2009
- csa|ádiházakkornyezettudatos' LakoépÜ|etek energiatakarékos Üzeme|tetése 1. Bevezetés
ECo-HoUSE rÜzErEr< 4.
Az elmrilt években bőven szerezhettr.ink tapasztalatokat arrol, hogy a fold klímaváltozása drámaian felgyorsult. Ha nem tesztink érdemi intézkedéseketa széndioxid kibocsátás csokkentésére már gyermekeink életébenolyan mértékriklimatikus változások kovetkezhetnek be, amelyek a ma még lakhatÓ, fejlett mezőgazdasági kulturával rendelkező tertileteket tonkreteszik. Itt a Kárpátrnedencében, ahol korábban a kontinentális éghajlatjellegzetessége- a négyérszalc tavasz, nyár, ősz, tél - jÓl meghilonboztethetó volg továbbá a foldrajzi elhelyezkedestol fuggoen kialakult csa-
- családiházak LakoépÜ|etek karékosuzemeltetése energiata kornyezettudatos,
padék mennyiség az wek tlínyomÓ tobbségébenviszonylagos egyenletességgelesett le, mára lényeges változások észlelhetők. Tudományos igenyri magyarázatok nélkil megállapíthatjuh h"ey a telek joval enyhébbek, mint korábban voltak, a tavasz gyakran olyan meleg, mintha nyár volna, egyre gyakorib bak a koríbbi ér,tizedekben mért értékeketmeghalado nyári csucshőmérsékletelc A csapadék wes mennyisége a korábbi éwizedekben mérthez képest ugyan lényegesen nem változotg de megoszlása kedveződenebb lett Hosszrl aszályos időszakok urán hatalmas felhőszakadasokkal érkezik a csapadék. Az egyen1őden csapadékmegoszláskovetkeztébena konÍbban tennesztett mezőgazdasági novények életfeltetelei jelentősen romlanak. Egyértelm , hogy mindannyiunknak
tenni kell annak érdekében,hogy
ez a folyamat lelassuljon, majd reményeink szering néhány ér,tizedmulva kedvezo mÓdon váf,tozzon. A kedvezőtlen éghajlawáltozáson tul az energiaárak egyre gyorsulÓ emelkedése is arra osztonoz mindenkit'
hogy a megszokott komfortigények fenntarrása mellett, lehetőleg minél kevesebb
(I'akoéptileteinkben a nyári hritési igény, energiát fordítsunk lakoeprilenink frrtésére.hritésére. dontóen szintén az éghajlawáltozás kovetkezménye.) A legjobb energiamegtakarítási mÓdszer, ha az éprilet tijolásával, szerkezeti kialakíuÍsával, megfelelo hőszigeteléssel, ámyékolással igyekszr.ink az energia igényt a legkisebb mértékrecsokkenteni. A legjobban hőszigetelt éptiletben is azonban sztikségvan használati meleguízelőálliásra, szellőztetésre. Éptileteink tobbsége azonban ma még - az átlagot lényegesen meghaladÓ beruházási koltségek miatt - nem 0 energia szintií. Ezekben az éptiletekben sztikségvan írtési-h tési,esedeg szellőztetési eneryiafelhasználásra. A korszer , gazdaságos technikai megoldásokra ma már számos lehetőséget kínálnak. Ebben a tíjékoztatobanelsősorban olyan megoldásokrÓl kvánunk rovid ísmertetéstadni' amelyek tobbségeugyan kozismert, de előnyeit - hátrányait nem mindig veszik kellő mértékben
'
Kiadia Év|NonprofitKft. t ,i o s z e gÚit 3 7 . 1 1 1 3B u d a p e sD
figyelembe a beruházási dontés meghozatalakor. Az alabbiakban energiatakarékos, megujulÓ energiaforráson alapulÓ ftitési,használati melegvíz elláteÍsiés hritési megoldásokat vessztik sorra. 2. Hótermelés biomasszáből
Tiirdelés, e|6készítés és nyomtatás Kft. PharmaPress'Nyomdaipari 1037Budapest'Vorosvári ut'119.121.
A biomassza biologiai eredetrj Szervesanyag.Elsódleges biomasszának nevezztik a novényi eredetri termékeket (fák, természeteskornyezetben és szántÓío1don termó novények). A hőtermelés
- csa|ádiházakkornyezettudatos, LakoépÜ|etek energiatakarékos uzemeltetése
- csa|ádiházakkornyezettudatos, LakoépÜ|etek energiatakarékos ÜZeme|tetése
legegyszerŰrbbmÓclja ezeknek a novényi eredetri anyagoknak bizonyos elókészítésután valÓ el-
2.!. Fae|gázosítás
nizelése. A biomassza alapvetően megujulo energiaforrás. Bár az elégetéssorán széndioxid ke.
Korszerri nizelési megoldás. A faelgázosítÓ kazánokban az égésszabályozott kortilmények ko-
letkezik, de mivel a novény korábban fejlődése során széndioxidot nyelt el a mérleg nullszaldÓs.
zott zajlik. A faelgázosítő kazánok két nizterriek. Az elsó ttiztérben a ÍiÍtelégetik,de az égésnem
Természetesen az egyensuly fenntartásának feltétele,hogy legalább olyan tomegÍi j novényzet
tokéletes, ezáltal jelentős mennyiségri éghetó gáz szabadul fel, amit a második t ztétben éget. nek el. A kazán mÍíkodése_ a nizelőanyag adagolásán kivril _ hasonloan jÓl szabályozoff, mint
G1lodjon ki, mint amennyit hőenergia termelésre felhasználtunk. A biomasszábÓl elóállított termékek egy részéhezszintén szrikséglehet ktilső energia felhasználására, lásd pellet ésbio briken
egy gáz-, vagy olaj tizem
gyártás, ahol az elégetendő anyag aprítísa, préseléseenergia felhasználással 1ar, cle alapjában véve a nizelési célbÓl kinyert energia megharározÓ mennyisége megujulo forrásbol származik.
hanan1uk a kézi adagolás. A korszerri faelgázosítÓ kazánok beruházási koltsége meghaladja a
A biomassza hasznosításának számos formája ismert, de a továbbíakban csak azokkal az eljá-
ként alkalmazni, ahol nincs vezetékesgázellátás, illewe a ía olcsÓn beszerezhető.
nizelőberendezésnél. HauÍsíokuk is hasonlÓ. Egyedtili rizemeltetési
gáztizemri berendezésekét.Elsősorban olyan helyen érdemes elsődleges hőtermelő berendezés-
rásokkal foglalkozunk, amelyek kisebb épriletekben, családi házakban alkalmazhatÓk. Ezek a kovetkezók. _ kozvetlen nizelés (kályhában, kandallÓban, kemencében, kazánban), _ pellet nizelés (jellemzően kazánban),
3. A hószivatty
míikiidési e|vének lényege
Olyan berendezés, ami ktilső energia (altaleban villanyáram) felhasznrilásával hőt von el egy kozeg-
- bio briken nizelés (jellemzóen kazánban), - faelgázosítás (jellemzóen kazánban)
ből, az elvont hót nagyobb hőmérsékletre emeli, majd másik kozegnek atad1a. Hőszivattyuval flrteni és h teni is lehet. F téskor egy a1acsony hómérsékletrlkozegbol vonja el a hőt, és miurán felmelegítette, adja át egy másik kozegnek, a firtőberendezésnek. Hritéskor a folyamat megfordul, a
2.1. Kozvetlen fatuze|és
meleg térből vonja el a berendezés a hót és adja át a lcilső komyezetnek. fu a kozeg, ahonnan fir-
A legősibb nizelési mÓdszer. A nizelés gazdaságossága szempon{ábÓl
lényeges a fa nedvesség-
tartalma és a nizelőberendezés technikai kialakítása. A nizelés hatásfokát dontő mértékben
téskor a hőt elvonjuk, vagy hiltéskor lead;uk, lehet talaj, kritvíz' természetes folyÓr,rz, vagy levegő. A hószivattyuk energia hatékonysági mutatoja a CoP
meghauírozza a kezelő személy gondossága, a nizelőberendezés kezelésébenvalo jártassága. A
faktor, ami azt mutatja meg, hogy egységnyi hasznosíthatÓ hő előállításához (elvonásához) milyen mennyiségti ktilső _ általában vil-
íizelőberendezések beruházási koltsége általában kicsi, de ezek a berendezések jellemzően nem
lamos _ energiát kell felhasználni.
mrjkodnek gazdaságosan. Elsósorban tartalékfutéskéntérdemes őket íigyelembe venni.
A mai korszer
fold-víz, víz.vízhőszivattyL1k CoP
hószivatt},uk CoP 2.2. Pe||etttÜze|és A pelletet ktilc;nbozo novényi anyagokbÓl aprítás után préselésselállíqák elő. A pellet kisméreti
tabletta, amelyet korszeni
nizelőberendezések esetében automadkusan juttatnak a
nizelóberendezés tLizterébe.Ez a nizelési mÓd kényelmi szempontbol egyenértékrinektekinthetó
faktora 4,0_6'0 kozotti érték.A levegőJevegő
értékema még jellemzően kisebb, 3,0_4,0 kozotti ertek.
A hőszivatqn'r csak részben tekinthető megujulő energiafelhasználásu berendezésnek, hiszen mrikodéséhezvillanyáramra van szrikség, amelynek egy részét- legalábbis hazánkban _ nem megujulÓ, foszilis energiábol allitanak elo. l,eggyakrabban alkalmazott hószivatt}nr megoldási modok:
a gáa-, vagy olajtr.izeléssel.A korszerri berendezések hauÍsfoka megkozeliti, ilLetve eléri a hagyományos gázkazánokét. Beruházási koltsége azonban meghaladja azt. További
koltsegnovelő
3.1. Fo|d - víz hószivattyuk.
tényező, hogy a tr.izelőanyag eírolásárÓl (artályban, vagy helyiségben) gondoskodni kell.
3.1'1. Talaj-, vagy fóIdkollektoros megoldas Lényege:a padlofirtésekhez hasonlÓan' a talajban 1,5-3,0 m mélységbenmrianyag csőrendszert
2.3.Biobrikett tuze|és
fektetnek le, amelyben szivattyuval fagyállÓ folyadekot keringetnek (primer rendszer). A talaj
l.:ígyszár energia novények aprítás utáni préselésévelállítják elő. Elsősorban olyan helyen jo-
bÓl elvont hőt a hőszivatt}.u hőcserélőjének (elpárologtatojának) adjak at, amit a hószivattyu na-
het szÓba gazdaságos alkalmazásuk, ahol a heJyszínen, vagy annak kornyezetében jelentős mennyiségri alkalmas novényi anyag á11rendelkezésre. Tr.izelésimodja _ kis berendezések ese-
gyobb homersékletre melegít' Ezt a hot egy másik csőrendszeren (szekunder csőrendszer) jut.
tében _ a hagyományos fatr.izeléshezhasonlÓ. Széleskoru elterjedése jelenleg nem valciszínii.
ti melegvizet eloallito hócserélÓk).
4
tatják el a hőleadokhoz (firtőtestek, sugárzo Ártófeltiletek, iégkezelok hőcserélői, vagy használa-
- csa|ádiházakkornyezettudatos, Üzemeltetése energiatakarékos Lakoépt]|etek
- családiházakkornyezettudatos, Üzeme|tetése energiatakarékos LakoépÜ|etek
Kutak esetében a víztigyi hatÓság engedélyere van sztikség.A lehritott, vagy felmelegítettVizet Vissza
ELónye: _ Kisebb beruházási koltsés.
is. kell sajtolni a talajba, ezértvan sztikség a nyerő krit mellen legalebb egy nyelő kut létesítésére
Hdtrdnlok:
Et qak
- Azon a foldtenileten amelyet kollektorral becsoveznink árnyékot adci
novényzetet nem
szabad elhelyezntink, mert a talaj felmelegítéséhezsztikséges,hogy napstitéses időszakban minél tobb hőt tudjon a talaj betárolni, - A hőszivatt}'u CoP
értekea fttési iclószakban jellemzően folyamatosan csokken, mivel a talaj
íelső rétegerészbenaz ídőjárás, részben a hőszivatqnl hóelvonása miatt egyre jobban lehril.
- Aviz hoatadasi tényezÓje kedvezőbb a talajénál, így a hóátadás biztonságosabb, mint a talaibÓl tonenő hŐcsere esetében. _ Nyári időszakban a kuwíz, amennyiben h tésre is sztikségtink van - megfelelő szekunder rendszeri kialakicis estén - kozvedentil bevezethető a h &'tt korbe (passzív hirtés), az évszak jelentős részébena hőszivatqlu nem' vagy csak rovid tizemidovel kell, hogy mri kodion. Passzív hritésre legalkalmasabb megoldás a sugárzÓ mennyezethrités.
3.1.2. Talajszo ndas me goldás IÁnyege:'a talajba 50_200 m mélységbelefurnak ésa furatokba U alakban meghajlíton mŰranyag
Hatrdnl: _ A talajviszonyokt l ftiggoen a beruházási koltség (kutfuras) jelentósen megnoveketlhet.
csoveket - szondákat (altalaban két csópárt) helyeznek be, majd a szondák kornyezetében a talajt visszatomorítik. A szondákban a talajkollektoros megoldáshoz hasonlÓan íagyállo folyadékot ke
3.3. Levegó-|evegóhoszivattyuk
ringemek. A rendszer m kodése egyébkénthasonlo a talajkollektoros megolclásnál leírakhoz.
Az utÓbbi években egyre jobban terjedő mrJrszaki megoldás. A ktllso levegő h
LLOn'yOK:
gíti fel ésaz így megnovelt homérsékleni hÓt adja át a frrtőrendszemek. l'evegőlevegő hőszivaqnrval
- GazclaságosabbtizemmÓd. A mélyebbrétegekbena talaj hőmérséklete az idő mrilásával változik, mint a talajkollektorosmegoldásnál. kevésbé - Ftités.hŰttés kedvez bben alakul. Nyáron a hŰrtesbol l.izemmodeseténa talaj hőmérséklete
hriteni is lehet, ilyenkor a folyamat megfordul, a h tenclő helyiségből elvont hőt a ktilso kornyezet levegojének adja át a berendezés. A levegőlevegó hőszivatt}'uk két részből állnak. A beltéri erységből, amely egy hőcserélÓbol és egy ventilátorbol áll, és a helyiség levegőjének a hÓmérsékletétÍLrti,
miatt kedvezőbb elvont hő melegítia talajt,ami a frrtésiidénybena nagyobb homérséklet CoP-t eredményez.H téskorugyancsakelőnyos a hiitésiszezonelejérekialakulÓ kísebb
vagy hiiti. A ktiltéri egységrészei:a kompresszor, a hócserélő, az expanzios szelep ésa ventilátor.
talajhőmérséklet.
kek, kompakt és split klimak.
Hatrdnyok: _ Nagyobb beruházási koltség- a szondafuráskoltségesmegoldás. _ Nagyobb szivattyuzásimunka, tobb villamos energia íelhasználás- hatékonyságcsokkenés'(Ennek ellenérea szondás rendszerekévesCoP énékejÓ tervezéséskivitelezéseseténkedvezobba kollektoros megoldásnál.) nagy ffgyelmetkell fordítani a kivitelezésre.Ellenorizni kell, hogy Talajszondák létesítésekor furják le a szondákat' illewe, hogy a talajt megfelelőentom rítvetoltsékvissza. kellő mélységre Amennyiben a szondák kornyezetébena alaj nem kellően tomclr, romlik a hoátadás, jelentősen csokkenheta COP értéke.
A leggyakrabban alkalmazott megoldások. hoszivatryr'rs tizemii ablak- és helyiségklíma-késztilé. EL ny: _ A korábbiakban említett berendezésekhez képest lényegesen kisebb beruházási koltség. Hdtrdn"lok - Kisebb krilső hőmérsékletnél(+5 "C alatt) megnÓ az eljegesedésveszélye,lényegesenlecsokken a berendezéshatékonysága.Igaz, hogy egyes levegoJevegő hószivatqnrk akir -20"C homérsékletigis képesek mrikodní, de ilyenkor gyakorlatilag már elekmomos kazánként dol. goznak. Ezért célszerii u.n. bivalens r.izem berendezéStkialakítani, ahol kb. +3-5"C.nál ki sebb ktilső hőmérsékleméla frrtéstegy más tizemmÓdrjr kesztilek (pl. gázkazán) veszi át. _ A levegőJevego hőszívatqluk CoP érteke kisebb a korábban cÍrgyalt hőszivattpkénál, jellemzően 3,0-3,5 kozotti ertek, bár egyes késztilékgyártÓk termékismertetőiben 4'0 CoP
k 3 .2. Y íz-vízhoszivattyÚ Klitvizes megoldás. Megíelelő számu kritpárt kell fumi. A kuak számát a tervezőhafározza meg. célszer prÓ. hogy megfelelőmennyiségriprimer energiaálljon rendelkezésre Annak érdekében, esetében általában berendezések Kisebb teljesítményri bafurássalmegharároznia kutakvízhozamát. megoldáslehet. a végleges krit valoszíntileg egyktrtpáris elegendő,ígya prÓbafurássalkészített
értékkelis találkozhatunk. Javaslatok: rendszert csak ial höszigetelt, korszeríi nyíkiszdrőkkal ellatott épíiletekben érdemeshaszndlni. Ennek oka, hogy a hőszivatty.ik egységnyi leaclott energiára vetített beruhá. H s7iuattylis ft;tes.Ittsi
- családiházakkornvezettudatos, LakoépÜ|etek enersiatakarékos uzeme|tetése
- családiházakkornyezettudatos' Üzeme|tetése LakoépÜ|etek energiatakarékos zási koltsége lényegesen rneghaladja a hagyományos, pl. gáztizerrrii nizelőberendezésekét. A h1sziudttJ|iga7dasdgossdgaLényegesen Minél magasabb ftisc oz elírillitottftitöviz hómérsékletétól. aíttóvíz hőmérséklete annál kisebb a hőszivattyrj CoP
értéke.Ennek megfelelően hőszivatt}'us
firtőberendezésekhez kis hőmérsékleni fiitőrendszert (sugárzÓ fal., mennyezet-' vagy padloÍLrtes) érdemes csadakoztatni. Megfele\a referencidkkal rendelkezó cégetcéLszeríia hósziuattJtis berendezésteruezéséuel éstel'epítésél.'lel
A leggyakrabban alkalmazott kollektor megoldások. _ síkkollektorok - tobbcelri alkalmazásra, - vákuumcsclves kollektorok - tobbcélu alkalmazásra, * mrianyag csőtekercs kollektorok _ kerti zuhanyozÓk, kerti medencék vizének melegítésére, _ tartály kollektorok - kerti zuhanyozok vizének melegítésére, _ mrianyag síkmezc5skollektorok - kerd zuhanyozÓk, kerti medencék vízének melegítésére.
megbizni. Az a legjobb megoldás, ha a vállalkozÓ kompletten vallalja fel a teljes folyamatot (tewe-
Az utobbi három megoldás egyszerri kivitelii, nyomásállÓsága korlátozott, jellemzően a felmelegí.
zés, hőszivatqnr beszerzése,primer és szekunder rendszere kivitelezése) mert ilyenkor nincs
tendő víz rírolására (lasd tartaly kollektor), vagy rajta keresznil torténő keringtetésérealkalmas.
lehetőséga felelősségátháríti{sára.(A terv volt hibás, a hoszivattyu nem adja le a katalogusban jel-
A napkollektorok Magyarországon az éghajlati viszonyok miatt, gazdaságosan vízmelegítésreés
zett teljesítrnén}t,stb.) Célszeru elémi, hogy a vállalkozÓ a hőszivatt}nrsberendezésévesCoP
érté-
legfeljebb átmeneri időszakban firtésrásegítésrehasználhatok.
kére vállaljon garancíát. Gyakori hiba, hogy a hőszivattyu és a segédberendezéseihezfelhasznált
A leggyakrabban alkalmazott megoldások a sík- és a vákuumcsoves kollektorok.
energia, illewe a hasznosított hőenergia mennyiségétnem mérík,pedig egy eleknomos fogyasztásmérő ésegy hőmennyiségmérő miíszer beépítése a beruházásí koltsegeknek legfeljebb I_Z o/o-a.A
4.2. Síkko||ektorok
szubjektívértékítélet ilyen esetekben nem megbízhato. ,,Nagy volt a vi1lanyszámla.'' Mihez képesc
A síkkollektor hószígetelt kollektor házbÓl, hőelnyeló csőrendszerből (abszorberből) es ádátszÓ
sztikségesismemtink A berendezés hatékonyságának megrtéIéséhez
fedőlemezből (speciális u.n. szolártivegbol) eptl fel. Az abszorberre jutÓ napsugárzást az abszorber hővé alakítja, és a benne keringtetett hőatado kozegen keresznil - eltalában hőcserélo koz.
a befeketett és a kinyert ener.
gia mennyiségét. Csak ezek ismeretében nrdunk a gazdaságosságrÓl egyértelmrien nyilatkozni.
beiktauísával - melegíti fel a firtendő vizet. Magyarországon a síkkolektoros berendezések ked.
Fig1elem!A hőszivatqruk katalÓgusában megadott CoP értéklaboratÓriumi kortilmények kozoLtvégzettmérésekrevonatkozik. A valÓságban - éves ádagban - kisebb hatékonyság érhető
vező ár_használati értékarányuk kovetkeztében a legelterjedtebbek.
el, amint azt a korábbiakban már tárgyaltuk. A katalÓgus adatok nem tartalmazzák pl. a segéd. berendezések - szivattyrlk - energiafogyaszrását, ami gyakran jelentős érték,továbbá nem tud-
4.3. Vákuumcsoves napko||ektorok
ják figyelembe venni a holeado kozeg évkozi hőmérséklet változásának alakulását sem. A tisz-
Avákuumcsoves napkollekor gyengébbfenyviszonyokneíl éshidegebb időben is hatekonyan mrikodo
tességtelenvállalkozÓ gyakran csak a legkedvezőbb CoP
berendezés. Fő alkotÓ eleme a vákuumcsó, amelyben egy rézcsovethelyeznek el, ahol a vákuumcső
adatot ismerteti, elhallgatja, hogy a va-
lÓságban az éves ádag ennél lényegesen kisebb lehet.
osszegyrijti a hot A vákuum elszigeteli az osszegy jtott hőt a komyezettől, ezáltal csokken a kollektor hovesztesége. A vákuumcső hengeres formájti, ezérthosszabb időn át (delelott és délutín' amikor a
4. Hótermelés napko!lektorral
nap beeső fénysugaraialacsonyabb szogben érik a tetÓfeltilerct) is képes a napsugárzást hasznosíani. A vákuumcsovek
4 . 1 . M u k o d é sei | v e
párhuzamosan'
Vagy Sorosan is csatlakoztathatok. Serrilés esetén cserél-
hetőek. Egy-ket cső meghibásodásakor a rendszer még mrikodőkepes maradhat.
A napsugárzás ritján a foldnek átadott hő egy részénekhasznosírása. Az egyik legtiszt{bb megrijulo energiahasznosíÍási mÓdszer. Tobb mirszaki megoldása ismert, de minden megoldás lé-
megvá|asztása 4.4' N apko||ektorosrendszertewezése,te|jesítményének
nyege, hogy egy sugárzást elnyelő feltileten (kollektoron) osszegyrijtotthőenergiát kozvetítő kozeg kozbeiktauisával - ami lehet folyadék,vagy levegő _ víz, vagy levegó melegítésére használunk fel.
A napkolektoros használati melegvíz ellátÓ rendszernek csak egyik (fontos) eleme a kollektor.
A napkollektoros berendezések leggyakoribb változatai: _ használati melegvíz előállítás,
lási tartály, automatika, stb.), valamint melegvíztárolci tartályra van szr.ikség.
I
Ezen kívtil segédberendezésekre(szivattyu, csővezetékek elzárci- és biztonsági szere1vények,táguA berendezés méretezésekorlehetőleg minél nagyobb pontossággal kell felmérni a haszná-
- kerti zuhany, kerti medence vizének melegítrise
lati melegvíz igényt, ugyanis a hazai éghajlati viszonyok koz(itt az év egy részébena HMV
- használati melegv.ízeloallitas és kozponti firtéskombinácioja,
termeléséhezszr.ikségesnapsugárzás nem áll rendelkezésre. A 100%os igeny kielégítése
- kozponti íutes
aránytalanul nagy beruházási koltséggel járna. A gyakorlott tervezo az éptilet aclottságait
I
_ csa|ádiházakkornyezettudatos, LakoépÜ|etek energiatakarékos Üzeme|tetése
- csa|ádiházakkornyezettudatos, Üzeme|tetése energiatakarékos LakoépÜ|etek (tetósík szoge, tájolása) és a célszerrienmegválasztott melegvíz mennyiség ismeretében határozza ÍÍLega kollektorok
íeltiletét, a tárolő tartály térfogatát, a csőhálÓzat
méreteit és a biz-
denzáciÓs kazánok hohasznosítását - mivel a rejtett hőtvisszanyerjr-ik - beszélhenink 100o/onál magasabbhatásfokrtl..
tonsági berendezések kialakítását. Napkollektoros melegvíz termelés esetében mindig gon-
Hz
alternatív megoldásárÓl (elektromos frrtés,gázkazán, szi doskodni kell a víz melegÍtésének
keletkező vízgőz kondenzáciÓjának
lárd nizeléstl kazán, hőszivattyri, stb.). Ezért a tárolÓ tartályokban legalább ket hőcserélő
meghatározza a
van. Az egyik a napenergia hojet, a másik az alternatív flrtéshőjét adja át a fr.rtendővíznek.
hőmérséklete. Minél kisebb a visszatérő víz
égés során
a
kazánba
hómérséklete, annál 5. Kondenzá
cios gáz|
nizelőberenc1ezésben mértékét
visszatérő víz
nagyobb mennyiségri
vízgőz kondenzálÓdik, tehát annál nagyobb a visszanyerhető hőmennyiség. A visszatéró víz
A kondenzáciős
gázkazán nem sorolhatő
a megrijulő energiát felhasználő
berendezések
hőmérsékleténekemelkedésévela kondenzá.
kozé, de alkalmazása kevésbékornyezetszennyező, mint a korábban alkalmazott gáztizemii
1. abra: A uízgóz kontlen7cÍciőjrinakmértékea
ciő météke csokken. Kis hőmérséklet sugár-
nizelóberendezések.
uiss1atéróc,iz hímérsékLaténak fiigguén1ében.
zo fal-, mennyezet-' vagy padlofi.rtéSesetén (p|.: 36"C/30"C)
a kondenzáciÓ mértékeaz
5.1. Mit je|enta kondenzácios fLjtéstechnika?
év nagy részébenSO%kt;rtil alakul, tehát a hagyományos kazánok hauÍsfokához képesta kesztilek
A tr.izelóberendezésbebevezetett energiának csak egy részehasznosíthatÓ firtésre,vagy melegvíz
hateÍsfokameghaladja a 100% értéket.
termelésre. A maradék rész az égéstermékkela szabadba tiívozik. A hagyományos tjzemmÓdri ke gáa zeló berendezesekben a gízban lwő hidrogén az égéssorán vízgcxzealalaÍ es az égéstermékkel
5.3.Értékelés
veredve áramlik a szabadba anélkÍ, hogy a benne lwó hoenergia hasznosulna. Aet a hőmennyiségeg ami a víz elpárologpatásához . gőz ha1mazíl1apo6a hozásához _ saikséges rejten hónek neveznik. Ez a hőmennyiség a faldgaz hasznosíthato energiatartalmának tobb mint 1 1o/oa.
Kondenzácios
kaziín alkaln-razásával - a hagyományos
kazánokhoz
képest éves átlagban
fu10_15%os energíarrregtakirrítás érhető el. Ennek azonban feltétele,hogy kis hőmérsékletr]i
A kondenzáciÓs fritéstechnika lényege, hogy a nizelőberendezést ugy alakítják ki, olyan hőcse-
tési megoldást alkalrllazztrnk. A legkedvezőbb a sugárzÓ fal., vagy padlofirtes, ahol a frrtésiidény .C értéket. nagy részéberra visszatér(ívíz h mérsékletenem haladja meg a 30
rel vel lagak el, ami alkalmas arra, hogy az égéstermékbenlévő vízgozt leh tse és a benne 1évő párolgáshőt, vagy más szÓval rejtett hót hasznosítsa. Avízgoz kondenzál _ folyékony hal-
hát torekecl1tir'rképtilctiink minél gondosabb hószigetelésére.A legkorszenibb tr.izelőberen-
mazállapotuvá válik, innen ered a Ír.itésimegoldás elnevezése.
is alapvető feltételea pontos számításon alapulo méretezés. dezésgazclaságosnlrik(ir.lésének
Figyelem! Ne íeledjtik, Irtlgy ir legtÓkéletesebb me$akaÍítáS az el nem fogyasztott energial Te-
a 100%-ná|nagyobb hatásfokot? 5.2. Hogyan érte|mezzÜk A hauísfok q : hasznosított hőenergia / bevezetett energia (oÁ) A nizelőanyagokbÓl kinyerhető energia mennyiségéta frrtőértékhat.ározza meg. A nizelőanyagoknál kédele fiitőértéketkr"ilonboztethenink meg: . Alst futaertek: az a hőmennyiség, ami 1 kg nizelőanyagbol ugy nyerheto ki, hogy az égéstermékben lévo víz, gőz halmazállapotban marad. - Felsaftxerck: az a hőmennyiség ami 1 kg ttizeloanyagbÓl ugy nyerhető ki, hogy az égéstermékben levó vízgózt visszahiitik oly mérrckben, hogy az konderwalodjon, tehát párolgáshőjét is leadja. A korábban gyártott, hagyományos elven mÍilod
kazánokbol nem lehetert visszanyerni a
vízgoz párolgási hőjét, ezért ezt a veszteséget nem is venék figyelembe. Mindig
az also
firtoetekkel számolták ki a kazánok hatásfokÍt. Ha az al"scif|rtőértékrevonatkoztatiuk a kon.
10
11
