BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Tel: 85/560-158, Fax: 85/361-802 E-mail:
[email protected] MEGHÍVÓ a Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28-án (hétfő) 10.00 órára a községháza nagytermében tartandó ülésére. Napirendek:
1. Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az elmúlt testületi ülés óta történtekről Előadó: Lombár Gábor polgármester 2. Pedagógiai Program módosításának elfogadása Előadó: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató 3. Balatoni Futár című lap megjelenésének támogatása Előadó: Lombár Gábor polgármester 4. Beszámoló az önkormányzat gazdálkodásának háromnegyedéves helyzetéről Előadó: Lombár Gábor polgármester 5. Balatonfenyves Község Önkormányzatának 2011. évi költségvetésének módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester 6. 2012. évi költségvetési koncepció Előadó: Lombár Gábor polgármester 7. Belső ellenőrzési ütemterv Előadó: Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 8. Pályázati kiírás csapadékvíz elvezetés Előadó: Lombár Gábor polgármester 9. DDOP-2.1.1/D-09-2010-0005 pályázatra vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményhirdetése Előadó: Lombár Gábor polgármester 10. A 064 hrsz-ú külterületi ingatlan önkormányzati tulajdonba kérése, ivóvízvezeték nyomvonalának meghatározása Előadó: Lombár Gábor polgármester 11. 2011/2012 évi hókotrás és síkosság-mentesítés Előadó: Lombár Gábor polgármester 12. Orbán Jánosné dajka nyugdíjba vonulása Előadó: Hackl Szilvia óvodavezető 13. Kiss Gézáné kérelme Előadó: Lombár Gábor polgármester 14. Leágazó földgázbekötés engedélyezése a Somló u. 79/A. szám alatt Előadó: Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves, 2011. november 18. Lombár Gábor polgármester
Jelentés Tárgy: Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. november 28án tartandó ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két testületi ülés között történtekről Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester 2011. szeptember 16-i testületi ülés A 160/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal a Vitorlásegyesület tájékoztatóját tudomásul vettük. A 161/2011.(VI.23)Kt.sz. határozatnak megfelelően támogatást biztosítottunk a Vitorlásegyesület számára. A támogatási szerződést megkötöttük. A 162/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozat alapján a település nyugati részének szennyvízelvezető hálózatának szakértői véleményezésének elkészítésével megbíztuk az AQUALINE Z+Z Bt-t. A 164/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal jóváhagytuk a Fekete István Általános Iskola tantárgyfelosztását. A 165/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal elfogadtuk a Fekete István Általános Iskola alapító okiratának módosítását. A kincstár részére megküldtük az anyagot. A 167/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal tudomásul vettük az üdülési idényről szóló tájékoztatót. A 168/2011.(IX.16.) Kt.sz. határozattal támogattuk a Jóba Patika Kft. által benyújtandó pályázatot. Az együttműködési megállapodást aláírtuk. A 170/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal támogattuk a Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület TDM szervezet fejlesztését célzó pályázatát, melyről a támogatói döntés azóta megszületett, egyesületünk sikeresen pályázott. Az együttműködési megállapodást aláírtuk. A 171/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal elfogadtuk az önkormányzat gazdálkodásáról szóló 2011. I. félévi beszámolót. A 172/2011.(IX.16.)Ktsz. határozatnak megfelelően megrendeltük az Úttörő utca meglévő csapadékvíz-elvezető árkának kiprofilozását. A tervezővel folytatott egyeztetés eredményeként a munka megrendelésére nem került sor. A 173/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal megválasztottuk az ehhez kapcsolódóan meghirdetendő ajánlattételi felhívásra a bíráló bizottság tagjait. A 174/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozat döntéséről értesítettük a kérelmező Szalay Bt-t. A 175/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozat döntéséről értesítettük a kérelmező Stamler Józsefet. A 176/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozatban szereplő döntésünkről értesítettük a Roden Mérnöki Iroda Kft-t. A 177/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal hozzájárultunk a 08/131 hrsz-ú ingatlan értékesítéséhez, melyről a kérelmezőt, Stefán Jánost értesítettük. A 178/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozatnak megfelelően az energiakorszerűsítésre vonatkozó pályázat elkészítésére további ajánlatokat kértünk, melyek beérkezését követően ismét tárgyalunk erről. A 179/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozatban szereplő döntésről a kérelmező Both Ildikó Hajnalkát értesítettük. A 180/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozat tartalmáról a kérelmezőt tájékoztattuk, miszerint a kameravásárlást az önkormányzat nem támogatta. A 181/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozat tartalmáról a kérelmező Roland Apartman Kft. értesítettük.
A 182/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal lakáscélú kölcsönt biztosítottunk, kérelmező a hiányosságokat pótolta, a szerződést megkötöttük. A 14/2011.(IX.19.)Kt.sz. önkormányzati rendelettel elfogadtuk a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló rendelet-módosításunkat. 2011. szeptember 28-i rendkívüli testületi ülés A 184/2011.(IX.28.)Kt.sz. határozattal több pontban reagáltunk a Hubertus Bt. által felvetett kérdésekre. A 185/2011.(IX.28.)Kt.sz. határozat alapján aláírásra került az együttműködési megállapodás a kérelmező, Óh Zsolt által benyújtandó pályázathoz. A 186/2011.(IX.28.)Kt.sz. határozatnak megfelelően a DDOP-2.1.1/D-09-2010-0005 számú pályázatunkra vonatkozó közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbíztuk a Kapos Hidro Kft-t. 2011. október 10-i rendkívüli testületi ülés A 188/2011.(X.10.)Kt.sz. határozattal megválasztottuk a DDOP-2.1.1/D-09-2010-0005 számú pályázatunkkal kapcsolatos közbeszerzési eljárás bíráló bizottságának tagjait. A 189/2011.(X.10.)Kt.sz. határozattal ismét csatlakoztunk a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz, a pályázatot meghirdettük. A 191/2011.(X.10.)Kt.sz. határozat alapján aláírásra került az együttműködési megállapodás a Kapos Tipp által benyújtandó pályázathoz. 2011. október 27-i rendkívüli testületi ülés A 194/2011.(X.27.)Kt.sz. határozattal döntöttünk a DDOP-2.1.1/D-09-2010-0005 számú pályázatunkkal kapcsolatos ajánlattételi felhívás négy ajánlattevőnek történő kiküldéséről. A 195/2011.(X.27.)Kt.sz. határozat alapján aláírásra kerültek az együttműködési megállapodások a Balatonlellei Művelődési Ház, valamint a karádi Kalifornia Kft. által benyújtandó pályázatokhoz. 2011. november 18-i rendkívüli testületi ülés A 196/2011.(XI.18.)Kt.sz. határozattal döntöttünk a DDOP-2.1.1/D-09-2010-0005 számú pályázatunkkal kapcsolatosan beérkezett ajánlatok közül egy ajánlat érvénytelennek nyilvánításáról. Balatonfenyves, 2011. november 18.
Lombár Gábor polgármester
ELŐTERJESZTÉS Balatonfenyves Önkormányzat
Képviselő-testületének novemberi testületi ülésére
Tárgy: Pedagógiai Program módosításának elfogadása Tisztelt Képviselőtestület!
A Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár a nem szakrendszerű oktatás kivezetésével és az angol nyelv oktatásának a bevezetésével módosította a Pedagógiai Programját, melyet a tanügyigazgatási szakértő is elfogadásra javasolt. Kérem, a tisztelt Képviselő-testületet fogadja el a Pedagógiai Programunk módosítását.
Balatonfenyves, 2011. 11. 15.
Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató
TARTALOMJEGYZÉK BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL................................................................ 1 Balatonfenyves Önkormányzat ............................................................................................................... 4 JOGI STÁTUSZ..................................................................................................................................... 7 BEVEZETŐ........................................................................................................................................... 8 AZ ISKOLA TÖRTÉNETE................................................................................................................. 10 HELYZETELEMZÉS.......................................................................................................................... 13 PEDAGÓGIAI FELADATOK............................................................................................................. 17 AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS A NEMZETI ALAPTANTERV KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATAI............................................................................................................... 17 NEVELÉSI PROGRAM...................................................................................................................... 19 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI........................................................................................................................................ 23 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK......................26 közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatoK........................................................................................ 28 A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ............................................................................................................... 30 A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI.............45 HELYI TANTERV.............................................................................................................................. 47 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................................................................. 78 A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI................................................................... 79 tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése .............81 Iskolai díjak alapítása........................................................................................................................... 94 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ES KORLÁTAI........................................................................... 96 ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM.................................................................................. 98 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE....................................................................... 107 ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM.......................................................................... 116 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE........................................... 128
5
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK........................................149 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA............................................151 Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester.......................................................................................... 158 Határozati javaslat:............................................................................................................................. 173 Határozati javaslat.............................................................................................................................. 180 Határozati javaslat.............................................................................................................................. 185
6
JOGI STÁTUSZ Az intézmény neve: Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Székhelye: 8646 Balatonfenyves, Kölcsey utca 38-39. Telefon: 85/560-253 Tel./Fax: 85/560-000 Tel./Fax: 85/560-000 Az intézmény alapítója: Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselőtestülete Az intézmény felügyeleti szerve: Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselőtestülete Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, vezetője az iskolaigazgató, akit az alapító képviselőtestület nevez ki. Az intézmény típusa: Alapfokú oktatási intézmény Az intézmény évfolyamainak száma: 8 Nyolc általános iskolai évfolyam Az iskola földrajzi működési területe: Balatonfenyves
7
BEVEZETŐ Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra - az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra - határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: -évente meg vannak határozva az aktuális célok és -az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg.: Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17) kormányrendelet, A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet, A 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, A 11/1994.(VI.8.) MKM-rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, Az intézmény alapító okirata. A pedagóiai program magában foglaja: a nevelési programot, egészségnevelési programot környezeti nevelési programot, a helyi tantervet.
8
Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: -
az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető,
-
a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő,
-
az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó,
-
a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.
A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 25-50%-ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.
9
AZ ISKOLA TÖRTÉNETE Történeti visszatekintés Balatonfenyves a Balaton déli partján, mintegy 7 km-es hosszúságban helyezkedik el. A település területe 1900-ig háborítatlan vadon volt, csak a BudapestNagykanizsa vasút szelte keresztül, és csak őrházak jelezték, hogy itt emberek élnek. A község 1919-ig Nyíres néven szerepelt. 1919-től 1926-ig Stadler-telep. majd Mária-telep nevet kapja. A település 1929-ben kapja a Fenyves, majd Balatonfenyves nevet. A terület nagy része mezőgazdasági terület, ugyanis szőlővel volt telepítve. A lakosok cselédek és vincellérek. 1926-ig nem működött iskola a területen, ezért a tanulók nagy része Fonyódra, más része Balatonkeresztúrra járt iskolába. Mindkét Iskola a településtől 8-10 km-re volt. A gyerekek a nagy távolság miatt rendszertelenül jártak iskolába, ezért sok volt az analfabéta.
Balatonfenyves - iskolák szervezése A község hosszú, un. szalagtelepülés, megfelelően kialakított közlekedés nélkül. Az 1920-as években a legsűrűbben lakott terület a szivattyúteleptől keletre eső rész, ezért 1926-ban itt épült és létesült elemi népiskola.
Balatonmáriai Elemi Népiskola Az adatok szerint 1926/27-es tanévtől működött a községben iskola, Balatonmáriai Elemi Népiskola néven. Az iskola közigazgatási szempontból Balatonmáriához tartozott. A népiskola igyekezett a település “szellemi fellegvárává” válni. Már 1928-ban figyelmet fordítanak az iskola könyvtárának szervezésére, valamint az iskola ad otthont a Levente Mozgalomnak is. A település fejlődésével az iskola fejlődése is együtt járt. A Nagyberek lecsapolására szivattyútelepet építettek, csatornákkal hálózták be a berek területét, így egy része művelhetővé vált. Az alkalmi munkával foglalkozó emberek építkezni kezdtek és letelepedtek. A terület kezdett benépesülni. A népesség gyarapodásának egyik oka, hogy elkezdték építeni a települést átszelő műutat. (Az utat ma a 7-es számú főközlekedési vonalként ismerjük.) Az iskola 1980-ban szűnt meg, alacsony tanulólétszám miatt. Az e területen lakó tanulók a balatonfenyvesi Általános Iskolába járnak.
10
Gárdonyi téri iskola kialakulása, szervezése A mai Balatonfenyves-felsőn 1941-ben létesült az iskola. 1948-ig 1-6. osztályos osztatlan formában folyt az oktatás. Az iskola eleve úgy épült, hogy a környék lakói számára egyházi funkciót is betöltött (annak ellenére, hogy nem volt egyházi iskola) A tanterem déli részén félkör alakban oltár volt, ami természetesen egy szárnyas ajtóval zárható volt a tanítási idő alatt. Az iskola 1964-ben szűnt meg. Az iskolák államosításával már csak négy osztállyal működött, a felső tagozatos tanulók a balatonfenyvesi Általános Iskolába jártak.
Balatonfenyvesi Általános Iskola története Az iskola létesítésének története szoros összefüggésben volt a Balatonnagybereki Állami Gazdaság létrehozásával. Ahogy a gazdaság egyre több munkaerőt igényelt, úgy nőtt a tankötelesek száma, szükség volt Balatonfenyves központjában iskolára. 1950-ben 65 tanulóval indult az iskola egy államosított villában (Kacskovics-villa, a tulajdonos 1945 előtt Somogy megye főispánja volt). Az indulást követő években a tanulólétszám megnégyszereződött. Az egyre növekvő létszám miatt az eredetileg nem iskolának készült épület kicsinek bizonyult, ezért több helyen is folyt tanítás. Új iskola építésének körülményei szoros összefüggést mutatnak az Állami Gazdaság fejlődésével. 1953-ban jelentősen nőtt a gazdaság dolgozóinak száma. Az ország minden részéről érkeztek ide családok, hiszen a gazdaság nem csak munkalehetőséget biztosított számukra, hanem lakást is. 1952-től 1960-ig a tanulólétszám emelkedő tendenciát mutat. Az iskola igazgatója Récsey Lajosné kezdeményezésére kezdtek új iskolát építeni 1955-ben. 1957. szeptember 1-jén avatják az új nyolc tantermes iskolát. Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére. Iskolánk fenntartója Balatonfenyves Község Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a településen élő tanköteles korú gyerekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A községben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez igazodik: tanórán és
11
tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Az iskola falai között munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő balatonfenyvesi polgároknak!
12
HELYZETELEMZÉS Tárgyi feltételeink: 10 tanterem, 1 számítástechnika terem, 1 technika terem, önálló épületben működő könyvtárhelyiség. Ezt a tanterem rendszert 2 db szertárhelyiség egészíti ki, ami a kémia-fizika szemléltetőeszközöket, illetve a földrajz-történelem térképeket tartalmazza. A tantermekben megfelelő számú asztal és szék van. Bútorzata gyermekbútor – folyamatos korszerűsítésre szorul. Szemléltetőeszköz rendszerünk folyamatosan megfelelő ütemben fejlődik. Iskolánk rendelkezik 1 db tornacsarnokkal, a hozzá tartozó szertárakkal, tanárival, orvosi szobával, kondi teremmel, 2 öltözővel és zuhanyozóval. Az udvari sportpályák aszfaltborításúak, nagyobb részén nem szabványos méretű kézilabdapálya található, a kisebb területen röplabda ill. teniszpálya felfestés van, itt található a szabadtéri kosárpalánk. Salakborítású a 60 méteres futópálya, közelében került kialakításra a távolugrógödör. Sportfelszerelések – a sportcsarnok felszereltsége a testnevelés tantárgy tantervi követelményeinek megfelel, valamint biztosítja a tanórán kívüli és a szabadidős sporttevékenységek megszervezését. Az iskola udvara lehetőséget ad a szabad játékok szervezésére, illetve a szabadtéri sportlétesítmények az óraközi szünetekben biztosítják a tanulók számára a mozgást. Önálló konyhával rendelkezünk, és a HACCP program alapján működik. Az intézmény működésének feltételei lehetővé teszik a nevelés és oktatás tényleges fejlesztését, dinamikus fejlődését. Tantárgyainkból a szülők és a tanulók igényei alapján magasabb szintű képzést is tudunk biztosítani szakkör jelleggel. A pedagógiai program célkitűzéseinek meghatározásához nélkülözhetetlen a nevelőtestület véleménye. Az iskola fő feladatai a felmérések alapján: A tanulók képességeinek, készségeinek alakítása, fejlesztése. Tanulóknak szilárd, biztos ismeretek nyújtása. Tanulók önálló ismeretszerzésének elsajátítása. A társadalmilag szükséges, továbbtanulást biztosító ismeretek megtanítása. Tehetséges tanulók továbbfejlesztése. A tanulók sokoldalú személyiségére ható fejlesztés.
13
Igény kialakítása az egészséges életmód iránt. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése Gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása. Nemzeti kultúra közvetítése. Helyes kommunikáció kialakítása. Ismerje meg a tanuló a szabadidő hasznos eltöltésének módjait. Társadalmilag elfogadott értékek megismertetése. Családi életre történő felkészítés. A rászoruló tanulók részére szociális ellátás (napközi, tanulószoba).
Társadalmi beilleszkedés segítése.
A szülők, tanulók, nevelők véleményének és a meglévő pedagógus állomány figyelembevételével határozzuk meg a nevelőmunka célkitűzéseit és feladatait egyaránt.
A tanulóifjúság összetétele és szociális környezete Az intézmény kedvező építészeti, térelrendezési sajátosságokkal, parkosított, játékra, mozgásra alkalmas udvarral fogadja a településen élő családok iskoláskorú gyermekeit. A tanulóink mögött álló családok összetétele – létszáma, a különböző generációk együttélése, munkaképes korú családtagok munkalehetősége, anyagi helyzete, lakáskörülménye, a szülők iskolázottsága, erkölcsi magatartása, egyéb szociális körülményei, stb. tekintetében – rendkívül széles skálán mozog. Erről minden évben rendszeresen felmérés, összesítés készül, és próbál átfogó, hiteles képet adni a kialakult – a fenti különbözőségek, és az abból származó – elsősorban hátrányok feltérképezésére, hogy azután intézményünkben megfelelő tartalmú, irányultságú, felzárkóztató, tehetséggondozó, továbbtanulásra előkészítő értékes pedagógiai munka folyjon.
Veszélyeztetett tanulók aránya : 0,1 % O A veszélyeztetettség elsősorban környezeti, pszichoszociális ártalmakban keresendő. Személyiségükben káros – neurotikus, alkoholista, brutális, különböző, laza erkölcsi - szülők sodorják gyermekeiket ilyen helyzetbe.
Csonka családban élő tanulók aránya: 25 %. 14
Csonka család ritkán elhalálozás, gyakrabban a szülők válása miatt állt elő. Mindkettő gyógyíthatatlan lelki sérülést okoz, az előbbi olykor megnyugvást, békés hétköznapokat eredményez. Válás után ritka, de szerencsés a távolabbi szülő láthatási jogának biztosítása. A családba később belépő mostoha – ill. nevelőszülő, esetleg újabb testvér születése különösen súlyos tényezővé válhat, ha a gyermek érzelmileg háttérbe szorul.
Hátrányos helyzetű tanulók aránya: 25 % O A hátrányos helyzetből fakadó nehéz életsorsok okai szerteágazóak. A legjellemzőbb okok: a családok alacsony jövedelme, munkanélküliség, csonka család, ingerszegény környezet, lakásgondok. Gyakori a gyerekek magánya jó anyagi körülmények között élő, túl sok munkát vállaló szülők mellett is.
Külterületről bejáró tanulók aránya: 10 % A bejáró tanulók legjelentősebb számát Pálmajorból, Imremajorból érkező gyerekek adják. Az előzőkben felsorolt statisztikai adatok igazolják mindazokat az intézkedéseket, amelyek az elmúlt években bevezetésre kerültek. A felsorolt számok mögött álló tanulók szociális helyzetéből fakadó hátrányok – csekély szókincs, lassú életritmus, magatartási zavarok, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb. vetették fel a pedagógiai munkán belül a tanuló képességei szerinti, aktuális készültsége szerinti: egyéni haladási ütem, egyéni
fejlődést
segítő
program
(tanóratervezés)
fejlesztő
foglalkozás
működtetését. A hagyományok és az igények szerint számos szakkör működik délutánonként, amely részben a tehetséggondozást, részben az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a sportolást, valamint a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja. A szakkörök tagjai iskolán kívüli versenyeken már többször bizonyították eredményes közreműködésüket. Szakköreink: matematika, magyar, német, környezetismeret, rajz, énekkar, informatika, sport. A szülői elvárás eredménye megegyezik intézményünk eddigi gyakorlatával és a jövőben alkalmazandó koncepcióval. (Előzetes felmérés összegzése a szülők által
15
készített rangsor, mely a legfontosabb tantárgyakat tartalmazta gyermekük továbbtanulása szempontjából.) Alsó tagozatban az alapkészségek – írás, olvasás, számolás – a környezet megismerése, az idegen nyelvekkel való ismerkedés és az egészséges életre nevelés, a testkultúra fejlesztése kívánatos magasabb óraszámban. Felső tagozatban elsősorban az un. érettségi tárgyak színvonalas oktatását várják a szülők: matematika, magyar, történelem, angol nyelv, számítástechnika, földrajz sorrendben. A délelőtti tanulás 8 osztályban zajlik. A munkát ebéd után az alsó tagozatban 1 napközis csoport folytatja, a felső tagozatban délutánonként 1 tanulószobai csoport működik. A többi tanuló a tanórák, illetve a szakkörök befejeztével távozik az iskola épületéből. Az iskola udvara nyitott, szülői engedéllyel délutánonként, sőt hétvégén is – számos tanítványunk használja ki a sportpályák kínálta lehetőségeket egyéni mozgásra. Az általános iskola színvonalas nevelő-oktató munkáját a 8. osztályt végzett tanulók továbbtanulása, a felvételi vizsgák sikere, s a diákok későbbi helytállása jelzi. Az elmúlt évek statisztikája önmagáért beszél. Tanulóink 80 %-a választ érettségit adó intézményt, 20 %-a szakképző iskolában folytatja tanulmányait – szakmát tanul.
16
PEDAGÓGIAI FELADATOK AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS A NEMZETI ALAPTANTERV KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATAI
A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek ered menyeként a személyes méltóság. Hon és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók isrmerjék népünk kulturális örökségének jel lemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek népcsoportok értekeinek, törtenelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék rneg az egyetemes emberi civilizació legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életeben és/vagy politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénzvilágára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fo
17
gyasztókká váljanak, és mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A nevelés áttfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekeben, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítse ezzel az élő természet fenmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Az iskola nag y feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedéket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki szociális fejlődését.Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Felkészülés a felnőttlét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bi zonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez é s a részvé telhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tu datos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.
18
NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelveink -iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallásaA Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtárban (Balatonfenyves, Kölcsey u. 38-39.) tanító pedagógusok a mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai elveket szeretnék érvényre juttatni: 1) Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:
a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk,
a tanulókat bevonjuk a saját iskolai életük megszervezésébe,
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket,
így tudhatják, mit várunk el tőlük,
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi
munkájában és életének egyéb problémáiban,
az iskola életében szeretetteljes, emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk;
o tanuló és nevelő o tanuló és tanuló o szülő és nevelő O nevelő és nevelő között. 2) Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. 3)
Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyerekekből. Ennek érdekében:
tervszerű nevelő- oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és korszerű,
a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a
tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a
19
tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,
az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű
fejlesztésében látjuk,
fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tanulásnak és a
munkának becsülete legyen,
a humánumra, az egyén és közösségek iránti tiszteletre törekszünk,
segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót,
megelőzni, felismerni a rosszat,
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott
normáinak és helyes formáinak kialakítására,
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk
eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel, hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 4) Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:
rendszeresen kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről,
eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai,
ápoljuk, bővítjük eddigi kapcsolatainkat a napközi otthonos óvodával.
nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz
híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen. 5) Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
humánus,
erkölcsös,
fegyelmezett,
művelt, 20
kötelességtudó,
érdeklődő,
nyitott,
kreatív, alkotó,
becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
képes a problémák érzékelésére és megoldására,
gyakorlatias,
képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,
jó eredmények elérésre törekszik (játékban, munkában, tanulásban)
van elképzelése a jövőjét illetően,
becsüli a tudást,
öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni,
tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,
képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabályosan tudja
megfogalmazni szóban és írásban,
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: -
nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
-
a természet, a környezet értékeit,
-
más népek értékeit, hagyományait,
-
az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
-
társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti
környezetben, -
ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,
-
ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom)
együttélését biztosító szabályokat, -
ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció
elfogadott formáit, módszereit, -
viselkedése udvarias,
-
beszéde kulturált,
-
társaival együttműködik, 21
-
szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,
-
képes szeretetet adni és kapni,
-
szereti hazáját,
-
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,
-
szellemileg és testileg egészséges, edzett,
-
egészségesen él,
-
szeret sportolni, mozogni,
-
megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt tulajdonsággal.
22
AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása, átadása határozza meg. Pedagógiai
munkánk
alapvető
feladata,
hogy
a
gyermeki
nyitottságra,
fogékonyságra, érdeklődésre, aktivitásra építve, a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1) Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok, a növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. 2) Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges, kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). 3) Az önismeret, a saját személyiség kialakításának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).
Nyitottság az élményekre,
a tevékenységekre, az esztétikum
befogadására és létrehozására. 4) Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5) A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6) Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7) A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8) A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
23
9) A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség-és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10) Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és a problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolákban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kacsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:
Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra.
Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés.
Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző kialakítása). munkája. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
24
Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
25
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL
KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre, aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek, problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai, a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendbe tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.
26
9. A tanulók testi nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók önismeretének fejlesztése Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. Figyelmet kell fordítani:
a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására,
az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőség formájában),
Az egészséges, edzett személyiség kialakítására,
az egészségnek mint alapértéknek az elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének
felkeltésére,
az
egészségkárosító
szokások,
szenvedélyek
kialakulásának megelőzésére. Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez:
a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására,
a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére,
az alapvető állampolgári jogok megismertetésére.
A pedagógusnak mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszköznek kell lenni. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
27
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség, a család ráhatásán, nevelő munkáján keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A
tanulók
életkori
sajátosságainak
(fejlettségének)
figyelembevétele
a
tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronám – felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányozás (irányítás) képességének kialakítása. Faladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség, a család által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.
28
5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés alapelveiből adódóan az alábbi feladatok gondozását tartjuk fontosnak:
a társas együttélés szabályainak megismerése és alkalmazása;
önismeret- és társismeret fejlesztése;
erkölcsi és jogi felelősség kialakítása;
jog- és kötelességismeret kialakítása;
a környezet iránti érzékenység kialakítása.
A közösség irányításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek.
29
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK
MEGVALÓSÍTÁSÁT
SZOLGÁLÓ
TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1) A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A)
A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket a tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenntartjuk.
B)
A tanulási órák tervezésénél és a szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
C)
Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten, a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Annak érdekében, hogy céljainkat elérjük, az alapelvekben meghatározottakat szem előtt tartva kiemelt fontosságú területeink: Matematika Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol, német nyelv
Informatika
Egészséges életmódra nevelés Környezeti nevelés Az informatika tanítása 4. osztályban kezdődik.
30
Tanulóink testi nevelése érdekében megemelt óraszámban délutáni sportolási lehetőséget biztosítunk a számukra. A negyedik évfolyam számára úszásoktatást szervezünk. Az érdeklődő tanulók különböző szakkörök munkájában vehetnek részt. Ezek részben a kiemelt területekhez kapcsolódnak, illetve más területeket fednek le. Célunk, hogy minden korosztály megtalálja az adott műveltségi területhez kapcsolódó, érdeklődésének megfelelő lehetőséget. Szakkörök (igény szerint a felsoroltakon kívül más is elképzelhető): számítástechnika idegen nyelv(angol, német) matematika magyar környezetvédő művészetek (rajz, képzőművészet stb.) énekkar ISK tartásjavító torna Az egy-egy területen kiemelkedően teljesítő tanulóknak biztosítjuk a tanulmányi versenyeken, sportversenyeken való részvételt. A szociális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küszködők számára lehetőséget adunk – a törvény adta kereteken belül – a differenciált fejlesztésre, fejlesztő foglalkozásra, tehetséggondozásra. Igény szerint biztosítjuk a napközi otthoni és a tanulószobai foglalkozásokat. Iskolánkban biztosítunk helyet a fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett tagozatának. Az alábbiakban felsorolt hagyományos rendezvények egyenletes elosztásban, folyamatos, sokszínű tanórán kívüli program lehetőségét kínálják kulturális, sport és szórakoztató rendezvények keretén belül, szervezett formában, nevelői felügyelettel. o Iskolai farsang-jelmezbemutató, szülők bálja O Tanulmányi versenyek helyi fordulói o Nyílt nap o Ünnepi műsor 1848. március 15-e tiszteletére O Fekete István - napok 31
O Hangverseny zeneiskolások és az énekkar közreműködésével O Tanulmányi
kirándulások
–
az
ország
tájainak,
nevezetességeinek
megismerése. O Tanévzáró ünnepély O Az éves munka értékelése, jutalmazása O allagás – a 8. osztályos tanulók ünnepélyes búcsúztatása, a legjobbak jutalmazása O „Barta Anna alapítvány” emlékplakett átadása o Nyári táborok szervezése o Kerékpártúra 2) Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: A)
Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Fekete István emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenként megrendezésre kerülő Fekete István- napok, valamint az iskola részvétele a község kulturális munkájában. A több évtizeden keresztül működő iskola életében hagyománnyá válnak szakórák, rendezvények. A hagyományok ápolása, tisztelete, újak teremtése értékes pedagógiai feladatot hordoz. Éves viszonylatban, kronológiai sorrendben a következő rendezvények váltak iskolánk hagyományává: O
Tanévnyitó ünnepély – az új első osztályosok és a nagyobb diákok
versekkel, dalokkal köszöntik egymást, az új tanévet. O
Őszi kirándulás – fél vagy egész napos közös kikapcsolódás, túra vagy
kulturális program keretében (igények alapján). O
Színházi látogatások szervezése
o
Benevezés az őszi sportversenyekre
o
1849. október 6-a, megemlékezés
o
Október 23. Nemzeti ünnep
O
Mikulás ünnepség
O
Karácsonyi ünnepély, iskolai karácsonyi műsor, játszóház
o
Farsangi bál
o
Anyák napja
32
o
Fekete István- napok
O
Osztálykirándulások
O
Pedagógusnap
O
Tanévzáró – ballagás
o
Nyári tábor
b)
Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját 4-8. osztályban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
C)
Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi-otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben, a munkanapokon, összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyerek részére igénylik.
d)
Diákétkeztetés: A tanulók – igény szerint – napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A fenntartó által megállapított étkezi térítési díjakat az iskolában kell befizetni a meghatározott időben.
e)
Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik.
Az
1-4.
évfolyamon
az
egyes
tantárgyakból
gyenge
teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.
A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel
elősegítésére, a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat szervezünk heti egy órában magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola
33
lehetőségének figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. f)
Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
g)
Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
H)
Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők, szaktanárok végzik.
I)
Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése, közösséggé kovácsolás céljából az osztályok számára évente egy alkalommal (alsó tagozat 1 nap, felső tagozat 2 nap) kirándulást szervezhetnek. Indokolt esetben a felső tagozaté 3 napos is lehet. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni. A kiránduláson részt nem vevő tanulók kötelesek az iskolában tanítási órákon részt venni.
j)
Erdei iskola:
34
A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az erdei iskolán részt nem vevő tanulók kötelesek az iskolában tanítási órákon részt venni. k)
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozá: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják
a
különféle
közművelődési
intézményekben,
illetve
művészeti
előadásokon tett csoportos látogatások. E foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. L)
Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
M)
Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtáros vezetésével megtartott könyvtári órák színesítik, illetve egészítik ki a tanórák anyagát. A könyvtárnak tagja lehet minden tanuló. (Beiratkozás ingyenes).
N)
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes egyeztetés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmény, tanterem, ebédlő, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
o)
Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit - és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Szükség esetén helyet (tantermet) az iskola biztosít, az órarenddel való egyeztetést elvégzi.
35
3. A beilleszkedést, a magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: szűrés, diagnosztizálás, együttműködés a segítő szakemberekkel, együttműködés a kortárs csoportokkal, speciális programok meghatározása, kialakítása pályaorientáció, drog-és alkohol prevenciós foglalkozások. Az 1993. évi LXXIX. Kt 30§-a és a 14/1994.MKM rendelet 22 §-a szerint abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Az alkalmazkodási nehézségek rnegjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezések. E fogalommal jelölik mindazon gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól, magatartásukkal zavarják a tanárt és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa jelzi a negatív beállítódásukat az őket körülvevő társas/iskolai környezettel szemben. Nagyon fontos a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializált gyermekek összetalálkozása egy sor tipikus nehézséget hoz felszínre. A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei:
a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,
passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,
nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,
testi és pszichés tünetei vannak,
36
személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok (tickelés, pislogás. grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.). A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel, tanulókka1 kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: -szoros kapcsolatot kell tartani a helyi óvodai intezményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal. fontos:
a helyzetfelismerés és helyzetértékelés,
a magatartási zavar feltárása,
a kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, illetve gondviselőkkel,
az egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása,
a tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása,
együtt kell működni:
a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek,
az osztályban tanító pedagógusoknak és a gyermekvédelmi felelősnek,
törekedni kell arra, hogy:
a tanuló mind több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során,
olyan speciális osztályfőnöki órák is legyenek, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelése és önismereti képessége,
felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások legyenek,
minél könnyebb legyen a felső és az alsó tagozat között az átmenet.
A Közoktatási törvény 52. § (11.c) pontja lehetőséget biztosít a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére . Az egyéni foglalkozásokra használható időkeret növelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása 2004/2005. tanévtől kötelező oly módon, hogy az időkeretet tanévenként egy-egy százalékkal kell emelni. A magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesítőre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre külön rendelkezések vonatkoznak.
37
4. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek:
a tehetségkutatás,
a tanórán kívüli lehetőségek,
együttműködés külső szervezetekkel,
és a nyomon követés.
A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képeség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. A tehetségkutatás,a tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében: a korai felismerés, a tehetségek számbavétele, a tantárgyi programok követeltményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása, a hiányosságok, gyengeségek okainak felderítése, egyedi segítségnyújtás vagy szakmai irányítás,
az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányban szenvedő diák képessegeinek
fejlesztése. A tehetséggondozás szervezett formái: tanóra keretén belül, tanórán kívül. A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül A tanórán belüli tehetségfejlesztés módjai a következők lehetnek: az egyéni képességekhez igazódó tanórai tanulás megszervezése, a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek,eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal.
38
A tehetségfejlesztés lehetőségei tanóran kívül A tanórán kívüli tehetségfejlesztés eszközei a következők lehetnek: versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgy, sport, kulturális stb.), a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről, tehetséggondozó szakkörök, iskolai sportkörben: labdarúgó-bajnokságok, szabadidős foglalkozások (színház-, múzeumlátogatás), az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes, multimédiás tanuló programok). 5. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat a Közoktatási törvény és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. §-a rendezi. Valamennyi pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. E tevékenység kiterjed a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést feltételezi a családdal és a gyermek-és ifjúságvédelmi intézményekkel, szakemberekkel. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata:
a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának segítése,
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,
intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,
családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében,
a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének segítése,
a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás
megállapításának kezdeményezése,
tájékoztatás nyújtása a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.
együttműködés: o az osztályfőnökkel és az osztályfőnöki munkaközösség-vezetővel, o az iskolai Diákönkormányzattal és a diákönkormányzatot segítő tanárral.
39
A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: a gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) figyelemmel kísérése, a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken, a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (ügyelet, fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés stb.), segélykérelmek támogatása, és az ezzel kapcsolatos tanácsadás a család szociális és anyagi helyzetétől függően, a tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén a szabálysértési eljárás kezdeményezése. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki:
a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére,
az okok feltárására,
az okok megszüntetésére.
A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel a súlyosabbá válásukat. Az iskolai gyermekvédelem célja a gyermek hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében való segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelem céljainak megvalósítását:
az indulási hátrányok csökkentése,
a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése,
a felzárkóztató foglalkozások,
az iskolai étkezés lehetősége,
a tanulószobai és napközis foglalkozás,
az egészségügyi szűrővizsgálat,
az egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése,
a családi életre való nevelés,
a személyes és egyéni tanácsadás, a szülőkkel való együttműködés,
a tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról,
40
a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyek, alapítványi támo gatások), szenvedélybetegségek megelőzése.
6 . A t a n u l á s i k u d a r c n a k k i t e t t tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program tartalmazza:
a diagnosztizálásra,
az egyéni felzárkóztatások megszervezésének elvei és eljárási rendjére,
a tanórai differenciálásra és
a program eredményességének értékelési módszereire vonatkozó előírásokat. A Kt. 30. § és a 41. §-a szerint abban a kérdésben, hogy a gyerek, a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A Kt. 10 § (1) pontja biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban r é szesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljenek, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladat, amely speciális felzárkóz tató programokkal személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Ha a tanuló tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.
41
A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók leggyakoribb viselkedési tünetei:
hiperaktivítás,
szorongásos magatartás,
térlátás nehézségei (jobb-bal tévesztése. betűk felcserélése),
mozgáskoordináció zavarai,
anyanyelvi működés zavarai (diszlexia, diszgráfia),
antiszociális cselekedetek,
alacsony önértékelés,
emlékezészavarok,
a logikus gondolkodás problémái
a spontán kíváncsiság hiánya.
Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg ugyanakkor tanulási nehézség. Ezért mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a felelős. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek:
az egyéni képességekhez igazódó tanórai tanulás megszervezése,
az egyéni foglalkozások,
a felzárkóztató foglalkozások,
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni
vagy csoportos használata,
a napközi otthon, tanulószoba,
továbbtanulás iranyítása, segítése,
a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése.
A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő. 7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek a következők:
helyzetfeltárás,
a segítőtevékenységek formáinak és működési rendjének (tanulószoba, felzárkóztató foglakozások) megszervezése,
a külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása (szakszolgálat),
az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása (táborozások, tankönyvellátás, pályázatok nyomon követése).
42
A tanulók előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős - a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében és a higiénia terén is. Az iskolapedagógus a tanulók hátrányos anyagi helyzetének és veszélyeztetettségének feltárásával és enyhítésével kapcsolatos feladatait a Kt és a (11/1994. MKM rendelet 6.§), a tanulók szociális helyzetén alapuló intézményvezetői döntések előkészítésével kapcsolatos feladatokat a Kt 124.§ (21) bekezdésében szabályozza. A Közoktatási törvény 19. § (7) d, pontja szerint a pedagógus feladata, hogy közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
étkeztetési támogatás,
a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek,
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,
a nevelők segítő, személyes kapcsolattartása a rászoruló tanulókkal,
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése (egyéni beszélgetés az osztályfőnökkel, fogadóra, családlátogatás, szülői értekezlet stb.),
továbbtanulás irányítása, segítése,
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátránytól szenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek,
ingyenes, illetve kedvezményes táborok, mozi-, színház-, múzeumlátogatás szervezése a rászoruló tanulóknak.
A szociális hátrányok enyhítésére szolgáló pedagógiai tevékenységek Egyre több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az iskola életében fontos feladat az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítésre szorulók elsősorban az alacsony jövedelmű, a munkanélküli, valamint a szociális ellátásban részesülő szülők gyermekei.
43
Eszközeink a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: a gyermekvédelmi tevékenységek hatékonyságának növelése, a szociokulturális hátrányok enyhítése, a szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása, tanácsadás a rászoruló gyermekeknek, szülőknek stb., családlátogatás, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenységek szervezése, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése, felvilágosítás nyújtása a szocialis juttatások lehetőségeiről tankönyvtámogatás, kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, pályázatok figyelése, a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), az érintett tanuló érdek-és esélyérvényesülésének elősegítése.
44
A
SZÜLŐK,
TANULÓK
ÉS
A
PEDAGÓGUSOK
EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1)
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
a
diákönkormányzat
vezetője
havonta
egyszer
a
diákönkormányzat
vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, 2)
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják.)
3)
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve
választott
képviselőik,
tisztségviselőik
útján
közölhetik
az
iskola
igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, a szülői munkaközösséggel. 4)
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
5)
A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:
a)
Családlátogatás
Feladata: a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének (fejlődésének) érdekében. b)
Szülői értekezletek
Feladata: -a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. A szülők tájékoztatása: O az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, O az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, O helyi tanterv követelményeiről, O az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, O saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, O a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, 45
O az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. O A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c)
Fogadóóra
Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal(otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d)
Nyílt tanítási nap.
Feladata: hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül a gyermek és az osztályközösség iskolai életéről. E)
Írásbeli tájékoztató
Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik
az
iskola
igazgatóságával,
választmánnyal.
46
nevelőtestületével
vagy
a
szülői
HELYI TANTERV
Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és követelmények 1.TANTERVEK Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2003 = a 2003 szeptemberétől bevezetett, a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv. Tanév
Évfolyam 1.
2.
Bevezető szakasz
3.
4.
Kezdő szakasz
5.
6.
Alapozó szakasz
7.
8.
Fejlesztő szakasz
2004/2005. H2004
HK2003 HK2001 HK2001 HK2003 HK2003 HK2001 HK2001
2005/2006.
H2004
H2004
2006/2007.
H2004
H2004 H2004
2007/2008.
H2004
H2004
H2004 H2004
2008/2009
H2004
H2004
H2004
H2004 H2004
2009/2010
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004 H2004
2010/2011
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004 H2004
2011/2012
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2001 HK2003 HK2003 HK2003 HK2001 HK2003 H2K003 HK2003 HK2003 HK2003
47
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
H2004 H2004
2. Óraterv 1-4. évfolyam
2.félévi óraszám
éves óraszám
1.félévi óraszám
2.félévi óraszám
éves óraszám
1.félévi óraszám
2.félévi óraszám
éves óraszám
4. évfolyam
1.félévi óraszám
3. évfolyam
éves óraszám
2.félévi óraszám
2. évfolyam
Magyar nyelv
4
4
148
4
4
148
4
4
148
3
3
111
Magyar irodalom
4
4
148
4
4
148
4
4
148
4
4
148
3
3
111
3
3
111
1
1
37
Tantárgy
1.félévi óraszám
1. évfolyam
Kötelező tanítási órák
Angol/néme t nyelv Matematika
4
5
166, 5
5
4
166, 5
4
4
148
Informatika Természetis meret
1
1
37
1
1
37
1
1
37
2
2
74
Ének-zene
1
1
37
1
1
37
1
2
55,5
1
1
37
Rajz
2
1
55,5
1
2
55,5
2
1
55,5
1
2
55,5
Technika és életvitel
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Testnevelés
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
111
Kötelező tanítási órák
20
20
740
20
20
740
20
20
740
22
23
832, 5
48
5-8. évfolyam óraterve
2. félévi óraszám
éves óraszám
1. félévi óraszám
2. félévi óraszám
éves óraszám
8. évfolyam
1. félévi óraszám
éves óraszám
7. évfolyam
2
2
74
2
2
74
2
1
55,5
1
2
55,5
Magyar irodalom
2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
2
74
Történelem
2
2
74
2
2
74
2
2
74
2
2
74
Angol/német
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
111
Matematika
4
4
148
3
3
111
3
3
111
3
3
111
Informatika
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Természetismeret és egészségtan
2
2
74
3
3
111
-
-
-
-
-
-
Fizika
-
-
-
-
-
-
1
2
55,5
2
1
55,5
Biológia és egészségtan
-
-
-
-
-
-
2
1
55,5
1
2
55,5
Kémia
-
-
-
-
-
-
1
2
55,5
2
1
55,5
Földrajz
-
-
-
2
1
55,5
1
2
55,5
Ének –zene
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Rajz
1
2
55,5
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Mozgóképkultúra és médiaismeret
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1
18,5
Technika és életvitel
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
-
18,5
Testnevelés
3
3
111
3
3
111
3
3
111
3
3
111
Etika
-
-
-
-
-
-
1
1
37
Osztályfőnöki óra
1
1
37
1
1
37
1
1
37
1
1
37
Kötelező tanítási órák összesen
23
24
869,5
23
23
851
27
26
980,5
25
26
943,5
2. félévi óraszám
1. félévi óraszám
éves óraszám
2. félévi óraszám
6. évfolyam
Magyar nyelv
Tantárgy
1. félévi óraszám
5. évfolyam
Kötelező tanítási órák
Nem kötelező (választható) tantárgy
49
Angol/német nyelv
2
2
74
2
2
74
50
2
2
74
2
2
74
3. Az óratervben nem szereplő, de az oktatási miniszter által kiadott kerettantervi rendeletben meghatározott tantárgyak tananyagát és követelményeit az alábbi tantárgyak foglalják magukba:
.Az Egészségtan tantárgyat a 6. évfolyamon a természetismeret, a 8. évfolyamon a biológia.
A Hon-és népismeretet az 5. és a 6. osztályos természetismeret.
A Tánc-drámát pedig az 5.és a 6. osztályos ének.
4. Az oktatási miniszter á1tal kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák terhére növeltük az informatika órákszámát az 5. évfolyamon, a rajz óraszámát a 7.és a 8. évfolyamon, a testnevelés óraszámát az 5-8. évfolyamon 0,5 órával. 5. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tartott tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 6. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német nyelv és az angol nyelv tanulását választhatják.
51
8. Tanórai keretek (Kt. 53. § (1). (2) A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 1-4. osztályig A Nemzeti Alaptanterv műveltségkörökbe rendezve tartalmazza, mit kell taní tani a magyar közoktatási rendszerben, mi az, amivel a tanulók megismerked nek, amit el kell sajátítaniuk. Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport .
Tantárgyakban Magyar nyelv Idegen nyelv (angol, német) Matematika Magyar nyelv, környezetismeret Környezetismeret Rajz, ének Magyar nyelv, informatika Technika Testnevelés
Alsó tagozat (l-4. évfolyam) Az alsó tagozat tantárgyai egységesen jellemezhetők, nem válnak még élesen külön a tárgyak, összefogja őket a tanító személye is.Az iskolába lépő gyereket a tanító vezeti be az iskola életébe. Megismerteti az iskola szokásaival, az iskolában folyó munkával. Törekszik a jó kapcsolat kialakítására a tanító, az iskola, a tanuló és a tanulás között.Fontos, hogy a gyerek és a közösség kölcsönösen megszokja, elfogadja egymást, így biztonságban, társaival tevékeny együttműködésben végezhesse mindenki a munkáját.
52
9. A NAT műveltségi területeinek megjelenése a tantárgyakban 5-8. Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének 5-8. évfolyamra meghatározott fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja: Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matemetika Ember és társadalom
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek, Hon-és népismeret Ember és társadalom ismeret, Etika Természetismeret
Ember a természetben
Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan Földrajz Magyar nyelv és irodalom
Földünk-környezetünk Művészetek
Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika
Testnevelés és sport(tánc) Informatika
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Technika és életvitel
Testnevelés és sport
Testnevelés és sport
A nem szakrendszerű oktatás bevezetése a Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtárban
53
A 2003. évi LXI. Törvény előírta, hogy kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6. évfolyamokon. A nem szakrendszerű oktatás időkeretét az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8.§(3) bekezdése alapján. A törvény arra ad lehetőséget, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon több időben történhessen, és eredményesebb legyen. A kt. 2003. évi és a 2006. évi módosításának az a célja, hogy az általános iskola 5-6. évfolyamain tanítói tanulásszervezés időt és teret nyerjen- akár osztályonként eltérő mértékben, ahogy azt a kt.8.(3)-ban meghatározott időkeretek is szabályozzák. Az időkeretet osztályoktól függően használjuk fel, mivel minden osztály más összetételű, eltérő képességű tanulókkal rendelkezik. A diákok képességei határozzák meg, hogy mekkora hányadát fordítjuk majd szakrendszerű és mekkora hányadát nem szakrendszerű oktatásra- a törvényben meghatározott keretek között. A kt.133.§(1) bekezdése alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A tanulói értékelés és minősítés rendje Az 5-6. osztályban az érdemjegyek mellett a pedagógus szöveges értékelést is alkalmazhat az egyéni haladás jellemzésére. Műveltségterület, tantárgy, amelyet érinthet a nem szakrendszerű oktatás Figyelembe kell vennünk az adott év tervezésénél a kompetencia alapú oktatás elterjesztéséhez, a bevonandó osztályokat és tanárokat valamint a kompetencia területeket, mivel itt valójában ugyanezt a tevékenységet kell végeznünk. A tanítók, tanárok végzettsége alapján az érintett tantárgyak a következők lehetnek: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, német, testnevelés. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség- képességterületek az 5-6. osztályos tanulók vonatkozásában az alábbiak: Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. Az olvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző olvasás kritikus feltétele az optimálisan fejlett, optimális használhatóságú olvasáskészség (olvasástechnika). Amíg a betűző olvasáskészséget nem tudjuk gyakorlott olvasáskészséggé fejleszteni, addig az olvasásképesség, a szövegértés továbbra sem sajátítható el.
54
Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele. E készség a tevékeny iskolai tanulásnak ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakorlottság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzoló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzoló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség azonban csak nagyon lassú, a betűk rajzolása koncentráló írást tesz lehetővé, gyakorlati célra használhatatlan. Az 5. és a 6. évfolyamokon több gondot fordítunk a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számolási készség összefoglaló megnevzés alatt a számírás készségét, a mértékegységváltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. Kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül bizonytalan alapokra épül a matematika tanítása. Az elemi számolási készség fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az optimális elsajátítása kucsfontosságú feladat. Az elemi rendszerező képesség, az elemi kombinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) iskolai adatai szintén segíthetik az iskolai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulók vonatkozásában. Kiemelt figyelmet fordítunk: az önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítására, az információszerzés és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra.
Tanulásszervezés Az 5. és 6. évfolyamonkon kialakítandó tanulásszervezés során differenciálást valósítunk meg egyéni bánásmóddal.
55
A 4. évfolyam végi kompetenciamérés után alakítjuk ki a csoportokat. A differenciálás megvalósításához diagnosztikus méréssel zárunk. A diagnosztikus mérés eredménye a szülő és a pedagógus részére a pontosabb tájékoztatás céljából hasznos információt ad a tanuló további fejlesztése céljából. Az egyéni foglalkozásokhoz plusz órákra lesz szükség az iskolában. Ezt az órakeretet a Kt 52.§ (7. bekezdése) alapján a tanórán kívüli órakerettel is ki lehet egészíteni. Ez heti 7 órát igényel. Magyar nyelv és
Matematika
Történelem
Német
irodalom
+csoport
+ csoport
+csoport
+ csoport 2 óra
2 óra
1 óra
testnevelés
1 óra
A tantestület döntése alapján a törvényi lehetőséggel élve megszüntetjük a nem szakrendszerű oktatást az alábbiak szerint: Időpont
5. évfolyam
6. évfolyam
2012-2013
_
X
2013-2014
_
_
56
1 óra
A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Az anyanyelvi tárgyak A magyar nyelv tanítása a közoktatási rendszerben kiemelt jelentőségű. Az anyanyelvi készségek, képességek kialakítása, fejlesztése nemcsak a magyar nyelv tantárgyának a hatáskörébe tartozik, hanem átfogja a közoktatás egészet. Fontos, hogy mesén keresztül vezzessük be a tanulókat az olvasás szépségeibe, mert a mesékben rejlő rnagatartási minták, a konfliktuskezelési módok példaértékűek számukra. Nagy hangsúlyt kell fektetni:
az anyanyelv művelésére,
a beszéd, az olvasás, az írás, a helyesírás, a grammatika, a stílus, a szövegtan, a nyelvhelyesség, a retorika és a nyelvtörténet oktatására,
anyanyelvünk szabályainak megtanítására, oktatás során viszont kerülni kell a formális, tudományoskodó megközelítést.
Gondot kell fordítani:
az irodalmi szövegek emlékezetből való megtanulására és elmondására,
a magyar nyelv helyes használatára, a tanulók beszédének fejlesztésére.
Cél: A gyerekek képesek legyenek rnegfogalmazni, leírni, kifejezni gondolataikat és fejleszteni a kommunikációs képességüket. A környezetismeret, környezeti nevelés -
A környezeti nevelés és tudatformálás megtanítja a gyermekeket a természeti környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, a környezetbarát életvitelre, vagyis a környezetkultúrára.
-
Az ember és környezete egységes rendszert alkot, így a környezeti nevelésnek is ökológiai szemléletűnek kell lennie, a globalitásra kell törekednie.
-
A gyermekek számára a nevelés során a pedagógus a példakép. Cél, hogy
a fiatalok gondolkodását, életmódját, viselkedését, a (természetes és épített) környezet okos és mértéktartó felhasználását, a védelem és a fejlesztés egysége jellemezze,
a gyerekek kritikusan tudják elemezni és értékelni a környezetre vonatkozó cselekedeteket, intézkedéseket.
57
Egészséges életmódra nevelésben:
érvényesülnie kell a mozgás- és táplálkozáskultúrának, a tisztálkodási szokásoknak,
fontos a biztonságos életvitelre és közlekedésre nevelés;
a pedagógusoknak ismerniük kell, hogy milyen veszélyek fenyegetik a gyermekeket.
Az ének-zene A zenei nevelés feladata:
a fiatalok lelki, érzelmi, értelmi nevelése,
segíteni a harmonikus személyiség kibontakozását a zene sajátos eszközeivel,
hogy a tanulónál kialakuljon az egészséges hangképzés és a kifejező, szép
énekhang. A zenei nevelés célja, hogy a fiatalok váljanak nyitottá a különböző zenei stílusokra, a gyermekek váljanak fogékonnyá a beszéd és a dallam kapcsolatának a megfigyelésére. A ritmuskészség fejlesztésének feladata, hogy általanosan rendezze a gyermekek fizikai, harmonikus mozgási és szellemi tevékenységeit, segítse a beszédértést, valamint a kifejező beszédet. A kottaolvasás fejleszti: a zenei emlékezetet, a belső hallást. A zeneirodalom oktatásának célja, hogy a tanulók a meghallgatott zeneművet felismerjék, néhány sajátos jegy alapján a zeneművet el tudják helyezni térben és időben, ismerjenek néhány tényt a legjelentősebb zeneszerzőkről, és a meghatározó vonások alapján jellemezzék a zeneműveket. A rajz és vizuális kultúra A vizuális művészetek tanításának célja: a világ és az ember megismerése, a gyermekek esztétikai világképnek formálása,
58
a tanulók esztétikai érzékének, művészetszeretetének értékszemléletének,
látáskultúrának megalapozása,
az alkotás mint cselekvés megszerettetése,
az alkotó, cselekvő képességek fejlesztése,
a tanulók rendelkezzenek átfogó ismeretekkel a hagyományok, a történelem,
néprajz, általános esztétika és az etikai területen is,
hogy megismerjék az egyes vizuális művészeti ágaknak (képzőművészet, népi
tárgyalkotó művészet, iparművészet, fotó, film, video) műfajoknak, valamint a művészettörténeti korszakoknak. stílusoknak a főbb jellemzőit, kiemelkedő al kotásait. A rajz és vizuális kultúra feladata: A kisiskolás korban 6-10. év között:
a spontán alkotókedvre, a szubjektív önkifejezési igényre történő alapozás,
a gyermekek megismertetése a képi-plasztikai kifejezés eszköztárával és az
egyszerűbb ábrázolási technikák használatával, A középső szakaszban 10-I4. év között:
hogy a tanuló legyen képes a látványelemzéseken alapuló képi, plasztikai, téri
megjelenítésre, intenzív alkotómunkára, kreatív tevékenységre,
kialakuljon az ábrázolási rendszerek megismeréséhez, megértéséhez szükséges
térszemlélet, ábrázolási képesség,
hogy a tanulók szerezzenek megfigyelési és ábrázolási tapasztalatokat a
természet forma- és színvilágról, a közeli tér viszonyairól, a mozgásról,
a
környezet
színeinek,
formáinak,
térviszonyainak,
mozgásának,
anyagainak megfigyelése, megfigyeltetése és ezek ábrázolása,
a műalkotások megismerése,
a korok és kultúrák kifejezésmódjának, stílusainak tanulmányozása,
Fontos a tanulók szembesítése a saját és társaik alkotásaival, mert felerősödnek a gyermek önértékelésének kritikus vonásai. A technika és életvitel Feladata: a diákok ismerjék meg és értékeljék mindazt a technikát, ami az életünket kényelmesebbé, jobbá teszi, lássák, hogy a technika nagy lehetőséget és segítséget jelent a mindennapi életben,
59
a konkrét elméleti és gyakorlati ismereteken keresztül kialakuljon a technikai műveltség, a tanulók a családi életre nevelés, a ház körüli, konyhai stb. munkák alapjaival megismerkedjenek, a tanulók ismerkedjenek meg néhány, a mindennapi életben használt szerkezet, gép kezelésével, működésével. Célja, hogy: lehetővé tegye a napról napra változó technika megértését, követését, használatát, fejlessze a kreativitást. a tanuló megszerezze a technikai műveltséget, az egyszerűbb, de látványos műszaki feladatok megoldásán keresztül sikerélményhez jutassa a gyerekeket. Feladata: A kisiskolás korban 6-10 év között: elsődleges feladat a kézügyesség fejlesztése és az anyag érzékelésének és alakításának élményéhez juttatása. A középső szakaszban 10-14 év között: kapjanak rendezett ismereteket az alapvető anyagokról, eszközökről, a gyártási folyamatokról, a működési elvek törvényszerűségeiről, fontos a kézügyesség és a kreativitás feilesztése, a munkadarab elkészítésekor az elképzeléstől a kivitelezésig törekedjenek a pontos és igényes végrehajtásra. Az idegen nyelv Az idegen nyelv tanításának a célja, hogy: a tanulók felismerjék azt,hogy minél több nyelvet ismernek, tudnak, annál könnyebben tudnak érvénvesülni a világban, a tanulókban felébredjen a nyelvtanulás iránti vágy és szándék, az idegen nyelvek tanulásán keresztül az adott nyelvet beszélő népek életmódját, kultúráját is megismerjék a gyerekek. Az idegen nyelv tanításának a feladata, hogy
a tanulók elsajátítsák a nyelvtanulás helyes módszereit,
60
a gyakorlati nyelvi készségeket és képességeket fejlesszék szóban és írásban (beszédkészséget, beszédértést, hallás utáni megértést, olvasás-, íráskészséget és -képességet). a szókincs és a nyelvtani anyag elsősorban a mindennapi életben használatos szavakra, kifejezésekre, szókapcsolatokra, nyelvtani szerkezetekre épüljön. Feladata: A kisiskolás korban 6-10 év között:
a gyerekek játékokon, szerepjátékokon keresztül ismerjék meg az adott idegen nyelvet,
dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztésének segÍtése, meg kell tanítani az idegen nyelv hangjainak ejtését és az idegen nyelv intonációjának elemeit. A középső szakaszban 10-14 év között: Ebben az életkorban még hatásosan működik az utánzóképesség, de már a tudatosság is megjelenik. Ennek a szakasznak a végén történik:
a nyelv szerkezetének tudatos megismerése,
az alapvető nyelvtani szabályok elsajátítása,
az írásbeliség fejlesztése és
a kulturális ismeretek megszerzése.
Feladata: Beszédszinten kell elsajátítania az első idegen nyelvet. Gondot kell fordítani arra, hogy: a gyerekek ne váltogassák az idegen nyelveket, meglegyen a nyelvtanuláshoz szükséges környezet. Irodalom Fontos hogy:
a diákok a tanított műveket élvezni és értelmezni tudják,
a szorosabban vett irodalomtörténetet - ezen belül írók, költők életútját, működésük társadalmi és történelmí körülményeit megismerjék,
a tanár felkeltse a diákok érzékenységét a művek mondanivalója iránt,
61
a gyermekeknek joguk van tetszésük, nemtetszésük kinyilvánítására adott irodalmi művel kapcsolatban,
a tanulók a véleményüket megindokolhatják.
Feladata: A kisiskolás korban 6-10 év között:
el kell sajátítani az írást, az olvasást, az értelmes beszédet, a helyesírás
alapelemeit,
a gyermekek életkori sajátosságaihoz megfelelő műveket kell választani,
a tanított művek járuljanak hozzá a gyermeki világkép alakulásához
(népköltészeti alkotások, mesék, mondák, versek, elbeszélések, ifjúsági regények, regényrészletek, dramatikus népi játékok, gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek és publicisztikai írások stb.). Cél:
az olvasás iránti kedv felébresztése,
a tanulók az olvasottak tartalmát saját szavaikkal el tudják mondani, ez fejleszti a figyelmes olvasást és a beszédkészséget is.
A középső szakaszban 10-14 év között
kialakítani a tanulókban a szépirodalmi szövegek megismerésének és elemző leírásának képességét,
elemi szövegértés gyakoroltatása és ellenőrzése,
folyamatosan bővíteni kell az esztétikai fogalomkészletet,
a szabályok ismeretét,
a szabályok alkalmazásának gyakorlása, gyakoroltatása,
képesek legyenek a diákok a megismert műalkotásokat térhez és időhöz kötni, művelődéstörténeti jelentőségüket értékelni.
különböző műnemek (líra, epika, dráma) megismertetése
a műelemző-képesség kialakítása.
Cél az, hogy nemzeti nagyjaink emberi, költői, írói egyéniségét minél árnyaltabban és meggyőzőbben, elkötelezettségüket értékként bemutatni.
62
A történelem és állampolgári ismeretek Szükséges:
a történelemtanítás korszerű technikai feltéteieinek megteremtése (történetileg hiteles és jó minőségű képanyag, rnegfelelő térképek, ábrák, diaképek, dokumentumfilmek és gyűjtemények, transzparensek stb.),
a terepgyakorlat követelményeinek és feltételeinek biztosítása,
bejárni és meglátogatni a tanulóknak hazánk - lehetőségek szerint - ökológiai emlékeit (történelmi kertek, ternplomok, kolostorok, folyópartok stb.).
Az iskolai történelemtanítás célja:
ismeretek,
készségek,
értékrendek elsajátítása. illetve kifejlesztése.
Fontos szerepe van:
a személyiség kialakításában,
a nemzeti identitástudat megőrzésében,
az általános műveltség alapjainak megteremtésében.
Feladata:
a tanulók ismerjék meg: o az emberiség múltjának legfontosabb eseményeit, a különböző civilizációkat, o a társadalmi, gazdasági változásokat, kontinensünk történelmi földrajzát és kultúráját, az egyes országok magyar kapcsolatainak történetét, o a közvetlen környezetünkben élő népek történetét, o a magyarság kialakulását, a haza megteremtésének állomásait, a magyar államiság fejlődését, megőrzését, megújításának korszakait, o a legfontosabb történelmi tényeket, dátumokat, személyiségeket, az emberiség és Magyarország történetének jelentősebb írásos dokumentumait, o az országunk építészeti, irodalmi, képzőművészeti, tárgyi, zenei és táji emlékeit, o a vallások múltját, a kereszténység értékrendjét, a keresztény egyházak (és a szerzetesség) történetét. Cél:
legyenek a tanulók nyitottak, érdeklődőek a hazai és nemzetközi történeti, politikai fejlemények és a tudomány újdonságai iránt.
63
Kisiskolás kor 6-10. év között:
rá kell ébreszteni a gyerekeket arra, hogy mely nemzetnek és
milyen más közösségnek a tagja,
meg kell ismertetni a közvetlen környezet, család, település, táj
múltjához fűződő történeteket, mondákat, hiedelemhistóriákat, legendákat, történeti énekeket, emlékezéseket és az egyszerűbb történelmi jelképeket. A középső szakasz 10-14. év között:
kapjon nagyobb hangsúlyt a szóbeliség és a képszerűség (forrásanyagok, dokumentumok, képek, térképvázlatok stb.).
A hon- és népismeret tanításának célja, hogy
a gyerekek megismerkedjenek a népi kultúra elemeivel,
ösztönzést kapjanak a szűkebb környezet és a szülőföld hagyományainak megismeréséhez,
tudatosuljon a tanulóban, hogy a kultúrát őriznie, ápolnia és gondoznia is kell.
Matematika A matematika oktatása hozzásegíti tanulókat: a logikus gondolkodás kialakulásához és fejlesztéséhez, a képzelőerejük és ötletességük fejlődéséhez, a világról alkotott képük pontosításához, a fogalmazásuk és kifejezésük szabatosabbá, változatosabbá tételéhez,. a felfedezés és a tudás öröméhez, valamint az emberi gondolkodás vívmányainak megbecsüléséhez. Gondot kell fordítani arra, hogy minden problémafelvetés, megállapítás és következtetés világos, pontos, a tanuló számára érthető, emlékezetbe véshető, és továbbgondolkodásra serkentő legyen. Fontos, hogy
a matematika tételeit bizonyítani kell, úgy kell tanítani, hogy minden egyes részlet illeszkedjék a matematikának a későbbiekben sorra kerülő fogalomrendszerébe.
64
Feladata: központi helyet foglaljon el a va1ós számok halmaza, ideértve a műveletek elvégzésében való jártasságot is, a halmazelmélet és a matematikai logika alapvető fogalmai szőjék át az iskolai matematikatanítás minden mozzanatát, a tanulók lássák a geometria tanításának gyakorlati szükségszerűségét (pl.: terület-, felszín- és térfogatszámítás stb.). az algebrai egyenletek közül az iskolában a lineáris egyenletek, a két- vagy háromismeretlenes lineáris rendszerek, valamint a másodfokú egyenletek szerepeljenek, a százalék és kamatszámítás, adózás stb. ismereteket készségszintre kell emelni, hogy azt a mindennapi életben hasznosítani tudja. Szükséges: •
mind az írásbeli, mind a szóbeli számonkérés.
Fizika Célja, hogy a diákok ismerjék meg a fizikai világ legfontosabb jelenségeit, bevezetést kapjanak a fizikai gondolkodás természetébe, a gyerekek lássák meg, hogy a megismerésnek két útja van: o indukció: a jelenségek közvetlen megfigyelése, majd általánosítás, o dedukció: a már megismert tényekből a következtetés levonása. Feladata: Kisiskolás kor 6-10. év között: a fizikai érzeteket kell kialakítani, illetve tudatosítani. Pl.: a hőmérséklet, az erő érzetét, az erő kölcsönösségének egyszerű megtapasztalását, a legegyszerűbb mozgásokat, és az első benyomásokat a mozgás viszonylagosságával kapcsolatban. A középső szakasz 10-14. év között : kísérleteken keresztül fel kell fedeztetni a természet jelenségeit, a fogalomalkotást a megfigyelésekhez kell kötni. A kísérletek során a tanulók az észlelt jelenségeket figyeljék me, és tapasztalataikat mondják el vagy írják le,
65
lehetőleg egyszerűek, látványosak és élményszerűek legyenek. Fontos, hogy a tanulmányok során különös figyelmet fordítsunk a fogalomalkotásra, a diákok előtt meg kell világítani, hogy a fizikai mennyiségek általában függnek a vonatkoztatási rendszer megválasztásától. A diákokkal szemben támasztott követelmények összeállításakor ügyeljünk arra, hogy fizikai gondolkodás nem egysíkú, ezért elvárható, hogy sokféleképpen tudjanak számot adni tudásukról. A biológia A biológia tanításának fontos szerepe van, mert:
a természettudományok között ez a tudomány nagymértékben épít - életkori sajátosságoknak megfelelően - más tudományterületek ismereteire. pl.: kémia, fizika, földtudományok,
a biológia az élővilággal foglalkozik, ezért fontos az emberi szervezet és az életműködések oktatása, az egészséges életmód, életvitel kialakítása,
az ökológiai egyensúly felbomlásának elkerüléséhez szükséges szemléletváltás forrása a biológiai ismeretnyújtás.
Feladata: Kisiskolás kor 6-10. év között: a gyerekek tegyenek szert - közvetlen környezetük növény-és állatvilágán keresztül - faj- és fajtaismeretre, ily módon alakítsuk ki bennük az élővilág sokféleségének képét, szervezet- és élettani ismeretekből az életkornak megfelelően annyi tanítható, amennyit a közvetlen tapasztalás élménye lehetővé tesz. A középső szakasz 10-14. év között: Cél: a faj- és fajtaismeret bővítése, a hazai és más tájak jellemző élővilágának az alapvető ökológiai ismeretek beépítésével és a földrajzi ismeretekkel párhuzamosan, azokhoz kapcsolódva történő megmutatása, a faj- és fajtaismereten túl a szervezeti felépítésről és működésről annyi ismeret rnegszerzése szükséges. amennyi a közvetlen tapasztalás, egyszerű kísérlet, megfigyelés alapján rögzíthető,
66
a megismert fajok csoportosítása tegye lehetővé az elemi evolúciós szemlélet kialakulását, a diákoknál történjen meg a helyes életmód tudatos kialakítása. Testi nevelés Cél: az egészséges testi és lelki fejlődés elősegítése, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése, a fizikai tulajdonságok (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásműveltség) tökéletesítése, a rendszeres mozgásra való igény kialakítása. Fontos: a testi nevelés során - az életkor sajátosságain belül - differenciált terhelésre törekvés, hogy ne lehessen gúny vagy elmarasztalás tárgya az esetleges adottságok hiánya, hogy a versenyhelyzetek olyanok legyenek, amelyekben minden gyermek számára adódik pozitív mozgásélmény, hogy tudjanak a gyerekek önfeledten - de a szabályok megtartásával - játszani, viseljék el a vereséget, örüljenek a győzelemnek, értékeljék a másik sikerét, hogy az iskolájuk színeiben induló tanulók érezzék kötelességüknek a lehető legjobb eredmény elérését. Feladat: a tanulók akaraterejének növelése, önértékelésük helyes irányba terelése, az esztétikai és ritmusérzék fejlesztése a zenés mozgásképzés, a népi- és társastánc, a ritmikus sportgimnasztika tanításán keresztül, a kisiskolásokat - az óvodai játékosság megőrzése mellett - hozzá kell szoktatni a tanórák köttöttségeihez, rendjéhez, a mozgáskoordináció fejlesztése, az egyszerű testnevelési játékok és sportjátékok szabályainak megismertetése, a szergyakorlatokat alkalmazása (10 éves kor felett), az atlétikai számok alapjait képező természetes mozgások (futások, ugrások, dobások) egyszerű technikáinak oktatása. Gyógytestnevelés célja: a tanuló egészségi állapotában keletkezett elváltozások korrigálása, megszüntetése, 67
az egészséges gyermekekhez való felzárkóztatása, a speciális gyakorlatok elsődlegességét figyelembe véve a testi nevelés általános céljainak, feladatainak elérése. Kémia Cél: a tanulók igazodjanak el a környezetben megjelenő és a mindennapi tevékenységben felhasznált anyagok kémiai sajátságai, hatásai, alkalmazásai megértésében, a kémiaoktatás nyújtson maradandó és hasznosítható tudást, a tanulóknak az adott szinten kémiai szemléletük legyen, tudják anyagát, lássák jelentőségét, tudjanak ezekről szabatosan beszélni, szükséges mértékben képleteket és egyenleteket felírni, rendezni és ezek alapján számításokat és kísérleteket végezni, a diákok ismerjék meg a környezet legfontosabb kémiai elemeit, valamint szervetlen és szerves anyagait, azok jellemző fizikai és kémiai tulajdonságait, ismerjék a legfontosabb vegyipari eljárásokat, folyamatokat, feldolgozási módokat, környezetvédelmi technológiákat és mindezek gazdasági vonatkozásait, szerezzenek gyakorlati ismereteket a közvetlen környezetükben előforduló hasznos és káros vegyi anyagok kezelésében, az egyes anyagrészekhez kapcsolódva ismerjék meg a.kémiatörténet egy-egy jelentős, tanulságos vagy érdekes eserményeit. Fontos, hogy szoros tartalmi és didaktikai kapcsolat legyen valamennyi - elsősorban természettudományi - tantárgy között, mind az elsajátítandó tananyvag, mind a tankönvvek, mind a kémiaórák szemlélete és anyaga legyen élet-, anyag- és élményszerű, emberközeli, érdekes és látványos.
68
A kémiát négy alapvető követelménycsoportra kell építeni:
Alapvető kémiai fogalmak, mennyiségek, összefüggések, törvények.
Konkrét kémiai rendszerek: anyagok és reakciók ismerete.
Ezek gyakorlati alkalrnazásai: fontosabb vegyipari eljárások a vegyi anyagok környezeti hatásai, a természet és a környezet védelme.
Tanári és tanulói kísérletek.
A kísérletek fontosak, mert:
az ismereteket személyes élmény alapján nyújtják a tanulóknak,
fejlesztik a tanuló megfigyelő- elemző- és értékelőképességét,
a tanulók megtanulják, hogyan kell a vegyszereket, a hétköznapi kemikáliákat biztonságosan és felelősen kezelni, célszerűen felhasználni.
Földrajz Cél, hogy
a tanulók megismerjék a földet, a természet és a társadalom legfontosabb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait,
a gyerekek szerezzenek alapvető ismereteket a csillagászat alapjairól, az égitestünkről, a Föld tájairól, országairól, népeiről, környezetünkről,
a diákok . legyenek tisztában az ország fejlődésével, sajátosságaival társadalmi és gazdasági viszonyaival.
Feladata: Kisiskolás kor 6-10. év között:
környezetünk alapvető jelenségeit, változásait megfigyelések, gyűjtések alapján ismerjék meg,
fel kell kelteni a tanulók érdeklődését a környezetük iránt, és ki kell alakítani bennük a természet szeretetének, megismerésének és a védelmének igényét.
A középső szakasz 10-14. év között:
térben és az időben való tájékozódás, a Föld szféráinak megismerése,
készség szinten sajátítsák el a térképolvasást.
Cél:
tudjanak különböző méretarányú és tartalmú térképek alapján tájékozódni,
legyenek képesek összefüggéseiben értékelni egy-egy ország, táj értékeit, regionális problémáit, természeti és társadalmi jellemzőinek kölcsönhatásait,
69
legyenek képesek időben elhelyezni a Föld és szféráinak kialakulását, jelentősebb fejlődési szakaszait, ismerjék meg a földrajzi tényezőket a Kárpát-medence gazdasági életében, népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben megnyil vánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit;
ismerjék meg a jelentősebb hazai és külhoni földrajzi felfedezők, utazók és tudósok tevékenységét.
Informatika
Az iskolai tanulmányok alatt minden diáknak részesülnie kell alapfokú informatikaoktatásban.
A fizikai, kémiai, biológiai, földrajzi problémák megoldása, különböző folyamatok modellezése nagy segítséget nyújthat a tanári munkában.
Cél:
a tanulók a számítógépet hasznos eszköznek tekintsék.
Feladat:
a diákok tanulják meg valamely szövegszerkesztő használatát olyan szinten, hogy jól tudják használni a mindennapi életben,
lehetővé kell tenni, hogy a tanulók megismerkedhessenek az adatbázis-kezelés módszereivel,
a számítástechnikát a matematikaórán is fel lehet használni: az algoritmus szemléletét matematikai problémák megoldásával is jól meg lehet alapozni,
fel kell hívni a figyelmet a felvetődő erkölcsi problémákra is, mert az eszközöket kezelő diákok könnyen kárt is okozhatnak: vírusfertőzéssel, idegen adatokhoz való illetéktelen hozzáféréssel A tantárgyak részletes kifejtését a tantárgyi tanterv tartalmazza. .
70
A fenntartó által kötelezően finanszírozandó órák száma: Évfolyam
1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
Heti kötelező óraszám Kt. 52.§(3)
Heti választható óraszám Kt. 52.§(7)
20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25
2 2 2 2,25 5,6 5,6 7,5 7,5
71
Egyéni Összesen foglalkozásra Kt. 52.§(11 ) 2,4 24,4 2,4 24,4 2,4 24,4 2,7 27,45 2,7 30,8 2,7 30,8 3 35,5 3 35,5
7. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁK TEMATIKÁJA 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni. Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk. Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségesen. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik. Az étkezés illemtana. Öltözködés kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, kirándulás, sport, játék, strand, hangverseny, diszkó. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet. Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés. Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!
72
6. évfolyam
Tananyag:Gondolkodás, kommunikáció, tanulás. Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk, Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik. Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése.
Közlekedési
jelzések,
továbbhaladási
algoritmusok
leírása.
Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 73
7. évfolyam Tananyag: Test és lélek. Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag:
Személyiségünk.
Örökletes
adottságok:
testi
alkat,
ösztönök,
temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag:
Pályaorientáció.
kifejezőképesség, ötletgazdagság,
számolási
Képességek: képesség,
kapcsolatteremtés.
térbeli
fizikai
Képesség
és
gondolkodás,
nyelvi
teherbírás,
kézügyesség,
teljesítmény
összefüggése.
Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak:
pálya,
szakma,
foglalkozás,
beosztás,
munkakör,
képesítés,
képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben.
Felismerni
a
munkahelyi
ártalmakat.
Magyarázni
a
munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés. A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása.
74
Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik. Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmén: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk. Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, én-ideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, Kommunikáció.
másságának Vitatkozás,
elismerése, versengés,
tisztelete.
A
másik
megismerése.
kompromisszumok.
Jellem-lelki
tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet; lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek
felismerésére
és
elfogadására!
Legyen
képes
a
meggondolt
véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció. Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, Ie1ki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, 75
folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben.
Felismerni
a
munkahelyi
ártalmakat.
Magyarázni
a
munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok. A pályák megismerésének foglalkozás
lehetőségei:
leírások.
pályaképek,
Pályaszintek,
pályatükrök,
egymást
helyettesítő
pályaismertetések, pályaajánlatok.
Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése; riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. Testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok
szerepét
a
pályaválasztásban.
Bemutatni
a
motiváció
szerepét
a
pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet. Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!
76
Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:
Az első-negyedik évfolyamon
o a heti három kötelező testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon: o a heti három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,a hét többi napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.
A napközi otthonban és a tanulószobán o a játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
77
AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell sze rezni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.(Kt. 44.§(2) 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát. csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
78
A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A magasabb évfolyamba lépés feltételei: - A tanulók magasabb évfolyamba akkor léphetnek, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítik. - A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók az év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei szöveges értékelese alapján bíralják el. A 2. osztály évvégétől-8. évfolyamig minden tantárgyból legalább az „elégséges„ év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló kiskorú esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére a negyedik- nyolcadik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Ha a tanuló a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot egyéni elbírálás alapján javítóvizsgát tehet. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Belépés az iskolába: -
Iskola beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót
felvesz (problémás esetben iskolaérettségi vizsgálat után). -
Az 1. osztályba történő beiratkozás feltételeit a Kt. 66 §-a szabályozza.
-
Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő
kérésének a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A tanulók távolmaradásának engedélyezési rendje: A tanulónak egy tanítási évben az elméleti órákról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát, illetve az elméleti órák 20%-át, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.
79
Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire). -
Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, büntetést von maga után, ami a
magatartás osztályzatot is befolyásolja.
80
TANULÓK
TANULMÁNYI
MUNKÁJÁNAK,
MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A 2010.évi LXXI. törvény módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénynek (továbbiakban Kt.) számos rendelkezését. Ezen belül módosításra került a Kt. 70§ (3) bekezdése is, amely a szöveges minősítésre, értékelésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. 1.
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának értékelését.
2.
Az
előírt
követelmények
teljesítését
a
nevelők
egyes
szaktárgyak
jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3.
A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első- negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
4.
A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8. évfolyamon), matematika, természetismeret, környezetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél:
A nevelők a tanulók munkáját egy- egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy- egy tantárgy estében egy témakörön belül- a témazáró dolgozaton kívül- csak
81
egyszer kerülhet sor írásbeli számon kérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: Az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, A többi tantárgy esetében, pedig egy témakörön belülérdemjeggyel minősítünk. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 6. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskolai helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott- fejlődötte vagy hanyatlott- az előző értékeléshez képest. 7.
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
Az első évfolyamon továbbá a 2. évfolyam félévi minősítésében minden tantárgy estében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyam félévétől a nyolcadik évfolyam végéig végig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
JÓL TELJESÍTETT
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL
A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik- nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
82
8.
Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük.
9.
A második évfolyam félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
10.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (I).
11.
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
12.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
13.
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében
a
tanulók
írásbeli
dolgozatainak,
feladatlapjainak,
tesztjeinek
értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0- 33% 34- 50% 51- 75% 76- 90% 91- 100%
Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
83
14.
A félévi értesítőben és/vagy az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek értékelésre, minősítésre:
első- harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, hon-és népismeret, ének-zene, táncdráma, rajz, technika, testnevelés.
hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismerte, egészségtan, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.
hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika
nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz; technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, 15.
A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
16.
Az első - nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
84
17.
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: f a) Példás (5) az a tanuló, aki:
a házirendet betartja; a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, , segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; a) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. b) változó (3) az a tanuló, aki. az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. 85
c) Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 18.
A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5, jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
19.
Az első - nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
20.
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
a.
Példás (5) az a tanuló, aki:
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; 86
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b.
Jó ( 4) az a tanuló, aki:
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt: rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. c.
Változó (3) az a tanuló, akinek:
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d.
Hanyag (2) az a tanuló, aki:
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
87
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 21.
Azt a tanulót, aki képességihez mérten
példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb.versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 22.
Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
szaktanári dicséret, napközis nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
88
d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanuók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 23.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
24.
Azt a tanulót, aki
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 25.
Az iskolai büntetések formái:
szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 89
A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI AZ ALSÓ TAGOZATON Magyar nyelv és irodalom 1. osztály beszédkészség, szókincs, beszédértés olvasás o
betűfelismerés
o
összeolvasás
o
olvasásértés
írás o
tájékozódás a vonalrendszerben
o
betűalakítás, kapcsolás
o
íráshasználat
o
memoriterek ismerete 2. osztály
beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése olvasás folyamatossága, szövegértés anyanyelv, helyesírás: o
hangtani ismeret
o
szótagolás, elválasztás
o
ismeretek a -j hang kétféle jelöléséről
mondattani ismeretek (kijelentő és kérdő mondat) íráskép: füzetek esztétikuma memoriter: szöveghűség, hangsúly
90
Matematika 1. osztály számfogalma a 20-as számkörben műveletek végzése szöveges feladatok megoldása logikus gondolkodása 2. osztály számfogalma a 100-as számkörben műveletek értelmezése, végzése szöveges feladatok megoldása logikus gondolkodása
Környezetismeret 1. osztály az élettelen természetben való tájékozottsága az élő természetben való tájékozottsága ismeretei emberről, egészségről tájékozottsága térben, időben 2. osztály az élettelen természetben való tájékozottsága az élő természetben való tájékozottsága ismeretei emberről, egészségről tájékozottsága térben, időben
91
Technika 1. osztály eszközhasználata anyagok ismerete, célszerű kiválasztása, felhasználása munkavégzése- önállósága, esztétikuma ismeretei a gyalogos közlekedésről 2. osztály eszközhasználata anyagok ismerete, célszerű kiválasztása, felhasználása munkavégzése- önállósága, esztétikuma ismeretei a közlekedésről ismeretei a (település) lakóhely alapszolgáltatásairól
Testnevelés 1.
osztály foglalkozáshoz való hozzáállása mozgáskészsége utasítások megértése társaihoz való viszonya játék közben szabályok betartása 2. osztály foglalkozáshoz való hozzáállása mozgáskészsége utasítások megértése társaihoz való viszonya játék közben szabályok betartása
92
Vizuális kultúra 1. osztály alapszínek ismerete, használata egyéni élmények kifejezése vizuális jelekkel elemi térviszonyok használata munkáiban igényessége munkájában, környezetkultúrája 2. osztály vizuális kifejező eszközök alkalmazása, színismerete térbeli viszonyok megjelenítése tárgyak élőlények ábrázolása igényessége munkájában, környezetkultúrája
Ének 1. osztály az énekléshez való viszonya, aktivitása hangjegy írása ritmus felismerése, írása 2. osztály az énekléshez való viszonya, órai aktivitása hangjegy írása ritmus felismerése, írása, tapsolása
93
ISKOLAI DÍJAK ALAPÍTÁSA A legkiemelkedőbb eredményeket elért tanulók munkájának elismerése A balatonfenyvesi Fekete István Általános Iskola szülői munkaközössége és tantestülete iskolai díjat hirdet, azzal a céllal, hogy segítsék a gyermekközpontú iskola kialakítását, működtetését, a nevelés és az oktatás hatékonyságának növelését, ösztönözve ezzel az eredményességet, sokszínűséget, a pedagógiai munka tartalmi fejlesztését. 1.
Bevezetés Ezen díjnak az odaítélése a pedagógia egyik legfontosabb, egyben legvitatottabb területét veszi célba: az ÉRTÉKELÉST. A személyiségközpontú nevelés-oktatás, értékfejlesztő gyakorlatok, ahol ezen értékek a tanulók tevékenységeiben jelennek meg – mérhetővé, érzékelhetővé válnak. A tevékenység értéktartalmának ellenőrzése – vagyis hatékonyságának mérése – szembesíti a tanulót a kívánt cél elérési fokával. Az ennek megfelelő elismerés, díjazás nemcsak pontot tesz az elvégzett tevékenység után, nem zárja le, sokkal inkább utat nyit, további ismeretek szerzéséhez, kíváncsivá tesz a még lehetséges megfejtésre, elérésére.
2. Alapelvek a jutalmak odaítélésekor -
Valamennyi díj tartósan kiemelkedő teljesítményt hivatott elismerni.
-
Egy tanuló ismételten több jutalmat is kaphat.
-
A példamutató magatartás és szorgalom minden jutalom odaítélésének kritériuma.
-
A szakterületek jutalmai (azok elemzései) évente aktualizálhatók, helyettesíthetők, kiegészíthetők.
-
Kihirdetésük mindig ünnepélyes keretek között a tanulók és tanáraik nyilvánossága előtt történik.
3.
Javasolt díjak: BARTA ANNA ALAPÍTVÁNY DÍJ (kizárólag 8. osztályos tanulónak) Az elnyerés kritériumai:
A kiemelkedő tanulmányi eredmény a jeles és kitűnő előmenetelt jelenti (4,7 – 5,0 közötti átlagot úgy, hogy közepes érdemjegy nem lehet) a magatartás és a szorgalom pedig példás legyen.
94
Az örökhagyó végakaratával megegyezően a feltételeknek megfelelő tanulók közül a pedagógus szülők gyermekei mindig kerüljenek be a jutalmazottak közé.
Az alapítványi díjat az nyerheti el, aki az utolsó négy évfolyamot (5., 6., 7. és 8. osztály) a balatonfenyvesi általános iskolában végezte.
A díj odaítélésének előkészítése a mindenkori igazgató feladata, aki az alábbi ütemezés szerint végzi ezt: -
gondoskodik arról, hogy a jogosultak minden év május 15-ig a javaslatukat írásban juttassák el az általános iskolához,
-
köteles rendkívüli tantestületi értekezletet összehívni minden év május 31-ig, ahol minden javasolt tanulóról véleményt alkot a tantestület, majd egyenként titkos szavazással, egyszerű többségi elv alapján történik a döntés.
A rendkívüli tantestületi értekezletről, a határozatokról jegyzőkönyvet kell felvenni.
Az alapítványi díj (készpénz, bronzplakett, emléklap) átadásra való előkészítése a gazdasági vezető feladata, aki ezt minden év június 3-ig köteles elvégezni.
JÓ TANULÓ, JÓ SPORTOLÓ DÍJ (vándorserleg átadásával)
95
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ES KORLÁTAI
Az ismeretanyag átadásának színhelye alapvetően a tanítási óra. Azonban a készségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódhat csak a tanórára. A fent említett jártasságok nagy részét csak rendszeres, kitartó munkával lehet elérni, mely elképzelhetetlen az otthoni gyakorlás nélkül. Ezért a tantárgyak legtöbbjénél szükséges a rendszeres házi feladat. A házi feladat lehet: szóbeli vagy írásbeli munka, vagy egyszerre mindkettő. A házi feladatok célja, hogy a tanulók: elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése: A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Házi feladatok lehetnek: -
feladatgyűjteményből adott feladatok,
-
tankönyvi kérdésekre adandó válaszok,
-
vázlatkészítés,
-
leíró vagy elemző munkák,
-
házidolgozat,
96
gyűjtő- vagy kutatómunka, illetve számítógépes feladat. A házi feladat ellenőrzése: A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgy sajátosságától. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
97
ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM III. fejezet Egészségnevelési program 1. Fogalmak, jogszabályi előírások 1.1. Az egészségneveléshez tartozó fogalmak Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat. Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja: o a korszerű egészségnevelés, o az elsődleges prevenció, o a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezet-fejlesztés, o az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség-és cselekvésorientált tevékenység. 1.2. Jogszabályi előírások Rendelkezések: A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe - az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva - be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 512. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál." (10. § (5) bekezdésA közoktatásról szóló törvény a 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészség és környezeti nevelési programját Az iskolai egészségnevelési programnak
tartalmaznia
kell
az
egészségfejlesztéssel
összefüggő
iskolai
feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló
98
programot is. ,4z iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügvi szolgálat véleményét. " 2.Az egészségnevelés célja, feladatai Az iskola egészségnevelési terve érinti az iskola: a Pedagógiai programját, a Helyi tantervét és a Szervezeti és Működési Szabályzatát. Egészségfejlesztési programok célja Az egészségnevelés célja: Növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség. A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre. Az egészségfejlesztés feladata Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: a tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi, az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása, a közoktatási intézmények rninőségbiztosítási rendszerébe az egészségfejlesztési szempontok beépülésre kerüljenek, a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen, az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, drogkoordinátor, egészségnevelő 1. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse
99
azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet, elsősorban a háztartás , az iskola és a közlekedés- leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek- különösen a serdülőknek- a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdésével ,és figyelmet fordítson a családi életre történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. 3. Célkitűzések Olyan intézményben kívánunk tanítani: ahol valamennyi tantárgyat áthatja, valamint átszövi az iskola mindennapjait, az iskolai élet szerves részévé válik az egészségnevelés. 4. Helyzetelemzés 4.1. A tanulóifjúság neveltsége
Edzettség, sport (tömegsport, mozgás igény stb.)
Testi fejlettség (testi elváltozások, testtömeg stb.)
Étkezési kultúra (táplálkozási szokások)
Életmód (szórakozás, szabadidő, napirend, tanulási szokások)
100
Testi higiénia (fogápolás, tisztálkodás, ruházat)
Lelki higiénia (gondolkodásmód, kedély, tűrőképesség stb.)
A tanulók szociokulturális környezete 4.2. Egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységek helyzete
Iskolai sport helyzete
Tanulók étkeztetése
Szabadidős tevékenységek
Tanórai ismeretterjesztés, felvilágosítás
Egészségügyi szolgálat munkája (iskolaorvos, védőnő)
Rendőrség megelőző, felvilágosító akciói
Drogprevenció
Alkalmi vagy rendszeres tevékenységek 4.3. Az egészségnevelésben részt vevő személyek, testületek munkája
Diákönkormányzat
Pedagógusok
Osztályfőnökök
Iskola vezetői
Nevelőtestület
Munkaközösségek 4.4. Együttműködés, kapcsolat az iskolán kívüli nevelési tényezőkkel
Szülői munkaközösség, szülők
Önkormányzat (testület, apparátus, vezetők)
Iskola-egészségügyi szolgálat
Rendőrség
Más okt.-nev. intézmény
Civil szervezetek
Sportegyesületek 5. Iskolai programok
101
Az egészséges személyiségfejlődés elősegítése
Az egészséges táplálkozás
A mindennapi testmozgás
A dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése
A fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja
Az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére
A szexuális nevelés- már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját- megelőzően is 6. Az iskolában folyó egészségnevelési tevékenység teendői és színterei 6.1. A tanítási órákon folyó egészségnevelés 6.1.1. Szaktárgyi tanórák: természetismeret, biológia, egészségtan, anyanyelv, testnevelés, 6.1.2. Osztályfőnöki óra (ismeretnyújtás, felvilágosítás, szemléletformálás, ill. gyakoroltatás Az osztályfőnöki órákba beépített az egészséges életre nevelés, ill. az egészségvédelmet szolgáló tananyagok tanévenként előírt 28/2000-es OM rendelet minimum 10 tanórai foglalkozása.
Egészség- betegség
Táplálkozás- mozgás
Napirend- szabadidő helyes felhasználása- alvás
Testápolás (személyi higiénia) és öltözködés
Családi élet jelentősége
Kortárskapcsolatok
Káros szenvedélyek (dohányzás, ital, drog)
Egészséges környezet és védelem
Balesetek megelőzése- elsősegélynyújtás 6.1.3. Testnevelési órák Minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne 102
a
biomechanikailag
helyes
testtartás
kialakítását
és
fenntartását
szolgáló
gyakorlatanyag és légzőtorna (1. a 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait); a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések
különböző
testhelyzeteire
(1.
a
243/2003.
(XII.
17.).
A
Kormányrendelet testnevelési alapelveit és céljait, valamint az OM „Útmutató a tanulók fizikai ás motorikus képességeinek méréséhez” című, 2000-ben megjelent kiadványt minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is. A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat tartalmaz. 7. Az egészségneveléssel kapcsolatos tantervi vonatkozások 7.1. NAT alapján
Testi és lelki egészség
Magatartások
Szokások
Pozitív beállítódások segítése
Az egészséges élet érték
Helyes döntések az életmódjukról
Sérült, fogyatékos embertársak elfogadása
Egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése
Káros függőségekhez vezető szokások elkerülése
Krízishelyzetbe jutottak segítése
Szexuális kultúra és magatartás
Családi élet, harmonikus párkapcsolat
Az iskolai környezet szerepe
103
7.2. Kerettanterv alapján alsó tagozat
természetismeret: személyes higiénia, test és ruházat gondozása, korszerű táplálkozás, egészséges életmód feltételei
technikai és életvitel: szerszámok, eszközök balesetmentes használata, közlekedési balesetek elkerülése
testnevelés és sport: az egészséges testi fejlődés segítése
Felső tagozat
természetismeret: önmaga és társai védelme
biológia: az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke egészséget veszélyeztető anyagok hatása
kémia: a nikotin és a tudatállapotot befolyásoló anyagok veszélye tápanyagok értékei, egészséges étkezési szokások
technika- és életvitel : az egészséges életvitel és életmód az életet védő magatartás
testnevelés- és sport: az egészséges testi fejlődés segítése: -
keringési-, légzési- és mozgásszerv rendszer fejlesztése
-
megfelelő testtartás, terhelhetőség, betegségekkel szembeni ellenálló képesség, sportolás igénye
-
a mindennapi sportolás lehetőségének megteremtése
egészségtan: ld. a modul teljes követelményrendszerét/
osztályfőnöki órák 8. A tanórán kívüli tevékenység 8.1 .Az iskola szervezetében
-sportköri tevékenység
-szakkörök
-felvilágosító programok /ifjúságvédelmi tevékenység/
szexuális felvilágosítás /iskolaorvos, védőnő, stb./
104
baleset megelőzés
drog prevenció
táplálkozáskultúra
-tömegsport akciók /osztályok közötti vetélkedés, sportdélután/
-különféle „akciók” az egészség megőrzésének jegyében o /egészségnap, kiállítások, vetélkedők/
-megemlékezések /föld napja/ 8.2. Iskolán kívüli tevékenységek
-kirándulások, túrák, erdei iskola, kerékpártábor
-tevékenység sportegyesületekben /labdarúgás, lovaglás, karate/
-lakóhelyi akciók /tisztasági mozgalom/
-együttműködés szülőkkel, felnőttekkel, civil szervezetekkel
-együttműködés társintézményekkel /másik iskola/
-bekapcsolódás az iskolai versenysportba /NAP, stb./ 9. Felelősségi körök, kompetenciák
-iskolai vezetői
-szaktanárok
-munkaközösségek, mk. vezetők
-osztályfőnökök
-nevelőtestület
-diákönkormányzat, DÖK vezető, diáksportkör vezető
10. Anyagi erőforrások A fenntartó támogatása az iskola környezet- és egészségnevelés programjának megvalósításához. Pályázatok segítségével a vízi túrák, osztálykirándulások lebonyolítása. Szülői munkaközösség bevonása. Az iskolai alapítvány segítsége a hátrányos helyzetű diákok megsegítésében.
105
Az iskolával kapcsolatban álló cégek anyagi segítsége a programok megvalósításában.
11. Egészségügyi prevenció az iskolában, egészséges környezet
Az egészségügyi szolgálat tevékenysége (iskolaorvos, védőnő)
Szűrővizsgálatok rendszere (Ki, mikor, mit vizsgál?)
1-8. osztály éves szűrése (fogászat, kondíció, vérnyomás, stb.) pályaalkalmasság
Felvilágosító programok
A tanulók terhelésének egyenletessé tétele (/napirend, órarend)
Diákétkeztetéssel kapcsolatos alapelvek
Környezeti higiéné alapelvei (mellékhelyiségek, osztálytermek, ebédlő, stb.)
106
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE
1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt" alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók
fizikai
felkészültségének,
teljesítményének
mérésére,
értékelésére
Szerkesztette: Andrásné Dr.Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák.
3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:
1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben.
107
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM
1.
2.
3..
6.
7.
8.
1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32
4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45
1 2 3 4 5 6
0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12
1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23
1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53
1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57
1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61
1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 L57 1.60 1.64 1.68 1.72
1.35 1.38 1.41 1. 44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81
1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88
1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02
1.60 1,63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07
1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11
108
1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96
Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén PONTSZÁM
1.
2.
3..
6.
7.
8.
1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37
4. 5. Évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60
1 2 3 4 5 6
1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15
1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25
1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70
1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79
1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87
7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21
1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61
1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74
1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87
1.52 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98
1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19
1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28
1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36
1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09
2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS, és LEENGEDÉS FOLYAMA TOSAN(A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,
109
2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.
Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 1 20 22 24 26 28 3Ó 2 24 26 28 30 32 34 3 28 30 32 34 36 38 4 32 34 36 38 40 42 5 36 38 40 42 44 46 6 40 42 44 46 48 '50 7 44 46 48 50 52 54 8 48 50 52 54 56 58 9 52 54 56 58 60 62 10 56 58 60 62 64 66 11 60 62 64 66 68 70 12 64 66 68 70 72 74 13 68 70 72 74 76 78 14 72 74 76 78 80 82
110
7. 8. 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 1 16 19 22 25 28 29 2 20 23 24 29 32 33 3 24 27 28 33 36 37 4 28 31 32 37 40 41 5 32 35 36 41 44 45 6 36 39 40 45 48 49 7 40 43 44 49 52 53 8 44 47 48 53 56 57 9 48 51 51 57 60 61 10 52 55 56 61 64 65 11 56 59 60 65 68 69 12 60 63 64 69 72 73 13 64 67 68 73 76 77 14 68 71 74 77 80 82
7. 8. 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83
32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84
3. feladat: HANYATFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
111
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 1 25 28 31 34 36 38 2 30 33 36 39 41 43 3 35 38 41 44 46 48 4 40 43 46 49 51 53 5 45 48 51 54 56 58 6 50 53 56 59 61 63 7 55 58 61 64 66 68 8 60 63 66 69 71 73 9 65 68 71 74 76 78 10 70 73 76 79 81 83 11 75 78 81 84 86 88 12 80 83 86 89 91 93 13 85 88 91 94 96 98 14 90 93 96 98 100 102
112
7.
8.
40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104
42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106
Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 1 20 23 26 29 32 34 2 25 28 31 34 36 38 3 30 33 36 39 41 43 4 35 38 41 44 46 48 5 40 43 46 49 51 53 6 45 48 51 54 56 58 7 50 53 56 59 61 63 8 55 58 61 64 66 68 9 60 63 66 69 71 73 10 65 68 71 74 76 78 11 70 73 76 79 81 83 12 75 78 81 84 86 88 13 80 83 86 89 91 93 14 85 88 91 94 96 98
7.
8.
36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100
38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.
113
Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam 1. 2. 5 7 9 11 13 15 17 19 3. 7 9 11 13 15 17 19 21 4. 9 11 13 15 17 19 21 23 5. 11 13 15 17 19 21 23 25 6. 13 15 17 19 21 23 25 27 7. 15 17 19 21 23 25 27 29 8. 17 19 21 23 25 27 29 31 9. 19 21 23 25 27 29 31 33 10. 21 23 25 27 29 31 33 35 11. 23 25 27 29 31 33 35 37 12. 25 27 29 31 33 35 37 39 13. 26 28 30 32 34 36 38 40 14. 27 29 31 33 35 37 39 41 15. 28 30 32 34 36 38 40 42 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. évfolyam 1 1 1 2 2 3 4 2 1 2 2 3 4 5 3 2 2 3 4 5 6 4 2 3 4 5 6 7 5 3 4 5 6 7 8 6 4 5 6 7 8 9 7 5 6 7 8 9 10 8 6 7 8 9 10 11 9 7 8 9 10 11 12 10 8 9 10 11 12 13 11 9 10 11 12 13 14 12 10 11 12 13 14 15 13 11 12 13 14 15 16 14 12 13 14 15 16 17
114
7. 8. 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19
5. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján:
Elért összes pontszám
Minősítés
0- 11 12 - 22 23 - 33
Igen gyenge gyenge elfogadható
34 - 43 43 - 52
közepes jó
53 - 63
kiváló
115
ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekek felkészülnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is; figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:
megfelelően stabil és megújulása képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel:
kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére;
felkelti az igényt, képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, o összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, o a problémák megkeresésére- okainak megértésére, o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére, o az egyéni és a közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben,
o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. 2. Jogszabályi előírások A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: -
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
-
70. § .A Magyar Köztársaság területén élőknek joga van a lehetőleg-magasabb szintű testi és lelki egészséghez.
116
Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek magvalósulását - többek között - az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: -
A Környezetvédelmi törvény 1995. évi LIII. törvény 54. § I. cikkelye szerint „...minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére". Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat.
- Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. -
A Nemzeti Fejlesztése Tervben a fenntarthatóságának való megfelelés horizontális célként szerepel.
-
A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.
3. A környezettudatosságra nevelés célja „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében. hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állam-polgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom. a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” NAT 243 2003. (XII.17.) Korm. rendelet
117
4.1. Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánknak vannak olyan hagyományai, amelyek kifejezetten a környezeti nevelést szolgálják:
rendszeres papírgyűjtés,
használt elemek gyűjtése,
részvétel a község takarításában,
évente iskola nap –Fekete István nap, Föld napja,
természetismereti szakkör működése,
versenyeken, vetélkedőkön való részvétel,
környezetvédelemmel foglalkozó akciókban való részvétel,
kerékpártúrák,
múzeum és üzemlátogatás.
Településünk életében meghatározó a Balaton szerepe, amely a környezetvédelmi nevelés területén fokozott feladatokat jelent az itt élők számára. Fontos tény, hogy községünk természetvédelmi területtel is rendelkezik- Fehér vízi láp. 4.2. Erőforrások 1. Belső személyi erőforrások Pedagógus:
Tantárgyában segít a környezeti nevelési célok megtalálásában, tantárgyába beépíti ezeket, tanmenetében jelöli, tanmenetéhez tartja magát
Odafigyel példamutató magatartására
Részt vesz a környezeti nevelési programokon, segít azok szervezésében
Részt vesz a környezeti nevelési programokon
Magatartásával, aktív részvételével elősegíti a környezeti nevelési célok
Diák:
megvalósulását Irodai alkalmazottak:
Tartsák be ők is a hulladékkezelés, energia-és vízgazdálkodás gyerekek számára is előírt szabályait
118
Munkavégzésük, életük legyen példamutató
Technikai dolgozók:
Vegyenek részt a környezeti nevelési feladatokban, amelyekben szükség van a segítségükre 4.3.. Külső személyi erőforrás: Önkormányzat, szülők, lakosság, civil szervezetek 4.4.. Anyagi források: Azokat a környezeti nevelési programokat és célokat, melyeket a kötelező tanórai (hagyományos és nem hagyományos) keretekbe építünk be a kormányzat az önkormányzaton keresztül támogatja, ezért fontos
Állami források: KVVM pályázatai (KAC), OM pályázatai, közös pályázat, pl.
erdei iskola
Önkormányzati és nemzetközi források: működési támogatás,
magánalapítványi, EU-s támogatások;
Magánforrások: alapítványok, szponzorok;
Egyéb bevételek: pl. hulladékgyűjtésből származó bevételek, megtakarítások,
vállalkozások stb.. 5. Alapelvek, célok 5.1. .Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, midig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, helyi természeti- társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie.
119
A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése.
5.2. Konkrét célok és feladatok
A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.
Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.
Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását.
Felkészíteni a gyerekeket, hogyha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.
A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika- életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.
A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret tantárgy kertében.
120
Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.
A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek (Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Madártani és Természetvédelmi Egyesület Dél-balatoni csoportja, HUBERTUS Rt., önkormányzat)
6. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 6.1. Tanórai keretek A tanórai tartalom a tanulók számára a kötelezően elsajátítandó tartalmat jelenti. Ennek szervezési formája lehet:
hagyományos, mely alatt a 45 perces tanórákat értjük, illetve
nem hagyományos tanóra, ami lényegében a komplex (kerettantervi,
tantárgyközi) foglalkozásokat öleli fel, s mint ilyen kiemelkedő jelentőségű a környezeti nevelés szempontjából (pl. projekt módszer, erdei iskola, témanaptémahét, terepgyakorlat). Ezek olyan tanulásszervezési formák, amelyeknek éppen az az egyik meghatározó jellege, hogy nem tanórakeretben történnek. 6.2. Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: Testnevelés A tanulók
fedezzék, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben
befolyásolják testi fejlődésüket;
értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a
környezetszennyezés az egészségre veszélyes. Magyar nyelv és irodalom 1-4. A tanulók
121
Ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondókákat, népdalokat és verseket);
Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.
Magyar nyelv és irodalom5-8. osztály A tanulók
ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv. A köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;
tudjanak disputát folytatni;
sajátítsák el a média elemzésének technikáit;
növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezetés természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával.
Történelem A tanulók
értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;
tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;
ismerjék meg helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete.
Idegen nyelv A tanulók
Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;
Ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit.
122
Matematika A tanulók
Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;
Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;
Tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait.
Fizika A tanulók
Váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;
Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;
Mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelőséggel szabad csak felhasználni.
Földrajz A tanulók
szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;
ismerjék meg a világ globális problémáit;
ismerjék meg és őrizzék meg a természeti, és az ember alkotta táj szépségét.
Biológia A tanulók
ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, ill. mérséklési lehetőségeit;
ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet;
ismerjék meg a környezet- egészségügyi problémákat;
legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;
sajátítsák el a testi- lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.
123
Kémia A tanulók
rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel,,
törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására.
Ének-zene A tanulók
ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;
fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni.
Etika A tanulók
tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;
mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.
Rajz és vizuális kultúra A tanulók
ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; ismerjék a természetes alapanyagok használatát;
tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;
kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
Tánc és dráma A tanulók
legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz;
sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. 6.3. Nem hagyományos tanórai foglalkozások
124
A kötelező tananyag elsajátítása nem hagyományos (45 perc) órakeretek között is történhet. Ilyenek:
Jeles napok (Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja);
Terepgyakorlatok (az 5. 6. évfolyam számára hazánk élőhelyeinek megismerése a Nagyberekben),
Nem tanteremben tartott óra (HUBERTUS Bt-lovarda). 6.4. Tanórán kívüli lehetőségek
Tanulmányi kirándulások;
„látogatások”: Balaton Múzeum, Keszthely;
természetvédelmi terület-Fehér vízi láp;
szennyvíztisztító-Balatonújlak;
vízmű-Fonyód;
kézműves foglalkozások;
természetimereti szakkör;
Fekete István Nap,
Föld Napja,
Madárbarát iskolakert kialakítása,
Településünk környezetének szépítése. 7. Módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A hagyományos módszereket mindenképpen felhasználjuk, de törekedni kell az élményalapú, tevékenységalapú módszerek, így:
kooperatív tanulási technikák,
játékok,(szituációs játékok, memóriafejlesztő)
terepgyakorlati módszerek,(térképkészítés célzott megfigyeléssel)
projekt(pl.
riport(kérdőíves, felmérés)
125
közösségépítés,
aktív, kreatív munka
művészeti kifejezés alkalmazására is. 8. Taneszközök
Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.
Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók.
Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.).
Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő).
Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozáshoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.).
Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok).
9. Az iskolai környezet A helyzetelemzés alapján iskolánk rendelkezik azokkal a környezeti tényezőkkel, amelyek kellemessé, otthonossá teszik a mindennapi iskolai életet, de két területen előre kell lépnünk:
a folyosókon, termekben több növény,
a madárbarát kert kialakításához fészekodúk elhelyezése.
10. Kapcsolatrendszer, kommunikáció 1. Iskolán belül
Tanárok- iskolavezetők, tanárok- tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések
126
Diákok- tanárok: faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása
Diákok- diákok: faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat
Szórólapok
Iskola- szülő: szülői értekezlet, fogadóórák, levélben való tájékoztatás 2. Iskolán kívüli kommunikáció formái lehetnek
Település újsága, önkormányzat faliújsága, nyílt programok,)
Országgal: TV, rádió, Internet
Szórólapok a lakóknak
Környezetvédelemről szóló cikkek feldolgozása 11. Továbbképzések 1. Belső (helyi)
Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel.
Tanulmányutak: A mi iskolánkban minden évben szervezünk egy őszi tanulmányutat, melyen a leendő erdei iskola helyszínét látogatjuk meg, és egy tavaszi tanulmányutat, melynek során az iskola tágabb környezetében található természeti és kulturális értékekkel ismerkedünk.
Továbbképzés az iskolába meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. 2. Külső
Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen hiányterületek vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki.
127
A
PEDAGÓGIAI
PROGRAM
VÉGREHAJTÁSÁHOZ
SZÜKSÉGES
NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.
Alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom Képek, betűkártyák szótagkártyák Hívóképek Írott és nyomtatott ABC (falikép) Kis és nagybetűs nyomtatott ABC (falikép) Betűsín Írott kis és nagy ABC Bábok (10 db) Fali tablók:
Hangtani ismeretek
Szavak alakja, jelentése
A szó
A mondat
Gyermeklexikon (10 db) Szólások, közmondások könyve Nemzeti jelképek (fali tabló 3 db) Fali táblák:
Szófajok
Helyesírást segítő táblák
Történelmi és gyermekirodalmi arcképsorozat Helyesírási szabályzat és szótár (10 db) Időszalag Képsorozat a magyar történelem legfontosabb eseményeinek illusztrálására
Matematika 128
Űrmértékek (cl, dl, l) Demonstrációs óra Táblai vonalzók Táblai körző Számkártyák (1-1000-ig) Helyiérték táblázat Kéttányéros mérleg és súlysorozat Hőmérő Falitáblák:
Mértékegységekhez
Műveletekhez
Feladatmegoldási algoritmus
Számegyenes Méterrúd Testek Tükrök (30 db) Logikai készletek (25 db) Játékpénz (szemléltető) Színes rudak (25 db) Barátom a tört (25 db)
Ének-zene Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n:
Magyar népzenei anyag
Gyermekdalok
Himnusz
Szózat
Magyar és rokon népek dalai
Iskolai ünnepek újabb dalai
Kórusművek, műzenei szemelvények
Technika A vizsgált anyagok és a megmunkálásukhoz szükséges eszközök, szerszámok (agyag, különböző típusú papírok, fonalak, fa, fém mintázó eszközök stb.) 129
Építődobozok (20 db) Szerelőkészletek (20 db) Folyamatábrák Közlekedési eszközök modelljei Videofilmek a gyalogos-, kerékpáros-, közúti-, vízi- és légi közlekedésről Terepasztal
Környezetismeret Az idő (oktatótábla) Iskolai iránytű (26 db) Magyarország domborzati térképe Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel Szobai hőmérő Borszeszégő Domborított földgömb Videokazetták:
Életközösségek I.
Életközösségek II.
Életközösségek III.
Életközösségek IV.
Vadon nőtt gyógynövényeink
Dunántúli középhegység
Dunántúli dombvidék
Alpokalja
Homokasztal Tanulói kísérleti dobozok (12 db) Ásványok Magyar nemzet jelképei (fali tabló) Élő természet (dia pozitívok) Testünk (videofilm) Közlekedés szabályai (videofilm) Nagyító Szűrőpapír
Rajz 130
Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Kis magyar művészettörténet
Esztétikai kislexikon Kossuth Kiadó, 1972.
Herendi Miklós: Művészettörténet I-II.
Kovács Károly: Népművészet
Művészeti lexikon I-IV. Akadémiai Kiadó 1965.
Origami mindenkinek Buda Péter figuráiból Nemzet TKK., Bp.
Papp László: Papírvarázs I-II. Méliusz Kiadó 1966.
Varga Péter: Hajtogatós Móra Kiadó, 1981.
Készítsünk…! Sorozat füzetei Menzeti TKK.
Diasorozat az alsó tagozatos rajz oktatásához I-IV. vagy reprodukciók a művészetek által ábrázolt természeti és társadalmi környezetről
Drapériák különböző színekben
Tanulói munkák bemutatására alkalmas paravánok
Testnevelés és sport Eszközök, sportszerek, felszerelések:
Kondicionálóterem
Futópálya
Ugrógödör
Dobóterület
Sportjátékpálya
Tornatermi berendezések:
Bordásfal (két tanulónként 1 db)
Tornapad (4 db)
Gerenda (2 db)
Gyűrű
Ugrószekrény (2 db)
Mászókötél (4 db)
Talajszőnyeg (8 db)
Ugródomb (1 db)
Ugródeszka (2 db)
Ugrózsámoly (12 db)
Súlypont-emelkedésmérő (1 db)
131
Testmagasságmérő (1 db)
Mérleg (1 db)
Atlétikai szerek:
Kislabda (36 db)
Magasugró mérce (1 db)
Magasugró léc (2 db)
Rajttámla (5 db)
Súlygolyó (3-5 kg-os)
Váltóbot (5 db)
Mérőszalag (2 db)
Stopperóra (4 db)
Ásó, gereblye (1-1 db)
Kéziszerek: Gumi v. műanyag labda (18 db) Medicinlabda (1, 2, 3, 4 kg-os 32 db) Ugrókötél, gumikötél (40 db) Kézisúlyzó (2, 3 kg-os 18 pár) Tornabot (25 db) Erőfejlesztőgépek Karika (20 db) Sportjátékok eszközei:
Kézilabda kapu ( 1 pár)
Kézilabda (10 db)
Kosárlabda palánk (1 pár)
Kosárlabda (10 db)
Röplabda állvány (1 pár)
Röplabda (10 db)
Futball-labda (6 db)
Tollaslabda
Tollaslabda háló
Pumpa (1 db) Egyéb
132
Mentőláda (1 db)
Magnetofon (1 db)
Locsolócső (40 m)
Faliképek
Videokamera
Szánkó (10 db)
133
Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom
Térkép (irodalomtörténeti) (3 db)
Írói arcképsorozat (3 db)
Magyar értelmező szótár (5 db)
Szinonima szótár (5 db)
Helyesírási tanácsadó szótár (5 db)
Életrajzi lexikon (5 db)
Helyesírási szabályzat és szótár (20 db)
Hanganyag (hangkazetta, CD)
Népdalok, népmesék
Mitológiai és bibliai történetek
Versek (Petőfi, Arany)
Rege a csodaszarvasról
Népballadák
Arany: A walesi bárdok
Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei
Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János művei
Halotti beszéd és könyörgés
Ómagyar Mária-siralom
Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei
Videofilmek:
A Pál utcai fiúk (film)
Egri csillagok (film)
Balassi, Csokonai,: A felvilágosodás
Mikszáth: Szent Péter esernyője (film)
Mikszáth prózája
Liliomfi
A reformkor I-II.
Petőfi
A kőszívű ember fiai (film)
134
Móricz és a Légy jó mindhalálig
Nyugat
A fiatal József Attila
Erőltetett menet
Könyv:
Népmesegyűjtemények
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (5 db)
Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db)
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (25 db)
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (25 db)
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (25 db)
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (25 db)
Fali tablók:
Hangtan.
A teljes hasonulás.
Jelentéstan.
Szótan.
A szófajok.
Jelentés.
Szerkezet.
Mondattan.
Magyar nyelvemlékek.
Matematika
Táblai körző fa (4 db)
Táblai vonalzó 45º- os fából (5 db)
Táblai vonalzó 60º-os fából (2 db)
Táblai szögmérő fából (2 db)
Méterrúd fából (2 db)
Összerakható m3 (1 db)
Alaphálók, alapábrák (2 db)
Nagy matematikusok arcképei (1 db)
Sík- és térmértani modellezőkészlet (2 db)
135
Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia)
Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia)
Derékszögű koordinátarendszer (írásvetítő fólia)
Másodfokú függvény (falikép)
Abszolút érték függvény (falikép)
Mértékegységek (falikép)
Területszámítások (falikép)
Kocka, téglatest (testek)
Űrmérték sorozat
Szétszedhető dm3
Terület és kerületszámítások (falikép)
Négyszögek kerülete, területe (falikép)
A kör kerületet, területe (falikép)
Az egyenes henger, gömb (falikép)
Az egyenes körkúp, gúla (falikép)
Műanyag henger
Műanyag gúla
Műanyag hatszög alapú hasáb
Műanyag ötszög alapú hasáb
Testek felszíne, térfogata (falikép)
Négyzetméteres lap (2 db)
Történelem
Falitérkép:
Az ókori Kelet.
Az ókori Görögország.
A Római Birodalom.
Magyarország X-XI. sz..
A magyar népvándorlás és a honfoglalás.
Európa Nagy Károly korában.
Magyarország a korai feudalizmus idején.
A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig.
A tatárjárás Magyarországon 1241-42.
Magyarország 1526-1606. 136
Európa a XIV-XV. században.
A feudális Magyarország a XV. században.
Magyarország a XVII. században.
Európa a XVII. század közepén.
Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század.
Magyarország népei a XVIII. század végén.
Európa a XVIII. század végén.
Az 1848/49-es szabadságharc.
Európa a XIX. században.
Európa az I. világháború idején.
Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben
Európa a II. világháború idején.
Videokazetta:
Egyiptom, a Nílus ajándéka.
A piramisok.
Az ókori Hellász.
Az ókori Róma.
A Colosseum, Róma.
Honfoglalás, államalapítás.
A román stílus.
Mátyás király.
Mátyás király könyvtára.
Mohács.
Magyar ereklyék.
Rákóczi szabadságharca.
Reformkor I-II. rész.
1956. október 23.
Egyéb: Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításhoz (5-8. évfolyam)
A magyar államcímer története (falikép)
Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép) 137
A középkori társadalom (falikép)
Német nyelv
Deutch für Dich I. (munkatankönyv, hangkazetta)
Tematikus képek
Brüderchen komm tanz mit mir (hangkazetta, daloskönyv)
Schulbus I. (munkatankönyv, hangkazetta)
ABC kártya (betűkártyák)
A névelő (fali tabló)
Gyenge ige ragozása (fali tabló)
Ping Pong I.(tankönyv, munkafüzet, hangkazetta)
A névelő (falitabló)
A főnév szótári alakjai (fali tabló)
Időbeli, módbeli segédidők (fali tabló)
Deutschmobil 1. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta)
Erős ige ragozása (fali tabló)
A személyes névmás (fali tabló)
Az elöljárószó (fali tabló)
A melléknév ragozása (fali tabló)
A személyes névmás ragozása (fali tabló)
A főnév ragozása (fali tabló)
Deutschmobil II. (tankönyv, munkafüzet, hangkazetta)
A birtokos névmás (fali tabló)
A melléknév ragozása (fali tabló)
Németország (falitérkép)
Német-magyar kisszótár
Német-magyar nagyszótár
Magyar-német nagyszótár (Új helyesírás szerinti)
Természetismeret - Földrajz
Terepasztal
Diasorozatok:
5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához
5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához
138
5-8. osztályos táblai vak térképsorozat
Térképjelek
Térképek:
A Föld éghajlata
A Föld domborzata
Magyarország térképe
Afrika domborzata és vizei
Ausztrália és Óceánia gazdasági élete
Amerika domborzata és vizei
Ázsia domborzata és vizei
Európa domborzata és vizei
Európa országai
Észak-Európa
Kelet-Európa
Közép-Európa
Dél-Európa
Nyugat-Európa
A Kárpát-medence domborzata és vizei
A Föld felszíne
Magyarország felszíne
Földgömb (10db)
Tellárium
Hőmérő (15 db)
Iránytű (15 db)
Kőzetgyűjtemény
Fizika
Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 7-8. osztály)
Mágneses rúd pár fatokban
Fizikusok arcképcsarnoka (falikép sorozat)
SI mértéktáblázat (falikép)
Mágneses készlet (komplett)
Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz 7 db)
139
Mikolacső
Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz 7 db)
Nyomás, súrlódás vizsgálatárra alkalmas eszközkészlet (7 db)
Rugós erőmérő (25 db)
Kétkarú emelő (5 db)
Karos mérleg súlysorozattal (5 db)
Hőmérőkészlet
Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet (1 db)
Kétütemű motorminta (1 db)
Négyütemű motorminta (1 db)
Csengő reduktor (1 db)
Generátor minta (1 db)
Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet 1 db)
Transzformátor modell (1 db)
Mérőműszer (Voltax 25 db)
Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (7 db)
Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db)
Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel 1 db)
Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (7 db)
Hőtani eszközkészlet (7 db)
Kémia
Kémcső (50 db)
Főzőpohár (25 db)
Óraüveg (12 db)
Borszeszégő (10 db)
Kémcsőfogó (10 db)
Vasháromláb (8 db)
Azbesztháló (8 db)
Vízbontó készülék (1 db)
Gázfelfogó henger (2 db)
Üvegkád (1 db)
Kémcsőállvány (12 db)
Tanulói kísérletező tálca (12 db)
140
Kalotta molekulamodell (1 garnitúra)
Pálcika modell (1 garnitúra)
Mágneses atommodell (1 garnitúra)
Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl 3 db)
Fali tablók:
Atomok elektronvonzó képessége
Fémek jellemerősségei sora
Periódusos rendszer
Elektronhéjak kiépülése
Oktatótáblák:
Fémek reakciói vízzel
Fémek reakciói savval
Sav-bázis reakció
Közömbösítés
Redukció a redukáló sorban
Peptidkötés
Videokazetták:
Ismeretlen ismerős a víz
Kincsek a homokban és a bányákban
A fémek általános jellemzése
A víz
Az élet elemei
Levegő, tenger, kőzet
Atom és molekula
A víz egy csodálatos nyersanyag
A konyhasó
Tűzijátéktól a házépítésig
A magyar ezüst, az alumínium
Az év fém a vas
Lidércfény és nitrátos vizek
Kénsav a felhőből és a gyárból
Szabadon és kötve
141
Atom és molekula
Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. osztályos kémiai tanításhoz (1 db)
Biológia
Biológiai egységcsomag.
Csíráztató.
Diapozitívek az 5-8. osztályos biológiai tanításhoz.
Kézi nagyító (15 db).
Metszettároló.
Mikroszkópizáló.
Lámpa.
Mikroszkóp
Szilvafa virága (modell).
Burgonya virága (modell)
Almafa (oktatótábla)
Rovarok (oktatótábla).
Lepkék (oktatótábla)
Sertés koponya.
Juh koponya.
Madár csontváz.
Emlős csontváz.
Fogtípusok..
Lábtípusok.
Szarvasmarha (oktatótábla).
Házityúk (oktatótábla).
Erdők legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).
Fenyő (oktatótábla).
Erdei pajzsika (oktatótábla).
Kocsányos tölgy virága (oktatótábla).
Ehető és mérgező gombák (oktatótábla).
Keresztes pók (oktatótábla).
Mókus (oktatótábla).
Sün (oktatótábla).
Szarka (oktatótábla).
142
Róka (oktatótábla).
Szarvas v. őzagancs.
Hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).
Görény (oktatótábla).
Sáska (oktatótábla).
Ürge (oktatótábla).
Varjú (oktatótábla).
Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla).
Hal (csontváz).
Béka (csontváz).
Rák testfelépítése (oktatótábla)
Fürge gyík (csontváz).
Nemzeti parkjaink (falitérkép).
Fali tablók:
A sejtmagnélküli egysejtűek
Szivacsok, csalánozók
Gyűrűsférgek
Puhatestűek
Ízeltlábúak
Gerincesek
Moszatok, zuzmók, mohák, harasztok
Nyitvatermők
Zárvatermők
A lomblevél működése
A virág és virágzat
Termések és terméstípusok
Fásszár keresztmetszete
Egyszikű szár keresztmetszete
Az emberi bőr (bőrmetszet).
Emberi csontváz.
Csípőcsont.
Csövescsont.
Koponya. 143
Emberi torzó.
Lapos és csöves csont metszete.
Emberi nyelv fogakkal (modell).
Légzés (oktatótábla).
Szív-modell.
Vese (metszet).
Az emberi szaporodás (8 db-os oktatótábla).
Szem (modell).
Hallás és egyensúly szerv (modell).
Emberi fejmetszet.
Fül(modell).
Videofilmek:
Az élelem
Alapvető élelmiszerek
Az izmok és a mozgás
A dohányzás és az egészség
Vigyázz a gyógyszerekkel
Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol
Ép testben ép lélek
Az emberi szervezet reprodukciós rendszere
Egészségtan
Videofilmek:
Az élelem
Alapvető élelmiszerek
Az izmok és a mozgás
A dohányzás és az egészség
Vigyázz a gyógyszerekkel
Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol
Ép testben ép lélek
Az emberi szervezet reprodukciós rendszere
Ének-zene
Pianínó
A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen 144
Videofilmek:
Tánctípusok
Jeles napok népszokásai
Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök
Rajz
Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák
Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz
Táblai körző (fém hegyű)
60º-os táblai vonalzó
45º-os táblai vonalzó
100 cm-es táblai vonalzó
Táblai szögmérő
Műanyag, átlátszó kocka, tégla
Demonstrációs testek (fa)
Diapozitívek: a kerettantevrben a megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotásokról (1-1 db)
Videofilmek
Képzőművészet a honfoglalás idején
A román stílus
A gótika
Reneszánsz
XIX. század művészete
XX. század művészete
Pásztorkodás a Hortobágyon
Testbeszéd, gesztus
Informatika
Hardver 11 db multimédiás számítógép:
CPU-PII-es vagy fejlettebb 300 Mhz
RAM – 32 Mb
FDD – 1.44 Mb
HDD – 3 Gb vagy több
145
Monitor _ 14” color SVGA
Billentyűzet
Egér
Hangfal
Hálózati kártya
1 db szerver számítógép
CPU –P III-as vagy fejlettebb 600 Mhz
RAM – 64 Mb vagy több
FDD – 1.44 Mb
HDD – 10 Gb vagy több
Monitor 15” color SVGA
Billentyűzet
Egér
Hangfal
Hálózati kártya
1 db scanner
1 db színes nyomtató
Helyi hálózat kiépítése
A szerver rákapcsolása az Internet hálózatra
Szoftverek
Windows “95 vagy 98” operációs rendszer a tanulói gépeken
Windows NT 4-es vagy fejlettebb operációs rendszer a szerveren
OFFICE “97 vagy 2000”
Turbo Pascal 6.0 vagy fejlettebb verzió
Comenius Logo 3.0 vagy magasabb verzió
Egyéb CD-ROM-on megvásárolható oktató, tanulást segítő programok
Technika
Fareszelő lapos 25*200 (15 db)
Fareszelő gömbölyű 10*200 (15 db)
Fareszelő fél gömbölyű 25*200 (15 db)
Vasreszelő lapos 25*200 (15 db)
Vasreszelő gömbölyű 10*200 (15 db) 146
Vasreszelő fél gömbölyű 25*200 (15 db)
Laposfogó (10 db)
Kalapács 15-20 dekás (15 db)
Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó (15-15 db)
Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15-15 db)
Lyukfűrész (10 db)
Kézi fúró (amerikáner) (4 db)
Lemezvágó olló (10 db)
Faliképek a fa megmunkálásról (5 db)
Szerelőkészlet a gépelemek tanításához (4 db)
Elektromos szerelőkészlet I-II. (4 db)
Asztali fúrógép (állványos) (1 db)
A gépek (fali tabló) (3 db)
Kerékpár (1 db)
KRESZ-táblák (oktató táblák) (1-1 db)
LEGO-DACTA építőkészlet (4 db)
Kézi szövőkeret (16 db)
Varrógép (8 db)
A vizsgált anyagok, különböző típusú papírok, fonalak, fa, fém, textil, hungarocell tábla, dekorfesték stb.
Modul terepasztal
Szerelőkészlet az erőátvitel modellezésére
Testnevelés:
Tornaszekrény (2 db)
Tornapad 4 m-es (6 db), 2 m-es (2 db)
Tornazsámoly (16 db)
Tornaszőnyeg 4 m-es (1 db), 2 m-es (6 db)
Dobbantó (1 db)
Gerenda (1 db)
Gyűrű (1 pár)
Ugródomb (1 db)
Bordásfal (20 db)
Műanyag karika (20 db)
147
Magasugró mérce (4 db)
Magasugró léc (2 db)
Kislabda (20 db)
Súlygolyó 4 kg-os (1 db)
Medicinlabdák (20 db)
Kézsúlyzók (20 db)
Labdatartó háló (2 db)
Röplabda (15 db)
Kosárlabda (15 db)
Kézilabda (20 db)
Gumilabda (30 db)
Kézilabda kapu+háló (1 pár tornatermi, 1 pár udvari)
Kosárlabda palánk+gyűrű (1 pár tornatermi, 1 pár udvari)
Röplabda állvány+háló (1 pár tornatermi, 1 pár udvari)
Focilabda (15 db)
Húzókötél (2 db)
Tollasütő készlet (10 pár)
Testsúly és magasságmérő (1 db)
Mászókötél (8 db)
Ugrókötél (20 db)
Mérőszalag (1 db) Stopper (1 db)
148
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján felmenő rendszerben. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. Ezen pedagógiai program a visszavonásig érvényes.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. -a fenntartó a pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását? értékeli.
A pedagógiai program módosítása Kt. 44. §(1) A pedagógiai programot az igazgató készíti el, a nevelőtestület elé terjeszti megvitatásra és elfogadásra. A szülői szervezet képviselői útján egyetértési joggot gyakorol. Az egészségnevelési programot az iskola-egészséügyi szolgálat véleményezi. A programot a fenntartó hagyjy jóvá. 1. A pedagógiai program módosítására:
az iskola igazgatója,
a nevelőtestület bármely tagja,
a nevelők szakmai munkaközösségei,
a szülői munkaközössége,
az iskola fenntartója tehet javaslatot.
2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolai szülői munkaközösség, szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolai szülői munkaközösségnek javasolhatják.
149
3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy- egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola fenntartójánál,
az iskola irattárában,
az iskola könyvtárában,
az iskola honlapján,
az iskola nevelői szobájában,
az iskola igazgatójánál,
az igazgatóhelyettesnél
tagintézmény-vezetőnél,
a fenti elhelyezések vonatkoznak az iskola minden tagintézményére/telephelyére.
A pedagógiai program szerves részét alkotó egyéb dokumentumok A pedagógiai program az alábbi dokumentumokkal együtt alkot egy olyan komplex egységet, amely leírja az iskola teljes működését. Ezért a pedagógiai programhoz csatoljuk az alábbiakat: Helyi tantervek Szakmai program SZMSZ Házirend MIP
150
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat……….év………hó……..napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:.................... ........................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A
pedagógiai
programot
a
szülői
munkaközösség
iskolai
vezetősége
a
………..év……..hó……….napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:.................... ........................................................ az iskolai szülői munkaközösség vezetője 3. A pedagógiai programot a nevelőtestület a …………év………..hó………napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt:.................... ........................................................ igazgató 4. A Fekete István Általános Iskola pedagógiai programját Balatonfenyves Község Önkormányzatának
Képviselőtestülete
a
………..év…………hó……….napján
tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:.................... ........................................................ polgármester
151
Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzatának 2011. november 28-i képviselő-testületi ülésére Ügyintéző: Gazdag Gyuláné Tárgy: Balatoni Futár című lap megjelenésének támogatása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A Balatoni Futár című lap felelős kiadója azzal a kéréssel fordult a Képviselő-testülethez, hogy 30.000.-Ft összeggel járuljon hozzá a kiadvány megjelenéséhez. Ennek fejében 50 darabot bocsátanának rendelkezésünkre havonta külön térítés nélkül, és beszámolnának a település életéről, fejlődéséről, fontosabb rendezvényeiről. A kért összeg költségvetésünkben rendelkezésre áll a támogatások között elkülönítve. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy döntsön a kérésről. Határozati javaslat: Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Balatoni Futár című lap megjelenését 30.000.-Ft összeggel támogatja. Felhatalmazza a polgármestert a támogatási szerződés megkötésére. Határidő: 15 nap -értesítésre Felelős: Lombár Gábor polgármester
Balatonfenyves, 2011. november 16. Lombár Gábor polgármester
152
Előterjesztés Balatonfenyves Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28-i ülésére Tárgy: A 2011. évi háromnegyedéves beszámoló megtárgyalása és elfogadása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII. törvény 79.§-ának előírásai szerint az alábbiak és a mellékelt táblázatokban foglaltak alapján tájékoztatom a testületet az önkormányzat gazdálkodásának háromnegyedéves helyzetéről. A bevételeink teljesülése 76 % volt, míg kiadásokat csupán 61 %-ban teljesítettünk. Ha a 2. számú mellékleten megtekintjük a költségvetési pénzforgalmi bevételek és a pénzforgalmi kiadások arányát láthatjuk, hogy az év ezen szakaszát 52647 e Ft bevételi többlettel zártuk. A bevételeket és a kiadásokat mérlegszerű bontásban tartalmazza a 10. számú melléklet, mely jól áttekinthetően, és összehasonlíthatóan mutatja be működési és felhalmozási cél szerint elkülönítve mindkét oldalt. Ezen kívül e tábla is információt nyújt a hiány vagy - jelen esetben- többlet összegéről is. A bevételi oldalon a központi költségvetésből kapott támogatások időarányosan folytak be, s ugyanezt mondhatjuk el a személyi jövedelemadó átengedett részéről is. E jogcímeken a folyósítás előre ütemezett módon történik, így ez várható is volt. A központi költségvetésből kapott támogatások közé tartoznak a normatív állami hozzájárulások, melyekből 63021 e Ft-ot utaltak számlánkra. A központosított előirányzatok is e csoport részét képezik, s ezen belül a prémiumévek programra 1383 e, a nyári gyermekétkeztetésre 203 e, könyvtári érdekeltségnövelő támogatásra pedig 74 e Ft-ot kaptunk. Ide tartozik még a segélyek visszaigényelt része 9075 e Ft összegben (normatív kötött felhasználású támogatások), valamint a munkavállalók béréhez nyújtott kompenzáció, amit egyéb központi támogatásként juttattak önkormányzatunknak (1878e Ft). Az SZJA átengedett részéből és a településünknek e címen átadott kiegészítésből 45672 e Ft bevételünk származott az év tárgyalt részében. A gépjárműadó, melyet ugyan hivatalunk szed be, de szintén az átengedett bevételek közé tartozik 13294 e Ft-tal járult hozzá költségvetésünk bevételeihez. A támogatásértékű bevételek működési részét képezi a védőnői szolgálat ellátásához kapott 1841 e, a népszámlálás lebonyolításának előlegeként 1546 e, az iskolatej programhoz átvett 510 e és a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásához kiutalt 35 e Ft. Ugyancsak e csoportba tartozik a településőrök 560 e Ft-os támogatása, melyre a tavalyi utolsó negyedév elszámolása alapján jogosultunk. A közfoglalkoztatást 3261 e Ft-tal finanszírozták központilag. Előző évi visszatérítésként járt még nekünk 8271 e Ft, a tavalyi évi normatíva elszámolása után. Az intézményi működési bevételeket szokás saját bevételként is emlegetni, hiszen ezek azok az összegek, amelyekhez intézményeink, és hozott döntéseink évközi tevékenységének eredményeként juthatunk (pl. adatszolgáltatás, növényvédelmi bírság, bérleti díjak, étkeztetés, a kapcsolódó ÁFA bevételek, kamatok). Ezeket a 3. számú melléklet tartalmazza összegszerűen. A helyi adókat az adózók csaknem teljes egészében befizették már, hiszen a határidők zömében lejártak szeptember 15-én. Közülük a kurtaxa bevétel az, amiből még november-december hónapban is várhatók befizetések, ám még így is kevesebbre számíthatunk belőle a tavalyinál. Talajterhelési díjból, helyszíni bírságból és lakbérekből 2986 e Ft érkezett számláinkra. Államháztartáson kívülről a lakosságtól útépítéshez most csupán 53 e Ft-ot vettünk át. Államháztartáson kívülről, az Európai Uniótól ennél jóval többet, 19636 e Ft előleget kaptunk a strandrekonstrukcióhoz elnyert pályázaton és 5697 e Ft-ot az iskolai számítógépek beszerzéséhez. A viziközmű eszközhasználati díjából 9143 e Ft-ra tehettünk szert. A helyi lakosok a kapott építési kölcsönökből 917 e Ft-ot fizettek vissza az első kilenc hónapban Az AVE Zöldfok részvény 1591 e Ft osztalékot hozott.
153
Kiadásaink között a személyi juttatások és járulékaik valamint a dologi kiadások tejesítése időarányosan alakult. Ugyanezt elmondhatjuk az államháztartáson kívüli pénzeszközátadásokra és a szociális juttatásokra is. Az államháztartáson belüli támogatási kiadások csupán 21 %-ban teljesültek, melynek oka az volt, hogy az Alapszolgáltatási Központ, a bölcsődei nevelés és a zeneiskola támogatását nem utaltuk át, mivel a szociális étkeztetés számláit Fonyód nem fizette ki. Időközben megoldás született, s így mind a bevételek, mind a kiadások rendeződnek egy kompenzációs megállapodással, ami után Fonyód Város Önkormányzata megfizeti a még fennmaradó tartozását. A felújítások és beruházások teljesítése szintén 50 % alatti, előbbiekre 3339 e Ft-ot, utóbbiakra pedig 23795 e Ft-ot költöttünk. Az 5. számú mellékleten részletesen látható, hogy melyik fejlesztés milyen mértékben valósult meg. Lakásépítési, felújítási kölcsönt szeptember végéig nem nyújtottunk. Az ELMIB részvény vásárlására kötött szerződés alapján 6732 e Ft-tal csökkentettük kötelezettségünket az idei évben, így 2012 júniusáig még 13571 e Ft-ot kell fizetnünk. A háziorvosi rendelőbe beszerzett EKG és Holter lízing törlesztése idén lejárt, 127 e Ft-ot fizettünk ki e célra. A DRV felé 9143 e Ft beruházási hozzájárulást utaltunk át. Létszám: Az önkormányzat dolgozóinak átlagos statisztikai létszáma az első háromnegyed évben 57 fő volt, emellett a tárgyalt időszak végén 8 fő idegenforgalmi adóellenőrnek és 12 fő közcélú munkásnak adtunk munkát. Hitelállomány és értékpapír műveletek: Egyetlen beruházási célú hitelfizetési kötelezettségünk, mely a KIA gépkocsi vásárlásához kapcsolódott, júniusban lejárt. Ennek idei törlesztésére 335 e Ft-ot költöttünk. Az év eleji OTP pénzpiaci befektetési jegy, és OTP optima tőkegarantált befektetési jegy értékpapírokból 42372 e értékben váltottunk vissza idén, így szeptember 30-án 54209 e Ft értékű értékpapír volt a tulajdonunkban. Pénzkészlet: A szeptember 30-i pénzkészlet az önkormányzat intézményeinél összesen 37053 e Ft volt, és 60000 e Ft összegű lekötött betéttel rendelkeztünk. A tervezett céltartalékok a háromnegyedévben nem kerültek felhasználásra. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a leírtak alapján a háromnegyedéves beszámolót szíveskedjenek elfogadni. Határozati javaslat Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011. évi háromnegyedéves beszámolót elfogadja az alábbiak szerint: (ezer Ft-ban) Bevételek Kiadások
eredeti előirányzat 592295 592295
módosított előirányzat 604071 604071
Balatonfenyves, 2011. november 11. Lombár Gábor Polgármester
154
teljesítés 460700 370432
ELŐTERJESZTÉS Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28-én tartandó ülésére Ügyiratszám1: 104-28/2011 Ügyintéző: Gazdag Gyuláné Tárgy: Balatonfenyves Község Önkormányzatának 2011. évi költségvetésének módosítása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! Költségvetési rendeletünket legutóbb június hónapban módosítottuk. Áttekintettük a testület által hozott határozatokat, a központi támogatásokról kapott értesítéseket, valamint azokat a többletbevételeket, amelyek okot adhatnak az előirányzatok megváltoztatására. Azokkal a bevételekkel, amelyeknek a kiadási előirányzatával már az év elején számoltunk, most általános tartalékunkat növelhettük meg. A javasolt módosításokat a mellékletek elé elhelyezett táblázatban soroltuk fel. A kurtaxa bevételeink idén szerényebb mértékben folytak be, mint a tavalyi évben, s mivel októberben lehetőségünk volt rá, óvatosságból lemondtunk 1000 e Ft-ról annak érdekében, hogyha nem folyik be az igényelt összeg az elszámolásnál ne fizessünk igénybevételi kamatot a Kincstár felé. A lemondott összeget idén 1,5 Ft-os szorzóval kell számítani. A dolgozók béréhez nyújtott kompenzációval év elején nem tudtunk számolni, a második félévben utalt bérkiegészítéseket tüntettük most fel. Európai Uniós pályázataink (TIOP – iskolai számítástechnikai eszközbeszerzés és DDOP – strandrekonstrukció) összegei a tényleges teljesítések alapján pontosításra kerültek. A változásokat a táblázatokban félkövér dőlt betűvel jelöltük. Kérem, hogy szíveskedjenek a módosításokat elfogadni, miután általános tartalékunk 24780 e Ft lesz, költségvetésünk főösszege pedig 13694 e Ft-tal 617765e Ft-ra emelkedik. Balatonfenyves, 2011.november 17. Lombár Gábor polgármester
155
Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének …./2011.(…...) önkormányzati rendelete Balatonfenyves Község Önkormányzatának 2011 évi költségvetéséről szóló 5/2011 (II.18.) önkormányzati rendeletének módosításáról Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990 évi LXV. törvény 91.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és az államháztartásról szóló 1992 évi XXXVIII. törvény 81.§-ában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Balatonfenyves Község 2011. évi költségvetését megállapító 5/2011.(II.18.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban rendelet) 3.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2011.évi költségvetését 501790 ezer Ft tárgyévi költségvetési bevétellel, 617765 ezer Ft tárgyévi költségvetési kiadással és 115975 ezer Ft költségvetési hiánnyal
állapítja meg. Ezen belül: a működési célú bevételt 448345 e Ft-ban a működési hiány finanszírozására szolgáló bevételt 57403 e Ft-ban ebből: - a finanszírozási célú műveletek bevételeit 0 e Ft-ban - az előző évi pénzmaradvány bevételét 57403 e Ft-ban a működési célú kiadásokat 505748 e Ft-ban ebből: - a személyi juttatások kiadásait 165539 e Ft-ban - a munkaadókat terhelő járulékokat 40633 e Ft-ban - a dologi jellegű kiadásokat 220658 e Ft-ban - az ellátottak pénzbeli juttatásait 0 e Ft-ban - a támogatásokat és pénzeszközátadásokat 35181 e Ft-ban - a speciális célú támogatásokat 18957 e Ft-ban - az általános tartalékot 24780 e Ft-ban - a céltartalékot 0 e Ft-ban a felhalmozási célú bevételt 53445 e Ft-ban a felhalmozási hiány finanszírozására szolgáló bevételt 58572 e Ft-ban ebből: - a finanszírozási célú műveletek bevételeit 0 e Ft-ban - az előző évi pénzmaradvány bevételét 58572 e Ft-ban a felhalmozási célú kiadást ebből: - a beruházások összegét
111682 e Ft-ban 72938 e Ft-ban 156
- a felújítások összegét 6981 e Ft-ban - egyéb felhalmozási célú kiadások 10972 e Ft-ban - egyéb felhalmozási célú támogatások 0 e Ft-ban - az intézményi felhalmozási kiadások összegét 10476 e Ft-ban - fejlesztési céltartalékot 10315 e Ft-ban a finanszírozási kiadást 335 e Ft-ban állapítja meg. 2.§. A rendelet 6.§. (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A Képviselő-testület az önkormányzat 2011. évi a) általános tartalékát 24780 E. Ft-tal, b) működési céltartalékát 0 E. Ft-tal, c) felhalmozási céltartalékát 10315 E. Ft-tal, ca) felújítási céltartalékát 5000 E. Ft-tal, cb) beruházási céltartalékát 5315 E. Ft-tal hagyja jóvá. A Képviselő-testület az önkormányzat 2011. évi általános tartalékát 24780 e. Ft-tal hagyja jóvá. 3.§.
A rendelet 2,3,4,5,6,8,9,11 és 12. számú mellékletei helyébe a következő 2,3,4,5,6,8,9,11 és 12. számú mellékletek lépnek. 4.§. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Balatonfenyves, 2011-11-17.
Lombár Gábor
dr. Tóthné dr. Sass Mónika
polgármester
jegyző
ZÁRADÉK: Jelen rendelet kihirdetésre került 2011.
–án.
dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 157
ELŐTERJESZTÉS Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28.-i ülésére
Tárgy: Balatonfenyves Község Önkormányzatának 2012. évi költségvetési koncepciója Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70 §-a előírja, hogy a helyi önkormányzat Képviselő-testületének meg kell tárgyalnia a háromnegyedéves beszámolóhoz kapcsolódóan a következő évi költségvetés összeállításának főbb elemeit és koncepcióját. Ugyanennek a törvénynek a 68.§. (1) bekezdése alapján a Pénzügyminisztérium tájékoztatást ad a helyi önkormányzatoknak a költségvetés elkészítéséhez, melyet a költségvetési törvényjavaslatban foglaltak alapján tesz meg. Áttekintve a törvényjavaslat mellékleteiben közzétett mutatószámokat, amelyek alapján az önkormányzatok részére juttatott támogatások kiszámíthatók, látható, hogy az egyes jogcímekhez tartozó fajlagos összegekben jelentős változás nincs. Az SZJA helyben maradó része most is 8 %ban illeti meg az önkormányzatokat. Ez idén kevesebb a tavalyinál, de a jövedelemkülönbség mérséklésre szolgáló rész rendeltetése, hogy ezt kiegészítse. Számításainkban tehát a tavalyihoz hasonló központi támogatással számoltunk. A gépjárműadó a korábbi évekhez hasonlóan 100%-ban átengedett bevétel, tehát teljes egészében nálunk marad. A strandrekonstrukcióhoz megítélt pályázati támogatás jövő évre ütemezett részét figyelembe vehettük a pályázati támogatások között. Bevételeink egyik legjelentősebb csoportját alkotják a helyi adók. Az idei kivetések teljesülése megvalósulni látszik, a kurtaxa kivételével jövőre is az ez évi összeget várhatjuk. Saját bevételeink másik nagy csoportja az intézményi bevételekből áll, melyek magukban foglalja a bérleti díjakat, és a térítési díjakat is. Mivel az ingyenes étkezők körét az elmúlt években bővítették a gyermekélelmezésben, a tapasztalatok azt mutatják, hogy itt érdemes szerényebb összegű bevételeket terveznünk. Előzetes kalkulációnk szerint 90.000 e Ft körüli pénzmaradvány segíti jövő évi gazdálkodásunkat. A felsoroltakon kívül a viziközmű eszközhasználati díja a DRV-től, a Zöldfok részvény utáni osztalék, valamint az építési kölcsönök visszatérülése, illetve a lakossági hozzájárulással megvalósuló útépítések befizetései járulnak még hozzá kismértékben bevételeinkhez. E fenti bevételek előreláthatóan 558.015 e Ft-ot tesznek ki, ebből gazdálkodhatunk 2012 évben. A kiadási oldalon az ideihez hasonló mértékű személyi juttatásokkal és járulékokkal számoltunk. Ezek, mint mindig költségvetési bevételeink közel egyharmad részét teszik ki. Pénzügyi eszközeinknek ennél valamivel nagyobb szeletét fordítjuk várhatóan dologi kiadásokra. A harmadik hasonló nagyságú részből kell kifizetnünk hozzájárulásainkat kötelező vagy önként vállalt feladatainkhoz, és megvalósítani beruházásainkat, felújításainkat, mely utóbbiakra terveink alapján mintegy 70000 e Ft-ot költhetünk 18 és fél milliós tartalék mellett. Ezek tehát jövő évi költségvetésünk főbb körvonalai, amelyeket néhány mellékelt táblázatban számszerűsítve is bemutatunk. Hozzá kell azonban tennünk, hogy bár minden esztendő ezen szakaszában övezi némi bizonytalanság az elkövetkezendő évet, most ezek a tényezők nagyságrendekkel nagyobbak. 158
A tervezett kormányzati lépések, amelyek az iskolarendszer átalakításáról szólnak, jövő szeptembertől léphetnek életbe, és azt jelentenék, hogy általános iskolánk irányítása, és fenntartása nem a mi feladatunk lenne többé, de az ehhez szükséges eszközöket is elvonnák tőlünk. Ennek módja és mértéke még nem egészen tisztázott. A költségvetés készítéséhez remélhetőleg pontosabb adatokkal szolgálnak majd a döntéshozók, de a Képviselő-testületnek addig el kell fogadnia az 2012 évi koncepciót, melyek javaslok a fent leírtak és a mellékelt táblázatok alapján megtenni. Határozati javaslat
A Képviselő-testület megtárgyalta Balatonfenyves község 2012. évi költségvetési koncepcióját, és azt elfogadja.
A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a részletes költségvetést az előterjesztésben meghatározott célokra kiterjedően a jogszabályi előírásoknak megfelelően készíttesse el, és terjessze a testület elé. Felelős: Lombár Gábor polgármester Határidő: 2012. február 15. Balatonfenyves, 2011 november 18.
Lombár Gábor polgármester
159
Előterjesztés Balatonfenyves Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28-i ülésére Tárgy: A 2012. évi belső ellenőrzési ütemterv megtárgyalása és elfogadása Előterjesztő: Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (4), (5) és (6) bekezdése írja elő a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer működtetését. Ennek keretében a jegyző feladata a belső ellenőrzés kialakítása és működtetése. Feladata egyben a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzése is. A hivatkozott jogszabály alapján a helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő testületnek jóvá kell hagynia. Balatonfenyves Község Önkormányzatánál a függetlenített belső ellenőrzési feladatokat a Fonyód Kistérség Többcélú Társulásánál alkalmazásban álló belső ellenőr látja el. Jóváhagyott ütemtervünket meg kell küldenünk a Kistérségi Társulás Hivatalának, hogy az beépítésre kerüljön az éves ellenőrzési munkatervbe. A jogszabályi előírások szerint a Magyar Államkincstár ellenőrzési csoportjának kötelessége négyévente – az ötéves elévülési időn belül állapította meg a jogszabály az időszakot - helyszínen ellenőrizni a normatív támogatások elszámolását minden önkormányzatnál. Tekintettel arra, hogy általános iskolánkban erre az ellenőrzésre eddig még nem került sor, javasoljuk, hogy az egyik vizsgálandó terület ez legyen. Előírás az is, hogy a belső ellenőrzés olyan feladatot vizsgáljon, ahol magasak a kockázati tényezők. Mivel a közoktatási normatívák jelentős részét teszik ki állami hozzájárulásainknak, így az esetleges helytelen elszámolás komoly összeget jelenthet. Ha ennek alapján visszafizetési kötelezettségünk keletkezik, ezt még igénybevételi és késedelmi kamat is terheli, tehát ez is indokolja, hogy intézményeinknél e területet ajánljuk vizsgálatra. Önkormányzatunk magas összegű pályázati támogatásokhoz (TIOP, DDOP, KEOP) jutott az Európai Uniótól, melynek felhasználására és pénzügyi elszámolására fokozott figyelmet kell fordítani. A megvalósítást és az elszámolást a legtöbb esetben nem egy alkalommal ellenőrzik az ezzel megbízott szervek. A Polgármesteri Hivatalban ezt javasoljuk ellenőrzésre annak érdekében, hogy mind a szabályozottság, mind a pénzügyi elszámolás szabályszerű legyen, amely összhangban áll a támogatási szerződésekben foglaltakkal. Kérem a Képviselő-testületet, hogy a mellékelt ellenőrzési tervben foglaltak szerint határozza meg a 2012. évben elvégzendő belső ellenőrzési feladatokat. Határozati javaslat: A Képviselő-testület a mellékletben szereplő ellenőrzési ütemtervet jóváhagyja. Megbízza a jegyzőt, hogy a 2012. évi ellenőrzési ütemtervet Kahó Ildikó belső ellenőr részére küldje meg. Balatonfenyves, 2011. november 15. Dr.Tóthné dr. Sass Mónika jegyző
160
Balatonfenyves Község belső ellenőrzési ütemterve 2012. évre
Az ellenőrzés helye Kisfenyő Óvoda és Fekete István Általános Iskola és Könyvtár
Polgármesteri Hivatal
Az ellenőrzés célja, célja, tárgya, az ellenőrzött időszak Közoktatási normatívák elszámolásának vizsgálata Ellenőrzött időszak: 2011. év
Kockázati tényezők
A normatívákhoz tartozó mutatószámok nem megfelelően lettek megállapítva. Az elszámolás alapját képező tanügyi és élelmezési nyilvántartások nem állnak rendelkezésre vagy nem megfelelően vezetik őket. Az Európai A beruházás Uniós pályázatok lebonyolítása és elszámolásának a pénzügyi vizsgálata elszámolás nem Ellenőrzött a támogatási időszak: 2011. év szerződésben foglaltakkal összhangban történt. A pályázati támogatások fogadására és a kifizetések teljesítésére nem nyitottak elkülönített számlát, illetve a könyvelés nem szervezeti egységkódra történt.
161
Az ellenőrzés ütemezése
Kockázat foka
Az ellenőrzés típusa
magas
Szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzés
2012. II. negyedév
magas
Szabályossági és pénzügyi ellenőrzés
2012.III negyedév
Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november ……….-án tartandó ülésére Ügyiratszám: 932/2011. Ügyintéző: Horváth Gábor Tárgy: Pályázati kiírás csapadékvíz elvezetés Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A testület szeptember 16-i ülésén előterjesztettem, hogy a jelenleg nyitott és 90%-os intenzitású DDOP-5.1.5./B-11 pályázati konstrukció keretében, lehetőség van a belterületek védelmét szolgáló vízelvezető-hálózat fejlesztésére, rekonstrukciójára. Az elbírálás egyfordulós, mely két szakaszból áll, amely azt jelenti, hogy az illetékes Fejlesztési Ügynökséghez, csak abban az esetben kerülhet benyújtásra a dokumentáció, ha azt, a Területi Vízgazdálkodási Tanács támogatásra alkalmasnak találja. Az előzetes véleményezéshez már be kell nyújtani a befogadói nyilatkozatokat, a megvalósíthatósági tanulmányt, valamint az engedélyezési tervdokumentációt. A pályázatok benyújtásának legvégső időpontja 2012. február 9. A szeptemberi testületi döntés alapján ismételten felvettem a kapcsolatot a tervezőkkel, tisztáztuk a műszaki tartalmakat, melyek függvényében kértem ismételt tervezési árajánlataikat és költségvetési kalkulációikat, a lehetséges munkaterületekre külön-külön. Egyidejűleg a tervezők megküldték szakmai állásfoglalásaikat a műszaki tartalom tekintetében is. Természetesen felvettem a kapcsolatot a Kapos Hidro Kft. illetékes szakemberével is, aki tájékoztatott, hogy a pályázat megírására, valamint az MT elkészítésére vonatkozóan cége tartja korábbi árajánlatát. Előterjesztésemhez mellékelem a tervezői árajánlatokat, költségkalkulációkat, az állásfoglalást, valamint a Kapos Hidro Kft. árajánlatát. Határozati javaslat 1. Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a DDOP-5.1.5/B-11 konstrukció keretében, a csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztésével kapcsolatosan benyújtandó pályázatához szükséges, MT és pályázati dokumentáció elkészítésével a Kapos Hidro Kft-t kívánja megbízni, az árajánlatában szereplő vállalkozási díjak figyelembevételével. 2. Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a DDOP-5.1.5/B-11 konstrukció keretében, a csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztését a …………………….számú műszaki tartalom kívánja elvégezni, a beruházás keretösszegét a tervezői költségbecslések alapján nettó………………….Ft-ban határozza meg. A benyújtandó pályázathoz szükséges tervdokumentáció elkészítésével Vecsera Gábor és Vető Attila építőmérnököket kívánja megbízni a…………………… számú ajánlati konstrukció alapján. Határidő: 3 nap értesítésre Felelős: Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves, 2011. november 11. Lombár Gábor polgármester 162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28-i ülésére Ügyiratszám: 931-21/2011. Ügyintéző: Papp Krisztina Tárgy: „A balatonfenyvesi Központi szabad strand keleti szakasz partvédelmének felújítása és korszerűsítése vállalkozási szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárás Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester
Tisztelt Képviselő-testület! Balatonfenyves Község Önkormányzata által kiírt „Balatonfenyvesi központi szabad strand keleti szakasz partvédelmének felújítása és korszerűsítése vállalkozási szerződés keretében” tárgyú általános egyszerű, Kbt. 251. § (2) bekezdése alapján lefolytatandó közbeszerzési eljárásban, az ajánlattételi felhívásra négy ajánlat érkezett, melyből egy ajánlattevő az elmúlt testületi ülésen kizárásra került. A bíráló bizottság 2011. november 24-én megtartotta második ülését, az erről készült jegyzőkönyvet, bírálati lapot, valamint értékelési javaslatot mellékelem. Az ajánlattevők részére 2011. november 18. napján megküldött hiánypótlási felszólításnak a Balatoni Hajózási Zrt. nem tett eleget, ezért az ajánlata a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen. A hiánypótlást követően az AQUA-SIÓ Vízépítő Kft. és a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. ajánlatai mindenben megfelelnek az ajánlattételi felhívásban és az ajánlattételi dokumentációkban foglaltaknak, az ajánlatok érvényesek. Tekintettel arra, hogy az AQUA-SIÓ Vízépítő Kft. (8600 Siófok, Küszhegyi u. 14. ajánlata mindenben megfelel az ajánlattételi felhívásban és az ajánlattételi dokumentációban megfogalmazott formai és tartalmi követelményeknek, valamint az ajánlat nem haladja meg az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetet, a bíráló bizottság javasolja az AQUA-SIÓ Vízépítő Kft.-t kihirdetni nyertes ajánlattevőnek. Nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlattevőnek a Bíráló Bizottság javasolja kihirdetni a Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt.-t.
Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a határozati javaslat elfogadására. Határozati javaslat:
173
Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a „Balatonfenyvesi központi szabad strand keleti szakasz partvédelmének felújítása és korszerűsítése vállalkozási szerződés keretében” tárgyú általános egyszerű, Kbt. 251. § (2) bekezdése alapján lefolytatandó közbeszerzési eljárás eredményét a következőképpen állapítja meg: A nyertes ajánlattevő: AQUA-SIÓ Vízépítő Kft. 8600 Siófok Küszhegyi u. 14. A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlattevő: Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. 8749 Zalakaros, Jegenye sor 3. Határidő: értesítésre- azonnal Felelős: Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves, 2011. november 25.
Lombár Gábor polgármester
174
From: Buza Máté To: Lombár Gábor Sent: Tuesday, November 15, 2011 5:51 PM Subject: Balatonfenyvesi központi szabad strand keleti szakasz partvédelmének felújítása és korszerűsítése Tisztelt Polgármester Úr! A mai nap folyamán megnéztem a beérkezett pályázatokat, mindegyik ajánlat műszaki tartalma megfelel a pályázatban kiírtaknak, de sajnos azt a konzekvenciát, kell levonnom, hogy az én megítélésem szerint a jelenlegi piaci helyzetet tekintve sajnos mindegyik árajánlat a valóságtól elrugaszkodott (mind az anyagdíjakat tekintve mind a beépítési díjakat tekintve) ezért én, ha lehetőség van rá egy új pályázat kiírását, javaslom. Ezen ajánlatok egyikét sem támogatom. Üdvözlettel:
Buza Máté üzemmérnökség vezető Magyar Közút Nonprofit Zrt. Somogy Megyei Igazgatóság Kaposvári üzemmérnökség 7400 Kaposvár Dombóvári u 5. Telefon: +36-82-414- 438 Fax:+36-82-510-594 Mobil: +36-30-6789-654 E-mail:
[email protected] Weboldal: www.kozut.hu
Vigyázzunk a természetre - biztos szükséges kinyomtatnia ezt a levelet?
175
Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28-án tartandó ülésére Ügyiratszám: 967/2011. Ügyintéző: Horváth Gábor Tárgy: A 064 hrsz-ú külterületi ingatlan önkormányzati tulajdonba kérése, ivóvízvezeték nyomvonalának meghatározása Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! A KEOP -7.1.3.0 konstrukció keretében, „Balatonfenyves-Imremajor ivóvízminőség javítás” című pályázatunk ütemterve szerint, zajlik a közműhálózat tervezése. A nyomvonallal érintett állami tulajdonú ingatlanok esetében a vezetékjog, vagy vízvezetési szolgalmi jog bejegyzéséhez szükséges, az előírások szerinti dokumentációk benyújtásán túl, az igénybevett területek térmértékének függvényében megállapított kártalanítási díjak kifizetése. Műszakilag a töltővezeték, valamint az elosztói hálózat csatlakozási pontjai közé szükséges 2 db aknakamra (ivó- és tűzi víz tárolására), valamint nyomásfokozó beépítése. A pályázat szempontjából, illetve az MNV Zrt., az NFA illetékes szakembereivel történt előzetes egyeztetések alapján a vízmű elhelyezésére - amely kb. 400-500 m 2 alapterületet vesz igénybe - a major közvetlen közelében olyan ingatlanra van szükség, amely kizárólagosan önkormányzati tulajdonban van. A Hubertus Bt. munkatársaival lefolytatott tervegyeztetés, valamint az állami földek kezelőivel történt előzetes megbeszéléseink alapján, erre minden szempontból megfelelő és mindenki számára elfogadható ingatlan, az Imremajor északi oldalán elhelyezkedő, 064 hrsz-ú, 2.248 m 2 alapterületű, legelő művelési ágú, állami tulajdonban lévő külterületi ingatlan, melynek önkormányzatunk részéről történő megvásárlását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Somogy Megyei Területi Irodájánál kell kezdeményezünk. Ezt követően az ingatlan legelő művelési ágát, vízmű rendeltetésű területre kell megváltoztatnunk. Tárgyi ingatlant az Imremajori út, a majorba bevezető csatlakozóút, valamint a kisvasúti pályatest határolja. A Hubertus Agráripari Bt-nek a terület, gazdálkodási szempontból nem fontos, az NFA az előzetes információk alapján átadhatónak tekinti, területe mezőgazdasági szempontból kicsi, fekvése alapján nem, vagy csak nehezen művelhető, ezért értéke sem magas. Ellenben tökéletesen megfelel a szükséges berendezések telepítésére és méretéből adódóan elegendő nagyságú ahhoz, hogy a jövőben rajta más kezelő eszközök is esetlegesen elhelyezésre kerüljenek (pld. szennyvíz). A készülő tervdokumentáció szerint a töltővezeték a vízház utcai nyomócsőre lenne csatlakoztatva, amely ezt követően, az Imremajori út keleti padkájában elhelyezve - a nyomvonalban csőhíddal keresztezve a Nyugati-főcsatornát, valamint védőcsőben a M7-s autópályát – egészen a 064 hrsz-ú ingatlanig. Innentől az elosztóvezeték – keresztezve a Határ-csatornát, a kisvasúti pályatestet, valamint a major északi oldalával párhuzamosan húzódó vízfolyást – Imremajor úthálózatában kiépítve érné el a társasházi ingatlanokat. Az előzetes kalkulációk alapján az összesített nyomvonal hossz, 4.371 m. Előterjesztésemhez mellékelem a nyomvonallal igénybeveendő ingatlanok táblázatba foglalt adatait az érintettség feltűntetésével, valamint a 064-es hrsz-ú ingatlan elhelyezkedését ábrázoló térképmásolatot. A tervező által megküldött rajzok a Polgármesteri Hivatalban, Horváth Gábor munkatársamnál munkaidőben megtekinthetők. 176
Tulajdonjogilag a 0360-as hrsz-ú terület a Hubertus Agráripari Bt., a 065/2-es az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a 060-as a MÁV Zrt. tulajdona, míg a többi állami ingatlan. Művelési ág tekintetében a 0360-as kivett szivattyúház és csatorna, a 064-es legelő, a 060-as kivett iparvasút, a 0226-os kivett vízfolyás, a 048-as kivett Határ-csatorna, a 065/2 kivett út rendeltetésű, míg összes többi kivett saját használatú út kategóriába tartozik. Egyidejűleg informálom a Képviselő-testületet, hogy a benyújtott pályázati dokumentációnk megvalósítási szakaszra vonatkozó költségvetési táblája alapján, az ingatlan és kapcsolódó vagyonértékű jogok projektelemében, az alábbi nettó összegek lettek beállítva: Földvásárlás: 0,-Ft Kisajátítás, kártalanítás: 1.348.000,-Ft Egyéb ingatlan: 0,-Ft Szolgalmi jog: 309.627,-Ft Mindösszesen: 1.657.627,-Ft Ebből pályázati támogatás: 1.491.864,-Ft A projektmenedzsment munkatársától információt kértem, hogy a pályázat lebonyolítása során lehetőség van-e a költségvetési táblában beállított összegek módosítására. Írásos tájékoztatása alapján a pályázati felhívás 15. oldalán látható, hogy az összes projektköltség maximum 10%-t lehet a tárgyi projektelemre elkülöníteni, amely 80 milliós beruházás esetén 8 millió Ft-t jelent. Ezen összeg lényegesen több a várható költségeknél, ezért mindenképpen lehetőség van a pályázatban beállított összegek támogatási kereten belül történő megemelésére, vagy a pályázatban már beállított összegek átcsoportosítására. Ebben az esetben annyi a feltétel, hogy a második fordulós anyag benyújtása előtt, az RMT-t, valamint a költségvetési táblát ennek megfelelően át kell írni. Határozati javaslat 1. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja, hogy az önkormányzat a „Balatonfenyves-Imremajor ivóvízminőség javítás” című és KEOP 7.1.3.0/09-2010-0021 azonosító számú pályázattal támogatott projekt megvalósítása érdekében, a balatonfenyvesi 064 hrsz-ú külterületi ingatlant a Magyar Államtól, pályázati támogatás felhasználásával megvásárolja, valamint az előterjesztés mellékletében szereplő, nyomvonallal érintett ingatlanok ügyében a vízvezetési szolgalmi, vagy vezetékjog bejegyzése iránti eljárásokat, pályázatból támogatott költségek igénybevételével, megindítsa. 2. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges eljárások megindítására egyúttal kéri, hogy a vételár illetve a kártalanítási összegek ismeretében ismételten terjessze azt a képviselő-testület elé. Felelős: Lombár Gábor polgármester Határidő:értesítésre 3 nap Balatonfenyves, 2011. november 18. Lombár Gábor polgármester
177
178
179
Előterjesztés Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28-i ülésére Ügyintéző: Horváth Gábor Tárgy: 2011/2012 évi hókotrás és síkosság-mentesítés Előadó: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat beszerzési szabályzata alapján a 2011. december 5 – 2012. március 31. közötti időszakban településünkön esedékessé váló hókotrás és síkosság-mentesítési munkálatok elvégzésével megbízandó vállalkozás személyét, meghívásos ajánlattételi felhívás keretében szükséges kiválasztanunk. Előterjesztésem mellékletét képező felhívást az érintett vállalkozóknak, vállalkozásoknak személyre szólóan fogjuk megküldeni. Javaslom, hogy önkormányzatunk a Fenyves Kft-től, a GISZ Kft-től, a Hubertus Agráripari Bt-től, valamint a AVE Zöldfok Zrt-től kérjen árajánlatokat. A pályázati dokumentációk benyújtásának határideje 2011. december 02. Helye: Községi Polgármesteri Hivatal. A pályázatok elbírálásában résztvevő munkacsoport tagjaiul az Önkormányzati bizottságok elnökeit, valamint Buza Máté Képviselő Urat javaslom. Mindezek ismeretében kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy döntsön a pályázat lebonyolítása kérdésében. Határozati javaslat Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011/2012 évi időszakban a hókotrási és síkosság-mentesítési munkálatok elvégzésével megbízandó vállalkozás személyét meghívásos eljárás keretében kívánja lebonyolítani. A meghívásos ajánlattételi eljárást az előterjesztés mellékletét képező felhívás alapján kell lebonyolítani. A beérkező pályázatok elbírálásában résztvevő munkacsoport tagjaiul a bizottsági elnököket, valamint Buza Máté képviselőt jelöli ki. A képviselő-testület az alábbi vállalkozók és vállalkozások megkeresését javasolja: ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… ………………………. Balatonfenyves, 2011. november 18. 180
Lombár Gábor Polgármester Ajánlattételi felhívás (helyi beszerzési szabályzat szerinti meghívásos eljárásban) 1.) Az ajánlatkérő megnevezése, címe, telefon és faxszáma, e-mail címe: 1.1) 1.2) 1.3) 1.4) 1.5)
Az ajánlatkérő megnevezése: Balatonfenyves Község Önkormányzat Címe: 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Telefonszáma: 85/560-158 Faxszáma: 85/361-802 E-mail cím:
[email protected]
2.) Az ajánlatok benyújtásának címe és az ajánlatkérő elérhetősége: 2.1.) 2.2.)
Községi Polgármesteri Hivatal 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Az ajánlatkérő vagy a nevében eljáró neve, elérhetősége: Balatonfenyves Község Önkormányzatának Polgármestere: Lombár Gábor polgármester
Címe: 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Telefonszáma: 85/560-158 Faxszáma: 85/361-802 E-mail cím:
[email protected] 3.) Az eljárás tárgya és mennyisége: 3.1.) Balatonfenyves közigazgatási területén lévő (az önkormányzat tulajdonát képező és kezelésében álló belterületi utak + Imremajor külterületi településrész) közutak hó eltakarítási munkálatai, az alábbi közlekedési területek kivételével: Apród utca (Garai - Dráva utcák között), Petőfi utca (Zsolnai utca – Rigler utca között /szűk rész), Iglói utca, Kecskeméti utca, Bakay utca, Kacskovics telep, Előd utca, Perényi utca, Nádasdy utca, Eötvös utca, Eperjesi utca, Gyulai P. utca, Soproni utca,Vass G. utca, Vachot S. utca, Száva utca, Aranyosi utca, Somogyvári utca, Bodrog utca, Ipoly utca, Tinódi utca, Kinizsi utca, Seregély utca, Szárcsa utca, Daru utca, Örvös utca, Pacsirta utca, Kócsag utca, Hattyú utca, Sas utca, Rigó utca,Varjú utca, Gólya utca, Fogoly utca, Kakukk utca, Galamb utca, Fecske utca, Fácán utca, Gerle utca, Veréb utca, Zengő, utca, Cinke utca, Gém utca, Tátra köz, Hullám köz, Agancs köz, Tenkes utca, Sikló utca, Izsó köz, Jázmin köz, Bihari utca keleti vége, 6 lakásos társasházak 2 utcája (Közép - Fenyvesi utcák között).
3.2.) Balatonfenyves közigazgatási területén közutak síkosság-mentesítése, az alábbi közlekedési területeken:
-
Fenyvesi utca teljes szakaszán -
Kölcsey utca teljes szakaszán 181
-
Kossuth Lajos utca teljes szakaszán - Táskai utca teljes hosszban - Vak Bottyán utca teljes hosszban - Garai utca teljes hosszban - Bevásárló utca, Bocskai utca, Bocskai tér teljes szakaszán - Munkácsy utca a csatornától az Orvosi Rendelőig - Pajtás utca teljes szakaszán - Kálmán Imre utca teljes szakaszán - Úttörő utca teljes hosszban - Nimród utcában a csatornától nyugatra, 1 km hosszban - 7-es főközlekedési út és a szilárd burkolatú helyi utak kereszteződésében, 50-50 m hosszban - Imremajor összes utcája - Balatonfenyves-Imremajor közötti útszakasz 4.) Minőségi és teljesítmény-követelmények: 4.1.) 2011. december 5 – 2012. március 31. közötti időszakban történő hóeltakarítás és síkosságmenetesítés oly módon, hogy a szilárd burkolattal ellátott utakon kettő sáv, a kiépítetlen (kőszórásos, földes) utakon un. kitérők kialakításával, biztosítja a közlekedés zavartalanságát. 4.2.) A munkákat 5 cm-es hó vastagság elérésekor, vagy az útfelület síkossá, balesetveszélyessé válása esetén kell elvégezni. 4.3.) Az ajánlattevő köteles az elvégzett munkáról üzemnaplót vezetni, melyben folyamatosan, géptípusonként rögzíteni kell a munkával töltött időt és a felhasznált anyag mennyiségét, amit az ajánlatkérő, vagy annak megbízottjai igazolnak. 4.4.) Az ajánlattevő köteles heti rendszerességgel az üzemnapló másolatát az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. 5.) A szerződés tervezett időtartama, (munkaterület átadás-átvétel és a műszaki átadás-átvétel) határideje: 2011. december 5 – 2012. március 31. 6.) A teljesítés helye: A teljesítése helye: Balatonfenyves, a 3.) pontban megadott utcajegyzék szerint. 7.) Az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei: 7.1.) Az ajánlatkérő előleget nem fizet. 7.2.) A teljesítés ellenértékének kiegyenlítése HUN Ft-ban történik. 7.3. Az ajánlatkérő a mennyiségileg és minőségileg a szerződés szerint, határidőre teljesített munka után az ajánlatkérő megbízottja által aláírt teljesítés igazolás kiadását követően, átutalással 30 napon belül teljesít. 7.4.) A vállalkozási díj elszámolása az alábbiak szerint történik: 7.4.1.) 1. részlet: 2011. december 31-ig (készenléti díj + gépek felkészítésének időarányos összege), továbbá a 2011. december 31-ig végzett szolgáltatás, üzemóra és anyagfelhasználás bruttó összege. 7.4.2.) 2. részlet: 2012. február 15-ig (készenléti díj + gépek felkészítésének időarányos összege), továbbá a 2012. január 1 - 2012. február 15. közötti időszakban végzett szolgáltatás, üzemóra és anyagfelhasználás, bruttó összege. 7.4.3.) 3. végszámla: 2012. március 31-ig (készenléti díj + gépek felkészítésének időarányos összege), továbbá a 2012. február 16 - 2012. március 31. közötti időszakban végzett szolgáltatás, üzemóra és anyagfelhasználás bruttó összege. 182
8.) Részvételi feltételek, pályázati dokumentáció: Az ajánlattétel kritériuma: Az ajánlatnak tartalmazni kell nettó díj + Áfa bontásban:
Készenléti díj fix összegét, Tehergépjárművek, munkagépek felkészítésének, átszerelésének költségeit, A munkába (hó eltakarítás, síkosság-mentesítés) bevont gépek üzemóra díjait, Felhasználásra kerülő anyagok egységárait: - Homokkal történő útszóráshoz felhasználandó anyag egységára. - Kalcium – klorid oldattal történő síkosság-mentesítés egységára, amennyiben a kijuttatáshoz szükséges technika, rendelkezésre áll.
9.) Az eljárás típusa és lefolytatása: 9.1.) Az ajánlatok elbírálása nem tárgyalásos eljárás keretében történik. 9.2.) Az eljárás típusa: meghívásos eljárás. 9.3.) Az ajánlatok benyújtásának határnapja: 2011. december 02. (12.00 óra). 9.4.) Az ajánlatkérő az eljárásról eredményhirdetést nem tart, az eljárás eredményéről az ajánlattevőket írásban értesíti. 9.5.) A szerződéskötés tervezett időpontja: 2011 . december 05. 9.6.) Amennyiben a nyertese ajánlattevő a szerződést nem köti meg, az ajánlatkérő a második legkedvezőbb
ajánlattevőt kéri fel szerződéskötésre.
9.7.) A szerződéskötés időpontját az ajánlatkérő egy alkalommal az ajánlattevők értesítése mellett elhalaszthatja. 10.) Bírálati szempontok:
A legalacsonyabb összegű vállalási ár.
11.) Az ajánlattevő tájékoztatása: Az ajánlatok benyújtása és felbontása: 1. Az ajánlatkérő fenntartja azt a jogát, hogy a pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja. 2. Az ajánlattevők ajánlatainak benyújtását írásban és zárt borítékban, az ajánlati felhívásban megadott címre kell teljesíteniük közvetlenül, vagy postai úton az ajánlattételi határidő lejártáig beérkezően. A borítékon fel kell tüntetni: „Hó eltakarítás” 3. A késedelmesen benyújtott ajánlat érvénytelen, azt az ajánlatkérő felbontás nélkül az ajánlattevőnek visszajuttatja. 12.) Az ajánlati felhívás mellékletei: 1,) Felolvasó lap Balatonfenyves, 2011. november 18. Lombár Gábor polgármester 183
Kisfenyő Óvoda 8646 Balatonfenyves Fenyvesi u. 35-37. Tel. Fax: 85/361-065 E-mail:
[email protected] Sürgősségi indítvány Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28-án tartandó ülésére Tágy: Orbán Jánosné dajka nyugdíjba vonulása Előadó: Hackl Szilvia óvodavezető Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület! Orbán Jánosné óvodai dajka 2011. november 21-én kelt levelében kérte munkaviszonyának 2011. december 30. napjával, közös megegyezéssel történő megszüntetését. Rendelkezik 40 év szolgálati idővel, így lehetősége van az öregségi nyugdíjat igénybe venni. Orbán Jánosné, Magdi 1987. augusztus 9-től (24 éve) dolgozik a balatonfenyvesi óvodában. Óvodánk meghatározó személyisége, aki mindig példaértékűen végezte munkáját, jelenléte sok-sok kisgyermeknek jelentett megnyugvást. Az önkormányzat korábbi gyakorlatára hivatkozva kérem a Tisztelt Polgármester Urat és a Képviselő-testületet, hogy tegye lehetővé Orbán Jánosné munkájának elismerését és a 2011. költségvetési év terhére szíveskedjék a Kisfenyő Óvoda részére pótelőirányzatot biztosítani. HATÁROZATI JAVASLAT Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete Orbán Jánosné óvodai dajka munkájának
elismeréseként,
a
Kisfenyő
Óvoda
részére
………………összegű
pótelőirányzatot biztosít a költségvetési tartalék terhére. Jelen döntést a költségvetési rendeleten át kell vezetni. Balatonfenyves, 2011. november 21. Hackl Szilvia
184
óvodavezető Sürgősségi indítvány Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28-i ülésére Tárgy: Kiss Gézáné kérelme Ügyiratszám: 6742/2011. Ügyintéző: Horváth Gábor Előadó: Lombár Gábor polgármester
Tisztelt Képviselő-testület! Kiss Gézáné megbízásából a Baumgartner és Bencze Ügyvédi Iroda azzal a kérelemmel fordult önkormányzatunkhoz, hogy ügyfele tulajdonában lévő, de a község 3754/2 hrsz-ú (Vachott S. utca - Napóra tér) ingatanán elhelyezkedő 2. számú, 23 m 2 alapterületű üzlethelyiségét, a jelenlegi bérlő, Gigler Tibor részére értékesíteni kívánja. Tekintettel arra, hogy az építmény alatti terület önkormányzatunk tulajdona, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV. törvény 97. § (3) bekezdése értelmében önkormányzatunkat elővásárlási jog illeti meg. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a fentiek ismeretében döntsön arról, hogy az üzlethelyiség 3.000.000,-Ft összegen történő értékesítése tárgyában, önkormányzatunk élni kíván-e az elővásárlási jogával! Előterjesztésemhez mellékelem a benyújtott kérelmet. Határozati javaslat 1. Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete döntése alapján, az önkormányzat élni kíván a község 3754/2 hrsz-ú ingatlanán elhelyezkedő, Kiss Gézáné tulajdonában lévő 2. számú, 23 m2 alapterületű üzlethelyiségre vonatkozó elővásárlási jogával és felhatalmazza a polgármestert, hogy annak 3.000.000,-Ft összegű vételáron történő megvásárlásával kapcsolatosan tegye meg a szükséges intézkedéseket. 2. Balatonfenyves Község Önkormányzatának Képviselő-testülete döntése alapján, önkormányzatunk nem kíván élni a község 3754/2 hrsz-ú ingatlanán elhelyezkedő, Kiss Gézáné tulajdonában lévő 2. számú, 23 m2 alapterületű üzlethelyiségre vonatkozó elővásárlási jogával. Határidő értesítésre: 2 nap Felelős: Lombár Gábor polgármester
185
Balatonfenyves, 2011. november 25.
Lombár Gábor Polgárme ster
186
187
Sürgősségi indítvány Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november 28-i ülésére Tárgy: Leágazó földgázbekötés engedélyezése a Somló u. 79/A-szám alatt. Előadó: Lombár Gábor polgármester Tisztelt Képviselő-testület! Tájékoztatom a tisztelt Képviselő-testületet, hogy Bencsik Csaba tulajdonos megbízásából Kolumbán Krisztián okl.gázmérnök Balatonfenyves, Somló utca 79/A. sz. 3383/1 hrsz.-ú ingatlan utólagos leágazó gázvezeték bekötéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és útkezelői nyilatkozat közterület felbontásához tárgyban nyújtott be az önkormányzathoz kérelmet. A kérelem Balatonfenyves Képviselő-testületének 2/2006 (II.16.) önkormányzati rendelete a közterület-használat általános szabályairól szóló a közterület felbontás 9. pontja értelmében „Újonnan létesített burkolat elkészültétől, valamint az évelő növényzettel beültetett zöldfelületek esetén az építés (létesítés) befejezését követő 5. naptári év végéig, burkolat felújítás esetén a befejezést követő 3. év végéig azok bontásához hozzájárulni nem lehet” alapján elutasításra került. Tekintettel arra, hogy az érintett út építése ez év tavaszán fejeződött be, a rendelkezés alól felmentést csak Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete adhat, ezért kérem a tárgyi üggyel kapcsolatosan a tisztelt Képviselő-testület döntését.
Határozati javaslat 1. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Balatonfenyves, Balatonfenyves, Somló utca 79/A. sz. 3383/1 hrsz.-ú ingatlan utólagos leágazó gázvezeték bekötéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és útkezelői nyilatkozatát a közterület felbontásához a hozzá címzett kérelem alapján megadja . 2. Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Balatonfenyves, Balatonfenyves, Somló utca 79/A. sz. 3383/1 hrsz.-ú ingatlan utólagos leágazó gázvezeték bekötéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás és útkezelői nyilatkozatát a közterület felbontásához a fenti rendelkezés alapján elutasítja. Balatonfenyves, 2011. november 24.
Lombár Gábor polgármester 188
189
