéllyel jár. A D-i Tiszahíd halasztott megvalósulása katasztrófa-közeli közlekedési helyzetet teremt a Belvárosban. Nagyobb befogadó képességű parkolók létesítésének elmaradása megakadályozhatja a közterületek rehabilitációját, a Városközpont gépkocsi-mentesítését.
A városközpontban elhelyezkedő ugyanakkor közvetlen természeti környezethez kapcsolódó gyógy- és élményfürdő együttes fejlesztése erősíti a központi szerepkört és jelentősen növelheti az idegenforgalmat.
A szomszédos városokban már üzemelő, nagy fejlesztés előtt álló gyógy- és látványfürdők (Mórahalom, Algyő, Hódmezővásárhely, Makó) alacsonyabb áraikkal a szegedi fürdő gazdaságos üzemeltetését megakadályozhatják.
A városközpontba integrálódva fejlődő „tudásközpont” – „latin negyed” és Biopolis egymás erősségeit fokozzák.
Összehangolatlan városi és egyetemi fejlesztések ronthatják a hatékonyságot.
SWOT – analízis 2.
ALSÓVÁROS Gyengeségek
Erősségek (Helyi, helyzeti energiák) Történetiségében a Belvárossal egyenértékű – egykor önálló település – a ferences Kolostor és templom köré szerveződött. Lakóinak azonosság tudata, lokálpatriotizmusa magas. A műemlék templom- és kolostoregyüttes, a napsugaras oromzatú házak, a paprikatermesztés hagyományai, az alsóvárosi búcsú jelentős idegenforgalmi fejlesztő erő és a lakosság identitástudatát is erősíti, közérzetét javítja.
A városrész lakóterületi presztízse növekszik jó közlekedési kapcsolatai, az Egyetemi városrész szomszédsága miatt.
A városrésznek területi bővítési lehetősége nincs, az új lakások a régiek helyén épülhetnek. A városrészt a közeli Tiszától vasúti vágányok zárják el. A városrész alacsony.
kiskereskedelmi
ellátottsága
A Mátyástértől távol eső közterületek – Vadkerti tér, Szabadság tér – részben kiépítetlenek, részben teljes rekonstrukcióra szorulnak. A Bem u. – Szent Ferenc u. – Boldogasszony sgt. Nyugalmát zavarja az ideiglenes teherkikötő – homok-sóder rakodó és betonüzem – a konténer átrakó és a Paprika üzem teherforgalma.
20 Lehetőségek
Kockázatok
A közterületek teljes értékű karbantartásával, a környezethez, a hely szelleméhez illeszkedő átépítéssel a városrész továbbra is kedvelt lakóterület marad.
A közterületek leromlott állapota, a közlekedési környezetszennyezés növekedése lakóterületi értékvesztéshez vezethet.
A szomszédos területeken hosszabb távon megvalósuló egyetemi-tudás-ipari fejlesztések tovább növelik a városrész lakóértékét, gazdasági aktivitását.
SWOT - analízis 3.
MÓRAVÁROS
Erősségek (Helyi-helyzeti energiák) A városrész szerkezeti elhelyezkedése kiváló: kapcsolódik a városközpont Ny-i nyúlványához, a három sugárút a távolabbi környékkel és a Belvárossal, a Harmadik körút a szomszédos városrészekkel köti össze. A Sancer tavak, a Vadaspark - Körtöltés menti erdő – értékes természeti környezete a zöldterületekben egyébként szegény városrésznek. A Móravárosi körút mentén beépítésre alkalmassá tehető területek állnak rendelkezésre.
Az egykori ipari telepek barnamezős gazdasági – kereskedelmi – szolgáltató ipari fejlesztésre adnak lehetőséget
Gyengeségek A Cserepes sor – Vadaspark lakópark közötti terület rendezetlen. A Cserepes sori szükséglakások lakói időnkénti deviáns viselkedésükkel rontják a környék presztizsét. Az egykori Kábelgyár helyén működő nagykereskedelmi és szállítmányozó vállalkozás teherjármű forgalma zavarja a környék nyugalmát. A Rigó utcában a Kenderfonó gépei és teherforgalma okoz a megengedettnél nagyobb környezeti ártalmat. A gépjárműforgalomtól származó közúti zaj a Kálvária és a Kossuth L. sgt.-on, valamint a Vásárhelyi P. utcában túllépi a megengedett határt. A városrész sportlétesítményekkel nem rendelkezik
21 Kockázatok
Lehetőségek Az egykori Kábelgyár és a Kenderfonó területén tervezett funkcióváltás – teljes átépítés lakó-, illetve kereskedelmi létesítményekkel – mérsékeli a környezeti zavaró hatásokat és javítja a térség kereskedelmi-szolgáltató ellátottságát, növeli a környező lakóterületek értékét.
A fejlesztések és a közterület-rehabilitációk elmaradása rontaná a városrész megítélését, lakóinak közérzetét, a lakóterületek értékét.
A Cserepes sori szegregált lakóterület felszámolása javítja a térség presztízsét. A Kolozsvári tér, Kálvária tér, Vámtér rehabilitációja, a Cserepes sori piac korszerűsítése a városrész kedveltségét, a lakóhelyi közérzetet alapvetően javítaná. A távolsági „Buszport” kereskedelmi, szolgáltató és sportlétesítményekkel együttes megvalósítása Móraváros és a környező városrészek ellátottságát is alapvetően javítaná.
SWOT - analízis 4.
RÓKUS VÁROS Erősségek
Gyengeségek
(Helyi-helyzeti energiák) A legnagyobb népességszámú, a 75-85 között épült nagy lakótelepeket befogadó városrész. A Kossuth L., Csongrádi és a József A. sugárutakkal szervesen kapcsolódik a Belvároshoz, míg a harmadik körút a belső és a szomszédos városrészek felé teremti meg a főútvonali kapcsolatot.
Az idősebb lakótelepek – Északi város, Makkosház – közterületei rövidesen teljes rekonstrukcióra szorulnak.
A Körtöltés menti erdők, a lakótelepek közparkjai és néhány összefüggő zöldterület a belső városrészeknél kedvezőbb lakókörnyezetet biztosít.
A főútvonalak mentén, a történelmi és az új lakóterületek határán az egyre növekvő forgalomból származó környezetszennyezés jelentős feszültségforrás.
A terület kommunális, kereskedelmi, alap- és középfokú intézményi ellátottsága, közösségi közlekedése a városi átlagot meghaladja.
A városrészen belüli, a lakosságszámhoz viszonyítva is alacsony munkahely-szám miatt magas a gépkocsihasználat mértéke.
A nagy népességszám és népsűrűség gazdaságossá teszi magasabb szintű szolgáltatások üzemeltetését, jó adottság a gazdasági aktivitás fokozására.
A városrész egyes területeiről a körforgalmi járatokra való rágyaloglás mértéke meghaladja a városi átlagot.
Az épületek döntő többsége rossz hőháztartású, paneles technológiával épült.
22 A történelmileg kialakult belső lakóterületek közterületei, épületállományának jelentős része rekonstrukcióra szorul. A szabadidő eltöltés, a rekreáció és az egészségmegőrzés alapvető intézményei hiányoznak (uszoda, sportcsarnok, kocogópályák). A TESCO előtti nagyméretű, fátlan burkolt felület – parkoló – mind a városképre, mind a mikroklímára rossz hatású.
A kisváros nagyságú (35 ezer fő) városrész a szolgáltatások területén funkcióhiányos. Lehetőségek A közösségi közlekedés fejlesztésével mérsékelni lehet a városrész közúti terhelését, a közlekedés okozta környezetszennyezést. A közterületek felújítása, majd folyamatos karbantartása, az épületek hőszigetelése a komplexitás és a jó városszerkezeti elhelyezkedés miatt a nagyüzemi technológiával épült lakótelepek értéküket megőrzik. A Vízmű mögötti erdőterületen – mintegy 7 ha – az egészségmegőrzést, a tömegsportot szolgáló létesítmények megvalósíthatók.
A gazdasági, igazgatási és humánszolgáltatási funkciók fejlesztésével csökkenthetők a közlekedési igények és javítható a komfortérzet.
Kockázatok A közösségi közlekedésfejlesztés elmaradása, az egyéb közúti fejlesztések – Csongrádi sgt. 2 x 2 sávos átépítés – csúszása több ponton is forgalmi káoszhoz vezethet. A paneles lakótelepek közterületei rekonstrukciójának és az épületek hőszigetelésének elmaradása jelentős értékvesztést eredményez. A hagyományos városrész közterületeinek elhanyagolt állapota, a rossz állagú épületek jelentős száma megállíthatja a szegregáció folyamatban lévő mérséklődését.
23 SWOT - analízis 5.
FELSŐVÁROS Erősségek
Gyengeségek
(Helyi-helyzeti energiák) A második legnagyobb népességszámú Városrész 1966-1975 között épült paneles lakótelepekkel. A sugárutakkal szervesen kapcsolódik a Belvároshoz és a külső területekhez, a harmadik körút a Tiszához és a szomszédos városrészekhez teremti meg a főútvonali kapcsolatot. A körtöltés menti erdő, a közvetlen tiszaparti kapcsolat, a lakótelepi közparkok természetközeli lakókörnyezetet biztosítanak. A terület kommunális, kereskedelmi, alap- és középfokú intézményi ellátottsága, közösségi közlekedése a városi átlagot meghaladja, ezért értékes lakóterület. Tarján városrész Budapesti krt. – Körtöltés közötti részének komplex közterületi rehabilitációja – remélhetően példaértékű módon – rövidesen befejeződik.
Az időskorúak magas aránya – az alacsony gyermeklétszám miatt több alapfokú gyermeknevelési intézményben funkcióváltást kellett végrehajtani. A városrész gazdasági aktivitása alacsony, hiányoznak a gazdasági, igazgatási funkciók. Magas a rossz hőháztartású, technológiával épült lakások aránya.
paneles
A közterületek nagyobb hányada rehabilitációra érett (Tarján körtöltés melletti részének kivételével). A parkolóhelyek alacsony száma feszültség forrása és veszélyezteti a zöldterületek fenntarthatóságát. Az árvíz utáni beépítésből megmaradt, a paneles épületek közé beékelődő polgárvárosi lakótelkek „együttélése” konfliktushelyzeteket teremt. A Tiszaparti Stadionban zajló rendezvények időnként zavarják a környék nyugalmát. A szabadidő eltöltés, a rekreáció és az egészségmegőrzés alapvető intézményei hiányoznak (uszoda, sportcsarnok, kocogópályák).
A József A. sgt. külső, Budapesti krt.-ig terjedő szakaszán és a hídfőben jelentős a közlekedésből származó környezeti terhelés.
24 5.
Felsőváros Kockázatok
Lehetőségek A közterületek felújítása, majd folyamatos karbantartása, az épületek hőszigetelése a komplexitás és a jó városszerkezeti elhelyezkedés miatt a nagyüzemi technológiával épült lakótelepek értéküket megőrzik.
A paneles lakótelepek közterületei rekonstrukciójának és az épületek hőszigetelésének elmaradása jelentős értékvesztéshez vezet.
Az Etelka sor – Körtöltés – Felső Tiszapart közötti területen a hiányzó sportlétesítmények (uszoda, sportcsarnok), a hullámtérben időszakos rekreációs és lakossági vízisport lehetőségek megteremthetőek.
A magasabb szintű szolgáltatások hiánya a városrész öregedési folyamatát gyorsíthatja, illetve lassítja az egészséges korösszetétel kialakulását.
SWOT - analízis 6.
ÚJSZEGED-SZŐREG KERTVÁROS Erősségek (Helyi, helyzeti energiák)
Gyengeségek
Szennyeződés-mentes természeti környezet, Tisza-Maros part, revitalizált Holt-Maros meder.
Fokozott zajterhelés és balesetveszély a Szőregi - Makai utca (43. sz. főút mentén).
A terület magas presztizse (lakóértéke) részben a hagyományok, részben a természeti környezet és a Belváros, a természeti környezet szomszédsága miatt.
A belvízelvezető rendszer hiányos, illetve felújítandó.
Újszeged és identitástudata működtet.
Szőreg lakosságának erős aktív civil szervezeteket
A szőregi rózsa világhírű, az évenként megrendezett rózsaünnep a hagyományőrzés mellet idegenforgalmi vonzerő. Szőreg történelmi településszerkezete, védett kulturális öröksége (Apátság-domb, templomok), a magyar és szerb népi hagyományok együttélése.
A Szeged – Mezőhegyesi vasúttól D-re eső területek közforgalmi kiszolgálása hiányos, kiskereskedelmi ellátása nincs. A Tisza-part környéki területek közforgalmi ellátottsága alacsonyabb a városi átlagnál (rágyaloglás 700-1000 m). Közlekedési kapcsolata a jobbparti városrészekkel a Déli Tisza híd hiányában kritikus.
25 Kockázatok
Lehetőségek A kertvárosi jelleg megtartásával a nagyméretű tömbbelsők beépíthetők, a városrész fenntartható módon, lakóértékének megőrzésével fejleszthető.
Déli Tiszahíd hiányában csúcsidőben a forgalom a meglévő két hídon katasztrófaközeli helyzetet teremthet.
A rehabilitált Holt-Maros a vízminőség megőrzésével presztizsnövelő természeti érték, a városrész rekreációs területévé válik. Az M43-as autópálya megépülésével környezeti ártalom jelentősen mérséklődik.
a
A Déli Tiszahíd javítja a jobbparti városrészekkel a közlekedési kapcsolatot. Az újszegedi hídfőben épülő bevásárló központ csökkenti a hidak forgalmát.
SWOT - analízis 7.
DÉLI KERTVÁROS - GYÁLARÉT Erősségek (Helyi, helyzeti energiák)
Gyengeségek
A városrész táji-természeti adottságai kiemelkedőek: az egyes területrészeket a Tisza leghosszabb holtága (19 km) fűzi fel.
A Holt-ág felső bögéje (Fekete víz) a korábbi városi szennyvíztől a hjelenleg is belefolyó termálvíztől erősen szennyezett, időnként bűzös.
Sugárirányú, szerkezeti jelentőségű útjai kedvező kapcsolatot teremthetnek a belső városrésszekkel.
A Szeged – Budapest, Szeged – Békéscsaba, Szeged – Szabadka vasútvonalak szintbeni közúti kereszteződése (sorompós) elvágja, illetve szakaszossá teszi a belső városrészek megközelítését.
A városrész közművesítettsége teljes értékű. Szentmihály az egykori Tisza hullámterének szélére települt, egyedülálló zsákutcás szerkezete védendő érték.
Kecskés-, Klébersberg-telepen és Gyálaréten a csapadékvíz elvezető hálózat teljes felújításra szorul. Kecskéstelep és Szentmihály a repülőtér felszálló zónájába eső területein a zaj időnként átlépi a megengedett határértéket. Hiányzik a megfelelő minőségű közúti kapcsolat Szentmihály és Gyála, valamint az országos főutak között. A városrészt alkotó négy lakóterület körül a legidősebbnek – Szentmihálynak – nincs tartalmat is hordozó köztere. A másik három terület közterei funkcióhiányosak.
26 Kockázatok
Lehetőségek Tápé idegenforgalmi lehetőségeinek erőteljes fejlesztése. A piactér és tömbjének teljes rehabilitációja, fejlesztése, „fórum” létrehozása. A Nagy-Szilléri domb beépülése növeli a térség presztizsét.
A szintbeni kereszteződés maradása tovább rontja a lakóterületek értékét. A Holt-Tisza felső bögéje rekonstrukciójának elhúzódása a szomszédságában élők és a Tompaszigeti kiskerttulajdonosok életminőségét rontja.
A tápéi népi hagyományok, a helytörténeti gyűjtemények idegenforgalmi „hasznosítása” az identitás-tudat erősítése mellett gazdasági eredményt is hozhat.
SWOT - analízis 8.
ÉSZAKI KERTVÁROS, TÁPÉ Erősségek
Gyengeségek
(Helyi, helyzeti energiák) Többségében környezeti ártalmaktól mentes lakóterület. Jó közúti és közösségi városközpont felé.
közlekedés
a
A teljes területen megoldott a szennyvízelvezetés, az utak szilárd burkolatúak. A Nagy-Szilléri domb beépítésével korszerű kertvárosi fejlesztés valósulhat meg. A tápéi lakosság erős identitás-tudata, a népi hagyományok őrzése (gyékényszövés, búcsú). Tápé védett történelmi település magja, Tisza parti fekvése, műemlék temploma idegenforgalmi vonzerő.
Az Algyői út (43. sz. út) térségében erős zajterhelés. Egyes területek közforgalmi kiszolgálása nem éri el a városi átlagot (több, mint 500 m rágyaloglási távolság). Új-Petőfi telep csapadékvíz-elvezető hálózata felújításra szorul. A közterületek – különösen az alközpontok és környezetük – teljes felújításra szorulnak (Tápépiactér, Fő tér, Lidice tér, stb.) Baktónak – Új-Petőfi telepnek nincs közösségi tere. A Petőfi telepet átszelő Szillér-Baktói főcsatorna és környezete ápolatlan. Az Algyői út Ny-i oldalára települő kereskedelmi – szolgáltató létesítmények biztonságos közúti megközelítése megoldatlan (szerviz út).
A Baktói kiskertek területén a mintegy 180 db lakott épület közművekkel részlegesen ellátott, a területnek sem kereskedelmi, sem közforgalmi ellátása nincs.
27 SWOT - analízis 9.
NYUGATI
IPARVÁROS
-
KISKUNDOROZSMA Gyengeségek
Erősségek (Helyi-helyzeti energiák) A várostól ÉNy-ra elterülő, mintegy 8 km2-es összefüggő ipari zóna a 43-as és a 47-es út kivételével közvetlenül kapcsolódik a közúti és vasúti országos hálózathoz. Az épülő Nyugati Elkerülő út az ipari területeket a repülőtérrel és a medencés kikötővel is összekapcsolja. A területen 4 db bejegyzett ipari park működik. Itt koncentrálódik a város teljes hagyományos ipara (a Pick Szalámigyár kivételével). Az ipari zóna határain „barnamezős” területek is (volt szovjet laktanya) rendelkezésre állnak. Kiskundorozsma védett történelmi településszerkezete, az egykor mezővárosi ranggal is bíró község lakóinak identitástudatát erősíti. Temploma, szélmalma műemlék. A XX. sz. elejétől működő Sziksósfürdő körüli üdülőtelkek a fürdő további fejlesztését igénylik.
Kockázatok Az M43-as autópálya megépülésével félő, hogy a Dél-magyarországra települni szándékozó szállító-raktározó cégek tovább mennek a 100 km-re fekvő Aradra. A Csongrádi Tisza-vízlépcső elmaradása esetén a tiszai kereskedelmi hajózás nem fejlődik, környezeti és gazdasági okokból a repülőtér II. ütem nem valósul meg, ezért a NYILT céljai csak részlegesen teljesülnek. Változatlan belvízelvezető kapacitás mellett a jövőben a mélyebb fekvésű területeken belvízelöntéssel kell számolni. A Búza utcai telep szociális és környezeti rehabilitációjának elmaradása tovább rontja a térség presztízsét.
A Nyugati Logisztikai Tengely – NYILT – két befejező szakasza hiányzik, ezért a Logisztikai centrum és a repülőtér, a medencés kikötő között nem működik a közvetlen közúti kapcsolat. Zöldmezős ipari terület csak jó termőképességű mezőgazdasági területek rovására alakítható ki. A térség belvízelvezető kapacitása a megnövekedett lefolyási tényező miatt nem elégséges. Kiskundorozsma lakóterületeinek lehetősége erősen korlátozott.
bővítési
Kiskundorozsma belvízelvezető rendszere teljes felújításra szorul. A Kiskundorozsma Búza utcai szegregált, szlömösődött telep erősen rontja a tágabb térség megítélését, lakókörnyezeti értékét.
Lehetőségek A NYILT megvalósulásával a közlekedés fő ágazatai között szoros együttműködés és munkamegosztás, ezáltal nagyobb jövedelmezőség jön létre. A Logisztikai centrum benépesülése és a NYILT megteremti egy hatékony „Cyti-logisztika” létrehozásának feltételeit. A volt Szovjet laktanya területén az érvényes szabályozási terv alapján – Kiemelt Gazdasági Övezet – tudásalapú, korszerű ipari struktúra jöhet létre. A Búza utcai telepre készítendő antiszegregációs terv megvalósításával megállítható a térség értékvesztése.
28 SWOT - analízis 10.
A TISZA-MAROS HULLÁMTERE Erősségek (Helyi-helyzeti energiák)
A város létét – évszázadokon keresztül fejlődését – a két folyónak köszönheti. Napjainkban pótolhatatlan természeti adottság – Tisza és Szeged elválaszthatatlan fogalmak – az itt élők identitás-tudatának egyik meghatározója. Gazdasági jelentősége első sorban a mikroklimára, a levegő minőségére gyakorolt hatásában, idegenforgalmi vonzásában és a rekreációs lehetőségekben rejlik, másodsorban potenciális viziút. A hullámtér belvárosi szakasza, a rakpartok, a városi közösségi élet látványos színhelyei lehetnek. Lehetőségek Új árvízvédelmi rendszer megvalósítása a Tisza belső városi szakaszán a fokozott biztonság mellett a környezet alakítására is megtermékenyítő hatással lehet: megújulhat a Múzeum előtti tér, a Várkert, a Stefánia, a Vízibástya. A hullámtér városi szakasza az aljnövényzet kiirtásával, tereprendezéssel különböző rekreációs funkciókat kaphat, idegenforgalmi és lakossági egészségmegőrző programoknak adhat helyet, miközben az árhullámok gyorsabb levonulását is szolgálja. A hullámtérben az állandó jellegű (szilárd) építési technológiával épült magánüdülők hosszú távú megmaradásával számolva, már rövid távon meg kell szüntetni a kerítéseket, terepszinti beépítéseket, a szennyvíz épületenkénti szikkasztásos elhelyezését. Kulturált környezet e nélkül nem alakulhat ki. A jobboldali rakpart mentén a Bertalan hídtól a Máglya sorig kiépített, korlátozott forgalmú út a hullámtér és a kikötött járművek, létesítmények kiszolgálásán túl a Belváros forgalmi környezetszennyezését is mérsékli.
Gyengeségek Szeged számára a legnagyobb veszély forrása – a járványok és a tűzvész mellett – a Tisza volt. A folyó jelenleg is a legnagyobb veszély forrása: kiszámíthatatlan, örökös készenlétet, folyamatos törődést igényel. A meglévő partfal már nem nyújtja a szükséges biztonságot. A Tisza csak Csongrádig, a Maros szinte egyáltalán nem hajózható. Hiányoznak a folyó mentén a vízi szállítást segítő berendezések, építmények. Az egyre rapszódikusabban érkező és a korábbit rendre túllépő árvízszintek egyre lassabban folynak le a hullámtér növekvő „érdessége” miatt (burjánzó aljnövényzet, kerítések, terepszinti beépítések). A lassú lefolyás intenzívebb feltöltődést eredményez. A következő 150 évben 3 m-t is emelkedhet a hullámtéri „terepszint”. A gyakori és egyre magasabb árvízszint miatt a XX. sz. második felében kialakult hullámtéri üdülőterületek értéküket vesztik. Kockázatok A partfal-rekonstrukció katasztrófához vezethet.
késése
árvízi
A hullámtér használhatóvá tételének és/vagy folyamatos karbantartásának elmaradása veszélyezteti a „Fő-utca” koncepció megvalósulását. Az üdülőterületek közművesítésének elmaradása, a szlömösödött, elhanyagolt épületek továbbélése fizikai és esztétikai környezetszennyezéssel, az üdülőterület értéktelenedésével jár.
29 4. STRATÉGIAI FEJEZET A fejezet tartalma 4.1. A város hosszú távú 15-20 évre szóló jövőképe, összhangban a VFK-val 4.1.1.
A népesség alakulása, demográfiai prognózis
4.1.2.
A gazdasági potenciál várható bővülése
4.1.3.
Feladatmegosztás, együttműködés a vonzáskörzet, a Kistérség településeivel
4.1.4.
A városi életminőség, a közszolgáltatási rendszer alakítása
4.1.5.
Válságtérségek kijelölése
•
Válságtérségek térképi bemutatása
4.2. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 4.2.1.
Középtávú – 7-8 évre szóló – fejlesztési célok a.) Ágazati célok b.) Területi fejlesztési célok c.) Horizontális fejlesztési célok
4.2.2.
A középtávú célok területi hatóköre városrészekre, területrendezési tervekre gyakorolt hatásuk
4.2.3.
A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás (rövid távú – 2-3 évre szóló – területi fejlesztési célok) •
A fejlesztési célok térképi feltüntetése városrészenként (1-10 városrész)
4.3. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 4.4. Antiszegregációs terv
30
4. STRATÉGIAI FEJEZET 4.1. A VÁROS HOSSZÚ TÁVÚ – 15-20 ÉVRE SZÓLÓ – JÖVŐKÉPE ÖSSZHANGBAN A VFK-VAL Szeged jövője elválaszthatatlan az Egyetemtől, az arra épülő kutatásoktól, az általa vonzott magas szintű szolgáltatásoktól. A város nagy távlatban is a tudásgazdaságra alapozott, nemzetközileg ismert és elismert technológiai, kutatási és fejlesztési központ lesz. A tudásintenzív ipar és az üzleti szolgáltatások dinamikus gazdasági fejlődést eredményeznek. A fentieknek megfelelően átalakuló gazdasági szerkezettel Szeged felzárkózik Európa tudásalapú gazdaságait fenntartó városok sorába. Jóléti és fejlődési perspektívát kínál a város, a régió és az eurorégió lakói számára. A város megőrzi és továbbfejleszti oktatási, szellemi-kulturális, egyházi és egészségügyi központi szerepét. Az európai városhálózat integráns részeként a középeurópai városi munkamegosztás aktív szereplője lesz. Szeged a magyarországi öt fejlesztési pólus egyike, a Dél-alföldi régió Közigazgatási Központja. A város és az intézmények kapcsolatrendszerével meghatározó módon részt vesz a határokon átnyúló interregionális együttműködésben. A város az élet valamennyi területén a fenntartható fejlesztést preferálja a hatékonyság, az élhető környezet és a feszültségek mérséklésének szem előtt tartásával. Vonzó környezetet teremt a gazdaság szereplőinek, megőrzi és erősíti a szellemi élet, az épített és a természeti környezet értékeit, támogatja egyediségek – „szegedikumok” – létrehozását. A meglévő és a fejlődés során keletkező újabb feszültségeket – városrészek lemaradása, társadalmi különbségek éleződése – folyamatosan mérsékli a jó társadalmi közérzet érdekében. A város életében – a múltban, a jelenben és a jövőben is – meghatározó szerepet tölt be – mint egyetlen kiemelkedő természeti adottság – a Tisza és a Maros folyó. Jelentőségük hosszabb távon különösen felértékelődik: a Tisza ismét Szeged „főutcája” lesz. A fentiek várhatóan stagnáló, vagy enyhén növekvő városi népesség mellett valósulnak meg. Egy település helyét a hierarchiában az általa nyújtott szolgáltatások sokrétűsége és színvonala határozza meg, amely azonban a hatékonyság követelménye miatt az igénybevevők létszámával közel arányos. Ezért a város folyamatosan javítja a szolgáltatások elérhetőségét, a közlekedési és a kommunikációs kapcsolatokat a vonzásterületen, annak érdekében, hogy minél többen vegyék igénybe azokat. Fentiek miatt a letelepedés változatos és minőségi lehetőségeit a város saját területén is valamennyi rendelkezésére álló eszközzel elősegíti. 4.1.1. A népesség alakulása, demográfiai prognózis A KSH előrebecslései szerint Magyarország népességszáma a következő évtizedekben csökkenni fog. A csökkenés mértéke attól függ, hogy a demográfiai fogyást a nemzetközi migráció várhatóan pozitív egyenlege milyen mértékben lesz képes egyensúlyozni. Szeged lakossága az 1980-as években már csak mérsékelten gyarapodott, a 90-es években kis mértékben, az ezredforduló körül erőteljesebben fogyott. A korábbi évtizedekhez hasonló robbanásszerű növekedés a jövőben nem várható, az átmeneti visszaesés után azonban az emelkedés 2005-től elkezdődött, és ez – lassuló ütemben – valószínűleg állandósulni fog.
31 A lakosság korösszetételéből is következik, hogy a visszaesés időszaka befejeződött. Az ezredforduló után két évtizeden keresztül a születések – elhalálozások aránya a város lakosságának számát csekély mértékben fogja csökkenteni. A népesség számának alakulásában a meghatározó a 80-as években is a bevándorlás volt: a 4-5 ezer fős népességtöbblet döntő részben a vándorlási nyereség eredménye. A bevándorlások lényeges eleme az elmúlt tíz évben a felsőoktatás hallgatói létszámának erőteljes növekedése volt: a fejlesztési elképzelések az ezredfordulóig mintegy 6 ezer fős gyarapodással számoltak, a növekedés azonban ezt a számot lényegesen meghaladta (10-15 ezer fő).
A népesség változása a Dél-alföldön
4.1.2. A gazdasági potenciál várható bővülése - Iparfejlesztés Szeged város tudásipari háttere magas, ugyanakkor a jövőt meghatározó innovatív iparágak részvétele a gazdaságban alacsony. A Szeged Biopolisz Fejlesztési Pólus program alapját a Szegedi Tudomány Egyetemen és a kutatóintézetekben folyó kutatási tevékenység jelenti. A többségében még elméleti szintű eredményeket kell gazdaságfejlesztő tevékenységgé transzformálni. Ehhez ma még sem a törvényi-szabályozási háttér, sem az „ötletgazdák” motivációja nem elégséges. Az önkormányzat területek előkészítésével – Kiemelt Gazdasági Övezet – volt laktanya, Tisza Pályaudvar környéke, Déli Tisza-híd Új-szegedi hídfője – és a gazdasági ösztönzőkkel segíti a tudásipar megtelepedését. Az Önkormányzat segíti a helyi gazdaság innovációs és verseny-képességének erősödését. Ennek érdekében támogatja a meglévő ipari parkok infrastruktúrájának teljessé tételét (Első Szegedi Ipari Park, DÉLÉP Ipari Park, Kálvária Ipari Park), valamint a „barnamezős” területek benépesülését (Ruhagyár, Konzervgyár). A nagy területigényű „zöldmezős” ipartelepítés a fenntartható városfejlesztéssel – extenzív volta miatt – nehezen egyeztethető össze, stratégiai fontosságú vállalkozások letelepedését azonban ilyen módon is segíteni kell. Az Önkormányzat a Budapesti vasút és a Maty – Fehértói csatorna között ennek lehetőségét előkészíti (Kiskun-dorozsmai Ipari Park). A Logisztikai Szolgáltató Központ kialakítása, a különböző szállítási ágazatok – közút, vasút, légi, vízi – összekötése a Nyugati Elkerülő úttal
32 (Nyugati Ipari Logisztikai Tengely – NyILT) a helyi ipar és a kereskedelem kooperációban, nyersanyagellátásban és a termékszállításban rejlő lehetőségeit segíti kihasználni. A gazdasági struktúraváltással alapvetően megváltozott a város foglakoztatási szerkezete is. A város versenyképességének növelése csak a lakosság – munkavállalók – képzettségi színvonalának jelentős emelésével, alkalmazkodási készségének, mobilitásának fejlesztésével képzelhető el. A szegedi munkaerőpiacon a legmagasabban kvalifikált professzionális munkaerő mellett a képzetlen, betanított munkások tömegei is jelen vannak. A felsőfokú képzésben a humán területek többségében túlképzés, a műszaki vonalon szakemberhiány jelentkezik. Az oktatás, képzés, továbbképzés, átképzés rendszerét, a résztvevők számát – arányát a gazdasági szervezetekkel, az őket képviselő gazdasági – szakmai kamarákkal össze kell hangolni. A fentieken túl az önkormányzat vonzó befektetési környezettel, magas szintű infrastruktúrával a kultúra, az egészségügy területén differenciált szolgáltatásokkal, az épített és a természeti környezet magas színvonalával segíti az ipar, a tudásipar megtelepedését és fejlődését. Gazdasági potenciál - bővülés Ágazat Az érintett városi terület - Belváros – Tisza p.u.(1) térsége Tudásipar (biotechnológia, - Kiemelt gazdasági övezet hemotechnológia, gyógyszeralapanyag) (volt szovjet laktanya) (9) Szolgáltató ipar: - Logisztikai Szolgáltató Központ, (Logisztika, citylogisztika) Konténerterminál, NYILT (9) Hagyományos ipar (élelmiszer ipar, - Ipari parkok területe (9) könnyűipar) Turisztika, idegenforgalom - A város teljes területe és a Kistérség Feladatmegosztás; együttműködés a vonzáskörzet, a kistérség településeivel Szeged város vonzáskörzete – természetes módon a szerepkörök különböző fajtáiban más és más, így az egyértelműen nem határolható le. Kijelölhető azonban a legintenzívebb kapcsolatok összessége alapján az a vonzáskörzet, ahol az egymásra utaltság és a feladatmegosztás kézenfekvő. Ennek alapján a vonzáskörzet: a Kistérség települései, valamint Hódmezővásárhely megyei jogú város, Makó és Mórahalom. Hosszú távon a Három Város (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó) szoros együttműködését a közelség (30-30-30 km) és az együttesen közel negyedmilliós lakosságszám is indokolja. Hódmezővásárhelyen és Makón a hagyományos ipar jelentős, alacsonyabb szinten képzett munkaerőt foglalkoztat. A szegedi munkaerő kínálat felvevőhelye lehet mind a magasan, mind az alacsonyabb szinten képzett munkavállalók körének. A szegedi kereskedelem és szolgáltatóipar pedig a két város és a Kistérség munkavállalóit fogadja. Az egészségügy és a középfokú oktatás területén a feladatmegosztásnak a Három Város között ugyancsak van perspektívája. Az együttműködés kiemelt területe lehet az idegenforgalom összehangolása, egymás nevezetességeinek programba iktatása, a Kistérség településein lassan alakuló falusi turizmus városi támogatása. Szeged és Makó között a Maros folyón rendszeresen közlekedő
33 kishajó forgalom megszervezése egyedülálló természeti látványosságot, eladható idegenforgalmi értéket teremthet. Szeged és Hódmezővásárhely között a képzőművészet területén is adottak az egymást segítő – kiegészítő lehetőségek. (Alföldi Galéria, Kortárs Művészetek Háza) A Három Város közúti kapcsolata várhatóan már középtávon megfelelő színvonalú lesz: megvalósul a 47-es út még hiányzó szakaszainak 2x2 sávos kiépítése, az M43-as autópálya átadását követően felújításra kerül a 43-as út Szeged – Makó közötti szakasza és a Makó – Hódmezővásárhely közötti út. Kedvezően alakuló gazdasági fejlődés esetén a Három Város közötti elővárosi gyorsvasúti kapcsolatnak is adott az alépítménye. A vasút tiszai átvezetése Szegeden a vasúti „körforgalmat” is megteremtheti. A városi életminőség, a közszolgáltatási rendszer alakítása A város lakosságának életminősége a kommunális ellátástól, a közszolgáltatások elérhetőségétől, az épített és a természeti környezettől nagy mértékben függ (eltekintve az életminőséget ugyancsak befolyásoló jövedelmi, társadalmi, politikai, egészségi, életkorbeli stb. viszonyoktól). A város egészére vonatkozó helyzetértékelésből megállapítható, hogy a közműellátottság közel 100%-os, az alapellátás az egészségügy, az oktatás, a kereskedelem, a vendéglátás, a szolgáltatások terén teljes egészében biztosított, a rendszeres szemétszállításba bevont lakások aránya 98,1%, az összes belterületi út közel 80 %-a burkolt, a közösségi közlekedést az autóbusz, villamos és trolibuszhálózat többségében megoldja, az eszközöket igénybevevők száma évente 12-15%-al növekszik. Az egy főre jutó gondozott belterületi zöldfelület 18 m2. Műemlékekben ugyan nem gazdag Szeged (173 db), de az identitástudat erősítésében ugyancsak jelentős helyi védelem mintegy 630 db épületet érint és további 590 védetté nyilvánítása folyamatban van, a város és környéke erdőkben ugyan szegény, de a Tisza és a Maros folyók hullámtere, mint ökológiai folyosó és a városkép meghatározó természeti eleme pótolhatatlan adottság. A fenti, lényegében pozitív adottságok mellett beavatkozást igénylő jelenségek is találhatók: a lakótelepek környezete a nagy népsűrűségből eredő intenzív használat és az eredendő hiányosságok miatt – koruk, építési idejük függvényében – életminőséget, lakóértéket rontóan rossz állapotú, a tömegközlekedés vonalai ugyan behálózzák a várost, de a körtöltésen belül és kívül is találhatók olyan lakóterületek, amelyek az átlagos 4-500 m-es rágyaloglási távolságon lényegesen (1000-1500 m) kívül esnek, • Szeged lényegében egy központú város. Alközpontok csírái ugyan megtalálhatók a lakótelepeken és a történelmileg kialakult városrészekben – a csatolt községekben különösen – de többségükben hiányosak (pld. A sport- és rekreáció létesítményei különösen hiányoznak). Az egyes városrészek fejlesztési célmeghatározásánál a hiányzó létesítmények pótlását be kell tervezni.
34 4.1.3. Válságtérségek kijelölése 1. A város egészére és az egyes városrészekre készült helyzetfelmérés alapján a legnagyobb összetett környezeti terhelést az M5-43-as út gépjármű forgalma okozza. Ehhez közeli forgalmi terhelés jelentkezik a Kossuth L. sgt. – Tisza L. körút egyetemi városrész közötti szakaszán. A környezeti terhelés különösen nagy mértékű a teherjármű forgalomból és az utak rossz minőségéből származó zaj vonatkozásában. Nappali maximumok: 90-99 decibel Éjszakai maximumok: 85-90 decibel Zajtérkép a jelzett utak térségében
A zajártalom mellett a térség határértékeket meghaladó levegőszennyezettségét is a gépjárműforgalom idézi elő. A nitrogéndioxid (NO2) és a szálló por mennyisége az év minden szakaszában jelentősen meghaladja az EU-határértékeket (10-40%-kal). Az átmenő forgalom mellett a térség célforgalma is jelentős az ott található bevásárló központok, szakáruházak, szolgáltatók és ipari létesítmények forgalomkeltő hatására. Az utak és csomópontok áteresztő képességük határáig terheltek, ezért gyakoriak a balesetek, a zsúfoltság miatt igen lassú az áthaladás. Az M43-as autópálya középtávú megépítése az átmenő forgalmat mérsékelni fogja, de addig is sürgős beavatkozások szükségesek (csomópontok kapacitásának bővítése, újabb forgalomvonzó – keltő létesítmények telepítésének megakadályozása, útburkolatok javítása stb.).
35 2. Tarján városrész (5A) az egyik legrégebbi lakótelep (1965-72). A Budapesti krt. – Körtöltés közötti részének közterületi rehabilitációja folyamatban van. A Budapesti krt. – Retek utca közötti terület közterületei, az utak, járdák, játszóterek, zöldterületek elhasználódottsága, a közművek állapota rövid távon beavatkozást igényel. Az ott élők szociális helyzete, a demográfiai mutatók és a gazdasági aktivitás alacsony szintje is sürgeti a komplex rehabilitációt: •
A városrész népessége
10.724 fő
•
Gazdasági aktivitás (az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok aránya)
28,92%
•
Munkanélküliségi ráta
7,76%
•
Tartós munkanélküliek aránya
2,25%
•
Rendszeres szociális támogatásban részesül
6,98%
•
Öt szintnél magasabb épületben lévő lakások aránya
57,60%
Az épületek energia kibocsátása nem felel meg Az 1982. évi szabványnak 50,22% 3. A Mars téren és környékén koncentrálódik a Kistérség és a vonzásterület gyalogos forgalma. A helyi-helyközi és távolsági autóbusz pályaudvar napi forgalma 42.000 utas és 3.743 induló-érkező járat. Az ide érkezők nagyobb hányada gyalogosan jut el a környéken és a városközpontban található kereskedelmi, szolgáltató, egészségügyi, közigazgatási stb. intézményekbe részben vásárló- vagy ügyfélként, részben munkavállalóként. A tér és környezete, a városközpontba vezető utak – gyalogutak állapota, a parkolási lehetőségek stb. közel sem felelnek meg a használók igényének, rontják a város presztízsét. A terület komplex rehabilitációját rövid távon el kell végezni. 4. Móraváros városrészben (3A) a Cserepes sor végén, az 1920-as években épült városi szükséglakásokban jelenleg cigány nemzetiségű, nagy családok élnek (16db épületben 64db komfort nélküli lakásban), szegregált körülmények között, szlömösödött környezetben. A városrész belső, Kolozsvári tér – Móra utca környéki rossz állapotú, avult épületeiben ugyancsak jelentkeznek a szegregáció tünetei. Az egykori „KGST”, •
„Lengyel” jelenleg „Kínai” piac és környezete sem javítja a térség presztízsét, noha látogatottsága a csökkenés ellenére is jelentős. A városrész értékvesztésének megakadályozására – a körút mellett rövidesen induló kereskedelem fejlesztéshez csatlakozva – sürgős intézkedések szükségesek a szegregált telep felszámolására. 5. Az 1970-es évek elején – a szőregi és a dorozsmai „putriváros” szanálásakor paneles sorházak és hagyományos családi házak épültek Kiskundorozsmán a Búza és az Árpa utcában a rendszeres jövedelemmel rendelkező cigányság részére. A lakosság cserélődése, az épületek „túlnépesedése” következtében a terület gyorsan szlömösödött és a környezete is leromlott. A település többi részétől kissé elkülönülő területen épület- és
36 közterület rekonstrukciót kell végrehajtani. A Dorozsmán is létező roma-helyzet kezelésére anti-szegregációs tervet kell készíteni. 6. A 2006 tavaszi, több hónapig tartó Tiszai árhullám minden eddiginél magasabb szinten tetőzött és csak az igen jelentős erőfeszítéseknek valamint a szerencsének – a Maroson nem érkezett rendkívüli áradás – köszönhetően nem következett be tragédia a Tisza L. krt. két vége közötti partfal mentén. Az1970-es, közel fél évig tartó áradás után újjáépített partfal több helyen megrepedt a mögötte húzódó elhagyott, de nem tömedékelt csatornák és az egyéb fakadóvizek a közvetlen környezetet veszélyeztették, de kiinduló pontjai lehettek volna egy katasztrófának is. A harminc éves partfal teljes felújítása, az egyre növekvő árvízszintek kivédését garantáló új védmű építése szükséges. Ezzel párhuzamosan el kell végezni a hullámtér és a mentett oldal felőli csatlakozó közterületek „humanizálását” teljes rekonstrukcióját (lépcsősorok, vizibástya, Roosevelt tér, Móra park, Várkert, Stefánia park). 7. A gyálai Holt-ág a Tisza leghosszabb (közel 19 km-es), a XIX. sz. végi szabályozás során keletkezett, levágott kanyarulata. A Holt-ág alsó 5,0 km-es szakasza határvíz: a magyar – szerb határ az egykori folyó sodorvonala. A felső 5,6 km hosszú bögét az 1974-ben elkészült Rókus-Móravárosi főgyűjtő – egyesített rendszerű csatorna – városi szennyvízzel elszennyezte. A csatornahálózat fejlesztésének és a biológiai szennyvíztisztító elkészültének eredményeként a további szennyezés megszűnt, de a 30 év alatt felgyülemlett 1-1,5m-es iszapréteg a környéket bűzzel terheli és a mintegy 28 hektáros vízfelületet használhatatlanná teszi. Az elkészült tanulmányterv alapján el kell indítani a Gyálai átemelő telep és a Maty-ér beömlése közötti 5,6 km-es szakasz komplex rehabilitációját. A „kijelölés” a hosszabb ideje megoldatlan, legsürgetőbb feladatokat tartalmazza. A hosszú-, közép- és rövid távra szóló fejlesztési igényeket a 4.2. fejezet sorolja fel.
37
38 4.2. A JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA A VFK-val összhangban álló hosszútávú fejlesztési célokat az előző fejezet (4.1.1. – 4.1.4.) tartalmazza. 4.2.1. Középtávú – 7-8 évre szóló fejlesztési célok (tematikus célok) a) Ágazati célok Iparfejlesztés Hagyományos ipar • Ipari parkok betelepülésének ösztönzése, infrastruktúra fejlesztésének támogatása • Logisztikai szolgáltató központ fejlesztése, citylogisztika megvalósítása • Nyugati Logisztikai Tengely – NYILT – megvalósítása a hiányzó útszakaszok megépítésével Tudásalapú ipari fejlesztés • A BIOPOLIS-hoz kapcsolódó fejlesztési területek megszerzésének és az infrastruktúra kiépítésének támogatása • A Kiemelt Gazdasági Övezetben – KGÖ – innovatív vállalkozások letelepedésének támogatása. • A K+F tevékenység ösztönzése, az éves ráfordítás (10.5 Mft) növelése évi átlagban 10 %-kal A mezőgazdaság fejlesztése • Az alacsony termőhelyi értékű szántóföldi művelésű területek természetközeli hasznosításának (erdő, legelő) ösztönzése • A magas termőhelyi értékű területek más célú felhasználásának megakadályozása • A Kistérségben és a vonzáskörzetben megtermelt mezőgazdasági termékek piacra jutásának támogatása a dorozsmai Nagybani Piac fejlesztésével, a légiés vízi szállítás ösztönzésével. • A mezőgazdasági termékek – elsősorban a zöldség- és gyümölcsfélék – helyben történő feldolgozottság-növelésének ösztönzése. Közlekedésfejlesztés • Az M43-as autópálya és az M9-es autóút építésének támogatása • A Déli Tiszahíd megépítése • A városi közösségi közlekedés – elsősorban az elektromos üzemű – fejlesztése • A Kistérség városi kapcsolatának erősítése érdekében a térségi autóbusz közlekedés sűrítése, komfortjának javítása, új Busz-port építése • A Nyugati Elkerülő III-IV. szakaszának megépítése • A szintbeni közúti-vasúti keresztezésének megszüntetése a Körtöltés mentén és környékén • A kerékpárút hálózat teljessé tétele.
39 Vízgazdálkodás •
A belvízelvezetés ill. a tározás és hasznosítás megvalósítása
•
Az árvízvédelem biztonságának növelése, partfal és a rakpart rekonstrukciója
•
A hullámterek „érdességé”-nek csökkentése
•
A biológiai szennyvíztisztítás kapacitásának növelése
Energiagazdálkodás •
120 kV-os körvezeték fejlesztése
•
Az ipari és intézményi fejlesztésekhez szükséges transzformátorállomások megépítése.
•
Az alternatív, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése.
•
Nagyüzemi technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítása (mintegy 20.000 db lakás)
b) Területi fejlesztési célok •
Paneles lakótelepek közterületeinek rehabilitációja az alábbi sorrendben: 1.
Tarján város Budapesti körúton belőli része 36 ha
2.
Odessza városrész 25 ha
3.
Északi városrész 45 ha
4.
Felsőváros 54 ha
5.
Makkosház 45 ha
6.
Újrókus 86 ha
•
A Belváros rehabilitációjának folytatása
•
Hátrányos helyzetű – szegregált – térségek rehabilitációja (Cserepes sor, Móraváros, Búza u. – Dorozsma, Öregrókus)
•
Köztemető bővítés
•
Városliget létrehozásának elindítása (területszerzés: 60 ha)
•
Rekreációs területek kialakítása a Tisza hullámterében és a Gyálai HoltTiszán.
c) Horizontális fejlesztési célok •
A munkanélküliség csökkentése
•
A tudásipar munkaerőigényének megfelelő szakképzés
•
Az idős korúak ellátásának fejlesztése – az otthoni szociális gondozás általánossá tétele. Az általános iskolai oktatás színvonalának növelése, a területi ellátás hiányosságainak kezelése a csökkenő gyermekszám mellett.
•
40 4.2.2. A középtávú célok területi hatóköre: városrészekre, területrendezési tervre gyakorolt hatásuk. 4.2.3. A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás. 7-8 évre szóló – területi fejlesztési célok 1.
Belváros − Mars tér – Zsidónegyed közterületeinek rehabilitációja − Széchenyi tér – Móra park – Stefánia rehabilitációja − − − −
Egyetemi fejlesztési területek előkészítése Önálló gyalogos és kerékpáros utak fejlesztése Odessza városrész közterületeinek rekonstrukciója Fürdőfejlesztés (SZUE – Partfürdő – Forrás)
2.
Alsóváros − Mátyás tér, Vám tér, Szabadság tér, Vadkerti tér rehabilitációja. − Villamos vonal kétvágányúsítása a Petőfi S. sugárúton
3.
Móraváros − Cserepes sor környékének rehabilitációja Antiszegregációs terv készítése − Kálvária tér, Kolozsvári tér rehabilitációja − Sancer tavak Bakay Nándor utca mögötti tó revitalizációja − Vásárhelyi Pál u., Móravárosi krt. 2x2 nyomú átépítése − Bevásárló központ építés − Bajai út
4.
Rókusváros − Klapka tér, Hunyadi tér rekonstrukciója − Elektromos közösségi közlekedés fejlesztése a Rókusi körút mentén − Vértó revitalizációja − Paneles épületek energiatakarékos felújítása − Sportlétesítmények fejlesztése (uszoda, sportcsarnok, sportpályák). − Csongrádi sgt. 2x2 sávos rekonstrukciója.
5.
Felsőváros − Tarján város Budapesti krt. – Retek u. közötti részén a közterületek, közművek teljes körű rekonstrukciója − Paneles épületek energiatakarékos felújítása − József A. sgt. 2x2 sávos átépítése − A Tisza parti Stadion és környéke rekonstrukciója, uszoda és sportpályák építése
41 6.
Újszeged – Szőreg kertváros − Kertvárosi lakóterület-fejlesztés Kállay liget mögötti terület Marostő Vízügyi múzeum – Marospart Lövölde u. környéke Szőreg – Máté utca
7.
Déli kertváros − Gyálai Holt-Tisza felső bögéjének komplex rehabilitációja. − Kikötői út megépítése − Közút – vasút – különszintű keresztezésének megoldása
8.
Északi kertváros, Tápé − Algyői út 2x2 sávos kiépítése, rekonstrukciója − Tápé piactér rendezése, kiépítése − Közterek rehabilitációja (Fő tér, Lidice tér) − Szillér – Baktó főcsatorna és környékének rehabilitációja − Északi Városkapu – Bevásárló központ építése
9.
Iparváros – Kiskundorozsma − A térség belvízelvezető rendszerének bővítése, felújítása − Kiskundorozsma belső csapadékvíz rendszerének felújítása − Budapesti út 2x2 sávos kiépítése, rekonstrukciója − Nyugati Elkerülő út III. szakaszának (Dorozsmai út – Budapesti út között) megépítése. − Zápor út meghosszabbítása a Csongrádi útig. − Méntelepi tó rehabilitációja − Búza utca környék rehabilitáció (antiszegregációs terv végrehajtása)
10. Tisza – Maros hullámtér − A hullámtér „érdességé”-nek folyamatos megszüntetése − Új fővédvonali mű létesítése a körtöltés Felső-Tiszaparti végpontjától a tervezett D-i Tisza híd vonaláig − Üdülőterületek (Tömörkény I., Folyamos telep, Tiszavirág) szennyvízelvezetésének megoldása − Vízibástya felújítása − Kikötőhelyek létesítése − Parkerdők kialakítása − Gyalogos-kerékpáros híd és kilátó építése a Maros-torkolatnál. − Hajóállomás építése a Tisza L. krt. végénél.
42 4.2.3. A középtávú célok területi hatóköre: városrészekre, területrendezési tervre gyakorolt hatásuk. Az egyes városrészek fejlesztésére, rehabilitációjára kitűzött középtávú célok megvalósítása az esetek döntő többségében a szomszédos városrészekre nem gyakorol olyan mértékű hatást, amely jelentősebb kompenzációval járna. AA településrendezési tervek hierarchiájában a Szerkezeti tervet az elhatározott fejlesztések alig, a Szabályozási tervet kisebb mértékben érintik! 1. Belváros Az elmúlt évtizedek fejlődését követve a Belváros határai a korábbihoz viszonyítva kitolódtak: a Tisza bal partján a Középfasorig, illetve a D-i Tisza-hídig, a jobb parton a tervezett fejlesztésekre tekintettel (BIOPOLIS) a Máglya sorig, illetve a Mars tér térségében a Boross József u. vonaláig. 1.1. A Mars tér környékének rehabilitációja A többségében magántőke bevonásával magvalósuló rehabilitáció során a helyközi és távolsági autóbusz állomás kitelepítésével csökken a szomszédos városrész – Móraváros – Rókus közlekedési zsúfoltsága is, ugyanakkor a kendergyári tömb funkcióváltásával – „Árkád” bevásárló központ (1. 6.) – a személygépjármű forgalom kisebb mértékben növekszik. A fejlesztések környezetre várható terhelését hatástanulmány tárja fel. Az új funkciók növelik a térség presztízsét. 1.7. A tervezett D-i Tisza-híd és a vasúti töltés közötti területre tervezett bevásárló központ az Alsókikötő sor személygépkocsi forgalmát növeli, ugyanakkor a Temesvári krt. meghosszabbításával Dél-Újszegedet bekapcsolja a város közlekedési rendszerébe. 1.13. Az egyetemi területfejlesztés – Biopolisz – gyökeresen átalakítja a jelenlegi rozsdaövezetet (ipari-vasúti) és az Alsó Tisza partot. A rehabilitációtól a terület és a térség – Alsóváros – felértékelődése várható. A többi elhatározott fejlesztés a városrészen kívüli területekre kimutatható hatást nem gyakorol. Szerkezeti tervmódosítás szükséges: - Mars tér és környéke Szabályozási tervmódosítás szükséges: - Mars tér és környéke - Partfürdő – Forrásszálló környéke 2. Alsóváros A városrész területére tervezett fejlesztések sem a szomszédos területeket, sem a településrendezési terveket nem érintik 3. Móraváros A városrész területére tervezett fejlesztések a szomszédos városrészeket lényegében nem érintik. A Móravárosi krt. mentén tervezett kereskedelmi – szolgáltató létesítmények Alsóváros és a Déli Kertváros ellátottságát is javítják. A településrendezési tervek módosítása már korábban megtörtént.
43 4. Rókusváros A A városrész régebbi – történelmileg kialakult – és az újabb – lakótelepek, lakóparkok – területére tervezett fejlesztések, közterület rehabilitációk a szomszédos városrészekre mérhető hatással nem lesznek. A fejlesztések illeszkednek a településrendezési tervekhez. 5. Felsőváros A tervezett fejlesztések – volt Gyevi temető, Haffner fatelep beépítése, stadion felújítás, fedett uszoda – és Tarján városrész közterület rehabilitációjának hatása városrészen belül marad. A „Tiszapark” (5.2.) együttesben megvalósuló kereskedelmi és szolgáltató létesítmények a városrész határán helyezkednek el, így a szomszédos Petőfi telep – Északi Kertváros – Tápé – ellátottságát is javítják. A fejlesztésekhez a településrendezési terveket módosítani nem kell, a szükséges változtatásokra korábban sor került. 6. Újszeged - Szőreg A fejlesztések szomszédos városrészeket nem érintenek, szerkezeti tervmódosításra nincs szükség, kisebb szabályozási tervmódosításokra szükség lehet (Szőreg – Homokbánya rekonstrukció). 7. Déli Kertváros – Gyála A fejlesztések a szomszédos városrészeket nem érintik. A Gyálai Holtág térségére a Szabályozási terv módosítása folyamatban van. 8. Északi Kertváros - Tápé A városrész D-i határán tervezett fejlesztések kedvezően érintik a szomszédos Tarján – Felsőváros és Fodor telep természeti környezetét: a Szillér – Baktói főcsatorna és a Bika tó rehabilitációja a rekreációs lehetőségeket javítja. Szabályozási terv módosítása szükséges az Algyői út melletti – É-i városkapu – kereskedelmiszolgáltató központ telepítéséhez. 9. Nyugati Iparváros - Kiskundorozsma A külső városrészt a belsőtől „természetes” határok választják el (Körtöltés, vasútvonal) ezért a fejlesztések hatásának többsége is a városrészen belül marad. A gazdaságban foglalkoztatottak döntő többségének ebben a városrészben van a munkahelye. A fejlesztésekkel a munkahelyek száma tovább növekszik, ezért elengedhetetlen lesz a közösségi közlekedés fejlesztése is. A tervezett fejlesztések összhangban vannak a szerkezeti és a szabályozási tervvel. 10. Tisza – Maros hullámtér A terület lényegében nem önálló városrész, de a szükséges beavatkozások jellege miatt célszerű területi egységként kezelni. Az elhatározott fejlesztések a szomszédos városrészeket különösen, de az egész várost is érintik. Az ide tervezett fejlesztések kiemelt, meghatározó eleme az árvízi biztonság növelése, amely összvárosi érdek, de például az üdülőtulajdonosok érdekeivel ütközik. Az alsó rakparti közlekedés előnyös az É-i és a D-i városrészek közötti közúti kapcsolatban, de hátrányos a hullámteret rekreációs céllal felkeresők számára. A tervezett fejlesztésekhez igazodó szerkezeti és szabályozási terv készítése folyamatban van.
44
1.a. A Mars tér és környéke, Zsidónegyed, gyalogos városközpont, 1.b. Egyetemi városrész – Biopolisz – terület előkészítés Terület: 50 ha 1.c. Roosevelt tér, Várkert, Stefánia park, Belvárosi partfal rekonstrukció 1.d. Gyógy- és élményfürdő, Partfürdő – rendezvényterület, fejlesztés 27 ha (A Tisza hullámterébe átnyúló akcióterület) 1.e. Odessza lakótelep paneles épületek felújítása, közterület rehabilitáció 32 ha 2.a. Alsóváros, Mátyás tér – Műemléki környezet – rehabilitáció 6 ha
A társad. kohézió erősítése A városi környezet minőségének javítása
Az elérendő cél Gazdaság élénkítés
Funkcióváltó
Funkcióbővítő
szociális funkcióbőví tő
Szociális
Az akcióterület és a városrész megjelölése, rövid jellemzése
Prioritás (1.1.-1.6 rövid távon – 2 év megvalósítandó
5.4. A MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK SORRENDJE
+
1. 3.
+ + + + + + + + +
1. 4.
+
1. 1. 1. 2.
1. 6.
+
+ + + +
2.b. Szabadság tér rehabilitáció 3 ha
5
2.c. Vadkerti tér – Városkapu – rehabilitáció Területük összesen: 2 ha 3.a. Móravárosi körút környékének fejlesztése, Távolsági Busz-port, szolgáltatás, kereskedelem, Sancer tavak rehabilitáció Területe: 64 ha 3.b. Cserepes sori szegregált terület felszámolása 24 db szükséglakás Területe: 3 ha
5
+ + +
4
+ + +
+
+ +
+
3.c. Kolozsvári tér rehabilitáció 2 ha 3.d. Kálvária tér rehabilitáció 5 ha
5 3
3.e. Záportározó rehabilitáció 4 ha
6
4.a. Rókus város elektromos üzemű közösségi közlekedés fejlesztés
2
4.b. Vértó rehabilitáció 5 ha
2 7 5
4.c. Ifjúság parkja rekreációs terület kialakítása 8 ha 4.d. Hunyadi tér rehabilitáció 2 ha
6
3
+ + + + + + + +
+ + + + + +
+ + + + + + + + + + + + + +
5.a. Tarján város II. paneles lakóépületek felújítása, közterület rehabilitáció 51 ha 5.b. Sport – szabadidő központ fejlesztés, lakásépítés 15 ha 6.a. Szőreg városrész Apátság domb, Hősök tere rekonstrukció 6 ha
1. 5.
7.a. Gyálai Holt Tiszaág rehabilitáció, szabadidő központ 70 ha
3
7.b. Nyugati elkerülő út Medencés kikötői szakasza
8
8.a. Szillér-Baktói főcsatorna és átemelő telep rekonstrukciója 8.b. „Északi városkapu” szolgáltató, Kereskedelmi központ 13 ha
4
8.c. Tápé Régész tér rekonstrukció 2 ha
6 5 7 7 8
8. f. Petőfi telep Lidice tér rehabilitáció 1 ha 8.g. Bika tó – Tölgyeserdő rehabilitáció 19 ha 9.a. ÉNy-i iparterület – Ipari Parkok fejlesztése, terület előkészítés 613 ha 9.b. Kiskundorozsma Búza utca környéki szegregált lakóterület rehabilitációja db laskás Területe: 3 ha 9.c. Belvárosi temető bővítése 31 ha Melléklet: Az akcióterületek térképi ábrázolása
4
+ + + + + +
2 3 8
+ +
A társad. kohézió erősítése A városi környezet minőségének javítása
Az elérendő cél Gazdaság élénkítés
Funkcióváltó
Funkcióbővítő
+ + + + + +
5 5
8.e. Petőfi telep Fő tér rehabilitáció 2 ha
+
2
6. b. Homokbánya rehabilitáció 5 ha
8.d. „Piac tér” fejlesztés 3 ha
szociális funkcióbőv ítő
Szociális
Az akcióterület és a városrész megjelölése, rövid jellemzése
Prioritás (1.1.-1.6 rövid távon – 2 év megvalósítandó
45
+ + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
46
47
6.
A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA 6.6.
Településközi koordináció mechanizmusai
6.7.
A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek
6.8.
Ingatlangazdálkodási terv
6.9.
Monitoring
6.10. A városfejlesztés szervezeti háttere
6.1 Településközi koordináció mechanizmusai Szeged nagyvárosi jellegére tekintettel gazdasági, közlekedési, távközlési, közösségi, igazgatási és humán szolgáltatási funkciók tekintetében vezető szerepet játszik térségében. Kiemelt felsőfokú képzési központ, a régió ipari és kulturális központja. A város iparának, különösen pedig oktatási-, egészségügyi intézményeinek vonzása a régió határain túl is észlelhető. Az 1.1 fejezetben említettek szerint az elmúlt évtizedek során elsősorban az ún. tercier ágazatok fejlődtek, ezek jelentik a városiasodás jövőbeni biztosítékát. A város távlati fejlesztési terve a termelési funkciók mellett a tudományos kutató, felsőfokú oktató és regionális igazgatási intézmények jelentős arányú fejlődésével számol. A magyar - román szerb hármashatár közelsége és nemzetközi közlekedési folyosók jelenléte jelentős logisztikai szerepkört biztosítanak. Szeged vonzáskörzetéről A KSH által statisztikai adatok alapján meghatározott szegedi településegyüttest ma Szeged és a közelében található11 község, Algyő, Deszk, Domaszék, Klárafala, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván és Zsombó alkotják. A fejlesztés alapvető koncepcionális elemei: a kistérség a „város és vidéke” tipikus megjelenési formája, ami egyrészt kölcsönös egymásra utaltságot jelent, másrészt éppen a város perspektívája révén dinamizmust és új funkciók kialakulásának lehetőségét biztosítja. a kistérség fejlettségi szintje, nem megfelelő színvonalú, ezért egy sajátos fejlesztési kényszer áll elő: csaknem egyszerre kell fejleszteni az alapinfrastruktúra kiépítettségét és a gazdasági tevékenységet
48 a kistérség speciális természeti és települési adottságokkal rendelkezik és a mezőgazdasági termékek között több hungarikum található. A települések tradicionálisan is erősen kötődnek a városhoz. Egymás közt főként kiskereskedelmi-forgalmi kapcsolatokat bonyolítanak.
Szeged mikro-és makrotérségi jelentősége ( bővebben az 1.2 fejezetben) Nemzetközi összehasonlításban Szeged beleillik a közép-európai kis-közép városok hálózatába. Az Európai Nagyvárosok Szövetségének 1989 óta tagja. Jelentőségét, sikereit főként az dönti el, mennyire képes kapcsolódni a nemzetközi termelési és fogyasztási rendszerekhez. Az új típusú várospolitika szemlélete arra épül, hogy a globális rendszerektől való függés következtében megnő a várospolitika szerepe, előtérbe kerül a külső kapcsolatok szempontja. Ezek alapján Szeged ismét kiváltságos helyzetbe kerülhet földrajzi helyzete, fejlettségi szintje és funkcionális sajátosságai következtében. Szükséges tehát, hogy a város új típusú kapcsolatrendszereinek meghatározó elemei legyenek részei a várospolitikának. Szeged magyar városhálózatban betöltött szerepében meghatározó az, hogy pólus- és regionális központként nagyobb fejlesztések színterévé válik, az ország második legnagyobb kulturális és oktatási központja, idegenforgalma látványos fejlődésben van, környéke kedvező mezőgazdasági és közlekedés földrajzi feltételekkel rendelkezik.
Kistérségi
szinten
a
koordináló
szerepkört 2004 közepe óta a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása látja el. A kistérség 2 városának és 10 községének egyeztető fórumaként feladatai:
49 szervezeti
keretet
biztosítani
a
települési
önkormányzatok
kapcsolat-
és
együttműködési rendszerének, a társult települések részére közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítása, az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése, fejlesztése, (térségi feladatellátás), egyes ágazati feladatok közös szervezése, ellátása (ágazati feladatellátás) a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése, térségfejlesztés (területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása, programozási és tervezési tevékenység) A Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Kht. non-profit szervként a helyi gazdaságok fejlesztésében, a munkahelyteremtésben, a lakosság életkörülményeinek javításában segédkezik. Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás tagjai Szeged, Bordány, Deszk, Domaszék, Dóc, Forráskút, Kübekháza, Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Újszentiván, Üllés, Zsombó. A társulás székhelye Szeged, elnöke Dr. Botka László Szeged város polgármestere. Minden település több szolgáltatást vesz igénybe Szeged városától és a közvetlen szomszédság is több fejlesztési cél összehangolását teszi szükségessé. A kistérség települései között ágazati, szakmai feladatok gazdaságosabb ellátása érdekében megállapodások és társulási formák is kialakulnak. A Tisza-Maros Szög Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 1999 októberében alakult Tiszaszigeten Újszentiván, Kübekháza és Deszk községek tagságával, újszentiváni székhellyel. A társulásnak együttműködő tagja még a szőregi városrész, amely a Szegedi Önkormányzathoz tartozik. Rövidesen közösen működtetik az ivóvíz- és szennyvízhálózati rendszerüket, valamint további együttműködési formák kialakítását tervezik az oktatási ágazatban, az egészségügyben, a szociális ágazatban, valamint az informatikai rendszer kiépítésében. Szeged központi szerepköre Az agglomeráció egységes fejlődése érdekében elengedhetetlen a közös fellépés, problémakezelés, közös projektek, programok kialakítása. A környező települések fejlesztési tervei megjelennek Csongrád megye településeinek pályázati aktivitásának vizsgálatakor az I. NFT OP-k konstrukciói szerint.
50
Csongrád m egye kistérségeinek pályázati forrásai 2004-2007
100%
80%
5,3 1,4 7,7 2,3 10,7
1,1 7,0 8,8
6,7 2,5 27,9
16,7
5,5 11,9
10,4
16,5 10,4
Szentesi
21,4
0,0
60%
9,7
Mórahalomi Kisteleki
%
10,7 40%
25,9
Makói Hódmezővásárhelyi
72,5
65,7
Szegedi 61,7 23,4 42,0
20%
14,1 0% HEFOP
GVOP
KIOP
ROP
AVOP
Operatív programok
Forrás: www.nfu.hu adatai alapján saját számítás
A Dél-alföldi ROP konstrukciói közül főként a Turisztikai vonzerők fejlesztése, illetve a fogadóképesség javítása volt a legnépszerűbb. Városi területek rehabilitációjára Szeged mellett Szentes nyert jelentősebb forrásokat. A GVOP nagyobb érdeklődést kiváltó KKV-kat érintő támogatási konstrukciói mellett a K+F és innováció témákban nyertes pályázatok közt elsöprő a szegedi elsőség. Hódmezővásárhely emelkedett még ki, Csongrád és Mórahalom pedig 1-1 projekttel szerepelt. A HEFOP-os konstrukciókban csak Szeged városa 2,3-szor annyi forráshoz jutott, mint a megye összes többi települése együttesen. Ennek 30%-át a munkanélküliség megelőzése és kezelése, 55%-át pedig a oktatás és képzés tartalmi, szerkezeti és infrastrukturális fejlesztése tett ki, természetesen az oktatási pólus szerepkör hatására. A tervezett fejlesztési elképzelések megvalósulása, Szeged vonzáskörzetére is kedvező hatást gyakorolhat. A foglalkoztatás növekedésével a környező települések munkanélküli lakosai is kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, az önkormányzatok a betelepülők és foglakoztatottak
számának
növekedésével
többletbevételekre
számíthatnak.
Egyes
közlekedési fejlesztések (pl. NYILT) ugyan megnövekedett forgalmat eredményeznek, de pozitív változásokat is hoznak. Kijelenthető tehát, hogy a fejlesztési elképzelések területi kölcsönhatása pozitív mérlegű, a hatások kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg.
51
6.2 A városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek 6.2.1 Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Jelen stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása Ez a magatartás csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Kölcsönös előnyök esetén célszerű a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések
hatékonyságát,
az
önkormányzati
likviditás
megőrzését
és
az
önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát. 6.2.2 Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése A települési információk három fő terület elemzését kell, hogy segítsék: •
a
település
tényezőinek
versenyképességi
elemzése,
megítélése
(érték audit) •
a
célcsoportok
elvárásainak
jellemzőinek,
meghatározása,
a
releváns piacszegmentációs alapok meghatározása (imázs audit) •
a
versenytárs
meghatározása,
területek összehasonlító
elemzése (tevékenység audit) A városról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását. A célok kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit, megkülönböztetve a haszonélvezőket és potenciális kárvallottakat. Az érintettek közül az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni:
52 Célcsoport
Célok, feladatok
Belső lakossági célcsoport
elégedettség fokozása, támogatottság szerzése
(a településen élők)
Fő feladat: meggyőzés
Külső lakossági célcsoport
turisztikai látogatások kieszközlése, szimpátia
( a településen kívül élők)
megszerzése Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés
Belső gazdasági célcsoport
elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Fő feladat: meggyőzés
Külső gazdasági célcsoport
betelepülés kieszközlése, befektetések vonzása Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés
A települési kommunikáció és az értékesítés nem választható külön. Erősíteniük kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában Szeged vonatkozásában a „tervezhető jövő” és a „megbízható partner” fogalmát. Piacbefolyásoló eszközök •
elektronikus reklámozás: internetes oldalak naprakész, strukturált információkkal, televíziós műsorok (4 helyi televízió társaság), közvetítések (Városi TV Szeged: Közgyűlés közvetítések és tematikus programok,...), rádiók (5 helyi rádió társaság)
•
közterületi reklámozás: programok-, műsorok hirdetései, középületek felületei, közterületek, fejlesztési területek információs táblái
•
direkt reklámozás: levél, telefon útján történő megkeresések
•
újságok: 2 db napilap, 9 db hetilap, 9 db kéthetilap, 12 db periodika
A várost a közérdekű adatok közzétételére az alábbi jogszabályok is kötelezik: •
2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról
•
305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról
•
18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról
Szeged arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való
53 aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. Nem pénzügyi Kiadások:
Bevételek
•
támogatás
•
elégedettség
•
együttműködési készség
•
érdekeltség
•
önkéntes feladatvállalás
•
támogatottság
A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost meg kell ismertetni a potenciális odalátogatók körében. Az elégedetten távozó látogatók más területekre, pl. a befektetőkre is pozitív hatással vannak. A város kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként visszamérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-három évente felülvizsgálatra kerüljön. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat-
és
területspecifikus
szemléletmód
párhuzamos
alkalmazása,
valamint
a
rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása.
6.3 Ingatlangazdálkodási terv Az önkormányzati ingatlanvagyon Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2006. december 31-i ingatlankataszter alapján 8.874 db rendezett tulajdonú ingatlant tulajdonol, a rendezetlen tulajdonú ingatlanok száma 5. Az önkormányzati ingatlanvagyon könyv szerinti értéke 232 milliárd, becsült értéke 286 milliárd forint. 7799 ingatlan belterületen helyezkedik el, a belterületi ingatlanállomány becsült értéke 269 milliárd forint. Az 1080 külterületi ingatlan becsült értéke 17 milliárd forint.
54 Az önkormányzat vagyonával – így az ingatlanvagyonnal – való gazdálkodás általános kereteit a „25/2003 (VI. 27.) Kgy. rendelet Szeged Megyei Jogú Város vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól”1 (továbbiakban „Vagyonrendelet”) határozza meg. E rendelet definiálja a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképes vagyontárgyakat: Az önkormányzati ingatlanok több, mint fele (4616 ingatlan, 135 milliárd forint becsült értékben) forgalomképtelen, további 4145 ingatlan (146 milliárd forint értékben) korlátozottan forgalomképes minősítésű. A fennmaradó 118 forgalomképes ingatlan becsült értéke 4,6 milliárd forint. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen 2.576 hektárnyi területen helyezkednek el, ennek több, mint fele (1.415 hektár) beépítetlen terület.
2006. december 31-én az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői Ingatlan típus Ingatlan száma Földrészletek Ingatlan könyv Ingatlan becsült (db) területe szerinti bruttó értéke (Ha) értéke (millió Ft) (millió Ft) Összes ingatlan Belterületi ingatlan Külterületi ingatlan
8.879
2.576
231.778
286.344
7.799
1.570
217.374
269.344
1.080
1.006
14.403
17.000
Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes
4.616
1.857
134.932
135.340
4.145
717
92.277
146.406
118
0,7
4.569
4.597
2.768
1.415
66.186
67.294
1.160
146.666
197.106
41
30.267
41.386
54
4.959
5.004
47
520
2.338
Forgalomképes Beépítetlen terület
Beépített terület 2.974 Műemléki védettségű 122 Természetvédelmi terület 25 Településen kívül fekvő 54 Forrás: Ingatlankataszter, 2006. december 31. 1
Ez a rendelet nem terjed ki a lakás- és lakáscélú ingatlanokra, azok értékesítését és bérbeadását külön rendeletek szabályozzák.
55 Az önkormányzat 337 hektár zöldterületet tulajdonol (védett természeti területek nélkül), ebből 290 hektár gondozott, 47 hektár gondozatlan. A beépítetlen területek közül 20 hektár termőföld besorolású, lakóépülettel 60 hektár építhető be, 77 hektár egyéb építési telkek besorolású. A beépítetlen területek főbb adatai Ingatlan típus Ingatlan száma (db)
Termőföld Lakóépülettel beépíthető Egyéb építési telek Művelés alól kivett
Földrészletek területe (Ha)
Ingatlan könyv szerinti bruttó értéke (millió Ft)
Ingatlan becsült értéke (millió Ft)
44
20
724
733
60
14
785
785
77
13
1.667
1.703
185
76
3.468
3.471
125
6.646
6.693
Összesen 366 Forrás: Ingatlankataszter, 2006. december 31.
Az önkormányzati vagyongazdálkodás jogszabályi keretei és elvei: Az önkormányzati vagyonnal – így az ingatlanvagyonnal – való gazdálkodásának legfontosabb szempontjait a Vagyonrendelet 11. §-a határozza meg. Az ingatlanvagyonnal való gazdálkodás, az ingatlanok hasznosítása és elidegenítése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlója rendelkezik. A Vagyonrendelet 14§, 16§ és 17/A§-a részletezi a jogokat és hatásköröket. Az önkormányzati ingatlangazdálkodás céljai: Forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok esetében: az ingatlanállomány költséghatékony és funkcionális működtetése, üzemeltetése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony módon történő felhasználása a városi közszolgáltatási funkciók és kötelezettségek ellátásához o az épületállomány fenntartása és fejlesztése a jogszabályi előírásoknak megfelelő működés és a mindenkori felhasználói igények kielégítése érdekében; o a közművagyon fenntartása és fejlesztése annak érdekében, hogy az elvárt minőségben és a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelően legyen képes működni; o kulturális, rekreációs, sport és egyéb célú létesítmények, valamint közterületek fejlesztése, hogy azok funkcióikat az elvárások szerint, javuló minőségben legyenek képesek ellátni; o köztéri műalkotások és műemlékek állagának megőrzése;
56
Forgalomképes ingatlanok esetében: a forgalomképes ingatlanok értékének megőrzése, növelése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony felhasználása a városi funkciók ellátásához, bővítéséhez; 6.4 Monitoring A monitoring célja, hogy folyamatos, időszerű és hiteles képet nyújtson a városfejlesztési tevékenységek eredményeiről és a stratégia megvalósításának előrehaladásáról. Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtásáról, előrehaladásáról és eredményeiről az IVS végrehajtásáért felelős menedzsment kétévente beszámol a város Közgyűlésének, amely értékeli és elfogadja a beszámolót. A beszámoló az alábbiakat tartalmazza: •
Az átfogó célok, a tematikus célok és a városrész-szintű célok indikátorai (stratégia elfogadásakor érvényes bázisérték, a beszámoló időszakában aktuális érték, a stratégiában megfogalmazott célérték, valamint az előző Közgyűlés által elfogadott beszámolóban közölt értékhez képest történt elmozdulást)
•
a stratégia megvalósításához rendelt források felhasználása (a stratégia megvalósításának kezdete óta, valamint az előző Közgyűlés által elfogadott beszámoló óta megvalósult forrásfelhasználást)
•
a stratégia keretein belül megvalósuló projektek (cél, tevékenység, költségvetés, előrehaladás)
•
a stratégiához közvetlenül nem kapcsolódó projektek bemutatása (kiemelve azoknak a stratégiában megfogalmazott célok elérésére gyakorolt vélelmezett vagy tényleges pozitív/negatív hatásait)
•
a stratégia keretei között és ahhoz közvetlenül nem kapcsolódó projektek keretében megvalósult fejlesztések és azok eredményeinek hatása a városrész-szintű és tematikus célokra
A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél, valamint a tematikus célok és a városrészi célok mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja. Alább táblázatban mutatjuk be az IVS átfogó, tematikus és városrész-szinten megfogalmazott céljainak indikátorait, megjelölve azok adatainak forrásait és adatgyűjtési gyakoriságát.
57 Indikátorrendszer Cél Átfogó cél: fenntartható módon fejlődő tudásalapú gazdaság megvalósítása és minőségi élet-körülmények biztosítása T1. Közlekedésfejlesztés. A külső és belső elérhetőség javítása az úthálózat, a kerékpáros utak, valamint a városi (elektromos) közösségi közlekedés fejlesztése révén T2. Innovatív vállalkozói infrastruktúra kiépítése a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra kialakításához T3. Hagyományos ipar fejlesztése (élelmiszeripar, könnyűipar)
T4. Szolgáltató ipar fejlesztése (Logisztika, cytilogisztika)
T5. Tudásalapú ipari fejlesztés (biotechnológia, hemotechnológia, stb.)
Mértékegység
Forrás
Adatgyűjtés gyakorisága
millió Ft
Polgármesteri Hivatal
Éves
millió Ft
APEH
Éves
%
KSH
Éves
Az M43-as autópálya és az M9-es autóút építése
km
Polgármesteri Hivatal
Éves
Kerékpárutak hossza
Szeged bel- és külterületén lévő kerékpár utak hossza (cél: növekedés)
km
Polgármesteri Hivatal
Éves
Tömegközlekedést igénybe vevők
A városi közösségi közlekedés által adott évben szállított utasok száma (cél: szintentartás)
fő
Szegedi Közlekedési Társaság, Tisza Volán Zrt.
Éves
Vállalkozások befektetett tőkéje
Szegeden gazdasági tevékenységet folytató vállalatok saját tőkéje (cél: növekedés)
millió Ft
APEH
Éves
Működő vállalkozások aránya
A Szegeden működő vállalkozások aránya gazdasági ág szerint
%
KSH
Éves
Ipari parkok betelepítettsége, infrastrukturális fejlettsége
Ipari parkokba betelepült vállalkozások száma (cél: növekedés)
db
Adatszolgáltatás az egyes ipari parkoktól
Éves
Logisztikai Szolgáltató Központ fejlettségi szintje
Logisztikai Szolgáltató Központba betelepült vállalkozások száma (a kiépített infrastruktúra függvényében)
db
Adatszolgáltatás a Logisztikai Szolgáltató Központtól
Éves
Nyugati Logisztikai Tengely megvalósítása
NYILT hiányzó útszakaszainak megépítése
km
Polgármesteri Hivatal
Éves
BIOPOLIS fejlesztése
A BIOPOLIS-hoz kapcsolódóan megszerzett fejlesztési területek nagysága és a kapcsolódó infrastruktúra kiépítettségének állapota – az MTA Szegedi Biológiai Központjának bővítése
ha
Adatszolgáltatás az egyes intézményektől
Éves
Indikátor neve A városi gazdaság teljesítménye A városban élők munkajövedelme Munkanélküliségi ráta Autópálya, autóút építése
Indikátor definíciója Szegeden működő gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók éves nettó árbevételének 2007. évre diszkontált értéke (cél: növekedés) Szegeden élő foglalkoztatottak éves munkajövedelmének 2007. évre diszkontált értéke (cél: növekedés) A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva (cél: csökkenés)
58 Cél
Indikátor neve
K+F tevékenység ösztönzése T6. A tudásipar munkaerőigényének megfelelő szakképzés, humánerőforrás-fejlesztés T7. Szeged város és a kistérség fenntartható turizmusfejlődésének biztosítása és turisztikai versenyképességének fokozása T8. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme
Felsőfokú végzettségűek aránya
Mértékegység
Forrás
Adatgyűjtés gyakorisága
Az Orvoscentrumhoz betelepült innovatív vállalkozások száma (cél: növekedés)
db
Adatszolgáltatás az egyes intézményektől
Éves
Kiemelt Gazdasági Övezetben (KGÖ) letelepült innovatív vállalkozások száma (cél: növekedés)
db
Polgármesteri Hivatal
Éves
%
KSH
Éves
vendégéjszaka
KSH
Éves
db
Polgármesteri Hivatal
Éves
millió Ft
Szegedi Tudományegyetem
Éves
Indikátor definíciója
Felsőfokú végzettségűek aránya a 21 évesnél idősebb népesség körében
Vendégéjszakák száma
Szállodákban és panziókban eltöltött vendégéjszakák száma (cél: növekedés)
Felújított panellakások száma
A Panelprogram keretében felújított panellakások száma (illetve az energiatakarékos módon felújított lakóépületek száma) (cél: növekedés)
Az egészségügybe befektetett működőtőke
Szakmai befektetők által a szegedi egészségügyi ellátórendszer fejlesztésébe befektetett működőtőke nagysága (cél: növekedés)
Születéskor várható élettartam
Szegeden élők születéskor várható élettartama (cél: növekedés)
év
KSH
10 évenként
T10. Területfejlesztési célok (közterületek rehabilitációja, rekonstrukciója)
Közterület rehabilitáció, rekonstrukció mértéke
Az IVS keretében felújított, illetve rehabilitált közterületek nagysága (cél: növekedés)
ha
Polgármesteri Hivatal
Éves
T11. Horizontális fejlesztési célok (a szociális biztonság
Szociális segélyben részesülők száma
Szegeden és a kistérségben szociális segélyben részesülők száma (cél: csökkenés)
fő
KSH
Éves
T9. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, a lakosság egészségi állapotának javítása
59 Cél megteremtése, az idős korúak ellátásának fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése)
V1-V10. Városrészi célok Belváros Alsóváros Móraváros Rókusváros Felsőváros Újszeged – Szőreg kertváros Déli kertváros Északi kertváros Iparváros – Kiskundorozsma Tisza – Maros hullámtér
Indikátor neve
Indikátor definíciója
Mértékegység
Forrás
Adatgyűjtés gyakorisága
Az otthoni szociális gondozásban részesülők száma
Az otthoni szociális gondozásban részesülő idős korúak száma (cél: növekedés)
fő
KSH
Éves
Munkanélküliségi ráta
A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva (cél: csökkenés)
%
KSH
Éves
Városrészek népességszáma
Az egyes városrészek lakosainak száma (cél: növekedés, illetve a csökkenő népességszámú városrészek esetében a csökkenés megállítása)
fő
KSH Népszámlálás
10 évenként
Városrészekben működő vállalkozások száma
Az egyes városrészekben működő egyéni, illetve társas vállalkozások száma (cél: növekedés)
db
KSH
10 évenként
Városrészek közötti diszparitási mutató
A városrészek között fennálló különbségek megállapítására vonatkozó komplex mutató az alábbi városrészi szintű adatokból előállítva: Öregedési index Aktivitási ráta Komfortos lakások aránya Felsőfokú végzettségűek aránya a 21 évesnél idősebb népesség körében
−
KSH, Polgármesteri Hivatal
10 évenként
Akcióterület megnevezése Mars tér – Guttenberg utca Biopolisz – Science Park Tiszapart (Roosevelt tértől a Hajóállomásig a Tiszapart, Stefánia, Dózsa György utca által határolt terület)
Tarján lakótelep II. üteme (Budapesti körút - József Attila sugárút – Retek utca) Odessza lakótelep (Alsó kikötősor – Torontál tér – Székely sor – Temesvári körút – vasútvonal)
Akcióterület tartalma Mars tér és egykori Zsidónegyed közterületeinek rehabilitációja Barnamezős jelleggel útfeltárás és közműfejlesztés, valamint egyetemi inkubátorház és klinika létesítése Árvízvédelmi védmű felújítása, Stefánia (park) megemelése Alsó rakpart felújítása és revitalizációja, a Bástya rendbe hozása, Kas Szálló felújítása, Múzeum előtti szökőkút felújítása, Múzeum és Vár közötti kazamaták kibontása, felújítása Szociális városrehabilitáció – közösségi területek felújítása, kereskedelmi/ szolgáltató funkciók megtelepítése Szociális városrehabilitáció – közösségi területek felújítása, kereskedelmi/ szolgáltató funkciók megtelepítése
Akcióterületi célok A lakosság számára minőségi életkörülmények biztosítása Üzleti infrastruktúra fejlesztése, vállalkozások betelepülésének ösztönzése, K + F ösztönzése Városvédelem, árvízvédelem Új funkciók kialakítása: kereskedelmi/ szolgáltató egységek létesítése (pl. étterem) Új szolgáltató egységek kialakítása A szociális városrehabilitáció megvalósítása révén élhetőbb lakókörnyezet biztosítása, az életkörülmények javítása a lakosság körében A szociális városrehabilitáció megvalósítása révén élhetőbb lakókörnyezet biztosítása, az életkörülmények javítása a lakosság körében
6.5. A városfejlesztés szervezeti háttere 6.5.1. A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere A városfejlesztés irányvonalainak kijelölése és a fejlesztési tevékenység kereteinek meghatározása a Közgyűlés feladata. A közgyűlés fogadja el többek között a Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciót, az Építési Szabályzatot és Szerkezeti és Szabályozási Tervet, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégiát. Az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 25/2003 (VI. 27.) Kgy. rendelet értelmében tulajdonosi jogokat gyakorol a város vagyona felett, továbbá kompetenciájába tartozik a város költségvetésének elfogadása, így közvetlen befolyást gyakorol az egyes fejlesztésekre, illetve átfogó fejlesztési programokra. A városfejlesztési feladatok előkészítését és a fejlesztések koordinációját a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodája végzi, a fejlesztések előkészítésében és megvalósításában együttműködik a városi funkciók szakterületeihez kapcsolódó feladatok ellátásáért felelős más szakirodákkal és intézményeikkel. A városüzemeltetési feladatok ellátásában több szakosodott cég vesz részt (közszolgáltatási, üzemeltetési, vagy vagyongazdálkodási szerződések keretein belül), a Városüzemeltetési Iroda Cégfelügyeleti Csoportja koordinálja tevékenységüket és érvényesíti a tulajdonosi jogokat.
61 A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft hulladékgazdálkodási, közterület-fenntartási feladatokat, továbbá a helyi tömegközlekedéshez kapcsolódó jegyellenőri feladatokat látja el közszolgáltatási szerződés keretében. Az IKV Zrt fő profilja az önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérbeadása és hasznosítása, továbbá ingatlan-értékesítési feladatokat is ellát egyedi megbízások és szerződéses viszony keretében egyaránt. A Szegedi Közlekedési Kft a város villamos- és trolibusz-közlekedését biztosítja, továbbá üzemelteti a város repülőterét és a város parkolóit. A Szegedi Vásár és Piac Üzemeltető Kft a város tulajdonában lévő kis piacokat, valamint a Mars Tér és a Szent István tér piacait üzemelteti. A Szegedi Fürdők Kft üzemelteti Sziksós fürdőt és az Anna fürdőt. Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft az Ifjúsági Házat és a korábbi Belvárosi mozit üzemelteti. Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Nonprofit Kft szervezi a Szegedi Szabadtéri Játékokat, továbbá üzemelteti a Reök palotát és az újszegedi Kertmozit. Szegedi Sportlétesítmény Beruházó Kft a város sportcsarnokának bérbeadásához és hasznosításához kapcsolódó végzi. Szegedi Testamentum Kft kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében végzi a Belvárosi temető és a hozzá kapcsolódó területek üzemeltetését. A városfejlesztési tevékenységek kidolgozásában és megvalósításában mind a fejlesztések által érintett önkormányzati intézmények, mind az önkormányzati feladatok ellátását támogató cégek és további szervezetek részt vesznek, közreműködnek. 6.5.2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósítását biztosító szervezet Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 időszaki, városrehabilitációs célokra biztosított forrásainak felhasználására vonatkozó iránymutatások értelmében az Integrált Városfejlesztési Stratégia megvalósításához az önkormányzat olyan, tisztán városfejlesztési profilú fejlesztési társaságot hoz létre, amelynek fő tevékenysége komplex városrehabilitációs programok megvalósítása a stratégiában kijelölt akcióterületeken, érvényesítve a város hosszú távú gazdasági és társadalmi érdekeit. A városfejlesztő társaság részt vesz a városfejlesztés stratégiai és operatív tervezésében, a stratégia megvalósításához kapcsolódó feladatok kidolgozásában és megvalósításában; a városfejlesztési irányokkal összhangban befektetéseket ösztönöz, gazdasági fejlesztésekhez kapcsolódóan egyeztet, megállapodik és szerződést köt a befektetőkkel; a városfejlesztési célok megvalósítását elősegítő projekteket generál, készít elő és valósít meg; állami és magán finanszírozási forrásokat keres és szervez a városfejlesztési tevékenységekhez; menedzseli az integrált városfejlesztési stratégia keretében megvalósuló városrehabilitációs kiemelt projekteket; önállóan, vagy partnerek bevonásával megvalósítja az akcióterületi tervek fejlesztéseit;
62 a városfejlesztési feladatok ellátása során együttműködik a városfejlesztés és – üzemeltetés érintett önkormányzati szervezeteivel és feladatellátásra szakosodott cégeivel; társadalmasítási és tájékoztatási feladatokat lát el a városfejlesztési tevékenységhez és az egyes projektekhez kapcsolódóan; szervezi és generálja a fejlesztések megvalósítását segítő partnerségeket állami, piaci és civil szervezetekkel; A városfejlesztési társaság tevékenységét nem profitorientált módon végzi, tevékenységéből származó bevételeket visszaforgatja az akcióterületi fejlesztésekbe. A városfejlesztési társaság feladatainak ellátásához partnereket és alvállalkozókat vonhat be. A városfejlesztési társaság létrehozásáról, működésének szabályairól és feladatellátásának főbb felelősségi- és hatásköreiről a Közgyűlés dönt. A városfejlesztési társaság tevékenységét az önkormányzat felügyeli, aki a társaság feletti tulajdonosi jogokat is gyakorolja. A társaság a városfejlesztési tevékenységet az önkormányzat és a társaság között a városrehabilitáció megvalósítására irányuló megbízás keretében végzi, a társaság feladatait, jogosítványait, kompetenciáit és kötelezettségeit ez a megállapodás szabályozza.
